Tápióság Tápiószentmárton. Általános Iskola. Kubinyi Ágoston Általános Iskolája

Tápióság – Tápiószentmárton Általános Iskola

Kubinyi Ágoston Általános Iskolája

Szervezeti és Mőködési Szabályzat OM azonosító: 201219

Készítette: Kiss Erika igazgató

Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................... 4 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ....................................................................................... 4 1.2. A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI ALAPJAI ............................................................. 4 1.3. A SZABÁLYZAT HATÁLYA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE ......................................................................... 4 2. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZİI..................................................................................................................... 5 2.1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI ................................................................................................................................ 5 2.2. IRÁNYÍTÓ, FELÜGYELETI, FENNTARTÓ SZERVE ............................................................................................. 5 2.3. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDTETİJE ..................................................................................................................... 5 2.4. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA.......................................................................................................................... 5 2.5. A FELADATELLÁTÁSHOZ SZÜKSÉGES PÉNZESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA............................................................. 5 2.6. ELLÁTANDÓ ALAPTEVÉKENYSÉG ................................................................................................................. 5 3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ....................................................................................................................... 6 3.1. SZERVEZETI ÁBRA ........................................................................................................................................ 6 3.2. AZ IGAZGATÓ ÉS FELADATKÖRE................................................................................................................... 6 3.3. A VEZETÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA ................................................................................................... 7 3.4. HELYETTESÍTÉSI REND ................................................................................................................................. 7 3.5. AZ INTÉZMÉNY VEZETİSÉGE ........................................................................................................................ 8 3.6. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENİRZÉSE .......................................................................................................... 8 3.6.1.Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı – oktató munka során .......................................................... 9 3.6.2.Az ellenırzés formái ............................................................................................................................. 9 4. A MŐKÖDÉSI REND DOKUMENTUMOK................................................................................................. 9 4.1. ALAPÍTÓ OKIRAT ........................................................................................................................................ 10 4.2. SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT .................................................................................................... 10 4.3. PEDAGÓGIAI PROGRAM .............................................................................................................................. 10 Tájékoztatás a pedagógiai programról ....................................................................................................... 10 4.4. MUNKATERV .............................................................................................................................................. 10 4.5. EGYÉB BELSİ SZABÁLYZATOK ................................................................................................................... 11 4.6. AZ SZMSZ-HEZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYZATOK ......................................................................................... 11 5. AZ INTÉZMÉNYI DOLGOZÓK MUNKARENDJE ................................................................................. 11 5.1. A VEZETİK MUNKARENDJE ........................................................................................................................ 11 5.2. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE ............................................................................................................... 11 5.2.1. A pedagógus munkaideje ................................................................................................................... 11 5.2.2. A munkarenddel kapcsolatos elıírások ............................................................................................. 12 5.2.3. A pedagógusok helyettesítése ............................................................................................................ 13 5.3. AZ INTÉZMÉNY EGYÉB ALKALMAZOTTAI ................................................................................................... 13 5.4. KERESET KIEGÉSZÍTÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK FELTÉTELEI ........................................................................ 13 6. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI SZABÁLYAI ............................................................................................ 14 6.1. NYITVA TARTÁS ......................................................................................................................................... 14 6.2. AZ ISKOLA MŐKÖDÉSÉNEK RENDJE ............................................................................................................ 14 6.2.1. Általános szabályok ........................................................................................................................... 14 6.2.2. A tanítási napok rendje...................................................................................................................... 15 6.2.3. Az intézményi felügyelet rendszabályai ............................................................................................. 15 6.2.4. Belépés, benntartózkodás rendje ....................................................................................................... 15 6.3. AZ ISKOLA ÉPÜLETEINEK HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ................................................... 16 6.3.1. Az épületek rendje.............................................................................................................................. 16 6.3.2. Biztonsági rendszabályok .................................................................................................................. 16 6.3.3. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje .................................................................................. 17 6.3.4. Az alkalmazottak helyiséghasználata................................................................................................. 17 6.3.5. A tanulók helyiséghasználata ............................................................................................................ 17 6.3.6. A szaktantermek használati rendje .................................................................................................... 17 6.3.7. A berendezések használata ................................................................................................................ 17 6.3.8. Karbantartás és kártérítés ................................................................................................................. 18

6.4. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ............................................................. 18 6.5. A GYERMEKEK, TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETİ HELYZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND .......................................................................................................................................................................... 18 6.6. VÉDİ – ÓVÓ ELİÍRÁSOK ............................................................................................................................ 19 6.6.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermek- és tanulóbalesetek megelızésében......................... 19 6.6.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermek- és tanulóbalesetek esetén....................................... 20 6.6.3. Egyéb óvó – védı szabályok .............................................................................................................. 21 6.6.4. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık ............................................................. 21 6.6.5. A nemdohányzók védelme .................................................................................................................. 23 6.7. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ........................................................................................................................... 23 6.8. ÜNNEPÉLYEK, HAGYOMÁNYOK .................................................................................................................. 25 6.9. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, SPORTKÖR, KAPCSOLATTARTÁS ................................................................. 25 6.10. EGYÉB MŐKÖDÉSI SZABÁLYOK ................................................................................................................ 27 6.10.1. Reklámtevékenység .......................................................................................................................... 27 6.10.2. Adatok közzététele............................................................................................................................ 27 6.10.3. A vallási, világnézeti kérdésekkel összefüggı jogok és kötelezettségek ........................................... 27 6.10.4. A tanuló által létrehozott szellemi alkotásokkal kapcsolatos szabályok.......................................... 28 6.10.5. Adatvédelem .................................................................................................................................... 28 6.10.6. A tankönyvrendelés elkészítése ........................................................................................................ 28 6.11. IRATKEZELÉSI SZABÁLYOK ...................................................................................................................... 30 6.11.1. Az iratok védelme............................................................................................................................. 30 6.11.2. Iratkezelés módja............................................................................................................................. 31 6.11.3. Iratkezelés felügyelete...................................................................................................................... 31 6.11.4. A küldemények átvétele.................................................................................................................... 31 6.11.5. Az iratkezelés folyamata .................................................................................................................. 32 6.11.6. Kiadmányozás.................................................................................................................................. 34 6.11.7. Az elektronikus úton elıállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ......................... 35 6.11.8. Az elektronikus úton elıállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ...................... 35 7. NEVELİTESTÜLET, SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK.................................................................... 36 7.1. NEVELİTESTÜLET ...................................................................................................................................... 36 7.1.1. Döntési jogkör ................................................................................................................................... 36 7.1.2. Véleményezési jogkör ........................................................................................................................ 36 7.1.3.A nevelıtestület értekezletei, osztályértekezletei................................................................................. 37 7.1.4. A nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása.................................................................. 37 7.2. MUNKAKÖZÖSSÉGEK ................................................................................................................................. 37 7.2.1. A munkaközösségek feladata ............................................................................................................. 37 7.2.2. A munkaközösség vezetık feladata .................................................................................................... 38 7.2.3. A kapcsolattartás formái ................................................................................................................... 38 8. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATTARTÁSOK................................................................... 38 8.1. A TANULÓKÖZÖSSÉGEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSA ....................................................................................... 39 8.1.1. Az osztályközösségek ......................................................................................................................... 39 8.1.2. Diákönkormányzat............................................................................................................................. 39 8.1.3. Iskolagyőlés (diákközgyőlés) ............................................................................................................. 40 8.1.4. Diákkörök .......................................................................................................................................... 41 8.2. A SZÜLİI MUNKAKÖZÖSSÉG FELADATA - KAPCSOLATTARTÁS ................................................................... 41 8.3. KÜLSİ KAPCSOLATOK ................................................................................................................................ 42 8.4. AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS ............................................................................................................................ 42 9. TANULÓI ÜGYINTÉZÉS, SZABÁLYOZÁS ............................................................................................. 43 9.1. FEGYELMI ELJÁRÁS .................................................................................................................................... 43 9.2. EGYEZTETİ ELJÁRÁS ................................................................................................................................. 44 10. MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................... 45 1. számú melléklet: Adatkezelési Szabályzat................................................................................................ 45 2. számú melléklet: Iskolakönyvtári Szabályzat........................................................................................... 45 3. számú melléklet: Munkaköri leírásminták ............................................................................................... 45 11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................ 45 Szülıi munkaközösségi nyilatkozat .............................................................................................................. 45 Diákönkormányzat nyilatkozata .................................................................................................................. 45

Nevelıtestületi nyilatkozat........................................................................................................................... 45

Kubinyi Ágoston Általános Iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata

1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja A köznevelési intézmény mőködésére, belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a mőködésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és mőködési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt mőködését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

1.2. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat jogszabályi alapjai A közoktatási tevékenységekre: • 37/2001. (X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésrıl, • 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjérıl, • 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás rendjérıl, • A 138/1992. évi (X.8.) KORM. rendelet a Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben, • 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésrıl • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról • 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmérıl • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl • 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról • 355/2005. (XII.29.) Korm. rendelet

1.3. A szabályzat hatálya, jóváhagyása, megtekintése Az SZMSZ betartása kötelezı érvényő az intézmény minden munkavállalójára és tanulójára. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az intézményvezetı elıterjesztése után a nevelıtestület fogadja el - a diákönkormányzatok, szülıi közösségek véleményezési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a nevelıtestületi elfogadás után lép hatályba és határozatlan idıre szól. Ezzel egyidejőleg hatályát veszíti az elızı SZMSZ. Jelen szervezeti és mőködési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklıdık megtekinthetik az igazgatói, nevelıi irodában munkaidıben, továbbá az intézmény honlapján. Érvényessége: 2013. március 27-tıl visszavonásig

4


2. Az intézmény jellemzıi 2.1. Az intézmény adatai Neve: Tápióság-Tápiószentmárton Általános Iskola Kubinyi Ágoston Általános Iskolája Tápiószentmárton, Kossuth Lajos út 100. Telephelye: Tápiószentmárton, Bartók Béla u. 5. Típusa: Általános Iskola Iskola azonosító: 127017

2.2. Irányító, felügyeleti, fenntartó szerve Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) 1051 Budapest, Nador u. 32.

2.3. Az intézmény mőködtetıje Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata 2711 Tápiószentmárton, Kossuth L. út 3.

2.4. Az intézmény jogállása Jogi személyiségő szervezeti egység.

2.5. A feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása Az intézmény alaptevékenysége (fenntartáshoz kapcsolódó feladatok) ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belsı szabályzatai szerint.

2.6. Ellátandó alaptevékenység Kossuth Lajos út 100. Általános iskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerő - felsı tagozat Integráltan oktatható sajátos nevelési igényő tanulók nevelése-oktatása - enyhe fokban testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók - megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók ellátása. Sajátos nevelési igényő tanulók szegregált nevelése-oktatása - enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók szegregált nevelése-oktatása ( 2012/13-as tanévben 5-8. évfolyamon, mely felmenı rendszerben szőnik meg) 5


Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel. Bartók Béla út 5. Általános iskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerő - alsó tagozat Integráltan oktatható sajátos nevelési igényő tanulók nevelése-oktatása - enyhe fokban testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók - megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók ellátása. Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel.

3. Az intézmény vezetése 3.1. Szervezeti ábra

Igazgató

Felsı tagozat: Igazgatóhelyettes

Alsó tagozat: Igazgatóhelyettes

Munkaközösség-vezetı

Munkaközösség-vezetı

Pedagógusok

Pedagógusok

Iskolatitkár

3.2. Az igazgató és feladatköre A közoktatási intézmény vezetıje – a Köznevelési törvény elıírásai szerint – felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden 6


olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetıje felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belsı ellenırzési rendszerének mőködtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelı és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelızéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az intézmény vezetıje jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményvezetı kiemelt feladatai: • a nevelı és oktató munka irányítása és ellenırzése • a nevelıtestület vezetése, a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, végrehajtásuk szakszerő megszervezése és ellenırzése • a nevelési-oktatási intézmény mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján • a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása • a közoktatási intézmény képviselete és az együttmőködés biztosítása a szülık és a diákok képviselıjével • a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése.

3.3. A vezetési feladatok megvalósítása • • • • •

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közremőködésével látja el. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan idıre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott idıre szól. A vezetık feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelıssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SZMSZ 3. számú mellékletében találhatók.

3.4. Helyettesítési rend •

• •

Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylı kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelısséggel az ügyeletes igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minısül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejő akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a munkaközösség vezetıjének feladata. A tagozatok épületében dolgozó igazgatóhelyettesek helyettesítése – ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást – a következı sorrendben történik: munkaközösség vezetı, rangidıs pedagógus. A munkaközösség vezetık, illetve megbízással rendelkezı pedagógusok helyettesítési jogköre, csak a napi, az intézmény mőködtetéséhez szükséges halaszthatatlan intézkedések megtételére vonatkozik. 7

Kubinyi Ágoston Általános Iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata •

A vezetı helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezetı akadályoztatásának megszőnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseirıl. Iskolalátogatási igazolások kiadására az iskolatitkár jogosult a vezetıt helyettesíteni

3.5. Az intézmény vezetısége Vezetıi testület Tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek Kibıvített vezetıi testület Tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetık Az intézmény vezetıinek munkáját - irányító, tervezı, szervezı, ellenırzı, értékelı tevékenységét - a középvezetık (munkaközösség – vezetık) segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetık az intézmény kibıvített vezetıségének tagjai. Az intézmény vezetısége, mint testület: konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik.

3.6. A pedagógiai munka ellenırzése Az intézményvezetıség tagjai ellenırzési feladatokat is ellátnak (lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetıjük, kiemelkedı jelentıségő üggyel kapcsolatban az intézményvezetı felé. Az ellenırzés feladatai: • •

biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az intézmény Pedagógiai Programjában és egyéb belsı szabályzataiban elıírt) mőködését; segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét.

A belsı ellenırzést végzı jogai: • Az ellenırzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe jogosult belépni. • Betekinthet az ellenırzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba, azokról készíthet másolatot. • Az ellenırzött dolgozó munkavégzését elızetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérheti. • Az ellenırzött dolgozótól szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet. Az ellenırzést végzı kötelessége: • Az ellenırzéssel kapcsolatban, a jogszabályban és az iskolai szabályzatokban foglalt elıírásoknak megfelelıen kell eljárni. • Az ellenırzés során a tudomására jutott hivatali titkot meg kell ırizni. • Az észlelt hiányosságokat szóban vagy írásban közölni kell az ellenırzött dolgozóval és a saját, illetve az ellenırzött dolgozó közvetlen felettesével. • Hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést a közvetlen felettesétıl kapott utasítás szerinti idıben meg kell ismételni.

8


Az ellenırzött jogai: • Az ellenırzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerheti. • Az ellenırzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tehet, és ezeket eljuttathatja az ellenırzést végzı feletteséhez. Az ellenırzött kötelességei: • Az ellenırzést végzı dolgozó munkáját köteles segíteni, az ellenırzéssel összefüggı kéréseit teljesíteni. • A feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal meg kell szüntetni.

3.6.1.Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı – oktató munka során • • • • • •

•

a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelı-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelı és oktató munka színvonala a tanítási órákon: − az órára/foglalkozásra történı elızetes felkészülés, tervezés, − a tanítási óra/foglalkozás felépítése és szervezése, − a tanítási órán/foglalkozáson alkalmazott módszerek, − a tanulók/gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán/foglalkozáson, − az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a tanórán kívüli nevelımunka, az osztályfınöki munka eredményei, a közösség formálás.

3.6.2.Az ellenırzés formái • • • • • • • • • • •

Óra/foglalkozás látogatás, melyet az érintettel egy megbeszélés követ. Megfigyelés. ( tervezett vagy spontán). Értekezleteken való részvétel. Felmérések, tesztek, vizsgálatok. Tanügyi dokumentumok ellenırzése. Terep bejárása, melynek megállapításait az érintett vezetıvel meg kell vitatni. Interjú (lehet egyéni vagy csoportos). Tanulók által készített produktumok vizsgálata. Tanulói teljesítmények felmérése (mérés). Tájékozódó látogatás (nem elıre bejelentett). Írásos kikérdezés (kérdıív).

A megfelelı módszer kiválasztása az ellenırzés céljától és tartalmától függ.

4. A mőködési rend dokumentumok Az intézmény törvényes mőködését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: 9


• • • •

az alapító okirat a szervezeti és mőködési szabályzat a pedagógiai program a házirend

Az intézmény tervezhetı és elszámoltatható mőködésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belsı szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). Az iskola hivatalos dokumentumai / Pedagógiai Program, SzMSz, Házirend/ az intézményvezetıi irodában, a tanári szobákban, a könyvtárakban, irattárakban és a tagintézmények vezetıinél kerülnek elhelyezésre. A dokumentumok nyilvánosak, melyek hivatali idıben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthetık. Felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatban elızetes idıpont egyeztetés után az intézményvezetı adhat.

4.1. Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzıit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerő mőködését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

4.2. Szervezeti és mőködési szabályzat A szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a mőködésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

4.3. Pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelı-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A pedagógiai programot a nevelıtestület fogadja el. A pedagógiai program megtekinthetı a vezetıi irodákban, továbbá olvasható az intézmény honlapján.

Tájékoztatás a pedagógiai programról Az óvoda, iskola vezetıi munkaidıben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

4.4. Munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a 10


nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok idıre beosztott cselekvési tervét a felelısök és a határidık megjelölésével. Az intézmény mőködésének helyi rendjét az éves munkaterv határozza meg. Az intézmény munkatervét a nevelıtestület fogadja el. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülıi szervezet és a diákönkormányzat véleményét.

4.5. Egyéb belsı szabályzatok Az intézmény eredményes és hatékony mőködtetéséhez belsı szabályzatok készülhetnek. E szabályzatok, mint igazgatói utasítások a jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók.

4.6. Az SZMSZ-hez kapcsolódó szabályzatok Az adatvédelemmel, adatkezeléssel kapcsolatos szabályok az SZMSZ kötelezı mellékletként szerepelnek: 1. számú melléklet Kötelezı tartalmi elemek az SZMSZ-ben: - az iskolai könyvtár mőködésének szabályozása. Az egyszerőbb használhatóság érdekében Az iskolai könyvtár mőködésére vonatkozó szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza. - munkaköri leírásminták, melyek szintén praktikusság miatt a 3.számú mellékletbe kerültek.

5. Az intézményi dolgozók munkarendje 5.1. A vezetık munkarendje Az intézmény mőködésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetıi feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében az iskola intézményeiben az alábbiak szerint tartózkodnak benn a vezetık. 7.45-tıl 16.00. óráig az igazgatónak vagy helyettesei egyikének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetık tanév elején határozzák meg benntartózkodási rendjüket, melyet a tanév rendjében közzé tesznek. Elıre nem látható okok miatt a benntartózkodás rendjét felcserélhetik, errıl azonban tájékoztatni kell a titkárságot. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelı idıben és idıtartamban látják el.

5.2. A pedagógusok munkarendje 5.2.1. A pedagógus munkaideje •

•

A pedagógusok napi munkarendjét és a helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézményvezetı jóváhagyásával az intézmény órarendjének/csoportbeosztásának függvényében. Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidıkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidıkeret elsı napja (ellenkezı írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét elsı munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan 11


•

•

•

számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidı hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, csoportbeosztás, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem elıtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfıi napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidıre kell számítani. A munkáltató a munkaidıre vonatkozó elıírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elı lehet írni a napi munkaidı-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidıbeosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

A pedagógusok munkaideje A pedagógusok teljes munkaideje a kötelezı órákból, valamint a nevelı, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelezı feladatokra, b) a munkaidı többi részében ellátott feladatokra. A továbbiakban az intézmény munkaidı, munkaidı-nyilvántartási szabályzata részletezi az idevonatkozó szabályokat.

5.2.2. A munkarenddel kapcsolatos elıírások • •

•

•

•

A munkabeosztások összeállításánál alapelv a gyermekek mindenek felett álló érdeke, az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását elızetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A rendkívüli távolmaradás esetén annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott munkanapon az elsı tanítási óra/ óvodai munkaidejének megkezdése elıtt negyed órával jelezni kell a tagintézmény vezetıjének, helyettesének. A hiányzó pedagógus hiányzásának kezdetekor eljuttatja nevelési tervét, tanmeneteit az illetékes vezetıhöz, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítı tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti haladást. A hiányzó pedagógus lehetıség szerint a tananyag megjelölésével, esetleg óravázlatainak átadásával segíti a helyettesítı pedagógust. A pedagógusok számára - a kötelezı óraszámon felüli - tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgatóhelyettes adja, a munkaközösség-vezetık javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása elıtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete elıtt annak helyén) megjelenni.

12


•

A táppénzes papírokat legkésıbb a táppénz utolsó napját követı 3. munkanapon le kell adni az igazgatóhelyettesnek. A munkaköri leírás mintákat a 3. számú melléklet tartalmazza.

5.2.3. A pedagógusok helyettesítése A rendszeres túlmunka elrendelése írásban történik, amelyet pedagógusok esetében a tantárgyfelosztás foglal magában. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, a tagintézmény-vezetı / helyettes gondoskodik az eseti helyettesítésrıl. Eseti túlmunka végzésére a közvetlen munkahelyi vezetı szóban is kötelezheti a munkavállalót. A munkavállaló írásban nyilatkozik arról, hogy számára szükséges-e az eseti túlmunka elrendelése írásban. A hiányzó pedagógus óraközi ügyeletét automatikusan az a pedagógus látja el, aki közvetlenül az ügyelet utáni tanórán helyettesíti. Túlmunkát az igazgató/igazgatóhelyettes rendelhet el.

5.3. Az intézmény egyéb alkalmazottai Az egyéb alkalmazottak munkarendjét, a távollévık helyettesítési rendjét az igazgató állapítja meg. Az alkalmazottaknak munkakezdésük elıtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról értesíteniük kell a közvetlen munkahelyi vezetıjüket. Az iskolatitkár az intézmény igazgatójának közvetlen irányításával mőködik.

5.4. Kereset kiegészítés meghatározásának feltételei Az intézmény vezetıje kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését. Az igazgató határozza meg az igazgatóhelyettesek kereset-kiegészítését. A helyettesei bevonásával határozza meg a tagozatukon dolgozó pedagógusok keresetkiegészítését. A kereset kiegészítés megítélésére javaslatot tehet a munkaközösség vezetı is. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés egy alkalomra, vagy meghatározott idıre kerül megállapításra. Meghatározott idıre – legfeljebb egy évre, amely több alkalommal is meghosszabbítható – odaítélt kereset kiegészítés feltételei: •

A munkaköri leírásában, valamint a pedagógus munkára vonatkozó törvények értelmében minden területen kifogástalanul végzi munkáját, ezen kívül kiemelt szerepet kap munkájában: a tehetséggondozás, felzárkóztatás (tanórai munkájára jellemzı a differenciálás, eredményes korrepetálás; versenylehetıségek kihasználása, tanulók felkészítése azokra munkaidın kívül stb), a kiemelkedı vállalás a tanórán kívüli szabadidıs, kulturális és egyéb programokból, 13


az iskola pedagógiai programjában, munkatervében meghatározott – esetleg szakterületétıl független – versenyfelkészítés, vagy felkészítés szervezése, az alkotó módon való részvétel az iskola pedagógiai, minıségirányítási programjának szükség szerinti kiegészítésében, módosításában, a vállalt megbízatások folyamatosan kiemelkedı teljesítése, többletmunkával járó feladatok teljesítése. Alkalmanként ítélhetı meg a kereset kiegészítés az alábbi feltételek szerint: ünnepség megszervezése, bemutató órák tartása, pedagógus jelölt szakmai gyakorlatának vezetése, szabadidıs tevékenység szervezése, lebonyolítása, kiemelt figyelem a veszélyeztetett, hátrányos helyzető tanulókra, folyamatos kapcsolattartás szülıvel, gyermekjóléti szolgálattal stb., az iskola belsı és külsı környezetének fejlesztésében, szépítésében aktív részvétel, munkaidın kívül versenyfelkészítés, azonos szakos, vagy azonos tantárgyat tanító kolléga folyamatos segítése

•

Az 5.4. pont 2013. 08.31-ig van érvényben.

6. Az intézmény mőködési szabályai 6.1. Nyitva tartás • • •

A reggeli nyitás után az épületekbe a beosztásuk szerint munkát végzık léphetnek be. A tanítási szünetek alatt a nyitva tartás megállapodás szerint történik. Az iskolai nyári tanítási szünetben a szabadságolások idején meghatározott idıben ügyeletet tartunk.

Az intézmény szorgalmi idıben – tanítási napokon: • amennyiben a szülık igénylik, reggel 7 órától biztosít felügyeletet, (ezt minden tanév elején fel kell mérni, és eszerint meghatározni a 7 óra utáni nyitva tartást); • a tanulók fogadására – akik nem igényeltek felügyeletet – 7.30 perctıl áll nyitva az iskola. Az iskola a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésıbb 17-ig van nyitva. Az intézmény elıbb szabályozott idıponttól való eltérı nyitva tartására – elızetes kérelem alapján – az intézmény vezetıje adhat engedélyt.

6.2. Az iskola mőködésének rendje 6.2.1. Általános szabályok A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjérıl az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelıtestület határozza meg és rögzíti munkatervben. 14


A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmények mőködésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és idıpontokat. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi elıírásokat az osztályfınökök az elsı tanítási napon ismertetik meg a tanulókkal, az elsı szülıi értekezleten pedig a szülıkkel.

6.2.2. A tanítási napok rendje A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelıen a tantárgyfelosztással összhangban lévı órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanítási órák idıtartama: 45 perc. Az elsı tanítási óra reggel 8. 00 órakor kezdıdik. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására a nevelıtestület tagjai - elızetes bejelentés alapján - jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek adhatnak engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgatóhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. A kötelezı orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által elıre engedélyezett idıpontban és módon történhetnek, lehetıség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek idıtartama 10-20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje indokolt esetben rövidíthetı, legkisebb idıtartama 5 perc. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellıztetni kell. A tanítási órák és óraközi szünetek csengetési rendjét a Házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik.

6.2.3. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az órarend szerinti kötelezı tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idı elıtt a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. A tagintézmények évente ügyeleti rendet határoznak meg az órarendjük függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a tagintézmény vezetıje, helyettese a felelıs. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus az ügyelet ideje alatt köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megırzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenırizni. Az ügyeletes nevelı a munkahelyi vezetıje által meghatározott idıben és helyen köteles tartózkodni a teljes ügyeleti idıben.

6.2.4. Belépés, benntartózkodás rendje •

Az intézményben való benntartózkodás nem zavarhatja a nevelı, nevelı-oktató munka nyugodt feltételeit és körülményeit. 15

Kubinyi Ágoston Általános Iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata • •

Az épületek helyiségeinek használatát civil csoportok a tagintézmény vezetıkkel való elızetes egyeztetés alapján kérhetik. A foglalkozások befejezését követıen a résztvevıknek el kell hagyni az épületet.

•

Az iskola területén szülı nem intézkedhet, az iskola tanulóit nem fegyelmezheti.

Engedélyhez kötött benntartózkodás • Azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel (tanulói, vagy munkavállalói) kötelesek jelezni érkezésüket az intézménybe lépést követıen az intézmény vezetıjének/ helyettesének/ az ügyeletes pedagógusnak/ titkárságának, ezek hiányában az iskola bármely pedagógusának, alkalmazottjának. Kötelesek közölni, hogy kit keresnek, és ha a keresett személy nem tartózkodik az intézményben, elhagyni azt. Amennyiben a keresett személy más elfoglaltsága miatt nem tudja fogadni a látogatót, a számára kijelölt helyen köteles várakozni. A benntartózkodásra engedélyt a fentiekben meghatározott személyektıl lehet kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett tartózkodhat az intézményben. Engedélyhez nem kötött benntartózkodás • Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhatnak a szülık az épületben a szülıi értekezletre, fogadóórára, nyílt napra való érkezéskor, illetve • meghívottként az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. • A térítési díjak befizetésekor, hivatalos ügyek intézésekor, a titkárság területén. • A gyermekeket a szülık az iskola kapujáig/ bejárati ajtajáig kísérhetik, ott ügyeletes nevelı várja ıket.

6.3. Az iskola épületeinek használatával kapcsolatos szabályok 6.3.1. Az épületek rendje Az adott közoktatási intézmény teljes területén, az épületben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: • A közösségi tulajdont védeni. • A berendezéseket rendeltetésszerően használni. • Az intézmény rendjét és tisztaságát megırizni. • Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni. • A tőz- és balesetvédelmi elıírások szerint eljárni. • A munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.

6.3.2. Biztonsági rendszabályok Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idı alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat és egyéb helyiségeket. Az osztálytermeket az utolsó órát tartó nevelı, szaktanár zárja be. A tantermek zárását tanítási idı után a takarítók ellenırzik, akiknek feladatuk az elektromos berendezések áramtalanítása is. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli. A könyvtárhelyiségben csak felügyelettel, a nyitvatartási idıben tartózkodhatnak a tanulók. 16


6.3.3. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmények helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátást – a mőködtetı dönt. Az intézmény bérleti szerzıdéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerő használat módját és a bérlı kártérítési kötelezettségét. A terembérlınek a bérbeadásra kijelölt termet a gondnok, vagy a takarító nyitja ki a bérleti szerzıdésben megjelölt idıtartamra.

6.3.4. Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási idıben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelı-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását.

6.3.5. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, sportudvarát, helyiségeit, és ezek berendezéseit a tanítási idıben, valamint a választott és egyéb foglalkozásokon használhatják, kizárólag pedagógusi felügyelettel A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett idıben tartózkodhatnak - kizárólag a szaktanárok jelenlétében. Tanítási idı után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett program keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával.

6.3.6. A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárakban, az informatika teremben, technika teremben - jól látható helyen - külön helyiség-használati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelıse állítja össze, és a tagintézmény vezetı hagyja jóvá. A helyiség-használati rend a következıket tartalmazza: • a szaktanterem típusa, neve, • a terem felelısének neve és beosztása, • a helyiségben tartózkodás rendje, • a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása • a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelısének engedélye kell az órarendben meghatározott órákon kívüli alkalmak esetében a szaktantermek (számítástechnika terem, stb.) használatához.

6.3.7. A berendezések használata • •

•

Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a terembıl, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelısének engedélyéhez kötött. Amennyiben községen belül önkormányzati, vagy önkormányzat által fenntartott intézmény igényli az asztalokat, padokat, azt megszámolva, jelzéssel ellátva lehet átadni. Az átadás-átvétel tényét rögzíteni kell. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. 17


Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérı alkalmazottnak a tárgy átvételérıl és az anyagi felelısségrıl elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgatóhelyettesek aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidıt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát az iskola titkárságára kell leadni és iktatni, másik példánya az igazgatóhelyettesnél marad.

6.3.8. Karbantartás és kártérítés Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelıse, illetve az a személy, aki a hibát, problémát észlelte, köteles a tagintézmény vezetık, helyettesei tudomására hozni. A hibás eszközöket az irodán le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épületek felszereltségében és berendezési tárgyaiban elıidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfınök köteles a szülıt értesíteni. Az igazgatóhelyettesek feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülıvel, gondviselıvel történı rendeztetése.

6.4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje •

• • • • •

Az intézmény a mőködtetı és a háziorvosi szolgálat közötti megállapodása alapján ingyenesen igénybe vehetı szolgáltatásként biztosítja a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét. Az egészségügyi ellátást biztosító orvosok és a védınık tartják a kapcsolatot az intézménnyel. Elıre ütemezve végzik a szőrıvizsgálatokat és a védıoltásokat. A tanulók évente fogorvosi szőrıvizsgálaton vesznek részt. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített megelızı orvosi intézkedéseket és szőrıvizsgálatokat tartalmaz. A szőrıvizsgálatok és védıoltások tanítási idıben a pedagógusok felügyelete mellett történnek. Az intézmény felnıtt dolgozói részére az önkormányzataink a háziorvosokkal kötött szerzıdés alapján tesznek eleget a kötelezı, törvényben elıírt rendszeres szőréseknek.

6.5. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztetı helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézményben dolgozó pedagógusok fontos feladata a gyermekek egészségét veszélyeztetı helyzetek megelızése, a már kialakult veszélyeztetettség kezelése, a veszélyeztetı okok, körülmények mielıbbi megszüntetése, annak érdekében, hogy a gyermekek megfelelı testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdése biztosítva legyen. Sajnos a mai világban tömegesen jelentkeznek a családi környezetben felmerülı, gyermekeket érintı súlyos problémák. A veszélyeztetettség tényezıi a következık lehetnek: - anyagi tényezık: az elsıdleges életszükségletek kielégítetlenek, tehát a táplálkozás hiánya, a gyermek nem megfelelı táplálása, egészségtelen zsúfolt lakáskörülmény, önálló fekhely hiánya (nem tudja kipihenni magát), nem megfelelı ruházkodás, nem tudnak főteni. 18


-

egészségügyi tényezık: környezet egészségrontó hatása (pl. egészségtelen lakhatási körülmények, vagy a gyermek fizikai bántalmazása, erısen dohányzó szülık); szülık tartós betegsége; fertızı betegségek a családban; a beteg gyermek nem megfelelı életmódja, kezelés elmulasztása, megtagadása.

A megelızésre vonatkozó feladatok: • A foglalkozásokon/tanítási órákon a tananyaghoz kapcsolva a gyermekek felvilágosítása, tájékoztatása. • Egészségvédelmi napokon tájékoztatás, felvilágosító programok. • Szakemberek (védını, iskolaorvos) meghívása tájékoztatás céljából osztályfınöki órára/egyéb foglalkozásokra. Feltárásra vonatkozó feladatok: • információgyőjtés – bizalmi kapcsolat kiépítése a gyermekkel, közvetlen kapcsolattartás, • családlátogatás, Feladatok a veszélyeztetı tényezı észlelésekor: • a gyermekjóléti szolgálat értesítése, • védınıi szolgálat értesítése, • iskolaorvos értesítése • önkormányzat gyámügyi elıadójának értesítése A jelzés írásban történik. Sürgıs esetben telefonon is történhet, melyet írásban meg kell erısíteni.

6.6. Védı – óvó elıírások 6.6.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermek- és tanulóbalesetek megelızésében Vezetık feladata: Ellenırizni az intézmény területét a balesetmentesség szempontjából, a felmerülı hibákat, hiányosságokat írásban jelezni a fenntartónak. A védı, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztetı jelzéseket, figyelmeztetı táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni. Pedagógusok feladata, hogy: • • •

haladéktalanul jelezzék az intézményvezetı/helyettese felé azokat a helyzeteket, melynek ellenırzésében az intézményvezetık a fellelısek, a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különbözı berendezéséket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek, tanulók ne férhessenek hozzá, javaslatot tegyenek az intézmények épületének, a tantermek, csoportszobák még biztonságosabbá tételére.

Az intézmények nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: • a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, 19


•

a veszélyforrást jelentı munkahelyüket mindig zárják.

6.6.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermek- és tanulóbalesetek esetén Az igazgatóhelyettesek feladata: •

•

Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: A három napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a balesetekrıl az elıírt nyomtatványon jegyzıkönyvet kell felvenni a kivizsgálást követıen, de legkésıbb a tárgyhót követı hónap 8. napjáig. A jegyzıkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú gyermek esetén a szülınek). A jegyzıkönyv egy példányát az iskola ırzik meg. A balesetet elektronikus úton jelenteni kell. (www. om.hu/baleset) Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: A balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartója felé. Gondoskodni kell a balesetet legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı személy bevonásáról. Súlyos az a baleset, amely: • a sérült halálát ( halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétıl számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette), • valamely érzékszerv (érzékelıképesség) elvesztését, illetve jelentıs mértékben károsodott, • orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, • súlyos csonkulást, • beszélıképesség elvesztését vagy feltőnı eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Lehetıvé kell tenni, hogy a szülıi szervezet és a diákönkormányzat részt vehessen a baleset kivizsgálásában. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az igazgatóhelyettesnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhetı a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelızése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A gyermek-és tanulóbalesetet az elıírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

A pedagógus feladata: Az igazgató utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezetı utasítására: • • •

közremőködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, e balesetekrıl jegyzıkönyvet vesz fel, jegyzıkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható.

Súlyos balesetekkel kapcsolatban: 20


• • • •

A balesetet azonnal jelenti az intézményvezetınek, illetve annak távollétében a helyettesítési rendnek megfelelıen gondoskodik a baleset jelentésérıl. Közremőködik a baleset kivizsgálásában. Közremőködik a szülıi szervezet és a diákönkormányzat tájékoztatásában. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követıen a megelızésre, az intézményvezetı megelızéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja.

6.6.3. Egyéb óvó – védı szabályok •

•

•

A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idı megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény elıtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelıen ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idı megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény elıtt az osztályfınök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Témák: − Helyes közlekedés az utcán. − Baleseti veszélyforrások az iskolában. − Védekezés a balesetek ellen. − Mi a teendı baleset esetén − Az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírás. − A foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások. − A tilos és az elvárható magatartásformák meghatározása, ismertetése. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelı-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minısít. Napközben, tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelıs a tőz- és balesetvédelmi elıírások betartatásáért. A balesetet szenvedett tanulót elsısegélynyújtásban részesítı dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

6.6.4. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következı intézkedéseket léptetjük életbe. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendık: Az iskolák mőködésében rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmények tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületeit, felszereléseit veszélyezteti. 21


Rendkívüli eseménynek minısül különösen: •

a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz), • a tőz, • a robbanással történı fenyegetés • bombariadó Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola intézmények épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetı rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetıjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelıs vezetıvel. Az eseményrıl azonnal értesíteni kell az igazgatót. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelıs vezetık: • •

igazgató igazgatóhelyettesek

A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell: •

a fenntartót, mőködtetıt, • tőz esetén a tőzoltóságot, • robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget, • személyi sérülés esetén a mentıket, • egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelı rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az igazgató szükségesnek tartja. Az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell. A jelzés: folyamatosan tartó szaggatott csengetés, áramkiesés esetén kolompolás. Ezután haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A tanulócsoportoknak a "Tőzriadó terv" alapján kell elhagyniuk az épületet. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következıkre: Az épületbıl minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, a foglalkozást tartó nevelınek a tantermeken kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanulókat a tantermek elhagyása elıtt és a kijelölt várakozási helyre történı megérkezéskor a nevelınek meg kell számolni, az osztálynaplót magával vinni. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelıs személynek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejőleg - felelıs dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • a "Tőzriadó terv"-ben szereplı kijáratok kinyitásáról, • a közmővezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • a vízszerzési helyek szabaddá tételétıl, • az elsısegélynyújtás megszervezésérıl, • a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek (rendırség, tőzoltóság, tőzszerészek, stb.) fogadásáról. •

Az épületbe érkezı rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetıjét az intézményegység vezetıjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: 22


a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekrıl, • a veszélyeztetett épület jellemzıirıl, helyszínrajzáról, • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekrıl), • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, • az épület kiürítésérıl. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követıen a szerv illetékes vezetıjének igénye szerint kell intézkednie az intézmény vezetıjének. Az illetékes szerv vezetıjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani.

6.6.5. A nemdohányzók védelme •

• • • • •

•

A nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.évi XLII. Törvény értelmében a munkahelyi nem dohányzás feltételeit az alábbiak szabályozzuk: Az utasítás hatálya kiterjed az intézményben dolgozó valamennyi munkavállalóra, valamint az intézményt igénybe vevıkre, és a szülıkre. Az intézményben tilos a dohányzás. Dohányozni kizárólag az intézmény területén kívül, a bejárattól számított 5 méteren túl lehet. A dohányzásra vonatkozó szabályt az intézménybe belépéskor jól látható helyen közzé kell tenni, meglétérıl folyamatosan gondoskodni kell. A dohányzásra vonatkozó szabályok betartásának ellenırzése a vezetık feladata. Aki a dohányzásra vonatkozó szabályokat megszegi, azt a vezetı elsı ízben szóban figyelmezteteti a tiltott magatartás abbahagyására, ennek eredménytelensége esetén a törvényben meghatározott egészségvédelmi bírság kiszabását, vagy fegyelmi eljárást kezdeményez. Az ellenırzéssel megbízott vezetık az intézkedés elmulasztása esetén szintén figyelmeztetésben részesülnek illetve egészségvédelmi bírság fizetésére kötelezhetık. A dohányzás szabályait megszegı nem intézményi dolgozó- szükség esetén köteles személyazonosságát hitelt érdemlı módon igazolni.

6.7. Egyéb foglalkozások Egyéb foglalkozás a tanórán kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlıdését szolgálja. A tanulók az egyéb foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, a felvétel után a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az egyéb foglalkozásokon. A foglalkozásokat 16 óráig kell megtartani. Az igazgató a tanulót a szülı kérelmére felmentheti az iskolában 16 óra elıtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. A kérelmet írásban kell benyújtani. A napközis és a tanulószobai foglalkozások Az iskolák a szülıi igényeknek megfelelıen biztosítják a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést írásban szülıi aláírással kell jelezni az iskola által kiadott jelentkezési lapon. A napközis és tanulószobai foglalkozások munkarendje a délelıtti tanítási órák végeztével a csoportba járók órarendjéhez igazodva kezdıdik. A foglalkozások végét ehhez, valamint a 23


szülıi igényekhez igazodva kell meghatározni minden évben – ügyelve arra, hogy a törvénybe meghatározott órakeret biztosítva legyen. A napközis foglalkozás órarendtıl függıen 4 – 5 óra után kezdıdik és 16 óráig tart. A tanulószoba naponta 2 – 3 órás idıtartamban mőködik. Szakkörök A különbözı szakköröket a magasabb szintő képzés igényével a tanulók érdeklıdésétıl függıen indítják az iskolák. A szakkörvezetı pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások elıre meghatározott tematika alapján történnek. A szakkörökrıl szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetıje felelıs a szakkör mőködéséért. A szakkörök heti 1 – 2 órában tarthatók. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelı tanárok. A sportkörök heti órakerete: 2 óra/sportkör. Iskolai könyvtár A könyvtár tanórákon és az évente meghatározott nyitvatartási idejükben állnak a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételérıl a könyvtár használati rendje intézkedik. Napi nyitva tartást biztosít. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A kompenzáló foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Órakerete: heti 2 óra az alsó tagozaton Énekkar Elsısorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, községi kulturális rendezvények, ünnepélyek színesítését is szolgálja. Órakerete: heti 2 óra Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedı teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési, területi, megyei, és az országos meghirdetéső versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelısek lebonyolításukért. A szervezést a munkaközösség vezetık irányítják. Kulturális intézmények látogatása, kirándulások Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, kirándulások, valamint sportrendezvények a tanítási idın kívül bármikor szervezhetık az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Pedagógiai programban meghatározott programok 24


Az iskola pedagógiai programjában meghatározott hagyományok ápolását szolgáló, egészségnevelési, környezeti nevelés szolgáló, valamint az éves munkatervben meghatározott programok, foglalkozások.

6.8. Ünnepélyek, hagyományok Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az intézmény jó hírnevének megırzése az alkalmazotti és a gyermekközösség minden tagjának kötelessége. • A tagintézményekben az állami ünnepek, megemlékezések rendezését az éves munkaterv szerint végzik, ebben határozzák meg a feladat elvégzésére kijelölt felelıs nevét és az idıpontokat. • A nevelıtestület feladata, hogy a meglévı hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, és gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megırzésérıl is. • Az intézményi szintő és a tagintézményekben megtartott ünnepélyeken és rendezvényeken az alkalmazottak és tanulók részvétele kötelezı az alkalomhoz illı öltözékben. Az ajánlott ünnepi ruha a lányok részére sötét szoknya vagy nadrág és fehér blúz; a fiúk részére sötét nadrág, fehér ing. Tanévnyitó ünnepség Szüreti futóverseny Október 6-ai megemlékezés Október 23. a forradalom ünnepe Mikulás rendezvény Karácsonyi ünnepség Farsangi jelmezverseny 1848-49- forradalom és szabadságharc ünnepe Ballagás Tanévzáró ünnepély A Magyar Kultúra Napja Költészet napja Kubinyi nap Egészségvédelmi nap Generációk találkozója

Augusztus 31. Szeptember vége Október 6. Október 23. December elsı hete December harmadik hete Február Március 15. Június 2. hete Június 3. hete Január 22. Április 11. Május vége Április Márton napok

6.9. Mindennapos testnevelés, sportkör, kapcsolattartás Az iskolában a mindennapos testedzés formái 1. Kötelezı óratervi testnevelés órák keretében: 1– 5. évfolyamon – heti 5 testnevelés óra 2- 4. és 6. évfolyamon – heti 3/4 testnevelés óra 7. évfolyamon – heti 2,5/4,5 testnevelés óra 25


8. évfolyamon – heti 2,5 testnevelés óra Tanórán kívüli foglalkozásokon: • a tanórán kívüli foglalkozások, osztálykeretben szervezett sport, mozgás, • a sportkörök, • versenyek. Napközi és tanulószoba idejében: • játékos, egészségfejlesztı testmozgás, A fentieken kívül az iskolán kívüli sportegyesülettel kötött megállapodás alapján is lehet biztosítani a mindennapi testedzés lehetıségét. Az iskola minden tanulója jogosult részt venni a sportköri és egyéb foglalkozásokon. 2013.szeptembertıl felmenı rendszerben 2. és 6. osztálytól szőnik meg. Az iskolában a mindennapos testedzés formái 2. Évfolyam 1. évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8. évfolyam

Órakeretek/foglalkoztatási forma 3 ó testnevelési óra 1 óra népi játék 3 ó testnevelési óra 1 óra népi játék 3 ó testnevelési óra 1 óra népi játék 3 ó testnevelési óra 1 óra népi játék 3 ó testnevelési óra 1 óra atlétika-sportjáték 3 ó testnevelési óra 1 óra atlétika-sportjáték 3 ó testnevelési óra 1 óra atlétika 3 ó testnevelési óra 1 óra atlétika

1 óra testnevelési és sportjáték 1 óra úszás 1 óra úszás 1 óra úszás 1 óra úszás 1 óra úszás 1 óra sportjáték 1 óra sportjáték

A mindennapos testnevelés heti 5 óra teljesítményét félévkor és év végén együtt, egy osztályzattal minısítjük. A 3 órán felüli testnevelés óra helyett a sportköri foglalkozással is teljesíthetı a mindennapos testnevelés. A fentieken kívül az iskolán kívüli sportegyesülettel kötött megállapodás alapján is lehet biztosítani a mindennapi testedzés lehetıségét, amennyiben az egyesületi edzés arra a napra esik, amikor a tanulónak nincs testnevelés órája. Az iskolai sportkörök munkáját az igazgató által megbízott testnevelı segíti. A sportkörök vezetıivel a munkahelyi vezetık tartják a kapcsolatot. Hatáskörükön kívüli kérdésben az igazgató felé továbbítják a jelzett problémát, kérdést. A sportkörök szakmai program alapján végzik feladataikat, mely egy évre szó, és az iskolai munkaterv részét képezi. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) a szakmai programjukban kell meghatározni. A sportkörök mőködéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja. (utaztatás, sportszer) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szőrıvizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani.

26


6.10. Egyéb mőködési szabályok 6.10.1. Reklámtevékenység Az intézményben reklámtevékenység alapvetıen nem engedélyezhetı, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja. • A köznevelési törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhetı, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlıdésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, mővelıdési célt szolgál: − a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erısíti, − a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elısegíti, − az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetıségeket bıvíti, − a kultúra, a mővelıdés közvetítésére szolgál. /pl. a közmővelıdési, közgyőjteményi intézmények, Állat-és Növénykert stb. programjainak, mősorfüzeteinek terjesztése./ • A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhetı, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával - a választási törvénynek megfelelıen - az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetıek. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhetı. • Az iskola területén belül reklámot, tájékoztatót elhelyezni - amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti - az intézményigazgató személyesen engedélyezi. Egyéb esetben - a tartalomtól függıen - a reklámozást az igazgató vagy igazgatóhelyettese engedélyezi.

6.10.2. Adatok közzététele A Kormány 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésrıl szóló törvény végrehajtásáról 23.§ (1) bekezdése értelmében az alábbiakban szabályozzuk az intézmény közzétételi listáját: A közzététel a KIR felületén a közoktatási intézmények tájékoztató rendszerén, valamint a tagintézmények a honlapján, illetve annak hiányában a faliújságon keresztül történik. A közzététel tartalmáért, határidıre történı kihelyezéséért az igazgató felel.

6.10.3. A vallási, világnézeti kérdésekkel összefüggı jogok és kötelezettségek A nevelési-oktatási intézmények nem lehetnek elkötelezettek egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az iskolában az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését kell biztosítani. Az intézmény nevelési és pedagógiai programja, mőködése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, semlegesnek kell maradnia. A pedagógus saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelı, illetve nevelı és oktató munkáját. Anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, vagy késztetné a gyermeket, tanulót.

27


6.10.4. A tanuló által létrehozott szellemi alkotásokkal kapcsolatos szabályok Az iskola szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elı a tanulói jogviszonyából eredı kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, ha az elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az iskola biztosította. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra átruházza. A végzett munka arányában, valamint a költségek figyelembe vételével és levonásával, a szaktanár javaslata alapján kerül a díjazás megállapítására sor. Ha az elıállított dolog a Ptk. 86. §-a szerint szellemi alkotás, a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történı átadásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

6.10.5. Adatvédelem Az intézményben az adatkezelési tevékenységért az intézmény igazgatója egy személyben felelıs. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg, az alábbiak szerint. a) Az alkalmazottak adatait – teljes körően - felveheti, és a szabályzat szerint nyilvántartja az intézmény személyi ügyeivel megbízott iskolatitkár. b) Az alkalmazottak adatait – név, lakcím, születés, iskolai végzettség, telefonszám,valamint a távolmaradás és túlmunka jelentéshez szükséges adatok – az igazgatóhelyettesek nyilvántarthatják c) A gyermekek adatait felvehetik és nyilvántarthatják: − intézményvezetı, igazgatóhelyettesek, − iskolatitkárok, − osztályfınökök, − napközis és tanulószobai nevelık, − gyermek- és ifjúság védelmi felelısök. Az SZMSZ 1. számú kötelezı melléklete, mint adatkezelési szabályzat, részletesen szabályozza az adatvédelemmel és adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat.

6.10.6. A tankönyvrendelés elkészítése Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelıs. - meghatározza a tankönyvellátás rendjét – munkaközösségek véleményének kikérésével - elkészíti a tankönyvrendelést – munkaközösség, SZMK, DÖK véleményével - megszervezi a tankönyvellátást A tankönyvellátással kapcsolatos feladatok és határidık Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente – az iskola igazgatója határozza meg. A jogszabályban meghatározott ütemezés szerint kell elvégezni az alábbi feladatokat:

28


Az osztályfınökök kiosztják minden tanulónak az elkészített kedvezmények iránti igény bejelentésére szolgáló igénylılapot, amelyet vissza kell juttatni az igazgatóhelyetteseknek, akik továbbítják az igazgatónak.

•

Az iskola igazgatója felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történı tankönyvkölcsönzés útján.

•

A felmérés eredményérıl az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolai szülıi szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához, illetve a tankönyvrendelés elkészítéséhez.

•

A tankönyvrendelés végleges elkészítése elıtt a tankönyvfelelıs megismerteti a szülıkkel a tankönyvek listáját, s a szülı nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

•

Az iskola elkészíti a tankönyvrendelését.

•

Az iskolának – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelezı olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

•

A tankönyvvásárlás idıpontjának közzététele: a vásárlás idıpontja elıtt legalább egy héttel.

•

Gondoskodás a tanév közben felmerülı tankönyvigények kielégítésérıl: októberjúnius, felelısei: osztályfınökök, tankönyvfelelıs, könyvtáros-tanár.

Az iskolának biztosítania kell, hogy megfelelı számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történı felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelezı olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A normatív támogatás igénylésének rendje A normatív kedvezményt igényelni kell. A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése elıtt, az igénylılap benyújtásával lehet. A határidı elmulasztása jogvesztı, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülı az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott idıpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követı idıpont után áll be – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a könyvtárban elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. Az igénylı a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel. A jogosultságot alátámasztó dokumentumok A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következı okiratok bemutatása szükséges:

29


o a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt is) o ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszőnt tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, o a sajátos nevelési igényő tanuló esetén a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye, o rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az errıl szóló határozat. Támogatás lehetséges módjai • • •

Pénzbeli támogatás nyújtása a normatívából – errıl értesíteni kell a szülıt és a Könyvtárellátót. Iskolai könyvtárból történı kölcsönzés. Napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáféréssel

A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását a hivatalos tankönyvjegyzék alapján kell elvégezniük. A tankönyvrendelés során az alábbiakat vesszük figyelembe: - szülık által jelzett új tankönyvi igény, - az iskolai tankönyvtámogatás felhasználási módjának meghatározása alapján megvásárolandó további tankönyveket (tankönyvtári kölcsönzés, napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyv igénybevétel, tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján a tanuló részére szükséges könyvek stb.) - a belépı új osztályok várható létszámát.

6.11. Iratkezelési szabályok 6.11.1. Az iratok védelme Iratot munkaköri feladat ellátásán kívül az intézménybıl kivinni, az intézményen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak a közvetlen vezetı engedélyezésével lehet, ügyelve arra, hogy tartalmát illetéktelen személy ne ismerhesse meg. Tanulónak, szülınek és képviselıjének a rá vonatkozó iratba való betekintés lehetıségét és arról másolat készítését oly mértékben kell biztosítani, amennyiben ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges. Az iratkezelınél lévı irattárba más személy – nem intézményi dolgozó – az esetben tekinthet be, ha azt a munkájával, tevékenységével összefüggı feladatok ellátása ezt szükségessé teszi, és az intézmény vezetıje hozzájárult. Az iratanyag adott évi és elızı évi iratrendezıi a kézi irattárban, zárható szekrényben vannak elhelyezve, az iskolatitkári irodában. A régebbi iratanyag zárható – az elıírásoknak megfelelıen száraz, szellıztethetı, jól portalanítható -, különálló helyiségben található.

30


6.11.2. Iratkezelés módja Az iratkezelés módja hagyományos, iktatókönyvben történik, az A.Tü.804. számú iktatókönyvben.

6.11.3. Iratkezelés felügyelete Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérı iratkezelést, ennek ellenırzését az intézmény igazgatója felügyeli, irányítja az alábbiak szerint: Felelıs •

az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért,

•

az iratok szakszerő és biztonságos megırzésére alkalmas irattár kialakításáért és mőködtetéséért, az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért,

•

az iratok és adatok védelméért, különös tekintettel a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés tekintetében. Feladata •

jogosult az iskolába érkezı küldemények felbontására,

•

jogosult kiadmányozni,

•

kijelöli az iratok ügyintézıit,

•

meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének rendszerét,

•

elıkészíti és felügyeli az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását,

•

az intézményi iratkezelés felügyeletét ellátja.

Az intézmény igazgatója évente ellenırzi az iratkezelés szabályainak betartását és intézkedik az esetleges szabálytalanságok megszüntetésérıl. Felügyeleti helyettesítés Az igazgatót tartós távolléte esetén az iratkezelés felügyeletében az igazgatóhelyettes, vagy az általa kijelölt személy helyettesíti.

6.11.4. A küldemények átvétele A küldemények átvétele – bontása •

Az intézmény címére vagy annak munkatársai nevére postai, vagy kézbesítés útján érkezett küldemények átvételére jogosult: - intézmény vezetıje vagy az általa meghatalmazott személy - a címzett vagy az általa meghatalmazott személy, - a postai meghatalmazással rendelkezı személy.

•

Az elektronikus úton érkezett iratokat (e-mail) az intézmény e-mail címérıl az intézményvezetı, helyettesei és az iskolatitkár, „veheti le”, csak ık léphetnek be jelszóval az elektronikus postafiókba. 31


Az elektronikusan érkezett irat átvételét meg kell tagadni, ha az biztonsági kockázatot jelent a fogadó szerv számítástechnikai rendszerét.

•

Amennyiben az elektronikus irat nem nyitható meg, vagy hiányos (pl. csatolás hiányzik), úgy a küldıt értesíteni kell az elemek értelmezhetetlenségérıl, illetve a hiánypótlás szükségességérıl.

•

Az intézménybe érkezett elektronikus iratok érkezési napja, idıpontja – az irat fejlécén szereplı dátum és idı.

•

Mivel intézményünk tanúsított elektronikus iratkezelési szoftverrel nem rendelkezik, így az elektronikus iratokat is papír alapú iktatókönyvbe vezetjük fel úgy, hogy arról az eredetivel mindenben megegyezı papír alapú másolatot nyomtatunk ki.

•

Irat akkor expediálható, ha ellenırizve lett, hogy a hiteles iratokon megvalósult-e minden kiadói utasítás, és a mellékletek csatolva lettek-e. Az iskolatitkár feladata a határidık nyomon követése. Ha az irat átvételének idıpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie, az iratot tértivevénnyel kell küldeni. A helyben történı kézbesítés az iskolatitkár által, kézbesítıkönyvvel történik.

•

Fax-ok kezelése – bejövı és kimenı fax-ok kezelésére kinyomtatás után a papíralapú iratok kezelésére vonatkozó szabályok érvényesek.

•

A küldeményeket átvevı személy köteles ellenırizni, hogy: - A címzés alapján jogosult-e a küldemény átvételére. - Az iratot tartalmazó boríték, csomag sértetlen-e, sérült küldemény esetén rá kell vezetni a „sérülten érkezett”/”felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés keltezését, és aláírást. Ellenırizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról, vagy mellékletekrıl jegyzıkönyvet kell felvenni. - Az intézmény bármely dolgozójához, közösségéhez közvetlenül címzett hivatalos küldeményeket haladéktalanul - felbontás nélkül - továbbítani kell a címzett részére. A küldemények bontása •

Az intézményhez érkezett leveleket, küldeményeket az intézmény vezetıje bontja fel. Akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes.

•

Amennyiben tévesen felbontásra kerül a küldemény, a borítékot újra le kell zárni, és rá kell vezetni a felbontó nevét.

•

Ha a felbontás alkalmával kiderül, hogy küldemény pénzt, vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó köteles az összeget, illetıleg a küldemény értékét az iraton feltüntetni.

•

A postabontásra jogosult személy az ügyiratot szignálja.

6.11.5. Az iratkezelés folyamata •

Az irat- és ügyiratkezeléssel kapcsolatos feladatokat a titkárság dolgozója látja el.

•

A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell.

•

Amennyiben az irat benyújtásának idıpontjához jogkövetkezmény főzıdhet, gondoskodni kell, hogy annak idıpontja harmadik fél által megállapítható legyen. Papíralapú irat esetén a boríték csatolása.

32


Minden beérkezett küldeményt érkeztetni kell. A fogadó félhez történı beérkezés idıpontjában nyilvántartásban kell rögzíteni a küldemény sorszámát, küldıjét, az érkeztetés dátumát, a postai azonosítót. (könyvelt postai küldemény esetében)

•

Az érkeztetendı iratok köre: - pályázati felhívások, - értesítések, tájékoztatók, - visszaigazolások.

Iktatás •

Az intézményhez érkezı/kimenı központi iktatású levelek nyilvántartása naptári évenként újra kezdıdı sorszámos sorrendben történik. Az iktatás során az alábbi adatokat kell az iktatókönyvbe rögzíteni: - Az iktatás sorszámát, - az iktatás idıpontját, - az iratküldı nevét, - az ügy tárgyát, - a mellékletek számát, - elızmény számát Minden új beérkezı ügyirat a következı sorszámot kapja. Amennyiben az ügyben levélváltás történik, a válaszlevelet ugyanerre a sorszámra kell iktatni.

•

A meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket és reklámcélú kiadványokat nem kell iktatni.

•

Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, akkor az ügyirat tárgya, illetıleg az ügyfél neve alapján évenként név- és tárgymutatót kell vezetni.

•

Az iratnak tartalmazni a kell a nevelési-oktatási intézmény nevét, székhelyét, az iktatószámot, az ügyintézés helyét, idejét, az irat aláírójának nevét, beosztását és a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzıjének lenyomatát.

•

Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélın, illetıleg a jelenlevı érdekelt személyes találkozásával is elintézhetık. Ekkor az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintézı aláírását.

•

Téves iktatás esetén a bejegyzést áthúzással érvényteleníteni kell oly módon, hogy az érvényesítés ténye – az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett – kétségtelen legyen.

•

Kézi iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, lapot összeragasztani, bejegyzett adatokat olvashatatlanná tenni nem szabad. Helyesbítés esetén a téves adatot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon. A javítást kézjeggyel, keltezéssel igazolni kell.

A kiadmányok továbbítása •

a kiadványok elküldésének módjára - ha az nem közönséges levélként történik - az ügyintézınek kell utasítást adnia,

•

a küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár a felelıs,

•

a küldemény továbbítása történhet postai úton, kézbesítıvel, elektronikusan,

33


Az elektronikus irat elküldése idıpontját dokumentálni kell. Elektronikus levélben iratot csak akkor lehet küldeni, ha a címzett a kérelmet elektronikusan küldte be, vagy azt – az elektronikus levélcíme megadása mellett – kifejezetten kéri.

•

A továbbítás minden esetben az igazgató által hitelesített kézbesítı könyv útján történik.

Irattározás - selejtezés Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetıen kell elvégezni. Az irattározás lényege az iratokban való gyors tájékozódás és az iratok minél jobb állapotú megırzésének biztosítása. •

Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni.

•

Az irattári ırzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári ırzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétıl kell számítani.

•

A határidı nélküli ırzési idıvel megjelölt irattári tételeket a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélküli megszőnése esetén kell megküldeni a Pest Megyei Levéltár Nagykırösi Osztályának.

Selejtezés •

Az irattárban ırzött iratokat idıszakonként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az ırzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. A feleslegessé vált munkapéldányokat, másolatokat selejtezési eljárás mellızésével meg kell semmisíteni.

•

Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetıje rendeli el és ellenırzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal elıbb be kell jelenteni a Pest Megyei Levéltár Nagykırösi Osztályának.

•

A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenırzés után a selejtezési jegyzıkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi.

•

A megsemmisítésrıl az intézmény vezetıje az adatvédelmi és biztonsági elıírások figyelembevételével gondoskodik.

•

Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szőnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévı ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévı ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételérıl jegyzıkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szőnik meg, a nevelési-oktatási intézmény vezetıje a fenntartó intézkedésének megfelelıen gondoskodik a bekezdésben felsorolt feladatok ellátásáról. A jogutód nélkül megszőnı intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét – az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésrıl szóló tájékoztatást – a nevelésioktatási intézmény vezetıje megküldi az illetékes levéltárnak.

6.11.6. Kiadmányozás Hivatalos irat az intézmény csak kiadmányozási joggal rendelkezı vezetı dolgozó engedélyével készülhet.

34


Intézményünkben kiadmányozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezetı beosztású dolgozók rendelkeznek: • igazgató: minden irat esetében; • igazgatóhelyettesek: feladatkörükbe tartozó ügyekkel kapcsolatos iratok esetében.

6.11.7. Az elektronikus úton elıállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Intézményünk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan elıállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet elıírásainak megfelelıen. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és hitelesíteni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, • személyi nyilvántartó és adatmódosító rendszer, (elıdje, tanulói nyilvántartás-kezelı rendszer, illetve a pedagógus nyilvántartás-kezelı rendszer), • diákigazolvány kérelemre vonatkozó adatokat. Az intézményvezetı, személyi ügyekkel foglalkozó iskolatitkár jogosult a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak nyilvántartását kezelni. Hitelesítés: Az elektronikus úton elıállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesíteni kell. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. A Személyi nyilvántartó és adatmódosító rendszer tekintetében a Mesterjelszó-kezelı rendszerben kiosztott jogosultság biztosítja a hitelesítést. Kinyomtatásra (továbbításra nem) kerül az „Igazolás a benyújtott kérelmekrıl”, melyet hitelesíteni kell.

6.11.8. Az elektronikus úton elıállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az intézményvezetı által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. A KIR adatbázisában bevitt új adatok, illetve a módosítások, melyekrıl papíralapú dokumentum kinyomtatása kötelezı, külön iratgyőjtıbe kerülnek lefőzésre, majd évenként irattárba helyezésre. Az intézménytörzs-változás bejelentésérıl készült papíralapú irat az adott évi iktatókönyvben kerül elhelyezésre. A Személyi nyilvántartó és adatmódosító rendszerben a benyújtott kérelmekrıl szóló igazolást a nyomtatással egy idıben a számítógép merev lemezére kell menteni. Félévente egy alkalommal CD/DVD-re írni. A fiókból törölni a kérelmeket a CD/DVD-re történı archiválás után lehet.

35


7. Nevelıtestület, szakmai munkaközösségek 7.1. Nevelıtestület A nevelıtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltı munkavállalója, valamint a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı egyéb felsıfokú végzettségő dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelıtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közremőködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az igazgató és helyettesek munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történı használatra. Ezeket a számítógépeket az otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplı rendezvényen, eseményen, kulturális mősorban történı használatakor.

7.1.1. Döntési jogkör Döntési jogkörük saját tagintézményük vonatkozásában – kiterjed az alábbiakra: • a Pedagógiai Program, SZMSZ, és módosításaiknak elfogadása, • az éves munkaterv elkészítése és elfogadása, • az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, • a házirend elfogadása, módosítása, • nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása, • a továbbképzési, beiskolázási terv jóváhagyása, • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, • a tanulók fegyelmi ügyei, osztályozóvizsgára bocsátása, • minden olyan esetben, amelyre a nevelıtestület speciális eljárásrendet dolgoz ki és fogad el, • a vezetıi pályázathoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítása, • tankönyvtámogatás módjáról, • jogszabályban meghatározott más ügyekben.

7.1.2. Véleményezési jogkör • • •

az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve visszavonása elıtt, tantárgyfelosztás (átadva szakmai munkaközösségnek), egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása munkaközösségnek)

36

elıtt

(átadva

szakmai


7.1.3.A nevelıtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelıtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: • • • • •

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelıtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelıtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelıtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlısége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt idıpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelıtestület. A nevelıtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkezı közösség képviselıit is. A nevelıtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. A nevelıtestületi értekezletekrıl jegyzıkönyv készül.

7.1.4. A nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelıtestület egyes jogait átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. Véleményezési jogkörébıl a tantárgyfelosztás, valamint az egyes pedagógusok külön megbízatása elosztásának véleményezési jogát átadja az adott tagintézményi munkaközösségeknek.

7.2. Munkaközösségek 7.2.1. A munkaközösségek feladata •

javaslatot tesz a munkaközösség éves programjára,

37


• • • • • • • • •

•

fejleszti a szakterület módszertanát és az oktatómunkát, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre, szervezi a pedagógusok továbbképzését, egységessé teszi az intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja a különbözeti-, osztályozó-, javítóvizsgák feladatait és tételsorait, lebonyolítja a versenyeket, javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint), véleményezi a tantárgyfelosztást és a pedagógusok megbízásait, az intézménybe újonnan kerülı pedagógus számára szakjának megfelelı mentort biztosítanak, segítik beilleszkedését, figyelemmel kísérik munkáját,

A szakmai munkaközösség dönt: − a továbbképzési programokról, − iskolai tanulmányi versenyek programjáról, − mőködési rendjérıl és munkatervérıl. Véleményezési joga van – szakterületét érintıen: − a nevelési, pedagógiai program elfogadásakor, − taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásakor, − helyi tankönyvellátás rendje, a tankönyvrendelés megállapításakor, − az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét illetıen, javaslatot tesz továbbfejlesztésre.

7.2.2. A munkaközösség vezetık feladata A munkaközösség vezetıjét az intézmény vezetıje bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás többször is meghosszabbítható. A visszavonást a szakmai munkaközösség is kezdeményezheti.

7.2.3. A kapcsolattartás formái •

• • • •

A munkaközösség vezetı napi kapcsolatban van a munkaközösség tagjaival. Munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken történik a tájékoztatás, véleménykérés. Amennyiben a vezetı úgy határoz, írásban is kérhet javaslatot, véleményt stb. A munkaközösségi értekezleten a tagintézmény vezetı helyettesek részt vesznek, mint vezetık, valamint pedagógus. A munkaközösségi megbeszélésekre az igazgatót meg kell hívni, saját döntési jogköre, hogy azokon részt kíván-e venni. A munkaközösség vezetık a kibıvített iskolavezetés tagjai. Az iskolai munkaközösségek szükség szerint együttmőködnek. Az együttmőködés formáit, feladatait az adott tanévre vonatkoztatva rögzítik munkatervükben.

8. Intézményi közösségek, kapcsolattartások Az intézmény különbözı közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetık és a választott közösségi képviselık segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különbözı értekezletek, fórumok, intézményi győlések, nyílt napok, fogadóórák.

38


A kapcsolattartás rendszeres és konkrét idıpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) A belsı kapcsolattartás általános szabálya, hogy különbözı döntési fórumokra, nevelıtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselıt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzıkönyvben kell rögzíteni.

8.1. A tanulóközösségek és kapcsolattartása 8.1.1. Az osztályközösségek •

•

•

Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztály közösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége 5. évfolyamtól küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetıségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletérıl dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezetı, az osztályfınök áll. Az osztályfınököt - a munkaközösség-vezetı javaslatát figyelembe véve - az igazgató bízza meg. Az osztályfınök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására.

8.1.2. Diákönkormányzat •

•

•

• •

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítı szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint mőködik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A mőködéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetıje biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves idıtartamra. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelıtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati vezetı illetve az iskolai diákvezetısége áll. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát az intézmény belsı mőködésének szabályai között kell ırizni. A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon keresztül tájékoztatja.

Kapcsolattartás formái: • személyes megbeszélés, • tárgyalás, értekezlet, győlés, diákközgyőlés, • írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. 39


Az iskolai vezetık a kapcsolattartás során: •

• • •

átadják a diákönkormányzatnak, illetve képviselıjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; megjelennek a diákközgyőlésen, válaszolnak a nekik az intézmény mőködésével kapcsolatban feltett kérdésekre; a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény mőködtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során.

A diákönkormányzat, illetve diákképviselık a kapcsolattartás során: • •

•

gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintésérıl, és az érintett jog gyakorlásáról; aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az intézmény mőködésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; gondoskodnak az intézményvezetık megfelelı tájékoztatásáról.

Mőködési feltételek biztosítása • Az intézmény a mőködés feltételeként biztosít: a diákönkormányzat mőködéséhez szükséges helyiséget,

•

a diákönkormányzat mőködéséhez szükséges berendezési tárgyakat,

illetve a mőködés anyagi támogatását.

A diákönkormányzat támogatása: a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a mőködése erejéig térítés nélkül használhatja,

a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezetı beleegyezésével (pl.: közgyőlés, egyéb rendezvény stb.).

8.1.3. Iskolagyőlés (diákközgyőlés) • •

•

•

A diákközgyőlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekő észrevételeit, javaslatait. A diákközgyőlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat mőködési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyőlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. E közgyőlésen a diákönkormányzat és a diákönkormányzat mozgalmát segítı tanár beszámol az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetérıl, érvényesülésérıl. A közgyőlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, 40


•

kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyőlés napirendjét a közgyőlés rendezése elıtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyőlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetıje vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

8.1.4. Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. Iskolánkban az osztályközösség alkot diákkört.

8.2. A szülıi munkaközösség feladata - kapcsolattartás Iskolánkban a helyi igényeknek megfelelıen nem mőködik iskolaszék. A szülık Szülıi Munkaközösséget alkotnak, az osztályok, csoportok azonos számú képviselıibıl. A szülıi munkaközösség jogosult gyakorolni az iskolaszék jogait. a) Javaslattevı jogkörrel rendelkezik: - Az intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel az intézmény irányítását, a vezetı személyét, valamint az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintı kérdésekben. b) Kötelezı véleményt kérni − Az intézmény vezetıje megbízásával, és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntés elıtt. − Az iskolai munkaterv elfogadása elıtt – a gyermekek, tanulókra vonatkozó részeit illetıen. − Az iskoláknak a tantárgyválasztással kapcsolatos igazgatói tájékoztató közzététele elıtt minden év április 15-ig. − A nevelési-oktatási intézményben folyó hit-és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. − Az intézmény megszőntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés elıtt. − Az intézmény költségvetésének meghatározása és módosítása elıtt. − A tankönyvtámogatás rendjének meghatározása elıtt. − A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásakor, módosításakor. − A házirend elfogadásakor, módosításakor. Általános véleményezési jogkörrel rendelkezik − A nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. c ) Egyetértési jogot gyakorol: − A vállalkozás alapján folyó oktatás és az ezzel összefüggı szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. − A nevelési, illetve pedagógiai programról, házirendrıl, tájékoztatás kérés idıpontjának SZMSZ-ben történı szabályozásakor. d) A szülık egyéb jogosítványai A tanulói és gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvételt biztosítani kell. 41


A szülıi szervezet az óvoda/ iskola helyiségeit, berendezéseit használhatja feladatai ellátásához, ha ezzel az intézmény mőködését nem korlátozza. A szülıi szervezet köteles véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. A tagintézmény vezetık, helyettesek, közvetlenül tartanak kapcsolatot a szülık képviselıivel. Évente a munkaterv szerint hívják meg az SZMK-t tájékoztatás, megbeszélés céljából. Ezekre az összejövetelekre az igazgatót meg kell hívni, illetve azokon saját döntésétıl függıen részt vesz. Kapcsolattartás: • szóbeli személyes megbeszélés, • értekezletek, • írásbeli tájékoztatók, írásbeli véleménykérés, • az SZMK nevére szóló levelek bontás nélküli átadása, • dokumentum, irat az SZMK által gyakorolt jogok írásba foglalásával. Az együttmőködés és kapcsolattartás során: • •

a vezetık feladata az SZMK jogainak gyakorlásához szükséges információk megadása, az intézményen belül az összejövetelekhez megfelelı helyiség biztosítása, a szülıi szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály adta jogosítványaival, jogainak gyakorlásával.

8.3. Külsı kapcsolatok Intézményünk a mőködés, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezetı vagy megbízottak útján. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel • a fenntartóval, tankerülettel, • az intézményt mőködtetı önkormányzattal, • más oktatási intézményekkel, • egyházakkal, • az intézményt támogató szervezetekkel, •

a gyermekjóléti szolgálattal,

•

az egészségügyi szolgáltatóval,

•

szakmai szolgáltatókkal.

8.4. Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése lehetıséget ad az intézményi tanács megalakítására és mőködtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Mivel iskolánkban jól mőködik a szülıi szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a

42


partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását.

és

9. Tanulói ügyintézés, szabályozás 9.1. Fegyelmi eljárás A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. •

•

•

•

•

•

• • •

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követı 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésrıl szóló információ megszerzését követı 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülıt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényrıl, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimenetelérıl. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelıtestület bízza meg, a nevelıtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzıkönyvezni kell. A nevelıtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzıkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tőzı nevelıtestületi értekezletet megelızıen legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelıtestülettel. A jegyzıkönyv ismertetését követı kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövetı tanuló, szülıje (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzıkönyv vezetıje, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges idıtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzıkönyv készül, amelyet a tárgyalást követı három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülıjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzıkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követıen az elsıfokú határozat meghozatalát célzó nevelıtestületi értekezlet idıpontját minél korábbi idıpontra kell kitőzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

43

a


9.2. Egyeztetı eljárás A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplı felhatalmazás alapján egyeztetı eljárás elızheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezetı események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedı közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztetı eljárás célja a kötelességét megszegı tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztetı eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • az intézmény vezetıje a fegyelmi eljárás megindítását megelızıen személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetérıl, valamint a fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárás lehetıségérıl • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülıt a fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárás lehetıségérıl, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztetı eljárásban történı megállapodás határidejét • az egyeztetı eljárás kezdeményezése az intézményvezetı kötelezettsége • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben errıl a tanulót és a szülıt nem kell értesíteni • az egyeztetı eljárás idıpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tőzi ki, az egyeztetı eljárás idıpontjáról és helyszínérıl, az egyeztetı eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyérıl elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket • az egyeztetı eljárás lefolytatására az intézmény vezetıje olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei • az intézmény vezetıje az egyeztetı eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztetı eljárás vezetıjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülıjének egyetértése szükséges • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza • az egyeztetı személy az egyeztetı eljárás elıtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedı féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése • ha az egyeztetı eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedı fél azzal egyetért, az intézmény vezetıje a fegyelmi eljárást a szükséges idıre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti • az egyeztetést vezetınek és az intézmény vezetıjének arra kell törekednie, hogy az egyeztetı eljárás – lehetıség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon • az egyeztetı eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezetı pedagógus írnak alá • az egyeztetı eljárás idıszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelı mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhetı legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása • az egyeztetı eljárás során jegyzıkönyv vezetésétıl el lehet tekinteni, ha a jegyzıkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. 44


a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegı tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

10. Mellékletek 1. számú melléklet: Adatkezelési Szabályzat 2. számú melléklet: Iskolakönyvtári Szabályzat 3. számú melléklet: Munkaköri leírásminták

11. Záró rendelkezések Szülıi munkaközösségi nyilatkozat A szülıi munkaközösség élt véleményezési jogával. Az errıl szóló nyilatkozat csatolásra kerül.

Diákönkormányzat nyilatkozata A diákönkormányzat élt véleményezési jogával. Az errıl szóló nyilatkozat csatolásra kerül.

Nevelıtestületi nyilatkozat A nevelıtestületi elfogadást az értekezleten megválasztott pedagógusok hitelesítik, mely nyilatkozat csatolásra kerül.

Jelen szabályzat az elfogadás napján lép hatályba.

Tápiószentmárton, 2013. március 27.

KISS ERIKA Igazgató

45

4

5

4

Tápióság – Tápiószentmárton Általános Iskola Kubinyi Ágoston Általános Iskolája Tápiószentmárton ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA SZMSZ 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE

OM: 201219

2013.03.27.

1. A SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE ......................................................................................... 3 2. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA................................................................................................................................ 3 3. AZ ADATOK VÉDELMÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK ALAPELVEI ............................................................... 3 4. FOGALMAK ...................................................................................................................................................... 4 5. ADATOK KEZELÉSÉVEL, VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS JOGOK, KÖTELEZETTSÉGEK .............. 6 5.1. ÁLTALÁNOS JOGOSULTSÁGOK ..................................................................................................................... 6 5.2. AZ ADATKEZELÉSBEN ÉRINTETT SZEMÉLYEK TÁJÉKOZÓDÁSI JOGA ............................................................. 7 5.3. AZ ADATKEZELÉSBEN ÉRINTETT SZEMÉLYEK TILTAKOZÁSI JOGA ................................................................ 7 5.4. KÖTELEZETTSÉGEK ...................................................................................................................................... 7 6. AZ INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT, KEZELT SZEMÉLYES ADATOK ........................................ 8 6.1. A SZEMÉLYES ADAT ..................................................................................................................................... 8 6.2. AZ INTÉZMÉNYI ALKALMAZOTTAK ADATAI ................................................................................................. 8 6.2. AZ ÓRAADÓ TANÁROK ADATAI .................................................................................................................... 9 6.3. A GYERMEKEK, TANULÓK ADATAI ............................................................................................................... 9 7. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELELİSSÉGI VISZONYOK SZABÁLYAI......................................................................................................................................................... 10 7.1. A GYERMEKEK, TANULÓK SZEMÉLYES ADATAI .......................................................................................... 10 7.2. AZ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTTAINAK SZEMÉLYES ADATAIT ...................................................................... 11 8. AZ ADATKEZELÉS INTÉZMÉNYI RENDJE.............................................................................................. 12 8.1 ADATKEZELÉS RENDJE ................................................................................................................................ 12 8.2. AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSÁNAK RENDJE ..................................................................................................... 12 8.3. AZ ADATKEZELÉSBEN RÉSZTVEVİK KÖRE ................................................................................................. 14 8.3.1. Igazgató............................................................................................................................................. 14 8.3.2. Iskolatitkár - ügyintézı ..................................................................................................................... 14 8.3.3. Pedagógusok, osztályfınök............................................................................................................... 15 8.4.4. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs .................................................................................................. 15 8.5.5. Számítástechnikai munkatárs, rendszergazda ................................................................................. 16 9. AZ INTÉZMÉNYI ADATKEZELÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI ............................................... 16 9.1. A SZEMÉLYI ADATOK FORRÁSA .................................................................................................................. 16 9.2. A SZEMÉLYES ADATOK FELVÉTELÉNEK FORMÁJA ...................................................................................... 17 9.3. A SZEMÉLYES ADATOK FELVÉTELÉNEK MÓDJA .......................................................................................... 17 9.4. A SZEMÉLYI ADATOKHOZ TÖRTÉNİ HOZZÁFÉRÉS ...................................................................................... 17 9.5. A SZEMÉLYI ADATOK FELHASZNÁLÁSA AZ INTÉZMÉNYI NYILVÁNTARTÁSOKBAN. .................................... 17 9.6. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN KEZELT ADATOK................................................................................................... 17 10. AZ ADATKEZELÉS ÜGYVITELE, DOKUMENTUMAI ........................................................................... 17 10.1. A SZEMÉLYI IRATOK ................................................................................................................................. 17 10.2. SZEMÉLYI IRATOK CSOPORTOSÍTÁSA ....................................................................................................... 18 10.3. AZ INTÉZMÉNYI DOLGOZÓK SZEMÉLYI ANYAGÁNAK ADATTARTALMA .................................................... 18 10.4. A SZEMÉLYI IRATOKBA TÖRTÉNİ BETEKINTÉS ......................................................................................... 19 10.5. A SZEMÉLYI IRATOK KEZELÉSÉNEK FELADATAI ....................................................................................... 19 10.6. A SZEMÉLYI IRATOK IKTATÁSA, TÁROLÁSA ............................................................................................. 20 10.7. SZEMÉLYI IRATOK NYILVÁNTARTÁSA ...................................................................................................... 20 10.8. SZEMÉLYI ADATOKBAN TÖRTÉNİ VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE...................................................................... 20 11. KÖZÉRDEKŐ ADAT..................................................................................................................................... 21 12. A KÖZOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE (KIR) ........................................................................... 21 13. ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ELİÍRÁSOK ............................................................. 22 13.1. AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGA .................................................................................................................... 22 13.2. A SZÁMÍTÓGÉPPEL VEZETETT KÖZALKALMAZOTTI ALAPNYILVÁNTARTÁS FIZIKAI VÉDELMÉNEK SZABÁLYAI........................................................................................................................................................ 23 13. 3. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGI SZABÁLYAI ............................................................................................. 23 14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................... 23

ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény nyilvántartásával, ügyvitelével összefüggı adatvédelmi, adatkezelési, adattovábbítási és nyilvánosságra hozatali követelményeket, eljárásrendet az alábbiakban szabályozom.

1. A szabályzat jogszabályi környezete •

2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

•

2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl

•

229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésrıl szóló törvény végrehajtásáról

•

20/2012(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról

•

362/2011(XII.30) Kormányrendelet az oktatási igazolványokról

•

A többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete a közalkalmazotti alapnyilvántartásról

2. A szabályozás célja •

A személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló törvények maradéktalan végrehajtásának biztosítása

•

Az intézményben a hagyományos, vagy az elektronikus formában nyilvántartott adatok kezelésének jogszerő, célhoz kötött felhasználásnak biztosítása

•

Az intézményben dolgozók és tanulók személyes adatának védelme, szabály és jogszerő kezelésének biztosítása

3. Az adatok védelmének és kezelésének alapelvei •

Intézményünk csak olyan személyes adathoz juthat hozzá, illetve vehet birtokába, amelyre a törvényi felhatalmazás lehetıséget ad, vagy pedig amihez az érintett közalkalmazott illetve, tanuló gondviselıje hozzájárult.

•

Az intézményben érvényesülni kell a célhoz kötöttség elvének, mely szerint o csak olyan személyes adat győjthetı össze, tárolható, vehetı birtokba, amely az elvégzendı feladatok ellátásához feltétlenül szükséges. o az adatok kezelése, továbbítása szigorúan meghatározott módon és körben történhet, de csak olyan mértékben, amilyen az adott cél elérése érdekében szükséges.

•

A pedagógust, a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı alkalmazottat, továbbá azt, aki közremőködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség illeti meg. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak meghatározott nyilvántartására és továbbítására

•

Intézményünkben biztosítani kell az érintett közalkalmazottak és tanulók adataik kezelésével kapcsolatos megismerési és tiltakozási jogát.

•

Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

•

Az adatfeldolgozó munkatárs az adatkezelést érintı érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az intézmény vezetıje engedélyével illetve törvényi rendelkezések szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelıi rendelkezések szerint köteles tárolni és megırizni.

•

Adatfeldolgozással nem bízható meg olyan szervezet, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt.

•

A statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott személyes adatok - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - csak statisztikai célra kezelhetık. A személyes adatok statisztikai célra történı kezelésének részletes szabályait külön törvény határozza meg.

4. Fogalmak •

adat: a természetes , vagy elıállított objektumok, folyamatok, állapotok, jellemzıi, illetve azok részleteinek érzékelhetı formában történı megjelenítése, tágabb értelemben szám, rajz, térképi részletek, vagy bármely más információ a megjelenésre való tekintet nélkül

•

személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzı ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés különleges adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyızıdésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bőnügyi személyes adat közérdekő adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévı és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem esı, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy győjteményes jellegétıl, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedı értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a mőködést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerzıdésekre vonatkozó adat közérdekbıl nyilvános adat: a közérdekő adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetıségét vagy hozzáférhetıvé tételét törvény közérdekbıl elrendeli; közérdekő adat nyilvánosságra hozatala: közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévı, a személyes adat fogalma alá nem esı adat közzététele nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történı hozzáférhetıvé tétele adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége adatközlı: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelelıs nem maga teszi közzé az adatot - az adatfelelıs által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi

•

•

•

• • •

• • •

•

•

•

• • • • • • • • •

• • •

adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából adatrögzítés: a nyilvántartásban szereplı adatok számítástechnikai adathordozóra felvitele, az adatok érdemi mérlegelése nélkül adatfeldolgozás: az adatkezelési mőveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a mőveletek végrehajtásához alkalmazott módszertıl és eszköztıl, valamint az alkalmazás helyétıl, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki vagy amely az adatkezelıvel kötött szerzıdése alapján beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történı szerzıdéskötést is - adatok feldolgozását végzi adatkezelı: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül, az adatokon végzett bármely mővelet vagy a mőveletek összessége, így különösen győjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzık (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történı hozzáférhetıvé tétele üzemeltetés: az adathordozó eszközök, programok mőködtetése adathordozók: papíralapú, mágneses alapú, távadat-átviteli adattároló, továbbító eszközök adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott idıre történı korlátozása céljából adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése helyesbítés: a nyilvántartott téves adatoknak a tényszerő adatokra történı jogszerő megváltoztatása adatfelelıs: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezıen közzéteendı közérdekő adatot elıállította, illetve amelynek a mőködése során ez az adat keletkezett adatszolgáltatás: egy személyre, vagy személyek meghatározott körére vonatkozóan a nyilvántartott adatokról vagy azok egy részérıl harmadik személy részére adathordozón történı információ nyújtása (teljesítıje a személyügyi feladatot ellátó személy) adatvédelem: a nyilvántartott adatok illetéktelen személyekhez való hozzájutásának megakadályozása másolat: a nyilvántartott adatoknak bármilyen adathordozón és terjedelemben történı sokszorozása (a részleges terjedelmő megsokszorozás: kivonat) hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelı tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá

• • • •

vonatkozó személyes adatok - teljes körő vagy egyes mőveletekre kiterjedı kezeléséhez tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri betekintés: egyszerre egy személy nyilvántartott adatainak részleges vagy teljes körő megnézése, az adathordozón, a személyügyi feladatot ellátó személy hivatali helyiségében hozzáférés: a nyilvántartott adatok egy részéhez, vagy egészéhez való hozzájutás terjedelme harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelıvel vagy az adatfeldolgozóval.

5. Adatok kezelésével, védelmével kapcsolatos jogok, kötelezettségek 5.1. Általános jogosultságok •

Az intézmény vezetıjének a munkavégzéséhez szükséges mértékő, teljes körő adatkezelési, betekintési, adatrögzítési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állomány adataira vonatkozóan.

•

Az iskola igazgatója és az igazgatóhelyettesek jogosultak és kötelesek a tanulói, tanügyi nyilvántartásokban szereplı adatok folyamatos jogszerőségi, - és szabályszerőségi dokumentált ellenırzésére.

•

Az iskolatitkárnak az intézményre vonatkozóan az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van.

•

Az intézményvezetı akadályoztatása esetén helyettese jogosult az intézmény alkalmazottjának személyi nyilvántartásába teljes körően betekinteni. A betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomására jutott adatot csak rendeltetésének megfelelıen használhatja fel, és csak arra feljogosított személynek hozhatja tudomására.

•

A közalkalmazott kizárólag saját nyilvántartott adatait illetıen jogosult a nyilvántartásba történı betekintésre, helyesbítésre, adatainak megismerésére, másolat, kivonat kérésére és felelıs azért, hogy az általa átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.

•

A rendszergazda a számítógépes rendszerben nyilvántartott adatokhoz csak a munka végzéséhez szükséges mértékben férhet hozzá, esetileg engedélyezett hozzáférési jogosultsága betekintésre, feldolgozásra terjed ki.

•

A tanulók személyi adatainak védelme érdekében az adatok kezelıi kizárólag az alábbiak lehetnek: o az intézmény igazgatója, tagintézmény vezetık, helyetteseik o az iskolatitkár o osztályfınökök, csoportvezetık o gyermekvédelmi felelıs o napközis, tanulószobai nevelı

•

Az intézményi dolgozó különleges adatainak nyilvánosságra hozatala csak az érintett elızetes írásbeli hozzájárulása esetén történhet.

5.2. Az adatkezelésben érintett személyek tájékozódási joga •

•

Az intézményben dolgozó közalkalmazott, vagy a tanuló gondviselıjének kérésére az intézmény vezetıje köteles tájékoztatást adni - az illetıt érintı – az intézmény által kezelt, és hagyományos, vagy számítógépes módon feldolgozott adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idıtartamáról, az adatfeldolgozó nevérıl, címérıl és az adatkezeléssel összefüggı tevékenységérıl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 22 munkanapon belül köteles írásban, közérthetı formában köteles megadni a tájékoztatást.

5.3. Az adatkezelésben érintett személyek tiltakozási joga •

Az intézményben dolgozó közalkalmazott, vagy tanuló gondviselıje tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha o a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelı vagy az adatátvevı jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges - kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el, o a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, o a tiltakozás jogának gyakorlását a törvény lehetıvé teszi.

• •

•

Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejő felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idın belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményérıl a kérelmezıt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelı köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetıleg az annak alapján tett intézkedésekrıl értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatait korábban továbbította. Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselıje az adatkezelı ellen bírósághoz fordulhat.

5.4. Kötelezettségek •

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

•

Adattörlés csak a fegyelmi ügyiratok selejtezését követıen, adathelyesbítés, módosítás pedig csak intézményvezetıi engedéllyel történhet.

•

Ha az adatok továbbítása elektronikus úton történik, akkor a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelınek és az adat továbbítójának legalább az alábbi védelmi intézkedéseket kell tennie: o ellenırzés, o jelszavas védelem, o mentés CD-re

o adatok kinyomtatása o adatok továbbítása után a hálózatról való törlés •

Intézményünkben személyes és különleges adat akkor kezelhetı, ha o ahhoz a dolgozó írásban hozzájárul, o ha azt törvényi vagy közérdeken alapuló célból elrendelik o az adatkezelıre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, o az adatkezelı vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez főzıdı jog korlátozásával arányban áll.

•

Az intézményvezetı felel jelen szabályzat kiadásáért, a szabályzatban foglaltak zökkenımentes megvalósításáért és az adatvédelmi követelmények közzétételéért.

6. Az intézményben nyilvántartott, kezelt személyes adatok Intézményünk köteles a közalkalmazottainak és tanulóinak személyes és különleges adatait a módosított a 2011.évi CXC Törvény rendelkezései szerint nyilvántartani, kezelni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint a statisztikai adatgyőjtési programnak megfelelı adatokat szolgáltatni. Személyes adat meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatokból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés Iskolánk nyilvántartja az alkalmazottak személyes adatait, amelyek a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosak. Ezeket az adatokat biztonsági okokból, a törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése szerint, a célnak megfelelı mértékben, célhoz kötötten kezeli. 6.1. A személyes adat Meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. 6.2. Az intézményi alkalmazottak adatai Az intézményi közalkalmazottak adatainak nyilvántartását a Kjt. és a Köznevelési Törvény elıírása szerint kell nyilvántartani és kezelni: • név, születési hely és idı, állampolgárság • anyja neve • állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, • oktatási azonosítószáma • pedagógusigazolvány száma • munkáltatója neve, címe, OM azonosítója • közalkalmazotti jogviszony kezdetének ideje, megszőnésének jogcíme, ideje • vezetıi beosztása • munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen iskolai végzettség, szakképzettségre vonatkozó adatok - felsıoktatási intézmény neve - a diploma kelte, száma

- végzettség, szakképzettség megszerzésének ideje - pedagógus szakvizsga megszerzésének ideje - PhD megszerzésének ideje munkában töltött idı idıtartama közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idı, besorolással kapcsolatos adatok munkaidejének mértéke tartós távollétének indoka és idıtartama alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történı megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelı tartozás és annak jogosultja szabadság, kiadott szabadság alkalmazott részére történı kifizetések és azok jogcímei az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei a többi adat az érintett hozzájárulásával.

• az intézmény igazgatójának fentiekben felsorolt adatait a fenntartó (a munkáltatói jog gyakorlója) kezeli. 6.2. Az óraadó tanárok adatai Az óraadó tanárok adatait a Köznevelési Törvény elıírása szerint kell nyilvántartani és kezelni: • • • • • • • •

• • • • • • • •

név, születési hely és idı, állampolgárság anyja neve állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, oktatási azonosítószáma pedagógusigazolvány száma munkáltatója neve, címe, OM azonosítója közalkalmazotti jogviszony kezdetének ideje, megszőnésének jogcíme, ideje végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatok, felsıoktatási intézmény neve a diploma kelte, száma végzettség, szakképzettség megszerzésének ideje pedagógus szakvizsga megszerzésének ideje PhD megszerzésének ideje oktatási azonosító száma besorolással kapcsolatos adatok munkavégzésének helye munkaidejének mértéke, munkaköre (az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését) részére történı kifizetések és azok jogcímei részére adott juttatások és azok jogcímei a többi adat az érintett hozzájárulásával

6.3. A gyermekek, tanulók adatai A gyermekek, tanulók adatait a Köznevelési Törvény szerint kell nyilvántartani, kezelni az alábbiak szerint

• • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • •

a gyermek, tanuló neve, neme születési helye és ideje, állampolgársága, lakó,- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén az ország területén való tartózkodás jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma társadalombiztosítási azonosító száma szülı(k) vagy törvényes képviselı neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma nevelési-oktatási intézményének neve, címe, OM azonosítója nevelésének, oktatásának helye évfolyamának megnevezése a gyermek tanulói fejlıdésével kapcsolatos adatok tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: felvételivel kapcsolatos adatok magántanulói jogállással kapcsolatos adatok tanköteles-e jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladat megnevezése jogviszony keletkezésének, megszőnésének jogcíme és ideje esetleges szüneteltetésének oka, kezdete és befejezésének oka tanulói jogviszony megszőnésének idıpontja és oka tanulmányainak várható befejezésének idıpontja a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minısítése, vizsgaadatok a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozók adatok a tanuló diákigazolványának sorszáma a tanuló azonosító száma tankönyvellátással kapcsolatos adatok évfolyamismétlésre vonatkozó adatok országos mérés, - értékelés adatai a többi adat az érintett hozzájárulásával.

Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek mind a közalkalmazottak, pedagógusok és a tanulók részére biztosítható a jogszabályban elıírt kedvezmények, jogosultságok elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból csak azokat az adatokat kell kezelni, amelyekbıl megállapítható a jogosult személye, kedvezményre való jogosultsága.

7. A személyes adatok kezelésével kapcsolatos felelısségi viszonyok szabályai 7.1. A gyermekek, tanulók személyes adatai •

A gyermekek, tanulók személyes adatait csak pedagógiai, habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátása, gyermek,- ifjúságvédelmi,

iskola-egészségügyi, a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartás, folyamatban lévı büntetıeljárási, szabálysértési eljárásban a büntethetıség, felelısségre vonás mértékének megállapítása céljából lehet kezelni a célnak megfelelı mértékben és kötött módon. •

A pedagógus, az intézményi az oktató-nevelı munkát végzı és segítı alkalmazott, az intézmény vezetıjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására –törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges.

•

A pedagógust, a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı alkalmazottat, továbbá azt, aki közremőködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, adatot, információt illetıen, amelyrıl a gyermekkel, tanulóval, szülıvel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszőnése után, határidı nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelıtestületi értekezleten a nevelıtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlıdésével, értékelésével, minısítésével összefüggı megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelıtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú tanuló esetén a szülı írásban felmentést adhat.

•

A tanuló szülıjével minden, a gyermekével összefüggı adat közölhetı, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét.

•

Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetıje és – a meghatalmazás keretei között – a kijelölt vezetı vagy más alkalmazott jogosult.

7.2. Az intézmény alkalmazottainak személyes adatait •

Az intézmény alkalmazottainak személyes adatait a foglalkoztatással kapcsolatosan, a juttatások kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelességek teljesítésével, nemzetbiztonsági okok alapján szabad a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából a célhoz kötötten felhasználni.

•

Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adatok kezeléséért és célhoz kötött továbbításáért az intézményben: a vezetı, az érintett alkalmazott felettese, ügyintézı, az alkalmazott (a saját adatainak közlése tekintetében), tartozik felelısséggel.

•

Az alkalmazott felelıs azért, hogy az általa az intézmény részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.

•

A minısítést végzı dolgozó felelısségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minısítés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerő és tárgyilagos minısítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg.

•

A munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott felelısségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy az általa kezelt - alkalmazotti jogviszonnyal összefüggı - adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának, gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely adatforráson alapul, az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adat helyesbítését és törlését kezdeményezni a munkaügyi ügyekkel foglalkozó vezetıjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplı adat valóságnak már nem felel meg.

8. Az adatkezelés intézményi rendje 8.1 Adatkezelés rendje Intézményünk adatkezelési tevékenysége magába foglalja a közalkalmazottak és a tanulók személyes adatainak felvételét, feldolgozását, jogszerő felhasználását, tárolását, továbbítását, elıírásszerő védelmét. •

Adatkezelı: minden olyan vezetı, ügyintézı, ügykezelı (adatrögzítı), aki(k) feladatuk végzése során célhoz kötötten adatnyilvántartással, személyi irattal összefüggı adatokat kezelnek

•

Az adatkezelés idıtartama nem haladhatja meg az irattári ırzési idıt.

•

Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a szülıi szervezetet, (közösséget) és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

•

Önkéntes adatszolgáltatás esetén az alkalmazottat tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétele nem kötelezı, kiskorú tanulónál be kell szerezni a szülı engedélyét.

8.2. Az adatok továbbításának rendje •

Az alkalmazottak, pedagógusok a közoktatási törvény alapján kötelezıen nyilvántartott adatai a törvényben meghatározott céloknak megfelelıen továbbíthatók finanszírozáshoz szükséges adatok tekintetében a fenntartónak, a törvényi felhatalmazás alapján, a társadalombiztosítással összefüggı jogviszonnyal összefüggı adatok tekintetésben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve a NAV-nak SZJA törvény felhatalmazása alapján az adózással összefüggı adatok esetében a NAV-nak a köznevelési törvény alapján meghatározott pedagógusi és közalkalmazotti nyilvános adatok tekintetében a KIR számára a pedagógusigazolvány kiadásához szükséges adatok tekintetében a pedagógusigazolvány kibocsátójának

a közneveléssel összefüggıadatokat az igazgatási tevékenységet végzı közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenırzésére jogosultaknak jogszabályi felhatalmazások alapján a bíróságnak, rendırségnek, ügyészségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. •

A gyermekek, tanulók, a közoktatási törvény alapján kötelezıen nyilvántartott adatai a törvényben meghatározott céloknak megfelelıen továbbíthatók az alábbiak szerint:

•

fenntartó, bíróság, rendırség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzıje, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére o a neve, születési helye és ideje, o lakóhelye, tartózkodási helye, o szülıje neve, törvényes képviselıje neve, o szülıje, törvényes képviselıje lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, o jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszőnése, o magántanulói jogállása, o mulasztásainak száma o a tartózkodásának megállapítása céljából, o a jogviszonya fennállásával, o a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben • egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény részére az egészségi állapotának megállapítása céljából o a neve, születési helye és ideje, o lakóhelye, tartózkodási helye, o társadalombiztosítási azonosító jele, o szülıje, törvényes képviselıje neve, lakóhelye tartózkodási helye és telefonszáma, o iskolai egészségügyi dokumentáció, o a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok • a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezet, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény részére a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából o a neve, születési helye és ideje, o lakóhelye, tartózkodási helye, o szülıje, törvényes képviselıje neve, o szülıje, törvényes képviselıje lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, o a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, o a kiemelt figyelmet igénylı gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok • a fenntartó részére,az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehetı állami támogatás igénylése céljából • a tankönyvforgalmazók részére a számla kiállításához szükséges adatai • a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, o a tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára vonatkozó adatai o tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai • a szülı, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, az iskola részére, az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai • a KIR adatkezelıje, a diákigazolvány elkészítésében közremőködık részére diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adata

8.3. Az adatkezelésben résztvevık köre 8.3.1. Igazgató •

elkészíti és kiadja az intézmény adatvédelmi, - adatkezelési szabályzatát,

•

teljes körő adatkezelési, betekintési, adattovábbítási jogokkal. rendelkezik,

•

titoktartási és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állomány adataira vonatkozóan,

•

ellenırzi, hogy a személyes és különleges adatok kezelése megfelel-e a törvényi elıírásoknak,

•

biztosítja az adatkezeléshez és védelemhez szükséges személyi, szakmai, tárgyi feltételeket,

•

kijelöli az adatkezeléssel foglalkozók körét, feladatait,

•

rendszeresen ellenırzi a közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói és alkalmazotti adatok nyilvántartásának kezelésének, továbbításának szabályosságát, jogszerőségét,

•

intézményváltás esetén gondoskodik a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos tanulói adatok megfelelı továbbításáról,

•

gondoskodik az indokolt mértékben és módon meghatározott adatok kezelésének rendjérıl, s amennyiben szükséges az érintettek hozzájárulásának beszerzésérıl,

•

számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes rendszerben tárolt összes alkalmazotti, tanulói és tanügyi adatok betekintésére,

•

esetileg engedélyezi a számítástechnikai rendszergazda írási, olvasási jogosultságát,

•

meghatározza az intézmény számítástechnikai rendszerében hozzáférésének jogosultsági körét és a hozzáférés mértékét.

rendszer

üzemeltetését

biztosító

tárolt

adatok

8.3.2. Iskolatitkár - ügyintézı •

A munkaügyi feladatokhoz nélkülözhetetlen adatok tekintetében teljes adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van.

•

Köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat elıírásai alapján végezni.

•

Feladatainak ellátása során titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a közalkalmazottak adatainak azon körére, amelyeket nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási célból feldolgoz és továbbít.

•

Számítógépes hozzáférésre.

•

Nyilvántartja a pedagógusok és alkalmazottak adatait a közoktatási törvény kötelezı elıírása szerint.

•

Kezeli a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagát és vezeti a szükséges nyilvántartásokat.

adatkezelés

esetén

jogosult

a

számítógépes

adatokhoz

való

•

Az intézmény tanulóira vonatkozóan az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik.

•

Nyilvántartja a tanulók adatait a közoktatási törvény kötelezı elıírása szerint.

•

A pedagógusok és alkalmazottak adatainak a kiadott utasítás szerinti továbbítása.

•

A számítástechnikai rendszerben tárolt összes tanulói, tanügyi adataihoz hozzáférhet.

8.3.3. Pedagógusok, osztályfınök •

Köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi,- és kezelési szabályzat rá vonatkozó elıírásai alapján végezni.

•

Köteles a tudomására jutott hivatali, és a tanulók gyermekek felügyelete során birtokába jutott titkot megırizni.

•

Az érintett osztályon és a nevelıtestületen belül, a tanulók magatartására, szorgalmára a tudásuk értékelésére vonatkozóan részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik.

•

Az intézmény vezetıjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására –törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges.

•

A tanulókkal kapcsolatos munkavégzése során az alábbi adatokat kezelheti: a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodási jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma szülı neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen felvételivel kapcsolatos adatok a tanulómagatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minısítése, vizsgaadatok a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok a tanuló azonosító száma

8.4.4. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs •


•

Köteles a tudomására jutott hivatali, és a tanulók, gyermekek felügyelete során birtokába jutott titkot megırizni.

•

Feladatára vonatkozóan részleges adatkezelési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik.

betekintési,

hozzáférési,

•

A tanuló, gyermek osztályfınökével, nevelıjével együttmőködve, konzultálva, az intézmény vezetıjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására –törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges.

•

Munkavégzése során az alábbi adatokat kezelheti a tanuló neve, születési helye, ideje, állampolgársága lakcíme, telefonszáma szülı neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma a tanuló azonosító száma (diákigazolványban szerepel).

•

Munkavégzése során továbbíthatja az elızıekben részletezett adatokat: az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek (iskolaorvos, fogorvos), a tanuló egészségügyi állapotának megállapítás céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából (gyermekjóléti szolgálat, illetékes jegyzı).

8.5.5. Számítástechnikai munkatárs, rendszergazda •


•

Köteles a tudomására jutott hivatali titkot megırizni.

•

Felel a számítástechnikai rendszer adatbiztonsági követelményeinek betartásáért, a zökkenımentes üzemeltetésért.

•

Gondoskodik a rendszer folyamatos karbantartásáról.

•

Kizárólagossal biztosítja az adatkezelésben résztvevı számára biztosított hozzáférési jogosultságot.

•

Biztosítja, hogy az intézményben minden adatkezelı csak egyéni azonosítás után léphessen be az elektronikus rendszerbe.

•

Biztosítja, hogy a számítógépes hálózatban az adatok „feltörése” ne legyen lehetséges.

•

Igazgató eseti engedélye alapján jogosult a számítógépes rendszer adatainak olvasási és írásos hozzáféréséhez.

9. Az intézményi adatkezelés végrehajtásának szabályai 9.1. A személyi adatok forrása Az intézményi dolgozók és tanulók esetében azok az adatok, amelyek az intézmény nyilvántartási, adatszolgáltatási, továbbítási feladataihoz, kötelezettségeihez kapcsolódnak, s amelyekhez kezeléséhez az érintettek is hozzájárultak.

9.2. A személyes adatok felvételének formája Az adatok felvétele minden esetben írásbeli formában történik, Szóbeli tájékoztatás alapján az adatbázisba semmilyen adat nem kerülhet be. 9.3. A személyes adatok felvételének módja A felvett adatok nem térhetnek el az azok forrásául szolgáló iratban szereplı adatoktól. Ha a forrás-irat valamilyen okból értelmezhetetlen, olvashatatlan, ellentmondásos, vagy hiányos, akkor az adat szolgáltatótól írásbeli módon történt kijavítást, kiegészítést kell kérni az „Adatnyilvántartó/változást Jelentı Lap” kitöltésével. Az Adatnyilvántartó/változást Jelentı Lapon szereplı adat felvétele – mint kiegészítési, módosítási, javítási kérelem - csak akkor végezhetı el, ha azt a dolgozó, vagy a tanuló gondviselıje dátummal ellátva sajátkező aláírásával hitelesíti. 9.4. A személyi adatokhoz történı hozzáférés A nyilvántartásban és a számítógépes naplóban szereplı adatok hozzá-féréséhez az adatkezelı, felhasználó csak a szükséges mértékben, ideig és a feladatának elvégzéséhez kötött módon férhet hozzá. A számítógépes adatkezelés esetén a rendszer felhasználói egyes adatfajtákhoz olvasási, vagy írás és olvasási jogosultsággal férhetnek hozzá. A megismert adatokat a hozzáférési jogosultsággal rendelkezı dolgozó kimásolhatja, illetve kinyomtathatja, azzal a kötelezettséggel, hogy az ily módon nyert adatokat csak feladataihoz kötötten használhatja fel, s gondoskodik arról, hogy az ne kerüljön illetéktelenek birtokába. Számítógépes adatkezelés esetén a hozzáférési jogosultság a rendszergazda által kiadott személyes kód és jelszó alkalmazásával nyílik meg. 9.5. A személyi adatok felhasználása az intézményi nyilvántartásokban. a.) Az intézményben dolgozó közalkalmazottak adatai az alkalmazotti nyilvántartásokban vehetık. Az alkalmazotti nyilvántartások elıállítása alapjául szolgáló adatok bevitelére az iskolatitkár jogosult. b.) A kötelezıen elıállítandó és használandó nyilvántartásokban a tanulók, gyermekek személyi adatait osztályonként, vagy csoportonként kell feldolgozni. 9.6. Az intézményünkben kezelt adatok Az intézményünkben kezelt adatokat nyomtatott formában vagy elektronikus módon tartjuk nyilván. A továbbításra szolgáló adatközlı lapokat ugyancsak hagyományos nyomtatott formában vagy elektronikus módon vezetjük Az intézmény minden dolgozójának személyes adatainak összegyőjtésérıl, karbantartásáról, biztonságos kezelésérıl az iskolatitkár gondoskodik

10. Az adatkezelés ügyvitele, dokumentumai 10.1. A személyi iratok Az intézményben személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a munka - és a közalkalmazotti jogviszony

létesítésekor, fennállása alatt, megszőnésekor illetve azt követıen keletkezik és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 10.2. Személyi iratok csoportosítása • • • • • •

a közalkalmazott személyi anyaga a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı egyéb iratok a közalkalmazott bankszámlájának száma a közalkalmazott saját kérelmére kiállított, vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok tanulói iratok

10.3. Az intézményi dolgozók személyi anyagának adattartalma Az intézmény alkalmazottjait érintı személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetıje gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. a.) Személyes alapadatok iratai • az alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja, • az önéletrajz, • az erkölcsi bizonyítvány, • a kinevezés, • a besorolásról, illetve az áthelyezésrıl rendelkezı iratok, • a minısítés, • az alkalmazotti jogviszonyt megszüntetı irat, • a hatályban lévı fegyelmi büntetést ki szabó határozat, • közalkalmazotti igazolás másolat. • hatályos fegyelmi ügyek b.) Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı egyéb iratok: •

juttatásokkal kapcsolatos iratok (kitüntetés, jubileumi jutalom, külön juttatás,

•

céljutalom, eseti jutalom, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés, tanulmányi szerzıdés, tanulmányi igazolás, tanulmányi juttatás, elhelyezés, egyéb jóléti ügyek),

•

közalkalmazotti jogviszonyt érintı egyéb iratok (pályázat, alkalmasság igazolások, nyilatkozat, szolgálati igazolvány, munkavédelmi oktatás, kártérítés, összeférhetetlenség, helyettesítés elrendelés, fizetés nélküli szabadság, (GYES, GYED, GYES, saját lakásépítés,

•

hozzátartozó ápolás, házastárssal külföldre utazás, egyéb) szabadidı, eltérı munkarend megállapítás,

c.) Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı más jogviszonyok iratai •

katonai szolgálat,

•

felkérések,

•

további jogviszony létesítés engedélyezése, ill. elutasítása),

d.) Közalkalmazott kérelmére kiállított, vagy önként átadott iratok

• • • • • • • • • • • • •

szociális támogatás, egyéni kérelmek, munkaképesség csökkenés, munkavégzés alóli mentesség igazolása, közszolgálati alapnyilvántartásban szereplı adatok alapját képezı iratok, nyilvántartott adatok változásainak bejelentése, iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsga, közigazgatási alap- és szakvizsga, ügykezelıi vizsga, egyéb képzettség, szakértıi okiratok másolatai, betekintési kérelem,

e.) Illetménnyel és ezzel összefüggı, más jogviszonyokkal kapcsolatos iratok •

személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetés - letiltás, melyek a b.) pont szerinti iratcsoport részei, elkülönítésük azonban a központi bérszámfejtéshez kapcsolódik.

10.4. A személyi iratokba történı betekintés A személyi anyagba való betekintésre jogosultak: • saját adataiba az alkalmazott, • az alkalmazott felettese, • a minısítést végzı vezetı • a törvényességi ellenırzést végzı testület, vagy személy • a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy • munkaügyi per kapcsán a bíróság • feladatkörükben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetıeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat • a személyzeti, munkaügyi és illetmény- számfejtési, munkaügyi feladatokat ellátó munkatárs feladatkörén belül. 10.5. A személyi iratok kezelésének feladatai Az alkalmazotti nyilvántartásban, a személyi anyagban, a személyi iratokban nyilvántartott adatokkal kapcsolatban minden ezen szabályzat szerint információhoz jutó személyt adatvédelmi kötelezettség terhel, felelıs a tudomására jutott adat rendeltetésének megfelelı felhasználásáért, valamint azért, hogy az ezen szabályzat szerint illetéktelen személy birtokába ne juthasson. A személyügyi/munkaügyi feladatokért felelıs vezetı köteles gondoskodni arról, hogy a személyes adat a megfelelı személyi iratra, adathordozóra a keletkezésétıl, változásától, helyesbítésétıl számított 15 munkanapon belül rávezetésre kerüljön, illetve kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az általa kiadott írásbeli rendelkezés szükség szerinti helyesbítését. Köteles kezdeményezni vezetıjénél a megítélése szerint valóságnak már meg nem felelı adat helyesbítését, törlését.

Az alkalmazotti nyilvántartás adatlapját csak ezen szabályzat szerint teljes körő adatkezelési jogkörrel rendelkezı személyügy/munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott vezetheti, akit az adatnyilvántartás minden szakaszában és a tárolás során terhel az adatvédelmi kötelezettség. 10.6. A személyi iratok iktatása, tárolása Az intézmény alkalmazottjait érintı személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. A személyi iratokat külön iktatókönyvben győjtıszámon kell iktatni. Az így beiktatott személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelıen csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra kialakított iratgyőjtıben kell ırizni. A személyzeti iratokból az iktatóba másolati példányt nem kell lerakni. Személyi iratot tárolni csak a személyügyi feladatot ellátó alkalmazott helyiségében, a munkavégzést követıen biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben elzártan lehet. A személyügyi feladatot ellátó dolgozó helyiségét - ha az ott dolgozók közül senki nem tartózkodik bent - zárva kell tartani. Az ilyen helyiségek ajtaját biztonsági zárral kell ellátni. Az alkalmazotti jogviszony megszőnését követıen az irattárba történı helyezése elıtt az iratgyőjtı tartalomjegyzékén fel kell tüntetni a személyi iratokkal kapcsolatban az irattározás tényét, idıpontját és az iratkezelı aláírását. Ezután az alkalmazott személyi iratait - az irattározási tervnek megfelelıen - a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárban elhelyezésre kerülı "régi anyag" elnevezéső személyi iratokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz csak az intézményvezetı, kijelölt helyettese és a személyügyi feladat/munkaügyi feladatot ellátó vezetı férhessen hozzá. A személyi anyagot az alkalmazotti jogviszony megszőnésétıl számított ötven évig meg kell ırizni. Tárolásáról és levéltárba helyezésérıl az intézmény ügyirat kezelési szabályzatában és irattározási tervében kell rendelkezni. 10.7. Személyi iratok nyilvántartása Az iratokat, tartalmuknak megfelelıen, a megjelölt csoportosításban, személyi iratgyőjtıben kell tárolni és ırizni. Az iratgyőjtıben az iratokat az iratcsoport elnevezésével ellátott lappal kell elhatárolni az áttekinthetı kezelhetıség érdekében. Az iratgyőjtı elılapját követıen tartalomjegyzéket kell elhelyezni, melyen az iratgyőjtıben elhelyezett iratokat, annak szerkezeti rendjében - az alkalmazotti alapnyilvántartás oldalai kivételével - nyílván kell tartani. A tartalomjegyzéknek tartalmaznia kell az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének idıpontját is, s rövid szöveges megjelölést. 10.8. Személyi adatokban történı változások kezelése Minden alkalmazott az alábbi adataiban bekövetkezı változást köteles 5 napon belül írásban bejelenteni és okirattal (vagy annak másolatával) igazolni a személyügyi/munkaügyi feladatot ellátó munkatársnak: • név, • családi állapot, • eltartott gyermek (név, születési idı, eltartás kezdete), • lakcíme, ideiglenes tartózkodási hely címe,

• • • • •

iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, állami nyelvvizsga, iskolai végzettség, szakvizsga, stb.

A bejelentett adatváltozást az alkalmazott személyi iratait kezelı személyügyi munkatárs a bejelentéstıl számított 15 munkanapon belül köteles a megfelelı személyi iratra rávezetni. A kinevezési okiratok, illetve a besorolási és kinevezési okiratok módosításának rendelkezı részében - a besorolási fokozathoz tartozó fizetési fokozat meghatározása mellett - zárójelben fel kell tüntetni ezen okiratok fejrészében a munkakör FEOR számát. Az áthelyezés elfogadása esetén a két fél egyetértı nyilatkozatát tartalmazó okiratban kell megállapodni az áthelyezés részletes feltételeirıl (áthelyezéshez hozzájárulás, idıpont, munkakör, illetmény, szabadság, fennálló kötelezés, kölcsöntartozás, egyéb megállapodások, valamint annak rögzítése, hogy az áthelyezési megállapodásban nem szereplı kérdésekben a fogadó szervezetnek nincs jogfolytonos teljesítési kötelezettsége).

11. Közérdekő adat Közérdekő adat: állami, vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévı, a személyes adat fogalma alá nem esı adat. Az intézmény közérdekő adatai az adatvédelmi törvény elıírásai alapján nyilvánosak, kívülállók számára hozzáférhetık, megtekinthetık. A Különös közzétételi listában szereplı adatok megtekinthetık az intézmény honlapján digitális formában. Az adatok személyazonosítás nélkül korlátozás nélkül betekinthetık, kimásolhatók kinyomtathatók, internetrıl letölthetık. Az intézmény közérdekő adatainak nyilvánossága •

Az intézmény nevelési és pedagógiai programja és annak hatályos változata megtekinthetı az intézmény honlapján, papír alapon az intézmény vezetıjénél, helyetteseinél és a titkárságon.

•

Az intézmény szakmai, mőködési és minıségirányítási dokumentumait az iskola használói megtekinthetik az intézmény honlapján, papír alapon az intézmény vezetıjénél, helyetteseinél és a titkárságon.

•

Az intézményben a papír alapú adatok munkaidıben tekinthetık meg.

Az iskolában szervezett versenyek, név szerinti eredményeinek nyilvános kihirdetése csak a tanuló, illetve a szülı elızetes hozzájárulása, illetve ráutaló magatartása következtében történhet.

12. A közoktatás információs rendszere (KIR) 1. A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – az állami szintő tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszerébıl személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejő értesítése mellett, meghatározott esetben adható ki.

2. Intézményünk, mint köznevelési feladatokat ellátó adatszolgáltató (intézménytörzs) törvényileg elıírt módon és tartalommal adatot szolgáltat postai úton a KIR által biztosított adatlapon. Az intézmény jogszabályi elıírás szerint a bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat nyolc napon belül bejelenti, és meghatározott adatszolgáltatással adatokat, és ezzel egyidejőleg közérdekő információkat szolgáltat a Közoktatási Információs Iroda részére: A változásjelentéshez csatolandó az intézmény alapító okirata, megszőnés esetén, pedig megszüntetı határozat, és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlés igazolása. 3. A Közoktatási Információs Iroda intézményünk adatszolgáltatása alapján a pedagógusmunkakörben, illetve nevelı- és oktatómunkát közvetlenül segítı alkalmazotti munkakörben, foglalkoztatott dolgozóink részére, valamint a tanulóink részére azonosító számot ad ki. 4.. A KIR tartalmazza azoknak a pedagógusoknak és tanulóknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás kötelezı adatait a jogszabályban meghatározottak alapján vezetjük. 5. A KIR tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza mindazokat az adatokat, melyeket az idevonatkozó jogszabály meghatároz. 6. Az intézmény pedagógus-munkakörben munkakörben a foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógus-igazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és küldi meg a intézményünkön keresztül a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. 7. Az iskola a tanuló diákigazolvány iránti kérelmét a KIR rendszerében továbbítja. A diákigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el, és küldi meg a jogosult részére.

13. Adatkezelésre vonatkozó biztonsági elıírások 13.1. Az intézmény biztonsága •

Az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszközökhöz történı illetéktelen fizikai hozzáférés megakadályozását – biztonsági zárak, riasztó beszerelésével.

•

Az adathordozók tartalma illetéktelen megismerésének, megváltoztatásának vagy az adathordozó eltávolításának a lemezszekrénybe történı elzárással.

•

Annak megakadályozását, hogy adatkezelésre használt táv-adatátviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzáférjenek – a számítástechnikai rendszer jelszóval való védelme. Kémprogramok ellen védı szoftverek telepítése.

•

A hozzáférési jogosultság betartását.

•

Azoknak az azonosítását, akiknek az adatkezelésbıl adatokat továbbítanak.

•

Annak azonosítását, hogy a számítástechnikai, valamint manuálisan vezetett eszköztárba milyen adatokat, mikor és ki rögzíti, illetve intézkedett a rögzítésrıl. Az adatkezeléssel megbízott dolgozó munkaköri leírásában kerül rögzítésre.

lemásolásának, megelızését –

13.2. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás fizikai védelmének szabályai •

Az adathordozó eszközök elhelyezésére szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy lehetıség szerint elegendı biztonságot nyújtsanak illetéktelen vagy erıszakos behatolás ellen.

•

Számítástechnikai eszközzel olvasható és felhasználását és a hozzáférést ellenırizni kell.

•

Meg kell határozni azoknak a személyeknek a körét, akik az adathordozó eszközöket üzemeltethetik.

•

A számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát (jelszó) szolgálati titokként kell kezelni.

•

Gondoskodni kell arról, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásainak dokumentációjához csak az arra felhatalmazott személyek férjenek hozzá.

•

A személyügyi feladatot ellátó dolgozó felelıs az általa használt adathordozók biztonságos elzárásáért, illetéktelen személyek hozzáférésének megakadályozásáért.

•

A számítástechnikai eszközökhöz (számítógépek) való hozzáférési jogosultság biztosítását azonosító jelszóval kell lehetıvé tenni.

•

A jelszót úgy kell kialakítani, hogy saját jelszavát az adatkezelın kívül csak a vezetıje ismerhesse meg.

•

A személyügyi adatkezelést ellátó számítástechnikai munkahelyet csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelıje.

•

Személyügyi feladatot ellátó számítógépes nyilvántartási rendszerhez más feladatot ellátó számítógépes rendszer nem férhet hozzá.

manuális

adathordozók

tárolását,

13. 3. Az üzemeltetés biztonsági szabályai •

A személyügyi nyilvántartáshoz alkalmazott számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek feladatai: Az adatvédelmi szabályzatban meghatározott biztonsági elıírások és szabályok szerint végezzék feladataikat és annak megfelelıen gondoskodjanak az adatok védelmérıl.

•

A számítástechnikai rendszer vagy bármely eleme csak a személy/munkaügyért felelıs vezetı felhatalmazásával változtatható meg.

•

A hozzáférés jelszavait idıközönként, de az üzemeltetı személyének megváltozásakor azzal egyidejőleg meg kell változtatni. Jelszót ismételten nem lehet kiadni.

•

A rendszerbe kerülı adatokat tartalmazó (hagyományos vagy számítástechnikai eszközzel olvasható) dokumentumokat úgy kell kezelni, hogy elvesztésük, elcserélésük vagy meghibásodásuk lehetıség szerint elkerülhetı, kiküszöbölhetı legyen.

14. Záró rendelkezések 1. Jelen szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. 2. Az adatkezelési szabályzat rendelkezéseinek megtartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kötelezı.

3. Adatkezelési szabályzat elıírásait a jóváhagyást követı dátummal közalkalmazotti jogviszony esetén is köteles a dolgozó tudomásul venni.

létesített

4. Az igazgató által kijelölt felelıs vezetınek folyamatosan gondoskodni kell jelen szabályzat karbantartásáról, aktualizálásáról. 5. Az adatkezelési szabályzatot - az intézmény vezetıjének elıterjesztése után - a nevelıtestület 2013.március 27. napi tantestületi értekezletén elfogadta és jóváhagyta, az errıl készült nyilatkozat csatolásra kerül. 6. Az adatkezelési szabályzat a jóváhagyás idıpontjával lép hatályba. 7. A szabályzat elfogadásakor véleményezési jogát gyakorolta az iskola szülıi szervezete és a diákönkormányzata. 8. Jelen adatkezelési szabályzat és kapcsolódó dokumentumai minden érdeklıdı iskolahasználó számára megtekinthetı az intézmény vezetıinél, és a titkárságon. Tápiószentmárton, 2013.03.27.

Kiss Erika intézményvezetı

Tápióság – Tápiószentmárton Általános Iskola Kubinyi Ágoston Általános Iskolája Tápiószentmárton Az iskolai könyvtár mőködési szabályzata SZMSZ 2. számú melléklete

OM azonosító: 201219

Készítette: Kiss Erika Igazgató Tápiószentmárton, 2012.12.

Kubinyi Ágoston Általános Iskola – Iskolai könyvtár mőködési szabályzata

1. A könyvtár általános adatai: Neve:

Tápióság-Tápiószentmárton Általános Iskola Kubinyi Ágoston Általános Iskolája Könyvtára

Székhelye (Címe):

Pest megye, 2711 Tápiószentmárton, Kossuth L. u. 100.

Létesítésének idıpontja:

1971

Korábbi elnevezései:

Iskolai Könyvtár Tápiószentmárton ÁMK Általános Iskolája Könyvtára ÁMK Kubinyi Ágoston Általános Iskola Könyvtára

Könyvtári rendszerben elfoglalt helye:

Iskolai - általános iskolai könyvtár

Jellege:

Zárt könyvtár

Fenntartása:

Fenntartásáról és fejlesztésérıl az iskolát fenntartó az iskolai költségvetésében gondoskodik.

Helye a szervezetben:

Helye az épületen belül:

A könyvtár a Tápióság-Tápiószentmárton Általános Iskola Kubinyi Ágoston Általános Iskola szervezetében mőködik. A könyvtárat az iskola igazgatója irányítja és ellenırzi. 7-es tanterem (földszint)

Bélyegzı: Körbélyegzı Tápióság-Tápiószentmárton Általános Iskola Kubinyi Ágoston Általános Iskolája - Tápiószentmárton Kapcsolat: A helyi községi könyvtárral tart kapcsolatot.

2. A könyvtár mőködésének és igénybevételének szabályai Az iskolai könyvtár mőködésének célja, hogy szolgáltatásaival, felhasználva a könyvtári rendszer nyújtotta lehetıségeket, az általános iskolai nevelı-oktató munka segítségére legyen, biztosítsa a neveléshez, oktatáshoz szükséges ismerethordozókat, információkat. Fontos szerepet tölt be az általános iskolai olvasás és könyvtárpedagógiai tevékenységében. Sajátos eszközeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, segíti a kívánatos olvasási szokások kifejlesztését. Kielégíti a pedagógusok alapvetı pedagógiai szakirodalmi és információs igényeit. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár mőködésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár győjtıkörébe tartozó dokumentum vehetı fel. A tankönyveket külön győjteményként kezeljük, a külön győjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk részben rendelkezik a jogszabályban elıírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthetı könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejő foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,

2


c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelı idıpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a könyvtár mőködtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel e) az intézmény 2015-ig vállalja a megfelelı végzettségő és idejő könyvtárostanár alkalmazását f) a könyvtár Internet-kapcsolattal és számítógéppel rendelkezik. A könyvtár nyitvatartási rendje iskolai tanítási napon az órarendhez igazodóan tart nyitva. Minden tanítási év elején az órarend összeállítása után kerül sor a nyitva tartási rend kialakítására, melyet a könyvtár ajtaján közzé kell tenni. A továbbiakban lásd: 2. számú melléklet – Könyvtárhasználati szabályzat Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

3. A könyvtár alapfeladatai: 3.1.Általános feladat meghatározás • • • • • • • •

Elısegíti az iskola pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását. Győjteményének folyamatos fejlesztése a győjtıköri szabályzat figyelembe vételével. Az állomány feltárása, ırzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. Könyvtárhasználati tanórák és könyvtárra épülı szakórák tartása a könyvtárban. (Megfelelı végzettségő pedagógus esetén.) Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása. A könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek és segédkönyvek kölcsönzését. Statisztikai adatok szolgáltatása.

3.2. Az állománnyal kapcsolatos feladatok 3.2.1. Az állomány fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatok Az állománygyarapítás forrásai: a) beszerzés: könyvkereskedésektıl, kiadóktól, számla alapján történik a gyarapítás, b) ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektıl jogi és nem jogi személyektıl térítésmentesen kap a győjtıkörébe tartozó dokumentumokat, c) egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belsı irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekbıl stb. tevıdnek össze. A gyarapítás egész évben folyamatosan történik. A könyvbeszerzési keret felhasználásáért az igazgató egyetértésével a könyvtáros a felelıs. Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más könyvtári dokumentumot senki sem vásárolhat. A könyvtári 3


dokumentumok beszerzése, a példányszámok megállapítása során a könyvtáros figyelembe veszi a munkaközösség vezetıinek véleményét – véleménykutatás, igényfelmérés. A könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumokat. Hasonló rendszerességgel törölni kell az olvasók által elveszített és térített dokumentumokat is. 3.2.2.Az állomány ırzésével kapcsolatos feladatok A könyvtári állomány elhelyezése A) A könyvtár helyiségében elhelyezett dokumentumok Az állomány tagolása három fı könyvtári egységbıl áll, szabadpolcos elrendezésben. • Ismeretközlı szakirodalom, raktározása a tizedes osztályozás szerint • Kézikönyvek, raktározási rendje szintén a tizedes osztályozás • Szépirodalom, legkisebbek olvasmánya, verses kötetek - cutter táblázat alapján szerzıi betőrendben elhelyezve. B) A könyvtárból kihelyezett letétek – könyvek,audiovizuális dokumentumok • alsó tagozat nevelıi irodájában (Bartók B. út 5.) • szaktantermekben • osztálytermekben (mindkét épületben) A szaktantermek és az alsó tagozatos osztálytermek letéti anyaga a tanítás-tanulás kézikönyvtára, oda csak az egész évben folyamatosan használt könyvek kerülhetnek. Az egyes órákra szükséges könyveket esetenként kell a könyvtárból/ nevelıi szobából lehet kölcsön venni. A letéti állományt a tanév elején veszik át és a tanév végén adják vissza a megbízott nevelık, akik az átvett állományért anyagilag és erkölcsileg felelısek. C) Tankönyvtári győjtemény – könyvtár helyiségében elhelyezve A könyvtár védelme A könyvtár biztonsági zárának kulcsa a nevelıi irodában található. Mivel tanítási óra megtartására is igénybe kell venni a termet, ezért az ott órát tartó pedagógusok feladata a polcokon elhelyezett könyvek biztonságának védelme. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A helyiséget rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat a lehetıséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por stb.). 3.2.3. Az állomány nyilvántartásával és ellenırzésével kapcsolatos feladatok A könyvtárba érkezı (a győjtıkörébe tartozó) tartós megırzésre szánt dokumentumot hat napon belül állományba kell venni, az egyedi (címleltár) és az összesített állománynyilvántartást (csoportos leltár) szakszerően és naprakészen kell vezetni. A gyorsan avuló tartalmú, egy ívnél kisebb terjedelmő kiadványokról (fogyóanyagok) brosúranyilvántartás vezetendı. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy idıben tulajdonbélyegzıvel, leltári számmal és raktári jelzettel látjuk el, majd elhelyezésre kerül a könyvtár helyiségében a szabadpolcos állományban, vagy letétbe a megfelelı helyre. 4


Az állomány ellenırzése lehet idıszaki vagy soron kívüli, teljes vagy részleges. Az iskola igazgatójának írásban kell elrendelnie. Az ellenırzés lezárása: el kell készíteni a záró jegyzıkönyvet, melyet 3 napon belül be kell mutatni az ellenırzést elrendelınek. A jegyzıkönyvhöz csatolni kell a leltározás kezdeményezését, a jóváhagyott leltározási ütemtervet, ill. a hiányzó vagy a többletként jelentkezı dokumentumok jegyzékét. A jegyzıkönyvet a könyvtárostanár, személyi változás esetén az átadó és az átvevı írja alá. Évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. A kivonásra csak az intézmény gazdálkodásáért felelıs adhat engedélyt. A fölös példányokat az iskola felajánlja térítésmentesen az iskola dolgozóinak és tanulóinak. A törlésrıl jegyzıkönyv készül. Az állományból a dokumentum az alábbi okokból törölhetı: • Tervszerő állományapasztás • Természetes elhasználódás • Hiány 3.2..4. Az állomány feltárásával kapcsolatos feladatok A könyvtár teljes állományáról raktári katalógus van készülıben, ezen kívül betőrendes leíró (keresztkatalógus) cédulakatalógus épül. A teljes állományra vonatkozó katalógus jelenleg hiányos. Szakkatalógus nem készült a viszonylag gyorsan áttekinthetı, kevés példányszámú kötet miatt. Jelenleg nincs elektronikus feltárás, nyilvántartás.

• 3.3. Az állományra épülı szolgáltatások •

A könyvtár helyben használata

•

A helyben használt dokumentumok számát és gyakoriságát egy évben kétszer, egy-egy héten monitorozni a használatot, és felszorozni a tanítási hetek számával. Kölcsönzés

•

Tankönyvek kölcsönzése

•

Csoportos használat

•

o A tanmenetben szereplı könyvtárhasználati órák tartása (könyvtáros-tanár tartja) o A tanmenetben tervezett szakórák a könyvtárban (szaktanár tartja, könyvtárostanár közremőködik). Információ A könyvtárba érkezı könyvekrıl tájékoztatást kell adni. A tanulók számára a könyvtár mellet, a faliújságon, a nevelık részére a nevelıszobai faliújságon keresztül.

5


4. A könyvtár kiegészítı feladatai •

Könyvtárunk információt, adatokat szolgáltat a tankönyvrendelés elkészítéséhez.

•

Tanórán kívüli foglalkoztatások tartása – igény szerint a pedagógusok közösségi vagy egyéb osztályfoglalkozást tarthatnak a könyvtárban. • Tanórán kívüli foglalkozások (közösségi, kulturális, stb.) nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint (tarthatja szaktanár, tanító, osztályfınök, könyvtáros-tanár éves munkaterv szerint). Érdemes lenne utalni arra, hogy könyvtári foglalkozás csak a könyvtárostanár tudtával, elızetes bejelentkezéssel tarthatók. A könyvtár használója felelısséggel tartozik az állomány és a terem megóvásáért. Az iskolai könyvtár mőködési szabályzatának kötelezı mellékletei: 1 .sz. melléklet: Győjtıköri szabályzat 2. sz. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat 3. sz. melléklet: Könyvtárostanár, könyvtáros munkaköri leírása 4. sz. melléklet: Katalógus szerkesztési szabályzat 5. sz. melléklet: Tankönyvtári szabályzat

1. számú melléklet Győjtıköri Szabályzat 1. Az iskolai könyvtár győjtıkörét az alábbiak határozzák meg: Az iskolai könyvtár szerepe és feladata az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében megfogalmazott célok megvalósításában való közremőködés. A győjtıkört e célok figyelembe vételével határoztuk meg. A győjtıkörbe nem tartozó dokumentumok, még ajándékozás útján sem kerülhetnek a könyvtár állományába. Az iskola alaptevékenysége: • általános iskolai nevelés és oktatás 1-8. évfolyamon; • napközis és tanulószobai ellátás • gyermek-és ifjúságvédelem • iskolai könyvtári tevékenység • sajátos nevelési igényő gyermekek integrált képzése Speciális képzési formák: • Emelt óraszámú testnevelés és nyelvoktatás ( angol/német nyelv) • Szintcsoportos oktatás 3-8.évfolyamon matematika és 5-8. évfolyamon magyar nyelvés irodalomból • Csoportbontások (technika és számítástechnika tárgyakból) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladataink: • Sokoldalú személyiségfejlesztés és egyénre szabott tehetség, képességfejlesztés (tehetséggondozás, felzárkóztatás) • Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink (humanista értékrend, hon-és népismeret fejlesztése) • A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program logopédiai ellátás biztosítása korrepetálási lehetıség biztosítása

6


• • • • • •

differenciált óravezetési eljárások alkalmazása, egyéni kijelölése fejlesztı pedagógusok segítségével egyéni felzárkóztatás Kommunikációs képességek fejlesztése Kulcskompetenciák fejlesztése Egészséges életmódra nevelés, szabadidı tartalmas eltöltése Erkölcsi nevelés Hagyományaink megırzése, névadónk emlékének ápolása Lakóhelyünk megismertetése

feladatok

2. Az állományalakítás alapelvei • •

Jól használható, sokrétő kézikönyvállományra van szükség a tanórai és tanórán kívüli nevelı-oktató munka segítéséhez. Egyes tanulók szociálkultúrális hátterébıl eredıen szükség van a tankönyvek, segédletek egész tanévi kölcsönzésére, a kötelezı és ajánlott irodalom nagyobb példányszámban történı beszerzésére.

3. A fı- és mellékgyőjtıkör meghatározása 3.1. Fıgyőjtıkör és dokumentumai Fıgyőjtıkörbe tartoznak az iskola pedagógiai programjából adódó feladatok megvalósításához szükséges dokumentumok. A tanulók tantárgyi felkészülését, mővelıdését segítı kiadványok. Kötelezı és ajánlott olvasmányok, tananyagot kiegészítı vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó ismeretközlı, illetve szépirodalom, az általános mőveltség alapjait segítı könyvek., tanulást segítı kiadványok. A pedagógusok szakmai munkáját, önképzését segítı dokumentumok: kézi- és segédkönyvek, az óravezetés menetében munkáltató eszközként használatos mővek, tanítást segítı kiadványok. •

A fıgyőjtıkör dokumentumai

• •

Iskolai tankönyvek, tanári segédletek, kézikönyvek. Iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, tanulmányi versenyekhez, vetélkedıkhöz szükséges dokumentumok. • Helytörténeti kiadványok. • Feladatgyőjtemények. • Szépirodalmi győjtemények, mővek, szöveggyőjtemények. • Kötelezı és ajánlott olvasmányok, antológiák, életmővek, népköltészeti alkotások. • Ismeretközlı irodalom, a tanult tárgyakban való elmélyülést, tájékozódást segítı irodalom. • Tanult idegen nyelvhez kapcsolódó dokumentumok. • Általános és szaklexikonok, enciklopédiák, szótárak, fogalomgyőjtemények, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek. • Pedagógiai, pszichológiai, módszertani szakirodalom • Feladatgyőjtemények, példatárak, tesztek. • Könyvtári szakirodalom. • Hivatali segédkönyvtár. 3.2. Mellékgyőjtıkör és dokumentumai Mellékgyőjtıkörbe a tanulók önképzését, hasznos idıtöltését, fejlesztését, szórakozását segítı könyvek, valamint erısen válogatva a tananyaghoz nem közvetlenül kapcsolódó dokumentumok.

7


A mellékgyőjtıkör dokumentumai • • • •

Tanítási órákhoz felhasználható információhordozók. Egyéni mővelıdést szolgáló igényes ifjúsági- és szépirodalom. A tanulók egyéni fejlıdését, fejlesztését szolgáló dokumentumok. Foglalkoztató könyvek.

4. A győjtıkörbe tartozó dokumentum típusok Írásos dokumentumtípusok: könyv, tankönyv, tartóstankönyv, segédkönyv, periodika Audio-vizuális dokumentumok: hangkazetták, zenei CD, DVD, CD-ROM, oktatócsomag.

5. A győjtés terjedelme, mélysége 5.1.Kézikönyvek Általános és szaklexikonok, enciklopédiák, alap-és középszintő teljességre törekvıen • (1-3 példány) Tantárgyakhoz kapcsolódó tudományok segédkönyvei, kronológiák, határozók, • fogalomgyőjtemények (alap-és középszintő 1-5 pld.) Egynyelvő szótárak • magyar értelmezı 10 példány • helyesírási 15 példány • idegen szavak 1-5 példány • etimológiai 1-5 példány • nyelvtörténeti 3 példány Kétnyelvő szótárak (a tanított nyelvekbıl kiemelten a csoport létszámának megfelelıen • (10-15 példány) Adattárak (1-3 példány) Atlaszok (tartós tankönyvként funkcionálnak: tanulólétszámra) Helytörténeti kiadványok (válogatva 5-10 példány) Az iskola névadójával kapcsolatos kiadványok kiemelten (1-3 példány) Az iskola által kiadott dokumentumok, (teljességre törekedve) 5.2. Szépirodalom Szépirodalom: a helyi tanterv által meghatározott házi és ajánlott olvasmányok kiemelten teljességre törekedve 5 tanulónként 1, illetve 10 tanulónként 1 példány • antológiák (válogatva 1 példány) • nemzetközi antológiák (válogatva 1 példány) • népköltészeti irodalmak (erısen válogatva 1 példány • kiemelkedı, de a tananyagban nem szereplı magyar és külföldi szerzık mővei erısen válogatva 1 példány) • ifjúsági regények érdeklıdést szem elıtt tartva és válogatva 1-1 példány • verseskötetek- a versmondó versenyekre való tekintettel bıségesen • regényes életrajzok, történelmi regények (válogatva 1-2 példány) 5.3. Ismeretközlı irodalom (szakirodalom) Ismeretközlı irodalom kiemelten az életkori sajátosságoknak megfelelıen • tananyaghoz kapcsolódó ismeretterjesztı irodalom (válogatva 3-5 példány) • kommunikációs készség fejlesztésével kapcsolatos könyvek (válogatva 1-3 példány) • a tanult nyelvek segédletei (válogatva, a tanári igényekhez mérten)

8

Kubinyi Ágoston Általános Iskola – Iskolai könyvtár mőködési szabályzata • •

környezetvédelmi nevelés irodalma (válogatva 3-5 példány) egészségnevelés irodalma (1-1 példány)

5.4. Iskolai tankönyvek, tanári segédkönyvek A tanított tantárgyakból minden évfolyamhoz a tanító kollégák számának megfelelıen, elegendıen: • magyar nyelv és irodalom • matematika • angol, német • környezetismeret, természetismeret, földrajz • fizika, kémia, biológia • mővészetek • ének-zene, tánc-és dráma, rajz-és vizuális kultúra, mozgókép-és médiaismeret • hon-és népismeret • ember-és társadalomismeret • történelem (világ-és magyar) • informatika-számítástechnika-könyvtárhasználat • technika és életvitel, egészségtan • testnevelés és sport • osztályfınöki munka • pedagógiai szakkönyvek • tantárgyi módszertani segédkönyvek • pedagógiai kézikönyvek •

feladatgyőjtemények, példatárak, tesztek.

5.5. Könyvtári szakirodalom (a könyvtáros tanár segédkönyvtára: ( 1- 1 példány) • a könyvtárhasználati munkához szükséges tájékoztató segédletek • a feldolgozó munkához szükséges segédletek • az iskolai könyvtár pedagógiával foglalkozó módszertani irodalom • óraleírások, feladatgyőjtemények, könyvtárhasználati könyvek • általános és tantárgyi bibliográfiák (erısen válogatva 1-2 példány) • olvasásra neveléssel kapcsolatos módszertani munkák (válogatva 1 példány) 5.6.Hivatali segédkönyvtár • az iskola vezetısége részére az iskola nevelı-oktató munkájának irányításához az igazgatás, a gazdálkodás, az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyőjtemények (válogatva 1-1 példány) • az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatának, Pedagógiai Programjának és helyi tantervének, az IMIP aktuális példányainak megırzése 5.7. Tankönyvtár Az intézményben érvényben lévı tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok teljes körően. 5.7.Idıszaki kiadványok (periodikumok ) győjteménye • pedagógiai és tantárgymódszertani lapok, periodikumok

9


2. számú melléklet Könyvtárhasználati Szabályzat 1. A Könyvtárhasználat általános szabályai: •

•

Az állomány és a helyiség berendezése köztulajdon. Épségben tartása, fokozott gonddal történı használata minden látogató kötelessége. A könyvtári tulajdonú könyvekbe írni, oldalait behajtani, megcsonkítani tilos. Minden szándékosan vagy gondatlanságból okozott kárt meg kell téríteni. A könyvtárban való tartózkodás megkívánja a többi olvasót nem zavaró magatartást.

2. Jogok és kötelezettségek •

Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelıi és alkalmazottai ingyenesen használhatják.

•

Beiratkozáskor a könyvtárhasználónak személyi adatait közölni kell.

•

A Könyvtárhasználó köteles betartani az iskolai könyvtár mőködési szabályzatában foglaltakat.

3. Beiratkozás • • • •

Kölcsönözni csak beiratkozás után lehetséges. A beiratkozás ingyenes. Beiratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni: név, lakcím, osztály. Az adatokat továbbítani nem lehet. Az olvasó beiratkozáskor aláírja a Belépési nyilatkozatot.

4. Kölcsönzés szabályai • • • • •

• • •

• • •

A kölcsönözhetı állomány szabadpolcon található, a dokumentum kiválasztható. Csak helyben használhatóak: a kézikönyvek, tanulószobai idıben tankönyvek, munkafüzetek. Egy olvasó egyidejőleg maximum 3 db könyvet kölcsönözhet. A dokumentumok kölcsönzési idıtartama 3 hét. Hosszabbítás csak indokolt esetben. Felszólításra a dokumentumokat egy héten belül vissza kell hozni. Könyvtáros elsı alkalommal szóban értesíti a tanulót. Eredménytelenség esetén írásban értesíti a tanuló szüleit. Elvesztés vagy megrongálódás esetén az árat meg kell téríteni. A helyben használható dokumentumokat szaktanár is egy-egy tanítási órára kölcsönözheti csak (kézikönyvek) . A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanár tudtával lehet kivinni (kölcsönözni). Kölcsönözni csak nyilvántartás rögzítésével lehet. Rögzíteni kell a kölcsönzés és a visszahozatal idıpontját. A kölcsönzést a könyvtáros tartja nyilván – tanuló és pedagógus esetén füzetes. Tartós tankönyv kölcsönzési ideje addig tart, míg a tanuló tanulmányaihoz szükség van rá. Nevelıi példányokat minden tanév végén le kell adni! Következı tanévre való felkészülés céljából kölcsönözhetık pedagógiai szakkönyvek.

Az elveszett vagy erısen megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles kifogástalan példánnyal pótolni vagy kifizetni a könyv mindenkori lehetséges beszerzési árát.

10


3. sz. melléklet Könyvtárostanár, könyvtáros munkaköri leírása 1. A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggı feladatok A könyvtár mőködési feltételeinek és tartalmi munkájának tervezése. Tanév végi beszámolót készít. Félévente a nevelıtestületet tájékoztatja a tanulók könyvtárhasználatáról. Elkészíti a könyvtári statisztikai jelentést. Javaslatokat ad a költségvetés tervezéséhez, figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerő, gazdaságos felhasználását. Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését. Részt vesz a könyvtár átadásában, átvételében, az idıszaki vagy soros leltározásokban. Részt vesz a könyvtárosok részére szervezett továbbképzéseken, értekezleteken. Szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. 2. Állományalakítás, nyilvántartás, állományvédelem Az állomány folyamatos, tervszerő gyarapítását végzi. A megrendelésekrıl és a beszerzési összeg felhasználásáról nyilvántartást vezet. Végzi a dokumentumok állománybavételét, naprakészen vezeti az egyedi és az összesített állománynyilvántartást. A helyi feldolgozást igénylı dokumentumokat feldolgozza, építi a könyvtár katalógusait. Folyamatosan kigyőjti az állományból az elhasználódott, az elavult tartalmú és a fölöslegessé vált dokumentumokat, s legalább évente egy alkalommal elvégzi azok törlését. Gondoskodik az állomány védelmérıl, a raktári rend megtartásáról. Végzi a letétek kihelyezését, nyilvántartását és ellenırzését. 3. Olvasószolgálat, tájékoztatás Lehetıvé teszi az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést. Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást. Megtartja a könyvtárbemutató, könyvtárismertetı és a könyvtárhasználatra épülı tantárgyi órákat, és a könyvtár dokumentumainak rendelkezésre bocsátásával segítséget nyújt a szaktárgyi órák megtartásához. Vezeti az olvasói kölcsönzési nyilvántartásokat. Figyelemmel kíséri az elıjegyzéseket, végzi a késı olvasók felszólítását. 4. Feladatok a tartóstankönyvekkel kapcsolatban • Vezeti az összesített nyilvántartást. • Bonyolítja a tankönyvek kölcsönzésével kapcsolatos feladatokat. • Tájékoztatást ad a megérkezett könyvekrıl. • Információt szolgáltat a tankönyvrendeléshez ( meglévı könyvek száma, állaga stb.)

11


4. sz. melléklet Katalógus szerkesztési szabályzat A katalógus készítéshez a cédulaszükséglet rendelése biztosított. A beszerzett dokumentumokhoz a könyvtárostanárnak kell elkészíteni a megfelelı számú katalóguscédulát. Katalógus szerkesztési szabályok A raktári katalógus szerkesztése A raktári katalógus a könyvtári könyvállomány helyrajzi nyilvántartása, tükrözi az állomány felállításának rendjét. Ennek megfelelıen külön csoportot képeznek a kézikönyvtár, a szakirodalom, a szépirodalom, a legkisebbek olvasmányai, verseskötetek, az állandó letétek raktári lapjai. Az egyes csoportokon belül a cédulák a raktári jelzet szerinti sorrendben követik egymást. A betőrendes keresztkatalógus szerkesztése Egy-egy mő minden kiadásáról került bele cédula. A több példányban beszerzett azonos kiadású mővekrıl minden besorolási adatnál egy cédulát helyeztünk el. Besorolási adatok a katalógusépítésnél: - a fıtétel besorolási adata (személynév vagy testületi név, vagy ha a mőnek nincs egyéni szerzıje vagy sok szerzıje van, akkor a mő címe) - cím szerinti melléktétel (a mő címe, kivéve, ha semmitmondó vagy általános jelentéső szó, győjtemény esetében minden mő címe, többkötetes könyv esetén a közös cím és a megkülönböztetı kötetcím; a sorozat címe) - tárgyi melléktétel (azon személyek, intézmények, földrajzi helyek neve, melyekrıl a mő szól) - tárgyszavak (azok a kifejezések, melyek röviden, tömören kifejezik a mő tartalmát)

Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetıségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi mővek raktári jelzete a betőrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. A katalógusok gondozása A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendık: - A katalógusok építése közben észlelt hibákat azonnal ki kell javítani. - A törölt mővek lapjait a katalógusokból haladéktalanul ki kell szedni.

12


5.sz. melléklet Tankönyvtári szabályzat 1. Az intézmény a következı módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: •

Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.

•

Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülı diákok által átvett tankönyvek arra az idıtartamra kölcsönözhetık ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja.

•

Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelezı olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

•

A könyvtárban, tanulószobában, napköziben elegendı számú tankönyv kerül elhelyezésre, biztosítva ezzel az ingyenes könyvhasználatot.

2. A kölcsönzés rendje •

A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyőjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét.

•

A diákok tanév befejezése elıtt, legkésıbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni, amennyiben azokat a következı tanévben nem használják.

•

Osztályszintő kölcsönzés esetén a szaktanár/osztályfınök elsı óráján a könyvtáros segítségével történik a tankönyv kiosztása, visszavétele.

3.A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: • az egyedi kölcsönzésekrıl (folyamatos) • a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) • összesített listát készít a készleten lévı még használható tankönyvekrıl (június 15-ig) • listát készít a selejtezendı tankönyvekrıl (október-november) A tartós használatba adott tankönyvek összesített nyilvántartású ideiglenes megırzéső dokumentumok.

13


4.Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megırizni és rendeltetésszerően használni. Ebbıl fakadóan elvárható tıle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelıen: • az elsı év végére legfeljebb 25 %-os • a második év végére legfeljebb 50 %-os • a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os • a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülıje köteles a tankönyv elvesztésébıl, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárat kell megfizetnie, és a könyv a tulajdonába kerül. A tankönyvek rongálásából eredı kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelezı olvasmányok, feladatgyőjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. 5. Tájékoztatás a tartós használatra szánt tankönyvek használatáról A tartós használatra kiadott segédletekkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatási módokat alkalmazzuk: - rövid írásbeli tájékoztatás a kölcsönzési igény felmérésekor a szülı felé - az osztályfınök tájékoztatja a tanulókat osztályfınöki órán, a szülıket az elsı szülıi értekezleten dokumentumokkal kapcsolatos szabályozásról – a könyvtári szabályzat vonatkozó rendelkezései szerint.

Tápiószentmárton, 2012. december 10.

Összeállította: Kiss Erika

14

Kubinyi Ágoston Általános Iskola Tápiószentmárton Munkaköri leírásminták

SZMSZ 3. számú melléklete

OM azonosító: 201219

Készítette: Kiss Erika Igazgató

Tápiószentmárton, 2012.12. Kiemelve a 2012.12.11-én elfogadott SZMSZ-bıl

1

Munkaköri leírások A munkavégzéshez kapcsolódó kötelezettségeket, a munkaidı beosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásokat a tagintézmény vezetık készítik el, és az intézményigazgató hagyja jóvá azokat. Az intézményvezetés dolgozói esetében az intézményigazgató készíti el a munkaköri leírásokat. Minden év szeptember 30-ig felül kell vizsgálni azokat. Az óvodai munkaköri leírásmintákat az óvodai intézményegység szabályzata tartalmazza. Munkaköri leírás-minták: Pedagógus munkaköri leírása A munkakörre vonatkozó legfontosabb elıírások dokumentációi •

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl

•

20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet,

•

SZMSZ, Iskolai Házirend

•

Pedagógiai Program

•

Tőz- és balesetvédelmi Szabályzat

•

Éves munkaterv/ tanári ügyeleti rend

A pedagógus jogai és kötelességei 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl (részletek) 62. § (1) A pedagógus alapvetı feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben elıírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenırzése, sajátos nevelési igényő tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelı és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlıdésérıl, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tıle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlıdésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylı gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttmőködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítı más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzető gyermek, tanuló felzárkózását elısegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) elımozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlıdését, a közösségi együttmőködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttmőködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket,tanulókat, f) a szülıt (törvényes képviselıt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményérıl, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseirıl, a gyermek tanulmányait érintı lehetıségekrıl, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erıfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi elıírások betartásával és 2

betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülı – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülık, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerően megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára elıírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történı felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben elıírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelıtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidıre megszerezze a kötelezı minısítéseket, p) megırizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttmőködjön munkatársaival és más intézményekkel. A munkaidı 1. Az elsı tanítási nap elıtt, illetve az utolsó után (kivéve a nyári szabadság idıtartamát) a pedagógus munkaideje kötetlen, de 800-1600-ig oktatással kapcsolatos munkákra beosztható (pl. értekezletek, összeolvasás, szertárrendezés, tanterem-elıkészítés, beíratás, javítóvizsgák, stb.). 2. A pedagógus kizárólag a munkaköréhez tartozó feladatok végzéséhez szükséges idıtartamig köteles az iskola épületében, telephelyén tartózkodni. 3. A tanítási óráival kapcsolatos esetleges változtatásokat (az óra elmaradása, óracsere) az igazgatóhelyettessel beszéli meg. 4. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási vagy ügyeleti beosztása elıtt a munkahelyén, munkára képes állapotban megjelenni. 5. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetıleg egy nappal elıbb, de legkésıbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az igazgatónak vagy az igazgatóhelyettesnek. Természetesen olyan esetekben, amikor a pedagógus nem tudja jelezni a hiányzás tényét elegendı családtagok vagy hozzátartozók bejelentése is. 6. A pedagógusok helyettesítési rendjét az iskola igazgatóhelyettese, vagy az általa megbízott személy (napi ügyeletes vezetı, munkaközösség-vezetı) állapítja meg az órarend függvényében. A pedagógus saját munkakörében ellátandó feladatai 1. Felkészül a tanítási órák, foglalkozások, megtartására, elvégzi az elıkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek, és az intézmény vezetésének, munkaközösség-vezetıjének iránymutatásai alapján, felelısséggel, szakszerően, az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek által ellenırzött, szeptember 30-ig jóváhagyott saját tanmenete szerint tanít.

3

2. Minden tanév elsı óráján, gyakorlati foglalkozásán a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetıségeket. A kezdı osztályok elsı szülıi értekezletén ezeket a szülıkkel is közli. (Esetleg az osztályfınökön keresztül.) 3. Hiányzása esetén a tananyag, óravázlat, taneszköz átadásával biztosítja a szakszerő helyettesítést. KIEGÉSZÍTİ MUNKAKÖRI FELADATOK Az osztályfınök feladatai: - Osztályára vonatkozóan osztályfınöki munkatervet készít, a megadott határidıre bemutatja jóváhagyásra. - Törekszik a tanulók személyiségének, családi és szociális körülményeinek alapos megismerésére. - Új osztály, új tanuló, továbbá a tanulóval kapcsolatos problémák esetén családlátogatást végez. - Szoros kapcsolatot tart az osztályában tanító pedagógusokkal, a GYIV felelıssel. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi elımenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Különös gondot fordít a hátrányos tanulók segítésére. - Szülıi értekezletet tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyermekvédelemmel kapcsolatos tennivalók stb.) - Minısíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola elıtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közremőködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs Feladatait az igazgató irányításával látja el. Általános feladatai • Minden tanév elején az iskolai munkaterv részeként elkészíti az iskola gyermekvédelmi munkatervét. • Minden tanév elején írásban tájékoztatja a szülıket és a tanulókat saját tevékenységérıl, feladatairól és arról, hogy milyen jellegő problémákkal mikor és hol kereshetik fel. • Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. - közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlıdését veszélyeztetı körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelızésében, - a pedagógusok, szülık vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján veszélyeztetettnek számító tanulóknál - a veszélyeztetı okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, - gyermekbántalmazás vélelme esetén az igazgatónál kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálat értesítését, - a gyermeket veszélyeztetı tényezıket megvizsgálja, ha azokat az intézmény rendelkezésére álló pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetınek értékeli, kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot,

4

-

-

-

a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az eset-megbeszéléseken, a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történı nyújtása érdekében, az iskolában a tanulók és a szülık által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti,

Különleges feladatai, jogkörei A veszélyeztetett, a hátrányos helyzető, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdı tanulókkal kapcsolatos feladatai a következıkre terjednek ki: • az ilyen jellegő problémákkal küzdı tanulók feltárására, nyilvántartására; • családlátogatásaikra, a tanulók családi környezetének megismerésére; • tanulmányi eredményük, magatartásuk és mulasztásaik figyelemmel kísérésére; • Az osztályfınökök javaslatai alapján kezdeményezi a rászoruló tanulók számára pénzbeli támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását. Ellenırzés, értékelés • Munkájáról minden félév végén írásban összefoglalót készít, és ezt ismerteti a nevelıtestülettel. • Az igazgató megbízása alapján – a fenntartó, az iskolaszék kérésére – beszámol az iskola gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenységérıl. Kapcsolatai • Rendszeres munkakapcsolatban kell állnia a nyilvántartott tanulók osztályfınökeivel, • Rendszeres kapcsolatban áll az iskolán kívüli gyermekvédelmi intézményekkel. Fejlesztést végzı pedagógus A gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedéseirıl rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. - diagnosztikus tevékenysége csak a képzés során elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki; - a szakvéleményben foglaltak szerint végzi a gyermekek fejlesztı foglalkozását; - felel a fejlesztı foglalkozások szakmai minıségéért; - elkészíti a szükséges fejlesztési terveket; - haladási naplóban rögzíti a tanulók megjelenését; - feljegyzést vezet a foglalkozások tartalmáról; - segítséget nyújt az osztályfınöknek a kontroll vizsgálathoz szükséges adatlapok kitöltéséhez; - elkészíti a fejlesztéshez kapcsolódó jelentéseket; - szükség esetén konzultál a gyermek pedagógusaival és egyéb intézményekkel; - feladata továbbá, minden, amellyel munkaköréhez kapcsolódóan, a szakképzettségével összefüggıen az intézményvezetı megbízza. Tanulószobát vezetı pedagógus Felkészül a foglalkozások megtartására, elvégzi az elıkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai 5

feladatokat. Biztosítja a tanulószobás gyermekek részére a másnapi felkészülést: • megismerteti velük az önálló tanulás módszerét, • szükség szerint segítséget nyújt a felkészülésben, • gondoskodik az írásbeli házi feladatok tanulók általi maradéktalan elkészítésérıl, • rendszeresen ellenırzi az elkészített házi feladatokat, • a szóbeli feladatokat lehetıség szerint kikérdezi, gyakoroltatja, • a gyengébb tanulókat lehetıség szerint korrepetálja, vagy segítésüket tanulócsoport szervezésével biztosítja, • rendszeresen együttmőködik a tanulószobás gyerekeket tanító pedagógusokkal. Csoportját lehetıség szerint étkezteti, melynek során gondoskodik a kulturált viselkedésrıl, a személyi higiénia szabályainak betartásáról. Hiányzása esetén a szokásrend átadásával biztosítja a szakszerő helyettesítést. Napközis feladatot ellátó pedagógus -

-

A foglalkozási terv keretében biztosítja a napközis tanulók részére a másnapi felkészülést: • megismerteti velük az önálló tanulás módszerét, • szükség szerint segítséget nyújt a felkészülésben, • gondoskodik az írásbeli házi feladatok tanulók általi maradéktalan elkészítésérıl, • rendszeresen ellenırzi az elkészített házi feladatokat, • a szóbeli feladatokat lehetıség szerint kikérdezi, gyakoroltatja, • a gyengébb tanulókat lehetıség szerint korrepetálja, vagy segítésüket tanulócsoport szervezésével biztosítja, • rendszeresen együttmőködik a napközis gyerekeket tanító pedagógusokkal. Napközis csoportját étkezteti, melynek során gondoskodik a kulturált viselkedésrıl, a személyi higiénia szabályainak betartásáról. Étkezés után kötetlen szabadidıben biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását. Lehetıség szerint a szabad levegın. Csoportjának kulturális, sport, játék és munkafoglalkozásokat tervez és tart. Gondoskodik a csoportja számára átvett játékok és egyéb eszközök megfelelı tárolásáról, használatáról és állaguk megırzésérıl.

A munkaközösség-vezetı feladatai -

Részt vesz az éves munkaterv összeállításában, az intézmény pedagógiai programjának korszerősítésében, végrehajtásában. A munkaközösségi tagok javaslata alapján összeállítja a munkatervet, ellenırzi a megvalósulást. Lehetıség szerint módszertani, szaktárgyi bemutató foglalkozást szervez. Lehetıség szerint legalább évente óralátogatást végez a mk. tagjainál, értékelést tart. Kapcsolatot tart a másik tagozati munkaközösség-vezetıvel. Ellenırzi, értékeli a munkaközösség tagjainak tevékenységét, s ennek megfelelıen javaslatot tesz az elismerésre. Javaslatot tesz a szükséges tárgyi feltételek javítására, fejlesztésére. Félévente összefoglaló elemzést készít a munkaközösség tevékenységérıl. Felettesének igénye szerint adatokat szolgáltat a hozzá tartozó munkaterületrıl.

A diákönkormányzatot segítı pedagógus

6

-

-

-

Szervezi, irányítja a diákönkormányzati választásokat. Összehívja és a diáktanács elnökének megválasztásáig levezeti a diáktanács alakuló ülését, ismerteti a tagokkal a diákönkormányzat törvényes jogait és iskolai hatáskörét. A diáktanács igénye és saját szakmai tapasztalata alapján segítséget nyújt az SZMSZ, a közös programok megtervezéséhez, összeállításához, szervezéséhez, részt vesz az értékelésben. Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések alapos elıkészítését, elısegíti az iskolában a képviseleti és a közvetlen demokrácia érvényesülését. Részt vesz az iskolagyőlés szervezésében. Gondoskodik a diákönkormányzat munkatervében szereplı programok eredményes megszervezésérıl. Személyesen, vagy a kollégák, szülık bevonásával biztosítja a felnıtt felügyeletet a DÖK rendezvényein, felelıs ezeken a házirend betartásáért. Képviseli a diákönkormányzatot a nevelıtestület, SZMK, fenntartó elıtt (ahol ezt diákvezetı nem teheti meg). A DÖK önállóan mőködik, a segítı tanár részt vesz az üléseken, de csak a tanulók által igényelt módon veszt részt a munkában. Féléves, éves beszámolót készít a DÖK-ban folyó munkáról.

7

Tápióság Tápiószentmárton. Általános Iskola. Kubinyi Ágoston Általános Iskolája

Recommend Documents