Tisztelt Fővárosi Bíróság! Alulírottak a StemXcell Kft. (3397 Maklár, Táncsics u. 46.) I. rendű felperes, a Crystal Institute Kft. (1132 Budapest, Visegrádi u. 47.) II. rendű felperes a FLAVINÁRIUM Zrt. (1132 Budapest, Visegrádi u. 47.) III. rendű felperes és Dunai és Társa Bt. (6400 Kiskunhalas, Szélmalom u. 52.) IV. rendű felperes képviseletében, a társaság törvényes képviselői a Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) alperessel szemben az alperes Vj-156/2007/84. szám alatt meghozott határozata ellen a törvényes határidőn belül az alábbi keresetet terjesztjük elő: Elsődlegesen kérjük, hogy a T. Fővárosi Bíróság az alperes Versenytanácsának 2008. július 08. napján kelt, de általunk 2008. július 23. napján kézhez vett, Vj.156/2007/84 számú érdemi határozatát helyezze hatályon kívül, és az alperest új eljárásra, valamint perköltségünk megfizetésére kötelezze. Másodlagosan pedig kérjük, hogy a T. Bíróság a Tpvt. 83. § (4) bekezdése alapján az alperes fenti számú határozatát változtassa meg. Kérjük továbbá a T. Bíróságot, hogy a keresettel támadott határozat végrehajtását függessze fel. A Versenytanács hivatkozott határozatában megállapította, hogy I. és II. és III. és IV. rendű felperesek fogyasztók megtévesztésre alkalmas magatartást tanúsítottak. Az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű, és a IV. rendű felperesek vonatkozásában a T. Versenyhivatal a jogsértést megállapította, és I. rendű felperest 10.000.000,- Ft, II. rendű felperest 25.000.000,- Ft., III. rendű felperest 15.000.000,- Ft., míg IV. rendű felperest 500.000,- Ft. bírság megfizetésére is kötelezte. Az alperes álláspontja szerint a felperesek az OLIMPIQ STEMXCELL termék forgalmazása, valamint az azokkal kapcsolatos tájékoztatások során a termékeknek gyógyhatást tulajdonítottak, amely magtartás alkalmas a fogyasztók megtévesztésre. Érdemi indokainkat az alábbiak szerint adjuk elő: Szükséges leszögezni és kiindulópontként rögzíteni, hogy az inkriminált termék, azaz az Olimpiq Stemxcell egy szabadalmi alappal rendelkező termék. A szabadalom jogosultjai magánszemélyek, akik egyebekben a termék hatékonyságának és hatásosságának igazolásához szükséges álláspontokat beszerezték. A szabadalom felett rendelkezésre jogosult személy megbízásából eljáró személy ötletéből kiindulva került gyártásra, és átadásra a termék, amellyel egyidőben átadásra kerültek a gyártáshoz szükséges azon dokumentációk, álláspontok, vizsgálati eredmények is, amelyek alátámasztani hivatottak a jelen eljárásban megemlített állításokat. Ilyen módon a jelen eljárás alá vont társaságok rendelkeznek azokkal az írásos dokumentumokkal, amelyek a szabadalom jogosult felhatalmazása alapján kerültek átadásra a társaság részére. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a termék kizárólag természetes alapanyagokból kerül előállításra, olyan anyagokból, amelyek egyenként, önállóan is kereskedelmi forgalomba hozhatóak.
Tpvt.: (2) A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha a) az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; 9. § A használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e. Határozott álláspontunk az, hogy jelen ügyben az elsőfokon eljárt GVH nem vont be az eljárásba olyan szakértőt, aki a tényállításainkat szakmai szempontból vizsgálta, avagy vizsgálhatta volna. Határozatának indokolásában azzal érvelt, hogy nyilvánvaló kérdések megítélése volt a feladata, amelyhez nem szükséges szakértő bevonása. Külön vizsgálat végzése nélkül sem az OGYI, sem az ETT nem hivatott e kérdésben dönteni, és bármilyen jellegű mélyebb vizsgálat nélkül érdemi, az ügyre is kiható álláspontot közölni. Hivatkozunk a Ket. 58. § paragrafus (1) bekezdésére, amely szerint "Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóságnak nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és a) az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy b) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét." A Ket. 2 §. (1) bekezdése szerint az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. Álláspontunk szerint a felperesek által a tudományos igazolás céljából becsatolt szakmai anyag vizsgálata abból az aspektusból, hogy felperesek milyen egészségre vonatkozó állításokat tehetnek szakmailag megalapozottan és tudományosan igazoltan - egyebekben az Európai Uniós irányelvvel is teljesen összhangban meghaladta az elsőfokon eljárt hatóság szakmai konpetenciáját, és tudását, amely okán az különleges szakértelmet igényelt volna, amely okszerűn és jogszerűen magával kellett volna hogy vonja szakértő bevonását az ügybe. Fentiek okán változatlanul állítjuk, hogy alperes jelen ügyben nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének. A Versenytanács a határozatában a Jogi háttér című V. szakaszban felsorolja a figyelembe vett jogszabályokat. Álláspontunk szerint bár jelenleg is hatályos az elsőfokon eljárt GVH által hivatkozott 37/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet, azonban az részben ellentétes „az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1924/2006/EK RENDELETÉVEL (továbbiakban EKR), amely 2007 július 1-től valamennyi tagállamban kötelezően alkalmazandó jogszabály. Mivel e jogszabály magasabb szintű, mint a 45. pontban hivatkozott, ezt tekintjük irányadónak.
Egyebekben hangsúlyozni kívánjuk, hogy a már hivatkozott 37/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet 2. § szerint: E rendelet alkalmazásában: a) étrend-kiegészítő: a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan; adagolt vagy adagolható formában kerül forgalomba (például kapszula, pasztilla, tabletta, port tartalmazó tasak, adagolható por, ampulla, csepegtetős üveg vagy más hasonló por-, illetve folyadékforma, amely alkalmas kis mennyiség adagolására). b) tápanyag: ba) a vitaminok, és bb) az ásványi anyagok. Tehát a fentiek szerint ezen jogszabály is az étrend-kiegészítők vonatkozásában élettani hatással rendelkező anyagokról beszél! Az EKR 2. cikk (1) bekezdés b) pontja az étrend-kiegészítők meghatározásánál a 2002/46/EK irányelvre (továbbiakban EKI) hivatkozik. Az EKI. 2. cikke a) pontja szerint: „étrend-kiegészítők”: olyan élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítésére szolgálnak, és amelyek koncentrált tápanyagforrások, vagy egyéb olyan anyagok forrásai, amelyek önmagukban vagy kombinálva táplálkozási vagy fiziológiás hatással bírnak, továbbá amelyeket dózisformában, azaz kapszulák, pasztillák, tabletták, pirulák formájában vagy egyéb hasonló formában, port tartalmazó zacskókban, folyadék-ampullákban, cseppentő üvegekben és más hasonló, por- vagy folyadékformában forgalmaznak, hogy kimért kis egységekben lehessen bevenni őket. Felperesek sem állítanak mást a termékről, minthogy az a hagyományos étrendet kívánják kiegészíteni, és a - gyógyító hatást nem tulajdonítva - az alkalmas az őssejt szám növelésére. A fentieken túl a következő jogszabály figyelembevételét tartjuk szükségesnek. 1924/2006/EK rendelet 2002/46/EK irányelv Az Európai Parlament és a Tanács az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban két dolgot tart fontosnak: 1. 2.
A termék biztonságát A termékre vonatkozó állítások valóságtartalmát.
A valóságtartalomra, különösen az egészségre vonatkozó megállapítások esetén az EKR általános feltételeket tartalmazó 5. cikke (1) bekezdése következőképpen rendelkezik: A tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazása csak a következő feltételek teljesülése esetén megengedett: a) általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok igazolják, hogy az állítás tárgyát képező tápanyag vagy egyéb anyag jelenléte, hiánya vagy csökkentett mennyisége az élelmiszerben vagy élelmiszercsoportban bizonyítottan kedvező táplálkozási vagy élettani hatással bír.
Az elsőfokon eljáró GVH-nak nincs törvényi felhatalmazása, sem hatásköre arra nézve, hogy eldöntse mi gyógyszer, és mi étrend-kiegészítő. Jelenlegi helyzetben kötelessége elfogadni az erre vonatkozó állításunkat, valamint az adott szakhatóság, a Dr. Bíró Géza hivatalos szakvéleményét, az OÉTI notifikációját, illetve a gyártó forgalomba hozatali szándékát. Megítélésünk szerint a GVH azzal, ha a jelenleg folyó eljárásában azt állítaná, hogy termékeink az egészségre vonatkozó állítások miatt gyógyszerek, túllépné hatáskörét. Ez a magatartás szakszerűtlen is, így több ponton is sértené a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (továbbiakban: Ket). Az 1 §. (2) bekezdése szerint „a közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni.” A hivatkozott közösségi jogszabály (EKR) Az Európa Parlament és a Tanács 1924/2006/EK Rendelete: "(4) bekezdés: Ezt a rendeletet kell alkalmazni minden kereskedelmi kommunikációban szereplő tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításra, ideértve többek között az élelmiszerek általános reklámozását és az olyan reklámkampányokat is, amelyeket teljesen vagy részben hatóságok támogatnak "(17) bekezdés: A tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazásával kapcsolatban elsősorban a tudományos megalapozottságot kell figyelembe venni, és az élelmiszer-ipari vállalkozóknak igazolniuk kell a feltüntetett állításokat." "egészségre vonatkozó állítás": bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van; "5. cikk Általános feltételek (1) A tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazása csak a következő feltételek teljesülése esetén megengedett: a) általánosan elfogadott tudományos adatok igazolják, hogy az állítás tárgyát képező tápanyag vagy egyéb anyag jelenléte, hiánya vagy csökkentett mennyisége az élelmiszerben vagy élelmiszercsoportban bizonyítottan kedvező táplálkozási vagy élettani hatással bír; b) azt a tápanyagot vagy egyéb anyagot, amelyre az állítás vonatkozik: i. a késztermék a közösségi jogszabályokban meghatározottak szerint jelentős mennyiségben tartalmazza Az EKR 5. cikkely (1) bekezdése szerint „a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazása csak a következő feltételek teljesülése esetén megengedett: a) általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok igazolják, hogy az állítás tárgyát képező tápanyag vagy egyéb anyag jelenléte, hiánya vagy csökkentett mennyisége az élelmiszerben vagy élelmiszercsoportban bizonyítottan kedvező táplálkozási vagy élettani hatással bír.”
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a vállalkozások által értékesített termékek elsődlegesen MLM rendszerben kerülnek értékesítésre, amelyek alapjául szolgálnak a GVH által is hivatkozott FLAVINÁRIUMOK. Ezen termékismertető előadások lehetőséget teremtenek a potenciális és tényleges fogyasztókkal való kommunikációra, ilyen módon a fogyasztó ténylegesen abba a helyzetbe kerül, hogy teljes körűen eldönthesse, hogy kíván vásárolni a termékből, avagy sem. Határozott álláspontunk az, hogy ezen termékeket azon fogyasztók vásárolják, akik életmódjukban törekednek az egészséget megőrizni olyan módon, hogy olyan terméket vásárolnak, amely vonatkozásában közvetlenül tájékozódhatnak, és közvetlen együttműködésre és visszacsatolásokra van lehetőség. Ezen kereskedelmi rendszerben fogalmilag kizárt a fogyasztó megtévesztésének a lehetősége, figyelemmel az állandó közvetlen kapcsolat létére. Végezetül rögzítjük, hogy érthetetlen a versenytanács azon érvelése, amely szerint "a vizsgált termékek esetleges mellékhatása nem ismerhető meg a vásárlás és a használat előtt". Lényegesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a hivatkozott termékek csak és kizárólag a természetben is előforduló természetes anyagokból állnak. A vizsgált vállalkozások kijelentései minden esetben a termékek összetevőinek jótékony hatásaira hívják fel a figyelmet. Figyelemmel arra, hogy ezen termékek nem szintetikus anyagokból készülnek, a káros mellékhatás fogalmilag kizárt, a jótékony mellékhatások pedig azt gondoljuk nem a terhünkre esnek. A versenytanács is hivatkozik rá, hogy ezen a területen kiemelten fontos, hogy a fogyasztók nagy biztonsággal, valós tájékoztatásban részesüljenek. Mi is így gondoljuk, és a Flavináriumok célja éppen az, hogy ezen tájékoztatási kötelezettségének a termék forgalmazója eleget tegyen. Amennyiben a Tisztelt Bíróság az alperes versenytanácsának határozatát fentiek ellenére mégis helybenhagyja, úgy kérjük, hogy a kiszabott bírság összegét a Tpvt. 83. §. /4/ bekezdése alapján, mérlegelési jogkörében csökkentse figyelemmel arra, hogy felperesek célja a vonatkozó terméktájékoztatások közlésével nem a fogyasztók megtévesztése - a termékek gyógyhatással való felruházása volt -, hanem a termékek összetevői jótékony hatásaira történő figyelemfelhívás. Felperesek az Itv. 62. (1) bek. h) pontja alapján illeték feljegyzési jogra jogosultak. T. Bíróság hatáskörét és illetékességét a Pp. 326. § (1) bek-re alapítjuk. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. tv. 1. § (3) bek. értelmében közigazgatási perekben nincs helye közvetítői eljárásnak. Kelt Egerben, 2008. augusztus 21. napján Tisztelettel: StemXcell Kft. I. r. felperes
Crystal Institute Kft. II.r. felperes
Dunai és Társa Bt. IV. r. felperes
FLAVINÁRIUM Zrt. III. r. felperes
T. Fővárosi Bíróság!
keresete
Crystal Institute Kft. I. rendű FLAVINÁRIUM Zrt II. rendű Dunai és Társa Bt. III. rendű
felpereseknek
A Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) alperes ellen
a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának Vj-209/2008/34. számú határozatának bírósági felülvizsgálata iránt
