Vízminőségi kárelhárítási feladatok az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén
MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés, Szeged 2014. Július 2-4.
Fábik Éva Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály
Tartalom Mi a feladatunk a kárelhárításban? Helyzetkép az ADUVIZIG vízminőségi kárelhárítás keretében végzett feladatairól Előfordult vízminőségi káresemények az ADUVIZIG működési területén
Jogszabályi háttér „Alap” törvény: 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 90/2007. (IV.26.) Kormányrendelet A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről Kapcsolódó törvények: 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről
Alapfogalmak környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul kárelhárítás: a környezeti elemek (föld, levegő, víz, élővilág, épített környezet) előre nem látható események vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben bekövetkező elszennyeződése esetén a keletkező károk megelőzésére, elhárítására, illetve mérséklésére irányuló tevékenység
Jogszabályi háttér 90/2007. (IV.26.) Korm. Rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről
Rendelet hatálya 1.§ E rendelet hatálya kiterjed: a) a felszíni vizekre; b) a felszín alatti vizekre és földtani közegre; c) a vadon élő madarak védelméről szóló a Tanács 79/409/EGK irányelvének (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) 4. cikke (2) bekezdésében, valamint I. mellékletében meghatározott fajokra, élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre; d) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló a Tanács 92/43/EGK irányelvének (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) II. és IV. mellékletében meghatározott fajokra és élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre, valamint az I. mellékletében meghatározott természetes élőhelyekre; e) a védett és fokozottan védett fajokra; f) a Natura 2000 területekre; g) az országos jelentőségű védett természeti területekre.
Jogszabályi háttér 90/2007. (IV.26.) Korm. Rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről
2.§ (3) „A környezethasználó azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén kárelhárítást (a továbbiakban: kárelhárítás), minden más esetben kármentesítést köteles végezni. A kármentesítés szabályait külön jogszabály tartalmazza.” VIZIG feladatok
„
3.§ (1) Amennyiben a környezetkárosodás határon túlról terjed át, illetve a környezethasználó személye ismeretlen, vagy a környezethasználó környezetkárosodást megelőző intézkedést nem tesz, kárelhárítást nem végez, illetve azokat nem vagy nem megfelelően végzi, akkor az e rendelet szerinti környezetkárosodást megelőző intézkedések megtétele és a kárelhárítás elvégzése - figyelemmel a 17. § (1) bekezdésére -, a) az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem esetében, valamint azoknál a vizeknél és vízilétesítményeknél, amelyek az 1. § f) és g) pontja szerinti területeken vannak, a vízügyi hatóság megbízása alapján a VIZIG feladata.”
Jogszabályi háttér 90/2007. (IV.26.) Korm. Rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről
3.§ (3) Amennyiben a környezethasználó személye ismert, azonban önmaga nem képes a környezetkárosodást megelőző intézkedések megtételére, a kárelhárítás elvégzésére, az (1) bekezdés a) pontja szerinti környezeti elem esetében a VIZIG szakmai irányítása mellett, az (1) bekezdés b) pontja szerinti környezeti elem esetében az NPI szakmai irányítása mellett köteles részt venni a kárelhárításban.
Jogszabályi háttér 90/2007. (IV.26.) Korm. Rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről Kárelhárítási tervek 6.§ (1) „ A kárelhárítást - amennyiben rendelkezésre áll - üzemi és területi tervek alapján kell végrehajtani. (2) A kárelhárítási területi tervek készítésére a) az 1. § a) vagy b) pontja szerinti környezeti elem esetében a VIZIG,…köteles.” Kárelhárítási anyagok,eszközök 11.§ (2) „A területi kárelhárítási tervekben rögzített kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartásáról - a 3. § (1) bekezdésében meghatározott feladat-megosztás alapján - a VIZIG vagy a NPI gondoskodik.” Kárelhárítási gyakorlatok 13.§ (1) „A 3. § (1) bekezdése szerinti feladatmegosztás alapján a VIZIG és az NPI - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - évente köteles megszervezni és lebonyolítani, az együttműködő szervezetek bevonásával, a kárelhárítási gyakorlatokat a beosztott munkatársak részére felkészítés és továbbképzés céljából. (2) A gyakorlat megtartása - az OVF főigazgatója, illetve az OKTF vezetőjének jóváhagyásával - mellőzhető, ha az adott évben a VIZIG, illetve az NPI III. fokú kárelhárítási készültségben volt.
Jogszabályi háttér 90/2007. (IV.26.) Korm. Rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről Környezetkárosodás észlelése, felderítése 14.§ „ A környezetkárosodás észlelése céljából a) a vizeket és a földtani közeget érintő rendkívüli szennyezések felderítése érdekében a VIZIG figyelőhálózatot és mérő-megfigyelő rendszert működtet.” 15.§ (2) „A környezetkárosodás felderítése a vízügyi hatóság, a felügyelőség, a VIZIG és az NPI feladata.” Környezetkárosodás minősítése 16.§ (1) „ A környezetkárosodás minősítése az 1. § a) és b) pontja szerinti
környezeti elem esetében - a felügyelőség által működtetett akkreditált laboratórium igénybevételével - a vízügyi hatóság, az 1. § c)-g) pontja szerinti környezeti elem esetében a felügyelőség feladata, a VIZIG, az NPI, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és erdészeti hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával. (2) A környezetkárosodás minősítéséhez
a) a VIZIG az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem,… érintettsége szerint szolgáltat információt.
Jogszabályi háttér 90/2007. (IV.26.) Korm. Rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről Kárelhárítás végrehajtásának műveleti irányítása 17. § (1) „ A környezetkárosodás elhárításának műveleti irányítása a) az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem esetében és azoknál a vizeknél és vízilétesítményeknél, amelyek az 1. § f) és g) pontja szerinti területeken vannak, de a VIZIG vagyonkezelésében állnak, a VIZIG feladata.” Készültségi fokozatok elrendelése és megszüntetése 19. § (1) „A kárelhárítás érdekében, az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem esetében, és azoknál a vizeknél és vízilétesítményeknél, amelyek az 1. § f) és g) pontja szerinti területeken vannak, de a VIZIG vagyonkezelésében állnak, a VIZIG rendeli el a vízügyi hatóság és NPI bevonásával a) az I. fokú készültséget, ha a VIZIG, az NPI és a vízügyi hatóság rendkívüli környezetkárosodásról szerzett tudomást, és helyszíni műszaki szemlét kell tartani, b) a II. fokú készültséget, ha a helyszíni műszaki szemle alapján a műveleti irányítást közvetlenül megelőző intézkedések (így különösen mintavétel, elemzés, értékelés) válhatnak szükségessé, c) a III. fokú készültséget, ha a helyszíni műszaki szemle vagy a minták elemzésének eredménye alapján azonnali beavatkozásra (így különösen a szennyezés lokalizálására, közömbösítésére, eltávolítására, a partok, vízkivételek megvédésére) van szükség.”
Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
• Központ: Baja • Működési területe: 5881 km2, amely Bács-Kiskun és Baranya megye területét érinti, magába foglalva a területen található 90 települést. • Kezelésébe - 127,5 km Duna szakasz, - 904 km főművi csatorna, melyből 541 km kettősműködésű csatorna tartozik.
Feladatok, szereplők ADUVIZIG
Együttműködő szervezetek
ADUVH DD-KTF, ATI-KTF DDNPI, KNPI rendészeti szervek, katasztrófavédelem, megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv
DDNPI, KNPI
ADUVH
Vízvédelmi– és Vízgyűjtőgazdálkodási Osztály
Felkészülés
Műszaki Biztonsági Csoport
Szakaszmérnökségek
Észlelés, felderítés minősítés
Kárelhárítás műveleti végrehajtása
Kárelhárítást megszüntető intézkedések
vízminőségvédelmi / diagnosztikai szakcsoport
bejelentett események
ADUVH DD-KTF, ATI-KTF DDNPI, KNPI
Védelmi Osztag + szükség szerint külső vállalkozók bevonásával
Védelmi Osztag érintett egységek
Felkészülés a vízminőségi kárelhárításra TERÜLETI VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI TERVEK
• •
Kárelhárítás végzése üzemi és területi tervek alapján. Területi tervek adott vízgyűjtőkre vonatkoznak.
Felkészülés a vízminőségi kárelhárításra TERÜLETI VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI TERVEK Dél-Duna-völgyi vízrendszer Sárközi vízrendszer Kígyósi vízrendszer Igali vízrendszer Margitta-szigeti vízrendszer
Felkészülés a vízminőségi kárelhárításra TERÜLETI VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI TERVEK
• Kárelhárítás végzése üzemi és területi tervek alapján. • Területi tervek adott vízgyűjtőre vonatkoznak. ADUVIZIG vízgyűjtő rendszereire • 6 db területi vízminőségi kárelhárítási terv készült. • Tervkészítés időszaka: 2000 – 2005. • Legutóbbi (részleges) felülvizsgálatok: 2011. Teendők: – Területi és üzemi tervek között összhangot kell teremteni. Hatóság + VIZIG együttműködése elengedhetetlen.
Felkészülés a vízminőségi kárelhárításra KÁRELHÁRÍTÁSI ANYAGOK, ESZKÖZÖK
Vikoma gyártmányú • Merülőfalak (Sentinel Boom)
• Olajleszedő berendezések • Komara 20 • Komara Star • Mini Fasflo • Delta Skimmer
Felkészülés a vízminőségi kárelhárításra KÁRELHÁRÍTÁSI ANYAGOK, ESZKÖZÖK
Sanol rendszer terelés-lehatárolás-gyűjtés
Felkészülés a vízminőségi kárelhárításra KÁRELHÁRÍTÁSI GYAKORLATOK Előadások például: - a vízminőségi káreseményeket előidéző okok - figyelőhálózat jelentősége, feladatai
Bemutatók: - kárelhárítási anyagok, eszközök ismertetése (tulajdonságok, felhasználhatóság, működési elv) - beavatkozási módok, technológiák ismertetése Gyakorlat feladata például: - imitált haltetemek kiszedése - feltételezett környezetkárosodás bekövetkezéséből adódó kárelhárítási feladat elvégzése (olajszennyezés)
Felkészülés a vízminőségi kárelhárításra KÁRELHÁRÍTÁSI GYAKORLATOK
Észlelés, felderítés FIGYELŐHÁLÓZAT ÉS MÉRŐMEGFIGYELŐ RENDSZER MŰKÖDTETÉSE •
Figyelőhálózat részei elsősorban: - szakaszmérnökségek dolgozói - gát- és csatornaőrök - szivattyúkezelők
•
Feladataik: - Vízszennyezések, vízminőség romlások észlelése, jelzése az illetékeseknek, - Szennyezés figyelemmel kísérése, - Pontos, gyors információk szerzése, - Helyszíni útmutatással, irányítással segíteni a felderítés munkáját.
Súlyponti kérdés: Rendkívüli szennyezés bekövetkezésétől az operatív végrehajtásig terjedő időintervallumot milyen mértékben sikerül minimalizálni. Feltétel: gyors észlelés, gyors riasztás, gyors helyszínre érkezés.
ADUVIZIG működési területén gát- és csatornaőrházak, szivattyútelepek
Vízminőségi káresemények az ADUVIZIG működési területén
Az ADUVIZIG-hez érkezett bejelentések (káresemények) száma 2010 – 2014. között • • • • •
Hajózási események: 5 alkalom Dunai szennyezés: 14 alkalom Csatornát érintő szennyezés: 21 alkalom Halpusztulás: 3 alkalom Egyéb: 3 alkalom Kárelhárítás műveleti végrehajtása: 2 alkalom 2010. április : VII. jelű csatorna szennyezése (olajos hordók a mederben) 2013. november: Duna olajszennyezése Mohácsnál Jelentős káresemény: 2010. június-július: Halpusztulás a Dél-Duna-völgyi és Sárközi vízrendszer csatornáiban
Dunába érkező vinasz-szennyezés
Káresemény bejelentésének időpontja: 2013.10.02. 10.00 Bejelentő: KDTVIZIG Káresemény helyszíne: Kapos folyó, Sió-csatorna, Duna Káresemény rövid leírása: A Kaposvári Cukorgyárban történt tartálysérülés következtében 2013.09.24-én szennyezés érte a Kapos folyót. A szennyezőanyag cukortalanított melasz (vinasz) volt, ami a Kaposon keresztül a Siócsatornába, majd a Dunába került.
Dunába érkező vinasz-szennyezés Sió-csatorna: - Vízfolyás vöröses barna színű, bűzös szagú - Oldott oxigéntartalom 0 mg/l körüli - Magas szerves anyag tartalom - Kábult, pipáló haltetemek
halak,
elszórtan
Duna Sió-torkolat alatti szakasza: - Hígulás miatt a szennyezőanyag csóva barna is csak néhány száz méteren azonosítható a part mentén. - Oldott oxigéntartalom ~8,79 mg/l - Kóválygó halak, haltetem nincs - Után pótlódás nincs. - Beavatkozásra nem volt szükség.
Mintavétel dátuma Mintavételi helyek 2013.10.03 Siótorkolat Duna, jobb par Sió torkolat alatt 350 m Duna, jobb par Sió torkolat alatt 900 m Duna, jobb par Sió torkolat alatt 1500 m Duna, jobb par Sió torkolat alatt 2000 m
EOVX
EOVY
638185 638306 638519 638868 639914
110458 110077 109557 109068 105500
Fajlagos vízhőmérs vezetőOldott időpont éklet képesség oxigén µS/cm °C mg/l 14:32 14:40 14:44 14:50 15:16
13,7 14,5 14,5 14,5 14,5
1210 465 380 362 376
0,16 8,71 8,64 8,96 8,87
Oxigéntelí tettség NH4-N % mg/l 1,5 85,9 85,2 88,1 87,3
A Sióból érkező szennyezés hatása a Dunára a Sió torkolat és a torkolat alatti Duna-szakasz mérései alapján ADUVIZI, 2013. 10. 02. 1400
10,00
9,00 1200 8,00
7,00
Sió a torkolatnál
6,00
800
5,00 600
4,00
3,00
400
2,00 200
Távolság a torkolattól 350 m 900 m 1500 m 0
1,00
5500 m 0,00
Oldott oxigén mg/l
Fajlagos vezetőképesség, µS/cm
1000
Balparti mérések (kontroll)
Fjlagos vezetőképesség Oldott oxigén
1,38 0,83 0,40 0,12 0,16
PO4-P mg/l 2,91 0,62 0,30 0,13 0,15
KOIk mg/l 155 59 31 13 16
Olajszennyezés a Dunán, Mohács térségében Káresemény bejelentésének időpontja: 2013.11.24. 18.00 Bejelentő: DÉDUVIZIG ügyelete Káresemény helyszíne: Mohács belterület, Sokac-rév Duna 1448,0 fkm jobb part
Duna jobb parti 1448,0 fkm szelvényében Káresemény rövid leírása: Mohácsi Vízirendészeti Rendőrörs olajszennyezést észlelt a Sokac-rév felől. 2013.11.25-én 11 órakor megtartott helyszíni szemle során megállapítást nyert, hogy a révnél lévő úszómű és a hozzá rögzített bárkák között megszorult uszadékban nagyobb mennyiségű olaj gyűlt össze. Azonnali beavatkozás vált szükségessé. Elrendelt fokozat: III. fokú kárelhárítási 2013.11.25. 13.00 órától
készültség
Olajszennyezés a Dunán, Mohács térségében
Vízminőségi káresemény bemutatása 2013.11.24. DÉDUVIZIG műszaki ügyelete értesítette az ADUVIZIG műszaki ügyeletesét, hogy a Mohácsi Vízirendészeti Rendőrörs olajszennyezést észlelt a Duna mohácsi szakaszán. 2013.11.25. A mohácsi vízirendészet tájékoztatta az ADUVIZIG-et, hogy a Duna 1448,0 fkm-nél, Sokac-rév felől észlelték az olajszennyezést. Az igazgatóság tájékoztatta a DDKTF-et a káreseményről. Mintavétellel egybekötött helyszíni szemle a DDKTF, DDNPI, Mohácsi Vízirendészeti Rendőrörs, Mohácsi Rendőrkapitányság, Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség, ADUVIZIG képviselőinek és az úszómű üzemeltetőjének bevonásával.
Olajszennyezés a Dunán, Mohács térségében
Olajszennyezés a Dunán, Mohács térségében Helyszíni szemle tapasztalatai: ● A Duna jobb parti 30,0 m-es sávjában a vízfelszínt szakaszokban, foltokban olaj borította. ● Az úszómű és a hozzá rögzített bárkák között az uszadékban nagyobb mennyiségű, vastag olajréteg gyűlt össze.
Olajszennyezés a Dunán, Mohács térségében A helyszíni szemlén megállapítást nyert, hogy azonnali beavatkozás szükséges, indokolt a III. fokú kárelhárítási készültség elrendelése. Elrendelés: 2013.11.25. 13.00
III. fok
Igénybe vett erőforrások: - személyi állomány:műszaki 2 fő fizikai 4 fő - anyag: Sanol adszorbens 1,5 m3 hurkaszövet 40 m, kötél 100 m - gép:
TGK. 1, SZGK. 2 Sanol aprító-szóró berendezés 3,7 üó
Megszüntetés: 2013.11.27. 16.00
Köszönöm a figyelmet!
