Archaeologiai Értesítő 135 (2010) 5–25 © Akadémiai Kiadó, Budapest DOI: 10.1556/ArchErt. 135.2010.1
TANULMÁNYOK – STUDIES
ELŐZETES JELENTÉS A NAGYTEVEL-TEVEL-HEGYI KOVABÁNYA ÁSATÁSÁNAK EREDMÉNYEIRŐL T. Biró Katalin–Regenye Judit–Puszta Sándor–Thamóné Bozsó Edit*
Nagytevel határában, a Tevel-hegyen található Magyarország egyetlen, szoros értelemben véve tűzkőnek nevezhető kova nyersanyaga. A felső kréta korú mészkőben, amelyet a község határában egy modern kőbánya tár fel, gyakran 20–30 cm nagyságú tűzkő gumók figyelhetők meg. A környéken több alkalommal gyűjtöttek megmunkált kovaszilánkokat. A területen 2005 és 2008 között feltárásokat végeztünk a Magyar Nemzeti Múzeum és a Veszprém Megyei Múzeumok Igaz gatóságának együttműködésében. Az ásatás célja a feltételezhető őskori kovabánya azonosítása és feltárása volt. Összesen 22 bányaobjektumot figyeltünk meg, többségében sekély kitermelő gödröket. A bánya lehetséges lokalizálása, illetve behatárolása céljából két alkalommal geofizikai méréseket is végeztünk. A jelenségek keltezését szórványos kerámialeletek mellett optikai lumineszcens kormeghatározással és a régészeti elterjedési adatok értelmezésével kíséreltük meg. Kulcsszavak: kovabánya, tűzkő, Nagytevel, újkőkor, DVK, lengyeli kultúra, OSL kormeghatározás, geofizika, magnetométeres kutatás Bevezetés A kovabányák kutatása az őskori régészeten belül különleges és sajátos terület. Az őskori ember nyersanyagigényét, különösen minőségi nyersanyagok tekintetében, már a középső paleolitikumtól kezdve részben bányászattal elégítette ki.1 A „bányászat” ebben az esetben nem jelentett mást, mint a szükséges nyersanyag kinyerését a felszín alatti, úgynevezett bányanedves rétegekből. Ez az anyag ugyanis lényegesen jobban megmunkálható, mint a felszínről gyűjtött, a szélső séges időjárási viszonyoknak kitett és ezért gyakran repedezett, töredezett nyersanyagok. * T. Biró Katalin. Magyar Nemzeti Múzeum, H-1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16.
[email protected] Regenye Judit. Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, H-8200 Veszprém, Török Ignác u. 7.
[email protected] Puszta Sándor. MTA GGKI Szeizmológiai Főosztály, H-1112 Budapest, Meredek utca 18.
[email protected] Thamóné Bozsó Edit. Magyar Állami Földtani Intézet, H-1143 Budapest, Stefánia út 14.
[email protected] 1 Gábori-Csánk 1989; Vermeersch–Paulissen 1997.
01biroRPT.indd 5
A legkorábbi ismert bányákat általában különféle kovakőzetek kitermelésére használták. Elnevezésük ezért a hazai és nemzetközi szakirodalom szerint összefoglalóan – bár pontatlanul – „tűzkőbányák”, pontosabban kovabányák (flint mines, Silexbergbau).2 A kovabányák változó komplexitású képződmények, az egyszerű bányagödröktől a folyosós-tárnás, bonyolult csillag elrendezésű bányamezőkig.3 Az 1970-es években megindult intenzív kovabánya-kutatások4 eredményeként a bányákat országonként jegyzékbe vették és számozták.5 A témával az U.I.S.P.P.-n belül újabban külön szakbizottság foglalkozik.6 Magyarországon eddig tizenhárom 2
Weisgerber 1980; Lech 1995. Weisgerber 1980. 4 Engelen 1976; Sieveking–Hart 1986; Biró 1986; Biró 1987b; Séronie-Vivien–Lenoir 1990; Ramos-Millán–Bustillo 1997; Schild–Sulgostowska 1997; Körlin–Weisgerber 2006. 5 Weisgerber 1980; Lech 1995. 6 U.I.S.P.P. Commission on flint mining in Pre- and Protohistoric times. 3
10/23/2010 6:34:03 AM
6 t. biró katalin et al. kovabányát regisztráltak.7 A legnagyobb és egyben legbonyolultabb rendszerű ismert kovabánya Sümeg-Mogyorósdomb, amelyet Vértes László (1960–1961) és Bácskay Erzsébet (1976– 1986) tártak fel.8 A bánya területén szabadtéri kiállítóhely működik, jelenleg a Nyugat-Magyar országi Egyetem kezelésében. A Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósá gával együttműködve 1983 óta kutatjuk a Bakony hegység gazdag nyersanyaglelőhelyeit, a bá nyákat és műhelycentrumokat.9 A legfontosabb nyersanyagtípusok, amelyek egyben a teljes Du- nántúl nyersanyagellátásában is kiemelkedő szerepet játszottak, a középső jura korú radiolaritok és a felső kréta korú tűzkő.10 Előzmények A pattintott kőeszközök nyersanyaga Magyar ország területén változatos, többségében kovakőzetekből áll. Legfontosabb elemei a vulkáni eredetű obszidián, a mélytengeri üledékes eredetű radiolaritok, a hidrotermális és limnikus kovakőzetek és a törmelékes, zömében metamorf kvarcit. A szoros értelemben vett tűzkő (földtani értelemben viszonylag fiatal, kréta és harmadidőszaki, sekélytengeri eredetű kovakőzet, amelynek kovaanyagát zömében kovaszivacstűk vázelemei adják) Magyarország területén egyetlen helyen fordul elő, a Nyugat-Dunántúl szívében, Pápa közelében, a Nagytevel község határában található Tevel-hegyen.11 A petroarcheológiai szakirodalomba ez a kőzet „teveli tűzkő” néven került bevezetésre.12 A teveli tűzkő nyersanyagon kívül, különösen az ország északi és keleti részén, gyakran találkozhatunk kitűnő minőségű „import” tűzkövekkel, amelyek a Kár pátok ívén kívülről kerültek a mai Magyarország területére. E tűzkövek szerepe időszakonként kiemelkedően fontos lehetett a nyersanyagellátásban.13 A teveli tűzkő a távolsági kereskedelem által közvetített kiváló minőségű nyersanyagokkal összemérhető minőségű, amit a belőle készült
7 8 9 10 11 12 13
01biroRPT.indd 6
Bácskay–Biró 2003, 118, 26. kép, további szakirodalommal. Vértes 1964; Bácskay 1995. Biró–Regenye 1995; Biró–Regenye 2003; http://www.ace.hu/szentgal. Biró–Regenye 2003; http://www.ace.hu/atlas. Bihari 1981. Biró 1984; Biró 1987b; Biró 1988. Biró 1989a. Felső paleolitikum: Dobosi–Kövecses-Varga 1991; rézkor: Bognár-Kutzián 1963, 319; Bognár-Kutzián 1972, 137; késő neolitikum, rézkor: Biró 1998, 347, 350, IV/5. és V/5. térkép.
1. kép. Nagytevel-Kovabánya. Térkép a területről (Google Maps) Fig. 1. Nagytevel-Flint mine. Location and satellite map of the area (Google Maps)
nagyméretű penge magkövek és pengeeszközök is bizonyítanak.14 A nyersanyaglelőhelyre és a teveli tűzkőből készült eszközökre először a területet térképező geológus, Bihari Dániel figyelt fel.15 A Bakony-ér mentén fekvő homokbányában, a községi kőbánya felé vezető úton, jégkor végi rétegekben kőeszközöket talált, amelyek a helyi kovakőzetből (felső kréta korú tűzkőből) készültek. A leleteket évekkel később Bácskay Erzsébettel együtt közölte.16 A Magyar Állami Földtani Intézetben ebben az időben folyó nyersanyagtörténeti kutatások keretében Bihari Dániellel felkerestük a lelőhelyet és a közelében található tűzkő gumós fehér mészkő feltárást, és megállapítottuk, hogy a Nyugat-Dunántúl egyik legfontosabb, kiemelkedő minőségű nyersanyagáról van szó. Ezt a nyersanyagot sikerült azonosítani a közeli KupEgyes neolit lelőhely anyagában.17 14
Biró 1989b, fig. 2; Biró 2003. Bihari 1981; Gyalog 1999. 16 Bácskay–Bihari 1989; Dobosi 2005. 17 Biró 1989b. 15
10/23/2010 6:34:03 AM
nagytevel-tevel-hegyi kovabánya
7
A terület alaposabb megkutatására ekkor nem volt mód, mert a Tevel-hegyen működött az orosz hadsereg egyik kiemelt jelentőségű gyakorlótere. Ez a tény nemcsak a terület kutatását hátráltatta, de a későbbi ásatások során is nehézségeket okozott. 1986-ban a sümegi kovakonferencia18 terepi munkája keretében felkerestük a lelőhelyet, majd a terület évekre kikerült a nyersanyagkutatások homlokteréből. További intenzív kutatására a Kup-Egyesen feltárt újkőkori lelőhely vizsgálata kapcsán került sor.19 Wenczel István terepbejárásai nyomán20 ismét felkerestük a nyersanyagforrást, és elkészült a bányaterület elsődleges geodéziai felmérése.21 A Kup határában folytatott ásatások lezárása után módunk nyílt a feltételezett bányaterület régészeti kutatására a Magyar Nemzeti Múzeum és a Veszprém Megyei Múzeu mok Igazgatósága közös ásatása keretében, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap támogatott.22 Módszerek A nagyteveli kovabánya feltárása különleges feladatot jelentett. A felszínen gyűjthető megmunkált szilánkok egyértelműen igazolták egy a nyersanyag-kitermelőhely melletti nagyoló/feldolgozó műhely meglétét. Különféle, részben erősen patinás szilánkok gyűjthetők a modern mészkőbányától a Bakony-ér völgyében létesített víztározóig a jégkor végén keletkezett eolikus homok üledékben (1. kép). A mészkőbánya, amely
2. kép. Gumós tűzkő a fehér mészkőben Fig. 2. Nodular flint in white Cretaceous limestone 18
Biró 1986; Biró 1987a. Biró–Regenye 2002; Biró–Regenye 2003. 20 Ilon 1995. 21 Holl Balázs munkája; Biró 2003. 22 Ásatási jelentések Kupról: MNM adattár XXXV. 493/2001, XXI. 288/2002. 19
01biroRPT.indd 7
3. kép. A geofizikai mérések és ásatási szelvények/árkok elhelyezkedése. Összefoglaló térkép. Fent: az árkok és szelvények elhelyezkedése a 2005-ös geofizikai mérésekhez képest; lent: az árkok elnevezése Fig. 3. Position of the geophysical survey and the excavation units. Above: location of the trenches and sections; below: reference names of the excavation units
feltárja a felső kréta korú tűzkő gumós mészkövet is, jelentős területre terjed ki (kb. 3000 m2). A modern bánya felső szintjeiben 5–20 cm, néha 40 cm méretű szürke kovagumók figyelhetők meg (2. kép). Közvetlenül a modern bányaterület felett helyezkedett el az orosz katonai gyakorlótér. Az első kérdés tehát az volt, hogy a modern bánya és a katonai objektumok mellett egyáltalán meg tudjuk-e figyelni az őskori bányát. Fennállt ugyanis annak lehetősége, hogy a mo dern beavatkozások megsemmisítették az egykori kitermelési nyomokat. A következőkben a szilánkanyag és a régészeti elterjedési adatok által már dokumentált őskori műhelytevékenységhez kapcsolódó bánya helyének, kiterjedésének és időbeli dimenzióinak megállapítása volt a kutatások feladata. A régészeti feltárások 2005 és 2008 között zajlottak a területen. Ehhez kapcsolódóan két ízben – 2005-ben és 2008-ban – geofizikai felmérésekre is sor került, amivel a bányaobjektumok elhe-
10/23/2010 6:34:03 AM
8 t. biró katalin et al. lyezkedését és kiterjedését szerettük volna megismerni. Az ásatásokat a geofizikai mérések által jelzett maximális mágneses anomáliák helyén végeztük, ugyanabban a koordináta-rendszerben (3. kép). A kutatás a terepbejárásokkal együtt összesen kb. 10 hektár területet érintett. A geofizikai mérések mintegy 50 000 m2 felületet kutattak meg. A régészeti feltárás kb. 1100 m2-re terjedt ki, ebből 350 m2 teljesen feltárt. Az ásatások kapcsán a bányaobjektumok és a leletek részletes leírása mellett OSL kormeghatározást is végeztünk a bányagödör üledékein. Geofizikai mérések a területen A területen nagy felbontású és érzékenységű mágneses kutatást végeztünk. A kutatás azon alapult, hogy a megbolygatott talajban lévő csekély mennyiségű vas mágneses jellemzője (szuszceptibilitása) a bolygatás hatására némileg megváltozik. Ennek következtében az anyag környezetében a Földtől eredő mágneses tér egy kicsit megváltozik, és ez – mint mágneses anomália –
kimutatható. Szükséges hozzá egy érzékeny mű szer (magnetométer), vasmentes mérőemberek, valamint a kis jeleket a zajból (nem kívánt adatkomponensekből) alkalmasan kiemelő matematikai eljárások, szoftverek. A nagyteveli kovabánya területén két ízben került sor geofizikai mérésekre: 2005-ben és 2008-ban (4. kép). A méréseket a Fractal Bt. végezte, a szakmai irányítás és a jelentés Puszta Sándor munkája.23 A geodéziai és térinformatikai feladatokat Holl Balázs (Magyar Nemzeti Múzeum) oldotta meg. A 2005. évi geofizikai kutatás során két, egymással nem összefüggő területet vizsgáltunk: az „A” jelű, közel négyzetes területet közvetlenül a modern kőbánya felett (56 m × 61 m) és a „B” jelű, téglalap alakú területet az előző területtől nyugatra, a dűlőút túloldalán (57 m × 41 m). A be foglaló EOV koordináták: 538980–539150, 215310–215430. A 2008. évi geofizikai mérések egy nyújtott ovális alakú, ÉÉNy–DDK irányú területet érintettek – ahogyan a növényzet a méréseket lehetővé tette. A befoglaló sokszög nyugat–keleti irányban 170 m, észak–déli irányban 420 m hosszú. A 2008-as mérések részben átfedték a 2005-ös „B” területet. A befoglaló EOV koordináták: 538980–539150, 214930–215450. A terület kitűzését ZEISS 3305 RR mérőállomás + GEOFEDEB felhasználásával végeztük. A terület helyének megállapítására TRIMBLE GEO XT GPS-t használtunk. A mérési hálózatnak a mágneses északhoz való irányát WILD busszolás teodolit használatával állapítottuk meg. A mágneses adatgyűjtés kitűzött hálózaton (2005), illetve „GPS tracking” üzemmódban (2008) történt. A mágneses felmérés24
4. kép. A geofizikai mérések és ásatási szelvények/árkok elhelyezkedése. Összefoglaló térkép. A 2005-ös és 2008-as geofizikai felmérés területe Fig. 4. Position of the geophysical survey and the excavation units. Areas investigated in 2005 and 2008, respectively
01biroRPT.indd 8
A mágneses térerősség mérési adatait a kutatási területet lefedő, 0,5 méteres közű derékszögű rácsháló pontjaiba származtattuk. Az egymástól 1 méter távolságban futó párhuzamos vonalakon belül közel 0,5 méteres közökben történt a mérés. A kutatási területeken közel nyolcvanezer felszíni pontban mértük a mágneses teret. A méréseket „horizontális variométer” elrendezésben végeztük GSM-19FG GEM System gyártmányú overhauser magnetométerekkel. Ezek a földi mágneses tér abszolút értékét – amely itt kb. 48100 nT (nanoTeszla) – 0.01 nT felbontóképességgel mérik. A mágneses tér időbeni 23 24
Puszta 2005; Puszta 2008. A módszer elméleti alapjairól, további bőséges szakirodalom mal: Aitken 1982; Puszta 2002.
10/23/2010 6:34:03 AM
nagytevel-tevel-hegyi kovabánya
9
5. kép. A 2005. évi geofizikai felmérés az EOV koordináta-rendszerben és a Lokális Archeomágneses (LAM) koordináták szerint. A mágneses anomáliák jelzése a színkód szerint történik Fig. 5. Geophysical survey in 2005 in EOV co-ordinate system and Local Archaeomagnetic Coordinate system (LAM). Magnetic anomalies are marked in colour code
változását egy fixen telepített „bázis” magnetométerrel 0,5 másodpercenként mértük. A mozgó magnetométer érzékelőjét (a szondát) 0,7 méterrel (2005), illetve 0,3 méterrel (2008) a talaj felett mozgattuk. A mozgó műszernél – a műszer mágneses hatásának csökkentése érdekében – térben szeparálva mozgattuk a műszert és a mágneses teret érzékelő szondát. Adatfeldolgozás A mérőeszközökből számítógépbe töltöttük át az adatainkat, majd saját fejlesztésű szoftverekkel végeztük az adatfeldolgozást. Ennek lépései a következők voltak. Mérési zajredukció. A gondos mérés során is előfordulnak hibás adatok, hiszen emberek kezelik a mérőeszközt egyenetlen terepen, esetenként zord időjárási körülmények között. Ezeket az adatokat ki kell zárni a további feldolgozásból.
01biroRPT.indd 9
Báziskorrekció. Célja az időben rendezetlenül változó, ipari eredetű, illetve a Föld külső környezetéből származó mágneses komponensek eltávolítása a mozgó műszer adataiból. Dinamika kompresszió. Vastárgyak a várt jelenséget nagyságrendekkel meghaladó mértékű mágneses hatást produkálnak. Kezelési módja a mért adatok nemlineáris transzformációja. Adatok interpolálása. A fentiek szerint előkészített, közel egyenletesen gyűjtött adatainkat szigorúan szabályos rácsba interpoláltuk, krigelési algoritmus alkalmazásával. Az interpolálás során figyelembe vettük az adatok statisztikus tulajdonságait, így például a méréseinkben lévő an izotrópiát. A kimeneti adatrendszer mind x, mind y irányban 0,5 méter osztásközű. A mágneses térképek szűrése. Egy terület mágneses mezejének térbeli változását különböző hullámhosszú komponensek eredőjeként írhatjuk le. A régészeti objektumok hatása általában a kisebb hullámhossztartományba esik, míg a nagyobb
10/23/2010 6:34:05 AM
10 t. biró katalin et al. hullámhosszak geológiai hatóktól származnak. A szűrés célja részben a régészetileg nem értelmezhető, tehát zajnak minősülő kis- és nagyhullámhosszú jelkomponensek eltávolítása (alul-, felülvágás, optimális simítószűrés), részben az adatrendszer célzott átalakítása. Ez utóbbiak a térkép bizonyos tulajdonságait emelik ki vagy nyomják el (pólusra redukálás, lefelé folytatás, irányfüggő szűrés). Lefelé folytatás. Ha távolodunk a mágneses hatású tárgytól, térképünk elmosódottabb lesz. Számítással élesebb képet állítunk elő, mintha a mérésre nem is a felszín felett került volna sor, hanem a keresett tárgyhoz közelebb. Pólusra redukálás. A mágneses térképeken a kü lönálló anomáliák maximumaitól északra egy minimum is feltűnik. Az anomáliát létrehozó objektum felszíni vetülete a minimum- és a maximumhely közé esik. A jelenség oka az, hogy a Föld mágneses erővonalai a kutatási területen a vízszintessel kb. 60 fokos szöget zárnak be. Egyedül az Északi- és a Déli-sarkon esik az anomália maximuma a létrehozó objektum fölé. Ebben az esetben egy pontszerű tárgy anomáliaképe körszimmetrikus. Matematikai módszerrel adataink átszámíthatók úgy, mintha a vizsgált terület az Északi-sarkon lett volna. A művelet következtében az egyes objektumok mágneses anomáliája koncentráltabb, az összetett objektumok mágneses képe felbontottabb lesz. Megjelenítés Az adatokat sötétkék–világoskék–zöld–sárga– narancs–világospiros–sötétpiros palettájú (5. kép) színes térképekként jelenítettük meg. A skála piros színei a pozitív, kék színei a negatív anomáliaértékeket mutatják. Képeinket dekoráltuk irányrózsával (Észak), rácshálóval, színskálával, koordináta-értékekkel.
6. kép. A 2005. évi ásatási terület objektumai Fig. 6. Archaeological features found during the 2005 excavations
piroshoz közeli színek jelölik. Ugyanebből az okból környezetükben a tér erőssége csökken. Ezt térképeinken a kékhez közeli színek jelzik. Tehát egy pontszerű, de mágneses hatású test egy pozitív foltot körülvevő negatív gyűrűként jelenik meg. Jelen kutatásunk eredményei között csak azok a tárgyak jelennek meg, amelyek műszereink által észrevehető mértékben módosítják a mágneses teret. A tárgyak mágneses hatása függ
A geofizikai mérési eredmények értelmezése A geofizikai mérések értelmezése egy absztrak ciós folyamat, amely során a talaj szintje feletti síkon mért mágneses térerősség adataiból próbálunk következtetni a talaj szintje alatti régészeti jelentőségű objektumok létére, jellegére. Ennek nehézsége abban rejlik, hogy a keresett objektumok nem egy az egyben képződnek le a feldolgozott mágneses térképre. A tárgyak mágneses hatása szemléletesen a következőképpen írható le: környezetükből összegyűjtik az erővonalakat, ezáltal felettük az erővonal-sűrűség – a tér erőssége (a mágneses indukció) – nagyobb lesz. Ezt térképeinken a
01biroRPT.indd 10
7. kép. Áttekintő fotó a 2005. évi feltárásról Fig. 7. Overview photo on the 2005 excavations
10/23/2010 6:34:05 AM
nagytevel-tevel-hegyi kovabánya
anyaguk fajtájától, mennyiségétől, valamint tő lünk való távolságuktól. Ez utóbbi növekedésével a hatás csökken. A tárgyak által okozott mágneses anomália szélessége a tárgyak mélységével növekszik. Ezt esetleg mélységbecslésre is felhasználhatjuk. A kutatási terület mágneses képe a követ kező: – a terület növényzete bokros sziklagyep, ami nehezítette az egyenletes adatgyűjtést, és növeli a mérési zajokat; – a területek mágneses anomáliái igen kis intenzitásúak, nem mutatnak a laikus számára könnyen felismerhető struktúrát; – a gyenge lineamentumok feltehetően a karszt szerkezetét (töréseit) jelzik; – az adatok elemzése alapján az anomáliák forrása főként felszín közeli; – néhány határozottabb anomália eredhet felszíni gödrökben felgyűlt üledéktől. Az adatok feldolgozása során arra törekedtünk, hogy növeljük a felbontást, az anomáliatérképből az anomáliák forrását ábrázoló térképhez jussunk. A térképi jelenségek eredetét az ásatások tisztázták. A vörös közeli anomáliák agyagos kitöltésű őskori bányagödröknek feleltethetők meg, míg a kék színű, alacsony mágneses jelet adó képződmények a felszínhez közeli, eredeti szálkőzet darabjainak bizonyultak. Ásatások Az első évben az ásatások egyik célja a geofizikai adatok értelmezése, validálása volt. Első lépésben egy 30 × 30 m kiterjedésű területen eltávolítottuk a talajt. A terület vegetációja – a katonai célú hasznosítás következtében – érintetlen sziklagyep, amelyen legeltető állattenyésztést (juhtenyésztést) folytattak. A sziklafelszínt csak vé kony humusz fedi, jellemzően 10–30 cm mélységben. Alatta előtűnik a Tevel-hegy fő tömegét alkotó, helyenként kovagumós mészkő. A hu musz eltávolítása után a felületet megtisztítottuk, és rögzítettük a megfigyelhető objektumok körvonalát (6. kép). A kijelölt területen 5 × 5 méteres koordináta-rendszert tűztünk ki, és megkezdtük a megfigyelt objektumok tisztítását. A törmelékfelszínig kibontottuk valamennyi objektumot. A törmelékréteg eltávolítására mindössze tíz négyzetben tettünk kísérletet, közülük két négyzetben jutottunk el a törmelék aljáig. A szezon végén a szelvényeket sajnos be kellett temetnünk, az objektumok teljes feltárására nem volt mód (7. kép).
01biroRPT.indd 11
11
A következő években nem próbálkoztunk további nagy felületek megtisztításával, hanem 20–30 méter hosszú kutatóárkokat jelöltünk ki a geofizikai mérések által jelzett anomáliák felett (8. kép). Ahol bányagödröt észleltünk, a gödör feltételezett kiterjedésének megfelelő keresztirányú szelvényt létesítettünk. Ezeket a bányagödröket szinte teljes mértékben sikerült feltárni (9. kép). 2007-ben a terület „Natura 2000” természetvédelmi védettséget kapott. Részben emiatt is a 2008. évi szezonnal lezártuk az ásatásokat, amelyeket csak a rendelkezésünkre állónál jóval nagyobb anyagi és élőmunka-befektetéssel érdemes folytatni. A bányaobjektumok A területen összesen 22 őskori bányaobjektumot figyeltünk meg. Ezek a következők: 2005/1. objektum. Helyzete: 95/100, 530/535 négyzet. Kisméretű, kb. 1,5 m hosszú, 1 m széles, –0,4 m mély gödör, szegélye törmelék, alján szálkőzet darabjai. Valószínűleg összebontható a 2. objektum nyugati részével. 2005/2. objektum. Helyzete: 90/100, 525/540 négyzet. Nagyméretű, hosszú objektum, a geofizikai felmérés legjelentősebb anomáliájának felel meg. Szabálytalan amőba alakú, mindkét oldalán ráfolyt törmelékréteg határolja. Teljes hossza kb. 12 m, kifli alakban hajlott tengelyű nyugat felé. Mért legnagyobb szélessége 5,4 m, legnagyobb mélysége (még nem a gödör alja) az agancseszközök szintjében 1,6 m. Közepén, a 95/530 pont körül igen sok tűzkő gumó, megmunkált törmelék, ütőkő és nagy tűzkő negatívos, eredeti helyzetéből kimozdított kőtömb. Benne a 95/530, 535 vonal mentén mély, kútszerű belső gödör legalább három agancseszközzel és tisztázatlan csontokkal. Valószínűleg felhagyott bányavágat beleszórt törmelékkel és nagyolóműhely (10. kép). 2005/3. objektum. Helyzete: 80/90, 515/520 négyzet. 2,2 m hosszú, 1,8 m széles sekély, ovális gödör, legmélyebb pontja a humusz alatt kb. 30 cm. A kőzettörmelék-rétegig bontottuk. A felületen átlagos mennyiségű tűzkő törmelék került elő belőle. 2005/4. objektum. Helyzete: 75/90, 515/535 négyzet. A legnagyobb kiterjedésű objektum, a felszíni jelenségek alapján összefüggő. Déli vége tisztázatlan, közepét és északi részét tártuk fel. Az 520/525 sáv feltáratlan maradt. Legnagyobb mért hossza 15 m (valószínűleg meghaladja a 20 m-t), szélessége 10–12 m. Ez az objektum szintén hajlik kissé, kifli alakban nyugat felé. Közepén intenzív műhelyfolt, két oldalról aprított kőzettörmelék határolja (11. kép). A szálkőzetet csak az objektum közepén, 4 négyzetben (85/90, 525/530) bontottuk ki a törmelék alatt is a szálkőzetig. Itt bányavágatok végeit sikerült azonosítani (12–13. kép). Északkeleti végénél belecsatlakozik az 5. és a 7. objektum. Mért legnagyobb mélysége a 4. objektum középső részén 1 m, a 4. objektum északi
10/23/2010 6:34:05 AM
12 t. biró katalin et al.
8. kép. Áttekintő fotók az árkokról (2006/1. árok, 2007/1. árok, 2008/1. árok, 2008/2. árok) Fig. 8. Overview photos on the excavation trenches (Nr. 2006/1, Nr. 2007/1, Nr. 2008/1, Nr. 2008/2)
01biroRPT.indd 12
10/23/2010 6:34:06 AM
nagytevel-tevel-hegyi kovabánya
13
9. kép. 2006/4. objektum. Sekély, üstszerű bányagödör (2. árok, IV. szelvény)
12. kép. 2005/4. objektum. Szálkőzet perem (85/90, 525/530 négyzet)
Fig. 9. Feature 2006/4. Shallow, cauldron-like mining pit (Trench Nr. 2006/2, Section 2006/IV)
Fig. 12. Feature 2005/4. Margin of the bedrock (Section 2005 85/90, 525/530 #)
10. kép. 2005/2. objektum. Mély, kifli alakú bányavágat (2005 90/100, 525/540 négyzet)
13. kép. 2005/4. objektum. Kettős bányavágat a szálkőzet perem mentén (85/90, 525/530 négyzet). Metszetben látszik a visszatöltött meddő törmelék, amely kitölti a bányagödröket
Fig. 10. Feature 2005/2. Deep, croissant-form mining pit (Section 2005 90/100, 525/540 #)
Fig. 13. Feature 2005/4. Double mining pit along the bedrock margin (Section 2005 85/90, 525/530 #). In the section we can observe the refilled barren refuse material filling the pits
részén 0,96 m, a bányavágatoknál 1,3 m a dózer által hagyott felszínhez képest. 2005/5. objektum. Helyzete: 75/80, 515/520 négyzet. Ovális, önálló foltként jelentkezett; kibontva a 4. objektum egyik karéjának bizonyult. 2005/6. objektum. Helyzete: 70/75, 525/535 négyzet. Rátolt maradék humuszfolt, nem önálló objektum. Alja kőzettörmelék. 11. kép. 2005/4. objektum. Műhelyfelszín, alatta a bányagödröt fedő meddő törmelék (80/85, 525/530 négyzet) Fig. 11. Feature 2005/4. Chipping floor over the sediment covering the barren refilled debris over the mining pit (Section 2005 80/85, 525/530 #)
01biroRPT.indd 13
10/23/2010 6:34:06 AM
14 t. biró katalin et al. 2005/7. objektum. Helyzete: 75/80, 515/525 négyzet. A 4. objektum északi részének keleti nyúlványa; déli határát nem ismerjük. Alja kőzettörmelék. 2005/8. objektum. Helyzete: 85/90, 530/535 négyzet. Humuszmaradék. 2006/1. objektum. Helyzete: 2006/1. árok, 5–10 m szakasz nyugati vége. A geofizikai felmérés koordinátái szerint: 180, 520. Alakja: ovális, DNy–ÉK irányban nyújtott. Mélysége a felszíntől: –92 cm, a szegélyező szálkőzettől: –70 cm. Kitöltése: vörös agyagos kőzettörmelék. Leletek: tűzkő törmelék, ütőkő, lengyeli cserepek (16. kép). 2006/2. objektum. Helyzete: 2006/1. árok, 5–10 m szakasz nyugati vége. A geofizikai felmérés koordinátái szerint: 187, 520. Alakja: Ny-ÉNy–K-DK irányban nyújtott ovális. Mélysége a felszíntől: –95 cm, a szegélyező szálkőzettől: –70 cm. Kitöltése: vörös agyagos kőzettörmelék, márgás mészkő tömbök. Leletek: tűzkő törmelék, ütőkő. 2006/3. objektum. Helyzete: 2006/2. árok, 10–15 m szakasz közepe, 5–10 m szakasz nyugati része. A geofizikai felmérés koordinátái szerint: 536, 209. Alakja: szabály talan, vályúszerű metszettel. Mélysége a felszíntől: –140 cm, a szegélyező szálkőzettől: –110 cm. Kitöltése: vörös agyagos kőzettörmelék, gesztenyebarna homok, sárga márgatörmelék. Leletek: tűzkő törmelék, ütőkő, szentgáli radiolarit penge. 2006/4. objektum. Helyzete: 2006/1. árok, 5–10 m szakasz nyugati vége. A geofizikai felmérés koordinátái szerint: 200, 533. Alakja: több belső gödörből álló gödörkomplexum, vályúszerű indítása K-ÉK–Ny-DNy irányú. A belső gödrök kissé elnyújtott ovális, üstszerű formák (9. kép). Mélysége a felszíntől: –120 cm, a szegélyező szálkőzettől: –90 cm. Kitöltése: vörös agyagos kőzettörmelék. Leletek: tűzkő törmelék, ütőkő. 2006/5. objektum. Helyzete: 2006/1. árok, 5–10 m szakasz nyugati vége. A geofizikai felmérés koordinátái szerint: 205, 535. Alakja: valószínűleg ovális, csak az árokban figyeltük meg. Mélysége a felszíntől: –120 cm, a szegélyező szálkőzettől: –90 cm. Kitöltése: márgás kőzettörmelék (mágneses geofizikai mérés nem mutatta ki). Lele tek: tűzkő törmelék.
14. kép. OSL mintavétel, 2008/3. objektum Fig. 14. Sampling for OSL, Feature 2008/3
01biroRPT.indd 14
2006/6. objektum. Helyzete: 2006/1. árok, 5–10 m szakasz nyugati vége. A geofizikai felmérés koordinátái szerint: 215, 538. Alakja: valószínűleg ovális, csak az árokban figyeltük meg. Mélysége a felszíntől: –100 cm, a szegélyező szálkőzettől: –20 cm. Kitöltése: vörös agyagos kőzettörmelék. Leletek: tűzkő törmelék, ütőkő, lengyeli cserepek. 2007/1. objektum. 2007/1. árok, 0–5 m szakaszon, illetve az árok és a II. szelvény közti tanúfal alatt. Kisméretű, kb. 1,8 m hosszú, 1,2 m széles, –0,6 m mély. Alul sárga, mállott márgás-löszös kitöltéssel, felette kőzettörmelék. Sok, részben megmunkált tűzkő törmelékkel. A gödör szegélye mentén ütőkövek (az árokban egy, a szelvényben több). Teljes mértékben feltártuk. 2007/2. objektum. 2007/1. árok, 15–20 m szakaszon és az I. szelvényben. A szálkőzet leszakadó, észak–déli irányú pereme mellett sekély, folyosószerű képződmény, az árokba eső részén lemélyített gödör. Keleti irányban kb. 1,5 m széles pillér osztja két részre. A keleti rész alja fehér, összecementált mészmárga, tűzkő gumókkal. Kitöltése: vörös agyagos kőzettörmelék, alul sárgás mészmárga. A lapos részen kevés tűzkő a törmelékben, a gö dör mélyebb részén sok tűzkő. Megfigyelhető méretei: legalább 4 m széles, mélyebb belső gödre 1,7 × 1,2 m (?), mélysége –0,9 m. A „pillér” vastagsága 1,2–1,8 m közötti, hossza 2,4 m (észak felé folytatódik). Nagyobb részét feltártuk, de nem kizárt, hogy összefügg a 2005-ben feltárt törmelékfelszínnel. 2007/3. objektum. 2007/1. árok, 9–12 m szakaszon és a III. szelvényben (déli és északi rábontás). Kitöltése: vörös agyagos kőzettörmelék, alul sárgás löszös mészmárga. Teljes mértékben feltártuk. Hossza 3,1 m, szélessége 1,7 m, legnagyobb mélysége 0,7 m. Oldalában nagyobb méretű tűzkő gumók. Sok tűzkő (tömb, gumó) került elő belőle. A gödör déli részén lépcsős „lejáró” figyelhető meg. A gödörtől délnyugat felé 0,8 × 0,3 m kiterjedésű, –0,45 cm mélységű gödör a szálkőzetben, valószínűleg „próba-gödör”. Nem jelöltük külön objektumként. 2007/4. objektum. 2007/1. árok, 20–25 m szakaszon jelentkezik, elsősorban a déli metszetfalban. Valószínűleg dél felé nyílik. Kitöltése homokos, löszös, alatta vörös agyagos kőzettörmelék. Sok kovatörmelék került elő a tetejéről. Az árokban 0,8 m mélységig tudtuk megfigyelni, valós méreteit nem ismerjük. 2007/5. objektum. 2007/1. árok, 0–5 m és 5–10 m közti tanúfal alatt kisebb gödör. Hossza 1,2 m, megfigyelt szélessége 1 m alatti. Mélysége –0,5 m. Kitöltése löszös mészmárga. A peremrészeket kivéve teljesen feltártuk. 2008/1. objektum. 2008/1. árok, 0–5 m szakaszon jelentkező objektum, az I. szelvénnyel bontottunk rá dél felé. Alakja szabálytalan, bedőlt szálkőzet pillér osztja két részre (keleti és nyugati rész). A nyugati rész az 1. árok 0–5 m északi falában folytatódik. Alja tömött fehér mészkő szálkőzet, kitöltése meddő mészkő törmelékes, kevés vörös agyaggal. Egyetlen ütőkövünk 2008-ban innen került elő. Sok nagy tűzkő gumót és szilánkokat tartalmaz. Legnagyobb megfigyelt mélysége –97 cm. 2008/2. objektum. 2008/1. árok, 5–10 m árokfalban megfigyelhető sekély gödör. Feltehetően déli irányban folytatódik. Kitöltése vörös agyagos mészkő törmelék. 2008/3. objektum. A legnagyobb kiterjedésű megfigyelt objektum, emlékeztet a 2005/4. és 2007/2. objektumokra.
10/23/2010 6:34:06 AM
nagytevel-tevel-hegyi kovabánya
2008/1. árok, 10–20 m közötti részen került elő, a déli oldalán bontottunk rá a II. szelvénnyel. Észak felé is folytatódik, ez a metszetfalban jól megfigyelhető. Alja kemény, finom szemű márgás törmelék, amely felett lilás-világosszürke puha, finom szemű üledék van. Kitöltése a humusz alatt vörös agyag (megmunkált szilánkokkal), alatta vörös agyagos törmelékes, majd sárgás homokos törmelék. Ez utóbbiból mintát vettünk fotolumineszcens datálásra (14. kép). Megfigyelt részén egyenletesen, vályúszerűen mélyül, legnagyobb mélysége –110 cm. Sok megmunkált tűzkő került elő belőle. 2008/4. objektum. 2008/1. árok, 25–30 m szakaszának végén indul, és északkeleti irányban folytatódik. A ku tatóárokba eső része sekély. A gödörben – a 20–30 m között kb. 20 cm magasan jelentkező, leletszegény szálkőzethez képest – jelentős mennyiségű tűzkő szilánkot gyűjtöttünk. 2008/5. objektum. 2008/2. árok, 5 m tanúfaltól kezdődően vörös agyagos kitöltésű objektum jelentkezik. Rétegsora, leletgazdagsága hasonló a 2008/3. objektumhoz, valamivel szerényebb méretekben. Megfigyelt legnagyobb mélysége –110 cm. A tanúfalból mintát vettünk fotolumineszcens kormeghatározásra és szedimentoló giai vizsgálatokra. 2008/6. objektum. 2008/2. árok, 5–10 m szakasz végén délkeleti irányban folytatódó sekély gödör indítása.
15
15. kép. Nagyméretű tűzkő szilánk, részben összeállítva a 2005/2. objektumból. Ltsz: 2008.4.1. Mérete: 28 × 19 × 16 cm Fig. 15. Large flint flake, refitted from Feature 2005/2. Inv. nr.: 2008.4.1. Dimensions: 28 × 19 × 16 cm
Leletek A megfigyelt leletek elsősorban kovaszilánkok a megmunkálás különféle állapotában. Ezek egy része természetes aprózódású; kiválogatásuk, selejtezésük hosszadalmas feladat lesz. A bányaobjektumokból valamennyi, feltehetően megmunkált szilánkot begyűjtöttük: összesen negyven zsák anyagot (kb. 500 kg). A megmunkált darabok között jelentős mennyiségű az összeállítható szilánk (15. kép). A teljes értékelés csak ezek átválogatása, selejtezése után végezhető el. A kovabánya területén különleges jelentősége van a más anyagú kőeszközöknek és egyéb leleteknek. A leggyakoribb lelet az ütőkő. Ezek ál talában kvarcitkavicsból készülnek (16. kép). Ritkábban más anyagból, például bazaltból ké szült kalapácsot is megfigyelhettünk. Szintén jelentősek a bányagödrökben talált, más kova nyersanyagú leletek (pl. szentgáli radiolarit a 2006/3. objektumból). A kovabányák jellemző eszközlelete az agancseszköz. Sümeg-Mogyorósdomb és Tata anyagában ezek jelentős mennyiségben fordultak elő.25 Nagytevelen mindössze három, erősen korrodált agancseszköz-töredéket figyeltünk meg a 2005/2. objektum legmélyebb részén, az agyagos kitöltésben (17. kép). Sajnos annyira töredékes és 25
01biroRPT.indd 15
Bácskay–Vörös 1980; Vörös 2007.
16. kép. Ütőkő a bányaobjektum szélén (2006/I. szelvény, 2006/1. objektum) Fig. 16. Hammerstone near the margin of the mining pit (Section 2006/I, Feature 2006/1)
17. kép. Agancseszközök a 2005/2. objektumból kiemelés közben Fig. 17. Antler tools from Feature 2005/2
10/23/2010 6:34:06 AM
16 t. biró katalin et al. szinteres állapotban kerültek elő, hogy nem sikerült őket megmenteni. A keltezés szempontjából is jelentős, ritka lelet a kerámia. Cseréptöredékeket a 2006/1. és 2007/1. objektumokban figyeltünk meg. Ezek kivétel nélkül jellegtelen őskori cserepek voltak, anyagukban leginkább a lengyeli kultúra edényeire emlékeztettek. Keltezés A kovabányák keltezése bonyolult kérdés. Egyrészt, mert a bányagödrökben található kovatörmelék inkább a technológia, mint a kor jelzője; a mellette előkerülő régészeti anyag kevés és nehezen datálható. Másrészt a kovabányákat általában hosszabb perióduson keresztül használták, így az egyes bányaobjektumok kora között jelentős, olykor több ezer éves különbség is lehet. A bánya területén szórványosan gyűjtöttünk faszén morzsákat (2005/2. és 2005/4. objektum), ezek datálása azonban még nem történt meg. A kormeghatározásra a helyenként homokos üledék OSL vizsgálata adott lehetőséget.26 A nagyteveli mintákon alkalmazott OSL kormeghatározási módszer A lumineszcens jelenségeket régóta használják a régészeti gyakorlatban. A módszerrel a minta – elsősorban kvarc – ásványszemcséket ért utolsó intenzív hő- vagy fényhatás időpontját lehet meghatározni. Az 1960-as évek óta használják, elsősorban kerámia kormeghatározására (termolumineszcencia, TL).27 Az 1980-as évek óta az optikailag, azaz fénnyel való megvilágítással stimulált lumineszcenciát (OSL) alkalmazzák üledékek és építőanyagok keltezésére.28 Az utóbbi években a Magyar Állami Földtani Intézetben is készültek OSL mérések. A mérések-
18. kép. OSL mintavételi pontok és korok Fig. 18. Sampling points for OSL and OSL ages 26
Thamóné Bozsó Edit vizsgálatai, MÁFI 2009: Thamóné Bozsó 2009; Thamó-Bozsó–Biró 2009. 27 Aitken 1982; Aitken 1985; Aitken 1998. 28 Aitken 1998.
01biroRPT.indd 16
hez a nagyteveli kovabányában a következő pontokról vettünk mintát – 5 cm átmérőjű, fényt át nem eresztő PVC-csővel, homok tartalmú üledékből, úgy, hogy a mintavevő cső belsejében lévő üledéket nem érte fény (14. kép; 18. kép): Nagytevel 2008/II. szelvény tanúfal (2008/3. objektum) és Nagytevel 2008/2. árok tanúfal (2008/5. objektum). A Földtani Intézet Lumineszcens Laboratóriu mában a minták előkészítését sötétben, gyenge vörös fény mellett végeztük, ami nem okoz számottevő változást a kvarc lumineszcenciájában. A vizsgálni kívánt frakciót szitálással különítettük el, a szerves anyagokat hidrogén-peroxiddal, a karbonátokat sósavval távolítottuk el. A kvarcdús részleg szeparálásához nátrium-poliwolframát vizes oldatából készült nehézfolyadékot használtunk. A kvarcfrakciót esetleg még szen�nyező földpátok eltávolítása és a kvarcszemcsék alfa-sugárzásnak kitett, kb. 10 µm-es felszíni rétegének lemaratása kilencvenperces hidrogénfluoridos étetéssel történt. Az így előállított 200–250 µm-es kvarcszemcséket 10 mm átmérőjű rozsdamentes acél mintatartó korongok köze pére ragasztottuk fel szilikonspray segítségével 8 mm, illetve 3 mm átmérőjű területre. A mérésekhez RISØ TL/OSL DA-15C/D típusú lumineszcens mérőberendezést használtunk.29 A lumineszcens jel gerjesztése állandó intenzitású 470 nm-es kék fénnyel, bizonyos mérések esetében 875 nm-es infravörös megvilágítással, fénykibocsátó diódák (LED-ek) alkalmazásával történt. A műszer a lumineszcens fényt fotoelektron-sokszorozóval (PM csővel) detektálja a 340 ± 80 nm-es hullámhossz-tartományban. A PM cső elé beépített Hoya U-340 filter biztosítja, hogy csak a megfelelő hullámhosszúságú fény kerüljön detektálásra. A laboratóriumi mesterséges radioaktív besugárzást a műszerbe beépített 90Sr/90Y zárt sugárforrással végzi, amely β ré szecskéket bocsát ki. Besugárzás során a mintatartó korongokon elhelyezkedő szemcséket 0,1165 Gy/s sugárzás érte. A lumineszcens mérések SAR eljárás szerint készültek,30 amely jelenleg a legelfogadottabb módszer a kvarcszemcsék OSL kormeghatározására. A részminták dózisának mérése során a SAR eljárás végén az esetleges földpát-szennyeződés kimutatására infravörös megvilágítást is alkalmaztunk. A minták, illetve a mintákból előállított kvarcfrakciók lumineszcens kormeghatározásra való alkalmasságának eldöntéséhez kü lönböző tesztmérések készültek. Ezek az infra29 30
RISØ National Laboratory, Dánia; Botter-Jensen et al. 2003. Single-Aliquot Regenerative Dose protocol: Murray–Wintle 2000; Murray–Wintle 2003; Wintle–Murray 2006.
10/23/2010 6:34:06 AM
nagytevel-tevel-hegyi kovabánya
17
1. táblázat. Az OSL kormeghatározás eredményei Table 1. Results of OSL dating Mélység (cm)
n
Egyenérték-dózis* (Gy)
Dózisráta (Gy/ezer év)
w (%)
OSL kor (ezer év)
Nagytevel 2008/II. szelvény
55
42
13.81 ± 1.36
1.84 ± 0.12
13
7.5 ± 0.9
Nagytevel 2008/II. l. szelvény
68
41
13.97 ± 1.39
1.83 ± 0.12
13
7.6 ± 0.9
Nagytevel 2008/2. árok
80
24
6.79 ± 0.88
0.87 ± 0.06
38
7.8 ± 1.1
Nagytevel 2008/2. árok
90
45
9.03 ± 0.86
0.87 ± 0.06
38
10.4 ± 1.2
Sample
n: részminták (aliquotok) száma. w: nedvességtartalom. * CAM (central age model) alkalmazásával 2. táblázat. A teveli tűzkő kémiai összetétele optikai emissziós spektroszkópiai adatok, neutron aktivációs és prompt gamma aktivációs mérések alapján Table 2. Chemical fingerprint of the Tevel flint by OES, NAA and PGAA TYPE (mintaszám v. leltári szám)
Ag Al B Ba Ca Cl Cr Cu Eu Fe Gd H K La Li Mn Mo Na Ni Sb Sc Si Sm Sr Ti U
Nagytevel OES (ppm) 1666
1667
0,25
0,16
Nagytevel PGAA (ppm)
L 86/131
F11
1186 25,1 100
100 1565 11
100 60
100 100 0,56 343 0,029 790 326
0,16 1600 6
4 600 10
60
60
16
0,20
0,24
189
191
0,29 0,11
1,14 0,09
0,08
0,07
0,51
1,36
546
460461 0,022
16
vörös-teszt, a dózis-helyreállítási teszt, a növekedési görbe teszt és a termikus átmenet teszt. A mérések során alkalmazott előmelegítési hő mérséklet kiválasztása az előmelegítési plató teszteredményei alapján történt. Az OSL korok kiszámítása azoknak a részmintáknak az egyenérték-dózisán (De, equivalent dose) alapult, amelyek SAR mérési eredményei megfelelőek voltak. Ezek recirkulációs aránya (recycling ratio) 0,9 és
01biroRPT.indd 17
Nagytevel NAA (ppm)
27
1,1 közötti érték volt, rekuperációjuk (recuperation) nem haladta meg az 5%-ot,31 és a SAR eljárás végén alkalmazott infravörös megvilágítás hatására – nem jelentkezett számottevő – elsősorban földpát-zárványoktól származó – lumineszcencia. 31
Wintle–Murray 2006.
10/23/2010 6:34:06 AM
18 t. biró katalin et al.
19. kép. A Tevel-hegy környékének földtani térképe. A tűzkő az uK3 képződményben (Ugodi mészkő formáció) fordul elő Fig. 19. Geological map of the Tevel hill environs. Flint occurs in the formation uK3 (Ugod Limestone Formation)
A lumineszcens kort a szemcsék által a betemetődés időtartama alatt elnyelt radioaktív sugárzás dózisa, azaz az egyenérték-dózis (Gy), illetve a szemcséket időegység alatt ért radioaktív sugárzás, vagyis a dózisráta (Gy/ezer év) hányadosa adja meg. A minták egyenérték-dózisát a kvarcszemcsék lumineszcens mérése alapján határoztuk meg. A dózisráta kiszámításához az OSL minták közvetlen környezetéből vett üledékanyagon nagy felbontású gamma-spektrometriai mérések készültek az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Radiometriai Laboratóriumá ban. Az üledék OSL kora megadja a betemetődés óta eltelt időt, vagyis azt, hogy mikor érte utoljára (megfelelő) fény az üledék ásványszemcséit. Az OSL kormeghatározás eredményei A minták OSL kora a betemetődés időtartamára becsült nedvességtartalom mellett az 1. táblázatban látható. A vizsgált üledékekben a bányászat korát te hát az időszámításunk előtti 5. évezred közepére
01biroRPT.indd 18
tehetjük. Figyelembe véve a mérések hibahatárát, ez a régészeti elterjedés által jelzett súlyponti periódusoknak (DVK, lengyeli kultúra) meg felelő adat. A 2008/2. árok mélyebb részéről vett minta korábbi koradata az átmeneti kőkor idejére esik. A késő jégkori elterjedésre utalnak Bihari Dániel korábbi megfigyelései is.32 A régészeti elterjedési adatok erre eddig nem nyújtottak bizonyítékot. A bánya kiterjedése A bánya kiterjedését ma sem tudjuk pontosan behatárolni. A geofizikai mérésekkel megkutatott teljes területen találunk az ásatások során bányagödröknek bizonyult anomáliákat, amelyek alapján úgy véljük, hogy a bányaterület legalább a geofizikai mérések által érintett területre mindenképpen kiterjedt. Az őskori bányaterület feltehetően kiterjedt a modern (mészkő)bánya 32
Bácskay–Bihari 1989.
10/23/2010 6:34:06 AM
nagytevel-tevel-hegyi kovabánya
19
20. kép. A teveli tűzkő elterjedése jelenlegi ismereteink szerint Fig. 20. Distribution of Tevel flint on archaeological sites 0. Nagytevel (bánya/quarry); 1. Adorjánháza Ő; 2. Ajka LN; 3. Andráshida N; 4. Aszód LN; 5. Bakonyjákó LBA; 6. Balatonmagyaród LN; 7. Balatonszemes MN; 8. Balatonszőlős MN; 9. Becsehely N; 10. Bicske MN; 11. Csabdi LN; 12. Csesztve LN; 13. Csögle N; 14. Dozmat N; 15. Felsőörs N; 16. Gellénháza EN-MN; 17. Gór MN-LBA; 18. Hahót LN, CA; 19. Ikrény CA; 20. Iszkáz MN; 21. Kaposvár LN; 22. Kisberzseny Ő; 23. Kislőd LN; 24. Kisunyom MN-LN; 25. Kup MN-LN; 26. Kustánszeg MN; 27. Látrány MN; 28. Lengyel LN; 29. Lickóvadamos MN; 30. Mencshely MN; 31. Muraszemenye N; 32. Nagycsepely LN; 33. Nagykanizsa CA; 34. Nemesvámos MN-LN; 35. Németbánya LBA; 36. Öcsöd LN; 37. Páli MN; 38. Pécel MCA; 39. Petrivente N; 40. Santovka LN; 41. Sé LN; 42. Sormás N; 43. Svodin LN; 44. Szécsény MN; 45. Szentgál LN; 46. Szentgyörgyvölgy EN; 47. Veszprém LN; 48. Veszprémpinkóc MN-LN; 49. Vörs EBA; 50. Zala LN; 51. Zalaegerszeg EN-MN; 52. Zalaszentbalázs LN; 53. Zengővárkony LN EN (Early Neolithic): korai neolitikum; MN (Middle Neolithic): középső neolitikum; LN (Late Neolithic): késői neolitikum; N (Neolithic in general): neolitikum általában; CA (Copper Age): rézkor; MCA (Middle Copper Age): középső rézkor; EBA (Early Bronze Age): kora bronzkor; LBA (Late Bronze Age): késő bronzkor; Ő (prehistory in general): őskor általában
területére is, amely természetesen elpusztította ezeket az objektumokat. Az őskori bányagödrök megfigyelése alapján a bánya centrális területe a jelenlegi bányaterület felett helyezkedett el. A bányaterület lehatárolásához segítséget nyújthatnak a földtani térképezési adatok. A ko vagumókban gazdag felső kréta képződmény (Ugodi mészkő formáció) a terület legfrissebb földtani térképe szerint körülbelül 1–3 km2 területet foglal magába, ahol további bányagödrökre számíthatunk (19. kép).
01biroRPT.indd 19
Elterjedés A teveli tűzkő elterjedéséről az 1980-as évek végén jelentek meg az első közlemények.33 További adatok gyűjtésével a teveli tűzkő elterjedésének jellemző időbeli dimenzióit a neolitikum középső és késői szakaszára sikerült meghatározni.34 Szórványos adataink vannak felső paleolit helyi felhasználásról.35 Az őskor fiatalabb sza33
Biró 1987b; Biró 1988. Biró 2003. 35 Bácskay–Bihari 1989; Dobosi 2005. 34
10/23/2010 6:34:07 AM
20 t. biró katalin et al. kaszaiból szintén vannak adataink a teveli tűzkő elterjedéséről.36 Az újkőkori elterjedési terület határait északon és kelet felé a Duna, illetve a Pesti síkság keleti határainál húzhatjuk meg, a DVK és a lengyeli kultúra területével egybevágóan (20. kép). A nyugati és a déli határ kérdése egyelőre tisztázatlan. Az M7-es autópálya délkeleti, a horvát határhoz közel eső részén jelentős mennyiségben mutattuk ki a teveli tűzkő felhasználását, további szürke tűzkövekkel együtt.37 A pontos lehatárolást megnehezíti, hogy a horvát/szlovén nyersanyagforrások még mindig kevéssé ismertek,38 az elkülönítés nem megoldott. Nyugati irányban az osztrák lelőhelyek anyagának hiányos petroarcheológiai feldolgozottságával kell számolnunk.39 Konkurens, makroszkó posan a teveli tűzkővel keverhető változatok a bajor szarukő40 és egyes morvaországi nyersanyagok.41 A teveli tűzkő „ujjlenyomatát” – más szürke tűzkövekkel együtt – geokémiai módszerekkel próbáltuk meghatározni. A jellemző ké miai összetétel adatait a 2. táblázatban közöljük, félkvantitatív optikai emissziós spektroszkópiai adatok,42 neutron aktivációs mérések43 és prompt gamma aktivációs mérések alapján.44 A legbiztosabban azonosítható közép-dunántúli régióban a teveli tűzkő jellegzetes, fontos elem, de felhasználása alárendelt a Dunántúli-középhegység más nyersanyagaival, elsősorban a középső jura ra diolaritokkal szemben.45 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45
Bakonyjákó, Gór, Hahót, Ikrény, Nagykanizsa, Németbánya, Pécel, Vörs (lásd 19. kép). Biró 2006. Kavur 2005; Halamić–Šošić-Klindžić 2009; Perhoč 2009. Mateiciucova 2008. Weissmüller 1996. Přichystal 1997. Bácskay–Bihari 1989. Varga 1991. Kasztovszky et al. 2005; Kasztovszky et al. 2008. Biró–Regenye 2003.
Összefoglalás A szoros értelemben vett tűzkő Magyarország területén egyetlen helyen fordul elő, a Nagytevel község határában található Tevel-hegyen. A tűz kő kiváló minőségű, akár 30–40 cm-es gumók formájában található felső kréta korú mészkőben. Jellegzetes koncentrikus mintázatú szürke, ho mogén, igen jól megmunkálható nyersanyag. A 2005 és 2008 között végzett ásatások és természettudományos vizsgálatok (geofizikai mérések, OSL kormeghatározás) egyértelműen igazolták az őskori kovabánya meglétét. A bányaobjektumok általában egyszerű gödrök, ritkábban egymásba kapcsolódó, a felszínre nyíló bányavágatok voltak. A bányászat korát, annak legintenzívebb periódusát a neolitikum második felére tehetjük. A bányaterület további kutatását elsősorban geodéziai, geofizikai módszerekkel látjuk megvalósíthatónak, amivel tisztázható lenne a bányaterület pontos kiterjedése. Szükséges lenne to vábbá a bányaterület centrális részének intenzív kutatása, ezt a jelenleg rendelkezésre álló anyagi források azonban nem teszik lehetővé.46
46
A szerzők őszinte köszönetüket szeretnék kifejezni Bihari Dániel geológusnak és Wenczel Istvánnak a terepi munkában nyújtott nélkülözhetetlen segítségükért, valamint az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Radiometriai Laboratóriuma munkatársainak a gamma-spektrometriai mérésekért. Az ásatásokat a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatása tette lehetővé. Munkánkhoz jelentős segítséget kaptunk Nagytevel község Önkormányzatától, személy szerint Babits Emil polgármester úrtól. Végül, de nem utolsósorban szeretnénk megköszönni az ásatáson dolgozó önkéntesek, barátaink ál dozatos munkáját, amely nélkül ez a tanulmány nem készülhetett volna el.
IRODALOM Aitken, M. J. 1982 Fizika és régészet. Budapest. 1985 Thermoluminescence Dating. London. 1998 An Introduction to Optical Dating. The Dating of Quaternary Sediments by the Use of Photon-stimulated Luminescence. Oxford. Bácskay, E. 1995 H 2 Sümeg-Mogyorósdomb, Veszprém county. In: Lech, J. (ed.): Catalogue of flint mines: Hungary. Archaeologia Polona 33, 383–395. Bácskay E.–Bihari D. 1989 Paleolitgyanús leletek a Bakonyból. TMK 1, 21–27.
01biroRPT.indd 20
10/23/2010 6:34:07 AM
nagytevel-tevel-hegyi kovabánya
21
Bácskay E.–T. Biró K. 2003 Nyersanyag bányászat, kereskedelem. In: Visy et al. (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest, 118–123. Bácskay E.–Vörös I. 1980 Újabb ásatások a Sümeg-mogyorósdombi őskori kovabányában (New excavations in the prehistoric flint mine at Sümeg-Mogyorósdomb). VMMK 15, 7–47. Bihari D. 1981 Ugod. Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Budapest. Biró K. 1984 Őskőkori és őskori pattintott kőeszközeink nyersanyagának forrásai. ArchÉrt 111, 42–52. 1986 (szerk.): Őskori kovabányászat és kőeszköznyersanyag azonosítás a Kárpát-medencében/International conference on prehistoric flint mining and lithic raw material identification in the Carpathian Basin, Sümeg 1986 (1). Budapest. 1987a (szerk.): Őskori kovabányászat és kőeszköznyersanyag azonosítás a Kárpát-medencében/International conference on prehistoric flint mining and lithic raw material identification in the Carpathian Basin, Sümeg 1986 (2). Budapest. 1987b Actual problems of lithic raw material distribution studies in Hungary. Comments on the distribution maps. In: Biró 1987a, 141–161. 1988 Distribution of lithic raw materials on prehistoric sites. Acta ArchHung 40, 251–274. 1989a Northern Flint in Hungary. In: Kozłowski, J. K. (ed.): Archaeologia Interregionalis 240, 75–86. 1989b A Kup-egyesi neolit lelőhely kőeszközei (From stone artifacts of neolithic place of occurrence of KupEgyes). Veszprémi Történelmi Tár 2, 34–41. 1998 Lithic implements and the circulation of raw materials in the Great Hungarian Plain during the Late Neolithic Period. Budapest, 1–350. 2003 Tevel flint: a special constituent of the Central European LBC lithic inventories. In: Burnez-Lanotte, L. (ed.): Production and Management of Lithic Materials in the European Linearbandkeramik. UISPP Liège, Colloque 9. 3. BAR–IS 1200, 11–17. 2006 Über die Grenzen… Ergebnisse und Probleme der Herkunftsbestimmung des Rohmaterials von lithischen Funden im südwestlichen Grenzgebiet Ungarns. In: Tomaz, A. (ed.): Od Sopota do Lengyela. Between Sopot and Lengyel. Annales Mediterranea. Koper, 75–80. Biró K.–Regenye J. 1995 Őskori iparvidék a Bakonyban (Prehistoric industrial district in the Bakony Mts/Ein prähistorisches Industriegebiet im Bakony Gebirge). Kiállításvezető. 2002 Kup-Egyes, újkőkori település ásatásának eredményeiből. Kiállításvezető, Kup 2002. augusztus 19. – szeptember 6. Kupi Füzetek 2, 1–32. 2003 Exploitation Regions and Workshop Complexes in the Bakony Mountains, Hungary. In: Stöllner, Th. et al. (eds): Man and Mining – Mensch und Bergbau. Der Anschnitt, Bochum 16, 55–64. 2004 Kup-Egyes: újabb ásatások egy őskori műhelytelepen (Kup-Egyes: New excavations on a prehistoric workshop site). In: Ilon G. (szerk.): Halottkultusz és temetkezés. Őskoros kutatók III. összejövetelének konferenciakötete. MOMOΣ 3, 55–63. 2007 Exploitation and workshop sites in the Bakony Mts: Study of the Lithic Material. In: Kozłowski, J. K.– Raczky P. (eds): The Lengyel, Polgár and related cultures in the Middle/Late Neolithic in Central Europe. Kraków, 261–268. Bognár-Kutzián, I. 1963 The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. ArchHung 42, Budapest. 1972 The Early Copper Age Tiszapolgár-Culture. ArchHung 48, Budapest. Botter-Jensen, L.–Mckeever, S.–Wintle, A. 2003 Optically Stimulated Luminescence Dosimetry. Amsterdam. Dobosi, V. 2005 Cadastre of Palaeolithic finds in Hungary. ComArchHung 49–81. Dobosi, V.–Kövecses-Varga, E. 1991 Upper Palaeolithic site at Esztergom-Gyurgyalag. ActaArchHung 43, 233–255. Engelen, F. G. H. 1976 (ed.): Proceedings of the Second International Symposium on flint. Staringia 3. Fülöp, J. 1976 Relics of prehistoric flint mining in Hungary. In: Engelen 1976, 72–77. Gábori-Csánk V. 1989 Európa legrégibb bányászati emléke Farkasréten. MT 13–21. Galbraith, R. F.–Roberts, R. G.–Laslett, G. M.–Yoshida, H.–Olley, J. M. 1999 Optical dating of single and multiple grains of quartz from Jinmium rock shelter, northern Australia. Part I: Experimental design and statistical models. Archaeometry 41, 339–364.
01biroRPT.indd 21
10/23/2010 6:34:07 AM
22 t. biró katalin et al. Gyalog L. 1999
(szerk.): Magyarország 1 : 100 000-es földtani térképe (CD változat). Veszprémi lap. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa. Halamić, J.–Šošić-Klindžić, R. 2009 Radiolarites and radiolarian cherts in Northern Croatia – possible sources for the production of artifacts (Radiolarit és radioláriás tűzkő Észak-Horvátországban – lehetséges kőeszköz nyersanyagforrások). Archeometriai Műhely 6/3, 19–24. Ilon G. 1995 Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970–1994 (Ergänzung zum 4-ten Band des damaligen Papaer Kreises für die Archäologische Topographie Ungarns 1970–1994). Acta Musei Papensis/PáMÉ 5, 63–137. Kasztovszky, Zs. et al. 2005 Investigation of Grey Flint Samples with Prompt-Gamma Activation Analysis. In: Kars, H.–Burke, E. (eds): Proceedings of the 33rd International Symposium on Archaeometry, 22–26. April 2002, Amsterdam. Geoarchaeological and Bioarchaeological Studies 3, 79–82. 2008 Cold Neutron Prompt Gamma Activation Analysis – A Non-Destructive Method for Characterization of High Silica Content Chipped Stone Tools and Raw Materials. Archaeometry 50/1, 12–29. Kavur, B. 2005 Kamnita orodja na najdiscu Čatez-Stredne Polje (Stone tools from Čatez-Stredne Polje). In: Gustín, M. (ed.): Prvi Poljedelci/First farmers. Koper, 131–144. Körlin, G.–Weisgerber, G. 2006 (eds): Stone Age – Mining Age. Proceedings of the VIIIth International Flint Symposium, 13–17. September 1999, Bochum. Veröffentlichungen aus dem Deutschen Bergbaumuseum. Bochum, 148. Der Anschnitt, Beiheft 19. Lech, J. 1995 (ed.): Catalogue of flint mines. APolona 33. Mateiciucova, I. 2008 Talking Stones: The Chipped Stone Industry in Lower Austria and Moravia and the Beginnings of the Neolithic in Central Europe (LBK), 5700–4900 BC. Dissertationes Archaeologicae Brunensis Pragensesque. Brno 4, 1–357. Murray, A. S.–Wintle, A. G. 2000 Luminescence dating of quartz using an improved single-aliquot regenerative-dose protocol. Radiation Measurements 32, 57–73. 2003 The single aliquot regenerative dose protocol: potential for improvements in reliability. Radiation Measurements 37, 377–381. Perhoč, Z. 2009 Sources of chert for prehistoric lithic industries in Middle Dalmatia (Adatok Közép-Dalmácia őskori kőeszközeinek nyersanyag-forrásaihoz: kovakőzetek). Archeometriai Műhely 6/3, 45–56. Přichystal, A. 1997 Sources of siliceous raw materials in the Czech Republic. In: Schild–Sulgostowska 1997, 351–355. Puszta S. 2002 Új módszer, a geofizika. In: Ilon G. (szerk.): A régésztechnikus kézikönyve. Panniculus Ser. B. No. 6. Szombathely, 61–83. 2005 Jelentés a Nagytevel településhez közeli tűzkőbányászat nyomait kimutatni célzó mágneses kutatásról. Kézirat. Budapest, 1–35. 2008 Kutatási jelentés a Fractal Bt.-nek a Nagytevel régészeti lelőhely területén 2008-ban végzett felszíni mágneses kutatásáról. Kézirat. Budapest, 1–17. Ramos-Millán, A.–Bustillo, M. A. 1997 (eds): Siliceous rocks and culture. (Monográfica arte y arquelogía.) Universidad de Granada, Granada. Schild, R.–Sulgostowska, Z. 1997 (eds): Man and Flint. Proceedings of the VIIth International Flint Symposium, Warsawa–Ostrowiec Świętokryski. Warsawa. Séronie-Vivien, M.-R.–Lenoir, M. 1990 (eds): Le silex de sa genèse à l’outil. Actes du Ve colloque international sur le silex (Vth International Flint Symposium), Bordeaux, 17 september–2 october 1987. Cahiers du Quaternaire 17, Vol. I. 1–310, Vol. II. 311–645. Sieveking, G. de–Hart, M. B. 1986 (eds): The scientific study of flint and chert: Proceedings of the fourth International Flint Symposium held at Brighton Polytechnic, 10–15 April 1983. Cambridge.
01biroRPT.indd 22
10/23/2010 6:34:07 AM
nagytevel-tevel-hegyi kovabánya
23
Thamóné Bozsó E. 2009 Nagyteveli üledékek kvarcszemcséin végzett OSL kormeghatározás eredményei. Kutatási jelentés, MÁFI, Budapest. Kézirat. 1–11. Thamó-Bozsó, E.–T. Biró, K. 2009 Optically Stimulated Luminescence dating of sediments on archaeological sites. MÖMG 155. Varga, I. 1991 Mineralogical Analysis of the lithic material from the Palaeolithic site of Esztergom-Gyurgyalag. Acta ArchHung 43, 267–269. Vermeersch, M. P.–Paulissen, E. 1997 Extensive middle paleolithic extraction in the Quenna area (Egypt). In: Schild–Sulgostowska 1997, 133–143. Vértes, L. 1964 Eine prähistorische Silexgrube am Mogyorósdomb bei Sümeg. Acta ArchHung 16, 187–215. Vörös I. 2007 Sümeg-Mogyorósdombi őskori kovabánya agancsleletei (Antler finds from the Sümeg-Mogyorósdomb prehistoric quarry). Archeometriai Műhely 4/1, 19–30. Weisgerber, G. 1980 (ed.): 5000 Jahre Feuersteinbergbau. Deutsches Bergbau-Museum. Bochum, 1–670. Weissmüller, W. 1996 Die Hornsteinlagerstätte von Flintsbach-Hardt. Geologie und Archäologie. Archäologische Denkmäler im Landkreis Deggendorf, 1–32. Wintle, A.–Murray, A. S. 2006 A review of quartz optically stimulated luminescence characteristics and their relevance in singlealiquot regeneration dating protocols. Radiation Measurements 41, 369–391. http://flintsource.net http://www.ace.hu/szentgal http://www.ace.hu/atlas
PRELIMINARY REPORT ON THE EXCAVATIONS OF THE NAGYTEVEL FLINT MINE Katalin T. Biró–Judit Regenye–Sándor Puszta–Edit Thamó-Bozsó Introduction Nagytevel is a small village in West-Central Transdanubia close to the city of Pápa (Fig. 1). It is situated along the north-western fringes of the Bakony Mountains facing the Kisalföld (Little Hungarian Plain). To the south of the village centre we find the Tevel hill, a calcareous block mountain within the Northern Bakony. It is built up of Upper Senonian limestone with large siliceous nodules. This locality is the only source of flint in the strict sense within Hungary and probably also within the Carpathian Basin. This flint became known during the geological mapping of the area. Fortunately, the mapping geologist, Dániel Bihari had a good eye for archaeology. He collected some worked flakes from the W3 sandy sediments around the outcrop. In course of the systematic field survey of prehistoric lithic raw materials in the early 1980ies by the Hungarian Geological Institute several surveys were made in the area, though at that time it was difficult to access because Tevel hill was a military ground for Russian troops. After 1989, the environs of Tevel hill became access ible. During the research of the exploitation areas in the Bakony Mountains we paid regular visits to the site. From 2000 onwards, the investigation of the Tevel quarry became more topical as we were excavating the Neolithic
01biroRPT.indd 23
settlement at Kup, some 10 kms to the south of the flint outcrop where about half of the chipped stone artefacts were made of Tevel flint. Kup was known to have the most spectacular conical cores, made naturally of Tevel flint in Transdanubia. Results of the Kup excavations were published in a preliminary study as well as a local exhibition. The next step in the analysis of the quarry was a geodetic survey and analysis of archaeological distribution data followed by an analysis of the Bakony workshop districts. Excavations at Nagytevel Tevel flint crops out in an abandoned village quarry (for limestone) on the north-western side of the Tevel hill facing the village (Fig. 2). As the former Russian military exercise ground was situated immediately over the modern quarry, it was not evident, in spite of the frequent occurrence of worked flint flakes in the sandy slopes that any traces of prehistoric mining were preserved. The intensive study of the area was started with a geophys ical survey by Sándor Puszta and his team. The survey involved two rectangular areas yielding characteristic patterns of low and high magnetic signals (Figs 3–5). To get an overview of the situation as well as to interpret the geophysical survey results correctly, a 30 × 30 m large area was cleared and appearing features mapped, right
10/23/2010 6:34:07 AM
24 t. biró katalin et al. over the modern quarry at area (excavation area “A”; Figs 6–7). By cleaning, intact bedrock, prehistoric mining debris and argillaceous sediment filling the pits could be observed. It was noted, that bedrock (limestone with more or less flint nodules) corresponds to low magnetic values (blue, under –5 nT) and argillaceous fill gave the high values (orange and red, over 5 nT). We started to excavate in squares of 5 × 5 meters. Ten squares were started and excavated at least till the surface of the mining debris. We reached the bottom only in two squares. Altogether seven features were identified. The finds comprised large amount of flaked flint, some of them very large and flint nodules/precores rejected. There were occasional hammerstones and a few antler fragments in very bad state of preservation. We believe that we hit the most intensively exploited area of the mine at least among the existing evidence because it is certain that the modern (limestone) quarry destroyed a large part of the prehistoric mining field. Unfortunately we had to cover the cleaned surface by the end of the excavation, and could not finish all mining pits observed. Next year we sampled the area “B” with less frequent magnetic anomalies. We were planning exploring trenches on the exact spot (line) of positive anomalies and could transect six new mining features (Figs 8.1, 9, 16). The mining pits at this spot were obviously more shallow and less complex. The method of exploring trenches and sections planted along observed features enabled us to excavate the features completely. In the 2006 pits, shards of the Lengyel culture were also found. In 2007, we returned to the “A” territory. To the south of the area explored we planted a new exploring trench in the length of 25 meters. Five new pits were observed (Fig. 8.2). In the last year, a new geophysical survey was made. The area covered about 50,000 square meters, incorporating part of former area “B” and new territories allowed by surface visibility and vegetation, to the south and south-east of the former rectangular square. The newly surveyed territories were not controlled by new excavations, the 2008 trenches and sections remained within the confines of the former geophysical survey, both on territ ory A and B, respectively. The new trenches (30 m and 15 m long, respectively) were planted almost adjacent to the 2006–2007 trenches on the line of observed positive anomalies. Six new features were observed. Two features in trench 2008/1 and 2008/2, respectively, were sampled for OSL (Figs 14, 18). Since 2007, the area is protected in the framework of “Natura 2000” project. Though there are obviously wide possibilities for further excavations, the work was stopped to evaluate existing finds and make strategic decisions about the site. Mining features and finds The basic units for flint extraction at Nagytevel were simple pits. They were rather shallow at most of the observed parts (an average of 80–120 cm), deeper only towards the central parts of the quarry where the pits were deepened below 2 m. At the central parts of the quarry the mining
01biroRPT.indd 24
features were more complex, too, involving longer trenches and ridges in between. No sign of shafts or more complex array was observed as yet. The bedrock, wherever it was preserved, started almost immediately under the surface (10–30 cms below present surface). Mining debris was deposited in most of the left-over pits. The miners utilised cracks and tectonic inhomogeneities of the rocks. In several cases, a monolith-like columnar object was observed across the pits or cuts which can be related to mining technique. Traces of fire is suspected as a means for facilitating extraction, documented by remains of greyish lilac ash and compact lime. The structure of the mine is best seen on the geophysical map: croissant-form blocks of bedrock were left among the pits and ridges, probably to support sediments and prevent slide on the steep slope. Most of the finds are naturally flint debris, partly worked. Some of the flakes are of very large size like the pieces found in Feature 2005/2 (Fig. 15). Many of the pieces can be refitted, though not all of the refittings can be considered intentional flaking. The mining tools are relatively scarcely represented; mainly hammerstones and very few and badly deteriorated antler pics, also recovered from the deepest part of the flint mine excavated so far, i.e. Feature 2005/2. Few but very important Late Neolithic shards were found in Features 2006/1 and 2007/1. Chipping floors were identified in some of the large features filled with argillaceous sediments over the barren debris. This is interpreted as a secondary use of the abandoned mining pits. Worked flakes are frequent in the sand and the surface surrounding the quarry area, though not in their original position. The most likely form of the Tevel quarry products was precore or core (blade core), but a lot more analysis is needed to specify the work-flow on the site. The minimal extent of the mining field, according to the geophysical survey, can be estimated at 10 hectares. The maximal extent can be estimated on the basis of the geological mapping data as 1–3 km2 (Fig. 19), i.e. the distribution of the flint-bearing layers. Dating the mining features The mining features are very difficult to date. The flaking is not really characteristic chronologically and we have very little dateable evidence. Prior to the excavations, the known distribution data and the evidence of the most significant settlement where Tevel flint was used and procured in large quantities (Kup-Egyes) indicated a peak in production, and, prob ably, exploitation during the Transdanubian LBC and the Lengyel cultures. The most evident proofs of prehistoric mining activity are the Neolithic shards found in some of the trenches and extraction pits. So far, only Late Neolithic shards were found probably belonging to the Lengyel Culture. In the last year of the excavations, samples were taken for OSL dating (Optically Stimulated Luminescence Dating). This method can measure the last time the sediments were irradiated by natural light. The underlying
10/23/2010 6:34:07 AM
nagytevel-tevel-hegyi kovabánya
principles are similar to the better known TL dating. OSL is widely used now to date sandy layers and sediments. The results were presented on the conference of Mineralogy and Petrology, Budapest (Thamó-Bozsó– Biró 2009, Table 1). The dates obtained are consistent with the indirect evidence of flint distribution data and the scanty evidence of pottery found in the mining features. Distribution data Tevel flint is an important regional raw material. It contributes to the chipped stone raw material stock of Transdanubia at least 5 %. The physical qualities of Tevel flint are fairly distinctive: non-transparent grey with concentric patterns, with white nodule cortex. When patinated, the surface can be bluish white. This is mainly typical for surface finds, but not always. The raw material types which may be of similar appearance and partly overlapping supply area are Moravian grey flints (e.g., Krumlovski Les type and Stranska Skala flint) and various grey flint and chert types coming probably from Croatia and/or Slovenia. This is obviously the case along the M7 motorway where rescue excavations have brought to light large Neolithic settlements with considerable amount of lithic finds. It can be also mistaken on a superficial glance to Bavarian ‘Hornstein’, though so far we have no data on overlapping supply areas. Analytical information on the raw material comprises petrographical thin section and chemical composition by
01biroRPT.indd 25
25
NAA and PGAA, respectively. To give a ‘fingerprint’ of Tevel flint, these data are quoted here as well (Table 2). Distribution data on Tevel flint were published in a number of communications already. The map presented here (Fig. 20) summarises chronological data available as well. Conclusions The existence of a large mining field at Nagytevel is proved by the excavations beyond doubt. A large part of the prehistoric quarry was obviously destroyed by the modern limestone quarry operated in the 20th century by the village. The main method of prehistoric mining was shallow pits with evidences of heat treatment. Towards the centre, more complex and deep features could be observed and partly excavated. Local chipping activity could be demonstrated in some leftover pits of large extension. The overall image and situation resembles most to the Sümeg-Mogyorósdomb flint mine excavated by L. Vértes and later by J. Fülöp and E. Bácskay. Opposed to Sümeg, however, the raw material exploited here was popular and widely distributed all over Transdanubia. The most important workshop and largest set of lithics are known from the site Kup-Egyes, the habitation periods of which seem to correspond to main periods of use of the Nagytevel quarry.
10/23/2010 6:34:07 AM
01biroRPT.indd 26
10/23/2010 6:34:07 AM