BAKOS ESZTER PHD HALLGATÓ Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék email cím:
[email protected]
A kiskorúak védelme AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/13/EU IRÁNYELVE (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (kodifikált változat) tükrében1 Kivonat Az audiovizuális médiaszolgáltatások kiskorúak fejlődésére káros tartalmai, veszélyei az egész társadalom számára egyre nagyobb aggodalmat, megoldásra váró problémákat jelentenek. A gyermekek érdekében a Közösség igyekezett olyan szabályokat megfogalmazni, amelyek minden audiovizuális médiaszolgáltatás terén védik őket, de biztosítják a médiaszolgáltatók véleménynyilvánítási szabadságát is. A tanulmány célja bemutatni ezeket, a kiskorú fogyasztók magas szintű védelmét garantáló elvárásokat.
A tanulmány az Európai Unió és a Magyar Állam TÁMOP 4..2.1/B - 09/1/ KONV - 2010 - 0005 sz. projektjének támogatásával készült. Megjelent: Dr. Bakos Eszter: A kiskorúak védelme az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv tükrében. XI. RODOSZ 2010 Konferenciakötet, Metaforma Kft., Kolozsvár 2010. (13-26.) 1
1
Bevezetés 1989-ben a Határok nélküli televíziózásról szóló irányelv először fektette le a televíziós sugárzásra vonatkozó közös szabályokat. A közösségi joganyag már ekkor kiemelte, hogy a programok és a televíziós hirdetések szabályozását a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődésének védelmére tekintettel kell kialakítani. Később, 1998-ban, majd 2006-ban került sor A kiskorúak és az emberi méltóság védelméről szóló Tanácsi, illetve Európai Parlament és Tanácsi ajánlások megfogalmazására, amelyek az irányelvet kiegészítették.2 Így született meg és lépett hatályba 2007. december 19-én az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv3 (Irányelv), amely korszerű szabályokat fogalmaz meg a hagyományos (lineáris) és lekérhető (nem lineáris) szolgáltatásokra alapvetően fogyasztói oldalról közelítve. Az Irányelv olyan modern jogi szabályozási környezetet teremt, amelyben az audiovizuális médiaszolgáltatások mind gazdasági, mind kulturális szolgáltatás jellege tetten érhető. Hiszen maga az Irányelv is rögzíti az ötödik Preambulumában, hogy ,,az audiovizuális médiaszolgáltatások ugyanúgy kulturális, mint gazdasági szolgáltatások”. Így a szolgáltatások szabályozása során elkerülhetetlen a versenybarát megközelítés, de a fogyasztók védelmének magas szintű garantálása is, amelyek a közösségi joganyagot jellemzik. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a médiaszolgáltatásokat gazdasági szolgáltatásként definiáljuk, akkor tartózkodni kell a túlzott szabályozástól, míg, ha kulturális szolgáltatásként közelítünk feléjük, akkor a részletesebb szabályozás, a bizonyos mértékű beavatkozás elfogadott.4
2
98/560/EC: Council Recommendation of 24 September 1998 on the development of the competitiveness of the European audiovisual and information services industry by promoting national frameworks aimed at achieving a comparable and effective level of protection of minors and human dignity Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 20.) a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben.(továbbiakban: 2006-os ajánlás) 3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/13/EU IRÁNYELVE (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (kodifikált változat) 4 Gellén, 2009a: 9.p.
2
Kulturális szolgáltatásként az audiovizuális médiaszolgáltatások társadalmat befolyásoló területként definiálhatók, és a médiaszolgáltatások kibővülése, a platformok fejlődése és ezek által az egyre erősebb befolyásolás lehetősége a fogyasztók fokozottabb védelmét teszi szükségessé. Ez számos, az Irányelvben megfogalmazott rendelkezésben tetten érhető, mint a szerkesztői felelősség, a szolgáltatók beazonosítása, a minőségi hirdetés követelménye. A fogyasztóvédelem két szinten jelenik meg az Irányelvben: egyrészt vannak általános, minden médiafogyasztóra alkalmazandó rendelkezések, és vannak egyes védett csoportok körére előírt szabályok. 5 Ezen védett csoportok egyike, mint közérdekű célként6 megjelölt kör a kiskorúak, akik védelme érdekében az Irányelv a hagyományos és lekérhető médiaszolgáltatásokra, az audiovizuális kereskedelmi közleményekre külön rendelkezéseket épít be. Jelen tanulmány ezen, a kiskorúak védelme érdekében megfogalmazott rendelkezéseket kívánja bemutatni.
5 6
Gellén, 2009a: 11,p. Irányelv. (12) preambulum
3
Az audiovizuális médiaszolgáltatások köre Az Irányelv megalkotta az audiovizuális médiaszolgáltatatás fogalmát7. Ez azon televíziós (linear) és lekérhető (non-linear)8 tömegkommunikációs eszközöket foglalja magában, amelyeket a közvélemény széles rétegeinek szánnak, és amelyek azt egyértelműen befolyásolják. Az audiovizuális médiaszolgáltatás a Szerződés 56. és 57. cikkének értelmében vett olyan szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy nevelés céljából a közönséghez történő eljuttatása a 2002/21/EK irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. Az ilyen audiovizuális médiaszolgáltatás vagy az ezen cikk e) pontjában meghatározott televíziós műsorszolgáltatás, vagy az ezen cikk g) pontjában meghatározott lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás, és/vagy audiovizuális kereskedelmi közlemény. Az Irányelv a fogalmat kiterjeszti minden gazdasági tevékenységi formára és közszolgálati vállalkozásra, illetve az audiovizuális kereskedelmi közleményekre. Ugyanakkor a fogalom-meghatározás nem terjed ki a nem gazdasági jellegű tevékenységekre, és azokra sem, amelyek nem állnak versenyben a gazdasági jellegű szolgáltatásokkal 9. Továbbá nem tartoznak e kategóriába azon műsorok sem, amelyek elsődleges célja nem a műsorszolgáltatás, vagyis az online játékok, a szerencsejáték-szolgáltatások és a keresőmotorok. Végül kiveszi az Irányelv a hatálya alól a hírlapok, folyóiratok elektronikus változatait is.
7
(21), (22) Preambulum (27) Preambulum: A lineáris szolgáltatás magában foglalja az analóg és a digitális televíziót, az élő streaminget, a webtelevíziót és a közel igény szerinti lekérhető videót. A nem lineáris szolgáltatás például a lekérhető videó. 9 (21) Preambulum szerint ilyen például a magáncélú weboldal vagy a magánszemélyek által hozzáférhetővé tett vagy terjesztett tartalom azonos érdeklődésű közösségen belül. 8
4
Az audiovizuális kereskedelmi közlemény fogalmát az Irányelv 1. cikkének h) pontja adja meg: ,,olyan hangos vagy néma képek, amelyek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése.” Az ilyen képek fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérnek egy műsorszámot, vagy szerepelnek abban. Az audiovizuális kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a televíziós reklám, a támogatás, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés.” Tehát a kiskorúak védelme érdekében megfogalmazott rendelkezések: -
a hagyományos televíziós műsorszolgáltatásra, a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra és az audiovizuális kereskedelmi közlemények terjednek ki.
Egyetértve az Irányelv magyarországi implementációjával foglalkozó szerző megállapításával, miszerint a közösségi joganyag ,,piacorientált szemléletű, a médiaszolgáltatások versenyét élénkítő keretszabálynak tekinthető”10, jómagam is úgy vélem, hogy az Európai Unió rugalmas és liberális közösségi szabályokat fogalmazott meg az audiovizuális médiaszolgáltatások teljes területére, amelyek szigorúbb és részletesebb szabályok kialakítását engedi a tagállamoknak. A szolgáltatók számára a kedvező versenypozíció érdekében nem indokolt a minimumszabályok szigorítása, ugyanakkor a szabályok részletezése egyes területeken, mint a kiskorúak védelme, az lehet.11 Tekintettel arra, hogy ,,a gyerekek életének, élmény- és ismeretszerzésének egyik, ha nem a legmeghatározóbb eszköze a média, azon belül is a televízió”12, indokolt lehet további szabályokat lefektetni társ- vagy önszabályozás keretei között13 az Irányelv által támasztott követelményekhez képest. Ezen megoldások a közérdekű célok szabályozása terén hatékonyak lehetnek, amelyek ösztönzése a tagállamok feladata a lehetőségeikhez mérten.
Gellén,2009a:.12.p. Gellén,2009a:.13.p. 12 Kiss, 2004: 13 A társszabályozás során az állam hatást gyakorol a szabályozási folyamatokra és meghatározza a garanciális kereteket. A munkamegosztás előnye a nagyobb fenntarthatóság és a gyorsabb döntéshozatal. ,,Az önszabályozás olyan önkéntes kezdeményezési típus, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervek vagy a szövetségek számára, hogy saját maguk számára fogadjanak el közös iránymutatásokat.” (44) Preambulum 10 11
5
A hagyományos és a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott követelmények A kiskorúak érdekében megfogalmazott rendelkezésekkel az Európai Bizottság és Tanács eleget tett az Európai Parlament előírásának, miszerint ,,minden audiovizuális és információs szolgáltatás tartalmára vonatkozóan közösségi szinten kell jogi eszközöket elfogadni, és emellett intézkedéseket hozni az illegális tartalom terjesztésének megakadályozására, és védeni kell a kiskorúakat a felnőtteknek szóló műsorokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől”14. Az Irányelv a szabályozási hatálya alá vont területekre normatív vagy nem normatív előírásokat fogalmaz meg. A normatív szabályok implementálása törvényben kötelező, míg a nem normatívak ösztönző jellegűek, azok implementálása törvényben nem kötelező. 15 A hagyományos audiovizuális médiaszolgáltatás esetén az Irányelv a 27. cikkében normatív jelleggel írja elő, hogy ,,a tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók által nyújtott televíziós adások ne tartalmazzanak olyan programokat, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak fizikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, különösen pornográfiát vagy indokolatlan erőszakot tartalmazó műsorokat.” Tehát a cikk (1) bekezdése azon műsorokra vonatkozik, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak fejlődését. Ezt az előírást a cikk (2)-(3) bekezdése kiterjeszti azon műsorokra is, amelyek valószínűleg károsíthatják a kiskorúak fejlődését, kivéve, ha az adásidő megválasztásával vagy más technikai intézkedéssel biztosítható, hogy az adáskörzetben a kiskorúak szokásos körülmények között ne hallják Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az európai audiovizuális és információs szolgáltatások iparának versenyképessége tekintetében a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről, valamint a válaszadás jogáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásra tett javaslatról 15 Gellén, 2009a:.14.p. 14
6
vagy ne lássák az ilyen adásokat. Továbbá, abban az esetben, ha az ilyen műsorok kódolatlan formában kerülnek sugárzásra, akkor akusztikus figyelmeztetésnek kell előttük szerepelni vagy azonosításukat teljes időtartamuk alatt egy vizuális jelképnek kell biztosítani. Azaz fel kell hívni a nézők figyelmét a műsor tartalmának jellegére vagy egy piktogramot kell a műsor alatt láthatóvá tenni, amely arra utal. A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatók alapjaiban a televíziós szolgáltatásokhoz hasonlóak, mert ugyanazon közönségért versengenek, de két lényeges ponton eltérnek azoktól:
a felhasználó számára rendelkezésre álló választási és befolyásolási lehetőségekben, a társadalomra gyakorolt hatásában.16
Ma még a lekérhető szolgáltatásokról elmondható, hogy ,,a terület még alakulóban van, sajátosságai nem egyértelműek és kiforrottak”17. Emiatt az Irányelv tartózkodik a normatív jellegű szabályozástól, de a kiskorúak védelme ezen a területen is kiemelt figyelmet és prioritást élvez. Így az Irányelv 12. cikke a tagállamok számára kötelezővé teszi megfelelő intézkedések létrehozását, hogy ,,azok a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak fizikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, csak oly módon legyenek elérhetők, hogy a kiskorúak rendes körülmények között nem láthatják vagy hallhatják az ilyen lekérhető szolgáltatásokat.” Ennek alapján a nemzeti szabályozó-hatóságokra van bízva, hogy milyen eszközökkel valósítják meg e célt. Maguk döntik el, mi számít súlyosan ártalmas kategóriának elválasztva a jogellenes tartalmaktól, mely utóbbi megjelenítését tilalmazni kell. Az Európai Parlament 2006-os ajánlása a tagállamok számára számos lehetőséget kínál, amelyek a kiskorúak javát szolgálhatják. Többek között ilyen lehet a szűrési rendszer vagy jelölés alkalmazása. ,,A lekérhető szolgáltatások esetében tehát a kiskorúakat mindenképp ,,távol kell tartani” a súlyosan károsító tartalmaktól. Az egyéb tartalmak szabályozására a tagállam szabad kezet kap.”18
C – 89/04. sz. Mediakabel BV kontra Commissariaat voor de MEDIA ügy (EBHT 2005. I-4891. P.) Gellén, 2009a: 15.p. 18 Gellén, 2010. 6.p. 16 17
7
azon tartalmak, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak fejlődését azon tartalmak, amelyek valószínűleg károsíthatják a kiskorúak fejlődését
HAGYOMÁNYOS AUDIOVIZUÁLIS MÉDIASZOLGÁLTATÁS TELJES TILALOM: nem jelenhetnek meg a televíziós adásokban
kódolás adásidő megválasztása technikai intézkedés
LEKÉRHETŐ AUDIOVIZUÁLIS MÉDIASZOLGÁLTATÁS OLY MÓDON, hogy rendes körülmények között ne hallják vagy lássák a kiskorúak
NINCS KORLÁTOZÁS
1.sz. táblázat: A hagyományos és a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályok. Forrás: http://ec.europa.eu/avpolicy/reg/tvwf/protection/index_en.htm (letöltés ideje: 2010. augusztus 31.)
8
Az audiovizuális kereskedelmi közleményekkel szemben támasztott követelmények Az audiovizuális kereskedelmi közleményekre vonatkozó rendelkezések betartása minden médiaszolgáltató kötelessége. Az Irányelv ezek szabályozása esetén is követi a minimumszabályok alkalmazását. Kiegyensúlyozott jogi környezet megteremtésére törekszik, mert egyfelől a médiaszolgáltatók érdeke a kereskedelmi közlemények versenyszemléletű szabályok közötti kommunikálása, másfelől az ezen médiaszolgáltatásokban rejlő befolyásoló hatás miatt a fogyasztókat, illetve a kiskorú fogyasztókat védeni kell egyes reklámozási technikáktól, egyes termékek reklámjától. Az Irányelv a fogyasztók érdekeinek teljes és megfelelő védelme érdekében már Preambulumában is megfogalmaz minimális szabályokat, de a részletes követelményeket a 9-11. cikkében sorolja fel. Ezek között találunk olyan előírásokat, amelyek szövegezése is magában foglalja, hogy kifejezetten a kiskorúak egészséges fejlődése érdekében születtek meg ezen korosztály különös fogékonyságára, fogyasztási szokásaikra és a napjainkban tapasztalható gyermekkori elhízás problémájára tekintettel. Ezen, minden audiovizuális kereskedelmi közleménnyel szemben támasztott előírások a következők:
Az alkoholtartalmú italokra vonatkozó audiovizuális kereskedelmi közlemény nem célozhat kifejezetten kiskorúakat, és nem bátoríthat ilyen italok mértéktelen fogyasztására. (9. cikk e)) Az audiovizuális kereskedelmi közlemény nem okozhatja kiskorúak fizikai vagy erkölcsi romlását. Ennek megfelelően közvetlenül nem buzdíthat kiskorúakat termék megvásárlására hiszékenységük kihasználásával, közvetlenül nem bátoríthat kiskorúakat arra, hogy rábeszéljék szüleiket vagy másokat a reklámozott termék vagy szolgáltatás megvásárlására, nem használhatja ki a kiskorúak szüleik, tanáraik és más személyek iránti bizalmát, és indokolatlanul nem ábrázolhat kiskorút veszélyes helyzetekben. (9. cikk g))
9
Ahogy már az audiovizuális kereskedelmi közlemény fogalmánál jeleztem, az Irányelv ideveszi a támogatást és a termékelhelyezést is, amelyekre a 1011. cikkei adják meg a szabályozási keretet. Ezen szabályok alól maga az Irányelv teremti meg az eltérés lehetőségét a tagállami szabályozóhatóságok számára két területen: az egyik a támogatás, a másik a termékelhelyezés, ami ,,az új szabályozás egyik legtöbb kérdést felvető, parázs vitákat generáló új területeként említhető”19. Támogatás esetén elvárás a támogatott műsorszám megjelölése, amely a támogató neve, logója és/vagy egyéb, a támogatóra utaló jelzéssel lehetséges a műsorszám elején, folyamán és/vagy végén. Az Irányelv enyhít ezen tájékoztatási kötelezettségen, és a kiskorúak védelmére tekintettel a nemzeti jogszabályok kizárhatják a logó megjelenítését a gyermekműsorok közben. Ahogy, egy, a kiskorú fogyasztók védelmével foglalkozó szakember látja, ,,ez annál is inkább indokolt, mivel a támogatói logónak a gyermekműsorokban való alkalmazása esetén azt később könnyedén felismerik, és komolyan befolyásolhatják a gyermekek ,,vásárlási szokásait”.20 A termékelhelyezés főszabály szerint tiltott, de ha a tagállam eltérően nem határoz, bizonyos feltételek mellett két esetben engedélyezhető: 1.
2.
Egyrészt a filmszínházakban bemutatásra kerülő filmalkotásokban, audiovizuális médiaszolgáltatások céljára készült filmek és sorozatok, sportműsorok, illetve könnyű szórakoztató műsorok esetén. Másrészt engedélyezett ingyenesség esetén, amikor nem kerül sor fizetésre, csak termékek vagy szolgáltatások ingyenes rendelkezésre bocsátására.
Ezzel párhuzamosan az Irányelv megtiltja a termékelhelyezés alkalmazását a gyermekműsorokban, de csak az első esetkör tekintetében, ingyenesség esetén engedélyezett. Ezt ellentmondásnak vélem, mert a gyermekek a leginkább megcélzott fogyasztói kör, akiket a termékek látványa magával ragad. Ezen két kiemelt kereskedelmi közlemény mellett a közösségi joganyag a televíziós hirdetésre és vásárlásra is fogalmaz meg követelményeket a kiskorú fogyasztók érdekében. 19 20
Gellén, 2009a: 34,p. Gellén, 2009b: 46.p.
10
1.
2.
Egyrészt ezen kereskedelmi kommunikációs formákkal a gyermekműsorok minden egyes, műsorrend szerinti, legalább 30 perc hosszúságú időszakban egyszer szakíthatók meg, feltéve hogy a műsorszám műsorideje meghaladja a 30 percet. (20. cikk (2)) Másrészt az alkoholos italok televíziós hirdetése és televíziós vásárlási műsorai nem szólhatnak kifejezetten kiskorúakhoz, illetve különösen nem ábrázolhat kiskorúakat ezen italok fogyasztása közben. (22. cikk a))
A bemutatott szabályok betartásával lehetséges annak elérése, hogy a kereskedelmi közlemények ne okozzanak a gyermekek számára fizikai, erkölcsi és értelmi károsodást, illetve a rendelkezések megakadályozhatják a gyermekek fogékonyságának kihasználását. Az eddig bemutatott normatív szabályok mellett két további irányt is kínál az Irányelv, amellyel a kiskorú fogyasztók magas szintű védelmét kívánja még inkább elősegíteni.
11
Kiskorúak testi egészségének védelem magatartási kódex elfogadásával ,,A tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell a médiaszolgáltatókat arra, hogy magatartási kódexeket dolgozzanak ki az olyan élelmiszerekre és italokra vonatkozó, gyermekműsorokat kísérő vagy azokban foglalt, nem megfelelő audiovizuális kereskedelmi közleményeket illetően, amelyek olyan táplálkozási vagy élettani hatással bíró tápanyagokat és egyéb anyagokat tartalmaznak, különösen zsírt, transzzsírsavakat, sót/nátriumot és cukrokat, amelyeknek túlzott mértékű bevitele a teljes étrendben nem ajánlott21. Szabályozási szint Az Európai Bizottság megfogalmazása szerint a ,,magatartási kódexek” kifejezés önkéntesen elfogadott szabályokra utal (önszabályozás keretén belül), amelyeket az audiovizuális médiaszolgáltatók maguk vagy más szektor szereplőivel (élelmiszeripar, reklámozók) együttműködve fogadnak el.22 A magatartási kódex, mint az önszabályozás egyik eszközének fontosságát a fentebb már hivatkozott, 1998-as a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről szóló ajánlás is kiemelte, amit később a 2006-os ajánlás is megfogalmazott annak érdekében, hogy a médiaszektor szereplőit felelősségteljes magatartásra ösztönözze.23 Ahhoz, hogy a gyermekkori elhízás megállítható legyen és a gyermekek ne éljenek mozgásszegény életmódot, az üzleti és a civil szférának össze kell fognia. A Bizottság ezért önkéntes tevékenységre hívja fel többek között a reklámipart, és hozzájárul helyi és nemzetközi kezdeményezésekhez, amelyek az egészséges étrendet és a fizikai aktivitást szorgalmazzák, közvetítik a fogyasztók felé. Azaz itt ajánlásként, nem normatív jelleggel ír elő teljesítendő feladatot a tagállamok számára bízva abban, hogy ,,a fejlődő audiovizuális médiaszolgáltatási ágazatban a közérdekű célok elérését célzó
Irányelv 9. cikk( 2) http://ec.europa.eu/avpolicy/reg/tvwf/advertising/codes/index_en.htm (hozzáférés: 2010. augusztus 30.) 23 2006-os ajánlás. I.3.c) 21 22
12
intézkedések hatékonyabbak lesznek, ha azokat a szolgáltatók aktív támogatásával hozzák meg.”24
A szabályozás tárgya A magatartási kódexek ösztönzése azon audiovizuális kereskedelmi közleményekre vonatkozik, amelyek:
élelmiszereket és italokat reklámoznak, gyermekműsorokat kísérnek vagy azokban foglaltak, nem megfelelőek, azaz olyan táplálkozási vagy élettani hatással bíró tápanyagokat, egyéb anyagokat tartalmaznak (különösen zsírt, transzzsírsavat, sót, nátriumot, cukrot), amely túlzott bevitele nem ajánlott. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a magatartási kódexekben lefektetett szabályok elfogadása az élelmiszeripar szereplőinek feladata és kötelessége, mivel a médiaszolgáltatók, mint gazdasági szereplők nem korlátozhatják, szabályozhatják más gazdasági szereplők (azaz az élelmiszeripar szereplői) tevékenységét. Így végső soron a termékeiket reklámozó cégek a felelősek az Irányelv ezen rendelkezésének eleget tenni, a médiaszolgáltatók pedig betartatni az kódexben foglaltakat, mert ők azok, akik az élelmiszerek és az italok reklámjának a megjelenítést biztosítják, tehát végső soron nekik kell felelősséget vállalniuk azért, amit közvetítenek. A rendelkezés célja Az audiovizuális kereskedelmi közleményekkel szemben az Irányelv 9. cikk (1)-e fogalmaz meg követelményeket, amelyek közül az egyik elvárás, hogy nem bátoríthat egészségre vagy biztonságra ártalmas magatartásra 25. Ezen ponthoz kapcsolódik szorosan a magatartási kódexek kidolgozására annak érdekében, hogy a magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerek és italok reklámozása szabályozott keretek között történjen.26 Ennek révén a gyermekek számára nem, illetve csak megfelelő feltételekkel reklámozható 24
(44) Preambulum Irányelv. 9. cikk c) iii. 26 A magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerek meghatározása tekintetében lásd: Helyesbítés az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez (HL L 404., 2006.12.30. ) 25
13
a túlzott bevitelre nem ajánlott élelmiszer. Így, bár a rendelkezés nem mondja ki, de a cél végső soron az, hogy
minél több alacsony zsír- és sótartalmú termék, zöldség és gyümölcs jelenjen meg az audiovizuális kereskedelmi közleményekben, felelős marketing tevékenység (minőségi reklámozás) alakuljon ki a gyermekek irányába, a reklám negatív irányba befolyásoló hatása csökkenjen és a megfelelő élelmiszer kiválasztását segítsék elő fogyasztói oldalon.
14
Médiatudatosság (media literacy) Mindennapjaink során hírek, információk sokaságával, a legkülönfélébb médiatartalmakkal találkozhatunk. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokból ránk zúduló kommunikációs üzenetek, plurális vélemények és az eltérő kulturális értékek megfelelő megértése nélkül nem képes a fogyasztói társadalom a digitális média lehetőségeit kihasználni és csökkenteni az azokból eredő kockázatot. 27 Ezért az Irányelv is célként tűzi ki, hogy ,,a médiatudatosság fejlesztését a társadalom valamennyi szegmensében elő kell mozdítani, és a haladást szorosan figyelemmel kell kísérni”28. Az Európai Bizottság a média-írástudást, médiaműveltséget a következőképp definiálta: ,,a médiához való hozzáférésre, a média és a médiatartalmak különböző aspektusainak megértésére és kritikus szemmel való vizsgálatára, valamint a különféle kontextusokban megvalósuló kommunikációra való képesség”29. Maga az Irányelv is definiálja a médiatudatosságot (a), felsorolja a tudatos médiafogyasztó képességeit (b) és intézkedéseket ajánl a 2006-os ajánlás alapján30 ennek előmozdítására(c). ,,A médiatudatosság olyan készségeket, ismereteket és értelmezési képességeket jelent, amelyek alapján a fogyasztók hatékonyan és biztonságosan tudják használni a médiát.”31 b) Ezek a képességek többek között: - tájékozott választási képesség, - a tartalom és a szolgáltatás jellegének megértése, - az új kommunikációs technológiák adta lehetőségek hasznosításának képessége, - a káros vagy sértő anyagoktól való tartózkodás. a)
Polyák, 2008: 71.p. Irányelv (47) Preambulum 29 Commission of the European Comminities: Communication from the Commission to the European Parlament, the Council, the European Econimic and Social Committee and the Committee of the Regions – A European approach to the media literacy int he digital environment 30 2006-os ajánlás II. MELLÉKLET 31 (47) Preambulum 27 28
15
c)
Ezen intézkedések lehetnek: - a tanárok és a nevelők további képzése - külön internetképzés gyermekek számára egész fiatal kortól, a szülők számára látogatható órákkal - iskolai tanterv részét képező integrált oktatási megközelítés - állampolgárokat célzó nemzeti kampányok minden kommunikációs média bevonásával.
Elsősorban a Bizottságra és a tagállamokra hárul azon programoknak a megszervezése és kivitelezése, amelyek elősegítik az egész társadalomban a megfelelő médiaismeret létrejöttét és annak folyamatos fejlesztését, hogy a fogyasztók a média kibővült tartalmát kritikusan értékeljék és a manipulatív hatásokat kiszűrjék. Az államoknak közös módszereket és globális kezdeményezéseket kell kialakítaniuk a hatékonyság érdekében. Továbbá szükséges az információk, a bevált gyakorlat és módszerek egymás közti terjesztése. Az államok ezen sajátos médiafogyasztó-védelmen keresztül szerepet vállalnak, illetve kellene vállalniuk a tudatos médiafogyasztás kialakítása érdekében. A szakemberek a felsorolt intézkedésekkel ,,a korábbi, közlési tilalmakon és korlátokon alapuló szabályozási megoldások helyett, illetve azok kiegészítéseként a felhasználói készségek erősítésével”32 tehetnek eleget a Bizottság által rájuk rótt feladatnak.
32
Polyák, 2008: 71.p.
16
Zárszó A napjainkban megjelenő egyre több és egyre változatosabb audiovizuális médiaszolgáltatások újabb és újabb kihívásokat generálnak amellett, hogy számos lehetőség rejlik bennük mind a médiaipar szereplői, mind a fogyasztói társadalom részére. A kiskorúak médiával kapcsolatos jogainak érvényesülése - mint a szociális, szellemi és erkölcsi jólétüket előmozdító, valamint a fizikai és szellemi egészségüket biztosító tájékoztatáshoz való hozzájutás33 vagy a felnőtteknek szóló műsorokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől való védelem34és a megfelelő fejlődésük érdekében szükséges, hogy az audiovizuális szolgáltatások tartalmára uniós szinten szülessenek jogi eszközök. Ennek érdekében fogalmazta meg a Közösség a bemutatott Irányelvet, amely implementálásával, keretszabályainak kiegészítésével létrejöhet egy gyermekbarát médiakörnyezet. Ennek, az Irányelv alapján történt létrehozását az Európai Bizottság 2011-ben ellenőrizni fogja és jelentést készít majd a tagállamokban tapasztalható technológiai fejlődésről, a szektor versenyképességéről, a médiatudatosság szintjéről és reklámszabályok átültetéséről. Csak remélni merem, hogy a jelentés pozitív eredményekről számol majd be a kiskorúak magas szintű védelme és megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődése érdekében.
A gyermekek jogairól szóló Genfi nyilatkozat 17. cikk, New York-i Egyezmény 17. cikk Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az európai audiovizuális és információs szolgáltatások iparának versenyképessége tekintetében a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről, valamint a válaszadás jogáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásra tett javaslatról 33 34
17
Bibliográfia Felhasznált irodalom 1.
2.
3.
4. 5.
Gellén Klára: Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az 1996. évi I. törvény. In: Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet. Budapest, 2009. december, 43. szám. 43.p. Gellén Klára: Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv főbb intézményei a tagállami jogalkotó implementációs mozgástere tükrében. Infokommunikáció és Jog, 2010. február. 38.p. Gellén Klára: A kiskorú fogyasztók védelme a közösségi és nemzeti médiaszabályozás terén. In: Gabos Erika (Szerk.) A média hatása a gyermekekre és fiatalokra V. Nemzeti Médiakonferencia, Balatonalmádi, 2009. 400.P. Kiss Judit: A televízió hatása a kisiskolás gyerekekre. Új pedagógia Szemle, 2004/09 sz. 35-59.p Polyák Gábor: A médiarendszer kialakítása. A piacra lépés és a hozzáférés alkotmányjogi, közösségi jogi és összehasonlító jogi elemzése. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2008. 415.p.
Felhasznált jogszabályok 1.
2.
98/560/EC: Council Recommendation of 24 September 1998 on the development of the competitiveness of the European audiovisual and information services industry by promoting national frameworks aimed at achieving a comparable and effective level of protection of minors and human dignity Commission of the European Comminities: Communication from the Commission to the European Parlament, the Council, the European Econimic and Social Committee and the Committee of the Regions – A European approach to the media literacy int he digital environment
18
3.
4.
5.
6.
7. 8.
Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 20.) a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/13/EU IRÁNYELVE (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (kodifikált változat) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az európai audiovizuális és információs szolgáltatások iparának versenyképessége tekintetében a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről, valamint a válaszadás jogáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásra tett javaslatról Helyesbítés az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 404., 2006.12.30. ) A gyermekek jogairól szóló New York-i Egyezmény A gyermekek jogairól szóló Genfi Nyilatkozat
Egyéb felhasznált források 1. 2.
C – 89/04. sz. Mediakabel BV kontra Commissariaat voor de MEDIA ügy (EBHT 2005. I-4891. P.) http://ec.europa.eu/avpolicy/reg/tvwf/advertising/codes/index_en.h tm (hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
19