TESZTKÖNYV
a hajóvezetõk részére 2., javított kiadás
KÖZLEKEDÉSI FÕFELÜGYELET 1999
Jóváhagyta a Közlekedési Fõfelügyelet
A könyvet írták: Horváth Imre, Somlóvári László Szerkesztette: Keller Ervin, Takács Ferenc Szakmai és didaktikai szempontból átvizsgálta: Dr. Békési István Szakmailag ellenõrizte: Kiss László, Dr. Valnicsek Gyula © Horváth Imre, Somlóvári László, 1994, 1999 ISBN: 963 16 3054 4 A könyv Közlekedési Fõfelügyelet megbízásából a Mûszaki Könyvkiadó gondozásában készült Kiadja a Közlekedési Fõfelügyelet Felelõs kiadó: Hunyadi István fõigazgató Felelõs szerkesztõ: Hack Emil Mûszaki vezetõ: Abonyi Ferenc Mûszaki szerkesztõ: Bagi Miklós Fedélterv: Bagi Miklós Az ábrákat rajzolta: Bádovszki Zoltán, Hack Emil A könyv formátuma: A5 Azonossági szám: 02185 Terjedelem: 25 (A5) A kézirat lezárva: 1999. november Oláh Nyomda és Kiadó Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós I. RÉSZ
Tartalom
Elõszó ........................................................................................................... 5 Javaslatok a tesztkönyv használatához ......................................................... 6 1.
Általános rendelkezések ....................................................................8 Megoldások ......................................................................................... 41
2.
A hajó jelei, mércéi, a hajó köbözése .............................................. 42 Megoldások ......................................................................................... 57
3.
A hajó látható jelzései ...................................................................... 58 Megoldások ....................................................................................... 171
4.
A hajó hangjelzései, rádiótelefon .................................................. 175 Megoldások ....................................................................................... 188
5.
A vízi út jelei és kitûzése ................................................................ 189 Megoldások ....................................................................................... 230
6.
Hajózási szabályok ......................................................................... 232 Megoldások ....................................................................................... 280
7.
A veszteglés szabályai .................................................................... 282 Megoldások ....................................................................................... 286
9.
Általános rendelkezések ................................................................ 288 Megoldások ....................................................................................... 320 Tartalom
!
10. Az úszó létesítmények jelei, látható jelzések, hangjelzések, rádiótelefon, a vízi út jelei .............................................................. 322 Megoldások ....................................................................................... 333 11. Hajózási szabályok ......................................................................... 334 Megoldások ....................................................................................... 355 12. Komp ............................................................................................... 356 Megoldások ....................................................................................... 361 13. Hajóhíd; áthaladás zsilipen ........................................................... 362 Megoldások ....................................................................................... 363 14. Korlátozott látási viszonyok; hajózás radarral ........................... 364 Megoldások ....................................................................................... 367 15. Különleges szabályok; Egyéb rendelkezések ...............................368 Megoldások ....................................................................................... 386 16. A víziközlekedés korlátozása egyes vízterületeken ..................... 387 Megoldások ....................................................................................... 397 17. A veszteglés szabályai .................................................................... 398 Megoldások ....................................................................................... 400
"
Tartalom
Elõszó Tisztelt Olvasó! A Hajózási Szabályzat a belvizeken közlekedõk bibliája, a vízi úti KRESZ. A vízi közlekedés szabályai Európa-szerte lényegében egységesek, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Belsõ Szállítási Bizottsága által kidolgozott európai hajózási szabályzat (CEVNI) helyi rendelkezésekkel kiegészített, illetõleg néhány helyen módosított ajánlását tartalmazzák. A Dunán (és hazánk valamennyi belvizén) érvényes hajózási szabályokban a közelmúltban jelentõs változások következtek be; megjelent az új Hajózási Szabályzat (27/1993. (IX. 23.)KHVM rendelet melléklete), amelynek I. (Nemzetközi) része a Duna Bizottság 1990-ben kiadott ajánlását (DHAR), míg a II. (Nemzeti) a Magyar Köztársaság belvizein érvényes helyi szabályokat tartalmazza. A Szabályzat anyaga a belvízi hajók vezetésére képesítõ vizsgák legfontosabb része, kellõ szintû ismerete alapvetõ fontosságú a vízen közlekedõk, a vízi közlekedés és a természet biztonsága, védelme szempontjából. E tesztkönyv elsõsorban azok számára készült, akik vizsgára készülnek, de ajánljuk azok számára is, akiknek a most megjelent új Szabályzatból nem kell vizsgázniuk, azonban szeretteik, a többi közlekedõ és hajójuk biztonsága érdekében kívánják megismerni az új szabályokat, lemérve tudásukat. A tesztkönyv a hivatásos és a sport, ill. kedvtelési céllal hajózók ismeretanyagát is összefoglalja. Tartalmazza valamennyi tesztkérdést, amely a Közlekedési Fõfelügyeleten és a megyei közlekedési felügyeleteken történõ képesítõ vizsgák anyaga lehet. Bízunk benne, hogy jó segédeszközt tudtunk a T. Olvasó kezébe adni a sikeres vizsgához és a balesetmentes közlekedéshez. Budapest, 1999. november a Szerzõk
Elõszó
#
Javaslatok a tesztkönyv használatához A tesztkönyv a Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: HSZ) anyagára vonatkozó feleletválasztásos tesztkérdéseket tartalmazza. Arra törekedtünk, hogy a tesztkérdések a vízi közlekedés lehetõ legszélesebb a HSZ-hez kapcsolódó területének élethelyzeteire irányuljanak. A kérdéssorok a könnyebb tájékozódás érdekében a HSZ felépítését követik. A HSZ 119. mellékletének anyagát az elsõ két rész megfelelõ kérdései közé illesztettük. A kérdések után minden esetben megjelöltük azt a jogszabályhelyet (a cikk számát), amelynek egy részére vagy egészére a kérdés vonatkozik, megkönnyítve ezzel az elsajátítást és az önellenõrzést. A tesztkérdések megoldásakor a feltett kérdés után következõ két vagy három válaszlehetõség közül kell kiválasztani azt, amelyik a helyes. Mindig csak egy válasz jó, a helyes válasznál szereplõ többi válaszlehetõség egyike sem kielégítõ felelet a kérdésre. Ez jelentheti azt is, hogy teljesen hamis a válasz, azt is, hogy a teljes feleletnek csak egy részét tartalmazza. A választ a helyesnek ítélt válaszlehetõség betûjele elõtti négyzetbe tett X jellel adhatja meg. Hogy jó helyre tette-e az X jelet vagy sem, azt az egyes fejezetek végén levõ megoldásokból tudhatja meg. A tesztkönyvben vastagon szedtük azokat a kérdéseket, amelyek csak a hivatásos képesítõ vizsgákon szerepelnek. Jóllehet, a HSZ anyaga oszthatatlan, mégis megítélésünk szerint el kell kerülni azt, hogy a sport-, ill. kedvtelési hajózást választók széles táborát a számukra periferiális vagy õket nem érintõ anyagrészek megtanulására ösztönözzük. Például: 131. Mikor minõsülnek a HSZ szempontjából robbanóanyagnak a robbanóanyagokkal töltött tárgyak, tûzijátékszerek, gyújtótöltetek? (10. Melléklet) l a) Ha ezek bruttó tömege meghaladja a 15 kg-ot. l b) Ha ezek bruttó tömege meghaladja a 15 t-t. l c) Ha nem szabványos csomagolásban kerülnek szállításra. A tesztkönyv a tudás ellenõrzésére, értékmérésre és egyfajta biztonságérzet megteremtésére alkalmas, azonban nem helyettesíti a jogszabállyal (HSZ) való megismerkedést. $
Javaslatok a tesztkönyv használatához
I.
RÉSZ
%
1.
Általános rendelkezések
1. Válassza ki az alábbi meghatározások közül a hajó fogalmát! l l
a) A belvízi hajó, kivéve a kishajót és kompot. b) A belvízi hajó, beleértve a kishajót, kompot, továbbá az úszó munkagépet és tengeri hajót. c) A belvízi és tengeri hajó, kivéve a kishajót és úszó munkagépet.
l
2. Válassza ki az alábbi meghatározások közül a géphajó fogalmát! (1.01) l l l
a) Saját gépi berendezéssel ellátott hajó. b) Saját gépi berendezéssel hajtott hajó. c) Gépi berendezésekkel felszerelt hajó.
3. Válassza ki az alábbi meghatározások közül a vitorlás hajó fogalmát! (1.01) l
a) Vitorlával haladó hajó, amely legfeljebb 15 kW teljesítményû segédgépet használ. b) Olyan gépi meghajlású hajó, amelynek fõ meghajtását vitorla biztosítja. c) Vitorlával haladó hajó, amely nem használ gépi hajtóberendezést.
l l
4. Válassza ki az alábbi meghatározások közül a kishajó fogalmát! (1.01) l
a) Az a hajó, amely 20 m-nél rövidebb, kivéve: a komp és az a hajó, amely nem kishajónak minõsülõ hajót továbbít, valamint az a hajó, amelyen 12 fõnél több utas szállítását engedélyezték. l b) A 15 m-nél hosszabb, de 20 m-nél rövidebb hajó, a komp és azon hajó, amelyen 12 fõnél több utas szállítását engedélyezték. l c) Bármely sportcélú hajó és a 20 m-nél rövidebb egyéb hajó, kivéve a komp, amelyen 12 fõnél több utas szállítását engedélyezték. &
I. RÉSZ
5. Válassza ki az alábbi meghatározások közül az úszó munkagép fogalmát! (1.01) l l l
a) Gépi berendezéssel ellátott és belvízen, vízi úton vagy kikötõben történõ munkavégzésre szolgáló úszó létesítmény. b) Önálló mozgásra nem képes úszó berendezés, amely vízi úton vagy kikötõben munkát végez (pl. úszódaru, cölöpverõ). c) Gépi berendezéssel meghajtott úszómû, amely vízimunkák végzésére alkalmas (pl. szívókotró, vedersoros kotró, úszódaru).
6. Válassza ki az alábbi meghatározások közül az úszómû fogalmát! (1.01) l l l
a) Helyváltoztatásra alkalmatlan úszó létesítmény (pl. fürdõhajó, csónakház). b) Helyváltoztatásra általában nem szolgáló úszó létesítmény. c) A víziközlekedés kiszolgálására alkalmas úszó eszköz (pl. ponton, úszódokk).
7. Mit értünk úszóanyagok kötelékén? (1.01) l l l
a) Olyan összeerõsített anyagot, amely alkalmas a víziközlekedésre (pl. tutaj). b) Helyváltoztatásra szolgáló, azonban hajónak, illetve úszómûnek nem minõsülõ egyéb létesítményt, köteléket vagy eszközt, valamint a tutajt. c) Vízen úszó anyagok egymáshoz rögzített mozgatásra alkalmas köteléket (pl. tutaj).
8. Válassza ki az alábbi meghatározások közül a komp fogalmát! (1.01) l l l
a) 20 m-nél hosszabb és az átkelésre célszerûen kialakított vízijármû. b) A közúti forgalomnak a víziutakon átvezetésére alkalmas úszó létesítmény. c) Vízi úton történõ átkelésre szolgáló hajó, amelyet az illetékes hatóság kompnak minõsített.
9. Válassza ki az alábbi meghatározások közül a tolt bárka fogalmát! (1.01) l l l
a) 20 m-nél hosszabb, személyzet nélküli, kormányberendezéssel fel nem szerelt vízijármû. b) Olyan hajó, amelyet tolva mozgatásra építettek, illetve erre külön felszereltek c) Tolt kötelékben továbbított gép nélküli nagyhajó. 1. Általános rendelkezések
'
10. Válassza ki az alábbi meghatározások közül a hajón szállítható bárka fogalmát! (1.01) l l l
a) Tengeri hajó által fedélzeten továbbított belvízi bárka. b) Kizárólag tengeri hajózásra alkalmas bárka. c) Belvízi hajózásra, illetve tengeri hajó fedélzetén történõ továbbításra épült tolt bárka.
11. Mit értünk karaván alatt? (1.01) l l l
a) A vontatott és a tolt köteléket. b) A vontatott és a mellévett köteléket. c) A vontatott és a tolt karavánt, valamint a mellévett alakzatot.
12. Mi a vontatott karaván? (1.01) l l l
a) Olyan karaván, amely vontatóból és vontatott úszómûbõl vagy úszóanyagok kötelékébõl összeállított egységekbõl áll. b) Egy vagy több hajóból, úszómûbõl vagy úszóanyagok kötelékébõl összeállított és egy vagy több a karaván részét képezõ géphajó által vontatott kötelék. c) Egy vagy több hajóból álló olyan kötelék, amelyet a géphajó(k) vontatókötél segítségével továbbít(anak).
13. Mi a tolt karaván? (1.01) l l l
a) Hajókból álló merev kötelék, amelyek közül legalább egy a karaván haladását biztosító toló géphajó elõtt helyezkedik el. b) 110 m-nél hosszabb és 23 m-nél szélesebb merev kötelék. c) Olyan hajókból álló merev kötelék, amelyben a gép nélküli bárkák a tolóhajó elé vannak csatolva.
14. Mi a mellévett alakzat? (1.01) l a) Olyan mereven összecsatolt kötelék, amelyben legalább egy gép nélküli hajó a karaván haladását biztosító géphajó mellett helyezkedik el. l b) Olyan alakzat, amelyet egy vagy több géphajó, az oldalára csatolva továbbít. l c) Egymáshoz oldalukkal csatolt hajókból álló kötelék, amelyek közül egyik sem helyezkedik el az alakzat mozgatását biztosító géphajó elõtt.
I. RÉSZ
15. Mikor tekintendõ a hajó, az úszóanyagok köteléke vagy az úszómû veszteglõnek? (1.01) l l l
a) Ha az közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy parthoz kikötve áll. b) Ha a mederhez képest nem halad. c) Ha közvetlenül a parthoz kikötve vagy horgonyon áll.
16. Mikor tekintendõ a hajó, az úszóanyagok köteléke vagy az úszómû menetben levõnek? (1.01) l l l
a) Amikor a parthoz, illetve a mederhez képest halad. b) Amikor az nem áll közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva. c) Amikor olyan biztonságos sebességgel halad, amely kormányképességének megõrzéséhez szükséges.
17. Mit értünk menetben levõ hajóknál, úszóanyagok kötelékénél vagy úszómûnél az állj fogalma alatt? (1.01) l a) Ha a vízhez képest állnak. l b) A parthoz viszonyított megállást. l c) Ha a továbbító géphajó hajócsavarjai nem mûködnek. 18. Mikor minõsül a hajó halászattal foglalkozónak? (1.01) l a) Ha a hajó mûveletképességét az általa vontatott kerítõháló, horogsor, vonóháló vagy egyéb halászeszköz gátolja. l b) Ha a hajó valamely halászeszközzel (pl. kerítõháló, vonóháló) a többi hajó mozgását akadályozva halászik. l c) Ha a hajóval horogsoros felszerelést vagy egyéb halászeszközt vontatnak. 19. Mi a villogó fény? (1.01) l l l
a) A percenként legalább háromszor felvillanó fény. b) A percenként 50-60-szor ritmikusan felvillanó fény. c) A percenként legalább 120-szor felvillanó fény.
1. Általános rendelkezések
20. Mi a rövid hang? (1.01) l l l
a) Kb. 1 s ideig tartó hang; két egymást követõ hang között kb. 1 s ideig tartó szünettel. b) 10 s ideig tartó hang, amely jól elkülöníthetõ a hosszú hangtól. c) Kb. 5 s ideig tartó hang; két egymást követõ hang között legalább 2 s idõnek kell lennie a szünetnek.
21. Mi a hosszú hang? (1.01) l l l
a) 1 s ideig tartó hang; két egymást követõ hang között kb. 1 s idõnek kell lennie a szünetnek. b) Kb. 4 s ideig tartó hang; két egymást követõ hang között kb. 1 s ideig tartó szünettel. c) 30 s ideig tartó azonos hangmagasságú hang.
22. Milyen a nagyon rövid hangok sorozata? (1.01) l a) Legalább 10 hangból álló, 10 s ideig tartó hangsorozat. l b) Legalább hat, egyenként 1/4 s idõtartamú, 1/4 s ideig tartó szünetekkel elválasztott hangból álló sorozat. l c) A lehetõ legrövidebb tartamú hangokból álló, szükséges hosszúságú sorozat. 23. Mi a harangkongatás? (1.01) l l l
a) A harang félreverése. b) Egy kettõs harangütés. c) Egy négyes harangütés.
24. Mit értünk háromtónusú hangjelzés alatt? (1.01) l
l
a) Egymás után következõ, különbözõ magasságú, összesen kb. 2 s idõtartamú hangból álló, háromszor ismétlõdõ jelzés, amelynek három hangból kell állnia és a legmélyebb hanggal kell kezdõdnie és a legmagasabb hanggal befejezõdnie. b) Egymás után következõ, különbözõ magasságú, összesen kb. 10 s idõtartamú hangból álló, háromszor ismétlõdõ hangsorozat, amely három eltérõ hangból áll és a legmagasabb zenei hanggal kezdõdik és a I. RÉSZ
l
legalacsonyabb zenei hanggal fejezõdik be. Ezek frekvencia-tartománya a 165
..297 Hz között van. c) Három különbözõ hosszúságú hang egymás utáni ismétlése, amelyek összesen legalább 10 s idõtartamúak és 297 Hz frekvenciájúak.
25. Mi tekinthetõ éjszakának? (1.01) l l l
a) A napnyugta utáni 30. min idõtõl a napkeltét megelõzõ 30. min ideig tartó idõszak. b) A napnyugta és a napkelte közötti idõszak. c) A téli idõszámítás szerint 1807 óráig, a nyári idõszámítás szerint 2104 óráig tartó idõszak.
26. Mit jelent a nappal fogalma? (1.01) l l l
a) Amikor látható a Nap. b) A napkelte és a napnyugta közötti idõszak. c) A nyári idõszámítás szerint 0421 óráig, a téli idõszámítás szerint 0718 óráig terjedõ idõszak.
27. Határozza meg a biztonságos sebesség fogalmát! (1.01) l l l
a) Az a sebesség, amellyel haladva más hajókban és kikötött létesítményekben még nem keletkezik kár. b) Az a sebesség, amely mellett a hajó, karaván vagy a mellévett alakzat az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belül történõ megállással elkerülheti az összeütközést. c) Az a sebesség, amely mellett bármely látási viszonyok között elkerülhetõ az összeütközés veszélye.
28. Mit értünk korlátozott látási viszonyok alatt? (1.01) l a) Köd, homály, hóesés, zápor vagy más ok miatt korlátozott láthatóságot. l b) Olyan helyzetet, amikor a parton vagy vízen található akadályok miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem látjuk be azt a vízterületet, ahová érkezünk. l c) Rosszul elhelyezett tárgyak miatt takarásban maradnak egyes területek, amely veszélyt hordoznak magukban. 1. Általános rendelkezések
!
29. Mit nevezünk hajóútnak? (1.01) l l l
a) Azt a sávot a vízi úton, amelyet a hajók vagy karavánok elfoglalnak. b) A vízi útnak, az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitûzött részét. c) Az úszó és parti jelekkel megjelölt vízfelületet, amely a hajók közlekedésére szolgál.
30. Mely úszó létesítményt kell képesített személynek vezetnie? (1.02) l
a) A hajót, illetve az úszóanyagok kötelékét, kivéve a tolt karavánban levõ tolt hajót, továbbá az egymás mellé csatolt vagy merev csatolásban vontatott hajókat akkor, ha a kötelékben elegendõ számú és képesítésû a személyzet a hajókon tartózkodó személyek és a hajózás biztonságának biztosításához. l b) Minden hajót vagy úszóanyagok kötelékét, kivéve a tolt kötelék tolt hajóit, valamint a párosával összecsatolt vagy merev csatolásban vontatott hajókat. l c) Minden hajót, kivéve a tolt kötelék tolt hajóit, valamint akkor, ha a kötelékben elegendõ számú és képesítésû a személyzet a hajókon tartózkodó személyek és a hajózás biztonságának biztosításához, úgy a párosával összecsatolt vagy merev csatolásban vontatott hajókat. 31. Ki lehet a hajó vezetõje? (1.02) l l l
a) Az adott hajó vezetéséhez szükséges képesítéssel rendelkezõ személy. b) A hajótulajdonos(ok) által kijelölt személy, aki erre írásbeli megbízást kapott. c) Az arra alkalmas, megfelelõ ismeretekkel rendelkezõ, gyakorlott személy.
32. Ki az olyan karaván vezetõje, amelyet egy géphajó továbbít? (1.02) l a) A karavánban található hajók vezetõi közül a rangidõs. l b) A legmagasabb képesítésû személy a karavánba tartozó hajókon tartózkodók közül. l c) A karavánt továbbító géphajó vezetõje.
"
I. RÉSZ
33. Ki a karaván vezetõje, ha a karavánban két vagy több géphajó nyomdokvonalban halad a karaván élén? (1.02) l l l
a) A gépnélküli hajóknak a vontatókötelet közvetlenül adó géphajó vezetõje. b) A géphajók vezetõi közül megválasztott vezetõ. c) Az elöl haladó géphajó vezetõje.
34. Ki a karaván vezetõje, ha a karaván élén két vagy több géphajó nem nyomdokvonalban halad? (1.02) l l l
a) Annak a géphajónak a vezetõje, amely a fõ vonóerõt biztosítja. b) A géphajók vezetõi közül a rangidõs. c) Annak a géphajónak a vezetõje, amely a karaván legelején helyezkedik el.
35. Mikor köteles a hajó vezetõje a hajón tartózkodni? (1.02) l l l
a) A hajózás ideje alatt, kivéve ha megfelelõ képesítésû személy helyettesíti, de csak rövid idõre. b) A hajózás ideje alatt, ezen kívül az úszó munkagép vezetõje a munkavégzés alatt is. c) Az úszó munkagépeknél igen, géphajóknál pedig csak menetben.
36. Mikor hagyhatja el az úszó munkagépet annak vezetõje? (1.02) l l l
a) Amikor biztonságosnak találja a munkák folyamatát. b) Amikor az úszó munkagép nincs hajózás közben vagy nem végez munkát. c) Amikor az úszó munkagép nincs hajózás közben.
37. Ki felel azért, hogy egy karavánban vagy úszóanyagok kötelékén a HSZ rendelkezéseit betartsák? (1.02) l l l
a) Minden hajós. b) A karaván kinevezett vezetõje, kivéve ha a HSZ megsértése nem jutott a tudomására. c) A karaván (kijelölt) vezetõje.
1. Általános rendelkezések
#
38. Dönthet-e önállóan a karavánban vontatott egyik hajó vezetõje a hajójának vezetésével kapcsolatban? (1.02) l l l
a) Õ a felelõs, ezért döntenie kell, a jó szakmai gyakorlat és legjobb tudása szerint. b) Végre kell hajtania a karaván vezetõjének utasításait, azonban ilyenek hiányában is meg kell tennie minden szükséges intézkedést, amelyet a hajó helyes vezetése érdekében a körülmények megkövetelnek. c) Nem, azonban végre kell hajtania a karaván vezetõjének utasításait, és annak a hajózás biztonsága érdekében kiadott rendelkezéseit a körülményeknek megfelelõen be kell tartania.
39. Dönthet-e önállóan a mellévett alakzatban továbbított olyan hajó vezetõje, aki a karavánnak nem vezetõje, saját hajójának vezetésével kapcsolatban? (1.02) l l l
a) Mivel ezért kizárólag õ felel, ezért döntenie kell, a jó szakmai gyakorlat és legjobb tudása szerint. b) Végre kell hajtania a karaván vezetõjének utasításait, azonban ilyenek hiányában is meg kell tennie minden szükséges intézkedést, amelyet a hajó helyes vezetése érdekében a körülmények megkövetelnek. c) Igen, de csak úgy, hogy ez a karaván biztonságát nem veszélyeztetheti.
40. Lehet-e több vezetõje egy karavánnak? (1.02) l l
a) Nem. b) Igen.
41. Kell-e az úszómûvön vezetõnek tartózkodni? (1.02) l l l
a) Igen, az úszómûvet kiképzett személy felügyelete alatt kell tartani. b) Nem, mert az úszómûvön nincs szükség szakképzett személyzetre. c) A vízkiszorításnak megfelelõ, hajóvezetõ képesítésû vezetõnek kell az úszómûvön tartózkodni.
42. Kötelesek-e végrehajtani a hajószemélyzet tagjai a hajó vezetõjének utasításait? (1.03) l $
a) Igen, a hajó vezetõjének hatásköre keretében adott utasításait továbbá kötelesek elõsegíteni a HSZ és más vonatkozó rendelkezések megtartását. I. RÉSZ
l l
b) Igen, a hajó vezetõjének bármely utasítását kötelesek végrehajtani, kivéve ha ez testi épségüket veszélyezteti vagy nem szakszerû. c) Igen, ha az a szakmai gyakorlatnak megfelel és nem okoz balesetveszélyes helyzetet, továbbá segíteniök kell a HSZ érvényesítésében a vezetõnek.
43. Adhat-e utasítást a hajó vezetõje a fedélzeten tartózkodó, a személyzethez nem tartozó személyek számára? (1.03) l l
a) Nem. b) Igen.
44. Meghatározhatja-e a hajó vezetõje az utasok tartózkodási helyét a hajó fedélzetén? (1.03) l l
a) Nem. b) Igen, a hajózás biztonsága vagy a hajó rendje érdekében.
45. Elzárhatja-e a hajó vezetõje a hajó egyes területeit az utasok közlekedése, tartózkodása elõl? (1.03) l l
a) Nem. b) Igen, a hajózás biztonsága vagy a hajó rendje érdekében.
46. Eleget tesz-e a hajó vezetõje kötelezettségeinek, ha következetesen a HSZ elõírásait alkalmazza ? (1.04) l l
a) Nem. b)Igen.
47. Mi a kötelezettsége a hajó vezetõjének, ha emberi élet veszélybe kerül annak ellenére, hogy a HSZ rendelkezéseit betartották? (1.04) l l l
a) Nincs feladata, hiszen a HSZ-t betartotta, tehát nem hibáztatható a veszély kialakulásáért. b) Meg kell tennie minden, a gondosságra vonatkozó kötelezettségbõl és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó intézkedést. c) Hajójának gazdasági érdekeit, valamint a rendelkezésére álló üzemanyagkészletét figyelembe véve ha ez nem veszélyezteti a hajóját erkölcsi kötelezettsége segítséget nyújtani. 1. Általános rendelkezések
%
48. Eleget tesz-e az úszómû felett felügyeletet gyakorló személy a kötelezettségeinek, ha a HSZ elõírásait alkalmazza? (1.04) l
l
a) Igen, mert a HSZ elõírja, hogy a gondosságra vonatkozó kötelezettségbõl és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvintézkedést meg kell tenni, hogy elkerülje az emberéletet fenyegetõ veszélyt, a hajóban, úszómûben, úszóanyagok kötelékében, a partban és a hajóútban vagy annak közelében levõ bármilyen mûtárgyban, berendezésben okozott kárt, hajózási akadály elõidézését és a víz szennyezését. b) Nem, mert a HSZ elõírásai nem határoznak meg minden lehetséges eseményre vonatkozó magatartási szabályokat.
49. Milyen kötelezettsége van az úszómû felett felügyeletet gyakorló személynek, ha annak ellenére, hogy a HSZ rendelkezéseit betartották, emberi élet kerül veszélybe a vízen ? (1.04) l l
a) A vezetõnek a HSZ rendelkezésein túl, a jó szakmai gyakorlat által is megkívánt intézkedéseket is meg kell tennie, beleértve az emberiességbõl fakadó kötelezettségeket. b) Meg kell tennie minden, a gondosságra vonatkozó kötelezettségbõl és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó intézkedést.
50. Köteles-e megelõzni a hajó vezetõje hajózási akadály elõidézését? (1.04) l l l
a) Nem, ez a vízügyi szervek feladata. b) Igen, a gondosságra vonatkozó kötelezettségbõl, valamint a bevált szakmai gyakorlatból fakadó óvintézkedések alkalmazásával valamint a HSZ betartásával. c) Igen, az általános gondosság alapelveit, valamint a HSZ rendelkezéseit betartva.
51. Felelõs-e a hajó vezetõje a hajóút állapotáért? (1.04) l l l &
a) Igen, a gondosságra vonatkozó kötelezettségbõl, valamint a bevált szakmai gyakorlatból fakadó óvintézkedések alkalmazásával, továbbá a HSZ betartásával el kell kerülnie a hajóútban történõ károkozást. b) Igen, ha a HSZ tételes rendelkezéseit betartotta, eleget tett kötelezettségeinek. c) Nem, ez a hajózási hatóság feladata. I. RÉSZ
52. Mi a feladata a hajó vezetõjének a víz tisztaságának megõrzésével kapcsolatosan? (1.04) l a) A gondosságra vonatkozó kötelezettségbõl, valamint a bevált szakmai gyakorlatból fakadó óvintézkedések alkalmazásával és a HSZ betartásával köteles megelõzni a víz szennyezését. l b) Meg kell akadályoznia, hogy az engedélyezett mennyiségnél több szennyezõ anyag, szemét és olajmaradék jusson a vízbe. l c) Csak nagy vízsebességû vízi útszakaszon szabad a vízbe szemetet, olajat engedni, mert itt nagy a folyók öntisztuló képessége. 53. Milyen kötelezettségei vannak a vízszennyezéssel kapcsolatban az úszómûvet felügyelõ személynek? (1.04) l a) Semmi, mert az úszómûvekre ilyen jellegû szabályozás nincs érvényben. l b) A gondosságra vonatkozó kötelezettségbõl, valamint a bevált szakmai gyakorlatból fakadó óvintézkedések és a HSZ alkalmazásával köteles megakadályozni a vízszennyezést. l c) A szennyezõ anyagokat a bevált szakmai gyakorlatnak megfelelõen, éjszaka kell a vízbe juttatni, mert ekkor lényegesen kedvezõbb az eloszlása, sokkal kisebb szennyezõdést okoz (ez az idõszak télen hosszabb). 54. Eltérhet-e a hajó vezetõje a HSZ rendelkezéseitõl? (1.05) l a) Nem, mert az bûncselekmény vagy szabálysértés. l b) Közvetlenül fenyegetõ veszély elhárítása érdekében, a körülmények által megkövetelt valamennyi intézkedést meg kell tennie a hajó vezetõjének akkor is, ha azok nem felelnek meg a HSZ rendelkezéseinek. l c) A körülmények által megkövetelt bármely intézkedést meg kell tennie a hajó vezetõjének akkor is, ha emiatt kénytelen eltérni a HSZ rendelkezéseitõl. 55. Milyen feltételek mellett használható a vízi út? (1.06) l a) A hajó, karaván és úszóanyagok köteléke hosszának, szélességének, tetõpont-magasságának, merülésének és sebességének meg kell felelnie a vízi út és a mûtárgyak mûszaki jellemzõinek. l b) Azok a vízijármûvek használhatják, amelyek erre mûszaki és nautikai szempontok szerint alkalmasak. l c) Csak üzemképes hajók használhatják, amelyek hosszúságának, szélességének, fixpont-magasságának, merülésének és sebességének meg kell felelniök a vízi út jellemzõinek. 1. Általános rendelkezések
'
56. Milyen sebességgel közlekedhet a hajó a vízi úton? (1.06) l a) A hullámképzés függvényében kell szabályozni a sebességet úgy, hogy ne okozzon kárt a hajó a partvédelmi mûvekben. l b) A vízi út és mûtárgyai mûszaki jellemzõinek megfelelõ sebességgel. l c) A sebességet úgy kell szabályozni, hogy bármikor képes legyen a hajó megállni. 57. Milyen merülésû hajó közlekedhet a vízi úton? (1.06) l a) A meder anyagától függõen a vízmélységgel azonos vagy laza talaj esetén néhány cm-rel nagyobb merülésû hajó. l b) A vízi út és mûtárgyai mûszaki jellemzõinek megfelelõ merülésû hajó. l c) A vízi út legnagyobb vízmélysége alapján megállapított merülésû hajó. 58. Milyen szélességû hajó, karaván vagy úszóanyagok köteléke közlekedhet a vízi úton? (1.06) l a) A vízi út és mûtárgyai mûszaki jellemzõinek megfelelõ szélességû, figyelembe véve az átmeneti jellegû rendelkezéseket is. l b) A vízi út legszûkebb helyén mért szélességével legfeljebb megegyezõ szélességû. l c) Amely még lehetõvé teszi a szûkületek kivételével a biztonságos találkozást a vízi úton. 59. Milyen hosszúságú hajó, karaván vagy úszóanyagok köteléke közlekedhet a vízi úton? (1.06) l l
a) Amely még lehetõvé teszi a vízi út bármely pontján a biztonságos áthaladást. b) A vízi út és mûtárgyai mûszaki jellemzõinek megfelelõ hosszúságú, figyelembe véve az átmeneti jellegû rendelkezéseket is. c) A hajó gépteljesítményének megfelelõ hosszúságú.
l
60. Milyen tetõpont-magasságú hajó, karaván vagy úszóanyagok köteléke közlekedhet a vízi úton? (1.06) l l
a) Amelynek fixpont-magassága alacsonyabb a legmagasabb pontjánál. b) Amelynek fixpont-magassága alacsonyabb mint a vízi út legalacsonyabb hídja. c) A vízi út és mûtárgyai mûszaki jellemzõinek megfelelõ tetõpont-magasságú.
l
I. RÉSZ
61. Milyen mértékben terhelhetõ a hajó? (1.07) l l l
a) Csak olyan mértékig, hogy a nem vízmentesen záró oldal víz alá ne kerüljön. b) A merülési vonal nem lehet a merülési jel alsó éle felett. c) A közepes merülés ne legyen nagyobb mint a merülési jel felsõ élén mért érték.
62. Milyen helyzetet kell elfoglalnia egymáshoz képest a merülési vonalnak és a merülési jelnek a helyesen terhelt hajó esetében? (1.07) l l
a) A merülési vonal a legnagyobb terhelésnél nem lehet a merülési jel felsõ éle felett. b) A merülési vonal a legnagyobb terhelésnél nem lehet a merülési jel alsó éle felett.
63. Mi a szerepe a merülési jel(ek)nek? (1.07) l l l
a) Meghatározza a lehetséges legkisebb merülés értékét. b) Alsó élei kijelölik a hajó legnagyobb megengedett terhelésekor a merülés legmagasabb síkját. c) Kijelöli, hogy a hajó melyik pontján merülhet a legmélyebbre.
64. Melyek a rakomány elhelyezésének alapvetõ általános biztonsági követelményei? (1.07) l l l
a) Nem veszélyeztetheti a hajó stabilitását, és nem zavarhatja a kilátást a kormányállásból. b) Nem helyezhetõ el úgy, hogy a hatóságok vizsgálatát akadályozza, valamint nem lóghat túl a hajó legszélsõ pontjain. c) Meg kell akadályozni, hogy a rakomány megcsússzon, leomoljon vagy olyan áruk kerüljenek egy raktárba, amelyekre nézve ez tiltott.
65. Hány utas tartózkodhat a személyhajók fedélzetén? (1.07) l l l
a) Legfeljebb annyi, amennyit a hajózási hatóság engedélyezett. b) Legfeljebb annyi, ahány személy részére biztosított hely van a mentõcsónakokban. c) Legfeljebb annyi, hogy még ne veszélyeztessék a hajó stabilitását, és a merülési vonala nem kerülhet a merülési jel alsó éle fölé. 1. Általános rendelkezések
66. Milyen létszámú és képesítésû személyzet szükséges a hajón és az úszóanyagok kötelékén? (1.08) l l l
a) A tolt karaván hajóinak kivételével a hajózás biztonságának fenntartásához elegendõ számú és képesített személyzetnek kell lenni. b) A hajózási hatóság által elõírt legkisebb személyzeti létszámú személyzetnek. c) A hajón tartózkodó személyek és a hajózás biztonságának fenntartásához elegendõ számú és képesített személyzetnek kell lenni, kivéve a tolt karaván tolt hajóit.
67. Csökkenthetõ-e a gépnélküli hajó személyzete? (1.08) l l l
a) Nem, mert egyébként is kevesen vannak ezeken a hajókon. b) Karavánban haladva igen, mert nem kell folyamatos szolgálatot ellátni. c) Az egymás mellé csatolt vagy mereven összecsatolt kötelékben vontatott hajókon igen, ha az alakzat elegendõ számú és képesített személyzettel rendelkezik a hajókon tartózkodó személyek és a hajózás biztonságának fenntartásához.
68. Ki kormányozhatja a hajót? (1.09) l l l
a) Képesített, 16 éves kort betöltött személy. b) Vonalismerettel rendelkezõ, legalább 21 éves életkorú, vizsgázott személy. c) A hajó vezetõje által kijelölt személy, aki a személyzeti jegyzék szerint kormányos.
69. Milyen információáramlási feltételeket kell biztosítani a kormányos számára? (1.09) l l l
a) A hajó számára érkezõ minden információt meg kell kapnia a hajózás biztonsága és a szakszerû vezetés érdekében. b) A kormányállásban biztosítani kell számára távcsövet, rádiót és a radarba való folyamatos betekintés lehetõségét. c) A kormányos számára biztosítani kell, hogy a kormányállásba érkezõ vagy onnan kiinduló minden közlést és parancsot megkaphasson, illetve továbbadhasson. I. RÉSZ
70. Milyen körülményeket kell biztosítani a kormányosnak a hajó vezetésekor? (1.09) l l
l
a) Mind menetirányban mind hátrafelé jó kilátást kell biztosítani és ergonómiai követelményeknek megfelelõen kell kialakítani a kormányberendezést. b) A kormányos számára biztosítani kell, hogy a kormányállásba érkezõ vagy onnan kiinduló minden közlést és parancsot megkaphasson, illetve továbbadhasson, minden irányban elegendõen széles sávban, közvetlen kilátása legyen és hallhassa a hangjelzéseket. c) A figyelem állandó és megfelelõ szintentartásához a legkedvezõbb munkakörülményeket és kiszolgálást kell biztosítani.
71. Mi a teendõ, ha a kormányos számára nem biztosítható a megfelelõ közvetlen kilátás? (1.09) l l l
a) Úgy kell átrendezni a karavánt, hogy biztosítható legyen a közvetlen kilátás. b) Biztosítani kell egy éles, torzításmentes, kellõ látómezejû optikai berendezés használatának lehetõségét. c) Ipari televíziós berendezést kell felszerelni torzításmentes kivitelben, jó minõségû képpel.
72. Milyen hajóokmányokkal kell rendelkeznie a nemzetközi hajózásban résztvevõ gépi meghajtású belvízi nagyhajónak? (1.10 és 9.07) l l l
a) Hajóbizonyítvány, hajókönyv, személyzeti jegyzék, láncbizonylat, emelõgép bizonylat, nemzetközi egyezményekben, megállapodásokban elõírt egyéb, hajózásra vonatkozó okmányok. b) Hajóbizonyítvány, köbözési bizonyítvány, hajókönyv, személyzeti jegyzék, hajónapló, leltárnapló, nemzetközi szerzõdések, egyezmények alapján megkövetelt egyéb, hajózásra vonatkozó okmányok. c) Köbözési jegyzõkönyv, hajónapló, személyzeti jegyzék, lajstromozási igazolás, nemzetközi egyezményekben, megállapodásokban elõírt egyéb, hajózásra vonatkozó okmányok.
1. Általános rendelkezések
!
73. Milyen hajóokmányokkal kell rendelkeznie a nemzetközi hajózásban résztvevõ gépnélküli belvízi nagyhajónak? (1.10 és 9.07) l
a) Hajóbizonyítvány, köbözési bizonyítvány, hajókönyv, személyzeti jegyzék (kivéve a személyzet nélküli hajókat), leltárnapló, nemzetközi szerzõdések, egyezmények alapján megkövetelt egyéb, hajózásra vonatkozó okmányok. b) Proviant (készletkönyv), fuvarlevél, hajólevél, köbözési bizonyítvány, személyzeti jegyzék, nemzetközi egyezményekben elõírt egyéb, hajózásra vonatkozó okmányok. c) Proviant (készletkönyv), fuvarlevél, hajóbizonyítvány, személyzeti jegyzék, hajónapló, nemzetközi egyezményekben elõírt egyéb, hajózásra vonatkozó okmányok.
l l
74. Milyen hajóokmányokkal kell rendelkeznie a nemzetközi hajózásban résztvevõ belvízi kishajónak? (1.10 és 9.07) l l
a) Hajóbizonyítvány vagy hajólevél, és személyzeti jegyzék. b) Hajóbizonyítvány vagy hajólevél, és személyzeti jegyzék (kivéve a személyzet nélküli hajókat). c) Személyzeti jegyzék, köbözési bizonyítvány, hajónapló, hajókönyv.
l
75. Milyen hajóokmánnyal kell rendelkeznie a nemzetközi hajózásban résztvevõ belvízi kedvtelési célú kishajónak? (1.10) l l l
a) Hajóbizonyítvány vagy levél és személyzeti jegyzék. b) Hajólevél. c) Személyzeti jegyzék, köbözési bizonyítvány, hajónapló, hajókönyv.
76. Milyen hajóokmányokkal kell rendelkeznie a nemzetközi belvízi hajózásban résztvevõ tengeri hajónak? (1.10) l
a) Hajóbizonyítvány, kapitányi jelentés, köbözési bizonyítvány, hajókönyv, személyzeti jegyzék, továbbá a tengerre elõírt okmányok. b) Hajóbizonyítvány, hajókönyv, személyzeti jegyzék, láncbizonylat, emelõgép bizonylat, nemzetközi egyezményekben, megállapodásokban elõírt egyéb, hajózásra vonatkozó okmányok. c) A HSZ nem ír elõ külön okmányt, tehát a tengerre elõírt okmányokkal kell rendelkeznie.
l l "
I. RÉSZ
77. Milyen hajóokmányokkal kell rendelkeznie a nemzetközi hajózásban résztvevõ úszóanyagok kötelékének? (1.10) l l l
a) Hajóbizonyítvány vagy hajólevél, és a személyzeti jegyzék. b) Hajózásra jogosító nemzeti okmány. c) Személyzeti jegyzék, köbözési bizonyítvány, hajónapló, hajókönyv.
78. Hol kell õrizni a tolt bárka hajó- és köbözési bizonyítványát? (1.10) l
l l
a) Vízmentes ládát kell a raktárkeretre szerelni és ebben kell elzárva õrizni, kivéve ha a bárkát lajstromszámmal, a hajóbizonyítvány számával, az illetékes hatóság megnevezésével és a bizonyítvány érvényességének adataival ellátott táblával felszerelték, akkor a továbbító hajón. b) A bárkát õrzõ vagy továbbító szervezet vezetõjénél kell õrizni, kivéve ha a bárka adataival ellátott táblát a bárkán kitûzték egy minden oldalról látható helyen. c) Ha a bárkát lajstromszámmal, a hajóbizonyítvány számával, az illetékes hatóság megnevezésével és a bizonyítvány érvényességének adataival ellátott táblával felszerelték, akkor a tulajdonosnál kell õrizni.
79. Hol kell elhelyezni a tolt bárkán a hajóokmányt helyettesítõ fémtáblát? (1.10) l l l
a) A bárka jobb oldalán, a far közelében, jól látható helyen. b) A bárka bal oldalán, a far közelében, jól látható helyen. c) A bárka jobb oldalán, az elsõ harmadban, jól látható helyen.
80. Melyek az illetékes hatóságok jogosultságai a hajóokmányok tekintetében? (1.10) l l l
a) A hajóokmányokat bármely hatóság kérésére be kell mutatni. b) A hajón õrizendõ hajóokmányokat az illetékes hatóságoknak, kívánságukra, be kell mutatni. c) A hajóokmányokat a vízirendészet illetékes szervének be kell mutatni.
81. Mely szervezet igazolja és hogyan a tolt bárkák hajóokmányait pótló fémtáblákon található adatok valódiságát? (1.10) l l l
a) Az illetékes hatóság, a táblára függesztett hatósági plombával. b) A hajótulajdonos a táblára függesztett plombával. c) Az illetékes (hajózási) hatóság, a táblába beütött hatósági bélyegzõvel. 1. Általános rendelkezések
#
82. Mely elõírásokat kell (a kishajók és a személyzet nélküli hajók kivételével) a hajón tartani? (1.11) l l
a) A HSZ-t, a helyi HSZ-okat és az átmeneti rendelkezéseket. b) A HSZ-t, a vízi út adott szakaszán hatályos helyi hajózási szabályzatokat, az 1.22. cikk szerint kiadott ideiglenes rendelkezéseket és az érintett szakaszon érvényes hajózási törvényeket. c) A HSZ-t, a vízi út adott szakaszán hatályos helyi hajózási szabályzatokat, az 1.22. cikk szerint kiadott ideiglenes rendelkezéseket, valamint az érintett szakasz kikötõrendjeit és a Duna Bizottság ajánlásait.
l
83. Mely úszó létesítményeken kell rendelkezésre állnia a HSZ-nak, valamint az 1.22. cikk alapján kiadott átmeneti rendelkezéseknek? (1.11) l l l
a) Minden úszó létesítményen. b) A kishajók és a személyzet nélküli hajók kivételével minden hajón. c) Minden személyzettel ellátott úszó létesítményen.
84. Milyen szabály vonatkozik a hajóról vagy úszóanyagok kötelékérõl kinyúló tárgyakra? (1.12) l a) A vízszínt felett nincs korlátozva a tárgyak kinyúlása, vízszínt alatt legfeljebb 6 m távolságig. l b) Legfeljebb 6 m távolságig nyúlhat ki tárgy és ezt legalább 3 m magasan elhelyezett fehér fénnyel, illetve nappal lobogóval kell jelezni azon az oldalon, ahol az kinyúlik. l c) Olyan tárgy, ami más úszó létesítményt vagy a vízi úton és annak közvetlen környékén elhelyezett egyéb létesítményt veszélyeztethet, nem nyúlhat ki. 85. Milyen helyzetben kell tartani a felemelt horgonyt? (1.12) l a) Ne sértse meg saját vagy más úszó létesítmény testét. l b) A horgonyfészekben, illetve a felfüggesztési ponton kell lennie. l c) Nem nyúlhat a hajó fenéksíkja, gerincvonala, illetve az úszóanyagok kötelékének alsó síkja alá. 86. Mi a kötelezettsége az úszó létesítmény vezetõjének, ha olyan tárgyat veszített el, amely a hajózás számára akadályt vagy veszélyt jelenthet? (1.12) l a) Meg kell azt keresnie, mert ezek jelentõs értéket képviselhetnek. Ha nem találja, akkor kárjegyzõkönyvet kell felvenni. $
I. RÉSZ
l l
b) Haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehetõ legpontosabban meghatározva az elvesztés helyét, és a lehetõségekhez mérten meg kell jelölnie az elveszett tárgy helyét. c) Haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes vízügyi szervet, annak helyszínre érkezéséig az úszó létesítmény onnan nem távozhat el.
87. Mi a kötelezettsége a hajó vezetõjének, az általános biztonsági kötelmek teljesítése mellett, ha a vízi utat elzáró ismeretlen akadályt észlel? (1.12) l l l
a) Köteles felderíteni az akadály elhelyezkedését, azonosítani származását. b) A legnagyobb elõvigyázat mellett szükség esetén a karaván megosztásával haladhat át. c) Haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehetõ legpontosabban megjelölve az észlelt akadály helyét.
88. Mi a kötelezettsége a hajó vezetõjének, az általános biztonsági kötelmek teljesítése mellett, ha a vízi utat elzáró ismeretlen akadályt észlel? (1.12) l l l 89. l l l
a) Saját hajójának biztonságát köteles megõrizni, egyéb kötelezettsége nincs. b) Haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehetõ legpontosabban megjelölve az észlelt akadály helyét. c) Gondoskodnia kell a forgalom leállításáról, és a lehetõ legpontosabban jelekkel ki kell tûznie az észlelt akadályt. Igénybe vehetõk-e kikötésre, illetve mûveletezésre a vízi út jelei? (1.13) a) Igen, ha a felhajtóerõ biztosítja, hogy azok ne kerüljenek a víz alá. b) Nem, igénybe vételük tilos! c) Igen, az úszó talpak, bóják, ha erre alkalmasak, akkor 1-1 úszó létesítmény kikötésére ideiglenesen használhatók.
90. Milyen kötelezettség terheli az úszó létesítmény vezetõjét, ha létesítményével a vízi út jelzõrendszerének részét képezõ berendezést, illetve tárgyat elmozdít vagy megrongál? (1.13) l a) Azonnal tájékozódnia kell, nem okozott-e az esemény testsérülést a létesítményén. l b) Vissza kell helyeznie az elmozdított tárgyat vagy jelet, illetve berendezést, kijavítani a megrongált eszközt. l c) A legközelebbi illetékes hatóságot köteles haladéktalanul értesíteni. 1. Általános rendelkezések
%
91. Mi a teendõje az úszó létesítmény vezetõjének, ha jelzõberendezések rendellenes mûködését, sérülését, elmozdulását észleli? (1.13) l l
a) Köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot. b) Azonnal meg kell kísérelnie a kijavításukat. Ha ez sikertelen, leállítani az elsõ hajót segítségnyújtás céljából. c) Tájékoztatni kell a térségben tartózkodó úszó létesítmények vezetõit az esetrõl.
l
92. Mi a kötelessége a mûtárgyat megrongáló hajó vagy úszóanyagok köteléke vezetõjének? (1.14) l l l
a) Azonnal intézkednie kell a helyreállítás érdekében. b) Köteles tájékoztatni a térségben közlekedõ hajókat az eseményrõl. c) Köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot.
93. Milyen szabályok vonatkoznak az olyan anyagokra vagy tárgyakra, amelyek a vízi utat használók számára akadályt vagy veszélyt jelentenek? (1.15) l
a) A veszélyes áruk belvízi szállításának szabályai szerint szabad szállítani ezeket. b) Tilos ilyent a vízi útba dobni, önteni, ejteni vagy folyatni. c) A környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelõ minõségû anyag juttatható a vízi útba.
l l
94. Milyen szabályok vonatkoznak az olajra, olajhulladékra vagy ezek vízzel képzett elegyére? (1.15) l
a) Tilos ilyent a vízi útba dobni, önteni, ejteni vagy folyatni, ha ilyen véletlenül a vízbe kerül vagy ennek veszélye fennáll, a vezetõ köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehetõ legpontosabban megjelölve a vízbe kerülés jellegét és helyét. b) A környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelõ mértékû mennyiség juttatható a vízi útba. c) Ezeket az anyagokat szabványos tüzelõberendezésekkel szabad csak elégetni a hajók fedélzetén.
l l
&
I. RÉSZ
95. Milyen kötelezettségei vannak a hajó vezetõjének az általános gondossági kötelezettségeken kívül olyan káresetnél, amely a hajón tartózkodó személyek biztonságát veszélyezteti? (1.16) l l l
a) A vezetõnek minden a jogszabályokban megfogalmazott feladatát végre kell hajtania a biztonság érdekében. b) A vezetõnek minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használnia e személyek mentése érdekében. c) A vezetõnek a HSZ által megengedett minden eszközt fel kell használnia e személyek mentése érdekében.
96. Milyen kötelezettségek terhelik a hajó vezetõjét, aki emberéletet veszélyeztetõ vagy a vízi út elzárásának veszélyével fenyegetõ káreset közelében tartózkodik? (1.16) l l l
a) A vezetõ köteles segítséget nyújtani, ha nem szállít veszélyes árut vagy utasokat. b) Értesítenie kell az illetékes hatóságot az esemény pontos helyérõl és a történtekrõl. c) A vezetõ köteles, a saját hajójának biztonsága által megengedett mértékben, haladéktalanul segítséget nyújtani.
97. Milyen kötelezettségei vannak az általános gondossági kötelezettségen kívül az elsüllyedt hajó, a zátonyon fennakadt hajó vagy a szétszakadt úszóanyagok köteléke vezetõjének az érdekeltek értesítésével kapcsolatban? (1.17) (3 pont) l l
l
a) A lehetõ legrövidebb idõn belül értesíteni a legközelebbi illetékes szervet a történtekrõl. b) A veszélynek megfelelõen meg kell jelölnie a hajót vagy úszóanyagok kötelékét és a balesettõl kellõ távolságban értesíteni kell a többi közeledõ hajót az eseményrõl úgy, hogy kellõ idõben intézkedhessenek kivéve ha ez nyilvánvalóan felesleges. c) A legrövidebb idõn belül értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot a történtekrõl és a vezetõnek vagy megbízottjának a hajón vagy a káreset közelében kell maradnia, amíg az illetékes hatóság helyük elhagyását nem engedélyezi. 1. Általános rendelkezések
'
98. Milyen kötelezettségei vannak az általános gondossági kötelezettségen és a hatóságok értesítésén kívül a hajóútban elsüllyedt, illetve, a zátonyon fennakadt hajó vagy a szétszakadt úszóanyagok köteléke vezetõjének az érdekeltek értesítésével kapcsolatban? (1.17) (3 pont) l
l
l
a) A lehetõ legrövidebb idõn belül értesíteni a legközelebbi térségben tartózkodó hajókat és úszó munkagépeket, továbbá a veszélynek megfelelõen meg kell jelölnie a hajót vagy úszóanyagok kötelékét kivéve ha ez nyilvánvalóan felesleges. b) A hajóútban vagy annak közelében történt eseménynél a veszélynek megfelelõen meg kell jelölnie a hajót vagy úszóanyagok kötelékét és a balesettõl kellõ távolságban értesíteni kell a többi közeledõ hajót az eseményrõl úgy, hogy idõben intézkedhessenek, kivéve ha ez nyilvánvalóan felesleges. c) A hajóútban vagy annak közelében történt eseménynél a veszélynek megfelelõen meg kell jelölnie a hajót vagy úszóanyagok kötelékét. Mentenie kell az anyagi javakat a hajóról és jelezni kell a többi hajónak a veszélyforrást kivéve ha ez nyilvánvalóan felesleges.
99. Milyen kötelezettségei vannak az általános gondossági kötelezettségeken kívül a szétszakadt úszóanyagok köteléke vezetõjének az érdekeltek értesítésével kapcsolatban? (1.17) (3 pont) l a) A lehetõ legrövidebb idõn belül értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot a történtekrõl és a vezetõnek vagy megbízottjának a köteléken vagy a káreset közelében kell maradnia, amíg az illetékes hatóság helyük elhagyását nem engedélyezi. A hajóútban vagy annak közelében történt eseménynél a veszélynek megfelelõen meg kell jelölnie a köteléket és a balesettõl kellõ távolságban értesíteni kell a többi közeledõt az eseményrõl úgy, hogy idõben intézkedhessenek kivéve ha ez nyilvánvalóan felesleges. l b) A lehetõ legrövidebb idõn belül értesíteni a legközelebbi illetékes szervet a történtekrõl és a vezetõnek vagy megbízottjának a köteléken vagy a káreset közelében kell maradnia, amíg az illetékes szerv helyük elhagyását nem engedélyezi. A hajóútban vagy annak közelében történt eseménynél a veszélynek megfelelõen meg kell jelölnie a köteléket. Mentenie kell az anyagi javakat a kötelékrõl és jelezni kell a többi közlekedõnek a veszélyforrást. !
I. RÉSZ
l c) A lehetõ legrövidebb idõn belül értesíteni a legközelebbi illetékes szervet a történtekrõl. A hajóútban vagy annak közelében történt eseménynél a veszélynek megfelelõen meg kell jelölnie az úszóanyagok kötelékét és a balesettõl kellõ távolságban értesíteni kell a többi közeledõt az eseményrõl úgy, hogy kellõ idõben intézkedhessenek kivéve ha ez nyilvánvalóan felesleges. 100. Milyen körülmények esetén hagyhatja el a személyzet az elsüllyedt vagy zátonyon fennakadt hajót? (1.17) l l l
a) Ha segítség érkezett és a karaván sürgõsen továbbítandó árut szállít. b) Ha jelzési, tájékoztatási kötelezettségei teljesítése után az illetékes hatóság engedélyezi a helyszínrõl való távozását. c) Ha jelzési, tájékoztatási kötelezettségei teljesítése után a tulajdonos vagy megbízottja engedélyezi a helyszínrõl való távozását.
101. Milyen esetben köteles a zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó vezetõje a többi közlekedõket figyelmeztetni a balesetbõl származó veszélyre? (1.17) l a) Minden esetben. l b) Ha nem jól belátható helyen történt a baleset. l c) Ha a hajóútban vagy annak közelében történt a baleset, kivéve ha erre nyilvánvalóan nincs szükség. 102. Mi határozza meg azt a távolságot, ahol a zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó vezetõje szükség esetén figyelmeztetni köteles a baleset közelében közlekedõket? (1.17) l a) Elegendõ idõ legyen a szükséges intézkedések megtételére. l b) Az, hogy még meg tudjanak állni a baleset helyszíne elõtt. l c) Az utolsó biztonságos megálló vagy fordítóhelyre érkezésük elõtt. 103. Milyen kötelezettség hárul az általános gondossági kötelezettségeken kívül azon hajók vezetõire, amelyekkel zsilipen való áthaladáskor baleset (havaria) történt? (1.17) l
a) A lehetõ legrövidebb idõn belül értesíteni a legközelebbi illetékes szervet a történtekrõl. l b) Ha a zsilipben is történt kár, akkor kötelesek megtéríteni a kárt és errõl kötelezvényt aláírni. l c) Értesíteni kell a történtekrõl a zsilip kezelõszemélyzetét. 1. Általános rendelkezések
!
104. Milyen kötelezettsége van az általános gondossági kötelezettségeken kívül a hajó vagy úszóanyagok köteléke vezetõjének, ha úszó létesítménye mûtárgyat (zsilip, híd, stb.) rongál meg? (1.17) l l l
a) Tájékoztatni a többi úszó létesítmény vezetõjét a történtekrõl. b) A legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni köteles. c) Meg kell keresnie a mûtárgy üzemeltetõjét és a kártárgyalásokat lefolytatni.
105. Milyen kötelezettségei vannak azon hajó, karaván vagy úszóanyagok köteléke vezetõjének, amely maga (vagy az általa elvesztett tárgy) részlegesen vagy teljesen elzárja a hajóutat vagy ennek veszélye fennáll ? (1.18) l a) Köteles minden intézkedést megtenni, hogy a hajóutat a legrövidebb idõ alatt felszabadítsa. l b) Minden érdekeltet értesíteni köteles az eseményrõl és a helyszínt nem változtathatja meg a kivizsgálás befejeztéig. Utána a hajóutat az új helyzetnek megfelelõen meg kell jelölnie. l c) Nem hagyhatja el a helyszínt, továbbá leszabadítási tervet kell benyújtania az illetékes hatósághoz. 106. Milyen utasításokat adhatnak az illetékes hatóságok a vízijármû vezetõjének, valamint az úszómûvek felügyeletével megbízott személynek? (1.19) l a) Az úszó létesítmények üzemével kapcsolatosan bármit. l b) A hajózás biztonsága és megfelelõ rendje érdekében, rendkívüli utasítást. l c) Az úszó létesítmények, illetve a személyzet tevékenységére vonatkozóan bármilyen utasítást. 107. Köteles-e végrehajtani a vízijármû vezetõje illetve az úszómû felügyeletével megbízott személy az illetékes hatóságok rendkívüli utasításait? (1.19) l a) A hajózás biztonsága és megfelelõ rendje érdekében kiadottakat igen. l b) A hatóságok semmiféle utasítást nem adhatnak, mert ezt csak az úszó létesítmények tulajdonosa vagy képviselõje teheti. l c) A hajók és a személyzet bármely tevékenységére vonatkozó utasítást köteles végrehajtani. 108. Milyen esetben tilthatják meg az illetékes hatóságok a hajó elindulását? (1.19) l a) Ha a hajón csak rövid idõre elegendõ élelmiszer van. !
I. RÉSZ
l l
b) Ha a hajónak érvénytelen vagy nincs hajóbizonyítványa vagy nemzeti, hajózásra jogosító okmánya. c) Ha a hajón nem áll rendelkezésre a 24 órás üzemre elegendõ számú személyzet.
109. Milyen esetben tilthatják meg az illetékes hatóságok a hajó elindulását? (1.19) l l l
a) Ha a hajónak érvénytelen a hajóbizonyítványa vagy a nemzeti, hajózásra jogosító okmánya. b) Ha a hajón nincs elegendõ üzemanyag az anyakikötõig tartó útra. c) Ha a látási viszonyok rendkívül rosszak.
110. Milyen esetben tilthatják meg az illetékes hatóságok a hajó elindulását? (1.19 és 1.07) l l l
a) Ha a hajó merülési vonala a merülési jel alsó éle felett van. b) Ha a hajó merülési vonala a merülési jel felsõ éle alatt van. c) Ha a hajó merülési vonala nem vízszíntes úszáshelyzetet mutat.
111. Milyen esetben tilthatják meg az illetékes hatóságok a hajó elindulását? (1.19 és 1.07) l l l
a) Ha az adott rakományra vonatkozóan nem készült stabilitási számítás. b) Ha a rakomány elhelyezése veszélyezteti a hajó stabilitását. c) Ha a raktártetõk nem zárhatók vízmentesen.
112. Milyen esetben tilthatják meg az illetékes hatóságok a hajó elindulását? (1.19 és 1.07) l l l
a) Ha a rakomány elhelyezkedése nem szimmetrikus. b) Ha a rakomány elhelyezése zavarja a kilátást a kormányállásból. c) Ha vízre érzékeny rakomány esetén a raktár nem zárható vízmentesen.
113. Milyen esetben tilthatják meg az illetékes hatóságok a személyhajó elindulását? (1.19 és 1.07) l l l
a) Ha a hajón levõ utasok száma meghaladja az illetékes hatóság által engedélyezettet. b) Ha a raktártetõk nem zárhatók vízmentesen. c) Ha a hajón nem áll rendelkezésre a 24 órás üzemre elegendõ számú személyzet. 1. Általános rendelkezések
!!
114. Milyen esetben tilthatják meg az illetékes hatóságok a hajó elindulását? (1.19 és 1.08) l a) Ha vízre érzékeny rakomány esetén a raktár nem zárható vízmentesen. l b) Ha a hajónak nincs elegendõ számú és képesített személyzete a hajózás és a hajón tartózkodó személyek biztonságának fenntartására. l c) Ha a hajón nem áll rendelkezésre a 24 órás üzemre elegendõ számú személyzet. 115. Milyen esetben tilthatják meg az illetékes hatóságok a hajó, illetve karaván elindulását? (1.19 és 1.08) l a) Ha nincs minden hajón jelen a hajóbizonyítványban vagy nemzeti, hajózásra jogosító okmányban elõírt számú személyzet. l b) Ha a gépnélküli, egymás mellé csatolt vagy merev csatolásban vontatott hajókon a személyzet számát és képesítési összetételét úgy módosították, hogy az már nem biztosítja a hajókon tartózkodó személyek és a hajózás biztonságát. l c) Ha a hajónak nincs hajókönyve. 116. Milyen magatartást kell tanúsítania a vezetõnek vagy úszómû felügyeletével megbízott személynek, ha az illetékes hatóságok meg kívánnak gyõzõdni a HSZ elõírásai és más vonatkozó rendelkezések betartásáról? (1.20) l a) Nem tanúsíthatnak ellenállást az ellenõrzéssel szemben. l b) Az ellenõrzés eredményessége érdekében a megszokott módon kell folytatni a munkát. l c) Biztosítani kell az ellenõrzés feltételeit. 117. Mely tevékenységet minõsíti a HSZ különleges szállításnak? (1.21) l a) A nem mindennapos rutin jellegû szállítási feladatot. l b) Bármely helyváltoztatást olyan hajókkal vagy kötelékekkel, amelyeknek méretei vagy sebessége nem felelnek meg a vízi út és mûtárgyai mûszaki jellemzõinek. l c) Amelyet a hajó vezetõje annak minõsít és bejelent az illetékes szerveknek. 118. Mely tevékenységet minõsíti a HSZ különleges szállításnak? (1.21 és 1.08) l !"
a) Amelyre a különleges rendelkezések érvényesek. I. RÉSZ
l l
b) Ha a hajónak nincs érvényes hajóokmánya vagy nemzeti, hajózásra jogosító, okmánya. c) Ha a hajó vagy kötelék nem rendelkezik elegendõ számú és képesítésû személyzettel, amely biztosítja a hajón tartózkodó személyek és a hajózás biztonságát.
119. Mely tevékenységet minõsíti a HSZ különleges szállításnak? (1.21) l l l
a) Bármely helyváltoztatást úszómûvek vagy úszóanyagok köteléke részérõl, hacsak ez nem jelent nyilvánvaló veszélyt, nem akadályozza a hajózást és nem veszélyezteti a mûtárgyakat. b) Bármilyen helyváltoztatást hajók vagy úszó munkagépek részérõl, hacsak ez nem jelent nyilvánvaló veszélyt, nem képez akadályt a hajózás számára és nem veszélyezteti a mûtárgyakat. c) A veszélyes áruk szállítását.
120. Milyen feltételekkel végezhetõ különleges szállítás? (1.21) l l l
a) A hajótulajdonos engedélyével és az általa megjelölt feltételek mellett. b) A rendõrség engedélyével és az általa megjelölt feltételek mellett. c) Az érintett vízi útszakasz illetékes hatósága által kiállított különleges engedéllyel és az ebben meghatározott feltételek betartásával.
121. Különlegesnek minõsül-e az úszóanyagok kötelékének helyváltoztatása? (1.21) l l l
a) Nem, mert alkalmas a hajózásra. b) Nem, mert nyilvánvaló veszélyt jelent a hajózás számára, tehát közlekedése tilos. c) Igen, mert ennek minden formája különleges szállítás, kivéve ha nyilvánvaló veszélyt jelent a hajózás számára, mert az tilos.
122. A HSZ-on kívül milyen, a hajózás szabályozását érintõ rendelkezés állandó figyelése és betartása kötelezõ a hajókon? (1.22) l l l
a) A rendõrség közleményei. b) Az illetékes hajózási hatóság átmeneti jellegû rendelkezései. c) Az illetékes vízügyi hatóság ideiglenes jellegû elõírásai.
1. Általános rendelkezések
!#
123. Milyen feltételek mellett bonyolítható le vízen olyan sportrendezvény, amely befolyásolhatja a hajózás biztonságát vagy rendjét? (1.23) l l l
a) Az illetékes hatóságok engedélyében meghatározott feltételeknek megfelelõen. b) A rendezõk tervei szerinti biztonsági intézkedések mellett. c) A rendezvények feltételrendszere nincs korlátozva, a HSZ rendelkezéseit kell betartani.
124. Mely anyagokat tekinti a HSZ veszélyes árunak? (1.24) l l l
a) Robbanó, radioaktív, kellemetlen szagú, savas, gyúlékony anyagok. b) Robbanó, radioaktív, gyúlékony, mérgezõ, maró anyagok. c) Radioaktív, gyúlékony, gázosodó, alkoholtartalmú, undortkeltõ anyagok.
125. Milyen általános kötelezettség terheli a veszélyes árut szállító hajó vezetõjét? (1.24) l l l
a) Folyamatosan közölnie kell a többi közlekedõvel a veszélyforrás helyzetét. b) Köteles betartani a személyzet és a hajózás biztonságát szolgáló elõírásokat. c) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén köteles biztonságos kikötõ vagy lekötõhelyen megállni.
126. Mely anyagok minõsülnek a HSZ értelmében gyúlékony anyagnak? (9. Melléklet) (3 pont) l
l
l
!$
a) A folyékony üzemanyagok, amelyek gyulladáspontja 760 mm higanyoszlopnyomásnál 100 °C-kal egyenlõ vagy annál alacsonyabb, illetve ha kénéterbõl, kollódiumból, vörösen füstölgõ salétromsavból 10 kg-nál vagy szénkénegbõl 2 kg-nál nagyobb mennyiségben szállítanak. b) Az üzemanyagok, amelyek lobbanáspontja 760 mm higanyoszlopnyomásnál 100 °C-kal egyenlõ vagy annál alacsonyabb, illetve ha kénéterbõl, kollódiumból, vörösen füstölgõ salétromsavból vagy szénkénegbõl 100 kg-nál nagyobb mennyiségben szállítanak. c) Az olajszármazékok, amelyek gyulladáspontja 760 mm higanyoszlopnyomásnál 100 °C-kal egyenlõ vagy annál alacsonyabb, illetve ha kénéterbõl, kollódiumból, vörösen füstölgõ salétromsavból vagy szénkénegbõl 2 kg-nál nagyobb mennyiségben szállítanak. I. RÉSZ
127. Milyen formában nem minõsül gyúlékony anyagnak a HSZ szempontjából az üzemanyag? (9. Melléklet) l l l
a) Ha azt csak a hajó meghajtására használják. b) Ha lobbanáspontja 55 °C-nál magasabb. c) A hajó fõ- és segédgépeihez szükséges üzemanyag, ha azt erre a célra szolgáló, különleges tartályokban tárolják.
128. Milyen formában nem minõsül gyúlékony anyagnak a HSZ szempontjából az üzemanyag? (9. Melléklet) l l l
a) A folyékony üzemanyag bármely arányú vízzel alkotott keveréke. b) Ha azt csak a hajó meghajtására használják. c) Ha lobbanáspontja 80 °C-nál magasabb.
129. Milyen formában nem minõsül gyúlékony anyagnak a HSZ szempontjából az üzemanyag? (9. Melléklet) l l l
a) Ha a folyékony üzemanyagot legfeljebb 200 l-es mennyiségben, darabáruként szállítják. b) Ha a megfelelõ hûtés megoldott. c) Ha azt csak a hajó meghajtására használják.
130. Mikor minõsülnek a HSZ szempontjából robbanóanyagnak a robbanóanyagok és tárgyak? (10. Melléklet) l l l
a) Ha ezek bruttó tömege meghaladja az 5 t-t. b) Ha ezek bruttó súlya meghaladja az 50 t-t. c) Ha ezek bruttó tömege meghaladja az 5 kg-t.
131. Mikor minõsülnek a HSZ szempontjából robbanóanyagnak a robbanóanyagokkal töltött tárgyak, tûzijátékszerek, gyújtótöltetek? (10. Melléklet) l l l
a) Ha ezek bruttó tömege meghaladja a 15 kg-t. b) Ha ezek bruttó tömege meghaladja a 15 t-t. c) Ha nem szabványos csomagolásban kerülnek szállításra.
1. Általános rendelkezések
!%
132. Mikor minõsül a HSZ szempontjából robbanóanyagnak az ammónia? (10. Melléklet) l l l
a) Ha folyékony vagy nyomás alatt oldott állapotban tartályhajóban (ömlesztve) szállítják. b) Ha folyékony állapotban vagy csökkentett nyomáson tartályhajóban szállítják. c) Ha folyékony vagy nyomás alatt oldott állapotban nyomásálló edényekben (fedélzeti rakományként) szállítják.
133. Milyen feltétellel vehetõk igénybe a menedékkikötõk? (1.25) l l l
a) Ha bármely ok miatt nem akarnak továbbhajózni vagy az nem lehetséges. b) Ha az idõjárási viszonyok nem teszik lehetõvé a továbbhajózást, akkor a helyi rendelkezések betartásával. c) A kikötõ tulajdonosának benyújtott kérvény alapján, annak engedélyével.
134. Igénybe vehetõ-e egy kikötõ telelésre? (1.25) l l l
a) Nem, mert tilos akadályozni a rakodást. b) Szükség esetén, az illetékes hatóság által elõírt és a helyi feltételek vagy rakodási mûveletek által megkövetelt külön rendelkezések betartása mellett. c) Szükség esetén, az illetékes hatóság által elõírt és a helyi feltételek vagy a Duna Bizottság által kiadott különleges rendelkezések betartása mellett.
135. Mely területre érvényes a HSZ ? (1.26) l l l
a) A Duna teljes hajózható szakaszán, a magyar belvízeken, továbbá a helyi szabályok betartásával a kikötõk, a menedékkikötõk vízterületén. b) A Duna magyarországi szakaszára. c) A nemzetközi vízi utakra.
136. Megváltoztathatók-e a HSZ rendelkezései annak érvényességi területén? (1.26) l l l !&
a) Tetszõlegesen megváltoztatható, hiszen ez csak kereteket határoz meg. b) Nem, de helyi feltételekkel kiegészíthetõk. c) Csak a HSZ-t kidolgozó Duna Bizottság változtathatja meg. I. RÉSZ
137. Eleget tesz-e kötelezettségeinek az a hajóvezetõ, aki a HSZ nemzetközi részét betartja? (1.26) l l l
a) Igen, mert ez minden kérdést szabályoz. b) Nem, mert az egyes államok és a különleges folyami igazgatóságok helyi szabályainak betartása is kötelezõ. c) Nem, mert ezen kívül be kell tartani a Belgrádi egyezmény-be foglalt hajózási szabályokat is.
138. Mely személyekre terjed ki a HSZ hatálya? (1.26) l l l
a) A hajók személyzetére. b) Minden, a HSZ-ban említett, személyre, a hajók személyzetére és a hajókon tartózkodó más személyekre. c) A nagyhajók vezetõire és a hatóságok képviselõire.
139. Érvényesek-e a HSZ rendelkezései a kikötõk területén? (1.26) l l l
a) Nem, mert csak a hajóútra vonatkoznak rendelkezései. b) Csak a Dunára vonatkoznak a rendelkezések. c) Igen, a helyi szabályokkal kiegészítve érvényesek.
140. Milyen formában nem minõsül gyúlékony anyagnak a HSZ szempontjából az üzemanyag? (9. Melléklet) l l l
a) Ha lobbanáspontja 55 °C-nál magasabb. b) Ha a folyékony üzemanyagot legfeljebb 200 literes mennyiségben, darabáruként szállítják. c) Ha a folyékony üzemanyagot legfeljebb 500 literes mennyiségben, zárt tartályokban szállítják.
141. Mikor minõsülnek a HSZ szempontjából robbanóanyagnak a robbanóanyagok és tárgyak? (10. Melléklet) l l l
a) Minden esetben. b) Ha ezek bruttó tömege meghaladja az 5 kg-t. c) Ha nem az elõírt biztonságos csomagolásban szállítják ezeket.
1. Általános rendelkezések
!'
142. Mikor minõsülnek a HSZ szempontjából robbanóanyagnak a robbanóanyagokkal töltött tárgyak, tûzijátékszerek, gyújtótöltetek? (10. Melléklet) l l l
"
a) Minden esetben. b) Ha ezek bruttó tömege meghaladja az 15 kg-t. c) Ezek nem minõsülnek robbanóanyagnak.
I. RÉSZ
Megoldások
1. 2. 3. 4. 5.
b) b) c) a) a)
6. 7. 8. 9. 10.
b) b) c) b) c)
11. 12. 13. 14. 15.
c) b) a) c) a)
16. 17. 18. 19. 20.
b) b) a) b) a)
21. 22. 23. 24. 25.
b) b) b) a) b)
26. 27. 28. 29. 30.
b) b) a) b) a)
31. 32. 33. 34. 35.
a) c) c) a) b)
36. 37. 38. 39. 40.
b) c) b) b) a)
41. 42. 43. 44. 45.
a) a) b) b) b)
46. 47. 48. 49. 50.
b) b) a) b) b)
51. 52. 53. 54. 55.
a) a) b) b) a)
56. 57. 58. 59. 60.
b) b) a) b) c)
61. 62. 63. 64. 65.
b) b) b) a) a)
66. 67. 68. 69. 70.
c) c) a) c) b)
71. 72. 73. 74. 75.
b) b) a) b) b)
76. 77. 78. 79. 80.
c) b) c) a) b)
81. 82. 83. 84. 85.
c) a) b) c) c)
86. 87. 88. 89. 90.
b) c) b) b) c)
91. 92. 93. 94. 95.
a) c) b) a) b)
96. 97. 98. 99. 100.
c) c) b) a) b)
101. 102. 103. 104. 105.
c) a) c) b) a)
106. 107. 108. 109. 110.
b) a) b) a) a)
111. 112. 113. 114. 115.
b) b) a) b) b)
116. 117. 118. 119. 120.
c) b) c) a) c)
121. 122. 123. 124. 125.
c) b) a) b) b)
126. 127. 128. 129. 130.
a) c) a) a) c)
131. 132. 133. 134. 135.
a) a) b) b) a)
136. 137. 138. 139. 140.
b) b) b) c) b)
141. b) 142. b)
1. Általános rendelkezések
"
2.
A hajó jelei, mércéi, a hajó köbözése
1. Melyek a hajó azonosító jelei (a kishajó kivételével)? (2.01) l
a) Név, illetve jel; a tulajdonos neve; honi kikötõje; lajstromozás helye szerinti ország betûjele. b) Név illetve jelzés; a tulajdonos vagy üzemeltetõ neve és vállalati jelzése; honi kikötõje; lajstromozás szerinti ország betûjele. c) Név illetve jelzés; a tulajdonos neve; telephelye; lajstromozás szerinti ország betûjele.
l l
2. Melyek a hajó azonosító jelei (a kishajó kivételével)? (2.01) l
a) A hajó jele; a tulajdonos kikötõje; lajstromozás szerinti ország betûjele; a hajó vízkiszorítása. b) Név illetve jel; a tulajdonos neve; honi kikötõje; lajstromozás helye szerinti ország betûjele. c) A hajó neve; az üzemeltetõ neve; anyakikötõje; anyakikötõ szerinti ország betûjele.
l l
3. Milyen különleges azonosító jelet kell viselnie az áruszállító hajónak (a kishajó kivételével) az általános azonosító jeleken kívül? (2.01) l l l
a) Név illetve jelzés; a tulajdonos neve; honi kikötõje; lajstromozás szerinti ország betûjele. b) Köbözési jelet és a szállítható árunem ENSZ kódját. c) A hordképességet tonnában.
4. Milyen különleges azonosító jelet kell viselnie a személyhajónak (a kishajó kivételével) az általános azonosító jeleken kívül? (2.01) l a) Az engedélyezett utaslétszámot. "
I. RÉSZ
l l
b) A hullámmagassági zónánként engedélyezett legnagyobb utaslétszámot. c) A hajó szolgáltatási színvonalát jelzõ osztályszámot (számmal vagy csillaggal). 5. Milyen módon kell viselni a hajón (a kishajó kivételével) az azonosító jeleket? (2.01)
l l l
a) Letörölhetetlen módon a hajótesten felfestve. b) Megfelelõen látható helyekre kihelyezett táblákra felfestve. c) A hajótesten vagy szilárdan rögzített táblákon illetve lemezeken letörölhetetlen módon felfestve. 6. Milyen láthatósági szabályok szerint kell viselni (a kishajó kivételével) a hajó nevét illetve jelét? (2.01)
l l l l l l
a) A hajó farán, mindkét oldalról láthatóan; ha a feliratok bármely oldalról takarásba kerülnek, úgy meg kell ismételni egy kihelyezett táblán, amely biztosítja a láthatóságot. b) A hajó mindkét oldalán és úgy, hogy hátulról is látható legyen; ha a feliratok bármely oldalról takarásba kerülnek, úgy meg kell ismételni egy kihelyezett táblán, amely biztosítja a láthatóságot. c) A névnek illetve jelnek legalább hátulról láthatónak kell lenni, bármely üzemhelyzetben. 7. Milyen adatokat kell feltüntetni (a kishajó kivételével) a hajó takarásban levõ azonosító jeleit pótló táblán? (2.01) a) A hajó nevét, illetve jelét, valamint a hajótulajdonos nevét vagy annak közismert rövidítését. b) A hajó nevét, illetve jelét, valamint a lajstromozási kikötõjét és az anyakikötõ szerinti ország nevét vagy rövidítését. c) A hajó nevét, illetve jelét, valamint a hajótulajdonos nevét vagy annak közismert rövidítését; áruszállító hajóknál annak hordképességét, személyszállító hajóknál a legnagyobb engedélyezett utaslétszámot.
2. A hajó jelei, mércéi, a hajó köbözése
"!
8. Milyen adatot kell feltüntetni (a kishajó kivételével) a hajón, ha annak nincs neve vagy jele? (2.01) l l l
a) A hajójegyzékben kapott számát. b) Sorszámát vagy lajstromozási számát majd ezt követõen a honi kikötõ vagy lajstromozás helye szerinti ország betûjelét. c) A hajó osztályjelét, majd ezt követõen a honi kikötõ vagy lajstromozás helye szerinti ország betûjelét.
9. Milyen módon kell feltüntetni (a kishajó kivételével) a hajó azonosító jelei között az anyakikötõ vagy lajstromozási hely szerinti ország megnevezését? (2.01) l l l
a) A HSZ-ban megállapított betûjellel vagy jelekkel, legalább 15 cm magas betûkkel. b) Az ENSZ által kiadott országazonosító betûcsoport alkalmazásával, legalább 20 cm magas betûkkel. c) A HSZ-ban megállapított, legalább 30 cm magas, betûjellel vagy jelekkel.
10. Hol és milyen módon kell feltüntetni (a kishajó kivételével) a hajó honi kikötõjének nevét, illetve lajstromozási helyét? (2.01) l l l
a) A hajó mindkét oldalán vagy a farán és utána fel kell tüntetni a honi kikötõ illetve lajstromozási hely szerinti ország részére rendszeresített betûjelet. b) A hajó mindkét oldalán és utána fel kell tüntetni a honi kikötõ, illetve lajstromozási hely szerinti ország részére rendszeresített betûjelet. c) A hajó farán és utána fel kell tüntetni a honi kikötõ, illetve lajstromozási hely szerinti ország részére rendszeresített betûjelet.
11. Milyen kiegészítõ azonosító jelzést kell alkalmazni (a kishajó kivételével) a személyhajón és milyen módon? (2.01) l l l ""
a) A legnagyobb engedélyezett utaslétszámot, az utasok beszállására kialakított hely közelében. b) A menetdíj-táblázatot, az utasok beszállására kialakított hely közelében. c) Az engedélyezett utaslétszámot, a hajón jól látható helyen feltüntetve. I. RÉSZ
12. Milyen követelményeknek kell megfelelnie (a kishajó kivételével) a hajó azonosító jeleinek? (2.01) l l l
a) Jól olvasható, latin betûkkel, letörölhetetlen módon kell feltüntetni, a felirat megismételhetõ a nemzeti ABC írásjegyeivel. b) Jól olvashatóan a nemzeti ABC írásjegyeivel kell, letörölhetetlen módon feltüntetni. A feliratot meg kell ismételni latin betûkkel. c) Jól olvashatóan, a nemzeti ABC betûivel, olajfestékkel kell feltüntetni.
13. Milyen méretû betûkkel kell (a kishajó kivételével) a hajó azonosító jeleit feltüntetni? (2.01) l l l
a) A nagyhajó nevét legalább 25 cm-es, a többi feliratokat legalább 15 cm magasságú betûkkel. b) A nagyhajó nevét legalább 20 cm-es, a többi feliratokat legalább 15 cm magasságú betûkkel. c) A nagyhajó nevét legalább 40 cm-es, a többi feliratot legalább 20 cm magasságú betûkkel.
14. Milyen elõírásokat kell alkalmazni (a kishajó kivételével) a hajó feliratainak színénél? (2.01) l l l
a) Tetszõleges színösszeállítás alkalmazható. b) A betûk sötét alapon világos vagy világos alapon sötét színûek legyenek. c) A betûk fekete alapon fehér vagy fehér alapon fekete színûek legyenek.
15. Milyen szabályt kell alkalmazni (a kishajó kivételével) a belvízen tartózkodó tengeri hajók azonosító jeleire? (2.01) l l l
a) Tengeri hajókon a belvízi hajók szabályainak megfelelõ táblákat kell elhelyezni. b) Tengeri hajókon megõrizhetõk a saját azonosító jelek. c) Tengeri hajókon meg kell megismételni a feliratokat latin betûkkel vagy valamely dunamenti állam nyelvének betûivel.
2. A hajó jelei, mércéi, a hajó köbözése
"#
16. Milyen szabályok vonatkoznak (a kishajó kivételével) a hajón az állami lobogó viselésére? (2.01 és 15. Melléklet) l l l
a) Nappal menetben, azon a hajón, amelyiken van személyzet, a hajó farrészén a fõ helyen kell viselni (vontatóhajón a kormányház mögött). b) Nappal menetben, azokon a hajókon, amelyiken van személyzet, a hajó orr-részén, vontatóhajón a kormányház mögötti, fõ helyen kell viselni. c) Menetben, azokon a hajókon, amelyiken van személyzet, a hajó farrészén, vontatóhajón a kormányház mögötti, fõ helyen kell viselni.
17. Elõírja-e a HSZ a nemzeti lobogó használatát? (2.01) l l l
a) Igen, kivéve a határszakaszt képezõ vízterületeken. b) Igen, kivéve a kikötõk vízterületét. c) Igen, nappal, menetben, a személyzettel ellátott hajók számára.
18. Milyen azonosító jeleket kell viselnie a kishajónak? (2.02) l l l
a) A hajótesten vagy szilárdan rögzített táblán illetve lemezen, a betûk magassága legalább 15 cm legyen. b) Hivatalos nyilvántartási jelét kell viselnie, annak hiányában el kell látni névvel, vagy számmal illetve betûjellel, valamint a hajó tulajdonosának nevével és lakhelyével. c) Elegendõ névvel vagy azonosító jelzéssel ellátni, valamint az anyakikötõt feltüntetni.
19. Milyen elõírások vonatkoznak a kishajó azonosító jeleire? (2.02) l l l
a) Jól olvashatónak, letörölhetetlennek kell lenniök, legalább 10 cm magas latin betûkkel feltüntetve. b) Jól olvashatónak, letörölhetetlennek kell lenniök, legalább 20 cm magas latin betûkkel feltüntetve. c) Jól olvashatónak, letörölhetetlennek kell lenniök, legalább 10 cm magas, a nemzeti ABC betûivel feltüntetve.
20. Hol kell feltüntetni a kishajó azonosító jelei közül a tulajdonos adatait? (2.02) l "$
a) Nem kell feltüntetni, mert ez sérti a személyiségi jogokat. I. RÉSZ
l l
b) A kishajó azonosító jele vagy neve alatt. c) Nevét és lakhelyét jól látható helyen, a hajó külsõ vagy belsõ részén.
21. Hogyan kell azonosító jellel ellátni azt a kishajót, amelynek nincs neve és azonosító jelzése sem? (2.02) l l l
a) Ilyen kishajó nincs, mert ez valamennyi számára kötelezõ. b) A tulajdonos nevét vagy közismert rövidítését kell feltüntetni és szükség szerint egy számjellel kell ezt kiegészíteni. c) Azonosító bélyeggel kell ellátni, amit a rendõrség helyez fel a hajó belsõ oldalára.
22. Milyen azonosító jelekkel kell ellátni a hajó csónakját? (2.02) l l l
a) A hajó nevét, kiegészítve szükség szerint a tulajdonos megállapítását lehetõvé tevõ egyéb adatokkal, amelyeket a csónak külsõ vagy belsõ oldalán kell feltüntetni. b) Elegendõ névvel vagy azonosító jelzéssel ellátni. c) Elegendõ névvel vagy azonosító jelzéssel ellátni, valamint az anyakikötõt feltüntetni.
23. Mely úszó létesítményeket kell köbözni a HSZ alapján? (2.03) l l l
a) Minden hajót. b) A hajót (a kishajó kivételével). c) Az áruszállításra szolgáló belvízi nagyhajót.
24. Mely úszó létesítményt kell ellátni a legnagyobb merülés síkját feltüntetõ jelekkel? (2.04) l l l
a) Minden kishajót. b) Minden úszó létesítményt. c) Minden hajót a kishajó kivételével.
25. Milyen úszó létesítményt kell ellátni merülési mércékkel? (2.04) l l l
a) Minden hajót, amelynek merülése elérheti az 1 m-t. b) A hajót (a kishajó kivételével). c) Az áruszállító hajót (a kishajó kivételével). 2. A hajó jelei, mércéi, a hajó köbözése
"%
26. Mit értünk a legnagyobb merülés síkja alatt? (2. Melléklet) l l l
(3 pont)
a) A hajó legmélyebben bemerült pontjait összekötõ sík. b) Azon legnagyobb merüléshez tartozó vízvonal síkja, amellyel a hajó közlekedhet. c) Azon legnagyobb merüléshez tartozó vízvonal síkja, amellyel a hajó éppen közlekedik.
27. Mit értünk biztonsági távolság alatt a hajók merülési jeleivel összefüggésben? (2. Melléklet) (3 pont) l l l
a) A legnagyobb merülés síkja és a legalacsonyabban elhelyezkedõ kidobó vagy szívónyílás alsó éle között függõlegesen mért távolság. b) A legnagyobb bemerülés jele és a legalacsonyabban elhelyezkedõ kidobó vagy szívónyílás felsõ éle között függõlegesen mért legkisebb távolság. c) A legnagyobb merülés síkja és azon legalacsonyabb pont között függõlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni. Ebben a kidobó és szívónyílásokat nem kell figyelembe venni.
28. Mit értünk szabadoldal magasság alatt? (2. Melléklet) l l l
(3 pont)
a) A merülés síkja és a fedélzet felsõ élének legalsó pontja között függõlegesen mért távolság. b) A legnagyobb merülés síkja és a fedélzet alsó élének legfelsõ pontja között függõlegesen mért távolság. c) A legnagyobb merülés síkja és a fedélzet felsõ élének legalacsonyabb pontja, vagy fedélzet hiányában a folytonos oldallemezelés felsõ élének legalacsonyabb pontja között függõlegesen mért távolság.
29. Minek nevezzük azt a magasságkülönbséget, amely a legnagyobb merülés síkja és a fedélzet felsõ élének legalacsonyabb pontja, vagy fedélzet hiányában a folytonos oldallemezelés felsõ élének legalacsonyabb pontja között függõlegesen mérhetõ? (2. Melléklet) (3 pont) l l l "&
a) Biztonsági távolság. b) Vízmentes oldalmagasság. c) Szabadoldal magasság. I. RÉSZ
30. Mi a hajózási zóna? (2. Melléklet) (3 pont) l a) A vízi útnak, az ott elõforduló 5%-os valószínûségû legnagyobb hullámmagasság függvényében hajók közlekedésére kijelölt része. l b) A belvizek tengeri szakaszain mérhetõ hullámmagasságok szerint meghatározott veszélyes területek. l c) A hajóútnak az ott elõforduló, 5%-os valószínûségû legnagyobb hullámmagasság függvényében megállapított szakaszjellemzõje. Ennek alapján határozza meg a hatóság a hajók egyes szükséges méreteit, felszerelését (pl. felszerelés, szabadoldal magasság). 31. Milyen hajózási zónákat határoz meg a HSZ? (2. Melléklet) (3 pont) l a) A zóna, 5 m hullámmagasságig; B zóna, 3 m hullámmagasságig; C zóna, 1 m hullámmagasságig. l b) I. zóna, 5 m hullámmagasságig; II. zóna, 3 m hullámmagasságig; III. zóna, 1 m hullámmagasságig. l c) 1 zóna, 2 m hullámmagasságig; 2 zóna, 1,2 m hullámmagasságig; 3 zóna, 0,6 m hullámmagasságig. 32. Milyen összefüggés van a hajózási zóna és a hajó szabadoldal magassága között? (2. Melléklet) (3 pont) l a) A hajózási zóna annak függvénye, hogy mennyi a hajó szabadoldal magassága. l b) A hajó szabadoldal magasságát az illetékes hatóság a hajózási zóna által támasztott követelmények és a hajó típusa alapján állapítja meg. l c) A hajó szabadoldal magasságából az illetékes hatóság megállapítja a hajózási zónát. 33. Milyen összefüggés van a hajózási zóna, valamint a hajó legkisebb szabadoldal magassága és biztonsági távolsága között? (2. Melléklet) (3 pont) l a) A hajó legkisebb szabadoldal magasságát és biztonsági távolságát az illetékes hatóság a hajózási zóna által támasztott követelmények és a hajó típusa alapján állapítja meg. l b) A hajó szabadoldal magassága és biztonsági távolsága közötti különbséget az illetékes hatóság a hajózási zóna által támasztott követelmények és a hajó típusa alapján állapítja meg. l c) A hajó szabadoldal magasságának és hajózási zónájának szorzata határozza meg a biztonsági távolságát. 2. A hajó jelei, mércéi, a hajó köbözése
"'
34. Hogyan állapítja meg az illetékes hatóság a hajó legnagyobb merülésének síkját? (2. Melléklet) l l l
a) Úgy, hogy teljesüljenek a legkisebb szabadoldal magasságra, és a biztonsági távolságra vonatkozó követelmények. b) Úgy, hogy teljesüljenek a hajózási zónára vonatkozó követelmények. c) Úgy, hogy az egybe essen a hajó fedélzete felsõ élének legalacsonyabb pontjával.
35. Milyen esetben állapítja meg a hatóság a lehetséges legmagasabbnál alacsonyabban a legnagyobb merülés síkját? (2. Melléklet) l l l
a) Ha a hajón a szabványosnál nagyobb átmérõjû kiömlõ nyílások találhatók a hajótestnek azon a részén, ahol a vízmentességet kell biztosítani. b) Ha a hajó többcélú, eltérõ igényû feladatokat végez. c) Ha a hajótest szilárdsága vagy stabilitása azt megkövetelik biztonsági okokból.
36. Mely úszó létesítményeken, milyen jellel és hol kell jelölni a legnagyobb merülést? (2. Melléklet) l l l
a) Minden úszó létesítményen jelölni kell a legnagyobb merülést, az úszó létesítmény legalább két oldalán. b) Minden hajón jelölni kell a legnagyobb merülést, a hajó mindkét oldalán. c) Minden hajón, kivéve a kishajókat, letörölhetetlenül jelölni kell a legnagyobb merülést, a hajó mindkét oldalán, annak fõbordasíkjában elhelyezett merülési jellel.
37. Milyen részekbõl áll a merülési jel olyan hajón, amelyet a hajózási hatóság alkalmasnak minõsített az 1-es hajózási zónában közlekedésre? (2. Melléklet) l l l #
a) Egy szabadoldal-vonalból, amely az engedélyezett legnagyobb merülést jelöli alsó élével egyezik meg. b) Egy, a közepén szabadoldal-vonallal metszett, körbõl valamint két kiegészítõ szabadoldal-vonalból. c) Egy, a közepén szabadoldal-vonallal metszett, körbõl. I. RÉSZ
38. Milyen részekbõl áll a merülési jel olyan hajón, amelyet a hajózási hatóság alkalmasnak minõsített a 3-es hajózási zónában közlekedésre? (2. Melléklet) l l l
a) Egy fõ szabadoldal-vonalból, valamint két kiegészítõ szabadoldal-vonalból. b) Egy, a közepén szabadoldal-vonallal metszett körbõl, valamint két kiegészítõ szabadoldal-vonalból. c) Egy, a közepén szabadoldal-vonallal metszett körbõl.
39. Milyen részekbõl áll a merülési jel olyan hajón, amelyet a hajózási hatóság alkalmasnak minõsített a 2-es hajózási zónában közlekedésre? (2. Melléklet) l l l
a) Egy fõ szabadoldal-vonalból, valamint két kiegészítõ szabadoldal-vonalból. b) Egy, a közepén szabadoldal-vonallal metszett, körbõl valamint egy kiegészítõ szabadoldal-vonalból. c) Egy körbõl és a mellette elhelyezett három szabadoldal-vonalból.
40. Hogyan kell elhelyezkednie a merülési jel egyes részeinek? (2. Melléklet) l
l
l
a) A kör középpontjának a hajó fõbordasíkjában kell lennie. A kör középpontján halad át a kört metszõ vízszintes vonal alsó éle, amely azonos a szabadoldal-vonallal; A kiegészítõ szabadoldal-vonalakat a kör közepétõl, egy függõleges vonal mellett, az orr felé kell jelölni. b) A kör középpontjának a szabadoldal-vonal felsõ élének közepén kell lennie. A kört metszõ vízszintes vonal azonos a szabadoldal-vonallal. A kiegészítõ szabadoldal-vonalakat a kör közepétõl, egy függõleges vonal mellett, a far felé kell jelölni. c) A kör középpontjának a hajó fõbordasíkjában kell lennie. A kör középpontján áthalad a kört metszõ vízszintes vonal felsõ éle; A kiegészítõ szabadoldal-vonalakat a kör közepétõl, egy függõleges vonal mellett, az orr felé kell jelölni.
2. A hajó jelei, mércéi, a hajó köbözése
#
41. Milyen szabály érvényes a merülési jelben alkalmazott kör elhelyezésére? (2. Melléklet) l l l
a) A csak 3-as vagy 2 és 3-as hajózási zónában közlekedésre alkalmassá minõsített hajóknak nem kötelezõ az alkalmazása. b) A csak az 1-es hajózási zónában közlekedésre alkalmassá minõsített hajóknak nem kötelezõ az alkalmazása. c) A csak 3-as vagy 2 és 3-as hajózási zónában közlekedésre alkalmassá minõsített hajóknak kötelezõ az alkalmazása, a szabadoldal-vonalaktól az orr felé elhelyezve.
42. Egyesíthetõ-e a merülési jel és a köbözési jel? (2. Melléklet) l l l
a) Igen, ilyenkor a merülési jelben található kört metszõ szabadoldal-vonal szélessége 40 mm. b) Igen, ilyenkor a két jel között legalább 500 mm távolságot kell tartani. c) Igen, ilyenkor a két jel közötti távolság legfeljebb 50 mm lehet.
43. Mely hajókat kell merülési mércével ellátni és hol kell elhelyezni? (2. Melléklet) l l l
a) Minden hajót és úszómûvet. A hajón hátul kell elhelyezni, mindkét oldalon. b) Minden nagyhajót. A hajón hátul kell elhelyezni, mindkét oldalon. c) Minden olyan hajót, amelynek merülése eléri az 1 m-t. A hajón hátul kell elhelyezni, mindkét oldalon. A hajó ellátható kiegészítõ merülési mércékkel is.
44. Milyen tényezõk alapján határozza meg a hatóság a merülési mércék helyét és számát? (2. Melléklet) l l l
a) A hajó legnagyobb merülésû pontjainak elhelyezkedése alapján. b) A hajó hosszirányú úszáshelyzete és a legnagyobb bemerülésének helye szerint. c) A hajó hajózási zónája, típusa, hossza, merülése és (hosszirányú) úszáshelyzete alapján.
45. Milyen beosztással kell ellátni a merülési mércét? (2. Melléklet) l #
a) Legalább 5 dm-enkénti beosztással, amelyet a legnagyobb merülés felett 100300 mm közötti magasságig kell folytatni. I. RÉSZ
l l
b) Legalább deciméterenkénti beosztással, amelyet az üres állapot vízvonala alatti 0300 mm közötti magasságtól a legnagyobb merülés feletti 100300 mm közötti magasságig kell beosztással ellátni. c) Legalább 2 dm-enkénti beosztással, amelyet a hajó szokásos úszáshelyzetében, a legalacsonyabb ponttól a fedélzet legalsó pontjáig kell beosztással ellátni.
46. Hogyan kell elhelyezni a merülési mércék nulla pontját? (2. Melléklet) l l l
a) Meg kell feleljen a hajófenék vagy hajógerinc, mérce melletti szintjének. b) Meg kell feleljen a hajófenék vagy hajógerinc legalacsonyabb pontjának. c) A mérce nulla pontjának a fedélzet alsó élével kell egybeesnie, amelynél nem kell figyelembe venni a mestersor különleges kialakításából adódó, nem vízzáró oldallemezelést.
47. Helyettesíthetõ-e a merülési mérce? (2. Melléklet) l l l
a) Igen, megfelelõ kalibrált mérõszalaggal. b) Nem, a merülési mérce elhelyezése nem kötelezõ, tehát nem szükséges helyettesíteni sem. c) Igen, a merülési mércékre elõírtakat is kielégítõ köbözési mércével.
48. Válassza ki az ábrázolt merülési jelek közül azt, amelyet a 2 és 3-as hajózási zónában közlekedõ hajókon kell alkalmazni! (2. Melléklet) (3 pont) l a) Az 1 jel. l b) A 2 jel. l c) A 3 jel.
1
2 2. A hajó jelei, mércéi, a hajó köbözése
3 #!
49. Válassza ki az ábrázolt merülési jelek közül azt, amelyet az 1,2 és 3-as hajózási zónában közlekedõ hajókon kell alkalmazni! (2. Melléklet) (3 pont) l l l
a) Az 1 jel. b) A 2 jel. c) A 3 jel.
1
2
3
50. Válassza ki az ábrázolt merülési jelek közül azt, amelyet a 3-as hajózási zónában közlekedõ hajókon kell alkalmazni! (2. Melléklet) (3 pont) l l l
a) Az 1 jel. b) A 2 jel. c) A 3 jel.
1
#"
2
I. RÉSZ
3
51. Elfogadható-e merülési jelként 3. zónában közlekedõ hajón az ábrán látható jel? (2. Melléklet) l l
a) Igen. b) Nem, mert hiányos.
52. Elfogadható-e merülési jelként 2. és 3. zónában közlekedõ hajón az ábrán látható jel? (2. Melléklet) l l
a) Nem, mert hiányos. b) Igen.
53. Elfogadható-e merülési jelként 1., 2. és 3. zónában közlekedõ hajón az ábrán látható jel? (2. Melléklet) l a) Nem, mert hiányos. l b) Igen.
54. Milyen merülési jelet kell alkalmazni (a kishajó kivételével) a belvízi hajón? (2.04 2. Melléklet) l l l
a) A legnagyobb merülés síkját feltüntetõ jelet. b) A legnagyobb merülés síkját feltüntetõ jelet valamint a hajók mindkét oldalán 3-3 darab merülési mércét. c) A legnagyobb merülés síkját feltüntetõ jelet valamint a hajók mindkét oldalán 3-3 darab és a hajó farán 1 darab merülési jelet. 2. A hajó jelei, mércéi, a hajó köbözése
##
55. A belvízen tartózkodó tengeri hajón milyen merülési jelet kell alkalmazni? (2.04 2. Melléklet) l l l
a) A legnagyobb merülés síkját feltüntetõ jelet. b) A nyári édesvízi merülési vonalat kell merülési jelként alkalmazni. c) A téli édesvízi merülési vonalat kell merülési jelként alkalmazni.
56. Kell-e a kishajók horgonyain azonosítójeleket alkalmazni? (2.05) l l l
a) Igen, a horgonyon annak a hajónak az azonosító jeleit kell megismételni, amelynek felszereléséhez az tartozik. b) Nem, nincs elõírva azonosító jel. c) Igen, bármilyen letörölhetetlen azonosító jelet kell alkalmazni.
57. Milyen szabályok vonatkoznak a tengeri hajók horgonyainak azonosító jelzéseire? (2.05.) l l l
a) Letörölhetetlen azonosító jelet kell alkalmazni, amelyet mindaddig meg kell õrizni míg az eredeti hajón használják. b) Felhegesztett azonosító jelet kell alkalmazni, amellyel a hajó, amelyhez tartozik, egyértelmûen azonosítható. c) Csak a tengeren elõírt szabályoknak kell megfelelni, azonosító jel nem kötelezõ.
58. Milyen szabályok vonatkoznak (a kishajó kivételével) a hajó horgonyának azonosító jeleire? (2.05) l l l
a) A horgonyon annak a hajónak az azonosító jeleit kell megismételni, amelynek felszereléséhez tartozik. b) Letörölhetetlen azonosító jelet kell alkalmazni, amely mindaddig változatlan maradhat, amíg azonos tulajdonos hajóján használják. c) Minden horgonynak sorszámot kell adni. Ehhez a hajó lajstromozási országának jele kerül.
59. Mi a Magyar Köztársaság betûjele, amelyet a hajón alkalmazni kell? (1. Melléklet) l a) H. l b) M. l c) HU. #$
I. RÉSZ
Megoldások
1. 2. 3. 4. 5.
a) b) c) a) c)
6. 7. 8. 9. 10.
b) a) b) a) a)
11. 12. 13. 14. 15.
c) b) b) b) b)
16. 17. 18. 19. 20.
a) c) b) a) c)
21. 22. 23. 24. 25.
b) a) c) c) a)
26. 27. 28. 29. 30.
b) c) c) c) c)
31. 32. 33. 34. 35.
c) b) a) a) c)
36. 37. 38. 39. 40.
c) b) c) b) a)
41. 42. 43. 44. 45.
a) a) c) c) b)
46. 47. 48. 49. 50.
a) c) b) a) a)
51. 52. 53. 54. 55.
a) b) a) a) b)
56. 57. 58. 59.
b) c) b) c)
2. A hajó jelei, mércéi, a hajó köbözése
#%
3.
A hajó látható jelzései
1. Mely idõszakban kell viselni az éjszakára elõírt fényeket? (3.01) l a) Napnyugta elõtti egy órától a napkeltét követõ egy óráig. l b) Napnyugtától napkeltéig, valamint nappal, ha azt a látási viszonyok megkövetelik. l c) Napnyugtától napkeltéig, ha a látótávolság 1000 m alá csökken. 2. A hajó látható jelzéseinek alkalmazása szempontjából mit tekintünk magányos géphajónak? (3.01) l a) A gépi meghajtású hajókat, amelyek nem továbbítanak más hajókat vagy úszómûveket. l b) A gépi meghajtású hajókat, valamint a 110 m hosszúságot és 12 m szélességet meg nem haladó méretû tolt karavánt. l c) A gépi meghajtású hajót, valamint a 110 m hosszúságot, illetve12 m szélességet meg nem haladó méretû tolt karavánt, továbbá a 110 m hosszúságot, illetve 23 m szélességet meg nem haladó méretû mellévett alakzatot. 3. Látható jelzések szempontjából milyen alakzat a 109 m hosszú és 13 m széles tolt karaván? (3.01) l a) Tolt karaván. l b) Magányos géphajó. l c) Nappal tolt karaván, éjjel magányos géphajó. 4. Látható jelzések szempontjából milyen alakzat a 120 m hosszú és 11,4 m széles tolt karaván? (3.01) l a) Tolt karaván. l b) A hajó vezetõjének döntése szerint tolt karaván vagy magányos géphajó. l c) Nappal magányos géphajó, éjszaka tolt karaván. #&
I. RÉSZ
5. Látható jelzések szempontjából milyen alakzat a 100 m hosszú és 22 m széles mellévett alakzat? (3.01) l l l
a) Tolt karaván. b) Magányos géphajó. c) Mellévett alakzat. 6. Látható jelzések szempontjából milyen alakzatnak minõsül a 105 m hosszú és 24 m széles mellévett alakzat? (3.01)
l l l
a) Magányos géphajó. b) Mellévett alakzat. c) Nappal tolt karaván, éjjel magányos géphajó. 7. Látható jelzések szempontjából milyen alakzatnak minõsül a 120 m hosszú és 21 m széles mellévett alakzat? (3.01)
l l l
a) Tolt karaván. b) Magányos géphajó. c) Mellévett alakzat. 8. Melyek az árbocfény jellemzõi? (3.01)
l l l
a) Látószöge 360°, folytonos, erõs fehér fény, amely a hajó orra felõl a középsíkra merõleges síktól hátrafelé 122° 30¢-ig látható. b) Látószöge 252°, folytonos, közepesen erõs fehér fény, amely a hajó orra felõl a középsíkra merõleges síktól hátrafelé 34°-ig látható. c) Látószöge 225°, folyamatosan világító, erõs fehér fény, amely a hajó orra felõl nézve a középsíkra merõleges síktól hátrafelé 22°30¢-ig látható. 9. Melyek a bal oldali oldalfény jellemzõi? (3.01)
l l l
a) Közepesen erõs zöld fény, amely folytonos, 112°30¢ látószögû, a hajó orra felõl a középsíkra merõleges síktól hátrafelé 32°30¢-ig látható. b) Közepesen erõs vörös fény, amely folyamatosan világító, 112°30¢ látószögû, a hajó orra felõl nézve a középsíkra merõleges síktól hátrafelé 22°30¢-ig látható. c) Erõs vörös fény, amely folytonos, 112°30¢ látószögû, a hajó orra felõl a középsíkra merõleges síktól hátrafelé 22°30¢-ig látható. 3. A hajó látható jelzései
#'
10. Melyek a jobb oldali oldalfény jellemzõi? (3.01) l l l
a) Közepesen erõs zöld fény, amely folytonos, 112°30¢ látószögû, a hajó orra felõl a középsíkra merõleges síktól hátrafelé 32°30¢-ig látható. b) Közepesen erõs vörös fény, amely folytonos, 112°30¢ látószögû, a hajó orra felõl a középsíkra merõleges síktól hátrafelé 22°30¢-ig látható. c) Közepesen erõs zöld fény, amely folyamatosan világít, 112°30¢ látószögû, a hajó orra felõl nézve a középsíkra merõleges síktól hátrafelé 22°30¢-ig látható.
11. Melyek a farfény jellemzõi? (3.01) l l l
a) Közepesen erõs vagy szokásos fehér vagy sárga, folyamatosan világító, 135° látószögû fény, a hajó fara felõl nézve mindkét oldal felé 67°30¢-ig látható. b) Közepesen erõs fehér, folytonos, 135° látószögû fény, a hajó fara felõl mindkét oldal felé 67°30¢-ig látható. c) Közepesen erõs sárga, folytonos, 135° látószögû fény, a hajó fara felõl mindkét oldal felé 67°30¢-ig látható.
12. Mit kell érteni magasság alatt a hajó látható jeleinek elhelyezésénél? (3.01) l l l
a) A hajógerinctõl mért függõleges távolságot. b) A fedélzet legmagasabb pontjától mért függõleges távolságot. c) A merülési jeltõl, annak hiányában a legnagyobb merülésnek megfelelõ vízvonal felett mért függõleges távolságot.
13. Mikor tekintjük a fényt minden oldalról láthatónak? (3.01) l l l
a) Ha folyamatosan világító és 360°-os látószögû. b) Ha az 180° látószögû. c) Ha körkörösen látható.
14. Milyen méretekkel kell rendelkezni a HSZ-ban elõírt táblának és lobogónak (a tavak kivételével)? (3.03) l l l $
a) Hossza 1 m; szélessége 0,6 m; kishajónál 0,6 m és 0,4 m. b) Hossza 1 m; szélessége 1 m; kishajónál 0,6 m és 0,6 m. c) Hossza 0,6 m; szélessége 0,6 m; kishajónál 0,4 m és 0,4 m;
I. RÉSZ
15. Milyen elõírások vonatkoznak a hengerre, gömbre, kúpra és kettõskúpra? (3.04) l l l
a) Távolról azonos alakot mutató szerkezetekkel helyettesíthetõk. b) Távolról azonos színt mutató szerkezetekkel helyettesíthetõk. c) Távolról azonos színt mutató testekkel helyettesíthetõk.
16. Melyek a legkisebb elfogadható méretei a hengernek és a kettõskúpnak? (3.04) l l l
a) Magassága legalább 0,6 m; alapátmérõje 0,5 m. b) Magassága legalább 0,6 m; alapátmérõje 0,5 m; sárga és fehér szín, illetve 0,8 és 0,6 m más színek esetében. c) Magassága legalább 0,8 m; alapátmérõje 0,5 m.
17. Melyek a legkisebb elfogadható méretei a gömbnek és a kúpnak? (3.04) l l l
a) A gömb átmérõje legalább 0,6 m; a kúp magassága és alapátmérõje 0,6 m. b) A gömb átmérõje legalább 1 m; a kúp magassága 0,8 m, alapátmérõje 0,6 m. c) A gömb átmérõje legalább 0,8 m; a kúp magassága 0,8 m, alapátmérõje 0,6 m.
18. Alkaplmazható-e a HSZ-ban foglaltaktól eltérõ jelzõfény, jelzés? (3.05) l l l
a) Nem, mert összetéveszthetõ az elõírt jelzésekkel, így balesetet okozhat! b) Igen, de csak vészhelyzetben. c) Igen, a hajó és a part közötti összeköttetésre, de ezeket úgy kell alkalmazni, hogy ne legyenek összetéveszthetõk a HSZ-ban elõírt jelzõfényekkel, jelekkel.
19. Milyen intézkedést kell tenni, ha az elõírt jelzõfények nem mûködnek? (3.06) l l l
a) Azonnal meg kell állni. b) Megjavításukig csökkentett sebességgel kell haladni. c) Olyan tartalékfényekkel kell ezeket helyettesíteni, ahol elfogadott az erõs helyett a közepesen erõs, a közepesen erõs helyett a szokásos fény.
3. A hajó látható jelzései
$
20. Meddig helyettesíthetõ kisebb fényerejû tartalék fénnyel az meghibásodott jelzõfény? (3.06) l l l
a) Amíg a látási viszonyok azt lehetõvé teszik. b) Az anyakikötõbe érkezésig. c) A lehetõ legrövidebb ideig.
21. Alkalmazható-e a HSZ-ban nem említett világító berendezés, fényszóró? (3.07) l l l
a) A lakóterekben, a raktárakban és a géptérben igen. b) Igen, ha nem értelmezhetõk a HSZ jelzõfényeiként. c) Igen, de csak akkor, ha nem értelmezhetõk jelzõfényként és a hajótulajdonos azt engedélyezte.
22. Alkalmazható-e a HSZ-ban nem említett világító berendezés, fényszóró? (3.07) l l l
a) Nem, mert az veszélyezteti a hajózás biztonságát. b) Igen, ha nem csökkenti vagy nehezíti a jelzõfények, jelzések láthatóságát, illetve helyes értelmezését. c) Igen, ha a hajó jóváhagyott tervében szerepelnek ezek az eszközök.
23. Alkalmazható-e a HSZ-ban nem említett tábla, lobogó? (3.07) l l l
a) Igen, ha nem értelmezhetõ a HSZ jelzéseként. b) Igen, de csak akkor, ha nem értelmezhetõ jelzésként és a hajótulajdonos azt engedélyezte. c) Igen, ha ezek alkalmazása nélkül a hajó szándékai nem közölhetõk egyértelmûen.
24. Szabad-e a HSZ-ban elõírtaktól eltérõ tárgyakat használni az úszó létesítményeken? (3.07) l l l $
a) Csak a tulajdonos felhatalmazásával szabad az egyes tárgyakat használni. b) Olyan tárgyat nem szabad használni, amely összetéveszthetõ valamely jelzéssel. c) Olyan tárgyat szabad használni, ami az úszó létesítmény leltárához tartozik. I. RÉSZ
25. Korlátozza-e a HSZ a hajókon a világító berendezések vagy fényszórók használatát? (3.07) l a) Igen, így nem szabad elvakítással vagy egyéb módon ezekkel veszélyt okozni a hajózás és a szárazföldi közlekedés számára. l b) Igen, így nem szabad elvakítással vagy egyéb módon ezekkel veszélyt okozni a szárazföldi és légi közlekedés számára. l c) Igen, mérlegelni kell, hogy a hajó áramforrásai meddig viselik el a terhelést. 26. Milyen éjszakai jelzéseket kell viselni a menetben levõ magányos géphajónak? (3.08) l a) Egy árbocfényt a hajó mellsõ részén, annak hossztengelyében, legalább 1 m-rel ez alatt és hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén, annak hossztengelyében egy farfényt. l b) Egy árbocfényt a hajó mellsõ részén, legalább 1 m-rel ez alatt és hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén egy farfényt. l c) Egy árbocfényt a hajó mellsõ részén, annak tengelyében, legalább 1 mrel ez felett és hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén, annak hossztengelyében egy farfényt. 27. Hogyan kell elhelyezni a magányosan haladó géphajó árbocfényét? (3.08) l l l
a) Legalább 6 m magasan, a hajó hossztengelyében. b) Legalább 6 m magasan, a hajó tengelyében, ami 3 m-re csökkenthetõ, ha a hajó nem hosszabb 30 m-nél. c) Legalább 6 m magasan, a hajó hossztengelyében, ami 4 m-re csökkenthetõ, ha a hajó nem hosszabb mint 40 m.
28. Milyen árbocfényei lehetnek egy magányosan haladó géphajónak? (3.08) l l
l
a) Két erõs fehér fény legalább 6 m magasan, a hajó hossztengelyében. A második fényt a hajó orra felé el lehet tolni, legfeljebb az elsõ fény magasságánál háromszor nagyobb vízszintes távolságra. b) Az elõírt egy erõs fehér fényen (legalább 6 m magasan) kívül egy második (elõbbi felett legalább 3 m-rel és az mögött elhelyezett) erõs fehér fény úgy, hogy a két fény közti függõleges távolságot legalább háromszorosan haladja meg a vízszintes távolság. c) Egy közepesen erõs sárga és felette legalább 1 m-rel egy erõs fehér fény legalább 6 m magasan, a hajó hossztengelyében. 3. A hajó látható jelzései
$!
29. Milyen fontos szabály vonatkozik az oldalfényekre? (3.08) l l l
a) Úgy kell ezeket takarni, hogy a zöld fény bal oldalról, a vörös fény jobb oldalról ne legyen látható. b) Csak azonos teljesítményû világító test alkalmazható mindkét oldalon. c) Ha a két oldalfény nincs egy síkban, akkor azt, amelyik hátrébb helyezkedik el, annyival kell magasabbra helyezni, hogy távolról az azonos síkban levõnek megfelelõ képet mutasson.
30. Milyen fontos szabály vonatkozik a farfényre? (3.08) l l l
a) A hajó tengelyében kell elhelyezni. Ha ez nem lehetséges, akkor két farfényt kell alkalmazni azonos távolságban a hajó tengelyétõl. b) Olyan magasságban kell elhelyezni, hogy a vontatókötél vagy más eszköz mozgását ne akadályozza. c) A hajón úgy kell elhelyezni, hogy a mögötte haladó hajóról jól látható legyen.
31. Milyen éjszakai jelzéseket kell viselnie az ideiglenesen kisegítõ géphajó után haladó magányos géphajónak? (3.08) l l l
a) Egy árbocfényt a hajó mellsõ részén, annak hossztengelyében, legalább 1 m-rel ez alatt és hátrébb elhelyezve az oldalfényeket és a hajó hátsó részén, annak hossztengelyében egy farfényt. b) Egy árbocfényt a hajó mellsõ részén, annak hossztengelyében, legalább 1 m-rel ez felett és hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén, annak hossztengelyében egy farfényt. c) Két árbocfényt a hajó mellsõ részén, annak hossztengelyében, legalább 1 m-rel ezek alatt és hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén, annak hossztengelyében egy farfényt.
32. Csökkenthetõ-e a magányosan haladó géphajók árbocfényeinek magassága? (3.08) l l l $"
a) Nem, mert felismerhetõségük csökkenne. b) Igen, híd alatti vagy duzzasztómûvön, zsilipen való áthaladás közben, hogy az áthaladás akadálytalan legyen. c) Igen, de gondoskodni kell megfelelõ pótlásukról. I. RÉSZ
33. Milyen árbocfényeket kell viselnie a vontatott karaván élén haladó géphajóknak? (3.09) l l l
a) Két, egymás felett, egymástól kb. 1 m távolságban, a hajó mellsõ részén, annak hossztengelyében elhelyezett árbocfényt. A felsõt legalább 6 m magasan, az alsót az oldalfények felett legalább 1 m-re kell elhelyezni. b) Két, egymás felett, egymástól kb. 1 m távolságban, a hajó mellsõ részén, annak hossztengelyében elhelyezett árbocfényt. A felsõt 4 m magasan, az alsót az oldalfények felett 1 m-re kell elhelyezni. c) Két, egymás felett, egymástól kb. 2 m távolságban, a hajó mellsõ részén, annak hossztengelyében elhelyezett árbocfényt. A felsõt legalább 8 m magasan, az alsót az oldalfények felett 1 m-re kell elhelyezni.
34. Milyen fényeket kell viselnie a tolt karaván élén haladó kisegítõ géphajónak? (3.09) l l l
a) Három fehér árbocfényt, egy zöld és egy vörös oldalfényt valamint egy fehér farfényt. b) Két fehér árbocfényt, egy zöld és egy vörös oldalfényt valamint egy sárga farfényt. c) Két sárga árbocfényt, egy zöld és egy vörös oldalfényt valamint egy fehér farfényt.
35. Milyen fényeket kell viselnie a mellévett alakzatot vontató kisegítõ géphajónak éjszaka? (3.09) l l l
a) Két fehér árbocfényt, egy zöld és egy vörös oldalfényt valamint egy sárga farfényt. b) Két fehér árbocfényt, egy zöld és egy vörös oldalfényt valamint egy sárga farfényt. A farfényt meg kell ismételni kellõ magasságban ahhoz, hogy a vontatmányról jól látható legyen. c) Egy fehér árbocfényt, egy zöld és egy vörös oldalfényt valamint egy fehér farfényt.
3. A hajó látható jelzései
$#
36. Milyen követelményeket kell kielégítenie a vontatott karaván élén haladó géphajó farfényének/fényeinek? (3.09) l l l
a) A két fehér fénynek egymástól legalább 1 m távolságban, azonos magasságban kell elhelyezkednie. b) A sárga irányfénynek a géphajó felsõ fedélzetén, a vízvonaltól legalább 4 m magasan kell elhelyezkednie. c) A sárga farfényt, a hajó hossztengelyében, a hajót követõ vontatott karavánról jól láthatóan kell elhelyezni.
37. Milyen fények láthatók a magányosan haladó géphajón (amely nem kishajó vagy komp) a rajzon jelzett X helyrõl, ha az minden elõírt és lehetõvé tett fényét viseli? (3.08) l l l
a) Jobbról felül egy fehér, ettõl balra lejjebb zöld, ettõl balra mindkettõ felett egy fehér fény. b) Jobbról felül egy fehér, ettõl balra lejjebb egy második fehér, ettõl balra egy vörös fény. c) Jobbról felül egy fehér, ettõl balra lejjebb zöld, ettõl balra mindkettõ felett egy fehér, ettõl balra lejjebb egy fehér vagy sárga fény.
N
38. Milyen fények láthatók a magányosan haladó géphajón (amely nem kishajó vagy komp) a rajzon jelzett X helyrõl, ha az minden elõírt és lehetõvé tett fényét viseli? (3.08) l a) Balról felül egy fehér, ettõl jobbra lejjebb egy zöld, ettõl jobbra egy vörös, ettõl jobbra egy sárga, ettõl jobbra egy fehér fény. l b) Balról felül egy fehér, ettõl jobbra lejjebb egy vörös, ettõl jobbra egy zöld, ettõl jobbra egy sárga, ettõl jobbra egy fehér fény. l c) Balról felül egy fehér, ettõl jobbra lejjebb egy vörös, ettõl jobbra legmagasabban egy fehér fény.
N
$$
I. RÉSZ
39. Milyen fények láthatók a magányosan haladó géphajón (amely nem kishajó vagy komp) a rajzon jelzett X helyrõl, ha az minden elõírt és lehetõvé tett fényét viseli? (3.08) (3 pont) l l l
N
a) Két fehér fényt egymás felett, alattuk jobbról egy vörös, balról egy zöld fény. b) Egy fehér fény, alatta balról egy másik fehér fény, alattuk jobbról egy vörös fény. c) Két fehér fény egymás felett, alattuk jobbról egy vörös fény.
40. Milyen fények láthatók a magányosan haladó géphajón (amely nem kishajó vagy komp) a rajzon jelzett X helyrõl, ha az minden elõírt és lehetõvé tett fényét viseli? (3.08) (3 pont) l l l
a) Két fehér fény egymás felett, alattuk jobbról egy vörös fény. b) Egy fehér fény, alatta balról egy másik fehér fény, alatta jobbra egy zöld fény. c) Felül egy fehér fény, alatta balról egy másik fehér fény és az utóbbitól jobbra, alatta egy vörös fény.
N
41. Milyen fények láthatók a magányosan haladó géphajón (amely nem kishajó vagy komp) a rajzon jelzett X helyrõl, ha az minden elõírt és lehetõvé tett fényét viseli? (3.08) (3 pont) l l l
a) Fölülrõl egy fehér fény, alatta balról egy másik fehér fény, alattuk egy vörös fény. b) Fölülrõl egy fehér fény, alatta balról egy másik fehér fény, alattuk egy vörös fény, ezektõl jobbra, lent egy sárga fény. c) Egy fehér fény.
3. A hajó látható jelzései
N
%$ 42. Milyen fények láthatók a magányosan haladó géphajón (amely nem kishajó vagy komp) a rajzon jelzett X helyrõl, ha az minden elõírt és lehetõvé tett fényét viseli? (3.08) (3 pont) l l l
a) Egy fehér fény, alatta jobbról egy vörös fény. b) Jobbról felül egy fehér, ettõl balra lejjebb zöld, ettõl balra mindkettõ felett egy fehér fény. c) Egy fehér fény.
N
43. Milyen fények láthatók a vontatmány élén haladó géphajón a rajzon jelzett X helyrõl? (3.09) (3 pont) l a) Egy fehér, alatta egy sárga fény. l b) Egy sárga fény. l c) Két fehér fény egymás mellett.
N 44. Milyen fények láthatók a vontatmány élén haladó géphajón a rajzon jelzett X helyrõl? (3.09) (3 pont) l l l
$&
a) Két fehér fény egymás alatt, ezektõl balra egy vörös fény. b) Két fehér fény egymás alatt, ezektõl balra egy zöld fény. c) Két fehér fény egymás alatt, ezektõl balra egy zöld, ettõl balra egy sárga fény.
I. RÉSZ
N
45. Milyen fények láthatók a vontatmány élén haladó géphajón a rajzon jelzett X helyrõl? (3.09) (3 pont) l l l
a) Két fehér fény egymás mellett. b) Két fehér fény egymás alatt, ezektõl jobbra lejjebb egy vörös fény. c) Két fehér fény egymás alatt, ezektõl jobbra lejjebb egy zöld fény.
N
46. Milyen árbocfényeket kell viselnie a karaván élén egyidejûleg haladó géphajókon? (3.09) (3 pont) l l l
a) Három fehér fény, a felsõ legkevesebb 6 m magasan, köztük legkevesebb 1 m távolságnak kell lennie. b) Három fehér fény, a felsõ legkevesebb 6 m magasan, köztük legkevesebb 1,25 m távolságnak kell lennie. c) Két fehér fény, a felsõ legkevesebb 6 m magasan, köztük legkevesebb 1,25 m távolságnak kell lennie.
47. Milyen fényeket látunk a jelzett X helyrõl egy olyan nagyhajókból álló karavánon, amelyet két géphajó vontat? (3.09) (3 pont) l
l
l
a) Három fehér fény egymás alatt, ezektõl jobbra egy vörös fény, ettõl jobbra három fehér fény egymás alatt, ezektõl jobbra egy vörös fény. b) Három fehér fény egymás alatt, ezektõl jobbra egy zöld fény, ettõl jobbra három fehér fény egymás alatt, ezektõl jobbra egy zöld fény. c) Három fehér fény egymás alatt, ezektõl jobbra egy vörös fény, ettõl jobbra két fehér fény egymás alatt, ettõl jobbra egy vörös fény. 3. A hajó látható jelzései
N
$'
48. Milyen fényeket látunk a jelzett X helyrõl egy olyan nagyhajókból álló karavánon, amelyet két géphajó vontat? (3.09) (3 pont) l l
l
a) Két fehér fény egymás közelében, azonos magasságban, ezektõl balra egy sárga, majd ismét balra egy másik sárga fény. b) Két fehér fény egymás közelében, azonos magasságban, ezektõl balra egy sárga, majd egy vörös fény, ismét balra egy másik sárga, majd ismét balra egy vörös fény. c) Egy fehér fény, ettõl balra egy sárga fény, egy vörös, két egymás fölötti fehér fény majd ettõl balra egy sárga fény, majd három fehér fény egymás fölött.
N
49. Milyen fényeket kell viselnie a nagyhajókból álló karaván élén, egymás mellett haladó két géphajónak? (3.09) l l l
a) Amelyik géphajón a karaván vezetõje tartózkodik három árbocfény, a másik géphajón két árbocfény és mindkettõn oldalfények (zöld, vörös), valamint egy sárga farfény. b) Mindkét géphajón három fehér árbocfény és mindkettõn oldalfények (zöld, vörös), valamint egy sárga farfény. c) Mindkét géphajón három árbocfény, a balról haladón egy vörös, a jobbról haladón egy zöld oldalfény, valamint egy-egy sárga farfény.
50. Milyen fények láthatók a jelzett X helyrõl egy olyan nagyhajókból álló vontatott karavánon, amelyet egyidejûleg két géphajó, egymás mellett haladva vontat? (3.09) (3 pont) l
a) Jobbról egy vörös fény, ettõl balra három fehér fény egymás fölött, ezektõl balra ismét három fehér fény egymás fölött, ezektõl balra egy zöld fény. l b) Jobbról egy vörös fény, ettõl balra három fehér fény egymás fölött, ezektõl balra egy zöld fény. %
I. RÉSZ
N
l
c) Jobbról egy vörös fény, ettõl balra három fehér fény egymás fölött, ezektõl balra ismét egy vörös fény, majd ismét három fehér fény egymás fölött.
51. Milyen fények láthatók a jelzett X helyrõl egy olyan nagyhajókból álló vontatott karavánon, amelyet egyidejûleg három géphajó vontat? (3.09) (3 pont) l a) Jobbról két fehér fény egymás alatt, ezektõl balra egy zöld fény, ettõl balra három fehér fény egymás alatt, majd ismét három fehér fény egymás alatt, majd zöld fény. l b) Jobbról két fehér fény egymás alatt, ezektõl balra egy vörös fény, ettõl balra három fehér fény egymás alatt, majd ismét három fehér fény egymás alatt, majd vörös fény. l c) Jobbról három fehér fény egymás alatt, ezektõl balra egy zöld fény, ettõl balra három fehér fény egymás alatt, majd egy zöld fény, majd ismét három fehér fény egymás alatt, majd zöld fény.
N
52. Milyen szabály érvényes az egy árbocon elhelyezendõ árbocfények magasságára 1, 2, illetve 3 árbocfény esetében nagyhajókon? (3.08) l a) A legkisebb magasság a vízvonaltól 6 m, a többi e felett helyezkedik el, legkevesebb 1,25 m távolságban egymás felett. l b) A legfelsõ legkisebb magassága 6 m, a többi ez alatt helyezkedik el, legkevesebb 1 m távolságra egymás alatt. A 6 m csökkenthetõ 4 m-re, ha a hajó hossza nem haladja meg a 40 m-t. l c) Egy árbocon csak két árbocfényt lehet elhelyezni, mert a többi hely szükséges a kék vagy vörös fények részére. A felsõ árbocfény legkevesebb 6 m magasságban van a vízvonaltól, alatta legkevesebb 1 m távolságban a második fény. 53. Milyen fényeket viselhet az ideiglenesen kisegítõ géphajó után haladó magányos nagy géphajó? (3.08) l a) Egy árbocfényt a hajó mellsõ részén, legalább 1 m-rel ez alatt és hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén egy farfényt valamint 3. A hajó látható jelzései
%
l l
egy második árbocfényt az elsõ mögött 3 m távolságban és 3 m-rel magasabban. b) Egy árbocfényt a hajó mellsõ részén, annak tengelyében, legalább 1 mrel ez felett és hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén, annak tengelyében egy farfényt. c) Az elõírt fényeken (egy árbocfény a hajó mellsõ részén, annak hossztengelyében, legalább 1 m-rel ez alatt, hátrébb elhelyezve oldalfények és a hajó hátsó részén, annak hossztengelyében egy farfény) kívül egy második árbocfényt az elsõ felett legalább 3 m-rel és mögötte, a magasságkülönbség legalább háromszorosával.
54. Milyen fényeket kell viselnie az ábrázolt (nem kishajókból álló) vontatott karavánnak? (3.09) (3 pont) l l l
a) Az 1, 2, 3 helyeken fehér farfényt; a 7, 8, 9 helyeken sárga farfényt. b) Az 1, 2, 3 helyeken fehér farfényt; a 4, 5, 6 helyeken egy minden oldalról látható fehér fényt; a 7, 8, 9 helyeken sárga farfényt. c) Az 1, 3 helyeken fehér farfényt.
55. Milyen fényeket kell viselnie az ábrázolt (nem kishajókból álló) vontatott karavánnak? (3.09) (3 pont) l l l
a) Az 1, 2, 5, 6, 7 helyeken fehér farfényt. b) Az 1, 2, 5, 7 helyeken fehér farfényt; a 3, 4 helyeken egy minden oldalról látható fehér fényt. c) Az 1, 2 helyeken fehér farfényt.
56. Milyen fényeket kell viselnie az ábrázolt vontatott karavánnak? (N=nem kishajó; K=kishajó) (3.09) (3 pont) l %
a) Az 1, 2, 3 helyeken fehér, a 7, 8 helyeken sárga farfényt. I. RÉSZ
l l
b) Az 1, 2, 3 helyeken fehér farfényt; a 4, 5, 6 helyeken egy minden oldalról látható fehér fényt; a 7, 8 helyeken sárga farfényt. c) A 2, 3 helyeken fehér farfényt; a 4 helyen egy minden oldalról látható fehér fényt.
57. Milyen fényeket kell viselnie az ábrázolt vontatott karavánnak? (N=nem kishajó; K=kishajó) (3.09) (3 pont) l l l
a) A 3, 4 helyeken egy minden oldalról látható fehér fényt; az 5,6 helyeken fehér farfényt. b) Az 5, 6 helyeken fehér farfényt. c) Az 1, 2 helyeken fehér farfényt; az 5, 6 helyeken sárga farfényt.
58. Hogyan kell elhelyezni a tolt karaván árbocfényeit? (3.10) l l
l
a) A karaván élén haladó hajón, a karaván tengelyének közelében, három fehér fény egymás fölött, a legfelsõ magassága a vízvonaltól legkevesebb 6 m, a fények között legalább 1 m távolságnak kell lenni. b) A karaván élén haladó hajón, a karaván tengelyének közelében, a tengelyre merõleges síkban, csúcsára állított háromszög alakban elhelyezett három fehér fény, a két felsõ fény alatt 1,1 m-rel helyezkedik el a harmadik, ezeket 1,25 m távolságra kell egymástól elhelyezni. A felsõ fények magassága a vízvonaltól legkevesebb 6 m. c) A karaván élén haladó hajón, a karaván tengelyének közelében, a tengelyre merõleges síkban, vízszíntes alapú, egyenlõ oldalú háromszög alakjában kell a fényeket elhelyezni. A felsõ fény magassága a vízvonaltól legkevesebb 6 m. A felsõ fény alatt 1,1 m-rel helyezkednek el az alsó fények, ezeket 1,25 m távolságra kell egymástól elhelyezni. A fényeknek azon hajó hossztengelyében kell lenni, amelyre elhelyezték azokat. 3. A hajó látható jelzései
%!
59. Milyen fényeket kell elhelyezni egy tolt karavánon? (3.10) l
l
l
a) Árbocfényként három fehér fényt egymás alatt, a karaván tengelyének közelében, két oldalfényt a karaván legszélesebb helyén, a tolóhajóhoz a lehetõ legközelebb és három fehér farfényt a tolóhajón egymás mellett, azonos magasságban. b) Árbocfényként három fehér fényt, vízszintes alapú, egyenlõ oldalú háromszög alakjában elhelyezve, a karaván hossztengelyének közelében, két oldalfényt a karaván legszélesebb helyén, a tolóhajóhoz a lehetõ legközelebb és három fehér farfényt a tolóhajón, egymás mellett, azonos magasságban. c) Árbocfényként három fehér fényt, vízszintes alapú, egyenlõ oldalú háromszög alakjában elhelyezve, a karaván hossztengelyének közelében, két oldalfényt a karaván legszélesebb helyén, a tolóhajóhoz a lehetõ legközelebb és három fehér farfényt a tolóhajón, egymás mellett, azonos magasságban. Kettõnél több hajóból álló tolt sor esetén a karaván legszélesebb és leghátsó helyén 1-1 fehér farfényt.
60. Milyen fényeket kell viselni azon a tolt karavánon, amelyet egy vagy több kisegítõ géphajó vontat (csak a tolatmányon)? (3.10) l
l
l
%"
a) Árbocfényként három fehér fényt egymás alatt, a karaván tengelyének közelében, két oldalfényt a karaván legszélesebb helyén, a tolóhajóhoz a lehetõ legközelebb és három fehér farfényt a tolóhajón egymás mellett, azonos magasságban. Kettõnél több hajóból álló tolt sor esetén a karaván legszélesebb és leghátsó helyén 1-1 fehér farfényt. b) Árbocfényként három fehér fényt, vízszintes alapú, egyenlõ oldalú háromszög alakjában elhelyezve, a karaván hossztengelyének közelében, két oldalfényt a karaván legszélesebb helyén, a tolóhajóhoz a lehetõ legközelebb és három fehér farfényt a tolóhajón, egymás mellett, azonos magasságban.Több hajóból álló tolt sor esetén a karaván legszélesebb helyén 1-1 fehér farfényt. c) Árbocfényként három fehér fényt, vízszintes alapú, egyenlõ oldalú háromszög alakjában elhelyezve, a karaván hossztengelyének közelében, két oldalfényt a karaván legszélesebb helyén, a tolóhajóhoz a lehetõ legközelebb és három fehér farfényt a tolóhajón, egymás mellett, azonos magasságban. I. RÉSZ
61. Csökkenthetõ-e a tolt karaván árbocfényeinek magassága? (3.10) l l l
a) Igen, mert az erõs fehér fények bármilyen magasságban látszanak. b) Igen, híd alatt, duzzasztómûvön, zsilipen áthaladás közben. c) Igen, 100 m-nél rövidebb tolt karaván esetében.
62. Milyen szabályok szerint kell elhelyezni a tolt karavánok oldalfényeit? (3.10) l l l
a) A tolóhajó legszélesebb helyén, a tolt részhez a lehetõ legközelebb, legalább 2 m magasságban. b) A tolt karaván legszélesebb helyén, a tolóhajóhoz a lehetõ legközelebb, legalább 2 m magasan, a karaván széleitõl legfeljebb 1 m távolságra kell elhelyezni. c) A tolt karaván legszélesebb helyén, a tolóhajóhoz a lehetõ legközelebb, legalább 4 m magasan, a karaván széleitõl legfeljebb 0,5 m távolságra kell elhelyezni.
63. Milyen szabályok szerint kell elhelyezni a tolt karaván farfényeit? (3.10) l l l
a) Mindkét fényt a tolóhajón, azonos magasságban, egymástól legkevesebb 1,5 méter távolságra. b) A tolóhajó hossztengelyére merõleges vízszintes vonalon három fehér fényt, egymástól kb. 1,25 m távolságra, olyan magasságban, hogy a karaván hajói ne takarhassák. c) A tolóhajó hossztengelyére merõleges három fehér fényt, egymástól kb. 1,1 m távolságra, olyan magasságban, hogy a karaván hajói ne takarhassák.
64. Milyen fények láthatók az ábrán megjelölt X helyrõl egy kisegítõ géphajón és az általa vontatott tolatmányon (valamennyi nagyhajó)? (3.08 és 3.10) (3 pont) l l
a) Jobbról két fehér fény egymás alatt, ezektõl balra lejjebb egy zöld fény ettõl balra egy fehér fény majd egy zöld fény. b) Jobbról két fehér fény egymás alatt, ezektõl balra lejjebb egy zöld fény, ettõl balra három, háromszög alakban elhelyezett fehér fény, majd egy zöld fény. 3. A hajó látható jelzései
N %#
l
c) Jobbról három fehér fény egymás alatt, ezektõl balra lejjebb egy vörös fény, ettõl balra három háromszög alakban elhelyezett fehér fény, majd egy vörös fény.
65. Milyen fények láthatók az ábrán megjelölt X helyrõl egy kisegítõ géphajón és az általa vontatott tolatmányon (valamennyi nagyhajó)? (3.08 és 3.10) (3 pont) l l l
a) Jobbról egy sárga fény, ettõl balra egy vörös fény, majd egy fehér fény, majd egy vörös fény. b) Jobbról egy fehér fény, ettõl balra egy vörös fény, majd egy sárga fény, majd egy vörös fény. c) Jobbról három fehér fény egymás mellett, ezektõl balra egy sárga fény.
N
66. Milyen fényeket kell viselnie a kisegítõ géphajó mögött haladó tolatmánynak? (3.10) l l l
a) Egy fehér farfényt. b) Egy fehér farfényt és a tolatmány elején egy minden oldalról látható fehér fényt a tolatmány tengelyében. c) A tolatmány eredeti fényeit (három háromszög alakjában elhelyezett árbocfény, két oldalfény, három farfény).
67. Milyen fényeket kell viselnie a géphajót kisegítõ géphajónak? (3.09) l l
l
%$
a) Egy árbocfényt a hajó mellsõ részén, legalább 1 m-rel ez alatt és hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén egy farfényt. b) Egy árbocfényt a hajó mellsõ részén, annak tengelyében, legalább 1 mrel ez felett és hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén, annak tengelyében egy farfényt, egy második árbócfényt az elsõ felett legalább 3 m-rel és mögötte, a magasságkülönbség legalább háromszorosával. c) Két árbocfényt a hajó mellsõ részén, annak hossztengelyében, legalább 1 m-rel ez alatt, hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén, annak hossztengelyében egy farfényt. I. RÉSZ
68. Milyen fényeket kell viselnie a tolt karavánt ideiglenesen kisegítõ vontató géphajónak? (3.09) l l l
a) Két árbocfényt a hajó mellsõ részén, annak hossztengelyében, legalább 1 m-rel ez alatt, hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén, annak hossztengelyében egy farfényt. b) Egy árbocfényt a hajó mellsõ részén, legalább 1 m-rel ez alatt és hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén egy farfényt. c) Három árbocfényt a hajó mellsõ részén, annak tengelyében, legalább 1 m-rel ez felett és hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén, annak tengelyében egy farfényt.
69. Milyen fényeket kell viselnie a mellévett alakzatot ideiglenesen kisegítõ vontató géphajónak? (3.09) l l l
a) Egy árbocfényt a hajó mellsõ részén, legalább 1 m-rel ez alatt és hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén egy farfényt. b) Két árbocfényt a hajó mellsõ részén, annak hossztengelyében, legalább 1 m-rel ez alatt, hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén, annak hossztengelyében egy farfényt. c) Egy árbocfényt a hajó mellsõ részén, annak tengelyében, legalább 1 mrel ez felett és hátrébb elhelyezve oldalfényeket és a hajó hátsó részén, annak tengelyében egy farfényt; egy második árbocfényt az elsõ felett legalább 3 m-rel és mögötte, a magasságkülönbség legalább háromszorosával.
70. Milyen fények láthatók a jelzett X helyrõl a karavánon, amelyben két kisegítõ géphajó vontat egy harmadik géphajót? (3.09) (3 pont) l
l
a) Három fehér fény egymás alatt, ezektõl jobbra egy vörös fény, ettõl jobbra három fehér fény egymás alatt, ezektõl jobbra egy vörös fény, majd egy fehér fény, továbbá ismét egy vörös fény. b) Három fehér fény egymás alatt, ezektõl jobbra egy zöld fény, ettõl jobbra három fehér fény egymás alatt, ezektõl jobbra egy zöld fény. 3. A hajó látható jelzései
N
%%
l
c) Három fehér fény egymás alatt, ezektõl jobbra egy vörös fény, ettõl jobbra három fehér fény egymás alatt, ezektõl jobbra egy vörös fény, majd három fehér fény egymás alatt, majd ismét egy vörös fény.
71. Milyen fények láthatók a jelzett X helyrõl a mellévett alakzaton, amelyet ideiglenesen két kisegítõ géphajó vontat? (3.09) (3 pont) l l
l
72. Milyen fények láthatók a magányos géphajóból és az azt vontató második kisegítõ géphajóból álló karavánon a rajzon jelzett X helyrõl? (3.09) (3 pont) l l l
N
a) Három fehér fény közel azonos magasságban, ezektõl balra egy sárga, majd ismét balra egy másik sárga fény. b) Két fehér fény egymás közelében, azonos magasságban, ezektõl balra egy sárga, majd egy vörös fény, ismét balra egy másik sárga, majd ismét balra egy vörös fény. c) Egy fehér fény, ettõl balra egy sárga fény, egy vörös, két egymás fölötti fehér fény, majd ettõl balra egy sárga fény, majd három fehér fény egymás fölött.
N
a) Három fehér fény egymás alatt, ezektõl balra lejjebb egy zöld fény, tovább balra egy fehér fény és ismét egy zöld fény. b) Két fehér fény egymás alatt, ezektõl balra egy zöld fény, majd egy fehér fény, ettõl balra egy zöld fény. c) Két fehér fény egymás alatt, ezektõl balra egy zöld, ettõl balra egy sárga fény.
73. Milyen fények láthatók a vontatmány élén haladó kisegítõ géphajón és a vontatmányában levõ tolt karavánon a rajzon jelzett helyrõl? (3.093.10) (3 pont) l a) Három fehér fény egymás alatt, ezektõl balra lejjebb egy zöld fény, tovább háromszög alakban elhelyezett három erõs fehér fény és ismét egy zöld fény. %&
I. RÉSZ
l
l
b) Két fehér fény egymás alatt, ezektõl balra lejjebb egy zöld fény, tovább háromszög alakban elhelyezett három erõs fehér fény és ismét egy zöld fény. c) Két fehér fény egymás alatt, ezektõl balra lejjebb egy zöld fény.
N
74. Milyen fények láthatók a jelzett X helyrõl egy olyan mellévett alakzaton, amelyet ideiglenesen két kisegítõ géphajó vontat? (3.09) (3 pont) l a) Három fehér fény egymás alatt, alattuk jobbra egy vörös fény, majd három fehér fény egymás alatt, alattuk jobbra egy vörös fény, egy fehér fény és alatta jobbra egy vörös fény. l b) Két fehér fény egymás alatt, alattuk jobbra egy vörös fény, majd két fehér fény egymás alatt, alattuk jobbra egy vörös fény, egy fehér fény és alatta jobbra egy vörös fény. l c) Három fehér fény egymás alatt, alattuk jobbra egy vörös fény, majd két fehér fény egymás alatt, alattuk jobbra egy vörös fény, majd két fehér fény és alattuk jobbra egy vörös fény.
N
75. Milyen fények láthatók a jelzett X helyrõl egy olyan mellévett alakzaton, amelyet ideiglenesen kisegítõ géphajó vontat? (3.09) (3 pont) l a) Két fehér fény egymás alatt, alattuk jobbra egy vörös fény, majd egy fehér fény és alatta jobbra egy vörös fény. l b) Két fehér fény egymás alatt, alattuk jobbra egy vörös fény, majd két fehér fény egymás alatt, alattuk jobbra egy vörös fény, majd ettõl jobbra egy fehér fény. l c) Három fehér fény egymás alatt, alattuk jobbra egy vörös fény, majd két fehér fény egymás alatt, alattuk jobbra egy vörös fény.
N
3. A hajó látható jelzései
%'
76. Milyen fényjelzéseket kell viselnie éjszaka a mellévett alakzatnak? (3.11) l l l
a) Egy árbocfényt, 1 m-rel ez alatt két oldalfényt az alakzat külsõ oldalán egy magasságban, egy farfényt. b) Géphajónként egy árbocfényt, oldalfényeket az alakzat külsõ oldalán, lehetõleg azonos magasságban, legalább 1 m-re a legalacsonyabban levõ árbocfény alatt, minden hajón egy farfényt. c) Géphajónként két árbocfényt; oldalfényeket az alakzat külsõ oldalán, lehetõleg azonos magasságban a legalacsonyabban levõ árbocfénnyel; minden hajón egy farfényt.
77. Milyen fényeket kell viselnie egy nagyhajókból álló mellévett alakzatban továbbított kishajónak? (3.11) l l l
a) Egy farfényt. b) Egy farfényt és ha az alakzat szélén helyezkedik el, akkor a megfelelõ színû oldalfényt. c) Egy árbocfényt; oldalfényeket az alakzat külsõ oldalán, lehetõleg azonos magasságban, legalább 1 m-re a legalacsonyabban levõ árbocfény alatt.
78. Milyen fényeket kell viselnie a kisegítõ géphajó mögött haladó mellévett alakzatnak? (3.11) l a) Egy árbocfényt, két oldalfényt az alakzat külsõ oldalán egy magasságban, egy farfényt. l b) Géphajónként egy árbocfényt; oldalfényeket az alakzat külsõ oldalán, lehetõleg azonos magasságban, legalább 1 m-re a legalacsonyabban levõ árbocfény alatt; minden hajón egy farfényt. l c) Géphajónként két árbocfényt; oldalfényeket az alakzat külsõ oldalán, lehetõleg azonos magasságban a legalacsonyabban levõ árbocfénnyel; minden hajón egy farfényt. 79. Milyen fényeket kell viselnie a menetben levõ (kishajónak nem minõsülõ) vitorlás hajónak? (3.12) l a) Egy árbocfényt legalább 6 m magasan; közepesen erõs vagy szokásos oldalfényeket és egy farfényt. l b) Egy árbocfényt az árboccsúcson; közepesen erõs oldalfényeket és egy farfényt. l c) Közepesen erõs vagy szokásos oldalfényeket és egy farfényt. &
I. RÉSZ
80. Milyen fényeket viselhet a menetben levõ (kishajónak nem minõsülõ) vitorlás hajó? (3.12) l l l
a) Közepesen erõs vagy szokásos oldalfényeket és egy farfényt. b) Az elõírt közepesen erõs vagy szokásos oldalfényeken és egy farfényen kívül az árboccsúcson vagy az árboc felsõ részén egy minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erõs vörös, alatta 1 m-re egy zöld fényt. c) Egy vörös és egy zöld árbocfényt; közepesen erõs vagy szokásos oldalfényeket és egy farfényt.
81. Milyen fényeket kell viselnie a menetben levõ kisgéphajónak? (3.13) l
l l
a) Közepesen erõs árbocfény, lehetõleg 1 m-rel az oldalfények felett; közepesen erõs vagy szokásos oldalfények, amelyek közös vagy egymás melletti, a hajó orrán vagy annak közelében elhelyezett, lámpatestben vonhatók össze; egy farfény. Az árbocfény és a farfény összevonva helyettesíthetõ az árbocfény helyére helyezett, minden oldalról látható közepesen erõs fehér fénnyel. b) Erõs árbocfény az oldalfényekkel azonos magasságban; közepesen erõs vagy szokásos oldalfények, amelyek egymás melletti, a hajó orrán elhelyezett, lámpatestben vonhatók össze; egy farfény. c) Egy minden oldalról látható közepesen erõs fehér fényt.
82. Milyen fényeket kell viselnie a menetben levõ, csak kishajót vontató vagy mellévéve továbbító kisgéphajónak? (3.13) l l
l
a) Erõs árbocfényt az oldalfényekkel azonos magasságban; közepesen erõs vagy szokásos oldalfényeket, amelyek egymás melletti, a hajó orrán elhelyezett lámpatestben vonhatók össze és egy farfényt. b) Közepesen erõs árbocfényt, közepesen erõs vagy szokásos oldalfényeket, amelyek közös vagy egymás melletti, a hajó orrán vagy annak közelében elhelyezett lámpatestben vonhatók össze és egy farfény. Az árbocfény és a farfény összevonva helyettesíthetõ. c) Egy minden oldalról látható közepesen erõs fehér fényt.
3. A hajó látható jelzései
&
83. Milyen fényeket kell viselnie legalább a menetben levõ 7 m-nél rövidebb kisgéphajónak? (3.13/2) l a) Erõs árbocfényt az oldalfényekkel azonos magasságban; közepesen erõs vagy szokásos oldalfényeket, amelyek egymás melletti, a hajó orrán elhelyezett lámpatestben vonhatók össze, és egy farfényt. l b) Közepesen erõs árbocfényt, lehetõleg 1 m-rel az oldalfények felett; közepesen erõs vagy szokásos oldalfényeket, amelyek közös vagy egymás melletti, a hajó orrán vagy annak közelében elhelyezett lámpatestben vonhatók össze, és egy farfényt. Az árbocfény és a farfény összevonva helyettesíthetõ az árbocfény helyére helyezett, minden oldalról látható közepesen erõs fehér fénnyel. l c) Egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. 84. Milyen fényeket kell viselnie a vontatott vagy mellévett alakzatban továbbított kishajónak? (3.13) l a) Erõs árbocfényt az oldalfényekkel azonos magasságban; közepesen erõs vagy szokásos oldalfényeket, amelyek egymás melletti, a hajó orrán elhelyezett lámpatestben vonhatók össze; egy farfényt. l b) Szokásos oldalfényeket, amelyek közös vagy egymás melletti, a hajó orrán vagy annak közelében elhelyezett lámpatestben vonhatók össze; egy farfényt, a hajók csónakjait kivéve, ahol egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt kell viselni. l c) A hajók csónakjait kivéve, egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. 85. Kell-e fényeket viselnie a hajó, vontatott vagy mellévett alakzatban továbbított csónakjának? (3.13) l a) Igen, egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l b) Igen, egy lámpatestbe helyezett árboc-, oldal- és farfényt. l c) Nem kell fényt viselnie. 86. Milyen fények viselése felel meg a menetben levõ vitorlás kishajóra vonatkozó elõírásoknak? (3.13) l a) Egy minden oldalról látható szokásos fehér fény. l b) Egy lámpatestbe egyesített szokásos oldal és farfények az árboc csúcsán vagy felsõ részén elhelyezve. l c) Nem kell fényt viselnie. &
I. RÉSZ
87. Milyen fények viselése felel meg a menetben levõ vitorlás kishajóra vonatkozó elõírásoknak? (3.13) l a) Egy lámpatestbe egyesített szokásos oldal- és farfények. l b) Nem kell fényt viselnie. l c) A hajó hossztengelyében egymás mellett vagy egy lámpatestben összevontan elhelyezett a hajó orrán vagy annak közelében levõ szokásos oldalfények és a hajó hátsó részén egy farfény. 88. Milyen fények viselése felel meg a menetben levõ 7 m-nél rövidebb vitorlás kishajóra vonatkozó elõírásoknak? (3.13) l l l
a) Egy lámpatestbe egyesített szokásos oldal és farfények, amelyeket más hajók közeledésekor egy szokásos fehér fény felmutatásával kell kiegészíteni. b) A hajó tengelyébe elhelyezett, szokásos egymás mellett elhelyezett vagy egy lámpába összevont, a hajó orrán vagy annak közelében levõ oldalfények és a hajó hátsó részén egy farfény. c) Egy minden oldalról látható szokásos fehér fény, amelyet más hajók közeledésekor egy második szokásos fehér fény felmutatásával kell kiegészíteni.
89. Kell-e fényeket viselnie a menetben annak a kishajónak, amely nem tekinthetõ vitorlás- vagy géphajónak? (3.13) l l l
a) Igen, egy lámpatestbe egyesített szokásos oldal és farfényeket. b) Nem kell fényt viselnie. c) Igen, egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt.
90. Kell-e fényt viselnie a hajó menetben levõ (vitorlás- vagy géphajónak nem minõsülõ) csónakjának? (3.13) l l l
a) Igen, egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. b) Nem kell fényt viselnie. c) Igen, egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt, amit csak más hajók közeledésekor kell felmutatni.
3. A hajó látható jelzései
&!
91. Milyen fények láthatók a jelzett X helyrõl a mellévett karavánon és az azt ideiglenesen kisegítõ vontató géphajón? (3.11) (3 pont) l l l
a) Két fehér fény, ettõl jobbra egy vörös fény, majd egy fehér fény és ismét egy vörös fény. b) Három fehér fény, ettõl jobbra egy vörös fény, majd egy fehér fény és ismét egy vörös fény. c) Két fehér fény, ettõl jobbra egy vörös fény.
N
92. Milyen kiegészítõ éjszakai jelzéseket kell viselnie a gyúlékony anyagot szállító hajónak (egyéb elõírt fényjelzéseken kívül)? (3.14) l l l
a) Kúp alakú kék színû fényt, amelyet a hajó orr-részén kell, minden oldalról láthatóan elhelyezni. b) Egy szokásos kék fényt a hajó farrészén, alkalmas helyen és olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen. c) Egy szokásos kék fényt a hajó alkalmas helyén és legalább 3 m magasságban a vízvonal felett, hogy az minden oldalról látható legyen.
93. Mely hajók kötelesek viselni egy minden oldalról látható szokásos kék fényt? (3.14) l l l
a) Minden olyan hajó, amely az ADN hatálya alá esõ anyagot, árut szállít. b) Azok a hajók, amelyek gyúlékony anyagokat szállítanak, vagy ilyen anyag szállítása után tartályaikat nem gázmentesítették. c) Azok a hajók, amelyek gyúlékony vagy robbanóanyagokat szállítanak.
94. Milyen kiegészítõ fényeket kell viselnie a vontatóhajónak, ha a karavánjában gyúlékony anyagot szállító hajó is van? (3.14) l l &"
a) A fehér árbocfényeken kívül, azokkal azonos látószögû, alattuk 1 m-rel, az oldalfények felett lehetõleg 1 m-rel elhelyezkedõ szokásos kék árbocfényt. b) A fehér árbocfényeken kívül, azokkal azonos látószögû, az oldalfények felett elhelyezkedõ közepesen erõs kék árbocfényt. I. RÉSZ
l
c) A fehér árbocfényeken kívül, egy minden oldalról látható, alattuk 1 mrel, az oldalfények felett lehetõleg 1 m-rel elhelyezkedõ szokásos kék árbocfényt.
95. Milyen kiegészítõ fényt kell viselnie a vontatmányban elhelyezkedõ, gyúlékony anyagot szállító hajónak? (3.14) l l l
a) Valamennyi gyúlékony anyagot szállító hajónak viselnie kell egy szokásos, minden oldalról látható kék fényt a hajó farának közelében. b) A vontatmány utolsó hajójának kell viselnie egy szokásos, minden oldalról látható kék fényt a hajó farán. c) A vontatmányban leghátul elhelyezkedõ gyúlékony anyagot szállító hajóknak kell viselni egy minden oldalról látható szokásos kék fényt.
96. Hogyan kell elhelyezni a kiegészítõ kék fényt a vontatmányban elhelyezkedõ, gyúlékony anyagot szállító hajókon? (3.14) l l l
a) A vontatmány utolsó hajójának farlámpája/lámpái fehér helyett szokásos kék fény(ek). b) A vontatmányban gyúlékony anyagot szállító hajók közül a leghátsó sorban elhelyezkedõkbõl a két szélsõnek kell viselnie egy minden oldalról látható szokásos kék fényt. c) A vontatmányban gyúlékony anyagot szállító hajók közül soronként a két szélsõnek kell viselnie egy minden oldalról látható szokásos kék fényt.
97. Milyen fényeket kell viselnie az ábrán látható vontatmány hajóinak éjszaka menetben (a T jelûek gyúlékony anyagot szállító tartályhajók)? (3.14) (3 pont) l l l
a) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos, minden oldalról látható kék fényt: 14, 15. b) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 2, 3; szokásos, minden oldalról látható kék fényt: 14, 15, 22, 23. c) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos, minden oldalról látható kék fényt: 4, 6. 3. A hajó látható jelzései
98. Milyen fényeket kell viselnie az ábrán látható vontatmány hajóinak éjszaka menetben (a T jelûek gyúlékony anyagot szállító tartályhajók)? (3.14) (3 pont) l l l
a) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 2, 3; szokásos, minden oldalról látható kék fényt: 4, 15. b) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos, minden oldalról látható kék fényt: 4. c) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos sárga farfény: 10, 11, 12, 19, 20, 21; szokásos minden oldalról látható kék fényt: 4, 15, 23.
99. Milyen fényeket kell viselnie az ábrán látható vontatmány hajóinak éjszaka menetben (a T jelûek gyúlékony anyagot szállító tartályhajók)? (3.14) (3 pont) l l l
a) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 2, 3; szokásos, minden oldalról látható kék fényt: 15, 22, 23. b) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos, minden oldalról látható kék fényt: 15, 22. c) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos, minden oldalról látható kék fényt: 15.
100. Milyen fényeket és melyik számmal jelölt helyen kell viselnie az ábrán látható vontatmány hajóinak éjszaka menetben (a T jelûek gyúlékony anyagot szállító tartályhajók)? (3.14) (3 pont) l a) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 2, 3; szokásos, minden oldalról látható kék fényt: 5, 24. &$
I. RÉSZ
l l
b) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos, minden oldalról látható kék fényt: 5. c) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1,3; szokásos sárga farfény: 10, 11, 12, 19, 20, 21; szokásos minden oldalról látható kék fényt: 5, 6.
101. Milyen fények láthatók a megjelölt X helyrõl az ábrán látható, vontatott karavánon, amelyben két géphajó vontat (a T jelû hajó gyúlékony anyagot szállít)? (3.14) (3 pont) l
l
l
a) Balról jobbra: három fehér fény egymás alatt, alattuk egy kék fény, jobbra egy vörös fény, jobbra két fehér fény egymás alatt, alattuk egy kék fény, jobbra egy vörös fény, jobbra egy kék fény. b) Balról jobbra: három fehér fény egymás alatt, alattuk egy kék fény, jobbra egy vörös fény, jobbra három fehér fény egymás alatt, jobbra egy vörös fény, jobbra egy kék fény. c) Balról jobbra: két fehér fény egymás alatt, alattuk egy kék fény, jobbra egy vörös fény, jobbra két fehér fény egymás alatt, alattuk egy kék fény, jobbra egy vörös fény, jobbra egy kék fény.
N
102. Milyen fények láthatók a megjelölt X helyrõl az ábrán látható, vontatott karavánon, amelyben a T jelû hajók gyúlékony anyagot szállítanak? (3.14) (3 pont) l l l
a) Jobbról balra: két fehér fény egymás alatt, alattuk egy kék fény, balra egy zöld fény, balra egy kék fény, balra egy kék fény. b) Jobbról balra: két fehér fény egymás alatt, alattuk egy kék fény, balra egy zöld fény, balra egy kék fény. c) Jobbról balra: két fehér fény egymás alatt, alattuk egy kék fény, balra egy zöld fény.
3. A hajó látható jelzései
N
&%
103. Milyen fények láthatók a megjelölt X helyrõl az ábrán látható, vontatott karavánon, amelyben a T jelû hajók gyúlékony anyagot szállítanak? (3.14) (3 pont) l l l
a) Balról jobbra: két fehér fény egymás alatt, alattuk egy kék fény, jobbra egy vörös fény, jobbra három kék fény. b) Balról jobbra: két fehér fény egymás alatt, alattuk egy kék fény, jobbra egy vörös fény, jobbra egy kék fény. c) Balról jobbra: egy kék fény, jobbra egy sárga fény, jobbra egy kék fény.
N
104. Milyen fények láthatók a megjelölt X helyrõl az ábrán látható, vontatott karavánon, amelyben a T jelû hajók gyúlékony anyagot szállítanak? (3.14) (3 pont) l l l
a) Balról jobbra: egy sárga fény, jobbra három kék fény, jobbra három fehér fény. b) Balról jobbra: egy sárga fény, jobbra egy fehér, egy kék és ismét egy fehér fény. c) Balról jobbra: egy kék fény, jobbra egy sárga fény, jobbra egy kék fény, jobbra két fehér fény.
N
105. Milyen kiegészítõ fényjeleket kell alkalmazni azon a tolt karavánon, amelyben gyúlékony anyagot szállító hajó is található? (3.14) l l
l
&&
a) A tolt karavánban található gyúlékony anyagot szállító hajókon, a hajó fara közelében egy szokásos, minden oldalról látható kék fényt. b) A tolt karaván élén levõ hajón a háromszög alakban elhelyezett árbocfények alatt, ezekkel azonos látószögû, közepesen erõs vagy szokásos kék fényt, valamint az egyes gyúlékony anyagot szállító hajókon, a hajó fara közelében egy szokásos, minden oldalról látható kék fényt. c) A tolt karaván élén levõ hajón a háromszög alakban elhelyezett árbocfények alatt, ezekkel azonos látószögû, közepesen erõs vagy szokásos kék fényt, valamint a tolóhajón egy minden oldalról látható szokásos kék fényt. I. RÉSZ
106. Hogyan kell elhelyezni a tolt karaván árbocfényei között a gyúlékony anyagot szállító hajót jelzõ kék fényt? (3.14) l l l
a) A háromszög alakban elhelyezett három fehér árbocfény legmagasabban elhelyezett fénye alatt függõlegesen 2,2 m távolságra, lehetõleg az oldalfények felett 1 m-re. b) A háromszög alakban elhelyezett három fehér árbocfény legmagasabban elhelyezett fénye felett függõlegesen 1 m távolságra. c) A háromszög alakban elhelyezett három fehér árbocfény alsó, azonos magasságban elhelyezett két fénye közé, azoktól 1,25 m távolságra, lehetõleg az oldalfények felett 1 m-re.
107. Hol kell elhelyezni a gyúlékony anyag szállítását jelzõ kék fényt a tolt karavánt továbbító tolóhajón? (3.14) l l l
a) A tolóhajó kormányállásának tetején olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen. b) A tolóhajó farrészén, alkalmas helyen és olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen. c) A tolóhajó orr-részén, alkalmas helyen és olyan magasságban, hogy az az árbocfényekkel azonos látószög alatt legyen látható.
108. Milyen fényeket kell viselnie a kisegítõ vontatót is alkalmazó vontatott karavánnak, amelyben gyúlékony anyagot szállító hajó is található? (3.14) l
l
l
a) A kisegítõ vontatón három fehér, alattuk egy kék árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a vontatón három fehér, alattuk egy kék árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a vontatmányban található gyúlékony anyagot szállító hajók közül a leghátul elhelyezkedõ(kö)n egy minden oldalról látható kék fényt, valamint az utolsó vontatott sor hajóin fehér farfényeket. b) A kisegítõ vontatón három fehér, alattuk egy kék árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a vontatón három fehér árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a vontatmányban található gyúlékony anyagot szállító hajókon egy minden oldalról látható kék fényt, valamint az utolsó vontatott sor két szélsõ hajóján fehér farfényeket. c) A kisegítõ vontatón három fehér, alattuk egy kék árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a vontatón három fehér árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a vontatmányban található gyúlékony anyagot szállító 3. A hajó látható jelzései
&'
hajók közül a leghátul elhelyezkedõ(kö)n egy minden oldalról látható kék fényt, valamint az utolsó vontatott sor két szélsõ hajóján fehér farfényeket. 109. Milyen fények láthatók a megjelölt X helyrõl az ábrán látható kisegítõ géphajóval haladó, gyúlékony anyagot szállító (T) hajókat is magába foglaló vontatott karavánon? (3.14) (3 pont) l
l
l
a) Jobbról balra: három fehér fény egymás alatt, alattuk egy kék fény, balra egy zöld fény, balra három fehér fény egymás alatt, balra egy zöld fény, balra két kék fény. b) Jobbról balra: három fehér fény egymás alatt, alattuk egy kék fény, balra egy zöld fény, balra három fehér fény egymás alatt, 6 6 alattuk egy kék fény, balra egy zöld fény, balra két kék fény. c) Jobbról balra: három fehér fény egymás alatt, alattuk egy kék fény, balra egy zöld fény, balra három fehér fény egymás alatt, balra egy zöld fény.
N
110. Milyen fények láthatók a megjelölt X helyrõl az ábrán látható kisegítõ géphajóval haladó, gyúlékony anyagot szállító (T) hajókat is magába foglaló vontatott karavánon? (3.14) (3 pont) l
l
l
'
a) Balról jobbra: két fehér fény (kb. azonos magasságban), két kék fény (kb. azonos magasságban), két fehér fény (kb. azonos 6 6 magasságban). 6 b) Balról jobbra: két sárga fény (kb. azonos magasságban), két kék fény (kb. azonos magasságban), két fehér fény (kb. azonos magasságban). c) Balról jobbra: két sárga fény (kb. azonos magasságban), két kék fény (kb. azonos magasságban), két fehér fény (kb. azonos magasságban) és köztük egy kék fény.
N
I. RÉSZ
111. Milyen fényeket és melyik számmal jelölt helyen kell viselnie az ábrán látható, kisegítõ vontatóval haladó, gyúlékony anyagot szállító T-vel jelölt hajókat is továbbító vontatott karavánnak? (3.14) (3 pont) l
l
l
a) Fehér farfényt: 1, 2, 3; sárga farfényt: 19, 23; minden oldalról látható kék fényt: 5, 14, 15; vörös oldalfényt: 20, 24; zöld oldalfényt: 21, 25; három egymás alatti fehér árbocfényt: 22, 26; kék árbocfényt: 26. b) Fehér farfényt: 1, 3; sárga farfényt: 19, 23; minden oldalról látható kék fényt: 5, 15; vörös oldalfényt: 20, 24; zöld oldalfényt: 21, 25; három egymás alatti fehér árbocfényt: 22, 26; kék árbocfényt: 22, 26. c) Fehér farfényt: 1, 3; sárga farfényt: 19, 23; minden oldalról látható kék fényt: 5; vörös oldalfényt: 20, 24; zöld oldalfényt: 21, 25; három egymás alatti fehér árbocfényt: 22, 26; kék árbocfényt: 26.
112. Milyen fényeket kell viselnie egy kisegítõ vontatóval haladó, gyúlékony anyagot szállító hajókat is magába foglaló, tolt karavánnak? (3.14) l
l
l
a) A vontatóhajón két fehér, alattuk egy kék árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt a tolatmány hossztengelyében, annak elején egy kék árbocfényt; a tolóhajón egy minden oldalról látható kék fényt és egy fehér farfényt. b) A vontatóhajón három fehér, alattuk egy kék árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt a tolatmány tengelyében, annak elején háromszög alakban elhelyezett három fehér alattuk egy kék árbocfényt; a tolóhajón egy minden oldalról látható kék fényt és egy fehér farfényt. c) A vontatóhajón két fehér, alattuk egy kék árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt, a tolatmány hossztengelyében, annak elején háromszög alakban elhelyezett három fehér árbocfényt, alattuk egy kék árbocfényt és két oldalfényt; a tolóhajón egy minden oldalról látható kék fényt és három fehér farfényt.
3. A hajó látható jelzései
'
113. Milyen fények láthatók az ábrán látható, kisegítõ vontatóhajóval haladó, gyúlékony anyagot szállító hajókat is magába foglaló tolt karavánon a jelzett X helyrõl? (3.14) (3 pont) l l l
a) Balról jobbra: három fehér, alattuk egy kék fény, jobbra egy vörös fényt, majd egymástól távol két kék fényt. b) Balról jobbra: két fehér, alattuk egy kék fényt, jobbra egy vörös fényt, majd egymástól távol két kék fényt. c) Balról jobbra: két fehér, alattuk egy kék fényt, jobbra egy vörös fényt, majd háromszög alakban elhelyezett három fehér fényt, alattuk kék fényt, jobbra egy vörös fényt és egy kék fényt.
N
114. Milyen fényeket és melyik számmal jelölt helyen kell elhelyezni az ábrán látható, kisegítõ vontatóhajóval haladó, gyúlékony anyagot szállító T jelû hajókat is magába foglaló, tolt karavánon? (3.14) (3 pont) l
l
l
'
a) Két fehér árbocfényt: 26; háromszög alakban elhelyezett három fehér árbocfényt: 20; kék árbocfényt: 20, 26; vörös oldalfényt: 4, 24; zöld oldalfényt: 6, 25; minden oldalról látható kék fényt: 2; három fehér farfényt: 1; sárga farfényt: 22. b) Három fehér árbocfényt: 20, 26; kék árbocfényt: 20, 26; vörös oldalfényt: 24; zöld oldalfényt: 25; minden oldalról látható kék fényt: 2; fehér farfényt: 1, 4, 6; sárga farfényt: 22. c) Három fehér árbocfényt: 20, 26; kék árbocfényt: 20; vörös oldalfényt: 4, 24; zöld oldalfényt: 6, 25; minden oldalról látható kék fényt: 2, 8, 9, 16, 23; három fehér farfényt: 1; sárga farfényt: 22.
I. RÉSZ
115. Milyen fények láthatók az ábrán látható, kisegítõ vontatóhajókkal haladó, gyúlékony anyagot szállító hajókat is magába foglaló tolt karavánon a jelzett X helyrõl? (3.14) (3 pont) l a) Jobbról balra: három fehér, alattuk egy kék fényt, balra egy zöld fényt, balra három fehér, alattuk egy kék fényt, egy zöld fényt, majd egymástól távol két kék fényt. l b) Jobbról balra: három fehér, alattuk egy kék fényt, balra egy zöld fényt, balra három fehér fényt, majd egy zöld fényt, továbbá háromszög alakban elhelyezett három fehér árbocfényt, alattuk egy kék fényt, majd egy zöld és egy kék fényt. l c) Jobbról balra: három fehér, alattuk egy kék fényt, balra egy zöld fényt, balra három fehér fényt, továbbá egy zöld fényt; háromszög alakban elrendezett három fehér fényt, balra egy zöld és egy kék fényt.
N
116. Milyen kiegészítõ éjszakai jelzéseket kell viselnie a robbanóanyagot szállító hajónak (egyéb elõírt fényjelzéseken kívül)? (3.15) l l l
a) Kúp alakú (géphajón közepesen erõs, gépnélküli hajón szokásos) vörös színû fényt, amelyet a hajó orr-részén kell, minden oldalról láthatóan elhelyezni. b) Egy (a géphajón közepesen erõs, a gépnélküli hajón szokásos) vörös fényt a hajó farrészén, alkalmas helyen és olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen. c) Egy szokásos vörös fényt a hajó alkalmas helyén és legalább 3 m magasságban a vízvonal felett, hogy az minden oldalról látható legyen.
117. Mely hajók kötelesek viselni éjszaka egy minden oldalról látható vörös fényt? (3.15) l l l
a) Minden olyan hajó, amely alkalmas a (HSZ 10. mellékletében felsorolt) robbanóanyagok szállítására. b) Azok a hajók, amelyek robbanó- vagy (a HSZ 10. mellékletében annak minõsített) más hasonlóan veszélyes anyagot szállítanak. c) Azok a hajók, amelyek a (HSZ 10. mellékletében felsorolt) robbanóanyagokat szállítanak, vagy ilyen anyag szállítása után tartályaikat nem gázmentesítették. 3. A hajó látható jelzései
'!
118. Mely hajók kötelesek viselni éjszaka egy minden oldalról látható vörös fényt? (3.15) l a) Minden olyan hajó, amely az ADN hatálya alá esõ anyagot, árut szállít. l b) Azok a hajók, amelyek robbanó- vagy (a HSZ 10. mellékletében annak minõsített) más hasonlóan veszélyes anyagot szállítanak. l c) Azok a hajók, amelyek gyúlékony vagy robbanó- vagy más (a HSZ 10. mellékletében felsorolt) hasonlóan veszélyes anyagokat szállítanak. 119. Milyen kiegészítõ éjszakai jelzést kell viselnie a vontatóhajónak, ha a karavánjában robbanó- (illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített) anyagot szállító hajó is van? (3.15) l a) A fehér árbocfényeken kívül, azokkal azonos látószögû, alattuk 1 m-rel, lehetõleg az oldalfények felett 1 m-rel elhelyezkedõ, közepesen erõs vörös árbocfényt. l b) A fehér árbocfényeken kívül, azokkal azonos látószögû, az oldalfények felett elhelyezkedõ szokásos vörös árbocfényt. l c) A fehér árbocfényeken kívül, egy minden oldalról látható, alattuk 1 mrel, az oldalfények felett lehetõleg 1 m-rel elhelyezkedõ szokásos kék árbocfényt. 120. Milyen kiegészítõ éjszakai jelzést kell viselnie a vontatmányban elhelyezkedõ, robbanó- (illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített) anyagot szállító hajónak? (3.15) l a) A vontatmányban elhelyezkedõ ilyen anyagot szállító hajóknak kell viselnie egy minden oldalról látható szokásos vörös fényt. l b) A vontatmányban leghátul elhelyezkedõ ilyen anyagot szállító hajónak viselnie kell a szokásos, minden oldalról látható vörös fényt a hajó farának közelében. l c) A vontatmány utolsó hajójának kell viselnie a szokásos, minden oldalról látható vörös fényt a hajó farán. 121. Hogyan kell elhelyezni a kiegészítõ vörös fényt a vontatmányban elhelyezkedõ, robbanó- (illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített) anyagot szállító hajón? (3.15) l '"
a) A vontatmány utolsó hajójának farlámpája/lámpái fehér helyett szokásos vörös fény(ek). I. RÉSZ
l l
b) A vontatmányban ilyen anyagot szállító valamennyi hajónak kell viselnie egy minden oldalról látható szokásos vörös fényt. c) A vontatmányban ilyen anyagot szállító hajók közül soronként a két szélsõnek kell viselnie egy minden oldalról látható szokásos vörös fényt.
122. Milyen fényeket és melyik számmal jelölt helyen kell viselnie az ábrán látható vontatmány hajóinak éjszaka menetben (a T jelûek robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállítanak)? (3.15) (3 pont) l l l
a) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos, minden oldalról látható vörös fényt: 14, 15, 22, 23. b) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos, minden oldalról látható vörös fényt: 4, 6. c) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos, minden oldalról látható vörös fényt: 14, 15.
123. Milyen fényeket és melyik számmal jelölt helyen kell viselnie az ábrán látható vontatmány hajóinak éjszaka menetben (a T jelûek robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállítanak)? (3.15) (3 pont) l l l
a) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 2, 3; szokásos, minden oldalról látható vörös fényt: 4, 15. b) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos, minden oldalról látható vörös fényt: 4, 15, 23. c) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos sárga farfényt: 10, 11, 12, 19, 20, 21; szokásos minden oldalról látható vörös fényt: 4.
3. A hajó látható jelzései
'#
124. Milyen fényeket és melyik számmal jelölt helyen kell viselnie az ábrán látható vontatmány hajóinak éjszaka menetben (a T jelûek robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállítanak)? (3.15) (3 pont) l l l
a) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 2, 3; szokásos, minden oldalról látható vörös fényt: 15, 22, 23. b) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos, minden oldalról látható vörös fényt: 15, 22, 23, 24. c) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos, minden oldalról látható vörös fényt: 15.
125. Milyen fényeket kell viselnie és melyik számmal jelölt helyen kell viselnie az ábrán látható vontatmány hajóinak éjszaka menetben (a T jelûek robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagokat szállítanak)? (3.15) (3 pont) l l l
a) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 3; szokásos, minden oldalról látható vörös fényt: 5, 24. b) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1, 2, 3; szokásos, minden oldalról látható vörös fényt: 5. c) Közepesen erõs vagy szokásos fehér farfényt: 1,3; szokásos sárga farfényt: 10, 11, 12, 19, 20, 21; szokásos minden oldalról látható vörös fényt: 5,6.
126. Milyen fények láthatók a megjelölt X helyrõl az ábrán látható karavánon, amelynek élén két vontató géphajó halad (a T jelû hajó robbanó, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagokat szállít)? (3.15) (3 pont) l a) Balról jobbra: három fehér fény egymás alatt, alattuk egy vörös fény, jobbra egy vörös fény, jobbra két fehér fény egymás alatt, alattuk egy vörös fény, jobbra egymástól távol két vörös fény. '$
I. RÉSZ
l
l
b) Balról jobbra: három fehér fény egymás alatt, alattuk egy vörös fény, jobbra egy vörös fény, jobbra három fehér fény egymás alatt, jobbra egymástól távoli két vörös fény. c) Balról jobbra: két fehér fény egymás alatt, alattuk egy vörös fény, jobbra egy vörös fény, jobbra két fehér fény egymás alatt, alattuk egy vörös fény, jobbra egymástól távol két vörös fény.
N
127. Milyen fények láthatók a megjelölt X helyrõl az ábrán látható vontatott karavánon, amelyben a T jelû hajók robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállítanak? (3.15) (3 pont) l l l
a) Balról jobbra: két fehér fény egymás alatt, alattuk egy vörös fény, balra egy zöld fény, balra egy vörös fény. b) Balról jobbra: két fehér fény egymás alatt, alattuk egy vörös fény, jobbra három egymástól távoli vörös fény. c) Balról jobbra: két fehér fény egymás alatt, alattuk egy vörös fény, balra egy zöld fény.
N
128. Milyen fények láthatók a megjelölt X helyrõl az ábrán látható vontatott karavánon, amelyben a T jelû hajó robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállít? (3.15) (3 pont) l l l
a) Balról jobbra: két fehér fény egymás alatt, alattuk egy vörös fény, jobbra egy vörös fény, jobbra ismét egy vörös fény. b) Balról jobbra: egy vörös fény, jobbra egy sárga fény, jobbra egy vörös fény. c) Balról jobbra: két fehér fény egymás alatt, alattuk egy vörös fény, jobbra egy vörös fény, jobbra ismét három vörös fény. 3. A hajó látható jelzései
N
'%
129. Milyen fények láthatók a megjelölt X helyrõl az ábrázolt vontatott karavánon, amelyben a T jelû hajó robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállít? (3.15) (3 pont) l l l
a) Balról jobbra: egy sárga fény, jobbra három vörös fény, jobbra három fehér fény. b) Balról jobbra: egy sárga fény, jobbra négy vörös, majd két fehér fény. c) Balról jobbra: egy vörös fény, jobbra egy sárga fény, jobbra egy vörös fény, jobbra két fehér fény.
N
130. Milyen kiegészítõ fényjeleket kell alkalmazni azon a tolt karavánon, amelyben robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállító hajó is található? (3.15) l l l
a) A tolt karaván élén levõ hajón a háromszög alakban elhelyezett árbocfények alatt, ezekkel azonos látószögû, közepesen erõs vörös fényt, valamint a tolóhajón egy minden oldalról látható közepesen erõs vörös fényt. b) A tolt karavánban található ilyen anyagot szállító hajókon, a hajó fara közelében egy szokásos, minden oldalról látható vörös fényt. c) A tolt karaván élén levõ hajón a háromszög alakban elhelyezett árbocfények alatt, ezekkel azonos látószögû, közepesen erõs vagy szokásos vörös fényt, valamint az egyes robbanóanyagot szállító hajókon, a hajó fara közelében egy szokásos, minden oldalról látható vörös fényt.
131. Hogyan kell elhelyezni a tolt karaván árbocfényei között a robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállító hajót jelzõ vörös fényt? (3.15) l l
'&
a) A háromszög alakban elhelyezett három fehér árbocfény legmagasabban elhelyezett fénye felett függõlegesen 1 m távolságra. b) A háromszög alakban elhelyezett három fehér árbocfény legmagasabban elhelyezett fénye alatt függõlegesen 2,2 m távolságra, lehetõleg az oldalfények felett 1 m-re.
I. RÉSZ
l
c) A háromszög alakban elhelyezett három fehér árbocfény alsó, azonos magasságban elhelyezett két fénye közé, azoktól 1,25 m távolságra, lehetõleg az oldalfények felett 1 m-re.
132. Hol kell elhelyezni a robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyag szállítását jelzõ vörös fényt a tolt karavánt továbbító tolóhajón? (3.15) l l l
a) A tolóhajó kormányállásának tetején olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen. b) A tolóhajó orr-részén, alkalmas helyen és olyan magasságban, hogy az az árbocfényekkel azonos látószög alatt legyen látható. c) A tolóhajó farrészén, alkalmas helyen és olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen.
133. Milyen fényeket kell viselnie a kisegítõ vontatót is alkalmazó vontatott karavánnak, amelyben robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállító hajó is található? (3.15) l
l
l
a) A kisegítõ vontatón három fehér, alattuk egy vörös, árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a vontatón három fehér, alattuk egy vörös árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a vontatmányban található robbanóanyagot szállító hajók közül a leghátul elhelyezkedõ(kö)n egy minden oldalról látható vörös fényt, valamint az utolsó vontatott sor hajóin fehér farfényeket. b) A kisegítõ vontatón három fehér, alattuk egy vörös árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a vontatón három fehér árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a vontatmányban található robbanóanyagot szállító hajókon az utolsó sorban egy minden oldalról látható vörös fényt, valamint az utolsó vontatott sor két szélsõ hajóján fehér farfényeket. c) A kisegítõ vontatón három fehér, alattuk egy vörös árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a vontatón három fehér árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a vontatmányban található robbanóanyagot szállító hajókon egy-egy minden oldalról látható vörös fényt, valamint az utolsó vontatott sor két szélsõ hajóján fehér farfényeket.
3. A hajó látható jelzései
''
134. Milyen fények láthatók a megjelölt X helyrõl az ábrán látható kisegító géphajóval haladó robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállító T-vel jelölt hajókat is magába foglaló vontatott karavánon? (3.15) (3 pont) l l
l
a) Jobbról balra: három fehér fény egymás alatt, alattuk egy vörös fény, balra egy zöld fény, balra három fehér fény egymás alatt, balra egy zöld fény, balra két vörös fény. b) Jobbról balra: három fehér fény egymás alatt, alattuk egy vörös fény, balra egy zöld fény, balra három fehér fény egymás alatt, alattuk egy vörös fény, balra egy zöld fény, balra két vörös fény. 6 c) Jobbról balra: három fehér fény egymás 6 alatt, alattuk egy vörös fény, balra egy zöld fény, balra három fehér fény egymás alatt, balra egy zöld fény.
N
135. Milyen fények láthatók a megjelölt X helyrõl az ábrán látható kisegítõ géphajóval haladó, robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállító T-vel jelölt hajókat is magába foglaló, vontatott karavánon? (3.15) (3 pont) l
l
l
a) Balról jobbra: két fehér fény (kb. azonos magasságban), két vörös fény (kb. azonos magasságban), két fehér fény (kb. 6 azonos magasságban). 6 b) Balról jobbra: két sárga fény (kb. azonos magasságban), két vörös fény (kb. azonos magasságban), két fehér fény (kb. azonos magasságban). c) Balról jobbra: két sárga fény (kb. azonos magasságban), két vörös fény (kb. azonos magasságban), két fehér fény (kb. azonos magasságban) és köztük egy vörös fény.
N
I. RÉSZ
136. Milyen fényeket és melyik számmal jelölt helyen kell viselnie az ábrán látható, kisegítõ vontatóval haladó, robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállító T-vel jelölt hajókat is továbbító vontatott karavánnak? (3.15) (3 pont) l a) Fehér farfényt: 1, 3; sárga farfényt: 19, 23; minden oldalról látható vörös fényt: 5, 14, 15; vörös oldalfényt: 20, 24; zöld oldalfényt: 21, 25; három egymás alatti fehér árbocfényt: 22, 26; vörös árbocfényt: 26. l b) Fehér farfényt: 1, 2, 3; sárga farfényt: 19, 23; minden oldalról látható vörös fényt: 5; vörös oldalfényt: 20, 24; zöld oldalfényt: 21, 25; három egymás alatti fehér árbocfényt: 22, 26; vörös árbocfényt: 26. l c) Fehér farfényt: 1, 3; sárga farfényt: 19, 23; minden oldalról látható vörös fényt: 5, 15; vörös oldalfényt: 20, 24; zöld oldalfényt: 21, 25; három egymás alatti fehér árbocfényt: 22, 26; vörös árbocfényt: 22, 26. 137. Milyen fényeket kell viselnie egy kisegítõ vontatóval haladó, robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállító hajókat is magába foglaló, tolt karavánnak? (3.15) l
l
l
a) A vontatóhajón három fehér, alattuk egy vörös árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a tolatmány tengelyében, annak elején háromszög alakban elhelyezett három fehér árbocfényt, alattuk egy vörös árbocfényt; a tolóhajón egy minden oldalról látható vörös fényt és egy fehér farfényt. b) A vontatóhajón két fehér, alattuk egy vörös árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a tolatmány tengelyében, annak elején háromszög alakban elhelyezett három fehér árbocfényt, alattuk egy vörös árbocfényt és két oldalfényt; a tolóhajón egy minden oldalról látható vörös fényt és három fehér farfényt. c) A vontatóhajón két fehér, alattuk egy vörös árbocfényt, oldalfényeket és sárga farfényt; a tolatmány tengelyében, annak élén háromszög alakban elhelyezett három fehér árbocfényt, alattuk egy vörös árbocfényt; oldalfényeket a tolóhajóhoz a lehetõ legközelebb; a tolóhajón egy minden oldalról látható vörös fényt és három fehér farfényt. 3. A hajó látható jelzései
138. Milyen fények láthatók az ábrázolt, kisegítõ vontatóhajóval haladó, robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállító T-vel jelzett hajókat is magába foglaló, tolt karavánon a jelzett X helyrõl? (3.15) (3 pont) l l l
a) Balról jobbra: három fehér, alattuk egy vörös fény, jobbra egy vörös fény, majd egymástól távol ismét két vörös fény. b) Balról jobbra: két fehér, alattuk egy vörös fény, jobbra egy vörös fény, majd egymástól távol ismét két vörös fény. c) Balról jobbra: két fehér, alattuk egy vörös fény, jobbra egy vörös fény, majd háromszög alakban elhelyezett három fehér fény, alattuk vörös fény, jobbra egymástól távol két vörös fény.
N
139. Milyen fényeket és melyik számmal jelölt helyen kell elhelyezni az ábrán látható, kisegítõ vontatóhajóval haladó robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállító T-vel jelzett hajókat is magábafoglaló tolt karavánon? (3.15) (3 pont) l
l
l
a) Három fehér árbocfény: 26; vörös árbocfény: 20, 26; vörös oldalfény: 24; zöld oldalfény: 25; minden oldalról látható vörös fény: 2; fehér farfény: 1, 4, 6; sárga farfény: 22. b) Két fehér árbocfény: 26; vörös árbocfény: 20, 26; vörös oldalfény: 24; zöld oldalfény: 25; minden oldalról látható vörös fény: 2; fehér farfény: 1; sárga farfény: 22. c) Három fehér árbocfény: 20, 26; vörös árbocfény: 20, 26; vörös oldalfény: 4, 24; zöld oldalfény: 6, 25; minden oldalról látható vörös fény: 2; három fehér farfény: 1; sárga farfény: 22.
I. RÉSZ
140. Milyen fények láthatók az ábrán látható, kisegítõ vontatóhajókkal haladó robbanó-, illetve a HSZ 10. mellékletében annak minõsített anyagot szállító hajókat is magába foglaló tolt karavánon a jelzett X helyrõl? (3.15) (3 pont) l l
a) Jobbról balra: három fehér, alattuk egy vörös fény, balra egy zöld fény, balra három fehér, alattuk egy vörös fény, egy zöld fény, majd egymástól távol két vörös fény. b) Jobbról balra: három fehér, alattuk egy vörös fény, balra egy zöld fény, balra három fehér fény, majd egy zöld fény; háromszög alakban elrendezett három fehér fény, alattuk egy vörös fény, balra egy zöld és egy vörös fény. c) Jobbról balra: három fehér, alattuk egy vörös fény, balra egy zöld fény, balra három fehér fény, majd egy zöld fény és egymástól távol két vörös fény.
N
l
141. Milyen fényeket kell viselnie a menetben levõ, nem szabadon közlekedõ kompnak? (3.16) l l l
a) Egy erõs fehér árbocfényt legalább 6 m magasan, vörös és zöld oldalfényeket, valamint egy szokásos fehér farfényt. b) Egy közepesen erõs fehér árbocfényt legalább 5 m magasan, vörös és zöld oldalfényeket. c) Egy minden oldalról látható, legalább 5 m magasan elhelyezett közepesen erõs fehér, valamint egy ez fölött 1 m-re elhelyezett zöld fényt.
142. Milyen fényeket kell viselnie a menetben levõ, szabadon közlekedõ kompnak? (3.16) l a) Egy erõs fehér árbocfényt legalább 6 m magasan, vörös és zöld oldalfényeket, valamint egy szokásos fehér farfényt. l b) Egy közepesen erõs fehér árbocfényt legalább 5 m magasan, vörös és zöld oldalfényeket, valamint zöld farfényt. l c) Egy minden oldalról látható, legalább 5 m magasan elhelyezett közepesen erõs fehér, valamint egy ez fölött 1 m-re elhelyezett zöld fényt, vörös és zöld oldalfényeket, valamint egy szokásos fehér farfényt. 3. A hajó látható jelzései
!
143. Milyen fényeket kell viselnie a menetben levõ, elsõbbséget élvezõ, szabadon közlekedõ kompnak? (3.16) l l l
a) Két erõs fehér árbocfényt legalább 6 m magasan, fölöttük 1 m-re egy zöld fényt, vörös és zöld oldalfényeket, valamint egy szokásos fehér farfényt. b) Egy minden oldalról látható, legalább 5 m magasan elhelyezett közepesen erõs fehér, valamint két ez fölött 1-1 m-re elhelyezett zöld fényt, vörös és zöld oldalfényeket, valamint egy szokásos fehér farfényt. c) Egy közepesen erõs fehér árbocfényt legalább 5 m magasan, vörös és zöld oldalfényeket, valamint két zöld farfényt.
144. Mi alapján különböztethetõ meg az elsõbbséget élvezõ és az ezzel nem rendelkezõ, szabadon közlekedõ, menetben levõ komp? (3.16) l l l
a) Az elsõbbséget villogó kék fénnyel kell jelezni a komp menetirány szerinti orr-részén. b) Az elsõbbséget a komp orr-részén elhelyezett második zöld fény jelzi. c) Az elsõbbséget, az egyéb fényeken kívül, egy minden oldalról látható második zöld fény jelzi.
145. Milyen szabály vonatkozik a komp jelzései között alkalmazott, minden oldalról látható fehér fényre? (3.16) l l l
a) Legalább 5 m magasan kell elhelyezni, amelyet 20 m-nél nem hosszabb kompnál csökkenteni lehet. b) Legalább 6 m magasan kell elhelyezni, amelyet 40 m-nél nem hosszabb kompnál csökkenteni lehet. c) Legalább 6 m magasan kell elhelyezni, amelyet 30 m-nél nem hosszabb kompnál 4 m-ig csökkenteni lehet.
146. Hogyan különböztethetõ meg éjszaka a szabadon és a nem szabadon közlekedõ komp? (3.16) l l l "
a) A nem szabadon közlekedõ komp hajó közeledésekor fehér lámpát lenget a menetirány szerinti orr-részen. b) A szabadon közlekedõ kompnak két, minden oldalról látható, zöld fénye van, a nem szabadon közlekedõnek egy. c) A szabadon közlekedõnek van vörös és zöld oldalfénye és fehér farfénye is. I. RÉSZ
147. Milyen kiegészítõ jelzést kell alkalmaznia éjszaka a mûvelet-képességét veszített hajónak? (3.18) l a) Szükség esetén: egy lengetett vörös fényt (kishajón fehér is lehet) és/ vagy négy rövid hangból álló hangjelzést. l b) Hosszú hangjelek sorozatát és vörös rakétajelzést (kishajón bármilyen színû lehet). l c) Szükség esetén:egy lengõ vörös fényt (kishajón fehér is lehet) és/vagy hosszú hangjelek sorozatát. 148. Milyen kiegészítõ fényjelzést kell alkalmaznia éjszaka a mûveletképességét veszített hajónak? (3.18) l a) Vörös rakétajelzést (kishajón bármilyen színû lehet). l b) Szükség esetén:egy lengõ fehér fényt (kishajón bármilyen színû lehet). l c) Szükség esetén: egy lengõ vörös fényt (kishajón fehér is lehet). 149. Mit jelez Önnek éjszaka hajózva, ha lengõ mozgást végzõ vörös vagy fehér fényt lát? (3.18) l a) Kíméletes elhajózást kérnek e jelzéssel. l b) Hátramenetben közlekedõ hajó jelzése. l c) Mûvelet-képességét vesztett hajó jelzése. 150. Milyen hangjelzéssel függ össze a lengõ vörös vagy fehér fény? (3.18) l a) A három rövid hangból álló hangjelzéssel, mert mindkettõ azt jelzi, hogy a hajó hátrafelé halad. l b) Az egy rövid hangból álló hangjelzéssel, mert ezt helyettesíti bal oldallal való találkozáskor, ha a hangjelzést nem tudja adni a hajó. l c) A négy rövid hangból álló hangjellel, mert mindkettõ a mûveletképtelen hajó jelzése. 151. Milyen fényjelzést kell alkalmaznia a menetben levõ úszóanyagok kötelékének? (3.19) l a) A körvonalának jelzésére elegendõ számú minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l b) A kötelék elején egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt, a kötelék szélességét jelzõ vörös és zöld fényeket, a körvonal felismeréséhez szükséges mértékben, valamint egy sárga farfényt. l c) A kötelék elején egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt, a körvonal felismeréséhez szükséges mértékben sárga fényeket, valamint egy # fehér farfényt.
152. Milyen fényjelzést kell alkalmaznia éjszaka a menetben levõ úszómûnek? (3.19) l a) Az úszómû elején egy szokásos fehér árbocfényt, az úszómû szélességét jelzõ vörös és zöld fényeket, a körvonal felismeréséhez szükséges mértékben, valamint egy sárga farfényt. l b) A körvonalának jelzésére elegendõ számú minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l c) Az úszómû elején egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt, a körvonal felismeréséhez szükséges mértékben sárga fényeket. 153. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselni a veszteglõ magányos hajónak? (3.20) l a) A hajóút felõli oldalon egy legalább 6 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l b) A hajóút felõli oldalon egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l c) Egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható közepesen erõs fehér fényt. 154. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselni az egymáshoz csatolt veszteglõ hajóknak? (3.20) l a) A hajóút felõli oldalon egy legalább 6 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l b) Két legalább 3 m magasan, illetve alatta 1 m-rel elhelyezett, minden oldalról látható erõs fehér fényt. l c) A hajóút felõli oldalon egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. 155. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselni az egymás mellett veszteglõ hajóknak? (3.20) l a) A hajóút felõli oldalon egy legalább 6 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l b) A hajóút felõli oldalon egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l c) Két legalább 3 m magasan, illetve alatta 1 m-rel elhelyezett, minden oldalról látható erõs fehér fényt. $
I. RÉSZ
156. Mit értünk a veszteglési szabályok alkalmazásakor nyílt helyen veszteglés alatt? (3.20) l a) A parttal való közvetlen vagy közvetett összeköttetés nélkül történõ veszteglés. l b) Széltõl nem védett helyen történõ várakozás. l c) Hatóság által ki nem jelölt (táblákkal nem jelzett) helyen történõ várakozás. 157. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselni a nyílt helyen veszteglõ tolt karavánnak? (3.20) l a) A hajóút felõli oldalon három, legalább 6 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l b) A karaván hajóút felõli oldalán két, legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, egyet a tolt karaván orrrészén, egyet a tolóhajón. l c) Két legalább 3 m magasan, illetve alatta 1 m-rel elhelyezett, minden oldalról látható erõs fehér fényt a karaván elején. 158. l l l
Mely tolatmányt tekinti a HSZ nyílt helyen veszteglõ-nek? (3.20) a) A parttal való közvetett vagy közvetlen összeköttetés nélkül veszteglõt. b) A kikötõn kívüli vízterületen veszteglõt. c) A parttal való közvetlen összeköttetés nélkül, illetve kikötõn, veszteglõhelyen kívül veszteglõt.
159. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselni a veszteglõ kishajónak? (3.20) l a) A hajóút felõli oldalon egy legalább 6 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l b) A hajóút felõli oldalon egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l c) Egy minden oldalról látható helyen és magasságban elhelyezett szokásos fehér fényt. 160. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselni a hajó veszteglõ szolgálati csónakjának? (3.20) l l l
a) Nem kell jelzést viselnie. b) A hajóút felõli oldalon egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. c) Egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. 3. A hajó látható jelzései
%
161. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselni az olyan vízi úton veszteglõ hajónak vagy karavánnak, ahol a hajózás ideiglenesen nem lehetséges vagy tilos? (3.20) l l l
a) Ilyen vízi úton tilos a veszteglés is. b) Nem kell jelzést viselni. c) Egy legalább 3 m magasan elhelyezett minden oldalról látható, szokásos vörös és alatta 1 m-rel elhelyezett fehér fényt.
162. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselni a kellõen megvilágított, part mellett veszteglõ hajónak/karavánnak? (3.20) l l l
a) A hajóút felõli oldalon egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. b) A hajó/karaván hajóút felõli oldalán két, legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, egyet a hajó/karaván orr-részén, egyet a far közelében. c) Nem kell jelzést viselni.
163. Viselhet-e éjszakai jelzés(eke)t a kellõen megvilágított, part mellett veszteglõ hajó? (3.20) l l l
a) Igen, a hajóút felõli oldalon egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. b) Igen, a hajó hajóút felõli oldalán két legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, egyet a hajó orr-részén, egyet a far közelében. c) Nem, semmilyen jelzést sem viselhet, mert ezzel félrevezetné a többi közlekedõt.
164. Viselhet-e éjszakai jelzés(eke)t a kellõen megvilágított, part mellett veszteglõ karaván? (3.20) l l l &
a) Igen, a hajóút felõli oldalon egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. b) Igen, a karaván hajóút felõli oldalán két legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, egyet a karaván orrrészén, egyet a far közelében. c) Nem, semmilyen jelzést sem viselhet, mert ezzel félrevezetné a többi közlekedõt. I. RÉSZ
165. Milyen éjszakai jelzés(eke)t viselhet a nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben veszteglõ hajó? (3.20) l a) A hajóút felõli oldalon egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l b) A hajó hajóút felõli oldalán két legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, egyet a hajó orr-részén, egyet a far közelében. l c) Semmilyen jelzést sem viselhet, mert ezzel félrevezetné a többi közlekedõt. 166. Kell-e éjszakai jelzés(eke)t viselnie a nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben veszteglõ hajónak? (3.20) l a) Igen, a hajóút felõli oldalon egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l b) Igen, a hajó hajóút felõli oldalán két legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, egyet a hajó orr-részén, egyet a far közelében. l c) Nem, semmilyen jelzést sem kell viselnie. 167. Milyen éjszakai jelzés(eke)t viselhet a nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben veszteglõ karaván? (3.20) l a) A hajóút felõli oldalon egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l b) A hajó hajóút felõli oldalán két legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, egyet a karaván orr-részén, egyet a far közelében. l c) Semmilyen jelzést sem viselhet, mert ezzel félrevezetné a többi közlekedõt. 168. Kell-e éjszakai jelzés(eke)t viselnie a nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben veszteglõ karavánnak? (3.20) l a) Nem kell jelzést viselnie. l b) A hajóút felõli oldalon egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l c) A hajó hajóút felõli oldalán két legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, egyet a hajó orr-részén, egyet a far közelében. 3. A hajó látható jelzései
'
169. Kell-e éjszakai jelzés(eke)t viselnie a part mellé kikötött kishajónak? (3.20) l a) Nem kell jelzést viselnie. l b) A hajóút felõli oldalon egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. l c) Egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. 170. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselni a veszteglõ magányos, gyúlékony anyagot szállító hajónak? (3.21) l a) A hajóút felõli oldalon egy legalább 6 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt és ez alatt egy, minden oldalról látható szokásos kék fényt. l b) Egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható közepesen erõs fehér fényt valamint egy, a far közelében elhelyezett szokásos kék fényt. l c) A hajóút felõli oldalon egy legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, valamint egy, a far közelében elhelyezett, minden oldalról látható szokásos kék fényt. 171. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselni a nyílt helyen veszteglõ, gyúlékony anyagot szállító tolt karavánnak? (3.21) l a) A hajóút felõli oldalon három, legalább 6 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, valamint egy, a far közelében elhelyezett, minden oldalról látható szokásos kék fényt. l b) A karaván hajóút felõli oldalán két legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, egyet a tolt karaván orrrészén, egyet a tolóhajón, a fehér fények alatt egy-egy szokásos kék fényt. l c) Két, legalább 3 m magasan, illetve alatta 1 m-rel elhelyezett, minden oldalról látható erõs fehér fényt a karaván elején, valamint egy, a far közelében elhelyezett minden oldalról látható szokásos kék fényt. 172. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselnie a nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben veszteglõ, gyúlékony anyagot szállító hajónak? (3.21) l a) Egy szokásos kék fényt. l b) A hajó hajóút felõli oldalán két, legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, egyet a hajó orr-részén, egyet a far közelében és egy szokásos kék fényt. l c) Nem kell jelzést viselnie.
I. RÉSZ
173. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselnie a nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben veszteglõ, gyúlékony anyagot szállító tolt karavánnak? (3.21) l l l
a) A hajóút felõli oldalon három, legalább 6 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, valamint egy, a far közelében elhelyezett, minden oldalról látható szokásos kék fényt. b) A karaván hajóút felõli oldalán két, minden oldalról látható szokásos kék fényt, egyet a tolt karaván orr-részén, egyet a tolóhajón. c) Két, legalább 3 m magasan, illetve alatta 1 m-rel elhelyezett, minden oldalról látható erõs fehér fényt a karaván elején, valamint egy, a far közelében elhelyezett, minden oldalról látható szokásos kék fényt.
174. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselnie a veszteglõ, robbanóanyagot szállító hajónak? (3.22) l l
l
a) Egy, legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható közepesen erõs fehér fényt, valamint egy, a far közelében elhelyezett szokásos kék fényt. b) A hajóút felõli oldalon egy, legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, valamint egy, a fehér fény alatt kb. 1 m-re elhelyezett, minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erõs vörös fényt. c) A hajóút felõli oldalon egy, legalább 6 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt és ez alatt egy, minden oldalról látható szokásos vörös fényt .
175. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselnie a robbanóanyagot szállító, nyílt helyen veszteglõ tolt karavánnak? (3.22) l a) Két, legalább 3 m magasan, illetve alatta 1 m-rel elhelyezett, minden oldalról látható erõs fehér fényt a karaván elején, valamint egy, a far közelében elhelyezett, minden oldalról látható szokásos kék fényt. l b) A hajóút felõli oldalon három, legalább 6 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, valamint egy, a far közelében elhelyezett, minden oldalról látható szokásos vörös fényt. l c) A karaván hajóút felõli oldalán két, legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, egyet a tolt karaván orrrészén, egyet a tolóhajón, a fehér fények alatt kb. 1 m-re egy-egy szokásos vagy közepesen erõs vörös fényt. 3. A hajó látható jelzései
176. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselnie a nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben veszteglõ, robbanóanyagot szállító, hajónak? (3.20 és 3.22) l l l
a) A hajó hajóút felõli oldalán két, legalább 3 m magasan elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt, egyet a hajó orr-részén, egyet a far közelében és egy szokásos kék fényt. b) Egy szokásos vagy közepesen erõs vörös fényt. c) Egy közepesen erõs zöld fényt.
177. Milyen éjszakai jelzést kell viselnie a nem szabadon közlekedõ, 20 mnél hosszabb, kompnak vesztegléskor? (3.23) l l l
a) Egy, szokásos fehér fényt a hajóút felõli oldalon, legalább 3 m magasan. b) Egy, közepesen erõs, minden oldalról látható zöld fényt a hajóút felõl. c) Egy, közepesen erõs, minden oldalról látható fehér fényt, 5 m magasságban és fölötte 1 m-re egy zöld fényt.
178. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselnie a nem szabadon közlekedõ kompnak vesztegléskor? (3.23) l l l
a) Egy, közepesen erõs, minden oldalról látható fehér fényt, 5 m (vagy 20 m-nél rövidebb kompnál a hatóság által megállapított kisebb) magasságban és fölötte 1 m-re egy zöld fényt. b) Egy szokásos fehér fényt a hajóút felõli oldalon, legalább 3 m magasan, 30 m-nél rövidebb kompnál 2 m magasan. c) Egy erõs vörös fényt.
179. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselnie a szabadon közlekedõ kompnak üzemelés közbeni vesztegléskor? (3.23) l l l
a) Egy, szokásos fehér fényt a hajóút felõli oldalon, legalább 3 m magasan, a vörös és zöld oldalfényeket, továbbá a fehér farfényt. b) Egy, közepesen erõs, minden oldalról látható zöld fényt a hajóút felõl, ha a veszteglés rövid ideig tart viselheti a fehér farfényt is. c) Egy, közepesen erõs, minden oldalról látható fehér fényt, 5 m magasságban, fölötte 1 m-re egy zöld fényt. Ha a veszteglés rövid ideig tart, viselheti a vörös és zöld oldalfényeket, továbbá egy fehér farfényt is. I. RÉSZ
180. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselnie a szabadon közlekedõ kompnak üzemelésen kívül, vesztegléskor? (3.23) l l l
a) Egy, szokásos fehér fényt a hajóút felõli oldalon, legalább 3 m magasan és egy, közepesen erõs, minden oldalról látható zöld fényt a fehér fény fölött. b) Egy, közepesen erõs, minden oldalról látható zöld fényt a hajóút felõl. c) Egy, közepesen erõs, minden oldalról látható fehér fényt.
181. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselnie az úszómûnek vesztegléskor? (3.25) l l l
a) Egy, szokásos fehér fényt a hajóút felõli oldalon, legalább 3 m magasan és egy, közepesen erõs, minden oldalról látható zöld fényt a fehér fény fölött. b) Egy-egy szokásos, minden oldalról látható, fehér fényt a hajóút felõl, az úszómû két végén. c) Körvonalának a hajóút felõli megjelöléséhez elegendõ számú, minden oldalról látható szokásos fehér fényt
182. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselnie az úszóanyagok kötelékének vesztegléskor? (3.25) l l l
a) Körvonalának a hajóút felõli megjelöléséhez elegendõ számú, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. b) Egy, szokásos fehér fényt a hajóút felõli oldalon, legalább 3 m magasan és egy közepesen erõs, minden oldalról látható fehér fényt. c) Egy-egy szokásos, minden oldalról látható, fehér fényt a hajóút felõl; az úszóanyagok köteléke felsõ végén.
183. Milyen éjszakai jelzés(eke)t kell viselnie a halászeszköznek, ha azt a hajóútban vagy annak közelében helyezték el és a hajózást veszélyezteti? (3.26) l l l
a) Egy-egy szokásos, minden oldalról látható fehér fényt a hajóút felõl, az úszóanyagok köteléke két végén. b) Egy, szokásos fehér fényt a hajóút felõli oldalon, legalább 3 m magasan és egy közepesen erõs, minden oldalról látható zöld fényt a fehér fény fölött. c) Körvonalának a hajóút felõli megjelöléséhez elegendõ számú, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. 3. A hajó látható jelzései
!
184. Milyen esetben kell megjelölni a halászhajó hálóját vagy egyéb halászeszközét? (3.26) l l l
a) Minden esetben. b) Ha a halászeszközt a menetrend szerint közlekedõ személyhajók szokásos útvonalán helyezték el. c) Ha a halászeszközt a hajóútban vagy annak közelében helyezték el és a hajózást veszélyezteti.
185. Milyen jelzéseket kell viselnie a munkát végzõ úszó munkagépnek és a munkát végzõ veszteglõ hajónak? (3.27) l l l
a) Jeleznie kell azt az oldalát, amely felõl szabad, illetve amely felõl tilos az elhaladás. b) Tájékoztató táblán kell jelezni a végzett munka jellegét és a hajózásra veszélyt jelentõ horgonyok helyét. c) Jeleznie kell, ha kíméletes hajózásra tart igényt más hajók részérõl.
186. Hogyan kell jeleznie az úszó munkagépnek éjszaka azt az oldalát, amely felõl szabad az elhajózás? (3.27) l l l
a) Egy, közepesen erõs, minden oldalról látható, 5 m magasan elhelyezett zöld fénnyel. b) Egy, közepesen erõs, minden oldalról látható zöld fénnyel. c) Két, szokásos vagy közepesen erõs, egymás felett 1 m-re elhelyezett zöld fénnyel.
187. Milyen úszó létesítmény jelenlétére következtet, ha a hajóútban jobbról két zöld , balról egy a felsõ zöld fénnyel azonos magasságban levõ vörös fényt lát? (3.27) l l l
"
a) Munkát végzõ úszó munkagép vagy veszteglõ és munkát végzõ hajó tartózkodik a hajóútban, az elhajózás a zöld fények oldalán lehetséges. b) Áthaladási elsõbbséget élvezõ komp bal oldalát mutatva halad. c) Vitorlás nagyhajó a jobb oldalát mutatva halad.
I. RÉSZ
188. Hogyan kell jeleznie a munkát végzõ veszteglõ hajónak éjszaka azt az oldalát, amely felõl szabad az elhajózás? (3.27) l l l
a) Két, szokásos vagy közepesen erõs, egymás felett 1 m-re elhelyezett zöld fénnyel. b) Egy, közepesen erõs, minden oldalról látható, 5 m magasan elhelyezett zöld fénnyel. c) Két, közepesen erõs, minden oldalról látható, legalább 3 m magasan elhelyezett zöld fénnyel.
189. Hogyan kell jeleznie az úszó munkagépnek éjszaka azt az oldalát, amely felõl szabad az elhajózás? (3.27) l l l
a) Egy zöld fénnyel. b) Egy vörös és egy fehér fénnyel (a fehér felül). c) Két egymás felett elhelyezett zöld fénnyel.
190. Hogyan kell jeleznie az úszó munkagépnek éjszaka azt az oldalát, amely felõl nem szabad az elhajózás? (3.27) l l l
a) Egy közepesen erõs, minden oldalról látható, 5 m magasan elhelyezett vörös fénnyel. b) Egy közepesen erõs, minden oldalról látható vörös fénnyel. c) Egy szokásos vagy közepesen erõs, a szabad elhaladás oldalát jelzõ felsõ zöld fénnyel azonos magasságban elhelyezett vörös fénnyel.
191. Hogyan kell jeleznie a munkát végzõ veszteglõ hajónak éjszaka azt az oldalát, amely felõl nem szabad az elhajózás? (3.27) l l l
a) Két egymás felett elhelyezett vörös fénnyel. b) Egy vörös fénnyel, amely a szabad elhaladás oldalát jelzõ felsõ zöld fénnyel egy magasságban van. c) Egy vörös és alatta egy fehér fénnyel.
192. Kötelezõ-e a munkát végzõ hajón vagy úszó munkagépen a szabad, illetve nem szabad elhajózási oldal megjelölése? (3.27) l l l
a) Igen, kivéve ha az illetékes hatóság ez alól felmentést ad. b) Ha a munka nem akadályozza a közlekedõ hajókat, akkor nem kötelezõ. c) Nem, mert a képesítõ vizsgának tárgya a hely(vonal)ismeret. 3. A hajó látható jelzései
#
193. Hogyan kell jeleznie a hullámzás elleni védelemre szoruló úszó munkagépnek éjszaka azt az oldalát, amely felõl nem szabad az elhajózás? (3.27) l l l
a) Egy, közepesen erõs, minden oldalról látható, 5 m magasan elhelyezett vörös fénnyel. b) Egy, szokásos vagy közepesen erõs, a szabad elhaladás oldalát jelzõ felsõ vörös fénnyel azonos magasságban elhelyezett vörös fénnyel. A két vörös fény fényereje azonos. c) Egy szokásos vagy közepesen erõs, a szabad elhaladás oldalát jelzõ felsõ zöld fénnyel azonos magasságban elhelyezett vörös fénnyel.
194. Hogyan kell jeleznie a hullámzás elleni védelemre szoruló munkát végzõ veszteglõ hajónak éjszaka azt az oldalát, amely felõl nem szabad az elhajózás? (3.27) l l l
a) Egy, szokásos vagy közepesen erõs, a szabad elhaladás oldalát jelzõ felsõ vörös fénnyel azonos magasságban elhelyezett vörös fénnyel. A két vörös fény fényereje azonos. b) Egy, szokásos, minden oldalról látható, 3 m magasan elhelyezett vörös fénnyel. c) Egy, közepesen erõs, a szabad elhaladás oldalát jelzõ felsõ zöld fénnyel azonos magasságban elhelyezett vörös fénnyel.
195. Hogyan kell jeleznie a hullámzás elleni védelemre szoruló úszó munkagépnek éjszaka azt az oldalát, amely felõl szabad az elhajózás? (3.27) l l l
a) Egy, közepesen erõs, minden oldalról látható, 5 m magasan elhelyezett zöld fénnyel. b) Egy-egy, szokásos vagy közepesen erõs, egymás felett 1 m-re elhelyezett minden oldalról látható fénnyel, ahol a felsõ vörös, az alsó fehér. c) Egy, szokásos vagy közepesen erõs, az elhaladásra nem szabad oldalt jelzõ vörös fénnyel azonos magasságban elhelyezett fehér fénnyel.
196. Hogyan kell jeleznie a hullámzás elleni védelemre szoruló, munkát végzõ veszteglõ hajónak éjszaka azt az oldalát, amely felõl szabad az elhajózás? (3.27) l $
a) Egy közepesen erõs, 5 m magasan elhelyezett zöld fénnyel. I. RÉSZ
l l
b) Két, szokásos vagy közepesen erõs, az elhaladásra nem szabad oldalt jelzõ vörös fényekkel azonos magasságban elhelyezett zöld fénnyel. c) Egy-egy, szokásos vagy közepesen erõs, egymás felett 1 m-re elhelyezett minden oldalról látható fénnyel, ahol a felsõ vörös, az alsó fehér.
197. Hogyan jelzi a hullámzás elleni védelemre szoruló úszó munkagép az elhajózásra szabad és a nem szabad oldalát? (3.27) l l l
a) A szabad oldalt két egymás feletti zöld, a nem szabad oldalt egy vörös fénnyel. b) A szabad oldalt egy vörös, alatta egy fehér, a nem szabad oldalt egy vörös fénnyel. c) A szabad oldalt két egymás feletti zöld, a nem szabad oldalt egy vörös, alatta egy fehér fénnyel.
198. Hogyan kell jeleznie a zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajónak éjszaka azt az oldalát, amely felõl nem szabad az elhajózás? (3.27) l l l
a) Egy, közepesen erõs, minden oldalról látható, 5 m magasan elhelyezett vörös fénnyel. b) Egy, szokásos vagy közepesen erõs, a szabad oldalt jelzõ felsõ vörös fénnyel azonos magasságban elhelyezett vörös fénnyel. A két vörös fény fényereje azonos. c) Egy, szokásos vagy közepesen erõs, a szabad oldalt jelzõ felsõ zöld fénnyel azonos magasságban elhelyezett vörös fénnyel.
199. Hogyan kell jeleznie az elsüllyedt vagy zátonyon fennakadt hajónak éjszaka azt az oldalát, amely felõl szabad az elhajózás? (3.27) l l l
a) Két, szokásos vagy közepesen erõs, a nem szabad oldalt jelzõ vörös fényekkel azonos magasságban elhelyezett zöld fénnyel. b) Egy-egy, szokásos vagy közepesen erõs, egymás felett 1 m-re elhelyezett minden oldalról látható fénnyel, ahol a felsõ vörös, az alsó fehér. c) Egy közepesen erõs, 5 m magasan elhelyezett zöld fénnyel.
3. A hajó látható jelzései
%
200. Milyen jelzéseket kell viselnie az elsüllyedt vagy zátonyon fennakadt hajónak éjszaka? (3.27) l l l
a) Az elhajózásra nem szabad oldalt jelzõ két vörös és a felsõvel azonos magasságban elhelyezett szabad oldalt jelzõ zöld fénnyel. b) Egy-egy, felül vörös, alul fehér fénnyel az elhajózásra szabad, egy vörös a másik vörös fénnyel azonos magasságban levõ fénnyel a nem szabad oldalt. c) Egy zöld fénnyel az elhajózásra szabad, egy vörös fénnyel a nem szabad oldalt.
201. Hogyan kell elhelyeznie jelzéseit az elsüllyedt hajónak éjszaka, ha az a hajón nem lehetséges? (3.27) l l l
a) Csónakon, úszó jeleken vagy egyéb eszközön. b) Csónakon, bóján vagy más alkalmas eszközön. c) A hajóhoz rögzített karókra kell elhelyezni.
202. Hogyan kell jelölni a hajó (vagy úszóanyagok köteléke vagy úszómû) hajózást veszélyeztetõ módon kihelyezett horgonyát? (3.28) l l l
a) A hajónak a horgonyhoz közelebbi oldalán legalább 3 m magasan elhelyezett közepesen erõs sárga fénnyel valamint a horgonyt jelölõ sárga fényt viselõ úszóval. b) Minden oldalról látható szokásos fehér fényt viselõ, radarreflektorral ellátott úszóval. c) Minden oldalról látható szokásos fehér fényt viselõ, radarreflektorral ellátott úszóval, továbbá a hajón elhelyezett, a horgonyhoz közelebb esõ, veszteglést jelzõ fény helyett két fehér egymás felett 1 m-re levõ szokásos fehér fénnyel.
203. Hogyan kell jelölni a hajó (vagy úszóanyagok köteléke vagy úszómû) hajózást veszélyeztetõ módon kihelyezett horgonyát? (3.28) l l l &
a) A hajónak a horgonyhoz közelebbi oldalán sárga fénnyel, valamint a horgonyt jelölõ sárga fényt viselõ úszóval. b) Fehér fényt viselõ, radarreflektorral ellátott úszóval. c) Fehér fényt viselõ, radarreflektorral ellátott úszóval, továbbá a hajón két egymás feletti fehér fénnyel. I. RÉSZ
204. Milyen jelzést kell viselnie nappal a karavánt vontató géphajónak? (3.29) l l l
a) Egy sárga hengert, egy-egy (fekete és fehér) sávval a felsõ és az alsó részén. b) Nem kell jelzést viselnie. c) Egy fehér hengert, két-két (sárga és fekete) sávval a felsõ és az alsó részén.
205. Milyen jelzést kell viselnie nappal a tolt karavánt vontató géphajónak? (3.29) l l l
a) Nem kell jelzést viselnie. b) Egy sárga hengert, egy-egy (fekete és fehér) sávval a felsõ és az alsó részén, továbbá egy fekete gömböt a henger alatt. c) Egy sárga hengert, egy-egy (fekete és fehér) sávval a felsõ és az alsó részén.
206. Milyen jelzést kell viselnie nappal a mellévett alakzat elõtt haladó kisegítõ vontató géphajónak? (3.29) l l l
a) Egy sárga hengert, egy-egy (fekete és fehér) sávval a felsõ és az alsó részén. b) Egy sárga hengert, egy-egy (fekete és fehér) sávval a felsõ és az alsó részén, továbbá egy fekete gömböt a henger alatt. c) Két egymás alatt elhelyezett sárga hengert, egy-egy fekete sávval a felsõ és az alsó részen.
207. Hogyan kell elhelyezni a vontató géphajó vontatást jelzõ hengerét? (3.29) l l l
a) A hajó elején függõlegesen kell elhelyezni, olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen. b) A hajó jobb oldalán függõlegesen, a kisárbocon, legalább 4 m magasságban. c) A hajó bal oldalán, legalább 6 m magasságban.
208. Milyen jelzéseket kell viselnie nappal a karavánt vontató egymás mellé kötött géphajóknak? (3.29) l l l
a) A karaván elején haladó géphajó(k)on egy sárga hengert, két-két (fekete és fehér) sávval a felsõ és az alsó részén, továbbá egy fekete gömböt a henger alatt. b) A géphajóknak egy-egy sárga hengert, egy-egy (fekete és fehér) sávval a felsõ és az alsó részén. c) A karaván elején haladó géphajó(k)on két egymás alatt elhelyezett sárga hengert, egy-egy fekete sávval a felsõ és az alsó részen. 3. A hajó látható jelzései
'
209. Milyen jelzést kell alkalmazni nappal az egymástól függetlenül haladó, hajót vagy valamely alakzatot vontató kisegítõ géphajóknak? (3.29) l l l
a) Nem kell jelzést viselniük. b) Géphajónként egy sárga hengert, egy-egy (fekete és fehér) sávval a felsõ és az alsó részén. c) Az elöl haladó géphajón egy sárga hengert, két-két (fekete és fehér) sávval a felsõ és az alsó részen, továbbá egy fekete gömböt a henger alatt.
210. Csökkenthetõ-e a vontató géphajó jelzõhengerének elõírt magassága? (3.29) l l l
a) Nem, mert az csökkenti a hajózás biztonságát. b) Híd alatt, duzzasztómûvön vagy zsilipen áthaladáskor igen. c) A jelzõhenger magassága nincs meghatározva, tehát nem is csökkenthetõ.
211. Milyen jelzést kell használnia a menetben levõ vitorlával haladó és egyidejûleg saját gépi erõt is használó hajónak nappal? (3.30) l l l
a) Egy sárga hengert mindkét végén fekete sávokkal, a lehetõ legmagasabban. b) Egy csúcsával lefelé álló fekete kúpot, a legjobban látható helyen. c) Egy fekete, csúcsával felfelé álló kúpot, legalább 5 m magasságban.
212. Mit jelez az Ön számára, ha egy vitorlás hajón csúcsával lefelé álló fekete kúpot lát? (3.30) l l l
a) A vitorlával haladó hajó gépi erõt is használ, azaz géphajónak minõsül. b) A hajón járványos megbetegedés van, ezért tilos megközelíteni. c) A hajó nem használja vitorláját meghajtásra; sodródik, vagy ereszkedik.
213. Hogyan jelzi nappal a vitorlás hajó, ha gépi erõt is használ a haladáshoz? (3.30) l l l
a) Ezt nem kell jelezni, mert ettõl kedvezõbbek a hajó mûveleti tulajdonságai. b) Az egyéb jelzések mellett egy fehér-vörös-fehér lobogót kell kihelyezni legalább 5 m magasságban. c) Egy csúcsával lefelé álló fekete kúppal, a legjobban látható helyen. I. RÉSZ
214. Hogyan különböztethetõ meg nappal a 20 m-nél rövidebb hajók közül az, amely 12-nél több utast szállíthat? (3.31) l l l
a) Egy sárga kettõskúpot visel. b) A hajó oldalán elöl fel kell tüntetni az engedélyezett utaslétszámot. c) Külsõ jelek alapján nem lehet megkülönböztetni csak a hajóokmány szerint.
215. Mekkora lehet a testhossza annak a hajónak, amely egy sárga kettõskúpot visel? (3.31) l l l
a) A kettõ között nincs összefüggés. b) Legalább 15 m, mert ennek üzemeltetéséhez hajózási engedély kell. c) 20 m-nél kisebb, mert ezek közül kell megjelölni azokat, amelyek 12-nél több utast szállíthatnak.
216. Miért kell sárga kettõskúppal jelölni azt a kishajót, amelyen 12-nél több utas szállítását engedélyezték? (3.31) l l l
a) Mert a HSZ alkalmazásában ez nem kishajónak minõsül. b) Fokozott figyelmet kell rá fordítani. c) A kikötésnél elsõbbséget élvez a többi hajóval szemben.
217. Mely kishajónak kell sárga kettõskúpot viselni? (3.31) l l l
a) Amely sem gépi sem vitorlahajtást nem alkalmaz. b) A gépi hajtást alkalmazó kishajónak (kisgéphajó). c) Amelyen 12-nél több utas szállítását engedélyezte a hatóság.
218. Hol kell elhelyezni a kishajón az elõirt sárga kettõskúpot? (3.31) l l l
a) Kishajón nincs ilyen jelzés. b) Alkalmas helyen és olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen. c) Legalább 6 m magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen.
219. Milyen jelzést kell viselnie nappal a gyúlékony anyagot szállító hajónak? (3.32) l l l
a) Egy csúcsával felfelé fordított kék kúpot. b) Egy csúcsával lefelé fordított vörös kúpot. c) Egy csúcsával lefelé fordított kék kúpot. 3. A hajó látható jelzései
220. Meddig köteles viselni a kék kúpot a gyúlékony anyagot a hajótest részét képezõ tartályban szállító hajó? (3.32) l l l
a) Amíg a tartályokat nem gáztalanították. b) Amíg a hajóban gyúlékony anyag van. c) Amíg a hajó gyúlékony anyaggal a hajóútban tartózkodik.
221. Milyen jelzést kell viselnie nappal annak a géphajónak, amelynek vontatmányában gyúlékony anyagot szállító hajó van? (3.32) l l l
a) Az egyéb jelzéseken kívül egy csúcsával lefelé fordított kék kúpot. b) Egy csúcsával lefelé fordított kék kúpot. c) Nincs külön jelzése a géphajón.
222. Mit jelez egy vontatmány elõtt haladó géphajón elhelyezett kék kúp? (3.32) l l l
a) A géphajón gyúlékony anyag az alkalmazott üzemanyag. b) A géphajón nem szigetelt tartályokban tárolják az üzemanyagot. c) A hajó vontatmányában gyúlékony anyagot szállító hajó van.
223. Van-e gyúlékony anyag minden esetben a kék kúppal jelzett hajón? (3.32) l l l
a) Nem, mert akkor is viselnie kell, ha még nincs gáztalanítva. b) Igen, mivel ezt jelzi a kék kúp. c) Nem, mert ez csak a tartályhajókon biztos.
224. Hogyan kell jelezni nappal, ha a tolt karavánban gyúlékony anyagot szállító hajó van? (3.32) l l l
a) A gyúlékony anyagot szállító hajón egy csúcsával lefelé álló kék kúppal. b) A karaván elején és a tolóhajón kell viselni egy-egy csúcsával lefelé álló kék kúpot. c) A gyúlékony anyagot szállító hajók közül a legelöl és a leghátul elhe lyezkedõn egy-egy csúcsával lefelé álló kék kúppal.
225. Mire következtet, ha egy tolatmányt továbbító tolóhajón kék kúpot lát?(3.32) l l l
a) A tolatmányban gyúlékony anyagot szállító hajó van. b) A tolóhajón gyúlékony anyagot tárolnak. c) A tolatmányban robbanóanyagot szállító hajó van. I. RÉSZ
226. Milyen jelzést kell viselnie nappal a robbanóanyagot szállító hajónak? (3.33) l l l
a) Egy csúcsával felfelé fordított kék kúpot. b) Egy csúcsával lefelé fordított vörös kúpot. c) Egy csúcsával lefelé fordított kék kúpot.
227. Meddig köteles viselni a vörös kúpot a robbanóanyagot szállító hajó? (3.33) l l l
a) Amíg a tartályokat nem gáztalanították. b) Amíg a hajóban robbanóanyag van. c) Amíg a hajó robbanóanyaggal a hajóútban tartózkodik.
228. Milyen jelzést kell viselnie nappal annak a géphajónak, amelynek vontatmányában robbanóanyagot szállító hajó van? (3.33) l l l
a) Nincs külön jelzése a géphajón. b) Az egyéb jelzéseken kivül egy csúcsával lefelé fordított vörös kúpot. c) Egy csúcsával lefelé fordított vörös kúpot.
229. Mit jelez egy vontatmány elõtt haladó géphajón elhelyezett vörös kúp? (3.33) l l l
a) A géphajón robbanóanyag található. b) A géphajón nem szigetelt tartályokban tárolják az üzemanyagot. c) A hajó vontamányában robbanóanyagot szállító hajó van.
230. Hogyan kell jelezni nappal, ha a tolt karavánban robbanóanyagot szállító hajó van? (3.33) l l l
a) A robbanóanyagot szállító hajón egy csúcsával lefelé álló vörös kúppal. b) A karaván elején és a tolóhajón kell viselni egy-egy csúcsával lefelé álló vörös kúpot. c) A robbanóanyagot szállító hajók közül a legelöl és a leghátul elhelyezkedõn egy-egy csúcsával lefelé álló vörös kúppal.
231. Mire következtet, ha egy tolatmányt továbbitó tolóhajón vörös kúpot lát? (3.33) l l l
a) A tolóhajón robbanóanyagot tárolnak. b) A tolatmányban robbanóanyagot szállító hajó van. c) A tolatmányban gyúlékony anyagot szállító hajó van. 3. A hajó látható jelzései
!
232. Hogyan kell jelezni nappal a vontatmányban elhelyezkedõ gyúlékony anyagot szállító hajó(ka)t? (3.32) l l l
a) Minden ilyen hajón egy kék kúppal. b) A vontamányban leghátul elhelyezkedõ gyúlékony anyagot szállító hajó(ko)n kell kék kúpot elhelyezni. c) A vontatmányban nem kell ezt jelezni, csak a vontatón.
233. Hogyan kell jelezni nappal a vontatmányban elhelyezkedõ robbanóanyagot szállító hajó(ka)t? (3.33) l l l
a) A vontamányban leghátul elhelyezkedõ robbanóanyagot szállító hajó(ko)n kell vörös kúpot elhelyezni. b) A vontatmányban nem kell ezt jelezni csak a vontatón. c) Minden ilyen hajón egy vörös kúppal.
234. Milyen jelzést kell viselnie a kompnak nappal menetben? (3.34) l l l
a) Egy zöld gömböt. b) Egy fekete gömböt a menetirány szerinti oldalon. c) A kompnak nincs külön jelzése.
235. Hol kell elhelyezni a komp nappali jelzését? (3.34) l l l
a) A kompnak nincs nappali jelzése. b) 6 m magasan, amely a köteles kompnál csökkenthetõ. c) 6 m magasan, amely a legfeljebb 20 m hosszú kompnál csökkenthetõ.
236. Mire következtet, ha egy hajón egy zöld gömböt lát jelzésként? (3.34) l l l
a) A hajó kompként üzemel. b) A hajó a hajóútban vesztegel. c) A hajó melletti elhajózás szabad oldalának jelzése.
237. Milyen jelzéseket kell alkalmaznia nappal a mûveletképtelen hajónak? (3.35) l l l "
a) Hosszú hangokból álló hangsorozatot kell adnia és vörös lobogókat kell kitûzni a hajó legmagasabb pontján. b) 5 rövid hangjelzés és vörös zászló körbeforgatása. c) 4 rövid hangjelzés és vörös lobogó vagy zászló lengetése. I. RÉSZ
238. Mit jelez az Ön számára, ha négy rövid hangjelzést hall, és a hangjelet adó hajón vörös lobogót lengetnek? (3.35) l l l
a) A hajó mûveletképtelen. b) Havaria történt, az utat meg kell szakítani. c) Köteles komp kezdte meg az áthajózást.
239. Mikor kell kiegészíteni hangjelekkel a látjeleket a mûveletképtelen hajón? (3.35) l l l
a) Minden esetben együtt kell alkalmazni. b) Ha jelezni kell az elhaladás szabad oldalát a közeledõ hajó számára. c) Szükség esetén.
240. Hogyan kell jelezni a hajón, ha az áthaladási elsõbbséget élvez? (3.36) l l l
a) Vörös lengõvel a hajó elején. b) Egy hosszú-rövid-hosszú hangjellel. c) Hat rövid hangjellel és egy K kódlobogóval a hajó elején.
241. Mely hajó használhatja az áthaladási elsõbbség jelzését? (3.36) l l l
a) A fegyveres erõk, fegyveres testületek és a hajózási hatóság hajói. b) A romlandó és a veszélyes árut szállító hajó. c) Amelyiknek a hajózási hatóság ezt engedélyezte.
242. Hogyan kell elhelyezni az áthaladási elsõbbséget jelzõ lengõt? (3.36) l l l
a) Legalább 10 m magasságban a hajó jobb oldalán. b) Olyan magasságban, hogy az jól látható legyen. c) Olyan helyen, hogy az minden oldalról látható legyen.
243. Melyek az áthaladási elsõbbséget jelzõ jelzésre vonatkozó elõírások? (3.36) l l l
a) Legalább 1 m hosszú vörös lengõ. b) 1 m hosszú és 0,5 m széles vörös lengõ. c) 2 m hosszú és 0,4 m alapélhosszúságú vörös lobogó.
244. Mit ért nyílt helyen veszteglés alatt? (3.36-bis) l l l
a) A kikötõn vagy rakodón kívüli veszteglést. b) A közforgalmú várakozó helyeken veszteglést. c) A parttal való közvetlen vagy közvetett összeköttetés nélküli veszteglést. 3. A hajó látható jelzései
#
245. Milyen jelzést kell viselnie nappal a nyílt helyen veszteglõ hajónak? (3.36-bis) l l l
a) A géphajónak kishajó kivételével egy minden oldalról látható fekete gömböt. b) Egy minden oldalról látható fekete gömböt. c) Nincs nappali jelzése a veszteglésnek.
246. Milyen jelzést kell viselnie nappal a nyílt helyen veszteglõ kötelék hajóinak? (3.36-bis) l l l
a) Egy minden oldalról látható fekete gömböt. b) A kötelékben levõ nagy géphajónak kishajó kivételével egy minden oldalról látható fekete gömböt. c) Nincs nappali jelzése a veszteglésnek.
247. Milyen jelzést kell viselnie nappal a nyílt helyen veszteglõ kishajónak? (3.36-bis) l l l
a) A géphajónak egy minden oldalról látható fekete gömböt. b) Egy minden oldalról látható fekete gömböt. c) Nincs nappali jelzése a veszteglésnek.
248. Hol kell viselni a veszteglést jelzõ fekete gömböt a géphajón? (3.36-bis) l l l
a) A hajó elején, minden oldalról láthatóan. b) Olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen. c) Legalább 5 m magasságban, a hajó hátsó részén.
249. Milyen esetben mentesül a géphajó nappal vesztegléskor az elõírt jelzés viselése alól? (3.36-bis) l l l
a) Ha a hajó vezetõje, a körülményeket mérlegelve, nem tartja indokoltnak. b) Ha a veszteglés helyén nem várható más hajó megjelenése. c) Ha olyan vízi úton vesztegel, amelyen a hajózás ideiglenesen nem lehetséges vagy tilos.
250. Milyen esetben mentesül a géphajó nappal vesztegléskor az elõírt jelzés viselése alól? (3.36-bis) l l l $
a) Ha a hajó a hajóúton kívül, nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben vesztegel. b) Ha a hajó vezetõje, a körülményeket mérlegelve, indokolatlannak tartja. c) Ha a veszteglés helyén tiltott a hajók találkozása. I. RÉSZ
251. Milyen esetben mentesül a géphajó nappal vesztegléskor az elõírt jelzés viselése alól? (3.36-bis) l l l
a) Ha a hajó csak ideiglenesen (rövid idõre) vesztegel. b) Ha kijelölt veszteglõhelyen vesztegel. c) Ha olyan vízi úton vesztegel, amelyen a hajózás ideiglenesen nem lehetséges vagy tilos.
252. Milyen jelzést kell viselnie a gyúlékony anyagot szállító nappal veszteglõ hajónak? (3.37) l l l
a) Az egyéb jelzések mellett egy kék kúpot. b) Nincs nappali jelzés. c) A hajó elején és végén egy-egy kék kúpot.
253. Milyen jelzést kell viselnie a gyúlékony anyagot szállító nappal veszteglõ hajónak, ha az vontatott karaván része? (3.37) l l l
a) Az elsõ és utolsó gyúlékony anyagot szállító hajón egy-egy kék kúpot. b) Egy-egy kék kúpot. c) Az egyéb jelzések mellett a vontatón és a gyúlékony anyagot szállító hajó(ko)n egy-egy kék kúpot.
254. Mit jelez, ha egy veszteglõ vontatmány élén, horgonyon álló géphajón kék kúp látható? (3.37) l l l
a) A géphajón gyúlékony anyagot tárolnak. b) Gyúlékony anyagot szállító hajónak a jelzett karavánt tilos megközelíteni. c) A veszteglõ karavánban gyúlékony anyagot szállító hajó van.
255. Hogyan kell jelezni nappal, ha a veszteglõ tolt karavánban gyúlékony anyagot szállító hajó is van? (3.37) l l l
a) Az egyéb jelzések mellett a tolatmány elején és a tolóhajón egy-egy kék kúppal. b) A gyúlékony anyagot szállító hajó(ko)n és a tolóhajón egy-egy kék kúppal. c) A tolatmány elején egy minden oldalról látható vörös kúppal. 3. A hajó látható jelzései
%
256. Milyen jelzést kell viselnie a robbanóanyagot szállító nappal veszteglõ hajónak? (3.38) l l l
a) Az egyéb jelzések mellett egy vörös kúpot. b) Egy erõs vörös fényt. c) A hajó elején és végén egy-egy vörös kúpot.
257. Milyen jelzést kell viselnie a robbanóanyagot szállító nappal veszteglõ hajónak, ha az vontatott karaván része? (3.38) l l l
a) Az elsõ és utolsó robbanóanyagot szállító hajón egy-egy vörös kúpot. b) Egy-egy vörös kúpot. c) Az egyéb jelzések mellett a vontatón és a robbanóanyagot szállító hajó(ko)n egy-egy vörös kúpot
258. Mit jelez, ha egy veszteglõ vontatmány élén horgonyon álló géphajón vörös kúp látható? (3.38) l l l
a) A géphajón gyúlékony anyagot tárolnak. b) Robbanóanyagot szállító hajónak a jelzett karavánt tilos megközelíteni. c) A veszteglõ karavánban robbanóanyagot szállító hajó van.
259. Hogyan kell jelezni nappal, ha a veszteglõ tolt karavánban robbanóanyagot szállító hajó is van? (3.38) l l l
a) Az egyéb jelzések mellett a tolatmány elején és a tolóhajón egy-egy vörös kúppal. b) A robbanóanyagot szállító hajó(ko)n és a tolóhajón egy-egy kék kúppal. c) A tolatmány elején egy minden oldalról látható kék kúppal.
260. Milyen esetben kell megjelölni a halászhajó hálóját? (3.40) l l l
a) Ha a hajóútban vagy annak közelében van és akadályozza a hajózást. b) Minden esetben. c) Vontatás közben, ha akadályozza a halászhajó mozgását.
261. Milyen esetben kell megjelölni a halászhajó halászeszközét? (3.40) l l l &
a) Ha a halászhajótól 50 m-nél nagyobb távolságban merülési korlátozást okoz. b) Ha a hajóútban vagy annak közelében van és akadályozza a hajózást. c) Vontatás közben, ha akadályozza a halászhajó mozgását. I. RÉSZ
262. Hogyan jelölik nappal a halászhajó hálóját, ha a hajózást akadályozza? (3.40) l l l
a) Az elhelyezkedés jelzésére elegendõ számú felúszó tárggyal. b) Fekete-fehér, függõlegesen csíkozott bójákkal, 10 m-enként. c) Az elhelyezkedés jelzésére elegendõ számú sárga úszóval vagy sárga jelzõlobogóval.
263. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ úszó munkagépet, amely mellett mindkét oldalon el lehet hajózni? (3.41) l l l
a) Mindkét oldalán, egymás felett elhelyezett két zöld kúppal. b) Mindkét oldalán, egymás felett elhelyezett két zöld kettõskúppal. c) Mindkét oldalán egy-egy zöld kettõskúppal.
264. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ úszó munkagépet, amely mellett az egyik oldalán szabad az elhajózás? (3.41) l l l
a) Azon az oldalon, ahol nem szabad az elhajózás A.1. (tiltó) jelzéssel. b) A szabad oldalon egy zöld, a nem szabad oldalon egy vörös gömbbel. c) A szabad oldalon két egymás feletti zöld kettõskúppal, amelyik oldal felõl nem szabad az elhajózás egy vörös gömbbel, ami a felsõ zöld kettõskúppal van azonos magasságban.
265. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ úszó munkagépet, amely mellett az egyik oldalán sem szabad az elhajózás? (3.41) l l l
a) Mindkét oldalon egy vörös gömbbel. b) A.1. (áthaladást tiltó) jelzéssel. c) Ilyen helyre tilos úszó munkagépet beállítani.
266. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ úszó munkagépet, amely mellett mindkét oldalán szabad az elhajózás? (3.41) l l l
a) Ha nem képez akadályt, akkor nem kell jelzést alkalmazni, ha igen, akkor mindkét oldalon egymás felett elhelyezett gömbökkel (a felsõ vörös, az alsó fehér). b) Mindkét oldalán, két egymás felett elhelyezett zöld kettõskúppal. c) Mindkét oldalon egymás felett elhelyezett gömbökkel (a felsõ vörös, az alsó fehér). 3. A hajó látható jelzései
'
267. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ veszteglõ hajót, amely mellett mindkét oldalon el lehet hajózni? (3.41) l l l
a) Mindkét oldalán, egymás felett elhelyezett két zöld kettõskúppal. b) Mindkét oldalán, egymás felett elhelyezett két zöld kúppal. c) Mindkét oldalán egy-egy zöld kettõskúppal.
268. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ veszteglõ hajót, amely mellett az egyik oldalán szabad az elhajózás? (3.41) l l l
a) Azon az oldalon, ahol nem szabad az elhajózás A.1. (tiltó) jelzéssel. b) A szabad oldalon két egymás feletti zöld kettõskúppal, azt az oldalt, amely felõl nem szabad egy vörös gömbbel, ami a felsõ zöld kettõs-kúppal van azonos magasságban. c) A szabad oldalon egy zöld, a nem szabad oldalon egy vörös gömbbel.
269. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ veszteglõ hajót, amely mellett az egyik oldalán sem szabad az elhajózás? (3.41) l l l
a) A.1. (áthaladást tiltó) jelzéssel. b) Mindkét oldalon egy vörös gömbbel. c) Ilyen helyre tilos úszó munkagépet beállítani.
270. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ úszó munkagépet, amely mellett mindkét oldalán szabad az elhajózás és hullámzás elleni védelemre szorul? (3.41) l l l
a) Ha nem képez akadályt, akkor nem kell jelzést alkalmazni, ha igen, akkor mindkét oldalon egymás felett elhelyezett gömbökkel (a felsõ vörös, az alsó fehér). b) Mindkét oldalon két egymás felett elhelyezett zöld kettõskúppal. c) Mindkét oldalon egymás felett elhelyezett gömbökkel (a felsõ vörös, az alsó fehér).
271. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ úszó munkagépet, amely mellett az egyik oldalán szabad az elhajózás és hullámzás elleni védelemre szorul? (3.41) l !
a) Azon az oldalon, ahol nem szabad az elhajózás A.1. (tiltó), amelyik oldalon szabad E.1. (szabad) jelzéssel. I. RÉSZ
l l
b) A szabad oldalon két egymás felett elhelyezett felül vörös alul fehér , a nem szabad oldalon egy vörös gömbbel (a két vörös gömb azonos magasságban van). c) A szabad oldalon két egymás feletti zöld kettõskúppal, a nem szabad oldalon egy vörös gömbbel, ami a felsõ zöld kettõskúppal van azonos magasságban.
272. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ úszó munkagépet, amely mellett az egyik oldalán sem szabad az elhajózás és hullámzás elleni védelemre szorul? (3.41) l a) A.1. (tiltó) jelzéssel. l b) Mindkét oldalon egy-egy vörös gömbbel, ill. lobogóval. l c) Ilyen esetben nem a munkagépen kell jelzést elhelyezni, hanem attól kellõ távolságban a parton A.1. (tiltó) jelzést. 273. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ úszó munkagépet, amely mellett mindkét oldalán szabad az elhajózás és hullámzás elleni védelemre szorul? (3.41) l a) Ha nem képez akadályt, akkor nem kell jelzést alkalmazni, ha igen akkor mindkét oldalon egymás felett elhelyezett gömbökkel (a felsõ vörös, az alsó fehér). l b) Mindkét oldalon egymás felett elhelyezett lobogókkal (a felsõ vörös, az alsó fehér), amely egy lobogóban is összevonható. l c) Mindkét oldalon két egymás felett elhelyezett zöld kettõskúppal. 274. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ úszó munkagépet, amely mellett az egyik oldalán szabad az elhajózás és hullámzás elleni védelemre szorul? (3.41) l a) Azon az oldalon, ahol nem szabad az elhajózás A.1. (tiltó), amelyik oldalon szabad, E.1. (szabad) jelzéssel. l b) A szabad oldalon két egymás felett elhelyezett felül vörös alul fehér lobogóval, amelyek egy lobogóban is összevonhatók , a nem szabad oldalon egy vörös lobogóval. l c) A szabad oldalon két egymás feletti zöld lobogóval, a nem szabad oldalon egy vörös lobogóval, ami a felsõ zöld lobogóval van azonos magasságban. 3. A hajó látható jelzései
!
275. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ úszó munkagépet, amely mellett az egyik oldalán sem szabad az elhajózás és hullámzás elleni védelemre szorul? (3.41) l l l
a) Mindkét oldalon egy vörös lobogóval. b) Mindkét oldalán A.1. (tiltó) jelzéssel. c) Ilyen esetben nem a munkagépen kell jelzést elhelyezni, hanem attól kellõ távolságban csónakon vagy kishajón A.1. (tiltó) jelzést.
276. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ veszteglõ hajót, amely mellett mindkét oldalán szabad az elhajózás és hullámzás elleni védelemre szorul? (3.41) l l l
a) Ha nem képez akadályt, akkor nem kell jelzést alkalmazni, ha igen, akkor mindkét oldalon egymás felett elhelyezett gömbökkel (a felsõ vörös, az alsó fehér). b) Mindkét oldalán egymás felett elhelyezett táblákkal (a felsõ vörös, az alsó fehér), amely egy táblában is összevonható. c) Mindkét oldalán két egymás felett elhelyezett zöld kettõskúppal.
277. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ veszteglõ hajót, amely mellett az egyik oldalán szabad az elhajózás és hullámzás elleni védelemre szorul? (3.41) l l l
a) Azon az oldalon, ahol nem szabad az elhajózás A.1. (tiltó), amelyik oldalon szabad, E.1. (szabad) jelzéssel. b) A szabad oldalon két egymás felett elhelyezett felül vörös alul fehér táblával, amelyek egy táblában is összevonhatók , a nem szabad oldalon egy vörös táblával. c) A szabad oldalon két egymás feletti zöld lobogóval, a nem szabad oldalon egy vörös lobogóval, ami a felsõ zöld lobogóval van azonos magasságban.
278. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ veszteglõ hajót, amely mellett az egyik oldalán sem szabad az elhajózás és hullámzás elleni védelemre szorul? (3.41) l !
a) Mindkét oldalon egy vörös táblával. I. RÉSZ
l l
b) Mindkét oldalán A.1. (tiltó) jelzéssel. c) Ilyen esetben nem a munkagépen kell jelzést elhelyezni, hanem attól kellõ távolságban csónakon vagy kishajón, A.1. (tiltó) jelzéssel.
279. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ úszó munkagépet, amely mellett mindkét oldalon el lehet hajózni? (3.41) l l l
a) Mindkét oldalán egy áthaladást engedélyezõ E.1. táblával. b) Mindkét oldalán, egymás felett elhelyezett két zöld kúppal. c) Mindkét oldalán egy-egy zöld kettõskúppal.
280. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ úszó munkagépet, amely mellett az egyik oldalán szabad az elhajózás? (3.41) l l l
a) A szabad oldalon egy áthaladást engedélyezõ E.1. táblával, a nem szabad oldalon egy A.1. (tiltó) jelzéssel. b) Azon az oldalon, ahol nem szabad az elhajózás, A.1. (tiltó) jelzéssel. c) A szabad oldalon egy zöld, a nem szabad oldalon egy vörös gömbbel.
281. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ úszó munkagépet, amely mellett az egyik oldalán sem szabad az elhajózás? (3.41) l l l
a) Mindkét oldalon egy A.1. (tiltó) jelzéssel. (b A.1. (tiltó) jelzéssel. c) A munkagép felett és alatt elhelyezett sárga kettõskúp alakú bójákkal (20 m-enként), amelyekre A.1. táblát kell elhelyezni.
282. Hogyan kell megjelölni nappal azt a munkát végzõ úszó munkagépet, amely mellett mindkét oldalán szabad az elhajózás? (3.41) l l l
a) Ha nem képez akadályt, akkor nem kell jelzést alkalmazni, ha igen, akkor mindkét oldalon egymás felett elhelyezett gömbökkel (a felsõ vörös, az alsó fehér). b) Mindkét oldalon egymás felett elhelyezett gömbökkel (a felsõ vörös, az alsó fehér). c) Mindkét oldalán egy áthaladást engedélyezõ E.1. táblával.
3. A hajó látható jelzései
!!
283. Hogyan kell megjelölni nappal a zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajót, amely mellett mindkét oldalán szabad az elhajózás? (3.41) l l l
a) Ha nem képez akadályt, akkor nem kell jelzést alkalmazni, ha igen, akkor mindkét oldalon egymás felett elhelyezett gömbökkel (a felsõ vörös, az alsó fehér). b) Mindkét oldalán egymás felett elhelyezett táblákkal vagy lobogókkal (a felsõ vörös, az alsó fehér), amelyek egy táblában/lobogóban is összevonhatók. c) Mindkét oldalon két egymás felett elhelyezett zöld kettõskúppal, vagy zöld táblákkal.
284. Hogyan kell megjelölni nappal a zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajót, amely mellett az egyik oldalán szabad az elhajózás? (3.41) l l l
a) Azon az oldalon, ahol nem szabad az elhajózás A.1. (tiltó), amelyik oldalon szabad, E.1. (szabad) jelzéssel. b) A szabad oldalon két egymás felett elhelyezett felül vörös alul fehér táblával/lobogóval, amelyek egy táblában/lobogóban is összevonhatók , a nem szabad oldalon egy vörös táblával/lobogóval. c) A szabad oldalon két egymás feletti zöld lobogóval, a nem szabad oldalon egy vörös lobogóval, ami a felsõ zöld lobogóval van azonos magasságban.
285. Hogyan kell megjelölni nappal a zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajót, amely mellett az egyik oldalán sem szabad az elhajózás? (3.41) l l l
a) Mindkét oldalán egy vörös lobogóval/táblával b) Mindkét oldalán A.1. (tiltó) jelzéssel. c) Ilyen esetben nem a munkagépen kell jelzést elhelyezni, hanem attól kellõ távolságban a parton A.1. (tiltó) jelzést.
286. Hogyan kell elhelyezni az elõírt jelzéseket az olyan elsüllyedt hajón, amelynek helyzete nem teszi lehetõvé a hajón történõ elhelyezést? (3.41) l l l !"
a) Ilyenkor nem kell jelzést elhelyezni, hanem õrséget kell tartani és tájékoztatni az érkezõ hajókat. b) A parton hajózást tiltó A.1. táblát kell elhelyezni. c) Csónakon, bóján vagy más alkalmas eszközön. I. RÉSZ
287. Kötelezõ-e az elõírt jelzések elhelyezése a munkát végzõ úszó munkagépen vagy hajón? (3.41) l l l
a) A jelzések viselése ajánlott. b) A jelzések viselése kötelezõ, mert ez alapvetõ hajózásbiztonsági feltétel. c) A hajózási hatóság engedélyének hiányában kötelezõ.
288. Kötelezõ-e az elõírt jelzések elhelyezése a zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajón? (3.41) l l l
a) Ha veszélyezteti a többi hajót, akkor kötelezõ. b) A hajózási hatóság engedélyének hiányában kötelezõ. c) Ha zavarja a többi hajót, akkor ajánlott, egyéb esetben nem.
289. Kötelezõ-e az elõírt jelzések elhelyezése a munkát végzõ vagy zátonyon fennakadt hajón? (3.41) l a) A hajózási hatóság engedélyének hiányában kötelezõ. l b) Ha akadályozza a vízi közlekedést, akkor kötelezõ. l c) Nem, mert ezeket a hajókat a parton elhelyezett jelekkel kell megjelölni. 290. l l l
Kötelezõ-e az elõírt jelzések elhelyezése az elsüllyedt hajón? (3.41) a) Ha akadályozza a vízi közlekedést, akkor kötelezõ. b) A hajózási hatóság engedélyének hiányában kötelezõ. c) Nem, mert a hajón nem helyezhetõk el, ezért a parton kell megjelölni ezt.
291. Milyen jelzést kell alkalmazni nappal a hajó horgonyának megjelölésére, ha az a hajózást veszélyezteti? (3.42) l a) Sárga kettõskúp alakú úszóval. l b) A hajóúthoz viszonyított helyzetnek megfelelõen zöld vagy vörös úszó világító jellel. l c) Radarreflektorral ellátott sárga úszóval. 292. Mire számít, ha egy hajó közelében radarreflektorral ellátott sárga úszót lát? (3.42) l a) A hajó halászeszközt használ. l b) A hajó horgonya a hajózást veszélyezteti. l c) A hajótesten kívül más hajót veszélyeztetõ berendezés, tárgy helyezkedik el. 3. A hajó látható jelzései
!#
293. Mire következtet, ha a hajóútban veszteglõ csónak mindkét oldalán vörös lobogót lát? (3.41) l l l
a) A csónak egy elsüllyedt hajó helyét jelöli. b) A csónak hullámzás elleni védelemre szorul. c) A csónakban robbanóanyagot tárolnak vagy szállítanak.
294. Hogyan választja ki a hajóútban munkát végzõ úszó munkagép mellett az elhajózás oldalát nappal, ha csak a jelzõtestek alakját látja? (3.41) l l l
a) Ha az egyik oldalon egy gömb alakot látni, ez a szabad oldal. b) Ha az egyik oldalon henger alakú jele(ke)t látni, az a szabad oldal. c) Ha két kettõskúp alakot látni egymás alatt, az a szabad oldal.
295. Mely jelzõtest jelez Önnek szabad áthajózást egy hajóútban munkát végzõ veszteglõ hajó mellett? (3.41) l l l
a) Zöld kettõskúp, vagy két gömb (felül vörös alul fehér). b) Bármely kettõs jelzõtest egymás felett. c) Csak a zöld kettõskúp.
296. Mit jelez a fehér színû, kör alakú, vörössel szegélyezett, vörös vonallal átlósan áthúzott és fekete színû gyalogos alakját ábrázoló tábla? (3.43) l l l
a) A hajóra lépés tilalmát. b) A hajón át közlekedni tilos. c) A hajón tartózkodni tilos.
297. Hol kell elhelyezni a hajóra lépést tiltó jelzést? (3.43) l l l
a) A hajóra vezetõ járó parti bejáratánál. b) A hajón vagy a járó(ko)n, szükség szerint. c) A hajó orrán és farán szükség szerint.
298. Milyen követelményeket kell kielégítenie a hajóra lépést tiltó táblának? (3.43) l l l !$
a) Legalább 100 m távolságból felismerhetõnek kell lennie. b) A táblának legalább 2´2 m méretûnek kell lennie. c) A táblát szükség szerint meg kell világítani. I. RÉSZ
299. Mit jelez a fehér színû, kör alakú, vörössel szegélyezett, vörös vonallal átlósan áthúzott és fekete színû füstölgõ cigaretta alakját ábrázoló tábla? (3.44) l l l
a) A dohányzás és nyílt láng használatának tilalmát. b) A hajón tilos a dohányzás. c) A hajón tartózkodni tilos, ha azon nyílt láng ég.
300. Hol kell elhelyezni a dohányzás és nyílt láng használatának tilalma jelzést? (3.44) l l l
a) A hajón vagy a járó(ko)n, szükség szerint. b) A hajóra vezetõ járó parti bejáratánál. c) A hajó orrán és farán, szükség szerint.
301. Milyen követelményeket kell kielégítenie a dohányzás és nyílt láng használatát tiltó táblának? (3.44) l l l
a) A táblának legalább 2´2 m méretûnek kell lennie. b) A táblát szükség szerint meg kell világítani. c) Legalább 50 m távolságból felismerhetõnek kell lennie.
302. Melyek a folyamfelügyeleti hajók? (3.45) l l l
a) Minden hajó, amely a fegyveres testületek tulajdonában van. b) A rendõrség hajói. c) A hajózási vagy vízi rendészeti hatósági szolgálatot ellátó hajó.
303. Milyen megkülönböztetõ jelzést kell viselnie a folyamfelügyeleti hajónak? (3.45) l l l
a) Mindkét oldalon az orr-részen, kékkel keretezett fehér, rombusz alakú megkülönböztetõ jelzést. b) Az orr-részen, kékkel keretezett, rombusz alakú megkülönböztetõ jelzést. c) Kékkel keretezett fehér, rombusz alakú megkülönböztetõ jelzést olyan magasságban, hogy minden oldalról látható legyen.
304. Milyen kiegészítõ jelzést kell viselnie nappal a folyamfelügyeleti hajónak? (3.45) l l l
a) Sárga villogó fényt. b) Fehér lengõt kékkel keretezett fehér, rombusz alakú jelzéssel, továbbá szükség esetén kék villogó fényt. c) Kék villogó fényt és vörös árbocszalagot. 3. A hajó látható jelzései
!%
305. Milyen kiegészítõ jelzést kell viselnie éjszaka a folyamfelügyeleti hajónak? (3.45) l l l
a) Egy kék árbocfényt, amely a fehér árbocfény felett 1 m-re helyezkedik el és azzal azonos szög alatt látható. b) Sárga villogó fényt. c) Szükség esetén kék villogó fényt.
306. Milyen hajó közeledtére számít, ha kék villogó fényt lát? (3.45) l l l
a) Rendõrségi vagy hajózási hatósági hajóra. b) A vám- és pénzügyõrség vagy a rendõrség hajójára. c) A Duna Bizottság vagy a kitûzõ szolgálat hajójára.
307. Mely hajó alkalmazhat veszélyjelzést? (3.46) l l l
a) A segítséget kérõ, veszélyben levõ hajó. b) A kellõ sebességet el nem érõ hajó. c) A veszélyes árut szállító hajó.
308. Milyen veszélyjelzést alkalmazhat a segítséget kérõ, veszélyben levõ hajó? (3.46) l l l
a) Bármely tárgyat lengetve. b) Éghetõ anyagból készült tárgy meggyújtva és felmutatva. c) Zászlót, lobogót, vagy más megfelelõ tárgyat körbe mozgatva.
309. Milyen veszélyjelzést alkalmazhat a segítséget kérõ, veszélyben levõ hajó? (3.46) l l l
a) Lobogót, alatta vagy felette elhelyezett gömböt vagy hasonló tárgyat. b) Fehér színû ejtõernyõs rakétát vagy kézilámpát. c) Éghetõ anyagból készült tárgy meggyújtva és felmutatva.
310. Milyen veszélyjelzést alkalmazhat a segítséget kérõ, veszélyben levõ hajó? (3.46) l l l !&
a) Fehér színû ejtõernyõs rakétát vagy kézilámpát. b) Körben mozgatott fényt. c) Kinyújtott karok vízszíntesen hátulról elõre mozgatását. I. RÉSZ
311. Milyen veszélyjelzést alkalmazhat a segítséget kérõ, veszélyben levõ hajó? (3.46) l l l
a) Rövid idõközönként vörös csillagrakétákat, illetve rakétákat vagy lövedékeket. b) Fehér színû ejtõernyõs rakétát vagy kézilámpát. c) Bármely tárgyat lengetve.
312. Milyen veszélyjelzést alkalmazhat a segítséget kérõ, veszélyben levõ hajó? (3.46) l l l
a) Kinyújtott karok vízszintesen hátulról elõre mozgatását. b) A morzeábécé szerinti . . . - - - . . . (SOS) jelek együttesébõl álló fényjelzést. c) A morzeábécé szerinti - - - . . . - - - jelekbõl álló fényjelzést (SOS).
313. Milyen veszélyjelzést alkalmazhat a segítséget kérõ, veszélyben levõ hajó? (3.46) l l l
a) A morzeábécé szerinti - - - . . . - - - jelekbõl álló hangjelzést (SOS). b) Kinyújtott karok vízszintesen hátulról elõre mozgatását. c) Kátrány, olaj stb. égetésével keletkezõ lángot.
314. Milyen veszélyjelzést alkalmazhat a segítséget kérõ, veszélyben levõ hajó? (3.46) l l l
a) A morzeábécé szerinti - - - . . . - - - jelekbõl álló hangjelzést (SOS). b) Nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot. c) Vörös színû ejtõernyõs rakétát vagy kézilámpát.
315. Milyen veszélyjelzést alkalmazhat a segítséget kérõ, veszélyben levõ hajó? (3.46) l l l
a) A morzeábécé szerinti - - - . . . - - - jelekbõl álló hangjelzést (SOS). b) Nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot. c) Vörös színû ejtõernyõs rakétát vagy kézilámpát.
316. Milyen várható helyzetre készül fel, ha vörös színû ejtõernyõs rakétát lát? (3.46) l l l
a) Az elõttünk levõ területen tûzijáték folyik, tájékozódni kell. b) I. fokú viharjelzés, amely vihar rövid idõn belüli kitörését jelzi, azaz tavakon csónakkal már tilos közlekedni. c) A térségben veszélyben levõ és segítséget kérõ hajó tartózkodik. 3. A hajó látható jelzései
!'
317. Milyen várható helyzetre készül fel, ha egymást követõ három rövid három hosszú három rövid fényjelbõl álló jelzést lát? (3.46) l l l
a) A térségben veszélyben levõ és segítséget kérõ hajó tartózkodik b) A szemben levõ hajó elõzéshez helyet kért. c) Az összeütközés közvetlen veszélye áll fenn, ezért mindent meg kell tenni a baleset elkerülésére.
318. Milyen várható helyzetre készül fel, ha egy hajón kinyújtott karjait lassan felülrõl lefelé mozgató (repülést utánzó) embert lát? (3.46) l l l
a) Csökkenteni kell a sebességet, mert ez a jelzés a hullámzás és szívó hatás mérséklésének kérést jelenti. b) A közelben ember került a vízbe, aki veszélyben van. c) A hajó veszélyben van és segítséget kér.
319. Milyen várható helyzetre készül fel, ha egy hajón kinyújtott karjait lassan felülrõl lefelé mozgató embert lát és onnan harangkongatást hall? (3.46) l l l
a) Csökkenteni kell a sebességet, mert ez a jelzés a hullámzás és szívó hatás mérséklésének kérését jelenti. b) A hajó veszélyben van és segítséget kér. c) A megközelített vízterületen úszóverseny zajlik, amelynek térségében be kell tartani a helyszínen kapott rendelkezéseket.
320. Milyen várható helyzetre készül fel, ha egy hajón kinyújtott karjait lassan felülrõl lefelé mozgató embert lát és onnan hosszú hangjeleket hall? (3.46) l l l
a) A hajó veszélyben van és segítséget kér. b) Növelni kell a sebességet, mert ez a kialakult közlekedési helyzetben elõsegíti a biztonság megõrzését. c) A közelben emberek vannak a vízben, akiket ki kell kerülni.
321. Milyen várható helyzetre készül fel, ha egy hajón három rövid három hosszú három rövid fényjelbõl álló fényjelzést lát és onnan hosszú hangjeleket hall? (3.46) l l l "
a) Növelni kell a sebességet, mert ez a jelzés a hullámzás és szívó hatás mérséklésének kérését jelenti. b) A közelben vízi légijármû vesztegel, amely a hajóútban van. c) A térségben veszélyben levõ és segítséget kérõ hajó tartózkodik. I. RÉSZ
322. Hogyan kell jelezni a hajó melléállás tilalmát? (3.47) l l l
a) Függõlegesen mozgatott karokkal, ha a hajó mellé más hajó akar állni. b) Mindkét oldalán vörössel szegélyezett, a bal felsõ sarkától a jobb alsó sarkáig egy vörös átlós vonallal áthúzott, fehér, négyzet alakú, a közepén egy fekete P betût ábrázoló táblával. c) Mindkét oldalán vörössel szegélyezett, a bal alsó sarkától a jobb felsõ sarkáig egy vörös átlós vonallal áthúzott fehér, négyzet alakú, közepén egy fekete hajóalakot ábrázoló táblával.
323. Milyen kiegészítõ jelzést kell alkalmazni a melléállást tiltó jelzéssel együtt? (3.47) l l l
a) Háromszög alakú kiegészítõ táblát, amely mindkét oldalán fehér és a rajta levõ fekete számok azt a távolságot jelzik, amelyen belül a veszteglés is tilos. b) Téglalap alakú kiegészítõ táblát, amelyen sárga alapon fekete számokkal a hajó mellé állítható hajók számát kell jelezni. c) Téglalap alakú kiegészítõ táblát, amely mindkét oldalán fehér és a rajta levõ fekete számok azt a távolságot jelzik, amelyen belül a veszteglés nem ajánlott.
324. Milyen magatartást ír elõ az a fehér, négyzet alakú közepén fekete P betûvel ellátott tábla, amely vörössel szegélyezett és átlós vörös vonallal van áthúzva, továbbá alul háromszög alakú táblával egészítették ki, amelyen 30 felirat látható? (3.47) l l l
a) A táblával jelzett hajó mellett vesztegelni 30 m távolságon belül tilos. b) A táblával jelzett hajó/úszómû mellett legfeljebb 30 m szélességben vesztegelhetnek hajók. c) A táblával jelzett helyen legfeljebb 30 hajó vesztegelhet.
325. Milyen szabályok vonatkoznak a melléállást tiltó jelzés elhelyezésére? (3.47) l l l
a) A hajó hossztengelyében, úgy kell elhelyezni, hogy az a hajó mindkét oldala felõl látható legyen és szükség szerint meg kell világítani. b) A hajó orrán és farán úgy kell elhelyezni, hogy az minden oldalról látható legyen. c) A hajó farán kell elhelyezni azon az oldalon, ahol a melléállás tiltott. 3. A hajó látható jelzései
"
326. Milyen esetben viselhet a hajó melléállást tiltó jelzést? (3.47) l l l
a) Ha a hajó és a személyzet nyugalma érdekében a hajó vezetõje azt indokoltnak tartja elhelyezni. b) Ha a hajó rövid idõn belül indulni szándékozik. c) Ha az illetékes hatóságok különleges rendelkezései (pl. a rakomány jellege miatt) tiltják a hajó mellé állást.
327. Milyen jelzést alkalmazhat éjszaka menetben a más hajók által keltett hullámzás elleni védelemre szoruló hajó? (3.48) l l l
a) Két egymás felett elhelyezett fényt, amelyek közül a felsõ vörös, az alsó fehér. b) Két egymás felett elhelyezett fényt, amelyek közül a felsõ fehér, az alsó vörös. c) Két egymás felett elhelyezett vörös fényt.
328. Milyen jelzést alkalmazhat éjszaka vesztegléskor a más hajók által keltett hullámzás elleni védelemre szoruló hajó? (3.48) l l l
a) Két egymás felett elhelyezett fényt, amelyek közül a felsõ fehér, az alsó vörös. b) Két egymás felett elhelyezett fényt, amelyek közül a felsõ vörös, az alsó fehér. c) Két egymás felett elhelyezett vörös, alattuk egy fehér fényt.
329. Milyen jelzést alkalmazhat éjszaka a más hajók által keltett hullámzás elleni védelemre szoruló úszómû? (3.48) l l l
a) Két egymás felett elhelyezett vörös, alattuk egy fehér fényt. b) Két egymás felett elhelyezett fényt, amelyek közül a felsõ fehér, az alsó vörös, továbbá a partról a körvonalainak felismerésére elegendõ mértékben meg kell világítani. c) Két egymás felett elhelyezett fényt, amelyek közül a felsõ vörös, az alsó fehér.
330. Milyen jelzést alkalmazhat éjszaka menetben a hajók által keltett hullámzás elleni védelemre szoruló úszó anyagok köteléke? (3.48) l l l
a) Két egymás felett elhelyezett fényt, amelyek közül a felsõ vörös, az alsó fehér. b) Két egymás felett elhelyezett fehér, alattuk egy vörös fényt. c) Két egymás felett elhelyezett vörös fényt.
331. Milyen jelzést alkalmazhat éjszaka vesztegléskor a hajók által keltett hullámzás elleni védelemre szoruló úszó anyagok köteléke? (3.48) "
I. RÉSZ
l l l
a) Két egymás felett elhelyezett fényt, amelyek közül a felsõ fehér, az alsó vörös. b) Két egymás felett elhelyezett fényt, amelyek közül a felsõ vörös, az alsó fehér. c) Két egymás felett elhelyezett vörös, alattuk egy fehér fényt.
332. Milyen jelzést alkalmazhat nappal menetben a más hajók által keltett hullámzás elleni védelemre szoruló hajó? (3.48) l l l
a) Egy felül vörös alul fehér lobogót, illetõleg táblát. b) Egy felül fehér alul vörös lobogót, illetõleg táblát. c) Két egymás felett elhelyezett vörös lobogót, illetve táblát.
333. Milyen jelzést alkalmazhat nappal vesztegléskor a más hajók által keltett hullámzás elleni védelemre szoruló hajó? (3.48) l l l
a) Két egymás felett elhelyezett lobogót, amelyek közül a felsõ fehér, az alsó vörös. b) Két egymás felett elhelyezett lobogót, amelyek közül a felsõ vörös, az alsó fehér. c) Egy felül fehér, alul vörös táblát, amely minden oldalról látható.
334. Milyen jelzést alkalmazhat nappal a más hajók által keltett hullámzás elleni védelemre szoruló úszómû? (3.48) l l l
a) Két egymás felett elhelyezett vörös táblát. b) Két egymás felett elhelyezett gömböt a hajóút felõl, a felsõ vörös, az alsó fehér. c) Két egymás felett elhelyezett lobogót, amelyek közül a felsõ vörös, az alsó fehér.
335. Milyen jelzést alkalmazhat nappal menetben a hajók által keltett hullámzás elleni védelemre szoruló úszó anyagok köteléke? (3.48) l l l
a) Két egymás felett elhelyezett táblát, amelyek közül a felsõ vörös, az alsó fehér. b) Két egymás felett elhelyezett lobogót, amelyek közül a felsõ fehér, az alsó vörös. c) Két egymás felett elhelyezett vörös gömböt. 3. A hajó látható jelzései
"!
336. Milyen jelzést alkalmazhat nappal vesztegléskor a hajók által keltett hullámzás elleni védelemre szoruló úszó anyagok köteléke? (3.48) l l l
a) Két egymás felett elhelyezett lobogót, amelyek közül a felsõ fehér, az alsó vörös. b) Két egymás felett elhelyezett lobogót, amelyek közül a felsõ vörös, az alsó fehér. c) Egy felül fehér, alul vörös lobogót.
337. Mely úszó létesítmény jogosult viselni a hullámzás elleni védelmet biztosító jelzést? (3.48) l l l
a) Amelyet az illetékes (hajózási) hatóság erre feljogosított. b) A mentési munkában résztvevõ hajó vagy úszómû, továbbá az úszó munkagép és a személyhajók kikötésére szolgáló hajó vagy úszómû. c) A mûveletképtelen hajó vagy úszóanyagok köteléke, az úszó munkagép és a kishajók kikötésére szolgáló kikötõhelyek.
338. Mely úszó létesítmény jogosult viselni a hullámzás elleni védelmet biztosító jelzést? (3.48) l l l
a) A vízi rendészet által erre feljogosított hajó, úszómû, úszó munkagép. b) Az úszó munkagép. c) A súlyosan sérült hajó.
339. Mely úszó létesítmény jogosult viselni a hullámzás elleni védelmet biztosító jelzést? (3.48) l l l
a) A vízi rendészet által erre feljogosított sérült hajó, és személyhajók kikötésére szolgáló kikötõhely. b) A mûveletképtelen hajó. c) A súlyosan sérült hajó menetben és az úszó munkagép.
340. Mely úszó létesítmény jogosult viselni a hullámzás elleni védelmet biztosító jelzést? (3.48) l
""
a) Kizárólag a hatóság által erre feljogosított hajó, úszómû, úszó munkagép, illetve úszóanyagok köteléke. I. RÉSZ
l l
b) Az úszó munkagép és a súlyosan sérült hajó menetben. c) A mentési munkában részt vevõ hajó.
341. Mely úszó létesítmény jogosult viselni a hullámzás elleni védelmet biztosító jelzést? (3.48) l l l
a) Kizárólag az üzemeltetõ engedélyével rendelkezõ hajó. b) A súlyosan sérült úszóanyagok köteléke. c) Az úszó munkagép munkavégzéskor és a súlyosan sérült hajó menetben.
342. Milyen magatartást kell tanúsítania hajójával, ha egy hajón vagy úszó munkagépen felül vörös, alul fehér lobogót lát kihelyezve? (3.48) l l l
a) Legalább 50 m távolságra el kell kerülnöm, mert ez robbanóanyagot szállító veszteglõ hajót jelez. b) A hajó elõtt meg kell állnom, mert tilos a továbbhajózás. c) Csökkentenem kell sebességemet és lehetõleg el kell távolodnom, mert a jelzett hajó hullámzás és szívóhatás elleni védelemre szorul.
343. Milyen kiegészítõ jelzést viselhet a vízi úton munkát végzõ hajó menetben? (3.49) l l l
a) Nappal fekete gömböt, éjjel vörös villogó fényt a hajó elején. b) Egy minden oldalról látható villogó kék fényt. c) Villogó sárga fényt.
344. Mit jelez egy hajón a sárga villogó fény? (3.49) l l l
a) A hajón járványos megbetegedés tört ki, a hajót csak a hatóság, illetve orvos közelítheti meg. b) A hajó menetben munkát végez. c) A hajó a jobb oldala felõl kívánja végrehajtani a találkozást.
345. Mely hajó viselhet sárga villogó fényt? (3.49) l l l
a) Az illetékes (hajózási) hatóság engedélyével rendelkezõ hajó. b) A viharjelzés adására üzemeltetett hajó. c) Az engedéllyel rendelkezõ veszteglõ, munkát végzõ hajó. 3. A hajó látható jelzései
"#
346. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) l l l
a) Munkát végzõ úszó munkagép, amelynek jobb oldalán szabad az elhajózás. b) Menetben levõ magányos géphajó szemben. c) Menetben levõ mellévett alakzat.
347. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Önjáró komp menetben. b) Menetben levõ magányos géphajó szemben, jobb oldalát mutatja. c) Kijelölt veszteglõhelyén tartózkodó komp.
348. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) l l l
a) Menetben levõ magányos géphajó szemben, bal oldalát mutatja. b) Munkát végzõ úszó munkagép, amelynek mindkét oldalán tilos az elhaladás. c) Hullámzás és szívó hatás keltését tiltó jel.
349. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) l l l "$
a) Munkát végzõ úszó munkagép, amelynek mindkét oldalán tilos az elhaladás. b) Menetben levõ magányos géphajó szemben, bal oldalát mutatja. c) Kisgéphajó nagyhajót vontatva jobb oldalát mutatja. I. RÉSZ
350. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) l l l
a) Tolt karaván szemben. b) Önjáró komp szemben. c) Vontatmány élén haladó géphajó, vagy magányos géphajó szemben.
351. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) l l l
a) Vontatmány élén haladó géphajó vagy magányos géphajó szemben. b) Menetben levõ magányos géphajó közel szemben. c) 110 m-nél hosszabb menetben levõ mellévett alakzat.
352. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) l l l
a) Magányos kisgéphajó szemben. b) Magányos hajó hátulról vagy 7 m-nél rövidebb kisgéphajó bármely oldalról. c) Vitorlás hajó szemben.
353. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Vontatott karaván jobbra (hátulról nézve). b) Kishajót továbbító vontatott karaván jobbra (hátulról nézve). c) Munkát végzõ kishajó.
3. A hajó látható jelzései
"%
354. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Karavánt ideiglenesen kisegítõ vontatóhajó szemben. b) Mellévett alakzat szemben. c) Vontatmány elõtt haladó géphajó valamennyi megengedett fényét viselve.
355. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Vonóhálóval halászó hajó és hálója. b) Vontatott karaván balra hátulról; utolsó vontatott sora legalább két hajóból áll. c) Vontatott úszóanyagok köteléke.
356. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Kisegítõ vontatóval vontatott karaván szemben, a bal oldalát mutatja. b) Két egymást követõ elsõbbséget élvezõ és hullámzás elleni védelemre szoruló komp. c) Hullámzás elleni védelemre szoruló hajók egymás mögött.
357. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
"&
a) Vontatott kötelék, amely hullámzás elleni védelemre szoruló hajót is vontat. b) Két egymást keresztezõ vontatott karaván. c) Két egymást követõ vontatott karaván szemben, a bal oldalukat mutatják. I. RÉSZ
358. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Vontatott karaván, amely robbanóanyagot szállító hajót is továbbít. b) Egy magányos géphajó szemben és mögötte/mellette egy vontatott karaván szemben, a bal oldalát mutatva. c) Magányos géphajót vontató géphajó.
359. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Egy vontatott karaván szemben a jobb oldalát mutatja, mögötte/mellette egy magányos géphajó szemben a bal oldalát mutatva. b) Komp és magányos géphajó keresztezi egymás útját. c) Hullámzás elleni védelemre szoruló hajót továbbító vontatmány.
360. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Egy vontatott karaván szemben, mellette egy magányos géphajó. b) Mellévett alakzatban közlekedõ géphajók. c) Vontatmányt egyidejûleg továbbító vontatóhajók (a fõ vonóerõt a jobboldali hajó adja).
361. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Hullámzás elleni védelemre szoruló hajót továbbító vontatmány. b) Munkát végzõ úszó munkagép mellett vontatmány halad el. c) Kisegítõ géphajó által vontatott magányos géphajó vagy vontatott karaván és mellette/ mögötte egy magányos géphajó, valamennyi a bal oldalát mutatva.
"'
362. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l
l
a) Vontatott karaván a bal oldalát mutatja. b) Vontatott karaván a bal oldalát mutatja, vontatmányában van egy kishajó; vagy mellette /mögötte egy 7 m-nél rövidebb kishajó halad. c) Kishajókat továbbító kisgéphajó.
363. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Kisegítõ géphajó által vontatott karaván, amelyben kishajó is van a vontatmányban, a jobb oldalát mutatja. b) Kisegítõ géphajó által vontatott karaván a jobb oldalát mutatja. c) Kisegítõ géphajó által vontatott karaván a bal oldalát mutatja.
364. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Tolt karaván hátulról vagy három hajóból álló mellévett alakzat hátulról. b) Tolt karaván hátulról. c) Vontatott karaván három hajóból álló utolsó sora hátulról.
365. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l #
a) Vontatott karaván utolsó sora, amely négy hajóból áll (hátulról). b) Vontatott úszóanyagok köteléke. c) Három nagyhajóból és egy kishajóból álló mellévett alakzat hátulról. I. RÉSZ
366. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Vontatott karaván három hajóból álló utolsó sorral (hátulról). b) Egynél szélesebb vontatmány, mellettük egy kishajó, balról hátulról. c) Vonóhálóval halászó halászhajó.
367. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Vontatott karaván, jobbról hátulról. Utolsó sorában két kishajó, utolsó elõtti sora egynél több nagyhajóból áll. b) Vontatott karaván hátulról (eltérõ magasságú hajókból álló utolsó sorral). c) Tolt karaván bal oldalát mutatja.
368. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Magányosan haladó géphajó jobb oldalát mutatja. b) Vontatmány élén haladó géphajó a jobb oldalát mutatja. c) Komp és kishajó egymás útját keresztezi.
369. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Tolt karaván jobb oldalát mutatja. b) Tolt karaván robbanóanyagot szállít. c) Tolt karaván bal oldalát mutatja.
3. A hajó látható jelzései
#
370. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Tolt karaván bal oldalát mutatja. b) Tolt karaván jobb oldalát mutatja. c) Komp és tolt karaván találkozik.
371. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Tolt karaván szemben. b) Mellévett alakzat szemben. c) Kisegítõ vontató által továbbított karaván.
372. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Kisegítõ géphajó által vontatott tolt karaván, bal oldalát mutatja. b) Kisegítõ géphajó által vontatott tolt karaván a jobb oldalát mutatja. c) Hullámzás elleni védelemre szoruló hajót tartalmazó tolt karaván.
373. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l #
a) Munkát végzõ úszó munkagépek között tolt karaván halad. b) Kisegítõ géphajó által vontatott tolt karaván úszó munkagép mellett halad el. c) Két kisegítõ géphajó által vontatott tolt karaván, bal oldalát mutatja. I. RÉSZ
374. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Tolt karaván komp mellett halad el. b) Tolt karaván jobb oldala felõl. c) Tolt karaván vitorlás hajóval találkozik.
375. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Tolt karaván vagy mellévett alakzat hátulról. b) Kishajókat továbbító vontatott karaván. c) Vontatott karaván hátulról.
376. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Kisegítõ géphajó által vontatott tolt karaván hátulról jobbról. b) Vontatott karaván utolsó sorában három hajóval hátulról. c) Vontatott úszóanyagok köteléke.
377. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Vontatott karaván, amely elõtt egy magányos géphajó halad. b) Mellévett alakzatot továbbító vontatott karaván. c) Két kisegítõ géphajó által vontatott tolt karaván hátulról balról. 3. A hajó látható jelzései
#!
378. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Úszó munkagép mellett elhaladó magányos géphajó. b) Két géphajóból álló mellévett alakzat szemben. c) Robbanóanyagot szállító magányos géphajó.
379. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Két géphajót tartalmazó mellévett alakzat a bal oldalát mutatja. b) Magányos géphajó a bal oldalát mutatja. c) Hullámzás elleni védelemre szoruló hajót továbbító mellévett alakzat.
380. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Magányos géphajót vontató kisegítõ géphajó. b) Két géphajót tartalmazó mellévett alakzat, amelyet kisegítõ géphajó vontat, jobb oldalát mutatja. c) Kisgéphajókat továbbító vontatott karaván úszó munkagép mellett halad el.
381. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
#"
a) Vontatott karaván hátulról. b) Vontatott úszóanyagok köteléke. c) Négy hajóból álló mellévett alakzat, amelyet kisegítõ géphajó vontat, hátulról nézve. I. RÉSZ
382. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Kisgéphajó szemben. b) Vitorlás nagyhajó szemben. c) Vitorlás nagyhajó hátulról.
383. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Vitorlás nagyhajó jobb oldalát mutatja. b) 7 m-nél rövidebb vitorlás kishajó jobb oldalát mutatja. c) Nem szabadon közlekedõ komp.
384. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) 7 m-nél rövidebb vitorlás kishajó bal oldalát mutatja. b) Vitorlás nagyhajó bal oldalát mutatja. c) Robbanóanyagot szállító géphajó hátulról.
385. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Elsõbbséget élvezõ komp szemben. b) Vitorláshajó hátulról. c) Vitorlás hajó amely nem kishajó szemben.
3. A hajó látható jelzései
##
386. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Vitorlás hajó amely nem kishajó szemben. b) Vitorlás hajó amely nem kishajó hátulról, jobbról nézve. c) Elsõbbségi joggal rendelkezõ komp.
387. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Vitorlás hajó amely nem kishajó hátulról nézve. b) Elsõbbségi joggal rendelkezõ komp. c) Vitorlás kishajó hátulról.
388. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Vitorlás kishajó hátulról. b) Vitorlás hajó amely nem kishajó hátulról, balról nézve. c) Kishajó úszó munkagép mellett halad el.
389. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l #$
a) Vitorlás kishajó és kishajónak nem minõsülõ vitorlás hajó találkozik. b) Vontatott karaván útját vitorlás nagyhajó keresztezi. c) Egymás útját keresztezõ vitorlás hajók amelyek nem kishajók balról, hátulról nézve. I. RÉSZ
390. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) 7 m-nél rövidebb vitorlás kishajó és kishajónak nem minõsülõ vitorlás hajó egymás útját keresztezi. b) Egymás útját keresztezõ vitorlás nagyhajók balról, hátulról nézve. c) Vitorlás kishajó és kishajónak nem minõsülõ vitorlás hajó találkozik.
391. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Kisgéphajó szemben. b) Vitorlás kishajó. c) Mellévett alakzat szemben.
392. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Kisgéphajó vontatott karavánt ér utól. b) Kishajókból álló vontatmány szemben. c) Robbanóanyagot szállító magányos géphajó a jobb oldalát mutatja.
393. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Négy kishajót vontató kisgéphajó. b) Kishajókat és robbanóanyagot szállító hajót továbbító vontatmány. c) Hullámzás elleni védelemre szoruló hajó mellett kishajók haladnak el. 3. A hajó látható jelzései
#%
394. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Kishajó. b) Kishajó hátulról. c) Vitorlás kishajó szemben.
395. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) 7 m-nél rövidebb vitorlás kishajó közeledtünkkor. b) Mellévett alakzat hátulról. c) Magányos géphajó szemben.
396. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Vontatott karaván hátulról. b) Valamely hajó csónakjának fénye. c) Kishajó szemben.
397. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l #&
a) Gyúlékony anyagot szállító géphajó jobb oldalát mutatja. b) Gyúlékony anyagot szállító hajó bal oldalát mutatja. c) Vitorlás nagy és kishajó találkozik. I. RÉSZ
398. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Gyúlékony anyagot szállító géphajó a jobb oldalát mutatja. b) Gyúlékony anyagot szállító géphajó bal oldalát mutatja. c) Gyúlékony és robbanóanyagot szállító hajó hátulról.
399. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Köteles komp. b) Gyúlékony anyagot szállító kishajó. c) Gyúlékony anyagot szállító hajó hátulról nézve.
400. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Gyúlékony anyagot szállító vontatmány jobb oldalát mutatja. b) Robbanóanyagot szállító vontatmány balról elölrõl. c) Ideiglenesen kisegítõ géphajó által vontatott, gyúlékony anyagot szállító vontatott karaván.
401. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Gyúlékony anyagot szállító vontatmány útját elsõbbségi joggal rendelkezõ komp keresztezi. b) Vontatott karaván, amelyben gyúlékony anyagot szállító hajók és hullámzás elleni védelemre szoruló úszó munkagép vannak. c) Gyúlékony anyagot szállító vontatmány úszó munkagép mellett halad el.
#'
402. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Veszélyes árut szállító vontatott karaván hátulról. b) Gyúlékony anyagot szállító vontatmány hátulról. c) Gyúlékony anyagot szállító mellévett alakzat hátulról.
403. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Gyúlékony anyagot szállító vontatmányok találkoznak. b) Gyúlékony anyagot szállító vontatott és mellévett alakzat találkozik. c) Robbanó, illetve gyúlékony anyagot szállító vontatmány találkozik.
404. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Gyúlékony anyagot szállító vontatmány útját önjáró komp keresztezi. b) Halászhajó és gyúlékony anyagot szállító mellévett alakzat találkozik. c) Kishajó által vontatott gyúlékony anyagot szállító hajókból álló karaván úszó munkagép mellett halad el.
405. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) l
a) Gyúlékony anyagot szállító vontatmány kishajóval találkozik. l b) Robbanóanyagot szállító komp gyúlékony anyagot szállító mellévett alakzattal találkozik. l c) Gyúlékony anyagot szállító géphajó komppal $ találkozik. I. RÉSZ
406. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Vitorlás hajó és gyúlékony anyagot szállító hajó találkozik (oldalról nézve). b) Gyúlékony anyagot, ill. robbanóanyagot szállító hajók találkoznak (oldalról nézve). c) Robbanóanyagot szállító hajó találkozik gyúlékony anyagot szállító vontatmánnyal.
407. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Robbanóanyagot szállító vontatmány találkozik géphajóval. b) Hullámzás elleni védelemre szoruló, robbanóanyagot szállító vontatmány találkozik kishajóval. c) Robbanóanyagot szállító vontatmányt géphajó elõz.
408. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Magányos géphajó úszó munkagép mellett halad el. b) Robbanóanyagot szállító hajó, amely hullámzás elleni védelemre szorul (szemben). c) Kishajó két úszó munkagép között halad át.
409. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Gyúlékony anyagot továbbító tolatmány komp és vontatmány között halad át. b) Ideiglenesen kisegítõ géphajó által vontatott gyúlékony anyagot szállító tolt karaván szemben. c) Gyúlékony anyagot szállító tolatmány és vontatmány találkozik.
$
410. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Gyúlékony anyagot szállító tolt karaván úszó munkagép mellett halad el. b) Gyúlékony anyagot szállító tolatmány útját komp keresztezi. c) Vitorlás hajó találkozik hullámzás elleni védelemre szoruló gyúlékony anyagot szállító tolatmánnyal.
411. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Robbanóanyagot szállító tolt karaván mögött komp halad el. b) Robbanóanyagot szállító tolt karaván úszó munkagép mellett halad el. c) Gyúlékony anyagot szállító tolt karavánt elsõbbségi joggal rendelkezõ komp elõz.
412. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Gyúlékony, illetve robbanóanyagot szállító tolt karavánok találkoznak. b) Gyúlékony anyagot szállító tolt karavánok találkoznak. c) Gyúlékony anyagot szállító tolt karaván mellévett alakzattal találkozik.
413. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l a) Gyúlékony anyagot szállító tolt karaván szemben. l b) Ideiglenesen kisegítõ géphajó által vontatott gyúlékony anyagot szállító mellévett alakzat szemben. l c) Tolt karaván szemben. $
I. RÉSZ
414. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Gyúlékony anyagot szállító és hullámzás elleni védelemre szoruló hajót is továbbító tolt karaván (jobbról elölrõl). b) Gyúlékony és robbanóanyagot szállító tolt karaván (jobbról elölrõl). c) Gyúlékony anyagot szállító tolt karaván hullámzás elleni védelemre szoruló úszó munkagép mellett halad el.
415. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Két komp találkozik. b) Két egymás mellé kötött komp hátulról nézve. c) Kompot mellékötve továbbító két géphajó szemben.
416. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Mindkét oldal felõl elkerülhetõ úszó munkagép mellett kishajó halad el. b) Két komp találkozik. c) Szabadon közlekedõ és köteles komp találkozik.
417. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Robbanóanyagot szállító vontatott karaván találkozik gyúlékony anyagot szállító tolt karavánnal. b) Gyúlékony anyagot szállító tolt karaván munkát végzõ úszó munkagép és hajó mellett halad el. $! c) Gyúlékony anyagot szállító tolt karaván hullámzás elleni védelemre szoruló hajót továbbító vontatott karavánnal találkozik.
418. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Magányos géphajó úszó munkagép mellett halad el. b) Komp halad el úszó munkagép mellett. c) Hullámzás elleni védelemre szoruló robbanóanyagot szállító mellévett alakzat.
419. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Két elsõbbségi jogot élvezõ komp találkozik. b) Kerítõhálóval halászó géphajók szemben. c) Vonóhálóval halászó géphajók szemben.
420. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Munkát végzõ hajó mellett úszóanyagok köteléke halad el. b) Géphajó elõz úszóanyagok kötelékét. c) Kerítõhálóval halászó halászhajók hátulról.
421. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l $"
a) Elsõbbségi jogot élvezõ komp robbanóanyagot szállító géphajóval találkozik. b) Hullámzás elleni védelemre szoruló vontatott karaván és komp találkozik. c) Két úszó munkagép között magányos géphajó halad át. I. RÉSZ
422. Állapítsa meg milyen menetben levõ úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Tolt karaván két irányban hajózható hídnyílásban. b) Tolt karaván egy irányban hajózható hídnyílásban. c) Munkát végzõ hajót mellévett alakzatban továbbító alakzat két úszó munkagép között halad el.
423. Állapítsa meg milyen úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Veszteglõ gyúlékony anyagot szállító tolt karaván, amelynek horgonya a hajózást veszélyezteti. b) Ideiglenesen kisegítõ géphajó által vontatott gyúlékony anyagot szállító vontatott karaván. c) Két egymást követõ gyúlékony anyagot szállító vontatott karaván.
424. Állapítsa meg milyen úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Kisgéphajó. b) Köteles komp menetben. c) Veszteglõ robbanóanyagot szállító hajó (szemben balról).
425. Állapítsa meg milyen úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Hullámzás elleni védelemre szoruló, mindkét oldalról kikerülhetõ úszó munkagép. b) Hullámzás elleni védelemre szoruló robbanóanyagot szállító géphajó. c) Veszteglõ, robbanóanyagot szállító tolt karaván (szemben oldalról). 3. A hajó látható jelzései
$#
426. Állapítsa meg milyen úszó létesítmény(ek) fényei láthatók az ábrán! (3. fejezet) (3 pont) l l l
a) Veszteglõ vontatott karaván. b) Veszteglõ tolt karaván (oldalról). c) Veszteglõ mellévett alakzat.
427. Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható jelzõeszközök közül melyiket és mennyit kell elhelyezni egy menetben levõ vontatott karavánon nappal? (3. fejezet) l l l
a) 1 db 1 és 2 db 7 sorszámú jelzõeszközt. b) 1 db 1-es sorszámú jelzõeszközt. c) 1 db 3 sorszámú jelzõeszközt.
428. Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható jelzõeszközök közül melyiket és mennyit kell elhelyezni az egy robbanóanyagot szállító gépnélküli hajót is továbbító menetben levõ vontatott karavánon nappal? (3. fejezet) l l l $$
a) 1 db 1; 2 db 5 sorszámú jelzõeszközt. b) 1 db 1 sorszámú jelzõeszközt. c) 1 db 3; 2 db 8 sorszámú jelzõeszközt. I. RÉSZ
429. Milyen jelzõeszközöket kell elhelyezni nappal egy menetben levõ vontatott karavánon, amely hullámzás elleni védelemre szoruló hajót is továbbít? (3. fejezet) l l l
a) 1 db sárga henger (alul és felül 1-1 fekete és fehér sávval); 2 db vörös gömb; b) 1 db sárga henger (alul és felül 1-1 fekete és fehér sávval); 1 db sárga kettõskúp; c) 1 db sárga henger (alul és felül 1-1 fekete és fehér sávval); 1 db vörös lobogó; 1 db fehér lobogó;
430. Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható jelzõeszközök közül melyiket és mennyit kell elhelyezni nappal egy menetben levõ vontatott karavánon, amelyben gyúlékony anyagot szállító hajók vannak az utolsó vontatott sorban? (3. fejezet) l a) 1 db 1; 2 db 5 sorszámú jelzõeszközt. l b) 1 db 1; 3 db 2 sorszámú jelzõeszközt. l c) 3 db 10; 1 db 1 sorszámú jelzõeszközt. 431. Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható jelzõeszközök közül melyiket és mennyit kell elhelyezni nappal egy menetben levõ tolt karavánon? (3. fejezet) l l l
a) 1 db 1; 2 db 7 sorszámú jelzõeszközt. b) Egyik sem kell. c) 1 db 3 sorszámú jelzõeszközt. 3. A hajó látható jelzései
%$ 432. Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható jelzõeszközök közül melyiket és mennyit kell elhelyezni nappal egy menetben levõ tolt karavánon, amely robbanóanyagot szállító hajót is továbbít? (3. fejezet) l l l
a) 2 db 5 sorszámú jelzõeszközt. b) 1 db 1; 1 db 5 sorszámú jelzõeszközt. c) 1 db 3; 1 db 5 sorszámú jelzõeszközt.
433. Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható jelzõeszközök közül melyiket és mennyit kell elhelyezni nappal egy menetben levõ tolt karavánon, amely gyúlékony anyagot szállító hajót is továbbít? (3. fejezet) l l l
a) 1 db 2 sorszámú jelzõeszközt. b) 1 db 3; 1 db 2 sorszámú jelzõeszközt. c) 2 db 2 sorszámú jelzõeszközt.
434. Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható jelzõeszközök közül melyiket és mennyit kell elhelyezni nappal egy nyílt helyen veszteglõ tolt karavánon, amelyben robbanóanyagot szállító hajó is van? (3. fejezet) l l l
a) 2 db 5; 1 db 7 sorszámú jelzõeszközt. b) 2 db 5; 2 db 7 sorszámú jelzõeszközt. c) 1 db 5; 1 db 7 sorszámú jelzõeszközt.
435. Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható jelzõeszközök közül melyiket és mennyit kell elhelyezni nappal egy nyílt helyen veszteglõ tolt karavánon, amelyben gyúlékony anyagot szállító hajó is van? (3. fejezet) $&
I. RÉSZ
l l l
a) 1 db 2; 1 db 7 sorszámú jelzõeszközt. b) 2 db 2; 1 db 7 sorszámú jelzõeszközt. c) 2 db 7 sorszámú jelzõeszközt.
436. Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható jelzõeszközök közül melyiket és mennyit kell elhelyezni nappal egy nyílt helyen veszteglõ vontatmányon? (3. fejezet) l l l
a) 2 db 7 sorszámú jelzõeszközt. b) 1 db 1; 1 db 7 sorszámú jelzõeszközt. c) 1 db 7 sorszámú jelzõeszközt.
437. Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható jelzõeszközök közül melyiket és mennyit kell elhelyezni nappal egy nyílt helyen veszteglõ vontatmányon, amelyben egy gyúlékony anyagot szállító hajó is van? (3. fejezet) l l l
a) 1 db 7; 2 db 2 sorszámú jelzõeszközt. b) 2 db 2 sorszámú jelzõeszközt. c) 1 db 7; 1 db 2 sorszámú jelzõeszközt.
438. Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható jelzõeszközök közül melyiket és mennyit kell elhelyezni nappal egy úszó munkagépen, amely mellett egyik oldalon szabad, a másikon tiltott az elhajózás? (3. fejezet) l l l
a) 2 db 7 sorszámú jelzõeszközt. b) 1 db 9; 2 db 4 sorszámú jelzõeszközt. c) 2 db 6; 1 db 4 sorszámú jelzõeszközt. 3. A hajó látható jelzései
$'
439. Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható jelzõeszközök közül melyiket és mennyit kell elhelyezni nappal egy hullámzás elleni védelemre szoruló úszó munkagépen, amely mellett egyik oldalon szabad, a másikon tiltott az elhajózás? (3. fejezet) l l l
a) 2 db 7 sorszámú jelzõeszközt. b) 1 db 9; 2 db 4 sorszámú jelzõeszközt. c) 2 db 6; 1 db 4 sorszámú jelzõeszközt.
440. Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható jelzõeszközök közül melyiket és mennyit kell elhelyezni nappal egy menetben levõ saját gépi berendezését is használó vitorlás kishajón? (3. fejezet) l l l
a) 1 db 6 sorszámú jelzõeszközt. b) Egyiket sem. c) 1 db 8 sorszámú jelzõeszközt.
441. Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható jelzõeszközök közül melyiket és mennyit kell elhelyezni nappal egy menetben levõ 20 m-nél kisebb testhosszúságú hajón, amelyen 12 fõnél több utas szállítását engedélyezték? (3. fejezet) l l l
%
a) 2 db 3 sorszámú jelzõeszközt. b) 1 db 3 sorszámú jelzõeszközt. c) Egyiket sem.
I. RÉSZ
Megoldások
1. 2. 3. 4. 5.
b) c) a) a) b)
6. 7. 8. 9. 10.
b) c) c) b) c)
11. 12. 13. 14. 15.
a) c) a) b) a)
16. 17. 18. 19. 20.
c) a) c) c) c)
21. 22. 23. 24. 25.
b) b) a) b) a)
26. 27. 28. 29. 30.
a) c) b) a) c)
31. 32. 33. 34. 35.
a) b) a) b) a)
36. 37. 38. 39. 40.
c) a) c) b) c)
41. 42. 43. 44. 45.
c) b) b) b) b)
46. 47. 48. 49. 50.
a) a) a) b) c)
51. 52. 53. 54. 55.
c) b) c) c) c)
56. 57. 58. 59. 60.
c) a) c) b) c)
61. 62. 63. 64. 65.
b) b) b) b) c)
66. 67. 68. 69. 70.
c) c) a) b) a)
71. 72. 73. 74. 75.
a) b) b) a) a)
76. 77. 78. 79. 80.
b) b) b) c) b)
81. 82. 83. 84. 85.
a) b) c) c) c)
86. 87. 88. 89. 90.
b) c) c) c) c)
91. 92. 93. 94. 95.
a) b) b) a) c)
96. 97. 98. 99. 100.
b) a) b) c) b)
121. 122. 123. 124. 125.
b) a) b) b) a)
101. 102. 103. 104. 105.
b) b) b) b) c)
106. 107. 108. 109. 110.
a) b) c) a) b)
111. 112. 113. 114. 115.
c) c) c) a) b)
3. A hajó látható jelzései
116. 117. 118. 119. 120.
b) b) b) a) a)
%
126. 127. 128. 129. 130.
b) b) c) b) a)
131. 132. 133. 134. 135.
b) c) c) a) b)
136. 137. 138. 139. 140.
a) c) c) c) b)
141. 142. 143. 144. 145.
c) c) b) c) a)
146. 147. 148. 149. 150.
c) a) c) c) c)
151. 152. 153. 154. 155.
a) b) b) c) b)
156. 157. 158. 159. 160.
a) b) a) c) a)
161. 162. 163. 164. 165.
b) c) a) b) a)
166. 167. 168. 169. 170.
c) b) a) a) c)
171. 172. 173. 174. 175.
b) a) b) b) c)
176. 177. 178. 179. 180.
b) c) a) c) c)
181. 182. 183. 184. 185.
c) a) c) c) a)
186. 187. 188. 189. 190.
c) a) a) c) c)
191. 192. 193. 194. 195.
b) a) b) a) b)
196. 197. 198. 199. 200.
c) b) b) b) b)
201. 202. 203. 204. 205.
b) c) c) a) c)
206. 207. 208. 209. 210.
a) a) b) b) b)
211. 212. 213. 214. 215.
b) a) c) a) c)
216. 217. 218. 219. 220.
a) c) b) c) a)
221. 222. 223. 224. 225.
a) c) a) b) a)
226. 227. 228. 229. 230.
b) b) b) c) b)
231. 232. 233. 234. 235.
b) a) c) a) c)
236. 237. 238. 239. 240.
a) c) a) c) a)
241. 242. 243. 244. 245.
c) b) a) c) a)
246. 247. 248. 249. 250.
b) c) a) c) a)
251. 252. 253. 254. 255.
c) a) c) c) a)
256. 257. 258. 259. 260.
a) c) c) a) a)
261. 262. 263. 264. 265.
b) c) b) c) a)
266. 267. 268. 269. 270.
b) a) b) b) c)
271. 272. 273. 274. 275.
b) b) b) b) a)
%
I. RÉSZ
276. 277. 278. 279. 280.
b) b) a) a) a)
281. 282. 283. 284. 285.
a) c) b) b) a)
286. 287. 288. 289. 290.
c) c) b) a) b)
291. 292. 293. 294. 295.
c) b) a) c) a)
296. 297. 298. 299. 300.
a) b) c) a) a)
301. 302. 303. 304. 305.
b) c) a) b) c)
306. 307. 308. 309. 310.
a) a) c) a) b)
311. 312. 313. 314. 315.
a) b) c) c) c)
316. 317. 318. 319. 320.
c) a) c) b) a)
321. 322. 323. 324. 325.
c) b) a) a) a)
326. 327. 328. 329. 330.
c) a) b) c) a)
331. 332. 333. 334. 335.
b) a) b) c) a)
336. 337. 338. 339. 340.
b) a) c) b) c)
341. 342. 343. 344. 345.
b) c) c) b) a)
346. 347. 348. 349. 350.
b) b) a) b) c)
351. 352. 353. 354. 355.
b) b) a) a) b)
356. 357. 358. 359. 360.
a) c) b) a) a)
361. 362. 363. 364. 365.
c) b) a) a) c)
366. 367. 368. 369. 370.
b) a) a) c) b)
371. 372. 373. 374. 375.
a) a) c) b) a)
376. 377. 378. 379. 380.
a) c) b) a) b)
381. 382. 383. 384. 385.
c) b) a) b) c)
386. 387. 388. 389. 390.
b) a) b) c) b)
391. 392. 393. 394. 395.
a) b) a) c) a)
396. 397. 398. 399. 400.
b) a) b) c) a)
401. 402. 403. 404. 405.
c) b) a) a) c)
406. 407. 408. 409. 410.
b) a) b) c) b)
411. 412. 413. 414. 415.
a) b) a) c) a)
416. 417. 418. 419. 420.
b) a) c) a) b)
421. 422. 423. 424. 425.
c) b) a) c) c)
3. A hajó látható jelzései
%!
426. 427. 428. 429. 430.
%"
b) b) a) c) b)
431. 432. 433. 434. 435.
b) a) c) a) b)
436. 437. 438. 439. 440.
c) a) c) b) c)
I. RÉSZ
441. b)
4.
A hajó hangjelzései, rádiótelefon
1. Milyen módon kell adni nagygéphajón az olyan hangjelzést, amely nem harangjelzés? (4.01) l l l
a) Kellõ magasságban elhelyezett, mechanikus hangjelzõ készülékkel, amely elõtt és lehetõség szerint mögötte akadály nem helyezkedhet el. b) Legalább 6 m magasságban eléhelyezett mechanikus hangjelzõ készülékkel, amely elõtt és mögött akadály nem helyezkedhet el. c) A hajó fix pontjának magasságában elhelyezett hangjelzõ készülékkel, amely elõtt és mögött akadály nem helyezkedhet el. 2. Milyen eszközzel kell hangjelzést (kivéve a harangjelzést) adni, a gépnélküli hajón, amelyen mechanikus hangjelzõ készülék nincs? (4.01)
l l l
a) Ilyen hajónak nincs elõírva hangjelzés, ezért nem kell hangjelzõ eszköz. b) Szócsõvel. c) Dudával vagy kürttel. 3. Milyen eszközzel kell hangjelzést (kivéve a harangjelzést) adni, a kisgéphajón, amelyen mechanikus hangjelzõ készülék nincs? (4.01)
l l l
a) Acélrúd ütésével. b) Dudával vagy kürttel. c) Szócsõvel vagy kiáltással. 4. Milyen hajó közeledtére számít, ha dudával adott hangjelzést hall? (4.01)
l l l
a) Kishajó vagy komp . b) Úszó anyagok köteléke. c) Kisgéphajó vagy gépnélküli hajó. 4. A hajó hangjelzései, rádiótelefon
%#
5. Milyen kiegészítõ jelzést kell alkalmazni a nagygéphajón hangjelzés adásakor? (4.01) l a) Egy minden oldalról látható sárga fényt, a hangjellel szinkronizálva. l b) Egy minden oldalról látható fehér fényt, a hangjellel szinkronizálva. l c) Az URH-rádiókészüléket adásra kell kapcsolni, hogy a hangjelzést távol is észlelni lehessen. 6. Milyen kiegészítõ jelzést kell alkalmazni a harangjelzések adásakor? (4.01) l a) Egy minden oldalról látható sárga fényt, a hangjellel szinkronizálva. l b) A veszélyben levõ és segítséget kérõ hajó kivételével nem kell kiegészítõ jelzést alkalmazni. l c) Az URH-rádiókészüléket adásra kell kapcsolni, hogy a harangjelzést távol is észlelni lehessen. 7. Milyen kiegészítõ jelzést kell alkalmazni a géphajón a korlátozott látási viszonyok között adott háromtónusú hangjelzés adásakor? (4.01) l a) Egy minden oldalról látható sárga fényt, a hangjellel szinkronizálva. l b) A hajó, illetve e tolatmány elején a hangjelzést meg kell ismételni. l c) Nem kell kiegészítõ jelzést alkalmazni. 8. Milyen támpontja van több hajó jelenléte esetében annak eldöntésére, hogy melyik ad hangjelzést? (4.01) l a) A hang érkezésének irányából és hangerejébõl következtetek. l b) Nagygéphajón a hangjelzést sárga fénnyel együtt kell adni, tehát ezt figyelem. l c) A hangjelzés jelentésébõl következtetek arra, hogy melyiknek lehet ilyen szándéka és melyiknél nem várható ez. 9. Hol kell adni az elõírt hangjelzést karavánban? (4.01) l a) Minden esetben a karaván elején haladó hajón. l b) Eltérõ rendelkezés hiányában, ahol a karaván vezetõje tartózkodik. l c) Ahol az akadály nélkül adható. 10. l l l %$
Milyen hangjelzéssel kérhet a veszélyben levõ hajó segítséget? (4.01) a) Harangkongatással. b) Egy rövid harangjelzésekbõl álló hangsorozattal. c) Hatnál több harangütéssel. I. RÉSZ
11. Milyen hangjelzéssel kérhet a veszélyben levõ hajó segítséget? (4.01) l l l
a) Nagyon rövid hangokból álló hangsorozattal. b) A fellõtt rakéták robbanásával keletkezõ hangokkal. c) Hosszú hangjelekbõl álló hangsorozattal.
12. Milyen helyzetre számít, ha hosszú hangjelzések sorozatát hallja? (4.01) l l l
a) Veszélyben levõ hajó segítséget kér. b) Azonnal meg kell állni, mert az elõttünk levõ szakaszon elzárták a hajóutat. c) Kormányképtelen hajó tartózkodik a térségben.
13. l l l
Milyen helyzetre számít, ha harangkongatást hall? (4.01) a) Azonnal meg kell állni, mert az elõttünk levõ szakaszon elzárták a hajóutat. b) Veszélyben levõ hajó segítséget kér. c) Veszteglõ hajó tartózkodik a hajóútban, amely nem tudja megállapítani pontos helyzetét.
14. Milyen körülményeket kell biztosítani a kormányos számára a kormány-állásban a hangjelzések érzékelésének biztosítására? (4.01) l a) A nyílászáróknak nyithatónak kell lenni, hogy szükség esetén a hangjelzések hallhatók legyenek. l b) A súlyozott közepes hangnyomás a kormányállásban, a kormányos fejmagasságában, a hajó szokásos üzemi körülményei között nem haladhatja meg a 70 dB (A) értéket. l c) A zajszínt a kormányállásban a kormányos fejmagasságában, a hajó szokásos üzemi körülményei között nem haladhatja meg a 85 dB (B) értéket. 15. l l l
Milyen hosszúságú a harangkongatás? (4.01) a) Legalább 1 perc. b) 30 másodperc. c) Legalább 4 másodperc.
16. Hogyan kér segítséget, ha hajója veszélyben van, de hangjelzõ berendezése vagy harangja nincs? (4.01) l a) Hangos kiáltással és fényjelzésekkel. l b) A harangkongatás helyett fémtárgy azonos idõtartamú kongatásával. l c) Fényjelzésekkel, mivel hangjelzõ eszközöm nincs. 4. A hajó hangjelzései, rádiótelefon
%%
17. Kötelezõ-e a HSZ-ban elõírt hangjelzések használata? (4.02) l l l
a) Nem, de ha ez megkönnyíti szándékunk mgértetését, akkor ajánlott. b) Szükség esetén a kishajó kivételével igen. c) Kötelezõ.
18. Milyen hangjelzések használhatók? (4.03) l l l
a) A HSZ-ban meghatározottak és olyanok, amelyek ezekkel össze nem téveszthetõk. b) Bármely hangjelzés, amely az érintettek számára egyértelmû. c) Kizárólag a HSZ-ban meghatározott hangjelzések.
19. Milyen rádiótelefon-berendezés alkalmazható a hajón? (4.04) l l l
a) A kiskereskedelmi forgalomban kapható berendezés. b) Az illetékes hatóság elõírásainak megfelelõ berendezés. c) Amelyik a biztonsági (16.) és a hajó-hajó közötti forgalomra szolgáló (10.) csatornán üzemeltethetõ.
20. Milyen alapvetõ szabályok betartása kötelezõ a rádiótelefon-berendezést használónak? (4.04) l l l
a) A szolgálati csatornákat kizárólag a rendeltetési céljuknak megfelelõen szabad igénybe venni. b) A 16. biztonsági csatornát folyamatosan üzemeltetni kell. c) A 16. biztonsági csatornán kizárólag szolgálati közlemények továbbíthatók, amelyek a biztonságot szolgálják.
21. Hogyan kell használni a rádiótelefon-berendezést? (4.04) l l l
a) Ha információra van szükségünk, vagy jelezni kívánjuk helyzetünket, üzembe kell helyezni. b) Hajótalálkozáskor üzembe kell helyezni. c) Az illetékes szervek által elõírt esetekben, a meghatározott hullámhosszokon kell használni.
22. Milyen hangjelzés szolgál a figyelemfelhívásra? (6. Melléklet) l %&
a) Hosszú hangjelekbõl álló hangsorozat. I. RÉSZ
l l
b) Rövid hangjelekbõl álló hangsorozat. c) Egy hosszú hangjel.
23. Mit tesz, ha egy hosszú hangjelzést hall? (6. Melléklet) l l l
a) Csökkentem sebességemet, mert hajó közeleg felém. b) Felmérem, hogy számomra is megfelelõ-e a jobbra tartás. c) Fokozott figyelmet tanúsítok, mert ez figyelmeztetõ jelzés.
24. Milyen hangjelzéssel jelzi, ha jobbra kíván tartani? (6. Melléklet) l l l
a) Egy rövid hangjellel. b) Egy rövid, egy hosszú hangjellel. c) Egy hosszú hangjellel.
25. Milyen mûveletre számít annál a hajónál, amely egy rövid hangjelet adott? (6. Melléklet) l l l
a) Jobbra tart. b) Semmilyenre, mert ez a hangjel hajón, illetve karavánon belüli kapcsolattartásra szolgál. c) Jobbra kíván megfordulni.
26. Milyen hangjelzéssel közli, ha balra kíván tartani? (6. Melléklet) l l l
a) Két rövid és két hosszú hangjellel. b) Két rövid hangjellel. c) Egy hosszú és két rövid hangjellel.
27. Milyen mûveletre számít annál a hajónál, amely két rövid hangjelet adott? (6. Melléklet) l l l
a) Jobbra kíván fordulni. b) Veszteglés céljából megáll. c) Balra tart.
28. Hogyan hozza a többi hajó tudomására, ha gépi hajtó berendezését hátramenetben mûködteti? (6. Melléklet) l l l
a) Fényszóróm függõlegesen fentrõl lefelé mozgatásával. b) Három rövid hangjellel. c) Három hosszú hangjellel. 4. A hajó hangjelzései, rádiótelefon
%'
29. Milyen magatartásra számít, ha egy hajó három rövid hangjelet ad? (6. Melléklet) l l l
a) Gépi hajtó berendezését hátramenetben mûködteti. b) A kikötõbe vagy mellékágba kíván behajózni. c) A kikötõbõl vagy mellékágból kihajózva keresztezi a hajóutat.
30. Hogyan hozza a többi hajó tudomására, ha mûveletképtelenné vált a hajója? (6. Melléklet) l a) Vörös lobogó vagy fény körbeforgatásával. l b) Négy rövid hangjellel. l c) Hosszú hangjelekbõl álló hangsorozattal. 31. Milyen magatartásra számít, ha egy hajó négy rövid hangjelet ad? (6. Melléklet) l l l
a) Gépi hajtó berendezését hátramenetben mûködteti. b) A kikötõbe vagy mellékágba kíván behajózni. c) A hajó mûveletképtelen.
32. Hogyan jelzi, ha értékelése szerint az összeütközés közvetlen veszélye áll fenn? (6. Melléklet) l a) Hat rövid hangjellel. l b) Egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozattal. l c) Hosszú hangokból álló hangsorozattal. 33. Milyen helyzetet jelez az Ön számára, ha a szembe jövõ hajó nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot ad? (6. Melléklet) l a) A hajó mûveletképtelen, ezért mindent meg kell tenni az összeütközés elkerülésére. l b) A hajót az elsüllyedés veszélye fenyegeti, tehát a veszélyben levõ emberek mentésében részt kell venni. l c) Az összeütközés közvetlen veszélye áll fenn, tehát mindent meg kell tenni ennek elkerülésére. 34. Milyen hangjelzéssel kell jeleznie, ha megítélése szerint fennáll az összeütközés közvetlen veszélye? (6. Melléklet) l a) Harang félreverésével. &
I. RÉSZ
l l
b) Egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozattal. c) A fényszóró vízszíntes mozgatásával.
35. Milyen hangjelzéssel jelezheti, ha hajója veszélyben van és segítséget kér? (6. Melléklet) l l l
a) Ismételt hosszú hangjelekkel. b) Ismételt nagyon rövid hangjelekkel. c) Nagyon hosszú hangjelekbõl álló hangsorozattal.
36. Milyen hangjelzéssel jelezheti, ha hajója veszélyben van és segítséget kér? (4.01 és 6. Melléklet) l l l
a) Öt hosszú hangjellel. b) Harangkongatással. c) Nagyon rövid hangokból álló hangsorozat ismételt adásával.
37. Mire készül fel, ha ismételten hosszú hangjelzéseket hall? (6. Melléklet) l l l
a) A hangjelzést adó hajó veszélyben van, segítséget kér. b) Hajó készül kihajózni a kikötõbõl. c) A hangjelzést adó hajó mûveletképtelen.
38. Mire készül fel, ha ismételt harangütéseket hall? (6. Melléklet) l l l
a) A hajóútban meghatározatlan helyen hajó vesztegel. b) Ki nem jelölt helyen veszteglõ hajó van a közelben. c) A hangjelzést adó hajó veszélyben van, segítséget kér.
39. Milyen hangjelzést ad, ha a hajók közti találkozást a hajók bal oldala felõl kívánja? (6. Melléklet) l a) Egy rövid és egy hosszú hangjelet. l b) Egy rövid hangjelet. l c) Egy hosszú hangjelet. 40. Milyen módon kíván találkozni az a hajó, amely egy rövid hangjelet ad? (6. Melléklet) l a) A hajók bal oldala felõl. l b) A hajók jobb oldala felõl. l c) A hajó a hajóút jobb oldalán kíván haladni. 4. A hajó hangjelzései, rádiótelefon
&
41. Milyen hangjelzést ad, ha a hajók közti találkozást a hajók jobb oldala felõl kívánja? (6. Melléklet) l l l
a) Egy rövid és egy hosszú hangjelet. b) Két hosszú hangjelet. c) Két rövid hangjelet.
42. Milyen módon kíván találkozni az a hajó, amely két rövid hangjelet ad? (6. Melléklet) l l l
a) A hajók jobb oldala felõl. b) A hajók bal oldala felõl.] c) A hajó a hajóút bal oldalán kíván haladni.
43. Milyen találkozási helyzet alakult ki, ha az egyik hajó egy rövid hangjelzésére a másik két rövid hangjelet ad? (6. Melléklet) l l l
a) Az egyik hajó jobbra a másik balra tart. b) Az elsõ hajó javaslatát a bal oldal felõli találkozásra a második hajó nem fogadta el. c) Az elsõ hajó jobb oldalon kíván elõzni, amit a második hajó elfogadott.
44. Milyen találkozási helyzet alakult ki, ha az egyik hajó két rövid hangjelzésére a másik egy rövid hangjelet ad? (6. Melléklet) l l l
a) Az elsõ hajó jobb oldalon kíván elõzni, amit a második hajó elfogadott. b) A két hajó megállapodott a jobb oldal felõli találkozásban. c) Az elsõ hajó javaslatát a jobb oldal felõli találkozásra a második hajó nem fogadta el.
45. Hogyan kell jelezni, ha a javasolt bal oldal felõli találkozás Önnek nem felel meg, helyette a jobb oldal felõlit kéri? (6. Melléklet) l l l
a) Egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozattal. b) Két rövid hangjellel. c) Két hosszú és két rövid hangjellel.
46. Hogyan kell jelezni, ha a javasolt jobb oldal felõli találkozás Önnek nem felel meg, helyette a bal oldal felõlit kéri? (6. Melléklet) l &
a) Egy rövid hangjellel. I. RÉSZ
l l
b) Egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozattal. c) Egy hosszú és egy rövid hangjellel.
47. Hogyan jelzi szándékát, ha az Ön elõtt haladó hajót a jobb oldala felõl kívánja elõzni? (6. Melléklet) l l l
a) Két hosszú és két rövid hangjellel. b) Két hosszú és egy rövid hangjellel. c) Egy hosszú és egy rövid hangjellel.
48. Hogyan jelzi szándékát, ha az Ön elõtt haladó hajót a bal oldala felõl kívánja elõzni? (6. Melléklet) l l l
a) Két hosszú és egy rövid hangjellel. b) Két hosszú és két rövid hangjellel. c) Egy hosszú és egy rövid hangjellel.
49. Milyen hangjelet ad Ön, ha az Önt utolérõ hajót bal oldal felõl kívánja elõzni engedni? (6. Melléklet) l l l
a) Egy rövid hangjelet. b) Két rövid hangjelet. c) Nem kell hangjelet adni, hanem határozott kormánymozdulattal helyet adni az elõzéshez.
50. Milyen hangjelet ad Ön, ha az Önt utolérõ hajót jobb oldal felõl kívánja elõzni engedni? (6. Melléklet) l a) Egy rövid hangjelet. l b) Két rövid hangjelet. l c) Nem kell hangjelet adni, hanem határozott kormánymozdulattal helyet adni az elõzéshez. 51. Mit tesz, ha két hosszú és egy rövid hangjelzésére az elõzni kívánt hajó két rövid hangjelet ad? (6. Melléklet) l a) Ha így is biztonságos az elõzés, akkor a bal oldal felõl elõzöm meg, vagy ismételten kérem a jobb oldal felõli elõzést. l b) Leadom a nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot, mert fennáll az összeütközés veszélye. l c) Megkezdem az elõzést a jobb oldal felõl. 4. A hajó hangjelzései, rádiótelefon
&!
52. Mit tesz, ha két hosszú és egy rövid hangjelzésére az elõzni kívánt hajó egy rövid hangjelet ad? (6. Melléklet) l l l
a) Ha így is biztonságos az elõzés, akkor két rövid hangjel leadása után a bal oldal felõl megkezdem az elõzést. b) Leadom a nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot, mert fennáll az összeütközés veszélye. c) Megkezdem az elõzést a jobb oldal felõl.
53. Mit tesz, ha az Ön megelõzését nem tartja biztonságosnak? (6. Melléklet) l l l
a) Úgy helyezkedem, hogy abból ez egyértelmû legyen. b) Leadom a nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot, mert fennáll az összeütközés veszélye. c) Öt rövid hangjelet adok.
54. Mit tesz, ha az elõzés kezdeményezése után a megelõzni kívánt hajó öt rövid hangjelet ad? (6. melléklet) l a) A kért elõzési oldal helyett a másik oldal felõl elõzök. l b) Nem kezdem meg az elõzést, mert az elõzni kívánt hajót jelzése szerint nem lehet megelõzni. l c) Kihúzódok a hajó mögül, mert gépeit hátramenetben mûködteti. 55. l l l
Mi a jelentése az öt rövid hangjelbõl álló hangjelzésnek? (6. melléklet) a) Az összeütközés közvetlen veszélye áll fenn. b) Mûveletképtelen vagyok. c) Hajómat nem lehet megelõzni.
56. Mi a jelentése a két hosszú és egy rövid hangjelbõl álló hangjelzésnek? (6. melléklet) l a) Jobbra kívánok megfordulni. l b) Hajójának jobb oldala felõl kívánom megelõzni. l c) A kikötõbõl kihajózás után jobbra haladok. 57. l l l &"
Mi a jelentése a két hosszú és két rövid hangjelbõl álló hangjelzésnek? (6. melléklet) a) Balra kívánok megfordulni. b) A kikötõbõl kihajózás után balra haladok. c) Hajójának bal oldala felõl kívánom megelõzni. I. RÉSZ
58. Mi a jelentése az egy hosszú és egy rövid hangjelbõl álló hangjelzésnek? (6.melléklet) l l l
a) Jobbra kívánok megfordulni. b) Hajójának jobb oldala felõl kívánom megelõzni. c) A kikötõbõl kihajózás után jobbra haladok.
59. Mi a jelentése az egy hosszú és két rövid hangjelbõl álló hangjelzésnek? (6. melléklet) l l l
a) Hajójának bal oldala felõl kívánom megelõzni. b) Balra kívánok megfordulni. c) A kikötõbõl kihajózás után balra haladok.
60. Milyen hangjelzéssel hozza más hajók tudomására, ha jobbra kíván megfordulni? (6. melléklet) l l l
a) Két hosszú és egy rövid hangjelbõl álló hangjelzéssel. b) Egy hosszú és egy rövid hangjelbõl álló hangjelzéssel. c) Egy rövid hagjellel.
61. Milyen hangjelzéssel hozza más hajók tudomására, ha balra kíván megfordulni? (6. melléklet) l l l
a) Egy hosszú és két rövid hangjelbõl álló hangjelzéssel. b) Két rövid hagjellel. c) Két hosszú és két rövid hangjelbõl álló hangjelzéssel.
62. Milyen hangjelzést ad a kikötõbe való behajózás elõtt, ha a behajózást követõen jobbra kíván hajózni? (6. melléklet) l l l
a) Három hosszú és egy rövid hangjelet. b) Egy rövid hangjelet. c) Három hosszú hangjelet.
63. Milyen hangjelzést ad a kikötõbe való behajózás elõtt, ha a behajózást követõen balra kíván hajózni? (6. melléklet) l l l
a) Három hosszú hangjelet. b) Három hosszú és két rövid hangjelet. c) Két rövid hangjelet. 4. A hajó hangjelzései, rádiótelefon
64. Milyen hangjelzést ad a kikötõbõl való kihajózás elõtt, ha a kihajózást követõen keresztezni kívánja a vízi utat? (6. melléklet) l l l
a) Három hosszú és egy rövid hangjelet. b) Háromszor megismételt hosszú figyelmeztetõ hangjelet. c) Három hosszú hangjelet.
65. Milyen hangjelzést ad a kikötõbõl való kihajózás elõtt, ha a kihajózást követõen jobbra kíván hajózni? (6. melléklet) l l l
a) Három hosszú és egy rövid hangjelet. b) Háromszor megismételt hosszú figyelmeztetõ hangjelet. c) Három hosszú hangjelet.
66. Milyen hangjelzést ad a kikötõbõl való kihajózás elõtt, ha a kihajózást követõen balra kíván hajózni? (6. melléklet) l a) Három hosszú és egy rövid hangjelet. l b) Háromszor megismételt hosszú figyelmeztetõ hangjelet. l c) Három hosszú és két rövid hangjelet. 67. Milyen hangjelzést kell adnia a völgymenetben radarral haladó hajónak? (6. melléklet) l a) Háromtónusú hangjelzést a szükséges gyakorisággal ismételve. l b) A nagyhajónak két hosszú, kishajónak egy hosszú hangjelet. l c) Három hosszú hangjelet a szükséges gyakorisággal ismételve. 68. Milyen hangjelzést kell adnia a hegymenetben radarral haladó hajónak? (6. melléklet) l a) Háromtónusú hangjelzést a szükséges gyakorisággal ismételve. l b) A nagyhajónak két hosszú, kishajónak egy hosszú hangjelet. l c) Két hosszú hangjelet a karaván és egy hosszú hangjelet a magányos hajó esetében. 69. Milyen hangjelzést kell adnia és mikor a hajóút bal oldala felõl veszteglõ hajónak korlátozott látási viszonyok esetén? (6. melléklet) l a) Két rövid hangjelet a szükséges gyakorisággal ismételve. l b) Egy perces idõközönként ismételt egy harangkongatást a menetben levõ hajó hangjelzése észlelésének ideje alatt. &$
I. RÉSZ
l
c) Egy perces idõközönként ismételt két harangkongatást, amikor más hajó hangjelzése észlelhetõ.
70. Milyen hangjelzést kell adnia és mikor a hajóút jobb oldala felõl veszteglõ hajónak korlátozott látási viszonyok esetén? (6. melléklet) l l l
a) Két rövid hangjelet a szükséges gyakorisággal ismételve. b) Egy perces idõközönként ismételt négy harangkongatást, más hajó hangjelzésének észlelésekor. c) Egy perces idõközönként ismételt két harangkongatást a menetben levõ hajó hangjelzése észlelésének ideje alatt.
71. Milyen hangjelzést kell adnia és mikor a meghatározatlan helyzetben veszteglõ hajónak korlátozott látási viszonyok esetén? (6. melléklet) l l l
a) Hat harangkongatást egyperces idõközönként ismételve. b) Három harangkongatást egyperces idõközönként ismételve a menetben levõ hajó hangjelzése észlelésének ideje alatt. c) Három hosszú hangjelet egyperces idõközönként ismételve közeledõ hajó hangjelének észlelésekor.
72. Milyen hangjelet kell adnia a veszteglõhelyet elhagyva, ha jobbra tart? (6. melléklet) l l l
a) Három hosszú és egy rövid hangjelet. b) Két hosszú és egy rövid hangjelet. c) Egy rövid hangjelet.
73. Milyen hangjelet kell adnia a veszteglõhelyet elhagyva, ha balra tart? (6. melléklet) l l l
a) Két rövid hangjelet. b) Három hosszú és két rövid hangjelet. c) Két hosszú és két rövid hangjelet.
4. A hajó hangjelzései, rádiótelefon
&%
Megoldások
1. 2. 3. 4. 5.
a) c) b) c) a)
6. 7. 8. 9. 10.
b) c) b) b) a)
11. 12. 13. 14. 15.
c) a) b) b) c)
16. 17. 18. 19. 20.
b) b) a) b) a)
21. 22. 23. 24. 25.
c) c) c) a) a)
26. 27. 28. 29. 30.
b) c) b) a) b)
31. 32. 33. 34. 35.
c) b) c) b) a)
36. 37. 38. 39. 40.
b) a) c) b) a)
41. 42. 43. 44. 45.
c) a) b) c) b)
46. 47. 48. 49. 50.
a) b) b) a) b)
51. 52. 53. 54. 55.
c) a) c) b) c)
56. 57. 58. 59. 60.
b) c) a) b) b)
61. 62. 63. 64. 65.
a) a) b) c) a)
66. 67. 68. 69. 70.
c) a) c) b) c)
71. b) 72. c) 73. a)
&&
I. RÉSZ
5.
A vízi út jelei és kitûzése
1. Milyen kötelezettsége van a hajó vezetõjének a vízi úton vagy annak partján elhelyezett jelekkel kapcsolatban? (5.01) l a) Figyelemmel kell lennie az ezekkel közölt utasításokra vagy ajánlásokra. l b) Köteles az ezek által megjelölt sávban hajózni. l c) Ajánlott ezek figyelembevétele a mûvelet megtervezésénél. 2. Milyen módszer szerint tûzik ki a folyók hajóútját? (5.02) l a) Az égtájak szerinti (kardinális) rendszerben. l b) A veszélyes helyeket világító, az egyéb helyeket nem világító jelekkel. l c) A menetben levõ hajó oldalaira vonatkoztatott (laterális) rendszerben. 3. Melyik a folyó hajóútjának jobb oldala? (5.02) l a) Amelyik jobb oldalunk felõl helyezkedik el. l b) A völgymeneti hajóról nézve a jobb oldal felõli oldal. l c) A hegymeneti hajóról nézve a jobb oldal felõli oldal. 4. Melyik a folyó hajóútjának bal oldala? (5.02) l a) Amelyik bal oldalunk felõl helyezkedik el. l b) A hegymeneti hajóról nézve a bal oldal felõli oldal. l c) A völgymeneti hajóról nézve a bal oldal felõli oldal. 5. Melyik jelzéssel hozhatja a hajók tudomására a hatóság az áthaladás tilalmát? (7. melléklet) l a) Vörös színû táblával (A.1), általános tiltó jelzéssel. l b) Fehér-vörös-fehér színû táblával (A.1), általános tiltó jelzéssel. l c) Vörös-fehér-vörös vízszíntes sávokkal ellátott táblával (A.1), általános tiltó jelzéssel. 5. A vízi út jelei és kitûzése
&'
6. Melyik jelzéssel hozhatja a hajók tudomására a hatóság az áthaladás tilalmát? (7. melléklet) l l l
a) Lengetett vörös lobogóval. b) Vörös lobogóval. c) Vörös rakéta fellövésével. 7. Melyik jelzéssel hozhatja a hajók tudomására a hatóság az áthaladás tilalmát? (7. melléklet)
l l l
a) Vörös fény kihelyezésével. b) Egymás felett elhelyezett vörös-fehér-vörös fényekkel. c) Vörös rakéták fellövésével. 8. Melyik jelzéssel hozhatja a hajók tudomására a hatóság a tartós áthaladás tilalmát? (7. melléklet)
l
a) Két vörös-fehér-vörös vízszíntes sávokkal ellátott táblával (A.1), általános tiltó jelzéssel. b) Két vörös színû táblával (A.1), általános tiltó jelzéssel. c) Fehér-vörös-fehér színû színû táblával (A.1), általános tiltó jelzéssel.
l l
9. Melyik jelzéssel hozhatja a hajók tudomására a hatóság a tartós áthaladás tilalmát? (7. melléklet) l l l
a) Vörös rakéta fellövésével. b) Lengetett vörös lobogóval. c) Két egymás felett elhelyezett vörös lobogóval.
10. Melyik jelzéssel hozhatja a hajók tudomására a hatóság a tartós áthaladás tilalmát? (7. melléklet) l l l
a) Vörös rakéták fellövésével. b) Két egymás felett elhelyezett vörös fénnyel. c) Egymás felett elhelyezett vörös-fehér-vörös fényekkel.
11. Mit közöl Önnel az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l '
a) A megállás tilos. b) A hajóút közelítõ helyzetét a jobb part közelében. c) Tilos az áthaladás. I. RÉSZ
12. Mit közöl Önnel az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A jelzett szakaszon a hullámzás és szívóhatás keltése tilos. b) Tilos az áthaladás. c) Korlátozás van a szakaszon, tájékozódni kell.
13. Mit közöl Önnel az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A jelzett part mellett hajózni tilos. b) A jelzett területen hajók vagy személyek veszélyhelyzetben vannak. c) Tilos az áthaladás.
14. Mit közöl Önnel az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Az áthaladás tartósan tilos. b) Tilos az áthaladás. c) Az áthaladás a bal part felõl tilos.
15. Mit közöl Önnel az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Az áthaladás tartósan tilos. b) Tilos az áthaladás. c) Az áthaladás a robbanóanyagot szállító hajók számára tilos.
16. Mit közöl Önnel az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Tilos az áthaladás. b) Az áthaladás tartósan tilos. c) Az áthaladás a jelzett irányban tilos, ellentétes irányban szabad.
17. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Jobbról elõzni tilos. b) Elõzni tilos. c) Köteles a hajóút jobb felén haladni.
5. A vízi út jelei és kitûzése
'
18. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Vontatmánnyal elõzni tilos. b) Karavánnal haladó hajónak elõzni tilos. c) Köteles a hajóút jobb felén haladni.
19. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Bal oldallal találkozni tilos. b) Elõzni tilos. c) A találkozás és az elõzés tilos.
20. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A jelzõállomással szabályozott forgalmú szakasz vége. b) A parthoz kikötve a veszteglés tilos. c) A veszteglés tilos.
21. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A 40 km/h sebességet túllépni tilos. b) A jelzéstõl számított 40 m széles vízterületen vesztegelni tilos. c) A veszteglõ hajók szélessége nem haladhatja meg a 40 m-t.
22. Melyik jelzéssel adja meg a hatóság a veszteglés tiltó jelzés mellett a tiltott vízterület szélességét?(7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelûvel. b) A 2 jelûvel. c) A 3 jelûvel. 2
1 '
I. RÉSZ
3
23. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Horgonyzásra alkalmas terület. b) Horgonyt, kötelet vagy láncot vonszolni és horgonyozni tilos. b) Horgonyozni tilos.
24. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A jelzett kikötõbakot használni csak külön engedéllyel szabad. b) A jelzett hely mellé jobbról kikötni tilos. c) A parthoz kikötni tilos.
25. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A táblán jelzett iránytól eltérõen megfordulni tilos. b) Megfordulni tilos. c) A jelzett hely után nincs megfordulásra alkalmas vízterület.
26. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Figyelem, hullámjárta szakasz következik. b) Ívelt kialakítású híd következik, helyezkedjék a hajóút közepére. c) Hullámzás és szívóhatás keltése tilos.
27. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Robbanóanyagot szállító hajó vesztegel. b) Hullámzás és szívóhatás keltése tilos. c) A hajóút el van zárva, tovább hajózni tilos.
28. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A híd- vagy duzzasztómûnyílás jelzések közé esõ területén áthajózni tilos. b) A híd jelzett része felnyitható. c) A híd- vagy duzzasztómûnyílás jelzett területén kívül áthaladni tilos. 5. A vízi út jelei és kitûzése
'!
29. Melyik jelzéssel hozza a nyitható híd vagy zsilip kezelõje a hajó tudomására, hogy az áthaladás tilos, de az induláshoz készüljön fel? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelûvel. b) A 2 jelûvel. c) A 3 jelûvel.
30. Milyen jelzéssel hozza a nyitható híd vagy zsilip kezelõje a hajó tudomására, hogy az áthaladás tilos, de az induláshoz készüljön fel? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelûvel. b) A 2 jelûvel. c) A 3 jelûvel.
31. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Géphajóval közlekedni tilos. b) Géphajóval próbát végezni tilos. c) Radioaktív anyagot szállító hajóval behajózni tilos.
32. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Sport- és kedvtelési célú hajóval közlekedni tilos. b) Sportolni tilos. c) A kijelölt sportpályának vége.
33. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Sportolni tilos. b) Kishajóval közlekedni tilos. c) Sportverseny! Behajózni tilos!
34. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l '"
a) A vízisízés tilos. b) A vízi sporteszköz használata tilos. c) A kijelölt vízisípálya vége. I. RÉSZ
35. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Vitorlás vízi sporteszközzel közlekedni tilos. b) Vitorláshajó közlekedése tilos. c) A hajó vitorláját be kell vonni.
36. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Evezõt a vízbe helyezni tilos. b) Állva evezni tilos. c) Evezõs hajóval közlekedni tilos.
37. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Vitorláshajóban állni tilos. b) Vitorlásdeszkával közlekedni tilos. c) Vitorláshajóval közlekedni tilos.
38. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Motorcsónakkal közlekedni tilos. b) Motoros vízi sporteszközzel közlekedni tilos. c) Sport- és kedvtelési célú kishajóval nagy sebességgel közlekedni tilos.
39. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Hajó vízre bocsátása vagy partra húzása tilos. b) Hajót vontatni tilos. c) Figyelem! Hajó vízrebocsátása!
40. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l
a) A nyíllal jelzett irányban korlátozás lépett életbe. Érdeklõdjön! l b) A nyíllal jelzett irányban haladni tilos. l c) A nyíllal jelzett irányban köteles haladni. 5. A vízi út jelei és kitûzése
'#
41. Melyik jelzéssel kötelezi a hatóság a hajókat meghatározott irányban haladásra? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelûvel b) A 2 jelûvel. c) A 3 jelûvel.
1 2 3 42. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Balra fordulni tilos. b) A hajóútnak a hajó bal oldala felé esõ oldalára köteles hajózni és ott haladni. c) A hajóút bal felére köteles hajózni és ott haladni !
43. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé esõ oldalára köteles hajózni és ott haladni. a) Jobbra fordulni tilos. c) A hajóút jobb felére köteles hajózni és ott haladni!
44. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé esõ oldalán köteles haladni. b) Hegymenetben haladva a jobb oldalon köteles helyet biztosítani a völgymenetben levõ hajónak. c) A hajóút bal oldalán csak hegymenetben megengedett haladni.
45. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l '$
a) A hajóút jobb oldalán csak hegymenetben megengedett haladni. b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé esõ oldalán köteles haladni. c) Hegymenetben haladva bal oldallal köteles helyet biztosítani a völgymenetben levõ hajónak. I. RÉSZ
46. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A hajóút keresztezése tilos. b) A hajóútnak a hajó bal oldala felé esõ oldalára köteles áthajózni. c) A völgymenetben levõ hajó elhaladása után hajózhat át a hajóút bal oldalára.
47. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A hajóút jobb oldalán csak hegymenetben megengedett haladni. b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé esõ oldalára köteles áthajózni. c) Hegymenetben haladva bal oldalon köteles helyet biztosítani a völgymenetben levõ hajónak.
48. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l a) A HSZ-ban megállapított eseteket kivéve kötelezõ a megállás. l b) Akadály keletkezett a hajóútban. Érdeklõdjön! l c) A HSZ-ban megállapított esetekben köteles megállni. 49. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l a) A táblán látható távolságot kell tartani a jeltõl mérve. l b) A veszteglõ hajók számára engedélyezett legnagyobb szélesség. l c) A táblán látható sebességet (km/h) túllépni tilos. 50. l l l
Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) a) A hajó jelzõfényeit nappal is kötelezõ használni. b) Fokozott elõvigyázatot tanúsítson! c) Köteles hangjelet adni.
51. l l l
Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) a) A HSZ-ban megállapított esetekben köteles megállni. b) Fokozott elõvigyázatot tanúsítson! c) Köteles egy hosszú hangjelet adni. 5. A vízi út jelei és kitûzése
'%
52. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Figyelem! Üzemanyag-vételezõ hely. b) A kikötõ egy jobb és egy bal medencére ágazik el. c) A fõágba kihajózni vagy azt keresztezni csak úgy szabad, ha az ott közlekedõ hajókat nem kényszerítjük sebességük és/vagy útirányuk megváltoztatására.
53. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l
l
a) Figyelem! Egészségügyi ellátóhely. b) A fõágba kihajózni vagy azt keresztezni csak úgy szabad, ha az ott közlekedõ hajókat nem kényszerítjük sebességük és/vagy útirányuk megváltoztatására. c) A fõágba kihajózni vagy azt keresztezni csak úgy szabad, ha az ott közlekedõ hajókat nem kényszerítjük sebességük vagy útirányuk hirtelen megváltoztatására.
54. Hogyan jelzik a fõágban haladó hajónak azt, hogy a kikötõbõl vagy mellékágból kihajózó hajó számára helyet kell biztosítania? (7. melléklet) l l l
a) Két villogó fehér fénnyel egymás mellett. b) Két egymás felett elhelyezett villogó sárga fénnyel. c) Két egymás felett elhelyezett sárga fénnyel.
55. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Kötelezõ rádiótelefon-kapcsolatba lépni. b) Hajóútelzárás történt. Érdeklõdjön! c) Az (URH)rádió használata tilos.
56. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l '&
a) A hajó legfeljebb 11 km/h sebességgel haladhat. b) Figyelem! A szabad ûrszelvény magassága 11 m. c) Köteles a 11. (URH)csatornán rádiókapcsolatba lépni. I. RÉSZ
57. Milyen információt tartalmaz az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A vízmélység korlátozott. b) A mederben sziklák találhatók. c) Figyelem! A szabad ûrszelvény magassága korlátozott.
58. Mit jelez Önnek az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A tábla elõtt köteles megállni! b) Figyelem! A vízszínt feletti szabad magasság korlátozott. c) A tábla alatt látható kiegészítõ jelzés szerint köteles haladni.
59. Mit jelez Önnek az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Figyelem! Mindkét parton akadály található. b) Figyelem! Hajózási akadály következik. c) Az átjáró vagy a hajóút szélessége korlátozott.
60. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Hajózási korlátozások! Tudakozódni kell! b) Köteles megállni! c) Figyelem! A következõ szakaszon hajóútváltozás történt.
61. Milyen magatartást ír elõ az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Legfeljebb a táblán látható sebességgel haladhat. b) A hajóút eltávolodik a parttól; a táblától a rajta feltüntetett távolságot kell tartani. c) A táblán látható távolságon belül vesztegelni tilos.
62. Mi a jelentése az ábrán látható jelzésnek? (7. melléklet) l l l
a) A hajóút tengelyét jelzõ balparti jel. b) Ajánlott átjáró, amely mindkét irányban használható. c) Ajánlott átjáró, amely a jelzett oldal felõl használható, az ellenkezõ irányban az áthaladás tilos. 5. A vízi út jelei és kitûzése
''
63. Melyik fényjelzéssel jelzik a mindkét irányban használható ajánlott átjárót? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelûvel. b) A 2 jelûvel. c) A 3 jelûvel.
64. Hogyan jelzik az egy irányban használható ajánlott átjárót? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelû táblával. b) A 2 jelû táblákkal. c) A 3 jelû táblákkal.
65. Hogyan jelzik az egy irányban használható ajánlott átjárót? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelû táblával. b) A 2 jelû táblákkal. c) A 3 jelû táblákkal.
66. Melyik fényjelzéssel jelzik az egy irányban használható ajánlott átjárót? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelûvel. b) A 2 jelûvel. c) A 3 jelûvel.
67. Melyik fényjelzéssel jelzik az egy irányban használható ajánlott átjárót? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelûvel. b) A 2 jelûvel. c) A 3 jelûvel.
68. Milyen magatartást ajánl az ábrán látható jelzés a hídnyíláson, illetve duzzasztómûvön? (7. melléklet) l l l
a) Ajánlott a jelzett területen maradni. b) A jelzett területen garantált az elõírt szabad magasság. c) A jelzett területen nyitható a híd.
I. RÉSZ
69. Hogyan jelzik az ajánlott haladási irányt? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelû táblával. b) A 2 jelû táblával. c) A 3 jelû táblával.
!
70. Hogyan jelzik az ajánlott haladási irányt? (7. melléklet) (3 pont) l l l
a) Az 1 jelû jelzéssel. b) A 2 jelû táblával. c) A 3 jelû táblával.
!
71. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Kikötõbejárat. b) Az áthajózás engedélyezett. c) Balparti irányjel; a hajóút helyét jelzi a bal part közelében.
72. Hogyan jelzik azt, hogy az áthajózás engedélyezett? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelû táblapárral. b) A 2 jelû fénnyel. c) A 3 jelû táblával.
!
73. Hogyan jelzik azt, hogy az áthajózás engedélyezett? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelû lobogóval. b) A 2 jelû táblapárral. c) A 3 jelû táblákkal.
!
74. Milyen magatartást ajánl az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l
a) Ajánlott a jelzett irányban haladni. b) A jelzett területen hajózási akadály keletkezett. Érdeklõdjön! c) A jelzett helyen lehet határ- és vámvizsgálatra jelentkezni.
l
75. Mirõl tájékoztat az ábrán látható fényjelzés? (7. melléklet) l l l
a) Az áthajózás engedélyezett. b) A hídnyílás tengelye. c) A hajóút jelzett oldalán szabad az áthajózás.
76. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A hajózást veszélyeztetõ horgony jele. b) Az áthajózás engedélyezett. c) Az elsüllyedt hajó jelzett oldalán szabad az áthajózás.
77. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A hajó villamos berendezéseit ki kell kapcsolni. b) A hajóút jelzett oldalán parti áram vételezhetõ. c) Légvezeték átfeszítés következik.
78. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Duzzasztómû következik. b) Híd következik. c) Radarállomás következik.
79. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Légpárnás hajó veszteglõhelye. b) Nem szabadon közlekedõ komp következik. c) Hajóállomás következik.
I. RÉSZ
80. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Üzemanyagellátó-hely következik. b) Hajóállomás következik. c) Szabadon közlekedõ komp következik.
81. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Horgonyon vesztegelni szabad. b) Horgonyon vagy parthoz kikötve vesztegelni szabad. c) Parthoz kikötve vesztegelni szabad.
82. Milyen hajó vesztegelhet az ábrán látható jelzéssel kijelölt veszteglõhelyen? (7. melléklet) l a) Csak személyhajó. l b) Bármilyen hajó. l c) Csak nagyhajó. 83. Vesztegelhet-e veszélyes árut szállító hajó az ábrán látható jelzéssel kijelölt veszteglõhelyen? (7. melléklet) l a) Nem, mert az ilyen hajó számára külön veszteglõhelyet jelölnek ki. l b) Semmi sem korlátozza veszteglésüket. l c) Az elõírt biztonsági távolság betartásával igen. 84. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l a) A táblán látható sebességet túllépni tilos. l b) A kijelölt helyen a táblától a rajta méterben feltüntetett szélességû vízterületen szabad vesztegelni. l c) A veszteglõhelyen a feltüntetett számú hajó tartózkodhat. 85. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l a) A veszteglõhelyen a feltüntetett testhosszúságú hajó tartózkodhat. l b) Kishajóval a jobboldali, nagyhajóval a baloldali sebességet túllépni tilos. l c) A kijelölt helyen a táblától az azon méterben feltüntetett távolságok által határolt vízterületen szabad vesztegelni. 5. A vízi út jelei és kitûzése
!
86. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l
a) A veszélyes árut szállító hajó legmagasabb veszélyességi osztályának száma, amely a jelzett veszteglõhelyen tartózkodhat. b) A veszteglõhelyen egymás mellé állítható hajók számáról. c) A veszteglõhely egyes szakaszainak jelölésérõl.
l l
87. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l
a) Ez a személyzet nélküli hajók veszteglõhelye, kivéve a kék vagy vörös kúp viselésére kötelezett hajókat. b) Ez a személyzetes hajók veszteglõhelye, kivéve a kék vagy vörös kúp viselésére kötelezett hajót. c) Ez veszteglõhely, kivéve a kék vagy vörös kúp viselésére kötelezett hajókat.
l l
88. Mit jelent az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l
a) Kék kúp viselésére kötelezett személyzet nélküli hajók veszteglõhelye. b) Kék kúp viselésére kötelezett személyzetes hajók veszteglõhelye. c) Kék kúp viselésére kötelezett személyzet nélküli hajók veszteglése tilos.
l l
89. Mit jelent az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l
a) Vörös kúp viselésére kötelezett személyzetes hajók veszteglõhelye. b) Vörös kúp viselésére kötelezett személyzet nélküli hajók veszteglõhelye. c) Vörös kúp viselésére kötelezett személyzet nélküli hajók veszteglése tilos.
l l
90. Mit jelent az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Személyzetes hajók veszteglõhelye. b) Személyzet nélküli hajók veszteglõhelye. c) Személyzetes hajók veszteglõhelye, kivéve a kék vagy vörös kúp viselésére kötelezett hajót. "
I. RÉSZ
91. Mit jelent az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l a) Kék kúp viselésére kötelezett személyzetes hajók veszteglõhelye. l b) Személyzetes hajók veszteglõhelye, kivéve a kék kúp viselésére kötelezett hajót. l c) Személyzet nélküli hajók veszteglõhelye. 92. Mit jelent az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l a) Vörös kúp viselésére kötelezett személyzetes hajók veszteglõhelye. l b) Személyzetes hajók veszteglõhelye, kivéve a vörös kúp viselésére kötelezett hajót. l c) Vörös kúp viselésére kötelezett személyzet nélküli hajók veszteglõ helye. 93. Mit jelent az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l a) Személyzetes hajók veszteglõhelye, kivéve a vörös vagy kék kúp viselésére kötelezett hajókat. l b) A személyzet nélküli hajók veszteglõhelye, kivéve a vörös vagy kék kúp viselésére kötelezett hajókat. l c) A személyzetes és személyzet nélküli hajók veszteglõhelye, a vörös vagy kék kúp viselésére kötelezett hajók kivételével. 94. Mit jelent az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l a) A személyzetes és személyzet nélküli kék kúp viselésére kötelezett hajók veszteglõhelye. l b) Személyzetes hajók veszteglõhelye, kivéve a kék kúp viselésére kötelezett hajókat. l c) A személyzet nélküli hajók veszteglõhelye, kivéve a kék kúp viselésére kötelezett hajókat. 95. Mit jelent az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l a) A személyzetes és személyzet nélküli vörös kúp viselésére kötelezett hajók veszteglõhelye. l b) Személyzetes hajók veszteglõhelye, kivéve a vörös kúp viselésére kötelezett hajókat. l c) A személyzet nélküli hajók veszteglõhelye, kivéve a vörös kúp viselésére kötelezett hajókat. 5. A vízi út jelei és kitûzése
#
96. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l
a) A négykapás horgony használata megengedett; b) A horgonyzás, illetõleg horgony, kötél vagy lánc vonszolása megengedett. c) Horgonyzóhely.
l
97. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A parthoz való kikötés megengedett. b) A kikötés megengedett. c) A bakra kötni szabad.
98. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l
a) A rakodóberendezések alatt közlekedni személygépkocsival megengedett. b) Közlekedési eszközök be- vagy kirakodására kijelölt partszakasz. c) Ro-ro kikötõhely.
l l
99. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Fordítóhely. b) A fordítás a jelzett irányban megengedett. c) A fordítás mindkét part felõl megengedett.
100. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l
a) A rakodóhely vagy zsilip elõkikötõ osztómûve oszlopos szerkezetû. b) Az elért vízi út a követett vízi út mellékága. c) Ro-ro kikötõhely.
l l
101. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Rakodóhely függõleges partfallal. b) Az elért vízi út a követett vízi út mellékága. c) Medencés kikötõ. $
I. RÉSZ
102. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A követett vízi út az elért vízi út mellékága. b) A rakodóhely vagy zsilip elõkikötõ osztómûve oszlopos szerkezetû. c) Híd következik.
103. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Rakodóhely függõleges partfallal. b) Híd következik. c) A követett vízi út az elért vízi út mellékága.
104. Hogyan jelölik a vízi utak találkozásánál azt, hogy a követett vízi út az elért vízi út mellékútja? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelzéssel. b) A 2 jelzéssel. c) A 3 jelzéssel.
!
105. Hogyan jelölik a vízi utak találkozásánál azt, hogy a követett vízi út az elért vízi út mellékútja? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelzéssel. b) A 2 jelzéssel. c) A 3 jelzéssel.
!
106. Hogyan jelölik a víziutak találkozásánál azt, hogy a követett vízi útnak az elért vízi út a mellékútja? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelzéssel. b) A 2 jelzéssel. c) A 3 jelzéssel. 5. A vízi út jelei és kitûzése
!
%
107. Hogyan jelölik a vízi utak találkozásánál azt, hogy a követett vízi útnak az elért vízi út a mellékútja? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelzéssel. b) A 2 jelzéssel. c) A 3 jelzéssel.
!
108. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A hajóút a bal parttól a jobb part felé vezet. b) Az útiránytartási kötelezettség megszûnt. c) Figyelem a szakaszon hajózási korlátozás van érvényben.
109. Mirõl tájékoztat az egy folyamatos fehér fény (parti) jelzés? (7. melléklet) l l
a) A part mellett hajó vesztegel, de a fény azon nem helyezhetõ el. b) Akadály jelzése. Ha a szabályok úgy rendelkeznek, akkor e jelzésnél kötelezõ a megállás. c) Szélcsendes idõ várható.
l
110. Mirõl tájékoztat a két egymás mellett elhelyezett folyamatos fehér fény (parti) jelzés? (7. melléklet) l l
a) Továbbhaladni tilos. b) A part mellett hajó vesztegel, amelynek horgonya a hajózást veszélyezteti, de a fény azon nem helyezhetõ el. c) Akadály jelzése. Ha a szabályok úgy rendelkeznek, akkor e jelzésnél kötelezõ a megállás.
l
111. Mirõl tájékoztat az egy vagy két villogó fehér fény (parti) jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Az áthaladás megengedett. b) Figyelem hajózási akadály! c) Várható a hajóút szabaddá válása.
&
I. RÉSZ
112. Mit jelent az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Üzemanyagvételezõ hely. b) Ivóvízvételezõ hely. c) Vízi légijármû közlekedése megengedett.
113. Mit jelent az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Vízi sporteszközök használata megengedett. b) A hajó fényforrásait a part felé fordítani tilos. c) Telefonállomás.
114. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Géphajó közlekedése engedélyezett. b) Géphajóval végzett próbajáratásra kijelölt hely. c) Radioaktív anyagot szállító hajó veszteglõhelye.
115. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Sportversenyre kijelölt pálya. b) Sport- és kedvtelési célú hajók közlekedése megengedett. c) Vízisportra kijelölt vízterület.
116. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Vízisportra kijelölt terület. b) Sporteszközök vontatása megengedett. c) A vízisízés engedélyezett.
117. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Vitorláshajó közlekedése engedélyezett. b) Vitorlás kishajó közlekedése engedélyezett. c) Vitorláshajók kizárólag vitorlával közlekedhetnek.
5. A vízi út jelei és kitûzése
'
118. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Vágóevezõs hajóval közlekedés megengedett. b) Csónak közlekedése megengedett. c) Evezõs hajó közlekedése engedélyezett.
119. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Vízi sporteszközök használata megengedett. b) Vitorlásdeszka közlekedése megengedett. c) Vitorláshajó és vitorlás vízi sporteszköz közlekedése szabad.
120. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l
a) Sport- és kedvtelési célú kishajó nagy sebességgel történõ közlekedése megengedett. b) Motorcsónak használata megengedett. c) Gépi meghajtású kishajó, csónak közlekedése megengedett.
l l
121. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Vízi sportversenyre kijelölt pálya. b) Sporteszközök vontatása megengedett. c) Hajó vízrebocsátása vagy partrahúzása megengedett.
122. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l
a) A megadott rádiócsatornán jelentkezzen! b) A hajózási viszonyokra vonatkozó információ a jelzett rádiótelefon-csatornán kapható. c) Kishajóval a táblán jelzett sebesség (km/h) megengedett.
l
123. Milyen kiegészítõ jelzéssel közölhetõ az a távolság, ahol az alapjelzés által meghatározott kötelezettség érvénybe lép? (7. melléklet) l l l
a) Az 1 jelzésû tábla. b) A 2 jelzésû tábla. c) A 3 jelzésû tábla.
! I. RÉSZ
124. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Hajózási akadály található a 2000 km-nél. b) Duzzasztómû következik 2000 m távolságban. c) A következõ híd magassága 20,00 m a legnagyobb hajózási vízszínt felett.
125. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Szabadon közlekedõ komp következik 300 m távolságban. b) A hajóállomáson rendelkezésre álló kikötõhely hossza 300 m. c) A kikötõhely szélessége 300 m.
126. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Villogó zöld fénynél szabad a behajózás a nyíl irányában levõ kikötõmedencébe. b) A nyíl irányában levõ kikötõmedencébe való behajózásra felkészülni. c) A nyíl irányában levõ kikötõmedencébe a behajózás szabad.
127. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A nyíl irányában levõ kikötõmedencébe a behajózás tilos. b) A behajózás tartósan tilos a nyíl irányában levõ kikötõmedencébe. c) A nyíl irányában levõ kikötõmedencébe való behajózásra felkészülni.
128. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A jelzett területen vesztegelni szabad, kivéve a háromszög alakú kiegészítõ jelzések által jelzett területrészt. b) A kiegészítõ jelzések által határolt területen a veszteglés szabad. c) A jelzett területen vesztegelni szabad, a háromszög alakú táblán megadott (és attól mért) szélességben. 5. A vízi út jelei és kitûzése
129. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l
a) A veszteglés csak a háromszög alakú kiegészítõ táblán megadott (és attól mért) távolságban szabad. b) Tilos a veszteglés a háromszög alakú kiegészítõ táblákon megadott szélességben. c) Tilos a veszteglés a háromszög alakú kiegészítõ táblán megadott távolságon belül.
l l
130. Mit jelent az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) A vámvizsgálat szünetel. b) Figyelem! Vámvizsgálat következik. c) Vámvizsgálatra megállni köteles.
131. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jelzés? (7. melléklet) l l l
a) Két hosszú hangjel adása kötelezõ. b) Két fényjelzés adása kötelezõ a behajózás elõtt. c) Egy rövid és két hosszú hangjel adása kötelezõ.
132. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) Hajózást veszélyeztetõ horgonyt jelöl. b) A hajóút jobb szélét jelöli. c) A vízi út bal oldalán elhelyezkedõ akadályokat jelöli.
133. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A hajóút jobb szélét jelöli. b) A vízi út bal oldalán elhelyezkedõ akadályokat jelöli. c) A hajóutat választja el a közte és a jobb part között elhelyezkedõ veszteglõhelytõl.
I. RÉSZ
134. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A hajóút tengelyét jelöli. b) A hajóút jobb szélét jelöli. c) A vízi út jobb oldalán elhelyezkedõ szabályozási mûtárgyakat jelöli.
135. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A hajóút jobb szélét jelöli. b) A vízi út bal oldalán elhelyezkedõ akadályokat jelöli. c) A vízi út jobb oldalán elhelyezkedõ szabályozási mûtárgyakat jelöli.
136. Mirõl ismerhetõ fel a hajóút jobb szélét jelzõ úszó jel, ha színe nem látható és nem henger alakú? (8. melléklet) l l l
a) Nem használható az ilyen eszköz kitûzõ jelként, mert megtévesztõ lehet. b) A vörös színû úszó jel kúp alakú, tehát az alakjáról. c) Vörös színû, henger alakú csúcsjelet helyeznek el rajta.
137. Mit jelöl a hajóút szélén elhelyezett henger alakú vörös úszó jel (bója, úszó, karó)? (8. melléklet) l l l
a) Az úszó vonaláig 2,5 m vízmélység áll rendelkezésre a legkisebb hajózási vízszíntnél. b) A hajóút jobb szélén kívül a hajóút irányát és a vízi út jobb oldalán levõ veszélyes helyeket. c) A nagyhajó az ezek által meghatározott vonal (hajóút jobb széle) és a jobb part között nem közlekedhet.
138. Milyen jelekkel jelölhetõ a hajóút jobb széle? (8. melléklet) l l l
a) Gömb alakú, vörös henger alakú csúcsjellel ellátott úszóval. b) Kúp alakú zöld bójával, úszóval vagy karóval. c) Henger alakú (vagy henger alakú csúcsjellel ellátott) vörös bójával, úszóval, karóval, illetve vörös fényû világító bójával. 5. A vízi út jelei és kitûzése
!
139. Milyen jelekkel jelölhetõk a vízi út jobb szélén levõ veszélyes helyek? (8. melléklet) l
a) Henger alakú (vagy henger alakú csúcsjellel ellátott) vörös bójával, úszóval, karóval, illetve vörös fényû világító bójával. b) Vörös henger alakú csúcsjellel ellátott vagy vörös világító bójával, úszóval. c) Kúp alakú zöld bójával, úszóval vagy karóval.
l l
140. Milyen fényjelzést ad a vörös világító bója? (8. melléklet) l l
a) Minden oldalról látható folyamatos vörös fényt. b) Minden oldalról látható villogó (5 másodperces megszakításokkal 5 másodpercig látható) vörös fényt. c) Minden oldalról látható, 2,8 másodperces megszakításokkal 0,7 másodpercig világító vörös fényt.
l
141. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A hajóút bal szélét jelöli. b) Hajózást veszélyeztetõ horgonyt jelöl. c) A vízi út jobb oldalán elhelyezkedõ akadályokat jelöli.
142. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l
a) A vízi út jobb oldalán elhelyezkedõ akadályokat jelöli. b) A hajóutat választja el a közte és a bal part között elhelyezkedõ veszteglõhelytõl. c) A hajóút bal szélét jelöli.
l l
143. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A hajóút tengelyét jelöli. b) A hajóút bal szélét jelöli. c) A vízi út bal oldalán elhelyezkedõ szabályozási mûtárgyakat jelöli.
"
I. RÉSZ
144. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A vízi út jobb oldalán elhelyezkedõ akadályokat jelöli. b) A vízi út bal oldalán elhelyezkedõ szabályozási mûtárgyakat jelöli. c) A hajóút bal szélét jelöli.
145. Mirõl ismerhetõ fel a hajóút bal szélét jelzõ zöld színû úszó jel, ha nem látható a színe és nem kúp alakú? (8. melléklet) l a) Zöld színû, kúp alakú csúcsjelet helyeznek el rajta. l b) Nem használható az ilyen eszköz kitûzõ jelként, mert megtévesztõ lehet. l c) A zöld színû úszó jel gömb alakú, tehát az alakjáról. 146. Mit jelöl a hajóút szélén elhelyezett kúp alakú zöld úszó jel (bója, úszó, karó)? (8. melléklet) l a) Az úszó vonaláig 2.5 m vízmélység áll rendelkezésre a legkisebb hajózási vízszíntnél. l b) A nagyhajó az ezek által meghatározott vonal (hajóút bal széle) és a bal part között nem közlekedhet. l c) A hajóút bal szélén kívül a hajóút irányát és a vízi út bal oldalán levõ veszélyes helyeket. 147. Milyen jelekkel jelölhetõ a hajóút bal széle? (8. melléklet) l a) Kúp alakú (vagy kúp alakú csúcsjellel ellátott) zöld bójával, úszóval, karóval, illetve zöld fényû világító bójával. l b) Henger alakú vörös csúcsjellel ellátott, gömb alakú úszóval. l c) Henger alakú, csúcsjellel ellátott zöld bójával, úszóval vagy karóval. 148. Milyen jelekkel jelölhetõk a vízi út bal szélén levõ veszélyes helyek? (8. melléklet) l a) Henger alakú vagy henger alakú csúcsjellel ellátott vörös bójával, úszóval, karóval, illetve vörös fényû világító bójával. l b) Vörös henger alakú csúcsjellel ellátott vagy vörös világító bójával, úszóval. l c) Kúp alakú vagy kúp alakú csúcsjellel ellátott zöld bójával, úszóval vagy karóval, illetve zöld fényû világító bójával. 5. A vízi út jelei és kitûzése
#
149. Milyen fényjelzést ad a zöld világító bója? (8. melléklet) l
a) Minden oldalról látható, 2,8 másodperces megszakításokkal 0,7 másodpercig világító zöld fényt. b) Minden oldalról látható folyamatos zöld fényt. c) Minden oldalról látható villogó (1 másodperces megszakításokkal 1 másodpercig látható) zöld fényt.
l l
150. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A vízi út jobb oldalán elhelyezkedõ akadályokat jelöli. b) A hajóút szétágazását vagy összefolyását jelöli. c) Hajózást veszélyeztetõ horgonyt jelöl.
151. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A hajóút szétágazását vagy összefolyását jelöli. b) A vízi út jobb oldalán elhelyezkedõ akadályokat jelöli. c) A hajóutat választja el a közte és a bal part között elhelyezkedõ veszteglõhelytõl.
152. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A hajóút tengelyét jelöli. b) A hajóút szétágazását vagy összefolyását jelöli. c) A vízi út bal oldalán elhelyezkedõ szabályozási mûtárgyakat jelöli.
153. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l
a) A vízi út jobb oldalán elhelyezkedõ akadályokat jelöli. b) A vízi út bal oldalán elhelyezkedõ szabályozási mûtárgyakat jelöli. c) A hajózási akadály, amely mindkét oldalról kikerülhetõ.
l l
$
I. RÉSZ
154. Mirõl ismerhetõ fel a hajóút elágazását jelzõ zöldvörös színû úszó jel, ha színe nem látható és nem gömb alakú? (8. melléklet) l a) Zöldvörös színû, vízszíntes csíkozású gömb alakú csúcsjelet helyeznek el rajta. l b) Nem használható az ilyen eszköz kitûzõ jelként, mert megtévesztõ lehet. l c) A zöldvörös színû úszó jel kúp alakú, tehát az alakjáról. 155. Mit jelöl a hajóútban elhelyezett gömb alakú zöldvörös úszó jel (bója, úszó, karó)? (8. melléklet) l a) Hajózási akadályt, amely mindkét oldal felõl kikerülhetõ. l b) Az úszó vonaláig 2,5 m vízmélység áll rendelkezésre a legkisebb hajózási vízszíntnél. l c) A nagyhajó az ezek által meghatározott vonal (hajóút bal széle) és a bal part között nem közlekedhet. 156. Mit jelöl a hajóútban elhelyezett gömb alakú zöldvörös úszó jel (bója, úszó, karó)? (8. melléklet) l a) A hajóút tengelyét. l b) A hajóút szétágazását. l c) A nagyhajó az ezek által meghatározott vonal (hajóút bal széle) és a jobb part között nem közlekedhet. 157. Milyen jelekkel jelölhetõ a hajóút összefolyása? (8. melléklet) l a) Gömb alakú (vagy gömb alakú csúcsjellel ellátott) zöldvörös bójával, úszóval, karóval, illetve fehér fényû világító bójával. l b) Gömb alakú, vörös henger alakú csúcsjellel ellátott úszóval. l c) Henger alakú, csúcsjellel ellátott zöld bójával, úszóval vagy karóval. 158. Milyen jelekkel jelölhetõk a vízi útban levõ hajózási akadályok, ha mindkét oldal felõl kikerülhetõk? (8. melléklet) l a) Henger alakú vagy henger alakú csúcsjellel ellátott vörös bójával, úszóval, karóval, illetve vörös fényû világító bójával. l b) Gömb alakú vagy gömb alakú csúcsjellel ellátott zöldvörös bójával, úszóval vagy karóval, illetve fehér fényû világító bójával. l c) Zöld henger alakú csúcsjellel ellátott vagy zöldvörös világító bójával, úszóval. 5. A vízi út jelei és kitûzése
%
159. Milyen jelzést ad a fehér fényû világító bója? (8. melléklet) l
a) Minden oldalról látható, 0,5 másodperces megszakításokkal 0,5 másodpercig világító fehér fényt. b) Minden oldalról látható folyamatos zöld fényt. c) Minden oldalról látható villogó (1 másodperces megszakításokkal 1 másodpercig látható) zöldvörös fényt (felül a vörös).
l l
160. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l
a) A hajóutat és a jobb part felõli veszteglõhelyet elválasztó jel. b) Az úszó vonaláig 2,5 m vízmélység áll rendelkezésre a legkisebb hajózási vízszíntnél. c) A nagyhajók részére kijelölt hajóút jobb szélének jele.
l l
161. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l
a) A nagyhajók részére kijelölt hajóút jobb szélének jele. b) Az úszó vonaláig 2,5 m vízmélység áll rendelkezésre a legkisebb hajózási vízszíntnél. c) A hajóutat és a jobb part felõli veszteglõhelyet elválasztó jel.
l l
162. Mit jelöl a vízi úton elhelyezett henger alakú vörös bója, amelyen P felirat látható? (8. melléklet) l l l
a) A hajóút jobb és a veszteglõhely bal szélét. b) A hajóút tengelyét. c) A nagyhajó az ezek által meghatározott vonal (hajóút jobb széle) és a jobb part között nem közlekedhet.
163. Mit jelöl a vízi úton elhelyezett, 2 másodperces megszakításokkal 2 másodpercig világító, vörös fény? (8. melléklet) l l l
a) A veszteglõhely jobb szélét. b) A hajóút jobb és a veszteglõhely bal szélét. c) A hajóút tengelyét. &
I. RÉSZ
164. Milyen jelekkel jelölhetõ a hajóút és az attól a jobb part felé esõ veszteglõhely határa? (8. melléklet) l l l
a) 4 másodperces megszakításokkal 2 másodpercig világító vörös fényt adó vörös bójával. b) Henger alakú és 2 másodperces megszakításokkal 2 másodpercig világító vörös fényt adó vörös bójával. c) Henger alakú csúcsjellel ellátott vörös bójával vagy úszóval.
165. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A hajóutat és a bal part felõli veszteglõhelyet elválasztó jel. b) Figyelem! Gázló következik. c) A nagyhajók részére kijelölt hajóút bal szélének jele.
166. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) Figyelem! Hajóútszûkület következik. b) A hajóutat és a bal part felõli veszteglõhelyet elválasztó jel. c) A nagyhajók részére kijelölt hajóút bal szélének jele.
167. Mit jelöl a vízi úton elhelyezett kúp alakú zöld bója, amelyen P felirat látható? (8. melléklet) l l l
a) A hajóút bal és a veszteglõhely jobb szélét. b) A hajóút tengelyét. c) A hajóút bal szélét, vagy a bal part felõli hajózási akadályokat.
168. Mit jelöl a vízi úton elhelyezett, 2 másodperces megszakításokkal 2 másodpercig világító zöld fény? (8. melléklet) l l l
a) A veszteglõhely bal szélét. b) A hajóút bal és a veszteglõhely jobb szélét. c) Figyelem! Hajóútszûkület következik. 5. A vízi út jelei és kitûzése
'
169. Milyen jelekkel jelölhetõ a hajóút és az attól a bal part felé esõ veszteglõhely határa? (8. melléklet) l
a) Kúp alakú és 2 másodperces megszakításokkal 2 másodpercig világító zöld fényt adó zöld bójával. b) 4 másodperces megszakításokkal 2 másodpercig világító zöld fényt adó zöld bójával. c) Henger alakú csúcsjellel ellátott vörös bójával vagy úszóval.
l l
170. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) Figyelem! Hajózási akadály a jobb part közelében. b) A hajóút parthoz viszonyított megközelítõ irányát jelzi. c) A továbbhajózás tilos.
171. Mit jelöl a vízi úton az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A hajóúton elhelyezett jelekkel együtt a hajóút határát. b) A hajóút tengelyét. c) A zsilip területére behajózni tilos.
172. l l l
Mire szolgál az ábrán látható jel? (8. melléklet) a) A veszteglõhely határát jelzi. b) Határolja a hajóutat és iránytartási jelként is alkalmazható. c) A hajóútszûkület elõrejelzésére.
173. Melyik parti jellel jelölhetõ a hajóút a jobb part közelében? (8. melléklet) l a) Az 1 jelû tábla. l b) A 2 jelû tábla. l c) A 3 jelû tábla.
!
174. Mit jelez a 4,8 másodperc megszakítással 0,7 másodpercig világító vörös parti fény? (8. melléklet) l a) A hajóúton elhelyezett jelekkel együtt a hajóút jobboldali határát, továbbá iránytartási jelként is alkalmazható. l b) A hajóút tengelyét, továbbá iránytartási jelként is alkalmazható. l c) A hajózás tilalmát (áthaladni tilos).
I. RÉSZ
175. Mirõl tájékoztat az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A továbbhajózás szabad. b) Figyelem! Hajózási akadály a bal part közelében. c) A hajóút parthoz viszonyított megközelítõ irányát jelzi.
176. Mit jelöl a vízi úton az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A hajóúton elhelyezett jelekkel együtt a hajóút baloldali határát. b) A hajóút tengelyét. c) A zsilip területére behajózni szabad.
177. Mire szolgál az ábrán látható jel? (8. melléklet) l a) Az átjáróban ajánlott a jel alatt áthajózni. l b) Balról határolja a hajóutat és iránytartási jelként is alkazmazható. l c) Az elhajózás szabad oldalának jelzésére. 178. Melyik parti jellel jelölhetõ a hajóút a bal part közelében? (8. melléklet) l a) Az 1 jelûvel. l b) A 2 jelûvel. l c) A 3 jelûvel.
!
179. Mit jelez a 4,8 másodperc megszakítással 0,7 másodpercig világító zöld parti fény? (8. melléklet) l a) A hajóúton elhelyezett jelekkel együtt a hajóút bal oldali határát, továbbá iránytartási jelként is alkalmazható. l b) A hajóút tengelyét, továbbá iránytartási jelként is alkalmazható. l c) A hajózás tilalmát (áthaladni tilos). 180. Mit jelöl a vízi úton az ábrán látható jel? (8. melléklet) l a) Veszteglõhely veszélyes árut szállító hajók részére. l b) A hajóútnak a folyó egyik partjáról a másikra vezetõ átmenetének kezdetét jelzõ jobbparti jel. l c) A hajóút tengelyét. 5. A vízi út jelei és kitûzése
181. Mire szolgál az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) Az átjáróban ajánlott a jel alatt áthajózni. b) A hajóút átmenetét jelöli ki a jobb parton. c) Hajózási akadály! Maradj távol!
182. Melyik parti jellel jelölhetõ a hajóút átmenete a jobb parton? (8. melléklet) l l l
a) Az 1 jelû tábla. b) A 2 jelû tábla. c) A 3 jelû tábla.
!
183. Mit jelez a 0,7 majd 2,9 másodperc megszakítással (kettõs felvillanással) 0,70,7 másodpercig világító sárga parti fény? (8. melléklet) l l l
a) A hajóút átmenetét jelöli ki a jobb parton. b) Hajózási akadály! Maradj távol! c) A hajóút tengelyét jelöli ki a bal parton.
184. Milyen fény alkalmazható a hajóút átmenetét jelzõ jelként? (8. melléklet) l l l
a) Minden oldalról látható fény. b) A vízi út felõl 180° látószög alatt látható fény. c) Minden oldalról vagy a szükséges korlátozott íven látható fény.
185. Mit jelöl a vízi úton az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A hajóútnak a folyó egyik partjáról a másikra vezetõ átmenetének kezdetét jelzõ balparti jel. b) Veszteglõhely veszélyes árut szállító hajók részére. c) A sodorvonalat.
186. Mire szolgál az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) Az átjáróban ajánlott a jel alatt áthajózni. b) Hajózási akadály! Maradj távol! c) A hajóút átmenetét jelöli ki a bal parton. I. RÉSZ
187. Melyik parti jellel jelölhetõ a hajóút átmenete a bal parton? (8. melléklet) l l l
a) Az 1 jelû tábla. b) A 2 jelû tábla. c) A 3 jelû tábla.
!
188. Mit jelez a 2,8 másodperc megszakítással 0,7 másodpercig világító sárga parti fény? (8. melléklet) l l l
a) Hajózási akadály! Maradj távol! b) A hajóút átmenetét jelöli ki a bal parton. c) A hajóút tengelyét jelöli ki a bal parton.
189. Milyen módon lehet a vízi út egyik partján elhelyezett jelekkel kitûzni a két part közötti átmenet tengelyét? (8. melléklet) l l l
a) Egyik parton elhelyezett jelekkel nem lehet, mert nem jelölhetõ ki egy tengely. b) A parton elhelyezett átmenet jellel és a part közelében elhelyezett tengelybójával. c) A tengely vonalában a parton egymás mögött elhelyezett átmenetet jelzõ jelekkel.
190. Hogyan kell elhelyezni az átmenet tengelyét a jobb parton kitûzõ jeleket? (8. melléklet) l l l
a) Két átmenetet jelzõ jobbparti jelet kell a tengelyvonalon egymás mögött elhelyezni. b) Két átmenetet jelzõ jobbparti jelet kell a tengelyvonalon egymás mögött elhelyezni, ahol a vízparttól távolabbi tábla nagyobb méretû. c) Két átmenetet jelzõ jobbparti jelet kell a tengelyvonalon egymás mögött elhelyezni, ahol a vízparttól távolabbi tábla nagyobb méretû és állandó sárga fényt ad.
5. A vízi út jelei és kitûzése
!
191. Mit jelez az Ön számára, ha a parton két átmenet kezdetét jelzõ táblát lát egymás mögött? (8. melléklet) l a) Egymás mellett két átmenet található, az egyik a völgymenõ útja, a másik a hegymenõé. l b) A két jel az átmenet tengelyén helyezkedik el, azaz akkor vagyok az átmenet tengelyében, ha a táblák egy vonalban látszanak. l c) Az átmenet helye változott, a tábla új helyre került és a régit még nem távolították el. 192. Hogyan jelölik éjszaka az átmenet tengelyét, ha csak az egyik parton állítható fel jel? (8. melléklet) l a) Éjszakai feltakaró fényjelekkel, amelyek közül a parthoz közelebbi 2,5 másodperces megszakításokkal 2,5 másodpercig sárga fényt, a távolabbi állandó sárga fényt ad. l b) Éjszakai feltakaró fényjelekkel, amelyek közül a parthoz közelebbi 2,5 másodperces megszakításokkal 2,5 másodpercig sárga fényt, a távolabbi 2,5 másodperces megszakításokkal kettõs villanással 1 másodperces sárga fényt ad. l c) Sárga fényjellel, amely 2,5 másodperces megszakításokkal 2,5 másodpercig világít. 193. Mit jelez az Ön számára, ha a parton két fényjelet lát egymás közelében és az egyik 2,5 másodperces megszakításokkal 2,5 másodpercig tartó sárga fényt, a másik állandó sárga fényt ad? (8. melléklet) l a) Az átmenet kezdetét jelzõ fény közelében hajó vesztegel. l b) A kikötõbõl hajó halad ki, szükség esetén sebességem és/vagy menetirányom megváltoztatásával is biztosítanom kell a hajó szabad útját. l c) Ha egymás mögött látszanak, akkor a hajóút átmenetének tengelyét jelölik ki. 194. Mi a különbség a jobb, illetve bal parton elhelyezett éjszakai feltakaró jelek között? (8. melléklet) l a) A bal parton elhelyezett jel kettõs, a jobb parti egyes villanású sárga fényt ad egymás mögött, az átmenet tengelyén elhelyezve. l b) Nincs különbség. l c) A jobbparti 0,7 míg a balparti 2,5 másodpercig világít 2,5 másodperces megszakításokkal, a hátsó jel folytonos sárga fényt ad. "
I. RÉSZ
195. Melyik jelpárral tûzik ki a jobb parton az átmenet tengelyét, ha a bal parton nincs lehetõség jel elhelyezésére? (8. melléklet) l l l
a) Az 1 jelû táblákkal. b) A 2 jelû táblákkal. c) A 3 jelû táblákkal.
!
196. Melyik jelpárral tûzik ki a bal parton az átmenet tengelyét, ha a jobb parton nincs lehetõség jel elhelyezésére? (8. melléklet) l l l
a) Az 1 jelû táblákkal. b) A 2 jelû táblákkal. c) A 3 jelû táblákkal.
! 5. A vízi út jelei és kitûzése
#
197. Mire szolgál az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) Veszélyes hely következik. b) Hajózási akadály! Maradj távol! c) Veszélyes pont (akadály) helyét jelöli a jobb parton.
198. Milyen parti jellel jelölhetõk a veszélyes pontok, akadályok (pl. szabályozási mûtárgyak, víz alatti akadályok) a jobb parton? (8. melléklet) l l l
a) Az 1 jelû táblával. b) A 2 jelû táblával. c) A 3 jelû táblával.
!
199. Mit jelez az Ön számára az ábrán látható jel? (8. melléklet) l
a) Veszélyes hely következik, fel kell készülni megállásra vagy szükség esetén meg kell erõsíteni a szolgálatot. b) Hajózási akadály van, távol maradok. c) A jel magasságában veszélyes pont, akadály helyezkedik el a jobb part közelében, ezért nem közelítek hozzá.
l l 200. l l l
Mire szolgál az ábrán látható jel? (8. melléklet) a) Veszélyes hely következik. b) Veszélyes pont (akadály) helyét jelöli a bal parton. c) Hajózási akadály! Maradj távol!
201. Mit jelez az Ön számára az ábrán látható jel? (8. melléklet) l a) Veszélyes hely következik, fel kell készülni a sebesség vagy menetirány változtatására, szükség esetén meg kell erõsíteni a szolgálatot. l b) A jel magasságában veszélyes pont, akadály helyezkedik el a bal part közelében, ezért nem közelítek hozzá. l c) Hajózási akadály van, távol maradok. $
I. RÉSZ
202. Milyen parti jellel jelölhetõk a veszélyes pontok, akadályok (pl. szabályozási mûtárgyak, víz alatti akadályok) a bal parton? (8. melléklet) l l l
a) Az 1 jelû táblával. b) A 2 jelû táblával. c) A 3 jelû táblával. !
203. Mire szolgál az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) Veszélyes helyre figyelmeztet. b) Mindkét oldalról kikerülhetõ veszélyes helyet, akadályt (pl. szigetvég, vízi út elágazás) jelöli a parton. c) Hajózási akadály! Mindkét irányban hajózva balról kell hagyni.
204. Mit jelez az Ön számára az ábrán látható jel? (8. melléklet) l l l
a) A jel veszélyes pontot, akadályt (pl. szigetvég, vízi út elágazás) jelöli a parton, ennek megfelelõen kell azt kikerülni. b) Veszélyes hely következik, fel kell készülni a sebesség vagy menetirány változtatására, szükség esetén meg kell erõsíteni a szolgálatot. c) Hajózási akadály van, távol maradok.
5. A vízi út jelei és kitûzése
%
205. Milyen parti jellel jelölhetõ a parton a sziget hosszan elnyúló vége vagy szabályozási mûtárgy, víz alatti akadály (veszélyes pont), ha az mindkét oldalról kikerülhetõ? (8. melléklet) l l l
a) Az 1 jelû táblával. b) A 2 jelû táblával. c) A 3 jelû táblával.
!
206. Milyen parti jellel jelölhetõ éjszaka a parton a sziget hosszan elnyúló vége vagy szabályozási mûtárgy, víz alatti akadály (veszélyes pont), ha az mindkét oldalról kikerülhetõ? (8. melléklet) l l l
a) Folytonosan világító sárga fénnyel. b) Felül vörös alul zöld villogó fénnyel. c) Fehér villanó fénnyel.
207. Mit jelez Önnek, ha egy sziget végén fehér villanó fényt lát? (8. melléklet) l l l
a) Amíg a fény villan, a sziget melletti elhajózás szabad. b) Figyelem sziget! A sziget mindkét oldal felõl kikerülhetõ. c) A sziget mellett csak jobb oldallal szabad találkozni.
208. Milyen eszközökkel jelölhetõ a híd pillére a radarral hajózók számára? (8. melléklet) l l
a) A jobb part felõli pillér egy, a bal part felõli két radarreflektorral. b) A jobb part felõli pillér egy vörös, a bal part felõli két zöld radarreflektorral ellátott bójával. c) Folyásirány szerint a híd alatt és felett elhelyezett vörös és zöld radarreflektorral ellátott bójákkal vagy a pillérre szerelt konzolon elhelyezett radarreflektorral.
l
&
I. RÉSZ
209. Milyen eszközökkel jelölhetõ a villamos vezeték átfeszítése a radarral hajózók számára? (8. melléklet) l l l
a) Mindkét parton két-két radarreflektornak a vezetékre függesztésével. b) Az átfeszítésre egymástól legfeljebb 50 m távolságban függesztett radarreflektorokkal, amelyek pontsorként jelennek meg a képernyõn. c) Nincs szükség jelölésre, mert az átfeszítésnek van visszhangja.
210. Milyen eszközökkel jelölhetõ a villamos vezeték átfeszítése a radarral hajózók számára? (8. melléklet) l l l
a) Mindkét part mellett két-két radarreflektorral ellátott sárga bójával, amelyek két-két, egymás melletti pontként jelennek meg a képernyõn. b) Mindkét parton két-két radarreflektornak a vezetékre függesztésével. c) Mindkét part mellett két-két sárga úszóval, amelyek két-két pontként jelennek meg a képernyõn.
5. A vízi út jelei és kitûzése
'
Megoldások
1. 2. 3. 4. 5.
a) c) b) c) c)
6. b) 7. a) 8. a) 9. c) 10. b)
11. 12. 13. 14. 15.
c) b) c) b) a)
16. 17. 18. 19. 20.
b) b) b) c) c)
21. 22. 23. 24. 25.
b) a) b) c) b)
26. 27. 28. 29. 30.
c) b) c) b) c)
31. 32. 33. 34. 35.
a) a) b) a) b)
36. 37. 38. 39. 40.
c) b) c) a) c)
41. 42. 43. 44. 45.
a) b) a) a) b)
46. 47. 48. 49. 50.
b) b) c) c) c)
51. 52. 53. 54. 55.
b) c) b) b) a)
56. 57. 58. 59. 60.
c) a) b) c) a)
61. 62. 63. 64. 65.
b) b) c) a) b)
66. 67. 68. 69. 70.
b) a) a) c) a)
71. 72. 73. 74. 75.
b) b) a) a) a)
76. 77. 78. 79. 80.
b) c) a) b) c)
81. 82. 83. 84. 85.
b) b) c) b) c)
86. 87. 88. 89. 90.
b) a) a) b) c)
91. 92. 93. 94. 95.
a) a) c) a) a)
96. b) 97. a) 98. b) 99. a) 100. b)
!
101. 102. 103. 104. 105.
b) a) c) c) b)
106. 107. 108. 109. 110.
I. RÉSZ
b) a) b) b) c)
111. 112. 113. 114. 115.
a) b) c) a) b)
116. 117. 118. 119. 120.
c) a) c) b) a)
121. 122. 123. 124. 125.
c) b) b) b) a)
126. 127. 128. 129. 130.
c) a) b) c) c)
131. 132. 133. 134. 135.
a) b) a) b) a)
136. 137. 138. 139. 140.
c) b) c) a) c)
141. 142. 143. 144. 145.
a) c) b) c) a)
146. 147. 148. 149. 150.
c) a) c) a) b)
151. 152. 153. 154. 155.
a) b) c) a) a)
156. 157. 158. 159. 160.
b) a) b) a) a)
161. 162. 163. 164. 165.
c) a) b) b) a)
166. 167. 168. 169. 170.
b) a) b) a) b)
171. 172. 173. 174. 175.
a) b) b) a) c)
176. 177. 178. 179. 180.
a) b) c) a) b)
181. 182. 183. 184. 185.
b) c) a) c) a)
186. 187. 188. 189. 190.
c) a) b) c) b)
191. 192. 193. 194. 195.
b) a) c) b) b)
196. 197. 198. 199. 200.
c) c) a) c) b)
201. 202. 203. 204. 205.
b) b) b) a) a)
206. 207. 208. 209. 210.
c) b) c) b) a)
5. A vízi út jelei és kitûzése
!
6.
Hajózási szabályok
1. Mikor tekintünk két hajót egymással találkozónak? (6.01) l
a) Minden esetben, amikor két hajó összeütközésének elkerülésére valamelyik, vagy mindkét hajó irányváltoztatása szükséges. b) Minden esetben, amikor valamelyik hajó orr-irányvonalában látja a másik hajót. c) Amikor a két hajó egymáshoz viszonyítva ellentétes vagy közel ellentétes irányban halad.
l l
2. Mikor jön létre elõzés? (6.01) l
a) Amikor egy hajó az elõzendõ hajót hátulról, annak oldalirányához viszonyított legalább 22°30¢ alatt megközelítette. b) Amikor egy gyorsabban haladó hajó, vagy karaván orr-része a vele azonos irányban, de lassabban haladó hajó vagy karaván farrészével egy vonalba kerül. c) Amikor egy gyorsabban haladó hajó, vagy karaván orr-része a vele azonos irányban, de lassabban haladó hajó vagy karaván orr-részével egy vonalba kerül.
l l
3. Mikor jön létre keresztezés? (6.01) l
a) Amikor az egymással ellentétes irányban haladó hajók egymás jobb oldalai felõl haladnak el. b) Amikor a hajók úgy közelítenek egymáshoz, hogy sem a találkozás, sem az elõzés feltételei nem teljesülnek. c) Amikor egy hajó, vagy karaván a sodorvonal keresztezésével a hajóút egyik oldaláról a másik oldalra áthajózik.
l l !
I. RÉSZ
4. Milyen magatartást ír elõ a HSZ gyorsjáratú hajó (pl. szárnyas hajó, légpárnás hajó) és egyéb hajó találkozása esetére? (6.01-bis) (3 pont) l l l
a) Gyorsjáratú nagy sebességgel haladó hajó útját 1000 m-en belül egyéb hajó nem keresztezheti. b) Gyorsjáratú nagy sebességgel haladó hajó és egyéb hajó találkozása esetén a találkozásra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. c) A gyorsjáratú nagy sebességgel haladó hajónak valamennyi más hajó számára biztosítania kell a menetiránya megtartásához és mûveletei végzéséhez szükséges teret, illetõleg nem követelheti, hogy azok a javára kitérjenek. 5. Minek minõsül a kizárólag kishajókból álló karaván? (6.02)
l l l
a) A kizárólag kishajókból álló karaván is kishajónak minõsül. b) A kizárólag kishajókból álló karaván nagyhajónak minõsül. c) Amennyiben egy kishajó más kishajót vagy kishajókat mellévett alakzatban továbbít, akkor a karaván kishajónak minõsül, amennyiben a kishajó más kishajót vagy kishajókat vontat, akkor a karaván nagyhajónak minõsül. 6. Milyen körülmények között engedi meg a HSZ hajók találkozását vagy elõzését? (6.03)
l
l l
a) A találkozás vagy az elõzés akkor megengedhetõ, ha a hajók manõverképessége valamennyi körülményt és más hajók mozgását is figyelembe véve kétséget kizáróan elegendõ a találkozás vagy az elõzés biztonságos végrehajtásához. b) A találkozás vagy az elõzés akkor megengedhetõ, ha a hajóút szélessége valamennyi körülményt és más hajók mozgását is figyelembe véve kétséget kizáróan elegendõ a hajók egymás melletti elhaladásához. c) A találkozás vagy az elõzés akkor megengedhetõ, ha a hajók egyike sem jelzi az összeütközés veszélyét. 7. A karaván melyik hajójának kell leadnia a találkozások esetére elõírt jelzéseket? (6.03)
l
a) Az elõírt jelzéseket a karaván legelõl haladó hajójának kell leadnia. Ha a karaván elején több hajó egymás mellett halad, akkor ezek közül a középen haladó hajó adja a jelzéseket. 6. Hajózási szabályok
!!
l
b) Az elõírt jelzéseket a karaván bármely hajója leadhatja, ha arra alkalmas berendezéssel rendelkezik és a karaván vezetõjétõl a jelzés leadására utasítást kapott. c) Az elõírt jelzéseket a karavánban annak a hajónak kell leadnia, amelyen a karaván vezetõje tartózkodik.
l
8. Mikor nem változtathatják meg a hajók sebességüket és/vagy menetirányukat találkozás vagy elõzés esetén? (6.03) l l
a) Ha ezzel az összeütközés veszélyét idéznék elõ. b) Amikor a találkozás vagy elõzés esete minden kétséget kizáróan létrejött. c) A hajók az egymás mellett történõ elhaladása során.
l
9. Mikor megengedett a keresztezés? (6.03) l
a) Akkor, ha a hajó vezetõje meggyõzõdött arról, hogy a keresztezés más hajó számára is biztonságos módon hajtható végre. b) Akkor, ha a hajó vezetõje a másik hajót saját hajójának bal oldala felõl látja. c) Akkor, ha a hajók összeütközése más módon nem hárítható el.
l l
10. Mi a teendõ akkor, ha két hajó egymást keresztezõ irányban halad, és összeütközés veszélye jöhet létre? (6.03-bis) (3 pont) l a) Az a hajó, amelyik a másik hajót saját bal oldala felõl látja, köteles a másik hajó útjából kitérni és ha a körülmények lehetõvé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó elõtt. l b) Az a hajó, amelyik a másik hajót saját jobb oldala felõl látja, köteles a másik hajó útjából kitérni és ha a körülmények lehetõvé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó elõtt. l c) A kisebb sebességgel haladó hajó köteles a másik hajó útjából kitérni és ha a körülmények lehetõvé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó elõtt. 11. Ha két hajó egymást keresztezõ irányban halad, mi a teendõje a hajóút menetirány szerinti jobb szélén haladó hajónak? (6.03-bis) (3 pont) l a) A hajóút menetirány szerinti jobb szélén haladó hajónak ki kell térnie a másik hajó útjából. !"
I. RÉSZ
l l
b) A hajóút menetirány szerinti jobb szélén haladó hajó köteles a sebességét kellõ mértékben csökkenteni és megvárni, hogy a másik hajó a keresztezést befejezze. c) A hajóút menetirány szerinti jobb szélén haladó hajó nem változtathatja meg menetirányát.
12. Az útvonalak keresztezésére vonatkozó rendelkezés alkalmazható-e kishajóra más hajók vonatkozásában? (6.03-bis) l l l
a) Nem alkalmazható. b) Csak kishajó és gyorsjáratú hajó (pl. szárnyashajó, légpárnás hajó) találkozása esetén alkalmazható. c) Alkalmazható.
13. Kell-e alkalmazni az útvonalak keresztezésére vonatkozó rendelkezést, ha az egyik hajó fordulási manõvert hajt végre? (6.03-bis) l l l
a) Igen, mert fordulás közben létrejön a keresztezés. b) Nem, mert a megfordulásra egyéb hajózási szabályok vonatkoznak. c) Csak karaván fordulása esetén.
14. Kell-e alkalmazni az útvonalak keresztezésére vonatkozó rendelkezést, ha az egyik hajó indulási manõvert hajt végre? (6.03-bis) l l l
a) Nem, mert az elindulásra egyéb hajózási szabályok vonatkoznak. b) Igen, amennyiben megvalósul a keresztezés esete. c) Csak karaván elindulása esetén.
15. Kell-e alkalmazni az útvonalak keresztezésére vonatkozó rendelkezést a vízi út keresztezésével történõ be- és kihajózás során kikötõ vagy mellékág bejáratánál? (6.03-bis) l a) Igen, amennyiben megvalósul a keresztezés esete. l b) Csak karaván be- és kihajózása esetén. l c) Nem, mert a be- és kihajózásra egyéb hajózási szabályok vonatkoznak. 16. Hogyan rendelkezik a HSZ kisgéphajónak más kishajóval történõ keresztezése esetére? (6.03-bis) l a) Amennyiben az összeütközés veszélye jöhet létre, a kisgéphajónak ki kell térnie más kishajó útjából. 6. Hajózási szabályok
!#
l
b) Amennyiben az összeütközés veszélye jöhet létre, a kisgéphajó útjából más kishajónak ki kell térnie. c) Amennyiben az összeütközés veszélye jöhet létre, a kishajók fajtájától függetlenül a nagyhajók keresztezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
l
17. Hogyan rendelkezik a HSZ vitorlás kishajónak más kishajóval történõ keresztezése esetére? (6.03-bis) (3 pont) l a) Amennyiben az összeütközés veszélye jöhet létre, a vitorlás kishajónak ki kell térnie más kishajó útjából. l b) Amennyiben az összeütközés veszélye jöhet létre, a vitorlás kishajó útjából más kishajónak ki kell térnie. l c) Amennyiben az összeütközés veszélye jöhet létre, a kishajók fajtájától függetlenül a nagyhajók keresztezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 18. Két kishajó egymást keresztezõ irányban halad. Mi a teendõje a hajóút menetirány szerinti jobb szélén haladó kishajónak? (6.03-bis) (3 pont) l l
a) Ki kell térnie a másik kishajó útjából. b) Köteles a sebességét kellõ mértékben csökkenteni, és megvárni, hogy a másik kishajó a keresztezést befejezze; c) A hajóút menetirány szerinti jobb szélén haladó kishajó nem változtathatja meg menetirányát.
l
19. Hogyan rendelkezik a HSZ két vitorlás hajó között létrejövõ keresztezés esetére, ha azok különbözõ oldalirányú széllel haladnak és az összeütközés veszélye jöhet létre? (6.03-bis) (3 pont) l a) A bal oldali széllel haladó vitorlás hajó köteles a másik vitorlás hajónak kitéréssel utat engedni. l b) A jobb oldali széllel haladó vitorlás hajó köteles a másik vitorlás hajónak utat engedni. l c) Az a vitorlás hajó, amelyik a másik vitorlás hajót saját jobb oldala felõl látja, köteles a másik hajó útjából kitérni és ha a körülmények lehetõvé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó elõtt. 20. Hogyan rendelkezik a HSZ két vitorlás hajó között létrejövõ keresztezés esetére, ha azok azonos oldalirányú széllel haladnak és az összeütközés veszélye jöhet létre? (6.03-bis) (3 pont) !$
I. RÉSZ
l l l
a) A szél alatt haladó vitorlás hajó köteles a szél felett haladó vitorlás hajónak utat engedni. b) A szélirány felõli oldalon haladó vitorlás hajó köteles a szél alatt haladó vitorlás hajónak kitéréssel utat engedni. c) Az a vitorlás hajó, amelyik a másik vitorlás hajót saját jobb oldala felõl látja, köteles a másik hajó útjából kitérni és ha a körülmények lehetõvé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó elõtt.
21. Hogyan rendelkezik a HSZ két vitorlás hajó között létrejövõ keresztezés esetére, ha a bal oldali széllel haladó hajó a másik hajót a szélirány felõli oldalon látja, de nem tudja meghatározni, hogy az melyik oldalról kapja a szelet? (6.03-bis) (3 pont) l a) A bal oldali széllel haladó vitorlás hajó köteles fordulni, és így jobb oldali széllel fog tovább haladni. Ekkor a szélirány felõl haladó hajó köteles az útjából kitérni. l b) A bal oldali széllel haladó vitorlás hajó a szél alatti oldalon elsõbbséget élvez, de köteles útirányát és sebességét a keresztezés befejezéséig megtartani. l c) A bal oldali széllel haladó vitorlás hajó köteles a másik vitorlás hajó számára kitéréssel utat engedni. 22. Két vitorlás hajó egymást keresztezõ irányban halad. Mi a teendõje a hajóút menetirány szerinti jobb szélén haladó vitorlás hajónak? (6.03-bis) (3 pont) l a) Ki kell térnie a másik vitorlás hajó útjából. l b) Köteles a sebességét kellõ mértékben csökkenteni és megvárni, hogy a másik vitorlás hajó a keresztezést befejezze. l c) A hajóút menetirány szerinti jobb szélén haladó vitorlás hajó nem változtathatja meg menetirányát. 23. A vitorlás hajók keresztezésére vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók-e kishajókra más hajók vonatkozásában? (6.03-bis) l a) Nem alkalmazhatók, például a vitorlás kishajó minden esetben köteles kitérni a vitorlás nagyhajó útjából. l b) Vitorlás hajók esetében, függetlenül a hajók fajtájától, alkalmazni kell a keresztezésre vonatkozó rendelkezéseket. l c) Csak a kikötõk vízterületén, kikötõk bejáratánál és 200 m-es sugarú körében alkalmazhatók. 6. Hajózási szabályok
!%
24. A találkozás általános szabályai szerint hegymenetben és völgymenetben haladó hajók találkozása esetén melyik hajó köteles utat engedni a másik számára? (6.04) l a) A völgymenetben haladó hajó találkozáskor a helyi viszonyokat és a többi hajó mozgását figyelembe véve köteles utat engedni a hegymenetben haladó hajó számára. l b) A hegymenetben haladó hajó találkozáskor a helyi viszonyokat és a többi hajó mozgását figyelembe véve köteles utat engedni a völgymenetben haladó hajó számára. l c) Hegymenetben és völgymenetben haladó hajók találkozása esetén az adott szakasz helyi sajátosságai határozzák meg azt, hogy melyik hajó köteles utat engedni a másik számára. 25. Köteles-e jelzést adni a hegymenetben haladó hajó, ha a völgymenetben haladó hajó számára a bal oldala felõl enged utat? (6.04) l a) Igen, egy rövid hangjelzést. l b) Igen, két rövid hangjelzést. l c) Nem köteles. 26. Köteles-e jelzést adni a hegymenetben haladó hajó, ha a völgymenetben haladó hajó számára a jobb oldala felõl enged utat? (6.04) l a) Igen, köteles jelzést adni. l b) Nem köteles jelzést adni. l c) Csak karavánok találkozása esetén. 27. Milyen jelzést köteles adni a hegymenetben haladó hajó nappal, ha a völgymenetben haladó hajó számára a jobb oldala felõl enged utat? (6.04) l a) Köteles erõs villogó kék fényt felmutatni, illetve világoskék lobogóval vagy táblával jelezni vagy világoskék táblát egy közepesen erõs villogó kék fénnyel egyidejûleg felmutatni. l b) Köteles erõs villogó fehér fényt felmutatni, illetve világoskék lobogóval vagy táblával jelezni vagy világoskék táblát egy közepesen erõs villogó fehér fénnyel egyidejûleg felmutatni. l c) Köteles erõs villogó vörös fényt felmutatni, illetve világoskék lobogóval !&
I. RÉSZ
vagy táblával jelezni vagy világoskék táblát egy közepesen erõs villogó vörös fénnyel egyidejûleg felmutatni. 28. Milyen jelzést köteles adni a hegymenetben haladó hajó éjjel, ha a völgymenetben haladó hajó számára a jobb oldala felõl enged utat? (6.04) l l l
a) Köteles közepesen erõs villogó fehér fényt felmutatni. Ezzel egyidejûleg egy világoskék táblával is jelezhet. b) Köteles közepesen erõs villogó kék fényt felmutatni. Ezzel egyidejûleg egy világoskék táblával is jelezhet. c) Köteles közepesen erõs villogó vörös fényt felmutatni. Ezzel egyidejûleg egy világoskék táblával is jelezhet.
29. Milyen jelzést köteles adni a hegymenetben haladó hajó, ha feltételezhetõ, hogy útadási szándékát a völgymenetben haladó hajó nem értette meg? (6.04) l l l
a) Két rövid hangjelzést köteles adni, ha az elhaladást a hajók bal, illetve egy rövid hangjelzést köteles adni, ha az elhaladást a hajók jobb oldala felõl kívánja végrehajtani. b) Két hosszú hangjelzést köteles adni, ha az elhaladást a hajók bal, illetve egy hosszú hangjelzést köteles adni, ha az elhaladást a hajók jobb oldala felõl kívánja végrehajtani. c) Egy rövid hangjelzést köteles adni, ha az elhaladást a hajók bal, illetve két rövid hangjelzést köteles adni, ha az elhaladást a hajók jobb oldala felõl kívánja végrehajtani.
30. A találkozásra vonatkozó általános szabályok alkalmazhatók-e a kishajók egymás közötti, illetve nagyhajókkal történõ találkozásakor? (6.04) l l
a) Nem. b) Igen.
31. Indokolt esetben mely hajók kezdeményezhetnek találkozás esetén eltérést az általános szabályoktól? (6.05) l l l
a) Minden karaván és a menetrend szerint közlekedõ gyorsjáratú hajó. b) Az önjáró úszómunkagép és a hálóval halászó hajó. c) A menetrend szerint közlekedõ személyhajók és a vontatott karaván. 6. Hajózási szabályok
!'
32. A völgymenetben haladó, menetrend szerint közlekedõ személyhajó mely esetben térhet el a találkozás általános szabályaitól? (6.05) (3 pont) l
a) Ha a megengedett legnagyobb utaslétszáma eléri az illetékes hatóság által az adott vízterületre megállapított értéket, és azon a partoldalon akar kikötni, amely mentén hegymenetben levõ hajó közlekedik, indokolt esetben, és ha meggyõzõdött arról, hogy igénye a hajózás biztonságát nem fenyegeti, megkövetelheti, hogy a hegymenetben haladó hajó változtassa meg menetirányát. b) Ha a megengedett legnagyobb utaslétszáma eléri az illetékes hatóság által az adott vizterületre megállapított értéket, és kikötõbejárat felé haladva elérte annak 200 m-es körzetét, indokolt esetben, és ha meggyõzõdött arról, hogy igénye a hajózás biztonságát nem fenyegeti, megkövetelheti, hogy a kikötõbõl kihajózni szándékozó hajó biztosítson számára utat. c) A völgymenetben haladó, menetrend szerint közlekedõ személyhajó, amennyiben a megengedett legnagyobb utaslétszáma eléri az illetékes hatóság által az adott vízterületre megállapított értéket, minden más hajóval való találkozáskor indokolt esetben, és ha meggyõzõdött arról, hogy igénye a hajózás biztonságát nem fenyegeti, megkövetelheti az eltérést a találkozás általános szabályaitól.
l
l
33. A vontatott karaván mely esetben térhet el a találkozás általános szabályaitól? (6.05) (3 pont) l a) A völgymenetben haladó vontatott karaván minden más hajóval történõ talkálkozás esetén, indokolt esetben, és ha meggyõzõdött arról, hogy igénye a hajózás biztonságát nem fenyegeti, megkövetelheti az eltérést a találkozás általános szabályaitól. l b) A vontatott karaván, ha a hegymenetbe forduláshoz azon part mentén kell haladnia, amelyen hegymenetben levõ hajó közlekedik, indokolt esetben, és ha meggyõzõdött arról, hogy igénye a hajózás biztonságát nem fenyegeti, megkövetelheti, hogy a hegymenetben haladó hajó változtassa meg menetirányát. l c) A vontatott karaván, amennyiben kikötõbejárat felé haladva elérte annak 200 m-es körzetét, indokolt esetben, és ha meggyõzõdött arról, hogy igénye a hajózás biztonságát nem fenyegeti, megkövetelheti, hogy a kikötõbõl kihajózni szándékozó hajó biztosítson számára utat. "
I. RÉSZ
34. Hegymenetben és völgymenetben haladó hajók találkozásakor a HSZben megállapított körülmények megléte esetén, melyik hajó kezdeményezi az eltérést az általános szabályoktól? (6.05) l l l
a) Az általános szabályoktól eltérõ találkozást a hegymenetben haladó hajónak kellõ idõben leadott jelzésekkel kell kezdeményeznie. b) Az általános szabályoktól eltérõ találkozást bármelyik hajó kellõ idõben leadott jelzésekkel kezdeményezheti. c) Az általános szabályoktól eltérõ találkozást a völgymenetben haladó hajónak kellõ idõben leadott jelzésekkel kell kezdeményeznie.
35. Az általános szabályoktól eltérõ találkozásra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók-e kishajók egymás közötti, illetve nagyhajókkal történõ találkozásakor? (6.05) l l l
a) Nem alkalmazhatók. b) Ezeket a rendelkezéseket az általános szabályoktól eltérõ minden hajótalálkozásnál alkalmazni kell. c) Ezeket a rendelkezéseket kishajók esetében csak karavánok találkozásakor kell alkalmazni.
36. Partról vontatott hajóval történõ találkozás esetén milyen magatartást kell az egyéb hajóknak tanúsítaniuk? (6.06) l l l
a) Az egyéb hajóknak a találkozás általános szabályait kell alkalmazniuk. b) A partról vontatott hajó számára szabadon kell hagyni azt az oldalt, amely felõl a vontatást végzik. c) Az egyéb hajók kötelesek a hajóút menetirány szerinti jobb szélére húzódni, és a találkozás befejezéséig nem változtathatják meg menetirányukat
37. Hogyan rendelkezik a HSZ a hajóútszûkületben történõ találkozást illetõen? (6.07) l l l
a) Hajóútszûkületben a hajók találkozása tilos. b) Hajóútszûkületben a karavánok találkozása tilos. c) Hajóútszûkületben a találkozást lehetõség szerint el kell kerülni.
6. Hajózási szabályok
"
38. Milyen jelzést kell leadni a hajónak a hajóútszûkületbe történõ behajózásnál, ha a látótávolság korlátozott? (6.07) l
a) A hajóútszûkületbe történõ behajózás elõtt le kell adnia egy hosszú hangjelzést. Szükség esetén, különösen a hosszú hajóútszûkületben, a jelzést az áthaladás folyamán ismételni kell. b) A hajóútszûkületbe történõ behajózás elõtt le kell adnia egy sorozat nagyon rövid hangból álló hangjelzést. Szükség esetén, különösen a hosszú hajóútszûkületben, a jelzést az áthaladás folyamán ismételni kell. c) A hajóútszûkületbe történõ behajózás elõtt le kell adnia két hosszú hangjelzést. Szükség esetén, különösen a hosszú hajóútszûkületben, a jelzést az áthaladás folyamán ismételni kell.
l l
39. Mi a kötelessége a hegymenetben haladó hajónak, ha észleli, hogy a völgymenetben haladó hajó a hajóútszûkületbe már behajózott? (6.07) (3 pont) l
a) A hegymenetben haladó hajónak a hajóútszûkületbe történõ behajózás során a találkozás általános szabályai szerint utat kell engednie a völgymenetben haladó hajó számára. b) A hegymenetben haladó hajó a hajóútszûkületbe történõ behajózás során nem változtathatja meg eredeti útirányát. c) A hegymenetben haladó hajónak a hajóútszûkület elõtt meg kell állnia, és mindaddig várakoznia, amíg a völgymenetben haladó hajó a hajóútszûkületen áthalad.
l l
40. Mi a kötelessége a völgymenetben haladó hajónak, ha észleli, hogy a hegymenetben haladó karaván már behajózott a hajóútszûkületbe? (6.07) (3 pont) l a) A völgymenetben haladó hajónak a hajóútszûkületbe történõ behajózás során a találkozás általános szabályai szerint utat kell engednie a hegymenetben haladó karaván számára. l b) A völgymenetben haladó hajó a hajóútszûkületbe történõ behajózás során nem változtathatja meg eredeti útirányát. l c) A völgymenetben haladó hajónak lehetõség szerint a hajóútszûkület felett meg kell állnia, és mindaddig várakoznia, amíg a hegymenetben haladó karaván a hajóútszûkületen áthalad. "
I. RÉSZ
41. Mi a kötelessége a völgymenetben haladó magányos hajónak, ha észleli, hogy a hegymenetben haladó magányos hajó már behajózott a hajóútszûkületbe? (6.07) (3 pont) l l l
a) A völgymenetben haladó hajónak a hajóútszûkületbe történõ behajózás során a találkozás általános szabályai szerint utat kell engednie a hegymenetben haladó hajó számára. b) A völgymenetben haladó hajó a hajóútszûkületbe történõ behajózás során nem változtathatja meg eredeti útirányát. c) A völgymenetben haladó hajónak lehetõség szerint a hajóútszûkület felett meg kell állnia, és mindaddig várakoznia, amíg a hegymenetben haladó hajó a hajóútszûkületen áthalad.
42. Milyen jelzést kell adnia annak a hajónak, amelyik hajóútszûkületben történõ találkozás során az összeütközés veszélyét észleli? (6.07) l l l
a) Egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot kell adnia. b) Egy hosszú hangjelzést kell adnia és azt az áthaladás során folyamatosan ismételni köteles. c) Erõs villogó fehér fényt kell felmutatnia, illetve világoskék lobogóval vagy táblával jeleznie, vagy világoskék táblát egy közepesen erõs villogó fehér fénnyel egyidejûleg felmutatnia.
43. Hajózás közben az ábrán látható (A.4. jelû) tiltó jelzõtáblát látja kihelyezve. Mi a jelentése? (6.08) l l l
a) A táblával jelölt szakaszon a találkozás tilos. b) A táblával jelölt szakaszon az elõzés tilos. c) A táblával jelölt szakaszon a találkozás és az elõzés tilos.
6. Hajózási szabályok
"!
44. Az ábrán látható (A.4. jelû) tiltójellel megjelölt szakaszhoz közeledve milyen kötelezettsége van a hegymenetben levõ hajónak? (6.08) l
a) Völgymenetben levõ hajót észlelve köteles a hajóút menetirány szerinti jobb oldala mentén továbbhaladni. b) Völgymenetben levõ hajót észlelve köteles a szakasz elõtt megállni és várakozni, amig a völgymenetben levõ hajó ezen át nem halad. c) Völgymenetben levõ hajót észlelve köteles eredeti menetirányát és sebességét megtartani, amíg a találkozás be nem fejezõdött.
l l
45. Hajózás közben az ábrán látható (A.1. jelû) tiltó jelzõtáblát látja kihelyezve. Mi a jelentése? (6.08) l
a) A táblával jelölt szakaszon karavánok áthaladása tilos. b) A táblával jelölt szakaszon megállni tilos. c) A táblával jelölt szakaszon áthaladni tilos.
l l
46. Hajózás közben az ábrán látható (E.1. jelû) figyelmeztetõ jelzõtáblát látja kihelyezve. Mi a jelentése? (6.08) l
a) A táblával jelölt szakaszon karavánok áthaladása engedélyezett. b) A táblával jelölt szakaszon a megállás engedélyezett. c) A táblával jelölt szakaszon az áthaladás engedélyezett.
l l
47. Hajózás közben az ábrán látható (B.8. jelû) kötelezõ jelzõtáblát látja kihelyezve. Mi a jelentése? (6.08) l a) A táblával jelölt szakaszon fokozott elõvigyázattal kell hajózni. l b) A táblát észlelve figyelmeztetõ hangjelzés adása kötelezõ. l c) A táblával jelölt szakaszon áthaladni tilos. ""
I. RÉSZ
48. Mi a teendõ akkor, ha a hajózási hatóság által kijelölt jelzõállomás sem a szakaszon való áthaladást tiltó, sem az áthaladást engedélyezõ jelzést nem mutatja. (6.08) l a) A jelzés hiánya azt jelenti, hogy a szakaszon szabadon át lehet hajózni. l b) Jelzés hiányában a hajónak meg kell állnia, és kérnie kell az illetékes hatóság rádiótelefonon vagy jelzésekkel adott engedélyét. l c) A jelzés hiánya azt jelenti, hogy a szakaszon való áthaladás tilos. 49. Mikor kezdheti meg egy hajó a másik hajó elõzését? (6.09) l a) Az elõzés akkor kezdhetõ meg, ha az elõzõ hajó meggyõzõdött az elõzés veszélytelenségérõl. l b) Az elõzés akkor kezdhetõ meg, ha az elõzõ hajó hangjelzéssel tájékoztatta az elõzött hajót arról, hogy melyik oldalon kívánja az elõzést végrehajtani. l c) Az elõzés akkor kezdhetõ meg, ha az elõzött hajó hangjelzéssel beleegyezett az elõzõ hajó által kért oldalon történõ elõzésbe. 50. Milyen magatartást köteles tanúsítani az elõzött hajó az elõzés közben? (6.09) l a) Az elõzött hajó köteles az elõzés során megtartani eredeti útirányát és sebességét. l b) Az elõzött hajó köteles akár sebességének csökkentésével is lehetõség szerint megkönnyíteni az elõzést. l c) Az elõzött hajó köteles az elõzés során a fõgépeit leállítani. 51. Alkalmazhatók-e az elõzésre vonatkozó általános szabályok, ha kishajó elõz más hajót? (6.09) l a) Az elõzésre vonatkozó általános szabályokat minden hajó vonatkozásában alkalmazni kell. l b) Csak kishajókból álló karavánnal történõ elõzés esetén alkalmazhatók. l c) Nem alkalmazhatók. 52. Ha az elõzés nyilvánvalóan veszélytelen, az elõzött hajó melyik oldala felõl kell azt végrehajtani? (6.10) l a) Ha az elõzés nyilvánvalóan veszélytelen, az elõzést az elõzött hajó jobb oldala felõl kell végrehajtani. l b) Ha az elõzés nyilvánvalóan veszélytelen, az elõzést az elõzött hajó bármelyik oldala felõl végre lehet hajtani. l c) Ha az elõzés nyilvánvalóan veszélytelen, az elõzést az elõzött hajó bal oldala felõl kell végrehajtani. 6. Hajózási szabályok
"#
53. Vitorláshajók egymás közti elõzésekor az elõzést végzõ hajó a szélirány szerint melyik oldalon köteles elhaladni? (6.10) l
a) Az elõzést végzõ hajónak az elõzött hajó szélirány felõli oldalán kell elhaladnia. b) Az elõzést végzõ hajónak az elõzött hajó szél alatti oldalán kell elhaladnia. c) Az elõzést végzõ hajó az elõzött hajó bármelyik oldalán elhaladhat.
l l
54. A vitorláshajók egymás közti elõzésére vonatkozó rendelkezés alkalmazható-e akkor, amikor vitorlás kishajó más vitorláshajót elõz? (6.10) l a) Igen, minden esetben. l b) Igen, a kikötõk vízterületén és bejáratánál. l c) Nem alkalmazható. 55. Kell-e hangjelzést adnia az elõzõ hajónak akkor, ha az elõzés az elõzött hajó sebességének és menetirányának megváltoztatása nélkül megvalósítható? (6.10) l a) Igen, minden esetben hangjelzéssel kell jeleznie elõzési szándékát. l b) Ha az elõzést az elõzõ hajó az elõzött hajó bal oldala felõl kívánja végrehajtani, akkor ezt hangjelzéssel kell jeleznie. l c) Nem kell hangjelzést adnia, ha az elõzés az elõzött hajó sebességének és menetirányának megváltoztatása nélkül megvalósítható. 56. Mikor kell az elõzõ hajónak hangjelzést adnia? (6.10) l a) Amikor az elõzött hajónak el kell térnie menetirányától, vagy feltehetõen nem értette meg az elõzõ hajó szándékait, és ez a hajózás biztonságát veszélyezteti. l b) Az elõzõ hajónak minden esetben hangjelzéssel kell jeleznie elõzési szándékát. l c) Amikor az elõzést az elõzni kívánt hajó bal oldala felõl akarja végrehajtani. 57. Ha az elõzött hajónak el kell térnie menetirányától vagy feltehetõen nem értette meg az elõzõ hajó szándékait, és ez a hajózás biztonságát veszélyezteti, az elõzõ hajó milyen hangjelzést köteles adni, ha az elõzni kívánt hajó bal oldala felõl akar elhaladni? (6.10) l a) Egy hosszú és két rövid hangjelet. l b) Két hosszú és egy rövid hangjelet. l c) Két hosszú és két rövid hangjelet. "$
I. RÉSZ
58. Ha az elõzött hajónak el kell térnie menetirányától vagy feltehetõen nem értette meg az elõzõ hajó szándékait, és ez a hajózás biztonságát veszélyezteti, az elõzõ hajó milyen hangjelzést köteles adni, ha az elõzni kívánt hajó jobb oldala felõl akar elhaladni? (6.10) l l l
a) Egy hosszú és egy rövid hangjelet. b) Két hosszú és két rövid hangjelet. c) Két hosszú és egy rövid hangjelet.
59. Milyen magatartást kell tanúsítania az elõzendõ hajónak, ha az elõzni kívánó hajó hangjelzését hallja? (6.10) l
l l
a) Ha az elõzendõ hajó teljesítheti az elõzni szándékozó hajó kérését szükség esetén oldalirányú kitéréssel elegendõ helyet kell adnia a kért oldalon és köteles az elõzni szándékozó hajó kérésére megfelelõ hangjelzés adásával válaszolni. b) Ha az elõzendõ hajó teljesítheti az elõzni szándékozó hajó kérését, akkor meg kell tartania eredeti útirányát és sebességét, valamint köteles az elõzni szándékozó hajó kérésére megfelelõ hangjelzés adásával válaszolni. c) Ha az elõzendõ hajó teljesítheti az elõzni szándékozó hajó kérését, akkor köteles az elõzni szándékozó hajó kérésére megfelelõ hangjelzés adásával válaszolni, majd fõgépeit leállítani az elõzés idejére.
60. Milyen hangjelet köteles adni az elõzendõ hajó, ha az elõzést balról lehet végrehajtani? (6.10) l l l
a) Egy rövid hangjelet. b) Egy hosszú és egy rövid hangjelet. c) Két hosszú és egy rövid hangjelet.
61. Milyen hangjelet köteles adni az elõzendõ hajó, ha az elõzést jobbról lehet végrehajtani? (6.10) l l l
a) Két rövid hangjelet. b) Egy hosszú és két rövid hangjelet. c) Két hosszú és két rövid hangjelet.
6. Hajózási szabályok
"%
62. Mit kell tennie az elõzendõ hajónak, ha az elõzés nem végezhetõ el az elõzõ hajó által kért oldalon? (6.10) l l l
a) Öt rövid hangjelet köteles adni. b) Egy nagyon rövid hangokból álló sorozatot köteles adni. c) Egy rövid hangjelet kell adnia, ha az elõzést balról és két rövid hangjelet, ha az elõzést jobbról lehet végrehajtani.
63. Amennyiben az elõzés nem végezhetõ el az elõzõ hajó által kért oldalon, de az elõzendõ hajó az ellenkezõ oldalon felajánlotta az elõzés lehetõségét, mit kell tennie az elõzõ hajónak, ha az elõzési szándékát fenntartja? (6.10) l
a) Egy rövid hangjelet kell adnia, ha az elõzést balról és két rövid hangjelet, ha az elõzést jobbról fogja végrehajtani. b) Két rövid hangjelet kell adnia, ha az elõzést balról és egy rövid hangjelet, ha az elõzést jobbról fogja végrehajtani. c) Két hosszú és egy rövid hangjelet kell adnia, ha az elõzést balról, vagy két hosszú és két rövid hangjelet, ha az elõzést jobbról fogja végrehajtani.
l l
64. Milyen jelzést köteles az elõzendõ hajó adni, ha az összeütközés veszélye miatt az elõzés lehetetlen? (6.10) l l l
a) Négy rövid hangjelet. b) Öt rövid hangjelet. c) Egy nagyon rövid hangjelekbõl álló sorozatot.
65. Alkalmazhatók-e az elõzés végrehajtására vonatkozó rendelkezések kishajókra? (6.09) l
a) Az elõzés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket minden hajó vonatkozásában alkalmazni kell. b) Csak kishajókból álló karavánnal történõ elõzés esetén alkalmazhatók. c) Nem alkalmazhatók.
l l
"&
I. RÉSZ
66. Hajózás közben az ábrán látható (A.2. jelû) tiltó jelzõtáblát látja kihelyezve. Mi a jelentése? (6.08) l l l
a) A táblával jelölt szakaszon a találkozás tilos. b) A táblával jelölt szakaszon az elõzés tilos. c) A táblával jelölt szakaszon a találkozás és az elõzés tilos.
67. A karavánok közötti találkozást tiltó (A.3) jelzõtáblát figyelembe kell-e venni, ha a karavánok közül az egyik tolt karaván és annak méretei nem haladják meg a 110 m hosszúságot, illetve a 12 m szélességet? (6.11) l l l
a) Nem kell figyelembe venni. b) Igen, a karaván méretétõl függetlenül. c) Csak völgymenetben történõ elõzés esetén.
68. Hajózás közben az ábrán látható (B.1. jelû) kötelezõ jelzõtáblát látja kihelyezve. Mi a jelentése? (6.12) l l l
a) Elõírt útirányú szakaszhoz ért, köteles a nyíllal jelzett irányban haladni. b) A táblával jelölt szakaszra behajózni tilos. c) A táblával jelölt szakaszon a találkozás csak a hajók jobb oldala felõl történhet.
6. Hajózási szabályok
"'
69. Hajózás közben az ábrán látható (B.2.a. jelû) kötelezõ jelzõtáblát látja kihelyezve. Mi a jelentése? (6.12) l
a) Elõírt útirányú szakaszhoz ért, köteles a hajóútnak a hajó bal oldala felé esõ oldalára hajózni és ott haladni. b) A táblával jelölt szakaszon köteles a hajóút bal oldalán hajózni. c) A táblával jelölt szakaszon a találkozás csak a hajók bal oldala felõl történhet.
l l
70. Hajózás közben az ábrán látható (B.3.a. jelû) kötelezõ jelzõtáblát látja kihelyezve. Mi a jelentése? (6.12) l
a) Elõírt útirányú szakaszhoz ért, köteles a hajóútnak a hajó bal oldala felé esõ oldalán haladni. b) A táblával jelölt szakaszon egyirányú hajózás folyik. c) A táblával jelölt szakaszon a találkozás csak a hajók jobb oldala felõl történhet.
l l
71. Hajózás közben az ábrán látható (B.4.a. jelû) kötelezõ jelzõtáblát látja kihelyezve. Mi a jelentése? (6.12) l
a) Elõírt útirányú szakaszhoz ért, köteles a hajóútnak a hajó bal oldala felé esõ oldalára áthajózni. b) A táblával jelölt szakaszon a keresztezés tilos. c) A táblával jelölt szakaszon a találkozás tilos.
l l
72. Hajózás közben az ábrán látható (E.11. jelû) figyelmeztetõ jelzõtáblát látja kihelyezve. Mi a jelentése? (6.12) l l l
a) Elõírt útirányú szakasz vége. b) Ajánlott a hajóút másik oldalára áthajózni. c) A táblával jelölt szakaszon nem javasolt a találkozás. #
I. RÉSZ
73. Elõírt útirányú szakaszon milyen magatartást kell a hegymenetben haladó hajónak tanúsítania? (6.12) l l l
a) A kötelezõ haladási irányra való tekintettel nem kell utat engednie a völgymenetben haladó hajó számára. b) Csak hajóútszûkületben kell tekintettel lennie a völgymenetben haladó hajó mozgására. c) A hegymenetben haladó hajó nem zavarhatja a völgymenetben haladó hajót.
74. Hegymeneti hajózás során elõírt útirányú szakaszhoz érkezve az ábrán látható (B.4. jelû) kötelezõ jelzõtáblát látja. Mit kell tennie, ha völgymenetben közeledõ hajót észlel? (6.12) l l l
a) A kötelezõ haladási irányra való tekintettel nem kell figyelembe vennie a völgymenetben haladó hajó mozgását. b) Köteles a lehetõ leggyorsabban áthajózni a völgymenetben haladó hajó elõtt. c) Nem zavarhatja a völgymenetben haladó hajót, és szükség esetén köteles a sebességét csökkenteni vagy megállni.
75. A HSZ rendelkezése szerint milyen körülmények között lehet fordulási manõvert végrehajtani? (6.13) l l l
a) Hajóval megfordulni csak a hajóút erre kijelölt szakaszán lehet. A többi hajó köteles minden körülmények között akár hirtelen kitéréssel is a fordulásban levõ hajónak helyet biztosítani. b) A hajó akkor fordulhat meg, ha azt más hajó mozgása veszély nélkül lehetõvé teszi, és az nem kényszerül sebessége és/vagy menetiránya hirtelen megváltoztatására. c) Amennyiben a hajó kellõ idõben megfelelõ hangjelzéssel jelezte fordulási szándékát, akkor a hajóút bármely szakaszán a forgalmi körülményektõl függetlenül megfordulhat.
6. Hajózási szabályok
#
76. Kell-e hangjelzést adnia a fordulni szándékozó hajónak? (6.13) l
a) Nem kell hangjelzést adnia, mert megfordulni csak akkor lehet, ha ez nem befolyásolja más hajók mozgását. b) Csak akkor kell hangjelzést adnia, ha a tervezett fordulás más hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszerít. c) Minden esetben hangjelzést kell adnia.
l l
77. Milyen hangjelzést kell adnia a jobbra fordulni szándékozó hajónak, ha tervezett mûvelete más hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszerít? (6.13) l l l
a) Egy rövid hangjelet. b) Egy hosszú és egy rövid hangjelet. c) Két hosszú és egy rövid hangjelet.
78. Milyen hangjelzést kell adnia a balra fordulni szándékozó hajónak, ha tervezett mûvelete más hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszerít? (6.13) l l l
a) Két rövid hangjelet. b) Egy hosszú és két rövid hangjelet. c) Két hosszú és két rövid hangjelet.
79. Milyen magatartást köteles a többi hajó tanúsítani, ha a fordulni szándékozó hajó hangjelzéssel jelezte tervezett mûveletét? (6.13) l
a) A többi hajónak nem kell figyelembe venni a tervezett manõvert, mert az csak az õ zavarásuk nélkül hajtható végre. b) A többi hajó köteles megtartani eredeti útirányát és sebességét a hangjelzést adó hajó fordulásának befejezéséig. c) A megfordulás elõsegítésére a többi hajónak ha ez szükséges és lehetséges meg kell változtatnia sebességét és/vagy útirányát.
l l
80. A folyásirányhoz viszonyítva melyik fordulást kell elsõsorban a többi hajónak segítenie? (6.13) l l l
a) A többi hajónak elsõsorban a hegymenetbe forduló hajót kell segítenie. b) A többi hajónak elsõsorban a völgymenetbe forduló hajót kell segítenie. c) A többi hajónak nem kell figyelembe vennie a fordulás irányát. #
I. RÉSZ
81. A fordulásra vonatkozó hajózási szabályok alkalmazhatók-e kishajóra más hajókkal kapcsolatban? (6.13) l a) Igen, a hajók fajtájától függetlenül. l b) Igen, a kizárólag kishajókból álló karaván fordulása esetén. l c) Nem. 82. Kell-e hangjelzést adni a fordulni szándékozó kishajónak, ha a környezetében közlekedõ többi hajó szintén kishajó? (6.13) l a) Igen, a hajók fajtájától függetlenül. l b) Igen, a kizárólag kishajókból álló karaván fordulása esetén. l c) Nem. 83. Hajózás közben az ábrán látható (A.8. jelû) tiltó jelzõtáblát látja kihelyezve. Mi a jelentése? (6.13) l a) Rendellenes, örvénylõ vízmozgások miatt tilos a tábla közelében hajózni. l b) A táblával jelölt szakaszon a találkozás tilos. l c) A táblával jelölt szakaszon a megfordulás tilos. 84. Hajózás közben az ábrán látható (E.8. jelû) figyelmeztetõ jelzõtáblát látja kihelyezve. Mi a jelentése? (6.13) l a) Rendellenes, örvénylõ vízmozgások miatt nem ajánlott a tábla közelében hajózni. l b) A táblával jelölt szakaszon a találkozás ajánlott. l c) A táblával jelölt szakaszon a megfordulás ajánlott. 85. A HSZ rendelkezése szerint milyen körülmények között lehet a kikötés vagy a horgonyzás helyérõl elindulni? (6.14) l a) Hajóval megállni és elindulni csak a hajóút erre kijelölt helyein lehet. A többi hajó köteles minden körülmények között akár hirtelen kitéréssel is az elinduló hajónak helyet biztosítani. 6. Hajózási szabályok
#!
l
b) A hajóval elindulni akkor lehet, ha azt más hajó mozgása veszély nélkül lehetõvé teszi, és az nem kényszerül sebessége és/vagy menetiránya hirtelen megváltoztatására. c) Amennyiben a hajó kellõ idõben megfelelõ hangjelzéssel jelezte indulási szándékát, akkor a hajóút bármely szakaszán, a forgalmi körülményektõl függetlenül, elindulhat.
l
86. Kell-e hangjelzést adnia az elindulni szándékozó hajónak? (6.14) l a) Nem kell hangjelzést adnia. l b) Csak akkor kell hangjelzést adnia, ha a tervezett indulás más hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszerít. l c) Igen, minden esetben. 87. Milyen hangjelzést kell adnia a jobbra tartással elindulni szándékozó hajónak, ha tervezett mûvelete más hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszerít? (6.14) l a) Egy rövid hangjelet. l b) Egy hosszú és egy rövid hangjelet. l c) Két hosszú és egy rövid hangjelet. 88. Milyen hangjelzést kell adnia a balra tartással elindulni szándékozó hajónak, ha tervezett mûvelete más hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszerít? (6.14) l a) Két rövid hangjelet. l b) Egy hosszú és két rövid hangjelet. l c) Két hosszú és két rövid hangjelet. 89. Milyen magatartást köteles a többi hajó tanúsítani, ha az elindulni szándékozó hajó hangjelzéssel jelezte tervezett mûveletét? (6.14) l a) A többi hajónak nem kell figyelembe venni a tervezett manõvert, mert az csak az õ zavarásuk nélkül hajtható végre. l b) A többi hajó köteles megtartani eredeti útirányát és sebességét a hangjelzést adó hajó elindulása során. l c) Az elindulás elõsegítésére a többi hajónak ha ez szükséges és lehetséges meg kell változtatnia sebességét és/vagy útirányát. #"
I. RÉSZ
90. Hogyan rendelkezik a HSZ a vontatott karaván hajói közé történõ behatolásról? (6.15) l a) A vontatott karaván hajói közé behatolni tilos. l b) A vontatott karaván hajói közé csak kishajóval lehet behatolni. l c) A vontatott karaván hajói közé csak akkor lehet behatolni, ha arra a karaván vezetõje engedélyt adott. 91. Milyen körülmények között engedélyezett a hajó be- és kihajózás a kikötõ vagy mellékág bejáratánál? (6.16) l a) Ha meggyõzõdött arról, hogy ez a mûvelet biztonságosan elvégezhetõ, és más hajó nem kényszerül sebessége és/vagy menetiránya hirtelen megváltoztatására. l b) Ha ezt a szándékát megfelelõ hangjelzéssel jelezte. l c) Ha meggyõzõdött arról, hogy ez a mûvelet biztonságosan elvégezhetõ, és az elágazás 1000 m-es körzetében más hajó nem közlekedik. 92. Ha a völgymenetben haladó hajó csak megfordulással tud a kikötõbe vagy a mellékágba behajózni és oda hegymenetben haladó hajó is be kíván hajózni, melyiküknek van elsõbbsége? (6.16) l a) A kikötõbe vagy mellékágba behajózni szándékozó, hegymenetben haladó hajónak elsõbbséget kell adnia az oda szintén behajózni kívánó, völgymenetben haladó hajónak, ha az a behajózáshoz megfordulni és hegymenetben haladni kényszerül. l b) Ha a völgymenetben haladó hajónak ahhoz, hogy a kikötõbe vagy a mellékágba behajózhasson, meg kell fordulnia és hegymenetben kell haladnia, elsõbbséget kell adnia a kikötõbe vagy a mellékágba behajózni szándékozó, hegymenetben haladó hajónak. l c) A hajóútnak a kikötõ vagy mellékág bejáratához közelebb esõ széle mentén haladó hajónak van elsõbbsége a behajózáshoz. 93. Milyen hangjelzést kell adnia a kikötõbõl vagy mellékágból kihajózni, majd azt követõen jobbra tartani szándékozó hajónak, ha tervezett mûvelete más hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszeríthet? (6.16) l a) Egy hosszú és egy rövid hangjelet. l b) Két hosszú és egy rövid hangjelet. l c) Három hosszú és egy rövid hangjelet. 6. Hajózási szabályok
##
94. Milyen hangjelzést kell adnia a kikötõbõl vagy mellékágból kihajózni, majd azt követõen balra tartani szándékozó hajónak, ha tervezett mûvelete más hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszeríthet? (6.16) l l l
a) Egy hosszú és két rövid hangjelet. b) Két hosszú és két rövid hangjelet. c) Három hosszú és két rövid hangjelet.
95. Milyen hangjelzést kell adnia a kikötõbõl vagy mellékágból kihajózni, majd azt követõen a vízi utat keresztezni szándékozó hajónak, ha tervezett mûvelete más hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására kényszeríthet? (6.16) l l l
a) Egy hosszú hangjelet. b) Két hosszú hangjelet. c) Három hosszú hangjelet.
96. Milyen magatartást kell tanúsítania a többi hajónak, ha a kikötõbe, mellékágba behajózni vagy azokból kihajózni kívánó hajó, hangjelzéssel jelezte szándékát? (6.16) l
a) A többi hajó köteles a hajóút menetirány szerinti jobb oldala közelébe kihúzódni és ott továbbhajózni. b) A többi hajó köteles eredeti menetirányát és sebességét megtartani mindaddig, amíg a jelzést adó hajó a mûveletét be nem fejezte. c) A többi hajó ha az szükséges köteles sebességét és/vagy menetirányát megváltoztatni.
l l
97. Mellékág kijárata felé hajózva az ábrán látható (B.9. jelû) jelzõtábla van kihelyezve. Mi a tábla jelentése? (6.16) l a) A mellékágból kihajózni tilos. l b) A mellékágból kihajózó hajó csak abban az esetben térhet rá a fõ vízi útra vagy keresztezheti azt, ha ez a mûvelet nem kényszeríti az ott haladó hajót sebessége és/vagy menetiránya hirtelen megváltoztatására. #$
I. RÉSZ
l
c) A mellékágból kihajózó hajó csak abban az esetben térhet rá a fõ vízi útra vagy keresztezheti azt, ha ez a mûvelet nem kényszeríti az ott haladó hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására.
98. Mellékág bejárata felé hajózva az ábrán látható (A.1. jelû) jelzõtábla van kihelyezve. Mi a tábla jelentése? (6.16) l
l
l
a) A mellékágba csak akkor lehet behajózni, ha ez a mûvelet nem kényszeríti a kihajózni szándékozó hajót sebessége és/vagy menetiránya hirtelen megváltoztatására. b) A mellékágba csak akkor lehet behajózni, ha ez a mûvelet nem kényszeríti a kihajózni szándékozó hajót sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására. c) Áthaladási tilalmat jelöl, tehát a mellékágba tilos a behajózás.
99. Mellékág bejárata felé hajózva az ábrán látható (E.1. jelû) jelzõtábla kiegészítõ fényjelzéssel van kihelyezve. Mi a tábla jelentése? (6.16) l
l
l
a) A mellékágba történõ behajózás a fõ vízi úton haladó más hajónak a sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására való kényszerítés nélkül csak magányos hajók részére engedélyezett. b) A mellékágba történõ behajózás a fõ vízi úton haladó más hajónak a sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására való kényszerítés nélkül engedélyezett. c) A mellékágba történõ behajózás a fõ vízi úton haladó más hajónak a sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatására való kényszerítése esetén is engedélyezett. 6. Hajózási szabályok
#%
100. Milyen feltételekkel haladhatnak a hajók párhuzamosan? (6.17) l
a) Ha megfelelõ berendezésekkel biztonságosan összecsatoltak, és a hajók vezetõi közül kijelölték a karaván vezetõjét. b) Ha ezt kellõ idõben megfelelõ hangjelzéssel jelezték és 1000 m-es körzetben más hajó nem tartózkodik. c) Ha ezt a rendelkezésre álló hely lehetõvé teszi, és ez a hajózást nem akadályozza vagy veszélyezteti.
l l
101. A robbanóanyag szállítására vonatkozó kiegészítõ jelzést viselõ hajótól elõzés, illetve találkozás kivételével milyen távolságban kell elhaladni? (6.17) l l l
a) Az ilyen hajótól 10 m távolságon kívül kell elhaladni. b) Az ilyen hajótól 50 m távolságon kívül kell elhaladni. c) Az ilyen hajótól 100 m távolságon kívül kell elhaladni.
102. Milyen esetben lehet egy hajóval egy másik menetben levõ hajó mellé állni, vagy sodrásában haladni? (6.17) l l
a) A hajónak tilos menetben levõ hajó mellé állni vagy sodrásában haladni. b) A hajó csak akkor állhat menetben levõ hajó mellé, vagy haladhat annak sodrásában, ha ehhez a másik hajó hozzájárult. c) A hajó csak segítségnyújtás céljából állhat menetben levõ hajó mellé vagy haladhat annak sodrásában.
l
103. Milyen esetben vonszolhat a hajó horgonyt, kötelet vagy láncot? (6.18) l
a) Ereszkedõ hajózás közben az A.6 tiltó jelzéssel megjelölt szakasz kivételével a hajó vonszolhat horgonyt, kötelet, vagy láncot. b) A vízmélység ellenõrzése céljából az A.6 tiltó jelzéssel megjelölt szakasz kivételével a hajó vonszolhat horgonyt, kötelet, vagy láncot. c) Veszteglõhelyen végzett kisebb helyváltoztatás és egyéb mûveletezés során az A.6 tiltó jelzéssel megjelölt szakasz kivételével, - valamint az E.6 tájékoztató táblával megjelölt szakaszokon a hajó vonszolhat horgonyt, kötelet vagy láncot.
l l
#&
I. RÉSZ
104. Szabad-e a Dunán ereszkedõ hajózást folytatni? (6.19) l l l
a) A Dunán a hidak körzetét kivéve engedélyezett az ereszkedõ hajózás. b) A Dunán csak a gépnélküli hajók számára engedélyezett az ereszkedõ hajózás. c) A Dunán a veszteglõ- és rakodóhelyeken történõ kisebb helyváltoztatások kivételével tilos az ereszkedõ hajózás.
105. Minek kell tekinteni a folyó forrásának irányába nézõ hajót, ha elõremenetben mûködõ géppel völgymenetben halad? (6.19) l l l
a) Hegymenetben haladó hajónak. b) Helyben manõverezõ hajónak. c) Völgymenetben haladó hajónak.
106. Hogyan kell szabályozni a hajó sebességét más hajók vagy mûtárgyak közelében? (6.20) l l l
a) Amennyiben a hajó a HSZ szerint rá vonatkozó megfelelõ jelzéseket viseli, a hajóokmányban jelzett fõgépteljesítménynek megfelelõ bármely sebességgel haladhat más hajók vagy mûtárgyak közelében. b) A nagyhajó köteles kishajók vagy mûtárgyak közelében sebességét csökkenteni. c) A hajó sebességét úgy kell szabályozni, hogy ne keltsen olyan hullámokat vagy szívóhatást, amely más hajóknak vagy mûtárgyaknak kárt okozhat.
107. Hol kell jelzés hiányában is minden esetben a hajó sebességét kellõ idõben csökkenteni? (6.20) l l
l
a) Kishajók, csónakok, úszómûvek és vízi sportpálya közelében, illetõleg korlátozott látási viszonyok között; b) Kikötõbe való behajózás elõtt, a part mellé vagy kikötõhelyen kikötött, illetve ott rakodó hajó, a veszteglõhelyen tartózkodó hajó, a nem szabadon közlekedõ komp közelében és az illetékes hatóság által megjelölt szakaszon. c) Hajóútszûkületben, a hajóút úszó jeleinek, hidak, hajóállomások közelében és hajóvontával történõ találkozáskor. 6. Hajózási szabályok
#'
108. Milyen gépteljesítménnyel kell rendelkeznie a karavánt továbbító géphajónak? (6.21) l a) A karaván 5 vízkiszorítási tonnájához a továbbító géphajónak legalább 1 kW fõgépteljesítménnyel kell rendelkeznie. l b) A karaván 1 vízkiszorítási tonnájához a továbbító géphajónak legalább 1 kW fõgépteljesítménnyel kell rendelkeznie. l c) A karavánt továbbító géphajónak elegendõ gépteljesítménnyel kell rendelkeznie a karaván megfelelõ mûveletképességének biztosítására. 109. Milyen alapkövetelménynek kell megfelelnie a karavánt továbbító tolóhajónak az elegendõ gépteljesítmény mellett? (6.21) l a) A tolóhajónak a mûveletképesség megõrzésével biztosítania kell a völgymenetben haladó tolt karaván kellõ idõben történõ, elfordulás nélküli megállítását. l b) A tolóhajónak biztosítania kell a karaván 1,5 karavánhosszon belüli megfordítását. l c) A tolóhajónak biztosítania kell a karaván 1 karavánhosszon belüli megállítását. 110. A vontatott, tolt vagy mellévett karavánt továbbító géphajó mikor hagyhatja magára a karaván hajóit kikötéskor vagy horgonyzáskor? (6.21) l a) Amikor a karaván hajói ledobták a horgonyaikat. l b) Amikor a karaván hajóinak vezetõi jelzik a továbbító géphajó vezetõjének, hogy a horgonyok tartanak. l c) Amikor a hajóút már szabaddá vált és a karaván vezetõje meggyõzõdött a hajók biztonságos helyzetérõl. 111. A munkát végzõ úszó munkagép, a zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó mellett a megfelelõ jelzések figyelembevételével melyik oldalon tilos az elhajózás? (6.22-bis) l a) Tilos az ilyen hajó közelében elhaladni azon az oldalon, amelyen éjszaka vörös fény(ek), nappal vörös gömb, lobogó vagy az A.1. jelû tábla van kihelyezve. l b) Tilos az ilyen hajó közelében elhaladni azon az oldalon, amelyen éjszaka vörös és fehér fények, nappal vörös és fehér gömbök, lobogók vagy az E.1. jelû tábla van kihelyezve. $
I. RÉSZ
l
c) Tilos az ilyen hajó közelében elhaladni azon az oldalon, amelyen éjszaka zöld fény(ek), nappal zöld gömb, lobogó vagy az E.1. jelû tábla van kihelyezve.
112. A komp mikor keresztezheti a hajóutat? (6.23) l l l
a) Az illetékes hatóság által engedélyezett és menetrendjét meghirdetõ komp a hajóutat egy hosszú figyelmeztetõ hangjel adása mellett bármely idõben keresztezheti. b) A komp a hajóutat akkor keresztezheti, ha meggyõzõdött arról, hogy a többi hajó mozgása ezt veszélytelenül lehetõvé teszi, és más hajót nem kényszerít sebességének és/vagy menetirányának hirtelen megváltoztatására. c) A komp a hajóutat akkor keresztezheti, ha meggyõzõdött arról, hogy más hajó az átkelés vonalát 1000 méteren belül nem közelítette meg.
113. Hol vesztegelhet a kötöttpályás komp? (6.23) l l l
a) A kötöttpályás komp a megfelelõ jelzések viselése mellett bárhol vesztegelhet. b) Köteles azon a helyen vesztegelni, amelyet az illetékes hatóság számára kijelölt, vagy ennek hiányában úgy kell vesztegelnie, hogy a hajóút szabad maradjon. c) Csak a part mellé kikötve vesztegelhet, az erre megjelölt oldalon.
114. Meddig tartózkodhat a komp a hajóútban? (6.23) l l l
a) Amennyiben a komp nem észlel 1000 m-en belül közeledõ hajót, tetszõleges ideig tartózkodhat a hajóútban. b) Az átkelés megkezdését követõen a komp nem tartózkodhat egy órán túl a hajóútban. c) A komp nem tartózkodhat az üzemeléshez szükséges idõn túl a hajóútban.
115. Hídnyíláson vagy duzzasztómûvön egymás mellett egyidejûleg áthaladó hajóknak milyen szabályok szerint kell eljárni, ha a hajóút nem kellõ szélességû? (6.24, 6.07) l l l
a) Az elõzésre vonatkozó szabályok szerint. b) Az elõírt útirányú szakaszon való hajózásra vonatkozó szabályok szerint. c) A hajóútszûkületben történõ találkozásra vonatkozó szabályok szerint. 6. Hajózási szabályok
$
116. Hogyan kell eljárni hajók egymás melletti egyidejû áthaladása esetén hídnyíláson és duzzasztómûvön, ha a hajóút nem kellõ szélességû? (6.24, 6.07) l l
a) Hídnyíláson és duzzasztómûvön hajók egyidejû áthaladása tilos. b) Hídnyíláson és duzzasztómûvön hajók egyidejû áthaladása esetén a kikötõ és mellékág bejáratánál történõ hajózás szabályai szerint. c) Hídnyíláson és duzzasztómûvön hajók egyidejû áthaladása esetén a hajóútszûkületben történõ találkozás szabályai szerint.
l
117. Áthaladhatnak-e a hajók az állandó hidak jelzés nélküli nyílásain? (6.25) l l
a) Csak az ajánló jelzéssel kijelölt hídnyíláson szabad áthaladni. b) Jelzés nélküli hídnyíláson szükség esetén csak a völgymenetben közlekedõ hajó haladhat át. c) Jelzés nélküli hídnyíláson a hajó saját veszélyére áthaladhat.
l
118. Nyitható hídon történõ áthajózáskor milyen kötelezettségeket kell a hajónak betartania? (6.26) l l l
a) Kizárólag a HSZ elõírásait kell megtartania. b) A HSZ és más rendelkezések elõirásait kell megtartania. c) A HSZ és más rendelkezések elõírásainak megtartása mellett követnie kell a híd kezelõszemélyzetének a hajózás biztonságára és rendjére vonatkozó utasításait.
119. Kell-e a hajó sebességét változtatni nyitható hídhoz közelítve? (6.26) l l
a) Igen, a hajó sebességét csökkenteni kell. b) A hajó sebességét csak a híd kezelõszemélyzetének utasítására kell csökkenteni. c) A fennálló körülmények figyelembevételével a hajó vezetõje belátása szerint szabályozza a hajó sebességét.
l
$
I. RÉSZ
120. Hajózás közben nyitható hídhoz közeledve a parton az ábrán látható (B.5. jelû) tábla van kihelyezve. Mi a tábla jelentése? (6.26) l l l
a) A behajózás tilos, a nyitható hidat tartósan üzemen kívül helyezték. b) A táblától csökkentett sebességgel és fokozott elõvigyázattal kell a nyitható híd elhagyásáig haladni. c) Ha nem tud vagy nem szándékozik a nyitható híd alatt áthaladni, a tábla elõtt köteles megállni.
121. Nyitható híd megközelítésekor szabad-e elõzni? (6.26) l l l
a) Az elõzésre vonatkozó szabályok betartásával szabad. b) Csak hegymenetben hajózva szabad. c) Csak akkor szabad, ha erre a híd kezelõszemélyzete külön utasítást ad.
122. Nyitható híd megközelítésekor mi a jelentése az egymás mellett, vagy egymás alatt elhelyezett egy-egy vörös és zöld fénynek? (6.26) l l l
a) A nyitható híd alatti áthaladás az észlelõ irányából tilos, a másik irányból szabad. b) A nyitható híd alatti áthaladás az észlelõ irányából szabad, a másik irányból tilos c) A nyitható híd alatti áthaladás tilos, a híd nyitás alatt áll, az indulásra fel lehet készülni.
123. Nyitható híd megközelítésekor mi a jelentése az egy-egy vörös és sárga fénynek? (6.26) l l l
a) A nyitható híd alatti áthaladás az észlelõ irányából tilos, a másik irányból szabad. b) A nyitható híd alatti áthaladás az észlelõ irányából szabad, a másik irányból tilos. c) A nyitható híd alatti áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajót, amelynek az áthaladása mindkét irányban engedélyezett.
6. Hajózási szabályok
$!
124. Nyitható híd megközelítésekor mi a jelentése az egy vörös és két sárga fényeknek? (6.26) l
a) A nyitható híd alatti áthaladás az észlelõ irányából tilos, a másik irányból szabad. b) A nyitható híd alatti áthaladás az észlelõ irányából szabad, a másik irányból tilos. c) A nyitható híd alatti áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajót, amelynek az áthaladása a jelzett oldalról szabad, ellenkezõ oldalról tilos.
l l
125. Duzzasztómûvön való áthaladáskor lehet-e horgonyt, kötelet vagy láncot vonszolni? (6.27) l l l
a) Horgonyt, kötelet vagy láncot vonszolni tilos. b) Kötelet vagy láncot szabad vonszolni, horgony vonszolása tilos. c) Kötelet szabad vonszolni, horgony vagy lánc vonszolása tilos.
126. Hajózás közben zsilip várakozóhelyéhez közeledve a parton az ábrán látható (B.5. jelû) tábla van kihelyezve. Mi a tábla jelentése? (6.28) l
a) A behajózás tilos, a zsilip tartósan üzemen kívül van. b) A táblától csökkentett sebességgel és fokozott elõvigyázattal kell a zsilip elhagyásáig hajózni. c) Ha nem tud vagy nem szándékozik azonnal behajózni a zsilipbe, a tábla elõtt köteles megállni.
l l
127. Zsilip megközelítésekor szabad-e elõzni? (6.28) l l l
a) Az elõzésre vonatkozó szabályok betartásával szabad. b) Csak hegymenetben hajózva szabad. c) Zsiliphez közeledve, különösen a veszteglõhelyen az elõzés tilos.
128. Ki kell-e kötni a hajót a zsilipben a kamra feltöltése és ürítése alatt? (6.28) l
a) Nem, a gyorsan változó vízszint miatt a hajó kikötése tilos. $"
I. RÉSZ
l l
b) Igen, hogy ne ütközzön a zsilip berendezéseihez vagy más hajókhoz. c) A hajó vezetõje a fennálló körülményeket mérlegelve dönti el, hogy kiköti-e a hajót.
129. A hajónak milyen oldaltávolságot kell tartania a zsilipben és a zsilip várakozóhelyén a gyúlékony anyagot szállító hajótól vagy karavántól? (6.28) l l l
a) Legalább 10 m távolságot. b) Legalább 30 m távolságot c) Legalább 50 m távolságot.
130. Zsilipelhet-e más hajókkal együtt a robbanóanyagot szállító hajó vagy karaván? (6.28) l l l
a) Nem, csak külön zsilipelhet. b) Igen, személyhajók kivételével más hajóval zsilipelhet együtt. c) Igen, kishajóval zsilipelhet együtt.
131. Zsilipelhet-e más hajókkal együtt a gyúlékony anyagot szállító hajó vagy karaván? (6.28) l l l
a) Nem, csak külön zsilipelhet. b) Igen, személyhajók kivételével más hajóval zsilipelhet együtt. c) Igen, kishajó kivételével más hajóval zsilipelhet együtt.
132. Mi a jelentése a zsilip bejáratánál egymás felett elhelyezett két vörös fénynek? (6.28-bis) l l l
a) A behajózás tilos, a zsilip nem üzemel. b) A behajózás tilos, a zsilip zárva van. c) A behajózás tilos, a zsilip nyitásra elõkészítés alatt áll.
133. Mi a jelentése a zsilip bejáratánál vízszintesen elhelyezett két vörös fénynek? (6.28-bis) l l l
a) A behajózás tilos, a zsilip tartósan nem üzemel. b) A behajózás tilos, a zsilip zárva van. c) A behajózás tilos, a zsilip nyitásra elõkészítés alatt áll.
6. Hajózási szabályok
$#
134. Mi a jelentése a zsilip bejáratánál elhelyezett egy vörös vagy egy vörös és felette egy zöld fénynek? (6.28-bis) l l l
a) A behajózás tilos, a zsilip nem üzemel. b) A behajózás tilos, a zsilip zárva van. c) A behajózás tilos, a zsilip nyitásra elõkészítés alatt áll.
135. A zsilipen áthaladáskor mely hajókat illeti meg elsõbbség a felsoroltak közül? (6.29) l
a) Az illetékes hatóságok, a mentõ és egészségügyi feladatokat ellátó szolgálat halaszthatatlan okok miatt közlekedõ hajóját, továbbá az illetékes hatóság által erre feljogosított, vörös lengõt viselõ hajót. b) A gyúlékony és a robbanóanyagot szállító hajót. c) A menetrend szerint közlekedõ személyszállító hajót.
l l
136. Milyen sebességgel kell a hajónak közlekednie korlátozott látási viszonyok esetén? (6.30) l l l
a) A látási feltételeknek megfelelõ biztonságos sebességgel kell közlekednie. b) Legfeljebb 10 km/h holtvízi sebességgel szabad közlekednie. c) Olyan sebességgel szabad közlekednie, amelynél szükség esetén egy hajóhossz távolságon belül meg tud állni.
137. Kell-e a hajónak korlátozott látási viszonyok között menetben viselni az éjszakai jelzésként elõírt fényeket? (6.30) l l l
a) Nem. b) Csak akkor, ha nem tekinthetõ radarral közlekedõ hajónak. c) Igen.
138. Kell-e a hajónak korlátozott látási viszonyok között menetben hangjelzéseket adni? (6.30) l l l
a) Nem. b) Csak akkor, ha nem tekinthetõ radarral közlekedõ hajónak. c) Igen.
139. Mikor kell a hajónak korlátozott látási viszonyok között megállnia? (6.30) l
a) Amikor a látótávolság egy hajóhossz alá csökken. $$
I. RÉSZ
l l
b) Amikor a kormányállásból a hajó orr-részét már nem lehet látni. c) Amikor a látótávolság csökkenése, más hajók jelenléte vagy mozgása, valamint a helyi körülmények a hajózás biztonságát veszélyeztetik.
140. Mikor kell a vontatott karavánnak korlátozott látási viszonyok között megállnia? (6.30) l l l
a) Amikor a kormányállásból a hajó orr-részét már nem lehet látni. b) Amikor a kormányállásból a vontatóköteleket már nem lehet látni. c) Amikor a vontatott hajó(k) és a karaván élén haladó géphajó közötti látási kapcsolat megszûnik.
141. Melyik rádiócsatornán kell a menetben levõ hajóknak korlátozott látási viszonyok között egymással kapcsolatot tartani? (6.30) l l l
a) A 10. csatornán, kivéve a németországi Duna-szakaszt, ahol a 16. csatornán. b) A 16. csatornán, kivéve a németországi Duna-szakaszt, ahol a 10. csatornán. c) A 20. csatornán, kivéve a németországi Duna-szakaszt, ahol a 16. csatornán.
142. Hogyan kell a hajóknak korlátozott látási viszonyok között a találkozást végrehajtani? (6.30) l l l
a) A hajók találkozáskor úgy kötelesek balra tartani, hogy a találkozás a hajók jobb oldala felõl történjen. b) A találkozáskor úgy kötelesek jobbra tartani, hogy a találkozás a hajók bal oldala felõl történjen. c) A hajók az adott szakaszon a bevált szakmai gyakorlat alapján kialakult módon, a hajók bármely oldala felõl találkozhatnak.
143. Milyen hangjelzést ad a hajó, ha kikötõn és az illetékes hatóságok által veszteglésre kijelölt helyen kívül, a hajóúton vagy annak közelében bal oldalon vesztegel, és korlátozott látási viszonyok között közlekedõ hajó hangjelzéseit hallja? (6.31) l l l
a) Egy harangkongatást köteles adni. b) Kettõs harangkongatást köteles adni. c) Hármas harangkongatást köteles adni.
6. Hajózási szabályok
%$ 144. Milyen hangjelzést ad a hajó, ha kikötõn és az illetékes hatóságok által veszteglésre kijelölt helyen kívül, a hajóúton vagy annak közelében jobb oldalon vesztegel, és korlátozott látási viszonyok között közlekedõ hajó hangjelzéseit hallja? (6.31) l a) Egy harangkongatást köteles adni. l b) Kettõs harangkongatást köteles adni. l c) Hármas harangkongatást köteles adni. 145. Milyen hangjelzést ad a hajó, ha kikötõn és az illetékes hatóságok által veszteglésre kijelölt helyen kívül, a hajóúton vagy annak közelében meghatározhatatlan helyzetben vesztegel, és korlátozott látási viszonyok között közlekedõ hajó hangjelzéseit hallja? (6.31) l a) Egy harangkongatást köteles adni. l b) Kettõs harangkongatást köteles adni. l c) Hármas harangkongatást köteles adni. 146. Milyen hangjelzést ad a hajó, ha hajóúton vagy annak közelében bal oldalon zátonyon fennakadt, és korlátozott látási viszonyok között közlekedõ hajó hangjelzéseit hallja? (6.31) l a) Egy harangkongatást köteles adni. l b) Kettõs harangkongatást köteles adni. l c) Hármas harangkongatást köteles adni. 147. Milyen hangjelzést ad a hajó, ha hajóúton vagy annak közelében jobb oldalon zátonyon fennakadt, és korlátozott látási viszonyok között közlekedõ hajó hangjelzéseit hallja? (6.31) l a) Egy harangkongatást köteles adni. l b) Kettõs harangkongatást köteles adni. l c) Hármas harangkongatást köteles adni. 148. Milyen hangjelzést ad a hajó, ha hajóúton vagy annak közelében meghatározhatatlan helyzetben zátonyon fennakadt és korlátozott látási viszonyok között közlekedõ hajó hangjelzéseit hallja? (6.31) l a) Egy harangkongatást köteles adni. l b) Kettõs harangkongatást köteles adni. l c) Hármas harangkongatást köteles adni. $&
I. RÉSZ
149. Mikor tekinthetõ a korlátozott látási viszonyok között közlekedõ hajó radarral hajózónak? (6.32) (3 pont) l a) Akkor, ha azon rendelkezésre áll és használatban van az illetékes hatóságok elõírásainak megfelelõ, üzemképes radarberendezés, és a hajó fordulási szögsebességét jelzõ készülék. l b) Akkor, ha azon rendelkezésre áll és használatban van az illetékes hatóságok elõírásainak megfelelõ, üzemképes radarberendezés, a hajó fordulási szögsebességét jelzõ készülék, valamint a hajók és a hajó, illetve a part közötti kapcsolatra alkalmas rádiótelefon. l c) Akkor, ha azon rendelkezésre áll és használatban van az illetékes hatóságok elõírásainak megfelelõ, üzemképes radarberendezés, a hajó fordulási szögsebességét jelzõ készülék, a hajók és a hajó, illetve a part közötti kapcsolatra alkalmas rádiótelefon, valamint a háromtónusú hangjelzés adására alkalmas eszköz. 150. Milyen hangjelzést köteles adni a radarral völgymenetben haladó hajó, ha a radar képernyõjén olyan hajót észlel, amelynek helyzete és/vagy mozgása veszélyt okozhat, illetve ha olyan helyhez közeledik, ahol a radar képernyõjén még nem látható hajó tartózkodhat? (6.32) l a) Egy hosszú hangjelzést köteles adni, amelyet a szükséges gyakorisággal kell ismételni. l b) Két hosszú hangjelzést köteles adni, amelyet a szükséges gyakorisággal kell ismételni. l c) Háromtónusú hangjelzést köteles adni, amelyet a szükséges gyakorisággal kell ismételni. 151. Milyen hangjelzést köteles adni a radarral hegymenetben haladó magányos hajó, ha a radarral völgymenetben haladó hajó háromtónusú hangjelzését hallja vagy olyan hajót észlel, amelynek helyzete és/vagy mozgása veszélyt okozhat, illetve ha olyan helyhez közeledik, ahol a radar képernyõjén még nem látható hajó tartózkodhat? (6.32) l a) Egy hosszú hangjelzést köteles adni, amelyet legfeljebb egyperces idõközönként kell megismételni. l b) Két hosszú hangjelzést köteles adni, amelyet legfeljebb egyperces idõközönként kell ismételni. l c) Háromtónusú hangjelzést köteles adni, amelyet legfeljebb egyperces idõközönként kell ismételni. 6. Hajózási szabályok
$'
152. Milyen hangjelzést köteles adni a radarral hegymenetben haladó karaván, ha a radarral völgymenetben haladó hajó háromtónusú hangjelzését hallja vagy olyan hajót észlel, amelynek helyzete és/vagy mozgása veszélyt okozhat, illetve ha olyan helyhez közeledik, ahol a radar képernyõjén még nem látható hajó tartózkodhat? (6.32) l a) Egy hosszú hangjelzést köteles adni, amelyet legfeljebb egyperces idõközönként kell ismételni. l b) Két hosszú hangjelzést köteles adni, amelyet legfeljebb egyperces idõközönként kell ismételni. l c) Háromtónusú hangjelzést köteles adni, amelyet legfeljebb egyperces idõközönként kell ismételni. 153. Milyen intézkedéseket köteles megtenni a radarral hegymenetben haladó hajó, ha a radarral völgymenetben haladó hajó háromtónusú hangjelzését hallja vagy olyan hajót észlel, amelynek helyzete és/vagy mozgása veszélyt okozhat, illetve ha olyan helyhez közeledik, ahol a radar képernyõjén még nem látható hajó tartózkodhat? (6.32) l a) Az elõírásoknak megfelelõ hangjelzést kell adnia, rádiótelefonon jelentkezni, és a bevált szakmai gyakorlatnak megfelelõ egyéb intézkedéseket (pl. lassítás, kihúzódás, megállás) köteles megtenni. l b) A legrövidebb idõn belül meg kell állnia, és rádiótefonon jeleznie kell a veszteglés helyét. l c) Egy sorozat rövid hangjelzést kell adnia és a legrövidebb idõn belül ki kell húzódnia a hajóútból. 154. Milyen hangjelzést kell adnia a korlátozott látási viszonyok között radar nélkül közlekedõ magányos hajónak? (6.33) l a) Egy hosszú hangjelzést köteles adni, amelyet legfeljebb egyperces idõközönként kell megismételni. l b) Két hosszú hangjelzést köteles adni, amelyet legfeljebb egyperces idõközönként kell ismételni. l c) Háromtónusú hangjelzést köteles adni, amelyet legfeljebb egyperces idõközönként kell ismételni. 155. Milyen hangjelzést kell adnia a korlátozott látási viszonyok között radar nélkül közlekedõ karavánnak? (6.33) %
I. RÉSZ
l l l
a) Egy hosszú hangjelzést köteles adni, amelyet legfeljebb egyperces idõközönként kell megismételni. b) Két hosszú hangjelzést köteles adni, amelyet legfeljebb egyperces idõközönként kell ismételni. c) Háromtónusú hangjelzést köteles adni, amelyet legfeljebb egyperces idõközönként kell ismételni.
156. Milyen intézkedéseket kell megtennie a korlátozott látási viszonyok között radar nélkül közlekedõ hajónak, ha háromtónusú hangjelzést hall és a parthoz közel tartózkodik? (6.33) (3 pont) l l l
a) Köteles ehhez a parthoz amennyire lehetséges közel húzódni, továbbá szükség esetén ott maradni a másik hajó elhaladásáig. b) A lehetõ legrövidebb idõn belül meg kell állnia és rádiótelefonon jeleznie kell a veszteglés helyét. c) Egy sorozat rövid hangjelzést kell adnia, és a találkozás befejezéséig nem változtathatja meg eredeti irányát.
157. Milyen intézkedéseket kell megtennie a korlátozott látási viszonyok között radar nélkül közlekedõ hajónak, ha háromtónusú hangjelzést hall és a hajóútban tartózkodik? (6.33) (3 pont) l l l
a) A lehetõ leggyorsabban köteles a hajóutat felszabadítani (különösen, ha az egyik parttól a másik felé tart). b) A lehetõ legrövidebb idõn belül meg kell állnia és rádiótelefonon jeleznie kell a veszteglés helyét. c) Egy sorozat rövid hangjelzést kell adnia és a találkozás befejezéséig nem változtathatja meg eredeti irányát.
158. Vízisí és hasonló eszközök használata mikor megengedett? (6.35) l l l
a) Bármikor megengedett. azon a vízterületen, amelyen az illetékes hatóság ilyen eszközök használatát engedélyezte. b) Nappal és amennyiben a vontató hajó az elõírt éjszakai jelzésekkel el van látva, illetve a vízisíelõ fényvisszaverõ mentõmellényt visel, akkor éjszaka is megengedett. c) Csak nappal és jó látási viszonyok között megengedett.
6. Hajózási szabályok
%
159. Kell-e a vezetõn kívül más személynek is tartózkodnia a vízisíelõt vontató hajóban? (6.35) l
a) Amennyiben a vontató hajó a vezetõülésbõl azonnal oldható vontatókötéllel van felszerelve, akkor nem. b) A vezetõn kívül még egy személynek kell a vontató hajón tartózkodni, aki képes a vontatókötelet kezelni és a vízisíelõt figyelemmel kísérni. c) A vezetõn kívül még két személynek kell a vontató hajón tartózkodni; egy, aki képes a vontatókötelet kezelni és egy másik, aki a vízisíelõt figyelemmel kíséri.
l l
160. Vízisíelés befejeztével szabad-e a használaton kívüli vontatókötelet vonszolni? (6.35) l l l
a) Igen, a vízisíelésre külön kijelölt vízterületen. b) Igen, amennyiben a vízisíelõ már nincs a kötél közelében. c) Nem, a használaton kívüli vontatókötelet tilos vonszolni.
161. Géphajójával éjszaka hegymenetben hajózik, és az ábra szerinti fényjelzéseket látja meg. Milyen vízijármûvet lát, és mit kell tennie a hajózás biztonsága érdekében? (6.) (3 pont) l
a) Olyan, völgymenetben közeledõ vontatott karavánnal találkozik, amelyben gyúlékony anyagot szállító hajók is vannak. Köteles jobbra tartani, mert két géphajó szembetalálkozása esetén a hajók bal oldala felõl kell elhaladni. b) Olyan, völgymenetben közeledõ tolt karavánnal találkozik, amelyben robbanóanyagot szállító hajók is vannak. Mint hegymenetben haladó hajó a helyi viszonyokat és a többi hajó mozgását is figyelembe véve köteles számára utat engedni. c) Olyan, völgymenetben közeledõ tolt karavánnal találkozik, amelyben robbanóanyagot szállító hajók is vannak. Mint hegymenetben haladó hajó a helyi viszonyokat és a többi hajó mozgását is figyelembe véve nem köteles számára utat engedni.
l
l
%
I. RÉSZ
162. Géphajójával éjszaka hegymenetben hajózik, és az ábra szerinti fényjelzéseket látja meg. Milyen vízijármûvet lát, és mit kell tennie a hajózás biztonsága érdekében? (6.) (3 pont) l
l
l
a) Olyan, völgymenetben közeledõ vontatott karavánnal találkozik, amelyben gyúlékony anyagot szállító hajók is vannak. Köteles jobbra tartani, mert két géphajó szembetalálkozása esetén a hajók bal oldala felõl kell elhaladni. b) Olyan, hegymenetben közeledõ vontatott karavánt ér utol, amelyben gyúlékony anyagot szállító hajók is vannak. Ha az elõzés nyilvánvalóan veszélytelen, az elõzött karaván bármelyik oldalán elhaladhat. c) Olyan, völgymenetben közeledõ mellévett alakzattal találkozik, amelyben robbanóanyagot szállító hajók is vannak. Köteles balra tartani, mert két géphajó szembetalálkozása esetén a hajók jobb oldala felõl kell elhaladni.
163. Géphajójával éjszaka duzzasztott vízterületen hajózik, és jobbról az ábra szerinti fényjelzéseket látja meg. Milyen vízijármûvet lát, és mit kell tennie a hajózás biztonsága érdekében? (6.) (3 pont) l
l
l
a) Olyan magányos géphajó keresztezi útvonalát, amely gyúlékony anyagot szállít. Önnek kell a másik hajó útjából kitérni, mert keresztezõ útvonalon haladva, ha az összeütközés veszélye jöhet létre, annak a hajónak kell kitérni, amelyik a másikat a saját jobb oldala felõl látja. b) Olyan magányos géphajó keresztezi útvonalát, amely robbanó anyagot szállít. Keresztezõ útvonalon haladva, ha az összeütközés veszélye jöhet létre, a balról érkezõ hajónak jelen esetben Önnek kell a másik útjából kitérni. c) Olyan magányos géphajó keresztezi útvonalát, amely gyúlékony anyagot szállít. Keresztezõ útvonalon haladva, ha az összeütközés veszélye jöhet létre, a jobbról érkezõ hajónak jelen esetben neki kell a másik útjából kitérni. 6. Hajózási szabályok
%!
164. Géphajójával éjszaka völgymenetben hajóútszûkülethez közeledik, és a szûkületben az ábra szerinti fényjelzéseket látja meg. Milyen vízijármûvet lát, és mit kell tennie a hajózás biztonsága érdekében? (6.) (3 pont) l
a) Olyan, hegymenetben közeledõ vontatott karavánnal találkozik, amelyben robbanóanyagot szállító hajók is vannak. Köteles jobbra tartani, mert két géphajó szembetalálkozása esetén a hajók bal oldala felõl kell elhaladni. b) Olyan, hegymenetben közeledõ tolt karavánnal találkozik, amelyben robbanóanyagot szállító hajók is vannak. Köteles lehetõség szerint a szûkület felett megállni, és mindaddig várakozni, amíg a hegymenetben haladó karaván a szûkületen át nem halad. c) Olyan, hegymenetben közeledõ tolt karavánnal találkozik, amelyben gyúlékony anyagot szállító hajók is vannak. Mint hegymenetben haladó hajó a helyi viszonyokat és a többi hajó mozgását is figyelembe véve õ köteles az Ön számára utat engedni.
l
l
165. Géphajójával éjszaka völgymenetben hajózik, és az ábra szerinti fényjelzéseket látja meg. Milyen vízijármûvet lát, és mit kell tennie a hajózás biztonsága érdekében? (6.) (3 pont) l
a) Szabadon közlekedõ, áthaladási elsõbbséget élvezõ kompot lát. Csökkentenie kell a sebességét, hogy a komp biztonságosan áthaladjon Ön elõtt. b) Szabadon közlekedõ, áthaladási elsõbbséget élvezõ kompot lát. Neki kell az Ön útjából kitérni, mert a völgymenetben haladó hajó számára a többi hajó köteles utat engedni. c) A hajóútban munkát végzõ úszó munkagépet lát. Azon az oldalon haladhat el, ahol a zöld és a fehér fényeket viseli.
l
l
%"
I. RÉSZ
166. Géphajójával éjszaka hegymenetben hajózik, és az ábra szerinti fényjelzéseket látja meg. Milyen vízijármûvet lát, és mit kell tennie a hajózás biztonsága érdekében? (6.) (3 pont) l
l l
a) Szabadon közlekedõ kompot lát. Figyelmeztetõ hangjelzést kell adja, mert a komp a hajóutat csak akkor keresztezheti, ha meggyõzõdött arról, hogy a többi hajó mozgása ezt veszélytelenül lehetõvé teszi, és más hajót nem kényszerít sebességének és/vagy menetirányának hirtelen megváltoztatására. b) Szabadon közlekedõ, áthaladási elsõbbséget élvezõ kompot lát. Neki kell az Ön útjából kitérni, mert a hegymenetben haladó hajó számára a többi hajó köteles utat engedni. c) A hajóútban munkát végzõ úszó munkagépet lát. Azon az oldalon haladhat el, ahol a zöld és a fehér fényeket viseli.
167. Géphajójával éjszaka völgymenetben hajózik és az ábra szerinti fényjelzést látja meg. Milyen vízijármûvet lát, és mit kell tennie a hajózás biztonsága érdekében? (6.) (3 pont) l
l
l
a) Olyan veszteglõ hajókat lát, amelyek robbanóanyagot szállítanak. Legalább 100 m távolságban kell a sebesség csökkentésével elhaladnia mellettük. b) A hajóútban munkát végzõ, menetben levõ hajót lát. A vörös fény felõli oldalon kell a lehetõ legnagyobb oldalirányú kitéréssel és a sebesség csökkentésével mellette elhaladnia. c) Munkát végzõ úszó munkagépet, zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó jelzését látja, amely hullámzás elleni védelemre szorul. A vörös és fehér fények felõli oldalon szabad a lehetõ legnagyobb oldalirányú kitéréssel és a sebesség csökkentésével mellette elhaladnia.
6. Hajózási szabályok
%#
168. Kisgéphajójával éjszaka hegymenetben hajózik, és az ábra szerinti fényjelzést látja meg. Milyen vízijármûvet lát, és mit kell tennie a hajózás biztonsága érdekében? (6.) (3 pont) l
a) Veszteglõ hajót lát. A lehetõ legnagyobb oldalirányú kitéréssel és a sebesség csökkentésével kell elhaladnia mellette. b) Hullámzás elleni védelemre szoruló, veszteglõ hajót lát. A lehetõ legnagyobb oldalirányú kitéréssel és a sebesség csökkentésével kell elhaladnia mellette. c) Vontatott karaván élén haladó géphajó mögé került. Azonnal ki kell oldalirányban térnie, mert a vontatott karaván hajói közé tilos behatolni.
l
l
169. Géphajójával hegymenetben hajózik, és az ábra szerinti hajót látja völgymenetben közeledni. Milyen vízijármûvet lát, és mit kell tennie a hajózás biztonsága érdekében? (6.) (3 pont) l
a) 20 m-nél kisebb testhosszúságú ezért kishajónak minõsülõ személyszállító hajót lát közeledni. Neki kell az Ön útjából kitérni, mert a kishajónak biztosítania kell más hajók számára a menetirányuk megtartásához és mûveleteik végzéséhez szükséges teret. b) 20 m-nél kisebb testhosszúságú, 12 fõnél nagyobb engedélyezett utaslétszámú ezért nagyhajónak minõsülõ hajót látok közeledni. Önnek kell utat engednie, mert a hegymenetben haladó hajó találkozáskor köteles utat engedni a völgymenetben haladó hajó számára. c) Áthaladási elsõbbséget élvezõ személyszállító hajót lát közeledni. Önnek kell utat engednie, mert a személyszállító hajó útjából minden más hajó köteles kitérni.
l
l
%$
I. RÉSZ
170. Az ábrán látható egymás útvonalát keresztezve haladó vitorlás hajók közül melyik köteles a másik számára utat engedni? (6.) (3 pont) l l l
a) Az A jelû. b) A B jelû. c) Kölcsönös megegyezés alapján döntik el.
171. Az ábrán látható egymás útvonalát keresztezve haladó vitorlás hajók közül melyik köteles a másik számára utat engedni? (6.) (3 pont) l l l
a) Az A jelû. b) A B jelû. c) Kölcsönös megegyezés alapján döntik el.
172. Vitorlás hajójával bal oldali széllel halad és az ábrán látható módon a szélirány felõli oldalon egy másik vitorlás hajót lát, amelyrõl nem tudja meghatározni, hogy milyen széllel halad. Mit kell tennie a hajózás biztonsága érdekében? (6.) (3 pont) l
l l
a) Azonnal fordulnia kell és ezáltal a hajója jobb oldali széllel, szél alatt haladó hajóvá válik. Így a másik hajó köteles az útjából kitérni. b) Köteles a másik hajó számára utat engedni. c) A másik hajó elhaladásáig nem változtathatja meg menetirányát.
6. Hajózási szabályok
%%
173. Géphajójával éjszaka Ön a hajózás számára kijelölt (2. számú) hídnyílás felé hajózik, amikor meglátja a nyílást teljes szélességében elfoglaló, szembejövõ vontatott karavánt. Áthajózhat-e Ön ilyen Áthajózhat-e Ön ilyen esetben az 1. számú hídnyíláson? l l
a) Nem. b) Csak abban az esetben, ha völgymenetben halad. c) Igen.
l
174. Géphajójával éjszaka Ön a hajózás számára kijelölt (2. számú) hídnyílás felé hajózik, amikor meglátja a nyílást teljes szélességében elfoglaló, szembejövõ vontatott karavánt. Áthajózhat-e Ön ilyen esetben az 1. számú hídnyíláson? l l
a) Nem. b) Csak abban az esetben, ha völgymenetben halad. c) Igen, a saját veszélyére.
l
175. Géphajójával éjszaka Ön a hajózás számára kijelölt (2. számú) hídnyílás felé hajózik, amikor meglátja a nyílás hasznos szélességét elfoglaló, szembejövõ vontatott karavánt. Áthajózhat-e Ön ilyen esetben az 1. számú hídnyíláson? l l
a) Nem. b) Csak abban az esetben, ha völgymenetben halad. c) Igen, a saját veszélyére.
l
%&
I. RÉSZ
176. Géphajójával Ön a hajózás számára kijelölt (2. számú) hídnyílás felé hajózik, amikor meglátja a nyílást teljes szélességében elfoglaló, szembejövõ vontatott karavánt. Áthajózhat-e Ön ilyen esetben az 1. számú hídnyíláson? l l l
a) Nem. b) Csak abban az esetben, ha völgymenetben halad. c) Igen, a saját veszélyére.
177. Géphajójával Ön a hajózás számára kijelölt (2. számú) hídnyílás felé hajózik, amikor meglátja a nyílást teljes szélességében elfoglaló, szembejövõ vontatott karavánt. Áthajózhat-e Ön ilyen esetben az 1. számú hídnyíláson? l l l
a) Nem. b) Csak abban az esetben, ha völgymenetben halad. c) Igen, a saját veszélyére.
178. Géphajójával Ön a hajózás számára kijelölt (2. számú) hídnyílás felé hajózik, amikor meglátja a nyílás hasznos szélességét elfoglaló, szembejövõ vontatott karavánt. Áthajózhat-e Ön ilyen esetben az 1. számú hídnyíláson? l l l
a) Nem. b) Csak abban az esetben, ha völgymenetben halad. c) Igen, a saját veszélyére.
6. Hajózási szabályok
%'
Megoldások
1. 2. 3. 4. 5.
c) a) b) c) a)
6. 7. 8. 9. 10.
b) c) a) a) b)
11. 12. 13. 14. 15.
c) a) b) a) c)
16. 17. 18. 19. 20.
a) b) c) a) b)
21. 22. 23. 24. 25.
c) c) a) b) c)
26. 27. 28. 29. 30.
a) b) a) c) a)
31. 32. 33. 34. 35.
c) a) b) c) a)
36. 37. 38. 39. 40.
b) c) a) c) c)
41. 42. 43. 44. 45.
c) a) c) b) c)
46. 47. 48. 49. 50.
c) a) b) a) b)
51. 52. 53. 54. 55.
c) b) a) c) c)
56. 57. 58. 59. 60.
a) c) c) a) a)
61. 62. 63. 64. 65.
a) c) b) b) c)
66. 67. 68. 69. 70.
b) a) a) a) a)
71. 72. 73. 74. 75.
a) a) c) c) b)
76. 77. 78. 79. 80.
b) b) b) c) a)
81. 82. 83. 84. 85.
c) c) c) c) b)
86. 87. 88. 89. 90.
b) a) a) c) a)
91. 92. 93. 94. 95.
a) b) c) c) c)
96. 97. 98. 99. 100.
c) c) c) c) c)
101. 102. 103. 104. 105.
b) b) c) c) a)
106. 107. 108. 109. 110.
c) b) c) a) c)
111. 112. 113. 114. 115.
a) b) b) c) c)
116. 117. 118. 119. 120.
c) c) c) a) c)
&
I. RÉSZ
121. 122. 123. 124. 125.
c) c) c) c) a)
126. 127. 128. 129. 130.
c) c) b) a) a)
131. 132. 133. 134. 135.
b) a) b) c) a)
136. 137. 138. 139. 140.
a) c) c) c) c)
141. 142. 143. 144. 145.
b) b) a) b) c)
146. 147. 148. 149. 150.
151. 152. 153. 154. 155.
a) b) a) a) b)
156. 157. 158. 159. 160.
a) a) c) b) c)
161. 162. 163. 164. 165.
b) b) a) b) a)
166. 167. 168. 169. 170.
a) c) c) b) a)
171. 172. 173. 174. 175.
a) b) a) c) c)
176. a) 177. c) 178. c)
6. Hajózási szabályok
a) b) c) c) c)
&
7.
A veszteglés szabályai
1. Milyen szabályok szerint kell kiválasztani a hajó vagy úszóanyagok köteléke veszteglõhelyét? (7.01) l
a) A parthoz olyan közel, amennyire azt a merülése, illetõleg a helyi viszonyok lehetõvé teszik és a hajózást nem akadályozza. b) A parttól olyan távol, amennyire azt a vízmélység, illetõleg a helyi viszonyok lehetõvé teszik és a hajózást nem akadályozza. c) A part mellett a helyi viszonyok szerint és úgy, hogy a hajózást ne akadályozza.
l l
2. Melyik a feltétele az alábbiak közül az úszómû elhelyezésének? (7.01) l l l
a) A kikötött úszómû nem zavarhatja a hajózást. b) Az úszómûvet úgy kell elhelyezni, hogy a hajóút szabadon maradjon. c) Az úszómûhöz vezetõ út méretei tegyék lehetõvé a hajók behajózását az úszómû mellé. 3. Milyen veszélyforrásokat kell figyelembe venni a lehorgonyzáskor? (7.01)
l
a) A hajó sebességét úgy kell szabályozni, hogy idõben megállítható legyen. b) A vontatmány vontatott sorai ne fussanak egymásra. c) Az áramlást, a szelet, a hullámkeltést és a más hajók által kiváltott szívóhatást.
l l
4. Milyen alapkövetelményekre kell figyelemmel lenni a hajó lehorgonyzásakor és az úszómû kikötésekor? (7.01) l a) A vízállás változását (áradás, apadás) követni tudja és más hajót ne veszélyeztessen, illetve ne zavarjon. &
I. RÉSZ
l l
b) Annyi horgonyt kell ledobni, illetve kötelet kiadni, hogy azok szakítóterhelése meghaladja a lehetséges terhelést. c) A terhelés a horgonyra alkalmazott vezetõszámot nem haladhatja meg. 5. Mely területeken tiltott a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómû veszteglése? (7.02)
l l l
a) Lakott területtõl 100 m távolságon belül. b) Azokon a vízi útszakaszokon, ahol általában tilos a veszteglés, továbbá az illetékes hatóság által megjelölt szakaszon. c) Ahol a HSZ horgonyozni tilos jelzését elhelyezték. 6. Mely területeken tiltott a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómû veszteglése? (7.02)
l l l
a) Ahol a HSZ kikötni tilos jelzését elhelyezték. b) Lakott területtõl 500 m távolságon belül. c) Azon a vízi útszakaszon és partoldalon, ahol a vesztegelni tilos jelzést elhelyezték. 7. Mely területeken tiltott a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómû veszteglése? (7.02)
l l l
a) Lakott terület közelében. b) Híd és a nagyfeszültségû villamos vezeték alatt. c) Ahol a HSZ horgonyozni tilos jelzését elhelyezték.
8. Mely területeken tiltott a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómû veszteglése? (7.02) l a) Ahol a HSZ horgonyozni tilos jelzését elhelyezték. l b) Átfeszítés és mederbe fektetett vezeték felett. l c) Hajóútszûkületben, valamint azon a szakaszon, amely a veszteglés következtében szûkületté válna, illetve ezek bevezetõ részén. 9. Mely területeken tiltott a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómû veszteglése? (7.02) l a) Ahol a HSZ kikötni tilos jelzését elhelyezték. l b) Mellékág be- és kijáratánál, valamint a komp útvonalán. l c) Lakott területtõl 500 m távolságon belül. 7. A veszteglés szabályai
&!
10. Mely területeken tiltott a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómû veszteglése? (7.02) l a) Kikötõ bejáratának 200 m-es környezetében. l b) Lakóépülettõl 100 m-nél kisebb távolságban. l c) A kikötõhelyhez vezetõ útvonalon, valamint a kijelölt fordítóhelyen. 11. Mely területeken tiltott a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómû horgonyzása? (7.03) l a) Azon a szakaszon, amelynek talaja erre nem alkalmas. l b) A vízi útnak azon a szakaszán és partoldalán, ahol a horgonyozni, horgonyt, kötelet vagy láncot vonszolni tilos jelzést elhelyezték. l c) A vízi útnak azon a szakaszán, ahol a horgonyozni, kötelet vagy láncot vonszolni tilos jelzést elhelyezték. 12. Mely területeken tiltott a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómû kikötése parthoz? (7.04) l a) A vízi útnak azon a szakaszán, ahol a horgonyozni, kötelet vagy láncot vonszolni és kikötni tilos jelzést elhelyezték. l b) Azon a szakaszon, amelynek partéle erre nem alkalmas. l c) A vízi útnak azon a szakaszán és partoldalán, ahol a kikötni tilos jelzést elhelyezték. 13. Milyen általános szabályok érvényesek a kikötésre? (7.04) l a) Kikötéshez és zátonyról történõ leszabadításra fát, mellvédet, oszlopot, talpkövet, szerkezeti tartót, fémlépcsõt vagy korlátot használni tilos. l b) A kikötésre használt kötelet úgy kell megkötni, hogy az bármely idõpontban oldható legyen. l c) A kikötött úszó létesítményt õrizetlenül hagyni tilos. 14. Milyen általános szabályok érvényesek a veszteglésre? (7.05) l l
a) A veszteglõ úszó létesítményt õrizetlenül hagyni tilos. b) A veszteglõhelyen egyéb rendelkezés hiányában a hajóknak a vízi út jelzett oldalán, a parttól kezdõdõen kell egymás mellé állniuk. c) A veszteglõhelyet ellenkezõ értelmû jelzés hiányában a sodorvonaltól addig a partélig lehet igénybe venni, amelyen a veszteglõhelyet jelzõ jelzés található.
l
&"
I. RÉSZ
15. Milyen általános szabályok érvényesek a veszteglésre az egyes hajófajták tekintetében? (7.06) l l l
a) A veszteglõhelyen a vízi út megjelölt oldalán csak olyan hajófajtáknak szabad vesztegelni, amelyekre a jel hatálya kiterjed. b) A veszteglõhelyen olyan hajófajtáknak szabad vesztegelni, amelyek a jelzésen meghatározott hajófajtánál veszélytelenebb vagy azzal megegyezõ fajta árut szállít. c) A veszteglõhelyet egyenletesen kell kitölteni és nem szabad elzárni a veszteglõ hajó elhajózásának lehetõségét.
16. Milyen szabályok vonatkoznak a veszélyes árut szállító veszteglõ hajóra? (7.07) l l l
a) Ha a veszteglõ hajók gyúlékony anyagot szállítanak, akkor közöttük legalább 10 m távolságot kell tartani. b) Ha a veszteglõ hajók közül az egyik gyúlékony anyagot szállít, akkor közöttük legalább 10 m távolságot kell tartani. c) Ha a veszteglõ hajók közül az egyik gyúlékony anyagot szállít, akkor közöttük legalább 50 m távolságot kell tartani.
17. Milyen szabályok vonatkoznak a veszélyes árut szállító veszteglõ hajóra? (7.07) l l l
a) Ha a veszteglõ hajók közül az egyik robbanóanyagot szállít, akkor közöttük legalább 50 m távolságot kell tartani. b) Ha a veszteglõ hajók robbanóanyagot szállítanak, akkor közöttük legalább 100 m távolságot kell tartani. c) Ha a veszteglõ hajók közül az egyik robbanóanyagot szállít, akkor közöttük legalább 10 m távolságot kell tartani.
18. Milyen szabályok vonatkoznak a hajóútban veszteglõ hajóra? (7.08) l l l
a) A hajón legalább 5 fõ létszámú õrszemélyzetnek kell tartózkodni. b) A hajón elegendõ létszámú õrszemélyzetnek kell tartózkodni. c) Ha utasok tartózkodnak a hajón, õrszolgálatot kell tartani.
7. A veszteglés szabályai
19. Milyen szabályok vonatkoznak a hajóúton kívül veszteglõ hajóra? (7.08) l l
a) Az õrszolgálat több hajón összevontan is ellátható. b) Olyan személy felügyelete alatt kell tartani, aki szükség esetén ha azt a helyi viszonyok vagy az illetékes hatóságok megkövetelik a hajót képes üzembe helyezni és biztonságba helyezni. c) Olyan személy felügyelete alatt kell tartani, aki szükség esetén ha azt a helyi viszonyok vagy az illetékes hatóságok megkövetelik gyors intézkedésre képes.
l
20. Milyen õrzési elõírások vonatkoznak a kék kúp viselésére kötelezett hajókra? (7.08) l l l
a) A hajóútban vesztegléskor õrszolgálatot kell tartani. b) Mindig elegendõ õrszemélyzetnek kell lennie. c) Folyamatos ügyeleti szolgálatot kell tartani.
21. Milyen õrzési elõírások vonatkoznak a kék kúp viselésére kötelezett személyzet nélküli hajókra? (7.08) l
a) Kikötõ vagy más veszteglõhely vízterületén nem kell õrszolgálatot tartani, ha a hajó felügyelete a veszteglõhelyen biztosított. b) Zsilip vízterületén nem kell õrszolgálatot tartani, ha a hajó felügyelete biztosított. c) Hajórakodón kikötve a rakodás idejét kivéve nem kell õrszolgálatot tartani, ha a hajó felügyelete biztosított.
l l
Megoldások 1. 2. 3. 4. 5. &$
a) b) c) a) b)
6. 7. 8. 9. 10.
c) b) c) b) c)
11. 12. 13. 14. 15.
b) c) a) b) a)
16. 17. 18. 19. 20. I. RÉSZ
b) a) b) c) b)
21. a)
II.
RÉSZ
&%
9.
Általános rendelkezések
1. Mit nevezünk úszó létesítménynek? (9.01) l a) Úszóképes építmény, szerkezet, eszköz; l b) Víziközlekedést, munkavégzést és egyéb vízi szolgáltatást végzõ, vízen történõ üzemeltetésre alkalmas eszköz, szerkezet, berendezés. l c) Vízen tartózkodásra szolgáló, helyváltoztatásra nem képes berendezés. 2. Mit nevezünk vízi jármûnek? (9.01) l a) Saját hajtóberendezéssel rendelkezõ úszó létesítmény. l b) Víziközlekedésre, szállításra, illetve úszó létesítmények továbbítására szolgáló úszó létesítmény, ami nem úszó munkagép, úszómû vagy úszóanyagok köteléke. l c) Úszó létesítmény, amely víziközlekedésre, szállításra, illetve más úszó létesítmények továbbítására, valamint munkavégzésre szolgál. 3. Mit nevezünk nagyhajónak? (9.01) l a) Vízi jármû vagy úszó munkagép, amelynek hajótesten mért hossza legalább 20 m, továbbá az a kishajó is, amelynek 12 fõnél több utas szállítását engedélyezték, vagy nagyhajót továbbít. l b) Úszó létesítmény, amelynek hajótesten mért hossza legalább 30 m, továbbá az a kishajó is, amelynek 24 fõnél több utas szállítását engedélyezték vagy nagyhajót is magába foglaló köteléket továbbít. l c) Úszó létesítmény, amelynek hajótesten mért hossza legalább 15 m, továbbá az a kishajó is, amelynek 20 fõnél több utas szállítását engedélyezték vagy nagyhajót is magába foglaló köteléket továbbít. 4. Mit nevezünk vitorlás kishajónak? (9.01) l a) Szélerõvel haladó vízi jármû, amelynek 20 m-nél kisebb a testhossza, név&&
II. RÉSZ
l l
leges vitorlafelülete legalább 10 m , és legfeljebb 12 fõ utast szállíthat. b) Vitorlával hajtott vízi jármû, amelynek 15 m-nél kisebb a testhossza és legfeljebb 6 fõ utast szállíthat. c) Vitorlával hajtott vízieszköz, amelynek 25 m-nél kisebb a testhossza és legfeljebb 25 m a vitorlafelülete. 5. Mit nevezünk A osztályú vitorlás kishajónak? (9.01 18. Melléklet)
l l l
a) A legalább 200 kg tõkesúllyal ellátott vitorlás kishajót. b) A 35° dõlésig növekvõ stabilitású szokványos egytestû, vagy ennek megfelelõ stabilitással rendelkezõ egyéb típusú vitorlás kishajót. c) A 30° dõlésig növekvõ stabilitású többtestû, vagy ennek megfelelõ stabilitással rendelkezõ szokványos egytestû vitorlás kishajót.
6. Mit nevezünk B osztályú vitorlás kishajónak? (9.01 18. Melléklet) l a) A tõkesúllyal el nem látott (szokásos egytestû) vitorlás kishajókat. l b) Azt a vitorlás kishajót, amelynek stablitása (szokásos egytestû hajó esetében) nem nõ 35° dõlésig. l c) A 10 m testhossznál és 25 m vitorlafelületnél kisebb, nem tõkesúlyos vitorlás kishajókat. 7. Mi a különbség az A illetve a B osztályú vitorlás kishajó között? (9.01 18. Melléklet) l a) Az A osztályú hajó stabilitása szokásos egytestû hajónál 35° dõlésig növekszik, ezt a B osztályú hajó nem éri el. l b) Az B osztályú hajó stabilitása szokásos egytestû hajónál 35° fok dõlésig növekszik; az A osztályúé 30° dõlésig. l c) Az A osztályú hajó stabilitása szokásos egytestû hajónál 35° dõlésig növekszik, a B osztályú hajóé csökken. 8. Mit nevezünk kisgéphajónak? (9.01) l a) A legfeljebb 15 m testhosszúságú, illetve 3 m széles hajót. l b) A legalább 4 kW motorteljesítményû, 20 m-nél kisebb testhosszúságú és legfeljebb 12 utas szállítására engedélyt kapott gépi meghajtású vízi jármûvet, kivéve a kompot. l c) A 30 kW-nál nagyobb motorteljesítményû, 15 m-nél kisebb testhosszúságú és legfeljebb 4 utas szállítására szolgáló vízi jármûvet. 9. Általános rendelkezések
&'
9. Milyen kisgéphajót nevezünk A osztályúnak? (9.01) l l l
a) Amelynek motorteljesítménye meghaladja a 15 kW-ot. b) Amelynek motorteljesítménye meghaladja az 50 kW-ot. c) Amelynek hajótesten mért hossza meghaladja a 10 m-t.
10. Milyen kisgéphajót nevezünk B osztályúnak? (9.01) l
a) Azt, amely legfeljebb I. fokú viharjelzés bekövetkeztéig közlekedhet a tavakon. b) Amelynek motorteljesítménye meghaladja a 4 kW-ot. c) Amelynek hajótesten mért hossza nem haladja meg a 10 m-t.
l l
11. Mit nevezünk csónaknak? (9.01) l a) Azt a vízi jármûvet, amelynek testhossza a 6,2 m-t vagy motorteljesítménye a 4 kW-ot, vagy névleges vitorlafelülete a 10 m -t nem éri el, továbbá azt a gépi erõvel vagy széllel nem hajtott legalább 6,2 m, de 20 m-t el nem érõ testhosszúságú vízi jármûvet, amelynek saját tömege nem haladja meg a 2 t-t és megfelel a HSZ biztonsági elõírásainak is. l b) Kishajó, amelynek motorteljesítménye a 15 kW-ot, illetve névleges vitorlafelülete a 10 m -t, illetve vízkiszorítása a 3 t-t nem haladja meg. l c) Úszómû, amelynek motorteljesítménye a 20 kW-ot, illetve vitorlafelülete a 30 m -t, illetve saját tömege a 2 t-t nem éri el, továbbá megfelel a HSZ biztonsági elõírásainak is. 12. Mely vízi jármûvet nevezzük motorcsónaknak? (9.01) l l
a) A 3 tonnánál kisebb vízkiszorítású gépi meghajtású kishajót. b) Az olyan gépi meghajtású vízi jármûvet, amelynek sem testhossza a 6,2 m-t, vagy motorteljesítménye a 4 kW-ot nem éri el. c) A 7 m-nél kisebb testhosszúságú és legfeljebb 20 kW teljesítményû, gépi meghajtású kishajót.
l
13. Mely vízi jármûvet nevezzük vitorlás csónaknak? (9.01) l
a) Azt a szélerõvel hajtott vízi jármûvet, amelynek testhossza a 6,2 m-t vagy névleges vitorlafelülete a 10 m -t nem éri el. b) A 25 m -nél kisebb vitorlafelületû széllel hajtott csónakot. c) Az 5 tonna vízkiszorítást és 3 m testszélességet el nem érõ széllel hajtott hajót.
l l '
II. RÉSZ
14. Mely vízi jármûvet tekintjük csónaknak? (9.01) l l l
a) Az 5 tonna vízkiszorítást el nem érõ, evezõvel hajtott hajót. b) A 7 m testhosszúságot meg nem haladó meghajtás nélküli vízi jármûvet. c) Amelynek testhossza nem éri el a 6,2 m-t; illetve ha eléri vagy meghaladja, de nem éri el a 20 m-t és saját tömege nem haladja meg a 2 tonnát, továbbá nem rendelkezik gépi vagy szélerõ-hajtással.
15. Mi az úszó eszköz? (9.01) l l l
a) A hajók és az úszómûvek összessége, az úszó munkagépek kivételével. b) Az úszó létesítmények összessége, kivéve a tutajt. c) Hajónak, úszómûnek és úszóanyagok kötelékének nem minõsülõ úszóképes tárgy vagy eszköz, amely fürdés céljait szolgálja.
16. Mit nevezünk révhajónak? (9.01) l l l
a) A rév hajóját, amely annak kiesésekor a révet pótolja. b) A csak személyeket szállító kompot. c) Hajóhidat pótló hajót, a közúti forgalom vízi úton történõ továbbítására.
17. Mit nevezünk révcsónaknak? (9.01) l l l
a) A révjárathoz tartozó mentõcsónakot. b) A csak személyeket szállító kompot, amely testméretei vagy motorteljesítménye alapján csónak. c) A legalább 8 fõ befogadóképességû, laposfenekû csónakot, amelyet a közúti forgalom átvezetésének céljából üzemeltetnek.
18. Mit értünk köteles komp alatt? (9.01) l l l
a) Olyan komp, amelyet egy a vízvonal felett legkevesebb 6 m magasan kifeszített kötél segítségével mozgatnak. b) Vízi jármû, amely a vízi úton átfektetett vezetõkötél alkalmazásával közlekedik. c) Olyan, kereszt vagy hosszirányban lefektetett kötélhez kapcsolt vízi jármû, amely a közúti közlekedés folytatását teszi lehetõvé a vízi úton. 9. Általános rendelkezések
'
19. Mi a vízi sporteszköz? (9.01) l
a) Vízi jármû, amelyet sport- és kedvtelési céllal üzemeltetnek, vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon hajtanak, illetve nincs meghajtása, továbbá nem minõsül nagy- vagy kishajónak, csónaknak, azonban vízen közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerû használat esetén úszóképes és kormányozható. b) Vízi eszköz, amelyet vitorlával, géperõvel vagy más módon hajtanak meg, illetve nincs meghajtása, valamint vízen közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerû használat esetén úszóképes és kormányozható. c) Vízi jármû, amelyet sport- és kedvtelési céllal üzemeltetnek, géperõvel vagy más módon hajtanak meg, nem minõsül kishajónak, azonban vízen közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerû használat esetén kormányozható.
l l
20. Mit nevezünk motoros vízi sporteszköznek? (9.01) l l l
a) A legalább 15 kW teljesítményû, gépi meghajtású vízi sporteszközt. b) A legalább 4 kW teljesítményû gépi meghajtású vízi sporteszközt. c) A legfeljebb 100 kW teljesítményû, gépi meghajtású vízi sporteszközt.
21. Mit nevezünk vitorlás vízi sporteszköznek? (9.01) l
a) A hajónak nem minõsülõ, vitorlával hajtott vízi eszközt, amelynek vitorlafelülete nem haladja meg a 10 m -t. b) A legalább 3 m névleges vitorlafelületû vízi sporteszközt. c) Vitorlával felszerelt úszóképes testet vagy eszközt, amely kormányozható és legalább egy személy biztonságos továbbítására alkalmas.
l l
22. Mely kisgéphajó minõsül mentõmotoros vízi jármûnek? (9.01) l
a) Amely megkülönböztetõ kék villogó fényt és megfelelõ hangjelzést használ menet közben. b) Amelyet a hajózási hatóság rendeltetésszerû mentésre alkalmasnak nyilvánított és rendelkezik az elõírt felszerelésekkel. c) Amelyet a rendõrség rendeltetésszerû mentésre alkalmasnak nyilvánított, valamint rendelkezik az elõírt megkülönböztetõ kék villogó fénnyel és felszerelésekkel.
l l
'
II. RÉSZ
23. Mit nevezünk kísérõ kisgéphajónak? (9.01) l l l
a) A mentõmotoros kishajókat és a vízi jármûvek mentõcsónakjait. b) Az oktatás, edzés és verseny ideje alatt, a vitorlás és evezõs csónakok, és a vitorlás kishajók kísérésére, mentésére szolgáló vízi jármûvet. c) Az oktatás, edzés, verseny elõtt és után, vitorlás és evezõs csónakok, vitorlás kishajók kísérését, mentését végzõ vízi jármûvet.
24. Mit értünk közforgalmú vízi jármû alatt? (9.01) l l l
a) Amelynek menetrendjét közzéteszik. b) Amelyet személy- vagy árufuvarozás céljából igénybe lehet venni. c) Amely személy- vagy árufuvarozás céljára szolgál és bárki által igénybe vehetõ.
25. Mit tekintünk termelési célú vízi jármûnek? (9.01) l l l
a) Amely ipari tevékenységet szolgál ki. b) Amely gazdasági tevékenységre szolgál. c) Amelyet személy- vagy árufuvarozás céljából igénybe lehet venni.
26. Szolgálati célú az a vízi jármû: (9.01) l l l
a) amelyet a fegyveres testületek céljai érdekében üzemeltetnek. b) melyet a fegyveres erõk, testületek, és államigazgatási szerv jogszabályban elõírt feladataik ellátása érdekében üzemeltetnek. c) amelyet a fegyveres erõk, testületek, államigazgatási szervek és a tûzoltóság tevékenységének ellátása érdekében üzemeltetnek.
27. Mit értünk õrszolgálat alatt? (9.01) l l l
a) Folyamatos figyelõ szolgálatot olyan helyen, ahonnan a hajó megfigyelés alatt tartható. b) Folyamatos figyelõ szolgálatot úszó létesítményen vagy parti õrhelyen. c) A hajón vagy olyan helyen tartott készenlét, ahonnan a hajó megfigyelés alatt tartható.
9. Általános rendelkezések
'!
28. Mi az ügyeleti szolgálat? (9.01) l
a) Úszó létesítményen vagy olyan helyen tartott szolgálat, ahonnan szükség esetén azonnali intézkedés foganatosítható. b) Folyamatos figyelõ szolgálat olyan helyen, ahonnan a hajó megfigyelés alatt tartható. c) Folyamatos figyelõ szolgálat a hajón vagy parti õrhelyen, ahol szükség esetén azonnali intézkedés foganatosítható.
l l
29. Mit nevezünk vízi útnak? (9.01) l l
a) A vízi közlekedésre alkalmas belvizet. b) A hajók által rendszeresen használt vízfelületet, amelyet a megfelelõ jelzésekkel elláttak. c) A folyókon, csatornákon, tavakon kijelölt utat.
l
30. Mit értünk hajóút alatt? (9.01) l
a) A vízi út hajózásra alkalmas része, amelyet a megfelelõ jelzésekkel jelölnek meg, annak hiányában a hajók által rendszeresen használt része valamint a kikötõk területe. b) A vízi útnak az adott vízállásnál a hajózásra használt és jelzésekkel kitûzött, annak hiányában a nagyhajók által rendszeresen használt része, valamint a kikötõ, a veszteglõ- és rakodóhely vízterülete. c) A vízi útnak az adott vízállásnál a hajózás által használt és jelzésekkel kitûzött része, valamint a kikötõk, a veszteglõ- és rakodóhelyek vízterülete.
l l
31. Mit értünk a hajóút közelében kifejezés alatt? (9.01) l l l
a) A vízi út vízterületének az a része, amely hajóúton kívül helyezkedik el. b) Azt a vízterületet, amely része a hajóútnak, de nem része a vízi útnak. c) A kitûzés menti 5050 m széles sávot a hajóúton kívül.
32. Mit tekint a HSZ határvíznek? (9.01) l l l
a) A nagyobb és kisebb sebességû vízterületet elválasztó vonal. b) Az országhatár 50 m-es sávjában található vízterületek. c) A belvizek azon szakasza, illetõleg vízterülete, amelyen az államhatár vonala halad, valamint az államhatár által átszelt vizek, a határvonaltól számított 50 m szélességben. '"
II. RÉSZ
33. Mit tekintünk vízi légijármûnek? (9.01) l a) Az a vízi jármû, amely rendeltetésszerû használat esetén alkalmas a vízrõl való fel- és leszállásra. l b) Az a légijármû, amely alkalmas a vízen fel- és leszállás rendeltetésszerû végrehajtására. l c) Olyan légi közlekedési eszköz, amely vízen közlekedésre is korlátlanul alkalmas, rendelkezik minden szükséges jelzéssel és felszereléssel. 34. Mit tekintünk vízi repülõtérnek? (9.01) l a) Légijármû fel- és leszállására, illetve vízen való mozgására, álló helyzetben való kiszolgálására, veszteglésére kijelölt és biztosított, az üzemeltetõnek átadott, vízterület. l b) A vízi utak felett kijelölt légifolyosó, ahol a repülõgépek közlekedhetnek. l c) Vízen kijelölt, repülõgépek közlekedésére, illetve vízfelszínen való mozgására, álló helyzetben való kiszolgálására alkalmas terület, amely rendelkezik az elõírt jelzõberendezésekkel és felszerelésekkel. 35. l l l
Mit értünk a völgymenet kifejezés alatt? (9.01) a) A víz áramlásának irányában történõ közlekedést. b) A folyó torkolata irányába haladást. c) A vizfolyás völgyének irányában haladást.
36. l l l
Mit takar a hajó vagy karaván fajtája kifejezés? (9.01) a) Az üzemeltetés jellemzõit összefoglaló fogalom. b) Az üzemmódot jelzõ fogalom. c) A hajó építési, alkalmazási és egyéb (pl. méret, összetétel) jellemzõje.
37. l l l
Mire szolgál a Hajósoknak szóló hirdetmény? (9.01) a) A hajózási hatóság közleményeit tartalmazó okmány. b) A hajózás legfontosabb híreit tartalmazó tájékoztató. c) A hajózási hatóság átmeneti jellegû rendelkezésének közzétételére.
38. Mi a Hajósoknak szóló hirdetmény? (9.01) l a) A különleges szállításról szóló hatósági értesítés. l b) A hajózási hatóság átmeneti jellegû rendelkezésének közzétételére vagy eseti közlésére szolgáló közlemény. l c) A hatóság által ajánlott magatartási szabály. 9. Általános rendelkezések
'#
39. Köteles-e betartani az úszó létesítmény vezetõje, illetve a felügyelettel megbízott személy a Hajósoknak szóló hirdetmény-ben foglaltakat? (9.01) l l
a) Célszerû, mert ez a hatóság ajánlása. b) Nem, mert kötelezõ szabályokat a HSZ tartalmazza, de figyelembe vétele ajánlott. c) Be kell tartani, mert ez átmeneti jellegû kötelezõ rendelkezéseket tartalmaz.
l
40. Meddig érvényes a Hajósoknak szóló hirdetmény? (9.01 és 11.Melléklet)) l l l
a) A kiadást követõ hónap utolsó napján 24 óráig. b) A kiadás évének végéig (december 31-ig). c) A tárgy év december 31-éig vagy a hirdetményben meghatározott ideig.
41. Az úszó létesítmények mely csoportjába tartozik az úszó munkagép? (1.01 és 9.01) l l l
a) Vízi jármû. b) Hajó. c) Úszómû.
42. Mely létesítménycsoportba tartozik a 6 m hosszú gépi- és szélhajtás nélküli úszó létesítmény? (9.01) l l
a) Csónak. b) Csónak, ha teljesíti a csónakra elõírt biztonsági követelményeket és a hajózási hatóság nem minõsíti másnak. c) Kishajó vagy ha vízkiszorítása kevesebb mint 3 t, akkor csónak.
l
43. Az úszó létesítmények mely csoportjába tartozik a tutaj? (9.01) l l l
a) Vízi jármû. b) Úszómû. c) Úszóanyagok köteléke.
44. Az úszó létesítmények mely csoportjába tartozik a 6 m testhosszúságú és 12 m vitorlafelületû vízi jármû? (9.01) l l l
a) Vitorlás kishajó vagy vízi sporteszköz, a hajózási hatóság minõsítése szerint. b) A vagy B osztályú vitorlás vízi sporteszköz. c) Vitorlás csónak. '$
II. RÉSZ
45. Az úszó létesítmények mely csoportjába tartozik a 7 m hosszú és 7 m vitorlafelületû vízi jármû? (9.01) l l l
a) Vitorlás kishajó vagy sporteszköz az eladási számla szerint. b) Vitorlás csónak. c) Vitorlás kishajó vagy sporteszköz a hajózási hatóság minõsítése szerint.
46. Az úszó létesítmények mely csoportjába tartozik a 6 m hosszú és 3,7 kW teljesítményû gépi meghajtású vízi jármû? (9.01) l l l
a) Kisgéphajó. b) Motorcsónak. c) Motoros vízi sporteszköz.
47. Az úszó létesítmények mely csoportjába tartozik a 8 m hosszú és 3,9 kW teljesítményû gépi meghajtású vízi jármû? (9.01) l l l
a) Kisgéphajó. b) Motorcsónak vagy motoros vízi sporteszköz. c) Kisgéphajó vagy motoros vízi sporteszköz a hajózási hatóság minõsítése szerint.
48. Vízi jármû-e a hajó? (9.01) l l l
a) Nem, mert az úszóanyagok köteléke vízi jármû, de nem hajó. b) Nem, mert nem minden hajó vízi jármû (pl. az úszó munkagép). c) Igen.
49. Hajó-e a vízi jármû? (9.01) l l l
a) Nem, mert a tutaj nem hajó. b) Igen. c) Nem, mert az úszómû nem hajó.
50. Hajó-e a vízi légijármû? (9.01 és 15.09) l l l
a) Nem, mert a légijármû nem rendelkezik a hajó mûszaki jellemzõivel. b) Igen, mert a vízi légijármûveket a víziközlekedés feltételei szerint építik. c) Kényszerhelyzetben a gépi meghajtású légijármû a vízi repülõtéren kívül a találkozási szabályok alkalmazása szempontjából (kisgép)hajónak minõsül. 9. Általános rendelkezések
'%
51. Hajó-e az úszómû? (9.01) l l l
a) Igen. b) Nem. c) Nem, kivéve a különleges vontatás idõtartamát.
52. Milyen csoportba tartozik a 11 m hosszú, gépi, illetve szélhajtás nélküli úszó létesítmény? (9.01) l l l
a) Gépnélküli kishajó. b) Ha saját tömege nem haladja meg a 2 t-t akkor csónak, egyébként kishajó. c) Csónak, kivéve ha 8 fõnél több személy szállítására alkalmas (akkor kishajó).
53. Hajó-e az úszóanyagok köteléke? (9.01) l a) Nem. l b) Igen. 54. Ki vezethet csónakot? (9.02) l a) A legalább 18 éves és vezetõi vizsgát tett személy. l b) A legalább 14 éves, úszni tudó és a HSZ rendelkezéseit, továbbá az igénybe vett vízterület sajátosságait ismerõ személy. l c) Bárki, aki ismeri a hajózás alapszabályait és tud úszni. 55. Ki vezethet vízi sporteszközt? (9.02) l a) A legalább 14 éves, úszni tudó és a HSZ rendelkezéseit, továbbá az igénybe vett vízterület sajátosságait ismerõ személy. l b) A legalább 18 éves és vezetõi vizsgát tett személy. l c) Bárki, aki ismeri a hajózás alapszabályait és a sporteszköz tulajdonságait, továbbá úszni tud. 56. Milyen feltételekkel vezethet gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt 14 éven aluli személy? (9.02) l a) Ha sportegyesület tagja és az felelõsséget vállal érte. l b) Ha sportegyesület úszni tudó tagja, akkor az edzõ irányítása, továbbá mentõmotoros vagy kísérõ kisgéphajó biztosiítása mellett. l c) Ha ismeri a hajózás alapszabályait és a sporteszköz tulajdonságait, továbbá úszni tud. '&
II. RÉSZ
57. Milyen feltételekkel vezethet csónakot 14 éven aluli személy? (9.02) l l l
a) Ha sportegyesület úszni tudó tagja, akkor az edzõ irányítása, továbbá mentõmotoros vagy kísérõ kisgéphajó biztosítása mellett. b) Ha sportegyesület tagja és az felelõsséget vállal érte. c) Ha ismeri a HSZ alapvetõ rendelkezéseit és a csónak tulajdonságait, továbbá úszni tud.
58. Mely biztonsági feltétel teljesülésekor indulhat el a csónak? (9.02) l l l
a) Ha több személy tartózkodik benne, vezetõt kell kijelölni. b) A csónak stabilitását számítással ellenõrizni kell. c) Meg kell gyõzõdni, hogy a csónak azonosító jelei megfelelnek-e az elõírásoknak.
59. Mely biztonsági feltétel teljesülésekor indulhat el az a csónak, amelyben több személy tartózkodik? (9.02) l a) Vezetõt kell kijelölni. l b) A csónaknak érvényes hajólevéllel kell rendelkeznie. l c) Ha az elõírt legnagyobb merülés jele nincs víz alatt. 60. l l l
Ki vezethet zárt pályán kívül motoros vízi sporteszközt? (9.02) a) A legalább 18 éves úszni tudó személy. b) A kisgéphajóvezetõi képesítéssel rendelkezõ személy. c) Bárki, aki ismeri a hajózás alapszabályait és a sporteszköz tulajdonságait, továbbá úszni tud.
61. l l l
Ki vezethet olyan motoros vízi sporteszközt, amely vontat? (9.02) a) A vontatásban gyakorlott személy. b) A kisgéphajóvezetõi képesítéssel rendelkezõ személy. c) Aki ismeri a hajózás alapszabályait, a sporteszköz és a vontatott vízi jármû tulajdonságait, továbbá úszni tud.
62. Ki vezethet olyan motorcsónakot vagy motoros vízi sporteszközt, amely vízisíelõt vontat? (9.02) l a) Aki ismeri a hajózás alapszabályait és a vízisíelés veszélyforrásait. l b) A vontatásban gyakorlott személy. l c) A kisgéphajóvezetõi képesítéssel rendelkezõ személy. 9. Általános rendelkezések
''
63. Ki vezethet olyan motorcsónakot vagy motoros vízi sporteszközt, amely légijármûvet vontat? (9.02) l l l
a) Aki ismeri a hajózás és repülés alapszabályait, továbbá a repülésben jártas. b) A vontatásban és repülésben gyakorlott személy. c) A kisgéphajóvezetõi képesítéssel rendelkezõ személy.
64. Ki vezethet vízi légijármûvet? (9.02) l l l
a) A légijármû vezetésére jogosított személy, aki ismeri a hajózás szabályait. b) Aki legalább 18 éves, ismeri a hajózás és a repülés szabályait. c) A légijármû vezetésére jogosított és kisgéphajóvezetõi képesítéssel rendelkezõ személy.
65. Milyen kötelezettség vonatkozik a vízi/légijármû vezetésére jogosító okmány tulajdonosára? (9.02) l l l
a) Ha egészségügyileg alkalmatlanná válik vezetésre, az okmányt le kell adnia a hatóságnak. b) A tulajdonos lakcímváltozását be kell jelenteni a hatóságnak. c) Az okmányt a vízi/légijármûvön kell tartani és azt ellenõrzéskor be kell mutatni.
66. Milyen szabályok vonatkoznak az úszó létesítményt vezetõ, valamint a vele egyidejûleg szolgálatot teljesítõ többi személyre a szeszes ital, illetve más hasonlóan ható szer fogyasztásával kapcsolatosan? (9.03) l l l
a) Az úszó létesítményen tartózkodás idején nem fogyaszthat ilyent. b) Vezetés, illetve szolgálatba lépés elõtt nem fogyaszthat ilyent. c) Nem állhat a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt, szervezetében nem lehet szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
67. Átengedhetõ-e a vezetés illetve a szolgálat olyan személynek, aki szeszes ital vagy hasonlóan ható szer hatása alatt van? (9.03) l l l
!
a) Igen, de figyelmeztetni kell ennek rendkívül káros hatásaira. b) Nem. c) Ha a szolgálatot átadó megítélése szerint ez nem veszélyezteti a hajózás és a hajón lévõ személyek biztonságát, úgy igen. II. RÉSZ
68. Melyek a vízi út használatának alapvetõ szabályai? (9.05) l l l
a) A vízi jármûvet az idõjárási, a forgalmi és a vízi útviszonyoknak, valamint az általános biztonsági követelményeknek megfelelõen kell vezetni. b) A vízi jármûvet az idõjárási, a forgalmi és a hajóútviszonyoknak, valamint a hajózás biztonságát befolyásoló egyéb körülményeknek megfelelõen kell vezetni. c) A vízi jármûvet az idõjárási, a forgalmi viszonyoknak, a hajóút méreteinek valamint a hajózás biztonságát befolyásoló egyéb követelményeknek megfelelõen kell vezetni.
69. Mi a feltétele a vízi jármû elsõ forgalombahelyezésének? (9.05) l l l
a) Mûszaki alkalmasság és a megfelelõ képzettségû személyzet (a csónak kivételével). b) 15 kW teljesítmény felett a hatóság által kiadott típusbizonyítvány és kategóriabesorolás. c) A hajózási hatóság által végzett besorolás és az üzembehelyezési eljárás (a csónak kivételével).
70. Mikor szabad eltekinteni attól a szabálytól, hogy a rakomány nem zavarhatja a kilátást a kormányállásból ? (9.06) l l l
a) Ha kis sûrûségû, terjedelmes áru szállításakor az azt szállító hajó és a továbbító géphajó között a beszédkapcsolat üzemképes hírközlõ berendezéssel biztosított. b) Ha a kormány kezelése megoldható olyan helyrõl, ahonnan a kilátás biztosított. c) Ha gyakorlott személy folyamatosan tájékoztatja a kormányzást végzõt a szükséges teendõkrõl.
71. Milyen fontosabb feltételei vannak a kis sûrûségû, terjedelmes áru szállításának? (9.06) l l l
a) A feltételek azonosak bármely árunál ismertekkel. b) Ha az áru korlátozza a kormányos kilátását úgy beszédkapcsolatot kell tartani a továbbító géphajóval. c) Ilyen árut tilos szállítani! 9. Általános rendelkezések
!
72. Milyen fontosabb feltételei vannak a kis sûrûségû, terjedelmes áru szállításának? (9.06) l l l
a) Csak szélmentes vagy legfeljebb közepes fokozatú szélben szabad ilyen árut szállítani a stabilitás fenntartása, a hajón tartózkodó személyek és a hajózás biztonsága érdekében. b) Ahhoz, hogy gazdaságos legyen, a hidak okozta korlátozásokat figyelembe véve, minél magasabbra kell rakodni. c) Biztosítani kell a közlekedést a rakomány tetején, a mentõfelszereléshez valamint a kikötõ és horgonyberendezéshez való hozzáférést, a fenékvíz ellenõrizhetõségét.
73. El lehet-e tekinteni attól a követelménytõl, hogy a rakomány elhelyezése nem veszélyeztetheti a stabilitást? (9.06) l l l
a) Igen, ha kis sûrûségû, terjedelmes áru a rakomány. b) Igen, ha ezt a szél és hullámzási viszonyok lehetõvé teszik. c) Nem lehet eltekinteni, mert ez alapvetõ hajózásbiztonsági követelmény.
74. Hogyan terhelhetõ a hajó? (9.06) l l l
a) Vízvonalig. b) Dõlése ne érje el a pánikküszöböt. c) Egyenletesen.
75. Hogyan módosítható a megengedett utaslétszám kihasználása kiskorú utasok esetén? (9.06) l l l
a) Két 18 éven aluli személy egy személynek tekinthetõ kivéve a csónakot ha mindenki számára van 1 db mentõeszköz. b) Két 10 éven aluli gyermek egy személynek tekinthetõ, a megengedett utaslétszám 25 %-ának mértékéig (a Balatonon 10 %), kivéve a csónakot. c) Két 10 éven aluli gyermek egy személynek tekinthetõ, a megengedett utaslétszám 50 %-ának mértékéig, ha a legnagyobb bemerülés jelének alsó éle ezzel nem kerül a víz alá.
76. Hogyan módosítható a megengedett utaslétszám kihasználása kiskorú utasok esetén a Balatonon? (9.06) !
II. RÉSZ
l l l
a) Két 10 éven aluli gyermek egy személynek tekinthetõ, a megengedett utaslétszám 10 %-ának mértékéig, kivéve a csónakot. b) Két 10 éven aluli gyermek egy személynek tekinthetõ, a megengedett utaslétszám 50 %-ának csónaknál 25 % mértékéig, ha a szabadoldal elõírt értéke biztosított. c) Két 16 éven aluli személy egy személynek tekinthetõ, ha mindenki számára van 1 db mentõeszköz.
77. Hogyan módosítható a megengedett utaslétszám kihasználása kishajón kiskorú utasok esetén? (9.06) l l l
a) Két 18 éven aluli személy egy személynek tekinthetõ, ha mindenki számára van ülõhely és mentõeszköz. b) Két 10 éven aluli gyermek egy személynek tekinthetõ, a megengedett utaslétszám 50 %-ának mértékéig, ha a legnagyobb bemerülés jelének alsó éle ezzel nem kerül a víz alá. c) Két 10 éven aluli gyermek egy személynek tekinthetõ, a megengedett utaslétszám 25 %-ának mértékéig (a Balatonon 10 %), ha mindenkinek van ülõhelye.
78. Hogyan módosíható a megengedett utaslétszám kihasználása kishajón kiskorú utasok esetén a Balatonon? (9.06) l l l
a) Két 10 éven aluli gyermek egy személynek tekinthetõ, a megengedett utaslétszám 10 %-ának mértékéig, ha mindenkinek van ülõhelye. b) Két 10 éven aluli gyermek egy személynek tekinthetõ, a megengedett utaslétszám 50 %-ának mértékéig, ha a szabadoldal elõírt értéke biztosított. c) Négy 4 éven aluli személy egy személynek tekinthetõ, ha mindenki számára van ülõhely és mentõeszköz.
79. Milyen kiegészítõ hajóokmányok szükségesek azon a hajón, amelyen gõzkazán vagy légtartály van? (9.07) l l l
a) Kazán nyomáspróba-bizonyítvány, légtartály üzemeltetési engedély. b) Kazán gyártmánydokumentáció, légtartály nyomáspróba-bizonylat. c) Kazán használati engedély, légtartály nyomáspróba-bizonylat.
9. Általános rendelkezések
!!
80. Milyen hajóokmánnyal kell ellátni a nyilvántartásbavételre kötelezett kishajót? (9.07) l l l
a) Köbözési bizonyítvánnyal. b) Hajóbizonyítvánnyal és 4 fõ feletti befogadóképesség esetén leltárnaplóval. c) Hajólevéllel.
81. Milyen hajóokmánnyal kell ellátni a nyilvántartásbavételre kötelezett csónakot? (9.07) l l l
a) Hajólevéllel. b) Köbözési bizonyítvánnyal, hajólevéllel és személyzeti jegyzékkel. c) Hajóbizonyítvánnyal és külföldön közlekedõ csónakot személyzeti jegyzékkel.
82. Milyen hajóokmányokkal kell ellátni a kompot? (9.07) l l l
a) Kompbizonyítvánnyal, hajókönyvvel, leltárnaplóval. b) Hajóbizonyítvánnyal, hajókönyvvel, leltárnaplóval. c) Úszómû-bizonyítvánnyal, köbözési bizonyítvánnyal.
83. Milyen hajóokmányokkal kell ellátni az úszó munkagépet? (9.07) l l l
a) Leltárnaplóval, úszómûbizonyítvánnyal, hajókönyvvel, valamint külföldön üzemeltetett úszó munkagépnél személyzeti jegyzékkel. b) Úszómûbizonyítvánnyal, köbözési bizonyítvánnyal, hajókönyvvel, légtartály nyomáspróba-bizonyítvánnyal. c) Hajóbizonyítvánnyal, köbözési bizonyítvánnyal, hajókönyvvel, leltárnaplóval.
84. Milyen hajóokmányokkal kell ellátni az úszómûvet? (9.07) l l l
a) A nyilvántartásba-vételre kötelezett úszómûvet úszómû-bizonyítvánnyal. b) Hajózási engedéllyel. c) Hajózási engedéllyel, leltárnaplóval, úszómû bizonyítvánnyal.
85. Milyen kiegészítõ okmánnyal kell ellátni azt a belsõégésû motorral hajtott motorcsónakot és kisgéphajót, amely engedélyt kapott a Balatonon közlekedésre? (9.07) l !"
a) Az eredményes környezetvédelmi vizsgát tanúsító zöld kártyával. II. RÉSZ
l l
b) Hajónaplóval. c) Motornaplóval.
86. Hogyan hitelesíthetõ a személyzeti jegyzékbe tett bejegyzés? (9.07) l l l
a) Nem szükséges érvényesíteni (semmi sem írja elõ). b) A hajózási hatóság érvényesíti. c) A hajózási hatóság által hitelesített jegyzékbe írt változó adatok valódiságát a hajó vezetõjének aláírásával és a hajó bélyegzõjével kell érvényesíteni.
87. Milyen bejelentési kötelezettség terheli a veszélyes árut szállítókat? (9.08) l l l
a) A szállítást elõzetesen be kell jelenteni az illetékes hajózási hatóságnak. b) A szállítást elõzetesen be kell jelenteni az illetékes tûzoltóságnak. c) Havaria esetén közölni kell a kivonult kárelhárítókkal a szállított anyag tulajdonságait.
88. Szabad-e a vízbe dobni vagy önteni olyan tárgyat, hulladékot, amely szennyezi a vizet és károsítja az élõvilágot? (9.08) l l l
a) Az olajtermékeket tilos a vízbe juttatni, a többi anyagot csak a feltétlenül szükséges mennyiségben szabad. b) Tilos. c) Az illetékes hatóságok által meghatározott mennyiségben és szakaszokon szabad.
89. Hol helyezhetõ el az úszó létesítmények hulladéka? (9.08) l a) Szabadfolyású (legalább 2 m/s vízsebességû) szakaszon szabad a vízbe dobni, más szakaszokon a hajón rendszeresített gyûjtõhelyen kell tárolni. l b) A hajón fel kell dolgozni a szemetet. l c) Erre rendszeresített helyen kell leadni vagy szemétégetõben megsemmisíteni. 90. l l l
Melyik feltétel betartása mellett juttatható olajos víz a vízi utak vizébe? (9.08) a) Ha annak olajtartalma nem haladja meg a 15 mg/l-t. b) Az úszó létesítmény ivóvízkutaktól legalább 5 km-re tartózkodik. c) A szennyezett vizet szûrve engedik a vízi út vizébe. 9. Általános rendelkezések
!#
91. A felsoroltak közül melyik feltétel betartása mellett juttatható olajos víz a vízi utak vizébe? (9.08) l l l
a) Ha az olaj nem takarja be a teljes vízfelszínt. b) Ha nem tartalmaz magas kéntartalmú olajat. c) Az úszó létesítmény ivóvízkutaktól és vízkivételi mûvektõl legalább 30 km távolságban és mozgásban van.
92. A felsoroltak közül melyik feltétel betartása mellett juttatható olajos víz a vízi utak vízébe? (9.08) l l l
a) Az illetékes hatóság által jóváhagyott víztisztító berendezésen keresztül. b) Az illetékes hatóság által jóváhagyott teljesítményû szûrõberendezésen keresztül. c) Csak kémiai tisztításra is alkalmas víztisztító berendezésen keresztül.
93. Juttatható-e olajos víz a kikötõk, telelõk, hajójavítók területén a vízbe? (9.08) l l l
a) Ha a szennyezett víz olajkoncentrátuma kisebb mint 15 mg/l. b) Nem, semmilyen formában sem. c) Ha e területeken olajfogó berendezés mûködik a kikötõrend szerint.
94. Mely úszó létesítményeken kell olajnaplót vezetni? (9.08) l l l
a) A nagyhajókon. b) Az 57 kW-ot meghaladó fõgépteljesítményû, beépített motorral rendelkezõ úszó létesítményeken és a tartályhajókon. c) Az 500 kW-ot meghaladó fõgépteljesítményû nagyhajókon és tartályhajókon.
95. Milyen adatokat kell rögzíteni az olajnaplóban? (9.08) l l l
!$
a) Az üzemanyag-tartályok mosásának, az olajjal szennyezett víz partra adásának vagy vízbe eresztésének, havaria vagy más különleges esemény során vízbe került olajszennyezés körülményeit. b) A hajó üzem- és kenõanyagainak készletét, az olajos fenékvíz mennyiségét. c) A hajó üzem- és kenõanyagaiban valamint az olajos fenékvízben bekövetkezett mennyiségi változásokat. II. RÉSZ
96. Kell-e olajnaplót vezetni a kedvtelési célú hajóknak? (9.08) l l l
a) Nem, ez csak a kereskedelmi hajók számára kötelezõ. b) Igen, ha 57 kW-nál nagyobb teljesítményû, beépített motorral rendelkeznek. c) Igen, ha 200 kW-nál nagyobb teljesítményû motorral rendelkeznek.
97. Mely úszó létesítményeken kell Szennyvíz és hulladék naplót vezetni? (9.08) l l l
a) Minden úszó létesítményen. b) A 12 fõnél több személy befogadására alkalmas úszó létesítményeken. c) A 150 fõnél több személy befogadására alkalmas úszó létesítményeken.
98. Mire szolgál a Szennyvíz és hulladék napló? (9.08) l l l
a) A hajó rakományaként szállított szennyezett víz vagy hulladék rakodási adatainak rögzítésére. b) A szennyvizet és hulladékot átvevõ hajón a veszélyes rakomány forgalmának rögzítésére. c) A hajón keletkezõ szennyvíz és hulladék elõírás szerinti kezelésének ellenõrzésére.
99. Mit kell tartalmaznia a Radioaktív és mérgezõ anyag naplónak? (9.08) l l l
a) A szállított radioaktív vagy mérgezõ anyagok jellemzõit és mennyiségét. b) A szállított radioaktív vagy mérgezõ anyagokkal kapcsolatos eseményeket. c) A szállított radioaktív vagy mérgezõ anyagokkal végzett ki- és berakási mûveleteket.
100. Mi a kötelezettsége az úszó létesítmény vezetõjének, ha vizet szennyezõ anyag vagy hulladék vízbekerülésérõl tudomást szerez? (9.08) l l l
a) Haladéktalanul jelentenie kell ezt a legközelebbi illetékes hatóságnak, a szennyezõdés legfontosabb jellemzõinek megadásával. b) Meg kell kísérelni a szennyezõdés megszüntetését és kérni kell az illetékes hatóságok segítségét. c) Haladéktalanul jelentenie kell ezt a legközelebbi illetékes hatóságnak. 9. Általános rendelkezések
!%
101. Mi a kötelezettsége a hajó vezetõjének természetvédelmi területen át hajózva? (9.08) l l l
a) Be kell tartania az illetékes környezet- és természetvédelmi hatóság elõírásait. b) Az utasok figyelmét fel kell hívnia arra, hogy e területen ne szemeteljenek. c) A hajó sebességét a térség patrvédelmére tekintettel kell megválasztania.
102. Milyen berendezéssel kell rendelkeznie a belsõégésû motorral hajtott vízi jármûveknek a zaj csökkentésére? (9.08) l l l
a) Hangterelõvel. b) Hangtompítóval. c) Szabványos zajterhelést megosztó berendezéssel.
103. Milyen elõírás vonatkozik az úszó létesítményeken a zeneszolgáltatásra? (9.08) l l l
a) Csak olyan hangerõt szabad használni, amely a környezetre nem hat zavarólag. b) A zene nem akadályozhatja a hajó vezetõjét a biztonságos hajóvezetésben. c) Zenét csak az üzembentartó engedélyével szabad hajón szolgáltatni.
104. Szabad-e a hajóútban hajózást veszélyeztetõ tárgyat elhelyezni, karót leverni, kishajót, tutajt, csónakot, vízi sporteszközt lehorgonyozni? (9.09) l l l
a) Tilos! b) Karót leverni és csónakot rögzíteni szabad, a többi tilos! c) A kishajót, csónakot szabad lehorgonyozni, lehetõleg azonban a hajóút szélén a többi tilos!
105. Hogyan rögzíthetõ a csónak a hajóúton kívül? (9.09) l l l
a) Ugyanúgy mint a hajóútban, horgonnyal. b) Karó verhetõ le, azonban távozáskor a karót el kell távolítani. c) Karó verhetõ le, azonban távozáskor a karót meg kell jelölni.
106. Melyek a hajózási hatóság jogai hajóútban zátonyon fennakadt vagy elsûllyedt hajóval kapcsolatban? l !&
a) Csak a rendõrhatóságnak vannak erre vonatkozó jogai. II. RÉSZ
l l
b) Hirdetményben teheti közzé a hajózási akadály keletkezését. c) Határidõt szabhat a hajó eltávolítására.
107. Melyek a hajózási hatóság jogai hajóútban zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajóval kapcsolatban? (9.10) l l l
a) Határidõt szabhat a hajó eltávolítására, és a határidõ be nem tartása esetén szabálysértési eljárást kezdeményezhet. b) A hajó eltávolítására megszabott határidõ be nem tartása esetén a hajó tulajdonosának terhére az eltávolítást elvégeztetheti. c) Csak a rendõrhatóságnak vannak erre vonatkozó jogai, aki a hibát vétett hajóvezetõt az adott szakaszról kitilthatja és büntetést szabhat ki rá.
108. Milyen következményeket von maga után, ha a hajó tulajdonosa nem vagy nem a megjelölt határidõre távolítja el a hajóútban elsüllyedt vagy zátonyon fennakadt hajót? (9.10) (3 pont) l l l
a) Bárkinek joga van az eltávolításra és a megmentett hajó, valamint áru a tulajdonába kerül a mentés fejében. b) A hajózási hatóság, a hajótulajdonos terhére, elvégeztetheti a hajóút felszabadítását. c) Köteles gondoskodni az érdekeltek tájékoztatásáról és megtéríteni azok kárát valamint elmaradt hasznát.
109. Mit értünk szokványostól eltérõ úszó létesítmény alatt? (9.11) l l l
a) Olyan létesítményt, amely általában nem úszik. b) Eredetileg más célra (nem víziközlekedésre) szolgáló elemekbõl kialakított létesítményt. c) A megszokott hajóformától elütõ létesítményeket.
110. Milyen feltételek mellett közlekedhet önállóan egy szokványostól eltérõ úszó létesítmény? (9.11) l l l
a) Ha nem veszélyezteti a hajókon tartózkodó személyek és a hajózás biztonságát. b) Ha rendelkezik meghajtó berendezéssel. c) Ha hajózásra alkalmas és teljesíti a hajózási hatóság által adott útvonalengedélyben megszabott feltételeket. 9. Általános rendelkezések
!'
111. Milyen általános feltételei vannak a szokványostól eltérõ úszó létesítmény hajózásra alkalmasságának? (9.11) (3 pont) l l l
a) Megfelelõ szilárdság, úszóképesség, stabilitás, biztonsági távolság, mûveletképesség, felszerelés, jelzések. Megfelel a közegészségügyi, környezetvédelmi elõírásoknak. Vezetõje rendelkezik az elõírt képesítéssel. b) Megfelelõ szilárdság, úszóképesség, stabilitás, biztonsági távolság, mûveletképesség, felszerelés, jelzések. Vezetõje rendelkezik az elõírt képesítéssel. c) Úszóképes és kormányozható, valamint megfelel a közegészségügyi, környezetvédelmi elõírásoknak. Vezetõje rendelkezik az elõírt képesítéssel.
112. Milyen formában kaphat engedélyt közlekedésre a szokványostól eltérõ úszó létesítmény? (9.11) l l l
a) Útvonalengedélyt, vagy a huzamos használatra vonatkozó követelmények maradéktalan teljesítése esetén, megfelelõ hajóokmányt kaphat. b) Hajóbizonyítványt vagy nemzeti, hajózásra jogosító, okmányt kaphat. c) A tulajdonos engedélye alapján a továbbító hajó vezetõje határozza meg a közlekedés feltételeit.
113. Milyen külön elõírások vonatkoznak nagyobb méretû szokványostól eltérõ úszó létesítmény építésére? (9.11) l l l
a) Ha a szokványostól eltérõ úszó létesítmény hossza a 7 m-t vagy szélessége a 3 m-t meghaladja, akkor terveit az építés megkezdése elõtt jóváhagyásra be kell nyújtani a hajózási hatósághoz. b) 15 m testhossznál nagyobb úszó létesítmény már nem épülhet nem szokványosként. c) 7 m testhossznál nagyobb úszó létesítmény már nem épülhet nem szokványosként.
114. Milyen külön elõírások vonatkoznak nagyobb méretû szokványostól eltérõ úszó létesítmények építésére? (9.11) l a) Ha a szokványostól eltérõ úszó létesítmény hossza legalább 20 m vagy !
II. RÉSZ
l l
12 fõnél több utast szállíthat, akkor építésénél a Belvízi hajók mûszaki felügyeleti elõírásai-t kell alkalmazni. b) 15 testhossznál nagyobb úszó létesítményt a kishajóra vonatkozó elõírások szerint kell megépíteni. c) 7 m testhossznál nagyobb úszó létesítmény már nem épülhet nem szokványosként.
115. Ki engedélyezi kísérletek végrehajtását és mûszaki fejlesztések eredményeinek kipróbálását a hajózás területén? (9.12) l l l
a) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. b) Az üzemeltetõ elsõ számú vezetõje és hajózási felügyelõje együtt. c) A hajózási hatóság.
116. Milyen feltételek mellett engedélyezhetõ eltérés a HSZ rendelkezéseitõl hajózást érintõ kísérlet esetén? (9.12) l l l
a) Ha a tevékenység nem okoz veszélyt és betartják a kötelezõ gondosság minden feltételét. b) Ha ezzel a személyek és a hajózás biztonsága, a forgalom folyamatossága, a víz minõsége, továbbá a környezet nem kerül veszélybe. c) Ha a vízirendészet megállapította, hogy a HSZ rendelkezéseitõl veszély nélkül el lehet tekinteni, akkor ezt engedélyezi.
117. Hogyan értesül a hajó vezetõje egy vízi rendezvény idõpontjáról és az ezzel kapcsolatos közlekedési korlátozásokról? (9.13 és 12. Melléklet) l l l
a) A vízirendészet tájékoztatójából, amelyet minden kikötõben kifüggesztenek. b) Az illetékes hajózási hatóság által kiadott hajósoknak szóló hirdetménybõl. c) Az újságok közlekedési híreibõl.
118. Milyen feltételek mellett végezhetõ munka a hajóútban vagy annak közelében? (9.12 és 11. Melléklet) l l l
a) A hajózási hatóság engedélyével, amelyet a helyszínen szóban ad ki. b) A hajózási hatóság engedélyével, amelyet átmeneti jellegû elõírásban tesz közzé (hajósoknak szóló hirdetmény). c) A vízirendészet engedélyével, amelyrõl vízirendészeti rendeletet ad ki. 9. Általános rendelkezések
!
119. Milyen feltétellel tartható a hajóútban vagy annak közelében rendezvény? (9.13) l a) A rendõrhatóság engedélyével és az errõl rendelkezõ hajósoknak szóló hirdetmény kiadása esetén. l b) A rendõrhatóság engedélyével. l c) A rendezvény ne veszélyeztesse a hajózás biztonságát és ne akadályozza azt. 120. Mely szerv engedélyezi a vízi rendezvényeket és a kérvényt mely idõpontban kell benyújtani? (12. Melléklet) l a) A Közlekedési Fõfelügyelet, amelyhez az esemény elõtt 30 nappal kell a kérvényt benyújtani. l b) A rendõrhatóság. A vízirendészethez az esemény elõtt 30 nappal kell a kérvényt benyújtani. l c) Az illetékes megyei közlekedési felügyelet és a vízügyi igazgatóság közösen. A kérvényt a vízügyi igazgatósághoz kell benyújtani 21 nappal az esemény elõtt. 121. Milyen kötelmei vannak a kérelmezõnek, ha a vízi rendezvény megtartására engedélyt kapott? (12. Melléklet) l a) Be kell tartania a közlekedési szabályokat. l b) Az engedélyben elõírt számú rendezõ- és mentõmotorost köteles biztosítani. l c) Az engedélyben elõírt számú rendezõ- és mentõmotorost köteles biztosítani. Az elõírt jelzõberendezéseket elhelyezni, majd eltávolítani. 122. Milyen kötelmei vannak a kérelmezõnek, ha a vízi rendezvény megtartására engedélyt kapott? (12. Melléklet) l l l
a) Legkésõbb 15 nappal a hajóútban vagy annak közelében zajló rendezvény elõtt köteles kérni a hajózási hatóságtól Hajósoknak szóló hirdetmény kiadását. b) Az engedélyben elõírt számú rendezõ- és mentõmotorost köteles biztosítani. Be kell jelentenie az engedélyezõnek, ha a rendezvény elmarad. c) Be kell tartania a közlekedési szabályokat és felel a rendezvényen részt vevõk bármely jogellenes magatartásáért.
123. Megtartható-e a hajóút közelében a vízi rendezvény hajósoknak szóló hirdetmény hiányában? (12. Melléklet) !
II. RÉSZ
l l l
a) Ha a rendezõ hirdetmény nélkül is biztonságosnak látja a rendezvényt, akkor igen. b) Ha a vízirendészet beleegyezését adja, akkor igen. c) Nem, mert ez veszélyezteti a víziközlekedés biztonságát.
124. Milyen veszteglési szabályok vonatkoznak a veszélyes anyagot szállító hajóra? (9.14) l a) Ilyen hajóval tilos megállni/vesztegelni híd alatt, úszó létesítményektõl számított 10 m távolságon belül. l b) Ilyen hajóval tilos megállni/vesztegelni híd alatt, úszó létesítményektõl számított 200 m távolságon belül. l c) Ilyen hajóval tilos megállni/vesztegelni híd alatt, hídtól, úszó létesítménytõl, parton tartózkodó közúti, vasúti jármûtõl, továbbá építménytõl számított 100 m távolságon belül. 125. Milyen feltételekkel szabad átrakást végezni veszélyes anyagokból álló rakomány esetében? (9.14) l a) Az ne veszélyeztesse személyek és más hajók biztonságát. l b) Minden esetben a hajózási hatóság által megállapított feltételek betartásával. l c) A biztonsági távolságok szigorú betartásával. 126. Milyen jelzést kell viselni a hajón, 55° C-nál alacsonyabb lobbanáspontú gyúlékony folyadék, be- vagy kirakodásánál valamint azt követõen addig, amíg a tartályokat nem gáztalanították? (9.14) l a) A rakodásra kerülõ anyagnak megfelelõen kék, csúcsára állított, kúpot, illetve éjszaka az ennek megfelelõ kék fényt. l b) A HSZ Veszélyes áru elnevezésû S.4.9. tábláját. l c) A Melléállás tilos! és A hajóra lépni tilos! táblát. 127. Milyen biztonsági célokat szolgáló felszerelésekkel kell ellátni az úszó létesítményt a gyúlékony folyadék ki- és berakása kezdetétõl annak befejezéséig? (9.14) (3 pont) l a) A rakomány jellegét jelzõ kék kúppal, illetve az ennek megfelelõ, minden oldalról látható, közepesen erõs fényû kék lámpával. l b) Tûzoltóberendezésekkel és különleges mentõeszközökkel, a hatósági elõírások szerint. l c) A parti földelõvel jól vezetõ fémes kapcsolatot kell létesíteni; a gumitömlõket fémspirállal kell ellátni. 9. Általános rendelkezések
!!
128. Milyen alapvetõ biztonsági eszközzel kell ellátni a gyúlékony folyadék rakodásához alkalmazott gumitömlõket? (9.14) l l l
a) Fémspirállal. b) Fémbetéttel. c) Gumikarmantyúval.
129. Melyik tevékenység tiltott a gyúlékony folyadékot szállító, rakodó vagy ilyen rakomány kirakása után még nem gáztalanított hajón? (9.14) (3 pont) l l l
a) A tágulási aknák fedeleinek lezárása menet közben. b) Hõképzõdéssel járó munka végzése. c) Lámpák raktár- és légzõnyílások fölé helyezése; dohányzás és nyílt láng használata (kivéve a személyzet lakhelyét).
130. Melyik magatartás helytelen a gyúlékony folyadékot szállító, rakodó vagy ilyen rakomány kirakása után még nem gáztalanított hajón? (9.14) (3 pont) l l l
a) Elektromossággal statikusan feltöltõdõ ruházat használata. b) Lámpák raktár- és vízgátkémlelõ nyílásai fölé helyezése. c) A raktárak rendszeres szellõztetésének elmulasztása.
131. Melyik magatartás helytelen a gyúlékony folyadékot szállító, rakodó vagy ilyen rakomány kirakása után még nem gáztalanított hajón? (9.14) (3 pont) l l l
a) A raktárak rendszeres szellõztetésének elmulasztása. b) Menetben és zártrendszerû rakodás közben a tágulási aknák fedeleinek szellõztetés céljából történõ felnyitása. c) Menet közben a tágulási aknák fedeleinek lezárása.
132. Milyen különleges óvintézkedést kell tenni gyúlékony folyadék be- és kirakodásának megkezdése elõtt? (9.14) l l l !"
a) Meg kell gyõzõdni a megfelelõ szelepek megnyitásáról. b) Ellenõrizni kell, hogy a tûzoltó berendezések és eszközök használhatók-e. c) Meg kell mérni a gázkoncentrációt a HSZ-ban megjelölt 6 ponton. II. RÉSZ
133. Milyen biztonsági intézkedéseket kell tenni tûzveszélyes rakomány (pl. szalma) szállításakor? (9.14) l l l
a) A rakományt nappal locsolni kell. b) Csak lángmentes csõkivezetéseket szabad használni. c) A hajó füstcsöveit szikrafogóval kell ellátni.
134. Milyen biztonsági intézkedéseket kell tenni tûzveszélyes rakomány (pl. szalma) szállításakor? (9.14) l l l
a) A hajón jól látható helyen dohányzást tiltó táblát kell elhelyezni. b) A rakományt vízes ponyvával kell letakarni. c) Csak kettõsfalú füstcsövet szabad használni.
135. Milyen méretû vontatott karaván közlekedhet völgymenetben a RajkaSzap közötti Duna-szakaszon? (14. Melléklet) l l l
a) Bratislava 250 cm vízállás felett 1 vontatott sorból, amely 46 m széles és a hajó mellé vett 1 hajóból állhat. 250 cm vízállás alatt a vontatott sor 35 m széles lehet. b) Medve 150 cm vízállás felett 1 vontatott sorból, amely 40 m széles és a hajó mellé vett 1 db hajóból állhat. 150 cm vízállás alatt a vontatott sor 30 m széles lehet. c) Dunaremete 250 cm vízállás felett 1 vontatott sorból állhat, amelynek szélessége 34 m, 250 cm vízállás alatt 23 m lehet.
136. Milyen méretû tolt karaván közlekedhet völgymenetben a RajkaSzap közötti Duna-szakaszon? (14. Melléklet) l l l
a) Dunaremete 250 cm vízállás felett 140 m hosszú és 34 m széles, 250 cm vízállás alatt 120 m hosszú és 23 m széles lehet. b) Bratislava 250 cm vízállás felett 165 m hosszú és 46 m széles, 250 cm vízállás alatt 35 m széles lehet. c) Medve 150 cm vízállás felett 145 m hosszú és 46 m széles, 150 cm vízállás alatt 120 m hosszú és 35 m széles lehet.
9. Általános rendelkezések
!#
137. Milyen méretû vontatott karaván közlekedhet hegymenetben a RajkaSzap közötti Duna-szakaszon? (14. Melléklet) l l l
a) Bratislava 200 cm vízállás felett 4 vontatott sorból, amely 12 m széles és a hajó mellé vett 1 hajóból állhat. 200 cm vízállás alatt a vontatott sorok száma 3 lehet. b) Dunaremete 250 cm vízállás felett 3 vontatott sorból állhat, amely 12 m széles vagy 2 sorból, amely 23 széles lehet. 250 cm vízállás alatt 2 sorból, amely 23 m széles lehet. c) Medve 100 cm vízállás felett 5 vontatott sorból, amely 12 m széles lehet vagy 3 sorból, amely 23 m széles lehet. 100 cm vízállás alatt a vontatott sorok száma 3 lehet.
138. Milyen méretû tolt karaván közlekedhet hegymenetben a RajkaSzap közötti Duna-szakaszon? (14. Melléklet) l l l
a) Bratislava 250 cm vízállás felett 195 m hosszú és 12 m széles, 250 cm vízállás alatt 165 m hosszú lehet. b) Medve 150 cm vízállás felett 185 m hosszú 14 m széles, 150 cm vízállás alatt 165 m hosszú és 12 m széles lehet. c) Dunaremete 250 cm vízállás felett 185 m hosszú és 12 m széles vagy 140 m hosszú és 23 m széles lehet. 250 cm vízállás alatt 120 m hosszú és 23 m széles lehet.
139. Milyen méretû vontatott karaván közlekedhet völgymenetben a Szap Gönyü közötti Duna-szakaszon? (14. Melléklet) l l
l
!$
a) Bratislava 250 cm vízállás felett 1 vontatott sorból, amely 46 m széles és a hajó mellé vett 1 hajóból állhat. 250 cm vízállás alatt a vontatott sor 35 m széles lehet. b) 1 vontatott sorból állhat, amely 46 m széles és a géphajó mellé kötve 1 hajó lehet. Gönyü 100 cm vízállás alatt a vontatott sor 35 m széles lehet, azonban ha a sor két szélsõ áruszállító hajója üres, akkor a szélessége 46 m lehet. c) Gönyü 150 cm vízállás felett 1 vontatott sorból, amely 40 m széles és a hajó mellé vett 1 hajóból állhat. 150 cm vízállás alatt a vontatott sor 30 m széles lehet. II. RÉSZ
140. Milyen méretû vontatott karaván közlekedhet hegymenetben a GönyüSzap közötti Duna-szakaszon? (14. Melléklet) l l
l
a) Bratislava 200 cm vízállás felett 4 vontatott sorból, amely 12 m széles és a hajó mellé vett 1 hajóból állhat. 200 cm vízállás alatt a vontatott sorok száma 3 lehet. b) 5 legfeljebb 1 hajóból álló vontatott sorból állhat, és a géphajó mellé 1 hajó köthetõ vagy 2 vontatott sorból, amely 23 széles lehet. Üres áruszállító hajókból 3 sorban 2-2 egység továbbítható. Gönyü 100 cm vízállás alatt 4 legfeljebb 1 hajóból álló vontatott sorból állhat vagy 2 sorból, amely 23 m széles lehet. c) Gönyü 100 cm vízállás felett 5 vontatott sorból, amely 12 m széles lehet vagy 3 sorból, amely 23 m széles lehet. 100 cm vízállás alatt a vontatott sorok száma 3 lehet.
141. Milyen méretû tolt karaván közlekedhet hegymenetben a GönyüSzap közötti Duna-szakaszon? (14. Melléklet) l l l
a) 210 m hosszú és 23 m széles, Gönyü 150 cm vízállás alatt szélessége 12 m lehet, 100 cm vízállás alatt hossza legfeljebb 185 m hosszú lehet. b) Bratislava 250 cm vízállás felett 195 m hosszú és 12 m széles, 250 cm vízállás alatt 165 m hosszú lehet. c) Gönyü 150 cm vízállás felett 185 m hosszú 14 m széles, 150 cm vízállás alatt 165 m hosszú és 12 m széles lehet.
142. Milyen méretû tolt karaván közlekedhet völgymenetben a SzapGönyü közötti Duna-szakaszon? (14. Melléklet) l l l
a) Gönyü 150 cm vízállás felett 185 m hosszú 23 m széles, 150 cm vízállás alatt 165 m hosszú lehet. b) 140 m hosszú és 46 m széles, Gönyü 100 cm vízállás alatt szélessége 35 m lehet. c) Bratislava 250 cm vízállás felett 165 m hosszú és 34 m széles, 250 cm vízállás alatt 140 m hosszú lehet.
9. Általános rendelkezések
!%
143. Milyen méretû vontatott karaván közlekedhet völgymenetben a budapesti Duna-szakaszon (16521642,5 fkm)? (14. Melléklet) l l l
a) Egy legfeljebb 53 m széles vontatott sor és a géphajó mellett 1 hajó továbbítható. b) Budapest 250 cm vízállás felett 2 legfeljebb 53 m széles vontatott sor, valamint a géphajó mellett 1 hajó, 250 cm vízállás alatt 1 legfeljebb 53 m széles sor továbbítható. c) Két legfeljebb 53 m széles vontatott sor és a géphajó mellett 1 hajó továbbítható.
144. Milyen méretû vontatott karaván közlekedhet hegymenetben a budapesti Duna-szakaszon (16521642,5 fkm)? (14. Melléklet) l l l
a) 4 legfeljebb 35 m széles vontatott sorból állhat. A vontatókötél legfeljebb 100 m hosszú lehet. b) 3 legfeljebb 23 m széles sorból állhat, a géphajó mellett 1 hajó lehet. c) 3 sorból állhat, amelyben az elsõ kettõ 35 m, az utolsó 23 m széles lehet. A vontatókötél legfeljebb 100 m hosszú lehet.
145. Milyen méretû tolt karaván közlekedhet hegymenetben a budapesti Duna-szakaszon (16521642,5 fkm)? (14. Melléklet) l l l
a) 240 m hosszú és 35 m széles. b) 270 m hosszú és 35 m széles, Budapest 200 cm vízállás alatt legfeljebb 210 m hosszú. c) 275 m hosszú és 45 m széles, Budapest 150 cm vízállás alatt legfeljebb 210 m hosszú.
146. Milyen méretû tolt karaván közlekedhet völgymenetben a budapesti Duna-szakaszon (16521642,5 fkm)? (14. Melléklet) l l l
!&
a) 140 m hosszú és 53 m széles, Budapest 200 cm vízállás alatt legfeljebb 120 m hosszú. b) 175 m hosszú és 50 m széles. c) 210 m hosszú és 45 m széles, Budapest 150 cm vízállás alatt legfeljebb 175 m hosszú. II. RÉSZ
147. Milyen különleges elõírást kell betartani a budapesti Duna-szakaszon (16521642,5 fkm) hegymenetben közlekedõ karavánoknak? (14. Melléklet) l l l
a) A szakaszra való behajózás elõtt rádión be kell jelentkezni Budapest rádióállomásnak. b) A szakaszon gépnélküli hajót lekötni tilos, a zárt kikötõk kivételével. c) A karavánoknak legalább 6 km/h sebességet kell elérni, illetve helyi állításnál 4 km/h sebességet.
148. Milyen méretû vontatott karaván közlekedhet völgymenetben a Szolnok feletti Tisza-szakaszon? (14. Melléklet) l l l
a) 1, legfeljebb 26 m széles vontatott sor, továbbá 1 hajó a géphajó mellett továbbítható. b) 2, legfeljebb 26 m széles vontatott sor, továbbá 1 hajó a géphajó mellett továbbítható. c) 1, legfeljebb 35 m széles vontatott sor továbbítható.
149. Milyen méretû vontatott karaván közlekedhet völgymenetben a Szolnok alatti Tisza-szakaszon? (14. Melléklet) l l l
a) 1, legfeljebb 26 m széles vontatott sor, továbbá 1 hajó a géphajó mellett továbbítható. b) 2, legfeljebb 36 m széles vontatott sor, továbbá 1 hajó a géphajó mellett továbbítható. Szolnok 200 cm vízállás alatt a sorok száma 1. c) 2, legfeljebb 36 m széles vontatott sor továbbítható. Szolnok 100 cm vízállás alatt 1 sorban 26 m széles lehet a vontatmány.
150. Milyen méretû vontatott karaván közlekedhet hegymenetben a Szolnok alatti Tisza-szakaszon? (14. Melléklet) l l l
a) 3, legfeljebb 36 m széles vontatott sor továbbítható. Szolnok 100 cm vízállás alatt 2 sorban 26 m széles lehet a vontatmány. b) 4, legfeljebb 26 m széles vontatott sor, továbbá 1 db hajó a géphajó mellett továbbítható. c) 4, legfeljebb 4-4 hajót tartalmazó vontatott sor.
9. Általános rendelkezések
!'
151. Milyen méretû vontatott karaván közlekedhet hegymenetben a Szolnok feletti Tisza-szakaszon? (14. Melléklet) l
a) 3, legfeljebb 26 m széles vontatott sor, továbbá 1 hajó a géphajó mellett továbbítható. b) 3, legfeljebb 3-3 hajót tartalmazó vontatott sor. c) 4, legfeljebb 3-3 hajót tartalmazó vontatott sor továbbítható. Szolnok 100 cm vízállás alatt 2 sorban 26 m széles lehet a vontatmány.
l l
Megoldások
1. 2. 3. 4. 5.
b) b) a) a) b)
6. 7. 8. 9. 10.
b) a) b) c) c)
11. 12. 13. 14. 15.
a) b) a) c) c)
16. 17. 18. 19. 20.
b) b) b) a) b)
21. 22. 23. 24. 25.
b) b) b) c) b)
26. 27. 28. 29. 30.
b) b) a) a) b)
31. 32. 33. 34. 35.
a) c) b) a) b)
36. 37. 38. 39. 40.
c) c) b) c) c)
41. 42. 43. 44. 45.
b) b) c) a) c)
46. 47. 48. 49. 50.
b) c) b) b) c)
51. 52. 53. 54. 55.
b) b) a) b) a)
56. 57. 58. 59. 60.
b) a) a) a) b)
61. 62. 63. 64. 65.
b) c) c) c) c)
66. 67. 68. 69. 70.
c) b) b) c) a)
71. 72. 73. 74. 75.
b) c) c) c) b)
76. 77. 78. 79. 80.
a) c) a) c) c)
81. 82. 83. 84. 85.
a) a) a) a) c)
86. 87. 88. 89. 90.
c) a) b) c) a)
!
II. RÉSZ
91. 92. 93. 94. 95.
c) a) b) b) a)
96. 97. 98. 99. 100.
b) b) c) b) a)
101. 102. 103. 104. 105.
a) b) a) a) b)
106. 107. 108. 109. 110.
c) b) b) b) c)
111. 112. 113. 114. 115.
a) a) a) a) c)
116. 117. 118. 119. 120.
b) b) b) a) b)
121. 122. 123. 124. 125.
c) a) c) c) b)
126. 127. 128. 129. 130.
c) c) a) c) a)
131. 132. 133. 134. 135.
b) b) c) a) c)
136. 137. 138. 139. 140.
a) b) c) b) b)
141. 142. 143. 144. 145.
a) b) a) c) a)
146. 147. 148. 149. 150.
b) c) a) b) c)
151. b)
9. Általános rendelkezések
!
10.
Az úszó létesítmények jelei, látható jelzések, hangjelzések, rádiótelefon, a vízi út jelei 1. Milyen adatokat kell feltüntetni az úszó munkagépen? (10.01) l l l
a) Az úszómû-bizonyítványban meghatározott nyilvántartási számot és a tulajdonos nevét, lakcímét. b) A bizonyítványban rögzített elnevezést és a lajstromozási kikötõt, továbbá a tulajdonos megnevezését. c) A munkagép nevét, anyakikötõjét és tulajdonosának rövid nevét. 2. Milyen adatokat kell feltüntetni az úszómûvön? (10.01)
l l l
a) A jegyzékben kapott számot. b) Az úszómû nevét és tulajdonosának címét. c) Az úszómû-bizonyítványban meghatározott nyilvántartási számot és a tulajdonos nevét, lakcímét. 3. Milyen adatokat kell feltüntetni a határvízi közlekedésben résztvevõ csónakon? (10.01)
l l l
a) A telephely szerinti ország lobogóját kell felfesteni. b) Farrészén el kell helyezni a tulajdonos lakhelye (telephelye) szerinti ország lobogóját, vagy fel kell festeni az ország betûjelét. c) Fel kell festeni a tulajdonos lakhelye szerinti ország betûjelét. 4. Milyen jelzést kell viselnie az A osztályú vitorlás kishajónak a Balatonon és Velencei tavon nyílt vízen tartózkodva II. fokú viharjelzéskor? (10.01)
l l l !
a) Egy második fekete gömböt minden oldalról látható helyen. b) Egy vörös lengõt minden oldalról látható magasságban. c) Jól látható helyen az A jelentésû kódlobogót. II. RÉSZ
5. Milyen jelzést kell viselnie a sárga kettõskúp viselésére nem kötelezett csónaknak nem minõsülõ kishajónak, ha testhossza meghaladja a 15 m-t? (10.01) l a) Egy, minden oldalról jól látható, zöld kettõskúpot. l b) Egy középen vízszíntes fehér sávval ellátott vörös lobogót. l c) Egy, minden oldalról jól látható, középen vízszintes vörös sávval ellátott fehér lobogót. 6. Milyen tevékenység végzésére számít, ha a közelben tartózkodó hajón egy háromszög alakú, középen zöld színû körrel ellátott, vörös színû lobogót lát? (10.02) l a) Vámellenõrzésre. l b) Kitûzõhajó folytatja tevékenységét. l c) A határõrség tart ellenõrzést. 7. Hogyan jelölik a kitûzõ hajót? (10.02) l a) A hajó elején elhelyezett egy háromszög alakú, középen zöld színû körrel ellátott, vörös színû lobogóval. l b) A hajó jobb oldalán egy kék színû négyzet alakú táblával. l c) A hajó mindkét oldalán fel kell festeni egy vörös háromszöget, amelynek közepében zöld kör van. 8. Milyen módon szabad a hajóúton és annak közelében a HSZ-ban nem említett fényt (fényforrást) elhelyezni? (10.03) l a) A hajóútban és annak 20 m-es körzetében. l b) Úgy, hogy ne zavarja a fényjelzések észlelését, ne legyen összetéveszthetõ a HSZ-ban meghatározott fényjelzéssel és ne veszélyeztesse a hajózás biztonságát. l c) A hajóútban az erõs fény fényerejét meghaladó fényforrás nem helyezhetõ el, kivéve a megfelelõen árnyékolt fényforrást, amelyet az illetékes hatóság engedélyezett. 9. Elhelyezhetõ-e a hajóút közelében olyan fény, amelyet a HSZ nem ír elõ? (10.03) l a) Tilos ilyen fényt elhelyezni. l b) Igen, a vízirendészet engedélyével. l c) Csak akkor, ha az nem téveszthetõ össze a HSZ-ban elõírt jelzésekkel és azok felismerését nem zavarja. 10. Az úszólétesítmények jelei, látható jelzések, hangjelzések, rádiótelefon, a víziút jelei
! !
10. Kell-e jelzést viselnie éjszaka a kikötött sport- és kedvtelési célokat kiszolgáló úszómûnek, ha az a parttól legfeljebb 5 m-re nyúlik be a vízi útba? (10.04) l l l
a) Nem kell jelzést viselnie. b) Igen, a hajóút felõl kellõ számú fehér fényt, amelyek körvonalait jelzik. c) Igen, egy minden oldalról látható közepesen erõs fehér fényt.
11. Milyen jelzést kell alkalmazni a tavon kerítõhálóval halászó hajón nappal? (10.05) l l l
a) Két zöld kettõskúpot egymás felett. b) Két zöld gömböt egymás felett. c) Két, csúcsával szembeállított, minden oldalról látható fekete kúpot.
12. Mire készül fel a tavon hajózva, ha a közeledõ hajó(ko)n két csúcsával szembeállított fekete kúpot lát? (10.05) l l l
a) A hajó(k) roncskiemelést vagy továbbítást végez(nek). b) A hajó(k) kerítõhálóval halászik(nak). c) A közeledõ hajó(k) kötelet vagy láncot vonszol(nak).
13. Milyen jelzést kell alkalmazni a tavon kerítõhálóval halászó hajón éjszaka? (10.05) l l l
a) A géphajó alapjelzésein kívül egy minden oldalról látható fehér, felette egy zöld fényt. b) Minden oldalról látható vörös fényt. c) A géphajó alapjelzésein kívül egy minden oldalról látható zöld fényt az árbocfény felett.
14. Hogyan kérheti nappal a tavon menetrend szerinti forgalomban közlekedõ személyhajó más hajótól közlekedése elõsegítését kikötõ térségében? (10.05) l l l ! "
a) Ismételt hosszú figyelmeztetõ hangjelzéssel. b) Egy minden oldalról látható sárga villogó fénnyel. c) Egy minden irányból látható zöld lobogóval. II. RÉSZ
15. Hogyan kérheti éjszaka a tavon menetrend szerinti forgalomban közlekedõ személyhajó más hajótól közlekedése elõsegítését kikötõ térségében? (10.05) l l l
a) Ismételt hosszú figyelmeztetõ hangjelzéssel. b) A legfelsõ árbocfény felett elhelyezett minden irányból látható zöld fénnyel. c) Egy minden oldalról látható sárga villogó fénnyel.
16. Hogyan kérheti nappal a tavon menetrend szerinti forgalomban közlekedõ komp más hajótól közlekedése elõsegítését kikötõ térségében? (10.05) l l l
a) Egy minden irányból látható zöld lobogóval. b) Egy hosszú figyelmeztetõ hangjelzéssel. b) Négy hosszú, egy rövid hangjelzéssel.
17. Hogyan kérheti éjszaka a tavon menetrend szerinti forgalomban közlekedõ komp más hajótól közlekedése elõsegítését kikötõ térségében? (10.05) l l l
a) A kompra elõírt minden oldalról látható zöld fény felett elhelyezett második minden irányból látható zöld fénnyel. b) A komp elején elhelyezett minden oldalról látható villogó zöld fénnyel. c) Egy minden oldalról látható sárga villogó fénnyel.
18. Milyen magatartást tanúsít, ha a tavi kikötõ közelében egy hajón zöld lobogót lát? (10.05) l l l
a) Azonnal a segítségére sietek, mert mûveletképtelen. b) Biztosítom számára a kikötõ zavartalan megközelítését. c) Legalább 100 m távolságot tartok tõle, mert halászás közben nem közelíthetõ meg.
19. Milyen magatartást tanúsít, ha a tavi kikötõ közelében egy kompon zöld lobogót lát? (10.05) l l l
a) Biztosítom számára a kikötõ zavartalan megközelítését. b) Biztosítom az áthaladását, mert elsõbbsége van. c) Kellõ távolságot tartok tõle, mert korlátozottan mûveletképes.
10. Az úszólétesítmények jelei, látható jelzések, hangjelzések, rádiótelefon, a víziút jelei
! #
20. Milyen magatartást tanúsít, ha a tavi kikötõ közelében egy hajón a szokásos fényeken kívül az árbocfény felett zöld fényt lát? (10.05) l l l
a) Biztosítom számára a kikötõ zavartalan megközelítését. b) A hajót vontatják, nem megyek a hajó és a vontató közé. c) A hajó veszélyes anyagot is szállít, csökkentem sebességem, hogy ne keletkezzen erõs hullámzás.
21. Milyen magatartást tanusít, ha a tavi kikötõ közelében egy kompon két zöld fényt lát az elõírt fehér fény felett? (10.05) l l l
a) A komp jármûveket is szállít csökkentem sebességem, hogy ne keletkezzen erõs hullámzás. b) Kellõ távolságot tartok tõle, mert korlátozottan mûveletképes. c) Biztosítom számára a kikötõ zavartalan megközelítését.
22. Milyen méretû jelzõeszközöket lehet alkalmazni a tavon közlekedõ vitorlás kishajón? (10.05) l l l
a) A nagy távolságok miatt a lobogó, tábla, gömb és kúp 0,6 m-es méreteit 1 m-re lehet növelni. b) A nagyhajón alkalmazott jelzõeszköz méretei 30 %-kal csökkenthetõk. c) A lobogó, tábla, gömb és kúp 0,6 m-es méreteit 0,4 m-re lehet csökkenteni.
23. Hogyan kell megjelölni a Duna RajkaGönyü közti szakaszán az úszó munkagép horgonyát? (10.06) l l
l ! $
a) Azon az oldalon, ahol a hajózást veszélyeztetõ horgonyt helyezett ki, két fehér és felettük egy vörös fényt nappal az ennek megfelelõ lobogókat kell elhelyezni. b) A hajóútban vagy annak közelében elhelyezett horgonyait a hajóút jobb oldalán vörös, bal oldalán zöld színû úszóval kell jelölni, és azokon éjszaka vörös, illetve zöld színû villanó fényt és radarjelet kell elhelyezni. c) A hajóútban elhelyezett horgonyait a hajóút jobb oldalán vörös, bal oldalán zöld színû bójával kell jelölni és azokon radarjelet kell elhelyezni. II. RÉSZ
24. Mely vízi úton és milyen úszó létesítménye kenkötelezõ a rádiótelefon használata? (10.07) l l l
a) Valamennyi hajózható magyar belvízen, a nagyhajók számára. b) A Dunán és a Tiszán közlekedõ vagy munkát végzõ nagyhajók és úszó munkagépek számára. c) A Dunán és a hajózható mellékág dunai torkolatától számított 300 m hosszú szakaszán közlekedõ gépi hajtású nagyhajó, továbbá a hajóútban vagy annak közelében munkát végzõ úszó munkagép számára.
25. Köteles-e rádiótelefont használni a Dunán vagy a hajózható mellékág dunai torkolatától számított 300 m hosszú szakaszán közlekedõ kishajó? (10.07) l l l
a) Nem, mert csak a nagyhajók számára kötelezõ. b) Ha sárga kettõskúp viselésére kötelezett, akkor igen, mert nagyhajónak minõsül. c) Igen, mert ezeken a szakaszon minden hajó és munkát végzõ úszó munkagép számára kötelezõ.
26. Milyen kötelezettségei vannak a rádiótelefont használó hajóknak, illetve úszó munkagépeknek? (10.07) l l l
a) Ahol kötelezõ a rádiótelefon használata, ott menetben vagy munkavégzés közben a 16. csatornán (156,8 MHz) folyamatos figyelõszolgálatot kell tartani. b) Ahol kötelezõ a rádiótelefon használata, ott a 16. csatornán (156,8 MHz) folyamatos figyelõszolgálatot kell tartani. c) Ahol kötelezõ a rádiótelefon használata, ott menetben vagy munkavégzés közben a 16. csatornát (156,8 MHz) más csatornán folytatott forgalmazás közben is figyelni kell.
27. Milyen szabály vonatkozik a rádiótelefon 16. csatornájára? (10.07) l l l
a) Folyamatosan figyelni kell, mivel ez a biztonsági csatorna. b) Ezen a csatornán nem alkalmazható 0,5 W-nál nagyobb teljesítmény. c) A 16.-ról más csatornára átkapcsolni csak a HSZ vagy a hajózási hatóság által elõírt esetben, rövid idõre szabad.
10. Az úszólétesítmények jelei, látható jelzések, hangjelzések, rádiótelefon, a víziút jelei
! %
28. Milyen rádiótelefon-csatornán szabad a hajók közti forgalmazást folytatni? (10.07) l l l
a) A Duna Bizottság által meghatározott csatornákon. b) A hajózási hatóság által meghirdetett csatornákon. c) A 10. rádiótelefon-csatornán.
29. Milyen rádiótelefon-csatornán szabad a hajó és a part közti forgalmazást folytatni? (10.07) l l l
a) A hajózási hatóság által meghirdetett csatornákon. b) A Duna Bizottság által meghatározott csatornákon. c) A 11., 14., 70. és 77. rádiótelefon-csatornákon.
30. Mi a teendõ, ha a hajók közötti rádiókapcsolat felvétele sikertelen? (10.07) l l l
a) Ha az összeütközés veszélye következhet be emiatt, akkor meg kell állni. b) Azonnal meg kell kezdeni a hibaelhárítást. c) A HSZ szerinti hang és fényjelzéseket kell alkalmazni.
31. Milyen jelzést kell alkalmaznia a tavi kikötõbõl kihaladó nagy géphajónak, ha nem kíván irányt változtatni? (10.08) l l l
a) Három hosszú hangjelet. b) Szükség esetén egy hosszú hangjelet. c) Szükség esetén két hosszú hangjelet.
32. Mire készül fel, ha tavi kikötõ bejáratának térségében egy hosszú hangjelet hall? (10.08) l l l
a) Nagyhajó a kikötõhelyrõl elindulását jelzi. b) Hajó kíván behaladni a kikötõbe irányváltoztatás nélkül. c) Nagy géphajó halad ki a kikötõbõl irányváltoztatás nélkül.
33. Mely idõszakban jelölik meg a tavi kikötõt fényjelekkel? (10.09) l l l ! &
a) Május 1. és október 31. között. b) Jégmentes idõszakban. c) Állandóan. II. RÉSZ
34. Hogyan jelölik az egymólós tavi kikötõt? (10.09) l l l
a) Egy minden oldalról látható állandó vörös fénnyel. b) Egy kellõ magasságú 1,5 m széles vörös és fehér csíkokkal ellátott oszlopon elhelyezett villogó vörös fénnyel. c) Egy kellõ magasságú 1,5 m széles zöld és fehér csíkokkal ellátott oszlopon elhelyezett villogó zöld fénnyel.
35. Hogyan jelölik a kétmólós tavi kikötõt? (10.09) l l
l
a) A mólók végén, a tó felõl nézve, minden oldalról látható, villogó jobbról vörös, balról zöld fénnyel, amelyet kellõ magasságú 1 m széles fehér és fekete színû csíkokkal ellátott oszlopon helyeznek el. b) A mólók végén, a tó felõl nézve, minden oldalról látható, villogó jobbról zöld, balról vörös fénnyel, amelyet kellõ magasságú 1,5 m széles fehér és a fény színével megegyezõ színû csíkokkal ellátott oszlopon helyeznek el. c) A mólókon minden oldalról látható, villogó jobbról zöld, balról vörös fénnyel, amelyet kellõ magasságú 1,5 m széles fehér és fekete színû csíkokkal ellátott oszlopon helyeznek el.
36. Éjszaka tavi kikötõhöz közeledve villogó vörös, sárga és zöld fényeket lát. Melyiknek mi a funkciója? (10.09) l l l
a) A vörös és a zöld a kikötõ bejáratát jelöli ki, a sárga viharjelzés. b) A sárga és a zöld fény a kikötõ bejáratát jelöli ki, a vörös azt jelzi, hogy hajó halad ki a kikötõbõl. c) A vörös és a zöld fény a kikötõ bejáratát jelöli ki, a sárga azt jelzi, hogy a kikötõben vízi munkát végeznek.
37. Milyen kisegítõ jelzéseket kell elhelyezni a magyar belvizeken a szabadon közlekedõ komp- vagy révátkelés jelzésére ? (10.10) l l l
a) Komp feliratú táblát és az átkelés irányába mutató háromszög alakú kisegítõ táblát. b) Fokozott elõvigyázatot elõíró, valamint a jel és az átkelés közti távolságot mutató, továbbá egy Komp feliratú kisegítõ jelzést. c) Fokozott elõvigyázatot és kötelezõ hangjeladást elõíró táblákat.
10. Az úszólétesítmények jelei, látható jelzések, hangjelzések, rádiótelefon, a víziút jelei
! '
38. Milyen távolságban kell elõjelezni a komp- vagy révátkelést? (10.10) l l l
a) 1000 m távolságban mindkét irányban és mindkét parton. b) Olyan távolságban, amely biztosítja a hajó megállását szükség esetén. c) 300 m, vagy a hajózási hatóság által megállapított távolságban.
39. A hajó mely részén helyezhetõ el lobogó? (15. melléklet) l l l
a) A farrészen levõ lobogórúdon (fõhely). b) A hajó fõárbocán (fõhely). c) A kormányállás mögött (fõhely).
40. A hajó mely részén helyezhetõ el lobogó? (15. melléklet) l l l
a) A hajó fõárbocán (fõhely). b) A kormányállás elõtt (fõhely). c) Az orr-részen levõ lobogórúdon (vezérpálca).
41. A hajó mely részén helyezhetõ el lobogó? (15. melléklet) l l l
a) A hajó vezérpálcáján (fõhely). b) A jelzõeszközök elhelyezésére szolgáló árbocon (jelzõárboc). c) A kormányállás fölött (jelzõhely).
42. Milyen sorrend szerint kell felvonni a hajó lobogóit? (15. melléklet) l l l
a) Hatósági, nemzeti, idegen állam nemzeti, vállalati, jelzõ lobogó. b) Nemzeti, idegen állam nemzeti, Duna Bizottság, hatósági, jelzõ, vállalati, lobogódísz. c) Lobogódísz, nemzeti, Duna Bizottság, idegen állam nemzeti, jelzõ, vállalati lobogó.
43. Hol kell elhelyezni a hajón a nemzeti lobogót? (15. melléklet) l l l
!!
a) A farrészen levõ lobogórúdon. b) A hajó fõárbocán (fõhely). c) A fõhelyen, a farrészen levõ lobogórúdon, illetve vontatóhajón a kormányház mögötti lobogórúdon.
II. RÉSZ
44. Elhelyezhetõ-e a hajó fõhelyén kívül máshol a nemzeti lobogó? (15. melléklet) l l l
a) Nem, tilos máshol elhelyezni. b) Ünnepélyes alkalmakkor a fõhelyen kívül a jelzõárbocra is felvonható. c) A vezérpálcára ünnepélyes alkalmakkor.
45. Kell-e viselnie valamelyik állam nemzeti lobogóját a hajónak közös határszakaszon tartózkodáskor a vezérpálcán? (15. melléklet) l l l
a) Igen, amelynek éppen a területén tartózkodik. b) Igen, mindkét parti állam lobogóját. c) Nem kell viselnie egyikét sem, kivéve a kikötéskor.
46. Hol kell viselni a hajón az idegen állam nemzeti lobogóját? (15. melléklet) l l l
a) Kizárólag a vezérpálcán. b) A vezérpálcán, ha az idegen állam területén tartózkodik a hajó és a jelzõárbocon, ha az idegen állam állam- vagy kormányfõje tartózkodik a hajón. c) A vezérpálcán vagy a fõárbocon balról.
47. Mikor kell a hajón felvonni a Duna Bizottság lobogóját? (15. melléklet) l l l
a) Ha a hajó tulajdonosa a Duna Bizottság. b) Ha a hajó egyik idegen állam területén sem tartózkodik. c) Ha a Duna Bizottság tagja a hajón utazik.
48. Hová lehet felvonni, illtve elhelyezni a hajón a jelzõlobogót? (15. melléklet) l l l
a) A fõárbocra vagy a jelzõárbocra. b) A jelzõárbocra, illetve egyes jelzések leadására zászlónyélre kell erõsíteni. c) A jelzõárbocra.
49. Hová lehet felvonni a hajón a vállalati, egyesületi lobogót? (15. melléklet) l l l
a) A fõárbocra. b) Ilyeneket csak díszként lehet felvonni valamely csarnokkötélre. c) A jelzõárbocra.
10. Az úszólétesítmények jelei, látható jelzések, hangjelzések, rádiótelefon, a víziút jelei
!!
50. Hol kell elhelyezni a keresztrudas jelzõárbocon a jelzõlobogót, hengert, kúpot, kettõskúpot, gömböt? (15. melléklet) l l l
a) A keresztrúd jobb oldalán, illetve több jelzõeszköz esetén annak két oldalán. b) A keresztrúd jobb oldalán egymás alatt. c) A keresztrúdon csak nemzeti vagy vállalati lobogó helyezhetõ el.
51. Milyen sorrendet kell tartani a lobogók felvonásakor a keresztrudas árboc jobb, illetve bal oldala között? (15. melléklet) l l l
a) A jobb oldal felõl kezdve a bal oldal felé. b) A bal oldal felõl kezdve a jobb oldal felé. c) Nincs különbség a két oldal között.
52. Hol kell elhelyezni a vitorlás hajón a vezérpálcára elõírt lobogót, ha nincs vezérpálca? (15. melléklet) l l l
a) Az elsõ árbocra. b) Az orrmerevítõ kötél felsõ harmadában. c) Vitorlás hajón nincs elõírva a vezérpálcára lobogó.
53. Hol helyezi el keresztrúd hiányában a vitorláshajón a jelzõeszközöket? (15. melléklet) l l l
a) Az oldalmerevítõ kötelek felsõ harmadában. b) Az oldalmerevítõ köteleken. c) Az orrmerevítõ kötél felsõ harmadában.
54. Viselhet-e nemzeti lobogót a nyilvántartási okmánnyal ellátott úszómû? (15. melléklet) l l
a) Nem. b) Igen.
55. Milyen kötelezettsége van a parancsnoki szalagot viselõ hadihajóval szemben más hajónak? (15. melléklet) l l l !!
a) Áthaladási elsõbbséget kell adni a számára. b) Utat kell biztosítani a számára. c) Lobogóval tiszteletadás illeti meg. II. RÉSZ
56. Hogyan kell lobogóval tiszteletadást teljesíteni a parancsnoki szalagot viselõ hadihajóval szemben? (15. melléklet) l l l
a) A nemzeti lobogónak egyszeri lassú le- és felvonásával. b) A nemzeti lobogónak háromszori lassú le- és felvonásával. c) A nemzeti lobogó mellett állva tisztelgéssel.
57. Hogyan jelezzük a hajón a gyászt? (15. melléklet) l l l
a) A jelzõárbocra felvont négyzet alakú fekete lobogóval. b) A nemzeti lobogót félárbocra kell ereszteni. c) A nemzeti lobogóra elhelyezett fekete szalaggal.
Megoldások 1. 2. 3. 4. 5.
a) c) b) c) c)
6. 7. 8. 9. 10.
b) a) b) c) a)
11. 12. 13. 14. 15.
c) b) a) c) b)
16. 17. 18. 19. 20.
a) a) b) a) a)
21. 22. 23. 24. 25.
c) c) b) c) b)
26. 27. 28. 29. 30.
31. 32. 33. 34. 35.
b) c) b) b) b)
36. 37. 38. 39. 40.
a) b) c) a) c)
41. 42. 43. 44. 45.
b) b) c) b) c)
46. 47. 48. 49. 50.
b) c) b) c) a)
51. 52. 53. 54. 55.
b) b) a) b) c)
56. a) 57. b)
10. Az úszólétesítmények jelei, látható jelzések, hangjelzések, rádiótelefon, a víziút jelei
a) c) b) a) c)
!!!
11.
Hajózási szabályok
1. Hogyan rendelkezik a HSZ a csónakkal és vízi sporteszközzel történõ elindulásról és menetirány változtatásról? (11.01) l a) Csónakkal és vízi sporteszközzel bármely körülmények között el lehet a parttól vagy más kikötõhelytõl indulni, és akkor szabad irányt változtatni. A többi hajó köteles a mûveletezõ csónakot elkerülni. l b) Csónakkal és vízi sporteszközzel akkor lehet a parttól vagy más kikötõhelytõl elindulni, és akkor szabad irányt változtatni, ha más hajó nem közlekedik a csónak 100 m-es körzetében. l c) Csónakkal és vízi sporteszközzel lehet a parttól vagy más kikötõhelytõl elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevõit nem zavarja. 2. Hogyan rendelkezik a HSZ csónaknak és vízi sporteszköznek hajóval történõ találkozásáról? (11.01) (3 pont) l a) Csónaknak vagy vízi sporteszköznek hajóval történõ találkozásakor a gyorsjáratú hajó kivételével biztosítania kell a hajó menetirányának megtartásához és mûveleteinek végzéséhez szükséges teret, illetõleg nem követelheti a hajótól, hogy az a javára kitérjen. l b) Csónaknak vagy vízi sporteszköznek hajóval történõ találkozásakor a hajónak a gyorsjáratú hajó kivételével biztosítania kell a csónak vagy a vízi sporteszköz menetirányának megtartásához és mûveleteinek végzéséhez szükséges teret, illetõleg nem követelheti a csónaktól vagy vízi sporteszköztõl, hogy az a javára kitérjen. l c) Csónaknak vagy vízi sporteszköznek hajóval történõ találkozásakor a csónak vagy a vízi sporteszköz köteles megtartani eredeti menetirányát és sebességét a találkozás befejezéséig. !!"
II. RÉSZ
3. Milyen módon kell végrehajtani hegymenetben és völgymenetben közlekedõ csónakok találkozását? (11.01) l l l
a) Csónakok találkozásakor a hegymenetben haladó csónak köteles a völgymenetben haladó csónak számára helyet biztosítani úgy, hogy a találkozás a csónakok bal oldala felõl történjen. b) Csónakok találkozásakor a hegymenetben haladó csónak köteles a völgymenetben haladó csónak számára a partközeli elhaladást biztosítani. c) Csónakok találkozásakor a völgymenetben haladó csónak köteles a hegymenetben haladó csónak számára a partközeli elhaladást biztosítani. 4. Melyik csónak köteles kitérni, ha a csónakok egymás melletti elhaladása csak az egyik csónak menetirányának változtatásával hajtható végre biztonságosan? (11.01)
l l l
a) A völgymenetben haladó csónak köteles a hegymenetben haladó csónak útjából kitérni. b) A hegymenetben haladó csónak köteles a völgymenetben haladó csónak útjából kitérni. c) Az adott szakasz sajátosságai határozzák meg, hogy melyik csónak köteles a másik útjából kitérni. 5. Melyik csónaknak van elsõbbsége, ha a csónakok egymás útvonalát keresztezik? (11.01)
l l l
a) A jobbról érkezõ csónaknak van elsõbbsége. b) A balról érkezõ csónaknak van elsõbbsége. c) Annak a csónaknak van elsõbbsége, amelyik a másik csónakot a saját jobb oldala felõl látja. 6. Mi a kitérési szabály a különbözõ meghajtású csónakok közötti találkozás esetén? (11.01) (3 pont)
l l l
a) A vitorlával vagy evezõvel hajtott csónak köteles a gépi erõvel haladó csónak útjából kitérni. b) A gépi erõvel vagy evezõvel hajtott csónak köteles a vitorlával haladó csónak útjából kitérni. c) A vitorlával hajtott csónak köteles a gépi erõvel vagy evezõvel haladó csónak útjából kitérni. 11. Hajózási szabályok
!!#
7. Gépi erõvel és evezõvel hajtott csónak találkozásakor melyik köteles a másik útjából kitérni? (11.01) l
a) Az evezõvel hajtott csónak köteles a gépi erõvel hajtott csónak útjából kitérni. b) A találkozás általános szabályai határozzák meg, hogy melyik köteles a másik útjából kitérni. c) A gépi erõvel hajtott csónak köteles az evezõvel hajtott csónak útjából kitérni.
l l
8. Motoros vízi sporteszköz és csónak találkozásakor melyik köteles a másik útjából kitérni? (11.01) (3 pont) l
a) A csónaknak kivéve a gépi erõvel hajtott csónakot ki kell térnie a motoros vízi sporteszköz útjából. Motoros vízi sporteszköz és gépi erõvel hajtott csónak találkozása esetén a találkozásra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. b) A motoros vízi sporteszköz útjából minden csónak köteles kitérni. c) Motoros vízi sporteszközzel ki kell térni a csónak útjából.
l l
9. Hogyan kell végrehajtani két motoros vízi sporteszköz találkozását? (11.01) l l l
a) A völgymenetben haladó motoros vízi sporteszköz köteles a hegymenetben haladó számára a partközeli elhaladást biztosítani. b) A hegymenetben haladó motoros vízi sporteszköz köteles a völgymenetben haladó számára a partközeli elhaladást biztosítani. c) Ha két motoros vízi sporteszköz találkozik, jobbra kell tartaniuk és bal oldaluk felõl kell egymást elkerülniük.
10. Motoros vízi sporteszközök útvonalának keresztezése esetén melyiknek van elsõbbsége? (11.01) l l l
!!$
a) A jobbról érkezõnek. b) A balról érkezõnek. c) Ha a motoros vízi sporteszközök egymás útvonalát keresztezik, az az útjogos, amelyik a másikat a saját jobb oldala felõl látja. II. RÉSZ
11. Vitorlával hajtott csónak és vitorlával hajtott vízi sporteszköz találkozása esetén milyen szabályt kell alkalmazni? (11.01) (3 pont) l l l
a) A vitorlával hajtott vízi sporteszköz köteles a vitorlával hajtott csónak útjából kitérni. b) A vitorlával hajtott csónak köteles a vitorlával hajtott vízi sporteszköz útjából kitérni. c) Mindkettõ vitorlás kishajónak minõsül és a vitorlás hajók keresztezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazniuk.
12. Hogyan rendelkezik a HSZ két, vitorlával hajtott vízi sporteszköz között létrejövõ útvonalkeresztezés esetére, ha azok különbözõ oldalirányú széllel haladnak és az összeütközés veszélye jöhet létre? (11.01) (3 pont) l l l
a) A bal oldali széllel haladó vitorlás vízi sporteszköz köteles a másik számára kitéréssel utat engedni. b) A jobb oldali széllel haladó vitorlás vízi sporteszköz köteles a másik számára utat engedni. c) Az a vitorlás vízi sporteszköz, amelyik a másik vitorlás vízi sporteszközt saját jobb oldala felõl látja, köteles annak útjából kitérni és ha a körülmények lehetõvé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó elõtt.
13. Hogyan rendelkezik a HSZ két, vitorlával hajtott vízi sporteszköz között létrejövõ útvonalkeresztezés esetére, ha azok azonos oldalirányú széllel haladnak, és az összeütközés veszélye jöhet létre? (11.01) (3 pont) l l l
a) A szél alatt haladó vitorlás vízi sporteszköz köteles a szél felett haladó számára utat engedni. b) A szél felett haladó vitorlás vízi sporteszköz köteles a szél alatt haladó számára kitéréssel utat engedni. c) Az a vitorlás vízi sporteszköz, amelyik a másik vitorlás vízi sporteszközt saját jobb oldala felõl látja, köteles annak útjából kitérni, és ha a körülmények lehetõvé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó elõtt.
11. Hajózási szabályok
!!%
14. Hogyan rendelkezik a HSZ két vitorlás vízi sporteszköz között létrejövõ útvonalkeresztezés esetére, ha a bal oldali széllel haladó vitorlás vízi sporteszköz a másikat a szélirány felõli oldalon látja, de nem tudja meghatározni, hogy az melyik oldalról kapja a szelet? (11.01) (3 pont) l l l
a) A bal oldali széllel haladó vitorlás vízi sporteszköz köteles fordulni és jobb csapáson, szél alatt haladva elsõbbsége lesz. b) A bal oldali széllel haladó vitorlás vízi sporteszköznek a szél alatti oldalon elsõbbsége van, de köteles útirányát és sebességét a keresztezés befejezéséig megtartani. c) A bal oldali széllel haladó vitorlás vízi sporteszköz köteles a másik számára kitéréssel utat engedni.
15. Menetben levõ hajó útvonalát csónakkal és vízi sporteszközzel milyen távolságon belül tilos keresztezni? (11.01) l l l
a) 300 m-en belül tilos. b) 500 m-en belül tilos. c) 1000 m-en belül tilos.
16. Menetben levõ gyorsjáratú hajó (szárnyas hajó, légpárnás hajó) útvonalát csónakkal és vízi sporteszközzel milyen távolságon belül tilos keresztezni? (11.01) l l l
a) 1500 m-en belül. b) 1000 m-en belül. c) 500 m-en belül.
17. Menetben levõ hajót feltéve, hogy a hajóút méretei lehetõvé teszik csónakkal és vízi sporteszközzel milyen távolságra lehet megközelíteni oldalról? (11.01) l l l
a) 10 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos. b) 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos. c) 10 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
18. Menetben levõ hajót feltéve, hogy a hajóút méretei lehetõvé teszik csónakkal és vízi sporteszközzel milyen távolságra lehet megközelíteni hátulról? (11.01) l l l !!&
a) Legfeljebb 30 m-re. b) Legfeljebb 60 m-re. c) Legfeljebb 100 m-re. II. RÉSZ
19. Milyen szabály vonatkozik a kikötött úszó létesítmények és a part közötti vízterületen való közlekedésre? (11.01) l l l
a) Kikötött úszó létesítmény és a part közötti vízterületen csak akkor lehet közlekedni, ha a kötelek, támdorongok és kikötõi eszközök közelében figyelembe véve a hajó merülését elegendõ hely áll rendelkezésre. b) Kikötött úszó létesítmény és a part közötti vízterületen csak csónakok számára szabad a közlekedés. c) Kikötött úszó létesítmény és a part közötti vízterületen a kötelek, támdorongok, kikötõi eszközök alatt és közelében tartózkodni, illetve közlekedni tilos.
20. Milyen távolságban kell a vízben tartózkodó személyt csónakkal és nem motoros vízi sporteszközzel kikerülni? (11.01) l l l
a) Legalább 1 m távolságban. b) Legalább 5 m távolságban. c) Legalább 10 m távolságban.
21. Milyen távolságban kell a vízben tartózkodó személyt motoros vízi sporteszközzel kikerülni? (11.01) l l l
a) Legalább 5 m távolságban. b) Legalább 10 m távolságban. c) Legalább 20 m távolságban.
22. Lehet-e vízi sporteszközzel éjszaka, valamint korlátozott látási viszonyok között (ha a látótávolság 1000 m alá csökken) közlekedni? (11.01) l l
a) Igen, lehet közlekedni. b) Nem, tilos közlekedni.
23. Hogyan kell a tavakon két géphajó találkozását végrehajtani? (11.02) l l l
a) Amennyiben az összeütközés veszélye áll fenn, mindkét hajónak jobbra kell tartania úgy, hogy az elhaladás a bal oldaluk felõl történjen. (oo) b) Amennyiben az összeütközés veszélye áll fenn, mindkét hajónak balra kell tartania úgy, hogy az elhaladás a jobb oldaluk felõl történjen. c) Amennyiben az összeütközés veszélye áll fenn, mindkét hajó megfelelõ hangjelzés adása mellett szabadon választja meg a kitérés irányát. 11. Hajózási szabályok
!!'
24. Hogyan kell tavi kikötõ vízterületén, illetve a bejáratában vagy annak 200 mes körzetében géphajó és vitorlás hajó találkozását végrehajtani? (11.02) (3 pont) l l l
a) A géphajó köteles a vitorlás hajó útjából kitérni. b) A vitorlás hajó köteles a géphajó útjából kitérni. c) Amennyiben az összeütközés veszélye áll fenn, mindkét hajónak jobbra kell tartania úgy, hogy az elhaladás a bal oldaluk felõl történjen.
25. Hogyan kell a tavon géphajó és vitorlás hajó találkozását végrehajtani, ha az nem a kikötõ víterületén, bejáratában vagy annak 200 méteres körzetében történik? (11.02) (3 pont) l l l
a) A géphajó köteles a vitorlás hajó útjából kitérni. b) A vitorlás hajó köteles a géphajó útjából kitérni. c Amennyiben az összeütközés veszélye áll fenn, mindkét hajónak jobbra kell tartania úgy, hogy az elhaladás a bal oldaluk felõl történjen.
26. Hogyan kell a tavakon két azonos fajtájú kishajó találkozását a vitorlás kishajók kivételével végrehajtani? (11.02) l l l
a) Amennyiben az összeütközés veszélye áll fenn, mindkét kishajónak jobbra kell tartania úgy, hogy az elhaladás a bal oldaluk felõl történjen. b) Amennyiben az összeütközés veszélye áll fenn, mindkét kishajónak balra kell tartania úgy, hogy az elhaladás a jobb oldaluk felõl történjen. c) Amennyiben az összeütközés veszélye áll fenn, mindkét kishajó megfelelõ hangjelzés adása mellett szabadon választja meg a kitérés irányát.
27. Hogyan kell a tavakon kisgéphajó és más kishajó találkozása, illetve keresztezése esetén eljárni? (11.02) l l l
!"
a) Amennyiben az összeütközés veszélye jöhet létre, a kisgéphajónak ki kell térnie más kishajó útjából. b) Amennyiben az összeütközés veszélye jöhet létre, a kisgéphajó útjából más kishajónak ki kell térnie. c) Amennyiben az összeütközés veszélye jöhet létre, a kishajók fajtájától függetlenül a nagyhajók keresztezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. II. RÉSZ
28. Hogyan kell a tavakon vitorlás kishajó és más kishajó találkozása, illetve keresztezése esetén eljárni? (11.02) (3 pont) l l l
a) Amennyiben az összeütközés veszélye jöhet létre, a vitorlás kishajónak ki kell térnie más kishajó útjából. b) Amennyiben az összeütközés veszélye jöhet létre, a vitorlás kishajó útjából más kishajónak ki kell térnie. c) Amennyiben az összeütközés veszélye jöhet létre, a kishajók fajtájától függetlenül a nagyhajók keresztezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
29. Hogyan kell a tavakon két vitorlás kishajó találkozása, illetve keresztezés esetén eljárni, ha azok különbözõ oldalirányú széllel haladnak és az összeütközés veszélye jöhet létre? (11.02) (3 pont) l l l
a) A bal oldali széllel haladó vitorlás kishajó köteles a másik vitorlás kishajónak kitéréssel utat engedni. b) A jobb oldali széllel haladó vitorlás kishajó köteles a másik vitorlás kishajónak utat engedni. c) Az a vitorlás kishajó, amelyik a másik vitorlás kishajót saját jobb oldala felõl látja, köteles a másik hajó útjából kitérni és ha a körülmények lehetõvé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik kishajó elõtt.
30. Hogyan kell a tavakon két vitorlás kishajó találkozása, illetve keresztezés esetén eljárni, ha azok azonos oldalirányú széllel haladnak és az összeütközés veszélye jöhet létre? (11.02) (3 pont) l l l
a) A szél alatt haladó vitorlás kishajó köteles a szél felett haladó vitorlás kishajónak utat engedni. b) A szél felett haladó vitorlás kishajó köteles a szél alatt haladó vitorlás kishajónak kitéréssel utat engedni. c) Az a vitorlás kishajó, amelyik a másik vitorlás hajót saját jobb oldala felõl látja, köteles a másik kishajó útjából kitérni és ha a körülmények lehetõvé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik kishajó elõtt. 11. Hajózási szabályok
!"
31. Hogyan rendelkezik a HSZ két vitorlás hajó között létrejövõ keresztezés esetére, ha a bal oldali széllel haladó hajó a másik hajót a szélirány felõli oldalon látja, de nem tudja meghatározni, hogy az melyik oldalról kapja a szelet? (11.02) (3 pont) l l l
a) A bal oldali széllel haladó vitorlás hajó köteles fordulni és jobb csapáson, szél alatt elsõbbsége lesz. b) A bal oldali széllel haladó vitorlás hajónak a szél alatti oldalon elsõbbsége van, de köteles útirányát és sebességét a keresztezés befejezéséig megtartani. c) A bal oldali széllel haladó vitorlás hajó köteles a másik vitorlás hajó számára kitéréssel utat engedni.
32. Két géphajó találkozásakor tavakon milyen esetben lehet eltérni a hajók bal oldala felõl történõ elhaladástól? (11.02) l l l
a) A megfelelõ hangjelek leadása mellett bármely esetben el lehet térni a hajók bal oldala felõl történõ elhaladástól. b) Ha az egyik hajónak a bal oldala felé esõ kikötõhelyen kell kikötni, illetve ha valamelyik hajó jobb oldali szél miatt nem tud a szembejövõ hajó bal oldala felõl elhaladni, kérheti a jobb oldal felõli találkozást. b) Tavakon a hajók bal oldala felõl történõ elhaladástól nem lehet eltérni.
33. Milyen magatartást kell követniük a hajóknak, ha tavon a jobb oldala felõli találkozás során az összeütközés veszélye áll fenn? (11.02) (3 pont) l l l
a) Kötelesek egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot adni, továbbá a hajók vezetõinek minden szükséges és lehetséges intézkedést meg kell tenniük az összeütközés elhárítása érdekében. b) Kötelesek egy rövid hangjelzést adni, és áttérni a hajók bal oldala felõli találkozásra. c) Kötelesek három rövid hangból álló hangjelzést adni, és a fõgépeket hátramenetben járatni.
34. Mi a teendõ akkor, ha tavon két hajó egymást keresztezõ irányban halad és összeütközés veszélye jöhet létre? (11.02) (3 pont) l
!"
a) Az a hajó, amelyik a másik hajót saját bal oldala felõl látja, köteles a másik hajó útjából kitérni, és ha a körülmények lehetõvé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó elõtt. II. RÉSZ
l l
b) Az a hajó, amelyik a másik hajót saját jobb oldala felõl látja, köteles a másik hajó útjából kitérni, és ha a körülmények lehetõvé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó elõtt. c) A kisebb sebességgel közlekedõ hajó köteles a másik hajó útjából kitérni, és ha a körülmények lehetõvé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó elõtt.
35. Milyen körülmények között elõzhet géphajó tavon egy másik hajót? (11.02) l l l
a) A géphajó a parttól, illetve a kikötõbejárattól legalább 1000 m távolságban elõzhet. b) A géphajó akkor elõzhet, ha ezzel nem kényszeríti az utolért hajót sebességének és/vagy menetirányának jelentõs megváltoztatására. c) A géphajó akkor elõzhet, ha ezzel az utolért hajót sebességének és/vagy útirányának megváltoztatására nem kényszeríti.
36. Milyen körülmények között elõzhet géphajó tavon egy vitorlás hajót? (11.02) (3 pont) l l l
a) Az elõzést a szél feletti oldalon kell végrehajtania, legalább 20 m oldaltávolság megtartásával. b) Az elõzést a szél alatti oldalon kell végrehajtania, legalább 20 m oldaltávolság megtartásával. c) Az elõzést bármelyik oldalon végrehajthatja, de legalább 20 m oldaltávolság megtartásával.
37. Milyen jelzésekkel kérheti a menetrend szerint közlekedõ személyhajó, vagy önjáró komp tavi kikötõben és annak 200 m-es körzetében mûveletezésének elõsegítését más hajóktól? (11.03) l l l
a) Egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozat adásával, és ezzel egyidejûleg nappal egy erõs, éjjel egy közepesen erõs fehér villogó fény felmutatásával. b) Egy hosszú figyelmeztetõ hangjel adásával, továbbá nappal egy zöld lobogó, éjjel egy minden irányból látható zöld fény felmutatásával. c) Három hosszú hangjel adásával, továbbá nappal egy kék lobogó, éjjel egy szokásos kék villogó fény felmutatásával. 11. Hajózási szabályok
!"!
38. Milyen magatartást kell tanúsítaniuk a hajóknak, ha tavi kikötõben vagy 200 m-es körzetében a menetrend szerint közlekedõ személyhajó a megfelelõ jelzések adásával mûveletezésének elõsegítését kéri? (11.03) l l l
a) A többi hajó köteles megállni addig, amíg a személyhajó a mûveletezését be nem fejezte. b) A többi hajó köteles eredeti menetirányát és sebességét megtartani addig, amíg a személyhajó a mûveletezését be nem fejezte. c) A többi hajónak szükség esetén a sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatásával is teljesítenie kell a személyhajó kérését.
39. Kötelékben haladó halászhajók által vontatott hálóval folytatott halászat mely hajók közlekedését nem zavarhatja? (11.03) l l l
a) Kötelékben haladó halászhajók által vontatott hálóval folytatott halászat más nagyhajók közlekedését nem zavarhatja. b) Kötelékben haladó halászhajók által vontatott hálóval folytatott halászat a menetrend szerint közlekedõ személyhajó és önjáró komp közlekedését nem zavarhatja. c) Kötelékben haladó halászhajók által vontatott hálóval folytatott halászat a menetrend szerint közlekedõ önjáró komp közlekedését nem zavarhatja.
40. Az elõírt jelzést viselõ, kerítõhálóval halászó hajót milyen távolságra közelítheti meg más hajó? (11.03) l l l
a) 50 m-nél kisebb távolságra nem közelítheti meg. b) 150 m-nél kisebb távolságra nem közelítheti meg. c) 500 m-nél kisebb távolságra nem közelítheti meg.
41. Mire kell különös figyelmet fordítania a hajó vezetõjének elindulás elõtt? (11.04) l l l !""
a) A hajó vezetõje elindulás elõtt köteles különös figyelmet fordítani a hajó melletti vízterületekre (a látási holttérre). b) A hajó vezetõje elindulás elõtt köteles különös figyelmet fordítani a hajó kötelezõ felszereléseinek hiánytalan meglétére és mûszaki állapotára. c) A hajó vezetõje elindulás elõtt köteles különös figyelmet fordítani a hajó személyzetének hajózásra való alkalmasságára. II. RÉSZ
42. Milyen jelzést kell a nagyhajónak az indulási mûvelet megkezdése elõtt adnia? (11.04) l l l
a) Egy hosszú hangjelet kell adnia. b) Két hosszú hangjelet kell adnia. c) Három hosszú hangjelet kell adnia.
43. Mely vízterületeken nem kell a szükséghelyzet kivételével a nagyhajónak az indulási mûvelet megkezdése elõtt egy hosszú hangjelzést adnia? (11.04) l l l
a) A Duna fõágának kivételével, a többi vízterületeken nem kell adni. b) A Duna 16521643 fkm közötti szakaszán és a tavi kikötõkben nem kell adni. c) Csak a tavi kikötõkben nem kell adni.
44. Milyen helyzetben lehet ereszkedõ hajózást folytatni? (11.05) l l l
a) Ereszkedni csak a vízfolyással párhuzamos helyzetben szabad. b) Ereszkedni csak a vízfolyásra merõleges helyzetben lehet. c) Ereszkedni bármely helyzetben lehet.
45. Ereszkedõ hajózás során hány hajó lehet egymás mellé kötve? (11.05) l l l
a) Ereszkedni legfeljebb két egymás mellé kötött hajóval szabad. b) Ereszkedni legfeljebb három egymás mellé kötött hajóval szabad. c) Ereszkedni legfeljebb öt egymás mellé kötött hajóval szabad.
46. Milyen jelzést kell nappal az ereszkedõ hajón elhelyezni? (11.05) l l l
a) A vízszint felett legalább 6 m magasságban egy 0,6 m átmérõjû zöld, gömb alakú tárgyat és ez alatt kb. 1 m-rel egy vörös, 0,6×0,6 m méretû lobogót. b) A vízszint felett legalább 6 m magasságban egy 0,6 m átmérõjû sárga, gömb alakú tárgyat és ez alatt kb. 1 m-rel egy kék, 0,6×0,6 m méretû lobogót. c) A vízszint felett legalább 6 m magasságban egy 0,6 m átmérõjû fekete, gömb alakú tárgyat és ez alatt kb. 1 m-rel egy fehér, 0,6×0,6 m méretû lobogót. 11. Hajózási szabályok
!"#
47. Milyen jelzést kell éjjel az ereszkedõ hajón elhelyezni? (11.05) l l l
a) A vízszint felett legalább 6 m magasságban egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. Más hajó közeledésekor az ahhoz közelebb esõ végén egy szokásos fehér fényt kell lengetni. b) A vízszint felett legalább 6 m magasságban egy minden oldalról látható szokásos zöld fényt. Más hajó közeledésekor az ahhoz közelebb esõ végén egy szokásos zöld fényt kell lengetni. c) A vízszint felett legalább 6 m magasságban egy minden oldalról látható szokásos vörös fényt. Más hajó közeledésekor az ahhoz közelebb esõ végén egy szokásos vörös fényt kell lengetni.
48. Kisgéphajójával tavon hajózik. Balról az Ön útját keresztezve egy másik hajót lát közeledni. Melyiküknek kell a másik útjából kitérni? (11.) (3 pont) l
l
l
a) Elsõbbséget élvezõ, menetrend szerint közlekedõ személyhajót látok. Neki kell kitérni, mert ha két géphajó útiránya keresztezi egymást, a jobbról érkezõnek van elsõbbsége. b) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Neki kell kitérni, mert ha két kisgéphajó útvonala keresztezi egymást, a balról érkezõnek van elsõbbsége. c) 20 m-nél kisebb testhosszúságú, de 12 fõnél nagyobb engedélyezett utaslétszámú géphajót látok, és az ilyen hajó a közlekedés szempontjából nagyhajónak minõsül. Nekem kell kitérnem, mert a kishajónak ki kell térni minden nagyhajó útjából.
49. Kisgéphajójával tavon hajózik. Jobbról az Ön útját keresztezve egy másik hajót lát közeledni. Melyiküknek kell a másik útjából kitérni? (11.) (3 pont) l a) Elsõbbséget élvezõ szolgálati célú kisgéphajót látok, aminek az útjából minden más kishajónak így nekem is ki kell kitérni. l b) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgép!"$
II. RÉSZ
l
hajót látok. Nekem kell kitérnem, mert ha két hajó útvonala keresztezi egymást, a jobbról érkezõnek van elsõbbsége. c) 20 m-nél kisebb testhosszúságú, de 12 fõnél nagyobb engedélyezett utaslétszámú géphajót látok. Neki kell kitérni, mert ha két kisgéphajó útvonala keresztezi egymást, a balról érkezõnek van elsõbbsége.
50. Kisgéphajójával tavon hajózik. Önnel szemben egy másik hajót lát közeledni. Melyiküknek kell a másik útjából kitérni ahhoz, hogy egymás mellett biztonságosan elhaladhassanak? (11.) (3 pont) l
l
l
a) Szolgálati célú kisgéphajót látok. Mindkettõnknek balra tartva ki kell térni, mert két géphajó tavon történõ találkozásánál a kisgéphajóknak egymás jobb oldala felõl kell elhaladni. b) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Mindkettõnknek jobbra kell tartani, mert két géphajó tavon történõ találkozása esetén a hajóknak egymás bal oldala felõl kell elhaladni. c) Kerítõhálós halászattal foglalkozó hajót látok, aminek az útjából minden más hajónak így nekem is ki kell kitérni.
51. Kisgéphajóval tavon hajózik. Az Ön útvonalát jobbról keresztezve egy másik hajót lát közeledni. Melyiküknek kell a másik útjából kitérnie? (11.) (3 pont) l
l
l
a) 15 m-nél kisebb testhosszúságú vitorlás kishajót látok, amely a meghajtásához a vitorla mellett gépi erõt is is használ. Neki kell kitérni, mert a hajók fajtájától függetlenül keresztezés esetén a balról érkezõ hajónak van elsõbbsége. b) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú vitorlás kishajót látok, amely a meghajtásához a vitorla mellett gépi erõt is is használ, ezért kisgéphajónak minõsül. Nekem kell kitérnem, mert két géphajó útvonalának keresztezésekor a jobbról érkezõnek van elsõbbsége. c) Vitorlás nagyhajót látok, amely a meghajtásához a vitorla mellett gépi !"% a erõt is használ. Nekem kell kitérnem, mert a kishajónak ki kell térnie nagyhajó útjából.
52. Géphajójával éjszaka tavon egy kikötõ felé hajózik. A bejárattól legfeljebb 100 m-re lehet, amikor az Ön útját balról keresztezve egy másik hajót lát közeledni, amely ekkor egy hosszú hangjelzést ad. Melyiküknek kell a másik útjából kitérni? (11.) (3 pont) l a) Egy 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok közeledni. Neki kell kitérni, mert a kishajónak biztosítania kell a nagyhajó számára a menetiránya megtartásához szükséges teret. l b) Egy menetrend szerint közlekedõ személyhajót látok közeledni, amely mûveletezésének elõsegítését kéri. Mivel a kikötõ 200 m-es körzetén belül vagyunk, nekem kell az õ útjából kitérnem. l c) Kerítõhálóval halászó hajót látok közeledni. Nekem kel kitérnem, mert a halászhajó útját minden más hajó köteles biztosítani. 53. Géphajójával éjszaka tavi kikötõn belül hajózik, amikor az Ön útját balról keresztezve egy másik hajót lát közeledni. Melyiküknek kell a másik útjából kitérni? (11.) (3 pont) l a) Menetrend szerinti forgalomban közlekedõ önjáró kompot látok. Az útjából minden más hajónak így nekem is ki kell kitérnem. l b) Meghajtásához csak vitorlát használó vitorlás kishajót látok. Neki kell kitérnie, mert a kishajónak biztosítania kell a nagyhajó számára a menetiránya megtartásához szükséges teret. l c) Meghajtásához csak vitorlát használó vitorlás nagyhajót látok. Neki kell kitérni, mert nagyhajók közötti keresztezés esetén bármely vízterületen és a meghajtás módjától függetlenül a balról érkezõ hajó köteles a másik útjából kitérni. 54. Géphajójával éjszaka tavon egy kikötõ bejáratától legfeljebb 100 m távolságban hajózik, amikor az Ön útját balról keresztezve egy másik hajót lát közeledni. Melyiküknek kell a másik útjából kitérni? (11.) (3 pont) l !"&
a) Menetrend szerinti forgalomban közlekedõ önjáró kompot látok. Az útjából minden más hajónak így nekem is ki kell kitérnem. II. RÉSZ
l
l
b) Meghajtásához csak vitorlát használó vitorlás kishajót látok. Nekem kell kitérnem, mert a géphajónak biztosítania kell a vitorlás hajó számára a menetiránya megtartásához szükséges teret. c) Meghajtásához csak vitorlát használó vitorlás nagyhajót látok. Neki kell kitérni, mert nagyhajók közötti keresztezés esetén a meghajtás módjától függetlenül a balról érkezõ hajó köteles a másik útjából kitérni.
55. Géphajójával éjszaka tavon a nyílt vízen hajózik, amikor az Ön útját balról keresztezve egy másik hajót lát közeledni. Melyiküknek kell a másik útjából kitérni? (11.) (3 pont) l l
l
a) Menetrend szerinti forgalomban közlekedõ önjáró kompot látok. Az útjából minden más hajónak így nekem is ki kell kitérnem. b) Meghajtásához csak vitorlát használó vitorlás kishajót látok. Neki kell kitérnie, mert a kishajónak biztosítania kell a nagyhajó számára a menetiránya megtartásához szükséges teret. c) Meghajtásához csak vitorlát használó vitorlás nagyhajót látok. Neki kell kitérni, mert nagyhajók közötti keresztezés esetén bármely vízterületen és a meghajtás módjától függetlenül a balról érkezõ hajó köteles a másik útjából kitérni.
56. Géphajójával tavi kikötõben hajózik, amikor Önnel szemben egy másik hajót lát közeledni. Hogyan kell a találkozást végrehajtaniuk? (11.) (3 pont) l
a) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú vitorlás kishajót látok. Nekem kell kitérnem, mert ha a hajók kikötõ vízterületén találkoznak, a géphajó köteles a vitorlás hajó útjából kitérni. 11. Hajózási szabályok
!"'
l l
b) 20 m-nél kisebb testhosszúságú vitorlás nagyhajót látok. Nekem kell kitérnem, mert ha a hajók kikötõ vízterületén találkoznak, a géphajó köteles a vitorlás nagyhajó útjából kitérni. c) Vitorlás nagyhajót látok. Mindkettõnknek jobbra kell tartanunk úgy, hogy az elhaladás hajóink bal oldala felõl történjen.
57. Géphajójával tavi kikötõ bejáratától legfeljebb 100 mre hajózik, amikor Önnel szemben egy másik hajót lát közeledni. Hogyan kell a találkozást végrehajtaniuk? (11.) (3 pont) l
l
l
a) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú vitorlás kishajót látok. Nekem kell kitérnem, mert ha a hajók kikötõ vízterületén találkoznak, a géphajó köteles a vitorlás hajó útjából kitérni. b) 20 m-nél kisebb testhosszúságú vitorlás nagyhajót látok. Nekem kell kitérnem, mert ha a hajók kikötõ vízterületén találkoznak, a géphajó köteles a vitorlás nagyhajó útjából kitérni. c) Vitorlás nagyhajót látok. Mindkettõnknek jobbra kell tartanunk úgy, hogy az elhaladás hajóink bal oldala felõl történjen.
58. Géphajójával tavon, a nyílt vízen hajózik, amikor Önnel szemben egy másik hajót lát közeledni. Hogyan kell a találkozást végrehajtaniuk? (11.) (3 pont) l
l
!#
a) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú vitorlás kishajót látok. Nekem kell kitérnem, mert ha a hajók kikötõ vízterületén találkoznak, a géphajó köteles a vitorlás hajó útjából kitérni. b) 20 m-nél kisebb testhosszúságú vitorlás nagyhajót látok. Nekem kell kitérnem, mert ha a hajók kikötõ vízterületén találkoznak, a géphajó köteles a vitorlás nagyhajó útjából kitérni. II. RÉSZ
l
c) Vitorlás nagyhajót látok. Nekem kell kitérnem, mert a kikötõk vízterületén, bejáratukban, vagy azok 200 m-es körzetén túl a géphajó köteles a vitorlás hajó útjából kitérni.
59. Vitorlás kishajójával tavon egy kikötõ bejáratától legfeljebb 100 m távolságban hajózik, amikor Önnel szemben egy másik hajót lát közeledni. Hogyan kell a találkozást végrehajtaniuk? (11.) (3 pont) l
l
l
a) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Neki kell kitérni, mert ha a hajók kikötõk 200 m-es körzetében találkoznak, a géphajó köteles a vitorlás hajó útjából kitérni. b) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Nekem kell kitérnem, mert ha a hajók kikötõk 200 m-es körzetében találkoznak, a vitorlás hajó köteles a géphajó útjából kitérni. c) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Mindkettõnknek jobbra kell tartanunk úgy, hogy az elhaladás hajóink bal oldala felõl történjen.
60. Vitorlás kishajójával tavon, a nyílt vízen hajózik, amikor Önnel szemben egy másik hajót lát közeledni. Hogyan kell a találkozást végrehajtaniuk? (11.) (3 pont) l l l
a) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Neki kell kitérni, mert ha a hajók kikötõk 200 m-es körzetén kívül találkoznak, a géphajó köteles a vitorlás hajó útjából kitérni. b) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Nekem kell kitérnem, mert ha a hajók kikötõk 200 m-es körzetén kívül találkoznak, a vitorlás hajó köteles a géphajó útjából kitérni. c) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Mindkettõnknek jobbra kell tartanunk úgy, hogy az elhaladás hajóink bal oldala felõl történjen.
11. Hajózási szabályok
!#
61. Vitorlás kishajójával tavi kikötõn belül hajózik, amikor az Ön útját jobbról keresztezve egy másik hajót lát közeledni. Melyiküknek kell a másik útjából kitérni? (11.) (3 pont) l l
l
a) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Nekem kell kitérnem, mert kishajók közötti keresztezés esetén a vízterülettõl függetlenül a balról érkezõ kishajó köteles a jobbról érkezõ kishajó útjából kitérni. b) 20 m-nél rövidebb testhosszúságú kisgéphajót látok, amelyen 12 fõnél több utas szállítását engedélyezték, így a közlekedési szabályok szempontjából nagyhajónak minõsül. Nekem kell kitérnem, mert a kishajónak biztosítania kell a nagyhajó számára a menetiránya megtartásához szükséges teret. c) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Neki kell kitérni, mert kishajók közötti keresztezés esetén a vízterülettõl függetlenül a kisgéphajó köteles a vitorlás kishajó útjából kitérni.
62. Vitorlás kishajójával tavon egy kikötõ bejáratától legfeljebb 100 m távolságban hajózik, amikor az Ön útját jobbról keresztezve egy másik hajót lát közeledni. Melyiküknek kell a másik útjából kitérni? (11.) (3 pont) l a) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Nekem kell kitérnem, mert kishajók közötti keresztezés esetén a vízterülettõl függetlenül a balról érkezõ kishajó köteles a jobbról érkezõ kishajó útjából kitérni. l b) 20 m-nél rövidebb testhosszúságú kisgéphajót látok, amelyen 12 fõnél több utas szállítását engedélyezték, így a közlekedési szabályok szempontjából nagyhajónak minõsül. Nekem kell kitérnem, mert a kishajónak biztosítania kell a nagyhajó számára a menetiránya megtartásához szükséges teret. l c) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Neki kell kitérni, mert kishajók közötti keresztezés esetén a vízterülettõl függetlenül a kisgéphajó köteles a vitorlás kishajó útjából kitérni. 63. Vitorlás kishajójával tavon a nyílt vízen hajózik, amikor az Ön útját jobbról keresztezve egy másik hajót lát közeledni. Melyiküknek kell a másik útjából kitérni? (11.) (3 pont) l !#
a) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Nekem kell kitérnem, mert kishajók közötti keresztezés esetén a vízterülettõl függetleII. RÉSZ
l
l
nül a balról érkezõ kishajó köteles a jobbról érkezõ kishajó útjából kitérni. b) 20 m-nél rövidebb testhosszúságú kisgéphajót látok, amelyen 12 fõnél több utas szállitását engedélyezték, így a közlekedési szabályok szempontjából nagyhajónak minõsül. Nekem kell kitérnem, mert a kishajónak biztosítania kell a nagyhajó számára a menetiránya megtartásához szükséges teret. c) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Neki kell kitérni, mert kishajók közötti keresztezés esetén a vízterülettõl függetlenül a kisgéphajó köteles a vitorlás kishajó útjából kitérni.
64. Vitorlás kishajójával tavi kikötõben hajózik, amikor Önnel szemben egy másik hajót lát közeledni. Hogyan kell a találkozást végrehajtaniuk? (11.) (3 pont) l l l
a) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Neki kell kitérni, mert különbözõ fajtájú kishajók találkozása esetén a kisgéphajó köteles a vitorlás kishajó útjából kitérni. b) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú géphajót látok. Nekem kell kitérnem, mert ha különbözõ fajtájú kishajók kikötõ vízterületén találkoznak, a vitorlás kishajó köteles a kisgéphajó útjából kitérni. c) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Mindkettõnknek jobbra kell tartanunk úgy, hogy az elhaladás hajóink bal oldala felõl történjen.
65. Vitorlás kishajójával tavon egy kikötõ bejáratától legfeljebb 100 m távolságban hajózik, amikor Önnel szemben egy másik hajót lát közeledni. Hogyan kell a találkozást végrehajtaniuk? (11.) (3 pont) l l l
a) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Neki kell kitérni, mert különbözõ fajtájú kishajók találkozása esetén, a kisgéphajó köteles a vitorlás kishajó útjából kitérni. b) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Nekem kell kitérnem, mert ha a hajók kikötõk 200 m-es körzetében találkoznak, a vitorlás hajó köteles a géphajó útjából kitérni. c) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Mindkettõnknek jobbra kell tartanunk úgy, hogy az elhaladás hajóink bal oldala felõl történjen. 11. Hajózási szabályok
!#!
66. Vitorlás kishajójával tavon, a nyílt vízen hajózik, amikor Önnel szemben egy másik hajót lát közeledni. Hogyan kell a találkozást végrehajtaniuk? (11.) (3 pont) l l l
a) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Neki kell kitérni, mert különbözõ fajtájú kishajók találkozása esetén, a kisgéphajó köteles a vitorlás kishajó útjából kitérni. b) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Nekem kell kitérnem, mert ha a hajók kikötõk 200 m-es körzetén kívül találkoznak, a vitorlás hajó köteles a géphajó útjából kitérni. c) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Mindkettõnknek jobbra kell tartanunk úgy, hogy az elhaladás hajóink bal oldala felõl történjen.
67. Géphajójával tavon, a nyílt vízen hajózik és az Ön útját jobbról keresztezve egy másik hajót lát közeledni. Melyiküknek kell a másik útjából kitérni? (11.) (3 pont) l l l
a) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Neki kell kitérni, mert a kishajónak biztosítania kell a nagyhajó számára a menetiránya megtartásához szükséges teret. b) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Nekem kell kitérnem, mert keresztezés esetén a jobbról érkezõ hajónak van elsõbbsége. c) 20 m-nél kisebb testhosszúságú , de 12 fõnél kevesebb utast szállító kisgéphajót látok közeledni. Nekem kell kitérnem, mert a kisgéphajó a szállított utasok száma miatt már nagyhajónak minõsül és keresztezés esetén a jobbról érkezõ hajónak van elsõbbsége.
68. Géphajójával nappal tavon a nyílt vízen hajózik, amikor egy másik hajó jelenik meg Ön elõtt. Melyiküknek kell a másik útjából kitérni? (11.) (3 pont) l l l
!#"
a) Kerítõhálóval halászó hajót látok magam elõtt. Nekem kell elkerülnöm õt úgy, hogy 150 m-nél kisebb távolságra nem közelíthetem meg. b) 15 m-nél nagyobb testhosszúságú kisgéphajót látok. Nekem kell kitérnem, mert keresztezés esetén a jobbról érkezõ hajónak van elsõbbsége. c) 20 m-nél kisebb testhosszúságú , de 12 fõnél kevesebb utast szállító kisgéphajót látok közeledni. Nekem kell kitérnem, mert a kisgéphajó a szállított utasok száma miatt már nagyhajónak minõsül, és keresztezés esetén a jobbról érkezõ hajónak van elsõbbsége. II. RÉSZ
Megoldások
1. 2. 3. 4. 5.
c) a) b) c) a)
6. 7. 8. 9. 10.
b) c) c) c) a)
11. 12. 13. 14. 15.
c) a) b) c) a)
16. 17. 18. 19. 20.
b) b) b) c) b)
21. 22. 23. 24. 25.
c) b) a) c) a)
26. 27. 28. 29. 30.
a) a) b) a) b)
31. 32. 33. 34. 35.
c) b) a) b) c)
36. 37. 38. 39. 40.
b) b) c) b) b)
41. 42. 43. 44. 45.
a) a) b) a) a)
46. 47. 48. 49. 50.
c) a) c) b) b)
51. 52. 53. 54. 55.
b) b) c) c) c)
56. 57. 58. 59. 60.
c) c) c) c) a)
61. 62. 63. 64. 65.
c) c) c) c) c)
66. a) 67. a) 68. a)
11. Hajózási szabályok
!##
12. Komp
1. Milyen kötelezettség terheli a köteles kompot megközelítõ hajót? (12.01) l
a) Géphajónak ismételt hosszú hangjellel, egyéb hajónak és tutajnak hangos kiáltással kell figyelmeztetni a kompot. b) Hosszú figyelmeztetõ hangjelet kell adni a komp figyelmeztetésére. c) Nappal egy hosszú hangjelet, éjszaka fényszóróval hosszú fényjelet kell adni a komp figyelmeztetésére.
l l
2. Milyen kötelezettség terheli a köteles kompot, ha hajó vagy tutaj jelezte érkezését? (12.01) l l l
a) Haladéktalanul el kell hagynia a hajóutat. b) Azonnal le kell engednie a kötelet. c) A hajó útjából haladéktalanul ki kell térnie, és le kell eresztenie a kötelet. 3. Milyen szabály vonatkozik a kompkötélre? (12.01)
l
a) A kötelet jól látható sárga színû fényvisszaverõ függelékekkel kell megjelölni. b) Éjjel és korlátozott látási viszonyok között, illetve ha a komp nem közlekedik, tilos a kompkötelet kifeszítve tartani. c) Ha a komp nem közlekedik, tilos a kompkötelet kifeszítve tartani.
l l
4. Kifeszítve hagyható-e a kompkötél? (12.01) l l l !#$
a) Nem, az átkelést követõen azonnal le kell engedni. b) Igen, de figyelõszolgálatot kell tartani a parton. c) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között nem. II. RÉSZ
5. Mire számít, ha éjszaka kompátkeléshez közeledve fehér lámpát lengetnek? (12.01) l l l
a) Az átkelés térségében emberi élet van veszélyben. b) A sebességet csökkentenem kell, mert sérült hajó van a közelben. c) A komp kötele ki van feszítve. 6. Mire számít, ha kompátkeléshez közeledve ott fehér zászlót lengetnek? (12.01)
l l l
a) A komp kötele ki van feszítve. b) A kompon vízbetörés van, segítséget kér. c) A sebességet csökkentenem kell, mert sérült hajó van a közelben. 7. Hogyan kell jelezni éjszaka a kompkötél kifeszített állapotát? (12.01)
l l l
a) Szokásos fehér fényû lámpa lengetésével. b) Fehér fényû lámpa kihelyezésével. c) A komp minden oldalról látható zöld fényének megkettõzésével. 8. Mire számít, ha kompátkeléshez közeledve ott fehér zászlót lát kitûzve? (12.01)
l l l
a) A kompon vízbetörés van, segítséget kér. b) A komp kötele le van engedve. c) A sebességet csökkentenem kell, mert kíméletes elhajózást kérnek. 9. Hogyan kell jelezni éjszaka a kompkötél leeresztett állapotát? (12.01)
l l l
a) Fehér fényû lámpa lengetésével. b) A komp minden oldalról látható zöld fényének megkettõzésével. c) Szokásos fehér fényû lámpa kihelyezésével.
10. Milyen éjszakai jelzések láthatók a köteles kompon, ha kötele le van engedve és üzem közben ki van kötve? (12.01) l l l
a) Felül egy zöld, alul egy fehér fény a komp jelzéseként, továbbá egy fehér fény a kötél leeresztett állapotának jelzésére. b) Egy zöld fény a komp jelzéseként, továbbá egy fehér fény a kötél leeresztett állapotának jelzésére. c) Két fehér fény egymás felett a komp jelzéseként, illetve a kötél leeresztett állapotának jelzésére. 12. Komp
!#%
11. Milyen nappali jelzések láthatók a köteles kompon, ha kötele le van engedve és üzem közben ki van kötve? (12.01) l a) Egy zöld gömb és egy fehér zászló. l b) Egy zöld, alatta egy fehér gömb és egy fehér zászló. l c) Egy fehér zászló. 12. Mit kell tennie a köteles komp vezetõjének, ha feltételezhetõ, hogy a vízi közlekedés résztvevõi a kompkötelet, illetve a komp közlekedését jelzõ fényjelzést nem észlelték? (12.01) l a) Köteles egy hosszú figyelmeztetõ hangjelzést is adni, és azt szükség szerint megismételni. l b) Le kell adnia az összeütközés veszélye fennáll hangjelzést. l c) Azonnal el kell hagynia a hajóutat. 13. Milyen sorrendben történhet az utasok, állatok és a jármûvek beszállítása a kompra? (12.02) l a) A jármûvek csak a utasok beszállása és az állatok behajtása után haladhatnak a kompra. l b) Utas csak a jármûvek elhelyezése és az állatok behajtása után szállhat a kompra. l c) Elsõként az utasokat kell biztonságosan elhelyezni, majd a jármûveket kell elhelyezni, és ezt követõen az állatokat lehet behajtani. 14. Milyen sorrendben történhet az utasok, állatok és a jármûvek kiszállítása a kompról? (12.02) l a) Elsõként a jármûvek, majd az utasok, és ezt követõen az állatok szállíthatók ki. l b) A jármûvek csak az utasok kiszállása és az állatok kihajtása után haladhatnak ki a kompról. l c) A kompról jármûvekkel kihajtani és állatokat kivezetni a komp vezetõje által meghatározott sorrendben az utasok kiszállása után szabad. 15. Milyen kötelezettség terheli a kompon szállított jármû utasát? (12.02) l l l !#&
a) Az átkelés alatt nem változtathatja meg a kompon elfoglalt helyét. b) Az átkelés alatt nem hagyhatja el a jármûvet, kivéve a vészhelyzetet. c) Köteles a kompra történõ behajtás elõtt a jármûbõl kiszállni. Az átkelés alatt nem tartózkodhat a jármûben. II. RÉSZ
16. Melyik utas tartózkodhat a kompon szállított jármûvön az átkelés alatt? (12.02) l l l
a) Akinek ülõhelye van. b) A beteg, az orvos, az ápoló vagy kísérõ, ha azt az orvos szükségesnek tartja. c) A mentõ gépkocsin szállított beteg.
17. Melyik utas tartózkodhat a kompon szállított jármûvön az átkelés alatt? (12.02) l l l
a) A fegyveres õr kíséretével szállított fogva tartott személy. b) A fogva tartott személyt kísérõ fegyveres õr. c) A fogva tartott személy és az õt kísérõ õr.
18. Milyen szabályok vonatkoznak a kompon szállított gépjármûvekre? (12.02) l l l
a) A kompra behajtás után a szállított gépjármûvet valamennyi fékberendezés felhasználásával be kell fékezni. b) A kompra behajtás után a szállított gépjármû motorját nem szabad leállítani. c) A kompra behajtás után a szállított gépjármû motorját le kell állítani.
19. Milyen szabályok vonatkoznak a kompon szállított gépjármûvekre? (12.02) l l l
a) Ha a gépjármû vezetõje a jármûvön tartózkodik, annak ajtaját nyitva kell tartania. b) Ha a gépjármû vezetõje a jármûvön tartózkodik, annak ajtaját nem szabad nyitva tartania. c) A gépjármûveket az átkelés idejére áramtalanítani kell.
20. Milyen szabályok vonatkoznak a kompon szállított jármûvekre? (12.02) l l l
a) A komp csak a jármûvek rögzítése (befékezése, szükség esetén kiékelése) után indulhat el. b) A komp csak a jármûvek kiékelése után indulhat el. c) A komp csak a jármûvek rögzítése (befékezése, szükség esetén a komp kikötõbakjaihoz vagy erre kialakított félszemeihez kikötése) után indulhat el. 12. Komp
!#'
21. Milyen szabályok vonatkoznak a kompon szállított állatok által vontatott jármûvekre? (12.02) l l l
a) A fogatolt jármû hajtójának az átkelés alatt az állatokat meg kell kötnie. b) A fogatolt jármû hajtójának az átkelés alatt az állatok elõtt kell tartózkodnia. c) A fogatolt jármû hajtójának az átkelés alatt az állatok közelében beavatkozásra készen kell tartózkodni.
22. Melyek a komp vezetõjének különleges feladatai? (12.02) l l l
a) Gondoskodnia kell az utasok, továbbá a szállított állatok és jármûvek biztonságos elkülönítésérõl. b) A túlterhelt jármûvek behaladásának megakadályozása. c) Gondoskodnia kell a szállított jármû engedélyezett tengelynyomásának betartásáról.
23. Melyek a komp vezetõjének különleges feladatai? (12.02) l l l
a) Gondoskodnia kell a személyek, jármûvek, állatok és áru egyenletes elosztásáról. b) Az áru és a jármûvek olyan elhelyezésérõl, amely nem akadályozza a mûveletképességet. c) A várakozó jármûvek között a romlandó árut szállító jármûvet elsõként köteles a kompra engedni és veszélyes árut szállító jármûvet utasokkal együtt nem szállíthat.
24. Szállítható-e kompon veszélyes áru? (12.0215.11) l l l
!$
a) Nem, ez szigorúan tilos. b) Igen, de ilyen esetben utasok nem tartózkodhatnak a kompon. c) Nem, mert a komp utasokat szállít.
II. RÉSZ
Megoldások
1. 2. 3. 4. 5.
a) c) b) c) c)
6. 7. 8. 9. 10.
a) a) b) c) a)
11. 12. 13. 14. 15.
c) a) b) c) c)
12. Komp
16. 17. 18. 19. 20.
b) a) c) a) a)
21. 22. 23. 24.
b) c) a) b)
!$
13.
Hajóhíd; áthaladás zsilipen
1. Milyen feltétele van a hajóhíd létesítésének? l l l
(13.01)
a) Az illetékes hajózási hatóság engedélye. b) Az illetékes vízügyi hatóság engedélye. c) Biztosítható legyen a hajók szakaszos átbocsátása. 2. Milyen elõírások vonatkoznak a hajóhíd üzemeltetésére? (13.01)
l l l
a) A hidat megközelítõ hajók figyelmeztetõ hangjelére a hidat ki kell nyitni. b) A hidat a 24 órával elõre bejelentett hajók részére ki kell nyitni. c) A hajóhíd üzemben tartója a hidat naponta két ízben köteles kinyitni. 3. Milyen feltételekkel tartózkodhat a hajó zsilipelés elõtt, illetve után a zsilip területén? (13.02)
l l
a) Ha a hajó vezetõje nem kíván tovább haladni vagy bezsilipelni. b) Ha ez hajózásbiztonsági okból szükséges és/vagy a zsilipszemélyzet engedélyezte. c) Ha nem akadályozza más hajó közlekedését, nem veszélyezteti a zsilip mûködését.
l
4. Milyen szabályok vonatkoznak a kishajó és a csónak zsilipelésére? (13.02) l l !$
a) Ha a zsilip személyzete eltérõen nem rendelkezik, kishajó és csónak csak a nagyhajó után hajózhat be-, illetve ki. b) A kishajó csak kishajóval zsilipelhetõ együtt, a csónak nem veheti igénybe a nagyhajók által használt zsilipet. II. RÉSZ
l
c) Ha a zsilip személyzete eltérõen nem rendelkezik, kishajónak és csónaknak a nagyhajó elõtt kell be-, illetve kihajózni. 5. Milyen kötelezettsége van a robbanóanyagot szállító hajó vezetõjének bezsilipelés elõtt? (13.02)
l l l
a) Be kell mutatnia a zsilipszemélyzetnek a fuvarlevelet. b) Tájékoztatnia kell a zsilipszemélyzetet a rakomány természetérõl. c) Útvonalengedélyét a zsilipszemélyzetnek be kell mutatni. 6. Milyen általános zsilipelési szabályok vonatkoznak a veszélyes anyagot szállító hajókra? (13.02)
l l l
a) Zsilipelés elõtt a hajó vezetõje köteles tájékoztatni a zsilip személyzetét a rakomány tulajdonságairól. b) Ilyen árut szállító hajót csak éjjel szabad zsilipelni. c) Személyhajót, csónakot tilos ilyen hajókkal együtt zsilipelni. 7. Milyen szabályok betartására kötelezett a hajó a zsilipben a HSZ rendelkezésein kívül? (13.02)
l l l
a) A hajózási törvény elõírásait. b) A zsilip üzemben tartójának a a zsilipelés rendjére vonatkozó szabályzatát. c) A zsilipelésre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó Duna Bizottság által kiadott rendeletet.
Megoldások 1. 2. 3. 4. 5.
a) c) b) a) b)
6. c) 7. b)
13. Hajóhíd; áthaladás zsilipen
!$!
14.
Korlátozott látási viszonyok; hajózás radarral 1. Mit kell tennie a tavon radarral közlekedõ magányos hajónak, ha a radarképernyõn olyan hajót észlel, amelynek helyzete és/vagy mozgása veszélyt idézhet elõ, illetve ha olyan vízterülethez közeledik, amelyen radarral még nem észlelhetõ hajó tartózkodhat? (14.01) l
a) Egy hosszú hangot kell adnia, amelyet olyan gyakran kell megismételnie, ahogy az szükséges, továbbá rádiótelefonján a hajózás biztonságát szolgáló adatokat közölni, sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni. b) Háromtónusú hangjelzést kell adnia, amelyet olyan gyakran kell megismételnie, ahogy az szükséges, továbbá rádiótelefonján a hajózás biztonságát szolgáló adatokat közölni, sebességét csökkenteni. c) Két hosszú hangot adni, amelyet percenként kell megismételnie, ahogy az szükséges, továbbá rádiótelefonján a hajózás biztonságát szolgáló adatokat közölni, sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni.
l l
2. Mit kell tennie a tavon radarral közlekedõ karavánnak, illetve mellévett alakzatnak, ha a radarképernyõn olyan hajót észlel, amelynek helyzete és/vagy mozgása veszélyt idézhet elõ, illetve ha olyan vízterülethez közeledik, amelyen radarral még nem észlelhetõ hajó tartózkodhat? (14.01) l l
!$"
a) Háromtónusú hangjelzést kell adnia, amelyet olyan gyakran kell megismételnie, ahogy az szükséges, továbbá rádiótelefonján a hajózás biztonságát szolgáló adatokat közölni, sebességét csökkenteni. b) Egy hosszú hangot adni, amelyet percenként kell megismételnie, ahogy az szükséges, továbbá rádiótelefonján a hajózás biztonságát szolgáló adatokat közölni, sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni. II. RÉSZ
l
c) Két hosszú hangot kell adnia, amelyet olyan gyakran kell megismételnie, ahogy az szükséges, továbbá rádiótelefonján a hajózás biztonságát szolgáló adatokat közölni, sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni. 3. Mit kell tennie a tavon radarral közlekedõ kompnak, ha a radarképernyõn olyan hajót észlel, amelynek helyzete és/vagy mozgása veszélyt idézhet elõ, illetve ha olyan vízterülethez közeledik, amelyen radarral még nem észlelhetõ hajó tartózkodhat? (14.01)
l l
l
a) Háromtónusú hangjelzést kell adnia, amelyet olyan gyakran kell megismételnie, ahogy az szükséges, továbbá rádiótelefonján a hajózás biztonságát szolgáló adatokat közölni, sebességét csökkenteni. b) Egy hosszú és négy rövid hangot kell adnia, amelyet olyan gyakran kell megismételnie, ahogy az szükséges, továbbá rádiótelefonján a hajózás biztonságát szolgáló adatokat közölni, sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni. c) Két hosszú hangot adni, amelyet percenként kell megismételnie, ahogy az szükséges, továbbá rádiótelefonján a hajózás biztonságát szolgáló adatokat közölni, szükség esetén megállni. 4. Milyen magatartást kell követnie a tavon radarral közlekedõ kompnak, amely radarral közeledõ hajó hangjelzését hallja? (14.01)
l l l
a) Négy hosszú és egy rövid hangot kell adnia, majd rádiótelefonján közölni haladása és kitérése irányát. b) Egy hosszú és négy rövid hangot kell adnia, majd rádiótelefonján közölni haladása és kitérése irányát. c) Két hosszú hangot kell adnia, majd rádiótelefonján közölni haladása és kitérése irányát. 5. Milyen hajó közeledésére számít a tavon radarral közlekedve és percenként ismételt egy hosszú hangjelzést hallva? (14.01)
l l l
a) Radar nélkül közlekedõ kompra. b) Magányosan közlekedõ hajóra. c) Radarral közlekedõ mellévett alakzatra. 14. Korlátozott látási viszonyok; hajózás radarral
!$#
6. Milyen hajó közeledésére számít a tavon radarral közlekedve és percenként ismételt két hosszú hangjelzést hallva? (14.01) l l l
a) Radarral közlekedõ mellévett alakzatra. b) Radar nélkül közlekedõ kompra. c) Karavánban közlekedõ hajóra. 7. Milyen hajó közeledésére számít a tavon radarral közlekedve és percenként ismételt két hosszú, négy rövid hangjelzést hallva? (14.01)
l l l
a) Radar nélkül közlekedõ kompra. b) Radarral közlekedõ kompra. c) Radarral közlekedõ mellévett alakzatra. 8. Milyen úszó létesítmény közeledésére számít, ha tavon korlátozott látási viszonyok között közlekedve két hosszú és négy rövid hangot hall? (14.01)
l l l
a) Egymást elõzõ hajók közeledtére. b) Karaván közeledik radar nélkül. c) Radar nélül közlekedõ komp. 9. Mit kell tennie a tavon radar nélkül közlekedõ kompnak, ha közeledõ hajó hangjelzését hallja? (14.01)
l l l
a) Sebességét csökkentenie kell, szükség esetén meg kell állnia és percenként egy hosszú figyelmeztetõ hangjelet kell adnia. b) Le kell adnia két hosszú és négy rövid hangjelet, továbbá rádiótelefonján közölnie kell haladása irányát. c) Le kell adnia egy hosszú és négy rövid hangjelet, továbbá rádiótelefonján egyeztetni a közeledõ hajóval a találkozás módját.
10. Mi a kötelezettsége a hajó vezetõjének, ha korlátozott látási viszonyok között tavon hajózva a közeledõ hajó közleményét vette rádióján? (14.01) l l l !$$
a) Le kell adnia két hosszú hangjelzést percenként addig, amíg a találkozás lezajlik. b) Le kell adnia egy hosszú hangjelzést percenként és csökkentenie sebességét. c) A rádiótelefonján vett közleményt vissza kell igazolni, megadva saját adatait, valamint az elhaladásra javasolt oldalt. II. RÉSZ
11. Milyen kötelezettség terheli tavon a kikötõ vagy az illetékes hatóság által kijelölt veszteglõhely területén kívül veszteglõ hajót, ha más hajó vagy komp hangjelzését észleli? (14.01) l l l
a) Percenként egy hosszú hangjelzést kell adnia. b) Percenként egy harangkongatást köteles adni. c) Percenként két harangkongatást köteles adni.
12. Milyen helyzetre készül fel, ha a tavon korlátozott látási viszonyok között hajózva percenként egy harangkongatást hall? (14.01) l l l
a) Hajó vesztegel a közelben kikötõn vagy kijelölt veszteglõhelyen kívül. b) Veszélybe került hajó segítséget kér. c) A kikötõ mólójának végén kongatott harang hangjának irányában kell hajózni, mert ez alkalmas a behajózás segítésére.
13. Milyen kiegészítõ berendezésnek kell lennie a tavon radarral közlekedõ nagyhajón? (14.02) l l l
a) Két radarnak kell lennie a nagy távolságok miatt. b) Koncentrált hajótájolónak is kell lennie. c) Kiegyenlített (kompenzált) és üzemképes hajótájolónak is kell lennie.
Megoldások 1. 2. 3. 4. 5.
a) c) b) b) b)
6. 7. 8. 9. 10.
c) a) c) b) c)
11. b) 12. a) 13. c)
14. Korlátozott látási viszonyok; hajózás radarral
!
%$ 15.
Különleges szabályok; Egyéb rendelkezések 1. Mely hajón kell riadótervet kidolgozni? (15.01) l l l
a) Minden hajón, amelynek személyzete meghaladja az 5 fõt. b) Minden hajón, ahol személyzet van. c) Minden hajón, amelynek személyzete meghaladja a 2 fõt. 2. Milyen események bekövetkeztének elhárítására, következményeinek megszüntetésére kell riadótervet készíteni és kinek? (15.01)
l l
a) Tûz, lékesedés, vízbõlmentés esetére, a hajótulajdonos készíti. b) Tûz, lékesedés, vízbõlmentés, környezetszennyezés esetére, a hajó vezetõje készíti. c) Tûz, lékesedés, vízbõlmentés esetére, a hajó vezetõje készíti.
l
3. Hogyan ismeri meg a riadótervek végrehajtásában kapott feladatát a hajó személyzete? (15.01) l l l
a) Riadó esetén a hajó vezetõje mindenkivel közli a feladatát. b) Mindenki köteles elolvasni a riadóterveket és ezt aláírásával igazolja. c) A riadóterveket jól látható helyen ki kell függeszteni, a személyzettel ismertetni, személyzetváltáskor, de legalább havonta egyszer gyakoroltatni kell. Ezt be kell jegyezni a hajónaplóba. 4. Mely vízterületen megengedett a tutajjal történõ közlekedés? (15.02)
l l l
!$&
a) Valamennyi magyar belvizen a Balaton kivételével. b) A tavak kivételével a magyar belvizeken. c) A Duna kivételével a magyar belvizeken.
II. RÉSZ
5. Mely vízterületeken megenedett a faúsztatás? (15.02) l a) A Duna kivételével a magyar belvízeken. l b) A tavak és víztározók vízterületét kivéve valamennyi magyar belvízen. l c) A tavak kivételével a magyar belvízeken. 6. Milyen azonosító jeleket kell alkalmazni a tutajon? (15.02) l a) Fel kell tüntetni a tutaj számát és a közlekedési engedélyt kiadó hatóság székhelyét. l b) Fel kell tüntetni a tutaj fõ méreteit (hossz, szélesség és tömeg) és a tulajdonos nevét. l c) Mindkét partról olvashatóan fel kell tüntetni a tulajdonos vagy a feladó nevét, címét. 7. Milyen különleges közlekedési szabályok vonatkoznak a tutajra? (15.02) l a) Az ereszkedõ tutajok között legalább 300 m távolságot kell tartani. l b) A tutajjal csak nappal és jó látási viszonyok között szabad közlekedni. l c) A tutajjal csak a kormányképességhez szükséges sebességgel szabad haladni és köztük legalább 1000 m követési távolságot kell tartani. 8. Szabad-e a tutajt személyszállításra használni? (15.02) 2 l a) Igen, 5 m -enként 1 személy szállítható tutajjal. l b) Igen, a belvízi hajók mûszaki felügyeleti elõírásai szerint. l c) Nem, tutajt személyszállításra használni tilos. 9. Mi a feltétele a faúsztatásnak? l l l
(15.02)
a) Csak közepes vagy alacsony vízhozamnál megengedett. b) Megfelelõ számú kísérõ hajót kell alkalmazni a biztonságos irányításhoz. c) Az illetékes hajózási hatóság engedélyével szabad.
10. Mi a feltétele a faúsztatásnak határvízen? (15.02 és 13. melléklet)) l l l
a) Az úsztatott fa nem kerülhet a határ nem magyar oldalára. b) Az úsztatott fát kísérõ hajók személyzete nem léphet a nem magyar oldalon partra. c) A határõrség illetékes szervének elõzetes hozzájárulásával az illetékes hajózási hatóság engedélyével szabad. 15. Különleges szabályok; Egyéb rendelkezések
!$'
11. Milyen építési elõírások érvényesek a csónakra? (16.melléklet) l l l
a) A csónakot a Belvízi hajók mûszaki felügyeleti elõírásai szerint kell megépíteni. b) A befogadóképességnek megfelelõ felhajtóerõre kell méretezni (felhajtóerõ = 7,5 × a csónakba felvehetõ személyek száma, N). c) A csónakot felúszó anyagból vagy megfelelõ felhajtóerõvel rendelkezõ légszekrénnyel kell építeni.
12. Mi a célja a légszekrény alkalmazásának csónaknál? (16.melléklet) l l l
a) A csónak lengésének csillapítása és a felborulás veszélyének csökkentése. b) A csónak úszóképességének fenntartása elárasztás esetén is. c) A csónak úszáshelyzetének pontos és legkedvezõbb beállítása.
13. Hogyan kell méretezni a csónak légszekrényét? (16.melléklet) l l l
a) A befogadóképességnek megfelelõ felhajtóerõre (felhajtóerõ = az üres felszerelt csónak súlya + 7,5 × a csónakba felvehetõ személyek száma, kp). b) A csónak semmilyen sérülés következtében sem süllyedhet el. c) Minden légszekrénynek legalább egy személyt a víz felszínén kell tartania.
14. Mely csónakhoz kell légszekrényt alkalmazni? (16.melléklet) l l l
a) Minden csónakhoz, kivéve a versenyen használt csónakot. b) A nem fából készült csónakhoz. c) A nem felúszó anyagból készült csónakhoz.
15. Milyen egyéni mentõeszközt kell alkalmazni a csónakban? (17.melléklet) l l l
!%
a) A csónakban tartózkodó minden személy részére egy darab mentõmellényt kell elhelyezni. b) A csónakban tartózkodó személyeknek a vízen tartózkodáskor mentõmellényt kell viselni. c) A munkát végzõ személyek részére a vízen tartózkodáskor mentõmellényt kell elõkészületben tartani. II. RÉSZ
16. Hány mentõmellényt kell elhelyezni a csónakban? (16-17.melléklet) l l l
a) A csónak befogadóképességével megegyezõ számút. b) A csónakban tartózkodóknak személyenként egy darabot. c) 4 darabot.
17. Mit nevezünk a kishajó vagy csónak biztonsági távolságának? (16.melléklet) l l l
a) A mindenkori vízvonal és a vízzáró oldal átlagos magasságkülönbsége. b) A fartükör alsó szélének legmélyebb pontja és a mindenkori vízvonal közti legkisebb távolság. c) A vízzáró oldal, illetve a fartükör felsõ szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legkisebb távolság.
18. Mekkora a csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolsága? (16. melléklet) l l l
a) Tavon 0,3 m, folyóvízen 0,25 m. b) A Balatonon, Fertõ tavon 0,3 m, a Velencei és a Tisza tavon 0,25 m, egyéb vízeken 0,2 m. c) A Balatonon 0,3 m, más vízterületen 0,25 m.
19. Milyen biztonsági intézkedést kell tenni, ha a sport- és kedvtelési célú csónak használatakor a megengedett legkisebb biztonsági távolság nem tartható? (16. melléklet) l l l
a) A legközelebbi biztonságos kikötõbe kell behajózni. b) A csónakban tartózkodó személyek részére mentõeszközt kell biztositani. c) Csökkenteni kell a csónakban helyet foglalók számát vagy növelni kell a légszekrények felhajtóerejét.
20. Milyen különleges elõírások érvényesek a mentõmotorosra? (16. melléklet) l l l
a) Biztonsági távolsága legkevesebb 0,4 m és lékesedés esetén is úszóképes. b) Holtvízi sebessége teljes terhelésnél legkevesebb 50 km/h. c) Az ülések könnyen kiemelhetõek és helyük alkalmas más mentéssel kapcsolatos célra. 15. Különleges szabályok; Egyéb rendelkezések
!%
21. Milyen különleges elõírások érvényesek a mentõmotorosra? (16. melléklet) l l l
a) Biztonsági távolsága legalább 0,5 m és a mentettek kiemelésére hátul rugalmas oldalfal áll rendelkezésre. b) Oldalanként legalább 8-8 db felerõsített kapaszkodó füllel rendelkezik, valamint holtvízi sebessége legalább 30 km/h. c) Oldala vagy annak borítása rugalmas anyagú, amely lehetõvé teszi a mentett személy sérülését kizáró, tetszõleges testhelyzetû beemelését.
22. Milyen különleges elõírások érvényesek a mentõmotorosra? (16. melléklet) l l l
a) Biztonsági távolsága legalább 0,5 m és biztonsági okokból kizárólag vízsugár hajtású. b) Oldala kialakítása legömbölyített, ami lehetõvé teszi a mentett személy sérülését kizáró, tetszõleges testhelyzetû beemelését. c) Oldalanként legalább 4-4 db felerõsített kapaszkodó füllel rendelkezik, holtvízi sebessége legalább 30 km/h.
23. Melyek a csónak alapfelszerelései? l l
l
(17. melléklet)
a) A csónak befogadóképességének megfelelõ számú mentõmellény, a csónaknak megfelelõ darabszámú evezõ, 5 fm kikötõkötél, csáklya, szapoly, mentõgyûrû, elsõsegélycsomag, fehér jelzõlámpa. b) A csónakban tartózkodók számával megegyezõ számú mentõmellény, a csónaknak megfelelõ fajta és darabszámú evezõ, 3 fm kikötõkötél, csáklya, szapoly, mentõdob kapaszkodófüllel, elsõsegélycsomag, fehér/vörös jelzõlámpa. c) A csónakban tartózkodók számával megegyezõ számú mentõmellény, a csónaknak megfelelõ fajta és darabszá-mú evezõ, 5 fm kikötõkötél, csáklya, szapoly, mentõgyûrû, elsõsegélycsomag, fehér jelzõlámpa.
24. Melyek a nyílvántartásba vételre kötelezett kishajó alapfelszerelései? (17. melléklet) l l !%
a) Az üzembe helyezéskor a hajózási hatóság által elõírt felszerelés. b) A kishajóban tartózkodók számával megegyezõ számú mentõmellény, a kishajónak megfelelõ darabszámú evezõ, 20 fm kikötõkötél, csáklya, II. RÉSZ
l
szapoly, mentõdob kapaszkodófüllel, elsõsegélycsomag, fehér/vörös jelzõlámpa. c) A kishajóban tartózkodók számával megegyezõ számú mentõmellény, a kishajónak megfelelõ fajta és darabszámú evezõ, 5 fm kikötõkötél, csáklya, szapoly, mentõgyûrû, elsõsegélycsomag, fehér jelzõlámpa.
25. Milyen felszereléssel kell rendelkeznie a versenycsónaknak? (17. melléklet) l
l l
a) A csónakban tartózkodók számával megegyezõ számú mentõmellény, a csónaknak megfelelõ darabszámú evezõ, 20 fm kikötõkötél, csáklya, szapoly, mentõdob kapaszkodófüllel, el-sõsegélycsomag, fehér/vörös jelzõlámpa. b) A versenyszabályokban megállapított felszereléssel. c) A csónakban tartózkodók számával megegyezõ számú mentõmellény, a csónaknak megfelelõ fajta és darabszámú evezõ, 5 fm kikötõkötél, csáklya, szapoly, mentõgyûrû, elsõsegélycso-mag, fehér jelzõlámpa.
26. Melyek a vízi sporteszköz alapfelszerelései? (17. melléklet) l l
l
a) A hajózási hatóság a típusjóváhagyáskor vagy üzembe helyezéskor állapítja meg. b) A sporteszközön tartózkodók számával megegyezõ számú mentõmellény, a csónaknak megfelelõ fajta és darabszámú evezõ, 3 fm kikötõkötél, csáklya, szapoly, mentõdob kapaszkodófüllel, elsõsegélycsomag, fehér/vörös jelzõlámpa. c) A sporteszközön tartózkodók számával megegyezõ számú mentõmellény, a csónaknak megfelelõ fajta és darabszámú evezõ, 5 fm kikötõkötél, csáklya, szapoly, mentõgyûrû, elsõse-gélycsomag, fehér jelzõlámpa.
27. Milyen kötelezettségei vannak az általános gondosságon kívül a csónak vezetõjének induláskor? (15.03) l l l
a) A többi úszó létesítmény tevékenységét figyelembe véve kell elindulnia. b) Induláskor a csónak rendelkezzen az üzemeltetéshez szükséges felszereléssel és mûszakilag megfelelõ állapotban legyen. c) A csónak rendelkezzen a hajtáshoz szükséges eszközökkel (pl. evezõ, üzemanyag, vagy vitorla) és a vezetõ az elõírt képesítéssel. 15. Különleges szabályok; Egyéb rendelkezések
!%!
28. Milyen kötelezettségei vannak az általános gondosságon kívül a vízi sporteszköz vezetõjének induláskor? (15.03) l a) A sporteszköz rendelkezzen a hajtáshoz szükséges eszközökkel (pl. üzemanyag vagy vitorla) és a vezetõ az elõírt képesítéssel. l b) Az elindulás sebességét úgy kell megválasztani, hogy a vezetõ biztonságosan a sporteszközön tudjon maradni. l c) Induláskor a sporteszköz rendelkezzen az üzemeltetéshez szükséges felszereléssel és mûszakilag megfelelõ állapotban legyen. 29. Milyen kötelezettségei vannak az általános gondosságon kívül a csónak vezetõjének induláskor? (15.03) l a) A csónakot indulás elõtt vízteleníteni kell. l b) A csónakból minden közlekedést akadályozó tárgyat el kell távolítani. l c) A csónak rendelkezzen a hajtáshoz szükséges eszközökkel (pl. evezõ, üzemanyag, vagy vitorla) és a vezetõ az elõírt képesítéssel. 30. El lehet-e hagyni a menetben levõ csónakot? (15.04) l a) Tilos elhagyni, mert balesetveszélyes. l b) Igen, de csak a vezetõ engedélyével. l c) Igen, bármikor engedély nélkül. 31. Hogyan lehet elhagyni a menetben levõ vízi sporteszközt? (15.04) l a) Igen, bármikor engedély nélkül. l b) Tilos elhagyni, mert balesetveszélyes. l c) Igen, de csak a vezetõ engedélyével. 32. Milyen kötelezettség terheli a csónak vagy vízi sporteszköz vezetõjét, ha vízi jármûvét menetben fürdés céljából elhagyják? (15.04) l a) El kell távolodnia a fürdõzõktõl, hogy ne veszélyeztesse azokat. l b) A vízi jármûvet elhagyó fürdõzõt mindaddig követni kell, amíg az nincs teljes biztonságban. l c) Meg kell követelnie, hogy viseljék a mentõmellényt. 33. Milyen szabályai vannak a menetben levõ csónakban tartózkodásnak? l a) A csónakot egyenletesen kell terhelni, állni tilos. l b) A csónakban az arra kialakított helyeken kell ülni. !%"
II. RÉSZ
(15.04)
l
c) A csónakban tartózkodóknak a csóváló evezést (védlizés) végzõ személy kivételével tilos állni.
34. Milyen szabályai vannak a menetben levõ csónakban tartózkodásnak? (15.04) l l l
a) A csónakban tartózkodóknak a csáklyázást végzõ személy kivételével tilos állni. b) A csónakban az arra kialakított helyeken kell ülni, állni tilos. c) A csónakban az evezést végzõk kivételével tilos állni.
35. Milyen intézkedést kell tenni a csónakban tartózkodók biztonsága érdekében? (15.04) l l l
a) A csónakban tartózkodók menetben nem változtathatnak helyet. b) A csónakban tartózkodó úszni nem tudó személy köteles mentõmellényt viselni. c) A csónakban tartózkodók mentõmellényt kötelesek viselni.
36. Milyen intézkedést kell tenni a motoros vízi sporteszközön tartózkodó(k) biztonsága érdekében? (15.04) l l l
a) Menetben nem szabad elhagyni a sporteszközt. b) A sporteszközön tartózkodó(k) köteles(ek) mentõmellényt viselni . c) A sporteszköz vezetõje valamint az úszni nem tudó utas mentõmellényt köteles viselni.
37. Milyen intézkedést kell tenni a csónakban tartózkodók biztonsága érdekében? (15.04) l l l
a) A csónak vezetõje köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata alapján a mentõfelszerelésrõl köteles gondoskodni. b) A csónak vezetõje a beszállás elõtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata, továbbá a HSZ rendelkezései alapján a mentõfelszerelés elhelyezésérõl köteles gondoskodni. c) A csónak vezetõje köteles meggyõzõdni arról, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni. Az úszni nem tudók részére mentõgyûrût kell biztosítania. 15. Különleges szabályok; Egyéb rendelkezések
!%#
38. Vezethet-e 14. életévét be nem töltött sportoló vízi jármûvet? (15.04) l l l
a) Nem, mert ezt csak 16. életévét betöltött személy teheti. b) Igen, de csak nappal és jó látási viszonyok között, továbbá legfeljebb csónakot. c) Igen, de csak felügyelet mellett. A sportoló közlekedésben tanúsított magatartásáért az edzõje felelõs.
39. Hol gyakorolható, illetve oktatható a csónak vezetése?(15.04) l l l
a) Zárt kikötõben vagy a hajóútban kísérõhajókkal biztosítva. b) Partközelben, hajóúton kívül vagy kikötõben a kijelölt helyen. c) Kijelölt zárt pályán.
40. Hol gyakorolható, illetve oktatható a motoros vízi sporteszköz vezetése? (15.04) l l l
a) Zárt kikötõben, vagy a hajóútban kísérõhajókkal biztosítva. b) Partközelben, hajóúton kívül vagy kikötõben a kijelölt helyen. c) Kijelölt zárt pályán.
41. Hol gyakorolható, illetve oktatható a vízi sporteszköz kivéve a motoros vezetése? (15.04) l l l
a) Kijelölt zárt pályán. b) Zárt kikötõben, kísérõhajókkal biztosítva. c) Partközelben, hajóúton kívül vagy kikötõben a kijelölt helyen.
42. Ki jelöli ki a vízi sportpályát? (15.05) l l l
a) Az illetékes vízi rendészeti hatóság. b) Az illetékes hajózási hatóság. c) Az illetékes környezetvédelmi hatóság.
43. Kit terhel a zárt sportpálya üzemeltetésének és a pályát jelzõ bóják kihelyezésének kötelezettsége? (15.05) l l l !%$
a) A vízügyi hatóságot. b) A hajózási hatóságot. c) A pálya üzemeltetésére engedéllyel rendelkezõt. II. RÉSZ
44. Milyen vízi jármû közlekedhet a kijelölt zárt vízi sportpályán? (15.05) l l l
a) Csak az engedélyben meghatározott vízi jármû. b) Csak sportcélú vízi jármû. c) Sport- és kedvtelési célú vízi jármû.
45. Hol vontatható belvízen a motor nélküli légijármû? (15.05) l l l
a) Vízi repülõtéren. b) Vízi repülõtéren vagy a hajózási hatóság által arra kijelölt vízi sportpályán. c) A hajózási hatóság által arra kijelölt vízi sportpályán.
46. Milyen esetben szabad kishajóval, motorcsónakkal kishajót, csónakot, légijármûvet, vízi sporteszközt, vízisít vontatni? (15.06) l
l
l
a) Ha ezt a rendõrhatóság engedélyezte, a vontató vezetõje legalább kisgéphajóvezetõi képesítéssel rendelkezik, a motor teljesítménye elegendõ a vontatáshoz, a vontatókötél rögzítésére megfelelõek az eszközök. b) Ha ezt a hajózási hatóság engedélyezte és a hajólevélbe bejegyezte, a vontató vezetõje legalább kisgéphajóvezetõi képesítéssel rendelkezik, a motor teljesítménye elegendõ a vontatáshoz, a vontatókötél rögzítésére megfelelõek az eszközök. c) Ha ezt a hajózási hatóság engedélyezte, a motor teljesítménye elegendõ a vontatáshoz, a vontatókötél rögzítésére meg-felelõek az eszközök, a vontatókötél úgy a vontató, mint a vontatott vízi jármûrõl könnyen kioldható.
47. Milyen biztonsági intézkedéseket kell tenni a kishajót, csónakot, légijármûvet, vízi sporteszközt, vízisít vontató vízi jármûvön? (15.06) l l l
a) A vontatón a vezetõn kívül folyamatosan figyelõ, a felmerülõ veszélyekre figyelmeztetõ, a hajóvezetõ utasításait továbbító kísérõnek kell lennie. b) A vontatón a vezetõn kívül kísérõnek kell lennie, aki szükség esetén át tudja venni a vezetést. c) A vontatást úgy kell végezni, hogy a vontatott vízi jármûvet ne fenyegesse az elsüllyedés veszélye. 15. Különleges szabályok; Egyéb rendelkezések
!%%
48. Milyen elõírások vonatkoznak a kishajót, csónakot, légijármûvet, vízi sporteszközt, vízisít vontató motorcsónakok vagy motoros vízi sporteszközök vontatókötelére? (15.06) l a) A kötélnek rugalmasnak, könnyen kioldhatónak kell lennie, a vízi jármû mûveletképességét nem akadályozhatja. l b) ötél rögzítésére a vontatón és a vontatott vízi jármûvön megfelelõ eszköz (bak, bika, horog stb.) szükséges, amelynek segítségével a vontatóról és a vontatott vízijármûrõl könnyen oldhatónak kell lennie, nem gátolhatja a vízi jármû mûveletképességét. l c) A kötél rögzítésére a vontató vízi jármûvön megfelelõ eszköz (bak, bika, horog stb.) szükséges, amelynek segítségével a vontatóról és a vontatott vízi jármûrõl könnyen oldhatónak kell lennie, nem gátolhatja a vízi jármû haladását. 49. Milyen esetben szabad motoros vízi sporteszközzel kishajót, csónakot, légijármûvet, vízi sporteszközt, vízisít vontatni? (15.06) l a) Ha ezt a rendõrhatóság engedélyezte, a vontató vezetõje legalább kisgéphajóvezetõi képesítéssel rendelkezik, a motor teljesítménye elegendõ a vontatáshoz, a vontatókötél rögzítésére megfelelõek az eszközök. l b) Ha ezt a hajózási hatóság engedélyezte és a hajólevélbe bejegyezte, a vontató vezetõje legalább kisgéphajóvezetõi képesítéssel rendelkezik, a motor teljesítménye elegendõ a vontatáshoz, a vontatókötél rögzítésére megfelelõek az eszközök. l c) Ha ezt a hajózási hatóság a vízi sporteszköz bizonyítványban nem tiltotta meg és a motor teljesítménye elegendõ a vontatáshoz. 50. Milyen biztonsági követelmény vonatkozik a vízen vontatott személyekre? (15.06) l a) Kihûlés ellen védõ öltözéket kell viselniük. l b) Egy kötéllel csak egy személy vontatható. l c) Mentõmellényt kötelesek viselni. 51. Milyen biztonsági elõírás érvényes a vízen is közlekedõ légijármûvön tartózkodó személyre? (15.06) l a) A le- és felszállásra igénybevett vízi út felett mentõmellényt köteles viselni. l b) Ejtõernyõvel kell rendelkeznie. l c) Automatikusan kioldódó mentõernyõvel kell rendelkeznie. !%&
II. RÉSZ
52. Milyen biztonsági elõírás érvényes a vízen is közlekedõ légijármûvön tartózkodó személyre? (15.06) l l l
a) A le- és felszállásra igénybe vett vízi út felett ejtõernyõvel kell rendelkeznie, amely össze van kapcsolva egy mentõmellénnyel. b) A le- és felszállásra igénybevett vízi út felett automatikusan kioldódó mentõernyõvel kell rendelkeznie. c) A le- és felszállásra igénybevett vízi út felett ha erre kiképezték olyan ejtõernyõrendszert használhat, amely tartalmazza az automatikusan feltöltõdõ vízi mentõeszközt.
53. Milyen módon jelölik ki a fürdésre szolgáló területet? (15.07) l l l
a) A terület határait 20 m-enként sárga bójákkal jelölik. b) A terület határait a négy sarkán sárga bójákkal jelölik. c) A terület határait henger alakú, vörös és fehér függõleges csíkozású bójákkal jelölik.
54. Milyen esetben közlekedhet hajó fürdésre kijelölt területen? l l l
a) Ha a fürdõzõk között elegendõ hely van az áthaladásra. b) Akkor, ha e területen van a telephelye vagy kikötõhelye. c) Akkor, ha a vízi jármû evezõvel és vitorlával meghajtott.
55. Milyen esetben közlekedhet hajó fürdésre kijelölt területen? l l l
(15.07)
(15.07)
a) Ha más módon nem kerülheti el az erõs hullámzást. b) Ha ezen a területen engedéllyel vízi munkát végez. c) Ha az utasok a fürdõ területén kívánnak ki- vagy beszállni.
56. Milyen különleges magatartást kell tanúsítani azon hajó vezetõjének, amely fürdésre kijelölt területen kikötõhelyét közelíti meg? (15.07) l l l
a) A legrövidebb idõ alatt el kell hagynia a kijelölt területet, miközben ott a legkisebb biztonságos sebességgel haladhat. b) A legrövidebb idõ alatt el kell hagynia a területet és közben hangos kiálltással figyelmeztetni a fürdõzõket a hajó közeledésére. c) Figyelmeztetõ hangjelzést kell adnia és csak és csak a legrövidebb úton haladhat át a kijelölt területen. A strandeszközökkel szemben elsõbbséget élvez. 15. Különleges szabályok; Egyéb rendelkezések
!%'
57. Milyen magatartásra kötelezi Önt, ha vörös-fehér függõlegesen csíkozott bójákkal jelzett vízterülethez érkezik hajójával? (15.07) l a) Ha merülésem nem teszi lehetõvé nem hajózok e bójákon kívül. l b) Nem hajózhatok be, mert ez fürdésre kijelölt terület. l c) Csak akkor hajózhatok be, ha kikötõhelyem e területen van, vagy engedélyezett vízi munkát végzek. 58. Milyen vízi jármûvet használhat a vízi mentõszolgálat mentõmotorosként? (15.08) l a) A mentõszolgálat hajóját. l b) A hajózási hatóság által mentõmotorosnak minõsített vízi jármûvet. l c) Az Országos Mentõszolgálat állományába tartozó vízi jármûvet. 59. l l l
Közlekedhet-e mentõmotoros a Balatonon? (15.08) a) Igen, a vízi rendészet utasítására. b) Igen, de csak villamos hajtású mentõmotoros. c) Igen, a vízi rendészet riasztása alapján, amely egyben útvonalengedély is.
60. Közlekedhet-e mentõmotoros a Balatonon? (15.08) l a) Igen, az Országos Mentõszolgálat vagy saját figyelõszolgálata riasztása és a vízi rendészet egyidejû értesítése alapján, amely egyben útvonalengedély is. l b) Igen, a vízi rendészet utasítására és az általa kiadott útvonalengedéllyel. l c) Igen, de csak villamos hajtású mentõmotoros a vízi rendészet felszólítására. 61. Közlekedhet-e mentõmotoros a Velencei és Fertõ tavon? (15.08) l l l
a) Igen, a vízi rendészet utasítására. b) Igen, a vízi rendészet riasztása alapján, amely egyben útvonalengedély is. c) Igen, de csak villamos hajtású mentõmotoros.
62. Közlekedhet-e mentõmotoros a Velencei és Fertõ tavon? l l l !&
(15.08)
a) Igen, a vízi rendészet utasítására és az általa kiadott útvonalengedéllyel. b) Igen, de csak villamos hajtású mentõmotoros a vízi rendészet felszólítására. c) Igen, az Országos Mentõszolgálat vagy saját figyelõszolgálatának riaszII. RÉSZ
tása és a vízi rendészet egyidejû értesítse alapján, amely egyben útvonalengedély is. 63. Közlekedhet-e mentõmotoros a Ráckevei Dunaágban? (15.08) l l l
a) Igen, de a 10 kW-ot meghaladó teljesítményû belsõégésû motorral hajtott mentõ kisgéphajó csak a vízi rendészet riasztása alapján közlekedhet, amely egyben útvonalengedély is. b) Igen, a vízi rendészet utasítására. c) Igen, de csak villamos hajtású mentõmotoros.
64. Közlekedhet-e mentõmotoros a Ráckevei Dunaágban? l l
l
(15.08)
a) Igen, a vízi rendészet utasítására és az általa kiadott útvonalengedéllyel. b) Igen, de a 10 kW-ot meghaladó teljesítményû belsõégésû motorral hajtott mentõ kisgéphajó csak az Országos Mentõszolgálat vagy saját figyelõszolgálatának riasztása és a vízi rendészet egyidejû értesítése alapján közlekedhet, amely egyben útvonalengedély is. c) Igen, de csak villamos hajtású mentõmotoros a vízi rendészet felszólítására.
65. Milyen jelzéseket kell viselnie a mentõmotorosnak? (15.08) l l l
a) Egy vörös kereszttel ellátott fehér lobogót, továbbá a riasztás ideje alatt villogó sárga fényt. b) Egy vörös kereszttel ellátott fehér lobogót, továbbá a riasztás ideje alatt villogó kék fényt. c) Egy vörös kereszttel ellátott sárga lobogót, továbbá a riasztás ideje alatt villogó sárga fényt.
66. l l l
Hogyan jelzi a mentõmotoros elsõbbségi jogát riasztáskor? (15.08) a) Vörös kereszttel ellátott fehér lobogóval. b) Egy hosszú egy rövid egy hosszú hangjelzéssel. c) Sárga villogó fénnyel.
67. l l l
Mely vízterületen közlekedhet légijármû? (15.09) a) A hajóúton kívül. b) Kényszerhelyzetet kivéve a vízi repülõtéren. c) A vízi repülõtéren és sportpályán. 15. Különleges szabályok; Egyéb rendelkezések
!&
68. Milyen esetben közlekedhet a légijármû a vízi repülõtéren kívül gépi hajtású vízi jármûként? (15.09) l l l
a) Nem közlekedhet. b) Ha annak biztonsági feltételei adottak. c) Kényszerhelyzetben.
69. Milyen kitérési szabályok vonatkoznak a kényszerhelyzetben a vízi repülõtéren kívül gépi hajtású vízi jármûként közlekedõ légijármûre? (15.09) l l l
a) Mint a motoros vízi sporteszközre. b) Mint a kisgéphajóra. c) Mint a géphajóra.
70. Hogyan közlekedhet a légijármû a vízen a vízi repülõtéren kívül? l l l
a) Géphajó kíséretével, vagy vontatmányában. b) Nem közlekedhet. c) Ha rendelkezik elegendõ kormányképességgel, akkor a kisgéphajóra vonatkozó szabályok szerint.
71. Ki jelöli ki a vízi repülõteret a vízen? l l l
(15.09)
(15.09)
a) A repülõteret üzemeltetõ engedélyes. b) A hajózási hatóság. c) A vízi rendészet.
72. Milyen jelekkel jelölik a vízi repülõtér határait? (15.09) l l l
a) Áthaladni tilos jelzéssel és radarreflektorral ellátott sárga bójákkal. b) Ha a repülõtér a hajóút és a jobb part között van vörös világító bójákkal, ha a bal part és a hajóút között van zöld világító bójákkal, amelyeken radarreflektor és P felirat található. c) Vörös-fehér csíkozású henger alakú bójákkal, amelyeket radarreflektorral láttak el.
73. Ki hagyja jóvá a vízi repülõtér rendjét? l l l !&
(15.09)
a) Az illetékes vízi rendészeti kapitányság. b) A területileg illetékes önkormányzat jegyzõje. c) A légügyi hatóság. II. RÉSZ
74. Ki felel a bérbeadott sport- és kedvtelési célú vízi jármû hajózásra alkalmasságáért? (15.10) l l l
a) A vízi jármû vezetõje. b) A bérbeadó. c) A biztosító társaság.
75. Milyen kötelezettség terheli a sport- és kedvtelési célú vízi jármû bérbeadóját? (15.10) l l l
a) Meg kell gyõzõdnie arról, hogy a bérlõ úszni tud. b) Meg kell gyõzõdnie arról, hogy a bérlõ ismeri a hajózás szabályait. c) Köteles a bérlõ (igénybevevõ) nyilatkozatát beszerezni arról, hogy az tud úszni és ismeri a hajózás szabályait.
76. Milyen kötelezettség terheli a sport- és kedvtelési célú vízi jármû bérbeadóját? (15.10) l l l
a) Kísérõ kisgéphajóról kell gondoskodnia a bérlõk biztonsága érdekében. b) A bérbeadott vízi jármû és a szükséges mentõeszköz(ök) átvételérõl a bérbevevõt nyilatkoztatnia kell. c) Ismertetnie kell a bérlõvel az érvényben levõ hatósági rendelkezéseket.
77. Milyen kötelezettség terheli a sport- és kedvtelési célú vízi jármû bérbeadóját? (15.10) l l l
a) Köteles bérleti szerzõdést kötni és feljegyezni a bérlõ személyi adatait. b) Köteles naplóban feljegyezni a vízi jármû nyilvántartási számát vagy azonosító jelét, az igénybevétel kezdetét és végét. c) Ha a jármû vezetése képesítéshez kötött, a bérbeadó vagy megbízottja köteles naplóban feljegyezni a vízi jármû nyilvántartási számát vagy azonosító jelét, az igénybevétel kezdetét és végét, valamint a bérlõ személyi és képesítési adatait.
78. Ki engedélyezheti a hajó utasainak ki-beszállását? (15.11) l l l
a) A hajó tulajdonosa. b) Az illetékes rendõrhatóság. c) A hajó vezetõje vagy megbízottja. 15. Különleges szabályok; Egyéb rendelkezések
!&!
79. l l l
Hol szállíthatók be- vagy ki a hajó utasai? (15.11) a) A hajózási hatóság által személyforgalomra megnyitott helyen. b) Minden olyen kikötõben, ahol a biztonsági feltételek megfelelõek. c) A létesítési engedéllyel rendelkezõ személyhajó-állomáson.
80. Milyen intézkedési lehetõsége van a hajó vezetõjének az utasok nyugalmát vagy testi épségét veszélyeztetõ személlyel szemben? (15.11) l a) Be kell zárnia az elkülönítõ helységbe és szükség esetén ki kell hívnia a rendõrséget. l b) Fel kell hívnia az ilyen személy figyelmét a viselkedése helytelenségére. l c) Szükség esetén az utazásból kizárhatja. 81. l l l
Kizárhat-e a hajó vezetõje bárkit az utazásból? (15.11) a) Nem. b) Csak az utasok nyugalmát vagy testi épségét veszélyeztetõ személyt. c) Igen.
82. Milyen üzemmódok alkalmazása korlátozott az utasokat szállító személyhajó számára? (15.11) l a) Vontatni, vontatmányban haladni, tolni és mellévett alakzatban közlekedni csak a hajózási hatóság engedélyével szabad. l b) Vontatni, vontatmányban haladni, tolni és mellévett alakzatban közlekedni tilos. l c) Vontatni, vontatmányban haladni, tolni és mellévett alakzatban közlekedni csak a hajóbizonyítványban megállapított feltételek betartásával szabad. 83. Szabad-e utasokat szállító személyhajóval vontatni? (15.11) l l l
a) Igen, ha a hajóbizonyítványban szerepel ilyen engedély. b) Tilos! c) Igen, a hajózási hatóság engedélyével.
84. Szabad-e utasokat szállító személyhajóval mellévett alakzatban közlekedni? (15.11) l l l !&"
a) Igen, a hajózási hatóság engedélyével. b) Igen, ha a hajóbizonyítványban szerepel ilyen engedély. c) Tilos! II. RÉSZ
85. l l l
Ki tartózkodhat a veszélyes árut szállító hajón? (15.11) a) Csak a személyzet. b) A személyzeten kívül a tulajdonos engedélyével rendelkezõ személyek. c) A személyzet és a hajóbizonyítványban meghatározott számú utas.
86. Szabad-e utasokat szállító hajón veszélyes árut szállítani? (15.11) l a) Igen, az áru veszélyességi osztályától függõen a HSZ-ban meghatározott feltételekkel. l b) Igen, ha az utasokat vízgát választja el a veszélyes árutól. l c) Tilos! 87. Ki vehet részt a Ráckevei Duna-ágban vagy a Velencei tavon mûködõ vízimentõ-szolgálat mentõhajóján a mentésben ? (15.08) l a) Hivatásos tengerészképesítéssel rendelkezõ személy l b) Bármely úszni tudó személy. l c) A mentõegyesület tagja. 88. Ki vehet részt a Balatonon vagy a Ráckevei Duna-ágban mûködõ vízimentõ-szolgálat mentõhajóján a mentésben ? (15.08) l a) A Vízimentõ Szövetség által kijelölt személy. l b) Hivatásos hajós képesítéssel rendelkezõ személy. l c) Az önkéntességet vállaló és kellõ fizikai adottságokkal rendelkezõ, úszni tudó személy. 89. Ki vehet részt a Balatonon vagy a Fertõ tavon mûködõ vízimentõ-szolgálat mentõhajóján a mentésben ? (15.08) l a) Legalább 50 kW teljesítményû hajóra sporthajós képesítéssel és gyakorlattal rendelkezõ kisgéphajó-vezetõ. l b) Orvos. l c) Hivatásos barlangi és hegyimentõ képesítéssel rendelkezõ személy. 90. Ki vehet részt a Balatonon vagy a Velencei tavon mûködõ vízimentõ-szolgálat mentõhajóján a mentésben ? (15.08) l a) Legalább 100 kW teljesítményû hajóra sporthajós képesítéssel és gyakorlattal rendelkezõ kisgéphajó-vezetõ. l b) Vízi mentésben jártas és úszni tudását igazolt 21. életévét betöltött személy. l c) Vízi mentésre kiképzett egyesületi tag. 15. Különleges szabályok; Egyéb rendelkezések
!
91. Folytatható-e megelõzõ vízimentõ-tevékenység a Balatonon vagy a Velencei tavon belsõégésû motorral hajtott kisgéphajóval ? (15.08) l
a) Igen, üzemeltetési engedéllyel rendelkezõ mentõhajóval, a vízi rendészet felkérésére. b) Igen, a vízimentõ egyesület figyelõszolgálatának riasztására. c) Ilyen tevékenységet kizárólag a vízi rendészet végezhet.
l l
92. Folytatható-e megelõzõ vízimentõ-tevékenység a Balatonon vagy a Velencei tavon belsõégésû motorral hajtott kisgéphajóval ? (15.08) l l
a) Igen, ha a szükséges biztonsági elõírásokat teljesíti a hajó. b) Igen, üzemeltetési engedéllyel rendelkezõ mentõhajóval, a vízi rendészet engedélyével. c) Ilyen tevékenységet kizárólag a vízi rendészet végezhet.
l
Megoldások 1. 2. 3. 4. 5.
a) c) c) c) a)
6. 7. 8. 9. 10.
c) a) c) c) c)
11. 12. 13. 14. 15.
c) b) a) c) a)
16. 17. 18. 19. 20.
b) c) c) b) a)
21. 22. 23. 24. 25.
c) c) c) a) b)
26. 27. 28. 29. 30.
a) b) c) a) b)
31. 32. 33. 34. 35.
c) b) c) a) b)
36. 37. 38. 39. 40.
b) b) c) b) c)
41. 42. 43. 44. 45.
c) b) c) a) b)
46. 47. 48. 49. 50.
b) a) b) b) c)
51. 52. 53. 54. 55.
a) c) c) b) b)
56. 57. 58. 59. 60.
a) c) b) c) a)
61. b) 62. c) 63. a) 64. b) 65. a)
66. c) 67. b) 68. c) 69. b) 70. a)
71. b) 72. a) 73. c) 74. b) 75. c)
76. b) 77. c) 78. c) 79. a) 80. c)
91. a) 92. b) !&$
II. RÉSZ
81. b) 82. a) 83. c) 84. a) 85. a)
86. c) 87. a) 88. b) 89. b) 90. c)
16.
A víziközlekedés korlátozása egyes vízterületeken 1. Milyen feltételekkel közlekedhet vízi jármû határvízen? (16.01) l l l
a) Ha rendelkezik nemzetközi hajózásra jogosító hajóokmánnyal. b) Külön engedély nem szükséges, kivéve ha azt nemzetközi egyezmény vagy az illetékes miniszterek elõírják. c) Csak a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértésben kiadott engedélyével. 2. Mely vízterületen közlekedhetnek a vízi jármûvek a nemzetközi vízi út határt képezõ szakaszán? (13. melléklet)
l l l
a) A merülésüknek megfelelõ vízterületen belül. b) A határt képezõ sodorvonalat két oldalról határoló 5050 m széles sávban, kivéve a vis major esetét. c) A hajóút széléig. 3. Mely vízterületen közlekedhetnek a magyar lobogójú vízi jármûvek a nem nemzetközi vízi út határt képezõ szakaszán? (13. melléklet)
l l l
a) A magyar part és a határvonal között, kivéve ha nemzetközi szerzõdés másként rendelkezik. b) A határt képezõ sodorvonalat két oldalról határoló 5050 m széles sávban, kivéve a vis major esetét. c) A hajóút széléig. 4. Milyen különleges jelzéseket kell viselnie a határvízen közlekedõ kishajónak és csónaknak? (13. melléklet)
l
a) A vízi jármûvön mindkét oldalán az orrtól és a fartól számított 0,5 m hosszú fehér csíkot. 16. A víziközlekedeés korlátozása egyes vízterületeken
!&%
l l
b) A vízi jármû mindkét oldalán a közlekedésre jogosító engedély számát jól látható helyen. c) A vízi jármû mindkét oldalán elõl 1 m hosszú nemzeti színû csíkokat.
5. Milyen különleges jelzéseket kell viselnie a határvízen közlekedõ kishajónak és nyilvántartásra kötelezett csónaknak? (13. melléklet) l a) Fekete alapon fehér betûkkel a tulajdonos nevét és lakhelyét. l b) A vízi jármû mindkét oldalán az orrrészen fehér alapon fekete betûkkel fel kell tüntetni annak nyilvántartási számát. l c) Minden oldalról látható fehér lobogót, amelyen fekete színû H betû látható. 6. Milyen különleges jelzéseket kell viselnie a határvízen közlekedõ kishajónak és nyilvántartásra nem kötelezett csónaknak? (13. melléklet) l a) A vízi jármû mindkét oldalán az orrrészen fehér alapon fekete betûkkel fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és telephelyét. l b) Fekete alapon fehér betûkkel a tulajdonos nevét és lakhelyét. l c) A vízi jármû mindkét oldalán a közlekedésre jogosító engedély számát jól látható helyen. 7. Hol köthet ki a határvízen közlekedõ kishajó és csónak? (13. melléklet) l a) A tulajdonos telephelyén. l b) A hatóság által kikötésre alkalmasnak minõsített kikötõhelyen. l c) A hajózási hatóság és a határõrség által jóváhagyott telephelyen. 8. Hogyan kell tárolni a határvízen hatóságilag kijelölt telephelyen a vízi jármûvet? (13. melléklet) l a) Idegen ne tudja üzembehelyezni. l b) Partra vontatva/kikötve és lezárva. l c) Õrséget kell tartani. 9. Hogyan kell tárolni a határvízen az evezõs csónakot? (13. melléklet) l a) Hajtóeszköz nélkül, kivéve a komáromi kikötõben veszteglõ hajó szolgálati csónakját. l b) Légszekrények és hajtóeszköz nélkül, kivéve a Duna fõágának kikötõhelyeit. l c) A víztelenítõ szelepet nyitvatartva és evezõk nélkül. !&&
II. RÉSZ
10. Hogyan kell tárolni a határvízen a nagyhajó, illetve úszómû szolgá lati (evezõs) csónakját, ha az õrizetlenül marad? (13. melléklet) l l l
a) A víztelenítõ szelepet nyitvatartva és evezõk nélkül. b) Hajtóeszköz nélkül. c) Légszekrények és hajtóeszköz nélkül, kivéve a Duna fõágának kikötõhelyeit.
11. Hol tiltja a HSZ valamennyi vízi sporteszköz használatát? l l l
a) A Dunán és a Tiszán. b) A Balatonon, a Velencei- és a Fertõ tavon. c) A határvízen és a Duna fõágán, kivéve a kijelölt vízterületet.
12. Hol tiltja a HSZ valamennyi vízi sporteszköz használatát? l l l
(16.02)
a) A kikötõk vízterületén. b) Kijelölt veszteglõhelyen. c) Ahol a vízi sporteszköz használata tilos jelzést elhelyezték.
15. Hol tiltja a HSZ valamennyi vízi sporteszköz használatát? l l l
(16.02)
a) A Tiszán. b) Ahol a vízi sporteszköz használata tilos jelzést elhelyezték. c) Ahol a vízisízés tilos jelzést elhelyezték.
14. Hol tiltja a HSZ valamennyi vízi sporteszköz használatát? l l l
(16.02)
a) A Szentendrei-Dunaágban, kivéve a kijelölt pályák területét. b) A Dunán és a Tiszán. c) A Balatonon, a Velencei- és a Fertõ tavon.
13. Hol tiltja a HSZ valamennyi vízi sporteszköz használatát? l l l
(16.02)
(16.02)
a) A Dunán és hajózható mellékágain. b) A természetvédelmi területeken. c) A fürdésre kijelölt területen, kivéve az elindulást és kikötést.
16. A víziközlekedeés korlátozása egyes vízterületeken
!&'
16. Milyen magatartási szabályokat kell betartania a vízi sporteszköznek a hajóútszûkületen áthaladáskor? (16.02) l l l
a) Más úszó létesítmény zavarása nélkül, biztonságos sebességgel a legrövidebb idõ alatt köteles áthaladni. b) Tilos ilyen területen közlekednie. c) Más úszó létesítmény akadályozása nélkül biztonságos sebességgel a legrövidebb idõ alatt köteles áthaladni.
17. Milyen magatartási szabályokat kell betartania a vízi sporteszköznek a kikötõben és zsilipben, továbbá azok bejárata elõtti 200 m-es vízterületen? (16.02) l l l
a) Tilos ilyen területen közlekednie. b) Más úszó létesítmény veszélyeztetése nélkül biztonságos sebességgel a legrövidebb idõ alatt köteles áthaladni. c) Más úszó létesítmény zavarása nélkül, biztonságos sebességgel a legrövidebb idõ alatt köteles áthaladni.
18. Milyen magatartási szabályokat kell betartania a vízi sporteszköznek hídnyílásban közlekedéskor? (16.02) l l l
a) Más úszó létesítmény veszélyeztetése nélkül biztonságos sebességgel a legrövidebb idõ alatt köteles áthaladni. b) Csak akkor haladhat át, ha más úszó létesítmény vízi sporteszköz kivételével nem közlekedik ott. c) Más úszó létesítmény zavarása nélkül, biztonságos sebességgel a legrövidebb idõ alatt köteles áthaladni.
19. Mely területen tiltja a HSZ a vitorlás vízi sporteszköz használatát? (16.02) l l l
a) Csak kijelölt pályán használható. b) Hajóútszûkületben. c) Hídnyílásban.
20. Mely területen tiltja a HSZ a vitorlás vízi sporteszköz használatát? (16.02) l l l !'
a) A Tiszán. b) Csak kijelölt pályán használható. c) Ahol azt vitorlásdeszkával közlekedni tilos jelzés elõírja. II. RÉSZ
21. Mely területen tiltja a HSZ a vitorlás vízi sporteszköz használatát? (16.02) l l l
a) Zsilipben és annak 200 m-es körzetében. b) Hídnyílásban és 200 m-es körzetében. c) Csak kijelölt zárt pályán használható.
22. Mely területen tiltja a HSZ a vitorlás vízi sporteszköz használatát? (16.02) l l l
a) Csak kijelölt nyílt pályán használható. b) A Tiszán, kivéve a mellékágakat, a víztározókat, valamint a kijelölt pályák területét. c) A Fertõ- és a Velencei-tavon, kivéve a kijelölt pályát.
23. Mely területen tiltja a HSZ a vitorlás vízi sporteszköz használatát? (16.02) l l l
a) A Balatonon a parttól 1500 m-nél távolabb esõ vízterületen. b) Hídnyílásban és 200 m-es körzetében. c) A Soroksári Dunaágban, kivéve a kijelölt pályát.
24. Milyen környezetvédelmi korlátozás érvényes a Balatonon? (16.03) l l l
a) Gépi meghajtású kishajót, csónakot és vízi sporteszközt üzemeltetni tilos. b) Belsõégésû motorral hajtott kishajót, csónakot és vízi sporteszközt üzemeltetni tilos. c) Belsõégésû motorral hajtott hajót, csónakot és vízi sporteszközt üzemeltetni tilos, kivéve a menetrendi hajót.
25. Milyen környezetvédelmi korlátozás érvényes a Velencei- és a Fertõ tavon? (16.03) l l l
a) Belsõégésû motorral hajtott csónakot és vízi sporteszközt üzemeltetni tilos. b) Gépi meghajtású kishajót, csónakot és vízi sporteszközt üzemeltetni tilos. c) Belsõégésû motorral hajtott kishajót, csónakot és vízi sporteszközt üzemeltetni tilos.
16. A víziközlekedeés korlátozása egyes vízterületeken
!'
26. Milyen esetben üzemeltethetõ belsõégésû motorral hajtott kishajó vagy csónak a Balatonon, a Velencei- és a Fertõ tavon? (16.03) l l l
a) Ha az szolgálati célú és megfelel a környezetvédelmi elõírásoknak. b) Ha az nagyhajó motorcsónakja és megfelel a környezetvédelmi elõírásoknak. c) Ha a motorteljesítmény nem haladja meg a 10 kW-t és megfelel a környezetvédelmi elõírásoknak.
27. Milyen esetben üzemeltethetõ belsõégésû motorral hajtott kishajó vagy csónak a Balatonon, a Velencei- és a Fertõ tavon? (16.03) l l l
a) Ha a motorteljesítmény nem haladja meg a 15 kW-t és megfelel a környezetvédelmi elõírásoknak. b) Ha teljesítménye nem haladja meg a 10 kW-t. c) Rendkívüli eseményeknél a nagyhajó motorcsónakja vagy kishajója, ha az megfelel a környezetvédelmi elõírásoknak.
28. Milyen esetben üzemeltethetõ belsõégésû motorral hajtott kishajó vagy csónak a Balatonon, a Velencei- és a Fertõ tavon? (16.03) l l l
a) Ha a motorteljesítmény nem haladja meg a 15 kW-t és megfelel a környezetvédelmi elõírásoknak. b) A segédmotorral is felszerelt környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ vitorlás kishajó és csónak a kikötõben és annak 300 m-es körzetében. c) Ha az nagyhajó kisgéphajója és megfelel a környezetvédelmi elõírásoknak.
29. Milyen esetben üzemeltethetõ belsõégésû motorral hajtott kishajó vagy csónak a Balatonon, a Velencei- és a Fertõ tavon? (16.03) l l l
!'
a) Segédmotorral is felszerelt a környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ vitorlás kishajó és csónak sürgõs orvosi ellátás, mentés, segítségnyújtás és baleset esetén. b) Vitorlával is felszerelt kisgéphajó és motorcsónak, ha a meghajtáshoz vitorlát is használ és megfelel a környezetvédelmi elõírásoknak. c) Ha a motorteljesítmény nem haladja meg a 15 kW-t és megfelel a környezetvédelmi elõírásoknak. II. RÉSZ
30. Milyen esetben üzemeltethetõ belsõégésû motorral hajtott kishajó vagy csónak a Balatonon, a Velencei- és a Fertõ tavon? (16.03) l a) Segédmotorral is felszerelt a környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ vitorlás kishajó és csónak beteg utas szállításakor. l b) Segédmotorral is felszerelt környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ vitorlás kishajó és csónak viharjelzésnél teljes szélcsend esetén a legközelebbi kikötõbe behajózásig. l c) Ha az nagyhajó kisgéphajója és megfelel a környezetvédelmi elõírásoknak. 31. Milyen esetben üzemeltethetõ belsõégésû motorral hajtott kishajó vagy csónak a Balatonon? (16.03) l a) Ha az nagyhajó kisgéphajója és megfelel a környezetvédelmi elõírásoknak. l b) Segédmotorral is felszerelt a környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ vitorlás kishajó és csónak beteg utas szállításakor. l c) A belsõégésû segédmotorral is felszerelt környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ vitorlás kishajó és csónak a Tihanyrév-Szántód között közlekedõ komp útvonalán és a mellette húzódó 300300 m széles vízterületen hajózáskor. 32. Ki adhat engedélyt a Balatonon, a Velencei- és a Fertõ tavon közlekedõ belsõégésû motorral hajtott kisgéphajó vagy motorcsónak üzemeltetésére? (16.03) l a) A vízirendészet területileg illetékes szerve. l b) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. l c) A Közlekedési Fõfelügyelet. 33. Milyen célra adható ki üzemeltetési engedély belsõégésû motorral hajtott kisgéphajó vagy motorcsónak számára a Balatonon, a Velencei- és a Fertõ tavon? (16.03) l l l
a) B osztályú vitorlás kishajó(k), vitorlás csónak(ok) vagy vízi sporteszköz(ök) kísérésére, kikötõi és a tógazdálkodással összefüggõ feladatokra, vízi mentésre, közérdekû feladatra. b) Vitorlás kishajó(k), vitorlás csónak(ok) vagy vízi sporteszköz(ök) kísérésére, kikötõi és a gazdálkodással összefüggõ feladatokra, vízi mentésre, közérdekû feladatra. c) Motorcsónakok, vízi sporteszközök kísérésére. 16. A víziközlekedeés korlátozása egyes vízterületeken
!'!
34. Milyen kötelezettséget kell teljesítenie a Balatonon, a Velencei- és a Fertõ tavon üzemeltetési engedéllyel közlekedõ belsõégésû motorral hajtott kishajónak és csónaknak? (16.03) l l l
a) Engedélyének számát fel kell festenie a hajó mindkét oldalán. b) Motornaplót kell vezetni a motorhasználatról. c) Minden út megkezdése elõtt jelentkeznie kell a vízirendészetnél.
35. Milyen különleges közlekedésbiztonsági célú korlátozás érvényes a csónakra a Balatonon és a Fertõ tavon? (16.03) l l l
a) A parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet. b) A parttól számított legfeljebb 500 m széles vízterületen közlekedhet. c) Indulás elõtt vízteleníteni kell.
36. Mely csónak távolodhat el 1500 m-nél nagyobb távolságra a parttól a Balatonon és a Fertõ tavon? (16.03) l l l
a) A 30 cm-nél nagyobb oldalmagasságú csónak. b) A 8 személynél nagyobb befogadóképességû csónak. c) A nagyhajó tartozékát képezõ munkát végzõ, valamint az engedélyezett vízirendezvényen, oktatáson, edzésen, versenyen résztvevõ csónak.
37. Mely idõszakban mûködik viharjelzõ szolgálat a Balatonon és a Velenceitavon? (16.04) l l l
a) A jégmentes idõszakban. b) Május 1-je és szeptember 30-a között. c) Március 15-e és október 15-e között.
38. Hogyan jelzik a vihar közeledtét (I. fokú viharjelzés) a Balatonon és a Velencei-tavon? (16.04) l l l
a) Percenként 30-szor felvillanó sárga színû fényjelzéssel. b) Percenként 60-szor felvillanó sárga színû fényjelzéssel. c) Sárga fényû rakéta fellövésével.
39. Milyen közlekedési magatartásra kötelez az I. fokú viharjelzés? l !'"
(16.04)
a) A vízi sporteszköznek el kell hagynia a vizet, a kishajó és a csónak a parttól 500 m-re távolodhat el. II. RÉSZ
l l
b) A csónak és a vízi sporteszköz csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet. c) A vízi sporteszköz a parttól 500 m-re távolodhat el, a csónaknak el kell hagynia a vizet.
40. Milyen közlekedési magatartásra kötelez az II. fokú viharjelzés? l l l
(16.04)
a) Kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel közlekedni tilos. b) B osztályúnak minõsülõ vitorlás kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel közlekedni tilos. c) Kizárólag nagyhajó közlekedhet.
41. Hogyan jelzik a vihar rövid idõn belül történõ bekövetkeztét (II. fokú viharjelzés) a Balatonon és a Velencei-tavon? (16.04) l l l
a) Percenként 30-szor felvillanó sárga színû fényjelzéssel. b) Vörös fényû rakéta fellövésével. c) Percenként 60-szor felvillanó sárga színû fényjelzéssel.
42. Milyen közlekedési korlátozás van érvényben a Ráckevei Duna-ágban? (16.05) l l l
a) Nagyhajó csak külön engedély birtokában hajózhat be. b) 10 kW-nál nagyobb teljesitményû belsõégésû motorral hajtott kisgéphajóval és motoros vízi sporteszközzel közlekedni tilos. c) 20 km/h sebességet túllépni tilos.
43. Mely 10 kW-t meghaladó teljesítményû, belsõégésû motorral hajtott kisgéphajó közlekedhet a Ráckevei Duna-ágban? (16.05) l l l
a) A szolgálati célú, továbbá az engedéllyel rendelkezõ kísérõmotoros, a mentõmotoros és az ipari-mezõgazdasági termelés céljából üzemeltetett kisgéphajó. b) A szolgálati célú, továbbá kísérõmotoros, a mentõmotoros és a termelési célú kisgéphajó. c) A vízirendészet szolgálati kisgéphajója.
16. A víziközlekedeés korlátozása egyes vízterületeken
!'#
44. Milyen közlekedési korlátozás van érvényben a Ráckevei Duna-ágban? (16.05) l l l
a) Nagyhajók legfeljebb 12, kishajók, vízi sporteszközök és csónakok legfeljebb 20 km/h sebességgel közlekedhetnek. b) 21 és 06 óra között tilos a belsõégésû motorral hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz használata. c) 18 és 06 óra között tilos a belsõégésû motorral hajtott csónak és vízi sporteszköz használata.
45. Milyen magatartási szabály érvényes a Ráckevei Duna-ág kikötõhelyeinek térségében? (16.05) l l l
a) Vízi sporteszközzel tilos ezek közelében közlekedni, kivéve az ezek számára kijelölt kikötõt. b) A kikötõhely legfeljebb a 10 km/h holtvízi sebességgel és a partra merõleges irányban hagyható el, illetve közelíthetõ meg. c) A kikötõhely legfeljebb a parthoz viszonyított 5 km/h sebességgel és a partra merõleges irányban hagyható el, illetve közelíthetõ meg.
46. Milyen közlekedési korlátozás van érvényben a Keleti fõcsatornán? (16.05) l l l
a) Legfeljebb 13 km/h sebességgel szabad közlekedni. b) A csatornában csak egy irányban szabad közlekedni, a forgalmat jelzõállomás irányítja. c) Nagyhajó 11 km/h, kishajó 13 km/h sebességgel közlekedhet.
47. Mely belsõégésû motorral hajtott kisgéphajóval végzett tevékenység tekinthetõ közérdekûnek a Balaton és a Velencei tó területén ? (16.03) l l l
a) Amelynek végzésére sokan tartanak igényt. b) A közforgalmú személyszállítás. c) A gyermekek és nyugdíjas korúak szállítása.
48. Mely belsõégésû motorral hajtott kisgéphajóval végzett tevékenység tekinthetõ közérdekûnek a Balaton és a Velencei tó területén ? (16.03) l l l !'$
a) A vízisívontatás. b) A hajózási képesítõ vizsgára felkészítõ képzés. c) A közforgalmú személyszállítás. II. RÉSZ
49. Mely belsõégésû motorral hajtott kisgéphajóval végzett tevékenység tekinthetõ közérdekûnek a Balaton és a Velencei tó területén ? (16.03) l l l
a) A hivatásos hajósképzés. b) A vízisívontatás. c) A sétahajózás.
Megoldások 1. 2. 3. 4. 5.
b) c) a) a) b)
6. 7. 8. 9. 10.
a) c) b) a) b)
11. 12. 13. 14. 15.
c) a) c) b) c)
16. 17. 18. 19. 20.
a) c) c) b) c)
31. 32. 33. 34. 35.
c) c) a) b) a)
36. 37. 38. 39. 40.
c) b) a) b) b)
41. 42. 43. 44. 45.
c) b) a) b) c)
46. 47. 48. 49.
a) b) c) a)
21. 22. 23. 24. 25.
16. A víziközlekedeés korlátozása egyes vízterületeken
a) b) a) b) c)
26. 27. 28. 29. 30.
a) c) b) a) b)
!'%
17.
A veszteglés szabályai
1. Milyen körülmények között szabad gépi hajtású vízijármûvet felügyelet nélkül hagyni? (17.01) l
a) Az idõjárási és vízállásviszonyok figyelembevételével biztonságba helyezve. b) Úgy, hogy azt illetéktelen személy üzembe ne helyezhesse. c) A géptér és kormánytér biztonságos elzárása mellett.
l l
2. Mikor minõsül a hajó hajóúton kívül veszteglõnek? (17.02) l l l
a) Ha a hajóutat jelzõ úszó jeleken kívül tartózkodik. b) Ha egyetlen pontján sem érinti a hajóutat. c) Ha arra kijelölt helyen van kikötve, illetõleg lekötve. 3. Milyen magatartási szabályok vonatkoznak a kijelölt helyen kikötött vagy lekötött hajóra? (17.02)
l l l
a) A hajóúton kívül veszteglõ hajóra vonatkozó szabályok. b) Nem kell õrszolgálatot tartani. c) Összevontan is megoldható az õrség vagy ügyelet. 4. Milyen esetben kell a hajóúton kívül veszteglõ hajón õrszolgálatot tartani? (17.03)
l l l
a) Ha azon munkát végeznek. b) Ha hatósági ellenõrzés várható. c) Ha a hajó robbanó- vagy radioaktív anyagot szállít. 5. Milyen esetben kell a hajóúton kívül veszteglõ hajón õrszolgálatot tartani? (17.03)
!'&
II. RÉSZ
l l l
a) Ha a hajón az elõírtnál nagyobb létszámú személyzet tartózkodik. b) Ha a hajó veszélyes árut szállít. c) Ha azon utas, illetve a személyzethez nem tartozó más személy is tartózkodik.
6. Milyen esetben kell a hajóúton kívül veszteglõ hajón õrszolgálatot tartani? (17.03) l a) Ha a helyi körülmények ezt indokolják (pl. jégzajlás, árvíz, lékesedés, tûzveszély. l b) Ha a hajó ideiglenesen hajózásra alkalmatlan. l c) Ha a hajó nem üzemképes. 7. Milyen õrzési kötelezettség hárul a hajóúton kívül veszteglõ géphajóra és úszó munkagépre, amelyen õrszolgálatot tartani nem kell? (17.03) l l l
a) Nincs ilyen kötelezettség. b) Ügyeleti szolgálatot kell tartani. c) Parti szolgálati helyen kell összevont õrséget tartani. 8. Milyen elõírás vonatkozik a hajóúton kívül egymás mellett veszteglõ hajókra? (17.03)
l l l
a) Ezek között be kell tartani a szükséges biztonsági távolságot. b) A hajókon párosával elegendõ létszámú õrszolgálatot kell tartani. c) Õr- vagy ügyeleti szolgálatuk összevontan is ellátható. 9. Hogyan kell õrizni a medencés kikötõben veszteglõ hajót? (17.03)
l l l
a) Õrszolgálatot kell tartani. b) A kikötõõrség felügyelete alatt. c) Nincs szükség õrzésre.
10. Milyen feladatot kell ellátni az olyan veszteglõ hajót felügyelõ személynek, amelyen õr- vagy ügyeleti szolgálatot tartani nem kell? (17.03) l l l
a) A hajó vezetõjét kell helyettesítenie, a HSZ-ban elõírt jelzéseket kell kihelyeznie. b) Biztosítania kell az ellenõrzõ hatóság bejutását a hajóra. c) Ellenõriznie kell a kikötés, illetve horgonyzás biztonságát és a hiányosságokat meg kell szüntetni, a HSZ-ban elõírt jelzéseket kell kihelyezni. 17. A veszteglés szabályai
!''
Megoldások
1. 2. 3. 4. 5.
"
b) c) a) c) c)
6. 7. 8. 9. 10.
a) b) c) b) c)
II. RÉSZ