2010/3
Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Ismét olyan témákkal foglalkozunk, melyek a vállalkozások jelentős részét érzékenyen érintik. Előző Hírlevelünkben részletesen ismertettük az április elsejétől bevezetett egyszerűsített foglalkoztatás legfontosabb szabályait. Időközben megjelent a törvény hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti intézkedéseket elrendelő, valamint az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentéséről szóló kormányrendelet. Ismertetjük továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciáján elfogadott, a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló 175. számú egyezmény legfontosabb rendelkezéseit. Változtak a munkabalesetek kivizsgálásának, a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésének szabályai, ugyanis az 5/2010.(III.09) SZMM rendelet módosította a munkavédelmi törvény
végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendeletet. Hírlevelünkben tehát az alábbi témakörökkel foglalkozunk: - Egyszerűsített foglalkoztatás - átmeneti rendelkezések - NMSZ 175. számú egyezmény a részmunkaidős foglalkoztatásról - Munkavédelmi végrehajtási rendelkezés módosítása - Egyebek - Ismét változott a jegybanki alapkamat - 2010. évi nyugdíj megállapítás – valorizációs szorzók - Külföldi pénznemben keletkezett jövedelem átváltása – új előírás - Munkába járás május 1-től – új nyilatkozat - Jogszabálykalauz 2010/március - -HR naptár 2010/április
Egy örömteli eseményről is szeretnénk számot adni. Cégünk április 07-től irodát nyitott Budapesten, a Lehel út 61. sz. alatt található Cooper Centerben. Az új irodában kulturált körülmények között tudjuk fogadni a budapesti ügyfeleinket. ALFA HÍRLEVÉL 2010/3
1
I.
Egyszerűsített foglalkoztatás
December közepén fogadta el a parlament az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvényt, amely 2010. április 01-i hatállyal jelentősen átalakította az alkalmi és az időszakos foglalkoztatás rendszerét. Jelen kivonatban a Kormány 87/2010. és 88/2010. (III.26.) számú, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő Kormányrendeleteinek legfontosabb tudnivalóira igyekszünk rávilágítani. Az APEH a honlapján közzétett az egyszerűsített munkaszerződésre vonatkozóan mintát, mely a Hírlevelünk végén megtalálható. Telefonon történő bejelentés A 87/2010. számú Kormányrendelet az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentését szabályozza. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltatót az illetékes elsőfokú hatóság felé a munkavégzés megkezdése előtt fennálló bejelentési kötelezettség terheli az Eftv. 12.§ (1) bekezdése által meghatározott tartalommal. Ezen bejelentési kötelezettség teljesítése történhet elektronikus formában vagy telefonon. Magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén a telefonos bejelentés a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon történhet meg. A bejelentés kezdetén az ügyfélszolgálat nyilatkoztatja a bejelentőt arról, hogy korábban tett-e már bejelentést. Amennyiben nem, úgy az ügyfélszolgálat kötelező tájékoztatást ad azzal kapcsolatban, hogy a bejelentésről - a közigazgatási, illetve a bírósági eljárás szabályai alapján bizonyítékként is felhasználható hangfelvétel készül, mely megőrzésre kerül. Ezt követően az ügyfélszolgálat az állami adóhatóság által rendelkezésére bocsátott űrlapon rögzíti a bejelentő és a foglalkoztatott ALFA HÍRLEVÉL 2010/3
adatait és tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés regisztrációs számáról. Amennyiben a bejelentő igényli, úgy az ügyfélszolgálat a telefonbeszélgetés lezárását követően SMS-ben is megküldi a regisztrációs számot. Amennyiben a munkáltató már korábban is tett bejelentést, úgy a korábbi regisztrációs szám alapján is megteheti új bejelentéseit, ekkor az ügyfélszolgálat a korábbi bejelentésben közölt adatoktól eltérő adatokat rögzíti kizárólag. Az ügyfélszolgálat a bejelentést követően a hivatali kapun keresztül továbbítja az elkészített elektronikus dokumentumot az állami adóhatóság részére, mely a megérkezés tényét visszaigazolja az ügyfélszolgálat felé. Az ügyfélszolgálat az adatállományokat – beleértve a hangfelvételt is – titkosított fájlrendszerben menti és védett környezetben tárolja. Az adatok törlése azok különleges mintákkal történő felülírásával történik. A rendelet a telefonos bejelentések eljárásrendjének meghatározása mellett módosította a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendeletet és a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet is. A módosítások értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás esetében (a munkaköri alkalmassági vizsgálat helyett) választható, egy évig érvényes foglalkoztathatósági szakvéleményezés díja 3.000 Ft/fő/eset. Átmeneti intézkedések A 8/2010. számú SZMM. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti intézkedéseket tartalmazza. 2010. április elsejével hatályát veszti az alkalmi munkavállalói kézikönyvvel történő foglalkoztatásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény. 2
A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra – annak megszűnéséig – a korábban érvényes szabályokat kell alkalmazni. Tehát az az alkalmi munkavállaló, aki március 31-én még alkalmi munkavállalói kézikönyvvel létesített munkaviszonyt, a foglalkoztatás ideje átcsúszik a 2010. április elsejét követő időszakra. A korábbi szabályozás alapján kiadott alkalmi munkavállalói kézikönyvek alkalmi foglalkoztatás létesítésére és a közterhek levonására az új szabályozás hatálybalépését követően nem alkalmazhatók, vagyis 2010. április elsejét követően alkalmi munkavállalói kézikönyv és közteherjegy nem adható ki. A fel nem használt közteherjegyek forgalomból való kivonásával, értékének megtérítésével, valamint a közteherjegyek selejtezésével kapcsolatos eljárási és elszámolási szabályokat a 8/2010. SZMM rendelet szabályozza. Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-ig kell leadni, ennek szabályait szintén a fenti rendelet tartalmazza. II. A részmunkaidős foglalkoztatásról szóló NMSZ 175. számú egyezmény kötelező hatályának elismerése A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 1994. június 24én, a 81. ülésszakán elfogadta a részmunkaidős foglalkoztatás normáit tartalmazó 175. számú Egyezményt. Az Egyezmény ajánlásai, elfogadott normái azon tagállamok részére adnak útmutatást, amelyek az Egyezményt megerősítik, az Egyezmény kötelező hatályát elismerik. A magyar parlament a megerősítésről szóló 2010. évi XXXII. törvényt a 2010. február 22-i ülésnapján fogadta el, az Egyezmény tizenkét hónappal azután lép hatályba, ahogy a ratifikációt nyilvántartásba veszik. ALFA HÍRLEVÉL 2010/3
Az Egyezmény legfontosabb rendelkezései: Az Egyezmény definiálja a részmunkaidős munkavállaló kifejezést: az a foglalkoztatott személy, akinek szokásos munkaideje kevesebb, mint az összehasonlításként figyelembe vehető teljes munkaidős munkavállalók munkaideje. Az összehasonlítás szempontjából olyan teljes munkaidős munkavállaló jöhet szóba, aki ugyanolyan típusú munkaviszonyban áll, ugyanolyan vagy hasonló munkát végez, illetve ugyanolyan vagy hasonló foglalkozású, ugyanannál a létesítménynél / vállalatnál / ágazatban dolgozik, mint az összehasonlításban érintett részmunkaidős munkavállaló. Az Egyezmény arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség van a részmunkaidős munkavállalók védelmére a munkához jutás, a munkafeltételek és a társadalombiztosítás területén, azaz fontos az azonos védelem a szervezkedési jog, a kollektív tárgyaláshoz való jog, illetve a munkavállalók képviseletéhez való jog, a munkahelyi biztonság és egészség, a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő megkülönböztetés tekintetében, fontos, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaórával, teljesítménnyel vagy darabszámmal arányos módon meghatározott alapbére nem lehet alacsonyabb az összehasonlításban figyelembe vehető teljes munkaidős munkavállalók ugyanazon módon kiszámított alapbérénél, olyan társadalombiztosítási rendszert szükséges kialakítani, mely azonos feltételeket biztosít az összehasonlításban szereplő csoportok számára, 3
olyan intézkedések életbe léptetésére van szükség, mely azonos feltételeket teremt az alábbi területeken: anyasági védelem, foglalkoztatás megszüntetése, fizetett éves szabadság és fizetett munkaszüneti napok és betegszabadság tekintetében. A részmunkaidős foglalkoztatás esetében a munkavállalók munkaideje és keresete tekintetében határérték kijelölésére van szükség. Az Egyezmény a tagállamok számára előírja, hogy ezen határértékeket kellően alacsony szinten kell megállapítani, nehogy a részmunkaidős munkavállalók indokolatlanul nagy hányada legyen kizárva. Az Egyezmény a határérték tekintetében továbbá előírja, hogy a tagállam azt köteles rendszeresen felülvizsgálni, illetve a határérték megállapítását, felülvizsgálatát és módosítását meg kell tárgyalni a legreprezentatívabb munkaadói és munkavállalói szervezetekkel. Az Egyezmény 10. számú cikke értelmében intézkedéseket kell hozni, ahol az helyénvaló, annak érdekében, hogy a teljes és részmunkaidős foglalkoztatás között az odavissza történő átállás önkéntes alapon történjen, összhangban a nemzeti törvénnyel és gyakorlattal. III. Munkavédelmi törvény végrehajtási rendelkezésének módosítása A szociális és munkaügyi miniszter 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelete módosítja a munkavédelemi törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26) MüM rendelet egyes előírásait. A változások 2010. március 17től léptek hatályba. A módosító rendelkezés rögzíti, hogy a munkabaleseti nyilvántartást nem kötelező a munkáltató azon szervezeti egységénél vezetni, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés (pl. a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ALFA HÍRLEVÉL 2010/3
ellenőrzésre telephelyen).
szolgáló
egységnél,
A munkáltatónak a munkabalesetet az arról szóló tudomásul szerzését követően kell haladéktalanul kivizsgálni. A súlyos munkabaleset a jövőben telefon, telefax mellett e-mailben is jelenthető az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség felé. Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége tekintetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor munkáltatónak azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik. A munkáltató a munkabaleset kivizsgálást követően munkabaleseti jegyzőkönyvet munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak is köteles megküldeni. Súlyos munkabaleset esetén a felvett jegyzőkönyvnek a munkavédelmi felügyelőséghez történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját. Egyértelműen szabályozza a rendelet 6. §-a, hogy kirendelés, munkaerő-kölcsönzés esetén a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására – a kirendelő, kölcsönbeadó munkáltató értesítése mellett a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős. A rendelet módosította a munkabaleseti jegyzőkönyv formátumát, tartalmát, a kitöltési útmutatót, melyet a rendelet 3. és 4. számú melléklete tartalmazza. Az új munkabaleseti jegyzőkönyvet 2011. január 1-től kell alkalmazni.
4
IV. Egyebek
Azaz:
Ismét változott a jegybanki alapkamat A Magyar Nemzeti Bank elnökének 6/2010. (III.29) MNB rendelete módosítja a jegybanki alapkamat mértékét. 2010. március 30-tól alapkamat mértéke 5,5 %.
a
jegybanki
2010. évi nyugdíj megállapítás – valorizációs szorzók A társadalombiztosítási nyugdíjról szóló 1997. LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X.6) kormányrendelet egyes pontjait módosítja az 58/2010. (III.16.) kormányrendelet. Ennek következtében, amennyiben a nyugdíjban részesülő előzetes letartóztatását vagy szabadságvesztését tölti, kérelmére az általa meghatalmazással ellátott személynek, az általa megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára kell folyósítani az ellátást. Abban az esetben, ha a nyugellátás folyósítása a szabadságvesztés ideje alatt szüneteltetve volt, a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül előterjesztett kérelemre a jogosult egy összegben ki kell utalni. A kormányrendelet melléklete tartalmazza a 2010. évben nyugdíjak megállapításra kerülő nyugellátások esetén alkalmazandó valorizációs szorzókat. Külföldi pénznemben keletkezett jövedelem átváltása – új előírás A 2009. évi CXVI. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 2009/161. számában) 3. §ával módosított szja törvény 6. § (1) bekezdése alapján a külföldi pénznemről történő átszámításhoz az árfolyamot attól függően kell meghatározni, hogy milyen gazdasági esemény történik.
ALFA HÍRLEVÉL 2010/3
- bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában - kiadás esetében a teljesítés időpontjában, - dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor, - értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján, - egyéb pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a kamatjövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni. Ha a magánszemélynek ezen árfolyamok előnytelenek lennének (pl. a kiadását nem térítik meg olyan mértékben, mint amilyen árfolyamon neki felmerült), akkor alkalmazhat ettől eltérő árfolyamot: -
a külföldi pénz eladása esetén követő 15 napon, illetve a külföldi pénz vétele esetén megelőző 15 napon belül
pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz. Tehát, ha a munkavállaló bizonyítottan például 270 Ft-os árfolyamon vette az eurót a kiadásai fedezetére, viszont a kiadás teljesítésekor az árfolyam már csak 265 Ft, akkor a nevére szóló átváltási bizonylattal kérheti a magasabb összeg megtérítését. 5
A magánszemély bevétele esetében (pl. ha napidíj kerül kifizetésre) kérheti továbbá, hogy ne a főszabály szerinti árfolyamot (a bevételszerzés időpontja szerinti árfolyamot) alkalmazzák, hanem a megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot. (Korábban ez volt a főszabály, most viszont ezt csak nyilatkozattal lehet alkalmazni.) Erről viszont a magánszemélynek a kifizető felé nyilatkoznia kell, és ezzel vállalja, hogy az adóévben külföldi pénznemben megszerzett valamennyi bevételének forintra történő átszámításához ezt az árfolyamot fogja alkalmazni. A nyilatkozatmintát, kitöltési útmutatót a Hírlevél végén tesszük közé.
ALFA HÍRLEVÉL 2010/3
Munkába járás május 1-től – új nyilatkozat Az előző számunkban részletesen foglalkoztunk a közigazgatási határon kívül munkába járók költségtérítésének új szabályairól. Az új kormányrendelet szerint a munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejûleg köteles nyilatkozni a lakóhelyérõl és a tartózkodási helyérõl, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyérõl vagy a tartózkodási helyérõl történik-e. A nyilatkozat mintát a Hírlevelünk végén tesszük közé. A nyilatkozatot minden bejáró munkavállalóval április végén ki kell töltetni, azzal, hogy a lakóhely/tartózkodási hely változása esetén külön felhívás nélkül köteles nyilatkozatot adni a munkavállaló.
6
V. Jogszabálykalauz 2010/március
Magyar Közlöny 2010. évi 33. szám:
2010. évi XXXI. törvény
2010. évi XXXII. törvény
a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 71. ülésszakán elfogadott, a munkaügyi statisztikáról szóló 160. számú egyezmény kihirdetéséről a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 81. ülésszakán elfogadott, a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló 175. számú egyezmény kihirdetéséről
Hatályos: 2010. 03. 10. - kivétellel
Hatályos: 2010. 03. 10. - kivétellel
Magyar Közlöny 2010. évi 35. szám:
2010. évi XXXVII. törvény
a felnőttképzéshez kapcsolódó egyes törvények módosításáról
Hatályos: 2010. 03. 15.
Magyar Közlöny 2010. évi 38. szám:
2010. évi XXXIX. törvény
58/2010. (III. 16.) Korm. rendelet
egyes szociális és munkaügyi Hatályos: 2010. 03. 31., 2010. 05. tárgyú törvényeknek az új Polgári 01., 2011. 01. 01. Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról a társadalombiztosítási Hatályos: 2010. 03. 19. nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny 2010. évi 44. szám:
87/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet
az egyszerűsített foglalkoztatással Hatályos: 2010. 04. 01., 2011. 01. kapcsolatos adatok telefonon 01. történő bejelentéséről az egyszerűsített foglalkoztatásról Hatályos: 2010. 04. 01. szóló 2009. évi CLII. törvény növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
Magyar Közlöny 2010. évi 45. szám:
6/2010. (III. 29.) MNB rendelet
ALFA HÍRLEVÉL 2010/3
a jegybanki alapkamat mértékéről
Hatályos: 2010. 03. 30.
7
VI. HR naptár 210/április A HR naptár funkciót azért indítottuk el, hogy hasznos segítséget nyújtson, gondolatébresztő legyen gyakorló HR szakemberek számára. A naptárban szakterületek szerint foglaljuk össze az általában az adott hónapra szóló fontosabb feladatokat. Ez a funkció természetesen nem tartalmaz cég specifikus időpontokat, a fő feladatokra koncentrál. A HR teendők területén áprilisban általában az oktatásé a főszerep. Elkészül az oktatási program, véglegesednek az időpontok, pontosítható a költségvetés. Bérszámfejtés, adminisztráció, nyilvántartás A bérszámfejtésben a minden hónapban megszokott, irányadó dátumok mellett a következőkre kell figyelni: munkabér fizetés legkésőbbi napja: április 9. havi adatszolgáltatás az Apeh felé: április 12. 2010. évben április 5-e húsvét hétfő, folyamatos műszakot alkalmazó cégek esetén ez a nap fizetett ünnepi munkavégzésnek minősül. HR adminisztráció és nyilvántartás területén azok a cégek, ahol az éves eredmény-célkitűzéseket már megtették, azokat az arra alkalmas rendszerekben rögzíteni kell az adott prémium mértékkel együtt. Az eredménycélok kitűzését megfelelően dokumentálni szükséges. Az éves adategyeztetést és változáskövetést is érdemes elkezdeni április hó folyamán, hogy azt még a nyári szabadságolás előtt be lehessen fejezni. Éves adategyeztetésre érdemes kihasználni egyes HR nyilvántartó programok automatikus adategyeztető moduljait, amelyek az Intra- vagy Interneten keresztül elérhetők, vagy egyszerű bejelentőlapok kiosztását, és visszaszedését, hogy az adategyeztetés május közepéig megtörténhessen. HR Controlling A havi controlling elkészítésén túl nagyobb vállalatoknál áprilisban érdemes időt fordítani az eredmény-célkitűzések elemzésére és a várható kifizetések előrejelzésére. Áprilisban időszerű a negyedéves controlling jelentés elkészítése. Munkaügyi kapcsolatok Munkaügyi kapcsolatok terén áprilisban a tavalyi év értékelésén és az esetleges bértárgyalásokon túl – amelyeket az előző számunkban már említettünk – érdemes időt szakítani az nyári üdülések és üdülők aktualitásainak megtárgyalására, illetve a májusban általában esedékes majális (sportnap, családi nap stb.) egyeztetésére, tervezésére. Munkavédelmi feladatok tekintetében időszerű az éves munka- és egészségvédelmi jelentés megtárgyalása a munkavédelmi megbízottakkal. Kompenzáció Kompenzációs területen – amennyiben nem év elején történik - általában áprilisban már rendelkezésre állnak az évi béremelés sarokszámai. Ezek felosztása, munkavállalónkénti megtervezése és kalkulációja, a rendszerek karbantartása (bérszámfejtő és cafetéria rendszerek, controlling és tervezési rendszerek, vezetői információs rendszerek) a havi feladat. Ha a bérfejlesztés és az egyéb juttatások véglegesítése már januárban megtörtént, az áprilisig eltelt idő már elegendő arra, hogy az eddigi tapasztalatokat összegezzük és az esetleges korrekciókat megtegyük. Ha cégünknél negyedéves, vagy féléves alapbér-felülvizsgálat, vagy
ALFA HÍRLEVÉL 2010/3
8
munkakörértékelésből adódó bérkorrekciók előfordulnak, érdemes azt áprilisban már feltérképezni és a tervezési (engedélyeztetési) folyamatot elindítani. Amennyiben vállalatunk pályázat útján elnyerhető díjakat, jutalmakat (pl. innovációs díj) rendszerét működteti, itt az ideje azok kiírásának, vagy a kiírás egyeztetésének. Ha cégünknél kiszervezett bérszámfejtés és/vagy HR ügyvitel van, javasolt a szolgáltatót meghívni és a tavalyi évről, illetve annak ezévi zárásáról beszámolót kérni. Itt érdemes megemlíteni, hogy ha a személyi jövedelemadó bevallását a szolgáltatótól várjuk, áprilisban már minden ezzel kapcsolatos dokumentumnak a szolgáltatónál a helye! Munkakörök, munkaköri rendszerek, munkakörértékelés Ha cégünknél a munkakörértékelésnek illetve a munkaköri rendszernek két (idő)periódusa van (I. félév és II. félév) érdemes a vezetők figyelmét felhívni arra, hogy a munkaköri rendszer felülvizsgálatára legkésőbb májusban sor fog kerülni, javaslataikat, észrevételeiket tegyék meg. Ha a munkakörértékelés alapja a kompenzációs rendszernek is (alapbérmátrix), érdemes a kompenzációval együtt a jelenlegi rendszer elemzését elvégezni és felkészülni az esetleges alapbérrendezésekre is, amelyek az új munkaköri besorolásból adódnak. (Ha a rendszer a Kollektív Szerződésben rögzített, a Szakszervezet bevonása is szükséges!) Teljesítmény menedzsment Teljesítménymenedzsment területén április hónapban fontosabb teendő nincs, hacsak nem negyedéves kitűzéseket és értékeléseket vezet a cég. Amennyiben van néhány szabad óránk érdemes időt fordítani az exit-interjúk, interjúlapok elemzésére. Kompetenciamenedzsment – Oktatás Április hónapra általában már előálltak a rövid távú projektek pályázati anyagai, amiből választani lehet, és megköthetők a szerződések, megtervezhető az ezévi oktatási program, kalkulálhatók a várható költségek. Ennek keretében a vezetőket tájékoztatni kell az elérhető projektekről, illetve arról, hogy az egyes munkavállalókat mikor iskolázzuk be, mikor várható a távollétük. Ha cégünknél online oktatástervező- és szervező modul működik, ide legkésőbb áprilisban be kell vezetni az aktuális és választható képzéseket. Ha cégünk kapcsolatban áll képzőintézményekkel, esetleg alapítványokkal, amelyek számára oktatást végeznek, vagy végzős diákokat közvetítenek, áprilisban érdemes megkezdeni az egyeztetéseket az éves végzős hallgatókról, a jövő évi beiskolázások állásáról, és alapítványok esetében (amennyiben cégünk is alapítója vagy adományozója az alapítványnak) a tavalyi év költségvetéséről, és az alapítvány tevékenységéből származó feladatok értékeléséről. Az áprilisi hónap teendőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Témakör - április Bérszámfejtés, adminisztráció HR controlling Munkaügyi kapcsolatok Kompenzáció ALFA HÍRLEVÉL 2010/3
Feladat irányadó időpontok: április 9-munkabér kifizetése, április 12. adatszolgáltatás további feladat még az eredmény-célkitűzések rögzítése, éves adategyeztetés megkezdése. Havi zárási feladatok, éves eredmény-célkitűzések elemzése, várható kifizetések, negyedéves adatok elkészítése. Éves bértárgyalások lezárása (ha még aktuális), üdülési és majális rendezvények egyeztetése, munkavédelmi jelentés egyeztetése. Éves bértárgyalások lezárása és a bérfejlesztés elosztása, kalkulációja, elemzése, dokumentációja, rendszerek karbantartása. 9
Munkakörértékelésből adódó változások előkészítése, engedélyeztetése. Pályázat útján elnyerhető díjak előkészítése. HR szolgáltató beszámoltatása a tavalyi évről és évzárásról. Munkakörök, munkaköri Munkaköri rendszer féléves felülvizsgálata, az esetleges rendszerek alapbérrendezésbe vont munkakörök feltérképezése. Teljesítménymenedzsment Nincs különösebb feladat (kivéve negyedéves értékelésű rendszerek). Érdemes az exitinterjú lapokat kiértékelni. Kompetenciamenedzsmen Oktatási pályázatok kiértékelése, szerződéskötés és az oktatási t - oktatás program kihirdetése. Szakképző iskolákkal és felsőoktatási intézményekkel kapcsolatfelvétel végzős hallgatókról és a jövő évi feladatokról.
ALFA HÍRLEVÉL 2010/3
10
1.sz. melléklet Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény kimondja, hogy a munkaviszonyt a törvény 1. számú melléklete szerinti munkaszerződés megkötésével kell létesíteni, amelyet legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. Nem kell munkaszerződést kötni az 5 napnál rövidebb időre történő alkalmazásnál, vagy növénytermesztési idénymunka esetében a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.
Egyszerűsített munkaszerződés Munkáltató
neve, megnevezése: székhelye, lakóhelye: Adószáma: Munkavállaló neve, születési családi és utóneve(i): születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve(i): lakóhelye: TAJ-száma:* adóazonosító jele:* Egyszerűsített Természetes személy Alkalmi munka: Idénymunka: munka jellege: háztartásában végzett munka: Munkakör: ........................................................................................................ Munkaviszony .......... év ........... Munkaviszony ..... év ........... hó .... nap kezdete: hó ....... nap megszűnésének napja:** Alkalmi munka esetén a ledolgozott Rendes munkaidő: .... munkaórák óra/nap száma/nap (naponként):*** ......; .......; .......; .......; .......; Személyi alapbér .................. Ft/hó vagy (bruttó): ......... Ft/nap, összesen: ................. Ft a munkaviszony teljes idejére Munkavégzési hely: Kelt: ....................., .............. év .............. hó .......... nap ............................. ............................. munkáltató munkavállaló * Legkésőbb a bejelentési kötelezettség teljesítésekor kell kitölteni. ** Határozatlan időre kötött munkaszerződés alapján folytatott háztartási munka kivételével. *** Legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kitölteni.
ALFA HÍRLEVÉL 2010/3
11
2.sz. melléklet ADÓELŐLEG-NYILATKOZAT külföldi pénznemben szerzett jövedelem adóelőlegének 2010. évben történő megállapításához A nyilatkozatot adó magánszemély: neve:
__________________________________
adóazonosító jele: __________________________________
A külföldi pénznemben szerzett jövedelem adóelőlegének megállapításához kérem a munkáltatómat, hogy 2010. évben a munkáltatómtól származó, külföldi pénznemben megszerzett valamennyi bevételem tekintetében a forintra történő átszámítása során a megszerzésük napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot (olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban alkalmazott árfolyamot) vegye figyelembe.
Kelt: 2010.___________ ___________________ magánszemély aláírása
A magánszemély nyilatkozatának tartalmát tudomásul vettem. A magánszemély adóelőlegét a nyilatkozat figyelembevételével állapítom meg. A munkáltató neve:
____________________________
A munkáltató adószáma:
____________________________
Kelt: 2010.___________ ____________________________ cégszerű aláírás
ALFA HÍRLEVÉL 2010/3
12
Kitöltési útmutató a külföldi pénznemben szerzett jövedelem adóelőlegének 2010. évben történő megállapításához adott nyilatkozathoz A nyilatkozatot két példányban, a kitöltési útmutató alapján kell kitölteni, figyelembe véve azt, hogy a kifizető, a munkáltató a nyilatkozatot akkor tudja a kifizetéskor figyelembe venni, ha a nyilatkozatot a kifizetést megelőzően rendelkezésre bocsátják. A kifizető, a munkáltató a másolaton igazolja az első példány átvételét, és ezt az elévülésig megőrzi. A másodpéldányt Önnek az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig szintén meg kell őriznie. A nyilatkozatot a munkáltató, a kifizető részére lehet megtenni. A 2009. évi CXVI. Törvény 3. §-ával módosított szja törvény 6. § (1) bekezdése alapján a külföldi pénznemről történő átszámításhoz - bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában - kiadás esetében a teljesítés időpontjában, - dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor, - értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján, - egyéb pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a kamatjövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni. A magánszemély bevétele esetében - pl. ha napidíj kerül kifizetésre – kérheti, hogy ne a bevételszerzés időpontja szerinti árfolyam, hanem a megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam kerüljön alkalmazásra. Erről a magánszemélynek a kifizető felé nyilatkoznia kell, és ezzel a nyilatkozattal vállalja, hogy az adóévben külföldi pénznemben megszerzett valamennyi bevételének forintra történő átszámításához ezt az árfolyamot fogja alkalmazni.
ALFA HÍRLEVÉL 2010/3
13
3.sz melléklet NYILATKOZAT a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés jogcím igénybevételéhez Alulírott Törzsszám Név Szervezeti egység nyilatkozom, hogy Lakóhelyem: (a törvény alapján annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló életvitelszerűen lakik, amelyet a munkavállaló a lakcímkártyájával tud igazolni.)
Tartózkodási helyem: (annak a lakásnak a címe, ahol – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – a munkavállaló három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.)
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést lakóhelyemről / tartózkodási helyemről* (*: megfelelő rész aláhúzandó) ______km viszonylatban veszem igénybe. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a nyilatkozatban szereplő adatok valósak. Tudomásul veszem, hogy amennyiben fenti adataimban változás következik be, úgy Munkáltatóm felé bejelentési kötelezettségem áll fenn. ______________, 2010. _______hó_____nap
___________________________ munkavállaló aláírása A Kormány 39/2010. számú, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló Kormányrendelete előírja, hogy az ezen jogcímet igénybevevő munkavállalók kötelesek nyilatkozni lakóhelyükről és tartózkodási helyükről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.
ALFA HÍRLEVÉL 2010/3
14