A KÖZPONTI ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZER -TUDOMÁNYI KOMPLEX BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében 2011. március 4-én tartandó
342.
TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM előadásainak rövid kivonata 315. füzet
Budapest
A táplálkozás kockázata – túl a főbb tényzőkön A táplálék „üzemanyagot” szolgáltat az ember növekedéséhez, működéséhez: ezen túlmenően befolyásolja a gének expresszióját, közreműködik az élettani folyamatok szabályozásában, hatással van az egészségi állapotra és a betegségre, szerepet játszik a társadalmi kapcsolatokban és továbbíthat egészségre káros ágenseket is. Számos tényezőből tevődik össze a táplálék kockázata: környezeti kontamináció, természetes toxikus ingrediensek, a fogyasztás és felhasználás diszkrepanciája, az alkotórészek egészségi hatása, ártalmas anyagok keletkezése a feldolgozás, ételkészítés során, adalékanyagok, vagy más, hozzáadott anyagok, akár a dúsítás hátrányos következményei stb.. Az előadás célja, hogy azokat a kevésbé ismert faktorokat tekintse át, amelyek a táplálékkal jutnak be a szervezetbe, hátrányosan, vagy éppen kedvezően befolyásolják a biológiai folyamatokat és amelyeket bármilyen táplálkozási módosításnál – a holisztikus szemlélet jegyében – figyelembe kell venni. Hangsúlyozni kell, hogy a következő áttekintés korántsem teljes, valamint nem minden bemutatott összefüggés képvisel elsőrendű evidenciaszintet, de mint felmerülő problémát érdemes megismerni. A nagy telített zsírsavbevitel csökkenti az inzulin érzékenységet, az n-3 telítetlen zsírsavak viszont védik azt, a nagy n-6/n-3 arány hozzájárulhat az elhízáshoz. Kapcsolat van a zsírsavak és a rosszindulatú daganatok, megemlítésre kerül az n-3 zsírsavak antioxidatív hatása. A D-vitamin hiánya kapcsolódik a testzsír gyarapodásához, a metabolikus szindrómához, továbbá a szív- és érrendszeri betegségekhez, a végzetes kimenetelű stroke-hoz, az emlőrákhoz és más kórképekhez. Ez a vitamin gátolja a zsírsejtek érését. Sok fruktóz bevitele fokozza a májban a zsírképződést, a hasüregi elhízást, az inzulin rezisztenciát. A C-vitamin, a gyümölcsök és zöldségek mérséklik az elhízáshoz gyakran társuló 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. A kiegyensúlyozott mikrotápanyag- és aminosav-bevitel elősegíti a megfelelő immunválaszt az idegrendszeri közvetítő anyagok (neurotranszmitterek) útján. A növények ösztrogén hatású anyagai fokozzák az antioxidáns gének kifejeződését. A nem-nutritív, biológiailag aktív táplálékösszetevők is közreműködnek a testtömeg szabályozásában: több flavon, flavanol, katechin bevitele megkönnyíti a kívánatos testtömeg megtartását. A flavanolok az erek egészségét is elősegítik. Számos más jellemzőt sem szabad szem elől téveszteni: az étkezések ritmusa, étkezési szokások, a sóbevitel erőteljes mérséklése, a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A táplálék allergénjei sem hagyhatók figyelmen kívül. Az élelmiszerek dúsításánál is kellően elővigyázatosnak kell lenni: több vizsgálat utalt arra. Hogy a folsavas dúsítás esetleg összefüggésben lehet a vastagbél-végbél rákjával. Egy másik élelmiszer-biztonsági adalék: acrylamid képződhet a szénhidrátokban gazdag, keményítőtartalmú élelmiszerekben a különböző hőkezelés következtében. Ez fokozhatja egyes ráktípusok kockázatát, továbbá olyan gyulladásos állapotot indukálhat, amely kockázatot jelent az érelmeszedés folyamatában. Számos későbbi vizsgálat azonban ezt a kockázatot megkérdőjelezte, azonban a változókor utáni méh- és petefészekráknál találtak összefüggést, az emlőráknál nem. Nem kétséges, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás nyújtotta változatos étrend ezekben a vonatkozásokban is határozottan mérsékelheti a kockázatot.
Biró György ny. egyetemi tanár
1
A hyperlipidaemia diétás és gyógyszeres kezelése Korábbi tanulmányok igazolták, hogy a magasabb koleszterin szinttel rendelkező egyéneknél a kardiovaszkuláris halálozás nő. A koleszterinen kívül a HDL-nek a kardiovaszkuláris halálozásnál betöltött szerepe is ismert. Minél alacsonyabb a HDL szint annál inkább fokozódik a szív érrendszeri megbetegedés és halálozás. A HDL-en kívül a triglicerid is jelentős rizikótényező és a populáció nagy részénél a triglicerid emelkedés HDL csökkenés figyelhető meg. A nagy prospektív multicentrikus tanulmányok metaanalízisét elvégezve látható azt, hogy mind primer, mind szekunder prevencióban az LDL csökkenés a kardiovaszkuláris eseményeket és a kardiovaszkuláris halálozást szignifikánsan tudja csökkenteni. LaRosa és mtsai elemzése alapján 28%-os LDL csökkenés, a koronária esemény 31%-os és az összhalálozás 21%-os csökkenését eredményezi. A tanulmányok arra is felhívták a figyelmet, hogy a nagyobb mértékű LDL csökkenés nagyobb mértékben képes csökkenteni a kardiovaszkuláris eseményeket. Ez alapján a magas rizikójú betegcsoportban 2.6 mmol/l-es LDL koleszterin célértéket határoztak meg. A kérdés az, hogy ezen célértékeket milyen eszközökkel tudjuk elérni? A terápia első választandó lehetősége az életmódbeli változtatás, mely magába foglalja a diétát. Az étkezéssel bevitt zsírsavak fogyasztásának csökkentése, koleszterin tartalmának csökkentése, szénhidrátok és rostok arányának módosítása, a növényi szterolokban gazdag ételek növelése. Ezenkívül az összkalória felvétel is nagyban meghatározhatja az endogén lipid szintézist és homeosztázist. A telített zsírsavak csökkentése hozzájárulhat a szérum koleszterin csökkentéséhez. Nagy számon végzett tanulmány igazolta azt, hogy a telített zsírsavakban szegény diéta mellett az LDL csökken, a HDL szint nő. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak szintén csökkentik az LDL szintet, változatlan HDL szint mellett. A többszörösen telítetlen zsírsavak mind az LDL, mind a HDL szintet csökkentik. A telített zsírsavak többszörösen telítetlen zsírokkal történő helyettesítése csökkenti a kardiovaszkuláris eseményeket. A transz zsírsavak a többszörösen telítetlen zsírsavak hidrogenizációjával állíthatók elő. Nurses Health tanulmányban 120.000 nő bevonásával azt figyelték meg, hogy a transz zsírsavak 2%-os növekedése az ishcaemiás szívbetegség kockázatát megduplázta. Mások az akut myocardialis infarktus gyakoribb előfordulását írták le. Az omega-3 zsírsavak a többszörösen telítetlen zsírsavak speciális formáját képezik. Csökkentik a VLDL és a triglicerid szintet mintegy 30-35%-kal. Az omega-3 zsírsavak főleg szójaolajban, repceolajban, halolajban, növényi magvakban fordulnak elő és ezekből eicosapentaénsav és docosahexaénsav képződik. Csökkentik a gyulladást, a thrombosis készséget és más prosztanoidok és thromboxánok képződnek belőlük, mint az omega-6 zsírsavakból. Az eicosapentaénsav és docosahexaénsav vörösvértest membránban elhelyezkedő mennyisége alapján az omega-3 index is megadható, ha ez az index csökken, ami azt jelenti, hogy csökken az EPA vagy DCA tartalom, akkor nő a szívmegállás rizikója és a kardiovaszkuláris halálozás is. A táplálék rost tartalma csökkenti a koleszterin szintet. A növényi szterolok gátolják a bélből a koleszterin felszívódását és így képesek a koleszterin csökkentésre. Mérsékelt alkohol fogyasztás, férfiaknál napi 30-40 g-nál, nőknél napi 15-20 g-nál kevesebb alkohol fogyasztás növeli a HDL szintet. Ezek az életmódbeli változtatások jelentős mértékben képesek csökkenteni a triglicerid szintet, emelni a HDL szintet és mérsékelten befolyásolják az LDL koleszterin szintet. Amennyiben nem érjük el ezen életmódbeli változtatásokkal a kívánt lipid célértékeket a gyógyszeres kezelést alkalmazzuk. Koleszterin csökkentésére elsősorban a statin és ezetimib, triglicerid csökkentésére, HDL emelése a fibrát származékok és az acidum nicotinicum és származékai jönnek szóba. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a kombinált gyógyszeres kezelésre, mellyel a gyógyszerek lipidekre gyakorolt kedvező hatását próbáljuk fokozni és csökkentjük a nem kívánt mellékhatást. Abban az esetben, ha megfelelően alkalmazzuk az előbb elmondott terápiás lehetőségeket a betegek jelentősebb hányada elérheti a lipid célértékeket, és így csökkenhet a kardiovaszkuláris halálozás és események száma.
Paragh György Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum I. sz. Belgyógyászati Klinika Anyagcserebetegségek Tanszék
2
Új élelmiszerfogyasztási vizsgálat eredményei Cél: A tudományosan megalapozott kockázatbecsléshez, mely a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal egyik kiemelt feladata, hiteles, pontos, egyedi adatokra lebontott élelmiszerfogyasztási adatok szükségesek. A projekt célja ezért a magyar lakosság élelmiszerfogyasztásának reprezentatív felmérése volt, a nemzeti élelmiszerbiztonsági kockázatbecsléshez szükséges egyedi adatokból álló, kereshető adatbázis kiépítéséhez. Az eredmény egyúttal alkalmas volt a hazai lakosság táplálkozási szokásainak, jellemzőinek vizsgálatára, a korábbi évek hasonló felmérései eredményével összehasonlítva. Módszer: A vizsgálat 2009 első félévében került elvégzésre. A vizsgálati protokoll előkészítésében a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal Táplálkozás és Táplálék Biztonsága szakbizottság véleményének figyelembevételével, a Semmelweis Egyetem Dietetikai Tanszék bevonásával történt. Ennek keretében kidolgozásra került a 3 napos feljegyzési és az élelmiszer-fogyasztás gyakorisági kérdőív, az egyes jellegzetes hazai ételek kis-közepes és nagy adagjait illusztráló fotóalbum, valamint a kérdezőbiztosok képzését szolgáló tematika és tananyag. A kikérdezettek statisztikailag reprezentatív kiválasztását és a kikérdezést a Központi Statisztikai Hivatal kérdezőbiztosai végezték, előzetes felkészítés után, valamint ők gyűjtötték vissza a kitöltött kérdőíveket. Az adatokat képzett dietetikusok dolgozták fel, speciális szoftver segítségével, melynek során az elfogyasztott ételeket élelmiszer-összetevőkre, majd makro-és mikronutriensekre lebontva csoportosították. Eredmények: A vizsgálat során 4992 megfelelően kitöltött kérdőív érkezett be, 0-101 éves korig. A visszajelzési mutató (response rate) 80% felett volt. A kérdőívek validálása után 3952 kérdőív került további feldolgozásra, a napi energia és tápanyagbevitel értékelésére. Az eredmények az előző országos táplálkozási felmérésekhez viszonyítva pozitív és negatív tendenciákat egyaránt mutattak. Pozitív, hogy az energiabevitel nem emelkedett, nőknél kissé csökkent is. Az összes zsírbevitel és a telített zsírsavak aránya szintén kismértékben csökkent, azonban még mind az energiabevitel, mind a zsírbevitel nagyobb a kívánatosnál. Az összes szénhidrát aránya kissé emelkedett, ezen belül a hozzáadott cukor mennyisége és aránya csökkent. A lakosság nátriumbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott értéket, míg számos mikro-és makroelem bevitele az ajánlott értéket nem éri el. A túlsúlyos és elhízott személyek aránya magas, és – elsősorban a férfiak körében – tovább emelkedett az utóbbi öt évben is. Összefoglalás: A 2009 évi élelmiszerfogyasztási felmérés azt mutatja, hogy noha bizonyos tekintetben észlelhető javuló tendencia, a hazai lakosság táplálkozását továbbra is túlzott energia- és zsírbevitel, relatíve kevés összetett szénhidrát bevitel, magas sófogyasztás és több fontos mikronutriens ajánlottnál alacsonyabb szintje jellemzi.
Szeitzné Szabó Mária Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal 3
Nutrigenetika, nutrigenomika Az öröklődési hajlam az egyéni variabilitásnak az a része, ami az individuális genetikai status vagy gén és a környezeti tényezők együtthatásával magyarázható. Pl: Koleszterin szint: 50%; vérnyomás: 30-60%; CHD <46 éves korban 92-100%, >46 éves korban: 15-30%; Fibrinogén szint: 15% (UK), 50% (Svédország), Csontdenzitás: 75% (Ausztrália). Az a subpopulatio, amelyben a genetikai rizikó magasabb, specifikus étrendet igényel (pl. CHD vagy malignitás rizikója). A genetikai betegségekben tehát alapvető a humán, egyéni genetikai variabilitás felmérése: annak természete, mértéke, oka, eredete, családi előfordulása. Nutrigenetika: Az egyes tápanyagok genetikailag meghatározott biokémiai és metabolikus hatásainak egyéni eltérő módja (variabilitása) arra utal, hogy a táplálékigény egyénileg változó. Ez a variabilitás veleszületett, és elkülönítendő a környezeti tényezők (növekedés, terhesség időskor) hatásaitól). A nurigenetikai azt vizsgálja, hogy az individuális genetikai status hogyan befolyásolja a táplálékok felszívódását, metabolizmusát, excretiót, az ízérzést, a jóllakottság érzését és azokat a mechanizmusokat, ahogy a tápanyagok befolyásolják a gén-expressziót és amelyek fontosak a gyógyszer-metabolizmus és a gyógyszer mellékhatások vonatkozásában. A nutrigenomika a táplálékok, tápanyagok hatását genomra kifejtett hatását vizsgálja. Nutritional health – Az egészséges táplálkozás meghatározása A környezeti tényezők: Táplálék ellátottság; Biohasznosulás; Fogyasztás; Emésztés A genetikai tényezők: Az emésztés, felszívódás, eloszlás, transzformáció, raktározás, excretio (absorptio) genetikai aspektusai. A nutrigenetika példái: 1/: Folsav: 5,10, metilén tetrahidrofolát reduktáz enzim polimorfizmusa C677T polimorfizmus, populációs előfordulása 5-15% Jelenléte esetén homocystein szint emelkedés van és ez CHD-rizikót jelent, valamint velőcső záródási elégtelenséget okozhat. A variáns allél homozigóta folsav szintje alacsonyabb (ezt nem minden vizsgálat igazolta). 2/ Apolipoprotein-E statusz jelentősége 20 éve ismert, hogy a populációban a koleszterin bevitelre jelentkező plazma koleszterin jelentős eltérést mutathat. Low fat/high cholesterol diet: • ApoE4/4= nő a se. koleszterin • ApoE2/2 és 2/3= a koleszterin változatlan Low fat/low cholesterol diet • Minden variánsnál csökken az LDL-koleszterin szint, de nem egyformán • Férfiaknál E3/4 status esetén -23%, E3/3 és E3/2 esetén -14% és -13% (azaz minél előnytelenebb a genetikai status, annál jobb a diéta hatása!!!) • Férfiaknél az LDL szint csökkenése kétszerese a nőknél észlelt csökkenésnek 3/: Az 5-Lipooxigenáz genetikai variabilitása egy olyan subpopulációt határoz meg, amelynél az arteriosclerosis rizikója fokozott A táplálékkal felvett Omega-6 zsírsav fokozza, míg a tengeri hal eredetű Omega-3 zsírsav bevitel (EPA és DHA) gátolja a leukotrien-eredetű gyulladásos folyamatokat, amelyek ebben a szubpopulatióban arteriosclerosist eredményezhetnek. Ez a vizsgálat is igazolja, hogy a gyulladásos folyamat (ez esetben a leukotrienek) atherosclerosist okoznak.
Szabolcs István Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék
4
Táplálkozás és életmód idős korban A 65 év feletti korosztály a lakosság leggyorsabban növekedő csoportja. A tápláltsági állapot nagymértékben befolyásolja az életminőséget. Krónikus megbetegedések nehezítik az életüket. A táplálkozás + a mozgásszegény életmód együttesen az elhízás és a diabetes mellitus 60, a mell-, vastagbél-, prosztatarák 35, a szív és érrendszeri betegségek 20, a mozgásszervi betegségek 25 százalékáért tehető felelősé. A táplálkozástudomány egyik nagy kihívása, hogy helyesen értelmezze: milyen szerepe van a táplálkozásnak a krónikus megbetegedések keletkezésében. A preventív táplálkozás már a születés előtt elkezdődik, egész életen át folytatódik, lehetővé teszi az öregkor elérését; fontos a betegségek megelőzésében, melyek idős korban manifesztálódnak. A fejlődés kritikus korai szakaszában intra-uterin és a postnatalis periódusban, a gyermekkorban, táplálkozási tényezők, - epigenetikus változások, hormonok, metabolitok, neuro-transmitterek útján - képesek előre programozni az agyfejlődést, a funkcionális zavarokat és betegségeket, a felnőttkori anyagcsere és reprodukciós szindrómákat. Ez az imprinting a későbbi étrendi és környezeti hatásokkal együtt kiváltja a betegséget évtizedekkel az eredeti módosulás után. Az idősek egészséges táplálkozásának a várandós anya gondozása, a csecsemők szoptatása, a gyermekek egészséges táplálkozása, mozgásigényének felkeltése, személyi higiéne kialakítása, megfelelő stressz-kezelés, a dohányzás, alkohol, drogok mellőzése a záloga. Az előadás áttekinti az idősek energia és tápanyagszükségletének (kor, nem tápláltsági állapot, fizikai aktivitás fokától függő) változását. Az energiaigény kismértékű csökkenése mellett egyes tápanyagok iránti igény még nő is, ezért a kisebb energia-bevitel mellett nagyobb tápanyag-sűrűségű ételek fogyasztása javasolt.
Barna Mária Magyar Táplálkozástudományi Társaság 5
Hippokratésztől Bolognáig A dietetikusképzés hazai történetét Dr. Soós Aladár által 1922-ben indított - a hippokratészi elvekre épülő – „dietásnéne” képző iskola megalapításától számítjuk. Az egykori egy éves képzés mára 4 éves, nemzetközi diplomával záruló főiskolai képzéssé fejlődött. Az elmúlt 90 évben végrehajtott képzési programfejlesztések során egyaránt figyelembe kellett venni a hazai és az európai dietetikus szakma elvárásait, a felsőoktatásban bekövetkező változásokat és a munkaerő-piaci viszonyokat. 1999-ben Magyarország is csatlakozott a Bolognai Deklarációhoz, amelynek fő célkitűzése volt az európai szakemberképzés európai szintű összehangolása. Előadásomban a hazai dietetikusképzés fejlődési szakaszait mutatom be, kiemelten a főiskolai képzésre (1975) fókuszálva. Hét európai dietetikusképző intézmény képzési rendszerét hasonlítottam az Európai Dietetikus Szervezetek Szövetségének (EFAD) irányelveihez, s a kapott eredményeken keresztül mutatom be a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar (SE-ETK) dietetikus képzésének nemzetközi megfelelőségét. A magyar dietetikusképzést a folyamatos fejlődés jellemezi, mind a képzési követelmény, mind az óraszám tekintetében. A főiskolai szintű dietetikus képzés 3174 (2259 e.+915gy) óraszámmal indult, napjainkban az óraszám 7200-ra (1248e.+1720gy + 4232 egyéni) emelkedett. Hallgatóink az elvárt maximális 240 kreditet 4 év oktatási idő alatt teljesítik. Egyetemünkön biztosítjuk a Bolognai deklaráció elvárásainak és az EFAD javaslatnak megfelelő háromszintű képzést (BSc, MSc, PhD). Magyarországon, ezen belül a SE-ETK-n folytatott dietetikusképzés méltó követője a 90 évvel ezelőtt megalapozott szakemberképzésnek. Képzési formájával, követelményrendszerével mind a hazai, mind a nemzetközi oktatási rendszerben megállja helyét.
Németh Istvánné Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék 6
Táplálkozástudományi mesterképzés Debrecenben A Debreceni Egyetem létesítette és akkreditáltatta elsőként Magyarországon a nemzetközi trendekhez igazodó Táplálkozástudományi mesterképzést. Népegészségügyi mutatóink, a táplálkozással nagymértékben összefüggő betegségek morbiditási és mortalitási adatai jelentősen rosszabbak, mint az Európai Uniós átlag. Gazdasági életünket különösen régiónkban, az alacsony foglalkoztatottság jellemzi. Képzésünkkel mindkét súlyos probléma enyhítéséhez hozzá kívánunk járulni. A szak indítását több éven át tartó körültekintő koordinációs munka előzte meg. Jelentőségének megfelelően egyetemi szinten az Általános Orvostudományi Karon indítottuk a képzést 2009 őszén. A multidiszciplináris jellegből fakadóan az Orvos- és Egészségtudományi Centrum valamint az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának számos intézete, tanszéke fogott össze, hogy korszerű, tudományos alapokon nyugvó, egységes szemléletű komplex képzés jöhessen létre. A szak felelőse a Debreceni Egyetem stratégiai rektorhelyettese, Szilvássy Zoltán együttműködve a régió gazdasági szereplőivel a tudományos eredmények gazdasági hasznosítását tűzte célul, mely a hallgatók gyakorlati képzését és az elhelyezkedést is segíti. Célunk olyan szakemberek képzése, akik egészségügyi, élelmiszeripari és természettudományos szemléletük, tudásuk birtokában képesek: - magas szintű táplálkozástudományi kutató, tanácsadó, egészségnevelő munkára; - az egészség megőrzés és helyreállítás szempontjait is figyelembe vevő minőségi élelmiszerek, funkcionális élelmiszerek, étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási célú élelmiszerek, tápszerek, speciális termékek fejlesztésére; - az előbbi termékek előállításának megszervezésére, technológia fejlesztésre; - az élelmiszerbiztonsággal és toxikológiai vizsgálatokkal kapcsolatos jelenleg átalakulóban levő szabályozási rendszer, szabványok, jogszabályozás, élelmiszercímkézés gyakorlatának és intézményi rendszerének kialakítására ágazatközi és társadalmi együttműködésben hazánkban és az Európai Unióban. Tantárgyaik a következő modulokba rendeződnek: módszertani (biostatisztika, epidemiológiai és dietetikai módszertan), kémiai (élelmiszerkémia, orvosi biokémia, táplálkozásbiokémia), fiziológiaiegészségügyi (humán élettan, molekuláris neurobiológia, funkcionális genomika, mikrobiológia, általános gyógyszertan, pathológia,klinikai immunológia, etika, klinikai ismeretek, gyerekgyógyászat, komplementer medicina), táplálkozástudományi (táplálkozástudomány és dietoterápia, táplálkozás és energiaháztatás neuroendokrin szabályozása, táplálkozásegészségtan, toxikológia,gyógyszerélelmiszer interakciók, gyógynövények, ételallergia, táplálkozási zavarok pszichológiája, klinikai dietetika, klinikai dietetikai gyakorlat, csecsemő- és gyermektáplálás sajátosságai, journal club), élelmiszertudományi (nyersanyagismeret, élelmiszertechnológia, élelmiszeranalitika, konyhatechnika hatása a tápanyagokra, élelmiszerbiztonság, minőségügy és minőségbiztosítás, élelmiszerjog, agrokemikáliák és élelmiszerbiztonság, GMO élelmiszerek), gazdasági-innovációs (termékfejlesztés, marketing, vállalkozási ismeretek, kommunikáció). Valamennyi területen sok kötelező és fakultatív gyakorlattal. A legeredményesebb hallgatókat a Debreceni Egyetem nyolc doktori iskolájában látják szívesen, ahol Ph.D. fokozatot szerezhetnek, bővíthetik a kutató, oktató bázisunkat. Végzett hallgatóink hasznos munkát végezhetnek egészségpolitikai döntések előkészítésénél, népegészségügyi programokban, önkormányzatoknál. Segíteni kívánjuk a piaci kínálat egészségmegőrzést szolgáló átrendeződését és részvételüket az ennek megfelelő termelési-gazdasági-szolgáltató láncban. Önálló és irányító munkaköröket láthatnak el egészségügyi intézményekben, egészségiparban, élelmiszeriparban, gyógyszer-gyógytermékiparban, az élelmezésben, kereskedelemben, igazgatási területeken, fogyasztóvédelemben, élelmiszervizsgáló és felügyelő szervekben, az egészségnevelés és táplálkozási tanácsadás területén. A táplálkozástudományi ismeretek felhasználása a wellness-, fitness- és sportlétesítményekben, a szállodaiparban, a gyógyturizmus területén, hazánk és térségünk hagyományos ágazatainak megújulását eredményezhetik. Jelenleg 31 hallgató képzése folyik. Legtöbbjük még végzés előtt állásajánlatot kapott és megtalálta későbbi munkahelyét a kötelező egyéni nyári gyakorlaton végzett munkája alapján.
Benkő Ilona Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet
7
