MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2
Izocianát okozta asztma kockázatértékelése Tárgyszavak: izocianát; expozíció; kockázatelemzés; asztma; biomonitoring; epidemiológiai vizsgálat.
Kvantitatív kockázatbecslés Az orvosi–toxikológiai kockázatbecslés sok, fontos felismerést eredményezett a foglalkozás- és környezet-egészségügy területén. A kvantitatív kockázatbecslés célja az ismereteknek megfelelően, a korlátok és bizonytalanságok figyelembevételével az elfogadható és elfogadhatatlan expozíciószint meghatározása, hogy a döntéshozók számára alapelvet és cselekvési útmutatót biztosítson. A kvantitatív kockázatbecslés általában állatkísérletek és humán megfigyelések alapján történik. Nehézséget okoz, ha nem áll rendelkezésre megfelelő állatmodell vagy a különböző állatkísérletek eltérő eredményeket adnak. Gyakran problematikus az állatkísérleti leletek átvitele emberre. Ennek alapján az EPA javasolta az epidemiológiai felmérések útján végzett, kvantitatív kockázatbecslés elvégzését. Ez tartalmazza a kockázati potenciál megismerését, az expozíció és a dózis–hatás összefüggés leírását, valamint a kockázat jellemzését és mennyiségi meghatározását. Az epidemiológiában többnyire azért vizsgálják a dózis–hatás összefüggést, hogy az okozati kapcsolat kritériumait megvizsgálják és nem azért, hogy határértékeket állapítsanak meg. A foglalkozási expozíció különböző módon közelíthető meg. A foglalkozási vagy tevékenységi adatok mellett az expozíció megállapítható félkvantitatív, kvantitatív mérések vagy biomonitoring (biológiai megfigyelés) alapján. Korlátai mellett az epidemiológiai analitikai felmérések döntő előnye az, hogy az embereket vagy exponált munkásokat valós munkahelyi viszonyok között vizsgálják morbiditás (megbetegedési arány) és mortalitás (halálozási arány) szempontjából. A múltban fontos összefüggésekre csupán epidemiológiai vizsgálatok során derült fény (pl. nikotinfogyasztás és tüdőrák kapcsolata). Munkahelyi izocianát-expozíció Világviszonylatban évente több, mint 3 Mt izocianátot állítanak elő. Előtérben áll az MDI (difenil-metán-4,4-diizoncianát) és előpolimerjei. Izocianátexpozíció fordulhat elő szintézis-alapanyagok, bizonyos műanyagok (PUR), festékek, lakkok, ragasztók, sportpályák burkolatának és PUR-termékeknek az
előállítása, ill. feldolgozása során. Németországban a munkahelyi veszélyeztetettek száma 18 000–50 000-re tehető. Az állatkísérletek szerint – a belégzés mellett – a bőrön keresztül való felvétel is szerepet játszik az izocianát-asztma kialakulásában. Egyes szerzők – félkvantitatív módszerrel – izocianátot mutattak ki autószerelő műhelyekben bizonyos munkafolyamatok után a dolgozók kezén, karján és arcán is. Környezeti monitoring Az izocianátot tartalmazó munkahelyi levegő gyakran gőzből, cseppekből és szemcsés anyagokból álló keverék. Metodikai problémák miatt az egyes elemzési módszerek, áttekintések igen eltérő eredményekhez vezetnek. Az expozíció nagysága és a belélegzés függ az izocianát gőznyomásától, feldolgozási hőmérsékletétől, az alkalmazás módjától, oldószerek hozzáadásától és a műszaki védőintézkedésektől. Kisüzemekben (pl. autófényezők) – nem optimális egészségügyi intézkedések miatt – gyakran meghaladják a levegőben a határértékeket, míg a korszerű nagyüzemekben a terhelés többnyire a kimutatási határ alatt van. Emberi biomonitoring A mérési nehézségek, a munka folyamán ingadozó expozíció, a károsanyag-felvétel és lebontás egyéni eltérései és a bőrön keresztül való felvétel lehetősége miatt igen fontos az emberi biomonitoring továbbfejlesztése. Az expozíció biológiai markerei a terhelés téves besorolásának csökkenéséhez, a dózis jelzéséhez és az egyedi felvétel különbségeinek figyelembevételéhez járulhatnak hozzá. Rövid felezési idejük folytán a vizeletmetabolitok (aminok) a rövid expozíció jó indikátorai. Azonban még nem világos, hogy a monomerek mellett az oligomer és polimer izocianátokra milyen mértékben terjednek ki a közölt elemzési eljárások. Már 30 perccel az MDI-expozíció után megkezdődik a konjugált difenil-metán-4,4-diizocianát (MDI) kiválasztása a vizelettel. A véralbuminhoz való kötődés (HSA = humán szérumalbumin) aktuális, míg a hemoglobinadduktok kumulatív markernek tekinthetők egy lezajlott expozícióra vonatkozólag. Emellett citogenetikai markereket is kimutattak. Izocianátok egészségi kockázata Az izocianát veszélyességét már korán felismerték (1. táblázat). Az izocianátok olyan reakcióképes NCO-csoportokkal rendelkeznek, amelyek képesek NH2- és OH-csoportokkal – különösen katalizátorok jelenlétében – reagálni és a sejtfehérjéket megváltoztatni. Heveny formában ezek a bőr, a szem és a légutak ingerléséhez és megbetegedéséhez vezethetnek. Az izocianátra legérzékenyebb a légzőrendszer. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok, esetleírások, állatkísérletek és in vitro felmérések mellett számos, leíró epidemiológiai tanulmány az asztma fokozott gyakoriságát és munkahellyel kapcsolatos
légúti panaszok előfordulását mutatja. Az izocianátfeldolgozó iparban vizsgált 247 kóreset szerint előtérben áll az asztma, a nem elzáródásos hörghurut és a nátha (2. táblázat). Krónikus expozíció esetében 5–10%-ban foglalkozási asztma alakul ki, amelynek bonyolult patomechanizmusa még nem teljesen tisztázott. Bár az izocianát-asztma klinikailag hasonló az allergiás asztmához, de inkább a kémiai ingerlő mechanizmusok dominálnak, az allergiás, immunsejtes és farmakológiai folyamatokkal szemben. Leginkább bizonyító erejű diagnosztikai módszer a belélegzéses foglalkozási expozíciós próba (1. ábra). 1. táblázat Az izocianátok története Év
Esemény
1849
Wurtz felfedezte a diizocianátot
1937
IG-Farben kifejlesztette a TDI prototípusát (habanyagokhoz és festékekhez)
1947
Bayer publikálta a diizocianát-poliaddiciós módszert (poliuretán)
1951
Első jelentés TDI-exponált munkások asztmájáról
1984
Bhopal – környezet és lakosság metil-izocianát-mérgezése
1993
Izocianátos megbetegedések felvétele a foglalkozási betegségek jegyzékébe
2. táblázat Izocianáttal kapcsolatos megbetegedések típusa és gyakorisága Vizsgált izocianáttal dolgozó munkások száma
621
Kiújuló, expozícióval kapcsolatos panaszokkal élő dolgozók száma
247
Klinikai diagnózis: Asztmás rohamok
153
Krónikus, elzáródásos gócos tüdőgyulladás
26
Nem elzáródásos hörghurut
43
Nátha
42
Kötőhártya-gyulladás
26
Csalánkiütés, bőrpír
7
Ekcéma
5
Lázrohamok
6
Allergiás hörgőgyulladás
4
Az izocianát által kiváltott légúti betegségek lefolyását befolyásoló tényezők – a munkahelyi terhelés fennállása mellett – viszonylag kevéssé ismertek. Az expozíció befejeződése után egyrészt visszafejlődhet a betegség, másrészt a tüdőfunkció tartósan rosszabbodhat. Az érzékenyítés fellépése után gyakran már a levegő-határérték alatt (5–10 ppb) is asztmás reakció léphet fel. Egy ka
nadai felmérés során (3. táblázat) olyan üzemekben, ahol min. 5 ppb volt a munkahelyi koncentráció, szignifikánsan több foglalkozási asztma fordult elő, mint olyan gyárakban, ahol ez alatt volt a koncentráció.
SRaw(specifikus léguti ellenállás egésztest pletizmográfiában), kPa·s
4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5
//
1,0 0,5 //
0,0 -1
0
1
2
3
4
5
6
207h
idõ (órák)
1. ábra Azonnali reakció MDI hatására (foglalkozási expozíciós próba) 3. táblázat Izocianát-expozíció és foglalkozási asztma (Ontario, 1984–1988) (A legmagasabb expozíciós fokozat összehasonlítása) Cég Jelentés nélkül Jelentett
<5 ppb
≥5 ppb
Esélyarány (95% megbízhatósági intervallum)
153 (75%)
50 (25%)
3,1 (1,1–8,5)
10 (50%9
10 (50%)
1
Feltehető, hogy – az expozíció jellege mellett – az életkor, egyéb foglalkozási expozíciók és az egyéni érzékenység is befolyásolja az izocianát okozta betegségek kialakulását. Emellett az atópia (veleszületett allergia), a hörgők túlérzékenysége és a dohányzás nem tekinthető rizikófaktornak. Az aromás izocianátokat lassan metabolizáló fenotípusba tartozók gyakrabban szenvednek allergiás tünetektől. Ebből a szempontból érdekesek a glutation-S-transzferáz (GST) és az N-acetil-transzferáz (NAT) polimorfizmusa, de ezek pontos jelentősége még tisztázásra szorul. 1993-ban az izocianát-betegségeket Németországban felvették a foglalkozási betegségek jegyzékébe. Néhány országban az izocianátokat a foglalko
zási asztma leggyakoribb okának tekintik. Németországban – a sok kis pékség speciális adottságai miatt – a lisztpor áll előtérben (4. táblázat). Az ipari szakszervezeteknél évente kb. 130 izocianáttal kapcsolatos esetet jelentenek be és kb. 60 esetet fogadnak el foglalkozási betegségként (elsősorban a fémfeldolgozó, vegyi és építőiparban) (5. táblázat). Az izocianát légzőrendszerre gyakorolt hatásához a TDI (toluol-2,4diizocinát), PMDI (polimer MDI) és ezek metabolitjainak rákkeltő hatása járulhat. 4. táblázat A foglalkozási asztma előfordulása Ország, év
Adatforrás
Oki ártalmak, gyakoriság %-ban
Finnország, 1989–95 Svédország, 1990–92 Németország, 1995 Franciaország, 1996 USA, 1986–94 Kanada, B. C., 1991 Kanada, Quebec, 1986–88 USA, 1990–97 Nagy-Britannia, 1989
orvosi jelentés, balesetbiztosítás saját adat baleset-biztosítás orvosi jelentés orvosi jelentés, egyéb források orvosi jelentés baleset-biztosítás orvosi jelentés orvosi jelentés
állati hámszövet (38%) nincs adat lisztpor (40%) lisztpor (20%) izocianát (25%) takonykór (42%) izocianát (25%) izocianát (13%) izocianát (22%)
5. táblázat Foglalkozási betegségek jelentése és elismerése (1999) Baleset-biztosító
Jelentés (az összes jelentés %-a)
Elismerés (az összes elismerés %-a)
BK 1315 (N = 110)
BK 4301 (N = 4644)
BK 1315 (N = 64)
BK 4301 (N = 917)
Ipari szakszervezetek Mezőgazdasági szakszervezetek Általános baleset-biztosító
0,2 % 0 % 0,03%
5,2% 17,3% 3,6%
0,4 % 0 % 0,06%
4,4% 13,5% 3,7%
Összesen
0,13%
5,6%
0,3 %
4,7%
Légzésfunkció-változások epidemiológiai felmérése Kis és mérsékelt izocianát-expozíció után nem észlelhető a légzésfunkció heveny elváltozása. Az izocianátok krónikus hatására irányuló keresztmetszeti vizsgálatok bizonyító ereje – az „egészséges munkás hatás” folytán – erősen korlátozott. A hosszmetszeti vizsgálatokból származó, meggyőzőbb információk nem egységesek, mivel a résztvevők száma viszonylag kicsi. A régebbi felmérésekből többnyire hiányoznak a következő adatok: megfelelő kontrollcsoport, a kollektíva kiválasztása és összetétele, a kontrollcsoport expozíciója légutakat iz
gató, ill. érzékenyítő anyagokkal. Mivel a legtöbb retrospektív vizsgálat során a felmérésben való részvétel előfeltétele volt a legalább kétszeri tüdőfunkciómérés, így olyan dolgozók, akik izocianát-asztma miatt kiléptek az üzemből, nem kerültek be a vizsgált kollektívába. Az újabb eredmények szerint ez torzulást, a kockázat alábecslését okozhatja. Ezenkívül megfigyelhető, hogy a vizsgálatban résztvevők több, mint 40%-a kilépett a felmérés folyamán. Kevés információ van arra vonatkozólag, hogy ennek oka foglalkozási asztma volt-e. Míg a legtöbb felmérésben – még viszonylag kis koncentráció esetén is – a tüdőfunkciós paraméter átlagban közel állt a normális értékhez (kontrollcsoport), addig több esetben a tüdőfunkció romlását észlelték. Sok vizsgálat során egyedi különbségek, ill. erősebb hatások mutatkoztak dohányzók és előzőleg károsodottak esetében. A legtöbb tüdőfunkció-változásokkal foglalkozó felmérés keretében nem kielégítően pontosítják az izocianát-expozíciót. Folyamatos egyéni méréseket csak ritkán végeznek, nem alkalmazzák az expozíció biológiai markereit. Néhány vizsgálat során kimutattak expozíciófüggő tüdőfunkció-károsodásokat, míg mások ezt nem észlelték. Izocianát-határértékek Németországban Németországban vannak monomer izocianátokra (MDI, HDI) vonatkozó határértékek, de ezek nem minden – a feldolgozási helyre jellemző és az egészségre káros – NCO-csoportra érvényesek, így gyakran alábecsülik a reális izocianát-koncentrációt (6. táblázat). Az MDI és HDI határértékét – állatkísérletek és foglalkozás-egészségügyi leletek alapján – végül 5 ppb-re csökkentették. 1996-ban a MAK-Bizottság elfogadott egy BAT-értéket monomer és polimer MDI-re vonatkozóan (10 µg/g kreatinin), amely számos bizonytalanság miatt eddig még nem vált kötelezővé. 6. táblázat Izocianátok MAK-értékei és rákkeltő hatása Rövidítés
Izocianát
Levegőhatárérték
TDI PMDI MDI HDI IPDI NDI MIC
toluilén-2,4-diizocianát polimer MDI difenil-metán-4,4-diizocianát hexametilén-1,6-diizocianát izoforon-diizocianát 1,5-naftilén-diizocianát metil-izocianát
10 ppb* 5 ppb* 5 ppb 5 ppb 10 ppb** 10 ppb 10 ppb**
Rákkeltési kategória 3A 3B 3B*
* a monomer diizocianátok levegő-határértékeitől eltérő MAK-értékeket – rákkeltés miatt – kihagyták ** tervezett felülvizsgálat (MAK-Bizottság által)
Az izocianátok és metabolitjaik rákkeltő hatására vonatkozó eredmények nem egységesek. Patkányoknál szájon át alkalmazott TDI- és MDI-aeroszol következtében rákkeltő hatást mutattak ki. Az MDI-vel és PMDI-vel végzett mutagenitási vizsgálatok eredményei az alkalmazott oldószertől függően változtak. A mortalitási követéses felmérések nem jártak egyértelmű eredményekkel. A MAK-Bizottság az MDI-t és PMDI-t a 3B kategóriába (állat- és in-vitro kísérletek alapján feltehetően rákkeltő, a MAK-érték definiálható, ha nincs géntoxikus hatás) és a TDI-t a 3A kategóriába (az adatok még hiányosak) sorolta. Az izocianát-asztma további kutatási kérdései Az epidemiológiai vizsgálatok alapján végzett kockázatbecsléshez – a levegőkoncentráció mérési módszerének továbbfejlesztése mellett – további, bizonyító erejű epidemiológiai felmérések szükségesek a tüdőfunkció-csökkenésre és a rákkockázatra vonatkozóan. Ezenkívül figyelembe kell venni a bőrre ható expozíciót és az egyéni, kvantitatív expozícióbecslést a dózis–hatás öszszefüggések vizsgálatához. A további kutatási tervektől függetlenül az érintett dolgozók védelme érdekében foglalkozni kell az elsődleges megelőző intézkedéseket (kis gőznyomású izocianáttartalmú előpolimerek fokozott alkalmazása, gyártóberendezések befedése, elszívóberendezések, jobb szellőztetés). Fontos és sok üzemben optimálható kockázatcsökkentő lépések ezenkívül: a dolgozók alapos tájékoztatása az izocianáttartalmú termékek kezelésével járó kockázatokról (védőálarc, védőkesztyű, sőt védőruha viselésének fontossága). (Dr. Pálfi Ágnes) Latza, U.; Baur, X.: Aspekte der Risikobeurteilung bei Isocyanat-Asthma: Expositionsdaten, Biomonitoring und Ergebnisse epidemiologischer Studien. = Gefahrstoffe – Reinhaltung der Luft, 61. k. 10. sz. 2001. p. 465–471. Au, M.; Diller, W. F. stb.: Sicherer Umgang mit isocyanathaltigen Produkten – Vorschläge zur Erfassung der Exposition und Verbesserung der Prävention. = Zentralblatt für Arbeitsmedizin, Arbeitsschutz und Ergonomie, 50. k. 8. sz. 2000. p. 335–341. Ott, M. G.; Klees, J. E.; Poche, S. L.: Respiratory health surveillance in a toluene diisocyanate production unit, 1967–97: clinical observations and lung function analyse. = Occupational and Environmental Medicine, 57. k. 1. sz. 2000. p. 43–52.
A közvetlen kutatási, fejlesztési költségek alapján érvényesíthető társaságiadó-alap kedvezmény A kormányzat közvetlen és közvetett támogatási eszközökkel serkenti a hazai kutató, fejlesztő tevékenységet. A közvetett ösztönzők körében kiemelt helyet foglal el a K+F költségek alapján érvényesíthető, a társaságiadó-alapot érintő kedvezmény, amelynek mértéke 2001. január 1-jétől emelkedett. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló, többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja értelmében „az adózás előtti eredményt csökkenti … az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés adóévben felmerült közvetlen költsége, csökkentve az e tevékenységhez kapott támogatás, juttatás bevételként elszámolt összegével és a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerinti egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás összegével, függetlenül attól, hogy azt kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba vették, vagy nem” A törvény 2001. január 1-jétől hatályos módosítása (a 2000. évi CXIII. tv. 36. § (8) bek.) értelmében továbbra is érvényesíthető az adózás előtti eredménycsökkentés a saját célra, illetve a megrendelésre végzett kutatási, fejlesztési szolgáltatás közvetlen költsége alapján. A kedvezmény mértékének növekedése (20% helyett 100 %) mellett azonban a levonási lehetőség kiterjed a – belföldi illetőségű adózó, a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kivételével – a mástól igénybe vett kutatási-fejlesztési szolgáltatásra is, beleértve a közvetített szolgáltatást is, ha a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 51. §-a szerint része a közvetlen költségnek.
Statisztikai adatszolgáltatás a kutatási, fejlesztési tevékenységről A növekvő állami, valamint a fokozatosan megnyíló európai uniós támogatások leghatékonyabb felhasználása érdekében a kormányzatnak megfelelő információkkal kell rendelkeznie a hazai (felsőoktatási, K+F intézeti, vállalkozási és egyéb költségvetési) kutatási, fejlesztési tevékenységről. E számbavételt segíti elő a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikai adatgyűjtése a kutatóhelyek K+F tevékenységéről. A KSH évente eljuttatja az 1071 (kutató-fejlesztő intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek), az 1072 (felsőoktatási kutatóhelyek), illetve az 1074 (egyes jogi személyiségű vállalkozások) számú – a beszámolási évben megvalósított kutatási, fejlesztési tevékenység felmérésére szolgáló – statisztikai kérdőíveinek (és a kitöltést segítő útmutatóinak) egyikét a nyilvántartásában szereplő kutatóhelyek számára. A kérdőív kitöltése és megküldése a KSH számára az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló kormányrendelet (a 2001. évről szóló adatszolgáltatás esetében a 173/2000 (X. 18.) Korm. rendelet) alapján kötelező az érintettek számára. A kutatási, fejlesztési tevékenységet végző szervezeteknek, szervezeti egységeknek akkor is eleget kell tenniük adatszolgáltatási kötelezettségüknek, ha valamilyen ok miatt nem kapták meg az említett űrlapok egyikét. Ez esetben a vonatkozó kérdőív és kitöltési útmutató letölthető a KSH honlapjáról, a 2002. évben az alábbi címről: http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/info/02osap/osap_2001.htm A jelentést két példányban kell kitölteni; ezek egyikét legkésőbb a beszámolási időszakot követő év március 16-ig (ez évben tehát 2002. március 16-ig) kell megküldeni a KSH Kultúrstatisztikai osztálya számára, az 1525 Budapest, Pf. 51. postacímre. Az adat-szolgáltatással kapcsolatban további felvilágosítás a 06(1)345-6914 telefonszámon kérhető.