KÖZLEMÉNYEK
SZÜLETÉSISÚ LY- ÉS SZÜLETÉSIH OSSZ-ADATOK A LK A L M A SSÁ GA Ú JSZÜLÖTTFEJLETSÉGI STA N D A R D K IA L A K ÍT Á SÁ R A
JOUBERT KÁLM ÁN A vizsgálat célja, tárgya, elm életi alapja A vizsgálat célja elsősorban an n ak m egállapítása, hogy a „Születési la p ”-on b eg y ű jtö tt terhességtartam , születési súly és születési hossz ad ato k alk alm asak -e egy országos érvényességű újszülöttfejlettségi sta n d ard kidolgozására. Az újszülöttfejlettségi stan d ard o k bizonyos szem pontok szerin t kiv álaszto tt m egfelelő szám ú élveszületett ú jszülött születéskori testsúlyának, testhosszá n ak és m ás m éreteinek középértékei és percentil érték ei az ú jszü lö tt fejlődési k o ra szerint csoportosítva. Az ilyenform án k ia lak íto tt táb lázato k at és grafiko n o k at egyre gyakrabban h aszn álják segédeszközként szülészek és neonatológusok az ú jszü lö tt fejlettség é nek, tá p láltság án ak m egállapításához. E gym agában ugyanis sem a születési súly, sem a születési hossz, sem pedig a fejlődési kor (gestatios idő) nem tájék o ztat arról, hogy az újszülött testfejlettsége m egfelel-e m agzati életk o rán ak (M estyán, G y.—F ekete, М., 1969). Az ú jszülött fejlettségének helyes m egítélése azért fontos, m e rt hasonlóképpen veszélyeztetett, csak m ás okból, a 37. terhességi h ét előtt született, de a fejlődési korán ak m egfelelő súlyú ú jszülö tt; m in t ahogyan veszé ly eztetett a te rm in u sra (40. h ét körül) született, de kis súlyú (2400 g) újszülött (Bazsó, J.—Vachter, J.— L ányi J., 1968.). Az orvostudom ány és az orvosi technika fejlődése lehetővé teszi, hogy n a p ja in k b an olyan kis súlyú újszülöttek is életben tarth ató k , ak ik n ek életben m a rad á sát n éhány évvel ezelőtt rem élni sem lehetett. A kis súlyú ú jszü lö ttek élet ben ta rtá sá é rt folytatott küzdelem ben elért eredm ények ösztönzően h a to tta k a valóságot hűebben tükröző term inológia kialakítására. A fontosabb term inológiai változások az alábbiak: — A 2500 g alatti újszülöttek koraszülöttnek m inősítését az Egészségügyi V ilágszervezet (WHO) 1948-ban elfogadta. — Az Egészségügyi V ilágszervezet 1950-ben közzétette ja v a sla tá t az élveszületés fogalm áról. A definició lényege, hogy m inden olyan m agzatot élve szü lö ttn ek kell tekinteni, aki az életn e k bárm ilyen je lét ad ja. Ezzel összefüggésben, egyidejűleg jav aso lta a WHO, hogy csak m agzati h a lá lozás és élveszületés legyen elkülöníthető. így, az ezt megelőző időszak ban vetélésnek szám ító 1000 g alatti születési súlyú, vagy 28. terhességi hétnél fiatalabb, életjelt m u tató újszülöttek a fen tiek alap já n élveszülötteknek m inősülnek. — 1961-ben javaso lta a WHO, hogy a 2500 g-nál kisebb születési súlyúak esetében az eddigi koraszülött m egjelölés h ely ett a kis sú lyú ú jszü lö tt (low b irth w eight infant) m egnevezést használják. Szükségessé te tte a m eghatározások pontosítását az a tény; hogy világszerte m ind több a kis súlyú (<2500 g) és 38. h ét elő tt született élveszülöttek szám a (Czeizel, E.—Bognár, Z.—Tusnády, G.—R évész, P. 1970., Szabady, E. 1971.).
K Ö Z L E M É N Y E K
86
A kis súlyú újszülöttek ará n y án ak m agyarországi alak u lását és az átlag súlyt m u ta tja be 1956 és 1977 között az 1. táblázat. Ebből kitűnik, hogy a 2500 g1. A z élve szü le tettek súly szerinti százalékos m egoszlásának és átlagsúlyának alakulása 1950 és 1975 között* Д и н а м и к а процент ного распределения по весу и среднему весу детей, родивш ихся ж ивы м и, в период 1950— -1975 гг. P ercent distribution by weight, and average w eig h t of liveborn in the 1950— 1975 period ÉV
(1)
1950 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977
A s z ü le té s i s ú ly (2) 2500 g é s tö b b
A z é lv e s z ü le te t te k á tla g s ú ly a
2500 g a l a t t (3)
(4)
(5)
5,5 7,7 8,3 8,3 8,8 9,2 9,7 10,1 10,3 10,3 10,6 10,7 10,8 10,8 10,9 10,7 11,0 11,1 11,6 11,7 11,2 11,0 10,6
94,5 92,3 91,7 91,7 91,2 90,8 90,3 89,9 89,7 89,7 89,4 89,3 89,2 89,2 89,1 89,3 89,0 88,9 88,4 88,3 88,8 89,0 89,4
3392 3238 3218 3208 3191 3183 3167 3148 3144 3144 3141 3148 3147 3146 3148 3154 3127 3121 3106 3109 3123 3124 3133
* A D e m o g r á f ia i é v k ö n y v e k a d a t a i a la p já n . Г о р и зо н т а л ь н а я гр а ф а : (1) Г о д ы ; (2) В ес п р и р о ж д е н и и ; (3) Н и ж е 2500 г ; (4) 2500 г и вы ш е ; (5) С р ед н и й ве с д етей , р о д и в ш и х с я ж и в ы м и . H e a d in g : (1) Y e a r ; (2) B i r t h w e i g h t ; (3) U n d e r 2500 g ; (4) 2500 g a n d o v e r ; (5) A v e r a g e w e ig h t o f liv e b o r n .
nál kisebb születési súlyúak ará n y án ak fokozatos em elkedésével az átlagsúly fo lyam atosan csökken, 1974-ig. 1975. évtől 1977. évig fokozatosan csökken a 2500 g alatti születési súlyúak aránya. Ezzel egyidejűleg em elkedik az élveszületési á t lagsúly. Rem élhetőleg ez a nagyon kedvező változás 1978. évben tovább folyta tódik. Az élveszületettek gyakoriságát 500 g-os súlycsoportonként vizsgálva 1965 és 1974 között [2. tá b láz at Sárkány, J. (1976) nyom án] még szem betűnőbb a v ál tozás tendenciája. Itt ugyanis m egfigyelhető, hogy a 2500 g alatti súlycsoportok ará n y a a súlycsoport nagyságával ford íto tt ará n y b an n ő tt az évek során. A 2500 g és nagyobb súlyúak esetében csak a 2500—2999 g közötti súlyúak ará n y a nőtt ném ileg 1965 és 1974 között, a nagyobb súlycsoportokra ju tó gyakoriság a súly csoportok növekedésével arányosan csökkent. Az 1975. évi élveszületések 500 g-os súlycsoportok szerinti gyakoriságát vizsgálva még inkább szem betűnő az eltérés az eddigi tendenciától. K ülönösen
2. É lveszülöttek m egoszlása születési sú ly szerin t 1000 élveszülöttre szá m ítva M agyarország 1960, 1965— 1975 Р аспределение родивш ихся ж ивы м и детей по весу п р и рож дении н а 1000 родивш ихся ж и вы м и детей в В ен гр и и , 1960, 1965— 1975 гг.
D in a m ik a 1960 = 100 (2)
D istribution of new born by birth w eig h t per 1000 liveborn in H ungary 1960, 1965— 1975 S z ü le té s i s ú ly <1)
I960
1965
1966
1967
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
—1000 1000—1499 1500—1999 2000—2499
4,1 9,0 19,3 59,4
5,9 11,5 23,1 65,6
6,7 10,9 24,1 65,0
6,9 10,8 24,5 65,9
7,1 12,2 22,7 66,0
6,4 11,9 23,1 67,3
6,3 12,1 23,3 65,3
6,6 12,3 23,8 67,8
6,1 12,3 23,7 69,3
6,5 13,3 25,1 71,5
6,7 13,1 24,9 72,2
163,4 145,6 129,0 121,5
5,6 11,8 23,3 71,1
—2500
91,8
106,1
106,7
108,0
108,0
108,8
107,0
110,5
111,4
116,4
116,9
127,3
111,8
2500—2999 3000—3499 3500—3999 4000—4499 4500—
218,6 400,8 226,8 53,5 8,3
234,1 394,5 213,4 46,1 5,7
229,4 391,4 217,2 48,7 6,6
228,9 390,8 218,7 47,0 6,3
228,7 390,2 219,4 47,4 6,2
228,9 387,5 219,3 49,0 6,4
227,4 386,3 222,2 50,3 6,7
227,7 380,6 223,6 50,2 7,3
230,4 385,0 218,6 48,3 6,3
235,5 381,8 213,8 46,1 6,3
234,1 380,2 214,3 48,4 6,1
107,1 94,9 94,5 90,5 73,5
231,8 383,9 216,9 49,5 6,1
2500—
908,0
893,8
893,2
891,8
892,0
891,1
892,9
889,4
888,5
883,5
883,1
97,3
888,2
0,2
—
ОД
0,3
—
0,1
0,1
0,1
ОД
—
—
—
—
1000,0
1000,0
1000,0
1000,0
1000,0
1000,0
1000,0
1000,0
1000,0
1000,0
1000,0
2. összesen
K Ö Z L E M É N Y E K
1. Ism eretlen
1975*
1000,0
* K ie g é s z íté s a D e m o g r á f ia i É v k ö n y v 1975. a la p já n . Г о р и зо н т а л ь н а я гр а ф а : (1) В е с п р и р о ж д е н и и ; (2) Д и н а м и к а . В е р т и к а л ь н а я гр а ф а : 1. Н е и з в е с т н о ; 2. В сего . H e a d in g : (1) B i r t h w e ig h t ; (2) D y n a m ic 1960 = 100. L a te r a l t e x t : 1. U n k n o w n ; 2. T o ta l. ОЭ
-3
88
K Ö Z L E M É N Y E K
örvendetes, hogy az összes 3000 g a la tti súlycsoport — és ezenbelül is legjelen tősebb m értékben az 1000 g alatti és az 1000—1499 g közötti súlycsoportok — ará n y a csökkent. N agyon kedvező ugyanakko r a 3000 és 4500 g közötti súlycso portokban m egnövekedett gyakoriság. Azok a változások, am elyek végső soron szükségessé te tté k az új term inoló giák bevezetését, m ajd az új term inológiák haszn álata során még kifejezettebben m egnyilvánuló új tendenciák h a tá sá ra szükségszerűen jelen tk ezett az igény az újszülöttek testfejlettségének m ind pontosabb m egállapítására. Az újszülöttek érettségének, fejlettségének m eg állap ítása lehetséges egy részt az élettani jellem zők — som atikus és neurológiai jelek — alap já n (Sweet, A. Y. 1972; Véghelyi, P. 1975), m ásrészt a testm éretek — elsősorban testsú ly és testhossz — és a fejlődési kor (gestatiós idő) ad atai alapján. Az újszülöttek testm éreteinek alak u lását tudom ányos rendszerességgel elő ször Q uetelet (1796—1874) vizsgálta a m ú lt század közepén. M agyarországon az első és hosszú ideig egyetlen, jelentős újszülött testfejlettség vizsgálatot K ontsek (1936) végezte. Az 1950-es években még főleg az átlagsúly alak u lása foglalkoz ta tta a k u ta tó k at (A csádi, Gy. 1959; Eiben, O. 1960). A testm éretek alak u lását a gestatiós idővel összefüggésben, kom plex módon vizsgáló első, percentiles ú j szülöttfejlettségi sta n d ard o k at az Egyesült Á llam okban dolgozták ki. Ezek közül legism ertebbek Lubchenco, L. O. és m u n k atársai (1963, 1966), továbbá G ruenw ald, P. (1966) m unkái. Az első jelentős fejlettségi tá b lák és görbék készítői Stuart, H. C. és M eredith H. V. m á r 1946-ban közzétették 5—18 éves k o rú ak öt testm é reté re kidolgozott percentiles fejlődési sta n d ard táb lázataik at. A Lubchenco L. O. és m u n k atársai által haszn ált vizsgálati m ódszer elve te h á t nem új, de alk al m azása az újszülöttek testfejlettségének m egállap ítására nagyon hasznos, könynyen alkalm azható m egoldásnak bizonyult (Sweet, A . Y . 1972). A m ódszer jelentőségét M agyarországon is h am ar felism erték, szinte egyidőben jelentek meg F ekete, M. és m u n k a társa in ak (1968) és Bazsó J. és m u n k a tá rsa in a k (1968) közlem ényei, am elyek egyben az első két, hazai ú jsz ü lö ttfejlett ségi sta n d ard m egalkotását is jelentették. Az a m eggondolás vezette a k u ta tó k at a m ag y ar sta n d ard kidolgozására, hogy M agyországon sok olyan eltérő körülm ény van, am elyek m egkérdőjelezik a külföldi táb lázato k használhatóságát. Lényegesen különbözik többek között a kis súlyúak aránya, a p erin a tális és csecsem őhalálozás aránya, a népesség etnikai sajátossága, a földrajzi, éghajlati adottságok, stb. Így te h á t szükséges és hasznos a m agyar adatok felhasználásával ú jszülöttfejlettség i sta n d ard kidolgozása. A debreceni (Bazsó 1968) és a pécsi (Fekete 1968) sta n d ard kidolgozása n a gyon hasznos, úttö rő kezdem ényezés volt. V izsgálati eredm ényeik azonban — a viszonylag kis esetszám m ia tt (Fekete 3104, Bazsó 7685 ú jszü lö tt a d a tá t dolgozta fel) — lokális érvényességűek. Lényegében ugyanez állap íth ató meg az ún. coloradói (Lubchenco, L. O. 1963) standardról, am ely 5635 élveszülött ad atai alap já n készült; vagy G ruen w ald, P. (1966) vizsgálatairól, aki ugyan 14 000 ad a tta l dolgozott, de s ta n d a rd já hoz a halvaszülöttek súly ad atait is felhasználta. Ezek az esetszám ok — ezres nagyságrendjük ellenére — azért nem elegendők m egbízható újszülöttfejlettségi táblázatok kialak ítására, m e rt a 40. h étre ju tó ú jszü lö tt gyakoriság közel ezres nagyságrendű, ugyanakkor a 26—30. fejlődési h etek re ju tó ú jszü lö ttek szám a 14—50 között változik. Á ltalános érvényű fejlettségi sta n d ard k ialakításához annyi ú jszülött a d a tá t kell felhasználni, hogy egy fejlődési h étre ju tó n em en kénti legkisebb gyakoriság 100 fölött legyen. Ilyen követelm énynek azonban csak az országos születési adatok felhasználásával lehet eleget tenni. Országos születési súly, születési hossz és te rh esség tartam érték ek n y erh e tők a „Születési la p ” adataiból. A fenti m eggondolások alap já n k e rü lt sor az országos adatok felhasználásával újszülöttfejlettségi tá b lák kidolgozására. A nyag és m ódszer A feldolgozás any ag át az 1975. évi „Születési la p ”-ok alábbi kérd éseire b e jegyzett adatok képezik:
K Ö Z L E M É N Y E K
39
8. A gyerm ek nem e: fiú — lány 9. A gyerm ek életképessége: élveszületett — halvaszü letett (csak az élveszületettek k erü ltek feldolgozásra) 10. A gyerm ek súlya és hossza: súly .............................. g hossz ............................... cm 12. A gyerm ek fejlődési ko ra (a terhesség tartam a) hetek b en kifejezve: ............... hét. A „Születési la p ”, am elyet m inden élve-, ill. halv aszü letettrő l k iállítan ak , a születési statisztika a la p já t képezi a K SH -ban. A „Születési la p ”-on 1950-től szol g áltatn ak adatot az újszülöttek születési súlyáról (g) és születési hosszáról (cm). 1971. ja n u á r 1-től kezdődően hetekben tö rtén ik a gyerm ek fejlődési k o rán a k (ter hesség ta rtam án ak ) szám olása és n y ilv á n ta rtá sa (Népmozgalmi K ézikönyv 1971). Feldolgozásra k e rü lt az 1975. évi élveszületettek közül 194 198 ú jszü lö tt ad a ta. Ebből 99 881 fiú és 94 317 leány. A feldolgozásra k e rü lt élveszületettek szám a 42-vel — ebből a fiúk szám a 26-tal, a leányok szám a 16-tal — kevesebb az 1975. évi D em ográfiai Évkönyvben ta lálh ató értékeknél. A különbség abból adódik, hogy a feldolgozásból m indazok ad atai k im arad tak , akik n ek súly, vagy hossz ad a ta ism eretlen volt. Az adatok feldolgozása a KSH S zám ítástechnikai Igazgatósága IBM 370/155 típusú szám ítógépen tö rtén t, Karácsony E rzsébet által készített egyedi F o rtran p rogram felhasználásával. Az újszülöttek te rh esség tartam szerinti születési súly és születési hosszfej lettségi táb lái ta rtalm azzák a középértékek és a szórások alap já n k iszám íto tt átlagövek érték eit is. Az átlagövek, vagy norm álövek k ia lak ítása úgy történik, hogy a szórást (standard deviáció, SD) szorozni kell + 3 ; + 2 ; + 1 ; értékekkel (Eiben, O. 1971). Az így kap o tt pozitív és negatív szorzatokat egyenként össze kell vonni a középértékkel, ezek az összegek jelölik a fejlődési tá b la ad o tt te r h esség tartam án ak m egfelelő zónaértékeket. Az M + S D által h a tá ro lt zóna az esetek 68,3%-át foglalja m agába. Az é r tékek 95,4% -át fogja közre a M + 2SD zóna. Az M + 3SD zóna m agába fo glalja az érték ek 99,7%-át, te h á t közel egészet (Ernst, J., 1977; M estyán, Gy.—Fekete, М., 1969). A születési súly és születési hossz m érése — országos adatokról lévén szó — szinte szülészeti intézeten k én t m ás eszközökkel és nem egységes m éréstech n ik á val tö rtént. A következő m eggondolások alap já n lehet e hiányosságoktól eltek in teni: — M inden szülészeti osztály és szülőotthon antro p o m etriai követelm ények nek (nemzetközi előírásoknak) m egfelelő mérőeszközzel* tö rtén ő felsze relésére m ég valószínűleg hosszú évekig v árn i kell. — Az antropom etriai m éréstechnika (am ely a m éretek egységes, pontos fel vételéhez nélkülözhetetlen) beoktatásához — am ennyiben ennek igénye felm erülne — szintén idő kell. — A m ennyiben az újszülöttek testfejlettségéről a k u ta tó k ép et a k a r kapni, úgy mégis fel kell használnia ezeket a nem kellő pontosságú adatokat, m e rt jelenleg m ás forrásból m egfelelően nagy szám ú pontos születési súly és születési hossz adatok nincsenek. Csak az adatok feldolgozása, értékelése során állap íth ató meg, hogy azok alk alm asak-e fejlettségi táb lák k ialak ítására, illetve a k ia la k íto tt fejlettségi tá b lák esetleges hibái alap já n leh et m egm ondani, hogy hol vagy m iben kell jav ítan i, válto ztatni ahhoz, hogy valóban használható fejlettségi tá b lák állja n ak a gyógyí tás, megelőzés szolgálatában. A terhesség ta rta m a (az újszü lö tt fejlődési kora) az a hetek b en k ifejezett idő, am it a m agzat m egszületése előtt az anya m éhében tö ltö tt (Népmozgalmi K ézikönyv 1971.). A szülészorvos a terhesség ta rta m á t az utolsó n o rm ál m enses első n a p ja — az anya á ltal m egjelölt dátum — és a születés között eltelt idő alap já n határozza meg. A m ennyiben az így m egállap íto tt terh esség tartam irre á * A z ú js z ü l ö tte k é s c s e c s e m ő k t e s t h o s s z ú s á g á n a k p o n to s m é r é s é t te s z i le h e tő v é a M E D IC O R M ű v e k á l ta l k é s z íte tt c s e c s e m ő te s t h o s s z ú s á g m é r ő a s z ta l, a m e ly a n e m z e tk ö z i k ö v e te lm é n y e k n e k i s m e g fe le l.
90
K Ö Z L E M É N Y E K
lisnak tűnik, vagy az utolsó m enses időpontja bizonytalan — esetleg ism eretlen —, akkor a szülész vagy neonatológus szakorvos az újszülött testi fejlettsége, fiziológiai és neurológiai érettsége alap já n p ró b álja m eghatározni a gestatiós időt. A születési la p ra bejegyzett 20. hétnél kevesebb terh esség tartam adatok a 20. h ét ad ataiv al összevontan; a 42 hétnél hosszabb terh esség tartam adatok a 42. h ét adataival összevontan k erü ltek feldolgozásra. Az alap ad ato k feltételezett pon ta tla n ság á t m á r a cél m egfogalm azásánál is figyelem be k ellett ven n i: „A vizs gálat célja elsősorban an n ak m egállapítása, hogy a „Születési la p ”-on begyűjtött terhességtartam , születési súly és születési hossz ad ato k alk alm asak -e az orszá gos érvényességű újzülöttfejlettségi sta n d ard kidolgozására”. A vizsgálat azon ban nem szorítkozik csupán egyszerű ténym egállapításra, m egkísérli a felm erülő gondok, hibák okait feltárn i és tanulm ányozza a problém ák, h ib ák m egszünteté sének lehetőségét is. A vizsgálat eredm ényei és értékelésük A fejlődési kor A fejlettségi táblázatok k ét alapvető tényezője, az életkor és az ezzel össze függésben vizsgált testm éret. A gyerm ekek életk o rán ak m egfelelő testfejlettséget bem utató táblázatok általáb a n éves, vagy féléves esetleg hónapos korcsoportokba sorolják a vizsgált gyerm ekeket. Az újszülöttek „életkora” a terhesség ta rta m a (gestatiós idő) vagy m ásk én t: az újszülött fejlődési kora. Ezt az idő tartam o t h etekben ad ják meg az ism ert módon. Az 1975. évi élveszületettek terh esség tartam szerinti m egoszlását m u ta tja be a 3. táblázat. Az egyes fejlődési heteknek m egfelelő élveszületések gyakori ságát vizsgálva a tá b láz at adatai alap já n m egállapítható, hogy a fejlődési k o r ral nem növekszik arányosan az élveszületett ú jszülöttek száma. Ez az egye n etlen — periodikusan ingadozó — születésszám em elkedés a 20. fejlődési héttől a 42. fejlődési hétig m egfigyelhető, úgy a fiú, m in t a leán y újszülötteknél. A lapo sabban m egvizsgálva az egyes fejlődési hetek re ju tó születésszám ot az esetszám alak u lá sán a k sajátos ritm u sa figyelhető meg. A néggyel osztható fejlődési h etek nél ta lá lt születésszám m inden esetben többszöröse az azt követő p á ra tla n h e te k re ju tó születésszám nak. Ez a jelenség kizárólag a 40. h ét esetén indokolt, sőt szükségszerű. Az előbbivel jellegében azonos összefüggés állap íth ató m eg a néggyel nem osztható páros szám ú hetek re ju tó és az azokat követő p ára tlan hetek re ju tó születések szám ánál is. A zonban itt csak a 27. és 31. h ét születés szám a alacsonyabb egyértelm űen és jelentősen a megelőző páros h étre ju tó szü letésszám nál. A 23. hét születésszám a a fiú újszülötteknél azonos, a leány ú jszü lötteknél alacsonyabb a megelőző páros hét születésszám ánál. A 35. és 39. h étre ju tó születésszám m ár m agasabb, m in t a megelőző páros h ét születésszám a, de a különbség m ég m indig nem jelentős. K ülönösen nem az, h a a 36. és 40. h ét születésszám át is figyelem be vesszük. M indezek alap já n m eg kell állapítani, hogy az 1975. évi élveszületettek te r hességtartam szerinti m egoszlásában igen jelentős arán y talan ság tap asztalh ató a 20., 24., 28., 32., 36. és 40. hetek ja v ára, az ezeket megelőző, de különösképpen az ezeket követő p á ra tla n hetekkel szemben. U gyancsak jelentős arán y talan ság fi gyelhető m eg a 22., 26., 30., 34. és 38. hetek ja v á ra az ezeket követő p á ra tla n h e tekkel szem ben. A ta p asz talt jelenséget az okozza, hogy am ik o r az ú jszülöttet v ilágra segítik, az újszülött szükséges ellátása m ellett meg kell h atározni a fejlő dési k o rá t is hetekben. A szülészek jelentős részének nem áll rendelkezésre se gédeszköz, am ellyel az utolsó rendes vérzés első n a p ja alap já n pontosan és gyor san meg tu d ja határozni a fejlődési kort, hetekben. Segédeszköz h íjá n ugyanis a fejlődési hetek viszonylag pontos kiszám ítása nehézkes és lassú, így általáb a n a kényelm esebb, de pontatlan, félrevezető m egoldást v álasztják ilyenkor; kiszám ít já k a fejlődési ko rt holdhónapokban, m ajd az így k ap o tt érték et beszorozzák néggyel, h a egész h ónapra szám olnak, am ennyiben fél hónap is van, úgy az
3. A vizsgálat anyagát képező ú jszü lö tte k terhességtartam szerinti m egoszlása Р аспределение новорож денны х, предст авляю щ их собой м а т ер и а л обследования, по продолж ит ельност и беременност и D istribution of new born representing th e m aterial o f the su rvey by duration o f pregnancy A t e r h e s s é g t a r t a m a (1) h é t (2) h o ld h ó n a p (3)
5
32 7 30 30 146 66 202 132 670 207 702 342 1 157 457 1 055 1 199 9 129 3 912 11 393 13 570 45 045 6 727 3 667
1. E gyütt 2. Ism eretlen 3. összesen
5,5 6 6,5 7 7,5 8 8,5 9 9,5 10
L eányok (5)
27
E g y ü tt (6)
F iú k (4)
L eányok (5)
E g y ü tt (6)
F iú k (4)
L eányok (5)
E g y ü tt (6)
25 22 145 73 192 128 689 210 638 284 1 194 426 998 1 209 9 086 3 892 11 049 12 634 41 620 6 414 3 353
59 15 55 52 291 139 394 260 1 359 417 1 340 626 2 351 883 2 053 2 408 18 215 7 804 22 442 26 204 86 665 13 141 7 020
0,03 0,01 0,03 0,03 0,15 0,07 0,20 0,13 0,67 0,21 0,70 0,34 1,16 0,46 1,06 1,20 9,14 3,92 11,41 13,58 45,10 6,73 3,67
0,03 0,01 0,03 0,02 0,15 0,08 0,20 0,14 0,73 0,22 0,68 0,30 1,27 0,45 1,06 1,28 9,63 4,13 11,71 13,40 44,13 6,80 3,55
0,03 0,01 0,03 0,03 0,15 0,07 0,20 0,13 0,70 0,21 0,69 0,32 1,21 0,46 1,06 1,24 9,38 4,02 11,56 13,49 44,63 6,77 3,61
54,24 46,67 54,55 57,69 50,17 47,48 51,27 50,77 49,30 49,64 52,39 54,63 49,21 51,76 51,39 49,79 50,12 50,13 50,77 51,79 51,98 51,19 52,24
45,76 53,33 45,45 42,31 49,83 52,52 48,73 49,23 50,70 50,36 47,61 45,37 50,79 48,24 48,61 50,21 49,88 49,87 49,23 48,21 48,02 48,81 47,76
100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00
99 877 4
94 316 1
194 193 5
100,00 —
100,00 —
100,00 —
51,43 80,00
48,57 20,00
100,00 100,00
99 881
94 317
194 198
—
—
—
51,43
48,57
100,00
8
Г о р и з о н т а л ь н а я гр а ф а : (1) П р о д о л ж и т е л ь н о с т ь б ер ем ен н о сти ; (2) В н е д е л я х ; (3) В л у н н ы х м е с я ц а х ; (4) М а л ь ч и к и ; (5) Д е в о ч к и ; (6) В м есте. В е р т и к а л ь н а я гр а ф а : 1. В м есте; 2. Н е и з в е с т н о ; 3. В сего . H e a d in g : (1) D u r a tio n o f p r e g n a n c y ; (2) W e e k s ; (3) L u n a r m o n t h s ; (4) B o y s ; (5) G ir ls ; (6) T o g e th e r . L a te r a l t e x t : 1. T o g e th e r ; 2. U n k n o w n ; 3. T o ta l.
K Ö Z L E M É N Y E K
—20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 .38 39 40 41 42—
F iú k (4)
92
K Ö Z L E M É N Y E K
egész szám ok szorzatához hozzáadnak még két hetet, és m áris m egoldották a problém át. Azt, hogy m ennyien h aszn álják ezt a p o n ta tla n fejlődési korm egálla p ítási m ódszert, nem leh et tudni, de hogy sokan, az egyértelm űen k itű n ik az egym ást követő hetek születésszám ainak aránytalanságaiból. Ezt példázza a 3. tá b láz at terh esség tartam alak u lása holdhónapok szerint. Az egész holdhónapok nak, am in t lá th ató a néggyel osztható páros hetek felelnek meg, a fél hónapok pedig a néggyel nem osztható páros hetekkel azonosak. M egfelel te h á t a valóságnak az a feltételezés, hogy az egyes fejlődési h etek re ju tó születésszám megoszlás ará n y tala n sá g ait a holdnapokban m egállapított fejlődési kor h etek re történő átszám ítása okozza. Az ilyenform án létrejövő, a vizsgálati anyagban is ta p asz talt jelentős torzulások m egszüntetésének feltétele egy segédeszköz, am ely használatával gyorsan és viszonylag pontosan m egha tározható a fejlődési kor hetekben. A feldolgozás fen ti ta p asztalatai alap ján és az 1971 óta kielégítetlen szükséglet h a tá sá ra szorgalm azta a szerző egy, a te r hességtartam kiszám ítására alkalm as naptárk o ro n g kellő m ennyiségű készítte tését. 1978. év közepén a M edicina K iadó gondozásában készült el a terhesség ta rta m m egállapítását segítő naptárk o ro n g (I. ábra), am elyet Dr. Folyovich G yörgy főorvos és Dr. V ictor Á goston főorvos szerkesztettek, és am elyet m int ú jítá st a Fővárosi T anács V. B. Egészségügyi osztálya elfogadott. A készíttetés költségeit az EGYT fedezte. A naptárk o ro n g nem csak a születéskori terhesség ta rta m m egállapításakor, de a terhesgondozás folyam atában is hasznos segéd eszköz lesz a szakorvosoknak. Meg kell jegyezni azonban, hogy egy segédeszköz akárm ilyen jó is, önm agában nem old meg sem m it. Ahhoz, hogy valóban elérje célját, az orvosoknak kézbe kell venni és használni is kell. A n ap tárk o ro n g hasz n álata m inden esetben m egbízható tá jék o ztatást ad a m agzat, ill. újszülött k o rá ról, am ennyiben az utolsó rendes vérzés első nap járó l h ite lt érdem lő ad a t van és az ennek alap já n szám ított fejlődési ko r nem áll ellentm ondásban az élettan i je gyek és a testm éretek által m egállapítható fejlődési korral. Itt kell m égegyszer aláhúzni a lelkiism eretes terh esség tartam m egállapítás fontosságát — a testm é retek pontos és egységes szem léletű felvételének fontossága m ellett — hiszen különösképpen a bizonytalan esetekben nélkülözhetetlen egy olyan ú jszü lö ttfej lettségi tábla, am ely nagytöm egű m egbízható ad a t alap ján készült. Nem öncélú kérés tehát, hogy törekedjenek a szülészek a pontosabb, m egbízhatóbb adatok szolgáltatására — különösképpen, ha a m egfelelő segédeszköz is biztosított lesz a pontosabb m unkához — hiszen csak pontos adatok alap ján leh et m ajd szá m u k ra k ia lak ítan i az újab b hasznos segédeszközt: az ú jszülöttfejlettségi táb lát. A terh esség tartam kiszám ításához készülő korong általános alkalm azása esetén a terh esség tartam adatok m egbízhatósága tek in tetéb en igen jelentős ja v u lá sra leh et szám ítani. Ideális esetben elérhető, hogy a m eg állapított terhesség tartam o k fejlődési h etenkénti gyakorisága a valóságos érték et m egközelítő, vagy nagyjából an n ak m egfelelő terh esség tartam eloszlásnak feleljen meg. Az ilyen torzításm entes megoszlás k ia lak ításá t kísérelte m eg a szerző az alábbi módon. A II. áb rá n az 1975. évi élveszületett fiúk szám ának m egoszlása lá th ató a fejlődési ko r szerint. A születési lapok alap já n m egállapított fejlődési h etenkénti esetszám okat fekete po n ttal jelölve, e pontokhoz Ezekiel, M. és Fox, A. K. (1970) által ism ertetett, ún. szabadkézi illesztés m ódszerrel görbét r a j zolt. A görbének az X értékek által m eghatározott p o n tja it az Y tengelyre k iv e títve leolvasható az egyes fejlődési hetekhez tartozó becsült esetszám . A 4. tá b láz atb a fejlődési h eten k én t bejegyezte a vizsgálati lapok alapján m egállapított esetszám okat, továbbá a görbe alap já n leolvasható ún. becsült esetszám értékeket. A táb lázat negyedik oszlopába a m eg állapított esetszám és a becsült esetszám fejlődési h etenkénti különbsége k e rü lt bejegyzésre (E zekiel, M.—Fox, A . K. 1970). A különbségek m értéke, de m ég in k áb b pozitív vagy nega tív jellege összhangban van a páros és p á ra tla n hetekkel kapcsolatos előző m eg figyeléssel. Egyetlen páros héten a 34. héten ta lálh ató n egatív különbség a m eg állap íto tt és becsült érték ek között. A II. áb rá n láth ató , hogy a 36. héthez tartozó kiugróan m agas esetszám m ia tt kellett a görbét olyan m agasan ívelni, hogy a 34. hét (am ely 8,5 holdhónapnak felel meg) m eg állap íto tt érték e a görbe alá került. A szabadkézi illesztéssel rajzo lt görbe és az an n ak alap já n k ap o tt be-
K Ö Z L E M É N Y E K
93
I. A terhességtartam m egállapítását segítő naptárkorong (A z á b r a k é t k o n c e n t r i k u s k o r o n g já b ó l a k is e b b , b e ls ő k o r o n g o n ta lá lh a t ó , „ u to ls ó m e n s e s 1. n a p j a ” je lz é s t a k ü ls ő k o r o n g m e g fe le lő i d ő p o n t j á r a — a z á b r a j a n u á r 29. — á llítv a a 40. h é tn é l n y í l j e lz i a s z ü lé s v á r h a t ó id ő p o n tjá t, a m e ly je le n e s e tb e n n o v e m b e r 5.)
К ален дарны й диск, помогаю щ ий в уст ановлении продолж ит ельност и беременности (П р и у с т а н о в к е о б о зн а ч е н и я «1 д е н ь п о сл ед н ей м ен стр у ац и и » , н а х о д я щ е г о с я и з д в у х к о н ц е н т р и ч е с к и х д и ск о в р и с у н к а н а в н у т р е н н е м д и ск е м ен ьш его р а з м е р а , н а с оответствую щ ую д а т у в н еш н его д и с к а — н а р и с у н к е н а 29 я н в а р я — у 40 н ед е л и с т р е л к а у к а з ы в а е т о ж и д ае м у ю д а т у р о д о в , в д а н н о м с л у ч а е 5 н о я б р я .)
Calender disk helping to state the duration o f pregnancy (A t t h e s e tt in g o f t h e m a r k „1. d a y o f l a s t m e n s e s ” to b e f o u n d o n th e in n e r s m a l le r d is k o f th e tw o c o n c e n tr ic d is k s o f t h e g r a p h to th e c o r r e s p o n d in g d a te o f th e e x te r n a l d is k — to 29 J a n u a r y o n th e g r a p h — a t th e 40th w e e k t h e a r r o w in d ic a te s t h e e x p e c te d d a te o f d e liv e r y , i n th is c a s e 5 N o v e m b e r .)
K Ö Z L E M É N Y E K
94
EtveszüWett fiuk . száma
11. A z 1975. évben élveszü letett fiú k szám ának alakulása a terhesség tartam a szerin t Д и н а м и к а числа мальчиков, робивш и хся ж и вы м и в 1975 г. по продолж ит ельност и деременност и N um b er of boys born alive in 1975 by duration o f pregnancy
csült értékek nem an n y ira a valóság rekon stru k ció ját h iv ato ttak dem onstrálni, m in t inkább jelezni azt, hogy az élveszületések szám ának fejlődési hetek sze rin ti m egoszlása ideális esetben m ilyen típu sú görbének és m ilyen jellegű szám sornak felel meg. A születési súly és születési hossz értékek alakulásának vizsgálata a fejlettségi táblák és fejlettségi görbék alapján A z újszülöttek testfejlettségének egyik leggyakrabban h aszn ált m u tató ja a testsúly. A súlyérték azonban önm agában nem m ond sokat az újszülött te st fejlettségéről. T udni kell a súlyadat értelm ezéséhez az ú jszü lö tt fejlődési korát, testhosszát. M ásként kell m egítélni pl. a 2600 g-os újszülöttet, h a a 40. h étre született, m in th a a 35. h étre született és m egint m ásként, h a a 32. h étre született. A m ásik fontos tényező, a testhossz bevonása a testfejlettség m egállapításába, tovább bonyolítja és egyben pontosítja a felad ato t; ugyanis a péld ak én t em lí te tt 2600 g-os ú jszülött testhossza ugyancsak tág h atáro k között változhat, lehet pl. 54, 45, vagy 38 cm.
K Ö Z L E M É N Y E K
95
4. A m egállapított és becsült születésszám érté k e k és ezek különbségei* Уст ановленные и оцененные значения количества рож дений и и х разницы Stated and estim ated values of birth n um ber and th eir differences F ejlőd ési kor (hét) X
(i) 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43
A születési lap ok alapján m egállapított esetszám Y (2)
A szabadkézi illesztett görbe alapján b ecsü lt esetszám Y ’ = f(X ) (3)
A m egállapított és b ecsült érték közötti különbség Y — Y(4)
202 132 670 207 702 342 1 157 457 1 055 1 199 9 129 3 912 11 393 13 570 45 045 6 727 3 667 —
180 250 300 400 500 600 800 1 200 1 700 2 500 3 600 5 400 8 600 18 800 42 000 9 000 3 200 400
22 — 118 370 — 193 202 — 258 357 — 743 — 645 — 1301 5529 — 1488 2793 — 5230 3045 — 2273 467 — 400
* A 1 0 0 -n ál k is e b b e s e ts z á m m i a t t m a r a d t a k k i a f e ld o lg o z á s b ó l a 25. f e jlő d é s i h é t r e v a g y k o r á b b a n é lv e s z ü le te t te k a d a t a i. Г о р и зо н т а л ь н а я гр а ф а : (1) Возраст развития (в неделях); (2) Количество случаев, установ ленных на основе листков о рождении; (3) Количество случаев, оцененное на основе кривой, приложенной от руки; (4) Разница между установленными и оцененными значениями. H e a d in g : (1) A g e o f d e v e l o p m e n t ( w e e k s ) ; (2) N u m b e r o f c a s e s s ta t e d o n t h e b a s is o f b i r t h r e c o r d s ; (3) N u m b e r o f c a s e s e s ti m a te d o n th e b a s is o f t h e f r e e - h a n d a d ju s t e d c u r v e ; (4) D if f e r e n c e b e tw e e n th e s t a t e d a n d e s ti m a te d v a lu e s .
A három tényező együttes figyelem bevételével m o n d h atu n k vélem ényt az ú jszülött testfejlettségéről. Egy táb lázatb an a három tényező összefüggéseit nem tu d ju k együttesen vizsgálni, m e rt technikailag körülm ényes. M arad te h á t az a megoldás, hogy külön vizsgáljuk a terh esség tartam öszszefüggését a születési súllyal és külön a születési hosszal. Jó tá jék o ztatást n y ú jt és könnyen használható az ún. fejlettségi zónák, átlagövek k ialak ítása, táb lázat és grafikon form ájában. Az átlagöv kialakításához m inden egyes fejlődési héthez tartozó születési súly adato k at 100 g-os interv allu m o k szerin t növekvő sorrendbe kell rendezni. Elég nagy esetszám esetén m egközelítőleg norm ál eloszlás lesz, am elynek m ediánja az 50-es percentil, a 0,10-es 0,25-ös, 0,75-ös és 0,90-es k v an tilisek, a 10-es, 25-ös, 75-ös és 90-es percentil értékeknek felelnek meg. A vizsgált fejlődési hetek m egfelelő percentil érték eit összekötve alak íth ató k ki a p ercen ti les fejlődési övék. Ném ileg eltérő eredm ény lesz, m int a percentiles m ódszerrel, h a az átlag és a szórás (SD) alap já n tö rtén ik a fejlettségi övék kiszám ítása. (Az előző fejezetben ism ertetett módon.) Az 1975. évi élveszületettek születési súly és születési hossz ad atai alap ján k ia lak íto tt fejlettségi tá b lák képezik a 6., 7., 8. és 9. táb lázato k anyagát. A 6. táb lázat tartalm azza az élveszületett fiú k fejlődési heten k én ti átlag sú ly át (M); az ad o tt fejlődési hét átlagsúlyának a 40. hét átlagsúlyához viszonyított száza lékos a rá n y á t; az átlagsúlyhoz tartozó szórás érték ét (SD); az M — 3SD értéket.
96
K Ö Z L E M É N Y E K
am ely a la tt az érték ek n éhány tized százaléka ta lálh ató ; az M — 2SD értéket, am ely a la tt az értékek 2,3%-a ta lálh ató ; az M — SD értéket, am ely a la tt m egta lá lju k az előfordulások 15,9%-át; az M + SD érték et, am ely a la tt az értékek 84,1%-a ta lálh ató m eg; az M + 2SD értéket, am ely érté k a la tt az összes előfor dulás 95,4%-a találh ató és az M + 3SD értéket, am ely érték a la tt m eg talál ható az előfordulások közel egésze : 99,85%-a. Az átlagövek, fejlettségi zónák k ia lak ítása — grafikus ábrázolása — az alábbiak szerint történik. A k oordináta ren d szer abszcisszájára (X tengelyére) kerü l a fejlődési ko r beosztása, az o rd in áta tengelyre (Y tengely) a súly beosz tás, m ajd fejlődési h eten k én t jelölni kell az M, az M + SD, az M + 2SD, az M + 3SD, továbbá az M — SD, az M — 2SD és az M — 3SD érték ek n ek m egfelelő pontokat a grafikonon. Az azonos m ódon k ia lak íto tt érték ek p o n tso rait (pl. M + S D értékek pontjait) egym ással összekötve alak u ln ak ki a fejlettségi görbék, fejlettségi zónák. A fejlettségi görbék haszn álatáró l a következőket kell elm on dani: ha a vizsgált újszülöt testsúlya és fejlődési k o ra által m eghatározott pont az M + SD és az M — SD közötti övben találh ató , ak k o r azt lehet m ondani, hogy testsúlya „norm ális”, azaz jól m egfelel terhességi korának. A m ennyiben a vizs gált születési súlyérték az M + SD és az M + 2SD, illetv e az M — SD és az M — 2SD görbék által h atáro lt zónákba esik és itt is m inél közelebb az M + 2SD, illetve M — 2SD görbékhez, egyre inkább lehetséges, hogy „abnorm ális”, azaz a terhességi korán ak nem m egfelelő születési súlyértékről v an szó. A m ennyiben az M + 2SD és az M + 3SD görbék közé esik a vizsgált érték, akkor m ár nagy a valószínűsége az „abnorm alitás”-nak, azaz, hogy a vizsgált születési súly a fe j lődési korán ak m egfelelő átlagostól kórosan eltér. M inél közelebb esik a vizsgált érték az M + 3SD görbékhez, annál valószínűbb, hogy kórosan nagy, vagy kóro san kicsi súlyú a vizsgált ú jszülött (M estyán, Gy.—F ekete, M. 1969). Az élveszületett fiú k születési súly a d a ta it tartalm azó 6. táb lázato t ta n u l m ányozva m egfigyelhető, hogy hogyan alakul az átlagsúly a terh esség tartam nö vekedésével. A várakozással ellentétben az tapasztalható, hogy az átlagsúlyok nem növekednek h arm onikusan az ú jszü lö tt fejlődési k o rán ak em elkedésé vel, sőt esetenként az idősebb m agzati életkorhoz tartozó átlagsúly alacsonyabb m in t az egy héttel fiatalab b újszülöttek átlagsúlya. Az egym ást követő fejlődési hetek átlagsúlyai közötti különbségek tanulm ányozhatók az 5. táb lázatb an . Azok a fejlődési hetek, am elyek esetében csak csekély m érték b en m agasabb, sőt eset leg alacsonyabb az átlagsúly az előző fejlődési h ét átlagsúlyánál, a következők: 27., 29., 31., 33., 37. A p á ra tla n hetek esetében te h á t nem csak a rá ju k eső gyako riság alacsonyabb a megelőző páros hét gyakoriságánál, de az átlagsúly is csak jelen ték telen m é rtékben m agasabb a megelőző páros h ét átlagsúlyánál, sőt ese te n k én t alacsonyabb annál. A megelőző hét átlagsúlyától legjelentősebb eltérés a következő fejlődési heteknél ta lálh ató : 28., 32., és 36. hét. Jelentős eltérés ta lá l ható még a következő gestatiós heteknél: 26., 30., 34., 35. és 38. A legnagyobb eltérést m utató fejlődési hetek m egfelelnek a 7., 8. és 9. holdhónapoknak. A je lentős eltérést m utató hetek pedig a 6,5., 7,5., 8,5. és 9,5. holdhónapok. T ehát a pontatlan, holdhónapban m egállapított és fejlődési h etek re visszaszám olt te r h ességtartam m egállapítás nem csupán a fejlődési h etek re ju tó esetszám okban okoz torzulást, hanem a rá n y tala n u l m egnöveli a páros hetek sú ly átlag ait is. A legnagyobb átlagsúly arán y talan ság is, m in t ahogyan a fejlődési h étre jutó gyakoriság legkiugróbb értéke is, a 36. fejlődési h étnél található. Valószí n ű n ek tűnik, hogy ez esetben nem csak egyszerűen a 36. h ét = 9 holdhónap á t szám ításából adódó összefüggés okozza a k iugróan m agas értéket. A szerző véle m énye szerint szerepe le h et an n ak is, hogy a 36. hét, azaz 9 holdhónap a p re te rm (Sweet, A. Y. 1972; M estyán, Gy.—F ekete, M. 1969) (a term in u s előtt, vagy is 38 betöltött hétnél korábban születettek tarto zn ak ide) utolsó egész hónapja, te h á t m indazokat az újszülötteket, akik v aló jáb an egy-két héttel, esetleg fia ta labb fejlődési korúak voltak, de a terhesség tartam u k h o z kép est jól, vagy nagyon jól fejlettek n ek m inősültek, ide sorolták. K erü lh e ttek ide olyan ú jszülöttek is, ak ik et esetleg testfejlettségük alap já n 37—38 hetes fejlődési k o rú ak n a k le h ete tt volna m inősíteni, de fiziológiai fejlettségü k alap já n 9 holdhónaposnak m inősí tettek. A m ennyiben a fenti feltételezések m egfelelnek a valóságnak, azt lehet m ondani, hogy ilyen és hasonló bizonytalan esetek m indig adódnak, ezeket nem
K Ö Z L E M É N Y E K
97
leh et a terh esség tartam m egállapításához készülő korong h aszn álatáv al m egszün tetni. Ez valóban így igaz, de ha kisebb léptékkel — hetekkel — szám olnak, ak k o r kevesebbet tévednek, m in th a nagyobb egységgel — holdhónapokkal — szám olnának. T ehát a lelkiism eretes, pontos te rh esség tartam m egállapításához nélkülözhetetlen a n aptárkorong használata. Azt, hogy a születési átlagsúlyok terh esség tartam szerinti sajátos alak u lása nem esetleges, igazolja az a tény, hogy az élveszületett leányok fejlődési heten k én ti átlagsúly alak u lásán ál (7. táblázat) és átlagsúly különbségénél (5. táblázat) ta p asz talt arányok m egegyez-
5. A z egym ást követő fejlődési h etek közötti születési sú ly és születési hossz különbségek Р азн ицы в весе п р и рож дении и длине т ела п р и рож дении м еж ду последую щ ими одна за другой неделям и D ifferences in birth w eig h t and body length at birth b etw een th e individual w eeks of developm ent follow ing one another F e jlő d é s i (3) hét h o ld " , hónap () (2)
25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42—
_ 6,5 7,0 7,5 8,0 8,5 9,0 9,5 10,0
ö s s z e s é lv e s z ü l. f iú te s t s ú ly (g ra m m ) d (4)
__ 199,3 — 9,9 331,6 28,7 206,8 — 47,0 365,6 21,5 158,2 151,8 605,0 — 136,2 203,9 189,8 108,1 156,9 6,6
ö s s z e s é lv e s z ü l. le á n y te s t s ú ly (g r a m m ) d (5)
_ 128,3 — 10,1 319,3 20,9 255,7 2,7 320,9 19,5 140,2 135,2 550,0 — 130,6 194,2 169,1 109,3 121,5 13,2
ö s s z e s é lv e s z ü l. f iú te s th o s s z (cm ) d (6)
ö s s z e s é lv e s z ü l. le á n y te s th o s s z (cm ) d (7)
_
_
2,6 — 0,2 3,5 0,0 2,2 - 0 ,7 2,9 - 0 ,1 1,4 0,6 4,0 - 1 ,4 1Д 0,7 0,9 0,3 0,5
2,6 — 0,6 3,8 0,4 2,0 - 0 ,4 3,0 — 0,2 1,0 0,8 3,6 — 1,3 1,0 0,6 0,9 0,2 0,4
Г о р и зо н т а л ь н а я гр а ф а : (1) Н е д е л и ; (2) Л у н н ы е м е с я ц ы ; (3) Р а з в и т и я ; (4) В ес т е л а в с е х р о д и в ш и х ся ж и в ы м и м а л ь ч и к о в (в г р а м м а х ); (5) В ес т е л а в с е х р о д и в ш и х с я ж и в ы м и д ево ч ек (в гр а м м а х ); (6) Д л и н а т е л а в с е х р о д и в ш и х с я ж и в ы м и м а л ь ч и к о в (в с м -а х ); (7) Д л и н а т е л а в с е х р о д и в ш и х с я ж и в ы м и д е в о ч ек (в с м -а х ). d = р а з н и ц а . H e a d in g : (1) W e e k s ; (2) L u n a r m o n t h s ; (3) O f d e v e l o p m e n t; (4) B o d y w e ig h t o f a ll b o y s b o r n a liv e (g) ; (5) B o d y w e ig h t o f a ll g ir ls b o r n a liv e (g) ; (6) B o d y le n g th o f a ll b o y s b o r n a liv e (cm ) ; (7) B o d y l e n g th o f a ll g ir l s b o r n a liv e ( c m ) . d = d if f e r e n c e
n ek a fiúk esetében ism ertetett arányokkal. A születési hossz átlagok terhesség ta rta m szerinti alak u lását (8. és 9. táblázat) és a fejlődési h eten k én ti születési hossz átlagok különbségeinek a rá n y á t (5. táblázat) vizsgálva m egállapítható, hogy az eltérések m értéke és jellege megegyezik a fiúk fejlődési h eten k én ti á t lagsúly alak u lásán ál ta p asz talt sajátosságokkal. A fejlettségi táb lák h arm a d ik oszlopában a fejlődési hetek n ek m egfelelő te stm éret arányok ta lálh ató k a 40. heti te stm é re t százalékában kifejezve. Ez azt jelenti, hogy ha a 40. héten befejeződött terhesség tek in th ető ideális, kih o rd o tt
6. A z 1975. évben élveszü letett fiú k fe jle ttsé g i táblája a születési súlyadatok alapján Т а б ли ц а развит ост и родивш ихся ж ивы м и в 1975 г. мальчиков н а основе данны х о весе п р и рож дении Table of d evelopm ent of boys born alive in 1975 on the basis o f birth w eig h t data A z ú js z ü l ö tt f e jlő d é s i k o r a (h é t) (1)
(2)
747,8 885,7 823,7 809,7 921,7 984,2 1183,5 1173,6 1505,2 1533,9 1740,7 1693,7 2059,3 2080,8 2239,0 2390,8 2995,8 2859,6 3063,5 3253,3 3361,4 3518,3 3524,9 3183,5
22,25 26,35 24,50 24,09 27,42 29,28 35,21 34,91 44,78 45,63 51,78 50,39 61,26 61,90 66,61 71,13 89,12 85,07 91,14 96,78 100,00 104,67 104,86 94,71
SD
M — 3SD
M — 2SD
(4)
(5)
427,3 396,6 460,2 287,3 326,6 424,9 380,7 428,0 478,9 461,5 504,8 501,4 519,2 453,7 448,2 488,4 592,3 481,9 460,2 443,9 444,6 456,4 490,8 606,8
— — — — — — —
(6) — — —
110,4 68,5 149,4 226,3 189,5 501,7 719,7 894,4 925,6 1218,9 1413,9 1682,9 1921,6 2027,6 2149,1 2052,5
M — SD
M + SD
M + 2SD
M + 3SD
(7)
(8) 1175,1 1282,3 1283,9 1097,0 1248,3 1409,1 1564,2 1601,6 1984,1 1995,4 2245,5 2195,1 2578,5 2534,5 2687,2 2879,2 3588,1 3341,5 3523,7 3697,2 3806,0 3974,7 4015,7
(9) 1602,4 1678,9 1744,1 1384,3 1574,9 1834,0 1944,9 2029,6 2463,0 2456,9 2750,3 2696,5 3097,7 2988,2 3135,4 3367,6 4180,4 3823,4 3983,9 4141,1 4250,6 4431,1 4506,5
(10) 2029,7 2075,5 2204,3 1671,6 1901,5 2258,9 2325,6 2457,6 2941,9 2918,4 3255,1 3197,9 3616,9 3441,9 3583,6 3856,0 4772,7 4305,3 4444,1 4585,0 4695,2 4887,5 4997,3
235,1 268,5 134,4 422,1 317.6 547,4 610,9 731,1 690,9 1020,9 1173,4 1342,6 1414,0 1811,2 1895,8 2143,1 2365,5 2472,2 2605,5 2543,3
Г о р и зо н т а л ь н а я гр а ф а : (1) В о з р а с т р а з в и т и я н о в о р о ж д е н н ы х (в н е д е л я х ); (2) С реднее зн а ч е н и е в е с а п р и р о ж д е н и и ; (3) З н а ч е н и я в е с а п р и р о ж д е н и и в п р о ц е н т а х от в е с а 40 н едел и . М = ср ед н ее зн а ч е н и е ; .S D = с т ан д а р тн о е о тк л о н ен и е. В е р т и к а л ь н а я гр а ф а : 1. В м есте. H e a d in g : (1) A g e o f d e v e l o p m e n t o f n e w b o r n (w e e k s) ; (2) M e a n v a lu e o f b ir t h w e ig h t; (3) B ir th w e ig h t v a lu e s a s p e r c e n t o f th e w e ig h t o f th e 40th w e e k . M = m e d ia n ; SD = s t a n d a r d d e v ia tio n L a te r a l t e x t : 1 . T o g e th e r .
320,5 489,1 363,5 522,4 595,1 559,3 802,8 745,6 1026,3 1072,4 1235,9 1192,3 1540,1 1627,1 1790,8 1902,4 2403,5 2377,7 2603,3 2809,4 2916,8 3061,9 3034,1
K Ö Z L E M É N Y E K
—20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42— 1. E gyütt
S z ü le té s i s ú ly o k a 40. h e ti s ú ly % - á b a n (3)
S z ü le té s i s ú ly á t la g M
7. A z 1975. évben élveszü letett leányok fe jle ttsé g i táblája születési sú lyadatok alapján Т а б ли ц а развит ост и родивш ихся ж ивы м и в 1975 г. девочек на основе данны х о весе п р и рож дении Table of develo p m en t of girls born alive in 1975 on the basis of birth w eig h t data A z ú j s z ü l ö tt f e jlő d é s i k o r a (h é t)
(1) — 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42— 1.
E gyütt
(2)
S z ü le té s i s ú ly o k a 40. h e ti s ú ly %-ába-' (3)
704,4 803,1 821,2 877,7 852,1 1009,0 1137,3 1127,2 1446,5 1467,4 1723,1 1725,8 2046,7 2066,2 2206,4 2341,6 2891,6 2761,0 2955,2 3124,3 3233,6 3355,1 3368,3
21,78 24,84 25,40 27,14 26,35 31,20 35,17 34,86 44,73 45,38 53,29 53,37 63,29 63,90 68,23 72,41 89,42 85,38 91,39 96,62 100,00 103,76 104,17
(4) 558,8 483,4 326,0 408,6 352,5 586,4 425,6 387,6 493,7 453,2 501,7 552,6 474,8 508,9 451,0 418,7 549,1 464,0 430,4 418,8 421,0 441,5 463,6
3058,0
94,57
573,8
S z ü le té s i s ú ly á t la g
M
SD
M — 3SD (5) — — — — — — — —
—
107,8 218,0 68,0 622,3 539,5 853,4 1085,5 1244,3 1369,0 1664,0 1867,9 1970,6 2030,6 1977,5
M — 2SD
M — SD
M + SD
M + 2SD
M + 3SD
(6)
(V) 145,6 319,7 495,2 469,1 499,6 422,6 711,7 739,6 952,8 1014,2 1221,4 1173,2 1571,9 1557,3 1755,4 1922,9 2342,5 2297,0 2524,8 2705,5 2812,6 2913,6 2904,7
(8) 1263,2 1286,5 1147,2 1286,3 1204,6 1595,4 1562,9 1514,8 1940,2 1920,6 2224,8 2278,4 2521,5 2575,1 2657,4 2760,3 3440,7 3225,0 3385,6 3543,1 3654,6 3796,6 3831,9
(9) 1822,0 1769,9 1473,2 1694,9 1557,1 2181,8 1988,5 1902,4 2433,9 2373,8 2726,5 2831,0 2996,3 3084,0 3108,4 3179,0 3989,8 3689,0 3816,0 3961,9 4075,6 4238,1 4295,5
(10) 2380,8 2253,3 1799,2 2103,5 1909,6 2768,2 2414,1 2290,0 2927,6 2827,0 3228,2 3383,6 3471,1 3592,9 3559,4 3597,7 4538,9 4153,0 4246,4 4380,7 4496,6 4679,6 4759,1
— —
169,2 —
147,1 —
286,1 352,0 459,1 561,0 719,7 620,6 1097.1 1048,4 1304,4 1504,2 1793,4 1833,0 2094,4 2286,7 2391,6 2472,1 2441,1
Г о р и зо н т а л ь н а я гр а ф а : (1) В о зр а с т р а з в и т и я н о в о р о ж д е н н ы х (в н е д е л я х ); (2) С р ед н е е зн а ч е н и е в е с а п р и р о ж д е н и и ; (3) З н а ч е н и е в е с а п р и р о ж д е н и и в п р о ц е н т а х от в е с а 40 н едел и . М = с р ед н е е зн а ч е н и е ; .S D = с т ан д а р тн о е о тк л о н ен и е. ^ В е р т и к а л ь н а я гр а ф а : 1. В м есте. H e a d in g : (l) A g e o f d e v e l o p m e n t o f n e w b o r n (w e e k s ) ; (2) M e a n v a lu e o f b i r t h w e ig h t; (3) B i r t h w e ig h t v a lu e s a s p e r c e n t o f t h e w e ig h t o f th e 40th w e e k . M = m e d ia n ; SD = s t a n d a r d d e v ia tio n L a te r a l t e x t : l. T o g e th e r .
8. A z 1975. évben élveszü letett fiú k fe jle ttsé g i táblája a születési hosszadatok alapján Т а б ли ц а развит ост и родивш ихся ж ивы м и в 1975 г. м альчиков н а основе данны х о д ли не т ела п р и рож дении Table of developm ent of boys born alive in 1975 on the basis o f the data o f body length at birth
(2)
—20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42— 1. E gyütt
32,7 33,4 33,8 33,5 35,1 35,7 38,3 38,1 41,6 41,6 43,8 43,1 46,0 45,9 47,3 47,9 51,9 50,5 51,6 52,3 53,2 53,5 54,0 52,2
61,47 62,78 63,53 62,97 65,98 67,11 71,99 71,62 78,20 78,20 82,33 81,02 86,47 86,28 88,91 90,04 97,56 94,92 96,99 98,31 100,00 100,56 101,50 98,12
M
SD
M — 3SD
M — 2SD
M — SD
M + SD
M + 2SD
M + 3SD
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
5,5 4,4 5,8 5,3 5,5 6,3 5,4 5,6 5,4 4,6 5,1 5,1 4,6 3,9 3,9 3,8 3,9 3,2 3,2 3,0 3,0 3,3 3,4 4,0
16,2 20,2 16,4 17,6 18,6 16,8 22,1 21,3 25,4 27,8 28,5 27,8 32,2 34,2 35,6 36,5 40,2 40,9 42,0 43,3 44,2 43,6 43,8
21,7 24,6 22,2 22,9 24,1 23,1 27,5 26,9 30,8 32,4 33,6 32,9 36,8 38,1 39,5 40,3 44,1 44,1 45,2 46,3 47,2 46,9 47,2
27,2 29,0 28,0 28,2 29,6 29,4 32,9 32,5 36,2 37,0 38,7 38,0 41,4 42,0 43,4 44,1 48,0 47,3 48,4 49,3 50,2 50,2 50,6
38,2 37,8 39,6 38,8 40,6 42,0 43,7 43,7 47,0 46,2 48,9 48,2 50,6 49,8 51,2 51,7 55,8 53,7 54,8 55,3 56,2 56,8 57,4
43,7 42,2 45,4 44,1 46,1 48,3 49,1 49,3 52,4 50,8 54,0 53,3 55,2 53,7 55,1 55,5 59,7 56,9 58,0 58,3 59,2 60,1 60,8
49,2 46,6 51,2 49,4 51,6 54,6 54,5 54,9 57,8 55,4 59,1 58,4 59,8 57,6 59,0 59,3 63,6 60,1 61,2 61,3 62,2 63,4 64,2
Г о р и з о н т а л ь н а я гр а ф а : (1) В о з р а с т р а з в и т и я н о в о р о ж д е н н ы х (в н е д е л я х ); (2) М = ср ед н ее з н а ч е н и е ; (3) Д л и н а т е л а п р и р о ж д е н и и в п р о ц е н т а х от д л и н ы 4 0 н ед е л и ; (4) . SD = с т ан д а р тн о е отклонение. В е р т и к а л ь н а я гр а ф а : 1. В м есте. H e a d in g : (l) A g e o f d e v e l o p m e n t o f n e w b o r n ( w e e k s ) ; (2) M = m e d ia n ; (3) B o d y l e n g th a t b i r t h a s p e r c e n t o f t h e l e n g th o f t h e 40th w e e k (4) SD = s t a n d a r d d e v ia tio n . L a te r a l t e x t : 1. T o g e th e r .
K Ö Z L E M É N Y E K
(1)
S z ü le té s i h o ssz a 40. h e ti h o ssz % -áb an (3)
A z ú js z ü lö tt f e jlő d é s i k o r a (h é t)
9. A z 1975. évben élveszü letett leányok fe jle ttsé g i táblája a születési hosszadatok alapján Т а б ли ц а развит ост и родивш ихся ж ивы м и в 1975 г. девочек н а основе д а н н ы х о длине т ела п р и рож дении Table of developm ent of girls born alive in 1975 on the basis o f the data o f body length at birth
(2)
—20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42— 1. Együtt
30,8 31,9 34,4 34,0 34,0 35,3
58,67 60,76 65,52 64,76 64,76 67,24
M
37,9
72,19
37,3 41,1
71,05 78,29
41,5
79,05
43,5 43,1
82,86 82,10
46,1
87,81
45,9
87,43
46,9
89,33
47,7 51,3 50,0 51,0 51,6 52,5 52,7
90,86 97,71 95,24 97,14 98,29 100,00 100,38
53,1
101,14
51,5
98,10
SD
M — 3SD
(4)
(5)
7,8 8,0 5,5 4,9 5,2 6,8 5,8 5,1 5,7 5,0 5,2 5,3 4,2 4,2 4,2 3,3 3,7 3,2 3,1 2,9 3,0 3,2 3,2 3,9
7,4 7,9 17,9 19,3 18,4 14,9 20,5 22,0 24,0 26,5 27,9 27,2 33,5 33,3 34,3 37,8 40,2 40,4 41,7 42,9 43,5 43,1 43,5
M — 2SD
M — SD
M + SD
M + 2SD
M + 3SD
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
15,2 15,9 23,4 24,2 23,6 21,7 26,3 27,1 29,7 31.5 33,1 32,5 37,7 37,5 38,5 41,1 43,9 43,6 44,8 45,8 46,5 46,3 46,7
23,0 23,9 28,9 29,1 28,8 28,5 32,1 32,2 35,4 36,5 38,3 37,8 41,9 41,7 42,7 44,4 47,6 46,8 47,9 48,7 49,5 49,5 49,9
38,6 39,9 39,9 38,9 39,2 42,1 43,7 42,4 46,8 46,5 48,7 48,4 50,3 50,1 51,1 51,0 55,0 53,2 54,1 54,5 55,5 55,9 56,3
46,4 47,9 45,4 43,8 44,4 48,9 49,5 47,5 52,5 51,5 53,9 53,7 54,5 54,3 55,3 54,3 58,7 56,4 57,2 57,4 58,5 59,1 59,5
54,2 55,9 50,9 48,7 49,6 55,7 55,3 52,6 58,2 56,5 59,1 59,0 58,7 58,5 59,5 57,6 62,4 59,6 60,3 60,3 61,5 62,3 62,7
101
Г о р и зо н т а л ь н а я гр а ф а : (1) В о з р а с т р а з в и т и я н о в о р о ж д е н н ы х (в н е д е л я х ); (2) М = ср ед н ее з н а ч е н и е ; (3) Д л и н а т е л а п р и р о ж д е н и и в п р о ц е н т а х от д л и н ы 4 0 н е д е л и ; (4) .S D = ср ед н ее отклонен ие. В е р т и к а л ь н а я гр а ф а : 1. В м есте. H e a d in g : (1) A g e o f d e v e l o p m e n t o f n e w b o r n ( w e e k s ) ; (2) M = m e d ia n ; (3) B o d y l e n g h t a t b i r t h a s p e r c e n t o f th e l e n g h t o f t h e 40th w e e k ; (4) SD = s t a n d a r d d e v ia tio n . L a te r a l t e x t : 1. T o g e th e r .
KÖZLEMÉNYEK
(1)
S z ü le té s i h o ssz a 40. h e ti h o ssz % -áb an (3)
A z Ú js z ü lö tt f e jlő d é s i k o r a (h é t)
102
K Ö Z L E M É N Y E K
terhességnek, a 40. fejlődési héthez tartozó testsúly és testhossz átlag o k at pedig az ideális születési súlynak és születési hossznak (azaz 100% -nak), akkor egy a d o tt fejlődési hét testsúly, ill. testhossz átlag a h án y százaléknak felel meg. El kell fogadni azt, hogy a különböző terhességtartam okhoz tartozó születési súly és születési hossz átlagok m egfelelnek az ado tt fejlődési kor m agzati súly és hossz értékeinek. Ez esetben a fejlődési hetekhez tartozó százalék érték tájék o z ta t arról, hogy m ilyen m érték ű az ad o tt fejlődési h étre szü letett ú jszü lö tt — az ad o tt fejlődési korú m agzat — fejlettsége a k ifejlett ú jszü lö tt születési súly, ill. születési hossz értékéhez képest. M eg k e ll je g y e z n i, h o g y m in d e n , a 38. te r h e s s é g i h é tn é l k o r á b b a n t ö r t é n t s z ü le té s n é l s z á m o ln i k e ll a z z a l, h o g y v a la m ily e n á r ta lo m , k á r o s ító h a t á s o k o z ta a z id ő e lő tti s z ü le té s t. A z ily e n e s e te k je le n tő s r é s z é b e n m á r k o r á b b a n h a t o t t a z a k á r o s ító té n y e z ő , a m e ly v é g ü l is a z id ő e lő tti s z ü le té s t e lő id é z te , v a g y le g a lá b b is h o z z á j á r u l t a h h o z . N y ilv á n v a ló , h o g y a k á r o s ító h a t á s k e d v e z ő tle n ü l b e f o ly á s o l ja a m a g z a t i n t r a u t e r i n n ö v e k e d é s é t, f e jlő d é s é t. A 32. te r h e s s é g i h é t r e s z ü le te tt ú j s z ö l ö tt te s t f e jle t ts é g e ily e n f o r m á n n e m te k in t h e t ő a z o n o s n a k a 40. te r h e s s é g i h é t r e s z ü le te tt e g é s z s é g e s ú js z ö l ö tt 32. h e ti i n t r a u t e r i n te s tf e jle tts é g é v e l. A z e g é s z s é g e s m a g z a t i n t r a u t e r i n n ö v e k e d é s é r ő l m e g b íz h a tó a d a t c s a k r ö n t g e n v a g y u l t r a h a n g f e lv é te le k a l a p j á n n y e r h e tő . A r ö n tg e n á tv ilá g ítá s m in d a z a n y á r a , m in d p e d ig a m a g z a t r a v e s z é ly t je le n t. A z u l t r a h a n g á iv ilá g ítá s a z e g é s z s é g re á r t a l m a t l a n u g y a n , d e m iv e l n a g y o n k ö lts é g e s , h a s z n á l a t a m é g h o s s z ú id e ig n e m le s z á lta lá n o s . T e h á t m in d a d d ig , a m íg a z e g é s z s é g e s m a g z a t i n t r a u t e r i n f e jlő d é s é r ő l k e llő e n n a g y s z á m ú p o n to s a d a t n e m á ll r e n d e lk e z é s r e , a d d ig h a s z n á ln i k e ll a z id ő e lő tt s z ü le te tt ú js z ü l ö t t e k te s t f e jle t ts é g é r e v o n a tk o z ó a d a t o k a t.
M egvizsgálva az átlagsúlyok százalékos ará n y án ak alak u lását fejlődési h e te k szerint, a 26. fejlődési héten a fiú újszülötteknél 35,21%-os, a leán y ú jszü lötteknél 35,17%-os súlyfejlettséget találu n k . A 29. h éten a fiúk és leányok szá zalék értékei között csak n éhány tized százalék az eltérés (fiúk 45,63 leányok 45,38). A 30. héten a fiúk átlagsúlya 51,78%-nak, a leányoké pedig 53,29%-nak felel meg. A 30. héten kb. 1,5% -kal nagyobb a leányoknál a súlyfejlettség arán y a m in t a fiúknál. A 31. fejlődési h éten ez a különbség m ár kerek en 3% a leányok ja v ára. A 32. és 33. fejlődési héten kb. 2% -kal m agasabb a leányok sú ly fejlett ségének aránya, a fiúkénál. A 31-ről a 32. h étre az átlagsúly em elkedésé nek ará n y a m in d k ét nem nél kb. 10%- A 34. és 35. fejlődési h éten m á r csak kb. 1,5% -kal m agasabb a leány újszülöttek súlyfejlettségének ará n y a a fiú ú jszü lö t tekénél. A 35., 37. és 38. fejlődési heteken a súlyfejlettség ará n y án ak nem ek közötti különbségei nem érik el a fél százalékot. A 39., 41. és 42. fejlődési hetek nem enkénti súlyfejlettség arán y ai között a különbség n éh án y tized százalék a fiú újszülöttek ja v ára. A súlyfejlettségi ará n y legjelentősebb em elkedése — aho gyan az előző fejezetben tá rg y a lta k alap já n v árh a tó volt — a 35-ről a 36. fejlő dési h étre következett be, a fiú újszülötteknél 17,99%-os a leán y ú jszülötteknél 17,01%-os súlyarány növekedéssel. A te rh esség tartam szerinti születési hossz arányok nem ek közötti eltéré seinek jellege és m értéke közel azonos a súlyfejlettségnél ta p asz talt eltérések jellegével és m értékével. Lényeges különbséget ta lálu n k a súly- és a hosszfejlettség ará n y án ak te r hességtartam szerinti alakulásánál.* A 26. fejlődési h éten — am ely 65%-os te r hesség tartam n ak felel meg (a 40. hetes fejlettség et 100% -nak véve) — a súly fejlettség kb. 35%-os, a hosszfejlettség ugyanakkor 73% körüli érték et m u tat. A 29. és 30. h ét között éri el a súlyfejlettség az 50%-ot, u gyanakkor a hosszfejlett ség ará n y a 80% körül van. A 35. héten — am ely 87,5%-os terh esség tartam n ak felel meg — a súlyfejlettség ará n y a 71 és 72% közötti érté k et m u tat, ugyanakkor a hosszfejlettség eléri a 90%-ot. A 36. fejlődési héten m ég jelentősebb m érték ben csökken a súly- és hosszfejlettség ará n y a közötti különbség, ugyanis a súly fejlettség eléri a 89%-ot, a hosszfejlettség pedig a 97,5% körüli értéket. A 26. fejlődési hétn ek — am ely 65%-os terh esség tartam o t je len t — m egfe lelő súlyfejlettség ará n y a 35%, te h á t valam ivel kevesebb, m in t a fele a hossz fejlettség arán y án ak , am ely 72%. A 90%-os te rh esség tartam n ak m egfelelő 36. fejlődési héten a súlyfejlettség ará n y a m á r csak kb. 9% -kal alacsonyabb a hossz fejlettség arányánál. A 39. fejlődési h étre a súly- és hosszfejlettség ará n y a kö zötti különbség 2% -ra csökken. * A s z ü le té s i s ú ly - é s s z ü le té s i h o s s z f e jle tts é g a r á n y á n a k a l a k u l á s á t s z e m lé lte ti az ú j s z ü l ö t t f i ú k n á l a V II. á b r a .
K Ö Z L E M É N Y E K
1 03
M egállapítható tehát, hogy a születési súly- és születési hosszfejlettség te r h esség tartam szerinti ará n y án ak alak u lása alapvetően különböző. A m eddig ugyanis a m agzat hossza viszonylag egyenletesen növekedik az egész terhesség alatt, addig a 40. h étre született ú jszülött súlyának 4/5-ét a terhesség m ásodik felében éri el. A születési súly- és születési hosszfejlettség ará n y án ak terh esség tartam sze rin ti alak u lásán ál is szem betűnően jelentkeznek a holdhónapokban m egállapított terh esség tartam okozta értékingadozások. A fejlődési tá b lák 5., 6., 7., 8., 9. és 10. oszlopában ta lálh ató szám értékek alap já n készültek a III., IV., V. és VI. áb ra újszülöttfejlettségi görbéi, átlagövei. M indazt, am iről a terh esség tartam szerinti születési súly és születési hossz viszonyok alakulásával k apcsolatban az előzőek ben szó volt, a fiúk és leányok súly- és hosszfejlettségi görbéi (III., IV., V. és VI. ábra) szem léltetik. Így például jól lá th ató a grafikonon, hogy a 30., 32. és különö-
gramm
111.
A z 1975. évben élveszü letett fiú k fejlettség i görbéi a születési súlyadatok alapján К ривы е развит ост и мальчиков, родивш ихся ж ивы м и в 1975 г. на основе данны х о весе п р и рож дении Curves of developm ent of boys born alive in 1975 on th e basis of birth w eig h t data
K Ö Z L E M É N Y E K
1 04
sen a 36. hét kiugróan m agas érték ei m ilyen m érték b en tö rik meg a görbék egyenletes ívét. U gyancsak jól m egfigyelhető, az az előzőekben m ár em lített k ü lönbség, am ely a te rh esség tartam szerinti súlyfejlettség arán y és hosszfejlettség ará n y alak u lása között tapasztalható. Ez a különbség az áb rák o n a súlygörbék m eredekebb em elkedésében nyilvánul meg. A fejlődési zónák vagy fejlődési övék görberendszerének tengelyét az átlag-görbe (M) adja. Az M görbe közel azonos az 50 percentiles görbével, te h á t e görbe a la tt a vizsgálati anyag — fe j lődési heten k én ti átlagnál — kisebb súlyú része, a görbe fölött — a fejlődési heten k én ti átlagnál — nagyobb súlyú része találh ató . Az egyes fejlődési övék sajátosságainak ism ertetése m á r a fejezet elején m egtörtént. A szórásértékek alakulásából adódó sajátos eltérés figyelhető m eg a súlyés a hosszfejlettségi görberendszerek között. A fiú ú jszü lö ttek és leán y újszülöt tek súlygérbéi eg y arán t közel párhuzam osan fu tn a k a 28-tól a 42. hétig, a nagy jából azonos szórásérték következtében.
gramm
IV.
A z 1975. évben élveszü letett leányok fejlettség i görbéi a születési súlyadatok alapján К ривы е развит ост и девочек, родивш ихся ж ивы м и в 1975 г., н а основе данны х о весе п р и рож дении Curves of developm ent of girls born alive in 1975 on the basis of birth w eight data
K Ö Z L E M É N Y E K
105
Ezzel szem ben az V. és VI. á b ra hosszfejlettségi görbéi a 26-tól a 42. hétig erősen összetartóak, ugyanis a szórásérték a 26. heti 5,8-as érték rő l a 42. héten 3,2-re csökken. Lényeges, hogy az egyes fejlődési hetekhez tartozó súly vagy hossz átlag szórása (SD) ne legyen m agas érték, és hogy ne különbözzenek egym ástól, n agy ságrendileg a szórásértékek. A szórásértékek alak u lását azért kell figyelni, m ert egyrészt a szórás m értéke határozza meg az átlag m egbízhatóságát, m ásrészt a szórásérték befolyásolja a felhasználásával k ia lak íto tt fejlődési zónák szélességét és így a „szigorát” is. A fejlettségi görbék, fejlettségi övék a publikációkban legtöbbször sim a lefutású, m á r k iegyenlített görbék form ájáb an jelenn ek meg. Jelen m u n k áb an szándékosan nem élt a szerző a fejlettségi görbék kiegyenlítésének lehetőségével, m e rt célja nem az volt, hogy egy kiegyenlített fejlődési görberendszert konst-
cm
V.
A z 1975. évben élv eszü letett fiú k fejlettség i görbéi a születési hosszadatok alapján К ривы е развит ост и мальчиков, родивш ихся ж ивы м и в 1975 г., на основе данны х о длине т ела п р и рож дении Curves of d evelopm ent of boys born alive in 1975 on the basis of th e data of body length at birth
K Ö Z L E M É N Y E K
1 06
ruáljon, hanem az, hogy a rendelkezésre álló adatok alkalm asságát vizsgálja fe j lettségi görbék kialak ítására. összegezve a vizsgálat m egállapításait elm ondható, hogy a terh esség tartam adatok m egbízhatóságának ja v ításáv al és a születési súly- és hosszm éretek pon tosabb felvételével a „Születési la p ” em lített ad atai alk alm asak k á v áln ak m eg bízható országos születési súly- és hosszfejlettségi tá b lák (fejlettségi standardok) kialak ítására.
cm.
VI.
A z 1975. évben élve szü le tett lányok fejlettség i görbéi a születési hosszadatok alapján К ривы е развит ост и девочек, родивш ихся ж ивы м и в 1975 г., н а основе данны х о длине т ела п р и рож дении C urves of developm ent of girls born alive in 1975 on the basis of the data of body length at birth
107
Születéskori
értékek
a
40. heti érték
% -á b a n
K Ö Z L E M É N Y E K
holdhónap
V II. A fiú k születési súly- és születési hosszfejlettség arányának alakulása a 40. heti érték ek % -áb an Д и н а м и к а п р о п орции развит ост и веса п р и рож дении и длины т ела п р и рож дении мальчиков в процен т а х от значений 40. недели Proportion of the d evelopm ent of boys’ birth w eig h t and body length at birth as percent of the values of the 40th w eek
IR O D A L O M A c s á d i, G y . (1959) : A z ú j s z ü l ö tte k s ú l y á n a k a la k u l á s a az a n y a k o r á v a l k a p c s o la tb a n . — D e m o g r á fia , II. 4. 580—586. B a z s ó , J .— V a c h te r , J .— L á n y i, I . (1968) : A n o r m á lis h u m a n m a g z a ti s ú ly n ö v e k e d é s é s v a r á c ió i a 24—42. te r h e s s é g i te h e tk b e n . — M a g y a r N ő o r v . 31. 405—411. C ze iz e l, E .—B o g n á r , Z .— T u s n á d y , G .—R é v é s z , P . (1970) : A s z ü le té s i s ú ly é s k is s ú ly ú ú j s z ü lö t t e k ( k o r a s z ü le té s e k ) g y a k o r i s á g á n a k a la k u lá s a h a z á n k b a n . — O r v o s i H e tila p . 111. 3_ 145 is i . D e m o g r á f ia i É v k ö n y v : K S H S ta tis z tik a i K ia d ó V á lla la t, B u d a p e s t, 1965—1977. E ib e n , O . (1960) : Ú js z ü lö t te k t e s t m é r e te ir ő l. — A n t h r o p o ló g ia i K ö z le m é n y e k .. IV . 1—2. 33—45. E ib e n , O . (1971): B u d a p e s ti ó v o d á s o k é s i s k o lá s o k t e s t i f e jle tts é g e (1968—69). — F ő v á r o s i K ö z e g é s z s é g ü g y i é s J á r v á n y ü g y i Á llo m á s , B u d a p e s t. E r n s t, J . (1977) : B io fiz ik a . — A k a d é m i a i K ia d ó , B u d a p e s t, 29—31. E z e k ie l, М .— F o x , К . А . (1970) : K o r r e lá c ió é s r e g r e s s z ió a n a líz is . — K ö z g a z d a s á g i é s J o g i K ö n y v k ia d ó , B u d a p e s t, 132—139. F e k e te , М .— Ig a z i, K .— J á r a i, I — L a jo s , L .— M e s ty á n , G y .—W a s z n e r , Z s . (1968) : A m a g z a t n ö v e k e d é s e a h a r m a d i k tr im e n o n b a n . — G y e r m e k g y ó g y á s z a t X IX . 181—197. G r u e n w a ld , P . (1966) : G r o w th o f t h e h u m a n f e tu s . — A m e r. J . O b s te t. G y n e c . 94. 1112. K o n ts e k , B . (1936) : Ú js z ü lö t te k m é r e te i é s te s t a r á n y a i . — V á r o s i N y o m d a , D e b re c e n . L u b c h e n c o , L . O .—H a n s m a n , C.— D r e s s ie r , М .— B o y d , E. (1963) : I n t r a u t e r i n e g r o w th a s e s tic ir c u m r e f e r e n c e a s e s ti m a te d f r o m liv e b i r t h s a t g e s ta tio n a l a g e f r o m liv e b i r t h s a t m a te d f r o m liv e b o r n b i r t h w e ig h t d a ta a t 24 to 42 w e e k s o f g e s ta tio n . — P e d ia tr ic s , L u b c h e n c o , L . O .— H a n s m a n , C .— B o y d , E. (1966) : I n t r a u t e r i n e g r o w th i n l e n g th a n d h e a d g e s ta tio n a l a g e f r o m 26 to 42 w e e k s . — P e d ia tr ic s , 37. 403. M e s ty á n , G y .— F e k e te , M . (1969) : A m a t u r i t á s , a te r h e s s é g i k o r , a s z ü le té s i s ú ly é s az in t r a u t e r i n n ö v p k e d é s je le n tő s é g e a z ú j s z ü l ö t t e k o s z tá ly o z á s á b a n . — O r v o s i H e tila p . 25. 06. 22. 1417—1425. N é p m o z g a lm i k é z i k ö n y v (1971) : K S H S ta tis z tik a i K ia d ó V á lla la t, B u d a p e s t.
108
K Ö Z L E M É N Y E K
R ig ó , J .— H a lm o s , L . (1973) : Ú j s z ü l ö t t e k s z ü le té s k o r i t á p l á l t s á g á n a k v iz s g á la ta a 2400—2800 g s z ü le té s k o r i s ú ly k ö z ö tt. — M a g y a r N ő o r v o s o k L a p ja . 36. 420—425. S á r k á n y , J . (1976) : M a g y a r o r s z á g ú j s z ü l ö t t p o p u lá c ió já b a n 1960 é s 1974 k ö z ö tt v é g b e m e n t v á l to z á s o k . — O r v o s i H e tila p . 117. 34. 2043—2045. S z a b a d y , E. (1971) : A k o r a s z ü lö t te k a r á n y á n a k id ő b e li, n e m z e tk ö z i é s tá r s a d a l m i r é te g e k s z e r in t i ö s s z e h a s o n lítá s a . — D e m o g r á fia , 15. 1—2. 45—52. S tu a r t, H . C .— M e r e d ith , H . V . (1946) : U se o f B o d y M e a s u r e m e n ts in th e S c h o o l H e a lth P r o g r a m . P a r I —H . — A m e r ic a n J o u r n a l o f P u b lic H e a lth 36. 12. ; 1365—1386. S w e e t, A . Y . (1972) : C la s s if ic a tio n o f th e l o w - b ir th - w e ig h t in f a n t. 36—57. 559—668. V é g h e ly i, P . (1975) : G y e r m e k g y ó g y á s z a t i v a d e m e c u m . — M e d ic in a K ö n y v k ia d ó , B u d a p e s t, 32. 793. W o rld H e a lt h O r g a n iz a tio n T e c h n ic a l R e p o r t S e r ie s : N o . 1950. 27. 4. W o rld H e a lth O r g a n iz a tio n T e c h n ic a l R e p o r t S e r ie s : 1961. 217. 6.
ПРИГОДНОСТЬ Д А Н Н Ы Х О ВЕСЕ П РИ РО Ж ДЕН И И И Д Л И Н Е ПРИ РО Ж ДЕН И И К СОСТАВЛЕНИЮ СТАНДАРТА РАЗВИТОСТИ Резюме
И з живорождений 1975 г. автор разработал данные о весе при рож де нии, длине при рождении и возрасте развития 194 198 новорожденных, что бы исследовать пригодность данных, указанны х на «Листке о рождении» к составлению стандарта развитости новорожденных. Исследование данных о продолжительности беременности доказывает единозначно, что очень высокие значения недель развития — которые ока зы вали влияние и на динамику средних величин веса при рождении и длины при рождении — объясняю тся установлением продолжительности беремен ности в лунны х месяцах или переводом установленного значения на недели. Надеемся, что проблема прекратится при применении изготовленного между временем календарного диска, который оказывает помощь в опреде лении продолжительности беременности в неделях. Н уж но стремиться все более и более к точному и надежному установле нию веса и длины, обязательному при рождении. Н а основе выш еуказанного автор предполагает, что при осуществлении благоприятного изменения в установлении продолжительности беременно сти, вместе с соответственно селектированными данными о весе и длине при рождении эти значения будут пригодными к составлению таблиц, и кривы х развитости веса при рождении и длины при рождении для всей страны.
SU IT A B IL IT Y OF THE BIRTH W EIGHT A N D BIRTH LENGTH D ATA FOR THE ELABORATION OF THE DEVELOPM ENT STAN DA RD
Su m m a ry Of th e 1975 live b irth s au th o r processed th e d ata of b irth w eight, body length a t b irth and age of developm ent of 194 198 new born to study th e su itab i lity of th e d ata indicated on the „B irth R ecord” for the elaboration of th e deve lopm ent standard. T he study of the d ata of th e d uration of pregnancy proves unanim ously th a t th e very high values of th e w eeks of developm ent — w hich affected the average values of b irth w eight and body length a t b irth , too — can be attrib u ted to th e statem en t of th e d uration of pregnancy in lu n a r m onths an d to th e red u c tion of th e stated value to weeks.
K Ö Z L E M É N Y E K
109
We hope th a t the problem w ill cease w hen the calender disk — developed in th e m eantim e — w ill be used w hich ren d ers a help in th e d eterm in atio n of th e d u ration of pregnancy in weeks. We should endeavour to increase continuously th e ex actitu d e an d reliab i lity of th e w eighing and th e m easuring of the length of body com pulsory at b irth . On th e basis of all this au th o r supposes th a t in case of a fav o u rab le change in th e statem en t of th e duration of pregnancy, w ith th e d ata of b irth w eig h t an d body length a t b irth together these values w ill be suitable fo r th e elaboration of tables curves of developm ent of b irth w eight an d body length a t b irth for th e w hole country.