TAPASZTALATCSERE
U n iverzális szerszám A katonai és rendvédelmi feladatokra alkalmazható kések „A nagy kés több, m int egy férfia s szimbólum." (Dave Kreutzer)
Egyik legősibb eszközünk a kés. Talán épp időtlen célszerűsége a
titka. Jó példa erre az 1.939-ben megalkotott legendás SAS Fairba.
■
■
■
■
ségéből, sőt katonai és rendvédelmi felhasználás terén is egyre : ■ ■ E lté rő felh a szn á lá si igények eltérő típ u sú k ések e t k ö v eteln e k m eg. íg y k a to nai és ren d v é d elm i cé lra b eszé lh etü n k h arci-, tú lé lő -, b ú v ár-, resq u e-, többfu n k ció s, ro h am k é sek rő l és sz u ro n y o k ról stb. A jó k éssel szem ben m agas k ö v e te l m é n y ek e t tá m aszta n ak . A m ik o r az US N avy S E A L 1994-ben új szo lg álati kést k ív á n t, re n d sz eresíten i, ö ssz ese n 31 feg y v e rt te sztelte k . T en g e rv ízb e m e rí te tté k a p ró b ap é ld án y o k a t, m ajd sz á ra zon és n ed v e se n 12 féle k ö te le t v ág tak át v elü k , fav ág ásra, lyukak fú rá sára h asz n álták őket. A h ajlítá si te sz t során egy 90
kilós férfi felh ú z ta m ag át a k ét gerenda közzé sz o ríto tt p en g éjű kés m ark o latáb a kap aszk o d v a, 2 cm -es tö b b v ezeték es elek tro m o s k áb elt v ág tak át vele. V égül a kicsi és szin te n év telen M ad D og cég 0 1 -es m agas szén tartalm ú sz erszám acél ból k észü lt A T A K -ja v o lt az egyetlen, am ely ép és éles m a ra d t a te szt végén.
Történeti áttekintés A k ésje lle g ű v ág ó eszk ö zö k a p aleo lit k o rb ó l a n eo lit k o rb a való átm en et idején
TAPASZTALATCSERE tű n n ek föl (elip tik u s vagy ék alakú, g o n d o san élesre és h eg y esre p a ttin to tt k o v a k ő d arab o k ). A fém ek (réz) felfed ezése leh ető v é tette a feg y v e rk é szítő k n ek a fo rm ák v álto za to sa b b k ia lak ításá t. S zé lesre (általá b an h áro m szö g ű re k ellett) a p en g ét k ia lak ítan i, hogy kellő en szilárd legyen. A z i.e. 2 000 évvel a tiszta rezet felv á ltó k em ény b ronz a p en g éh ez rö g zíthető, kiv áló fo g ást b iz to sító m a rk o lat k ia la k ítá sá t is leh ető v é tette. A kés fo r m áját az anyag és a h aszn á lati m ód is m e g h atáro zza, ez ért vág ásra h ajlíto tt, sz ú rá sra eg y en es p en g e fo rm á t ala k íto t tak ki. I.e. 1 00 0 -5 0 0 kö zö tt a b ronz fo k o zato san áten g ed te h ely ét a vasnak, am ely et k ö n n y eb b v olt elő állítan i és o l csóbb volt. A v ask o r v ág ó k ése rövid, g örbe nyelű. Je lle g zetes p en g é je eg y sze r g ö rbült. A vas elő n y telen tu la jd o n sá g ain k o v ác so lá ssa l tu d ta k ja v íta n i. A 12. szd.tól több ac élszá lb ó l ö ssz ek o v á cso lt „dam a szk o lt a c é l” te ch n o ló g iájá v al olyan fém et kaptak, am ely az összes k ív á n t tu lajd o n ság g al ren d e lk ez ett: erős, k iv á ló an élez h ető és éltartó volt. A kést első so rb an k ie g ész ítő (segéd-) feg y v e rk é n t h aszn á lták . E z a fela d atk ö r je lle m z ő e n m ind a m ai nap ig m e g m a radt. A p arth u s lovas íjászok, vagy a p e r zsa „ h a lh a ta tla n o k ” a lá n d zsa és az íj m e lle tt alk alm azták . A róm ai h ad sereg ben p u g io név en M arius refo rm jai idején vált á ltalán o ssá h aszn álata. A z európai lovagi feg y v e rtá rb a n a 13. század tó l k e rü lt általán o s h a sz n á la tra a tőr. E k k o r j u to tt el h a z án k b a is a nyugati m in tájú lo vagi ö ltö zet, feg y v e rz et átv ételév el. A 13. század i p éld án y o k pengéi közö tt g y ak o riak az eg y é lű , m é rsék elten h a jlí to tt alak ú ak , a k ö v etk ez ő században azonban a p en g ék m ár k étélű ek és h e
gyes csú c sb a fu tn ak . A 15-16. század b an a leg g y ak o rib b ak a k ét- és h áro m é lű p en gék, de m ár elő fo rd u ln a k erő teljes g e rin cé lű , h o sszú , k esk en y lev élalak b an k észü lt, v á ja to k k a l, ún. m é re g csa to rn ák kal áttö rt, to v á b b á a leg k ü lö n b ö ző b b v á ja to k k a l k ik é p ze tt p en g ék is. A fo g a s tő rö k pl. m e g a k a sz to ttá k az ellen ség k a rd já n a k p en g é jé t. M e g csa v arással esetleg el is le h e te tt tö rn i azt. A k ö zé p k o ri tő rö k külön c s o p o rtjá t alk o tjá k azo k a p é ld á nyok, am ely e k k el a lo v ag o k a h a rc k é p te lenné te tt e lle n fé ln e k a k eg y e le m d ö fé st m e g ad tá k (m ise rico rd ia). H azán k b an a l ó . század b an elte rje d tek a tö rö k -a rab ered etű , h ajlo tt p en g éjű tő rfé le ség e k . A 17-18. sz áz ad b an e lső sorb an S p an y o lo rszá g b an h aszn á lták a b alk ez es v ív ó tő rö k e t. A 16. század m á so d ik feléb en ta lá lk o z u n k lő b eren d ezéssel e llá to tt tő rö k k el is. Jap án b a n a leg g y ak o rib b feg y v e r a 25 -3 0 cm h o ssz ú ta n to volt. A kés a sza m uráj ék sze re is v o lt, am ely je le n tő s sze rep et tö ltö tt be az állan d ó in trik ák és m e rén y le tek m ia tt (a k ard o t láto g ató b an le k e lle tt te n n i, a k ése k e t v isz o n t állan d ó an v ise lté k ). A k ín a i k u ltú rá b an is ősi feg y v ern ek sz ám ít a kés (tao). K ín a leg rég ib b ism ert b ro n zk é szítm én y e eg y i.e. 3 000ből sz árm az ó b ro n zk és. A m ark o lato k k ü lö n b ö z ő ek v o lta k , attól fü g g ő en , hogy n y élb en és n y elv b en (ping sö), vagy n y élb en és fejb e n (sou) v ég ző d tek . A ré gi k ín ai k ések h o ssz a 13-45 cm k ö zö tt v álto zo tt. A „ fe je s” típ u sb a tarto zó k é sek fe je it k arik a , á llat v agy sárk án y fo r m á jú ra k ép ezték . A lő feg y v e re k te rjed ésév e l és a lo v a gi h a rc á sz a t eltű n ésév el a n y u g ati o rsz á gok h ad se re g e ib e n m in t ta k tik á n ak nem m e g fe lelő fe g y v e rt elv e te tté k a k éseket.
TAPASZTALATCSERE T o v áb b élt azo n b an fe g y v e rk é n t szu ro n y fo rm á já b an , am ely le h ető v é te tte az eg y ség es tá v o lra h ató és k ö z e lh a rc fe g y v er k ia lak ításá t. A h arci k ések ren e szá n szá n ak k e z d e te az első v ilá g h á b o rú ra te h ető , am ikor a h a d se re g e k k ö ze lh a rc tő rö k e t (ro h a m k é se k et) adtak k ato n áik n a k . A N ém et H ad ü g y m in isztériu m pl. 1915. m ájus 8-án m e g h atá ro z ta , hogy a N y u g ati H adsereg v alam e n n y i g y alo g o s sz ázad án ak 6 db k ést v ag y tő rt ad jan ak , hogy az állásh arc és áro k h a rc elő tt, ő rjárato k n ál a saját p e rem v o n a l e lő teréb e n és az ellen ség á llá sa in ak ra jta ü té sé n é l k ö z e lh a rc fe g y v e r k én t sz o lg áljan a k . A z áro k tő rö k á lta lá ban v ad á sz k ése k b ő l le tte k k ifejlesz tv e . G y ak ran fe lira tta l is ellátták : pl. „R o h am b an h ű ” . E k o rszak tip ik u s term éke a b o x e rsz e rű e n k ia la k íto tt m a rk o latú am e rik ai ároktőr. E ze k et a feg y v e re k et és u tó d aik at h aszn á lták a m á so d ik v ilá g h áb o rú b an is. Pl. a h íres n ém et B ran d e n b u rg i h ad o sz tály k ato n ái az első v ilá g h áb o rú s S trom d o lk o t. A b rit SAS a F ay rb airn -S y k e st alk alm az ta. A z U SA lé g id eszan t katonái p ed ig a jo b b lá b sz á rra e rő síte tté k fel u g rás e lő tt az M 3 k ést M 6 b ő rto k b an . E lső so rb an az elita la k u la to k a t és a k o m m a n d ó k at lá tták el sp e ciá lis ig én y eik n ek m e g fe lelő en ezek k el az eszkö zö k k el. A m á so d ik v ilá g h áb o rú utáni k orszak h ely i h á b o rú ib a n m eg m arad t, sőt talán m ég n ő tt is a k ések szerep e. H aszn álták ez ek e t az iz ra e li ejtő ern y ő s vadászo k , a V ietn am b a n h arco ló am erik ai k atonák p ed ig a k á r h ó n ap o k a t is v árta k egy R a n dái k ésre. V ietn am b a n az e lita lak u lato k által a lk a lm a z o tt k ések to p -listá já t a Cam illu s vagy az O n tario cé g ek által gy ár to tt sz erén y m é re tű és k ü lle m ű M iip a r
p iló ta -tú lé lő k é s v ezette. K icsi, kom pakt, erős szerszám és feg y v er, am ely csendes m o z g ást tett leh ető v é a d zsu n g elb en . A m á so d ik h ely en állt az eln y ű h etetlen U SM C F ig h tin g /U tility , vagy n épszerű nevén a K A B A R . 1943-tól v o lt ez hű tá r sa a d zsu n g elb en h arco ló am erikai k a to náknak. A h arm a d ik hely en a 15 cm h o sszú R eco n , v ag y SO G kés állt. A n e g yedik egy eg ész k ateg ó riát je lö l. A k ü lö n féle m ag án u tak o n b eszerzett k ések e t fo g lalja ö ssze (G erber, B uck, W estern , R u an a stb.). E zek közül k ie m elk ed e tt a G erb er M K II, am ely e l ső rangú feg y v er. A z utolsó nagy cso p o r to t a híres R a n d all-k é sek alk o tták . Ezek azonban a m ag u k id ejéb en is igen drága darab o k v o ltak , e z é rt egy eg y szerű Special F o rc es-k ato n a (vagy ak ár tiszth e lyettes) nem sz erez h ete tt be ilyen esz közt. E lső so rb an tiszte k et látu n k a régi fotókon ezekkel b ü szk élk ed n i. N ap jain k b an talán soha nem látott form a- és fu n k ció g azd ag ság g al ism ét rangos h ely et fo g laln ak el a fegyveres küzd elem b en . Ez k ét ten d en ciáv al in d o kolh ató . M inden feg y v eres szervezetnél je le n tő se n m e g n ő tt a k ü lö n leg es fe la d a tok ellátásá n ak je le n tő sé g e . E zzel p á r h uzam osan az in d iv id u u m szerepének erő sö d ésév el m e g n ő tt az egyén életben m a ra d ásá n ak és életm in ő ség én ek a j e lentősége, s így a kés, m in t u n iv erzális szerszám (am ely eg y a rán t alkalm as az é telk é szítésre és szerelési felad ato k e l v ég zésére) ú jra fo n to s szerep et kapott.
A kések anyaga A k ések p en g é je általáb an acélból (ö tv ö zö tt v agy ö tv ö zetlen ) k észü l, de g y árta n ak k ése k e t m ű an y ag b ó l (pl.
TAPASZTALATCSERE ren d k ív ü l sz ilá rd Z ytelb ő l, am ely 33% ü vegszállal m e g e rő síte tt nejlon), am e lyet az tesz nagyon v eszély essé, hogy m űszeres v iz sg álatta l nem m u tath ató ki a b izto n ság i kap u k n ál. A M isson K nives cég M P K -ja erős és m inden k ü lső h a tá s nak ellen á lló titán ö tv ö z etb ő l van (sp e c i ális kato n ai ak ció k n ál, pl. te n g e ra la ttjá ró fed é lze térő l in d u lv a fontos lehet, hogy an tim a g n etik u s). A lk alm az zá k a Z ircon O x id -k erám iát, m elynél a g y á r tók sz erin t csak a g y ém ánt kem én y eb b , élez ést nem is igén y el (pengéje k ö n n y e d én k a rc o lja az ü veget). Se szeri, se sz á m a a k ü lö n b ö ző ö ssz eté te lű acélö tv ö zeteknek, m e ly et a k ésg y ártó k haszn áln ak . A je le n le g h asz n á lt le g n ép szerű b b stainless ö tv ö z ö tt acélok: 440 C, G -2, A T S34. A C P M 440 k ü lö n le g es p o rk o h á sz a ti eljárással készü l, s így nem ta rtalm az az acélban eg y é b k én t m indig je le n lé v ő káros szen n y e ző elem ek et (foszfor, kén). R itk áb b an h aszn álják a 13% -nál k eveseb b k ró m o t ta rtalm a zó , nem stainless „sz é n a c é lo k a t” ( 0 2 , C arbon V, 1095 C stb.), m e rt k ö n n y eb b e n rozsd áso d n ak . A k ö zh ied e lem m el ellen tétb e n nem lé te zik ro zsd a m en tes acél. A S tain less S teel „ sz e n n y e z ő d é sá lló ” acélt je len t. fsz.
a r t é r ia , s z e r v n e v e
m érete
A pengék m inőségét alapvetően h á rom fő tényező határozza m eg: a felhasz nált anyag m inősége, a kovácsolási tech nika és a hőkezelés. R endkívül fontos m u tató a penge kem énysége, m elynek a kés gyártásban használatos m értékegysége a H RC (H ardness R ockw ell Cone). A n a gyon kem ény 60-62 H RC értékű pengék jó l tartják élüket, azonban utánélezésük nehézkes. A z 50-es érték túl lágy. A z 5459 H R C -t tartják az arany középértéknek.
A kés okozta sérülések B ár a kés n ag y o n v eszély es feg y v er, a sé rü lé se k o rv o si ellátása általáb an k ö n n y eb b , m in t a lő tt seb ek n él. A szív et é rt szú rás, v ag y a to ro k átv ág á sa o k o zz a a le g sú ly o sa b b sérü lést, g y ak o rla tila g a leg g y o rsab b h alált. A g y o m o r v ag y a lá gy ék sz ú rá sa, v ág ása sú ly o s p sz ic h o ló giai és fizio ló g ai h atást (sokk) v ált ki, s ilyen érte lem b en n agyon h atáso s (a k o n tro ll, az eszm é let gyors elv esz tését ok o zza, b á r nem je le n t azo n n ali h alált). A z alábbi tá b láz at a leg fo n to sab b tám ad á si te rü lete k et so ro lja fel, b em u ta tv a tá m ad ásu k élettan i hatásait.
m é ly s é g e
e s z m é le t -
a h a lá l b e á llt a
v e sz té s m p.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
(brachiális) - felkari (radiális) - alkari verőér (carotis) - nyaki verőér (szublimális) kulcs-, szegycsont alatti SZÍV
gyomor
közepes kicsi
1,5 cm 1,5 cm
14 30
1 1/2 perc 2 perc
nagy
4 cm
5
12 másodperc
nagy
6,5 cm 9cm 14 cm
2
3 1/2 másodperc 3 másodperc
azonnali a vágás mélysé gétől függ
TAPASZTALATCSERE
A penge A kések leg fo n to sab b része a penge. A lak ját a ren d e ltetés és a felh a szn á lá si m ód h atáro zz a m eg (szerep e van a h a g y o m án y o k n ak is). K u ltú rk ö rü n k b e n e l ső so rban az eg y en es típ u s te rje d t el. A k la sszik u s p en g ék m a k u látlan , tü k ö rfé n y es p o líro z ású a k . N ap jain k b an azon ban eg y re d iv a to sa b b ak a h o m o k fú já ssa l to m p íto tt fényű, illetv e a kato n ai cé lra szán t fek ete p en g ék (fe sté k - vagy m ű g y a n tab e v o n attal lá tjá k el), m e ly ek b ev o n a ta védi is a fém et. A pen g e szélei v alam ily en szögben záru ln ak . E z az él, am ely két rész b ő l áll. E lő sz ö r a kés h átátó l v alam ily en tá v o l ság ra v isz o n y la g éles sz ö g b en b e k ö s z ö rü lik a pengét. E z a le v e ze tő él, m e ly n ek első so rb an az a felad ata, hogy se g ítse a p en g e b e v e z e té sé t a v ág o tt anyag b a. Ez a felü let v ég z ő d ik a vá g ó élb en . T ö b b tí pu sú b ek ö szö rü lést alk alm az n ak a g y á r tók a le v ez ető élen (k iv ájt, sík és v é ső k ö szö rü lés). A k iv á jt fo rm a sa játo sság a , hogy a p en g e g erin c e alatt h o m o rú (a b o ro tv ák ra je lle m z ő ) b ek ö szö rü lés ta lá lh a tó m in d k é t o ld alo n . A z ily m ódon k ia la k íto tt éllel v isz o n y la g kis erőt ig é n y el a vágás. H atékony é lstru k tú rá t ad az e g y e nes k ö sz ö rü lé s, m ely h a so n lít az elő ző re, de a lev ezető é le k e t egyenes lap o k h a tá ro lják. N agy ig é n y b ev é teln ek k ite tt esz k ö zö k ö n alk alm az zák a v é ső típ u sú fo r m át, m ely n él csak a pen g e eg y ik o ld a la van b ek ö szö rü lv e. V iszo n y lag k ö n nyen és gyorsan u tá n éle zh e tő , u g y an a k k o r a véső élű p en g é v el k em ény any ag b an v ég z ett m ély v ágás je le n tő s e rő k ifejtést k ö v etel, m ivel a p en g e h ajlam o s e lv á n d o ro lni a v ág ási von altó l. P u h a a n y a g
ban v isz o n t eny h e k ö rív ű p ály án m ozog a penge. A leg tö b b késnél sz ab ly aszerű en , a kés h átátó l v alam ily en tá v o lsá g ra kezdik el a levezető él k ia lak ításá t. A z ilyen p en g é k erő teljes eszk ö zö k , jó l v iselik az o ld a lirán y ú terh elést. H átrán y u k v i szont, hogy a v ág an d ó felü letb e a v é kony vág ó éllel való gyors m etszés után, v isz o n y lag lassan és n ag y e rő t fel em észtv e h ato ln ak be az anyag m ély sé gébe, m ivel a v isz o n y lag to m p a szögű lev ezető élük b elefeszü l a sz étv álaszto tt anyagba. E zért a leg k iv áló b b kések et úgy alak ítják ki, hogy a lev ezető él k ö z vetlen ü l a h áttól indul ki. A pen g e egésze “ V ” k eresztm etszetű . A tu la jd o n k é p p en i v á g ó fe lü let, az él k ia la k ítá sá n á l k ét m ó d sz ert alk alm az nak. A k o rszerű eg y en es (p iain ) élnek m ik ro c sip k éz ésű n e k k ell le n n ie (M icroS erre tio n s - az él te lje sen eg y en esn ek , sim án ak tű n ik , de n ag y ító v al v iz sg álv a lá th ató , h o g y a felü lete rec és). A z ilyen p en g e eg y esíti m ag áb an az eg y en es él tisz ta v ágási felü leté n ek , m ély b e h a to lá sán ak és a recés fe lü le t m ik ro té p ése in e k e lő n y e it (pl. ha egy p a ra d ic so m o t kell átv ág n i, a M ic ro -S erre tio n s feltép i a g yüm ölcs k em én y h é já t és az így n y ito tt úton kön n y en h alad e lő re az eg y en es élű penge). E gyre n ép szerű b b éltíp u s, az ún. S pyderE d g e S erretio n (csip k efo g azás), m elyen hullám o s v o n alat k ép ező h o m o rú b em aráso k vannak. T öbb k iseb b hom o ru la t után egy széleseb b k ö v etk ezik , v áltak o z v a a pengén. T alálk o zásu k n ál rag a d o zó fo g -sz erű tép ő h eg y ek ta lálh a tók. A fogak k ö zö tt is van v ág ó éi, így fo lyam atos m etszés érh ető el (a h ajlíto tt élek 14% -kal h o sszab b v ág ó fe lü letet a l
TAPASZTALATCSERE ko tnak, m int az egyenes penge). L e g főbb elő n y ü k , a b ru tális, e lle n á llh a ta tla n vágási képesség. A z ilyen k ésekkel k á b elek e t is át leh et vág n i. H átrányuk, hogy k evésbé fele ln ek m eg finom v á g á si (tábori vagy tú lélő ) fela d ato k ra . B ár stru k tú ráju k m ia tt éltartó a k , u t á n é r z é sük azonban szin te le h ete tle n . É pp ez ért több g yártó k ísé rle te z ik azzal, hogy eg y esítse e lő n y eit az eg y en es élével. Á l talában 75/25, 60/40 és 5 0/50 a serrated /p lain részek aránya.
A hegy A kés heg y e sz ú rá sra és vésésre, az alatta k ö zv etlen ü l ta lálh ató rö v id sz a k asz p recízió s, az ív e lt rész finom , a m a rk o latig terjed ő eg y e n es sz ak a sz p e dig erő teljes v ág ásra a leg m eg felelő b b . Á ltalán o s h aszn á latú k ések e n az ún .f o k él csak ritkán van te lje sen k ik ö szö rü lv e, inkább a feg y v e r k ö n n y ed szú rását, m intsem a visszak ezes v ág á st segíti. A vágás és szúrás k ö v etelm én y e e g y m ással ellen téte s. M inél jo b b a n felfelé ível az él, annál jo b b a n vág, de ro ssz a b ban sz ú r a kés, és m inél k ö zeleb b van a k ö zép p o n th o z a hegy, annál h a té k o n y abb a szúrás, de g y en g éb b a v á g ó k é pesség. A kések hegye alapvetően hatféle lehet (csak a rendvédelm i és katonai felh aszn á lásra alkalm as típusokról ejtünk szót). A stileto hegy a le g ő sib b hegy típ u s. A z em beriség első szú ró e szk ö z ei k ih e g y ezett b o to k és cso n td a ra b o k voltak. H asonló a tőrh eg y h ez, de h iá n y zik a v á góéi a pen g e széleirő l. N em csak azért v o lt k ed v e lt form a, m e rt k ö n n y ű az e lk é szítése, hanem azért is, m e rt az o k o zo tt seb et nehéz ellátn i és lassan gyó g y u l. A
stileto h eg y erő te lje seb b a tő rh eg y n él, e z é rt d o b ásn ál az ily en típ u sú eszk ö zzel le h et a le g n ag y o b b b eh ato lási m é ly sé g et elérn i. H átrán y a, hogy h aszn á lh ata tla n vágásra. Ö lő h atása nem es szerv ek e lta lá lásán alap u l. In k áb b h aszn á lato s re jte tt tá m ad á sra, m in t a h arcra. A d u p la é lű tő rö k pen g éi általáb an k étélű e k (de n agyon k esk en y ek ) a le g tö b b sz ö r g erin ccel ren d elk ező ro m b u sz k ere sztm etsz etű ek . A h eg y b e v ezető p en g e k esk en y ed é s a le g tö b b sz ö r m ár a k éz v éd ő k ere sztv a sn ál indul. A döfés te lje s ereje eg y etlen p o n tb a k o n c e n trá ló dik, így a h eg y m ár kis erő v el is k ö n n y e dén átü t a testi célo k o n . M ivel a h egy a k ö zé p v o n alb an van, p o n tsz erű cé lo k a t is el le h et vele találn i. E g y ik h átrán y a, h o g y k ö n n y en g ö rbül, tö rik b árm ily en k em én y e b b anyagon. M ásik, h o g y a c é l szem ély k ité rő m o zg ása m ia tt cé lt té v eszth e t a p o n tra irán y u ló szúrás, v agy a felsz erelés téríth eti el a dö fést. A tő rjellegű h eg g y el p o n to san kell átszú rn i a n e m es te strész ek e t. A m ély en ta lálh ató v astag ru g alm as erek rő l le csú sz h at a penge. A tő rö k az ív elt élré sz h iá n y a m i att nem alk alm asa k a v ág áso s tám ad ásra. A lá n d zsa h eg y (S p ear p o in t), k ife je zetten h a rc ra szü letett, so k o ld alú an fe l h aszn á lh ató típ u s. K ésh arc k ö zb en az ö sszes m a n ő v ert vég re le h et h ajtan i v ele. V égső esetb en tú lélési fela d ato k ra is fe l h aszn á lh ató . L en cse v ag y g y ém án t k e resz tm e tsze tű p en g ék en ta lálh ató (p en g éje jó v a l széleseb b a tő rn él, ezért h o ssz ab b a n le h et felk ö sz ö rü ln i az élét). S zúrásn ál g ara n tálja a széles, v astag , v á g ott b em en eti n y ílást. A pen g e k ö n n y e dén átv ág ja az erek et, s így ölő h atása nem csu p án nem es te strész ek szú rásán n yugszik . H átrán y ai k ö zé ta rto zik a p en
TAPASZTALATCSERE ge v isz o n y lag o s sé rü lé k en y ség e, és h o g y az előző típ u so k h o z k ép est n a gyobb erő kell a szúráshoz. A le tö rő h eg y rő l (C lip p o in t) sokan azt h iszik , hogy Jim B ow ie ta lálm án y a. T ö rtén e te az onban sokkal rég e b b re n y ú lik v issza. A b ro n zk o rb an m ár a h alsta d ti id ő szak b an (i.e. 900) létezett. E z a tí p u s m ajd n em olyan jó l szúr, m in t a tő r (a k o rsze rű eg ykezes n y ith a tó pen g és h a r cik ése k n él alak íto ttá k ki az ún. T ac tic al C lip P o in t v erzió t, m e ly n ek fo k a a m a r k o la tig nyúlik, s így tu la jd o n sá g aib a n n ag y o n em lék e ztet a tő rh eg y re). U g y an ak k o r ren d k ív ü l nagy m e tsző ere je van a széles p en g é n ek és az erő te lje s, h o sszan fe lk ö sz ö rü lt éln ek k ö sz ö n h ető e n . A m e g felelő en élez ett fo k éi v isszak ezes v ág á sra is alkalm as. E lső so rb an u n iv e r zális h aszn á latra szán t k ések n é l a lk a l m azzák (id eális tú lé lő k é sh eg y ). A ta n to h eg y (kevés köze van az ősi ja p á n ta n tó k h o z) je le n tő s m é rték b en k ü lö n b ö z ik a k o rábban ism ertetettek tő l: h á ro m sz ö g e t k ép ez a heg y csú csán ál, am i általáb an v éső sze rű e n van élesítve. A z eg y ik leg n ag y o b b elő n y e, h o g y sz in te tö rh etetle n . A hegy csú c sa áttöri a sz ö v etek e t és utat n yit a heg y rész ét k épező v éső sze rű m áso d lag o s élnek. A v isz o n y lag n agy erőt igénylő, a sz ú rá st k ö v ető en b eh ato ló pen g e b ru tális ro n c so lá st v é g ezv e kön n y ed én v ág ja át az ú tjá b a eső erek et. A m áso d lag o s él to m p a szöge m i att azonban elak a d h at a pen g e c so n to k nál (b ár ez ek et is áttö rh eti erő te lje s fe l h aszn á ló kezéb en ). F ig y ele m b e kell az o n b an venni, hogy a heg y b ő l lefutó m á so d lag o s él és a való d i él to m p a sz ö g ben, eg yenes v on alak k al ta lálk o zik , s így e n ag y on fontos ponton h iá n y zik a v á góéi fo ly am ato sság a. H átrá n y a továbbá;
hogy heg y e nem a pen g e közep én van, te h á t p o n to sság a nem k ielég ítő . A dom ború hegy (D rop P oint) első so r ban m unka-, esetleg túlélőkéseken alkal m azható. M ivel nincs fokéle, egyes p recí ziós m unkavégzéseknél jó l m egtám asz kodhat rajta a hüvelykujj is. S zúróképes sége elég gyenge. A nagy erőt igénylő b e hatolás után azonban m ár a Clip P oint tí pusú hegyhez hasonlóan viselkedik.
A m ark o lat A m a rk o lat leg fo n to sab b feladata, hogy b árm ily en k ö rü lm én y ek k ö zö tt p o n to sa n és b izto n ság o san irán y íth ató v á és ellen ő riz h ető v é teg y e a penge m o z g á sát. M egh atáro zó szerep e van abban, hogy a kés hegye vagy éle az ideális szö g b en érin tk ezzen a célfelü lettel. Ha ez nem történ ik m eg, a kés k ö n n y en célt té v esz th et vagy elcsú szh at. E z m en tette m eg I. F eren c Jó z se f é leté t is 1853. fe b ru ár 18-án, am ik o r L ib én y i Ján o s 22 éves szab ó seg éd egy ho sszú , gondosan k ife n t késsel n yakon szúrta. A császár é le té t az m e n tette m eg, h o g y a m agas n yakú tiszti zu b b o n y és az alatta feszülő feh é r g allér felfo g ta a szú rást és a kés m e g b icsak lo tt. A z u jjak szám ára k é sz í te tt vájato k seg ítik a m u n k ajelleg ű h asz n álato t, v iszo n t csak eg y féle fo g ást te sz nek lehető v é, s így k ésh arcra, vagy fo g ásv áltássa l tö rtén ő m u n k av ég zésre nem alkalm as. N em jó sem a túl keskeny, sem a túl v astag átm érő jű m ark o lat. A sz ö g letes k én y elm etlen , a h en g eres e l fordul a kézb en és n agyon nehéz vele fo gás alap ján a pen g e és a hegy h ely ze té n ek pon to s m eg állap ítása. A z id eális fo r m a k ere sztm etsz ete k ö zel ovális.
TAPASZTALATCSERE A ny ag a le h et fa, bőr, fém , m űanyag, csont. A legjobb fo g ást b iz to sító m a rk o latok p o lim erizá lt gum iból készü ln ek , pl. K raton, N eopren. E zek n ek a k orszerű an y ag o k n ak m ég m in d ig k iv áló v e rse n y társa a bőr. M éretre v ág o tt b ő rk arik ák a t eg y m ásra csú szta tv a és ö ssz ec sav a ro z v a alak ítják ki a m a rk o lato t (pl. K a-B ar U .S .M .C . F ig h tin g K nife). E lő sz erete t tel h aszn á lják a szív ó s m ű a n y ag o k at és ep oxy g yantás szén sz ála s szö v etek et, pl. G -10, D u P o n tZ y te l, K evlar, a n em es fá ra em lék e ztető M icarta-t. E gyes b e c su k ható pengés k ések m a rk o lata titán vagy alum ínium ö tv ö z etb ő l van. T öbb típ u s nak n incs h ag y o m án y o s érte lem b en vett m ark o lata, hanem az egy darab acélból k észü lt kés a k ere sztv a s m ö g ö tt e jtő e r nyős zsin ó rra l van betek erv e. E gy időben a R a m b o -film ek d ivatba h o zták a m arko la tta rtá lyo s kések et. L eg n agy o b b h átrá n y u k , hogy a penge csak egy kis n y ú lv á n n y al van a m ark o lath o z erő sítv e, s így k ev é ssé áll ellen a te rh e lé seknek. E bb en a k ateg ó riáb a n a le g jo b bak az egy darab ac éltö m b b ő l k észített C hris R eev g y ártm ányok. A m a rk o lat eg y ik le g fo n to sab b k ie g észítő része a k é zv é d ő ke re sztva s. F e l ad ata hárm as: védi a k ez et a kés hegye irányából, a penge m entén; m e g a k a d á ly o zza a k éz elő re c sú sz á sá t a m a rk o la t ról; m e g fe lelő tá m aszt ad a h ü v e ly k u jj nak (ez utóbbi m iatt a le g jo b b k ések k e resz tv asán ak felső ív e elő re h ajlik a hegy felé). A késeken gyakran található m arko latgom b, m ely biztosítja, hogy a kéz ne csússzon le a m arkolatról. Szerepe van a kés kiegyensúlyozásában, kalapálásra és ütésre is használható. A lakja a legtöbb ször körte, három szög, vagy korongszerű.
T öbb kés m a rk o latán ta lálh ató egy erős acél lap ru g ó , a clip , m ely se g ítsé g é vel a ru h áz at v agy felsz erelés v alam ely elem éh ez leh et rö g zíten i a k ést. B izto s, re jte tt h o rd ást, g yors elő v éte lt b izto sít.
Becsukható pengés kések A k ése k e t alap v ető en k ét n agy cso p o rtb a o sz th atju k : m erev és b ecsu kh a tó pen g és k ések (b icsk a). A m erev p en g é sek eg y szerű sz erk ezetek , ez ért le írásu k kal e cik k b en nem k ív án o k fo g lalk o zn i. A nnál ö ssz ete tte b b ek a b ec su k h a tó p e n gés kések. A h ag y o m án y o s zseb k és p en g é jé t a k öröm sz ám á ra k ik é p ze tt v ájat se g ítsé gével le h et n y itn i. A p en g é t egy eg y sz e rű rugó rö g zíti n y ito tt és zárt h e ly z e té ben. A m ai k é sg y ártó k ra fin á lt sz erk ez e te k et alk o tta k a g yors és b izto n ság o s n y i tás, rö g zítés és zárás se g íté sére. E fe j lesztésn e k k ö sz ö n h ető e n je le n te k m eg az ún. eg ykezes kések, m e ly ek úgy v an nak k ia lak ítv a, h o g y (a leg tö b b esetben) a ta rtó kéz h ü v ely k u jjá n ak to ló m o z d u la tával n y ith ató k . M a m ár általán o s k ö v etelm én y , hogy a n y ito tt állap o tb an rö g z íte tt p en g é t egy zá r o ld á sa után le h essen ö sszecsu k n i. A ttól fü g g ő en , h o g y a n yom ás h atásá ra nyitó rész a m a rk o lat elején v agy végén ta lálh ató , h ív já k F ro n t L o ck v agy L ock B ack ren d sz ern ek . E lte rjed t m ó d sz er a m ark o lat v á z á t alk o tó ac éllem ezek eg y i két a m a rk o latb a b en y ú ló lap ru g ó k én t h aszn á lv a h áro m fu n k ció s b iz to sító -z áró ren d sz ert k ép ezn i: 1. a k in y ito tt pen g e m ögé b ep a tta n v a rö g zíti azt; 2. a tokból kin y ú ló csú szá sm e n tes la p ja elto lásáv al
TAPASZTALATCSERE
v álik le h ető v é a pen g e b ecsukása; 3. a rajta ta lálh ató apró golyó rögzíti a b e c su k o tt pen g ét. E z az ún. L in er L ock te k in t h ető e lső so rb an ig azi egykezes m e g o l d ásn ak , m iv el nyitásnál és zárásnál eg y a rán t eleg e n d ő egy kéz használata.
Befejezés K orunk feg y v e re s sz o lg álato t ellátói nem lé te z h e tn e k jó m in ő ség ű , u n iv e rz á lis fe lh a sz n á lá sra alk alm as kés nélkül. A le g p ra k tik u sa b b első so rb an egy nyitható p en g és k ést b esze re zn i. A v ásárlás elő tt azo n b an érd e m es áttan u lm án y o zn i az au sztrál h ad sereg szakértői által fe lá llí to tt k ö v etelm én y ren d sz ert. S zerintük a n y ith a tó pen g és késn ek nem kell nagy m é re tű n ek le n n ie. E leg en d ő n ek ta rtják a 8 0 -1 00 m m h o ssz ú ság ú p engét, m ely k e re sz tm e tsz e té n e k v isz o n t el kell érnie a 3 m m -t (h az án k b an az 124/1993. k o r
m á n y re n d ele t m e g tiltja az olyan szúróvagy v ág ó e sz k ö zt, am elynek szúróhoszsz ú ság a v ag y v ág ó éle a 8 cm -t m eg h a lad ja, v isz o n t nem v o n atk o zik a tilalom az o k ra a ren d e ltetéssz erű en m u n k av ég zési, sp o rt és szo k áso s életv itel körében h aszn á lato s eszk ö zö k re, am ely ek n ek a k ö z te rü le te n b irto k lá sa - így külö n ö sen a ren d e ltetéssz erű h aszn á lath o z történő s z á llítá s a - in d o k o lt, feltév e, h a ...b irto k lás, sz állítás rejtv e v agy szokásos m ódon b ec so m a g o lv a... v agy táro ló eszk ö zb en tö rté n ik ). H osszú élettartam ú , m agas sz én ta rtalm ú acélb ó l kell k észü ln ie. K e m é n y ség é n ek 57 és 60 H R C k ö zö tt kell lennie. A z id e ális v ág ó k ép esség elérése érd e k éb en a serrated és a piain élek k o m b in á c ió já t ta rtjá k a leg jo b b n ak . S úlya ne h a la d ja m eg a 100 gram m ot. E g y k ezes, a p engén k ik é p ze tt lyukkal, vagy n y itó sz eg e ccsel e llá to tt típus leg y en , am ely m in d k é t k ézzel n y ith ató . R ö g zítő zárral kell re n d e lk ez n ie, m ely m eg ak ad ály o z-
TAPASZTALATCSERE za a pen g e v é le tle n b e c su k ó d á sá t. A m o d ern , ü v e g sz á lla l m e g e rő síte tt m ű an y ag m a rk o la to t ta rtjá k a le g jo b b n ak , m ert e lle n á ll az id ő já rá s b eh a tá sa in a k , k én y e lm e s és k ö n n y ű . A m a rk o la t a la k já n a k le h e tő v é k ell ten n i az ö ssz es is m e rt fo g ási m ó d d al tö rté n ő h a sz n á la to t. R e n d e lk e z n ie k ell v alam ily en h ü v ely k u jj-tá m a sz tá si le h e tő sé g g e l. A kés to k ban, övön való h o rd á sá t nem ta rtjá k ö s sz e e g y e z te th e tő n e k a k ato n ai h a s z n á la ttal, e z é rt sz ü k sé g e sn e k ta rtjá k , hogy
c s íp te tő (clip ) se g ítsé g é v e l a fe ls z e re lé sre , v ag y a z se b h e z le g y en rö g zíth ető . A m a rk o la t v ég én a csu k ló sz íj sz ám á ra k ia la k íto tt fu ra tn a k k ell le n n ie. A c s u k ló sz íjn a k o ly a n n a k k ell le n n ie, hogy sz ü k ség eseté n n y a k b a a k a sz tv a is le h essen h o rd an i a k ést. M e g íté lé sü k sz e rin t csak a le g jo b b m in ő ség ű (e lső s o r ban Ja p án v ag y U S A ) g y á rtm á n y o k a l k a lm a z h a tó k elég h a tá so sa n k ato n ai fe la d a to k so rán . M a k ra i T ib o r Istvá n
Felhasznált irodalom 1. Fegyvertípusok enciklopédiája, Gemini, Budapest, 1995. 2. G a ry B oyd: M ost Popular K nives in' Nam , Tactical K nives, 2000. július 3. G e r h a r d B uzek: A túlélés kéziköny ve, Subrosa K iadó, B udapest, 1995. 4. K en W a r n e r : Knives, DB1 Books.
5. K iss A. P é te r: A szam urájkard, MiIitaria M odell 1992/2 6. M ilitar-M esser, V ISIER SPECIA L 7. T o k a ji Z so lt: A régi Kína feg yverei, Zrínyi K iadó és Terebes Kiadó, B udapest 1997. 8. 124/1993. (IX .22.) korm ányrendelet
