Font Sándor úr országgyőlési képviselı Fidesz-MPSZ Országgyőlési Képviselıcsoportja Országgyőlés Irodaháza BUDAPEST Széchenyi rkp. 19. 1358
Tisztelt Képviselı Úr!
A Házszabály 91. §-a alapján K/7270. számon hozzám benyújtott, „Tokaji vagy Tokajsky?” címő írásbeli kérdésére a következı választ adom. A „Tokaji” eredetmegjelölés (amely kollektív jellegébıl adódóan nem márkanév) szlovák nyelvi változatát a Szlovák Köztársaság területén tevékenykedı borászatok jelenleg a Csatlakozási szerzıdés alapján használják. E gyakorlat jogalapjaként a Szlovák Köztársaság a Magyar Királyság 1908. évi XX. törvényének V. cikkét jelöli meg. A magyar - szlovák tokaji borral kapcsolatos tárgyalások 2008. június 10-én megszakadtak, amikor a szlovák fél kijelentette, hogy a korábbi megállapodáshoz képest nagyobb területet tekint a Tokaji bor termelésére elismert területnek (908, illetve 1474 hektáros alternatívák ismertek eddig). Magyarország ezzel kapcsolatosan kompromisszumos javaslatot tett, amit a szlovák fél elutasított, és kijelentette, hogy nem ragaszkodik az egységes borvidékhez. Elképzelhetınek tartják tehát a „Tokaji” és a „Tokajská/ské/sky” jelöléső borok párhuzamos piaci jelenlétét annak ellenére, hogy az eredetmegjelölés használatának feltételei mások a két országban. Hivatalos levélben érdeklıdtem Mariann Fischer-Boel mezıgazdasági és Charlie McCreevy belsı piaci biztosoknál, hogy az Európai Bizottság, - különös tekintettel az ezt megtiltó TRIPsegyezményben foglaltakra - elképzelhetınek tartja-e a jövıben két borvidék egymás mellett létezését eltérı szabályozási kerettel, de azonos (hiszen a „Tokajská/ské/sky” a „Tokaji”-nak csak egy másik nyelvi változata) névvel. A Bizottság kitérı választ adott, sürgette Magyarországot a Szlovákiával történı megegyezésre. 2009. január végén szakértıi szintő tárgyalásokra kerül sor a kérdésben az Európai Bizottság, valamint a szlovák és a magyar fél képviselıi között. Minisztériumunk szakértıi a karácsonyi ünnepek alatt is folyamatosan dolgoznak a minél jobb felkészülés érdekében. Munkánk során rendszeresen egyeztetünk a Tokaji Albizottság tagjaival, köztük a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsával, egyetértésük nélkül nem teszünk semmit.
Kérem válaszom szíves elfogadását!
Budapest, 2008. december 29. Üdvözlettel: Gráf József
20
38060/1/2008. Bodó Imre úr országgyőlési képviselı Fidesz-MPSZ Országgyőlési Képviselıcsoportja Országgyőlés Irodaháza BUDAPEST Széchenyi rkp. 19. 1358
Tisztelt Képviselı Úr! A Házszabály 91. §-a alapján K/7351. számon hozzám benyújtott, „Igaz-e, hogy a külföldi kereskedıláncok 81 féle díjfizetési jogcímen kérnek pénzt a termelıktıl és a beszállítóktól?” címő írásbeli kérdésére a következı választ adom. A hazai piacon élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató áruházláncok és beszállítóik közötti üzleti kapcsolatokra Magyarországon hangsúlyosan jellemzı, hogy ezen áruházláncok költségeik egy részét úgynevezett másodlagos kondíciós eszközökkel a beszállítókra (mezıgazdasági termelık, élelmiszeripari feldolgozók) hárítják át. Felmérések szerint az élelmiszer-kiskereskedelmi áruházláncok túlnyomó többsége kér termékcsoportonként eltérı mértékő, de ágazati becslések szerint 10-40% között szóródó visszatérítést üzleti partnerüktıl az általuk kínált árból. A beszállítók termékeik adott élelmiszerkereskedelmi áruházláncba való bekerülése érdekében pedig kénytelenek ezeket az azonnali vagy utólagos kedvezményeket, visszatérítéseket biztosítani. Nem teljes körő felmérés szerint valóban több mint 80, igen változatos jogcímen igényelnek visszatérítést az élelmiszer-kiskereskedelmi áruházláncok a beszállítóktól. Ilyen jogcím például – teljességre nem törekedve - a bonusz, a fix bonusz, a listázási díj, a logisztikai, marketing, boltnyitási vagy az átalakítási hozzájárulás, a polcfeltöltési pénz, a születésnapi hozzájárulás, az euró felzárkóztatási díj, az expanzív szolgáltatás, a fizetési határidı betartásának díja és a koordinációs szervezési díj. Teljes mértékben elfogadhatatlannak tartjuk ezek közül mindazokat, amelyek esetében az élelmiszer-kiskereskedelmi áruházláncok részérıl semmilyen ellenszolgáltatás nem történik a beszállító részére. A kormányzat számára kiemelt fontossággal bír az élelmiszer termékpályák normális mőködése, ahol minden szereplı számára kiszámítható, tisztességes játékszabályok mentén zajlik az üzleti tevékenység. Nemzetgazdasági érdeknek tekintjük a hazai beszállítói kör helyzetének javítását, a termékpályákon keletkezı jövedelmek szereplık közötti, általuk hozzáadott érték arányában történı felosztásának elısegítését. Ennek érdekében folytat tárgyalásokat a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mind az élelmiszer-kiskereskedelmi áruházláncok, mind a beszállítók képviselıivel. Ezt segíti elı az Ön által is megszavazott, a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos etikus kereskedıi magatartás kidolgozásáról szóló 129/2008. (XII. 17.) OGY határozat, mely felkérte a Kormányt ezen tárgyalások lefolytatására, illetve ezek sikertelensége esetén törvényjavaslat benyújtására az Országgyőlés elé, melyben tételesen meghatározásra kerülnének a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmazásával kapcsolatos tiltott magatartások és ezek megsértése esetén alkalmazásra kerülı jogkövetkezmények. Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.
Budapest, 2008. december 29.
Üdvözlettel: Gráf József
49
34057/1/2008. Font Sándor úr országgyőlési képviselı Fidesz-MPSZ Országgyőlési Képviselıcsoportja Országgyőlés Irodaháza BUDAPEST Széchenyi rkp. 19. 1358 Tisztelt Képviselı Úr!
A Házszabály 91. §-a alapján K/8042. számon hozzám benyújtott, „Mit kívánnak tenni a nagy mennyiségő olasz import bor visszafordítása érdekében, amely tönkreteszi a magyar asztali bor piacot?” címő írásbeli kérdésére a következı választ adom. A minisztérium a Szılı és Bor Termékpálya Bizottság ülésein, és az ágazati szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetésein kiemelt figyelmet fordít az olcsó, lédig kiszerelésében hazánkba érkezı importborok hatásának vizsgálatára, a behozott importborokkal kapcsolatos tényadatok megismerésére, tisztázására. A szakmai szervezetekkel közösen a minisztériumnak az a célja, hogy a magyar piacra csak a jogszabályoknak megfelelıen elıállított, az adminisztrációs és adózási kötelezettségek betartásával beérkezı borok kerülhessenek forgalomba. Ennek érdekében a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Borminısítési Igazgatósága ellenırzései során folyamatosan, kiemelt figyelemmel kíséri az Olaszországból származó lédig, asztali minıségő borokat, amely az importált borok közül – a statisztikai adatok szerint – a legnagyobb mennyiségben érkezik be Magyarország területére. Az ellenırzések eddigi eredményei semmilyen olyan feltételezésre nem adtak bizonyítékot, amely alapján kijelenthetı volna, hogy az Olaszországból származó, lédig kiszereléső borok nem felelnek meg a közösségi jogszabályokban lefektetett minıségi követelményeknek, vagy az adminisztrációs kötelezettségek megszegésével történt volna felhasználásuk. Az ellenırzések – néhány esetben – jelöléssel kapcsolatos problémákat találtak a palackozott olasz borok esetén. Mindannyiunk közös érdeke, hogy az importborok ellenırzése eredményes és hatékony legyen. Ennek érdekében folyamatosan kértük és kérjük a szakmai szervezeteket, az ágazat szereplıit, hogy a gyanús esetekrıl birtokukba jutott információikat osszák meg a hatóságokkal vagy a minisztériummal. A vizsgálatok megindításához nem a bejelentı személye, hanem a bejelentés tartalma fontos számunkra. Fontos azonban hangsúlyoznom, hogy a beérkezı lédig importborok a vörös asztali borok piacán okoztak zavarokat, ahol a konkurens országok éghajlati adottságaik miatt versenyelınyben vannak. Magyarország éghajlati adottságaiból adódóan a fehér asztali borok piacán továbbra is a hazai kínálat bizonyul versenyképesebbnek. Kérem válaszom szíves elfogadását! Budapest, 2008. december 29. Üdvözlettel: Gráf József
44
31.860/1/2008. Font Sándor úr országgyőlési képviselı Fidesz-MPSZ Országgyőlési Képviselıcsoportja Országgyőlés Irodaháza BUDAPEST Széchenyi rkp. 19. 1358
Tisztelt Képviselı Úr! A Házszabály 91. §-a alapján K/8046. számon hozzám benyújtott, „Szándékozik-e a kormány a cukor és cukortermékek szoros nyomon követését bevezetni, hogy megakadályozzák a szesz-, bor- és élelmiszerhamisítást?” címő írásbeli kérdésére a következı választ adom. A hamisítások elleni küzdelem az utóbbi idıben egységes és összehangolt formában védi a fogyasztók egészségét és gazdasági érdekeit. A hamisítási lehetıségek sokszínősége követelte meg a probléma komplex kezelését. Az élelmiszer ellenırzés szervezetének egységesítése hatékony fellépést tesz lehetıvé a hamisítások visszaszorítása érdekében. Emellett az egy-két évtizeddel ezelıtti lehetıségekhez képest hatékonyabb vizsgálati módszerek és eszközök is rendelkezésre állnak. Mindezek eredményeképpen megnövekedett a felderített esetek száma. Ahogyan Képviselı úr is írta levelében, „Szinte minden héten találnak a hatóságok hamis vagy kétes eredető élelmiszer elıállító üzemet”. Ez jelzi hatóságunk hatékony mőködését. Egyes termékpályák szabályozása az Európai Unóhoz való csatlakozásunkkal is meghatározottá vált. A szılıfeldolgozás és a borkészítés során keletkezı melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségrıl szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet a hagyományos borvizsgálatokon alapuló ellenırzés mellett, szintén a hamisítások megelızését segíti elı. Az 1990- es évek közepe óta az élelmiszerjog is lényegesen megváltozott. Az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete a 18. cikkében rendelkezik a már kötelezıen alkalmazandó nyomon követhetıségrıl, ami az élelmiszerek esetében hatékonyan segíti a hamisítások elleni küzdelmet. Kérem válaszom szíves elfogadását!
Budapest, 2008. december 29.
Üdvözlettel: Gráf József
47
8993/1/2008. Hörcsik Richárd úr országgyőlési képviselı Fidesz-MPSZ Országgyőlési Képviselıcsoportja Országgyőlés Irodaháza BUDAPEST Széchenyi rkp. 19. 1358
Tisztelt Képviselı Úr! A Házszabály 91. §-a alapján K/8237. számon hozzám benyújtott, „Szlovák tokaji: újabb fejezet?” címő írásbeli kérdésére a következı választ adom. A tokaji borral kapcsolatos magyar-szlovák tárgyalások 2008. június 10-én megszakadtak, amikor a szlovák fél kijelentette, hogy a korábbi megállapodáshoz képest nagyobb területet tekint a Tokaji bor termelésére elismert területnek (908, illetve 1474 hektáros alternatívák ismertek eddig). Magyarország ezzel kapcsolatosan kompromisszumos javaslatot tett, amit a szlovák fél elutasított, és kijelentette, hogy nem ragaszkodik az egységes borvidékhez. Elképzelhetınek tartják tehát a „Tokaji” és a „Tokajská/ské/sky” jelöléső borok párhuzamos piaci jelenlétét annak ellenére, hogy az eredetmegjelölés használatának feltételei mások a két országban. Hivatalos levélben érdeklıdtem Mariann Fischer-Boel mezıgazdasági és Charlie McCreevy belsı piaci biztosoknál, hogy az Európai Bizottság, –különös tekintettel az ezt megtiltó TRIPs-egyezményben foglaltakra – elképzelhetınek tartja-e a jövıben két borvidék egymás mellett létezését eltérı szabályozási kerettel, de azonos (hiszen a „Tokajská/ské/sky” a „Tokaji”-nak csak egy másik nyelvi változata) névvel. A Bizottság kitérı választ adott, sürgette Magyarországot a Szlovákiával történı megegyezésre. 2009. január végén szakértıi szintő tárgyalásokra kerül sor a kérdésben az Európai Bizottság, valamint a szlovák és a magyar fél képviselıi között. Minisztériumunk szakértıi a karácsonyi ünnepek alatt is folyamatosan dolgoznak a minél jobb felkészülés érdekében. Munkánk során rendszeresen egyeztetünk a Tokaji Albizottság tagjaival köztük a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsával, egyetértésük nélkül nem teszünk semmit. A Szlovák Köztársaság agrárminisztériuma magyar tokaji borok szlovákiai vizsgálatával kapcsolatos kifogásait annak a sajtóban való megjelenését követıen juttatta csak el minisztériumunkhoz hivatalosan, úgy, hogy munkatársaink – a sajtóhírekhez képest jelentıs késéssel – december 15-én ismerhették meg annak tartalmát. Felhívom figyelmét, hogy e válaszomban a hivatalos szlovák levélben foglaltak alapján tájékoztatom Önt. A szlovákiai hatóság (a Szlovák Köztársaság Állami Állategészségügyi és Élelmiszeripari Igazgatósága) 2008. október 15. és november 7. között végzett ellenırzést, melynek keretében összesen 32, Magyarországon forgalomba hozott bort vizsgált meg. Az érintett borok listáját (rajta a vizsgálat eredményével) minisztériumunk megkapta. A mintavétel módjáról részletes információt nem kaptunk, az feltehetıleg a kereskedelemben történt. Az ellenırzés az alábbi kérdésekre terjedt ki: címkézés, minıség, egészségügyi hatások és a földrajzi eredet megállapíthatósága. A megvizsgált 32 tétel közül valójában 22 esetében talált a hatóság valamilyen hiányosságot. A legtöbb kifogást a jelöléssel kapcsolatban tette a szlovák hatóság, 17 esetben találtak a jogszabályoknak nem megfelelı borcímkét. A magyar fél hivatalos válasz útján kíván reagálni a szlovák megkeresésre. A válaszlevél elkészítéséhez minisztériumunk felkérte a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Borminısítı Igazgatóságát (MgSzH-KBI), hogy a szlovákiai hatóság által vizsgált borokat maga is vizsgálja meg, és ennek eredményét, valamint a forgalombahozatali engedély kiadásakor elkészült vizsgálati jegyzıkönyvben foglaltakat vesse össze a szlovák hatóság állításaival. A levél szövege alapján a szlovák hatóságok által elvégzett vizsgálat több hiányosságára is következtetni lehet. Tekintettel azonban az ügy rendkívül kényes voltára, írásbeli kérdésére részletesebb választ csak az említett konzultációt követıen, a hivatkozott vizsgálatok eredményének tudatában adhatok. Budapest, 2008. december 29. Üdvözlettel: Gráf József
82