Bndapest, 1898 évi október hó 19.
VIII. é v f o l y a m .
84. (734.) szánt.
KÖZTELEK KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
Meaeleiii liiieí szériái és szomMai.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B n d a p e s t (KözteleK.) Í U I ő i - ú t 25. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
MEGHÍVÓ „ O R S Z Á G O S
M A S Y A H
G A Z D A S Á G I
E G Y E S Ü L E T "
igazgató-választmánya ugyis mint a „GAZDASÁGI
E G Y E S Ü L E T E K
S Z Ö V E T S É G E "
végrehajtó-bizottságának
><*ÍK-'Magy7
(mMÉmmoMÁMi
1898. október hó 29-én d. u. 4 órakor a Köztelek (Üllői-nt 25) nagytermében t a r t a n ^ I ^ / f ^ f y ^ v T ^ ^ i "
I.
ULESERE.
lárgyak:
kezete s a „Hangya", a Magyar Gazda1. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag j szövetség fogyasztási és értékesítő-szövetkezete között létrejött egyezményről. kiküldése. 8. Az OMGE.-nek a földmivelési mi2. Jelentés a szövetség folyó évi niszterhez az önálló magyar vámtarifa működéséről: a) Miskolczi és pozsonyi országos tervezetére vonatkozó felterjesztése. 9. Szakosztályok s bizottságok jasörárpa-vásár. h) Szolnoki rosta-verseny. a) Az állattenyésztési és állategészségc) Szölöszeti tanulmányut. (?) Szegedi országos mezőgazdasági ügyi szakosztály javaslatai: 1 . A gümőkór irtásáról és áz ellene kiállítás. e) Jelentés a szövetségi tagok ki- való védekezésről szóló szabályrendelettervezet tárgyában. küldöttei részvételéről az üléseken. 2. A Budapesti mészáros-ipartestület 3. A szövetség 1899. évi költségvetése és működési programmjának, a nagy- átirata a közfogyasztásra alkalmatlannak gyűlés napjának s tárgysorozatának meg- talált s e miatt a fogyasztás alól elvont állatok ipari czélokra leendő kiadatása határozása. 4. Az egyesületi tanács javaslata a ügyében. 3. A jövőben rendezendő tenyészmunkásmozgalom meggátlása tárgyában. állatvásárok reorganizácziója ügyében. 5. A szövetségi tagok átiratai: b) Az irodalmi és tanügyi szakosztály a) Szilágymegyei g. e. átirata a Szöjavaslata: vetségbe való belépés tárgyában, 1. A folyó egyesületi évben a vidéb) Szátmármegyei g. e. átirata a kataszteri felmérések és adókivetések tar- ken rendezendő gazdasági előadások tárc) Szölömivelési és borászati bizottság éj Nyitramegyei g. e. a bécsi börzének a sörárpabemutatásra vonatkozó javastata: átiratát küldi. 1. A Hungária vegyi-ipar- s műd) Erdélyi szász g. e. átirata a Szö- trágya-gyár kérvénye a rézgálicz plomvetségbe való belépés tárgyában. bozása tárgyában. 6. Földmivelésügyi miniszter leiráta, Tudomásul veendők: melyben gazdasági tanfolyamok tartására 10. Földmivelési miniszter leiráta 2000 frtot utalványoz. 7. A közvetítő iroda bizottságának a gazdáknak a párisi világkiállításon való elentése a Magyar Mezőgazdák Szövet- részvételük tárgyában.
M a i s z á m u n k 3 0 oldal.
11. Ugyanannak; leirata a központi vásárcsarnokban rendezett borvásárök állandósítása, tárgyában.: 12. Sárosmegyei g. e. tudatja, hogy az akrikol-tarifák életbeléptetése tárgyában a keresk. és földmivelési miniszterekhez felterjesztést intézett. 13. Ugyanaz az Eperjesen rendezett gazdasági kiállítás tervezetét küldi. Az OMGE. képviseletében kiküldettek Bujánovics Sándor alelnök és Szilassy Zoltán szerk.-titkár. 14. Maros-Tordamegyei g. e. a marosvásárhelyi gazdas. kiállítás tervezetét küldi. Kiküldetett az OMGE. képviseletében Szilassy Zoltán szerk.-titkár. 15. Az Orsz. Erdészeti Egyesület tudatja, hogy a vad- és szárny vadra kivetett adók reformálása ügyében felterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez. 16. Bécsi cs.kir. gazdasági társaság meghívója a szeptember havában rendezett „Landwirtschaftliche Woche"-re. 17. Báró Waldbott Frigyes szőlőinek leirását küldi. 18. A baja-báttaszéki vasúti vonal kiépitése ügyében alakult bizottság meghívója. Kiküldetett Bubinek Gyula ügyv. titkár. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete az 1897—1898. évi üzleti jelentését küldi. : Gróf DessewffyAurél s. k, elriök.
KÖZTELEK, 1898. OKTÓBER HO 19.
1492.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Kerestetik, 10—15 vagon rakomány széna, vágy sarjú, puha minőségű, mely porczelán csomagolására alkalmas, de mint takarmány nem értékes; csádés széna nem használható e czélra. Ár ajánlatok, megjelölésével annak, hogy préselve mely ' állomáson, mily mennyiséget képes az illető szállítani, az OMGE. igazgatóságához egy 5 kilós minta beküldése mellett, intőzendők.
A földmivelésügyi miniszter működése az Í897. évben. A szokott időnél ez évben valamivel korábban jelent meg a földmivelésügyi miniszternek a törvényhozás elé terjesztett jelentése, amelyben tárczájának mult évi tevékenységéről ad számot. A jelentés egyszersmind terjedelmesebb is elődjeinél, miután az 1897 : XXXV. t.-czikk értelmében az összes minisztériumok működéséről szóló jelentést ez évtől kezdve a központi statisztikai hivatal fogja feldolgozni és közzétenni; a földmivelésügyi tárcza kiadásában ezúttal utoljára megjelent jelentés tehát nemcsak a mult év történetéről számol be, hanem kiterjeszkedik röviden a mezőgazdasági közigazgatás terén nyolcz év óta történt intézkedések ismertetésére is, mióta ugyanis a földmivelésügyi minisztérium külön vált. Rögtön elöl konstatáljuk a jelentésről, hogy az tömören igen tanulságos áttekintést nyújt az ország mezőgazdasági adminisztrácziójának nemcsak mai állapota, de idáig történt fejlődésének mozzanatai felől is, különösen pedig az utolsó nyolcz évben létrejött mezőgazdasági törvényeket czélzataikkal s indokaikkal együtt tüzetesen ismertetvén, kétségtelenül igen jól értékesithetö olvasmányt nyújt mindazoknak, akik akár az ellenörködésre hivatvák, akár pedig a létező állapotokról tudomást venni szükségesnek tartják. Szinte sajnáljuk, hogy ez a n a g y s a beszámolás czéljára helyesen csoportosított anyag, még a szokottnál is szűkebb bevezető szavakkal látott napvilágot, mert szívesen, láttuk volna, ha az előszó, mint a jelentés kommentárja, már eleve is felhívja figyelmünket a lefolyt év történetének azokra a mozzanataira, amelyeknek a miniszter saját működése megitélhetése szempontjából különösebb jelentőséget kíván tulajdonítani s amelyekben tevékenységének irányelvei a kevéssé beavatottak előtt is- kidomborodnak. Minthogy mi évről-évre figyelemmel kisérjük a földmivelési tárcza tevékenységét, ezúttal is csak az 1897-ik év javára eső intézkedéseket fogjuk vizsgálódásunk tárgyává tenni, noha megvalljuk, hogy éppen a jelentés rekapituláló voltánál fogva a mult évre vonatkozó adatok kiválogatása, az egész anyag gondos átbetüzését, sőt sok helyen az 1896-iki
év eredményeivel való összehasonlítást feltételezte, mert a kirakatba állított tárgyak ügyes elhelyezése közben éS nagy száma mellett nem éppen könnyű volt meglátni a legfrisebb keletű czikkeket. Hogy most már ajelentés közérdekű részleteit röviden megismertethessük s ez alapon megtehessük észrevételeinket is, e czélból mindenekelőtt vázoljuk röviden a mult év mezőgazdasági viszonyait, ' kiterjeszkedünk ezek kapcsán a földmivelésügyi kormány beavatkozásának méltatására, végül pedig részben a mult év folyamán hozott, részben a végrehajtás különböző stádiumaiban lévő mezőgazdasági törvényekkel fogunk foglalkozni. Mint még élénken emlékezetünkben van, az 1897-iki év egyike volt a leg- mostohábbaknak; hiszen elsirattuk már. 980,000 holddal kevesebb területről arattak, mint amennyi be volt vetve; csupán búzában 380,000 k. hold termés semmisült meg. Ennek következtében a gabonatermés rosszabb volt, mint tíz év óta bármely évben s csupán abuza több mint 13 millió métermázsával maradt mögötte a szintén közepes 96-iki termésnek. Az árak emelkedtek ugyan, de ennek a gazdák mi kevés hasznát vették. Nem hozta meg a várt hasznot az állattenyésztés sem. Csökkent ugyan a ragadós tüdőlob s a sertésvész is, melyek révén a legnagyobb veszteség- éri állatállományunkat, mégis csupán sertésvészben majd 370,000 darab sertés hullott el a mult évben s ezzel szemben édes-kevés vigaszt nyújt, hogy ez a veszteség 270,000 drbbal kevesebb, mint a mult évi. Állatkivitelünk még az előző évi kivitellel szemben is jelentékenyen csökkent s ez a csökkenés a sertéskivitelünkben beállott óriási visszaesésnek tulajdonítandó. Sőt Németországba és Svájczba irányuló sertéskivitelünk teljesen szünetelt, holott az előbbi államba 1894-ben 366,000 drb s még 1896-ban is 2800 darab sertést vittünk ki. Teljesen fennakadt továbbá Francziaországba irányuló juhkivitelünk is. Ezen a vonalon tehát mindenütt visszaesés mutatkozik. És nem nyilik meg sehol valamely uj aranyér, mely ezen két fő s Csaknem egyedüli jövedelmi forrásban: a növénytermelés s állattenyésztés terén szenvedett óriási veszteségeket ellensúlyozhatná. Tetőzte a gazdasági év mostoha fordulatait a munkásmozgalom, melynek czélja a munkabérek felsrófolása, volt; időszaki sikereit és koczkázatát ennek a mozgalomnak is s gazdaosztály viselte tehát. Ily nehéz viszonyok között nem kicsinylendő feladat várt a földmivelésügyi kormányra, mert nem csupán a mezőgazdasági adminisztráczió ellátásáról s szükségszerű fejlesztéséről kellett gondoskodnia, hanem az itt is, ott is támadt sebek gyógyítására is tőle várták az első segélyt. Sajnos, ezekkel szemben ,a földmivelésügyi tárczában kevés volt a momen-
84. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
tán felhasználható gyógyító ír. A vetőmagvak, csemeték stb., melyeknek részben ingyenes, részben kedvezményes kiosztását ez évben ; is gyakorolta a miniszter, bármely hasznosak is legyenek okos alkalmazásukban, magukban véve nem ruházhatók fel a nagy eszközök jelentőségével. Nagyobb arányú direkt ségitséget nyújtott már a tenyészapaállatok kiosztása, ám erről majd alább. Indirekt, de általános érdekű beavatkozás volt bizonynyal a népies gazdasági előadások rendezése, amelyekhez a miniszter nagy buzgalommal adta meg az impulzust, a jó siker oroszlánrésze azonban méltán a gazdaközönséget illeti meg. E téren a kormány szerencsésen értékesítette a társadalmi tevékenységet, de volt is a munkából haszon. Meg kell említenünk még e helyen, hogy a minta-parasztgazdaságokból 9 már életet nyert; amint azonban értesültünk, parasztjaink hidalgó büszkeségén megtörik ezek fejlesztése; szerveztetett a központi kisérletügvi bizottság s egyáltalán a szakértelem fejlesztése terén itt is, ' ott is szép igyekezetet látunk. Senki sem fogja kétségbe vonni e részben Darányi sikereit. Áttérve a növénytermelés különleges ágazataira, legörvendetesebb haladást a szölörekonstrukczió térén látjuk. Az 1897 év folyamán 37,100 k. hold uj szőlő létesült s / a felújítás és telepítés 741 községben kezdődött meg. Sajnos, a filloxera pusztítása sem akadt fenn; múlt évben 79 ezer holdat tesz ki az elpusztult szőlőterület, tehát jóval többet veszítettünk, mint amennyit visszanyerni képesek voltunk. így 1897 végén az elpusztult szőlőterület 391,000 holdat tesz ki (677,000 hold volt szőlőterületünk a filloxera fellépése előtt) s az újítás összesen 94,961 hold. Nagyarányú tevékenységet kellett latra vetni ezért az eredményért is s a földmivelési kormány sem maradt tétlen. Az ojtványszükséglet biztosítása czéljából az állami szőlőtelepek számát 9-ről 30-ra (245 holdról 537 holdra) emelte, ezenkívül 30 magánvállalatot segített szőlővesszők' előállításában, amelyek 18.000,000 szőlőojtvány évi termelésére adtak ajánlatot.. Az állami télepek vesszőhozama is kitett több mint 4 milliódbot, melyekből részben ingyen, részben pénzért 2.200,000 dbot adtak át a közhasználatnak. Bármely haladást jelentsen is ez a szám, magában véve még mindig kevés, figyelembe véve azonban az uj telepítésekét, rövid évek • múlva a köztermelés czéljaira bocsájtható vessző és ojtványkészlet megötszörösödik, nem kell aggódnunk tehát, hogy a megindult ujjáalakitási munka fennakad. Ugyancsak erős ostrom alá vették az Agrárbank 25 millióját, amely a szőlőfelujitási kölcsönök engedélyezését 1897 elején kezdette meg; 1898 augusztusáig 8,705 hold területre 7.205,491 frt kölcsönért 3,391 kérvény érkezett be; a tényleg folyósított kölcsön tényleg csak 3.523,387 frtot tesz ki. E téren tehát a tevékenységi vágy ugyancsak megnyilatkozott, aminek mi szivünk-
82 SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. bői örülünk. A miniszter ez évben fokozott, direkt segélylyel is részese kivánt lenni az eredményeknek s 35 szervezet (ezek között 10 gazdasági egyesület) között több mint 250,000 forintot osztott ki a rekonstrukcziő czéljaira (1896ban 41 ezer frtot). Felemelte továbbá a. felügyelőségek számát is 25-ről 30-ra s a szaktudás fejlesztése körül e téren is a fokozatos haladás nyomaival találkozunk. Érdekes megemliteni, hogy az ujitási módok között az ellenálló amerikai fajták vesszőin készült ojtványok ültetése vette át a vezető szerepet, mindazáltal a felhasznált szénkéneg mennyisége is 6,157 mmra emelkedett (1896-ban 4,819 mmát használtak fel.) Mind e munkálatoknak látatja a mult évben még nem volt, amennyiben bortermelésünk még az előző évi eredménynyel szemben is 300,000 hlterrel csökkent, ellenben csemegeszőlőtermelésünk 17,000 mm-val emelkedett, ez is jelezvén, hogy az uj telepítések haszonczéljául mindinkább a szőlőnek friss gyümölcsként való értékesítését tűzik ki. A. gyümölcstermelés terén jelentős mozzanat, hogy a gyümölcsészeti és kertészeti ügyek intézésére a miniszter uj osztályt állított fel, a Molnár István hivatott vezetése alatt. Főtörekvése itt az értéktelen fajták kiküszöbölése s ennek kapcsán a vidékenként megállapított s oda ülő fajták meghonosítása volt. Ez érdekből kedvezményes árban és ingyen mintegy 220,000 nemes gyümölcsfát, 1.200,000 gyümölcscsemetét osztatott ki a miniszter, a nemes gyümölcsfák ojtógalyait pedig ingyen adta; a szükséglet fedezésére berendezett továbbá néhány állami faiskolát is. Részéről tehát megtette a termelés emelése érdekében, amit . tehetett; e munkában azonban a községi faiskolák ez évben sem voltak támaszára ugy, hogy a községi faiskolákról egy uj, az 1898. évi XII. t.-cz. határozmányainak megfelelő szabályrendeleti mintát kellett kidolgoztatnia, melynek végrehajtásában a gazdasági egyesületeknek is beavatkozási jog biztosíttatik. Igy is csak sok idő munkája segíthet a rendezetlen állapotokon. Az állami utakra'eddig mintegy 10,000 drb ' gyümölcsfát ültettek ki; e tekintetben is a teljesedés felé közeleg tehát óhajunk. Ezzel szemben szomorúan konstatáljuk, hogy a gyümölcsértékesitési viszonyokban javulás nem mutatkozik. És ez a megjegyzés — kevés kivétellel — mindenüvé oda illik, a termelés érdekében tett intézkedések záradékául. Rögtön felállíthatjuk a kivételt a komlótermelés terén, ahol nemcsak dugványok kiosztásával, száktanári állás létesítésével segédkezett a miniszter, hanem támogatta a Segesvárott megalakult komlóértékesitési szövetkezetet is, amely biztató kilátások között kezdetté meg működését. Nem hiányzanak a fokozatos haladás jelei a,3 állattenyésztés terén sem. Az 1894 ; XII. t.-cz. értelmében köztenyész- \
KÖZTELEK, 1898. OKTÓBER HO 12. tési czélra az apaállatok' beszerzése örvendetesen halad ugy, hogy a közvetítéshez nyújtott segélyezések révén a rendelkezésre állott 225,000 frt már az 1897. év első negyedében kimerült. Miután beszerzés közvetítése az állattenyésztési felügyelőkre hárul, a kerületi felügyelőségeknek szűken megszabott számát 6-ról 9-re emelte a miniszter; igen helyesen azonban — mert szükséges — a létszám további emelését is tervbe vette. A községi apaállatszükségletre kedvezményes árban engedélyezett: 487 nyugati, 241 magyar fajta bikát; 605 drb kant és 88 drb kost. Sikeres mozgalom folyt le a tej szövetkezetek létesítése körül, mert mig 1896-ban csak 6 vajtermelésre berendezett szövetkezet fungált, 1897-ben már 29 lépett működésbe, amelyek összesen 4.790,132 liter tejet értékesítettek. Szintén az állattartással foglalkozó kisgazdák, nevezetesen a Beregmegye hegyvidéki lakosságán, ki vánt segíteni a miniszter azzal az intézkedéssel, mely szerint számukra á gróf Schönborn-féle munkács-szt.-miklósi; hitbizományi Uradalmak hegyvidéki gazdaságait bérbe vette. Ebben azonban természetesen csak egy nagyobb szabású' akczió előjelét véljük látni. A sertéstenyésztésünkben beállott szomorú pusztulást csak kisarányban pótolhatta tenyészkanok kedvezményes kiosztásával ; a juhtenyésztést ezenkívül a fellendült gyapjuaukcziók támogatásával is protezsálta s a továbbiakban tervbe vette egy gyapjuosztályozó intézmény létesítését is. A baromfitenyésztési ügyek intézésére szintén egy külön felügyelői állás szerveztetett s létesült a gödöllői baromfi-: tenyésztő-telep, mély a népies tenyésztéshez szükséges Plymuth- és Langshan-. fajták tenyésztésére hivatott. Végül nem; szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy, a selyemtenyésztés igen helyes irányú ösz-! tönzések révén oly mérveket öltött, hogy az 1897-ik évben nem kevesebb,, mint 19,608 családnak volt képes foglalkozást' adni és 355,412 frt keresetet nyújtani. Az állatállományunkra zudult beteg-' ségeknek most lefolyt szomorú korszakában az állategészségügyi szolgálat ellátása' alig javult valamelyest. Az állami állat-1 orvosok létszáma mindössze 6-al n ö v e kedett, eszerint 102-re emelkedett, mig az országban az állatorvosok száma 4 - 3 százalékkal nőtt. Az állategészségügyi szolgálat hézagos ellátása miatt maga a jelentés is kifogásoló észrevételeket tesz; miért maradt tehát még mindig nyílt kérdésnek ezen szolgálati ág államosítása? • Az elésorolt jó hatású intézkedések gyümölcseit azonban hiába keressük állatkivitelünk emelkedésében. Összes állatkivitelünk (Ausztria, Németország, Svájcz és Románia viszonylatában) mintegy 60 ezer darabbal csökkent, amennyiben mig 1896-ban ca. 680,000, addig 1897-ik évben csak 620,000 darabot tett ki, s ezt a sertéskivitel csökkenése idézte főként élő, ámít a szarvasmarha s lókivi-
1493" telbén beállott némi emelkedés sem ellensúlyozhatott. A szarvasmarhakivitelben beállott csekély emelkedés azonban nem sokat jelent, hisz tudjuk, hogy 1896-ban ragadós lüdőlob, továbbá szájés körömfájással fertőzött egyetlen község miatt egész törvényhatóság, illetve vármegye területéről kitiltotta Ausztria szarvasmarháinkat; a kivitel tehát mesterségesen volt megakadályozva. Ezen a mesterséges torlaszon sikerült ugyan a kormánynak rést ütni állatforgalmunknak 1896-ban történt szabályozásával, melynek következtében Ausztria a .jogtalan tilalmi rendeleteket feloldotta s az egyes tartományi helytartóságok önkényeskedései ellen garancziát nyertünk, csakhogy ennek az intézkedésnek a hatása az 1897-iki év forgalmi adatain még csak alig látszik meg. Ellenben uj torlaszok emelkedtek állatkivitelünk elé; igy sertéskivitelünk Németországba és Svájczba, juhkivitelünk Francziaországba teljesen szünetelt és ezen a megrekedésen a kormány mit sem segíthetett. Summa summárum: az értékesítési konjunktúrák az összes idegen államokkal szemben rosszabbodtak s ennek megfelelőleg a pénz is vékonyabban folydogált a magyar gazda zsebébe. N Az 1897-ik évben néhány mezőgadasági törvény is keletkezett. Első helyen említendő ezek között a munkástörvény, mely bárcsak az 1898 :11. t.-cz.-ben lépett életbe, előkészítésének ideje, azonban a mult -évre nyúlik vissza. S a törvényjavaslat előkészítésével kapcsolatban a munkáskérdés megoldása 1 több irányban is foglalkoztatta a földmivelésügyi minisztert. Ismert preventív intézkedésein kivül a munkásügyek ellátására külön osztályt szervezett, közvetítette a munkásokat, a szocziális sajtó ellen antiszocziális sajtóval lépett síkra (bár nem sok eredménynyel) s az uzsoraüzelmek meggátlására is tett lépéseket. Tagadhatóan, hogy e téren összes intézkedésein , az a méltatandó i s buzgó jó igyekezet , tükröződik vissza, hogy a körmünkre égett munkáskérdést legjobb tehetségéhez képest orvosolja. Megkaptuk az 1897. XXXII. tczikket, mely a földbirtok hiteligényének szélesebb körű kielégítését és a parczellázást,. igyekszik előmozdítani, annakidején bőven kifejtett okoknál fogva ezt a merkantilis törvényt üdvrialgással nem fogadhattuk. Megkaptuk az 1897. I. tczikkeí az olcsó, marhasót is, amit szívesen vettünk megannyi sürgetés után. A ragadós tüdölob sikeres irtása érdekében a kisajátított szarvasmarhák teljes becsértékben való kártalanításáról nyertünk intézkedést az 1897. X. tczikkben, amely intézkedés az irtás végrehajtását megnyugtatásunkra biztosítja. S az irtás sikeres végrehajtását konstatálhatjuk is abban, hogy mig 1896-ban 9,625 drbot, addig 1897-ben csak 5,453 drbot tett ki a ragadós tüdőlob révén szenvedett veszteség, a kártalanításért pedig (1896-ban 233,951 frtot) 1897-ben 169,464 forintot
1494
fizettek. Itt tehát a viszonyok évről-évre javulnak. A mesterséges borok készítésének és forgalombahozatálának tilalmazásáról szóló 1893: XXIII. t.-cz.-re uj- és szigorúbb végrehajtási rendeletet kaptunk. Ennek értelmében a borellenőrző bizottságok országszerte megalakultak s hogy , a kívánt hatás nem maradt el, ennek tanuságául a jelentés felhozza, hogy az 1897. évben a borvizsgálóbizottságok 71 kihágási esetben 315 borminta fölött mondtak véleményt és 144 mintát hamisnak találtak. Mi azonban felsóhajtunk: mi ez a tenger vizéhez képest! Hisz ma már fehér holló számba megy a tiszta bor s példátlan az a visszaélés, aminek a bortfogyasztó közönség a hamisítások' révén ki van téve. Fővárosunkban talán már nem is árulnak bort ? Ám tény az is, hogy a törvény kellő, szigorral sújtja a hamisítókat, magára vessen tehát a fogyasztó közönség, ha a felmerülő esetekben a törvény szigorának hatályt nem szerez. A mezőgazdaságról és mezőrendörségről szóló 1894 : XII. t.-cz. végrehajtása alig haladt valamivel előre. 1896. óta a szabályrendeletnek alig néhány vármegye tett eleget; mindenütt a régi állapot s a régi panasz. A mezőgazdasági bizottságokat 5 vármegye kivételével (1896-iki állapot) megalkották s a bizottságok állítólag működésbe léptek; de vájjon mit tett-vett az a sok bizottság, arról fogalmat sem nyerünk. Szabályrendeletek hiányoztak: a szarvasmarha- és juhtenyésztésről 7, a pásztorokról s legeltetett állatokra való felügyeletről 11, a birtokhatármegjelölésről 24 vármegyéből. A . nyomásos gazdálkodás szabályozására vonatkozó szabályrendeletnek 39 törvényhatóság tett eleget; 24 törvényhatóságban ellenben halomszámra gyűltek a vitás kérdések. A legeltetésre vonatkozó határozmányok teljesítése is csaknem az előző évi állapotban stagnál. Pedig amiről a jelentés beszámol, az még mindig csak formai megalakulás; hol áll ettől az életerős s munkaképes érdekképviseleti szervezet! Panaszkodnak mindenfelől, hogy nincsen elég, megfelélő ember a törvényhez. Ez természetes is, mert nem képzelhető el, hogy a közigazgatási apparátus a nyakába varrt óriási feladatnak egymagában eleget tehessen, ahhoz pedig az 1894; : XII. t.-cz. nem elég szerencsés, hogy a társadalmi tevékenységet is hasznosítsa. A közigazgatás vergődik a reája halmozott terhek sulyá alatt és még sem értük el azt, amit akartunk. Ez a törvény tehát nem sikerült s mult évben is csak ujabb dekumentumokat nyert az OMGE.nek az az álláspontja, melyet 1896-ban fejtett ki, amikor az érdekképviseletszervezéséhez uj törvényt kért. A telepítésről szóló 1894: V. t.-cz. végrehajtása már 1896-ban alaposan berekedt s konstatálhatjuk, hogy 1897-ben sem rekedt ki. Uj birtokvásárlás nem történt, hisz még a létezők sincsenek
KÖZTELEK. 1898. OKTÓBER Hö 12.
betelepítve. Jele a sikertelen akczióriak, 'hogy a törvény által engedélyezett 3 millió forintból 1897 végéig csak 1.135,137 frtot használtak fel telepítési czélokra. íme egy vagyon, amit nem tudnak elkölteni. S az egésznek csak az a titka, hogy jómódú ember nem megy telepesnek, szegény ember pedig nem kell. Maga a jelentés is beismeri, hogy kivált a Királyhágóntul megindított telepítések az „eddigi alapon" nem sikerültek. Térjünk tehát át a helye.sebb alapokra, eleget fejtegettük már a sikertelenség okait. Ezekben, ismertettük röviden a jelentést, képét nyújtván egyúttal az 1897-iki év mezőgazdasági állapotainak is. Tagadhatlan, hogy a földmivelésügyi miniszter sok jóakaratú kezdeményezésének akadunk nyomára; elismerésünket kell kifejeznünk, hogy noha a viszonyokhoz, képest még 'mindig szerény, de azért fokozatosan növekedő arányban volt képes a segélyeszközöket akczióba hozni s különösen el kell ismernünk, hogy jó adminisztrátornak bizonyult. Amiként meg vagyunk győződve, hogy nem a földmivelésügyi miniszter jóindulatán mult, hogy a magyar mezőgazdaság ügyét még jobban protezsálja a kormány s a törvényhozás, azonképpen igazságtalanság volna az ő terhére irni akár egy némely törvényalkotás sikertelenségét, vagy ilyennek teljes hiányát, akár pedig a külföldi államokkal való kereskedelmi viszonyunkban beállott kedvezőtlen fordulatok káros következményeit. Tény azonban, hogy mig idebent a termelés emelése, érdekében erősen dolgozunk, ennek megfelelőleg nemhogy uj levezető csatornákat nyernénk, _ hanem még a régiek is eldugulnak. Érezzük, hogy a jövőben a figyelemnek fokozott éberséggel kell az értékesítés kérdése felé irányulnia, mert hisz a gazdálkodás művészete többé nem a javak előállításában, hanem azok nyereséges eladásában rejlik. Ez a feladatok feladata; a melynek megoldásához azonban nem elégséges a mezőgazdasági közigazgatás lelkiismeretes ellátása és fejlesztése ; ahhoz erélyes közgazdasági politika által sugalt kormány és törvényhozási akczió szükséges. Ebből kérnénk valamivel többet a jövő esztendőben ! Buday'Barna.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.
A jó vetőmag fontossága. A jó vetőmag előállításának kérdései a magyar gazdák túlnyomó részének leggyengébb oldalát képezik. A vetőmag gondos előkészítésére nem sokat adnak, a minek eredménye azután, a föld fokozódó elgyomosodása, a termény midőségeinek és mennyiségének csökkenése és hogy a gyenge minőségű vetőmag gyengébb, a külső káros behatásokkal szemben érzékenyebb növényeket produkál. Elég e
82. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. tekintetben két elterjedt növényre, pl. a zabra és burgonyára utalni, melyeknél a vetőmag elhanyagoltsága a legélesebben szembetűnő, mert mint igénytelenebb növényeket, tényleg a gazdaság mostohagyermekeinek tekintik és e szerint is bánnak el velők. Mi tulajdonképpen a magyar zab: jóformán semmi egyéb mint vastag héj, liszttest ugyan vajmi kevés van benne. És vájjon ennek mi az oka ? az, hogy a vetőmagul a legléhább, a legrosszabb zabot is elég jónak tartják, s hogy alája a földet ugy a hogy valahogyan előkészítik s a leggyengébb földbe vetik. Igen természetes, hogy ezen évről-évre ismétlődő mostoha bánásmód s rossz vetőmag mellett, a magyar zabnak teljesen el kell romlania. És ha egyik-másik gazda mégis tenni akar valamit, akkor nemhogy a magyar zab feljavítására fordítaná figyelmét, hanem a bőtermőnek hirdetett nyugati zabféleségekkel óhajtana a helyzetén segíteni : könnyű uton és módon egy csapással. És vájjon ezzel czélt fog-e érni? Bátran merem állítani, hogy legtöbb esetben nem. Mert a bőtermő teltszemü, súlyos nyugati zabok ezen tulajdonságaikat csak akkor tartják meg s emelik érvényre, ha jól munkált s jó erőben álló földbe kerülnek s gondosan előkészített magot használunk fel. Amint ezt nem teszszük, akkor egy-két év leforgása alatt a hires nyugati zab éppen olyan rossz lesz, mint a szegény magyar zab. Ugyancsak ehez hasonlók a viszonyok a burgonyánál. Vetésre a legkisebb, legfejletlenebb burgonyát használják fel igen sok helyen. Hiszen ez is jó terméseket képes adni egy ideig, az tagadhatatlan, de állandóan évről-évre apró, fejletlen gumót használva, a termés fokozatosan csökken s túlnyomóan apró gumójuvá válik. Ebben keresem első sorban' is az okát annak, hogy igen sok gazdaságban 2 0 ^ 3 0 q-nál többet a legkedvezőbb esetben sem terem a gazdaságban termesztett burgonya, midőn is egyszerűen ráfogják, hogy elfajzott. Ez a legkényelmesebb módja a megoldásnak, de ezzel a gazda csak önmagát ámítja, mert az újonnan beszérzett féleséggel egynéhány év alatt megint csak ott lesz, ahol előbbi burgonyájával volt. A burgonyánál észlelhető csekély terméseket, tehát nemcsak az elfajzásban kell keresni, hanem az apró fejletlen vetőgumó általános és rendszeres alkalmazásában, amely körülményre felhívom gazdatársaim figyelmét. Nem ok nélkül hoztam fel a burgonyát példának, hanem tettem azt azért, hogy ebből kifolyólag a „magyar kincs" burgonyáról mondhassak egyet-mást. Ezen kétségtelenül kitűnő burgonya az országos növénytermelési kísérleti állomás vezetőjének, Cserháti Sándornak buzgólkodása folytán hihetetlen rövid idő alatt terjedt el az országban s méltán, mert ezen burgonyával egy bőtermő, keményítőben gazdag, a betegségnek jobban ellehtálló, télen át kitűnően eltartható, nem csirásodó féleség birtokába jutottunk. Hanem egy dolgot kötelességemnek tartok felemlíteni, melyet jelzett burgonyának 3 évi termelése után tapasztaltam s ez az, hogy fajta jellege kellően állandósítva még nincs s könnyen degenerál (elfajzik). Megjegyzem, hogy ezen tapasztalatot a 4 év előtt kapott burgonya utántermelésénél tettem, azóta tenyésztője már jobban állandósíthatta a burgonyafajta jellegét. Gondos gazda kezében, ki a vetőburgonyát megválogatja a baj nem lesz felette nagy, de az előbb említett és sajnos, túlnyomóan divó hanyag eljárás mellett, a magyar kincs burgonya kiváló tulajdonait hamarosan elveszítheti. A vetőmag gondos előállításának szükségessége fennáll kivétel nélkül minden növénynél; egyiknél jellegzetesebben s rövidebb idő alatt (pl. sörárpa, ezukorrépa) tűnik fel a rossz minőségű vetőmag hatása mint másiknál, de vég-
83
SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.
eredményében fellép mindegyiknél. Gazdáinknak e tekintetben m é g sokat kell t e n n i ü k ; n e m értem én ezalatt a szorosan vett vetőmag termelést, nemesítést — melyek komplikáltabbak — h a n e m egyszerűen a jóminőségü vetőmagnak előállítását, melyet a legtöbb növénynél észszerűen használt rostálással és triőrözéssel lehet elérni. A gyök és gumós növényeknél a fajtajelleggel bíró tökéletesen ép, fejlett gumók (gyökök) kiválogatásával; a tengerinél a tökéletesen benőtt, hengeres csövek (koránérő csövek) kiválogatásával s a cső közepe t á j á n levő legtökéletesebb szemek felhasználásával stb. Ha gazdáink ezen dolgokra is gondot fognak fordítani, akkor a nagyhangú reklámokkal felcziczomázott ismeretlen fajták utáni vágyódás n e m lesz oly általános. De hogy ha az idegen jófajtákat is csak azért használjuk, hogy a saját gondatlanságunkkal elromlott h a z a i fajtákat kiszorítsuk, de a vetőmagra ezután sem ügyelünk, akkor tartósabb eredményt elérni n e m fogunk. Ezsel egyáltalában nem azt akarom mondani, hogy az u j a b b fajták kipróbálásának nincs jelentősége — sőt igenis nagy jelentősége v a n —- h a n e m jelezni kívánom, hogy a vetőmag minőségének kérdését negligálva, tisztán csak a fajtacserében keresni a boldogulást, elhibázott dolog lenne. Erre nézve jó példával szolgálhatnak többek között n a p r a forgó termelési kísérleteim.
KÖZTELEK,
1 8 9 8 . O K T Ó B E R HO
15
GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál.
A nemzetközi térmenytisztitó gépverseny és díjnyertes gépei. II. A Kalmár Zs.-féle szab. „VII FC Verseny" nevű terményrosta kapta a nagyság szerint szétválasztó terménytisztitó gépeknél az állami bronzérmet, mint harmadik dijat. E rosta a közönséges gabonarostáktól annyiban tér el szerkezetére nézve, hogy rázószitái n e m
E csoportba csak h á r o m gép volt b e j e lentve, ú g y m i n t : 1. Kühne E. mosoni gépgyáros PN. jegyű egyszerű működésű trieur-je. 2. Ugyanaz P N 3, jegyű kettős működésű trieurje. 3. Lenz J. J. Achaffenburgi (Bajorország) gépgyáros állitható osztályozóhengerrel kombinált trieurje. E h á r o m gép közül azonban csak az első vett részt a t u l a j d o n k é p p e n i . versenyen
A magyar napraforgónak hibája, hogy igen sok apró t á n y é r j a van, apró a magja, egyenetlenül s későn érik, szaporátlan a szedése s a mag kidörzsölése. Vele szemben ott
126. ábra. 127. ábra. A Kalmár Zs. VII. FC terményrosta szitaszekrények működési módja. v a n a kidicsért orosz egytányéru napraforgó. Ennek tövenként csak egy nagy tányérja van, egyszerre s korán érik, az aratás s a fejlett mag kidörzsölése könnyű, t e h á t mind óriási előnyök a magyar soktányéru napraforgóval szemben. De végezetül azután kitűnt, hogy az orosz napraforgó vastaghéju, vékonybélü s igy könnyebb és 4 % - a l kevesebb olajat ád a magyarnál. Itt tehát a magyar napraforgót kell megjavítani, n e m pedig látszólagos előnyökért sutba dobni s idegen fajtát használni. Ugy mint a napraforgóval, ugy vagyunk számos más növényünkkel: a magunkét n e m becsüljük meg, h a n e m saját hanyagságunk okozta hibákat, idegen féleségekkel akarnók h a m a r o s a n megreperálni. Kerpely.
1495 történik. Az összetorlódás által kiszorittatnak a speczifikusan könnyebb magvak középre s a széláram segélyével előrefelé csúszva leesnek az elvezető csatonába. A verseny alkalmával végzett jó m u n k á jáért és jó szerkezetéért valamint aránylag olcsó 85 frt áráért is az előbbi két kitűnő rosta mellé*) méltán sorakozhatott h a r m a diknak. Az alak szerint szétválasztó terménytisztitó gépek közé a bizottság azon terménytisztító gépeket számította, melyek a tisztítandó terményt a suly teljes mellőzésével és a nagyságtól is eltekintve, kizárólag az egyes magvak alakja szerint választják szét.' E csoportban még két rosta nyert bronzérmet, u. m. a Szuromi-féle és a Pápai-féle. E rosták szerkezetén lényeges ujitás ugyan nem volt, de mivel a nekik kitűzött feladatokat, különösen a nyomtatás által nyert buza tisztításánál igen jól oldották meg, a bizottság buzdításul és elismerésül, mint kisiparilag előállított gépeknek, jutalmul Ítélte oda a bronzérmeket, .
128. ábra. Kühne E. féle PN jegyű egyszerű működésű trieur (Konkolyozó.)
előre és h á t r a mozognak, h a n e m kétoldalt lengenek, olyformán, mint az a kézi u. n. karéjrostáknál látható. E gép, melyet nézetben a 125. á b r a mutat, nagyban s egészben hasonlít ugyan a közönséges gabonarostákhoz, de zárószekrénye el v a n választva a gép keretétől és rugókra függesztve attól teljesen függetlenül mozog. A h a j t ó m ű , mint a 125. á b r a m u t a t j a , a széldob belső részén van elhelyezve, s ez által mindenesetre elejét vette az esetleges baleseteknek, melyek a szabad fogaskerék közlőmünél elég gyakran előfordulnak. A rázószekrény és sziták mozgás módját a 126. és 127. ábrák mutatják. Amint ugyanis a forgattyuval félfordulatot tesznek, a rázószekrény átdől az egyik oldalra s a másik fordulatnál pedig átdől a másik oldalra. Ezen ide-oda való lengés következtében a szintán levő termény a szitaterület közepe felé torló| dik éppen ugy, mint az a kézi karéj rostáknál
mig a második speczálisan zab kiválasztására lévén felszerelve, csak bemutatatta működési módját. A harmadik pedig szállítás közben megsérülve n e m dolgozhatott, h a n e m a bizottság határozata értelmében ugyanezen gépnemből egy példány kipróbálás és tanulmányozás valamint ismertetés czéljából a debreczehi m. kir. gazdasági tanintézethez küldetett. A P N jegyű konkolyozó s z á m á r a a bizottság konkolylyál és m á s gyommagvakkal kevert búzát adott megtisztítás végett. E feladatott több ízben, különböző keverési arányb a n kellett az illető gépnek megoldani. A nyert eredmények alapján. ítélt a bizottság. A Kühne-féle PN. jegyű egyszerű működésű trieur (konkolyozó), — melyet a 128 t *) A második dijat nyert Szilágyi és Diskant-féle Viktória rosta szerkezete ismertetése megfelelő rajzok hiányában későbbre halasztatott. Rovatvezétő.
•1496
KÖZTELEK, 1898. OKTÓBER HO 19
A kérdés sokoldalú ; mert ismerni kell az előzményeket, hogy az olvasó bírálatomban és javaslatomban követhessen. Pontos dátumokat és statisztikát ne várjon senki, mert hát az anként, közeledik és sietni kell, de nem is lényeges, ha különben tisztázható a kérdés, hogy: szükséges-e az állami beavatkozás és ha szükséges, miként? Megjegyzem, hogy különösen csak az erdélyi viszonyokat tárgyalom, mert azokat ismerem — s ezt annál könnyebben tehetem, mert én az erdélyit az alfölditől határolható fajtának tartom; használhatósága, nevelése, s igy czélja is más lévén. Tehát körülbelül 20 éve, hogy az állam feladatának kezdette tekinteni a marhatenyésztés fellendítését, különösen pedig a községeknek bikákkal való kedvezményes . ellátását s igy ezidőrel esik össze, hogy ezek irányában a kereslet megélénkült, mi első években igen jó árakat is eredményezett azoknak, kik állatjaikra annyi gondot fordítottak, hogy külem, de főképpen fejlettség tekintetében alkalmasoknak mutatkoztak a szükséglet kielégítésére. Akkor tájt leginkább az erdélyi uradalmak birtak 3—4 éves bikákat olyan formába hozni, hogy az akkori igényeknek mégfeleltek, — de ezen idő nem tartott sokáig, mert kisebb és paraszt tenyésztők jó áraktól buzdítva, versenyre keltek jobb táplálással és több gonddal s 2—272 éves bikákkal kezdették elárasztani a piaczot, mely konkurrencziát az uradalmak annál kevésbé birták ki, mert ez időben, a magas búzaárak a mezőségi, birtokokon összébb szorították a legelőterületet, mi a régi állatállomány számbani fentartása mellett annak elsatnyulására vezetett. Ez történt Szilágyban is. Kivételt alig tudok mást felemlíteni, mint gróf Wass mező-záhi gulyáját, mert. bizony a zsukki, patai és az átköltöztetett hires sármási Lázár-féle gulyák ma már csak a régi dicsőségből, táplálkoznak. Ők maradtak, mások haladtak. A Székelyföldön és az azzal határos részeken az állattenyésztés mindig intenzivebb volt, mert bár a dus legelök hiányoztak, de a munkaerő bősége és olcsóbbsága jobb gondozást engedett meg, ugyanezen tényező folytán jobb széna készült s igy kevesebb, de jobban tartott állatokat produkáltak félistállózás mellett. A jó bikaárak megengedték, hogy kifejlődjék a középbirtokosok gulyája, melyek közt mint elsők, majdnem egy időből, Sperker szentdemeteri, Mezei vécskei, br. Kemény szentÁLLATTENYÉSZTÉS. erzsébeti és Szentkirályi György szombatfalvi, említendők, melyekhez csatlakoztak Gyarmati Rovatvezető : Monostori Károly. h.-sz.-páli, Gáspár királyhalmi, sajátom fiátfalvi, legutóbb Somogyi héjjasfalvi, Mérei-féle br. Magyar erdélyi fajta bika beszer- Szentkereszti báni, gróf Wass-féle anyaggal. zésének biztosítása. Ha ezekhez felemlítem, mint körültekintő A Körülbelül egy éve annak, hogy tu- intenzív tenyészeteket gróf Teleki Arvéd, domásomra jutott, miszerint a magyar állam László, Gyula és Géza örökösök uradalmait, bevégzettnek hiszem azon tenyészetek elősoroszerződött Wass Béla gróffal, hogy az általa tenyésztett 272—3 éves bikaborjukat községek- lását, melyek igényt tarthatnak arra, hogy nek kedvezményes ár és részletfizetés mellett mint felújítói és javítói felléphessenek az való kiosztásra átveszi, darabonkint 350 forint erdélyi igásmarhának. Hogy a kép teljes legyen, meg kell emegységárban. Nem tudom, hogy ezen szerződés ered- lékeznem báró Jósika Gábor szamosfalvi és ményes volta okozta-e, hogy most a miniszter Lészai magyar-gorbói tenyészetéről, hol teljes ur ő nagyméltósága megbízta a m. k. állami egyoldalúsággal, de fáradhatatlan ambiczióval állattenyésztési főfelügyelőket, hogy a magyar és munkával igyekeznek a magyar erdélyi erdélyi fajta birtokában levő nevesebb és már tejelő faj létrehozatalán. Csataedzett tenyészetek ezek, mert sok eddig bikatenyésztéssel foglalkozó gulyatulajdonosokat hasonló szerződés megkötésére fel- tenyészet megsemmisült a parasztkonkurrencziában, mely az első fellendülést követte s a hi.vja. Tekintettel, arra, hogy ezen szerződések utó- bika árát a minimumra nyomta. lagos jóváhagyás mellett köttetnek s hogy azt a Ezt egy ujabb kor követte, mikor az felügyelők ankétje előzi meg, bátor vagyok állam belátta, hogy a paraszt egyedeket nevel nézeteimet, e kérdésben elmondani mint olyan, és kifejleszt, de konstanságot nem ád s igy ki bikatenyésztéssel és neveléssel több idő óta felállitá a bikatelepet, hová azonban ki nem foglalkozom, továbbá egy bikavásári központ fejlődött fiatal meg nem bírálható bikaborjukat mellett lakom, s igy a legtöbb erdélyi tenyész- vettek be s ezzel az extenzív gulyák sok sitővel évenkint összejőve, a kérdés minden lány produktuma gyűlt össze, minek hátrányát csínját- binját ismerni vélem. > az állam és a gondos tenyésztő egyaránt látta
sz. ábra mutat nézetben — nagy általánosságban megegyezik a rendes trieurök szerkezetével, amennyiben itt is a garat alatt levő henger első harmada lyukgatott rostalapból, a többi rész a rendes trieurhengerbőláll, belül mélyedésekkel borítva. Újítás számba megy a garat nyílásnál'lévő etetőkőszülék, mely két egymással szemben fekvő > s szemközt forgó rovátkás hengerből áll. Ezen etetőkészülők • segélyével a termény egyenletesen, szállítható az osztályozó hengerbe ,s mivel így az szabályozható, a henger működése is egyöntetűbb s jobb. A gép a neki szánt feladatokat jól megoldván, érdemesnek találta a bizottság azt az . állami ezüstéremmel kitüntetni. A Kühne E.-féle PN. 3. jegyű kettős működésű trieur (konkolyozó) számára a bizottság a3 előbbi gép számára elkészített búzához még zabot1 kevert. A gép a zabot teljesen kiválasztotta a búza közül. A zab, általában a búzánál hosszabb magvak kiválasztását a hen- ger ejső része végzi s az itt levő nyílásokon át távozik a zab a gépből, mig a buza és . többi anyag a rendes utat teszik meg, ugy mint az az egyszerű működésű konkolyozó. nál van. Ezek voltak azon közönséges terménytisztitó gépek, melyek a versenyszabályzatban kijelölt három főcsoportba besorolva .jöttek í)irálat alá és kaptak kitüntetést.. De ezzel még nem volt vége a versenynek, mert volt még három olyan gép meg.. bírálandó, melyeket nem. lehetett az előbbi három psztály valamelyikébe kizárólag besorozni,1 mint különleges gépek különleges feladatokat kaptak és az előbbiektől függetlenül lőnek elbírálva. Ezek a 1. Kayser H.-féle Lipese-Plagvitzi gyáros .3. sz. Gabona-Centrifuge-ja". 2. Ugyanaz „2. sz. Gabonatisztitó és Centrifuge-ja". 3. Kalmár Zs. turkevei rostagyáros „Konkolyozó és-cribleurrel egyesitett gabonatisztitó gépe"r E bárom gép mindegyike különleges ezélokra készülvén, egyenként különleges feladatok megoldásánál lettek megbírálva. Előre is meg lehet már jegyezni, hogy nehéz feladatukat meglepően jól oldották meg s mindhárom gép olyan, hogy méltán szükséges és hasznos gépeknek mondhatók.
84. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. ugy, hogy erre az argumentumra még visszátérek. A tordai állami telep felosztása első időben rombolólag hatott azokra, kiknek körülményeik nem engédték meg, hogy bikáikat a helyes tenyészképességig neveljék, de kiknél "a kitartás, tudás és gondosság nem hiányzott, azok inkább csak azt érezték meg, hogy a telep feloszlatásával összeesett az az idő, midőn a földmivelési kormány élén álló, minden keleti fajta marhát üldözött. Bő jutalmat nyertek1 kitartásokért ezek az utóbbi években, mikor e kérdés fontosságát a legutóbbi földmivelési miniszter felismerő s a vásárlásokat újból leghathatósabban segélyező, mert megszabadultak ugy a telep selejtes, valamiképpen a paraszt konkurencziától. Nem is panaszkodtak a tenyészetek tulajdonosai utóbbi években, de, előállott egy baj, t. i. a korlátozatlan keresletnek nem tudtak eleget terini, ugy, hogy ez év tavaszán már igen selejtes anyagot kellett jó áron fizetni, mi nem eredményezhetne egyebet, mint a paraszt produkczió előhívását, minek, folyománya már két év alatt a túltermelés lenne. Igen helyes tehát, hogy az illetékes körök ezen az egyesekre, mint a köztenyésztésre fontos kérdés megoldásán gondolkoznak. A jelenlegi álláspont az, hogy szerződést kötnek a tenyésztőkkel, hogy tőlük bizonyos számú bikát fix árban átvesznek, s ha abból indulok ki, hogy gróf Wassnak 350 forintot fizetnek nem találom a tenyésztőre momentán károsnak, sőt előnyösnek vélem. íme a szerződés főbb pontjai: Hogy a gulya az országos törzskönyvbe felvétessék. Hogy a kormány költségén és felügyelete mellett tuberkulinnal kezeltessék. A bika kifogásolhatatlan külemü és egészségű legyen, minek elbírálása a felügyelők által történik. Deczember havában az átvétel április elsejéig az eladó terhén és veszélyén, azután az államén. ? Átvételkor 272—3 év követeltetik. A gulya állami közegek felülvizsgálata alatt áll. Saját tenyésztésre bizonyos féltételek mellett visszatartható. Végre a, szerződés mindkét fél , részéről egy évre felmondható. Nohát én előre is kijelentem, hogy. ezen szerződésmintát elfogadom, mert — muszáj. Ha nem kötöm meg, nincs biztosítva eladásom. Hogy megnyugtat-e mint tenyésztőt, arra azt felelem, hogy: nem! nem! A tenyésztés hosszú idő munkája s azt nem szabad egy évi felmondásnak kiteinní. Nem nyugtat meg, mert tudom, hogy felmondják, mert a másik fél kárával jár'és messzemenő következményeijet idézhét elő. Ugyanis, mikor gróf' Festetits a tordai bikái telepet feloszlatni elrendelő, ugyanakkor . irányt akart változtatni és á magyar fajta marha tenyésztésének segélyézését felhagyni Midőn azért megtámadtuk, akkor azt mondotta, hogy a. keleti fajjal .nem lehet boldogulni, példa reá a tordai telep és a kolózsi gulya. No, hát igaz, hogy furcsa argumentum. De hát elég erős olyannak, ki a hatalmat kezeli, s a keleti fajta ellensége, mert hát bizony azt, hogy e két állami majorságon skandalózus dolgokat látott, egyikünk sem merte kétségbe vonni. Mi lesz, ha kitűnik, hogy az állam a szerződés mellett satnya állatokat kap — hol a garánczia, hogy a vezetés olyannak kezében nem lesz, ki újból hajlandó a fürdővel a gyermeket is kiönteni és beáll a keleti fajta üldözői közé. Mi más, ha Erdély minden jóravaló növenvékbikáját egy-két piaezra gyűjtjük össze, és megmutatjuk-ellenségeinknek, hogy hát ez-e a halálra Ítélendő fajta? No, de ne előzzük meg magunkat.
83. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. Az állam előtt két döntő tényező; lehet. 1. A köztenyésztés emelése, de 'ez szorosan összefügg a pepinériák fejlődésével. 2. A pénzügyi szempont, minek főkriteriuma a kezelhetőség. Az átlag ár átlag nivót von maga után, s ez momentán a köztenyésztést emelni fogja, mert hisz a kiknek kiosztódik t. i. a jelenleg bika nélkül, vagy hitvány bikával sinlődő községnek tenyésztésére emelőleg hat — de ezzel szemben áll a jövő, mikor a pepinériák visszafejlődnek, mert a dolog természete azt hozza magával, hogy az úgyszólván suttyomban fizetett összegért, csak olyan árut adjanak. A tenyésztésnek két mozgatója van. Az elérhető haszon reménye és a nyilvános elismerés. Ezeknek a rugóknak rugalmasságát elveszi a szerződés. Példát hozok fel. Legyen nekem 6 bikám s adjam a felügyelőnek át az istállóban 350 írtért, mire ő megjegyzi, hogy szűken ütötték meg a feltételeket, vagy pedig egy jóakaróm mondja : „Könnyű annak, jól van a felügyelővel." Mi más helyzet, ha nyilt piaczon eladok öt darabot á 300 frtért és egyet egy áldozatkész község vagy pepiner tulajdonosnak 500 frtért. Száz forinttal kevesebbem van, de hazamegyek azzal az elhatározással, hogy a jövőre igyekezetem lesz legalább kettőt 500 forintért adni. Kegyelmes Uram a földmivelési miniszter ! Egyszer megígérte, hogy lejön a székelykeresztúri bika vásárra — akadályozva volt — ne mulassza el a jövőben, hadd lássa, egy jó, a másikénál" jobb eladás lelkesítő hatását, mely egy évi munkára ad uj erőt. Jöjjön el és hallgassa meg, hogy röpköd a birálat, kerestetik az ok, hogy miért áhított az egyik szebb, a másik kevésbé szép bikát ki, mint egy év előtt ? Miért hosszúszőrű ezé ? Miért nagyobb a másiké ? Mit változtatott a tenyésztésen a bikakicserélés ? stb. . . . Lesz rövidlátó ember, ki az átvétel kényelméért és olcsóságáért ellenkező nézeten lesz, de kényelem és fukarság még soha nagyot nem teremtett. Ne hallgassanak az intézőkörök ezen kényelemhajhászókra, Kik vetés nélkül akarnak aratni — a ezél az, hogy a munka és áldozat jutalmat nyerjen az illetéktelen verseny ellen. Az állam jótékony beavatkozása, ha a közpénzből a tenyésztést segiti, továbbá, ha a községtől megkívánja, hogy jó minőségű bikát tartsanak, de evvel a beavatkozással szemben kötelessége odaállítani ellenőrül a lehető legszélesebb nyilvánosságot. A szerződés figyelmen kivül hagyja, hogy hol szerezzenek {a pepinerek vérfelfrissitőt, módot lehet kapni, de mindegyik sok terhet ró vagy az államra, vagy a keresőre, esetleg mindkettőre. Az átvétel is sok nehézséget fog okozni a kormánynak és községeknek egyaránt, mi egyúttal pénzt jelent. Eddig az a rendszer vált be, hogy a meglevő anyagból a község bizalmasa választott, a felügyelő csak jóváhagyta. Ez könnyű volt, ha a bikák egy piaczon voltak összehozva, hogy a felügyelő omnipotencziája csak azon indolens községekre terjedt ki, kik nem jöttek el választani. Hogy oldódik meg ez a kérdés anyagi szempontból, a mi eddig egy kis reáliczitálással lebonyolódott ? De hogy erkölcsi oldala? mert én még jól emlékszem, mikor még csak Tordán lehetett választani, mennyi áldás hullott a bevásárlók fejére. A bikák átvétele a szükséglet és a fejlettségi fok szerint történnék s ott mindenki elhiszi a felügyelő egyenes eljárását, csak épp az nem, aki háttérbe szoritódott. „Schwer ist Mensch zu sein." Nem argumentálok többet a szerződések ellen, csak azt jegyiem meg, hogy a szerződéses bikák még Mező-Záhon voltak, mikor tőlünk már az egy-két hónappal fiatalabbakat
KÖZTELEK, 1898. OKTÓBER HO 15. mind elvitték a kiszabott ezidőszerinti kétévesnél. Javaslatom ez: Tájékozza magát a minisztérium deczemberig a felügyelők utján, hogy megbízható tenyésztő kezében hány bika van április végére tenyésztésre alkalmasnak remélhető? Ugyancsak szerezzen tudomást az alispánok utján, hogy mennyi a szükséglet, illetőleg a folyamodó községek száma. A felügyelők Írásbeli tárgyalás és esetleg megtekintés utján derítsék ki az égető szükségletet és találtassák össze a számokat. A minisztérium hagyjon jóvá körülbelül 10% több vásárlást és rendeztessen két bikavásárt, egyiket márezius elsején Székely-Keresztúri, másikat 10—15 nappal később Tordán, Kolozsvárt, vagy Deésen. Hirdetményben kiteendő, hogy olyanoktól, kik ott meg nem jelennek állataikkal, nem vesz bikát kedvezményes kiosztásra. ; AJvásárokon legyen díjazás is jelentékeny alakban. A vásárlás ugy történjék, mint tavaly, azzal a különbséggel, hogy ha egy község 300 frtnál drágább bikát vesz, az is hiteleztessék neki, csakhogy 20—40% engedmény csak addig az összegig- engedélyeztessék. Ez volna ez évre, ezt toldják meg a jövő évre azokkal a kikötésekkel, melyek a szerződésben a törzskönyvelésre és tuberkulinozásra vonatkoznak s ezekre nézve jelentsék ki, hogy ugy a díjazásoknál, mint a megvásárlásnál kötelezők, illetőleg honoráltatni fognak. Mindez nem segit a bikaszükségen momentán, de hát segit- e a szerződés ? Lássák' azonban a tenyésztők, hogy több évre biztos vevőjük akad, mert hisz elhelyezni különösen ha selejtes bikákat nem egy másik selejtessel cseréljünk ki, még 20 évig is lehet, sőt azontúl is s akkor mindenki szaporíthatni fogja gazdasága rugalmassága szerint tenyésztését, lehet, hogy nem olyan rohamosan, mint a szerződés esetén, de bizonyos, hogy több lelkiismeretességgel, Ezekben vélem összeegyeztetni a szabad versenyt — a czéltudatos állami beavatkozással — a tenyésztő és köztenyésztés érdekeit —1 és az állami pénz felhasználását, de pazarlás nélkül. Ugrón Zoltán.
1407
központjában : Marosvásárhelyen okt. 12—17-;g tartó általános gazdasági kiállítás eszméje. El kell ismerni, hogy egy oly egyoldalú mezőgazdasággal, hátramaradt kulturával és általában szegény népességgel biró vármegyében, mint aminő a legnagyobbrészt mostoha viszonyok között levő Maros-Torda, egy gazdasági kiállítás rendezése a legnehezebb dolgok közé tartozik. És hogy az mégis a viszonyokhoz képest oly jól sikerült, annak az ügybuzgó elnök agilitásán kivül, főleg az is oka, hogy a közigazgatás hivatalos szervezete is, élén a vármegye érdemes főispánjávái: Mikó Árpád dal, a maguk hatáskörében minden eszközt felhasználtak a kiállítás sikereinek biztosítása érdekében. Ezek természetesen csak elősegítették a rendezőbizottság munkáját, amelynek élén gróf Tholdalagi László másodelnök és Dósa Elek egyleti titkár állottak. A marosvásárhelyi gazdasági kiállítást Désy Zoltán elnök okt. 12-én ünnepélyes beszéddel nyitotta meg. A kiállítás megnyitásán a földmivelésügyi minisztert báró Malcomes Jeromos osztálytanácses, az OMGE-t Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, az Erdélyi Gazdasági Egyletet Tokaji Nagy László titkár képviselték. A vármegye képviseletében Mikó Árpád főispánnal élén az egész tisztikar megjelent. Különös fényt és jelentőséget kölcsönzött a megnyitásnak gróf Mailáth Gusztáv erdélyi püspök jelenléte, ki udvari papsága kíséretében vett részt a megnyitáson.
A marosvásárhelyi gazdasági kiállítás két részből állott. Egyik a városi színkörben elhelyezett állandó termény- és háziipar-kiálitás, a másik az október hó 13 án a marosvásárhelyi lóvásártéren megtartott díjazással egybekötött tenyészmarhakiállitás volt. A terménykiállitás legjelentékenyebb részét a marostordamegyi gyümölcstermelőknek valóban nemes és gyönyörű gyümölcskiállitása képezte. Az erdélyi részek híres batal, ponyik és egyéb a külföldön is ismert almafajtái mellett a legkiválóbb egyéb fajták nagy számban és gyönyörű példányokban voltak képviselve és pedig nem pusztán kiállítási tárgyaiul, hanem mint a körülbelül 10—15 ezer métermázsa eladó gyümölcs mintáikép is. Sajnos, hogy ezt a nagymennyiségű, gyönyörű gyümölcsöt a termelők, jóformán potom árakon elvesztegetni, mert az értékesítés Gazdasági kiállítás Marosvásár- , kénytelenek egyáltalában nincsén szervezve. Egyes termelők ugyan a budapesti vásárcsarnok ellátók helyen. szövetkezete utján szándékoznak gyümölcsüA marostorda vármegyei gazdasági egye- ket értékesíteni, de a legnagyobbrész erre sület, mely a megye közönségének nagy rész- nem igen lesz reávihető s a gazdasági egyevétlensége miatt jóformán csak vegetált, a sület legfőbb gondját és legszebb feladatát folyó év tavaszán belátta, hogy létének csak fogja képezni a gyümölcsértékesítésnek már akkor van jogosultsága, ha ujraszervezkedése az idén megkezdendő és jövőben az egész voáltal a gazdaközönség bizalmát megnyerni nalra kiterjedő szervezése. tudja és ezáltal a vármegye gazdasági ügyeiUgyanaz az eset áll a lóhermagra is, nek előmozdítására az egész gazdaközönség közreműködését biztosítania sikerül. Kétségkí- melyre nézve Maros-Vásárhely az országban a legjelentékenyebb piaczot képezi, honnét évenvül elismerést érdemel az egyesület volt ve zetősége, élén Sófalvi Illés Lajos volt elnök- ként a külföldre direkt 20—25 ezer méLerkel, akik — bár az egyesület stagnálásának mázsa lóhermagot szállítanak. A kiállított okai személyesen semmiképpen sem voltak — lóhermag-minták bizonyítják, hogy az erdélyi mégis önként utat nyitottak uj erőknek, akik részek lóhermagja a legkiválóbb stájer-terménykezében a gazdasági egyesület felvirágozása nyel bátran fölér. inkább várható volt. Igy történt, hogy a folyó S mégis az értékesítés tekintetében a év tavaszán a volt elnök leköszönése után a termelők méltán panaszkodhatnak, mert a vármegye népszerű és agilis alispánját: Désy lóhermag forgalmát kezében tartó néhány Zoltánt választották meg az egyesület elnökéül, helybeli kereskedőczég a, termelőkkel kényeakinek a közügyek terén eddig is tanúsított kedve szerint bánik el. Bizonyos azonban az, működése és ügybuzgalma, valamint tekintélye hogy ennek maguk a gazdák az okai, mert kezességet nyújtottak arra, hogy az egyesület- bár ismerik és sinylik a reájuk nézve nyomasztó nek sikerülni fog a vármegye birtokosait helyzetet, még sem tudtak mindeddig egy oly zászlója alá csoportosítani és a közös mun- szervezetet létesíteni, mely teljesen a maga kában egyesitvén, a vármegye gazdasági érde- kezébe vegye az összes termelt lóheremagkeinek előmozdítására megnyerni. értékesitését és az ily módon kezében összpontoAz egyesület uj működésének fonalát sított terményekkel az árak alakítására jogos azon kezdette, hogy a mezőgazdasággal fog- befolyását érvényesítené. A marosvásárhelyi lalkozókat egymással összehozni és termeivé- gazdasági kiállítás alkalmul szolgált arra, hogy nyeiket megismertetni óhajtotta, hogy igy a a gazdák ezen állapotokat megbeszéljék és saját maguk megismerése a további működés már is hajlandóságot mutatnak egy ily értékealapját képezze. Igy született meg a vármegye sítési szövetkezet megalakítására, melynek ki-
1498 vitele m á r a legközelebbi jövőben a gazdasági egyesület feladata lesz. A többi mezei termények szintén ele u géndő s z á m b a n és- megfelelő minőségben voltak ki állit v a s ezek között az erdélyiek-táplálkozásában oly fontos káposzta elsőrendű szerepet játszott. A termények legnagyobbrészt kisgazdáktól voltak kiállítva. A termények kiállításában különösen kitűnt gróf Teleki László Gyula gyűjteményes kiállítása, melyben a különböző mezei termények mellett, erdészeti termények is ki voltak állítva. De különösen kitűntek á gyümölesaszalványok, melyeknek készítését az uradalmak i g a z g a t ó j a : Gruner Lipót az idén kisérlette meg. Kísérlete bizonyítja, hogy Erdély gyümölcséből a legfinomabb franczia és tiroli aszalványokkal egyenlő értékű áru állitható elő, módot nyújtván ezzel a frissen oly nehezen értékesíthető gyümölcsnek feldolgozott állapotban való értékesítésére. A gyűjteményb e n az országszerfe ismert „Kendilónai juhs a j t " és a krakkói ,,Leányka" és ,,Sauvignon" borok fi régi .jó hírnév dicsőségét öregbítették. A színkörben elhelyezett termény kiállításnak díszéül és kiegészítéséül szolgáltak azok a háziipari készítmények, melyet a székely asszonyok és leányok oly tökéletesen és ízléssel tudnak előállítani. A különböző székely varrottasok egész tömege, a székely gyapjupokróczok nagy száma, á székely háziasszonyok által készített gyümölcsbefőttek bizonyítják, hogy a székely asszonyok régi jó hírnevüket nemcsak megérdemlik, de azt még emelik is, amidőn a házias foglalkozásoknak olyan nemeit űzik állandóan, melyek az otthon kedvességét és kényelmét emelik és az asszony értékét a közönségesnél m a g a s a b b nivóra helyezik. A színkör udvarán a. gépgyártás tárgyai voltak kiállítva. Ezek között a nagy-kanizsai Tfeiser-féle gazdasági gépgyár hires vetőgépei és ekéi, Sangerhauseni gépgyár által kiállított Schweitzer-féle őrlőmalom és a helyi iparosok által kiállított néhány eke tűnik ki. A díjazással egybekötött szarvasmarha kiállításra összesen mintegy 250 db állatot hajtottak föl. Ez állatoknak m a j d n e m valamennyi e — gróf Teleki László Gyula pagocsai Urmánczy János oláhtopliczai és az erdélyi róm. kath. státus radnóthi gulyái kivételevel — székciv kisgazdák erdélyi fajta állatjai voltak. Legnagyobbrészt zömök, jó végtagokkal biró, erőteljes nem igen nagy állatok, melyeken m a j d n e m kivétel nélkül feltűnt a jól tápláltság is. Ez a nagybecsű anyag, mely a székely kisgazdának legnagyobb értékű vagyonát képezi, nagyon is megérdemli a gazdasági egyesület támogatását, mert az igásökrök, melyeket e f a j t a után nevelnek, hovatovább ritkábbak és keresettebbek lesznek. Es ezeknek nevelésére a k i t e r j e d t és jóminőségü marostordai legelők kitűnő helyet nyújtanak. Csak helyeselni lehet, hogy nemcsak a gazdasági egyesület, h a n e m egyesek is, mint Miícó Árpád főispán, gróf Tholdalagi László, Urmánczy János és mások külön dijakat is, adták, hogy a törekvő székely gazdák ezen kiváló szarvasmarhaanyag gondosabb tenyésztésére minél j o b b a n ösztönöztessenek. A márostordavármegyei gazdasági egyesület teljesen meg lehet elégedve, hogy oly hosszú szunnyadás után rendezett ezen kiállítás oly kielégítő módon sikerült. Ez a siker azonb a n ne elégítse ki a lelkes vezérférfiakat és közkatonáikat. Ez csak az első lépés, melyet az intenzivebb működés felvételének kell követnie. Ennek pedig egyrészt a székely kisgazdák oktatásában, a, gazdasági helyesebb kezelésre való reáutalásban kell elsősorban, másodsorban pedig az értékesítési szervezetek megteremtésében nyilvánulnia., Oly munka éz, melyben a bérezés hazájukhoz minden mostohasága között oly példásan ragaszkodó erdélyi gazdák valamennyiének részt kell vennnie s amelynek hivsé-
KÖZTELEK,
1 8 9 8 . OKTÓBER HQ
ges teljesítése nemcsak a legszebb feladata, de egyszersmind kötelessége is mindazoknak, akik intelligencziájuk, társadalmi állásuk és vagyoni viszonyaiknál fogva a köznép felett m a g a s a b b helyzetet élveznek. A maros-tordamegyei gazdasági egyesületnek a kiáilitás rendezésével újból felvett működése azonban oly kedvező előjelek között indult meg, hogy bizton lehet reményleni, hogy a folytatás is méltó lesz a kezdethez és a munkának kitartó hivei a reájok utalt székelység könnyebb megélhetése és boldogulása által bőven meg lesznek jutalmazva. Sz. Z.
1,2.
8 2 . SZAM
8-IR
ÉVFOLYAM.
Harmincz koczára két darab kant lesz szükséges tartani, hogy e bebugatás rövid idő alatt megtörténhessen. Szakkönyvek közül Kovácsy—Monostori: A sertés, annak tenyésztése és hizlalása, továbbá K. Ruffy Pál „A sertés javítása és hizlalása" ez. müve ajánlhatók, mint amelyek mindenre megadják a kellő felvilágosítást. Yorkshirei kanok beszerzési helyét illetőleg legjobb felvilágosítást az országos törzskönyvelő bizottság adhatna.*) Ilyen sertések tenyésztésével foglalkozik tudtommal a szentimrei földmivesiskola, a sárvári uradalom, a Schönborn-féle munkácsi ős szent-miklósi uradalmak stb. K—y.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 382. kérdés. Felbuzdulva a „Köztelek"ben megjelent czikkeken, kísérletet akarok tenni mangalicza yorkshirei keresztezéssel. Koczáim egy részét m á r most szeretném yorkshirei kannal felbugatni, szíveskedjenek velem tudatni: 1. hogy mikor legelőnyösebb a b u g a t á s ? 2. hány k a n kell 30 drb k o c z á r a ? 3. milyen szakmüből nyerhetnék felvilágosítást a tenyésztés és takarmányozásra nézve? 4. Van-e az országban tiszta , yorkshirei vagy keresztezett tenyészet ? 5. Hol szerezhetnék le yorkshirei kant? Sz. 1. 383. kérdés. Hol lehetne yorkshirei eredeti angol kanokat beszerezni ? Kovácsy Béla érdekes czikke a mult lapban hozott a r r a a gondolatra, hogy felfrissíteném koczáim vérét egy kis nemesebb angol vérrel, attól függ természetesen kapni-e valódi tiszta yorkshirei kanokat , és mily árban, mert ebben a sertésvészes időben ez nagyon meggondolandó. (Részünkről is kérjük gazdatársainkat, hogy ezen, több oldalról megismételt tudakozódásra minél többen szíveskedjenek a felvilágosítást megadni. Szerk.) Nyírbogát. B. J.
Feleletek. Mangalicza yorkshirei keresztezés. (Felelet a 382-ik kérdésre.) A mennyiben tiszta vérű mangalicza koczák yorkshirei kanokkal bugatnak, a bugatásnak eddig szokásos idejét nincs miért m e g v á l t o z t a t n i ; a malaczozásnak legszokásosabb és legjobb idejét febr u á r hónapot, tehát t o / á b b r a is be kell tartani. Ha azonban majd a yorkshire-mangalicza keresztezésből származó emsék kerülnek k a n alá, a bebugatás idejének megválasztása igen fontos dolog, m e r t ezek a koczák évente m á r kétszer fognak malaczozni. Kétszeri malaczoztatás esetén pedig a r r a kell törekednünk, hogy a második malaczozás minél hosszabb idővel a tél beállta előtt t ö r t é n j e n meg, mert annál erőteljesebbé fejlődnek a malaczok. Ezért is kétszeri malaczoztatás esetén az első malaezoztatásnak j a n u á r v é g é r e ; a másodiknak pedig julius végére kell esni, a mely esetben tél beálltáig annyira fejlődnek a malaczok, hogy a telet hátrány nélkül kiállják. Az október—novemberi malaczok mindig satnyák maradnak. Hogy azonban az első párzásból származó emsék egy éves korukban bebugatva, első malaczozásuk juliusra essék, kívánatos, hogy az első malaczozás legkésőbb márczius hóban megtörténjen, t e h á t a bugatásnak november hó folyamán kellene megtörténnie. Igaz ugyan, hogy az angol emséket vagy keresztezési termékeket sok helyt már 9 — 1 0 hónapos korukb a n kan alá bocsájtják, a nélkül, hogy ez eljárásnak különösebben hátrányos oldala volna, mégis ez eljárást legfeljebb csak igen intenzív t a r t á s mellett lehet megfelelőnek tartani ; rendesen azonban jobb az egyéves kort bevárni.
VEGYESEK. Mai számunk t a r t a l m a : Oldal Meghivó. ... 1491 Az OMGE. közleményei. 1492 A földmivelésügyi miniszter működése áz 1897. évben ... 1492 Növénytermelés. A jó vetőmag fontossága. Kerpely 1494 Gazdasági gépészet. A. nemzetközi terménytisztitó gép verseny és díjnyertes gépei. 1495 Állattenyésztés. Magyar erdélyifajta bika beszerzésének biztosítása. Ugrón Zoltán Gazdasági kiállítás Marosvásárhelyen. ... Lsvélszekrény Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde. Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásáxcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.)
1496 1497 1498 1498 1500
1501
A nyersbőraukeziók ügye. Tudvalevőleg a kereskedelmi miniszter által Budapesten szervezni kivánt nyersbőraukeziók terve egyelőre megtört a kartelbe lépett bőrgyárosok magatartásán. A budapesti mészárosok azonban nem nyugodván bele a terv elejtésébe, nyersterményértékesitő alkalmi egyesületet alkottak a nyersbőr értékesítésére s ennek utján összeköttetésbe léptek a bécsi nyersbőrértékesitőegyesülettel, amely most bizományban értékesiti a budapesti mészárosoknak helyben jól el nem helyezhető bőrkészletét. A bőrkartel kikerülésével tehát a bécsi piaezokra mentek áruikkal. Ez a mozgalom figyelmet keltett a kereskedelmi miniszternél is, aki most az országos iparegyesülét elnöksége u t j á n tájékoztatja magát a budapesti mészárosok és bőrgyárosok ellenségeskedésének mibenléte felől. Részünkről közszempontból semmiesetre sem tartjuk előnyösnek, hogy a bőrkereskedelem Bécs felé terelődik, tagadhatlan azonban, hogy ezúttal a budapesti mészárosoknak teljesen igazuk van, mert elvégre is senki sem vit a t h a t j a el tőlük azt a jogot, hogy a bőrkartel ellen tehetségükhöz képest védekezzenek. S h a a védelmet itthon, az intéző körök igazságos protekeziójában m e g n e m találják, ne csodáljuk, hogy idegenben keresnek szövetséges társakat. Nem vitatjuk, hogy semmi előnye sincsen a bécsiekkel való egyesülésnek, mi azonb a n már csak a hazai piaezhoz szeretnénk kötni a bőrvásárokat i s ; egyedüli helyes m ó d j a tehát a megoldásnak — amit elképzelhetünk -— az, ha a kereskedelmi miniszter a felmerülő ellenállásokat leküzdve, mielőbb létesiti a tervbe vett bőraukeziókat. *) Áz országos törzskönyvben yorkshirei tenyészetek nem tartatnak .nyilván. Szerk.
82.
SZAM. 8 IK ÉVFOLYAM.
A nemzetközi gazdakongresszus Lausanneban. A szeptember < havában Lausanne-ban megtartott gazdakongresszusoc a következő határozatok h o z a t t a k : '1..Európa összes állámaib a n a növekedő népesség .a földbirtok utáni keresletet fokozza. Ez magyarázatát találja a czivilizáczió terjedésében s a fogyasztásnagyobbodással. A földbirtokok ara t e h á t emelkedett, de ezzel együtt a megmivelés intenzivitása is. Ily viszonyok között a mezőgazdaság csak a b b a n az esetben lehet hasznothajtő foglalkozás, h a a termékek ára is emelkedik. 2. Némely termék, például a hus s a tej eladás á n á l némi áremelkedés tapasztalható. Igen á m , csakhogy a többiek, főleg a gabona ára nemcsak alacsony, h a n e m a tiz év óta megfigyelt legsilányabb árak mellett adatnak el. 3. Az alacsony gabonaárakat tévedés lenne elsősorban a tulnagy kínálatnak s a csekély keresletnek tulajdonítani, avagy az előállítási költség kevesbedésének — h a n e m inkább a spekuláczió mesterséges befolyásának tudható a z be. 4. A börze-határidőüzlet, melyek fiktiv termékkel köttetnek, a gabonaárakat okvetlenül lenyomja — ez a végeredmény. A tisztességes kereskedelmet nyomja s a mezőgazdaságot tönkre teszi. 5. A „börzék" s a vele rokon vásárok tehát reformáltassanak, minden ország mezőgazdáinak érdeke ezt kívánja. Még azon országoké is, hol a gabonatermelés csak m á s o d r e n d ű szerepet játszik. 6. A veszélyes állapotokból a mezőgazdaság csakis ugy képes kilábolni, h a a börzék nemzetközi reorganizáeziója fog keresztülvitetni. 7. Végül a mezőgazdáknak is nemzetközileg kell szervezkedniük a gabonaeladás czéljából. A börzeoperáczióknak ez leend leghatalmasabb ellenszere. Az elősoroltakból tényleg kitűnik, miszerint a kongresszus h a t á r o z a t a i n a k hozatalában n e m fukarkodott, m á r most csak az kívánatos, hogy ezek irott malaszt ne m a r a d j a n a k .
1-481
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . O K T Ó B E R HO 12. elrendelt vizsgálat eredményé szerint Makó város belterületén eddig megvizsgált 2500 drb. ló közül,négy takonykórosnak találtatván, kiirtatott. A kültelki lóállomány folytatólag vizsgáltatik ugy, hogy az egész eljárás folyó hó 13-áh befezést nyerhet. Ha a vizsgálat megnyugtató eredménynyel végződik, abban az esetben a helyhatóság által foganatosított, bár rövid idő óta fönnálló forgalmi korlátozások is enyhíthetők lesznek. A makói lóállomány vizsgálatának befejeztével a vármegye egyes vidékein lesz az állateészségügyi szempontból elkerülhetetlen szemle megtartva, a melyet különösen a méző-hegyesi t á j f a j t a tenyésztés biztonsága tesz szükségessé. E végből a Mezőhegyesen át közlekedő lovak is állategészségügyi szemle alá vétetnek. A „Magyar Országos Állatorvos-Egyes ü l e t " f. hó 12-én tartott rendkívüli választmányi ülésen dr. Bátz István titkár előterjesztése folytán elhatározta, hogy „Erzsébet királyné alapítvány" czimen az egyesület segélyalapja j a v á r a alapítványt tesz, hogy annak évi kamataiból keresetképtelen állatorvosokat, ilyenek özvegyeit és árváit segélyezhesse. Az atapitványt részint az egyesület törzsvagyonából megszavazandó nagyobb összeg, részint az egyesület tagjaihoz intézendő felhívás folytán begyülő adományok képezendik. Magyarország ellen ragadós tüdölob miatt f e n t a r t o t t forgalmi korlátozások teljes megszüntetése. A földmivelésügyi kormány értesítése szerint a n é m e t kormány f. é. szeptember hó 22-én kelt kimutása szerint, r a g a dós tüdőlob miatt jelenleg Magyarországnak egyetlenegy törvényhatósága ellen sem tart fel szarvasmarhabeviteli tilalmat, — megjegyzendő azonban, hogy oly törvényhatóság területéről, melynek területén csak egy községben is ragadós tüdőlob legutóbb megállapittatott, illetve jövőben esetleg megállapíttatik vagy uralkodik, szarvasmarhát Németországba szállítani feltétlenül tilos, tekintet nélkül arra, hogy az illető törvényhatóság neve a n é m e t kormány által időnként közzétett kimutatásba felvétetett-e.
Az állami telepek gyümölcsfáinak és csemetéinek árszabályozása. A különböző állami intézetek által előállított fák és csemeték ára eddig eltérő volt és amig az állami faiskolák az oltott fákat kor- és fajkülönbség nélkül 25 krajczárért adták el a közönségnek, addig m á s Marharakodó állomás engedélyezése. A intézetek ugvanily, vagy gyengébb ojtványokat 3 5 — 6 0 krajczáron értékesítették. Ezenkívül földmivelésügyi miniszter a m. kir. államvasutak téves vélelem folytán a közönség a gazdasági jassenova—aninai vonalán, Krassó-Szörény vársorfákat az éves magcsemeték á r á b a n köve- megye területén fekvő „ Jám" állomást a g a r a m telte, a miből vitás esetek keletkeztek. Ugyan- berzencze—lévai h. é. vasút vonalán, Bars állomást csak ily árkülönbözetek fordultak elő az vármegye területén fekvő „Zsanócza" állami telepeken a szőlővesszők ás szőlőojt- m a r h a rakodó állomásul engedélyezte. ványoknál is. Ez állapotokon segítendő : Darányi Száj- s körömfájás Svájczban. Az utóbbi miniszter most ugy a fák mint a csemeték és időben a száj- és körömfájás rendkívül nagy szőlővesszőkre nézve is az árakat egyöntetűen -mértékben terjedt el Svájczban mindenfelé. Az é s méltányosan szabályozta, mely szabályozás augusztus havi állategészségügyi kimutatások következtében az elsőrendű magastörzsü oltott szerint 1173 istállóban s 293 legelőn 17,041 f á k á r a 40 krban, az ugyancsak elsőrendű fél- db állat betegedett meg, melyek közül 42 darabot ,magas törzsüebé pedig 30 krban lett ugyan le is kellett bunkőzni, mely körülmény azt megállapítva; de viszont a másodrendű, továbbá igazolja, miszerint ott rossz ajindulatu bajjal v a n a csonthéjas féltörpe fák ára ,20 krra lőn le- a gazdáknak dolguk. A betegség először csak a szállítva. A lehető legolcsóbbra lettek leszál- déli kantonokban nyilvánult, á m az utóbbi Ütva az amerikai szőlővesszők á r a i is. Egyébb időben érkező tudósítások szerint nemcsak az csemetékben, oltóvesszők és füzdugványokban éjszaki n é m e t határt fenyegeti, h a n e m keleten a régi és az u j árak között alig van j e l e n t é - az alpesi legelők állatállománya között is felkeny különbség. A miniszternek ez árszabá- tűnően sok a betegedési eset. A német belügylyozással nemcsak az a szándéka, hogy az minisztérium ennélfogva rendeletet adott ki, árak a fa korához és minőségéhez képest melynek értelmében m. hó 15-ikétő! meghatáigazságos arányba kerüljenek; hanem igy r o z a t l a n időkig, a Svájczból érkező állatok bereméli elérhetni azt is, hogy a vagyonosabb hozatala s átvitele a legszigorúbban megtiltaközönség szükségletét n e m kizárólag az állami tott. Miután a németek vágómarhájukat eddig telepekről fedezvén, több fa m a r a d vissza a sem hozták Svájczból, csak igen kis mértéktelepeken rendelkezésre oly czélból, hogy b e n ; arra következtetnek, miszerint az intézkeazokból főleg kis parasztgazdák, lelkészek és dés folytán husdrágulás az országban n e m tanítók legyenek ingyenesen részesíthetők. Az fog beállani. A német lapok ez alkalommal u j árszabály, szintúgy az állami telepeken egy általánosan vélt balhiedelmet akarnak elkészletben levő és kiadható fák- ós csermeték- osztatni. Azt állítják ugyanis, hogy téves az a jegyzéke, az országos gyümölcsészeti minisz- nézet, mintha a v á g ó m a r h a bevitele Ausztriateri biztostól (földmivelésügyi minisztérium), Magyarországból s Dániából Németországba valamint az egyes állami intézetek- és tele- el lenne tiltva. Nincs eltiltva ugymondják, pektől ingyen megkaphatok. csakhogy az érkező állatok előbb vesztegzároltatnak s megvizsgáltatnak, n e m - e tüdővészesek Lóvizsgálatok Makón. Makó és vidéke s csakis oly német városokban engedtetnek be, lóállományában előfordult takonykóresetek kö- melyeknek közvágóhidjai vannak. Nekünk ugy vetkeztében a földmivelésügyi miniszter által
tetszik, miszerint a scropulózus vesztegzár alatt taríás, nagyon is felér egy ; szigorú h a t á r zárral.
Stassfurti
KAINIT-ot teljes kocsirakomány okban, közvetlen kisebb mennyiségekben
budapesti
raktárából
legjntányosabban ajánl a
hH
OBÍ«ARIa«
MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG B U D A P E S T E N , V. KER. UÁCZI-KÖRÚT 21. SZÁM. 91897. évi forgalom: i
Felhívjuk a t. c z . g a z d a k ö z ö n s é g figyelmét
/ a budapesti gyapju-aukcziókra,/ , Mindennemű felvilágosítással szolgál:
HELLERM.s
TÁRSA,
BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 13.
Trágyalé-szórócsapok I. sz. a hordó aljára erősíthető, darahonként frt 8.— II. sz. a hordó ajtóra erősíthető, darabonként írt 7,— Legjobb minőségű
kékgálicz
buzapáczolásra
Í O O kii o g r a n i m o u k é n t 3 4 Mintákkal készséggel szolgál
Schottola
frt.
Ernő
Főüzlet: Budapest. Gyár: VI., A n d r á s s y - n t 3 . VI., R é v a y - u t c z a 1 6 . (Fonciére-palota). Sürgönyozim : SCHOTTOLA, BUDAPEST. .
1500
KÖZTELEK, 1898. OKTOBER
„REMINGTON" ÍRÓGÉPEK v
i
l
á
g
h
í
r
ű
e
k
.
VALLÁS- és KÖZOKTATÁSÜGYI magy. kir. minister
2400 1900 4500 F.-Tissa:
l. 75 kg frt 9.45 74 „ „ 9.25 74 „ „ 9.40
HÓ
12.
82.
SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
Jegyzések nyersáruért Vörös lóhere uj . . . Vörös lóhere, mult évi Luczerna, magyar, . Luczerna, franczia, . Luczerna, olasz, . . Baltaczim Mohar . . . . . . Bükköny
100 kilónkmt Budapesten. ... 45—55 frt. . . 38—42 „ . . 55—60 „ . . 60—70 „ . . 56—60" „ 14—15 „ . . '5-50—6-50 „
Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a „Köztelek" részére. Budapest, 1:898. okt. 13-án. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajó-
Mozsbam az irányzat szintén szilárd. Jó minőségű rozsért Budapest távolságában 7-85—8 frtig fizetnek. A forgalom e czikkben igen gyenge. A és B dara 16.70 frt. „A vallás és közoktatásÁrpában az, üzlet lanyha. A kereslet nagyrészt 0 1 2 3 4 5 6 7 7'/> ügyi magy. kir. minister al takarmányárukra irányult, vagy jobb minőségű tiszai Buza Remington írógépet (kapható^ árpákra, mig kőzépminőségüek iránt gyenge az érdeklő- liszt:frt 16.40 15.80 15.20 14.50 13.80 13.10 11.00. 9.60 7.30 Giogowski és Társa budapesti czégnéi Erzsébet-tér dés. Takarmány árpáért 6" 6-20, Budapest, illetve 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanin- Kőbánya fizetnek. buzakorpa tézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. Zab változatlan 5"80—6 frt minőség szerint ab 8-as, takarmányliszt finom goromba Budapest. Festékpárna mellőzve. — 4-szeres billenTengeri szilárd. t y ű 8-szoros helyett. — Legfinomabb Határidők a kedvezőbb külföldi hangulat s feacélszerkezet. — Közismert n a g y tartósdezési kedv folytán nálunk is szilárdabban indulnak, ság. — Központi v e z e t é k nélkül. — Tel később azonban realizáeziókra ismét ellanyhulnak. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban jes magyar é s német billentyűzet. — Min. Déli 12 órakor következőleg állanak: den betűnek csak 1 billentyűje. — Leg(en gros) eladott élelmiczikkek árairól. nagyobb sokszorosító k é p e s s é g g e l . Köttetett. Déli zárlat. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezeA REMINGTONT nagy sikerei használják. ^ tének jelentése 1898. október hó 12-ről. Forgalmunk e hét első felében kielégítő volt, Buza márcz. . -• •—•— •— 9-29—30 ildmivelés-, az igazság-, a honvédelmi-,gés avallás-'és amennyiben számos, nagyobb.értéket képviselő külde—• • • -•— 7-79—80. özoktatásügyi minisztériumok, — Muoiei kormányzóság, mény gyorsan talált vevőre. Az érkezett nagyobb —. . •—•— 4-80—82 Tengeri máj. •tőgágaf ktr. 'államvasutakflzIetvSetöségei,—M. küldemények alma, szilva, sertéshús, vágott liba, bur• •—••— 5-40—45 ir.^államvasutak gépgyára^ — Magyar általános hitelgonya, tojás és vadfélékb.ől állottak. • 5-92—97 Az eladásnál elért árak a kövelkezők : • 12-70—80 Marhahús la 50—54 kr. Ila 40—48 kr kgként •ad.eZbIrl8d4Yeszprém.e Dr! „ számítva ; borjúhús 52—57 kr égészbeni eladásnál, disznóhús 48—52 nagy tételekben. oda Győr. Osztr.m. államv. Szeszüzlet. Szarvas 25—35 kr, őzbak 70—80 kr kgja egészvatala Bpest.,. I., Krisztina-u. Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő ben, nyul 0.90—1.20 frt fogoly 60- 7' ki í , n tudósítása.) Továbbá számtalan pén: Tojás ládánként 38.50—40 frt, teatojás 100 drb A szeszüzletben e héten az üzletmenet gyér és. '.90 frt. korlátolt volt és a szeszárak azonnali szállításra cseTeavaj 1.—1.20 frt, fözövaj 80—85. kr, tehéntúró kélylyel olcsóbban záródnak. Elkelt finomított szesz kívánatra vételkötelezettség >—14 kr. tejfel 28 kr kilogrammja. budapesti gyárakból 55 frtig, vidéki gyáraktól 54-75— „ ^ nélkül küldünk saját költBurgonya (rósza) 1.70—1.80 frt mmászánkint 56 frton azonnali szállításra. Élesztő-szesz szilárdabb ségünkre az ország bármely részébe dijmentes beés szabad raktárra szállítva. 30-50 frton, adózva 55-50 paradicsom 5 - 6 kr kgja. i • mutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására Fajalma 10—14 frt vagon-tételenként közönséges frton kelt nagyban. Kicsinyben az ár 50 krral drágább. bárhova ugyancsak, saját költségünkre küldjük ki , tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers„ i 8—12 kr kgja: szilva (magvaváló) 5—6 frtig szesz e héten 25 krral olcsóbban 16Í25—16'75 frton nagybani eladásnál szőlő la 25—32, Ila 1,0—20 krig kelt el felsőmagyarországi állomásokhoz szállítva. Er- kgja dió (közönséges) 14—14 kr. kgja; délyi mezőgazdasági szeszgyár részéről kínálat nem volt. Kövér vágott lina 50—52 kr kgja egész tételekA kontingens nyersszesz ara Budapesten 18. jj Kemington Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag ben eladásnál, vágott csirke 45—60 drbja. 18.25 forint. Beküldésre ajánlunk szép válogatott burganyát, jogosított eladási telepe. Bécsi jegyzés 18 40—18"b0 frt kontingens nvers- vágott baromfit és vadfélét. Prágai jegyzés 55. •— forint adózott és 1 (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelen18.25 fet adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 12. —.— frt kiviteli szeszért tése. Budapest, 1898. ok,tóber 13-án. 90 százalék. Hns. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—56, A kivitel e héten több oagyobb tétel finomított Budapesti gabonatőzsde. ízt. 48—52, III. oszt. 42—48, eleje I. oszt. 48—52, ' :i!ü izt. 42—46, III. oszt. 40—42, borjúhús hátulja L Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Lo64—68, II. oszt. 60—64. eleje I. oszt. 58—62, II. soncz, Barcs 1 li írttal drágábbaz jegyeznek. oszt. 54—58, birkahús hátulja I. oszt. 38—40, II. oszt. Budapesti zárlatárak e héten, finomított szesz 36—38, eleje I. oszt. 36—38, II. oszt. 30—36, bárány Napi jelentés 1898. október 14. 55 55'25 frt," élesztőszesz 5656-25 frt, nyers- eleje 1 db 0. 0-—, hátulja • •—, sertéshús magyar 5425 frt, nyersszesz adózatlan szalonnával elsőrendű 1 q 50—54-0, vidéki 40—45, szaKészbuza ma mérsékelten volt kínálva, a malmok szesz adózva 5414-75—15-25 frt, denaturált szesz 21"50 lonna nélkül elsőrendű 54—55, vidéki 45—50, sertéselég jó vételkedvet tamisitottak. Elkelt mintegy 40,000 (exkontingens) —22-— frt. Kontingens nyersszesz —. . hús pörkölt -0, sertéshús szerb szalonnával — mmázsa 10 krral magasabb áron. •, szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül Eladatott : —, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mel80—100, füstölt belf. csonttal 1-0—1-10, csont nélkül 1*10 értendők. —1-20, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, szalonna sózott 1 q 56-0—58-0, füstölt 59'—63", sertésVetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) ' hordóval 61-0—62 5, hordó nélkül 56-5—60-0, kolbász. , füstölt 60—80, szalámi belföldi 180 Vöró's lóhere. A kedvező hangulat e lefolyt héten nyers 1 kg. , malacz szopós élő 1 db 0 00—0-—, is "érvényesült. Amerikából érkező tudósítások szerint —190, külföldi az árak emelkedése egyelőre befejeződött. Az uj termésű tisztított 0-00—00. amerikai áru nagyon fogyatékos minőségű és a mint a Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-10—1'35, külföldi jelentésekből kitűnik, az ilyen eredetű áru csirke 0-60—1-2Q, kappan hízott • , sovány 1-20— 1-80, récze hízott 1-40—2-40, sovány 1-00—1-40, lud itt helyben is helyeztetett el e féle mult évi termésű hízott 4 00—6-00, sovány 1-60—2-60, pulyka hízott mag. Az eleinte jelzelzett szük termést az üzlet jelen- , sovány 2-20—3-2,0. 6) Tisztított. Tyúk 1 db frt 150 , legi alakulása nem igen látszik beigazolni, amennyiben' -0-—, 1 kg. , csirke 1 db 0-30—0-60, 1 kg. 250' . , első és második kézből tetemes mennyiségeket kínáltak — , kappan hízott 1 db 0' 0-—, 1 kg. —• •—, 2400 . 77 , „ 9.80 és szilárd árfolyam mellett, nemcsak elsőrendű, hanem récze hízott 1 db 1-00—1-50, 1 kg. .félkövér 1 db 2400 mm 79 kg, frt 10.— kozepmmosegek is könnyen elkeltek. 0-90—1-20, lud hízott 1 db 2-20—3-00, 1 kg. 50—0-54, , pulyka hízott Jjuczernát illetőleg, kevés változatosságot hoztak félköv. 1 db 1-50—2-00, 1 kg. db 1-80—2-00, 1 kg. — , félkövér 1 db 00-—, az utóbbi napok; a franczia luczernamag uralja a kg. , ludmáj 1 db 10—0-80, 1 kg. 1-20—1-50, piaezot, néhány száz zsákkal már itt is elhelyeztetett. -•—. Olaszország ez évben aligha fog szerepet játszani, ludzsir 1 kg. 1-0—1-20, idei liba 1 db Hal, Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—0-90, csuka 0:70 minthogy az eddig ajánlott tételek minőség tekinteté—1-00, ponty (dunai) 0'40—0'50, süllő —• •—, keben igen gyöngék, ellenben annál magasabbak az éretcsege 0-—O'O, márna —"30—'40, czompó 0'30—0-40, tök igényelt árak. Luczernára nézve is rossz termést angolna 00 —, apró kevert 0-16—0-25, lazacz , jelentenek Amerikából és minthogy a külföldi tudósítá•—. sok szerint Olaszország és Magyarországra szintén viszik pisztráng —• áz amerikai luczernamagot, e behozatalok semmi esetré Tej és tejtermékek. Tej 1 üt. frt 0-08—0-09,: sem kerülhettek uj termésből. Marta: lefölözött 0-06—0-07, tejszín 0" 0'—, tejföl 0-20—0-30, Baltaczimet keveset kínáltak, az árak felfelé tehénvaj (tea) 1 kg. 0-95—1-10,1. rendű 0-75—0-80, II. r. mozognák. . . . ~ " -60-—, olvasztott 0-60—60, Margarin I, rendű Ó-Bécse :
Hivatalos Közlöny-bői.
KERESKEDELEM, TŐZSDE.
83'. SZAM. 8-1K ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1898. OKTÓBER HO 15.
0*—, II. rendű 04 0-—, tehéntúró 0-10—0-14, juhturó 45—48, liptói 0-48—0-60, juhsajt 0-48—48, emmenthali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-72—0'72. Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 15-0—18-0, barna kenyér 12-0—14 0, rozskenyér 11"0 —110. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—, 2 —•—, 3 —•—, 4 —•—, 5 —•—. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokeraui 22—33, borsó héjas magyar 6-00—13—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—24, bab fehér apró 7—8, nagy 8—10, színes 8"00—13. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 38-5—40'00 n. oszt. (1440 db.) 32-0—35-0, meszes , orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2-80—2-90, törött tojás 0' 0-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1.00—4-00, 1 q 2-—4-5, Petrezselyem 100 kötés 1-0—4-50,51 q 2*00—4 — zeller 100 drb 0-60—1-0, karalábé 1-0—160 vöröshagyma 100 köt. 1-00—2-50, 1 q 3" 4-—. foghagyma 100 kőt. 10 —14-, 1 q 16-—20-—, vörösrépa 100 drb 0-40—0-80, fehérrépa , fejeskáposzta 2-0—6-00, kelkáposzta 100 drb 1-00—1-20, vörös káposzta 3"—6-— fejessaláta 0"50— 0 80, kötött saláta 0'0—0-00, burgonya, rózsa 1 q 1-70 2-00, sárga 1-80—2-20, külföldi —• -, fekete retek 100 drb 0-40—1-00, uborka nagy salátának 100 db 1-5—2-5, savanyitani való 100 db 0 0—0*0, savanyitott 1-30—1-60. zöld papr. -10-0-7,tök fözö 5-—12-0, zöldbab 10-—140 zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• •—, fejtett 1 üt. •—, tengeri 100 cső 0 8—1-0, karfiol 100 db 3-—15, paradicsom 1 kg. 0 04—0-08, spárga 00-—, torma 1 q 6—16.. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 14—20, köz. alma 6—10 fajkörte 14—24, közönséges körte , 8—10, szilva magvaváló 4-0—6-0, vörös —•—, aszalt , cseresnye faj , közönséges 0——, meggy faj , közönséges —, ringló —• , baraczk kajszin — , őszi 10—24, dinnye görög nagy 1 db O'OO, kicsi ——___, sárga" ^faj 0 0—0- , 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. 0-25—0-40, csemege , dió (faj, papirhéju) • 18—24, közönséges; 14—14-5, mogyoró 15—28, gesztenye magyar Í.8—12, olasz 12—18, narancs messinai 100 db —-0—0 0, pugliai 0-0—O'O, mandarin 0-00— 0-00, czitrom :0 80—2 40, füge hordós 1 q , koszorús 1820, datolya 46—50, mazsolaszőlő 56—70, egres 1 lit. 0 , eper 1 kg. •— kr. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—28, csöves , (szárított) . köménymag —, borsókamag . mák 1 q. frt 25—28, méz csurgatott 0-30— 0-45, sejtekben 1 kg. —' •—, szappan szín 20—25, közönséges ——, fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0"40—0-50, házi pálinka palaczkban —• —, ásványvíz palaczkbrBudapesti takarmány vásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1898. okt. 14. A székesfőv. IX. ker. elöljáróság jelentése a „jKöztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 100 szekér réti széna, 25 szekér muhar, 23 zsupszalma, 1 szekér alomszalma, 0 szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 8 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), 500 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a kővetkezők: réti széna 260—300, muhar uj 270—320, zsupszalma 140—170, alomszalma 150—150, egyéb takarmány — , lóhere , takarmányszalma , tengeriszár , luczerna 280— 280 sarjú 250—250, szalmaszecska 180—200, széna , uj , zabosbükköny 230—270. összes kocsiszám 162, suly 145800 kg.
Allatvásárok.
kivételesen — frtig dbonkint, 18—24— frtig súlyra Ölött borjú : belföldi 44-62 frtig, tiroli frt, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 0-—0— frtig, bécsi ölött borjú 60—72, kiv frtig súlyra. Elő bárány 00-— frtig, kivételesen írtig élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü . Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1898 évi október hó 13-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. Felhajtatott: 329 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. 32 db, közép 70 db, alárendelt 23 db. Fejőstehén : fehér 3 drb, tarka 150 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly 0 db, bonyhádi 56 db, hizlalni való ökör 4 db, tarka — db. Jármos, és hizlalni való ökrökben a felhajtás csak csekély volt, és vevők is kis számban jelentek meg ; ellenben jobb minőségű fejős tehenek keresettek voltak, mihthogy számos idegen vevő jelentkezett. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör , középmin. jármos ökör 300—325 párja, alárendelt minőségű jármos ökör , hizlalni való, jármosbivaly — é. s., frtig páronkint. jobb minőségű jármos ökör •— mm.-kint é. s., bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert származású tehén 80—100, bonyhádi tehén 110—170 kiv. — frtig, bika frtig páronkint. Budapesti vágómarhavásár. 1898, október hó 13-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 3126 db nagy vágómarha, nevezetesen: 618 db magyar és tarka ökör, 441 db magyar és tarka tehén, 1488 db szerbiai ökör, 0 db boszniai ökör, — db boszniai tehén, 297 db szerbiai tehén, 139 db bika és 143 db bivaly. Minőség szerint: 500 darab elsőrendű hizott 2151 db középminőségü és 475 db alárendelt min. bika db elsőrendű hizott ökör, db középminőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db elsőrendű hizott tehén, -—- db középminőségü tehén, — db alárendelt minőségű tehén. A vágómarhábani 800 dbnál kisebb felhajtás következtében a vásár irányzata élénk volt és az árak általában 1 frttal, egyes esetekben 2 írttal is emelkedtek. Alárendelt áru, melyből nagy volt a felhajtás, az áremelkedésről csak keveset nyert és egyes esetekben csak multheti árak mellett voltak értékesíthetők. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 31-——34-—, kivételesen 35, hizott magyar ökör középminőségü 2730'—, alárendelt minőségű magyar ökör 2327-—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 20—32-—, kivételesen tarka tehén —• •—, magyar tehén középmin., 20——32-—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20— 32, szerbiai ökör jobb minőségű 24-—31-——, kiv. —-—, szerbiai ökör középminőségü 20-—23—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —: •—, szerbiai bika 2332-—, kivételesen —•—, szerbiai bi+aly 17.—22, kiv. —•— frtig métermázsánkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, 1898. okt. 13-án. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). A felhajtás a kedvezőtlen időjárás következtében kicsiny, a vásár forgalma a felhajtáshoz viszonyítva élénknek mondható. Felhajtatott összesen 465 db. Eladatott 301 db. Jobb minőségű lovakból hátas 20 db, eladatott 3 db 140—220 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 16 db, eladatott 6 db 120—200 frtért, nehezebb kocsiló (hintós) 20 db, eladatott 0 db frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti taj) 50 db, eladatott 25 db 100— 106 frtért, ponny 5 db, eladatott 2 db 35—52 frtért; közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 80 db, eladatott 38 db 90—140 frtért, könnyebb félék; (parasztló stb.) 125 db, eladatott 90 db 35—50 frtért; alárendelt minőségű lovakból 149 db, eladatott 137 db 8—16 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 54 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 14 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db.
1501 280—300 kg. nehéz 50 00—51-00 kr, öreg 300 kg. tu)i • kr, vidéki sertéskönnyü kr. Szerb 47'0—51 0 kr. Román — tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri ó 5-70—-— frt, árpa 6-50 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: Okt. 7. maradt 46519 drb Felhajtás: Belföldről 696 drb, Szerbiából 2036 darab,, Romániából drb, egyéb állámokból darab. Összesen 2232 db. F ő ö s s z e g 49251 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 2161 drb, belföldre Budapest környékére 956 drb, Bécsbe 1153 drb, Csehországba, Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 452 db. Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elhullott 16, vaggonból kirakatott hulla 3, borsókásoak találtatott |2, összesen 21 db. összes elhajtás So43 darab. Maradt állomány 44208 drb. A részvény-száüásokban 12461 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt 6249 drb. Felhajtás : Szerbiából 2036 db, Romániából drb, összesen 8285 drb. Elhajtás: 2065 drb, maradt állomány 6220 drb és pedig 6230 drb szerb és — db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 477 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Sovány sertésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállitrészvénytársaság heti jelentése. 1898. okt. 14-én.) A sovány sertésüzlet irányzata még mindig lanyha és csekély korlátok között mozgott. Következő árakat jegyezzük : Sertésvészen átment malaczok árai : 100—130 kg. (páronk.) súlyban 56—59 krig. 130—180 „ „ „ 52—56 , 180—200 „ . „ 52—54 ,, 50—80 „ , „ 59—63 „ Sertésvészen keresztül nem ment malaczok 40—43 „ 4% levonással. Ingatlanok árverései (20000 f r t Tbecsértékeu felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) Okt. 17 Okt. 17 Okt. 22 Okt. 22 Okt. 28 Okt: 31 Nov. 10 Nov, 22 Nov. 25 Decz. 12 Decz. 17 Decz. 28
Gödöllői kir. jbiróság M.-Szigeti kir. tvszék A verseczi kir. jbiróság Tasnádi kir. jbiróság Német-bogsáni kir. jbiróság Szombathelyi kir. tvszék Vámosmikolai • kir. jbiróság Kecskeméti kir. tvszék Budapesti kir tvszék Tornallyai kir. jbiróság Ó-becsei kir. jbiróság A kecskeméti kir. tvszék
atkviha- néh. Daubek 30000tóság Jakab hagyatéka atkviha- Dr. Hollósy 6036* tóság István atkviha- Bachrack 20431 tóság Jakab atkviha- Helley 113387 tóság János• a tkviha- Keil 59063tóság Gyula atkviha- Sltieder 36756tóság György a tkvi ha- Rakovszky 2418Í tóság Béla a tkvi ha- Weisz 27677 tóság Mór a tkvi ha- Heidinger 20000 tóság Lipótné atkviha- Szentiványi 20715 tóság Géza a tkvi ha- br.Rajacsich 68981 tóság Sándor a tkvi ha- Aezél Szabó 2715Í tóság János
Budapesti szurómarliavásár. Október hó 13-án A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság •ieientése. Felhajtatott: 406 drb belföldi, db galicziai, drb tiroli, 40 db növendék élő borjú, — db élő bárány; 66 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, 22 drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ölött bárány, — drb élő kecske. Kőbányai sertésvásár. 1898. október 14. (Első A borjuvásár hangulata lassú lefolyású volt. Árak a következők: Elő borjuk: belföldi £30 —44 magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a „Köztelek" részére.) Az üzlet lanyha Volt. Heti átlagfrtig, kivételesen 46 frtig dbonkint, 34—49 frtig, kivé telesen ——50 frtig súlyra, növendék borjú 18—24 frtig, I árak: Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 49-0—51-0,
Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő ég kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G.E. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Buda? Barnabás, az 0. M. G. E. titkára.
mindennemű
takarmányfü-magvakat
Teszünk a legmagasabb napi árakon . n r
ÜZirOISZaiaiI, továbbá
takarmány-vető,
és
A i O r s i . magry. g u d . e g y e s ü l e t t u l a j d o n a . .
lóhere, luczerna, baltaczim, biborhere- és egyéb heremagfélélet, tavaszbükköny, szöszös bükköny, tavaszborsó, csibehur, mustár, muhar, takarmányrépa-magvakat, csomós ébir, angol, olasz, franczia perjéket.
Magyar Mezőgazdák
Szövetkezete,
Budapest, V., Alkotmány-utcza
31
KÖZTELEK, 1898; OKTÓBERHÓS.
1502
Sí. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.
Foxterrier kutyákat igen jó p a t k á n y , v a k o n d irtot és egyéb kártékony vad pusztítót, rókáknak a lyukból való kiűzésére ís alkalmasat szállit jótállás mellett.
é p ü l e t és á t a l á n y ( p a u s c h a l ) b i z t o s í t á s n á l rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.
P
A takarmány és szalmáseleség
I
C
K
0
8
W
A
L
D
tenyészállat importeur
V I I . kerület Külső kerepesi-ut 1 . szám.
biztosítása, egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek mellett mint a szövetkezetnél. H T Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositják, IO°/o engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körűt 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024
Vágó- é s tenyészállatok
eladását é s vételét
legczélszerübb hirdetni a
I „Mészárosok és Hentesek Lapjá"-ban. Budapest, VIII. Csokonay-utcza ÍO. sz. Hirdetések díjszabás szerint számittatnak.
5741 .
3 5
¥
Ü
L
K
A
N
-
fifi
tömlőt és szelepet használjon, a ki
jó peronospora-fecskendőt
Egyetemes és mélyítő ekék
akar készíteni. A ki jó permetező fecskendőt akar venni olyat kívánjon, a mely „VULKÁN" 1— tömlővel és szeleppel
|~~|aczélgerendelylyel, pán czélaczél kormánylappal egy darabból, önvezetékkel, állitható szarvakkal.
laoar
Többvasú ekék.
K \
raiytáMfe,
Schottola Ernőnél Büilaíest, Táczi-Mt, FöBCiore-íalota.
132109. szám.
UHRATH ÉS TáRSA
Bnflapst.
TÖMLŐK ÉS SZELEPEK
V U LKAIN
ÍUJ! | Finom-, s z á n t ó - é s esuklós-bo1898-iki r ó n á k , r é t b o r o n á k , h á r o m t a g ű szerkezet.J és egytagú hengerek.
Magyar királyi államvasutak.
Hirdetmény. Osztrák-magyar-franczia vi iti kötelék. (Visszatérítés gaboüáküldemények után) Folyó évi augusztus b 20-tól az -osztrák-magyar-franczia kötelék forgalom„ >an életbe léptetendő uj gabonadijszabás kiadásáig gabona, hüvelyesek, gabona és hüvelyesekből való őrlemények, maláta és olajvetemény küldemények után, melyek az osztrák-magyar-franczia árudijszabás III. rész 2. füzete szerint számoltatnak el, visszatérítés utján ugyanazon díjtételek számittatnak, melyek a küldemény feladása idejében a német-franczia vasúti kötelékben fenálló tételek használata mellett kimutathatólag eredményeztetnének, feltéve hogy az ez által elérhető összdij tételek olcsóbbak, mint az alkalmazott közvetlen díjtételek. Ezen kedvezmény oly küldeményekre is érvényes, melyek a fentnevezett osztrák-magyar-franczia köteléki díjszabás határozmányai értelmében közbeeső állomásokon (tárházakba) betároltatnak vagy reexpediáltatnak. A különbözetek visszatérítése a fuvarlevél másolatok bemutatása alapján történik. A reexpediált küldeményeknél ezenkívül az illető betározási állomásig . szóló eredeti fuvarlevelek is bemutatandók.. Budapest, 1898. szeptember hó 8-án. A m„. kir. államvasutak igazgatósága, a részes (Utánny. nem. dijaztatik). vasutak nevében is.
BUDAPEST, Y . k c r . , Y á c z i - l í ö r u t 6 0 . sz. Vetőgépek, trieurök, rosták, zsőlók, szecskavágók, répavágók, őrlőmalmok, takarmányfüllesztők választékban.
rioaitaáriyár
kukoricza-mordarálóés stb. nagy
Önműködő egér- és patkányfogók B E N D E R SZABADALMA a férgeket jótállás mellett néhány nap alatt teljesen kipusztítják. Töljb ezer elismerés a hadsereg és a tengeri hatóságok, iparosok, gazdaságok, gazdák, malmok stb. részéről. Egérfogó darabja. 1 fr-fc SO Isr. — Fa-fclsányfog-ó darabja i 3 ír-fc.
"
Á
S
!
KARL B E N D ER I., WIEN, IYAF,
ÖRÖKÖS 0LTAL0M!
KÖZTELEK,
83'. SZAM. 8-1K ÉVFOLYAM.
1 8 9 8 . O K T Ó B E R HO 1 5 . 103
GANZkTAESA vasöntöde
é s gépgyár
részv.-társ.
BUDAPESTEN.
. g a z d a s á g p^éljaira. (Bánki, é s C s o n k a s z a b . r e n d s z e r e . )
M e c h w a r t - f é l e gőzekék és p e t r ó l e u m e k é k . Hengerszékekjkőjáratokésteljesmalomberendezések. T u r b i n á k . — V i l l a m o s világítási é s erőátviteli berendezések. Részletes árjegyzékeinket kivánatra megküldjük.
^ f M m m B S ^ M i
MINDENNEMŰ TEJGAZDASÁGI ESZKÖZÖK. Tejgazdasági teíepe/c. teljes fe/szere/ése,
*
*
VII. ERZSÉBET-KÖRŰT 4 5 . 4 (ROYAL SZÁLLODA)
gZIYATTYUK MERLEGEK minden neme,, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. BOWER-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxidált szivattyúk rozsda ellen védve.
legújabb javított rendszerű tizedes, száz dos és hídmérlegek" fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Emberrnárlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
W. GARVJ5NS, Wien,
Árjegyzékek i i g y u éi Mnnentie.
K W A S S I T Z (Morvaország). (Vasút-, posta- és távirdaállom&s.) A megrendeléseket már most eszközölni ajánlja az Em. v. PROSKOVETZ jun. által termelt
Kwassitzi eredeti Hanna Pedigree vetörozsra, mely: korán érés, legtöbb hozam és telt szem, legmagasabb sikér tartalom, legmagasabb extract kimerítés, csekély protein tartalom, redözöttség, puhaság, tulérésnél csekély hullás által tűnik ki.
Schwarzenbergstragse 6.
Amerikai mezőgazdaság
STAHEL és LENNER T I M I T IMÍVÍ1Í Budapest, V. ker. 1 1 1 1 Ci U H U I A 1 V ? Katona József-utcza 8.
Irta:
trieurjeinkét
S Z I t A S S V
minden gabona tisztítására. 5 kiló nyerstermény beküldése mellett speciális trieurt készitünk. Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcserélünk. Kivánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmentve. Jutalék mellett szolid elárusítók alkalmazást nyerhetnek. 5953
WalfischgasBe 14. be.
A Kwassitzi részvény ezukorgyár
Z O L T Á I Í
az 0. M. G. E. szerkesztő titkárja.
b o l t i ára. 4 f o r i n t ; 0. M. G. E. tagok és a „KÖZTELEK" előfizetői 3 frt 50 kr. kedvezményes áron rendelhetik meg a
„KÖZTELEK"
kiadóhivatalában
f
Gazd. kötéláruk. ZSÁKOK, PONYVÁK, zsinegek, hevederek, tömlők, fehér ruhateritők. T o r n a s z e r e k , fiiggöágyak és mind e n n e m ű hálók ipartelepe.
SEFFER ANTAL Budapest
IV., (Károly-laktanya) Károly-utcza 12. sz. Valódi angol m Gondos r L Akiszolgálat. W gyári N - Vidékre T E Nárjegyzék N I S " W raktára. szerint.
(Budapest, IX.. Üllői-ut, 25.)
Földbérlet. Kötött
fekete
talajú,
buza,
zab,
tengeri,
árpa stb.
termő, Pestmegyében, a dunai rakodőhelyhez 20 pereznyi távolságra
fekvő
1360 kat. holdat kitevő bérlet, 2 5 0 k a t . hold öszi v e t é s s e l , t e l j e s e n i n s t r u á l v a , a megfelelő gazdasági
épületekkel
és egy 6 szobás
kényelmes uri
l a k k a l ellátva, változott családi v i s z o n y o k n á l
azonnal -'."
~
fogva
átruháztatik. m é g 12 é v .
:
B ő v e b b felvilágosítást a k i a d ó h i v a t a l b a n
A bérlet t a r t a m a
szerezhetni. 6573
Szepesvármegye gazdasági egyesületének tulajdonát k Darqcz község határában fekvő kísérleti telepén
a kezelő gazdatiszti I á lévén s-felhivatnak, mindazok, kik ezen ' állást elnyerni óhajtják, hogy minősítésüket, eddigi alkalmazásukat, életkorukat, nős vagy nőtlen voltukat és nyelvjártasságukat feltüntető kérvényüket, illetve bizonyítványaikat a szepesvármegyei gazdasági egyesülethez czimezve legkésőbb f. évi október hó 25-éig nyújtsák be. A megválasztott egyén köteles állását f. é. deczember hó l_-én elfoglalni, Ezen állással évi 90Q-, frtnyi készpénzfizetés, 12 hectl. rozs és árpa, 15 mm. fcurgonyájárandóság, napi három liter tej, természetbeni lakás és fűtés van rendszeresítve, •Lőcse, 1898. évi október hó 6-án. ess!
Szepesvármegye
gazdasági
egyesülete.
KÖZTW,,
1504
HO
15,
8 3 . SZAM 8-1K ÉVFOLYAM.
8EIFERT JÓZSEF, Pozsony,
H a l á s z k a p u - a t c z a 4.
cs. és kir. udv. fegyverszállító
Méltóságos gróf Berchtold Lipótné uradalmában
a tenyészgulya
gróf
és
Almásy
mazott
tiszta
m a g y a r
árpádhalmi
megszüntetése
m ezöli e g y e s i
czéljából
törzsnyájából
Henri Pieper eredeti I J . P . S a u e r & S a h n cxég Krupp Frigyes-féle DIANA f c ü j v c re k b 6 I |
szár-
fajta
czélszerü (HemmSí-féle) fegyverekből 5 darab 3 „ 8 15 37 12 7 10
5—á éves 3 „ 2. 1-
bika, „ • •
„ • • „ ' M „
elválasztott 3-éves 2
}
„
Kész vadásztöltényeket,
syrészben
liasas
összesen
* Vadászati, utazási és sportkiilönlegességek. " j
^ ő b o r j n
11?
• Szives megkeresések
zendök.
az u r a d a l m i
Árpádlialomra,
r. földmivelés, Ipar- és kereskedelmi klr.'kadUgyministerium 41tal 36S6._ kereskedelemügyi ministeriur
drb
gulyabeli marha eladó. ságihoz
^ g í S . *Sl?iS;S
tehén
üsző,
elválasztott
MlÖfllBPS aCZÓlCSflíS fe^YYerCKÜÖl
'
bikaborju, n a
|
eredeti gyári árakon. " © ü l
tiszttartó-
u .p.Orosháza,
'
inté6 570
• 140265/CIV. szám.
Magv. kir. államvasutak. HIRDETMÉNY. (Személydijszabás életbeléptetése a bicske Székesfehérvár sárbogárdi b. é. vasúton.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesités szerint a bicske Székesfehérvár sárbogárdi h. é. vasúton a bicske székesfehérvári vonal megnyitása napján uj személydijszabás lép életbe, melylyel az előbb emiitett vasúton jelenleg fennálló díjszabás érvényen kivül helyeztetik. Ezen díjszabás a magy.. kir. államvasutak díjszabás elárusitó irodájában (Budapest,-Csengery-uteza 33. sz.) 10 krért-tapható. Budapest, 1898. október hó-8-án. • Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik).
HtGJtUtHT
az Országos Magyar Gazdasági Egy. kiadásában a
Suschka Richárd
az O.M. GL E. által 1000 frt pályadíjjal koszorúzott p á l y a m ű .
Bolti ára csinos vászonkötésben 3 frt. Az
„Orsz.
fizetőinek
Magy.
Gazd. Egy."
tagjainak,
illetve
a „KÖZTELEK"
csomagolva és az összeg előzetes beküldése mellett mentesen
megküldve
2 frt
3 0
elő-
portó-
kr.
„K ö z t e l e k " kiadóhi B U D A P E S T , IX. ker., Üllői-ut 25. s z á m alá intézendők.
8 3 . .SZAML.jB-Jk ÉVFOLYAM.
.
KÖZTELEK,
Fuchs Hermann pŰST
1505
1 8 9 8 . OKTÓBER H ö 1 5 .
tejgazdasági edények gyára " I f c a
Homoki szölötelepitöknek igen fontos
47eo
B U D A P E S T , Szondy-utcza 3 5 . sz. Edény gyártmányaim, ugy ségben, mint ár tekintetében nos elismerésben részesülnek.
minőáltalá-
Rendes vevőim közül felsorolom: a „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet", a „Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat és számos nagy hazai gazdaságot. Bcfcrenczl&frkal uítmoii Telefon-szám 17-35.
sack
rudolf
egyedüli Képviselője Magyarországol
PROPPER
SAMU
Budapest, Váczi-körut 52. s z á m . E l ő r e b o c s á t v a , h o g y Sack R u d o l f v i l á g h í r ű g y á r t m á n y a i eredeti minőségiben csak n á l a m k a p h a t ó k : Ajánlom közkedveltségü egyetemes és tpbbvasu ekéimen kivül sik és dombos talajba egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva gépeimet
szecskavágó-,
répavágó
gépeimet
SCázi, j á r g á n y - áa g o z i i a j - f c i s r a
= — -
j á r g á n y a i m a t , a i
tSez1otfbb'
t a k a r m á n y p á r o l ó
készülékeimet s minden egyéb gazdasági, gépeket és eszközöket. Mindenről kimentő á r j e g y z é U és készséges f e l - v i l á g o s i t á s o k .
A cég 17 év óta áll fenn LZgiíS? mömánya Suttal^BO^&^darab"* Tadonclőnek küld szállítmányokat. A gjümSlcsfa-iskola teljesen homoktalajon
homoki szölötelepitöknek kincses háza
földben éppen ugy, mint az agyagos, kövecses talajban,nemkülönben alapos és fekvésnél mindig biztosabben ered meg és fejlődik, mint az, mely agyagos i vagy túlságosan kövérített talajban állittatik elő. A gyümölcsfajok boldogult mezőkovácsházi hírneves telepéről valók. Ugy magasdereku, valamint törpe cse éfep^rbóT Az' r-^-g-^óvea^Uílag^yó^orii" fíSL'esfigeT^zép ""csemetéi erőssége szerint 15 krtél 40 krig. A 4—5 éves igen erős koronás sorfák dan Nagybani vételnél az árak külön megállapodás tárgyát képe táblaürités folytán 1—2-3—4 éves selejtezett n ' "" "
Unghváry László gyümölcsfa-iskolája, Czegléden. !! Tessék árjegyzéket kérni ! !
VS-
K
^
H
N
nagyban Megrmdclheté
as Országos hivatalánál
T
I
T
33 ad 79683/c. IV-98. szám.
é s kicsinyben. Magyar Gazdasági BffyeMét (Budapest Köztelek). Á r
a k i
—
Utítár* ,
nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. : Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., n e m tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénatárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek m küldemény átvételénél fizetendők.
GÉPOLAJAT, u m valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repezeolajat elsőrendű ásványolajat stb.
Kocsikenöcsöt,
Petroleumot
- " S Sés Ű SKZ&rSSKSE!** minden egyéb gazdasági czikket
Magy. kiri. államvasutak.
Hirdetmény. (Az utipodgyásznak a háztól . való elfuvarozása, és feladása a budapesti városi menetjegyiroda által.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától' nyert értesítés szerint az utazó közönség kényelmére a „Budapesti városi menetjegyiroda (Hungária szálloda) ázott személyesen vagy telefon utján történő bejelentésre a feladandó uti podgyászt az illetők lakásán veszi át és azt az alábbi fuvarozási .'illeték beszedése mellett a megjelölt vonatokhoz az illető budapesti pályaudvarra kiszállítja s a kivánt vasúthoz feladja. • - . • • • A fizetendő fuvarozási díj a következő : 25 kgm. ös&zsulyig 38 kr., minden további 10 kgrért 3tar.• Az átvett podgy^szra vonatkozó hivatalos feladási vevény, valamint a szükszséges vesuti menetjegy a fentnevezett irodában kiszolgáltatik. Budapesten, 1898. szeptember 16-án. (Utánnyomás nem dijaztatik.) Az igazgatóság.
Szalonnát Fertőtlenítő szereket, u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálioz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.
1 Ű T R Á O Y Á T . Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok: gazdasági és erdei vetőmagvakat, mely czélra mintázott ajánlatot kérek. Szállit
KRAMER LIPÓT,
L u c z e r n á t ,
l ó h e r é t ,
fümagvakat, m i n d e n c z é l r a é s e g y éh vetőmagot a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben. Olasz szaponáriát tiszta vastag gySk*. rekből őrölve.
BUDAPESTEN, T . k e r . , A k a d é m i a - u t c z a l O . SE.
SfirgSnyczim: „CERES" Budapest. Árjegyzékkel éu részletes külön ajánlatokkal k í v á n a t r a szolgálok.
T e l e f o n . . . .: .... . . . . . . . .
106 KÖZTELEK,
F a i r b a n k s
a
nl é r l c g e k
p-,
marha-,
zsák-
S
«
é s
S
b
1 8 9 8 . O K T Ó B E R HÓ 1 9 .
8 4 . SZAM. 8 - i k ÉVFOLYAM.
b
raktári
Z A L A - D R I L L
i p i P
^
Gyártásunk' áVlamffeWg^etTlItt^ á l " d e -
EG és GÉPGYÁR részvény-társaság, ®m
W
FÁIRBANK^MÉRL rássy-ut 14. Gyár: Külső Váczi-ut 156.
TAKARMÁNYMESZET, ,Planeíjr." rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á11 f r t
Gelatine- und Leimfabik, Brechelshof, Preuss. Schlesíen. IMá hmmm lieopold Adolf bőrgyára
^má
Tata-Tóváros.
B U D A P E S T , V. kerület, Alkotmány-utcza 10. megrendelhetők a következő szakmunkák: Erdészeti Lapok.
2SSISil^^^^e^i
^ 613
Az erdöreiidezTs^kézikönyye. Ostrów-Berczöviea és Chodorón-Podwyskie vonalaknak, a kelet-északnyugot-osztrák vasúti kötelék 1897. évi január hó 1-től érvényes -1. díjszabási füzet XII. kivételes díjszabásába, illetőleg az 1897." évi június hó 1-től érvényes 2. díjszabási füzet XIII.
A
S
&
s
t
í
-
S
H
S
a csIbÍn e érkeÍne k'éfot/a'ne* é ^ t ^ S ^ b ^ ^ t i ^ - ^ e " ^ l a t t ' b T á ^ U t ^ í azután. onnan e tartIny- O a S á ^ c s f f l ^ a ' f f j i ^ ^ é t o l ^ ^ B z l ^ S ^ i b " latt áUomásokra, vagy azokon tul Krakkantól nyugotra fekvő állomásokra tovább
A lembergi nyilvános országos tárházának szeszre fenállott reexpeditiós kedvezménye egyúttal megbüntettetik. • Budapesti, 1868. szeptember, havában.A magyar kir. államvasutak (Utáni^yomat nem^ dijaztatik.) a részes-vasutak nevében is.
tése f S Ültetése, ^ . . u j ^ e s n ^ e r a m n i d a . Irta: F.k.toU<Jo.. Ar. 1 frt. Az erdei vetésről és ültetésről. l ^ t ^ S t m * 6 ^ ™ 1 *
munka
'
Irta:
Fokoto
Az erdő ápolásáról és használatáról,
Legújabb szerkezetű
szabadalmazott terményrosta többszörösen első kitüntetést nyertek és minién gazdaságban a legjobbnak elösmerve. Leg-olosólblb á r a k . felfilmnlja a g y munka, minősége, mint e g y s z e r ű s z e r k e z e t é b e n .
Az eddig látottakat
Kalmár Zsigmond, Á r j e g y z é k i n g - y e n . é s "bérnaesi-bire.
Turkeve. mmmmmwm
KÖZTELEK,
8 3 . SZÁM 8-IK ÉVFOLYAM-
1507
1 8 9 8 , O K T Ó B E R HO 1 5 .
Újonnan • . egyfogatú kocsi országutákrá. szabadalLegjobb és legolcsóbb, kéímazott j P ^ ülésii egyfogatú kocsi A legrosszabb uton is lehet Használni. — Számos elismerő levél.
Pályázat. Alulírott jószágfelügyelőségnél egy
gazdasági segédi
Á r a 130 forint.
. és e g y
innoki állás töltendő be.
/ kimerítő írással, u g y - - - . szintén m i n d e n m á s f a j t a kocsiról és szánk á r ó l szóló á r j e g y z é k i n g y e n és b é r m e n t v e .
Mindkettőre gazd. akadémiát vagy tanintézetet végzett n ő t l e n , k e r e s z t é n y --egyének p á l y á z h a t n a k c s a k é s p e d i g a z elsőre olyanok, k i k n e k m á r 3 — 4 évi g y a k o r l a t u k i s v a n s a f o g a l m a z á s i ós p é n z t á r k e z e l é s i s z a k b a n j á r t a s a k , m e r t ezen állás irodai t e e n d ő k k e l j á r . A g a z d . s e g é d i állás t e l j e s e l l á t á s s l a k á s o i i k í v ü l készp é n z é s j u t a l é k b a n eirca évi 40Ó f r t , a z i r n o k i 25Ó f o r i n t t a l dijaztatik s mindkettő kinevezés után azonnal elfoglalandó. K é r v é n y e k önkezűleg Í r a n d ó k s v i s s z a n e m v á r h a t ó , h i t e lesítetlen bizonyitváoymásolatokkal együtt f . h ó 2 0 . i g a z u r a d . j ó s z á g f e l ü g y e i ő s é g czimére G y u l a v á r i b a — kéretnek. 6562
Weigl J> Prerau p e ^ S ^ i g L s e í
cs. és kir. udvari kocsigyáros.
Megjelent u
t c z
a i
l
o
k
o
o i o t i
v
o k
KÖZTELEK ZSEBNAPTÁR
,
gőzcséplőgépek hajtására a főherczcgri vasmüveltből. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások E r z h e r z o g B i c f a e
© a r r a e r a ! - D i r e e f
in T e s c h e n i n S c h l e s i e n ,
czimen.
i o n 4
148240. sz. Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény. A f. évre kiadott félárú vasúti jegy váltására jogosító arczképes. évi igazolványok az 1899. évre leendő érvényesítés végett már f, évi október hó 1-től kezdve beküldhetők ; azon jogosultak, továbbá kik a f. évben ily igazolvány birtokában nincsenek, de ilyet maguk részére a jövő évre váltani kívánnak, annak kiállítását már a fenti időponttól .kezdve' kérelmezhetik. Nehogy tehát az érvényesítendő igazolványok, legnagyobb részének beküldése és az uj igazolványok kiállításának kérelmezése, a f. év utolsó hónapjára maradjon, a munkatorlódásnak és az ebből származó késedelmeknek elején veendő, figyelmeztetjük az érdekeltekét, hogy saját érdekükben cselekesznek, ha az érvényesítés kieszközlése vágy az uj igazolvány megszerzése iránt igazolványaik; .illetve, arczképeik és a kezelési illeték fejében, személyenkint egy korona készpénznek csatolása mellett az előirt módon egy koronás bélyeggel ellátott folyamodványnyai hivatali felsőbbségünkhöz, illetve a jogosult nyugdijasok szabályszerűen igazolt s. ugyancsak egy koronás bélyeggel ellátott folyamodványnyal közvetlenül hozzánk már most folyamodnak, felkérvén egyúttal a t. hivatali főnökségqket,;hogy az érvényesítést és az uj igazolványok kiállítását kérelmezők igazolványait, illetve, a kezelési illetékkel és a folyamodókról 2 példányban szerkesztendő névjegyzékkel együtt, a teendők lehető megosztása szempontjából hozzánk minél előbb beküldeni szíveskedjenek. Ez alkalommal közöljük egyúttal, hogy az igazolvány .hátárózmányainak 17. pontjában foglaltakhoz képest azon idő. alatt' mig az érvényesítés , végett beküldött igazolványok nálunk kezeltetnek, azok birtokosai részére előre néni látott utazásokra bélyegtelen folya'modvány alapján, melyben az, hogy az illető folyamodó igazolványa érvényesítés végett-be van küldve, a hivatali főnök által igazolandó. Féláru menetjegygyei egyszeri utazásra szóló igazolványok fognak ugy általunk mint az egyidejűleg utasított üzletvezetőségeink által kiállíttatni, megjegyezvén,: hogy azok részére, kik a fent közölt esetben egyszeri útra szóló igazolvány kiállítását kérelmezni elmulasztanák, a rendes menetdíj megfizetése esetén menetdíj. visszatérítések semmi körülmények között sem. fognák, engedélyeztetni. Budapest, 1898. szeptember hó. AZ IGAZGATÓSÁG. (Utánnyomás nem dijaztatik.
K
U
H
N
E
E
1899-ik évre. Szerkesztik és kiadják: RUBINEX GYULA és SZILASSY
A zsebnaptár ára az 0. M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek bérmentes küldéssel együtt I forint 60 kr.
Bolti ára 2 íbi'irit. Megrendelhető a „Köztelek" Budapest, IX., Ülló'i-ut 25.
L gazdasági
A j á n l j a a b e k ö v e t k e z ő őszi é v a d r a : Sack r e n d s z e r ű aczélekéit, < f ö l d és rétboronáit, hengereit,
gépgyára
M O S ÓNBAN,
ss-, kettős- és h á r m a s e k é i t , 1-iaacke-féIe szánté-
eredeti „ H u n g á r i a D r i l l " , hegyes vidékre „ N l o s o n i D r i l l " , kisgazdáknak „Jubileum D r i l l "
sorvetőgépeit leszállított á r a k o n . 18500 d r b . h a s z n á l a t b a n . M i n d e n n e m ű rostáit, szelelőit, konkolyozóit. U j ! B u r g o n y a osztályozó g é p e k ! U j ! R é p a f e j e l ő gépek, c z u k o r r é p a t e r m e l ő k részére ! L e g j o b b : . . R a p i d " daráiéit, szecska é s répavágóit, morzsoló é s t a k a r m á n y fttllesztőit. K ü l ö n l e g e s s é g : T a k a r m á n y k a m r a berendezések. — — Uj, teljes nagy árjegyzékek kívánatra bérmentve. F ő r a k t á r :
B
U
I
X
^
F
E
S
T
ZOLTÁN
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárjai.
,
V I . ,
V á c z i - k ö r u t
5 7 a .
KÖZTELEK,
1508
1898. OKTÓBER HÓ
BUDAPEST,
PAUCKSOH,
,
Törzsgyárunk L A N D S B E R G a
15-
8 3 . SZÁM. 8-ik
Muzeum-körut
H. Paueksch részvénytársaság
ÉVFOLYAM.
35.
fióktelepe.
W.
gépgyár, vasöntöde, g ő z k a z á n - g y á r é s rézműves-műhely © f i T 53 éves f e n n á l l á s a óta " mint legkiválóbb
különlegességét
legújabb rendszer szerint
l e g j o b b a n jövedel-
E ö üíbelül 1700 telepet állítottunk fel 5 0 év óta. S z á l l i t j u k t o v á b b á a s z ü k s é g e s b e r e n d e z é s e k e t szeszfinomitók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k , m a l á t a g y á r a k é s sörfőzdék s z á m á r a .
P a u c k s c h , B u d a p e s t , M u z e u m - k ö r u t 3 5 . czimre kérjük. (Gyártelep: Kőbánya.)
KONKOLYOZOK
13 drt tenyésztehén
(trieurök)
minden
gabonanem
Árak franeó csomagolás, bécsi indóháztól
U P I
gépgryárosnál
E L A D Ó és n a p o n t a m e g t e k i n t h e t ő
S p e c k J . - n é l Budapest, VI., Nagy János-utcza 20. 6584
Malomberendezési
A sertés j a v i t á s a é s hizlalása
osztályomat a t. cz. nagy k ö z ö n s é g szíves figyelmébe ajánlom. Árjegyséle ingyen és báraaen-bwe.
B B gazdák
és hizlalók használatára, m Irta K. Ruiíy Pál. Ára portómentes küldéssel I f o r i n t 10 k r a j c z A r .
Vörostarka íino k a p h a t ó olcsó
áron.
[«m««es»««»<
| Magyar tőzeg- és mütrágya-ipar részv.-társ.
egészséges, eladásra. KINCS, LVC1US,
b) vetőburgonya, HANÍÍIBAL AMYLUM, HAMMERSTEIN, SAXONIA. Ez utóbbiak dir ict Németországból j k termelve s áruk ; Zalabéri állomáson a ! 2-50 per q; az előbbeniek ára meg- |
Megjegyzendő, hogy a vetöburgonyafajohra gadunk. Közelebbi felvilágosítás és minta.az
előjegyzéseket
U r a d a l m i i n t é z ő s é g n é l k a p h a t ó MikOsdon,
S Á N D O R
B Á L I I X T H
r. állami uradalomnál Mezőhegyesen (123 drb.), Uradalmi felügyelőségnél gazdasága Gyál (12 drb.), Czukorgyár, Petöháza-
ELADÓ BURGONYA.
MAEBCKEB,
frt 30 kr. Szí Árjegyzék ingyen es bérmentve. Megrendelést idejekorán kérek.
f e l v é t e t n e k a kiadóhivatalba® BUDAFEST, ÍTllrti-ut iSS-dlK Hám.
A mikosdi uradalomban a következő kitűnő, minőségű, burgonyafajok kerülnek nagyobb mennyiségben a) étkezési czélra alkalmasak PBMAGYAR ALLÉM, OEMJCHEN,
vihar-lámpa
petróleum égetésre B'" szabadégSvel. Uvegeylinder nélkül, felülmúl minden eddigi találmányt, mely eddig piaczra került. Ezen igen izlézes lámpa, kemény színezett hádogból Tan készítve, könnyű kezelés adja meg zuálliatóbb lámpának Tan < figyelmébe ajánlom. Magi Körülbelül !<
Későbbi úgyszintén prima 1—3 éves tarka üsző szállításra vállal- \ kozom. 6575 | H E N R I K I G N Á C Z S z a l ó n a k (Vasmegye). j
HIRDETÉSEK
ÍUST E. A. és Társa, BECS, XII/2.
„Glória"
teljesen príma, 1—2 esetleg 3 éves nálam minden mennyiségben >
I
PataésBőr^polószer 4Kilotí3Hta suly bc'rmentssen ftt2.50
osztályozására
Budapest,V., külső váci-ut 46. Mintegy 10 klgr. gabonaminta beküldése esetén különleges trieur készíttetik. 6442
®
termMtinyermaseline
is í
% ajánlja losonezi gyárából,
feltűnő
minőségű
t f a e c á l 4* * | ^ t r á g y á i t • feltárt faecáliák, faecál-superphosphát, tözegphosphorsav stb. stb. S R é s z l e t e s árjegyzékkel é s felvilágosítással
készséggel
|
IfeSJ
ÜSS"
az igazgatóság
szolgál j siss \
§ Budapest, YI., Andrássy-út 3 0 . szám, II. emelet 8. ajtó. >3
, SZÁM. a-ik
•
T
FOLYAM.
KÖZTELEK
18982 OKTOBER HO
15
KIS HIRDETESEK.
Gnb BMEdfaeHk i kereatt
m aiék UMatntaHi I
C s a k oly levelekre válaszolnak, melyekk®! válaszra s z ü k s é g e s levélbélyeget v a g y levelezAlapot
kflldenek.
82. SZAM 8-IR ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1898. OKTÓBER HQ 1,2.
1510
Közekéket,
Legújabb szabadalmazott ESYETEMES SORVETŐGÉP
99T
Oőz-utihengereket Gőz-ntimozdonyokat
R
I
U
M
és
P
I I I .a
H
H e g y és l a p á l y r a . Minden gabona- és magnemühöz, valamint minden magmennyiséghez egy és ugyanazon vetőkészülékkel alkalmas. Csekély önsúly, < gép legjobb kivitele mellett. Futókerekei 1280 mm. magasak. Eddig már 5000 drb. üzemben.
a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít
John Fowler & C o . I áfíHQ N Á N I M R
a Friedlaender gépgyár L H I V U O I l M H U U n , magyarországi főraktára BUDAPEST, VIII., Külső K e r e p e s i - u t I.
hol is épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt é s javítóműhelyt tartanak fenn.
a központi pályaudvarral szemben. M T
Á r j e g y z é k
IITGVEIT É S B É R M E H T V E . - 3
MALOM-
berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint
gépőniwényeket
gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít: lalomépit*
fépry&ra és W ö r n e r J. és T á r s a Tasüntödéje Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.
iSANGERHAUSEHU GÉPGYÁR Magyarországi gyártelepe Budapest, Külső váczi-ut 1443.
Első és egyedüli magyar special gépgyár, Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a
G Y Á R T M Á N Y O K :
az összes mezőgazdasági iparágak séges gépek. Nevezetesen:
Czukorgyárak, Sörgyárak, \ rak és Szeszgyárak Éji •• ' Szaktekintély
j ^ o f f m e i s t e F - g ő ^ m o t o r
Malátagyáteljes
berendezése
és átalakítása. mezőgazdasági szeszgyarak czukorgyárak terén.
'M Q 7 a c 7 m / á r , c i l / H O Z t J ö ^ g y c U c l K
• Minden
számára szük-
szakbavágó
és
berendezése hosszabb lejáratú törlesztéses kölcsön mellett.
felvilágosítással,
tervekkel, szolgálunk.
a legjobb, legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, % lóerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk. költségvetéssel
.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
f.
készségesen