O K T A T Á S
A
H
E
G
Y
V
I
D
É
K
E
N
TISZTELT HEGYVIDÉKI POLGÁROK!
A jó pap holtig tanul, tartja a mondás, amit mai világunkban úgy kell módosítanunk: manapság mindenki egész életén keresztül tanul. Egyértelmû számunkra, hogy ezt tesszük akkor, amikor meglévô tudásunkat a hagyományos iskolarendszer keretei között bôvítjük, új szakmát tanulunk, beiratkozunk egy nyelviskolába vagy részt veszünk egy továbbképzésen, de tanulunk olyankor is, mikor talán nem is gondolunk erre, mert “csak” jogosítványt szerzünk, tánciskolába vagy fôzôtanfolyamra járunk. S persze vannak pillanatai az életnek, amikor kötelezô is tájékozódnunk környezetünk oktatási lehetôségeirôl, mert óvodát, iskolát keresünk kisgyermekünknek, könyvtárba vagy valamilyen kulturális programra szeretnénk beíratni. Évek óta komoly probléma, hogy a Hegyvidéken is kevés az óvodai férôhely. Többéves erôfeszítés eredményeként szeptembertôl egy 9 csoportos, 225 férôhelyes óvoda, illetve 40 férôhelyes játszóház kezdi meg mûködését a János kórház területén. A Hegyvidék intézményei, az itt elérhetô állami, önkormányzati intézmények és magánvállalkozások számos lehetôséget kínálnak a tanuláshoz. E kiadvány ötletét is ez a tény adta, szeretnénk ezeket a lehetôségeket, programokat, helyszíneket, szolgáltatásokat és szolgáltatókat ebbe a kis füzetbe gyûjtve bemutatni. Ebben a kis kalauzban olvashatnak a kerület oktatási intézményeinek történetérôl, múltjáról és jelenérôl egyaránt. De találhatók benne írások azokról a kérdésekrôl, problémákról is, amelyek egy gyerekeket nevelô családban óhatatlanul elôkerülnek. Hogyan válasszunk óvodát, iskolát? Honnan tudhatjuk, iskolaérett-e már gyermekünk? Mit kell tudni a diákhitelrôl? Mit kell tudni a sajátos nevelési igényû gyerekekrôl? Hogyan beszéljünk a drogokról vagy a dohányzásról? Arra törekedtünk, hogy összeállításunkba belekerüljön minden praktikus információ. Éppen ezért nem csupán az iskolarendszerû képzéshez kapcsolódó intézményeket és szolgáltatásokat igyekeztünk csokorba fogni, hanem az iskolarendszeren kívüli tanulási, mûvelôdési lehetôségeket is. Remélem, gyakran és haszonnal forgatják majd e kiadvány lapjait.
Pokorni Zoltán polgármester
“Úgy gyönyörködj a fiatalokban, mint akik téged folytatnak majd. De ne a magad vágyait, emlékeit álmodd Újra bennük: ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd inkább szeresd és érdemük szerint becsüld meg ôket. Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta meder, hogy növekedjenek, mint súly alatt a pálma, hogy önerejükkel törhessenek utat maguknak, s ne nyelje el ôket lápok iszapja, sivataghomok.” (Keresztury Dezsô)
5•
ÓVODATÖRTÉNET
“a gyermekség elsô benyomásai a legfontosabbak…”
Az elsô óvodák… Az elsô magyar óvoda megalapítására – az iskolákhoz képest – sokáig kellett várni, ugyanis csak 1828. május 27-én nyitotta meg kapuját Brunszvik Teréz grófnô jóvoltából a budai Krisztinavárosban, a Mikó utcában. Ezt hamarosan még kettô követte: a Vízivárosban, illetve a Várban. Brunszvik Teréz “Angyalkert”-je azonban nem a mai értelemben vett óvoda volt, sokkal inkább kisiskola. “A gyermekség elsô benyomásai a legfontosabbak, azok a legkeményebbek és legmaradandóbbak, mert az elsô hét évben több rossz és veszélyes dolog kerülhet a fejbe és a szívbe, mint amit a legjobb intézet vagy tanító hétszer hét év alatt tud csak kiirtani” – írja Brunszvik Teréz egyik levelében. A kicsik számára igen széles körû elemi oktatás folyt itt. Az elsô hazai óvodákban a megôrzésen és a gondozáson kívül igen sokféle hasznos ismeretre is megtanították a gyerekeket. Akárcsak az iskolában, itt is folyt betûismeret és olvasástanítás, ami a vallástani ismeretek elsajátításával párosult. A foglalkozások ezekben az idôkben német nyelven zajlottak. Bezerédj Amália nevéhez kötôdik az elsô falusi kisdedóvó létrehozása. Ô 1836-ban a Tolna megyei Hidjapusztán alapított az uradalmi cselédek gyermekei számára óvodát. Érdekesség, hogy kislánya, Flóri együtt járt ebbe az óvodába a szegény szülôk gyermekeivel. Egy óvó- és egy “segédnô” foglalkozott itt akkoriban a 40–60 fônyi gyermekcsoporttal. Ugyancsak fontos állomása a magyar óvodaügy történetének a “Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztô Egyesület” megalakulása 1836-ban. Ez az országos hatókörû társadalmi szervezet vállalta át az óvodák szervezését és fenntartását. Tagjai hat esztendôn át évi hat ezüstforintot fizettek be erre a célra. Mûködésük eredményeként az óvodák száma 1848-ig 89-re emelkedett hazánkban. •6
7•
A GYERMEKRAJZOK SOK MINDENRÔL MESÉLNEK
Egyszer, közeli ismerôsünknél vendégeskedve, filctollakat vittünk ajándékba a házigazda apró gyermekének. “Nem örülök neki – mondta aggódó ábrázattal az anyuka. – Bálint összefirkálta a konyha kövezetét, de még a fürdôszobacsempére is rajzolt.” Késôbb a gyurma is hasonló megítélés alá került, mivel a kisfiú keze ragacsos lett, és a körme alá szorultak a morzsák. Az ehhez hasonló szülôi hozzáállásnak civilizációs okai vannak. Tárgyakat készen adó korunkban érezhetô az anyagalakítástól való eltávolodás, bár másrészt megjelenik a kézmûves tevékenységek iránti misztikus vágyakozás is. De nemcsak a tárgyakat, a képi kifejezéseket is készen, megdolgozva kapjuk. (Ott a tévé és a számítógép, valamint a magazinok. Azok majd elmondják, megmutatják helyettünk azt is, mit és hogyan kell éreznünk, gondolnunk.) A felnôttek hétköznapi világa elsôsorban a verbális kifejezés megszokott közegét ismeri, mintha a kiváltságosoké lenne a képi kifejezés lehetôsége (külön tanulmányt érdemelne, mit adhatna a felnôtt léleknek a kép- és tárgykészítés öröme). A kisgyerek számára viszont rendkívül fontos, hogy szerény verbális és nem létezô írásos önkifejezése mellett legyen olyan eszköz a kezében, amely lehetôvé teszi élményeinek újraalkotását, személyes jelenlétének megmutatását a világban.
•8
“Az elsô kép csupán egy vonal volt az ember falra vetett, nap okozta árnyéka körül” – írja Leonardo. Az ábrázolás kezdeteinek ez a romantikus pillanata természetesen nem bizonyítható. Viszont a képalkotás személyességet mutató szándékát szemléletesen ragadja meg. Azért rajzolok, hogy önmagamat láthassam, és mutathassam fel a világnak, amelynek része szeretnék lenni. Természetesen ez a portré nem formai karaktereket tükrözô vonásokból épül fel, hanem élményeink, környezetünk, a világ jelenségeinek megszûrt, redukált vetülete. Egyszeri és megismételhetetlen. Ilyen az óvodáskorú gyermek irányítás nélküli rajza is, ôszinte kép önmagáról, élményeirôl, érzéseirôl. Viszont a személy közvetlen ismerete nélkül ezek a képek még a szakember számára is nehezen megfejthetôk. Igazán szakavatott a szülô lehetne, aki tanúja számtalan apró gesztusnak, szónak, történésnek, amely a rajzoló, nyomhagyó mozdulatokat kíséri. A gomolygó firkákat váratlan felismerések sora követi. Ez csiga, ez Nap, ez pedig út. És ha a mosolygó szülô elismerôen rábólint, a kép már kommunikatívvá is vált. A kis alkotó örömmel használja majd, mert már tudja, üzenete, ha kell, célba ér. Lányom akkora papírra rajzol, hogy szinte beborítja az asztalt, mégis, tollával le-letéved a lapról. Hatalmas lendülettel dolgozik (mozgása egyben kifejezés is ), apró firkáit fogja össze egyetlen körvonallal, miközben ütemesen mondja: kerít, kerít, kerít. Ez az elsô helymeghatározás, megszületik a kívül-belül grafikus absztrakciója. 9•
Ha igazán kíváncsiak vagyunk gyermekünk képalkotó tevékenységének összetett jelentésére, akkor elengedhetetlen az azt követô (ítéletek nélküli) kötetlen beszélgetés. A látvány, amely látszólag érthetetlen formaviszonylatok kuszasága, ilyenkor meglepô élményhátterekhez, beállítódásokhoz vezethet. A készülô kép ugyanis a valóság (személyre szóló aktuális kiemelései), a vágy és a mese különös kiemeléseibôl rendezôdik egységgé. Információkat kapni mindezekrôl azért is fontos, mert képet alkothatunk a számunkra fontos kis személy gondjairól, szorongásairól, örömeirôl, érdeklôdésérôl. Kirajzolja, feloldja mindazt, ami a hétköznapjait feszíti. Mellékelt példánk (lásd a 9. oldalon) is az élmények applikációja, nézzük meg közelebbrôl! Már a cím is különös szituációt sejtet: A királynô bevásárol a királylányokkal. (Itt kell megemlíteni, hogy a címadás felnôtt szemlélô számára kézenfekvô, jó útmutató, erre a rajzolót meg is kérhetjük.) A középpontban a kép terét kitöltô, hatalmas figurát láthatunk, amely a királynôség valamennyi szépségsémájával rendelkezik (hosszú haj, kék szemek, mosoly). A ruházaton megjelenô, gazdagon részletezett díszek a szereplô jelentôségét növelik. A díszítés idôigényes, aprólékos munka, csak különösen fontos, a rajzoló számára kedves személyek kiváltsága lehet. Ilyen a királynô, aki meglehet, az édesanya és az óvó néni egyszemélyes analógiája. Tehát esetünkben a kiemelés mérettel, helyzettel és részletezéssel egyaránt történik. Felnôtt szem számára mosolyt keltô, de roppant praktikus, objektivitásra törekvô ábrázolási konvenció az áttetszôség, amely a táskaábrázolások esetében látható. Tartalmukat látva nemcsak a rajzoló számára fontos bolti áruféleségekrôl (csokoládék, cukrok) értesülünk, de a vizuális ismétlések, a tevékenység és a téma jelentôségét még inkább aláhúzzák. Az érzelmi fûtöttség az anyaghasználatban is megjelenik. A fôszereplô színnel való kitöltése lendületes, élénk mozgásról, energiáról tanúskodik. De más élménytöredékek is megjelennek, amelyek érezhetôen nem kapcsolódnak hétköznapi logikával a bevásárlás témához, illetve a bolt kelléktárához. Az egyik szereplô kezében magyar zászlóra emlékeztetô tárgy lengedez (valószínûleg az átélt ünnepek attribútuma), és mindenki tart a kezében egy-egy furcsa szobrocskát, amelybôl a legfelsô polcon már csak egy maradt. Ez a tárgy rendkívüli lehet, hiszen a figurák kiemelt módon szinte mutatják a szemlélônek (“nézzétek, nekem is van ilyen!”). Nos, ez nem más (és ezen a ponton kap fontos szerepet az alkotóval történô beszélgetés), mint egy kicsi amerikai szabadságszobor. A magyarázat a következô: ebben az idôben ment a Pet Shop Boys együttes egyik videoklipje a televízióban (Go West). A rajzoló látta, és látta azokat a hatásos zenével kísért vizuális effektusokat is, amelyek a szobor figurájára felhívták a figyelmét. Jelentésérôl szüleit is kérdezgette. Majd az új ismeretélménnyel erôsítve bevonult emlékképei tárházába. A példa tanulás-lélektani szempontból is tanulságos. Az erôteljes vizuális jelenséggel kísért ismeret érzelmi beállítódást eredményez, és tartósan bevésôdik az emlékezetbe. A csokoládék, királynô anyuka, zászló és díszek társaságában békésen megfér a szobrocska, erôsítve a kép kellemességhangulatát, otthonosságérzését. A rajz pozitív világszemlélete egyértelmû. Alkotója elégedett saját helyzetével. A bemutatott rajz esetében is nélkülözhetetlen segítség volt a jelentések felgöngyölítésében a beszélgetés. Az alkotást követô beszélgetés a felnôtt és a gyermek közötti intellektuális kapcsolatot erôsíti. Szülôi érdeklôdésünk az alkotás és az alkotó folyamat fontosságát igazolja a kisgyermek számára. Részesei és tanúi lehetünk egy olyan világnak, amely a bontakozó személyiségrôl beszél a vizualitás szemléletességével. Persze az is elôfordulhat, hogy a rajzoló nem szeretne beszélni képeirôl (gondolva, hogy azok mindenképp érthetôek: “ez egy vonat, nem látod?!”), vagy elvonul velük, magányosan dolgozik. Ilyenkor valószínûleg fokozottan intim, önmagának szóló világot épít, ami a hétköznapi feszültségek feloldását segíti.
Érdemes figyelnünk a rajzról rajzra ismétlôdô motívumokra, sémákra is. Ezek szilárd érdeklôdést mutató elemek, gyakran önmagukon túlmutató jelentéseket hordoznak. (Lányom rajzain a tulipán mindig a rajzi események középpontjában állt. A tulipán az óvodai jele volt. Ha mellette megjelent egy margaréta, akkor tudtuk, hogy barátnôje is részese a képi történésnek.) Az ismétlés az érzelmi kötôdést erôsíti. A hangulati, érzelmi telítettség egyébként is erôteljes jellemzôje az óvodáskorú gyermek rajzainak. Érzékletesen vall a lelkiállapotról az alkalmazott vizuális nyelvi elem (vonal, szín) dinamikája. Könnyû felismerni például a nyugodt gyermeket zárt, határozott vonalhasználatáról, aprólékosságáról, egyenletes színfoltjairól. Az anyag a vizuális önkifejezés elengedhetetlen része. Az anyaggal való manipulatív játék ismerkedés a világgal és világteremtés egyszerre. Ennek feltételeit az otthoni környezetben is biztosítani kell. A szürke, városi környezetben lassan felértékelôdik minden természetes anyagot mutató tárgy és kézmûves tevékenység. A természet anyagaival való találkozás a környezettel való harmonikus, otthonos viszony fenntartásának a biztosítéka. Saját gyermekkori emlékeinkben is megjelenik a víz, a homok, a fû mint a játék és alkotás kézenfekvô élménye. (Emlékszem, amikor gyermekünk – csodálattal vegyes kíváncsisággal – nyomta kezét egy nagy tál kukoricába. Majd amikor kiöntöttük, hol elegyengette, hol kupacokba rendezte, végül edényekbe mérte.) És jó anyag az apró, darabolt ágak halmaza is, amelyekbôl földbe szurkálva kerítéseket, kunyhókat lehet építeni. A leszúrt pálcikák sora, a kavicsvárak, karcolt utak szintén apró világok, amelyeket a fantázia népesít be élményekkel. Ugyanakkor a térbeli kapcsolatokkal, konstruálási lehetôségekkel ismerkedik játékos formában az alkotó. A vizuális üzenetek, ember alkotta látványok közösségi irányultsága egyértelmû. Még a legszemélyesebb képi közlések is befogadásra találnak. Az óvodában vagy otthon készült rajzok személyességük ellenére is közösségépítôk, kapcsolatok forrásai. Egymás munkáira felhívva a figyelmet, a versengés érzete nélkül (amely már az iskolában motiváló erôként jelenik meg) szemlélhetjük egymás képeit. Beszélgetve és a képeket figyelve a kis alkotók észrevétlenül tanulják az empatikus magatartás szabályait. Egy-egy érdekes részletet látva még a kevésbé beszédesek is megnyílnak, és saját élményeikrôl mesélnek. Itt az egymástól történô rajzi sémák tanulása is természetes szituáció. Sôt, a kommunikáció közösségi jellege erôsödni fog. És ha nem rajzol? A gyermekrajz elsôsorban önkifejezés, alkotója eleinte nem a környezetének szánja. Gyakran elôfordul, hogy a feltételek megléte ellenére sem nyúl ceruzához, inkább játékfigurákkal, bábokkal teremt önmaga számára elbeszélô, kibeszélô közeget. Akkor ezt az irányultságot kell segítenünk. Mutassunk bábkészítési technikákat, szólaltasson meg a szülô is tárgyakat. És ha a kis alkotó engedi, kapcsolódjunk be spontán játékaiba. Lehet, hogy nem csak róla kapunk teljesebb képet, hanem önmagunkhoz is közelebb kerülünk. Minden – a rajz alapján tett – személyre szóló megállapítás csak az alkotó személyiség teljes, (tevékenységeinek, megnyilvánulásainak) alapos ismeretével történhet. Könnyû félrevezetô megállapításokra jutni, csupán néhány képi vonásra hivatkozva. Viszont fontos a képalkotás késztetésének, lehetôségeinek ébren tartása, ami felszabadít fojtott érzelmeket, kirajzoltat megélt konfliktusokat, fantáziát fejleszt, újra átélhetôvé tesz pozitív élményeket, megerôsít abban, hogy mi a jó. Bakos Tamás grafikusmûvész, az ELTE Tanítóképzô Fôiskola vizuális tanszékének vezetôje
• 10
11 •
GYERMEKINTÉZMÉNYEK
BÖLCSÔDÉK
ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ BÖLCSÔDÉK
KRISZTINAVÁROSI BÖLCSÔDE A bölcsôde a Déli pályaudvar forgatagától öt percre található. Központi helyen van, a forgalom zajától mégis távol, árnyas fákkal övezett, védett területen. 1967-ben nyitotta meg kapuit. 60 férôhelyen 3 gyermekcsoport mûködik. A csoportszobák tágasak, világosak, valamennyi szoba közvetlen kapcsolatban van a terasszal és a kerttel. Egy-egy gondozási egységnek önálló terasza, illetve kertrésze van. A gyermekek az idôjárástól függôen a lehetô legtöbb idôt aktív játékkal és mozgással, a szabad levegôn töltik. Jól felszerelt fôzôkonyhával rendelkezik, biztosítja a speciális étrendet igénylô gyermekek étkezését is. A gondozónôk szakképesítéssel rendelkeznek. Minden gyermek külön egyéniség, más-más környezetbôl kerül a bölcsôdébe. A bölcsôde számára fontos, hogy gyermekeket szeretô szakemberek végezzék itt munkájukat, ezáltal biztosítva a megfelelô nevelési környezetet. 1122 Budapest, Ráth György utca 18–20. • Telefon: 06 1 355 0019 Intézményvezetô e-mail címe:
[email protected] Intézményvezetô neve: Molnár Magdolna
SVÁBHEGYI BÖLCSÔDE A 60 férôhelyes, 3 gyermekcsoporttal mûködô intézmény az alapellátáson túl egy-egy Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértôi és Rehabilitációs Bizottság javaslatával rendelkezô, sajátos nevelési igényû kisgyermek fejlesztését is segíti integrált bölcsôdei keretek között, gyógypedagógus közremûködésével. A bölcsôde 1983 novemberében nyitotta meg kapuit. Az eltelt huszonhárom év során arculata megváltozott, a magas színvonalú gondozói-nevelôi munkát jól képzett gondozónôk, szakgondozónôk látják el. A csoportszobák felszereltsége jó, a gazdag, színes játékkörnyezettel a gyerekek életkorának és érdeklôdésének megfelelô, aktív, kreatív tevékenység kibontakozását biztosítják. A gondozónôk kreativitása még barátságosabbá, otthonosabbá teszi a gyerekek játszókörnyezetét.
• 12
A gondozási-nevelési program a bölcsôdés korra jellemzô testi és szellemi fejlôdést segítô, biztonságos környezet kialakítására, a szükségletek egyéni igények szerinti kielégítésére épül. A bölcsôdei élet szerves részét képezi a gyermek otthoni környezetének megismerése. A gondozónôk folyamatosan tájékoztatják a szülôket gyermekük fejlôdésérôl és az intézmény életét érintô fontos kérdésekrôl. 1121 Budapest, Mártonhegyi út 4. • Telefon: 06 1 395 8975 Intézményvezetô e-mail címe:
[email protected] • Honlap: www.svabhegyibolcsode.hu Intézményvezetô neve: Kiss Katalin
ZUGLIGETI BÖLCSÔDE A bölcsôde huszonhat éve mûködik egy gyermekkomplexum (bölcsôde, óvoda, iskola) részeként a Zugliget szép zöldövezetében. Szeretetteljes, biztonságot adó, érzelemben gazdag bölcsôdei élet megteremtésére törekednek, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy fejlôdési lehetôséget, önállóságot ad a kicsinek. Egy-egy csoport kis létszámmal, legfeljebb tizenkét fôvel mûködik. A gyermek fejlôdéséhez szükséges változatos tevékenységek mellett a kicsik szinte észrevétlenül sajátítják el a kultúrhigiéniai szokásokat, válnak egyre önállóbbá. Kiemelten fontosnak tartják az egészséges táplálkozásra és életmódra való nevelést, a színvonalas, a gyerekek testi és szellemi fejlôdését segítô eszközök, játékok, foglalkozások biztosítását, illetve igyekeznek igényes, színes, harmonikus környezetet biztosítani. A bölcsôde vezetése évek óta azon fáradozik, hogy minél több, a gyerekek és szüleik igényeihez igazodó szolgáltatást, újítást vezessen be. E törekvés eredményeként az alapellátáson túl pályázatok, a kerületi önkormányzat és a szülôk támogatásával számos új, korszerû szolgáltatás indult el: mozgásszoba, más néven “Ugri-Bugri", sószoba, játszóház, otthoni kisgyermekgondozás. 1125 Budapest, Zalai út 2. • Telefon: 06 1 392 0325 Intézményvezetô e-mail címe:
[email protected] • Honlap: www.zugligetibolcsode.hu Intézményvezetô neve: Németh Jánosné 13 •
BALÁZSOVITS EDIT – SZÍNMÛVÉSZ
HORVÁTH LILI – SZÍNMÛVÉSZ
“Fontos hely volt az életemben a Virányos Általános Iskola. Különösen az irodalmat és a történelmet kedveltem, az osztályfônökünk, aki ezeket a tárgyakat tanította, fantasztikus elôadásokat tartott. Olyan volt, mintha moziban ülnénk, annyira lebilincselô volt ôt hallgatni! A Virányos minden tárgyból kiváló alapokat adott, ennek is köszönhetem, hogy aztán késôbb, a középiskolában jól ment a tanulás. Az angol kiejtésem hallatán például többen úgy gondolták, külföldön éltem, pedig az általános iskolai angolórákon sajátítottam el ilyen magas szinten. Édesanyám és édesapám (Almási Éva színésznô és Balázsovits Lajos rendezô, a Játékszín igazgatója – a szerk.) egyaránt támogattak abban, hogy verseket tanuljak, szavalóversenyeken induljak – ezeket egy kivételével mind meg is nyertem. Évnyitókon, évzárókon szinte mindig engem kértek fel, ha verset kellett szavalni. Talán mondani sem kell: az érettségit követôen – bár szüleim féltettek a színészi pálya nehézségeitôl – azonnal a Színmûvészeti Fôiskolára jelentkeztem. Hároméves korom óta a kerületben, ugyanazon a helyen élek. Gyermekem az otthonunkhoz közeli Zugligeti Bölcsôdébe jár, néhány lépésre attól az iskolától, ahová én is jártam nyolc éven keresztül. Még nem tudom, melyik óvodába íratom majd a kisfiamat, Richárdot, így azon sem gondolkodtam eddig, hogy milyen iskola lesz számára a leginkább megfelelô, azt azonban mindenképpen szeretném, ha a késôbbiekben magas szinten, lehetôleg anyanyelvi környezetben sajátítana el egy idegen nyelvet. Ma ugyanis azt látom, hogy nyelvtudás nélkül nehezebben lehet boldogulni az életben.”
• 14
“Csak hetedik osztályosként kerültem a Virányos Általános Iskolába, mégis emlékezetes volt számomra az ott elöltött két tanév. Korábban a második kerületi, Pitypang utcai iskolába jártam, ahonnan költözés miatt iratkoztam át a Virányosba – a váltást azonban nem bántam meg, a kisebb méretû, s emiatt családiasabb, barátságosabb intézményt hamar megszerettem. Némettagozatra jártam, a családom – s különösképpen a némettanár nagymamám – ugyanis szerette volna, ha egy nyelvet jól megtanulok. Általában jobban kedveltem a humán, mint a reáltárgyakat, ettôl függetlenül jól kijöttem a matematika-, kémia- és fizikatanáraimmal is, mert nem volt az óráikon «vérengzés», mindenkit türelmesen rávezettek a megoldásra. A testnevelésórák sem tartoztak a kedvenceim közé, a futást ugyanis ki nem állhattam – ezekbôl pedig nem volt hiány, nem múlt el tornaóra «kis vagy nagy Virányos-kör» nélkül... A nagy kört annyiban szerettem, hogy ilyenkor hazapillanthattam, hiszen pont a házuk elôtt futottunk el a Virányos úton. Az általános iskolában még visszahúzódó gyerek voltam, csak késôbb, középiskolás koromban törtek elô belôlem színészi ambícióim. Pedig édesanyám (Tordai Teri színésznô – a szerk.) kifejezetten óvott ettôl a pályától, s középiskolai tanulmányaim sem éppen a színészmesterség felé orientáltak – a ruhaipari szakközépiskolában, ahová édesanyám íratott be, hogy «rendes szakmám is legyen», a varrás, ruhatervezés tudományát sajátíthattam el. Ám hiába minden intelem és eltérítô manôver, vonzódásom csak erôsödött a színészet iránt, így az életem elválaszthatatlanul a színpadhoz kötôdött. Idôm jelentôs részét mostanában két gyermekemmel töltöm. Nagyobbik kisfiam, Ádám a virányosi bölcsôdébe jár, lényegében ugyanarra a helyre, ahová én is jártam még általános iskolásként. Anyaként több egykori iskolatársammal, köztük kollégámmal, Balázsovits Edittel is összehozott az élet; rendszeresen találkozom a környékbeli játszótéren, a Szent Család parkban édesanyákkal, akik hozzám hasonlóan a Virányos Általános Iskola diákjai voltak.”
15 •
FASSANG LÁSZLÓ – ORGONA- ÉS ZONGORAMÛVÉSZ
“A Bíró utcába jártam óvodába. Emlékszem, nyitható, vaskeretes vászon ágyakon kellett délutánonként szundikálnunk. Teljes óvodai pályafutásom alatt egyetlen egyszer sikerült elaludnom, a többi alkalommal ébren heverésztem, s vártam a csendespihenô végét. Mozgékony gyerek voltam, valószínûleg nem volt igényem a pihenésre… Volt egy kis tornatermünk, ahol az óvó néni elektromos orgonán játszott gyermekdalokat, s mi azok dallamára jártunk körbe-körbe. Az asztalon egy metronóm foglalt helyet, annak ütemére kellett lépést tartanunk. Sokáig meg voltam gyôzôdve arról, hogy a metronóm tulajdonképpen egy lépésmérô szerkezet… Amikor eljött az ideje, a Kós Károly zeneiskolába kerültem. A nagyszüleim néhány sarokra az iskolától, a Városmajor utcában laktak, s mivel nagyapám, id. Fasang Árpád zeneszerzô és kóruskarnagy volt, nagyanyám, Orbán Éva szolfézst tanított a kerületben, számomra természetesnek tûnt, hogy ismerték a Kós Károly zenetanárait. Az elsô hetek egyikén éppen rajzóra volt, amikor két felsôs nagylány lejött értem, és elkértek a tanító nénitôl azzal, hogy menjek Peták Gizi nénihez zongorázni! Mai eszemmel biztos vagyok abban, hogy a nagymamám állt az ’összeesküvés’ hátterében, hiszen addig még egy percet sem foglalkoztam a hangszerrel. Gizi néni különbözô feladatokat adott, majd megkérdezte, van-e kedvem zongorázni. Érdekes játéknak találtam a billentyûzést, ezért rábólintottam. Hatéves voltam, fogalmam sem volt, hogy ezzel a biccentéssel megtettem elsô lépésemet azon az életpályán, amely a jelenig vezetett. • 16
Zongorára természetesen Peták Gizi nénihez jártam; világosan emlékszem, a zenegyakorló szoba a földrajzterem mellett volt, s amikor elhaladtam mellette, kíváncsian kukucskáltam a falon lógó térképekre. Négy évre rá felvettem a fuvola szakot is, édesapámnak, ifj. Fasang Árpád fuvolamûvésznek köszönhetôen. Ha visszagondolok, az énekórák és a testnevelési foglalkozások hagyták bennem a legmélyebb nyomot. A városmajori parkban atletizáltunk, tízéves korom körül én voltam a legjobb távolugró a korcsoportban, négy méter két centivel. A felsôs énekórákon Bartókot tanultunk. Voltak, akiknek nem tetszettek a mûvei, de én hetedikben rájuk «kattantam», s otthon végkimerülésig játszottam a darabjait. Magam is komponáltam rövidebb dalocskákat, amelyeket szívesen adtam elô a gyakorlati órákon. A szünetekben éppen olyan csintalanok voltunk, mint más intézmények diákjai, elôszeretettel dobáltunk papírgalacsinokat az utcai járókelôk fejére… Napközibe nem jártam, amit fölöttébb sajnálok, mert kiestem a délutáni rajcsúrozásból. A suli után szokás szerint a nagyikhoz mentem, ott voltam késô délutánig, onnét tértem haza szüleim második kerületi lakásába. A Kós Károly iskolában töltött nyolc év alatt éreztem magam legjobban az osztálytársaim között, az általam látogatott középiskolákban, majd késôbb a felsôfokú intézményekben már nem tapasztaltam hasonló közösségi élményt. A mai napig tartom a kapcsolatot az intézménnyel, olykor meghívnak mint egykori növendéket, hogy tartsak a gyerekeknek bemutatót. Megvallom, ez a gesztus ôszinte örömömre szolgál…”
17 •
NEM ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ BÖLCSÔDÉK
BÍRÓ UTCAI ÓVODA ÉS BÖLCSÔDE
1122 Budapest, Bíró utca 3. • Telefon: 06 1 355 2019, 201 0578 • Fax: 06 1 212 1078 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.biro-ovibolcsi.atw.hu Igazgató: Nagy Katalin • Intézmény fenntartója: OMSZI Intézményfenntartó Kht.
CSEMETE BÖLCSÔDE–JÁTSZÓHÁZ 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 21. • Mobil: 06 30 466 5166 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.csemetebolcsi.hu Vezetô: Magyar Gyuláné • Intézmény fenntartója: Közösségi Bölcsôde Alapítvány
KINDERKLUB BÖLCSÔDE ÉS ÓVODA 1121 Budapest, Mûvész út 5–7. • Telefon: 06 1 391 7127 • Fax: 06 1 391 7128 • Mobil: 06 30 334 3661 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.kinderclub.hu Óvodavezetô: Breinichné Szabó Vilma • Intézmény fenntartója: Egészségesebb Óvodás Gyermekekért Alapítvány
• 18
ÓVODÁK
ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ ÓVODÁK
KIMBI ÓVODA
A KIMBI Óvoda a budai hegyvidék egyik legszebb, Csiha Katalin által tervezett óvodája. 1983-ban Építészeti Nívódíjat kapott. Az óvoda saját helyi pedagógiai programmal rendelkezik, ez a KIMBI PROGRAM, amely alapján a gyerekek közösen ismerkedhetnek meg a világ csodáival, szokásokkal, szabályokkal, melyek egyaránt vonatkoznak játékra, mozgásra, egészségügyi és erkölcsi normákra, az egymással és a felnôttekkel való kapcsolatra. Arra törekszenek, hogy azonos korosztályú gyerekek járjanak egy adott csoportba. Az 5–6. életévüket betöltött, eddig óvodába nem járó gyermekek iskolára való intenzív felkészítését is megoldják. Programjuk célkitûzései: 1. Az egészséges életmódra nevelésen belül, kiemelten a környezeti adottságuknak megfelelôen, nagy hangsúlyt fektetnek: • Korszerû táplálkozásra, kulturált étkezésre, biogyümölcsök fogyasztására. • Az egészséges ivóvízre – nagy kapacitású víztisztító berendezés használatával. • Az egészség megôrzésére – sószoba és párologtató berendezések használatával. • Mindennapos testmozgásra, levegôzésre. • A környezet tisztaságára, esztétikájára. • Sportolásra, testedzésre (görkorcsolya, játékos gyermektorna, lábboltozat-erôsítô és gerincprevenciós torna). 2. Az értelmi képességek fejlesztésére, az életkori sajátosságnak megfelelôen, naponta 9 és 11 óra között tevékenységeket szerveznek az alábbi területeken: zenei nevelés, irodalmi nevelés (mese, vers), vizuális nevelés (kézmûves), testnevelés, görkorcsolya, környezet megismerésére nevelés, matematika. 3. Tehetséges gyermekek számára mûvészeti csoportokat szerveznek képességeik fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására hetente egy délelôtt, 11 és 12 óra között. A szülôk és a gyerekek a következô csoportok közül választhatnak: színjátszó, zene-mozgásstúdió, kézmûves-, néptánc-, bábjátszó és -készítô csoport. 4. Speciális foglakozások, amelyek a gyerekek és a szülôk egyéni igényeinek megfelelôen választhatók: logopédia, angol, játékos gyermektorna, szántódi táborozás évente két alkalommal, úszótábor nyáron négy hétig a Budakeszi úti Külker Sportparkban. 1121 Budapest, Tállya utca 22. • Telefon: 06 1 375 2521, 212 2918 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.kimbiovi.hu Óvodavezetô: Palotai Istvánné 19 •
MACKÓS ÓVODA
A Mackós Óvoda 1931-ben épült, az általános iskolával egy épületben található. A földszinten 4, az emeleten 2 csoport kapott helyet. 1989 óta tornaterem segíti a mozgásigény kielégítését, a testnevelés magas szintû szervezését. Az óvoda udvara az urbanizációs ártalmaktól teljesen elzárt terület, amely minden évszakban biztosítja a gyerekek számára a játék, levegôzés és egészséges testedzés lehetôségét, amihez a felosztása is (füves, kavicsos, gumitéglás és három homokozó) hozzájárul. “Tankertjük” a környezet közvetlen megfigyelését és változatos foglalkozási lehetôségeket biztosít. 1999. szeptember 1-jétôl saját programjuk alapján nevelik az intézménybe járó gyerekeket. Az óvoda segíti az egészséges életmód, a környezettel való pozitív kapcsolat és egyes hagyományok belsô erejének felhasználását az általános emberi érettség kezdô szakaszának megalapozásában. Az egészséges életmódra nevelést sokoldalú megközelítésben váltják valóra. Odafigyelnek a napirend rugalmasságára, a helyes életritmus kialakítására, a mozgás és pihenés életkornak megfelelô váltakozására, a helyes táplálkozásra, testápolásra, az edzés és a betegségmegelôzés lehetôségeinek megteremtésére. A környezeti nevelés elôsegíti a természettel kialakítandó helyes viszonyulást, a pozitív érzelmi beállítódást. Fontosnak tartják az élôlények és a természet tiszteletét, szeretetét, az ember munkája révén létrehozott értékek megbecsülését és a közvetlen környezet rendjének megóvását. Lehetôséget teremtenek arra, hogy a gyerekek minél több élményt gyûjtsenek saját természeti és társadalmi környezetükben. A hagyományôrzés lehetôségeinek kihasználásával közvetítik a gyermekeknek a magyar népi kultúrát. A nevelômunkában érvényre juttatják a népi és dramatikus játékok, népdalok, népmesék, népi mondókák, kézmûvesség személyiséggazdagító hatását. Az óvoda családi mûhelyei (Maci Konyha, Fondóka Mûhely, Táncház) a program megvalósítását segítik elô, amelyekben délután a gyermekek a szülôkkel együtt vesznek részt. A családi mûhelyek mûködtetését, változatos programokat, kirándulásokat a szülôk által 1992-ben létrehozott “Jövônk Alapjaiért” Alapítvány támogatásával valósítják meg. A szülôi igényeket figyelembe véve játékos gyermektorna és úszásoktatás szervezésére van lehetôség. 1126 Budapest, Németvölgyi út 46. • Telefon: 06 1 356 0528 E-mail:
[email protected] Óvodavezetô: Pósch Mária • 20
NORMAFA ÓVODA
Az óvoda földrajzi adottságai kimagaslóan kedvezôek. A fekete 90-es autóbusszal jól megközelíthetô mindkét telephely. Sajátos adottságok: • Rendkívül tiszta, friss levegô a fô közlekedési utaktól való ideális távolságból és a tengerszint feletti magasságból adódóan. • Az óvodát körülvevô nagy parkban külön udvarrészeken vannak a csoportok. • A környezet esztétikai értéke: természetközeli növény- és állatvilág, panoráma a városra, csend. • A Normafa úton fedett teraszaik lehetôvé teszik, hogy nyáron kint étkezzenek a gyermekek, és esôs idôben is levegôzhessenek. Komplex környezeti nevelési programjuk gyermek- és nevelésközpontú. Alapjának a gyermekek releváns szükségleteit és mindenek felett álló érdekeit tartják. Céljuk a szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó, a gyermekek egyéni érdekeit szem elôtt tartó, élménygazdag óvodai nevelés. 2003 szeptemberétôl a Normafa úton német nemzetiségi csoport is mûködik. Helyi programjuk fôbb hangsúlyai: • Az egészséges, civilizációs ártalmakat megelôzô életmódra nevelés. • A környezetkultúra megalapozása (ami életmódot, gondolkodást, viselkedésmódot foglal magában). Kiemelten jelenik meg nevelési programjukban a környezeti nevelés, ami áthatja az egész óvodai életet. Ôshonos fafajok közül a csoportok évente választanak egy fát (hárs, bükk, tölgy, juhar stb.), amelyet alaposabban megfigyelnek, megismernek. Az óvodai évek során a gyerekek: • felfedezik az élô, élettelen környezeti tényezôk összefüggéseit. • Az erdôt mint élôhelyet ismerik meg. • Az évszakokhoz kapcsolódó kerti munkában vesznek részt, a nagyok saját termésüket fogyasztják, savanyítják. • Védett növényeket, állatokat (mókus, szarvasbogár stb.) láthatnak, 10–14-féle madarat figyelnek meg. A madáretetés számukra természetes. 21 •
Tizedik éve mûködik a külsô szakember (ornitológus) vezette Madarász-ovi az 5–6 évesek csoportjában. Gyakran kirándulnak a környéken, néha távolabbra is (állatkert, Budakeszi Vadaspark stb.). A Madarász-ovi tagjai a Visegrádi Természetvédelmi Területet is felkeresik, például madárfigyelés, madárgyûrûzés céljából. Az Ôzike úti tagóvodában kiemelten foglalkoznak az egészséges, sportos életmód szokásainak kialakításával, a késôbbi sportok alapjait képezô természetes mozgásformák elsajátíttatásával, az edzettséget, kitartást adó környékbeli kirándulásokkal, túrákkal. A hagyományos óvodai ünnepek mellett nagy jelentôségük van programjukban a “zöld ünnepek”-nek (állatvédelmi nap, természetvédelmi hónap, víz napja, Föld napja, madarak és fák napja, környezetvédelmi világnap). A szülôk igényeit egyeztetve tanfolyami rendszerben van lehetôség a középsô és nagycsoportosok számára: játékos gyermektornára, néptáncra, intenzív úszásra, hitoktatásra, a tagóvodában délután kézmûves mûhelyre és zeneovi-foglalkozásokra. 1121 Budapest, Normafa út 30–32. • Telefon: 06 1 395 8884 1121 Budapest, Ôzike út 32. • Telefon: 06 1 395 7531 E-mail:
[email protected] Óvodavezetô: Purzsa Gáborné
ORBÁNHEGYI ÓVODA Az óvoda mottója: BIZALOM, SZERETET, CSALÁDIAS LÉGKÖR. Minden gyermek egy egyedülálló csoda. Segíteni kell abban, hogy pozitív tulajdonságainak erôsítésével folyamatosan visszatérô sikerélményhez jusson. Elsôdleges szempont, hogy jól érezze magát az óvodában. Testi, lelki, szellemi szükségletét elégítse ki a megismerési folyamat, s elmélyülhessen a cselekvésben. Ezért fontos a játékosság, a cselekedtetés, a felfedezés és a motiváció. Önként vegyen részt a tevékenységben, azonosuljon a feladattal, akkor tekinti könnyen a magáénak. Az óvodai szokások gyakoroltatásával két kiemelt területen kívánnak kialakítani, megalapozni helyes magatartásformákat, hogy felnôve majdan alapvetô igényükké váljék: az egészséges életmód és a környezet megismerése, megszerettetése, megóvása területén. A kert adottságai révén a gyerekek folyamatosan figyelni tudják a természet változásait, a növények fejlôdését. A nagycsoportosok konyhakertjében évelô növényeken kívül virágokat, zöldségeket vetnek és palántáznak, melyeket egész éven át ápolnak, a termést a kisebbekkel közösen fogyasztják. Ezek a tevékenységek nemcsak ismereteket nyújtanak, hanem érzelmi életüket is gazdagítják, mert naponta örömforrást jelentenek. Az óvoda sajátos arculata fôleg hagyományaik kialakításából és a különbözô ismétlôdô programok megszervezésébôl, megtartásából formálódik: • Életük mindennapjairól videofelvétel készül, ezt az óvodába felvett új gyerekek szüleinek a tájékoztató szülôi értekezleten levetítik, hogy elképzelésük legyen az ottani tevékenységekrôl. • A tanévkezdést követôen a hagyományos tábortûz gyújtása nagyon jó alkalom arra, hogy a gyerekek szülei kötetlen énekléssel, beszélgetéssel jobban megismerhessék egymást. Erre a programra az iskolába távozott gyermekek is meghívást kapnak, hogy elmesélhessék elsô élményeiket. • Egy ôszi és egy tavaszi szombat délelôttön a szülôkkel közösen az éppen adódó kerti munkákat és javításokat végzik el. • Az óvodába minden évben ellátogat a Mikulás, és megajándékozza a gyerekeket. • Közel a tényleges ünnephez, csoportonként, késô délután karácsonyi ünnepséget tartanak, amit népi hagyományok felelevenítése elôz meg. • 22
• Egyéni elképzelésû jelmezekbe öltözve farsangolnak, a felnôttek is jelmezben vannak, s egy-egy kedvenc mese dramatizálásával teszik vidámabbá az ünnepet, majd a télbúcsúztató kiszebáb égetése is megtörténik. • Húsvétra a szülôkkel együtt különbözô technikákkal tojásokat festenek. • Bensôséges ünnepen köszöntik az édesanyákat, és búcsúztatják el az iskolába távozókat. • Évente a Föld napja és a gyermeknap alkalmából vidéken állatokat tekintenek meg természetes környezetben. • A minél több vitamin fogyasztása érdekében a szülôk zöldséget visznek a gyerekeknek, amit a nagyobbak már maguk hámoznak, darabolnak, illetve nyersen salátát készítenek belôle, és úgy eszik, ezzel is segítve az egészséges életmód kialakulását. • Alkalmanként gyerekszínházmûsort szerveznek. • A középsôs és a nagycsoportos gyerekek egész tanévben tartásjavító külön tornán, ôsszel és tavasszal úszásoktatáson vehetnek részt (szülôi térítés ellenében). • “Héthangvarázs” elnevezéssel egy óvó néni a nagycsoportosoknak zenei foglalkozásokat szervez. • Kéthetente kézmûves tevékenységeket szerveznek nagycsoportosok részére. • Hetente szakképzett logopédus foglalkozik a rászoruló gyerekekkel. 1126 Budapest, Orbánhegyi út 3/a • Telefon: 06 1 214 8245 • E-mail:
[email protected] Óvodavezetô: Tóth Balázsné 23 •
SÜNI ÓVODÁK A Németvölgyi út 29. szám alatt lévô központi óvoda 4 csoporttal, a tagóvoda 3 csoporttal rendelkezik. A két intézmény egymáshoz közeli telephelyei biztosítják a mindennapi, rendszeres, személyes kapcsolattartást. Az óvoda családias jellegéhez az épület sajátosságai (villaházak) és a kis létszámú közösség is hozzájárul. Mindkét óvoda kerttel, udvarral rendelkezik, ahol a játék során a gyerekek testi és lelki fejlôdése egyaránt biztosítható. A Németvölgyi úti épület alagsorában két, az Orbánhegyi úton egy tornaterem áll a gyerekek rendelkezésére. Értékek, sajátosságok: A Süni Óvodák nevelési programjában is figyelembe vették Maria Montessori nevelési elveit, és a mai kor igényeihez igazítva alkalmazzák. Az egyik alapelv, hogy minden gyerekben megvan a cselekvési vágy, a világ megismerésének igénye, és ennek kibontakoztatását kell elôsegíteni. Nevelésük mottója: “Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!” Az óvoda nevelési célja: A gyermeki személyiség tiszteletben tartásával a játék során, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével, úgy alakítják, fejlesztik óvodásaik képességeit, készségeit, hogy a világ felé nyitottak, az ismeretek befogadására és az iskolai életre alkalmasak legyenek. Montessori pedagógiáját követve erkölcsre, szabadságra, önfejlôdésre, önállóságra, önfegyelemre és mély érzelemre nevelnek. Kiemelt feladatuk a csoporton belüli differenciált foglalkoztatás. A gyerekek saját tapasztalatok alapján tesznek szert az alapvetô ismeretekre, problémamegoldó gondolkodásra. A nevelés folyamatában logopédiai, egyéni fejlesztések és diszlexiamegelôzô foglalkozások is szerepelnek. Tudatosan beépítik a nevelési feladatok közé: • az anyanyelvi nevelés során a kommunikáció és metakommunikáció fejlesztését, • a zenei nevelés során a ritmus- és hallásfejlesztést, illetve a kottaírás elôkészítését, • a testnevelési foglalkozásokon a tartásjavítást, gerinctornát, lábtornát, • a vizuális nevelés során a különbözô ábrázoló technikák és eszközök megismertetését.
• 24
Ellátják a gyengén látó, nagyothalló, beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlôdésû gyerekek fejlesztését logopédus, fejlesztôpedagógus, mozgásterapeuta segítségével. Játékaik és Montessori-eszközeik hatékonyan segítik az írás, olvasás elôkészítését, az értelmi nevelés területén fôként a gondolkodást, a matematikai mûveletek végzését. Szem elôtt tartják az óvoda és a család szoros kapcsolatát. Egyeztetést követôen a szülôk bepillanthatnak gyermekük óvodai életébe. Szolgáltatásaik: úszás, tartásjavító torna, játékos torna, néptánc. Hagyományaik: A közös élmények elôsegítik a csoportlégkör pozitív irányú alakulását, a személyes kötôdést, a család–óvoda közötti kapcsolat elmélyítését. • “Sünimûhely”: fejlesztô foglalkozások, alkotónapok (kézmûves, zenei, néptánc, irodalmi, játékos torna), • ôszi családi játszódélután, • “Süniébresztô” gyermeknap, • kirándulások, • rendszeres állatkerti látogatások, • színház- és múzeumlátogatás, • “Madárovi”, • Mikulás, gyermekkarácsony, farsang, húsvét, anyák napja, majális, • nagycsoportosok ballagása. 1126 Budapest, Németvölgyi út 29. • Telefon: 06 1 355 4944 Tagóvoda: 1126 Budapest, Orbánhegyi út 18. • Telefon: 06 1 355 3965 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.suniovodak.hu Óvodavezetô: Kovács Zsuzsa
25 •
TÁLTOS ÓVODA
A Táltos Óvoda 1980 óta mûködik. A forgalomtól távol, de jól megközelíthetô helyen fekszik, a fôváros szenynyezett levegôjébôl kiemelkedô helyen. 2004-ben felújították, kibôvítették. A kétszintes, 6 csoportos épület lépcsôházában csúszdán is közlekedhetnek a gyerekek. Gyönyörû kertben számtalan sporteszköz, tornaszer biztosítja a sokoldalú mozgást, testedzést. Gyümölcsfáikról közösen szüretelik a termést, ezzel kiegészítve az óvodai étkezést. A terepviszonyok lehetôvé teszik a nagy mozgásigény kielégítését és a nyugodt, elmélyült játékot egyaránt (lejtôs, sík, füves, gumitéglás, csoportonként tágas homokozó). Nyáron hatalmas napernyôkkel védik a gyerekeket a nap káros sugaraitól. Pedagógiai programjuk: A Táltos Óvoda pedagógiai programja nevelés- és gyermekközpontú, a tevékenységeken keresztül, a tevékenységek által a nevelést tekinti alapvetô feladatának. A tevékenység-központú óvodai nevelés célja a 3–7 éves korú gyerekek társadalmi gyakorlatra való felkészítése. A Táltos-programban e célkitûzések mellett hangsúlyosan jelenik meg az egészséges életmódra nevelés, mert azt vallják, hogy az egészséges életvitel erôteljes hatással van a szellemi fejlôdésre is. Ehhez kapcsolódóan a “Szív Egészségvédô Országos Program” bázisóvodájaként a nagycsoportosok külön ismerkednek a táplálkozás–szív–egészség–mozgás összefüggéseivel. A gyerekek mindennap játékos testnevelés-foglalkozáson vesznek részt, amelynek szerves részei a tartásjavító gyakorlatok. Minden óvodai csoportban speciális képzettséggel rendelkezô óvodapedagógus végzi a tartásjavító prevenciót. Intézményükben az étkezést a Junior Gyermekélelmezési Rt. biztosítja. A Táltos Óvoda nevelôtestülete az alapfeladatok ellátásán túl speciális feladatként kezeli a táplálékallergiás gyermekek óvodai ellátását, amit a 2003–2004-es tanévtôl, az óvoda közelében lévô Arany János Általános Iskola és Gimnáziummal együttmûködve, az “óvodától az érettségiig” program keretében biztosítanak a tanév során. A táplálékallergiás gyerekek étkezését külön, egyénre szabott étrenddel biztosítják a háziorvos utasítása és egy dietetikus nôvér tanácsai, útmutatása alapján. Az önkormányzat támogatásával a szülôk ugyanolyan térítési díjat fizetnek, mint más óvodákban. Budapest XII. kerületében lakók körzettôl függetlenül jelentkezhetnek! A szülôk kéréseit figyelembe véve külön foglalkozásokat is szerveznek, ezek önköltségesek (angol, torna, úszás, foci). • 26
Hagyományaik: • Családi sportnap: ôsszel és tavasszal egy-egy szombat délelôtt az óvoda kertjében játékos testnevelési feladatokat szerveznek családoknak. Belépô: palacsinta. • Gyermeknapon: közös játék a gyerekekkel az óvoda kertjében – minden gyermeknek ajándékkal kedveskednek. • Karácsonyi vásár: gyermekek, szülôk és az óvodapedagógusok közösen karácsonyi ötletekkel készülnek az óvodai “vásárra”, amelyen minden csoportban bárki hozzájuthat a közösen készített meglepetésekhez, karácsonyi ötletekhez. • Karácsony: a karácsony (és az anyák napja) a szülôkkel közös ünnep minden csoportban. • Az egészséges életmód egyéb programjai: kihívás napja, közös kirándulások csoportonként a mozgás, a sport jegyében. • Tanévzáró kerti parti: program a szabadban, amelyen a nagycsoportosokat búcsúztatják, és a gyerekek búcsúznak óvodájuktól. Záró program: a gyerekek megvendégelése csoportonként a szülôk bevonásával. • Nyílt nap: a tavaszi szülôi értekezletek elôtt a csoportokban a szülôk megfigyelhetik gyermekeik mindennapi életét. 1124 Budapest, Lejtô út 41. • Telefon: 06 1 319 3416 E-mail:
[email protected] Óvodavezetô: Borszéki Klára
VÁROSMAJORI ÓVODÁK
Mûemlék épület, amely 1912-ben óvodának épült (az általános iskolával együtt), Kós Károly és Györgyi Dénes tervei alapján. Tágas, hangulatos csoportszobákkal, tornateremmel rendelkezik. Udvarát gesztenyefák díszítik, a hátsó udvar belenyúlik a városmajori parkba. Kiemelt feladatuk az egészséges életmódra nevelés: középsô és nagycsoportosaikat évek óta úszni viszik a Csaba utcai uszodába, amely gyalog is megközelíthetô. Csermely utcai tagóvoda: A Harangvölgy közelében, erdôre és a Tündér-sziklára tekintô helyen található a régi villaépület, amelyben több mint ötven éve óvoda mûködik. A nagy kert sok gyümölcsfával, virágokkal, bokrokkal, füves, dombos, kavicsos résszel és tornaudvarral ad lehetôséget a változatos udvari élethez. A természet közelsége meghatározza az óvoda arculatát, szemléletét. 27 •
Pedagógiai program: 1988-ban saját programot dolgoztak ki, amelynek a Magvetô címet adták. Mottójuk: “Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, mely lehetôvé teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörû virággá fejlôdjön, amilyenné belsô lehetôségei csak engedik. A talaj kioldja a mag fejlôdési képességét, de ez a képesség maga benne rejlik a magban. Csakúgy, mint a magban, a gyermekben is tökéletesen benne rejlik a fejlôdés képessége.” (Thomas Gordon)
Célok: A családdal együttmûködve, gyermekszeretô légkörben, harmonikus személyiség formálása fejlesztéssel, sok játéklehetôség biztosításával (érzelmi, értelmi, testi és közösségi nevelés). A gyerekek életkoronként és egyénenként változó testi-lelki szükségleteit biztosítják, hangsúlyozva az egyéni bánásmódot, a differenciált fejlesztést. A Nevelési Tanácsadó szakemberei, pszichológus és logopédus segítik az egyéni eltéréseket toleráló, arra építô képességfejlesztést. Programjuk a játékot helyezi a középpontba, aminek során a leginkább fejlôdik a gyerekek személyisége, értelmi képessége, mozgása. Mindennapi mesével fejlesztik belsô képvilágukat, módot adnak a spontán utánzásos tanulásra. Mindkét óvodában nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok ôrzésére és a népszokások ápolására. A gyerekek évrôl évre örömmel vesznek részt a jeles napokat megelôzô készülôdésekben, átélik az ünnep hangulatát, a bensôséges összetartozás élményét. Néphagyományôrzô ünnepeik: ôszi vásár, Mikulás-várás, adventi karácsonyi készülôdés (Luca-napi búzaültetés, koszorúkészítés, mézeskalácssütés), farsang, húsvét (tojásfestés, locsolás), pünkösd (népi játékok), gyermeknap (egész napos kirándulás), nemzeti ünnepek (március 15., október 23.). Egyéb, napirendre épülô szolgáltatásaik: • logopédiai foglalkozás, • néptánc, zenei elôkészítô (furulya), • sportoktatás: úszás, korcsolya a mûjégpályán, futball. 1122 Budapest, Városmajor utca 59/b. • Telefon: 06 1 202 2566 Tagóvoda: 1121 Budapest, Csermely utca 8. • Telefon: 06 1 200 8724 E-mail:
[email protected] Óvodavezetô: Schmidtné Vaszkó Edit
ZUGLIGETI ÓVODA Zugliget és Virányos találkozásánál, szép zöldövezeti környezetben épült az óvoda. 1980 ôszétôl fogadja a környék óvodáskorú gyermekeit. Nagy kert, tornaterem, hangulatos, jól felszerelt, esztétikus csoportszobák várják az óvodásokat. Nevelési programjuk fô feladatai: Az óvoda pedagógiai programját 1999 szeptemberétôl Freinet francia reformpedagógus pedagógiai irányzatának figyelembevételével határozták meg. Programjukat “Hétköznapi varázslatok” címmel foglalták egységes pedagógia rendszerbe. Az óvoda által kidolgozott nevelési program az OKI által minôsített, és felkerült a választható nevelési programok közé. Freinet pedagógiája egy tevékenységközpontú, öröm- és sikerorientált, a gyakorlatból építkezô és általa fejlôdô szintézispedagógia, amely leginkább az avantgarde-hoz hasonlítható. Jellemzô rá, hogy többféle irányzatból építkezô, mobil, nyitott rendszer, amely újabb és újabb ötletekkel, módszertani megoldásokkal bôvíthetô. Az egyszeri és megismételhetetlen gyermeki személyiség szabad kibontakoztatását állítja a középpontba, aminek a feltétele a demokratikus, bizalmat, biztonságot és segítségnyújtó megértést sugárzó légkör, ahol tudatosan építenek a gyermek önállóságára. Elôsegíti a benne szunnyadó képességek maximá• 28
lis kibontakozását. Segíti a gyermeket, hogy választ kapjon a kérdéseire, és föloldja a szorongásait. A gyerek egy olyan közösség tagja lehet, amelyben joga van a kezdeményezésre, az érdeklôdésétôl függô szabad tevékenység választására, és lehetôsége nyílik a kutatásra, kísérletezésre, egyéni felfedezésre. A program figyelembe veszi az egyéni fejlôdési ütem eltolódását, tiszteli a gyermek sajátosságait. Humanista, természetes harmóniát és egyensúlyt sugárzó rendszer, amelynek központi kategóriája maga az élet. Freinet jelmondata: “Az élet által életre nevelni”. Az óvoda nevelési feladatának kiemelt területe az egészséges életmód szokásainak megalapozása, a helyes életritmus, a megfelelô táplálkozás és a mozgás biztosítása. A megvalósítást, az óvodai élet szervezeti keretét mûhelyek biztosítják: • életfa (külsô világ, tevékenység megismerése, megfigyelések, séták, kirándulások), • varázsfazék (ismerkedés zöldségek, gyümölcsök felhasználásával, matematikai nevelés), • mozdulat (mozgásfejlesztés és testnevelés), • mese-mese mátka (irodalmi alkotások), • zenebona (ének-zene, énekes játékok, körjátékok, hangszeres játékok), • szín-kép-forma (ábrázolás, kézmûvesség, ismerkedés népi kismesterségekkel, mûvészeti alkotásokkal), • teátrum, én + te + ô = mi (dramatikus játékok, bábozás, improvizálás, színházlátogatás, ön-, társés társadalomismereti, magatartást fejlesztô játékok). Hagyományaik: színházi elôadások, nyílt napok, munkadélutánok, játszóház, karácsonyi vásár, egész napos kirándulások, természetbúvár-ovi, tanévzáró kerti ünnep. Ünnepeik: Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja. “Zöld” jeles napok: állatok világnapja, a víz világnapja, Föld napja, madarak és fák napja. A szülôk által igényelt egyéb szolgáltatások: futball, torna, néptánc, úszás. 1125 Budapest, Zalai út 2. • Telefon: 06 1 275 0554 E-mail:
[email protected] Óvodavezetô: Horváth Dori Márta 29 •
MAKOVECZ IMRE – ÉPÍTÉSZ
“Talán nem róható fel nekem mint építésznek, hogy elsô közösségi emlékem egy vörös téglás épület. A Németvölgyi úti óvoda és iskola intézményei a mai napig egymás mellett állnak, az immáron legendává vált Mackós szoborcsoporttal az elôtérben. A szemüveges, könyvet lapozgató Mackó urat azóta is a tanulás szimbólumának tartom. Oda jártam oviba, és onnét ültem át az elemi iskola elsô négy évének padjaiba is. Ez a történet pontosan a második világháború éveirôl szól, 1939 és ’45 között… Erzsi nénire, az óvó néninkre emlékszem, aki nagydarab, aranyos ember volt, anyánk helyett anyánk. Érdekes, milyen dolgok rögzôdnek a gyermekkor képei között. Eszembe jut, hogy «utáltam» az ebédeket, mert nem szerettem a falapot, amelyen hozták a fogásokat. Ugyanakkor felvillannak a boldog pillanatok, amikor csatakiáltások közepette kirohantunk a hatalmas kertbe. Imádtam ott játszani a többiekkel! A nagy kaland az volt, amikor hazaengedtek bennünket. Akkoriban kevés autó járt az utakon, s aki a volánnál ült, az nem csak azért volt ott, hogy a gázpedált nyomja. Figyelt mindenre, fôleg a gyerekekre. Ekképpen történhetett, hogy már négy-öt éves korunkban is szülôi felügyelet nélkül indulhattunk hazafelé az ovis foglalkozások után! Felballagtunk az Agárdi úton, a Nárcisz utcán le, s szépen kikötöttünk az Orbánhegyi út 37.-ben, ahol laktunk. Csoportosan közlekedtünk, mert a házban lakó apróságok többsége is a «Mackós»-ba járt. Akkor más politikai környezetben gondolkodtak az emberek, még élt Klebersberg Kuno szelleme, miszerint az ország jövôje a felnövekvô nemzedék tudásának függvénye. Az emberek vigyáztak ránk. Megbecsülték a gyerekeket.
• 30
Hatéves korunkban csupán annyi történt, hogy a szomszédos épületbe kerültünk, szinte szó szerint egyik padsorból a másikba csúsztunk, ugyanabban a környezetben és légkörben. Ez tette lehetôvé, hogy nem tapasztaltunk stresszt az elemi iskola elsô évében, hiszen osztálytársaink többsége is az óvodáscsoportból jött át. Ez késôbb akadémiailag is megmutatkozott, talán ez az oka, hogy oly sok kiváló közéleti személyt bocsátott útjára a «Mackós» iskola az elmúlt évek során. Az elsô két iskolai évem tanító nénije, Aranka néni kemény asszony volt. Ha valaki nem készült az órára, vagy nem tanult, kapott egy csattanós fülest. Úgy féltünk tôle, mint a tûztôl… Mi, «nagyfiúk», ekkor az udvaron fociztunk, néha már a tanárok ellen is. Becsúszó szerelésekkel vettünk elégtételt a tábla elôtt elszenvedett kellemetlenségekért… Csibészek voltunk, de amolyan ártatlan rosszcsontok, szinte minden «rosszaság» az iskola után, az utcán történt. Gondolom, így vezettük le a feszültségünket, de egyben fontos összekovácsoló ereje is volt. Az iskolát nagyon szerettük, jó kis sulinak tartottuk, ezért a magunk módján tiszteltük is. Az épülettel szemben volt egy intézmény, amelyben világháborús rokkantakat kezeltek. «Öreg» obsitos legények üldögéltek a kerítés mentén, akiknek mindig volt egy jó szavuk hozzánk, amikor áttértünk az úttesten. Az óvodáink, iskoláink valamilyen módon megszentelték az életünket. Talán ezért tervezek óvodákat és iskolákat, amelyek központi aulái ünnepélyességet sugallnak. Biztos vagyok benne, ezt mástól is hallják, de amikor a Hegyvidéken járok, a vörös téglák láttán kicsit úgy érzem, hazalátogatok. Még akkor is, ha furcsamódon soha semmiféle megemlékezés kapcsán nem hívtak még vissza mint egykori öregdiákot…” 31 •
MIT EGYEN … … A KISGYERMEK?
A csecsemônél – higiéniai, tápanyagtartalmi szempontból – vitathatatlanul a legideálisabb az anyatejes táplálás, vagyis a szoptatás. (Szükség esetén – ha a mamának nincs teje stb. – felhasználhatók a már valóban kiváló, az anyatej összetételét “utánozó” gyógyszeripari tápszerek vagy a házilag elkészített tejhígítások.) A ma érvényes szemlélet szerint 4–6 hónapos kortól a kizárólagos szoptatást fokozatosan felválthatják az ún. kiegészítô étkezések. A pépes-kásás ételeket az anya is elkészítheti, kellô mûgonddal. Az elsô 8 hónap táplálkozását szigorú, pontos szabályok határozzák meg, amelyek betartása rendkívül fontos. A gyümölcsök, fôzelékek után a fehérjék, a hús, a tojás is megjelennek a kisgyermek étrendjében. A jelenlegi ajánlások szerint tehéntejet, tejterméket és liszttel készült ételeket nyolc hónapos korig egyáltalán ne adjunk a csecsemônek! Tojás, hal egyéves koráig ne szerepeljen az étrendjében, hiszen ezek erôs allergén fehérjéket tartalmaznak. Kerüljük a szélsôségeket, ne kísérletezzünk! Sem a szigorú vegetáriánus, sem a túl nehéz “felnôttkoszt” nem való a csecsemônek. A készen kapható bébiételeknek alkalmanként megvan a helyük: utazás közben, netán az elfoglaltabb napokon. De vigyázat, a kizárólag késztermékeken alapuló étkezéseknek hátrányai is vannak! Túl drágák, túl sok vízben oldódó vitamint, szénhidrátot, elsôsorban cukrot tartalmaznak, ízük sokszor egyhangú, sós, és túl sok összetevôjük miatt allergiát is kiválthatnak. A vízben oldódó, porból készíthetô (instant) pépes ételeket még kevésbé ajánljuk. Elenyészôen kevés bennük a gyümölcs, annál több a cukor. Az utóbbi idôben megnôtt a teljes kiôrlésû gabonapelyhekbôl, lisztbôl készült, kétszersültekbôl, kenyerekbôl és bébiétkezésre alkalmas kekszekbôl álló kínálat. Rosttartalmuk miatt ezeknek jelentôs a szerepük az egészséges táplálkozásban. • 32
Már csecsemôkortól oda kell figyelnünk az úgynevezett túletetésre. Amikor merô jó szándékból “tömjük” a kicsit – mivel a jól táplált, dundi gyermek a “szép” –, kialakul egy állandó teltségérzet és az arra való igény. Megesik, hogy késôbb is ez lesz a megoldás a számára: eszik, hogy megnyugodjon, megjutalmazza magát az élet konfliktusaiban. Ez egyenes az út a gyermekkori elhízáshoz, amire rásegíthet az esetleges hajlam. A bölcsôde, majd az óvoda a gyermek táplálkozása szempontjából is segíti a szülôt. Mindkét intézményben tervezett napirend szerint zajlik az élet, így az étkezések is. Szakember állítja össze, mibôl, mikor, mennyit tartalmazzon a reggeli, a tízórai, az ebéd és az uzsonna. A szülônek “nincs más gondja”, mint alkalmazkodni a napi étrendhez. Három alapvetô elvet érdemes szem elôtt tartani. Az elsô a változatosság: magyarán, az otthoni vacsora ne legyen ugyanaz, mint ami az ebéd volt a bölcsôdében vagy az óvodában. A második a hiányok pótlása. A közösségi étkezés manapság egyre kevésbé biztosítja a kellô napi tápértékszükségletet, nem elég tartalmas az elfogyasztott étel. Minél inkább drágulnak az élelmiszerek, annál kevesebb pénz jut a gyermekélelmezésre, annál jobban hiányoznak az étrendbôl a vitaminok, az ásványi anyagok stb. Ezeket – elsôsorban a gyümölcsöt, a zöldséget és olykor némi édességet – kell pótolnia a szülônek azon étkezések során, amelyeket családi körben, odahaza költ el a gyermek. Jó megoldás, ha a tehetôsebb szülôk váltakozva vásárolnak néhány kiló gyümölcsöt a bölcsôdének, óvodának, és szétosztják a kicsik közt, így biztos, hogy gyermekük megfelelô mennyiségû vitaminhoz jut, s azt a közösségben szívesebben is fogyasztja. Az oly sokszor hangsúlyozott “másokra figyelés” elve is érvényesül így.
33 •
NEM ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ ÓVODÁK
A–Z-IG NEMZETKÖZI ÓVODA ÉS BÖLCSÔDE Az óvodát szülôi igények alapján alapította 2002-ben Andrew Leckonby ausztrál kisgyermekgondozó, Megyeri Zsuzsanna óvodapedagógus és Köles Katalin közgazdász, két gyermek édesanyja. A Zsolna utcai ingatlan ideális helyszínnek bizonyult, az alapítók alakították ki megfelelô környezetté a gyermekek számára. Az intézmény 2002 ôszén nyitotta meg kapuit: az akkori 38-as gyermeklétszám egy év múlva megkétszerezôdött. Az intézmény ma már bölcsôdei engedéllyel is rendelkezik, 4 óvodás csoportot, 2 bölcsôdés és egy játszócsoportot mûködtet. Jelenleg 95 kettô és hat év közötti gyermek jár egy igazán nemzetközi közösségbe, amelyben a gyermekek kb. 20%-a magyar, 20%-a angol anyanyelvû, 60%-a mintegy húszféle nemzet képviselôje. Az A-Z-ig Nemzetközi Óvoda és Bölcsôde célja, hogy a lehetô legmagasabb színvonalú, angol nyelvû ellátást biztosítsa gyermekei számára, a Boldog óvodás évek címû helyi nevelési program alapján. Hitvallása szerint a kisgyermek számára a legfontosabb, hogy boldogságban teljenek napjai, társaival és az ôt gondozó felnôttekkel harmonikus, örömteli kapcsolata legyen. Az intézmény alapvetô célja, hogy minden gyermek számára biztonságos, fejlôdését elôsegítô, támogató, s legfôképpen örömteli, boldog környezetet teremtsen. 1125 Budapest, Zsolna utca 2. • Telefon: 06 1 212 0133 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.atoz.hu Óvodavezetô: Megyeri Zsuzsa • Intézmény fenntartója: A–Z Angol Nyelvû Oktatási Alapítvány
AMERIKAI NEMZETKÖZI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A nemzetközi iskolába jelenleg 57 ország tanulói járnak. A tanítás nyelve az angol. Az óvodai középsô csoport ösztönzô, kreatív környezetet teremt a 4 évesek számára, ahol a gyerekek számos különbözô foglalkozáson vesznek részt. Az óvodai program a gyerekek játék, felfedezés és érdeklôdés során történô fejlôdésére összpontosít. Megtanulnak egymással együttmûködve részt venni a foglalkozásokon, ami elôsegíti a családon kívüli, csoportban történô fejlôdésüket. A nagycsoportos program szintén a gyerekek fejlôdését segíti elô, az olvasás-, illetve íráskészség fejlesztésével egyidejûleg a játék közben történô tanulásra fekteti a hangsúlyt. Arra neveli a kicsiket, hogy a közösség felelôs tagjaivá és együttmûködô diákokká váljanak. Nagy hangsúlyt fektet a gyerekek szociális és érzelmi fejlôdésére, miközben megtanulnak együtt dolgozni és játszani. A középsô és a nagycsoport is 16 fôs. Egyidejûleg 2 tanár foglalkozik velük. Felvételre a negyedik, illetve ötödik életévüket legkésôbb szeptember 1-jén betöltô gyerekek jelentkezhetnek. 1121 Budapest, Kakukk út 1–3. • Telefon: 06 26 556 015 vagy 06 26 556 019 (felvételi osztály) E-mail:
[email protected] • Honlap: www.aisb.hu Óvodavezetô: Richard M. Detwiler • Intézmény fenntartója: Amerikai Nemzetközi Iskola Budapest Alapítvány
BÍRÓ UTCAI ÓVODA ÉS BÖLCSÔDE Az intézmény, amelyben évtizedek óta óvoda, illetve bölcsôde mûködik, szép környezetben, a Sváb-hegy oldalában található. Fenntartója az OMSZI Intézményfenntartó Kht. Sokan járnak ide a kerületbôl, illetve a fôváros bármely pontjáról, és Budapest környéki településekrôl is fogadják a gyerekeket. A 2008–2009-es nevelési évben, a kerülettel megkötött együttmûködési szerzôdés keretében, az óvoda 6 csoportra, a bölcsôde 3 csoportra bôvült. A férôhelyek száma 145, illetve 40 fô. Így még több helyi gyermek veheti igénybe a szolgáltatásokat; a XII. kerületi lakosoknak az önkormányzat kedvezményt biztosít a térítési díj 50%-os átvállalásával.
• 34
A napi tevékenységek során igyekeznek egyensúlyban tartani az életkori sajátosságoknak megfelelô, önfeledt, szabad játékot és a készségfejlesztést. Nagy hangsúlyt fektetnek a tapasztalás során szerezhetô ismeretek gyakoroltatására. Arra törekszenek, hogy egészséges, nyitott, jól kommunikáló gyermekek kerüljenek ki az intézménybôl. Az egészséges életmód kialakítása érdekében lehetôséget adnak különféle és megfelelô mennyiségû testmozgásra a tágas udvaron és a tornaszobában. Saját konyhájukban változatos, egészséges étrendrôl gondoskodnak. 1122 Budapest, Bíró utca 3. • Telefon: 06 1 355 2019 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.biro-ovibolcsi.atw.hu Óvodavezetô: Nagy Katalin • Intézmény fenntartója: OMSZI Intézményfenntartó Kht.
BUSY BEE – SZORGOS MÉHECSKÉK ANGOL–MAGYAR NYELVÛ ÓVODA Az óvodát 1989-ben alapította a Parents for Children Alapítvány abból a célból, hogy lehetôséget biztosítson a gyermekek számára már óvodáskorban az angol nyelv megismerésére. A kezdetben magyar gyerekekbôl álló közösség rövidesen kibôvült a Magyarországon tartózkodó külföldi családok gyermekeivel, a pedagógusok köre pedig angol anyanyelvû szakemberekkel, logopédussal, zenetanárral és testnevelôvel. Az oktatási-nevelési intézmény rendelkezik a mûködéshez szükséges összes hatósági engedéllyel, az oktatási minisztériumi azonosítója: 200048. Az óvoda speciális programja biztos alapot nyújt a gyerekeknek a magyar általános iskolai tanulmányok megkezdéséhez, ugyanakkor – igazodva a brit és az amerikai oktatási követelményekhez – lehetôséget teremt a hazánkban található nemzetközi, illetve külföldi oktatási intézményekbe történô felvételhez is. A családias légkörû óvoda Budapest XII. kerületében, a Normafánál található, egy csendes, nagy kerttel rendelkezô ingatlanban. A tiszta levegô és a megfelelô méretû, jól felszerelt játszópark lehetôségeit kihasználva biztosítják a gyermekek mozgásigényének kielégítését. Az intézmény saját parkolóval rendelkezik, így gépkocsival jól megközelíthetô, de a BKV járataival is elérhetô. Igény szerint lehetôséget biztosítanak a gyerekek biztonságos szállítására, akár “háztól házig” is. Az óvodában használt társalgási nyelv az angol, de mindennap másfél órás, játékos magyar foglalkozást is tartanak a negyedik életévüket betöltött gyermekek részére. Az 5 éves kort betöltött magyar gyerekek részére indították a magyar iskola-elôkészítô programot, heti öt alkalommal, a szókincs és kifejezôkészség fejlesztése, logopédiai gyakorlatok, logikai készségfejlesztés témakörökben. Az eredményes munkát segíti a hetente két alkalommal – a rászoruló gyermekek részére – tartott logopédiai foglakozás, továbbá konzervatóriumot végzett zongoratanáruk gyermekek által kedvelt zongora- és szolfézsórái, illetve a heti két alkalommal tartott úszás- vagy gimnasztikaóra. Megfelelô létszámú jelentkezô esetén lehetôség van dzsúdó-, tánc- és síoktatásra is. 1125 Budapest, Távcsô utca 12. • Telefon: 06 1 395 4015 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.busybee.hu Óvodavezetô: Nágel Anna • Intézmény fenntartója: Parents of Children Alapítvány
DIMENZIÓ ÓVODA
Az óvoda helyi pedagógiai programja az alábbiakat helyezi fókuszba. • Felszereltség és hangulatos berendezések. • A játékra mint a gyermek alapvetô tevékenységére az egész napos nevelés során nagy hangsúlyt fektetnek korszerû képességfejlesztô és szerepjátékokkal. • A környezeti adottságok maximális kihasználásával minden évszakban, az idôjárás függvényében 35 •
több órát biztosítanak a szabad levegôn történô játékra. Megismertetik a gyerekeket a környezetvédelem fontosságával, és a mindennapokban is e szerint nevelik ôket. • Egészséges életmódra nevelés a XII. kerületi Oktatási Koncepció tükrében – egészséges táplálkozás, mindennapos mozgás, sport, lábboltozat-erôsítés, gerincprevenciós torna, friss levegô, rugalmas napirend, sportnapok. • A napirendbe ágyazott tevékenységek – testnevelés, környezetismeret, matematika, ábrázolás, vers-mese, ének-zene – szervezése az életkornak megfelelô játékos módszerekkel. • Az egyéni képességek figyelembevételével, az egyéni mérôlapok alapján határozzák meg egy-egy gyermek fejlesztendô területeit. A szülôk a fogadóórán megtekinthetik a mérôlapokat. • A beszéd fejlesztését logopédiai szakemberrel együttmûködve oldják meg. • Változatos családi programok (ünnepélyek, rendezvények, partnernapok, nyílt napok, kirándulások, fellépések, színházlátogatások, versenyek) teszik színesebbé a gyerekek hétköznapjait. • Különfoglalkozásokra (úszás, angol, torna, zene, néptánc, kézmûves, balett) a szülôi igényfelmérés alapján adnak lehetôséget. • Egyenpóló és sapka jelképezi az óvodához tartozást. • Táborozási lehetôségeket biztosítanak a gyerekek számára, nyáron úszótábor, télen sítábor keretein belül. • Kiemelkedô jelentôségû a szülôkkel való kapcsolattartás, a folyamatos tájékoztatás. Az óvoda célja, hogy a gyerekeket változatosan fejlessze, eljuttatva ôket az elsô bizonytalan lépésektôl az iskolába való felkészítésig, nem feledve a hosszú évek során a boldog, önfeledt gyermekkorhoz való jogukat. 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 27. • Telefon: 06 30 601 8943 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.dimenzioovoda.hu Óvodavezetô: Karskó Ildikó • Intézmény fenntartója: Dimenzió Biztosító és Önsegélyezô Egyesület
ELTE GYAKORLÓ ÓVODA
Az óvoda a Tanító- és Óvóképzô Fôiskola gyakorlóintézményeként 1975 óta mûködik a kerületben, 2006 óta a jelenlegi, korszerûen felújított épületben. Fenntartója az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Pedagógiai munkájukat a nevelôtestület által készített, a gyakorlati képzés igényeihez igazított helyi pedagógiai programban megfogalmazottak szerint folytatják. Óvodaképüket meghatározó fôbb elveik: gyermekközpontúság, differenciált bánásmód, játékosság, tevékenységközpontúság – élménypedagógia, nyitottság. Ennek minôségi megvalósítása érdekében a gyerekek napirendje folyamatos jellegû, igyekeznek a lehetô legtöbb idôt biztosítani a szabad játékra, s ebbe ágyazva megvalósítani a különbözô fejlesztéseket, a szervezett tapasz• 36
talatszerzési lehetôségeket. Mind a 4 heterogén – ún. vegyes – összetételû, 25 fôs létszámmal mûködô csoportjukban folyik fôiskolai hallgatók képzése. Óvodapedagógusaik felsôfokú végzettséggel, szakvizsgával rendelkezô, tapasztalt szakemberek. 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 29. • Telefon: 06 1 356 4046 E-mail:
[email protected] Óvodavezetô: Nevigyánszky Éva • Intézmény fenntartója: ELTE
GÁN MENÁCHEM ZSIDÓ ÓVODA
Kétnyelvû zsidó óvoda, amely a XII. kerület gyönyörû és tiszta zöldövezeti részén helyezkedik el. Céljai között szerepel a gyermekek nevelésének lehetô legmagasabb színvonalát biztosítani, és megadni a lehetôséget minden zsidó gyermek számára, hogy megismerhesse a zsidó hagyományokat és örökséget, valamint hogy barátságos és biztonságos környezetben fejlôdhessen szellemileg. Nevelô és segítô munkatársaik arra törekednek, hogy a maximális legnagyobb törôdést, biztonságot és a “család” érzetét nyújtsák minden egyes gyermek számára. Az óvoda alapnyelve a magyar, második nyelvként pedig az angol és a héber nyelvet használják. A Gán Menáchem Oktatási Program tartalmazza a hivatalos magyar, a nemzetközileg elismert pedagógiai tananyagot és zsidó ismereteket. Igény szerint minibuszos gyermekszállítást biztosítanak a város különbözô pontjaiból a pesti oldalon. (Sok esetben háztól házig szolgáltatást ajánlva ezzel.) Az épületnél állandó biztonsági szolgálat mûködik. 1124 Budapest, Tamási Áron utca 41. • Telefon: 06 1 395 4470 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.zsidoovoda.hu Óvodavezetô: Burghartné Kóti Gabriella Intézmény fenntartója: EMIH – Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
GREATER GRACE NEMZETKÖZI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Az óvodáról szóló tájékoztató több idegen nyelven olvasható a honlapon. 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/b • Telefon: 06 1 274 4053 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.ggis.hu Óvodavezetô: Joseph Cerquitella • Intézmény fenntartója: Educom Kft. 37 •
GREENHOUSE ALAPÍTVÁNYI ÓVODA Családias, kétnyelvû – angol–magyar – alapítványi óvoda, amely 1991 óta sikeresen mûködik. Mindennapjaikat a derûs, nyugodt, szeretetteljes légkör hatja át. Nevelôik gyermekközpontú gondolkodású, lelkes, jó empátiakészséggel rendelkezô, tapasztalt és jól képzett, mindkét nyelven beszélô pedagógusok, asszisztensek. Céljuk, hogy a gyerekek majdnem olyan jól érezzék magukat az óvodában, mint otthon. Napjaikat úgy szervezik, hogy legfôbb tevékenységi formájuk – a játék – közben természetesen, játékosan épüljön be a gyerekek életébe az angol nyelv használata. A gyerekek a mindennapos tevékenységeik során sok élményt szereznek, így tudásuk bôvül, érdeklôdésük egyre nyitottabb lesz a különbözô kultúrák, szokások és a körülöttük lévô világ iránt. Az óvoda napjait a sokszínûség jellemzi, így bábozás, ének-zene, tánc-mozgás, mesélés-drámajáték, kézmûvesfoglalkozások váltják egymást. Az idô múlásával a gyermekek egyre kényelmesebben érzik magukat ebben a környezetben, elsajátítják azokat az alaptudnivalókat, amelyek késôbb iskolai tanulmányaikhoz szükségesek. 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 27. • Telefon: 06 1 394 3645 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.greenhouseovoda.hu Óvodavezetô: Jánosiné Markó Orsolya • Intézmény fenntartója: Place to Grow Alapítvány
HAPPY KIDS INTERNATIONAL ÓVODA A Hetedhét Ország Alapítvány Közhasznú Társaság által mûködtetett nemzetközi óvoda rendelkezik a mûködéshez szükséges összes hatósági engedéllyel. Alapítványuk fontos feladatának tekinti a nehéz helyzetben levô gyermekeket támogató alapítványok, valamint a segítségre szoruló gyermekintézmények, óvodák támogatását. Az óvodában használt társalgási nyelv az angol, de magas képzettséggel rendelkezô, angol anyanyelvû és anyanyelvi szinten beszélô pedagógusaik játékos módszerei által az angolul nem beszélô gyerekek is nagyon hamar elsajátítják az angol nyelv alapjait. Az intézménybe 2 évestôl 7 éves korig fogadnak gyerekeket, korosztály szerint kialakított, 15 fôs átlaglétszámú csoportjaikba. A csoportokban dolgozó kétkét pedagógus mellett különbözô szakoktatók (zene, sport, kézimunka, magyar nyelv és kultúra) segítik a gyerekek fejlôdését. A gyerekek által minden területen megszerzett információ, tudás kizárólag játékos formában történik, amire az óvoda különösen nagy hangsúlyt helyez. Nemzetközi tantervüket követve különös figyelmet szentelnek mind a nemzetközi, mind a helyi közösség kultúrájának, szokásainak. A nemzetközi oktatás célja a különbözô kultúrák megértése és a velük való együttmûködés. Segíteni kell a gyerekeknek abban, hogy elfogadják egymás különbözôségeit, és megtanuljanak közösen játszani, tanulni. A gyermekekkel külön-külön saját fejlettségüknek megfelelô szinten foglalkoznak, hogy a játékos módszerekkel elsajátított tudást személyes sikerként élhessék meg. Minden osztályterem számítógéppel felszerelt, a gyerekek korának és érdeklôdésének megfelelô programokkal. 1125 Budapest, Fodor utca 36. • Telefon: 06 1 356 2440 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.happykids.hu Óvodavezetô: Jones Zsuzsanna • Intézmény fenntartója: Hetedhét Ország Alapítvány
• 38
KINDERKLUB BÖLCSÔDE ÉS ÓVODA
Az intézmény a Svábhegyen, egyhektáros területû, ôsfás parkban található. Óvodásaik két tágas, jól felszerelt udvaron, bölcsôdéseik két védett, korszerû árnyékolóval felszerelt udvaron játszhatnak. Egészségmegôrzô programjuk: óvodásaiknak és bölcsôdéseiknek segítenek az egészséges életmód kialakításában, biztosítják számukra mindazt, ami egészségük megôrzése szempontjából a legfontosabb. • Egész nap tiszta levegôn tartózkodhatnak. • Napi négyszeri, egészséges étkezést biztosítanak. • Rendszeresen kirándulnak a közeli kirándulóhelyekre, játszóterekre (Normafa, Széchenyi-hegy). • Naponta félórát tartózkodhatnak a sókamrában. • Minden gyermek hetente többször használja az intézmény tornatermét. • Fakultatív módon úszás- és síelésoktatást szerveznek számukra. • Fakultatív különórákat szerveznek (foci, balett és ritmikus gimnasztika). • Szakember ajánlásával részt vehetnek a szenzomotoros integrációs terápiafoglalkozásokon. Az intézmény célja, hogy szeretetteljes, biztonságot nyújtó környezetben egészséges, érzelmileg kiegyensúlyozott, kreatív és a különbözô kultúrákra nyitott gyermekeket neveljenek. Szakképzett nevelôik segítségével óvodásaik megtapasztalhatják a harmonikus együttélést környezetükkel, megtanulják az egészséget értékként kezelni, és játékosan megismerkedhetnek egy idegen nyelvvel. A gyerekek napi rendszerességgel, korosztályuk számára megfelelôen összeállított fejlesztôkönyv és hanganyag segítségével ismerkedhetnek az angol vagy német nyelvvel. Az óvoda arra törekszik, hogy a nyelvi fejlesztés játékosan, a mindennapi életbe ágyazottan, a gyermekek fogékonyságát, nyitottságát kihasználva történjen. Óvodáskoruk végére a gyerekek észrevétlenül tesznek szert egy kb. 1000–2000 szóból álló szókincsre, s a számos megtanult mondókának, dalnak és mesének köszönhetôen olyan nyelvi struktúrák birtokában lesznek, amelyek megkönnyítik a késôbbi iskolai nyelvtanulást. 1121 Budapest, Mûvész út 5–7. • Telefon: 06 1 391 7127 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.kinderclub.hu Óvodavezetô: Breinichné Szabó Vilma • Intézmény fenntartója: Egészségesebb Óvodás Gyermekekért Alapítvány
39 •
KISEMBER WALDORF ÓVODA Az óvoda 2005-ben kapott helyet a Mártonhegyi út egy napsütötte, teraszos lakásában. Szellemiségét a Waldorfpedagógián alapuló nevelés határozza meg. Céljuk, hogy a gyerekek a nevelés során testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg kreatív emberekké váljanak, akik képesek környezetüket emberségesebbé tenni. Az óvónô feladata a gyermek természetében rejlô lehetôségek felismerése és az ehhez való alkalmazkodás úgy, hogy a gyermek szabadon, ezáltal a teljesség lehetôségét kihasználva fejlôdhessen. Az óvónô elvárások helyett érzelmi biztonságot nyújt. Törekszik megérteni a gyermek világát, és tiszteli alakuló világképét. Igyekszik jó minôségû táplálékot adni testének, lelkének, egész személyiségének. Az óvodai csoport ún. vegyes életkorú csoport. Így nem törik meg a család természetes közege (testvérek), továbbá a nagyobb gyerekek áthagyományozzák a csoport szokásait az utánuk következô kisebbekre. A családias kapcsolat az egész csoportot áthatja. Ebben a valódi közösségben mindenkinek van szerepe, mindenkire szükség van. A Waldorf-óvodapedagógia az érzelmi biztonság fontosságát hangsúlyozza a kisgyerek pszichikai és mentális fejlôdésében. Ezt az érzelmi biztonságot az óvodának is meg kell adnia, az anyát követve egyfajta szociális anyaöl szeretne lenni a kisgyerek számára. A Waldorf-óvoda áttekinthetôvé teszi a mindennapi cselekvések világát a gyermek körül. A gyermek látja a felnôtt tevékenységében, hogy mi mibôl lesz (pl. kenyér a búzából), így a késôbbi életkorokban is otthonosan mozog az ôt körülvevô világban. Az óvodai napot átszövi a napszakokhoz, évszakokhoz, ünnepekhez igazodó természetes munkálkodás. A gyermekek az értelmes és áttekinthetô tevékenységeket átélhetik és utánozhatják. 1124 Budapest, Mártonhegyi út 65. • Telefon: 06 70 251 7770 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.kisember.waldorf.googlepages.com Óvodavezetô: Skripeczki Ilona • Intézmény fenntartója: Kisember Waldorf Közhasznú Egyesület LAUDER JAVNE ZSIDÓ KÖZÖSSÉGI ÓVODA, ÁLTALÁNOS, KÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Az óvodában a fejlesztés maga a játék és a közös öröm. Összhangot teremtenek a gyermek egyéni fejlôdése és a készségek, képességek fejlesztése között. A zsidó kultúra és hagyomány világát az ünnepek elôkészítésén és az azokban való aktív részvételen keresztül ismertetik meg. Az egészséges nyitott fejlôdést szolgálja a 3000 négyzetméteres, ôsfás, medencés kert, a tornaterem, a néptáncprogram, a logopédiai, pszichológiai segítségnyújtás, az orvosi felügyelet, a fakultatív zenei és sportprogramok, az úszás. Biztosítják: • a meleg, barátságos, óvó-átölelô környezetet, amelyben a gyerekek jól és biztonságban érzik magukat; • az alapkészségek fejlesztését az egész napos játékon belül, az egyes gyerekek fejlôdési ütemének megfelelôen; • a kibontakozás ütemének segítését az anyanyelvi kommunikáció és metakommunikáció segítségével; • az érzelmek adekvát kifejezését, sokszínûségének megmutatását; • a harmonikus, összerendezett mozgás fejlesztését kötelezô (testnevelés) és szabadon választható játékok keretén belül; • a zene és más kreatív mûvészeti tevékenységek megismerését, gyakorlását; • a pozitív és negatív élmények feldolgozását. Az óvoda életének legfontosabb jellemzôi: • folyamatos napirend, amelynek alapja a játék. Az egész napi tevékenységet csak az étkezéssel és pihenéssel kapcsolatos teendôk szakítják meg;
• 40
• a beszédkészség fejlesztése, a kommunikációs gátlások felszakítása, a beszéd gesztusokkal való követése, a metakommunikációs jelzések helyes alkalmazása; • a konfliktusok kezelésének megtanulása, a másság elfogadása; • a zsidó nevelés és hagyományok alapjainak lerakása az ünnepek átélésével. 1121 Budapest, Budakeszi út 46/b • Telefon: 06 1 200 2631 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.lauder.hu Óvodavezetô: Jambrikné Török Judit • Intézmény fenntartója: Világi Zsidó Iskola Alapítvány
MESEKERT ÓVODA
Az alapítványi óvoda egy tágas, nagy kerttel rendelkezô családi házban mûködik. A 24 fôs, vegyes gyermekcsoportot két óvodapedagógus és egy Montessori fejlesztô pedagógus irányítja: a hatféle tevékenységi ágat külön-külön korcsoportokban dolgozzák fel. Az óvoda két fô programja az egészséges életmódra nevelés (ezen belül a mindennapos testnevelés, a minél több szabad levegôn töltött idô, az egészséges táplálkozás, valamint a közös növénygondozás, illetve a természet védelmére, megóvására nevelés) és a néphagyományôrzés (a jeles napok megünneplése, népdalok, népi dalos játékok tanulása, valamint néptáncoktatás). Kiegészítô program a havi egyszeri kirándulás vagy színház-, koncertprogram, a heti egyszeri úszásoktatás, valamint heti kétszer angolnyelv-tanulás Helen Doron módszerével. Az óvodai nevelés fô feladatának a gyermek közösségbe való beilleszkedését, az önálló konfliktusmegoldó képességének formálását, a szokás- és szabályrendszerek elsajátítását, a gyermekekkel és a felnôttekkel való helyes viselkedésformák kialakítását, valamint a szabad játékban rejlô tanulási lehetôségek kihasználását tartják. 1121 Budapest, Oltvány köz 1. • Telefon: 06 1 246 4918 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.mesekert.budaonline.hu Óvodavezetô: Honfi Gyöngyi • Intézmény fenntartója: Oltvány közi Mesekert Óvoda Alapítvány
41 •
MICIMACKÓ KUCKÓJA ÓVODA A Micimackó Kuckója – Winnie the Pooh többéves tapasztalattal rendelkezô, magyar–angol alapítványi óvoda, amely 2 éves kortól 7 éves korig fogadja a gyerekeket. Az intézmény a XII. kerület legszebb részén, egy önálló, tágas villában mûködik. A mindennapi szabadtéri játékot játszótéri játékokkal felszerelt két kert biztosítja. Az intézmény célja a boldog, derûs, kiegyensúlyozott, ôszinte, szeretetteljes környezet biztosítása a kisgyerekek számára gondos, magasan képzett pedagógusok segítségével. Szeretnék, ha gyermekeikbôl testileg, lelkileg egészséges, a világ megismerésére törekvô, kreatív, határozott jellemû, segítôkész emberek válnának. Számukra minden gyermek önálló személyiség, akivel érdeklôdésének megfelelôen, különleges adottságait egyénileg fejlesztve foglalkoznak, elsôsorban játékkal, mûvészeti, zenei, valamint sportfoglalkozásokkal. Az óvodában nagyon fontos a tehetségápolás, ezt személyre szabott foglalkozással segítik elô. Természetesen felkészülnek az iskolára is. Az intézmény kétnyelvûsége számos elônyt jelent a mindennapi munkában. A magyar anyanyelvû gyerekek egészen korán, a legfogékonyabb életkorban kezdenek ismerkedni az angol nyelvvel. A kétnyelvû gyerekek (angol–magyar) számára az óvoda lehetôséget teremt, hogy mindkét anyanyelvüket és kulturális hagyományaikat ápolják az otthoni környezeten kívül is. A külföldi gyerekek az intézmény keretei között nyerhetnek betekintést jelenlegi otthonuk, Magyarország nyelvébe és kultúrájába. Néptáncot és népzenét oktatnak, amely minden óvodásnak örömet jelent. Nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományos óvodai élet elemeire (mondókák, körjátékok, versek) mindkét nyelven. A különbözô nemzetiségû társaikkal való együttlét megtanítja a gyerekeket a másság elfogadására, az egymás iránti tiszteletre és megértésre, más népek szokásainak megismerésére és tiszteletben tartására. 1125 Budapest, Rôzse köz 4. • Telefon: 06 1 356 0203 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.kindergarten.hu Óvodavezetô: Pintérné Tasnádi Ági • Intézmény fenntartója: Boldog Gyermekbôl Boldog Felnôtt Alapítvány MOTHER GOOSE ÓVODA
Az óvoda csendes, kivételes panorámájú, nagy kerttel, úszómedencével rendelkezô, saját tulajdonú, hangulatos épületben mûködik, ahol a nevelés egész nap angol nyelven folyik. Igény szerint lehetséges egyéni fejlesztés magyarfoglalkozások formájában, valamint magyar nyelvû iskola-elôkészítés. Céljaik: • legyenek boldog gyerekek!; • leljék örömüket a játékban, mozgásban, kreativitásban!; • önmaguk és egymás megismerése, a másság elfogadása során alakítsanak ki harmonikus gyermekközösséget!; • 42
• ismerjék, szeressék és védjék a természetet!; • megfigyelôképességük fejlesztésével önálló gondolkodásra képes, aktív személyiségekké váljanak! Fô feladataik: • angol nyelvi környezet; • egészséges életmódra nevelés; • természet- és környezetvédelemre nevelés; • mozgás-, sport- és játékigény kielégítése. Az óvoda választott, tevékenységközpontú programja lehetôvé teszi, hogy a gyermekek szociális érettsége, fejlettségi szintje, képességei, készségei biztosítsák számukra a sikeres iskolakezdést. A gyerekek elsôdleges tevékenysége a játék, s az aktív tevékenykedés közben szereznek ismereteket, tapasztalatokat. Változatos tevékenységformák biztosítására az óvodában határtalan lehetôség nyílik. A fejlesztés általános irányát abban látják, hogy az óvodába járó gyermekek kiegyensúlyozott, harmonikus testi, fizikai, szellemi fejlôdését biztosítva saját szintjükön aktívak, érdeklôdôek, társas kapcsolataikban sikeresek legyenek. Fontos figyelemmel kísérni a gyermek változását, fejlôdését. Ebbôl kiindulva határozzák meg következô céljukat, ezután terveznek tevékenységeket, melyekkel el akarják érni a célt. 1121 Budapest, Melinda út 19. • Telefon: 06 1 391 7227 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.mothergoose.hu Óvodavezetô: Uzsoki Ágota • Intézmény fenntartója: Tyúkanyó Óvodanevelési Alapítvány a Gyermekekért
MÛVÉSZ ÚTI VACKOR ÓVODA Az óvoda világos, tágas, napos épülete a Svábhegyen található, gyönyörû, ôsparkos környezetben. A gyerekek alapvetô tevékenysége életkorukból adódóan a játék. Ezért olyan a napirendjük, hogy ismereteik bôvítése mellett erre jusson a legtöbb idô. A tevékenységközpontú óvodai nevelési program középpontba állítja a gyermeki tevékenységre épülô nevelést. Az alábbi témakörökben szerveznek foglalkozásokat a gyermekek játékához igazítva: természet – társadalom – ember; matematika; testnevelés; ének-zene, énekes játékok; mese – vers – bábozás – dramatizálás; vizuális tevékenységek (rajzolás, festés, gyurmázás, agyagozás, vágás, ragasztás, barkácsolás, varrás stb.). Adottságaik sok lehetôséget biztosítanak a mozgásra és az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítására. Jól felszerelt tornatermük van, hetente kétszer úszni viszik a gyerekeket a Testnevelési Egyetem uszodájába. A városinál sokkal tisztább levegô mellett az óvodában (Budapesten elsôként) sószoba is mûködik. Az ott használt oldat rendkívül hatékony szinte minden allergiánál, asztmánál, idült légcsôhurutnál, kiegészítô terápiaként, természetesen nem helyettesítve a gyógyszereket. Gyógyító hatása nyomán azonban csökkenthetô a gyógyszerfogyasztás, jelentôsen javul a közérzet, csökken a betegségek száma, és rövidül az idejük, erôsödik a szervezet immunrendszere. Lehetôségük van tejérzékeny gyerekek fogadására is. Az alapítvány saját buszával szállítja a gyerekeket reggel az óvodába (indulás: 7 óra 40 perckor), délután vissza a belvárosba (érkezés: 16 óra 30 perckor). 1121 Budapest, Mûvész út 5–7. • Telefon: 06 1 395 5450 Honlap: http://www.col.hu/muveszutiovoda/ Óvodavezetô: Ráczné Gujgiczer Lívia • Intézmény fenntartója: Rózsabimbó Óvoda és Bölcsôde Alapítvány
43 •
NÉMET ÓVODA Az óvodáról szóló tájékoztató német nyelven olvasható a honlapon. 1121 Budapest, Beatrix utca 13. • Telefon: 06 1 200 6230 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.deutscherkindergarten.hu Óvodavezetô: Siegling Franciska • Intézmény fenntartója: Német Óvoda Egyesület
OSZTRÁK–MAGYAR ÓVODA Az óvoda a Keresztény Iskolatestvérek tulajdonába tartozik, s így része a világszerte megtalálható De La Salle intézményrendszernek. Családias légkörû, kétnyelvû intézmény 3–6 éves gyermekek számára. Német és magyar anyanyelvû gyermekek látogatják a két vegyes korosztályú csoportot. Mindkét csoportban két óvónô gondoskodik a gyerekekrôl. Az intézményben a kicsik sokoldalú lehetôséget kapnak a kis csoportban való játékra és mozgásigényük kielégítésére is. Ehhez rendelkezésükre állnak csoportszobák, megfelelô hellyel a különféle tevékenységekhez, egy több célra használható foglalkoztató terem, tornaterem és egy nagy udvar. Az óvodában minden gyermeknek lehetôsége van olyan személyiség kialakítására, aki önálló cselekvésre képes, magabiztosan tevékenykedik, önbizalmat sugároz, és közössége értékes tagjaként elismerésre talál. Fejlesztik a gyermekek önértékelését, ami által egymással is könnyebben képesek együttmûködni, társaikkal szemben toleranciát és megértést tanúsítani. Fontos, hogy minden gyermek képes legyen saját anyanyelvét használni, és ezért biztonságban érezhesse magát. A gyerekek lelki és testi egyensúlya érdekében napirendjüket úgy alkotják meg, hogy mind mozgásra, mind nyugalomra lehetôség legyen. Mozgásigényüket nagy játszótéren és tornateremben élhetik ki. Az intézmény bármilyen vallású családok felé nyitott. Minden gyermeket Isten egyedi teremtményének tekintenek, és ekképpen fogadják közösségükben. Az egyházi évet követve a gyermekekkel, szülôkkel és lelkészekkel közösen szerveznek istentiszteleteket és ünnepségeket. 1126 Budapest, Orbánhegyi út 37. • Telefon: 06 1 356 3965 E-mail:
[email protected] • Honlap: osztrak-magyar-ovoda.internettudakozo.hu Óvodavezetô: Lászlóné Wilhelm Marlies • Intézmény fenntartója: Osztrák–Magyar Óvodai Alapítvány • 44
PINGVIN NEMZETKÖZI ÓVODA
Az óvoda 28 éve mûködik, jelenleg a Normafánál. Budapest elsô magánóvodáját Pege Lászlóné alapította 1981-ben. Eredményes munkájukkal elnyerték a Minôsített Óvoda címet. Nagy hangsúlyt fektetnek az angol nyelv oktatására. Az iskolára való felkészítés komplex foglalkozásokon valósul meg. Mindenben fontosnak tartják a minôségi ellátás biztosítását. Az óvodai életmódban az egészségmegôrzés korszerû elveit követik. Tradicionális nevelést folytató intézményükben fontos szerep jut a mûvészeteknek. A gyerekek kézzelfogható élményeket szerezhetnek a zene és a hangszerek világában. A néptánc lépéseit Berkes Kornéliától leshetik el. Szobaszínházukban változatos meséket visz színre a társulat. Halász Juditot, a Kolompost, az Alma együttest vagy Gryllus elôadásait az óvodások élô, nagy koncerteken is élvezhetik. Az óvoda közvetlen környezete, a Normafa, a Széchenyi-hegy, az Anna-rét remek helyszín a bakancsos túrákhoz. A napi testedzés mellett évek óta népszerû az óvodában a Német Endre egyetemi tanár által vezetett dzsúdó. A gyerekeknek hetente lehetôségük van Wiesner Zsolttal és Glencsér Ákossal úszni. Terveik között szerepel egy kiemelkedô egészségvédô prevenciós program elindítása. 1126 Budapest, Eötvös út 38/b • Telefon: 06 1 214 4257 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.pingvinovoda.hu Óvodavezetô: Pege Lászlóné • Intézmény fenntartója: Ulrich Óvodai Alapítvány 45 •
ZÖLDERDÔ ÓVODA
DR. DONÁTH FERENC – ORVOS
Az intézmény jól megközelíthetô helyen, reprezentatív, kétszintes villaépületben mûködik. Az épületet körülölelô kert ôsfáival, madárvilágával, a Budai-hegység növényvilágát bemutató tanösvényével szolgálja a gyermekek kellemes idôtöltését. Az óvodát családias, derûs légkör jellemzi. Az óvoda nevelésfilozófiája: • hagyományos értékek átadása; • biztonságos légkör kialakítása; • a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadása; • a gyermek természetes kíváncsiságának kielégítése sokféle tevékenységen keresztül. A gyerekek napirendjében a játék, a mozgás és egyéb tevékenységek (óvodai foglalkozások, logopédiai fejlesztések, terápiák, kirándulások stb.) egyensúlyban vannak, valamint igazodnak az egyéni és életkori sajátosságokhoz. Meggyôzôdésük, hogy a családokkal együttmûködve lehet igazán kiegyensúlyozott, boldog, érdeklôdô, a világra nyitott gyermekeket nevelni. Környezeti csoportjaikba szeretettel várják: • természetet szeretô, védô, tisztelô; • szívesen kiránduló, erdôn-mezôn bóklászó; • állatvilággal ismerkedni vágyó; • a környezet és az élôvilág összefüggéseire kíváncsi gyermekeket! Logopédiai csoportjaikba szeretettel várják: • jó értelmi képességû, de megkésett beszédfejlôdésû; • beszédészlelési, beszédmegértési problémás; • súlyos beszédhibás; • diszlexia-veszélyeztetett; • író-rajzoló mozgásban ügyetlen gyermekeket! 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 26. • Telefon: 06 1 394 2458 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.zolderdoovoda.hu Óvodavezetô: Nagyvári Györgyné • Intézmény fenntartója: Logopédiai és Természetvédô Alapítvány
• 46
“Az én idômben, 1963 és 1970 között a virányosi iskolába kiemelt káderek gyermekei is jártak. Az intézménynek tehát potenciálisan egy «káderiskolának» kellett volna lennie, ugyanakkor mégsem vált azzá. A tanárok és az igazgató helytállásán, emberi hozzáállásán múlott, hogy a gyerekek nem adhatták vissza az iskolában a felnôttek társadalmának mindent maga alá gyûrô jellegét. Hiszen a funkcionáriusok gyermekei olyan családi házakban laktak, amelyekre állandóan rendôr vigyázott, sôt, még a rendôrök gyermekei is gyakran gondolták úgy, hogy apukájukhoz hasonlóan ôk is mindent megtehetnek – elô is fordult, hogy éreztették hatalmukat. Ezt a fajta magatartást azonban a pedagógusok az iskola fegyelmével és példamutatásukkal igyekeztek ellensúlyozni. Nem mintha nem kaptak volna megkülönböztetett figyelmet például a Biszku- vagy a Dabronaki-gyerekek, de ez sosem a többiek rovására történt. Az 1956-os forradalom utáni deportálást követôen, 1958-ban tértünk haza a romániai Snagovból, ekkor kezdett járni a nagyobbik bátyám a virányosi iskolába, majd 1962-ben a kisebbik bátyám, 1963-ban pedig én is ide iratkoztam be. Amikor tehát általános iskolás voltam, még élénken élt ’56 emléke – nemcsak bennünk, hanem a tanárok, illetve a tanárok életlehetôségeit meghatározó káderek emlékezetében is. Az élet persze itt is zajlott, mint mindenütt az országban: voltak kisdobosok, úttörôk, április 4-i és november 7-i ünnepségek, ám a Virányosban nem fordulhatott elô, hogy a gyerekeken verjék le az «apák bûneit». Az iskola inspirálóan hatott arra, hogy jól tanuljak, hiszen szinte mindegyik tanárom segített ebben. Az alsó tagozaton Kamarás Zoltánné, Nelli néni volt a meghatározó pedagógus a maga kivételes személyiségével. A felsô tagozatról a magyartanáraimat tudnám kiemelni: Tóth Aranka nénit, valamint a debreceni származású Gyôri Magdi nénit, aki a népi irodalom javát hozta közel hozzánk – ô ennek részeként például Petôfi-emléktúrára vitte osztályunkat. A biológiával mindig is szerettem foglalkozni, többször is részt vettem azokon a tantárgyi versenyeken, amelyeket hosszú idôn át a városligeti Vajdahunyad-várban rendeztek. Azt azonban, hogy orvos leszek, csak késôbb, középiskolás koromban döntöttem el. Nem volt családi késztetés ebben – senki sem dolgozott orvosként a szûkebb környezetemben –, egyszerûen az érdeklôdésem fordított a természettudomány irányába. Orvosként több általános iskolai diáktársammal és tanárommal is összehozott a sors – szegény Tóth Aranka nénit például kétszer is kezeltük az osztályunkon. Aranka néni látogatóiként több régi tanárommal is újra találkozhattam. Nemrégiben az egyik kedves osztálytársammal, Harmath Jóskával is összefutottam a kórházban, akinek az édesapja tornász volt, és ô maga is a sportban találta meg hivatását: a Virányos iskola tornatanára lett.” 47 •
A KERÜLETI ISKOLÁK SZÁZÖTVEN ÉVE
A Hegyvidék iskoláinak múltja százötven évre nyúlik vissza: ekkor nyitotta meg kapuit az elsô állandó oktatási intézmény. A mai Jókai Mór Általános Iskola elôdjét 1858-ban alapították a Svábhegyen, miután a vándortanítói oktatás – amelynek lényege, hogy a gyerekek hétrôl hétre más háznál gyûltek össze, és a tanító vándorolt a lakások között – kényelmetlenné és szûkössé vált. A XIX. századhoz köthetô még a Zugligeti iskola megalapítása, és érdekes módon csak harmadikként jött létre a legsûrûbben lakott részen, a Krisztinavárosban oktatási intézmény: a Márvány utcai Elemi Iskola (késôbb Kossuth Lajos Szakközépiskola, ma Budai Középiskola). A XX. század elején tapasztalható iskolaépítési hullám kerületünket is érintette, ekkor létesült az építészetileg országosan ismert Kós Károly Általános Iskola a Városmajor utcában. Ebben a korban nagy hangsúlyt fektettek a gyerekek színvonalas oktatására, és arra, hogy megfelelô környezetet teremtsenek a tanuláshoz. A Kós Károly és Györgyi Dénes által tervezett Városmajori Községi Elemi Népiskolában például tágas tantermek, illetve a folyosókon kis szökôkutak várták a diákokat. Az intézmény 1986-ban vette fel tervezôje, Kós Károly nevét. Kezdetben a svábhegyi iskolában alig egy tucat gyermek tanult, a szülôket úgy kellett gyôzködniük a pedagógusoknak, hogy a mezei munkák után engedjék el tanulni a fiatalokat. Százötven esztendô alatt az egy tucatból 8527 fô lett, egy iskola helyett pedig huszonhét alap- és középfokú oktatási intézmény mûködik a kerületben, köztük olyan neves gimnáziumok, amelyekbe a fôváros távolabbi kerületeibôl és vidékrôl is járnak tanulni a diákok. A XII. kerület, amely 1940 elôtt az I. kerülethez tartozott, mindig is híres volt az iskolák közti együttmûködésrôl, jó kapcsolatokról. Ezért is okoz néha gondot egy-egy intézmény történetének a feltárása, mivel nem statikus helyzetrôl, hanem folyamatos változásról van szó. A Böszörményi úti Leánygimnázum például a Németvölgyi úti Általános Iskolába olvadt bele, s ugyanitt helyezték el a Táncsics Mihály Gimnázium tanulóit az épület felújítása idején. A Szigeti György Szakközépiskola éveket töltött a Virányos úton “számûzetésben”. Fontos eleme a kerület oktatástörténetének az olyan speciális intézmények léte is, mint a gyermekotthonok, vagy a gyermekszanatórium, ahol egészségügyi ellátás mellett tanultak a diákok, hogy gyógyulásuk ideje alatt se maradjanak le a tananyaggal. Sajnálatos módon ez utóbbi, nagy múltú intézményt 2007-ben bezárás fenyegette, és csak kerületi összefogással sikerült megmenteni. • 48
Ma már specialitásnak tûnhet, ha egy iskolának méhészete van, vagy a diákok saját munkáikkal segítik a szegényebb falvak lakosságát, az ott tanuló diákságot. A második világháború elôtt azonban mindez természetes volt. A helyi oktatástörténet azonban a szomorú epizódokat sem nélkülözi. 1919-ben, a Tanácsköztársaság zûrzavarokkal teli idején az állandó zaklatások miatt sok növendéknek el kellett hagynia az Angolkisasszonyok Zugligeti Intézetét. Az egyházi intézményben apácák tanítottak, és már ez elég volt ahhoz, hogy az ott maradt tanulók oktatását az iskolába küldött kommunista vezetôk vegyék át. A rend tagjainak és a növendékeknek számtalan zaklatást kellett elviselniük, többször ki akarták ûzni ôket az épületbôl, ám ez végül nem sikerült. Az 1919–20-as tanévet már a régi munkakedvvel kezdték, a szétszéledt növendékek is bizalommal tértek vissza. A megpróbáltatások azonban nem múltak el nyomtalanul, többeket megtörtek a viszontagságok, akadt, akinek az életébe került ez az idôszak. Köztük volt M. Almássy Mária fônöknô is. Aztán az ötvenes években nevelôotthont alakítottak ki a jelentôs múltra visszatekintô egyházi iskolából. A XII. kerületben kiemelkedôen sok felsôoktatási intézmény is otthonra talált. Itt mûködik a Tanítóképzô Fôiskola, a Testnevelési Egyetem, a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem és a Rendôrtiszti Fôiskola is. A MoholyNagy egyetem múltja egészen 1880-ig nyúlik vissza, amikor Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter megnyitotta az Országos Magyar Királyi Mintarajziskolát és Rajztanárképezdét. Kezdetben az Üllôi úton mûködött az iskola, majd 1954-ben költözött a Zugligetbe, a mai helyére. A Rendôrtiszti Fôiskola is ebben az idôszakban foglalta el az Isteni Szeretet Leányai apácarend egykori zárdáját. Az 1858 óta eltelt idôben a Hegyvidéken több mint ötven oktatási intézmény mûködött, amelyek közül sok a mai napig megtalálható. Balázs Attila a Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény vezetôje
49 •
ISKOLAÉRETT-E A GYERMEKEM?
A családok és a kisgyerekek életében fontos lépés az iskolakezdés. Sok esetben felmerül, hogy szerencsés-e, ha a gyermek elkezdi az iskolát, vagy maradjon még óvodás, és fontos kérdés az is, melyik iskolát válasszák. Az iskolaérettség három lényeges összetevôje: 1. alkati oldal, testi fejlettség, 2. szociális érettség, 3. képességek, készségek struktúrája, fejlettsége. Ép testben… Nézzük a testi fejlettség kritériumait! Ha arra gondolunk, hogy gyermekünk több óra hosszat ül a padban, s ha már fogtunk a kezünkbe iskolatáskát, akkor megértjük e tényezô fontosságát. Vizsgáljuk a kisgyerek testmagasságát, testsúlyát, törékenységét, fizikai erônlétét! Természetesen figyelembe vesszük a családi örökséget, a genetikai adottságot is. Lényeges a mozgásszervek mûködése, összehangoltsága, vagyis a kisés nagymozgás koordináltsága, életkori megfelelése. A finommozgás, tehát a kéz és az ujjak hajlékonysága és a vizuo-motoros koordináció megfelelô szintje elengedhetetlen az írás elsajátítása során. Ehhez támpontot adhat a gyerek ábrázolási, másolási technikája, színvonala. Fontos a kezesség kérdése, ha ugyanis még bizonytalan, vagy váltott kezesség van, az mindenképpen idegrendszeri éretlenségre utal. Mindegy, hogy bal- vagy jobbkezes, csak a dominancia legyen egyértelmû. Ne szoktassuk át a balkezeseket – ez gyakori nevelési hiba –, hanem az “ügyesebbik” kéz használatát erôsítsük! A stabiloldal-dominancia segítség a térbeli tájékozódásban, eligazodásban. Amennyiben ez nem fejlôdik ki, akkor nagyobb a valószínûsége az olvasás- vagy írászavar kialakulásának. Természetesen az érzékszervek – látás, hallás – jó mûködésére is figyeljünk, hiszen ezek pontos, minôségi készenléte elengedhetetlen a tanulási folyamatban. • 50
Tudom a feladatom Az iskoláséletben fontos a feszültség- és a kudarctûrô-képesség megfelelô szintje – és ez már átvezet bennünket a szociális érettség területére. Az iskolaérettség legfontosabb kérdése a feladattudat, a szabálytudat kialakulása. Míg a testi állapot spontán is fejlôdik, a képességek célirányosan fejleszthetôk, addig a szociális érettség megszerzése hosszabb, céltudatosabb nevelést, munkát igényel fôleg a szülôk részérôl, ugyanakkor belsô érést is feltételez. A szabálytudat hiánya vagy alacsony szintje komoly teljesítmény- és viselkedészavart okozhat. A feladattudat lényeges ismérve, hogy a játék és a feladat szétválik egymástól. A feladatvégzés során gyermekünk nem léphet ki a helyzetbôl, mint a játéknál, amit bármikor abbahagyhat. A feladatnak kötött szabályai vannak, a játék menetét tetszés szerint lehet irányítani. Ha mindez nem alakult ki, akkor a feladatokat is játéknak tekinti a gyerek. Sokszor elôfordul, hogy a kedve szerint abbahagyja a feladatot, ha az számára érdektelenné válik, vagy ha erôfeszítést, kihívást jelent, és karaktere szerint másba kezd – izeg-mozog, beszélget, játszik, bohóckodik. A korlátozást, fegyelmezést nehezen fogadja a számára még idegen felnôttôl. Mindez konfliktusok sorozatához vezethet. Ez a továbbiakban negatív irányt, karriert indíthat el, és még a jó intellektusú gyerek iskolai teljesítményét, elômenetelét, sôt személyiségfejlôdését is gátolhatja. E terület szakértôi az óvónôk, akik rálátnak arra, hogy a gyerek a foglalkozások alatt hogyan van jelen, hiszen ez “elôfutára” a késôbbi iskolai helyzeteknek. Ha ôk azt tanácsolják a szülôknek, hogy éljenek a törvény adta lehetôséggel, és halasszák a beiskolázást – érdemes megfontolni a javaslatot.
51 •
Figyelem! Figyelem! A szociális érettség másik lényeges szempontja, hogy a gyerek képes-e együttmûködni társaival, elviseli-e, ha nem ô van a középpontban, valamint hogy érdeklôdik-e új ismeretek iránt. Hogyan kezeli a társas helyzeteket, mennyire tud és akar beilleszkedni egy adott csoportba. Igyekszik-e jól érezni, feltalálni magát, vagy duzzogva, meghátrálva elkülönül. Lehet, hogy ez nem tûnik fontos szempontnak, mégis, a teljesítmény, a tanulás zökkenômentessége érdekében a jó beilleszkedés – kinek-kinek vérmérséklete szerint – meghatározó az iskolai életben. A képességek, készségek témakörébôl csak néhányat emelünk ki. Egyrészt a figyelem mennyiségi oldalát (milyen hatékonyan, mennyi ideig tud a gyerek koncentrálni), másrészt a minôségi oldalát (mennyire pontos, precíz a megfigyelése). Ha ez nem éri el az iskola által megkövetelt szintet, akkor bizony gyermekünk nem tud olyan szinten teljesíteni, mint amire képességei alkalmassá tehetnék. Képes lenne megoldani a feladatokat, a logikai lépések jók, az eredmény mégis pontatlan. Számos apró, bagatellnek tûnô hibát vét, és bizony egy idô után már nem válik szét, hogy azért rossz a végeredmény, mert figyelmetlen, vagy ismeretbeli, képességbeli hiányosságok állnak a háttérben. Még egy tipikus jelenséget kell tisztázni, amivel a szakemberek sokszor találkoznak munkájuk során. “Olyan okos ez a gyerek – mondják a szülôk –, annyi mindent tud.” Az ismeretek magas szintje nem egyenlô a gondolkodás magas szintjével! Amennyiben a gyermek érdeklôdéssel fordul a világ felé – és minden egészséges kisgyerek ilyen –, és a környezet ezt támogatja, akkor a jól mûködô, mechanikus emlékezet és a kíváncsiság miatt szinte szivacsként szívja magába az információt. Ha ezzel az ismeretanyaggal mûveleti szinten dolgozik, más közegben analóg módon felhasználja, új helyzetekhez tudja igazítani, akkor beszélhetünk arról, hogy a gondolkodása jó szinten mûködik. A mennyiség fogalma sem azonos azzal, ha gyermekünk százig elszámlál. Mint minden terület, a gondolkodás is a fejlôdés során éri el az iskolakezdéshez szükséges optimális szintet. • 52
A legjobb kezdést! Látható, hogy az iskolaérettség komplex fogalom, nem könnyû a döntés! Fô szempontként az legyen a szemünk elôtt, hogy gyermekünket a legjobb pozícióból indítsuk az iskolába. Mivel az iskola igencsak nagy terheket ró a gyerekre és a szülôkre, ezért sokan nem engedik el gyermeküket hatéves korban iskolába. Így, a rugalmas iskolakezdés lehetôsége miatt, az elsô osztályokban elôfordul, hogy többségében hétéves gyerekek ülnek a padokban – tehát ezt is figyelembe kell venni. Ebben az életszakaszban sokat számít egy év például a kitartás, kudarctûrés, beilleszkedés területén, de a fizikai érés és a személyiségfejlôdés egyéb területein is. Ha tanácstalanok, vagy nem értenek egyet az óvónôk javaslatával, keressék fel a lakóhely szerint illetékes nevelési tanácsadót egy külsô vélemény, vizsgálat érdekében. Bár a döntés végsô soron a szülôké, bátran hagyatkozzanak a szakemberek véleményére, hiszen e mögött többéves tapasztalat húzódik meg. Nyilván nem érdemes a gyerekeket idô elôtt, de idô után sem iskolába engedni. A korengedéllyel elengedett gyerek lehet, hogy eleinte jól teljesít, de második vagy harmadik osztályban biztos, hogy hátrányba kerül az idôsebbek között. Az iskolakezdésnek minden gyermek számára van egy optimális idôpontja, ennek meghatározásában segítenek a szakemberek és az intézmények. A döntéshozatal során éljünk az iskolák nyújtotta lehetôséggel, nézzük meg a nyílt órákat, hallgassuk meg bemutatkozásukat, s ami a legfontosabb: ha megtehetjük, gyermekünk személyiségéhez válasszunk tanító nénit! Mindnyájan tudjuk, mennyire fontosak az elsô lépések, mennyire fontos az óvodából az iskolába történô átmenet. Adjunk esélyt a jó iskolakezdésnek! Dr.Vári Zsuzsa klinikus szakpszichológus, a XII. kerületi Nevelési Tanácsadó igazgatója
53 •
GYARMATI DEZSÔ – OLIMPIAI BAJNOK VÍZILABDÁZÓ
“Bár Miskolcon születtem, csecsemôkoromban Budapestre kerültem. A Királyhágó tér 6–7. alatt laktunk, ott töltöttem iskola elôtti gyermekéveimet, s onnét mentem elemi iskolába is. A ma is meglévô, terrakotta borítású Németvölgyi úti «Mackós» iskola elsô növendékei közé tartoztam. Aranka néni volt az osztályfônökünk. Néhány év múltán a Németvölgyi út 26.-ba (akkoriban egy nyomda is volt az épületben, amelyet azóta lebontottak), majd néhány házzal lejjebb, a 19-es szám alá költöztünk. A lakóhelyünk és az iskola között beépítetlen telkek sora húzódott, valóságos ôspark, amelyet Lakner-kertnek neveztek. Az ôsfák között játszottunk, verekedtünk hol egymással, hol a városmajoriakkal, de lemerészkedtünk a XIII. kerületbe is, ahol jól megvertek bennünket. E csatározások vezéralakja voltam. Csodálatos, szabad élet volt, néha az én orromat törték be, máskor fordítva történt. Íratlan törvény volt, ha valaki a földre került, a verekedés megállt, s megvártuk, míg az ellenfél ismét lábra áll. A Németvölgyi úttól a Tabánig ismertük a föld alatti csatornarendszert, úgy közlekedtünk benne, mintha az lett volna a legtermészetesebb dolog a világon. Persze «odafent» is éltünk, az utcák gyermekei voltunk, a Németvölgyi út mellett «birtokoltuk» a Márvány, a Kékgolyó, a Csörsz, a Vöröskô utcát, a Királyhágó teret, a Lejtô utat, és sorolhatnám tovább. Jó értelemben vett rosszcsont voltam, hiszen otthon szófogadó kisfiúként viselkedtem, mosogattam, törülgettem, takarítottam, anyám kedvencének számítottam. Negyedik elemiben Rupnik Károly bá’ lett az osztályfônököm, aki az iskola cserkészcsapatának volt a parancsnoka. Ekkorra már, részint az adottságaimnak köszönhetôen, kialakult bennem a sportok iránti érzék és szeretet. Jó mozgású voltam, élen jártam a tornagyakorlatokban, ez determinálta a sorsomat. Akaratlanul is a sportok felé fordultam, mert sikerélményeim nem voltak a tanulásban, mivel a vidámabb élet csábításainak engedtem. • 54
Károly bá’ mellett még két kedves tanáromra emlékezem. Imre bácsi és Géza bácsi a cserkészszervezet vezetôi közé tartoztak, amellett jó pedagógusok is voltak, hiszen egy olyan «csibészt», mint én, meg tudtak fogni. Szeretettel vettek körül. Okos volt a taktikájuk, mivel késôbb, a levente korcsoportban parancsnokká neveztek ki, ami azzal járt, hogy fegyelem terén példát kellett mutatnom. Ezek a tanárok még Klebelsbergtanítványok voltak, az ô pedagógiai elveit követték, vitték át a valóságba. Olyan pedagógusoknak voltam rossz tanítványa, akiknek a legtöbbet köszönhettem késôbbi sportsikereim és egyetemi tanulmányaim során. Az elemi iskola lett a második otthonom, a délutáni foglalkozások, a cserkész-összejövetelek színhelye, csapatjátékok az udvarban, mint a méta, az adj király katonát, stucklabdázás stb. Nagy esemény volt az életünkben az Astra, a késôbbi Ugocsa mozi megnyitója. A gimnáziumot már nem a Hegyvidéken végeztem, de még egyszer, 1964-ben, kétszeres olimpiai bajnokként visszatértem a kerületbe tanulni, ám a TF edzôi szak már más történet. Szüleim áldott jó emberek voltak, hegyvidéki otthonainkat a béke csendje jellemezte, lehettem kis bitang az utcán, otthon nyugalomra leltem. Sohasem vertek meg, de tanulmányi eredményeim szomorúságot okoztak nekik. A polgári lét alsó szintjén éltünk, ám mindenem megvolt, ami kellett ahhoz, hogy boldogan emlékezzek vissza a gyermekkoromra. Károly bá’-val élete végéig tartottam a kapcsolatot. Útban a Farkasréti temetô felé, ahol szüleim nyugszanak, néha megállok a szemüveges Mackó-szobor elôtt, s körüljárom a kertet, ahol annyit játszottunk. Ilyenkor úgy érzem, egy kicsit haza is térek mai, rohanó életembôl…”
55 •
MIT EGYEN… …AZ ALSÓ TAGOZATOS?
A bölcsôdés-óvodás táplálkozásnál emlegetett alapelvek közül a harmadik egyúttal átvezet az iskolai étkezésbe: a napi rendszeres ötszöri, de legalább háromszori étkezés! Sajnos az iskolában korántsem olyan minôségû, rendszeres és szabályozott a gyermekélelmezés, mint ahogyan az elvárható lenne. Nincs lehetôség a reggelizésre, így jobbik esetben marad az otthoni “gyorsan bekapni valamit”-féle evés, vagy a roszszabbik megoldás: “majd vegyél magadnak valamit a boltban vagy a büfében!” Ez zömmel ellenôrizhetetlen nassolásba torkollik. Az ebédet – amelyre vagy befizet a szülô, vagy nem – kapkodva, félig eszi meg a kisiskolás, a szülô nem tud tájékozódni, mibôl mennyit fogyasztott gyermeke. Az uzsonna – ha egyáltalán elôfordul – egy szelet valamivel megkent kenyér, néha gyümölcs. Az iskolai büfék szerepe, jelentôsége az elmúlt két-három évben jó irányban változott, mind az OÉTI, mind az önkormányzatok irányadó rendeleteinek, ajánlásainak köszönhetôen. Szélesebb a saláták, joghurtok, magos zsömlés, salátás szendvicsek és a szénsavmentes ásványvizek, 100%-os gyümölcslevek választéka. Csakhogy ott van a polcokon a kevésbé tápláló csokoládé, csipsz is, nem is beszélve a költségekrôl. Marad az otthonról vitt tízórai, amelyet akár már elôzô este elkészíthetünk. Megritkultak a közösen eltöltött otthoni étkezések. Az “együtt a család” elvet nem egyszerû megteremteni a napi munka, a sok elfoglaltság mellett. Az volna az ideális, ha legalább naponta egyszer – erre nyilvánvalóan a vacsora a legalkalmasabb – együtt étkeznének a szülôk és a gyerekek. A nem napközis, a déli órákban magányosan, üres lakásba hazaérkezô gyermek többnyire sok szénhidrátot, kevés rostot, zöldséget, gyümölcsöt eszik, nem mozog, sokat ül a számítógép, a tévé elôtt, hízni kezd. Kevesen esznek a koruknak, energiaszükségletüknek, fejlôdésüknek megfelelô kétfogásos meleg ebédet, még akkor is, ha netán az édesanya elôre megfôzte, s csak melegíteni kellene. A gyorsétkezdében, olcsóbb vendéglátóhelyen befizethetô gyermekmenü külön költséget ró a szülôkre, idôhöz kötött, és számos esetben nem elég tartalmas, változatos.
• 56
MIT EGYEN… …A FELSÔ TAGOZATOS?
A kamaszkorúakat táplálkozási szokásaikban erôteljesen befolyásolják a különféle külsô tényezôk, a divat, a reklámok és így tovább. Mindezekkel szemben sokszor úgy tûnik, kevésbé eredményes a szülôi ráhatás. Spanyol felmérések szerint a tévé elôtt eltöltött órák száma egyenes arányban nô a gyerek túlsúlyával, késôbb a szorongásos problémák növekedésével, az önértékelés romlásával, ami elvezet a gyermekkori depresszió tüneteinek jelentkezéséhez. A 10-12 éves kor körül kezdôdô pubertáskori folyamatok testi és lelki változásokat indítanak el. A nemi érést megelôzôen és annak kezdeti szakaszában megnô a zsírsejtek osztódási hajlama, ezért a bôséges energiabevitel túlzott zsírsejtszaporulatot eredményezhet. Az ekkor kialakult zsírsejtek évekig életben maradnak, csak telítettségük változik: fogyás tapasztalható, amikor kiürülnek, és hízás, amikor megnô a zsírtartalmuk. Ebben a korban a fogyókúra nem ajánlatos, mivel a gyermeknek a legnagyobb szüksége a gabonafélékre, a tejtermékekre, a zsírokra (fôleg a növényi zsírokra), a zöldségekre, gyümölcsökre, rostokra van. Ha túl szigorú a korlátozott tápanyagbevitel, eleve nem fogadják el. Bizony, az elhízott gyermekkel együtt kell éreznie a szülônek, példát kell mutatnia neki. Tény, hogy aki napi két alkalommal eszik, csak ebédel és vacsorázik, az hízik. Igaz a mondás: “reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, és vacsorázz, mint egy koldus”. Az elmúlt tíz évben a túlsúlyos 6 éves gyerekek száma megduplázódott, a kövér 15 évesek száma a háromszorosára nôtt. Az európai 7–11 évesek 10–30%-a túlsúlyos. Az ilyen gyermekek 30–80%-a túlsúlyos felnôtté válik. Mi a teendô? Egyrészt olyan mozgásformát (sportot, táncot) válasszunk gyermekünknek, amit rendszeresen, örömmel végez. A táplálkozásban a legfontosabb feladat a gondos alapanyag-válogatás: a nagy fehérjetartalmú, de zsírszegény friss húsok, húsfélék, az ép, mindenféle vegyszermaradványoktól mentes zöldség- és gyümölcsfélék, a teljes kiôrlésû gabonatermékek szerepeltetése. Tejbôl, tejtermékbôl minél többet, alacsony zsírtartalmúakat adjunk. Mi a helyzet az édességekkel? Jutalmazásra, büntetésre ne használjuk, teljes tiltásuk vagy megengedésük sem célravezetô. Heti egy-két alkalommal mindenképpen belefér fogyasztásuk. Hasonló szabály vonatkozik a kedvenc gyorsételekre, a hamburgerre vagy a pizzára. Bánjunk csínján a bô zsiradékban sütéssel! Elônyösebb a párolás, a gôzölés, a roston, grill- vagy mikrohullámú sütôben sütés. Vegyük elô a sütôzacskót, az alufóliát vagy a teflonedényeket!
57 •
HALÁSZ JUDIT – SZÍNMÛVÉSZ
“Gyermekkorom legfontosabb szakaszát töltöttem a Hegyvidéken. A meghatározó éveket, melyek a végtelen szabadság, a jóízû csatangolások jegyében teltek. Fákra és kertekre, napfényre és hóra, barátokra, osztálytársakra, versekre és dalokra emlékszem. Ez utóbbi kettôt csíráiban hoztam magammal Zuglóból, a kezdet kezdetétôl, ahol az elemi iskola elsô három osztályát jártam. Ottani tanító nénim korán észrevette, hogy szívesen állok a többiek elé énekléssel, versmondással. Az év végi ünnepségen ízelítôt adtunk az iskolában tanultakból az egybegyûlt szülôk elôtt. Verset ketten mondtunk. A párom napjaink Kossuth-díjas színésze, a Madách Színház tagja, Almási Éva volt… A Németvölgyi úti «Mackós» iskolába kerülve izgultam, vajon felismerik-e, milyen jól mondok verset. Szerencsém volt! A tanárok a sajátosságot, az egyénit keresték a növendékekben. Többre értékelték a tehetséget, mint a kitûnô bizonyítványt. Volly István énektanár, a neves néprajz- és népdalkutató, hajdani Kodály-tanítvány, szólót énekeltetett velem az iskola énekkarában. Gebhárt Júlia magyartanár rám bízta azokat a verseket, amelyeket az iskolai rendezvényeken kellett elmondanunk. A MOM kultúrházban álltam életemben elôször színpadon. Talán ötödikes voltam, amikor osztályunk egy nemzeti ünnep kapcsán azt a feladatot kapta, hogy adjon elô néptáncot. Fél évig gyakoroltunk az elôadás elôtt. Roppant büszke voltam, hogy azokra a deszkákra léphetek, amelyeken az akkori József Attila Színház mûvészei is játszottak. Nagymamával gyakran látogattuk ottani vendégjátékaikat. A Németvölgyi úti ház, amelybe költöztünk, az olasz nagykövetségség egykori rezidenciája volt. A házban sok fiú lakott. Velük játszottam délutánonként, verekedtünk is jócskán, ám hamar beláttam, ôk az erôsebbek, és többen is vannak… Együtt csavarogtunk a környéken, felmentünk a Kissvábhegyre, amely akkor még kirándulóhelynek számított. Télen az Alma-réten szánkóztunk, nyáron a második világháborúból fennmaradt beton lôállásokban bújócskáztunk, a lôréseken keresztül nézegettük a várost. • 58
Volt egy kôbánya a Gaál József út környékén, amelynek öblét Kristálybarlangnak, röviden Kristinek neveztük. Történt, hogy két fiú után én is nekivágtam megmászni a falát. Félúton megakadtam, ez egy emelet magasságában lehetett. Se le, se fel... Halálfélelmet éreztem, s már-már a mentôautóban láttam magam, amikor a lent maradt fiúk irányításával valahogy mégis feljutottam a tetôre… Más világ volt, autóforgalom alig, és nagyobb volt a közbiztonság. Szülôi felügyelet nélkül kirándulhattunk az Ördögorom csárdához, csak a megadott idôre kellett hazatérnünk. A «Mackós» iskola szomszédságában szabad terület húzódott, mely télen természetes korcsolyapályaként szolgált. Ha ott nem volt jó a jég, leszaladtunk a Városmajorba, ahol a mai teniszpályák helyén egy nagyobb «koripálya» üzemelt. Jó mozgású kislány voltam. Adél néni, a tornatanárunk elindított atlétikai versenyeken, fôként futásban és magasugrásban. Mindeközben szavalóversenyeken képviseltem iskolánkat. Nagyon sok verset olvastam és tanultam meg. A tanteremben szerettem, ha nevetnek rajtam. Olykor szándékosan butaságokat mondtam, a jó jegyeimet föláldozva, hiszen többet ért nekem, ha nevetett az egész osztály. Velünk kacagott a tanárnô is – de az intôt azért megkaptam… A «Mackós» suli az egyik legszebb iskola Magyarországon. Ha arra járok, ennyi év után is úgy érzem, minden szegletét ismerem, közel áll a szívemhez. Remélem, mai gazdái is becsben tartják, ismerik értékét.”
59 •
ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ÉS KÖZÉPISKOLÁK
ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ ISKOLÁK
ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
Az iskola 1930-ban épült. A Sas-hegyen, jó levegôjû, csendes, nyugalmat sugárzó, a 8-as autóbusszal könnyen megközelíthetô helyen található. Az intézmény hosszú évek óta 12 évfolyamos. A gimnáziumban pár éve angol nyelvi elôkészítô osztályok mûködnek. Az angol nyelv oktatása 1. osztályban kezdôdik csoportbontásban, játékos formában. A 4. osztályban már heti négy órában tanítják. A gimnazisták németet és franciát is választhatnak. Az informatikával 3. osztálytól ismerkednek a tanulók a jól felszerelt szaktantermekben. Tanrendjükben kiemelt helye van a mindennapi mozgásnak, testnevelésnek, aminek minden feltétele adott. Négy tornaterem, szabadtéri sportpályák, télen fedett mûfüves focipálya biztosítják a mozgásteret. Lehetôség van úszni a Testnevelési Egyetem uszodájában, síelni, jazzbalettet és küzdôsportot tanulni, erdei táborban részt venni. Ezenkívül Szigetszentmártonban, a Duna mellett saját nyári tábora van az intézménynek. A néptáncoktatás hatodik évfolyamig az órarendbe illeszkedik. A kerületi zeneiskola kihelyezett tagozata lehetôséget nyújt délutánonként a szolfézs- és hangszeres tanulásra. Az iskolában katolikus és református hitoktatás is folyik, az utolsó órákhoz csatlakozva. Felmenô rendszerben, 1–4. osztályig egy tanító foglalkozik a gyerekekkel. A tantárgyak oktatása kötetlenül és komplexen alkalmazkodik a gyermekek érettségéhez, biztosítva az egyéni haladást. A negyedik osztály félévéig az osztálytanítók részletes szöveges értékelést adnak tanítványaik fejlôdésérôl és tárgyi tudásáról. A délelôtti ismeretszerzés megerôsítése a napköziben történik. Hagyománya van a kézmûves-foglalkozásoknak, a szüreti mulatságnak, a Luca-napi vásárnak, a kerámiaszakkörnek és a színjátszó körnek. A napi levegôzést a tágas kert, az étkezést pedig a helyi konyha és büfé biztosítja, ahol a lisztérzékeny és allergiás gyerekekre is odafigyelnek. Az iskola alapítvánnyal is rendelkezik, amely támogatja a szakmai és kulturális programokat, a szülôk önkéntes anyagi támogatásával. A tanulók összetartozásának külsô megjelenése az Arany-jelvény és -nyakkendô. Az intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyakorlóhelye. 1124 Budapest, Meredek utca 1. Telefon: 06 1 319 3378 • Fax: 06 1 319 1444 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.aranyj.hu Igazgató: Patkó Lajos • 60
FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELÔKÉSZÍTÔ SZAKISKOLA A kerület gyógypedagógiai iskolája 1955 óta mûködik. Pedagógiai programjában fô célkitûzés, hogy tanulói a felnôtt kort elérve, sérültségükhöz viszonyítottan minél jobb szinten legyenek képesek a társadalmi beilleszkedésre, az önálló életvezetésre, az önfenntartásukat részben vagy egészben biztosító munkavégzésre, a rendezett családi közösségben való életre. Feladata: a XII. kerületi önkormányzat által fenntartott nevelésioktatási intézményekbe járó beszédhibás, beszédfogyatékos, diszlexiás tanulók gondozása. Az oktatás struktúrája: Az iskola alapfeladata az enyhe értelmi fogyatékos tanulók 5–18 éves korig tartó (elôkészítôtôl 10. osztályig) nevelése-oktatása a NAT és az enyhe értelmi fogyatékosokra vonatkozó irányelvek figyelembevételével. Az iskola alapvizsgára történô felkészítést is vállal minden olyan fiatal esetében, akinek terhelhetôsége, képességei ezt lehetôvé teszik. Tanterve a kötelezô, habilitációs, rehabilitációs és a nem kötelezô órák rendszerébôl áll. A nem kötelezô óraszámok felhasználása: Alsó szakaszban (1–6. osztály): mûvészetek, technika, kommunikáció. II. szakaszban (7–8. osztály): mûvészetek, technika, informatika, életvezetési ismeretek, kommunikáció. III. szakaszban (9–10. osztály): felkészítés továbbtanulásra, fizika, kémia, biológia, informatika, mûvészetek, életvezetési ismeretek, médiaismeret. Az intézmény oktató-nevelô munkája során számos új kezdeményezést honosított meg. Ezek között a legfontosabbak: mindennapos testnevelés, örömiskola alsó tagozatban, komplex mûvészeti nevelés, életvezetési ismeretek bevezetése 10. osztályig, gépírás és idegen nyelv tanítása. 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. • Telefon: 06 1 355 0736 • E-mail:
[email protected] Igazgató: Király-Kocsis Ibolya
61 •
JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ÉS NÉMET NEMZETISÉGI ISKOLA
• a nemzetiségi osztályokban az idegen nyelv eszköz szintû elsajátítása, • emelt szintû nyelvi képzés, • környezeti és ökológiai nevelés a kiemelt országos programokhoz csatlakozva (erdei iskola, környezetvédelmi jeles napok, szelektív hulladékgyûjtési akciók), • a szabadidô hasznos eltöltése érdekében szakkörök, sportfoglalkozások, túrák, táborok szervezése, • számítástechnikai képzés. 1125 Budapest, Diana utca 4. • Telefon: 06 1 395 8167, 06 1 275 4009 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.jokaiiskola.uw.hu Igazgató: Hellnerné Nádor Ildikó
KÓS KÁROLY ÉNEK-ZENE EMELTSZINTÛ ÁLTALÁNOS ISKOLA
Budapest egyik legmagasabban elhelyezkedô iskolája 1858-ban épült, 1929-ben nyerte el jelenlegi formáját. A komplex mûvészeti osztály sajátosságát az alapóraszámon túli mûvészeti tárgyak oktatása adja, aminek keretében a gyerekek színjátszást, kézmûvességet és néptáncot tanulnak. Ebben az osztályban az angol vagy német nyelv oktatását a harmadik évtôl kezdik el heti 2 órában, majd a felsô tagozaton heti 4 órában tanítják. A német nemzetiségi osztályban a kisiskolások a nyelvi órákon kívül két nyelven tanulják az ének-zene, rajz, testnevelés, természetismeret és technika tantárgyakat. A hatékony oktatás érdekében törekszenek az egész napos foglalkozásra, így nemcsak a délelôtti órákon, hanem a délutáni németfoglalkozásokon is gyakorolják az idegen nyelvet. Növendékeik megismerkednek a magyarországi német népi kultúrával (gyermekjátékok, dalok, mondókák, versek, prózarészletek, országismeret), hagyományaikkal, jeles nemzetiségi napjaikkal. Fontosnak tartott értékeik: Az iskola tantestülete az európai kultúrában 2000 évvel ezelôtt megfogalmazódott, örök emberi értékek szellemében, szeretetteljes légkörben ôszinteségre, becsületességre, a másik ember tiszteletére, toleranciára, a társadalmi és természeti környezetre nyitottá neveli a gyerekeket. Olyan tudást nyújt a tanulóknak, ami jó alap középiskolai tanulmányaik folytatásához. Céljaik: Céljuknak tekintik a fentebb megjelölt értékek szellemében folyó erkölcsi nevelést, a nemzeti és iskolai hagyományok ápolását, a gazdag iskolai tevékenység és emberi kapcsolatrendszer által megvalósuló érzelmi nevelést. Céljuk, hogy az iskolából testileg és lelkileg egészséges, a tágabb és a közvetlen természeti környezetet értô és féltô gyerekek lépjenek ki. Legyen elég önismeretük, fegyelmük és kitartásuk a tanulásban, a munkában, az élet minden területén. Céljuk, hogy tanítványaik az életre felkészült, munkájukat (a tanulást) szeretô, azt felelôsségtudattal végzô, képességeik maximumán teljesítô, másokkal együtt dolgozni képes, kreatív emberekké váljanak. Kiemelt feladataik: • személyiségfejlesztés, • tehetséggondozás, • fejlesztô egyéni foglalkozások a hátrányok kompenzálására, • nemzeti hagyományaink és kultúránk megismertetése, ápolása, • mûvészeti nevelés (rajz, ének-zene, tánc), • olvasóvá nevelés, könyvtárhasználat, • 62
Az iskolát Kós Károly tervei alapján 1910–11-ben építették. Falai közt több mint 90 éve tanulók nemzedékei nônek fel. Céljuk: az oktatási és nevelési feladatok megfelelô összhangban tartása. A magas szintû tantárgyi tudás mellett a közösségi élet emberi tartást kialakító légkörének biztosítása. Kialakult hagyományaikat megôrizve, illetve arra építve sokféle tanításon kívüli tevékenységgel is formálják tanulóközösségüket (szakkörök, nyári, téli, tavaszi táborok és kirándulások, alsó tagozaton igény szerint erdei iskola, farsang, iskolanap, gyermeknap, karácsonyi hangverseny, sport, néptánc). Az ismeretek átadásával és a személyiség fejlesztésével közvetíteni kívánnak: • alapvetô, tudományos, korszerû ismereteket, • erkölcsi, etikai értékeket, • magatartási, viselkedési normákat, modelleket. Fejleszteni kívánják tanulóiknál: • az értelmes, a kreatív és kritikai gondolkodást, • a kommunikációs képességeket és készségeket, • a manuális képességeket, • az egész életen át történô tanulási igényt, • a demokratikus és felelôs döntési készséget, • a másikra való figyelést, a világ dolgai iránti érdeklôdést, • az egészséges életmódra való törekvést.
63 •
Célkitûzéseiket a következô programok keretében kívánják megvalósítani: • komplex mûvészeti oktatás, • emelt óraszámú ének–zene-oktatás, • rajzfoglalkozás, néptánc, drámaórák, • komplex személyiségfejlesztô és tehetséggondozó nyelvi oktatás, • matematika-, informatikaorientáció, • egészséges életmódra nevelés, életvezetési ismeretek és készségek kialakítása (osztályfônöki munkába beépítve). Idegen nyelv (angol vagy német) tanulására elsô évfolyamtól van lehetôség. Egészségnevelés: Az “Életvezetési ismeretek és készségek” címû személyiségfejlesztô program legfôbb értékének az életet, az egészséget és annak megôrzését, illetve az egyén céltudatos, cselekvô, boldog életvitelre való felkészülésének, felkészítésének segítését tekinti. A programot az osztályfônöki óratervre építve vezették be az 1–8. évfolyamon. Környezeti nevelés: A gyerekek szemléletének és gondolkodásának fejlesztésével a környezettudatos magatartás kialakítása a cél. A gyerekeket tanórán és azon kívüli tevékenységek során a környezetbarát magatartásra, a természet közvetlen megfigyelésére, a tanítási órán szerzett ismeretek bôvítésére, a természet- és környezetvédelmi feladatok megoldására az éves program keretében készítik fel. Az éves programot egészségügyi munkacsoportjuk készíti el. Alapítvány: 1989-ben megalapították a Kós Károly Iskola-Alap Alapítványt, amely a szülôk önkéntes anyagi támogatásán alapul. Célja: az iskola oktató-nevelô munkájának segítése, eszközök vásárlása, iskolai programok támogatása. Színvonalas technikai felszereltségük, változatos gyermekrendezvényeik, tanulást segítô tanfolyamaik, az iskola menedzselése szinte megvalósíthatatlan lenne e támogatás nélkül. 1122 Budapest, Városmajor utca 59. • Telefon: 06 1 225 0967, 06 1 225 0964 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.koskaroly.sulinet.hu Igazgató: Holtságné Csipán Ágnes
NÉMETVÖLGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Nyelvoktatás: Már elsôtôl kötelezôen tanítják az idegen nyelvet az a és d osztályokban, a logopédiai osztályban pedig negyediktôl. A nyelvórák száma fokozatosan nô, felsôben az emelt szinten már mindennap van angolóra. A csoportbontás biztosításával kívánják elérni, hogy tanítványaik a képességeiknek megfelelô legmagasabb szintig jussanak el az idegen nyelv elsajátításában. Mûvészeti oktatás: A Németvölgyi Általános Iskola nagy múltra tekint vissza. Állandó kiállításaikon korunk legkiválóbb mûvészei látogatnak el hozzájuk, illetve állítanak ki havi rendszerességgel. A kiállításokat szívesen megtekintik a környéken lakók, s egyre többen mennek el az ünnepélyes megnyitókra. Tanulóik a tanórákon és szakkörökön készített munkáikkal rendszeresen részt vesznek versenyeken, pályázatokon, amelyeken kimagasló eredményeket érnek el. A gyermekekben lévô kreativitást tovább fejlesztik, és építenek az egyéni érdeklôdésükre. Logopédia: Az intézmény 1997 óta oktatja a részképességzavarral küzdô általános iskolai tanulókat. • 64
Az iskola célja: A nyolcéves általános iskolai tanulmányok befejezése után tanítványaik a pályaválasztáshoz szükséges kompetenciákkal, szilárd erkölcsi alapokon nyugvó értékrenddel, az önálló gondolkodás és dönteni tudás képességével léphessenek az általuk választott középiskolákba. E cél elérése érdekében munkájuk során elsôdlegesnek tartják: • a hozzájuk érkezô, még szinte óvodáskorú kisgyermekek szocializációját az oktatási és nevelési folyamat teljes idejében. • Olyan jártasságok, készségek, képességek és kompetenciák nyújtását, amelyek tanulóikat hozzásegítik az életben való optimális helytálláshoz. • A családias, barátságos légkört, az esélyegyenlôség biztosítását, fokozott odafigyelést a tehetséges diákokra. Munkájuk során alapvetô értékeknek tartják: • a teljesítôképes tudást, • a humanizmust, • a hazafiságot, az iskola és az ország hagyományainak ápolását, • a nyitottságot, a toleranciát másokkal szemben, • a közösségben egymás kölcsönös tiszteletét, segítését. Az intézmény testvériskolai kapcsolatot tart fenn a Török Ted Istanbul Koleji VAKFI Iskolával. A tanulók a közös rendezvények, ünnepélyek, versenyek, cserelátogatások során gyakorolhatják, elmélyíthetik angolnyelvismeretüket, és barátságot köthetnek a török gyerekekkel. 1126 Budapest, Németvölgyi út 46. • Telefon: 06 1 356 0019, 06 1 356 0046 E-mail:
[email protected],
[email protected] Honlap: www.nemetvolgyi-bp.sulinet.hu Igazgató: Dohány András 65 •
SOLTI GYÖRGY ZENEI ALAPFOKÚ MÛVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY
A zeneiskola 1998-ban, fennállásának 30 éves évfordulóján felvette a világhírû karmester, Solti György nevét. Az intézmény számára fontos, hogy évfolyamain olyan növendékek végezzenek, akiknek zenei mûveltsége megalapozott és elmélyített, hangszerükön biztosan tudnak játszani, nyitottak és érzékenyek a társmûvészetek iránt, és felnôttkorukra koncertlátogató, zeneértô közönséggé válnak. A zeneoktatás három szinten és két tagozaton folyik: elôkészítô, alapfok és továbbképzô szint, valamint az általános képzést biztosító “A” tagozat és a tehetséggondozást segítô, emelt óraszámú “B” tagozat. A hangszeres órák egyéni, a kötelezô tárgyak csoportos foglalkozásokon zajlanak. Az igényes egyéni hangszeres képzés mellett kiemelkedô szerep jut a társas zenének is: a vonós zenekarok korosztályok szerint egymásra épülnek, a kisebbek a Tücsökzenekarba járhatnak, a nagyobbak a Vonószenekarba, míg a végzôs és végzett tanulók a Budapest-Hegyvidéki Kamarazenekarban folytathatják a muzsikálást. A nagy létszámú fúvós növendékek a zeneiskola fúvószenekarában ismerkedhetnek meg a zenekari játék örömeivel, ezenkívül egy önálló fuvola- és klarinétegyüttese is van az iskolának. 1122 Budapest, Maros utca 54/b • Telefon: 06 1 225 0825, 225 0824 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.soltizeneiskola.hu Igazgató: Kocsisné Dióssy Krisztina
TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NÉMET KÉT TANNYELVÛ GIMNÁZIUM Az iskola épülete a legszebb fekvésû villanegyedben, a Németvölgy, Farkasvölgy, Széchenyi-hegy, Orbánhegy által határolt, jó levegôjû Mártonhegyen áll. Képzési ideje tizenhárom év, ami 8 osztályos általános iskolára (négy év alsó és négy év felsô tagozat) és öt évfolyamos gimnáziumra tagolódik. Ez ideális körülményeket teremt egy egységes nevelési elveket valló program megvalósításához. Pedagógiai programjuk szerint az 1–12. évfolyamokon általános mûveltséget megalapozó, alapfokú oktatás folyik, a 13. évfolyamon legfontosabb feladatuknak az érettségi vizsgára, a felsôfokú tanulmányokra és a választott felsôfokú intézménybe való bejutásra felkészítést tartják. Ennek érdekében tanulóik képességeit pontos követelmények meghatározásával, személyre szóló oktatással fejlesztik. Kiemelt gondot fordítanak a megszerzett tudás alkalmazására, az alkotótevékenységre való képesség kialakítására, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. • 66
A beiratkozó kicsik elsô osztálytól emelt szintû ének-zene-, illetve testnevelés-oktatásban vehetnek részt. A gyerekek az emelt óraszámú énektanítás mellett 3. osztálytól heti két kóruspróbán vesznek részt. Az iskolában két énekkar mûködik, a harmadik-negyedikesekbôl álló “Kisgyermekkórus” és a felsô tagozatosok “Énekesmadár” kórusa. A fellépések, vendégszereplések, énekkari táborok életre szóló élményekkel gazdagítják a gyerekeket, erôsítik az összetartozás érzését. Az alsó tagozatosok angol vagy német nyelv közül választhatnak. Elôször a 3. osztályban, szülôi kérés esetén 2 órában, majd – a kerettantervnek megfelelôen – 4. osztálytól 3, a 6. osztálytól heti 4 órában tanulják a nyelvet. Az idegennyelv-tudás fontossága miatt 2001 szeptemberétôl elkezdték az öt évfolyamos német két tanynyelvû nemzetiségi képzést, amelynek elsô évfolyamán a diákok heti 20 órában tanulják a német nyelvet, a 10. évfolyamtól kezdve második idegen nyelvként az angolt, kezdô és haladó csoportok kialakításával. A tagozat további évfolyamain több közismereti tárgy (történelem, földrajz, matematika, kémia, biológia) oktatása is német nyelven folyik. A 2005–06-os tanévben az idegen nyelvek oktatását még inkább szem elôtt tartva elindították a neolatin nyelvi elôkészítô osztályt is. Ezen az évfolyamon heti 14 órában tanítják választás szerint a francia, portugál vagy olasz nyelvet, és mellettük heti 6 órában második nyelvként az angolt. A tagozat további évfolyamain a neolatin nyelvek heti óraszáma 4-5, míg az angolt továbbra is heti 6 órában tanítják. A testnevelés, a mozgás fontossága vitathatatlan. Szeretnének jó kondíciójú, egészséges lelkületû gyerekeket nevelni az iskolában. A jó mozgású, nagyobb mozgásigényû tanulókat testnevelés-fakultációra várják. Különösen fontosnak tartják az úszást. A másodikosok kötelezô úszásoktatásán kívül (kerületi tanuszoda) igény szerint lehetôséget biztosítanak külön úszásoktatásra. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy diákjaik megismerjék, megszeressék a magyar népzenét, népi gyermekjátékokat, népszokásokat. Ezért tanítási keretek között néptáncoktatás is folyik az iskolában. 1124 Budapest, Mártonhegyi út 34. • Telefon: 06 1 457 0719, 06 1 356 1489 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.tamasi.sulinet.hu Igazgató: Hajnal Gabriella
67 •
VÁROSMAJORI GIMNÁZIUM
Az intézmény a Fôvárosi Tanács Középiskolai Hálózatfejlesztési Programja keretében létesült, 1990 májusában adták át. Az iskola igazgatója 1993 óta Szebedy Tas. Az intézmény épülete eredetileg tizenhat osztály elhelyezésére volt alkalmas, az évek során azonban kibôvítették, és jelenleg további négy osztálynak ad helyet. Az iskolához 7200 négyzetméteres park is tartozik, amelynek kezelését a gimnázium a környezetvédelmi szempontok nevelôi munkába való beépítése céljából látja el. A parkrész kettôs hasznosítású: az iskolai célok mellett a környék lakosságának pihenését is szolgálja. A középiskolában hat és négy évfolyamos képzés egyaránt zajlik. A két hat évfolyamos osztály kerettantervi egyedi képzésében angol, német, illetve latin nyelvi oktatás folyik. A négy évfolyamos képzés kiemelt tagozatai jelenleg a matematika, az informatika, az ének-zene, a magyar és a biológia köré szervezôdnek. A gimnázium legnagyobb büszkesége – a diákok tanulmányi versenyeken elért kiemelkedô teljesítményei mellett – az iskola létrejöttével egy idôben alakult Angelica Leánykar, amelynek karvezetôje a kezdetektôl a 2007-ben Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett Gráf Zsuzsanna. A leánykar számos jelentôs versenyen díjat nyert, és rendszeresen ad koncerteket külföldön is. Az iskola állandó programjai közé tartoznak a tankönyvkiállítások, a koncertek és a különbözô kulturális rendezvények, például a színjátszókörök elôadásai, vagy az osztályszínpadok találkozója. A Városmajori Gimnázium tanulóinak szórakoztatását a minden évben megrendezett diákhét és a különbözô témájú “show”-k szolgálják (utóbbiak az iskola osztályainak egész napos, változatos vetélkedôjét jelentik). A diákhét során a tanítási idôben, illetve délután és este vendégzenekarok, valamint sport- és színházi társulatok elôadásai színesítik a programot. Mint minden gimnázium, természetesen a Városmajori is megrendezi az “újoncok” beavatására szolgáló gólyatábort és gólyabált, valamint az “öregeket” búcsúztató szalagavatót és ballagást. 1121 Budapest, Városmajor utca 71 • Telefon: 06 1 214 1554 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.vmg.sulinet.hu Igazgató: dr. Szebedy Tas • 68
VIRÁNYOS ÁLTALÁNOS ISKOLA
Az iskola a XII. kerület legszebb részén, a budai hegyek lábánál helyezkedik el. A tanórák között a 15 perces szüneteket a diákok a jó levegôn töltik, mert friss fejjel sokkal könnyebb a tanulás. A létszám és a környezet is családias. A diákok az elsô osztálytól tanulják az angol nyelvet, amelynek óraszáma évrôl évre nô, így a felsô tagozaton már heti öt órában sajátítják el. Az elmúlt évek kompetenciaméréseinek eredményei azt igazolják, hogy a tanulók jól felkészültek a gimnáziumi továbblépésre. A diákok fakultatív módon 1990-tôl tanulhatnak japánul is, amelynek elsajátításában nagy segítségükre van a közös udvarban mûködô Japán Alapítványi Iskola. Délutánonként sokféle sporttevékenységre van lehetôsége a gyerekeknek (kosár, tenisz, labdarúgás, karate, kung-fu, floorball, modern táncok), hétvégeken pedig túráznak: barlangban, hegyen, vízen, havon, gyalog, kerékpáron, hajón. Az iskolában mûködik a kerületi zeneiskola kihelyezett tagozata, a diákok így helyben tanulhatnak furulyázni, fuvolázni, zongorázni, hegedülni, csellózni, gitározni. Mûvész tanár vezetésével kerámiaszakkör is mûködik. 1125 Budapest, Virányos út 48. • Telefon: 06 1 392 7978, 06 1 394 5015 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.viranyosiskola.extra.hu Igazgató: Szerdahelyiné Jászberényi Ágnes
69 •
ZUGLIGETI ÁLTALÁNOS ISKOLA
A nyolc évfolyamos, családias légkörû iskola Zugliget szép környezetében található. Jelenleg kilenc tanteremmel, nyelvi és számítástechnika-teremmel, korszerû tornateremmel, technikamûhellyel, tankonyhával, varrószobával, kézmûves eszközökkel rendelkezik. Sokféle sportolási-mozgási lehetôségük van a gyerekeknek (dzsúdó, foci, labdajátékok, asztalitenisz, néptánc). A szünetekben, a napközis szabad idôben mászókákkal felszerelt játszóteret, homokos röplabdapályát, két kiskertet használhatnak. Az iskola tanulói létszáma közel 200 fô. A gyerekek hagyományos szótagoló-elemzô-összetevô módszerrel tanulnak meg írni, olvasni. Angol nyelvet a 3. osztálytól emelt szinten tanulnak. Csoportbontásban folyik az angol, a számítástechnika, a technika-háztartásismeretek tanítása. Kiemelten foglalkoznak környezeti neveléssel. Matematika-, rajz-, kreatív, fotószakkör, valamint kerámia-, néptánc-, go-, sakktanfolyam mûködik. A sakk igen népszerû a gyerekek, szülôk körében, a különbözô versenyeken szép eredményeket érnek el a fiatalok. Az oktatás mellett nagy gondot fordítanak a nevelésre, a családokkal együtt sokféle programot szerveznek (családi sportnapok, hétvégi túrák, színház). A továbbtanuló gyerekek rangos középiskolákba nyernek felvételt, s ott megállják helyüket. A napközis foglalkozások kedveltek, a felsô tagozatosok számára tanulószoba mûködik. A Solti György Zeneiskola kihelyezett tagozatai: zongora, hegedû, szolfézs. Furulyatanulásra is lehetôség van. Hagyományok: Zugligeti Est, Élet-Cél-Indító pályázat, Ágota-díj, családi sportnapok, Zugliget póló. Több évtizede hétvégéken, iskolai szünetekben rendszeresen szerveznek diákjaiknak, szüleiknek, volt tanítványaiknak gyalogos, kerékpáros, sí- és barlangtúrákat, evezôs, kerékpáros vándortáborokat. 1121 Budapest, Zugligeti út 113. • Telefon: 06 1 200 8721. • Telefon/fax: 06 1 274 4313 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.zugligeti-bp12.sulinet.hu Igazgató: Hidegkúthy Antónia
• 70
71 •
KUDÁSZ GÁBOR ARION – FOTÓMÛVÉSZ
“Budapesten akkoriban nem volt a Kisképzôn (Képzô- és Iparmûvészeti Szakközépiskolán) kívül olyan középiskola, ahol rajztagozat mûködött, engem viszont ez érdekelt. A Városmajori Gimnáziumról az a hír járta, hogy elitgimnázium, az iskola közel is volt, oda jelentkeztem, és nagyon örültem, hogy felvettek. A ma már híres Angelica Leánykórus tagjait az iskola diákjaiból válogatták össze, úgy, hogy az osztályok egyik fele ének-zene tagozatos legyen. Szeptemberben aztán a rajztagozat úgy nézett ki, hogy harmincnégy lány és két fiú járt oda! Mi ketten voltunk az osztályban a védett hímek, a tanáraink és talán a lányok is kiemelten kezeltek minket. Akár egy nyilvánvaló puskázást is megúszhattunk emiatt. Korábban a németvölgyi «Mackós» iskolába járva még nem gondoltam volna, hogy valaha ennyire a figyelem középpontjába kerülök. Alig emlékszem valamire abból a nyolc évbôl – Sereg Adrienne osztályfônököm sugárzó szeretetén kívül. Talán az utolsó évbôl még arra, hogy páran suli után mennyit lógattuk a lábunkat az alagút tetejérôl. Gergô osztálytársammal elkezdtünk Ligeti Edina fotószakkörébe járni. Még sokáig megmarad, hogy rajztanárunk, Muth Ágnes elkért minket német- vagy történelemdolgozatról, mert «sürgôs» fotózni való akadt az évkönyv számára. Emlékszem, ahogy ültünk a laborban, gurítgattuk a hívótankokat, és pontoztuk a lányokat. Néha fotózás ürügyén csábítottam ôket, hogy sétáljunk együtt a városmajori parkban, miközben készítek pár képet. A szakkör és a rajzolás megtette hatását: az OKTV-n helyezést értem el, és a díj mellett mentesültem a (szintén kerületi) Iparmûvészeti Fôiskolán a felvételi elsô fordulója alól, ahol a társaság nagy része általában elvérzik. Ez nagy dolog volt; Ligeti Edina sokat segített, hogy jól szerepeljek a versenyen. Mind a mai napig szeretettel gondolok rá, aki végül a diplomamunkámat is opponálta. Az Iparon megtaláltam a helyem, öt évig jártam oda, aztán valahogy máig ott ragadtam, tanársegédként dolgozom a (ma már Moholy-Nagy László nevét viselô) egyetem fotó szakán. • 72
Szívesen emlékszem a Majorból az olaszórákra; a tanárnô elvitt minket egy kéthetes osztálykirándulásra Milánóba (a testvériskola diákjainál szálltunk meg), ez is egy életre szóló élmény. Nyelveket is magas óraszámban tanultunk. Az olasz mellett németet – utóbbiból folyton bukásra álltam, fekete napok voltak az órarendemben. Amúgy igazi teher nem volt rajtunk, vagy én nem éreztem a súlyát. Szabadnak éreztük magunkat. Tanáraink között akadtak fura figurák. Egyik biológiatanárunk, egy eltévedt költô az órákon József Attilát szavalt, vagy a töritanárunk, aki rendszeresen félregombolt ingben jelent meg, és igen szokatlan megközelítésben tálalta a történelmet. Érdekes volt még a másik biológiatanárunk kezdeményezése: ô terráriumokat állított a biológiaterem elé, amelyekben mindenféle kisállat lakott. Ezekbôl haza lehetett vinni a nyári szünetre, aztán ôsszel újra az iskola vette gondozásba. Az ugróegerek például úgy kerültek az iskolába, hogy otthon volt nekem kettô, aztán úgy elszaporodtak, hogy lett belôlük huszonkettô! Végül úgy döntöttem, beviszem ôket a suliba, épp volt egy üres terrárium. Sok állat így költözött be az iskolába, egyebek közt tengerimalacok, botsáskák. Emlékezetesek voltak a karácsonyi koncertek. A sötét aula elsô és második emeleti karzatán körben álló angelicások mennyei hangja töltötte be az épületet. Vibráló arcaikkal, gyertyával a kezükben valóban egy mennyei kórust idéztek. Idônként ma is találkozom diáktársaim nevével, akik az énekesi vagy mûvészpályát választották. Nemrég, amikor arra jártam, zárt kapukat láttam, beléptetô rendszer mûködik. A mi idônkben még nem volt kérdés, hogy a szünetben ki lehet-e menni az épületbôl. Nem szívesen járok vissza a volt iskoláimba, akár jó, akár rossz változások történtek. Azt gondolom, úgy volt jó, ahogy volt.”
73 •
NEM ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ ISKOLÁK
AMERIKAI NEMZETKÖZI ISKOLA 1121 Budapest, Kakukk út 1–3. • Telefon: 06 26 556 000 • Fax: 06 26 556 003 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.aisb.hu Igazgató: Raymond Holliday-Bersegeay • Intézmény fenntartója: Amerikai Nemzetközi Iskola Budapest Alapítvány
ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKOTTHON 1121 Budapest, Hegyhát út 19. • Telefon/fax: 06 1 225 7510 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.hegyhatiskola.hu Igazgató: Haigl Béla • Intézmény fenntartója: Budapest Fôváros Önkormányzata
BUDAI KÖZÉPISKOLA 1126 Budapest, Márvány utca 32. • Telefon/fax: 06 1 225 7510 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.budaikozepiskola.hu Igazgató: dr. Ács Katalin • Intézmény fenntartója: Budapest Fôváros Önkormányzata
BUDAI RAJZISKOLA – ALAPFOKÚ MÛVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA
BUDAPEST FÔVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ESZE TAMÁS GYERMEKOTTHONA 1. számú: 1125 Budapest, Diós árok 40. • 2. számú: 1125 Budapest, Rôzse út 22. • Telefon/fax: 06 1 213 8593 E-mail: igazgató@eszetomi.axelero.net Igazgató: Pirchala Imre • Intézmény fenntartója: Budapest Fôváros Önkormányzata
BUDAPEST FÔVÁROS ÖNKORMÁNYZATA NYITOTT VILÁG FEJLESZTÔ ISKOLÁJA 1125 Budapest, Diós árok 40/d • Telefon: 06 1 214 1000 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.nyitottvilag.lapunk.hu Igazgató: Marcsekné Lukács Valéria • Intézmény fenntartója: Budapest Fôváros Önkormányzata
BUDAPESTI JAPÁN ISKOLA
1125 Budapest, Virányos út 48. • Telefon: 06 1 392 0360 • Fax: 06 1 392 0361 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.bpjpschool.hu Igazgató: Ajima Nomoru • Intézmény fenntartója: Alapítvány a Japán Nyelvû Oktatásért
1123 Budapest, Alkotás utca 45. • Telefon: 06 1 355 0341 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.budairajziskola.hu Igazgató: Lázár Zsuzsa • Intézmény fenntartója: Vizuális Kultúráért Alapítvány
• 74
BUDAPESTI OSZTRÁK ISKOLA 1126 Budapest, Orbánhegyi út 39–45. • Telefon: 06 1 224 7560 • Telefon/fax: 06 1 451 0186 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.osztrak.sulinet.hu Igazgató: Alexander Kulman • Intézmény fenntartója: Budapesti Osztrák Iskola Alapítvány
ELTE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 42–44. • Telefon: 06 1 225 0670 • Fax: 06 1 225 7424 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.elte-gyakisk.sulinet.hu Mb. igazgató: Kálmánné dr. Bors Irén • Intézmény fenntartója: Eötvös Loránd Tudományegyetem
GREATER GRACE CHRISTIAN ACADEMY – NEMZETKÖZI ISKOLA 1125 Budapest, Mátyás király út 53/b • Telefon: 06 1 274 4053, 06 1 275 4795 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.ggca.org Igazgató: Marcia Herriman • Intézmény fenntartója: Educom Kft.
75 •
LIA (ALAPÍTVÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA)
1121 Budapest, Rácz Aladár út 81. • Telefon: 06 1 275 4946 Honlap: www.liaiskola.hu Igazgató: Koncz Kornélia • Intézmény fenntartója: Egészségfejleszési-Oktatási Alapítvány
INTERNATIONAL SCHOOL OF BUDAPEST – KÉT TANÍTÁSI NYELVÛ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 21. • Telefon: 06 1 395 6534, 06 1 395 6528, 06 1 395 6543 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.isb.hu Igazgató: Susan Ballantyne • Intézmény fenntartója: Számalk Zrt. ISB KÉT TANÍTÁSI NYELVÛ ISKOLA 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 21. • Telefon: 06 1 395 6534 • Fax: 06 1 395 5376 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.isb.hu Igazgató: Susan Ballantyne • Intézmény fenntartója: Számalk Zrt.
OSZTRÁK–MAGYAR EURÓPAISKOLA 1126 Budapest, Istenhegyi út 32. • Telefon: 06 1 356 4657 • Fax: 06 1 356 4683 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.europaschule.hu Igazgató: Alfred Brychta • Intézmény fenntartója: Keresztény Iskolatestvérek
PANNONIA SACRA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 1122 Budapest, Csaba utca 16. • Telefon: 06 1 225 0506 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.pannoniasacra.hu Igazgató: Gere György • Intézmény fenntartója: Budapest-Esztergom Római Katolikus Fôegyházmegye
KAFFKA MARGIT IFJÚSÁGI GYERMEKOTTHON 1122 Budapest, Acsádi Ignác utca 3. • Telefon: 06 1 355 8328 E-mail:
[email protected] Mb. igazgató: Csenriné Kenyeressy Róza • Intézmény fenntartója: Budapest Fôváros Önkormányzata
PETÔ INTÉZET (MOZGÁSSÉRÜLTEK PETÔ ANDRÁS NEVELÔKÉPZÔ ÉS NEVELÔINTÉZETE, GYAKORLÓ ÓVODÁJA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM) 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. • Telefon: 06 1 224 1500 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.peto.hu Igazgató: Dr. Franz Schaffhauser • Intézmény fenntartója: Mozgássérültek Petô András Intézete
LAUDER JAVNE ZSIDÓ KÖZÖSSÉGI ÁLTALÁNOS, KÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA 1121 Budapest, Budakeszi út 48. • Telefon: 06 1 275 2240, 061 275 2241, 061 275 2242 • Fax: 06 1 275 2610 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.lauder.hu Igazgató: dr. Szeszler Anna • Intézmény fenntartója: Világi Zsidó Iskola Alapítvány
ROGERS SZEMÉLYKÖZPONTÚ KÖZÉPISKOLA Csillebérci Szabadidôközpont III. Pavilon, 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 21. • Telefon: 06 1 274 5758 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.rogers-kozepiskola.hu Telephely vezetô: Csizmazia Katalin • Intézmény fenntartója: Carl Rogers Személyközpontú Iskola Alapítvány
• 76
77 •
SCHOLA EURÓPA AKADÉMIA KHT. 1126 Budapest, Beethoven utca 7–9. • Telefon: 06 1 489 0080 • Fax: 06 1 489 0081 E-mail:
[email protected] • Honlap: schola.hanoi.hu Igazgató: Kazarján Erzsébet • Intézmény fenntartója: Schola Európa Oktató Közhasznú Társaság
SEMMELWEIS EGYETEM GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 1125 Budapest, Diana utca 35–37. • Telefon: 06 1 275 5780, 06 1 395 2108 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.sotegyak.com Igazgató: Szabó Zsuzsa • Intézmény fenntartója: Semmelweis Egyetem
SZAKKAY JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA Székhely: 1124 Budapest, Mártonhegyi út 34. • Telephely: 2000 Szentendre, Áprily tér 5. Telefon/fax: 06 1 225 7510 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.szaky.inf.hu Igazgató: Kôvári Tiborné • Intézmény fenntartója: Szakképzett Ifjúságért Alapítvány
THOMAS MANN GYMNASIUM – DEUTSCHE SCHULE BUDAPEST (BUDAPESTI NÉMET ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM) 1121 Budapest, Cinege út 8/c • Telefon: 061 1 391 9100. Fax: 06 1 391 9110 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.deutscheschule.hu Igazgató: Klaus Eberl • A magyar nyelvû oktatás vezetôje: Mendly Lajos Intézmény fenntartója: Budapesti Német Iskola Alapítvány
TÜSKEVÁR ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 21. • Telefon: 06 1 274 4097 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.tuskevar.sulinet.hu Igazgató: Kovács Péter • Intézmény fenntartója: Hiperaktív Alapítvány
VAKOK BATTHYÁNY LÁSZLÓ GYERMEKOTTHON RÓMAI KATOLIKUS ÓVODÁJA, ISKOLÁJA 1125 Budapest, Mátyás király út 29. • Telefon: 06 1 395 8323, 06 1 274 4755 • Fax: 06 1 395 1002 Igazgató: Fehér Anna • Intézmény fenntartója: Páli Szent Vincérôl Nevezett Szatmári Irgalmas Nôvérek Társulata
ZUGLIGETI KÖZÉPISKOLAI LEÁNYKOLLÉGIUM 1121 Budapest, Zugligeti út 73. • Telefon: 06 1 200 5338, 06 1 394 3777 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.zugligetikollegium.lapunk.hu Igazgató: Tóth Krisztina • Intézmény fenntartója: Budapest Fôváros Önkormányzata
• 78
BÁSTI JULI – KOSSUTH-DÍJAS SZÍNMÛVÉSZ
Fotó: Körmendi Imre
“A Bürök utca felsô végén laktunk, ahol a kis, háromszögletû játszótér és a fölötte elterülô mezô vagy rét akkor még a miénk volt, gyermekeké. Nyáron ott játszottunk, télen ott szánkóztunk. Ma ez a Mol lakótelepe. Már kisiskolás koromban megszerettem a hosszú hegyi sétákat. A Mártonhegyi úti Tamási Áron Általános Iskolába jártam, majd harmadiktól a sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnáziumba. A hosszú sétákon kívül nem sok jó emlékem kötôdik ezekhez az évekhez. Azért kettôre most is nosztalgiával gondolok vissza. Volt egy gyermekkori nagy Ô az életemben. Évekig halálosan, titokban, rajongásig… Mindent tudtam róla. Hogy hívták? Sokáig fogalmam sem volt. De ez nem lényeges! Késôbb kiderült. Akkoriban percre pontosan beosztottam az idômet, tudtam, mikor érkezik meg a Lékai János (ma Apor Vilmos) térre a Deres útról. Valahogy pont akkor szálltam le én is az 59-es villamosról. És akkor láthattam. Hogy ô is engem? Reménykedtem. Olyan volt, mintha egy Maupassant-regénybôl lépett volna ki. Már a Szilágyi Erzsébetbe Gimnáziumba jártam, de még tartott az «ügyem», bizonyos idôben leszálltam a villamosról, bizonyos idôben megérkezett. Ment tovább, már azt is tudtam, hová, a Képzô- és Iparmûvészeti Gimnáziumba, át Pestre. Aztán teltek az évek, jóformán elfeledkeztem az egészrôl. Egyszer felmentem egy nem túl közeli barátnômhöz, csak úgy. Ô nyitott ajtót. Földbe gyökerezett a lábam. Egyszer-kétszer találkoztunk is, elmentünk Zsámbékra. Volt egy leckeíró villanyoszlopunk, még amikor az Arany János iskolába jártam. Útba esett, inkább jövet, mint menet. Ott futottunk össze reggelente. Lemásoltuk a hiányzó leckéket, házi feladatokat, hárman, barátnôk és társak jóban-rosszban. Szerettem azt a kis templomot a Jagelló úti kanyarban, a Felsô-Krisztinavárosit. Be-beültem a padok egyikébe, misén kívül. A csendben ima helyett a saját szavaimmal, gondolataimmal kerestem fogódzkodót, írt a bajaimra, bántalmaimra, a lelki békém visszanyerésére. Tilalmas dolgok közé tartozott még a templomba járás, már csak azért is ott…” 79 •
HORGAS ESZTER – FUVOLAMÛVÉSZ
“Ha mostanában eszembe jutnak hegyvidéki iskolás éveim, többnyire a Városmajor nagylombú fáira, a köztük kanyargó ösvényekre gondolok. Ott tartottuk a tornaórákat, ott fociztam a fiúkkal... De ismertem az oldalban kanyargó utcák szövevényét is. A Martinovics-hegyen indiántábor volt, március 15-én és augusztus 20-án oda jártunk fel két fiútestvéremmel és a környék gyerekcsapatával. Harmath István volt a közösség vezetôje és szervezôje. Indián neveket kaptunk, egy fiatal fiú Winnetou szerepében a törzsfônök volt, bátyám Gyors Gepárd, öcsém Fürge Nyíl, engem Szép Virágnak hívtak… Életem elsô 28 évét töltöttem a Hegyvidéken, s lényegében e szûk három évtized tett azzá, ami ma vagyok. A Városmajor utcában születtem, apám Horgas Béla költô és festô, anyám Levendel Júlia író, ôk napjainkban a Liget folyóirat társfôszerkesztôi. Világrajövetelem idején nem vetette fel ôket a pénz, egy 52 négyzetméteres mosókonyhát alakítottak át lakássá. Harmadik testvérem születése után költözhettünk nagyobb lakásba, nagyszülôi segédlettel. Orvosprofesszor nagyapám, Levendel László a Kútvölgyi kórház egyik alapítójaként elintézte, hogy az intézet óvodájába járhassunk. Amikor eljött az ideje, a városmajori zeneiskolába írattak, ahol hamarosan kiderült, van hajlamom a zenéhez, s abszolút hallással rendelkezem. Érdekes módon, hiába voltunk «mûvészcsalád», a hegedûvel jól bánó dédnagyapámon kívül korábban senki sem zenélt köztünk. Elsôben és másodikban furulyán játszottam, nyolcéves koromban egy idôben kezdtem zongorázni és fuvolázni. Az utóbbi «kiütéssel» gyôzött, úgy éreztem (s mások véleménye is ez volt), hogy a fuvola és én egymásnak lettünk teremtve. E hangszert belülrôl kell érezni és játszani, mivel a zenész nem látja a billentyûket. Elsôs tanítóm, Enikô néni csodálatos asszony volt. Imádtam, úgy jártam a nyomában, mint egy kis macska. Amikor másodikos lettem, s az évnyitón megtudtam, nem tanít tovább engem, irgalmatlan cirkuszt vágtam ki. Anyukám irult-pirult zavarában. Kedvenc tanítóm hiánya rányomta bélyegét további kisiskolás «pályafutásomra», mivel másodiktól kezdve állandó konfliktusba kerültem némelyik tanárommal. Nehezen kezelhetô, öntörvényû gyerekké váltam, kemény dolguk volt velem, hiszen mindig az árral szemben úsztam. A szüleim • 80
is sokat szenvedtek emiatt, pedig ôk pusztán segíteni kívántak nekem. Mivel Enikô néni végzettsége szerint gyógypedagógus volt, a családban azzal ugrattak, lám, az iskola tisztában volt azzal, milyen módszerekre van szükségem… Felsôs koromból szívesen emlékezem Sinkó István rajztanárra és Tusi nénire, az énektanárra. Az osztályfônöknôm ötödiktôl egy munkásôr volt, aki kedvenc óriásteknôsével élt, mozgalmi stílusban vezette az osztályt, s ha «kirándulni» mentünk, az aszfalton gyalogoltunk és úttörôdalokat énekeltünk. Nem tartozott a legkedvesebb tanáraim közé. Már konzervatóriumba jártam, amikor még rémálmaim voltak, hogy hozzá kell mennem órára. Általános iskolás éveimben a zene volt a meghatározó élményem, a pályára találás folyamata. A MOM kultúrházban léptem életemben elôször közönség elé, az éves koncertek egyikén. Egy reneszánsz darabot adtam elô furulyán, a néptánccsoporttal üveges táncot lejtettünk. A következô évben már Gluck Melódiáját játszottam, amely az egyik kedvencem lett, hiszen azzal nyertem felvételt a konzervatóriumba. A Városmajorban kosárlabdáztam, mûvészi tornában korosztályos válogatott voltam. Kiváltképpen az atlétikát szerettem. Száztíz centimétert ugrottam magasba, távolugrásban és rövidtávfutásban verhetetlen voltam az iskolai korcsoportomban. Némi nosztalgiával idézem fel a Hegyvidéken eltöltött éveimet. Otthon, Levendel nagypapa jóvoltából, fantasztikus emberekkel voltunk körülvéve. Mészöly Miklós, Nemes-Nagy Ágnes, Csoóri Sándor, Palasovszky Ödön, Eörsi István, Nyers Rezsô és sokan mások voltak nagyapám és szüleim vendégei, de köztünk élt olyan látogatók szellemi öröksége is, akikkel én már nem találkozhattam: Kassák Lajosé, Dési Huber Istváné és Derkovits Gyula özvegyéé. Az esti, asztal körüli beszélgetések ellesett mondatai tették kerekké mindazt, amit napközben a városmajori iskolában tanultunk.”
81 •
TABUK NÉLKÜL…
…vagyis ôszintén, nyíltan is beszélgethetnénk gyermekeinkkel az élet néhány kényes kérdésérôl, mint például a család anyagi helyzetérôl, a nemiségrôl, a szexualitásról, a szerfogyasztásról, a szenvedélybetegségekrôl. A polinéz tonga nyelvbôl az angol közvetítésével a mi kifejezéskultúránknak is részévé vált tabu szó olyan vallásos témákhoz, intim szokásokhoz vagy szégyellni való tevékenységekhez kapcsolódik, amelyeket a társadalom írott vagy íratlan szabályai tiltanak, illetve a törvény büntetni rendeli. Épp ezért a tabu áthágása gyakran súlyos lélektani tehernek is számít. Ez teszi a tabut tabuformáló tényezôvé. (Szégyenkezünk, hogy alkoholista van a családban, ezért agyonhallgatjuk a témát. Megbetegedtünk – nem tartozik másra, kényelmetlen beszélni róla.) Szerfogyasztó világunkban többségünk mindennapi életviteléhez hozzátartozik a stimuláns hatású reggeli kávé, az élénkítô cigaretta, a feszültségoldó alkohol, a hatásosként reklámozott tabletták hosszú sora, legyen az a nátha, az elhízás, a lehangoltság, gyermekvállalási kedvünk vagy emésztésünk szabályozásának gyógyszere. Akarva-akaratlanul egyéni, családi és közösségi szinten is példát mutatunk gyermekeinknek problémakezelésbôl, életvitelbôl, az élvezeti szerek fogyasztási szokásaiból. S a tapasztalat szerint keveset beszélgetünk a szokások természetérôl. Arról, hogy az alkalmazkodás, szabálykövetés révén kialakult jó szokásaink mit és mennyire könnyítenek életünkön, s arról, hogy az esetlegesen rosszul megtanult, gyakorolt viselkedési módból, vagy az ismétlôdô helytelen magatartásból hogyan keletkezik a rossz szokás. Pedig “a szokás hatalma”, ahogyan a szemléletes kifejezés állítja, egyre mélyebben ivódik belénk. Errôl szól egy angol biológus morfogenetikus mezôelmélete. Köznapiasan szólva: minél többet gyakorlunk egy helytelen viselkedésformát, annál nehezebben tudunk leszokni róla. S így van ez a tudatmódosító szerek (drogok) döntô többségének használatával is, hiszen rövidebb-hosszabb idô alatt a fogyasztó szervezete fizikailag és lelkileg egyaránt függôvé válik az anyagtól, rendszeres fogyasztását igényli. A szerek hatása általában három tényezôtôl függ: az anyag természetétôl, a használat módjától és a befogadó szervezet idegrendszeri érzékenységétôl. A szerek hatásmechanizmusa jól feltárt terület, hozzáférhetô irodalma van az érdeklôdôk számára. A kérdés csak az, hajlandók vagyunk-e errôl tanulni, nyitottak, befogadók vagyunk-e a fiatalabb generációk divatjáról, zenéjérôl, nyelvi kifejezéskincsérôl, szórakozási szokásairól tájékozódni, megismerni a drogos szubkultúra kialakulásához vezetô tényezôket. A szerhasználat módjai is közismertek: napi tapasztalatból tudjuk, hogy a lázcsillapító tablettánál gyorsabban hat a kúp, de a leghatékonyabb segítséget injekció formájában kapja a beteg az orvostól. Egyéni idegrendszeri sajátosságaink meg• 82
ismerése azonban csak tapasztalati úton lehetséges. A drogokkal kísérletezô fiatalok rendszeres fogyasztóvá válásuk kezdetén, a kísérletezési fázisban általában többféle szert is fogyasztanak, míg ráéreznek, melyik “jön be” nekik. S ami bejön, az jelenti számukra a tényleges veszélyt, azt igényli majd a szervezetük egyre gyakrabban, egyre nagyobb adagokban. De a kísérletezés elején ennek a veszélynek a tudatát – bizonyára már hallottak róla valamilyen ismeretterjesztô forrásból – felülírja a fogyasztói kortárscsoport hangulatának és a kellemes, felszabadító, eufórikus élményeknek a hatása. Ezért nincs megállás. De térjünk vissza az egyéni, családi, közösségi hatásokhoz. Nemcsak a tabutémák, a szemérmességünk az akadályai a generációk közötti kommunikációnak, hanem az élménytelen életvitel és a kudarcokkal teli, befogadást nem nyújtó közösségi lét is. Ez vonatkozik a gyerekek sok-sok tévé elôtt töltött otthoni órájára, amikor csak kvázi élményekben részesülnek, s azokat sem tudják megosztani senkivel. Érvényes arra a töménytelen iskolai kudarc- és unalommennyiségre is, amelyet az elsô kortárskörnyezetben él át a fiatal. Kortársakkal, akikben majd megértô társra, barátra, vagy éppen haverra, cinkosra talál. (A statisztikák arról szólnak, hogy a magyar nyolcadikosok átlagban napi három óránál többet tévéznek, és az iskolás nemzedék 17%-a kudarcos tanulói pályafutással rendelkezik.) Mi a gond a tévézéssel? Nemcsak a több érzékszervvel szerzett, vagyis hatékonyan rögzülô, gyakran erôszakot bemutató tapasztalatok minôségével van a baj, hanem leginkább a társtalan, passzív idôtöltéssel. Amikor például sportközvetítéseket nézünk, nem termelôdnek a szervezetünkben azok az anyagok, amelyek az aktív testgyakorlás során igen, s amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges fizikai-lelki mûködéshez. Vagyis a sok tévé elôtt töltött, magányos óra eredménye, hogy ritkán jutunk áramlatélményhez (flow), igazi örömhöz. A családoknak a hasznos idôtöltésre, aktív életmódra is meg kellene tanítani gyermekeiket. Az áramlatélmény lényege, hogy tudatosan, aktív tevékenységbe feledkezve irányítjuk pszichés energiáinkat: céljainkat, szándékainkat, érzelmeinket, gondolatainkat. Ráadásul azonnali visszajelzésben is részesülünk, például a labdajátékok során sikerül pontot, gólt szereznünk. A hobbik, a sportolás, a munkavégzés, a játékok bármelyik formája szabálykövetésre nevel, felruház a kontrollálás képességével, gyakoroltatja velünk az önkontroll készségét. Ez utóbbi pedig elsôdleges szereppel bír a szenvedélybetegségek megelôzésében is. A tanulási sikertelenségek pedig rombolják önbecsülésünket, társasági érvényesülésünket, gyakran meghatározzák késôbbi bizonytalan és örömtelen viszonyunkat a munkához.
83 •
Tudjuk, hogy a gyerekek azért kísérleteznek a szerekkel, mert • kíváncsiak az egyes anyagok hatására, illetve arra, ôk hogyan bírják a fogyasztást; • szeretnének nagyobbnak, felnôttnek látszani; • dacolni akarnak a törvénnyel, a tekintéllyel, megbotránkoztatni akarnak; • fel akarják hívni magukra (problémáikra, rossz közérzetükre) a figyelmet, lázadnak; • barátaikat követik (tükrözô magatartás), velük érzik jól magukat (alkalmazkodás); • fokozni szeretnék önbizalmukat, meg akarják mutatni bátorságukat (kortársaik elismerésére vágynak); • próbára akarják tenni a józan észt, keresik a kockázatot; • enyhíteni akarják magányukat, el akarják ûzni az unalmat; • divatot (életformát) követnek; • az elsô használat élményeit (legyenek azok jók, vagy kellemetlenek), illetve a kipróbálást kísérô lelki terhet (“mit szólnának a haverok, ha többé nem csinálnám?”, “mi lenne, ha megtudnák otthon vagy az iskolában?” “le is bukhattunk volna!”, “tudom, hogy törvénytelen dolgot mûveltem”) nem tudják másként feldolgozni, mint ismételt fogyasztással. A bizalommal teli otthoni légkör, ahol nincsenek tabuk, ahol köztudott, hogy tévedni is szabad, mert az is tanulási alkalom, ahol elfogadnak hibákkal, tévedésekkel együtt, ahol szeretettel ösztönöznek a jóra, segítheti a fiatalt a szermentes életvitelben. Szülônek lenni mérhetetlen felelôsség, kötelezettség az alábbiak megteremtése miatt: • a minôségi családi együttlétek: az együtt eltöltött idô mennyisége és a közös aktív tevékenységek kialakítása; • a szabályok betartásának, a mértékletességnek, a tudatos életvitelnek szülôi példája; • gyermekeink felvértezése önfegyelemmel, önkontrollal (hogyan tûzzön maga elé önfejlesztô célokat, hogyan tartsa magát elveihez, hogyan uralkodjon vágyai mihamarabbi kielégítése fölött, hogyan jutalmazza önmagát); • a jó szokások kialakítása, betartatása (jó szóval, türelemmel, következetességgel); • a szabadidô értelmes eltöltésére nevelés. Az idôre, térre, tevékenységekre, a gyerek hangulatára, jóllétére, baráti társaságára, tanulmányi sikerességére kiterjedô komoly figyelem, ellenôrzés alapvetô szülôi kötelesség. Mindig tudnunk kell, hol van gyermekünk, kikkel és mivel tölti az idejét. Programalternatívát kínálni is szülôi feladat – nem fogadhatjuk el, hogy hetedikes, nyolcadikos kislányok szórakozása a késô éjszaka kezdôdô diszkó – a drogterjesztés legvalószínûbb színtere – legyen. Nem kérdôjelezhetô meg a szülô felelôssége az otthonról kimaradozó, vagy a késô éjjel magányosan hazatérô gyerekek biztonságára vonatkozóan sem. A már felnôtt korú ifjút is érdemes ébren várni, puszival üdvözölni – tehát kedvérôl, fizikai állapotáról információt szerezni –, bármilyen késôi órában történjék is ez meg. A jó szülô is élethosszig tanul, körültekintôen érdeklôdik, informálódik. Kíváncsian, ôszintén kérdez, mert tudja, hogy ez a problémák megelôzésének és megoldásának is az egyik leghatásosabb módja. A tévhitekrôl indirekt nevelési szituációkban felvilágosítja gyermekét, mert tisztában van azzal, hogy milyen magatartásváltozásra, intô jelekre, pszichés tünetekre, tárgyakra kell idôben felfigyelnie. Tudja, hogy nem csak az ártalmas, ami illegális. A jó szülô gyermekének lelki társa, aki tudja, hogy nem lehet nem kommunikálni: azaz minden tettünkkel, tekintetünkkel, mosolyunkkal, mozdulatunkkal, érintésünkkel, szavunkkal, tiszta életvitelünkkel hatunk gyermekeinkre. Csendes Éva tanár • 84
SZENVEDÉLYBETEGEKET SEGÍTÔ SZOLGÁLTATÁSOK
S. O. S. EGYESÜLET A SZENVEDÉLYBETEGEKÉRT DROGAMBULANCIA 1122 Budapest, Hajnóczy József utca 11. • Levélcím: 1368 Budapest, Pf.: 203. Telefon/fax: 06 1 212 2599 • E-mail:
[email protected]
TF TÁMASZ AMBULANCIA – XII. KERÜLETI DROGAMBULANCIA 1123 Budapest, Alkotás utca 44. • Telefon: 06 1 487 9200/1141 • Fax: 06 1 365 6337 Fogadási idô: hétfô 13–17 óráig
TINÉDZSER AMBULANCIA, DROGAMBULANCIA – XII. KERÜLETI KÚTVÖLGYI KÓRHÁZ 1125 Budapest, Kútvölgyi út 4. • Telefon: 06 1 356 5736
85 •
DR. KÜRTI SÁNDOR
“Bátyám, János kiskorában nagyon beteg volt, és az orvos levegôváltozást javasolt neki: így költöztünk családommal a város közepérôl nagyapám svábhegyi telkecskéjére. János eleinte nagyon rosszul tanult, állandóan bukdácsolt, negyedikes korában azonban, amikor a «felsô Dianába» került, összeszedte magát – ötödiktôl végig jeles és kitûnô eredménnyel zárta az éveit. Négy esztendôvel a bátyám után kerültem a svábhegyi iskolába. Nekem már nagyon könnyû dolgom volt, mert ôt mindenki kiváló tanulóként ismerte, így csak rá kellett lépnem az általa kitaposott útra. Ezért is hívott mindenki Kiskürtinek – egy idô után sokan hitték azt, hogy ez az igazi nevem. Az alsó tagozaton a mélyen vallásos Olasz Éva néni tanított. Otthon nem kaptam vallásos nevelést, de Éva nénitôl megtanultam, nekem úgy kell «imádkozni», hogy mindennap elgondolkodom azon, mi jót tettem aznap, illetve mi rosszat, amit meg kellene bánnom. Így aztán minden este beültem a fürdôszobába a szárnyasoltár-szerû tükrös szekrényünk elé, és elmondtam magamnak azokat a dolgokat, amiket Éva néni megkívánt. Ezt a fajta autogén tréninget lényegében azóta is gyakorlom. Olasz Éva néni után egy gyönyörû teremtés, Ica néni tanított, akibe szerelmes volt az egész iskola. A felsô • 86
tagozaton Bendzsák Zoltánné, Aranka nénit, a világ legjobban mesélô történelemtanárát kaptuk meg osztályfônöknek. Aranka néni lenyûgözött bennünket a történeteivel – bármilyen oroszlánok is voltunk mi, gyerekek, ô pillanatok alatt nyuszivá tudott minket változtatni. Jól emlékszem matematikatanáraimra is, «Gulyás pajtásra» és Milasin Bélánéra, akik megszerettették velem a számtant. Minthogy a szüleim elváltak, anyukám egyedül nevelt, Szabó Zoltán testnevelô tanár volt a «pótapukám». Hétvégenként mindig összegyûjtött egy fészekalja gyereket, csapatostul jártunk síedzésekre a Normafához. Mind a mai napig megmaradt vele a kapcsolatom. Jelenleg vidéken él egy falucskában, ahol cigány gyerekek mentorálását vállalta el – én anyagilag tudom támogatni e munkájában. 1954-tôl 1962-ig jártam a «felsô Dianába», külön fiúosztályba, akkoriban ugyanis még nem koedukáltan zajlott az oktatás. Élveztem az iskolai közösséget, szerettem az ôrsi foglalkozásokat is, amelyek fôként kirándulásokból, akadályversenyekbôl, játékokból, vetélkedôkbôl álltak. Ezek mellett jártunk segédkezni az idôsekhez is, egy alkalommal például a közelünkben lakó Kovács néni kerítését raktuk rendbe, amirôl még a Pajtás újság is beszámolt.” 87 •
MIT EGYEN… …A KÖZÉPISKOLÁS?
A 15–18 évesek táplálkozási szokásait vizsgáló országos reprezentatív felmérés szerint e korosztály 40%-a rendszertelenül étkezik: 18%-a nem ebédel, 25%-a nem vacsorázik. Emiatt a középiskolások 15%-a túlsúlyos vagy elhízott, s egyre korábban jelentkezhetnek náluk szív- és érrendszeri panaszok. Ötvenhét százalékuk csak alkalmanként és az iskolai tornaórákon mozog, a fiúk 30, a lányok 25%-a sportol rendszeresen. Milyen a jó étrend ennél a korosztálynál? Mindenekelôtt el kell hagyni a sok energiát (kalóriát) és kevés tápanyagot tartalmazó ételeket, a cukrot, az édességeket, a fehér kenyeret, a szörpöket stb. Megtörténhet, hogy ez az étrendi változtatás egymagában is elegendô a testsúly csökkenéséhez. Nem mindegy, hogyan fôzünk és tálalunk. A zsiradékok energiatartalma igen magas. Fôzéskor csaknem zsírmentesen, teflonedényben vagy grillsütôben készüljön az étel. Több gyümölcs és zöldség (utóbbiakat vízben pároljuk) kapjon helyet az étrendben. Ebben az életkorban a gyakran elôforduló önértékelési zavar, megfelelni vágyás és más lelki problémák miatt különbözô táplálkozási irányzatokat, divatdiétákat kezdenek követni a fiatalok. A szülôk, hozzátartozók, pedagógusok figyelme, segítsége elengedhetetlen, mivel a szélsôségek felé hajló étkezés hiánytünetek megjelenéséhez, súlyos betegségek kialakulásához vezethet. Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalos betegséggé. A bulémia mély lelki válságban elôforduló, kórosan fokozott étvágy, amely csupán táplálkozással nem csillapítható. Az ebben szenvedô gondolatai fôleg az evéssel foglalkoznak, életében ez az egyetlen megnyugtató esemény. Gyakran hányással könnyít magán; az evés és a hányás váltakozása szégyenérzettel párosul, amit megpróbál eltitkolni. A kívülálló ezt a táplálkozási zavart szinte észre • 88
sem veszi, mivel a beteg képes rengeteget enni, mégsem hízik meg. A hányások súlyosan, életveszélyesen károsíthatják a szervezetet a kiszáradás, a só- és vízháztartás felborulása, valamint a nyomelemek és a vitaminok kiürülése miatt. Az anorexia is pszichés betegség, az evészavarok egyik alapvetô típusa. Az étvágy kóros elvesztése a beteg lelki állapotából ered. A betegség azért is figyelmet érdemlô, mert kialakulása után a halálozási arány eléri a 8-9%-ot. A fiatalok körében gyakran fellépô evészavarok korunk szépségideáljaival is összefüggésben lehetnek, tipikusan a nôkre jellemzôek, a megbetegedések csupán 2-10%-a fordul elô férfiaknál. Fiatal lányoknál a 13–20 éves korosztály a legveszélyeztetettebb. Mániákusan koplalnak, étvágycsökkentôket, hashajtókat szednek, mértéktelenül sportolnak. Az anorexia és a bulémia együttes elôfordulása fiatal nôk között 1-4% körüli, s ma a bulémia számít gyakoribbnak. Egyes tünetei, a falásrohamok, koplalások a fokozott kockázatú csoportokban, így az egyetemisták között a 60 százalékot is eléri. A gyógyítás során a családterápia 18 év alatt hatékonyabb, mint az egyéni pszichoterápia. Késôbb a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia jobb hatékonysággal alkalmazható. A legfontosabb, hogy gondoskodjunk gyermekünk kellô mennyiségû folyadék- (elsôsorban víz-, ásványvíz-) fogyasztásáról. Szerepelhetnek az étrendben gyümölcs- és zöldséglevek, alkalomszerûen cukrozott üdítô, szörp is, de ne ezek alkossák a napi folyadékfelvétel alapját. Lehetôleg azonos idôben legyenek a fô étkezések. Mindegyik tartalmazzon a növényi mellett állati eredetû fehérjét is. Reggelire például a tea, margarinos kifli és paprika mellé tegyünk felvágottat, sajtot is. A meleg ebéd mindennap tartalmazzon levest is.
89 •
DIÁKHITEL
A Diákhitelt 2001-ben hívta életre a Magyar Köztársaság Kormánya. “A hallgatói hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsôoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselô képességétôl…” (Részlet a hallgatói hitelrendszerrôl és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. [IV. 12.] Korm. rendelet 1. §-ából.)
A diákok, illetve a családok többségének a továbbtanulás komoly anyagi terhet jelent. Szakértôi becslések szerint egy átlagos magyar egyetemista, illetve fôiskolás több mint 70 ezer forintot költ el havonta. Ez az összeg lényegesen nagyobb lehet, ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, illetve ha külön él családjától. A diáklét teljessége túlmutat a tanuláson és a puszta megélhetésen: a többség tartalmas életre, a személyiséget gazdagító élményekre, kulturális kalandokra is vágyik az egyetemi, fôiskolai évek alatt. A tartalmas idôtöltés feltétele ezeknek az igényeknek a kielégítése, ami szintén jelentôs költségekkel járhat. A diákok lehetséges pénzügyi forrásai között meghatározó szerepet tölt be a Diákhitel, amelyet eddig összesen több mint 250 ezren vettek igénybe. Az indulás óta sokak mindennapjait könnyítette meg ez a kedvezô hitellehetôség. Azonban akadnak szép számmal olyan fiatalok is, akik csak a Diákhitel révén tanulhatnak tovább. Ez a fajta esélyteremtés a diákhitelezési rendszer legfontosabb küldetése. Aki él ezzel az egyedülálló hitellehetôséggel, rendkívül kedvezô feltételek mellett juthat kölcsönhöz. Nincs hitelbírálat: a hitel igényléséhez nem kell jövedelem, nem kell kezes, sem egyéb fedezet. Aki igényli a Diákhitelt, és megfelel a jogosultsági feltételeknek, megkapja az általa választott hitelösszeget. Bármire elkölthetô: nem kell igazolni, hogy az igénylô mire fordítja a felvett kölcsönt, szabadon eldöntheti, hol van a legjobb helye a pénznek. Havonta vagy egy összegben? Az igénylô választhat, hogy havi rendszerességgel vagy félévente egy összegben szeretne hozzájutni kölcsönéhez. Jelenleg az államilag támogatott képzésben részt vevô hallgatók akár 200 ezer forinthoz, a költségtérítéses képzésben részt vevô hallgatók akár 250 ezer forinthoz is hozzájuthatnak egy szemeszterben. Akik a magasabb hitelösszeget igénylik, azoknak vállalniuk kell a magasabb törlesztési hányadot. • 90
Nem kell azonnal törleszteni. Csak a hallgatói jogviszony megszûnése után, legkésôbb azonban a 40. életév betöltését követôen kell elkezdeni visszafizetni a kölcsönt. A törlesztés nagysága és futamideje a hitelfelvevô jövedelmi helyzetéhez igazodik. A pályakezdés nehézségeire tekintettel további könnyítéseket vezettek be a törlesztési idôszak elsô két évére. Ennek értelmében a törlesztés megkezdésének évében és a következô esztendôben csak a minimálbér alapján kell a törlesztést megfizetni. A harmadik törlesztési évtôl kezdve a törlesztôrészlet kiszámításának alapja a két évvel korábbi jövedelem. Ha a késôbbiekben a bejelentett jövedelem nem éri el a minimálbér összegét, akkor is a minimálbér alapján kell törleszteni. A hitel futamideje alatt bármikor lehetséges az elôtörlesztés, korlátlanul és külön költségek nélkül. Az elôtörlesztés összege közvetlenül a tôketartozást csökkenti, ezáltal lerövidíthetô a Diákhitel futamideje. Szabadon alakítható futamidô: a Diákhitel visszafizetésének futamideje nincs elôre rögzítve. A futamidô attól függ, hogy a kötelezôen fizetendô törlesztôrészletekbôl és az elôtörlesztésekbôl mikorra fizethetô vissza a teljes hiteltartozás. Gyermekvállalással kapcsolatos élethelyzetekben (tgyes, gyed, gyes) az igénylô kérheti a törlesztési kötelezettség szüneteltetését és a célzott kamattámogatást, ekkor az állam fizeti meg az adott idôszakra esedékes kamatot. A törlesztés szüneteltetését kérhetik azok is, akik rokkantsági nyugdíjra, rokkantsági járadékra, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultak. A felsôoktatásban tanulók döntô többsége jogosult a Diákhitelre. A kölcsönt felveheti államilag támogatott és költségtérítéses képzésben részt vevô hallgató is, akár nappali, akár esti, akár levelezô tagozaton vagy távoktatásos formában tanul.
91 •
Diákhitel felvételére jogosult mindenki, aki: • 40. életévét még nem töltötte be • magyar állampolgár • menekültként elismert • letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik • a rendeletben meghatározott jogcímen Magyarországon szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik A hallgatói hitelt felveheti, ha: • felsôoktatási intézményben érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal rendelkezik • lakóhelyét a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette • az adott képzési idôszakra bejelentkezett • nem rendelkezik érvényes Diákhitel-szerzôdéssel
A Diákhitelt 10 tanulmányi félévre lehet felvenni, egy szemeszterben legfeljebb 5 tanulmányi hónapra. Ha az igénylô egységes osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési idô meghaladja a 10 tanulmányi félévet, akkor a jogosultsági idô megegyezik a képzési idôvel, de nem haladhatja meg a 14 tanulmányi félévet. A jogosultság ideje annyi hónappal csökken, ahány hónapra már megkapta a Diákhitelt. Szabadon választhat, hogy mekkora összeget utaljanak a bankszámlájára. A 2008–2009-es tanévben az államilag támogatott képzésben részt vevô hallgatók havi 15 ezer, 21 ezer, 25 ezer, 30 ezer, 40 ezer forintot igényelhetnek. Havi 50 ezer forintot kizárólag költségtérítéses képzésben részt vevô hallgatók kérhetnek. A magasabb hitel feltétele, hogy vállalják a magasabb törlesztési hányadot. A Diákhitelt havonta részletekben, vagy tanulmányi félévenként egy összegben lehet felvenni. Aki félévente egy összegben igényli a kölcsönt, egy összegben kapja meg a teljes szemeszterre jutó 5 havi Diákhitelt.
Nem jogosult Diákhitel felvételére, akinek korábban kötött kölcsönszerzôdése megszûnt, és tartozását nem fizette meg. Két Diákhitel-szerzôdése senkinek nem lehet, mindenki kizárólag egy kölcsönszerzôdéssel rendelkezhet. Rendeletben meghatározott jogcímek: • A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezô személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) alapján az az EGT állampolgár, aki három hónapot meghaladó idôtartamra keresôtevékenység folytatása céljából tartózkodik Magyarországon, valamint ezen személy három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult családtagja. • Keresô tevékenységet folytató magyar állampolgár családtagja, aki Magyarország területén három hónapot maghaladó tartózkodásra jogosult. • Aki az Szmtv. alapján állandó tartózkodásra jogosult. • 92
DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT.
ADATLAP-TOVÁBBÍTÁS: KERESKEDELMI ÉS HITELBANK ZRT. 1124 Budapest, Csörsz utca 43. • Telefon: 06 1 489 3070
1245 Budapest, Pf.: 1003 • Telefon: 06 40 240 024 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.diakhitel.hu
93 •
DIÁKMUNKA: SEGÍTENEK AZ ISKOLASZÖVETSÉGEK
“A diákok legszívesebben adminisztratív és irodai munkát végeznek…”
A diákokat számos ok motiválja a munkavállalásban. Sokan azért dolgoznak az iskola mellett, mert másképpen nem tudnák folytatni tanulmányaikat, mások a zsebpénzüket egészítik ki, és akadnak olyanok is, akik tapasztalatszerzésnek tekintik a diákmunkát. Egy dologban azonban mindannyian egyetértenek: biztonságosabb munkát vállalni valamelyik iskolaszövetkezet közremûködésével. Az utóbbi években folyamatosan nô a diákmunka után érdeklôdôk száma. Tavaly 240 ezer fôiskolai és egyetemi hallgatóból mintegy 70 ezren dolgoztak az iskola mellett. Természetesen a munkalehetôségek iránti érdeklôdés nem állandó egész évben: a diákok nyáron szinte megrohamozzák a munkaközvetítôket. Megcsappan az érdeklôdés decemberben és májusban, mivel ezek vizsgaidôszakok, így sok diáknak ilyenkor se kedve, se lehetôsége nincs arra, hogy tanulás mellett dolgozzék. A diákok többsége a világháló segítségével keres magának munkát, ebben van nagy hasznukra a neten jelen lévô tizenkét regisztrált iskolaszövetség. A középiskolásoknak csak kis hányada tud vállalni állandó kötelezettséggel járó munkát, ezért év közben elsôsorban a fôiskolások és az egyetemisták fordulnak az álláskeresésben segítô iskolaszövetkezetekhez. Rugalmas idôbeosztásuk megengedi, hogy hetente akár három napot is dolgozzanak. Ez egyébként elvárás is, mivel a közvetítôk csak így tudják biztosítani a velük szerzôdésben álló cégeknek a folyamatos munkaerôt. A szövetkezetek kizárólag nappali tagozatosakat közvetítenek a cégekhez. Nem vállalhatnak diákmunkát a költségtérítéses képzésben részt vevô hallgatók, az estisek és a levelezôsök sem. Sok dolgozni vágyó, nem nappalis diák igazságtalannak tartja ezt, hiszen többségük tandíjat fizet, a diákhitel pedig sok esetben nem fedezi költségeiket. Szükségük lenne alkalmi munkára, hiszen “rendes” munkahelyre nem szívesen vesznek fel olyan munkaerôt, aki havonta-hetente több napot hiányzik. A diákok legszívesebben adminisztratív és irodai munkát végeznek, igen kapósak a hostesskedéssel járó megbízások, de sokan nem vetik meg a szórólapozást, dobozolást, pakolást, vagy éppen a gyorséttermi munkát sem. Természetesen a lehetôségeket tovább növeli az idegen nyelvek ismerete, a számítógép használata pedig szinte alapkövetelmény. Az iskolaszövetkezetek közvetítô szerepe mind a munkavállaló fiatalok, mind a cégek számára elônyt jelent. A diákoknak például nem kell tartaniuk attól, hogy munkaadójuk nem megbízható, esetleg nem fizeti ki ôket, mivel csak ellenôrzött cégekkel kerülhetnek kapcsolatba. Ugyanakkor a munkaerô-közvetítés a szerzôdô cégeknek is sok fáradságot megspórol. A diákok szempontjából az iskolaszövetkezeti háttér azért is jelent elônyt, mert a legtöbb fiatal nincs tisztában a jogaival, sem azzal, hogy esetleg mi számít szabályellenesnek. • 94
A leggyakoribb vétség a feketefoglalkoztatás, emellett gyakoriak a munkavédelmi hiányosságok is. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fôfelügyelôség munkatársai ellenôrzéseik alkalmával több helyen találtak a közúton, a járdaszigetrôl lelépve, illetve láthatósági mellény nélkül röplapozókat. Sok munkaadó feledkezett meg arról, hogy biztosítsa az órákon keresztül a tûzô napon álló diákok számára a kötelezôen elôírt folyadékot vagy a pihenôhelyiséget. Korhatáros jogok: 15 év alattiak • Alkalmazásuk gyermekmunkának számít, ez Magyarországon szigorúan tilos, a legsúlyosabb jogsértések közé tartozik. 15–16 évesek • Csupán a szülô beleegyezésével vállalhatnak állást. • Egyes törvényileg meghatározott speciális eseteket – például a sport-, modell- vagy reklámszakmát kivéve – kizárólag iskolai szünetek alatt dolgozhatnak. 18 év alattiak • Nem lehet éjszakai munkára, azaz este 22 óra és reggel 6 óra közötti mûszakba beosztani ôket. • Kötelezô az elôzetes egészségügyi alkalmassági vizsgálat; nem szabad a kiskorúakat olyan munkára alkalmazni, amely fejlettségi szintjüknek nem megfelelô. • A napi munkaidô nem haladhatja meg a 8 órát, ennek megfelelôen a heti munkaórák száma a 40 órát. • Minden négy és fél órát meghaladó munkaidô esetén legalább 30 perc szünetet kell biztosítani, két munkanap között pedig legalább 12 órának kell eltelnie. • A 20 nap alapszabadságon felül évente 5 nap pótszabadság jár.
95 •
FELSÔOKTATÁS
GYERMEKOTTHONOK, NEVELÔOTTHONOK
ELTE TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZÔ FÔISKOLA 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 40. • Telefon: 06 1 487 8100 • Fax: 06 1 487 8196 Honlap: www.tofk.elte.hu Igazgató: Dr. Hortobágyi István • Intézmény fenntartója: ELTE
MOHOLY-NAGY MÛVÉSZETI EGYETEM 1121 Budapest, Zugliget út 9–25. • Telefon: 06 1 392 1180 Honlap: www.mome.hu Rektor: Kopek Gábor
RENDÔRTISZTI FÔISKOLA
FÔVÁROSI GYERMEKOTTHON
1121 Budapest, Rege út 2. • Telefon: 06 1 391 7320• E-mail:
[email protected] 1121 Budapest, Rege út 4. • Telefon: 06 1 391 9283 • E-mail:
[email protected] 1121 Budapest, Kalóz u. 6. • Telefon: 06 1 391 9282 • E-mail:
[email protected]
1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12. • Telefon: 06 1 392 3500 • Fax: 06 1 392 3501 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.rtf.hu Rektor: Prof. Dr. Sárkány István nyr. vezérôrnagy, tanszékvezetô egyetemi tanár
SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR
1123 Budapest, Alkotás utca 44. • Telefon: 06 1 487 9200 • Fax: 06 1 356 6337 Honlap: www.hupe.hu Dékán: Dr. Tihanyi József • Intézmény fenntartója: Semmelweis Egyetem • 96
ESZE TAMÁS IFJÚSÁGI OTTHON 1125 Budapest, Diós árok 40. • Telefon: 06 1 213 8593, 1125 Budapest, Rôzse út 22. • Telefon: 06 1 201 4615 Intézményvezetô e-mail címe:
[email protected] • Intézményvezetô: Pirchala Imre
ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKOTTHON 1121 Budapest, Hegyhát út 19. • Telefon: 06 1 275 4297, 06 1 395 6589 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.hegyhatiskola.hu • Intézményvezetô: Haigl Béla
KAFFKA MARGIT IFJÚSÁGI OTTHON 1122 Budapest, Acsádi Ignác utca 3. • Telefon: 06 1 201 5324 E-mail:
[email protected] • Intézményvezetô: Rozgonyi Attila
KOSSUTH LAJOS GYERMEKOTTHON 1121 Budapest, Mátyás király út 8. • Telefon: 06 1 395 7984
VAKOK BATTHYÁNY LÁSZLÓ GYERMEKOTTHONA 1125 Budapest, Mátyás király út 29. • Telefon: 06 1 395 8323 E-mail:
[email protected] • Intézményvezetô: Fehér Anna
VASVÁRI PÁL GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI OTTHON 1121 Budapest, Budakeszi út 48. • Telefon: 06 1 275 3631 E-mail:
[email protected] • Intézményvezetô: Gáspárné Puskás Krisztina
97 •
MONSPART SAROLTA – SOKSZOROS TÁJFUTÓ-VILÁGBAJNOK
NAGY TÍMEA – KÉTSZERES OLIMPIAI BAJNOK PÁRBAJTÔRVÍVÓ
“Szerettem azt a városmajori, akkor még csak általános leányiskolát, ahová jártam. Ott ültek a fiúk, csak váltott mûszakban, ugyanazon termek iskolapadjaiban, más tanári karral, ôk egy másik, egy fiúiskola diákjaiként. Hangulata volt annak, hogy amikor mi délelôtt…, akkor ôk délután…, s fordítva. 1950-tôl 1958-ig tartott ez az idôszak az életemben. Ma Kós Károly iskolának nevezik az intézményt a patinás épület megalkotója után… Nyolc évig mindig a határozott, kisugárzással rendelkezô és a zenét szinte mindenkivel megkedveltetô Sprenger Lajosné, Aranka néni tanította az éneket. Szerettük. Zenét és zenetörténetet is oktatott, iskolai énekkart vezetett, gyakran felléptünk kerületi rendezvényeken. A hangom már akkor mélyebb volt a korombeli lányokénál, stabil alt kettô. Megvolt a szilárd helyem a karénekben az iskolai, kerületi és egyéb (budapesti, megyei stb.) fellépéseken. A felejthetetlen «csúcsélmény» azonban az 1957-ben elôadott zenés János vitéz volt. Éppen a «bársonyos», mély hangom miatt kaptam meg az öreg, «trottyos» francia király szerepét... Imádtam énekelve is bolondozni! Többször, több helyszínen felléptünk, de a «nagy», az igazi elôadás a MOM kultúrházban volt, talán két alkalommal is. Frenetikus sikerre emlékszem. Egyébiránt akkoriban a MOM a mi iskolai színjátszói és karénekes fellépéseinkben vágyaink netovábbjaként szerepelt. Oda eljutni már rangnak számított, azt a kerületben és azon túl is mindenki megnézte, mi úgy éreztük, arról beszéltek, annak híre ment. Aztán sors adta véletlen, vagy nem… Bô húsz esztendôvel késôbb, a nagy betegségem (kullancscsípés okozta enkefalitisz) gyógyulási szakaszában kaptam egy gyönyörû csokor virágot barátságos jókívánsággal Rajz János színmûvész úrtól, ismeretlenül. Tudtam, hogy hosszú évekig ô volt a francia király a János vitéz színházi elôadásaiban, hiszen láttam, hallottam is. Emlékeim szerint ô adta elô ezt a szerepet a legtöbbször az összes francia királyt játszó színész közül. Mire összeszedtem magam, hogy – már legalább bot nélkül járva – megkeressem, és személyesen köszönjem meg «király kollégámnak» életem egyik legszebb és legemlékezetesebb virágcsokrát – beteg lett és meghalt. Azóta is bánt: hamarabb, akár bottal járva is meg kellett volna tennem…”
“Színhely: Városmajor, 1979. Kicsit dundi, ennek megfelelôen kissé önbizalomhiányban szenvedô, félénk kislány voltam. Éltem a Városmajor utcai suli kilencéveseinek gondtalan hétköznapjait. Aztán egy kora tavaszi napon azon kaptam magam, hogy szerelmes vagyok! Szerelmes, életemben elôször! Egy olyan fiúba, akirôl szinte semmit sem tudtam. Még a nevét sem. De annyira tetszett, hogy egyik nap suli után, ahogy a kémregényekben olvastam – feltûnés nélkül(!) –, hol egy kapu alá, hol egy sarok mögé lépve, de kitartóan követtem. A srác tanítás után egy nagy sporttáska (ma már tudom, hogy vívózsáknak nevezik) és egy abból kikandikáló kard társaságában egészen a Pasaréti úti Vasas-sporttelep bejáratáig «menekült» elôlem. Sokáig néztem a kaput, amely «elnyelte». Vajon mit csinálhat odabent? Némi hezitálás után minden bátorságomat összeszedve utána lopakodtam, belestem a vívóterem üvegablakán. Így sikerült megtudnom, mivel is tölti «választottam» a szabad idejét. Innen már csak egy apró, döntô lépésre volt szükségem, hogy meghozzam a nagy elhatározást, és bejelentsem álmélkodó szüleimnek: én bizony lemegyek vívni a Vasasba! Apuéknak persze nem számoltam be meghökkentô döntésem mozgatórugóiról. Mindennap láthatom Ôt, mindennap a közelében lehetek, és még az is elképzelhetô, hogy elôbb vagy utóbb egy nap felfigyel rám. Különben is: olyan vagány dolog, amikor az utcán tôrrel a kezemben tréningre sietek. Ugye? Szorgalmasan jártam az edzésre, becsületesen elvégeztem a Sima Pista bácsi által kirótt edzésmunkát. Persze közben fél szemmel mindig azt lestem, hol van Ô, mit csinál Ô. Némán teltek-múltak a hetek, a hónapok. Ô még csak egy szempillantásra sem méltatott. Én pedig egyre inkább beleszerettem… nem, nemcsak… hanem kényszerûségbôl megismert sportágamba, a vívásba is. Egyszer csak a fiú többé nem jött edzésre. Az okát nem tudtam – máig sem tudom, ahogyan a nevét sem –, de erre az idôre már olyan jó kis társaság alakult ki a vívóteremben, hogy nem volt szívem otthagyni újdonsült barátaimat. Így esett, hogy a nagy érzelembôl és az azt követô – ma már tudom, szinte törvényszerû – csalódásból egy másik, életre szóló szerelem jelentette a kiutat: a VÍVÁS. És ez az új szerelem idôtállónak bizonyult, hiszen a mai napig tart...”
• 98
99 •
INTEGRÁCIÓ – INKLUZÍV NEVELÉS
“Az SNI gyermekeknek nyújtott különleges oktatási szolgáltatás az egész közoktatás fontos kérdése…”
A közoktatási rendszer egészén belül különleges ellátási területnek számít a sajátos nevelési igényû (SNI) gyermekek és fiatalok oktatása. Bár az SNI gyermekek oktatása — az adott közoktatási rendszer alaptantervében rögzített tudás és kompetencia megszerzésének biztosítása — speciális szakmai feltételekhez kötött, ezeknek a feltételeknek a megléte és mûködési színvonala egész oktatási rendszerünket minôsíti, esetleges megoldatlansága pedig az egész közoktatási rendszert, így kerületünkét is sújthatja. A sajátos nevelési igényû gyermekek oktatásának kérdése egyszerre speciális és általános. Speciális abban a tekintetben, hogy a korszerû, komplex eljárásokkal végzett diagnózis alapján kialakított fejlesztô célú oktatási tevékenységek magasan képzett szakemberek közremûködését, minôségi és különleges taneszközök biztosítását, ezek rendszerbe foglalt szabályozását igénylik. Általános pedig abban az értelemben, hogy az SNI területén a szükséges és elégséges ellátás csak akkor valósulhat meg, ha az oktatás általános feltételei is megfelelôek, tehát a szakmai feltételek elérhetôvé teszik az iskolai követelmények teljesítését. Minden esetben nélkülözhetetlen a személyre szabottság a gyermekek oktatásában. Az SNI-kérdések megfelelô kezelése lényegében a közoktatási rendszer valamennyi résztvevôjét érintik. Kimondható, hogy a sajátos nevelési igényû gyermekek oktatásának és nevelésének színvonala, illetve ennek sikerei vagy kudarcai azokat is érintik, akik nem tartoznak a gyerekek e különleges csoportjába, hiszen kihatnak rájuk is. A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igénylô gyermekekre vonatkozó törvényi szabályozás elsôként az 1993. évi közoktatási törvényben jelent meg. A törvény 2007-ben módosított szövege már két nagy kategória ellátásáról rendelkezik: SNI–a, SNI–b, továbbá megjelöli az ellátás eltérô finanszírozási és ellátó intézményi hely szerinti kategóriáit is. Meghatározza, kik azok, akik a közoktatás alapintézményeiben a többiekkel együtt oktathatók, és kik azok, akiknek ellátása külön, specializált intézményben indokolt. A speciális intézménybe járó tanulók esetében elmondható, hogy mindegyikük tanulásban – illetve értelmileg akadályozott. Ezekben az esetekben a tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történik, amiben feltétlenül szükséges az illetékes Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértôi és Rehabilitációs Bizottság határozata. A 8. évfolyam elvégzése után minden tanuló alapfokú iskolai végzettséget tanúsító általános iskolai bizonyítványt kap. A magasabb évfolyamba lépés feltétele általában a Helyi Tantervben jelölt minimum követelmények teljesítése. Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló is, akit egyéni problémái miatt az egyes tantárgy követelményeinek teljesítése alól az igazgató felmentett. Elmondható, hogy a követelmények teljesítését az alsó szakaszban (1–6. osztály) rugalmasan kezelik, lehetôvé téve, hogy – ha ezt a tanuló sérülése indokolja – bizonyos követelményeket két év alatt teljesíthessen. Ebben az esetben a tanulónak kötelezôen részt kell vennie fejlesztô foglalkozásokon. Ha indokolt, akkor átmenetileg vagy véglegesen felmentést is kaphat egy-egy tantárgyban elért teljesítménye értékelése alól. • 100
A rehabilitációs tevékenység esetében az oktató-, nevelômunka fô célkitûzése, hogy a tanulók a felnôtt kort elérve sérültségükhöz viszonyítottan minél jobb szinten legyenek képesek a társadalmi beilleszkedésre, önálló életvezetésre, az önfenntartásukat részben vagy egészében biztosító munkavégzésre, a rendezett családi közösségben való életre. Kiemelendô, hogy a mentális retardáció mint diagnózis nem zárja ki a fejlôdés lehetôségét. A gyógypedagógiai fejlesztés mint módszer természetesen átszövi a hétköznapok minden tevékenységét. A tantárgyak tanulása kisebb osztály- és csoportlétszámokban zajlik. A tanórákon differenciált, egyéni feladatokkal történik a tanulni tanulás. A tanulók szórt képességstruktúrája sok egyéni és kiscsoportos fejlesztést igényel mind az akadályozott képességterületeken, mind a tehetségben. A folyamatdiagnózisra épített egyéni fejlesztésre lehetôséget adnak a rehabilitációs, habilitációs és tehetséggondozó foglalkozások. A pedagógusok gyógypedagógusok, akik hétköznapi munkájukban kiemelt feladatként kezelik a tanulók nevelését, az egyénre szabott fejlesztést, mind az oktatásban, mind a nevelésben. Az egyén és a csoport fejlesztése párhuzamosan történik a nevelôés oktatómunkában. Elengedhetetlen a családdal történô folyamatos kapcsolattartás, az esetenként szükséges és elégséges szakemberek (orvos, pszichológus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelôs stb.) bevonása. A személyiség fejlesztése komplex pedagógiai feladat, ami egyformán tartalmazza a személyiség biológiai és társadalmi komponenseihez tartozó sajátosságainak fejlesztését. Az intézmény pedagógusai tanítványaiknál az ismeretek, jártasságok, szokások, kompetenciák fejlesztését a pszichikus folyamatok egymásra épülô egyéni sajátosságainak (mint például érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, érzelem, akarat) figyelembevételével és fejlesztésével teszik. Az iskolák feladata, hogy tanulóik számára közvetítsék és fejlesszék bennük az olyan viselkedési, magatartási mintákat és normákat, amelyek elôsegítik a szocializációjukat, azaz a társadalomba való beilleszkedésüket. Életkoronként más-más szerep jut a gyógypedagógusnak. Amíg alsóbb évfolyamokon a teljes körû, közvetlen irányítás és ellenôrzés a felnôtt feladata, a felsôbb évfolyamokon egy-egy tevékenység elvégzésekor a tanulók egyre nagyobb önállóságot kapnak. Az alsó tagozatba érkezô kisiskolás, értelmi fogyatékos gyermeknek meg kell tanulnia a társaival való együttélés szabályait. Ennek feltétele a feladattudat erôsítése, a kivárás képességének elsajátítása, a társak másságának elismerése. A felsô tagozatban egymás segítésén, az elvállalt feladat teljesítésén, a kitartó munkán van a nevelés hangsúlya. A 9–10. évfolyamon nagy hangsúlyt kap a munkára felkészítés, a pályaorientáció. Az egyén szempontjából fontos, hogy milyen munkaterületen tudja kibontakoztatni képességeit, ugyanakkor lényeges a társakhoz való alkalmazkodás, a közös célért történô együttmunkálkodás mint képesség fejlesztése is. Meg kell ismerniük a szolidaritás érzését, a kötelességtudatot, a kitartást a feladatok végzése során, a kulturált viselkedést a barátságban, szerelemben és más emberi kapcsolatokban. Egyes szakköri tevékenységek és az iskolák sportcsoportjai lehetôséget adhatnak a tanulók igénye, érdeklôdése, képessége szerinti tevékenységekhez, valamint a különféle versenyekre való felkészüléshez. Ilyen intézmény kerületünkben a Fekete István Általános és Elôkészítô Szakiskola (1126 Budapest, Orbánhegyi út 7.), a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménye, amely 1955-ben alakult. Az intézmény alkalmazottainak hitvallása, hogy sajátos nevelési igényû tanulóik tankötelezettségüket a tôlük várható optimális tartalommal, a legmagasabb szinten teljesítsék, s a mindennapi oktató- és nevelômunka korszerû gyógypedagógiai módszerekkel történjen az integráció jegyében.
(Forrás: Zöld könyv)
Gilicze Zoltán, Király-Kocsi Ibolya iskolaigazgató 101 •
EGYÉB OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK
SPECIÁLIS OKTATÁS, FEJLESZTÉS
ZÖLDERDÔ ÓVODA Beszédfogyatékos gyermekek ellátása, speciális oktatás és fejlesztés sajátos igényû és sérült gyermekek részére. 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 26. • Telefon: 06 1 394 2458 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.zolderdoovoda.hu Óvodavezetô: Nagyvári Györgyné • Intézmény fenntartója: Logopédiai és Természetvédô Alapítvány
BESZÉDJAVÍTÓ ISKOLA (ALAPOZÓ TERÁPIÁK ALAPÍTVÁNY) 1125 Budapest, Kútvölgyi út 49. • Telefon: 06 1 365 1418
BUDAPEST FÔVÁROS ÖNKORMÁNYZATA NYITOTT VILÁG FEJLESZTÔ ISKOLA Speciális oktatás és fejlesztés Budapesten sajátos igényû és sérült gyermekek részére. Pszichés fejlôdés zavara miatt a tanulásban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók integrált oktatása. 1125 Budapest, Diós árok 40/d • Telefon: 06 1 214 1000 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.nyitottvilag.lapunk.hu Igazgató: Marcsekné Lukács Valéria • Intézmény fenntartója: Budapest Fôváros Önkormányzata
FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELÔKÉSZÍTÔ SZAKISKOLA
Speciális oktatás és fejlesztés sajátos igényû és sérült gyermekek részére. Enyhe és középfokban értelmileg sérült tanulók szegregált oktatása. 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. • Telefon: 06 1 355 0736 • E-mail:
[email protected] Igazgató: Király-Kocsis Ibolya • 102
FÔVÁROSI 1. SZ. TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTÔI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG ÉS GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG 1116 Budapest, Rátz László utca 73. • Telefon/fax: 06 1 208 2295 Igazgató: Dr. Gönczyné Horváth Erzsébet • Terület: I., II., IX., XII., XX., XXI., XXII. kerület
FÔVÁROSI 3. SZÁMÚ TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTÔI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT Speciális oktatás és fejlesztés Budapesten sajátos igényû és sérült gyermekek részére. Ellátott kerületek: I., II., XI., XII. 1116 Budapest, Rátz László utca 73. • Telefon/fax: 06 1 208 2295 • E-mail:
[email protected] Igazgató: Puhala Ildikó
ELTE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA Speciális oktatás és fejlesztés Budapesten sajátos igényû és sérült gyermekek részére. Pszichés fejlôdés zavara miatt a tanulásban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók integrált oktatása. 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 31. • Telefon: 06 1 225 1677 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.elte-gyakisk.sulinet.hu Mb. igazgató: Kálmánné dr. Bors Irén • Intézmény fenntartója: Eötvös Loránd Tudományegyetem
103 •
LAUDER JAVNE ZSIDÓ KÖZÖSSÉGI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA Speciális oktatás és fejlesztés sajátos igényû és sérült gyermekek részére. Látás- és mozgássérült gyermekek oktatása. Pszichés fejlôdés zavara miatt a tanulásban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók integrált oktatása. 1121 Budapest, Budakeszi út 48. • Telefon: 06 1 275 2240, 06 1 275 2241, 06 1 275 2242 • Fax: 06 1 275 2610 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.lauder.hu Igazgató: dr. Szeszler Anna • Intézmény fenntartója: Világi Zsidó Iskola Alapítvány
SPECIÁLIS OKTATÁST, FEJLESZTÉST SEGÍTÔ SZOLGÁLTATÁSOK, LEHETÔSÉGEK
ALAPOZÓ TERÁPIÁK ALAPÍTVÁNY Fogyatékosokat segítô szervezet, speciális oktatás és fejlesztés sajátos igényû és sérült gyermekek részére. 1125 Budapest, Kútvölgyi út 49. • Levelezési cím: 1535 Budapest Pf.: 701 • Telefon: 06 1 365 1418 • Fax: 06 1 214 1938
NÉMETVÖLGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Speciális oktatás és fejlesztés sajátos igényû és sérült gyermekek részére. Beszédfogyatékos, részképességés magatartási zavarral küzdô tanulók oktatása. 1126 Budapest, Németvölgyi út 46. • Telefon: 06 1 356 0019, 06 1 356 0046 E-mail:
[email protected],
[email protected] Honlap: www.nemetvolgyi-bp.sulinet.hu Igazgató: Dohány András
DÉVÉNY ANNA ALAPÍTVÁNY
TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NÉMET KÉT TANNYELVÛ NEMZETISÉGI GIMNÁZIUM Speciális oktatás és fejlesztés sajátos igényû és sérült gyermekek részére. Pszichés fejlôdés zavara miatt a tanulásban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók integrált oktatása. 1124 Budapest, Mártonhegyi út 34. • Telefon: 06 1 457 0719, 06 1 356 1489 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.tamasi.sulinet.hu Igazgató: Hajnal Gabriella
Fogyatékosokat segítô szervezet. 1122 Budapest, Moszkva tér 16. • Telefon/fax: 06 1 355 5392 • Igazgató: Dévény Anna
MAGYAR GYERMEKMASSZÁZS EGYESÜLET 1122 Budapest, Moszkva tér 16. • Telefon: 06 30 212 9148 Honlap: www.magye.hu • Oktatásszervezô: Banadics Ágnes
MAGYAR PROTESTÁNS TANULMÁNYI ALAPÍTVÁNY 1121 Budapest Eötvös út 35/a • Telefon: 06 1 391 9050 • Fax: 06 1 391 9051 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.mpta.hu • Tanuulmányi igazgató: Hoffmann Miklósné Arday-Janka Judit
MOZGÁSSÉRÜLTEK PETÔ ANDRÁS NEVELÔKÉPZÔ ÉS NEVELÔINTÉZETE Mozgásszervi betegeket és ilyen fogyatékkal élôket nevelô intézmény. 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. • Levelezési cím: 1277 Budapest, Pf.: 65 • Telefon: 06 1 224 1503 • Fax: 06 1 224 1523 Igazgató: Schaffhauser Franz
MUKOPOLISZACHARIDÓZIS TÁRSASÁG Veleszületett, ritka fejlôdési rendellenességgel élôket támogató szervezet. 1122 Budapest, Ráth György utca 27. • Telefon: 06 1 355 4553 • Fax: 06 1 363 7256
STRATEGO KFT.
TÜSKEVÁR ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA
Rekreációs tréning. 1123 Budapest, Alkotás utca 51/b • Telefon/fax: 06 1 214 0455 • E-mail:
[email protected] Tréning vezetô: Sáfrány Kinga
1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 21. • Telefon/fax: 06 1 274 4097 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.tuskevar.sulinet.hu Képviselô: Kovács Péter
• 104
TOVÁBB ÉLNI EGYESÜLET Fogyatékosokat, siketeket és nagyothalló embereket, Williams-szindrómásokat segítô szervezet. 1125 Budapest, Sárospatak út 30/d • Telefon: 06 1 372 2500 • E-mail:
[email protected]
KAMASZ SZERVIZ 1122 Budapest, Csaba utca 3. • Telefon: 06 30 964 0064 • Vezetô: Orsolics Zoltán • Honlap: www.kamaszszerviz.hu
105 •
OROSZLÁN SZONJA – SZÍNMÛVÉSZ
Fotó: Krasznai Zoltán
“Ahhoz a korosztályhoz tartozom, amelyet az általános iskola felsô tagozatán ért a rendszerváltás, így még ízelítôt kaphattunk a szocializmus világából. Gyerekként a kor pozitív oldalait ismerhettük meg, kisdobosként, úttörôként rengeteget jártunk kirándulni, táborokba, akadályversenyekre, sportversenyekre mentünk, kimit-tud?-okon vettünk részt. Ezek a programok nagyon össze tudták hozni a gyerekeket. Igaz, a lehetôségeink is mások voltak, mint manapság: csak egy tévécsatornát nézhettünk – hétfônként ráadásul mûsorszünet volt –, számítógép még sehol, telefonálni is a sarki fôiskola telefonfülkéjébe jártunk, a hívásokhoz otthon gyûjtöttük a kétforintosokat. Ha visszanézek, azt látom, hogy akkoriban lassúbb volt az élet, többet voltak együtt a családok, többet foglalkoztak egymással az emberek – szívesen élném ma is ezt a lassabb, nyugodtabb életet. A Virányos Általános Iskolában kifejezetten jól éreztem magamat. Egy osztályba jártam az egyik unokabátyámmal, akivel a hátsó, ablak melletti padhoz ültem le minden év elsô tanítási napján. A tanárok azonban már jól tudták, hogy imádunk beszélgetni, ezért elsô dolguk volt, hogy szétültessenek bennünket – ám így sem tudták megakadályozni, hogy folyton egymással társalogjunk. Természetesen nem csak az unokabátyámmal szeretettem együtt lenni, jól kijöttem a többi osztálytársammal is; három barátnômmel mind a mai napig tartom a kapcsolatot. A tanáraimra is szívesen emlékszem vissza. Például énektanárnômre, Erika nénire, aki már akkor meglátta bennem a tehetséget, amikor még semmi közöm nem volt az énekléshez. Erika néni folyton rajtam mutatta meg a helyes hasi légzést, és énekeltetett, amivel bátorítást adott nekem a késôbbi énektanuláshoz. • 106
A tantárgyak közül legkevésbé a matematikát szerettem, amit ôszintén szólva nem is nagyon értettem. A kémiát viszont érdekes módon kedveltem. Igaz, nem a száraz számításokat, hanem a látványos kísérleteket: még egy saját «kémia-készletem» is volt otthon, a szabad idômben elmélyülten kevergettem a különbözô érdekes anyagokat. Bár lelkesedtem a kémiai kísérletekért, mégsem akartam vegyész lenni; általános iskolásként lényegében még semmiféle pályaválasztáson nem gondolkodtam. 14 éves koromig igazi gyerekként éltem, nyolcadikosként is csak azt döntöttem el, hogy német kétnyelvû szakközépiskolába jelentkezek, hiszen már a harmadik osztálytól tanultam németül. Ma sem gondolok bele abba, mi lesz tíz év múlva. Persze ha most visszatekintek az általános iskolás éveimre, fel tudom fedezni azokat a pillanatokat, amikor ráérezhettem a szereplés, a színpadi lét ízére. Ilyen volt például, amikor a barátnômmel az egyik iskolai ki-mit-tud? versenyen egy Beatles-számra rock and rolloztunk. A táncos produkcióban akrobatikus elemeket mutattunk be, köztük egy olyan spárgát, ami miatt úgy meghúzódott a jobb lábam, hogy egy évig fájdalmat okozott minden mozdulat. Mindez azonban nem vette el a kedvem a szereplésektôl; igaz, a késôbbiekben inkább az éneklést és a színpadi játékokat részesítettem elônyben. Az elsô, és sokáig az egyetlen színdarab, amelyben felsô tagozatosként szerepeltem, Csehov Leánykérés címû mûve volt; hosszú évek teltek el, amíg ismét kapcsolatba kerültem a színjátszással. Az újbóli kapcsolatfelvétel azonban már «végzetesnek» bizonyult: a színház ezek után alapvetôen megváltoztatta az életemet.” 107 •
ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS
A XXI. században mindenkivel szemben megfogalmazódik az az igény, hogy öt-tíz évente képes legyen megújítani tudását, hogy élethosszig tanuljon. Kutatások sora igazolja, hogy egy átlagos európai polgár élete során négy-öt alkalommal módosít pályát önként vagy kényszerbôl. Az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning – LLL) a fiatalabbak számára természetes. Ôk azok, akik a közoktatásból kilépve és pályát választva tudják, hogy ez a döntés bár meghatározó, nem egész életükre, annak csak egy szakaszára szól. A középkorúak számára ugyanakkor ez a helyzet még gyakran szokatlan. A felnôttkori tanulást ezek a generációk gyakran kényszerként, korábban megszerzett tudásuk leértékelôdéseként, esetleg munkájuk színvonalával szembeni kifogásként élik meg. Ebbôl is következik, hogy az elôbbi csoportba tartozók gyakrabban fogják fel úgy az élethosszig tartó tanulást, mint a pályaépítés, a karrier feltételét, ezért megtérülô befektetésként tekintenek erre a szükségszerûségre. Ezzel szemben az utóbbi körben jelentôs arányban vannak olyanok, akik csak munkahelyük elvesztése vagy az ettôl való félelem miatt tanulnak, sok esetben kizárólag a papír megszerzése érdekében. Az élethosszig tartó tanulás nem kizárólag a felnôttkorban tanulást jelenti. Az LLL-re történô felkészülés az óvodában és az általános iskolában kezdôdik. Itt kell kialakítani azokat a készségeket, képességeket, amelyek a késôbbiekben lehetôvé teszik a tudás megújítását, továbbépítését. A tanulási képességek fejlesztése egyik alapfeltétele a késôbbi sikeres tanulásnak éppen úgy, mint annak a mûveltségi alapnak a megteremtése, amelyre az élet késôbbi szakaszaiban építeni lehet majd. Szintén a közoktatás feladata a tanulási motiváció megôrzése, erôsítése. Szinte minden kisgyerek úgy lép be az iskolába, hogy tele van tudásvággyal, kedvvel, elszántsággal. Sajnos, az iskolai kudarcok, illetve ezek elégtelen kezelése gyakran vezet oda, hogy ez a lelkesedés eltûnik. Ez azért nagy baj, mert az élethosszig tartó tanulás sikerességének meghatározó kritériuma, hogy a tanulás az egyén számára megmaradjon pozitív cselekvésnek, hogy megmaradjon az elkötelezettség. Ha a tanuláshoz nem félelem, kényszer kötôdik, hanem az elôrelépés lehetôsége, akkor gyakrabban és többet tanulunk. Nem csupán az lesz a célunk, hogy megôrizzük állásunkat, beosztásunkat, hanem életünk szerves része lesz az önképzés, amibe éppúgy beletartozhat a nyelvtanulás, az informatikai ismeretek elsajátítása vagy a szervezett szakmai továbbképzés, mint a hobbihoz, életmódhoz kapcsolódó tanulás, legyen szó lakberendezésrôl, kertészkedésrôl vagy táncról.
Azt, hogy milyen szervezeti keretek között tanulunk, többé-kevésbé meghatározza az, hogy milyen ok miatt, milyen cél érdekében tesszük. Nyilvánvaló, hogy amennyiben a tanulás a szakmai továbblépés feltétele, amelyet esetleg a munkáltató ír elô, akkor célszerû olyan képzési formát választani, ami a rendszeres felkészülést, számonkérést segíti, valamilyen vizsgával zárul, s a végzettséget is tanúsítják. Ha ellenben nincs ilyen kötelezettség, s a magunk kedvére tanulunk, akkor a saját hozzáállásunk, tanulási szokásaink ismeretében döntsünk. Ha kellôen elkötelezettnek érezzük és ismerjük magunkat, olyannak, aki minden külsô noszogatás nélkül is rendszeresen tanul, akkor nyugodtan választhatunk ehhez igazodó, a rendszeres konzultációt mellôzô, személyes megjelenést nem igénylô tanulási formát (pl. távoktatás). Ha azonban a többséghez tartozunk, aki csak akkor végzi el a kiszabott penzumot, ha közelít a számonkérés ideje, inkább olyan képzést válasszunk, ahol nem mi osztjuk be a tanulás ütemét (levelezô képzés, tanfolyam). A felnôttképzést törvény szabályozza, amelynek hangsúlyos elemei a minôségbiztosítás és az akkreditáció, melyek a fogyasztók, azaz a képzést igénybe vevôk védelmét szolgálják. Minél szigorúbb elvárásoknak felel meg egy képzés, a hozzá kapcsolódó, igénybe vehetô támogatások köre is annál szélesebb. Éppen ezért mielôtt egy tanfolyamra, oktatásra beiratkozunk, érdemes megnézni, hogy az adott képzés átesett-e akkreditáción, s ha igen, milyen szintû akkreditáción, minôsítésen, illetve milyen támogatások vehetôk igénybe a tanuláshoz. Ezzel az elôrelátással növeljük annak esélyét, hogy valóban azt kapjuk, amit a képzôhely ígér, és jelentôsen csökkenthetjük a tanulás költségeit is. Ha pedig a képzés vizsgával zárul, az a megszerzett tudás késôbbi elismertetését segíti. Fontos, hogy elôre gondolkodjunk, s ne csak akkor kezdjünk el tanulni, amikor azt életünk valamilyen elôre nem látott eseménye kikényszeríti. A munkaerôpiacon nagy a verseny, amit hazánk európai uniós tagsága csak erôsít. Ugyanakkor a tanulás a mi mozgásterünket is bôvíti, hiszen az európai munkaerôpiac elôttünk is nyitott, ami nemcsak azt jelenti, hogy szabadon vállalhatunk munkát más uniós tagországban, hanem azt is, hogy éppen ezért a hazai munkáltatók is honorálják a jól képzett munkavállalókat, mert szeretnék megtartani ôket. Az élethosszig tartó tanulás tehát egyszerre jelent kényszert és lehetôségeink bôvülését. Ami bizonyosan kijelenthetô, hogy jó és biztosan megtérülô befektetés, megéri pénzt, idôt, energiát szánni rá. Sió László
• 108
109 •
NYELVISKOLÁK
ACQUAVIVA NYELVSTÚDIÓ BT. 1124 Budapest, Szendi árok 8. • Telefon: 06 30 231 6406 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.acquaviva.hu
BAYERSTEIN NYELVISKOLA 1122 Budapest, Moszkva tér 17. • Telefon/fax: 06 1 201 8088 • Telefon: 06 30 212 6927 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.bayerstein.atw.hu • Igazgató: Bayer Tamás
BUDAI KREATÍV TANODA 2005. 1124 Budapest, Pagony utca 2. • Telefon: 06 20 955 0750 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.budaikreativtanoda.hu Igazgató: Harta Szilvia
HEGYVIDÉK NYELVISKOLA 1126 Budapest, Tartsay Vilmos utca 26. • Telefon: 06 1 375 1639 Igazgató: Málnási Rozália SZÁMÍTÓGÉP-KEZELÔ/HASZNÁLÓ OKJ-SZAKKÉPZÉS
TÜSKEVÁR ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA A Tüskevár Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola felvételt hirdet a Nemzeti Szakképzési Intézet által elfogadott és felügyelt számítógép-kezelô (-használó) OKJ-szakképzésre. Várják mindazon általános iskolai tanulmányait befejezô, elsôsorban sajátos nevelési igényû fiatalokat, akik számára ez a képzés a további tanulmányaik sikeres elvégzéséhez vagy a munkába álláshoz adhat használható informatikai tudást. Az iskola évek óta eredményesen mûködik ezen a szakterületen, tanulói közül sokan már az általános iskolai tanulmányaik befejezésekor ECDL-bizonyítványt szereztek. 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 21. • Telefon/fax: 06 1 274 4097 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.tuskevar.sulinet.hu Képviselô: Kovács Péter AUTÓSISKOLA
1126 Budapest, Böszörményi út 17/c • Telefon: 06 1 291 9134 • Információ: Gábor Lajos
• 110
EGYÉB NEVELÉST, OKTATÁST SEGÍTÔ SZOLGÁLTATÁSOK, LEHETÔSÉGEK
CSALÁDSEGÍTÔ SZOLGÁLATOK
CSALÁDSEGÍTÔ ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT 1124 Budapest, Jagelló út 24. • Telefon: 06 1 319 9301, 06 1 319 9299, 06 1 319 0190 E-mail:
[email protected] • Igazgató: Iring Zoltán
GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI INTÉZET 1125 Budapest, Diós árok 40. • Telefon: 06 1 213 8593, 06 1 201 4708 • Igazgató: Tirchala Imre
FEJLESZTÔ NAPKÖZI OTTHON
FÔVÁROSI I. SZ. TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTÔI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG Fejlesztô terápiás foglalkozások Körzete: I., II., XI., XII., XXI., XXII., XXIII. kerület 1116 Budapest, Rátz László utca 73. • Telefon: 06 1 208 2295
1126 Budapest, Tóth Lôrinc utca 24. • Telefon: 06 1 355 1964 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.feno.hu Igazgató: Sándorné Erdélyi Judit
111 •
NEVELÉSI TANÁCSADÓ
A Nevelési Tanácsadó részt vesz a XII. kerület 3–18 éves gyermekeinek és fiataljainak beilleszkedési, teljesítménybeli és más neurotikus tünetekben jelentkezô személyiségzavarainak feltárásában, gyógyításában, illetve elôsegíti az egészséges alkalmazkodást. Ennek érdekében elvégzi a gyerekek vizsgálatát. Az eredménytôl függôen pedagógiai és pszichológiai tanácsadással, terápiával, családgondozással segíti a gyermekek egészséges személyiségfejlôdését, a családi integráció helyreállítását. Munkája nagy részét a gyógyító pszichológiai kezelés teszi ki. Kiemelkedô jelentôségû a fejlesztô pedagógiai munka, amely nagyon jól kiegészíti elsôsorban az érzelmi téren való pszichológiai beavatkozást. A Nevelési Tanácsadó mintegy 10 éve – Budapesten az elsôk között – kezdte meg a családok komplex terápiás kezelését. Röviden a nevelési tanácsadókról A nevelési tanácsadók gyermekpszichológiai és pedagógiai szolgáltatást nyújtó intézmények. Állampolgári jogon, tehát ingyenesen állnak a szülôk, pedagógusok és gyermekorvosok rendelkezésére. Hatáskörük a 3–18 éves korú gyerekekre terjed ki. Közvetlenül kereshetik fel a szülôk, ha gyermekük nevelésével kapcsolatban nehézségeik vannak, vagy ha nevelési gondjaik megoldásához támpontokra, tanácsra van szükségük. Az óvoda pedagógusa, vagy tanító, tanár javasolhatja a szülônek a nevelési tanácsadó felkeresését, amennyiben tanítványával kapcsolatban olyan problémákat észlel, amelyek megoldásához szakirányú segítséget tart indokoltnak. Maga is kérhet tanácsot, ha személyes nehézségei vannak tanítványaival, vagy akár saját gyerekével kapcsolatban.
• 112
A nevelési tanácsadó igénybevétele javasolt: • magatartási és beilleszkedési problémák esetében (megváltozott viselkedés, túlzott visszahúzódás, közösségi szabályok figyelmen kívül hagyása, kapcsolati nehézségek stb.); • az érzelmi, indulati élet zavarai esetében (fokozott érzékenység, nyugtalanság, agresszivitás, ideges eredetû beszédzavar, neurotikus tünetek stb.); • tanulási és teljesítményzavarok esetén, ha a gyermek teljesítménye képességei alatt marad, írás-, olvasászavar, figyelemzavar, tanulási kedv hiánya stb.); • iskolaérettség megállapításával kapcsolatos kérdésekben, ha a szülô bizonytalan gyermeke iskolakezdésével kapcsolatban. A nevelési tanácsadót a gyermekvédelmi hatóságok, társintézmények is megkereshetik szakvéleményadás céljából, a jogszabály által elôírt esetekben. A nevelési tanácsadóban gyermekpszichológus, fejlesztô pedagógus, családgondozó pedagógus, gyógypedagógus, logopédus és gyermekorvos vagy gyermekpszichiáter közremûködik a panaszok megszüntetése és a gyermek lelki egyensúlyának helyreállítása érdekében. A bejelentkezés személyesen vagy telefonon történik. Az elôjegyzés a várakozási idô minimálisra csökkentését szolgálja. A nevelési tanácsadó valamennyi munkatársa bizalmasan kezeli mindazon információkat, amelyekhez a munkája során jut. A bizalmon alapuló légkörben lehetôvé válik a szülôk és a gyerekek problémáinak ôszinte feltárása és kezelése. 1124 Budapest, Jagelló út 24. • Telefon: 06 1 319 7491, 061 319 9297 • E-mail:
[email protected] Igazgató: Szôllôsiné dr. Vári Zsuzsa 113 •
BUDAI NEVELÉSI TANÁCSADÓK
I. KERÜLETI NEVELÉSI TANÁCSADÓ 1013 Budapest, Roham utca 7. • Telefon: 06 1 375 3130 Vezetô: Császár Ildikó
II. KERÜLETI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT 1021 Budapest, Marczibányi tér 1. • Telefon: 06 1 335 0716, 06 1 335 0719 Honlap: www.szakszolgalat.freeweb.hu Vezetô: Farkas Erzsébet
BUDAI NEVELÉSI TANÁCSADÓ 1034 Budapest, Zápor utca 27. • Telefon/fax: 06 1 388 6113 Vezetô: Bretzné Novák Mariann BÉKÁSMEGYERI NEVELÉSI TANÁCSADÓ 1039 Budapest, Víziorgona utca 7. • Telefon: 06 1 243 2609 Vezetô: dr. Kaszab Zita XI. KERÜLETI NEVELÉSI TANÁCSADÓ 1113 Budapest, Ulászló utca 32. • Telefon: 06 1 381 2913 Vezetô: dr. Villányi Lenke
PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÁS
HUNNIAREG PEDAGÓGIAI INTÉZET – BUDAI MÓDSZERTANI KÖZPONT Terület: XII. kerület Postacím: 4028 Debrecen, Zákány utca 5. Email:
[email protected] • Honlap: www.hunniareg.hu Vezetô: Szontagh Kinga
• 114
JÁTSZÓHÁZAK
GEKKO KÉPESSÉGFEJLESZTÔ JÁTSZÓHÁZ XII. KERÜLET 1125 Budapest, Istenhegyi út 29–31. Schneider Andrea (koordinációs menedzser) • Telefon: 06 30 470 3787 Ónodi Csilla (pedagógiai igazgató) • Telefon: 06 30 210 0800 Bordás Bence (kommunikációs igazgató) • Telefon: 06 20 520 6214 Bordás Gergô (a franchise alapító tulajdonosa) • Telefon: 06 30 984 8234
KISKAKUKK JÁTSZÓHÁZ ÉS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY 1121 Budapest, Hollós út 5. • Telefon/fax: 06 1 395 8284 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.jokaiklub.hu Igazgató: Eördögh Judit
NAPKÖZI OTTHONOS TÁBOROK
HEGYVIDÉKI GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI TÁBOR 1121 Budapest, Fülemile út 8. • Telefon: 06 1 395 8020 • Táborvezetô: Pakányi Pálné
XII. KERÜLETI IFJÚSÁGI TÁBOR 8622 Szántód, Móricz Zsigmond utca 50–52. • Telefon: 06 84 348 902
CSILLEBÉRCI SZABADIDÔ- ÉS SPORTKÖZPONT 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 21. • Telefon: 06 1 395 6527 • Fax: 06 1 395 7327 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.csilleberciszabadido.hu Ügyvezetô igazgató: Harszti István
KÖNYVTÁRAK
FÔVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR 1126 Budapest, Ugocsa utca 10. • Telefon: 06 1 225 1228 Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek 12.00–19.00, kedd, csütörtök 10.00–19.00, szombat 9.00–14.00 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.szek.hu Igazgató: Dr. Szatmári Istvánné
MÛVELÔDÉSI KÖZPONT KÖNYVTÁRA 1124 Budapest, Csörsz utca 18. • Telefon: 06 1 319 9854 • Igazgató: Hambuch Gerda
BUDAPESTI KÖNYVSZEMLE ALAPÍTVÁNY 1126 Budapest, Németvölgyi út 6. • Telefon: 06 1 212 2827 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.bukszc3.hu • Fôszerkesztô: Dr. Wessely Anna
115 •
SZÉKELY BULCSÚ – OLIMPIAI BAJNOK VÍZILABDÁZÓ
“A Kiss János altábornagy utcában laktunk, szemben a Makk hetessel, a «Mackós» iskolába jártam, a Németvölgyi útra. Ebben a háromszögben zajlott le a gyermekkorom – gondolhatná bárki, de nem egészen így volt. Alig hatévesen kezdtem vízilabdázni a Margitszigeten, a Hajós Alfréd uszodában. Hamar, pár év után önállósodtam, már ami a közlekedést illeti. Egyedül villamosoztam haza a szigetrôl! Illetve nem is mentem egyenesen haza… Vártak a srácok! Hogy hol? Jó helyen, a Gesztenyés kertben, a MOM-nál. Volt ott két kis focipálya. Nem valami hú, de jók, ám nekünk nagyon megfeleltek. Minden edzés után délután ott rúgtuk a bôrt négy órától legalább egy óra hosszat. Valójában ott nôttem fel. Aztán egy napon lebontották mindkét pályát. A Gesztenyés kert kisebb lett, hatalmas építkezés kezdôdött az egyik felén, éppen ott, ahol az imádott focipályák voltak. A hajdani nagy meccseknek hûlt helyét találtam… Úgy hírlett, valami nagy sportcentrumot építenek majd. Sokáig nem jártam erre, el is költöztünk. Megszületett a nagyobbik fiam, sokszor sétáltunk a Gesztenyés kertben, mindig belógtam a lezárt építkezéshez. Megnéztem az egyszer volt, hol nem volt focizások helyét, elnosztalgiáztam, míg kisfiam kergette és csodálta a frissen hullott vadgesztenyéket. Nagy utazás volt vissza az idôben, fél óra alatt. Valahol még «hallottam» a pattogó labda hangját... Sok emlék kötött ide. • 116
El nem tudom mondani, hogy megörültem, amikor elôször szóba került: visszatérhetek ide, immár a felépült Sportmax2-be. Igaz, másképp, mint annak idején, hiszen sportigazgató lehettem. Naponta gyerekek között vagyok, hiszen itt oktatjuk az úszni, vízilabdázni vagy éppen szinkronúszásra vágyó fiatalokat. Dupla öröm ért, a múltért és a jelenért. Mindkét fiam ide jár úszni, imádják a vizet, a környezetet. A másik emlékem a «Mackós» iskolához fûzôdik. Nagyon szép nyolc évet töltöttem ott. Volt egy idôsebb pedellus és kazánfûtô közti tisztséget betöltô, aranyos, csöndes bácsi. A nevére sajnos már nem emlékszem, csak az ôsz szakállára, amely a szája körül örökké sárgállott a tetemes mennyiségû bagótól. Abban az idôben, a nyolcvanas évek elején még szénnel fûtötték az iskolát, és a bácsi az óvodával közös szenespincébôl hordta fel a szenet a kazánhoz. Hatodiktól nyolcadikos korunkig volt egy szórakozásunk, csakis és kizárólag iskola után. Veszélyes üzem volt! Az öreg leengedett bennünket a széntárolóba, bezárta az ajtót. Vártunk. Mígnem a szûk felsô ablakon egy kötélen leeresztett egy régi, viharvert Lenin-képet. Nosza, felkaptuk a széndarabokat, és jól megdobáltuk Vlagyimir Iljicset, a Nagy Lenint. Vásottságunk nem volt semmi, ahogy pestiesen mondanánk.”
117 •
MÛVELÔDÉSIHÁZAK
XII. KERÜLETI MÛVELÔDÉSI KÖZPONT A XII. kerületi mûvelôdési központ a hegyvidéki önkormányzat egyik legfontosabb kulturális alapellátást biztosító intézménye. Buda szívében, sûrûn lakott környezete ellenére impozáns, szellôs zöldövezetben található, a Gesztenyés kert és az Apor Vilmos tér fogja közre a 3200 négyzetméteres kerttel rendelkezô épületet. Az intézmény 1951 óta végzi sokrétû közmûvelôdési tevékenységét, ami mellett lehetôséget biztosít különbözô helyiségei bérbevételére, tanfolyamok, tanácskozások, közgyûlések, ünnepségek, vetélkedôk, különféle mûsoros elôadások, videovetítések, termékbemutatók, bálok, fogadások megrendezésére. A mûvelôdési központ célként tûzte ki maga elé, hogy a kerületi polgárok számára biztosítja a közmûvelôdési, szórakozási lehetôséget, és színvonalas kulturális választékot kínál minden érdeklôdô számára. Közvetlen feladatként állította maga elé, hogy rendezvényeivel mindinkább bekerüljön a fôvárosi kulturális élet forgatagába, eseménysorozatába (lásd: Tündérkert, Hegyvidéki Ôsz és egyéb fesztiválok). Évente több alkalommal szervez a magyarság értékeit zenében, táncban vagy más formában bemutató elôadásokat. E programok segítségével kívánja visszahozni és megôrizni a múlt szellemiségének értékeit. Az intézmény nemcsak korosztályi, de mûfaji sokszínûségre is törekszik. Kínálatában szerepelnek egyebek között színházi elôadások, koncertek, kiállítások, filmvetítések, irodalmi teaházak, ismeretterjesztô elôadások, valamint táncos rendezvények. 2005 tavaszán megnyílt a biopiac, amely szombatonként várja az egészséges életmód elkötelezettjeit. A 2005-ben felépült játszótér kiváló lehetôséget nyújt arra, hogy látogatóit a mûvelôdési központ egyéb rendezvényeire is mozgósítsa. A XII. kerületi önkormányzattal karöltve a mûvelôdési központ 2002-tôl minden évben megrendezi a Hegyvidéki Ôsz elnevezésû, többnapos, évadkezdô programsorozatot, amely évrôl évre egyre sikeresebb és népszerûbb a látogatók körében. Olyan hagyomány indult el, ami a gyerekektôl a nyugdíjasokig minden korosztálynak színvonalas kikapcsolódási, szórakozási lehetôséget nyújt. Az intézményben 2001 óta több klub is mûködik, amelyeket a kerület lakói nagy szeretettel látogatnak, és amelyekre Budapest többi részébôl is sokan jönnek (Csillagszemû néptánccsoport, Tücsök Zene, Iciri-piciri Táncház stb.). A programok között szerepelnek tudományos és ismeretterjesztô elôadások is, amelyeket neves elôadók, személyiségek tartanak. A mûvelôdési központban mûködô klubok: Természetvédôk Turista Egyesülete, MOM Bélyeggyûjtôk, Hegyvidéki Bélyeggyûjtôk, Csipkeverôk Baráti Klubja, Baba-mama Klub. Állandó tanfolyamok: Tücsök Zene, mozgásmûvészeti tanfolyamok, Csillagszemû Magyar Néptánctanfolyam, Akrobatikus Rock 'n' Roll. 1124 Budapest, Csörsz utca 18. • Telefon: 06 1 319 9854 • Fax: 06 1 248 1758 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.csorsz.hu Igazgató: Hambuch Gerda • 118
VIRÁNYOSI KÖZÖSSÉGI HÁZ A Virányosi Közösségi Ház a csendes Virányos–Zugliget határán, a környék villaépületeinek stílusát követve simul a kellemes zöldövezeti környezetbe. A Moszkva térrôl induló 156-os busz végállomásán található (menetidô: 10 perc). A korszerû, háromszintes épület 100 négyzetméteres, tetôtéri, légkondicionált nagyterme koncertek, elôadások, táncestek, tanfolyamok, ünnepségek befogadására alkalmas. A középsô szinten hangulatosan berendezett elôadóterem, valamint otthonos klubszoba, társalgó és büfé várja a látogatókat. Az alsó szinten a Happy Torna Stúdió szolgáltatásait vehetik igénybe a vendégek. Az intézmény minden korosztály számára szervez ismeretterjesztô, egészségmegôrzô, irodalmi, zenei elôadásokat, táncmûvészeti, szórakoztató tanfolyamokat, valamint kiállításokat. Helyet ad baráti körök, klubok összejöveteleinek. Bérbe adja helyiségeit családi, baráti találkozók, kulturális rendezvények megtartására. 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 8/c Telefon/fax: 06 1 275 1394, 200 8713 (információ: 9.00–21.00 – vasárnap kivételével) E-mail:
[email protected] • Honlap: www.viranyos.hu Igazgató: Eördögh Judit
JÓKAI KLUB A Jókai Klub évtizedek óta szolgálja a XII. kerület közmûvelôdését. Ennek a szolgálatnak alapvetôen az a feladata, hogy a kultúra sokszínûségét minél hatékonyabban közvetítse. Célja, hogy mindenki megtalálja a számára fontos és érdekes kulturális programokat, és otthonosan érezze magát a klubban. 1121 Budapest, Hollós út 5. • Telefon/fax: 06 1 395 8284 E-mail:
[email protected] • Honlap: www.jokaiklub.hu Igazgató: Eördögh Judit
ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT KÖZPONTI RENDELÔK BUDAI KÖZÉPISKOLA
VÁROSMAJORI GIMNÁZIUM
1126 Budapest, Márvány utca 32. • Telefon: 06 1 225 0985 Dr. Bartók Miklós – csütörtök, péntek 8.00–16.00
1121 Budapest, Városmajor u. 71. • Telefon: 06 1 356 1698 Lengyelné dr. Fehér Zsuzsanna – hétfô, kedd, szerda 8.00–16.00 119 •
ZOBOKI GÁBOR - ÉPÍTÉSZ
“A Virányosból két fontos tanár emlékét ôrzöm. Egyrészt Thománé Molnár Magdáét, akit mindenki csak úgy hívott: Buba néni. A neve fogalom a korosztályom számára, évtizedeken keresztül ô volt AZ ének-zene tanár, valamint az annak idején nagy hírnévnek örvendô kórus vezetôje a Virányosban. Sokszor szerepeltem én is a kórusában, egy alkalommal Bárdos Lajos is eljött meghallgatni minket, akit mindannyian nagyon tiszteltünk. Buba néni Kodály és Bárdos növendéke volt. Az ének-, zeneoktatás nála nem abból állt, hogy minden gyereket egyenként felállított, és elénekeltetett egy népdalt; az éneklés mellett a zeneelmélet és zenetörténet is fontos részét képezte az óráinak, a zene így ugyanolyan «reáltantárgy» volt, mint a matematika, vagy akár a kémia. Ám ô olyan természetességgel beszélt a zenérôl, hogy a növendékei szinte észre se vették, mélységében ismerhetnek meg egy mûvészeti ágat. Buba néni szerettette meg velem a zenét, neki köszönhetem a «kettôs énemet»: azt, hogy az életemben az építészet mellett a zene játszik nagyon fontos szerepet. A klasszikus gitár, zongora és zeneszerzés tanulmányaimat is nála végeztem. Gitárosként számos zenei versenyen indultam, az elsô nagy sikeremet – ha jól emlékszem, tízévesen – a Szendrey-Karper László alapította esztergomi Nemzetközi Gitárfesztiválon arattam. Ennek kapcsán jelent meg velem az elsô interjú a Pajtás újságban. A gitár- és zongoraórákat a Naphegyen, otthonában tartotta Buba néni, ahol gyerekként nagyon megfogott a rengeteg könyv, kotta, fotó és festmény. Ez az érzés ahhoz hasonlítható, amit Ingmar Bergman is megfogalmazott a Fanny és Alexander címû filmjében. Van egy jelenet, amikor Alexander bekerül egy zsidó kereskedôhöz, és a fiú egészen beleszédül az értékek, mûtárgyak szépséges világába. Valahogy így éreztem én is, amikor a naphegyi lakásban elôször szembesültem a kultúra lenyûgözô sûrûségével. Thománé Molnár Magda mellett az iskola másik alapfigurája Halász Márta néni, akinek meggyôzôdése volt, hogy nekem képzômûvészeti pályára kellene mennem. Emiatt kicsit kivételezett is velem. Halász Márta • 120
az osztályban komoly figyelmet fordította arra, hogy az is fejlessze rajztudását, akinek nincs különösebb tehetsége. Fontosnak tartotta a képzômûvészeti mûveltség mélyítését is, ezért mûvészeti tárgyú írásokat olvastatott fel minden órán. Meghatározó élmény volt ez – nemcsak nekem, hanem osztálytársaimnak is, akikkel ma is találkozom, s szívesen idézzük vissza az iskolai rajzórák hangulatát. Annak ellenére, hogy végül is egy «reál» pályára mentem, érdekes módon nem igazán emlékszem a fizika- és matematikaoktatásra – igaz, elég sûrûn cserélôdtek a tanáraim. A történelem- és a magyarórák – az ének- és rajzórák mellett – már sokkal inkább megmaradtak emlékeimben. Ez talán mutatja is azt a szellemiséget, amit az építészetrôl tartok: bár a mérnöktudományok közé sorolják, igazából mûvészeti tevékenység, amelynek csak az egyik oldala a technokrata, mûszaki gondolkodás. A Virányos nemcsak a humán és a mûvészeti vonalon adott nekem sokat, kellemes emlékeket idéz az iskola közössége is. Bár a Svábhegy oldalában laktam, s így közelebb lett volna például a Zugligeti, vagy a mai Jókai iskola, a barátaim miatt jártam mégis a Virányosba. Sokat voltam együtt velük az iskola után is, s ha a nagy hideg miatt fûtésszünetek voltak, akkor is összejöttünk, például nagy hógolyócsatákat rendeztünk. Romantikus emlékek ezek. Ma még közelebb lakom a Virányoshoz, a Zugligeti út elején, egy öreg villában élek, amelyet gyerekkoromban rengeteget láttam. Építészként sokat utazom, mégis hihetetlenül fontos számomra, hogy abban az utcában élhetek most is, ahol egykor az 58-as villamoson utaztam és szedtem a gesztenyét, s azt a panorámát nézhetem, amit láthattam az iskolából, vagy régen a családi házunkból – a budai hegyek karéját. Ez biztonságérzetet ad nekem, mindamellett, hogy hallatlanul élvezem.”
121 •
ISKOLA- ÉS OKTATÁSTÖRTÉNET
“írástudók képzését szolgáló elsô intézmények, az írnokképzô «templomiskolák»”
Az elsô iskolák… Az ôsközösség felbomlását követôen a rabszolgatartó termelési mód megjelenése új lehetôséget teremtett az emberi kultúra fejlôdésének. A mezôgazdaság, a kézmûvesség, a kereskedelem fejlôdése, a tapasztalatok felhalmozódása ösztönözte a különféle tudományok kialakulását. Pontosan ki kellett számítani, hogy a folyók vize áradáskor mikor árasztja el a part mentén húzódó termôföldeket. A gátak, a csatornák létesítéséhez alapos mértani ismeretekre volt szükség. A matematika, a geometria, az asztronómia, az orvoslás – ezek a köznép elôl rejtett, misztikus köntösbe öltöztetett tudományok – mûvelôi a vallástannal együtt a papok lettek. Az írásbeliség kialakulása lehetôvé tette az ismeretek egyre bôvülô körének a megörökítését, s ez megkönnyítette a tudás, a kultúra áthagyományozását. Az írás terjedése fontos szerepet játszott az államgépezet mûködésében is. Mezopotámiában az elsô civilizáció a suméroké volt. Szerepük a mûvelôdés és a nevelés történetében kiemelkedô: ôk teremtették meg a IV. évezred végén az írástudók képzését szolgáló elsô intézményeket, az írnokképzô “templomiskolákat”. Az iskolák fennállását bizonyítja, hogy a nagy ásatásokkor Nippurban, Farában megtalált ékírásos agyagtáblák között sok a tanulmányi jellegû gyakorlószöveg. Természetesen nem a szó mai értelmében vett “iskolák” voltak ezek. A tanítást vállaló írnokok a legelemibb módszerekkel, utánzással, gyakoroltatással adták át tudásukat tanítványaiknak. De a mai osztályoknak, tantárgyaknak, tanterveknek és tanóráknak nem találjuk még nyomát ezekben az intézetekben. A gyermekek csoportosítása nem életkorok szerint történt, a tanítás tervét pedig maga az élet diktálta. Az írástudó hivatalnok, az írnok társadalmi elismertsége itt is – akárcsak a többi ókori kultúrában – rendkívül magas volt. Az alapképzést, az írást, olvasást, számolást és elemi tudományos ismereteket a “tábla háza” nyújtotta. Ez a köznép fiai elôtt is nyitva állt. A magasabb képzés színhelye a “bölcsesség háza” volt. Rendkívül erôs volt a kulturális tradíciók tisztelete, a képzés hagyományôrzô szerepe. A templom melletti iskolaépület és a tantermek méretei igen szerények voltak, feltehetôen csak rossz idô esetén használták, a tanítás általában az iskola udvarán folyt. A tanulók a tanító lábainál ültek. Szinte egész napjukat itt töltötték: a tanítótól kapott feladatokat oldották meg, irodalmi szemelvényeket másoltak. Hosszú szövegeket véstek emlékezetükbe szó szerint. A tanítás anyagában szerepeltek matematikai, geometriai feladatok is. A tanítót az idôsebb diákok segítették munkájában. Igen gyakran alkalmazott módszer volt a testi fenyítés. A tanító mellett mûködô felügyelôk szinte csak ezt a fegyelmezô eljárást ismerték. Az egyiptomiak a világot teremtése óta változatlannak és változtathatatlannak hitték. A gyermekek nevelésének legfontosabb célja: az örökérvényû normáknak, az istentôl származó igazságnak a megismertetése volt. A gyermekeket ebbe a statikus világba kellett belenevelni. Minél hamarabb felnôtté kellett válniuk, s a felnôttek életszabályai szerint élniük. A legnagyobb dicséretnek számított, ha egy gyerekrôl azt • 122
mondták, hogy “felnôtt módra” beszél, úgy, mint egy “mûvelt férfi”: szabatosan, választékosan. A fáraók sarjait a magánnevelôk gyakran az elôkelôk gyermekeivel együtt oktatták. Így szoros és bensôséges kapcsolat alakulhatott ki a trón várományosa és a leendô legbefolyásosabb alattvalók között. Ez késôbb biztosította az uralkodó iránti lojalitást és hûséget. Bizonyos esetekben a hercegnôk és az elôkelô családok leánygyermekei is részesülhettek ilyen udvari nevelésben. A fiúkat itt elsôsorban testi nevelésben részesítették: lovagolni, kocsit hajtani, nyilazni tanították ôket. Akárcsak Mezopotámiában, az ókori Egyiptom államapparátusának mûködtetésében is kiemelkedô szerep jutott a különféle rendû és rangú írnokoknak. Az írás, olvasás mûvészetét a legrégebbi idôkben az írástudó szülôk maguk adták át gyermekeiknek. Tapasztalt írnokok, hivatalnokok gyakran mások fiait is magukhoz vették, s így avatták be ôket lépésrôl lépésre az írnoksághoz szükséges ismeretekbe. A fiatalok – nagy többségükben fiúk – az utánzás módszerével lesték el a mesterségbeli fortélyokat. Hivatásos nevelôk kezdetben tehát nem voltak, de az írástudók, nagy tudású közhivatalnokok egy része körül fokozatosan létrejöttek a tanulócsoportok. Ezek tanítása, képzése egyre inkább rendszeres jelleget öltött. Így alakult ki – Mezopotámiához hasonlóan – az intézményesülô oktatás egy sajátos formája, az “írnokképzô”, az írnokok “iskolája”. A tanítást vállaló írnokok a legelemibb módszerekkel adták át tudásukat tanítványaiknak. De a mai osztályoknak, tantárgyaknak, tanterveknek és tanóráknak még a nyomát sem lehet fellelni ezekben az intézetekben. A gyermekek csoportosítása nem életkorok szerint történt, a tanítás tervét pedig maga az élet diktálta. Az ókori Kína különleges helyet foglalt el a keleti civilizációk között. A Kr. e. III. évezredben kibontakozó kínai kultúra lényegesen eltér a többitôl. A jól szervezett kínai iskolarendszer belsô életét sajátos szempont határozta meg: a különbözô hivatali beosztásokhoz, tisztségekhez és rangokhoz szigorú vizsgák során át vezetett az út. Így végsô soron ezek a vizsgák szabták meg a tanított ismeretek körét is. A kínai iskoláztatás alapját az alapfokú iskolák alkották. A falvakban vándortanítók magániskoláikban oktattak, a városokban a kormány létesített ilyen intézményeket. Az oktatás ingyenes volt. Alapiskolába 5-tôl 10 éves korig jártak a fiúgyermekek, befejezésekor pedig vizsgát tettek. A tehetôsebb családok leányait magántanítók oktatták. A tanulás – tekintettel a rendkívül bonyolult kínai szókép- és fogalomírásra – igen nagy erôfeszítést igényelt. Több ezer írásjegyet kellett elsajátítani. Különbözô életkorú tanítványok tanultak együtt, egy idôben a tanító vezetésével. Az alapkészségeken túl a természetre, az emberre és a társadalmi együttélésre vonatkozó ismeretek szerepeltek tanítási anyagként. A legelterjedtebb módszer a szövegek szó szerinti memorizálása volt. Egyiptomhoz hasonlóan Kínában is meg voltak gyôzôdve arról, hogy az értelem szintjén elsajátított, bemagolt erkölcsi parancsok, etikai normák egyúttal a gyermekek viselkedését is alakítják. Középfokú képzés a járási, tartományi iskolákban történt. Vizsgával záruló, 10-tôl 14 éves korig tartó képzés folyt ezek123 •
ben az intézetekben. Az oktatásért itt már tandíjat kellett fizetni. Felsôfokú képzésükben az állami tisztségviselôk, a mandarinok képzése zajlott. A háromlépcsôs állami vizsgarendszerre való elôkészítés a tartományi iskolákban folyt. Független külsô hivatalok szervezték a versenyszerû keretek között zajló vizsgákat. A jelöltek nem használhattak segédletet, akit csaláson értek, keményen megbüntették, nem tölthetett be semmilyen hivatalt többé. Az írásbeli dolgozatot a külvilágtól elzárva egy lepecsételt ajtajú fülkében több napig írták. A legkiválóbb jelöltek elnyerték a hivatalnoki rangot és a vele kapcsolatos nemesi rend fokozatait. Az európai kultúra fejlôdésének történetében az antik görögök szerepe rendkívül jelentôs. Az elôkelôk gyermekeit – akárcsak korábban a királyokét – magánnevelôk oktatták-nevelték. Az Iliászban ábrázolt hôskor heroikus értékei a katonai arisztokrácia életfelfogásának feleltek meg, az ô azonosságtudatukat erôsítették. A gyermekek elsô nevelô közege maga a család volt, és elsô nevelôjük saját édesanyjuk. Lányok esetében a nevelés köre ennél tágabbra nem is igen bôvült: anyjuk irányításával tanulták meg a ház körüli teendôket. Legfôbb erkölcsi erényük az állhatatosság, a kikezdhetetlen házastársi hûség volt. A kiváltságokkal rendelkezôk, a vagyonosok arra törekedtek, hogy gyermekeikbôl “jó poliszpolgár” váljék. Felfogásuk szerint ehhez megfelelô mûveltséget kellett elsajátítani. E mûveltség két részbôl állt. 1. Szakmai mûveltség. A jó poliszpolgár ügyes kereskedô, sikeres vállalkozó volt. Az ehhez szükséges ismereteket, készségeket szüleitôl sajátította el. A mesterség apáról fiúra hagyományozódott át. 2. Általános mûveltség. Ezt mindenekelôtt a közéleti szereplések tették szükségessé. A jó polgárnak határozott elképzelése volt saját poliszának helyzetérôl, jövôjérôl. Ehhez ismernie kellett népének történelmét, a mitológia mondáit, a klasszikus költôk és írók mûveit, tehát általános mûveltséggel kellett rendelkeznie. E mûveltség elemeivel már egészen kicsi koruktól kezdve kezdték megismertetni a gyermekeket. Ugyanakkor az erkölcsi szabályok, a követendô viselkedési normák elsajátíttatására is nagy gondot fordítottak. Hétéves koruktól magántanítókhoz küldték a gyerekeket, akik tovább folytatták a családban elkezdett nevelést, és megfelelô képzésben részesítették tanítványaikat. E képzés összetevôi a következôk voltak. 1. Múzsai képzés. Ezen belül: grammatikai-irodalmi képzés, ami az olvasás, írás, számolás tanulását és irodalmi mûvek tanulmányozását jelentette. 2. Kitharaképzés, vagyis a hangszerjátékkal kísért énekelt versek tanulása és a tánc. 3. Gümnasztikai képzés: torna, sport és a kifejezô mozgás mûvészete. A gyerekek nevelése-oktatása, a képzés tartalmainak átadása különféle iskolatípusokban történt. Mai “pedagógus” szavunk eredete is a görögöknél keresendô. Azt a rabszolgát nevezték “paidagogosz”-nak, aki a gyermekeket a magántanítóhoz kísérte, és aki – mûveltebb rabszolga lévén – segítette ôket az otthoni tanulásban. A késôbbi korokban feladatköre bôvült: a gondjaira bízott fiú erkölcsi nevelôje is lett. A görög nevelés alapvetô kérdése, hogyan lehet a gyermekbôl harmonikusan fejlett embert formálni. Olyan embert, akinek teste és lelke összhangban van: erôs, arányosan fejlett fizikummal rendelkezik, de fogékony a szép és a jó iránt is. A nevelés célja nemcsak a közvetlenül hasznosítható praktikus ismeretek átadása volt, hanem az erkölcsiség, az esztétikai érzék formálása, az egész egyéniség alakítása. Az ókori Rómában másféle eszmények vezették a gyermeknevelést. Nem “önzetlen mûveltséggel” akarták egyéniségüket gazdagítani, hanem képessé akarták tenni ôket az állami célok szolgálatára. Az intézményes nevelés kialakulása Róma nagyhatalommá válásának korszaka. A mûveltség megszerzésének eddigi keretei – a család, a katonaság, a Fórum – már nem bizonyultak elegendônek. A hódító Róma érintkezésbe lépett más népek kultúrájával, mûveltségével, mindezeket a hatásokat befogadta, asszimilálta. Erre az idôszakra tehetô az intézményes nevelés fokozatos térhódítása. Elsôsorban a görög kultúra hatására jelennek meg az elsô magániskolák, s felváltják az addigi alkalomszerû, családi oktatást-képzést. A rómaiak átvették a görögök iskolarendszerét, és szinte semmit sem változtattak rajta.
• 124
Az alapkészségeket – az írást, olvasást, számolást – a “ludus”-ban, ebben a kis magániskolában tanulták a gyermekek. A szülôk tandíjat fizettek az oktatásért. Alapiskola minden városban volt. Sokszor az utcából elkerített részt alakítottak ki iskolai célra. Ha létezett iskolaépület, az is többnyire egyszerû fabódé volt. A gyermekeket a tanulással eltöltött évek száma szerint osztották csoportokba. Naponta – egy ebédszünet közbeiktatásával – körülbelül hat óra hosszat tanultak. Az olvasás és az írás elsajátítása hosszú, fáradságos – nemegyszer gyötrelmes – gyakorlás eredménye volt. Olvasni elôször szótagolva tanultak. A tanítók igyekeztek megkönnyíteni a kimerítô olvasás- és írástanulást. Elefántcsontból vagy fából faragott betûket adtak nekik, hogy a tanulás játékossága ôrizze meg kedvüket; sôt édességgel is jutalmazták ôket. A játékos módszerek mellett a római kisiskolákban rendkívül szigorú fegyelem uralkodott. Gyakori fegyelmezési eszköz volt a fûzfavesszô és a szíjkorbács. A “kemény római jellem” kialakításához mindezeket szükségesnek vélték. A Kr. e. I. században a társadalmi válság a vallás terén is éreztette hatását. A régi ókori istenek tekintélye csökkent, egyre-másra szervezôdtek a keresztény közösségek. Ezek új tagjaikat – mielôtt maguk közé fogadták volna ôket – alapos vallásos oktatásban-nevelésben részesítették. A gyülekezetek tanítóinak kiképzésére már a II. századtól kezdve ún. kathekéta-iskolákat létesítettek. Kathekéta volt a neve a keresztény gyülekezetbe lépni szándékozó felnôttek nevelôjének, oktatójának. Az oktatás gyakran 2–3 évig is eltartott. A többéves elôkészület idôszaka alatt a jelölteket megismertették a kereszténység tanításaival, és jellemformáló gyakorlatokat végeztek velük. A keresztény nevelés, iskoláztatás idôszakának derekán már hazánkban is megjelentek az elsô kolostoriskolák. Az elsô iskolát még 998-ban Géza fejedelem állította: ez a pannonhalmi bencés monostor volt. A vallásos hit, az írásbeliség terjesztése mellett földmûvelést, kertészetet, szôlészetet, borászatot és az ipari termelés korszerû gyakorlását is tanították. 1235-ben már 20 férfi és 2 nôi kolostor mûködött a maga iskoláival. A mellettük mûködô káptalani iskolák az idô folyamán nagyon fontos mûvelôdési intézményekké váltak. Itt a hét szabad mûvészet tárgyait tanították, akárcsak az ókori Róma egyes iskoláiban. Grammatikát, retorikát, dialektikát, aritmetikát, geometriát, asztronómiát és zenét. A tanítás nyelve a latin volt. A legjobbak ezt követôen a nyugat-európai egyetemeken tanulhattak, s egy rövid ideig Pécsett is, ahol 1367-ben I. Nagy Lajos alapított egyetemet. Németh András nyomán
125 •
TARTALOM
JEGYZET
POLGÁRMESTERI KÖSZÖNTÔ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 ÓVODATÖRTÉNET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 A GYERMEKRAJZOK SOK MINDENRÔL MESÉLNEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 GYERMEKINTÉZMÉNYEK – BÖLCSÖDÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Önkormányzati fenntartású bölcsödék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Nem önkormányzati fenntartású bölcsödék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 GYERMEKINTÉZMÉNYEK – ÓVODÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ ÓVODÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Mit egyen a kisgyermek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Nem önkormányzati fenntartású óvodák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 A KERÜLETI ISKOLÁK SZÁZÖTVEN ÉVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 ISKOLAÉRETT-E A GYERMEKEM? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 MIT EGYEN AZ ALSÓ TAGOZATOS? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 MIT EGYEN A FELSÔ TAGOZATOS? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ÉS KÖZÉPISKOLÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 Önkormányzati fenntartású iskolák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 Nem önkormányzati fenntartású iskolák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 TABUK NÉLKÜL… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Szenvedélybetegeket segítô szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 Mit egyen a középiskolás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Diákhitel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 Diákmunka: segítenek az iskolaszövetségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 FELSÔ OKTATÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 GYERMEKOTTHONOK, NEVELÔ OTTHONOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 INTEGRÁCIÓ – INKLUZÍV NEVELÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 EGYÉB OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 Speciális oktatás, fejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 Speciális oktatás, fejlesztést segítô szolgáltatások, lehetôségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 Élethosszig tartó tanulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 Nyelviskolák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 Számítógép-kezelô/használó OKJ-szakképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 Autósiskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 EGYÉB NEVELÉST, OKTATÁST SEGÍTÔ SZOLGÁLTATÁSOK, LEHETÔSÉGEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 Családsegítô szolgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .111 Nevelési tanácsadó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .112 Budai nevelési tanácsadók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 Pedagógiai szolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 Játszóházak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 Napközi otthonos táborok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 Könyvtárak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 Mûvelôdési házak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 Iskola-egészségügyi szolgálat központi rendelôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 Iskola- és oktatástörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
• 126
127 •
JEGYZET
• 128
129 •
A Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat kiadványa • Felelôs kiadó: Hegyvidék Lapkiadó – igazgató: dr. Schillinger Erzsébet • Felelôs szerkesztô: Gilicze Zoltán • Szerzôk: Burucs Tímea, Gilicze Zoltán, Járay Mari, Kertész Dániel, Knapp Ádám, Somogyvári D. György • Fotók: Safa Fotóügynökség, Hegyvidék Lapkiadó, Kalmár Lajos • Grafikai tervezés: Articsók Stúdió – Czakó Zsolt • Nyomdai munka: Safa Fotóügynökség – felelôs vezetô: Vartus Péter • Budapest – Hegyvidék, 2009 • Kézirat lezárva: 2009. március 31.
• 130
Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat • 1126 Budapest, Böszörményi út 23–25. Telefon: 06 1 224 5900 • Zöldszám: 06 80 200 907 • E-mail:
[email protected]
www.hegyvidek.eu