Trendek, adatok, elırejelzések A világ népessége egyre nı, miközben a nemzetgazdaságok – fıként a gyorsan fejlıdı országokban – rendkívül nagy ütemben bıvülnek. Emelkednek a jövedelmek és ezzel a fogyasztási kiadások is, hiszen van pótolnivaló. A világ élelmiszer- és italipara egy rendkívüli ütemben bıvülı piac, és az italokra és élelmiszerekre fordított kiadások világszerte tovább emelkednek. Becslések szerint 2013-ban mintegy 2 715 milliárd eurót költöttek csomagolt élelmiszerre és italokra. Az Euromonitor brit piackutató intézet feltételezése szerint ezek a kiadások 2017-ig összesen 25 százalékkal emelkednek. Az élelmiszerek és italok, valamint a gyógyszeripari és kozmetikai termékek világviszonylatban élénkülı kereslete azt eredményezi, hogy egyre többet gyártanak, így emelkedik a gépekre és berendezésekre fordított beruházások volumene is. Az élelmiszer- és csomagolóipari gépek nemzetközi kereslete sok éve folyamatosan nı. Ez alól kivételt képezett a 2009-es év – ez volt a pénzügyi és gazdasági válság éve, amikor rövid idıre visszaesett a kereslet. A piac 2010-ben már teljes mértékben talpra állt. 2012-ben a világkereskedelem 33 milliárd euróval újabb rekordot és nyolc százalékos növekedést ért el 2011-hez viszonyítva. Alig akad még egy szegmense a gépgyártásnak, ahol hasonlóan lendületes fejlıdés tapasztalható. Immáron sok éve Német- és Olaszország a két legnagyobb exportır, mivel a két ország külön-külön mintegy 22 százalékkal részesedett a világkereskedelembıl 2012-ben. A rangsorban jócskán lemaradva következik az Egyesült Államok, Hollandia és Kína, öt és hét százalék közötti részesedéssel. 2012-ben az élelmiszeripari és csomagológépek világkereskedelmi volumenének 43 százaléka irányult az európai országokba. Ez az arány néhány éve még 55 és 60 százalék között mozgott. Ez a piacok eltolódását jelenti: az erıs növekedés egyre inkább a fejlıdı és gyorsan növekvı országokból táplálkozik, amelyek ipara a felépítés és a korszerősítés folyamatát éli meg. Ennek megfelelıen nı a gépek és berendezések kereslete. Ázsia ma már a második legfontosabb felvevıpiac a maga 22 százalékával (2012). A tíz százalékot képviselı LatinAmerika és a nyolc százalékos Afrika a növekedés további fontos térségének bizonyult. A bevett nyugat-európai és észak-amerikai piacok beruházási tevékenysége változatlanul magas szinten stabilizálódott. Világszerte nı a kereslet a modern csomagolások iránt Modern társadalmunkban szinte elképzelhetetlen, hogy egy termék csomagolás nélkül jelenjen meg, ezért világszerte nagy a kereslete az innovatív csomagolásoknak. A csomagolóipar jelentıs gazdasági tényezı. Becslések szerint a világkereskedelem ebben az iparágban 2012-ben meghaladta az 500 milliárd eurót. A brit Euromonitor piackutató társaság feltételezései szerint 2013-ban világszerte összesen több mint 4,1 billió csomagolást értékesítenek. 45 százalékos részesedésével Ázsia a legfontosabb értékesítési piac, megelızve a 27 százalékot képviselı Európát és a 13
százalékot adó Észak-Amerikát. A csomagolások ázsiai értékesítését a robbanásszerően fejlıdı kínai és indiai nemzetgazdaság tornássza fel. Világszerte az élelmiszeripar a csomagolások legnagyobb fogyasztója. Az értékesített csomagolások több mint 45 százaléka került ebbe az iparágba. További 26 százalék pedig az italiparba kerül. A csomagolások alapanyagaként világszerte leggyakrabban mőanyagot választanak: a csomagolások összesen mintegy 70 százaléka mőanyag. Ebbıl a legnagyobb részt, – 47 százalékkal – a különbözı rugalmas csomagolások, mint például tasakok, talpas tasakok, fóliák teszik ki. A világszerte felhasznált csomagolások 21 százaléka alaktartó mőanyag – és az arányuk egyre emelkedik. Az italcsomagolások élén sok éve a PET szerepel. Fıként vizet és szénsavas üdítıitalt töltenek PET-palackba. Mivel világszerte a víz közel háromnegyedét PET-palacka töltik, ezért az emelkedı vízfogyasztás a növekedés fontos motorja a PET-csomagolások tekintetében. Az alkoholtartalmú italok, fıként a sör esetében az üveg a leggyakoribb csomagolóanyag. Világviszonylatban az üvegcsomagolások 64 százalékába alkoholos italok és további 21 százalékába alkoholmentes ital kerül. További 16 százalékot az élelmiszeripar használ öblösüvegként. Mivel a sörfogyasztás az elmúlt években csupán kis mértékben nıtt a világon, és az alkoholmentes italoknál az üveget egyre inkább kiváltja a PET, ezért a következı években várhatóan tovább csökken az üvegcsomagolások aránya a csomagolóanyagok világpiacán. A kartoncsomagolások piacán ellenben világszerte heves verseny bontakozott ki. Fıként az elsıdleges csomagolásoknál szorítják ki a könnyebb rugalmas mőanyag-csomagolások a kartont. A fémcsomagolások közel 90 százalékát az élelmiszer- és italipar használja fel. A fémcsomagolások megközelítıleg 70 százaléka italdoboz, 17 százalékát élelmiszerrel töltött doboz (konzerves doboz). Dobozokba fıként sört és szénsavas üdítıitalokat töltenek. A piackutatók mindkét italféleségnél csak kis mértékben bıvülı keresletet jeleznek elıre, és a fémdobozok értékesítése a következı négy évben (2013 és 2017 között) átlagosan csupán kettı százalékkal nı. Az élelmiszerek területén a fémcsomagolásokat egyre inkább kiváltja a mőanyag. Megatrendek uralják a piacokat Az innovációnak meghatározó szerepe van a nemzeti és nemzetközi versenyben való helytállásban. Az élelmiszerek és italok, a gyógyszerek és kozmetikumok gyártói, a beszállítók és szolgáltatók – az egyes területek közötti különbségek ellenére – általános és meghatározó súlyú, a jelenüket alapvetıen befolyásoló piaci trendeket tapasztalnak: az erıforrások hatékony felhasználását, a biztonságot és a rugalmasságot.
Az erıforrások hatékony felhasználása Az élelmiszerek és italok gyártási folyamatai, mint például a hevítés, a fızés, a temperálás, hőtés stb. rendkívül sok energiát igényelnek. Az élelmiszerek és italok elıállításához sok vízre is szükség van – mind a technológiai folyamatokban, mind pedig a tisztításhoz. Az erıforrások felelısségteljes felhasználása ezért egyre nagyobb versenyelınyt jelent a vállalatoknak, ugyanis világszerte egyre több fogyasztó dönt környezetvédelmi kritériumok alapján egy márka mellett, vagy ellene. Erre kínálják a gépgyártók a megfelelı megoldásokat: az utóbbi években az élelmiszer- és italtechnika minden területén komoly elırelépést értek el az erıforrások hatékony felhasználásában: az alacsony energiafogyasztást a csokoládégyártás során végzett temperálásban, a hulladékhı hasznosítását a sütıiparban, a csökkentett vízfelhasználást az italgyártásban, valamint a technológiai hı hasznosítását és a vízkörös hőtést, amelyek csupán kiragadott példák arra, milyen eszközökkel gondoskodnak a pozitív energiamérlegrıl. Minıség és biztonság Egy másik alapvetı és kitartó irányzat a biztonság és a higiénia. A fı célkitőzés a termékek biztonságos és higiénikus elıállítása, hogy az ne veszélyeztesse a fogyasztók egészségét. A termékbiztonság egyik legfontosabb része a gépek és berendezések kialakítása. A berendezés minden egyes elemét úgy kell tervezni, hogy a termékmaradékok, a szennyezıdés és a mikroorganizmusok ne rakódhassanak le, vagy legalább könnyen tisztíthatóak legyenek. Csak így lehet kiiktatni a mikrobiológiai kockázatot. A termékek visszakövethetısége folytonosan biztosított kell, hogy legyen az élelmiszer- és italipartól a gyógyszeriparig. A nagy hatékonyságú nyomkövetı rendszerekkel, mint például az RFID vagy a „kétdimenziós vonalkód” (DataMatrix pontmátrix kódolás) a teljes terjesztési láncon végig lehet követni a termékeket. Sokféleség és rugalmasság Amennyire különbözıek az emberek, annyira különbözıek a szokások és kedvencek az élelmiszerek és italok tekintetében. A változatok sokfélesége hihetetlen, miközben gyakran csak nagyon rövid egy termék életciklusa. Az élelmiszer- és italipari vállalatok körében ezért a versenyben maradáshoz döntı jelentıségő a képesség az újdonságok bevezetésére és a változó fogyasztási szokásokhoz való gyors alkalmazkodásra. Ez nem csupán a receptúrákra, hanem a csomagolás formájára és méretére is igaz. A technológiára vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy a gépeknek és berendezéseknek gyorsan kell tudniuk alkalmazkodni. Új adalékok bevezetésénél adott esetben módosítani kell a technológiai folyamatot. Új termékek bevezetésénél fontos a termelés gyors átállítása. Az automatizált receptúra-kezelés biztosítja a folyamatok nagyfokú automatizáltságát. A rugalmasság fıként a csomagolásban nélkülözhetetlen, hogy a gyártók megfelelhessenek a különbözı csomagolási egységek igényének – az egyadagostól a családi csomagolásig. Ezt ráadásul lehetıleg egyetlen géppel kell tudni legyártani.
A nagy lélekszámú és nagy népszaporulatú országokban, mint például Ázsiában a berendezések folyamatosan magas teljesítménye áll a felhasználó iparágak elıterében, hogy magas minıségő és biztonságos élelmiszerekkel és italokkal lássák el az embereket. Célcsoportok – irányzatok és kihívások Elıtérben a csomagolt élelmiszerek 2013-ban 748 millió tonna feldolgozott és csomagolt élelmiszert értékesítettek. A piackutatók véleménye szerint a korszerően feldolgozott és csomagolt élelmiszerek kereslete évente 11 százalékkal bıvül (2017-re 829 millió tonnára nı). A csomagolt élelmiszerek nagy és bıvülı piacai Ázsiában, Latin-Amerikában, valamint a Közel-Keleten és Afrikában találhatóak. Ez a három földrajzi térség a kereskedelmi volumen több mint 55 százalékát képviseli. A meghatározó piaci irányzat a kényelmi élelmiszerek terjedése marad. A praktikus módon és egyszerően kezelhetı termékek igénye tovább nı a fogyasztók körében. Felkapottak az útközben vagy a munkahelyen kényelmesen fogyasztható élelmiszerek és italok. A fogyasztóknak ezzel kapcsolatban fontos, hogy az elkészítés minél kevesebb vagy akár semennyi idıt ne vegyen igénybe. A falatkák is terjednek, és évek óta meghatározó megatrandet jelentenek. A fogyasztók egyre több friss árut vásárolnak a hőtıpultból is. Ezek a termékek mind behőtve és hıkezeléses tartósítással vagy tartósítószerek nélkül kerülnek forgalomba, és azonnal vagy csekély munkával és gyorsan fogyaszthatók. Az árbevételt mindenek elıtt a kis és egyedi adagok lendítik fel – és minden évben új és új termékekkel találkozhatunk. A higiénia és az eltarthatóság, valamint a kíméletes feldolgozási és csomagolási megoldások éppen a kényelmi élelmiszerek kényes területén töltenek be kiemelten fontos szerepet. Az élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbítására rendkívül hatékony megoldás a védıgázas csomagolás, amelyet a MAP (Modfied Atmosphere Packaging) néven is említenek. A tömlıtasakos csomagolások minıségét és tömítettségét, ezzel pedig a termékek eltarthatóságát jelentıs mértékben a lezárási technológia határozza meg. Egyre inkább terjedıben van az ultrahangos lezárás. A hermetikus lezárásra szolgáló megoldásokkal rendelkezı modern csomagológépek, valamint a MAP technológia biztosítja a termék minıségének megırzését és az élelmiszer hosszabb eltarthatóságát. A csomagolás klasszikus funkciói, mint a védelem és a szállíthatóság mellett egyre fontosabb követelmény a jobb és ellenırizhetı adagolhatóság, a könnyő kezelés és a visszazárhatóság. Elıtérben az édesipari termékek Az édesipari termékek világmérető kínálata sokszínőségében szinte felülmúlhatatlan: minden évben új termékek áttekinthetetlen sokasága jelenik meg a piacon, új ízvilággal, új formában, különbözı adagokban – és ebbıl következıen – változatos mérető és kialakítású csomagolással. Az édesipari termékek kedvelt élvezeti cikkek – sok éve folyamatosan nı globális értékesítésük. Az Euromonitor piackutató intézet adatai szerint a fogyasztók 2013-ban világszerte 15 millió tonna édességet (csokoládéterméket, cukros édességet és rágógumit)
fogyasztottak, egyre emelkedı tendenciával. A kereslet az elırejelzések szerint 2017-ig évente 8 százalékkal nı (2017-ben 16 millió tonnára). Az édesipari termékek nagy piacát Nyugat-Európa és Észak-Amerika jelenti. A világkereskedelmi volumen mintegy felét adja jelenleg ez a két piac. A dinamikus növekedést az ázsiai és csendes-óceáni, latin-amerikai és kelet-európai régió jelenti. Ezekben a térségekben a következı négy évre az értékesítés éves szinten kettı-négy százalékos növekedését jelzik elıre. Az élvezet és a termékminıség elválaszthatatlanul kapcsolódik egymáshoz. Legyen szó csokoládéról, pralinéról, süteményrıl, szeletrıl vagy bármi másról – a minıség a döntı. A minıségi termékek elıállításához nem csupán az alap- és nyersanyagok minısége számít. A termékminıségben meghatározó szerepe van a feldolgozási technológia és a csomagolástechnika színvonalának, ezért a legmagasabb szintő eljárástechnikát alkalmazzák. Higiénikus tervezéső gépek és berendezések gondoskodnak a biztonságos termelésrıl és fokozzák a termékek eltarthatóságát. Nincs még egy olyan édesség, amelynél olyan fontos lenne a külsı megjelenés, mint a pralinénál. Az ízes élvezetet ugyanis megelızi a csábító látvány, amely már elsı pillantásra jelzi, hogy valami különleges következik. Fontos szerepe van ebben a praliné alakjának, és az azonos külsı sorozatos gyártása innovatív gépeket igényel. Az optimális hıfokra beállított csokoládé és a termékhez tökéletesen alkalmazkodó bevonógép szavatolja a minıségi csokoládétermékek gyártását. A felhıtlen élvezetrıl a legkorszerőbb ipari képfeldolgozó rendszerek gondoskodnak – kimutatják a hibás terméket, felismerik a praliné helyes beültetését a tálcára, és gondoskodnak arról, hogy csak sértetlen tábla csokoládé és ép praliné kerüljön a csomagolóba és az értékesítésre. Fókuszban a gyógyszerek 2012-ben világszerte mintegy 746 milliárd euró értékben értékesítettek gyógyszereket, ami 10,5 százalékkal több, mint az elızı évben. A teljes forgalom több mint 75 százalékát ÉszakAmerika, Európa és Japán adja. A legnagyobb nemzeti piacot változatlanul az Amerikai Egyesült Államok jelenti: 2012-ben összesen 34 százalékkal részesült a világpiacból, majd Japán következik 12 százalékkal a 9 százalékot jelentı Kína elıtt. A gazdasági teljesítmény növekedésével a feltörekvı küszöbországok egészségügyi kiadásai ugyanúgy emelkednek, mint az úgynevezett E7-es országoké: Kínáé, Indiáé, Oroszországé, Brazíliáé, Mexikóé, Indonéziáé és Törökországé. A gyógyszeripari termékek világpiacából ezek az országok 2012-ben mintegy 17 százalékkal részesültek, és a részesedésük egyre csak nı, így tovább fokozódik az országok jelentısége a gyógyszeriparban is. A világ gyógyszerpiaca már a demográfiai adottságok révén is növekedési potenciállal rendelkezik a következı évekre nézve. A gyarapodó népesség és a magasabb jövedelem – fıként a „pharmerging markets” feltörekvı gyógyszerpiacokon – hozzájárul a gyógyszeripar erıteljes növekedéséhez, amire rásegít az egészségügyi politika és a jobb hozzáférés a gyógyszerekhez.
Világszerte nı a 65 év feletti korcsoport aránya a teljes népességben: a kedvezıbb létkörülmények miatt a feltörekvı országokban, sıt a fejlıdı országokban is nı a várható életkor, az Egyesült Államokban és Japánban a háború utáni sokgyermekes népesség jut el az idıskorba. Világszerte terjednek a civilizációs betegségek, mint például a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések stb. A kórképek fıként a feltörekvı országokban változnak: míg jó ideig a fertızı betegségek uralták a képet, addig ma már a krónikus megbetegedések terjednek. Az IMS Health piackutató intézet becslései szerint a 2012 és 2017 közötti idıszakban a gyógyszeripari termékekre fordított kiadások világszerte mintegy 5,3 százalékkal bıvülnek évente, és 2017-re elérik a 967 milliárd eurót. A gyógyszeradagoló eszközök, az ún. Drug Delivery Devices jelenleg nagy ütemben terjednek. Az adagoló rendszerek egyre kisebbek, miközben a kezelésük biztonságosabb, egyszerőbb és még inkább felhasználóbarát. Az elmúlt években egyre több fokozott hatékonyságú gyógyszert használnak. A nagy hatékonyságú gyógyszeripari termékek elıállítása és csomagolása megköveteli a legmagasabb szintő biztonsági óvintézkedéseket a termékek teljes értékláncában és a kezelıszemélyzet vonatkozásában, a pontos folyamatok mellett. A nagy hatékonyságú gyógyszerekhez a folyamatokat szakaszoló megoldásokat kell megvalósítani, amelyek óvják a gépkezelıket – ez az irányzat a jövıben is folytatódik. A felszerelésekben kínált új megoldások automatizálási és robottechnikát alkalmaznak, hogy tovább csökkentsék a hatóanyaggal való emberi érintkezést a gyártás során. A személyre szabott gyógyászat még a kezdeteknél tart, de azt feltételezhetjük, hogy terjednek ezek a terápiás megoldások. Ezeket a gyógyszereket kisebb tételekben gyártják, ezért fokozott rugalmasságú és sokoldalú feldolgozási és csomagolási megoldásokat igényelnek. A legfontosabb tényezıt ebben a vonatkozásban a gyors felfuttatás, valamint a gyors és egyszerő méretváltás jelenti. A gyógyszerektıl megkövetelt egyre magasabb minıség nagyobb teljesítményő, teljesen automatizált, a gyártósorba integrálható ellenırzı gépeket igényel. Ezek biztosítják, hogy szigorúan betartsák a gyógyszeripari minıségellenırzési és biztonsági követelményeket. A minıségi paramétereket, mint például a súlyt, az idegen anyagokat stb. a legújabb eljárásokkal ellenırzik, ráadásul valós idıben, és nagy kapacitással. A gyógyszerpiac nagyon gyorsan változik, ezért nem egyszerő elıre jelezni a jövıben igényelt termékeket. Az új gépeknek ezért mindenek elıtt „jövıállónak” kell lenniük. Az átméretezhetı és rugalmas platformokat kínáló berendezéseket rugalmasan lehet az új termékeknek és receptúráknak megfelelıen módosítani. Ezekkel a platformokkal a gépek képesek számos különbözı göngyöleg kezelésére. Keresettek a többcélú berendezések, ugyanis ezeket a lehetséges felhasználási módok széles skálájára tervezték. A következı években tovább csökken az ipari országok részesedése a világ gyógyszerköltésébıl. A generikus gyógyszerekre jutó kiadások azonban a lejáró szabadalmak miatt tovább emelkednek. A generikus készítmények kereslete fıként a gyorsan fejlıdı
országokban ugrott meg. A lakosság széles rétegeinek alacsony költségen történı alapellátása lendületet visz ezekre a piacokra.
