Tápióság Tápiószentmárton Általános Iskola. Kubinyi Ágoston Általános Iskolája

Tápióság – Tápiószentmárton Általános Iskola Kubinyi Ágoston Általános Iskolája TÁPIÓSZENTMÁRTON

Pedagógiai Program

2013.

„Minden nevelı kertész: A nevelı munkája az olyan kertészéhez hasonlatos, aki különféle növényeket ápol. Az egyik növény a tőzı napsugarat kedveli, a másik a hővös árnyékot, az egyik a patakpartot, a másik a kopár hegycsúcsot. Ez a homokos talajon nı a legjobban, az a kövér agyagban. Valamennyit a neki megfelelı módon kell ápolni, különben soha nem fejlıdik ki teljesen.”

/ABDU’L-BAHÁ/

Tartalomjegyzék I. PEDAGÓGIAI PROGRAM - ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM.................................................................... 4 1. A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI ............................................................ 5 1.1. Alapelveink ................................................................................................................................................... 5 1.2. Céljaink ........................................................................................................................................................ 5 1.3. Feladataink .................................................................................................................................................. 6 1.4. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai...................................................................... 7 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................................................. 8 2.1. Céljaink ........................................................................................................................................................ 8 2.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink .................................................................... 9 2.3. A sajátos nevelési igényő tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink ............................... 9 3. TELJESKÖRŐ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGİ FELADATOK ...................................................................... 11 3.1. Általános elvek........................................................................................................................................... 11 3.2. Az intézmény feladata ................................................................................................................................ 11 3.3. Az egészségnevelés megvalósulása ............................................................................................................ 12 3.4. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ..................................................................................... 13 3.4.1. Az elsısegélynyújtás célja......................................................................................................................................13 3.4.2. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok .........................................................13 3.4.3. Az elsısegély- nyújtási alapismeretek elsajátításának formái ...............................................................................14

4. KÖZÖSSÉGI NEVELÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ..................................................................... 14 4.1. Alapelveink................................................................................................................................................. 14 4.2. A közösségfejlesztés célja, feladatai és színterei ....................................................................................... 15 4.2.1. Iskolai színtér és a közösségfejlesztés feladata ......................................................................................................15 4.2.2. Az osztályközösségek és közösségfejlesztı feladatuk .............................................................................................15 4.2.3. Egyéb foglalkozások és közösségfejlesztési feladatai.............................................................................................16 4.2.4. A diákönkormányzat és fejlesztési feladatai...........................................................................................................16 4.2.5. Szegregált s.n.i. osztály közösségfejlesztése...........................................................................................................17

5. A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI ÉS AZ OSZTÁLYFİNÖKI MUNKA ........................................................ 17 5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................................................ 17 5.2. Az osztályfınöki munka feladatai és hatásköre........................................................................................ 18 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLİ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG ................................................... 18 6.1. Sajátos nevelési igényő tanulók és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulók.... 19 6.1.1. Sajátos nevelési igényő fogalmak meghatározása .................................................................................................19 6.1.2. Általános elvek.......................................................................................................................................................19 6.1.3. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése-oktatása.......................................................................................20 6.1.4. A pszichés fejlıdési zavarral küzdı tanulók nevelése-oktatása .............................................................................23 6.1.5. A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása ......................................................................................................24

6.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulók............................................................ 25 6.2.1. Általános elvek.......................................................................................................................................................25 6.2.2. Beilleszkedési és magatartási zavarok...................................................................................................................26 6.2.3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése..............................................................................28

6.3. Kiemelten tehetséges tanulók .................................................................................................................... 29 6.3.1. A tehetséggondozás célja, feladata ........................................................................................................................29 6.3.2. A tehetséggondozás lehetıségei.............................................................................................................................30 6.3.3. Sajátos nevelési igényő tanulók tehetséggondozása ..............................................................................................30

6.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók............................................................................ 30 6.5. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok....................................................................................................... 31 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ JOGAI ............................................................. 32 8. AZ INTÉZMÉNYI KAPCSOLATTARTÁSOK .............................................................................................................. 33 8.1. Tanulókkal való kapcsolattartás ............................................................................................................... 33 8.2. Szülıkkel való kapcsolattartás................................................................................................................... 33 8.3. Szülı és pedagógus kapcsolattartása ........................................................................................................ 33 8.4. partnerekkel való kapcsolattartás.............................................................................................................. 34 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK .................................................................................................................... 35 9.1. Osztályozó vizsga szabályai........................................................................................................................ 35 9.2. Javítóvizsga szabályai ................................................................................................................................ 36 9.3. Pótló vizsga ................................................................................................................................................ 36 9.4. Független vizsgabizottság elıtt való vizsga ............................................................................................... 36 9.5. Különbözeti vizsga ..................................................................................................................................... 37 9.6. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei és értékelése....................................................................... 37 10. A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ...................................................................................................... 37 10.1. A felvétel szabályai................................................................................................................................... 37

1

10.2. Az átvétel szabályai .................................................................................................................................. 38 II. HELYI TANTERV .............................................................................................................................................. 39 1. HELYI TANTERVEK .............................................................................................................................................. 40 1.1. Az iskola által választott kerettantervek............................................................................................. 40 2. TANTÁRGYI RENDSZERÜNK, ÓRATERVEK, KÖVETELMÉNYEK .............................................................................. 42 2.1. H2008 – H2012 jelzéső tantárgyi rendszer ............................................................................................... 42 2.2. H2013 jelzéső tantárgyi rendszer .............................................................................................................. 43 2.3. Az egyes évfolyamokon tanítandó tantárgyak és óraszámai..................................................................... 43 2.3.1. A H2008 jelzéső óraterv ........................................................................................................................................43 2.3.2. A H2012 jelzéső óraterv ........................................................................................................................................45 2.2.3. Tantárgyi rendszer és óraszámok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolái számára (6–8. évfolyam – szegregált) .......................................................................................................................................................................46 2.3.4. A H2013 jelzéső óraterv ........................................................................................................................................47

2.4. A kerettanterven felüli óraszámok, foglalkozások és tananyagai ............................................................ 48 2.5. A tantárgyak tananyagai és követelményei............................................................................................... 49 2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .............................................................. 50 2.1. Általános tantervő osztályok – általános elvek........................................................................................... 50 2.2. A sajátos nevelési igényő tanulók esetében............................................................................................... 51 4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA .......................... 51 5. AZ ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLİ ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG ................................................................................... 52 6. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSULÁSA ....................................................................... 52 6.1. H2008 és H2012 óratervő osztályok mindennapos testnevelése ................................................................ 52 6.2. H2013 óratervő osztályok mindennapos testnevelése................................................................................. 53 7. A VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI.................................................... 53 7.1. A választható foglalkozások szabályai....................................................................................................... 54 7.2. A pedagógusválasztás szabályai ................................................................................................................ 54 8. A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................. 54 8.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenırzése, értékelése ..................................................................... 54 8.1.1.Ellenırzés ...............................................................................................................................................................54 8.1.2.Értékelési módok ....................................................................................................................................................55 8.1.3.A tanulmányi munka értékelése ..............................................................................................................................55 8.1.4. Egyéni értékelési lehetıség....................................................................................................................................59

8.2. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés rendje .......................................................................................... 59 8.2.1. Az írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai, szerepe ...............................................................................................59 8.2.2. A szóbeli beszámoltatás rendje, szerepe ................................................................................................................60

8.3. A magatartás és szorgalom értékelése....................................................................................................... 61 8.3.1. A magatartás értékelésének követelményei............................................................................................................61 8.3.2. A szorgalom értékelésének követelményei .............................................................................................................62 8.3.3. A szorgalom – magatartás értékelése az s.n.i. tanulóknál ......................................................................................62

8.4. A tanulók jutalmazása ............................................................................................................................... 63 8.5. A felkészüléshez meghatározott elvek és korlátok .................................................................................... 64 8.5.1. Általános elvek.......................................................................................................................................................64 8.5.2. Az otthoni felkészülés korlátai ...............................................................................................................................64

8.6. A továbbhaladás feltételei.......................................................................................................................... 65 9. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI ............................................................... 65 9.1. A csoportbontás elvei és rendje ................................................................................................................. 65 9.2. Egyéb foglalkozások szervezési elvei ......................................................................................................... 65 10. SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ................................................................................................................... 66 11. ESÉLYEGYENLİSÉG........................................................................................................................................... 67 12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ..................................................................................................... 68 12.1. A mérések általános szempontjai ............................................................................................................ 68 12.2. Útmutató a próbák elvégzéséhez, értékeléséhez ...................................................................................... 68 12.3. Útmutató a próbák elvégzéséhez, értékeléséhez ...................................................................................... 70 12.4. Értékelési rendszer az alap-állóképesség, dinamikus ugró- és dobóerı, gyorsaság és ügyesség felméréséhez...................................................................................................................................................... 72 13. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ...................................................................................... 72 13.1. Az iskolai egészségnevelési tevékenység.................................................................................................. 72 13.2. Az iskola környezeti nevelése................................................................................................................... 74 13.3. Az egészségnevelést és környezeti nevelést szolgáló tevékenységek ....................................................... 74 ZÁRADÉKOK ........................................................................................................................................................... 76 1./ A PROGRAMOT ELFOGADÁSA ............................................................................................................................. 76 2./ VÉLEMÉNYEZÉSI JOGÁT GYAKOROLTA .............................................................................................................. 76

2

3./ A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ...................................................................................................................... 76 4./ A PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ................................................................................................... 76 5./ A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ............................................................................................................. 77 6./ A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ................................................................................... 77

3

Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Nevelési Program

I. Pedagógiai Program - Iskolai Nevelési Program

4


1. A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai 1.1. Alapelveink Esélyegyenlıség – komplexitás – nyitottság Iskolánk nevelıtestülete az egyetemes, történelmileg idıtálló emberi értékek közül elsısorban az alábbiak közvetítését tartja meghatározónak az iskolai életben: • az egyetemes értékek tiszteletére, elfogadására nevelés • magyarságtudat, mint nemzeti örökség ápolása • humanizmusra, szeretetre nevelés • a demokrácia alapelveire, jogállamiság gyakorlására nevelés • tolerancia, másság elfogadására nevelés • tájékozódás igényére, a tudás fogékonyságára, önálló ismeretszerzés igényére nevelés • természeti és társadalmi környezet megismerésére, védelmére és formálására nevelés • helyi hagyományok ápolása, közösséghez tartozás érzésének kialakítása • a kiemelt figyelmet igénylı tanulók elfogadására törekvés • életkornak megfelelı önállóságra nevelés • nyíltságra, ıszinteségre, kulturált véleményalkotásra nevelés • nyelvi kommunikációs képességek fejlesztése • tanulóink tisztelettudó, kulturált, viselkedésre nevelése • igényességre nevelés önmagunkkal és másokkal szemben • reális önértékelésre, értékelésre nevelés • egészséges életmódra, családi életre nevelés • rendre, tisztaságra, esztétikumra nevelés • a tanulók érdekeltek legyenek az intézmény berendezéseinek, tárgyainak védelmében • felkészítés a megalapozott pályaválasztásra • erısíteni kell a tanulók iskolához való kötıdését.

1.2. Céljaink •

• •

• •

o o o o o

A Nemzeti alaptantervben (NAT) és a helyi tantervünkben meghatározott alapmőveltség elsajátíttatása. Célunk, hogy minden tanulónkat eljuttassunk a képességeinek és adottságainak megfelelı szintre. Célunk, hogy diákjaink jól érezzék magukat az iskolában, bizalommal legyenek társaik, tanáraik felé, ahol érzi, hogy személye fontos. Célunk, hogy különbözı tanulási stratégiákkal, módszerekkel, eszközökkel ismertessük meg a gyerekeket, melyeket életkoruknak és képességeiknek megfelelıen tudatosan alkalmazzanak a tanulási folyamat során. Célunk tehetséges tanulóinkat képességeiknek és készségeiknek, érdeklıdésüknek és életkori sajátosságuknak megfelelı tehetséggondozásban részesíteni. Tanítványaink nyitott, érdeklıdı, sokoldalú, rugalmas személyiségek legyenek. Így: A kulturált magatartás, a közösségi érzés és a megfelelı kommunikáció jellemezze diákjainkat. Törekedjenek reális önismeretre, önértékelésre (önbecsülés, önbizalom), a kitartó munkához való helyes viszony kialakítására. Legyenek cselekvıképes, kreatív emberek, vállaljanak felelısséget saját sorsuk irányításáért (önállóság, kitartás, szorgalom). Szeressék és védjék a természetet, beleértve saját szőkebb környezetüket is. Alakuljon ki bennük a testmozgás iránti igény, az önellátás képessége (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, a környezet rendben tartása). 5


o Legyenek tisztában az egészségvédelem legfontosabb tényezıivel (az egészségre káros szokások elutasítása, a balesetek megelızése). o Legyenek érdeklıdıek és toleránsak a különbözı kultúrák iránt. o Legyenek fogékonyak az emberi kapcsolatokra, a barátságra, a család tiszteletére. o Váljanak szülıföldjüket jól ismerı, hagyományainkat tisztelı emberekké. o Jellemezze ıket a kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség, a hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása, az alkotmányosság, törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. o Alakuljon ki bennük a világ megismerésének igénye. o A siker esélyével készüljenek fel jövendı életpályájukra.

1.3. Feladataink Feladatainkat egyértelmően célrendszerünk, és az iskolával szemben támasztott tanulói, szülıi és fenntartói igények határozzák meg. • Kialakítjuk a társadalmi együttéléshez, a munkavégzéshez, az önmővelıdéshez, a testi és lelki fejlıdéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvetı képességeket, készségeket. • A tanulói kíváncsiságra, érdeklıdésre épített, és ez által motivált munkában fejlesztjük a felelısségtudatot, a kitartás képességét, és elımozdítjuk a tanulók érzelemvilágának gazdagodását. • Kiemelt feladatunknak tekintjük a kompetencia alapú oktatásra való felkészítést mind tanáraink, mind tanulóink számára. • Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Helyes tanulási szokásokat alakítunk ki. Megtanítjuk diákjainkat a helyes tankönyvhasználatra és más korszerő ismerethordozók felhasználására. • Megfelelı, sikeresen teljesíthetı feladatokat adunk. • Fejlesztjük tanítványaink logikai képességét, kreativitását, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs készségét. • Nagy figyelmet fordítunk az egészséges életmód, testi – lelki egészség kialakítására, a rendszeres testmozgás fontosságára. • Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását. • Különleges gondozást alkalmazunk a sajátos nevelési igényő gyermekek megsegítésére. • Fontos feladatunknak tekintjük a képességek szerinti differenciált munkát. • Törekszünk a tanulási nehézségek hátterében megbúvó okok feltárására, és keressük a megoldási lehetıségeket. • Törıdünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetébıl vagy eltérı ütemő érésébıl fakadnak. • Differenciált foglalkozások és a kooperatív tanulás módszerének mind szélesebb körő alkalmazására törekszünk. • Tudatosítjuk a gyermekekben a szőkebb és tágabb környezetbıl megismerhetı értékeket, fejlesztjük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolatokhoz szükségesek. • Ellenırzı és értékelı munkánkban a rendszerességet, objektivitást és az ösztönzı jelleget tartjuk szem elıtt. • Olyan légkört igyekszünk megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. • Törekszünk a színvonalas pedagógiai munkavégzésre.

6


1.4. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelı-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, értelmi fejlettségére, képességére, és kellı teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek megfelelıen: -

Az oktatás legfontosabb eszköze az aktuális tanévre készült tanmenet.

-

Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához.

-

Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala szerint kell történnie.

-

A komplex személyiség fejlesztésben fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erıs és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erısítésének, a kezdeményezı és vállalkozó készségnek, az ítélıképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának.

-

Fontos, hogy megtanítsuk az eredményes tanulási technikákat és módszereket, minél szélesebb körben ismerjük és alkalmazzuk a hatékony tanulásszervezési módokat, az elsajátítandó új ismereteket több oldalról, többféle módszerrel közelítsük meg.

-

Módszerek: a meggyızés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás stb.), a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenırzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás stb.), a magatartásra ható ösztönzı módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret stb.).

7


2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok “Az ember nem személyiséggé születik, hanem azzá válik." / Rubinstein /

Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. Ez teljes összhangban áll a NAT-ban leírt és képviselt értékekkel, valamint az iskola helyi sajátosságaiból, tanulói összetételébıl adódó hagyományokkal, lehetıségekkel. Meggyızıdésünk, hogy valamennyi gyermeknek meg kell adni a lehetıséget, hogy elérje teljesítıképességének maximumát, s a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnıtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelısséget érez környezete és embertársai iránt.

2.1. Céljaink Olyan fiatalokká szeretnénk formálni tanulóinkat, akik egyesítik magukban az alábbi tulajdonságokat: -

humánus, erkölcsös,

-

kötelességtudó, öntevékeny,

-

érdeklıdı, nyitott,

-

kreatív, alkotó,

-

mővelt, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

-

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

-

képes eligazodni szőkebb és tágabb környezetében,

-

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban)

-

képes tudását tovább fejleszteni, önállóan ismereteket szerezni,

-

a mindennapi életben felhasználható készségekkel rendelkezik,

-

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

-

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben,

-

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

-

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, így: viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttmőködik, szüleit, nevelıit, társait szereti és tiszteli, képes szeretet adni és kapni,

-

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérı nézeteket,

-

szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, 8


-

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

2.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink •

Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása személyes példamutatással is.

•

A sajátos nevelési igényő tanulóink ismerjenek kompenzáló technikákat maradványtüneteik kezelésére.

•

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, egyéni érdeklıdésük, irányultságuk figyelembe vételével.

•

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása.

•

Az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása.

•

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

•

A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, a helyi hagyományok ápolása.

•

Az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

•

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

•

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, az alkohol, a drog, a dohányzás káros hatásának megismertetése, a megelızés fontosságának hangsúlyozása.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, lehetıségeket minden tanítási órán és tanórán kívüli tevékenység során ki kell használni, kapcsolni a tananyagok, foglalkozások témáihoz.

2.3. Az enyhén értelmi kapcsolatos feladataink

fogyatékos

•

tanulók

személyiségfejlesztésével

A tanulók fogyatékosságának megfelelı, legmagasabb szintő képzés mellett a sajátos nevelési igénynek megfelelı személyiségfejlesztést is meg kell valósítanunk. • Ennek érdekében: • a tervszerő nevelı és oktató munka során a tanulók alapkészségeit fejleszteni és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújtani, • az iskola olyan- az emberre, társadalomra, mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó-ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben, 9

Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Nevelési Program • • • • • • •

az oktató- és nevelı tevékenység célja a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztése, fontosnak tartjuk, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, a tanulók között a szorgalom, a tudás, és a munka nyerjen nagyobb becsületet, törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segíteni kell a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, megelızni, felismerni a rosszat, törekedni kell az emberek közötti érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, megismertetjük tanulóinkat a nemzeti kultúra és történelem fontos eseményeivel.

10


3. Teljeskörő egészségfejlesztéssel összefüggı feladatok „Az egészség korona az ember fején, de csak a beteg láthatja meg azt.” /egyiptomi közmondás/

3.1. Általános elvek A teljes körő egészségfejlesztés célja, hogy az intézményben eltöltött idıben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztı, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerően mőködı egészségfejlesztı tevékenységekben. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink a 8. osztályt elvégezve legyenek tisztában az egészséges életvitel meghatározó szerepével, ismerjék, mi szükséges ahhoz, hogy egészséges életvitelő, produktív fiatalokká válhassanak. Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körő. Ez az alábbiak teljesülését jelenti: • ha nem szőkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fı egészségkockázati tényezıt befolyásolja; • ha nem szőkül le egy-egy akció idıtartamára, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van; • ha nem szőkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne; • ha nem szőkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne; és • ha nem szőkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülıket és az iskola közelében mőködı, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét (pl. fenntartó) is.

3.2. Az intézmény feladata A teljeskörő iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a teljes tantestület és a szülık bevonásával, szakmai ellenırzés és megfelelı finanszírozás mellett: • • •

•

egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetıleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával); mindennapos testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); a gyermekek érett személyiséggé válásának elısegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a mővészetek személyiségfejlesztı hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési modulszerő tananyagtartalom beépítése a helyi tantervekbe és hatékony oktatása.

A megvalósítás alapvetı irányai: 1. Mindennapi testnevelés megvalósítása

11


2. Egészségfejlesztı – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülése érdekében. 3. Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok kimunkálása 4. Szabadidıs közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplık bevonásával. A teljes körő egészségfejlesztési program az iskola közössége életminıségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegzı cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminıség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít.

3.3. Az egészségnevelés megvalósulása CÉL helyes táplálkozásra nevelés

mindennapos nevelés

testmozgásra

TEVÉKENYSÉG tanórai tananyag elsajátítása (környezetismeret, természetismeret, biológia, technika) iskolai étkeztetés során egészséges étrendre szoktatás iskolatej program suli-gyümölcs program egészségnap egyéb (szabadidıs) foglalkozáson az egészséges ételek, italok fogyasztása mindennapos testnevelés sportkör egyéb sportfoglalkozás túrák, versenyek tanórai és egyéb foglalkozások, szabadidıs foglalkozások, egyéni fejlesztés során csoportmunka, közösségépítés, egészségnap

stresszkezelés módszereinek alkalmazására, lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére nevelés betegség-megelızése egészségügyi szőrıvizsgálatok (különösen: fogászati, szemészeti, általános szőrés) fertızések terjedésének higiénikus körülmények biztosítása: mosdók felszerelése megakadályozása eü. papírral, szappannal, napi, napközbeni takarítás kézmosásra nevelés: étkezés elıtt, szennyezıdés után, közös eszközhasználat (számítógépek) elıtt beteg gyermek elkülönítése fertızésveszélyben szőrés rendszeres tisztálkodásra kézmosásra nevelés: étkezés elıtt, szennyezıdés után, szoktatás közös eszközhasználat (számítógépek) elıtt sporttevékenység 12

után,

ha

szükséges,

tisztálkodás,


balesetek elkerülésére nevelés

elsısegély-nyújtási alapismeretek átadása

váratlan helyzetek kezelésére felkészítés káros függıségekhez vezetı szokások kialakulásának megelızése testi-lelki betegség gyanúja esetén

hajápolás tanórai tananyag elsajátítása (környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, fizika, természettudományos vizsgálatok, technika) egyéb foglalkozások, szabadidıs foglalkozások, kirándulások egészségnap tanórai tananyag elsajátítása (környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, fizika, természettudományos vizsgálatok, technika) egészségnap váratlan helyzetekkel szembesítés drámapedagógiai módszerekkel osztályfınöki órán, erdei iskolában tanórai tananyag elsajátítása (környezetismeret, természetismeret, biológia) egészségnap akciónapok jelzés a megfelelı szakembernek, szülınek

3.4. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 3.4.1. Az elsısegélynyújtás célja Az elsısegélynyújtásnak azt kell biztosítania, hogy a bajba jutott ember minél elıbb segítséget, orvosi ellátást kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, megakadályozza a bajba jutott állapotának romlását. Az iskolai elsısegélynyújtás oktatásának legfıbb célja: • Az elsısegély-nyújtási ismereteket minden állampolgárnak el kell sajátítania és használnia kell, ezzel megvédheti saját és mások épségét, életét. • A tanulókat fel kell készíteni az elsısegély-nyújtásra, az életkoruknak megfelelıen. Ismerniük kell a testi épségüket veszélyeztetı helyzeteket, és azt, hogyan kerülhetik el. • Meg kell tanulniuk, hogy veszélyhelyzetben, baleset elıfordulásakor mit kell tenni, kitıl kell segítséget kérni. • Fontos megtanulniuk az alapvetı elsısegély-nyújtási tevékenységeket, hogy szükség esetén segíteni tudjanak másokon.

3.4.2. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok •

a tanulók korszerő ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsısegély-nyújtási alapismeretek területén; • a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsısegély-nyújtás alapismereteit; • a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsısegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 13


3.4.3. Az elsısegély- nyújtási alapismeretek elsajátításának formái •

Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elméleti és gyakorlati elsajátítása elsısorban a helyi tantervben szereplı alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY

biológia

kémia

fizika

testnevelés

•

•

•

-

ELSİSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütıeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás áramütés esés horzsolás kificamodott végtag törött végtag magasból esés

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfınöki órák tanóráin feldolgozott elsısegélynyújtási ismeretek: teendık közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentıszolgálat felépítése és mőködése; a mentık hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védını) segítségének igénybe vétele lehetıség szerint félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfınöki óra megtartásában az elsısegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Másodlagosan, az egyéb foglalkozásokon, témanapokon, kiemelten a gyakorlat elsajátítása, alkalmazása dramatizálással, gyakorlati feladatok elvégzésével, szimulációval történik. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek tanításába bevonjuk külsı kapcsolataink közül az egészségügyi és katasztrófavédelmi szervezeteket (védını, mentıszolgálat, tőzoltóság, katasztrófavédelem).

4. Közösségi neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 4.1. Alapelveink •

Az iskolai közösség csak akkor válhat a gyermek személyiségét formáló igazi tényezıvé, ha összefogja a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeit, hiszen ezek egymással aktív kölcsönhatásban vannak.

•

A közösség váljék színterévé az egyéni tehetség kibontakoztatásának és fejlesztésének, amelybıl az egyén erıt meríthet. 14

Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Nevelési Program •

A közösség segítsen a tanulók esetleges problémáinak, konfliktusainak megoldásában is.

4.2. A közösségfejlesztés célja, feladatai és színterei Cél: A legfontosabb, szokásrendszerré.

az

összetartozást

erısítı

tevékenységek

váljanak

szokássá,

Iskolánk feladata, hogy a pedagógusok, szülık együttmőködve olyan légkört teremtsenek, olyan közösséget alkossanak, amely elısegíti a gyermek harmonikus fejlıdését, szocializációját, amelyek együttes élményt adnak, az együvé tartozás érzését erısítik. Törekszünk annak közvetítésére, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, önmagában érték a közösség számára. A közösség leghatékonyabban a közösen átélt tevékenységeken keresztül fejleszthetı. Az iskolai élet során számos lehetıséget biztosítunk a közös tevékenységekre.

4.2.1. Iskolai színtér és a közösségfejlesztés feladata A tanulók együttélésének és együttmőködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentıségő feladatok hárulnak az iskola vezetıire, az osztályfınökre, a diákönkormányzatot segítı pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervezı tanárokra. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Sajátos nevelési igényő tanulók beilleszkedésének segítése a közösségfejlesztés eszközeivel: A közösség kialakításának fokozatosan megvalósuló folyamatában a csoport peremére szorult tanulókat közelebb kell vinnünk társaikhoz, a közösséget pedig alkalmassá kell tennünk az egyéni különbségek elfogadására.

4.2.2. Az osztályközösségek és közösségfejlesztı feladatuk A közösségfejlesztés feladata az életkor növekedésével változik, így a tevékenységi rendszer szélesedik, a munka önállósága fokozódik, a közösség szerkezete differenciálódik, az együttmőködés növekszik. Fıbb feladatok az alsó és felsı tagozaton A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A pedagógus feladata a legkisebb siker észrevétele, értékelése, a pozitív tendenciák erısítése, a negatív tendenciák szembesítése az iskola értékrendjével, alternatív megoldások keresése. Tevékenységükkel erısítsék a közösséghez való kötıdést. Az összetartozás élményét segítik a közös hagyományok, közösen átélt élmények, iskolai rendezvények, versenyek, kirándulások stb. Alsó tagozat

15


Családias légkör kialakítása, beszoktatás, szokásrendek kialakítása, a Házirend szabályainak folyamatos megismertetése, betartása, az osztályközösség kiépítésének megkezdése (felelısi rendszer) saját szabályok létrehozása, normák alkotása, betartása, szülıkkel való kapcsolattartás, önkiszolgálás megszervezése, szabadidıs tevékenységek szervezése, a személyközi kapcsolatok figyelése, alakítása. Felsı tagozat Az osztály aktív magjának továbbfejlesztése, osztálytanács létrehozása, az önkormányzás képességének kialakítása, aktív részvétel a DÖK munkájában, a közösség egyéni arculatának továbbfejlesztése, az iskolai hagyományok ápolása, ügyeleti rendszer kiépítése, viselkedési normák betartása (Házirend), vitakészség fejlesztése. Jó csoportlégkörben az együtt megválasztott közeli és távoli célok érdekében közös munkálkodás. Az óvodából iskolába, valamint az alsó tagozatból a felsı tagozatba való átmenet megkönnyítése érdekében „Iskolanyitogató” és „Vár a felsı tagozat” néven programot mőködtetünk.

4.2.3. Egyéb foglalkozások és közösségfejlesztési feladatai Színterei: • Szabadidıs tevékenységek (színház, könyvtár, kirándulás stb.) • Tanulószoba • Napközis jellegő foglalkozások • Szakkörök • Sportkörök • Tehetséggondozó foglalkozások • Könyvtár • Közös ünnepek, megemlékezések Érdeklıdés és képesség szerinti csoportok létrehozását szorgalmazzuk, ahol sikeres tevékenységgel kecsegtetı feladatokat teljesíthetnek diákjaink. • Meg kell tanítanunk ıket arra, hogy örömüket leljék a mozgásos és szellemi játékokban, versengésekben. • Teret adunk a minél szélesebb körő önmővelésre, pl.: színházlátogatás, könyvtárlátogatás. •

Törekszünk az életkori sajátosságok figyelembevételével a különbözı mőveltségi területek nyújtotta lehetıségek kihasználására.

•

A tanulás mellett helyet kapnak a tanulók érdeklıdési körének kialakulását, kreativitásuk fejlesztését segítı szabadidıs tevékenységek.

4.2.4. A diákönkormányzat és fejlesztési feladatai Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Diákönkormányzat: Az iskolai DÖK a tanulók önirányító, önszervezıdı közössége, melynek keretében önállóan intézik saját ügyeiket. Életkori sajátosságaikból kifolyólag általános iskolánk felsı tagozatában mőködik, pedagógus segítségével. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs 16


tevékenységének segítségére mőködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekbıl álló diák önkormányzati vezetıség irányítja.

4.2.5. Szegregált s.n.i. osztály közösségfejlesztése •

Az emberi, a gyermeki természetet figyelembe véve elvárható az alapiskolázás során, hogy a tanulók a mindennapi együttélésben a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelı magatartási szokásokat sajátítsanak el.

•

Az ıket körülvevı személyek, valamint az elıdök / irodalmi, történelmi hısök / cselekedetei magatartási mintaként épüljenek be, amelyek közül egyéniségüknek megfelelıen tudnak választani.

•

A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttmőködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

•

A magatartási normák, minták megismerése nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosulásig.

•

Ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közösségi érdekek, érdekütköztetések és léteznek kompromisszumos megoldások, Ítéljék el a testi erıvel, a hatalommal, a tekintéllyel való visszaélést.

•

Tudjanak azonosulni az emberszeretı, toleráns magatartással.

•

Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttmőködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, az alkotásban, a sportban.

5. A pedagógusok intézményi feladatai és az osztályfınöki munka 5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. • • • • • • • • • • • • • • • •

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó és javítóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, szabadidıs és sportprogramok szervezése, osztályfınöki, munkaközösség-vezetıi, diákönkormányzatot segítı feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülıi értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelıtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és minden olyan helyzetben, ami felügyeletet igényel, 17

Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Nevelési Program • • • • • • •

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegő munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közremőködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

5.2. Az osztályfınöki munka feladatai és hatásköre Az osztályfınököt – az igazgatóhelyettesekkel és munkaközösség-vezetıkkel konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában. • • • • • • •

• • • • • •

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlıdés jegyeire. Együttmőködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülıi munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi elımenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minısíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minısítési javaslatát a nevelıtestület elé terjeszti. Szülıi értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendıket: napló vezetése, ellenırzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelezı orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendı ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelısével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola elıtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közremőködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

6. A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos tevékenység „Isten minden kis tücskének Akad hely a kórusban. Némelyik hangja mély, a másiké magas. Megint másik hangosan ciripel a telefondróton És aki csak tapsolni tud, olyan is akad.” (Margaret Martle)

18


6.1. Sajátos nevelési igényő tanulók és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulók 6.1.1. Sajátos nevelési igényő fogalmak meghatározása Különleges figyelmet igénylı tanulók, akinek a szakértıi bizottság szakértıi véleményében foglaltak szerint, helyi lehetıségeinket maximálisan kihasználva biztosítjuk a nevelést-oktatást. A jelenleg érvényben lévı szabályozás alapján iskolánkban az alábbi sajátos nevelési igényő tanulók csoportjai vannak jelen. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók, ık a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethetı gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezıtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Pszichés fejlıdési zavarral küzdı tanulók, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedés szabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérı fejlıdése, a kialakult képességzavarok halmozott elıfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkúlia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlıdési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együtt járása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzık, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérı fejlıdésében mutatkozik meg. Beszédfogyatékos tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szervezıdése, fejlıdési eredető vagy szerzett zavara életkorától eltérı, különbözı klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlıdése miatt a késıbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett.

6.1.2. Általános elvek A Pedagógiai Program a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott célok, elvek, feladatok, területek a sajátos nevelési igényő tanulókra is érvényesek. A tanköteles korú sajátos nevelést igénylı tanulók képzésének során a legfontosabb figyelembe veendı szempontok: -

az értelmi, a testi és érzelmi fejlıdés megváltoztatása

-

sajátos tanulási képességek

-

egyéni szükségletek

-

a felnıttkori élet behatárolt lehetıségei. 19


Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnıtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékő emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Az iskolai képzés teljes idıtartama alatt arra kell törekedni, hogy a sajátos nevelést igénylı tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabb és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A sajátos nevelési igényő és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulók programjának meghatározásakor az alábbiakat vesszük figyelembe: – a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó elıírásait, – a nevelés és oktatás helyi célkitőzéseit és lehetıségeit, – a szülık elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Tanulóink a tanórákon kívül a törvény által biztosított keretek között egyéni fejlesztési terv alapján egyéni és kiscsoportos szervezeti formákban pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt. A fejlesztés napköziben és szabadidıs tevékenységekben is megjelenik. Iskolánk rehabilitációs tevékenységének jellege: - kompetencia alapú tanítás – tanulás szervezése - órai differenciált foglalkozás, kooperatív technikák alkalmazása - komplex képességfejlesztés, - logopédiai terápia, - pedagógiai célú rehabilitációs fejlesztı foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a szakértıi bizottság javaslata alapján. A rehabilitációs tevékenységeket végzı szakemberek: - gyógypedagógusok - logopédus, - fejlesztési differenciáló és integráció szakos tanító. Helyiségek: - tanterem - fejlesztı szoba - tornaterem Az integrációt segítı módszertani elemek: - A pedagógusaink alkalmazzák a differenciálást, a speciális eljárásokat, ezzel hozzájárulunk az együttnevelés - oktatás sikeréhez. - Óráinkat, foglalkozásainkat úgy tervezzük és szervezzük, hogy felkeltse és fejlessze a tanulók kíváncsiságát, tanulási kedvét. - A hibákat a tanulási folyamat szükséges velejáróinak tekintjük. - A segítségnyújtáskor az öntevékenységet erısítjük – azt szeretnénk, hogy a tanulók csak annyi segítséget vegyenek igénybe, amennyire szükségük van. Így érhetjük el önállóságuk, önbizalmuk és egyéni képességeik fejlıdését.

6.1.3. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése-oktatása Iskolánkban a szegregált módon történı oktatás felmenı rendszerben szőnik meg. Integrált nevelésben-oktatásban részesülnek azok a tanulók, akik a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján integráltan oktathatók. 20


Szociális integráció mőködik intézményünkben. A szegregált oktatásban résztvevık csak a tanítási órákon vannak külön, minden más iskolai eseményen – ünnepélyek, rendezvények, szabadidıs programok, étkezések – a többi tanulóval közösen vesznek részt. Alapelvek • a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel • a tanulók egyéni képességeinek, eltérı fejlıdési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában • egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele • támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben • a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén Célok • a sajátos nevelést igényő tanulók képesség fejlesztése a hiányosan mőködı pszichés funkciók terápiás jellegő korrekciójával, • a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs ós rehabilitációs eljárásokkal • az általános mőveltség megalapozása a fogyatékosság, életkor és osztályok figyelembe vételével • hogy a fejlesztés a tanulók számára megfelelı tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítsük a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, • a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. • az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításaival, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadásával. A területen folyó nevelı – oktató munka feladatai • az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével, • a mentális képességek fejlesztése a megismerı funkciók egyénre szabott terápiás jellegő korrekciójával, • az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelıen, • a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása, • a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelıen, • a fejlesztési szakaszoknak megfelelı szőrı és diagnosztikus eljárások kidolgozása. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körő módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemő és az átlagtól eltérı szintő fejleszthetıségét. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A testi, érzékszervi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévı ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. 21


e) Az egyéni sikereket segítı, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezık a) a fogyatékosság típusa, súlyossága, b) a fogyatékosság kialakulásának ideje, c) a sajátos nevelési igényő tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs mőtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévı ismeretei. d) a társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérı, nagyobb mértékő differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítı fejlesztı, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az eredményesség érdekében: • a tananyag-feldolgozásnál elvégezzük a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényő tanulók csoportjaira jellemzı – szükséges módosításait; • szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítünk, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítunk, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmazunk; • a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplı javaslatokat beépítjük, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmazunk; • egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresünk; • alkalmazkodunk az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedésekhez; • együttmőködünk különbözı szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatokba. A szakirányú végzettséggel rendelkezı gyógypedagógus kompetenciája az egyéni és kiscsoportos fejlesztés, valamint közremőködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülı habilitációs, rehabilitációs fejlesztı tevékenység tervezésében és a konzultációkban. A tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkezı - gyógypedagógus az együttmőködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítı bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, mővelıdéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetıségekrıl; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttmőködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

22


g) terápiás fejlesztı tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévı képességeire, az ép funkciókra.

6.1.4. A pszichés fejlıdési zavarral küzdı tanulók nevelése-oktatása A pszichés fejlıdési zavarral küzdı tanulók különleges igényeinek kielégítése speciális segítséget, közremőködését igényli. A szakértıi bizottság által javasolt órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. Iskolánkban diszlexia, diszgrafia és diszkalkúlia fejlesztését tudjuk ellátni saját pedagógussal. A tanulmányi követelmények megegyeznek az ép tanulók követelményeivel. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgyrészek minısítése alól felmentést ad, eltérı haladási tempót, a számonkéréseknél hosszabb idıtényezıt engedélyez a rászoruló tanulóknál. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérı, nagyobb mértékő differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítı fejlesztı eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A szakirányú végzettséggel rendelkezı pedagógus segítséget nyújt az együttmőködés során az egyéni fejlesztést segítı módszerek alkalmazásához, tanuláshoz szükséges eszközök alkalmazásához. A szakirányú végzettséggel rendelkezı pedagógus és a tanulót tanítók kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek haladásáról, fejlıdésérıl. A NAT alkalmazása A pszichés zavarral küzdı tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetık, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttıl független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, mőködési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különbözı összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-bető kapcsolat, gyakori és makacs betőtévesztések fordulnak elı, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek elıhívása észlelhetı. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemzı a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való elırehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók.

23


A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelı értı olvasás-írás készséget, fejlessze kifejezı készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: • a testséma biztonságának kialakítása, • a téri és idırelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, • a látás, hallás, mozgás koordinált mőködtetése, • az olvasás, írás tanítása lassított tempójú, nyújtott ütemő, hangoztató-elemzı, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevı, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, • az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, • a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, • az élı idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, • az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztı használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkulia A különbözı számtani mőveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás,) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási mőveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklıdés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: • az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, • a testséma kialakítása, • a téri relációk biztonsága, • a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, • a szerialitás erısítése, • segítı, kompenzáló eszközök használatának megengedése, • a fogalmak, így a szám- és mőveletfogalom kialakításakor a manipuláció elıtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerısítés, • a fokozott mennyiségő gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítı technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.

6.1.5. A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása Iskolánkban azokat a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényő tanulókat tudjuk fogadni, akik integrált oktatásban nevelhetık, oktathatók. A szakértıi bizottság szakértıi véleményében meghatározott óraszámban biztosítjuk a logopédiai ellátást, amennyiben a fenntartó ennek lehetıségét biztosítja. 24


A tantestület tagjai részérıl biztosítjuk az együttmőködést a logopédussal, iránymutatásával végezzük a napi munkát.

6.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulók 6.2.1. Általános elvek Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylı gyermek, tanuló, aki a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentısen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlıdése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minısül sajátos nevelési igényőnek. A fejlesztı munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtıl. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A fejlesztésbe bekerülık köre A tanulási képességeket vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: szakértıi bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. A képességfejlesztés a szülı beleegyezésével és aktív támogatásával végezhetı. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértıi bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.). A fejlesztés célja Személyiségfejlıdés, boldog, egészséges, erkölcsös ember Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség Idegrendszer fejlıdésének biztosítása Mozgásfejlıdés Érzelmi élet fejlıdése Beszéd fejlıdése Érzékszervek fejlıdése Prevenció, redukáció Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése Egészséges mőködéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) Ismeretek bıvítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés. A fejlesztés fı területei Nagymozgások Kúszás, mászás, járás, futás, ugrások, dobás, szökellések, önazonosság, testfogalom, testi egészség. Szenzomotoros integráció (érzı-érzékelı idegi szabályozás összhangja) 25

testséma,


Egyensúly, ritmus, téri- és idıi tájékozódás, reakcióidı növelése, taktilis érzékelés, téri orientáció, lateralitás (oldaliság). Perceptuomotoros készség (érzékelı-észlelı mozgások) A halláshoz és a látáshoz kapcsolódó érzékelı-észlelı mozgásfejlesztések, hallási diszkrimináció, hang – szó - szöveg összefüggése, szerialitás, vizuális diszkrimináció, szemmozgás koordináció, alak-háttér megkülönböztetése, vizuális emlékezet, finommozgások vizuomotoros koordinációja, térbeli formaészlelés, azonosságok–különbözıségek meglátása, vizuomotoros integráció. Személyiségfejlesztés A foglalkozások légköre, az életkori sajátosságok figyelembevétele, a játékosság mind hozzájárulnak a jótékony cserehatáshoz mely végsı soron a pszichomotoros és a motorospszichés kiegyensúlyozott fejlıdést eredményezi. A személyiség fejlesztésekor fontos figyelembe venni a fejlesztıpedagógus személyiségét is.

6.2.2. Beilleszkedési és magatartási zavarok A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezık ötvözıdnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az elsı óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendı. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdı tanulóknál a szakértıi bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A szakértıi bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történı visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztı pedagógusok közremőködésével. A kitőzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig elıttünk áll, hogy minden gyerek individuum. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk: • Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctőrı képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különbözı kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb. • Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelemhiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegő memória). • Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) Fı célunk minden gyermek számára lehetıvé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlıdést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belsı harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. Célkitőzések I. Pszichés zavarok esetén: az adott diszfunkció csökkentése, esetleg megszüntetése a korábbi fejlıdési szakaszban gyökerezı hiányosságok és torzulások

Feladatok Az okok (diszfunkció) felkutatása különbözı diagnosztikai módszerekkel (pszichológus). A diszfunkció kezelése megfelelı terápiákkal: - személyiségfejlesztés 26

Kritériumok Életkorának megfelelıen a gyermek is értse meg a problémát. Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást. Kooperáljon (tanácsadókliens kapcsolatban).


Célkitőzések feltárása, rendezése, újratanulása. Érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése.

Feladatok egyéni és csoportos tanácsadás,relaxáció kognitív terápiák (Coping Cat) elsıdleges és másodlagos kontroll erısítése program (PASKET) - kommunikáció szerepjátékok A kompenzáló magatartásformák elhagyása. szerepáttétel szituációs játékok II. Tanulási zavar esetén: Beszédfejlesztés (logopédus): A tanulási nehézség - arány- és hangsúlyeltolódás csökkentése vagy alkalmazása, megszüntetése - a környezet pontos (ez feltételezi az ezt kiváltó ok észlelésén és tapasztalásán megszüntetését). alapuló fejlesztés.

Kritériumok Csökkenjenek a szorongások. A megküzdı mechanizmusok erısödjenek. Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek. Kompenzáló mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen.

A fejlesztı és fejlesztett összmunkája eredményeként fejlıdés, változás mutatkozzék. (A fejlıdés mértéke és ritmusa problémánként és tanulóként változó.)

A tanulási zavart kiváltó okok felderítése és kiküszöbölése a Legyen látható eredménye a fejlesztı pedagógusok által. fejlesztésnek az adott tanuló Képesség és készségszint korábbi szintjéhez képest. felmérés. Fejlesztı, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan, részleges kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással. A támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetıségeihez mérten. A teljesítményorientáltság csökkentése. Oldott, bensıséges, szeretetteljes légkör megteremtése. Valamennyi apró, pozitív irányba történı változás megerısítése. A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetıségek feltárása, az okok megszüntetése. Törekvés a szülıkkel való együttmőködésre. 27


Célkitőzések III. Szocializációs zavar esetén: mivel a problémák a gyermek rendszerint a korai szocializáció rendellenes tanulási folyamatából, illetve a családi diszfunkciókból, vagy a szőkebb környezetébıl erednek, ezért a problémából adódó zavarokat csupán csökkenteni tudjuk, de megszüntetni nem.

Feladatok Fontos, az életkori sajátosságok ismeretében, az iskolás gyermektıl elvárható viselkedésformák, és a még nem követelhetı kontroll szétválasztása. Pontos meghatározása annak, amit elvárunk a gyermektıl és ennek a gyermek számára jól érthetı (életkorának megfelelı) közlése.

Kritériumok Tudja, hogy mit várnak el tıle. Döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani. Legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt. Érezze tanárai, nevelıi jó szándékát.

Célunk tehát a kompenzálás Feladatunk a pozitív és a kooperáló szülık segítése modellnyújtás, a pozitív a nevelési kérdésekben. megerısítés és a minısítés. A gyermekben rejlı pozitív értékeknek kiaknázása. Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése.

6.2.3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az iskolába járó gyermekek jelentıs része szociális, mőveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetıvé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetıség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülıi értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha - szórt figyelmő; - nehezen tud koncentrálni; - gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; - túlmozgásos vagy túlzottan lassú; - kézügyessége fejletlen; - lassan vált át egyik feladatról a másikra; - olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; - a szakértıi bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel - valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. A felzárkóztatás célja •

• • •

A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetıségének biztosítása, az esélyegyenlıség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. 28

Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Nevelési Program • •

Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.

Az iskolai nevelı-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. Ez megmutatkozik a következıkben: • az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége). • olvasás-írás és a számolás zavara • mozgáskoordináció zavara • kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság • ritmusérzék fejletlensége • a vizuális elemzı- és megfigyelıképesség gyengesége • a tartós figyelem hiánya Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztı tevékenységben • • •

•

• •

•

A tananyagot a minimumra csökkentettük, és fıként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. A fejlesztı pedagógus a fejlesztı foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejleszti a tanulók személyiségét és tárgyi tudását. A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden pedagógus feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintő elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. Az átlagosnál több idıt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltetı eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdı gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk.

6.3. Kiemelten tehetséges tanulók Kiemelten tehetséges gyermek az, - a köznevelési törvény definíciója szerint – aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthetı benne a feladat iránti erıs motiváció, elkötelezettség.

6.3.1. A tehetséggondozás célja, feladata Az iskolai tehetséggondozás során feladatunk nem csak a fent említett kiemelten tehetséges tanulók fejlesztése, hanem azoknak is, akik potenciálisan nagyobb teljesítményre képesek, azt mindannyiunk hasznára meg is tudják valósítani. A tehetséggondozás a felnövekvı generációk értékeinek, kompetenciáinak maximális kibontakoztatását szolgálja. Nemcsak a tehetségek folyamatos feltérképezését és fejlesztését jelenti, hanem a személyiség egészének megnyitását is. 29


A tehetségnevelés fontos feladata többek között a nyitott, rugalmas, önállóan gondolkodó, merészen vállalkozó, életkedvvel teli embertípus kimővelése. Teendıink a fenti cél, feladatat megvalósítása érdekében: • • • • • • •

felismerjük a tehetségeket az összes társadalmi rétegben, megértsük a tehetséget és annak megjelenési formáit (tolerancia, segítıkészség, alkalmazkodó képesség velük szemben), segítsük a tehetségeseket abban, hogy felismerhessék és fejleszthessék képességeiket, kielégítsük a tehetséges gyerek szükségleteit (megismerési, alkotási, biztonsági, elfogadottsági), ösztönözzük intellektusát és kreativitását, erısítsük a tehetséges személyiséget, felkészítsük a gyereket arra, hogy kreatív és tehetséges felnıtté válhasson a jövıben.

Akiknek vele született adottságuk a jó kézügyesség, a szép hang vagy a jó mozgás, vagy úgynevezett "iskolai" típusú tehetségek, - tantárgyi területen jól teljesítenek, elfogadják az iskolai oktatás kereteit, és teljesítményigényüket az iskola elvárásaihoz igazítják - a következı lehetıségek kiaknázásával igyekszünk segíteni.

6.3.2. A tehetséggondozás lehetıségei Tanórai tehetséggondozás: - nívócsoportok kialakítása - differenciálás - a házi feladatok differenciált adása, - kooperatív, projekt módszerek és IKT eszközök használata. Tanórán kívüli tehetséggondozás: - szabadon választható foglalkozások - sport- és tanulmányi versenyek, vetélkedık (iskolai/területi/megyei/országos szintő) - egyéb iskolai rendezvények (ünnepélyek, megemlékezések, szórakoztató programok) Amennyiben úgy látjuk, hogy az átlagosnál jóval kiemelkedıbb, és az iskolai keretek között már nem fejleszthetı a tanuló¸ átirányítjuk a helyi alapfokú mővészeti iskolába, amely széleskörő választási lehetıséget biztosít, vagy más speciális iskolát ajánlunk számára.

6.3.3. Sajátos nevelési igényő tanulók tehetséggondozása A sajátos nevelést igénylı gyermekek képességei fogyatékosságuk és mentális sérüléseik tekintetében is nagyon eltérıek. Nevelıközösségünk azt a célt tőzte ki e tekintetben maga elé, hogy a korlátok és lehetıségek szinkronjának megteremtésével hozzásegítse a tanulókat egyéniségük kibontakozásához, személyiségük teljessé tételéhez. Azt az egyszerő pedagógiai szemléletet tartjuk szem elıtt, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, éppen ezért minden lehetséges eszközzel és színtéren a pozitív értelemben vett másság hangsúlyozására törekszünk.

6.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók Az iskolába járó gyermekek jelentıs része szociális, mőveltségi hátránnyal küzd. 30


Céljaink, feladataink e területen: • Minden tanulónknak lehetıség szerint azonos esélyt biztosítani fejlıdéséhez, tanulásához. • Egységes, mindenkire vonatkozó, az életkori sajátosságokat és az egyéni képességeket figyelembe vevı követelményrendszer kialakítása, gyakorlata. Kiemelkedı az osztályfınök, a napközi vezetı szerepe, a tantestület példamutatása. • A beilleszkedést már elsı osztály elıtt megkezdjük: „Iskolanyitogató” program (elsısöknek, „Vár a felsı tagozat” program a leendı ötödikeseknek, a szülık részletes tájékoztatása. • Egyéni beszélgetéssel, bánásmóddal kialakítjuk a gyermekben egymás elfogadásának képességét. • Egyénre szabott megbízatások rendszerével adunk lehetıséget számára az egyéni képesség bármilyen szintő kibontakozására. • Erısítjük az osztályközösségek felelısségvállalását. Szoros kapcsolatot tartunk a gyermek szüleivel, segítjük ıket nevelési gondjaik megoldásában. Indokolt esetben nevelési tanácsadást javasolunk. A tevékenységet a következı tanórai és tanórán kívüli eszközökkel, eljárásokkal valósítjuk meg: • egyéni bánásmód • differenciált foglalkoztatás • felzárkóztatás, egyéni foglalkoztatás • napközis, tanulószobai elhelyezés • nívócsoportos oktatás • naprakész kapcsolat a szülıkkel, • családlátogatások A tanuló szociokulturális helyzetébıl adódó hátrányok enyhítése az iskola minden pedagógusának feladata nevelı-oktató munkája során. • Közremőködünk a tanulók anyagi veszélyeztetettségének feltárásában, a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetıi döntések elıkészítésében. A tanulók anyagi (vagy más jellegő) veszélyeztetettségével kapcsolatban tudomásukra jutott lényeges tényt, körülményt vagy állapotot jelezzük a gyermek- és ifjúságvédelmi felelısnek. A tantestület minden gyermek számára megteremti az esélyegyenlıséget. Ösztönözzük a rászoruló családokat a gyermeknevelési támogatás igénybe vételére. • A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást az önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történı nyújtása érdekében. • Átmeneti vagy tartós, szociális vagy egyéb veszélyeztetettség esetén élünk a napközi otthoni elhelyezés, ellátás lehetıségeivel. • Szoros kapcsolatot tartunk a családsegítı központtal és a gyermekjóléti szolgálattal, a polgármesteri hivatal gyámügyi csoportjával.

6.5. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése, esetleges megoldása, illetve megfelelı segítség kérése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. Kiemelt szerepe van az osztályfınöknek. 31


Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. Alapvetı feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: •

a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

•

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében,

•

a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

•

segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

•

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,

•

folyamatos kapcsolatot tart fenn az osztályfınökökkel,

•

rendszeres fogadóórát tart fenn a tanulók és szülık részére.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: •

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

•

meg kell keresni a problémák okait,

•

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

•

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttmőködik mindazokkal, akik a folyamatban érintettek.

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való jogai Részvétel a döntésekben A diák személyesen vagy képviselıi útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vehet az érdekeit érintı döntések meghozatalában. A tanulók nagyobb közösségeit érintı döntés folyamatában az SZMSZ-ben szabályozottak szerint vesznek részt a tanulók. A diákönkormányzaton keresztül gyakorolják a jogszabályokban elıírt jogaikat. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítı nevelı látja el. A döntéshozatalban a diákoknak elsısorban véleményezési joga van. A tantestületi értekezlet napjáig ki kell, hogy alakítsák véleményüket, s azt írásban képviselıjük útján eljuttatják az iskola igazgatójának. A tanulóval kapcsolatos – jogszabályban meghatározott - döntéseket írásban közöljük a tanulóval, a szülıvel. A döntés ellen eljárás indítható. 32


8. Az intézményi kapcsolattartások 8.1. Tanulókkal való kapcsolattartás A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelıs vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyőlésen, minden hónap értékelése utáni iskolagyőlésen, illetve faliújságon keresztül

•

a diákönkormányzat vezetıje havonta egyszer a diákönkormányzat vezetıségének ülésén

•

az osztályfınökök folyamatosan az osztályfınöki órákon.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel vagy az SZMK vezetıségével.

8.2. Szülıkkel való kapcsolattartás A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfınökök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója legalább évente egyszer, illetve a feladatok ütemezése szerint a szülıi munkaközösség választmányi ülésén,

•

az osztályfınökök folyamatosan az osztályok szülıi értekezletein,

A tanulót és a tanuló szüleit tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

8.3. Szülı és pedagógus kapcsolattartása Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 1. és 5. osztályban, valamint minden új csoport, gyermek átvételekor, érkezésekor minden tanulót látogasson meg az osztályfınök, a késıbbiekben szükség szerint. Az 1. osztályosoknál lehetıleg már a tanév kezdetére történjen meg a családlátogatás, az 5. osztályosoknál legkésıbb az elsı félév végére. Szülıi értekezlet Évente 2 alkalommal szeptemberben és februárban. Feladata: -

a szülık és a pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása,

-

a szülık tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeirıl, az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról, saját gyermekének tanulmányi elımenetelérıl, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról, 33


-

a szülık kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

Fogadóórás szülıi értekezlet Évente két alkalommal, ısszel és tavasszal. Feladata: - szülık tájékoztatása az aktuális feladatokról, tanulmányi helyzetrıl. - a szülık és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Fogadóóra Kéthetente egy alkalommal. Feladata: A szülık és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap Évente egy alkalommal a munkatervben meghatározott idıszakban. Feladata, hogy a szülı betekintést nyerjen az iskolai nevelı és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életérıl. Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülık tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggı eseményekrıl, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintő programokról. Eseti kapcsolattartások -

Az elsı osztályosoknak a beiratkozás után közös szülıi értekezlet, ahol az igazgató tájékoztatást ad és bemutatja az osztályfınököket.

-

Közös osztály, illetve iskolai program a szülıkkel.

A szülıi értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok idıpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével, az SZMK vezetıségével.

8.4. partnerekkel való kapcsolattartás Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart az alábbi külsı partnerekkel a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel • a fenntartóval, mőködtetıvel – igazgató, • más oktatási intézményekkel – igazgató, helyettesek, • az intézményt támogató szervezetekkel – igazgató, b) a gyermekjóléti szolgálattal – iskolavezetés, gyermekvédelmi felelıs, c) az egészségügyi szolgáltatóval – iskolavezetés. A kapcsolattartás jellemzıit, további megjelenési formáit, lehetıségeit az intézményi szervezeti és mőködési szabályzat részletesen tartalmazza. 34


9. A tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák részletes szabályai a nemzeti köznevelési törvény alapján az intézményi vizsgaszabályzatban kerültek részletes kidolgozásra.

9.1. Osztályozó vizsga szabályai Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és az év végi osztályzat megállapításához, ha •

felmentették a tanórai foglalkozások részvétele alól,

•

engedélyezték egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben, vagy az elıírtnál rövidebb idı alatt eleget tegyen.

•

Ha a tanulónak egy tanítási évben: o az igazolt és igazolatlan órák együttesen a 250 órát meghaladják, o egy adott tantárgyból az igazolt és igazolatlan órák a tanítási órák 30%-át meghaladják és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhetı, a tanítási év végén nem minısíthetı, osztályozó vizsgát engedélyezheti a nevelıtestület. A vizsgára kötelezett tanuló esetében az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelızı egy hétben kell megszervezni, melynek pontos idıpontját az igazgató jelöli ki. A vizsga idıpontjáról a vizsgázót az igazgató két héttel a vizsga idıpontja elıtt értesíti. A tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. A sikertelen osztályozóvizsga után javítóvizsgára mehet a tanuló az érvényben lévı javítóvizsga szabályai szerint. Az osztályozóvizsga tantárgyai, a vizsga jellege: Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ism. Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia 7. Biológia és egészségtan 8. Kémia Földrajz Ének – zene Rajz Rajz és médiaismeret 8. Technika Testnevelés Tánc és dráma Hon- és népismeret

Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga x --------------------x ----------x x x x ----------x ----------x ----------x ---------------------x -----------x x -----------------------x x x gyakorlati x Gyakorlati x x ------------gyakorlati ------------------------x -------x 35


A szaktanár feladata: •

A félévi, év végi jegyek lezárása elıtt legalább három héttel írásban jelzi az igazgatónak, hogy melyik tanuló, milyen tantárgyból kell, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

•

Ezzel egy idıben tájékoztatja a tanulót a továbbhaladáshoz szükséges követelmény tartalmáról.

•

Az osztályozóvizsga feladatainak összeállítása.

9.2. Javítóvizsga szabályai Javító vizsgát tehet az a tanuló, aki • •

a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy engedély nélkül távozik.

A javítóvizsga idıpontját az augusztus 15-31. közötti idıszakon belül az igazgató határozza meg. A javítóvizsga nem ismételhetı meg. A javítóvizsga lebonyolításakor is a vizsgaszabályzatban foglaltakat kell alkalmazni. A javítóvizsgák feladatait az illetékes munkaközösség állítja össze a tantervi minimum követelmények alapján. A javítóvizsga tantárgyai és jellege megegyezik az osztályozó vizsgánál megjelölt tantárgyakkal és jelleggel.

9.3. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül – jogszabályban meghatározva - nem tudja teljesíteni a vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészbıl - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Idıpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

9.4. Független vizsgabizottság elıtt való vizsga A tanuló alapvetı joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság elıtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság elıtt letehetı tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülıje aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idı utolsó napját megelızı harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhetı és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követı öt napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság elıtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követı tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság elıtt tehesse le.

36


9.5. Különbözeti vizsga Azok a tanulók, akik más iskolából, más képzési formából érkeznek, ahol nem tanulták az iskolánkban tanulandó valamelyik tantárgyat, kötelesek különbözeti vizsgát tenni. A különbözeti vizsgát tanév közben is lehet tenni vagy legkésıbb az utolsó tanítási héten. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a vizsga szabályait kell követni.

9.6. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei és értékelése Követelmények A pedagógiai program második részében minden általunk tanított tantárgy helyi tantárgyi tanterve megtalálható. A tantárgyi tantervekben szerepelnek a tematikai egységek végén a továbbhaladás feltételei. Ezek lefedik azokat a tartalmakat, melyek az osztályozó és javítóvizsgák alkalmával számonkérésre kerülnek. Az alsós munkaközösség és a felsıs szaktanárok elkészítik a továbbhaladási követelmények tartalmát és a házirend mellékleteként, valamint az iskola honlapján tesszük elérhetıvé. Jelenleg érvényes tantervek tantárgyai esetében 1-8. évfolyamon 2013. április 30-tól elérhetı. Az új helyi tanterv tantárgyai esetében az alábbi ütemezés szerint. -

2013-14. tanév május elsejéig: az 1. és az 5. évfolyamon, 2014-15. tanév május elsejéig: a 2. és a 6. évfolyamon, 2015-16. tanév május elsejéig: a 3. és a 7. évfolyamon, 2016-17. tanév május elsejéig: a 4. és a 8. évfolyamon.

Értékelés A sikeres vizsga feltétele: az adott tantárgy követelményeinek legalább elégséges szintre való teljesítése. Az osztályzatot a minden esetben a bizottság állapítja meg. Az osztályozóvizsga osztályzatát a tanulónak: • az írásbeli vizsgán vagy • a szóbeli vizsgán vagy • mindkettın vagy • a gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.

10. A felvétel és átvétel helyi szabályai Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A szülıt megilleti a szabad intézményválasztás joga.

10.1. A felvétel szabályai A tanuló felvételérıl a tankötelezettség szabályozása szerint járunk el.

37


A szülı március 1-je és április 30-a között - a kormányhivatal által meghatározott idıpontban köteles beíratni tanköteles gyermekét a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola elsı évfolyamára. A beiratkozás idejét, a határidıt megelızıen legalább harminc nappal, nyilvánosságra hozzuk, és a helyben szokásos módon közzé tesszük. A felvételrıl hozott döntést írásba foglaljuk és megküldjük a szülınek. Beiratkozáskor be kell mutatni: - a személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást (óvodai szakvélemény vagy szakértıi vélemény). A körzetünkben lakó minden tanköteles tanulót fel tudunk venni az elsı osztályba, ezért sorsolási rend meghatározása nem szükséges.

10.2. Az átvétel szabályai • • • • •

Az átvétel jelentkezés alapján történik. A tanuló átvételérıl az iskolaigazgató dönt. A tanuló átvételére a tanítási év közben bármikor lehetıség van. Az átvételi kérelemkor a felvételi kérelmeknél meghatározott iratokat, az elvégzett iskolai évfolyamokat igazoló bizonyítványt is be kell mutatni. Az iskolai átvételi kérelem elbírálásáról értesíteni kell: a kiskorú tanuló szülıjét, (nagykorú esetén a tanulót), az elızı iskola igazgatóját.

38

Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Helyi Tanterv

II. Helyi Tanterv

39


1. Helyi tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tanterv alapján folyik az oktatás: H2008 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) H2012 = a 2011. évi CXC tv. A nemzeti köznevelésrıl jogszabályi tartalma alapján heti 5 testnevelés órára módosított óraterv H2013 = kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjérıl szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján készült helyi tanterv

Tanév

Évfolyam 1.

2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

H2013 H2013 H2013 H2013

Alsó tagozat 2. 3. H2012 H2013 H2013 H2013

H2008 H2012 H2013 H2013

4.

5.

H2008 H2008 H2012 H2013

H2013 H2013 H2013 H2013

Felsı tagozat 6. 7. H2012 H2013 H2013 H2013

H2008 H2012 H2013 H2013

8. H2008 H2008 H2012 H2013

1.1. Az iskola által választott kerettantervek H2008 Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek a 243/2003. (XII.17) kormányrendelet §-ainak, majd a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv figyelembevételével készültek, így a kötelezı tartalmak abban szerepelnek. Tantervi adaptáció Alsó tagozat Tantestületünk az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az általános iskolák 1–4. évfolyama számára (2007.) címő kerettantervet adaptálta, mely megfelel a kompetencia alapú oktatás követelményeinek. Felsı tagozat adaptált Kerettantervei: Magyar nyelv és irodalom 5-8., Idegen nyelvek 5-8., Történelem és állampolgári ismeretek 5-8., Ének-zene 5-8. A Nemzeti Tankönyvkiadó ZRT. Kerettanterv NAT 2007.

40


Fizika 7-8., Matematika 5-8., Kémia 7-8., Biológia 7-8. Mozaik Kiadó NAT 2003. Informatika 5-8., Technika 5-8., Rajz 5-8. Tánc és dráma 5-6., Testnevelés 5-8. Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az általános iskolák 5-8. évfolyama számára (2007.) Tanulóink szociális háttere és a szülıi igények indokolttá teszik a képességfejlesztést minden évfolyamon. A sajátos nevelési igényő tanítványaink egy részét integráltan oktatjuk. Részükre a 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveinek megfelelıen, az Oktatási Minisztérium kerettantervét vettük át. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók tanterve: H2008 jelzéssel Az adaptált tanterv megnevezése: A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzı Fıiskola Gyakorló Általános Iskolájának tantárgyi tantervei OK197GYPFEÉTEL 1-10. Minısített tantervcsalád a sajátos nevelési igényő tanulókat nevelı-oktató általános iskolák számára. H2012 A kerettanterv változatlan, a 2011. évi CXC tv. A nemzeti köznevelésrıl jogszabályi tartalma alapján heti 5 testnevelés órára módosítottuk az óratervet, mely a fenti táblázat alapján szőnik meg. H2013 A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjérıl szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján az alábbi tantárgyi kerettanterveket választottuk: Kerettanterv az általános iskola 1-4. osztálya számára • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelv • Matematika • Erkölcstan • Környezetismeret • Ének-zene – A változat • Vizuális kultúra • Technika, életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport • Dráma és tánc • Informatika Kerettanterv az általános iskola 5-8. osztálya számára • Magyar nyelv és irodalom – A változat • Idegen nyelv • Matematika • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek • Hon- és népismeret • Erkölcstan • Természetismeret • Biológia-egészségtan – A változat 41

Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Helyi Tanterv • • • • • • • • • •

Fizika B változat Kémia – B változat Földrajz Ének-zene – A változat Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Dráma és tánc A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjérıl szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadott: Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) – integráltan oktatott enyhén értelmi fogyatékos tanulóink részére.

2. Tantárgyi rendszerünk, óratervek, követelmények 2.1. H2008 – H2012 jelzéső tantárgyi rendszer Tantárgy megnevezése

Évfolyam jelzése

Magyar nyelv és irodalom

1-8. osztály

Idegen nyelv (német, angol)

4-8. osztály

Matematika

1-8. osztály

Történelem és állampolgári ismeretek 5-8. osztály Informatika

4-8. osztály

Környezetismeret

1-4. osztály

Természetismeret és egészségtan

5-6. osztály

Fizika

7-8. osztály

Biológia

7. osztály

Biológia és egészségtan

8. osztály

Kémia

7-8. osztály

Földrajz

7-8. osztály

Ének-zene

1-8. osztály

Rajz

1-7. osztály

Rajz és médiaismeret

8. osztály

Technika

1-8. osztály

Testnevelés

1-8. osztály

Tánc és dráma

5-6. osztály

Osztályfınöki óra

5-8. osztály

42


2.2. H2013 jelzéső tantárgyi rendszer Az iskola tantárgyi rendszere a kerettanterv alapján – bevezetésre kerül felmenı rendszerben 1. és 5. évfolyamon a 2013/14-es tanévtıl. Tantárgy megnevezése

Osztály jelzése

Magyar nyelv és irodalom

1-8. osztály

Idegen nyelv (német, angol)

4-8. osztály

Matematika

1-8. osztály

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5-8. osztály Informatika

4-8. osztály

Környezetismeret

1-4. osztály

Természetismeret

5-6. osztály

Hon- és népismeret

5-6. osztály

Fizika

7-8. osztály

Biológia

7-8. osztály

Kémia

7-8. osztály

Földrajz

7-8. osztály

Ének-zene

1-8. osztály

Vizuális kultúra

1-8. osztály

Erkölcstan

1-8. osztály

Technika, életvitel és gyakorlat

1-8. osztály

Testnevelés, sport

1-8. osztály

Dráma és tánc

1-8. osztály

Osztályfınöki óra

5-8. osztály

2.3. Az egyes évfolyamokon tanítandó tantárgyak és óraszámai 2.3.1. A H2008 jelzéső óraterv A 2015/16-os tanévtıl hatályát veszti. A választható tantárgyak indítása a fenntartó engedélye alapján történik. A csoportbontás lehetıségként szerepel. 3. évf. 4. évf. Érvényesség ideje 2013/14. 2013/14. -------- 2014/15. 8 7 0 2,5

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv 43


Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Informatika Tanulók heti kötelezı óraszáma Emelt óraszámú testnevelés Korrepetálás Csoportbontás matematika/évfolyam Csoportbontás informatika/osztály Csoportbontás idegen nyelv

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Rajz Rajz és médiaismeret Informatika Technika Testnevelés Osztályfınöki Tanulók heti kötelezı óraszáma Emelt óraszámú testnevelés Emelt óraszámú testnevelés Emelt óraszámú idegen nyelv(angolnémet – tantárgyanként 1-1) Csoportbontás matematika Csoportbontás magyar nyelv és irod. Csoportbontás informatika 44

4 1,5 1 1,5 1 3 0 20 +1 2 +4 0 0

4 2 1 1 1 3 1 22,5 +1 2 +4 +1 +2,5

7. évf. 8. évf. Érvényesség ideje 2013/14. 2013/14. -------- 2014/15. 4 4 3 3 3 3 2,5 2,5 1 1 1 1 1,5 0 0 1,5 2 2 1 1 1 0 0 1 1 1 0,5 0,5 2,5 2,5 1 1 25 25 +1 +1 +2 +1

+1

+3 +4 +1

+3 +4 +1


Csoportbontás idegen nyelv

+3

+3

A tantervi modulok beépülése -

Etika – történelem 7. évfolyam,

-

Egészségtan – biológia 8. évfolyam,

-

Médiaismeret – Mozgóképkultúra – rajz 8. évfolyam

2.3.2. A H2012 jelzéső óraterv A 2016/17-es tanévtıl az óraterv hatályát veszti. A választható tantárgyak indítása a fenntartó engedélye alapján történik. A csoportbontás lehetıségként szerepel.

2. évf.

Tantárgyak

3. évf. 4. évf. Érvényesség ideje 2013/14. 2014/15. 2015/16.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Informatika Tanulók heti kötelezı óraszáma Korrepetálás Csoportbontás matematika Csoportbontás informatika Csoportbontás idegen nyelv

8

8

7

0 4 1,5 1 1,5 1 5 0

0 4 1,5 1 1,5 1 5 0

2,5 4 2 1 1 1 5 1

22

22

24,5

2

2

2

0

+4

+4

0

0

+1

0

0

+2,5

6. évf. 7. évf. 8. évf. Érvényesség ideje 2013/14. 2014/15. 2015/16. 4 4 4 3 3 3 3,5 3 3 2 2,5 2,5

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem és állampolgári 45


ismeretek Természetismeret Tánc és dráma Fizika Kémia Biológia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Rajz Rajz és médiaismeret Informatika Technika Testnevelés Osztályfınöki Tanulók heti kötelezı óraszáma Emelt óraszámú idegen nyelv Csoportbontás matematika Csoportbontás magyar nyelv Csoportbontás informatika Csoportbontás idegen nyelv

2 0,5 0 0 0 0 0 1 1 0 1 1 5 0,5

0 0 1 1 1,5 2 1 1 0 1 0,5 5 1

0 0 1 1 0 1,5 2 1 0 1 1 0,5 5 1

24,5

27,5

27,5

+3,5 +4 +1 +3

+1 +3 +4 +1 +3

+1 +3 +4 +1 +3

2.2.3. Tantárgyi rendszer és óraszámok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolái számára (6–8. évfolyam – szegregált) H2008 – H2012 jelzéső óraterv Tantárgy neve

6.

7.

8.

2013/14. 2014/15. 2015/16. Magyar nyelv és irodalom

5

Élı idegen nyelv

4

4

1

1

Matematika

4

4

4

Informatika

1

1

1

Történelem és társadalomi ismeretek (hon- és népismeret)

2

2

2

Természetismeret

2 1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

Természetismeret – Fizika, kémia Természetismeret – Biológia, egészségtan Ének-zene 46


Ének-zene – tánc 1 Rajz és kézmővesség 1 Rajz és médiaismeret 1 1 Földrajz 1,5 1,5 Életvitel és gyakorlati ismeretek 2,5 3 3 Testnevelés és sport 5 2,5 2,5 Testnevelés és sport 2014/15. +2,5 Testnevelés és sport 2015/16. +2,5 Osztályfınöki 1 1 1 Kötelezı óraszám 24,5 25 25 Egyéni korrekció 1 1 1 Életvitel és gyakorlati ismeretek 0,5 • A rehabilitációs órák a készségtárgyak óraszámaiba kerültek beépítésre.

2.3.4. A H2013 jelzéső óraterv Bevezetésre kerül a 2013/14-es tanévtıl 1. és 5. évfolyamon felmenı rendszerben. A különbözı tantárgyak óraszámait évfolyamonként a törvény elıírásainak megfelelıen az iskola sajátosságait, céljait szem elıtt tartva alakítottuk ki. Az alábbiakban felsorolt óraterv az adott évfolyamon a tanulók részére a mindenki számára kötelezı tantárgyakat tartalmazza. Kötelezıen választandó tantárgy minden évfolyamon az erkölcstan vagy a hitoktatás. A szabadon tervezhetı órák felhasználásáról úgy határozott nevelıtestületünk, hogy egységes, minden tanuló számára kötelezı óratervet készítünk az alábbiak szerint.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/hitoktatás Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Dráma és tánc Informatika Tanulók heti kötelezı óraszáma Az osztályok számára engedélyezhetı idıkeret 47

1. évf. 7 0 4 1 1 2 2 2 5 1 0 25 52

2. évf. 7 0 4 1 1 2 2 2 5 1 0 25 52

3. évf. 7 0 4 1 2 2 2 1 5 1 0 25 52

4. évf. 6 2 4 1 2 2 2 1 5 1 1 27 55


1

Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezıen biztosított idıkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

1

1

1

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan /hitoktatás Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Dráma és tánc Osztályfınöki Tanulók heti kötelezı óraszáma Az osztályok számára engedélyezhetı idıkeret Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezıen biztosított idıkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 4 1

7. évf. 4 3 4 1

8. évf. 4 3 4 1

2

2

2

2

2

2 2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 1 31 56 1

2 1

1 1 1 1 1 5 1 1 28 51 1

1 1 1 1 1 5 1 1 28 51 1

5 1 1 31 56 1

Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelvet tanulják. A negyedik évfolyamon a tankönyvrendelés elkészítése elıtt az alsó tagozatos munkaközösség sorsolással dönti el, hogy az évfolyamon melyik osztály, milyen idegen nyelvet tanuljon.

2.4. A kerettanterven felüli óraszámok, foglalkozások és tananyagai A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhetı órakeret terhére a következı évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 48

4. évf.


Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/hitoktatás Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Dráma és tánc Rendelkezésre álló órakeret Felhasznált szabadon tervezhetı órakeret

7 0 4 1 1 2 2 1+1 5 0 0+1 25 2

7 0 4 1 1 2 2 1+1 5 0 0+1 25 2

6+1 0 4 1 1+1 2 2 1 5 0 0+1 25 3

6 2 4 1 1+1 2 2 1 5 0+1 0+1 27 3

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/hitoktatás Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Dráma és tánc Osztályfınöki Rendelkezésre álló órakeret Felhasznált szabadon tervezhetı órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 +1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1

2

2

2

2

2 0 0 0 0 1 1 1 0+1 1 5 0+1 1 28 2

2 0 0 0 0 1 0+1 1 1 1 5 0+1 1 28 3

0 2 1 2 1 1 0 1 1 1 5 0+1 1 31 3

0 1 2 1 2 1 0 1+1 1 0 5 0+1 1 31 3

2.5. A tantárgyak tananyagai és követelményei •

A tantárgyi tantervek a pedagógiai program helyi tantervének részét képezik. Az egyszerőbb használhatóság érdekében minden tantárgy külön, évfolyam megjelöléssel önálló dokumentumként kapcsolódik a programhoz.

49

Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Helyi Tanterv •

Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljesen megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményrendszerrel. A 10 %-os szabadon felhasználható keretet elsısorban gyakorlásra, összefoglalásra, rendszerezésre használjuk fel. Ezek megjelenítésre kerültek a tantárgyi tantervekben.

•

A kerettantervben meghatározott egyes tantárgyak óraszámait megemeltük, melyet a fenti táblázat tartalmaz. A kerettantervben meghatározottakon felül a tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó helyi tananyagát, követelményeit beépítettük a tantárgyi helyi tantervbe.

•

A kötelezı tantárgyakon kívül az alábbi helyi tantárgyi tanterveket készítettük el: Dráma és tánc 1-8. évfolyamon, Informatika 4-5. évfolyamon, Hon- és népismeret 5-6. évfolyamon. Ezekben meghatározásra kerültek a tantárgyak tananyagai és követelményei.

•

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja, mivel a Dráma és tánc minden évfolyamon kötelezı tantárgyként került be az óratervbe.

•

A sajátos nevelési igényő tanulók tananyagának és követelményrendszerének összeállításánál figyelembe vesszük „Az emberi erıforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról” rendeletet.

•

Az integráltan oktatott enyhén értelmi fogyatékos tanulók helyi tantervét az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülı kerettantervek – kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) 11. 1. mellékletben található kerettanterv alapján készítjük el.

2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 2.1. Általános tantervő osztályok – általános elvek Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az szakminiszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, és szerepel a mindenkor érvényes tankönyvjegyzékben. A nyomtatott taneszközön túl a tantárgyak többségénél egyéb eszközökre is szükség van. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév tanévzáró idıpontjáig) tájékoztatjuk. A tájékoztatást az iskola honlapján és a helyben szokásos módon tesszük meg. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülık kötelessége. Az iskola arra törekszik, hogy a tankönyvtámogatás normatívájából minél több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók ingyenesen használhatják, a könyvtári szabályzatban foglaltak szerint. A jelenlegi választásunkat meghatározta, hogy a tankönyv, taneszköz: 50


− − − − − − −

NAT- kerettanterv kompatibilis legyen. Helyi tantervünkhöz illeszkedjen. Alkalmas legyen órai vagy otthoni differenciált feladat adására, feladatok megoldására. A tanulók számára a legmegfelelıbb ismeretek nyújtsa, áttekinthetı, „tanulható” legyen. Kivitele esztétikus és tartós legyen. Az ára a szülık számára megfizethetı legyen. Szükség esetén több éven keresztül használható legyen, azaz továbbadható legyen testvérének, illetve aki erre igényt tart. − Segítse elı a kompetencia alapú és integrált oktatást.

2.2. A sajátos nevelési igényő tanulók esetében Az elızı pontban foglaltakon kívül az alábbi szempontok figyelembe vétele ajánlott: -

A tankönyv tartalmában, információiban, az ábrák kivitelezésében, a szöveg tartalmi megfogalmazásában igazodjon a tanulók sajátos igényeihez;

-

Fontos a tankönyvhöz kapcsolódó feladatlap;

-

A tankönyv ne legyen zsúfolt, legyen áttekinthetı, jól olvasható betőtípussal szedve;

-

A tanulást segítı kézikönyvek, és kötelezı olvasmányok sok képpel, törekedjenek a megfigyelés segítésére, a folyamatok és történések megértésére.

-

Lehetıség szerint elektronikus adathordozón rögzített hang- és képanyag is álljon rendelkezésre. A speciális igényő tanulók számára lehetıleg olyan füzetet kell használni, amely a figyelem, a koncentráció és az esetleges észlelési zavarok kompenzációs igényét kielégíti. A taneszközök legyenek lényeget mutatóak, színesek, figyelem felhívóak, jól tisztíthatóak, igényes kivitelőek.

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása • • • • • •

•

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseibıl az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskoordináció fejlesztésével biztosítani kívánjuk a mozgáskultúra iránti igény kialakulását; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegő oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztı értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttmőködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzık figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

51


•

• •

•

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztı értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvetı képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önmővelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bıvítjük az együttmőködésre építı kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

5. Az etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élı etnikai kisebbség kultúrájának megismertetését szolgáló tananyag Községünkben nemzetiséghez tartozók nem élnek, roma kisebbségi önkormányzat azonban mőködik. Iskolánkban csak a felsı tagozaton foglalkozunk a fenti kultúra megismertetésével a magyar nyelv és irodalom, történelem tantárgyak keretében. Tananyag: Magyar irodalom – cigány mesék megismerése, feldolgozása – alsó és felsı évfolyam tananyagrendszerében a helyi tantervben megjelenítve. Történelem – 8. évfolyamon a kisebbség témakörében a tananyag a helyi tantervbe beépítve.

6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósulása 6.1. H2008 és H2012 óratervő osztályok mindennapos testnevelése Az iskolában a mindennapos testedzés formái: Kötelezı óratervi testnevelés órák keretében: 2– 6. évfolyamon – heti 5 testnevelés óra 3- 4. és 7. évfolyamon – heti 3/4 testnevelés óra 8. évfolyamon – heti 2,5/4,5 testnevelés óra Tanórán kívüli foglalkozásokon: • a tanórán kívüli foglalkozások, osztálykeretben szervezett sport, mozgás, • a sportkörök, Napközi és tanulószoba idejében: • játékos, egészségfejlesztı testmozgás, A fentieken kívül az iskolán kívüli sportegyesülettel kötött megállapodás alapján is lehet biztosítani a mindennapi testedzés lehetıségét.

52


6.2. H2013 óratervő osztályok mindennapos testnevelése A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következı módon. A mindennapos testedzés biztosítása: Évfolyam 1. évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8. évfolyam

Órakeretek/foglalkoztatási forma 3 ó testnevelési óra 1 óra népi játék 3 ó testnevelési óra 1 óra népi játék 3 ó testnevelési óra 1 óra népi játék 3 ó testnevelési óra 1 óra népi játék 3 ó testnevelési óra 1 óra atlétika-sportjáték 3 ó testnevelési óra 1 óra atlétika-sportjáték 3 ó testnevelési óra 1 óra atlétika 3 ó testnevelési óra 1 óra atlétika

1 óra testnevelési és sportjáték 1 óra úszás 1 óra úszás 1 óra úszás 1 óra úszás 1 óra úszás 1 óra sportjáték 1 óra sportjáték

A mindennapos testnevelés heti 5 óra teljesítményét félévkor és év végén együtt, egy osztályzattal minısítjük. A 3 órán felüli testnevelés óra helyett a sportköri foglalkozással is teljesíthetı a mindennapos testnevelés. A fentieken kívül az iskolán kívüli sportegyesülettel kötött megállapodás alapján is lehet biztosítani a mindennapi testedzés lehetıségét, amennyiben az egyesületi edzés arra a napra esik, amikor a tanulónak nincs testnevelés órája. Sportkörök - tanórán kívüli tevékenységrendszerben - sportjátékok - osztályok közötti bajnokságok - kosárlabda - kézilabda - labdarúgás A sportfoglalkozások, a testnevelés, és az úszásoktatás helye minden évben az órarend függvénye.

7. A választható foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A szülık, tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által biztosított lehetıségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük a nem kötelezı tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. Választható tanórai foglalkozások az óratervekben jelölve. Évfolyam Egyéb választható foglalkozások 1-8. évfolyam Sportkörök 7-8.évfolyam Felvételi elıkészítı matematikából 7-8. évfolyam Felvételi elıkészítı magyar nyelv és irodalomból 3-8. évfolyam Énekkar 1-8. évfolyam Tehetséggondozó, készségfejlesztı szakkörök

53


7.1. A választható foglalkozások szabályai A választható foglalkozások választásának feltétele, hogy a tanuló heti óráinak összege egy tanítási héten ne haladja meg: • 1-4. évfolyamon a heti 2, • 5-6. évfolyamon heti 3, • 7-8. évfolyamon a heti 4 órát. A terhelhetıségnél figyelmen kívül hagyható: • az egyéb foglalkozás (tanórán kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, mely a tanulók fejlıdését szolgálja), • tehetséggondozó foglalkozás, • hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatására szolgáló foglalkozás, • BTM rendellenességgel diagnosztizáltak részére a fejlesztı foglalkozás, • 1-4. évfolyamra járók eredményes felkészítését szolgáló differenciált fejlesztést biztosító 1-3 fıs foglalkozás, legalább heti két alkalommal, • tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ugyanazt az évfolyamot ismétlı tanuló felzárkóztatása legalább heti két alkalommal, • gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevık részére a kötelezı egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások. Az órakeret felhasználása tanévenként pontosításra kerül, amelyet a fenntartóval való egyeztetést követıen a mindenkori tantárgyfelosztás tartalmaz. A választhatóságot figyelembe véve, adott évfolyamokon elsısorban azokat a csoportokat indítjuk, ahol erre évfolyamon belül legalább 10 fı jelentkezı van.

7.2. A pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak, foglalkozások esetében amennyiben a pedagógusellátottság lehetıvé teszi, diákjainknak lehetıséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. A választás egyenlısége esetén a feladatmegosztás egyenletességét vesszük figyelembe a pedagógus személyét illetıen. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetıvé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a foglalkozás vezetésére.

8. A tanulók munkájának értékelése 8.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenırzése, értékelése 8.1.1.Ellenırzés A tanulmányi munka ellenırzése Célunk annak a megállapítása, hogy a tanuló hol tart az ismeretek elsajátításában, a képesség fejlıdésben. Pedagógiai gyakorlatunkban általában a szóbeli és az írásbeli ellenırzés egyensúlyára törekszünk. Természetesen a tantárgyak jellegébıl adódóan vannak kivételek (testnevelés és más készségtárgyak, vagy az idegen nyelv, ahol a szóbeliségre helyezıdik a hangsúly). A szóbeli ellenırzés a tanuló életkorától és képességeitıl függıen történhet • összefüggı felelet • kérdés- felelet formájában 54

Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Helyi Tanterv • • • •

egy téma, tananyagrész kifejtése kiselıadás páros, ill. csoportos véleményütköztetés óraközi aktív szereplés

Az írásbeli ellenırzés céljából az alábbiakat alkalmazzuk: • röpdolgozat • témazáró dolgozat • szintfelmérı dolgozat • félévi és év végi felmérı • házi dolgozat A tanulók gyakorlati tevékenységének ellenırzése: Elsısorban az önálló tevékenység arányát és minıségét, a felhasznált módszerek kiválasztását és természetesen az eredményességet ellenırizzük.

8.1.2.Értékelési módok Pedagógiai munkánkban a továbbhaladás nélkülözhetetlen feltétele, melyeket legtöbbször együtt emlegetünk. Az alábbi értékelési módokat alkalmazzuk: Formatív (fejlesztı) értékelés A tanulóban folyamatosan tudatosítani kell, hogy jó úton halad az ismeretek elsajátításában, képességeinek fejlıdésében. Ugyanilyen fontos a hibák, hiányosságok feltárása is, megadva ezzel a lehetıséget kijavításukra, a hiányok pótlására. Éppen ezért, az ellenırzés-értékelés nevelı-oktató munkánk minden mozzanatát átszövi – mindig értékelünk, de nem minden teljesítményt osztályozunk. Célunk, hogy a gyermek érezze, folyamatosan figyelemmel kísérjük fejlıdését, segítsük abban, hogy a követelményeknek meg tudjon felelni. Szummatív (összegzı, lezáró) értékelés Célunk egy hosszabb tanulási szakasz (téma, tanév) eredményeinek megállapítása, rögzítése. A formatív értékeléssel együtt a tanuló eredményeinek meghatározását segíti. Diagnosztizáló értékelés Általában újabb tanulási szakasz megkezdésekor, vagy új témakör elıtt kerül sor annak érdekében, hogy tájékozódjunk arról, milyen a diákok elızetes tudásának szintje és mélysége. Az értékelés e formájánál az itt szerzett tapasztalatok nem számíthatók be sem a végsı, sem a menetközi minısítésbe.

8.1.3.A tanulmányi munka értékelése A tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését az alapján végezzük, hogy teljesítményük hogyan viszonyul iskolánk helyi tantervében elıírt követelményéhez. Figyelembe vesszük, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az elızı értékelés óta. Érdemjegyre történı számonkérés csak abból a tananyagból történhet, amelyet az elızı órán a megtanítottunk.

55


Nem tekintünk el attól sem, hogy egy-egy tanuló sajátos szintje, helyzete az osztályon belül más értékelési módot kíván meg, ezért a 8.1.4. pontban meghatároztuk az ezzel kapcsolatos feladatokat, lehetıségeket. A tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit a tanulók tudomására kell hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. A szaktanár minden tanév elsı óráján köteles ismertetni saját értékelési rendszerét, a hiányzások, mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetıségeket. A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt a pedagógus értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzetet a szaktanár kéthavonta ellenırzi, az esetleges hiányt pótolja. Az érdemjegyek minimális száma félévente: a tantárgy heti óraszáma +2 Alapelvek az értékelésnél • legyen személyre szóló • legyen személyiségfejlesztı, ösztönzı jellegő • ne legyen megtorló • az iskolai követelményrendszerre épüljön • legyen objektív.

A) Szöveges értékelés Az elsı évfolyamon és második évfolyamon félévkor minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. Az elsı évfolyamon végig és második évfolyam félévéig a tájékoztató füzet segítségével negyedéves értékeléseket adunk. A naplóban a következı bejegyzéseket alkalmazzuk a szöveges értékelés összefoglalására: -

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelıen teljesített felzárkóztatásra szorul

A szöveges értékelés technikai megoldása - Az 1. évfolyamokról kiállított bizonyítványok „Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítı nevelıtestületi döntéseket, szülıi kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. - Az 1. évfolyamokon a tanuló szöveges minısítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni. A mondatbank alapján készítjük az írásbeli szöveges értékelést.

56


Az áttérés szabályai – alsó tagozaton Sajátos nevelési igényő tanulóknál

Normál tantervő tanulóknál %

% % % felzárkóztatásra szorul 0-34 0-14

Elégtelen (1)

0-34

0-14

Elégtelen (1)

Elégséges (2)

35-54

15-34

Elégséges (2)

Közepes (3)

55-74

35-74

15-44

35-44

Jó (4)

75-89

jól teljesített 75-89 45-54

45-54

Jó (4)

Jeles (5)

90-100

kiválóan teljesített 90-100 55-100

55-100

Jeles (5)

megfelelıen teljesített

Közepes (3)

A Szakértı Bizottság szakértı véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és a minısítés alól mentesített tanulók teljesítményének értékelésekor is szöveges értékelést alkalmazunk. Az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és a minısítés alól mentesített tanulók szöveges értékelése: Teljes tantárgyi minısítés alóli mentesítés esetén az értékelés a következık szerint történik: - szöveges formában – minden ellenırzés után - félévkor az osztálynapló, tájékoztatófüzet értékelırésze kihúzásra kerül, év végén az osztálynapló, bizonyítvány, törzskönyv értékelırésze kihúzásra kerül, a megjegyzés rovatba bekerül a mentesített tantárgy neve (záradék) - negyedévente, félévkor és év végén a tanuló összegzı szöveges értékelést kap a követelményszinthez viszonyított teljesítményérıl, formanyomtatványon. Részleges tantárgyi minısítés alóli mentesítés esetén az értékelés a következık szerint történik: - szöveges formában a minısítés alól mentesített tantárgyrészben nyújtott teljesítményrıl, és osztályzatot kap a tantárgy többi részére - félévkor és év végén a tanuló osztályzatot kap a minısíthetı tantárgyrészre; év végén a bizonyítvány, törzskönyv megjegyzés rovatába bekerül az értékelés alól mentesített tantárgyrész neve (záradék) - félévkor és év végén a tanuló összegzı szöveges értékelést kap az értékelés alól mentesített tantárgyrész, követelményszinthez viszonyított teljesítményérıl, formanyomtatványon.

B) Érdemjeggyel, osztályzattal történı értékelés

57


Az 2. év végétıl 8. évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, elımenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeljük. A félévi és év végi osztályzatot az év közbeni érdemjegyek és tanulmányi munka alapján határozzuk meg. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen). Érdemjeggyel értékeljük a következı tanulói teljesítményeket: - szóbeli és írásbeli feleletek, - tematikus mérések, feladatlapok, tesztek, - kiselıadások, órai munka, győjtımunka és olvasónapló. Osztályzattal értékeljük a tanulók félévi és év végi teljesítményét. A tanuló félévi és év végi osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei átlaga alapján kell megállapítani. A tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük A kiemelkedı tantárgyi teljesítményt a félévi és év végi jegynél 5*-gal jelezzük, ami szövegesen a kitőnı szóval kerül bejegyzésre. Az óratervben szereplı minden tantárgyból osztályzatot kapnak tanulóink félévkor és év végén a bizonyítványba.

C) A tanulók tanulmányi munkájának értékelése- nem tanórai keretek között tanult tantárgy esetében A szülı kérésére az iskola lehetıvé teszi, hogy a tanórai keretek között nem tanult második idegen nyelvbıl osztályozó vizsga keretében a gyermeke számot adjon tudásáról. A vizsga szóbeli és írásbeli részbıl áll. A két részosztályzatból kerül kialakításra az érdemjegy, amelyet a bizonyítványba és törzslapra fel kell vezetni. A bejegyzéshez az iskola egyedi záradékot alakít ki. Az írásbeli munkák minısítése: Az egységes értékelés érdekében az írásbeli dolgozatokat pontozzuk és a következık szerint váltjuk érdemjegyekre: Teljesítmény Érdemjegy 0-34 %

elégtelen (1)

35-54 %

elégséges (2)

55-74 %

közepes (3)

75-89 %

jó (4)

90-100 %

jeles (5)

A sajátos nevelési igényő tanulók (enyhén értelmi fogyatékos) esetében a továbbhaladás feltétele, a tantervi követelmények teljesítése, legalább 15 %-os szinten. Teljesítmény

Érdemjegy

0-14 %

elégtelen (1)

15-34 %

elégséges (2)

35-45 %

közepes (3) 58


46-55 %

jó (4)

56-100 %

jeles (5)

Szóbeli felelet minısítése: 5 (jeles) összefüggı, a kérdésre adott önálló felelet legfeljebb egy segítı tanári vagy tanulói kérdéssel. 4 (jó) több segítı kérdéssel elmondott önálló felelet. 3 (közepes) a tananyag elmondása kérdések alapján 2 (elégséges) a Helyi tanterv minimumszintjének teljesítése az adott tantárgyból kérdésekre. 1 (elégtelen) a minimum szint alatti teljesítmény Gyakorlati tevékenységének minısítése: Elsısorban az önálló tevékenység arányát és minıségét, a felhasznált módszerek kiválasztását és természetesen az eredményességet minısítjük. Törekedni kell a teljes objektivitásra.

8.1.4. Egyéni értékelési lehetıség A sajátos nevelési igényő tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a Szakértı Bizottság szakértı véleménye alapján az igazgató határozatban mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és a minısítés alól. A tanuló a tanítási órán részt vesz és a többi tanulóval együtt képességeihez mérten, differenciáltan dolgozik. Értékelésük során különösen fontos a rendszeresség, konkrétság, az egyéni adottságok figyelembe vétele, a méltányosság, a helyes önértékelés kialakítása, az egészséges munkakedv fenntartása. Cél a tanuló felzárkóztatása a tantárgyi minimum követelmény eléréséhez, a tanuló legoptimálisabb fejlıdésének biztosítása. Az érintett tanulók esetében további ajánlásokat kell figyelembe venni: • hosszabb felkészülési idı biztosítása, idıtényezı növelése számonkéréskor • írásbeli beszámoltatás helyett szóbeli vagy szóbeli beszámoltatás helyett írásbeli számonkérés elıtérbe helyezése • írásbeli feladatnál értelmezési segítség nyújtása • szövegértési feladatoknál rövidebb szöveget kell biztosítani számukra • az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használata. • lehetıség biztosítása, hogy a szorongó, illetve gátlásos tanuló – egyéni megítélés alapján – szóban, kétszemélyes helyzetben is felelhessen. Beszédészlelési problémákkal küzdı tanulónál csökkenteni kell a kötelezı szakszavak, a gyermek számára nehezen értelmezhetı megfogalmazások arányát a számonkérésnél. Tollbamondásnál kevesebb szöveg adása javasolt. A vétett hibáknál tudjuk be a részképességekbıl, pszichés zavarokból eredı teljesítménybeli problémákat.

8.2. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés rendje 8.2.1. Az írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai, szerepe Röpdolgozat Célja, annak megállapítása, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el az elızı óra, illetve egy-egy résztémakör ismeretanyagát, követelményeit.

59


Legfeljebb két-három óra anyagából iratható. Idıpontját nem szükséges elıre bejelenteni, de a gyermek felkészülése szempontjából ösztönzı lehet. Témazáró dolgozatok Célja, hogy az megállapítsuk, mennyire sajátította el a tanuló az egész témakör ismeret anyagát, tantervi követelményeit. A tanmenetben meghatározottak szerint témazáró dolgozatot írnak a tanulók. A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel elıbb bejelentjük. A témazárót minden tanulónak kötelessége megírni, de figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényeket, és az elızı pontban meghatározottak szerint segíteni. Ha a tanuló hiányzik, akkor a hiányzás megszőnését követı egy héten belül pótló dolgozatot köteles írni. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró íratható. Az írásbeli felelet osztályzata egyenértékő a szóbeli felelet értékével. A témazáró/ félévi, év végi felmérések érdemjegyei a félévi/év végi osztályzatok alakításánál hangsúlyosabban számítanak, ezért piros színnel kerülnek bejegyzésre. (Két érdemjegyként kell számításba venni.) Szintfelmérı dolgozat Célja a tanulók tudásszintjének megállapítása. A szintfelmérı dolgozatokat nem osztályozzuk, céljuk diagnosztikai. Félévi és év végi felmérések Célja, hogy egy-egy hosszabb tanulási idıszak eredményeirıl, hiányosságairól tájékozódjunk. Korlátja: egy tanítási napon csak egy íratható, Megíratása elıtt legalább két héttel hozzuk a tanuló tudomására. A tantárgyi tanmenetekben kerül meghatározásra íratása. Házi dolgozat Célja: a tanulói önálló munkavégzés megvalósítása, az öntevékenység kibontakoztatása, a tanítási órák ismeretanyagának visszacsatolása. A házi dolgozat értékelése a szaktanár kompetenciája. Értékelési módját a tanulóval ismertetni kell. Általános elvek Az írásbeli dolgozat ne legyen kampányszerő, büntetı vagy megtorló jellegő. A témazáró, félévi és év végi dolgozatokat 10 napon belül, az egyéb írásbeli munkákat egy héten belül ki kell javítani és az eredményt megismertetni a tanulókkal. Az iskolai írásbeli dolgozatokat 1 évig meg kell ırizni. A tanulók írásbeli munkáiba fogadó óra keretében, illetve a szaktanárral egyeztetett idıpontban nyerhetnek betekintést a szülık.

8.2.2. A szóbeli beszámoltatás rendje, szerepe A kommunikációs készség fejlesztését nagyon fontosnak tartjuk, ezért ügyelni kell a szóbeli számonkérés megfelelı arányú alkalmazására.

60


8.3. A magatartás és szorgalom értékelése A tanulók magatartásának és szorgalmának minısítésénél: példás, jó, változó és rossz osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfınök minden hónap végén értékeli. A félévi és év végi osztályzatot az osztályfınök a havi jegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

8.3.1. A magatartás értékelésének követelményei Példás (5) az a tanuló, aki: - szeretettel közelít társaihoz, kerüli a durvaságot - tiszteli és elismeri mások értékét - jóindulattal segíti társait, aki a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza - ügyel környezete tisztaságára - szándékosan nem okoz kárt - szívesen vállal munkát közössége érdekében, öregbíti iskolája hírnevét - nem beszél csúnyán - képes kulturáltan fellépni saját és szőkebb környezete érdekében - betartja az illemszabályokat és a házirendet Jó (4) az a tanuló, aki: - cselekedeteit a jóra vágyó hajlam vezeti, de idınként a körülmények eltérítik - igyekszik elkerülni a durvaságot - elismeri társai eredményeit, de ítéleteit az indulatok is befolyásolják - tiszteli a felnıtteket és társait - nem beszél csúnyán - feladatait becsülettel elvégzi, de önként ritkán vállal közösségi munkát - ügyel környezete rendjére, megjelenésére, ruházata nem kihívó - betartja az illemszabályokat és a házirendet Változó (3) magatartású az a tanuló, aki: - gyakran vét a házirend ellen, bár kellı motiváltsággal képes a helyes viselkedés normáinak betartására - többször is durva társaival, de igyekszik helyrehozni hibás cselekedeteit - társaival nem mindig van jó viszonyban, barátaival viszont segítıkész - környezete rendjéért semmit sem tesz - sérelmeit idınként önbíráskodással torolja meg - a viselkedési szabályokat csak úgy tartja be, ha gyakran figyelmeztetik rá - ha feladattal bízzák meg elvégzi, ha nem is kellı figyelemmel Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki: - nem tudja és nem is akarja betartani az iskola házi rendjét - szereti, ha félnek tıle, visszaél fizikai fölényével - gyakran bosszantja társait, tanárait, a tanórai munkát szándékosan zavarja - szándékosan kárt okoz, rongál - környezetét szándékosan rombolja Az osztályzat megítélésekor a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges.

61


8.3.2. A szorgalom értékelésének követelményei Példás (5) a szorgalma annak a tanulónak, aki: - képességeihez mérten szorgalmas - a tanítási órákra rendszeresen, jól felkészül - a tanítási órákon aktívan közremőködik, felszerelése hiánytalan - önmőveléssel fejleszti tudását, plusztudását megosztja társaival - szívesen és aktívan részt vesz a tanórán kívüli programokban - jól felkészülve versenyeken öregbíti iskolánk hírnevét - aktív az osztály közösségi életében Jó (4) a szorgalma, aki: - a képességeihez mérten általában szorgalmas - a tanórákra rendszeresen felkészül, s azokon általában aktív - felszerelése többnyire hiánytalan - a házi feladatát rendszeresen elvégzi, mulasztás esetén pótolja - önmővelésében általában aktív - a tanórán kívüli programokban részt vesz - az osztály közösségi életében részt vesz Változó (3) a szorgalma, aki: - gyakran hiányos felszereléssel jön iskolába - nem teljesíti képességei szerint kötelességeit - munkájában felületes - házi feladatát gyakran nem készíti el - önmővelésével nem törıdik - az osztály közösségi életében csak noszogatásra vesz részt Hanyag (2) a szorgalma annak, aki: - kötelességeit nem teljesíti - felszerelése gyakran hiányos - házi feladatát gyakran nem készíti el - a rábízott feladatokat legtöbbször nem végzi el - munkáját érdektelenség, igénytelenség és nemtörıdömség jellemzi. A szorgalom elbírálásakor a felsorolt szempontok közül három együttes megléte szükséges.

8.3.3. A szorgalom – magatartás értékelése az s.n.i. tanulóknál A magatartás értékelése: Példás: a tanuló magatartása, ha az iskola házirendjét /korának megfelelıen/ következetesen betartja, a rábízott és önként vállalt feladatokat felelıséggel elvégzi, viselkedése, hangneme társaihoz és felnıttekhez való viszony példamutató. Jó: a magatartása annak a tanulónak, aki az iskola házirendjét / életkorának megfelelıen / betartja, felelısségérzete, rendszeretete jó. A kapott feladatokat elvégzi, viselkedése, hangneme, társaihoz és felnıttekhez való viszony megfelelı. Változó: a magatartása annak a tanulónak, aki az iskola házirendjét csak nevelıi, társai figyelmeztetésével képes betartani, felelısségérzete, rendszeretete változó. A rábízott feladatot csak vonakodva végzi el, viselkedése, hangneme, társaihoz, felnıttekhez való viszonya kifogásolható. Rossz: a magatartása annak a tanulónak, aki az iskola házirendjét gyakran, illetve súlyosan megsérti, vagy viselkedésével, hangnemével társainak rossz példát mutat. A szorgalom értékelése 62


Példás: a tanuló szorgalma, ha a munkához való viszonya példamutató, feladatait rendszeresen elvégzi, kötelességtudata igen fejlett, értelmi képességeinek és körülményeinek megfelelı eredményt ér el. Jó: a tanuló szorgalma, ha munkáját, feladatait elvégzi, kötelességtudata fejlett, eredményei nem mindig érik el azt a szintet, amelyet értelmi képességei és körülményei lehetıvé tesznek. Változó: a tanuló szorgalma, ha a munkához való viszonya ingadozó, feladatait hiányosságokkal végzi, kötelességét csak figyelmeztetés után teljesíti, eredményei elmaradnak a képességeinek és körülményeinek megfelelı szinttıl. Hanyag: a tanuló szorgalma, ha a munkához való viszonya nem megfelelı, feladatait többszöri figyelmeztetés után végzi el, kötelesség tudata fejletlen, munkájában megbízhatatlan, eredményei jelentıse

8.4. A tanulók jutalmazása Jutalmazások, dicséretek: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, pályázatokon, bemutatókon részt vesz, - iskolai/községi ünnepélyeken szerepel, aktívan részt vesz, - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesítheti. A dicséretek szintjei: - osztályfınöki/szaktanári - igazgatói - nevelıtestületi A nevelıtestületi dicséretet kapott tanulókat év végén oklevéllel és könyvvel jutalmazzuk. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására hozni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a ballagáson, illetve a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. Tanulóink éves, illetve 8 éves munkáját kívánjuk jutalmazni, különbözı címek odaítélésével, melyrıl minden esetben a tantestület dönt. Elmarasztalások, büntetések - Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - a házirend elıírásait megszegi, - igazolatlanul mulaszt, - vállalt feladatát nem vagy nem megfelelıen teljesíti, - a tanítója, tanára által rábízott feladatot (pl. ügyelet) nem vagy nem megfelelıen teljesíti, - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, elmarasztalásban lehet részesíteni. Szintjei: - pedagógus - igazgató - nevelıtestület 63


Típusai: - figyelmeztetés - intés - megrovás Egyéb Az iskola által szervezett, a tanuló számára nem kötelezı programtól való eltiltás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetésekor írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására hozni.

8.5. A felkészüléshez meghatározott elvek és korlátok Az alábbiak megismertetését a tanulókkal, szülıkkel minden tanév kezdetén kiemelten kell kezelni.

8.5.1. Általános elvek -

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

-

A házi feladatok segítsék elı a szülık tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.

-

Az otthoni felkészülést segítı írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásánál kiemelten kell kezelni a differenciáltan kijelölt feladat-meghatározás fontosságát. Indokolt egy „átlagos” képességő és felkészültségő tanuló napi, heti terhelését figyelembe venni.

-

Nem adható olyan házi feladat, melynek elıkészítése a tanítási órán nem történt meg.

-

Nem adható házi feladatként a tanítási órán fel nem dolgozott anyagrész otthoni, önálló feldolgozásra.

-

A házi feladat ellenırzése történjen meg. Szorgalmi feladat bármely tantárgyból adható. Értékelése csak pozitív jellegő lehet.

-

Házi feladatot nem osztályozhatunk. (A pedagógus ösztönzı értékelést végezhet, az értékelések összegzéseként zöld érdemjegy beírására kerülhet sor.)

8.5.2. Az otthoni felkészülés korlátai - Hosszabb, könyv nélkül megtanulandó verset, memoritert nem adunk fel egyik tanóráról a másikra, legalább egy hetet biztosítunk a tanulóknak. - A feladott kötelezı szóbeli és írásbeli házi feladatok együttes mennyisége annyi legyen, hogy az 1-4. évfolyamon a következı tanítási napra az egyes tantárgyakból szóban és írásban elvégzendı feladatok együttes mennyisége ne haladja meg tantárgyanként a 15-20 percet, 5-8. évfolyamon a 30 percet. - A házi dolgozat mennyisége nem haladhatja meg a tanórán feladott írásbeli házi feladat mennyiségének kétszeresét. Egy félévben, egy tantárgyból egy ilyen feladat adható. Elkészítésére legalább egy hetet kell biztosítani. - Hétvégén és szünetek idejére sem adható több házi feladat, mint a hét többi napján.

64


8.6. A továbbhaladás feltételei •

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantárgyi tantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból legalább elégséges szinten teljesítette.

•

A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.

•

Ha a tanuló 2-8. évfolyamon, a tanév végén bármennyi tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Elégséges osztályzat megszerzése esetén léphet magasabb évfolyamba.

•

A magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie az I. fejezet 9.1. pontja szerint. A tanulónak lehetısége van az évfolyam megismétlésére abban az esetben is, ha egyébként a felsıbb évfolyamba léphetne. Elsı évfolyamon legfeljebb egy alkalommal a szülı kérésére megismételhetı az évfolyam. Ekkor a tanuló nem kap bizonyítványt. A szülı kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhetı legfeljebb egy alkalommal.

•

9. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei 9.1. A csoportbontás elvei és rendje Csoportbontásokat olyan tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol: - csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást, - elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója - a gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni segítségnyújtás feltétlenül szükséges - a férıhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott - a tanulók különbözı képességszintje kívánatossá teszi a külön csoportok kialakítását Számítástechnikát minden évfolyamon csoportbontásban tanítunk, a rendelkezésre álló eszközök miatt. A negyedik évfolyamon osztálylétszámtól függıen csoportbontásban, ötödik évfolyamtól az intenzívebb nyelvtanulás érdekében képesség szerinti bontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Egyéb bontási lehetıség: 3 – 4. évfolyamon nagy létszámú párhuzamos osztályok esetén a matematika tantárgy csoportbontásban történı tanítása, az eredményesebb alapozás, felzárkóztatás és tehetséggondozás miatt. Felsı tagozat: (két nagy létszámú párhuzamos osztály esetén) célszerő a középiskolai felvételi tantárgyakat (matematika, magyar nyelv és irodalom) differenciált bontással tanítani. A csoportbontások minden tanév elıtt, a fenntartóval való egyeztetés után a tantárgyfelosztásban kerülnek meghatározásra, az intézmény rendelkezésére álló idıkeret figyelembe vételével.

9.2. Egyéb foglalkozások szervezési elvei Minden tanuló számára a délelıtti képzés mellé felajánlunk délutáni foglalkozások keretében érdeklıdésfelkeltı, gazdagító programokat, melyeken a gyerekek érdeklıdésüknek megfelelıen szabadon választhatóan, önként vehetnek részt. Szeretnénk, ha mindenki megtalálná a maga számára azt a foglalkozást, ami a játékos ismeretbıvítés mellett élményt ad, vagy segítséget 65


nyújt az esetleges akadályok vételéhez. A rugalmas átjárást biztosítjuk, hisz azt szeretnénk elérni, hogy megtapasztalhassák a diákjaink, hogy melyik területen tevékenykednek szívesen, hol találnak maguknak olyan elfoglaltságokat, amely örömet jelent számukra, és sikerélményhez juttatja ıket. A programok szabadon választhatóak, de akik valamilyen foglalkozásra jelentkeztek, azok számára 1 évig kötelezı részt venni, és év végén biztosítjuk az átjárás lehetıségét. A választhatóságot figyelembe véve, adott évfolyamokon elsısorban azokat a csoportokat indítjuk, ahol erre évfolyamon belül legalább 10 fı jelentkezı van. A választható órakeret felhasználása tanévenként pontosításra kerül, amelyet a fenntartóval való egyeztetést követıen a mindenkori tantárgyfelosztás tartalmaz.

A nem tanórai foglalkozásokat a következı szempontok és lehetıségek figyelembevételével szervezzük: - milyen órakeretet engedélyez erre a törvény - milyen mértékben egészíti ki a fenntartó a törvényi keretet - milyen személyi feltételei adottak a különbözı foglalkozások indításának - tanulóink körében milyen foglalkozások iránt mutatkozik érdeklıdés - a szülık körében milyen igények fogalmazódtak meg - milyen tárgyi és épületbeli feltételei vannak a különbözı foglalkozások indításának.

10. Sajátos pedagógiai módszerek – projektek Pedagógiai eljárások: Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, elıadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló munkaformák, módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita, érvelés kutató-felfedezı módszer kooperatív módszerek projekt módszer. A fentiek közül kiemeljük a projekt módszert, mint tanulási – tanulási stratégiát, ahol az oktatás fı mozgatórugója nem a tanítás, hanem az aktivitásra támaszkodó tanulás. Lehetıség adódik a projekt alkalmával az alábbiakra: A tanulók egy-egy problémának a lehetı legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévı képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása. A projektek idıtartamát tekintve a rövid távú (1-2 nap), illetve a középtávú (1-2 hét) projektet helyezzük elıtérbe. Ilyenek pl. Márton nap/hét, egészségvédelmi nap, ünnepi készülıdések, farsang, Föld napja, Kubinyi - nap. A projekt témájáról és idıtartamáról minden tanév elején, a munkaterv összeállításakor döntünk. A projektben résztvevık száma alapján: – egyéni

66


– kiscsoportos (team) – közép- (pl.: évfolyam), – és nagy létszámú (pl.: iskolai) projektek egyaránt jelen vannak iskolai életünkben.

11. Esélyegyenlıség Feladatunk az intézményen belül biztosítani a szegregációmentességet és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését, figyelembe véve a szülık igényeit és a törvényi elıírásokat. Az egyenlı bánásmód követelményét érvényesíteni kell az alábbi tevékenységek során: • beiratkozásnál, felvételinél • tanításban, ismeretközvetítésben • a gyermek egyéni fejlesztésében • az értékelés gyakorlatában • a tanulói elımenetelben • a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában • a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában • a továbbtanulásban, pályaorientációban • a humánerıforrás fejlesztésében, pedagógusok szakmai továbbképzésében • a partnerség építésben és kapcsolattartásban a szülıkkel, segítıkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Támogató, szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenységek az intézményben: • napközis, tanulószobai ellátás • gyermekétkeztetés • felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok • kultúraközvetítés • tankönyvtámogatás • kapcsolattartás a szülıkkel • kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, szakértıi bizottsággal. A nevelıtestület minden tagja felelıs azért, hogy tisztában legyen az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, illetve az esélyegyenlıség sérülése esetén jelezzen. A nevelés-oktatás alapvetı tárgyi és személyi feltételei az intézményben adottak. Az egyenlı hozzáférés biztosított. Folyamatos feladataink • A megkülönböztetett bánásmódot igénylı halmozottan hátrányos helyzető (HHH), sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók pontos nyilvántartásának létrehozása, vezetése. •

A beírt tanulók osztályba sorolásánál a szakértıi véleményeket figyelembe vesszük és biztosítjuk minden osztály esetében az integrált oktatás szervezeti kereteit, feltételeit.

•

Fejlesztı pedagógus biztosításával gondoskodunk a képesség-kibontakoztató felkészítés lehetıségeirıl.

•

Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson.

•

A lemaradókat, nehézségekkel küszködıket tanulószobával, korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. 67

Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Helyi Tanterv •

Sajátos nevelési igényő tanulóink részére gyógypedagógusaink közremőködésével biztosítjuk a jogszabályban meghatározott feltételeket, a rendszeres felülvizsgálat lehetıségét, az integrált nevelést.

•

A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülıkkel.

•

A kompetencia-alapú oktatás szélesítésével, hatékonyságának növelésével is segítjük a tanulók felzárkózását, illetve sikeres továbbhaladását, pályaválasztását.

•

Pedagógusaink rendszeresen konzultálnak a fejlesztı és gyógypedagógusokkal az integrált oktatás minél hatékonyabb megvalósulása érdekében.

•

A gyermekek érdekében meghatározó feladatunknak tekintjük a drogprevenciót, a bőnözés elleni küzdelmet, a bőnmegelızést. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendırséggel és kompetens szakemberekkel.

•

Tanulóink számára a szabadidı eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá.

•

Prioritásként kezeljük az arra rászorulók számára adható támogatások, segélyek, egyéb juttatások kezdeményezését, megadását, cél szerinti hasznosulását.

•

Minden rászoruló gyermek számára biztosítjuk a napközis és tanulószobai ellátást.

12. A tanulók fizikai állapotának mérése 12.1. A mérések általános szempontjai •

A fizikai állapot mérésére évente egy alkalommal kerül sor. A mérést a tanév rendjében meghatározott - két hónapig terjedı idıszakban - határidıre el kell végezni.

•

A tanulókkal valamennyi tesztet sportfelszerelésben, jól szellızı teremben, illetve szabad térben célszerő végrehajtatni.

•

A próbák elvégzését mindig elızze meg általános és speciális bemelegítés.

•

A mérés vezetıje ösztönözze a tanulókat a mért képességek megfelelı, pontos, gyors és egyenletes végrehajtására.

•

A teszteket, ha azonos nap végeztetjük, elıször a koordinációs képességekkel kezdjük, majd a kondicionális képességek mérésével folytassuk. A kondicionális képességeken belül az izomerı mérésére kerüljön sor.

•

A dinamikus erı mérésekor több kísérleti lehetıséget kell biztosítani, a legjobb eredményt értékeljük,

•

Meg kell értetni a tanulókkal, hogy az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges eltérés lehet, mindig az önmagához mért fejlıdését kövesse figyelemmel. Egy kis igyekezettel és akaraterıvel felzárkózhat arra a szintre, mely már elegendı, hogy napjai jó szellemi és fizikai közérzettel teljenek.

12.2. Útmutató a próbák elvégzéséhez, értékeléséhez a) Aerob állóképesség mérése 1. évfolyam: 4 perc folyamatos futás 68


2. évfolyam: 5 perc folyamatos futás 3. évfolyam: 6 perc folyamatos futás 4. évfolyam: 7 perc folyamatos futás A tanulóknak megállás nélkül, egyenletes tempóban kell teljesíteniük a feladatot. b) Helybıl távolugrás: (az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Terpeszállásban térdhajlítás, és ezzel egyidejő karlendítés hátra hátsó rézsútos mélytartás helyzetig, majd karlendítéssel elıre páros lábú elrugaszkodás és elugrás elıre. Talajfogás páros lábbal történik. Értékelés az elugró vonaltól az utolsó nyomig mért 1 cm-es pontosságú távolság. 3 kísérleti lehetıségbıl a legjobbat értékeljük. c) Tömöttlabda dobás két kézzel a fej fölött hátra: (dinamikus dobóerıt mérı teszt/kar, törzs és lábizmok együttes ereje/) /10 éves korig 1kg-os, 5-6. o. 2 kg-os, 7-8, o. 3 kg-os labdával/ A dobó a dobás irányának háttal oldalterpeszben áll. A dobó elırehajlítás közben, karnyújtással a labdát két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez. Néhány ismétlés után a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd vetı mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátra felé. A kilökés alatt a dobóvonal mögött kell maradni. Értékelés: a dobóvonal közepe és a becsapódás közötti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. 3 kísérlet lehetséges, a legjobb eredményt értékeljük. d) Ingafutás: (futási sebesség, fürgeség, irányváltoztatás gyorsasága) /a 6-10 éveseknek 4 x 10 m, 11-14 éveseknek 4 x 15 m/ Két párhuzamos vonal között kell 4-szer átfutni, úgy hogy, a vonalat mindkét lábbal át kell lépni. A fordulók olyan gyorsak legyenek amennyire az lehetséges. Tizedmásodpercben mért idı adja a pontértékeket. e) 30 m – es futás: (futási sebességet, gyorsulást mérı teszt) Állórajtból indulva teljes gyorsasággal 30 m lefutása idıre. Századmásodpercben mért idı adja a pontértékeket. f) Szlalom labdavezetés: (koordinációs készség vizsgálata- idı-, iram-, tér-, reakció képesség) 3 x 5 méter távolságra bójákat helyezünk el. Szlalom labdavezetéssel minél gyorsabban kell az akadályokat oda-vissza megkerülni. Tizedmásodpercben mért idı adja a pontértékeket. g) Kötélhajtás páros lábon elıre: (koordinációs készség és láberı vizsgálat) 1 perc alatt minél több páros lábú szökdelést végezzenek. A szökdelések száma adja a pontértékeket. h) Labdapattintás falhoz: 2 m-re a faltól, csak kézilabdával tetszıleges dobásmóddal 30 másodpercig. A dobások száma adja a pontértékeket. i) Karhajlítás- nyújtás, mellsı fekvıtámasz testhelyzetben j) j) Törzsemelés hason fekvésbıl k) k) Felülés hanyattfekvésbıl 69


12.3. Útmutató a próbák elvégzéséhez, értékeléséhez Évfolyam Feladat

Pároslábon szökdelés kötélhajtással (1 perc/db)

Ingafutás 4 x 10 m /mp

Szlalom labdavezetés /3x5 m-re bója/

30 m futás

Cooper teszt

Tömöttlabda hajítás hátra

Helybıl távolugrás

Pontszám 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5

1. lány 15 – 20 21 – 25 26 – 30 31 – 35 36 … 18,0 – 17,0 16,9 – 16,4 16,3 – 15,8 15,7 – 15,1 15,0 … 18,0 – 17,5 17,4 – 16,9 16,8 – 16,3 16,2 – 15,7 15,6 … 7,7 – 7,5 7,4 – 7,3 7,2 – 7,1 7,0 – 6,8 6,7 … 1460-1530 1531-1590 1591-1650 1651-1700 1701 … 180 – 220 221 – 260 261 – 300 301 – 340 341… 106 – 112 113 – 118 119 – 124 125 – 130 131 …

2. fiú 15 – 20 21 – 25 26 – 30 31 – 36 36 … 17,0 – 16,0 15,9 – 15,4 15,3 – 14,8 14,7 – 14,1 14,0 … 17,0 – 16,5 16,4 – 15,9 15,8 – 15,3 15,2 – 14,7 14,6 … 7,5 – 7,3 7,2 – 7,0 6,9 – 6,7 6,6 – 6,4 6,3 … 1500-1560 1561-1620 1621-1690 1691-1730 1731 … 200 – 250 251 – 310 311 – 370 371 – 430 431 … 109 – 115 116 – 121 122 – 127 128 – 133 134 …

lány 20 – 25 26 – 30 31 – 35 36 – 40 41 … 17,0 – 16,0 15,9 – 15,4 15,3 – 14,8 14,7 – 14,1 14,0 … 17,0 – 16,5 16,4 – 15,9 15,8 – 15,3 15,2 – 14,7 14,6 … 7,5 – 7,3 7,2 – 7,0 6,9 – 6,7 6,6 – 6,4 6,3 … 1500-1570 1571-1630 1631-1690 1691-1740 1741 … 240 – 280 281 – 320 321 – 360 361 – 400 401 … 117 – 123 124 – 129 130 – 135 136 – 141 142 ..

70

3. fiú 20 – 25 26 – 30 31 – 35 36 – 40 41 … 16,0 – 15,0 14,9 – 14,4 14,3 – 13,8 13,7 – 13,1 13,0 … 16,0 – 15,5 15,4 – 14,9 14,8 – 14,3 14,2 – 13,7 13,6 … 7,1 – 7,3 6,8 – 7,0 6,5 – 6,7 6,2 – 6,4 6,1 … 1580-1640 1641-1710 1711-1770 1771-1810 1811 … 245 – 285 286 – 330 331 –390 391 –440 441 … 119 – 125 126 – 131 132 – 137 138 – 143 144 …

lány 30 – 35 36 – 40 41 – 45 46 – 50 51 … 16,0 – 15,0 14,9 – 14,4 14,3 – 13,8 13,7 – 13,1 13,0 … 16,0 – 15,5 15,4 – 14,9 14,8 – 14,3 14,2 – 13,7 13,6 … 7,1 – 7,3 6,8 – 7,0 6,5 – 6,7 6,2 – 6,4 6,1 … 1530-1600 1601-1660 1661-1720 1721-1770 1771 … 300 – 340 341 – 380 381 – 420 421 – 460 461 … 126 – 132 133 – 138 139 – 144 145 – 150 151 …

4. fiú 30 – 35 36 – 40 41 – 45 46 – 50 51 … 15,0 – 14,0 13,9 – 13,4 13,3 – 12,8 12,7 – 12,1 12,0 … 15,0 - 14,5 14,4 – 13,9 13,8 – 13,3 13,2 – 12,7 12,6 … 6,9 – 7,1 6,6 – 6,8 6,3 – 6,5 6,0 – 6,2 5,9 … 1720-1780 1781-1840 1841-1910 1911-1950 1951… 330 – 390 391 – 440 441 – 490 491 – 540 541 … 132 – 138 139 – 144 145 – 150 151 – 156 157 …

lány 40 – 45 46 – 50 51 – 55 56 – 60 61 … 15,0 – 14,0 13,9 – 13,4 13,3 – 12,8 12,7 – 12,1 12,0 … 15,0 - 14,5 14,4 – 13,9 13,8 – 13,3 13,2 – 12,7 12,6 … 6,9 – 7,1 6,6 – 6,8 6,3 – 6,5 6,0 – 6,2 5,9 … 1600-1660 1661-1730 1731-1790 1791-1830 1831… 350 – 390 391 – 430 431 – 470 471 – 510 511 … 134 – 141 142 – 147 148 – 153 154 – 159 160 …

fiú 40 – 45 46 – 50 51 – 55 56 – 60 61 … 14,0 – 13,0 12,9 – 12,4 12,3 – 11,8 11,7 – 11,1 11,0 … 14,0 – 13,5 13,4 – 12,9 12,8 – 12,3 12,2 – 11,7 11,6 … 6,7 – 6,9 6,4 – 6,6 6,1 – 6,3 5,8 – 6,0 5,7 … 1770-1830 1831-1900 1901-1960 1961-2000 2001 … 500 – 550 551 – 605 606 – 665 666 – 730 731 … 143 – 149 150 – 155 156 – 161 162 – 167 168 …


Évfolyam Feladat

Kötéláthajtás 1 perc/db

Ingafutás 4x10m/mp

Szlalom labdavezetés /3x5m-re bóják/

Tömöttlabda hajítás hátra (cm)

30 m futás

Cooper teszt

Helybıl távolugrás (cm)

Pontsz. 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5

5. évfolyam lány 0 – 40 41 – 46 47 – 52 53 – 57 58 … 0 –14,2 14,1 –13,6 13,5 – 13,0 12,9 – 12,4 12,3 … 0 – 12,5 12,4 – 11,8 11,7 –11,2 11,1 – 10,6 10,5 … … - 490 500 – 540 550 – 590 600 – 650 660 … … - 6,5 6,6 – 6,8 6,3 – 6,5 6,0 – 6,2 5,9 … … - 1230 1240-1610 1620-2080 2090-2470 2480 … … - 130 131 – 144 145 – 165 166 – 195 196 …

fiú 0 – 40 41 – 46 47 – 52 53 – 57 58 … 0 – 13,3 13,2 – 12,7 12,6 – 12,1 12,0 – 11,5 11,4 … 0 – 11,7 11,6 – 11,1 11,0 – 10,5 10,4 – 9,9 9,8 … … - 530 540 – 600 610 – 650 660 – 709 710 … … - 6,7 6,6 – 6,4 6,3 – 6,1 6,0 – 5,8 5,7 … … - 1400 1410-1780 1790-2250 2260-2640 2650 … … - 144 145 – 159 160 – 179 180 – 208 209 …

6. évfolyam lány 0 – 50 51 – 56 57 – 63 64 – 69 70 … 0 – 13,5 13,4 – 12,9 12,8 –12,3 12,2 – 11,7 11,6 … 0 – 12 11,9 – 11,5 11,4 –10,9 10,8 – 10,4 10,3 … … - 570 580 – 610 620 – 650 660 – 690 700 … … - 6,3 6,4 – 6,6 6,1 – 6,3 5,8 – 6,0 5,7 … … - 1250 1260-1640 1650-2080 2090-2490 2500 … - 137 138 – 152 153 – 173 174 – 201 202 …

71

fiú 0 – 50 51 – 56 57 – 63 64 – 69 70 … 0 – 12,9 12,8 12,3 12,2 – 11,7 11,6 – 11,1 11,0 … 0 – 11,2 11,1 – 10,7 10,6 – 10,2 10,1 – 9,8 9,7 … … - 600 610 – 640 650 – 680 690 – 720 730 … … - 6,5 6,2 – 6,4 5,9 – 6,1 5,6 – 5,8 5,5 … … - 1480 1490-1870 1880-2330 2340-2720 2730 … … - 154 155 – 167 168 – 190 191 – 218 219 …

7. évfolyam lány fiú 0 – 53 0 – 53 54 – 59 54 – 59 60 – 65 60 – 65 66 – 71 66 – 71 72 … 72 … 0 – 12,6 0 – 12,0 12,5 – 11,9 11,9 – 11,4 11,8 –11,3 11,3 – 10,8 11,2 – 10,8 10,7 – 10,2 10,7 … 10,1 … 0 – 11,5 0 – 10,8 11,4 – 11,0 10,7 – 10,2 10,9 – 10,5 10,1 – 9,8 10,4 – 10,1 9,7 – 9,5 10,0 … 9,4 … … - 540 … - 570 550 – 620 580 – 640 630 – 690 650 – 710 700 – 740 720 – 760 750 … 770 … … - 6,5 … - 6,3 6,2 – 6,4 6,0 –6,2 5,9 – 6,1 5,7 – 5,9 5,6 – 5,8 5,4 – 5,6 5,5 … 5,3 … … - 1310 … - 1600 1320-1700 1610-1980 1710-2170 1990-2450 2180-2550 2460-2840 2560 … 2850 … … - 142 … - 163 143 – 156 164 – 178 157 – 177 179 – 199 178 – 206 200 – 227 207 … 228 …

8. évfolyam lány fiú 0 – 60 0 – 60 61 – 66 61 – 66 67 – 72 67 – 72 73 – 78 73 – 78 79 … 79 … 0 – 12,2 0 – 11,6 12,1 – 11,6 11,5 – 11,0 11,5 – 11,0 10,9 – 10,4 10,9 – 10,5 10,3 – 9,8 10,4 … 9,7 … 0 – 11,1 0 – 10,3 11,0 – 10,6 10,2 – 9,7 10,5 – 10,1 9,6 – 9,2 10,0 – 9,6 9,1 – 8,7 9,5 … 8,6 … … - 550 … - 580 560 – 630 590 – 650 640 – 700 660 – 720 710 – 750 730 – 770 760 … 780 … … - 6,3 … - 6,1 6,0 – 6,2 5,8 – 6,0 5,7 – 5,9 5,5 – 5,7 5,4 – 5,6 5,2 – 5,4 5,3 … 5,1 … … - 1320 …1330-1710 - 2040 1720-2180 2050-2510 2190-2560 2520-2900 2570 … 2910 … … - 146 … - 172 147 – 161 173 – 186 162 – 182 187 – 207 183 – 210 208 – 235 211 … 236 …

12.4. Értékelési rendszer az alap-állóképesség, dinamikus ugró- és dobóerı, gyorsaság és ügyesség felméréséhez A hét próbán elıírt teljesítmény alapján minısítjük a vizsgált tanulókat. Minısítési kategóriák: 1. Igen gyenge: 0 – 6 pont Gyenge fizikai állapota miatt a mindennapi tevékenység, legtöbb esetben olyan fizikai – szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. 2. Gyenge: 7 – 12 pont Az egésznapi tevékenységbıl még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvőnek érzi magát. 3. Közepes: 13 – 18 pont Elérte azt a szintet, mely elegendı ahhoz, hogy az egészséges létezés stabil maradjon, az az tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres testedzéssel a továbbiakban is törekedjen arra, hogy legalább ezt a szintet megtartsa. 4. Jó: 19 – 24 pont Ezt a szintet azoknak sikerül elérniük akik a nap folyamán, több idıt töltenek a szabadban mozgással, játékkal, mint társaik. Rendszeres heti 2-3 óra délutáni testedzéssel törekedjen arra, hogy teljesítményét fejlessze! 5. Kiváló: 25 – 29 pont Aki ezt a szintet elérni, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is jól terhelhetı, hogy néhány sportágban már kiemelkedı lehet. 6. Extra: 30 pont Mindenben 100 %- an megfelelt, alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, rendszeres, magas szintő sportági specifikus edzés elvégzésére.

13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészségnevelés és a környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

13.1. Az iskolai egészségnevelési tevékenység Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: •

a tanulók korszerő ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megırzése és védelme érdekében;

•

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

72

•

a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megırzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a drogok káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsısegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlıdés területén.

Az egészséges életmódra nevelés területei, tartalma, módszerei iskolánkban Terület

Tartalom

Személyi higiéné

Tisztálkodás /kézmosás, fogmosás…/, WC használat.

Egészséges táplálkozás

Tudatos, helyes táplálkozás Helytelen táplálkozás /hiányállapotok, túltáplálkozás/

Megfelelı mozgás, fizikai terhelés

Mindennapos testmozgás Testünkkel kapcsolatos ismeretek

Balesetek megelızése, bőnmegelızés

Felelıs magatartás A csíny és a szabálysértés közti különbség Körültekintı közlekedés Jármőhasználat Biológiai és pszichés érettség AIDS megelızése, nemi betegségek elkerülése Védekezés, felelıs magatartás Drog fogalma, fajtái, hatása Drogtagadás Alkoholok fajtái (Nemes bortermelı vidékek) Túlzott alkoholfogyasztás következményei. Cigaretta, szivar, vízipipa hatásai Passzív dohányzás Idıbeni orvoshoz fordulás Gyógynövények, gyógyszerek nem minısülı készítmények alkalmazása

Szexuális kultúra, családi életre nevelés

Káros szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás)

Betegségmegelızés

73

Módszer Szoktatás Napi gyakorlati tevékenységek Tanulói kiselıadás Játékos vetélkedı Interjúkészítés Tanácsadás, Bemutatók-fızési technikák megtanítása Mindennapos játékos egészségfejlesztı testmozgás biztosítása Játékos vetélkedı Beszélgetések, bemutatók, elıadások Gyakorlati tevékenységek Szituációs játékok, Vetélkedık Felvilágosítás, elıadás Filmvetítés, beszélgetés, vita

Elıadások Beszélgetés, vita Otthoni kísérletek Kutatás Kísérletek Filmvetítés

Győjtımunkák Kiselıadások Kiállítások Kutatás

Lelki egészség, harmonikus életvitel, emberi kapcsolatok ápolása Stresszkezelés, stressztőrés Környezettudatos magatartás

Védıoltások Önismeret, konfliktuskezelés, problémamegoldás Személyiségfejlesztés Család szerepe Ünnepeink Mit tehetünk közvetlen környezetünk védelmében, szépítésében? Madarak és fák napja Víz napja Föld napja

Önismereti játékok, beszélgetés Szituációk, szerepjátszás Kutatás - családfa készítés Kiállítások Gyakorlati tevékenységek Kooperatív tanulási módszerek Kiállítás Versenyek, játékos vetélkedık

13.2. Az iskola környezeti nevelése Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: •

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel elısegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelı szokásrendszer megalapozása;

•

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan mőködését elısegíthetik;

•

a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetıségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival

13.3. Az egészségnevelést és környezeti nevelést szolgáló tevékenységek •

A mindennapi testedzés lehetıségének biztosítása: testnevelés órák; az iskolai sportkör foglalkozásai; úszásoktatás.

•

A helyi tantervben szereplı környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, földrajz, technika tantárgyak tananyagai.

•

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfınöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek.

•

Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsısegély-nyújtással foglalkozó témanap szervezése az alsó és a felsı tagozatos tanulók számára.

•

Lehetıség szerint minden évben osztályonként egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére, az egészségünk érdekében.

•

Papírgyőjtés, lehetıség szerint szelektív hulladékgyőjtés megszervezése az iskolában. 74

•

Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védını) segítségének igénybe vétele igény szerint az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfınöki óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szőrıvizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szőrıvizsgálaton kell részt venniük.) évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó témanap szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedıvel, akadályversennyel az alsó és a felsı tagozatos tanulók számára.

•

Múzeumok, állatkert látogatása.

•

Pályázatokon való részvétel.

•

Iskolakert gondozása.

•

Az iskolai tehetséggondozás terén a környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára versenyek meghirdetése, iskolai forduló lebonyolítása, továbbjutás esetén a tanulók felkészítése (5-6. osztályoknak a Kaán Károly természet és környezetismereti verseny, 7-8. osztályoknak a Hermann Ottó biológia verseny).

•

Kubinyi napon a vetélkedı során környezetvédelmi vagy természetvédelmi feladatok megoldása – emlékezve a madarak- és fák napjára. • Fontos színtér a napközi, a délutáni szabadidıs tevékenységek sora ( a környezet tisztaságának óvása, díszítése, növények gondozása, madarak etetése, idıjárás megfigyelése, természetfilmek megtekintése stb.). Erdei iskolai kirándulások: Alsó tagozat Minden tanévben a 2. évfolyam ıszi és tavaszi idıszakban tesz túrát: erdı – rét – vízpart érintésével. Cél: Megismerni a terület növény – és állatvilágát, valamint az adott hely jellegzetességeit. Felsı tagozat – ıszi idıszak 5. évfolyam: Kirándulás a Tızeges (Copak) tóhoz A falu határában elterülı Tızeges horgásztó gyönyörő, kulturált környezetben elterülı horgásztó. A tóparton esıbeállók, padok, asztalok szolgálják a kirándulók kényelmét. A gyerekek fürkészhetik a tó élıvilágát, hiszen a tó vize vonzza a madarakat, rovarokat, apró kétéltőeket, hüllıket, pici vízi élılényeket. A sétálók, nézelıdık, felé nyugalmat áraszt a tó, valójában azonban a felszín alatt, a halak és egyéb élılények világában zajlik az élet. A tóban számtalan halfajta él: süllı, csuka, harcsa, ponty, amur, kárász,keszeg,sügér.

6. évfolyam: Kirándulás az „Epres”-be, majd a gyurgyalagokhoz A meredek löszfalakban telepesen fészkel a trópusi színekben pompázó fokozottan védett gyurgyalag. 7. évfolyam: Kirándulás az Alsó- és Felsı-Tápió összefolyásához. A Tápió-vidék földrajzi fekvése nagyon sajátos: a térség egyik részét a Gödöllıi-dombság löszdombjai uralják, míg a másik az Alföld síkjának része. A táj legértékesebb élıhelyeit foglalja magában a Tápió - Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet.

75

8. évfolyam: Bíbic tanösvény – Tápiógyörgye Autóbusszal a téglagyár melletti horgásztavakhoz, ahol a tóparton álló köszöntı tábla igazítja útba a kirándulókat. A tanösvényt a helyi önkormányzat hozta létre 2004 tavaszán a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai közremőködésével, hogy a faluban és a környezetében lévı területek élıvilágát bemutassa. A Tápió-vidéken Györgye határában található a legtöbb szikes tómeder, melyeken esıs években különösen gazdag madárvilág győlik össze. Felsı tagozat - tavasszal: Az 5. és a 7. évfolyamosok az országos kompetenciamérés napján, a 6. évfolyamosok pedig egy másik tanítási napon mennek erdei iskolai kirándulásra. 5. évfolyam: Kirándulás az Alsó- és Felsı-Tápió összefolyásához. A Tápió-vidék földrajzi fekvése nagyon sajátos: a térség egyik részét a Gödöllıi-dombság löszdombjai uralják, míg a másik az Alföld síkjának része. A táj legértékesebb élıhelyeit foglalja magában a Tápió - Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. 6. évfolyam: Kirándulás a székesre A Tápiómente vizenyıs rétjét járjuk be. Szíkes talaj vagy székes talaj, ezen a két néven ismerik hazánkban, különösen az Alföldön azon talajokat, amelyekben a szíksó (szénsavas nátrium) nagyobb mennyiségben fordul elı. 7. évfolyam Sziki tanösvény Farmos kb. 800 m hosszú, tábláin a sziki fajokat mutatja be, láthatjuk a szikesedés fajtáit és jellemzı formaképzıdményeit.

Záradékok 1./ A programot elfogadása A nevelıtestület a programot 2013. március 27-én elfogadta.

2./ Véleményezési jogát gyakorolta

SZMK Dátum:2013. március 25. DÖK Dátum:2013. március 25.

3./ A program érvényességi ideje Az intézmény 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját jelen pedagógiai program alapján, felmenı rendszerben. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje a visszavonásig érvényes.

4./ A program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja, értékeli. Felülvizsgálata: 2017. augusztus 31. Amennyiben a törvényi változások indokolják.

76

5./ A pedagógiai program módosítása -

-

A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet - az intézmény igazgatója, - a nevelıtestület bármely tagja, - a nevelık szakmai munkaközösségei - az intézmény fenntartója. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követı tanév szeptember elsı napjától kell bevezetni.

6./ A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala -

-

Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg - az intézmény könyvtárában, - az intézmény nevelıi szobáiban, - az intézmény igazgatójánál, - az iskola honlapján. A szeptemberi szülıi értekezleten a rövidített tartalmat, a diákokra, szülıkre vonatkozó részeket ismertetni kell a szülıkkel. Minden belépı új pedagógusnak meg kell ismerni a programot.

Kiss Erika igazgató

77

78

Tápióság Tápiószentmárton Általános Iskola. Kubinyi Ágoston Általános Iskolája

Recommend Documents