tudomány
2011 / 1. szám
dr. Bakos Eszter1
A felnövekvő generáció számára fontos új műveltségek a XXI. században2
Bevezetés Audiovizuális
médiaszolgáltatás,
digitális
korszak,
információs
társadalom
és
médiaműveltség, napjaink egyre többet elhangzó kifejezései. Ezek valódi jelentése, napjainkban betöltött szerepe a társadalom nagyobb részében még kérdéseket vet fel annak ellenére, hogy az új médiaeszközök, az információk és kommunikációs üzenetek bőséges mennyisége között élünk. Tanulmányomban a digitális kommunikációs eszközök és szolgáltatások elterjedése, a konvergencia következtében a tartalmak platformfüggetlen megjelenése által kialakult ,,új média” használatához, megértéséhez, értékeléséhez és végső soron a társadalmi életben való aktív és biztonságos részvételhez nélkülözhetetlen műveltségek bemutatására törekszem. Ezen műveltségek megszerzése természetesen nem csak a felnövekvő generáció számára elkerülhetetlen, hanem a társadalom minden korosztályát meg kell ismertetni a technikai fejlődés által megkívánt tudással és ,,műveltté” kell tenni őket az új lehetőségek széles körű kihasználása érdekében.
Az új műveltségek szükségessége Az eredetileg nyomtatott kiadásra, televízióra vagy számítógépes megjelenésre szánt tartalmak ma már más-más médiaeszközön is megjelenhetnek. Az újságok elolvashatók, az audiovizuális médiaszolgáltatások megtekinthetők Interneten és az Internetes szolgáltatások is elérhetők mobiltelefon segítségével. Ezt a média megújulásának köszönhetjük, amely egyik aspektusa olyan digitális-kovergens kommunikációs eszközök, szolgáltatások megjelenése, 1
A szerző a SZTE ÁJTK Polgári és Polgári Eljárás Jogi Tanszék PhD hallgatója.
2
A tanulmány a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú, „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt támogatásával készült.
www.e-tudomany.hu
X-1
tudomány
2011 / 1. szám
amelyek a tartalom mennyiségét megnövekedni engedő digitális jeltovábbítással működnek (Internet, harmadik generációs telefon) és a konvergencia következtében pedig e bőséges információ-mennyiség
már
platformtól
függetlenül
bárhol
megjelenhet.
Az
új
médiakörnyezetnek amellett, hogy a hagyományos ,,médiumok” jellemzővel is bír, megvannak a sajátos tulajdonságai. Ilyen az interaktivitás lehetősége, azaz a fogyasztó aktívan válogathat a tartalmak között és kapcsolatba kerülhet nem csak a tartalom forrásával, de másokkal, akár személyesen nem ismert egyénekkel is. Így az interaktivitás által a tartalomba való beleszólás, de még inkább annak ,,amatőrök” általi létrehozása azt eredményezi, hogy mára a nagy nyilvánosságnak szánt kommunikációk mellett megjelennek az egyéni kommunikációk is, amelyek szabályozása, korlátok között tartása újabb kihívást jelent. Az egyéni részvétel, illetve alkotás eredménye pedig a fogyasztó szerepének megváltozása, aki már nem csak befogadó, olvasó, hanem a tartalom létrehozója, írója is.3 Így a mennyiségileg és minőségileg megváltozott információk között élve a mai társadalom igazoltan aposztrofálható információs társadalomnak, amelyben az információ ,,hatalmi tényező” és hiánya ,,digitális szakadékhoz” (digital divide) vezethet az azokat birtoklók és az azokat nem ismerők között. Ennek elkerülése végett minden korosztályt képessé és érdekeltté kell tenni, hogy a megfelelő tudás elsajátításával befogadókká váljon a lehetőségek biztonságos használatára anélkül, hogy az audiovizuális és online tartalmak, a mobil és digitális eszközök sérelmet okoznának számára. Már az eddig leírtakból is érzékelhető, hogy igen átfogó műveltség az, amellyel különösen napjaink ,,aprajának” rendelkeznie kell a fejlődése önmaga általi megóvása érdekében, illetve igen szerteágazó az a tudás, amellyel a média szereplőinek, az oktatóknak és a szülőknek meg kell ismertetni a fiatal generációt. A gyermekek ,,műveltté tétele” azt jelenti, hogy el kell terjeszteni az audiovizuális és digitális műveltséget a kommunikációs eszközök használata, az azokon megjelenő tartalmak megértése, kritikus szemlélése érdekében. Azaz ma már az általános iskolában elsajátítandó klasszikus műveltség, az írott vagy nyomtatott tartalom írása - olvasása - megértése annak ellenére, hogy évszázadokon keresztül domináns szerepet játszott és elegendőnek bizonyult, ma már kiegészítésre szorul. Ez nem azt jelenti, hogy e klasszikus műveltség háttérbe szorulna vagy vesztene jelentőségéből. Ugyanakkor az 3
Koltay Gábor: A kutatók, az információs műveltség és a WEB 2.0. In: Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. 2009. 5.p.
www.e-tudomany.hu
X-2
tudomány
2011 / 1. szám
infokommunikációs technológia világában az újabb tudás és képességek a biztonság érdekében prioritássá válnak és az államoknak a szükséges jogi keretek lefektetésével és az érintettek (ipar, oktatók, szülők) bevonásával kell a fiatal generációt új műveltségekkel ,,felvértezniük” a jólétük érdekében: a klasszikus írás - olvasás - megértés tudásától az audiovizuális és digitális írástudáson át végső soron rendelkezni kell a komplex, átfogó médiatudatossággal.
Új műveltségek napjainkban A gyermekek életkoruk miatti sérülékenysége még inkább indokolja az információs társadalomban való részvételhez szükséges kompetenciák megismertetését és azok elsajátítását. Ezt az Európai Bizottság véleménye is alátámasztani látszik. Az Európai Unió intézményének tapasztalata és véleménye, hogy ,,a tömegkommunikációs eszközök használata folyamatosan változik, az információk mennyisége pedig hihetetlenül megnőtt, amelyek ,,értelmezéséhez már nem elég csak írni-olvasni tudni vagy a számítógép használatát ismerni”4. Különösen a felnövekvő generáció használja a hagyományos és modern kommunikációs eszközöket.
Sok esetben nem vesznek tudomást a rájuk leselkedő
veszélyekről vagy nem is ismerik azokat, ami még fokozottabban szükségessé teszi, hogy megfelelően tudják értelmezni és értékelni a képi, hang- vagy szöveges információkat, illetve saját maguk is minőségi, jogi és erkölcsi szabályokat tisztelő tartalmat hozzanak létre. Audiovizuális műveltség (audiovisual literacy) Az
audiovizuális
műveltség
az
audiovizuális
médiaszolgáltatásokkal
kapcsolatban
szükségessé váló készségeket foglalja magában, amelyek lényege, hogy képessé tesznek ezek tartalmának, azaz a néma vagy hangos képeknek, azok sorozatának kódolására. A műveltség révén megszerzett kritikai és kulturális képesség segít megérteni a tartalom természetét, illetve hozzájárul annak helyes megítéléséhez, értékeléséhez, a valós üzenetének felismeréséhez.
4
A Bizottság új célt tűz ki az információs társadalom számára: legyen mindenki jártas a modern médiákban! IP/09/1244, Brüsszel, 2009. augusztus 20.
www.e-tudomany.hu
X-3
tudomány
2011 / 1. szám
Valójában nem kezelhetjük ilyen egyszerűen az audiovizuális műveltséget, mert az audiovizuális médiaszolgáltatás fogalma felöli az audiovizuális kereskedelmi közleményeket (televíziós reklám, hirdetés, támogatás, termékmegjelenítés), a hagyományos televíziós műsor- és a lekérhető (on-demand) médiaszolgáltatásokat. Ezek nyilvánosságnak történő közvetítését a fogyasztók védelme érdekében Európai Uniós szinten az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló direktíva5 szabályozza, amely a kiskorúak érdekében speciális elvárásokat is megfogalmaz. A tagállamok által implementálandó szabályok ellenére a fiatalabb és idősebb korosztálynak egyaránt meg kell szereznie azt a képességet, szegmentált műveltséget, amellyel a kereskedelmi közlemények egyes típusában és a műsorrend alapján, illetve a fogyasztói igény szerint közvetített szolgáltatásokban rejlő kockázatokat kezelni tudják. A kereskedelmi közlemények legnagyobb veszélyének jómagam azoknak a fogyasztók költekezésére, egészségére, egyéb szokásaira gyakorolt negatív hatásait tekintem. Ezek megszólítottjai közvetlenül vagy közvetve sok esetben a gyermekek, még ha a reklámozott termék/szolgáltatás nem is előnyükre szolgáló, nem nekik való. Ez elindíthat egy folyamatot, amely a fiataloktól a szülőkön keresztül a szolgáltatások, termékek értékesítőit teszi ,,nyertessé”. Egy, a gyermekek körében kedvelt mesefigurával reklámozott élelmiszer, egy eltúlzott tulajdonsággal értékesíteni kívánt játék, illetve egy termék vagy szolgáltatás cselekménysorozatba szövése, még ha az irányelv által lefektetett követelményeknek meg is felel, közvetlenül vagy közvetve, a gyermekek rábeszélésére a szülőkön keresztül hatással lehet és van is a fogyasztási szokásokra. Tehát a kereskedelmi közleményekkel kapcsolatos műveltséget kialakító kezdeményezéseknek arra kell fókuszálniuk, hogy segítsék a tapasztalatlan gyermekeket abban, hogy képesek legyenek a már nem hagyományos értelemben vett reklám minden formájának és ezek gazdasági céljának felismerésére, illetve a manipuláló hatás kiszűrésére. Ami a másik két kategóriába tartozó audiovizuális műveket illeti, ezek kritikus értékelése azért nyer jelentőséget, hogy a cselekménysorozatokat egymás után még nehezen értelmező, a
5
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU Irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (kodifikált változat).
www.e-tudomany.hu
X-4
tudomány
2011 / 1. szám
következményeket gyakran fel nem ismerő gyermekek is megvédhessék magukat a hírműsorok, a könnyű szórakoztató műsorok, a sorozatok és a filmek nem nekik való, fejlődésüket nemkívánatos irányba befolyásoló tartalmaival szemben. Őszintén bevallhatjuk, hogy az adásidő megválasztása, a piktogramok vagy akusztikus jelzések alkalmazása nem nyújt elegendő védelmet, önmagukban nem elegendők és szükséges a megváltozott médiakörnyezetben a nagyobb biztonságot jelentő titkosítási, életkort ellenőrző vagy szűrőrendszerek alkalmazása is. Mindezek mellett és nem helyett a leglényegesebb, hogy maguk a nézők ellenőrzést gyakoroljanak a tartalom felett. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha a fogyasztók megkapják a megfelelő tájékoztatást oktatáson, a médiaipar által szervezett felvilágosító programokon keresztül vagy egyéb módon, hogy megismerjék az egyes audiovizuális műfajokban rejlő veszélyeket, a tartalom jelzésének jelentését és a kezdeményezések felhívják a figyelmet a gyermekeknek készülő, fejlődésüket szolgáló és tudásukat gyarapító műsorokra. Csak ez által válhat képessé napjaink gyermeke az egyik legerőszakosabb műsor, a hírműsor katasztrófajelenetei kezelésére és csak így ismerheti meg a bennük reprezentált büntetendő cselekményeknek az esetek nagy részében elhallgatott következményeit, illetve csak így közelíthet kritikus szemlélettel a változatos formát öltő showműsorok emberi méltóságot, személyiségi jogokat sértő tartalmaihoz, nem követendő magatartásaihoz. Tehát a cél, hogy a nézők ne csak passzív befogadók legyenek, hanem megfelelő értékítélettel közelítsenek a szolgáltatásokhoz, mert csak így hozható tájékozott döntés a megtekinteni vagy elkerülni kívánt tartalom vonatkozásában. Ezt erősíti az Office of Communication szabályozó- és versenyhatóság véleménye is, mely szerint a gyermekeknek védelemre van szükségük a nem megfelelő és káros tartalommal és szolgáltatással szemben bármilyen forrásból is származzanak azok és aktív nézőkké kell válnunk, azaz mindinkább a mi felelősségünk, hogy mit nézünk mi és mit néz a családunk.6 Az audiovizuális műveltség eddig bemutatott aspektusa a már készen kapott tartalmakhoz kapcsolódik. Ugyanakkor beszélhetünk a műveltség egy másik oldaláról is, amikor a tartalmat a fogyasztók maguk állítják elő videók, rövid képsorozatok formájában. Természetesen ezek nem minősülnek a hivatkozott irányelv által szabályozott szolgáltatásoknak, mert magáncélú 6
Ofcom’s Strategy and Priorities for the Promotion of Media Literacy. A statement. 11.p.
www.e-tudomany.hu
X-5
tudomány
2011 / 1. szám
felhasználásra készülnek.7 Ennek ellenére a ,,valódi” audiovizuális tartalmak megértéséhez hozzájárul, ha a felnövekvő generáció oktatásában lehetőség nyílik megismerni a reklám- és filmkészítés eljárását bevezetve őket a szövegkönyvírás, a szerkesztés és a digitális filmtechnológia világába. A gyakorlati tapasztalaton keresztül történő tanulás hatásosabb és élvezetesebb annál is inkább, mert a médiagyártás folyamatában történő ,,belelátással” a gyermekek megérthetik, hogy a média miként építi a világot és a médiaüzenetek mögött milyen érdekek és célok húzódnak meg – ahogy vélekedik az Európai Bizottság a médiatudatosságról folytatott konzultációról készített jelentésében.8 Összegzésként a leírtak tükrében az audiovizuális műveltség fogalmát a következőképp adhatjuk meg: az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférésre, azok kritikus szemlélésére és megértésére, illetve ilyen tartalmak létrehozására való képesség, amely hozzájárul a mozgókép- és filmörökség, illetve a kortárs filmek iránti nagyobb érdeklődéshez és a szerzői jogok tiszteletben tartásához.9 Digitális műveltség (digital literacy) A digitális műveltséget jelentő képességek elsajátításának szükségességét a digitális módon működő információs és kommunikációs eszközök (televízió, fényképezőgép, számítógép) megjelenése, dominánssá válása indokolja. Ezek elsősorban egy magas szintű technikai tudást igényelnek. A tudás funkcionális lényege a digitális eszközök megfelelő kiválasztása, használata egyrészt a digitális előállításhoz (videó-készítés), másrészt a már kész tartalom olvasásához, igénybevételéhez (lekérhető szolgáltatás megtekintése, online szolgáltatás lebonyolítása), a kulturális és kritikai vetülete pedig annak megértésére való képesség, hogy a fogyasztó a digitális eszközökön keresztül milyen információval találkozik.10
Tehát a
digitális műveltség fogalmát úgy adhatnánk meg, hogy a megfelelő digitális eszközök
7
Preambulum (21) Report on the results on the public consultation on Media Literacy. 9.p. 9 A fogalom megalkotására A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Euróoai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A digitális környezethez igazodó műveltség európai megközelítése. 4. A médiaműveltség a digitális környezetben – helyes gyakorlat című részében leírtak alapján került sor. 10 Study on Media Literacy Current trends and approaches to media literacy in Europe. Executive summary. 6.p. 8
www.e-tudomany.hu
X-6
tudomány
2011 / 1. szám
használatával a tartalomhoz való hozzáférésre, a digitális eszközökön megjelenő tartalom megértésére és az abban való részvételre vagy annak megalkotására való képesség. A digitális műveltség lényege a társadalomban való aktív részvételben gyökerezik, tekintve, hogy a digitális technológia az emberek számára egyre több lehetőséget kínál a kommunikálásra, a szolgáltatások igénybevételére és a szórakozásra, azaz az interaktivitásra. Azok, akik nem képesek biztonságosan kihasználni a digitális televíziózás, az internetes kapcsolattartási lehetőségek előnyeit, egyre nehezebben találják meg helyüket és vesznek részt a körülöttünk lévő világban – ahogy az Európai Unió információs és médiaügyi biztosa, Viviane Reding is rámutatott11, illetve egyre több veszély fenyegetheti őket a nem kívánt és nem megfelelő tartalom, a felbukkanó internetes reklám vagy a személyes adatok meggondolatlan kiszolgáltatása következtében. A digitális és az online szolgáltatások igénybevételére a gyermekek, a fiatal korosztály fogékonyabb, de ma már a társadalom felnőtt tagjai sem nélkülözhetik a digitális műveltséget a közigazgatási, banki és egyéb szolgáltatások digitális környezetben történő egyre gyakoribb lebonyolítása miatt. Ahhoz, hogy valaki tájékozottan és biztonságosan kihasználhassa a digitális média előnyeit, azon túl, hogy hozzá tud férni az új eszközökhöz és szolgáltatásokhoz, illetve részt tud azokban venni, meg kell értenie a tartalom természetét, fel kell ismerni a digitális és online környezet esetleges kockázatait különösen a személyes adatok kiszolgáltatása vagy az információk hitelessége vonatkozásában. Ez különösen a tapasztalatlanabb, de egyre korábban interaktívvá váló fiatal korosztály tekintetében nyer jelentőséget. Esetükben a mobiltelefon kapcsolattartása és az Internet iskolai feladatok megoldására történő használata mellett előtérbe kerülnek a közösségi oldalak, blogok, chatszobák, a konvergencia következtében bármely platformon. Így a gyermekek esetén a megértés, értékelés, kockázat-felismerés képességének elsajátítására kell a hangsúlyt helyezni, mert a kapcsolattartás, az önkifejezés és tartalomalkotás vagy a tudás elmélyítésének, illetve újabb ismeretek megszerzéséhez hozzájáruló információk ,,birtokba vételének” pozitív lehetősége mellett számos veszély fenyegeti a gyermekek egészséges fejlődését, méltóságát, magánéletét. Ezért fontos, hogy az életkora miatt sérülékeny fogyasztó biztonságosan tudjon 11
A Bizottság új célt tűz ki az információs társadalom számára: legyen mindenki jártas a modern médiákban! IP/09/1244, Brüsszel, 2009. augusztus 20.
www.e-tudomany.hu
X-7
tudomány
2011 / 1. szám
,,közlekedni” az új média világában, kritikusan tekintsen a keresőprogramokban talált információkra, kezelni tudja a váratlanul felbukkanó, nem szándékosan megtalált tartalom minőségét, illetve képes legyen magánéletét, személyes adatait ,,titokban” tartani, azaz tudja, hogy ezeket mikor, kinek, milyen mértékben szolgáltathatja ki. A digitális műveltség, annak technikai és kritikai képességei a jövő felnőtt generációja számára távlati szempontból is fontos, mert a számítógép-használat a társadalmi életben való részvétel és a foglalkoztatottság egyre jelentősebb kritériuma, egyre több szolgáltatás igénybevételét teszi gyorsabbá és rugalmasabbá és a távoktatás, a munkahelyi feladatok teljesítése (adminisztráció, távmunka, videokonferencia) is megkívánja a digitális műveltség elsajátítását. Médiaműveltség (media literacy) A szakirodalom szerint12 a médiaműveltségnek két irányzata látszik érvényesülni. Az egyik az úgynevezett ,,immunizáló”, amely a médiaműveltségre úgy tekint, mint a média problémáinak megoldására, azaz amely funkciója az ifjúságot megvédeni a média mindennemű káros hatásával szemben. Ezzel párhuzamosan létezik az a szemlélet, amely elismeri a média fontos szerepét mindennapi életünkben és emiatt annak működése megértését hangsúlyozza a lehetséges pozitív aspektusai miatt. Véleményem szerint a ,,médiaműveltté” válás szükségessége nem szűkíthető le az első felfogás által képviselt funkcióra, azaz a médiaműveltségek jelentő készségeknek a befolyásoló, fejlődésre ártalmas hatások ,,kivédésére” és a médiában rejlő veszélyek kezelésére való képességen túl azt is biztosítaniuk kell, hogy az egyének ismerjék a médiaeszközök használatát, a tartalmak, információk és a szolgáltatások között eligazodjanak, illetve megtalálják az általuk megismerni, igénybe venni kívántat. Másik oldalról nézve pedig maguk is képesek legyenek médiaüzenetek előállítására. A médiaműveltség fogalmát a szakirodalmak különbözőképp rögzítik. A már hivatkozott közösségi direktíva a következő definíciót adja: ,,a médiatudatosság olyan készségeket, ismereteket és értelmezési képességeket jelent, amelyek alapján a fogyasztók hatékonyan és
12
Koltay: i.m. 2. p.
www.e-tudomany.hu
X-8
tudomány
2011 / 1. szám
biztonságosan tudják használni a médiát”13. Az irányelv megfogalmazásában ezek a képességek biztosítják az emberek tájékozott választását, a tartalom és a szolgáltatás jellegének megértését, az új kommunikációs technológiák által nyújtott lehetőségek hasznosítását és azt, hogy a társadalom tagjai jobban meg tudják védeni magukat és családjukat a káros vagy sértő anyagoktól. Ennél szűkebb megfogalmazást ad az Ofcom, mely szerint a médiatudatosság ,,a kontextusok sokféleségében megjelenő kommunikációs üzenetekhez való hozzáférésre, azok megértésére és létrehozására való képesség”. Ugyanakkor találkozhatunk olyan megoldással is, amikor a konkrét fogalom definiálása helyett a médiaművelt ember képességei kerülnek meghatározásra. Így a Médiatudatosság Európai Chartája a médiaeszközök hatékony használatától a tájékozott fogyasztói döntésen át a sértő tartalmak azonosítására és elkerülésére való képességig számos tulajdonságot felsorol, amellyel napjainkban minden korosztálynak rendelkeznie kell.14 Véleményem szerint a dinamikusan fejlődő médiakörnyezetben a médiatudatosság tömör definíciója állja meg a helyét, mert a médiaműveltséget jelentő képességek a médiaeszközök és az általuk kínált lehetőségek változásával együtt fognak a jövőben változni követve a fejlődést. Valójában a médiaműveltség felfogható úgy is, mint a klasszikus, az audiovizuális és a digitális műveltség külön-külön magában foglalt képességeinek, készségeinek együttese. Hiszen a média előtag eszközökre és tartalmakra egyaránt utal. Az eszközök használatával (papírlap, mobiltelefon, televízió, fényképezőgép, számítógép) akár ,,amatőrök”, akár ,,hivatásos személyek” tartalmakat hozhatnak létre vagy más által létrehozott tartalmat tekinthetnek meg. Így a médiaművelt embernek a készen kapott tartalom vonatkozásában tudnia kell értelmezni, kritikusan értékelni a nyomtatott, audiovizuális és online tartalmakat a tájékozott választás és az ártalmas információktól való távolmaradás érdekében, ami magában foglalja a szöveges műveltséget, azaz az olvasást és az audiovizuális, digitális vagy online tartalmak megtekintésének és hallásának képességét. Ezen túl a médiaműveltség kiterjed az írástudásra is, amely nem csak a gondolatok ,,papírra vetését” jelenti, hanem akár egy hétköznapi ember által audiovizuális, digitális vagy online tartalom létrehozását is, mint az otthoni videó-készítés vagy közösségi oldalon való hozzászólás, fórum létrehozása. 13 14
Preambulum (47) http://www.euromedialiteracy.eu/charter.php (2011.01.17.)
www.e-tudomany.hu
X-9
tudomány
2011 / 1. szám
Az új műveltségek megszerzése Miután a digitalizáció és konvergencia alapjaiban változtatta meg a hagyományos sajtót és elektronikus médiát, erre a társadalomnak hatékony válasszal kell reagálnia. Ez testet ölthet állami szabályozásban, illetve egyéb alternatív megoldásokban. Az ismertetett műveltségek elterjesztésére vonatkozó kezdeményezések kereteit lehet állami jogszabály szintjén rögzíteni15, de a médiaiparban érintettek (szolgáltatásnyújtók, reklámozók) bevonása elkerülhetetlen. Nekik kell az eszközök használatára, az elérhető tartalmak természetére és veszélyeire, az igénybe vehető szolgáltatások biztonságos lebonyolítására vonatkozó hiteles ismereteket átadni a társadalomnak kampányok, ismeretterjesztő kiadványok formájában, illetve nekik kell a kompetens szervekkel kapcsolatot tartaniuk, akik oktatás révén felruházzák a társadalom apraját-nagyját a szükséges tudással. Véleményem szerint a gyermekek esetén a tudás elterjesztése könnyebb lenne az iskolai kötelezettség miatt. Természetesen ehhez szükséges lenne, hogy a médiaoktatás helyet kapjon a formális oktatási rendszerben már általános, esetleg óvódás kortól igazodva az eltérő korosztály igényeihez, ,,médiafogyasztási” szokásaihoz. Az alternatív lehetőségek kiaknázását az indokolja, hogy ma már ugyanazon tartalom amellett, hogy számos médiaeszközön megjelenhet, globális jellemzővel is bír. Azaz államhatárokon átívelve a fogyasztó a világ bármely pontján hozzáférhet a világ bármely pontján elállított tartalomhoz, és ez nincs tekintettel a különböző társadalmak eltérő kultúrájára vagy a különböző életkorúak sérülékenységére. Tehát a globális tartalomhozzáférés különleges intézkedések megtételét teszi szükségessé a fent bemutatott műveltségek
megszerzése
érdekében
a
nemzeti
jogalkotó
szabályozásán
túl.
A
szolgáltatásnyújtóknak, a tartalom előállítóinak kell a ,,kiindulópontnak” lenniük, akik a gyermekek fellett felügyeletet gyakorlóknak átadják a szükséges tudást, és így végső soron a társadalom ,,apraja-nagyja” médiaművelt lesz.
15
Ld: Communication Act 2003, Part 1, 11 Media Literacy
www.e-tudomany.hu
X - 10
tudomány
2011 / 1. szám
Zárszó Véleményem szerint a bemutatott új műveltségek, amelyek egyenként a technikai írástudás és az értelmezési, értékelési képesség együtteséből tevődnek össze, egymásra épülve szerezhetők meg. Azaz a funkcionális írás-olvasás-megértés alapvető, nélkülözhetetlen képesség, amely nélkül a nyomtatott információkon kívül más, audiovizuális, digitális vagy online formát öltő tartalom létrehozása (írása), illetve olvasása és megértése nem lehetséges. Elmondható tehát, hogy ma az írástudás technikája az új média eszközei révén kiszélesedett és a technikailag egyre fejlettebb világban való eligazodás, részvétel igényli, hogy az emberek kezelni tudják a kommunikációs eszközök és a más által létrehozott információk széles palettáját. Ez az új tudáskompetencia jelenti a XXI. század műveltségét. Látható tehát, hogy a kor haladtával, a technika nagyléptékű fejlődésével párhuzamosan a műveltség fogalma is változik. Ma már szükséges az audiovizuális, digitális és online eszközökkel és művekkel kapcsolatos írásolvasás-megértés tudása a tájékozott döntés és az információs társadalomban történő aktív szerepvállalás érdekében.
www.e-tudomany.hu
X - 11
