Keszthely város és térsége turisztikai marketing terve 2007-2012 közötti idıszakra
Készítette: A NYUGAT-BALATONI TÉRSÉGMARKETING KHT. megbízásából Jóna Katalin Konzulens: Tar László, ügyvezetı
2007. május
1
1.
BEVEZETÉS ....................................................................................................... 5
2.
HELYZETELEMZÉS ........................................................................................... 6
2.1 A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet (BKÜ) jellemzıi ........................................................... 6 2.1.1 A régió területe és lakossága ..................................................................................................................... 6 2.1.2 Demográfiai tendenciák............................................................................................................................. 7 2.1.3 Külföldi ingatlantulajdonosok megjelenése és ennek hatása..................................................................... 8 2.1.4 A régió gazdasága ..................................................................................................................................... 9
2.2 Területi identitás, a régió jövıje ....................................................................................... 9 3. A NYUGAT BALATONI RÉGIÓ ÉS KESZTHELY HELYZETELEMZÉSE .......... 10 3.1 A térség földrajzi elhelyezkedése, kialakulása............................................................... 10 3.2 Infrastruktúra / Turisztikai infrastruktúra................................................................... 10 3.3 Foglalkoztatottság ............................................................................................................ 14 3.4 Természetvédelem ............................................................................................................ 16 3.5 Turisztikai kínálat ............................................................................................................ 20 3.5.1 Szálláslehetıségek................................................................................................................................... 20 3.5.2 Vendéglátás ............................................................................................................................................. 22 3.5.3 Programok ............................................................................................................................................... 23 3.5.4 Épített vonzerık ...................................................................................................................................... 25
3.5 Turisztikai kereslet – a régió turizmusa, vendégforgalmi jelzıszámok ...................... 26 3.7 A gyógy- és wellnessturizmus versenytársainak elemzése............................................ 31 3.8 A térség SWOT analízise ................................................................................................. 33 3.9 Térség turisztikai fejlesztésének prioritásai................................................................... 40 3.9.1 Tudatos termékfejlesztés, komplex kínálat létrehozása........................................................................... 40 3.9.2 Humánerıforrás-fejlesztés....................................................................................................................... 40 3.9.3 Marketingtevékenység fejlesztése ........................................................................................................... 41 3.9.4 Marketingcélok és azok elérése............................................................................................................... 43
3.10 A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. marketingtevékenysége.......................... 46 3.10.1 Önálló image és arculat kialakítása ....................................................................................................... 47 3.10.2 Versenysemleges piacrajutás biztosítása ............................................................................................... 49 3.10.3 Információs hálózat fejlesztése.............................................................................................................. 50 3.10.4 Kontrolling ............................................................................................................................................ 51
3.11 Operatív marketingterv ................................................................................................. 53 3.11.1 Szálláshely............................................................................................................................................. 53 3.11.2 Strandfejlesztések .................................................................................................................................. 54 3.11.3 Parti sétányok ........................................................................................................................................ 55 3.11.4 Termál- élményfürdı kialakítása........................................................................................................... 55 3.11.5 Épített vonzerık .................................................................................................................................... 55 3.11.6 Természeti vonzerık ............................................................................................................................. 57
2
3.11.7 Programok ............................................................................................................................................. 60 3.11.8 Marketingeszközök ............................................................................................................................... 61
3.12 A Kht üzleti tervéhez kapcsolódó marketingtevékenység .......................................... 61 3.12.1 A Nyugat-Balatoni Térségmarketing KHT 2006-os év tény, 2007-es év üzleti tervtáblázata.............. 67 3.12.2 Keszthely város marketing költségek .................................................................................................... 68 3.12.3 A Térségmarketing Kht mőködési költségei 2006-ban ......................................................................... 70
4. ZÁRÓGONDOLATOK.......................................................................................... 71 5. FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................... 72
3
A marketing terv vagy annak bármely része a Kht. engedélye nélkül nem sokszorosítható, és más tanulmányokban, publikációkban nem használható fel.
Keszthely, 2007. május 9.
4
1. Bevezetés Az elızı marketingterv a 2005-2007-es idıszakot ölelte fel, ennek lejárta, valamint a turisztikai piac megváltozása maga után vonta egy új marketingterv kidolgozásának igényét. Az elızı tervet alapul véve, attól lényegesen nem tértünk el. Az új terv elkészítésénél felhasználtuk a legutóbbi tervdokumentációkat, a Magyar Turizmus Zrt és a kormány turizmussal kapcsolatos programjait. A régi marketingterv aktualizálása révén új témák is bekerültek, mint a TDM modell, a sármelléki reptér fejlesztése, valamint az angol piac kihívásai. Ebben a marketingtervben eltekintettünk a Balaton régió külföldi és belföldi versenytársainak elemzésétıl, mert ezt a témát az elızı marketingterv érintette, és úgy gondoltuk, hogy ahhoz képest nem történtek lényeges változások. Fontos volt viszont felhívni a figyelmet a gyógy- és wellenessturizmus terén jelentkezı versenytársakra, mert régiónk számára elsısorban ott jelentkezik kihívás – Szlovénia, Steiermark közelsége okán is. Az eddigi terveket, tanulmányokat szintén felhasználtuk a mostani marketingterv készítésénél. Ezek a következık voltak:
2001-ben elkészült a Tátika-Rezi Régió Önkormányzati Társulás 15 településére kiterjedı „Várak ölelésében” címő ökológiai értékfeltáró tanulmánya, melynek elkészítése PHARE pályázati támogatás segítségével történt.
2001-ben készült el a „Keszthely, Hévíz településfejlesztési koncepciója” címő program, melyet a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézete készített.
2002-ben került elfogadásra az „Örökségekre épülı fejlesztési koncepció a Kis-Balaton térségében” címő program.
2003-ban elkészült a „Turisztikai Fejlesztési Terv a Keszthelyi hegység Dolomit hegységére” címő tanulmány és program a Keszthelyi hegység jóléti erdı területhasználatának szabályozására, hasznosítására.
Az Ybl Miklós Építıipari Mőszaki Fıiskola részérıl Dr. Reischl Gábor tanszékvezetı és építész szakos hallgatói készítenek településszerkezeti és értékfeltáró tanulmányt a statisztikai térségben. A kutatások jelenleg is tartanak.
A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. a Zala Megyei Önkormányzati Közgyőlés támogatásával 2004. januárjában elkészítette a térség tematikus turisztikai kiadványait (túraútvonalak, épített örökség, természeti értékek témákban).
2004-ben a készült el a Magyar Turizmus Rt. megbízásából az „Üdülıhelyi Igazgatóságok a Balaton-régióban” címő tanulmány a Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszéke gondozásában, amely a turizmusfejlesztés helyi szervezeti hátterének kiépítésére vonatkozó perspektívákat tárja fel.
5
2004. októberében készítette el Cservenka Dóra Veronika a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. megbízásából „Keszthely város és térsége turisztikai marketing tervét”.
2005 elejére készítették el a Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszékének munkatársai Hévíz város Turisztikai Marketingtervét.
A marketingterv készítését nem elızte meg térségi piacelemzés, mivel a régióban még nem folytattak ilyen jellegő tevékenységet. Az idelátogató vendégek számát, minıségét, a vendégéjszakák számát, a költés nagyságát, stb. tekintetében nem készültek még felmérések a Nyugat-Balatoni régióra vonatkoztatva. Ami azért is érdekes lenne, mert az olcsó, „fapados” járatok beindulásával a Sármellékre érkezı vendégkör összetétele is megváltozik-megváltozott, amit a turizmus megfelelı irányú fejlesztésének érdekében illene figyelemmel kísérni. A felmérés hiányát ellensúlyozandó, interjúkat készítettünk a térség turisztikai szakembereivel, így az ı tapasztalataikra, véleményükre alapozva sok információt sikerült összegyőjteni. Az elızı marketingterv továbbá nem adott választ néhány olyan kérdésre, mint például ki a felelıs bizonyos területekért, illetve az ott történı munkáért, a végrehajtásért. A helyzetelemzésbıl kiindulva a marketingterv meghatározza az elvégzendı feladatokat, rangsorolja a teendıket, és javaslatot tesz, hogy mely intézmény vagy személy tudná ezt a leghatékonyabban koordinálni, vagy elvégezni. Természetesen ezen javaslatok betartása nem kötelezı. Ezzel együtt a cél, egy olyan marketingterv létrehozása, amely figyelembe veszi a változásokat, jobban igazodik az újabb turisztikai kihívásokhoz és a gyakorlatban is használható „kézikönyvvel” járul hozzá a térség turisztikai fejlıdéséhez. Ez a terv igyekszik reális képet adni a Nyugat Balatoni régió helyzetérıl és lehetıségeirıl.
2. Helyzetelemzés 2.1 A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet (BKÜ) jellemzıi A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesviző tava, vonzerejét kedvezı klimatikus adottságainak, a változatos szépségő tájnak és a térség gazdag kulturális örökségének köszönheti. 2.1.1 A régió területe és lakossága A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet (BKÜ) területe (a tó területével együtt) 3780 km2, és 164 települést foglal magában. Területe három megyéhez, Zala, Veszprém és Somogy megyékhez tartozik. Állandó lakosainak száma a 2001-es népszámláláskor 249.000 fı volt. A régió gazdaságának és társadalmának kohéziós tényezıje a térségben centrálisan elterülı Balaton. A régió területének meghatározásakor több szempont egyidejő, következetlen alkalmazása játszott szerepet. A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet (BKÜ) Somogy, Veszprém és Zala megye területének 3.780 km2-nyi részén 164 települést foglal magában. 6
Állandó lakosainak száma a 2001-es népszámláláskor 249.000 fı volt. A felnıtt korú népesség háromnegyede szakképzett: egyharmadnyian ipari, 16%-uk kereskedelmivendéglátóipari, 8%-uk mezıgazdasági, 7%-uk pénzügyi képesítéső, 5-5%-uk pedig egészségügyi, illetve pedagógiai szakképzettségő. A Balaton régióban él Magyarország lakosságának 2,5 százaléka. A régió helyi társadalmát az állandó népesség soraiban regisztráltakon túl ingatlanonként 3-4 fıvel számolva 210.000 – 280.000 üdülıtulajdonos kerekíti félmilliósra. Tovább árnyalja a népesség összetételét az a körülmény, hogy az elmúlt évtized elejétıl a régióban jelentıs mértékő külföldi állampolgárok által történt ingatlanvásárlás figyelhetı meg. A régióban 15 város található, a város-község népesség-arány közel 50%. A Balaton régió legnépesebb városa Siófok. Szorosan Siófok nyomában halad Keszthely, majd Tapolca követi. A legkisebb város a régióban Zalakaros. Ebben a régióban él Magyarország lakosságának 2,5 %-a, mintegy félmillió fı. Közülük 210-280 ezer fı az üdülıtulajdonos. A kilencvenes évek közepétıl sok külföldi, elsısorban német, osztrák, és holland vásárolt magának ingatlant.
2.1.2 Demográfiai tendenciák Az országos átlaghoz hasonlóan a régió népességére is a fogyás jellemzı, vagyis a halálozások száma meghaladja a születések számát. A régió népessége olyannyira idıs, a gyermekszám pedig olyan alacsony, hogy a születésszám kisebb a meghaltak számánál. Ez jellemzi általában a községeket. A városokban a természetes népmozgalom elıjele szintén általában negatív, ugyanakkor mértéke – a viszonylag fiatal népesség miatt – a községekénél alacsonyabb. A Balaton régióban az utóbbi évtizedben a halálozások száma 10 ezerrel haladta meg a születések számát. Ez azt jelenti, hogy a népesség mintegy 4 százalékos veszteséget szenvedett a természetes reprodukcióban. Ez elég egyértelmően a születések számának zuhanásszerő változására vezethetı vissza. A természetes fogyás sokkal inkább érintette a községeket, mint a városokat. A partközeli községekben az évtizedes fogyás 5, a többi községben 6 százalékos, míg a városokban általában 1–3 százalékot mutat a statisztika. A vándorlásmozgalom tekintetében az állandó lakóhely-változtatás többlettel, az ideiglenes hiánnyal zárt a régióban az elmúlt évtizedben. Szembetőnı Keszthely és Tapolca igen jelentıs népességvesztesége, az állandó vándorlásokból 775 és 1137 fı, az ideiglenesekbıl 306 és 183 fı. Ha mindezt szembeállítjuk a községek magasabb vándorlási többletével, kijelenthetjük, hogy a lakóhely-változtatásnak, beköltözésnek van egyfajta pótló jellege is. A tényleges szaporodás, tehát a népességszám tényleges, a vándormozgalmak hatását is tartalmazó változása egyelıre zéró a régióban, a lakónépesség száma nem változott. A negatív természetes szaporodást (többen haltak meg, mint ahányan születtek) kompenzálta a vándormozgalom. De jelentıs mértékő maradt a fogyás a parttól távolabb esı községekben, például Főzfın, területi változás miatt Fonyódon. Az 1990-es évek számottevı változást hozott a korösszetételben. Jelentısen csökkent a fiatalok és a fiatal felnıttek aránya. Mindennek következtében 1,8 évvel nıtt a népesség átlagos kora és megközelítette a 40 évet. Viszonylag fiatal a városok
7
lakossága és idıs a községek népessége. Ugyanakkor a bevándorlási tartalékok kimerülésével a városok népessége igen gyors ütemben öregszik el. A demográfiai trendek bemutatott alakulása megengedhetıvé teszi azt a következtetést, hogy az 1990-es évek során veszélybe került a Balaton régió népességfenntartása. A kétségtelenül meglévı, felgyorsuló szuburbanizációs tendenciák mellett megjelent a nemzetközi vándorlás, ugyanakkor megjelentek egyes partközeli térségbıl az elvándorlás jelei (pl. Keszthely esetében), továbbá az igen alacsony reprodukció. Ez, párosulva a rendkívüli mértékben újra megindult népesség-öregedéssel, veszélyezteti a jövıbeni harmonikus népességfejlıdést. Megélhetési okból egyre többen a fıvárosban, a Dunántúl nagyvárosaiban és külföldön próbálnak szerencsét, a vizsgálatok szerint a következı két éven belül a régió állandó népességének 5 %-a tervezi a Balaton környékének elhagyását, és ennek a rétegnek a nagy része fiatal. A megfigyelhetı demográfiai trendek szerint a BKÜ lakónépessége vándorlás nélkül számolva a vidéki átlagot meghaladó mértékben 2041re csaknem egyhatodával fog csökkenni, a nyugdíjas korúak aránya pedig megduplázódik, ha területpolitikai tényezık nem avatkoznak bele mesterségesen a folyamatokba.
2.1.3 Külföldi ingatlantulajdonosok megjelenése és ennek hatása A külföldi vásárlók zöme (76 %) német, 14 %-uk osztrák állampolgár, a fennmaradó 10 %-nyi ingatlanon további 43 ország polgárai osztoznak. Közülük a legtöbben (2,2 %) hollandok, de tılük alig maradnak el a svájciak (1,9 %) és az olaszok (1,3 %). Az Amerikai Egyesület Államokból mintegy 60, Jugoszláviából 50, Belgiumból és Romániából 40, Svédországból 30 fı vásárolt ingatlant a régióban. E vásárlások a térség Ny-i medencéjében, a gyógyfürdık környezetében átlagot meghaladó mértékőek, némely településen elérik, ill. meghaladják az egynegyedes arányt. A legújabb kutatási eredmények szerint ezen adásvételek –jelentısen felértékelve a régió korábbi ingatlanárait- mintegy 110 milliárd Ft-os áron történtek. A külföldi polgárok által vásárolt ingatlanok átlagos ára 45 000 Euróra tehetı. Ezen összeg megalapozott becslések szerinti legalább kétharmada a BKÜ-ben kellett, hogy kifejtse hatását. Az új tulajdonosok háromnegyede költött átlagosan közel 20 ezer Eurót átalakításra, felújításra, stb., mely mintegy 145 millió Eurós 35 milliárdos piacot testesített meg a régió elsısorban építıipari, kertészeti kis és középvállalkozói számára. Az adatközlık állítására alapozva 64 %-os mértékben állapítható meg ezen ingatlantulajdonosi körrıl az, hogy fizetı vendéglátással foglalkozik. Az önbevalláson alapuló információkkal számolva a külföldi tulajdonlású ingatlan területen 165 000 tartózkodási napon, mintegy 680 000 megvalósított külföldi vendégéjszaka regisztrálható. Ezen gazdasági tevékenységük után mindösszesen 6-7 %-nyian fizetnek adót, továbbá az állandó lakosokkal nem azonos arányban és módon vesznek részt a helyi közterhek viselésében. Az elmúlt évek fellendülését követıen az ingatlanvásárlási trend lecsengeni látszik. Az ingatlanokat elsısorban nyugdíjasok vásárolták, akiknek gyermekeit, unokáit már nem igazán érdekli a magyarországi nyaralás, az itteni vakáció, így nagyon sok ingatlant újra értékesítenek.
8
2.1.4 A régió gazdasága A Balatoni régió általános gazdasági élete szorosan összefügg a turizmussal. A turizmus ugyanazt az infrastruktúrát és ugyanazokat a szolgáltatásokat igényli, mint a lakosság. A KSH és a saját felmérések adatai alapján valószínősíthetı, hogy a helyi társadalom állandóan itt élı része a szálláshely forgalmazás bevételeibıl legfeljebb mintegy 13-15 %-os mértékben részesedik. Vizsgálati eredményeink szerint a régióban bejegyzett és itt állandó telephelyő kis- és középvállalkozások is csupán mintegy 12-13 %-a alapozza egzisztenciáját valamilyen mértékben az idegenforgalomra, 87-88%-uk tehát az ipar, mezıgazdaság, vagy egyéb szolgáltatási szektorban dolgozik. Tehát ennek megfelelıen a régió gazdasági szerkezete nem tekinthetı tisztán turizmusra épülı gazdasági modellnek.
2.2 Területi identitás, a régió jövıje Bár a térség egészében jelentıs mértékő a polgárok Balatonhoz kötıdése, mégis figyelemre méltó kijelentés, hogy a balatoni turizmus kézzel fogható áldásaiból a BKÜ-ben helyben élı állandó népességnek csak egy elenyészı – a parthoz közelebb nagyobb arányú – hányada részesül. Pedig nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy ha a turizmus elınyeibıl a régió lakossága csak keveset érzékel, akkor ez idıvel negatív hatású lehet erre a most még erıs kötıdésre (elvándorlás, érdektelenség, hogy lehet valamit tenni a térség érdekében…) A három megyére, három fejlesztési-statisztikai régióra szabdalt BKÜ önmaga hivatalosan csupán úgynevezett funkcionális turisztikai területi egység, mely körülmény kontrasztjában jól kivehetı jelei vannak a spontán régióképzıdés informális megnyilvánulásainak. A 164 településnyi turisztikai régió területén 18 önkormányzati területfejlesztési társulás található. A BKÜ területén különbözı területaránnyal 13 KSH kistérség van jelen, teljes területével azonban csupán három (balatonalmádi, balatonfüredi, fonyódi). A régió területpolitikai tényezıi – bár tisztában vannak a realitásokkal – távlati céljaik között azonban feltehetıleg többek között ezért szerepeltetik napirendjükön az önálló, saját jogon történı forrásszerzésre is alkalmas státuszú Balaton régió gondolatát, melyet a BKÜ-ben élı polgárok és az önkormányzatok vezetıinek döntı többsége is oszt, s az érintett megyék és régiók választott vezetı tisztségviselıi is többnyire elfogadnak.
9
3. A Nyugat Balatoni régió és Keszthely helyzetelemzése 3.1 A térség földrajzi elhelyezkedése, kialakulása A Nyugat-Balatoni régió magában foglalja a Keszthelyi öböl északi részét, valamint az öböltıl nyugatra fekvı területeket, egészen a Zala folyó vonaláig. Bár nem földrajzi fogalom, mégis jól körülhatárolható. A régióba tartoznak a Balaton északi parti települései, Keszthelytıl Balatongyörökig, valamint a háttértelepülések, úgymint Rezi, Várvölgy, a Lesencék, és részben Tapolca is. A térség fekvése egyben meghatározza turisztikai adottságait is. Mivel természetvédelmi terület, és része a Balaton Felvidéki Nemzeti Parknak, ezért a turizmusban is elsısorban a természetjáráson, az aktív illetve a „lágy” turizmuson van a hangsúly. A Keszthelyi hegységben kijelölt túraútvonalak vezetnek (pl. fából épített kilátókhoz), egy erdei tornapálya is rendelkezésre áll. Ezek az útvonalak, illetve az alacsony autóforgalmú másod- és harmadrendő aszfaltozott utak kerékpározásra is alkalmasak, nem beszélve a Balatoni Bringakörútról. A mezıkön illetve az erdın át vezetı útvonalak lovaglásra is használhatóak. A Kis-Balaton szintén természetvédelmi terület, és kiváló lehetıséget nyújt madármegfigyelésre, - fotózásra, horgászásra de a Kányavári szigeten akár túrázásra. Kerékpárral is jól megközelíthetı. A Balaton, sekély, könnyen felmelegedı és kiváló minıségő vize miatt ideális kisgyermekes családok számára. A strandokon a szezonban animációt szerveznek a gyerekek részére, felnıtteknek csónak-, vizibicikli-, vitorlás-, szörfbérlésre van lehetıség. A balatoni hajózás idegenforgalmi jelentısége is nagy, Keszthelyrıl Badacsony és Szigliget érhetı el hajóval, de a szezonban sétahajózásra is van lehetıség az öbölben. A vidék termálvizekben rendkívül gazdag. Legfontosabbak: Hévíz, az 5 hektáron elterülı gyógyviző tóval, Kehidakustány, Zalaszentgrót, Zalakaros és a most kiépülı Marcali. Erre a termálvíz-kincsre épül a régió gyógy- és wellnessturizmusa. Új fürdık, szállodák épültek, vagy a régiek kerültek felújításra, átalakításra. Ennek megfelelıek a szállodák (három- illetve négycsillagosak, és egy hévizi ötcsillagos szálloda) szolgáltatásai: a hagyományos gyógyászat – balneoterápia, valamint a mozgásszervi megbetegedések kezelésében használatos elekto-, fizio-, mágnesterápia, illetve különféle wellness-szolgáltatások (masszázs, fitnessz, jóga, nordic walking, stb). A szállodák vendégköre vegyes, de egyre több magyar vendég érkezik. Még mindig magas a német vendégek aránya. Mivel a régióban nagy hagyománya van a szılıtermesztésnek, az erre épülı programok is jellemzıek, fıként nyár végén, ısszel. Ilyenkor majdnem minden településen van szüreti felvonulás vagy búcsú. A különbözı borospincéknél borkóstolásra is lehetıség van. 3.2 Infrastruktúra / Turisztikai infrastruktúra Általános értelemben az infrastruktúra olyan eszközök, módszerek, rendszerek célirányosan mőködı együttese, mely transzparensen (a háttérbıl) támogatja az embert valamely (hasznos) tevékenységben. A lényeg abban van, hogy az infrastruktúra által biztosított feltételekkel nem kell törıdnünk lényegi
10
tevékenységünk végzésekor.1 Ilyen az úthálózat, a csatornázás, a világítás, a vasúti hálózat, a telefonhálózat, stb. A meghatározásból következıen turisztikai infrastruktúrán olyan eszközök, módszerek, rendszerek célirányosan mőködı együttesét értjük, mely a háttérbıl támogatja a turistát a kikapcsolódásban, a pihenésben, tehát amelyek elsısorban a turistát szolgálják ki. Ide tartoznak a szálláshelyek, a vendéglátóegységek, az utazási irodák által nyújtott szolgáltatások, stb. Ezeket a késıbbiek során, a „Turisztikai kínálatnál” vesszük jobban szemügyre. A térség infrastruktúrájának turisztikai szempontból történı megvizsgálásakor kezdjük az elérhetıséggel. A tömegközlekedés 4 településen vasúti, a térség települései közt autóbuszos megoldással mőködik (utóbbi nem problémamentes). Az autóbuszos megközelítése a térségnek a környezı megyeszékhelyekkel jó, de tovább sőrítendı. Fejlesztendık továbbá a nagyobb távolsági irányok, így Sopron, Pécs, Gyır, Budapest, aminek keresletét az idegenforgalom mellett Sármellék fejlesztése is növelheti. A buszközlekedésél a hagyományos osztrák és német járatok mellett egyre több, más országokból érkezı busz is érinti a térséget (pl. Krakkó, Kassa). A vasúti közlekedés tekintetében a régió nem tarthatja magát túlzottan szerencsésnek, mivel Keszthely, a régió központja, közvetlenül gyakorlatilag nem megközelíthetı. A Budapestrıl induló vonatok közül csak a reggeli illetve kora délutáni (nyáron a 16.40kor induló InterCity még korainak számít!) vonatok érkeznek közvetlenül Keszthelyre, a többi esetben Balatonszentgyörgyön kell átszállni. Ha a vendég az északi part érintésével szeretne a Nyugat Balatonra jutni, akkor sincs jobb helyzetben. Ekkor Tapolcán kell átszállni. Ugyanez a helyzet a nemzetközi gyorsvonatokkal, Maestral, Pécs-Bécs Intercity, Bécs-Keszthely. A belföldi járatok legtöbbször csak Balatonszentgyörgy érintésével teszik Keszthelyt elérhetıvé. Ez a tortúra még egy, a hazai viszonyokhoz szokott magyar vendégnek is alig elviselhetı, a külföldrıl érkezık közül a kevésbé kalandvágyó turistákat azonban elriaszthatja. Ugyanakkor a MÁV személyzetének hiányos idegennyelv-tudása, a vonatok pontatlansága valamint kétes tisztasága sem javít a helyzeten. A régió megközelíthetısége tehát a Nyugat-Dunántúl irányából és a fıvárosból megfelelı, csak több átszállással és túlzott idıigénnyel oldható meg. Viszont fejlesztendı az északi parti vasútvonal, valamint fontos lenne megteremteni a lehetıséget a Balaton vasúton történı teljes körbeutazására. A vasúti megközelíthetıség hatékonyabban kapcsolhatná be a nyugati öböl kínálatát a Balaton teljes, és országosan jobban keresett kínálatai közé. Különösen fontos lenne ez a kerékpáros turizmus fejlesztése szempontjából is, hiszen mára kiépült a balatoni körgyőrő, amelynek használatához hozzátartozik a nagyobb szakaszok tömegközlekedéssel való megtétele, ezáltal a napi szinten elérhetı távolságok jelentıs megnövelése is. Ehhez természetesen nem csak a járatok sőrítésére, de a szolgáltatások bıvítésére és minıségének emelésére is szükség van. Itt kell megemlíteni, hogy a MÁV korábbi törekvéseivel szemben kissé visszavett a kerékpáros kocsik mőködtetésével. A nyári szezonban ugyan rákapcsol kocsikat a szerelvényeire, de azoknak a fıszezonban sem a kapacitása, sem a minısége nem megfelelı, e téren fejlesztésre lenne szükség. 1
www.mimi.hu - Sárközy Ferenc: Térinformatika
11
A Balatonon közlekedı hajók nem mint tömegközlekedési eszköz, hanem elsısorban idegenforgalmi szempontból érdekesek. A kistérséget érintıen Keszthely és Balatongyörök rendelkezik menetrendszerinti járatokat is indító hajóállomással, ahonnan Badacsony, Szigliget, és Balatonmáriafürdı érhetı el közvetlenül, de fıidényben Balatonszemesre is közvetlen járat megy és érkezik. Keszthelyrıl a szezonban rendszeresen indulnak sétahajók. Sokat fejlıdött viszont a Nyugat Balatoni régió elérhetısége repülıgéppel. A 2007-re kiírt elırejelzés szerint, a sármelléki Fly Balaton reptérre összesen hét légitársaság repül (legtöbbjük általában csak a szezonban, tehát március végétıl október végéig).2 A légitársaságok Zürich, Stuttgart, Berlin, London, Frankfurt Hahn, Bremen, Leipzig, Lübeck, Dresden, Düsseldorf, Frankfurt am Main, Köln és Hamburg reptereit kötik össze Sármellékkel. Az új, menetrend szerinti és charterjáratok révén a tavalyi 70 ezer után idén 100 ezer légiutast vár a repülıtér. Csak a Ryanair járatai várhatóan 45 ezer utast hoznak. Nagy az érdeklıdés Oroszországból, a charterek egy része gyerekeket hozna üdülni (ez mintegy 40 ezer utast jelent majd), s érdekesség, hogy a felnıtteket utaztatók pedig 2-3 napos londoni úttal bıvítenék ki (a Ryanair járataival) az itteni 2-3 hetes tartózkodást. Nagy érdeklıdés mutatkozik Izraelbıl is egy charterjárat elindítása iránt. Ha minden a várakozások szerint alakul, elképzelhetı, hogy jövıre új terminál építésébe fognak Sármelléken. Idén egy kisgépes terminál kialakításába is belekezdenek.3 A reptér a tervek szerint tovább fejlıdik, az üzemeltetı cég a teherszállítás feltételeit is szeretné kialakítani 2007-ben. Ezt a célt a tervek szerint a Fly Balaton jelenlegi terminálja szolgálná, az utasokat viszont új épületben fogadnák.4 A Fly Balaton reptér által rendelkezésre bocsátott statisztika szerint 2006-ban májustól decemberig 30.634 külföldi utas érkezett a reptérre. Az új járatokkal együtt idén ez a szám várhatóan megduplázódik. Ebbıl nemzetiségek szerint lebontva5: Angol: Dán: Finn: Francia: Ír: Német: Osztrák: Svájci:
5.027 58 30 35 192 3.384 227 989
16,41 % 0,19 % 0,10 % 0,11 % 0,63 % 11,05 % 0,74 % 3,23 %
A régió szállodái nagy reményeket főznek az utazási irodákkal kötött szerzıdések által vagy az internetes foglalások révén Nagy-Britanniából érkezı vendégekhez. Általánosságban jó véleménnyel vannak az „angolokról”, jól érzik itt magukat,
2
Helvetic, Malév, Ryanair, Germanwings, Olt, Lufthansa és Hamburg International. www.fly-balaton.hu 2007.február 23-i állapot. 3 Forrás: www.turizmus.com, 2007. február 28. 4 forrás. Zalai Hírlap, 2007. február 21 – Reptér és jövıkép 5 A százalékban megadott értékek az összes érkezéshez viszonyítva értendık. Forrás: Fly Balaton Reptér
12
érdeklıdıek, aktívak, fel akarják fedezni a környéket. Koncertekre járnak és a kerékpáros kirándulásoktól sem idegenkednek. Azonban nem mindenki vélekedik így. Arról azonban, hogy az egyénileg érkezı vendégek milyen költési struktúrával rendelkeznek, még nem készült statisztika. Egy repülıjegy London-Sármellék-London útvonalon már 50,- GBP-tıl kapható a Ryanair járatára. Bár ehhez még hozzáadódnak a reptéri transzferköltségek, és a poggyászfeladás extra költségei6 , de még így is „olcsónak” tőnik egy út. Ennek kifizetése azonban egy rosszabbul keresınek felemészti azt a diszkrecionális jövedelmét, amit itt, a Nyugat-Balatoni régióban költene szolgáltatásokra, színvonalas szállásra, étkezésre, stb. A turisztikai infrastruktúra tárgykörébe tartozik még a térség autópályákkal, valamint a jó minıségő, magasabbrendő fıutakkal való ellátottsága. A 71-es számú fı közlekedési út jelenleg Keszthely városán halad át, a belváros forgalmának csillapítására azonban egy kétszer egy sávos gyorsforgalmi utat terveznek megépíteni. Ennek megépítése 2008-ig különösen fontos lenne, elsısorban a teherforgalom csökkentése miatt, mivel a keszthelyi hegységi kavicsbányák szolgáltatják az M7-es autópálya 2008-ig történı kiépítéséhez az alépítményi anyagot. Az új nyomvonal – mely külterületen haladna el - megoldaná a lakosság és a városi infrastruktúra terhelését. Az északi elkerülı út indokolt lenne városfejlesztési szempontból is. További tervek vannak a város részérıl, hogy a Fı térrıl elvinnék a forgalmat, és a Fı tér is forgalomtól elzárt terület lenne, akárcsak a Sétálóutca. Az M7-es autópálya már elkészült Balatonszentgyörgyig, ezzel a régió elérhetısége az ország keleti részébıl - és a fıvárosból - sokat javult. A jelen kiépítettség mellett ma a Keszthely-Budapest távolság kb. 1,5 óra alatt személygépkocsival megtehetı. Sajnos a többi út - a régi 7-es, a 75-ös és a 76-os - állapota egyre rosszabb, ami fıleg az itt átmenı kamionforgalomnak köszönhetı. Sok a kátyú, az út felülete nyomvályús, ami rendkívül balesetveszélyes. Ehhez hozzájárul még a megnövekedett kamionforgalom, amelyet egyes szakaszok fizetıssé tételével (2007 áprilisától) szándékoznak csökkenteni, illetve az autópályára terelni. Tervben van az M9-es autópálya megépítése is. Ennek nyomvonala azonban a nyugati határral párhuzamosan fut déli irányba, Nagykanizsa felé, így régiónkat elıreláthatólag teljesen elkerüli majd. A térség javuló közúti megközelíthetısége további löketet adhat a lovas turizmusnak, hiszen a bértartásban érdekelt fıvárosi körök, továbbá esetleg külföldi köröknek is helyi bázisává válhat a Balaton és a Keszthelyi-hegység által egyedi klímát és tájképi hatást adó térség. Még hangsúlyosabban tartozik a kerékpárút-hálózat léte - illetve nemléte - a turisztikai infrastruktúrához. Az egészségorientált életmód népszerősítésével, a környezet értékeinek felértékelıdésével párhuzamosan világszerte terjednek a különbözı aktív szabadidıs és turisztikai formák. Az aktív turizmuson belül is kitüntetett helyet foglal el a kerékpározás, mely nemcsak mint szabadidıs, turisztikai tevékenység, hanem - fıként településen belüli viszonylatban - környezetbarát és bizonyos keretek között rendkívül praktikus közlekedési eszköz is. Magyarország a kerékpáros turizmus szempontjából a fejlıdı piacok közé sorolható. Az ország mindössze 1500-2000 km hosszú kerékpárúthálózattal rendelkezik. Azonban szembesülni kellett azzal a ténnyel, hogy a kerékpárutak nemhogy összefüggı hálózatba nem kapcsolódnak, de még mőszaki szabványok sincsenek azok 6
A Ryanair jelenlegi szabályozása szerint a jegyárban csak egy kézipoggyász van, minden feladott csomag után külön kell fizetni
13
kivitelezésére.7 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ezért — több külföldi (német, brit, francia, ausztrál, új-zélandi, cseh) kormányzati programot alapul véve — átfogó programot készített elı Kerékpáros Magyarország Program címmel, amelyet társadalmi vitárára bocsátottak. Ennek célja, hogy a hazai kerékpáros úthálózat 2013-ig megduplázódjék. A kerékpárosoknak nyújtott szolgáltatások, vendéglátás tekintetében a hazai kereslet számottevı növekedésére kell számítanunk a turisztikai piacon is. Ezt különösen az támasztja alá, hogy a kerékpárokon belül növekszik az igényes felsı és középkategóriás, sportolásra és szabadidıs célokra használható típusok részaránya. Kerékpárúttal való ellátottsággal a régió sajnos nem dicsekedhet különösebben. Talán javít a helyzeten, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázata kerékpárutak építésére és tervezésére 2007-re újra kiírásra került. Bár a GKM honlapján közölt adatok alapján idén sem fog nagyon fellendülni a kerékpárút-építés a régióban. Az elızı évi pályázati pénzekre a térségbıl kerékpárút építésére ugyanis csak Zalakaros (1437 fm, ami 17 506 000 Ft. támogatást jelent) tervezésre pedig Zalaegerszeg (11,5 km) pályázott. Igaz, a 2005-ben megépült Balatoni Bringakörút kulturált és biztonságos kerékpározást tesz lehetıvé, de ez önmagában nem elég. Szükség van olyan kerékpárutakra is, amelyek a háttértelepüléseket kötik össze a Balatoni Bringakörúttal, lehetıvé téve ezzel a régió ily módón történı felfedezését. A ténylegesen kerékpározásra szolgáló útvonalak azonban rövidek, és nincsenek egymással összeköttetésben. Bár a kisforgalmú utakat jól lehet kerékpározásra használni, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az autósok nem figyelnek a kerékpárosokra. A helyzetet nehezíteni fogja az ez év szeptemberétıl életbe lépı új KRESZ szabály, mely nem teszi kötelezıvé lakott területen kívül a 90 km/h sebességhatár betartását, tehát ahol azt tábla nem tiltja, ott ennél gyorsabban is lehet haladni.
3.3 Foglalkoztatottság A térségben mőködı munkáltatók mintegy 90%-a még ma is a vendéglátóipari és idegenforgalmi szektorban tevékenykedik. A legnagyobb munkaadók közé a hévízi, keszthelyi és zalakarosi szállodák, a kisebb panziók és éttermek, valamint a sármelléki reptér tartozik. Az egyik legnagyobb szabású tervet az SCD csoport mondhatja magáénak. A Siotour, a Balatontourist és a Zalatour felvásárlásával ez a cégcsoport értékes ingatlanokat szerzett a Balaton környékén, legtöbbször közel a vízhez. A balatoni régióban, az érintett területeken az elkövetkezendı tizenöt évben összehangolt turisztikai fejlesztési programot indítanak, több százmilliárd forint értékben. A Nyugat-Balatoni régiót három ponton is érintik a fejlesztési tervek, ugyanis a keszthelyi üdülıpark, és a vonyarcvashegyi ökofalu mellett egy zalakarosi gyógyszálló építése is szerepel az elképzelések között. A másik nagy beruházás, a zalacsányi golfpálya 2008-ra tervezett elkészültekor minden bizonnyal sok embernek fog munkát adni, bár a helyiek némi szkepticizmussal fogadják a lehetıségeket. Sajnos sok itt élınek az a véleménye, hogy az ilyen nagy cégek esetében nem igazán a helyi munkaerıt alkalmazzák. Keszthelyen a Libás térség rekonstrukciója (területrendezés, szálloda- és apartmanépítés) ad munkát 7
Kóka János, a GKM minisztere, 2007. március 25-i sajtótájékoztatóján hangzott el.
14
többeknek. Sajnálatos azonban, hogy a BAHART vitorláskikötı területe teljesen le van zárva, kívülállók nemcsak a mólóhoz, de még az étteremhez sem mehetnek be. További tervként szerepel még a hévízi tó közelében fekvı angolnatelep helyén (közigazgatásilag Keszthely tartozik) egy ötcsillagos szálloda megépítése. A fenti beruházások munkahelyek teremtése szempontjából ugyan fontos és jó. Azonban a régiós keresetek nem teszik lehetıvé, hogy a munkavállaló abból egzisztenciát teremtsen magának. A Zalai Hirlap, a Szuperinfó és a helyi televízió Képújságjának álláshirdetéseit böngészve két dolog tőnik fel. Az egyik az, hogy kevés az éves állás a régióban. A munkát kínálók elsısorban a vendéglátásban keresnek szezonális dolgozókat. Beszédes adat, hogy helyben jelenleg mintegy 900 szakmunkás keres képesítésének megfelelı munkát, szakmunkásoknak szóló ajánlatból azonban mindössze 60-at regisztráltak. A diplomás munkanélküliek száma ennél jelentısen alacsonyabb ugyan, összesen 123, felsıfokú végzettséggel betölthetı állás azonban csak 17 van8. A vállalkozók is már más feltételekkel alkalmazzák a munkavállalót. Korábban elıfordult, hogy a jobb alkalmazottakat „kiteleltették”, vagyis – valamivel kevesebbet ugyan, mint szezonban, de télen is adtak fizetést, abban bízva, hogy az illetıt a következı nyárra is meg tudják tartani. Ezt ma már semmiképpen nem lehet felvállalni.9A másik dolog, ami szembeötlı, az az alacsony kereset. Szakképzett pincérek, szakácsok havi bére 60.000 forinttól 100.000-ig terjed. Megdöbbentı, hogy hévizi utazási irodába irodavezetıt is 75.000 forint bruttó fizetésért keresnek. A tapasztalat vagy a nyelvtudás nincs megfizetve. Már jónak mondható, ha egy kis hotel a recepciósnak 90-95.000 Ft nettó bért tud ígérni.10 Ha megnézzük a munkavállalói oldalt, akkor a következı adatokat kapjuk.
Regisztrált munkanélküliek 2004-2007 2500 2000 1500 1000 500
Ja nu ár Fe br uá r Má rci us Áp ril is Má jus Jú ni u s Jú liu s Au gu sz tus Sz ep t em be r Ok tó be r No ve mb er De ce mb er
0
2004 2005 2006 2007
8
2007. februári adat „Kevés az éves állás a tóparton” – Zalai Hírlap, 2007. március 9. 10 2007. márciusi adatok 9
15
Diagramm: Regisztrált munkanélküliek számának alakulása a Keszthely-Hévíz kistérségben 2004-tıl.11 A diagrammból megfigyelhetı, hogy a munkanélküliek száma 2004 óta fokozatosan emelkedik. Az is kitőnik, hogy a Nyugat-Balatoni régióban szezonális munkanélküliségrıl lehet beszélni, amennyiben december-március hónapokban a munkanélküliek száma kirívóan magas. Ez 2006-2007-re már elérte a 9,3 - 10,2 %-ot. A munkanélküliségi ráta 2004-2005 ugyanezen idıszakában 7,8-8,6 % között mozgott. A munkanélküliség természetszerőleg leginkább a 8 általános vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezıket érinti. A diplomás munkanélküliek száma - bár alacsony - 2004 óta szintén növekvı tendenciát mutat. míg 2004 márciusában összesen 83 regisztrált diplomás munkanélküli volt, addig 2007 márciusában ez a szám 276 fıre emelkedett. Ez százalékban kifejezve 4,7%-ról nıtt 11,7%-ra. Ha folytatódik ez a tendencia, akkor félı, hogy a fiatalok, a diplomások, tehát az értékes, tudással rendelkezı munkavállalói réteg megélhetési lehetıség és igényes munka híján elvándorolnak a térségbıl, ami a népesség további öregedését és a fizetıképes kereslet csökkenését vonja maga után. Megélhetési okokból egyre többen a fıvárosban, a Dunántúl nagyvárosaiban és külföldön próbálnak szerencsét. A vizsgálatok szerint az állandó népesség mintegy 5%-nak állt két-három évvel ezelıtt szándékában, hogy a régiót elhagyja. Ez késıbb komoly gondot okozhat, fıleg azért, mert ha nem sikerül a rövid szezont meghosszabbítani, akkor a kiesı, fizetıképes keresletet a rövid ideig itt-tartózkodó magyar és külföldi vendégek sem tudják kompenzálni. Nem beszélve a város bevételeirıl, amelyeket az önkormányzat a saját tulajdonában lévı, arra alkalmas helyiségek kiadása révén realizál.
3.4 Természetvédelem A Nugat-Balatoni régió egy része a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik, amelyet a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága (továbbiakban BNPI) tart fenn. A 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján a BNPI önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv. Véleményezi a településrendezési terveket, a helyi jelentıségő védett természeti területek fenntartási tervét, valamint szervezi és irányítja az igazgatóság természetvédelmi ırszolgálatát. További fontos feladatai közé tartozik a természetvédelmi kutatással, és az élıhelyek fenntartásával és rehabilitációjával kapcsolatos feladatok ellátása is (tanösvények, bemutatóházak). A BNPI természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztı, oktatási célú, valamint turisztikai létesítményeket tart fenn és mőködtet, közremőködik a természetvédelmi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységekben, illetve segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak. Ezeken túlmenıen szintén a feladatok sorába tartozik a kapcsolattartás más, természetvédelmi feladatokat ellátó szervezetekkel, és együttmőködik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodáival a hivatal a külön jogszabályban meghatározott kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában.
11
A Munkaügyi Központ keszthelyi kirendeltségének adatai alapján, 2007.március 20-i állapot
16
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. Az 56.997 hektár területő nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Az ország egyik legjelentısebb és leglátogatottabb turisztikai területe, hazánk természeti szépségekben egyedülállóan gazdag vidéke. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemzı, pl. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedéső tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elısegítették a gazdag élıvilág kialakulását, és fennmaradását. A turisztikailag értékes természeti környezet szempontjából a Nyugat-Balatoni régió ideális fekvésőnek mondható, ugyanis egy része a Balatonfelvidéki Nemzeti Park-hoz tartozik. Emiatt kiemelt fontosságú a természetvédelmi területek megóvása. Ennyire változatos, mozaikos szerkezető élıvilág-együttest ekkora területen nemigen található. Itt még nagy arányban maradtak fenn természetes állapotában megırzıdött – vagy helyreállított területek, „hagyományosan” mővelt tájak. Területén a következı természeti értékek találhatók: Kis-Balaton Geológiai szempontból kevésbé látványos ez a lápos, mocsaras vidék. Kialakulása azonban szorosan kötıdik a Balaton történetéhez; annak legnyugatibb részmedencéjeként a pleisztocénben süllyedt be, majd napjainkra szinte teljesen feltöltıdött a Zala hordalékával. A Kis-Balaton nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, főz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel váltakoznak. Botanikai ritkaságai közé tartozik a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara; a csak nagykiterjedéső lápvidékeken elıforduló, igen ritka, védett lápi csalán és számos orchideafaj. Kiemelt érték továbbá a kis holdruta és a kálmos. A Föld természetes élıhelyei közül a vizes-nedves területek fogyatkozása természetvédelmi szempontból fenyegetı jelenség. A Kis-Balaton vízi világa szerencsére megırizte ezt a típusú élıhelyet, a rá jellemzı Európa-szerte ismert állatvilágával együtt. A Kis-Balaton madártani szempontból országos és nemzetközi viszonylatban kiemelkedı terület, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentıségő madárélıhely. Az élıhely jellegébıl adódóan elsısorban a vizek, vízpartok madárvilága rendkívül gazdag, de -fıleg vonulási idıszakban - a környezı erdıfoltokat, bokorcsoportokat, szántókat is sok faj felkeresi. Az eddig megfigyelt madárfajok száma 232, ezek közül 110 faj fészkel is a területen. A fokozottan védett fajokból 27 faj észlelhetı rendszeresen. A teljesség igénye nélkül megemlíthetı közülük a kis kócsag, a hamvas rétihéja, a réti fülesbagoly, és a legnagyobb ragadozómadár fajunk, a rétisas is. Az emlısök közül a vidrának jelentıs állománya él itt. A terület a denevérek fontos táplálkozóterülete is. A Kis-Balatonnak gazdag a hüllı- és kétéltőfaunája. A nemzeti park szitakötıfajokban leggazdagabb területe itt található, 41 fajt, közülük 13 védettet fedeztek fel a kutatók. A Kis-Balaton fokozottan védett területe csak külön belépési engedéllyel, az igazgatóság által biztosított szakvezetıvel látogatható. Azon látogatók számára, akik szakvezetést nem igényelnek, lehetıségük nyílik más helyszínen látogatás tenni, ahol bemutatóhelyeket és tanösvényt vehetnek igénybe. Ilyen látogatható terület a kápolnapusztai bivalyrezervátum, a kányavári sziget, a zalavári Kis-Balaton bemutatóház, vagy a Vörs-i talpasház. A Diás-sziget a Fekete István emlékházzal és Matula kunyhójával csak szakvezetéssel látogatható.
17
Keszthelyi hegység A szőkebb értelemben vett Keszthelyi-hegység túlnyomórészt felsıtriász dolomitból épül fel, mészkı csak kisebb kiterjedésben található. A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelık, töbrök) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek választják el. A Kovácsi-hegy és a Tátika a Keszthelyi-hegység bazaltvidéke. Tanúhegyek, bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok díszítik a tájat. Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó (Kovácsihegy) és a bazalt-dolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg. A Keszthelyi-hegység eme része hazánk egyik legváltozatosabb élıvilágú vidéke, ahol a szubmediterrán sztyeplejtıktıl kezdve, a zárt tölgyeseken és bükkösökön át, a jégkori maradványokat ırzı hideg szurdokvölgyekig igen sok élıhelytípus megtalálható, különlegesen gazdag, egyedi értékeket is tartalmazó flórával és faunával. A Keszthelyi-hegység dolomitjáról közel 80 védett ill. fokozottan védett növényfaj ismert, mint például a nısziromfélék, orchideák, a légybangó, a gérbics, árvalányhajak, kökörcsinek, szegfőfélék. Ugyanakkor a hegység az elmúlt évtizedekben igen jelentıs károkat is szenvedett: a fajgazdag dolomitkopárokon és a karsztbokorerdık helyén fekete fenyıt (Pinus nigra) telepítettek, melyek sok helyen a vidék arculatát is meghatározzák. A Keszthelyi-hegység bazaltvidékének (Kovácsihegy, Tátika) bazaltdolináit állandó vízállások lápi, mocsári vegetációja díszíti. A több száz méter hosszú bazaltfolyosókban igen érdekes, mediterrán jellegő moha-zuzmó vegetációk találhatók. A Tátika İsbükköse, a Szebike-erdı hatalmas bükkösei természetközeliek és igen festıiek. A Gyöngyösi-patakot kísérı égeres láperdı az egész Keszthelyi-hegység egyetlen, épségben megmaradt ilyen állománya, szabályozatlan, természetes vízfolyással. A Keszthelyi-hegység állatvilága ma is nagyon gazdag. Számos olyan bogár- és lepkefaj élıhelye, amely országosan is ritka, pl. láncos futrinka. A madarak egy része öreg fákban alakítja ki a fészkelıhelyét. Ezek közül gyakoriak a különbözı cinegefajok. A perem- és ligeterdık fajai a ritka fekete harkály, és a kis fakopáncs és a viszonylag gyakori zöld küllı. Gyakori a léprigó, az egerészölyv és a héja. A terület vonzó denevérek számára is, az itt található barlangok (pl. Csodabogyós-barlang) pihenı-, telelıhelyül szolgálnak számukra. A pelék, bár számuk csökken, megtalálhatók, mint például a nagy pele, vagy a mogyorós pele. A terület változatossága és kiváló adottságai ellenére turisztikai szempontból kevésbé ismert. Egy bemutatóhely, két tanösvény valamint a kilátók (öt nagyobb) és az oda vezetı utak kínálnak aktív kikapcsolódási lehetıséget. Érdemes megemlíteni, hogyha megvalósul, akkor a Keszthelyi hegység (a Tapolcai medence, a Tihanyi félsziget, a Káli medence kıtengerei mellett) részévé válik a Bakony-Balaton Geoparknak12. A geopark egy újkelető dolog, melynek területén földtani örökségünk számos olyan emléke található meg, amely tudományos és oktatási jelentısége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt egyaránt figyelmet érdemel. A geológiai értékek eladása, károsítása nem tolerálható a területen. Egy geopark, elsısorban a geoturizmuson keresztül képes a helyi gazdasági fejlıdést is szolgálni. Az együttmőködés lehetıségei egy ilyen geoparkkal többfélék lehetnek – ugyanakkor pozitív hatással vannak a térség turizmusára is!
12
A Bakony–Balaton Geopark tervkoncepciója, Összeállította Korbély Barnabás geológiai és barlangtani szakreferens Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak, 2006. október.
18
-
-
-
a környéken található, arra alkalmas földtani örökség „geoparki hasznosítása”: a helyben élık részvétele a geopark által – partnereinkkel együtt – meghirdetett speciális tréningeken (a végzettek utána jogosultak lesznek ún. geotúrák vezetésére stb.) arra érdemes, folyamatosan ellenırzött és akkreditált helyi szolgáltatások megjelenítése a geopark „promóciós gépezetében” (weboldal, nyomtatott szóróanyagok stb.) falusi/lovas/gasztronómiai/bor–turizmus fejlesztése, alig látogatott kulcsosházak, múzeumok újraélesztése stb a geopark területén (helybeliek által) elıállított biotermékek, egyéb tradicionális termékek árusítása a bemutatóhelyeken iskolások részére „kihelyezett földrajz-/földtanórák”, tanárok részére továbbképzések a leendı hegyestői geopark központban felsıoktatási intézmények, kutatóintézetek és „geo-profillal” is rendelkezı civil szervezetek bevonása a geopark ismeretterjesztı kiadványainak összeállításába, újabb tansövények és a hegyestői interaktív kiállítás kialakításába, arra alkalmas helyeken újabb információs pontok, bemutatóhelyek létrehozásába
A Nyugat-Balatoni régió területén található természeti kincs megfelelı turisztikai vonzerıként is értelmezhetı, melynek fokozott védettségre van szüksége. Nemcsak azért, hogy a terület növény- és állatvilága, viszonylagos érintetlensége megırzıdjön, és ezzel teret adjon a „lágy”, a fenntartható turizmus lehetıségei számára. A természetvédelemnek a turizmushoz való viszonyát azonban lassan át kell értékelni. A tapasztalat az, hogy a Nemzeti Park sajnos nem mindig partner a turizmus részérıl érkezı igények kielégítésében. Igen nagy szükség lenne például egy Fenékpusztát Sármellékkel összekötı kerékpárútra, melynek nyomvonalában még nem született konszenzus. Nagyobb együttmőködésre van szükség, át kell gondolni ezeknek az útvonalaknak az engedélyeztetését. Feltőnı, hogy a szigorúan védett területekre autóval illetve autóbusszal beengednek vendégeket, de kerékpárral vagy gyalogosan nem, azzal az indokkal, hogy a kerékpáros vagy gyalogos turisták elbóklásznak, ezzel veszélyeztetve a ritka madarak fészkelıhelyeit. (Másrészt az is ellentmondásos, hogy egy cég, amely quad-ok bérbeadásával foglalkozik, engedélyt kaphat jármőveinek a Keszthelyi hegységben való használatához, igaz, kijelölt quad-pályán). A szorosabb együttmőködés a természetvédelem intézményeivel, a jobb információcsere, a helyi lakosság környezettudatosságra való nevelése, bevonása a természetvédelembe (lásd geopark projekt), mind elısegíti a turizmus fenntartható fejlıdését. Turisztikai kínálat – mennyiségi és minıségi áttekintés Turisztikai terméknek neveznek egy vagy több idegenforgalmi vonzerıre alapozott, a vendég igényeinek összességét kielégítı szolgáltatáshalmazt. A turista számára értékesítendı, úgynevezett komplex termék magába foglalja az attrakció, a megközelíthetıség, a szállás, az étkezés, a szórakozás, a higiéné, a biztonság, a vendégszeretet és az árak összességét. Vonzerı-információbázisunk a turisztikai szakértık által 1997-ben készített és a magyarországi turizmus sikeréért leginkább felelıs szervezet, a Magyar Turizmus Rt. által összeállított vonzerıleltárra támaszkodik. Ez Magyarországon az egyetlen olyan objektívnek tekinthetı turisztikai adatbázis, amely ugyan elméletileg tartalmazza az összes nevezetességet, mégis csak a szakértık által turisztikailag
19
jelentısebbeket értékeli a megadott mutatók mentén. Így elvileg megvalósul az az elvárás, hogy ebben az értékelésben a tényleges vonzerıvel rendelkezı attrakciók legyenek számba véve. Természetesen elemzésünk már csak a vonzerıleltár összeállítása óta eltelt idıre való tekintettel is kiegészül az újonnan létrehozott és az újjáélesztett vonzerık bemutatásával. Késıbbiekben mindenképpen szükséges ennek az elavult listának a felülvizsgálata, és új térségi vonzerı-adatbázis készítése.
3.5 Turisztikai kínálat 3.5.1 Szálláslehetıségek Az idelátogató vendég számos szálláshely közül válogathat, igényeinek és pénztárcájának megfelelıen. A régió13 szálláshelyeit a következık szerint csoportosíthatjuk: • • • •
Szállodák Panziók Magánszállások Kempingek
Az utóbbi években több új szálloda nyitotta meg kapuit és sok régebbi épület került felújításra, vagy kibıvített szolgáltatásokkal várja a vendégeket. Legtöbbjük magas színvonalon tesz eleget a vendéglátás és –fogadás feltételeinek. Felszereltség tekintetében a besorolás szerint adódhatnak különbségek. Elmondható viszont, hogy a gyógyfürdıhelyeken található négycsillagos szállodák közül mindegyik – még a kisebbek is – rendelkeznek saját termálvízzel, saját terápiás részleggel is. Úszómedence, és terápiás részleg a 3 *-os szállodák zömében is található. A szobák felszereltségéhez hozzátartozik a minibár, TV, telefon. Négycsillagos kategóriától egyénileg szabályozható légkondicionáló ill. internetcsatlakozás egészíti ki a megszokott szolgáltatásokat. Gyógy-és wellnesskúrákhoz ez a szállás ajánlható leginkább. A vízparti szállodák általában saját, vendégeik részére elkülönített stranddal rendelkeznek, csónak, vizibicikli, szörfbérlési lehetıséggel. Amennyiben eme sokféleség mögé nézünk, feltőnik, hogy a szállodák közül csak kevés rendelkezik valamiféle USPvel14, egy olyan különlegességgel, amely az adott szálláshelyet egyedivé teszi. (például a tapolcai Hotel Pelion a barlanggal, vagy a zalakarosi Hotel Karos Spa, ahol a fürdıszobai kádat termálvízzel lehet teleengedni). A legtöbb 3-4 csillagos szálloda gyakorlatilag ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtja a wellness terén. (Mivel a legtöbb fürdıhelyen, termálvíz-közelben épült meg, ezért – a dolog természetébıl adódóan - a gyógykezeléseknél nem lehet, nincs is értelme változatosságról beszélni, hacsak nem vezetik be a legújabb gyógymódokat. Általában azonban maradnak a jól bevett, hagyományos balneoterápiás módszereknél.) Mindenhol megtalálható már a nordic walking, a különféle masszázsfajták, de rá lehet bukkanni az ú.n. „zeneterápiára” is, - ami nem más, mint egy relaxációs CD meghallgatása. Nem biztos, hogy az itt fellelhetı
13
Hévíz, Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Rezi, Zalaszántó, Várvölgy, Alsópáhok, Sármellék, Zalakaros 14 USP = unique selling proposition: egyedi értékesítési ajánlat, vagyis annak a meghatározása, hogy a vásárlók miért fogják éppen azt az adott terméket vagy szolgáltatást megvásárolni?
20
wellness szállodák, túlzsúfoltságuk okán – ezek most a legnépszerőbbek – éppen azt az életérzést szolgálják, amire szlogenjeik is utalnak. Akiknek már elege lett a test és a lélek kötelezı harmóniájából, azok választhatják a sokkal családiasabb, nyugodtabb panziókat. Hasonló felszereltséggel rendelkeznek, mint a kisebb szállodák. Hangulatban családiasabb, meghittebb mint azok, de a szolgáltatások lényegesen korlátozottabbak. Itt is sok esetben megtalálható a saját uszómedence, esetleg wellness részleg. Reggelit vagy félpanziós ellátást rendszerint lehet igényelni. A kempingek szintén nyújthatnak wellness szolgáltatást, de nem olyan „töménységben” mint a már említett szállodák és panziók. Legrosszabbul sajnos a régióban hagyományosnak mondott fizetıvendéglátók jártak – bár a 2006-os fıszezonban, vagyis július-augusztusban Keszthelyen nem lehetett találni egy szabad szobát sem, minden foglalt volt. A tendencia azonban az, hogy ott, ahol több szálloda van (elsısorban Hévízen) azok elszívják a vendéget a fizetıvendégek elıl. A szállodai szolgáltatások masszázzsal, kezelésekkel összességében 15-20%-kal olcsóbbak (még egy négycsillagos szálloda esetében is), mint a fizetıvendéglátóknál. Ha megnézzük Hévízt, ott jelenleg 758 fizetıvendéglátó mőködik. Évente azonban mintegy 300 férıhellyel csökken a befogadóképességük, és várható, hogy két éven belül már csak 100150 fı fog ezzel a szállásfajtával foglalkozni. A kisebb falvak idegenforgalma is visszaesik. Ezt a tendenciát az is mutatja, hogy pl. Reziben a fizetıvendéglátással foglalkozóknak több, mint a fele adta vissza az engedélyét az utóbbi két évben. Sajnos valódi értelemben vett falusi turizmusról sem beszélhetünk a régióban. A falusi turizmus ugyanis nem más, mint átkeresztelt fizetıvendéglátás – falun. Nem a hagyományos falusi, paraszti élet bemutatását – baromfiudvar, disznóetetés, legelı – szolgálja (ami a falusi vendéglátás célja is lenne), hanem pusztán szobakiadás. Pedig a turizmusnak ez a fajtája kiváló kitörési lehetıséget jelentene elsısorban a háttértelepülések számára, mint a Lesencék, Rezi vagy Várvölgy. Ifjúsági szálláshely Keszthelyen (Hotel Ambient) és Balatongyörökön is található. Ez utóbbi településen kettı is mőködik nemcsak szezonális jelleggel. A két ifjúsági tábor összesen 368 fıt tud befogadni.
A régió szálláshelyei férıhely szerinti felosztásban (db/férıhely):
Hévíz Keszthely Gyenesdiás Vonyarcvashegy Balatongyörök Rezi Zalaszántó
Hotel Hotel Hotel 5* 4* 3* 1/445 4/1897 8/1556 - 8/946 1/38 - 4/456 -
Hotel Panzió Magán Kemping Összes 2* férıhely 2/262 10/1849 758/4328 1/500 10837 3/160 6/263 571/2722 2/1190 5281 - 10/349 556/3404 5/944 4735 - 1264/5700 1/ 5700 4/128 35/291 2/1350 2225 12/56 56 20/101 101
21
Várvölgy Alsópáhok Felsıpáhok Sármellék Zalakaros FÉRİHELY ÖSSZESEN:
- 1/450 1/76 - 3/1450 10/863 2/400 445 3797 3935 822
10/30 ?/368 6/37 9/97 8/174 3668/7255 2763 24385
1/646 1/70 1/700 5782
30 1540 107 97 10842 41551
Forrás: Önkormányzatok 2007 A fenti táblázatból is látható, hogy a szálláshely típusoknál a régióban még mindig meghatározó a magánszálláshely. Az is látható, hogy a két legnagyobb fürdıhelyen, Hévízen és Zalakaroson a legmagasabb a férıhelyek száma. Ha összehasonlítjuk a Nyugat Balatoni szállodai férıhelyek számát az egész balatoni régióéval, (ez utóbbi a BRTPI statisztikája szerint összesen 18186, míg a Nyugat-Balatonon majdnem eléri a 9000-t, tehát majdnem a fele!) akkor láthatjuk, hogy a Nyugat-Balatoni régió, nagyságához viszonyítva sokkal nagyobb szerepet vállal a turistaforgalomból, mint az egész balatoni régió összesen.
3.5.2 Vendéglátás Nem lehet elmondani, hogy a 80-as évek óta alapvetıen megváltozott volna a balatoni vendéglátás színvonala. Ez alatt természetesen nem a technikai színvonal értendı, mert a sokféle uniós elıírást szigorúan betartatják. A változatlan, vagy a mélypontról alig elmozduló színvonal alatt az ételkínálat, valamint a szolgáltatás értendı. A régiós gasztronómia csak nehezen mozdul el a megszokott, egy átlagos menzai választékhoz mérhetı kínálattól. Kevés olyan étterem van, ahol fel mernek fedezni új ízeket (nem a tenger gyümölcseit, és nem az egzotikus strucc-, vagy kenguruhúst), és fel merik vállalni a régi magyar konyha hagyományos ízeit, ételeit. Holott erre egyértelmően lenne igény. (Vagy ha nincs, igényt kell rá teremteni.) Zalában például jellegzetes étel a krumpliprósza, a dödölle, a galambleves, a krumpligánica és a füstölt túró, köretként hajdinát, kölest ettek. A megmaradt kenyérbıl, kalácsból vagy más kelt tésztából készült a bubuta, amelyet összeaprítva, maradék tejjel leforrázva, valamilyen /túró, mák/ töltelékkel megtöltve fogyasztottak. Ezeket is fel lehetne eleveníteni a gasztronómiai kínálatban. Sajnos az a régóta ismételgetett klisé is igaz, hogy a balatoni vendéglátósok az egyre rövidülı szezon alatt szeretnék behozni egész éves jövedelmüket, és ennek érdekében a nemcsak a pár hétig itt-tartózkodó vendégek, de a saját alkalmazottaik, munkatársaik kárára is vannak. A vendéglátásban dolgozók elmondása alapján nem a hosszú távú gondolkodás dívik: a felszolgáló sokszor nem kapja meg a borravalót, azt a fınök teszi zsebre, nem kapják meg a szabadnapot vagy a túlórapénzt, stb). Szerencsére a nyári idıszakban az ellenırzések száma is megnı (bár kétséges, hogy a bírság elrettentı erejő-e, másrészrıl pedig a sok értelmetlen, a vendéglátós életét feleslegesen nehezítı törvényt és elıírást tartatnak-e be, vagy valóban a fogyasztók érdekeit nézik.)
22
3.5.3 Programok A Nyugat-Balatoni régióban programokban, igaz nincs hiány, de ez csak a májustól szeptemberig terjedı idıszakra érvényes. A legtöbb rendezvény a gasztronómiai- és borfesztiválok jegyében zajlik. Nemzetközi jelentıségő fesztivál, program gyakorlatilag nincs, országos rendezvények elıfordulnak (Táncpanoráma Keszthelyen). A kulturális programkínálat Keszthelyre, Hévízre, és bizonyos mértékben a part menti településekre korlátozódik, a háttértelepüléseken mindössze a búcsúk, és a falunapok kínálnak programlehetıséget. Nagyobb számú turistát vonzó esemény a régióban jelenleg nincs, de van néhány olyan esemény vagy rendezvény, amely megfelelı fejlesztések révén nagyobb tömegek vonzására is alkalmas lehet (Balaton Fesztivál, Táncpanoráma, Borfesztivál, stb.). Fıleg a nyári szezonban jut minden napra valamilyen kulturális program. A programok ismertsége azonban nem minden esetben megfelelı, és hiányzik a rendezvények térségi összehangolása, a regionális programfüzet is (a balatoni programfüzetben sem jelenik meg minden rendezvény!!). Ennek az okait a települések turisztikai költségvetésében és tervezésében kell keresni, hiszen a mai viszonyok között szinte lehetetlen a rendezvények elıre tervezése (akár egy évre is). Mindez megnehezíti a rendezvények térségi szintő összehangolását és menedzselését, lehetetlenné teszi, hogy egyes rendezvények a rendszeresség és elıre tervezhetıség révén országos ismertségre tegyenek szert. Általánosságban elmondható, hogy az átlagos nappali és esti programkínálat elsısorban a régió Balaton-parti városaiban, Hévízen és Zalakaros térségében a legkielégítıbb. Meg kell azt is említeni, hogy Keszthely, a Kultúra Magyar Városa és a Balaton Fıvárosa címek viselıje nem rendelkezik egyetlen mozival sem. A kertmozi is az enyészeté, és nincs pénz a felújításra. Vállalkozási alapon sincs rá érdeklıdés, hiszen egy mozi üzemeltetése már nem tartozik a nyereséges vállalkozások közé. A legközelebbi mozi Hévizen található. A régió programjai, városokra lebontva: Keszthely: Keszthelyi karnevál, farsang, Helikoni Ünnepségek, Balaton Fesztivál, Veterán autóstalálkozó, motoros találkozó, vitorlásverseny, Táncpanoráma, Filmfesztivál, Borfesztivál, Harmonika Fesztivál, Koncertek, operettestek a Festetics Kastélyban és Nyári Szabadtéri Játékok a Kastély parkjában. 2007 szezonjára minden szombaton a helyi Zeneiskola Baráti kör szervezésében kamarakoncertek lesznek a parton, valamint a GKMK szervezésében a városi együttesek részére fellépési lehetıség biztosításával ismét megrendezésre kerülnek a sétáló utcai esték. Komoly hiányosságot jelent, hogy az évközbeni többnapos ünnepekre nincs, vagy csak részben van ( pl. advent 2006) városi ajánlat. Már tárgyévben ki kell dolgozni a következı évre vonatkozó ünnepi programokat. Hévíz: Természetgyógyász kongresszus, Pünkösdi Fesztivál, Országos Mazsorett és Fúvószenekari Parádé, Néptánc és Dalostalálkozó, festımővészek kiállításai a Muzeális Győjteményben, Nemzetközi Ifjúsági Mővészeti
23
bemutatók, Magdolna napi búcsú, Országos Borverseny és borfesztivál, Országos Bordalverseny, Szüreti fızıverseny, Egregyi szüret, Nosztalgia Teaház, Karácsonyi vásár Gyenesdiás: Tavaszköszöntı, Pünkösdi szezonnyitó, Bornapok, Városházi esték, Gyenes-parádé, Szt. István ünnep, szüreti fesztivál és felvonulás, lıversenyek a Gyenesi lıtéren. Vonyarcvashegy: Májusi piknik, strand- és szezonnyitó, Szentivánéji tőzgyújtás, 40 halász emléknap, szezonzáró fesztivál, Szt. Mihály napi ünnepség Balatongyörök: Pünkösdi szezonnyitó, Szılıvirágzás ünnep, Szentivánéji vigasságok, Formula Super Cup szörf EB, Borfesztivál, Györöki Tőzoltónap halászléfızıversennyel Zalakaros: Majális, Nemzetközi sakkverseny Szt. Orbán-nap, Gyereknap, Folklór est, Nemzetközi Fúvóstalálkozó, Kannavirág-fesztivál. Az aktív turizmus jegyében 2007-ben is lehet a régióban szervezett túrákon részt venni, bár ennek nincs olyan nagy reklámja. Ezeket fıként a Zala Megyei Természetbarát Szövetség és a gyenesdiási Forrásvíz Természetbarát Egyesület szervezik. Ide a következı programok tartoznak • • • • •
Teljesítménytúra Hegyi kerékpár körverseny Lovastúra IV. Dinamo Maraton kerékpárverseny Csík Ferenc gyalogtúra
Az ingyenes kerékpáros túratábor Keszthelyen (június végén) szintén a nem kielégítı marketing és PR (valamint a rendelkezésre álló kevés pénz) miatt sajnos nem sok érdeklıdıt vonzott. A sikertelenség egyik oka a már említett túl kevés reklám, - tehát kevesen tudtak a programokról. Másrészrıl problémát jelent még az az uralkodó szemlélet is, hogy a szállodák programfelelısei csak a fizetıs (vagyis azt, amelyik után jutalékot kapnak) programokat propagálják. A keszthelyi, Keszthely környéki utazásszervezıknek esetleg át kell gondolniuk termékstruktúrájukat. Kevés hangsúlyt fektetnek ugyanis a helyi kirándulások szervezésére, bár ez egy utazási iroda számára nem igazán érné meg, nincs benne üzleti lehetıség. A repertoárban általában csak buszos kirándulások vannak, Budapestre, Herendre, a Pusztára, közelebb pedig Tapolcára és Sümegre. Az egyetlen „helyi” specialitás egy Kis-Balatoni kirándulás a Kányavári szigetre, a bivalyrezervátumba, kávéval és süteménnyel illetve a másik utazási irodánál zalakarosi vacsorával. Az eddigi programok helyett inkább a környékre kellene egy-egy félnapos túrát – túravezetıvel – szervezni, akár kerékpárral, akár gyalog. Egyikıjük sem kínált ugyanis gyalogos kirándulást (viszont említették, hogy a Tourinform esetleg foglalkozik ilyennel Keszthelyen), mert még nem volt rá érdeklıdés. Hévizen viszont felismerték ezt a lehetıséget, és május közepétıl már lehet náluk kerékpáros kirándulásra befizetni (Zalathermal Utazási Iroda). Bizakodóak voltak, mert eddig is volt náluk érdeklıdés ilyen iránt, és lehetségesnek tartják, hogy az ilyenfajta
24
kirándulások jobban illenének a megváltozott vendégkörhöz. Sok a magyar, aki üdülési csekkel érkezik, és egyre inkább az a tendencia, hogy szeretnék megismerni az ország más tájait is. De az átlagosan 5.900,- Ft-ba kerülı buszos kirándulást nem biztos, hogy ki tudják fizetni, fıleg ha családdal vannak. Egy ilyen vezetett gyalog- vagy biciklis túrán (akár éjszaka) helyismeretttel rendelkezı vezetıvel, biztonsággal részt tudnának venni. Aki nem ismeri a vidéket, és egyedül nem akar nekivágni, annak így könnyebb felfedezni. Keresletfelmérés ugyan nem készült, de kísérleti jelleggel be lehetne vezetni ezt a programot. Nem lenne túl nagy költsége, a túravezetıt alkalmanként szerzıdtetnék, ha megfelelı számú jelentkezı jön össze. Útvonalként használható lenne a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. által kiadott túraútvonal-térkép túrajavaslatai (források útjain, kilátó-túra, stb). Évek óta vissza-visszatérı javaslat, hogy a KHT keretein belül, vagy egy önálló, - CSAK BEUTAZTATÁSSAL –foglalkozó gazdasági társaságot lenne célszerő a Kht-nek mőködtetni.. A jelenlegi Travel Magazinban szereplı szállások és egyéb szolgáltatók rendelkeznek bizonyos esetben csomag ajánlatokkal, de ezek csak a részét képezhetik egy, a térségre jellemzı „tematikus „ csomag-ajánlati kínálatnak. Az új desztinációk a jelenlegi kínálati struktúrában nem kapnak reális – térségre vonatkozó - széleskörő, egymást kiegészítı programajánlatokat, nincs valós információjuk az ár-érték arányról. Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a turisztikai kínálat nincs egységesen jelen a piacon. A vendégnek nincs része ÉLMÉNYBEN. Passzívan szórakozhat, de a dolgok nem vele történnek, nem aktív résztvevıje, nem cselekvıje a történéseknek, hanem csak nézı, kívülálló. Megnézheti, megkóstolhatja, de nagyon kevés alkalma van ALKOTÁSRA.
3.5.4 Épített vonzerık A Magyarországra látogató külföldiek véleménye alapján az egyik legkeresettebb turisztikai vonzerı hazánk kultúrája, a kulturális rendezvények, mőemlékek, népszokások, ezért különösen fontos, hogy a Nyugat-Balatoni Régió milyen, a kulturális- és örökségturizmushoz tartozó vonzerıket tud felsorakoztatni. Az épített örökséghelyszínek közül az alábbiak a legfontosabbak: 1. Keszthely: Festetics kastély, Fı téri templom és kolostor, a Belváros mőemléki jelentıségő épületegyüttese (Pethı Ház, Goldmark Károly Mővelıdési Központ), a Georgikon épületegyüttese, múzeumok (Balaton Múzeum, Babamúzeum a Panoptikummal, Mikus Galéria, Marcipán Múzeum, Rádió- és televíziómúzeum), vízparti Hullám és Balaton Szálló, Szigetfürdı, és móló. 2. Fenékpuszta Valcum - római kori erıd romjai, egyéb régészeti leletek (vaskori sírhalmok, templomromok), Festetics uradalmi épületek (lovarda). 3. Hévíz: Tófürdı, Egregyi templom, Római kori romkert, templomok 4. várak, várromok. Szigliget, Sümeg, Rezi, Tátika, Zalavár 5. kastélyok és kúriák: Nedeczky-kastély (Lesencetomaj), Fekete-kastély (Balatonederics), Eszterházy-kastély (Szigliget), Ormándi-kastély (Zalakomár), Szentkirályi kúria (Zalaapáti), Botka-kastély (Bókaháza), Festetics kúria (Vörs), 25
Battyánpusztai kastély, Bezerédi-kúria (Kisgörbı), Csébi kúria (Nagygörbı), Hertelendy-kúria (Vindornyalak) 6. templomok, kápolnák, Keszthely – Fı téri templom (Magyarország legnagyobb egybefüggı felülető freskói), Karmelita templom, Református templom, Zsinagóga, zsidótemetı, Szt. Miklós kápolna a temetıben, Vörs-i templom (legnagyobb Bethlehem advent idején), 7. népi építészet emlékei: pincesorok (Balatongyörök, Bece-hegy), présházak, majorok, malmok (Kotsy vizimalom, Zalaszántó), népi lakóházak, csárdák (Gyöngyösi Csárda, Répa Rozi Csárda, stb.) 8. kilátók: Szépkilátó (Balatongyörök), Keszthelyi hegység kilátói (Festetics kilátó, Berzsenyi kilátó, Bél Mátyás kilátó, Margit kilátó, stb). 9. múzeumok, tájházak, kiállítások, emlékházak 10. egyéb: buddhista sztupa (Zalaszántó), várszínház (Cserszegtomaj) A kulturális turizmushoz tartozik a vallási turizmus is. Nagy jelentıségő vallási rendezvényt ritkán tartanak a régióban. A vallási turizmus egyedül a települések búcsúiban, illetve a mőemlék templomok látogatottságában érhetı tetten, nagy búcsújáróhely nincs a régióban.
3.5 Turisztikai kereslet – a régió turizmusa, vendégforgalmi jelzıszámok A Balaton régió turisztikai vonzereje országos viszonylatban jelentıs és számottevı bevételi forrásokat testesít meg, a helyben élı állandó népesség mindebbıl azonban csupán keveset profitál. A ma még meglehetısen rövid turisztikai szezonra az ország és a világ számos pontjáról pihenni és feltöltıdni ide érkezı turisták számára többnyire szintén csak az év e szakában ide települı, állandó jelleggel máshol élı és praktizáló ingatlantulajdonosok és vállalkozók nyújtják szolgáltatásaikat, akik az e tevékenységbıl származó bevételek után nem a régióban, hanem saját állandó lakóhelyükön, ill. elsıdleges, meghatározó telephelyükön róják le a közterheket, ha ezt megteszik egyáltalán. A másik jelentıs probléma, hogy az idılegesen ide települı vállalkozások nem kívánnak részt venni a térség infrastrukturális fejlesztésében, és a hosszabb távra szóló beruházásokban. A mindig is rövid szezon a helyben élık többsége számára eddig soha nem tette lehetıvé azt, hogy erre alapozva egész éves egzisztencia tárgyává válhasson a turizmus, a családi megélhetési, vállalkozási stratégiák pedig elsısorban azt célozzák meg. Valamilyen mértékben persze sokan profitálnak a turizmusban végbemenı folyamatokból a helyi lakosság soraiból is, de az eredmények szerint korrigálni szükséges azt az eddig elterjedt hamis képet, hogy a régió népességének egésze meghatározóan a balatoni turizmusból él. A régió területét érintı statisztikai kistérségekben becsülhetı bruttó hazai termék összege mintegy 600 milliárd Ft, és a BKÜ területén képzıdik a magyar idegenforgalmi adóbevétel 21%-a. A Balaton régió területe Budapest után az ország második legjelentısebb turisztikai vonzereje. Magyarország mintegy 317.629 kereskedelmi szálláshelyébıl a legújabb KSH adatok szerint 92.864 (29,2 %) jut a Balaton régió területének egészére, ebbıl is 27,9 % a part menti zónába, a háttértelepüléseken mindössze 4.373 található belılük. 26
Az újabb charter- és menetrendszerinti repülıjáratok megjelenése, valamint a bel- és külföldi vásárokon történı részvétel hatására a vendégkör összetétele megváltozott. A régió külföldön Ausztria, Németország, Belgium, Finnország, Szlovákia, Oroszország, Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Lengyelország és Csehország vásárain képviselteti magát. Talán ennek is, de a Balaton közelségének, a változatos természeti tájnak és lehetıségeknek, a gyógyfürdıknek köszönhetıen 2006-ban az évente megforduló turisták számát s az általuk eltöltött vendégéjszakák számát figyelembe véve magasan vezet Zala megye a Nyugat-Dunántúli Régióban. A KSH adatai szerint a régió szálláshelyein tavaly 1 millió 147 ezer látogató fordult meg, 6%-kal több, mint egy évvel korábban, és több mint egyharmada volt külföldi. A kereskedelmi szálláshelyeken összesen 479 ezer vendéget fogadtak. A külföldiek száma 6%-kal csökkent, de a belföldieké 13%-kal növekedett. A külföldiek közül a legtöbben (40%) Németországból érkeztek, míg Ausztria 35%-kal képviselteti magát (Zala megyére vonatkoztatva). A Balatoni régióban, mint az alábbi táblázatokból kitőnik 2005-höz képest inkább csökkenés mutatkozik.
Vendégszám alakulása 2005-2006
5 126 4 178
Szlovákia Csehország
10 678 8 312
Lengyelország
10 449 9 305 6 132 5 325
Anglia
2006 2005
16 585 21 446
Dánia
1 509 1 936
Finnország
4 433 5 895
Belgium
16 941 21 848
Hollandia
57 354 57 486
Ausztria
153 629
Németország
0
50 000
100 000
150 000
199 949
200 000
250 000
Forrás: BRTPI 2007 Ha megfigyeljük a diagrammot, akkor láthatjuk, hogy 2005-höz képest a legjobban a németországi vendégek száma esett vissza, majdnem a negyedével. (Ennek talán az lehet az oka, hogy nagyon sok német vásárolt a Balaton környékén ingatlant, melyet
27
nem csak saját célra használnak fel, hanem fizetıvendéglátásra is, melynél a vendéget nem jelentik be. Ugyanígy lecsökkent a vendégéjszakák száma is). Az ausztriai vendégek számában nem következett be számottevı változás. Dániából viszont kevesebben érkeztek, ami talán annak tudható be, hogy idén nem volt billund-i járat a sármelléki Fly Balaton reptérre. Viszont a dániai vásárokon a balatoni régió standdal is képviselteti magát. Angliából alig érkeztek többen, pedig 2006-ban indult be a London/Stansted Sármellék járat. Bár a régió szállodáinak értékesítési vezetıi nagy reményeket főztek a járathoz, hatása egyelıre alig érzékelhetı. Turisztikai és önkormányzati szakemberekkel beszélgetve valószínősíthetı, hogy a térségbe érkezı brit turisták nagyobb részét Budapesten helyezik el, ott kínálnak számukra programot, nem pedig a régióban. Egyedül keleti szomszédainknál tapasztalható fokozódó érdeklıdés régiónk iránt, így a cseh, szlovák és lengyel vendégek száma növekedett 2006-ban. A vendégéjszakák száma a következıképpen alakult a régióban (nemzetiségekre lebontva): Vendégéjszaka számának alakulása 2005-2006 15553 12671
Szlovákia Csehország
40131 32874
Lengyelország
31437 27020
Anglia
24250 21245 128857 168247
Dánia
2006 2005
3619 4425
Finnország
27346 32506
Belgium
131221 161539
Hollandia
229275 237881
Ausztria
1124952
Németország 0
200000
400000
600000
800000
1000000
1200000
1376031 1400000
1600000
Forrás: BRTPI 2007 Gyakorlatilag mindenhol csökkenés mutatkozott 2005-höz képest (kivéve Csehország, Szlovákia és Lengyelország). Leginkább szembetőnı ez a német vendégeknél, ahol is a vendégéjszakák száma majdnem ötödével esett vissza. A Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda 2005 és 2006 évre készített kimutatásai jól mutatják be a Balaton egészének és ezen belül a Balaton nyugati partjának (Balatonedericstıl a Kis-Balatonig terjedı régió) turisztikai tevékenységét a vendégforgalmi mutatószámokkal.
28
Balaton összesen
Szálloda összesen ***** **** *** ** * Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Nyaralóház Kemping ÖSSZESEN:
Vendégek száma Vendégéjszakák száma Átlagos tart. idı (ezer) (ezer) 2006 2005* 2006 2006 2005∗ +0,2 328 -1,5 787 2,4 +1,0 34 -1,8 88 2,6 +1,4 136 +0,2 323 2,4 +1,1 134 -2,2 310 2,3 -9,7 18 -3,9 44 2,4 -8,2 6 -5,9 22 3,6 -7,1 52 -7,8 108 2,0 -4,5 12 -12,1 23 1,9 -2,3 8 -6,1 19 2,3 +2,4 8 -1,3 21 2,6 -6,5 1 -0,6 3 3,0 -1,3 409 -3,5 961 2,5 Forrás: BRTPI 2007
A fenti táblázat a külföldi és belföldi vendégek által a Balaton régióban a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakákat mutatja be a szálláshelyek típusa szerint. Megfigyelhetı, hogy a vendégek száma a 3-5 csillagos szállodákban és a nyaralóházakban növekedett 2005-höz képest, a vendégéjszakák száma viszont gyakorlatilag mindenhol csökkent (a 0,2 százalékpontos növekedés a négycsillagos házaknál végsı soron elenyészı, mégis valamennyire iránymutató). Érdekes módon a gyógyszálloda vendégeinek átlagos tartózkodása sem éri el a három napot (2,9 nap), a wellness szálloda esetében ez még alacsonyabb, 2,1 nap.15 A férıhelyek kapacitáskihasználtsága rendkívül rossznak mondható, sok esetben nem éri el a 25%ot sem. Az alábbi táblázat a vendégek és a vendégéjszakák számát hasonlítja össze a NyugatBalatoni régióban, településekre lebontva. Nyugat-Balaton összesen
Vendégek száma
2005 Keszthely 55952 Gyenesdiás 2283 Vonyarcvashegy 6086 Balatongyörök 12864 Hévíz 171911 Alsópáhok 25721 Cserszegtomaj 5309 Zalakaros 87271 ÖSSZESEN: 367397 Balatoni régió 1124970 összesen: ∗
2006 46098 1798 7677 12573 185238 27945 5055 106051 392435 1139010
Vendégéjszakák száma 2005 188512 12921 34555 44132 914637 110658 18318 323466 1647199 4456117
2006 152611 8250 36817 34358 912765 118886 13901 393921 1671509 4290362
Átlagos tartózkodási idı (nap) 2005 2006 3,3 3,3 5,6 4,5 5,6 4,8 3,4 2,7 5,3 4,9 4,3 4,2 3,4 2,7 3,7 3,7 4,48 4,25 3,96 3,76
Változás százalékpontban megadva. Ez a táblázat többi, csillaggal jelölt helyére is vonatkozik! BRTPI adat, 2007.
15
29
Forrás: BRTPI 2007 A Balaton nyugati partszakasza mentén készített statisztikák szerint a Nyugat-Balaton térsége 2006-ban a teljes balatoni vendégforgalom 34,4 %-át, és a vendégéjszakáknak a közel 40 %-át (38,9) bonyolítja le, míg a területe szerint a tizedét sem teszi ki. Az átlagos tartózkodási idı 2006-ban csaknem fél nappal volt magasabb a Balaton régió átlagánál, ami nagyrészt a gyógyfürdıknek köszönhetı. Az önálló kisrégió léte továbbra is indokolt, és a Magyar Turizmus Zrt. által végzett munkában is nagyobb, vagy legalább a súlyának megfelelı szerepet kell, hogy kapjon. A Nyugat-Balatoni régió a viszonylag kedvezı turisztikai mutatókat elsısorban széles termékpalettájának, turisztikai hagyományainak, valamint a határhoz való közelségének köszönheti. A mutatók alakulásában jelentıs szerepet játszanak a nagyobb keszthelyi és hévízi szállodák, ugyanis ezek bonyolítják le a turistaforgalom 85%-át, míg a kempingek mindösszesen 8%, a panziók 4%, az egyéb szálláshelyek összesen 3%-os mértékben részesednek a forgalomból. Az alábbi táblázat a balatoni turizmus fıbb mutatóinak változását mutatja a legfontosabb küldıterületek szerinti bontásban16: 2005. I-XII. hó / 2006. I-XII. hó Küldıterület
Vendéglétszám %
Átlagos tartózkodási idı
változás % 75,9 -24,1 98,6 -1,4 85,4 -14,6
változás % 80,8 -19,2 95,4 -4,6 88,6 -11,4
106,5 96,7 103,7
6,5 -3,3 3,7
82,6
-17,4
84,3
-15,7
102,1
2,1
Hollandia Belgium Benelux országok összesen
76,8 74,5
-23,2 -25,5
80,8 83,5
-19,2 -16,5
105,2 112,1
5,2 12,1
77,0
-23,0
81,7
-18,3
106,1
6,1
Svédország Norvégia Finnország Dánia Skandináv országok összesen
74,4 71,6 77,9 77,1
-25,6 -28,4 -22,1 -22,9
81,1 73,1 81,5 76,4
-18,9 -26,9 -18,5 -23,6
109,1 102,1 104,7 99,2
9,1 2,1 4,7 -0,8
76,9
-23,1
76,9
-23,1
100,1
0,1
Anglia Ír-Brit Régió összesen
115,4 115,4
15,4 15,4
114,5 114,5
14,5 14,5
99,2 99,2
-0,8 -0,8
Lengyelország Csehország Szlovákia Közép-Európa összesen
106,9 126,5 119,2 118,8
6,9 26,5 19,2 18,8
116,9 120,2 120,9 134,9
16,9 20,2 20,9 34,9
109,3 95,0 101,4 113,5
9,3 -5,0 1,4 13,5
Oroszország Franciaország Belföld
122,8 82,2 111,2
22,8 -17,8 11,2
125,4 82,9 109,1
25,4 -17,1 9,1
102,1 100,8 98,1
2,1 0,8 -1,9
Németország Ausztria Svájc Német nyelvterület összesen
16
Vendégéjszaka szám
változás
Forrás: Balatoni Regionális Projektiroda, 2007
30
Célpiacok összesen Egyéb összesen
104,3 92,3
4,3 -7,7
98,7 93,6
-1,3 -6,4
94,7 101,4
-5,3 1,4
Mindösszesen
101,2
1,2
96,3
-3,7
95,1
-4,9
Megfigyelhetjük, hogy a legfontosabb küldı országok (sárgával jelölve) vendégeinek átlagos itt tartózkodási ideje - a németek kivételével - mindenhol csökkent. A vendégek száma szintén csökkent, kivéve a (a számunkra releváns piacokat tekintve) Nagy-Britanniából érkezıket. Ez valószínőleg a Ryanair járatainak tudható be. Itt a vendégek száma 15,4 százalékponttal növekedett, ugyanakkor az átlagos itt tartózkodási idı csökkent. 3.7 A gyógy- és wellnessturizmus versenytársainak elemzése A gyógyvizek tekintetében a régiónak számos versenytársa akad. Az európai fürdıszövetség adatai szerint az európai fürdıhelyeken 20 millió vendég összesen több mint 120 millió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégéjszakák száma alapján Németország, Oroszország, Ausztria, Olaszország, Franciaország és Svájc a legjelentısebb fogadóterületek, azonban Európán kívül is egyre többen kapcsolódnak be az egészségturizmus kínálatába, a verseny egyre élesebb. Az európai országokat a kereslet és kínálat volumene, illetve összetétele alapján négy csoportba soroljuk: az elsıbe a legnagyobb arányban gyógyüdülésen résztvevı, német anyanyelvő országok (Németország, Ausztria és Svájc), a másodikba az egészségturizmus lehetıségeit nem olyan régen felismerı mediterrán országok (Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Görögország), a harmadik csoportba Nagy-Britannia és Észak-Európa, míg a negyedik csoportba Magyarország és közvetlen versenytársai tartoznak. Ezek a csoportok eltérı tulajdonságokkal rendelkeznek az egészségturisztikai utazások száma, a külföldi egészségturisztikai utazási hajlandóság, illetve a belföldi kínálat minısége és mennyisége alapján. A magyarországi egészségturizmusnak mindazon országok versenytársai lehetnek, ahol a nemzeti marketing szintjén az egészségturizmus, illetve annak valamely részterülete fontos, kiemelt turisztikai termékként jelenik meg. A versenytársak körének meghatározásában figyelembe vettük, hogy mind a versenytárs országok, mind pedig Magyarország fejleszti, illetve fejleszteni fogja egészségturisztikai kínálatát, mind minıségileg, mind pedig mennyiségileg. Ez azt is jelenti, hogy a közép- és hosszú távon feltételezett versenyhelyzet már egy más minıségi és kínálati szinten jelentkezik. Bár az egyes országoknál már utaltunk rá, szükséges ismét megemlítenünk, hogy Ausztria és Németország, bár természeti adottságai miatt közvetlen versenytársnak számít ugyan, a szolgáltatások magas színvonala miatt jelenleg nem lehet versenytársként tekinteni rájuk a gyógyturizmusban. Ha azonban Magyarországon a futó fejlesztések elkészülnek és ezzel párhuzamosan a fürdık az ország imázsának részévé válnak és megfelelı kommunikáció kíséri a fejlesztéseket, akkor Magyarország számára egyre közelebbi versenytársakká válnak a ma még elıtte járó országok. A magyarországi kínálat fejlıdésével a gyógyturizmus Ausztria, Németország és Olaszország versenytársává válhat különösen akkor, ha ott megváltozik az egészségbiztosítás rendszere. A környezı kelet-európai országok esetén a
31
versenypozíció rövidebb idıtávon következhet be, különösen akkor, ha például a romániai, szlovákiai és szlovéniai szolgáltatások ár/érték arányai javulni fognak. Csehország kétségtelenül elsıdleges versenytárs, hiszen a gyógyfürdık a magyarországihoz igen hasonló alapvetı gyógyászati szolgáltatásokat nyújtanak és a cseh szolgáltatók földrajzilag is közelebb vannak a fı küldıpiacokhoz, illetve Magyarországhoz. A wellness turizmusban Ausztria elsıdleges versenytársi szerepe egyértelmő mind a kínálat összetétele, mind pedig annak földrajzi lefedettsége miatt. A wellness fogyasztása jellemzıen belföldön zajlik. Külföldre a környezı országokba, illetve specializált szolgáltatások kínálata esetén utaznak szívesen. Ebbıl következıen, például a szolgáltatások széles körét kínáló Olaszország, Franciaország vagy Svájc inkább másodlagos versenytársként jelentkezhet. A wellness szolgáltatásai kevésbé természeti adottság-specifikusak, mint a gyógyturizmus szolgáltatásai. Ebbıl adódóan, például nem víz-alapú wellness szolgáltatásokat szinte bárhol lehet kínálni. Ezen az alapon Magyarország versenyhelyzete egyszerre kedvezı és kedvezıtlen. Kedvezı azért, mert a gazdag termálvízkincs lehetıvé teszi, hogy az ország szinte teljes területén termálvízre alapozva alakítsanak ki wellness központokat. Kedvezıtlen Magyarország helyzete ugyanakkor azért, mert a környezı országok szolgáltatói is a wellness irányába fognak nyitni és a szolgáltatók megkülönböztetése a specializáció és az egyénekre szabott szolgáltatások terén következhet be. Egészségturizmus azonban nem csak a gyógy- és termálvizekre épülhet, hanem egyéb egészségügyi szolgáltatásokra is. Meg kell vizsgálni és a Kórházzal közösen aktualizálni, operatív lehetıséggel kibıvíteni kell a már meglévı Egészségturisztikai Koncepciót. Keresni kell a lehetıséget a keszthelyi kórház szolgáltatásainak bemutatására, ill. egyéb hasznosítására. Összefoglalásként az alábbi táblázat segítségével mutatjuk be azon országokat, amelyek a gyógy-, illetve a wellness turizmus területén Magyarországhoz képest fel fognak zárkózni az ottani fejlesztések eredményeként (követı országok), illetve azon országokat, amelyekhez képest Magyarország minıségbeli felzárkózása szükséges (Piacvezetı országok). A táblázatban felsorolt országok közvetlen versenytársainknak tekinthetık, mivel mind egészségturisztikai kínálatukban, mind pedig keresletükben hasonló Magyarországéhoz. Magyarországhoz képest „követı” és a „piacvezetı” egészségturisztikai piacok: GYÓGYTURIZMUS Követı országok Piacvezetı országok
Lengyelország, Oroszország Románia, Szlovákia
Ausztria, Németország, Olaszország
WELLNESS TURIZMUS Követı országok Piacvezetı országok Románia, Szlovákia, Horvátország
Svájc, Franciaország, Olaszország Forrás: KPMG
Magyarország kivételes adottságokkal rendelkezik a gyógy- és termálforrások tekintetében a világon, ezért a turizmus fejlesztésében az egészségturizmus kiemelt szerepet kell kapjon a következı években. A Nyugat-Balatoni Régió is kiemelt
32
termálkinccsel rendelkezik, a világhírő Hévízi tó mellett sorra nyitnak meg a nagy fürdıkomplexumok a térségben. Ezért is fontos hazánk és a térség versenytársainak az egészségturizmusban betöltött helyzetét vizsgálni. Ahhoz, hogy a térség fürdıi ezen az egyre élesedı nemzetközi piacon fel tudják venni a versenyt, jelentıs szemléletváltásra és erıs marketingpolitikára van szükség. A fejlesztések, korszerősítések az elmúlt években felgyorsultak, egyre többen ismerték fel a komplex termékkínálatban rejlı lehetıségeket. Mindezek mellett az egészségturizmus egyfajta divatirányzat is, ezért szükséges a piaci trendeknek, irányzatoknak való megfelelés, a kereslethez történı gyors igazodás.
3.8 A térség SWOT analízise A következı alfejezetekben a SWOT analízis során sorra vesszük a térség lehetıségeit. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az erısségek és a veszélyek mind olyan tényezı, melyek az adott régiótól függetlenül léteznek – vagyis egyszerően csak vannak. Az esetek nagy részében a régiónak csak kis lehetısége van ezeknek a tényezıknek a befolyásolására. Ha készülnek is szép tervek, és születnek jó gondolatok, ötletek a térség erısségeinek kihasználására, azok megvalósítása akadozik, vagy nem is lehetséges. Ennek okai lehet például a sokszor emlegetett pénzhiány, nemtörıdömség, nem egyértelmő törvényi szabályozás vagy annak hiánya. Erısségek és kihasználási lehetıségük a) Érintetlen természeti környezet, gazdag flóra és fauna (Fenékpuszta, KisBalaton) A térség egyik legnagyobb, és európai szemmel nézve is a legpiacképesebb erıssége a nagy területre kiterjedı érintetlen természeti környezet (Keszthelyi hegység, Kis-Balaton). A térség jelentıs része a Balaton Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik. Gazdag és egyedülálló állat- és növényvilág jellemzi, ritka és védett fajok – egyszóval olyan különlegességek találhatók itt meg, amelyek máshol nem. Ez a természeti környezet a mindent „sterilizálni” akaró, tiszta Nyugat-Európából érkezı turisták szemében felértékelıdik. Az érintetlen természeti értékek hasznosítását az ökoturizmus fejlesztése teremtheti meg. Az adottságok egy természeti és kultúrtörténeti értékeken alapuló szelíd turizmus kialakításához megvannak. A legfontosabb tennivalók a következık b) tájkép megırzése (természet/ember alkotta tájképi elemek) c) utak járhatóvá tétele, úthálózat racionalizálása, kerékpárutak, sétaútvonalak kiépítése, karbantartása (jogging, nordic walking, erdei tornapálya) d) kínálatbıvítés a kerékpáros-, lovas-, horgász- és borturizmus területén, kiszolgáló-létesítmények letelepedésének támogatása e) tanösvények létesítése, a meglévık ápolása (példa: gyógynövénykert – a növények feldolgozása, a belıle készült teák, gyógykészítmények, stb. – akár a Georgikonnal együttmőködve, Mezítlábas taposóútvonal kialakítása – kavics, fakéreg, patakmeder, homok, stb. – alkalmas lenne pl. Hévízen, a gyógytó lefolyójánál) f) erdei pihenıhelyek rendszerének kialakítása
33
g) extrém sportok feltételeinek kialakítása (pálya kijelölése a crossmotorosoknak, hogy ne a Keszthelyi hegység erdeiben „túráztassák” masináikat) h) Történelmi hagyományok, épített örökségek, gasztronómia A térség jelentıs történelmi hagyománnyal, épített örökséggel rendelkezik. A térségben láthatók kastélyok (Fekete Kastély Balatongyörökön), várak (Rezi, Tátika, Szigliget, Sümeg), a fenékpusztai romkert, valamint jelentıs területen a Festetics uradalom hagyatéka is. De ebbe a kategóriába tartoznak a háttértelepülések, kis falvak gazdag népi építészeti emlékei, pincék, présházak, parasztházak. Elsıdleges feladat a pusztuló épületek helyreállítása, állagmegóvása (akár az EU pénzbeli támogatásával), továbbá olyan rendelkezések, törvények életbe léptetése és BETARTATÁSA, amelyek lehetıvé teszik az eredeti város- vagy falukép konzerválását. i) Kulturális programok, évente ismétlıdı események Az évente ismétlıdı eseményeknek az az elınye, hogy egyre kevesebb marketinggel is vonzzák a látogatókat. Az idıpontok állandó változása, az elıre tervezhetıség alacsony szintje miatt azonban még nem alakultak ki a térségben a fix programkínálati elemek, és ezek ismertsége. Ez alól valamelyest kivételt képeznek a Festetics kastélyban tartott mesterkurzusok, a keszthelyi Szabadtéri Nyári Játékok, a Táncpanoráma, és a Jazz fesztivál. Mivel már nemcsak német vendégek jönnek, hanem britek, olaszok, franciák és spanyolok, célszerő olyan programkínálat kialakítása, amely „nyelv-független” – vagyis zene, tánc – és ezt lehetıleg olyan idıpontban, amely lehetıvé teszi a szezon kora tavaszra történı kitolását. A térség programkínálatáról a Goldmark Károly Mővelıdési Központnak - a várossal együttmőködve - egy tematikus programfüzetet kell kiadni, melyet minden fizetıvendéglátó, szálloda és vendéglátóipari egység ingyenesen megkap j) Komplex vonzerı, sportolási lehetıségek választéka, aktív turizmus (vitorlázás, szörfözési lehetıségek, horgászat), termálturizmus A térség rendkívüli adottsága, hogy termékszerkezetében komplex vonzerıkkel, egymást kiegészítı turisztikai attrakciókkal rendelkezik. Ezeket a kínálati elemeket kell összehangolni, és egységes programfüzetbe illeszteni. Ezt a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. sikerrel megoldotta. A Travel Magazin, amely már több kiadást is megért, az egyik legnépszerőbb és legjobban fogyó kiadvány a vásárokon, valamint a kerékpáros és túratérképek is keresettek. Fontos lenne a térség lovasturisztikai kínálatát bemutató többnyelvő prospektus (nemcsak túraútvonalak, hanem lovaspanziók, -üzletek, stb. felsorolásával), valamint egy, a kerékpáros turizmust népszerősítı, átfogó kiadvány (szállásokkal, kerékpárszervizekkel, - üzletekkel, és programokkal) elkészítése - természetesen több önkormányzat és a vállalkozók összefogásával. Mindenképpen célszerő egy átfogó, az eddig fel nem mért, és nem jegyzett vonzerıket is feltüntetve vonzerıleltár elkészítése. Az egyes lehetıségek összekapcsolása térségi szinten kell megvalósuljon, sıt arra is gondolni kell, hogy a vendég 1-2 napra szívesen elhagyná a régiót. A vonzerık feltérképezésérıl, értékelésérıl, valamint a termékfejlesztési folyamatokról és lehetısekrıl regionális értékfeltáró tanulmány készítése javasolt.
34
Gyengeségek és feloldási lehetıségük a) Egyedi arculat hiánya A Nyugat-Balatoni régió egyik gyengesége - bár már ezen sikerült részben javítani,- hogy még mindig nem rendelkezik egységes arculattal. Ennek egyik következménye, hogy az egyes termékkomponensek egymástól függetlenül, kaotikusan jelennek meg a turisztikai termékpiacon, így a vendég sokszor nem tudja beazonosítani a régiót. Az egységes arculat hiánya gyengíti a versenyképességet és a piaci megjelenést. Ezzel függ össze az is, hogy a Nyugat-Balaton területi lehatárolása is zavaros az emberek fejében, a térségnek nincs „imázsa” az itt lakók „fejében” sem. Az elızı marketingtervhez készített interjúkból kiderül, hogy legtöbben a régiót a Keszthely-Hévíz várospárossal és a közvetlen partmenti városokkal azonosítják. Az egységes arculat kialakítása alapvetı fontosságú a hatékony marketingmunkában és megelız minden más fejlesztési prioritást. A legfontosabb, hogy az itt élık érezzék magukénak a régiót. A honlap, a kiadványok, az útjelzı táblák, az információs anyagok, rendezvények, a vásári megjelenés mind-mind azonos logóval, képi színvilággal valamint szlogennel kell megjelenjenek. A Kht. elsıdleges feladata ezeknek a képeknek, hangulatoknak, színeknek a kommunikációja. Az arculatépítés minden késıbbi marketingeszköz alapeleme. b) Szezonalitás A szezonalitás témája a Balatonon már kb. a 80-as évek eleje óta szakadatlanul jelen van, és azóta, tehát már majdnem harminc éve nem sikerült ebben elırelépni. Ez a szezonalitás nem kedvez a turisztikai jövedelmek egyenletes eloszlásának. A Nyugat-Balaton Régió turisztikai vonzereje országos viszonylatban jelentıs és számottevı bevételi forrásokat testesít meg, a helyben élı állandó népesség mindebbıl azonban csupán keveset profitál. Még mindig igaz az a trend, hogy az ide érkezı turisták számára többnyire szintén csak az év e szakában ide települı, állandó jelleggel máshol élı és praktizáló ingatlantulajdonosok és vállalkozók nyújtják szolgáltatásaikat, akik az e tevékenységbıl származó bevételek után nem a régióban, hanem saját állandó lakóhelyükön, ill. elsıdleges meghatározó telephelyükön róják le a közterheket, ha ezt megteszik egyáltalán. Sajnos a mindig is rövid szezon a helyben élık többsége számára eddig soha nem tette lehetıvé azt, hogy erre alapozva egész éves egzisztencia tárgyává válhasson a turizmus, a családi megélhetési, vállalkozási stratégiák pedig elsısorban azt célozzák meg. A szezonalitás mérséklésére számos lehetıség adott, elsıdleges feladat a szezonon kívüli „élménylehetıségek” bıvítése. A rövid fıszezont ellensúlyozhatja a gyógyfürdık közelsége, az alternatív- és ökoturizmusban rejlı lehetıségek, a kulturális programkínálat, valamint fedett élményfürdık, uszodák létesítése. c) Térség megközelíthetısége nem megfelelı A térség megközelíthetıségérıl a 3.3 fejezetben már volt szó. Ennek megoldása nem a Kht kezében van, erre az illetékes kormányszerveknél kellene lobbizni. A tervezett M9-es autópálya nyomvonala szintén elkerüli a régiót. d) Rossz közlekedés, köztisztaság, lepusztult környezet Elengedhetetlenül fontos a térség alapinfrastruktúrájának fejlesztése (utak állapotának javítása), amely meghatározhatja a turizmus fejlıdésének irányvonalait. A turizmus szempontjából fontos továbbá a köztisztaság javítása
35
e)
f)
g)
h)
is. A parlagfőirtás, az illegális szemétlerakók felszámolása (Alsópáhok felé), valamint a lepusztult épületek (Keszthelyen Sirály étterem, Szabadtéri színház, volt sajtgyár épületei és területe, Helikon parkban a kézilabdapálya - hogy csak néhányat említsünk Keszthely „színfoltjai” közül) helyreállítása, hasznosítása ezek mind meghatározzák egy-egy turisztikai térség képét. Ezek felszámolása ugyan az egyik legköltségesebben megvalósítható feladatok közé tartozik, bár nemcsak pénzkérdés, hanem hozzáállás kérdése is. Elképzelhetı például, hogy egy vállalkozó felajánlja, hogy a Szalasztó utca végén található telket ideiglenesen parkosítja, pihenıpadokat helyez el ott, ami egyben diszkrét reklámhordozója is lehetne cégének. Cserébe a várostól kaphat valamilyen ellenszolgáltatást, akár adócsökkentés formájában. Sajnos egy olyan társadalmi/gazdasági környezetben, ahol a bevételt nem hozó kiadások háttérbe szorulnak, kevesen vállalkoznának ilyen lépésre. Egyoldalú szálláshelykínálat A térség bár bıvelkedik szálláshelyekben, azok kínálata azonban meglehetısen egyoldalú. Hévízen például a szálláshelyférıhelyek száma meghaladja a vendégek által támasztott igényeket, ezért túlkínálat, valamint a vendéglétszám elmaradása tapasztalható. A nagyobb szállodák az egyre élesedı verseny miatt áraik csökkentésére kényszerülnek, aminek az a következménye, hogy elveszik a vendéget a privát szállásadóktól, akik felszereltség, szolgáltatás tekintetében nem versenyezhetnek a nagy szállodákkal. A szezonalitás (Keszthelyen) és a szálláshely túlkínálat (Hévízen) egyértelmően a jövedelmezıség rovására, valamint az ebbıl élıknek a régióban a megélhetés rovására megy. Nagy problémája a térségnek az ifjúsági szálláshelyekben tapasztalható hiányosság. A VSZK és az egyetem a nyári idıszakban sok férıhellyel rendelkezik, de nem jelennek meg szálláskatalógusban ifjúsági szálláslehetıségként. Kivétel ez alól az Ambiente Kávéház, amely hátizsákos turistáknak nyújt olcsó szálláshelyet, három-, négy-, hat-, és tízágyas szobákban. Gyenge térségi marketing A marketingben érdekelt szervezetek között (Kistérség) az együttmőködés esetleges jellegő, nincs erıs összefogás. Nehéz elfogadtatni a térségben mőködı vállalkozásokkal, hogy csak összefogva tudják terméküket (étterem, szállás) eladni. Továbbra is negatív hatású, hogy a vállalkozások számára nincs megfelelı ösztönzési rendszer, emiatt a gyors profitot tartják szem elıtt (térség kizsákmányolása) és a túl erıs verseny miatt a kínálat egyoldalúvá válik. Gyenge a térségen belüli információáramlás, nincs kutatást és elemzést is végzı egységes marketing információs rendszer. A Térségmarketing Kht-nak csökkentenie kellene a vásárokon való részvételt (a Travel Magazin kihelyezése a standokon megoldott, ez sok vásáron elegendı információ) ehelyett szorgalmazni kellene a térségi belsı marketinget (önmenedzselés - állandó kapcsolat a sajtóval, mindenrıl hírt adni, ott lenni minden rendezvényen, stb). Nincs megfelelı információáramlás Csökkenti a régió versenyképességét az elégtelen információs infrastruktúra. EGYSÉGES turisztikai régiós adatbank létrehozása, közvetlen szállásfoglalási és programválasztási lehetıséggel, valamint mőködı vendéginformációs rendszer felépítése Gazdaság egyoldalúsága Gazdasági szempontból jelentıs gondot jelent a térség túlzott gazdasági egyoldalúsága. A térség mezıgazdasága az elmúlt években drasztikusan csökkent, jelentıs iparral pedig korábban sem rendelkezett a régió, és a
36
feldolgozóipari kapacitások is szőkösek. A korábban meghatározó mezıgazdasági termelıszövetkezetek megszőntek, illetve több önálló tevékenységet végzı gazdasági társasággá alakultak át. A térségben a mezıgazdasági termelés és értékesítés továbbra is szervezetlen, az innen származó termékek feldolgozottsági szintje nagyon alacsony. A Balaton-felvidéki erdészet erıfeszítései ellenére sem elismert az erdık közjóléti, üdülési funkciója, az erdıgazdálkodónak a fakitermeléseibıl kell döntı többségében a költségeihez fedezetet biztosítani. Az erdık fenntartásához, és a közjóléti feladatok (turistautak, kerékpárutak, közjóléti létesítmények, erdei asztalok, padok, kilátók, erdei tornapályák fenntartásához, létesítéséhez) ellátására jelentıs támogatás kellene. i) Vendégszeretet hiánya Sokat emlegetjük a híres magyaros vendégszeretet. Sajnos ez az utóbbi idıben változni látszik. Több vendég jelezte, személyes beszélgetés során, hogy a magyarok nem mosolyognak! A Világgazdasági Fórum (World Economy Forum) elsı ízben készített, a turisztikai versenyképességet vizsgáló felmérésében értékelték az egyes országokat. Ezek összesített pontszáma alapján született meg a végsı sorrend. Az elemzés legfájóbb pontja azonban az, hogy Magyarország a turistákkal szembeni magatartás szempontjából csupán a 100. helyre szorult (124 ország közül). Természetesen fenntartással kell fogadni ezt az értékelést, hisz nem ismeretes, milyen módon történt az adatgyőjtés. Mégsem szabad egy kézlegyintéssel elintézni a WEF jelentését. Ugyanis más elemzésekbıl is kiderült, hogy a rólunk alkotott kép rosszabb, mint a valóság.17 Lehetıségek és kiaknázásuk A térség számára a turizmusban rejlı lehetıségek maximális kihasználásához az alábbi feltételeket kell teljesíteni 1. A térség egyedi arculatának kialakítása, piaci pozíció erısítése erıs marketingkommunikációval (Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht.) 2. Komplex turisztikai termékek létrehozása, termékfejlesztés, változatos attrakciók kínálata, szezonhosszabbítás (Felelıs: Vállalkozók, Goldmark Károly Mővelıdési Központ, Önkormányzatok) 3. Együttmőködés a megyei, regionális és országos idegenforgalmi szervezetekkel, illetve külképviseletekkel, szakmai kapcsolatok ápolása, oda-vissza kommunikáció (Felelıs: Kht, BRTPI, Tourinform irodák ...) 4. Általános infrastruktúra fejlesztése, pl. közutak fejlesztése, kerékpárutak kiépítése, túraösvények kialakítása (Felelıs: Kistérségi Társulás, Önkormányzatok) 5. Köztisztaság javítása, városkép (falukép) fejlesztése (Felelıs: Önkormányzatok)
a) A termálturizmus szerepének erısödése A régió számára jelentıs lehetıségeket rejt a gyógy- és wellness turizmus iránti kereslet további erısödése. Itt is célzott marketingre van szükség. Az idısebb korosztály körében, fıleg, hogy Németországban a betegbiztosítók hozzájárulnak a külföldi kezelések költségeihez - a magyarországi terápiák igen népszerőek, és 17
Panoráma Bulletin, 2007/45 - Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnökének kommentálása
37
ismertek. Sajnos a korosztály elöregedésével hiányzik az „utánpótlás” - a következı generáció már nem annyira ismeri a régiót. Ezért fontos, hogy a fiatalabb korosztály számára is vonzóvá tegyük a térséget, wellness turizmus tekintetében. Nagy potenciált rejt ezenkívül a brit piac. Nagy Britanniában a gyógyturizmusnak egyáltalán nincsenek hagyományai, ez az ottani átlagembernek szinte megfizethetetlen. Promóciók, reklámok segítségével meg kell velük értetni, hogy Magyarországon ez nem így van, itt elınyös feltételekkel tudja szabadságát eltölteni. b) Aktív turizmus iránti keresletnövekedés A túrázás, kerékpározás egyre népszerőbb az európaiak körében. Napjainkban a gyalogtúrát egészséges elfoglaltságnak tartják és az emberek széles köre végzi. A közös motiváció a természet (vagy az építészet) élvezete iránti igény, valamint a vágy arra, hogy megismerjék a helyi lakosokat, hagyományaikat, szokásaikat. A séta infrastrukturális igénye elenyészı (kerékpározásnál jó minıségő, karbantartott kerékpárutak szükségesek), a túrázók olyan helyeket is elérnek, ahova más turisták nem látogatnak el. A térség számára az egyik legnagyobb kitörési lehetıséget, akár USP-nek is nevezhetjük - az aktív turizmus országos és nemzetközi erısödése jelenti. A tematikus és örökségparkok, natúrparkok száma és látogatottsága világszerte rohamosan növekszik. A Nyugat-Balatoni régió adottságai kedvezıek egy regionális mérető natúr-kultúrpark létrehozására, mely egy vagy több látogatóközpontból és tematikus túraútvonalak (kerékpáros, bakancsos, lovas,borút) hálózatából áll.
c) A falusi turizmus iránti igény növekedése A falusi turizmus térnyerése elsısorban a parttól távolabbi települések számára jelenthet kitörési pontot (Rezi, Várvölgy, Zalaszántó). Népszerőségének oka abban rejlik, hogy megnövekedett az igény a szabadidı aktív eltöltésére, a természet, a természetközeli elfoglaltságokra, valamint nı az érdeklıdés az egészséges életmód iránt. Veszélyek és elkerülési módjaik a) Befektetések elmaradása A nyugat-Balatoni térség számára a legjelentısebb veszélyforrást az jelenti, hogy a megfelelı együttmőködés, koordinálás hiányában a befektetések elmaradnak, valamint az egyéni kezdeményezések és a turizmus spontán fejlıdése továbbra is meghatározó lesz (finanszírozási nehézségek, a turizmus negatív kísérıjelenségeinek elterjedése). Ennek a veszélynek egyetlen elkerülési módja ismert, a régiónak aktív, és kifelé irányuló kommunikációt kell folytatni, illetve elıremutató tervezéssel meg kell akadályoznia a kedvezıtlen folyamatok felerısödését. b) Közcélú és vállalkozói fejlesztések elválnak egymástól További veszélyforrást jelent, ha a közcélú és a vállalkozói fejlesztések közötti olló kinyílik – vagyis a vállalkozói fejlesztések a gyors haszon irányában, nem pedig a térség hosszú távú fejlesztési tervei mentén valósulnak meg. Mindezt azzal lehet ellensúlyozni, hogy a térség gyakorlatorientált középtávú és hosszú távú
38
tervezési folyamatot valósít meg. A vállalkozások számára olyan igazságos ösztönzési rendszert alakít ki, amellyel biztosítható, hogy az egyes fejlesztések a térség terveivel összhangban kerülnek megvalósításra. c) Nem megfelelı szolgáltatói kultúra térnyerése Az alacsony minıségő és tájidegen vállalkozások, létesítmények ellen szankciókat kell alkalmazni, valamint minıségi fejlesztésüket kell ösztönözni. Továbbá erısíteni kell a vállalkozói identitástudatot, az elıremutató gondolkodást és tervezést. Megengedhetetlen például egy turizmusból élı térségben, hogy a városok sétálóutcáin minıségileg kifogásolható, „piacos” kinézető üzletek nyíljanak, a városképre a kínai üzletek, turkálók legyenek jellemzıek. Erısíteni és támogatni kellene a kellemes, kulturált üzletek (ékszerbolt, galéria, régiség, parfüméria, stb.) megjelenését, a kávézók, cukrászdák és éttermek nyitását. Emellett törekedni kell a sétálóutcák elegáns, kulturált hangulatának megırzésére. Az esti díszkivilágítás, az üzletek késı délutáni és esti nyitva tartása, valamint a szezonon kívül is üzemelı létesítmények támogatása a város üzletpolitikájának hangsúlyos elemét kellene alkotnia. Ezek a hangulati és képi elemek a minıségi turizmus alapfeltételei. d) Versenytársak erısödése A nyugat-Balaton térségének jelentıs veszélyt jelent a belföldi és külföldi versenytársak erısödése. A stagnáló keresleti piacon az egyre erısödı kínálati tényezık már önmagukban veszélyforrást jelentenek a térségre nézve. A régiónak versenyképes termékeket kell felmutatnia a turisztikai piacon ahhoz, hogy ne veszítse el jelenlegi vendégkörét, és újabb vendégkört hódítson meg. A versenyképesség feltételei a következık: -
regionális szinten egységes, komplex termékkínálat fenntartható termékfejlesztés, minıségi fejlesztések erısítése hosszú távú gondolkodás, tervszerőség megközelíthetıség javítása ár/érték arány megırzése pozitív sajtókampány, erıteljes kommunikáció szakértelem és az együttmőködés lehetıségeinek kihasználása
e) Idegenforgalom káros környezeti hatásainak erısödése A térség érintetlen természeti környezetének megóvása, a fenntartható fejlesztés a jövı egyik alappillére. Az idegenforgalom olyan iparágként él az emberek tudatában, amelynek csak elınyei vannak, ami viszonylag kis beruházással valósítja meg a gazdaság fejlesztéséhez szükséges tekintélyes devizabevételeket. Ez részben igaz is, és a Nyugat-Balatoni régióra is ráillik. Az itt élı lakosság részese ugyan a jólét növekedésének, de vesztes is lehet. Beszőkülnek az önrendelkezési jogai, lehetıségei, el kell viselnie az árak emelkedését, a lázas, nyüzsgı tevékenységeket és a környezet károsítását. Lényegében éppen azt teszik tönkre, ami miatt ideutaztak – az érintetlen természetet, és a csendet. Már bebizonyosodott, hogy az idegenforgalom diadalútja helyenként elszegényedéshez, monokultúrához vezet. Legtöbbször csak a szálloda-, vendéglátó-ipari és más vállalkozók nyernek profitjaikkal. Amíg a munkahelykínálat egyoldalú, minıségileg hiányos, az ingázás az elvándorlás csökkenését nem segíti elı.
39
3.9 Térség turisztikai fejlesztésének prioritásai 3.9.1 Tudatos termékfejlesztés, komplex kínálat létrehozása A turizmus tipikusan olyan gazdasági tevékenység, amely sokszínő és teljes kínálat kialakításával képes gazdasági eredményeket elérni. A turizmus fejlıdésére a régióban összességében jellemzı a spontaneitás, a szervezetlenség, ami már több évtizedes „átok”. Ennek eredménye, hogy a térségi kínálat nem egységes, sok a kiaknázatlan terület, aminek egyenes következménye, hogy a turisták rövid ideig tartózkodnak itt, és nem jutnak teljes értékő élményhez. A tudatos termékfejlesztés nélkülözhetetlen eleme a régió turizmusának szinten tartásához és növeléséhez. Ennek révén nı a régió versenyképessége, a turizmus fejlesztése fenntarthatóvá és ellenırizhetıvé válik. E program a régió helyzetelemzésére és az arra épülı SWOT analízisre, továbbá a jövıképre építkezik. A régió adottságaihoz igazodva a térségben kiemelkedıen fontos helyet kell biztosítani a következıknek: a) egészség- és wellnessturizmus b) aktív turizmus (kerékpáros, természetjáró, lovas, vizi-, horgász- és vadászturizmus) c) elıbbihez szorosan kapcsolódó natúrparkok fejlesztése d) kulturális- és örökségturizmus (várak, templomok, egy-egy irodalmi, történelmi személyiség köré fonódó „kultusz” megteremtése – a Festetics gróf „egyeduralmának megtörésére” irányuló kísérlet, híres keszthelyiek, héviziek bemutatása, stb.) e) bor- és gasztronómiai turizmus (1-2 napos fızıiskolák az itt nyaraló/telelı vendégeknek) f) falusi turizmus g) konferenciaturizmus A bevásárló turizmus fejlesztése – az elızı marketingtervben foglaltakkal ellentétben – nem kell, hogy prioritást élvezzen. A régióban jelenleg nincsen olyan kereskedelmi egység, amely alkalmas lenne arra, hogy az ilyen célból tömegesen ideérkezı vendégeket minıségi áruval szolgálja ki. Olyan minıségi termék pedig, amely a régióra jellemzı (Turizmus és identitás!), és amelyet a minıségnek megfelelı magas áron lehet értékesíteni, olyan nincs. Ha a fent felsoroltak fejlesztésére nagyobb hangsúlyt fektetünk a régióban, a fejlettebb, magasabb szintő szolgáltatások új, fizetıképes vendégeket hoznak a térségbe, akik diszkrecionális jövedelmüket is itt fogják elkölteni és nem máshol.
3.9.2 Humánerıforrás-fejlesztés A szükséges erıforrások közül a vonzerı és a pénztıke mellett a humán tıke játssza a legmeghatározóbb szerepet. Nem mindegy, hogy a régióba érkezı vendéget ki és hogyan fogadja. Elmondható, hogy az emberi tıke az innovációk megvalósításából és a mindennapi, színvonalas munkából származó értékteremtés mellett sajátosan kamatozódik a vendégek, turisták elégedettségében is. A turisztikai szolgáltatások alkotóelemei között az emberi tényezı értékének szerepe mindinkább fel kellene, hogy értékelıdjék.
40
A helyzet azonban nem ez. A turizmusban dolgozók legtöbbje alulfizetett. A keszthelyi Tourinform irodába érkezı nem németajkú turisták legtöbbször arra panaszkodnak, hogy még a hévizi szállodákban sem beszél a portás angol nyelven, nem beszélve a spanyol vagy francia nyelvrıl. (Ez utóbbi két náció tagjai egyre többször választják uticélként a Nyugat-Balatont, ugyanis sokuk vásárolt üdülési jogot az RCI-nél, és Keszthelyen az Abbáziában vagy a Dobogómajorban szállnak meg. Gyakorlatilag semmilyen információt nem kapnak az anyanyelvükön). Az egyetemek, fıiskolák ontják a turisztikai képesítéssel rendelkezı diplomásokat, akiknek ha szerencséjük van, értékesítési munkatársként el tudnak helyezkedni egy wellness szállodában. Keszthelyen ilyen irányú képzéssel a VSZK és a Georgikon Egyetem foglalkozik. A turizmus termékeinek régiós szintő sikeresebb értékesítéséhez kritikus jelentıségő, hogy az egyes turisztikai szereplık – a szervezetek – milyen képességekkel rendelkeznek, miként képesek közös érdekek mentén összekapcsolódni, mőködı hálózatba szervezıdni. Kiemelten fontos, hogy fennállnak-e az individuális szervezetek összekapcsolására is építı, a fejlesztésekhez stabilitást nyújtó a közös piaci megjelenést biztosítani képes régiós intézményi keretek (Térségmarketing Kht., Kamara, Turisztikai Egyesületek, Vendéglátók Érdekvédelmi Szervezetei, stb). A régió turizmusban érdekelt szervezeteinek együttmőködése kritikusan alacsony szinten áll még mindig. Az együttmőködés hiánya a következıkben mutatkozik meg. •
•
•
Hiányzik az a felismerés, hogy a hatékony idegenforgalom fejlesztésének alapvetı feltétele a regionális együttmőködés. A turizmus szereplıi közül csak kevesek elıtt ismertek a régió fejlesztési stratégiái, programjai, a lehetséges támogatók köre.18 A turizmus fejlesztésében érdekelt szervezetek között nincs rendszeres kommunikáció, nem gondolkodnak közös jövıképben, arculatban – amely megkülönböztetné a régiót a hasonló turisztikai súlypontokra alapozó más régióktól – nem ismerik lehetséges partnereiket, azok elképzeléseit. Hiányoznak azok az együttmőködést erısítı szervezetek, amelyek az egyes vállalkozói csoportokat, a hordozó csoportokat összefognák, a szükséges információ érdemi terítését biztosítanák, a régió turisztikai marketing stratégiáját megfogalmaznák, és érdemben képesek lennének annak megvalósítására.
3.9.3 Marketingtevékenység fejlesztése Az utóbi idıben kezdett a régióban is tért hódítani a TDM rendszere. A TDM – Turisztikai Desztinációs Management - eredetileg Dél Tirolból származik, és ottani mintára próbálják itthon is meghonosítani. A TDM lényege, hogy alulról szervezıdı rendszer, és a célterület kisvállalkozóit fogja össze, hogy azoknak a termékeit, szolgáltatásait népszerősítse, adja el a turisták körében, ezzel erısítve a régió gazdaságát (a helyiek az általuk megtermelt javak eladásából élnek) és az 18
Kivételt ez alól csak a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. és partnerei képeznek. Az együttmőködésrıl bıvebbet az idevágó fejezetben.
41
identitástudatot (fontos, és elismert az a munka, amit végeznek, és amit a régiójukért tesznek). Ezt a TDM szervezetet a vállalkozói befizetések mellett az önkormányzatok és az állam is támogatja. Közösen lépnek fel, közös a marketingstratégia és az értékesítési stratégia is. Magyarországon azonban az állami támogatás hiánya miatt ez a rendszer (csak kisvállalkozókkal) nem életképes. Csupán a tagdíjakból településszintő marketingmunka végezhetı, ez az összeg a régiós marketingre már nem elég. A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht éves költségvetése 55-60 millió forint, a településszintő TDM szervezetek optimális esetben is ennek alig tíz százalékát tudják biztosítani. Ezért ma még kikerülhetetlen a nagyobb vállalkozások, szállodák bevonása, szavazati joguk érvényesítése. Ezért életképesebb jelenleg a Kht modell, ahol azokban a kérdésekben, amelyet a gazdasági törvény nem szabályoz (marketing) a tagok és a partnerek is szavazhatnak, és mindenki csak egy szavazattal rendelkezik (a befizetések nagyságától függetlenül). Ez azt jelenti, hogy azok az egyesületek, amelyek több tagot számlálnak, és egységesen lépnek fel, nekik is csak egy szavazatuk van. Ezzel megteremthetı egyfajta egyensúly egy nagy szálloda és több kis válllkozó (pl. szobakiadók) között. Jogilag ez a helyzet nem rendezett, ezért van rendszeresen napirenden az a kérdés, hogy a Kht mellett kell-e külön térségi egyesületet létrehozni. A TDM rendszer nem feltétlenül és kizárólag egyesületi formában képzelhetı el. Külföldi példák mutatják, hogy Kft-k, kamarák vagy közhasznú társaságok formájában is mőködhet. Lényeg az alulról történı építkezés, és hogy tömörítse az önkormányzatokat és a kisvállalkozókat. A regionális marketingtevékenység néhány éves múlttal rendelkezik a NyugatBalatoni régióban, ez a tevékenység jelenleg a kibontakozás fázisában van. Mostanra már láthatóak azok az irányvonalak, amelyek mentén folytatni lehet a munkát. Ugyanakkor elmondható az is, hogy a marketing jelenleg fıleg kiadványok megjelentetésére, vásárokon való megjelenésre, valamint rendezvények szervezésére korlátozódik. A turisztikai szolgáltatók közötti összehangoltság és együttmőködés mára már túljutott a kezdeti fázison, bár a célcsoportok szerinti termékfejlesztés, a pozicionálás és a márkázás még mindig nem jellemzı. Idıközben erısödött a regionális marketing kivitelezésében kulcsszerepet betöltı települések marketingtevékenysége – ebben szerepe van a TDM módszer térhódításának is. Még mindig feladatként tekintendı a regionális tudat, arculat és imázs felépítése, melynek tükrözıdnie kell majd a marketingkommunikációban. Szlogenként el lehet képzelni „2 in 1”, vagyis „Kettı az egyben„ azaz a Balaton, és Keszthely mint a Balaton fıvárosa, valamint Hévíz és a gyógytó megjelennek a régió turisztikai arculatában. A régió több termékét, vonzerı-lehetıségét erre a két fı termékkomponensre kell építeni. A már létezı regionális arculaton belül kell kialakítani az egyéni termékprofilokat, melyek alátámasztják és megerısítik a regionális arculatot, és azzal összhangban vannak. Csökkenteni kell a hagyományos vásárokon való részvételt, és szorgalmazni a „road-show-k” szervezését, sok attrakcióval. Az így megtakarított pénzt a prospektuskészítésen és a vásári megjelenésen túllépı marketingtevékenység kialakítására kell fordítani, amely felöleli a versenytársfigyelést, a piacanalízist és a piaci pozicionálást. Ezek alapján pedig a marketing mix teljes spektrumának (termék, ár, értékesítési csatornák, kommunikációs eladásösztönzés) következetes alkalmazása válik lehetıvé.
42
3.9.4 Marketingcélok és azok elérése A térség komplex jövıképe az alábbiak szerint fogalmazható meg: a NyugatBalatoni Régió egész évben jelentıs turisztikai potenciállal rendelkezik a különbözı célcsoportokra kifejlesztett szélesen diverzifikált kínálatával a Balaton parti turizmus, az egészségturizmus, a kulturális- és örökségturizmus, valamint az aktív turizmus területén. Ezekre az adottságokra épül a bor- és gasztronómiaturizmus, a konferenciaturizmus, és a falus turizmus. Az egyes termékek kínálata egymást kiegészíti, így a régió turisztikai kínálata egy komplex egységet képez. A fentiekbıl kiemelkedik a Balaton parti és viziturizmus és a gyógyturizmus, továbbá a wellness és az aktív üdülés, melyek jól kapcsolhatók a régió kulturális és gasztronómiai adottságaihoz. A térség fejlesztési prioritása a turizmus versenyképességének javítása, a komplex regionális termékstruktúra kialakítása, az önálló arculatú turisztikai régió létrehozása. A piac által diktál szükségszerőség komoly kényszert jelent a tudatos együttmőködési lehetıségek stratégiai fejlesztésére, mivel csak egy stratégiailag együttesen fellépı régiónak vannak európai szinten érdemi esélyei jelentıs, fizetıképes rétegek meghódítására. A turisztikai termékek sajátos regionális kötıdésébıl adódik („hely-termék” jelleg), hogy nagyobb térségi szinten közös megjelenéssel, saját arculattal szervezve és értékesítve a hazai és nemzetközi turisztikai piacon lényegesen eredményesebben jeleníthetıek meg, sikeresebben adhatóak el. A turisztikai piac bıvítésekor a régió termékei – megfelelı együttmőködés esetén – a régión kívüli piacokon az egymással való versenyzés helyett, kiegészítı jelleggel egymást erısítik, együttesen a régió – mint egységes turisztikai desztináció – szintjén szinergiát gyakorolva jelennek meg. Másodlagos eredményként belsı piacukon is élénkítik a turisztikai forgalmat. E régióvá szervezıdés a hazai piacon szerepnövekedést eredményez, a nyugat-európai piacokon pedig mint NyugatBalaton Régióként való megjelenés az érvényesülés alapvetı feltétele. Magyarországon egyre inkább igény van a lakosság részérıl az ország különbözı területeinek, régióinak megismerésére. Ennek több oka is van, melyek között megemlíthetı a jövedelmek reálértékének csökkenése, a rövidülı szabadságok, a családok egyre nehezedı anyagi helyzete. Ezenfelül fellendítıen hatottak a belföldi turizmusra a különbözı juttatások (elsısorban az üdülési csekk, és az étkezési jegy) is. Ezek mind olyan okok, amelyek kívül állnak egy térségi marketinggel foglalkozó társaság hatáskörén. Ezért a belföldi turizmus fellendítése – az elızı marketingtervben foglaltakkal ellentétben – nem tartozik a kiemelt marketingcélok közé. Fı cél e területen inkább a tájékoztatás, elsısorban a régiós honlapon (www.keszthely.hu; www.west-balaton.hu) valamint napilapok utazási mellékleteiben. A régió turizmusának fejlesztéséhez, a versenyképesség biztosításához az alábbi marketingcélokat kell megvalósítani: a) Minıségi termékfejlesztés a fenntarthatóság figyelembevételével b) Egységes régiós marketing megvalósítása
43
c) Ár-érték arány harmonizálása d) Belsı marketing – a lakosság identitástudatának kialakítása: érezzék, hogy közük van a régióhoz Ezek közül a legfontosabb az a) pontban megjelölt, minıségi termékfejlesztés, ugyanis ez az, ami a turistát idevonzza a régióba. De nem mindegy, hogy milyen turistát vonz, és mennyit. A korábbi évek tömegturizmusa helyett a magasabb költési mutatókat eredményezı minıségi turizmus fejlesztése a cél. Törekedni kell arra, hogy azokat vonzzuk a térségbe, akik amellett, hogy hosszabb idıt itt töltenek, megengedhetik maguknak a magas színvonalú szolgáltatások igénybevételét, kulturális rendezvényeken való részvételt, és egyéb, általában magasabb kiadásokat igénylı turizmusformákban (lovaglás, vadászat, golf) való aktív közremőködést. (Megjegyzendı, hogy ez a réteg nem biztos, hogy az olcsó, „fapados” légitársaságokat fogja az idejutáshoz igénybe venni, és az sem biztos, hogy közülük kerülnek ki a régióban házat, ingatlant vásárló külföldiek.) Ahhoz, hogy a megcélzott réteg idejöjjön, biztosítani kell számukra az elvárt minıséget, amely megismertetéskor a kiadványok formai és tartalmi megjelenésében, majd a vendégek ittlétekor a megfelelı kiszolgálásban testesül meg. A minıségi turizmus érdekében megvalósítandó feladatok: •
•
•
•
Meglévı turisztikai termékek, vonzerık maximális kihasználása, fejlesztése, felújítása (kulturális, történelmi régészeti emlékek feltárása és látogathatóságának biztosítása, látogatóközpontok kialakítása – KeszthelyHévíz Kistérségi Társaság megvalósíthatósági tanulmányt készített ebben a témában Hiányzó turisztikai elemek pótlása, a keresletnek megfelelıen, vagy kereslet gerjesztése. Új programok kialakítása: fızıtanfolyam külföldieknek, borismertetıvel, gyógynövény-túra a Georgikon egyetemmel együttmőködve. Kerékpáros mintarégió létrehozása, egységes, jól karbantartott útvonalakkal, egyértelmő útvonaljelzırendszerrel. Létre lehetne hozni egy, a Balaton-parton Fenékpusztától Balatonedericsig húzódó sétaútvonalat, amely nemcsak a parton vezet, hanem néhány helyen, stégeken bemegy a víztükör fölé is, ahol kis pihenıhelyek vannak kialakítva. Ezt össze lehet kötni a Balatongyörök felett húzódó panorámaútvonallal, amely így az egészet egy összefüggı túraútvonal-rendszerbe foglalná. Fontos lenne a gyenesdiási Nagymezı – látogatóközpont kiépítése. Színvonalas kulturális programok gazdag kínálata, lehetıleg fıszezonban minden nap, szezonon kívül pedig rendszeresen adjunk lehetıséget a turistának a kikapcsolódásra, a magyar és a térségi kultúra megismertetésére, a programokban való aktív részvételre Egyedi attrakciók kínálata, amelyek elsısorban a kuriózumot keresı turistát célozzák meg. A térség ilyen szempontból rendkívül kedvezı adottságokkal rendelkezik, barlangászat, lovasturizmus, vadászturizmus szempontjából.
44
Ha már megvan a termék, tudjuk mit szeretnénk „eladni”, akkor jöhet a reklám. Második legfontosabb feladatként az egységes régiós marketing megvalósítására kerül a hangsúly. Meg kell értetni a régió turisztika szereplıivel, hogy a vendég nem egy-egy étterem, vagy egy szálloda miatt látogat a NyugatBalatonra, hanem egy komplex szolgáltatást vár, aminek szerves részét képezheti az az adott étterem, vagy szálloda is. Az egységes régiós marketing megvalósítása a következı lépésekbıl áll: 1. Egységes arculatú, komplex piaci termékcsoport kialakítása a piaci kereslet tendenciáinak megfelelıen. A vendégek számára attraktív, színvonalas programcsomagot kell összeállítani (termékek és szolgáltatók összekapcsolása) aktív turizmus (kerékpárosoknak, bakancsos turistáknak, lovasoknak, vitorlázóknak, lövészet, barlangászat) – pontos túrajavaslatokkal, útleírásokkal, melyek fényképekkel, rövid, saját készítéső filmekkel, útleírásokkal és élménybeszámolókkal – blogszerően – dokumentálva felkerülhetnek a régió honlapjára. gyógynövény-túrák, a keszthelyi Egyetem Kertészeti Tanszékével együttmőködve, több nyelven gasztronómia – étteremkalauz, borismeret, receptekkel történelmi helyszínek, keszthelyi (vagy más városból, faluból) hírességek bemutatása (Monitor Magazin) 2. Ezekbıl megfelelı minıségő, egységes arculatú kiadványok készítése, több nyelven. A térségi invitatív kiadványt 3-4 évente, a részletes katalógust (a Travel Magazint) évente szükséges kiadni. Ez utóbbinál ügyelni kell, hogy egy név vésıdjön bele az emberek emlékezetébe, ebben az esetben a „Travel Magazin”, amirıl már tudják, hogy az egy informatív, részletes tájékoztató a térség turisztikai lehetıségeirıl. 3. Többnyelvő turistatájékoztatási rendszer kialakítása (táblarendszer, információs pontok, terminálok – németül, angolul) – a régió határán „Üdvözöljük a Nyugat-Balatonon” – tábla kihelyezése 4. Interaktív, többnyelvő honlap kialakítása 5. Helyi rádióban (Helikon Rádió, n-joy rádió) hírek felolvasása, programok népszerősítése a szezonban német/angol nyelven (Tourinform iroda osztrák gyakornokaival) 6. Turisztikai projektek összehangolása a térségben, elsısorban javaslattételi szinten 7. Kapcsolattartás a regionális, országos és nemzetközi turisztikai szervezetekkel 8. Szakmai vásárokon, kiállításokon való részvétel 9. Study-tourok szervezése 10. A Nyugat-Balaton, mint régió propagálása televízióban, sajtóban, rendzseres sajtókapcsolatok kialakítása A vendég a magas minıségő szolgáltatásért hajlandó fizetni, akár magasabb összeget is, fontos azonban, hogy az ár/érték arány stimmeljen. Ezt a következı tényezık segítik elı:
45
• • • • •
színvonalas turisztikai termékek, felújított épületek, szép környezet sportszerek kölcsönzésének lehetısége (nemcsak kerékpár, hanem kajak/kenu, vitorlás, stb) változatos, érdekes programkínálat vendéglátóhelyeken változatos ételkínálat összeállítása kiszolgálás színvonalának javítása, megfelelı képzettségő, udvarias, több nyelvet beszélı személyzet kiválasztása
Ha ezek a tényezık jelen vannak, akkor a vendég kész arra, hogy mélyebben nyúljon a pénztárcájába. Mindezeken kívül a marketingben nem szabad figyelmen kívül hagyni a helyi lakosságot. Az egyik legfontosabb feladat, hogy az itt élıkben tudatosuljon, és büszke legyen rá, hogy ı része a Nyugat-Balatoni régiónak. Azonosuljon vele, tudja, milyen látnivalók vannak, milyen programok, mit tud ajánlani a vendégeknek – és nem utolsósorban tudjon velük kommunikálni. Ezt a „nevelést” már az iskolásoknál el kell kezdeni (ez is marketingfeladat) játékos vetélkedık formájában, pályázatokkal, iskolák közötti (már ha marad…) versenyekkel a helyi, régiós ismeretekrıl, az ideérkezı vendégekrıl, az itteni híres emberekrıl, stb. Példaként lehetne felhozni a németországi Idequa projektet, amely pontosan ezt a témát öleli fel: identitás (és minıség) a turizmusban. Itt az identitás, a régióval való összefonódás többek között a helyi termékek, a helyben megtermelt áru révén alakul ki. Az lakosság büszke arra, hogy azt az adott terméket – legyen az a spreewald-i uborka, a hidegen sajtolt olaj vagy a saját készítéső sajtok – az odalátogató turisták megvásárolják, és ezáltal jó hírét viszik a térségnek. A lakosság „nevelését” már az általános iskolákban el kellene kezdeni, pl. régiós vetélkedık szervezésével.
3.10 A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. marketingtevékenysége A nyugat-balatoni turisztikai régió hazai körülmények között élenjárónak tekinthetı olyan szempontból, hogy már évekkel ezelıtt létrehozta a saját, területi marketingfeladatokat ellátó szervezetét, a Nyugat-Balatoni Turizmusmarketing Kht-t. A Közhasznú Társaság több évi elıkészítı munka után 2000. márciusában alakult meg. Elızménye: a Keszthely-Hévíz Kistérségi Társulás már 1994-ben megalkotta a „Nyugat-Balaton” identitásának alapjait, és adott ki régiós turisztikai kiadványokat. A Magyar Turizmus Rt. létrejöttével szükségessé vált egy, az eddigiektıl eltérı turisztikai információs rendszer létrehozása. Az országban harmadikként alakult Keszthelyen Tourinform iroda, amely térségi feladatokat is ellátott, de kezdetben csak a keszthelyi önkormányzat finanszírozta. A Kht. megalakulásával a finanszírozásba azokat az önkormányzatokat és a vállalkozókat is be lehetett vonni, akiket a térségi iroda valójában képviselt, így alakult ki egy önállóan szervezıdı régió. Az alapító önkormányzatok közé Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök; Alsópáhok, Rezi, Várvölgy valamint Zalakaros tartoztak. Az alapító tagok között 10 vállalkozó is szerepelt, amelyek nem mindegyike volt idegenforgalmi vállalkozás.
46
A 2003. végén történt finanszírozási reformnak, és a Kht „demokratizálásának” köszönhetıen az együttmőködı partnerek száma erıteljes bıvülésnek indult: 2005-ben már 11 település, és több, mint negyven vállalkozás dolgozott a Kht partnereként. Idıközben szervezetileg is változott a Kht felépítése. A tulajdonosok által mőködtetett taggyőlés mellett a partnerek az ún. marketinggyőléseken dolgoznak együtt, és fontos ismérv, hogy marketingkérdésekben a döntés során mindenki egy szavazattal rendelkezik. Néhány településen alakult olyan egyesület, szövetség, amelyek szervezetten csatlakoztak a Kht. munkájához. (Gyenesdiási Turisztikai Egyesület, Hévízi Szobakiadók Szövetsége,) Ezeknek az egyesületeknek a munkája megnyitja a kaput azon kisvállalkozók elıtt, amelyek önállóan nem tudnának csatlakozni a térségi munkához, másrészt – tekintve, hogy a Kht. nem tud az összes tagtelepülésen fizikailag jelen lenni -, ezeknek az egyesületeknek a tevékenysége hatékonyan segíti a Kht térségi munkáját. A Kht megalakulása és fejlıdése az alulról építkezı turisztikai rendszer egyike: a Nyugat-Balatonon állt fel elsıként az úgynevezett turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) modell élı példája, ahol az alsó szintet a települési egyesületek alkotják, akik együtt dolgoznak a nagyvállalkozókkal a Kht keretei között térségi szinten, a Kht pedig már az állami irányítás alatt mőködı Magyar Turizmus Rt Regionális Marketing Irodájának egyik legfontosabb partnerévé vált. A Kht. számos eredményt tud felmutatni a területen lévı attrakciók és szolgáltatások termékké szervezése, a régió egységes bemutatása és térséget érintı marketingkommunikáció megszervezése terén. Mindemellett a lefolytatott szakmai megbeszélések alapján látható, hogy a Kht. lehetıségeit beszőkíti a tagtelepülések és tagszervezetek eltérı együttmőködési hajlandósága, valamint a közös marketing hasznosságának részleges be nem látásából fakadó szőkös költségvetés. A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht marketingkutatási tevékenységének elemei: -
a Kht partnereinek körében végzett kérdıíves felmérés az elégedettségrıl turisták körében végzett kérdıíves felmérések, amelyek motivációvizsgálatra, elégedettségvizsgálatra, utazási szokások megismerésére terjednek ki. A kérdıívet egyszerően, érthetı formában kell összeállítani, és leghatékonyabban személyes közremőködés biztosításával segíthetjük a turistát annak kitöltésében. Célszerő a kutatást folyamatosan, vagy hosszabb idıszakra kiterjedıen elvégezni, hogy az egész évre vonatkozóan kapjunk értékelhetı információkat. A kérdıívek terjeszthetık szálláshelyeken, utazási irodákban, vendéglátóhelyeken, utcán valamint minden olyan helyen, ahol a turistával közvetlen kapcsolatba kerülünk, de a régiós honlapon, az interneten is hozzáférhetıvé lehet tenni. A felmérést akár nyári gyakorlaton lévı diákok is elvégezhetik.
3.10.1 Önálló image és arculat kialakítása Nemcsak a prospektusoknak kell egységes arculat, hanem a cégnek is. Saját Corporate Identity megteremtése szükséges, hogy az emberek az adott színeket, formákat, betőtípust látva, „aha-effektusként” azonnal a NyugatBalatoni régióra, illetve a Térségmarketing Kht-ra asszociáljanak. Fontos lenne egy szlogen a régiónak, vagy akár egy jellegzetes, fülbemászó
47
dallam, szignál, ami rádióreklámban, híradásokban tőnne fel. Szezonban – júniustól augusztusig- bizonyára nagy sikere lenne a német nyelvő híreknek, amely szintén a régió rendezvényeinek, programjainak a népszerősítését szolgálná az idelátogató turisták körében. Ez nagyobb látogatottságot biztosítana az olyan programoknak is, amelyek eddig a nem kielégítı reklámkampány és marketing miatt csekély érdeklıdésre tartottak számot (például kerékpáros túratábor). Két rádióadó is van a régióban, a Helikon Rádió és az „n-joy”. Ezt a feladatot rá lehetne bízni például osztrák gyakornokokra, akik tavaly is segítették a Tourinform iroda munkáját. Vita volt arról is, hogy a most használatos logó megújításra kerüljön-e vagy sem. Ez nem egészen egyértelmő, hiszen a jelenlegi logo már bevezetett „védjegy”, általánosan ismert, és az eddig javasoltak sem tükrözték jobban a régió adottságait. Az azonban biztos, hogy ki kell alakítani a Nyugat-Balaton imázsközvetítésének új vizuális stratégiáját. Ez gyakorlatilag egy részletes arculatterv elkészítését jelenti, melynek szabályoznia kell a régió nyomtatott kiadványainak, internetes megjelenésének és vásári standjainak vizuális jellemzıit. Az arculatterv definiálja többek között az alábbiakat:
színek
grafikai elemek
textúrák (pl. kiadványok háttérmintázata)
tördelési szabványok
betőtípusok és -méretek
fotók stílusa (klasszikus, fiatalos, bizarr stb.)
fotók tónusa, színvilága
képfeldolgozási normák (pl. antikolás, szemcsézés, elmosódás stb.).
Az arculatterv a nyomtatott kiadványok, nyomtatott reklámanyagok, plakátok, poszterek, stand-dekorációs elemek valamint az internetes honlap, hírlevelek és még a névjegykártyák, levélpapírok formájában is egységesen meg kell jelennie. Fontos, hogy az arculatterv (pontosabban a vizuális stratégia) érvényességi idıtartama alatt a meghatározott szabványok következetesen és kizárólagos jelleggel alkalmazásra kerüljenek. Rendkívül zavaró például, ha már a különbözı nyomtatott kiadványok között sincs vizuális összhang (mint az jelenleg sajnos jellemzı a nyugat-balatoni térségre). Javaslat: a kiadványok szerkesztéséhez egy-egy évre kellene pályáztatni, hogy az összes, az adott évre vonatkozó kiadvány egy cég készíthesse el. Így lehet biztosítani, hogy a kiadványok arculata egységes legyen.
48
3.10.2 Versenysemleges piacrajutás biztosítása A kialakított termékek és szolgáltatások megismertetésérıl mindenképpen gondoskodni kell. Mivel maga a Nyugat-Balatoni Régió egy komplex turisztikai termék, annak egyedeit nem szabad külön-külön értékesíteni, hanem egységesen kell megjeleníteni. A térségbe érkezı vendégek nagy része több napra (akár hetekre) érkezik, illetve akadnak közöttük visszatérı vendégek is, akik több éve rendszeresen látogatnak a régióba. Ezrét szem elıtt kell tartani, hogy a hozzánk érkezı turista várhatóan több és többféle szolgáltatást vesz igénybe, többféle terméket kipróbál a térségben, valamint igénye van a változatos szórakozási, kikapcsolódási lehetıségekre. Vonzó célpontként tehát akkor tudjuk megjeleníteni elıtte a régiót, amennyiben megismerheti az ott található lehetıségeket, és alkalma van azok közül akár többet is kiválasztani. A versenysemlegesség biztosítása a Kht lényeges feladata, azonban mindez nem könnyő, ha számításba vesszük, hogy a szolgáltatók leginkább a saját hasznukat nézik, és abban érdekeltek, hogy a Kht-n keresztül a lehetı legtöbb helyen jelenjenek meg név szerint. Bár már látszik a fejlıdés, de még mindig ritka az a gondolkodás, hogy a turisztikai szolgáltatók összefognak, és versenytársak helyett együttmőködı partnerként kezdik kezelni egymást. Ez biztosítja ugyanis az egységes fellépést, és így nagyobb vonzerıt jelentenek a turisták számára, mint egy-egy önállóan megjelenı szálloda vagy étterem. A régiónak a versenysemleges piacra juttatása még mindig szemléletbeli kérdés, melynél a pénz is fontos szerepet játszik. A vásári megjelenések és kiadványok tele vannak egyedi cégek, szolgáltatók reklámjaival, hiszen a tagok ezt várják el, és a Kht. kénytelen ennek eleget tenni. A források szőkössége miatt ez jelenti jelenleg az egyetlen megoldást. Mindez árt a régió egységes megjelenésének, valamint nem biztosítja minden térségi vállalkozás egyenrangú, kiegyensúlyozott megjelenését, és így – aki Kht tag – versenyelınyökhöz juthat más szolgáltatókkal szemben. A versenysemleges piacra jutás feltételeit a következı helyszíneken, fórumokon kell biztosítania a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht-nak: Kiállítások, vásárok: az invitatív kiadványon, és a Travel Magazin-on keresztül megoldott. Ezekben a kiadványokban csak azok lehetnek jelen, akik a megjelenést valamilyen módon támogatták. -
-
Térségi kiadványok: szintén a Kht támogatói számára Honlap: minden térségi vállalkozás jelen lehet rajta, szolgáltatásokkal, programokkal Tourinform iroda: szállásajánlás elsısorban a Travel Magazinban szereplı szállásadóknak Rendezvények: rendszerint csak Kht tagok vesznek részt, ha a Balatoni Regionális Projektiroda részt vesz a szervezésben, akkor más régiós szolgáltatók is lehetıséget kapnak Média megjelenés, hirdetés, reklámok: szintén elsısorban Kht tagok kerülnek sorra
49
Ezeken a helyszíneken biztosítani kell, hogy a régió minden egyes szolgáltatója, turizmusban érdekelt vállalkozása és önkormányzata azonos súllyal és mértékben jelenhessen meg, és ne tudjon versenytársaival szemben semmiféle versenyelınyt kialakítani a Kht. segítségével. Mindez csak úgy valósítható meg, ha nem engedjük a túlzott egyéni megjelenést a regionális egységes megjelenés és arculat rovására. A versenysemlegesség a Kht tagjai között értendı. A régióból csak az jut megjelenéshez, aki azt anyagilag támogatta is. Tehát mindenki hozzájuthat ezekhez a marketingeszközökhöz, mindenkinek lehetısége van a részvételre. Van, aki él ezzel a lehetıséggel, van aki nem.
3.10.3 Információs hálózat fejlesztése A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. számára jelentıs problémát jelent, hogy a térségen belüli információáramlás gyenge, nem képes megfelelı mértékben feldolgozni a beérkezı információkat, illetve nincs hatékony marketing információs rendszere. Emiatt a térségi információk feldolgozása, az egyes szereplıkkel történı kapcsolattartás, valamint a külsı és belsı marketingkommunikáció esetlegessé és szervezetlenné válik. Az elızı marketingtervben vázolt MIR – Marketing Információs Rendszer ennek a hiányosságnak az ellensúlyozására készült. Megvalósításra nem került, ugyanis az ebben megadott eszközök, mint pl. a marketingfigyelı rendszer, gyakorlatilag nem végrehajthatók. A Kht-nak nem áll rendelkezésre sem elegendı pénz, sem elegendı személyzet, hogy figyelemmel kísérjék a napi változásokat. Ugyanez a helyzet a marketingkutató rendszerrel. Az adatok folyamatos győjtése, turistáktól begyőjtött vélemények elemzése szintén idıés költségigényes, amelyre nincsenek források. Kevésbé költségigényes az internet, melynek szerepe napjainkban nem elhanyagolható tényezı és jelentısége egyre növekszik. Gondoljunk csak egyegy fórum népszerőségére, ahol olyan témák is napirendre kerülnek, amelyekben nyíltan kifejtik véleményüket egy-egy szolgáltatással, szállodával, étteremmel kapcsolatban a fórumozók. Ezeknek a fórumoknak hatalmas visszhangja van, nem ritkán még televízió is utánajár egy-egy esetnek. Ma már nem az a kérdés, hogy kell-e honlap egy városnak vagy régiónak, hanem hogy az milyen legyen. A Nyugat-Balatoni régió honlapja a megtalálhatóság szempontjából megfelelı, tartalmilag azonban hiányos, ezért több szempontból is célszerő lenne megújulnia. Egy turisztikai honlapnak marketingszempontból a következı funkciókat kell betöltenie:
imázs-közvetítés – a honlap a legolcsóbb kiadvány és egyúttal a legtöbb helyre eljutó is, tehát különös figyelmet kell fordítani arra, hogy méltó „kirakata” legyen a régiónak;
a tematizált kínálat megjelenítése – a különbözı témákat látványosan be lehet mutatni egy összegzı oldalon, ami mögé korlátlan számú részletezı oldalt főzhetünk, vagyis a témák rugalmasabban alakíthatók, mint a nyomtatott kiadványok esetében; 50
foglalási központ – a honlapot fel lehet használni arra, hogy rajta keresztül elérhetı és értékesíthetı legyen valamennyi szálláshely a térségben, még a magánszállásadók férıhelyei is; az ehhez szükséges szoftveres háttér egyszeri nagyobb beruházást igényel, amely hatékony marketing mellett középtávon megtérül;
eladásösztönzés – a honlapon dinamikusan megjeleníthetık a régiós szolgáltatók aktuális ajánlatai, akciói, mégpedig a lehetı legpontosabb idızítéssel;
közönségszolgálat – a honlapon hozzáférhetıvé tehetık és naprakészen tarthatók a vendégek számára fontos információk a menetrendektıl kezdve a rendezvénynaptáron át az idıjárási adatokig;
piackutatás – a honlap lehetıvé teszi az on-line vendégelégedettségmérést, mégpedig a szállodákban használatos szobai kérdıíveknél részletesebben és automatikus adatfeldolgozást végezve; a rendszer elvileg bármilyen szolgáltatás megítélését képes mérni.
A nyugat-balatoni régiónak tehát egy olyan honlapot kell létrehoznia (a jelenlegi megújításával vagy új projektként), amely tartalmilag, technikailag és esztétikailag egyaránt a térséghez méltó színvonalat képvisel, és amely képes betölteni a felsorolt funkciókat. Hosszabb távon a honlapnak kell a régió elsı számú marketing-eszközévé válnia. A honlap kialakításával és az internetes jelenléttel kapcsolatban figyelembe veendıek még az alábbiak is: A honlapnak megjelenésében és tartalmában igazodnia kell a nyomtatott kiadványokhoz. Célszerő a grafikussal megterveztetett egységes arculatterv alkalmazása. El kell érni, hogy a honlapra a lehetı legtöbb hivatkozás mutasson. Ez nemcsak a hivatkozást tartalmazó honlapokról való elérést szolgálja, hanem a keresıprogramokkal történıt is (a Google a hivatkozások száma alapján rangsorolja a honlapokat). A hivatkozásokat egyes honlapokra csak kölcsönösség esetén helyezik el, másoknál elég a tematikus megfelelıség. A megújult honlap elkészültekor célszerő tartani egy kisebb bevezetı kampányt, melynek során néhány nagyobb terjedelmő cikkeket kell elhelyezni a regionális és tematikus honlapok hírrovataiban. 3.10.4 Kontrolling A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. eddigi tevékenységével kapcsolatban a megkérdezett partnerek pozitívan nyilatkoztak. Az elmúlt két évben a térségi marketingmunka elsısorban a vásárokon, kiállításokon való részvételben, valamint kiadványokban realizálódott. Az információáramlást a
51
megkérdezettek kielégítınek tartják. Többen kifogásolták viszont, hogy nem megfelelı a marketingmunka ellenırzése, az eredmények visszacsatolása, így nem látható tisztán, hogy a kitőzött célokból mi valósult meg, és mi nem. A marketing kontrolling szerepe, hogy a stratégiai tervezési és operatív végrehajtási folyamat során a folyamatok tervezéséhez és a döntéselıkészítéshez szükséges információkat győjtse, ellenırizze és továbbítsa a megfelelı döntési szintekre. Ezáltal biztosítja a folyamatos visszacsatolást az egyes szakaszok között. A marketing-kontrollingnak kettıs célja van; egyrészt elemzi a korábbi döntések és végrehajtásuk hatékonyságát, másrészt újabb döntések elıkészítéséhez alkalmas információkat biztosít. Az egyes célok, programok megvalósulását számos tényezı befolyásolhatja. Az ellenırzés szükséges abból a szempontból, hogy az egyes feladatok végrehajtásának sikerességét vizsgálja, másrészrıl pedig ezt összeveti az elérendı célokkal. Lehetséges, hogy kiderül, a megvalósított feladat nem vonja automatikusan maga után az elérendı cél megvalósulását, ez esetben újabb feladatokat kell meghatározni. Kiderülhet, azonban az is, hogy a környezeti tényezık változása folytán már nincs is szükség egy adott feladat végrehajtására, mert az aktualitását vesztette. Ezen kívül a kontrolling rámutathat a stratégia hibáira, megvalósíthatatlan elemeire, illetve hibás eszközeire is. A kontrolling feladata, hogy bizonyos idıközönként ellenırizze a stratégia megvalósulását, és ahol szükséges, ott módosításokat javasoljon. Alapja, hogy folyamatosan összehasonlítja a tény és tervadatokat, ezáltal rugalmas stratégiakövetésre nyújt lehetıséget. Akkor a leghatékonyabb a kontrolling, ha a vizsgált adatokat számszerősíteni és összehasonlítani is lehet, ezért fontos, hogy elıre meghatározott mutatószámokat vizsgáljon, és a vizsgálatokat rendszeres idıközönként és folyamatosan (több éven keresztül) végezze. A legfontosabb vizsgálati mutatók: Kommunikációs és PR tevékenység vizsgálatához: Kiemelt jelentıségő rendezvények és látogatóik száma Médiamegjelenés száma (külön-külön vizsgálva országos/regionális és nemzetközi szinten 1000 fı elérésének költségei (CPZ) Idegenforgalmi fejlesztés vizsgálatához: Vendégek száma Vendégéjszakák száma 1 fıre jutó költési mutatók vendégéjszakánként Idegenforgalmi adóbevételek nagysága Marketing célú kiadások nagysága A térség vonzerejének vizsgálatához: Letelepedı vállalkozások, beruházások száma Új munkahelyek száma Vándorlási különbözet Gyermekszületések és házasságok száma
52
Ezeket a mutatókat térségi szinten évente legalább 2 alkalommal szükséges vizsgálni (pl. két félévre vonatkozóan, vagy a szezon elıtt és után). A vizsgált mutatók akkor értelmezhetık, ha legalább 3 év vizsgálatait lehet tendenciaszerően megjeleníteni. Ezekbıl az adatsorokból, valamint a kérdıíves kutatások eredményeibıl érdemes lenne egy éves turisztikai eredmény-kimutatást készíteni minden év október-novemberében, amibıl a következı évre vonatkozó feladatokat és teendıket pontosítani, korrigálni lehet. Emellett a kontrolling következetes alkalmazása lehetıvé teszi annak meghatározását, hogy mennyire hatékony a marketingre fordított költségvetés, illetve célszerő-e ennek módosítása (például nagyobb költségvetéssel jóval eredményesebb lehetne). A hosszútávú elemzésekbıl kiderül az is, hogy melyek a leghatékonyabb marketing eszközök, és mik azok, amelyek nem érik el a kívánt eredményeket. Ehhez azonban konzekvensen kell követni a kontrolling folyamat logikai sorrendjét. Ahhoz, hogy a Kht tagoknak és kívülállóknak is meggyızı információkat szolgáltasson a társaság mőködésérıl, és a marketingmunka folyamatos alakításához hozzájáruljon, szükség van megfelelı mennyiségő és minıségő információkra. Az ellenırzésnek az a célja, hogy rávilágítson a hibákra, a megoldandó problémákra valamint a sikertelenség okaira. A kritikát, vagy a negatív eredményt nem támadásnak kell felfogni. Az építı jellegő észrevételek, és az eredmények kiértékelése a leghasznosabb fejlesztési eszköz a marketingcélok elérése érdekében. A korábban bemutatott vizsgálati mutatószámok pozitív tendenciát jeleznek, a Kht. térségi marketing tevékenységében már elkönyvelhet sikereket is. Ez meg fogja gyızni a szakma ma még szkeptikus tagjait is a regionális marketing szükségességérıl.
3.11 Operatív marketingterv A következıkben részletesen összefoglaljuk, hogy mik azok a feladatok, amelyek megtétele elısegítheti a Nyugat-Balatoni régió turizmusának fellendülését. Az alábbiakban pontokra lebontva tárgyaljuk, hogy véleményünk szerint hol és min kellene változtatni és mit kellene fejleszteni. A jövıre nézve elıszöris javasoljuk egy átfogó, régiós vonzerıleltár létrehozását. 3.11.1 Szálláshely A régió fogadóképességének növelése érdekében elengedhetetlen a minıségi, színvonalas szálláshelyek megléte. Hiába jönnek ide a turisták, ha nincs megfelelı szálláshely-kínálat a térségben. Szükséges lenne a fizetıvendéglátás átstrukturálása, ami annyit jelentene, hogy a kevésbé színvonalas szálláshelyeket meg kellene szüntetni. Fontos lenne egyfajta minıségbiztosítási rendszer – lehetıleg olyan, amely megfelel az uniós elvárásoknak – bevezetése. Az önkormányzatok is támogathatnák azokat a szálláshelyeket (például adókedvezménnyel), amelyek megfelelnek bizonyos minıségi feltételeknek, elvárásoknak.
53
A minıségi szálláshelyek kialakításánál a következı beruházási lehetıségeket kellene közelebbrıl figyelembe venni: Keszthelyen legfontosabbak a már említett SCD-beruházás, a Libás térség szálloda- és apartmanberuházásai, és a hévizi angolnás helyén létesítendı ötcsillagos szálloda. Rendezni kellene a két, balatonparti szálloda, a Hullám és a Balaton helyzetét, illetve a fizetıvendéglátó szolgáltatások minıségét. Hévízen szálláshelytúlkínálat van, így szálláshely-bıvítés nem szükséges. Gyenesdiáson tervezett egy négy vagy ötcsillagos szálloda építése (min 100120 szoba 200-250 férıhely), amelyhez azt kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó, pihenést és üdülést szolgáló egységek is tartoznának. Mindez az algyenesi strand és horgásztanya közelében valósulna meg. A Diási strand és vitorláskikötı közelében wellness-panziók építése is tervben van. Általánosságban elmondható, hogy a Nyugat-Balatonon, elsısorban a tó partján szükséges a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése. Sokat beszélnek a falusi turizmusról. Sajnos, mint említettük, a régióban nincsen igazi „falusi turizmus”, nincsenek olyan szálláshelyek, ahol a városlakó megismerkedhet a falusi élettel: milyen, amikor reggel trágyát kell hordania az istállóból, vagy a tyúkok alól kiszedni a tojást, kenyeret dagasztani, kemencében rétest sütni, - tehát nem kóstolhat bele ezekbe a régi, falusi mindennapokba. Pedig a falusi turizmusnak ez lenne a lényege. Lehetıvé kellenne tenni, hogy a vendég ilyen élményt szerezzen, és a városból, az irodából elmenekülve valami más, tıle szokatlan tevékenységet végezhessen. Elsısorban a háttértelepüléseken (Lesencék, Rezi, Várvölgy) turizmusában jelentene ez kitörési pontot.
3.11.2 Strandfejlesztések Nagy szükség van a strandok minıségének javítására, a meder kotrására (hogy ne legyen „iszapos” a víz). A strandokon a vendéglátóipari egységek tisztasága, megjelenése nem megfelelı (szemetes a környezet, a mőanyagtányérok és –poharak használata, „gagyi” benyomást kelt). Fontos lenne a strandok szerepének átértékelése: ne csak délelıttıl délutánig, napozásra, fürdésre korlátozódjon a szórakozási lehetıség, hanem este legyenek színvonalas programok. A keszthelyi strandok estére kiüresednek, holott nagyon alkalmasak lennének arra, hogy valamilyen rendezvénnyel odacsábítsák a vendégeket. További medencék építése is szükséges lenne (gyerekpancsoló, nagymedence, amit akár versenyek megtartására is lehetne használni.) Alkalmassá kell tenni a strandokat arra is, hogy rossz idıben is tartalmasan el lehessen tölteni az idıt (fedett medencék, élményfürdı, esetleg „téliesített” kabinrészek kialakítása, sportlehetıségek, szórakozóhelyek mőködtetése). Ez minden balatonparti strandra érvényes kívánalom.
54
3.11.3 Parti sétányok A vendégek visszajelzései alapján lehetıvé kellene tenni, hogy a Keszthelyi Balaton parton végig lehessen sétálni. (Távlati célként természetesen az egész Balaton-part körbejárhatóságát kell kitőzni, még akkor is, ha ez a jelen körülmények között kissé utopisztikusnak is hat). A parti sétánynak legyen hangulata, igényes zenével, kávézókkal. Keszthelyen a Hotel Via elıtt ki kellene szélesíteni a part menti utat, hogy a sétálók és a horgászok kényelmesen elférhessenek, ne kelljen mindig egymást kerülgetni, és legalább a Libás strandig sétányt kell kialakítani.
3.11.4 Termál- élményfürdı kialakítása Nagyban hozzájárulna a szezon meghosszabbításához, ha két település, Keszthely és Gyenesdiás, vagy akár Keszthely és Hévíz összefogna, és közös élmény- vagy termálfürdıt építene. A térségben, igaz már vannak élményfürdık (Zalakaros és Kehidakustány), de ezek, távolságuk miatt az autóval nem rendelkezı turisták számára csak körülményesen érhetık el tömegközlekedési eszközökkel. A szezonhosszabbításnak, illetve az idıjárás szeszélyeinek a kiküszöbölésére jelenleg ez a legalkalmasabb attrakció. Ma általánosságban elmondható, hogy azon települések, amelyek rendelkeznek fedett melegvizes fürdıvel, vonzóbbak a turisták számára.
3.11.5 Épített vonzerık A lepusztult épületek nem igazán jelentenek vonzerıt egy településnek sem. Elsıdleges fontosságú tehát, hogy ezeket az épületeket, tereket rendbe hozzák, felújítsák és új/megújult funkcióval lássák el, ami az itt élık és az idelátogatók érdekeit egyaránt szolgálja. Keszthelyen elsısorban a kastélyhoz tartozó Amazon Szálló állapotán és funkcióján kellene változtatásokat eszközölni. Az épület elég frekventált helyen van, jól láthatóan mindenki számára, aki a Sétálóutcát elhagyva a kastély felé veszi az irányt. Egy lóváltó állomásról, szállodáról szóló elképzelések (vendégek utaztatása postakocsival, mint a XIX. században) nagyon szépek, megvalósításukat támogatni kellene, mint ahogy a fenékpusztai kirándulóközpontról szóló elképzelések megvalósulása is a turizmust szolgálná (Festetics ménessel). A keszthelyi szabadtéri színpad és a sajtgyár épülete a város egyik szégyenfoltja. A szabadtéri színpadot lehetne eredeti funkciójában használni, mozinak, vagy nyári színházi elıadásokat tartani ott (a Kastély parkja helyett, ami szintén szép helyszín, de mégsem színház). Az elıadás hangereje biztosan nem zavarná a környéken élık nyugalmát. A keszthelyi Balaton parton álló két szálló, a Balaton és a Hullám jobb sorsra érdemes épületeire is figyelmet kellene fordítani. Szégyen lenne, ha ez a két szálloda teljesen az enyészeté lenne (amitıl a Balaton Szálló már nincs is messze). Nem lenne rossz gondolat, ha – tanulva a korábbi példákból, mi történik, ha az önkormányzat nagy értékő ingatlanokat ad el, amelyeket az új tulajdonos elhanyagol és pusztulni hagy, vagy nem megfelelıen hasznosít – a
55
város esetleg beszállna az épület felújításába, akár résztulajdonosként is. Így beleszólása lehetne abba, milyen célra és milyen formában használják fel az épületet, nem mellékesen pedig bevétele is lenne belıle. Az elıbbi példát támasztja alá a Sétálóutcában álló volt Sirály étterem, valamint a balatonparti Halászcsárda pusztuló épületei. Az önkormányzat megfelelı kommunikációval (esetleg idıben városi védelem alá történı helyezéssel) ösztönözze a tulajdonosokat, hogy az adott épület funkcióját ne változtassák meg. Ebben az esetben nem fordulhat elı az, mint ami a Gösser-rel is elıfordult, hogy az épület a patinás étterem helyett élelmiszerboltnak ad helyet. Ugyanilyen rossz állapotban van a Helikon parkban található kézilabdapálya. Ezt is fel lehetne újítani, és ki lehetne alakítani itt egy kisebb sportközpontot (tekepálya, görkörcsolya vagy gördeszka-pálya), akár osztrák mintára is. Azok a vendégek, akik 6 éjszakánál többet töltenek el Keszthelyen, és így a Keszthely Kártyára is jogosultak, ugyanezzel a kártyával a sportközpont szolgáltatásait is igénybe vehetnék, csekély térítés ellenében (Ausztriában ez a rendszer már mőködik, ott a helyi vendégek ingyen használhatják a szolgáltatásokat). Keszthelyen (akár Hévízzel közösen) szintén ki kellene alakítani sétautakat, a fontosabb épületek, múzeumok megjelölésével. A látnivalókhoz kirakott táblák minden lényeges információt tartalmazzanak az épülettel, stb. kapcsolatban (építés éve, ki lakott itt, mirıl volt nevezetes, stb.). Természetesen errıl katalógus is kiadásra kerül – térképpel – a városnézı séta leírásával. Így az ideérkezı vendég idegenvezetı igénybevétele nélkül, önállóan fedezheti fel a Balaton fıvárosát. A programok szempontjából (is) viziszínpad megépítése az öbölben javasolt. Pozitívumként említendı, hogy a környezı várak, várromok felújítása nagy léptekben halad elıre. Tátika, Rezi, Szigliget említendı itt példaként. Zalaváron kellene a bazilikát jobban kiépíteni, ismertetıvel, képekkel esetleg rekonstruálva az eredeti állapotokat, amivel így egy bejárható „makettet” kapnánk. Itt akár kiállításokat lehetne rendezni, de kiváló helyszín lehetne különbözı kulturális programoknak. A fenékpusztai római erıd romjaihoz (valamint a Festetics istállóhoz) kapcsolódva szintén lehetne – akár a szombathelyi Savaria Történelmi Játékok mintájára – egy hasonló rendezvényt kreálni (erre a közelmúltban volt már próbálkozás). Akár a gyenesdiási Nagymezı példáján, látogatóközpontot lehetne itt is kialakítani. Így nemcsak látnivalókat kínálnánk az ideérkezı vendégnek, hanem azokat mintegy csomagba ágyazva, a programokkal együtt élményt is nyújtanánk nekik. Érdekes a Keszthelyt Hévízzel összekötı villamosjárat elképzelése, amely már 1907-ben felmerült. Az ötlet jó és támogatandó is, de csak abban az esetben, ha a villamos mindkét irányban tud egyszerre közlekedni (kitérıkkel a megállókban), és nem a Sétálóutcán halad. Ellenkezı esetben lehetséges, hogy inkább lassítaná a közlekedést a két település között. A nagyszabású tervek a megvalósítást már 2008-ra teszik, ami kevéssé hihetı, tudván, hogy csak egy alig 5 km-es kerékpárút megépítése a két város között is majdnem tíz évet vett igénybe. Keszthelyhez kapcsolódva, a már létezı közlekedési koncepció
56
nyomdokain haladva elıször szezonális jelleggel (nyáron) a belvárosból ki kellene tiltani a gépkocsiforgalmat, akár egész napra, akár idılegesen csak (pl. napközben).
3.11.6 Természeti vonzerık A Nyugat-Balatoni régió változatos tájképével és természeti adottságaival, fekvésével ideális desztináció a turisták számára, utazzanak egyénileg, baráti társasággal vagy családdal. Ezeket az adottságokat jobban ki kell használni, és a fejlesztéseket a „lágy”, a fenntartható turizmus mentén elkezdeni illetve folytatni. Ez a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóságával közösen képzelhetı el. Egyik lényeges, megoldandó probléma a kerékpárút kijelölése a nemzeti parkon keresztül (Fenékpuszta-Sármellék között). Örvendetes lenne továbbá, ha a biciklisek mindenféle engedély nélkül el tudnának jutni a Fekete István emlékházig és Matula kunyhójáig a Diás szigeten, tehát legalább odáig ne legyen lezárt, szigorúan védett terület. A I. tározó melletti kerékpárúthoz is kellene egy kapcsolódó kerékpárút, mert ez csak önmagában van, nem kapcsolódik semmilyen más kerékpárúthoz. A túraútvonalak fejlesztése során két javaslatot tettünk, mindkettı az Európában legnépszerőbb, széles körben elterjedt kirándulási formát veszi alapul: a kerékpáros és a „bakancsos” turizmust. A kerékpározás, a fitness, a városnézés és a természetjárás egyik eszköze napjainkban egyre népszerőbb. Az emberek hétvégi programként és kirándulási lehetıségként tekintenek a kerékpározásra. A kerékpározás minden korosztály és edzettségi szint számára kínál valamit, és ezen kívül ideális családi sportlehetıség, ezen kívül jelentıs turisztikai lehetıség. Ahogy a kerékpározás népszerősége növekszik, úgy lesz mind fontosabb a természetben és a városokban húzódó kerékpárutak fejlesztése, karbantartása. Szintén egyre fontosabbá válnak a különbözı szintő és hosszúságú kerékpártúrák szervezése, mint például egy napos, vagy több éjszakás túrák. Az idıjárásálló felszerelés megjelenésével a kerékpáros szezon kitágult áprilistól októberig, míg a megfelelıen karbantartott és táblázott kerékpárutak azok hosszától függetlenül minden idegenforgalmi terület számára extra vonzerıt jelentenek. A Nyugat-Balatoni régió adottságaira alapozva egy kerékpáros mintarégiót kell létrehozni. Elıszöris fel kell térképezni a térség lehetséges kerékpáros túraútvonalait, ezekre túrajavaslatot összeállítani. A már meglevı kerékpárutakra, kerékpározásra alkalmas harmadrendő utakra alapozva fejleszteni kell a kerékpáros infrastruktúrát. A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht által kiadott „Kerékpártúrák” címő térkép már tartalmaz öt túrajavaslatot, amely felöleli gyakorlatilag az egész régiót, Zalaszentgróttól a Kis-Balatonig és Zalakarosig bezárólag, ezt lehetne kiindulási alapként alkalmazni. A legtöbb út biztonságos kerékpárosok számára is, de ezek felülvizsgálata szükséges. Meg kell oldani egy, Fenékpusztát Sármellékkel összekötı kerékpárút megépítését (amely a kerékpárosokra életveszélyes 76os fıutat váltja ki). Új összekötı utak megépítése is szükséges lenne (Sármellék-Szentgyörgyvár: híd; vagy a Tátika-Sarvaly közti erdei út
57
kerékpározhatóvá tétele), ennek eredményeképpen pedig új túraútvonalakat kell kidolgozni. Fel kell mérni, mely utakat lehet kerékpározásra használni, és a már meglévı, valamint az újonnan nyert eredmények alapján egy profi kerékpáros térkép/kiadvány elkészítése lenne szükséges. Természetesen gondoskodni kell a már meglévı utak karbantartásáról (aszfalt állapota, kaszálás az út mellett, egyértelmő jelölések, kitáblázottság). Kerékpáros pihenıhelyeket kell kialakítani, kerékpárosbarát vendéglátóhelyeket kijelölni és ezekrıl a szolgáltatásokról egy katalógust összeállítani. A katalógusnak (a magyar mellett legalább angol és német nyelven) tartalmaznia kell a legfontosabb tudnivalókat (kerékpárosokra vonatkozó szabályok, elıírások, fontos telefonszámok, milyen feltételekkel lehet vonaton, hajón kerékpárt szállítani, esetleg ennek a költsége, programok, látnivalók és egy kis történelem), a kerékpárosbarát szállások, vendéglátóhelyek listáját, kerékpárszervizek címeit, kölcsönzési lehetıséget, stb. A katalógus tartalmazzon túrajavaslatokat, pontos útleírással, a túra hosszának, valamint a szintkülönbségének megjelölésével, kicsi, de egyértelmő térképpel (esetleg, ha valaki GPS-szel van, az érdekesebb látnivalók szélességi és hosszúsági fokainak megadásával – ez alapján megtalálni valamit igen nagy élmény számukra.) Ez gyalogos turistákra is vonatkozik), illetve további megjegyzésekkel. Természetesen a legközelebbi Tourinform iroda címe sem maradhat le. A javasolt útvonalak bármilyen hosszúak lehetnek. A különbözı hosszúságok különbözı célcsoportok számára jelentenek vonzerıt. Az egyszerőség kedvéért itt most három úthossz típust különböztetünk meg. Természetesen különbözı célcsoportok esetén használhatunk más hosszt és sebességet): • • •
RÖVID TÚRA – 1 – 4 órányi utak NAPOS TÚRA – 1 napos túra (5 – 12 órányi kerékpározás) HOSSZÚ TÚRA – egy napnál hosszabb túrák – szükséges az indulási ponttól eltérı helyen található éjszakai szállás
A kerékpárosokat szabadidıs, sport és profi kerékpárosok csoportjába sorolhatjuk. Régiónk esetében a maximum egynapos túrák ideálisak, a szabadidıs és sport kerékpárosok számára. Csillagtúrákkal, egy szálláshelyrıl kiindulva akár egy hetet is el lehet a régióban tölteni. A profi kerékpárosok kevésbé érdekesek számunkra, ıket csak a teljesítmény érdekli, és nem foglalkoznak a régió természeti, kulturális értékeivel. İket inkább nagy tömegben, szervezett program (verseny) keretében lehetne elsısorban a régióba csalogatni. A térség még a sport kerékpárosoknak tartogat kellemes idıtöltést, akik érdeklıdnek a hosszabb túrák és a komolyabb kihívások iránt. A másik népszerő idıtöltés a túrázás. Bár a túrázók általában kevesebb pénzt költenek útjuk közben, mint az átlagos turisták, az idegenforgalmi ipar számos csoportja hasznát látja a turizmus e formájának: közvetve, hiszen a séta vonzza az embereket, hogy megálljanak bizonyos helyeken (étterem, kemping, szálloda) vagy közvetlenül útbaigazításokkal, idegenvezetéssel, “sétacsomagok” készítésével és értékesítésével. A gyalogtúra iránt nagyon
58
sokan érdeklıdnek, túrázásban (és kerékpározásban is) pl. Hollandia az élen jár. Túrázásra a Keszthelyi hegység erdei erre is nagyon alkalmasak. Az erdei kerékpárutakat gyalogos túrázásra is lehet használni. Természetesen itt is szükséges az utak karbantartása, jelölése, valamint egy kiadvány elkészítése túraleírásokkal (a kerékpáros kiadvány mintájára). Nyugat-Balatoni sétakörút Nemcsak túraútvonalak elkészítése javasolt, hanem – az idısebb korosztályra vagy a családokra, egész pici gyerekekkel, tehát a nem profi túrázókra is gondolva – sétautak kijelölése is javasolt. Az egyik a vízparton vezetne, közvetlenül a Balaton mellett, a parton (ehhez természetesen alapfeltétel a tó ill. a régió nyugati részének körbejárhatósága). A sétaút úgy lenne kialakítva, hogy a túrázónak folyamatos rálátása legyen a vízre. Az út nemcsak a parton vezetne, hanem néhány helyen, stégeken például benyúlna a víztükör fölé is, ahol kis pihenıhelyek vannak kialakítva. A pihenıhelyek kialakítása is oly módon történne, (akár a vizen, akár a szárazföldön) hogy onnan a vendég zavartalanul gyönyörködhessen a tájban. Lehet a pihenıhelyhez valamilyen legendát szıni, egy történetet, létezı vagy kitalált személyrıl – mindegyiknek saját hangulatot kell adni. Fontos még, hogy a sétautak jól kitáblázottak legyenek, a vendéget minden szükséges és fontos információval ellássa, természeti, történelmi, építészeti, szórakozási, stb. szempontból érdekes területen helyezkedjen el, megfelelı hosszúságú legyen (se túl rövid, se túl hosszú, vagy lehessen kombinálni a túra megszakítása esetén), és tömegközlekedéssel vagy egyénileg könnyen megközelíthetı legyen. Ez az útvonal egészen a Szépkilátóig vezetne. Onnan közvetlen összeköttetés lenne a panorámaútvonalon a Bece-hegytıl a Keszthelyi hegység peremén – érintve a kilátókat (Garga-hegyi, Kitaibel, Festetics kilátók) vissza Keszthelyre. Természetesen szükséges ennek az útvonalnak a kitáblázása, jelölése. Az útvonalról csodálatos panoráma nyílik a Balatonra és a hegyekre, az út mentén pedig az ıstermelıknél borokat lehet kóstolni és vásárolni. A két útvonal összeköthetı, így az egész egy összefüggı rendszert alkotna. A sétautakra egy érdekes variációt találtunk Németországban: „Barfußpfad”, vagy mezítlábas sétaút. A vendégek mezítláb különbözı fajtájú utakon mehetnek, kerek kavicsok, moha, iszap, patakmeder, stb. A sétányt úgy kell kialakítani, hogy visszatérjen a kiindulási pontra. Útközben át lehet kelni egy patakon átívelı gázlón is, kötélhágcsó segítségével. A sétányon különbözı állomások vannak beiktatva, ahol ügyességi játékokat lehet kipróbálni (természetesen csak lábbal). Mivel a sétaút a wellness, a kúra elemeivel is összekapcsolható (pl. Kneipp-taposó), ezért felépítése Hévízen vagy közelében a lápterületen javasolt. A túrázást össze lehetne kötni például ismeretszerzéssel. A keszthelyi egyetem Kertészeti Tanszékével együttmőködve (akár többnyelvő) vezetett gyógynövénytúrákat lehetne kínálni a vendégeknek, amit esetleg egy teázással lehetne összekötni. Összességében célul kell kitőzni, hogy az egyes településeket sétautak kössék össze. Egyszóval meg kell teremteni a régió „körbesétálhatóságát”.
59
Felelısık: önkormányzatok, Turisztikai Egyesületek, Nemzeti Park, Természedvédelmi Egyesületek
Balatonfelvidéki
3.11.7 Programok Mint az elején említettük, Keszthely nem rendelkezik nemzetközi érdeklıdésre számot tartó programkínálattal. Minden településen kellene lennie legalább egy nagyobb szabású rendezvénynek (pl. vitorlás-, vagy kerékpárosverseny, kulturális fesztivál – zene, tánc). Ezek megszervezése a helyi kulturális intézmény feladata, a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. nem foglalkozik programok szervezésével. Keszthely 2006-ban elnyerte a Kultúra Magyar Városa címet. Ezért kiemelten fontos, hogy legyenek színvonalas, kulturális programok. Azonban azt a tényt is figyelembe kell venni, hogy ide a vendégek nyaralni, szórakozni is jönnek, ezért a könnyedebb mőfajnak is teret kell engedni. A fesztiválok idején legyen a városnak igazi fesztiválhangulata, plakátokon hirdetve, rádióban, stb. A könnyedebb programokat ki kell vinni a szabadba (sétálóutca, Balatonpart, zenepavilon, strand) a vendég nyáron nem szívesen ül be egy zárt helyiségbe. A kulturális élet fellendítése érdekében mindenképpen javasolt Keszthelyen a mozi üzemeltetése – akár Art mozi formájában, ahol olyan filmeket is vetítenének, amelyeket nehéz megszerezni, ritkaságok. Akár feliratosak, így a német/angol nyelvő publikumot is be lehetne csábítani. Esetleg lehetne bizonyos témák köré filmfesztivált szervezni. Mindezek a programok, lehet, sıt biztos, hogy csak egy szők réteg igényét elégítené ki, és nem kecsegtetne hatalmas haszonnal, de növelné a vendégek komfortérzetét, és az is lehet, hogy szívesen el is látogatna oda. Jó kezdeményezésnek tőnik az Ír-Magyar Baráti Társaság július utolsó hétvégéjére szervezett Kelta Fesztivál. Lehetıséget kellene adni ismeretlen zenekarok, együttesek számára, hogy akár a Balatonparti színpadon, akár a sétálóutcában nyáron fellépjenek, ezzel csábítva a közönséget táncolásra, éneklésre. A fellépésük természetesen ingyenes lenne, és a területfoglalásért sem kellene fizetniük, a vendégek szórakoztatásáról viszont ingyen gondoskodnának. Többet kellene törıdni azzal, hogy a programok látogatása a vendég számára tervezhetı legyen. A Keszthelyi ill. régiós programfüzetnek az éves programmal (három nyelven!) legkésıbb az Utazás kiállításra össze kell állnia. Gondoskodni kell éves szinten visszatérı programokról, amelyek biztosan megrendezésre kerülnek. A vendégösszetétel miatt olyan programokat is kell szervezni, amelyeknél a nyelvtudásnak nincs jelentısége (kamarazene, tánc), tehát nem színházi elıadás vagy próza. Felelıs: Keszthely önkormányzat, Goldmark Károly Mővelıdési Központ
60
3.11.8 Marketingeszközök Az elızıekben tárgyaltuk már az internet fontosságát. A www.west-balaton.hu oldal fejlesztése éppen emiatt kiemelkedı fontosságú feladat. Az érdeklıdık itt tölthetnek le maguknak ajánlatot, és ugyanakkor foglalási központként is funkcionálna. A honlapon mindig friss információk jelennének meg, heti bannerek, akciók, szolgáltatáscsomagok – szállás, programok, kirándulások. A vendég minden információt meg kell, hogy találjon az oldalon. Egy adott idıszakra és adott településre vonatkozóan rákereshet szállásra, programra, rendezvényre, kirándulásra, túrára, stb. Ha igényli, ezek alapján összeállíthat magának egy kész csomagot, amelyet a rendszeren keresztül le is foglalhat automatikusan az egyes szolgáltatóknál (pl. szállást, vagy valamilyen programra belépıjegyet). A rendszer kiszámítja az árat. Természetesen a kész csomagot ki is lehet majd nyomtatni. Továbbfejlesztett változatánál pedig a megadott bankszámlaszámra a kiválasztott szolgáltatások ellenértékét át is lehet utalni, a jegyet/vouchert pedig a vendég az otthoni számítógépén ki is nyomtathatja. Ez nagyban megkönnyítené a nyaralás tervezhetıségét és kiszámíthatóságát. A rendszer mőködıképességének természetesen elıfeltétele, hogy az információkat (árak, programok, szobák foglalhatósága, stb) rendszeresen frissítsék. Erre minden településen ki kell jelölni egy felelıs személyt, aki csak ezzel foglalkozik. Továbbá meg kell oldani azt is, hogy a rendszer képes legyen nyilvántartani, hogy mekkora az érdeklıdés a régió iránt, az oldalt hányszor látogatták meg, és ebbıl hányszor realizálódott tényleges foglalás. Fontos emellett még, hogy a honlapot könnyen meg lehessen találni a különbözı keresıkön keresztül (Google, Yahoo, stb). Ezzel hosszabb távon a régió honlapja akár elsı számú marketingeszközzé is válhatna és kellene is válnia. A turizmus szempontjából eddig kihasználatlan testvérvárosi kapcsolatokat is kiválóan lehetne kamatoztatni, például kölcsönös hirdetési lehetıség egymás újságjaiban, elsısorban Boppard-dal, német nyelvterületrıl, de a lengyel, cseh és szlovák testvérvárosok újságjaiban is érdemes ezzel foglalkozni. Nem beszélve a legújabb kapcsolatról, a törökországi Antalya-val. Fontos lenne még, hogy a partnervárosok információs irodáiban és az internetes honlapjukon a Keszthelyi és térségi programajánlatok elérhetık legyenek. Fontos a térségbe érkezı vendégek közvetlen tájékoztatása. Ez történhet újságokon keresztül. Erre kiváló lehetıség lenne a Monitor magazin, amelyben júniustól augusztus végéig színes hírek jelennének meg a régióról, programokról, német és angol nyelven. A helyi rádióban (Helikon Rádió, njoy) felolvasott német nyelvő híreknek is nagy sikere volt. Ezt szintén fel lehet használni a térségi programok népszerősítésére, a régió megismertetésére.
3.12 A Kht üzleti tervéhez kapcsolódó marketingtevékenység A www.keszthely.hu honlapról a sokkal inkább turisztikai – információs jellegő. A www.keszthely.hu egy országos rendszerben mőködik jelenleg, („utikonyv.hu”), ezért talán kevésbé rugalmas, mintha önálló rendszer lenne, viszont a keresımotorok
61
könnyebben „találják” meg így. A honlap elkészülte és feltöltése után a Kht feladata a turisztikai és információs oldalak frissítése, míg az intézményi, szolgáltatói oldalakat az intézmények és szolgáltatók – megfelelı hozzáféréssel ellátva – önmaguk frissítik, saját döntésük szerint, ezáltal sokkal élıbb, informatívabb oldal jön létre. Három éven belül szétválasztandó az önkormányzati és a turisztikai tartalom. Ez utóbbi a www.keszthely.info.hu honlapra fog felkerülni. Ez azonos rendszer alapján lesz kialakítva mint a www.west-balaton.hu weboldal, és így szervesen kapcsolódik a térségi turisztikai oldalakhoz. (Hosszabb távon a régióshoz is – www.balaton.info.hu ). Keszthely A/4-es prospektus: 2006 tavaszán jelent meg elıször ebben a formában, az Utazás kiállításon debütált, akárcsak idén. Nagyon fontos ez a prospektus, ugyanis a város nem létezhet megfelelı Keszthelyt ismertetı információs anyagok nélkül. Évente ebbıl minimum 10.000 db fogy el – takarékosan számítva. (A kisalakú prospektus nem fog újra kiadásra kerülni – a turisták körében nem volt túl népszerő, helyette az Infomap sorozatban készült térképet keresték.) A prospektust a Keszthely Kártyát kiváltók részére mindenhol – tehát szállodában, házaknál is – biztosítani kell. Keszthely térkép (kék): Jobban fogyott a vártnál, ez egyrészt annak köszönhetı, hogy a szállásadók szinte mindegyike elhelyezi a szálláshelyén – a Kht tagok számára ingyenesen biztosítjuk -, másrészt jelentısen növekedett a Tourinform iroda forgalma, és így többen kérték keszthelyi tartózkodásuk alkalmával is. A továbbiakban ettıl a térképfajtától is megválunk, ezt fogja felváltani egy A/3-as formátumú, tömbben kiadott, letéphetı, egyszer használatos térkép. Info Map térkép és attrakcióleltár sorozat A sorozat részeként Keszthely is bemutatásra került, egyik oldalán Keszthely, a másik oldalán a térség látnivalóival. Tekintve, hogy a turisták körében ez a legnépszerőbb információs anyag, ezért 2007-tıl folyamatosan kiadásra kerül. Keszthely kártya: Az elsı települési-turisztikai kártya a Balatonon, melynek lehetıségei még nincsenek teljesen kiaknázva. A kártyát a nagy szállodák rendszeresen igénylik, a magánszálláshelyeken nem elégséges a terjesztése. Study tour-ok: Az elkövetkezı idıszakban, mint eddig is a külképviseletekkel és egyéb túraszervezıkkel közösen tervezzük a study-tour-ok megszervezését, mivel véleményünk szerint – a road show-k mellett – ez az egyik leghatékonyabb módja a pozitív médiakampánynak. A vállalkozók térítésmentes szolgáltatásokkal támogathatják a tanulmányutakat, és ezen keresztül magukat is bemutathatják. A study tourokat célszerő a kínálatnak megfelelıen tematikus rendszerben szervezni (tavasszal: Balaton, kerékpározás, ısszel wellness-, illetve bor-, gasztronómia-, konferencia-, ökoturizmus- study tour, stb). Szakmai vásárok: A vásárok kiválasztása négyféle szempont alapján történik: - Hagyományos, reprezentatív vásárok, amelyeken „ott kell lenni”. Ilyen a WTM Londonban, az ITB Berlinben, valamint a müncheni, stuttgarti, prágai vásárok is.
62
-
-
Repülıgépes vagy buszos desztinációk, amelyek erıteljesebb marketinget követelnek, ahol régiónk ismertségét fokozni kell (Hamburg, Antwerpen, Dublin, Krakkó, Dánia Új, vagy eddig elhanyagolt piacokat megcélzó vásárok – Benelux-államok és Franciaország Road show-k, saját szervezéső, vagy nem kimondottan idegenforgalmi témájú vásárok, amelyekre elsısorban a reklám miatt van szükség. Nagy publicitást kapnak, a róluk írt cikkek figyelemfelkeltıek, esetleg a helyi televízió is közvetíti, ezért az ilyen rendezvényeknek a reklámértéke magas, viszont nem annyira költséges, mintha ki kellene fizetni a hirdetést a németországi médiában. Ezeken a rendezvényeken rendszerint partnerek, elsısorban szállodák közremőködésével veszünk részt, szervezı sok esetben a Magyar Turizmus Zrt. valamelyik külképviselete.
Korábban ezt a fajta szolgáltatást igényelték a vállalkozók a legjobban, ez az igény azonban – elsısorban a szállodák részérıl – jelentısen visszaesett. Az eddigi idıszak a vásárok szempontjából extenzív idıszak volt, lehetıség szerint több vásáron is részt vettünk. 2007-tıl már a szerzett tapasztalatok alapján jobban meg lehet ítélni, melyek azok a vásárok, amelyeken érdemes megjelenni. Ezek a tapasztalatok valamint a szállodás partnerek reakciói azt mutatják, hogy csökkenteni kell a vásárok számát, viszont ha megjelenik a Kht, akkor aktívabb részvétellel (pl. attrakciók). Már a jelenlegi marketingterv is csökkentett vásári költségekkel számol. A vásárokon az érdeklıdés mértékét legegyszerőbben a prospektusok fogyásán lehet lemérni. Minden egyes vásárról dokumentálni kell, hogy milyen prospektusból hány darab fogyott. Minden vásárról rövid beszámoló készül, amit archiválni kell. Az eddigi tapasztalatok alapján minél nagyobb egy vásár, annál átfogóbb információs anyagra van szükség. Legnépszerőbb kiadvány a Travel Magazin, a települési/vállalkozói prospektusok egyre inkább jelentıségüket vesztik.
Ajánlott 2008 évi vásári lista: 1. Központi MT Rt. vásárok: - Utrecht – Vakantie - Ferienmesse – Wien - CMT – Stuttgart - Pozsony – Slovakiatour - CBR – München - Holiday World – Praga - Brüsszel - Salon des Vacances - Lengyelo. Katowice – Globe - TT – Warso - Touristik – Lipcse - Németország, Hamburg – Reisen - WTM London - Belgium, Antwerpen – Vakantiesalon
63
2. Külképviseleti vásárok: NÉMETORSZÁG - Reise & Camping Essen - Reisen-Caravan-Freizeit Erfurt - Bäder- und Wellnessreisen Köln - Dresden Reisemarkt - Hannover ABF - Berlin Reisemarkt - Nürnberg, Freizeit - Saarbrücken AUSZTRIA - Linz Tourist - Ferien Plus – Graz - Linz – Bleib Gesund - Salzburg BELGIUM - Luxemburg LENGYELORSZÁG - Krakkó - Poznan SZLOVÁKIA - Kassa - Pozsony DÁNIA - Herming - Koppenhága ANGLIA - London, SPA
3. Magyarországi vásárok: - Utazás 2005 Budapest - Miskolc - Debrecen - Szeged - Kecskemét - Szolnok - Gyır A fenti vásárok ajánlott vásárok, ezek közül kell kiválasztani azokat, amelyeken a Kht részt akar venni. A növekvı spanyol és olasz beutazó turizmus miatt meg kell vizsgálni egy ilyen vásáron való részvétel lehetıségét.
64
Marketing terv aktualizálása, kontrolling: A jelenlegi marketingterv a 2008-2010 közötti idıszakot fedi le, de aktualizálása és a tervben foglalt kontrolling feladatok elvégzése minden évben szükséges, mivel folyamatosan vizsgálni kell, hogy a kitőzött célok milyen szinten valósulnak meg. 2010-ben pedig újabb marketingtervet kell Keszthely város turisztikai készíteni (2011-2013 közötti idıszakra). marketingtervének a térségi marketingterv szerves része kell, hogy legyen. Rendezvénytámogatás: alapvetıen csak azoknak a rendezvényeknek a szervezését vállaljuk fel, illetve mőködünk közre, amelyek az idegenforgalmi marketing és a vendégforgalom szempontjából lényegesek, és a terveink szerint nullszaldósak lesznek. A bevételek, szponzori díjak esetében elıre nem lehet pontosan tervezni, így e támogatásokra elkülönített összeg egyfajta kockázati alapot is képez. Támogatásra javasolt többek között a Sétáló utcai esték (több program lehessen), a motoros találkozó, Szabadtéri Nyári Színház, de néhány ezer forintos díjat a rendezvény sikere érdekében bármelyik keszthelyi rendezvényre fel kell ajánlani. Média, reklám, hirdetések: A várost érintı turisztikai sajtó és egyéb hirdetési lehetıségek a Kht. javaslatára kerülnek megrendelésre. Fontos, hogy a várost ismertetı anyagok minden színvonalas útikönyvben megjelenjenek. (pl. Irány Magyarország, Irány Balaton, Hungaro Guide, Kerékpáros útikönyv, stb.). A BRTPIvel közösen külföldi útikönyvek aktualizálása során a térségbe érkezı szerzı rendelkezésére bocsátjuk a legfrisebb információkat. Ez gyakorlatilag „ingyenreklám” a városnak és a régiónak. A sajtó esetében fontos a napi aktualitások megjelentetése, önkormányzati és vállalkozói oldalak összeállítása, ahol a turisztikai attrakciók mellé szolgáltatói ajánlatok is tartoznak. Jelen kell lenni az elektronikus médiákban is, a közszolgálati televíziót tájékoztatni kell a szezon fontosabb eseményeirıl (Itthon otthon van), valamint célszerő rendszeresen hirdetni az M2-n. Erısíteni kell a kapcsolatot olyan médiákkal, melyek mősorában útifilmek, élménybeszámolók, térségeket bemutató sorozatok szerepelnek, mint pl. a TV2 „Kalandjárat” c. mősora, a Duna TV Szerelmes földrajz sorozata, (ez utóbbi Keszthelyt már bemutatta, a Kis-Balatont és a Keszthelyi hegységet bemutató részeket 2007 nyarán forgatják), vagy az RTL klub „Menetrend” címő mősora.
Térségi és vállalkozói feladatok: Térségi honlap karbantartása, aktualizálása: A honlap turisztikai honlap, tematikában Nyárország, Fürdıország, aktív és kultúra témákat dolgozza fel. 2007-tıl üzemel az online szállásfoglalási rendszer is. A térségi weboldal egyben „ernyıként” is funkcionál, melyhez csatlakoznak a tagtelepülések honlapjai (az átjárhatóság már most biztosított, de csak Gyenesdiás honlapja kompatibilis). Nagy hangsúlyt kell fektetni a megjelenés fejlesztésére, internetes kampányokra, reklámokra. Fontos a keresıprogramokban való megjelenés. Szükséges a honlap folyamatos karbantartása és frissítése is, valamint a még hiányzó információk felvitele és a hirdetési felületek értékesítése. A jövıben a térségi honlapnak a legfontosabb marketingeszközzé kell válnia. Aktív A/4-es katalógus: a régió aktiv turizmusát népszerősítı kiadvány, túraútvonalakkal bakancsos turistáknak, kerékpárosoknak és lovasoknak. Ez szintén minden évben újra kiadásra kerül, három nyelven. 2007-ben külön kerékpáros
65
katalógus megjelentetését tervezzük, amelyben megtalálható lesz az összes lehetséges bringás túraútvonal. Aktív térkép: a katalógushoz tartozó, azzal színben, stílusban harmonizáló térkép, túraútvonalakkal és a térség legfontosabb látnivalóival Travel Magazin: a 2005 óta kiadásra kerülı térségi kiadvány összefoglalja a régió látnivalóit, programjait és szálláslehetıségeit. 2007-tıl csak azoknak van lehetıségük hirdetésre, akik partneri szerzıdésben állnak a Kht-val. A kiadvány egységes képet nyújt a térségi vállalkozásokról, konkrét információkkal. Megjelenési példányszám 55.000 db, négy nyelven (magyar, német, angol, lengyel), 2008-tól szlovákul is megjelenik. Fontos, hogy egy térségi kiadványban minél több település képviseltesse magát. A következı évek feladata, hogy a kiadványok készítésébe minél több önkormányzati és vállalkozó szereplıt bevonjunk, és minél szélesebb tartalommal tudjon megjelenni a térségi katalógus (a települések az ıket megilletı helyen és terjedelemben vegyenek részt benne). A szolgáltatói katalógust célszerő minden évben megjelentetni (lehet egyben térségi prospektus is), invitatív kiadványt elég 3-4 évente. Célszerő megtartani az eddigi szerkesztési formát (tükörszerkesztés); vagyis az egyik oldalról a Balaton – Nyárország kerül bemutatásra, a másik oldalról pedig Hévíz és a termálvidék. A további felosztás nem változik lényegesen, az egyes régiók általános ismertetıje ugyanúgy megtalálható, mint az idejutás lehetısége, valamint az egyes települések ismertetıje. A vállalkozói ajánlatok minden esetben az adott település után mutatkozhatnak be. Kötelezı elemeivé kell tenni az ajánlatoknak (nemzetközi tapasztalatok alapján): fekvés, férıhely, kategória, árlista. Ajánlott elemek: különleges szolgáltatások, kedvezmény, elérhetıség, hogyan kell rendelni, stb. Célszerő lenne az egyéb szolgáltatók listáját tovább bıvíteni (nemcsak szálláslehetıséggel). Azok a települések, amelyek nem rendelkeznek szálláshelymelléklettel, kirándulóhelyként mutatkozhatnak be. A településismertetık tartalmazzák az egyes települések rövid történetét, látnivalóit, attrakcióit, érdekességeket. Az adott településekhez hozzá kell rendelni kirándulóhelyeket, programajánlatokat is. Az adott településrıl az anyag összeállítása a település feladata, a Kht. csak módosítja a tartalmat, vagy formát. Néhány beutaztatással is foglalkozó utazási iroda is bekerülhet (pl.: Tensi Tours). Térségi DVD elkészítése: Ez a tematikus kiadványok alapján létrejött anyag multimédiás megjelentetése, a kornak megfelelı látványelemekkel, alkalmas lesz mind reprezentációs, turisztikai reklámhordozó célokra. Térségi fotó- és adatbank létrehozása: mind a honlap készítéséhez, mind a kiadványokhoz feltétlenül szükségesek, és alapvetık a kutatási tevékenységhez is. Az így létrejött anyagot a Kht. tagtelepülései számára díjmentesen biztosítjuk. Az adatbank fenntartásának költsége 80-100 ezer forint évente. Kutatási és elemzési tevékenység: 2008-tól külön tételként szerepel a költségvetésben ez a tevékenység, ekkortól kezdıdik a munka tényleges minıségi ellenırzése. (Vásári részvételek, kiadványok minısége és hatékonysága, vállalkozói partnerek elégedettsége, stb). Ezt a tevékenységet részben a Kht végzi, részben külsı cégekkel végezteti. Költségtakarékossági okokból célszerő a munkába diákokat, egyetemi hallgatókat
66
bevonni. A kutatásokhoz a fıszezon, a kiértékelésekhez az ıszi idıszak kedvezı. Az elkészült elemzéseket, kutatási anyagokat akár értékesíteni is lehet (vagy támogatást lehet kérni a készíttetésükhöz a szolgáltatóktól).
3.12.1 A Nyugat-Balatoni Térségmarketing KHT 2006-os év tény, 2007-es év üzleti tervtáblázata Bevételek I. Önkormányzati támogatások 1. Alsópáhok 2. Balatongyörök 3. Gyenesdiás 4. Hévíz 5. Keszthely 6. Rezi 7. Várvölgy 8. Vonyarcvashegy 9. Cserszegtomaj 10. Zalakaros 11. Balatonederics 12. Kehidakustány 13. Zalaszentgrót 14. Zalaszántó 15. Tapolca 15. Sümeg 16. Balatonberény 17. Balatonszentgyörgy Önkormányzatok támogatás össz. Tourinform iroda fenntartása Keszthely városmarketing
2007 terv
Önkormányzati bevételek összesen
22.150eFt 25.150eFt
27.650eFt
II. Vállalkozási bevételek 1. Vállalkozói marketing bevételei 2. Egyéb marketing bevételek 3. Vállalkozási tevékenység bevételei 4. Egyéb bevételek
13.500eFt 4.000eFt 1.000eFt 9.000eFt
15.000eFt 5.000eFt 1.500eFt 8.000eFt
Vállalkozási bevételek összesen
27.500eFt 28.500eFt
III. Civil szervezetek Hévízi Szobakiadók Szövetsége Hévíz Marketing Egyesület Gyenesdiás Turisztikai Egyesület
500eFt 350eFt 425eFt 1.000eFt 1.500eFt 200eFt 0 500eFt 0 675eFt 0 0 0
5.150eFt 8.000eFt 9.000eFt
900eFt 0 850eFt
2008 terv 550eFt 400eFt 500eFt 1200eFt 2000eFt 250eFt 200eFt 550eFt 0 750eFt 200eFt 200eFt 200eFt 0 0 0 200eFt 0 6.650eFt 8.500eFt 10.000eFt
14.500eFt 4.500eFt 1.500eFt 8.000eFt
800eFt 400eFt 800eFt
2009 terv 570eFt 420eFt 530eFt 1.350eFt 2.200eFt 250eFt 200eFt 600eFt 500eFt 850eFt 240eFt 250eFt 220eFt 200eFt 0 300eFt 300eFt 200eFt 8.650eFt 9.000eFt 10.000eFt
29.050eFt
800eFt 800eFt 800eFt
67
Keszthelyi Szobakiadók Szövetsége Vonyarcvashegy Egyesület Balatongyörök Egyesület Lesencék Non profit szervezet összesen áthozat
350eFt 550eFt 0
400eFt 700eFt 400eFt 200eFt
2.650eFt 3.700eFt
500eFt 800eFt 500eFt 250eFt 4.450eFt
0 Ft
Tervezett összes bevétel
52.300eFt 57.050eFt
61.140eFt
Tervezett marketing kiadások
30.600eFt
34.000eFt
36.700eFt
Tervezett mőködési kiadások
21.590eFt
23.050eFt
24.300eFt
Tervezett összes kiadás
52.190eFt
57.050eFt
61.000eFt
2007 terv
2008 terv 300eFt
1.000eFt 2.000eFt 500eFt 500eFt 400eFt 1.500eFt
300eFt 1.500eFt 700eFt 400eFt 250eFt 300eFt 300eFt 200eFt 250eFt 1.000eFt 2.000eFt 200eFt 500eFt 300eFt 1.500eFt
2009 terv 300eFt 500eFt 300eFt 1.000eFt 600eFt 400eFt 200eFt 300eFt 300eFt 100eFt 600eFt 1.200eFt 2.000eFt 200eFt 500eFt 500eFt 1.000eFt
9.000eFt 7.000eFt
10.000eFt 6.000eFt
11.000eFt 6.000eFt
400eFt
500eFt 700eFt
3.12.2 Keszthely város marketing költségek Keszthely város marketing költségek Keszthely város honlapja - arculatterv - programozás, keresık -karbantartás Keszthely prospektus Keszthely info map Travel Magazin Keszthely West-Balaton invitatív Keszthely térkép Keszthely kártya Egyéb nyomdai anyagok Programfüzet, nyári magazin Study Tourok Turisztikai vásárok Marketingterv aktualizálása Hirdetıtáblák Rendezvényszervezés, támogatás Sajtó, média, reklám DVD Pályázati önrész befizetése Keszthely város marketingköltség összesen Nyári színház
Térségi és vállalkozói marketing Térségi honlap aktualizálás - arculatterv programozás, keresık
300eFt 1.000eFt 600eFt 300eft 150eFt 300eFt 250eFt 200eFt
68
karbantartás, tárhely Térségi prospektus kiadása Térségi szolgáltatói katalógus Térségi DVD kiadvány készítése Térségi tematikus kiadványok, térképek Turisztikai vásárok költsége Kutatások, elemzések Study tourok, tanulmányutak Térségi programfüzet Térségi fotó- és adatbank mőködtetése Térségi sajtó - médiareklám Térségi és vállalkozói marketing összesen: Marketingköltségek összesen:
300eFt 1.500eFt 4.000eFt 200eFt 400eFt 7.000eFt 600eFt
600eFt
14.600eFt 30.600eFt
300eFt 3.500eFt 4.500eFt 300eFt 600eFt 6.500eFt 300eFt 800eFt 150eFt 50eFt 600eFt
300eFt 4.000eFt 4.800eFt 500eFt 800eFt 6.000eFt 1.000eFt 1.000eFt 200eFt 100eFt 800eFt
18.000eFt 20.700eFt 34.000eFt
36.700eFt
69
3.12.3 A Térségmarketing Kht mőködési költségei 2006-ban Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht Mőködési költségek 2006-ban 2007 terv
2008 terv
2009 terv
Személyi jellegő kifizetések Bérköltség Bérköltség járulékai Étkezési hozzájárulás Munkaruha / üdülési csekk / egyéb
10.500eFt 3.600eFt 600eFt 350eFt
11.250eFt 3.800eFt 600eFt 350eFt
Személyi jellegő kifizetések összesen
15.050eFt
16.000eFt 17.200eFt
Anyagjellegő költségek Főtés, világítás Egyéb anyag Irodaszer, nyomtatvány Cégautó ktg (üzemanyag) Karbantartási költségek
400eFt 100eFt 200eFt 500eFt 300eFt
450eFt 150eFt 150eFt 600eFt 300eFt
12.150eFt 4.050eFt 650eFt 350eFt
500eFt 150eFt 150eFt 650eFt 300eFt
Anyagjellegő költségek összesen
1.500eFt
1.650eFt 1.750eFt
Nem anyagjellegő költségek Telefonköltségek Internet elıfizetés Postaköltség Útiköltség elszámolások Könyvvezetési díj Könyvvizsgálati dí Egyéb alvállalkozói díjak Bankköltség Pályázati költségek Biztosítás, hatósági díjak
900eFt 200eFt 150eFt 250eFt 780eFt 300eFt 1.200eFt 200eFt 300eFt 100eFt
900eFt 200eFt 100eFt 250eFt 800eFt 300eFt 1.300eFt 250eFt 300eFt 100eFt
900eFt 220eFt 100eFt 280eFt 840eFt 300eFt 1.400eFt 260eFt 300eFt 150eFt
Nem anyagjellegő költségek összesen
4.380eFt
4.500eFt
4.450eFt
Értékcsökkenési leírás / nem mőködési
900eFt
900eFt
900eFt
Mőködési költségek összesen
21.590eFt
23.050eFt 24.300eFt
70
4. Zárógondolatok Egyértelmő, hogy a térség legfontosabb idegenforgalmi vonzereje a Balaton part és a termálvíz, emellett kiváló kulturális, környezeti, sport- és szabadidıs adottságokkal is rendelkezik. A térség változatos kínálati adottságai folytán egy sokszínő, változatos, minden igényt kielégítı, színvonalas turisztikai kínálatot lehetne kialakítani. Ezt az eddig megfogalmazott koncepciók, tervek és a marketingmunka figyelembevételével kellene véghezvinni. A komplex, versenyképes turisztikai kínálat növelné a régió versenyképességét, a térségbe érkezı turisták és a vendégéjszakák száma emelkedne, optimalizálódna a turizmusból származó jövedelem is. Sajnos azonban a tapasztalat az, hogy a turizmus fejlesztése – fejlıdése még mindig spontán módon megy végbe. A valós fejlesztések nem igazán veszik figyelembe az elkészített koncepciókat, terveket. Még mindig az egyéni, rövidtávú érdekek állnak a közösség, az itt élık hosszú távú érdekeivel szemben. A közös célok elérése érdekében ösztönözni kell a turizmus fejlesztésében érdekelt önkormányzatok, szolgáltatók és civil szervezetek együttmőködését. A Kht. ezért feladatának tekinti a térségi marketing koordinálását, a szereplık együttmőködésének segítését. De ahhoz, hogy a térségi marketing hatékony legyen, szükséges lenne a Kht felépítésén változtatni. A Kht-nak jelenleg sem elegendı pénz, sem személyzet nem áll rendelkezésére a marketingtervben kifejtett érdemi munka végzéséhez. A vásárokon való részvétel, a kontrolling feladatok végzése, a kiadványok szerkesztése, új tagok toborzása – ezekhez munkaerı is kell. A javaslat az, hogy minden tagtelepülés adna egy fı munkatársat, legalább félmunkaidıben a Kht-nak, aki egyben az adott település turisztikai menedzsere is. İ közvetítené a település marketing igényeit, kívánalmait, terveit a Kht felé. Ezenkívül study-tour-ok szervezésénél (csoport kísérése, vásári részvétel) besegít a Kht munkájába. Ezzel ténylegesen megvalósulna az alulról építkezés folyamata, mind szervezeti, mind marketingmunka szempontjából. A helyzetfeltárás rávilágított az idegenforgalom fejlesztésében érdekelt szervezetek együttmőködési készségeinek hiányosságaira, a szervezeti háttér fontosságának fel nem ismerésére, és a kooperációs hajlandóság alacsony szintjére. Az önkormányzatok nagy része nem ismeri fel gazda szerepét, felelısségét és a környezetével való szoros kapcsolatának szükségességét a régió turisztikai potenciáljának optimális hasznosításában. Hiányoznak az együttmőködési hálók, a tudatos forrásgazdálkodás és általánosan gyengék a humán erıforrás továbbképzési elképzelések. A turizmusban érintett szervezetek számára az alulról szervezıdı – ám külsı forrásokkal támogatott - régiós szervezeti háló építése teremti meg a közös fellépésnek, a több dimenzió mentén képzett csoportok hatékony képviseletének, szakmai kontrolljának és kooperációs lehetıségek legszélesebb körő kiaknázásának lehetıségét. A régió turizmusa számára rendelkezésre álló források hatékony felhasználását csak az érintett szereplık vertikális és horizontális hálózatokba szervezıdése alapozhatja meg. Elemzésünk alapján az is elmondható, hogy amíg nem ismerjük a marketing környezetünket (kutatás), nincs határozott stratégiai jövıképük (tervezés), és a mőködésüket a napi feladatok elégséges elvégzése határozza meg, illetve a közvetlen feladatokon nem vagyunk képesek kritikailag - a hibákat, akadályozó tényezıket (források bizonytalansága, és a tervezhetısége) felismerve - felülemelkedni, addig alig beszélhetünk jövıbetekintı stratégiai gondolkodásról, és addig a térségi marketing csak egy helyben fog topogni.
71
5. Felhasznált irodalom 1. Keszthely város és térsége turisztikai marketing terve 2005 - 2007 közötti idıszakra, 2004 október - Nyugat Balatoni Térségmarketing Kht 2. „Ökoturizmus a Kárpát-medencében”, BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar, Tiszaroffi konferencia, 2002. június 13-15, Magyar Turizmus Zrt. 3. A Magyar Tenger üzleti jövıje, 2005. június 16-17, Club Tihany 4. A Keszthely-Hévíz Kistérségi Többcélú Társaság operativ turisztikai marketingterve, 2006 – Veszprémi Egyetem, Turizmus Tanszék 5. „Aktív turizmus tematikus út” Megvalósíthatósági Tanulmánya, 2005 – BFH Európa Kft. és alvállalkozói, Szombathely
72
