TURISZTIKAI MARKETING TERV RÉV – HAJDÚSZOBOSZLÓ
TURISZTIKAI MARKETING TERV RÉV – HAJDÚSZOBOSZLÓ
Készítette: Public Management Consulting Szakértők: Pásztor Gyöngyi Péter László Gábora Attila Gagyi Jolán Réka
Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ.......................................................................................................................................................................... 5 TURIZMUS AUDIT......................................................................................................................................................................................... 6 A turizmus társadalmi kontextusa - trendek, tendenciák és változási irányok I. .............................................................................. 6 Romániai trendek.................................................................................................................................................................................. 6 Bihar megyei trendek........................................................................................................................................................................... 7 A Rév környéki barlangok a romániai turisztikai fejlesztés keretében.......................................................................................... 8 A turizmus társadalmi kontextusa - trendek, tendenciák és változási irányok II. . ........................................................................... 9 Magyarországi trendek......................................................................................................................................................................... 9 Hajdú-Bihar megyei trendek ............................................................................................................................................................ 10 Hajdúszoboszló................................................................................................................................................................................... 10 Határmenti összehasonlítás..................................................................................................................................................................... 11 Rév és Hajdúszoboszló............................................................................................................................................................................. 11 Elhelyezkedés és általános jellemzés................................................................................................................................................. 11 DIAGNÓZIS.................................................................................................................................................................................................... 22 Rév SWOT elemzése................................................................................................................................................................................. 22 SWOT elemzés – általános megállapítások..................................................................................................................................... 24 SWOT – Összefoglalás Rév................................................................................................................................................................ 26 PEST elemzés............................................................................................................................................................................................. 28 Rév és környékének turisztikai állapota........................................................................................................................................... 28 PEST – Összefoglalás.......................................................................................................................................................................... 29 Hajdúszoboszló SWOT elemezés............................................................................................................................................................ 30 SWOT elemzés – általános megállapítások..................................................................................................................................... 30 SWOT – Összefoglalás Hajdúszoboszló.......................................................................................................................................... 31 A TURISZTIKAIPIAC ÉRTÉKELÉSE (MARKET EVALUATION)........................................................................................................ 33 Fogyasztói szegmentáció. Turisztikai termékeket fogyasztó piaci tipikus szegmensek Réven és Hajdúszoboszlón.................... 33 A turisták piacának szegmentálása................................................................................................................................................... 33 Tipikus turista szegmensek Réven.................................................................................................................................................... 35 Tipikus turista szegmensek Hajdúszoboszlón................................................................................................................................. 39 FÖLDRAJZI PIAC SZEGMENTÁLÁS.................................................................................................................................................. 42 A Révi turisták helyi piaca................................................................................................................................................................. 42 A hajdúszoboszlói turisták helyi piaca............................................................................................................................................ 42 Rév és Hajdúszoboszló kísérleti piac-szegmentálása (Experiential Market Segmentation)........................................................... 42 Kiemelt jelentőségű szegmensek....................................................................................................................................................... 43 Hiányzó szegmensek.......................................................................................................................................................................... 43 MARKETING AKCIÓTERV......................................................................................................................................................................... 43 Tervezés és társadalmi környezet............................................................................................................................................................ 43 Vízió...................................................................................................................................................................................................... 43 Célok..................................................................................................................................................................................................... 44
Stratégiai irányok................................................................................................................................................................................ 44 Értékek.................................................................................................................................................................................................. 44 Esélyegyenlőség biztosítása...................................................................................................................................................................... 44 Fenntartható fejlődés................................................................................................................................................................................ 45 Kiinduló szempontok......................................................................................................................................................................... 45 Célok..................................................................................................................................................................................................... 45 A fenntartható fejlődés biztosítása................................................................................................................................................... 45 CÉLPIACOK. TURISZTIKAI KAPCSOLÓDÁSI PONTOK. (LINKAGES).................................................................................... 46 Fejlesztési irányok............................................................................................................................................................................... 46 Regionális branding Rév.................................................................................................................................................................... 46 Regionális branding Hajdúszoboszló............................................................................................................................................... 49 Közös branding elemek...................................................................................................................................................................... 50 Turisztikai csomagok I.............................................................................................................................................................................. 51 Turista szegmensekre kalibrált útvonalak........................................................................................................................................ 51 Látványosság lista – Rév-Vársonkolyos-Barátka és környéke....................................................................................................... 51 Objektumok és javasolt turisztikai útvonalak II. Hajdúszoboszló – Rév távon.......................................................................... 65 Turisztikai csomagok II. Train-spotting................................................................................................................................................. 69 Turisztikai csomagok III. Kastély-vadászat............................................................................................................................................ 69 Kastély-vadászat objektumok Rév térségében Bihar megyében – objektumok.......................................................................... 69 Turisztikai csomagok IV. Kincsvadászat a vadonban.......................................................................................................................... 70 Turisztikai csomagok V. Barlangturizmus típusok szerint.................................................................................................................. 71 A barlangászati potenciál optimális kihasználása, barlangászati formák kiterjesztése. Kritériumok...................................... 71 Barlangturizmus-típusok és termékek, célcsoportok..................................................................................................................... 71 Követhető példák................................................................................................................................................................................ 72 Követendő lépések.............................................................................................................................................................................. 73 Összefoglalás.................................................................................................................................................................................................... 74 Esettanulmányok............................................................................................................................................................................................. 76 Mellékletek....................................................................................................................................................................................................... 78
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ PROJEKT és KUTATÁS - A Rév-Hajdúszoboszló turisztikai marketing terve elnevezésű dokumentum célja a tipikus romániai és magyarországi turista szegmensekre kalibrált turisztikai csomagok, útvonaltervek, kidolgozása volt, a lehetséges fejlődési és fejlesztési irányvonalak megrajzolása mellett. A projekt a HURO/0802/131-AF/01 Üzleti inkubátor létrehozása a határon tuli együttműködés keretében a turizmus fejlesztéséért elnevezésű átfogó projekt része, ami a MagyarországRománia Együttműködési Program 2007-2013 keretében, az EU Európai Fejlesztési Alap finanszírozásával készül. A dokumentumnak a marketing tervek szakmai standardjai szerint készült (kutatás, elemzés, diagnózis, tervezés). MÓDSZER és ELJÁRÁS - A marketing tervnek empirikus alapja van: másodlagos statisztikai adatelemzésen, strukturált megfigyeléseken, primér survey kutatáson, félstrukturált interjúkon és informális beszélgetéseken nyugszik. A statisztikai adatok Partnerektől, valamint a KSH, az INSEE, A Bihari INS és a Népszámlálási adatsorokból származik. A dokumentum elkészítője: PCC. STRATÉGIAI CÉL - A révi turizmust bekapcsolni a Hajdúszoboszló központtal működő turisztikai körforgásba, helyi vállalkozásokat generálni. KÖVETETT CÉL - A fogyasztói profilok megrajzolása, kalibrált turisztikai termékek kialakítása. VIZSGÁLT TÉMAKÖRÖK - Az adatok alapján a következő kérdésekre keressük a válaszokat: Kik, honnan, mi célból (indokok, motivációk és vonzó-taszító tényezők), milyen információk alapján utaznak a célhelységekbe (Rév régió és Hajdúszoboszló), milyen elvárásokkal rendelkeznek és milyen a helyi (Rév régió és Hajdúszoboszló) tevékenységrendszerek jellemzik őket, és milyen a további utazási hajlandóságuk (Révról-Hajdúszoboszlóra, HajduszoboszlorólRévre). Kiemelten figyelünk a VALS és BDA profilok minél pontosabb megrajzolására a kalibrált termékek kidolgozása céljából. A SZEGMENTÁLÁS SORÁN KÖVETETT ELMÉLETI MODELL - Úgy tartjuk, hogy a turista utazásokat a társadalmi háttér valamint a társadalmilag elfogadott, promovált és rétegspecifikus turista gyakorlatok (praxisok), valamint a taszító és vonzó tényezők határozzák meg (mi a „menő”, „divatos” célpont és módozat a személyes lehetőségek metszetében). A turistára jellemző döntési folyamat a következő lépésekből tevődik össze: 1. Az igény és vágy megjelenése, 2. Információ-gyűjtés és értékelés, 3. Döntés, 4. Utazási előkészületek és korábbi tapasztalatok, 5. Tevékenységek, elégedettség és értékelések (Mathiesin és Wall, 1982:28 alapján). 6. Újabb elvárások és preferenciák. Mindezt kontextuális-társadalmi feltételek és lehetőségek keretezik. TIPIKUS TURISTA SZEGMENSEK - A révi és hajdúszoboszlói turisták heterogén népességet képeznek, de több ideáltipikusan elkülöníthető szegmensre bonthatók. Ezek a következők: RÉV: „Szeretjük a természetet”, „Adrenalin”, „Habituális természetjárók”, „Családi nyaralás”, „Week-end-Piknik”, „Külföldi bevállalósak”. HAJDÚSZOBOSZLÓ: „Pár nap közös pihenés”, „Külföldön”, „Kiruccanunk a fürdőre”, „Idősek vagyunk, de megérdemeljük”, „Vadfürdőzők”, „Mi is vagyunk”. A révi turizmus és vállalkozás-fejleszés szempontjából stratégiaiak: „Adrenalin”, „Külföldi bevállalósak”, „Vadfürdőzők”, „Külföldön”, rövidtávon a „Családi nyaralás” szegmensek. A „Week-end-Piknik” szegmens szerepe negatív. (Megjegyzés: A részletes modellezést és leírás lásd alább. A típusok szociológiai szempontból relevánsak, ideáltipikusan, a csoportszinten megjelent legerősebb jellemvonásuk alapján képződtek; a valóságban ezek keverten is megjelenhetnek). FEJLESZTÉSI IRÁNYOK - Réven két fő fejlődési irányt kellene követni: 1). Továbbfejleszteni és diverszifikálni a természet-alapú turista szolgáltatásokat és termékeket (és egyre inkább mindezeket függetleníteni a negatív környezeti tényezőktől - vízgát, politikum, egyes helyi véleményvezérek bizalmatlansága, a vadkempingezők), illetve, 2). Komplementer alapon, a már meglévő jelleget megtartva kialakítani a nem-természet-alapú turizmus rendszerét is, a helyi kínálat kiszélesítése és a Hajdún potenciálisan megszólítható más turista szegmensek idevonzása érdekében. Ez utóbbi fejlődési irány szolgáltatásainak erősíteni kell a természet jelentőségét és vonzerejét. A két fejlődési irány szimbiózisa rendkívül fontos, ezeknek egymást kell erősítsék. JAVASOLT TURISZTIKAI TERMÉKEK RÉV - Turista szegmensekre kalibrált útvonalak, Kalandtúrák, Trainspotting, Kastély-vadászat, Vadonbeli kincsvadászat, Diverzifikált barlang-csomagok (látvány, kaland, gyógyászat,
5
tanulás). Megjegyzés: Az előbbi lista csak a legfontosabbakat tartalmazza. ÁLTALÁNOS AJÁNLAT - középhosszú távon fontos lenne egy hálózatszerűen működő, organikusan integrált és komplementer turisztikai szolgáltatásokat nyújtó, határon átívelő kisrégiós turistacsomag kialakítása. Ebben Hajdúszoboszló termálvíz-fürdő, Rév az érintetlen természet és az adrenalin kaland, Hortobágy a hajdú-hagyomány, Debrecen és Nagyvárad pedig az urbánus kultúra (dualizmus kori történelem-irodalom, szecesszió, Szent László és a Nyugatosok), valamint a szocialista „örökség” pilléreken állna, és az egészet átfedné a specifikus magyar gasztroturizmus. A térségbe érkező turista ebben a hálózatban a számára vonzó helyszínek között utazna (az idelátogató turistákat „egymás között küldözgetnék” a települések). Egy regionális promocióval, a Debreceni repülőtér low-cost járatait értékesítve egy sokkal szélesebb, heterogénebb és nagyobb volumenű turistapopulációt lehetne megcélozni és idevonzani. A „körön belül” pedig a tipikus turista szegmensek preferenciájuknak megfelelő turisztikai csomagokat vásárolnának.
TURIZMUS AUDIT A turizmus társadalmi kontextusa - trendek, tendenciák és változási irányok I. Rév és környezete, Románia, Bihar megye Romániai trendek Annak érdekében, hogy Rév kisrégió turisztikai jellemzőit jobban megértsük, vessünk egy pillantást a romániai turizmus fő fejlesztési irányaira, majd a turizmus pár jellemvonására. Ennek formális paramétereit a 2007-2026 Országos Turisztikai Fejlesztés Keretterv tartalmazza. A román Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium által kidolgozott dokumentum szerint Románia különlegességével elbűvölő és varázslatos tájjal leírható ország, ahol az emberek vendégszeretőek, a táj pedig a maga természetességében lenyűgözi az idelátogató turistát. Ebben a képben (pontosabban márkában a fő vonzerőt a táj sokfélesége, érintetlensége és egyedisége adja). A korábbi kormányok és kormányprogramok felfogásában a turizmus fejlesztése stratégia jelentőségű az ország gazdasági növekedésék serkentésében; kiemelt szerep jutott az aktív korúakra kalibrált két-három napos city-break jellegű turizmus mellet az elsősorban fiatal külföldi backpackers látogatókra szabott agro- és természet alapú kaland-, illetve a családosokat megcélzó tengerparti pihenő turizmusnak (lásd, MPNDT 2007-2026). A FTM által 2011-ben megfogalmazott Turisztikai stratégiai és operatív marketing terv 2011-2015 feltett célja, hogy 2015-ig megkétszerezze az idelátogató turisták számát. 2010-ben Romániát összesen 1,34 millió turista kereste fel, 2011-ben pedig a gazdasági válság ellenére ezt a számot még további 12,8 százalékkal lehetett növelni. Ők 3,99 milliárd lejt költöttek el. Románia leginkább Németországból, Olaszországból és Franciaországból vonz turistákat. Az idegen turisták legkedveltebb célpontja a Duna Delta (itt 62 százalékos növekedést regisztráltak), majd a gyógykezelő fürdőhelyek (+21%), a nagyvárosok (+19%), illetve a hegyvidék (+18,5%) és Bukarest. Növekedett azok köre is, akik a hazai turisztikai célpontokat keresték fel – a válság hatására
többen külföldi nyaralás helyett hazai célpontokat választottak (INS, 2012).
2012 első felében Romániát összesen 928 300 külföldi turista kereste fel, ők 1 849 800 vendégéjszakát töltöttek itt. Az év közepéig összesen 4 193 300 turistát regisztráltak hivatalosan, (közülük a hazaiak 3 265 000 turistát jelentenek), illetve 10 040 500 vendégéjszakát (ebből 1 849 800 a külföldiek vendégéjszakái) (INS, 2012). A turistákra jellemző viselkedésre, elvárásokra vonatkozóan egy átfogó, 2011-es vizsgálat helyenként meglepő eredményei alapján tudunk néhány hasznosítható kijelentést tenni (IRES 2011). A lekérdezés időpontjában (2011 június 1-2) a megkérdezettek 74 százaléka azt nyilatkozta, hogy 2011-ben nem utaznak el turistaként. Az arány 4 százalékkal kisebb, mind a 2010-es, tehát a romániai lakósság nagyobb része utazik turistaként, mind az előző évben. A férfiak, 18 és 35 év közötti fiatalok, a magasabb iskolázottsággal rendelkezők, és az ország déli részén élők nagyobb arányban válaszolták azt, hogy mennek vakációzni 2011-ben. A helyszín tekintetében, a megkérdezettek 70 százaléka azt válaszolta, hogy az elmúlt 10 év vakációinak többségét Romániában töltötte, százaléka válasza az volt, hogy a szabadság többségét külföldön töltötte, míg 12 százalékuk mindkét helyszínen. Az arány kedvező Rév szempontjából,
6
hiszen a hazai turisták bő többsége hazai helyszíneket preferál. Kik leginkább külföldön töltötték a vakációjukat az többnyire idősebbek és Erdélyből vagy Bánátból származnak. Az előző (itt 2010-es) évre vonatkozó kérdéseknél, a válaszadók valamivel több mint fele állította, hogy 2010-ben nem volt vakációzni, 33 százalékuk állítja, hogy az ország területén utazott turistaként, és 8 százalékuk állítja, hogy külföldön. Külföldön a férfiak, 18 és 35 év közötti fiatalok, magasabb végzettségűek, és városiak voltak többnyire. A hegyvidék-tengerpart nagyjából egyenlően oszlott meg, azok között, akik voltak vakációzni 2010-ben, mindkét helyszínen a turisták egyharmada fordult meg, viszont csupán 13 százalékuk nyilatkozta azt, hogy mindkét helyszínen volt turista. A hegyvidéket inkábba 65 év felettiek, a felsőfokú végzettségűek, és vidékiek preferáltak, míg a tengerpartot a 18 és 35 év közötti fiatalok, és az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők választották. Költségvetés tekintetében, a turisták több mind fele nem költött 2000 lejnél több pénzt és csupán 7 százalékuk rendelkezett 6000 lejnél nagyobb a vakációzásra elköltött pénzösszege. A 2011-es vakációra vonatkozóan, a válaszadók egyharmada nyilatkozta, hogy elutazik turistaként. A férfiak, 18 és 35 év közötti fiatalok, felsőfokú végzettségűek, és városiak között magasabb azoknak az aránya, akik elutaznak 2011-ben. A tengerpart-hegyvidék tekintetében az arányok hasonlóak a 2010-es vakációkhoz, azok közül, aki azt nyilatkozták, hogy elutaznak 2011-ben, 39 százaléka azoknak az aránya, akik tengerpartra utaznak, és 31 százaléka azoké, akik a hegyvidéket választják szívesebben. A leggyakrabban használt közlekedési eszköz az autó (63%), ezt követi a vonat (18 %), az autóbusz (10%), és legkevésbé használt a repülő. (7 %). A gazdasági válság hatásai érezhetőek a közlekedési eszközök használatában is: a repülőt használni óhajtók aránya lecsökkent 15 százalékról 2010-ben 7 százalékra 2011-ben, illetve egy új közlekedési eszköz, az autóbusz használata jelent meg: 2010-ben még egyetlen válaszadó sem nyilatkozta, hogy autóbusszal megy vakációzni, 2011-ben viszont az arányuk már 10 százaléka Ebben a tekintetben, Rév számára előnyt jelent, hogy a Nagyvárad-Kolozsvár főút közelében fekszik, ahol sok autóbuszjárat elhalad, illetve a vonatállomások jelenléte a régióban is egy fontos komponense a helyi turizmusnak. A válaszadók több mind fele családjával utazik, egyötöde partnerével, és egytizede a válaszadóknak utazik barátokkal, illetve a családdal és a barátokkal közösen. Az utazásra betervezett költségvetés kisebb vagy egyenlő a múlt évivel, ezt nyilatkozta az alanyok fele (csupán 5 százalékuk tervezett több pénzt költeni az utazásra). Turisztikai objektumok tekintetében, a válaszadók egynegyede soha nem volt a román tengerparton, egyötöde a rendszerváltás előtt volt utoljára, egy hatoda az 1991-2000 periódusban volt utoljára, és egynegyedük utazott a román tengerpartra az ezredforduló óta. Azok a válaszadók, akik soha nem voltak a tengeren, többnyire városiak, alacsony iskolázottsággal rendelkeznek, 51-65 év közöttiek, és Erdélyben, Bánátban laknak. A válaszadók körében a hazai, romániai vakációzás a preferált. 49 százalékuk jelölte meg Romániát, mind azt a helyet, ahol szívesen nyaralnának, a külföldi utazásokat pedig csak 42 százalékuk választaná. A 2010-es eredményekhez képest, a Románia iránti érdeklődés 2011-ben 2 százalékkal magasabb (ez statisztikailag elhanyagolható), a külföld iránti érdeklődés pedig 6 százalékkal csökkent. A fentiek alapján a hazai turizmus piacára a következő trendeket emelhetjük ki: egyfelől, a külföldi turisták száma egy tízszázalékos növekedést produkált 2011-ben (a 2012-es első trimeszteri adatok szerint ez 2011-hez viszonyítva a turisták száma 530 000-el növekedett), tehát a növekedési trend folytatódott (INS, 2012), de még így is Románia rendkívül kevés külföldi turistát vonz, messze potenciálja alatt. Ugyanakkor a hazai népesség fele sehol sem vakációzik, a másik fele pedig döntő többségében hazai célpontokat preferált: a fiatalabbak a tengerpartot, az idősebbek a hegyvidéket. Azt is látjuk, hogy a hazai tipikus turista családos és relatív kevés pénzt költ el, 2000 Ron alatti összeget. A hazai turistapiacon ezek a trendek előny jelenthetnek Rév számára, különösképpen, ha a fiatalabbakat tudatosabban célozza még. A célpontok iránti érdeklődés változása a gazdasági válságban kereshető. Bihar megyei trendek Az általánostól a specifikus felé haladva, a továbbiakban Bihar megyei turizmus néhány jellemzőjét ragadjuk meg a Központi Statisztikai Hivatal Bihar megyei 2011-es adataira hagyatkozva. A turisztikai infrastruktúra tekintetében, a szálláshelyek száma folyamatosan változott. 1990-ben a megyében 72 szálláshely létezett, ezeknek egyharmada hotel,
7
egyharmada turisztikai villa, egyötöde pedig kemping. A következő évre a szálláshelyek száma lecsökkent 56-ra, s ez a szám körül maradt, 3-4 szálláshely különbséggel 2003-2004-ig. 2004-ben már 85 szálláshelyet tartanak nyílván Bihar megyében. Egy ideig - 2005-2008 között - stagnál a szálláshelyek száma, majd 2009-től kezdődően újra növekedni kezd, 2011-ben elérve a 128 szálláshelyet. A növekedés egyrészt az újonnan kialakított panziók megjelenésének köszönhető, másrészt pedig az addig is jelen lévő típusok, a hotelek és turisztikai villák száma is jelentősen növekedett. Férőhelyek tekintetében, a létező szálláshelyek férőhelyeinek, számának összege folyamatosan csökkent az elmúlt 22 évben. 1990-ben még 12821 férőhely létezett a megyében, 2001-ben ebből maradt 10442, 2010-ben pedig 9152 férőhely létezett Bihar megyében. Két alkalommal érzékelhető nagyobb mértékű csökkenés a férőhelyek számában, egyszer az 1990-1991 évek közötti periódusban, másodszor pedig a 2009-2010 évek közötti periódusban. A turisták érkezésének száma csupán 1990-ben volt nagy, ekkor 500 ezer vendég érkezett a fentebb említett szálláshelyekre. 1991-ben viszont már csupán 283 ezer, 1992-ben 218 ezer turista látogatott el Bihar-megyébe. Azóta a turisták száma a 210-220 ezer turista körül forog, kevés elétérssel évenként. A szálláshelyeken töltött éjszakák száma is csökken. 1990-ben 2397 000 vendégéjszakát regisztráltak, 1991-ben viszont már csupán 1296 ezer éjszakát. 2008-ig a vendégéjszakák száma az 1100 ezer éjszaka körül mozog, viszont ekkor egy újabb visszaesés következik be, valószínűleg a gazdasági válság miatt. 2009-ben 998 000, 2010-ben már csak 885 000 vendégéjszakát regisztrálnak. A vendégéjszakák számának csökkenése pedig egyik fő oka lehet annak, hogy a Bihar megyei szálláshelyek férőhelyeinek a száma is csökkent a válság óta eltelt időszakban. A vendégéjszakához hasonló tendencia figyelhető meg a szálláshelyek kapacitásának nettó használati mutatójában: 1990- Ben még 66,3 százalékban volt kihasználva a szálláshelyek kapacitása, 1991-re viszont az arány már csak 40,2 százalék. Ezen érték körül stabilizálódott a mutató egészen 2005-2006-ig. Ekkor növekedett az érték, 2006-ban elérte a 47,1 százalékot, majd a turisták érkezésének csökkenésével, illetve az itt töltött éjszakák számának csökkenésével a kapacitás használatának a mutatója a 37,7 százalékos értéket mutatta. A 10 százaléknyi, hirtelen keletkezett csökkenés komoly gondot jelenthet a létező szálláshelyeknek. A turisták jelentős része Romániából érkezik, viszont a külföldiek is jelen vannak. 2006-ig nincs erre vonatkozó adat, 2006-ban viszont Bihar megyébe érkezett 30 ezer külföldi turista, a 180 ezer romániai mellett. Ezek száma stagnál, az elmúlt évekbe nem változott jelentősen, viszont 2011-ben hirtelen növekedett, és elérte a 39 ezer turistát, egy majdnem 30 százalékos, látványos növekedést produkálva. A romániai turisták száma 180-190 ezer körül mozog a rendszerváltás óta, csekély eltérésekkel. A gazdasági válság hatására viszont 2009-ban csupán 173 ezer turista érkezett, ez szinte 26 ezer emberrel kevesebb, mind előző évben. 2010-re pedig az érték tovább csökkent, s 164 ezer turista érkezését regisztrálták a megyében. A 2011 itt is az újralendülés éve volt, 25 ezer turistával több érkezett a megyébe, elérve szinte a 190 ezres értéket, mely jellemző volt a megye turistáinak érkezésére a rendszerváltás óta. Szálláshelyek tekintetében, Réven 6 szálláshelyen 99 vendégágy áll a turisták rendelkezésére. Ezek többnyire két, hárommargarétás panziók, a 6 szálláshely közül egyik kemping típusú. Vársonkolyoson 4 szálláshelyen 201 férőhely található, közöttük egy diáktábor, mely nagyobb csoportok befogadására is képes, illetve egy hotel, mely szintén képes nagy számú turista ellátására. Barátkán ugyancsak 4 szálláshely található, ezek férőhelyeinek száma 77. Jól láthatjuk tehát, hogy a megyében létezik turisztikai infrastruktúra, viszont ennek csupán kis hányada van kihasználva. Az infrastruktúra mellett pedig turisztikai erőforrásokat, atrakciókat is bőven találunk a megyében. Egyik legfontosabb mindenképp a Királyhágó Nemzeti Park, mely évente 80.000 turistát vonz, illetve a Nyugati Érchegység természetvédelmi terület, mely évente 300.000 turistát vonz. E két objektum nem redukálódik Bihar megye területére, viszont fontos vonzerővel bírnak. Rév számára ez előnyt jelent, hisz mindkét területhez viszonylag közel van. A Rév környéki barlangok a romániai turisztikai fejlesztés keretében A FTM (Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium) több kutatást is folytatott a barlangok turisztikai potenciáljának a hatékonyabb kihasználása érdekében. Romániában összesen 12.480 barlangot tartannak nyilván, Európa viszonylatában az ötödik helyen van az ország e tekintetben. Viszont ezek közül csupán 12 alkalmas barlangi turizmusra. Ahhoz, hogy egy barlang alkalmas legyen a turisták látogatására, a következő feltételeknek kell együttesen eleget tegyen: hozzáférhető kell legyen évente egy meghatározott időperiódusban; van egy barlangfelügyelő, aki a barlang és a látogatók biztonságát garantálja; információs pont vagy csomag vagy idegenvezető.
8
A barlangi turizmusra alkalmas 12 helyszín között van a Zichy és a Nagy-magyar barlang, illetve még két másik Biharmegyei barlang: a Medve-barlang, és a Meziad barlang. (A 12 látogatható barlang sem működik a standardoknak megfelelően, nincsenek regisztrált adataik, például arról, hogy hány látogatójuk van évente, csupán becslések, részleges regisztrálások. A meglévő adatok viszont a látogatók számának a növekedését mutatják). A négy Bihar megyei barlang fejlesztése számára tehát elérhetőek azok a források, amelyeket a FTM pályáztat. A nemzetközi standardoknak viszont csupán a Medve-barlang felel meg, ezt az „Emil Racovita” Barlangász Intézet alakította ki 1981-ben, a rá következő 4 évben pedig az ideérkező turisták száma 5000 fő naponta érték körül alakult. Napjainkban ez a szám csupán 200-350 látogató naponta. A nemzetközi példákat tekintve, a barlangok turisztikai célokra fordítása egy nyereséges vállalkozás, több sikerpélda létezik.
A turizmus társadalmi kontextusa - trendek, tendenciák és változási irányok II. Hajdúszoboszló és környezete, Magyarország, Hajdú-Bihar megye Magyarországi trendek A Magyarországra jellemző jelenlegi trendeket három szempontból vizsgáljuk: a külföldi turisták Magyarországra való érkezése, a magyarországi turisták belföldi utazásai, illetve a magyarországi turisták külföldi utazásai szerint. Ehhez felhasználjuk a Központi Statisztikai Hivatal: Jelentés a turizmus 2011-es teljesítményéről című dokumentumban összefoglalt adatokat. Ezek után pedig a vendéglátásban résztvevő vállalatok rövid helyzetképe, illetve a Hajdú-Bihar megyei turizmus fontosabb mutatóit vázoljuk a Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében 2011 című turisztikai tanulmányra alapozva A rendelkezésünkre álló adatok szerint a nem magyarországi turisták magyarországi látogatásának száma 2011-ben növekedett az előző évhez képest, 3,5 százalékkal. Egynapos látogatásokra 5 millió, több napra 8,6 millió fő érkezett (ennek 84 százaléka turisztikai céllal). Ez a szám majdnem kétszerese a Romániában regisztrált összes turisták számánál. A Magyarországra turisztikai céllal érkező külföldiek 80 százaléka a 25-64 éves korosztályba tartozik. Ezeknek a turistáknak az 55 százalékuk férfi, legtöbbjük Németországból jött. A külföldi látogatók közül a turisztikai céllal utazók 2011. évi fogyasztása 847 milliárd forint volt, ebből 153 milliárd forint a gyógy- és egészség-megőrzési utakból, 138 milliárd a rokonlátogatásokból, 203 milliárd a városnézésekből, 180 milliárd a klasszikus üdülésre, pihenésre érkezők kiadásaiból származott. Ezeknek a kiadásoknak az egynegyede a német turistáktól származott, 10 százaléka az osztrákoktól, és 4 százalékban származnak a kiadások az olasz, holland és brit turistáktól. A magyarországi turisták belföldi utazásai tekintetében, az utazók 2011-ben az összesen 19 millió többnapos belföldi utazás alkalmával 77 millió napot, az előző évinél 4,4 százalékkal többet töltöttek el. A többnapos utazáson részt vevők átlagosan 5,8-szor utaztak az ország határain belül. A Közép-Magyarországon lakók az országos átlagnál jobban preferálják a saját régión kívülre való utazást, bár ők is az utazásaik egynegyedét saját régióban töltötték. Az ország többi részén a saját régióban való utazás a gyakoribb. A magyarországiak kétharmada viszont semmilyen típusú utazásban sem vett részt 2011-ben, csupán 34 százaléka Magyarország lakósságának utazott valamilyen formában. Fontosak a motivációk is: az utazások két fő célja a „szórakozás, pihenés, sportolás”, illetve az „ismerősök meglátogatása” volt. Az utazások 59 százalékában a fő cél a szórakozás, pihenés, sportolás volt, míg az utazások 25 százalékának a rokonok, ismerősök meglátogatása volt a fő motivációja. Az utazások közel háromnegyedénél személygépkocsit, 14 százalékánál vonatot, 11 százalékánál autóbuszt vettek igénybe az utazók. Magyarország állampolgárainak a külföldre való utazásának a tekintetében, a magyarországi lakosság 2011-ben összesen 16,6 millió alkalommal utazott a határon túlra, ez egy enyhe 3,4 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest. A 2011. évi külföldi utazások 48 százalékát turisztikai céllal tették. Összességében a turisztikai célból kiutazók között 2010-hez hasonlóan, 2011-ben is nagyobb volt a férfiak aránya. Ezeken a külföldi utazásokon összesen 535 milliárd forintot (1918 millió eurót) költöttek a magyar turisták, ez forintban 0,6, euróban 1,5 százalékkal kevesebb az előző évi kiadásnál, a csökkenés tekintetében viszont nem számottevő. A rendelkezésre álló hivatalos szálláshelyek tekintetében Magyarországon 2011-ben 41.264 szálláshely-szolgáltatót regisztráltak, ebből 3.277 kereskedelmi szálláshely, 37.129 magánszálláshely, 858 pedig nem üzleti célú szálláshely.
9
Ezekben összesen 241.055 szoba várja a turistákat, 616.431 férőhellyel. 2011-ben ezekben az egységekben 9.343.000 vendég töltött 25.353.000 vendégéjszakát, átlagosan 2,7-et. A szálláshelyek jelentős része területileg koncentrálódik Budapesten és a Balatonon. Egyébként ezek a lokációk képezik a turisták elsődleges célpontjait is. Hajdú-Bihar megyei trendek A Központi Statisztikai Hivatal 2009-es adatai szerint (KSH 2009) Hajdú-Bihar megyében a kereskedelmi szálláshelyeken 1.128.619 vendégéjszakát regisztráltak, ebből a külföldi vendégéjszakák száma 373.784. Látható, hogy a külföldi vendégéjszakák valamivel több mind egy harmadát teszik ki az összes vendégéjszakának. A vendégéjszakák 64 százaléka Hajdúszoboszlón volt regisztrálva, szám szerint 732.050. Az arány jelzi a Hajdúszoboszló által betöltött fontos pozíciót a megyében, a turizmus viszonylatában. A megye turizmusának a fő attrakciója, turistavonzója a település. A turisták átlagos tartózkodási ideje a megyében 4,1 vendégéjszaka, ezek között kiemelkedő a külföldi turisták tartózkodása, mely átlagosan 5,5 éjszaka. A külföldi turisták fő küldő országai (Könyves, 2011) Németország, Lengyelország, Románia, Ausztria, Szlovákia, Ukrajna-Oroszország, illetve Nagy-Britannia. Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló turizmusa jellegzetesen fürdőturizmus, s ezt kiegészítik a helyi kulturális, gastro- és természeti adottságokra épülő turisztikai ajánlatok. Erre alapoznak a helyi vállalkozások is. Szálláshelyek tekintetében, 2003-ig egy folyamatos növekedés volt tapasztalható ezek számában, majd egy kisebb mértékű visszaesés következett be: 2004-be 1462 szálláshely, 2006-ban 1415 szálláshely működött. Ezt követően újra növekedés tapasztalható, 2009-ben működött a legtöbb szálláshely, 1670, majd egy kisebb csökkenést követően, 2011ben 1618 szálláshely működött. Férőhelyek száma is fluktuáló: 2004-ben 18335 férőhely, 2006-ban 18663, 2009-ben pedig a férőhelyek tekintetében regisztrált legmagasabb érték, 20666 férőhely. Egy enyhébb csökkenés után, jelen pillanatban, 2011-ben 19612 férőhely van Hajdúszoboszlón. A szálláshelyek típusának tekintetében, a legtöbb a turista a szállodákban érkezik, ezt követik a magánszálláshelyek. Ez a két típus szállásolja el a hajdúszoboszlói turisták jelentős többségét. A 2011-es adatok fényében: Szállodában szállt meg 157.614 turista, magánszálláson 59.916 turista, kempingben 20.072, üdülőházban 19.727, panzióban 9.415 és ifjúsági szálláson 1.805. Az átlagos tartózkodás tekintetében, az üdülőházakban töltik a legtöbb időt a turisták, átlagosan 5,35 napot, a legkevesebbet pedig az ifjúsági szállásokon, 2,34 napot. A többi szállástípus tekintetében a 3 és 4 nap közötti átlagok léteznek. 2003-ban 215.517 vendég szállt meg Hajdúszoboszlón, az itt töltött vendégéjszakák száma 1.041.083, az átlagtartózkodás pedig 4,83 nap. A külföldi vendégek száma 66.976, ők 429.709 éjszakát töltöttek Hajdúszoboszlón, és átlagosan 6,41 napot üdültek. A belföldi vendégek száma 148.531, ők 611.374 éjszakát töltöttek a városban, és átlagosan 4,11 napot töltöttek itt... A külföldiek közül külön említésre méltó a német, illetve a lengyel turisták érkezése. A németek a külföldi vendégek egyharmadát teszik ki, összesen 20.020 német vendég érkezett. Ők 240.959 napot töltöttek Hajdúszoboszlón, és átlagosan 12,03 napot töltöttek itt, sokkal többet, mind a többi külföldi, avagy a belföldi vendégek. A lengyel turisták 2003-ban szintén a külföldi turisták egyharmadát teszi ki 21.528 vendégfővel. Ők viszont csupán 95629 éjszakát töltöttek itt, átlagosan 4,44 napot, ami a németekhez viszonyítva sokkal kevesebb Hajdúszoboszlón töltött időt jelent. A 2003-as évet követően egy kismértékű visszaesés tapasztalható a vendégfő, vendégéjszaka, és az átlag tartózkodás terén, a 2004-es évben, ezt követően viszont újra emelkedni kezdenek a mutatók. A legmagasabb turistaérkezés 2007-ben, illetve 2008-ban volt, a két év adatai nagyon hasonlóak. A maximum érték a külföldi turisták nagymértékű növekedésének köszönhető. 2008-ban összesen 299.432 érkezett Hajdúszoboszlóra, aki 1.190.578 éjszakát töltött a településen, és átlagosan 3,97 napot üdült. A belföldi turisták száma 202.634, átlagban 3,74 napot, és összesen 758.466 éjszakát. töltöttek a településen. A külföldi turisták esetében 96.798 vendég érkezéséről beszélhetünk, akik összesen 432.112 éjszakát töltöttek a településen, s átlagosan 4,46 napot üdültek. A külföldi turisták között kiemelkedő a román turisták jelenléte: 34.920 vendégfő, 98795 éjszakát töltöttek itt, és 2,82 nap az átlagos tartózkodás. A turistaszám tekintetében őket a lengyelek követik közelről, 32.500 érkezett turistával, kik 139.101 éjszakát töltöttek itt, s átlagos tartózkodási idejük 4,28 nap volt. A 2003-ban még erőteljesen jelen lévő németek
10
aránya időközben lecsökkent: 2008-ban csupán 11.318 német érkezett Hajdúszoboszlóra, akik összesen 124.291 vendégéjszakát töltöttek itt, átlagos tartózkodásuk 10,98. Megjegyzendő, hogy az átlagtartózkodás tekintetében ők vannak az első helyen, lényegesen kiemelkedve átlagos tartózkodási idejük a többi nemzetiséggel, és a belföldiekkel szemben. A szlovák turisták száma 8023, ők 24.566 vendégéjszakát töltöttek a településen, átlagos tartózkodásuk 3,06 nap. Az ukrán vendégek száma 2.935, ők összesen 16.862 vendégéjszakát töltöttek Hajdúszoboszlón, átlagos tartózkodásuk 5,74 nap. Az ukrán tartózkodási átlag a második legmagasabb, a németeké után, ennek az oka, hogy ők csak vízummal utazhatnak Magyarországra, ez pedig egy bonyolultabb eljárás. A 2009-es évtől kezdődően a turisták száma, és a vendégéjszakák száma csökkeni kezdett, 2009-ben a belföldi turisták száma, 2010-ben pedig a külföldieké. 2011-re pedig újra a belföldi turisták húzták lefele a mérleget. Ebben az évben összesen 268.549 vendég érkezett, a vendégéjek száma 973.922, az átlagtartózkodás pedig 3,63 nap. A belföldi turisták száma 180.591, ők 629.522 vendégéjszakát töltöttek itt, és átlagos tartózkodásuk 3,49 nap. A külföldi turisták száma Hajdúszoboszlón 2011-ben 87.958, ők 344.400 vendégéjszakát töltöttek a településen, és átlagos tartózkodásuk 3,92. A külföldi turisták közül a legtöbb vendégfőt a lengyelek hozták, 31.829, vendégéjszakáik száma 113.509, az átlagtartózkodásuk pedig 3,57 nap. Ezt követik a románok 26.687 vendégfővel, vendégéjszakák száma 73.119, és átlagosan 2,74 napot tartózkodtak Hajdúszoboszlón. Harmadik helyen a vendégfő tekintetében Szlovákia és Csehország áll, az ő esetükben együtt számolták az érkezéseket. A két országból 14.015 vendégfő érkezett, vendégéjszakák száma 43.597, átlagos tartózkodásuk pedig 3,11 nap. Az egykor a település külföldi turistáinak a nagy részét képező németek közül 2011-ben csupán 7.675 vendégfő érkezett, vendégéjszakák száma 84.910, és átlagos tartózkodási idejük 11,06 nap, ezzel az átlag pedig jól mutatja, hogy a németek szinte a háromszor több időt töltenek Hajdúszoboszlón, mind a többi turista összesített átlaga. Az ukránok jelenléte a fürdőn szintén nőtt, vendégfő száma 3.870, a vendégéjszakák száma 12.757, az átlagos tartózkodásuk pedig 3,30 nap. Összegezve tehát, a Hajdúszoboszlóra érkező vendégek száma folyamatosan növekedett az ezredforduló óta. Ez alól kivételt képez a 2004-es év. A növekvő tendencia 2009-is tartott, s azt ezt követő 2010 és 2011-es adatok is enyhe csökkenést mutatnak, a kül- és belföldi turisták viszonylatában is.
Határmenti összehasonlítás A két ország és megye viszonylatában elmondható, hogy a regisztrált magyarországi turista fluxus majdnem kétszerese a romániainak, annak ellenére, hogy a jelentős nagyságrendbeli eltérések vannak a lakosság méretét illetően (az utóbbi javára). Ugyanakkor az utóbbi évben mindkét országban növekedett a külföldi turisták száma; mindkét országban a turisták nagy többsége autóval és családdal utazik. Eltérő továbbá az turisták többségére jellemző tipikus viselkedés modellje is: a magyarországi esetében hangsúlyosan jelen van a gyógy- és egészségturizmus, míg Romániában ez a lehetőségekhez képest alulfejlett; itt elsősorban a kikapcsolódás érdekében történő szabadidős utazások dominálnak. Két fő helyszín képez jelentős attrakciót Romániában: a tengerpart, ami inkább fiatalok által kedvelt, illetve a hegyvidék, amit az idősebbek preferálnak; Magyarországon a Balaton és a Budapest „gyűjti be” a turisták többségét, de Hajdúszoboszló is kimagasló eredményekkel büszkélkedhet. Meg kell jegyeznünk, hogy a romániai adatok meglehetősen hiányosak. Az utazások között magas aránya lehet nem regisztrált szállásoknak, hiszen az ínformalitás (például magánszállások, sátorhelyek) és a szürkegazdaság (nem regisztrált turisták a hivatalosan bejegyzett szálláshelyeken az adózás elkerülése végett) bevett gyakorlatokat képeznek. Hajdúszoboszló és Rév turizmusa nem összemérhető. Az előző minden téren (Ismertség, attraktivitás, turista volumen, szálláshelyek) konszolidált helyzetben van, Rév e tekintetben most akar hangsúlyosabban a tréképre kerülni. Ez a különbség minden téren tetten érhető. Ugyanakkor a két helyszín közelsége illetve a kikapcsolási és szabad időtöltési lehetőségek komplementaritása egy sikeres összekapcsolódást tesz lehetővé a két színhely között a turisták érdekében.
Rév és Hajdúszoboszló Elhelyezkedés és általános jellemzés Rév a romániai Bihar megyében található, az E60-as nemzetközi úton 120 kilométeres távolságban Hajdúszoboszlótól. Az először 1256-ban említett település községközpont (a községet Rév, Köröstopa, Bertény és Tomnatek falvak alkotják),
11
Nagyváradtól 50 kilométerre, a főúttól 3 kilométer távolságra található. A multikulturális térségben Rév a közeli Sonkolyos és Barátka településekkel alkot egy kistérséget, amit a sebes sodrású Körös, a Szoros valamint a Zichy és a Szelek barlangja jellemez – ez utóbbi Közép-Kelet Európa leghosszabb barlangja. Vessünk egy pillantást Rév és a vele közvetlenül szomszédos, turisztikai szempontból összetartozó települések legfontosabb demográfiai szerkezetére az INS 2009, 2010 és 2011 statisztikai adatsorai alapján. Hajdúszoboszló Magyarország keleti részén fekszik, három jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy, a Hajdúhát, valamint a Sárrét-Berettyó vidéke, találkozásánál, az Észak-alföldi régióban. A régió Magyarország egyik legelmaradottabb régiója, viszont Hajdú-Bihar megye, ahol a település elhelyezkedik, a régió legfejlettebb megyéje. Hajdúszoboszló a megyeszékhely és a fő közlekedési útvonalak mentén találhat Debrecentől 21 km-re, a 100. számú vasúti fővonal, és a 4. számú főút közelében. A település számára fontos a 2006 végén átadott M35 autópálya, amely Ebes és Debrecen közigazgatási határánál éri el a 4. számú főutat. Az új út nagymértékben javított a település megközelíthetőségén. A településhez közel, 25 kilométerre van Hortobágy. Népességszám Rév község lakossága 1880-ban 2229 személy. Egy folyamatos növekedés kezdődik ekkor, mely töretlenül az I. Világháborúig tart. Az 1910-es népszámláláson még 3975 személyt számolnak, 1920-ra viszont csupán 3237 személy marad. (Esetleges okok a háborúban elhunytak, illetve a Romániához való csatolás után a magyar lakosság elmenekülése.) Ekkortól viszont egy új növekedés látható, mely tart az 1977-es népszámlálásig. Ekkor éri Rév a legmagasabb népességszámot, 5221 lakost. Rögtön a rendszerváltás után, az 1992-es népszámláláson 4609 a lakosság száma; 2009 július 1.-n 4316, a 2011-es népszámlálás első adatai szerint már csak 3898 személy maradt a településen, ez 15,43-os csökkenést jelent. Ennek majdnem ötöde magyar nemzetiségű. Barátka községben az 1880-as népszámláláson 5356 személyt tartottak nyílván. Egy hirtelen ugrás után, 2000-rel több személyt regisztráltak 1890-ben, a lakósságszám visszaesett 500 fővel 1900-ra, majd ismét nagyot növekedett a lakósságszám, 1500 fővel többet regisztráltak 1910-ben. A község legnagyobb lakosságszáma tehát 1910-ben volt, ekkor 8316 személy számláltak. Egy enyhe, de tartós csökkenés következett a rendszerváltásig, ez a tendencia csupán a II. Világháború, és a következő évtizedben hiányzott, ekkor pár száz fővel emelkedett a község lakossága. Rendszerváltás után nagyobb méreteket öltött az addig is tapasztalt népességcsökkenés, 1992-ben 6288 személyt, 2011-ben csupán 5088 személyt számláltak, ez egy 18,05-os csökkenést jelent. Vársonkolyos esetében a lakosság száma egy folyamatos növekedést mutat az 1941-es népszámlálásig. Ekkor 3812 személyt regisztrálnak, az 1956-os népszámlálásra ez kicsit csökken, 3697 személyre, ekkor viszont 10 év alatt, az 1966os népszámlálásig ugrásszerűen megnő, s eléri eddigi legmásabb értékét, a 4583 személyt. Ekkor viszont újra csökkeni kezd a népesség száma, ez a trend a rendszerváltás után felerősödik. Míg 1992-ben 4071 személyt számlálnak, 2011ben már csak 3200 személy marad a községben, ez egy 21,4%-os csökkenést jelent. Annak érdekében, hogy a főképp rendszerváltás után felerősödő népességcsökkenést megértsük, tekintsük meg a születési és halálozási arányszámokat a három községben, illetve a migráció adatait. Réven 2011-ben 38 újszülöttet és 59 elhalálozást regisztráltak. Ez egy 21 személyt jelentő negatív természetes szaporulat. A Natali tás 9,74 ‰, ez azt jelenti, hogy 1000 lakosra 9,74 újszülött jut 2011-ben. Ezzel szemben a mortalitás 15,13 ‰, ez azt jelenti, hogy 1000 lakósra 15,13 haláleset jut 2011-ben. Az a trend, hogy a természetes szaporulat negatív, végigkísérte az elmúlt 21 évet a községben, csupán három évben volt a születések száma nagyobb vagy egyenlő a halálozásokéval. Ezek az esetek viszont nem pótolják a többi év veszteségét. Migráció és nemi eloszlás A migrációt vizsgálva, látható hogy Réven a migrációs vesztesség nagymértékben befolyásolja a település népességét. 2009-ben a községbe költözött 46 személy, de ugyanakkor elköltözött 68. A bevándorlási ráta a községben 2009-ben 10,97 ‰, tehát ennyi bevándorló jut 1000 révi lakosra. Ennél sokkal nagyobb a kivándorlási ráta: 16,21 ‰, tehát komoly migrációs veszteségről beszélhetünk. Ez a folyamat végigkísérte a közösséget a 89-es rendszerváltás óta, a legnagyobb különbség 1990-ben volt, amikor a kivándorlási ráta négyszerese volt a bevándorlási rátának. Elmondható tehát, hogy a migrációs veszteség az elsődleges oka Rév népességszámának a csökkenésének, másodlagos pedig a negatív természetes szaporulat.
12
Barátka községben 2011-ben 44 újszülöttet, és 85 halálozást regisztráltak. A természetes szaporulat tehát negatív, 41 személlyel csökkent a község népessége. A natalitás 8,64 ‰, a mortalitás 16,70 ‰ (ezrelék), tehát ennyi újszülött, illetve elhalálozás jut 1000 lakosra. A rendszerváltás óta regisztrált adatok szintén negatív természetes szaporulatot mutatnak, ennek értéke viszont sokkal nagyobb, mind Rév esetében. Barátkán is a migráció játszotta a fő szerepet a lakosság számának alakulásában az elmúlt huszonkét évben. A rendszerváltás évében tapasztalt nagy migrációs vesztesség mérséklődött, egyrészt a kivándorlási ráta stabilizálódott; némiképpen a bevándorlási ráta értéke emelkedett, s 2009-ben nagyobb értéket mutatott mind a kivándorlási ráta. Egy nagyon alacsony értékű migrációs nyereségről beszélhetünk 2009-ben. A kivándorlási ráta 12,64 ‰, a bevándorlási ráta pedig 13,03 ‰ 2009-ben. Révtől eltérően, a településen az ezredfordulótól kezdődően a népességszám csökkenésének elsődleges oka a negatív természetes szaporulat. Vársonkolyos esetében 2011-ben 29 újszülöttet és 38 halálesetet regisztráltak. Ez is egy negatív természetes szaporulatot jelent. A natalitás értéke 9,06 ‰, a mortalitásé 11,87 ‰. Itt is negatív természetes szaporulatot tapasztalhatunk az elmúlt két évtized éveinek többségében, viszont az ezredfordulóig a két érték egymáshoz közel haladt, többször is kiegyenlítette egymást. 2003-tól kezdődően viszont a mortalitás folyamatosan magasabb volt a születések arányánál. Vársonkolyos esetében is egy nagymértékű migrációs veszteségről beszélhetünk, ha a be- és kivándorlási mutatókat összehasonlítjuk az elmúlt 22 évre visszamenőleg. 2009-ben a településen a bevándorlási ráta 8,6 ‰, a kivándorlási ráta pedig 21,8 ‰. tehát 1000 sonkolyosi lakosra 8,6 bevándorló és 21,8 kivándorló jut. A nagymértékű különbség érzékelhető. A községben a migrációs veszteség a fő oka a népességszám csökkenésének. A nemi eloszlások tekintetében, Réven 2010-ben a 4139 személynek az 51,00 százaléka volt nő, és 48,99 százalék férfi. A nőiesség mutatója a községben 104,09 százaléka tehát 100 férfira 104 nő jut 2010-ben. Tehát egy kiegyensúlyozott eloszlásról beszélhetünk a nemek tekintetében. Ha a nagy korcsoportok szerint vizsgáljuk a lakosságot, a 14 év alatti gyerekek az összlakosság 17,32 százalékát jelentik, a 15-64 év közöttiek, az aktív lakosság 65,32 százalékot a 65 év felettiek pedig az összlakosság 17,34 százalékát képezik. Bihar megye szintjén a korcsoportok a következőképpen néznek ki: 15,9 százaléka 0-14 éves, 69,7 százaléka 15-64 éves aktív lakosság, és 14,4 százaléka 65 év feletti személy. Látható, hogy a fiatalok aránya magasabb a megyei értéknél, ez egy jó jel a népességszám alakulásának a jövőjére nézve, viszont az idős korcsoport aránya is nagyobb, ami az elöregedettebb lakosságra utaló jel. Az eloszlások viszont jobban megfigyelhetők a korfán (Lásd mellékletek). A demográfiai mutatókkal jellemezve Révet, látható, hogy a népesség elöregedése egy potenciális probléma, a jövőre nézve. Jelen pillanatban az elöregedési ráta 1001,39 ‰, tehát ezer 14 év alatti fiatalra 1001 személy jut, kinek az életkora 65 év feletti. 1992-ben ez a mutató még 613,37 ‰, de 2002-ben 796,53 ‰ - a csökkenés a fiatalok számának jelentős csökkenésében keresendő. Mégis, Bihar megyei átlagos érték 1109,6 ‰, tehát Rév esetében egy kisebb mértékű elöregedésről beszélünk, mind megyei szinten. A demográfiai függőség rátája az a mutató, ami az aktív-inaktív népesség egymáshoz viszonyított arányát jelzi: az aktív lakosságra mekkora nyomást gyakorol az inaktív népesség (a fiatalok és idősek; e tekintetben a ráta az 1000 aktívra-személyre jutó inaktív személyt fejezi ki). Réven ennek az értéke 530,39 ‰, tehát 1000 15-64 év közötti aktív lakosra 530 inaktív, 14 év alatti és 65 év feletti személy jut. Bihar megyében ez a mutató 434,8 ‰ értéket mutat 2010-ben, tehát Réven az inaktív népesség nagyobb mértékben függ az aktív népességtől, ami egy kedvezőtlen állapot. A fiatalok függőségi rátája kifejezi, hogy mekkora nyomást gyakorolnak a fiatalok a település aktív korú lakósságára. A mutató értéke 265,16 ‰, tehát ennyi fiatal, 0-14 éves jut 1000 felnőtt korú, 15-64 éves lakosra. Megyei szinte a mutató értéke 228,7‰, ez is kisebb a helyi értéknél. Barátkán 2010-ben a nemek közötti megoszlás a következőképpen néz ki: az 5108 személy 51,42 százaléka a nő, 48,57 százaléka pedig férfi. A nőiesség mutatója: 105,88 százalék. Korcsoportok szerint, a 14 év alatti gyerekek jelentik a lakosság 15,79 százalékát, az aktív lakosság 61,78 százalékot tesz ki, az idősek pedig a 22,41 százalékát teszik ki az össznépességnek. A település korfáját lásd a Mellékletben 2010-ben. A demográfiai mutatókat vizsgálva, láthatjuk, hogy az elöregedés itt sokkal nagyobb értéket mutat, mind Réven. A településen ez az arányszám 2010-es adatok alapján 1418,83‰, tehát 1000 fiatalra (0-14 év) 1418 idős személy (65 év felett) jut. Ez szinte kétszer nagyobb érték, mind 1992-ben, ekkor 873,01 ‰ volt az elöregedési ráta értéke. A demográfiai függőség 618,5 ‰, tehát 1000 15-64 év közötti aktív lakosra 618,5 inaktív, 14 év alatti és 65 év feletti személy jut. A fiatalok függőségi mutató értéke 255,7 ‰: tehát ennyi fiatal, 0-14 éves jut 1000 felnőtt korú, 15-64 éves lakosra.
13
Vársonkolyos nemi megoszlása viszonylag kiegyensúlyozott, a lakósság száma 2010-ben 3250 fő, ennek 50,70 %-a nő és 49,29 %-a férfi. A nőiesség mutató értéke tehát 102,87 %. A 14 év alatti gyerekek a lakósság 14,01%-át jelentik, az aktív lakosság aránya 64,12%, az idős, 65 év felettiek pedig 16,86 százalékát jelentik az összlakosságnak, a 2010-es adatokkal számolva. Az elöregedési ráta itt is lassan növekszik. 1992-ben ennek a mutatónak az értéke 493,28 ‰, 2002-ben 795,12 ‰, 2010-ben pedig 886,73 ‰. Látható viszont, hogy Sonkolyost nem fenyegeti egy olyan nagyon mértékű elöregedés mind Barátkát, az egyenleg egyelőre a fiatalok oldalára billen. A jövőben viszont itt is felmerül az elöregedés veszélye, ha a jelenlegi tendenciák továbbra is megmaradnak. A demográfiai függőség tekintetében is a mutatók kedvezőbbek, mind Barátkán, 559,5 ‰, tehát az aktív korú lakósságra nem kisebb nyomás hat. A fiatalok tekintetében a fiatalok függőségi rátája 296,5 ‰. Nemzetiségi hovatartozás A lakosság nemzetiségi hovatartozása tekintetében, Réven a 2011-es népszámlálás a következő adatokat mutatta ki: román 2753 személy, magyar 759 személy, roma 373 személy, szlovák 5 személy. Százalékos megoszlásban: 70,62 százalékot tesz ki a román nemzetiségű népesség, 19,47 százalékot a magyar, 9,56 százalékot a roma és az elenyésző százalékot a szlovákok aránya. Történelmi vonatkozásban, Réven a többnyire 70 százalék körüli román többség a jellemző, a magyarok pedig a 25 százalék körüli aránynál maradtak. Ezek az arányok az 1850-es népszámlálástól majdnem stabilak, kivétel a II. Világháború időszaka, amikor a magyarok aránya megugrott, majd a háború lejártával visszaesett az addigi értékekhez. Említésre méltó még a zsidók jelenléte, az 1920-as évektől kezdődően, egészen a II. Világháborúig, amikor a közösség majdnem teljes egészében elpusztult. Az 1956-os népszámlálás még 11 zsidó személyt jelöl, ezután már nem jelennek meg a statisztikákban. A roma kisebbség az 1930-as népszámlálás adataiban jelenik meg először, számuk lassan, de folyamatosan növekedik, míg eléri a mai majdnem tízszázalékos arányt. Barátkán a lakosság a következőképpen oszlik meg nemzetiségi bontásban a 2011-es népszámlálás adatai szerint: románok 4803 személy, magyarok 31 személy, és romák 246 személy. Százalékos megoszlásban, a község 94,39 százaléka a román, 0,6 százaléka a magyar és 4,83 százaléka a roma nemzetiségű. Visszatekintve az elmúlt másfél évszázadra, láthatjuk, hogy az adatsorokban a román etnikumjelentős többséget alkot az 1880-as népszámlálástól kezdődően. A magyarok száma az 50 fő körül mozog, kivétel ez alól az 1900-as évek, illetve a II. Világháború időszaka. A településen kis számban ugyan, de jelen volt a német etnikum az I. Világháborúig, illetve a zsidó etnikum a két világháború között. A romák az 1930-as években jelennek meg az adatsorokban, arányuk jelentősebb a rendszerváltás után. Vársonkolyos tekintetében, a 2011-es népszámlálás adatai a következő etnikai megoszlást mutatták: románok 2852 személy, magyarok 64 személy, romák 262 személy. Az etnikai hovatartozását nem vallotta be viszont 19 személy. Százalékos megoszlásban: 89,12 százaléka román, 2 százalék magyar és 8,18 százaléka roma nemzetiségű személy van a községben. Az 1880-as népszámlálás óta az arányok keveset változtak. A II. Világháború előtt a magyarok száma a 30 fő körül mozgott, a kommunizmus ideje alatt ez megnőtt, s az 1977-es népszámláláson érik el a 210 fős létszámot, ez a legmagasabb mért érték. Révhez hasonlóan, az 1930-as évektől kezdődően megjeleni a roma nemzetiség, az adatokban számuk rendkívül csekély, 10 fő körül forog, majd rendszerváltás után ugrásszerűen megugrik, a 2011-es népszámláláson éri el a legmagasabb értékét. Fejlettségi szint A Községek Fejlettségi Mutatója (CDI – Index, Lásd Sandu, 2008) szerint Rév a legfejlettebb a három község közül, 56 ponttal, ezután következik Vársonkolyos 50 ponttal, Barátka pedig a harmadik 48 ponttal. A Bihar megyei átlag 56 pontszám, tehát Vársonkolyos és Barátka a megyei átlag alatt van, Rév pedig átlagos, ami rurális település lévén jó helyezés. A mutató egy kompozit szintetikus mutató, mely a települések fejlettségi szintjét méri a Nemzeti Statisztikai Hivatal adataira alapozva. A mutató a települések indikátorainak négy csoportját foglalja magába: lakóhelyek infrastruktúrája (víz, gáz, lakások területe), közösségi erőforrások (az önkormányzati költségvetés saját bevételei, tőkeköltségei, és ugyanazon költségvetéslakásokra, környezetre, közösségi fejlesztésre vonatkozó kiadásai), személyescsaládi gazdasági tőke (melyet az egy főre eső személygépkocsi segítségével számolnak), illetve a humántőke minősége (várható élettartam, csecsemőhalandóság, a 14 év feletti lakosság átlagéletkora.) Összességében megállapítható, hogy a kistérségben Rév a legfejlettebb, a fiatal, aktívkorú népesség aránya jó.
14
Hajdúszoboszló népessége A KSH 2009 és 2010 adatsorai alapján az látszik, hogy a kedvezőtlen magyarországi folyamatokkal ellentétben, Hajdúszoboszlón kiegyensúlyozott demográfiai mutatókat tapasztalhatunk. A város állandó népességének a száma 2010-ben 23788 fő, ez 811 fővel csökkent 1991-hez képest. A csökkenés, a régió és az országos mutatókkal ellentétben, nem jelentős. Ez elsősorban a viszonylag magas életszínvonalnak, illetve a helybeli munkalehetőségeknek köszönhető, amit az idelátogató turisták is generálnak. A város negatív természetes szaporulatát ellensúlyozza a befele irányuló migráció, 2010-be a természetes szaporulat értéke 6,5 ‰, míg a migrációs nyereség értéke pedig 5,3 ‰ (ezrelék). A korcsoportokat vizsgálva, látható, hogy az elöregedési folyamattal néz szembe a város – akárcsak a korábban szemlézett romániai Rév és kistérsége. A fiatal, 14 év alatti korcsoport aránya folyamatosan csökken az alacsony natalitási mutatók miatt, míg a 60 év feletti lakosság aránya folyamatosan növekedik. A 14 év alattiak száma 2001ben 3875 fő, 2010-ben viszont 3092 fő. Ezzel szemben a 60 év felettiek száma 2001-ben 4843 fő, 2010-ben pedig 5325 fő. Az elöregedés elősegítője, hogy azok a fiatalok, akik a nem a helyi szinten felhasználható képesítéseket, pályákat válasszák, elköltöznek a településsel, s a születő gyerekeik már más települések születési arányszámait javítják. 2010ben a 14 év alatti személyek aránya 13 százalék, az aktív korú, 15-59 évesek csoportja 64,6 százalék, az idős, 60 év feletti korcsoport aránya pedig 22,4 százalék. A helyi népesség nemek szerinti megoszlása tekintetében a nőiességi arányszám 109 százalék, tehát 100 férfira 109 nő jut. Az arányok változnak a 60 évnél, idősebb korcsoportnál, a férfiak alacsonyabb várható élettartama miatt ebben a korcsoportban számolt nőiességi arányszám 160 százalék, tehát 100, 60 évnél idősebb férfira 160 nő, 60 évnél idősebb nő jut. Foglalkoztatás és gazdaság A foglalkoztatás tekintetében, Réven a rendszerváltástól az ezredfordulóig az alkalmazottak száma 300-400 fő között mozgott. 2001-ben viszont hirtelen megugrott, 716 személy volt alkalmazva Réven. Ezt követően folyamatosan 600 fő felett volt az alkalmazottak száma, kivételt képezve a 2007-es év, valószínűleg a gazdasági válság miatt, amikor a foglalkoztatottak aránya enyhén csökkent. 2008-ra újra növekedett, majd 2009-ben elérte legmagasabb értékét, a 728 főt az alkalmazottak száma. A regisztrált munkanélküliek száma 2012 júniusában 122 fő volt, ebből 80 férfi és 42 nő (amúgy a munkanélküliek száma csökkent az elmúlt két évben). Barátka esetében az alkalmazottak száma 300 fő körül stagnált a rendszerváltástól 1998-ig, majd egy enyhe növekedés tapasztalható, 2007-ig az alkalmazottak száma 400 fő körül mozog. 2007-ben újabb enyhe növekedés indul be, 2008ban éri el a legmagasabb értéket, 510 főt. Regisztrált munkanélküliek a településen 2012 júniusában 115-en voltak, ebből 73 férfi és 42 nő. Vársonkolyoson a rendszerváltást követően a környék többi községéhez viszonyítva sok alkalmazottat regisztráltak, főképp a bánya működése miatt. Legtöbb alkalmazott 1990-ben volt, 1795 fő dolgozott ekkor. Ezután folyamatos csökkenés látható, a fő munkaadó bányák és vállalatok folyamatos leépülésének köszönhetően. Az ezredfordulóra már 500 fő alatti az alkalmazottak száma, ezt követően stabilizálódik 350-400 fő között. Ehhez képest a regisztrált munkanélküliek száma Sonkolyoson 103 fő 2012 júniusában, ebből 45 nő és 58 férfi. Réven 48, Barátkán 49, míg Sonkolyoson 32 vállalkozás működik.
15
1. Számú Táblázat: Réven működő vállalkozások Cég neve
Tevékenység
Forgalom (2010)
ADI ADELINA SERVCOM SRL
Kiskereskedés élelmiszer
130,803
Építkezési anyagok forgalmazása
177,536
Kiskereskedés élelmiszer
365,899
Vasútépítés
57,200
Háztartásbeli elektronikai termékek
820,124
Pékség
3,533
Közúti áruszállítás
109,237
Könyvelőcég
97,262
A panziókat majd könyvelni kell, még ha csak falusi vendéglátás is.
Építkezési vállalat
35,176
Amikor beindul a panziók kialakítása, akkor szükség lesz építkezési munkálatokra. A helyi munkaerőt alkalmazni lehet.
DANIALEX SERVCOM SRL
Kiskereskedés élelmiszer
18,096
DEAMAR TRANS SRL
Közúti áruszállítás
594,563
DEO ROVIRO EXIM SRL
Építkezési anyagok forgalmazása
277,055
DUMIRANI SRL
Erdőkitermelés
158,722
Természetvédelmi terület mellett működik... A katasztrófaturizmushoz jól jöhet.
EXMACONT SRL
Üzleti tanácsadás
50,981
A panziók beindításánál szükség lehet rájuk.
EXTREME ZONE ADVENTURE SRL
Sporttevékenységek
4,500
Novákék, szerepük egyértelmű.
Gyógyszertár
629,639
AGRO SONIC SRL
BAMBOS SRL CASIDAR CONSTRUCT SRL CASY - ROXY COMPANY SRL CICA EXPRESS SRL COLUMBO TRANS SRL CONT MEDIA SRL CONZIDFIN SRL
GALENICA SRL GEMINEX CONFORT SRL
16
Építkezési anyagok forgalmazása
45,460
Turizmus szempontjából....
Amikor beindul a panziók kialakítása, építkezések, akkor szükség lesz az építkezési anyagokat forgalmazó cégekre.
Amikor beindul a panziók kialakítása, építkezések, akkor szükség lesz az építkezési anyagokat forgalmazó cégekre
Cég neve
Tevékenység
Forgalom (2010)
Turizmus szempontjából....
GEORGIANA SERVCOM SRL
Építkezési vállalat
16,200
Amikor beindul a panziók kialakítása, akkor szükség lesz építkezési munkálatokra. A helyi munkaerőt alkalmazni lehet.
HILTOP SRL
Kereskedelmi közvetítő
243,592
IZALIN TRANS SRL
Közúti áruszállítás
66,135
KONDORA COM SRL
Közúti áruszállítás
347,184
LA CONTELE DRACULA SRL
Szállás
490,291
LEONS IMPEX SRL
Kiskereskedés
MARIA TURISM SRL
Szállás
5,536
METALFOR SRL
Fémszerkezetek gyártása
10,105
MILKVAD SRL
Tejfeldolgozó
91,917
NEESU COMPREST SRL
Homok, agyag, kaolin kitermelés
3,627,054
NEWEST IMPEX SRL
Lábbeli gyártás
1,460,667
PALAGRO SRL
Élelmiszeripar
306,496
PENSIUNEA CRAMA VAD SRL
Szállás
106,712
A pénzügyi adatok alapján jól menő panzió. Fontos lehet.
ROCAS SRL
Kő és építkezési anyagok kitermelése
209,959
A révi talaj partikularitásai kapcsolódnak rá, mind anno a fazekasok.
ROMTEX PROD IMPEX SRL
Textília gyár
864,877
ROVAD EXIM SRL
Kiskereskedés
SCC CONSUMCOOP VADU CRISULUI
Hitelszövetkezet, kiskereskedés
SILPETI COM SRL
Gyógyszertár
1,074,914
SIMTERAC SA
Kerámiai termékek gyártása
3,360,154
A szállodáról elég jó visszajelzések voltak, amikor a fórumokon keresgéltem. Fontos, mert közel van a szoros bejáratához.
2,526,892
A révi talaj partikularitásai kapcsolódnak rá, mind anno a fazekasok.
1,419,122 46,637
Ha működik a kezdeményezés, ezek az emberek valószínűleg hajlandóbbak lennének a vendégfogadók egyesületébe is majd bekapcsolódni. Van precedens tehát. A MACON Dévai cég alvállalata, kályhákat készítenek. Réven van bejegyezve, de Váradon is dolgoznak. Kérdés, hogy hol mennyit.
17
Cég neve
Tevékenység
Forgalom (2010)
SOCAL IMPEX SRL
Autóalkatrészek forgalmazása
238,787
SOCIETATEA DE PRODUCTIE SI COMERT VIITORUL VADUCRISULUI SRL
Kiskereskedés élelmiszer
20,250
SPILER SRL
Asztalosmunka
59,009
T.C.B. IMPEX SRL
Kiskereskedés textíliák
13,949
TERMOVI INSTAL SRL
Vízszerelés
4,051
TRANSVAD SRL
Közúti áruszállítás
944,782
TREMP TRANS SRL
Közúti áruszállítás
133,241
VADAGRAR LOGISTIC SRL
Tejfarm
307,054
VALAREU SRL
Kiskereskedés
17,111
VIOFAN SRL
Közúti áruszállítás
346,496
VIS AVIS SA
Szárnyas farm
33,095,275
Turizmus szempontjából.... Jól jöhet, ha a turistának elromlik az autója a vidéken.
Fontos lehet, a kialakítandó panziók bebútorozásánál.
Amikor beindul a panziók kialakítása, akkor szükség lesz a vízszerelési munkálatokra. Lehet a helyi munkaerőt alkalmazni.
2011-ben a TOP 1 cég pénzügyileg Réven. Oklevele is van a listafirme-től.
A táblázatban látható 48 vállalkozáson kívül, Réven van bejegyezve még 29 cég, ezek viszont jelen pillanatban felfüggesztették tevékenységüket vagy csődeljárás alatt vannak.
2. Számú Táblázat: Barátkán működő vállalkozások Cég
18
Tevékenység
Forgalom (2010)
AGROMONTAN SRL
Közúti áruszállítás
328,258
ALEX § ADELA IMPEX SRL
Kiskereskedés élelmiszer
47,871
APROUNGUR COM SRL
Kiskereskedés élelmiszer
419,414
AXOLI SRL
Közúti áruszállítás
514,977
BOBI § DIANA TRANS SRL
Közúti áruszállítás
462,017
BRABYL SRL
Bútorgyártás
520,402
Turizmus szempontjából fontos...
Fontos lehet, a kialakítandó panziók bebútorozásánál.
Cég
Tevékenység
Forgalom (2010)
CASTANUL COMIMPEX SRL
Közúti áruszállítás
2,436,342
CASTANUL TRANSPORT SRL
Közúti áruszállítás
122,619
COCU INVEST SRL
Építkezési vállalat
426.000
DELUREX SERV SRL
Kiskereskedés
354,306
DOLARY PRODPAN SRL
Pékség
710,064
DOMAEM SRL
Közúti áruszállítás
227,732
DUVIALMI SRL
Közúti áruszállítás
83,386
EXTRACALCAR SRL
Kő és építkezési anyagok kitermelése
19,589
FLUVIANUL SRL
Közúti áruszállítás
117,944
GEMARDANA TRANS SRL
Közúti áruszállítás
8,947
GEOANDA EXIM SRL
Kiskereskedés
77,437
IONLIV IMPEX SRL
Kiskereskedés élelmiszer
353,509
LA IZVORUL SANATATII
Gyógyszertár
363,357
LIMAIDA SRL
Szállás
66,762
LIVIU § IOAN SRL
Közúti áruszállítás
701,056
MIRANDA TRADE SRL
Kő és építkezési anyagok kitermelése
163,708
OANA FARM SRL
Gyógyszertár
974,727
OCOLUL SILVIC BRATCUTA RA
Erdőgazdálkodás
1,723,798
PARHAN COM SRL
Kiskereskedés élelmiszer
3,218,592
SOCIETATEA COOPERATIVA DE CONSUM CONSUMCOOP BRATCA
Kiskereskedés élelmiszer
472,492
SOLEIL IMPEX SRL
Kiskereskedés
42900
THALIDA PREST SRL
Kiskereskedés
120,507
TRIPON DENT SRL
Fogorvosi rendelő
14,211
VENTER TRANS SRL
Közúti áruszállítás
254,481
Turizmus szempontjából fontos...
Amikor beindul a panziók kialakítása, akkor szükség lesz építkezési munkálatokra. A helyi munkaerőt alkalmazni lehet.
A talaj partikularitásai kapcsolódnak rá, mind anno a fazekasok.
A talaj partikularitásai kapcsolódnak rá, mind anno a fazekasok.
19
Cég
Tevékenység
Forgalom (2010)
VIO CAFE PROD COM SRL
Kiskereskedés élelmiszer
71,674
VLADOR SRL
Szállás
74,894
Turizmus szempontjából fontos...
A táblázatban látható 33 vállalkozáson kívül, Barátkán van bejegyezve még 32 cég, ezek viszont jelen pillanatban felfüggesztették tevékenységüket vagy csődeljárás alatt vannak. Sok közülük egyéni vállalkozás (PFA).
3. Számú Táblázat: Sonkolyoson működő vállalkozások Cég
20
Tevékenység
Forgalom (2010)
Turizmus szempontjából fontos...
805,387
Amikor beindul a panziók kialakítása, akkor szükség lesz építkezési munkálatokra. A helyi munkaerőt alkalmazni lehet.
ADRIANIMAR SRL
Építkezési vállalat
ARTPEL GRUP SRL
Bőrfeldolgozás
AUROFOREST SRL
Fakitermelés
178,451
Természetvédelmi terület mellett működik... A katasztrófaturizmushoz jól jöhet.
BENFATTO SRL
Tisztítószerek gyártása
480,873
Fennáll a szennyezés veszélye.
BIA SPED
Közúti áruszállítás
271,883
CHIMGRUP SRL
Szervetlen kémiai termékek gyártása
2,879,066
CHRISIMO TRANS SRL
Közúti áruszállítás
795,172
DANEGYAN SRL
Közúti áruszállítás
88,859
DIDI EXIM SRL
Kiskereskedés élelmiszer
90,578
EUSEBIA FARM SRL
Gyógyszertár
779,379
FORKLIFT SRL
Kereskedelemben közvetítő
1,894,943
JP FOOD COMPANY SRL
Fűszergyártás
2,276,505
LOTISO SRL
Építkezési vállalat
62,655
MARDUSE SRL
Közúti áruszállítás
60,882
MIHALCAU SRL
Szállás
2,823
MILANO COMEXIM SRL
Homok, agyag, kaolin kitermelése
2,203,554
10,626,532
Fennáll a szennyezés veszélye.
Fennáll a szennyezés veszélye.
Amikor beindul a panziók kialakítása, akkor szükség lesz építkezési munkálatokra. A helyi munkaerőt alkalmazni lehet.
A révi talaj partikularitásai kapcsolódnak rá, mind anno a fazekasok.
Cég
Tevékenység
Forgalom (2010)
Turizmus szempontjából fontos... Amikor beindul a panziók kialakítása, akkor szükség lesz építkezési munkálatokra. A helyi munkaerőt alkalmazni lehet.
MILGOCONSTRUCT SRL
Építkezési vállalat
245,912
PANOVRA IMPEX SRL
Kiskereskedés élelmiszer
519,663
PESTERA VANTULUI COM SRL
Kiskereskedés élelmiszer
213,993
RAMVENT PRODCOM SRL
Pékség
362,583
SCOICA ABC SRL
Kiskereskedés élelmiszer
146
SOCIETATEA COOPERATIVA DE CONSUM CONSUMCOOP BULZ
Kiskereskedés élelmiszer
1,147,292
VALKO § ASOCIATII SRL
Ártalmatlan hulladékok kezelése
77,213
YONE TRANS SRL
Közúti áruszállítás
3990
Alkalmazni lehet őket a szoros megtisztítására.
A táblázatban látható 25 vállalkozáson kívül, Barátkán van bejegyezve még 49 cég, ezek viszont jelen pillanatban felfüggesztették tevékenységüket vagy csődeljárás alatt vannak.
Hajdúszoboszló gazdasága Gazdasági tekintetben Hajdúszoboszló sajátos és egyben előnyös helyzetben van: a város fő motorja a termálvízre, a fürdőre ráépített a szolgáltatások. Hajdúszoboszló a térség leglátogatottabb települése: Hajdúszoboszlói Integrált Városfejlesztési Stratégia 2012 szerint (Megakom, 2012) évente Hajdúszoboszló turizmusa tehát fürdőturizmus, ezt kiegészítik a helyi kulturális, gastro- és természeti adottságokra épülő turisztikai ajánlatok. Erre alapoznak a helyi vállalkozások is. Ugyanerre a forrásra alapozva, a következők vannak: Hajdúszoboszlón az ipar szerepe másodlagos. Az ipari területek a város nyugati és déli részén, az elkerülő úthoz közel, a turisztikai övezettől megfelelő távolságra helyezkednek el. A turizmusra való összpontosítás miatt viszont a településen nem történt nagy ipari üzemek betelepítése. Az iparűzési adó viszont egy fontos részét képezi a város bevételeinek, évi 500-600 millió forintot tesz ki. Az ipari vállalkozások vonzása növelhetné ezen adó mértékét, plusz bevételt hozva Hajdúszoboszló önkormányzatának, ugyanakkor pedig a munkahelyteremtésben is fontos szerepet játszhat. A mezőgazdaság tekintetében, a város legfontosabb mezőgazdasági tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés. Egyrészt, a talaj ennek a típusú mezőgazdaságnak felel meg a legjobban, másrészt pedig a városba érkező turisták ellátása egy lehetőségekkel teli piacot jelenthet a termelőknek. A rendszerváltást követően, a mezőgazdaság visszaesése tapasztalható, a termelőszövetkezetek helyett az egyéni és kisvállalatok jelent meg, viszont ezek nem tudják kihasználni a terület, talaj kapacitásait. A regisztrált vállalkozások közül mindössze, az elmúlt évtizedben az egyéni vállalkozások száma és aránya egyaránt növekedett (a társas vállalkozások száma mindössze 1029). Hajdúszoboszlón a működő vállalkozások száma (1652 vállalkozás) a megyében Debrecen és Hajdúböszörmény után a harmadik legmagasabb, ennek csaknem 60%-az egyéni vállalkozás. A vállalkozássűrűség, vagyis az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma (203) nagymértékben meghaladja a megyei, a regionális és az országos átlagot is (165-168). A vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint jellegzetes képet mutat. A mezőgazdasági jellegű termelést főtevékenységként folytató vállalkozások együttes aránya (26,9%) elmarad a Hajdú-Bihar megyei átlagtól (42,7%). A regisztrált vállalkozások csaknem 2/3-a alapvetően szolgáltatási jellegű területeken tevékenykedik. A tercier szektoron belül az országos értéknél lényegesen magasabb a szálláshely-szolgáltatásra és a vendéglátásra specializálódott vállalkozások aránya, ami nagyfokú dekoncentrációt jelez az idegenforgalom területén.
21
DIAGNÓZIS A turisztikai marketing terv elkészítésében fontos állomás a helyzet SWOT elemzéssel való szisztematikus vizsgálata. A legfontosabb megállapításokat az alábbi szintetikus táblázat tartalmazza.
Rév SWOT elemzése 4. Számú Táblázat. Rév központú mikrorégió – általánosan a turizmusra fókuszálva Rév, Vársonkolyos és Barátka kistérségben ERŐSSÉGEK
■■ Földrajzi és természeti adottságok ■■ Biodiverzitást, a flóra és fauna sokfélesége, kedvező klíma, barlangok, sziklák, helyek – a táj, összességében ■■ Körös ■■ Természetvédelmi terület – Natura 2000 ■■ Lokáció, elhelyezkedés ■■ Határ közeliség ■■ Hajdúszoboszló és Magyarország közelsége ■■ Könnyű megközelíthetőség ■■ Nagyvárosok vonzáskörzete – Nagyvárad, Kolozsvár ■■ Jó úthálózat ■■ Vasút, vasútállomás ■■ Turistautak ■■ Infrastruktúra ■■ Jó utak ■■ Kommunikációs lehetőségek – telefon, mobil-lefedettség ■■ Panzió, étterem, kemping, sportcsarnok, focipálya, szórakozási lehetőségek ■■ Urbánus jelleg, járdák, turisztikai jelzések ■■ Multikulturalitás, hagyományok, épített örökség ■■ Etnikai és vallási diverzitás ■■ Demográfiai heterogenitás ■■ Fazekasság tradíciója, egyedi fehér kerámia ■■ Erős kollektív tudat és lokális memória, mondavilág, legendák ■■ Marketálható kulturális örökség - épített örökség, ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ 22
templomok, emlékhelyek, temetők-sírok, neves halottak, Tündérvár, várromok Közös etnikai örökség Magyarországgal Mobilizálható vélemény-vezérek és helyi elitek Relatív ismertség és látogatottság Idelátogató turisták Hírnév – Révi-Zichy Barlang, Révi szoros, Nagymagyar barlang, más természeti objektumok Kapcsolatok kolozsvári és nagyváradi oktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel Erős intézményi és közösségi háttér Önkormányzati támogatás NGO-k léte EKE szerepvállalása a helyi turizmus promoválásában Sóvám ünnep, Pünkösdi Garda ünnepség emléke, Falunapok, Sonkolyos Fest Vállalkozások Létező és működő turisztikai vállalkozás
GYENGESÉGEK
■■ Infrastruktúra ■■ Kevés szálláslehetőség ■■ Erős függőség a gáttól ■■ Magas kitettség a természeti folyamatoknak – eső, áradás, szárazság ■■ Gondozatlan turistaösvények ■■ Kockázatos a síneken, alagútban való közlekedés a Révi barlang irányába ■■ Kevés információs panó, problémás tájékozódási lehetőségek ■■ Objektumok megközelíthetősége veszélyes – vasúti síneken való közlekedés ■■ Az infrastrukturális beruházások lassú üteme – híd, vendégház, piknik telek ■■ Sok szemét és a szemetesek hiánya ■■ Rongálás és a gondozatlanság érzete ■■ Turinform iroda hiánya ■■ Bicigliutak hiánya ■■ Latens feszültségek ■■ Lappangó konfliktusok a helyiek és a turisták között ■■ Nem megfelelő kooperáció a környékbeli önkormányzatok között ■■ Etnikailag eltérő elvárások a fejlesztésektől román és magyar tekintetben ■■ Roma- nem-roma feszültségek lehetősége ■■ A turizmus szezonalitása ■■ A megfelelő branding és promóció hiánya ■■ Demográfiai problémák ■■ Know-how deficit (a potenciális vállalkozók esetében – a vendéglátás terén ■■ Elöregedő népesség ■■ Fiatalok elvándorlása ■■ A magasan képzettek mobilitása ■■ A természeti és kulturális potenciál alulértékelése ■■ Gondozatlan természeti objektumok ■■ Kevés turizmus profilú vállalkozás ■■ A fazekasság hagyományának a hanyatlása, rentabilitás hiánya ■■ A helyiek és a turisták közötti kapcsolat relatív hiánya ■■ Lakossági szkepticizmus a fejlesztés lehetőségével kapcsolatosan ■■ Poszt-szocialista örökség hatásai ■■ Dezindustrializáció ■■ Munkanélküliség, egyenlőtlenség ■■ Túlzott individualizmus, kooperáció-ellenesség
LEHETŐSÉGEK
■■ A természeti potenciál optimális kihasználása ■■ Alternatív útvonalak promóciója ■■ Újabb objektumok felleltározása, brandesítése, promóciója ■■ Információs pontok felállítása ■■ A kulturális potenciál kihasználása és kommunikálása ■■ A fazekasság beépítése a turisztikai kínálati csomagokba ■■ Tájház kiépítése ■■ A multi-etnikus és multikonfeszionális jelleg promoválása romániai és magyarországi turisták irányába ■■ A szálláshelyek számának a növelése, helyi mikropanzióhálózat kiépítése ■■ Turisztikai termékportfólió és kínálati csomagok ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■
diverzifikálása és célirányos promóciója megfelelő piaci szegmensek irányába Gasztro-turizmus kiépítése, specifikus román és magyar ételekre illetve helyi italokra alapozva A Memory&Heritage turisztikai termékcsomag kiépítése és promóciója – történelmi múlt, közelmúlt prezentációja és promóciója A Learning turisztikai termékcsomag kiépítése és promóciója - tanulmányutak A helyi tevékenység-skála bővítése – halászat, vadászat, madarászat, denevér-megfigyelés, szórakoztatás és ezek promóciója Intézményesített train-spotting események Profi sportversenyek szervezése a térségben, ezek meghonosítása a térségben Amatőr vetélkedések szervezése, kincsvadászat-jellegű események Kapcsolatok erősítése A mikrorégió önkormányzatai közötti intézményes kapcsolatok erősítése Közös turisztikai kooperációk kezdeményezése Testvértelepülési kapcsolatok mentén történő turisztikai promóció Váradi, kolozsvári, élesdi oktatási intézményekkel, szakmai és szabadidős, sport és hobby szervezetekkel a hely kihasználása érdekében –tanulmányutak, élményutak, közösségépítő utak kialakítása céljából Sportolásra alkalmas helyszínek kialakítása Regionális és határmenti turisztikai hálózatokba való integráció, kiemelten a Hajdúszoboszló központtal működő körforgásba AZ EKE, Zöld Erdély, Lets do it Romania, WWF és hasonló szervezetek „hírvivőként” való felhasználása – pioneering és messagering alapon A visszatérő turisták kontabilizációja, hűségkártya alapú mpenzáló pontrendszer kialakítása A nagy nemzetközi internetes turista honlapokon való megjelenés (Hostelworld stb.) A new médiában való kalibrált promóció (BTL, mikroblogok, fórumok-közösségi oldalak) Követhető és sikeres példák felmutatása
KOCKÁZATOK
■■ Tágabb gazdasági és társadalmi kontextus kockázatai ■■ A gazdasági válság mélyülése ■■ Az átlagos lakosság elszegényedése, a vásárlóerő erodálódása ■■ A turizmusra költött összegek csökkenése – az EU, a Kormány és a háztartások esetében ■■ Turisták számának a drasztikus csökkenése ■■ Pályázható források csökkenése ■■ Vállalkozások csődje ■■ Tőkehiány ■■ Természeti csapások ■■ Tartós szárazság, extrém évszakok ■■ Árvíz, esőzések ■■ Adminisztrációs és közösségi problémák ■■ Kooperációs problémák önkormányzatok között ■■ Konkurencia a szűkös erőforrásokért ■■ Lakossági érdektelenség ■■ Konfliktusok a közösségen belül ■■ Központi, kormányzati támogatás-rendszer hiánya (mint pl. Mo.-on a Szép Kártya) ■■ Ellenőrizetlen vadturizmus ■■ Rongálás ■■ Szemetelés ■■ A turisták számának hirtelen megnövekedése ■■ Konfliktusok a helyiek és a turisták között
23
SWOT elemzés – általános megállapítások Rév turisztikai fejlesztésének érdekében SWOT elemzést végeztünk, kideríteni, hogy melyek azok az erős pontok, amelyek a helyi turisztikai termékek és brand kemény magját képezhetik a jövőben, illetve ezek alapján melyek azok a lehetőségek, amelyek az esélyegyenlőség elvének tiszteletbe tartásával hosszabb távon – értsd 5-10 évre – fenntartható turisztikai fejlődés szilárd alapját képezhetik. Természetesen a módszer jellegénél fogva a gyengeségeket illetve a leselkedő kockázatokat is számba vettük. Az elemzés empirikus alapját a rendelkezése álló statisztikai adatsorok, helyszíneken végzett megfigyelések, lakosokkal és turistákkal, valamint a helyi elitek képviselőivel lefolytatott interjúk és informális beszélgetések képezik – az adatokról lásd részletesen a Módszertani függeléket. Bár SWOT elemzésünk elsősorban Révre fókuszált, részletesebben is kitértünk a Rév központú kistérségre (értsd a Vársonkolyos-Barátka-Rév tengely körül húzódó organikus településszerkezet által képezet turisztikai mikrorégióra. Hiszen ez a turizmus terepe, aztán az objektumok sem az adminisztratív határokon belül lokalizálhatók. A továbbiakban vessünk egy részletesebb pillantást a legfontosabb eredményekre. Erősségek Az erősségek között kiemelten meg kell említeni a földrajzi és természeti adottságok egész sorát: a biodiverzitást, a széles skálán terjedő flóra és fauna ritka fajait, valamint a számos (cseppkő) barlangot, sziklaszurdokot, a különös klímát, amelyek a Körös vizével kiegészülve egy értékes természeti ökoszisztémát képeznek (az általános természeti jellemzőkről lásd a Természeti adottságok alfejezetet). A természetvédelmi terület státus mindezt kiemeli (A Szoros és környéke a Natura 2000 hatálya alá esik). Mindez együttesen nagyon erős és markáns vonzerőt képez, ami egyben a helyi turizmus kemény, meghatározó magját is képezi. További erősségnek számít a kistérség földrajzi elhelyezkedése: a román-magyar határközeliség lehetőséget nyújt egy tágabb turisztikai körforgásba való bekapcsolódásra – pontosabban ennek fokozására és a turisztikai kapcsolatok intenzitásának növelésére. A kistérség könnyen megközelíthető, az ide vezető úthálózat jó, működőképes, a közelben van határátkelő, valamint Nagyvárad vonzáskörzetébe is beleesik (a közelebbi Élesd és a nem túl távoli Kolozsvár mellett); a vonattal való megközelítés is megfelelő, többféle árfekvésben és időpontban. A megközelítési lehetőségekről és a szükséges időtávokról lásd az Mellékletben lévő táblázatokat. A természetben jelzett turistaútvonalak vannak, amelyek megközelíthetővé teszik a látogatható objektumok döntő többségét (lásd majd ezeket alább). A primér infrastruktúra működőképes: a Révre vezető autóút minősége jó, a kommunikációs lehetőségek adottak – a telefonjel erős, mindegyik szolgáltató lefedte a térséget. A mobiltelefon minden korlátozás nélkül használható, a 3G adatátvitelt is lehetővé tesz. A turisztikai infrastruktúra alapjai adottak: kemping, panzió, étterem működik, a településen van sportcsarnok, focipálya, tehát a társas sportolás lehetőségei adottak – a természet képezte adventure- és adrenalin sportlehetőségek és facilitások mellett. A település maga urbánus jellegű, alapvető - de korántsem elégséges - turisztikai jelzések vannak a környező településeken is. A főbb barlangok irányai ki vannak táblázva. A kistérség – és kiemelten Rév – további erősségeihez tartozik a Multikulturalitás, a helyi hagyományok széles tárháza. Ide tart a térségre általánosan jellemző társadalmi sokszínűség, az etnikai és vallási diverzitás és tolerancia, amit a közös lokális tudat a legenda- és mondavilágban örökített meg. A fentiekkel összhangban megjegyzendő az épített örökség: a különféle felekezetű és stílusú templomok, temetők, emlékhelyek, a Tündérvár – csak néhány a látogatható objektumok közül. Híd szerepét töltheti be Magyarország és az ottani turisták felé a szomszédos országgal való közös kulturális örökség és történelmi múlt, a Románia többi térségével való szerves kapcsolat mellett, amit a helyi románajkú közösség biztosít. A fazekasság hagyománya és még létező gyakorlata kiemelt elem ebben az egyenletben. A kistérség másik erőssége, hogy ismert a turisták adott szegmensei előtt: notorietása és vonzereje van (tehát fokozható potencialitása) elsősorban a természetjárók-barlangászok, extrém sportokat űzők, piknikezők, valamint a flóra, fauna és természeti adottságokat tanulmányozók számára (ezt a kört kell mindenképpen kibővíteni). Ez a pozitív – értsd „szép táj, sok barlang” – image a Nagyvárad-Kolozsvár tengelyen élők mentális térképéig kiterjed. Magyarán, a kistérség hírneve „kilép” a szűkebben értelmezett Rév-Vársonkolyos-Barátka településrendszer határaiból. Ennek a hírnévnek a Révi Zichy cseppkőbarlang a legfontosabb hordozója, amit a 2006 óta a Nagymagyar barlang előtti tisztáson rendszeresen megrendezett Sonkolyosi fesztivál egészít ki, a Nagymagyar barlang mellett.
24
A turisztikai fejlesztés szempontjából még megjegyzendő a helyi véleményformáló elitek többségére jellemző fenntartható fejlődés-párti attitűdje, valamint a helyi önkormányzatok eddigi lépései és kezdeményezései, pályázatai. Az EKE szerepe szintén fontos a helyi turizmus szervezésében és promoválásában. Gyengeségek A gyengeségek sorát a fejletlen turisztikai infrastruktúra nyitja: kevés a szálláslehetőség, ezek árait az idelátogató turisták többsége sokallja. A térségben működő (kolozsvári, nagyváradi élesdi) turisztikai ügynökségek kínálatából hiányzik révi pihenés-kikapcsolódás. A szervezett és intézményesített formában megvásárolható turista csomagok többnyire a fiataloknak szánt extrém sportok kedvelőinek kínálnak testmozgással kapcsolatos turisztikai termékeket. A rafting révén Körösre ráépített kaland-sportolási lehetőségek nagyon magas fokon függnek a gát működésétől, valamint erősen kitett a természeti folyamatoknak – elsősorban a bő esőzésekre, tartós szárazságra gondolunk, mert a vízhez (Köröshöz) kötött. A turistaösvények elhanyagolt benyomást keltenek, elbokrosodott részeken vezetnek, pillanatnyilag a térség zászlóshajójának számító Zichy cseppkőbarlang fizikai megközelítése nagyon veszélyes és az alagút miatt pedig kockázatos. A síneken való megközelítés nagymértékben korlátozza az idelátogató közönség profilját és volumenét (például szervezett osztálykirándulás vagy idősek, mozgáskorlátozottak barlanglátogatása egyenesen lehetetlen). A (lehetséges) balesetek pedig elrettentő hatással vannak. Az információs panók száma alacsony, a rossz tájékozódási képességgel rendelkező vagy kevésbé elszánt átlagos turistát elbátortalanítják a helyenként alig látható festett jelzések. Bár az idelátogató és a potenciális turisták egyharmadának körében kifejezett óhaja kerékpározás, kialakított/ karbantartott bicikliutak nincsenek, ami másik gyengeséget jelent. A fenti problémákat mérséklő, megoldó infrastrukturális beruházások üteme lassú – a híd, menedékház, piknik-telek kiépítésére gondolunk. További gyenge pont – az idelátogató turisták visszatérő motívumaként – a térséget egyre inkább jellemző eldobált szemét mennyisége és a szemetesek hiánya vagy ezek alulhasználtsága. A helyiek és/vagy fegyelmezetlen turisták által otthagyott szemét meghökkentő kontrasztban van a térség fő vonzerejének tekinthető természetes táj képzetével. Hosszabb távon ez akár a térség spontánul kialakult brandjét és hírnevét is veszélybe sodorhatja, a hozzá kapcsolt jelentések tartalmát módosíthatja! (Az interjúkban és spontán beszélgetések során elhangzottak visszatérő panasza volt a szemét-kérdés). Ehhez a gyengeséghez kapcsolódik a rongálás is – helyenként megrongált információs panót vagy szemeteskukát látni. Aztán, a gyengeségek sorát tovább szaporítja a helyeik és egyes turisták közötti latens (lappangó, felszín alatti) feszültség. Jellemző, hogy a helyiek a turistákat, a turisták pedig a „hanyag” helyi népesség egyes tagjait azonosítják a szemetelőkkel és rongálókkal. Pillanatnyilag másik gyenge pont, hogy az idelátogató turisták jó része semmilyen társadalmi és gazdasági kapcsolatban nincsen a helyiekkel, a helyi gazdasági folyamatokkal: szemléletes, hogy a megkérdezett helyi emberek „tudnak” a turistákról, de további ismereteik, netán kapcsolataik már alig vannak. Az idelátogatók között pedig elfogadott vélekedés, miszerint „semmi okom a faluba menni”. Magyarán, a helyiek és turisták párhuzamos, külön kisvilágokban mozognak, ami között hiányzik a rutinszerű átjárás, az intenzív interakció. Mindezeket csak fokozza a kistérségben a romákkal szembeni bizalmatlanság, ami a turizmus fejlődése ellen hat: a rossz hírnév kedvezőtlen következményeket produkál. A jelenlegi turizmus ciklusa szezonális, tél idején kvázi szünetel, ami részben a másik gyengeségnek, nevezetesen a monoprofilú (kaland-központú) és szűkös turisztikai kínálatnak, valamint a jól marketált brand és a szisztematikus promóció hiányával is magyarázható. A gyengeségek között még a kulturális potenciál alulértékelését/ki nem használtságát azonosíthatjuk: például a fazekasság tradíciójára és még halványan élő gyakorlatára vagy a Tündérvár megmaradt romjaira gondolunk, ami alig vagy egyáltalán nem értékesített. A fenti gyengeségek jó része azonban kezelhető, az erősségek számos lehetőséget jeleznek. Most ezeket vázoljuk tömören. Lehetőségek Egyfelől, a természeti- földrajzi-földtani potenciál optimális szintű értékesítése és kihasználása növelheti a kistérség vonzerejét. Alternatív turiastútvonalak, ösvények kialakításával, újabb turisztikai objektumok felleltározásával
25
szélesíthető az „eladható” látványosságok skálája, a termékcsomagok palettája. (Részletesen lásd a következő fejezeteket). Aztán, újabb információs pontok felállítása nem csupán a turisták jobb eligazodását szolgálná, hanem a település szívében felállítandó információs központok „bevinnék” az idelátogatókat az ittélő közösségek közé, tehát a szükséges társadalmi kapcsolatokat és kommunikációt generálná. Másfelől, a kulturális örökség köré új, komplementer termékcsomagokat lehet kialakítani, ami szélesebb és heterogénebb turistacsoportokat, többgenerációs családokat is vonzhatna: a fazekasság kiaknázása és felmutatása, egy esetleges multietnikus tájház felállítása, magyarországi mintára szervezett etno-kulturális, de szórakoztató programok a fiatalokat idekísérő idősebbek számára lehetne attraktív. Mindezt facilitálná és erősíteni egy helyi, agro- jellegű vendégszállás hálózat kialakítása azon családok/háztartások részvételével, akik erre megfelelő feltételekkel rendelkeznek (fürdőszoba, vendégfogadásra alkalmas külön szoba, vállalkozói hajlandóság). Mindezzel diverzifikálódna a kínálati oldalt, profitot termelne helyi háztatások számára, serkentené a konkurenciát és multiplikatív hatása is lenne. Mindezzel párhuzamosan a lehetőségek között kiemelt a turisztikai termékportfolió és a kínálati csomagok kiszélesítése és célirányos promóciója a megfelelő piaci szegmensek felé: itt a regionálisan specifikus román és magyar gasztró és italokra épített „élvezeti” csomag, valamint a nyugaton jól bevált, a gasztrót kísérő Memory és Heritage termékcsomag felépítése a román-magyar történelmi múltra alapozva, illetve a Learing-tanulmányutak meghonosítására alkalmas programok, útvonalak, helyszínek kialakítása. Mindezeket a szabadidő töltési tevékenységek kibővítésével szinkronban. A profikat és az amatőröket megcélzó sportesemények és vetélkedők szervezése tovább szélesítheti az idelátogatók körét. A train-spotting gyakorlatok intézményesítése további lehetőséget képez, aminek az alapjai már jelenleg is megvannak a sorosban. A turizmus és vendéglátás szervezésével foglalkozó „kör”, vagy „egyesület” szervezése katalizátor szerepet tölthetne be, az érdekelt szereplők közötti kapcsolatok megerősítésével. Az önkormányzati aktorok közötti szorosabb együttműködés, érdekegyeztetés, intézményes érdekképviselet, a közös célok megfogalmazása a kistérségi „turizmus-ügyét” szolgálná – közös pályázatok, infrastrukturális beruházások, regionális promóciók mentén. A környékbeli oktatás, szabadidős, hobby és sportegyesületekkel és intézményekkel kialakított, megerősített és intézményesített kapcsolat és partnerség számos lehetőséggel jár: speciális csoportok – tanulók, oktatók, kutatók, sportolók, hobby-körök – látogatást tenni rendszeressé, akik hírvivő, híd szerepet tölthetnek be a tényleges turisták irányába a hely és a turisták piaca között Romániában és Magyarországon egyaránt. Kockázatok A kockázatok tekintetében csak néhány: a tágabb gazdasági és társadalmi kontextus változásai (a gazdasági válság akutizációja, elszegényedés, a háztartási költségvetések szerkezetének átalakulása, vállalkozások csődje), a természeti csapások, illetve – talán legfontosabb kockázat – az ellenőrizetlen vadturizmus, ami tovább növelheti a rongálások mértékét, a szemetelést, valamint a helyiek egy része és a turisták közötti érdekellentétet, konfliktust. SWOT – Összefoglalás Rév Szintetikusan összefoglalva, kijelenthetjük, hogy a Rév környéki településeket is akadálymentesen lehet megközelíteni autóval, a település infrastruktúrája jónak mondható. Réven mindenhol a gyalogosok számára kialakított járdák vannak, amik jó állapotban vannak és a turisták is könnyen használhatják. Ez a megállapítás csak Révre érvényes, a másik két település esetében nem érvényes, kivéve a központot. Rév – akárcsak Sonkolyos és Barátka – vonattal is könnyen megközelíthető, mindkét irányából. Van állomás, megálló, illetve a révi barlanghoz kb. két kilométerre egy megálló is („halta”). A Kolozsvár-Nagyvárad és visszajáratok jó része meg is áll. Problémás, hogy a vonaton a kalauzok csak román nyelven beszélnek, illetve nem pontosan tájékoztatják a turistákat a megállók tekintetében. A mikrorégió mind Kolozsvár, mind pedig Nagyvárad vonzáskörzetéhez beletartozik (az E60-as út ezt kiemeli). Rév környéke ebből a szempontból „benne van” mind az autós, mind pedig a vonattal utazó nagyközönség, turisták számára „kirándulásra, látogatásra alkalmas helyek” mentális térképén (a „hely” a nagyváradiak és a kolozsváriak mentális térképén is úgy szerepel, mint „szép kirándulóhely, ahol sok a barlang és a szikla” Relatív nagy probléma érzékelhető a turisztikailag értékesíthető helyszínek tekintetében. A révi barlang fele irányító jelzőtábla kicsi, a tornaterem mellett elhelyezve nehezebben észrevehető, külföldi turista számára pedig elbizonytalanító, mert a tornaterem mellett elhaladva hiányoznak a további táblák, a kövezett út pedig a vasútvonalhoz vezet, a barlang
26
felé gyakorlatilag a síneken kell menni, ami életveszélyes, külföldi számára elképzelhetetlen, elbizonytalanító. A másfél kilométeres távon a turistajelzések alig észrevehetőek, ha mégis, akkor a turista könnyen úgy vélheti, hogy a vasutasok számára való – a kis nyomtámlán lévő piros nyilakra gondolok. A helyzethasonló a többi település esetében is, pl. Sonkolyoson a Nagy Magyar barlang fele vezető úton, illetve ott is csak a denevérekről szóló nagy táblák vannak. Magyarán, jelenleg a révi cseppbarlanghoz vezető „út” problémás. A Rév központjában elhelyezett turista-tábla nagyon jó, beszédes, jól illusztrál, de sajnos csak román nyelvű. Külföldiek nem értik, más információs központot meg nem találni. A másik két településen hasonló tábla nincsen, csak „A szakács háza” panzió és étterem parkolójában. Szükségesek ezek a táblák, lehetőleg több nyelven. Egyébként Rév magyar neve mindenhol szerepel a település határait jelző helységnévtáblákon és a magyarországi magyar nyelvű turisták számára fontos, otthonosságot sugallhat. A településeken kívüli látványosságokhoz vezető utak mindenhol kövezettek, autóval jól megközelíthetőek, de Nyugatot járt családos turisták számára attól messze elmarad. Az út mellett sok szemét, vágatlan fű, gyom és bokor, ami a rendezetlenség benyomását kelti. Ezek a problémák kis odafigyeléssel azonban javíthatók. Az ösvények helyzete még rosszabb, a turistajelzések bár vannak, helyenként nagyon kopottak, sok helyen maguk a kisebb barlangok magas bozóterdővel vannak körbevéve, az ösvények elhagyatottság benyomását keltik. Ezeket is kisebb munkával – esetleg helyi önkéntesekkel – könnyen rendezni lehetne. A települések általános állapota tekintetétben megfigyeléseink szerint nagy különbségek vannak Rév és a másik két település között. Rév, mint település – valójában a községközpont – egy erősen városias jellegű településnek tűnik: rendezett, tiszta, az utak állapota nagyon jó, járdák vannak, az épületek állaga jó, a központ kisváros benyomását kelti, a településen könnyű eligazodni, a térszerkezet logikus, kiváltképpen, ha előtte a turista a nagy térképet megnézni, ami a központban van elhelyezve – ez csak román nyelvű, sajnos. Szemetest nehezebben lehet találni. A településen sokféle üzlet van, gyakorlatilag helyben bármit be lehet szerezni, ami egy pár napos ittléthez kell (van több élelmiszerbolt, vasüzlet, kocsmák, turkáló, még használt elektronikus cikkeket forgalmazó bolt is van). Sok templom van, az út menti sáncok takarítottak, rendezettek. Van középiskola is, javított kultúrház, alapítványi ház. Az összbenyomás nagyon jó, kellemes hely, rendezett, befogadó. A lakóházak rendezettek, takarosak, a telkek viszont rendszerint kicsik, szűkek. A házak közül több alkalmas vendégfogadásra. A településen van egy hatházas kis kemping, három panzió, egy étterem, közel a vasúti megállóhoz. A településen több természeti látványosság van, illetve van zsidótemető, kilátó, rafting kikötő. (Lásd lista). Tornaterem van, a focipálya szintén használható. Probléma lehet, hogy a vonattal ideérkező turista a kemping környékére érkezik és emiatt magát a falut nem is látja, érdeke is alig van, hogy bemenjen. De előny is lehet, mert relatív közel mindent megkaphat: barlang, szállás, étkezés, sportolás, pihenés, rafting, sétálás a természetbe. A helyszín merítése jó, a román oldalon (Románia) a többi településhez viszonyítva relatív nagy turisztikai potenciállal rendelkezik. Barátka tipikus rurális település. Vársonkolyos ipari település benyomását kelti, a központ a falurendezési terv tipikus áldozata, amit kiemel a monoindusztriális jellege. A Nagymagyar barlang mellett több turista megfordul, látszólag a barlang vonzásában. A barlangnál többnapos táborozásra rendezkednek be a (vad)kempingező turista családok – gyermekekkel -, áramot a táborozók egy oszlopról „vesznek”. A térség ad helyet az egynapos, autóval érkező, „la un mic, la un gratar” jellegű vad-piknik látogatásoknak is. A sziklafalnál megfelelően részletes információs tábla van a mászás körülményeire vonatkozóan. A denevéres táblákon kívül a barlangra utaló, illetve a további barlangokat jelölő tábla már nincsen. A barlang látogatása lehetséges, nagyon olcsó, némi eligazítás, magyar nyelven. Sajnos flyer, részletesebb információkkal már nem szolgálhattak. Az önkéntes segítőkész volt, igyekezett, de például a látogatókra vonatkozóan (kik, mikor, hányan, honnan) semmit sem tudott mondani, látszott, hogy ez a kérdéskör fel sem merült. Mentősök helyben voltak, a barlanghoz mi mentünk, de lámpát szolgáltak. A barlang szép, látványos, a vízen keresztül vezető hídon való átkelés élmény, érdekes, hogy a turista felügyelet nélkül bemehet. A többi barlangról lényegében az átlagos turista semmit sem tud meg, ha kérdez, akkor még egyre utalnak, de nem ajánlják, „mert az koszos, gondozatlan”. Talán ezeket is marketálni kellene, a nagyobbakat önkéntesekkel, közmunkával kitakarítani.
27
Az ide vezető makadámút járható, de táblák is sincsenek, csak olyan jöhet, aki a helyiektől érdeklődni tud. Románul nem beszélők maguktól nehezen találnak ide, a letérő nem jelzett a vasút előtt. A központban van egy tábla, ami elég kicsi. Barátka szokványos és átlagos település. A központja a szokásos látképet nyújtja. Itt is van állomás. A Rév központú kistérség számos turisztikai potenciált „rejteget”, többségük az átlagos idelátogató számára is nyilvánvaló. Az objektumokat egykönnyen nem lehet megtalálni. A településekre könnyű eltalálni, de onnan a megnézhető helyszínekre már sokkal körülményesebben.
PEST elemzés Rév és környékének turisztikai állapota A fejlesztési és fejlődési lehetőségek minél pontosabb azonosítása céljából elvégeztünk egy PEST elemzést is, a tágabb, kontextuális tényezők felleltározása végett. A politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai tényezőket az alábbi szintetikus táblázatban foglaltuk össze. A PEST elemzés a politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai tényezőket veszi számba a Rév központú turisztikai fejlesztésre vonatkozóan. 5. Számú Táblázat: Rév és környékének PEST elemzése
Kritériumok Jogi helyzet Szabályozás trendjei Ügyintézés Forráskeresés Általános politikai helyzet
Politikai tényezők
Gazdasági tényezők
Natura 2000 hatálya alá eső törvényes szabályozás
Alacsony vállalkozói potenciál
Jövőre vonatkozóan további megszorító törvénykezés esélye (vendéglátásra, a természet-kihasználására vonatkozóan)
Magas cégalapítási tranzakciós költségek
Kritériumok
Magas adók
Vállalkozói potenciál
Gazdasági válság
Cégalapítás
Bürokratikus és nehézkes ügyintézés
Szponzorok hiánya
Általános gazdasági helyzet
Tevékenységek szezonalitása
Nehezedő pályázás, forrásszerzés
Üzemanyag árának növekedése
A gazdasági tevékenységek jellege
Politikai instabilitás s bizonytalanság az országban, térségben és a világban
Pillanatnyilag kevés kliens a helyi gazdasági körforgásban (turista)
Választási klíma
Inkubátorház, támogatás
Társadalmi tényezők
Kritériumok Életstílus elemek
Technológiai tényezők Növekvő smartphone ellátottság GPS navigáció meghonosodása
Kritériumok
App-okban rejlő lehetőségek
Technológiai ellátottság
On-line promóció lehetősége
Használat Információforrás
Domináns minta
Vadkempingezés, mint tipikus turistaviselkedés
Környezettel szembeni domináns minta
A környezettudatosság hiánya
Következmények
A turisták negatív hatása a természetre
A turisták számára az internet képezi az egyik fő információforrást
A turisták számára a személyes kapcsolatok képezik az egyik fő információforrást
A digitalizálódás a potenciális turista szegmensek körében is terjed
Információforrás
28
Kedvező trendek a turizmusban, a turisták a helyi desztinációkat preferálják
Facilitáló tényezők
Amint az látszik, a politikai tényezők elsősorban az instabilitást és a bizonytalanságot jelentik, de egyben a természetre, és a természet (ki)használásra vonatkozóan egy regularizációs trendet is: a jelenlegi Natura 2000 által jelentett szabályok mellett további szigorító törvényekre lehet számítani a közeljövőben. Az EU-s források bevonása, a pályázás nehézkes és vélhetően az is marad. A gazdasági tényezők pillanatnyilag nem kedveznek a nagy volumenű beruházásoknak, a vállalkozások alapításának a kedvezőtlen véleményklíma mellett a bürokratikus ügyvitel is gátat vet. A magas adók és illetékek hatása negatív a helyi turisztikai profilú vállalkozások alapítására nézve, azonban a helyi kezdeményezések és az inkubátorház hatása ezt ellensúlyozza. Az üzemanyag árának folyamatos növekedése negatív tényező ugyan, de egyben a 100 kilométeren aluli egy-három napos escape-turizmus megerősödését is facilitálja (100 km-es vonzáskörzetből növekedhet a látogatók száma). A társadalmi tényezők között kiemelendő az a változás, ami a háztartások költségvetésében, ennek szerkezetében végbement (a válság hatására). Arra gondolunk, hogy az utazásra hajlamos népesség körében megváltoztak a célpontok: egyre többen preferálnak hazai turisztikai célpontokat, a külföldiek ellenében. Ebből Rév és környéke reálisan profitálhat. (Az országos trendekről lásd kontextualizáló, bevezető alfejezetünket a dokumentum elején). Tovább, kiránduló, természetjáró turizmus esetében az elterjedt és domináns „turista-modell” a vadkempingezés, aminek súlyos negatív hatásai vannak: romgálás, szemetelés, a helyiekkel való konfliktusok. Ezen csoportok környezettudatosságának a hiánya mindezt felerősíti. A technológiai tényezők hatása kedvező: egyre nagyobb mértékben terjed az okostelefon, az internet használata rutinszerű a megcélzott turista-szegmensek többsége esetén. A GSP navigáció, app-ok, a BTL média számos lehetőséget jelent a fejlesztésre, informálásra, promócióra. PEST – Összefoglalás Összességében elmondható, hogy a kistérség turisztikai fejlesztése és fenntartható fejlődése érdekében feltétlenül szükségesek a következők: egy informáló-tudatosító és mobilizációs kampány a helyi népesség körében a turizmus hasznáról, pillanatnyi működéséről és a lehetőségekről, a környezet védelméről. Ennek két fő célja kell legyen: egyfelől a potenciális vállalkozók rekrutációját segítené, másrészt viszont megkönnyíteni a helyiek-turisták közötti kapcsolatfelvételt, a feszültségek feloldását (a helyek többségének a turizmushoz való hozzáállása a következőképpen írható le „nekem mi hasznom belőle?” valamint, „tudom, hogy itt vannak a Völgyben, de nem tudom mit akarnak”). Hasonló tájékoztatás szükséges az idelátogató turisták számára is, a környezet védelme, a szemetelés és a rongálás mérséklése valamint a helyiekkel való kapcsolat kialakítása érdekében. Aztán, szükséges egy információs központ létrehozása a települések központjába ami „beviszi a turistát a településre”, kapcsolatot teremt a helyiekkel, és nem utolsó sorban jelentős mértékben megkönnyíti a terepen való boldogulást, a látványosságok, szolgáltatások megismerését és látogatását. Továbbá, egy agro jellegű mikropanzió-rendszer és érdekszervezet felállítása több közvetlen haszonnal járna: profitot biztosítana a helyi háztartások számára, közvetlen emberi kapcsolatot jelentene a turisták és helyi családok között; facilitálná a többgenerációs turista családok idevonzását; növelné a helyi fogyasztást. Nagyon fontos a helyi turisztikai kínálati csomagok diverzifikálása. A pillanatnyilag működő természet alapú turizmus nagyon jó kiindulási alap, azonban a kínálati skála bővítésére prioritás kell legyen. (Részletesen lásd alább). Ez prioritást képez. Nyitni kell újabb piaci szegmensek irányába, ki kell építeni a kulturális- memória-örökség, gasztróélmények, tanulás alapú turizmus alapjait A közeli (magyarországi, kiemelten hajdúszoboszlói) turisztikai hálózatokra és körforgásokra való rácsatlakozás a kell legyen a további prioritás, a promóció mellett. Folytatni kell a turisztikai infrastrukturális beruházásokat illetve fejlesztéséket – híd, menedékház, illetve egy funkcionális bicikliút kialakítása és feltérképezése, promóciója.
29
Hajdúszoboszló SWOT elemezés 6. Számú Táblázat. Hajdúszoboszló – általánosan, a révi turizmussal való kapcsolat szempontjából ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
■■ Lokáció, elhelyezkedés ■■ Határközeliség Romániával ■■ Nagyvárosok közelsége – Debrecen, Nagyvárad ■■ Könnyű megközelíthetőség ■■ Infrastruktúra ■■ Fejlett és működő infrastruktúra – jó úthálózat, kommunikáció, szálláshelyek, szórakozóhelyek ■■ Ismertség, hírnév, társadalmi klíma ■■ Nagyfokú ismertség – gyógyászat és szórakozás/ kikapcsolódás ■■ Nagy, több országra kiterjedő vonzáskörzet ■■ Konszolidált és erős (státusmegerősítő) brand ■■ Magas fokú turista fluxus ■■ Erős pro-turizmus attitűd a társadalmi szereplők részéről (önkormányzat, népesség, gazdasági szereplők) ■■ Regionális turizmus-hálózat központja ■■ Szolgáltatások ■■ Diverszifikált kínálat ■■ Heterogén turisták, több piaci szegmens jelenléte ■■ Kompetitív árak ■■ Gyermekbarát szolgáltatások
■■ Turistáknak szánt szolgáltatások jellege ■■ A szállásadás jelentékeny része informálisan működik ■■ A látogatók száma stagnáló tendenciát mutat ■■ Az itt töltött éjszakák száma relatív alacsony (átlagban 3-4 éjszaka per fő) ■■ A fürdőn kívül a turistáknak kínált szolgáltatások/ programok szűkösek ■■ A város nyelvi tájképe szegényes, az idegen nyelv ismerete
LEHETŐSÉGEK
KOCKÁZATOK
■■ Gazdasági lehetőségek ■■ A szürke és fekete gazdasági tevékenységek kifehérítése, fiskalizálása, kiemelten a vendéglátás területén ■■ A vendéglátók közös érdekérvényesítő-szervezetének létrehozása ■■ Közös tarifarendszer kiépítése és közös marketing, promóció ■■ Kapcsolatok facilitálása ■■ A latens konfliktusok mediálása ■■ Közös kooperációs területek kidolgozása ■■ Fejlődés ■■ Új piacokra való belépés ■■ A határmenti kapcsolatok erősítése, a komplementaritás elvének alapján
■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■
problémás a vendéglátók-szolgáltatók esetében, ami a nem magyar turista számára kommunikációs nehézségeket jelent (például ebédnél) Nem átlátható tarifák A fürdőből való szabad ki-bejárás hiánya Nyitva tartás ideje Parkolási nehézségek Latens feszültségek A fürdő és a város közötti feszültség A város érdekei és a környékbeli városok érdekei közötti eltérés (például Hajdú-Debrecen) A kulturális potenciál alulértékelése A hajdúság tradíciójának elégtelen megjelenítése, alulpromoválása
■■ Tágabb gazdasági és társadalmi kontextus kockázatai ■■ A gazdasági válság mélyülése ■■ Az átlagos lakosság elszegényedése, a vásárlóerő erodálódása ■■ A turizmusra költött összegek csökkenése – az EU, a Kormány és a háztartások esetében ■■ Turisták számának csökkenése ■■ Pályázható források csökkenése ■■ Tőkehiány ■■ Kedvezőtlen adópolitika ■■ Növekvő üzemanyagárak ■■ Adminisztrációs és közösségi problémák ■■ Növekvő érdekellentétek ■■ Konkurencia megjelenése ■■ Attitűdváltozás ■■ Turista viselkedés változásai ■■ Új, divatos(abb) célpont megjelenése a külföldi turisták számára
SWOT elemzés – általános megállapítások Erősségek A magyarországi Hajdúszoboszló regionálisan ismert és elismert turistacélpont a termálvíz és a körülötte kiépített élményfürdő révén. A régióban a gyógy- és élményfürdőzés kategóriában (is) a legnagyobb, nemzetközi vonzereje van. Mindezek konszolidált erősségeket képeznek. A település elhelyezkedése – a Romániával való határközeliség, a nagyvárosok proximitása (Debrecen, Nagyvárad), a könnyű megközelíthetőség előnyöket képeznek, amit a jó infrastruktúra nyomatékosít; a regionális turizmus központja. Hajdúszoboszlónak a fürdő révén nagyfokú ismertsége
30
van, kialakult brand a régióban, de egyben az egész posztszocialista térségben is. így vonzáskörzete több országra kiterjedt, a volt szovjet övezetből és a Romániából érkező turisták többsége számára státusmegerősítő szerepe is van. Az ideérkezők nagy száma önmagában erősséget jelent. A helyi társadalmi és gazdasági szereplőket erős proturizmus attitűd jellemzi (fürdő, Turinform, önkormányzat, népesség, vállalkozások). A szolgáltatások skálája széles, az árak kompetitívek, az idelátogatók köre heterogén (származás, életkor, családi állapot, jövedelem tekintetében), a környezetet pedig gyerekbarát. Gyengeségek Hajdúszoboszló város egyik gyengesége, hogy a mentális térképeken azt a fürdővel azonosítják, arculata azzal teljesen egybemosódik. Továbbá, a helyi turizmus kizárólag a termálvízzel kapcsolatos szolgáltatásokra épül, ebben a tekintetben nono-indusztriális. A szállásadás jelentékeny hányada informálisan működik, amiből közvetlenül sem a város (adók), sem pedig a nagy vendéglátóipari egységek (szállodák, vendéglők) nem profitálnak. A látogatók száma – bár sokan vannak, lásd a korábbi adatokat – stagnáló tendenciákat matatnak, az itt töltött átlagos éjszakák száma relatív alacsony, nem több három egymást követő éjszakánál per fő. További gyengeség a turistáknak szánt, fürdőn kívüli tevékenységek-szervezett programok szegénysége. A város nyelvi tájképe nem tükrözi vissza, hogy az idelátogató turisták zöme külföldi, az angol nyelvű feliratok hiányoznak a városból (a nem magyar turisták kommunikációs problémákra panaszkodnak, mert helyi személyzet nem beszél angolul). A nem átlátható tarifák és díjszabások – a kombinált jegyvásárlás alkalmával -, valamint a fürdőből való szabad kibejárás hiánya, a nyitavtartás ideje szintén gyengeségnek könyvelhető el. A fürdő és a város, valamint a város és környezete (kiemelten Debrecen) között létezik egy latens feszültség. Lehetőségek A lehetőségek számottevőek: a helyi fekete- és szürkegazdaság (kiemelten a vendéglátás terén) mérséklése, a hivatalos vendéglátók erős szervezetbe való tömörülése és közös érdekérvényesítése csökkentheti a „kalóz” vendéglátók által generált turisták - helyiek, illetve legális - nem legálisak vendéglátók között konfliktust, illetve fejlesztésekre költhető plusz bevételeket jelentene az önkormányzat számára. A vendégek számának stabilizálása, esetleges növelése érdekében az új piacokra való markánsabb belépés (például Románia, Szerbia) a fenntartható fejlődés záloga lehet. A határmenti kapcsolatok erősítése a turistáknak szánt termékcsomagok komplementaritása alapján további lehetőséget képez. Kockázatok A kockázatok többsége kontextuális. A jelenlegi gazdasági válság elhúzódása a lakossági vásárlóerő erodálódását is eredményezi, ami a turisták utazási- és fogyasztói viselkedésében is módosulásokat generálhat: kevesebben költenek utazásra, csökkenhet az itt töltött éjszakák száma. A tőkehiány, a növekvő üzemanyagárak, az jelenlegi adópolitika további kockázatokat jelentenek. SWOT – Összefoglalás Hajdúszoboszló A Rév – Hajdúszoboszló közös fejlesztés szempontjából a következőket megállapításokat tehetjük. A helyszín megközelítése Romániából autóval, átlagsebességgel és a közúti szabályok általános betartásával hozzávetőlegesen egy-három órát tart (a Rév vonzáskörzetében tartózó Kolozsvár illetve Nagyváradról), a határátkelés nagyon egyszerű, gyors és problémamentes, az utazást semmiképpen nem lassítja,; az nem képez akadályt. A magyarországi útra nem kell matrica, ez az átlagos romániai autós turista számára nem jelent plusz pénzköltséget. Az útvonal mentén a települések jól ki vannak táblázva – mindkét irányba, az onnan utazók estében is Románia, Nagyvárad elérése, Rév megtalálása nem jelenthet semmilyen problémát. Összességében a közlekedés autóval nagyon egyszerű. Nem véletlen, hogy a Hajdúra igyekvő turisták zöme is autóval megy a helyszínre. Szervezett csoportok ugyanazon az útvonalon kisbusszal, bérelt vagy menetrend szerinti nagybusszal utaznak. Vonatos elérhetőségről is beszélhetünk, de Romániából, vagy Romániába ez már körülményes: ára drágább, átszállást feltételez, kell ismerni a menetrendet és az átszállási feltételeket. Ez probléma lehet amúgy a hátizsákos – tipikusan backpacker -, fiatal túrázók számára, akik nehezebben juthatnak el Hajdúszoboszlóról onnan Révre és akik az egyik kiemelt megcélozható szegmenshez tartoznak. „Vonat-kérdésben” a CFR-MÁV bármire való rábírása rendkívül nehéz, ezért ez a probléma figyelemre méltó.
31
A Hajdúról bárhová való utazás autóval relatív egyszerű, gyors is, ha a turista magyarul olvas, tudja a településneveket, és tudja hová akar menni. A táblázás jó, de meg kell szokni, hogy Magyarországon a tábla a letérő után következik. A lehetséges további attrakciók: Debrecen és Hortobágy – ide kis darabon autópályán kell menni, ahova elvben matrica kell, tehát a költségeket növeli. A fürdőhelyen vannak lehetséges desztinációk – köztük a révi kajak lehetőség –, de az interjúk és a hivatalos statisztikák szerint kevesen látogatják. Révre meg alig járnak! Akik e felől érdeklődtek, azok mind kalandvágyó fiatalok, de kevesen vannak. Az itt megfordulók döntő többsége passzív, „henyélő turista”, nehezen lehet innen el- és kimozdítani, kiváltképpen más országba és relatív messze. Ide jönnek, mint elsődleges vagy inkább kizárólagos desztináció. Hajdúszoboszló kis mezőváros benyomását kelti, enyhe szocialista beütésekkel – ami minden bizonnyal a volt keleteurópai szocialista országokból származó turisták számára egyfajta otthonosságot és kvázi-ismertséget jelent. Ez mindenképpen előny, bár a turisták expliciten ezt vélhetően nem tudatosítják, de az interjúkban is többször megjelenik, hogy könnyen elboldogulnak – a nyelvi korlát azért nem elhanyagolható. Az épületek állaga jó, de a „hajdúság” múltja – társadalmi és kulturális öröksége, jelentése – nem prezentált eléggé, a fürdő imidzsében nincs benne. A lapos, a központon kívüli negyedek rurális jellege átlagos. Az utak jók, a városban tisztaság van, az emberek nem ellenségesek. A városban vannak nagyüzletek – Tesco, Lidl – amit a low-cost turisták ki is használnak. A turisták zöme számára a város egyenértékű a fürdővel: azzal azonosítják, ide jönnek, itt töltik az időt egészen zárásig. Utána kevesen látogatják tudatosan a várost. Debrecen nagyváros, minden előnyével. De a városi származású play and pleasure célzatú turisták nem erre vágynak, de a heritage and memory számba jöhet. Itt rengeteg a látnivaló. Hortobágy szíve a Kilenclyukú híd. Itt van csárda, ami kulturális célpont is, de főleg szórakozás – értsd evés – mint régi irodalmi és történelmi hagyományokkal terhelt objektum. A híd környéke szép, látnivaló van – múzeumok, Hortobágy, lovarda, halászat. Van vonat, de ide is többen jönnek autóval, de sokan busszal is voltak a Hídi Vásár – augusztus 19. – alkalmával. Az itteni turisták bő fele helyi volt, a többi buszos külföldi, akik ide elhoztak, kevesebben autósok (a külföldiekre gondolok). Van mit látni - ez mind a természeti körülményekre és a történelmi-kulturális örökségre épül. Ezek jól karbantartottak, kultiváltak: pásztormúzeum, csárdamúzeum, lovarda (ez igénybe is vehető), halászat. Hortobágy forgalma nem túl nagy (lásd a statisztikákat). A mi megfigyeléseink szerint a fürdőzők többség nem megy el, de a romániai autós turisták egy része – tipikusan családos, elemis gyermekes, értelmiségi, átlag felett kereső aktívabb turistacsaládok – esetében létezik egy érezhető érdeklődés, hajlandóság. Ennek gátja az információ hiánya, elsősorban a román vagy angol nyelvű. Ugyanis a fürdőben a face-to-face, informális tájékozódás nem működik: ami az idejövetel esetében viszont elsődleges, meghatározó. Az internet csatlakozás is probléma – roaming, magánszállás – ami a másik információs eszköz az utazás során. Érdekes, hogy a turisták egy uticélra kalibráltan tervezik utazásaikat – ez is probléma a Révre való „áthozás” során. Láthatóan közép-európai turisták vannak itt, a hétvégi kikapcsolódásra idetért környékbeliek mellett – ezek közül sokan vonattal utaztak. Láthatóan Hajdú a célpont, Hortobágy marginális, Debrecen meg csak kivételes esetben célpont: Hajdú az escape féle „Lazy place”, sok ínformalitással (szállás, parkolás). A helyiek láthatóan és érzékelhetően profitálnak a turistákból: erre tudatosan vannak berendezkedve, kiterjedt és rendkívül hatékony, hálózati úton rendkívül jól terjedő informális vendéglátó-rendszert (is) működtetnek a formális vedéglátóipari egységekkel konkurálva, azoknak tetemes károkat okozva. A romániai turisták itthonról „tudnak”, kihez kell menni, de terv nélkül is működik a „helyinél” való megszállás. Kulcsokat felmutatva, ötletes robogós-táblás fogadtatástól, a személyes ajánlásig több technika alkalmazott. A helyiek számára mindez megélhetést jelent, megannyi informális vállalkozást – kárt okozva a formális vendéglátóknak, aki ezzel nemigen tudják felvenni az árversenyt. A fürdőre látogatók jó része – adatok szerint mintegy jó fele - így száll meg. Ez terjedt el: „nem kell foglalni, majd ott találsz többet is” alapon. Más szavakkal, Hajdúban benne van az ínformalitás: ez látszik a tájékozódásban (ismerőstől, baráttól), utazásban (többségében egyénileg, autóval és nem turisztikai cégen keresztül), szállásban (magánemberként szállnak meg, oda mennek majd vissza, azt ajánlják majd
32
másnak), parkolásban (udvaron, helyenként tilosban), sok esetben az étkezésben (Tesco-ból vásárolva, szendvicsezve, akár a fürdő területén is). A kelet-európai számára ez megfelelő lehetőség. A helyi népességgel való viszony nem konfliktusos, kölcsönösen hasznos, mondhatni organikus, mindenkinek előnyös. A turisták léte természetes, hasznos, kívánatos. Az idelátogatókat potenciális kliensnek és nem idegennek tekintik: egy más országbeli rendszám, nyelv elég ahhoz, hogy kommunikációk kezdeményezzenek. A nyilvánvaló nyelvi korlát nem akadály – egyik fél számára sem. Ez ellentétes a Réven tapasztaltakkal, ami más probléma forrása lehet. Hajdúszoboszló egyértelműen népszerű hely, sok a turista, sokan látogatják. Romániából, Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból, Ukrajnából, Oroszországból sok látogató van, többük visszatérő vendég. Bár a válság miatt a forgalom lankadt, a volumen továbbra is tekintélyes. Híre jó, vonzó, ideális az escape-ista play and pleasure, valamint a health féle turizmusnak. A révi nature/adventure a vízipark látogatóihoz kacsolódhatna: az „Igazi vízen való, igazi kaland a csodás természetben!”- elv alapján. A Rév – Hajdúszoboszló tengelyen való összekapcsolódás fő akadályai: a táv-idő arány, a más országban való lokáció (az idelátogató turisták mentális térképeiről egyelőre hiányzik a Rév), ismeterlenség, brand és marketálás hiánya a lakóhelyen). Összességében megállapítható, hogy Hajdúszoboszló számos olyan erősséggel rendelkezik, ami abszolút és relatív értelemben pozitív példaként jelenik meg a régióban, Rév számára is. Ugyanakkor elégséges turistavolumennel rendelkezik, amiből Rév is profitálhat. A városra jellemző fenntartható fejlődés érdekében viszont lépéséket kell tenni az alternatív/kiegészítő alapú (értsd nem csak a termálvízre és ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatásokra) termékcsomag kialakítására.
A TURISZTIKAIPIAC ÉRTÉKELÉSE (MARKET EVALUATION) Fogyasztói szegmentáció. Turisztikai termékeket fogyasztó piaci tipikus szegmensek Réven és Hajdúszoboszlón A turisták piacának szegmentálása A regionális turisztikai marketing terv kapitális része a turisták piacának szegmentálása. Magyarán, feltétlenül szükséges azoknak a turistacsoportoknak az azonosítása és jellemzése, akik már jelen vannak a térségben (egyszer vagy többször turistaként idelátogattak - tényleges jelenlegi célcsoport), vagy adott körülmények és feltételek mellett idelátogatnának - potenciális jövőbeni célcsoport). Mindkét csoport demográfiai-társadalmi összetétele változó (heterogén), ezért okvetlenül szükséges az ők minél pontosabb és szakszerűbb megragadása, tipizálása. A szegmentálás a tipikus célcsoportoknak szánt, nekik kalibrált turisztikai termékek kialakítása és célzott promóciója szempontjából is elmaradhatatlan. Módszertani vonatkozások A kutatásban alkalmazott módszerek alapján azt akartuk kideríteni, hogy a térségbe érkező turisták kik (elsősorban habitusuk és terepen való viselkedésük alapján), mért jöttek a térségbe-helységbe (motivációk, információ-forrás), milyen elvárásaik vannak (mit várnak el a helytől, a turisztikai szolgáltatásoktól, általában a helytől) és milyen a turistaviselkedésük (hogyan töltik ott az időt, mit tesznek, hozzávetőlegesen mennyi pénzt költenek el, mire). A tervezés szempontjából az is fontos, hogy a személyes hálózatok, illetve a kortárs csoportnak milyen szerepe és hatása van (csoportnyomás, megfelelési kényszer, divat-hóbort, identitás-megerősítés). Az alábbiakban megrajzolt típusok a helyszínen tapasztaltak és a projekt korábbi szakaszaiban szerzett statisztikai adatok és az interjúk során szerzett információkon alapulnak. A típusok relevánsak, módszertanilag a fogyasztói vizsgálatokban rutinszerűen alkalmazott VALS II. és BDA profilok alapján megrajzoltak, erre épültek. A VALS változók (kik): a jövedelem, utazás módja, a szállás típusa, életkor, a turistacsoport szerkezete-összetétele. A DBA Holiday tipológia változói (mit tesznek a helyszínen): a tartózkodás ideje, az elköltött pénz mennyisége, az utazások gyakorisága,
33
a leginkább-leggyakrabban végzet tevékenységek a terepen, az informálódás forrása. A VALS és BDA aspektusai és indikátorai, a) Társadalmi státus (szocio-demográfiai és kulturális profil, foglalkozás, jövedelem); b). Származási hely, lakhely (állandó lakhely, ahonnan utaznak és ahol élnek, hányan és kikkel utaznak, kik azok – partner, család, barátok, rokonok, ismerősök, más); c). Informálódás (honnan szerzik az információt, mi alapján döntenek, melyek a meghatározó kritériumok), d). Vonzerők a helyszínen (miket akarnak meglátogatni, miket néznek meg ténylegesen); Szálláshelyi viselkedés (hol szállnak meg, hány éjszakát, mennyibe kerül); e). Helyi aktivitás és cselekvések, helyszínek (mit tesznek a terepen reggeltől estig leggyakrabban; f) a hely általános értékelése (szubjektív értékelés). Módszertanilag úgy tartjuk, hogy a turista utazásokat a társadalmi háttér (osztálypozíció, életstílus), valamint a társadalmilag elfogadott, promovált és rétegspecifikus turista gyakorlatok (praxisok) határozzák meg (mi a „menő”, „divatos” célpont és módozat a személyes lehetőségek metszetében). A turistára jellemző döntési folyamat a következő lépésekből tevődik össze: 1. Az igény és vágy megjelenése, 2. Információgyűjtés és értékelés, 3. Döntés, 4. Utazási előkészületek és korábbi tapasztalatok, 5. Elégedettség és értékelések (Mathiesin és Wall, 1982:28 alapján). Az utazási motivációk tekintetében taszító és vonzó tényezőkről beszélhetünk. Az utazás lehet a munka kompenzációja (kilépés, radikális és időszakos szakítás a munka világából – rendszerint passzív pihenés) vagy annak meghosszabbítása (kiegészítés, annak örömteli folytatása – aktív pihenés). A tevékenységek tekintetében beszélhetünk a turista tapasztalatok fogyasztása, mint: 1. Tapasztalat, 2. Játék, 3. Integráció, 4. Klasszifikáció (Holt, 1995). A fenti tapasztalatokat két dimenzió mentén lehet felállítani: a cselekvés struktúrája, a cselekvés célja. Az előbbi értékei lehet az objektumra orientált cselekvés illetve interperszonális cselekvés, az utóbbi változó értékei pedig autotélikus (önmagára irányuló) illetve instrumentális. Ezek alapján a következő fő tevékenység-típusokkal állunk szemben. Holt tevékenység-típusai (1995, in Sharpley, 1999:181) a következőképpen néznek ki (az alkalmazott elméleti modell): 7. Számú Táblázat. A turistákra jellemző tevékenység-típusok Cselekvés struktúrája/ Cselevés célja
Autotélikus cselekvés (Az utazás önmagában cél)
Instrumentális cselekvés (Az utazás eszköz valami más érdekében)
Objektum cselekvés
Tapasztalat
Integráció
(Az utazásra fókuszál)
(Szubjektív és emotív reakciók a fogyasztás nyomán, pl. „boldog vagyok, hogy idejöhettem, megláthattam, eljutottam” – fantesies, feeling and fun)
(Az objektum fogyasztása megerősíti az identitását, csoport-hovatartozását, az én és az objektum összeolvad, pl. „Monaco-ba megyünk és a Ritz-ben szállunk meg, mert az illik hozzánk” – symbolic location
Másikra orientált
Játék
Klasszifikáció
(Az utazótársakra, a helyiekre fókuszál)
(Az utazás alkalom arra, hogy másokkal való interakcióra, kapcsolatra, pl. „lehetőség, hogy megismerjük egymást, együtt legyünk” - performance, interaction)
(Az utazás alkalom arra, hogy magunkat megismerjük, elhelyezzük magunkat a világban másokhoz képest, pl. „látjuk, hogy élnek mások és mi” – style, status, values)
A fentiek a marketing terv szempontjából azért fontosak, mert ezek függvényében kell kialakítani azokat a turisztikai csomagokat, amelyekre a jövőben „vevők lehetnek”: a rájuk kalibrált és nekik célzott szolgáltatásokat – esetünkben turistaútvonalakat – kidolgozni. A jövedelmeket az alanyoktól az interjú során megkérdeztük, majd azokat egy ötös fokozatú skálán helyeztük el (ezek orientatívak, relatív értelemben értelmezendők). A típusok megnevezése természetesen metaforikus, az esetek többségében maguk az alanyok narratívája alapján kölcsönöztük a típusok megnevezésére. A turisták szegmentálására az alábbi elméleti sémát alkalmaztuk: A továbbiakban a típusokat fogjuk leírni, az igény megjelenése – informálódás/döntés – tevékenységek tengely mentén típusonként modellezzük a fogyasztói magatartás ezen állomásait.
34
Tipikus turista szegmensek Réven 8. Számú Táblázat. Tipikus turista szegmensek és jellevonásaik Réven. Szegmensek I. Dimenzió/ Megnevezés Jövedelem Átlagos életkor
Szállás típusa Tartózkodás ideje Utazás módja Információ forrása
Utazás jellege
Utazás elsődleges célja
Tevékenység típus
1. „Szeretjük a természetet”
Átlagos vagy Átlagosnál alacsonyabb Inkább fiatalok, egyetemisták
2. „Adrenalin” Magas, vagy Nagyon magas Fiatalok és Középkorúan
Sátor, kemping, Szervezetten, magán-szálláson panzióban, vagy kempingben Maximum Hétvége vagy három nap Több nap Leggyakrabban hétvégén Vonat vagy Autó, Autó Ritkábban busz Internet, Más természetjáró ismerős, Barát Informális, Egyénileg szervezett Kikapcsolódás, munkától való elszakadás, Természetben levés Tapasztalat és Játék
4. „Családi nyaralás”
5. „Week-end piknik”
Középkorúak gyerekekkel, Baráti családokkal
Fiatalok
Nem szükséges
Vadkemping
Vadkemping
Egy napos
Többnapos,
Átlagosnál magasabb vagy Magas Idősebbek
Alacsony vagy Közepes
Hetes
Közepes és Alacsony
6. „Külföldi bevállalósak” Közepes vagy Magas (hazai reálértékben) Fiatalok,
Érett felnőttek Backpackers Panzió
Rendszerint egy Változó, de nap, Maximum maximum egy két nap hét
Autó, kisbusz
Autó
Autó, vonat
Autó, vonat
Internet
Szakmai vagy hobbyszervezet (pl. EKE)
Barát, ismerős
Barát, ismerős
Internet, hirdetés, ismerős
Szervezett
Intézményi keretben szervezett
Informális, Csoportosan szervezett
Kiscsoportos vagy Egyéni
Escape, Erős élmények szerzése
Természet megismerése
Kikapcsolódás,
Játék és Integráció
Tapasztalat, ismeretszerzés
Játék, szabadidő
Kikapcsolódás Kortárs csoporttal együtt lenni, Szórakozás Játék, kikapcsolódás, alkoholizálás, zenehallgatás
Csoportosan szervezett, vagy Turisztikai ügynökséggel Kikapcsolódás Ismeretszerzés
Tipikus cselekvések
Kirándulás, Séta a természetben
Rafting, Helymászás, Barlangászás
Környezettudatosság foka Utazások gyakorisága
Magas
Magas vagy Közepes Gyakori
Nagyon gyakori, akár hetente is, „amikor lehetőség adódik rá”
3. „Habituális természetjáró”
Low-cost nyaralás
Nagyobb túra, előre kiejelölt hegyi útvonalak látogatása Nagyon magas
Sütés, főzés, pihenés, séta
„Sütögetés „la un mic, la un gratar alapon
Alacsony
Nagyon gyakori
Szabadság alatt
Nagyon alacsony Gyakori
Tapasztalat, extrém sport, ismerkedés új helyek látogatása Kirándulás, sportolás, séta Nagyon magas Nagyon ritka
Évente egyszerkétszer
35
Dimenzió/ Megnevezés Helyiekkel való viszony
1. „Szeretjük a természetet”
Ritka, Bolti vásárlásra korlátozódik esetleg szállásra, Nem konfliktusos
Projekttermék- Pozitív, támogató kel szembeni viszony Egyéb
Iskolázott városiak, akik számára a természet érték, amit óvni kell
2. „Adrenalin” Nagyon ritka
Közömbös Kiváró Elsősorban a rafting cég révén vannak itt
Fontos célcsoportot képeznek, hálózatuk mentén több turista idevonzható Számukat növelni kell Hálózatukat reklámcélból használni
Célcsoportot képeznek, ha a helyi turisztikai szolgáltatások bővülnek Piacképes keresletet jelentenek
4. „Családi nyaralás”
5. „Week-end piknik”
6. „Külföldi bevállalósak”
Nem létező
Szolgáltatások igénybevétele (vásárlás), Kvázi-feszültség a helyiekkel
Konfliktusos
Pozitív, de általa nem érintettek
Közömbös, de bevonható a gyermekek révén
Teljesen érdektelen, öntörvényű
Támogató
Szemetelnek
Külföldiek, fontos csatornát képeznek más piacok felé
Hetente többször mennek kirándulni, túrázni A turistautak karbantartásában érdekeltek
A jövőben piacképes keresletet képeznek helyi egy panzióhálózatnak
Megjegyzés
3. „Habituális természetjáró”
Nem képeznek célcsoportot, Hírvivő és katalizátor szerepet tölthetnek be, illetve
Szegény ember nyaralása, de rendezett piknik körülmények között visszavonzhatók
Rongálnak,
Ritka, de ha van, akkor harmonikus
„Érdemtelen turisták”
A családdal együtt lévő gyermekek célcsoportot képeznek
Nem célcsoport Számukat csökkenteni Szocializálni
Kiemelt célcsoport Számokat növelni kell
Nevelni
Szakmai segítséget, támogatást szolgáltathatnak
Megjegyzés: ebben a táblázatban nem szerepelnek az atipikus turista szegmensek, akik viselkedése nem modellezhető.
A fentiekben szintetikusan vázolt típusok természetesen ideáltípusok, de a meghatározó vonások és jellemzők alapján ezek relevánsan elkülöníthetőek (a valóságban ezek között némi keveredés van). A továbbiakban ezeket fogjuk tömören szemügyre venni, majd néhány megállapítást teszünk a térség turisztikai fejlesztési lehetőségeinek fényében. Rév - Szegmens 1. A „Szeretjük a természetet”. Megnevezésük metaforikus ugyan, azonban legfontosabb jellemvonása ennek a piaci szegmensnek, hogy a természetet egészében értékeli: az esztétizált táj vonzereje képezi utazásuknak legfontosabb motivációját. Pillanatnyi jövedelmüket tekintve az átlagosnál alacsonyabb vagy azzal összemérhető pénzbeli forrásokkal rendelkeznek, de a fiatalabb és városi, felfele mobilis rétegek tartoznak ide. Magasan iskolázottak (diákok vagy máris egyetemi vagy mesteri fokozatuk van), magasan környezettudatosak és nagyon gyakran kirándulnak. Természetjárásuk egyben jelent kikapcsolódást, illetve másokkal való együttlétet és tanulást, új tapasztalatot is jelent. Ehhez a szegmenshez tartozók gyakran kirándulnak, azt hobbinak tekintik: utazásaikat egyénileg szervezik, információkat barátaiktól és az internetről szerzik be, racionálisan tervezik útjaikat. Rendszerint rövidebb időre utaznak, az utazásra keveset költenek – üzemanyag-, vonat- vagy buszjegy árát – élelmet visznek magukkal, a hiányt helyben pótolják. A természetben való kirándulás és séta életmódjuk természetes velejárója: amikor lehetőség adódik, spontán elhatározás után útra is kelnek.
36
A térségben Rév és térségének hírneve, gazdag földrajzi adottságai vonzotta. Városiak, akik egyben aktívan akarnak kikapcsolódni. Változatos szállítási eszközzel utaznak: inkább vonattal, busszal, stoppal, mert szakmai pályájuk korai szakaszában még csak kevesen rendelkeznek saját autóval. Sok esetben a választott útvonal is annak függvénye, hogy azt mivel lehet a legkönnyebben megközelíteni. Stratégiai szegmenset képeznek, akik nyitottak az újra (e téren innovatívak, új útvonalakat szívesen kipróbálnak), mindég csoportosan kirándulnak. A jövőben piacképes keresletet képeznek, jelenleg egy agro-panzió jellegű hálózatnak a kliensei lehetnének. A helyiekkel való társadalmi kapcsolatoktól nem határolódnak el, velük semmilyen konfliktusuk nincsen – igaz eddig számottevő kapcsolataik sem voltak. Maximum két-három napot tartózkodnak itt, leginkább hétvégén, de amikor számukra lehetőség adódik, akkor azt a periódust is kihasználják. Számukat mindenképpen növelni kellene, a személyes hálózataik révén további hasonló profilú turista idevonzásában nagy szerepet játszhatnak. Potenciális ügyfelei lehetnek a helyi turisztikai szolgáltatásoknak nyújtó cégeknek. A révi turisták növekvő hányadát képezik, de jelenlegi arányuk tíz százalék alatti. Rév - Szegmens 2. Az „Adrenalin” típus az extrémebb sport kedvelőinek körét fedi, akik térségbe elsősorban a rafting, barlangászás, sziklamászás, sportszerű túrázás, kaland céljából érkeznek. Ők elsősorban a fiatalabb vagy az érett felnőttkorúak közül kerülnek ki, inkább az mindennapok rutinjából való kiszabadulás - escape - motivációja hajtja, az erősen élmények/tapasztalatok szerzése a cél. Aktív, magasabb státusú városiak, vagy félprofi sportkedvelők. Leginkább autóval utaznak, a szállás a szolgáltatásokat szervező intézmény/cég által biztosított. A tipikus tevékenységek: rafting, barlangászás, hegymászás. Gyakori vendégek, környezettudatosak; a helyiekkel való kapcsolataik alig vannak. Elsősorban a természeti, földrajzi adottságok miatt vannak itt. Pillanatnyilag ők képezik a révi turisták bő többségét, szezonban számuk eléri a háromezret is hétvégenként. Bejáratott csatornákon keresztül jutnak ide, amiben a helyben operáló rafting cég játszik kapitális szerepet. A helyi turizmus fejlesztése szempontjából célcsoportot képeznek abban az esetben, ha a helyi turisztikai szolgáltatások skálája bővül: például bicikli utak létesítése esetében egy helyi kerékpárkölcsönző működéséhez máris elégséges keresetet jelentenek. Sportversenyek vagy vetélkedők – például „GPS kincskereső küzdelem”, vagy „tájékozódási játékok” – elsődleges célcsoportját képezik. Jelenlegi arányuk hatvan-hetven százalék, lényegében pillanatnyilag ők a „a turisták”. Rév - Szegmens 3. A „Habituális természetjárók” szegmense folyamatosan jelen van a térségben, de gazdasági hatásuk mégis a nullával egyenlő. Elsősorban olyan idősebbekből – többségük ötven-hatvanévesek - álló természetjárókra gondolunk, akik 15-25 fős csoportokat képeznek és előre eltervezett turistaútvonalakat járnak be, pusztán a természet megtapasztalása vagy ismeretszerzés céljából. Ezen szegmens tagjainak számára a kirándulás önmagában érték, a természet mellett. Átlagosnál magasabb vagy magas jövedelmű iskolázottak rétege, akik amatőr sport gyanánt rendszeresen járják a természetet. A túrák egynapos távokra korlátozódnak – ez hozzávetőlegesen 15-20 kilométer gyaloglást jelent -, ahova kisbusszal és személyautóval utaznak; a túra az autótól-autóig tart, majd hazautaznak. Nagyon magas fokon környezettudatosak, sok esetben a turistaösvények rendbetartásában is szerepet vállalnak. A helyiekkel jószerivel semmilyen kapcsolatban állnak, a helyi gazdasági tranzakciókban kliensként nem vesznek részt. Bár szoros értelemben nem képeznek célcsoportot, de a révi turisztikai fejlődés szempontjából mégis hírvivő és katalizátor szerepet töltenek be. Szakmai segítséget is nyújthatnak új turistaútvonalak kialakításában, a látnivalók reklámozásában. Általuk a városi természetjárók hálózatai érhetők el. Tipikus példái ennek a szegmensnek a kolozsvári vagy nagyváradi EKE turistacsoportok. Szerepük stratégikus egy nagyobb horderejű tábor vagy tanulmányi út, feltáró túra alkalmával. Szalmai ismereteik mindenképpen hasznosak, a jövőben értékesíteni ezeket értékesíteni kell. A turisták nagyon kis hányadát képezik, a helyi közösség pillanatnyilag sehogyan sem profitál belőlük. Rév - Szegmens 4. Következő szegmens a „Családi nyaralók”. Az ők jövedelmei közepesek vagy alacsonyak. Idősebb párokat, vagy serdülőkorú gyermekes családokat jelöl, akik többnapos nyaralás – kikapcsolódás – céljából vadkempingeznek a természetben. Autóval érkeznek, rendszerint patakparton táboroznak, sok esetben visszatérő vendégek. Barátokkal utaznak – akik szintén hasonló szociális helyzetűek -, az időt sütés-főzéssel, pihenéssel, sétával
37
töltik. Környezettudatosságuk alacsony, de nem ők a látványosan szemetelők, az alapvető turisztikai látványosságokat meglátogatják (például barlang), de ez irányú ismereteik nagyon hiányosak. Évente egyszer-kétszer szabadság ideje alatt utaznak ide. A helyiekkel kereskedelmi kapcsolatban vannak: tőlük vásárolják a pótolnivaló élelmiszert. Amolyan „szegényember nyaralása” jellegű az ittlétük. Sok esetben konfliktusos a viszonyuk a fiatalabb, egynapos piknikezőkkel, a „Week-End-Piknik” szegmens tagjaival. A turizmus fejlődése szempontjából a gyermekeik képezhetik a célcsoportot, akik ide szocializálódtak – őket könnyen vissza lehet vonzani -, tehát a jövőben kialakítandó szolgáltatások kliensei lehetnek. Rendezett körülmények között – sátortábor kialakítása, hivatalos piknikező létrehozása – egy részük fizetőképes keresletet jelent majd. Számuk a válság hatására növekszik, pillanatnyilag az arányuk tíz-tizenöt százalék. Rév - Szegmens 5. A „Week-End-Piknik” szegmens a posztszocialista korszak másod- vagy hamadgenerációs városi fiatalok tipikus kirándulóit jelöli. Alacsonyabban képzett fiatalkorúak csoportja, akik alacsony vagy közepes jövedelmekkel, de autóval rendelkeznek, kisebb kortárs-csoportokban utaznak ide, leginkább egy napra, szórakozni. A vízpartot kedvelik, ahol vadkempingeznek, „söröznek-sütnek-miccseznek” és (hangosan) zenét hallgatnak. Utazásuk elsődleges célja a kikapcsolódás és a barátokkal való együttlét, a természet önmagában nem képez vonzerőt számukra; inkább egy hely, ahol szabadon, kötetlenül másokkal együtt lehetnek. Rendszerint az autóhoz közel táboroznak; környezettudatosságuk foka nagyon alacsony, a helyiekkel és a „Családi nyaralókkal” való viszonyuk pedig konfliktusos, viselkedésük tipikusan öntörvényű: ennek egyik következménye a szemetelés, más esetben pedig a rongálás (szemeteskuka, info-panó). Nem képeznek célcsoportot; ha számuk növekedik, akkor a valós kockázatot jelent a természetre. Pillanatnyilag a turisták olyan ötödét képezik. Rév - Szegmens 6. Végül, említésre érdemes a „Külföldi bevállalósak” szegmense. Ők életkor szerint fiatalok vagy érett felnőttek, külföldiek, kíváncsiak és egyénileg, csoportosan vagy szervezetten utaznak ide, ahol pár napot töltenek, többnyire panzióban keresnek szállást. Céljuk a kikapcsolódás mellett a tapasztalatszerzés, és az ismeretszerzés, új dolgok kipróbálása. Nagyon magas fokon környezettudatosak, rendszerint a rendetlenségre és a szemétre panaszkodnak. Kedvelt tevékenységük a természettel kapcsolatos: kirándulás, túrázás, sportolás, barlangászás, rafting egyaránt jellemzi. Ők nagyon kevesen vannak, legfőképpen a rafting lehetőség révén kerülnek a térségbe. Stratégiai célcsoportot képeznek, nyitottak. További külföldi turisták fele hírvivőként működnek, számukat mindenképpen növelni kell. Valójában a „Szeretjük a természetet” és az „Adrenalin” szegmensek külföldi keveréke – azok alcsoportjai. A Gastro, Haritage and Culture típusú turizmus számára is kiemelt jelentőséggel bírnak az Adventure mellett. Jó fizetőképes keresletet jelentenek, de minőségi szolgáltatásokat várnak. A fenti szegmenseket kiegészítik azoknak a turistáknak a csoportjai, akik Magyarországról magánalapon – rokon- és ismerős látogatásra – utaznak ide, vagy szervezett kirándulás keretében Réven vagy a környéken megállnak Székelyföldre menet. Ezek volumene nem halad meg agy kritikus küszöböt, de szerepük fontos a tervezés és fejlesztés tekintetében. Ők Heritage and Memory alapú turizmus kialakításában játszhatnak szerepet.
38
Tipikus turista szegmensek Hajdúszoboszlón 9. Számú Táblázat. Tipikus turista szegmensek és jellevonásaik Hajdúszoboszlón. Szegmensek II. Dimenzió/ Megnevezés Jövedelem
7. „Pár nap közös pihenés” Közepes vagy annál alacsonyabb
8. „Külföldön” Nagy vagy közepesnél nagyobb jövedelem
Átlagos életkor A középgenHarmincaseráció esetében negyvenes harmincasnegyvenes korosztály Szállás típusa Panzióban vagy Inkább szálloda Magánszálláson
Panzió
9. 10. „Kiruccantunk „Idősek vagyunk, a fürdőre” de ennyit megérdemlünk” Változó, nem Átlag alatti magyarországiak esetében átlag feletti vagy magas Idősek, nyugdíjas Fiatalok, korúak párban, vagy csoportban Szállodában vagy panzióban
11. „Vadfürdők”
12. „Mi is vagyunk” Helyiek
Átlagos vagy átlagos fölötti jövedelem
Változó
Fiatalok, érett felnőttek
Heterogén
Magánszálláson Szálloda, Panzió, vagy kempingben kemping Ritkábban magánszállás
ritkábban Magánszállás
Rokonoknál Tartózkodás ideje
Hétvége
Utazás módja
Autóval, Vonattal Korábbi tapasztalat,
Információ forrása
Utazás jellege
Három-négy Maximum egy Egy hét-tíz nap Hétvége, hét maximum egy nap átlagban hét Autóval, busszal, Autóval, többen, Autóval Autóval
Előzetes tapasztalat
Személyes hálózatok
Ismerősök,
Internet
Internet
Barátok
Barátok
Egyénileg szervezett
Egyénileg szervezett
Utazás Pihenés elsődleges célja Kikapcsolódás
Egyénileg szervezett
vonattal Hovatartozási csoport (pl. nyugdíjas szövetség)
közösen Személyes hálózatok
Barátok
Blogok Fórumok
Csoportosan szervezett, de informális
Csoportosan
-
Kikapcsolódás
-
Turisztikai iroda Turisztikai segítségével (ha iroda első alkalom) segítségével (all inclusive, de ez ritkább) Passzív Kikapcsolódás Gyógyászat, kikapcsolódás pihenés Együttlét Együttlét
Itt élnek
Internet
Ismeretszerzés
39
Dimenzió/ Megnevezés Tevékenység típus
7. „Pár nap közös pihenés” Játék, kikapcsolódás (Pleasurea and Play)
Tipikus cselekvések
Gyógyászati tevékenységek (idősek esetében) A fürdő területén tipikus vízzel kapcsolatos tevékenységek, de nem az Aquaparkban
Utazások gyakorisága
Változó, de egy évben többször
Egyéb
Magyarországiak
Megjegyzés
Többgenerációs nagycsalád, a középkorú gyermekes család az egyik fél szüleivel közösen. A nagyszülők a gyermekeket felügyelik, amíg a fiatalabbak fürdenek. Passzív tevékenységek
8. „Külföldön” Tapasztalat
9. 10. 11. „Kiruccantunk „Idősek vagyunk, „Vadfürdők” a fürdőre” de ennyit megérdemlünk” Tapasztalat Játék Integráció
Játék
Játék
Klasszifikáció
Tapasztalat
Szórakozás
Integráció
Játék
Aquapark
Aquapark
Aquapark
Változó
Fürdőzés
Fürdőzés
Egyéb Vásárlás Szolgáltatások Utazás a Szervezett környéken programok a Programok a városban városban Esetenként környékbeli utazások Szabadság alatt Változó, amikor lehetőség adódik rá Romániaiakra tipikus, akárcsak más Kelet Európai országokból érkezőkre
Külföldön való nyaralás, szimbolikus haszon a hovatartozási közösség előtt („Meg tudjuk engedni”)
Fürdőzés
Szervezett programok
Évente egyszer
Változó
Felfele mobilis, újgazdag fiatal párokra, baráti körökre jellemző leginkább
Nyugdíjas csoportok mozgékonyabb tagjaira jellemző
Köztük több külföldi fiatal van, aki Kelet Európát látogatja
A jelenlét a fontos, aminek szimbolikus hozadéka van a partner vagy a barátok szemében
Évente visszatérnek, magánszemélynél szállnak meg, élelmet helyben vásárolnak, bejáratott kapcsolatokat működtetnek, akikkel évközben is tartják a kapcsolatot
Célcsoportot Sok romániai képeznek, turista ebben a ha nem szegmensben romániaiak
12. „Mi is vagyunk” Helyiek
-
A helyiek, akik élnek a fürdő nyújtotta szolgáltatáBackpacker is sokkal Célcsoport Célcsoportok a fiatalabb, képeznek, mert általuk Rév egy új mobilis piac fele nyithat rétegek, akik aktív kikapcsolódásra vágynak
Célcsoportot képeznek
Megjegyzés: ebben a táblázatban nem szerepelnek az atipikus turista szegmensek, akik viselkedése nem modellezhető, illetve azok a szegmensek, akik exkluzív, privát szolgáltatásokat vesznek igénybe az Aqua Palace-ban. Tipológiánk így nem teljesen kimerítő, de a tervezés szempontjából kielégítő.
40
Hajdúszoboszlón tavaszi-őszi periódusban a fürdő miatt sok és sokféle turista van jelen, több országból (ezek között a volt szocialista országokból érkezők dominálnak). Mindegyik típus esetében a célpont a fürdő volt. A fenti táblázatban szintetikusan foglaltuk össze a legfontosabb turista szegmenseket. Ebben az esetben is a típusok ideáltípusok, a meghatározó, modális vonások mentén megrajzoltak. A valóságban ezek keverednek, illetve más – például atipikus – szegmensek is jelen lehetnek. A típusok relevánsak, de statisztikai értelemben nem reprezentatívak, más szavakkal pontos előfordulási arányaikkal, egymáshoz vonatkoztatott relatív súlyukkal most nem foglalkozunk. Célunk az volt, hogy a kitapintható turista szegmensek minél szélesebb skáláját feltárjuk. Az alábbi leírás a szegmensek tömör bemutatását tartalmazza; a sorrend nem fontosságot jelent. Hajdúszoboszló – Szegmens 1. „Pár nap közös pihenés”. Ez viszonylag heterogén szegmens a kiterjesztett családokat jelölni; három generáció közösen látogat Hajdúszoboszlóra, a közép, aktív korú generáció középkorú – harmincasnegyvenes életkorcsoporthoz tartoznak –, akik gyermekeikkel és az egyik fél szüleivel/szülőével utaztak. Jövedelmeik közepesek, vagy annál valamivel kisebbek, inkább rokonoknál, magánszálláson bérelnek szobát, ritkább esetbenpanzióban alszanak. Tipikusan hétvégére, hosszabb hétvégére utaznak Hajdúszoboszlóra, autóval vagy vonattal. Utazásuk egyénileg szervezett, inkább magyarországiak – kis hányaduk Romániából származik, a határhoz közelebb eső régiókból -, fő céljuk a pihenés és kikapcsolódós, az időseb generáció pedig gyógyászati célokat is szem előtt tart, a gyermekek (unokák) felügyelete mellett. A fürdő területén, gyermekek számára is barátságok tevékenységeket folytatnak, itt is étkeznek. Összességében passzív tevékenységek jellemzik, az Aquaparkot ritkábban használják. Rév turizmusának fejlesztése szempontjából nem képez célcsoportot, összetétele és a preferált tevékenységek jellege miatt. Hajdúszoboszló – Szegmens 2. „Külföldön”. Ehhez a szegmenshez tartozók jövedelmei átlagosan vagy annál magasabbak – a származási országban -, kisebb részük esetében pedig nagyok (minél távolabb esik a származási ország, ez annál valószínűbb – Oroszország, Ukrajna, Románia esetében). Aktív korú, harmincas-negyvenes generáció tartozik ide, akik gyerekeikkel vagy párban, esetleg kisebb baráti csoporttal érkeznek ide, saját autóval. Közülük kerülnek ki a szállodavendégek, panziókban megszállók többsége. Átlagos tartózkodásuk egy hét-tíz nap, szabadságuk egy részét töltik itt, inkább egyénileg szervezetten érkeznek, kisebb részük viszont veszi igénybe turisztikai iroda szolgáltatásait. Többjük visszajáró vendég; az is előfordul, hogy korábban szüleivel járt Hajdún először. Passzív pihenés jellemzi, de közülük kerülnek ki azok, akik a környékre is ellátogatnak autóval, este a városban szervezett programokon – koncert, esetleg mozi – is részt vesznek. Ittlétük céljára a tapasztalatszerzés, a játék, de egyben az integráció is jellemző. Más szavakkal, a külföldön való szabadságolás otthon presztízs forrása, a származási közösség előtti státus egyfajta kifejezése is egyben, a „meg tudjuk magunknak engedni” elv alapján. Ugyanakkor ez a fajta nyaralás a racionális ár-minőség arány kalkulus alapján is ésszerű – interjúkban többször elhangzott, hogy „amit itt kap az ember, az nagyon megéri ezen az áron”. Az Aquaparkot is használják. Ebben a szegmensben vannak a külföldiek jó része, a romániai középosztály feltörekvő esetében is tipikus csoport. Rév szempontjából célcsoportot képeznek, hiszen fizetőképes keresletű szegmens, de elérésük feltétele a helyi turisztikai kínálat bővítése, rájuk való kalibrálása (lásd a további fejezeteket). Hajdúszoboszló – Szegmens 3. „Kiruccanunk a fürdőre”. Ennek a szegmensnek a tagjai fiatalabbak, akik párban vagy kiscsoportban jönnek Hajdúszoboszlóra; jövedelmeik magasak (inkább a nem magyarországiak esetében) vagy magasabbak az átlagosnál. Szállodában vagy panzióban szállnak, meg, autóval érkeznek, a hivalkodó fogyasztás jellemzi őket, hiszen ideutazásuknak egyik elsődleges célja az integráció (értsd a nők „elkápráztatása”), majd utána a játék és kikapcsolódás. Az Aquapark tipikus fiatalkorú látogatói, a fürdőzés mellet jellemző tevékenységeik a városban szervezett esti programokon való részvétel, vásárlás, ritkább esetben a környék meglátogatása. Az itt töltött idő változó, a rendelkezésükre álló idő függvénye. A felfele mobilis, újgazdag, aspirációs márkákat fogyasztó csoportra jellemző leginkább ez a típus. Célcsoportot képezhetnek, ha Rév jelentése – a panziók, szálláshelyek – bekerül ebbe a körforgásba; pihenés, passzív tevékenységek jellemzik. Ahhoz, hogy Rév vonzerőt képezzen, a hozzá kapcsolt jelentésnek fancy-nek kell lennie. Hajdúszoboszló – Szegmens 4. „Idősek vagyunk, de ennyit megérdemlünk”. Ebben a szegmensben felülreprezentáltak az idősek, a nyugdíjas korúak, akik a közös szórakozás, pihenés mellett elsősorban gyógyászati célokból utaznak
41
Hajdúszoboszlóra. Itt tartózkodásuk vagy a felírt/előírt gyógykezelés idejére korlátozódik (ez széles skálán mozog, tehát nehezen megragadható) vagy pedig három-négy napot, maximum egy hetet tart. Közösen (is) szervezik az utazást – nyugdíjas szövetség, klub vagy baráti társaság révén -, az állam nyújtotta jogosítványokkal is élnek: kártya, utazáskedvezmény. Hajdúszoboszló – Szegmens 5. „Vadfürdőzők”. Fiatalok, érett felnőttek tartoznak ebbe a szegmensbe, akik kikapcsolódás, tapasztalatszerzés, ismeretszerzés céljából utaznak-mennek Hajdúszoboszlóra. Esetükben a telep hírneve vonzza őket ide; külföldiek, inkább Nyugatiak, közöttük vannak a backpackerek, az egyedül vagy ketten utazók is. Az Aquaparkot kedvelik – őket lehet találni a fürdőben lévő mászófalon, teniszpályákon is. Aktív fiatalok, akik Kelet Európába utaztak, azt „megtapasztalni”. Fizetőképes keresletet jelentenek. Kiemelt célcsoportot képeznek, hiszen Rév környékén számos lehetőség van számukra. Hajdúszoboszló – Szegmens 6. „Mi is vagyunk. A helyiek”. Ezzel a szegmenssel most külön nem foglalkozunk.
FÖLDRAJZI PIAC SZEGMENTÁLÁS A révi turisták helyi piaca Megállapítható, hogy Rév és környékén a legtöbb turista az „Adrenalin” és a „Week-End-Piknik” szegmenshez tartozik. Mindkét esetben a természet képezi a fő vonzerőt, bár eltérő módon. Az előzőek számára – a Körös, a barlangok, a sziklák révén – aktív sportolási lehetőséget biztosít, az utóbbi számára pedig a kikapcsolódás, passzív tevékenységek helye. Mindkét szegmens növekszik, az utóbbi ellenőrizetlenül és a természet rovására, konfliktusokat generálva. Megfigyelhető, hogy gazdasági szempontból a turisták alig generálnak valamilyen profitot a helyi közösség számára. A turisták és a helyiek kvázi-önálló (egymástól független) világokat jelentenek. Továbbá, Rév a turisták számára a tapasztalat és a játék színterei, nem jelenti sem az integráció sem pedig a klasszifikáció lókuszát. Más szavakkal, a turisták közül hiányoznak a magas jövedelmű, presztízsből ideutazó turisták, illetve a helyieket megismerni kívánó külföldiek. Azt is mondhatnánk, hogy a révi turizmus – az azonosított szegmensek ismeretében – lokális (leginkább olyanok jönnek ide, akik közelben élnek, ismerik a helyet, hazaiak és nem költenek itt), profi módon csak egy szűk réteget szolgál ki (raftingosokat) profilja nono-indusztriális (lényegében a körösi raftingra épül), potencialitásán alul teljesít (kevés a külföldi turista, a szolgáltatások nem diverzifikáltak, adott szegmensek hiányoznak vagy erősen alulreprezentáltak), az út egyéni szervezésen alapul (a turisztikai irodák kínálatában nincsen benne), fő vonzereje pedig a táj-természet. A hajdúszoboszlói turisták helyi piaca Összességében elmondható, hogy a hajdúszoboszlói fürdőn – hiszen ez képezi az ideutazások kizárólagos célját – egy nagyon heterogén profilú népesség van jelen, akik eltérő motivációkkal és elvárásokkal jellemezhetőek. Azonban, többségükre az jellemző, hogy optimális áron talál olyan szolgáltatást, amit minőséginek tekint (több interjúalanyunk említette, hogy „...mert megéri”). Döntő többségük tevékenységeire a passzivitás jellemző. A turisták többsége profitál a helyi illegális szálláslehetőségek bőséges választékaiból – ez egy sajátos kelet-európai ízt kölcsönöz a helynek és a szegmensek többségének.
Rév és Hajdúszoboszló kísérleti piac-szegmentálása (Experiential Market Segmentation) Ha a Réven és környékén, valamint a Hajdúszoboszlón tetten érhető tipikus turista szegmenseket nézzük, akkor a következő megállapításokat tehetjük. Egyfelől, a két turisztikai helyszín karakterisztikája eltérő turista szegmenseket vonz: a kettő között nagyon kevés az átfedés. Míg Réven inkább a gyerektelen fiatalok és baráti társaságok dominálnak, addig Hajdún a családosok és a gyerekesek. Míg Réven a domináns tevékenységek igencsak aktívak, addig a magyarországi fürdőhelyen a passzívak uralják a turisták idejét. Rév inkább a közösségi-baráti együttlét és a hely élvezetének-csodálatának a helyszíne, addig Hajdúszoboszló a családi pihenés és státusmegerősítő és –kifejező terep. Hajdúszoboszló notorietása nagy, Révé viszont kicsi; mindez a vonzerő tekintetében és a vonzáskörzet kiterjedésében is igaz.
42
A két terep viszont jól kiegészíti egymást, a komplementaritásuk értékesíthető. Ugyanakkor, azok a Hajdún jelenlévő szegmensek közül több megcélozható: a „Külföldön”, a „Vadfürdőzők”, a „Kiruccanunk a fürdőre” szegmensek reálisan bevonhatók a helyi turisztikai körforgásba (a projektekre vonatkozóan lásd az alábbi fejezeteket). Kiemelt jelentőségű szegmensek A révi turisztikai fejlesztés szempontjából a következő turista szegmenseket tekintjük stratégiainak: „Szeretjük a természetet”, „Adrenalin”, „Családi nyaralás” és a „Külföldi bevállalósak” (Rév), valamint a „Külföldön”, „Vadfürdőzők” és a „Kiruccanunk a fürdőre”. Ezek közül a profil tekintetében az „Adrenalin” és a „Vadfürdőzők” valamint a „Külföldi bevállalósak” állnak egymáshoz legközelebb, a szolgáltatások tekintetében a közöttük való átjárás is a legegyszerűbb. Hiányzó szegmensek Révről hiányoznak a középkorú családosok, messze a lehetőségek alatt vannak a backpacker külföldiek, illetve a pihenni akaró fiatal párok (a „Kiruccanunk...”) „hegyi” megfelelője. Bár hangsúlyosabba jelen vannak, de mégis alulreprezentáltak a „Szeretjük a természetet” szegmenshez tartozók, és majdnem teljesen hiányoznak azok a szegmensek, akik elsősorban nem a természetre kíváncsiak (akikre a regionális és multietnikus kultúra és épített örökség, gasztronómia gyakorolhat(na) vonzerőt) és nem aktív pihenésre vágynak. Továbbá, az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy Hajdúszoboszlóról eddig kevesen látogatták meg Révet (formális utakon, turisztikai ügynökségen keresztül).
MARKETING AKCIÓTERV Tervezés és társadalmi környezet Minden fejlesztés, marketing tervezés során figyelembe kell venni a tágabb társadalmi kontextus adta lehetőségeket és korlátokat, azokat a makrotársadalmi folyamatokat és tényezőket, amelyek rövid és hosszú távom meghatározhatják a tervezés kimenetelét. E tekintetben a gazdasági válság negatív következményei egyaránt hatnak a turizmus helyi és globális trendjeire, a turista-szegmensek viselkedésére és elvárásrendszerére; akárcsak az üzemanyagárak növekedése. Tudatában vagyunk annak, hogy pillanatnyilag a Rév térségéhez tartózó népesség, de a potenciális turisták egy része is gazdasági nehézségekkel küzd. Mindez a helyi vállalkozói kedvet is negatívan érinti. Az önkormányzatoknak is finanszírozási gondjaik vannak, a nagyobb horderejű infrastrukturális beruházások nehézségekbe ütköznek. Ezekre részletesebben kitértünk az előző fejezetekben, de továbbra is szem előtt tartjuk. A légifuvarozás liberalizálása, a fapados légitársaságok megjelenése demokratizálta a turizmust. A közeljövőben Románia várhatóan csatlakozni fog a schengeni övezethez, ami a határmenti turizmus esetében az utazási idő lerövidülését eredményezi. Ez a két település közötti viszonyt még szorosabbra fűzheti. Aztán, a turizmus révén a helyi népesség és a turisták között kapcsolatok jönnek létre, amelyek harmonikusnak és kölcsönösen előnyösnek kell lenni. A turista és természet viszonya is organikusan kell alakuljon: a turizmus fejlődése, az idelátogatók számának a növekedése nem történhet a természet kárára. A jövőre vonatkozóan úgy gondoljuk, hogy a pillanatnyi problémák ellenére a térségben rejlő turisztikai potenciál számottevő, jelentékeny erőforrásai vannak, amelyek alapot biztosítanak a turisták számának a növekedésére, a helyi szolgáltatások ezirányú fejlődésére. Vízió Célunk a természeti erőforrásokra köré szervezett több pilléren álló, helyi szereplők által működtetett turisztikai szolgáltatások kialakítása az aktívan kikapcsolódni szándékozó, természetet szeretők számára, egy olyan környezetben, ahol a helyiek és látogatók között kapcsolat kölcsönösen előnyös és természetbarát.
43
Célok A követett célok: a kistérség erőforrásainak részletes feltérképezése és felhasználása, egy önálló arculat építésére, egy több pilléren álló és versenyképes turisztikai termékcsomag kialakítása, a turizmushoz és a turistákhoz kapcsolható szolgáltatás-rendszer kialakítása, a helyi vállalkozói potenciál növelése, új vállalkozások serkentése, piacszegmentálás, termékek kialakítása, promóció. Stratégiai irányok
■■ A helyi közösség bevonása a turizmus fejlesztésére, know-how kialakítása, támogatási rendszer kiépítése a ■■ ■■ ■■ ■■ ■■
helyi vállalkozói potenciál és a vállalkozások serkentése érdekében, tájékoztatási és tudatosítási kampány révén, a helyi társadalmi tőke értékesítése és növelése A turisztikai jellegű-célzatú infrastrukturális beruházások finanszírozása – híd a Körösön, menedékház, vonatmegálló A turizmus alapjainak kiszélesítés Kompetitív termékek kialakítása A Hajdúszoboszlói turistaforgalom Az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés garantálása és biztosítása
Értékek
■■ Kooperáció és koordináció, tolerancia ■■ Multikulturalitás ■■ Természet és természetvédelem ■■ Tradíció, helyi társadalmi tőke ■■ Egyenlő esélyek, fenntartható fejlődés Esélyegyenlőség biztosítása Bár a társadalom rendelkezésére álló erőforrások szűkösek, néhány alapvető kérdésben minden tervezésnek és fejlesztésnek közös nevezőre kell jutni: mindenkinek, aki részt vesz vagy kapcsolódik, illetve áttételesen kapcsolódhat fejlesztés folyamatához vagy haszonélvezői köréhez, azoknak biztosítani is kell ezt a lehetőséget: az esélyegyenlőséget. Mindez két alapvető elven nyugszik: az egyik a társadalmi igazságosság a másik pedig a társadalmi méltányosság. Az ET 1984/1999-es Ajánlása kimondja, hogy semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem tehető nemi, faji, etnikai, származási, vallási vagy nyelvi alapon; mindezt a hazai törvénykezés is garantálja: a 202/2002-es Törvény expliciten megfogalmazza, hogy a bárminemű aktív vagy passzív megkülönböztetés büntetendő. A tervezés folyamata során a kutatócsoport tagjai szigorúan és maximálisan tiszteletbe tartották a rendelkezéseket: az adatközlők, az adatszolgáltatók között semmilyen megkülönböztetést nem tettünk, a gyűjtött vélemények és álláspontok közül egyet sem zártunk ki, nem minősítettük, ezeket egyformán fontosnak tekintettük függetlenül a megfogalmazó társadalmi státusától, nemétől, vallásától, anyanyelvétől, nemzetiségétől vagy származási helyétől. Minden tipikus turista szegmenset felkerestünk – és mint a továbbiakban látszik – leírtunk, érdekeiket, elvárásaikat és aspirációikat figyelembe vettük és értékeltük. A turisztikai látványosságok listájának elkészítése során semmilyen szocio-kulturális jellegű megszorító szempontot nem alkalmaztunk: igyekeztünk a helyi közösségek minden értékét hűen lajstromozni, majd beépíteni a turisztikai termékek és szolgáltatások, ajánlott projektek közé. Továbbá, úgy véljük, hogy az esélyegyenlőség biztosítása nem csak a tervezés folyamatában, hanem a kidolgozott termékekben is jelen kell legyen. Ebből a meggondolásból, a kínálati termékek megrajzolásakor elsődlegesen figyelembe vettük:
■■ Minden életkorcsoport számára biztosított legyenek az aktív és passzív pihenési, kikapcsolódási lehetőségek; pihenők, nehézségi fokok, orvosi ellátás tekintetében ■■ Ahhoz, hogy a gyermekek számára is élvezhetők legyenek a turistaútvonalak, nehézségi fokukat és hosszúságukat ezek szerint kell kalibrálni ■■ Kiemelt figyelemmel illettük a mozgássérülteket; a sportolási lehetőségek skáláján fontosnak tekintettük a
44
■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■
nekik szánt lehetőségeket,; azokat a sportolási lehetőségeket, amelyek esetében célpopulációt képeznek e téren stratégiainak tekintettük; a rafting kikötők, a kapuk elhelyezkedése, az utak szélessége alkalmas kell legyen befogadásukra. A rafting facilitások tipikusan ilyenek. Az információhoz való szabad hozzáférés jogán a csillagtúra-vonalakat tartalmazó térképek többnyelvűek kell legyenek Minden reklámanyag szükségszerűen politikailag korrektnek kell lennie, semmilyen társadalmi csoport érzékenységét nem sértheti Az információs anyagokon fel kell tüntetni azokat a lehetőségek és facilitások, amelyek a mozgássérültek számára elérhetőek és használhatók; ezek skáláját folyamatosan növelni kell A gyengébben látók számára a nyomtatott anyagokon színkódok és megfelelő karakterek kell elősegítsék az információ megértést Kiemelt jelentőségűnek tartjuk a helyi közösség bevonását a turizmus profiljának a végső kialakításában és működtetésében: a képzések, informálások célja a helyi kezdeményezéseket felkarolni, lehetőség szerint gyakorlatba ültetni, a profit minél nagyobb hányadát a helyi közösségbe visszaforgatni, helyi vállalkozásokat generálni Kidolgozott turisztikai termékeinkkel igyekeztünk a térség minden egyes sajátos csoportjának az értékeit megjeleníteni, a potenciális turista szegmensek mindegyikének igényeit figyelembe venni Az alkalmazásnál előnyt kell élvezzenek a kockáztatott társadalmi csoportok tagjai (idősebbek, fiatalok, kisebbségiek, nyugdíjasok) és a helyi munkanélküliek
Fenntartható fejlődés Kiinduló szempontok A klímaváltozás és a gazdasági világválság körülményei között a turisztikai fejlődésnek fenntarthatónak kell lennie. A természet – mint önmagában való érték, de úgy is, mint a helyi turisztikai vonzerő legfontosabb motorja – Rév kistérségének központi erőforrása. A fenntartható fejlődés egyik sarkallatod pontja a természettel szembeni környezettudatos attitűd és felelős magatartás, viselkedés. Kapitális jelentőségű megtalálni és fenntartani az egészséges egyensúlyt a természeti környezet turisztikai felhasználása és megóvása között. Mindenképpen elkerülendő, hogy a megnövekedett turisták száma felborítsa a természet (és az általa jelentett természeti erőforrások) regenerálódása és annak felhasználása közötti kiegyensúlyozott kapcsolatot. A felelőtlen vadturizmus – aminek negatív következményei máris látszanak a szemetelésben, rongálásokban, hangoskodásban – végérvényesen megkárosíthatja a természetet, végső soron pedig magát a turizmust kockáztathatja. Ennek elkerülése érdekében egy felvilágosító kampány, de a rendfenntartó szervek összehangolt, megelőző és szankcionáló szerepvállalása is feltétlenül szükséges. Mindezeket a helyi közösségi szolidaritás és innováció kell kísérje. Célok A fenntartható turisztikai fejlődés alapját a következők kell képezzék: a környezet iránti egyéni és közösségi felelősségvállalás; a turisták környezettudatos viselkedése, ellenkező esetben pedig az ellenük foganatosított szankciók és büntetések; a következő generációkkal szemben felelős magatartás; a turisztikai potenciál optimális használata (a túlhasználat elkerülése). A profit egy részét szükségszerűen a természet védelmére kell felhasználni. A tervezés stratégiai víziója e tekintetben: egy olyan fenntartható fejlődés, ami a helyi közösség, a turisták és a természet hasznára válik. A fenntartható fejlődés biztosítása Környezeti komponens: a természet állapotának védelme és javítása, a flóra és fauna megóvása, mint a helyi közösség életszínvonal növelésének az eszköze (az óvott természet, mint megélhetést biztosító közösségi erőforrás). A társadalmi szereplők közötti kooperáció (magán és állami szereplők): a turizmusban résztvevő szereplők közötti együttműködés serkentése és facilizálása, intézményesítése a közérdek érvényesítése szempontjából – érdekszervezetek,
45
klaszterek, szövetségek a turizmus érdekében és a természet végelmében. A társadalmi inkluzió promoválása: minél több helyi szereplő bevonása a turizmusba, az esélyegyenlőség biztosítása, a helyi munkaerő alkalmazása, a helyi innovációk felkarolása. A helyi humán erőforrás minőségének a javítása: képzések, szakmai továbbképzések, rekonverziós programok révén szélesíteni a turizmusba bevonható helyiek. A kínálat versenyképességének javítása: a kínált szolgáltatások bővítése, a vállalkozások alapításának támogatása, a helyi munkaerő alkalmazása. A helyi vállalkozói szféra támogatása: a turizmus bővítéséhez, fejlesztéséhez és működéséhez szükséges termékek helyi beszállítóktól való beszerzése. A helyi erőforrások kihasználása: a turizmus jelentette kínálati csomagok és szolgáltatások kialakítása és értékesítése során előnyt kell élvezzenek a helyi beszállítók és vállalkozók. A helyi és környezetbarát agrártevékenyégek hasznosítása: a helyi turizmusnak serkenteni kell a környezetbarát agrártevékenységeket – a panziók, éttermek ellátása során a helyi gazdák terményei előnyt kell élvezzenek.
CÉLPIACOK. TURISZTIKAI KAPCSOLÓDÁSI PONTOK. (LINKAGES) Fejlesztési irányok Kiinduló szempontok A diagnózis, a vízió, a tipikus turista szegmensek és ezek jellemvonásainak leírása után nézzük meg a helyi és regionális turizmus fejlesztésének lehetséges irányai, illetve alapjai. A követett szempont a révi turizmus Hajdúszoboszló körforgásába való bekacsolása. Regionális branding Rév Értékék Rév és környéke elsősorban a sajátos, rendkívül gazdag és sokszínű természetes adottságairól híres; ezek adják a térség turisztikai potenciáljának lényegi alapjait is. Mint láttuk értékes cseppkőbarlangok, sebes sodrású vízszakaszok, sziklafalak és ritka növénytani fajok, különös klíma található itt. A gyors ütemű, mozgalmas és mesterséges urbánus világhoz képes itt, az E/60-as úthoz közel egy másik, természetes világ (vad, buja aljnövényzetű és érintetlenség érzetét adó domborzati formák) terül el. Kiváló terepet szolgál bárminemű exit-ek számára. Nem véletlen, hogy a spontánul beindult, organikusan fejlődött helyi turizmus is erre a kaland érzetét adó helyre, elsősorban a sziklákra, barlangokra és Körös vizére épült rá. Mondhatni, hogy Révre és környékére jellemző turizmus – bár sok esetben nem csak a tájra, hanem a hétvégenként idelátogató kirándulókra is sokszor ráillik a vad jelző – alapja a természet, a táj (nature). A természeti adottságok ki- és felhasználása kell képezze a turisztikailag értékesíthető arculat, névjegy kemény magját. A természeti adottságok önmagukban értékek, ezekre szilárdan építkezni lehet a továbbiakban: bármilyen brand kemény magját kell képezzék. Ugyanakkor tény, hogy más – értsd nem-természet alapú – turizmus alig, vagy egyáltalán nem működik a térségben: e tekintetben a kistérségre jellemző pillanatnyi turisztikai modell jellegét tekintve mono-profilu. Más szavakkal, a jövőben – kihasználva a lehetőségeket – a természet-alapú turisztikai kínálat köré szükségszerűen ki kell alakítani a kulturális- (etnikai- és multikulturális diverzitásra épülő) és gasztró-bor–turizmus rendszerét, értékesíteni kell az épített és kulturális örökség jelentette lehetőségeket, valamint kihasználni a kommunista korszak látható maradványaira kíváncsi látogatók jelentette lehetőségeket, ezzel kialakítva a történelem alapú turizmust, valamint letéve-megerősítve a tanulási-turizmus alapjait is. Még egyszer: mindezeket a természeti adottságokat maximálisan kihasználó természetalapú turisztikai termékek kínálatának kísérőiként, akiket újabb kaland-jellegű termékekkel kell megerősíteni, A fentiek mellett két egyszerű érvet hozhatunk fel: egyrészt, a kistérségben vannak értékesíthető, de elhanyagolt vagy alulértékesített erőforrások, amelyek kiszélesíthetik a turisztikai kínálat skáláját. Másrészt pedig, ha a tipikus
46
turisztikai szegmensek profilját nézzük, akkor az látható, hogy a ténylegesen idelátogatók csak egy szűk réteget képeznek a potenciális idelátogatók-idevonzandók közül. Különösképpen, ha a szomszédos Hajdúszoboszlón jelen lévők társadalmi-fogyasztói profilját megnézzük! Magyarán, majdnem teljesen hiányoznak a romániai, magyarországi és a nyugati családos, gyermekes, relatív fiatalkorú középosztálybeliek, akik elsősorban pihenni (is) akarnak; a kalandvágyó - backpacker - külföldi fiatalok a lehetőségekhez mérten messze alulreprezentáltak; akárcsak a hazai környezettudatos természetjárók; a szocialista korszak nyomaira kíváncsi nyugatiak, akik nyaranta Közép-Kelet Európában „csatangolnak”; mindazok, akik számára a Nature&Adventure önmagában nem képez elégséges vonzerőt - a fizetőképes kereslet egy beazonosítható része számára tehát nincsen elégséges kínálat, turisztikai Termék. Az elemzett adatok alapján, két fő fejlődési irányt kellene követni: a). Továbbfejleszteni és diverszifikálni a természetalapú turista szolgáltatásokat és termékeket (és egyre inkább mindezeket függetleníteni a negatív környezeti tényezőktől - vízgát, politikum, egyes helyi véleményvezérek bizalmatlansága, a vadkempingezők), illetve, b). komplementer alapon, a már meglévő jelleget megtartva kialakítani a nem-természet-alapú turizmus rendszerét is, a helyi kínálat kiszélesítése és a potenciálisan megszólítható turista szegmensek idevonzása érdekében. Ez utóbbi fejlődési irány szolgáltatásainak erősíteni kell a természet jelentőségét és vonzerejét. A két fejlődési irány szimbiózisa rendkívül fontos, ezeknek egymást kell erősítsék. Az értékesíthető elemek között vannak tehát a természeti adottságok, az igazi kaland lehetősége, az (extrém) sportolási lehetőségek tárháza, a határközeliség és Hajdúszoboszló proximitása, a közösségi-társadalmi-kulturális értékei, tanulási lehetőségek, a helyi lakosság relatív nyitottsága, vendégszeretete, az Északnyugati Fejlesztési régió és Bihar megy fejlettségi foka valamint a nyugati turisták számának kedvező alakulása (itt most a Magyarországra és Romániába érkezőkre gondolunk az európai légifuvarozás liberalizálása, a low-cost járatok számának növekedésére). Mindezek lehetőséget kínálnak a természeti turizmus mellett a kulturális örökségre, bor- és gasztronómiai specialitásokra, tanulásra és csoportszolidaritás kialakítására alapozó turizmusformák fejlesztésére. Ezeket a sajátos hobbiturizmus ezen a terepen alkalmazható turizmus-formák egészítik ki: a kastély- és vonat-vadászat niché-ire épülő rétegturizmus. Termékcsaládok Milyen turisztikai termékeket feltételeznek mindezek?
■■ Turistautakat ■■ Turistaszegmensekre kalibrált turista-útvonalakat (short circuits) – lásd alább ■■ Többcélú barlang-látogatásokat ■■ Extrém sportolási lehetőségeket (rafting, barlangászás, sziklamászás, túrázás) ■■ Tutajozási lehetőségeket ■■ Bicikli- és ATV utakat ■■ Train-spotting megfigyelő helyeket ■■ Kastélyvadászatot facilitáló „GPS térképet” ■■ Profi és amatőr spotversenyeket, vetélkedőket, kincsvadászatokat lehetővé tevő objektumokat ■■ Civilizált piknikező helyeket ■■ Tájház kialakítását ■■ A fazekasság és a sulykolás gyakorlatának lommodifikációját (annak bemutatását és élményként való értékesítését) ■■ Szálláshelyeket, egy agro-jellegű panzió hálózat létrehozását (amit a működtetők érdekérvényesítő szervezetbe való tömörülésük kell kövesse) ■■ A szervezett keretben zajló tanulási lehetőségeket, facilitásokat (táborhely, konferencia-terem) ■■ Turisztikai tájékoztatási iroda felállítását és működtetését ■■ Közösségi eseményeket (fesztiválokat, vásárokat, ünnepségeket) ■■ Brandinget és promóciót
Koordináció és feltételek. Ebben a tervezési folyamatban nagyon fontos szerep jut a helyi közösség informálásának, a vadkempingező turisták szocializációjának (környezettudatosságuk kialakításának), mert ezzel csökkenthető a lakosság és a turisták közötti feszültség, a vadkempingezők és a környezettudatos turisták között konfliktus. Feltétlenül szükséges a szemetelés és a rongálás kérdésének a kedvező megoldása: ellenkező esetben elmaradnak a fizetőképes keresletet képező turista szegmensek!
47
Továbbá, fontos a helyi turizmus későbbi működtetőinek képzése, a szükséges know-how átadása (például, a közeli Kalotaszentkirályon szakmai szervezetek rendszeresen tartanak képzéseket a panziókat működtetők számára a turistákkal való megfelelő kapcsolat, reklámozás, étkeztetés, ügyvitel témakörökben – erre Réven is szükség lesz); a helyi közösség szerepvállalása elengedhetetlen a vállalkozói potenciál növelése és az új turisztikai profilú vagy az ehhez kapcsolódó vállalkozások, szolgáltatások létrejötte és működése, a hely brandjének és hírnevének gondozása szempontjából. A térségben működő önkormányzatok közötti együttműködés, a turisztikai termékek közös promóciója, a regionális marketing és promóció elengedhetetlen. Mindenképpen kívánatos a szomszédos magyarországi, Hajdúszoboszló központú turisztikai körforgásba való belépés. A turisztikai infrastrukturális beruházások, a köz-magán partnerség a kistérség turisztikai fejlődésének záloga. Kialakítható és fejlesztendő tevékenységek
■■ Kirándulás, természetjárás (amatőr szinten) ■■ Sziklamászás, barlangászás, rafting (kezdő, amatőr és félprofi, profi szinteken), kocogás, szaladás, sétálás ■■ Biciklizés (mountain bike), ATV-vezetés ■■ Halászat ■■ Madarászat ■■ Denevérek megfigyelése (ritka fajok élnek a kistérségben) ■■ Szervezett tanulás és megfigyelés, szakmai gyakorlatok (növénytan, állattan, földtan, barlangászattan, hidrológia, geológia, földrajz, néprajz, történelem, környezetvédelem) ■■ Team-building tevékenységek ■■ Agrár-tevékenységekbe való aktív részvétel (Székelyföldön működő rendszer jött létre – főzés, favágás, tehénfejés, kapálás és hasonló háztáji rutintevékenységeket jelent, amibe a turistákat aktívan bevonják) ■■ Bórkóstolás, pálinkafőzés, ételkészítés, disznóvágás ■■ Szervezett túrák szakosodott idegenvezetővel ■■ Csillagtúrák önállóan vagy szervezett csoportosan ■■ Train-spotting ■■ „Kincsvadászat ■■ Kastély-vadászat”
Fejlesztési irányok
A lehetséges fejlesztési irányokat és az alapozó tényezőket az alábbi szintetikus táblázatba foglaltuk össze: 10. Számú Táblázat. Piaci szegmensek és hozzá kapcsolódó csomagok-szolgáltatások Réven Dimenziók
48
Rév
Hiányzó szegmensek
Helyi, magyarországi és nyugati családos, gyermekes középosztálybeliek, akik elsősorban passzív kikapcsolódásra vágynak, és nem szeretik a fürdőzést; Külföldi fiatalok; Fiatal tehetős párok, kiscsoportok; Nem természet alapú turizmus kedvelői (kiemelten kultúra, gasztronómia-ital fogyasztói)
Kínálható termékek alapja
Nature illetve Memory and Hertage, Gastro, Learning, Post-socialism, Group Solidarity
Kínálható termékek
Turista-útvonalak, Bicikliutak, Agro panzió-hálózat, Tanulási lehetőségekfacilitások, Tevékenység-lehetőségek promóciója, Infóközpont kialakítása/ Információk-szolgáltatása, Közösségi események szervezése, Tradíció-bemutatások, Tájház kialakítása, Köz-Magán partnerségek kialakítása, Profi és amatőr sportesemények szervezése
Meglévő termékek javítása konszolidálása, promóciója
Turista-ösvények karbantartása, Panziók-szálláshelyek reklámozása, a kistérség széleskörű és többnyelvű promóciója
A helyi brand elemei
Vadregényes természet, igazi kaland; Multikulturalitás és vendégszeretet
Dimenziók
Rév
Koordináció
Közösség informálása, Know-how kialakítása, A helyi közösség szerepvállalása: A vállalkozói potenciál fokozása, vállalkozás-alapítások facilitálása, Önkormányzati promóció, Regionális marketing, valamint a hazai és külföldi (kiemelten Hajdúszoboszlói) turisztikai irodák és ügynöksége bevonása a helyi turizmus szervezésébe
Értékesíthető elemek
Természet, Körös, határközeliség, extrém sportolási lehetőségek, részben a történelem/kultúra illetve a Hajdúszoboszlói (külföldi) turisták tömegei és a hazai olcsó árak
Kialakítható tevékenységskála – célcsoportokra kalibrálva
Kirándulás, séta, sziklamászás, rafting, barlangászat, biciklizés, madarászás-halászás, denevérek megfigyelése, szervezett tanulás (növénytan, állattan, földrajz, történelem, környezetvédelem), team-building tevékenységek, fazekasság, agrár-tevékenységekben való aktív részvétel, pálinkafőzés, pihenés (panziókban/szálláshelyen), kincskeresés, szervezett túrák szakosodott idegenvezetőkkel, Egyéni és szervezett csillagtúrák Bihar térségében (Nagyvárad-Rév tengelyen)
Az angol megnevezések tartalmát lásd alább, a termékek részletes leírásában
A továbbiakban hasonló logikát követve nézzük meg Hajdúszoboszló esetét is. Regionális branding Hajdúszoboszló Értékek Hajdúszoboszló turisztikai szempontból egy nagy vonzerővel rendelkező termál- és élményfürdő helység. Nem véletlen, hogy nagyvolumenű, széleskörű és heterogén turistacsoport rendszeresen látogatja (lásd a bevezető fejezeteket). Minden számottevő piaci szegmens jelen van (ennek szerkezetéről lásd a bevezető rész és az előbbi fejezeteket). A sikeres (ebben az európai régióban és Rév környéke szempontjából mindenképpen) turizmus alapja a termálvíz köré felépült wellness és élményfürdő. Bár a helyszínen – és a közvetlen környéken - nagy potenciállal vannak jelen a kulturális és gasztro elemek, ezek értékesítése elmarad a reális lehetőségektől (a turisták számottevő része a fürdő területén étkezik, többen otthonról hozott ételt fogyasztva-szendvicsezve, vagy éppenséggel a magánszállás konyháján készíti el reggelijét-vacsoráját). A magyar gasztronómia – a fürdő területén fast-food jellegű étkezők dominálnak -, a környékbeli települések (Hortobágy és Debrecen) valamint a határközelség-Rév olyan értékesíthető elemeket jelentenek, amelyekre építve újabb turisztikai csomagokat lehetne kínálni. Jellemző, hogy a Romániából nagyszámba Hajdúra utazó gyermekes, középosztálybeli családok a helyiek problémás angol nyelvtudása és a környékbeli lehetséges turisztikai célpontok ismeretének a hiányában kénytelenek késő délután – kora este Hajdúszoboszlón maradni, bár csillagtúrákra hajlandók lennének (annál is inkább, mert ezt a gyermekei szocializációjában-tanításában is fontosnak tekintik). Hasonló utazási szándék jellemzi a szláv térségből érkezők hasonló profilúak egy részét is (ők a Révre való utazás tekintetében is megszólíthatók). A meglévő termékek javítása tekintetében kiemelt a jegyárusítás gyakorlatának az átláthatóbbá tétele (sok turista számára nem világos, melyik jegy milyen facilitások látogatására jogisítja fel őket, a vásárlásakor gyakoriak a kommunikációs zavarok). Ide kapcsolódik a város nyelvi tájképének a javítása – explicit igényként fogalmazódott meg a szolgáltatásokra vonatkozó többnyelvű felirat – legalább angol – látható helyeken elhelyezése (nem a flyereken). Másik kitapintható igény a fürdőn kívüli – többnyire esti – szórakozási lehetőségek skálájának bővítése és színesítése. Mivel a fürdőn nagy arányban vannak jelen a családosok, ezek között is a tizenéves gyermekekkel közösen üdülők, jelentő életkorcsoportok számára szegényes az esti programkínálat – a kifejezett igények között szerepeltek a mozi, idősebbek által is fogyasztható koncertek, színvonalasabb kulturális előadások. Jellemző, hogy a fürdőzés után a turisták döntő többsége inaktív, gyakorlatilag semmilyen szervezett tevékenységben nem vesz részt.
49
A fejlesztési irányok a következők: A helyi turizmus alapját képező gyógyvíz, mint természeti érték és kincs konzerválása, védelme illetve a fenntartható módon való felhasználása; a szürkegazdaság korlátozása (kiemelten a szálláshelyek tekintetében); Új piacokra való belépés és promóció; Infrastrukturális fejlesztés; Stratégiai a Hajdúszoboszló és Rév turisztikai tengely kialakítása és megerősítése: kölcsönös reklámozás, turistacsere, komplementer szolgáltatások és útvonalak kialakítása: lásd alább a kialakított csomagok közös értékesítése és promóciója. Fejlesztési irányok 11. Számú Táblázat. Piaci szegmensek és hozzá kapcsolódó csomagok-szolgáltatások Hajdúszoboszlón Dimenziók
Rév
Jelenlévő piaci szegmensek
Helyi, magyarországi és elsősorban kelet-európai családos, gyermekes középosztálybeliek, akik elsősorban passzív kikapcsolódásra vágynak és szeretik a fürdőzést; Fiatal tehetős párok, Gyógyfürdőzők, Fiatal baráti társaságok; Idősek; Háromgenerációs családok – Heterogén és kiterjedt turista szegmensek vannak jelen
Kínált és fejleszthető termékek alapja
Health, illetve Memory and Heritage, Gastro
Kínálható új termékek
Csillagtúrák a térségben és Révre, Határon átnyúló, kisrégiós turistacsomagok kialakítása és promóciója
Meglévő termékek javítása konszolidálása, promóciója
A jegyárusítás átláthatóvá tétele; Többnyelvű nyelvi látkép kialakítása; A fürdőn kívüli szabadidős tevékenységek skálájának kiszélesítése; Szervezett programkínálat bővítése (a fürdőn kívül, este)
A helyi brand elemei
Termálvíz: „A Fürdő” (wellness, élményfürdő), „Hajdú” – a romániaiak szemében, pihenés-kikapcsolódás, fürdés, gyógyulás; „Külföld”; Egészség és gyógyászat
Fejlesztés irányai
A helyi turizmus alapját képező gyógyvíz, mint természeti érték és kincs konzerválása, védelme illetve a fenntartható módon való felhasználása; a szürkegazdaság korlátozása (kiemelten a szálláshelyek tekintetében); A szolgáltatásban dolgozók idegennyelv-tudásának fejlesztése, kiemelten azokét, akik közvetlen kontaktusban vannak a külföldi turistákkal (angol és német); Új piacokra való belépés és promóció; Infrastrukturális fejlesztés; Hajdúszoboszló és Rév turisztikai tengely kialakítása és megerősítése: kölcsönös reklámozás, turistacsere, komplementer szolgáltatások és útvonalak kialakítása
Értékesíthető elemek
A magyar gasztronómia, A környékbeli települések (kiemelten Debrecen és Hortobágy); Természeti és kulturális látványosságok; Határközeliség, Rév térsége
Az angol megnevezések tartalmát lásd alább, a termékek részletes leírásában
A két település és az idelátogató turista szegmensek megrajzolása, a lehetséges fejlesztési irányok vázlata után, a következő modellt tartjuk követendőnek: Közös branding elemek Középhosszú távon szükséges lenne egy hálózatszerűen működő, organikusan integrált és komplementer turisztikai szolgáltatásokat nyújtó, határon átívelő kisrégiós, komplementer jellegű turizmus meghonosítása és közös promóciója. Ebben Hajdúszoboszló a termálvíz-fürdő, Rév az érintetlen természet és az adrenalin-kaland, Hortobágy a hajdúhagyomány, Debrecen-Nagyvárad pedig az urbánus kultúra (dualizmus kori történelem-irodalom, szecesszió, Nyugat) és a szocialista örökség pilléreken állna, és az egészet átfedné a specifikus magyar gasztro alapú turizmus, amit kiegészít a tipikus román kultúra. A térségbe érkező turista ebben a hálózatban a számára vonzó helyszínek között utazna (az idelátogató turistákat „egymás között küldözgetnék” a települések). Egy regionális promocióval, a Debreceni
50
repülőtér low-cost járatait értékesítve egy sokkal szélesebb, heterogénebb és nagyobb volumenű turistapopulációt lehetne megcélozni és idevonzani. A „körön belül” pedig a tipikus turista szegmensek preferenciájuknak megfelelő turisztikai csomagokat vásárolnának.
Turisztikai csomagok I. Turista szegmensekre kalibrált útvonalak Rév kiválóan alkalmas arra, hogy innen kiindulva csillagtúrákat lehessen tenni akár a környékbeli természeti látnivalók felkutatására, akár a távolabbi, ötven kilométeres körzetben lévő turisztikai célpontok meglátogatására. Rév szűkebb és tágabb környezetében rendkívül sok és sokféle látnivaló van. Ezekre alapozva és a különféle turista szegmensekre kalibrált tematikus útvonalakat alakítottunk ki, amelyekre mintegy „felfűztük” a látnivalókat (objektumokat). Az objektumokat osztályokra rendeztük, a következő kritériumok mentén (Sharpley, 1999; Gmelch, 2004 osztályozásának alapján). 1. 2. 3. 4.
Épített örökség - műemlék épületek, templomok, szülőházak Természeti objektumok - barlangok, vízesések, források, hegycsúcsok, kilátók, ösvények Gyógyászati és élményfürdő lehetőségek – vizek, források, tavak, vízesések Demográfiai-etnikai jellegzetességek – etnikai és vallási csoportok, népviselet, építészeti stílusok, sajátos viselet (ruházat), sajátos szokások, tradíciók 5. Gasztronómiai elemek - ételfélék, italok, édességek 6. Műemlékek - emléktáblák, kopjafák, szobrok, mellszobrok 7. Agrár- és Ipartörténeti értékű létesítmények-épületek - gyárépületek, istállók, etetők, munkás-kolóniák, műhelyek 8. Aktív szabadidős tevékenységeket facilitáló helyek - lényegében minden olyan sajátosabb hely, ahol aktívan lehet pihenni-sportolni (rafting, szélvitorlázás, cross-motor/ATV, tájfutás, vadászás, hegymászás, barlangászás, merülés) 9. Oktatási célokra alkalmas helyszínek és facilitások - pl. iskolás gyermekcsapatoknak, cserkészeknek bemutatható sajátos-ritka flóra és fauna elemek („csak itt nő ez a fű, itt él ez a madár”, „itt esett meg Y csata” stb. - a learnig-tourism céljából.) 10. Sajátos látnivalók - a volt szocialista korszak maradványai, épület-romjai, felhagyott ipari létesítményei, közpolitikák következményei Látványosságoknak tekintettünk minden olyan dolgot, amit nézni, fogyasztani, megtapasztani lehet a különféle helyszíneken a különféle célú (lásd „látvány-turizmus” „macdonaldizált-turizmus”, „katasztrófa-turizmus”, „gyógyászati turizmus”, „oktatási turizmus”, „adrenalin-turizmus” (lásd pl. Urry, 2011; Ritzer, 2002; Sharpley, 1999; Gmelch, 2004) és alapú turizmus (természet, kultúra, gasztronómia, tanulás) számára felhasználható. A tipológia csak orientatív, de erre építve dolgoztuk a turista-szegmensek (megcélzott célcsoportok) számára hatékonyan kalibrált és ajánlott útvonalakat. A Rév vonzáskörzetébe tartozó és értékesíthető látványosságok a következők: Látványosság lista – Rév-Vársonkolyos-Barátka és környéke Memory & Heritage alapú turizmus lehetséges objektumai A kistérségben számos kastély, történelmi jelentőségű épület (vár, kastély, udvarház, kúria, szülőház) található. Ezek jó része a Magyarországgal való közös történelmi és kulturális örökség folytán vonzó az idősebb, gyermekes, konzervatívabb városiak jelentős részére, annál is inkább, hogy a szomszédos országban domináns véleményklíma egy kedvező kurzust jelent. Továbbá, Máramaros után itt koncentrálódik az országban a legtöbb görögkeleti fatemplom – ezek építési stílusuk, jellegük, belső díszítésük és vallások motívumaik tekintetében sajátosak és érdekesek. Vonzerejüket növeli az elhelyezkedésük, valamint emberi léptékkel mérhető nagyságuk és látogathatóságuk (gyakorlatilag bármikor be lehet menni, a kulcsot mindég szívesen odaadják a kíváncsi turistának). A kistérség a magyar és román kultúra – vallás, irodalom, helytörténet, helyi szülöttek, háborús hősök – szempontjából is gazdag. A helyi és használt templomok is (most nem a fatemplomokra gondolunk) mindegyike jellemezhető
51
valamilyen különlegességgel, vannak olyan házak/épületek amelyek a hely specifikuma szerint épültek es magmaradtak, több emléktábla és emlékmű idézi fel a hely jellegét. Mindezeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 12. Számú Táblázat. Látványosságok: Épített örökség – pl. műemlék épületek, templomok, szülőházak Látványosság
Helyszín
Útvonal
Megjegyzések
1)
Szent Ioan Iacob kolostor
Barátka
ÚT 1
Egyedi jellegű kistemplom
2)
Ortodox templom
Barátka
ÚT 1
Görög katolikus templom volt korábban. 1898-ban épült.
3)
Hősök Erdődámos
emlékműve
Erdődámos
ÚT 1
A II. Világháborúban elhunyt tizenkét dámosi lakos emlékére állították 1996-ban.
4)
Hősök Bárodbeznye
emlékműve
Bárodbeznye
ÚT 1
A két világháborúban elhunytak emlékére állították.
5)
Nagyfeketepataki fatemplom
Nagyfeketepatak
ÚT 1
XVIII.-dik században épült, műemlék épület.
Bárodbeznyei fatemplom
Bárodbeznye
6)
ÚT 10 ÚT 1 ÚT 10
1723-ban épült, műemlék épület. Egyik legrégibb fatemplom a régióban.
7)
Az elhunyt hősök emlékére állított emlékkereszt (troita)
Barátka
ÚT 1
Emlékmű
8)
Tündérvár
Rév
ÚT 2
XIII. században épült kőtorony, kilátó, a vámszedésben volt szerepe.
ÚT 3 ÚT 8 ÚT 9 ÚT 10 9)
10)
Ortodox templom „Mihai si Gabriel”
Rév
Római-katolikus templom
Rév
ÚT 1 ÚT 8 ÚT 2 ÚT 8
52
Görög-katolikus templomként épült 1790ben, később került az ortodox egyház tulajdonába. Ikonosztáza történelmi emlékmű. A bútor, oltár a nagyváradi Szent Miklós katedrálisból került ide, 1786-ban készült.
11)
Református templom
Rév
ÚT 8
1873-ban épült, többször felújított templom. Utolsó javításra 2001-2002-ben került sor. Két emléktábla található a református templomban: az összes lelkipásztornak, illetve Kulcsár Andor lelkipásztornak emlékére állítottak.
12)
Zsidó temető
Rév
ÚT 8
A vészkorszakban elhurcolt és elpusztult helyi zsidó közösség egyetlen nyoma
13)
Korongos Fazekas szobra
Rév
ÚT 8
Tőzsér Eliz szobrászművész munkája.
14)
Hősök emlékműve
Rév
ÚT 8
A háborúkban elpusztul áldozatok emlékére, a központban
Látványosság 15)
Fazekas műhely(ek)
Helyszín Rév
Útvonal ÚT 2 ÚT 7
Megjegyzések A fazekasság hajdani lépései, szerszámai ismerhetők meg. Itt vásárolhatók a hagyományos révi fehér edények.
ÚT 8 16)
Baptista imaház
Rév
ÚT 8
A helyi baptista közösségé
17)
Hegyi Géczi család háza
Rév
ÚT 2
Körülbelül 130 éves épület, helyi stílusban épült tipikus épület
ÚT 3 ÚT 7 ÚT 8 ÚT 9 18)
Marton Gabriella sírja
Rév
ÚT 2 ÚT 8 ÚT 9
19)
Handle Károly sírja
Rév
ÚT 2 ÚT 8
20)
21)
A háborús áldozatoknak állított obeliszk a református temetőben.
Rév
Emléktábla a Zichy-barlang bejáratánál
Rév
ÚT 2 ÚT 8 ÚT 1 ÚT 2
Sírjánál emléktábla jelzi, hogy ő a „Lázban” vers ihletője, Ady első nagyváradi plátói szerelme és ihlető múzsája, a református temetőben Őt temették utoljára a „régi temetőbe”, a falu Topa felőli végén. A Zichy barlang felfedezője. 1996 november 1-én állította a révi református gyülekezet, az összes áldozat emlékére Carl Handl, Czárán Gyula, Veres István, a barlang felfedezőinek emlékére állított kétnyelvű tábla, a barlang bejáratánál
ÚT 8 ÚT 9 ÚT 10 22)
Kakucsi templom
Magyarkakucs
ÚT 2
23)
Görögkeleti fatemplom
Jádremete
ÚT 1
24)
Görögkeleti fatemplom
Bucsa
ÚT 1
1791-ben épült fatemplom
25)
Római kori rom, „Cetatea turcilor” néven ismeretes
Feketetó
ÚT 3
Római kori erőd romjai
26)
Kőröstopai görög-katolikus templom
Köröstopa
ÚT 1
1815-ben épült.
27)
Zichy kastély
Körösgégény
ÚT 3 ÚT 10
Egykori Zichy Ödön vadászkastélya, napjainkban visszaszolgáltatott, a kommunizmus idején tüdőszanatóriumként működött. Fennmaradt kastélyparkja van, számos ritka fa- és növényfajok jellemzik
ÚT 1
1888-ban épült.
28)
Görög katolikus templom
Kisősi
a 13. századra tehető építése, később többször erősítették, alakították.
53
Látványosság
Helyszín
29)
Görög keleti templom
Tinód
30)
Temető
Élesd
Útvonal ÚT 1
Megjegyzések 1659-ben épült, egyik legrégebbi görögkeleti templom a környéken Koporsó alakú tumba található benne, ami építészeti különlegesség, a Hősök sírja, 300 éves múltra tekint vissza. Római római katolikus, református, zsidó temető is egyben.
54
31)
Batthyány-Bethlen kastély
Élesd
ÚT 3
Ma kórházként működik, felújítva. A 19. század első felében épült barokk stílusban.
32)
Templomok
Élesd
33)
Jakabfi ház
Élesd
ÚT 3
Ma városháza
34)
Erzsébet szálló
Élesd
ÚT 3
Dualizmus kori épület, egykoron szálloda működött benne
35)
Létai ház
Élesd
ÚT 3
Létai Sándor, építész, repülőgép-építő volt háza; Létai a magyar aviatika egyik úttörője. Ma adóhivatal működik benne
36)
Terebesi-Kovács ház
Élesd
ÚT 3
Jelenleg posta épülete, jellegzetes dualizmus kori polgári épület
37)
Ortodox fatemplom
Vércsorog
ÚT 1
A Nyugati havasok fatemplomjainak értékes darabja.
38)
Nép hősei emlékmű
Vércsorog
39)
Görögkeleti templom
Izsópallaga
ÚT 1
Horea, Closca, Crisan (parasztfelkelők), Bécsbe menet, itt megálltak, és egy kézjegyet hagytak a fatemplom ajtaján, mely ma is látható.
40)
Görögkeleti templom
Keszeg
ÚT 1
1800-as évek elején épült.
41)
Fugyi templom
Fugyi
ÚT2
Árpádkori freskók
42)
Telegdi templom
Mezőtelegd
ÚT2
Árpádkori freskók
43)
Zichy kastély
Feketeerdő
ÚT3
Feketeerdőben lévő kastély, aminek udvarán 400 éves templom áll, Ma Szálloda
44)
Komáromi kúria
Ottomány
ÚT3
A Komáromi majd Jasztrabszky család volt birtokán lévő kúria, híres arborétummal és az egyedi vizes pincével
45)
Görögkeleti templom
Esküllő
ÚT 1
1800-as évek elején épült.
A multikulturalitás jelei
2011-ben felavatva, a két világháborúban elhunytak emlékére.
A nature & adventure alapú turizmus lehetséges objektumai Kistérség fő erősségét jelentik a természeti az adottságok: a barlangok száma és kirívóan magas sűrűssége, a Szelek barlangjának egyedisége, a Szurdokvölgy, a Körös képezi a látnivalók és turisztikai objektumok kemény magját. A helyi turizmus alapjául szolgálnak. 13. Számú Táblázat. Látványosságok: Természeti objektumok - barlangok, vízesések, források, hegycsúcsok, kilátók, ösvények Látványosság
Helyszín
46)
Boiului vízesés
Barátka
47)
Remetelőrévi Kőrös-part
Remetelőrév
48)
Szelek barlangja
Sonkolyos
Útvonal
ÚT 4 ÚT 9
Megjegyzések
Közép-Kelet Európa illetve Románia leghosszabb barlangrendszere (közel 50 km). Egyedi barlang.
ÚT 10 49)
Magyar barlang
Sonkolyos
ÚT 4
Látványos barlang, régen emberek lakták
50)
Öregek barlangja
Sonkolyos
ÚT 4
Jellegzetes barlang
51)
Misid barlang
Sonkolyos
ÚT 4
Jellegzetes barlang
52)
Vizes Bíró barlang
Rév-Sonkolyos
ÚT 4
Jellegzetes barlang
53)
Karsztikus fennsík (platou)
Rév-Sonkolyos
ÚT 4
Jellegzetes
54)
Öregember barlangja
Révtízfalu
ÚT 4
Itt ömlik a földbe a Zichy-barlangban előjövő patak vize. 250 m szakaszon feltárt.
55)
Izbandis-tó, barlang
Révi szoros
ÚT 4
A tó 3 m mély, 7 C fokos az átlag hőmérséklete. A tó felett található az azonos nevű barlang.
56)
Lesiana barlang
Rév-Sonkolyos
Turistaösvény
Természeti látványosság
57)
Kereszttúra
Rév-Sonkolyos
Turistaösvény
Természeti látványosság
58)
Meredekcsúcs túra
Rév-Sonkolyos
Turistaösvény
Természeti látványosság
59)
Vörös túra
Rév-Sonkolyos
Turistaösvény
Természeti látványosság
60)
Május 1 túra
Rév-Sonkolyos
Turistaösvény
Természeti látványosság
61)
Kis-Magyar barlang
Rév-Sonkolyos
Turistaösvény
Természeti látványosság
62)
Napistileului barlang
Rév-Sonkolyos
Turistaösvény
Természeti látványosság
63)
Kőrös-vízesés barlangja
Rév-Sonkolyos
Turistaösvény
Természeti látványosság
64)
Révi barlang
Rév
ÚT 4
Itt bújik elő a Révtízfalun a földbe ömlő patak. 1903 november 10-én fedezte fel a cseppkőbarlangot Handl Károly, Veres István és Czárán Gyula.
(Zichy Ödön féle barlang)
ÚT 9 ÚT 10
65)
Királyerdő
Bihar megye
66)
A Révi szoros és szurdokvölgy
Rév
Nagy kiterjedésű erdő Turistaösvény
Rév és Sonkolyos között a Körös szurdokvölgye, természeti látványosságokkal, védett terület
55
Látványosság
Helyszín
Útvonal ÚT 4
Megjegyzések
67)
Devence-barlangok: Pince, Kecske, Devence
68)
Matulina barlang
Rév
Környékbeli barlang
69)
Szenesek barlangja
Rév
Környékbeli barlang
70)
Vizes barlang
Rév
71)
Kis barlang
Rév
Környékbeli barlang
72)
Nagy barlang
Rév
Környékbeli barlang
73)
Révi vízesés
Rév
ÚT 4
ÚT 4
Rákóczi korabeli Devence nevű felkelővezér tanyája volt itt
Sziklafülke, sok réz és korabronz kori emberi és állati maradványok, tárgyak lelőhelye.
A Zichy barlang közelében.
ÚT 9 ÚT 10
56
74)
Turista utak plusz kilátó
Rév
Részletesen az X táblázatban.
75)
Lapos szikla
76)
Lesi-gát, Lesi tó
Megközelíthető (térkép szerint) Jádremetéről (Remeti)
77)
Vörös barlang
Rév környékén
ÚT 4
Környékbeli barlang
78)
Menekültek barlangja
Rév környékén
ÚT 4
Környékbeli barlang
79)
Tündérvár barlangja (Rablók barlangja)
Rév környékén
ÚT 4
Híres barlang a vasát mellett a Révi szorosban
80)
Kakasfürösztő barlang
Rév környékén
ÚT 4
Környékbeli barlang
81)
Pogyíró barlang
Rév környékén
ÚT 4
Környékbeli barlang
82)
Hasadt kő (Püspök sziklák)
Rév környékén
ÚT 4
Sajátos természeti látványosság
83)
Csertető
Rév környékén
ÚT 4
84)
Tízfalusi karcfennsík
Rév környékén
ÚT 4
85)
Kereszt szikla
Rév
ÚT 4
Kitűnő gyakorlóhely a hegymászók számára.
86)
Déli kilátó
Rév környékén
ÚT 4
Kilátás Körösre és a szorosra
87)
Sfaras víznyelő
Rév környékén
ÚT 4
Látványos természeti képződmény
88)
Pojorita kilátó és telep
Rév környékén
ÚT 4
Kilátás Körösre és a szorosra
89)
Galosházi víznyelő barlang
Galosháza
ÚT 4
Tündérvár környékén Területe 148 ha, mesterséges tó, 1973-tól létezik.
Bejárása barlangász felkészültséget igényel.
Látványosság
Helyszín
Útvonal
Megjegyzések
90)
Garda
Rév
ÚT 4
A Révi szoros egyik legszebb része, kilátókkal, barlangokkal. Több régi népszokás helyszíne.
91)
Feneketlen tó
Rév
ÚT 4
Tündévár környékén, a Vizes-barlang bővizű forrása táplálja.
92)
Kétszemű szikla
Rév
ÚT 4
Tündévár környékén.
93)
Tündérvári tavak
Rév
ÚT 4
Tündévár környékén
94)
Czárán Gyula kilátó
Rév
ÚT 4
Kilátás Körösre és a szorosra
95)
Északi kilátó
Rév
ÚT 4
Kilátás Körösre és a szorosra
96)
Kereszt kilátó
Rév
97)
Dragan tó, gát
Dragan völgye
120 m magas gát, 1987-ben fejezték be. A tó 292 ha területen helyezkedik el.
98)
Vízkitörés
Jádremete
Karszvidéki természeti jelenség
ÚT 4
Kilátás Körösre és a szorosra
A Culture & Diversity alapú turizmus lehetséges objektumai A kistérség további erőssége – amint azt a SWOT elemzés során részletesen is kifejtettük – a multikulturalitása, gazdag kulturális öröksége. A fazekasság mellett, nagy vonzerőt képez az 1815 óta folyamatosan megrendezett Feketetói Vásár. Bár ennek helyszíne nem Rév, ebből mégis profitálni lehet: a számottevő külföldi turista irányában kiváló alkalmat jelent a reklámra, az ide- vagy visszautazás során Rév meglátogatására. A vasár a promóciónak egy egyik stratégiai, direkt terepe kell legyen. Többi helyi rendezvény fejezi ki a Rév-Sonkolyos-Bartáka helyi társadalmának eladható kulturális elemeit.
57
14. Számú Táblázat. Látványosságok: Demográfiai-etnikai jellegzetességek – pl. etnikai csoportok, népviselet, építészeti stílusok, sajátos viselet (ruházat), sajátos szokások, tradíciók Látványosság 99)
Kőrösfeketetói vásár
Helyszín Kőrösfeketetó
Útvonal ÚT 10 ÚT 7
Megjegyzések 1815 óta évente rendszeresen megszervezik. Több tízezer turista, hazai és külföldi részt vesz. Multikulturális rendezvény. Az egyik legfontosabb közösségi esemény a térségben, évente kétszer szervezik, október és június közepén. Közép-Kelet Európa egyik legrégebbi vására.
100)
Sonkolyos fesztivál
Vársonkolyos
Alternatív rockzene-fesztivál, amint minden év május elején szerveznek a körösparti Magyarbarlang előtti térségben. A részvevők elsősorban a régió fiatalajai közül kerülnek ki. Évente sok turistát vonz.
101)
Nagybáródi falunapok
Nagybáród
ÚT 7
„Postul Adormirii Maicii Domnului” ortodox ünnep utáni első vasárnap tartják, évente, ezen az ortodox vallási ünnepen.
102)
Sóvám ünnepség és vásár
Rév
ÚT 7
Az egykori sót szállító tutajosok emlékére szervezett kulturális tömegrendezvény.
103)
Vársonkolyosi falunapok
Vársonkolyos
ÚT 7
Koncertek, néptánc és népzenei előadások mentén szervezett közösségi napok.
104)
Élesdi városnapok
Élesd
ÚT 7
Koncertek, néptánc és népzenei előadások a városnapok alkalmával. A rendezvényre augusztus végén, szeptember elején
105)
Esküllői falunapok
Esküllő
ÚT 7
Kulturális programok, szeptember utolsó előtti hetén.
106)
Madár és kisállat kiállítás, vásár.
Rév
107)
Hagyományos varrottasok, szövések szövése, fonása
Barátka
Évente kétszer szervezet specifikus vásár. ÚT 7
Még létező, de egyre ritkább hagyomány
Socialist Past and Heritage - A múlt rendszer által hátramaradt látványosságok A Közép-Kelet-Európai társadalmakban számos látható jel utal a közelmúltra jellemző kommunista-szocialista berendezkedési formára. Ennek nyomai ott vannak a látható társadalmi térben: számos kommunista jellegű középület, tömbház-negyed, lepusztult és elhagyatott kommunista ipari rom ma is látható. Ezek egy szűk, de nem elhanyagolható nyugati és amerikai niché számára nagy vonzerőt képeznek: olyan fiatalabb és középkorú, társadalmi kérdések iránt érdeklődő szegmensre gondolunk, akik a Hidegháborúban szocializálódtak, a kommunizmusról hallottak, de azt (természetesen) közvetlen módon nem tapasztalták. A rájuk jellemző turista érdeklődés (lásd Urry, 2011) a katasztrófaturizmus egyik alfaja; ők a társadalomtörténet adott szakaszainak a maradványait keresik és látogatják. (Valenciában és Barcelonában így kínálnak Spanyol polgárháború-túrákat, Münchenben és Nürnbergben a náci események-túrát, Tarragonában és Rómában Római birodalom mindennapjai-túrát, számos helyen Ghost-town vagy szellemvárostúrát vagy újabban Da Vinci-kód túrát is). A kommunista területrendezési terv, más néven a szisztematizálás, aminek keretében a hagyományos falvakat
58
lebontották volna és majd a tervek szerint a falusi népességet tömegesen blokklakóvá szándékozták alakítani, Nyugaton nagy visszhangot váltott ki a Nyolcvanas évek közepén-végén. Vársonkolyoson ennek a tervnek – már ami az ipar miatt megvalósult – vannak látható nyomai; Nagyváradon úgyszintén. Mindezeket értékesíteni kell (Megjegyzés: a Kolozsvárra coach surfing-el érkező kalandvágyó turisták zöme arra kéri vendéglátóit, hogy ilyen objektumokat mutassanak nekik). Az idevágó objektumokat alább foglaltuk össze. 15. Szűmú Táblázat. Látványosságok: Agrár- és Ipartörténeti értékű létesítmények-épületek – pl. gyárépületek, istállók, etetők, munkás-kolóniák, kommunizmus romjai Látványosság
Helyszín
Útvonal
Megjegyzések
108)
Misil völgyi bánya
Sonkolyos
ÚT 5
Ipari létesítmény
109)
Falura ráépült város, a szisztematizálás jelei a központban. Ipari romok a rurbanizáció látható jelei a térségben, Nagy-váradon, Élesden, Sonkolyoson.
Sonkolyos, Élesd, Nagyvárad
ÚT 5
A kommunista szisztematizálás és erőltetett urbanizáció és iparosítás következményei. Egy letűnt korszak látható gazdasági jellegű maradványai.
A Learning és Group Solidarity alapú turizmus lehetséges objektumai - a természeti adottságok mellett, azokat kiegészítve, azokra szervesen ráépülve A korporációs logikában a csapatépítés kiemelt helyen szerepel. Kolozsváron és Nagyváradon számos nagyvállalat rendszeresen szervez ilyen tevékenységeket. A barlangászás, hegymászás és hasonló tevékenységek kiválóak erre a célra. A kistérség a promóció során ezeket a vállalatokat is meg kell célozza ezzel a termékkel. A tanulásra is számos lehetőség adott a flóra és fauna miatt: oktatási intézmények, szakmai szervezetek, hobbiszövetségek in-situ tanulási lehetőségeket találnak is. Lásd alább a facilitásokat. 16. Számú Táblázat. Látványosságok: Oktatási és csapatépítési célokra alkalmas facilitások, helyszínek Látványosság
Helyszín
Útvonal
Megjegyzések
110)
„Centru de agrement pentru tineret”
Vársonkolyos
ÚT 6
Táborok szervezésére alkalmas.
111)
Kalandtábor
Barátka
ÚT 6
Kétágyas faházikókban, főtevékenységek a túrák, barlangászás, hegymászás, rafting.
112)
Garda
Rév környéke
ÚT 6
Több ritka, egyedi növényfaj életterülete
59
17. Táblázat. Látványosságok A szorosban megtalálható növények listája – oktatási célokból értékesíthető
60
1.
Bodza
36.
Kardos
2.
Barkóca berkenye
37.
Piros
3.
Barkócalevelű tatárjuhar
38.
Madárfészek
4.
Bükk
39.
Nőszőfű
5.
Cseresznye
40.
Széles levelű
6.
Csertölgy
41.
Vörösbarna
7.
Ernyős madártej
42.
Őszi füzértekercs
8.
Éger (mézgás)
43.
Őszi sáfrány
9.
Fagyal
44.
Őzsaláta
10.
Farkasboroszlán
45.
Pikkelyharaszt
11.
Fürtös kőrontó
46.
Piritógyökér
12.
Galagonya
47.
Piros gólyóorr
13.
Gyertyán
48.
Piruló kövirózsa
14.
Hagymás fogasír
49.
Rezgő nyár
15.
Hegyi juhar
50.
Sárga hagyma
16.
Hóvirág
51.
Som
17.
Kakasmandikó
52.
Sugár kankalin
18.
Kányabangita
53.
Szil
19.
Kárpáti sáfrány
54.
Szirti gyöngyvessző
20.
Kecskerágó
55.
Szúrós csodabogyó
21.
Kockás liliom
56.
Tavaszi kankalin
22.
Kökörcsin
57.
Tármics
23.
Kunkorodó árvalányhaj
58.
Prémes tárnics
24.
Magyar nőszirom
59.
Teleki virág
25.
Medvehagyma
60.
Tömjénillat
26.
Méregölő sisakvirág
61.
Törpemandula
27.
Meyeri rekettye
62.
Vackor
28.
Mogyoró
63.
Vadalma
29.
Molyhos tölgy
64.
Veresgyűrű
30.
Nagylevelű hárs
31.
Nyúlfarkfű
65.
Szíves
Orchideák:
66.
Hegyi
32.
Bibircsvirág
67.
Zöldes kígyókapor
33.
Agárkosbor
34.
Füles kosbor
35.
Madársisak
Zergevirág:
Turistautak, ösvények 18. Számú Táblázat. Látványosságok: Járható turistautak Réven és környékén Jelzés
Jellemzők
Útvonal
Piros pont
Kb. 5-6 km, 3 és ½ óra, 141 m szintkülönbség
Menedékház - Devence-barlang – Hasadt-kő – Kilátók – Cserestető – Pocokforrás – Déli-kilátó – Kőrös-part
Kék csík
Kb. 8 km, 5-6 óra, 373 m emelkedéssel
Menedékház - Devence-barlang – Hasadt-kő – Kilátók – Cserestető – Rév-Tízfalu összekötő út – Tízfalusi Karsztfennsík – Karl Handl víznyelő barlang (Öregbarlang-Ponor)
Kék kereszt
8 km, 3-4 óra, 316 m szintkülönbség
Vársonkolyosi állomás - Izbandis forrástó - Izbandis-barlang - Pojorita telep – Keresztdomb - Karl Handl víznyelő barlang (Öregbarlang-Ponor) – innen a kék csík jelzés vezet vissza a Menedékházhoz.
Piros háromszög
7 km, 3-4 óra, 322 m szintkülönbség
Menedékház – Déli-kilátók –Pocok forrás – Dombrét – Sfaras víznyelő – Pojorita kilátó – Pojorita telep – Izbandis völgy – Vársonkolyosi állomás
Kék háromszög
12 km, 4 óra, 290 m szintkülönbség
Menedékház – Vársonkolyos – Kastély-menedékház – Szelekbarlangja – Misid-völgye – Magyar-barlang - Vizes Bíró barlang – Száraz Bíró barlang –
Sárga pont
7 km, 3 és ½ óra, 307 m szintkülönbség
Barlangi vonatmegálló – Vörös-barlang – Vizesbarlang – Menekültek-barlangja – Garda – Czárán Gyula kilátó – Kakasfürösztő-barlang – Menedékház.
Kék pont
9 km, 4 óra, 127 m szintkülönbség
Menedékház – Feneketlen-tó – Lapos-szikla – Kétszemű szikla – Töndérvári-tavak – Tündérvári-barlang – Pogyiró-barlang – Északikilátó – Központi-kilátó – Kereszt-kilátó – Kereszt-szikla tavak – Menedékház.
Zichybarlanghoz vezető út
2 km.
A vasút vonalát követve, Révről és Sonkolyosról is megközelíthető. Követni kell az irányító jelzéseket.
Turisztikai útvonalak - Bevezető szempontok A turisztikai útvonalak képezik a turisztikai marketing tervezés központi elemét, hiszen ezek kötik össze, ezek adnak konkrét formát és arcot a turisztikailag érdekes látványosságoknak és objektumoknak – így válnak élvezhető és fogyasztható termékeknek (lásd bővebben például Urry, 2011). Az alábbiakban prezentált útvonalak – mint látványosság térképek – kialakításakor a következő szempontokat vettük figyelembe: az objektumok jellege, az objektumok földrajzi elhelyezkedése, az útvonal típusa valamint a megcélzott célcsoport. Két fő útvonalcsoport van. Az egyik csoporthoz tartozó útvonalak a Hajdúszoboszlóról Révre/Sonkolyosra utazás során látogatható objektumokat tartalmazza, a megközelítés három lehetséges tengelyén (lásd alább). Mivel ezek közül az egyik Nagyváradot érinti, itt egy hosszabb (must see) és egy kompaktabb (nagyváradi szecesszió) helyi útvonalat is megadtunk. Az ide-visszaút során a látványosságok bő harmada könnyen lelátogatható. A másik csoporthoz tartozó lehetséges útvonalak révi központú tematikus csillagtúrák. Ezek a következő témaköröket ölelik fel: Román jellegzetességek, fatemplomok, magyar kultúra, kastélyok, tanulás, kommunista örökség, amit egy „Best of Rév” és „Környék legjei” egészít ki a lényeginek tekintett „Természet túrái” mellett. Összesen 16 különböző jellegű, hosszúságú és elhelyezkedésű turistaútvonalat vázoltunk. Nézzük meg ezeket.
61
Csillagtúrák: Útvonalak és látványosságok I. Révi indulással ebben a sorrendben, csillagtúrák (a KM és az idő az oda-vissza utat jelzi) ÚT1A – Útvonal #1 „Román kultúra”. Román vonatkozású történelmi és kulturális objektumok. Célcsoport: elsősorban külföldi látogatók, tágabban pedig 4, 6, 8, 11. Útvonal: 153 KM, hozzávetőlegesen 2 óra 45 perc (maga az út) Egynapos túra, autóval, GPS navigációval Élményígéret: Történelem, kultúra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Sfintii Mihail és Gabriel ortodox templom, Rév Görögkeleti fatemplom, Báródbeznye Hősök emlékműve, Báródbeznye Görögkeleti fatemplom, Nagyfeketepatak Sfantul Ioan Iacob görögkeleti kolostor, Barátka Görögkeleti templom, Barátka Elhunyt hősök emlékére állított troita, Barátka Hősök emlékműve, Erdődálmos Görögkeleti fatemplom, Jádremete Görögkeleti fatemplom, Bucsa Görög-katolikus templom, Kisősi Görögkeleti templom, Tinód Görögkeleti templom, Esküllő Görögkeleti templom, Keszteg Görögkeleti fatemplom, Izsópallaga Görögkeleti fatemplom, Vércsorog Görög-katolikus templom, Köröstopa Rév
ÚT1B - Útvonal #1 „Fatemplomok”. Román történelmi és kulturális objektumok Célcsoport: külföldi látogatók, tágabban 4, 6, 8, 11 Útvonal: 121 KM, hozzávetőlegesen 2 óra 08 perc (maga az út) Egynapos túra, GPS navigációval, autóval Élményígéret: sajátos vallási építmények 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Rév Görögkeleti fatemplom, Báródbeznye Görögkeleti fatemplom, Nagyfeketepatak Görögkeleti fatemplom, Jádremete Görögkeleti fatemplom, Bucsa Görögkeleti fatemplom, Izsópallaga Görögkeleti fatemplom, Vércsorog Rév
ÚT2 - Útvonal #2 „Hagyományaink Réven”. Magyar vonatkozású történelmi és kulturális objektumok. Célcsoport: 4, 6, 8 Útvonal: 25 KM, hozzávetőlegesen 5-6 óra perc (maga a túra) Félnapos túra gyalog plusz, autóval GPS navigációval Magyarkakucsig és vissza Élményígéret: hagyományok, közös kulturális értékek
62
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Római katolikus templom, Rév Fazekas-műhely, Rév Hegyi Géczi ház, Rév Márton Gabriella sírja, Rév Háborús áldozatok emlékobeliszkje, Református temető, Rév Tündérvár, Rév Emléktábla a Zichy barlang bejáratánál, Rév Kakucsi templom, Magyarkakucs
ÚT3 - Útvonal #3 „Kastélyok, várromok, lakóházak” (a Váradi történelmi túrára rákapcsolódva, szervezetten). Célcsoport: kiemelten 1, 4, 6, 8, 10 Útvonal: 30 KM, hozzávetőlegesen 30-40 perc (maga az út) Félnapos-napos túra, GPS navigációval, autóval (Feketetó nélkül) Élményígéret: Építészet, történelem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Hegyi Géczi család háza, Rév Zichy kastély és park, Körösgégény Batthyány-Bethlen kastély, Élesd Létai ház, Élesd Jakabfi ház, Élesd Erzsébet szálló, Élesd Terebesi-Kovács ház, Élesd Sólyomkő Vára – várrom – autóval nem megközelíthető Komaromy kúria, (Kastély), Ottomány + Római kori várrom, Feketetó (Nehezen megközelíthető, hegyekben, csak elszánt fiataloknak ajánlott, akár külön célpontként)
ÚT4 - Útvonal #4 „Természet csodák”. Természet és természeti adottságok, látványosságok. Célcsoport: kiemelten 1, 2, 11 Lásd a 7. Számú Látványosságok Táblázatát. Járható turistautak Réven és környékén. Élményígéret: érintetlen természet, kalandos tapasztalatok ÚT5 - Útvonal #5 „Kommunizmus romjai”. A múlt rendszer látható maradványai. Célcsoport: fiatalabb nyugati látogatók, kiemelten 11, 6 Útvonal: 141 KM, hozzávetőlegesen 2 óra 10 perc (maga az út) Félnapos túra gyalog plusz autóval a helyszínekre GPS navigációval Élményígéret: megtapasztalt múlt 1. A nagyváradi leszerelt ipari maradványok a borsi úton és a Metro mögött 2. Nagyváradi szocialista lakótelepek 3. Sonkolyos – központ, szisztematizálás, ipari létesítmény romjai ÚT6 - Útvonal #6 „Team building”. Oktatásra, csapatépítésre, cserkészetre alkalmas facilitások. Élményígéret: Közösség és szolidaritás 1. Táborhely, Sonkolyos 2. Kalandtábor, Barátka 3. Kemping, panziók, Rév
63
4. Túraútvonalak (lásd ÚT4) ÚT7 - Útvonal #7 „Élő tradíciók”. Élő hagyományok a kistérségben. Célcsoport: kiemelten 11, 6 Útvonal: 13 KM, hozzávetőlegesen 3-4 óra Élményígéret: Tapasztalat (helyi emberekkel való interakció, kapcsolat) 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Feketetói vásár, Feketetó Fazekasműhely, Rév Sulykolás a Körösön, Rév Sovám tutajozás, Rév (A Sóvám ünnepség idején) Piac, vásár, Rév, Sonkolyos (piacnapokon) Falunapok – Rév, Sonkolyos, Barátka (amikor van)
ÚT8 - Útvonal #8 – „Révi séta”. Révi jellegzetességek Célcsoport: kiemelten 4, 8 Útvonal: 10 KM gyalog hozzávetőlegesen 3-4 (maga az út) Élményígéret: közösség és természet 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Fazekas szobor Hősök emlékműve Malom Római-katolikus, református és ortodox templom, baptista imaház Háborús áldozatok emlékműve a temetőben Marton Gabriella sírja Handl Károly sírja Zsidó temető Hegyi Géczi család háza Tündérvár
ÚT9 - Útvonal #9 - „Best of Rév”. Révi kiemelt létványosságok. Célcsoport: mindenkinek, aki idelátogat Útvonal: 10 KM gyalog hozzávetőlegesen 4-5 óra (ebből maga az út 3 óra körül) Délutáni séta, gyalogosan Élményígéret: Tapasztalat és tanulás (Rév) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Hegyi Géczi család háza Malom Temető Tündérvár Kilátók Zichy barlang és emléktábla Révi vízesés
ÚT10 - Útvonal #10 - „Best of kisrégió”. Célcsoport: mindenkinek, aki idelátogat Útvonal: 20 KM hozzávetőlegesen 3 óra (maga az út) Félnapos túra, GPS navigációval, autóval (Feketetó nélkül)
64
Élményígéret: tapasztalat (természet, közösség) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Révi szoros Tündérvár Zichy barlang és vízesés Szelek barlangja Báródbeznyei fatemplom Nagyfeketelaki fatemplom Feketetói vásár – csak júniusban és + Zichy kastély és park, Körösgégény és Zichy kastély és templom, Feketeerdő– Nagyvárad irányába
Objektumok és javasolt turisztikai útvonalak II. Hajdúszoboszló – Rév távon 19. Számú Táblázat. Látványosságok: Kiemelt jelentőségi turisztikai objektumok Hajdúszoboszló – Rév I. Látványosság, objektum
Megjegyzések
1)
Székelyhíd – pincesor és Stubenberg kastély, termálvízfürdő
Érmelléki borászat, borospincék, borászati látványosság, borturisztikai látványosság, értékes barokk építészeti örökség
2)
Hegyközszentimre, Szentjobb
Szalárd község, kulturális és falusi turizmus, borászat, halastó, vallási és történelmi turizmus (Árpád kori romok), a szentjobbi Fekete madonna, ami egyedi a térségben, a templomban őrizték Szent István jobbját
3)
Diószeg, pincesor
Érmelléki borászat, borospincék, borturizmus
4)
Halászcsárda - Hegyközszaldobágy
Nagyváradtól mindössze 3 km, nagyon látványos étterem, halastó, strand is van
5)
Félix fürdő - Püspökfürdő (strand és Pece tó)
Nemzetközi rangú üdülő, Európa legnagyobb hévízforrása (hévízi tündérrózsa élőhelye)
6)
Nagyvárad - a Barokk épületegyüttes
1700-as években épült barokk épületegyüttes: Bazilika Minor melyben Szent László ereklyemúzeum működik, Barokk Palota, Kanonok sora – Európa leghosszabb fedett folyosója
7)
Nagyváradi-vár és dendrológiai park
XI. századi eredetű vár, Partium legfontosabb történelmi látványossága, jelenlegi formáját 1700-as években nyerte el
8)
Nagyvárad - Holnaposok szoborcsoport
Nagyvárad, történelmi városközpontban lévő műemlék
9)
Nagyvárad - Polgármesteri hivatal épülete és tornya
Kilátópont 55 m magasságból
10)
Nagyvárad - Szent László tér: Saspalota, Holdas templom, Zöldfa utca, Ortodox zsinagóga
Több mint egy évszázada épült szecessziós épületegyüttes, Nagyvárad egyik jelképes épülete. 1780-ban épült templom tornyában egyedülálló szerkezet mely a Hold fázisait mutatja, óriáskupolás zsinagóga legnagyobb a térségben
11)
Nagyvárad - Színház és Bazár, Holnaposok szoborcsoport
1901-ben átadott Szigligeti Színház épülete, mely belül is látogatható. A Színház közvetlen szomszédságában Bazár épület – építészeti és történelmi emlékművek illetve az Astoria egykor EMKE Ady kedvenc kávézója ahol megismerte Lédát.
12)
Nagyvárad - Orsolya rendi templom és monostor,
Az Orsolya templom falán egy márványtábla emlékeztet az 1857es nagy árvízre. A monostor épületében ma az Ady Endre elmélet líceum működik.
65
66
13)
Nagyvárad - Corso paloták, Rimanóczi ház
Nagyvárad sétálóutcája, melyen nemcsak számos üzlet, kávézó és étterem található, hanem jó néhány szecessziós palota is, melyek nagy részét Rimanoczy Kálmán tervezte.
14)
Nagyvárad - Kálvária domb és park
70 m-rel emelkedik a város fölé, kiváló kilátópont, közkedvelt modern étteremmel
15)
Nagyvárad - Körös Vidéki Múzeum
Partium legnagyobb múzeumi gyűjteménye (történelmi, természettudományi, néprajzi, stb.).
16)
Nagyvárad - Traian tér (Ady)
Itt található az Ady Endre múzeum, a megyeháza illetve a Szentháromság ortodox templom, Nagyvárad legrégebbi temploma (1693)
17)
Olaszi templom és múzeum
A múzeum egyik legértékesebb kiállítási tárgya az 1600-ban nyomtatott Nagyváradi Biblia eredeti példánya
18)
Manastirea Sfintei Cruci
Monostor Nagyvárad egyik külvárosában
19)
Nagyváradi Nymphea Aquapark
Tervek
20)
Kingsland
Köröskisjenő község területén, Nagyváradtól 18km-re, az E 60 úttól 4 km- re található szórakoztató központ: golfpálya, lovarda, halastavak, vízi sportok, íjászat, kisrepülőtér
21)
Telegdi templom, Fugyi templom, Köröskisjenő templom
Árpádkori freskókkal
22)
Élesd-Solyomkő vára
Várrom
23)
Galaseni-barlang
Nagyrészt kiépített barlang, 10-fős csoportokban látogatható
24)
Révi tájház, falumúzeum, Révi fazekasság
Nagy hagyományai vannak, egyedisége hogy fehéragyagból készül, mely égetés után is fehér marad.
25)
Révi szoros, mint természetvédelmi terület + Tündérvár
Több mint 350 ha fekvő természetvédelmi terület, számos ritka növény- és állatfajjal.
26)
Révi Zichy barlang + vízesés, falmászás
A térség legértékesebb barlangja, mely kivilágítással is el van látva.
27)
Sebes Körös kilátói
Vörös pont körút, mely mentén több kilátópont és barlang is megtalálható. Legfontosabbak a Devenci-barlangok. Kék pont körút mely mentén számos látványos kilátópont és barlang is megtalálható, valamint a régi vámszedő (Tündérvár)
28)
Ortodox templom Iconosztáz
A révi ortodox templom ikonosztáza történelmi emlékmű
29)
Szelek barlangja, Nagy Magyar barlang, Misid-völgye, falmászás – Vársonkolyos
Közép-Kelet Európa illetve Románia leghosszabb barlangrendszere (közel 50 km)
30)
Rafting
Raftingolás a Sebes Körösön
31)
Szalacsi négylyukú híd és pincesor
Építészeti örökség
32)
Gálospetri tájház
33)
Ottományi kastély
34)
Albis, Irinyi János szobra
35)
Görögkeleti fatemplomok
Komáromi kúria, arborétum és egyedi vizes pince Történelmi és építészeti emlékmű
36)
Kazinczy, Fráter emlékmúzeum
Érsemjén
37)
Fekete Erdő kastély
Zichy kastély, udvarán egy 400 éves templom áll, jelenleg az ortodox egyház tulajdona,
38)
Diószegi pincesor, borászat, ÁlmosdBihardiószeg csatahelyszín
Emlékmű és évente megrendezett csatajelenet
20. Számú Táblázat. Látványosságok: Kiemelt jelentőségi turisztikai objektumok Hajdúszoboszló – Rév II. Látványosság, objektum 1)
Létavértes, Liget tanya - Álomzug lovarda, vízimalom
2)
Nagykereki Bocskai kastély
3)
Nádudvari kerámia
4)
Debreceni Nagytemplom és belváros
5)
Debreceni Déry múzeum
6)
Nagyerdei kultúrpark
7)
Zsuzsi-vonat
8)
Vekeri tó
9)
Hajdúszoboszlói strand és Aquapark
10)
Hajdúszoboszlói Aqua-Palace
11)
Hajdúszováti régi templom
12)
Hajdúszoboszlói Kalandpark és squadpálya
13)
Bihari sík Tájvédelmi Körzet
14)
Hajdúszoboszlói Bocskai Múzeum
15)
Berettyóújfalu – Herpály templomrom
16)
Berettyóújfalui Bihari Múzeum
Megjegyzések
Debrecen- Hármashegyi kilátóhoz vezet
Az útvonalak, amelyek ezeket a helyszíneket összekötik:
■■ Hajdúszoboszló – Debrecen – Mihályfalva (Érsemlyén) – Gálospetri – Ottomány (Szalacs) – Fekete-erdő – Rév – Sonkolyos ■■ Hajdúszoboszló – Létavértes – Diószeg – Szákelyhíd – Szentjobb – Szalárd – Rév – Sonkolyos ■■ Hajdúszoboszló – Berettyóújfalu – Nagyvárad – Köröskisjenő – Telegd – Rév – Sonkolyos
Javasolt turisztikai útvonalak célcsoportonként II. Kiindulópont Hajdúszoboszló HURO ÚT11A - Útvonal #11A - „Nagyváradi nagytúra”. Célcsoport: mindenkinek, aki idelátogat Útvonal: Nagyváradi látnivalók Napos túra, gyalog GPS navigációval vagy térképpel 1. Nagyváradi vár és dendrológiai park 2. Szent László Tér – Saspalota, Holdas templom, Zöldfa utca, Neológ zsinagóga
67
3. Ady Tér (ma Traian tér) 4. Történelmi városközpont – Ady Endre líceum, Orsolya rendi templom, Szigligeti Ede Színház, Bazár, Asztoria, Sétálóutca, Corso paloták, Rimanóczi ház 5. Barokk épületegyüttes – Szent László székesegyház, Kanonok Sor, Püspöki palota 6. Olaszi templom és múzeum HURO ÚT11B - Útvonal #11B - „Nagyváradi szecesszió”. Célcsoport: mindenkinek, aki idelátogat Útvonal: Nagyváradi fontos látnivalók Két-három órás túra, gyalog GPS navigációval vagy térképpel 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Apolló palota – Fő utca (Republicii Sétálóutca) és Szaniszló (Eminescu) sarkán Stren palota – Szaniszló (Eminescu) utca másik oldalán Moszkovits palota – Fő utca (Republicii Sétálóutca) másik oldalán az Apollóval szemben Adorján házak – Színház (Patriotilor) és Szilágyi (Moscivei) kereszteződésében Astoria szálloda, egykori EMKE kávéház (Ady kedvelt helye) - a Színház (Patriotilor) és Szalárdi (Teatrului) sarkán Poynár ház – Bémer tér (Regele Ferdinand) és Mészáros utca (Grigorescu) találkozásánál Darvas-Laroche ház – Rimanóczy (Iosif Vulcan) 11 Füchsl palota – Nagyvásár tér (Piata 1 Decembrie) és Kossuth (Independentei) utca találkozásánál Szent László téri Moszkovits palota – Zöldfa (Valisa Alecsandri) és Szent László tér sarkán Fekete Sas Palota – Szent László téren
HURO ÚT12 - Útvonal #12 - „Révre Debrecenen keresztül”. Célcsoport: mindenkinek, aki idelátogat Útvonal: Sonkolyos 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Hajdúszoboszló-Debrecen-Mihályfalva(Érsemlyén)-Gálospetri-Ottomány(Szalacs)-Feketeerdő-Rév-
Nagytemplom és Belváros Debrecen Déry Múzeum Debrecen Kazinczy és Fráter Emlékmúzeum Tájház, Gálospetri Komáromi kúria, Ottomány (Szalacs) Zichy kastély, Feketeerdő
HURO ÚT13 - Útvonal #13 - „Révre Székelyhídon keresztül”. Célcsoport: mindenkinek, aki idelátogat Útvonal: Hajdúszoboszló-Létavértes-Diószeg-Székelyhíd-Szentjobb-Szalárd-Rév-Sonkolyos 1. Liget tanya - Álomzug lovadra, Vízimalom, Létavértes 2. Pincesor, Bihardiószeg 3. Egyed puszta, osztrák császáraikkal vívott csatahelyszín (Bocskai 1604), – Álmosd és Bihardiószeg közötti mezőn 4. Pincesor, Székelyhíd 5. Stubenberg kastély, Székelyhíd 6. Termálstrand, Hegyközszentimre 7. Pincesor Szentjobb 8. Árpád kori templom és Fekete Madonna, Szentjobb HURO ÚT14 - Útvonal #14 - „Révre Nagyváradon keresztül”. Célcsoport: mindenkinek, aki idelátogat
68
Útvonal: Hajdúszoboszló-Berettyóújfalu-Nagyvárad-Köröskisjenő-Telegd-Élesd-Rév-Sonkolyos 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Bihari Múzeum, Berettyóújfalu Herpály templomrom, Berettyóújfalu Nagyvárad – lásd HURO ÚT11A és ÚT11B Templom, Fugyivásárhely Templom, Köröskisjenő (Kingsland, Köröskisjenő mellett, multifunkcionális szórakoztató központ) Templom, Mezőtelegd Telegdy kastély, Mezőtelegd
Turisztikai csomagok II. Train-spotting A Révi szoros kiválóan alkalmas az itt elhaladó vonatok megfigyelésére, kifürkészésére. Valójában a szorosban ténylegesen „működik” a nyugaton nagyon népszerű train-spotting, kvázi-illegálisan és sok esetben nagyon kockázatos körülmények között (elmondások alapján a vasúttársaság „üldözi” őket). Erre a létező gyakorlatra ráépítve fejleszteni lehetne a „vonatmegfigyelés”-alapú nem klasszikus turizmus e formáját: megfelelő megfigyelőhelyek kijelölése és kialakítása nyomán több érdeklődőt lehetne idevonzani, akik második lépésben más tevékenységekbe is könnyebben bekapcsolhatók, illetve személyes hálózatokon további turistákat generálnának.
Turisztikai csomagok III. Kastély-vadászat Partium nagyon sok történelmi kastély(rom)nak, úri vadászháznak, várromnak, kúriának, udvarháznak ad otthont. Ezek egy rész kívül esik a turizmus főáramtól, a bevett-látogatott turistaútvonalaktól. Emiatt aztán rendszerint a turisztikai irodák kínálati csomagjaiból is hiányoznak, kevés helyen ajánlják őket. Ennek ellenére létezik egy kitapintható érdeklődés irántuk: elhelyezkedésük, építési idejük, stílusok, jogi státusok iránt, főképpen a fiatalabb, városi, iskolázottabb, kalandvágyóbbak körében, akik az aktív pihenést részesítik előnybe, de ez alatt tapasztalni (értsd tanulni) is akarnak. (Pillanatnyilag ennek egy rendkívül kedvező klímája van, lásd a 22 nap alatt a kastélyok körül vagy a WEB Kastély vetélkedők sikerére. Ennek a terméknek az empirikus alapja a két verseny kommentjeinek az elemzése, valamint néhány Kolozsváron tanuló részvevővel való beszélgetés). A tevékenység lényege, hogy a helyszíneket az érdeklődök, felkeresik, a lényeg, hogy meg kell találják – ez adja a kalandjelleget, hiszen sok esetben a helyszínek nehezebben megközelíthetőek, érdeklődni kell, helyiekkel kell kapcsolatba lépni, felfedezni. Olyanoknak ajánlott, akik több időt töltenek Réven, innen indulnak a szabadon kiválasztható helyszínek felé. Az alábbi lista a lehetséges helyszíneket tartalmazza (a lista nem teljes) Kastély-vadászat objektumok Rév térségében Bihar megyében – objektumok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
Adonyi várrom, Adony, Tárcsa, Tarcea - 47/27/25 N 22/10/20 E Adorján-Öregtorony, Szalárd, Salard - 47/13/5 N 22/01/51 E Bartsch kúria, Szalárd, Salard - 47/13/5 N 22/01/51 E Batthyány-Bethlen kastély, Élesd, Alesd - 47/3/26 N 22/23/49 E Bihari földvárrom, Bihar, Biharia - 47/09/5 N 21/55/19 E Céckei kastély (ma Polgármesteri Hivatal), Cécke, Tetchea - 47/2/45 N 22/19/29 E Csáky palota, Margitta, Marghita - 47/20/30 N 22/19/50 E Csonkatorony, Szalonta, Salonta - 46/47/60 N 21/39/00 E Degenfeld kastély, Bályak-Balc - 47/17/57 N 22/332/21 E Dietrichstein-Stubenberg kastély, Székelyhíd, Sacuieni - 47/21/19 N 22/5/0 E Dravetzky kúria, Gálospetri, Galospetru - 47/29/0 N 22/13/2 E Erődített kúria, Feketebátor, Batar - 46/42/25 N 21/48/17 E Erődítmény-maradvány, Hollószeg, Corbesti, Ceica - 46/53/14 N 22/14/11 E Erődítmény-rom Közmaalmás, Almasu Mare, Balc - 47/19/41 N 22/31/58 E Erődítmény, Várasfenes, Finis - 46/38/49 E 22/18/56 E Fényes kúria, Csokaly (Székelyhíd), Ciocaia - 47/20/20 N 22/2/44 E Fráter kúria, Gálospetri, Galospetru - 47/29/0 N 22/13/2 E
69
18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.
Fráter udvarház, Gálospetri, Galospetru - 47/29/0 N 22/13/2 E Komáromy kúria (kastély), Ottomány, Otomani - 47/26/14 N 22/14/15 E Kúria Váradszentmárton, Sanmartin - 47/00/24 N 21/58/29 E Lázás Anna kápolnarom, Élesd, Alesd - 47/3/26 N 22/23/49 E Miskolczy udvarház, Illye (Csümeg), Ciumeghiu - 46/43/58 N 21/34/51 E Nagyváradi vár, Nagyvárad, Oradea - 47/3/5 N 21/56/25 E Nemesi kúria Erdőgyarak (Mezőgyarak), Ghiorac - 46/42/48 N 21/40/59 E Papszász udvarház, Csokaly (Székelyhíd), Ciocaia - 47/20/20 N 22/2/44 E Pongrácz kastély, Kágya Cadea (Székelyhíd) - 47/18/42 N 22/3/44 E Premontei barokk Kastély, Váradszentmárton, Sanmartin - 47/00/24 N 21/58/29 E Római kori várrom, Feketetó, Negreni - 46/57/0 N 22/45/0 E Sólyomkő Vára, Élesd, Elesd - 47/3/26 N 22/23/49 E Telegdy kastély, Mezőtelegd, Tileagd - 47/04/25 N 22/12/4 E Tisza kastély, Erdőgyarak, Ghiorac, Ciumegu (Csümeg) - 46/42/48 N 21/40/59 E Toldy kastélyrom, Oláhszentmiklós, Sannicolau Roman - 46/57/39 N 21/42/52 E Várrom a hegyekben, Oláhszentmiklós, Sannicolau Roman - 46/57/39 N 21/42/52 E Toldy kúria, Feketebátor, Batar - 46/42/25 N 21/48/17 E Torony-rom, Körösszeg, Cheresig - 47/02/17 N 21/41/16 E Várrom, Kispapmező, Pomezeu - 46/47/39 N 22/17/20 E Zemplényi Moskovits udvarház, Árpád, Arpasel, Feketebátor, Batar – 46/44/29 N 21/43/25 E Zichy kastély és park, Körösgégény, Gheghie - 47/1/5 N 22/30/2 E Zichy kastély, Feketeerdő, Padurea Neagra - 47/9/55 N 22/24/47 E Zichy kúria, Bihardiószeg, Diosig - 47/18/24 N 21/59/43 Zichy vadászkastély, Magaslak (Élesd mellett) Poiana Florilor - 47/3/26 N 22/23/49 E Zichy kastély, Alsólugas, Lugasu de Jos - 47/3/47 N 22/20/52 E
Turisztikai csomagok IV. Kincsvadászat a vadonban Logikája hasonló a kastély-vadászatéhoz, csak egy GPS koordináta szerint megadott helyszín-sorozatot kell felkeresni egy előzetesen elkészített virtuális térkép alapján. A térképen GPS koordináták vannak, a következő helyszín csak a felkeresett pontban töltődik le a versenyző okostelefonjára. A helyszínek és ezek száma nehézségi fokozatok szerint alakítható, a szponzorok révén a vadászat során olyan nyereményeket lehetne szerezni, aminek használata Révhez köthető (evező, sisak, mentőmellény, hűségkártya, stb.). Településnevek magyarul és hivatalos román nyelven Bihar megye, Románia, Rév kistérségben
■■ Barátka, Bratca ■■ Báródbeznye, Beznea (régi megnevezése Deureni) ■■ Bihardiószeg, Diosig ■■ Bucsa, Bucea ■■ Élesd, Alesd ■■ Erdődámos, Damis ■■ Érsemlyén, Simian ■■ Esküllő, Astileu ■■ Feketeerdő, Padurea Neagra ■■ Feketeerdő, Padurea Neagra ■■ Feketetó, Negreni ■■ Gálosháza, Galaseni ■■ Gálospetri, Galospetreu ■■ Izsópallaga, Hotar ■■ Jádremete, Remeti ■■ Jádremete, Remeti ■■ Keszteg, Chistag
70
■■ Királyhágó, Piatra Craiului ■■ Kisősi, Auseu ■■ Körösgégény, Gheghie ■■ Köröskisjenő, Ineu ■■ Köröstopa, Toda de Cris ■■ Magyarkakucs, Cacuciu Nou ■■ Mezőtelegd, Tileagd ■■ Mihályfalva, Valea lui Mihai ■■ Nagybáród, Borod ■■ Nagyfeketepatak, Valea Crisului ■■ Ottomány, Otomani ■■ Remetelőrév, Lorau ■■ Révtízfalu, Zece Hotare ■■ Sonkolyos, Suncuisi ■■ Szalacs, Salacea ■■ Székelyhíd, Sacuieni ■■ Szentjobb, Saniob ■■ Tinód, Tinaus ■■ Várcsorog, Virciorog ■■ Vársonkolyok, Suncuiusi
Célcsoportok kódjai és szegmensek
1 – „Szeretjük a természetet”, 2 – „Adrenalin”, 3 – „Habituális természetjárók”, 4 – „Családi nyaralás”, 5 – „Week-endPiknik”, 6 – „Külföldi bevállalósak”, 7 – „Pár nap közös pihenés”, 8 – „Külföldön”, 9 – „Kiruccanunk”, 10 – „Idősek vagyunk, de ennyit megérdemlünk”, 11 – „Vadfürdőzők”, 12 – „Mi is vagyunk”.
Turisztikai csomagok V. Barlangturizmus típusok szerint A barlangászati potenciál optimális kihasználása, barlangászati formák kiterjesztése. Kritériumok. A barlangok turisztikai potenciálját több irányban lehet fejleszteni, fel- és kihasználni. Annak érdekében, hogy egy barlangot turisztikai barlanggá nyilvánítsanak, alapvetően három tényezőre van szükség romániai Keretterv kritériumai szerint: megközelíthető legyen, a turisták akadályok nélkül eljussanak a barlanghoz annak nyitvatartási időszakában. Folyamatosan felügyelet alatt tartsák a barlangot, legyen egy felelőse a barlang és az odalátogató turisták biztonságának, illetve harmadik tényező, hogy barlang túravezetővel vagy túravezető nélkül is látogatható legyen, vagy – ha ez nem lehetséges - második esetben tájékoztatást és a turisták védelmét az információs pontok, panók, szórólapok kell ellássák. Ezeket a helyszínen, szabadon kell hozzáférhetővé tenni. Barlangturizmus-típusok és termékek, célcsoportok A barlangi turizmust több fajtájáról beszélhetünk. A barlangokra fókuszált ökoturizmus elsősorban azokat célozza meg, akik a környezet, természet állapotára érzékenyebbek, környezettudatosak. Náluk az elsődleges motiváció egy barlang meglátogatásakor a természet csodálása. A turisztikai csomag ez esetben a barlang meglátogatása, alapvető információk szolgáltatása, infrastruktúra szempontjából a megközelítés kell kiépített, de nem környezetromboló, környezetátalakító legyen: turistajelzések kellenek, sisak-bérlése szükséges, de a barlangot és környezetét természetes állapotában kell fentartani. Ennél a típusnál nincs szükség pallókra, kivilágításra, odavezető aszfaltozott útra, mivel ezek mind változtatnak a természetes környezeten. Ez széles közönségnek szánt, jószerivel bárkinek ajánlott (a célcsoport széles), aki a (kiépítés hiánya miatt) nehezebb túrát is bevállalja. Aztán, a következő barlangi turizmus fajta az amatőr barlangászoknak szánt. Ezek nehezebbek (az ökoturizmushoz mérten) és sokkal több szakmaiságot, tudást és tapasztalatot, tehát „szakmaibb” túrákat jelentenek (ami az átlagos turistákra nem jellemző), mivel a látogatóknak van már egy előzetes tudásuk a barlangokról, s ezeket akarják tapasztalni, újabb ismereteket szerezni. Esetükben a preferált barlangok a kevésbé látogatottak, fokozatilag nehezebben lehet benne haladni, vízeken kell átkelni, szűk szorosokon átbújni, sokszor mászni is. Ebben áll a fő attrakció.
71
A kaland típusú barlangi turizmus nagyobb mértékű befektetést igényel. A barlangokat gyakorlatilag kalandparkokká kell kialakítani, mert, a túra egy élmény, kaland túra, adrenalin fokozó alkalom, a mindennapoktól erősen eltérő esemény. Lényeg, hogy a turista ellenőrzött körülmények között átéljen egy számára veszélyesnek tekintett élményt, érzékelje az általa nyújtott benyomásokat. Tehát nem csak s nem feltétlenül a barlang sajátosságaira alapszik, a fókusz a körülményeken és s megtapasztalt benyomásokon, érős érzéseken áll. A turisztikai csomag ez esetben hangsúlyosan a megvásárolt élmény-skálán, a megélhető ingereken van. Ennek érdekében a fejlesztés hangsúlya, sokkal inkább a barlang belsejének, útvonalainak kialakításán van, a veszélyességi élménynek adagolásán és sorrendjén. Magyarán, milyen mértékben biztosítja a mennyire extrém a túra. Ez esetben a turisztikai csomag a természet generálta ingergazdag élmény, egyfajta garantált escape; szűkebb rétegnek ajánlott, akik fiatalabbak, bevállalósabbak, nagymértékben akarnak elszakadni a „való világ” stresszétől – érett korú aktív és átlagnál jobban kereső városiak. Ezen kívül beszélhetünk még a tudományos barlangi turizmusról. A különböző, barlangok világát érintő tudományoknak diákjai, tudósai képezik a célcsoportot, akik szakmailag tanulmányozzák a barlangokat, kutatásokat végeznek, itt tanulnak. Ez esetben a turisztikai csomag a tanuláshoz szükséges természetes-gyakorlati alap és példa biztosítása. A célcsoport az informális és szervezett keretek között tanulók – iskolások, egyetemisták, szakmai szervezetek. Szervezett formában ajánlott. További típusa a barlangi turizmusnak pedig a tömeges turizmus. Itt a hangsúly a kiépített, könnyen végigvihető túrákon van, ahol a turisták megismerik a barlangokat. Ide akár több generáció is egyszerre látogat, a barlangi túrák nehézségi fokát ennek figyelembevételével kell kialakítatni. Itt a turisztikai csomag maga a barlang esztétikai szépsége – széles célcsoportoknak ajánlott, akik környezettudatosak, természetjárók. Gyakorlatilag a turisták többsége ebbe a szegmensbe tartozik, ez a mainstream barlang-turizmus. Végül, a barlangi turizmus egy sajátos, de jól jövedelmező típusa a gyógyászati - vagy megelőző – célokból történő barlangturizmus. Ebben az esetben a turisztikai termék a barlangokra jellemző tipikus klíma és a levegő összetétele, hőmérséklete, a vonzerő a gyógyászati hatása. Ez a fajta turizmus hasonló a sóbányákban történő turizmushoz: gyakorlatilag egyes barlangok légköre olyan típusú összetevőket tartalmaznak, melyek elősegítik különböző, főleg légúti betegségek gyógyítását. A turisták a barlangban sok idő töltenek, az erre speciálisan berendezett termekbe, pihenve, avagy különböző légzésgyakorlatokat végezve, megfelelő, szakosodott felügyelet alatt. A kezelések több napot, akár heteket is tartanak A célcsoport a valamilyen légúti betegségben szenvedők, vagy annak kitett csoportok tagjai – rendszerint idősek vagy gyermekek. Előnye, hogy szezonfüggetlen, télen is kihasználható. Közepes értékű infrastrukturális beruházásokat igényel: nagyobb tereké kialakítását, fekvésre és ülésre alkalmas bútorzat berendezését. Követhető példák A sikeres barlangi turizmus objektumok tekintetében, példaértékű a budapesti Szemlő-hegyi barlang, mely gyógybarlang, illetve a tömeges turizmus előtt is nyitva áll. A gyógybarlangi kúrához szakorvosi beutalás szükséges, a kúra minimális időtartama három hét. A barlangban lévő, szennyezés és alergén mentes levegő, a sziklákból kioldódó sók, illetve a változatlan 12-13 C fokos hőmérséklet a léguti betegségek orvoslásában segít. Másrészt, a barlang a nagyközönség előtt is nyitva áll, a túra a barlang rendkívül látványos szikláit mutatja be. Kiépített barlang, betonjárda vezet körbe a túrán, végigjárható babakocsival, tolókocsival is, a kisgyerekes családok, illetve a mozgássérültek is látogathatják. Az épület fölötti parkban, játszótér és egy geológiai tanösvény is található, a bejárat előtt korszerű váróterem, kávézóval. A túrák óránként indulnak, a túra kizárólag guide vezetésével lehetséges. Ugyanakkor a barlang öko jellege is elismert, 2011-ben elnyerte „ Az év ökoturisztikai turistalétesítménye” díját, Magyarországon. A kalandtúrák tekintetében notórius a Moaning Cavern Kaliforniában. Itt különböző kalandos útvonalakat alakítottak ki: az egész család számára a sima, gyalogos barlangkörút, aztán egy kötélen való leereszkedés, mely során a turista megfigyelhető a barlangot a tetejétől leereszkedve, létezik még egy olyan útvonal, melyen a barlang nehezebb szakaszain, csúszva, mászva lehet végigmenni, ez speciális, de helyben bérelhető felszerelést is igényel. Létezik egy mászótorony is a barlangokban kialakítva, különböző nehézségi fokú útvonalakkal, oly módon, hogy a kisgyerektől a profi sportolóig mindenki megtalálja a magának valót. A világ legnagyobb barlangja, az Egyesült Államokbeli Mammoth Cave is rendkívül változatos túrákat kínál. Az egyszerű gyalogutak egyes szakaszokon, világítás és hanganyaggal kialakított túrák, kalandtúrák, barlangban való csónakozás, ha csak a fő attrakciókat említjük. Méretének köszönhetőn a barlang turizmus fő típusait egy helyen összesíti, ennek köszönhető rendkívül nagy látogatottsága is.
72
Követendő lépések Rév és környékének barlangjai közül a fentiekre alkalmas barlangokat akkreditálni kell, hogy elérjék a turisztikai barlang státust. Minden késlelkedés nélkül kell javítatni kell azokon a tényezőkön, melyek ehhez szükségesek a megközelíthetőségen, az utakat, ösvényeket ki kell szélesíteni, jelzésekkel ellátni, illetve a vasút vonalától elválasztani. Ezt követően, azokat a barlangokat, amelyek turisztikai kiaknázását célozzák meg, felügyelet alatt kell tartani, biztosítva a barlang és a turisták épségének a megőrzését. Végül pedig, a barlang látogatását kell megtervezni, kialakítatni, a megfelelő információkat összegyűjteni, és a turisták számára elérhető helyeken elhelyezni. Esetleges kisebb kiépítéseket is eszközölni lehet, ha erre szükség van. Ha már az említett lépések megtörténtek, a barlangok specifikumát függően a megfelelő típusú turistabarlang kiválasztása kell hogy történjen. Réven a Zichy-barlang, kisebb-nagyobb felújításokkal a tömeges turizmus, illetve a tudományos alapú turizmusnak megfelel. Egyrészt, cseppkő állománya lenyűgözi az egyszerű látogatókat, másrészt pedig a tudományos kutatásosok terén is elemzés tárgyát képezi. Az infrastruktúra felújítására viszont szükség van, ennek egy része elkezdődött a Menedékház felújításával. Az ösvények, felszerelések, és villanyszerelés felújítása viszont szükséges a közeljövőben, a még több turista vonzásának érdekében. Ugyanakkor marketálható a barlang századeleji fénykora, amikor Európaszerte sok turista látogatta meg a barlangot. Régi fotók, dokumentumok, itt járt híresebb személyiségek összegyűjtésével, és akár egy kiállítás megszervezésével a Memory and Heritage típusú turizmus egyik állomáshelye is lehet. A Szelek-balangja Kelet-Európa leghosszabb barlangja, egy rendkívül jól marketálható célpontot képez az amatőr barlangászok számára. Mérete önmagában a vonzó erő ezen célcsoport számára. Ugyanakkor a magasabb nehézségi fokú, barlangászati szempontból érdekes barlangokat is efféleképpen kell kialakítani. A megfelelő, magas szinten képzett guideok feltétlenül szükségesek, ide bekapcsolhatók a közeli egyetemi központok markáns kutatói, szakértői. Ezen túl a barlangok három csoportját kell azonosítani: a gyógybarlangokat, hisz a lakosság körében úgy tartják, hogy vannak olyan barlangok a szorosban, melyek gyógyító hatásúak. Ezt megfelelően alá kell támasztani egy elismert szakember munkássága által, vizsgál kell a légkör összetevőit. Ha pedig bebizonyosodik, hogy ténylegesen gyógybarlangok, akkor ezek megfelelő kiépítése következik. A kiépítés része kell legyen a barlangokba vezető út minél alacsonyabb nehézségi foka, és bent a barlangban a megfelelő termek kialakítása, egyenes, száraz padlózattal, padokkal, akár ágyakkal. A villanyszerelés természetesen elengedhetetlen. Az ide érkező turisták egészségi állapota kevésbé jó, ők gyógyulni jönnek ide, ezzel folyamatosan számolni kell a barlang kialakításánál. Ezt követően ki kell választani az érintetlen, lehető legtermészetesebb állapotban lévő barlangokat, melyek az ökoturizmus tárgyát képezhetik. Ezek szennyezés, szemét mentesek kell, legyenek, s lehetőleg a termeszesetes állapotban kell őket hagyni, kiépítés, alakítás, villanyosítás itt nem szükséges, és nem is ajánlott, az öko, természet érintetlenségét kereső turisták miatt. Ezt követően kell kiválasztani azokat a barlangokat, amelyeket a kalandkeresőknek lehet kialakítani. Az ily módon értékesíthető barlangok főképp azok, amelyek a turizmus többi típusa szempontjából kevésbé relevánsak, hisz a nagymértékű kiépítés, felszerelés a barlangok természetes voltán változtat. Figyelni kell a kalandvágyó turisták biztonságára, a kalandtúra biztonságos kell legyen. Az ilyen típusú barlang-kiépítés bizonyos szinten ráépül a Rév környékén már létező szegmensre, az extrém sportokért idelátogatókra, nekik egy plusz és attraktív objektummá alakíthatók a kaland típusú barlangok – szélesíthető lenne a megcélzott fogyasztói közönség.
73
Összefoglalás A két ország és megye viszonylatában elmondható, hogy a regisztrált magyarországi turista fluxus majdnem kétszerese a romániainak, annak ellenére, hogy a jelentős nagyságrendbeli eltérések vannak a lakosság méretét illetően (az utóbbi javára). Ugyanakkor az utóbbi évben mindkét országban növekedett a külföldi turisták száma; mindkét országban a turisták nagy többsége autóval és családdal utazik. Eltérő továbbá az turisták többségére jellemző tipikus viselkedés modellje is: a magyarországi esetében hangsúlyosan jelen van a gyógy- és egészségturizmus, míg Romániában ez a lehetőségekhez képest alulfejlett; itt elsősorban a kikapcsolódás érdekében történő szabadidős utazások dominálnak. Két fő helyszín képez magas attrakciót Romániában: a tengerpart, ami inkább fiatalok által kedvelt, illetve a hegyvidék, amit az idősebbek preferálnak; Magyarországon a Balaton és a Budapest „gyűjti be” a turisták többségét, de Hajdúszoboszló is kimagasló eredményekkel büszkélkedhet. Meg kell jegyeznünk, hogy a romániai adatok meglehetősen hiányosak. Az utazások között magas aránya lehet nem regisztrált szállásoknak, hiszen az informalitás (például magánszállások, sátorhelyek) és a szürkegazdaság (nem regisztrált turisták a hivatalosan bejegyzett szálláshelyeken az adózás elkerülése végett) bevett gyakorlatokat képeznek. Hajdúszoboszló és Rév turizmusa nem összemérhető. Az előző minden téren (Ismertség, attraktivitás, turista volumen, szálláshelyek) konszolidált helyzetben van, Rév e tekintetben most akar hangsúlyosabban a térképre kerülni. Ez a különbség minden téren tetten érhető. Ugyanakkor a két helyszín közelsége illetve a kikapcsolódási és szabadidő-töltési lehetőségek komplementaritása egy sikeres összekapcsolódást tesz lehetővé a két színhely között a turisták érdekében. A kistérség turisztikai fejlesztése és fenntartható fejlődése érdekében feltétlenül szükségesek a következők: egy informáló-tudatosító és mobilizációs kampány a helyi népesség körében a turizmus hasznáról, pillanatnyi működéséről és a lehetőségekről, a környezet védelméről. Ennek két fő célja kell legyen: egyfelől a potenciális vállalkozók rekrutációját segítené, másrészt viszont megkönnyíteni a helyiek-turisták közötti kapcsolatfelvételt, a feszültségek feloldását (a helyek többségének a turizmushoz való hozzáállása a következőképpen írható le „nekem mi hasznom belőle?” valamint, „tudom, hogy itt vannak a Völgyben, de nem tudom mit akarnak”). Hasonló tájékoztatás szükséges az idelátogató turisták számára is, a környezet védelme, a szemetelés és a rongálás mérséklése valamint a helyiekkel való kapcsolat kialakítása érdekében. Aztán, szükséges egy információs központ létrehozása a települések központjába ami „beviszi a turistát a településre”, kapcsolatot teremt a helyiekkel, és nem utolsó sorban jelentős mértékben megkönnyíti a terepen való boldogulást, a látványosságok, szolgáltatások megismerését és látogatását. Továbbá, agy agro jellegű mikropanzió-rendszer és érdekszervezet felállítása több közvetlen haszonnal járna: profitot biztosítana a helyi háztartások számára, közvetlen emberi kapcsolatot jelentene a turisták és helyi családok között; facilitálná a többgenerációs turista családok idevonzását; növelné a helyi fogyasztást. Nagyon fontos a helyi turisztikai kínálati csomagok diverzifikálása. A pillanatnyilag működő természet alapú turizmus nagyon jó kiindulási alap, azonban a kínálati skála bővítésére prioritás kell legyen. (Részletesen lásd alább). Ez prioritást képez. Nyitni kell újabb piaci szegmensek irányába, ki kell építeni a kulturális-memória-örökség, gasztróélmények, tanulás alapú turizmus alapjait A közeli (magyarországi, kiemelten hajdúszoboszlói) turisztikai hálózatokra és körforgásokra való rácsatlakozás a kell legyen a további prioritás, a promóció mellett. Folytatni kell a turisztikai infrastrukturális beruházásokat illetve fejlesztéséket – híd, menedékház, illetve egy funkcionális bicikliút kialakítása és feltérképezése, promóciója. A révi és hajdúszoboszlói turisták heterogén népességet képeznek, de több ideáltipikusan elkülöníthető szegmensre bonthatók. Ezek a következők: „Szeretjük a természetet”, „Adrenalin”, „Habituális természetjárók”, „Családi nyaralás”, „Weekend-Piknik”, „Külföldi bevállalósak”. Hajdúszoboszlón a „Pár nap közös pihenés”, „Külföldön”, „Kiruccanunk a fürdőre”, „Idősek vagyunk, de megérdemeljük”, „Vadfürdőzők”, „Mi is vagyunk”. A révi turizmus és vállalkozás-fejleszés szempontjából stratégiaiak: „Adrenalin”, „Külföldi bevállalósak”, „Vadfürdőzők”, „Külföldön”, rövidtávon pedig a „Családi nyaralás” szegmensek. A „Week-end-Piknik” szegmens szerepe negatív, szerepét és volumenét csökkenteni kellene, jobb esetben szabályozni.
74
Megállapításaink alapján, Réven két fő fejlődési irányt kellene követni: 1). Továbbfejleszteni és diverszifikálni a természet-alapú turista szolgáltatásokat és termékeket (és egyre inkább mindezeket függetleníteni a negatív környezeti tényezőktől - vízgát, politikum, egyes helyi véleményvezérek bizalmatlansága, a vadkempingezők), illetve, 2). Komplementer alapon, a már meglévő jelleget megtartva kialakítani a nem-természet-alapú turizmus rendszerét is, a helyi kínálat kiszélesítése és a Hajdún potenciálisan megszólítható más turista szegmensek idevonzása érdekében. Ez utóbbi fejlődési irány szolgáltatásainak erősíteni kell a természet jelentőségét és vonzerejét. A két fejlődési irány szimbiózisa rendkívül fontos, ezeknek egymást kell erősítsék. Rév és környéke elsősorban a sajátos, rendkívül gazdag és sokszínű természetes adottságairól híres; ezek adják a térség turisztikai potenciáljának lényegi alapjait is. Mint láttuk értékes cseppkőbarlangok, sebes sodrású vízszakaszok, sziklafalak és ritka növénytani fajok, különös klíma található itt. A gyors ütemű, mozgalmas és mesterséges urbánus világhoz képes itt, a E/60-as úthoz közel egy másik, természetes világ (vad, buja aljnövényzetű és érintetlenség érzetét adó domborzati formák) terül el. Kiváló terepet szolgál bárminemű exit-ek számára. Mondhatni, hogy Révre és környékére jellemző turizmus alapja a természet, a táj (nature). A természeti adottságok ki- és felhasználása kell képezze a turisztikailag értékesíthető arculat, névjegy kemény magját. A természeti adottságok önmagukban értékek, ezekre szilárdan építkezni lehet a továbbiakban: bármilyen brand kemény magját kell képezzék. Ugyanakkor tény, hogy más – értsd nem-természet alapú – turizmus alig, vagy egyáltalán nem működik a térségben: e tekintetben a kistérségre jellemző pillanatnyi turisztikai modell jellegét tekintve mono-profilu. Más szavakkal, a jövőben – kihasználva a lehetőségeket – a természet-alapú turisztikai kínálat köré szükségszerűen ki kell alakítani a kulturális- (etnikai- és multikulturális diverzitásra épülő) és gasztró-bor–turizmus rendszerét, értékesíteni kell az épített és kulturális örökség jelentette lehetőségeket, valamint kihasználni a kommunista korszak látható maradványaira kíváncsi látogatók jelentette lehetőségeket, ezzel kialakítva a történelem alapú turizmust, valamint letéve-megerősítve a tanulási-turizmus alapjait is. Még egyszer: mindezeket a természeti adottságokat maximálisan kihasználó természetalapú turisztikai termékek kínálatának kisérőként, akiket újabb kaland-jellegű termékekkel kell megerősíteni, A fentiek mellett két egyszerű érvet hoztunk fel: egyrészt, a kistérségben vannak értékesíthető, de elhanyagolt vagy alulértékesített erőforrások, amelyek kiszélesíthetik a turisztikai kínálat skáláját. Másrészt pedig, ha a tipikus turisztikai szegmensek profilját nézzük, akkor az látható, hogy a ténylegesen idelátogatók csak egy szűk réteget képeznek a potenciális idelátogatók-idevonzandók közül. Különösképpen ha a szomszédos Hajdúszoboszlón jelen lévők társadalmi-fogyasztói profilját megnézzük! Magyarán, majdnem teljesen hiányoznak a romániai, magyarországi és a nyugati családos, gyermekes, relatív fiatalkorú középosztálybeliek, akik elsősorban pihenni (is) akarnak; a kalandvágyó - backpacker - külföldi fiatalok a lehetőségekhez mérten messze alulreprezentáltak; akárcsak a hazai környezettudatos természetjárók; a szocialista korszak nyomaira kíváncsi nyugatiak, akik nyaranta Közép-Kelet Európában „csatangolnak”; mindazok, akik számára a Nature&Adventure önmagában nem képez elégséges vonzerőt - a fizetőképes kereslet egy beazonosítható része számára tehát nincsen elégséges kínálat, turisztikai termék. Az értékesíthető elemek között vannak tehát a természeti adottságok, az igazi kaland lehetősége, az (extrém) sportolási lehetőségek tárháza, a határközeliség és Hajdúszoboszló proximitása, a közösségi-társadalmi-kulturális értékei, tanulási lehetőségek, a helyi lakosság relatív nyitottsága, vendégszeretete, az Északnyugati Fejleszési régió és Bihar megy fejlettségi foka valamint a nyugati turisták számának kedvező alakulása (itt most a Magyarországra és Romániába érkezőkre gondolunk az európai légifuvarozás liberalizálása, a low-cost járatok számának növekedésére). Mindezek lehetőséget kínálnak a természeti turizmus mellett a kulturális örökségre, bor- és gasztronómiai specialitásokra, tanulásra és csoportszolidaritás kialakítására alapozó turizmusformák fejlesztésére. Ezeket a sajátos hobbiturizmus ezen a terepen alkalmazható turizmus-formák egészítik ki: a kastély- és vonat-vadászat niché-ire épülő rétegturizmus. Néhány központinak tekinthető turisztikai terméket javasolunk: Turista szegmensekre kalibrált útvonalakat, Kalandtúrákat, Train-spotting eseményeket, Kastély-vadászatot, Vadonbeli kincsvadászatot, illetve – nagyon fontos szerepük lehet - Diverzifikált barlang-csomagokat (látvány, kaland, gyógyászat, tanulás). Végezetül, úgy gondoljuk, hogy középhosszú távon fontos lenne egy hálózatszerűen működő, organikusan integrált és komplementer turisztikai szolgáltatásokat nyújtó, határon átívelő kisrégiós turistacsomag csomag, ajánlat kialakítása. Ebben Hajdúszoboszló termálvíz-fürdő, Rév az érintetlen természet és az adrenali-kaland, Hortobágy a hajdúhagyomány, Debrecen és Nagyvárad pedig az urbánus kultúra (dualizmus kori történelem-irodalom, szecesszió, Szent László és a Nyugat-osok) valamint a szocialista „örökség” pilléreken állna, és az egészet átfedné a specifikus magyar
75
gasztro alapú turizmus. A térségbe érkező turista ebben a hálózatban a számára vonzó helyszínek között utazna (az idelátogatókat, turistákat „egymás között küldözgetnék” a települések). Egy regionális promócióval, a Debreceni repülőtár low-cost járatait értékesítve egy sokkal szélesebb, heterogénebb és nagyobb volumenű turistapopulációt lehetne megcélozni és idevonzani. A „körön belől” pedig a tipikus turista szegmensek preferenciájuknak megfelelő turisztikai csomagokat vásárolnának.
Esettanulmányok Esettanulmányok, egyes turista szegmensek jellemzésére (valós esetek tipikus elemei. Néhány beszédes eset, ami adott szegmensekhez áll közel (mivel a szegmensek ideáltípusok, azzal teljesen azonos esetek természetesen nincsenek) N. K. Fiatal, egyetemet végzett, jelenleg egy alapítványnál dolgozik. Barátjával, aki egy közeli városban és ott van állása, általában hétvégén találkoznak. Hétvégenként kedvenc közös foglalkozásuk a kirándulás, túrázás, s minden lehető alkalmat kihasználnak erre, hiszen így együtt is lehetnek, meg ki is kapcsolódhatnak. Az egész heti rutinból, munkából, városi zajból egyfajta kilépés a kirándulás, ilyenkor a telefonokat is kikapcsolják, pihennek. Folyamatosan keresnek interneten olyan attrakciókat, ahova el lehet jutni autóval pár óra alatt, mivel a hétvége idejére korlátozott a kirándulás, hétfőn vissza kell menni dolgozni. Amit érdemesnek találnak, feljegyzik, majd adott alkalommal felkeresik. Hétvége előtt, amikor már tudják, mennyi idejük van a kirándulásra, kiválasztják a helyszínt, és pénteken délután, vagy szombat reggel elindulnak. Ha egy egész hétvégét lefoglaló attrakciót választanak, akkor a szállást sátorral oldják meg, mivel nagyon szeretnek sátorozni. Megengednék maguknak a panziót, akár a hotelt is, de bevallásuk szerint, így nem a természetbe aludnának. A helyiekkel ritkán találkoznak, csupán a helyi boltban, benzinkútban, ha szükséges, mivel a településeken kívül, a természetben töltik idejüket. A kirándulások alkalmával kedvenc foglalkozásuk a túrázás, sétálás a természetben. Gyakran több ismerőst, barátot is meghívnak a kirándulásokra, mert ők is szeretik a természetet. V. J. Harmincas éveiben jár, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, tervezőmérnök. Volt évfolyamtársainak egy csoportja jelen pillanatban is egy szorosabb baráti kört képez. Gyakran találkoznak, együtt fociznak, szórakoznak. Havonta egyszer az egész hétvégét együtt töltik, ilyenkor mindég elutaznak a városból. A desztináció egyrészt decens szálláshelyeket kell biztosítson, másrészt egy aktív kikapcsolódási, sportolási lehetőséget. Az általuk decensnek tekintett szálláshely a hárommargarétás panziótól kezdődik, az aktív sportolás, kikapcsolódás pedig télen a téli sportokat jelenti, nyáron a hegymászást, magasabb nehézségi fokú túrázást, raftingot, biciklitúrákat is. Egy-két héttel a kirándulás előtt döntenek a helyszínről, és lefoglalják a szállást. Mindég autóval utaznak. Egyedül, értsd barátokkal vagy a partnerükkel utaznak, gyerekei csupán két személynek vannak a baráti körből, őket otthon hagyják a kirándulások alkalmával. A pénz nem akadály a számukra fő, hogy a kaland alatt érezze az adrenalint. J. ZS. most éppen a negyvenes éveiben jár, házas, két gyerek édesapja. Taxisofőrként dolgozik, így sok emberrel lép folyamatosan interakcióba. Évente egyszer, nyáron üdül, de ehhez tartja magát (ő és a család). Ilyenkor a feleségével egyeztetnek, hogy melyik időpontra vegyék ki a szabadságot. Autóval utaznak, és sátorban szállnak meg, családi barátokkal közösen. A helyszín kiválasztása az alapján történik, amit az ismerősök, barátok, illetve a taxizás során a kliensek ajánlanak. A barátokban megbízik, eddig még nem csalódott. Már tavasztól megkérdezi klienseit, vezetés közben, hogy tudnak-e ajánlani egy szép kirándulóhelyet, ahol sátorozni is lehet, s így az indulás időpontjáig sok ötlet merül fel. Általában egy hetet utaznak el, gyerekeiket is magukkal viszik. Fő tevékenységeik a sütés-főzés, sétálás, pihenés a természetben. Az ismerősökkel, családi barátokkal való közös kikapcsolódás a fontos, akik hozzájuk hasonlóak jövedelem és családi helyzet tekintetében, tehát a gyerekek is játszótársakra találnak. Nekik ezt jelenti a szabadság, a nyári kirándulás, mivel ezt egy alacsony költségvetéssel meg tudják oldani. A szállásért nem fizetnek, mert sátorban alszanak, ételt készítenek. Az étel alapanyagainak egy részét otthon, egy részét helyben vásárolják, a legközelebbi településről, mivel a romlandóbb élelmiszereket nem lehet tárolni egy hétig. Ezen kívül pedig csupán az üzemanyag jelent költséget; fontos, hogy „olcsón megússzák” és a család együtt legyen, de a nyaralás se maradjon el. D.A. Másodéves egyetemi hallgató. Az tanulmányaihoz közel lévő városban lakik, így egykori osztálytársaival nem szakadt meg a kapcsolat. Hétvégéken szoktak találkozni, azokat többnyire együtt töltik. Amikor az időjárás megengedi, a szülők autójával, vagy vonattal kimennek egy közeli kirándulóhelyre. A helyszín kiválasztása nem jelent gondot, jól bevált, sokszor kipróbált kirándulóhelyeik vannak. Húst, miccset, sört vásárolnak az otthoni bevásárlóközpontban,
76
ezt viszik magukkal. Sütnek, söröznek, közbe pedig zenét hallgatnak. Az új CD-ket meghallgatják, bemutatják barátaiknak is. Egyfajta verseny van közöttük, hogy kinek vannak újabb CD-i, illetve hogy kinek a (szülői) autójában megy jobb minőségben, hangosabban a zene. Hazafele általában a társaság valamelyik női tagja vezet, a sörfogyasztás miatt, amiből sok folyik. A lényeg a kiszabadulásban, a piknikben van. G.T. Egy nemzetközi építőipari vállalat romániai leányvállalatának vezérigazgatója. Negyvenes éveinek elején jár. Évente kétszer, a nyári és a téli szabadság alatt családjával elutazik egy hétre, legtöbbször külföldre. Három, négy csillagos szállodában száll meg, a vakáció költségvetésének, illetve a helyszín árainak a függvényében. Saját autóval utaznak, a helyszínről az információkat barátaitól, illetve felesége az internetről szerzi be. Ugyancsak az internet segítségével foglalják le a kiválasztott szállást. Ritkán, de fordultak már turisztikai irodához is, főképp olyankor, amikor autó helyett repülővel kell utazni, a nagyobb távolság miatt. Az utazás elsődleges célja a pihenés, a kikapcsolódás. A gyerek korábban velük utazott, most már (17éves), felügyelet nélkül maradhat otthon. A szülőkkel való utazás már nem vonzó számára, inkább a saját korcsoportjával kirándul. Hajdúszoboszlón visszatérő vendégek, többször jártak itt. Fő tevékenységeik a fürdőzés, napozás, pihenés, de az Aquaparkba is megfordulnak legalább kétszer, háromszor a vakáció ideje alatt. Egyik utazás alkalmával a Hortobágyot is meglátogatták, ide minden lehető alkalommal visszatérnek, hogy a csárdában étkezzenek. Hosszabb kirándulást viszont nem terveznek a Hortobágyra. L.V. Miután pár évet külföldön dolgozott építkezési telepeken, hazatért, és megalapította saját építkezési vállalatát. A vállalat jól indult, összesen kilenc alkalmazottat foglalkoztat, sokszor ő is beáll a munkások közzé. Barátnőjével évente többször, amikor az idejük megengedi, autóba ülnek és hétvégre elutaznak. Ezek az alkalmak célja, hogy a vállalatot, és a mindennapi munkát félretéve, együtt töltsenek egy kis időt. Hajdúszoboszlón évente 2-3 alkalommal megfordulnak, visszatérő vendégek már. Korábban panzióban, most már inkább szállodába keresnek szállást. Kedvenc helyük az Aquapark, a fürdő többi részén alig tartózkodnak. Esténként a városban körülnéznek, vacsoráznak, esetleg koncertekre járnak (amikor van illetve a zenei kínálat megfelel ízlésüknek). Szeretik, ha érdekes programokat találnak esténként. Ennek érdekében hajlandóak elutazni a környékre, Debrecenre szoktak beutazni késő délután, ha Hajdúszoboszlón nem találnak érdekes kikapcsolódási lehetőségeket.
77
Mellékletek Demográfiai mutatók Rév, Sonkolyos, Barátka A Romániai INSEE adatsorai alapján 1. ábra. A községek lakosságszámának változása 1880-2011 9000 8316
8000 7221
Lakosságszám
7000
7886
7546
7941
7662
7587
6763
7244 6208
6000 5000
5356
4000 3088
3000 2000
2229 2014
2000
3647 2461
3975 2670
3249 3237
4021 3566
4789
4977
3812
3697
5130 4583
5567
5221 4359
4609 4071
4385 3499
5088 3898 3200
1000 0
1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1956 1966 1977 1992 2002 2011 Évek Barátka
Vársonkolyos
Ezrelék
2. ábra. Körösrév: natalitás és mortalitás 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
Évek Natalitás
78
Mortalitás
Kőrösrév
3 ábra. Körösrév migráció 20,00 18,00 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00
17,62 15,12
13,01
11,79 7,16 4,46
6,73
6,20
16,21
14,99
10,97 8,53
2,81 0,22
1990
1992
1995
1998
2002
Bevándorlás
2005
2009
Kivándorlás
4. ábra. Barátka: natalitás és mortalitás 25
Ezrelék
20 15 10 5 0
Évek Natalitás
Mortalitás
5. ábra. Barátka migráció 20,00 18,00
18,61
16,00
16,75
14,00
13,75
12,00 10,00 8,00 6,00
11,17
9,36
7,54
6,24
5,53
4,00 2,00
1,67
0,00 1990
1992
11,59
1995
13,03 12,64
8,10
0,34 1998
Bevándorlás
2002
2005
2009
Kivándorlás
79
6. ábra. Vársonkolyos: natalitás és mortalitás 25
Ezrelék
20 15 10 5 0
Évek Natalitás
Mortalitás
7. ábra. Vársonkolyos migráció 30,00
27,39
25,00
22,32
20,00
18,26
15,00
21,80
20,56
17,06 16,32
15,19
14,72
10,00
7,32
5,00
3,04
0,00 1990
1992
1995
0,00
1998
Bevándorlás
2002
8,60
4,67 2005
2009
Kivándorlás
8.ábra Rév korfa 2010 85 év 80-84 év 75-79 év 70-74 év 65-69 év 60-64 év 55-59 év 50-54 év 45-49 év 40-44 év 35-39 év 30-34 év 25-29 év 20-24 év 15-19 év 10-14 év 5- 9 év 0- 4 év
-200
-150
-100
-50
Férfiak
80
0
Nők
50
100
150
200
9.ábra. Barátka korfa 2010 85 év 80-84 év 75-79 év 70-74 év 65-69 év 60-64 év 55-59 év 50-54 év 45-49 év 40-44 év 35-39 év 30-34 év 25-29 év 20-24 év 15-19 év 10-14 év 5- 9 év 0- 4 év -200
-150
-100
-50
0
50
Férfiak
100
150
200
250
Nők
10.ábra.Vársonkolyos korfa 2010 85 év 80-84 év 75-79 év 70-74 év 65-69 év 60-64 év 55-59 év 50-54 év 45-49 év 40-44 év 35-39 év 30-34 év 25-29 év 20-24 év 15-19 év 10-14 év 5- 9 év 0- 4 év -150
-100
-50
0
Férfiak
50
100
150
Nők
11. ábra Alkalmazottak száma 2000 1500 1000 500 0 1991
1993
1995
1997
1999
Barátka
2001
2003
Vársonkolyos
2005
2007
2009
Körösrév
81
82
Kiindulópont
Cél
Km autóval
Idő autóval
Kolozsvár
Várad
155
2 h 17 m
Kolozsvár
Hajdúszoboszló
228
3 h 30 m
Kolozsvár
Debrecen
223 (E81) 227 (E 60)
3 h 17 m. Illetve 3 h 27m
Kolozsvár
Rév
104
1 h 32 m
Kolozsvár
Sonkolyos
101 ( Bratcanrol) 111 (Révről)
1 h 35 m illetve 1 h 39 perc
Kolozsvár
Barátka
93,9
1 h 27 m
Várad
Kolozsvár
155
2 h 17 m
Várad
Hajdúszoboszló
73,1
1 h 15 m
Várad
Debrecen
72,3
1 h 11 m
Várad
Rév
55,4
53 m
Várad
Sonkolyos
62,9
1h
Várad
Barátka
69,3
1h8m
Hajdúszoboszló
Kolozsvár
228
3 h 30 m
Hajdúszoboszló
Várad
73,1
1 h 15 m
Hajdúszoboszló
Debrecen
22,1
27 m
Hajdúszoboszló
Rév
125
2h5m
Hajdúszoboszló
Sonkolyos
132
2 h 11 m
Hajdúszoboszló
Barátka
139
2 h 19 m
Debrecen
Kolozsvár
223 (E81) 227 (E 60)
3 h 17 m. Illetve 3 h 27m
Debrecen
Várad
72,3
1 h 11 m
Debrecen
Hajdúszoboszló
22,1
27 m
Debrecen
Rév
133
2h3m
Debrecen
Sonkolyos
140
2 h 10 m
Debrecen
Barátka
147
2 h 18 m
Rév
Kolozsvár
104
1 h 32 m
Rév
Várad
55,4
53 m
Rév
Hajdúszoboszló
125
2h5m
Rév
Debrecen
133
2h3m
Rév
Sonkolyos
7,5
7m
Rév
Barátka
15,1 (Sonkolyosról) 18,3 a főúton
17 m, illetve 21 m
Sonkolyos
Kolozsvár
101 ( Bratcanrol) 111 (Révről)
1 h 35 m illetve 1 h 39 m
Sonkolyos
Várad
62,9
1h
Sonkolyos
Hajdúszoboszló
132
2 h 11 m
Sonkolyos
Debrecen
140
2 h 10 m
Sonkolyos
Rév
7,5
7m
Sonkolyos
Barátka
8,3
11 m
Barátka
Kolozsvár
93,9
1 h 27 m
Barátka
Várad
69,3
1h8m
Barátka
Hajdúszoboszló
139
2 h 19 m
Barátka
Debrecen
147
2 h 18 m
Barátka
Rév
15,1 (Sonkolyosról) 18,3 a főúton
17 m, illetve 21 m
Barátka
Sonkolyos
8,3
11 m
Útvonalak: Egy települést meglátogatni
km autó
idő
Kolozsvár-Barátka-Kolozsvár
187,8
2 h 54 m
Kolozsvár-Sonkolyos-Kolozsvár
202 (Bratcan) 222 (Réven)
3 h 10 m, 3 h 18 m
Kolozsvár-Rév-Kolozsvár
208
3h4m
Várad-Barátka-Várad
138,6
2 h 16 m
Várad-Sonkolyos-Várad
125,8
2h
Várad-Rév-Várad
110,8
1 h 46 m
Debrecen-Barátka-Debrecen
294
4 h 36 m
Debrecen-Sonkolyos-Debrecen
280
4 h 20 m
Debrecen-Rév-Debrecen
266
4h6m
Hajdúszoboszló-Barátka-Hajdúszoboszló
278
4 h 38 m
Hajdúszoboszló-Sonkolyos-Hajdúszoboszló
264
4 h 22 m
Hajdúszoboszló-Rév-Hajdúszoboszló
250
4 h 10 m
Két települést meglátogatni
km
idő
Kolozsvár-Barátka-Sonkolyos-Kolozsvár
204,4
3 h 16 m
Kolozsvár-Barátka-Rév-Kolozsvár
213
3 h 17 m
Kolozsvár- Rév-Sonkolyos-Kolozsvár
213
3 h 16 m
Várad-Barátka-Sonkolyos-Várad
139
2 h 17 m
Várad-Barátka-Rév-Várad
140
2 h 17 m
Várad-Rév-Sonkolyos-Várad
124
1 h 58 m
Debrecen-Barátka-Sonkolyos-Debrecen
296
4 h 37 m
Debrecen-Barátka-Rév-Debrecen
297
4 h 38 m
Debrecen-Rév-Sonkolyos-Debrecen
281
4 h 18 m
Hajdúszoboszló-Barátka-Sonkolyos-Hajdúszoboszló
281
4 h 41 m
Hajdúszoboszló-Barátka-Rév-Hajdúszoboszló
282
4 h 42 m
Hajdúszoboszló-Rév-Sonkolyos-Hajdúszoboszló
267
4 h 22 m
Mindhárom települést meglátogatni
km
idő
Kolozsvár-Barátka-Sonkolyos-Rév-Kolozsvár
214
3 h 19 m
Várad-Barátka-Sonkolyos-Rév-Várad
141
2 h 19 m
Debrecen-Barátka-Sonkolyos-Rév-Debrecen
297
4 h 40 m
Hajdúszoboszló-Barátka-Sonkolyos-Rév-Hajdúszoboszló
283
4 h 44 m
83
Indulás
Érkezés
Km
Vonattípus és szám
Utazás ideje
Indulás
Érkezés
Kolozsvár
Barátka
92
R 3071
1:51
2:39
4:30
92
IR 1741
1:39
4:15
5:54
92
R 3073
2:30
7:55
10:25
92
IR 1937
1:34
14:07
15:41
92
R 3075
2:40
16:42
19:22
92
IR 1939 ’
1:44
20:26
22:10
98
R 3071
2:03
2:39
4:42
98
R 3073
2:40
7:55
10:35
98
R 3075
2:50
16:42
19:32
105
R 3071
2:23
2:39
5:02
105
R 3073
3:10
7:55
11:05
105
R 3075
3:06
16:42
19:48
103
R 3071
2:18
2:39
4:57
103
R 3073
3:05
7:55
11:00
103
R 3075
3:01
16:42
19:43
101
R 3071
2:14
2:39
4:53
101
R 3073
3:01
7:55
10:56
101
R 3075
2:57
16:42
19:39
92
R 3072
2:26
3:55
6:21
92
IR 1936 ’’
1:35
6:48
8:23
92
R 3074
2:38
9:19
11:57
92
R 3076
2:20
17:11
19:31
92
IR 1938
1:34
18:07
19:41
92
IR 1742
1:38
19:44
21:22
98
R 3072
2:40
3:41
6:21
98
R 3074
2:49
9:08
11:57
98
R 3076
2:31
17:00
19:31
105
R 3072
2:53
3:28
6:21
105
R 3074
3:11
8:46
11:57
105
R 3076
2:46
16:45
19:31
103
R 3072
2:49
3:32
6:21
103
R 3074
3:07
8:50
11:57
103
R 3076
2:42
16:49
19:31
101
R 3072
2:45
3:36
6:21
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Barátka
Vársonkolyos
Rév
Rév Hc
Szelek barlangja
84
Vársonkolyos
Rév
Rév Hc
Szelek barlangja
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Indulás
Várad
Várad
Várad
Várad
Várad
Barátka
Érkezés
Barátka
Vársonkolyos
Rév
Rév Hc
Szelek barlangja
Várad
Km
Vonattípus és szám
Utazás ideje
Indulás
Érkezés
101
R 3074
3:03
8:54
11:57
101
R 3076
2:38
16:53
19:31
60
R 3072
1:13
2:37
3:50
60
R 3640 ’’’
1:03
3:47
4:50
60
IR 1936 ’’
1:01
5:46
6:47
60
R 3074
1:47
7:31
9:18
60
R 3644 ’
1:39
14:32
16:11
60
R 3076
1:30
15:40
17:10
60
IR 1938
1:04
17:02
18:06
60
IR 1742
1:00
18:43
19:43
60
R 3646 ’’
1:38
19:35
21:13
54
R 3072
1:03
2:37
3:40
54
R 3074
1:26
7:31
8:57
54
R 3644 ’
1:20
14:32
15:52
54
R 3076
1:16
15:40
16:56
54
R 3646 ’’
1:27
19:35
21:02
47
R 3072
0:50
2:37
3:27
47
R 3074
1:14
7:31
8:45
47
R 3644 ’
1:07
14:32
15:39
47
R 3076
1:04
15:40
16:44
47
R 3646 ’’
1:06
19:35
20:41
49
R 3072
0:54
2:37
3:31
49
R 3074
1:18
7:31
8:49
49
R 3644 ’
1:11
14:32
15:43
49
R 3076
1:08
15:40
16:48
49
R 3646 ’’
1:18
19:35
20:53
51
R 3072
0:58
2:37
3:35
51
R 3074
1:22
7:31
8:53
51
R 3644 ’
1:15
14:32
15:47
51
R 3076
1:12
15:40
16:52
51
R 3646 ’’
1:22
19:35
20:57
60
R 3071
1:38
4:31
6:09
60
R 3641 ’’’
1:40
5:30
7:10
60
IR 1741
1:02
5:55
6:57
60
R 3073
1:51
10:26
12:17
85
Indulás
Vársonkolyos
Rév
Rév Hc
Szelek barlangja
Barátka
Barátka
86
Érkezés
Várad
Várad
Várad
Várad
Vársonkolyos
Rév
Km
Vonattípus és szám
Utazás ideje
Indulás
Érkezés
60
IR 1937
1:08
15:42
16:50
60
R 3645 ’
1:44
16:43
18:27
60
R 3075
1:33
19:23
20:56
60
R 3647 ’’
1:03
21:32
22:35
60
IR 1939
1:01
22:11
23:12
54
R 3071
1:19
4:50
6:09
54
R 3641 ’’’
1:29
5:41
7:10
54
R 3073
1:24
10:53
12:17
54
R 3645 ’
1:22
17:05
18:27
54
R 3075
1:20
19:36
20:56
54
R 3647 ’’
0:55
21:40
22:35
47
R 3071
1:06
5:03
6:09
47
R 3641 ’’’
1:18
5:52
7:10
47
R 3073
1:11
11:06
12:17
47
R 3645 ’
1:09
17:18
18:27
47
R 3075
1:04
19:52
20:56
49
R 3071
1:11
4:58
6:09
49
R 3641 ’’’
1:23
5:47
7:10
49
R 3073
1:16
11:01
12:17
49
R 3645 ’
1:14
17:13
18:27
49
R 3075
1:12
19:44
20:56
49
R 3647 ’’
0:49
21:46
22:35
51
R 3071
1:15
4:54
6:09
51
R 3073
1:20
10:57
12:17
51
R 3645 ’
1:18
17:09
18:27
51
R 3075
1:16
19:40
20:56
6
R 3071
0:11
4:31
4:42
6
R 3641 ’’’
0:10
5:30
5:40
6
R 3073
0:09
10:26
10:35
6
R 3645 ’
0:10
16:43
16:53
6
R 3075
0:09
19:23
19:32
6
R 3647 ’’
0:07
21:32
21:39
13
R 3071
0:31
4:31
5:02
13
R 3641 ’
0:21
5:30
5:51
Indulás
Barátka
Barátka
Vársonkolyos
Vársonkolyos
Vársonkolyos
Vársonkolyos
Rév
Érkezés
Rév Hc
Szelek barlangja
Barátka
Rév
Rév Hc
Szelek barlangja
Vársonkolyos
Km
Vonattípus és szám
Utazás ideje
Indulás
Érkezés
13
R 3073
0:39
10:26
11:05
13
R 3645 ’
0:34
16:43
17:17
13
R 3075
0:25
19:23
19:48
11
R 3071
0:26
4:31
4:57
11
R 3641 ’’’
0:16
5:30
5:46
11
R 3073
0:34
10:26
11:00
11
R 3645 ’
0:29
16:43
17:12
11
R 3075
0:20
19:23
19:43
11
R 3647 ’’
0:13
21:32
21:45
9
R 3071
0:22
4:31
4:53
9
R 3073
0:30
10:26
10:56
9
R 3645 ’
0:25
16:43
17:08
9
R 3075
0:16
19:23
19:39
6
R 3072
0:09
3:41
3:50
6
R 3074
0:10
9:08
9:18
6
R 3644 ’
0:09
16:02
16:11
6
R 3076
0:10
17:00
17:10
6
R 3646 ‘’
0:10
21:03
21:13
7
R 3071
0:12
4:50
5:02
7
R 3641 ’’’
0:10
5:41
5:51
7
R 3073
0:12
10:53
11:05
7
R 3645 ’
0:12
17:05
17:17
7
R 3075
0:12
19:36
19:48
5
R 3071
0:07
4:50
4:57
5
R 3641 ’’’
0:05
5:41
5:46
5
R 3073
0:07
10:53
11:00
5
R 3645 ’
0:07
17:05
17:12
5
R 3075
0:07
19:36
19:43
5
R 3647 ’’
0:05
21:40
21:45
3
R 3071
0:03
4:50
4:53
3
R 3073
0:03
10:53
10:56
3
R 3645 ’
0:03
17:05
17:08
3
R 3075
0:03
19:36
19:39
7
R 3072
0:12
3:28
3:40
7
R 3074
0:11
8:46
8:57
87
Indulás
Rév
Rév
Rév
Szelek barlangja
Szelek barlangja
Szelek barlangja
88
Érkezés
Barátka
Rév Hc
Szelek barlangja
Rév
Vársonkolyos
Barátka
Km
Vonattípus és szám
Utazás ideje
Indulás
Érkezés
7
R 3644 ’
0:12
15:40
15:52
7
R 3076
0:11
16:45
16:56
7
R 3646 ’’
0:12
20:50
21:02
13
R 3072
0:22
3:28
3:50
13
R 3074
0:32
8:46
9:18
13
R 3644 ’
0:31
15:40
16:11
13
R 3076
0:25
16:45
17:10
13
R 3646 ’’
0:23
20:50
21:13
2
R 3072
0:03
3:28
3:31
2
R 3074
0:03
8:46
8:49
2
R 3644 ’
0:03
15:40
15:43
2
R 3076
0:03
16:45
16:48
2
R 3646 ’’
0:03
20:50
20:53
4
R 3072
0:07
3:28
3:35
4
R 3074
0:07
8:46
8:53
4
R 3644 ’
0:07
15:40
15:47
4
R 3076
0:07
16:45
16:52
4
R 3646 ’’
0:07
20:50
20:57
4
R 3071
0:08
4:54
5:02
4
R 3073
0:08
10:57
11:05
4
R 3645 ’
0:08
17:09
17:17
4
R 3075
0:08
19:40
19:48
3
R 3072
0:04
3:36
3:40
3
R 3074
0:03
8:54
8:57
3
R 3644 ’
0:04
15:48
15:52
3
R 3076
0:03
16:53
16:56
3
R 3646 ’’
0:04
20:58
21:02
9
R 3072
0:14
3:36
3:50
9
R 3074
0:24
8:54
9:18
9
R 3644 ’
0:23
15:48
16:11
9
R 3076
0:17
16:53
17:10
9
R 3646 ’’
0:15
20:58
21:13
Indulás
Érkezés
Km
Vonattípus és szám
Utazás ideje
Indulás
Érkezés
Szelek barlangja
Rév Hc
2
R 3071
0:03
4:54
4:57
2
R 3073
0:03
10:57
11:00
2
R 3645 ’
0:03
17:09
17:12
2
R 3075
0:03
19:40
19:43
11
R 3072
0:18
3:32
3:50
11
R 3074
0:28
8:50
9:18
11
R 3644 ’
0:27
15:44
16:11
11
R 3076
0:21
16:49
17:10
11
R 3646 ’’
0:19
20:54
21:13
5
R 3072
0:08
3:32
3:40
5
R 3074
0:07
8:50
8:57
5
R 3644 ’
0:08
15:44
15:52
5
R 3076
0:07
16:49
16:56
5
R 3646 ’’
0:08
20:54
21:02
2
R 3072
0:03
3:32
3:35
2
R 3074
0:03
8:50
8:53
2
R 3644 ’
0:03
15:44
15:47
2
R 3076
0:03
16:49
16:52
2
R 3646 ’’
0:03
20:54
20:57
2
R 3071
0:04
4:58
5:02
2
R 3641 ’’’
0:04
5:47
5:51
2
R 3073
0:04
11:01
11:05
2
R 3645 ’
0:04
17:13
17:17
2
R 3075
0:04
19:44
19:48
Rév Hc
Rév Hc
Rév Hc
Rév Hc
Barátka
Vársonkolyos
Szelek barlangja
Rév
Jelmagyarázat:
■■ R- a REGIO típusú vonat, a régebb használt „személyvonat” kifejezés megfelelője ■■ IR- az INTERREGIO típusú vonat, a régebb használt „gyorsvonat” megfelelője. ■■ Az ’ jellel ellátott vonatok szombaton nem közlekednek ■■ Az ’’ jellel ellátott vonatok vasárnap nem közlekednek ■■ Az ’’’ jellel ellátott vonatok nem közlekednek szombaton és vasárnap. ■■ A 1937 és 1938 számú vonat nem közlekedik július 6-augusztus 30 között.
89
TFG Indulás
Érkezés
Km
Vonattípus és szám
Utazás ideje
Indulás
Érkezés
Kolozsvár
Barátka
93
15213
1:45
3:40
5:25
93
15215
1:54
7:45
9:39
93
15217
1:56
11:52
13:48
93
15219
2:14
15:25
17:39
99
15213
1:54
3:40
5:34
99
15215
2:08
7:45
9:53
99
15217
2:04
11:52
13:56
99
15219
2:36
15:25
18:01
106
15213
2:04
3:40
5:44
106
15215
2:17
7:45
10:02
106
15217
2:14
11:52
14:06
106
15219
2:45
15:25
18:10
46
15212
0:48
3:53
4:41
46
15214
1:11
11:04
12:15
46
15216
0:52
15:15
16:07
46
15218
0:56
18:07
19:03
53
15212
0:56
3:53
4:49
53
15214
1:19
11:04
12:23
53
15216
1:00
15:15
16:15
53
15218
1:04
18:07
19:11
59
15212
1:04
3:53
4:57
59
15214
1:27
11:04
12:31
59
15216
1:08
15:15
16:23
59
15218
1:17
18:07
19:24
46
15213
1:04
5:44
6:48
46
15215
0:57
10:02
10:59
46
15217
0:44
14:06
14:50
46
15219
0:46
18:10
18:56
7
15212
0:08
4:41
4:49
7
15214
0:08
12:15
12:23
7
15216
0:08
16:07
16:15
7
15218
0:08
19:03
19:11
15
15212
0:16
4:41
4:57
15
15214
0:16
12:15
12:31
15
15216
0:16
16:07
16:23
15
15218
0:21
19:03
19:24
106
15212
2:42
4:41
7:23
Kolozsvár
Kolozsvár
Várad
Várad
Várad
Rév
Rév
Rév
Rév
90
Vársonkolyos
Rév
Rév
Vársonkolyos
Barátka
Várad
Vársonkolyos
Barátka
Kolozsvár
TFG Indulás
Vársonkolyos
Vársonkolyos
Vársonkolyos
Vársonkolyos
Barátka
Barátka
Barátka
Barátka
Érkezés
Várad
Rév
Barátka
Kolozsvár
Várad
Rév
Vársonkolyos
Kolozsvár
Km
Vonattípus és szám
Utazás ideje
Indulás
Érkezés
106
15214
1:57
12:15
14:12
106
15216
2:34
16:07
18:41
106
15218
2:03
19:03
21:06
53
15213
1:14
5:34
6:48
53
15215
1:06
9:53
10:59
53
15217
0:54
13:56
14:50
53
15219
0:55
18:01
18:56
7
15213
0:10
5:34
5:44
7
15215
0:09
9:53
10:02
7
15217
0:10
13:56
14:06
7
15219
0:09
18:01
18:10
6
15212
0:08
4:49
4:57
6
15214
0:08
12:23
12:31
6
15216
0:08
16:15
16:23
6
15218
0:13
19:11
19:24
99
15212
2:34
4:49
7:23
99
15214
1:49
12:23
14:12
99
15216
2:26
16:15
18:41
99
15218
1:55
19:11
21:06
59
15213
1:23
5:25
6:48
59
15215
1:20
9:39
10:59
59
15217
1:02
13:48
14:50
59
15219
1:17
17:39
18:56
13
15213
0:19
5:25
5:44
13
15215
0:23
9:39
10:02
13
15217
0:18
13:48
14:06
13
15219
0:31
17:39
18:10
6
15213
0:09
5:25
5:34
6
15215
0:14
9:39
9:53
6
15217
0:08
13:48
13:56
6
15219
0:22
17:39
18:01
93
15212
2:26
4:57
7:23
93
15214
1:41
12:31
14:12
93
15216
2:18
16:23
18:41
93
15218
1:42
19:24
21:06
Megjegyzés: A TFG kizárólag a REGIO (személy) vonat kategóriába sorolható vonatokkal közlekedik ezen a vonalon.
91
„Üzleti inkubátor a határon átnyúló turizmus fejlesztésére” (HURO/0802/131_AF)
www.huro-cbc.eu,www.hungary-romania-cbc.eu Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.