TÁPIÓSZENTMÁRTONI KUBINYI ÁGOSTON ÁLTALÁNOS ISKOLA TÁPIÓSZENTMÁRTON

TÁPIÓSZENTMÁRTONI KUBINYI ÁGOSTON ÁLTALÁNOS ISKOLA TÁPIÓSZENTMÁRTON

Pedagógiai Program

„Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak

meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban.” (...) /Rudolf Steiner/

Tartalomjegyzék I. PEDAGÓGIAI PROGRAM - ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM .................................................................... 3 1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI ............................................................ 4 1.1. Alapelveink ................................................................................................................................................... 4 1.2. Céljaink ........................................................................................................................................................ 4 1.3. Feladataink .................................................................................................................................................. 5 1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ...................................................................... 6 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................................................. 7 2.1. Céljaink ........................................................................................................................................................ 7 2.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink .................................................................... 8 2.3. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink ........................ 8 3. TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ...................................................................... 10 3.1. Általános elvek ........................................................................................................................................... 10 3.2. Az intézmény feladata ................................................................................................................................ 10 3.3. Az egészségnevelés megvalósulása ............................................................................................................ 11 3.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ..................................................................................... 12 3.4.1. Az elsősegélynyújtás célja...................................................................................................................................... 12 3.4.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok ......................................................... 12 3.4.3. Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátításának formái ............................................................................... 13

4. KÖZÖSSÉGI NEVELÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ..................................................................... 13 4.1. Alapelveink................................................................................................................................................. 13 4.2. A közösségfejlesztés célja, feladatai és színterei ....................................................................................... 14 4.2.1. Iskolai színtér és a közösségfejlesztés feladata ...................................................................................................... 14 4.2.2. Az osztályközösségek és közösségfejlesztő feladatuk ............................................................................................. 14 4.2.3. Egyéb foglalkozások és közösségfejlesztési feladatai............................................................................................. 15 4.2.4. A diákönkormányzat és fejlesztési feladatai........................................................................................................... 15

5. A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA ....................................................... 16 5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................................................ 16 5.2. Az osztályfőnöki munka feladatai és hatásköre ........................................................................................ 16 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG ................................................... 17 6.1. Sajátos nevelési igényű tanulók és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók .... 17 6.1.1. Sajátos nevelési igényű fogalmak meghatározása .................................................................................................17 6.1.2. Általános elvek....................................................................................................................................................... 18 6.1.3. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése-oktatása ....................................................................................... 19 6.1.4. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók nevelése-oktatása ............................................................................. 21 6.1.5. A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása ...................................................................................................... 23

6.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ............................................................ 23 6.2.1. Általános elvek....................................................................................................................................................... 23 6.2.2. Beilleszkedési és magatartási zavarok ................................................................................................................... 25 6.2.3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése.............................................................................. 27

6.3. Kiemelten tehetséges tanulók .................................................................................................................... 28 6.3.1. A tehetséggondozás célja, feladata ........................................................................................................................ 28 6.3.2. A tehetséggondozás lehetőségei ............................................................................................................................. 29 6.3.3. Sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozása .............................................................................................. 29

6.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ............................................................................ 29 6.5. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok....................................................................................................... 30 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ JOGAI ............................................................. 31 8. AZ INTÉZMÉNYI KAPCSOLATTARTÁSOK .............................................................................................................. 31 8.1. Tanulókkal való kapcsolattartás ............................................................................................................... 31 8.2. Szülőkkel való kapcsolattartás................................................................................................................... 32 8.3. Szülő és pedagógus kapcsolattartása ........................................................................................................ 32 8.4. partnerekkel való kapcsolattartás .............................................................................................................. 33 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK .................................................................................................................... 33 9.1. Osztályozó vizsga szabályai........................................................................................................................ 33 9.2. Javítóvizsga szabályai ................................................................................................................................ 35 9.3. Pótló vizsga ................................................................................................................................................ 35 9.4. Független vizsgabizottság előtt való vizsga ............................................................................................... 35 9.5. Különbözeti vizsga ..................................................................................................................................... 35 9.6. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei és értékelése ....................................................................... 35 10. A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ...................................................................................................... 36 10.1. A felvétel szabályai................................................................................................................................... 36 10.2. Az átvétel szabályai .................................................................................................................................. 37

1

II. HELYI TANTERV .............................................................................................................................................. 38 1. HELYI TANTERVEK .............................................................................................................................................. 39 1.1. Az iskola által választott kerettantervek ............................................................................................. 39 2. TANTÁRGYI RENDSZERÜNK, ÓRATERVEK, KÖVETELMÉNYEK .............................................................................. 41 2.1. H2013 jelzésű tantárgyi rendszer .............................................................................................................. 41 2.2. Az egyes évfolyamokon tanítandó tantárgyak és óraszámai ..................................................................... 42 2.3. A tantárgyak tananyagai és követelményei ............................................................................................... 44 3. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .................................................................... 44 3.1. Általános tantervű osztályok – általános elvek ........................................................................................... 44 3.2. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében ............................................................................................... 45 4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA .......................... 45 4.1 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA .............. 46 5. AZ ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG ................................................................................... 48 6. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSULÁSA ...................................................................... 48 7. A VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ................................................... 49 7.1. A választható foglalkozások szabályai....................................................................................................... 49 7.2. A pedagógusválasztás szabályai ................................................................................................................ 49 8. A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................. 50 8.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése ..................................................................... 50 8.1.1.Ellenőrzés ............................................................................................................................................................... 50 8.1.2.Értékelési módok .................................................................................................................................................... 50 8.1.3.A tanulmányi munka értékelése .............................................................................................................................. 51 8.1.4. Egyéni értékelési lehetőség .................................................................................................................................... 55

8.2. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés rendje .......................................................................................... 55 8.2.1. Az írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai, szerepe ............................................................................................... 55 8.2.2. A szóbeli beszámoltatás rendje, szerepe ................................................................................................................ 56

8.3. A magatartás és szorgalom értékelése ....................................................................................................... 57 8.3.1. A magatartás értékelésének követelményei ............................................................................................................ 57 8.3.2. A szorgalom értékelésének követelményei ............................................................................................................. 58 8.3.3. A szorgalom – magatartás értékelése az s.n.i. tanulóknál ...................................................................................... 58

8.4. A tanulók jutalmazása ............................................................................................................................... 59 8.5. A felkészüléshez meghatározott elvek és korlátok .................................................................................... 60 8.5.1. Általános elvek....................................................................................................................................................... 60 8.5.2. Az otthoni felkészülés korlátai ............................................................................................................................... 60

8.6. A továbbhaladás feltételei .......................................................................................................................... 61 8.7 OKTATÁSI EREDMÉNYVIZSGÁLATOK................................................................................................................. 62 9. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI ............................................................... 62 9.1. A csoportbontás elvei és rendje ................................................................................................................. 62 9.2. Egyéb foglalkozások szervezési elvei ......................................................................................................... 62 10. SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK – PROJEKTEK .............................................................................................. 63 11. ESÉLYEGYENLŐSÉG........................................................................................................................................... 63 12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ..................................................................................................... 65 12.1. A MÉRÉSEK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI .......................................................................................................... 65 12.2 ÚTMUTATÓ A PRÓBÁK ELVÉGZÉSÉHEZ, ÉRTÉKELÉSÉHEZ ................................................................................ 66 13. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ...................................................................................... 68 13.1. Az iskolai egészségnevelési tevékenység .................................................................................................. 68 13.2. Az iskola környezeti nevelése ................................................................................................................... 70 13.3. Az egészségnevelést és környezeti nevelést szolgáló tevékenységek ....................................................... 70 ZÁRADÉKOK ........................................................................................................................................................... 72 1./ A PROGRAMOT ELFOGADÁSA ............................................................................................................................. 72 2./ VÉLEMÉNYEZÉSI JOGÁT GYAKOROLTA .............................................................................................................. 72 3./ A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ...................................................................................................................... 72 4./ A PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ................................................................................................... 72 5./ A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ............................................................................................................. 72 6./ A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ................................................................................... 73

2

Tápiószentmártoni Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Nevelési Program

I. Pedagógiai Program - Iskolai Nevelési Program

3


1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai 1.1. Alapelveink Esélyegyenlőség – komplexitás – nyitottság Iskolánk nevelőtestülete az egyetemes, történelmileg időtálló emberi értékek közül elsősorban az alábbiak közvetítését tartja meghatározónak az iskolai életben:  az egyetemes értékek tiszteletére, elfogadására nevelés  magyarságtudat, mint nemzeti örökség ápolása  humanizmusra, szeretetre nevelés  a demokrácia alapelveire, jogállamiság gyakorlására nevelés  tolerancia, másság elfogadására nevelés  tájékozódás igényére, a tudás fogékonyságára, önálló ismeretszerzés igényére nevelés  természeti és társadalmi környezet megismerésére, védelmére és formálására nevelés  helyi hagyományok ápolása, közösséghez tartozás érzésének kialakítása  a kiemelt figyelmet igénylő tanulók elfogadására törekvés  életkornak megfelelő önállóságra nevelés  nyíltságra, őszinteségre, kulturált véleményalkotásra nevelés  nyelvi kommunikációs képességek fejlesztése  tanulóink tisztelettudó, kulturált, viselkedésre nevelése  igényességre nevelés önmagunkkal és másokkal szemben  reális önértékelésre, értékelésre nevelés  egészséges életmódra, családi életre nevelés  rendre, tisztaságra, esztétikumra nevelés  a tanulók érdekeltek legyenek az intézmény berendezéseinek, tárgyainak védelmében  felkészítés a megalapozott pályaválasztásra  erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését.

1.2. Céljaink 

 

 

o o o o o

A Nemzeti alaptantervben (NAT) a Kerettantervben és a helyi tantervünkben meghatározott alapműveltség elsajátíttatása. Célunk, hogy minden tanulónkat eljuttassunk a képességeinek és adottságainak megfelelő szintre. Célunk, hogy diákjaink jól érezzék magukat az iskolában, bizalommal legyenek társaik, tanáraik felé, ahol érzi, hogy személye fontos. Célunk, hogy különböző tanulási stratégiákkal, módszerekkel, eszközökkel ismertessük meg a gyerekeket, melyeket életkoruknak és képességeiknek megfelelően tudatosan alkalmazzanak a tanulási folyamat során. Célunk tehetséges tanulóinkat képességeiknek és készségeiknek, érdeklődésüknek és életkori sajátosságuknak megfelelő tehetséggondozásban részesíteni. Tanítványaink nyitott, érdeklődő, sokoldalú, rugalmas személyiségek legyenek. Így: A kulturált magatartás, a közösségi érzés és a megfelelő kommunikáció jellemezze diákjainkat. Törekedjenek reális önismeretre, önértékelésre (önbecsülés, önbizalom), a kitartó munkához való helyes viszony kialakítására. Legyenek cselekvőképes, kreatív emberek, vállaljanak felelősséget saját sorsuk irányításáért (önállóság, kitartás, szorgalom). Szeressék és védjék a természetet, beleértve saját szűkebb környezetüket is. Alakuljon ki bennük a testmozgás iránti igény, az önellátás képessége (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, a környezet rendben tartása). 4


o Legyenek tisztában az egészségvédelem legfontosabb tényezőivel (az egészségre káros szokások elutasítása, a balesetek megelőzése). o Legyenek érdeklődőek és toleránsak a különböző kultúrák iránt. o Legyenek fogékonyak az emberi kapcsolatokra, a barátságra, a család tiszteletére. o Váljanak szülőföldjüket jól ismerő, hagyományainkat tisztelő emberekké. o Jellemezze őket a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség, a hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása, az alkotmányosság, törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. o Alakuljon ki bennük a világ megismerésének igénye. o A siker esélyével készüljenek fel jövendő életpályájukra.

1.3. Feladataink Feladatainkat egyértelműen célrendszerünk, és az iskolával szemben támasztott tanulói, szülői és fenntartói igények határozzák meg.  Kialakítjuk a társadalmi együttéléshez, a munkavégzéshez, az önművelődéshez, a testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket, készségeket.  A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ez által motivált munkában fejlesztjük a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítjuk a tanulók érzelemvilágának gazdagodását.  Kiemelt feladatunknak tekintjük a kompetencia alapú oktatásra való felkészítést mind tanáraink, mind tanulóink számára.  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Helyes tanulási szokásokat alakítunk ki. Megtanítjuk diákjainkat a helyes tankönyvhasználatra és más korszerű ismerethordozók felhasználására.  Megfelelő, sikeresen teljesíthető feladatokat adunk.  Fejlesztjük tanítványaink logikai képességét, kreativitását, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs készségét.  Nagy figyelmet fordítunk az egészséges életmód, testi – lelki egészség kialakítására, a rendszeres testmozgás fontosságára.  Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását.  Különleges gondozást alkalmazunk a sajátos nevelési igényű gyermekek megsegítésére.  Fontos feladatunknak tekintjük a képességek szerinti differenciált munkát.  Törekszünk a tanulási nehézségek hátterében megbúvó okok feltárására, és keressük a megoldási lehetőségeket.  Törődünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.  Differenciált foglalkozások és a kooperatív tanulás módszerének mind szélesebb körű alkalmazására törekszünk.  Tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket, fejlesztjük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolatokhoz szükségesek.  Ellenőrző és értékelő munkánkban a rendszerességet, objektivitást és az ösztönző jelleget tartjuk szem előtt.  Olyan légkört igyekszünk megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek.  Törekszünk a színvonalas pedagógiai munkavégzésre.

5


1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, értelmi fejlettségére, képességére, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek megfelelően: -

Az oktatás legfontosabb eszköze az aktuális tanévre készült tanmenet.

-

Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához.

-

Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala szerint kell történnie.

-

A komplex személyiség fejlesztésben fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségnek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának.

-

Fontos, hogy  megtanítsuk az eredményes tanulási technikákat és módszereket,  minél szélesebb körben ismerjük és alkalmazzuk a hatékony tanulásszervezési módokat,  az elsajátítandó új ismereteket több oldalról, többféle módszerrel közelítsük meg.

-

Módszerek:  a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás stb.),  a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás stb.),  a magatartásra ható ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret stb.).

6


2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok “Az ember nem személyiséggé születik, hanem azzá válik." / Rubinstein /

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Ez teljes összhangban áll a NAT-ban leírt és képviselt értékekkel, valamint az iskola helyi sajátosságaiból, tanulói összetételéből adódó hagyományokkal, lehetőségekkel. Meggyőződésünk, hogy valamennyi gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, s a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt.

2.1. Céljaink Olyan fiatalokká szeretnénk formálni tanulóinkat, akik egyesítik magukban az alábbi tulajdonságokat: -

humánus, erkölcsös,

-

kötelességtudó, öntevékeny,

-

érdeklődő, nyitott,

-

kreatív, alkotó,

-

művelt, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

-

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

-

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

-

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban)

-

képes tudását tovább fejleszteni, önállóan ismereteket szerezni,

-

a mindennapi életben felhasználható készségekkel rendelkezik,

-

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

-

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben,

-

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

-

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, így:  viselkedése udvarias,  beszéde kulturált,  társaival együttműködik,  szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,  képes szeretet adni és kapni,

-

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

-

szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, 7


megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

-

2.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink 

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása személyes példamutatással is.



A sajátos nevelési igényű tanulóink ismerjenek kompenzáló technikákat maradványtüneteik kezelésére.



Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, egyéni érdeklődésük, irányultságuk figyelembe vételével.



Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása.



Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.



Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.



A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, a helyi hagyományok ápolása.



Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.



Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.



A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, az alkohol, a drog, a dohányzás káros hatásának megismertetése, a megelőzés fontosságának hangsúlyozása.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, lehetőségeket minden tanítási órán és tanórán kívüli tevékenység során ki kell használni, kapcsolni a tananyagok, foglalkozások témáihoz.

2.3. Az enyhén értelmi kapcsolatos feladataink

fogyatékos

tanulók

személyiségfejlesztésével

A tanulók fogyatékosságának megfelelő, legmagasabb szintű képzés mellett a sajátos nevelési igénynek megfelelő személyiségfejlesztést is meg kell valósítanunk.  Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka során a tanulók alapkészségeit fejleszteni és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtani,  az iskola olyan- az emberre, társadalomra, művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó-ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, 

8

Tápiószentmártoni Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Nevelési Program       

az oktató- és nevelő tevékenység célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése, fontosnak tartjuk, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, a tanulók között a szorgalom, a tudás, és a munka nyerjen nagyobb becsületet, törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segíteni kell a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, törekedni kell az emberek közötti érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, megismertetjük tanulóinkat a nemzeti kultúra és történelem fontos eseményeivel.

9


3. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok „Ne gyógyítsuk a betegséget, hanem előzzük meg!"

3.1. Általános elvek A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink a 8. osztályt elvégezve legyenek tisztában az egészséges életvitel meghatározó szerepével, ismerjék, mi szükséges ahhoz, hogy egészséges életvitelű, produktív fiatalokká válhassanak. Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti:  ha nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészségkockázati tényezőt befolyásolja;  ha nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van;  ha nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne;  ha nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne;  ha nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét is;  Ha nem szűkül le a megismerés folyamatára, hanem a prevencióra is nagy hangsúlyt fektet.

3.2. Az intézmény feladata A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a teljes tantestület és a szülők bevonásával, szakmai ellenőrzés és megfelelő finanszírozás mellett:   



egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával); mindennapos testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési modulszerű tananyagtartalom beépítése a helyi tantervekbe és hatékony oktatása.

A megvalósítás alapvető irányai: 1. Mindennapi testnevelés megvalósítása

10


2. Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülése érdekében. 3. Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok kimunkálása 4. Szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával. A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít.

3.3. Az egészségnevelés megvalósulása CÉL helyes táplálkozásra nevelés

mindennapos nevelés

testmozgásra

stresszkezelés módszereinek alkalmazására, lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére nevelés betegség-megelőzése (prevenció) fertőzések terjedésének megakadályozása

rendszeres szoktatás

TEVÉKENYSÉG tanórai tananyag elsajátítása (környezetismeret, természetismeret, biológia, technika) iskolai étkeztetés során egészséges étrendre szoktatás iskolatej program iskola-gyümölcs program egészségnap egyéb (szabadidős) foglalkozáson az egészséges ételek, italok fogyasztása mindennapos testnevelés sportkör, úszás oktatás egyéb sportfoglalkozás túrák, versenyek tanórai és egyéb foglalkozások, szabadidős foglalkozások, egyéni fejlesztés során csoportmunka, közösségépítés, egészségnap

egészségügyi szűrővizsgálatok (különösen: fogászati, szemészeti, általános szűrés, tisztasági vizsgálat) higiénikus körülmények biztosítása: mosdók felszerelése eü. papírral, szappannal, napi, napközbeni takarítás kézmosásra nevelés: étkezés előtt, szennyeződés után, közös eszközhasználat (számítógépek) előtt beteg gyermek elkülönítése fertőzésveszélyben szűrés tisztálkodásra kézmosásra nevelés: étkezés előtt, szennyeződés után, közös eszközhasználat (számítógépek) előtt sporttevékenység 11

után,

ha

szükséges,

tisztálkodás,


balesetek elkerülésére nevelés

elsősegély-nyújtási alapismeretek átadása

váratlan helyzetek kezelésére felkészítés káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése testi-lelki betegség gyanúja esetén

hajápolás tanórai tananyag elsajátítása (környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, fizika, természettudományos vizsgálatok, technika, testnevelés) egyéb foglalkozások, szabadidős foglalkozások, kirándulások egészségnap tanórai tananyag elsajátítása (környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, fizika, természettudományos vizsgálatok, technika, testnevelés) egészségnap váratlan helyzetekkel szembesítés drámapedagógiai módszerekkel osztályfőnöki órán, erdei iskolában tanórai tananyag elsajátítása (környezetismeret, természetismeret, biológia, osztályfőnöki óra) egészségnap akciónapok jelzés a megfelelő szakembernek, szülőnek

3.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 3.4.1. Az elsősegélynyújtás célja Az elsősegélynyújtásnak azt kell biztosítania, hogy a bajba jutott ember minél előbb segítséget, orvosi ellátást kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, megakadályozza a bajba jutott állapotának romlását. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  Az elsősegély-nyújtási ismereteket minden állampolgárnak el kell sajátítania és használnia kell, ezzel megvédheti saját és mások épségét, életét.  A tanulókat fel kell készíteni az elsősegély-nyújtásra, az életkoruknak megfelelően. Ismerniük kell a testi épségüket veszélyeztető helyzeteket, és azt, hogyan kerülhetik el.  Meg kell tanulniuk, hogy veszélyhelyzetben, baleset előfordulásakor mit kell tenni, kitől kell segítséget kérni.  Fontos megtanulniuk az alapvető elsősegély-nyújtási tevékenységeket, hogy szükség esetén segíteni tudjanak másokon.

3.4.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 

12


3.4.3. Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátításának formái 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elméleti és gyakorlati elsajátítása elsősorban a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia

kémia

fizika

testnevelés







-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás áramütés esés horzsolás kificamodott végtag törött végtag magasból esés

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele lehetőség szerint félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Másodlagosan, az egyéb foglalkozásokon, témanapokon, kiemelten a gyakorlat elsajátítása, alkalmazása dramatizálással, gyakorlati feladatok elvégzésével, szimulációval történik. Lehetőség szerint, az érdeklődő gyermekek számára szakkörök indítása. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tanításába bevonjuk külső kapcsolataink közül az egészségügyi és katasztrófavédelmi szervezeteket (védőnő, mentőszolgálat, tűzoltóság, katasztrófavédelem).

4. Közösségi neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 4.1. Alapelveink 

Az iskolai közösség csak akkor válhat a gyermek személyiségét formáló igazi tényezővé, ha összefogja a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeit, hiszen ezek egymással aktív kölcsönhatásban vannak.



A közösség váljék színterévé az egyéni tehetség kibontakoztatásának és fejlesztésének, amelyből az egyén erőt meríthet. 13

Tápiószentmártoni Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Nevelési Program 

A közösség segítsen a tanulók esetleges problémáinak, konfliktusainak megoldásában is.

4.2. A közösségfejlesztés célja, feladatai és színterei Cél: A legfontosabb, szokásrendszerré.

az

összetartozást

erősítő

tevékenységek

váljanak

szokássá,

Iskolánk feladata, hogy a pedagógusok, szülők együttműködve olyan légkört teremtsenek, olyan közösséget alkossanak, amely elősegíti a gyermek harmonikus fejlődését, szocializációját, amelyek együttes élményt adnak, az együvé tartozás érzését erősítik. Törekszünk annak közvetítésére, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, önmagában érték a közösség számára. A közösség leghatékonyabban a közösen átélt tevékenységeken keresztül fejleszthető. Az iskolai élet során számos lehetőséget biztosítunk a közös tevékenységekre.

4.2.1. Iskolai színtér és a közösségfejlesztés feladata A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Sajátos nevelési igényű tanulók beilleszkedésének segítése a közösségfejlesztés eszközeivel: A közösség kialakításának fokozatosan megvalósuló folyamatában a csoport peremére szorult tanulókat közelebb kell vinnünk társaikhoz, a közösséget pedig alkalmassá kell tennünk az egyéni különbségek elfogadására.

4.2.2. Az osztályközösségek és közösségfejlesztő feladatuk A közösségfejlesztés feladata az életkor növekedésével változik, így a tevékenységi rendszer szélesedik, a munka önállósága fokozódik, a közösség szerkezete differenciálódik, az együttműködés növekszik. Főbb feladatok az alsó és felső tagozaton A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A pedagógus feladata a legkisebb siker észrevétele, értékelése, a pozitív tendenciák erősítése, a negatív tendenciák szembesítése az iskola értékrendjével, alternatív megoldások keresése. Tevékenységükkel erősítsék a közösséghez való kötődést. Az összetartozás élményét segítik a közös hagyományok, közösen átélt élmények, iskolai rendezvények, versenyek, kirándulások stb.

14


Alsó tagozat: Családias légkör kialakítása, beszoktatás, szokásrendek kialakítása, a Házirend szabályainak folyamatos megismertetése, betartása, az osztályközösség kiépítésének megkezdése (felelősi rendszer) saját szabályok létrehozása, normák alkotása, betartása, szülőkkel való kapcsolattartás, önkiszolgálás megszervezése, szabadidős tevékenységek szervezése, a személyközi kapcsolatok figyelése, alakítása. Felső tagozat: Az osztály aktív magjának továbbfejlesztése, osztálytanács létrehozása, az önkormányzás képességének kialakítása, aktív részvétel a DÖK munkájában, a közösség egyéni arculatának továbbfejlesztése, az iskolai hagyományok ápolása, ügyeleti rendszer kiépítése, viselkedési normák betartása (Házirend), vitakészség fejlesztése. Jó csoportlégkörben az együtt megválasztott közeli és távoli célok érdekében közös munkálkodás. Az óvodából iskolába, valamint az alsó tagozatból a felső tagozatba való átmenet megkönnyítése érdekében „Iskolanyitogató” és „Vár a felső tagozat – 0. nap” néven programot működtetünk.

4.2.3. Egyéb foglalkozások és közösségfejlesztési feladatai Színterei:  Szabadidős tevékenységek (színház, könyvtár, kirándulás stb.)  Tanulószoba  Napközis jellegű foglalkozások  Szakkörök  Sportkörök  Tehetséggondozó foglalkozások  Könyvtár  Közös ünnepek, megemlékezések Érdeklődés és képesség szerinti csoportok létrehozását szorgalmazzuk, ahol sikeres tevékenységgel kecsegtető feladatokat teljesíthetnek diákjaink.  Meg kell tanítanunk őket arra, hogy örömüket leljék a mozgásos és szellemi játékokban, versengésekben.  Teret adunk a minél szélesebb körű önművelésre, pl.: színházlátogatás, könyvtárlátogatás. 

Törekszünk az életkori sajátosságok figyelembevételével a különböző műveltségi területek nyújtotta lehetőségek kihasználására.



A tanulás mellett helyet kapnak a tanulók érdeklődési körének kialakulását, kreativitásuk fejlesztését segítő szabadidős tevékenységek.

4.2.4. A diákönkormányzat és fejlesztési feladatai Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Diákönkormányzat: Az iskolai DÖK a tanulók önirányító, önszerveződő közössége, melynek keretében önállóan intézik saját ügyeiket. Életkori sajátosságaikból kifolyólag általános iskolánk felső tagozatában működik, pedagógus segítségével. 15


A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítségére működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja.

5. A pedagógusok intézményi feladatai és az osztályfőnöki munka 5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                        

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó és javítóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és minden olyan helyzetben, ami felügyeletet igényel, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása elektronikus napló használata azzal kapcsolatos dokumentáció készítése.

5.2. Az osztályfőnöki munka feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az igazgatóhelyettesekkel és munkaközösség-vezetőkkel konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában.  

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. 16

Tápiószentmártoni Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Nevelési Program      

      

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. 1. és 5. évfolyamon családlátogatást végez. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: @napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Rendkívüli esetekben családot látogat az osztályban.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység „Isten minden kis tücskének Akad hely a kórusban. Némelyik hangja mély, a másiké magas. Megint másik hangosan ciripel a telefondróton És aki csak tapsolni tud, olyan is akad.” (Margaret Martle)

6.1. Sajátos nevelési igényű tanulók és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók 6.1.1. Sajátos nevelési igényű fogalmak meghatározása Különleges figyelmet igénylő tanulók, akinek a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint, helyi lehetőségeinket maximálisan kihasználva biztosítjuk a nevelést-oktatást. A jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján iskolánkban az alábbi sajátos nevelési igényű tanulók csoportjai vannak jelen. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók, ők a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.

17


Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedés szabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkúlia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együtt járása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Beszédfogyatékos tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett.

6.1.2. Általános elvek A Pedagógiai Program a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott célok, elvek, feladatok, területek a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A tanköteles korú sajátos nevelést igénylő tanulók képzésének során a legfontosabb figyelembe veendő szempontok: -

az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltoztatása

-

sajátos tanulási képességek

-

egyéni szükségletek

-

a felnőttkori élet behatárolt lehetőségei.

Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy a sajátos nevelést igénylő tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabb és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók programjának meghatározásakor az alábbiakat vesszük figyelembe: – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, – a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, – a szülők elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait. 18


Tanulóink a tanórákon kívül a törvény által biztosított keretek között egyéni fejlesztési terv alapján egyéni és kiscsoportos szervezeti formákban pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt. A fejlesztés napköziben és szabadidős tevékenységekben is megjelenik. Iskolánk rehabilitációs tevékenységének jellege: - kompetencia alapú tanítás – tanulás szervezése - órai differenciált foglalkozás, kooperatív technikák alkalmazása - komplex képességfejlesztés, - logopédiai terápia, - pedagógiai célú rehabilitációs fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a szakértői bizottság javaslata alapján. A rehabilitációs tevékenységeket végző szakemberek: - gyógypedagógusok - logopédus, - fejlesztési differenciáló és integráció szakos tanító. Helyiségek: - tanterem - fejlesztő szoba - tornaterem Az integrációt segítő módszertani elemek: - A pedagógusaink alkalmazzák a differenciálást, a speciális eljárásokat, ezzel hozzájárulunk az együttnevelés - oktatás sikeréhez. - Óráinkat, foglalkozásainkat úgy tervezzük és szervezzük, hogy felkeltse és fejlessze a tanulók kíváncsiságát, tanulási kedvét. - A hibákat a tanulási folyamat szükséges velejáróinak tekintjük. - A segítségnyújtáskor az öntevékenységet erősítjük – azt szeretnénk, hogy a tanulók csak annyi segítséget vegyenek igénybe, amennyire szükségük van. Így érhetjük el önállóságuk, önbizalmuk és egyéni képességeik fejlődését.

6.1.3. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése-oktatása Integrált nevelésben-oktatásban részesülnek azok a tanulók, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan oktathatók. Szociális integráció működik intézményünkben. Alapelvek  a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel  a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában  egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele  támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben  a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén Célok  a sajátos nevelést igényű tanulók képesség fejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók terápiás jellegű korrekciójával,  a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs ós rehabilitációs eljárásokkal  az általános műveltség megalapozása a fogyatékosság, életkor és osztályok figyelembe vételével 19


hogy a fejlesztés a tanulók számára megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítsük a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,  a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.  az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításaival, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadásával. 

A területen folyó nevelő – oktató munka feladatai  az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével,  a mentális képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával,  az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően,  a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása,  a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően,  a fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus eljárások kidolgozása. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A testi, érzékszervi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) a fogyatékosság típusa, súlyossága, b) a fogyatékosság kialakulásának ideje, c) a sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) a társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az eredményesség érdekében: 20

Tápiószentmártoni Kubinyi Ágoston Általános Iskola - Nevelési Program  



  

a tananyag-feldolgozásnál elvégezzük a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – szükséges módosításait; szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítünk, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítunk, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmazunk; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítjük, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmazunk; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresünk; alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködünk különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatokba.

A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus kompetenciája az egyéni és kiscsoportos fejlesztés, valamint közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében és a konzultációkban. A tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógus az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

6.1.4. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók nevelése-oktatása A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók különleges igényeinek kielégítése speciális segítséget, közreműködését igényli. A szakértői bizottság által javasolt órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. Iskolánkban diszlexia, diszgrafia és diszkalkúlia fejlesztését tudjuk ellátni saját pedagógussal. A tanulmányi követelmények megegyeznek az ép tanulók követelményeivel. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alól felmentést ad, eltérő haladási tempót, a számonkéréseknél hosszabb időtényezőt engedélyez a rászoruló tanulóknál. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógus segítséget nyújt az együttműködés során az egyéni fejlesztést segítő módszerek alkalmazásához, tanuláshoz 21


szükséges eszközök alkalmazásához. A szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógus és a tanulót tanítók kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek haladásáról, fejlődéséről. A NAT alkalmazása A pszichés zavarral küzdő tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók.

A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai:  a testséma biztonságának kialakítása,  a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,  a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,  az olvasás, írás tanítása lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel,  az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,  az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,  az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

22


Diszkalkulia A különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás,) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai:  az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,  a testséma kialakítása,  a téri relációk biztonsága,  a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,  a szerialitás erősítése,  segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,  a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.

6.1.5. A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása Iskolánkban azokat a beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű tanulókat tudjuk fogadni, akik integrált oktatásban nevelhetők, oktathatók. A szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározott óraszámban biztosítjuk a logopédiai ellátást, amennyiben a fenntartó ennek lehetőségét biztosítja. A tantestület tagjai részéről biztosítjuk az együttműködést a logopédussal, iránymutatásával végezzük a napi munkát.

6.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók 6.2.1. Általános elvek Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják.

23


A fejlesztésbe bekerülők köre A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.). A fejlesztés célja Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség Idegrendszer fejlődésének biztosítása Mozgásfejlődés Érzelmi élet fejlődése Beszéd fejlődése Érzékszervek fejlődése Prevenció, redukáció Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) Ismeretek bővítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés. A fejlesztés fő területei Nagymozgások Kúszás, mászás, járás, futás, ugrások, dobás, szökellések, önazonosság, testfogalom, testi egészség.

testséma,

Szenzomotoros integráció (érző-érzékelő idegi szabályozás összhangja) Egyensúly, ritmus, téri- és idői tájékozódás, reakcióidő növelése, taktilis érzékelés, téri orientáció, lateralitás (oldaliság). Perceptuomotoros készség (érzékelő-észlelő mozgások) A halláshoz és a látáshoz kapcsolódó érzékelő-észlelő mozgásfejlesztések, hallási diszkrimináció, hang – szó - szöveg összefüggése, szerialitás, vizuális diszkrimináció, szemmozgás koordináció, alak-háttér megkülönböztetése, vizuális emlékezet, finommozgások vizuomotoros koordinációja, térbeli formaészlelés, azonosságok–különbözőségek meglátása, vizuomotoros integráció. Személyiségfejlesztés A foglalkozások légköre, az életkori sajátosságok figyelembevétele, a játékosság mind hozzájárulnak a jótékony cserehatáshoz mely végső soron a pszichomotoros és a motorospszichés kiegyensúlyozott fejlődést eredményezi. A személyiség fejlesztésekor fontos figyelembe venni a fejlesztőpedagógus személyiségét is.

24


6.2.2. Beilleszkedési és magatartási zavarok A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A szakértői bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével. A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk:  Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb.  Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelemhiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória).  Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. Célkitűzések I. Pszichés zavarok esetén: az adott diszfunkció csökkentése, esetleg megszüntetése a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező hiányosságok és torzulások feltárása, rendezése, újratanulása. Érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése.

Feladatok Az okok (diszfunkció) felkutatása különböző diagnosztikai módszerekkel (pszichológus). A diszfunkció kezelése megfelelő terápiákkal: - személyiségfejlesztés egyéni és csoportos tanácsadás,relaxáció kognitív terápiák (Coping Cat) elsődleges és másodlagos kontroll erősítése program (PASKET) - kommunikáció A kompenzáló szerepjátékok magatartásformák elhagyása. szerepáttétel szituációs játékok II. Tanulási zavar esetén: Beszédfejlesztés (logopédus): A tanulási nehézség - arány- és hangsúlyeltolódás csökkentése vagy alkalmazása, megszüntetése - a környezet pontos (ez feltételezi az ezt kiváltó ok észlelésén és tapasztalásán 25

Kritériumok Életkorának megfelelően a gyermek is értse meg a problémát. Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást. Kooperáljon (tanácsadókliens kapcsolatban). Csökkenjenek a szorongások. A megküzdő mechanizmusok erősödjenek. Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek. Kompenzáló mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen. A fejlesztő és fejlesztett összmunkája eredményeként fejlődés, változás mutatkozzék. (A fejlődés mértéke és ritmusa


Célkitűzések megszüntetését).

Feladatok alapuló fejlesztés.

Kritériumok problémánként és tanulóként változó.)

A tanulási zavart kiváltó okok felderítése és kiküszöbölése a Legyen látható eredménye a fejlesztő pedagógusok által. fejlesztésnek az adott tanuló Képesség és készségszint korábbi szintjéhez képest. felmérés. Fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan, részleges kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással. A támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten. A teljesítményorientáltság csökkentése. Oldott, bensőséges, szeretetteljes légkör megteremtése. Valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése. A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetőségek feltárása, az okok megszüntetése. Törekvés a szülőkkel való együttműködésre. III. Szocializációs zavar Fontos, az életkori esetén: sajátosságok ismeretében, az mivel a problémák a gyermek iskolás gyermektől elvárható rendszerint a korai viselkedésformák, és a még szocializáció rendellenes nem követelhető kontroll tanulási folyamatából, illetve szétválasztása. a családi diszfunkciókból, vagy a szűkebb környezetéből Pontos meghatározása annak, erednek, ezért a problémából amit elvárunk a gyermektől és adódó zavarokat csupán ennek a gyermek számára jól csökkenteni tudjuk, de érthető (életkorának megszüntetni nem. megfelelő) közlése. Célunk tehát a kompenzálás Feladatunk a pozitív és a kooperáló szülők segítése modellnyújtás, a pozitív 26

Tudja, hogy mit várnak el tőle. Döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani. Legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt. Érezze tanárai, nevelői jó szándékát.


Célkitűzések a nevelési kérdésekben.

Feladatok megerősítés és a minősítés. A gyermekben rejlő pozitív értékeknek kiaknázása.

Kritériumok

Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése.

6.2.3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha - szórt figyelmű; - nehezen tud koncentrálni; - gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; - túlmozgásos vagy túlzottan lassú; - kézügyessége fejletlen; - lassan vált át egyik feladatról a másikra; - olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; - a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel - valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. A felzárkóztatás célja 

    

A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.

Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. Ez megmutatkozik a következőkben:  az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége).  olvasás-írás és a számolás zavara  mozgáskoordináció zavara  kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság  ritmusérzék fejletlensége  a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége  a tartós figyelem hiánya 27


Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben   



 



A tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. A fejlesztő pedagógus a fejlesztő foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejleszti a tanulók személyiségét és tárgyi tudását. A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden pedagógus feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk.

6.3. Kiemelten tehetséges tanulók Kiemelten tehetséges gyermek az, - a köznevelési törvény definíciója szerint – aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

6.3.1. A tehetséggondozás célja, feladata Az iskolai tehetséggondozás során feladatunk nem csak a fent említett kiemelten tehetséges tanulók fejlesztése, hanem azoknak is, akik potenciálisan nagyobb teljesítményre képesek, azt mindannyiunk hasznára meg is tudják valósítani. A tehetséggondozás a felnövekvő generációk értékeinek, kompetenciáinak maximális kibontakoztatását szolgálja. Nemcsak a tehetségek folyamatos feltérképezését és fejlesztését jelenti, hanem a személyiség egészének megnyitását is. A tehetségnevelés fontos feladata többek között a nyitott, rugalmas, önállóan gondolkodó, merészen vállalkozó, életkedvvel teli embertípus kiművelése. Teendőink a fenti cél, feladatat megvalósítása érdekében:       

felismerjük a tehetségeket az összes társadalmi rétegben, megértsük a tehetséget és annak megjelenési formáit (tolerancia, segítőkészség, alkalmazkodó képesség velük szemben), segítsük a tehetségeseket abban, hogy felismerhessék és fejleszthessék képességeiket, kielégítsük a tehetséges gyerek szükségleteit (megismerés, alkotás, biztonság, elfogadottság), ösztönözzük intellektusát és kreativitását, erősítsük a tehetséges személyiséget, felkészítsük a gyereket arra, hogy kreatív és tehetséges felnőtté válhasson a jövőben.

28


Akiknek vele született adottságuk a jó kézügyesség, a szép hang vagy a jó mozgás, vagy úgynevezett "iskolai" típusú tehetségek, - tantárgyi területen jól teljesítenek, elfogadják az iskolai oktatás kereteit, és teljesítményigényüket az iskola elvárásaihoz igazítják - a következő lehetőségek kiaknázásával igyekszünk segíteni.

6.3.2. A tehetséggondozás lehetőségei Tanórai tehetséggondozás: - nívócsoportok kialakítása - differenciálás - a házi feladatok differenciált adása, - kooperatív, projekt módszerek és IKT eszközök használata. Tanórán kívüli tehetséggondozás: - szabadon választható foglalkozások - sport- és tanulmányi versenyek, vetélkedők (iskolai/területi/megyei/országos szintű) - egyéb iskolai rendezvények (ünnepélyek, megemlékezések, szórakoztató programok, versenyek, projekt-napok) Amennyiben úgy látjuk, hogy az átlagosnál jóval kiemelkedőbb, és az iskolai keretek között már nem fejleszthető a tanuló¸ átirányítjuk a helyi alapfokú művészeti iskolába, amely széleskörű választási lehetőséget biztosít, vagy más speciális iskolát ajánlunk számára.

6.3.3. Sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozása A sajátos nevelést igénylő gyermekek képességei fogyatékosságuk és mentális sérüléseik tekintetében is nagyon eltérőek. Nevelőközösségünk azt a célt tűzte ki e tekintetben maga elé, hogy a korlátok és lehetőségek szinkronjának megteremtésével hozzásegítse a tanulókat egyéniségük kibontakozásához, személyiségük teljessé tételéhez. Azt az egyszerű pedagógiai szemléletet tartjuk szem előtt, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, éppen ezért minden lehetséges eszközzel és színtéren a pozitív értelemben vett másság hangsúlyozására törekszünk.

6.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Céljaink, feladataink e területen:  Minden tanulónknak lehetőség szerint azonos esélyt biztosítani fejlődéséhez, tanulásához.  Egységes, mindenkire vonatkozó, az életkori sajátosságokat és az egyéni képességeket figyelembe vevő követelményrendszer kialakítása, gyakorlata. Kiemelkedő az osztályfőnök, a napközi vezető szerepe, a nevelőtestület példamutatása.  A beilleszkedést már első osztály előtt megkezdjük: „Iskolanyitogató” program (elsősöknek, „Vár a felső tagozat” program a leendő ötödikeseknek, a szülők részletes tájékoztatása.  Egyéni beszélgetéssel, bánásmóddal kialakítjuk a gyermekben egymás elfogadásának képességét.  Egyénre szabott megbízatások rendszerével adunk lehetőséget számára az egyéni képesség bármilyen szintű kibontakozására.

29


Erősítjük az osztályközösségek felelősségvállalását. Szoros kapcsolatot tartunk a gyermek szüleivel, segítjük őket nevelési gondjaik megoldásában. Indokolt esetben nevelési tanácsadást javasolunk.

A tevékenységet a következő tanórai és tanórán kívüli eszközökkel, eljárásokkal valósítjuk meg:  egyéni bánásmód  differenciált foglalkoztatás  felzárkóztatás, egyéni foglalkoztatás  napközis, tanulószobai elhelyezés  nívócsoportos oktatás  naprakész kapcsolat a szülőkkel,  családlátogatások A tanuló szociokulturális helyzetéből adódó hátrányok enyhítése az iskola minden pedagógusának feladata nevelő-oktató munkája során.  Közreműködünk a tanulók anyagi veszélyeztetettségének feltárásában, a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésében. A tanulók anyagi (vagy más jellegű) veszélyeztetettségével kapcsolatban tudomásukra jutott lényeges tényt, körülményt vagy állapotot jelezzük a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. A tantestület minden gyermek számára megteremti az esélyegyenlőséget. Ösztönözzük a rászoruló családokat a gyermeknevelési támogatás igénybe vételére.  A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást az önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.  Átmeneti vagy tartós, szociális vagy egyéb veszélyeztetettség esetén élünk a napközi otthoni elhelyezés, ellátás lehetőségeivel.  Szoros kapcsolatot tartunk a Család- és Gyermekjóléti szolgálattal, valamint az önkormányzati ügyintézőkkel.

6.5. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése, esetleges megoldása, illetve megfelelő segítség kérése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: 

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,



családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,



a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,



segíti a Család- és Gyermekjóléti tevékenységét,

30


a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,



folyamatos kapcsolatot tart fenn az osztályfőnökökkel,



rendszeres fogadóórát tart fenn a tanulók és szülők részére.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: 

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,



meg kell keresni a problémák okait,



segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,



jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik mindazokkal, akik a folyamatban érintettek.

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való jogai Részvétel a döntésekben A diák személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vehet az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A tanulók nagyobb közösségeit érintő döntés folyamatában az SZMSZ-ben szabályozottak szerint vesznek részt a tanulók. A diákönkormányzaton keresztül gyakorolják a jogszabályokban előírt jogaikat. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A döntéshozatalban a diákoknak elsősorban véleményezési joga van. A tantestületi értekezlet napjáig ki kell, hogy alakítsák véleményüket, s azt írásban képviselőjük útján eljuttatják az iskola igazgatójának. A tanulóval kapcsolatos – jogszabályban meghatározott - döntéseket írásban közöljük a tanulóval, a szülővel. A döntés ellen eljárás indítható.

8. Az intézményi kapcsolattartások 8.1. Tanulókkal való kapcsolattartás A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: 

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, minden hónap értékelése utáni iskolagyűlésen, illetve faliújságon keresztül



a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén 31


az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az SZMK vezetőségével.

8.2. Szülőkkel való kapcsolattartás A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: 

az iskola igazgatója legalább évente egyszer, illetve a feladatok ütemezése szerint a szülői munkaközösség választmányi ülésén,



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein,

A tanulót és a tanuló szüleit tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a @naplón, @ellenőrzőn, tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. Külön kérésre hagyományos írásos formában is az ellenőrző könyvön keresztül.

8.3. Szülő és pedagógus kapcsolattartása Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 1. és 5. osztályban, valamint minden új csoport, gyermek átvételekor, érkezésekor minden tanulót látogasson meg az osztályfőnök, a későbbiekben szükség szerint. Az 1. osztályosoknál lehetőleg már a tanév kezdetére történjen meg a családlátogatás, az 5. osztályosoknál legkésőbb az első félév végére. Szülői értekezlet Évente 2 alkalommal szeptemberben és februárban. Feladata: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-

a szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól,  eredményeiről, problémáiról,

-

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

Fogadóórás szülői értekezlet Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal. Feladata: - szülők tájékoztatása az aktuális feladatokról, tanulmányi helyzetről. - a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. 32


Fogadóóra Kéthetente egy alkalommal. Feladata: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap Évente egy alkalommal a munkatervben meghatározott időszakban. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Eseti kapcsolattartások -

Az első osztályosoknak a beiratkozás után közös szülői értekezlet, ahol az igazgató tájékoztatást ad és bemutatja az osztályfőnököket.

-

Közös osztály, illetve iskolai program a szülőkkel.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, az SZMK vezetőségével.

8.4. partnerekkel való kapcsolattartás Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart az alábbi külső partnerekkel a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel  a fenntartóval, működtetővel – igazgató,  más oktatási intézményekkel – igazgató, helyettesek,  az intézményt támogató szervezetekkel – igazgató, b) a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat – iskolavezetés,osztályfőnökök, c) az egészségügyi szolgáltatóval – iskolavezetés. A kapcsolattartás jellemzőit, további megjelenési formáit, lehetőségeit az intézményi szervezeti és működési szabályzat részletesen tartalmazza.

9. A tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák részletes szabályai a nemzeti köznevelési törvény alapján az intézményi vizsgaszabályzatban kerültek részletes kidolgozásra.

9.1. Osztályozó vizsga szabályai Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és az év végi osztályzat megállapításához, ha 

felmentették a tanórai foglalkozások részvétele alól, 33


engedélyezték egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt eleget tegyen.



Ha a tanulónak egy tanítási évben: o az igazolt és igazolatlan órák együttesen a 250 órát meghaladják, o egy adott tantárgyból az igazolt és igazolatlan órák a tanítási órák 30%-át meghaladják és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, osztályozó vizsgát engedélyezheti a nevelőtestület. 

A vizsgára kötelezett tanuló esetében az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző egy hétben kell megszervezni, melynek pontos időpontját az igazgató jelöli ki. A vizsga időpontjáról a vizsgázót az igazgató két héttel a vizsga időpontja előtt értesíti. A tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. A sikertelen osztályozóvizsga után javítóvizsgára mehet a tanuló az érvényben lévő javítóvizsga szabályai szerint. Az osztályozóvizsga tantárgyai, a vizsga jellege: Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ism. Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia 7. Biológia és egészségtan 8. Kémia Földrajz Ének – zene Rajz Rajz és médiaismeret 8. Technika Testnevelés Tánc és dráma Hon- és népismeret

Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga x --------------------x ----------x x x x ----------x ----------x ----------x ---------------------x -----------x x -----------------------x x x gyakorlati x Gyakorlati x x ------------gyakorlati ------------------------x -------x

A szaktanár feladata:  A félévi, év végi jegyek lezárása előtt legalább három héttel írásban jelzi az igazgatónak, hogy melyik tanuló, milyen tantárgyból kell, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 

Ezzel egy időben tájékoztatja a tanulót a továbbhaladáshoz szükséges követelmény tartalmáról.



Az osztályozóvizsga feladatainak összeállítása.

34


9.2. Javítóvizsga szabályai Javító vizsgát tehet az a tanuló, aki  

a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy engedély nélkül távozik.

A javítóvizsga időpontját az augusztus 15-31. közötti időszakon belül az igazgató határozza meg. A javítóvizsga nem ismételhető meg. A javítóvizsga lebonyolításakor is a vizsgaszabályzatban foglaltakat kell alkalmazni. A javítóvizsgák feladatait az illetékes munkaközösség állítja össze a tantervi minimum követelmények alapján. A javítóvizsga tantárgyai és jellege megegyezik az osztályozó vizsgánál megjelölt tantárgyakkal és jelleggel.

9.3. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül – jogszabályban meghatározva - nem tudja teljesíteni a vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

9.4. Független vizsgabizottság előtt való vizsga A tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.

9.5. Különbözeti vizsga Azok a tanulók, akik más iskolából, más képzési formából érkeznek, ahol nem tanulták az iskolánkban tanulandó valamelyik tantárgyat, kötelesek különbözeti vizsgát tenni. A különbözeti vizsgát tanév közben is lehet tenni vagy legkésőbb az utolsó tanítási héten. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a vizsga szabályait kell követni.

9.6. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei és értékelése

35


Követelmények A pedagógiai program második részében minden általunk tanított tantárgy helyi tantárgyi tanterve megtalálható. A tantárgyi tantervekben szerepelnek a tematikai egységek végén a továbbhaladás feltételei. Ezek lefedik azokat a tartalmakat, melyek az osztályozó és javítóvizsgák alkalmával számonkérésre kerülnek. Az alsós munkaközösség és a felsős szaktanárok elkészítik a továbbhaladási követelmények tartalmát és a házirend mellékleteként, valamint az iskola honlapján tesszük elérhetővé. Jelenleg érvényes tantervek tantárgyai esetében 1-8. évfolyamon 2013. április 30-tól elérhető. Az új helyi tanterv tantárgyai esetében az alábbi ütemezés szerint. -

2013-14. tanév május elsejéig: az 1. és az 5. évfolyamon, 2014-15. tanév május elsejéig: a 2. és a 6. évfolyamon, 2015-16. tanév május elsejéig: a 3. és a 7. évfolyamon, 2016-17. tanév május elsejéig: a 4. és a 8. évfolyamon.

Értékelés A sikeres vizsga feltétele: az adott tantárgy követelményeinek legalább elégséges szintre való teljesítése. Az osztályzatot a minden esetben a bizottság állapítja meg. Az osztályozóvizsga osztályzatát a tanulónak:  az írásbeli vizsgán vagy  a szóbeli vizsgán vagy  mindkettőn vagy  a gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.

10. A felvétel és átvétel helyi szabályai Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A szülőt megilleti a szabad intézményválasztás joga.

10.1. A felvétel szabályai A tanuló felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint járunk el. A szülő március 1-je és április 30-a között - a kormányhivatal által meghatározott időpontban köteles beíratni tanköteles gyermekét a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. A beiratkozás idejét, a határidőt megelőzően legalább harminc nappal, nyilvánosságra hozzuk, és a helyben szokásos módon közzé tesszük. A felvételről hozott döntést írásba foglaljuk és megküldjük a szülőnek. Beiratkozáskor be kell mutatni: - a személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást (óvodai szakvélemény vagy szakértői vélemény). 36


A körzetünkben lakó minden tanköteles tanulót fel tudunk venni az első osztályba, ezért sorsolási rend meghatározása nem szükséges.

10.2. Az átvétel szabályai     

Az átvétel jelentkezés alapján történik. A tanuló átvételéről az iskolaigazgató dönt. A tanuló átvételére a tanítási év közben bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemkor a felvételi kérelmeknél meghatározott iratokat, az elvégzett iskolai évfolyamokat igazoló bizonyítványt is be kell mutatni. Az iskolai átvételi kérelem elbírálásáról értesíteni kell:  a kiskorú tanuló szülőjét, (nagykorú esetén a tanulót),  az előző iskola igazgatóját.

37

II. Helyi Tanterv

38

1. Helyi tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tanterv alapján folyik az oktatás: H2008 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) H2012 = a 2011. évi CXC tv. A nemzeti köznevelésről jogszabályi tartalma alapján heti 5 testnevelés órára módosított óraterv H2013 = kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján készült helyi tanterv

Tanév

Évfolyam 1.

2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

H2013 H2013 H2013 H2013

Alsó tagozat 2. 3. H2012 H2013 H2013 H2013

H2008 H2012 H2013 H2013

4.

5.

H2008 H2008 H2012 H2013

H2013 H2013 H2013 H2013

Felső tagozat 6. 7. H2012 H2013 H2013 H2013

H2008 H2012 H2013 H2013

8. H2008 H2008 H2012 H2013

1.1. Az iskola által választott kerettantervek H2008 Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek a 243/2003. (XII.17) kormányrendelet §-ainak, majd a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv figyelembevételével készültek, így a kötelező tartalmak abban szerepelnek. Tantervi adaptáció Alsó tagozat Tantestületünk az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az általános iskolák 1–4. évfolyama számára (2007.) című kerettantervet adaptálta, mely megfelel a kompetencia alapú oktatás követelményeinek. Felső tagozat adaptált Kerettantervei: Magyar nyelv és irodalom 5-8., Idegen nyelvek 5-8., Történelem és állampolgári ismeretek 5-8., Ének-zene 5-8. A Nemzeti Tankönyvkiadó ZRT. Kerettanterv NAT 2007.

39

Fizika 7-8., Matematika 5-8., Kémia 7-8., Biológia 7-8. Mozaik Kiadó NAT 2003. Informatika 5-8., Technika 5-8., Rajz 5-8. Tánc és dráma 5-6., Testnevelés 5-8. Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az általános iskolák 5-8. évfolyama számára (2007.) Tanulóink szociális háttere és a szülői igények indokolttá teszik a képességfejlesztést minden évfolyamon. A sajátos nevelési igényű tanítványaink egy részét integráltan oktatjuk. Részükre a 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveinek megfelelően, az Oktatási Minisztérium kerettantervét vettük át. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók tanterve: H2008 jelzéssel Az adaptált tanterv megnevezése: A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának tantárgyi tantervei OK197GYPFEÉTEL 1-10. Minősített tantervcsalád a sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató általános iskolák számára. H2012 A kerettanterv változatlan, a 2011. évi CXC tv. A nemzeti köznevelésről jogszabályi tartalma alapján heti 5 testnevelés órára módosítottuk az óratervet, mely a fenti táblázat alapján szűnik meg. H2013 A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján az alábbi tantárgyi kerettanterveket választottuk: Kerettanterv az általános iskola 1-4. osztálya számára  Magyar nyelv és irodalom  Idegen nyelv angol  Matematika  Etika/Hittan és etika  Környezetismeret  Ének-zene – A változat  Vizuális kultúra  Életvitel és gyakorlat  Testnevelés és sport  Dráma és tánc  Informatika Kerettanterv az általános iskola 5-8. osztálya számára  Magyar nyelv és irodalom – A változat  Idegen nyelv angol, német  Matematika  Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek  Hon- és népismeret  Etika/Hittan és etika  Természetismeret  Biológia-egészségtan – A változat 40

Fizika B változat Kémia – B változat Földrajz Ének-zene – A változat Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Dráma és tánc A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadott: Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) – integráltan oktatott enyhén értelmi fogyatékos tanulóink részére.          

2. Tantárgyi rendszerünk, óratervek, követelmények 2.1. H2013 jelzésű tantárgyi rendszer Az iskola tantárgyi rendszere a kerettanterv alapján – bevezetésre kerül felmenő rendszerben 1. és 5. évfolyamon a 2013/14-es tanévtől. Tantárgy megnevezése

Osztály jelzése

Magyar nyelv és irodalom

1-8. osztály

Idegen nyelv (német, angol)

4-8. osztály

Matematika

1-8. osztály

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5-8. osztály Informatika

4-8. osztály

Környezetismeret

1-4. osztály

Természetismeret

5-6. osztály

Hon- és népismeret

5-6. osztály

Fizika

7-8. osztály

Biológia

7-8. osztály

Kémia

7-8. osztály

Földrajz

7-8. osztály

Ének-zene

1-8. osztály

Vizuális kultúra

1-8. osztály

Etika/Hittan és etika

1-8. osztály

Életvitel és gyakorlat

1-4. osztály

Technika, életvitel és gyakorlat

5-8. osztály

Testnevelés, sport

1-8. osztály 41

Dráma és tánc

5-8. osztály

Osztályfőnöki óra

5-8. osztály

2.2. Az egyes évfolyamokon tanítandó tantárgyak és óraszámai Bevezetésre került a 2013/14-es tanévtől 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben. A különböző tantárgyak óraszámait évfolyamonként a törvény előírásainak megfelelően az iskola sajátosságait, céljait szem előtt tartva alakítottuk ki. Az alábbiakban felsorolt óraterv az adott évfolyamon a tanulók részére a mindenki számára kötelező tantárgyakat tartalmazza. Kötelezően választandó tantárgy minden évfolyamon az etika vagy a hittan és etika. A szabadon tervezhető órák felhasználásáról úgy határozott nevelőtestületünk, hogy egységes, minden tanuló számára kötelező óratervet készítünk az alábbiak szerint. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika/Hittan és etika Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Dráma és tánc Informatika Tanulók heti kötelező óraszáma Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

42

1. évf. 8 0 5 1 1 2 2 1 5

2. évf. 8 0 5 1 1 2 2 1 5

3. évf. 8 0 4 1 2 2 2 1 5

4. évf. 7 2 4 1 2 2 2 1 5

0 25 52 2

0 25 52 2

0 25 52 2

1 27 55 2

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika/Hittan és etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Dráma és tánc Osztályfőnöki Tanulók heti kötelező óraszáma Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 4 1

7. évf. 4 3 4 1

8. évf. 5 3 4 1

2

2

2

2

2

2 2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 1 31 56 1

1 1

1 1 1 1 1 5 1 1 28 51 1

1 1 1 1 1 5 1 1 28 51 1

5 1 1 31 56 1

Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelvet tanulják. Iskolánkban a német nyelv oktatása felmenő rendszerben megszűnt. Az utolsó német nyelvet tanuló osztály a 2017/2018-as tanévben végez. A 2016/2017-es tanévben a nevelőtestület döntése és határozata alapján a nevelőtestület a dráma és tánc tantárgy tananyagát a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz csoportosította. A 2016/2017-es tanévben a nevelőtestület döntése és határozata alapján a nevelőtestület az 1-4. évfolyamon található életvitel és gyakorlat tantárgy óraszámát heti 1 órára módosította. A 2016/2017-es tanévben a nevelőtestület döntése és határozata alapján a nevelőtestület az alsós matematika tantárgy óraszámát heti 2 órára módosította. A 2016/2017-es tanévben a nevelőtestület döntése és határozata alapján a nevelőtestület a 8. évfolyamos vizuális kultúra tantárgy heti óraszámát 1- re módosította. A 2016/2017-es tanévben a nevelőtestület döntése és határozata alapján a nevelőtestület a 8. évfolyamos magyar nyelv és irodalom tantárgy heti óraszámát 2- re módosította.

43

2.3. A tantárgyak tananyagai és követelményei 

A tantárgyi tantervek a pedagógiai program helyi tantervének részét képezik. Az egyszerűbb használhatóság érdekében minden tantárgy külön, évfolyam megjelöléssel önálló dokumentumként kapcsolódik a programhoz.



Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljesen megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményrendszerrel. A 10 %-os szabadon felhasználható keretet elsősorban gyakorlásra, összefoglalásra, rendszerezésre használjuk fel. Ezek megjelenítésre kerültek a tantárgyi tantervekben.



A kerettantervben meghatározott egyes tantárgyak óraszámait megemeltük, melyet a fenti táblázat tartalmaz. A kerettantervben meghatározottakon felül a tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó helyi tananyagát, követelményeit beépítettük a tantárgyi helyi tantervbe.

   

A kötelező tantárgyakon kívül az alábbi helyi tantárgyi tanterveket készítettük el: Dráma és tánc 5-8. évfolyamon, Informatika 4-5. évfolyamon, Hon- és népismeret 5-6. évfolyamon. Ezekben meghatározásra kerültek a tantárgyak tananyagai és követelményei.



Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja, mivel a Dráma és tánc minden évfolyamon kötelező tantárgyként került be az óratervbe.



A sajátos nevelési igényű tanulók tananyagának és követelményrendszerének összeállításánál figyelembe vesszük „Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról” rendeletet.



Az integráltan oktatott enyhén értelmi fogyatékos tanulók helyi tantervét az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettantervek – kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) 11. 1. mellékletben található kerettanterv alapján készítjük el.

3. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 3.1. Általános tantervű osztályok – általános elvek Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az szakminiszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, és szerepel a mindenkor érvényes tankönyvjegyzékben. A nyomtatott taneszközön túl a tantárgyak többségénél egyéb eszközökre is szükség van. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

44

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév tanévzáró időpontjáig) tájékoztatjuk. A tájékoztatást az iskola honlapján és a helyben szokásos módon tesszük meg. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. Az iskola arra törekszik, hogy a tankönyvtámogatás normatívájából minél több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók ingyenesen használhatják, a könyvtári szabályzatban foglaltak szerint. A jelenlegi választásunkat meghatározta, hogy a tankönyv, taneszköz:  NAT- kerettanterv kompatibilis legyen.  Helyi tantervünkhöz illeszkedjen.  Alkalmas legyen órai vagy otthoni differenciált feladat adására, feladatok megoldására.  A tanulók számára a legmegfelelőbb ismeretek nyújtsa, áttekinthető, „tanulható” legyen.  Kivitele esztétikus és tartós legyen.  Az ára a szülők számára megfizethető legyen.  Szükség esetén több éven keresztül használható legyen, azaz továbbadható legyen testvérének, illetve aki erre igényt tart.  Segítse elő a kompetencia alapú és integrált oktatást.

3.2. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében Az előző pontban foglaltakon kívül az alábbi szempontok figyelembe vétele ajánlott: -

A tankönyv tartalmában, információiban, az ábrák kivitelezésében, a szöveg tartalmi megfogalmazásában igazodjon a tanulók sajátos igényeihez;

-

Fontos a tankönyvhöz kapcsolódó feladatlap;

-

A tankönyv ne legyen zsúfolt, legyen áttekinthető, jól olvasható betűtípussal szedve;

-

A tanulást segítő kézikönyvek, és kötelező olvasmányok sok képpel, törekedjenek a megfigyelés segítésére, a folyamatok és történések megértésére.

Lehetőség szerint elektronikus adathordozón rögzített hang- és képanyag is álljon rendelkezésre. A speciális igényű tanulók számára lehetőleg olyan füzetet kell használni, amely a figyelem, a koncentráció és az esetleges észlelési zavarok kompenzációs igényét kielégíti. A taneszközök legyenek lényeget mutatóak, színesek, figyelem felhívóak, jól tisztíthatóak, igényes kivitelűek. -

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása    

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskoordináció fejlesztésével biztosítani kívánjuk a mozgáskultúra iránti igény kialakulását; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;

45

 





 



az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

4.1 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása  Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségeket pedagógiai szempontból kezeljük.  Fokozatosan átvezetjük a tanulót az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai  tanulás tevékenységeibe.  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  Törekszünk a mozgásigény kielégítésére, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésére, a koncentráció képességének alapozására. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása  Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.  Fokozatosan előtérbe helyezzük a Nat elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamatokat.  Fontosnak tartjuk az önismeret alakítását, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztését, az együttműködés értékének tudatosítását a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. 46

 A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempontnak tekintjük: az életkori jellemzők figyelembevételét, az ismeretek ismeretszerzés deduktív útjának bemutatását.

tapasztalati

megalapozását

és

az

 Kiemelt feladatként kezeljük a kreativitás fejlesztését, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvést, a tanulók egészséges terhelését, érési folyamatuk követését, személyre szóló, fejlesztő értékelésüket.

A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása  Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.  Fontosnak tartjuk a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozását, helyes magatartásformák megismertetését és gyakoroltatását.  Fejlesztjük a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot, az alapvető képességek, készségek elsajátítását, a mentális képességeket, az önálló tanulás és az önművelés alapozását.  Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása  A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése.  Célunk az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.  Nagy hangsúlyt fektetünk a pályaválasztásra, pályaorientációra.

47

5. Az etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő etnikai kisebbség kultúrájának megismertetését szolgáló tananyag Községünkben nemzetiséghez tartozók nem élnek, roma kisebbségi önkormányzat azonban működik. Iskolánkban csak a felső tagozaton foglalkozunk a fenti kultúra megismertetésével a magyar nyelv és irodalom, történelem tantárgyak keretében. Tananyag: Magyar irodalom – cigány mesék megismerése, feldolgozása – alsó és felső évfolyam tananyagrendszerében a helyi tantervben megjelenítve. Történelem – 8. évfolyamon a kisebbség témakörében a tananyag a helyi tantervbe beépítve.

6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósulása A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A mindennapos testedzés biztosítása: Évfolyam 1. évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8. évfolyam

Órakeretek/foglalkoztatási forma 3 ó testnevelési óra 1 óra népi játék 3 ó testnevelési óra 1 óra népi játék 3 ó testnevelési óra 1 óra népi játék 3 ó testnevelési óra 1 óra testnevelés és sp.játék 3 ó testnevelési óra 1 óra atlétika-sportjáték 3 ó testnevelési óra 1 óra atlétika-sportjáték 3 ó testnevelési óra 1 óra atlétika 3 ó testnevelési óra 1 óra atlétika

1 óra testnevelési és sportjáték 1 óra testnevelés és sportjáték 1 óra úszás 1 óra úszás 1 óra tollaslabda 1 óra tollaslabda 1 óra sportjáték 1 óra sportjáték

A mindennapos testnevelés heti 5 óra teljesítményét félévkor és év végén együtt, egy osztályzattal minősítjük. A fentieken kívül az iskolán kívüli sportegyesülettel kötött megállapodás alapján is lehet biztosítani a mindennapi testedzés lehetőségét, amennyiben az egyesületi edzés arra a napra esik, amikor a tanulónak nincs testnevelés órája. Sportkörök - tanórán kívüli tevékenységrendszerben - sportjátékok - osztályok közötti bajnokságok - kosárlabda - kézilabda - labdarúgás - úszás A sportfoglalkozások, a testnevelés, és az úszásoktatás helye minden évben az órarend függvénye.

48

7. A választható foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A szülők, tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. Választható tanórai foglalkozások az óratervekben jelölve. Évfolyam Egyéb választható foglalkozások 1-8. évfolyam Sportkörök 7-8.évfolyam Felvételi előkészítő matematikából 7-8. évfolyam Felvételi előkészítő magyar nyelv és irodalomból 3-8. évfolyam Énekkar 1-8. évfolyam Tehetséggondozó, készségfejlesztő szakkörök

7.1. A választható foglalkozások szabályai A választható foglalkozások választásának feltétele, hogy a tanuló heti óráinak összege egy tanítási héten ne haladja meg:  1-4. évfolyamon a heti 2,  5-6. évfolyamon heti 3,  7-8. évfolyamon a heti 4 órát. A terhelhetőségnél figyelmen kívül hagyható:  az egyéb foglalkozás (tanórán kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, mely a tanulók fejlődését szolgálja),  tehetséggondozó foglalkozás,  hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására szolgáló foglalkozás,  BTM rendellenességgel diagnosztizáltak részére a fejlesztő foglalkozás,  1-4. évfolyamra járók eredményes felkészítését szolgáló differenciált fejlesztést biztosító 1-3 fős foglalkozás, legalább heti két alkalommal,  tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ugyanazt az évfolyamot ismétlő tanuló felzárkóztatása legalább heti két alkalommal,  gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevők részére a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások. Az órakeret felhasználása tanévenként pontosításra kerül, amelyet a fenntartóval való egyeztetést követően a mindenkori tantárgyfelosztás tartalmaz.

7.2. A pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak, foglalkozások esetében amennyiben a pedagógusellátottság lehetővé teszi, diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. A választás egyenlősége esetén a feladatmegosztás egyenletességét vesszük figyelembe a pedagógus személyét illetően. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a foglalkozás vezetésére.

49

8. A tanulók munkájának értékelése 8.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése 8.1.1.Ellenőrzés A tanulmányi munka ellenőrzése Célunk annak a megállapítása, hogy a tanuló hol tart az ismeretek elsajátításában, a képesség fejlődésben. Pedagógiai gyakorlatunkban általában a szóbeli és az írásbeli ellenőrzés egyensúlyára törekszünk. Természetesen a tantárgyak jellegéből adódóan vannak kivételek (testnevelés és más készségtárgyak, vagy az idegen nyelv, ahol a szóbeliségre helyeződik a hangsúly). A szóbeli ellenőrzés a tanuló életkorától és képességeitől függően történhet  összefüggő felelet  kérdés- felelet formájában  egy téma, tananyagrész kifejtése  kiselőadás  páros, ill. csoportos véleményütköztetés  óraközi aktív szereplés  gyakorlati jegy (csak testnevelés és vizuális kultúra tantárgyakból) Az írásbeli ellenőrzés céljából az alábbiakat alkalmazzuk:  röpdolgozat  témazáró dolgozat  szintfelmérő dolgozat  félévi és év végi felmérő  házi dolgozat  szorgalmi feladat A tanulók gyakorlati tevékenységének ellenőrzése: Elsősorban az önálló tevékenység arányát és minőségét, a felhasznált módszerek kiválasztását és természetesen az eredményességet ellenőrizzük.

8.1.2.Értékelési módok Pedagógiai munkánkban a továbbhaladás nélkülözhetetlen feltétele, melyeket legtöbbször együtt emlegetünk. Az alábbi értékelési módokat alkalmazzuk: Formatív (fejlesztő) értékelés A tanulóban folyamatosan tudatosítani kell, hogy jó úton halad az ismeretek elsajátításában, képességeinek fejlődésében. Ugyanilyen fontos a hibák, hiányosságok feltárása is, megadva ezzel a lehetőséget kijavításukra, a hiányok pótlására. Éppen ezért, az ellenőrzés-értékelés nevelő-oktató munkánk minden mozzanatát átszövi – mindig értékelünk, de nem minden teljesítményt osztályozunk. Célunk, hogy a gyermek érezze, folyamatosan figyelemmel kísérjük fejlődését, segítsük abban, hogy a követelményeknek meg tudjon felelni. Szummatív (összegző, lezáró) értékelés Célunk egy hosszabb tanulási szakasz (téma, tanév) eredményeinek megállapítása, rögzítése. A formatív értékeléssel együtt a tanuló eredményeinek meghatározását segíti. 50

Diagnosztizáló értékelés Általában újabb tanulási szakasz megkezdésekor, vagy új témakör előtt kerül sor annak érdekében, hogy tájékozódjunk arról, milyen a diákok előzetes tudásának szintje és mélysége. Az értékelés e formájánál az itt szerzett tapasztalatok nem számíthatók be sem a végső, sem a menetközi minősítésbe.

8.1.3.A tanulmányi munka értékelése A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését az alapján végezzük, hogy teljesítményük hogyan viszonyul iskolánk helyi tantervében előírt követelményéhez. Figyelembe vesszük, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az előző értékelés óta. Érdemjegyre történő számonkérés csak abból a tananyagból történhet, amelyet az előző órán a megtanítottunk. Nem tekintünk el attól sem, hogy egy-egy tanuló sajátos szintje, helyzete az osztályon belül más értékelési módot kíván meg, ezért a 8.1.4. pontban meghatároztuk az ezzel kapcsolatos feladatokat, lehetőségeket. A tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit a tanulók tudomására kell hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. A szaktanár minden tanév első óráján köteles ismertetni saját értékelési rendszerét, a hiányzások, mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a pedagógus értesíti a tájékoztató füzeten vagy a @naplón keresztül. A tájékoztató füzetet a szaktanár kéthavonta ellenőrzi, az esetleges hiányt pótolja. Az érdemjegyek minimális száma félévente: a tantárgy heti óraszáma +2 Alapelvek az értékelésnél  legyen személyre szóló  legyen személyiségfejlesztő, ösztönző jellegű  ne legyen megtorló  az iskolai követelményrendszerre épüljön  legyen objektív.

A) Szöveges értékelés Az első évfolyamon és második évfolyamon félévkor minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. Az első évfolyamon végig és második évfolyam félévéig a tájékoztató füzet segítségével negyedéves értékeléseket adunk. A @naplóban a összefoglalására: -

következő

bejegyzéseket

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul 51

alkalmazzuk

a

szöveges

értékelés

A szöveges értékelés technikai megoldása - Az 1. évfolyamokról kiállított bizonyítványok „Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. - Az 1. évfolyamokon a tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni. A mondatbank alapján készítjük az írásbeli szöveges értékelést.

Az áttérés szabályai – alsó tagozaton Normál tantervű tanulóknál

Sajátos nevelési igényű tanulóknál

%

% % % felzárkóztatásra szorul 0-34 0-14

Elégtelen (1)

0-34

0-14

Elégtelen (1)

Elégséges (2)

35-54

15-34

Elégséges (2)

Közepes (3)

55-74

35-74

15-44

35-44

Közepes (3)

Jó (4)

75-89

jól teljesített 75-89 45-54

45-54

Jó (4)

Jeles (5)

90-100

55-100

Jeles (5)

megfelelően teljesített

kiválóan teljesített 90-100 55-100

A Szakértő Bizottság szakértő véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesített tanulók teljesítményének értékelésekor is szöveges értékelést alkalmazunk. Az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesített tanulók szöveges értékelése: Teljes tantárgyi minősítés alóli mentesítés esetén az értékelés a következők szerint történik: - szöveges formában – minden ellenőrzés után

52

- félévkor az osztálynapló, tájékoztatófüzet értékelőrésze kihúzásra kerül, év végén az osztálynapló, bizonyítvány, törzskönyv értékelőrésze kihúzásra kerül, a megjegyzés rovatba bekerül a mentesített tantárgy neve (záradék) - negyedévente, félévkor és év végén a tanuló összegző szöveges értékelést kap a követelményszinthez viszonyított teljesítményéről, formanyomtatványon. Részleges tantárgyi minősítés alóli mentesítés esetén az értékelés a következők szerint történik: - szöveges formában a minősítés alól mentesített tantárgyrészben nyújtott teljesítményről, és osztályzatot kap a tantárgy többi részére - félévkor és év végén a tanuló osztályzatot kap a minősíthető tantárgyrészre; év végén a bizonyítvány, törzskönyv megjegyzés rovatába bekerül az értékelés alól mentesített tantárgyrész neve (záradék) - félévkor és év végén a tanuló összegző szöveges értékelést kap az értékelés alól mentesített tantárgyrész, követelményszinthez viszonyított teljesítményéről, formanyomtatványon.

B) Érdemjeggyel, osztályzattal történő értékelés Az 2. év végétől 8. évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeljük. A félévi és év végi osztályzatot az év közbeni érdemjegyek és tanulmányi munka alapján határozzuk meg. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen). Érdemjeggyel értékeljük a következő tanulói teljesítményeket: - szóbeli és írásbeli feleletek, - tematikus mérések, feladatlapok, tesztek, - kiselőadások, órai munka, gyűjtőmunka és olvasónapló. Osztályzattal értékeljük a tanulók félévi és év végi teljesítményét. A tanuló félévi és év végi osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei átlaga alapján kell megállapítani. A tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük A kiemelkedő tantárgyi teljesítményt a félévi és év végi jegynél 5*-gal jelezzük, ami szövegesen a kitűnő szóval kerül bejegyzésre. Az óratervben szereplő minden tantárgyból osztályzatot kapnak tanulóink félévkor és év végén a bizonyítványba. Az éremjegyek súlyozása: A tanulók által szerzett érdemjegyek, a feladat jellegéből adódóan más-más súlyozásban kerülnek értékelésre. Ezt e súlyozást az alábbi táblázat mutatja. Felmérő dolgozat Szóbeli felelet: - felelet - memoriter Röpdolgozat: - dolgozat Gyakorlati jegy (testnevelés)

2

piros kék

2

53

Házi dolgozat Kiselőadás Órai munka Szorgalmi feladat - előzetes feladat Házi feladat

zöld

1

C) A tanulók tanulmányi munkájának értékelése- nem tanórai keretek között tanult tantárgy esetében A szülő kérésére az iskola lehetővé teszi, hogy a tanórai keretek között nem tanult második idegen nyelvből osztályozó vizsga keretében a gyermeke számot adjon tudásáról. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A két részosztályzatból kerül kialakításra az érdemjegy, amelyet a bizonyítványba és törzslapra fel kell vezetni. A bejegyzéshez az iskola egyedi záradékot alakít ki. Az írásbeli munkák minősítése: Az egységes értékelés érdekében az írásbeli dolgozatokat pontozzuk és a következők szerint váltjuk érdemjegyekre: Teljesítmény Érdemjegy 0-34 %

elégtelen (1)

35-54 %

elégséges (2)

55-74 %

közepes (3)

75-89 %

jó (4)

90-100 %

jeles (5)

A sajátos nevelési igényű tanulók (enyhén értelmi fogyatékos) esetében a továbbhaladás feltétele, a tantervi követelmények teljesítése, legalább 15 %-os szinten. Teljesítmény

Érdemjegy

0-14 %

elégtelen (1)

15-34 %

elégséges (2)

35-45 %

közepes (3)

46-55 %

jó (4)

56-100 %

jeles (5)

Szóbeli felelet minősítése: 5 (jeles) összefüggő, a kérdésre adott önálló felelet legfeljebb egy segítő tanári vagy tanulói kérdéssel. 4 (jó) több segítő kérdéssel elmondott önálló felelet. 3 (közepes) a tananyag elmondása kérdések alapján 2 (elégséges) a Helyi tanterv minimumszintjének teljesítése az adott tantárgyból kérdésekre. 1 (elégtelen) a minimum szint alatti teljesítmény 54

Gyakorlati tevékenységének minősítése: Elsősorban az önálló tevékenység arányát és minőségét, a felhasznált módszerek kiválasztását és természetesen az eredményességet minősítjük. Törekedni kell a teljes objektivitásra.

8.1.4. Egyéni értékelési lehetőség A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a Szakértő Bizottság szakértő véleménye alapján az igazgató határozatban mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A tanuló a tanítási órán részt vesz és a többi tanulóval együtt képességeihez mérten, differenciáltan dolgozik. Értékelésük során különösen fontos a rendszeresség, konkrétság, az egyéni adottságok figyelembe vétele, a méltányosság, a helyes önértékelés kialakítása, az egészséges munkakedv fenntartása. Cél a tanuló felzárkóztatása a tantárgyi minimum követelmény eléréséhez, a tanuló legoptimálisabb fejlődésének biztosítása. Az érintett tanulók esetében további ajánlásokat kell figyelembe venni:  hosszabb felkészülési idő biztosítása, időtényező növelése számonkéréskor  írásbeli beszámoltatás helyett szóbeli vagy szóbeli beszámoltatás helyett írásbeli számonkérés előtérbe helyezése  írásbeli feladatnál értelmezési segítség nyújtása  szövegértési feladatoknál rövidebb szöveget kell biztosítani számukra  az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használata.  lehetőség biztosítása, hogy a szorongó, illetve gátlásos tanuló – egyéni megítélés alapján – szóban, kétszemélyes helyzetben is felelhessen. Beszédészlelési problémákkal küzdő tanulónál csökkenteni kell a kötelező szakszavak, a gyermek számára nehezen értelmezhető megfogalmazások arányát a számonkérésnél. Tollbamondásnál kevesebb szöveg adása javasolt. A vétett hibáknál tudjuk be a részképességekből, pszichés zavarokból eredő teljesítménybeli problémákat.

8.2. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés rendje 8.2.1. Az írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai, szerepe Röpdolgozat Célja, annak megállapítása, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el az előző óra, illetve egy-egy résztémakör ismeretanyagát, követelményeit. Legfeljebb két-három óra anyagából iratható. Időpontját nem szükséges előre bejelenteni, de a gyermek felkészülése szempontjából ösztönző lehet. Témazáró dolgozatok Célja, hogy az megállapítsuk, mennyire sajátította el a tanuló az egész témakör ismeret anyagát, tantervi követelményeit. A tanmenetben meghatározottak szerint témazáró dolgozatot írnak a tanulók. A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel előbb bejelentjük. A témazárót minden tanulónak kötelessége megírni, de figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényeket, és az előző pontban meghatározottak szerint segíteni.

55

Ha a tanuló hiányzik, akkor a hiányzás megszűnését követő egy héten belül pótló dolgozatot köteles írni. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró íratható. Az írásbeli felelet osztályzata egyenértékű a szóbeli felelet értékével. A témazáró/ félévi, év végi felmérések érdemjegyei a félévi/év végi osztályzatok alakításánál hangsúlyosabban számítanak, ezért piros színnel kerülnek bejegyzésre. (Két érdemjegyként kell számításba venni.) Szintfelmérő dolgozat Célja a tanulók tudásszintjének megállapítása. A szintfelmérő dolgozatokat nem osztályozzuk, céljuk diagnosztikai. Félévi és év végi felmérések Célja, hogy egy-egy hosszabb tanulási időszak eredményeiről, hiányosságairól tájékozódjunk. Korlátja: egy tanítási napon csak egy íratható, Megíratása előtt legalább két héttel hozzuk a tanuló tudomására. A tantárgyi tanmenetekben kerül meghatározásra íratása. Házi dolgozat Célja: a tanulói önálló munkavégzés megvalósítása, az öntevékenység kibontakoztatása, a tanítási órák ismeretanyagának visszacsatolása. A házi dolgozat értékelése a szaktanár kompetenciája. Értékelési módját a tanulóval ismertetni kell. Szorgalmi feladat: A tanuló által önként vállalt írásbeli vagy szóbeli feladat. A pedagógusok esetenkénti gyakorisággal alkalmazhatják. A feladat értékelése a pedagógus feladata. A szorgalmi feladat értékelése során elmarasztaló intézkedés nem alkalmazható. Általános elvek Az írásbeli dolgozat ne legyen kampányszerű, büntető vagy megtorló jellegű. A témazáró, félévi és év végi dolgozatokat 10 napon belül, az egyéb írásbeli munkákat egy héten belül ki kell javítani és az eredményt megismertetni a tanulókkal. Az iskolai írásbeli dolgozatokat 1 évig meg kell őrizni. A tanulók írásbeli munkáiba fogadó óra keretében, illetve a szaktanárral egyeztetett időpontban nyerhetnek betekintést a szülők.

8.2.2. A szóbeli beszámoltatás rendje, szerepe A kommunikációs készség fejlesztését nagyon fontosnak tartjuk, ezért ügyelni kell a szóbeli számonkérés megfelelő arányú alkalmazására.

8.2.3. A gyakorlati jegy rendje, szerepe Gyakorlati jegy: Testnevelés tantárgy során alkalmazandó értékelési mód. A pedagógus a tanév során az általa felállított követelményeknek megfelelően az értékelt gyakorlatokat gyakorlati jeggyel értékeli. A gyakorlati jegyek alkalmazása megegyezik a hagyományos értékelési móddal. (5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen)).

56

8.3. A magatartás és szorgalom értékelése A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésénél: példás, jó, változó és rossz osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén értékeli. A félévi és év végi osztályzatot az osztályfőnök a havi jegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

8.3.1. A magatartás értékelésének követelményei Példás (5) az a tanuló, aki: - szeretettel közelít társaihoz, kerüli a durvaságot - tiszteli és elismeri mások értékét - jóindulattal segíti társait, aki a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza - ügyel környezete tisztaságára - szándékosan nem okoz kárt - szívesen vállal munkát közössége érdekében, öregbíti iskolája hírnevét - nem beszél csúnyán - képes kulturáltan fellépni saját és szűkebb környezete érdekében - betartja az illemszabályokat és a házirendet Jó (4) az a tanuló, aki: - cselekedeteit a jóra vágyó hajlam vezeti, de időnként a körülmények eltérítik - igyekszik elkerülni a durvaságot - elismeri társai eredményeit, de ítéleteit az indulatok is befolyásolják - tiszteli a felnőtteket és társait - nem beszél csúnyán - feladatait becsülettel elvégzi, de önként ritkán vállal közösségi munkát - ügyel környezete rendjére, megjelenésére, ruházata nem kihívó - betartja az illemszabályokat és a házirendet Változó (3) magatartású az a tanuló, aki: - gyakran vét a házirend ellen, bár kellő motiváltsággal képes a helyes viselkedés normáinak betartására - többször is durva társaival, de igyekszik helyrehozni hibás cselekedeteit - társaival nem mindig van jó viszonyban, barátaival viszont segítőkész - környezete rendjéért semmit sem tesz - sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg - a viselkedési szabályokat csak úgy tartja be, ha gyakran figyelmeztetik rá - ha feladattal bízzák meg elvégzi, ha nem is kellő figyelemmel Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki: - nem tudja és nem is akarja betartani az iskola házi rendjét - szereti, ha félnek tőle, visszaél fizikai fölényével - gyakran bosszantja társait, tanárait, a tanórai munkát szándékosan zavarja - szándékosan kárt okoz, rongál - környezetét szándékosan rombolja Az osztályzat megítélésekor a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges.

57

8.3.2. A szorgalom értékelésének követelményei Példás (5) a szorgalma annak a tanulónak, aki: - képességeihez mérten szorgalmas - a tanítási órákra rendszeresen, jól felkészül - a tanítási órákon aktívan közreműködik, felszerelése hiánytalan - önműveléssel fejleszti tudását, plusztudását megosztja társaival - szívesen és aktívan részt vesz a tanórán kívüli programokban - jól felkészülve versenyeken öregbíti iskolánk hírnevét - aktív az osztály közösségi életében Jó (4) a szorgalma, aki: - a képességeihez mérten általában szorgalmas - a tanórákra rendszeresen felkészül, s azokon általában aktív - felszerelése többnyire hiánytalan - a házi feladatát rendszeresen elvégzi, mulasztás esetén pótolja - önművelésében általában aktív - a tanórán kívüli programokban részt vesz - az osztály közösségi életében részt vesz Változó (3) a szorgalma, aki: - gyakran hiányos felszereléssel jön iskolába - nem teljesíti képességei szerint kötelességeit - munkájában felületes - házi feladatát gyakran nem készíti el - önművelésével nem törődik - az osztály közösségi életében csak noszogatásra vesz részt Hanyag (2) a szorgalma annak, aki: - kötelességeit nem teljesíti - felszerelése gyakran hiányos - házi feladatát gyakran nem készíti el - a rábízott feladatokat legtöbbször nem végzi el - munkáját érdektelenség, igénytelenség és nemtörődömség jellemzi. A szorgalom elbírálásakor a felsorolt szempontok közül három együttes megléte szükséges.

8.3.3. A szorgalom – magatartás értékelése az s.n.i. tanulóknál A magatartás értékelése: Példás: a tanuló magatartása, ha az iskola házirendjét /korának megfelelően/ következetesen betartja, a rábízott és önként vállalt feladatokat felelőséggel elvégzi, viselkedése, hangneme társaihoz és felnőttekhez való viszony példamutató. Jó: a magatartása annak a tanulónak, aki az iskola házirendjét / életkorának megfelelően / betartja, felelősségérzete, rendszeretete jó. A kapott feladatokat elvégzi, viselkedése, hangneme, társaihoz és felnőttekhez való viszony megfelelő. Változó: a magatartása annak a tanulónak, aki az iskola házirendjét csak nevelői, társai figyelmeztetésével képes betartani, felelősségérzete, rendszeretete változó. A rábízott feladatot csak vonakodva végzi el, viselkedése, hangneme, társaihoz, felnőttekhez való viszonya kifogásolható. Rossz: a magatartása annak a tanulónak, aki az iskola házirendjét gyakran, illetve súlyosan megsérti, vagy viselkedésével, hangnemével társainak rossz példát mutat.

58

A szorgalom értékelése Példás: a tanuló szorgalma, ha a munkához való viszonya példamutató, feladatait rendszeresen elvégzi, kötelességtudata igen fejlett, értelmi képességeinek és körülményeinek megfelelő eredményt ér el. Jó: a tanuló szorgalma, ha munkáját, feladatait elvégzi, kötelességtudata fejlett, eredményei nem mindig érik el azt a szintet, amelyet értelmi képességei és körülményei lehetővé tesznek. Változó: a tanuló szorgalma, ha a munkához való viszonya ingadozó, feladatait hiányosságokkal végzi, kötelességét csak figyelmeztetés után teljesíti, eredményei elmaradnak a képességeinek és körülményeinek megfelelő szinttől. Hanyag: a tanuló szorgalma, ha a munkához való viszonya nem megfelelő, feladatait többszöri figyelmeztetés után végzi el, kötelesség tudata fejletlen, munkájában megbízhatatlan, eredményei jelentőse

8.4. A tanulók jutalmazása Jutalmazások, dicséretek: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, pályázatokon, bemutatókon részt vesz, - iskolai/községi ünnepélyeken szerepel, aktívan részt vesz, - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesítheti. A dicséretek szintjei: - osztályfőnöki/szaktanári - igazgatói - nevelőtestületi A nevelőtestületi dicséretet kapott tanulókat év végén oklevéllel és könyvvel jutalmazzuk. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a ballagáson, illetve a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Tanulóink éves, illetve 8 éves munkáját kívánjuk jutalmazni, különböző címek odaítélésével, melyről minden esetben a tantestület dönt.

Elmarasztalások, büntetések - Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - a házirend előírásait megszegi, - igazolatlanul mulaszt, - vállalt feladatát nem vagy nem megfelelően teljesíti, - a tanítója, tanára által rábízott feladatot (pl. ügyelet) nem vagy nem megfelelően teljesíti, - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, elmarasztalásban lehet részesíteni. 59

Szintjei: - pedagógus - igazgató - nevelőtestület Típusai: - figyelmeztetés - intés - megrovás Egyéb Az iskola által szervezett, a tanuló számára nem kötelező programtól való eltiltás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetésekor írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

8.5. A felkészüléshez meghatározott elvek és korlátok Az alábbiak megismertetését a tanulókkal, szülőkkel minden tanév kezdetén kiemelten kell kezelni.

8.5.1. Általános elvek -

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

-

A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.

-

Az otthoni felkészülést segítő írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásánál kiemelten kell kezelni a differenciáltan kijelölt feladat-meghatározás fontosságát. Indokolt egy „átlagos” képességű és felkészültségű tanuló napi, heti terhelését figyelembe venni.

-

Nem adható olyan házi feladat, melynek előkészítése a tanítási órán nem történt meg.

-

Nem adható házi feladatként a tanítási órán fel nem dolgozott anyagrész otthoni, önálló feldolgozásra.

-

A házi feladat ellenőrzése történjen meg. Szorgalmi feladat bármely tantárgyból adható.

8.5.2. Az otthoni felkészülés korlátai - Hosszabb, könyv nélkül megtanulandó verset, memoritert nem adunk fel egyik tanóráról a másikra, legalább egy hetet biztosítunk a tanulóknak. - A feladott kötelező szóbeli és írásbeli házi feladatok együttes mennyisége annyi legyen, hogy az 1-4. évfolyamon a következő tanítási napra az egyes tantárgyakból szóban és írásban elvégzendő feladatok együttes mennyisége ne haladja meg tantárgyanként a 15-20 percet, 5-8. évfolyamon a 30 percet. - A házi dolgozat mennyisége nem haladhatja meg a tanórán feladott írásbeli házi feladat mennyiségének kétszeresét. Elkészítésére legalább egy hetet kell biztosítani. - Hétvégén és szünetek idejére sem adható több házi feladat, mint a hét többi napján.

60

8.6. A továbbhaladás feltételei 

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantárgyi tantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból legalább elégséges szinten teljesítette.



A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.



Ha a tanuló 2-8. évfolyamon, a tanév végén bármennyi tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Legalább elégséges osztályzat megszerzése esetén léphet magasabb évfolyamba.



A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie az I. fejezet 9.1. pontja szerint.



A tanulónak lehetősége van az évfolyam megismétlésére abban az esetben is, ha egyébként a felsőbb évfolyamba léphetne. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló.



Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt, a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és az elvárt kimeneteli követelményeket valamennyi tantárgyból.



Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, o egy tanítási évben 250 tanítási óránál többet mulasztott, o ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, o magántanuló volt.



Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata.



Az évfolyamot megismételni köteles az a tanuló, aki az adott tanévben a javítóvizsgán nem felelt meg.



A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, vagy a szülő írásban ezt kéri.



Évfolyamtól függetlenül idegen nyelvből a tanuló az idegen nyelv tanulásának első évében nem utasítható évfolyamismétlésre azért, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette.

61

8.7 Oktatási eredményvizsgálatok  „Bemenetkor” az első osztályosok ismeretanyagának, képességeinek felmérése, a feladatok meghatározása, szükség esetén fejlesztőpedagógus segítségével.  Országos mérések 4., 6. és 8. évfolyamon minden tanév májusában.

9. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei 9.1. A csoportbontás elvei és rendje Csoportbontásokat olyan tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol: - csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást, - elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója - a gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni segítségnyújtás feltétlenül szükséges - a férőhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott - a tanulók különböző képességszintje kívánatossá teszi a külön csoportok kialakítását Informatikát minden évfolyamon csoportbontásban tanítunk, a rendelkezésre álló eszközök miatt. A negyedik évfolyamon osztálylétszámtól függően csoportbontásban, ötödik évfolyamtól az intenzívebb nyelvtanulás érdekében képesség szerinti bontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Egyéb bontási lehetőség: 3 – 4. évfolyamon nagy létszámú párhuzamos osztályok esetén a matematika tantárgy csoportbontásban történő tanítása, az eredményesebb alapozás, felzárkóztatás és tehetséggondozás miatt. Felső tagozat: (két nagy létszámú párhuzamos osztály esetén) célszerű a középiskolai felvételi tantárgyakat (matematika, magyar nyelv és irodalom) differenciált bontással tanítani. A csoportbontások minden tanév előtt, a fenntartóval való egyeztetés után a tantárgyfelosztásban kerülnek meghatározásra, az intézmény rendelkezésére álló időkeret figyelembe vételével.

9.2. Egyéb foglalkozások szervezési elvei Minden tanuló számára a délelőtti képzés mellé felajánlunk délutáni foglalkozások keretében érdeklődésfelkeltő, gazdagító programokat, melyeken a gyerekek érdeklődésüknek megfelelően szabadon választhatóan, önként vehetnek részt. Szeretnénk, ha mindenki megtalálná a maga számára azt a foglalkozást, ami a játékos ismeretbővítés mellett élményt ad, vagy segítséget nyújt az esetleges akadályok vételéhez. A rugalmas átjárást biztosítjuk, hisz azt szeretnénk elérni, hogy megtapasztalhassák a diákjaink, hogy melyik területen tevékenykednek szívesen, hol találnak maguknak olyan elfoglaltságokat, amely örömet jelent számukra, és sikerélményhez juttatja őket. A programok szabadon választhatóak, de akik valamilyen foglalkozásra jelentkeztek, azok számára 1 évig kötelező részt venni, és év végén biztosítjuk az átjárás lehetőségét. A választhatóságot figyelembe véve, adott évfolyamokon elsősorban azokat a csoportokat indítjuk, ahol erre évfolyamon belül legalább 10 fő jelentkező van.

62

A választható órakeret felhasználása tanévenként pontosításra kerül, amelyet a fenntartóval való egyeztetést követően a mindenkori tantárgyfelosztás tartalmaz. A nem tanórai foglalkozásokat a következő szempontok és lehetőségek figyelembevételével szervezzük: - milyen órakeretet engedélyez erre a törvény - milyen mértékben egészíti ki a fenntartó a törvényi keretet - milyen személyi feltételei adottak a különböző foglalkozások indításának - tanulóink körében milyen foglalkozások iránt mutatkozik érdeklődés - a szülők körében milyen igények fogalmazódtak meg - milyen tárgyi és épületbeli feltételei vannak a különböző foglalkozások indításának.

10. Sajátos pedagógiai módszerek – projektek Pedagógiai eljárások: Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló munkaformák, módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita, érvelés kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. A fentiek közül kiemeljük a projekt módszert, mint tanulási – tanulási stratégiát, ahol az oktatás fő mozgatórugója nem a tanítás, hanem az aktivitásra támaszkodó tanulás. Lehetőség adódik a projekt alkalmával az alábbiakra: A tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása. A projektek időtartamát tekintve a rövid távú (1-2 nap), illetve a középtávú (1-2 hét) projektet helyezzük előtérbe. Ilyenek pl. Márton nap/hét, egészségvédelmi nap, ünnepi készülődések, farsang, Föld napja, Kubinyi - nap. A projekt témájáról és időtartamáról minden tanév elején, a munkaterv összeállításakor döntünk. A projektben résztvevők száma alapján: – egyéni – kiscsoportos (team) – közép- (pl.: évfolyam), – és nagy létszámú (pl.: iskolai) projektek egyaránt jelen vannak iskolai életünkben.

11. Esélyegyenlőség Feladatunk az intézményen belül biztosítani a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat.

63

Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell az alábbi tevékenységek során:  beiratkozásnál, felvételinél  tanításban, ismeretközvetítésben  a gyermek egyéni fejlesztésében  az értékelés gyakorlatában  a tanulói előmenetelben  a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában  a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában  a továbbtanulásban, pályaorientációban  a humánerőforrás fejlesztésében, pedagógusok szakmai továbbképzésében  a partnerség építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Támogató, szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenységek az intézményben:  napközis, tanulószobai ellátás  gyermekétkeztetés  felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok  kultúraközvetítés  tankönyvtámogatás  kapcsolattartás a szülőkkel  kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, szakértői bizottsággal. A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezzen. A nevelés-oktatás alapvető tárgyi és személyi feltételei az intézményben adottak. Az egyenlő hozzáférés biztosított. Folyamatos feladataink  A megkülönböztetett bánásmódot igénylő halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók pontos nyilvántartásának létrehozása, vezetése. 

A beírt tanulók osztályba sorolásánál a szakértői véleményeket figyelembe vesszük és biztosítjuk minden osztály esetében az integrált oktatás szervezeti kereteit, feltételeit.



Fejlesztő pedagógus biztosításával gondoskodunk a képesség-kibontakoztató felkészítés lehetőségeiről.



Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson.



A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket tanulószobával, korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük.



Sajátos nevelési igényű tanulóink részére gyógypedagógusaink közreműködésével biztosítjuk a jogszabályban meghatározott feltételeket, a rendszeres felülvizsgálat lehetőségét, az integrált nevelést.



A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel.



A kompetencia-alapú oktatás szélesítésével, hatékonyságának növelésével is segítjük a tanulók felzárkózását, illetve sikeres továbbhaladását, pályaválasztását. 64



Pedagógusaink rendszeresen konzultálnak a fejlesztő és gyógypedagógusokkal az integrált oktatás minél hatékonyabb megvalósulása érdekében.



A gyermekek érdekében meghatározó feladatunknak tekintjük a drogprevenciót, a bűnözés elleni küzdelmet, a bűnmegelőzést. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és kompetens szakemberekkel.



Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá.



Prioritásként kezeljük az arra rászorulók számára adható támogatások, segélyek, egyéb juttatások kezdeményezését, megadását, cél szerinti hasznosulását.



Minden rászoruló gyermek számára biztosítjuk a napközis és tanulószobai ellátást.

12. A tanulók fizikai állapotának mérése 12.1. A mérések általános szempontjai A fizikai állapot mérésére évente egy alkalommal kerül sor. A mérést a tanév rendjében meghatározott - két hónapig terjedő időszakban - határidőre el kell végezni. A tanulókkal valamennyi tesztet sportfelszerelésben, jól szellőző teremben, illetve szabad térben célszerű végrehajtatni. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés. A mérés vezetője ösztönözze a tanulókat a mért képességek megfelelő, pontos, gyors és egyenletes végrehajtására. Iskolánk a tanulók fizikai állapotának a felmérésére. A NETFIT®Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet használja. A felső tagozatos tanulók 5-8. évfolyamok tanulói részt vesznek a kötelező országos felmérésben. A 3-4. osztályos tanulók, a testnevelés munkaközösség által meghatározott a NETFIT rendszerben szereplő felméréseket végzi el évente egy alkalommal. Felmérendő feladatok: Helyből távolugrás teszt Állóképességi ingafutás teszt NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A felmérési módszer mellett több dolog szól, ezért terjesztette ki iskolánk a felmérés anyagát az alsó tagozatos tanulókra is. A NETFIT® újszerűsége többek között az alábbi területeken érhető tetten: a tudományos megalapozottságban; a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében; a személyre szabott visszajelentő és értékelő modulban; az egészségközpontúságban; a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában; pedagógiai alkalmazhatóságában; online adatkezelő rendszerében. A NETFIT® fittség mérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)

65

Testmagasság mérése Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem A felmérés kielemzése után a tanulók a következő csoportokba sorolhatók: A NETFIT® az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) – teszttől függően – további egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz (“fejlesztés szükséges” és „fokozott fejlesztés szükséges” zóna).

12.2 Útmutató a próbák elvégzéséhez, értékeléséhez 

Testösszetétel és tápláltsági állapot

A testösszetétel jellemzése a testtömeg-index (body mass index - BMI), a testzsír-százalék (percent body fat - PBF) és a derék-csípő arány (waist-hip ratio - WHR) mérése során kapott adatokra épül. A vizsgálatot a testtömeg és a testmagasság mérésével célszerű kezdeni, ami szükséges a testtömeg-index kiszámításához. Ezt követheti a derék és a csípő kerületének mérése és a derék-csípő arány számítása. Végül a MDSZ által biztosított bioimpedancia-analizátor segítségével a testzsír-százalék mérését végezzük el. 

Ütemezett hasizom teszt

Cél: A hasizmok erő-állóképességének mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz, szőnyeg, mérőcsík. Ismétlések száma: maximum 75 db. Kiinduló helyzet: A tanuló hanyattfekszik egy szőnyegen, térdeit kb. 140º-os szögben behajlítja, talpait a talajon tartja kissé nyitott helyzetben, karjai a törzse mellett vannak, tenyere a talaj felé néz, az ujjai nyújtva, feje a talajon. A kiinduló helyzetet felvétele után a társa egy mérőcsíkot helyez el a tanuló behajlított lábai alatt úgy, hogy ujja éppen érintse a mérőcsík hozzá közelebbi szélét. Feladat: A tanulónak a lehető legtöbb szabályos hasprést kell végeznie a hanganyag által diktált ütemben (1 db hasprés / 3 mp) hajlított térdekkel úgy, hogy lapockáit a talajról elemelve, ujjait a talajon előre csúsztatva érinti meg a mérőcsík távolabbi szélét, miközben sarkai folyamatosan érintik a talajt. A teszt addig tart, amíg a tanuló el nem éri a maximális ismétlésszámot (75 db), vagy már nem képes több hasprést teljesíteni a helyes technikával, illetve másodjára téveszti el az ütemet. A helyes végrehajtások számát a társa számolja, és figyelmezteti a hibákra. Értékelés: A teszt eredményét a teljes ismétlések száma adja.  Törzsemelés teszt Cél: A hátizmok erejének mérése. Eszköz: centiméteres beosztású mérőrúd, szőnyeg, jelölőpont. Kísérletek száma: kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló hason fekvésben helyezkedik el egy szőnyegen úgy, hogy a lábujjai a talajon vannak, kezeit pedig a combjai alá teszi.

66

Feladat: A tanuló lassú ütemben megemeli a törzsét, és miközben folyamatosan a szemével egy vonalban elhelyezett jelölőtárgyat nézi, tehát fejét egyenes vonalban tartja a törzs meghosszabbításaként. A törzs emelt helyzetét egészen addig megtartja, amíg társa le nem méri egy vonalzó vagy mérőrúd segítségével talaj és a tanuló álla közti távolságot. Ügyelni kell arra, hogy a hátrahajlítás ne legyen túlzott mértékű! Értékelés: A tesztet kétszer kell végrehajtani és a jobbik eredményt kell feljegyezni centiméteres pontossággal. (A 30 cm-nél jobb eredményt is 30 cm-ként kell rögzíteni!)  Ütemezett fekvőtámasz teszt Cél: A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz. Ismétlések száma: maximum 86 db. Kiinduló helyzet: A tanuló vállszélességű fekvőtámaszban helyezkedik el, kezei előre néznek, ujjai nyújtottak, lábai egyenesek és kissé nyitottak, lábujjain támaszkodik. (A teszt hanganyagának indításáig térdelőtámaszba ereszkedhet!) Feladat: A tanuló maximális számú karhajlítás-nyújtást igyekszik végrehajtani a hanganyag által diktált ütemben (1 db karhajlítás-nyújtás / 3 mp), törekedve arra, hogy teste folyamatosan egyenes vonalban maradjon, és a karhajlítás mélysége minden ismétlésnél kb. 90°-os legyen. A teszt addig tart, amíg a tanuló el nem éri a maximális ismétlésszámot (86 db), vagy már nem képes több karhajlítás-nyújtást helyes technikával végrehajtani, magáll, illetve másodjára téveszti el az ütemet. A helyes végrehajtások számát a társa számolja, és figyelmezteti a hibákra. Értékelés: A teszt eredményét a teljes ismétlések száma adja.  Kézi szorítóerő mérése Cél: Az alkar izmainak maximális erejének mérése. Eszköz: állítható markolatú kézi dinamométer. Kísérletek száma: kettő + kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló az ügyesebbik kezébe veszi a kézi dinamométert, karját mélytartásba engedi úgy, hogy a kézfej és az alkar egyenes vonalban legyen. Feladat: A tanuló az ügyesebbik kezével megpróbálja összeszorítani a kézi dinamóméter markolatát maximális erőkifejtéssel és megtartani két másodpercig. A tesztet egyenes csuklóval és egyenletes, határozott mozdulattal kell végrehajtani, gyors rángató mozdulatok nélkül, illetve nem szabad a teszt végrehajtása közben a kart felemelni a és/vagy a mérőeszközt a testéhez szorítani. A tesztet kétszer kell végrehajtani az ügyesebbik kézzel, a két kísérlet között egy rövid szünettel, majd ugyanilyen módon az ügyetlenebbik kézzel is. Értékelés: A két kísérlet közül a jobbik eredményt kell feljegyezni 1 kg-os pontossággal.  Helyből távol ugrás teszt Cél: A láb dinamikus erejének mérése. Eszköz: mérőszalag. Kísérletek száma: kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló a kijelölt vonal mögött áll, térdei hajlítottak, a karjai a test előtt, párhuzamosan a talajjal, a lábujjak éppen érintik az elugró vonalat. Feladat: A tanuló a kar hátra majd előrelendítésével vegyen lendületet és rugaszkodjon el arra törekedve, hogy a lehető legmesszebb érjen talajt. Értékelés: A tanuló két kísérletet tehet és a jobbik eredményt kell rögzíteni az elért távolságot centiméterben megadva. Az ugrás távolságát az elugró helyhez közelebb eső sarok talajra érkezési pontjáig mért legrövidebb távolság adja.  Hajlékonysági teszt Cél: Az ízületi mozgásterjedelem és a térdhajlító izmok nyújthatóságának vizsgálata. Eszköz: mérőskálával ellátott stabil mérőeszköz. Kísérletek száma: kettő + kettő.

67

Kiinduló helyzet: A tanuló nyújtott ülésben helyezkedik el a mérőskálával ellátott stabil mérőeszközzel szemben úgy, hogy egyik térdét behajlítja és a talpát a talajon tartja, másik lábának talpát pedig a mérőeszköz oldalához illeszti. Feladat: A tanuló három előrehajlítást követően, kezét a mérőeszköz tetején lévő mérőskálán előrecsúsztatva maximális mértékű előrenyúlást végez az előírt testhelyzet megtartásával. A tesztet lábtartáscserével az ellenkező oldalra is meg kell ismételni. Értékelés: Mindkét oldali végrehajtás eredményét 0,5 cm pontossággal kell rögzíteni. A teszt abban különbözik a hagyományos „sit and reach" teszttől, hogy a tanulót egy időben csak az egyik oldalt méri, így könnyebben kiszűrhető a két oldal közötti eltérés.  Állóképességi ingafutás teszt (20méter vagy 15méter Cél: Az aerob kapacitás mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz, jelzőbóják. Ismétlések száma: maximum 147 hossz (21 szint). Kiinduló helyzet: a tanulók felsorakoznak a számukra kijelölt pályák rajthelyeinél, párjaik pedig mögöttük helyezkednek el törökülésben, és figyelik társaik teljesítményét. Feladat: A tanulóknak maximális számú 20 méteres szakasz megtételére kell törekedniük a futás sebességét a hanganyag által diktált iramhoz igazítva. A tesztet a progresszív intenzitás jellemzi, azaz a teszt eleje könnyű és fokozatosan nehezedik. A teszthez kapcsolódó hanganyagban percenként emelkedően 21 szint különül el: az első szinten 9 másodperc áll rendelkezésre a 20 méteres táv teljesítésére, ami szintenként 1,5 másodperccel csökken. Az egyes szintek közötti váltásra háromszori hangjelzés figyelmezteti a tanulókat, jelezve hogy gyorsabb tempóra kell váltaniuk. Az adott szakasz akkor tekinthető teljesítettnek, ha a tanuló legkésőbb a hangjelzéssel egy időben legalább egy lábbal érint a 20 méteres szakaszt jelző vonalat vagy áthalad rajta. Ha a tanuló a hangjelzés előtt éri el a vonalat, meg kell várnia a jelzést, és csak a jelzés elhangzása után indulhat el visszafelé. A teszt akkor ér véget, ha a tanuló a második hibáját véti, azaz nem éri el a vonalat a hangjelzésre vagy nem tudja folytatni a futást. Értékelés: A tesztet a teljesített szakaszok alapján értékeljük, egy táblázat segítségével megállapítva, hogy a tanuló hányadik szintet érte el, és méterben is megadhatjuk a tanuló által megtett távolságot.

13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészségnevelés és a környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

13.1. Az iskolai egészségnevelési tevékenység Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a drogok káros hatásai a szervezetre, 68

- a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. Az egészséges életmódra nevelés területei, tartalma, módszerei iskolánkban Terület

Tartalom

Személyi higiéné

Tisztálkodás /kézmosás, fogmosás…/, WC használat.

Egészséges táplálkozás

Tudatos, helyes táplálkozás Helytelen táplálkozás /hiányállapotok, túltáplálkozás/

Megfelelő mozgás, fizikai terhelés

Mindennapos testmozgás Testünkkel kapcsolatos ismeretek

Balesetek megelőzése, bűnmegelőzés

Felelős magatartás A csíny és a szabálysértés közti különbség Körültekintő közlekedés Járműhasználat Biológiai és pszichés érettség AIDS megelőzése, nemi betegségek elkerülése Védekezés, felelős magatartás Drog fogalma, fajtái, hatása Drogtagadás Alkoholok fajtái (Nemes bortermelő vidékek) Túlzott alkoholfogyasztás következményei. Cigaretta, szivar, vízipipa hatásai Passzív dohányzás Időbeni orvoshoz fordulás Gyógynövények, gyógyszerek nem minősülő készítmények alkalmazása Védőoltások Önismeret, konfliktuskezelés, problémamegoldás Személyiségfejlesztés Család szerepe Ünnepeink

Szexuális kultúra, családi életre nevelés

Káros szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás)

Betegségmegelőzés

Lelki egészség, harmonikus életvitel, emberi kapcsolatok ápolása Stresszkezelés, stressztűrés

69

Módszer Szoktatás Napi gyakorlati tevékenységek Tanulói kiselőadás Játékos vetélkedő Interjúkészítés Tanácsadás, Bemutatók-főzési technikák megtanítása Mindennapos játékos egészségfejlesztő testmozgás biztosítása Játékos vetélkedő Beszélgetések, bemutatók, előadások Gyakorlati tevékenységek Szituációs játékok, Vetélkedők Felvilágosítás, előadás Filmvetítés, beszélgetés, vita

Előadások Beszélgetés, vita Otthoni kísérletek Kutatás Kísérletek Filmvetítés

Gyűjtőmunkák Kiselőadások Kiállítások Kutatás Önismereti játékok, beszélgetés Szituációk, szerepjátszás Kutatás - családfa készítés Kiállítások

Környezettudatos magatartás

Mit tehetünk közvetlen környezetünk védelmében, szépítésében? Madarak és fák napja Víz napja Föld napja

Gyakorlati tevékenységek Kooperatív tanulási módszerek Kiállítás Versenyek, játékos vetélkedők

13.2. Az iskola környezeti nevelése Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival

13.3. Az egészségnevelést és környezeti nevelést szolgáló tevékenységek    

A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; az iskolai sportkör foglalkozásai; úszásoktatás.



A helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, földrajz, technika tantárgyak tananyagai.



Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek.



Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó témanap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.



Lehetőség szerint minden évben osztályonként egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére, az egészségünk érdekében.



Papírgyűjtés, lehetőség szerint szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.



Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele  igény szerint az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

70

 a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)  évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó témanap szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 

Múzeumok, állatkert látogatása.



Pályázatokon való részvétel.



Iskolakert gondozása.



Az iskolai tehetséggondozás terén a környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára versenyek meghirdetése, iskolai forduló lebonyolítása, továbbjutás esetén a tanulók felkészítése (5-6. osztályoknak a Kaán Károly természet és környezetismereti verseny, 7-8. osztályoknak a Hermann Ottó biológia verseny).

Kubinyi napon a vetélkedő során környezetvédelmi vagy természetvédelmi feladatok megoldása – emlékezve a madarak- és fák napjára.  Fontos színtér a napközi, a délutáni szabadidős tevékenységek sora ( a környezet tisztaságának óvása, díszítése, növények gondozása, madarak etetése, időjárás megfigyelése, természetfilmek megtekintése stb.). 

Erdei iskolai kirándulások: Az erdei iskolai kirándulások céljait és idejét mindig az adott tanév munkatervében kell rögzíteni. Alsó tagozat Minden tanévben az 1-4 évfolyam őszi és/vagy tavaszi időszakban tesz túrát: erdő – rét – vízpart érintésével, az éves munkatervben meghatározottak szerint. Cél: Megismerni a terület növény – és állatvilágát, valamint az adott hely jellegzetességeit. Felső tagozat – őszi időszak  5. évfolyam: Kirándulás a Tőzeges (Copak) tóhoz A falu határában elterülő Tőzeges horgásztó gyönyörű, kulturált környezetben elterülő horgásztó. A tóparton esőbeállók, padok, asztalok szolgálják a kirándulók kényelmét. A gyerekek fürkészhetik a tó élővilágát, hiszen a tó vize vonzza a madarakat, rovarokat, apró kétéltűeket, hüllőket, pici vízi élőlényeket. A sétálók, nézelődők, felé nyugalmat áraszt a tó, valójában azonban a felszín alatt, a halak és egyéb élőlények világában zajlik az élet. A tóban számtalan halfajta él: süllő, csuka, harcsa, ponty, amur, kárász,keszeg,sügér.  6. évfolyam: Kirándulás az „Epres”-be, majd a gyurgyalagokhoz A meredek löszfalakban telepesen fészkel a trópusi színekben pompázó fokozottan védett gyurgyalag.  7. évfolyam: Kirándulás az Alsó- és Felső-Tápió összefolyásához. A Tápió-vidék földrajzi fekvése nagyon sajátos: a térség egyik részét a Gödöllői-dombság löszdombjai uralják, míg a másik az Alföld síkjának része. A táj legértékesebb élőhelyeit foglalja magában a Tápió - Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet.  8. évfolyam: Bíbic tanösvény – Tápiógyörgye Autóbusszal a téglagyár melletti horgásztavakhoz, ahol a tóparton álló 71

köszöntő tábla igazítja útba a kirándulókat. A tanösvényt a helyi önkormányzat hozta létre 2004 tavaszán a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai közreműködésével, hogy a faluban és a környezetében lévő területek élővilágát bemutassa. A Tápió-vidéken Györgye határában található a legtöbb szikes tómeder, melyeken esős években különösen gazdag madárvilág gyűlik össze. Felső tagozat - tavasszal: Az 5. és a 7. évfolyamosok az országos kompetenciamérések napjain, a 6. évfolyamosok pedig egy másik tanítási napon mennek erdei iskolai kirándulásra.  5. évfolyam: Kirándulás az Alsó- és Felső-Tápió összefolyásához. A Tápió-vidék földrajzi fekvése nagyon sajátos: a térség egyik részét a Gödöllői-dombság löszdombjai uralják, míg a másik az Alföld síkjának része. A táj legértékesebb élőhelyeit foglalja magában a Tápió - Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet.  6. évfolyam: Kirándulás a székesre A Tápiómente vizenyős rétjét járjuk be. Szíkes talaj vagy székes talaj, ezen a két néven ismerik hazánkban, különösen az Alföldön azon talajokat, amelyekben a szíksó (szénsavas nátrium) nagyobb mennyiségben fordul elő.  7. évfolyam Sziki tanösvény Farmos kb. 800 m hosszú, tábláin a sziki fajokat mutatja be, láthatjuk a szikesedés fajtáit és jellemző formaképződményeit.

Záradékok 1./ A programot elfogadása A nevelőtestület a programot 2016. szeptember 26-án elfogadta.

2./ Véleményezési jogát gyakorolta  

SZMK Dátum:2016. szeptember 29. DÖK Dátum:2016. szeptember 25.

3./ A program érvényességi ideje Az intézmény 2016. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját jelen pedagógiai program alapján, felmenő rendszerben. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje a visszavonásig érvényes.

4./ A program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja, értékeli. Felülvizsgálata: 2018. augusztus 31. Amennyiben a törvényi változások indokolják.

5./ A pedagógiai program módosítása -

A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet 72

-

- az intézmény igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei - az intézmény fenntartója. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

6./ A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala -

-

Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg - az intézmény könyvtárában, - az intézmény nevelői szobáiban, - az intézmény igazgatójánál, - az iskola honlapján. A szeptemberi szülői értekezleten a rövidített tartalmat, a diákokra, szülőkre vonatkozó részeket ismertetni kell a szülőkkel. Minden belépő új pedagógusnak meg kell ismerni a programot.

Ágnecz Tamás igazgató

73

74

75

Ágnecz Tamás igazgató

76

TÁPIÓSZENTMÁRTONI KUBINYI ÁGOSTON ÁLTALÁNOS ISKOLA TÁPIÓSZENTMÁRTON

Recommend Documents