UTAZÁSSZERVEZÉS ÉS TURISZTIKAI MARKETING BÁCSKOSSUTHFALVA

 

UTAZÁSSZERVEZÉS ÉS TURISZTIKAI MARKETING    BÁCSKOSSUTHFALVA        Bácskosuthfalva  egy  Észak‐Bácskában  elhelyezkedő  kis  falu,  Topolya  községbe  tartozik.  Magyarország  határától 17km‐re található délre. A hozzá legközelebb elhelyezkedő városok a 35km‐re északra fekvő Szabadka  és  a  15km‐re  délre  fekvő  Topolya.  Lakosainak  száma  megközelíti  a  6000  főt,  ami  sajnos  évről  évre  csökken.  Nemzetiségi  összetétele  alapján  túlnyomórészt  még  mindig  magyar  lakta  település,  bár  az  utóbbi  évek  eseményei következtében számos szerb család költözött ide.    

  VAJDASÁG TÉRKÉPE 

 

 

BÁCSKOSUTHFALVA TÖRTÉNELME, LAKOSSÁGÁNAK ÉS NEVÉNEK EREDETE      Bácskossuthfalva egy több mint 220 éves település, de hogy mi és kik voltak itt azelőtt arról csak keveset  tudunk néhány feljegyzésből, és talán ezek nem is a legpontosabb adatok.     A Duna‐Tisza köze, tehát Bácska, valamikor tengerfenék volt. Tudósok szerint édesvizű tenger borította ezt  a vidéket, de csak a Duna és a Tisza maradtak meg. Az emberi település első helyei a telecskai dombok lehettek.  Mikor  és  kik  telepedtek  itt  le  először,  arról  semmit  sem  tudunk,  csak  néhány  görög  és  római  tudós  feljegyzéseiből következtethetünk valamire. Bácska első ismert lakói a kelták voltak, i.e. a III századtól az I század  közepéig.  A  kelta  nép  több  törzsből  állt,  a  mi  vidékünkön  a  boj  és  evariscus  törzs  telepedett  le.  Mikor  a  boj  törzset legyőzték, körülbelül i.e. 31‐ben, egy új nép költözött ide a jazyg nép. Ezt a népet a rómaiak győzik le a IV  században,  majd  ketté  szakadnak  és  a  hunok  megjelenésével  teljesen  eltűnnek.  Ekkor  új  korszak  kezdődik,  a  népvándorlás kora. A hun birodalom összeomlása után pedig szláv és germán törzsek éltek itt, de már i.u. a VI  században az avarok lesznek ennek a vidéknek az urai. A IX században pedig szláv és bulgár törzsek telepednek  le itt. A magyar vezérek korából (i.u. 1000. évben) nincsenek adatok Bácskáról, csak Szent Istvánról tudjuk, hogy  miután népét áttérítette a keresztény hitre, megalakult Bács és Bodrog vármegye. Ezután 1241‐ben következett  a tatárjárás, majd megjelennek a törökök, amikor Magyarország is ellenállásra kényszerül. 1526‐ban a mohácsi  vész  után  a  török  had  elfogja  Bácska  népét,  a  falvakat  pedig  felégetik,  hatalmas  pusztulást  okozva  ezen  a  vidéken. A 150 évig tartó török uralom alatt többször is próbáltak telepíteni ide lakosságot, és a szerbek bácskai  letelepülése  is  erre  az  időszakra  tehető.  A  legnagyobb  számban  1690‐ben  telepedtek  le  Bácskában  szerbek,  Crnojevic Arsen patriarcha vezetésével. 1697‐ben végleg megszabadul a török nyomás alól és lassan benépesül  az elpusztított Bácska. 1703‐ban a Rákóczi Ferenc‐féle kuruc felkelés mozgalmai újból tönkreteszik az ébredező  Bácskát,  ennek  a  szatmári  béke  vet  véget  1711‐ben.  Ezután  nyugodt  korszak  kezdődik,  Bácska  és  Bodrog  vármegyék  is  egyesülnek.  1738‐ban  Bácskában  is  nagy  pusztulást  okoz  a  kolera.  Mária  Terézia  idejében  megkezdődik  ennek  a  területnek  a  benépesítése,  de  csak  római  katolikus  vallásúaknak  engedélyezte.  Mária  Terézia  halála  után  II  József  kerül  trónra,  aki  vallási  tekintetben  elfogulatlan  volt,  ezért  már  protestánsok  betelepülését  is  engedélyezte.  Így  indulhatott  el  1783‐ban  334  református,  magyar  család  Karcagról,  Kunmadarasról és Jászkisérről való betelepülése Bácskossuthfalvára.       Hogy hogyan alakult ki az Ómoravica, majd a mai Bácskossuthfalva elnevezés erre számos feltevés van. A  legvalószínűbb  talán  egy  1462‐es  Mátyás  király  korából  származó  okiratban  található.  Ekkor  Mátyás  király  anyjának a kérésére több csongrád‐ és bácsvármegyei községet és pusztát ajándékoz neki. Az okiratban felsorolt  latin nevű helységek lefordításával megkapjuk a mai Bácskában megtalálható helységek neveit. A Pacsér után és  Bajsa  előtt  meg említ ett  Okor  talán  Ómo ravic a  lehet,  de 

 

hogy  hogyan  alakult  ki  a  mai  neve,  ezt  már  nem  lehet  pontosan  megállapítani.  1580‐ban  már  találkozhatunk  Omoravicza helységgel. 1738‐ban pedig Omoravicza önálló pusztaként van említve. 1763‐ tól 1768‐ig szabadkai  lakosok  bérelték.  Azt  sem  lehet  tudni,  hogy  pontosan  ezen  a  helyen  állt‐e  régen.  Okor  eredeti  lakossága  a  mohácsi vész után kipusztult, és a helyébe telepedett szláv lakosság képezte az Okor‐ból az Omoravicza nevet.  Az 1900‐as évektől „Ómoravicza”‐nak írják. 1907‐ben hivatalossan Kossuthfalvára változtatták, 1912‐ben pedig  Bácskossuthfalvára. A Trianoni békeszerződés ezt a községet Jugoszláviához csatolta és a szerződés aláírása után  a „Stara Moravica” nevet kapta. 2003 óta viszont ismét a Bácskossuthfalva név van hivatalos használatban.    

                         A FŐUTCA 1936‐BAN                              BEJÁRAT A FAUBA TOPOLYA IRÁNYÁBÓL 1936‐BAN 

 

 

BÁCSKOSSUTHFALVA MINDENNAPJAI A JELENBEN ÉS A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK  LEHETŐSÉGEI        Mikor Bácskossuthfalva turizmusáról beszélünk, inkább csak a fejlődésben levő és kiépíthető turizmusról  beszélhetünk.  Számos lehetőség adott  ez a kis  falu számára,  hogy igazán virágzó turizmust alakítson ki. Ehhez  viszont még sok időre, munkára és anyagi támogatásra van szükség.     Elsősorban a falusi turizmus, vadász‐ és halászturizmus, valamint a borturizmus lehetőségei adottak. Mivel  a  lakosság  nagyrésze  földműveléssel  és  állattenyésztéssel  foglalkozik  nem  okozna  gondot  az  idelátogató  vendégeket bevezetni a földmegmunkálás és állatgondozás „rejtelmeibe”, valamint lovaskocsi túrákat szervezni  a  faluban,  ami  egyre  népszerűbb  főleg  a  városon  élők  számára.  Ezenkívűl  a  tervek  között  szerepel  egy  tájház  kialakítása  amihez  a  Helyiközösség  már  meg  is  találta  a  megfelelő  házat  erre  a  célra.  Funkciója  még  nincs  meghatározva,  valamint  a  felújításhoz  szükséges  anyagi  támogatás  is  hiányzik,  de  a  jövőben  gazdagítani  fogja  Bácskossuthfalva látnivalóit. A vadászturizmus igen szépen működik falunkban, hiszen a vadászegyesület tagjai  mindent elkövetnek, hogy emlékezetes vadászatokat szervezzenek úgy az országból, mint a külföldről ideérkező  vadászoknak.  Egyre  többen  foglalkoznak  szőlészettel,  gyümölcsészettel  és  borászattal  a  helybeliek  és  az  érdeklődök  száma  is  nő.  Valaki  csak  szabadidős  tevékenységként  foglalkozik  ezzel,  vannak  akiknek  pedig  már  komoly vállalkozásuk van. Számos civil szervezet működik Bácskossuthfalván, amelyek munkájukkal elősegítik a  falu fejlődését, a kultúra‐ és hagyományok ápolását, ezzel teremtve kedvező lehetőségeket az idelátogatóknak.  Ezenkívül  a  környező  falvak  és  városok  szintén  számtalan  kikapcsolódási  lehetőséget  nyújtanak  az  itt  vendégeskedőknek.  Tehát  ha  valaki  idelátogatása  során  visszavágyódik  a  városi  élethez  vagy  a  környező  helységek  kutúráját  és  hagyományait  is  szeretné  megismerni,  erre  is  adott  a  lehetőség,  ugyanis  falunk  kapcsolatot  tart  fent  a  községen  belüli  és  kívüli  falvakkal,  városokkal  akik  szintén  örömmel  fogadják  az 

 

érdeklődőket.  Ilyen  esetben  megoldható  lenne  egy  rövid  utazás  a  környék  szokásainak,  kultúrájának  megismerése céljából.     Az  említetteken  kívül  még  számos  érdekesség  és  rendezvények  sora  várja  az  érdeklődőket  Bácskossuthfalván. A falu központja az egyetlen nagy útkereszteződés körül terül el, az ebből   kiinduló utak egyben Bácskossuthfalva főutcái is.   

 

A FALU KÖZPONTJA MA 

    A  látnivalók  nagyrésze  mind  a  központban  találhatók,  amelyeket  meg  kell  említeni,  ha  erről  a  kis  faluról  beszélünk. Valamint itt folyik keresztül a Krivaja nevű patak és a szintén Krivaja nevű mesterséges tóba ömlik. A  faluban  egy  református  és  egy  katolikus  templom  található,  mindkettő  parkal  körülvéve,  és  a  babtista  gyülekezet, amely az utóbbi időben rengeteget tett, hogy falunk szebb és közkedveltebb legyen.                

                                                                  A REFORMÁTUS TEMPLOM ÉS A TEMPLOMPARK   

 

Gyönyörűen  felújított  épületükben  istentiszteletet  tartanak,  több,  a  közjót  szolgáló  tevékenységet  folytatnak.  Gyapjúból  és  vászonból  készült  népművészeti  jellegű  termékeket  készítenek,  fogyatékos  gyermekekkel  foglalkoznak,  nyaranta  pedig  ifjúsági  táborokat  szerveznek,  amire  külföldről  is  érkeznek  vendégeik.  Egy  ilyen  alkalommal történt, hogy egy Brit házaspárnak nagyon megtetszett Bácskossuthfalva és megvásárolt egy falusi  házat,  amelyet  felújított,  megőrizve  régi  stílusát.  Most  önellátó  rendszerként  működik,  tehát  az  idelátogatók  saját magukról gondoskodhatnak.                                          A BABTISTA IMAHÁZ FELÚJÍTÁS ELŐTT                                                ÖNELLÁTÓ FALUSI HÁZ 

                                                                                            A  FALUSI HÁZ BELÜLRŐL 

   A lakosság nagyrésze ma is református vallású, ahogy az első letelepedők is azok voltak. A református templom  1788‐ban  készült,  először  vájogból,  majd  1822‐ben  kőtemplomot  építettek  és  folyamatosan  alakították,  bővítették, megépült a torony, az orgona és elkészültek a harangok.   

 

                      A TÖBB MINT 200 ÉVES TÖLGYFA                                              TURULMADÁR 

                                                                                                                                                        KOPJAFA 

  A  templomot  körülvevő  park  éves tölgyfával. Itt állították fel a  kopjafákat  a  Református  2006‐ban  Bocskai  István  elleni  győzelem  400.  Kós  Károly  erdélyi  származású  Évfordulójára.  A  katolikus  stílusú, szintén kőtemplom.       

államilag védett, egy több mint 200  Turul‐madarat  és  a  kopjafákat.  A  Egyházközség  emeltette.  Az  egyiket  fejedelem tiszteletére a Habsburgok  évfordulójára,  a  másikat  2008‐ban  polihisztor  születésének  125.  templom  1844‐ben  épült,  román 

 

                      A KATOLIKUS TEMPLOM 

   A központban található park közepén az I világháború és halottainak emlékére emelt emlékmű és Kossuth Lajos  mellszobra látható. A Kossuth‐szobor már több mint tíz éve van visszaállítva. A bácskossuthfalvai Helyiközösség  közgyűlése  1994‐ben  úgy  határozott,  hogy  Kossuth  Lajos  halálának  100.  évfordulója  alkalmából  visszaállítja  az  1896‐ban  felállított  és  a  II  világháború  végnapjaiban  leszerelt  és  biztonságos  helyre  rejtett  köztérti  Kossuth‐ szobrot.  Kossuth  Lajos  a  magyar  nemzeti  függetlenségért,  a  feudális  kiváltságok  felszámolásáért  és  a  polgári  szabadságjogok biztosításáért vívott XIX századi küzdelem legnagyobb alakja. Minden év március 15.‐én sorkerül  a szobor megkoszorúzására, amire a környező településekről és Magyarországról is érkeznek vendégek.   

 

                   KOSSUTH LAJOS MELLSZOBRA                                      A II VILÁGHÁBORÚ EMLÉKMŰVE 

 A II világháború emlékére is emeltek emlékművet falunkban, amely a színház épülete előtt található. A színház  valamikor a környék legszebb színháza volt, most felújítás alatt áll, hogy visszakapja régi formáját.    

 

 

                                               A SZÍNHÁZ ÉPÜLETE, ELŐTTE AZ I VILÁGHÁBORÚ EMLÉKMŰVE 

    A falunak egy óvodája és egy általános iskolája van. A „Napsugár” óvoda ma már külön épületben működik  és számos ünnepség szervezésében vesz részt, mint például a „Farsang”, „Falukarácsony”, „Gyermekhét”.                                                                                                   A „NAPSUGÁR” ÓVODA                                                                          

                                            FARSANG                                                                                FALUKARÁCSONY 

Az „Id. Kovécs Gyula” Általános Iskola a faluba érkező első tanítóról kapta a nevét, valamint az egyik legszebb  iskola  a  községben,  köszönve  ezt  az  utóbbi  években  történt  felújításának.  A  falu  benépesítését  követően  az  oktatás  is  hamarosan  beindult,  ami  kezdetben  egyházi  jellegű  volt.  A  két  világháború  közötti  időszakban  ez  a  jelleg lassan háttérbe szorul, mivel a szerb állam államosítja az oktatást.                                                                     

 

 

                                                  AZ „ID. KOVÁCS GYULA” ÁLTALÁNOS ISKOLA 

  A  már  említett  mesterséges  tó  körül  több,  kisebb  és  nagyobb  erdő  található,  valamint  füves  területek  ami  kirándulásra, „picknik”‐ezésre alkalmas hely és a csónakázás is lehetséges. A halászat kedvelt a lakosok körében,  ezért is alakult meg a „Csuka” Sporthorgász Egyesület, valamint egy kis halásztanya is a rendelkezésükre áll, ami  sajnos szintén felújításra vár.   

 

                                                                         KILÁTÁS A TÓRA 

                                      TANYA A TÓNÁL                                                                            HALÁSZTANYA 

 

A  vadászat  és  vadászturizmus  a  „Fácán”  Vadászegyesületnek  köszönhetően  működik  olyan  sikeresen.  Az  ő  tulajdonukban  van  a  „Diana”  Vadászotthon,  ami  vadászturizmussal  és  vendéglátóipari  tevékenységgel  is  foglalkozik.  Ennek  köszönhetően  30  személynek  tud  szállást  biztosítani,  60  személyes  étterme  pedig  kitűnő  konyhával rendelkezik.   

 

                                                                 A „DIANA” VADÁSZOTTHON 

   A  szakmai  egyesületek  közé  tartozik  a  „Rizling”  Szőlészek  és  Gyümölcsészek  Egyesülete,  tagjainak  száma  meghaladja  a  százat  és  egyre  több  az  érdeklődő.  Ennek  köszönhetően  számos  sikeres  rendezvény  megszervezése  fűződik  hozzájuk,  amely  vonza  a  környékbeli  és  már  a  külföldi  vendégeket  is.  Ilyenek  a  „Bornapok” és „Szüreti napok”. Bornapok alkalmával megrendezik a bor‐ és pálinkakóstolót, amelyen a gazdák  bemutatják  saját  készítésű  boraikat  és  pálinkájaikat.  A  Szüreti  napok  egy  több  napig  tartó  rendezvénysorozat,  ami  szüreti  felvonulással  kezdődik,  ahol  a  néptáncosok  és  a  fúvószenekar  lép  fel,  magával  a  szőlőszürettel  kezdődik,  ezt  követően  pedig  bemutatják  a  szőlő  feldolgozásával  kapcsolatos  tevékenységeket,  mint  a  zúzás,  préselés, mustkészítés. Mindezt persze a régi hagyoményos módon.                               

 

 

                                                                              

  

 

SZÜRETI NAPOK 

    Amikor  a  hagyományokról  és  kultúráról  beszélünk  Bácskossuthfalván,  elsősorban  az  „Ady  Endre”  Művelődési  Egyesületet  és  a  „9+1”  Művésztelepet  kell  megemlíteni.  Az  Ady  Endre  Művelődési  Egyesület  néptáncal  foglalkozik,  valamint  egy  idősebb  korosztályból  álló  citerazenekara  is  van.  A  néptánccsoport  különböző  korosztályú  csoportból  áll,  így  az  utánpótlásról  is  gondoskodik.  Mára  már  felvette  a  multikultúrális  jelleget,  mivel  nem  csak  magyar  néptáncokat  mutatnak  be,  hanem  a  környező  területek  táncszokásaival  is  megismerkedtek.  A  művelődési  egyesület  igen  közkedvelt,  nem  csak  Vajdaságban,  hanem  külföldön  is,  hiszen  számos meghívásnak tettek már eleget Horvátországban, Romániában és Magyarországon.     A  9+1  művésztelep  idén  (2009)  januárban  ünnepelte  fennállásánk  30.  évfordulóját.  Saját  otthonnal  rendelkezik, ahol évente akér 8 találkozót is megtartanak. Ezekre a találkozókra a világ több pontjáról érkeznek  művészek,  festők,  akik  a  falu  csendjében  és  nyugalmában  számos  művet  alkotnak,  melyeknek  egy  része  a  művészotthont gazdagítják.  120 művésszel  sikerült  értékes kapcsolatot kiépíteni,  akik minden évben  örömmel  látogatnak el falunkba.    

                                                              AZ „ADY ENDRE” MŰVELŐDÉSI EGYESÜLET ÉS A „9+1” MŰVÉSZTELEP 

                                                                         A CITERA ZENEKAR                                                          AZ „ADY ENDRE” EGYESÜLET TAGJAI                                                                  

  Az  említett  egyesületeken  kívül  még  számos  működik  a  faluban,  akik  munkájukkal  hozzájárulnak,  hogy  színesebbé  varázsolják  Bácskossuthfalva  életét.  Ilyenek  a  „Sirály”  Dísz‐  és  Röpgalamb  Tenyésztők  Egyesülete,  „Méhecske”  Méhészegyesület,  „Papp  Pál”  Csekészcsapat,  Önkéntes  Tűzoltó  Testület,  Fúvószenekar,  akik  munkájuk és versenyeik során kiváló eredményeket értek el, úgt hazánkban, mint külföldön is.                                              TŰZOLTÓ OTTHON                                                                                FÚVÓSZENEKAR 

  Ezen  kívül  meg  kell  említeni  még  a  „Sloboda”  Sportegyesületet,  „Rádióamatőrök”  Klubbját,  a  Moravicai  Értelmiségi Fórumot, amelyen belül a „Teleház” is működik, valamint amatőr színjátszóknak és versmondóknak  ad helyet.  

 

                                                                                            MORAVICAI ÉRTELMISÉGI FÓRUM 

  Mindezeket  a  szakmai‐  és  civil  szervezeteket  azért  fontos  megemlíteni,  mert  számos  rendezvény  megszervezésében  vesznek  részt  és  gazdagítják  műsorát,  ápolják  a  falu  hagyományait  és  kultúráját.  Minden  évben  megrendezésre  kerül  a  „Falunap”,  „Sörnapok”,  „Mézesnapok”,  a  különböző  bálakat  nem  is  említve.  A  Falunap  egy  olyan  szabadtéri  rendezvénysorozat,  ahol  szinte  minden  szervezet,  egyesület,  az  iskola  diákjai,  fiatalok és idősek egyaránt bemutatkoznak, fellépnek valamilyen produkcióval.   

 

                         MÉZESNAPOK                                                                                  FALUNAP 

    A  szórakozásra  és  rekreációra  vágyók  számára  is  van  lehetőség  Bácskossuthfalván.  A  „Club  Echo”  közkedvelt hely a fiatalok körében. Ez a szórakozóhely minden hétvégén várja a szórakozni vágyó fiatalokat, nem  csak a helybelieket, hanem a környező falvak ifjúságát is idevonza változatos és modern, a mai fiatal korosztály  számára  megfelelőprogramjaival  és  rendezvényeivel.  Számtalan  alkalommal  varázsoltak  felejthetetlen  hangulatot  népszerű,  akár  külföldi  együttesek  és  lemez  lovasok  is.  A  Club  Echo  épülete  moziként  kezdte  működését,  mai  formáját  az  1990‐es  renoválás  alkalmával  kapta.  Volt  időszak  mikor  nem  működött,  viszont  2003‐ban nyílt meg újra, új formában és azóta is számos rendezvénynek ad helyet. Az idősebb korosztálynak a  helyi kávézók nyújtanak szórakozási lehetőséget,ahol több koncert került megrendezésre.  

 

 

                                                                                      

  CLUB ECHO 

  Amit  Bácskossuthfalván  igazán  ki  lehet  emelni,  ha  a  turizmus  lehetőségeiről  beszélünk,  és  ami  Vajdaságszerte  ismert  és  közkedvelt,  ez  a  „Rekreációs  Központ”.  Mint  idegenforgalmi  létesítmény  az  1970‐es  és  1980‐as  években  épült  ki,  a  falu  helyi  járulékból  hozta  létre.  Folyamatosan  bővítették,  elkészült  az  étterem  és  a  tekepálya,  majd  1984‐ben  még  kettő  fürdőmedencével,  egy  olimpiai  méretű  nagy,  és  egy  kicsi,  gyermekmedencével gazdagodott. 2000‐ig egy helyi vállalat tulajdonában volt, ma már magántulajdonban van.  A tekepálya már nem létezik, átalakításra került, így az étterem 300 személyesre bővült és egy szép kerthelyiség  is  tartozik  hozzá,  ami  számos  rendezvénynek  ad  helyet,  úgymint  a  bálak,  lakodalmak.  A  Rekreációs  Központ  része a futballpálya, ahol  a sportegyesület edzései és futball mérkőzései  folynak. Az egész létesítmény  nyáron  hatalmas számban vonza ide a rekreálni‐ és strandolni vágyókat egyaránt, valamint az itt megrendezésre kerülő  szabadtéri koncertek és sportesemények mindig nagy érdeklődéssel járnak.                                                                                                      A REKREÁCIÓS KÖZPONT 

Mindent  összefoglalva  Bácskossuthfalva  egy  virágzó,  eseményekben  és  kultúrában  gazdag  kis  falu.  Sajnos  a  lehetőségek és tervek vannak többségben, nem pedig a kiépített és működő turizmus, ami persze motivációul  szolgál a további munkában. A falu lakossága, a különböző egyesületek, mind arra törekednek, hogy ne csak a  falu népének érdeklődését keltsék fel, hanem idevonzák a környező és külföldi érdeklődőket is. Bácskossuthfalva  megfelelő  hely  a  falusi  turizmus  számára,  hiszen  minden  eszköze  meg  van  hozzá:  természeti  adottságok,  kedvező földrajzi fekvés, gazdag kultúra, hagyomány ápolás és barátságos környezet, valamint multikultúrális és  multietnikai  jelleggel  is  rendelkezik,  hiszen  számos  kisebbség  él  a  környezetében,  amelyek  különböző 

 

kultúrájukkal  gazdagítják  ezt  a  térséget.  Hogy  minden  terv  megvalósuljon  ennek  a  kis  falunak  a  turizmusával  kapcsolatban  még  sok  időre  és  főleg  anyagi  befektetésre  van  szükség,  viszont  az  eddig  elért  eredmények  és  kezdeményezések  mind  pozitív  kimenetelűek  voltak,  így  reméljük  néhány  éven  belül  már  úgy  beszélhetünk  Bácskossuthfalváról, mint a falusi turizmus egyik legsikeresebben működő központja.