a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyására

ELŐTERJESZTÉS a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyására

Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. augusztus 28-i ülésére. Előterjesztő: Stayer László polgármester

Tisztelt Képviselő-testület! A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 50.§ (2) bekezdésének b) pontja értelmében a fenntartó az e törvényben foglaltak alapján jóváhagyja a költségvetési szervként működő muzeális intézmény szervezeti és működési szabályzatát. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. § (1) bekezdése meghatározza az intézmények, illetve a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatának kötelező tartalmi elemeit. Az intézményvezető az időközben megjelent jogszabályi változásoknak megfelelően a szervezeti és működési szabályzatot elkészítette és jóváhagyás céljából megküldte. Az intézményvezető a [Kjt. 16. §. (2) bek.] alapján a közalkalmazotti képviselő véleményét kikérte, aki javasolja a képviselő-testületnek az SZMSZ jóváhagyását. Szakszervezet az intézményben nem működik, így a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 272. § (5) bekezdése szerinti véleményt nem kell kérni. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyni szíveskedjék! Határozati javaslat: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének …/2014.(VIII. 28.) határozata Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testülete – az határozat melléklete szerinti tartalommal – jóváhagyja a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely 2014. szeptember 1-én lép hatályba. A képviselő-testület megbízza a polgármester és az intézmény vezetőjét, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat közzétételéről gondoskodjon. Határidő: értelemszerűen Felelős: Stayer László polgármester Gusztiné dr. Toronyi Judit igazgató Szécsény, 2014. augusztus 6. Stayer László polgármester Az előterjesztés törvényes:

Dr. Bagó József jegyző

ÉS KRÚDY GYULA

KÖNYVTÁR

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I. fejezet Általános rendelkezések 1./ A Szervezet és Működési Szabályzat célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. Az intézmény szakmai alapfeladatait, működésének feltételeit a következő törvények, rendeletek határozzák meg: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló az 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény, A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2/2010. (I. 14.) OKM rendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről, 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére, 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről, 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról, 47/2001. (III. 27.) Kormányrendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról, 194/2000. (XI. 24.) Kormányrendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről, 3/2009. (II. 18.) OKM rendelet a muzeális intézmények szakfelügyeletéről, 4/2013. (I. 11.) Az államháztartás számviteléről. 52/2011. (VIII. 18.) NEFMI rendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről szóló 2/2010. (I. 14.) OKM rendelet, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet módosításáról 12/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet módosításáról 2./ Az intézményre vonatkozó adatok: Az intézmény megnevezése: Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Az intézmény típusa: területi múzeum és nyilvános könyvtár Az intézményi egységek névváltozatai: - Kubinyi Ferenc Múzeum - Krúdy Gyula Könyvtár Az intézmény székhelye, címe: 3170 Szécsény, Ady Endre út 7. (Hrsz. 106)

Az intézmény telephelyei és címei: - Krúdy Gyula Könyvtár 3170 Szécsény, Ady Endre u. 12. - Raktár 3170 Szécsény Május 1 u. Az intézmény vagyona: Az intézmény saját vagyonnal nem rendelkezik. A múzeum épülete és a műtárgyvagyon esetében a tulajdonosi jogokat a Magyar Állam gyakorolja. A könyvtár épületét és a berendezési tárgyakat a képviselő-testület használatba adja az intézménynek. Az ingó vagyontárgyakat az intézményi leltár dokumentációi tartalmazzák. 3./ Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Neve: Szécsény Város Önkormányzata Székhelye: 3170 Szécsény, Rákóczi út 84. 4./ Működési területe: Kubinyi Ferenc Múzeum – Nógrád megye közigazgatási területe Krúdy Gyula Könyvtár – Szécsény város közigazgatási területe. Kormányzati funkciók és megnevezése: 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 082044 Könyvtári szolgáltatások 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység 082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása 083020 Könyvkiadás 086090 Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás 5/. Gazdálkodási jogköre Önállóan működő költségvetési szerv. A költségvetési szerv egyes gazdálkodási, illetve üzemeltetési feladatait Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatal - mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv - az irányító szerv által jóváhagyott együttműködési megállapodás (SZMSZ 1. sz. melléklet) alapján látja el. 6/. Az intézmény azonosító számai: Az intézmény törzskönyvi azonosító száma: 810155 Adóazonosító száma: 15810159-2-12 Pénzintézeti jelzőszáma: Kereskedelmi és Hitelbank 10402056-50526683-87861005 Statisztikai száma: 15810159-9102-322-12 7./ Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 8./ Az intézmény hivatalos weboldala: www.kubinyimuzeum.hu 9./ Az intézmény hivatalos bélyegzői: 1. A kör alakú bélyegző (középen magyar címer) Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár 2. A téglalap alakú, postacímet, adószámot és számlaszámot tartalmazó bélyegző felirata Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár

3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. Adószám: 15810159-2-12 Számlaszám: 10402056-50526683-87861005 3. A téglalap alakú, postacímet tartalmazó bélyegző felirata Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. 10./ Az SZMSZ hatálya kiterjed: - az intézmény vezetőire, - az intézmény dolgozóira, - az intézményben működő szervekre, közösségekre, - az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre. Az SZMSZ az önkormányzat képviselő-testületének jóváhagyásával lép érvénybe.

II. fejezet Az intézmény szervezeti felépítése és feladatai 1./ Az intézmény szervezeti egységei: - Kubinyi Ferenc Múzeum (3170 Szécsény, Ady Endre u. 7.) - Krúdy Gyula Könyvtár (3170 Szécsény, Ady Endre u. 12.) 2./ Az intézmény vezetése: Felelős vezető az igazgató, aki a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár szervezeti egységeinek egyszemélyi felelős vezetője. Szakalkalmazott. A Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár egyszemélyi felelős vezetőjét az ágazati miniszter véleményének kikérése mellett pályázat útján Szécsény Város Képviselő-testülete nevezi ki öt éves időtartamra. Felette a munkáltatói jogkört Szécsény Város Polgármestere gyakorolja. Feladatellátása során Szécsény Város Képviselő-testületének tartozik felelősséggel. Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, ésszerű, a jogszabályoknak megfelelő gazdálkodásáért. 2.1. Az intézmény vezetője jogosult a munkáltatói jogok gyakorlására az intézmény fő- és részmunkaidős, valamint megbízotti jogviszonyban álló munkatársai felett, az intézmény képviseletére, kapcsolattartásra a felügyeleti szervekkel, az általuk megbízott szervezetekkel, személyekkel, két, illetve többoldalú megállapodások megkötésére múzeumi, tudományos, kulturális, művelődési intézményekkel, szervezetekkel, bizományosi szerződések megkötésére. Feladata a múzeum munkatársainak munkavégzését ellenőrizni, arról beszámolót kérni, a munkaköri leírásban meghatározott múzeumi gyűjtemény gondozása, egyéni munkaterv keretében tudományos és közművelődési munka végzésére. A pénzgazdálkodási jogkör tekintetében a kötelezettségvállalási, utalványozási és teljesítés igazolási jogkör felett rendelkezik. 2.2. Az intézmény vezetője gondoskodik általában az intézmény magas színvonalú, a jogszabályi előírásoknak, a felügyeleti szervek elvárásainak megfelelő működéséről, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről, az intézmény feladatköreinek ellátásáról, az intézmény tudományos tevékenységének és közművelődési feladatainak szervezéséről, saját maga és munkatársainak szakmai továbbképzéséről. Intézkedik a Szervezeti és Működési Szabályzat érvényesítéséről, az intézmény belső ellenőrzési rendjének működtetéséről, az intézmény sikeres pályázati tevékenységéről, az intézmény munkavállalóinak munkaköri leírásának elkészítéséről,

módosításáról, a munkáltatói jogból következő adminisztratív feladatok elvégzéséről, az intézmény munkavállalóinak rendszeres munkaköri orvosi vizsgálatáról. Gondoskodik továbbá az intézmény éves munkatervének és munkajelentésének elkészítéséről, végrehajtásáról, módosításáról, a munkarendi nyilvántartások vezetéséről, a munkafegyelem betartásáról, a hatályos jogszabályok érvényesítéséről. 2.3. Az intézmény vezetője elkészíti az intézmény Küldetésnyilatkozatát (SZMSZ 2-3. sz. melléklet), kezdeményezheti az intézmény Alapító Okiratának, Szervezeti és Működési Szabályzatának, Küldetésnyilatkozatának módosítását, elkészíti az intézmény éves végleges költségvetését, a pénzügyi és gazdálkodási előírásoknak megfelelően gazdálkodik az intézmény számára megállapított költségvetési előirányzattal. Engedélyezi külső szervező által szervezett rendezvények lebonyolítását, és szabályozza az intézményi szolgáltatások igénybevételét, (SZMSZ 4.5.6.7.8.9. sz. melléklet) 3./ Az intézmény munkatársai: Az intézmény munkavállalója ismeri és tudomásul veszi a munkaköri leírásban foglaltakat, a hatályos jogszabályokat, a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat. Az intézményben foglalkoztatottak feladatainak leírását a munkaköri leírások tartalmazzák, melyek az SZMSZ 10. sz. mellékletét képezik. Az intézmény szervezeti felépítésének ábrája az SZMSZ 11. sz. melléklete. A munkaköri leírások tartalmazzák a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörüknek megfelelő feladatokat, jogaikat és kötelezettségeiket névre szólóan. A munkaköri leírásokat a változásokat követő 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásukért az intézményvezető a felelős. 4./ Szervezeti egység: Kubinyi Ferenc Múzeum Szervezeti egység címe: 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. 4.1. A Kubinyi Ferenc Múzeum szervezete és munkatársai A szervezeti egység vezetője a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár igazgatója. A múzeum igazgatójaként jogosult a múzeum műtárgygyarapításával kapcsolatban adásvételi szerződések, letéti szerződések, ajándékozási szerződések megkötésére, a múzeum műtárgyállományának vonatkozásában kölcsönbérleti szerződések megkötésére. Engedélyezett létszám: 8 fő szakalkalmazott. A pénztáros-tárlatvezető-teremőri feladatok ellátására a múzeum határozott idejű – közfoglalkoztatás keretében – munkaszerződéssel alkalmaz munkatársakat. 4.1.1. A muzeológus Szakalkalmazott. Szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatárs, aki elsődlegesen tudományos munkát végez éves egyéni munkaterv alapján. A muzeológus a munkaköri leírásában foglalt gyűjtemények vezetője, felelős annak gyűjteményi munkájáért, különösen a nyilvántartás, a tudományos feldolgozás, illetve a bemutatás területén. Felelős a rábízott gyűjtemény rendjéért. Közművelődési munkát is végez, tárlatvezetéseket, múzeumpedagógiai órákat tart. Törekszik gyűjteményének gyarapítására, melynek keretében javaslatot tesz műtárgyvásárlásra is. Munkája során gyűjteményével kapcsolatban törekszik a legújabb szakirodalom megismerésére, feldolgozására. Előkészíti a műtárgykölcsönzések szakmai anyagát (leltári számok, megnevezés, leírások). Szakmai szempontok alapján írásban ellenezheti a műtárgykölcsönzést. Szakterületének megfelelő kutatószolgálatot lát el. (SZMSZ 12. sz. melléklet) Elsősorban írásban tesz javaslatot a múzeum vezetőjének tisztítási, konzerválási, restaurátori feladatok végzésére, gyűjteménykezelői feladatok ellátására, a szakkönyvtár fejlesztésére, kiállítások témájára, programok, projektek tematikájára, pályázatokon történő részvételre.

Tudományos munkájának keretében tanulmányt, katalógust vagy monográfiát készít, valamint kiállítási forgatókönyvet ír, vagy részt vesz annak készítésében. Részt vesz a múzeum tudományos és egyéb kiadványainak, közleményeinek szerkesztésében. Egyéni munkatervében foglaltak alapján a múzeum vezetőjének engedélyével heti egy kutatónapra jogosult. Változatos tematikában ismeretterjesztő írásokat készít a múzeum nyomtatott kiadványaiba, valamint az intézmény honlapjára. A múzeum vezetőjének utasítása alapján képviseli az intézményt. Külön utasítás nélkül kapcsolatot tart szakterülete képviselőivel, szervezeteivel, valamint magángyűjtőkkel. A kapcsolattartás eredményéről jelentéseiben beszámol. Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek állapotát, jelzi a múzeumvezetőnek az észlelt hibákat. Munkáját éves munkaterv keretében végzi, és munkájáról negyedéves jelentésben számol be. A Kubinyi Ferenc Múzeum muzeológus szakemberei: 1 fő muzeológus-múzeumvezető, 1 fő muzeológus-régész, 1 fő muzeológus-történész 4.1.2. A restaurátor Szakalkalmazott. Szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatárs. A restaurátor felelős a Kubinyi Ferenc Múzeum területén lévő műtárgyak, múzeumi nyilvántartásban szereplő dokumentumok állapotának figyelemmel kíséréséért, a raktárak és kiállítások műtárgybarát szempontú fejlesztéséért. Javaslatot tesz műtárgyvédelmi feladatok elvégzésére, illetve a múzeum vezetőjének utasítása alapján elvégzi a műtárgyvédelmi feladatokat. Az állandó és időszaki kiállítások tervezése és kivitelezése során érvényesíti a műtárgyvédelmi szempontokat. Jelentéseiben beszámol a raktárak, kiállítások, gyűjtemények gyűjteményi állapotában bekövetkezett változásokról, a negatív folyamatok megállításával kapcsolatban tett intézkedéseiről, az esetleges károk elhárítását célzó tevékenységéről. Munkája során törekszik szakmai ismeretének bővítésére, a legújabb restaurálási eljárások megismerésére. Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek állapotát, jelzi a múzeumvezetőnek az észlelt hibákat. Munkájáról negyedévente jelentést készít, és munkáját éves munkaterv keretében végzi. Kubinyi Ferenc Múzeum restaurátor szakembere: 1 fő restaurátor 4.1.3. A gyűjteménykezelő, ügyviteli alkalmazott Gondozza a raktári gyűjteményeket, részt vesz a muzeológus és a restaurátor irányítása mellett a múzeum gyűjtemény-nyilvántartási munkájában, a műtárgyak tisztításában, a digitalizálási feladatokban, valamint a digitális nyilvántartás vezetésében. Adminisztratív szempontból előkészíti a műtárgykölcsönzéseket, vezeti a kölcsönzési és mozgatási naplót. Segíti a muzeológus kutatószolgálati munkáját. Közművelődési munkát is végez, részt vesz a múzeum programjainak lebonyolításában, szükség szerint tárlatot vezet. Munkája során törekszik szakmai ismeretének bővítésére, a legújabb restaurálási eljárások megismerésére. Helyettesítőként ellátja a múzeum pénzügyi adminisztrációs feladatait. Szécsény Város Önkormányzata felé elszámol a jegy- és egyéb bevételekkel. Gondoskodik a postázásról, illetve vezeti az ezzel kapcsolatos adminisztrációt. Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek állapotát, jelzi a múzeumvezetőnek az észlelt hibákat. Munkájáról negyedévente jelentést készít, és munkáját éves munkaterv keretében végzi. Kubinyi Ferenc Múzeum gyűjteménykezelő-ügyviteli alkalmazott szakembere: 2 fő gyűjteménykezelő-ügyviteli alkalmazott 4.1.4. A könyvtáros, ügyviteli alkalmazott Mint ügyviteli alkalmazott felelős a múzeum általános adminisztrációs tevékenységéért. Helyettesítőként ellátja a múzeum pénzügyi adminisztrációs feladatait. Szécsény Város Önkormányzata felé elszámol a jegy- és egyéb bevételekkel. Befizeti a napi bevétel összegét a múzeum bankszámlájára. (SZMSZ 13. sz. melléklet) A gazdasági szabályzatoknak megfelelő módon általános pénzkezelést végez. Nyilvántartja a múzeum saját és bizományosi termékeit. Szorosan együttműködik a teremőr-pénztárossal. Gondoskodik a postázásról, illetve vezeti az

ezzel kapcsolatos adminisztrációt. Az Iratkezelési Szabályzatnak (SZMSZ 14. sz. melléklet) megfelelően kezeli az intézményi iratokat, vezeti az iktatókönyvet. Elkészíti a havi jelentéseket a látogatottság, táppénz és szabadságról. Mint könyvtáros a muzeológusok javaslatával együttműködve bonyolítja a könyvbeszerzéseket, megrendeli a folyóiratokat és napilapokat, a gyarapodást a vonatkozó szabályok szerint nyilvántartásba veszi. Folyamatosan végzi és nyilvántartja a múzeumi kiadványcserét. A leltárkönyvet folyamatosan, naprakészen vezeti. Végzi a könyvtári anyag feldolgozását. Gondoskodik a könyvtár tudományos szolgáltatásáról (kutatói kölcsönzés). Állagvédelmi, könyv- és folyóirat köttetési feladatait időben és folyamatosan végzi. Részt vesz a kiállítások előkészítésében, kivitelezésében. Kubinyi Ferenc Múzeum könyvtáros-ügyviteli alkalmazott szakembere: 1 fő könyvtáros és ügyviteli alkalmazott 4.1.5. A pénztáros-teremőr (közfoglalkoztatott) Feladata az intézmény kiállító terének felügyelete, a belépőjegy-pénztári feladatok ellátása. Ügyel a kiállítóterekben található műtárgyak épségére, biztonságára és a kiállítóterek tisztaságára. A kulturális normák betartása mellett segíti, tájékoztatja a múzeumi látogatókat, adott alkalommal felhívja figyelmüket a múzeumi rend betartására. A munka folyamatát, illetve rendjét érintő probléma esetén tájékoztatja a Kubinyi Ferenc Múzeum vezetőjét, annak távollétében az ügyeletest. Árusítja az intézményben a belépőjegyeket, bizományos- és saját kiadványokat, tárgyakat, az eladásokról elszámolást készít. Vezeti a látogatói statisztikát. Szorosan együttműködik az ügyviteli alkalmazottal. Közművelődési munkát is végez, részt vesz a múzeum programjainak lebonyolításában. Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek állapotát, jelzi a múzeumvezetőnek az észlelt hibákat. Ismeri a múzeum kiállításait, gyűjteményeit, velük kapcsolatban folyamatosan képzi magát. A Kubinyi Ferenc Múzeum pénztáros-teremőre: 2 fő pénztáros-teremőr 4.1.6. A tárlatvezető-teremőr (közfoglalkoztatott) Feladata az intézmény kiállító terének felügyelete. Ügyel a kiállítóterekben található műtárgyak épségére, biztonságára és a kiállítóterek tisztaságára. A kulturális normák betartása mellett segíti, tájékoztatja a múzeumi látogatókat, adott alkalommal felhívja figyelmüket a múzeumi rend betartására. A munka folyamatát, illetve rendjét érintő probléma esetén tájékoztatja a Kubinyi Ferenc Múzeum vezetőjét. Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek állapotát, jelzi a múzeumvezetőnek az észlelt hibákat. Ismeri a múzeum kiállításait, gyűjteményeit, velük kapcsolatban folyamatosan képzi magát, igény szerint a látogatóknak tárlatot vezet. Közművelődési munkát is végez, részt vesz a múzeum programjainak lebonyolításában. A Kubinyi Ferenc Múzeum tárlatvezető-teremőre: 2 fő tárlatvezető-teremőr 4.1.7. A teremőr (közfoglalkoztatott) Feladata az intézmény kiállító terének felügyelete. Ügyel a kiállítóterekben található műtárgyak épségére, biztonságára és a kiállítóterek tisztaságára. A kulturális normák betartása mellett segíti, tájékoztatja a múzeumi látogatókat, adott alkalommal felhívja figyelmüket a múzeumi rend betartására. A munka folyamatát, illetve rendjét érintő probléma esetén tájékoztatja a Kubinyi Ferenc Múzeum vezetőjét. Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek állapotát, jelzi a múzeumvezetőnek az észlelt hibákat. Ismeri a múzeum kiállításait, gyűjteményeit, velük kapcsolatban folyamatosan képzi magát. A Kubinyi Ferenc Múzeum teremőre: 2 fő teremőr 4.1.7. A takarító-hivatalsegéd (közfoglalkoztatott) Feladata az intézmény tisztaságának, rendjének biztosítása. Naponta gondoskodik a keletkezett hulladék elszállításáról, valamint az irodák, közlekedők, vizesblokkok, kiállítótermek, műhelyek

tisztántartásáról. Az idényjellegű nagytakarításokat önállóan végzi. Munkája során különös figyelmet fordít a biztonsági intézkedések megtartására. Feladata végzése során észlelt hiányosságokat köteles haladéktalanul jelenteni. A rábízott tisztítószerekkel felelősen gazdálkodik, időben jelzi pótlásuk szükségességét. A gyűjteményi raktárak takarítását az illetékes gyűjteménykezelő jelenlétében végzi. Szükség szerint besegít a múzeum pénztárosteremőri feladatainak ellátásába, a postai küldemények feladásába. A Kubinyi Ferenc Múzeum takarító-hivatalsegéde: 1 fő takarító-hivatalsegéd 4.2./ A Kubinyi Ferenc Múzeum feladatai Muzeális intézményekről, nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben meghatározott feladatok ellátása. Az intézmény éves munkajelentésében számol be tevékenységéről, munkatervében pedig tervezi éves munkáját. A munkajelentés és a munkaterv elkészítéséről a múzeum vezetője gondoskodik, Szécsény Város Képviselőtestülete fogadja el, illetve hagyja jóvá. Feladata a működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak gyűjteménygondozása, tudományos feldolgozása és publikálása, valamint hozzáférhetővé tétele. 4.2.1. Gondozza a gyűjtőkörébe tartozó gyűjteményeket, ennek keretében feladata azok gyarapítása, nyilvántartása, állományvédelme. A tevékenység fő felelősei a múzeum muzeológusai. A gyűjtemények gyarapítása történhet vásárlással, ajándékozással. A nyilvántartás eszköze a jogszabályi előírásoknak megfelelő, kézzel írt, a tudományszakoknak megfelelő leltárkönyvek, leírókartonok. Belső használatra szolgál a múzeum digitális adatbázisa, melynek fejlesztését a múzeum munkatársai külső, informatikus szakértő bevonásával végzik. Állományvédelmi feladatai körében a múzeum gondoskodik a gyűjteményébe tartozó, illetve a múzeum területén található nyilvántartott műtárgyak és dokumentumok (ideértve a kölcsönzött, letétben lévő állományokat is) őrzéséről, állományvédelméről. 4.2.2. Tudományosan feldolgozza és publikálja a gyűjtőkörébe tartozó gyűjteményeket. A gyűjtemények feldolgozását a múzeum munkatársai, illetve a múzeum vezetőjének megbízása alapján külső szakértők egyaránt végezhetik. A tudományos feldolgozás része az eredmények publikálása, melynek jellege lehet tudományos vagy ismeretterjesztő, formája tanulmány, monográfia, katalógus, leporelló, nyomtatott vagy internetes megjelenéssel. A publikálás része állandó és időszaki kiállítások forgatókönyvének elkészítése is lehet. A múzeum szoros kapcsolatot tart múzeumokkal, tudományos szervezetekkel, szakemberekkel. A múzeum szakkönyvtárat működtet. 4.2.3. Hozzáférhetővé teszi a gyűjtőkörébe tartozó gyűjteményeket, ennek keretében feladata állandó és időszaki kiállítások rendezése, közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása, a kulturális javak digitalizálása, a kutatási tevékenység biztosítása. A múzeum változatos témában és formában rendez kiállításokat, családi, múzeum-pedagógiai, közművelődési programokat. Szoros kapcsolatot tart oktatási, kulturális és művelődési intézményekkel, szervezetekkel, magángyűjtőkkel. A kiadványok körébe a nyomtatott, audiovizuális, digitális és internetes megjelenés egyaránt beletartozik. 4.2.4. Kiállításokat, egyéb múzeumi, művészeti rendezvényeket szervez, továbbá tárgykörében hazai és nemzetközi tudományos tanácskozásokat rendez. Az intézmény törekszik a minél szélesebb körű hozzáférhetőség biztosítására. Részt vesz a város kulturális életében, programjaiban, kapcsolódik Szécsény turisztikai kínálatához. Szorosan együttműködik turisztikai szervezetekkel, szolgáltatókkal, kulturális és turisztikai szervezőkkel.

4.2.5. Kapcsolatot tart hazai és nemzetközi oktatási, tudományos, múzeumi, művészeti intézményekkel, szakemberekkel. A hazai és nemzetközi tudományos tanácskozások célja, hogy a múzeum széles körben biztosítsa a legújabb tudományos eredmények megismertetését, illetve a szaktudományok képviselőinek eszmecseréjét. 4.2.6. Kapcsolatot tart hazai és nemzetközi, a múzeumi tevékenységet segítő, támogató civil szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal és intézményekkel. 4.2.7. Ellátja a működésével kapcsolatos funkcionális feladatokat. Az intézmény ellát nem szakmai feladatellátáshoz kötődő feladatokat is, melynek keretében ügyviteli, személyzeti, informatikai tevékenységet végez. Általában gondoskodik a múzeum működésének személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételeit biztosító műveletekről. 4.3. A Kubinyi Ferenc Múzeum tevékenységéhez rendelkezésre álló bevételek forrásai: • • • • • • •

önkormányzati támogatás, központi költségvetési támogatás, saját működési bevételek, támogatásértékű bevételek, pályázati források, adományok, szponzori támogatások.

A saját működési bevételek kezeléséről a Belső pénzkezelési szabályzat rendelkezik. 4.4./ A Kubinyi Ferenc Múzeum alaptevékenység mérése A múzeum munkáját éves munkaterv keretében végzi. Tevékenysége során figyelemmel kíséri a munkatervben foglalt feladatok megvalósulását, eredményességét, melyről munkajelentésben számol be. Az éves munkajelentést az igazgató a múzeumi szakalkalmazottak negyedéves munkabeszámolói alapján állítja össze, és terjeszti Szécsény Város Képviselőtestülete elé. A negyedéves munkabeszámolók leadási határideje minden év elején igazgatói utasításban kerül meghatározásra. 4.5./ A Kubinyi Ferenc Múzeum gyűjtőköre A történeti gyűjtemény tekintetében a 19. század végéig Nógrád megye területe, valamint a helytörténeti emlékek gyűjtése (SZMSZ 15. sz. melléklet). A régészeti gyűjtemény tekintetében Nógrád megye területe, az őskor időszakától 1711-ig. A múzeumba bekerült gyűjtemények nyilvántartásával kapcsolatos ügyrendi feladatokban a 20/2002. (X.4.) NKÖM rendelet az irányadó, melynek teljesülésért az Intézmény vezetője felel. 4.5.1./ A történeti gyűjtemény A történeti gyűjteményben kerülnek elhelyezésre a Nógrád megye területéről a 19. századig bezárólag gyűjtött kulturális javak, illetve a helytörténeti emlékek. A történeti gyűjtemény nyilvántartásának célja az őrzött kulturális javak számbavétele, a tudományos meghatározásuk során feltárt eredmények, illetve a rájuk vonatkozó, később is folyamatosan bővülő, változó ismeretek rögzítése, a vagyon- és tulajdonvédelem, valamint a kulturális javak további kutatói és közművelődési felhasználásának elősegítése. A történeti gyűjtemény kezelője történész-muzeológus, aki gyűjti és feldolgozza szakterülete kiemelkedő tárgyi és dokumentációs emlékeit. Gondoskodik a kulturális javak szabályos gyűjteménybe kerüléséről. Kutatási területéről feldolgozásokat készít és ad közre.

Kiállítások rendezésében részt vesz. Tudományos kapcsolatokat tart fenn hazai és külföldi múzeumok muzeológusaival. Közvetlenül irányítja és felügyeli a hozzá tartozó történeti gyűjteményt és a raktárt. Részt vesz a Kubinyi Ferenc Múzeum közművelődési tevékenységében. Társadalmi kapcsolatokat épít helytörténeti kutatókkal, körökkel, gyűjtőkkel. Pályázatok írásában részt vesz, nyert pályázatok esetén gondoskodik azok megvalósulásáról. 4.5.2./ A régészeti gyűjtemény A régészeti gyűjteményben kerülnek elhelyezésre a Nógrád megye területéről gyűjtött régészeti emlékek. A régészeti gyűjtemény nyilvántartásának célja az őrzött kulturális javak számbavétele, a tudományos meghatározásuk során feltárt eredmények, illetve a rájuk vonatkozó, később is folyamatosan bővülő, változó ismeretek rögzítése, a vagyon- és tulajdonvédelem, valamint a kulturális javak további kutatói és közművelődési felhasználásának elősegítése. A régészeti gyűjtemény kezelője régész-muzeológus, aki gyűjti és feldolgozza szakterülete kiemelkedő tárgyi és dokumentációs emlékeit. Gondoskodik a kulturális javak szabályos gyűjteménybe kerüléséről. Kutatási területéről feldolgozásokat készít és ad közre. Kiállítások rendezésében részt vesz. Tudományos kapcsolatokat tart fenn hazai és külföldi múzeumok muzeológusaival. Közvetlenül irányítja és felügyeli a hozzá tartozó régészeti gyűjteményt és a raktárt. Részt vesz a Kubinyi Ferenc Múzeum közművelődési tevékenységében. Társadalmi kapcsolatokat épít helytörténeti kutatókkal, körökkel, gyűjtőkkel. Pályázatok írásában részt vesz, nyert pályázatok esetén gondoskodik azok megvalósulásáról. 4.6./ A Kubinyi Ferenc Múzeum szakkönyvtára Kezelője a múzeumi könyvtáros, aki a muzeológusok javaslatával együttműködve bonyolítja a könyvbeszerzéseket, megrendeli a folyóiratokat és napilapokat, a gyarapodást a vonatkozó szabályok szerint nyilvántartásba veszi. Folyamatosan végzi és nyilvántartja a múzeumi kiadványcserét. A leltárkönyvet folyamatosan, naprakészen vezeti. Végzi a könyvtári anyag feldolgozását. Gondoskodik a könyvtár tudományos szolgáltatásáról, kutatószolgálatról. 4.7./ A Kubinyi Ferenc Múzeum nyitva tartása A múzeum minimális nyitva tartását a NEFMI 52/2011. (VIII. 18.) a muzeális intézmények működési engedélyéről szóló rendelete határozza meg. A Kubinyi Ferenc Múzeum területi múzeumként évente legalább 260 napon át – beleértve minden hónap egyik hétvégéjének az intézmény által meghatározott napját, továbbá a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepeit – naponta legalább hatórás nyitva tartást határoz meg. A múzeumi nyitva tartás a jogszabályi előírástól a látogatói igények minél teljesebb kiszolgálása érdekében a személyi feltételek függvényében pozitív irányban változhat, mely a szezonális időszakokhoz alkalmazkodik. A Kubinyi Ferenc Múzeum nyitva tartása: kedd-vasárnap 10-16 óra hétfő szünnap A Kubinyi Ferenc Múzeum nyári nyitva tartása: június1-szeptember 15-ig kedd-csütörtök 10-16 óra péntek-vasárnap 10-18 óra hétfő szünnap

A Kubinyi Ferenc Múzeum ünnepnapokon nyitva tart. 4.8./ A Kubinyi Ferenc Múzeum szabályzatai A múzeum munkatársai ismerik a rájuk vonatkozó belső szabályzatokat, tevékenységük során az azokban foglaltakat figyelembe veszik, betartják. A szabályzatokat, a szabályzatok módosításait a múzeum vezetője lépteti hatályba időpont kijelölésével, és az érintett munkavállalói kör megnevezésével. A szabályzatok megismerését az érintett munkavállalók aláírásukkal igazolják. A Kubinyi Ferenc Múzeum belső szabályzatait az SZMSZ mellékletek tartalmazzák. 5./ Szervezeti egység: Krúdy Gyula Könyvtár A könyvtárnak rendelkeznie kell részletes gyűjtőköri szabályzattal, melyet a változó feltételekhez aktualizál. A szabályzatnak tartalmaznia kell a szerzeményezés tárgyköreit, forrásait. 5.1./ A Krúdy Gyula Könyvtár dokumentumainak feltárása A könyvtár állományának feltárása a hagyományos katalógus mellett számítógépes feldolgozásra kerül. 5.2./ A könyvtár szolgáltatásai és díjak A könyvtár szolgáltatásait közvetlenül és korlátozás nélkül biztosítja a lakosság számára. A könyvtárhasználat részletes szabályait a könyvtár írásba foglalja és a beiratkozás során ismerteti az olvasókkal. A beiratkozáshoz személyi igazolvány szükséges. Kiskorúak esetén szülői felelősségi nyilatkozatot kell kérni. Beiratkozás nélkül igénybe vehető szolgáltatások: - a könyvtár megtekintése; - az állományfeltáró eszközök, cédula- és számítógépes katalógusok használata; - információ kérés (tájékoztatás) a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól; - rendezvények, kiállítások látogatása; - a lapozgatóban elhelyezett folyóiratok olvasása. Beiratkozással igénybe vehető szolgáltatások: - dokumentumok kölcsönzése; - helyben használat; - tájékoztatás, információ kérés; - könyvtárközi kölcsönzés; - közhasznú információ szolgáltatás; - szaktanácsadás; - kölcsönzésre történő előjegyzés kiértesítése; - audiovizuális dokumentumok helyben használata a vonatkozó jogszabályi előírások megtartásával. A könyvtár szolgáltatásainak díja a Könyvtárhasználati Szabályzatban (SZMSZ 16. sz. melléklet) kerül meghatározásra, és a keletkező bevétellel a könyvtárvezető minden hónap utolsó pénztári napján számol el Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatal Pénztárában. 5.3./ A Krúdy Gyula Könyvtár nyitva tartása A könyvtár nyitva tartását a vezető javaslatára a képviselő-testület határozza meg, mely a Könyvtárhasználati Szabályzatban kerül rögzítésre, mely az SZMSZ melléklete. A nyári időszakban lehetőség van a könyvtár nyitva tartásának szüneteltetésére, melyet az intézmény igazgatója engedélyez.

5.4./ A Krúdy Gyula Könyvtár munkatársai 5.4.1. A szervezeti egység vezető-könyvtárvezető, szakalkalmazott. Ellátja a könyvtár vezetéséből fakadó irányítói, ellenőrző feladatokat, előkészíti a könyvtár pályázatait, azok szakmai beszámolóit, részt vesz az igazgató által kijelölt rendezvények, szakmai feladatok megvalósításában, az intézményvezető alkalmi megbízásai alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. A Krúdy Gyula Könyvtár könyvtárvezetője: 1 fő könyvtáros 5.4.2.A könyvtári asszisztens Szakalkalmazott. Részt vesz a könyvtár szerzeményezési tevékenységében. Állományba veszi és felszereli az új könyveket. A könyvtár elektronikus katalógusának építése és folyamatos gondozása. Állományellenőrzés esetén részvétel a leltározás valamennyi munkafolyamatában. Szükség esetén részt vesz a könyvtári tájékoztató tevékenységben, valamint az olvasószolgálati munkában. A Krúdy Gyula Könyvtár könyvtári asszisztense: 1 fő könyvtári asszisztens. 1 fő könyvtári asszisztens, amely munkakör határozott idejű – közfoglalkoztatott –munkaszerződéssel kerül betöltésre. 5.5 Személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok: 5.5.1. A beiratkozáskor közölt személyes adatokat a könyvtár a személyi adatok védelméről szóló előírások figyelembe vételével, kizárólag könyvtári célra használja, azt másnak át nem ruházza, más számára az adatokhoz való hozzáférést nem teszi lehetővé. 5.5.2. A személyes adatokat elzárt helyen, idegen személy számára hozzá nem férhetően tárolja. A könyvtárból való kiiratkozás után a beiratkozási karton 6 év után megsemmisítésre kerül.

III. fejezet Az intézmény működésének főbb szabályai 1./ Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 1.1/ Az intézmény alkalmazottjainak foglalkoztatási szabályait, a munkavégzés teljesítését a közalkalmazotti szabályzat tartalmazza. 1.2/ Hivatali titok megőrzése Titoknak minősül: - az intézmény dolgozóinak személyi adatai, - a dolgozókra vonatkozó vezetői intézkedések, információk, - a könyvtár használóiról begyűjtött adatok. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. 1.3/ Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok szerint kell segíteniük: A televízió, rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. Kivétel a konkrét programokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos információk, melyeket a program-, szolgáltatásfelelős is közrebocsáthat.

Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa egy-egy konkrét ügyben kijelölt munkatársa jogosult. A nyilatkozattevő kérheti, hogy az anyag tőle származó részét előzetesen megismerje. 1.4/ A munkaidő beosztása A munkarendet a szakmai törvények alapján - a felügyeleti szerv engedélyével az igazgató állapítja meg. Az intézményben a hivatalos munkarend, mely a munkaidőt és a pihenőidőt tartalmazza a következő: Kubinyi Ferenc Múzeum hétfő-csütörtök 7.30-16.00 óra, péntek: 7.30-13.30 óra Krúdy Gyula Könyvtár hétfő, szerda, csütörtök 8.00-16.30 óra kedd 8.00-16.00 óra péntek 8.00-14.30 óra A hivatalos munkarendtől eltérő, külön beosztás szerint dolgozik az intézmény vezetője, valamint a pénztárosi és teremőri feladatokat ellátó munkatársak. 1.5/ Szabadság A szabadság kivételére egyeztetett tervet kell készíteni. Rendkívüli és fizetés nélküli szabadságot csak az igazgató engedélyezhet. A szabadság nyilvántartás vezetéséért a gazdasági ügyintézéssel megbízott munkatárs a felelős. A betegség miatt munkahelyről távolmaradó dolgozó betegségét annak első napján köteles telefonon, vagy személyesen, illetve hozzátartozója útján bejelenteni a munkahelyi vezetőnek. A betegség tényét a jelenléti ívbe be kell jegyezni, és a vezetők gondoskodnak az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásról is. A szabadság mértékét, az intézményi szabályokat a közalkalmazotti szabályzat tartalmazza a vonatkozó törvények alapján. 1.6/ Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A kinevezési okiratban, ill. munkaszerződésben rögzítendő díjazásra vonatkozó megállapodások részleteit a közalkalmazotti szabályzatban kell szabályozni. 1.7./ Saját gépkocsi használata A saját gépkocsi használatára a polgármester adhat engedélyt. 2./ Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési kötelezettséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandó őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A gazdasági ügyekkel megbízott dolgozót felelősség terheli az általa kezelt pénz, pénzügyi dokumentumok és értéktárgyak tekintetében. A kártérítés mértékét – egyéb esetekben – a közalkalmazotti szabályzat határozza meg. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig a munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve 172-173. §-a és a közalkalmazotti törvény az irányadó, mely az anyagi felelősséget is szabályozza. Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés és kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

3./ Az intézmény ügyfélfogadása Az intézmény jellege miatt a vezetők munkahelyen tartózkodásuk ideje alatt tartanak ügyfélfogadást. 4./ A munkaterv Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására intézményi munkatervet készít. A munkaterv összeállításához javaslatot kér a munkahelyi szervezetektől, munkatársaitól. A munkatervnek tartalmaznia kell: - a konkrét feladatokat, - a felelőseik megnevezését, - a határidőket, - a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket. 5./ Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése központosítva, de a két intézmény szakfeladati szerinti bontásban történik. A küldeményeket, postát a leggyorsabb módon az igazgatóhoz kell eljuttatni, aki dönt azok hasznosításáról, ill. az adminisztratív kötelezettségekről. A könyvtár postáját a könyvtárvezető is jogosult kezelni, s azokról intézkedni. Munkatervet, költségvetést érintő új ügyekről tájékoztatja az igazgatót. Kötelezettségvállalási joga – ellenjegyzéssel –, aláírási joga - a könyvtári levelezés és könyvtári dokumentumok rendelése kivételével – az igazgatónak van. Távolléte esetén és a könyvtárra vonatkozóan az igazgatót helyettesítő bontja a postát és intézkedik. Irányításáért, ellenőrzésért az igazgató a felelős. Szabályait Iratkezelési Szabályzatban kell rögzíteni. 6./ Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes – a részben önálló jogok függvényében – kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Cégbélyegző használatára jogosultak: - igazgató: a fenti esetekben és levelezésre, A leltárbélyegzők célszerű és szabályszerű használatáért, a leltározásért felelős könyvtáros és helyettesítője felelősek. 7./ Az intézmény gazdálkodásának rendje A Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár önállóan működő költségvetési szerv, mely saját gazdasági szervezettel nem rendelkezik. A kötelezettségvállalási, utalványozási és teljesítési igazolási jogkört a költségvetési szerv vezetője gyakorolja. A múzeum gazdasági szervezetének feladatait Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatal (3170 Szécsény, Rákóczi u. 84.) látja el, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 10.§ (4) bekezdése szerinti munkamegosztási megállapodás alapján. A munkamegosztási együttműködési megállapodás 2013. június 1-től hatályos. A múzeum költségvetésének megállapítása, gazdálkodása e megállapodásban foglaltak szerint történik. Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézménykezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása - a részjogkörök miatt - a pénzügyi-gazdálkodási feladatokat ellátó önálló gazdálkodó költségvetési szerv, a Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatalban történik. 8./ Belső ellenőrzés A gazdálkodási tevékenységet a Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatal ellenőrzi, ellenőrzési terv alapján a belső ellenőr közreműködésével. A szakmai tevékenység ellenőrzése a

munkatervvel párhuzamosan, konkrétan a feladatteljesítés során történik. Az ellenőrzés megállapításait az igazgató személyesen közli az érintettel, s megteszik a szükséges intézkedést. 9./ A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. Az igazgató 30 napot meg nem haladó távolléte esetén a pénzügyek és munkáltatói jogok körét érintő ügyek kivételével helyettesi feladatot lát el a régész-főmuzeológus vagy történészfőmuzeológus, amely a munkaköri leírásban is rögzítésre kerül. Az igazgató 30 napot meghaladó távolléte esetén az intézmény fenntartója jelöli ki a helyettes személyét és jogkörét. 10./ Az intézmény munkáját segítő testület, választott tisztségviselők 10.1/ Közalkalmazotti képviselő A közalkalmazotti képviselő feladata az adott költségvetési szervnél meghozott döntésekben való részvétel, az ott dolgozó közalkalmazottak képviselete. Ha a létszám kevesebb tizenötnél, akkor közalkalmazotti képviselőt kell választani. A közalkalmazotti képviselő mandátuma három évre szól. Közalkalmazotti képviselőnek az választható, aki az adott szervnél legalább hat hónapja foglalkoztatott. Nem választható közalkalmazotti képviselőnek az, aki munkáltatói jogkör gyakorlója és annak közeli hozzátartozója. A munkáltatónak biztosítania kell a közalkalmazotti képviselő munkájának működési feltételeit. A munkáltatónak biztosítania kell a közalkalmazotti képviselő munkájának működési feltételeit. A munkáltatóval közösen megalkotott közalkalmazotti szabályzat (17. sz. melléklet) a közalkalmazotti képviselő és a munkáltató kapcsolatrendszerét szabályozza, nem tartalmazhat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket. A közalkalmazotti szabályzat megalkotásának kérdése független attól, hogy működik-e szakszervezet az intézményben. 10.2/ Dolgozói munkaértekezlet Az igazgató szükség szerint, de legalább negyedévente hívja össze értékelő és feladat megbeszélő céllal. Az értekezleten lehetőséget kapnak a dolgozók az intézmény működésével, a vezetéssel kapcsolatos kérdéseik felvetésére. A rendszeresen megtartandó fórumon a munkatervi feladatok megvalósításának időszerű kérdései, a feladatteljesítés ellenőrzése történik.

V. fejezet A szervezet dolgozóinak továbbképzése A „12/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet módosításáról” alapján történik. A továbbképzési és beiskolázási terv az intézményvezető és érintett dolgozó egyetértésével, az intézmény és a dolgozó feladatainak figyelembevételével történik.

VI. fejezet Záró rendelkezések 1. Az SZMSZ hatálybalépése A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 50.§ (2) bekezdésének b) pontja értelmében Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének ……/2014. (VIII. 26.) határozata szerint az SZMSZ 2014. szeptember 01. nappal lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a képviselő-testület 198/2013. (VIII. 27.) határozatával jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti.

Az SZMSZ és mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik. Szécsény, 2014. augusztus 18. Gusztiné Dr. Toronyi Judit igazgató

Jóváhagyó záradék A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 50.§ (2) bekezdésének b) pontja értelmében Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testülete ……/2014.(VIII.28.) határozata szerint a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata 2014. szeptember 01. nappal hatályba lépett. Ezzel egyidejűleg a képviselő-testület 198/2013 (VIII.27.) határozatával jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát vesztette. Szécsény, 2014. szeptember 1. Stayer László polgármester

SZMSZ mellékletei: 1. Pénzügyi megállapodás Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatal és az intézmény között 2. Küldetésnyilatkozat ( múzeum) 3. Küldetésnyilatkozat (könyvtár) 4. FEUVE Szabályzat 5. Szabályzat a közérdekű adatok és személyes adatok kezeléséről 6. Leltározási szabályzat 7. Szabálytalanságok kezelésének rendje 8. Számviteli politika 9. Telefonhasználat szabályzata 10. Munkaköri leírások 11. Intézményi ágrajz 12. Kutatási szabályzat 13. Belső pénzkezelési szabályzat 14. Iratkezelési szabályzat 15. Gyűjtőköri szabályzat 16. Könyvtárhasználati szabályzat 17. Közalkalmazotti szabályzat 18. Önköltségszámítás szabályzat 19. Kockázatelemzési szabályzat 20. Tűzvédelmi szabályzat 21. Munkavédelmi szabályzat 22. Kiürítési terv múzeum 23. Értékelési szabályzat 24. Gépjármű-használati szabályzat

1. sz. melléklet

SZMSZ 2. sz melléklet

KÜLDETÉSNYILATKOZAT Kubinyi Ferenc Múzeum Szécsény

A Kubinyi Ferenc Múzeum a szécsényi Forgách-kastélyban működő területi múzeum, amelyet az örökségvédelmi törvényben történelmi emlékhelyként tartanak nyilván. Így kiemelt figyelmet kell fordítanunk az épített örökség védelme és gondozása iránt. Alapvető feladatunknak tartjuk a kulturális javak és a szellemi kulturális örökség elemeinek tudományos, örökségvédelmi, oktatási és ismeretátadási céllal történő gyűjtését, megőrzését, feldolgozását, kutatását és kiállítását. Tevékenységünkkel elő kívánjuk segíteni a társadalmi, művészeti, kulturális és tudományos összefüggések kutatását, megértését, nyomon követni azok jelenkori változásait és folytonos művelődésre ösztönözni. A bemutatás során az ismeretátadásra helyezzük a hangsúlyt. Szeretnénk, ha a hozzánk érkező látogatók megismernék a múzeum gyűjteményeit, a szécsényi kastély történetét. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a múzeumi kiállításokon keresztül lehetőséget biztosítsunk a helyi alkotók múzeumi megjelenésére, illetve a hazai és nemzetközi kapcsolatok révén olyan kiállításokat mutassunk be, amely a helyi közösség számára jelent ismeretszerzési lehetőséget. Munkánk során nemcsak megyei és országos múzeumokkal tartunk fenn szoros kapcsolatot, hanem a kulturális terület egyéb képviselőivel, illetve az idegenforgalmi ágazattal.

SZMSZ 3. sz melléklet

KÜLDETÉSNYILATKOZAT Krúdy Gyula Könyvtár Szécsény

A szécsényi Krúdy Gyula Könyvtár, mint a Szécsényi Járás legnagyobb nyilvános könyvtára, fő feladatának tekinti, hogy az állampolgárok számára biztosítsa a magyar és egyetemes kultúra kincseinek megismertetését, a hazai és nemzetközi információhoz és a tudáshoz való szabad hozzáférést, az önművelés, a szabadidő értékes eltöltésének segítését, az élethosszig tartó tanulás támogatását, az olvasáskultúra kialakítását, fejlesztését. Kitűzött céljaink megvalósítása érdekében:
a könyvtár állományát folyamatosan, tervszerűen gyarapítjuk, és feltárjuk;
a korszerű elektronikus eszközökre és forrásokra támaszkodva fejlesztjük az intézmény tájékoztató - információs szolgáltatásait;
kiemelt figyelmet fordítunk az informatika könyvtári alkalmazásának továbbfejlesztésére, a dokumentumok és információk hozzáférésének növelésére;
könyvtárközi kölcsönzést nyújtunk, és közvetítjük más könyvtárak szolgáltatásait;
munkánk során igyekszünk figyelembe venni a könyvtárhasználók javaslatait, vizsgáljuk a használói szokásokat, igényeket;
hozzájárulunk a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének növeléséhez;
szorgalmazzuk, hogy bárki számára bárhonnan biztosíthassuk a dokumentumokhoz és információkhoz való korlátozás nélküli hozzáférést;
helytörténeti gyűjteményünk révén hozzájárulunk a város történetének, kulturális, néprajzi hagyományainak, természeti értékeinek, gazdasági és társadalmi folyamatainak kutatásához;
részt vállalunk a gyerekek olvasóvá nevelésében. A szécsényi Krúdy Gyula Könyvtár, a fenntartó Városi Önkormányzat célkitűzéseivel összhangban arra törekszik, hogy megteremtse a XXI. század követelményeinek megfelelő nyilvános könyvtári szolgáltatást, korszerű könyvtárként és információs központként működjön. Könyvtárunk küldetését tervszerűen gyarapított dokumentumállományával, a felhasználói igényeknek megfelelő szolgáltatásaival, technikai felszereltségével, könyvtárosai szakmai felkészültségével valósítja meg.

4. sz.melléklet

ÉS KRÚDY GYULA KÖNYVTÁR

FEUVE (Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés)

szabályzata

Tartalom Bevezetés I. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok II. A FEUVE rendszer és a szabályozottság III. A FEUVE rendszer és a szabályosság IV. A FEUVE rendszer és a gazdaságosság V. A FEUVE rendszer és a hatékonyság VI. A FEUVE rendszer és az eredményesség VII. Ellenőrzési nyomvonal VIII. Kockázatkezelés Mellékletek

Szécsény, 2014………………………………

Bevezetés 1. Szabályzatkészítési kötelezettség Az intézmény FEUVE szabályzatának kidolgozására - az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint - az Államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 145/A. §-a, továbbá - a Pénzügyminisztérium költségvetési ellenőrzéssel kapcsolatban közzétett módszertani útmutatói, illetve ajánlásai figyelembevételével került sor. 2. A szabályzat hatálya A szabályzat az Intézmény, mint költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésére terjed ki.

I. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó szabályokat az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (Áht.), valamint az Államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (Áhsz.) és a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (Bkr.)határozza meg. 1. A FEUVE fogalma Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) az Áht.-ben meghatározott ellenőrzés. A FEUVE a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer.

2. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok tartalma A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).

3. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásának megszervezése A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatoknak, tevékenységnek a szerven belüli, feladatköri elkülönítését – az Áht.-ben és a Bkr.-ben meghatározott előírás érdekében - az 1. számú melléklet biztosítja.

4. A FEUVE rendszer A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon - elveket, - eljárásokat és - belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való - szabályszerű,

- gazdaságos, - hatékony és - eredményes gazdálkodás követelményeit.

5. Az igazgató felelőssége a FEUVE rendszerrel kapcsolatban Az igazgató köteles - olyan szabályzatokat kiadni, - olyan folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az igazgató köteles - kialakítani, - működtetni és - fejleszteni a FEUVE rendszerét. A FEUVE rendszer kialakításánál, működtetésénél, valamint fejlesztésénél az igazgatónak figyelembe kell venni: - a szerv gazdálkodásának folyamatait, így - a tervezési, - a végrehajtási, - a beszámolási tevékenység feladatait, valamint - a szerv egyéb sajátosságait. Az igazgató köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely Szervezeti és Működési Szabályzat részét képezi.

6. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott követelmények A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott legfontosabb követelmények, hogy biztosítsák azt, hogy a) az intézmény valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az intézmény gazdálkodásával kapcsolatosan; d) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.

7. A FEUVE rendszerben alkalmazandó legfontosabb fogalmak (szabályosság, a szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) 7.1. Szabályosság A szabályosság azt jelenti, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, tevékenysége megfelel a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak. 7.2. Szabályozottság A szabályozottság azt jelenti, hogy az adott intézmény vagy szervezeti egység működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően

szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek–e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. 7.3. Gazdaságosság A gazdaságosság egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. 7.4. Hatékonyság A hatékonyság egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. 7.5. Eredményesség Eredményesség egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat.

II. A FEUVE rendszer és a szabályozottság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a szabályozottság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül.

1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az igazgató feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy az intézmény - mindig a hatályos jogszabályoknak, irányelveknek, útmutatásoknak a szem előtt tartásával lássa el a belső szabályozási feladatait, ezekről a szabályokról tájékozott legyen; - a belső szabályozásánál figyelembe vételre kerüljenek a fenntartó által meghatározott követelmények, célkitűzések, elvárások; - a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről; - az intézmény működése során, a helyi sajátosságok miatt szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, majd elkészítsék a vonatkozó szabályzatokat, előírásokat.

2. Eljárások A szabályozottság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Meg kell határozni azokat a területeket, mely területek szabályozásáról gondoskodni kell a jogszabályi előírások miatt, - Objektív kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek - szabályozása (anélkül, hogy azt kötelező előírás kötelezővé tenné) szükséges az intézmény működési, szervezeti, illetve az ellátott feladatok sajátossága miatt, - szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel jelentős kockázati területet jelöl, - szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az intézmény tevékenysége számára - Új belső szabályozás esetén – ha addig még adott területre szabályozás nem történt, illetve a korábbi terület szabályozási igénye jelentősen megváltozott – a szabályozás előtt - előzetes konzultációt kell folytatni a terület vezetőivel és dolgozóival, - csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetet, melyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett vezetőkkel és dolgozókkal.

- A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot 2. számú melléklet szerinti időközönként felül kell vizsgálni. - A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a - a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, - a felügyeleti, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit. - A felülvizsgálat során a módosítási javaslatokat meg kell beszélni az adott szabályozási területtel közvetlen kapcsolatban lévő dolgozókkal.

3. A megfelelő szabályozottság kialakítása és fenntartása A megfelelő szabályozottság kialakítása és fenntartása folyamatábráját a 3. számú melléklet tartalmazza.

4. Belső szabályzatok Az intézmény vonatkozásában a belső szabályzatok alatt valamennyi, az intézmény működését alapvetően meghatározó, írásban rögzített, a szervre nézve kötelező előírást, követelményt meghatározó dokumentumot érteni kell. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés érdekében a szervnek a 2. számú mellékletben meghatározott szabályzatokkal kell rendelkeznie. A szabályzatok felülvizsgálati időszakai, határnapjai, valamint a felülvizsgálatért felelős személyek megnevezése szintén a 2. számú mellékletben található.

III. A FEUVE rendszer és a szabályosság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a szabályosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül.

1. Elvek A pénzügyi, gazdálkodási és ellenőrzési feladatok ellátása során az igazgató feladata, hogy az intézmény dolgozói számára biztosítsa - a hatályos jogszabályok, előírások és szabályozások megismerhetőségét, - a belső szabályokhoz való hozzáférést, - a hatályos jogszabályok, előírások és szabályzatok alkalmazásának szabályosságát.

2. Eljárások A szabályosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Gondoskodni kell az intézményt közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi hatályos jogszabály, előírás, ajánlás (a továbbiakban szabályzat) hozzáférhetőségéről (papír, valamint számítógépes adathordozó segítségével). - A szabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl.: szakkönyvek, segédletek, folyóiratok beszerzését, illetve az Internetes honlapokhoz való hozzáférést. - A belső szabályok alkalmazhatósága érdekében a belső szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen.

A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor, illetve egyes szabályzatok hatályon kívül helyezésekor az érintett vezetőket illetve dolgozókat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról, szükség esetén munkaértekezlet, megbeszélés keretében kell gondoskodni a szabályzatok megismertetéséről. Az objektív kockázatkezelés során fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő feladatok ellátásánál közreműködő vezetők illetve dolgozók figyelmét a szabályzatok, illetve a szabályzatok egyes elemei betartására. A jogszabályi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következő eszközökkel kell biztosítani: - előzetes vezetői ellenőrzéssel, - egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével, - utólagos vezetői ellenőrzéssel, A szabályosság területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók szabályozottsági ismereteinek megismerése, felmérése (pld. beszélgetés, megbeszélés, beszámoltatás stb. )útján. Folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy tevékenységséget több részfolyamatra, feladatra tagolják, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyan az a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. Utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb.

3. Belső szabályzatok A szabályosságnak a hatályos jogszabályok, valamint a FEUVE és a belső szabályzatok témakörében meghatározott szabályzatoknak való megfelelés során kell érvényesülni.

IV. A FEUVE rendszer és a gazdaságosság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a gazdaságosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül

1. Elvek A pénzügyi, gazdálkodási és ellenőrzési feladatok ellátása során az igazgató felelőssége, hogy a feladatai ellátására szolgáló - bevételi és kiadási előirányzatokkal, - a létszám-előirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. Cél, a megfelelő minőség biztosítása a legalacsonyabb, illetve legkedvezőbb áron. A gazdaságosság követelménye, az hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. Az intézmény akkor működik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erőforrásokból költség-hatékony módon szerzi be, használja fel azokat az eszközöket és emberi erőforrást, amelyek a feladat, tevékenység ellátásához szükségesek.

2. Eljárások A gazdaságosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Gazdaságossági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában- így a kiadási előirányzatok felhasználásakor figyelembe kell venni azt, hogy mikor, honnét lehet a legolcsóbban megszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat.

- a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám előirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a létszám szükséglet és a kapcsolódó költség a legoptimálisabb a feladat ellátás szempontjából. - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik.

3. Kiemelt területek a gazdaságossággal kapcsolatban A FEUVE rendszernek a gazdaságossággal kapcsolatos kiemelt területei a következők: - pénzügyi-gazdálkodási területen az anyag, készlet, vásárolt szolgáltatások beszerzése, - a létszám és személyi juttatás előirányzatai és felhasználása.

4. Belső szabályzatok A gazdaságosság érvényesítésekor az önköltség-számítási szabályzat előírásait be kell tartani. Amennyiben a gazdaságosság számításhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, akkor gondoskodni kell megfelelő analitikus nyilvántartások vezetéséről, a gazdasági számítások megalapozásáról.

V. A FEUVE rendszer és a hatékonyság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a hatékonyság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül.

1.

Elvek

A pénzügyi, gazdálkodási és ellenőrzési feladatok ellátása során az igazgató felelőssége a hatékonyság követelmények figyelembe vétele. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell, a - bevételi és kiadási előirányzatokkal, - a létszám-előirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, egyéb eredmény, valamint ezek elvégzéséhez, nyújtásához felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha az intézmény a lehető legkevesebb tárgyi és munkaerő felhasználásával - a lehető legtöbb, és - legjobb minőségű feladatellátást végez (beleértve a feladatkörébe tartozó szolgáltatás-nyújtási tevékenységét is).

2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a legtöbb, illetve legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása vonatkozásában az intézménynek vizsgálnia kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybevételével ellátni. - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során a hatékonysági vizsgálat középpontjában áll a rendelkezésre álló vagyon megfelelően kihasználtsága. A felesleges, a feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelően hasznosított vagyon az intézmény működési hatékonyságát rontja, ennek feltárása kiemelt feladat. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. - A hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni.

-

A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell a hatékonyság szempontjából. A gazdasági szervezetnek hatékonysági számítások kell végeznie és szükség esetén kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatokat kell tennie.

3. A FEUVE és a hatékonyság vizsgálat kiemelt területei A hatékonyság szinte a működés teljes egészét érinti, így különösen: - a szervezeti felépítés, ezzel összefüggésben az SZMSZ, - szakmai működésre vonatkozó szakmai, és egyes szolgáltatásra vonatkozó szakmai előírások.

4. Belső szabályzatok Amennyiben a hatékonyság számításhoz szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell az analitikus nyilvántartások kialakításáról, a megfelelő részletező nyilvántartások vezetéséről azért, hogy a hatékonysági számítások elvégezhetőek legyenek.

VI. A FEUVE rendszer és az eredményesség A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben az eredményesség követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül.

1. Elvek A pénzügyi, gazdálkodási és ellenőrzési feladatok ellátása során az igazgató feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye az eredményesség követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell az alábbi területeken: - kiadási előirányzatok felhasználása, - a létszám-előirányzat felhasználása, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. Az eredményesség az intézmény tevékenysége, ezen belül, pl. egy feladat, nyújtott szolgáltatás megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett, elgondolt és tényleges teljesítése, ellátása közötti kapcsolat. Az eredményesség megmutatja, hogy az intézmény működése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása - eléri-e a célját, - s ha eléri, ott milyen hatást vált ki. A szerv adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek.

2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz, az érintettekhez mennyiségben és minőségben. Adott feladatellátásnál, szolgáltatásnál mindig vizsgálni kell az igénybevevők, és a lehetséges igénybevevők közötti kapcsolatot. - a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a feladatellátások mennyiségére, valamint annak lehetséges igénybevételére, illetve, hogy a létszám, illetve személyi juttatás felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevőkre. - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során az eredményességi vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon valamely feladatellátás kapcsán kapcsolatba kerül-e a lehetséges igénybevevőkkel, illetve az igénybevétel, vagy annak lehetősége milyen hatást gyakorol rájuk. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. - A eredményesség javítása érdekében - számításokkal,

- közvélemény kutatásokkal, - egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. - A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell az eredményesség szempontjából. A gazdasági területnek számításokat kell végeznie –esetleges- kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatokhoz.

3. Belső szabályzatok Az eredményesség követelménye érvényesítéséhez a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások, illetve egyéb statisztikai adatok figyelembe vétele szükséges. Amennyiben az eredményesség számításához szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a nyilvántartások kialakításáról vezetéséről, az eredményességi számítások alátámasztásáról.

VII. Ellenőrzési nyomvonal 1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma, tartalma Az ellenőrzési nyomvonal az intézmény - tervezési folyamatainak, - pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint az - ellenőrzési folyamatainak leírása. Az ellenőrzési nyomvonal leírás - szöveges vagy - táblázatba foglalt vagy - folyamatábrákkal szemléltetett dokumentum.

2. Az igazgató feladata az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatban Az igazgató köteles elkészíteni, illetve elkészíttetni az intézmény ellenőrzési nyomvonalát.

3. Az ellenőrzési nyomvonal a szervezeti és működési szabályzatban való rögzítése Az ellenőrzési nyomvonal az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét kell, hogy képezze. A mellékletként való csatolásért az igazgató tartozik felelősséggel.

4. Az egyes ellenőrzési nyomvonalak Az egyes ellenőrzési nyomvonalak megtalálhatóak az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében (szabályzatokban). Ellenőrzési nyomvonalak: - Tervezési folyamatok ellenőrzési nyomvonala, - Végrehajtási folyamatok ellenőrzési nyomvonala, - Ellenőrzés folyamatainak ellenőrzési nyomvonala.

VIII. Kockázatkezelés 1. Az igazgató kockázatokkal kapcsolatos feladata Az igazgató köteles a kockázati tényezők figyelembevételével - kockázatelemzést végezni illetve végeztetni és - kockázatkezelési rendszert működtetni.

1.1. A kockázatelemzés

A kockázatelemzés: objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, mely meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenőrző rendszerekben rejlő kockázatokat. A kockázatelemzés során - fel kell mérni és - meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. 1.2. A kockázatkezelés A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és intézkedési módokat, melyek - csökkentik, illetve - megszüntetik a kockázatokat.

2. A FEUVE rendszer objektív kockázatelemzési módszere A FEUVE rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.

1. számú melléklet

A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése Pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok megnevezése 1. Pénzügyi dokumentumok elkészítése 1.1. Költségvetési terv - azt intézményre vonatkozó költségvetési koncepció - az intézmény éves költségvetési terve - az intézmény költségvetésének módosításai 1.2. Kötelezettségvállalások 1.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek - beszerzések, vásárlások (melyeknek nincs előzetes kötelezettségvállalási dokumentuma) - értékesítések - selejtezés 2. Előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, ellenjegyzése 2.1.Költségvetési terv - jóváhagyása - előirányzat-felhasználási ütemterv - likviditási terv 2.2. Kötelezettségvállalások ellenjegyzése 2.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek jóváhagyása, ellenjegyzése - beszerzések, vásárlások (melyeknek nincs előzetes kötelezettségvállalási dokumentuma) - értékesítések - selejtezés 3. Gazdasági események elszámolása

Felelős

Feladatkörök megnevezése Végrehajtó

Ellenőrzést végző

Igazgató

Gazdasági vezető

Igazgató, fenntartó

Igazgató Igazgató Igazgató

Gazdasági vezető Gazdasági vezető Megbízott ügyintéző

Igazgató, fenntartó Igazgató, fenntartó Ellenjegyző

Igazgató

Megbízott ügyintéző

Ellenjegyző

Igazgató Igazgató

Megbízott ügyintéző Selejtezési bizottság

Ellenjegyző Gazdasági vezető

Fenntartó Fenntartó Fenntartó Igazgató

Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Ellenjegyző

Igazgató Igazgató Igazgató Fenntartó

Igazgató

Beszerzés-re jogosult

Ellenjegyző,

Igazgató

Gazdasági vezető

Ellenjegyző,

Igazgató

Selejtezési bizottság

Gazdasági vezető

3.1. Költségvetési előirányzatok könyvelése - eredeti előirányzatok - módosított előirányzatok 3.2. Előirányzat teljesítések könyvelése 3.3. Féléves beszámoló 3.4. Éves beszámoló

Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Igazgató Igazgató

Mb. ügyintéző Mb. ügyintéző Mb. ügyintéző Mb. ügyintéző Mb. ügyintéző Mb. ügyintéző

Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető

2. melléklet

A belső szabályzatok listája és a felülvizsgálat rendje Belső szabályzatok megnevezése

1. Tervezéshez kapcsolódó szabályozások

Felülvizsgálat időszakai, határnapjai

Felülvizsgálat elvégzéséért felelős személy Jogszabály változást követően, legalább Igazgató, Gazdasági vezető évente

A fenntartó tervezési és beszámolási előírásai Az intézmény éves programja 2. Tevékenységhez, működéshez kapcsolódó általános Jogszabály változást szabályozások évente Szervezeti és működési szabályzat részeként a következők Jogszabály változást évente Közalkalmazotti Szabályzat Jogszabály változást évente Tűzvédelmi szabályzat Jogszabály változást évente Munkavédelmi szabályzat Jogszabály változást évente 3. Tevékenység pénzügyi-számviteli szabályozása Jogszabály változást évente Költségvetési rendelet részeként az intézményre vonatkozó - az előirányzat és felhasználási ütemterv Likviditási terv (havi) Számviteli szabályzatgyűjtemény részeként a következők (önállóan gazdálkodó intézménynél teljes körűen) - Számviteli politika, számlarend - Pénzkezelési szabályzat - Selejtezési szabályzat - Leltározási szabályzat - Kötelezettségvállalás, bevétel előírás, utalványozás, ellenjegyzés jogkörének szabályozása - Értékelési szabályzata - Önköltség-számítási szabályzat - Bizonylati szabályzat 3. Ellenőrzéshez kapcsolódó szabályok Jogszabály változást évente FEUVE szabályzata Belsőellenőrzési szabályzat

követően, legalább Igazgató, Gazdasági vezető követően, legalább Igazgató, Gazdasági vezető követően, legalább Igazgató követően, legalább Igazgató, tűz-és munkavédelmi megbízott követően, legalább Igazgató, tűz-és munkavédelmi megbízott követően, legalább Igazgató, Gazdasági vezető

követően, legalább Igazgató, Gazdasági vezető

3. melléklet A megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatábrája JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN KÖTELEZŐ BELSŐ SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA A SZERV MŰKÖDÉSI, SZERVEZETI SAJÁTOSSÁGA MIATT BELSŐ SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA

SZABÁLYOZÁS

ÚJ BELSŐ SZABÁLYOZÁS

MEGLÉVŐ SZABÁLYOZÁS

ELŐZETES KONZULTÁCIÓ

A SZABÁLYOZÁS KÖTELEZŐ FELÜLVIZSGÁLATI IDŐKÖZÉNEK, ILLETVE HATÁRNAPJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

A TERÜLETEN

ÉRINTETT FOLYAMAT GAZDA

DOLGOZÓ

SZABÁLYZAT TERVEZET ELKÉSZÍTÉSE

SZABÁLYOZÁS FELÜLVIZSGÁLATA

TAPASZTALATOK ÁTTEKINTÉSE (FEUVE-, KÜLSŐ ELLENŐRZÉSI -, BELSŐ ELLENŐRZÉSI TAPASZTALAT )

SZABÁLYZAT TERVEZET VÉLEMÉNYEZTETÉSE, MEGBESZÉLÉSE

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT ELKÉSZÍTÉSE

A TERÜLETEN DOLGOZÓ

ÉRINTE TT FOLYA

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT VÉLEMÉNYEZTETÉSE, MEGBESZÉLÉSE

SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSE

SZABÁLYZAT MEGISMERTETÉSE

A TERÜLETEN DOLGOZÓ

ÉRINTE TT FOLYA

MÓDOSÍTÁS ELKÉSZÍTÉSE MEGISMERTETÉSE

MÓDOSÍTÁS MEGISMERTETÉSE

Az intézményi szakfeladatok irányítása és ellenőrzése Munkafolyamat, tevékenység (1) Jogszabályi alap (2) Feladatellátó (3) Határidő (4) Keletkező dokumentum

Szabályozás

Postai levelek érkeztetése, bontása, Iratkezelési szabályzat Munkaköri leírás iktatása, továbbítása

Munkafolyamat leírása

– A kiadást iktatókönyvbe

bejegyezni

4. számú melléklet

Ellenőrzés

az A folyamatosság ellenőrzése az iktatókönyv lezárásakor; illetőleg eseti alkalommal igazgató

– Az akták meglétének ellenőrzése évente jan. 1–31. (Az iktatókönyv lezárása előtt)

Iktatókönyvek éves lezárása

Elemei az iratkezelési szabályzat Záradékolás szerint. Aláírja: ig. Munkaköri leírás

„Csúsztatás” kiadása

Igazgatói utasítás

A csúsztatandó időről a munkahelyi vezető nyilvántartást vezet A csúsztatás kivételének engedélyezése azon a módon zajlik, mint a rendes szabadságok kivétele A csúsztatás kivételét a nyilvántartásban rögzíteni kell A nyilvántartás és a jelenléti ív adatainak meg kell egyeznie

A saját nyilvántartásának és a jelenléti ívnek az egyezőségét a munkahelyi vezető havonta, a tárgyhó végén ellenőrzi

Kutatónapok kiadása

I150/1992. (XI.20.) Korm.rend.12.§ A kutatónap kiadásának kötött (4) bek. időpontját a munkaköri leírásban kell meghatározni A kutatónap minden olyan héten kivehető, amelyen a hét többi napja egyébként munkában töltött nap

ügyviteli alkalmazott intézi ügyviteli alkalmazott intézi

Postabélyeg vásárlás Irodaszer vásárlás

igazgató igazgató

Távozások nyilvántartása

Igazgató utasítás

A munkaidőben, magáncélra történő A munkahelyi vezető eseti eltávozásokat személyenként a ellenőrzéssel győződnek meg a munkahelyi vezető tartja nyilván szabályok betartásáról A távozásokat havonta személyenként összesíteni kell

Jelenléti-ív

Igazgatói utasítás

A jelenléti ívet a tikárságon kell A munkahelyi vezető a megkapott elhelyezni lista alapján tájékozódik a beírások elmaradásának okáról, szükség esetén intézkedik a pótlásról

Adatszolgáltatás Kutatószolgálat Kutatási Szabályzat

referens muzeológusok folyamatosan végzik gyűjteménykezelők segítségével

Az igazgató a féléves jelentés kapcsán a ellenőrzi az előírások és jogszabályok betartását

Kutatási Szabályzat

referens muzeológusok folyamatosan végzik gyűjteménykezelők segítégével

a

referens muzeológusok folyamatosan végzik gyűjteménykezelők segítégével

a

referens muzeológusok folyamatosan végzik gyűjteménykezelők segítégével

a

Látogatói jegy, kutatási kérelem kitöltése, Kutatási Szabályzat ismertetése

A kutatással kapcsolatos vezetése

és kölcsönzéssel nyilvántartások

Kutatási Szabályzat Anyagkihozatal a raktárból

Kutatási Szabályzat Anyagok visszaszállítása raktári helyére

a

Pályázatok

igazgató A pályázat megvalósítása igazgató, gazd. vez. Elszámolás megküldése

Fenntartó

Munkafolyamat, tevékenység (1) Jogszabályi alap (2) Feladatellátó (3) Határidő (4) Keletkező dokumentum

Szabályozás

Munkafolyamat leírása

Ellenőrzés

Múzeumi szakkönyvtár kezelése

folyamatos leltározás

igazgató

Könyvtári állomány nyilvántartása A múzeum saját kiadványainak kezelése

kartonos nyilvántartás vezetése folyamatos nyilvántartás vezetése

igazgató igazgató

Munkafolyamat, tevékenység (1) Jogszabályi alap (2) Feladatellátó (3) Határidő (4) Keletkező dokumentum

Szabályozás

Restaurátori beavatkozást igénylő igazgatói utasítás műtárgyak feltárása Állományvédelem

.

Munkafolyamat leírása

Ellenőrzés

A beavatkozást igénylő tárgyak igazgató kiemelése a gyűjteményből és átadása a resturátornak. -A restaurátor és a gyűjteménykezelők igazgató feladata a különböző mérések (hőmérséklet, páratartalom,) elvégzése naponta legalább kétszer folyamatosan. Az adatokat naponta rögzítik.

Megismerési nyilatkozat A FEUVE ellenőrzési tervben foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Guba Szilvia Nagy Gáborné Nagy Györgyné Némethné Magulya Lívia Veres György Csatlós Noémi Filkor Anna Végh Lászlóné Szabó Tiborné

Beosztás régész takarító könyvtáros asszisztens gyűjteménykezelő restaurátor könyvtárvezető könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens

Kelt

Aláírás

5. sz. mellélet

ÉS KRÚDY GYULA KÖNYVTÁR

SZABÁLYZAT

A KÖZÉRDEKŐ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ A KÖTELEZİEN KÖZZÉTEENDİ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJÉRİL

SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŐ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ A KÖTELEZİEN KÖZZÉTEENDİ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJÉRİL a 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) 13. § (2) bekezdésére hivatkozva Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: törvény) 30. § (6) bekezdés, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr) 13. § (2) bekezdés h) pontjának elıírásai alapján intézményünknél a közérdekő adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezıen közzéteendı adatok nyilvánosságra hozatalának rendje az alábbiakban kerül meghatározásra. 1. A Szabályzat célja A szabályzat célja, hogy meghatározza a közérdekő adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezıen közzéteendı adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét. 2. A szabályzat hatálya E szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár, továbbiakban Intézmény kezelésében lévı közérdekő adatok, közérdekbıl nyilvános adatok, valamint közalkalmazottainak, munkavállalóinak közérdekbıl nyilvános adata (továbbiakban együtt: közérdekő adat) igénylésénél, továbbá hatásköre és illetékessége szerint kezelésében álló közérdekő adatok közzétételénél. 3. Értelmezı rendelkezések E szabályzat alkalmazása során: 1. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságra jellemzı ismert –, valamint az abból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. 2. közérdekő adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévı és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem esı, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy győjteményes jellegétıl, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedı értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a mőködést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerzıdésekre vonatkozó adat. 3. közérdekbıl nyilvános adat: a közérdekő adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetıségét vagy hozzáférhetıvé tételét törvény közérdekbıl elrendeli. 4. adatkezelı: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.

5. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely mővelet vagy a mőveletek összessége, így különösen győjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzık (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése. 6. adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége; 7. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelıvel vagy az adatfeldolgozóval; 8. adatfelelıs: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezıen közzéteendı közérdekő adatot elıállította, illetve amelynek a mőködése során ez az adat keletkezett. 9. adatközlı: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelıs nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelıs által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi. 4. A közérdekő adatok, valamint a közérdekbıl nyilvános adatok megismerésére irányuló igény (továbbiakban: igény) és intézése 4.1. Az igény benyújtása: A közérdekő, a közérdekbıl nyilvános adat megismerése iránt bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be. 4.2. Az igény benyújtásának helye és módja

4.2.1. Szóbeli igények benyújtása a.) személyesen: 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7., munkaidıben. b.) telefonon a következı telefonszámon: +36-32-370-143

4.2.2. Írásbeli igények benyújtása a.) személyesen: 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. b.) postai úton: 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. c.) elektronikus úton: a [email protected] e-mail címre küldött levélben, d.) faxon: a +36-32-370-143 faxszámon történhet. Az igénylı közérdekő adat megismerésére vonatkozó írásbeli igényét benyújthatja az általa írt igénylési formában, vagy az Intézmény által e célra rendszeresített igénybejelentı lapon (1. számú melléklet) 4.3. A benyújtott igények teljesítése 4.3.1. A közérdekő adat, a közérdekbıl nyilvános adat megismerésére irányuló igények teljesítésérıl az Igazgató gondoskodik. Hozzá érkeznek be az igények, végül ı továbbítja az adatot az igénylınek. Az adatok átadása, ha az igénylı az adatokat személyesen, közvetlenül kívánja megismerni:

Ha az ügyfél az adatokat személyesen, közvetlenül kívánja megismerni, az Igazgató haladéktalanul értesíti az ügyfelet: - az adatszolgáltatás idıpontja egyeztetése, illetve - az adatszolgáltatással kapcsolatban felmerült költségekrıl való tájékoztatás céljából. A megjelent ügyfél számára az adatok átadása (betekintési lehetıség biztosítása, másolatok átadása) csak úgy lehetséges, ha az ügyfél a formanyomtatványon aláírásával az átadás tényét elismeri (az aláírásig a dokumentumokba nem tekinthet bele). Az adatokba történı betekintéshez az Intézménynek megfelelı körülményeket kell biztosítania. Ennek érdekében - a meghatározott helyiséget jelöli ki a betekintés helyszínéül, - tájékoztatja az ügyfelet a jogairól és figyelmezteti és kötelességeire, - biztosítja az Intézmény olyan dolgozójának jelenlétét, aki az igényléssel érintett adatokkal kapcsolatban az ügyfél kérdéseire válaszolni tud, illetve biztosítja az adatigénylésre átadott dokumentumok biztonságát, védelmét. Az ügyfél joga, hogy: a számára rendelkezésre bocsátott adatokba betekintsen, azokról jegyzeteket készítsen, jelezze a másolat készítési igényét, s megjelölje a másolat adathordozójának formáját, - a betekintési jogát idıkorlátozás nélkül – de az Intézmény nyitva tartását figyelembe véve – szabadon gyakorolja, - az adatokkal kapcsolatban kérdéseket tegyen fel. Az ügyfél kötelessége, hogy: - a számára rendelkezésre bocsátott dokumentumok épségérıl gondoskodjon, - a dokumentumokba bejegyezést ne tegyen. 4.3.2. A szóban elıterjesztett igényt akkor lehet szóban teljesíteni, ha az igénylı szóban kéri a választ, illetve az számára kielégítı, az igényelt adat az Intézmény honlapján (www.kubinyimuzeum.hu) vagy más módon jogszerően már nyilvánosságra került, az igényelt adat az Intézmény munkatársainak nevére, beosztására, hivatali elérhetıségére vonatkozik, az igény az Intézmény eljárására, hatáskörére, az alkalmazott jogszabályokra vonatkozó általános tájékoztatással teljesíthetı. Amennyiben a szóban elıterjesztett igény szóban nem válaszolható meg, az igénylésrıl feljegyzést kell készíteni és az igénylıt tájékoztatni kell arról, hogy igényének teljesítésére írásban kerül sor. 4.3.3. Az adatigénylésnek közérthetı formában és – amennyiben ezt az adatot kezelı közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylı által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hoztuk, az igény teljesíthetı az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is.

4.3.4. A közérdekő adat, közérdekbıl nyilvános adat megismerésére irányuló igénynek a tudomásra jutást követı – legrövidebb idı alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül eleget tenni. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthetı formában nem lehet eleget tenni. 4.3.5. Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylıt e törvény alapján megilletı jogorvoslati lehetıségekrıl való tájékoztatással együtt, 8 napon belül írásban vagy – ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte – elektronikus levélben értesíteni kell

az igénylıt. Az értesítésben tájékoztatni kell az igénylıt arról, hogy – az igényének nem teljesítése miatt – bírósághoz fordulhat. Az elutasított kérelmekrıl, valamint az elutasítások indokairól az adatkezelı nyilvántartást vezet, és az abban foglaltakról minden évben január 31-éig tájékoztatja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. A nyilvántartás vezetése és a tájékoztató határidıre történı elküldése: Igazgató feladatát képezi. 4.3.6. A közérdekő adat, közérdekbıl nyilvános adat megismerése iránti igény teljesítése nem tagadható meg azért, mert a nem magyar nyelvő igénylı az igényét anyanyelvén vagy az által értett más nyelven fogalmazza meg.

4.3.7. Az adatokat tartalmazó dokumentumokról vagy dokumentumrészrıl, annak tárolási módjától függetlenül az igénylı másolatot kaphat. A másolat elkészítése annak a szervezeti egységnek a feladata, ahol az adatokat tartalmazó dokumentumot tárolják. 4.3.8. A másolat készítéséért – legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedıen – a külön jogszabályban (249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 8. § (16) bekezdésében) elıírt, a számviteli politika részeként elkészített önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint költségtérítést állapítunk meg, melynek összegérıl az igénylıt az igény teljesítését megelızıen tájékoztatni kell. A költségtérítésrıl az intézmény Gazdálkodása számlát, illetve pénzkezelı helye nyugtát vagy számlát állít ki. Az Intézmény az adatokról készített másolatok átadása elıtt tájékoztatja az ügyfelet a jogairól, kötelességeirıl. Az ügyfél joga, hogy: - a számára másolatként rendelkezésre bocsátott adatokkal szabadon rendelkezzen, (ennek során azokba betekintsen, azokról jegyzeteket készítsen, mások számára is megismerhetıvé tegye stb.), - az adat-betekintési jog gyakorlására kijelölt helyiséget az adatok elızetes áttekintése érdekében igénybe vegye, majd az adatokkal kapcsolatban kérdéseket tegyen fel. Az ügyfél kötelessége, hogy - az adatokról készített másolat költségét megtérítse. 4.3.9. Ha az a dokumentum vagy dokumentumrész, amelyrıl az igénylı másolatot igényelt, jelentıs terjedelmő, a másolati igényt a költségtérítésnek az igénylı általi megfizetését követı 15 napon belül kell teljesíteni. Arról, hogy a másolatként igényelt dokumentum vagy dokumentumrész jelentıs terjedelmő, továbbá a költségtérítés mértékérıl, valamint az adatigénylés teljesítésének a másolatkészítést nem igénylı lehetıségeirıl az igénylıt az igény kézhezvételét követı 8 napon belül tájékoztatni kell. 4.3.10. Ha a közérdekő adatot tartalmazó dokumentum az igénylı által meg nem ismerhetı adatot tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhetı adatot felismerhetetlenné kell tenni. 4.3.11. A közérdekő adatigénylésre adott válasz kiadmányozására a Titkár jogosult. 5. Adatvédelmi elıírások 5.1. Az Intézmény által közzétett adatok megismerését regisztrációhoz, személyazonosító adatok közléséhez nem lehet kötni. Az elektronikusan közzétett közérdekő adatokhoz történı hozzáférés biztosításához személyes adat csak annyiban kezelhetı, amennyiben az technikailag elengedhetetlenül szükséges; a személyes adatokat ezt követıen haladéktalanul törölni kell. 5.2. Igénylés alapján történı adatszolgáltatás esetén az adatigénylı személyazonosító adatai csak annyiban kezelhetık, amennyiben az az igény teljesítéséhez – beleértve az esetleges költségek

megfizetését is – elengedhetetlenül szükséges. Az igény teljesítését, illetıleg a költségek megfizetését követıen az igénylı személyes adatait haladéktalanul törölni kell. 5.3. A személyes adatok törlése érdekében a közérdekő adatok igénybejelentı nyomtatványán (1. számú melléklet) külön rész szolgál a személyes adatok rögzítésére. Az adatszolgáltatás teljesítését követıen ezt a – személyes adatokat tartalmazó – részt le kell választani a nyomtatványról és gondoskodni kell annak megsemmisítésérıl. 6. A közérdekő adatok közzétételének rendje 6.1. A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerzıdésekre, a piaci szereplık, a magánszervezetek és magánszemélyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elısegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. 6.2. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján kötelezıen közzéteendı közérdekő adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és adattorzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetıvé tenni (a továbbiakban: elektronikus közzététel). A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthetı. A jelen szabályzat 2014…….-tól lép hatályba. Szécsény, 2014……………………..

Gusztiné Dr. Toronyi Judit igazgató

1. számú melléklet Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár IGÉNYBEJELENTŐ LAP közérdekű adat megismeréséhez Az igényelt közérdekű adat meghatározása, leírása: ………………………………………………………………………………………………...… ……………………………………………………………………………………………..…… …………………………………………………………………………………………..……… ………………………………………………………………………………………. A közérdekű adat igénylésével kapcsolatos egyéb információk: (-ba tett x jellel kérjük az igényt jelezni.) A közérdekű adatokat személyesen, csak az adatok megtekintésével kívánom megismerni személyesen, az adatok megtekintésével kívánom megismerni és másolatot is kérek, csak másolat formájában igénylem és a másolat papír alapú legyen számítógépes adathordozó legyen floppy legyen CD legyen PenDrive legyen (kérelmező által biztosított) elektronikus levél legyen A másolatot (papír és számítógépes adathordozó esetén) személyesen kívánom átvenni postai úton kérem. Észrevételek, feljegyzések az adatközléssel kapcsolatban: a) Adatkérés időpontja: ………………………………… b) Adatközlés időpontja: ……………………………….. c) Adat előkészítő megnevezése: ………………………. d) A felmerült költség összege: ………………………… e) Elutasítás esetén az elutasítás oka: ………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………….. A személyes adatokra vonatkozó rész csak addig kezelhető, míg az adatszolgáltatás nem lett teljesítve. Az adatszolgáltatást követően ezt a részt le kell vágni és meg kell semmisíteni! Személyes adatok: Név: ………………………………………………………….. Levelezési cím: …………………………………………….… Telefonszám: …………………………….…, E-mailcím: …………………………………

2. számú melléklet 1. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Adat 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei 2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése szervezeti egységek megjelölésével, az egyes szervezeti egységek feladatai 3. A közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, elérhetősége (telefonés telefaxszáma, elektronikus levélcíme) 4. A szervezeten belül illetékes ügyfélkapcsolati vezető neve, elérhetősége (telefonés telefaxszáma, elektronikus levélcíme) és az ügyfélfogadási rend 5. Testületi szerv esetén a testület létszáma, összetétele, tagjainak neve, beosztása, elérhetősége 6. A közfeladatot ellátó szerv irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségében működő más

Frissítés Megőrzés A változásokat Az előző követően azonnal törlendő

állapot

A változásokat Az előző követően azonnal törlendő

állapot

A változásokat Az előző követően azonnal törlendő

állapot

A változásokat Az előző követően azonnal törlendő

állapot

A változásokat Az előző követően azonnal törlendő

állapot

A változásokat Az előző állapot 1 követően azonnal évig archívumban tartásával

7.

8.

9.

közfeladatot ellátó szervek megnevezése, és 1. pontban meghatározott adatai A közfeladatot ellátó szerv többségi tulajdonában álló, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezet neve, székhelye, elérhetősége (postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme), tevékenységi köre, képviselőjének neve, a közfeladatot ellátó szerv részesedésének mértéke A közfeladatot ellátó szerv által alapított közalapítványok neve, székhelye, elérhetősége (postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme), alapító okirata, kezelő szervének tagjai A közfeladatot ellátó szerv által alapított költségvetési szerv neve, székhelye, a költségvetési szervet alapító jogszabály megjelölése, illetve az azt alapító határozat, a költségvetési szerv alapító okirata, vezetője, honlapjának elérhetősége, működési engedélye

A változásokat Az előző állapot 1 követően azonnal évig archívumban tartásával

A változásokat Az előző állapot 1 követően azonnal évig archívumban tartásával

A változásokat Az előző állapot 1 követően azonnal évig archívumban tartásával

Megismerési nyilatkozat A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Guba Szilvia Nagy Gáborné Nagy Györgyné Némethné Magulya Lívia Veres György Csatlós Noémi Filkor Anna Végh Lászlóné Szabó Tiborné

Beosztás régész takarító könyvtáros asszisztens gyűjteménykezelő restaurátor könyvtárvezető könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens

Kelt

Aláírás

6.sz. melléklet

SZÉCSÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS INTÉZMÉNYEI SZÉCSÉNY TÉRSÉGE HUMÁNSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZÉCSÉNY VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA

Egységes szerkezetben •

SZÉCSÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

•

SZÉCSÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

•

KUBINYI FERENC MÚZEUM ÉS KRÚDY GYULA KÖNYVTÁR

•

SZÉCSÉNYI CSEPEREDŐ ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

•

SZÉCSÉNY TÉRSÉGE HUMÁNSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS

•

SZÉCSÉNY ÉS TÉRSÉGE HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT

•

SZÉCSÉNY VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA

Hatályos: 2013. szeptember 01-jétől

A Szécsény Város Önkormányzata és intézményei leltározásával összefüggő feladatait a számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. tv. és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet alapján a következők szerint határozom meg.

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A leltározási szabályzat célja és tartalma A leltározási szabályzat célja, hogy a Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatal és az önállóan működő intézményeinél a leltározási kötelezettség egységes elvek alapján kerüljön végrehajtásra. A leltározás megkezdése előtt a jegyző hatáskörébe tartozik a következők meghatározása: − a leltározási munkák előkészítésének módja és ideje, − a leltározásért felelős személy megbízása, − a leltárellenőr kijelölése, − a leltározási bizottság összetételének jóváhagyása. A leltározás során biztosítani kell, hogy valamennyi vagyontárgy felvételre (számbavételre) kerüljön, és ennek eredményeként a mérlegvalódiság érvényesüljön.

1.1. A leltározási szabályzat hatálya A leltározási és leltárkészítési szabályzat hatálya kiterjed a polgármesteri hivatalra, továbbá a településen működő Roma Nemzetiségi Önkormányzatra, a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtárra, Szécsény Térsége Humánszolgáltató Intézményfenntartó Társulásra, Szécsény és Térsége Humánszolgáltató Központra, valamint a Szécsényi Cseperedő Óvoda és Bölcsődére.

2. A leltározás alapfogalmai 2.1. A leltározás célja A leltározás célja a hivatal vagyonának számbavétele. A leltárnak lehetővé kell tenni: − az éves beszámoló tételeinek alátámasztását, a mérleg valódiságának biztosítását, − a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások pontosságának, egyezőségének ellenőrzését, a bizonylati fegyelem megszilárdításának elősegítését, − az eltérések kimutatását, a nyilvántartások tényleges vagyoni helyzetének megfelelő rendezését,

− a vagyon védelmét, az anyagi felelősök elszámoltatását, − a csökkent értékű-, valamint a használaton kívüli eszközök feltárását. 2.2. A leltározás fogalma A leltározás a költségvetési szerv kezelésébe, vagy tartós használatába adott befektetett- és forgóeszközök, valamint azok forrásainak, továbbá a birtokában lévő idegen eszközök valóságban meglévő állományának (mennyiségének) megállapítása.

A leltározási tevékenységhez tartozik a nyilvántartások szerinti állomány és a tényleges állomány közötti különbözet - hiányok, többletek - megállapítása és rendezése is. A mennyiségi adatok és a számlarendben rögzített értékelési szabályok alapján az eszközök és források értékének megállapítása. 2.3. A leltár fogalma A leltár olyan tételes kimutatás, amely a költségvetési szerv eszközeinek és forrásainak valóságban is meglévő állományát - mennyiségét és értékét - egy meghatározott időpontra vonatkozóan tartalmazza. A jelen szabályzatban meghatározott esetekben, illetve feltételek mellett leltárnak tekinthető a szabályszerűen ellenőrzött és szükség szerint helyesbített a főkönyvi könyvelés adataival egyező analitikus nyilvántartás is. 2.4. Leltározási ütemterv Az ütemterv összeállításának a célja a leltározásra kerülő eszközök, illetve a közreműködő szervezeti egységek munkájának összehangolása, a feldolgozás folyamatosságának, zökkenőmentességének biztosítása érdekében. A leltározási ütemtervet minden évben a leltározást megelőző 30 nappal el kell készíteni, amelyet az intézmény vezetője, polgármesteri hivatalnál a jegyző hagy jóvá. A leltározási ütemtervnek tartalmazni kell: − − − − − − −

mire terjed ki a leltározás, a leltározási bizottság elnökének, tagjainak megnevezését, a leltárellenőrök nevét, a leltározási körzeteket, a körzetfelelősök nevét, a leltározás időpontját napra meghatározva, a leltározók nevét, a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját,

− − − − −

a leltár kiértékelésének határidejét, a kiértékelés átadásának időpontját a leltárvezető részére, az eltérések miatt esetleg szükségessé váló felelősségre vonás határidejét, a záró-jegyzőkönyvek elkészítésének határidejét, az eltérések rendezésének határidejét a könyvviteli nyilvántartásokban.

(A leltározási ütemterv mintáját a 1.sz. melléklet tartalmazza.) A leltározási ütemtervtől csak az intézmény vezetőjének és a jegyzőnek az engedélye, vagy utasítása alapján lehet eltérni. 2.5. Leltározási utasítás A leltározási ütemtervben megjelölt leltározási körzetekben a leltározást az intézmény vezetője és a jegyző által kiadott leltározási utasításban kell elrendelni. A leltározási utasítást a leltározás megkezdése előtt 30 nappal ki kell adni.

A leltározási utasítást átvételi elismervény ellenében meg kell küldeni: − a leltárfelelősnek, − a leltározási körzet leltárfelelőseinek, − raktárosnak (ha a leltározás raktárban történik), − a leltárellenőrnek. (A leltározási utasítás mintáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.) 2.6. A leltárral szemben támasztott tartalmi és alaki követelmények A könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez a leltárt úgy kell összeállítani, hogy az tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a költségvetési szervnek a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A leltárnak biztosítani kell, hogy az eszközök állománya fajta, méret, minőség, mennyiség és érték szerint a mérleg fordulónapjára vonatkoztatva megállapítható legyen. A leltárnak biztosítani kell továbbá: − a teljes körűséget, − a valós állapot bemutatását, − az áttekinthetőséget.

A teljes körűség azt jelenti, hogy a leltárnak a költségvetési szerv valamennyi eszközét és forrását tartalmaznia kell, abból semmi ki nem maradhat. A leltár valódiságát úgy kell biztosítani, hogy a leltározás, egyeztetés során a ténylegesen fellelt mennyiségi- és értékadatokat kell kimutatni. Az áttekinthetőség érdekében be kell tartani, hogy a leltárral kapcsolatban készült okmányokon javítást csak szabályszerűen a hibás bejegyzés áthúzásával és fölé írással szabad eszközölni, és a javítást végző személynek a „javította” jelzéssel és kézjegyével kell a javítást igazolni. A javítást minden esetben úgy kell elvégezni, hogy az eredeti adat, feljegyzés is olvasható, utólag ellenőrizhető legyen. A leltárkészítés során a hitelesség biztosítása érdekében gondoskodni kell a következők betartásáról: − a bizonylatok (leltárfelvételi jegyek, ívek, stb.) továbbá az egyéb dokumentációk (jegyzőkönyvek, kimutatások) egyértelmű és hiánytalan kitöltéséről, − a szükséges záradékok és aláírások a dokumentációkon rajta legyenek. A leltárnak (részleltáraknak) tartalmaznia kell: − − − − − − − − −

a költségvetési szerv megnevezését, a „leltár” megjelölését, a leltározási hely (körzet) megjelölését, a bizonylatok sorszámát, a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint a leltár fordulónapját, a leltározott eszközök és források vagy azok csoportjainak egyértelmű meghatározását, a leltározott eszközök és források ténylegesen talált mennyiségét, mennyiségi egységeit, egységárát és összértékét, a leltárkülönbözetnek (hiányok és többletek) kimutatását, a leltározás végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős, valamint a számadásra kötelezett személyek aláírását.

2.8. A leltározás módja A leltározás történhet: a./ mennyiségi felvétellel (megszámlálás, mérés, egyéb módszer) ezen belül lehet: − nyilvántartásoktól függetlenül, − nyilvántartásokkal való utólagos összehasonlítással, − a nyilvántartások alapján a felvétel alkalmával való összehasonlítással. b./ egyeztetéssel (rovancs)

A leltározásnak ez a módja akkor választható, ha a tényleges állapot megállapítása az analitikus nyilvántartások egyeztetésével is biztosítható. A leltár okmányain a leltározás módját rögzíteni kell. Az egyes vagyonrészek leltározásának módjára a szabályzat 5. pontja kötelező előírásokat tartalmaz. A leltározásnak két munkafolyamatból kell állni: − az eszközök mennyiségének természetes megállapításából és − leltározott mennyiségek értékeléséből.

mértékegységben

történő

2.9. A leltározás időpontja A leltározás elvégezhető − folyamatosan, − fordulónappal.

Mindkét esetben a leltározást a szabályzatban, illetve az éves leltározási ütemtervben meghatározott időtartamon belül kell végrehajtani. Ezzel egyidejűleg meg kell figyelni és fel kell tárni az elfekvő, feleslegessé vált, csökkent értékű készleteket, továbbá ellenőrizni kell a készletek tárolásának helyességét és a raktározási előírások betartását.

Folyamatos leltározás feltétele − a számviteli törvény előírásainak megfelelő, naprakész, a leltározás időpontjában a könyvvitellel egyező (a felvételt megelőzően egyeztetett) nyilvántartás vezetése, hogy annak alapján a hiányok és többletek azonnal megállapíthatók és rögzíthetők legyenek, − az azonos eszközök (eszközcsoportok) leltárértékét a költségvetési szerv egész területén, illetőleg egy-egy különálló egységben előre meghatározott azonos időpontban kell végrehajtani. Fordulónapi leltározás

Fordulónapi leltározás esetén a leltározást - a költségvetési szerv egész területén vagy területileg különálló, elhatárolt egységeiben előre meghatározott nappal - a fordulónapon - kell elvégezni úgy, hogy ezen a napon a leltárfelvételi helyeken minden eszközfajta teljes körűen számbavételre kerüljön.

3. A leltározásban közreműködők feladata és felelőssége 3.1. Az intézményvezető, polgármesteri hivatalnál a jegyző Feladata: − a leltározás vezetőjének kijelölése és megbízása, − a leltárellenőrök kijelölése és megbízása,

− az éves leltározási ütemterv jóváhagyása, − a leltározási utasítások kiadása. Felelős: A leltározás során maradéktalanul érvényesüljön az önkormányzati tulajdon védelmét szolgáló rendelkezések betartása. 3.2. A leltározás vezetője Feladata:

− az éves leltározási ütemterv elkészítése, az intézményvezetővel történő egyeztetése, − a leltározó bizottságok kialakítása, tagjainak megbízólevéllel történő ellátása, − a leltározásban közreműködők felkészítése, oktatása, − a leltározáshoz szükséges tárgyi eszközök biztosítása (nyomtatványok, mérőeszközök), a leltározás szabályszerűségének biztosítása. 3.3. Leltárellenőr Feladata

− ellenőrizni a leltározásra kijelölt személyek megjelenését a leltározás helyén, − a leltárfelvétel során észlelt hiányosságok, esetleges visszaélések, a szabályok megsértése esetén köteles megtenni a szükséges intézkedést, − a leltárfelvétel befejezése után ellenőrzi a leltárfelvétel teljes körűségét, illetve ellenőrzi még a következőket: = a mennyiségi felvételek helyességét legalább szúrópróbaszerűen, = a leltári tárgyak azonosításának szakszerűségét, = a bizonylatok formailag helyes kitöltését, − eltérés esetén a leltározás vezetőjét köteles értesíteni, − a leltárfelvétel időtartama alatt munkáját úgy kell szerveznie, hogy bármikor elérhető legyen, a felmerülő problémák zökkenőmentes rendezése érdekében. 3.4. A leltározó (leltárfelelősök) dolgozó(k) Felelős:

A leltári alapbizonylatok szakszerű, valóságnak megfelelő kitöltéséért, valamint a leltárértekezleten elhangzott utasítások pontos betartásáért. Feladatai:

− részt vesz a leltárértekezleten, ahol el kell sajátítania a leltárbizonylatok kitöltésének módját, a leltárfelvétel technikáját, − a leltározás időtartama alatt minden nap a megjelölt időben meg kell jelennie a leltározás helyén és onnan a munkavégzés ideje alatt csak a leltározás vezetőjének engedélyével távozhat,

− a leltárfelvétel megkezdésekor átveszi a BEFESZ program által előállított leltárfelvételi ívet − a leltározást a leltárfelelős által megjelölt sorrendben végzi, kihagyás nélkül. 3.5. Az analitikus és főkönyvi nyilvántartást végzők feladata A tárgyi eszközök és készletek leltározásával kapcsolatosan felelős: − a leltárelszámolás alapját képező nyilvántartások naprakész állapotáért, az adatok, bizonylatok valódiságáért, − az éves mérlegben beállítandó készletértékek megállapításáért, azok leltárakkal való alátámasztásáért, − a leltárkülönbözetek kimutatásáért és az éves mérlegben való előírás szerinti elszámolásáért, − az idegen helyen tárolt saját készletek elkülönített kimutatásáért, − a leltározási körzetekben felvett jegyzőkönyvben szereplő rendezetlen vagy vitatott tételek rendezéséért, − a leltár szerinti készletértékeket és a könyvszerinti készletértékeket egybeveti és megállapítja azok egyezőségét vagy az eltéréseket, − összeállítja a leltári dokumentációt és azt átadja a leltározás vezetőjének, aki előkészíti a szükséges intézkedések megtételét.

4. A leltározás végrehajtásának előkészítése 4.1. A leltározás előkészítése A leltározás megkezdése előtt: − fel kell mérni és meg kell határozni a konkrét feladatokat, − időben gondoskodni kell, hogy a szükséges létszám és munkaeszközök rendelkezésre álljanak. 4.1.1. A leltározás adminisztratív előkészítése

− el kell készíteni a leltározási ütemtervet, − gondoskodni kell a könyvelési és pénzügyi nyilvántartások naprakészségéről, a fordulónapi könyv szerinti készlet megállapítása érdekében. 4.1.2. Személyi feltételek biztosítása

A leltározás megkezdése előtt gondoskodni kell a leltározás vezetőjének kijelöléséről. A leltározás vezetésével megbízott személy a megbízástól számított 30 napon belül köteles elkészíteni a leltározási ütemtervet, és azt jóváhagyásra az intézmény vezetőjének bemutatni.

Ki kell alakítani a leltározási bizottságokat, akik az egyes leltározási körzetekben végzik a leltározást. A bizottságnak legalább 2 főből kell állni, akik közül az egyiket a bizottság vezetésével kell megbízni. A bizottságokat úgy kell kialakítani, hogy saját körzetében senki sem lehet a bizottság vezetője. Meg kell bízni a leltárellenőröket. 4.1.3. A leltározásban résztvevők oktatása

A leltározás megkezdése előtt az oktatást a leltározás vezetője tartja. Az oktatáson köteles mindenki részt venni, aki a leltározásban közvetlenül vagy közvetve közreműködik. Az oktatás során ismertetni kell a leltározással, valamint a leltárbizonylatok kezelésével kapcsolatos előírásokat.

4.1.4. A tárgyi feltételek biztosítása

A leltározás megkezdése előtt a szükséges tárgyi feltételek biztosításáért a leltározás vezetője a felelős. Ennek keretében gondoskodnia kell: − a szükséges nyomtatványokról, − a leltározáshoz szükséges mérőeszközökről (hitelesített mérőszalag, mérleg, mérőedény). A leltározási bizonylatokat leltározási körzetenként, átvételi elismervény ellenében kell átadni a leltározási csoportok vezetőinek. A leltárbizonylatok kitöltésénél be kell tartani a következőket: − a nyomtatványokat, mint a leltár bizonylatait tintával (golyóstollal) kell kitölteni, a leltározásnál grafit ceruza nem használható, − valamennyi rovatot ki kell tölteni, a kitöltésre nem kerülő rovatokat megsemmisítő vonallal át kell húzni, − a leltárbizonylatokat folyamatos sorszámmal kell ellátni, − gondoskodni kell az olvasható szövegírásról (radírozás, kaparás, lefestés a bizonylatokon nem lehet). A javítást úgy kell elvégezni, hogy a rontott adatot egy vonallal át kell húzni, a helyes adatot felé írni. A javítás tényét a javítást végző aláírásával köteles igazolni, − a leltározásban közreműködők a leltározás bizonylatait aláírásukkal hitelesítik.

− Az önállóan működő intézményeknél a BEFESZ program által előállított leltárfelvételi íven előállított nyomtatványon - a leltározási körzet megnevezéssel – kerül sor a leltározásra. A leltározás megkezdése előtt a leltározás vezetője köteles ellenőrizni, hogy a szükségessé vált selejtezés megtörtént-e? 4.2. Egyéb előkészítési feladatok 4.2.1.Tárgyi eszközökkel kapcsolatos feladatok

− A nyilvántartások alapján számba kell venni a kölcsönbe és javításra adott saját vagy idegen tulajdonú tárgyi eszközök állományát. − Felül kell vizsgálni a használatból kivont, illetve már teljesen (0-ig) leírt tárgyi eszközök állományát, szükség szerint intézkedni kell a selejtezésről, esetleg az értékesítésről. − Meg kell győződni arról, hogy a tárgyi eszközökön a leltári számok olvashatók-e. Amennyiben nem, gondoskodni kell a pótlásáról. Hiányzó számok esetén a tárgyi eszközök azonosítását a korábbi leltárfelvételi okmányok alapján kell megállapítani. − A használaton kívüli vagy idegen tulajdont képező tárgyi eszközöket el kell különíteni. − Ellenőrizni kell, hogy év közben a tárgyi eszközökön végrehajtott felújítás értékével a bruttó érték módosítása megtörtént-e. − Az alaptevékenységhez térítésmentesen átvett tárgyi eszközök nyilvántartásba vétele az előírásoknak megfelelően történt-e. − Meg kell győződni arról is, hogy az 100.000 Ft érték alatti tárgyi eszközök közül, amelyek a számlarend előírásai szerint év közben folyó kiadásként elszámolásra kerültek, nem került-e tévesen értékben is nyilvántartásba vételre. 4.2.2. Készletekkel kapcsolatos feladatok

− A polgármesteri hivatalnak és az önállóan működő gazdálkodó költségvetési szerv nem rendelkezik készlet raktárral. 4.2.3. A leltározás alaki, tartalmi és technikai feltételeinek biztosítása

Minden leltár alkalmával szabályosan kiállított, megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni. A leltározás megkezdésekor és befejezésekor jegyzőkönyvet kell felvenni. (Jegyzőkönyv mintát az 5. és 6. számú melléklet tartalmazza.) A leltárfelvételi bizonylatokat az abban foglalt adatok helyességének igazolása céljából a leltározónak, a leltározási körzetfelelősnek és a leltárellenőrnek alá kell írni.

5. A leltározás végrehajtása Mennyiségi felvétel során: a./ Meg kell állapítani (méréssel, számlálással, stb.) a leltározott eszközök mennyiségét. b./ A leltározás teljességének biztosítása érdekében: a kettős felvétel vagy a kihagyás elkerüléséért - a leltározott eszközöket meg kell jelölni. A jelölés történhet: = a leltárbizonylatok másolatának, vagy szelvényének a leltározott eszközre való felerősítésével, = festék, zsírkréta vagy egyéb jelzés alkalmazásával, = a leltározott eszköznek erre a célra elkülönített területre való átrakásával. c./ Ellenőrizni kell, hogy a leltározott eszköz teljes értékű-e, nem tekinthető-e elfekvő készletnek. d./ Meg kell állapítani a leltár felvétele és a fordulónapja közötti készletmozgást, ha a felvétel napja és a fordulónap nem egy napra esik. A leltározás szabályszerűségéért a leltározó csoport vezetője és a leltárellenőr, a méret és a minőség megállapításáért, valamint a mennyiségi számbavétel helyességéért a leltározók felelősek.

A leltározással kapcsolatos adminisztratív feladatok végrehajtása: a./ A leltározóknak a leltározott eszköz azonosítási adatait (leltári számát, típusát, méretét, minőségét) mennyiségi egységét és mennyiségét a leltári bizonylaton a számbavétellel egyidejűleg rögzíteni kell, majd a leltárbizonylatot alá kell írniuk. b./ A bizonylatokat a leltárösszesítő (körzeti leltár) elkészítése céljára rendezni és csoportosítani kell. c./ El kell készíteni a leltárösszesítőt, és azt egybe kell vetni a tartalmilag és számszakilag ellenőrzött bizonylatokkal. d./ A leltárösszesítőre fel kell vezetni a könyvszerinti készletet, majd ezt követően meg kell állapítani a leltári hiányokat és a többleteket.

5.1. Eszközök, források leltározása A mérleg forduló napja a tárgyév december 31. A tárgyi eszközök és készletek esetében a szabályzatban meghatározott időszakonként a leltározást mennyiségi felvétellel is biztosítani kell.

A polgármesteri hivatalban és az önállóan működő intézményben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezetnek mennyiségben és értékben, ezért a képviselő-testület engedélyezte a leltározás kétévenkénti végrehajtását. Kötelező a leltározást végrehajtani, amennyiben az intézmény átszervezéssel (ideértve a jogutódlást, összevonást, beolvasztást, egyesülést is), illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnik.

A./ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I.

Immateriális javak Az immateriális javakat az analitikus nyilvántartások alapján a mérleg fordulónapja szerinti értéken kell a leltárban szerepeltetni. A leltárfelvétel során meg kell győződni, hogy a nyilvántartásokban szereplő értékadatok minden esetben bizonylatok alapján kerültek-e rögzítésre. Az immateriális javak csoportosítása a következő: − alapítás-átszervezés aktivált értéke − kísérleti fejlesztés aktivált értéke − vagyoni értékű jogok  szolgalmi jogok,  bérleti jogok,  koncesszió,  védjegy,  kezelői jogok, − szellemi termékek  találmányok,  szabadalmak, ipari minták,  szerzői jogvédelem alatt álló javak,  szoftvertermékek,  egyéb szellemi alkotások,  know-how, − immateriális javakra adott előlegek

A leltározást döntő részt a nyilvántartásokkal való egyeztetés útján kell elvégezni. Mennyiségi felvételt az ipari minták, a szoftvertermékek, vásárolt szabadalmak, licencek csoportjánál kell alkalmazni.

II. Tárgyi eszközök Ingatlanok Az ingatlanokat mennyiségi felvétellel évenként kell leltározni. A leltározás során gondoskodni kell a könyvviteli nyilvántartások adatainak a földhivatali, valamint a kataszteri nyilvántartásokkal való egyeztetésről. Gépek, berendezések és felszerelések Mennyiségi felvétellel évenként. A gépeknél gondoskodni kell a tartozékok leltározásáról is. Járművek Mennyiségi felvétellel évenként. A leltározás során egyeztetni kell a motor- és alvázszámokat. Beruházások, felújítások Évenként a nyilvántartásokkal történő egyeztetéssel. A beruházások leltározása, illetve azok egyeztetése során meg kell győződni arról is, hogy a folyamatosan beszerzett tartozékok és más jellegű tárgyak hiánytalanul megvannak-e. Az így elkészített befejezetlen beruházás állományi leltárát – mellékelt leltárösszesítő nyomtatványon - kell az analitikus nyilvántartásokkal egyeztetni. III. Befektetett pénzügyi eszközök leltározása Az értékpapírokat, beleértve a részvényeket is, évenként mennyiségi felvétellel kell leltározni. A többi befektetett pénzügyi eszközöket évenként egyeztetéssel. IV. Üzemeltetésre átadott eszközök leltározása Az üzemeltetésre átadott eszközöket évente egyszer – december 31-i fordulónappal – kell leltározni. A leltározást úgy kell elvégezni, hogy az üzemeltetővel közölni kell a náluk nyilvántartott eszközöket, és fel kell kérni, hogy eltérés esetén közölje az általa nyilvántartott eszközöket 15 napon belül. Amennyiben az üzemeltető nem válaszol, akkor az általunk nyilvántartott mennyiséget kell a leltárban szerepeltetni. B./ FORGÓESZKÖZÖK

I. Készletek a./ A raktári készlettel nem rendelkezünk. b./ A munkahelyre, személyi használatra kiadott eszközöket (mobiltelefon) a mennyiségi nyilvántartásokkal évenként egyeztetni kell.

c./

A könyvtári állomány leltározását a 3/1975.(VIII.17.) KM-PM számú rendeletben foglalt és a mellékletét képező Szabályzat szerint kell elvégezni.

II. Követelések A leltárt úgy kell összeállítani, hogy az tételesen (adósonként, vevőnként) tartalmazza a követelések értékét. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrizni kell. El kell végezni: − más gazdálkodóval szembeni követelés esetén a vonatkozó számlákkal való egyeztetést, − az adóhivatallal kapcsolatos követelés esetén az adó-elszámolási bizonylatokkal, illetve az adóbevallással történő egyeztetést, − a munkavállalókkal szembeni követelés esetén az analitikus nyilvántartások bizonylatokkal való egyeztetését. Az egyeztetés lezárását követően a követelések értékét a számlarendben foglalt előírások alapján kell megállapítani. III. Értékpapírok A forgatási célból vásárolt értékpapírokat évenként egyeztetéssel kell leltározni. IV. Pénzeszközök A pénzeszközök leltározását minden évben december 31-ei dátummal el kell végezni. A házipénztár év végi pénzállományáról - címletenkénti felsorolásban jegyzőkönyvet kell készíteni a GORDIUSZ program alapján. A pénzintézettel szemben mutatkozó követeléseket az év utolsó napjával a kivonatok, bankértesítések alapján egyeztetéssel kell leltározni. V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások A leltár elkészítése előtt meg kell győződni arról, hogy a számlarendben foglalt előírások alapján az elszámolások rendezésre kerültek-e (pl. útielőleg). Ezt követően a leltározást minden év december 31-ei dátummal el kell végezni.

C./ KÖTELEZETTSÉGEK A kötelezettségeket a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások, valamint a követelésekre vonatkozó okmányok egyeztetése alapján kell leltározni.

I. Hitelek leltározása A hitelek, kölcsönök állományát egyeztetéssel kell elvégezni a hitelt, kölcsönt folyósító hitelintézeteknek a december 31-i állapotra vonatkozó bankkivonata, más vállalkozás, szervezet által adott kölcsön esetében a folyósító egyenlegközlő levele alapján.

II. Szállítók leltározása A szállítókkal szembeni kötelezettségeket a leltárba (folyószámla kivonat) tételesen, szállítónként kell felvezetni. A felvett értékadatok valódiságát egyeztetéssel kell elvégezni. A mérlegbe csak egyeztetett, elismert adatok kerülhetnek. III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások A leltár elkészítése előtt meg kell győződni arról, hogy a számlarendben foglalt előírások alapján az elszámolások rendezésre kerültek-e. Ezt követően a leltározást minden év december 31-ei dátummal el kell végezni. 5.2. Mérlegben értékkel nem szereplő eszközök leltározása1 A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban levő készleteket, kisértékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket minden évben egyeztetéssel, kétévenként mennyiségi felvétellel kell leltározni. 5.3. Mennyiségi leltárfelvétel során alkalmazható nyomtatványok és azok kezelése 5.3.1. Alkalmazható nyomtatványok A BEFESZ /befektetett eszközök nyilvántartása/ program 5.9.1. menüpontjából előállított leltárfelvételi ív, valamint az 5.9.2. menüpontból előállított leltárkiértékelés lista kerül előállításra.

6. Mérlegtételek értékelése Az értékelés során a költségvetési szerv kezelésében tartós használatban lévő eszközök és források forint értékeinek megállapítását kell elvégezni. A mérlegtételek értékelése során be kell tartani a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet, valamint az intézmény értékelési szabályzatában foglalt előírásokat.

7. A leltárkülönbözetek (hiány és többlet) megállapításának, egyeztetésének és rendezésének módja A leltárban szereplő adatokat egyeztetni kell az analitikus nyilvántartások adataival. Az analitikus nyilvántartásban a leltározás időpontját fel kell jegyezni, a leltárfelvételi bizonylatokra pedig az analitikus nyilvántartások (kartonok) azonosító adatait kell feltüntetni. Az egyeztetés során megállapított leltárkülönbözeteket a leltározási bizottság elnöke közli a leltározási körzet leltárfelelősével, aki az értesítést követő 30 napon belül köteles gondoskodni az eltérések okainak kivizsgálásáról. A kivizsgálást követően jegyzőkönyvet kell felvenni, amiben rögzíteni kell: 1

A mérlegben értékkel nem szereplő eszközök leltározására vonatkozó előírást a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 37. § (6) bekezdése tartalmaz.

− a leltárkülönbözet mennyiségét és értékét, − a különbözetet előidéző okokat, − a felelősség megállapítását, − a felelős személy nyilatkozatát. A fentiek megállapításánál jelen kell lenni: − a leltározási körzet leltárfelelősének, − a leltározási bizottság elnökének, − a leltárellenőrnek. A jegyzőkönyvet 5 példányban kell elkészíteni, melynek 1 példányát meg kell küldeni a leltározás vezetőjének.

A leltározás vezetője a jegyzőkönyv alapján kezdeményezi a felelősségre vonást, a kártérítés megállapítását az intézmény vezetője és a polgármesteri hivatal jegyzője felé.

8. A leltározási bizonylatok megőrzése A leltározás lezárását követően a leltárhoz kapcsolódó valamennyi bizonylatot irattározni kell, és azokat legalább 10 évig meg kell őrizni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ez a szabályzat 2013. szeptember 1. napján lép hatályba. Az önállóan működő intézménynél és a polgármesteri hivatalban gondoskodni kell, hogy a szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. Szécsény, 2013. szeptember 01. Stayer László polgármester

Dr. Bagó József jegyző

1.sz. melléklet ........................ intézmény polgármesteri hivatal

LELTÁROZÁSI ÜTEMTERV 20......évre

A leltározást 20... év ..... hó ..... napján kell megkezdeni és 20.... év ........ hó ....... napján kell befejezni. A leltározás az intézmény (polgármesteri hivatal) kezelésében lévő valamennyi vagyontárgyra kiterjed. A leltározást a következő leltározási körzetekben és időpontokban kell elvégezni a körzeti leltárfelelősök közreműködésével. Leltározási körzet száma, megnevezése

Leltározást végzők neve

Időpontja

Leltározási körzetfelelős neve A leltár kiértékelésének határideje ......év......hó.....nap.

A

leltárak

kiértékelését

20....év...hó

....

napjáig,

a

záró

jegyzőkönyvet

200....év.....hó.....napjáig kell elkészíteni.

A leltározás során jelentkező eltéréseket a könyvelésben legkésőbb 20...év .....hó ....napjáig rendezni kell.

Kelt.........20....év....hó....nap Az ütemtervet összeállította:

............................. leltározás

vezetője Jóváhagyom:

Kelt: ..................20.....év....hó....nap ...........................

intézményvezető (jegyző)

2. sz. melléklet

...................... intézmény polgármesteri hivatal

LELTÁROZÁSI UTASÍTÁS

Értesítem, hogy az 20.....évi leltározási ütemtervben foglaltaknak megfelelően .................... egységnél 20..... év ....hó .....naptól

20..... év ....hó ....napjáig leltározást

tartunk.

A leltározást (név) .............................. leltárfelelős vezeti.

Kérem, hogy a leltározás zavartalan lebonyolítása érdekében a szükséges intézkedést a Leltárkészítési és leltározási szabályzatban foglalt előírások alapján szíveskedjen elvégezni.

Kelt: ................20.....év ......hó ......nap

...........................

intézményvezető (jegyző)

3.sz. melléklet ....................... intézmény polgármesteri hivatal

Szám: ......./20....

MEGBÍZÓLEVÉL

............................................... név ........................ beosztás részére.

Megbízom, hogy ......... számú ................. leltározási körzetben 20..... év .......... hó .. napján kezdődő leltározásnál, mint ................................ a leltározással kapcsolatos feladatokat elvégezze. A leltározás során a Leltárkészítési és leltározási szabályzat, valamint a ......sz. leltározási utasítás szerint kell előkészíteni és végrehajtani. A leltározás kezdési időpontja:

20......év ....hó ....nap

Tervezett befejezés időpontja :

20..... év ....hó ....nap

Kelt: ..............20.......év..........hó......nap

.............................

leltározás vezetője

4.sz. melléklet

NYILATKOZAT

Alulírott fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a ......... számú ...................... leltározási körzetben az 20...... év ........ hó ....... napján megtartott leltározáskor valamennyi leltári tárgyat bemutattam.

Kelt: ................... 20......év .........hó .......nap

........................... leltározási körzet leltárfelelőse

5.sz. melléklet

JEGYZŐKÖNYV (a leltározás megkezdése előtt)

Készült ........ 20..... év .........hó ....nap ....... számú ...................... leltározási körzet leltározásának megkezdése előtt ..................... hivatali helyiségben., Jelen vannak:

........................ név ..................beosztás leltározási körzet leltárfelelőse

....................... név....................beosztás leltározó ....................... név ...................beosztás leltározó A leltárfelvétel ütemterv szerinti kezdete 20........ év ..........hó ......nap A leltárfelvétel tényleges kezdete: 20..........év ...........hó .......nap A leltárfelvétel módja: ................................................. A leltározásban résztvevők kijelentik, hogy a leltározás megkezdése előtt a leltárértekezlet megtartásra került. A leltározáshoz szükséges eszközök, bizonylatok hiánytalanul rendelkezésre állnak. A leltározási körzetben a leltárfelelős a Leltárkészítési és leltározási szabályzatban, valamint a ......sz. leltározási

utasításban foglalt előírásoknak eleget tett (nem tett

eleget). Egyéb megállapítások: ..................................................................... ........................................................................................................... ...........................................................................................................

k.m.f.

..................... leltárfelelős

................... leltározó

.................... leltározó

6.sz. melléklet JEGYZŐKÖNYV (a leltározás befejezéséről)

Készült 20..... év ........... hó ....... nap ......... számú ......................... leltározási körzetben végrehajtott leltározás befejezése alkalmából. Jelen vannak: ................. név ..............beosztás leltározási körzet leltárfelelőse ................ név ..............beosztás leltározó ................ név ..............beosztás leltározó

A leltározás 20.....év ........hó ........napján kezdődött és 20........év .........hó .......napján zárult.

Jelenlévők kijelentik, hogy a leltári tárgyak a valóságos és tényleges helyzetnek megfelelően - az előírt utasítások betartásával - történt.

A leltározási körzet leltárfelelőse kijelenti, hogy a leltárfelvételi íven (jegyen) szereplő leltári tárgyak hiánytalanul megvannak, és azokat további kezelésre, illetve megőrzésre átveszi.

A leltározáshoz átvett bizonylatok elszámolásra kerültek.

-2Az átvett bizonylatokból: a./ Felhasznált bizonylatok: Bizonylat megnevezése

sorszáma

b./ Rontott bizonylatok: Bizonylat megnevezése

sorszáma

c./ Fel nem használt bizonylatok Bizonylat megnevezése

sorszáma

A leltározással kapcsolatban tett egyéb megállapítások: .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... ........................................................................................

k.m.f.

.................. leltárfelelős

.................. leltározó

................... leltározó

Számviteli politika

7.sz. melléklet

JELENTÉS

(a leltárellenőr által végzett ellenőrzésekről)

.............................. név leltározás vezetőjének a ........sz. .................. leltározási körzetben felvett leltár ellenőrzéséről.

Ellenőrzött tételek sorszáma: .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... ......

Egyéb megállapítások: .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................

Kelt: ............ 20....év .........hó .....nap .................... leltárellenőr

75

Megismerési nyilatkozat A leltározási szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

Kelt

Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatal részéről

Rajkó Győzőné

pénzügyi és vagyonkezelői osztályvezető

2014. 09. 01.

2014. 09 01. Ádámné Deák Anett

pénzügyi ügyintéző pénzügyi ügyintéző

2014. 09. 01.

pénzügyi ügyintéző

2014. 09. 01.

pénzügyi ügyintéző

2014. 09. 01.

Bablena Anita

Erdélyi Kinga

Vanyáné Zámbó Beáta 2014. 09. 01. Deák Gerda

adóügyi ügyintéző 2014. 09. 01.

Szabó Zoltán

informatikus

Aláírás

Megismerési nyilatkozat A leltározási szabályzatban foglaltakat megismertem és az intézmény alkalmazottaival megismertetem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás Kelt Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár részéről

Gusztiné dr. Toronyi Judit

igazgató

2014. 09. 01.

Szécsényi Cseperedő Óvoda és Bölcsőde

Mender Andrea

intézményvezető

2014. 09. 01.

Szécsény és Térsége Humánszolgáltató Központ

Csák Andrea

intézményvezető

2014. 09. 01.

Cigány Kisebbségi Önkormányzat részéről

Rácz Csaba József

elnök

2014.09.01.

Aláírás

Megismerési nyilatkozat A leltározási szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Guba Szilvia Nagy Gáborné Nagy Györgyné Némethné Magulya Lívia Veres György Csatlós Noémi Filkor Anna Végh Lászlóné Szabó Tiborné

Beosztás régész takarító könyvtáros asszisztens gyűjteménykezelő restaurátor könyvtárvezető könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens

Kelt

Aláírás

SZMSZ 7. sz. melléklete

A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE

Az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet értelmében a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. Ezen jogszabályi felhatalmazás alapján a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a Kubinyi Ferenc Intézmény és Krúdy Gyula Könyvtár (a továbbiakban: Intézmény) az alábbiakban szabályozom.

I. Értelmező rendelkezések Szabálytalanság: a korrigálható mulasztás vagy hiányosság, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmény; valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérés, amely előfordulhat az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben. Megkülönböztetünk: • szándékosan okozott szabálytalanságot (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) • nem szándékosan okozott szabálytalanságot (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a Intézmény igazgatójának a felelőssége, hogy:  a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a Intézmény,  a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel az adott terület vezetője,  szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen, a szabálytalanság korrigálására. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:  megakadályozza újabb szabálytalanság kialakulását (megelőzés)  keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a Intézmény igazgatójának a feladata, melyet a Intézményban kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhat.

II. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a Intézmény igazgatójának a felelőssége. A Intézmény igazgatója felelős a feladatai ellátásához a Intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a Intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, a Intézmény számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért. A Intézmény igazgatója az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a Intézmény folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről. E kötelezettség a Intézmény igazgatójának a feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A költségvetési szervek munkavállalóinak/közalkalmazottainak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a igazgató gondoskodik arról, hogy:  a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény,  a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérjék figyelemmel a vezetők,  szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. III. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló (közalkalmazott) és munkáltató (Intézmény) részéről egyaránt.  A Intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot a) Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. b) Ha az értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a Intézmény igazgatóját. c) A Intézmény igazgatójának kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

 A Intézmény valamely vezetője észleli a szabálytalanságot A szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.  A Intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A Intézménynak intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania.  Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Intézménynak intézkedési tervet kell kidolgoznia és végrehajtania. IV. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása A Intézmény igazgatója felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügy gyanúja esetén a szükséges intézkedések meghozatala a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén a megfelelő eljárás megindításra kerüljön. Egyéb esetben a igazgató vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálat lefolytatására minimum három tagú bizottságot lehet létrehozni, indokolt esetben külső szakértő igénybevételével. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. A szabálytalanságok kezelése jelen általános elveket, kötelességeket tartalmazó eljárásrendje mellett, az egyes szervezeti egységek vezetői intézkednek a FEUVE rendszerének az ügyrendekbe és munkaköri leírásokba történő beépítéséről, a nyilvántartások vezetéséről, a rendszer működtetéséről. A beérkező szabálytalanságok észlelésével és a kapcsolódó intézkedések koordinálásával kapcsolatos tevékenységet a szabálytalansági felelős végzi. Szabálytalansági felelős: igazgató. V. Jogkövetkezmények kezdeményezése A jogkövetkezmény jellege szerint lehet: - jogi jellegű (fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása),

- pénzügyi jellegű (pénzbeli juttatás, kifizetés részben vagy egészben történő visszakövetelése, behajtása, kártérítési eljárás indítása), -

szakmai jellegű (belső szabályozás szigorítása, betartásának fokozott ellenőrzése, stb.) A jogkövetkezmények fajtái: a igazgató mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmény (fegyelmi, szabálysértési eljárás megindítása, pénzbeli juttatások felfüggesztése, megvonása), a igazgató a mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmények alkalmazását a szervezeti egység vezetőjére, illetve annak felettesére ruházhatja, - jogkövetkezmények kötelező kezdeményezése (büntetőeljárás megindítása, pénzbeli juttatásból történő kizárás, pénzbeli juttatás visszakövetelése, minden, a mérlegelési jogkörben nem tartozó szankció). VI. Szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése  nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;  figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;  a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. VII. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása Az elkülönített nyilvántartást a igazgatói titkárságon végzik. Gondoskodnak: - az iratanyagok naprakész és pontos vezetéséről, - a kapcsolódó írásos dokumentumok iktatásáról, - a megtett intézkedések nyilvántartásáról, - a határidők betartásáról. VIII. Jelentési kötelezettségek Az ellenőrzési jelentések alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie [193/2003.(XI.26.) Korm.r. 29. §]. A igazgató éves ellenőrzési jelentésben számot ad a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról [193/2003.(XI.26.) korm. rendelet 31.§ (3) bek. b), ba), bb) pontok].

Megismerési nyilatkozat A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Guba Szilvia Nagy Gáborné Nagy Györgyné Némethné Magulya Lívia Veres György Csatlós Noémi Filkor Anna Végh Lászlóné Szabó Tiborné

Beosztás régész takarító könyvtáros asszisztens gyűjteménykezelő restaurátor könyvtárvezető könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens

Kelt

Aláírás

Szmsz 8. sz. melléklete

SZÉCSÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS INTÉZMÉNYEI SZÉCSÉNY TÉRSÉGE HUMÁNSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZÉCSÉNY VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA SZÁMVITELI POLITIKÁJA Egységes szerkezetben •

SZÉCSÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

•

SZÉCSÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

•

KUBINYI FERENC MÚZEUM ÉS KRÚDY GYULA KÖNYVTÁR

•

SZÉCSÉNYI CSEPEREDŐ ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

•

SZÉCSÉNY TÉRSÉGE HUMÁNSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS

•

SZÉCSÉNY ÉS TÉRSÉGE HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT

•

SZÉCSÉNY VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA

Hatályos: 2013. szeptember 01-jétől

Jóváhagyta:

Stayer László polgármester ,

,,

,

„ ,

A

, _ r<

dr. Bagó József jegyző

TARTALOMJEGYZÉK

I. A SZÁMVITELI POLITIKA CÉLJA, TARTALMA................................................................... 4 1. A számviteli politika célja......................................................................................................... 4 1.1. A számviteli politika hatálya .................................................................................................. 4 2. A számviteli politika tartalma ................................................................................................... 5 1. A Hivatal főbb azonosító adatai, feladatai ................................................................................ 6 2. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ................................................................................ 9 3. A Hivatal jövőbeni tervei, céljai................................................................................................ 9 4. Az intézmény szempontjából egyéb "l é n y e g e s" információk ....

9

III. A SZÁMVITELI POLITIKA RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI .....................................................11 1. A számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata..................................................... 11 2. Jelentős összegű eltérés, jelentős, nem jelentős összegű hiba, megbízható és valós képet befolyásoló hiba ......................................................................................................................13 2.1. Jelentős összegű eltérés ..........................................................................................................13 2.2. Jelentős összegű hiba..............................................................................................................14 2.3. Nem jelentős összegű hiba......................................................................................................14 2.4. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba ........................................................14 3. Beszámolási és könyvvezetési forma, a beszámoló-készítés időpontja, a számviteli politikáért, beszámolóért való felelősség,..................................................................................... 14 3.1. A beszámoló formája, és a könyvvezetés ................................................................................14 A mérlegfordulója napja a tárgyév december 31.........................................................................15 3.2. A mérlegkészítés időpontja .............................................................................................15 3.3. A számviteli politikáért való felelősség ..........................................................................15 4. Az eszközök és források minősítésének szempontjai ........ 15 4.1. Eszközök ................................................................................................................................. 15 4.2. Források .................................................................................................................................23 5. Behajthatatlan követelések ......................................................................................................25 6. Értékcsökkenés, visszaírás elszámolásának szabályai .. 26 6.1. Lineáris értékcsökkenési leírás elszámolása............................................................26 6.2. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása.....................................................26 6.3. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása..................................................................27 7. Az értékvesztés elszámolásának, visszaírásának feltételrendszere .............................................. 2 7 7.1. Értékvesztés elszámolása..................................................................................................27 7.2. Értékvesztés visszaírása....................................................................................................28 7.3 . Vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése ............................................................29 8. Immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezésének dokumentálása [Áhsz. 8. § (7) bekezdés] ............ 29

85

9. A 100 ezer forint alatti kis értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök elszámolásának szabályai ......................................................... 29 10. A bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendje ......................................................... 29 11.. A kiegészítő melléklet tartalma, szerkezete ............................................................................. 30 I I I . ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.................................................................................................... 36

86

SZÁMVITELI POLITIKA

Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatalnak (továbbiakban: Hivatal) számviteli politikáját a számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.), valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése alapján (továbbiakban: Áhsz.) a következők szerint határozom meg.

I. A SZÁMVITELI POLITIKA CÉLJA, TARTALMA

1. A számviteli politika célja A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat a számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény (Sztv.) végrehajtására vonatkozó előírásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a költségvetési szervünk sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli rendszer kialakítását, illetve működését. Számviteli politikánk a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekre és értékelési eljárásokra épül, de figyelembe veszi költségvetési szervünk sajátosságait is. Ahol az Sztv. és Áhsz. választási lehetőséget biztosít, ott a számviteli politikában meghatározásra került az alkalmazandó eljárás. A számviteli politikához kapcsolódóan egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik, melyek a következők: •

a számlarend,

•

az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata,

•

az eszközök és a források értékelési szabályzata,

•

a pénzkezelési szabályzat.

1.1. A számviteli politika hatálya A számviteli politika hatálya kiterjed a Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatalra, továbbá a településen működő Szécsény Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatára, Szécsény Térsége Humánszolgáltató Intézményfenntartó Központra, Szécsény és Térsége Humánszolgáltató Központra, Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtárra, továbbá a Szécsényi Cseperedő Óvoda és Bölcsödére.

2. A számviteli politika tartalma A számviteli politikánk a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat:

87

-

a Hivatal tevékenységének bemutatása,

-

a Hivatal által ellátandó feladatok, jövőbeni céljai,

-

a számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata,

-

beszámolási és könyvvezetési forma,

-

a beszámoló készítés időpontja, a beszámolóért való felelősség,

-

az eszközök és források minősítésének szempontjai (értékhelyesbítés),

-

értékhelyesbítés alkalmazásának szabályai,

-

fajlagosan kis értékű eszközök nagysága,

-

a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módja,

-

az 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök elszámolási módjának meghatározása,

-

a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának, visszaírásának szabályai,

-

az eszközök értékvesztésének, visszaírásának szabályai,

-

az értékpapírok forgóeszközként, illetve pénzügyi befektetésként történő számbavétele,

-

a bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendje,

-

a kiegészítő melléklet tartalma, szerkezete.

II. A HIVATAL TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA 1. A Hivatal főbb azonosító adatai, feladatai

Törzskönyvi azonosító szám:

810452

Adószám:

15810458-2-12

KSH statisztikai számjel:

15810458-8411-325-12

Státusza:

élő

Törzskönyvi bejegyzés dátuma:

2013.02.27

Törzskönyvi alany neve:

Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatal

Székhely:

3170 Szécsény, Rákóczi út 84.

Telephely(ek)

Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatal Hollókői Kirendeltsége

Telephely címe:

3176 Hollókő, Kossuth út 74.

Alapítás módja:

Egyesítés összeolvadással

88

Számviteli politika

Alapítás dátuma

2013.01.01

Irányító/felügyeleti szerv

Szécsény Város Önkormányzata

Alapítói jog gyakorlója

Hollókő Község Önkormányzata Szécsény Város Önkormányzata

TEÁOR típusa

8411

megnevezése

Általános közigazgatás

Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervhez hozzárendelt önállóan működő szerv besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv megnevezése Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatal Szécsény és Térsége Humánszolgáltató Központ Szécsényi Cseperedő Óvoda és Bölcsőde A Hivatal alaptevékenység alapvető szakfeladata: 841126

Székhely 3170 Szécsény, Ady E. út 12. 3170 Szécsény, Rákóczi út 84. 3170 Szécsény, Rákóczi út 41. 3170 Szécsény, Magyar út 15.

Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége A Hivatal által ellátott szakfeladatok:

Szakfeladat számjele 370000 381101 382101 421100 522110 562912 562917 581100 602000 682001 682002 813000 821000 841114 841115 841116 841117 841118 841126 841127 841133 841163

Szakfeladatok megnevezése Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Települési hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása Lakó- és nem lakó épület építése Út, autópálya építése Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Könyvkiadás Televízió-műsor összeállítása, szolgáltatása Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Zöldterület-kezelés Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek Országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek Önkormányzatos és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége Helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Adó, illeték, kiszabása, beszedése, adóellenőrzés Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés

89

841402 841403 841901 841906 841907 841908 842531 842541 851011 851012 851013 869041 882000 882111 882112 882113 882114 882115 882116 882117 882118 882119 882121 882122 882123 882124 882129 882201 882201 882203 889101 889109 889201 889921 889922 889923 889924 889926 889935 889936 890441 890442 890443 900400 910121 910122 910123 910201 910202 910203 910204 910301 910302 931102 932918 940000 960302 960900

Közvilágítás Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Finanszírozási műveletek Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel Fejezeti és általános tartalékok elszámolása A polgári védelem ágazati feladatai Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvoda nevelése, ellátása Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés és ellátás Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása Aktív korúak ellátása Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányossági alapon Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Helyi eseti lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Adósságkezelési szolgáltatás Közgyógyellátás Köztemetés Bölcsődei ellátás Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások Gyermekjóléti szolgáltatás Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Közösségi szolgáltatások (kivéve: szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása) Otthonteremtési támogatás Gyermektartásdíj megelőlegezése Rövid idejű közfoglalkoztatás Közfoglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Egyéb közfoglalkoztatás Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Múzeumi gyűjteményi tevékenység Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység Múzeumi kiállítási tevékenység Múzeumi, közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás Közösségi, társadalmi tevékenységek Köztemető-fenntartás és működtetése M.n.s. egyéb személyi szolgáltatások

90

2. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Intézményünk az alapító okirat szerint az alaptevékenysége körében ÁFA levonásra nem jogosító közhatalmi tevékenységet (és vagy) tárgyi adómentes - az adólevonásra jogosító 5 %-os, és 27 %os adóköteles tevékenységet végez. Elszámolásuk az 1. pontban felsorolt szakfeladatokon történik. A Hivatal raktárral nem rendelkezik 3. A Hivatal jövőbeni tervei, céljai • •

• •

•

Az önkormányzat törekszik arra, hogy Szécsény kistérség központja legyen. Gazdasági, társadalmi, kulturális és oktatási szempontból egyaránt. Alapvető általános feladat a város társadalmi, gazdasági fejlődésének elősegítése. Ebben az önkormányzat együttműködik a város polgáraival, a társadalmi, gazdasági és civil szervezetekkel partneri viszonyban. Kiemelten kezeli közigazgatási feladatainak ellátását, ezen belül különös gonddal ügyel az ügyfélbarát önkormányzat megteremtésére. Folytatja mindazon kezdeményezéseket és programokat, amely az elmúlt időszakban elindultak és a városban élő polgárok javát szolgálta. Városi Önkormányzat támaszkodva a kormányzati, társadalmi, gazdasági és civil szervezetekre, a városban működő pártokra, az egyházra és annak szervezeteire, az állami szervek helyi képviseletére, partnerkapcsolataira. Kialakítja és ápolja a nemzetközi kapcsolatait.

4. Az intézmény szempontjából egyéb "l é n y e g e s" információk Az éves költségvetési beszámolóban kimutatott eszközök és források meglétének biztosítását szolgáló legfőbb dokumentumnak kell tekinteni a tételes, mennyiségi és értékadatokat is tartalmazó leltárt. Az esetleges eltéréseket (beleértve a leltári többleteket is) minden esetben rögzíteni kell a számviteli nyilvántartásban. A költségvetési gazdálkodás során az intézmény eszközeiről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben. A mérlegtételek alátámasztására, a mérleg fordulónapjára vonatkozó részletező nyilvántartásokat kell készíteni. A beérkező - kimenő számlák, követelések kezelése, a pénztári, és banki forgalom könyvelése a GORDIUS Pénzügyi Információs Rendszerben történik, a könyvelési adatok átemelése után a főkönyvi könyvelés a TATIGAZD számítógépes programmal, a befektetett eszközök és a használt, illetve használatban lévő egyéb eszközök analitikus nyilvántartása a BEFESZ számítógépes programokkal történik. Intézményünk feladataiban bekövetkező változások Mind az alap mind a vállalkozási tevékenységünket az alapító okiratban foglaltak keretein belül végezhetjük. Olyan feladatot nem lehet végezni, amelyet az alapító okirat nem tartalmaz.

91

Szervezeti változások Változások lehetnek belső változások vagy a költségvetési szerv egészét érintő változások. Ez utóbbi változás a felügyeleti szervtől indul, így külön szabályozási kötelezettségünk nincs. A belső változások esetén, amely a gazdálkodást is érinti a pénzügyi és intézményirányítási osztályvezető feladata, hogy a szabályzatok és belső utasítások módosítását kezdeményezze a jegyzőnél. III. A SZÁMVITELI POLITIKA RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 1. A számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata A vállalkozás folytatásának elve Intézményünknél a vállalkozás folytatásának elve azt jelenti, hogy az intézmény folytatja tevékenységét, vagyonát, anyagi eszközeit ennek érdekében veszi számba, mérlegét a vele szemben támasztott követelményeket, tervezi és biztosítja az azok teljesítéséhez szükséges feltételeket. Az alapelv magában foglalja a szerkezeti változások megfigyelésének szükségességét is. Amennyiben a működés feltételeiben valamilyen változás következik be, vagy ha élünk a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor az adott időpontban, az adott körülmények melletti, jogszabályban, valamint a jelen számviteli politikában előírt értékelést kell alkalmazni. A teljesség elve Az alapelvek figyelembe vétele mellett a könyvvitelben rögzíteni kell valamennyi gazdasági eseményt, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban be kell mutatni a törvény, az Áhsz., illetve a jelen számviteli politikában előírtak szerint. Ide kell sorolni azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. Biztosítani kell, hogy a gazdasági események könyvelésének alapját képező, az adott üzleti évre vonatkozó bizonylatok hiánytalanul, hézagmentesen feldolgozásra kerüljenek. A valódiság elve A beszámolóban csak olyan tételeket szabad szerepeltetni, melyek valóságban is megtalálhatóak, bizonyíthatóak, kívülállók által is megállapíthatók. Ennek alapvető feltétele az, hogy a számviteli politikában, illetve a leltározási szabályzatban foglalt előírások szerint készüljön el a beszámolót alátámasztó leltár. A leltárban az eszközöket, a kötelezettségeket az intézményünk által mindenkor hatályos értékelési szabályzatban leírt értékelési elvek, módszerek alapján kell értékelni. A világosság elve A beszámolónak érthető, áttekinthető, az Ahsz-ben előírt formában kell készülni. Az érthetőség a beszámolóban szereplő információk lényeges jellemzője kell, hogy legyen. Az olyan tételeket, amelyek az érthetőséget elősegítik, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

92

A következetesség elve Az Intézmény (polgármesteri hivatal) gazdálkodásáról adott információ tartalmának és formájának, az azt alátámasztó könyvvitelnek állandónak és összehasonlíthatónak kell lennie. Ennek az alapelvnek az érvényesülését az intézmény számviteli politikájában meghatározott előírások betartásával kell biztosítani. A folytonosság elve A következetesség elvéhez kapcsolódva egyrészt azt jelenti, hogy a költségvetési év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző költségvetési év megfelelő záró adataival, másrészt azt, hogy az egymást követő költségvetési években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele általában nem változik. Ha az előző költségvetési év értékelési, számbavételi elveit a törvényben és a számviteli politikában szabályozott módon intézményünk megváltoztatja, akkor a változtatást előidéző tényezőket, azok számszerűsített hatásait a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni. Az összemérés elve Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételekkel szembeállítható kiadásait, ráfordításait kell számításba venni. Bevételként kell kezelni és elszámolni - mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenység esetében - a tárgyévben ténylegesen befolyt bevételeket. Az adott időszak ráfordításait a ténylegesen teljesített kiadások jelentik. Az eredményt - alaptevékenységnél a pénzmaradványt, vállalkozási tevékenységnél a pénzforgalmi eredményt - a tárgyévi bevételek és kiadások különbözete alapján kell megállapítani. Az óvatosság elve Az óvatosság elve abban nyilvánul meg, hogy a vásárolt eszközök a bekerülési értéknél magasabb értékben nem vehetők fel a mérlegbe. Az előírások szerinti értékcsökkenést minden esetben el kell számolni. A bruttó elszámolás elve A befolyt bevételek és kiadások nem csökkenthetik, a követeléseket és a kötelezettségeket az elszámolás során nem szabad összevonni, követelést nem lehet a mérlegben a kötelezettségekkel szemben közvetlenül felvenni. Kivételt képeznek a függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek és kiadások, ahol biztosítani kell a nettó - térítményezés - jellegű elszámolást. Egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló-készítés során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Sajátosan érvényesülhet az egyedi értékelés elve a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség, a költség-haszon összevetése számviteli alapelvek alkalmazásakor, továbbá a csoportosan nyilvántartott, azonos jellemzőkkel, feltételekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron. A tartalom elsődlegessége a formával szemben Az éves beszámolóban az üzleti tranzakciók bemutatása azok közgazdasági tartalma alapján történik. Ennek érdekében a számviteli elszámolás során a szerződéseket, a megállapodásokat valós tartalmuk alapján kell megítélni és nem azok elnevezése, jogi formája szerint. Lényegesség elve

93

Az intézménynél lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a felhasználóknak a beszámoló alapján hozott gazdasági döntéseit. A lényegesség függ a tétel vagy tévedés nagyságától, ahogyan az az elhagyás vagy a téves bemutatás adott körülményei között megítélhető. A költség-haszon összevetésének elve A beszámolóban szereplő információból nyerhető haszon - célszerűen - haladja meg az információ előállításának költségeit. A jogszabályok által kötelezően előírt információt minden esetben szolgáltatni kell. A költség-haszon összevetésének elvét alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor egy gazdasági esemény, egy üzleti tranzakció számviteli, vagy más költségei indokolatlanul meghaladják az abból származó bevételeket [pl. behajthatatlannak kell minősíteni mindazon követeléseket, amelyeket eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert érvényesítésük veszteséget eredményez vagy növeli a már meglévő veszteséget]; illetve annak eldöntéséhez, hogy a többletinformáció arányban áll-e a ráfordított költségekkel.

2. Jelentős összegű eltérés, jelentős, nem jelentős összegű hiba, megbízható és valós képet befolyásoló hiba

2.1. Jelentős összegű eltérés Jelentős összegű az eltérés, ha az eszközök év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az államháztartás szervezete számviteli politikájában rögzített mértéket. a) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök Sztv. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenése meghaladja a 30. § (2)-(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést vagy a 100 000 forintot, b) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 100 000 forintot. c) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 100.000 forintot. 2.2. Jelentős összegű hiba Jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - a saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások saját tőkét és tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független)

94

összege meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérleg-főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg-főösszeg 2 százaléka meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió forint; (A Kormányrendeletben megállapított 2 %, illetve 100 millió forint felső határt jelent, ettől az intézmény alacsonyabb értéket is megállapíthat!) 2.3. Nem jelentős összegű hiba Nem jelentős összegű hiba, ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 2.2. pont szerinti értékhatárát. 2.4. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke és a tartalékok együttes értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és emiatt a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megelőző költségvetési év mérlegében kimutatott saját tőke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (nő vagy csökken); 3. Beszámolási és könyvvezetési forma, a beszámoló-készítés időpontja, a számviteli politikáért, beszámolóért való felelősség, 3.1. A beszámoló formája, és a könyvvezetés A számviteli törvényben foglalt előírások alapján a Hivatal féléves és éves beszámolót készít. A féléves beszámoló pénzforgalmi jelentést és a kiegészítő mellékletből a pénzforgalom egyszerűsített beszámolót készít, valamint módosított teljesítés szemléletű pénzforgalmi kettős könyvvitelt vezet. Intézményünk könyveit forintban, magyar nyelven vezeti, beszámolóját ezer forintban, magyar nyelven készíti el. Az éves beszámoló részei: a) könyvviteli mérleg b) pénzforgalmi jelentés, c) pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, d) eredmény-kimutatás,2 e) kiegészítő melléklet.

A mérlegfordulója napja a tárgyév december 31. 3.2. A mérlegkészítés időpontja Intézményünknél (polgármesteri hivatal) a beszámoló készítés időpontja: 2

Csak abban az esetben, ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet is végez.

95

A tárgyévet követő év április hó 15. nap A tárgyévet követően értékelési feladatokat, azaz a költségvetési évre vonatkozóan a számvitelben helyesbítéseket a beszámoló készítésre (mérlegkészítés) meghatározott időpontig lehet elvégezni. 3.3. A számviteli politikáért való felelősség A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítéséért és a elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az intézmény vezetője (jegyző) a felelős. [Áhsz. 8.§. (12)] Átruházott hatáskörben a felelősség a következők szerint kerül megosztásra: - a számviteli politikában meghatározott feladatok irányításáért, végrehajtásáért a pénzügyi és intézményirányítási osztályvezető felelős. - a számviteli politika összeállításáért a könyvelés rendjének kialakításáért, szabályozásának elkészítéséért a pénzügyi és intézményirányítási osztályvezető. 4. Az eszközök és források minősítésének szempontjai Az eszközök bekerülési értékének meghatározásánál alapelvként a számviteli törvényben és az Áhsz-ben foglalt előírásokat kell alkalmazni. 4.1. Eszközök 4.1.1. Immateriális javak Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközök értékét kell kimutatni az alábbi tagolásban: 1) Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2) Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3) Vagyoni értékű jogok 4) Szellemi termékek 5) Immateriális javakra adott előlegek 6) Immateriális javak értékhelyesbítése Alapítás-átszervezés aktivált értéke Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység kiadásai vehetők figyelembe. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült - az Sztv. 51. § szerinti közvetlen önköltségbe tartozó kiadásokat lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci várható piaci - árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után.

96

Vagyoni értékű jogok Vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a márkanév, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. Szellemi termékek Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem. Immateriális javakra adott előlegek Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó -összeget. Immateriális javak értékhelyesbítése Intézményünk az immateriális javaknál nem alkalmaz értékhelyesbítést. 4.1.2. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközöket az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2) Gépek, berendezések és felszerelések 3) Járművek 4) Tenyészállatok 5) Beruházások, felújítások 6) Beruházásokra adott előlegek 7) Állami készletek, tartalékok 8) Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: 1) 2) 3) 4)

a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény,

97

5) ültetvények, 6) erdő, 7) az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek A gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, az intézmény feladatellátását biztosító aktivált egészségügyi, oktatási, híradástechnikai, környezetvédelmi, kutatási célú, számítás- és ügyvitel-technikai, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.

Járművek Járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett járműveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. Tenyészállatok Intézményünk tenyészállatokkal nem rendelkezik.

Beruházások, felújítások A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét. Beruházásokra adott előleg Beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt összeget.

Állami készletek, tartalékok Állami készletek, tartalékok között kell kimutatni az állami tartalékolási, intervenciós, védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb eszközeit továbbá az EMOGA Garancia Részleg által elrendelt intervenciós vásárlása során felhalmozott készleteit. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Intézményünk a tárgyi eszközöknél nem alkalmaz értékhelyesbítést. 98

4.1.3. Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az éven túli eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket az intézményünk azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni. A befektetet pénzügyi eszközöket a mérlegben az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Egyéb tartós részesedés 2) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 3) Tartósan adott kölcsön 4) Hosszú lejáratú bankbetétek 5) Egyéb hosszú lejáratú követelések 6) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Egyéb tartós részesedés Egyéb tartós részesedés mérlegtétel minden olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetést (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) tartalmaz, ahol a vállalkozásban lévő tulajdoni részesedés tartós jövedelmet, vagy befolyásolási, irányítási ellenőrzési lehetőséget biztosít az államháztartás szervezetének. [Ahsz. 19. § (2)] Egyéb tartós részesedésként kell kimutatni az állam vállalkozói vagyonának törvény által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészeit, az államháztartás szervezetei részesedését az általuk alapított, illetve részben vagy egészben gazdasági társaságokban meglévő tulajdonukat. [Ahsz. 19. § (3)] A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint •

a jelentős részesedés a 25 %+1 szavazattól 50 %-os szavazati jogig,

•

a többségi befolyás az 50 %+1 szavazattól 75 %-os szavazati jogig,

•

a közvetlen irányítás 75 %+1 szavazattól 100 % szavazati jog eléréséig terjedhet.

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként a befektetési céllal beszerzett hosszú lejáratú értékpapírokat kell a mérlegben kimutatni azok beváltásáig illetve értékesítéséig. [Ahsz. 19. § (7)] A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körébe tartoznak többek között a kárpótlási jegyek, az államkötvények és az egyéb vásárolt kötvények. [Áhsz. 9. sz. melléklet]

Tartósan adott kölcsön Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni az államháztartáson kívülre, illetve belülre ideiglenesen éven túli lejárattal átadott pénzeszközöket. [Ahsz. 19 § (4)] Hosszú lejáratú bankbetétek

99

A hosszú lejáratú bankbetétek között kell kimutatni egy évet meghaladó lekötéssel valamely pénzintézetnél elhelyezett bankbetétet. Egyéb hosszú lejáratú követelések Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Intézményünk a befektetett pénzügyi eszközöknél nem alkalmaz értékhelyesbítést. 4.1.4. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott (vagyonkezelésbe vett) eszközök Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközként kell kimutatniuk az intézménynek azokat a tulajdonában lévő, de nem befektetett pénzügyi eszközök között kimutatható tárgyi eszközöket, amelyeket nem az intézmény üzemeltet, hanem ezek üzemeltetését, működtetését, kezelését más gazdálkodó szervre bízta. [Ahsz. 20. § (1)] Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni az átadott eszközök, illetve átvett eszközök bruttó értékét és értékcsökkenését (Ahsz. 9. sz. melléklet 16-os számlacsoport). Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott vagyonkezelésbe vett eszközöket a mérlegben az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök 2) Koncesszióba adott eszközök 3) Vagyonkezelésbe adott eszközök 4) Vagyonkezelésbe vett eszközök 5) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése Intézményünk az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközöknél nem alkalmaz értékhelyesbítést.

4.1.5. Forgóeszközök A forgóeszközök csoportjába a mérlegben a készleteket, az intézmény tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni. A forgóeszközöket a mérlegben az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Készletek 2) Követelések 3) Értékpapírok 4) Pénzeszközök

100

4.1.5.1. Készletek A készletek az intézmény tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök: - amelyeket a működés, üzemeltetés, szakmai feladat ellátása, az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok), - amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termék) vagy már feldolgozott elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermék), - amit értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat. A készletek között kell kimutatni továbbá - használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket - függetlenül azok beszerzési árától, illetve előállítási költségétől - , amelyek a gazdálkodó szerv tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják (Pl. szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), - a növendék-, hízó- és egyéb állatokat, amelyek a tartás során növekednek, gyarapszik tömegük, súlyuk - függetlenül attól, hogy az adott tevékenységet mennyi ideig szolgálják, - azokat az eszközöket, amelyeket követelések fejében (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) értékesítési céllal vettek át. 4.1.5.2. Követelések - a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, de még ki nem egyenlített összegeket, hátralékot (adósok, ideértve helyi adó, illeték és járulék hátralékot is), - az intézmény által teljesített és az igénybevevő által szerződésekből jogszerűen eredő elfogadott, elismert, termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó áfát is tartalmazó - pénzértékben kifejezett fizetési igényeket, - a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követeléseket, - a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket, amelyeknek a futamideje nem haladja meg az egy évet, - a helyi önkormányzatnál a követelés fejében kapott váltót - váltókövetelést -elfogadott elismert összegben, - az egyéb követeléseket, munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, a tartósan adott kölcsönből a mérleg-fordulónapot követő egy éven belül esedékes törlesztő részleteket, támogatási program előlegeket, a nemzetközi támogatási programok miatti követelések, szabálytalan kifizetés miatti követeléseket (ide értve a jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követelések), különféle egyéb követeléseket. A követeléseket a mérlegben az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2) Adósok 3) Rövid lejáratú kölcsönök

101

4) Egyéb követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, az intézmény által teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a következőkben felsorolt követelések közé. Vevőkkel szembeni követelést azok a szervek mutathatnak ki a mérlegükben, amelyek készterméket, árut, tárgyi eszközt, egyéb készletet értékesítenek, vagy szolgáltatást teljesítenek külső megrendelésre. Adósok Adósok között kell kimutatni azokat a követeléseket, amelyek az intézmény rendeltetésszerű működésével, az alapító okiratban meghatározott szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos fizetési kötelezettséggel függnek össze, jogszabályi előíráson, önkormányzati rendeleten alapulnak. Ezek a következők: - az ellátottak után fizetett térítési díjak, intézmény ellátási díjak, - hatósági, engedélyezési, felügyeleti díjak, ellenőrzési feladatok díjai, a helyiséggazdálkodáshoz kapcsolódó bevételek, - illeték jellegű bevételek, - Önkormányzatoknál helyi adók, járulékok, illetékek, beleértve az adópótlékok, bírságok összegét is.3 Egyéb követelések Egyéb követelésként kell kimutatni azokat a követeléseket, melyek tartósan adott kölcsönökből a mérleg-fordulónapot követő egy éven belül esedékesek, támogatási program előlegeket, szabálytalan kifizetés miatti követeléseket, különféle egyéb követeléseket valamint azokat a követeléseket, melyek az előbbiekben felsorolt csoportosításba nem sorolhatók be. 4.1.5.3. Értékpapírok Értékpapírok között kell kimutatni - azoknál az államháztartás szervezeteinél, ahol erre a jogszabály lehetőséget ad - a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt kárpótlási jegyeket, kincstárjegyeket, kötvényeket, egyéb értékpapírokat és egyéb részesedéseket. A mérlegben az értékpapírokat az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Egyéb részesedés 2) Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Egyéb részesedés Egyéb részesedésként kell kimutatni minden tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból vásárolt befektetést. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

3

Csak polgármesteri hivataloknál fordulhat elő.

102

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni azokat a hosszú, illetve rövid lejáratú értékpapírokat, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be.

Pénzeszközök A pénzeszközök kezelésére vonatkozó részletes leírást a számlarend tartalmazza. A mérlegben a pénzeszközöket az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Pénztárak, csekkek, betétkönyvek 2) Költségvetési bankszámlák 3) Elszámolási számlák 4) Idegen pénzeszközök számlái 4.1.6. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben az intézménynél azokat a függő kiadásokat, melyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként, továbbá a költségvetési kiadáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó kiadásokat, valamint a kiegyenlítő kiadásokat. Ezekkel a kiadásokkal korrigálni kell az adott évi pénzmaradványt, illetve ezeket a kiadásokat nem szabad a vállalkozási tevékenység eredményének megállapításánál figyelembe venni. A mérlegben az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat az alábbi bontásban kell részletezni: 1) Költségvetési aktív függő elszámolások 2) Költségvetési aktív átfutó elszámolások 3) Költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások 4) Költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások Az egyéb aktív elszámolások rendjét részletesen a számlarend tartalmazza. 4.2. Források 4.2.1. Saját töke A mérleg forrás tételei a mérlegben kimutatott eszközeink finanszírozási forrásait mutatják be saját és idegen források csoportosításban. A mérlegben forrásként a saját tőkét, a tartalékokat, a kötelezettségeket és az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat kell szerepeltetni. Saját tőke részei: 1) Induló tőke

103

2) Tőkeváltozások 3) Értékelési tartalék Induló tőke Az 1993. január 1-jén meglévő saját tartós forrás. Ez csak akkor változik, ha az megszűnik, átszervezik, vagy összeolvad más költségvetési szervvel.

Tőkeváltozás Az eszközök finanszírozására szolgáló 1993. január 1-je után képződött tartós forrásokat, valamint a forráscsökkenéseket tartalmazza. A számla egyenlege mutatja, hogy az induló tőkéhez képest nőtt vagy csökkent az intézmény vagyona. Értékelési tartalék4 Az értékelési tartalék összegének meg kell egyezni a befektetett eszközök megfelelő számláin elszámolt értékhelyesbítési értékek összegével. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető. 4.2.2. Tartalékok 4.2.2.1. Költségvetési tartalék A költségvetési év költségvetési tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység szakfeladatain elszámolt - aktív és passzív pénzügyi elszámolások pénzforgalma nélküli -, ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeknek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásoknak a különbözete. 4.2.2.2. Vállalkozási tartalék5 Vállalkozási tartalékként kell kimutatni a vállalkozási tevékenység költségvetési évben befolyt összes bevételének, a pénzforgalom nélküli bevételének és a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban a költségvetési évben felmerült és teljesített kiadásnak - ide értve a befektetett eszközökre fordított kiadást is - különbözetét. Az intézménynek a vállalkozási tevékenység eredménye után - amennyiben a vállalkozási tevékenység eredményét nem alaptevékenységére akarja felhasználni - be kell fizetni a központi költségvetés központosított bevételét meg illető összeget, amelynek mértéke az Áht. 96 § (5) bekezdésének előírása szerint megegyezik a társasági adó általános mértékével. (Jelenleg 16 %) Csak a befizetési kötelezettséggel csökkentett eredmény helyezhető tartalékba. 4.2.3. Kötelezettségek

Értékelési tartalék csak akkor mutatható ki, ha az intézmény él az értékhelyesbítés lehetőségével. Csak akkor mutatható ki, ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet is folytat.

104

Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyeket a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, az intézmény által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek elszámolásának részletes előírását a számlarend tartalmazza. 4.2.4. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni az intézménynél azokat a függő bevételeket, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen költségvetési bevételként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó bevételeket, valamint a kiegyenlítő bevételeket a költségvetési előirányzat terhére. Ezekkel a bevételekkel korrigálni kell az adott évi pénzmaradványt, illetve ezeket a bevételeket nem szabad a vállalkozási tevékenység eredményének megállapításánál figyelembe venni. A mérlegben az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat az alábbi bontásban kell részletezni: 1) 2) 3) 4)

Költségvetési passzív függő elszámolások Költségvetési passzív átfutó elszámolások Költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások Költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások - Költségvetésen kívüli letéti elszámolások

- Nemzetközi támogatási programok deviza elszámolása Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások rendjét részletesen a számlarend tartalmazza. 5. Behajthatatlan követelések Behajthatatlan követelés: az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, c) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel, d) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 108. § (2) bekezdés szerinti követelés elengedésnek.

6. Értékcsökkenés, visszaírás elszámolásának szabályai 6.1. Lineáris értékcsökkenési leírás elszámolása Az év közben állományba vett (üzembe helyezett) immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök lineáris értékcsökkenésének elszámolása az üzembe helyezést, használatba vételt követően

105

negyedévenként történik, a következő leírási kulcsok alapján: Alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke vagyonértékű j ogok szellemi termékek épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok ültetvények gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és szárrntástechnikai és ügyvitel technikai eszközök járművek veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek bányaművelésre igénybe vett földterület

20,0 % 16,0 % 33,0 % 2,0 % 3,0 % 10,0 % 14,5 % 33,0 % 20,0 % 2,0 % 5,0 %

6.2. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása 1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a)

az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke,

b)

a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,

c)

a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető.

2) Az 1) pontban foglaltak szerint az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. 3) Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylataként a körülmények leírásával, az okok megnevezésével, valamint az eszközök azonosító adatainak pontos megjelölésével jegyzőkönyvet kell készíteni. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása esetében az eszköz továbbra is állományba marad. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának időpontja A terven felüli értékcsökkenést abban az esetben, ha mennyiségi és értékbeni változáshoz kapcsolódik (pl. káresemény, hiány, kiselejtezés, stb.) év végén kell elszámolni. Ez vonatkozik a visszaírásra is. Az értékbeni változás miatti terven felüli értékcsökkenést csak év végén kell elszámolni.

106

6.3. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása Abban az esetben, ha a terven felüli értékcsökkenési leírások miatt az immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél, és a terven felüli értékcsökkenés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, az a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegének csökkentésével az eszközt a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékre a saját tőkével szemben vissza kell értékelni (visszaírás). 7. Az értékvesztés elszámolásának, visszaírásának feltételrendszere 7.1. Értékvesztés elszámolása Értékvesztést kell elszámolni - a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott egyéb tartós részesedések, - a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után, valamint - a forgóeszközök között kimutatott éven túli lejáratú értékpapírok után abban az esetben, ha mérlegkészítéskor azok piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb mint a nyilvántartás szerinti érték. Az értékvesztés megállapítása, összegének meghatározása: a) a gazdasági társaságokban lévő befektetéseknél az érintett társaságokról olyan információval kell rendelkezni, melyből kiderül, hogy a Sztv.-ben foglalt feltételek nem teljesülése miatt el kell-e számolni az értékvesztést. Az értékvesztés meghatározásakor figyelembe kell venni: - a gazdasági társaság piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, - a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, - a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. A gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztésének meghatározásához biztosítani kell az adatok összegyűjtését, az információk feldolgozását valamint az értékvesztésre vonatkozó javaslat elkészítését. A felülvizsgálat során tett megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az értékvesztés okát, mértékét. b.) a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a forgóeszközök között kimutatott éven túli értékpapírok értékvesztésének megállapításához, azok piaci megítéléséből kell kiindulni. Az értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: - az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, 107

- az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. Az értékpapírok értékvesztésének meghatározásához biztosítani kell az adatok összegyűjtését, az információk feldolgozását valamint az értékvesztésre vonatkozó javaslat elkészítését. A felülvizsgálat során tett megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az értékvesztés okát, mértékét. 7.2. Értékvesztés visszaírása Az értékvesztés visszaírásával a könyv szerinti érték nem haladhatja meg a) a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés Sztv. szerinti bekerülési (beszerzési) értékét, b) a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Sztv. szerinti bekerülési (beszerzési) értékét, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél az adott értékpapír névértékét, c) a forgóeszközök között kimutatott éven túli lejáratú értékpapírok Sztv. szerinti bekerülési (beszerzési) értékét, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél az adott értékpapír névértékét. 7.3 . Vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése A helyi (helyi kisebbségi) önkormányzatnak - törvényi felhatalmazás alapján - a vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során el kell számolnia a vagyonkezelő adatszolgáltatásában szereplő tárgyévi vagyonváltozások hatását is. 8. Immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezésének dokumentálása [Áhsz. 8. § (7) bekezdés] Mind a saját előállítású, mind a külső szállítótól beszerzett immateriális jószág és tárgyi eszközökről nyilvántartást kell vezetni, amelynek a következő adatokat kell tartalmaznia, amelyből megállapítható a nyilvántartás éve, eszköz megnevezése, azonosító száma és az üzembehelyezés időpontja 9. A 100 ezer forint alatti kis értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök elszámolásának szabályai Intézményünknél a kis értékű eszközök értékhatára eszközcsoportonként a következő: Eszköz csoport Ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jogok: Szellemi termékek: Tárgyi eszközök:

Értéke (Ft) 100.000.100.000.100.000.-

A kis értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, valamint a kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értékét dologi kiadásként egy összegben kell elszámolni. A költségvetési év végéig

108

használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű eszközöket a mérlegben a beruházások között kell kimutatni. A kis értékű eszközökről a bizonylati szabályzatban meghatározott előírások szerint mennyiségi nyilvántartást kell vezetni. Kivételes esetben 100 ezer Ft érték alatti kis értékű eszköz is aktiválható tárgyi eszközként, ha az intézményben hasonló funkciójú eszközök már szerepelnek tárgyi eszközként.

10. A bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendje Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket: a)

a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell;

b)

az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, negyedévenként, a negyedévet követő hónap 15-.ig kell a könyvekben rögzíteni,

c)

valamennyi gazdasági eseményről - a készpénzforgalomhoz kapcsolódó kivételével a utalványrendeletet kell készíteni, a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendjét meghatározó szabályzatban foglaltak szerint. Az utalványrendeletet az eredeti bizonylathoz tűzve kell irattározni, illetve megőrizni.

11.. A kiegészítő melléklet tartalma, szerkezete A kiegészítő mellékletben akár számszerű adatok, akár szöveges magyarázatok formájában minden olyan információnak meg kell jelennie, amely a mérlegben, a pénzforgalmi jelentésben, pénzmaradvány-kimutatásban, eredmény-kimutatásban szereplő adatokon túlmenően szükséges ahhoz, hogy az éves beszámoló érthető, világos és hasznosítható információkat szolgáltasson az érdekeltek számára. A kiegészítő melléklet összeállítása során kiemelt figyelmet kell fordítani - a lényegesség és - a világosság - a következetesség elvének érvényesítésére. Az intézmény kiegészítő mellékletében megjelenített információkat 109

az éves beszámolóra utaló általános, a mérleghez, valamint a pénzforgalmi kimutatáshoz kapcsolódó specifikus és a tájékoztató részekre tagolva kell bemutatni. I. AZ ÁLTALÁNOS RÉSZ SZERKEZETE, TARTALMA a) Az intézmény tevékenységének rövid bemutatása b) A számviteli politika rövid ismertetése c) Vagyoni, pénzügyi, helyzet bemutatása, értékelése -

vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet, eszközök összetétele, saját tőke és a kötelezettség aránya, likviditás és a fizetőképesség.

II. A SPECIFIKUS RÉSZ SZERKEZETE, TARTALMA Vagyoni pénzügyi, jövedelmezőségi mutatók Kiegészítő adatok a mérlegsorokhoz Ebben a részben a mérlegtételekhez szükséges indokolásokat, magyarázatokat kell rögzíteni a következők szerint: - az össze nem hasonlítható előző évi adatok indokolása, - befektetett eszközök változásainak bemutatása, - hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztések bemutatása, - 5 évnél hosszabb futamidejű, valamint a zálogjoggal biztosított kötelezettségek. Kiegészítés a mérlegben nem szereplő tételekhez A vagyoni helyzet megítéléséhez szükséges bemutatni azokat a tételeket is, melyek előfordulnak az önkormányzatnál, de a mérlegben nem szerepelnek. Ezek a következőkben foglalhatók össze: - érték nélkül nyilvántartott vagyontárgyak bemutatása, - immobil készletek nagysága, összetétele, - nyilvántartott követelésekkel kapcsolatos tájékoztató adatok ( pl. adó-, díjhátralékok). Az értékcsökkenési leírás megváltoztatásának hatása A költségvetési szerv, ha a vegyes rendeltetésű eszközei értékcsökkenése alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztásának módját megváltoztatja, a szöveges magyarázatok között be kell mutatni az új módszert és annak hatását. [Áhsz. 40. § (6) bekezdés] Programokra kapott támogatások felhasználásának alakulása

110

Szöveges értékelést kell készíteni a külön kormányrendeletek alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott Európai Uniós támogatási programok [az Előcsatlakozási Alapok (PHARE, Átmeneti Támogatás, SAPARD), a strukturális alapokból, a Kohéziós Alapból megvalósuló Nemzeti Fejlesztési Tervek, a Közösségi kezdeményezések (INTERREG, EQUAL), a Schengeni Alap, a TEN-T támogatás, az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA), valamint az Európai Halászati Alapból (EHA) nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatás, a Belső politikák jogcímen nyújtott támogatás], a világbanki és egyéb támogatási programok, segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá az azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulásáról. Az értékelésnek tartalmaznia kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket is. [Áhsz. 40. § (7) bekezdés] Alapítványok támogatására átengedett források alakulása Részletesen fel kell sorolnia az alapítványok által ellátott feladatokra - az Áht. 94. §-a (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - teljesített kifizetéseket. [Áhsz. 40. § (8) bekezdés]6 A mérlegben kimutatott részesedések bemutatása A könyvviteli mérlegben kimutatott részesedéseket a szöveges értékelésben tovább kell bontani. Be kell mutatni minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét - darabszám és érték feltüntetése mellett -, amelyben az államháztartás szervezete a) 100%-os, b) 75%-on felüli, c) 50%-on felüli, illetve d) 25%-on felüli részesedéssel rendelkezik. [Áhsz. 40. § (9) bekezdés] A jóváhagyott előirányzatok és teljesítések alakulása Be kell mutatni a költségvetésben jóváhagyott előirányzatokat, az előirányzatokban bekövetkezett változásokat a módosításra jogosult hatásköri tagolásban, a módosított előirányzatokat és az előirányzatok teljesítését. Az Áhsz. 5. sz. melléklete (23. sz. űrlap) az előirányzatok jogcímeit az éves költségvetés indokolásának megfelelő tagolásban tartalmazza. Az Áhsz. 5. sz. melléklete által meghatározott - A) Költségvetési előirányzatok egyeztetése űrlap adatait a költségvetési szerv által vezetett előirányzat-nyilvántartás, valamint a könyvviteli adatai alapján kell kitölteni. A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák, maradványelszámolási számlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni. [Áhsz. 41. § (3) bekezdés)] Az Áhsz. 5. sz. melléklete által meghatározott - B) Pénzforgalom egyeztetése (24. sz. űrlap) - a költségvetési szerv folyó évi pénzforgalmának egyeztetésére szolgál. Az egyeztetést az előző évi pénzkészletből kiindulva kell elvégezni, a költségvetési elszámolási számlára, előirányzat-felhasználási keretszámlára, pénztárba befolyt bevételek hozzáadásával és a folyó évben teljesített kiadások, előirányzat-felhasználások levonásával. 6

Csak a központi költségvetési szervek esetében

111

A befektetett eszközök állományának alakulása Ismertetni kell az immateriális javak, ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek, tenyészállatok, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök bruttó értékének, terv szerinti értékcsökkenésének és terven felüli értékcsökkenésének változását. Az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása kimutatás tagolását a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. [Áhsz. 42. § (1-2) bekezdés] Az űrlap arról ad információt, hogy a költségvetési szerv eszközeinek év végi állománya milyen értékben áll rendelkezésre, milyen eszközcsoportokból tevődik össze, ezen eszközcsoportok nyitó állományának bruttó értékében milyen események során keletkezett változás, valamint információt ad az elszámolt értékcsökkenésről is. Az űrlapon szereplő adatok alapján célszerű bemutatni és értékelni az eszközök használhatósági fokát, elhasználódási szintjét eszköz-csoportonként. Befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok értékvesztésének alakulása A befektetett eszközök, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása kimutatás számszerű bemutatását az Áhsz. 19. sz. melléklete (57. sz. űrlap) tartalmazza. [Áhsz. 42. § (4) bekezdés] Az űrlap arról ad információt, hogy az egyes eszközcsoportoknál hogyan alakult az értékvesztés állományának változása. Az immateriális javak, tárgyi eszközök és tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vett eszközök értékhelyesbítésének alakulása Az immateriális javak, tárgyi eszközök és tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulása kimutatás tagolását a rendelet 20. számú melléklete (60. sz. űrlap) tartalmazza. [Áhsz. 42. § (5) bekezdés] Tájékoztató adatok a tárgyi eszközök nyitó állományának alakulásáról A tárgyi eszközök - az ingatlanok kivételével és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök tárgyévi nyitó bruttó értékének egyes ágazatok - oktatási, művelődési, sport és szabadidő, szociális és egészségügyi, igazgatási, víziközmű, távfűtő és egyéb rendeltetésű szerinti megoszlását tartalmazó kimutatást a rendelet 21. számú melléklete (56. sz. űrlap) tartalmazza. A kimutatást az önkormányzatoknak és az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknek kell elkészíteni. [Áhsz. 42. § (6) bekezdés]

A személyi juttatások és létszám alakulása A személyi juttatások és a létszám alakulását a tervezésnek megfelelő szerkezetben, formában és tartalommal kell bemutatnia. [Áhsz. 43. §] A személyi juttatások és létszámadatok bemutatásához célszerű felhasználni az éves beszámoló részét képező „költségvetési szerveknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma, rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásai" 34-es űrlap, valamint a „költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai" 35-ös űrlap adatait. Mindkét űrlap besorolási csoportok szerinti bontásban mutatja a költségvetési szervek létszámát, illetve a kifizetett bérek összegét.

112

Feladatmutatók, teljesítménymutatók alakulása Feladatmutatónként kell bemutatni a záró és átlag állományi adatokat. Értékelni kell a kihasználtság alakulását. A feladatmutatók állományának alakulása kimutatás tagolását a Ámr. 2. számú melléklete (37. sz. űrlap) tartalmazza. [Áhsz. 44. § (1) bekezdés] A Normatív hozzájárulások, és támogatások, a cél- és címzett támogatás, a központosított előirányzatok elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók állományának alakulása - A normatív állami hozzájárulások és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása (31. sz. űrlap) -

A céltámogatás elszámolása (32. sz. űrlap)

-

Központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elszámolása (33. sz. űrlap)

-

A címzett támogatás elszámolása (39. sz. űrlap)

- Az előző évi (2005. év) kötelezettségvállalással terhelt normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzat maradványának elszámolása (46. sz. űrlap) - Az előző évi (2005. év) kötelezettségvállalással terhelt központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások előirányzat maradványának elszámolása (47. sz. űrlap) - A normatív állami hozzájárulások és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása (48. sz. űrlap) - A normatív, kötött felhasználású támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása (49. sz. űrlap) - A települési önkormányzatok 2006. évi jövedelemkülönbség mérséklésével való teljeskörű elszámolás (50. sz. űrlap) - A normatív, kötött felhasználású támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulásához (51. sz. űrlap)- Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok évi támogatásának elszámolása (55. sz. űrlap) Az űrlapok (táblázatok) kitöltésével az önkormányzatok az Országgyűlés által jóváhagyott és az önkormányzatokat megillető, átutalt állami hozzájárulással és a normatív részesedésű személyi jövedelemadóból való elszámolási kötelezettségüknek tesznek eleget. A táblázatok kitöltésénél minden esetben figyelembe kell venni az éves beszámolóhoz a Pénzügyminisztérium által kiadott tájékoztatóban foglalt részletes előírásokat. Maradvány-elszámolási számla forgalmának alakulása. A felügyeleti szerveknek az Áhsz. 10. számú melléklete szerint be kell mutatniuk az év végi maradvány-elszámolási számla forgalmát. [Áhsz. 44. § (3) bekezdés]7 Letéti számla forgalmának alakulása A letéti számlával (számlákkal) rendelkező költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek az Áhsz. 11. számú melléklete szerint ki kell mutatniuk a számlán kezelt pénzeszköz nyitó összegét, majd

7 Csak az 1091 szektorba tartozó központi és köztestületi költségvetési szerv felügyeleti szerve esetében kell bemutatni

113

jogcímenként a számlára befolyt bevételeket és a számláról teljesített kiadásokat, valamint a december 31-ei pénzkészletet. [Áhsz. 44. § (4) bekezdés] Egyéb ellátások előirányzatainak és teljesítéseinek alakulása Az Áhsz. 12. számú melléklete szerint kell bemutatni az egyéb ellátások előirányzatát és a tényleges kifizetéseket. [Áhsz. 44. (5) bekezdés] Követelések, kötelezettségek állományának alakulása A követelések, kötelezettségek állományának alakulását az Áhsz. 1O. számú melléklete szerint kell bemutatni. [Áhsz. 44. § (6) bekezdés] A helyi (helyi kisebbségi) önkormányzatok adósságállományának évenkénti alakulása A helyi (helyi kisebbségi) önkormányzatok adósságszolgálatának évenkénti alakulását a 22. számú melléklet szerint kell bemutatni. [Áhsz. 44. § (7) bekezdés

7

Csak a letéti számlával rendelkező költségvetési szervek esetében kell bemutatni O a központi költségvetési szervek esetében kell bemutatni

Csak

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ez a szabályzat 2013. július 1. napján lép hatályba. A Hivatalba gondoskodni kell, hogy a szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg.

Kelt: Szécsény, 2013. év június hó 30. nap

114

Stayer László polgármester

Dr. Bagó József jegyző

Megismerési nyilatkozat A számviteli politikában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Bablena Anita Vanyáné Zámbó Beáta Ádámné Deák Anett Erdélyi Kinga Jaszik Katalin Varga Lászlóné Deák Gerda Rajkó Győzőné

Beosztás pénzügyi ügyintéző pénzügyi ügyintéző pénzügyi ügyintéző pénzügyi ügyintéző adóügyi ügyintéző adóügyi ügyintéző adóügyi ügyintéző pénzügyi és intézményirányítási osztályvezető

Kelt

Aláírás

A számviteli politikában foglaltakat megismertem és intézményem alkalmazottaival megismertetem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás Kelt Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár részéről

Gusztiné dr. Toronyi Judit

igazgató

2013. 09. 01.

Szécsényi Cseperedő Óvoda és Bölcsőde

Mender Andrea

intézményvezető

2013. 09. 01.

Szécsény és Térsége Humánszolgáltató Központ

Csák Andrea

intézményvezető

2013. 09. 01.

Cigány Kisebbségi Önkormányzat részéről

Rácz Csaba József

elnök

2013.09.01.

Aláírás

Megismerési nyilatkozat A számviteli politikában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Guba Szilvia Nagy Gáborné Nagy Györgyné Némethné Magulya Lívia Veres György Csatlós Noémi Filkor Anna Végh Lászlóné Szabó Tiborné

Beosztás régész takarító könyvtáros asszisztens gyűjteménykezelő restaurátor könyvtárvezető könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens

Kelt

Aláírás

ÉS KRÚDY GYULA KÖNYVTÁR

SZABÁLYZAT A KUBINYI FERENC MÚZEUM ÉS KRÚDY GYULA KÖNYVTÁR A HIVATALOS CÉLÚ VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRÓL

Hatályos: 2014. ……………. napjától

Bevezetés Az államháztartásról szóló törvény végrehajtására vonatkozó 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: Szja tv.), valamint a helyi viszonyokat a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár (továbbiakban Intézmény) vezetékes- és rádiótelefonjai használatára vonatkozóan az alábbi szabályzatot adom ki.

1. A szabályzat célja és hatálya A szabályzat célja, hogy meghatározza az Intézmény hivatali célú vezetékes- és rádiótelefonjainak használati módját és feltételeit. A szabályzat személyi hatálya az Intézmény jogviszonyban álló közfoglalkoztatottakra terjed ki. A szabályzat tárgyi hatálya az Intézmény tulajdonában, használatában lévő hivatali célú vezetékes- és rádiótelefonokra terjed ki. 2. A vezetékes telefonok használatának rendje A Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtárnál nincs lehetőség a magán- és hivatalos hívások kódok használatával történő elkülönítésére, illetve nem kerül elő írásra tételes nyilvántartási kötelezettség sem, ezért a Közös Önkormányzati Hivatal a törvény szerinti 20%-os vélelmezett magánhasználat figyelembevételével jár el. A tételes hívásellenőrzésre nem kerül sor, azonban a nyilvánvalóan magáncélú használat értéke a használó önbevallása alapján befizetésre kell, hogy kerüljön. Ezek a tételek a következők lehetnek: - emelt díjas hívások, külföldi hívások, - külföldi hívások, - munkaidőn kívüli időre eső hívások (hétvégi, éjszakai). 2.1. A kifizetőt terhelő adó és az adófizetési kötelezettség teljesítése A kifizetőt terhelő adó alapja a telefonszolgáltatás magáncélú használata címen adóköteles jövedelem 1,19-szerese. Az erre számított adó pedig az Szja tv. szerint 16%, melyet a kifizetőnek kell megfizetnie. Ezen kívül 27%-os egészségügyi hozzájárulást is kell a kifizetőnek fizetnie a törvény alapján. Az Intézmény az adófizetési kötelezettségét úgy teljesíti, hogy a pénzügyi ügyintéző a beérkező számla alapján, az adó alapját képező összeget a KIR rendszerben lejelenti, és a Magyar Államkincstár a nettó finanszírozás keretében rendezi az adófizetési kötelezettséget. 3. A rádiótelefonok használatának rendje A Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtárban a rádiótelefon használatára az igazgató jogosult. Amennyiben a személyes használatra átvett rádiótelefon készüléke és/vagy SIM kártyája elvész, megsemmisül köteles a pótlás teljes költségét az Intézmény részére megtéríteni. A pótlási költség mértékét a készülék kedvezményes beszerzési árának és a két éves amortizációnak figyelembe vételével számított arányos része.

3.1. Fizetési kötelezettség teljesítése, nyilvántartás vezetése Az engedélyezett költségkeretet meghaladó többletköltséget a készülék használója, számla alapján köteles megtéríteni az Intézmény számára. A közalkalmazott legkésőbb a számlán feltüntetett fizetési határidőig köteles a részére megállapított összeget befizetni a házipénztárba. A fizetési kötelezettséget a pénzügyi ügyintéző állapítja meg, aki a keretösszeget meghaladó díjról és annak befizetéséről nyilvántartást köteles vezetni. 3.2. A kifizetőt terhelő adó Az Intézmény a törvény szerinti 20%-os vélelmezett magánhasználat figyelembevételével jár el. A kifizetőt terhelőadó alapja a telefonszolgáltatás magáncélú használata címen adóköteles jövedelem 1,19-szerese. Az erre

számított adó pedig az Szja tv. szerint 16%, melyet a kifizetőnek kell megfizetnie. Ezen kívül 27%-os egészségügyi hozzájárulást is kell a kifizetőnek fizetnie a törvény alapján. Az Intézmény az adófizetési kötelezettségét úgy teljesíti, hogy a pénzügyi ügyintéző a beérkező számla alapján, az adó alapját képező összeget a KIR rendszerben lejelenti, és a Magyar Államkincstár a nettó finanszírozás keretében rendezi az adófizetési kötelezettséget. Záró rendelkezések A vezetékes- és mobiltelefonok használatának szabályzata 2014. ………………….. napján lép hatályba.

Szécsény, 2014. ………………………….

Gusztiné Dr. Toronyi Judit igazgató

Megismerési nyilatkozat A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Guba Szilvia Nagy Gáborné Nagy Györgyné Némethné Magulya Lívia Veres György Csatlós Noémi Filkor Anna Végh Lászlóné Szabó Tiborné

Beosztás régész takarító könyvtáros asszisztens gyűjteménykezelő restaurátor könyvtárvezető könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens

Kelt

Aláírás

Szmsz 10. melléklete

MUKAKÖRI LEÍRÁS Munkakör megnevezése: Munkahely:

igazgató

Munkavállaló: Munkaideje: Közvetlen felettese:

Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szécsény, Ady E. u. 7. Gusztiné Dr. Toronyi Judit Heti 40 óra Szécsény Város Polgármestere

Munkáját a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi.

Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, ésszerű, a jogszabályoknak megfelelő gazdálkodásáért.

Az intézmény vezetője jogosult 1.

a munkáltatói jogok gyakorlására az intézmény fő- és részmunkaidős, valamint megbízotti jogviszonyban álló munkatársai felett,

2.

az intézmény képviseletére, kapcsolattartásra a felügyeleti szervekkel, az általuk megbízott szervezetekkel, személyekkel, két, illetve többoldalú megállapodások megkötésére múzeumi, tudományos, kulturális, művelődési intézményekkel, szervezetekkel,

3.

bizományosi szerződések megkötésére,

4.

a múzeum munkatársainak munkavégzését ellenőrizni, arról beszámolót kérni

5.

a pénzgazdálkodási jogkör tekintetében a kötelezettségvállalási, utalványozási és teljesítés igazolási jogkör felett rendelkezik.

Az intézmény vezetője gondoskodik 1.

általában az intézmény magas színvonalú, a jogszabályi előírásoknak, a felügyeleti szervek elvárásainak megfelelő működéséről,

2.

az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről, az intézmény feladatköreinek ellátásáról,

3.

az intézmény tudományos tevékenységének és közművelődési feladatainak szervezéséről, saját maga és munkatársainak szakmai továbbképzéséről,

4.

a Szervezeti és Működési Szabályzat érvényesítéséről,

5.

az intézmény belső ellenőrzési rendjének működtetéséről,

6.

az intézmény sikeres pályázati tevékenységéről,

7.

az intézmény munkavállalóinak munkaköri leírásának elkészítéséről, módosításáról, a munkáltatói jogból következő adminisztratív feladatok elvégzéséről,

8.

az intézmény munkavállalóinak rendszeres munkaköri orvosi vizsgálatáról,

9.

az intézmény éves munkatervének és munkajelentésének elkészítéséről, végrehajtásáról, módosításáról,

10. a munkarendi nyilvántartások vezetéséről, 11. a munkafegyelem betartásáról, 12. a hatályos jogszabályok érvényesítéséről,

Az intézmény vezetője 1.

elkészíti az intézmény Küldetésnyilatkozatát,

2.

kezdeményezheti az intézmény Alapító Okiratának, Szervezeti és Működési Szabályzatának, Küldetésnyilatkozatának módosítását, e

3.

elkészíti az intézmény éves végleges költségvetését, a pénzügyi és gazdálkodási előírásoknak megfelelően gazdálkodik az intézmény számára megállapított költségvetési előirányzattal.

4.

Engedélyezi külső szervező által szervezett rendezvények lebonyolítását, és szabályozza az intézményi szolgáltatások igénybevételének díját,

A munkaköri leírás az átvétel napjától lép érvénybe. Szécsény, 2014………….

................................................................................... Stayer László polgármester

A munkaköri leírást átvettem: Szécsény, 2014……………………. . ................................................................................... munkakör betöltője Szmsz 10. melléklete

MUKAKÖRI LEÍRÁS Betöltött munkakör: Munkahely:

Munkavállaló: Munkaideje: Közvetlen felettese:

régész-főmuzeológus Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. Guba Szilvia Heti 40 óra igazgató

Munkáját a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi. 1.

Az igazgató 30 napot meg nem haladó távolléte esetén a pénzügyek és munkáltatói jogok körét érintő ügyek kivételével helyettesítési feladatot lát el. 2. A leletbejelentésekre kiszáll és saját hatáskörében megteszi a szükséges intézkedéseket, valamint értesíti a megyei hatókörű városi múzeumot. Szükség szerint részt vesz a helyszíni bejárásokon. 3. Folyamatosan figyelemmel kíséri a régészetileg védett területek sorsát és a megyében folyó, ismert régészeti lelőhelyeket is érintő földmunkákat valamint a megye területén folyó feltárásokat. 4. A megye területén terepbejárásokat, lelőhely hitelesítéseket és ásatásokat végez a hatályos jogszabályok betartásával, illetve régészeti terepmunkákon vesz részt. 5. Gondoskodik a múzeumba a közreműködésével bekerült leletek és a vonatkozó dokumentációs anyag elhelyezéséről és nyilvántartásáról, valamint a lelőhely nyilvántartásról. 6. Illetékességi-tudomány területén belül tudományos feldolgozásokat, ismeretterjesztő cikkeket, kiállításokat készít, szakmai és ismeretterjesztő előadásokat, múzeumi szakvezetéseket tart. 7. Szakmai munkájával kapcsolatban tervszerűen kutatásokat végez más gyűjteményekben, könyvtárakban, részt vesz továbbképzéseken, szakmai tanácskozásokon, ásatásokat látogat. 8. A múzeum régészeti gyűjteményében kutatásokat végez. 9. Részt vesz a múzeumi pályázatok megírásában és lebonyolításában. 10. Szükség szerint besegít a teremőri feladatok ellátásában. 11. Ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, melyekkel vezetője megbízza (átirányítás eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatok ellátás, rendkívüli munkavégzés).

A munkaköri leírás az átvétel napjától lép érvénybe.

Szécsény, 2014………………………..

Gusztiné dr. Toronyi Judit A munkaköri leírás egy példányát a mai napon átvettem, azt áttanulmányoztam és magamra nézve kötelezőként tudomásul vettem. Szécsény, 2014…………………………….

................................................................................... Guba Szilvia munkakör betöltője

Szmsz 10. melléklete

MUKAKÖRI LEÍRÁS Munkakör megnevezése: Munkahely:

Munkavállaló: Munkaideje: Közvetlen felettese:

történész-főmuzeológus Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szécsény, Ady E. u. 7. Kazareczki Noémi Heti 40 óra igazgató

Munkáját a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi. Feladatai: 1. Az igazgató 30 napot meg nem haladó távolléte esetén a pénzügyek és munkáltatói jogok körét érintő ügyek kivételével helyettesítési feladatot lát el. 2. Felelős a történeti gyűjtemény szakmai rendjéért. A történeti gyűjteményben tapasztalt rendellenességekről köteles felettesét azonnal értesíteni. 3. Feladata a történeti gyűjteménybe bekerült anyagok (tárgyak, dokumentumok, kapcsolódó adattári és fotótári anyagok) nyilvántartásba vétele, állagának óvása, figyelemmel kísérése, szakszerű kezelése, revíziója. Gondoskodik a múzeumba bekerült történeti gyűjtések és vonatkozó dokumentációs anyag elhelyezéséről és nyilvántartásáról, restaurálásáról. 4. A megye területén terepi gyűjtéseket végez a hatályos jogszabályok betartásával. Lehetőségeihez képest figyelemmel kíséri és begyűjti az ország területén felbukkanó Nógrád megyei vonatkozású, a történeti gyűjtemény gyűjtőkörébe tartozó relikviákat. 5. Illetékességi tudomány területén belül tudományos feldolgozásokat, ismeretterjesztő cikkeket, kiállításokat készít, szakmai és ismeretterjesztő előadásokat, múzeumi szakvezetéseket tart. 6. Szakmai munkájával kapcsolatban folyamatosan kutatásokat végez más gyűjteményekben, könyvtárakban. Részt vesz továbbképzéseken, szakmai tanácskozásokon, aukciókat látogat. 7. Társadalmi kapcsolatokat épít helytörténeti kutatókkal, körökkel, gyűjtőkkel. 8. A történeti gyűjteményben kutatószolgálatot teljesít. Kezeli az adattárat. 9. Részt vesz a múzeumhoz kötődő pályázatok megírásában és lebonyolításában. 10. Szükség szerint besegít a teremőri feladatok ellátásban. 11. Ellátja továbbá mindazokat a feladatokat melyekkel vezetője megbízza (átirányítás eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatok ellátása, rendkívüli munkavégzés)

A munkaköri leírás az átvétel napjától lép érvénybe. Szécsény, 2014…………………………….

................................................................................... Gusztiné dr. Toronyi Judit igazgató A munkaköri leírást átvettem: Szécsény, 2014……………………………. ................................................................................... munkakör betöltője

Szmsz 10. melléklete

MUKAKÖRI LEÍRÁS Munkakör megnevezése: Munkahely:

Munkavállaló: Munkaideje: Közvetlen felettese:

történeti gyűjteménykezelő Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szécsény, Ady Endre u. 7. Velenczeiné Fondain Alíz Heti 40 óra történész-főmuzeológus

Munkáját a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi. Jogait és kötelezettségeit az intézményben érvényes rendelkezések szabályozzák Feladatai: 1. Feladata a történeti gyűjteménybe bekerült anyagok (tárgyak, dokumentumok, kapcsolódó adattári ás fotótári anyagok) nyilvántartása, állagának óvása, figyelemmel kísérése, szakszerű kezelése. 2. Részt vesz a szakmuzeológus irányítása mellett a gyűjtemények revíziójában, a jegyzőkönyvek elkészítésében. 3. A gyűjteménybe kerülő tárgyakat azonnal bevezeti a gyarapodási naplóba. A muzeológus útmutatásai alapján közreműködik a végleges beleltározásnál. Számítógépes adatfelvitelt végez, a leltárkönyvek alapján bővíti a mutató rendszert. 4. Tárgyakat a raktárból a muzeológus engedélye alapján a gyűjteménykezelő adhat ki, a kiadott tárgyak visszahelyezéséről is gondoskodik. Kötelessége a mozgási- és kölcsönzési napló vezetése. Külön jegyzéken rögzíti a külső raktárakban elhelyezett tárgyakat. 5. Kutatószolgálatot lát el a történeti gyűjteményben. 6. Önállóan figyeli, jegyzi a raktárak és az ott őrzött tárgyak állapotát, klimatikus viszonyait. Felel a történeti gyűjtemény raktárainak biztonságáért. A gyűjteményben tapasztalt hiányosságokról vagy rendellenességekről haladéktalanul értesíti a felettesét. 7. Feladatkörébe tartozik a szakmuzeológusok által kijelölt anyag restaurálásának intézése, illetve javaslatot tehet restaurálásra. A munka befejezése után a tárgyakat a raktárba visszahelyezi. 8. Rész vesz a tárgyak kiállításra való előkészítésében, a kiállítási technika lebonyolításában. 9. Szükség szerint besegít a múzeum teremőri feladatinak ellátásában. 10. Ellátja továbbá mindazokat a feladatokat melyekkel vezetője megbízza (átirányítás eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatok ellátása, rendkívüli munkavégzés)

A munkaköri leírás az átvétel napjától lép érvénybe. Szécsény, 2014…………………………….

................................................................................... Gusztiné dr. Toronyi Judit igazgató

A munkaköri leírást átvettem: Szécsény, 2014…………………………….

................................................................................... munkakör betöltője

Szmsz 10. melléklete

MUKAKÖRI LEÍRÁS Munkakör megnevezése: Munkahely:

Munkakör betöltője: Munkaideje: Közvetlen felettese:

könyvtári asszisztens Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szécsény, Ady Endre u. 7. Nagy Györgyné Heti 40 óra igazgató

Feladatai: Munkáját a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi. Jogait és kötelezettségeit az intézményben érvényes rendelkezések szabályozzák 1.

Muzeológusok javaslatával együttműködve bonyolítja a könyvbeszerzéseket, megrendeli a folyóiratokat és napilapokat, a gyarapodást a vonatkozó szabályok szerint nyilvántartásba veszi. 2. Folyamatosan végzi és nyilvántartja a múzeumi kiadványcserét. 3. A könyvtári leltárkönyvet folyamatosan, naprakészen vezeti. 4. Végzi a könyvtári anyag feldolgozását. 5. Gondoskodik a könyvtár tudományos szolgáltatásáról (kutatói kölcsönzés). 6. Állagvédelmi, könyv- és folyóirat köttetési feladatait időben és folyamatosan végzi. 7. Részt vesz a kiállítások előkészítésében, kivitelezésében. 8. Pénzkezelési feladatokat lát el. Összesíti a bevételt, gondoskodik a múzeum számlájára történő befizetésről. 9. Iratkezelési feladatokat lát el, intézi a hivatalos levelezést, postázást. 10. Havi jelentések küldése (látogatottság, szabadság, táppénz). 11. Szükség szerint besegít a múzeum pénztáros-teremőri feladatainak az ellátásában. 12. Ellátja továbbá mindazokat a feladatokat melyekkel vezetője megbízza (átirányítás eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatok ellátása, rendkívüli munkavégzés)

A munkaköri leírás az átvétel napjától lép érvénybe. Szécsény, 2014…………………………….

................................................................................... Gusztiné dr. Toronyi Judit igazgató A munkaköri leírást átvettem: Szécsény, 2014…………………………….

................................................................................... munkakör betöltője

Szmsz 10. melléklete

MUKAKÖRI LEÍRÁS Betöltött munkakör: Munkahely:

Munkavállaló: Munkaideje: Közvetlen felettese:

régészeti gyűjteménykezelő Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szécsény, Ady Endre u. 7 Némethné Magulya Lívia Heti 40 óra régész-főmuzeológus

Munkáját a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi. Jogait és kötelezettségeit az intézményben érvényes rendelkezések szabályozzák Feladatai: 1. Feladata a muzeológusok által begyűjtött tárgyak, dokumentumok nyilvántartásba vétele. A gyarapodási és az adattári leltárkönyv előírtaknak megfelelő naprakész vezetése. 2. Felelős a muzeológusok által rábízott gyűjtemény kezeléséért, tárgyainak épségéért és hiánytalan megőrzéséért. 3. A gyűjteménybe kerülő tárgyakat azonnal bevezeti a gyarapodási naplóba. A muzeológus útmutatásai alapján közreműködik a végleges beleltározásnál. 4. Tárgyakat a raktárból a muzeológus engedélye alapján a gyűjteménykezelő adhat ki, a kiadott tárgyak visszahelyezéséről is gondoskodik. Kötelessége a mozgási- és kölcsönzési napló vezetése. 5. Feladatkörébe tartozik a szakmuzeológusok által kijelölt anyag restaurálásának intézése, illetve javaslatot tehet restaurálásra. A munka befejezése után a tárgyakat a raktárba visszahelyezi. 6. Részt vesz a szakmuzeológus irányítása mellett a gyűjtemények revíziójában, a jegyzőkönyvek elkészítésében. 7. Számítógépes adatfelvitelt végez, a leltárkönyvek alapján bővíti a mutató rendszert. 8. Közreműködik a kutatószolgálatban. 9. Önállóan figyeli, jegyzi a raktárak és az ott őrzött tárgyak állapotát, klimatikus viszonyait. Ha a raktárban őrzött tárgyak épségét vagy biztonságát veszély fenyegeti, köteles haladéktalanul jelentést tenni. 10. Rész vesz a tárgyak kiállításra való előkészítésében. Restaurátorok irányításával részt vesz cserép és kerámiatárgyak tisztításában. 11. Ellátja a múzeumban megrendezésre kerülő rendezvények (saját és terembérletes rendezvények) rendezvényszervezői feladatait. (vendégek fogadása, kapcsolattartás a megrendelőkkel, hangosítás,) 12. Szükség szerint besegít a múzeum teremőri feladatainak az ellátásában. 13. Ellátja továbbá mindazokat a feladatokat melyekkel vezetője megbízza (átirányítás eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatok ellátása, rendkívüli munkavégzés) A munkaköri leírás az átvétel napjától lép érvénybe. Szécsény, 2014…………… …………………………………… Gusztiné dr. Toronyi Judit igazgató

A munkaköri leírás egy példányát a mai napon átvettem, azt áttanulmányoztam és magamra nézve kötelezőként tudomásul vettem. Szécsény, 2014…………… ................................................................................... munkakör betöltője

Szmsz 10. melléklete

MUKAKÖRI LEÍRÁS Munkakör megnevezése: Munkahely:

Munkakör betöltője: Munkaideje: Közvetlen felettese:

takarítónő, hivatalsegéd Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szécsény, Ady Endre u. 7. Nagy Gáborné Heti 40 óra igazgató

Feladatai: Munkáját a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi. Jogait és kötelezettségeit az intézményben érvényes rendelkezések szabályozzák 1. Feladata az intézmény tisztaságának, rendjének biztosítása. Naponta gondoskodik a keletkezett hulladék elszállításáról, valamint az irodák, közlekedők, vizesblokkok, kiállítótermek, műhelyek tisztántartásáról. 2. Az idényjellegű nagytakarításokat önállóan végzi. 3. Munkája során különös figyelmet fordít a biztonsági intézkedések megtartására. Feladata végzése során észlelt hiányosságokat köteles haladéktalanul jelenteni. 4. A rábízott tisztítószerekkel felelősen gazdálkodik, időben jelzi pótlásuk szükségességét. 5. A gyűjteményi raktárak takarítását az illetékes gyűjteménykezelő jelenlétében végzi.. 6. Szükség szerint besegít a múzeum pénztáros-teremőri feladatinak az ellátásában. 7. Szükség szerint besegít a postai küldemények feladásában, hivatalsegédi feladatok ellátásban. 8. Ellátja továbbá mindazokat a feladatokat melyekkel vezetője megbízza (átirányítás eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatok ellátása, rendkívüli munkavégzés) A munkaköri leírás az átvétel napjától lép érvénybe. Szécsény, 2014……………

................................................................................... Gusztiné dr. Toronyi Judit igazgató

A munkaköri leírást átvettem: Szécsény, 2014…………… ................................................................................... munkakör betöltője

Szmsz 10. melléklete

MUKAKÖRI LEÍRÁS Munkakör megnevezése: Munkahely:

Munkakör betöltője: Munkaideje: Közvetlen felettese:

restaurátor Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szécsény, Ady Endre u. 7. Veres György Heti 40 óra igazgató

Munkáját a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi. Feladatai: 1.

Fő feladata a múzeumi gyűjteményekbe újonnan bekerült műtárgyak tisztítása, konzerválása, restaurálása, valamint a meglévő gyűjteményi anyag folyamatos ellenőrzése, karbantartása, tisztítása, konzerválása, restaurálása a szakmailag szükséges módon és mértékben. 2. Ellenőrzi a kiállításokban elhelyezett tárgyak állapotát, illetve az állományvédelmi berendezések működését. 3. Részt vesz a kiállítások előkészítésében, kivitelezésében (kiállításra kerülő anyagok tisztítása, restaurálása, kiállításba helyezése). 4. A restauráláshoz használt anyagokkal és eszközökkel a célszerűség szerint dolgozik anyagi felelősség terhe mellett. A felhasznált anyagokról köteles jegyzéket vezetni. Szükség és lehetőség szerint gondoskodik a folyamatos anyagellátásról. 5. Vezeti a restaurálási naplót. 6. Felelős a munkahely szakmai rendjéért, vagyon-és tűzbiztonságért, a balesetvédelmi szabályok betartásáért és betartatásáért. 7. Részt vesz továbbképzéseken, szakmai tanácskozásokon, szakmailag képzi magát. 8. Munkáját muzeológusok útmutatásai alapján a restaurálási-, műtárgy-, tűz-és balesetvédelmi szabályok betartásával végzi. 9. Felkészültségének megfelelő műszaki ügyekben gondnoki feladatokat is ellát. 10. Szükség szerint besegít a múzeum pénztáros-teremőri feladatainak az ellátásában. 11. Ellátja továbbá mindazokat a feladatokat melyekkel vezetője megbízza (átirányítás eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatok ellátása, rendkívüli munkavégzés) A munkaköri leírás az átvétel napjától lép érvénybe. Szécsény, 2014……………

................................................................................... Gusztiné dr. Toronyi Judit igazgató

A munkaköri leírást átvettem: Szécsény, 2014…………… ................................................................................... munkakör betöltője

Szmsz 10. melléklete MUNKAKÖRI LEÍRÁS

Munkakör megnevezése: Munkahely:

tagintézményvezető Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. Csatlós Noémi Heti 40 óra igazgató

Munkavállaló: Munkaideje: Közvetlen felettese:

Munkáját a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi. Feladatai: 1. Irányítja a könyvtár szakmai munkáját 2. Felelős a könyvtári saját bevételek (beiratkozási díj, késedelmi díj) beszedéséért, kezeléséért, és a bevétel pénztárba történő befizetéséért. 3. Képviseli a könyvtár ügyét az igazgató és a fenntartó előtt. 4. Felelős a könyvtári munka tervezéséért, a tervek végrehajtásáért, a könyvtár állományáért, a statisztikai jelentések elkészítéséért. 5. Részt vesz az állománygyarapítás, a feldolgozás, az olvasószolgálati és tájékoztató munka, a könyvtári propaganda, a rendezvények tervezésében, szervezésében, lebonyolításában. 6. Figyelemmel kíséri a pályázatokat, s a könyvtár érdekében pályázik és részt vesz a pályázatok lebonyolításában. 7. Figyelemmel kíséri a változó jogszabályokat, azokat érvényesíti a könyvtár munkájában. Figyelemmel kíséri az intézmény szabályzatait, ha kell, módosításra javasolja. 8. Kapcsolatot tart a városban működő társintézményekkel, civil szervezetekkel és a médiával. Az intézmény vezetője eseti jelleggel a munkaköri leírásban nem szereplő feladatok elvégzésével is megbízhatja. A munkaköri leírás az átvétel napjától lép érvénybe. Szécsény, 2014…………… ............................................................................ Gusztiné dr. Toronyi Judit igazgató

A munkaköri leírást átvettem: Szécsény, 2014……………

munkakör betöltője

Szmsz 10. melléklete MUNKAKÖRI LEÍRÁS

Munkakör megnevezése: Munkahely:

Munkavállaló: Munkaideje: Közvetlen felettese:

könyvtáros asszisztens Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szécsény, Ady Endre u. 7. Oláh Antalné Heti 40 óra könyvtári tagintézményvezető

Munkáját a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi. Jogait és kötelezettségeit az intézményben érvényes rendelkezések szabályozzák Feladatai: 1. 2. 3. 4. 5.

Részt vesz a könyvtár szerzeményezési tevékenységében. Állományba veszi és felszereli az új könyveket. A könyvtár elektronikus katalógusának építése és folyamatos gondozása. Állományellenőrzés esetén részvétel a leltározás valamennyi munkafolyamatában. Szükség esetén részt vesz a könyvtári tájékoztató tevékenységben, valamint az olvasószolgálati munkában.

Az intézmény vezetője eseti jelleggel a munkaköri leírásban nem szereplő feladatok elvégzésével is megbízhatja. A munkaköri leírás hatályba lépésének napja: 2013. szeptember 1. Szécsény, 2014……………

…………………………… Gusztiné dr. Toronyi Judit igazgató A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem: Szécsény, 2014……………………….

……………………. munkakör betöltője

SZMSZ 12. sz. melléklete

ÉS KRÚDY GYULA KÖNYVTÁR

KUTATÁSI SZABÁLYZAT Bevezetés A jelen Kutatási Szabályzat célja, hogy a muzeális intézményekben folytatható kutatásról szóló 47/2001 (III. 27.) Kormányrendelet alapján – figyelemmel a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint a levéltári anyagok védelméről szól 1995. évi LXVI. törvény előírásaira és a Kubinyi Ferenc Múzeum (a továbbiakban: Intézmény) Szervezeti és Működési Szabályzatában (SzMSz) foglaltakra is – szabályozza az Intézményben folytatható kutatási tevékenység rendjét és annak technikai feltételeit.

1. A Szabályzat hatálya 1.1. Személyi hatálya: a jelen szabályzat hatálya kiterjed az Intézmény valamennyi munkatársára, továbbá az Intézmény szolgáltatásait igénybe vevő külső kutatókra. 1.2. Tárgyi hatálya: az Intézmény gyűjteményeiben nyilvántartott és őrzött kulturális javak, illetve az e javakra vonatkozó – a gyarapodási naplóban, (szak)leltárkönyvben, tudományos leírókartonon, a kiállítási tématervben és forgatókönyvben, az adattári jelentésben, gyűjtési naplóban, kéziratban vagy számítógépes adatbázisban, illetve a hozzá kapcsolódó hálózaton lévő

dokumentációban,

restaurálási

anyagvizsgálati

és

egyéb

laboratóriumi

jegyzőkönyvekben, szakvéleményben, archív levelezésben és egyéb archív ügyiratanyagban (a továbbiakban együtt: dokumentációban) található, szakmai alapadatok, információk. 1.3. A Szabályzat időbeli hatálya: a jelen szabályzat előírásait igazgatói kiadása napjától kell alkalmazni, visszavonásig vagy újabb szabályzat kiadásáig.

2. Belső kutatás 2.1. Kutatási terv. Az Intézmény szakmai munkatársai által előkészített és az igazgató által jóváhagyott kutatási tervben foglaltak szerint folytathatnak kutatást. A kutatási tervben meg kell határozni: a) az egyes kutatási feladatokat (témákat); b) az adott kutatási feladatot végző munkatársat; c) a kutatási jogosultság határidejét. Az éves kutatási tervben meg kell határozni: a) az egyes kutatási feladatokat (témákat); b) az adott kutatási feladatot végző munkatársat; c) a részeredmények nyilvánosságra hozatal módját és terjedelmét; d) a részpublikálás határidejét. 2.2. A kutatási terv végrehajtását az igazgató figyelemmel kíséri, ellenőrzi, a kutatást végzőt beszámoltatja. 2.3. A kutatásra jogosultak köre, a jogosultság időtartama: a) A kulturális javaknak az Intézményben történt nyilvántartásba vételétől számított 5 éven belüli kutatásra és feldolgozására, valamint a rájuk vonatkozó dokumentáció tudományos és közművelődési célú hasznosítására elsősorban az a múzeumi szakember jogosult, aki e javakat gyűjtötte (feltárta), illetve aki elsődleges meghatározásukat (és nyilvántartásba vételüket) elvégezte. b) A kutatási jogosultság a kutatási tervben megjelölt szakembert a kutatási tervben megjelölt határidőig illeti meg. c) Amennyiben az illetékes múzeumi szakember nem kíván élni ezen jogával, vagy 5 éven belül nem képes elvégezni a munkát, nem készít elő publikálást a témáról, vagy kutatási részeredményeit más módon nem hozza nyilvánosságra (kiállítás, tanulmány stb.), az igazgató – a gyűjtemény kezelésért felelős javaslatára – jogosult a további feldolgozást, tudományos vagy közművelődési célú hasznosítást, publikálásra való előkészítést az Intézmény alkalmazásában álló más szakemberre bízni, és ezt a kutatási tervben rögzíteni. Az addig keletkezett – az Intézmény gyűjteményére vonatkozó –kutatási részeredményeket a kutatást megkezdő szakember köteles mind az illetékes gyűjteményben, mind az Adattárban őrzött műtárgyleíró kartonra rávezetni. d) Az Intézmény szakmai munkatársa publikálás esetén köteles a publikációból legalább egy

példányt az Intézmény könyvtára részére átadni, amennyiben nem múzeumi kiadványról van szó. Azoknak a kéziratoknak (restaurálási dokumentáció, kiállítási dokumentáció, tanulmányok stb. ) egy példányát, melyek nem jelentek meg, de a kutatás a munkatárs múzeumi munkájához kapcsolódott, köteles elhelyezni az Intézmény Adattárába. 3. Külső kutatók által végzett kutatás 3.1. Kutatási engedély. Külső kutató az Intézmény gyűjteményeiben nyilvántartott és őrzött anyagot, valamint az arra vonatkozó dokumentációnak 1.2. pontban megjelölt forrásokból származó, a pontban megjelölt szakmai alapadatait csak a igazgató érvényes írásos engedélye alapján kutathatja.

Kutatási engedélyt kaphat, aki: a) a 18. életévét betöltötte; b) természetes személy; c) az általa igényelt, a kutatás tárgyára vonatkozó múzeumi anyag tanulmányozásához szükséges ismeretekkel rendelkezik; d) kötelezi magát a jelen Kutatási Szabályzatban foglaltak elfogadására és betartására. Nem kaphat kutatási engedélyt az, akinek kutatási engedélyét korábban az Intézmény igazgatója véglegesen, vagy időlegesen visszavonta, valamint az, akinek az ország összes múzeumából és/vagy más közgyűjteményéből végleges vagy időleges kitiltását a mindenkori felügyeletet gyakorló minisztérium elrendelte és közzétette. 3.2. A kutatási engedélyt a igazgatótól írásban kell kérni, feltüntetve a kérelmező személy nevét, lakcímét, személyi igazolványának (nem magyar állampolgár esetén útlevelének) számát, a kutatás céljátés a kutatandó témát. A kérelem a jelen Szabályzat 1. sz. mellékletében található. A kutatási engedély egy (konkrétan megnevezett) személyre szól és másra át nem ruházható. Ha a külső kutató a múzeumi anyag tanulmányozásához más személy segítségét (pl. tolmács, szakértő stb.) is igénybe kívánja venni, e személy számára is szabályszerű kutatási engedélyt kell kérni. 3.3. A igazgató az engedély megadásáról vagy megtagadásáról – a gyűjteményért felelős javaslatának alapján – a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül dönt. Az engedély megtagadását írásban indokolni kell. Helytelenül vagy hiányosan kitöltött kérelem alapján kutatási engedély nem adható ki. A kutatási engedély a kiállítás keltétől legfeljebb 12 hónapig érvényes. Ha az engedély a kutatás befejezése előtt lejár, annak meghosszabbítását írásban

kell kérni az Intézmény igazgatójától. A kutatás meghosszabbítására engedélyt csak az Intézmény igazgatója adhat. Minden kutatási témára külön engedélyt kell kérni. Amennyiben a kutatás során a kutatási engedélyre nem vonatkozó anyagok kutatása is szükségessé válik, úgy a kutatási engedélyt a vonatkozó anyagra újból meg kell kérni. 3.4. Nem adható kutatási engedély a muzeális intézmény gyűjteményeiben lévő kulturális javakra, illetve azok dokumentációjára, ha: a) még nem történt meg a javak nyilvántartásba vétele; b) kutatásuk, felhasználásuk szerződés vagy jogszabály alapján külön engedélyhez kötött, és a kérelmező ezzel nem rendelkezik; c) 5 évnél nem régebben kerültek az Intézmény nyilvántartásába és még nem történt meg a nyilvánosság elé tárásuk – kivéve, ha az elsődlegesen a feldolgozásra jogosult szakember nem kíván élni ezen jogával. 3.5. A igazgató – a 3.3. pontban foglaltakon túl – akkor tagadhatja meg a kutatási engedély kiadását, ha: a) a tevékenység, illetve annak módja veszélyeztetné a kulturális javak állapotát, épségét; b) az érintett javak restaurálás, konzerválás, preparálás alatt állnak, vagy kiállításon szerepelnek; c) az engedélyt kérő korábbi kutatásai során – a kulturális javakat veszélyeztetve – megszegte a muzeális intézményekben folytatható kutatásról szóló jogszabályban, illetve az Intézmény kutatási szabályzatában foglaltakat; d) az adott évben feldolgozásuk, tudományos vagy közművelődési célú felhasználásuk szerepel az Intézmény éves kutatási tervében. 3.6. A 3.4. pont a) és c) pontjában megjelölt esetben az igazgató már kiadott kutatási engedélyt is visszavonhatja. 3.7. A 3.4. pontban megjelölt esetekben az igazgató joga, hogy az eredeti kulturális javak helyett azoknak – az Intézmény rendelkezésére álló – másolatát vagy dokumentációját biztosítsa a jutatás céljaira. 3.8. Az Intézményben nem saját anyagként őrzött kulturális javakra (letétbe, kölcsönbe, szakértői véleményezésre vagy restaurálásra, illetve bírósági vagy hatósági megkeresésre átvett anyag stb.), valamint azok dokumentációjának a 4. pontban megjelölt szakmai

alapadataira csak abban az esetben adható kutatási engedély, ha az átvételkor kötött szerződés – ennek hiányában a tulajdonos írásbeli nyilatkozata – erre kifejezetten felhatalmazást ad. 3.9. Külső kutatók az Intézmény gyűjteményi egységeiben a munkaidő törzsidő részében végezhetnek kutatást.. 3.10. A kutatási engedély másodpéldányát az Intézmény a kérelemmel együtt 5 évig köteles megőrizni. 4. Kiadható alapadatok, reprográfiai szolgáltatások 4.1. A kulturális javak – jelen szabályzat 1.2. pontjában felsorolt – dokumentációjából a kutatók rendelkezésére bocsátható szakmai alapadatok: a) azonosító adatok: intézmény, gyűjtemény (szervezeti egység), leltári szám (jelzet), b) megnevezés (cím), c) a leírás, használat, tartalom földrajzi, társadalmi stb. adatai, d) keletkezés, készítés körülményei, ideje, készítő (műhely) stb., e) kor meghatározása és annak módja, f) anyag, technika, készítési mód, g) méretek, terjedelem, h) állapot, i) lelőhely, j) a szerzeményezés módja és ideje, k) a szerzeményező neve, l) a szerzeményezés (régészeti feltárás) muzeológiai körülményeire vonatkozó információk, m) restaurálás, n) laboratóriumi és anyagvizsgálati eredmények, o) kiállítás, szakirodalom, p) a tárgyról vagy dokumentumról készített, fotó-, xerox, (mikro)film-, video- vagy más technikával előállított, azonosítást szolgáló képek (másolatok), valamint azok leltári száma (jelzete). 4.2. Érvényes engedéllyel kutatható elemek a következők: a) Az Intézmény törzsgyűjteményében nyilvántartott műtárgyak.

b) Az Intézmény műtárgynyilvántartása. Ennek keretében az Adattár és az illetékes gyűjtemény által kezelt műtárgyleíró kartonok, leltárkönyvek és a gyűjteménnyel kapcsolatos egyéb nyilvántartások kutathatók. c) Az Intézmény egyéb, az Adattár által kezelt nyilvántartásai (kéziratok, archív fotók, tervrajzok, archív irattár, stb.). 4.3. Nem kutathatók: a) a letétbe helyezett műtárgyak és azok nyilvántartása; b) az Intézmény – nem archív – irattári anyaga; c) a szerzői jog védelme alatt álló iratok és egyéb anyagok; d) mindazon anyagok és dokumentumok, amelyek nyilvános használata személyiségi jogot sért (pl. a védettségre vonatkozó iratok tulajdonosokra vonatkozó részek, bírálati naplók); e) a műtárgy-adatszolgálat keretében kiadott írásbeli adatszolgáltatások Múzeumban őrzött másolatai. 4.4. A kutatók által helyben igényelhető külön szolgáltatások a következők: a) Fénymásolat készítése – az Adattár vagy az illetékes gyűjteményi főosztályvezető engedélyével, az Intézmény könyvtárának aktuális díjszabása szerint. b) Fotó, fotómásolat, nagyítás igénylése – az Intézmény Fotószabályzatában meghatározott módon és díjszabással (az igénylőlap a Fotószabályzat mellékletében is megtalálható). c) Szkennelés (adattári anyagból, az illetékes főosztályvezető engedélyével), CD / DVD-írás hozott vagy saját hordozóra. Az ehhez kapcsolódó igénylőlap a jelen szabályzat 2. számú mellékletében található. A szkennelés és adatírás mindenkori szolgáltatási árait a Gazdasági Főosztály határozza meg. 5. A kutatási eredmények felhasználása 5.1. Szakmai, illetve tudományos munkáikban a külső kutatók felhasználhatják mindazokat az információkat, amelyeket a műtárgyakkal kapcsolatban a kutatószolgálat igénybe vétele során szereztek. 5.2. A kutató a kutatás eredményéről az Intézmény illetékes gyűjteménye számára tájékoztatást nyújt, abban az esetben is, amikor publikálásra nem kerül sor. Amennyiben saját kutatásainak eredményét (eredményeit) a kutató valamely, újonnan megjelenő publikációban (könyv, tanulmány) közzé teszi – ezt külön engedély nélkül is jogában áll megtennie –, e

munkájából egy-egy (legalább egy) eredeti példányt tartozik az illetékes főosztály és az Intézmény könyvtára részére átadni. 6. Egyéb rendelkezések 6.1. A kutatás keretében tilos bármilyen műtárgyat az Intézménybe behozni. 6.2. A kutatásból kizárható az az ügyfél, aki kutatási kérelmében valótlan adatokat szolgáltat, illetve a jelen Szabályzatban foglaltakat megszegi. 6.3. Kutatási engedély nyomtatványának eljuttatása az Intézmény illetékeseihez. A kutatási kérelem formanyomtatványa (mely a jelen Szabályzat 1. sz. mellékletében található) 1 példányban kitöltve személyesen, postai úton, faxon (az Intézmény központi számára) vagy e-mailen eljuttatható. 6.4. A kiadás feltételei. Az engedély kiadásának feltételeit a muzeális intézményekben folytatható kutatásról szóló 47/2001 (III.27.) Kormányrendelet és a jelen Szabályzat 3. pontja tartalmazza. 6.5. Bejelentkezés. A kutatónak az engedély birtokában a kutatás időpontját az illetékes munkatársakkal előzetesen egyeztetni kell. Az egyeztetés történhet személyesen, telefonon vagy e-mailben. 6.6. Előkészítés. Az illetékes szervezeti egységeknek azokat az anyagokat, amelyek a kutatás helyszínére vihetőek, elő kell készíteniük. 6.7. A kutatás munkarendje. Az ügyfél kutatómunkája végzése során köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy azzal másokat ne zavarjon. Kizárható a szolgáltatásból az az ügyfél, aki a jelen Szabályzatban és a hatályos jogszabályokban foglalt előírásoknak nem tesz eleget, vagy azokat megszegi, illetve vét az Intézményben érvényes általános biztonsági és műtárgyvédelmi szabályok ellen. Minden körülmények között gondoskodni kell róla, hogy a helyiség ne maradjon felügyelet nélkül. A kutatási napok rendjét – a múzeumi munka zavartalansága érdekében – szigorúan be kell tartani. Az egy alkalommal tanulmányozandó műtárgyak számát az érintett gyűjteményi egység korlátozhatja. A kutató az általa kutatott múzeumi anyag rendjét, sorrendjét, állapotát stb.nem változtathatja meg. Kutatószolgálat a Kubinyi Ferenc Múzeumban: kedd-szerda-csütürtök 8-15.30 óra Amennyiben a kért kutatási anyag jellege vagy mennyisége indokolttá teszi, a kutatás több

részletben is végezhető. Az újabb kutatási napokról az ügyféllel a kijelölt munkatárs állapodik meg. Ha a kutató a félbehagyott kutatást egy hónapon belül nem folytatja – anélkül, hogy az elmaradás okát jelezné – a kutatást befejezettnek kell tekinteni. A kutató indokolt kérésére a határidő meghosszabbítható. g) Ha a kutató az általa igényelt és engedélyezett kutatást – anélkül, hogy elmaradásának okát jelezné – 14 napon belül nem kezdi meg, az igényelt és előkészített anyagot a raktárba visszahelyezik. Ha ugyanarra a múzeumi anyagra több kutató is engedélyt kér, a kutatók közül a kutatásban elsőbbséget élvez az, aki a kérvényt korábban nyújtotta be. Ez az előny azonban egy hónapnál hosszabb időre nem biztosítható. A helyiségben tartózkodó munkatársnak kötelessége figyelemmel kísérni, hogy az átadott anyagot az ügyfél az állományvédelem szabályai szerint használja. Abban az esetben, ha a munkatárs szabálytalanságot észlel, a szolgáltatást fel kell függeszteni, vita esetén értesíteni kell az Intézmény vezetőségét. Az Intézményi anyagot bármi módon rongálni, feszegetni, kapargatni, elemeire szétszedni, ütögetni, ráragasztani, ceruzával, tollal jelzéseket tenni, a dokumentumok szövegébe belejavítani, azokba jelzést tenni, aláhúzni, rárajzolni, sarkait behajtani, összegyűrni, azon írni vagy velük bármilyen szabálytalan műveletet végezni szigorúan tilos! A kutató köteles használni a műtárgy vagy a kutató védelmében előírt védőeszközöket (kesztyű stb.). A kutató a kutatás során használhat saját tulajdonú technikai eszközöket (pl. hordozható számítógép, írógép, kisfelbontású kép- és hangrögzítő eszközök), amelyek a kutató munkáját segítik vagy egyszerűsítik. (Ez a lehetőség nem vonatkozik a reprodukálást szolgáló, egyébként díjazással járó eljárásokra, illetve technikai eszközökre mint pl. szkennelés, fényképezés professzionális fényképezőgéppel, filmfelvétel stb.) A kutató a kutatási témájára vonatkozó gyűjteményi anyag tekintetében a kutatott anyag szakértőjétől, muzeológustól, restaurátortól információkat és tájékoztatást kérhet. A kérdezett azonban nem köteles szövegmagyarázattal, fordítással, vagy olvasási, értelmezési problémák megoldásával, a feltárt adatokból tudományos következtetések levonásával közvetlenül is részt venni. m) A kutatási szabályzat megsértése, a tárgyak és dokumentumok bárminemű rongálása, a szerzői jogok elbitorlása, engedély nélküli publikálás, másolatkészítés vagy bármiféle visszaélés polgári jogi következményeket von maga után.

7. Szolgáltatási díjak, elszámolás 7.1. A muzeális intézményekben folytatott kutatás díjmentes. 7.2. Az Intézmény a kutatásra kikért múzeumi anyagokról és dokumentációkról műtárgyfotóval, fénymásolási és egyéb reprodukáló szolgáltatásokkal – intézményi szinten rögzített díjazás ellenében – a kutatók szolgálatára áll – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény előírásainak figyelembevételével. 7.3. Amennyiben a kutatás műtárgy-másolat céljából történik, külön igazgatói engedély szükséges.

Szécsény, 2014………………....

Gusztiné Dr. Toronyi Judit igazgató

KUTATÁSI ADATLAP Kutató adatai Név:…………………………………………………………………………………. Foglalkozás: …………………………………………………………………….. Cím:…………………………………………………………………………………. Kutatás célja: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Igényelt gyűjteményi anyagok: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Nyilatkozat: Vállalom, hogy publikálás esetén hivatkozásban jelzem az adat, tárgy, dokumentum stb. gyűjteményi helyét. A KFM adattára számára az elkészült műből egy példányt biztosítok. Tudomásul veszem, hogy szerzői jogi korlátozás alá eső anyagokat, dokumentumokat csak a szerző (feltáró, ásatásvezető) írásban adott betekintési, publikálási engedélye alapján használhatok fel. Ezen engedély beszerzése az én feladatom. Szécsény, ………………….. …………………………………… Kutató

Megismerési nyilatkozat A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Guba Szilvia Nagy Gáborné Nagy Györgyné Némethné Magulya Lívia Veres György Csatlós Noémi Filkor Anna Végh Lászlóné Szabó Tiborné

Beosztás régész takarító könyvtáros asszisztens gyűjteménykezelő restaurátor könyvtárvezető könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens

Kelt

Aláírás

Szmsz 13. sz. melléklet

ÉS KRÚDY GYULA KÖNYVTÁR

Belső pénzkezelési szabályzat I. Kubinyi Ferenc Múzeum A bevételek fajtái: a, Saját bevételek • belépőjegy • fotó és videojegy • tárlatvezetés • esküvői fényképezkedés • terembérlet díja • régészeti adatszolgáltatás 1. bizományos értékesítésből származó bevétel Az egyes díjak összegét a minden év január 1-jén kiadott igazgatói utasítás határozza meg, mely a szabályzat mellékletét képezi. 1. A bevételek kezelésére a pénztáros-teremőr illetve a kijelölt ügyviteli alkalmazott jogosult. 2. A bevétel átmeneti tárolása a múzeum könyvtárában elhelyezett páncélban történik, melyet a pénztáros-teremőr ad át 15.30-ig a kijelölt ügyviteli alkalmazottnak. Az átadás az erre a célra rendszeresített füzetben kerül felírásra. Az átvett pénzeszközt az átvevő és átadó is aláírásával igazol. Az átvétel aláírására az ügyviteli alkalmazott illetve a múzeum igazgatója jogosult és az átadó pénztáros-teremőr. 3. A bevételről minden hét első munkanapján összesítő elszámolás készül, melyet az ügyviteli alkalmazott készít el, és az igazgató hitelesíti aláírásával. Az összesítő két példányban készül. Az egyik példány lefűzésre kerül a múzeumban, a másik a Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztályán kerül leadásra. 2. A bevételt az ügyviteli alkalmazott minden hét első munkanapján befizeti a múzeum számlájára a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Szécsényi Fiókjában.

b, Bizományos értékesítésből származó bevétel Az értékesítés során keletkezett bevételt a saját bevételekkel együtt kell kezelni. Az összesítő elszámolásban külön fel kell tüntetni a az értékesített bizományos áru darabszámát és értékét. A bizományosok felé a bizományos szerződésben rögzített időközönként, de évente legalább kétszer el kell számolni az átadási ár összegével. Az elszámolásért az igazgató felelős. II. Krúdy Gyula Könyvtár 1. A bevételek fajtái: • beiratkozási díj • késedelmi díj • megtérített könyv • olvasójegy pótlása • vonalkód rongálás Az egyes díjak összegét a minden év január 1-jén kiadott igazgatói utasítás határozza meg, mely a szabályzat mellékletét képezi. 2. A bevétel kezelésére a könyvtár vezetője és a kijelölt könyvtári adminisztrátor jogosult. 3. A bevételről minden hónap utolsó szerdáján összesítő elszámolás készül, melyet az könyvtár vezetője készít el. Az összesítő a bevétellel együtt ugyanezen a napon leadásra kerül a Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatal pénztárában. Szécsény, 2014. augusztus….

Megismerési nyilatkozat A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Guba Szilvia Nagy Gáborné Nagy Györgyné Némethné Magulya Lívia Veres György Csatlós Noémi Filkor Anna Végh Lászlóné Szabó Tiborné

Beosztás régész takarító könyvtáros asszisztens gyűjteménykezelő restaurátor könyvtárvezető könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens

Kelt

Aláírás

SZMSZ 14. sz. melléklet

Iratkezelési szabályzat I. Általános rendelkezések A kulturális javak védelméről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben foglaltak figyelembevételével a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár iratkezelésének rendjére vonatkozóan az alábbi iratkezelési szabályzatot hoztuk: 1. A szabályzat alkalmazása Az Iratkezelési Szabályzat a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár az iratok átvételének, készítésének, iktatásának, nyilvántartásának, tárolásának, irattározásának, levéltárba történő átadásának szabályait rögzíti. 2. Az iratkezelés ellenőrzése és felügyelete Az iratkezelés ellenőrzésére jogosultak: − a fenntartó szerv − a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár igazgatója és külön megbízás alapján az igazgató által megbízott személy II. Az iratok megjelenési formája 1. A levélpapír és a levélírás szabályai 1.1. A Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár levelezésében egységes fejlécet kell használni. A fejlécen belül található a múzeum neve, címe, telefon- illetve faxszáma, a múzeum logója, valamint a következő kitöltendő rovatok: keltezés, ügyintéző, iktatószám, melléklet, tárgy. 1.2. A leveleket A/4-es állóformátumban, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel kell írni.

III. A küldemények átvétele és felbontása 1. A küldemények átvétele 1.1 A küldeményeket átvevő személy köteles ellenőrizni, hogy: − a címzés alapján jogosult-e a küldeményt átvenni, − az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlen-e, − az iraton jelzett mellékletek meg vannak-e.

1.2. Az átvétel elismerése: A küldemény átvevője a kézbesítő okmányon olvasható aláírásával és meghatalmazási számával, az átvétel dátumának feltüntetésével ismeri el az ajánlott küldemény átvételét. Tértivevényes küldemények esetén gondoskodni kell a tértivevény visszajuttatásáról a feladóhoz. 1.3. Ha sérült vagy felbontott irat, küldemény érkezik, akkor arra az átvevő „sérülten érkezett” vagy „felbontva érkezett” jelzést köteles rávezetni. A postahivatalból történő átvétel során az ajánlott, tértivevényes és csomagküldemények sérülését vagy a tapasztalt egyéb rendellenességeket a posta alkalmazottjával a postakönyvbe be kell íratni, vagy a küldeményen igazoltatni. 1.4. A téves címzés vagy helytelen kézbesítés következtében érkezett küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. 1.5. A tértivevénnyel érkezett küldemény átvételénél a kézbesítés igazolására szolgáló rovatot ki kell tölteni és a tértivevényt a feladónak vissza kell adni, illetve a postahivatal útján vissza kell juttatni. 1.8. A faxon érkezett iratok az ügyintézés során egyenrangúak a hagyományos iratokkal. 1.9. Az elektronikus úton érkezett küldemények átvételére központi postafiókot ([email protected]) kell az elektronikus rendszerben üzemeltetni. 2. A Küldemény felbontása 2.1. A küldeményeket az igazgató bontja fel. Ha az intézmény nevének feltüntetése nélkül, csak névre szóló küldemény érkezik, azt a címzett bontja. Amennyiben nem magánjellegű a küldemény, úgy iktatásra továbbítja. 2.2. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni két személyről, aki postai meghatalmazással is rendelkezik. 2.3. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell, hogy az irat és a jelzett mellékletek hiánytalanul megérkeztek-e. Amennyiben hiányt észlelnek, annak tényét rá kell vezetni az iratra, dátummal és aláírással. 2.4. A felbontás után a küldeményeket el kell látni iktatóbélyegzővel. Az iktatóbélyegzőt úgy kell az iraton elhelyezni, hogy a szöveget ne takarja, az olvasható maradjon. 2.5. A faxon vagy e-mailban érkezett küldemények esetében gondoskodni kell az információkat tartósan őrző másolat készítéséről. Amennyiben az érkezett elektronikus küldemény a rendelkezésre álló eszközzel nem nyitható meg, úgy a küldőt az érkezéstől számított 3 napon belül értesíteni kell a küldemény értelmezhetetlenségéről, és a múzeum által használt elektronikus úton történő fogadás szabályairól. Ilyen esetben az érkezés időpontjának a múzeum által is értelmezhető küldemény megérkezését kell tekinteni.

IV. Az iratok nyilvántartása 1. Az iratok nyilvántartásba vétele 1.1. A küldeményeket és a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó ügyiratokat iktatással kell nyilvántartani. Az iratokat úgy kell iktatni, hogy abból az irat beérkezésének pontos ideje, az ügyintéző neve, az irat tárgya és az iktatási szám megállapítható legyen. Az iktatást elegendő egy nap egyszer elvégezni, de minden küldeményt legkésőbb a következő napon iktatni kell. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. 1.2. A bejövő iratokon túl iktatni kell a hivatalból kezdeményezett iratokat, a belső ügyek iratait. 1.3. Az iktatás alól kivételt képeznek − a visszaérkezett tértivevények, hivatalos lapok, napilapok, reklámkiadványok, nyomtatványok − jogkövetkezménnyel nem járó meghívók, egyéb értesítések − számlák, bizonylatok 1.4. A küldeményeket beérkezés után iktatni kell. Az iktatóbélyegző lenyomata a következő rovatokat tartalmazza: − az intézmény neve − beérkezés dátuma − iktatószám − ügyintéző Ezeket a rovatokat ki kell tölteni. 1.5. Az iktatóbélyeg lenyomatának kitöltése után az iktatókönyvbe be kell jegyezni a következőket: − iktatószám − iktatás ideje − küldő megnevezése − az ügy tárgya − mellékletek száma 1.6. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, bejegyzett adatokat kiradírozni, bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Tévedés esetén a hibás szöveget vagy számot egy vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást aláírással és dátummal kell ellátni. 1.7. Az ügyiratok iktatására évente új oldalon megnyitott iktatókönyvet kell használni. Az iktatást minden naptári év utolsó számával le kell zárni dátummal, a múzeum bélyegzőjével, az igazgató pedig aláírásával hitelesíti. 1.8. Az iratok iktatása tagolódó sorszámos rendszerben történik.

V. Kiadmányozás és expediálás 1.1. Külső szervhez vagy személyhez iratot, kiadmányt csak a kiadmányozási joggal rendelkező személy, az igazgató aláírásával lehet továbbítani, elküldeni. Az elektronikus úton elküldendő válaszokat papír alapon kinyomtatva kell az előadói ívbe helyezni, kiadmányozása az általános szabályok szerint történik. 1.2. A kiadmány akkor hiteles, ha az aláírás mellett az iraton szerepel az intézmény hivatalos körbélyegzője is, ami az aláírás után kerülhet csak fel a kiadmányra. 1.3. A kiadmánynak tartalmaznia kell: − − − − − − −

A szerv nevét, címét, A telefon- és fax számát, Az ügyintéző nevét, A kiadmányozó nevét, Az ügyirat tárgyát, A mellékletek számát, Az ügyirat iktatószámát,

VII. Irattározás 1. A múzeum irattárának a kezelése az igazgató feladatkörébe tartozik. 2. Az irattározás a múzeumi könyvtárszoba szekrényeiben és az igazgatói szobában.

VIII. Selejtezés 1. Selejtezés alkalmával két példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyeket a múzeum igazgatója hagy jóvá. 2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: − − − − − − − −

az intézmény nevét, az iratok tételszámát, az iratok iktatószámát, a selejtezendő iratok tárgyát, a kiselejtezett iratok mennyiségét iratfolyóméterben, a selejtezés idejét, helyét, a selejtező nevét, a selejtezés alapjául szolgáló iratkezelési szabályzat megnevezését.

IX. Értelmező rendelkezések

Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával – elektronikus formában rögzített – elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak. Feladatkör: azoknak a feladatoknak az összessége, amelyet a szerv vagy személy végez az ügyintézési munkafolyamat során. Hatáskör: az ügyintézés feladatkörének szintenkénti pontos körülhatárolása, azoknak az ügyeknek összessége, amelyekben a szerv rendeltetésszerűen jogosult és köteles intézkedni, megbízásra eljárni. Iktatás: az iratkezelésnek a postabontás utáni fázisa, az iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során a beadványt, illetve a saját keletkeztetésű iratot iktatószámmal látják el, és kitöltik az iktatókönyv, illetve az iktatóbélyegző lenyomat rovatait. Iktatókönyv: a szerv rendeltetésszerű működése során keletkezett (nála keletkezett, hozzá intézett és megőrzött) ügyviteli iratok (beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként hitelesítetten megnyitott és lezárt iratnyilvántartó könyv. Irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat – a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kézirat kivételével -, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett. Iratkezelés. Az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység. Irattár: megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség. Irattári anyag: a szerv működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárába tartozó iratok összessége. Irattározás: Az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a szerv működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését és őrzését végzi. Kezelési (ügyviteli) feljegyzések: az ügyekben keletkező ügyviteli iratokon tett feljegyzések, többnyire utasítások, melyek az ügyek tartalmi és/vagy formai intézését érintik. Kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat.

Kiadmányozás: a már felülvizsgált végleges kiadmánytervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről. Kiadmányozó: a szerv vezetője részéről kiadmányozási joggal rendelkező személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása. Küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, elektronikus úton érkezett, illetve küldött elektronikus irat. Melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól. Mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól – mint kísérő irattól – elválasztható. Mutatózás: a nyilvántartási munkának az iktatást követő szakasza, célja az irat iktatószámának megállapítása visszakeresésnél. Selejtezés: az iratoknak az irattári tervben szereplő őrzési idő lejártát követően történő megsemmisítésének előkészítése. Szerv: jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Ügyintézés: valamely szerv vagy személy működésével, illetve tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi (érdemi), formai (alaki) kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége. Ügyintéző: az ügy(ek) érdemi intézését végző személy, azaz az ügy előadója, aki az ügyet előkészíti. Ügyirat: a szerv rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézés során keletkező irat, amely az ügy valamennyi ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza. Ügyiratdarab: az ügyiratnak az a része, amely az ügy intézésének valamely, egy-egy fázisában keletkezett iratokat tartalmazza. Ügykör: a szerv vagy személy hatásköre és illetékessége által meghatározott, összetartozó vagy hasonló egyedi ügyek összessége, csoportja. Ügyvitel: a szerv folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magába.

Szécsény, 2014………………………….

Megismerési nyilatkozat A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Guba Szilvia Nagy Gáborné Nagy Györgyné Némethné Magulya Lívia Veres György Csatlós Noémi Filkor Anna Végh Lászlóné Szabó Tiborné

Beosztás régész takarító könyvtáros asszisztens gyűjteménykezelő restaurátor könyvtárvezető könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens

Kelt

Aláírás

SZMSZ 15. sz melléklet

A Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár gyűjtőköri szabályzata A Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár (továbbiakban: Könyvtár) általános gyűjtőkörű nyilvános közkönyvtár. Alapvető feladatait a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, többször módosított 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Tv.), valamint az intézmény Szécsény Város Önkormányzatának 113/2013. (V.13.) számú Képviselő-testületi határozatával jóváhagyott Alapító Okirata, Szécsény Város Önkormányzatának …/2013. (…..) számú Képviselő-testületi határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata, továbbá a Könyvtár Küldetésnyilatkozata határozza meg. A Gyűjtőköri Szabályzat megalkotásának célja, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek alapján a Könyvtár gyűjteményét szervezi. A gyűjteményszervezés magába foglalja az állomány gyarapítását és a tervszerű apasztását is, a két tevékenység együtt alkotja az állományalakítás folyamatát, ami valamennyi könyvtári szolgáltatás alapja. Elveit az ellátandó feladatok és a konkrét használói igények határozzák meg. A gyűjtőköri utasítás a gyakorlati állománygyarapítást kívánja segíteni. Az állomány gyarapítása az ETO szerinti felosztás alapján történik. 1. Könyvek Általános művek: 0 A tudomány és kultúra alapjai, bibliográfiák, könyvtárak, könyvtártan, enciklopédiák, általános lexikonok, sajtóügy. Filozófia. Pszichológia: 1 Filozófia történet, filozófiai rendszerek, pszichológia, logika, erkölcstan, ismeretelmélet. Vallás: 2 Biblia, vallástudomány és mitológia alapművei. Társadalomtudomány: 3 Szociológia, szociográfia. Statisztikák: Magyarországra, ezen belül különös tekintettel a megyénkre vonatkozó statisztikák. A közgazdaságtudomány, demográfia, politológia, államigazgatás, népjólét, biztosításügy, hadtudomány, néprajz összefoglaló jellegű munkái. Gyűjtjük a magyarországi pedagógiai irodalmat (történet, módszertani alapművek), a népművelés és szabadidő felhasználásának alapmunkái.

Természettudományok: 5 Matematika, fizika, csillagászat, kémia, biológia, földtudományok, őslénytan, növénytan, állattan alap- és középszintű műveit gyűjtjük. Alkalmazott tudományok: 6 Találmányok, felfedezések, orvostudomány, mérnöki tudományok válogatva (alapművek). Háztartás, vegyipar, könnyűipari alapművek, építőipari alapművek.

Művészet. Szórakozás. Sport: 7 Összefoglaló művek, albumok, lexikonok, bibliográfiák, az egyes stílusok művei. Építészet, szobrászat, festészet, iparművészet, fényképezés, zene, grafika-történeti művek, művészetek. Színházművészet, film, szórakoztatás. Sport: összefoglaló művek, szabványkönyvek. Nyelv és irodalom: 8 A nyelv általános kérdései, szókincs. Filológia, nyelvkönyvek. Szótárak (az egyes szakterületek szótárait válogatva). Többnyelvű szótárakat erősen válogatva szerzünk be. Irodalomtudomány: világirodalom története, irodalomtörténeti művek, irodalmi esztétika. A magyar irodalom története. Magyar prózairodalom, klasszikusok. A kötelező irodalmat több példányban is gyűjtjük. A versesköteteket válogatva szerezzük be. Földrajz. Életrajz. Történelem: 9 Régészet összefoglaló művei. Földrajzi összefoglalók, térképek. Európa országai. Útleírások minden szinten. Életrajzi összefoglaló művek. Életrajzi monográfiák. Történelem és segédtudományai. Helyismereti, helytörténeti gyűjtemény. 2. Audiovizuális dokumentumok 2010 évtől a szűkös anyagi lehetőségek és a szerzői jogi kérdések miatt nem vásárolunk audiovizuális dokumentumokat. 3. Hírlapok, folyóiratok, időszaki kiadványok Hírlap és folyóirat rendelésünk a költségvetés és az olvasói igények alapján dől el. A megrendelt kiadványok raktározására helyhiány miatt lehetőségünk nincs. Időszaki kiadványokból a városi megjelenésűeket gyűjtjük. Időhatárok Állománygyarapításunk elsősorban az újonnan megjelenő, korszerű ismereteket tartalmazó dokumentumokra terjed ki. Régebbi művek új kiadásait csak a klasszikus értékűeknél, a tudomány fejlődése által sem cáfolt elméleteket/életműveket veszünk meg. Kivételt képeznek az ajándékba kapott, a kultúrtörténeti értéket képviselő munkák, tárgyuktól függetlenül.

Nyelvi keretek Alapvetően a magyar nyelvű dokumentumokat gyűjtjük. A nyelveket tanulók segítésére idegen nyelvű írott dokumentumokat korlátozott számban vásárolunk. Példányszám A beszerzési keret függvényében törekszünk inkább többféle dokumentumot és kevesebb példányt vásárolni. A gyarapítás forrásai Vásárlás: Könyvek, sajtótermékek vásárlására fordítható kertünket a KELLO-nál vásároljuk el. Ajándékok: magánszemélyektől, közületektől, cégektől. Állományapasztás Az állományapasztást indokolja, ha a dokumentum:  a tartalmilag elavult,

 hosszú idő óta nem kölcsönzött,  elveszett,  megrongálódott. Az apasztást rendszeresen (évente) kell végezni, dokumentum-típusonkénti jegyzőkönyvvel, az apasztás okának feltüntetésével.

Szécsény, 2014………………………………..

Megismerési nyilatkozat A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Guba Szilvia Nagy Gáborné Nagy Györgyné Némethné Magulya Lívia Veres György Csatlós Noémi Filkor Anna Végh Lászlóné Szabó Tiborné

Beosztás régész takarító könyvtáros asszisztens gyűjteménykezelő restaurátor könyvtárvezető könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens

Kelt

Aláírás

SZMSZ 16. sz melléklet

A Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár (Szécsény) Könyvtárhasználati Szabályzata (az 1997. évi CXL. tv. 68. § a) pontban foglaltak alapján; érvényes 2013. június 1-től) I. Használati jog 1./ A kulturális örökséghez tartozó javak szellemi birtokbavétele minden ember alapvető joga. Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. 2./ A Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár (továbbiakban = könyvtár) használatának joga minden magyar és nem magyar állampolgárt korlátozás és megkülönböztetés nélkül megillet. A könyvtár használata tekintetében a Könyvtárhasználati Szabályzat előírásait kell figyelembe venni. 3./ Könyvtári taggá válik az, aki személyi adatait megadja, azokat igazolja és tagdíját befizeti. 18 éven aluli használó könyvtári tagságához szülőjének, gondviselőjének, vagy 18 éven felüli önálló keresettel rendelkező magyar állampolgárnak a kezessége, írásos hozzájárulása szükséges. Külföldi állampolgár tagságához ideiglenes tartózkodási engedélyének és útlevelének, az EU tagországokból érkezőnek - a jogszabályban rögzítettek szerint – személyi igazolványa bemutatása szükséges. Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgár könyvtári tagságához 18 éven felüli, önálló keresettel rendelkező magyar állampolgár kezessége szükséges. 4./ A Könyvtárhasználati Szabályzat módosítását minden magyar állampolgár kezdeményezheti. A módosítási javaslatot az intézmény igazgatójához levélben kell eljuttatni. Az intézmény vezetője minden esetben tájékoztatja a javaslattevőt arról, hogy a javaslat elfogadásra került-e, a módosítási elképzelés beépül-e a Könyvtárhasználati Szabályzatba. II. A könyvtár szolgáltatásai 1./ A könyvtárban megkülönböztetünk beiratkozáshoz nem kötött és beiratkozáshoz kötött szolgáltatásokat. 2./ Beiratkozás nélkül igénybe vehető szolgáltatások: - a könyvtár megtekintése; - az állományfeltáró eszközök, cédula- és számítógépes katalógusok használata; - információ kérés (tájékoztatás) a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól; - rendezvények, kiállítások látogatása; - a lapozgatóban elhelyezett folyóiratok olvasása.

3./ Beiratkozással igénybe vehető szolgáltatások: - Dokumentumok kölcsönzése; - Helybenhasználat; - Tájékoztatás, információ kérés; - Könyvtárközi kölcsönzés; - Közhasznú információ szolgáltatás; - Szaktanácsadás; - Kölcsönzésre történő előjegyzés kiértesítése; - Audiovizuális dokumentumok helyben használata a vonatkozó jogszabályi előírások megtartásával. 4./ Intézmények számára nyújtott szolgáltatások: - Csoportfoglalkozás - Könyvtári óra biztosítás III. A szolgáltatások igénybevételi feltételeinek részletes leírása 1./ KÖLCSÖNZÉS a./ Könyvek - Nagyobb részük kölcsönözhetők. A helyben használható vagy a rövid határidőre kölcsönözhető könyvek köréről a munkatársak adnak felvilágosítást. - A normál határidőre kölcsönözhető könyvek kölcsönzési ideje: 4 hét. E köteteknél a kölcsönzés - ha nincs ugyanarra a kötetre regisztrált előjegyzés, illetve ha nincs visszahozásra felszólítás -, hosszabbíthatók. - Az egyszerre kölcsönözhető kötetek száma: 8 - Az egyébként nem kölcsönözhető dokumentumok - a helyismereti gyűjtemény anyagának kivételével - kérésre, egyedi elbírálással zárástól - nyitásig kikölcsönözhetők. b./ Folyóiratok - Csak helyben használhatók. 2./ EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK a./ Kölcsönzésre történő előjegyzési igény bejelentése - A szolgáltatás térítésmentes. b./ Könyvtárközi kölcsönzés - A szolgáltatás igényelhető minden beiratkozott olvasónak. A visszaküldés díját ki kell fizetni. c./ Tájékoztatás, információ kérés a szolgáltatásokról - Folyamatosan, bármely könyvtáros munkatársunktól igényelhető. d./ Rendezvények, kiállítások - Programjainkat a könyvtár hirdetési felületein kívül a helyi televízió reklámoldalain, alkalmanként a megyei sajtó hasábjain, illetve az adott alkalomra készített meghívókon tesszük közzé.

e./ Műsorjavaslatok összeállítása - Ez a szolgáltatás iskoláknak, intézményeknek térítésmentes. f./ Audiovizuális dokumentumok helyben használata Az Szjt. 38. § 5 bek. lehetővé teszi, hogy könyvtárunk a gyűjteménye részét képező műveket saját helyiségeiben az ezzel a céllal üzembe helyezett számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára, a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjelenítheti. IV. A beiratkozás 1./ A beiratkozási díj évente kerül meghatározásra. 2./ A beiratkozási díj érvényes összegét az 1. sz. melléklet tartalmazza. 3./ Mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól, de regisztrálásra kerülnek:  16 éven aluliak  70 éven felüliek  közgyűjteményi és közművelődési dolgozók  pedagógus igazolvánnyal rendelkezők  a „Szécsényért Emléklap”, a „Szécsény Városért” és „A Köz Szolgálatáért” kitüntetés tulajdonosai 4./ Beiratkozási díjkedvezményben részesülnek, melynek mértéke 50 %  munkanélküliek  nappali tagozatos diákok  70 év alatti nyugdíjasok  GYES-en lévők  mozgáskorlátozottak  vakok, csökkentlátók 5./ A díjmentességre, díjkedvezményre jogosultság esetén a beiratkozó félnek kell a jogosultság tényét hitelt érdemlően bizonyítania. 6./ A beiratkozáshoz személyi igazolvány vagy útlevél, a kiskorúak részére pedig még a felelősséget vállaló nyilatkozata is szükséges. Az ehhez szükséges formanyomtatványt a könyvtár beiratkozási pontján kapják meg az érintettek. 7./ A beiratkozáskor kötelezően megadandó, valamint megadható személyes adatokat kell közölni és igazolni. a./ Kötelező adatok: - név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím, személyi igazolvány szám vagy útlevélszám b./ Egyéb adatok: - munkahely, foglalkozás

8./ A jótálló személynek a IV. 7. a. pontban felsorolt adatokat kell megadnia és aláírásával hitelesítenie. A jótállási nyilatkozat beszerzéséig kölcsönzési szolgáltatás nem igényelhető. 9./ A beiratkozáskor közölt adatokban bekövetkező változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak. 10./ A beiratkozó, a jótálló a IV. 7. b. pontban felsorolt egyéb adatok meg nem adása esetén semmiféle hátrányt nem szenvedhet. 11./ A beiratkozáskor közölt személyes adatokat a könyvtár a személyi adatok védelméről szóló előírások figyelembe vételével, kizárólag könyvtári célra használja, azt másnak át nem ruházza, más számára az adatokhoz való hozzáférést nem teszi lehetővé. 12./ Beiratkozás (regisztráció) az év bármely munkanapján kezdeményezhető a könyvtár nyitva tartási idejében. 13./

A beiratkozás (regisztráció) tárgyévre érvényes.

14./ Beiratkozáskor (regisztrációkor) az olvasó olvasójegyet kap, mely az ő személyes bizonylata. A másra át nem ruházható olvasójegy bemutatása a feltétele a II. 3. pontban felsorolt szolgáltatások igénybevételének. 15./ Az olvasójegy pótlása térítés ellenében történik. A térítés összegét az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az újonnan kiállított olvasójegy érvényteleníti a korábban kiadottat. Amennyiben az mégis megkerülne, akkor megsemmisítendő. Érvénytelen olvasójeggyel a kölcsönzés nem lehetséges. V. Dokumentumok visszahozása határidőn túl 1./ A kölcsönzött dokumentumokat minden esetben határidőre vissza kell hozni a könyvtárba. 2./ A késve visszahozott dokumentumokért késedelmi díjat kell fizetni. A díj mértéke a 2. sz. mellékletben kerül meghatározásra. 3./ A késedelmi díj mértéke dokumentumonként nem haladhatja meg az adott dokumentum újkénti beszerzési árának 100 %-át. 4./ Indokolt esetben a késedelmi díj összegét az igazgató mérsékelheti. 5./ Ha az olvasó a kölcsönzött dokumentumokat késve sem juttatja vissza a könyvtárba, akkor a könyvtártól felszólító értesítést kap. Értesítés kiküldése esetén az értesítés postaköltsége is az olvasót terheli. (2. sz. melléklet) 6./ Amennyiben az olvasó a felszólításra sem reagál, úgy a könyvtár bírósági eljárást kezdeményez.

VI. Rongálódás - elvesztés 1./ Amennyiben a kölcsönzés időtartama alatt a dokumentum megrongálódott vagy az elveszett, a dokumentum értékét meg kell téríteni. Ennek mértékét a 2. sz. melléklet tartalmazza. 2./ Nem kell az okozott kárt megtéríteni, ha az elveszített, megrongálódott dokumentum helyett azonos kiadású, ép példányt bocsát az olvasó a könyvtár rendelkezésére.

VII. Nyitva tartás 1./

A nyitva tartás szokásos rendje Hétfő – péntek A könyvtár 8.00-12.00 és 12.30-16.30 között van nyitva. Szombat – vasárnap A könyvtár zárva tart.

2./

Rendkívüli nyitva tartás A könyvtár a VII/1. pontban megjelölt nyitva tartásától való eltérés esetei: • ünnepi nyitva tartás, • nyári nyitva tartás. A rendkívüli nyitva tartásról intézményünk külön értesíti az olvasóit. Az ebből származó kölcsönzés meghosszabbodás esetén a könyvtár természetesen nem kezdeményez késedelmi eljárást, és nem kér késedelmi díjat. VIII. Egyéb rendelkezések

1./ Csendesség követelménye Mindenki köteles a könyvtár tereiben úgy tartózkodni, hogy azzal mások könyvtári elfoglaltságát ne zavarja. Tilos a hangos beszéd, a másokat zavaró magatartás. 2./ Kitiltás a./ Kitiltható a könyvtárból az a személy, aki a gyűjteményt szándékosan rongálja, egyes darabjait eltulajdonítja, avagy a rá kirótt késedelmi és/vagy térítési díjat nem fizeti meg. Ellene - a károkozás mértékének figyelembe vételével - a könyvtár vezetése hivatalos eljárást is kezdeményez. b./ Kitiltható továbbá az az olvasó, aki magatartásával mások könyvtárhasználati jogát súlyosan sérti.

c./A kitiltásról szóló határozatot a könyvtár vezetése megküldi az érintett személynek, illetve jótállójának. 3./ Berendezések, gyűjtemény óvása Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtári berendezéseket és a gyűjteményt óvni, rendeltetésszerűen használni. A használat során észlelt rendellenességeket, hibákat, hiányosságokat kérjük, azonnal jelezzék a terekben tartózkodó munkatársaknak.

4./ Dohányzás A könyvtár olvasói tereiben tilos a dohányzás.

Szécsény, 2014………………………… Megismerési nyilatkozat A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Guba Szilvia Nagy Gáborné Nagy Györgyné Némethné Magulya Lívia Veres György Csatlós Noémi Filkor Anna Végh Lászlóné Szabó Tiborné

Beosztás régész takarító könyvtáros asszisztens gyűjteménykezelő restaurátor könyvtárvezető könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens

Kelt

Aláírás

Szmsz 17. melléklete

Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Igazgató 3170 Szécsény Ady Endre u. 7.

Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Közalkalmazotti képviselő 3170 Szécsény Ady Endre u. 7.

KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT

I. A Közalkalmazotti Szabályzat célja, hatálya, érvényessége: 1. A Közalkalmazotti Szabályzatot (a továbbiakban KSZ) megkötő felek: a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár (képviseli: Gusztiné Dr. Toronyi Judit, igazgató), és a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár közalkalmazotti képviselője ( ) a/ A KSZ alapvető rendeltetése az, hogy átfogóan rendezze a munkáltató és a közalkalmazotti képviselő kapcsolatrendszerével és a részvételi jogok gyakorlásával összefüggő kérdéseket. b/ A KSZ a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár és a közalkalmazotti képviselő közös megállapodása. A KSZ aláírói a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár igazgatója és a közalkalmazotti képviselő. 2. A Közalkalmazotti Szabályzat hatálya, kihirdetése: a/ A KSZ a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár teljes szervezetére terjed ki, az aláírás napján lép életbe. b/ A KSZ a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár és a közalkalmazotti képviselő aláírásával válik érvényessé és hatályossá. c/ A szabályzat kihirdetésére, a közalkalmazottakkal történő megismertetésére, módosítására, felmondására a kollektív szerződésre vonatkozó Mt.-ben foglalt szabályok érvényesek. [Mt. 38.§ (1)-(3) bekezdése, a 39.§. (1)-(2) bekezdése, valamint a 40.§. (1) bekezdése első mondata.] d/ A szerződő felek vállalják, hogy a KSZ teljesítését évente május 30-ig közösen értékelik. Közös határozattal szükség szerint módosítják, erről a foglalkoztatott közalkalmazottakat tájékoztatják. II. A közalkalmazotti képviselő jogainak gyakorlása: 1. A közalkalmazotti képviselőnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük az intézmény működéséről, a tervezett intézkedésekről, döntésekről. 2. Az igazgató döntése előtt legalább 8 nappal korábban véleményeztetni köteles [Kjt. 16. §. (2) bek.] a következőket: a/ a belső szabályzatok tervezetét b/ a Szervezeti Működési Szabályzat tervezetét és módosítását c/ a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetét d/ a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket e/ a gazdálkodásból származó bevétel felhasználásának tervezetét f/ a szabadságolás és munkarend kialakításának tervezetét g/ a közalkalmazottak korengedményes nyugdíjazását h/ a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket. 3. A közalkalmazottak nagyobb csoportja: a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár foglalkoztatott közalkalmazottak.

4. Véleményt kell kérni különösen: a/ a bérfejlesztések végrehajtásának elveiről b/ a jutalmazás elveiről c/ az intézményi struktúra módosításával kapcsolatos tervekről III. A közalkalmazotti képviselő a közalkalmazottak jogviszonyával kapcsolatos gazdasági és szociális érdekeket érintő, valamint az intézmény belső rendjével kapcsolatos kérdésekben tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától. A tájékoztatás nem tagadható meg. IV. A közalkalmazotti képviselő kapcsolatrendszere 1. A közalkalmazotti képviselő és az igazgató kapcsolata: a/ a közalkalmazotti képviselő, amennyiben szükséges, részt vesz az intézményvezető munkaértekezletein; megbeszélésein, b/ a közalkalmazotti képviselő szerepet vállal az intézmény belső rendjének kialakításában, a zavartalan működés biztosításában, c/ a közalkalmazotti képviselő információt ad véleményező tevékenységéről az igazgató által összehívott értekezleteken d/ a közalkalmazottakat foglalkoztató kérdéseket jelzi az igazgatónak, segít a feladatok, feszültségek megoldásában. V. A közalkalmazotti képviselő munkája: 1. A Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár igazgatója biztosítja a közalkalmazotti képviselő munkájának tárgyi és technikai feltételeit, konkrétan: a/ a közalkalmazotti képviselő véleményezési joga gyakorlásával összefüggésben, az igazgató előzetes engedélyével, betekinthet a munkáltató nyilvántartásaiba. A betekintési jog azonban szigorúan célhoz kötött, ami azt jelenti, hogy kizárólag a közalkalmazotti képviselő véleményezési jogának érvényesítése érdekében gyakorolható. Emellett a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő kérdésekben a közalkalmazotti képviselő tájékoztatást kérhet a munkáltatótól, amely nem tagadható meg. A közalkalmazotti képviselőt a birtokába jutott adatok, információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. b/ tájékoztatást ad a munkaviszonyt érintő döntés előtt, amennyiben a döntés a közalkalmazottak csoportjait érinti. 2. A közalkalmazotti képviselő munkaidő kedvezménye és munkajogi védelme a/ A közalkalmazotti képviselő havi munkaideje 10 %-ának megfelelő mértékű munkaidő-kedvezmény illeti meg. b/ A közalkalmazotti képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat (Mt. 28 §) kell alkalmazni. 3. A közalkalmazotti képviselő munkáltatóval szembeni kötelezettsége: a/ a munkáltatótól kapott információkat, adatokat a közalkalmazott beleegyezése nélkül nem hozza nyilvánosságra b/ a közalkalmazotti képviselő a munkáltató tervezett intézkedéseivel kapcsolatos álláspontját a megismerés alkalmával megkötött megállapodás szerint ismerteti a közalkalmazottakkal. Amennyiben észrevétel nem érkezik, egyetértésnek tekinthető. [Mt. 66. §. (1) bek.] c/ a közalkalmazotti képviselő sztrájk szervezésében, támogatásában, illetve akadályoztatásában nem vehet részt. Szécsény, 2014…………………….

igazgató

közalkalmazotti képviselő

1. sz. melléklet A Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár beiratkozási díjairól és térítéses szolgáltatásairól

1./

A tárgyévi beiratkozási díj:

500,- Ft/fő

2./

Olvasójegy pótlása:

100,- Ft/alkalom

3./

Vonalkód rongálás:

30,- Ft/darab

Az árak az ÁFA-t tartalmazzák.

2. sz. melléklet A Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár késedelmi díjairól és a megtérítés mértékéről

1./ A késedelmi díj 1. I. felszólító: a kölcsönzés határidejének lejárta után 14 nappal, 10 Ft / könyv / nap késedelmi díjjal + a levél postaköltsége 2. II. felszólító: újabb 14 nap múlva, eddigi összes késedelmi díj és mindkét levél postaköltsége 3. III. felszólító: újabb 1 hónap múlva, eddigi összes késedelmi díj és mindhárom levél postaköltsége 4. fizetési meghagyás kezdeményezése a bíróságon

2./ Elveszett vagy megrongált könyvek megtérítése A megtérítés módja a könyv kiadásától függően:  az 1980-ig kiadott dokumentumok árának tizenötszöröse,  az 1981-től 1990-ig megjelent kiadványok árának ötszöröse,  az 1991-től 2000-ig kiadott könyvek árának háromszorosa,  a 2001-től megjelent kötetek árának kétszerese.

3. sz. melléklet

Tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára üzembe helyezett számítógépes terminálok használati szabályzata (117/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. §-a alapján)

1./ A szolgáltatást beiratkozott olvasók vehetik igénybe. 2./ A számítógépeket – melyek nem teszik lehetővé a dokumentum módosítását, többszörözését, valamint az igénybe vevőként meghatározott személyek körén kívülre irányuló közvetítését - csak könyvtári munkatársak kapcsolhatják be, indíthatják újra. 3./ Az olvasó a számítógépek programbeállításait nem változtathatja meg, ideértve az operációs rendszer beállítási lehetőségeit is. Ha üzemzavart észlel, köteles bejelenteni a könyvtárosnak anélkül, hogy az üzemzavar elhárítására beavatkozást kezdeményezne (az elindított program nem futtatható, rendellenes kilépés a programból, lefagyás stb.). 4./ Az olvasó nem telepíthet szoftverteméket a könyvtárban használt számítógépekre. Megismerési nyilatkozat A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név Guba Szilvia Nagy Gáborné Nagy Györgyné Némethné Magulya Lívia Veres György Csatlós Noémi Filkor Anna Végh Lászlóné Szabó Tiborné

Beosztás régész takarító könyvtáros asszisztens gyűjteménykezelő restaurátor könyvtárvezető könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens könyvtáros asszisztens

Kelt

Aláírás

szmsz. 24. sz. melléklet

SZÉCSÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS INTÉZMÉNYEI SZÉCSÉNY ÉS TÉRSÉGE HUMÁNSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZÉCSÉNY VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA SZABÁLYZATA •

SZÉCSÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

•

SZÉCSÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

•

KUBINYI FERENC MÚZEUM ÉS KRÚDY GYULA KÖNYVTÁR

•

SZÉCSÉNYI CSEPEREDŐ ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

• •

SZÉCSÉNY TÉRSÉGE HUMÁNSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS SZÉCSÉNY ÉS TÉRSÉGE HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT

•

SZÉCSÉNY VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA Hatályos: 2013. szeptember 01-jétől Jóváhagyta:

Stayer László polgármester

Dr. Bagó József jegyző

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

TARTALOMJEGYZÉK

I. AZ ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT, CÉLJA, TARTALMA Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Az értékelési szabályzat célja 1.1. Az értékelési szabályzat hatálya

Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2. Az értékelési szabályzat tartalma

Hiba! A könyvjelző nem létezik.

II. Az értékelés általános szabályaiHiba! A könyvjelző nem létezik. III. AZ ÉRTÉKELÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI

Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1. AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.1. Az eszközök értékelésére vonatkozó közös szabályok Hiba! A könyvjelző nem létezik. Hiba! 1.1.1. Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke, fő alkotóelemei, módosító tételei A könyvjelző nem létezik. 1.2. Az eszközök mérlegtételeinek értékelése Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.2.1. Immateriális javak Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.2.2. Tárgyi eszközök Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.2.3. A befektetett pénzügyi eszközök Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.2.4. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.2.5. Követelések értékelése, könyvviteli mérlegben kimutatott értéke Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.2.6. Pénzeszközök értékelése Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.2.7. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2. A FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI nem létezik.

Hiba! A könyvjelző

2.1. A mérlegben szereplő egyes források értékelése Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1.1. Kötelezettségek értékelése (a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével) Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1.2. Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások mérlegben szereplő értéke Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forint értékének meghatározása Hiba! A könyvjelző nem létezik. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hiba! A könyvjelző nem létezik.

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA A Szécsény Városi Polgármesteri Hivatal értékelési szabályzatát a számvitelről szóló módosított 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Áhsz.) foglaltak szerint, valamint a számviteli politikában rögzített alapelvek alapján a következők szerint határozom meg. I. AZ ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT, CÉLJA, TARTALMA 1. Az értékelési szabályzat célja Az eszközök és források értékelési szabályzatának célja, hogy − az intézmény adottságait és sajátosságait figyelembe véve, a számviteli törvény és az Áhsz. által biztosított választási lehetőségeket egyértelművé tegye, az értékelés során követendő eljárásokat az intézmény vezetői és szakemberei számára, továbbá a könyvvizsgáló és minden külső felhasználó számára,

•− az Sztv. és az Áhsz. által rögzített előírások alapján meghatározásra kerüljenek azok az értékelési elvek, módszerek, amelyekkel intézményünk az eszközeinek és forrásainak mérlegértékét megállapítja, továbbá •− rögzítésre kerüljenek azok az értékelési szabályok, amelyek alkalmazása – a számviteli törvény és Áhsz. felhatalmazása alapján – intézményünk döntésén alapul.

1.1. Az értékelési szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed a Szécsény Városi Polgármesteri Hivatal, továbbá a településen működő helyi cigány kisebbségi önkormányzatra és az önállóan működő költségvetési szervekre. Önállóan működő költségvetési szerveink a Krúdy Gyula Városi Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a Szécsény Kistérség Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat.

2. Az értékelési szabályzat tartalma Az értékelési szabályzat az Sztv., Áhsz., valamint politikájának előírásait figyelembe véve

az intézményünk számviteli

- a következő témákhoz kapcsolódóan

tartalmaz előírásokat: •

− Általános értékelési szabályok,

•

− Az eszközök értékelése • → Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke • → A befektetett eszközök értékhelyesbítése • → Immateriális javak értékelése • → Tárgyi eszközök értékének meghatározása a mérlegben 169

•

•

→ A készletek értékelése

•

→ Követelések értékelése • = Vevők értékelése • = Váltókövetelések értékelése • = Egyéb követelések értékelése • = Külföldi pénzértékre szóló követelések értékelése

•

→ Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése • = Értékpapírok beszerzési értéke • = Értékpapírok értéke a mérlegben

•

→ Pénzeszközök értékelése • = Forintban lévő pénzeszközök értékelése • = Devizás, valutás pénzeszközök értékelése

•

→ Egyéb aktív pénzügyi elszámolások értékelése

− Források értékelése •

→ Saját tőke értékelése • = Induló tőke értéke • = Tőkeváltozás • = Értékelési tartalék

•

→ Kötelezettségek értékelése

•

→ Egyéb passzív pénzügyi elszámolások értékelése II. AZ ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az eszközök és források értékelésénél a számviteli politikában rögzített vállalkozás folytatás elve, az egyedi értékelés, a valódiság és az óvatosság elvét kell alapul venni. Az előző évi mérlegkészítésnél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidőző tényezők tartósan – legalább egy éven túl – jelentkeznek, és emiatt a változások állandóak, tartósnak minősülnek. Ebben az esetben a változást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell. Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni és egyedenként értékelni kell, kivéve, ha a számviteli politikában rögzített esetekben a csoportos értékelés is megengedhető. Az egyes mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig bekövetkezett és ismertté vált. Az eszközöket bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értéknél magasabb értéken – kivéve az Áhsz. 32. § (7) bekezdésében, valamint az intézmény számviteli politikájában foglalt előírásokat – nem szabad a mérlegbe felvenni.

Intézményünk értékhelyesbítést nem alkalmaz.

170

III. AZ ÉRTÉKELÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI 1. AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE 1.1. Az eszközök értékelésére vonatkozó közös szabályok 1.1.1. Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke, fő alkotóelemei, módosító tételei Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az Sztv 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót), a vámterheket foglalja magában. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi továbbá az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó − vagyonszerzési illeték, − az előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adó (csak tételes!), − a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, − egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), − a vásárolt vételi opció díja, − az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybevett hitel, kölcsön = felvétele előtt fizetett bankgarancia díja, = szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, = szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,

= felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, a raktárba történő beszállításig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat.

− − −

a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – biztosítási díj, továbbá a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitel az – eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – árfolyam vesztesége, a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei.

A bekerülési (beszerzési) érték részét képező, az előzőekben felsorolt tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben.

171

Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyed év végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell. A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része

− a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá

− az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada.

A bekerülési érték részét képező tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes adóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell. a) A bekerülési érték részét képező elemek részletes tartalma Belföldről történő vásárlás esetén

A beszerzési ár megállapításánál a levonható ÁFA nélküli számla szerinti árból kell kiindulni. A le nem vonható ÁFA függetlenül attól, hogy az eszköz, vagy az intézmény tevékenység jellege miatt nem vonható le, minden esetben része a bekerülési értéknek. Az ellenérték (árbevétel) arányában megosztandó és a megosztást követően le nem vonható ÁFA nem része a bekerülési értéknek. A vételárat korrigálni kell a konkrét eszközhöz kapcsolódó engedményekkel és felárakkal. Az utólag, forgalom alapján kapott, nem számlázott engedménnyel a bekerülési értéket nem lehet módosítani. Külföldről (devizáért, valutáért) történő vásárlás esetén

Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján az államháztartási szervezet devizaszámlájáról devizában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának a nyilvántartási árfolyamán átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke. Amennyiben az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintért vásárolt valutában, devizában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintérték az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke. Saját előállítású eszközök értéke vásárlás esetén

Saját előállítás esetén az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költséget, amelyek − az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatatása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerülnek,

172

− a z előállítással szoros kapcsolatban vannak,

−

a z eszközre (termékre) mutatók alapján elszámolhatók. Tárgyi eszközök között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz az intézményünk által biztosított

−

v ásárolt anyagok bekerülési értékét, − a saját előállítású termékek, nyújtott szolgáltatások közvetlen önköltségét,

a vásárolt anyag, saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg. A követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke

A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály, szerződés, megállapodás eltérően nem rendelkezik, a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni. Térítés nélkül átvett eszköz értéke

A térítésmentesen átvett eszközöket az átadó által közölt nyilvántartási értéken, legfeljebb azok piaci, forgalmi értékén kell a nyilvántartásba felvenni. Az átadó nyilvántartási értékének a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell tekinteni. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadás-átvétele azonos felügyeleti szerv alá tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevő szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplő - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig - az átadónál időarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni. Többletként fellelt, ajándékként, hagyatékként kapott eszköz

A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni.

173

b) A bekerülési értéket módosító tételek

Az a) pontban megjelölt összeget módosítani kell mindazokkal a tételekkel (összegekkel), amelyek az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerültek, és az eszközhöz egyedileg hozzá kapcsolhatók. Az eszköz beszerzéséhez közvetlenül hozzá kapcsolható tételként kell figyelembe venni a következőket: b/1) Az idegenek által végzett szállítási és rakodási tevékenységet a levonható ÁFA nélküli számla szerinti áron, a saját eszközökkel végzett szállítási és rakodási tevékenységet közvetlen költségen. b/2) Az egyedi eszközhöz kapcsolható felárakat, melyek növelik az eszköz értékét, valamint az egyedi eszközhöz kapcsolódó engedményeket, melyek csökkentik a bekerülési értéket. Nem lehet figyelembe venni a nem közvetlenül az eszközhöz kapcsolódó, nem számlázott engedményeket (rabatt, skonto). b/3) A közvetítői díjakat, bizományi díjakat az eszköz megszerzése érdekében számla alapján fizetett összegeket. b/4) A külföldről (import) történő beszerzések esetén felmerülő vámot, vámkezelési díjat a vámhatóság által kivetett összegben. b/5) A beszerzéshez kapcsolódó adókat, fizetendő illetéket abban az esetben, ha azokat a beszerzéskor kell fizetni, illetve ha a számla szerinti ár részét képezik. b/6) A bekerülési érték részét képező vissza nem igényelhető ÁFA-t. b/7) A tárgyi eszközhöz kapcsolódó alapozási, szerelési költséget, függetlenül attól, hogy azt az intézmény, vagy valamely más vállalkozás végezte. b/8) A tárgyi eszközzel kapcsolatban felmerült üzembe helyezési költséget, a próbaüzemeltetés költségét.

b/9) Az időarányosan felmerült biztosítási díjat. Tárgyi eszközök esetében a biztosítási díjat az üzembe helyezésig terjedő időre kell figyelembe venni a bekerülési értékben. Az üzembe helyezést követően felmerült biztosítási díjat a dologi kiadások között kell elszámolni. A tárgyi eszköz bekerülési értékének részét képezik a beruházás tervezése, előkészítése, lebonyolítása, az új technológia elsajátítás (betanítás) díja, azok közvetlen költségei.

1.2. Az eszközök mérlegtételeinek értékelése 1.2.1. Immateriális javak 1.2.1.1. Az immateriális javak bekerülési (beszerzési illetve előállítási) értéke

Az immateriális javak bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke - a III/11. pontban leírtakra figyelemmel - a következőkből tevődik össze: a.) A vagyoni értékű jogok bekerülési (beszerzési) értéke a megszerzésükért fizetett összeg. b.) A szellemi termék bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az érte fizetett, a Szt.-ben meghatározott tartalmú ellenérték.

Az immateriális javak bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét dokumentálni, bizonylatolni kell. A bekerülési (beszerzési, előállítási) érték dokumentálásáért, bizonylatolásáért a kijelölt pénzügyi ügyintéző a felelős. 1.2.1.2. Az immateriális javak könyvviteli mérlegben szereplő értéke

174

Az immateriális javakat a könyvviteli mérlegben nettó értéken - a bekerülési (beszerzési, előállítási) értéken, valamint a Szt., és a szervezetünk számviteli politikája alapján megállapított értékcsökkenés különbözeteként - kell szerepeltetni. Az immateriális javakra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított forgalmi adót nem tartalmazó - összegben kell kimutatni.

1.2.2. Tárgyi eszközök 1.2.2.1. A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési illetve előállítási) értéke A jelen szabályzat III/1.1. pontjaiban leírtakon túl:

− a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő,

−

a tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni

= =

=

a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a Szt. szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét is), kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkát. ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeg.

− Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani.

− Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem vesszük használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit a telek (földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig. Az ezt meghaladó költségeket a megvalósuló beruházás (az épület, építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni.

A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét dokumentálni, kell. A bekerülési (beszerzési, előállítási) érték dokumentálásáért, bizonylatolásáért a kijelölt pénzügyi ügyintéző a felelős. 1.2.2.2. A tárgyi eszközök könyvviteli mérlegben szereplő értéke A tárgyi eszközöket a könyvviteli mérlegben nettó értéken - a bekerülési (beszerzési, előállítási) érték, valamint a Korm. rendelet alapján megállapított értékcsökkenés különbözeteként - kell szerepeltetni. A beruházásra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben kell kimutatni.

175

1.2.3. A befektetett pénzügyi eszközök 1.2.3.1. A befektetett pénzügyi eszközök bekerülési (beszerzési) költsége A befektetett pénzügyi eszközöket a bekerülési (beszerzési) értékükön kell állományba (nyilvántartásba) venni. A beszerzési érték a megszerzés módjától függően lehet

− − − −

a vételár, a csereszerződés szerinti érték, a kiváltott követelés könyv szerinti értéke, a felszámolási javaslat szerinti érték.

A gazdasági társaságokban tulajdoni részesedést jelentő befektetés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) bekerülési (beszerzési) értéke az az összeg, amelyért azt intézményünk megvásárolta.

Részletekben történő megvásárlás esetén a részvény, üzletrész beszerzési értéke a ténylegesen kifizetett összeg. Ha az intézmény a tulajdoni részesedést jelentő részvényekhez, üzletrészekhez, vagyoni betéthez nem vásárlás útján jutott hozzá, akkor a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott alapításkori, tőke emeléskori értéket kell beszerzési értéknek tekinteni, de csak akkor, ha szervezetünk

− a pénzbeli betétnek megfelelő eszközöket, valamint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást rendelkezésre bocsátotta, illetve − ezen eszközöket könyveiből kivezette. A hitelviszonyt megtestesítő (kamatozó) értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a (vételár részét képező, tovább a kibocsátási okiratban, csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező) (felhalmozott) kamat összegét. A kamat összegét működési kiadásként (kamat kiadásként) kell elszámolni. A befektetett pénzügyi eszközök bekerülési (beszerzési) értékét dokumentálni, bizonylatolni kell. A bekerülési (beszerzési) érték dokumentálásáért, bizonylatolásáért a kijelölt pénzügyi ügyintéző a felelős. 1.2.3.2. A befektetett pénzügyi eszközök könyvviteli mérlegben szereplő értéke

A könyvviteli mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bekerülési értéken, illetve a Szt., és szervezetünk számviteli politikája alapján elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztésének meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyűjtését, az információk feldolgozását, valamint az értékvesztésre illetve annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a kijelölt pénzügyi ügyintéző a felelős.

176

Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására a pénzügyi és intézményirányítási osztályvezető a jogosult.

1.2.4. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök 1.2.4.1. Üzemeltetésre, koncesszióba adott eszközök értéke

Az üzemeltetésre, koncesszióba adott eszközök értéke a tárgyi eszközök állományba vételekor megállapított - értékcsökkenéssel csökkentett - bekerülési (beszerzési, előállítási) érték. 1.2.4.2. Üzemeltetésre, koncesszióba adott eszközök könyvviteli mérlegben szereplő értéke

Az üzemeltetésre, koncesszióba adott eszközöket a könyvviteli mérlegben nettó értéken - a bekerülési (beszerzési, előállítási) érték, valamint az Áhsz. alapján elszámolt értékcsökkenés különbözeteként - kell szerepeltetni. 1.2.4.3. Vagyonkezelésbe adott eszközök könyvviteli mérlegben szereplő értéke A vagyonkezelésbe adott eszközöket a mérlegben nettó érétken - a vagyonkezelési szerződésben szereplő érték (bekerülési érék), valamint az Áhsz. alapján elszámolt értékcsökkenés különbözeteként – kell a mérlegben kimutatni. Vagyonkezelésbe adáskor az eszközök érétkét hivatalos értékbecslés alapján kell megállapítani. Az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. A vagyonkezelésbe adásról önkormányzatok esetében az Áhsz. 29/A. §-a a következők szerint rendelkezik: (1) A vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének a vagyonkezelési szerződésben szereplő érték minősül. (2) Amennyiben az önkormányzat a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján vagyonkezelői jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését a vagyonkezelésbe adáskor könyveiből köteles kivezetni, és ezzel egyidejűleg a vagyonkezelési szerződésben szereplő értéket, mint bekerülési értéket kell a könyveibe felvenni.”

1.2.5. Követelések értékelése, könyvviteli mérlegben kimutatott értéke A könyvviteli mérlegben követelésként kell kimutatni a jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezte által előírt, de még ki nem egyenlített összegeket (ide értve a helyi adókból és az illetékek, járulékok meg nem fizetéséből származó hátralékot is), az államháztartás szervezete által teljesített, és az igénybe vevő által szerződésekből jogszerűen eredő, elfogadott, elismert termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - pénzértékben kifejezett fizetési igényeket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követeléseket, valamint a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket.

A könyvviteli mérlegben a követelést az elfogadott, elismert összegben kell kimutatni. Az Áhsz. 31/A. §-ban foglaltakra tekintettel az adók módjára behajtható köztartozások esetében az értékvesztés összegének megállapítása egyszerűsített értékelési eljárással történik. 1.2.5.1. Jogszabályon alapuló jogerős követelések (adósok) értékelésének elvei

177

Abban az esetben, ha a vitatott (adó, illeték, bírság, hatósági díj) a követelés nem tekinthető jogerősnek, akkor a könyvviteli mérlegben nem szerepeltethető. 1.2.5.2. Adósok egyszerűsített eljárással történő értékelésének szabályai Az adók módjára behajtható köztartozások után az értékvesztés összegét legalább negyedévenként meg kell állapítani. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatókat a követelés-beszedés eredményeinek előző évekre vonatkozó tapasztalati adatok alapján kell megállapítani és dokumentálni a következők szerint: •

a besorolásnál figyelembe kell venni a költségvetési év utolsó napján a késedelem napjainak számát a következő bontásban


181-360 napos
360 napon túli •

az értékvesztés elszámolása alapjául ÉRTÉKVESZTÉS …...év……negyedév feliratú lapot kell készíteni, melyet az értékelést végző pénzügyi ügyintézőnek alá kell írnia.

1.2.5.3. Vevő követelések dokumentumai, nyilvántartási rendje

Az áruszállítás, szolgáltatás nyújtás elismerése. a) Áruszállítás esetén: − ha szállítólevéllel történik a kiszállítás, akkor szállítólevél aláírása, vagy − ha az áruval a számlát is viszik, akkor az átvétel igazolása a számlán történik. b) Szolgáltatásnyújtás esetén: − a megrendelt szolgáltatás teljesítésének igazolása a megrendelésen történik, vagy − számlán igazolják a teljesítést, vagy − a számla külön teljesítés igazolás alapján készül. Követelések nyilvántartása: A

követelésekről

analitikus

nyilvántartás

kell

vezetni,

az

állományváltozást

negyedévenként a számlarendben foglaltak szerint a főkönyvi könyvelésbe fel kell adni. 1.2.5.4. Adós, vevő követelések behajtása Amennyiben az adós, vevő fizetési határidőre fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a fizetési határidőt követő 15. nap után fizetési felszólítást kell küldeni részére. Ha az első fizetési felszólítás ellenére sem tesz eleget, akkor az első felszólítást követő 45. nap után ismételten fel kell szólítani. Abban az esetben, ha kétszeri felszólítás után sem tesz eleget fizetési kötelezettségének intézkedni kell a követelés behajtásáról.

1.2.5.5. Kis összegű követelések meghatározásának szabályai

Kis összegű követelésnek kell tekinteni a számviteli politikában meghatározott értéket meg nem haladó adós és vevő követelést. A kisösszegű követelésekről év végén kigyűjtés alapján külön nyilvántartást kell készíteni. 1.2.5.6. Követelések elismertetésének rendje 178

A követeléseket – akár belföldi, akár külföldi - a mérleg-fordulónappal azonos időponttal, de a beszámoló-készítés keretében a vevőkkel, adósokkal el kell ismertetni.

1.2.5.7. Értékvesztés elszámolása év végén az adósok és vevők után

A kisösszegű követelések és az egyszerűsített eljárás alá vont adósok után az értékvesztést csoportosan kell elszámolni, az 1.2.7.3. pontban meghatározott minősítési szempontok alapján. A többi követelést egyedenként kell értékelni és az 1.2.7.1. pontban foglaltak szerint kell az értékvesztést elszámolni. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a kijelölt pénzügyi ügyintéző a felelős. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására a pénzügyi és intézményirányítási osztályvezető a jogosult.

1.2.6. Pénzeszközök értékelése A pénzeszközök állományba vétele forint esetében a befolyt forintértéken, deviza és valuta esetében a napi (teljesítéskori), a számviteli politikában meghatározott árfolyamon történik. a) Forint pénzeszközök értéke a mérlegben A forint pénzeszközöket év végén a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni. Abban az esetben, ha valamely bankban lévő bankbetét behajthatatlan, hitelezési veszteségként le kell írni, bizonytalanság esetén értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztés elszámolását akkor kell alkalmazni, ha a mérlegkészítéskor ismert információk alapján, a fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig be nem folyt bankbetétek várható befolyása kevesebb a könyv szerinti értéknél, és a várható veszteségjellegű különbözet tartós és jelentős. Az értékvesztés elszámolását követő évek év végi értékelésekor, illetve a bankbetétek befolyásakor, ha a várhatóan megtérülő érték jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékvesztést vissza kell írni. b) Devizás pénzeszközök értéke a mérlegben

Devizás pénzeszközöknél a mérlegben szereplő érték meghatározását a következők szerint kell elvégezni:

– meg kell állapítani a devizás pénzeszköz fordulónapi árfolyamon számított értékét, és ennek, valamint a könyv szerinti értéknek a különbözeteként a pénzeszközök árfolyam-különbözetét, – az összes devizás eszköz – beleértve a pénzeszközöket is – és a devizás forrás értékeléséből adódó árfolyam-különbözetek összevonásával meg kell határozni az összesített árfolyam-különbözetet, – ha az összevont árfolyam-különbözet a költségvetési szerv számviteli politikájában rögzített értéktől jelentősen eltér, akkor az árfolyam-különbözeteket el kell számolni. A devizás tételek összevont értékelése során megállapított árfolyamváltozás elszámolására vonatkozó javaslat elkészítéséért a kijelölt pénzügyi ügyintéző a felelős.

179

A devizás tételek összevont értékelése során megállapított árfolyamváltozás elszámolására vonatkozó javaslat jóváhagyására a pénzügyi és intézményirányítási osztályvezető a jogosult.

1.2.7. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok 1.2.7.1. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok beszerzési költsége A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetést kell kimutatni. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokat - a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírokhoz hasonlóan - bekerülési (beszerzési) értékükön kell állományba venni.

1.2.7.2. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok könyvviteli mérlegben szereplő értéke A könyvviteli mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést, valamint a hitelviszonyt megtestesítő egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírt bekerülési értéken, illetve a Szt., valamint szervezetünk számviteli politikája alapján elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. Az értékvesztés meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyűjtését, az információk feldolgozását, valamint az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a kijelölt pénzügyi ügyintéző a felelős. Az értékvesztésre, valamint annak visszaírására vonatkozó javaslat jóváhagyására a pénzügyi és intézményirányítási osztályvezető a jogosult.

1.2.7.3. Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások mérlegben szereplő értéke Az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott aktív pénzügyi elszámolások értékét az állományi számlák - leltárral alátámasztott - év végi záró egyenlegével azonos összegben kell kimutatni.

2. A FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A saját tőkét, a tartalékot, a kötelezettséget a mérlegben könyvszerinti értéken kell kimutatni, a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével.

2.1. A mérlegben szereplő egyes források értékelése 2.1.1. Kötelezettségek értékelése (a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével) a.) A folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben kell a könyvviteli mérlegben kimutatni: − a fejlesztési hiteleket, − a rövid lejáratú hiteleket. A könyvviteli mérlegben kimutatásra kerülő összeg bizonylata a hitelt folyósító pénzintézetnek a december 31-i állapotra vonatkozó bankkivonata, illetve egyenlegközlő levele.

180

b.) A kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó kötelezettségek összegét a kötvény tulajdonosonként vezetett analitikus nyilvántartás szerinti, a kötvénytulajdonosokkal szembeni tartozás (a kapott összeg és a törlesztő részletek különbözete) összegben kell a mérlegben szerepeltetni. c.)

Jellegüknek megfelelően, ellenőrizve, a nyilvántartás szerinti értéken kell a mérlegben kimutatni: − az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket, − az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket.

d.) Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó, a mérleg fordulónapjáig esedékes kötelezettségeket a szervezetünk által elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg az kiegyenlítésre nem került. Nem kell a kötelezettséget a mérlegben kimutatni, ha arról a szállító, szolgáltató írásban lemond, vagy ha a kötelezettség törvényi rendelkezés alapján elévült. e.) A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni.

2.1.2. Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások mérlegben szereplő értéke Az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott passzív pénzügyi elszámolások értékét az állományi számlák - leltárral alátámasztott - év végi záró egyenlegével azonos összegben kell kimutatni.

3. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forint értékének meghatározása A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, a befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos deviza középárfolyamon átszámított forintértéken kell a nyilvántartásba felvenni. Ez alól kivétel a forintért vásárolt valuta és deviza, amelyet a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. A mérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözet megállapítása érdekében a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelését mindenképpen el kell végezni a Magyar Nemzeti Bank által december 31-i napra vonatkozóan közzétett, hivatalos deviza középárfolyamon átszámított forintértéken, és ez alapján meg kell állapítani a különbözetet (külön a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, külön az ilyen kötelezettségekre)!

A külföldi pénzértékre szóló követeléseknek, befektetett pénzügyi eszközöknek, értékpapíroknak, illetve kötelezettségeknek a költségvetési év mérleg-fordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti jelentősnek minősített - különbözetet:
amennyiben összevontan veszteség, egyenlegében a saját tőke csökkenéseként kell elszámolni,


amennyiben összevontan nyereség, egyenlegében a saját tőke növekedéseként kell elszámolni.

181

1. sz. melléklet Megismerési nyilatkozat Az értékelési szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

Bablena Anita

pénzügyi ügyintéző

Ádámné Deák Anett

pénzügyi ügyintéző

Vanyáné Zámbó Beáta

pénzügyi ügyintéző

Erdélyi Kinga

pénzügyi ügyintéző

Deák Gerda

adóügyi ügyintéző

Rajkó Győzőné

pénzügyi és intézményirányítási osztályvezető

Kelt

Aláírás

182

1. sz. melléklet Megismerési nyilatkozat Az értékelési szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

Kelt

Aláírás

183

szmsz. 24. sz. melléklet

SZÉCSÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS INTÉZMÉNYEI SZÉCSÉNY TÉRSÉGE HUMÁNSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZÉCSÉNY VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA GÉPJÁRMŰ ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA Egységes szerkezetben

•

SZÉCSÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

•

SZÉCSÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

•

KUBINYI FERENC MÚZEUM ÉS KRÚDY GYULA KÖNYVTÁR

•

SZÉCSÉNYI CSEPEREDŐ ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

•

SZÉCSÉNY TÉRSÉGE HUMÁNSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS

•

SZÉCSÉNY ÉS TÉRSÉGE HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT

•

SZÉCSÉNY VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA

Hatályos: 2013. szeptember 01-jétől

I. 184

A GÉPJÁRMŰHASZNÁLATTAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.

A szabályzat hatálya kiterjed a Szécsényi Közös Önkormányzati Hivatal, a Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár, Szécsényi Cseperedő Óvoda és Bölcsőde, a Szécsény és Térsége Humánszolgáltató Központ alkalmazottai, valamint a Szécsény Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat tagjainak tulajdonában lévő, - és a szervezet érdekében használt - gépjárművekre, azok vezetőire, valamint az üzemeltetésében résztvevő, azt irányító és ellenőrző személyekre.

2.

Az 1./ pontban jelzett intézmények feladatainak ellátása érdekében a következő gépjárművek üzemelnek: a.) üzemi használatú személygépkocsi(k), b.) anyagszállításra, beszerzésre és eseti személyszállításra vegyes használatú gépjármű(vek), c.) tehergépkocsi(k), d.) saját gépkocsi, hivatalos célra történő igénybevételére. e.) segédmotoros kerékpár Az üzemi használatú személygépkocsik: − gépjárművezetővel működnek.

3.

Gépjárművek üzemeltetése, valamint az üzemben tartással kapcsolatos jogszabályok betartása, valamint betartatása Pénzügyi és Vagyonkezelői Osztály feladata.

4

. A személyszállító gépjárművek külföldi útra történő igénybevételét a polgármester jogosult engedélyezni.

5. A gépjárművek csak menetlevéllel, útnyilvántartással közlekedhetnek. A

gépjárművek,

illetve

gépjárművezetők

menetokmánnyal

(menetlevéllel,

útnyilvántartással) való ellátásáról a Pénzügyi és Vagyonkezelői Osztály gondoskodik. 6.

A gépjárművek használatához alkalmazandó - szabványnyomtatvány - menetokmányok: a.) üzemi használatú személygépkocsi: D. Gépjármű 36. sz. (Személygépkocsi menetlevél) b.) vegyes használatú gépjármű: D. Gépjármű 21. sz. (Tehergépjármű menetlevél) c.) tehergépkocsi: D. Gépjármű 21. sz. (Tehergépjármű menetlevél) d.) segédmotoros kerékpár útnyilvántartás

A szabvány menetokmányokat és az útnyilvántartó nyomtatványt a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

185

7. A menetleveleket és az útnyilvántartót naponta kell kiállítani, melyen a gépjármű vezetője feljegyzi a megtett utat, az indulás és érkezés időpontját. A menetlevélen, útnyilvántartón feljegyzett adatokat a gépjárművezető aláírásával igazolja.

8. A menetleveleken, útnyilvántartón javítást csak áthúzással, valamint a javítást végző aláírásával lehet végrehajtani. 9.

A menetlevelek, útnyilvántartó vezetését, valamint azok adatait pénzügyi és intézményirányítási osztály vezetője alkalmanként köteles szúrópróbaszerűen ellenőrizni. Az ellenőrzés megtörténtét a menetlevélen fel kell jegyezni.

10. A menetlevél szigorú számadásúnak minősül, azt eseményszerűen kell vezetni. A felhasznált vagy rontott okmányokat sorszám szerint, hiánytalanul a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni. A menetlevelek, útnyilvántartó/ megőrzéséért Pénzügyi és Vagyonkezelői Osztály a felelős. 11. A gépjárművek üzem-, forgalombiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő műszaki állapotáról a gépjárművezető köteles gondoskodni. 12. Indulás előtt a gépjárművek biztonsági berendezésének műszaki állapotáról és működéséről a gépjármű vezetőjének minden esetben meg kell győződnie. Ellenőriznie kell továbbá az okmányok, valamint a gépjármű tartozékainak meglétét és a KRESZ előírásainak való megfelelését. 13. A gépjármű vezetőjének a gépjármű használata közben figyelemmel kell kísérnie a gépjármű biztonsági berendezéseinek, valamint a gépjármű rendeltetésszerű, zavartalan működését. Az üzem közbeni műszaki hibára utaló jelenség észlelése esetén a jármű állagának megóvása, valamint a közlekedés biztonsága érdekében - ha a gépjárművezető a hibát megszüntetni nem tudja - a gépjárművet, - ha arra lehetőség van - be kell vontatni a gépjármű telephelyre, illetve a hiba megszüntetése érdekében segítséget kell kérni az autómentő szolgálattól vagy a Szécsényi Városüzemeltetési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Vezetőjétől. Az észlelt, de nem javított hibát az útnyilvántartóban és menetlevélen, fel kell tüntetni az „Üzemben tartó neve és címe” alatti üres részen. 14. A kilométer számláló meghibásodása esetén a meghibásodás helyét (település, országúti távolságot jelző km. tábla) a menetlevélre fel kell jegyezni. 15. A gépjárművek üzemeltetése, használata során bekövetkezett, anyagi kárt okozó eseményekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséért Pénzügyi és Vagyonkezelői Osztály vezetője felelős. A jegyzőkönyvben foglaltak alapján a polgármester dönt – külső szakértő bevonásával - a kártérítés mértékéről. 16. A közúti közlekedés szabályai megsértésének következményeként kiszabott közigazgatási bírság a gépkocsivezetőt terheli. Megfizetéséről határidőben gondoskodnia kell a személyügyi ügyintéző által készített határozat alapján. 186

II. AZ ÜZEMI HASZNÁLATÚ GÉPKOCSIK HASZNÁLATÁNAK RENDJE Általános szabályok l.

Az üzemi használatú gépkocsikat a közigazgatási határon kívüli, un. helyközi közlekedésre az ügyintéző által aláírt „Gépkocsi igénylés”-i lapon lehet igényelni./3. számú melléklet/. Az igények rangsorolása, valamint kielégítése a polgármester vagy a jegyző feladatát képezi.

2.

A helyközi közlekedésre vonatkozó gépkocsi igénylést a tervezett utazást megelőző 2 nappal kell átadni a nyilvántartást vezető titkárnő részére.

3.

A kérelem elbírálásáról - annak megtörténtét követően - azonnal tájékoztatni kell az igénylőt.

4.

Helyi közlekedésre - a lehetőségek függvényében - a gépkocsit szóban lehet igényelni.

5.

Helyközi hivatalos utazásokat lehetőleg közforgalmú, menetrend szerint közlekedő vasúti vagy autóbusz járatokkal kell lebonyolítani. Helyközi utazáshoz gépkocsi csak akkor vehető igénybe, ha az gazdaságosabb a tömegközlekedési eszközöknél (pl. egy kocsiban több személy utazik), vagy az elvégzendő feladat jellege azt indokolttá teszi. A benyújtott gépkocsi igények elbírálásánál a gazdaságossági szempontokat figyelembe kell venni.

6.

Az üzemi használatú gépjárműveket a garázsban és a telephelyen kell tárolni.

III. ÜZEMANYAG ELLÁTÁS, ELSZÁMOLÁS 1.

A gépjárművek üzemanyag fogyasztási normáinak, valamint az üzemanyag felhasználás ellenértékének (továbbiakban: üzemanyagköltség) meghatározása a következők szerint történik:

a.) Az üzemi használatú személygépkocsik és a segédmotoros kerékpár üzemanyag fogyasztási normáját - a módosított 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés b.) pontja szerint meghatározott alapnorma-átalány alapján kell elszámolni. Az üzemanyag költség ellenértékét az alapnorma-átalány és a meghatározott minőségű üzemanyag árának a szorzata adja.

b.) A tehergépkocsi üzemanyag fogyasztási normáját - a módosított - 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés a.) pontjában foglalt előírások alapján kell elszámolni. 187

Az üzemanyag költség ellenértékét a fogyasztási norma és a meghatározott minőségű üzemanyag árának a szorzata adja.

2. Az üzemanyag fogyasztási normának a - módosított - 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 4. §-a szerinti elszámolása esetén az alapnorma átalányra az e rendelet 2. sz. melléklete szerinti korrekciós tényezők nem számolhatók el!

3. A polgármesteri hivatal az erre a célra rendszeresített rendszámra szóló MOLTELETANK KÁRTYA-t, a segédmotoros kerépárhoz pedig névre szóló green kártyát igényel. A kártyát banki átutalással tölti fel havonta, figyelembe véve a gépkocsi várható futásteljesítményét. A havonta rendelkezésre álló kártyalimit összege 120 000 Ft, mely összeget az ING Bank Rt. 13700016-01015021-00000000 számú számlára kell utalni. A banki átutalásnál a vevőkódot fel kell tüntetni. 4. Törzskút kedvezmény. A 7. számú melléklet a törzskutak listáját tartalmazza. E kutaknál történő tankolás alkalmával az üzemanyag aktuális kiskereskedelmi árából 5 Ft literenkénti kedvezményt biztosít a MOL Nyrt. A felhasznált üzemanyag számlázása havi rendszerességgel történik. 5.

A korrekt üzemanyag elszámolás teljesítéséhez helyettesítés esetén a gépkocsikat tele tankkal kell a helyettesítő gépkocsivezető részére átadni, és ugyancsak tele tankkal kell részükről a gépkocsikat visszaadni. Az átadás-átvétel dokumentálására a 2. számú melléklet szolgál.

6. Az üzemanyag elszámoláshoz a menetleveleket, útnyilvántartót és elszámoló lapokat a tárgyhót követő hónap 2. munkanapjáig le kell adni Pénzügyi és Vagyonkezelői Osztály vezetője részére. Az üzemanyaggal történő elszámolás a szabályzat 4. számú melléklete szerinti nyomtatvány felhasználásával történik. 7.

A menetlevelek alapján a pénzügyi ügyintézőnek a tárgyhót követő 10. napjáig el kell készíteni az üzemanyag elszámolást.

Szécsény, 2013. szeptember 01.

……………………………… Polgármester

………………………………… jegyző

188

Kubinyi Ferenc Múzeum és Krúdy Gyula Könyvtár Igazgató

Kubinyi Ferenc Múzeum Igazgató

Régész muzeológus

Régészeti gyűjteménykezelő

Történész muzeológus

Krúdy Gyula Könyvtár Könyvtárvezető

Restaurátor

Könyvtári asszisztens

Hivatalsegédtakarító

Közfoglalkoztat ottak

Könyvtári asszisztens

Közfoglalkoztat ott

Történeti gyűjteménykezelő 189