UTAZÁSSZERVEZÉS ÉS TURISZTIKAI MARKETING BÁCSKOSSUTHFALVA Bácskosuthfalva egy Észak‐Bácskában elhelyezkedő kis falu, Topolya községbe tartozik. Magyarország határától 17km‐re található délre. A hozzá legközelebb elhelyezkedő városok a 35km‐re északra fekvő Szabadka és a 15km‐re délre fekvő Topolya. Lakosainak száma megközelíti a 6000 főt, ami sajnos évről évre csökken. Nemzetiségi összetétele alapján túlnyomórészt még mindig magyar lakta település, bár az utóbbi évek eseményei következtében számos szerb család költözött ide.
VAJDASÁG TÉRKÉPE
BÁCSKOSUTHFALVA TÖRTÉNELME, LAKOSSÁGÁNAK ÉS NEVÉNEK EREDETE Bácskossuthfalva egy több mint 220 éves település, de hogy mi és kik voltak itt azelőtt arról csak keveset tudunk néhány feljegyzésből, és talán ezek nem is a legpontosabb adatok. A Duna‐Tisza köze, tehát Bácska, valamikor tengerfenék volt. Tudósok szerint édesvizű tenger borította ezt a vidéket, de csak a Duna és a Tisza maradtak meg. Az emberi település első helyei a telecskai dombok lehettek. Mikor és kik telepedtek itt le először, arról semmit sem tudunk, csak néhány görög és római tudós feljegyzéseiből következtethetünk valamire. Bácska első ismert lakói a kelták voltak, i.e. a III századtól az I század közepéig. A kelta nép több törzsből állt, a mi vidékünkön a boj és evariscus törzs telepedett le. Mikor a boj törzset legyőzték, körülbelül i.e. 31‐ben, egy új nép költözött ide a jazyg nép. Ezt a népet a rómaiak győzik le a IV században, majd ketté szakadnak és a hunok megjelenésével teljesen eltűnnek. Ekkor új korszak kezdődik, a népvándorlás kora. A hun birodalom összeomlása után pedig szláv és germán törzsek éltek itt, de már i.u. a VI században az avarok lesznek ennek a vidéknek az urai. A IX században pedig szláv és bulgár törzsek telepednek le itt. A magyar vezérek korából (i.u. 1000. évben) nincsenek adatok Bácskáról, csak Szent Istvánról tudjuk, hogy miután népét áttérítette a keresztény hitre, megalakult Bács és Bodrog vármegye. Ezután 1241‐ben következett a tatárjárás, majd megjelennek a törökök, amikor Magyarország is ellenállásra kényszerül. 1526‐ban a mohácsi vész után a török had elfogja Bácska népét, a falvakat pedig felégetik, hatalmas pusztulást okozva ezen a vidéken. A 150 évig tartó török uralom alatt többször is próbáltak telepíteni ide lakosságot, és a szerbek bácskai letelepülése is erre az időszakra tehető. A legnagyobb számban 1690‐ben telepedtek le Bácskában szerbek, Crnojevic Arsen patriarcha vezetésével. 1697‐ben végleg megszabadul a török nyomás alól és lassan benépesül az elpusztított Bácska. 1703‐ban a Rákóczi Ferenc‐féle kuruc felkelés mozgalmai újból tönkreteszik az ébredező Bácskát, ennek a szatmári béke vet véget 1711‐ben. Ezután nyugodt korszak kezdődik, Bácska és Bodrog vármegyék is egyesülnek. 1738‐ban Bácskában is nagy pusztulást okoz a kolera. Mária Terézia idejében megkezdődik ennek a területnek a benépesítése, de csak római katolikus vallásúaknak engedélyezte. Mária Terézia halála után II József kerül trónra, aki vallási tekintetben elfogulatlan volt, ezért már protestánsok betelepülését is engedélyezte. Így indulhatott el 1783‐ban 334 református, magyar család Karcagról, Kunmadarasról és Jászkisérről való betelepülése Bácskossuthfalvára. Hogy hogyan alakult ki az Ómoravica, majd a mai Bácskossuthfalva elnevezés erre számos feltevés van. A legvalószínűbb talán egy 1462‐es Mátyás király korából származó okiratban található. Ekkor Mátyás király anyjának a kérésére több csongrád‐ és bácsvármegyei községet és pusztát ajándékoz neki. Az okiratban felsorolt latin nevű helységek lefordításával megkapjuk a mai Bácskában megtalálható helységek neveit. A Pacsér után és Bajsa előtt meg említ ett Okor talán Ómo ravic a lehet, de
hogy hogyan alakult ki a mai neve, ezt már nem lehet pontosan megállapítani. 1580‐ban már találkozhatunk Omoravicza helységgel. 1738‐ban pedig Omoravicza önálló pusztaként van említve. 1763‐ tól 1768‐ig szabadkai lakosok bérelték. Azt sem lehet tudni, hogy pontosan ezen a helyen állt‐e régen. Okor eredeti lakossága a mohácsi vész után kipusztult, és a helyébe telepedett szláv lakosság képezte az Okor‐ból az Omoravicza nevet. Az 1900‐as évektől „Ómoravicza”‐nak írják. 1907‐ben hivatalossan Kossuthfalvára változtatták, 1912‐ben pedig Bácskossuthfalvára. A Trianoni békeszerződés ezt a községet Jugoszláviához csatolta és a szerződés aláírása után a „Stara Moravica” nevet kapta. 2003 óta viszont ismét a Bácskossuthfalva név van hivatalos használatban.
A FŐUTCA 1936‐BAN BEJÁRAT A FAUBA TOPOLYA IRÁNYÁBÓL 1936‐BAN
BÁCSKOSSUTHFALVA MINDENNAPJAI A JELENBEN ÉS A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Mikor Bácskossuthfalva turizmusáról beszélünk, inkább csak a fejlődésben levő és kiépíthető turizmusról beszélhetünk. Számos lehetőség adott ez a kis falu számára, hogy igazán virágzó turizmust alakítson ki. Ehhez viszont még sok időre, munkára és anyagi támogatásra van szükség. Elsősorban a falusi turizmus, vadász‐ és halászturizmus, valamint a borturizmus lehetőségei adottak. Mivel a lakosság nagyrésze földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik nem okozna gondot az idelátogató vendégeket bevezetni a földmegmunkálás és állatgondozás „rejtelmeibe”, valamint lovaskocsi túrákat szervezni a faluban, ami egyre népszerűbb főleg a városon élők számára. Ezenkívűl a tervek között szerepel egy tájház kialakítása amihez a Helyiközösség már meg is találta a megfelelő házat erre a célra. Funkciója még nincs meghatározva, valamint a felújításhoz szükséges anyagi támogatás is hiányzik, de a jövőben gazdagítani fogja Bácskossuthfalva látnivalóit. A vadászturizmus igen szépen működik falunkban, hiszen a vadászegyesület tagjai mindent elkövetnek, hogy emlékezetes vadászatokat szervezzenek úgy az országból, mint a külföldről ideérkező vadászoknak. Egyre többen foglalkoznak szőlészettel, gyümölcsészettel és borászattal a helybeliek és az érdeklődök száma is nő. Valaki csak szabadidős tevékenységként foglalkozik ezzel, vannak akiknek pedig már komoly vállalkozásuk van. Számos civil szervezet működik Bácskossuthfalván, amelyek munkájukkal elősegítik a falu fejlődését, a kultúra‐ és hagyományok ápolását, ezzel teremtve kedvező lehetőségeket az idelátogatóknak. Ezenkívül a környező falvak és városok szintén számtalan kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak az itt vendégeskedőknek. Tehát ha valaki idelátogatása során visszavágyódik a városi élethez vagy a környező helységek kutúráját és hagyományait is szeretné megismerni, erre is adott a lehetőség, ugyanis falunk kapcsolatot tart fent a községen belüli és kívüli falvakkal, városokkal akik szintén örömmel fogadják az
érdeklődőket. Ilyen esetben megoldható lenne egy rövid utazás a környék szokásainak, kultúrájának megismerése céljából. Az említetteken kívül még számos érdekesség és rendezvények sora várja az érdeklődőket Bácskossuthfalván. A falu központja az egyetlen nagy útkereszteződés körül terül el, az ebből kiinduló utak egyben Bácskossuthfalva főutcái is.
A FALU KÖZPONTJA MA
A látnivalók nagyrésze mind a központban találhatók, amelyeket meg kell említeni, ha erről a kis faluról beszélünk. Valamint itt folyik keresztül a Krivaja nevű patak és a szintén Krivaja nevű mesterséges tóba ömlik. A faluban egy református és egy katolikus templom található, mindkettő parkal körülvéve, és a babtista gyülekezet, amely az utóbbi időben rengeteget tett, hogy falunk szebb és közkedveltebb legyen.
A REFORMÁTUS TEMPLOM ÉS A TEMPLOMPARK
Gyönyörűen felújított épületükben istentiszteletet tartanak, több, a közjót szolgáló tevékenységet folytatnak. Gyapjúból és vászonból készült népművészeti jellegű termékeket készítenek, fogyatékos gyermekekkel foglalkoznak, nyaranta pedig ifjúsági táborokat szerveznek, amire külföldről is érkeznek vendégeik. Egy ilyen alkalommal történt, hogy egy Brit házaspárnak nagyon megtetszett Bácskossuthfalva és megvásárolt egy falusi házat, amelyet felújított, megőrizve régi stílusát. Most önellátó rendszerként működik, tehát az idelátogatók saját magukról gondoskodhatnak. A BABTISTA IMAHÁZ FELÚJÍTÁS ELŐTT ÖNELLÁTÓ FALUSI HÁZ
A FALUSI HÁZ BELÜLRŐL
A lakosság nagyrésze ma is református vallású, ahogy az első letelepedők is azok voltak. A református templom 1788‐ban készült, először vájogból, majd 1822‐ben kőtemplomot építettek és folyamatosan alakították, bővítették, megépült a torony, az orgona és elkészültek a harangok.
A TÖBB MINT 200 ÉVES TÖLGYFA TURULMADÁR
KOPJAFA
A templomot körülvevő park éves tölgyfával. Itt állították fel a kopjafákat a Református 2006‐ban Bocskai István elleni győzelem 400. Kós Károly erdélyi származású Évfordulójára. A katolikus stílusú, szintén kőtemplom.
államilag védett, egy több mint 200 Turul‐madarat és a kopjafákat. A Egyházközség emeltette. Az egyiket fejedelem tiszteletére a Habsburgok évfordulójára, a másikat 2008‐ban polihisztor születésének 125. templom 1844‐ben épült, román
A KATOLIKUS TEMPLOM
A központban található park közepén az I világháború és halottainak emlékére emelt emlékmű és Kossuth Lajos mellszobra látható. A Kossuth‐szobor már több mint tíz éve van visszaállítva. A bácskossuthfalvai Helyiközösség közgyűlése 1994‐ben úgy határozott, hogy Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából visszaállítja az 1896‐ban felállított és a II világháború végnapjaiban leszerelt és biztonságos helyre rejtett köztérti Kossuth‐ szobrot. Kossuth Lajos a magyar nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX századi küzdelem legnagyobb alakja. Minden év március 15.‐én sorkerül a szobor megkoszorúzására, amire a környező településekről és Magyarországról is érkeznek vendégek.
KOSSUTH LAJOS MELLSZOBRA A II VILÁGHÁBORÚ EMLÉKMŰVE
A II világháború emlékére is emeltek emlékművet falunkban, amely a színház épülete előtt található. A színház valamikor a környék legszebb színháza volt, most felújítás alatt áll, hogy visszakapja régi formáját.
A SZÍNHÁZ ÉPÜLETE, ELŐTTE AZ I VILÁGHÁBORÚ EMLÉKMŰVE
A falunak egy óvodája és egy általános iskolája van. A „Napsugár” óvoda ma már külön épületben működik és számos ünnepség szervezésében vesz részt, mint például a „Farsang”, „Falukarácsony”, „Gyermekhét”. A „NAPSUGÁR” ÓVODA
FARSANG FALUKARÁCSONY
Az „Id. Kovécs Gyula” Általános Iskola a faluba érkező első tanítóról kapta a nevét, valamint az egyik legszebb iskola a községben, köszönve ezt az utóbbi években történt felújításának. A falu benépesítését követően az oktatás is hamarosan beindult, ami kezdetben egyházi jellegű volt. A két világháború közötti időszakban ez a jelleg lassan háttérbe szorul, mivel a szerb állam államosítja az oktatást.
AZ „ID. KOVÁCS GYULA” ÁLTALÁNOS ISKOLA
A már említett mesterséges tó körül több, kisebb és nagyobb erdő található, valamint füves területek ami kirándulásra, „picknik”‐ezésre alkalmas hely és a csónakázás is lehetséges. A halászat kedvelt a lakosok körében, ezért is alakult meg a „Csuka” Sporthorgász Egyesület, valamint egy kis halásztanya is a rendelkezésükre áll, ami sajnos szintén felújításra vár.
KILÁTÁS A TÓRA
TANYA A TÓNÁL HALÁSZTANYA
A vadászat és vadászturizmus a „Fácán” Vadászegyesületnek köszönhetően működik olyan sikeresen. Az ő tulajdonukban van a „Diana” Vadászotthon, ami vadászturizmussal és vendéglátóipari tevékenységgel is foglalkozik. Ennek köszönhetően 30 személynek tud szállást biztosítani, 60 személyes étterme pedig kitűnő konyhával rendelkezik.
A „DIANA” VADÁSZOTTHON
A szakmai egyesületek közé tartozik a „Rizling” Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesülete, tagjainak száma meghaladja a százat és egyre több az érdeklődő. Ennek köszönhetően számos sikeres rendezvény megszervezése fűződik hozzájuk, amely vonza a környékbeli és már a külföldi vendégeket is. Ilyenek a „Bornapok” és „Szüreti napok”. Bornapok alkalmával megrendezik a bor‐ és pálinkakóstolót, amelyen a gazdák bemutatják saját készítésű boraikat és pálinkájaikat. A Szüreti napok egy több napig tartó rendezvénysorozat, ami szüreti felvonulással kezdődik, ahol a néptáncosok és a fúvószenekar lép fel, magával a szőlőszürettel kezdődik, ezt követően pedig bemutatják a szőlő feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeket, mint a zúzás, préselés, mustkészítés. Mindezt persze a régi hagyoményos módon.
SZÜRETI NAPOK
Amikor a hagyományokról és kultúráról beszélünk Bácskossuthfalván, elsősorban az „Ady Endre” Művelődési Egyesületet és a „9+1” Művésztelepet kell megemlíteni. Az Ady Endre Művelődési Egyesület néptáncal foglalkozik, valamint egy idősebb korosztályból álló citerazenekara is van. A néptánccsoport különböző korosztályú csoportból áll, így az utánpótlásról is gondoskodik. Mára már felvette a multikultúrális jelleget, mivel nem csak magyar néptáncokat mutatnak be, hanem a környező területek táncszokásaival is megismerkedtek. A művelődési egyesület igen közkedvelt, nem csak Vajdaságban, hanem külföldön is, hiszen számos meghívásnak tettek már eleget Horvátországban, Romániában és Magyarországon. A 9+1 művésztelep idén (2009) januárban ünnepelte fennállásánk 30. évfordulóját. Saját otthonnal rendelkezik, ahol évente akér 8 találkozót is megtartanak. Ezekre a találkozókra a világ több pontjáról érkeznek művészek, festők, akik a falu csendjében és nyugalmában számos művet alkotnak, melyeknek egy része a művészotthont gazdagítják. 120 művésszel sikerült értékes kapcsolatot kiépíteni, akik minden évben örömmel látogatnak el falunkba.
AZ „ADY ENDRE” MŰVELŐDÉSI EGYESÜLET ÉS A „9+1” MŰVÉSZTELEP
A CITERA ZENEKAR AZ „ADY ENDRE” EGYESÜLET TAGJAI
Az említett egyesületeken kívül még számos működik a faluban, akik munkájukkal hozzájárulnak, hogy színesebbé varázsolják Bácskossuthfalva életét. Ilyenek a „Sirály” Dísz‐ és Röpgalamb Tenyésztők Egyesülete, „Méhecske” Méhészegyesület, „Papp Pál” Csekészcsapat, Önkéntes Tűzoltó Testület, Fúvószenekar, akik munkájuk és versenyeik során kiváló eredményeket értek el, úgt hazánkban, mint külföldön is. TŰZOLTÓ OTTHON FÚVÓSZENEKAR
Ezen kívül meg kell említeni még a „Sloboda” Sportegyesületet, „Rádióamatőrök” Klubbját, a Moravicai Értelmiségi Fórumot, amelyen belül a „Teleház” is működik, valamint amatőr színjátszóknak és versmondóknak ad helyet.
MORAVICAI ÉRTELMISÉGI FÓRUM
Mindezeket a szakmai‐ és civil szervezeteket azért fontos megemlíteni, mert számos rendezvény megszervezésében vesznek részt és gazdagítják műsorát, ápolják a falu hagyományait és kultúráját. Minden évben megrendezésre kerül a „Falunap”, „Sörnapok”, „Mézesnapok”, a különböző bálakat nem is említve. A Falunap egy olyan szabadtéri rendezvénysorozat, ahol szinte minden szervezet, egyesület, az iskola diákjai, fiatalok és idősek egyaránt bemutatkoznak, fellépnek valamilyen produkcióval.
MÉZESNAPOK FALUNAP
A szórakozásra és rekreációra vágyók számára is van lehetőség Bácskossuthfalván. A „Club Echo” közkedvelt hely a fiatalok körében. Ez a szórakozóhely minden hétvégén várja a szórakozni vágyó fiatalokat, nem csak a helybelieket, hanem a környező falvak ifjúságát is idevonza változatos és modern, a mai fiatal korosztály számára megfelelőprogramjaival és rendezvényeivel. Számtalan alkalommal varázsoltak felejthetetlen hangulatot népszerű, akár külföldi együttesek és lemez lovasok is. A Club Echo épülete moziként kezdte működését, mai formáját az 1990‐es renoválás alkalmával kapta. Volt időszak mikor nem működött, viszont 2003‐ban nyílt meg újra, új formában és azóta is számos rendezvénynek ad helyet. Az idősebb korosztálynak a helyi kávézók nyújtanak szórakozási lehetőséget,ahol több koncert került megrendezésre.
CLUB ECHO
Amit Bácskossuthfalván igazán ki lehet emelni, ha a turizmus lehetőségeiről beszélünk, és ami Vajdaságszerte ismert és közkedvelt, ez a „Rekreációs Központ”. Mint idegenforgalmi létesítmény az 1970‐es és 1980‐as években épült ki, a falu helyi járulékból hozta létre. Folyamatosan bővítették, elkészült az étterem és a tekepálya, majd 1984‐ben még kettő fürdőmedencével, egy olimpiai méretű nagy, és egy kicsi, gyermekmedencével gazdagodott. 2000‐ig egy helyi vállalat tulajdonában volt, ma már magántulajdonban van. A tekepálya már nem létezik, átalakításra került, így az étterem 300 személyesre bővült és egy szép kerthelyiség is tartozik hozzá, ami számos rendezvénynek ad helyet, úgymint a bálak, lakodalmak. A Rekreációs Központ része a futballpálya, ahol a sportegyesület edzései és futball mérkőzései folynak. Az egész létesítmény nyáron hatalmas számban vonza ide a rekreálni‐ és strandolni vágyókat egyaránt, valamint az itt megrendezésre kerülő szabadtéri koncertek és sportesemények mindig nagy érdeklődéssel járnak. A REKREÁCIÓS KÖZPONT
Mindent összefoglalva Bácskossuthfalva egy virágzó, eseményekben és kultúrában gazdag kis falu. Sajnos a lehetőségek és tervek vannak többségben, nem pedig a kiépített és működő turizmus, ami persze motivációul szolgál a további munkában. A falu lakossága, a különböző egyesületek, mind arra törekednek, hogy ne csak a falu népének érdeklődését keltsék fel, hanem idevonzák a környező és külföldi érdeklődőket is. Bácskossuthfalva megfelelő hely a falusi turizmus számára, hiszen minden eszköze meg van hozzá: természeti adottságok, kedvező földrajzi fekvés, gazdag kultúra, hagyomány ápolás és barátságos környezet, valamint multikultúrális és multietnikai jelleggel is rendelkezik, hiszen számos kisebbség él a környezetében, amelyek különböző
kultúrájukkal gazdagítják ezt a térséget. Hogy minden terv megvalósuljon ennek a kis falunak a turizmusával kapcsolatban még sok időre és főleg anyagi befektetésre van szükség, viszont az eddig elért eredmények és kezdeményezések mind pozitív kimenetelűek voltak, így reméljük néhány éven belül már úgy beszélhetünk Bácskossuthfalváról, mint a falusi turizmus egyik legsikeresebben működő központja.