2010/2
Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!
Tájékozatjuk Önöket, hogy 2010. első két hónapjában a szolgáltatási területünket érintően több jogszabály, értelmező rendelkezés, APEH állásfoglalás jelent meg, az ezzel összefüggő fontos tudnivalókat az ALFA HÍRLEVÉL 2010/2.
Aktuális Hírlevelünkben témakörökkel foglalkozunk:
számában foglaljuk össze. Az elmúlt év végén fogadta el az Országgyűlés az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló új szabályozást, valamint az egészségbiztosítási és családtámogatási rendelkezések módosítását. Ezek a szabályok 2010. május elsején lépnek életbe, fontosságuk miatt erről is tájékoztatást adunk. A legfrissebb jogszabály a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II.26.) Kormányrendelet, mely felváltja a 78/1993. (V.12.) kormányrendeletet, szintén 2010. május elsején lép hatályba.
az
alábbi
Egyszerűsített foglalkoztatás Terhességi-gyermekágyi segély, GYED, GYES 2010.05.01-től Munkába járással kapcsolatos költségtérítés szabályai 2010.05.01-től
Egyéb témák:
APEH Tájékoztató a tevékenységhez használt gépjárművek fogyasztási normáiról APEH Tájékoztató a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos adókötelezettség teljesítéséről A NYENYI adatszolgáltatás megszűnéséről Fizetési lap küldése e-mailben HR naptár-március
I. Egyszerűsített foglalkoztatás December közepén fogadta el a parlament az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvényt, amely 2010. április 01-i hatállyal jelentősen átalakítja az alkalmi és az időszakos foglalkoztatás rendszerét. A törvény a Magyar Közlöny 2009. évi 192. számában jelent meg teljes terjedelemben, jelen kivonatban igyekszünk a legfontosabb változásokra felhívni a figyelmet, így az alkalmi munkavállalói könyv megszűnésére, az új bejelentési szabályokra, illetve a változó közteherfizetésre. Az egyszerűsített foglalkoztatás kategóriájába az alkalmi munka mellett a háztartásban végzett munka, a közhasznú munka és az idénymunka is beletartozik (definíciók a törvényben). Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt szerződés megkötésével kell létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. Eltérés! 5 naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező, de bejelentési, illetve jelenléti ív vezetési kötelezettség áll fenn ebben az esetben. A jelenléti ív jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. Korlátozó szabályok
Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn. Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
Közteherfizetés Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával megegyező összegű közterhet fizet. Ennek megfizetésével nem terheli
a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Bejelentési és bevallási szabályok
Egyszerűsített foglalkoztatás estén a munkáltatót az illetékes elsőfokú hatóság felé a munkavégzés megkezdése előtt fennálló bejelentési kötelezettség terheli az Eftv. 12.§ (1) bekezdése által meghatározott tartalommal. A bejelentést a munkáltató választása szerint
a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) felé a munkavállalást megelőző napon, de legkésőbb a munka megkezdése előtt, mobil rádiótelefonon - internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással - is teljesíteni lehet (2010. július 1-től), magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet (a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül).
Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a munkaidő változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) általános szabályait kell alkalmazni. A munkáltató a bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésének megfelelően az ott meghatározott adattartalommal, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti. A munkáltató választhatja azt is, hogy a bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti. További lényeges szabályok Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti. Megszűnik az a korlátozás, hogy a munkavállaló egy évben több munkáltatónál is csak 120 napig végezhet alkalmi munkát. Figyelem! Az alkalmi munkavállalói kiskönyvek leadási határideje: 2010. július 31.!
II. Terhességi-gyermekágyi segély, GYED, GYES 2010. május 1-től Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXIX. törvény több pontjában módosította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól és a családok támogatásáról szóló törvényeket.
A változások a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély jogosultsági feltételeit, az utóbbi esetében annak időtartamát is érintik.
Terhességi-gyermekágyi segély 2010. április 30-a utáni szülések esetén terhességi gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző 2 éven belül összesen 365 naptári napon át biztosított volt (a korábbi szabályok szerint elegendő volt a 180 napos biztosítási idő). A 365 napos biztosítási időbe a munkaviszonyban töltött időszak mellett figyelembe lehet venni a közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári napot. A terhességi gyermekágyi segély alapjába az a jövedelem számít bele, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kellett fizetni. A terhességi gyermekágyi segély megállapítása: - amennyiben rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel > táppénz szabály alkalmazása, - amennyiben nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel > alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része (azaz 73.500 x 2 = 147.000 /30 = 4.900 Ft/naptári nap), ha a tényleges jövedelme (tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelem) nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a tényleges jövedelem lesz az alap. A terhességi gyermekágyi segély folyósítás ideje
>
168 naptári nap
Gyermekgondozási díj 2010. május 1-től GYED-re akkor jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetében a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. A szükséges 365 napba a munkaviszonyban töltött időszak mellett figyelembe lehet venni a közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári napot. Megállapítható a GYED akkor is, ha a jogosult álláskeresési járadékban, segélyben, vállalkozói, illetve munkanélküli járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban részesül. A gyermek gondozására fizetés nélküli szabadságot kell kivenni. Ha a terhességi gyermekágyi segélyben részesült anya biztosítási jogviszonya a terhességi gyermekágyi segély időtartama alatt megszűnik, jogosult marad a GYED-re, feltéve, hogy terhességi gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A GYED alapjába az a jövedelem számít bele, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kellett fizetni. Összege a naptári napi átlagkereset 70%-a, de legfeljebb kétszeresének 70%-a. A GYED összegének megállapítása:
havonta a mindenkori minimálbér
az irányadó időszakban kifizetett, legalább 180 naptári napi rendszeres és nem rendszeres jövedelem alapján kell megállapítani. ha nincs 180 naptári napi jövedelem, a GYED alapja a minimálbér lesz. kedvezmény szabály alkalmazása: ha a jogosultnak azért nincs 180 naptári napi jövedelme, mert táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben részesült, akkor az előző ellátás alapját képező jövedelem alapján kell megállapítani az újabb ellátás összegét. Gyermekgondozási segély A legjelentősebb változás, hogy 2010. május 1-től gyermekgondozási segély a korábbi három év helyett a gyermek kétéves koráig jár. Ikergyermekek esetén a GYES a gyermekek tankötelessé válása évének végéig jár. Amennyiben az ikergyermekeknél a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a GYES folyósítása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek gondozása esetén a GYES továbbra is a gyermek tíz éves koráig jár. Ha a gyermek tízéves koráig nem kezdi el az iskolát, akkor tankötelessé válása évének azt az évet kell tekinteni, amikor betölti a tíz évet. A GYES összege továbbra is megegyezik az öregségi nyugdíjminimum összegével, ami 2010. évben 28.500,- Ft/hó. Miután 2010. május 1-től a GYED és a GYES is a gyermek két éves koráig jár, gyermekgondozási segély csak akkor vehető igénybe, ha GYED-re nem jogosult a kismama, vagy a gyermek egy éves korának betöltése után munkát akar vállalni (akár teljes munkaidőben).
III. A munkába járással kapcsolatos költségtérítés szabályainak változásai A 39/2010. (II.26) Kormányrendelet szabályozza 2010. május 1-től a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést. Az új rendelet szövegét Hírlevelünk végén változtatás nélkül tesszük közé. A jelenleg érvényben lévő 78/1993. (V.12.) Kormányrendelet 2010. április 30-án hatályát veszti. A legfontosabb változások röviden: Munkába járás a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással megvalósuló munkába járás és hazautazás. Munkába járásnak minősül továbbá a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. A napi munkába járás a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás. A hazautazás a tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda-és visszautazás. A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.
Amennyiben a munkavállaló
belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, elővárosi buszon, HÉV-en, menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe, a munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú vagy kedvezménnyel megváltott bérlet vagy jegy árának legalább 86 %-át (a bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében). Jelenleg közforgalmú vasút igénybevétele esetén 86%-ot, távolsági autóbusz esetén 80%-ot kell téríteni! A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében azok árának legalább 86 %-a, legfeljebb havonta 2010. évben 30.000 Ft, 2011. évtől minden évben az előző évben irányadó összegnek a KSH által előző évre közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összeg. A munkavállaló részére az szja törvény 25. §. (2). b. pontjában foglalt kötségtérítés (munkában töltött napokra 9 Ft/km) akkor jár (tehát kötelező fizetni), ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés, a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést, ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni. Figyelem! Az szja törvény 25. §. (2) bekezdése alapján továbbbra is fizethető (azaz adható) - a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem figyelembe veendő bevételként költségtérítés (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkábajárás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmú úton mért oda-visszatávolág figyelembevételével kilométerenként 9 Ft összegben.
IV. Egyebek
APEH Tájékoztató a tevékenységhez használt gépjárművek fogyasztási normáiról A Kormány a 244/2009. (X.29.) kormányrendeletben csökkentette a 60/1992. (IV.1) kormányrendelet 4. §-ában a gépkocsikra, segédmotoros kerékpárokra, motorkerékpárokra meghatározott alapnormaátalányok mértékét. A költségtérítés kifizetése során alkalmazandó átalányokat tartalmazó APEH Tájékoztatót a Hírlevél végén változtatás nélkül tesszük közzé. APEH Tájékoztató a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos adókötelezettség teljesítéséről Az APEH 2010. február 10-én tájékoztatót tett közzé a béren kívüli juttatások – elsősorban a meleg étkezési utalvány tekintetében – után fennálló adókötelezettség teljesítéséről.
A tájékoztató szerint a munkáltatóknak az adót a juttatás hónapjára kell megfizetni. A juttatás hónapja az a hónap, amelyben a magánszemély a juttatás formájában kapott bevételt megszerzi. Meleg étkezési utalvány tekintetében a bevétel megszerzésének időpontja - azaz a juttatás időpontja – a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja, vagyis az utalvány átvételének napja, illetve amikor az utalvány átvehető, függetlenül attól, hogy a jogosult azt csak később vette át. Ha például a munkáltató a január havi utalványt január hónapban kiosztja, akkor a juttatás hónapja január, és az adót a január havi kötelezettségekkel együtt február 12-éig kell teljesíteni. Ha a január havi étkezési utalvány február hónapban kerül kiosztásra, az elszámolás, adó befizetése a februári kötelezettségek alapján március 12-ig történik. A tájékoztatót a Hírlevél végén változtatás nélkül közöljük. A NYENYI adatszolgáltatás megszűnéséről A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. Törvény 97. §-a alapján a foglalkoztatók a munkavállalók nyugdíjjárulék-köteles jövedelmeiről a nyugdíjbiztosítási szerv felé évente adatot szolgáltatnak a tárgyévet követő év április 30-ig. Ezt az adatszolgáltatást utolsó alkalommal 2009-re vonatkozóan 2010. április 30-ig kell teljesíteni. 2010. évtől az állami adóhatóság elektronikus úton fogja átadni a nyugdíjbiztosítási szerv felé a nyugdíjjogosultsághoz szükséges, magánszemélyenként összesített (konszolidált) éves adatokat a tárgyévet követő augusztus 31-ig. Ehhez a foglalkoztatók a havi részletező bevallásban jelentik a szükséges adatokat. A NYENYI lap továbbra is megmarad, az évközben nyugdíjba vonulók utolsó, és szükség esetén a megelőző évi kereseteit a nyugdíjbiztosítási szerv megkeresése alapján ezen kell teljesíteni. Fizetési lap küldése e-mailben Az általunk nyújtott szolgáltatás új lehetőséggel bővül, amit ajánlunk partnereink figyelmébe. A következő hónaptól lehetőség nyílik a fizetési lapok e-mailben, közvetlenül a dolgozóhoz történő eljuttatására. Ezzel az opcióval gyorsan, biztonságosan, azonos időben és papírtakarékosan tudjuk a fizetési értesítőket a munkavállalókhoz eljuttatni. Ehhez csupán az szükséges, hogy a munkavállaló rendelkezzen munkahelyi vagy otthoni e-mail címmel. A titkosított elszámoló lapját a dolgozó adóazonosító jelének megadásával nézheti meg, így biztosított az, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá. Ha erre a szolgáltatásra igényt tartanak, kérjük, jelezzék felénk.
V. HR naptár – március A HR naptár funkciót abból a célból indítjuk el, hogy hasznos segítséget nyújtson, gondolatébresztő legyen gyakorló HR szakemberek számára. A naptárban szakterületek szerint foglaljuk össze az általában az adott hónapra szóló fontosabb feladatokat. Ez a funkció természetesen nem tartalmaz cég specifikus időpontokat, a fő feladatokra koncentrál. A HR teendők területén a március általában a HR költségvetésben rövidtávra, egy éven belül megvalósuló projektek pályáztatásának a hónapja. Már két hónap eltelt az évből, amely jó alapot szolgáltat a becslésekhez és még van elegendő idő a projektek pályáztatására és végrehajtására.
Bérszámfejtés, adminisztráció, nyilvántartás A bérszámfejtésben a minden hónapban megszokott irányadó dátumok mellett a következőkre kell figyelni: munkabér fizetés legkésőbbi napja: március 10. havi adatszolgáltatás az APEH felé: március 12. 2010. évben március 15-e hétfői napra esik, folyamatos műszakot alkalmazó cégek esetén ez a nap fizetett ünnepi munkavégzésnek minősül. Megtörténik a téli időszámításról a nyári időszámításra történő átállás. Ennek aktuális időpontja az idén: 2010. március 28. (vasárnap), mikor is hajnali 2 óráról 3 órára állítjuk át óráinkat. HR adminisztráció és nyilvántartás területén azok a cégek, ahol a prémiumfeltételek egy teljes üzleti évre szólnak, amelynek a vége december 31. számíthatnak arra, hogy a februári évzárás és eredmény kimutatás után a prémiumfeltételek szerinti értékelést, és akár a fizetett/fizetendő kompenzációt a HR rendszerekben rögzíteni kell, azok dokumentációját el kell készíteni és ki kell osztani. Az éves szabadságolási terv márciusban már készen áll, amelyet szintén érdemes rögzíteni az arra alkalmas rendszerekben, és gondoskodni annak a munkavállalókhoz való eljuttatásáról. HR Controlling A havi controlling elkészítésén túl márciusban érdemes időt fordítani a teljesítmény alapú bónusz és jóléti célú ráfordítások elemzésére. Munkaügyi kapcsolatok Amennyiben az éves eredmény már rendelkezésre áll, érdemes a Mt. 22.§ (2) valamint a Mt. 65.§ (4) szerinti tájékoztatást megtenni a Szakszervezetek, illetve az Üzemi Tanács felé. Az Üzemi Tanáccsal az éves szabadságolási tervet is véleményeztetni kell (Mt. 65. § (3) e)). 22. § (1) A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. (2) Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a munkáltató köteles tájékoztatni a szakszervezetet: a) legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint b) a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről, c) legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, d) legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről 65. § (1) Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú
a) pénzeszközök felhasználása, illetve b) intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. (3) A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni: a) a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket; b) a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására, a nyilvántartandó adatok körére, a 77. §-ban meghatározott adatlap tartalmára vonatkozó elképzeléseit, illetve a személyügyi tervet; c) a munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket; d) a külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét; e) az éves szabadságolási tervet; f) az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetését; g) a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét; h) a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot. (4) A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot: a) legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint b) a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről, c) legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, d) legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről. Kompenzáció Amennyiben az éves bértárgyalások az elmúlt gazdasági év eredményeihez, vagy időpontjához kötődnek, márciusra már általában rendelkezésre áll az eredmény kimutatás, amely alapján meg lehet kezdeni a bértárgyalásokat. Ha a prémium-, vagy egyéb juttatási rendszer függ az elmúlt gazdasági évtől, akkor az eredmény kimutatás alapján megkezdődhet a prémiumok kiszámítása, és adott esetben kifizetése, ha az nem az elfogadott mérleghez kötődik, amely általában májusban áll rendelkezésre.
Legkésőbb márciusban be kell fejezni a kafetéria rendszer adatokkal való feltöltését, hogy abból a szükséges információk kinyerhetők legyenek és az éves rendeléseket el lehessen készíteni a szolgáltatók felé. Amennyiben a munkáltató rendelkezik üdülővel, vagy üdültetéssel is foglalkozik a jóléti terv részeként, az üdülői helyek felosztását érdemes elkezdeni márciusban. Munkakörök, munkaköri rendszerek, munkakörértékelés Az évnek ebben a szakában időszerű a teljesítményértékelés céljainak meghatározása, illetve a célmeghatározás lezárása. Ehhez a feladathoz tartozhat a prémiumra jogosult munkakörök felülvizsgálata és nagyobb vállalatoknál a karrierterv áttekintése. Teljesítmény menedzsment Ha a gazdasági év egy naptári évnek felel meg általában márciusban záródnak a teljesítménycélkitűzések. Ezek nyomonkövetése és adminisztrációja fontos feladata a hónapnak. A teljesítménycélok kommunikációja szintén fontos, amelynek szakmai támogatására a HR szakembereknek szintén időt kell szakítaniuk. Kompetenciamenedzsment – Oktatás Ahogy a bevezetőben is írtuk, általában március folyamán kiírásra kerülnek azok a pályázatok, amelyek az év rövid távú projektjeit érintik. A szakemberek a vállalati kompetencialeltárt valószínűleg már áttekintették, amelynek eredményeképp elkészült az oktatási terv, amely a márciusi képzési projektkiírások alapja. A kompetenciamenedzsment témakörében még hasznos lehet megjegyezni, hogy a kiválasztásban együttműködő tanácsadókat (fejvadászok, AC tanácsadók) sem árt két-három évente megversenyeztetni. A márciusi hónap teendőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Témakör - március
Feladat
Irányadó időpontok: március 10-munkabér kifizetése, március 12. Bérszámfejtés, adminisztráció adatszolgáltatás további feladat még a teljesítménybérek, prémiumok nyilvántartása, adminisztrációja. Éves szabadságolási terv véglegesítése, rögzítése. Havi zárási feladatok, éves bónuszkifizetések és jóléti HR controlling pénzeszközök felhasználásának elemzése Éves eredménybeszámoló Szakszervezeteknek és/vagy Üzemi Munkaügyi kapcsolatok Tanácsnak, szabadságolási terv véleményeztetése, éves bértárgyalás elindítása, ha az az előző gazdasági év eredményeihez van kötve. Éves bértárgyalások megkezdése (ha még nem volt), prémiumok, Kompenzáció bónuszok kiszámítása, kafetéria rögzítés lezárása, jóléti keret felhasználásának elosztása (üdülés). Munkakörök, munkaköri rendszerek Prémiumra jogosult munkakörök áttekintése Teljesítménymenedzsment Teljesítménycélok meghatározása, kommunikációja Kompetenciamenedzsment oktatás Oktatási terv véglegesítése, éven belüli pályázatok kiírása
Mellékletek A Kormány 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 153. § (2) bekezdésében – e rendelet 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések vonatkozásában a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. § (4)–(5) bekezdésében, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés g) és k) pontjában, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 66. § (3) bekezdésében, az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében – foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra. (2)Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában e rendeletet megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra. 2. §
E rendelet alkalmazásában: a) munkába járás: aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel meg valósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni; b) napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás; c) hazautazás: a tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás; d) lakóhely: annak a Magyar Köztársaság, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik; e) tartózkodási hely: annak a Magyar Köztársaság vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik; f) munkavállaló: a magyar állampolgár és az EGT-állam polgára;
g)
hosszú várakozás: az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
3. § (1) A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (2)–(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, c) elővárosi buszon, HÉV-en, d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe. (2) A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a. (3) A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta a) 2010-ben 30 000 forint, b) 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege. (4) A hazautazással kapcsolatos költségtérítés e rendeletben meghatározott felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter 2011-től kezdődően minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi. 4. § A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő – a 3. §-ban nem említett – térítés akkor jár, ha a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja. 5. §
A munkáltató a 4. § c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.
6. §
(1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet, b) a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának
segítése” keretében nyújtható támogatásokról szóló 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében a „78/1993. (V. 12.)” szövegrész, c) a 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében a „78/1993. (V. 12.)” szövegrész, d) a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 2. §-ában a „78/1993. (V. 12.)” szövegrész, e) a 2004–2006. évi Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. 1 intézkedése: a munkanélküliség megelőzése és kezelése keretében nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 5/2006. (VIII. 11.) MeHVM–SZMM együttes rendelet 4. § (2) bekezdésében a „78/1993. (V. 12.)” szövegrész. (3) A rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti a (2) és ez a bekezdés. 7. § A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.
APEH Tájékoztató a tevékenységhez használt gépjárművek fogyasztási normáiról 2010.02.03. A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékét a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet tartalmazza. A költségként elszámolható üzemanyag mennyisége magánszemélyek esetében nem haladhatja meg az említett kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat. A 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 1., illetőleg 1/A. számú mellékletei tartalmazzák az egyes járművekre (erőgépekre) vonatkozó alapnormát, mely a különleges üzemmód miatt korrekciós tételekkel módosítható. (A nagy terjedelem miatt a mellékleteket közzétenni nem áll módunkban, azok például a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményében, illetve Complex CD jogtárban megtalálhatók.) A kormányrendelet 1. valamint 1/A. számú mellékletében nem szereplő típusú, valamint meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó adatai vagy az üzemanyagfogyasztás mérése alapján műszaki szakértő állapíthatja meg. Az alapnorma helyett – egyszerűsített elszámolásként – alapnorma-átalány is használható. Ez a következő: A benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint: 1000 cm3-ig 1001-1500 cm3-ig 1501-2000 cm3-ig 2001-3000 cm3-ig 3001 cm3 felett
7,6 liter/100 kilométer 8,6 liter/100 kilométer 9,5 liter/100 kilométer 11,4 liter/100 kilométer 13,3 liter/100 kilométer
A gázolajüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint: 1500 cm3-ig 1501-2000 cm3-ig 2001-3000 cm3-ig 3001 cm3 felett
5,7 liter/100 kilométer 6,7 liter/100 kilométer 7,6 liter/100 kilométer 9,5 liter/100 kilométer
Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét – a benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány alapján liter/100 kilométerben meghatározott alapnormaérték – továbbá cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű módosító tényező szorzataként kell megállapítani.
A segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:
segédmotoros kerékpár: motorkerékpár: 80 cm3-ig motorkerékpár: 81-125 cm3 motorkerékpár: 126-250 cm3 motorkerékpár: 251-500 cm3 motorkerékpár: 500 cm3 felett
3,0 liter/100 km, 3,5 liter/100 km, 3,8 liter/100 km, 4 liter/100 km, 4,5 liter/100 km, 5 liter/100 km.
A gépjárművezetés gyakorlati oktatása során az oktató gépjárműre vonatkozóan alapnormaátalányként az előzőekben meghatározott alapnorma-átalány 1,8-szeres értéke (180%-a) vehető figyelembe.
Tájékoztató a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos adókötelezettség teljesítéséről 2010.02.10. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (3) bekezdése alapján a béren kívüli juttatások után az adókötelezettséget a juttatás hónapjára kell megállapítani, és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallani és megfizetni. Ennek megfelelően a munkáltatónak, a kifizetőnek a juttatások után megállapított adót a juttatás hónapjára kell a „08”-as bevallásban kötelezettségként bevallani és a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A juttatás hónapja az a hónap, amelyben a magánszemély a juttatás formájában kapott bevételt megszerzi. Ha a juttatás például meleg étkezési utalvány, helyi utazás bérlet formájában történik, akkor a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával. Ilyen esetben a bevétel megszerzésének időpontja – azaz a juttatás időpontja – a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja, vagyis az utalvány, bérlet stb. tényleges átvételének napja, ide értve a magánszemély javára történő birtokba vétel napját is, illetve az előzőek hiányában az a nap, amikor a bevétel tárgya rendelkezésre áll, tehát amikor az utalvány, bérlet stb. átvehető, függetlenül attól, hogy a jogosult azt csak később vette át. Ha például a munkáltató, kifizető a január havi meleg étkezési utalványt január hónapban kiosztja, akkor a juttatás hónapja január, ezért a juttatást terhelő adót január havi kötelezettségként kell bevallani és február 12-éig kell megfizetni. Amennyiben a munkavállalók a január hónapra elszámolt bér kifizetésével egyidejűleg, tehát csak február hónapban jogosultak átvenni a január havi utalványokat, vagy ekkor térítik meg részükre a január havi utazási bérletet, akkor a juttatás időpontja február hónap, és ennek megfelelően február hónapra kell kötelezettségként bevallani, és március 12-éig kell megfizetni a juttatást terhelő adót. Az ilyen béren kívüli juttatások költsége nem bérköltség, ezért elszámolására nem a bérekre vonatkozó számviteli szabályokat kell alkalmazni. Mivel a juttatások igénybevételének lehetőségét biztosító utalvány, bérlet stb. a juttató számára végleges vagyonvesztésként annak átadásakor jelenik meg, a juttatások költségének elszámolása a személyi jellegű egyéb kifizetések között a juttatás előzőekben ismertetett időpontjához igazodóan történik.