Agorák a XXI. században, avagy a virtuális terek közösségépítő szerepe Dr. Fórika Krisztina1, dr. Miskolczi Ildikó2 1
ZMNE Informatikai Tanszék, 2SZF Gazdaságelemzési módszertani Tanszék 1
[email protected], 2
[email protected]
Absztrakt Platón, az első – ie. 385-ben alapított – Akadémián, a matematikát és filozófiát nem előadások, hanem párbeszédek formájában tanította. A XXI. században, az e-learning területén is egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan interaktív távoktatási rendszerek, portálok, amelyek nem csupán ismeretközlő szereppel rendelkeznek, de kihasználják a felhasználói aktivitást, így teret nyitnak a közösségek kialakulásához, a tanulási folyamatban az együttgondolkodáshoz, az együttes munkához. Minden távoktatási rendszer alapvető eleme kell, hogy legyen egy levelező lista, a közösnek szánt információk mozgatásához, de az interaktivitás lehetősége ennél jóval tovább viszi a felhasználókat a közösségek kialakulásának folyamatában. Egy e-learning portál közösségépítő szerepe éppen az „együttgondolkodás” és az interaktivitás lehetővé tételében valósul meg, amelynek számos különálló, de mégis szervesen együttműködő eleme van a rendszer egészében. A szerzők két ilyen, működő portál tapasztalatait osztják meg. Kulcsszavak: e-learning, interaktivitás, közösségépítés, motiváció Keywords: e-learning, interactivity, community-building, motivation
1
Régi idők oktatási formái a vitafórumok
Platón, az első – ie. 385-ben alapított – Akadémián, a matematikát és filozófiát nem előadások, hanem párbeszédek formájában tanította. Az érvek és ellenérvek, vélemények és ellenvélemények szemtől szembe történő ütköztetése és a valós idejű vita olyan tudósokat adott a világnak, mint Arisztotelész, Euklidész vagy Szókratész. Egymás álláspontjának megismerése és érvelésük körültekintő megalapozása késztette őket új felfedezéseik megtételére. Ha nem lettek volna részesei egy tudományos közösségnek, egymagukban talán sosem jöttek volna rá olyan összefüggésekre, amelyekkel beírták nevüket a tudományok történetébe.
1. ábra Ókori agora, vitafórum
Az ezredforduló oktatási sokszínűsége
Napjainkban – korunk információtechnikai eszközeit ki- és felhasználva - egyre nagyobb szerepet kapnak a számítógéppel támogatott oktatási rendszerek. Évről–évre egyre nagyobb kihívás az oktató részéről a hallgató érdeklődésének fenntartása az oktatott tudományterület iránt, és ebben nagy szerepet kap az új oktatási segédeszközök alkalmazása is. A technika és az informatika fejlődése folyamatosan újabb és újabb lehetőségeket ad az oktatók kezébe hogy a hallgatók tanulási technikáit minél jobban elősegítsék és látókörüket kiszélesítsék. Az informatika és a kommunikációs technikák fejlődése teljesen átalakítja a tanár által alkalmazható oktatási technikákat is. A hagyományos tanári előadásokat gyakran már nem csak PowerPoint egészíti ki, hanem szerepet kaptak a különböző oktató CD-ROM-ok, a tantermi előadásokat pedig helyettesíthetik a konferenciabeszélgetéseket lehetővé tevő kommunikációs rendszerek. A tanár-diák kapcsolattartás gyakran támaszkodik az internet adta lehetőségekre, a tanórák keretén belüli és kívüli ismeretátadás módszereinek folyamatos korszerűsítésével interaktívvá téve a tanulási folyamatot, esetleg e-learning módszereket is igénybe véve. [1] 2
Az utóbbi években megfigyelhető, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma évről évre nő, ugyanakkor a hagyományosan „konzultációnak” nevezett, személyes kontaktust biztosító órák száma jelentősen lecsökkent. Az átadandó ismeretanyag ezzel szemben nem szűkült, hanem ellenkezőleg, további elemekkel bővült, amit csak a tananyag tömör, lényegre törő ismertetésével lehet ellensúlyozni, a személyre szabott tanulás-segítés elhagyása mellett. A tanár abban a helyzetben van, hogy tőszavakban kell ismertetnie az elsajátítandó anyagot, a diáknak viszont értenie kell, hogy ezek mögött a címszavak mögött a valóságban milyen nagy mögöttes tartalom rejlik, amit neki önállóan kell feldolgoznia. Mindezeken túlmenően a BSc képzésben az elméleti képzés túlsúlya a gyakorlati oktatás felé van eltolva, így meglehetősen nagy feladat hárul a hallgatóra, hogy a követelményeket egyénileg, az önképzést is felhasználva sajátítsa el. Ha a tanár a hallgató tanulási folyamatában segítséget kíván nyújtani, minden bizonnyal minden tőle telhetőt elkövet, hogy ezt az utat megpróbálja megkönnyíteni. Senki ne gondolja, hogy van egy módszer, amellyel minden előzőleg felvázolt probléma orvosolható. Oktatóként úgy látjuk, hogy minden tanárnak a saját egyéniségéhez illő technikát kell megtalálnia, és ez a tanáronként változó. Van, aki ragaszkodik a bevált előadási módszeréhez, van, aki interaktív táblát használ, van, aki kivetít vagy interneten publikálja a segédanyagokat. Megfigyelhető a hallgatók tanulási módszereinek, szokásainak átalakulása is. Napjaink diáksága elengedhetetlenül a számítógéphez, internethez van kötve. A beadandó feladatok nagy részét digitális formában kell elkészíteni, a segédanyagok, források felkutatásában pedig hatalmas segítség az EISZ1, nem beszélve a könyvtári adatbázisok digitális anyagainak eléréséről. Mindezeken túlmenően a hallgatók nagy része könyv helyett az interneten gyűjti be a szakirodalmat, és könyvtári kölcsönzés helyett inkább letölti a könyvet valamelyik internetes oldalról. Füzetet ritkán vezetnek, ha lehet, elkérik az előadótól az előadás anyagát digitális formában. A felkészüléshez pedig gyakran használnak számítógépen elkészített jegyzetet, amelyet kinyomtatnak, majd megtanulnak. Igaz ez nem csupán a nappali tagozaton tanuló diákokra, de a levelező vagy távoktatásos rendszerben résztvevő hallgatókra egyaránt. A XXI. században, ezeket a multimédiás, illetve világháló adta lehetőségeket kihasználva az e-learning területén is egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan interaktív távoktatási rendszerek, portálok, amelyek nem csupán ismeretközlő szereppel rendelkeznek, de kihasználják a felhasználói aktivitást, így teret nyitnak a közösségek kialakulásához, a tanulási folyamatban az együttgondolkodáshoz, az együttes munkához. Azonban az online rendszerek e-learning rendszerei természetüknél fogva sokban különböznek – ad absurdum teljesen másak – mint egy interperszonális vitafórum nyújtotta tér. Szerkezetéből adódóan a kontaktórákra jellemző sok elem nem is tud megjelenni, nincs jelen. Más elemek pedig jelentős módosulás révén képezik részét a rendszernek. Közösségek az ezredfordulón
A XXI. század internet alapú világában elmondhatjuk, hogy nem csak mindennapi életünk, de szokásaink, kapcsolataink, életvitelünk is teljesen átalakult, megváltozott, alkalmazkodott a felgyorsult világ ritmusához. A közösségek szerepe bizonyos élethelyzetekben, területeken más, mint volt akár 10 évvel ezelőtt. Az internet, a virtuális világ, térben és időben egyaránt megszünteti, ha úgy tetszik, elmossa a határokat.
1
EISZ = Elektronikus Információszolgáltatás
3
Nem csupán életünk, szokásaink, kapcsolataink, munkánk, de tanulási szokásaink is alkalmazkodnak a változó világhoz. Szükség is van erre, hiszen, míg nagyanyáink, nagyapáink idejében elég volt megtanulni fiatalon egy szakmát, addig a mai világban már ez kevés, ha valaki versenyképes akar maradni a munkaerőpiacon. Ad abszurdum nem elég egy fiatal korban szerzett ismeretrendszert (legyen az szakma vagy diploma) naprakészen tartani és megújítani bizonyos időközönként a világ fejlődését követve, de mint mindennapi életünk mutatja, hasznos, ha valakinek akár több szakmája, végzettsége is van. „A tudást nem vehetik el tőled, fiam”, vagy „Ahány szakmád van, annyi ember vagy” – mondták nagyanyáink, nagyapáink, és hisszük, ez így is van. Kétség nem férhet tehát manapság az élethosszig tartó tanulás szükségességéhez. Ennek megvalósítása azonban nem könnyű feladat a mai világban, ahol az „igazi” értéket a pénz képviseli. Ahhoz tehát, hogy pénzt tudjunk termelni magunk és családunk számára, tanulni kell folyamatosan. Munka és család, vagy háztartás vezetése mellett, ez azonban nem könnyű. Ezért valljuk, hogy a távoktatás, azon belül is az e-learning egyre nagyobb szerepet kap a ma és a jövő oktatásában. Nagy szerepe van itt a tanulást kiváltó motiváló tényezőknek is. Ki ezért, ki azért tanul felnőtt fejjel. Bármiért is, ha nem akarunk lemaradni, tanulni kell! Éppen ezért a tanulásban azok a távoktatási rendszerek, portálok kapnak egyre nagyobb hangsúlyt, amelyek aktív munkára, közreműködésre késztetik az önállóan tanulót. Nevezzük ezeket e portálokat egyszerűen interaktív portáloknak, hiszen nem csupán ismeretközlő szereppel rendelkeznek, hanem nem titkolt céljuk a tanulók együttgondolkodásának, együttes munkájának támogatása. Éppen ezért minden távoktatási rendszer alapvető eleme kell, hogy legyen egy levelező lista, a közösnek szánt információk mozgatásához, de az interaktivitás lehetősége ennél jóval tovább viszi a felhasználókat a közösségek kialakulásának folyamatában. Az önálló tanulás, nehéz, küzdelmes feladat. Bárki, aki nem nappali tagozaton tanul, pontosan tudja, milyen nehézségekkel kell szembenéznie ezen folyamat során. Az életkor előrehaladtával, a felnőttképzésben pedig talán még nehezebb a napi eltérő életvitelek, életritmusok mellett összehangolni a tanulást az egyéb feladatainkkal. Az online portálokon való „valódi” távoktatásban ezen túlmenően nincsenek a hagyományos értelemben vett kontaktórák, konzultációs órák, hiszen nem tanteremben, és nem tanári magyarázat mellett történik egy-egy anyagrész feldolgozása. A hallgatónak, tanulónak önállóan kell megbirkóznia az ismeretekkel, és ami nehezítő elem ebben a típusú tanulási folyamatban, hogy nem csupán megtanulni kell az anyagot, de alkalmazásképesen kell elsajátítani azt. Ezért a követelmények sikeres teljesítésében nagy szerepe lehet a tanulótársakkal való kapcsolattartásnak csakúgy, mint a tutorral, tanárral való személyes, vagy online kapcsolattartás lehetőségének. Maga a tudat, hogy problémáival, nehézségivel van kihez fordulnia a tananyag feldolgozása során, lendületet, erőt, biztonságot ad az önálló tanulás nehézségeinek leküzdésében a tanulónak. Együttgondolkodás lehetséges elemei az online munkában
Egy e-learning portál közösségépítő szerepe éppen az „együttgondolkodás” és az interaktivitás lehetővé tételében valósul meg, amelynek számos különálló, de mégis szervesen együttműködő eleme van a rendszer egészében. Ilyen elemek lehetnek:
valós idejű hang és kép közvetítése; közös dokumentum-szerkesztés; 4
közös időpont egyeztetési lehetősége a naptár funkcióval; dokumentumtár használata; tananyagfal használata; faliújság működtetése; hallgatói fórumok létrehozása és működtetése; csevegő „szobák”; online vizsga; online prezentációk; wiki; visszajelzés; közösségi feladatok; blog; játékok; stb.
A közös online munka alapvető pillérei a kontaktus tartására alkalmas kommunikációs eszközök, mint a Skype, a GoogleTalk, a Gmail beépített csevegő rendszere, vagy a LiveMessenger. De bármelyik levelező rendszer beépített csevegő rendszere használható. Csupán megállapodás kérdése. Másik fontos eleme a rendszernek a közös online munka lehetősége, a közös, valós idejű dokumentumszerkesztés. Nem csupán dokumentumok felhelyezése, és megosztása révén másoknak elérhetővé tétele a funkciója, hanem az együttgondolkodást, alkotó munkát segítendő a közös szerkesztés lehetősége is segít a megszerzett ismeretek feldolgozásában a hallgatócsoportnak. Több szem többet lát, több gondolat új gondolatokat szül. Ilyen formán hamarabb és nagyobb valószínűséggel kap választ a hallgató az egyéni problémájára, mintha egy nagy előadóban, több száz hallgatótársa előtt kellene kérdeznie. Egy „hagyományos képzésben” valódi kontaktelőadáson nem biztos, hogy van idő, lehetőség az egyéni kérdések megválaszolására, arról nem is beszélve, hogy gátat szabhat a kérdésfeltevésnek az, hogy nem biztos, hogy mindenkit érdekel az adott egyéni probléma. A Google rendszer naptár funkciója tökéletes lehetőséget nyújt csoportos online találkozók megszervezéséhez, egyeztetéséhez. Beírhatók saját feladatok ütemezése, határidők. Beállítható itt nem csupán az időpont, de a téma, a részvételi szándék konkretizálása csakúgy, mint az esemény előtt emlékeztető e-mail küldése saját postaládánkba vagy sms értesítés kérése vagy a meghívandó vendégek. Ezen emlékeztető időpontok beállítása akár napokkal vagy órákkal a találkozó előttre lehetséges. Csakúgy, mint a dokumentumtárban, itt is megteheti a tulajdonos, hogy csak ő maga látja és szerkeszti saját naptárát, de megvan a lehetősége, hogy láthatóvá tegye saját „teendőlistáját” a csoport más, vagy akár összes tagja számára csak olvasásra, vagy akár szerkesztésre is. Ez utóbbi esetben csoporttársa kezdeményezésére is lehet „virtuális találkozót” szervezni, nem csak saját indíttatásból. A dokumentumtár igazi online, virtuális könyvtárként szolgálhat a tanulócsoport összes tagja számára. Ide elhelyezhető és elérhetővé tehető a csoport összes tagja számára a képzés összes dokumentuma. Ha a dokumentum tulajdonosa (feltöltője) nem csupán olvasási, de szerkesztési jogosultságot is beállít, lehetőség van az együttes online szerkesztésre, legyen az egy szöveges, táblázatos vagy prezentációs dokumentum. Bárki szerkesztheti, mentheti az általa fontosnak, jónak tartott változtatásokat. Egyszerre többen is dolgozhatnak ugyanazon a dokumentumon a valós időben. 5
A tananyagfal használata hasznos az új, aktuálisan feldolgozandó témakörök kiemelésére, az adott tananyagegységhez tartozó szöveges, prezentációs, vagy más formátumú anyagok elhelyezésére. Ezáltal a hallgató is könnyebben tud tájékozódni az egy-egy téma feldolgozását segítő segéd- és tananyagok között. A faliújságok kialakításával lehetőségünk van egy-egy érdeklődésre számot tartó, vagy kiemelkedő hallgatói munka, vélemény, anyaggyűjtés közzétételére, vagy kiegészítő tananyagegységek, ismeretanyagok elhelyezésére. A hallgatói fórumok lehetőséget adnak arra, hogy konkrétan egy-egy témában, témakörben megvitassák ismereteiket, tapasztalataikat, kérdéseiket a hallgatók, akár a tutor irányításával, akár a nélkül kötetlen formában. Ráadásul a hagyományos írásos fórum-formát követve a rendszerbe később vagy más időpontban belépők számára is láthatóak és elérhetőek maradnak az előzőekben megbeszélt kérdések és a rájuk adott válaszok. Fontos, hogy jogosultsággal nem csak a tutor, de a hallgatók is hozhatnak létre új fórumtémákat. Néhány konkrét példát megvizsgálva elmondhatjuk, hogy sajnos a fórumokat a hallgatók nem igazán használják a tanulás során. A BGF Ilias rendszerében mintegy tízezer regisztrált hallgató van, de csupán a fórumokat létrehozó tutorok néznek be időről időre a virtuális agorákra. Ugyanez mondható el a Szolnoki Főiskola Ilias rendszeréről is. Egyetlen hallgató sem néz be fórumokra még úgy sem, hogy személyre szóló üzeneteket kapnak új fórumtémák létrehozásakor a tárgyat tutoráló oktatótól. De ugyanilyen szomorú példa a két szerző egyéni honlapján működtetett fórumok példája is. Fórika Krisztina Moodle portálján (http://www.forika.hu/moodle) csakúgy nincsenek jelen a vitázó hallgatók a tantárgyi fórumokban, mint Miskolczi Ildikó honlapján (www.miskolcziildiko.mlap.hu). Pedig az internet világában, az internetes közösségekben mindennapos a fórumok használata. Gondoljunk csak a közösségi oldalakra, vagy akár online folyóiratok, tematikus oldalak fórumaira. Nem ritkák a csak fórumtémákat kezelő weboldalak. A fórumok továbbfejlesztésével pedig csevegő vagy chat szobákat hozhatunk létre, ahol valódi, építő jellegű vita-fórumok alakulhatnak ki egy-egy kérdés kapcsán. Csak e célból létrehozott és működtetett portálokat is ismerünk mindannyian. A blog írása manapság nagyon nagy divat. Sok motivációja lehet, sokan, sokféle témában írnak blogot. A tanulás során alkalmazva azonban rendkívül jól hasznosíthatóak az un. tematikus blogok, ahol csupán egy-egy témakör, ismeretkör köré rendeződnek a szerző bejegyzései. Ilyen blog például a www.crescendo.hu, vagy az e-tanár portálon (www.drseres.com/e-tanar) működő blog. Jelentősége abban rejlik talán leginkább, hogy a felhasználók széles körét hozza közel egymáshoz térben és időben. Hátránya lehet, hogy a szerző személyes, szubjektív véleményét tükrözi egy-egy kérdésben, illetve kevéssé rendezett mint egy tematikusan felépített portál. Legerősebb pozitívuma lehet azonban a kommentálási lehetőség, amelyben egy-egy bejegyzéshez saját véleményüket leírhatják az olvasók. Az online vizsga lehetősége talán az egyik legnagyobb sikerélményt adhatja a hallgatónak, és tanárnak egyaránt. A megszerzett tudás prezentálása a hallgatótársak előtt történő bemutatása igen érdekes, értékes lehetősége a rendszernek. Tanulságos lehet ez a tanárnak a további fejlesztések szempontjából is, és a hallgatóknak egymás munkájába való betekintés miatt is. értékelhetik, javíthatják egymás feleletét. A vizsga értékelése azonnali. Akár írásbeli, akár szóbeli vizsgák lebonyolítására alkalmas a rendszer. A wiki, mint e-fogalomtár szintén hasznos, és bárki számára könnyen használható kereső. Mindenki számára ismeretes a wikipédia (www.wikipedia.com), amely nagy pozitívuma, hogy bárki szerkesztője lehet, illetve a szerkesztőkkel lehet vitázni, véleményt cserélni adott téma kapcsán, akár formálva, alakítva, bővítve egy-egy fogalomhoz tartozó ismereteket. De
6
magunk is szerkeszthetünk magunknak saját fogalomtárat, mint ahogyan a korábbiakban már említett szerzőtársunk, Fórika Krisztina moodle portálján is találhat egy wikiforika. A visszajelzések különösen a tanár, tutor számára fontosak, hiszen nem csupán munkája helyességének, vagy helytelenségének visszaigazolására szolgálnak, de a fejlesztés kiindulópontjai is lehetnek. Természetesen a kérdőívek mellett más formákat is használhatunk itt is. A közösségi feladatok szintén többfélék lehetnek. Akár az egyéni naplók vezetése a tanulmányok feldolgozása során, akár különböző műhelyfeladatok elemei lehetnek. De ide sorolhatjuk különböző adatbázisok létrehozását is, vagy tesztek kitöltését. Csoportosan feldolgozandó, megoldandó feladatok is részét képezhetik. A játékok szerepe sem elhanyagolandó az online portálok esetén. A tanulás során felgyülemlett feszültséget oldandó, vagy a figyelem fenntartását célozandó, illetve akár csak kikapcsolódást segítendő építhetünk be egyéni vagy társas játékokat is a weboldalra. Ismerünk mindannyian olyan portálokat, amelyeken csak játékok vannak, illetve olyan portálokat is, ahol online játszhatunk személytelen nickname mögött bárkivel a világon. Korszerű oktatási segédeszközök alkalmazása az oktatásban
Az oktatói tanítási szokásokkal párhuzamosan a diákok tanulási szokásainak változása azt eredményezi, hogy a felsőoktatásban az oktatónak figyelemmel kell kísérnie az új oktatási segédeszközök, alkalmazható szoftverek körét. Az oktatók számára elérhető az interaktív tábla (Smart tábla). Használata kisebb létszámú konzultációk esetében előnyös. Sajnos nem minden számítógéppel, laptoppal működik együtt, így körültekintő előkészítést igényel. Az óra megtervezése több időt vesz igénybe, mint a ppt. bemutató készítés, és speciális szoftvert igényel. Interaktivitásából adódóan az elkészített fájlokkal úgy kell tekinteni, mint egy impresszionista festményt, amire néhány foltot a tanár készít elő, de a kész mű az órán bontakozik ki. Tapasztalatunk szerint a diákság hajlandósága a Smart tábla használatára közel azonos a nappali és a levelező szakos hallgatók között, csak épp más okból. A nappali tagozaton tanulók szereplésvágya még nem túl erős, a levelezősöké pedig már nem az (figyelembe véve az átlagéletkort) és az is meggondolandó, hogy az eszköz segíti-e a hatalmas mennyiségű ismeretanyag átadását, vagy nem. Véleményünk szerint olyan eszközt célszerű a hallgatók számára biztosítani, amellyel egyéni tempóban, tanári segítség, felügyelet mellett, önállóan tud alkalmazni. Az e-learning keretrendszerek legnagyobb előnye, hogy két fontos dolgot adnak a diák kezébe: azt, hogy mit kell megtanulni, és hogy mit fognak számon kérni, vagyis a tudásért való célba futás rajtés célpozícióját. A két mérföldkő közötti út keretrendszerenként változik, mind szolgáltatásában, mind pedig árában. [2] Az oktatási intézmények éppen ezért egyre gyakrabban alkalmaznak nyílt forráskódú távoktatási rendszert.2 A megfelelő távoktatási keretrendszer kiválasztásában számos 2
Íme néhány: ELTE, https://elearning.elte.hu/ Pannon Egyetem, http://moodle.gtk.uni-pannon.hu/ Széchenyi István Egyetem, http://moodle.sze.hu/ további regisztrált oldalak: http://moodle.org/sites/index.php?country=HU
7
segítséget kaphatunk a megfelelő fórumokon szakértőktől, portálokon. Néhány nyílt forráskódú ingyenes keretrendszer rendszer elérhetősége az alábbi: docebo
http://www.docebo.org/doceboCms/page/19/Join_docebo_project.html
learnhub
http://learnhub.com
moodle
http://moodle.org
A fent említett keretrendszerek közül kiemeljük a Moodle3 távoktatási keretrendszert, amelynek fejlesztését Martin Dougiamas kezdte el. Az első változat 2002 nyarán jelent meg és azóta is folyamatos fejlődésen megy keresztül. Az e-learning keretrendszer PHP nyelven íródott, ebből adódóan nyílt forráskódú, és ingyenesen terjeszthető a GNU4, GPL5 licenc keretein belül. A Moodle önmagát CMS6-nek nevezi, de túlmegy az egyszerű tartalomkezelés határain és a tanulás több oldalról való támogatását teszi lehetővé, így megvalósítja az LMS7el szemben támasztott követelményeket is. A Moodle keretrendszer általános szolgáltatásai: különböző jogosultsági szintek, és ennek megfelelő beléptetés; kurzusok kezelése; egyének kurzushoz, csoporthoz rendelése; saját profil szerkesztése; különböző formátumú tananyagok : txt, doc, html, ppt, pdf, pps, flash, audió- és video állományok, stb. feltöltése.; tesztek, kérdőívek, különböző típusú hallgatói feladatok létrehozása; közösségépítő lehetőségek: fórum, blog, chat, hirdetőtábla; kommunikációs lehetőségek: e-mail, chat; fórum; egyéni felhasználói felület; naplózás; stb.
3
MOODLE, Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment = moduláris objektumközpontú dinamikus tanulási környezet 4 GNU, „GNU is not Unix”, = nyilt forráskódú operációs rendszer, 5 GPL, General Public Licence = A licenc lényege, hogy a mű szabadon terjeszthető,módosítható, de ezek kötelezően szintén GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek 6 CMS, Course Management System = Tartalomkezelő Rendszer 7 LMS, Learning Management System = Tanulást Támogató Rendszer
8
2. ábra Virtuális közösség Fórika Krisztina Moodle-jában
Közösségépítő lehetőségek a Moodle-ban
A kontaktórák során a hallgató és a kurzusvezető között kialakulhat egyfajta együttműködés. Ha a hallgató választott magának oktatót, jelentkezett egy kurzusra, ez azt jelenti, hogy kifejezi abbéli szándékát, hogy tanulni akar, és el akar jutni arra a szintre, amit az adott kurzus nyújthat. Ettől kezdve az oktató felelőssége megnő, hiszen a hallgatót – optimális esetben - a megkezdett pályán kell tartani, az eredményes elvégzéshez biztosítani kell a feltételeket. A „pályán tartás” egyik legjobban használható pedagógiai eszköze az, ha a hallgató érzi, hogy közösségbe tartozik, számítanak a munkájára, annak építő, hasznos tagja. A diákok szabadidejükben egyébként is gyakran tartoznak valamely internetes közösséghez, blogoznak, chatelnek, fórumoznak, barátkoznak, skypoznak. Adódik a kérdés, hogy nem lehetne a csoporttársaival blogolni, chatelni, fórumozni olyan témákban, amelyek közös problémaként felmerülnek a tanulásuk során? A Moodle keretrendszerben mindenki indíthat blogot, szerkesztheti saját profilját, képet helyezhet el, akárcsak egy hétköznapi közösségi portálon. A Moodle-ban tanulási folyamatáról mindenki vezethet naplót, ha elakad, feltehet kérdést a Fórumban, hátha lesz olyan olvasója a bejegyzésnek, aki megoldást tud mondani. Vannak olyan hírek, információk, amelyeket érdemes közzétenni, mert a csoportok egészét, vagy részét érintik. Ezzel újabb témabejegyzéseket lehet indukálni, vagy akár csevegést gerjeszteni valamelyik chatszobában. (3. ábra)
9
3. ábra Csevegőszoba
Bár a lehetőségek tárháza nagyon gazdag, a regisztrált hallgatók tartózkodóan viselkednek, és nem használnak ki minden szolgáltatást. Bizalommal tekintünk azonban a jövőbe, hogy a tanítási módszerek e-learning eszközökkel történő támogatása egyre szélesebb körben elterjed, és hallgatók is bátrabban fognak élni mindazzal a lehetőséggel, amelyet a Moodle kínál, a minél piacképesebb tudás megszerzése érdekében. Közösségépítő lehetőségek az E-TANÁR portálon
A hallgatói aktivitást, közös munkavégzést támogató eszközök mind szélesebb körben való alkalmazásának kiemelkedő példája Dr. Seres György E-TANÁR portálja8. A portál a látogatók számára is számos böngészési lehetőséget biztosít, de a közösségépítést is célzó funkciók elsősorban regisztrált felhasználók számára érhetők el.
8
http://drseres.com/elearning
10
4. ábra AZ E-TANÁR portál virtuális közössége
A rendszerben lévő kurzusok hallgatói saját honlapot, arculatot hozhatnak létre önmaguk számára. Természetesen a bemutatkozáskor feltett adatok megoszthatók a többi felhasználó felé, így a publikussá tett adatlapunkat, adatainkat más is láthatja, akár csak fényképünket. Fórum témákat nem csak a tutor, de megfelelő jogosultság beállításával maguk a kurzusrésztvevők is hozhatnak létre. Egy egy tananyag-egység végén az ellenőrző feladataink megoldását a rendszerbe felküldve, mások is láthatják gondolatmenetünket, logikánkat egyegy probléma megoldása kapcsán. A rendszerhez kapcsoltan működik egy virtuális tanterem, amely párhuzamos képzések kiszolgálására alkalmas oly módon, hogy a Google Alkalmazások-kal összekapcsolva valós idejű dokumentum-szerkesztést (word, excel, powerpoint), élő online bemutatók, előadások tartását, konferenciák létrehozásának lehetőségét, dokumentumtárat, naptárt, faliújságot, tananyagfalat tartalmaz. Mindezt támogatja egy saját, a rendszerhez tartozó, belső levelezést szolgáló mailbox. A Skype videotelefont alkalmazva, a virtuális térben valódi konzultációkat, vizsgákat, beszélgetéseket, vitákat lehet lebonyolítani. Több szem többet lát, sok gondolat új gondolatokat szül. A felhasználók által alakított és működtetett tér, ily módon valódi „Morpheus-effektusként” alkalmazkodik az általunk képzelt - képzett világhoz. Mi magunk alakíthatjuk az „életünket” a virtuális térben. Bármi megvalósítható, és minden csak tőlünk, akaratunktól függ. Semmi sem lehetetlen. A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik. 11
Irodalomjegyzék
[1] Lengyel P., Herdon M: E-learning rendszer bevezetésének tapasztalatai a Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karán, Informatika a felsőoktatásban, 2008 Debrecen http://www.agr.unideb.hu/if2008/kiadvany/papers/C45.pdf
[2] Vágvölgyi Cs.: Moodle – egy ingyenes LMS rendszer bevezetésének technikai kérdései, Multimédia az oktatásban, Szeged, 2004 http://www.szote.u-szeged.hu/mmkonf/cikk/38.pdf
12
