A KRÚDY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KRÚDY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2009.

1. SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya 1.1

A Krúdy Gyula Általános Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2009. szeptember 17-én-fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülői szervezet.

1.2

Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának, Budapest, III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 200…. év ….. hó napján történt jóváhagyásával lépett hatályba és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné vált.

1.3

A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező.

1.4

Az iskola alapdokumentumait (pl.: SZMSZ, pedagógiai program, házirend), hogy mindenki számára elérhető legyen, az irattárban, az iskola igazgatójánál és a könyvtárban tartjuk, valamint az iskola honlapján is megtekinthető. Ezeken a helyeken a szülők, a tanulók és minden érdeklődő azokat bármikor megtekintheti.

2.

Az államháztartás rendjéről szóló kormányrendelet szerint az iskola legfőbb jellemzői az alapító okirat alapján

2.1.

Alapító okirat kelte: 2009. 08. 26. 1. A közszolgáltató közoktatási közintézmény neve, címe: Krúdy Gyula Általános Iskola 1037 Budapest, Gyógyszergyár u. 22-24. Tagintézménye, telephelye: nincs. 2. A közszolgáltató közoktatási intézmény fenntartójának neve, címe: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 1033 Budapest, Fő tér 3. 3. A közszolgáltató közoktatási közintézmény irányító szerve, címe: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete 1033 Budapest, Fő tér 3. 4. A közszolgáltató közoktatási közintézmény működési területe, köre: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer 5. A közszolgáltató közoktatási közintézmény jogállása: Jogi személy, önállóan működő és gazdálkodási költségvetési szerv, teljes jogkörű, bankszámlával rendelkező költségvetési intézmény. A pénzügyi és számviteli, valamint a hozzá kapcsolódó nyilvántartási tevékenységet a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény (1033 Budapest, Folyamőr u. 22.) látja el. 2

6. A feladat ellátását szolgáló vagyon: Az épület Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat tulajdona. Az intézmény vezetője a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. 7. A közszolgáltató közoktatási közintézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete pályázat útján bízza meg. A vezető felett a munkáltatói jogkört az Önkormányzat mindenkori polgármestere látja el. 8. A közszolgáltató közoktatási közintézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény igazgatója és az általa megbízott intézményi dolgozó (k). 9. A közszolgáltató közoktatási közintézmény típusa: közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási közintézmény az általános iskolai, az angol kétnyelvű és angol két-tannyelvű általános iskolai évfolyamok száma: 8 az intézmény maximális tanulólétszáma: 500 tanuló az intézményben étkező felnőtt és gyerek maximális létszám: 570 fő napközi, iskolaotthonos és tanulószobai ellátottak maximális létszáma: 500 tanuló. iskolaotthonos oktatás 1-4 évfolyamon, maximális létszám: 125 tanuló. 10. A jogszabályban meghatározott közfeladatai: 2009. december 31-ig az intézmény szakágazat szerinti besorolás: (TEÁOR) 852010 alapfokú oktatás alaptevékenység: 80120 általános iskolai oktatás Szakfeladatok: a) az ellátandó alaptevékenység 80121-4 általános iskolai nappali rendszerű nevelés-oktatás, két-tannyelvű angol oktatás; kétnyelvű (angol-magyar) oktatási program szerint folyjék a Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Alapítvánnyal együttműködve. 80511-3 napközi-otthon, iskolaotthonos oktatás és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben), 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés, 75192-2 önkormányzatok, valamint többcélú kisebbségi társulások elszámolásai. b) az alaptevékenységen kívüli kapcsolódó tevékenységek: - kiegészítő tevékenység: 75195-6 a szórakozás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészítő tevékenység, 80401-7 iskolarendszeren kívüli, nem szakmai oktatás, vizsgáztatás, 92403-6 diáksport. - kisegítő tevékenység: 70101-5 saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása, mértéke: 10 % - vállalkozási tevékenysége: nincs, mértéke: 0 %

11. A jogszabályban meghatározott közfeladatai: 2010. január 1-től az intézmény szakágazat szerinti besorolása: (TEÁOR) 8520 Alapfokú oktatás alaptevékenysége: 85201 Általános Iskolai Nevelés Oktatás alsó tagozat 85202 Általános Iskolai Nevelés Oktatás felső tagozat

3

Szakfeladat: a) az ellátandó alaptevékenység: 852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852011 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852013 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése oktatása (1-4. évfolyam) (angol-magyar két-tanítási nyelvű oktatás) 852021 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852023 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése oktatása (5-8. évfolyam) (angol-magyar két-tanítási nyelvű oktatás) iskolai könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, iskolai könyvtári szolgáltatások 855911 általános iskolai napközi-otthoni nevelés 855914 általános iskolai tanulószobai nevelés 562913 iskolai intézményi étkeztetés 562917 munkahelyi étkeztetés 841901 önkormányzatok, valamint többcélú kisebbségi társulások elszámolásai 931204 iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 856099 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység b) az alaptevékenységhez kapcsolódó tevékenységek: - kiegészítő tevékenység: 856099 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (a szórakozás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészítő tevékenység) 855931 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás - kisegítő tevékenység: 682002 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése, mértéke: 10 % c) vállalkozási tevékenység: nincs, mértéke: 0 % Az intézmény számlaszáma: 12001008-00334388-00100006 Az intézményhez rendelt, részben önállóan gazdálkodó egység nincs.

3.

Az iskola szervezeti rendszere, irányítása

3.1

Az iskola szervezete

3.1.1 Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségét az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják:
az igazgatóhelyettesek
a gazdasági vezető Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját két igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. 4

Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek és a többi vezető beosztású dolgozó munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alatt végzik. Az igazgatót távollétében az alábbiak kivételével: -munkáltatói és -gazdálkodási jogkör az igazgatóhelyettesek helyettesítik. A vezetőség rendszeresen hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A vezetőség megbeszéléseit az igazgató vezeti.

3.1.2 Az iskola vezetőtanácsa Az iskola vezetőtanácsának tagjai: - igazgató, - igazgatóhelyettesek, - gazdasági vezető, - szakmai munkaközösségek vezetői, - diákönkormányzat vezetője, - közalkalmazotti tanács elnöke, - szülői szervezet elnöke, - reprezentatív szakszervezet vezetője, - gyermekvédelmi felelős. Az iskola vezetőtanácsa az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetőtanácsa rendszeresen negyedévente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőtanácsának tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

3.1.3 Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

3.1.4 Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei alsó tagozat, napközi otthon felső tagozat, tanulószoba gazdálkodás, titkárság, üzemeltetés

A szervezeti egysége élén az alábbi felelős vezető áll igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes gazdasági vezető 5

3.2

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje •

A belső ellenőrzés hatékony működéséért az intézményvezető a felelős. A 2008/2009-es tanévtől működtetjük a pedagógus teljesítményértékelési rendszerünket.

3.2.1 A belső ellenőrzési rendszer kiterjed: a) Tanügyigazgatási feladatok ellenőrzésére -pedagógiai jellegű -szabadidős programok, kirándulások -igazgatási b) Iskolai szervezési feladatok ellenőrzése -tanulmányi versenyek előkészítése, lebonyolítása -kirándulások előkészítése, lebonyolítása -magántanuló korrepetálása, vizsgáztatásának megszervezése -különböző vizsgák (belső, osztályozó, pót) előkészítése, szervezése -helyettesítések, túlóra vezetése, bizonylatolása c) Ünnepségek, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatok ellenőrzése -ünnepségek forgatókönyvei -értekezletek (munka, tanévnyitó, tanévzáró, rendkívüli) jegyzőkönyvei d) A tanításra, oktatásra vonatkozó okmányok vezetésének ellenőrzése Tanítási órák elemzése, ellenőrzése

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - igazgató -igazgatóhelyettesek -szakmai munkaközösségi vezetők

Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek nevelő-oktató munkáját.

3.2.2 Az ellenőrzés módszerei -

tanórai és tanórán kívüli óra, illetve foglalkozás látogatása tanulók írásbeli munkáinak vizsgálata tanulói teljesítmény mérése, értékelése, elemzése beszámoltatás szóban vagy írásban dokumentumelemzés

A belső ellenőrzés tapasztalatait figyelembe kell venni a döntés-előkészítés, döntéshozatal folyamatában, be kell építeni a következő évi munkatervbe. Az általánosítható tapasztalatokat nevelőtestületi értekezleteken kell összegezni és értékelni. Az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról feljegyzések készülnek, amelyeket legalább a tanév végéig meg kell őrizni. 6

3.3.

Az iskola szervezetének vázlata

dr. Vámosné Aulechla Anna igazgató Fenntartó

Szülői szervezet

Külső kapcsolatok

Érdekképviselet

Oktatásmarketing

Diákönkormányzat

Rédei Magdolna gazdasági vezető

Holdampf Ágnes általános igazgatóhelyettes

Veres Sándor igazgatóhelyettes

Pénzügy

Alsó tagozat 1-4.

Felső tagozat 5-8.

Titkárság

Alsós szakmai munkaközösségek

Felsős szakmai munkaközösségek

Üzemeltetés

Környezetkultúra, környezetvédelem

Egészségvédelem

Technikai dolg.

Gyermekvédelem

Munka-balesetés tűzvédelem

Fejlesztőpedagógia

Szabadidőszervezés

Iskolapszichológia

Könyvtár

7

4.

Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel

4.1

Az iskolaközösség

4.1.1 Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják.

4.1.2

Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

4.2

Az iskolai alkalmazottak / közalkalmazottak / közössége

4.2.1

Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze.

4.2.2

Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok / Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek / rögzítik.

4.3

A nevelők közösségei

4.3.1 A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: -könyvtáros -gyermekvédelmi felelős -fejlesztő pedagógus -iskolapszichológus A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre az alábbi jogokat ruházza át: A kötelező véleményezési jogkörök közül: -tantárgyfelosztás véleményezése -igazgatóhelyettesek megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt

8

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: -tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet -félévi nevelőtestületi értekezlet -tanévzáró nevelőtestületi értekezlet -félévi és év végi osztályozó értekezlet -2 alkalommal nevelési értekezlet -havonta munkaértekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 25%-a kéri, illetve, ha az iskola igazgatója vagy vezetősége, vezetőtanácsa ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:
A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van.
A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a SZMSZ másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része / többnyire az azonos beosztásban dolgozók / vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: -egy osztályban tanító nevelők értekezlete -tagozatok nevelőinek értekezlete

4.3.2

A nevelők szakmai munkaközösségei, kapcsolattartásának rendje

a

szakmai

munkaközösségek

együttműködése,

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - alsós humán - alsós természettudományi - két tanítási programban tanítók - nem szakrendszerű oktatásban résztvevők - pályaorientációs és felzárkóztató - osztályfőnöki - napközi és szabadidős

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. 9

A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül:
szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját,
részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés)
egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése,
pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,
szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez,
összeállítják a belső vizsgák anyagát, értékelik a vizsgaeredményeket,
a munkaterv alapján részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
részt vesznek a kerületi munkaközösségek munkájában,
véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát,
javaslatokat tesznek (és véleményezik) a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,
segítik a pályakezdő és az intézménybe újonnan bekerülő pedagógusok munkáját,
megválasztják a munkaközösség vezetőjét,
segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják. A szakmai munkaközösség vezetője az igazgató megbízására, a pedagógus teljesítmény-értéklelés rendszerben szakmai ellenőrző munkát végez, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézményvezetőnek. Az információáramlás biztosítása érdekében a munkaközösség-vezetők részt vesznek a vezetőtanács ülésén, negyedévente beszámolói kötelezettségük van az intézményvezető felé. A munkaközösség-vezető az intézményvezető kijelölése alapján figyelemmel kíséri a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segíti a gyakornokok beilleszkedését. 4.3.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a vezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetőség hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 10

4.4

A szülők közösségei

4.4.1

Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik.

4.4.2

Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: -elnök -elnökhelyettes -tagok Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZMK-elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez.

4.4.3

Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK vezetősége. Az iskolai SZMK vezetőségének munkájában az osztály szülői munkaközösségének elnökei vehetnek részt. Az iskolai SZMK alábbi tisztségviselői: -elnök -elnökhelyettes

Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai SZMK vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai SZMK vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 4.4.4. Az iskola szülői munkaközösségét az alábbi jogok illetik meg:
megválasztja saját tisztségviselőit
megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe
kialakítja saját működési rendjét, működési szabályzatát
az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét
képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében
véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak
véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben
véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőket anyagilag is érintő ügyekben

11

4.5

A tanulók közösségei

4.5.1

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus-vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket a munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: -képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe -felelősök: -hetes -szekrény felelős -faliújság felelős

4.5.2 A tanulók, a tanulóközösség érdekképviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. 4.5.3

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg.

4.5.4

Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.

4.5.5 Az iskolai diákönkormányzat az iskola helyiségeit térítésmentesen használhatja. Működéséhez a költségvetési törvényben előírt mindenkori támogatást megkapja. Programjai sikeres megvalósítása érdekében pályázhat az „Iskolánkért” Alapítványhoz, illetve más szervezetekhez, mely pályázatokat indokoltság esetén az iskola az önrész vállalásával támogat.

4.6

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

4.6.1 Az iskolavezetőség és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: -az iskolavezetőség ülései -vezetőtanács -különböző értekezletek -megbeszélések 12

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség és a vezetőtanács tagjai kötelesek:
az iskolavezetőség, illetve a vezetőtanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség, a vezetőtanács felé A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a vezetőtanáccsal és a szülői szervezettel.

4.6.2 A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató tájékoztatást ad: -az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább 2 alkalommal), -a folyosón elhelyezett diákönkormányzati faliújságon keresztül, -valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.

4.6.3 A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az igazgató: = a szülői munkaközösség válaszmányi ülésén = az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül = az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül = az iskola honlapján
az osztályfőnökök: = az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket.

13

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:
szülői értekezletek
fogadóórák (iskolai és egyéni)
nyílt napok
írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőjével, nevelőtestületével, vagy a szülői szervezettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől az iskolai munkatervben évente meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: -az iskola fenntartójánál, -az iskola irattárában, -az iskola könyvtárában, -az iskola tanári szobájában, -az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyetteseknél, -a nevelők szalmai munkaközösségeinek vezetőinél, -az iskola honlapján.

5.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

5.1

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
a fenntartóval – Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata (1033 Bp., Fő tér 3.)
a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal - ÓbudaBékásmegyer Önkormányzatának Képviselőtestülete
a Fővárosi Pedagógiai Intézettel (1088 Bp., Vas u. 10.)
a kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézettel (1033 Bp., Szérűskert u. 40.)
a helyi oktatási intézmények vezetőségével
a helyi nevelési tanácsadóval - Óbudai – Békásmegyer Nevelési Tanácsadó (1034 Bp., Zápor u. 27.)
Oktatási Hivatal (1054 Bp., Báthory u. 10.)
Gyermekjóléti Szolgálat
Iskola-egészségügyi Szolgálat
ÉKP-Központ (8500 Pápa, Jókai M. ú. 37.)

14

5.2.

Kapcsolattartás az Óbuda - Békásmegyer Nevelési Tanácsadóval A Krúdy Gyula Általános Iskola és a Nevelési Tanácsadó megállapodnak az alábbiakban: Az intézmények vezetői kijelölnek egy-egy kapcsolattartót, akik kapcsolatba lépnek a másik fél kapcsolattartójával. A Nevelési Tanácsadó vállalja: 1) A Nevelési Tanácsadó fogadja az intézmények által beutalt gyermekeket, diagnosztikai és gondozási kérésekre. A beutalt gyermekekről kérésre szakvéleményt készít, és állást foglal ellátásukat illetően, amennyiben a szülő aláírásával is hozzájárul a beutaláshoz. 2) A Nevelési tanácsadó az önkéntes jelentkezőkről nem ad, mert nem adhat felvilágosítást, sem szakvéleményt, csak ha ahhoz a szülő írásban hozzájárul. 3) A Nevelési Tanácsadó vállalja, hogy munkatársai (havi 1 alkalommal, vagy indokolt esetben hívásra) kimennek az intézménybe és felveszik a kapcsolatot az iskola, ill. az óvoda pszichológusával és fejlesztő pedagógusaival. 4) A Nevelési Tanácsadó munkatársai és az intézmények (óvoda/iskola) pedagógusai, szükség szerint napi szinten konzultálnak a Tanácsadóba beutalt gyermekek érdekében. 5) A Nevelési Tanácsadó lehetővé teszi az intézmények pedagógusai részére: - esetmegbeszélő csoporton való részvételt - konzultációkat - szakmai továbbképzéseken való részvételt - szakmai előadásokon való részvételt - fórumok szervezésén való részvételt - szupervíziós lehetőséget - hospitálási lehetőséget 6) A Nevelési Tanácsadó törvényes kötelezettségéből adódóan évente 2 alkalommal ( a tanév október 30-ig és április 30-ig) kapcsolattartón keresztül ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. Megbeszéli az intézmény fejlesztőpedagógusával, ill. pszichológusával a szakvéleményben javasoltak megvalósulásának tényét és minőségét, egyezteti a szükséges teendőket, és együtt kidolgozzák a továbblépés lehetőségeit. 7) A Nevelési Tanácsadó amennyiben a szakvéleményben javasolt foglalkozási feltételek nem biztosíthatók az intézményben, a feladat elláthatósága érdekében javaslatot készít a fenntartó felé. 8) A Nevelési Tanácsadó az éves munkatervében ütemtervet készít a szakvélemények kontrollvizsgálatairól és az ellenőrzési feladatokról, melyekről írásban értesíti az érintett intézményeket. A Krúdy Gyula Általános Iskola vállalja: 1) A vizsgálathoz, beutaláshoz szükséges nyomtatványokat minden pedagógus ismeri, ezeket vizsgálat kérés alkalmával helyesen tölti ki, különös tekintettel arra, hogy a benne szereplő információkat a szülővel ismertette, majd aláíratta. 2) Megfogalmazza a gyermekkel kapcsolatos problémát, és azt, hogy milyen irányban kéri a vizsgálatot. 3) A szakvéleményeket az érintett pedagógusok megismerik (óvodapedagógus, osztályfőnök, tantárgyi felmentés esetén szaktanár, fejlesztőpedagógus, gyermekvédelmi felelős, iskolapszichológus stb.). 4) A Nevelési Tanácsadó által előírt fejlesztő foglalkozásokat az oktatási intézmény megszervezi, erről dokumentációt vezet. 5) A szakértői véleményben meghatározottak teljesüléséért az intézményvezető felelős. Különös tekintettel akkor, ha a Nevelési Tanácsadó ellenőrzése során hiányosságokat állapít meg.

15

6) A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolai/óvodai fejlesztő foglalkozásainak megszervezéséről a Nevelési Tanácsadónak két időpontban (október 15-ig, ill. április 15-ig) dokumentációt készít. A fejlesztésekkel kapcsolatban módszertani segítséget kér a Nevelési Tanácsadó munkatársaitól, ill. jelzi, ha van olyan gyermek, akinek ellátását módszertani hiányosság, vagy kapacitásbeli probléma miatt nem tudja megoldani. 7) Az óvoda/iskola a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek/tanuló esetén a felvételi naplóban, ill. a beírási naplóban feltünteti a szakvéleményt kiállító Nevelési Tanácsadó nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját (2008-tól). 8) Az intézmény minden év június 30-ig megküldi az illetékes Nevelési Tanácsadó részére azon gyermekek/tanulók nevét – szakvélemény számával együtt –, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes (2008-tól). 9) Az óvoda javasolhatja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a Nevelési Tanácsadóba. A vizsgálati kérelmeket az óvoda lehetőség szerint legkésőbb, január 31-ig eljuttatja a vizsgálatot végző intézményhez. 10) Ha a tanulónak a közoktatási törvény 70.§-ának (7). bekezdése alapján egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. 11) Az oktatási intézmény kapcsolattartója az iskola/óvoda pedagógusainak Nevelési Tanácsadóval kapcsolatos igényeit közvetíti, a minőségbiztosítási partneri kérdőívek kitöltését segíti, a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásairól, annak igénybevételi szabályairól a pedagógusokat és az intézmény vezetőjét tájékoztatja. 12) Az intézmény a gyermekek/tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a Nevelési Tanácsadó címét, telefonszámát, és a szülői értekezleten tájékoztatást nyújt arról, hogy a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait önkéntesen (beutaló nélkül) is igénybe lehet venni.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

5.3

Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

5.3.1 Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával 5.3.1.1 Az alapítvány neve: „Iskolánkért” 5.3.1.2 Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Alapítvánnyal

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató és igazgatóhelyettesek a felelősök. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

5.4

A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn az Egészségügyi Szolgálattal és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a SZMSZ 9. pontja szabályozza.

16

5.5

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az alsós igazgatóhelyettes a felelős.

5.6

Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület vagy az iskolavezetőség döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- és ifjúsági szervezetek csoportjai: -diákönkormányzat -hittant tanulók -diáksportköri tagok -zeneiskolai tanulók

5.7

A közoktatási törvény 39. § /4/ bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.

6.

Az iskola működésének rendje

6.1

Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 21 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható.

6.2

Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 730 óra és délután 1700 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

6.3

Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 16 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10-15 perc.

6.4

A napközi csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17 óráig tart.

6.5

Az iskolába reggel 7 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének tisztasásának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 17

6.6

Az iskolába egyidejűleg minimum 5 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre vagy épületrészekre terjed ki: Fszt. I.em. II.em. III.em. Udvar

6.7

A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

6.8

A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.

6.9

Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 730 óra és 1530 óra között. Gazdasági ügyintézés, pénztári nyitva tartás: 730 óra és 15 óra között, 7.30-14.00 Ebédbefizetés: Hétfő Kedd 13.00-17.00 Szerda 13.00-17.00 Pót: 7.00-14.00

6.10

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni.

6.11

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: -az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért -a tűz-és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért -az iskolai SZMSZ-ben és a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

6.12

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.

6.13

Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak.

18

6.14

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

6.15

Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitva tartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben.

7.

A tanórán kívüli foglalkozások

7.1

Az intézményben a tanulók számára az alábbi, - az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: a) napközi otthon b) tanulószoba c) egyéb tanórán kívüli foglalkozások -szakkörök -énekkar -diáksportkör -felzárkóztató foglalkozások -tehetségfejlesztő foglakozások -továbbtanulásra előkészítő foglalkozások

7.2

A napközi otthon és tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok a) A napközi otthonba és tanulószobába történő felvétel a szülő kérésére történik. b) A napközi otthon és tanulószoba működésének rendjét a napközis nevelők közössége dolgozza ki a SZMSZ előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. c) A napközis foglalkozásról és tanulószobáról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

7.3

Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok a) A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozáson kötelező. b) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskolai tantárgyfelosztásban rögzíteni kell. 19

c) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. d) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

7.4

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az éves munkatervben meghatározott időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek.

A tanulmányi kirándulás időpontját az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük. A kirándulásról az osztályfőnök program-költség-és feladattervet készít.

7.5

Az iskola nevelői, szülői az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat, erdei iskolát szervezhetnek.

7.6

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A térítésköteles versenyekhez a SZMK engedélye szükséges.

7.7

Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít.

7.8

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályzatát a SZMSZ 8. pontja tartalmazza.

7.9

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit-és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

7.10

Az osztályozóvizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulóknak osztályozóvizsgát kell tennie, ha • • • •

az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a tanévben 250 óránál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladja, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, 20

• •

átvételnél az iskola igazgatója előírja, a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Az első kettő és utolsó esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl.: utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni), Akkor a tanuló köteles írásban erre engedélyt kérni. Az igazgató a kérvények elbírálása után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét.

8.

Az iskolai könyvtár működési rendje

8.1

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik.

8.2

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

8.3

Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.

8.4

Az iskolai könyvtár vezetője (könyvtáros, tanár ) rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: - a kerületi iskolai könyvtárakkal, - a PSZI Tankönyvbázis könyvtárával, - a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár III. kerületi fiókkönyvtárával

8.5

Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős.

8.6

Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a SZMSZ. 4. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.

8.7

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.

8.8

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai
tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,
tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,
a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,
könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl: számítógép-használat, Internet elérés) 21


tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. 8.9

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia.

8.10

Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje a mindenkori éves munkatervben kerül meghatározásra – heti 22 óra. A könyvtári dokumentumok ezen időn belül kölcsönözhetőek.

8.11

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell.

8.12

Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós könyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható.

8.13

Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők diákok számára -kézikönyvek, -számítógépes szoftverek, -muzeális értékű dokumentumok, -video kazetták, CD-k

8.14

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló estén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve, ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

9. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 9.1

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az Egészségügyi Szolgálattal.

9. 2. A megállapodásnak biztosítania kell:
az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban)
a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: -fogászat, évente 1 alkalommal -belgyógyászati vizsgálat, évente 1 alkalommal, -szemészet, évente 1 alkalommal, 22


a tanulók egészségügyi állapotának mérését évente két alkalommal,
a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,
a tanulóknak a körzeti védőnő által elvégzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

10.

Az intézmény dolgozóinak feladatai tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő-óvó előírások)

10.1

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

10.2

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan a) Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskola Munkavédelmi szabályzatát, valamint Tűzvédelmi szabályzatát, és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
A tanév megkezdésekor, az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: • az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, • a házirend balesetvédelmi előírásait, • a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, • a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, • a Munkavédelmi és Tűzvédelmi szabályzat tanulókra vonatkozó előírásait.
Tanulmányi kirándulások, túrák előtt,
Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,
Rendkívüli események után,
A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. 23

e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a Munkavédelmi szabályzat tartalmazza. h) Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni:
A rendkívüli esemény jelzésének módjait,
A dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,
A dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),
Az iskola helyszínrajzát,
Az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a víz-szerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltűntetésével, közművezetékek központi elzáróival).

10.3

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
a sérült tanulót elsősegélybe kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia,
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szűntetnie,
minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése, elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 24

d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:
A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, és a KIR-be elektronikus úton be kell jelenteni.
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

10.4

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a Munkavédelmi szabályzat szabályozza.

11.

Rendkívüli esemény (pl. bombariadó) esetén szükséges teendők Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkezését előre nem lehet látni. (Tűz esetén teendő intézkedéseket a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza) Rendkívüli esemény miatt az épület elhagyása, kiürítése, az alkalmazott figyelmeztető jelzés, intézkedések kiadása, az állag megóvás érdekében tett intézkedések megtétele a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak szerint történik. Az épület kiürítési tervét minden évben az első osztályfőnöki órán ismertetni kell a tanulókkal, s az adott osztályteremre vonatkozó levonulási tervet ki kell függeszteni. A bombariadóról hozott intézkedésekről az igazgató értesíti a fenntartót.

12.

A tankönyvellátás rendje

12.1

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatóhelyettesei a felelősek.

12.2

Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben -elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, -részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

12.3

A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt.

25

A megállapodásnak tartalmaznia kell:
Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,
A tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozó díjazásának módját, mértékét,
A szükséges határidőket,
A tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. 12.4

Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására.

12.5

Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a SZMK véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak.

12.6

A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a SZMK és a DÖK véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek (ahol nincs munkaközösség: szaktanárok) választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

13.

Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

13.1

Az iskola logoja Krúdy Gyula Általános Iskola 1037 Budapest, Gyógyszergyár u. 22-24. Tel.: 250-2724, fax: 454-1718 e-mail: [email protected]

13.2

Az iskola névadója, emlékének ápolása Az iskola névadója: Krúdy Gyula

13.3

Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények - Tanévnyitó

- iskolai szintű rendezvény

- Zenei Világnap

- iskolarádió, ének tanár

- Megemlékezés az aradi vértanúkról

- tanóra, iskolarádió

- Október 23.

- iskolai szintű megemlékezés 26

- Krúdy Gyula születésének évford.

- iskolai szintű megemlékezés - ünnepi műsor - koszorúzás - vers-és prózaíró pályázat

- Halloween

- angol szakmai munkaközösség

- Karácsonyi ünnepkör

- Farsang

- adventi naptár - műhelyfoglalkozások - vásár - karácsonyi hangverseny - tagozati szintű

- Családi Nap

- iskolai szintű rendezvény

- Challange day

- iskolai szintű rendezvény

- Magyar Kultúra Napja

- iskolarádió

- Március 15.

- iskolai szintű megemlékezés

- Költészet Napja

- felolvasó est vagy iskolarádió

- Krúdy Gyula halálának évford.

- megemlékezés - koszorúzás - prózamondó verseny

- Tanévzáró, 8.o. ballagás

- iskolai szintű megemlékezés

Az iskolaközösség 5 évenként megemlékezik az iskola alapításának évfordulójáról. 13.4

Kitüntetések
„Krúdy Emlékplakett” kitüntetés minden tanévben egy tanuló, és egy pedagógus és egy szülő részére.
A 10 éve iskolánkban dolgozók részére névre gravírozott toll.

13.5

Iskolaújság, iskolarádió Az iskolaújság és iskolarádió megfelelő számú jelentkező esetén szakkör keretében működik, szerkesztőbizottságának tagjait a szakkörvezető választja ki a szaktanárok javaslata, illetve a tanulók pályázata alapján. Az iskolaújság megjelenését a DÖK szervezi. Az iskolaújság évente minimum kétszer jelenik meg.

13.6

Az iskolatörténeti emlékek gyűjtéséért a könyvtáros a felelős. Állandó kiállítás a földszinti szélfogóban van, időszaki kiállítást a kerek évfordulókon rendezünk. 27

14.

Reklámtevékenység az iskolában

14.1.

Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha
a reklám gyermekeknek, tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze

15.

Minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei Minőségi pótlékban az a tantestületi tag részesülhet, aki • Legalább 1 éve dolgozik iskolánkban (egész vagy félállásban). Színvonalas szakmai munkája alapján az iskolavezetőség (igazgató és igazgatóhelyettesek), a szakmai vezetés (munkaközösség-vezetők) és a közalkalmazotti tanács elismerésre javasolja. • Alapos, naprakész felkészültség és példás munkafegyelem jellemzi. • Munkájával, magatartásával mintául szolgál a tantestület és a diákok számára is. • Következetes, igazságos. Pedagógiai magatartására az empátia, tolerancia és belső fegyelmezettség jellemző. • Az iskola céljaival, pedagógiai programjával azonosulni tud, annak magvalósításában aktívan részt vesz. • Innovatív képességekkel, nagyfokú pedagógiai önállósággal rendelkezik. • Szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megvalósításában. • Folyamatosan részt vesz a szakmai továbbképzéseken, figyelemmel kíséri a pedagógiai szakma legújabb törekvéseit, tapasztalatait. Önképzéssel fejleszti szakmai tudását. • Szakterületén meghirdetett pályázatok folyamatos figyelemmel kísérésével, pályázatok írásával biztosítja a minőségi munkához szükséges anyagi fedezet egy részét. • Vállal bemutató órát (belső, testületi és külső, szélesebb körű), azt színvonalasan megtartja. Önelemzéssel értékeli az általa tartott órát. • Előadás megtartását vállalja továbbképzési célból pedagógiai vagy szaktárgyi kérdésekről. • Felkészítő munkája eredményeként kerületi, budapesti versenyeken az első VI., országos szintű versenyeken az első XX. Helyen végeznek tanítványai. • Hátrányos helyzetű lassú tempóban haladó gyermekekkel foglalkozva képes azokat felzárkóztatni és az átlagosnak megfelelő, vagy annál magasabb szintű eredményt elérni. Sikerül a szociális, kulturális hátrányokat ledolgoznia. • Részt vesz a szaktárgyával kapcsolatos külső és belső mérésekben. A mérések eredményei a tanulók teljesítményének, készség- és képességfejlesztésének eredményességét bizonyítják. • Osztályfőnöki nevelőmunkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes. Közvetlen kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók nevelése érdekében. Sikeres tevékenységet folytat a tanulók pályaorientációja, pályaválasztása érdekében. • Részt vállal a tanulók évközi szabadidős, illetve sport tevékenységének szervezésében lés lebonyolításában. • Szerepet vállal a tanulók szünidei táboroztatásában, szünidei programszervezésében. • Részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában (órarend készítése, ügyeleti rend, helyettesítési rend, felelősi rend). • Iskolai rendezvényeket önállóan, színvonalasan szervez, vagy annak tartalmi megvalósításában önálló feladatokat végez. • Folyamatosan figyelmet tanúsít környezete állagára, esztétikai látványára. • Kulturált környezetet teremt. 28

• •

Segíti a pályakezdő és új kollégák munkáját, beilleszkedését. Mentori munkát vállal. Szakmai munkaközösségek, bizottságok (felvételi, fegyelmi) munkájában tevékenyen részt vesz.

16.

Záró rendelkezések

16.1

Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

16.2

Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti -

a fenntartó,

-

a nevelőtestület,

-

az iskolaigazgatója,

-

a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,

-

a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

A módosítást kezdeményező személyek, szervezetek száma csökkenthető vagy bővíthető, a helyi sajátosságoknak megfelelően. 16.3

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatokat, utasításokat az iskola igazgatója a SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja.

29

Az SZMSZ mellékletei
Adatkezelési szabályzat
Az iskolai könyvtár Gyűjtőköri szabályzata
A szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje (FEUVE-rendszer részeként)
Az intézményellenőrzés nyomvonala (FEUVE-rendszer részeként)
Kapcsolattartás az Óbuda-Békásmegyer Nevelési Tanácsadóval A SZMSZ mellékleteit nem képező, az iskola működését szabályozó önálló szabályzatok (igazgatói utasítások)
Számviteli Szabályzat
A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjének Szabályzata
Pénztári és Pénztárkezelési Szabályzat
Bizonylati Szabályzat
Leltározási Szabályzat
Feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének és selejtezésének Szabályzata
Munkavédelmi Szabályzat
Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó terv
Iskolai Könyvtár Szabályzata
Dolgozók munkaköri leírása
Belső ellenőrzési Szabályzat
Iratkezelési, irattárolási Szabályzat
Szabályzat a tanulói tankönyvtámogatásról és az iskolai tankönyvellátásról Budapest, 2009. 09. 17.

……………..………………………. dr. Vámosné Aulechla Anna igazgató

30

A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat, valamint a belső szabályzatok során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

……………..………………………. Közalkalmazotti Tanács elnöke

A szülői szervezet képviseletében, illetve az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt egyetértési jogunkat gyakoroltuk.

……………..………………………. szülői szervezet képviselője

……………..………………………. a diákönkormányzat képviselője

31