Szerzõ, szerkesztõ:
HÍDVÉGI MÁRTA Lektorálták:
KÕPATAKINÉ MÉSZÁROS MÁRIA TÓTH EGON Olvasószerkesztõ:
HIDALMÁSI ANNA
Tipográfia: BORGISZ BT. Borítóterv: KOVÁCS DÁVID
ISBN 963 86308 0 9
Kereskedelmi forgalomba nem hozható © Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány 1054 Budapest, Báthori u. 10. Tel./Fax: 302-3007
GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ CENTRUMOK
HEVES MEGYEI GYÓGYPEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI KÖZPONT
Budapest, 2002
ELÕSZÓ
A SOROZATHOZ
A közoktatásról szóló törvény, gyógypedagógiai szolgáltató centrumról mint külön intézménytípusról nem rendelkezik. A célterület igénye és a napi gyakorlat azonban fokozatosan és igen határozottan életre hív(ott) olyan intézményeket, amelyek a törvény által meghatározott szolgáltatásokon kívül más, a törvényben nem jelzett szolgáltatásokat is nyújtanak. A Közalapítvány kuratóriuma, felismerve e folyamat fontosságát, olyan pályázati programcsomagot indított útjára, amely a gyógypedagógiai szolgáltatások területén innovációs jelleggel bír. A már mûködõ gyógypedagógiai szolgáltató centrumok, környezetük igényeire reagálva, rendszerük tudatos fejlesztésével, olyan egyedi intézményi modelleket alakítottak ki, melyek a pályázati program keretében, mûködési formájuk leírására, bemutatására vállalkoztak. A szakma elismert szakembereinek értékelése nyomán Gyógypedagógiai szolgáltató centrumok könyvsorozatunkban 8 sikeres modell-intézmény mutatkozik be. A nyolc kötet mindegyikét, külön-külön vagy együttesen ajánlom a téma iránt érdeklõdõ gyakorlati szakembereknek, akik hasonló gyógypedagógiai szolgáltató centrum kialakításán gondolkodnak, esetleg elkezdték már annak megvalósítását. Ajánlom továbbá érdeklõdõ elméleti szakembereknek, akik a közoktatásban megjelenõ új intézménytípus rendszerszemléletû megközelítésében érdekeltek, valamint mindazoknak, akik a fogyatékos gyermekek, szüleik és a velük foglalkozók részére nyújtott szolgáltatások iránt érdeklõdnek. Tóth Egon a kuratórium elnöke
A tanulmány egy évek óta folyó, tudatos, a környezeti változások ismeretére és az igények összetételére válaszolni szándékozó fejlesztési folyamat leírása. A bemutatott szolgáltató központ tevékenységrendszere egyre szélesebb körben és egyenletesen magas színvonalon próbálja kielégíteni az igényeket. Az elmúlt húsz év gyógypedagógiai történelmét is olvashatjuk a sorok között. A törvényi változások, a helyi sajátosságok, a szûkebb és a tágabb környezeti elvárások messzemenõ figyelembe vétele, rugalmasság, a szervezeti kultúra fejlesztésének tudatos tervezése és tudatos megvalósítására való törekvés jellemzi
.
A központ dolgozói között folyamatos interaktív munka folyik, tudatos szakmai fejlesztést, az egyéni kompetenciák szélesedõ körét célzó képzési rendszerrel. Egyértelmûen és világosan látható, hogy a megfogalmazott tervezés helyzetelemzésen, annak adatain alapul
.
A fejlesztési elképzelések merészek. Nemcsak a jelenlegi kihívások számára keresnek megoldást, hanem több megye összefogását is célozzák
. Kõpatakiné Mészáros Mária
TARTALOMJEGYZÉK Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 I. Fejezet: Bemutatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 A központ fõbb mutatói a tervezett teljeskörû ellátás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Az ellátás megvalósulásának helyszínei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Szervezeti változások tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 II. Fejezet: A régmúlt és a múlt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Gödrök a futópályán. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Gátak a futópályán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 III. Fejezet: Egyes szolgáltatások alakulása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 A múlt és a jelen közti átmenet illusztrálása adatokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 IV. Fejezet: Jelen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Az intézmény bemutatása a minõségbiztosítás szempontjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 A vizsgálati körülmények megteremtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Korai fejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 Képzési kötelezettek fejlesztõ felkészítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 Logopédiai ellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 Utazótanári szolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Az utazótanári ellátási rendszer alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 Nevelési tanácsadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 Konduktív pedagógiai szakszolgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 Pedagógiai szakmai szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 Kapcsolatrendszerünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 V. Fejezet: A jövõ terveink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Források, irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
ELÕSZÓ Az út 1974-tõl huszonhat éven át különbözõ futásnemekben megtett hosszútávfutásról szól. Az út kétharmadánál tartunk. Kezdetben váltófutás volt: új pályán, jó képességû futó adta át a stafétabotot utódjának 1979-ben. Ekkor a pályán már segítõ edzõk, felügyelõk, szurkolók ellendrukkerek is felsorakoztak. Akadályfutássá alakult a futásnem. Hol egy mély gödröt ástak, hol egy magas gátat tettek be váratlanul, nem figyelmeztetve a szegény futót. Bizonyos esetekben a hosszútávfutó magányosnak érezhette magát. Két esetben olyan futót tettek mellé a pályára, aki teljesen alkalmatlan volt a futásra, akadályozta a versenyzõt. Végre jó futók is megjelentek. Ekkor már a táv felénél tartó futó másodállásban edzõje lett az új futóknak, akik közül az egyik a táv kétharmadánál utolérte õt. Újból váltófutássá alakult a futásnem, a veterán futó átadta a stafétabotot a friss, jó erõben lévõ futónak. A pályán jó csapat fut. Több a drukker is, mint az ellendrukker. A salakot egyengetik, a sportcsarnok megtelt jó sportolókkal, hozzáértõ edzõkkel és tanácsadókkal.
I. FEJEZET
BEMUTATKOZÁS A
KÖZPONT FÕBB MUTATÓI A TERVEZETT TELJES-
KÖRÛ ELLÁTÁS ESETÉN Körzet: Heves megye Ellátandók köre: értelmi, beszéd-, mozgás- és más fogyatékosok, családjaik, segítõik, intézményeik, az intézmények fenntartói, oktatásukban-fejlesztésükben részt vevõ szakemberek A fogyatékosok életkora: 020 év Fenntartó: Heves Megye Önkormányzata Eger Az intézmény típusa: többcélú közoktatási intézmény önálló gazdálkodással, mely pedagógiai szakszolgálati és szakmai szakszolgáltatási feladatokat lát el. Intézményegységei: tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság egységes pedagógiai szakszolgálat gyógypedagógiai szakmai szolgáltató központ
AZ
ELLÁTÁS MEGVALÓSULÁSÁNAK HELYSZÍNEI
Bázisintézmény: Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgáltató Központ, Eger Decentrumok: Hatvan, Heves, Gyöngyös speciális általános iskoláiban mûködõ szakemberek A bázisintézménybõl és a decentrumokból utazótanárok viszik ki a szolgáltatást a helyszínekre.
SZERVEZETI
VÁLTOZÁSOK TERVEZÉSE
Egységes szolgáltatói filozófiával egységes szervezetet alkotunk, közvetlen és információs szolgáltatásokat nyújtunk. Stratégiánk alapján a segítõ szolgáltatások (egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, civil szervezeti) megkeresésével minõségközpontú, rendszerelvû, partnerközpontú szervezetként a megye gyógypedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltató bázisintézményévé szándékozunk alakulni.
14
A
MÚLTRA ÉPÍTKEZÕ JELEN
A központi igényekre rugalmasan reagáló alternatív rövid és hosszú távú tervezéssel a jogszabályi lehetõségek kereteit kívánjuk kihasználni. Egyes szolgáltatások bevezetésével esetleg hatni tudunk a jogszabály-rendezésekre is. Módszertani tapasztalatainkat és tudásunkat más megyék, régiók érdeklõdõ szakembereivel megosztjuk. MEGYEI
JELLEMZÕK
Pétervásárai kistérség
Pétervására
Gyöngyösi kistérség
Egri kistérség Eger
Gyöngyös Lõrinci
Füzesabonyi kistérség Füzesabony
Hatvan Hatvani kistérség
Heves
Hevesi kistérség
A
15
MÚLTRA ÉPÍTKEZÕ JELEN
Területe: 3637 négyzetkilométer, lakóinak száma: 324 096 fõ. Az ország egyik legkisebb megyéje. Területének közel 13%-a országos és helyi jelentõségû, védett természeti terület és érték. A települések száma egyenletes eloszlással 118. Ebbõl 7 város.
Heves Megyei Közgyûlés
Gyöngyös
Hatvan
Eger
Heves
Füzesabony
Lõrinci
Pétervására
Eger megyei jogú város. A megye lakosságának száma fokozatosan csökken. Az utóbbi évtizedben országos mértéket meghaladóan csökkent a gyermekkorú, és nõtt a hatvan évnél idõsebb korúak száma. A megye száznyolc településén 155 óvoda, 139 általános iskola mûködik. Nappali tagozaton 29 687 diák tanul, 2741 pedagógus foglalkozik velük. A jobb tájékozódáshoz a következõ statisztikai táblázatok és grafikonok áttekintését javasoljuk: 1. A települések fontosabb adatai a) településjegyzék, b) óvoda, általános iskola. 2. Az oktatás országos helyzetének áttekintése, l960l999 3/a Az óvodai ellátás adatai területi egységenként, 1999 3/b Az általános iskolai ellátás adatai területi egységenként, 1999 3/c Az általános iskolák fõbb adatai Heves megyében 3/d Az óvodák fõbb adatai Heves megyében 4/a A gyógypedagógiai oktatás összefoglaló adatai Heves megyében 4/b A gyógypedagógiai oktatás fõbb adatai Heves megyében, 1999 4/c Az önálló gyógypedagógiai intézmények fõbb adatai Heves megyében, 1999 4/d Gyógypedagógiai oktatás a fogyatékos osztályokkal (is) mûködõ intézményekben, 1999 4/e Gyógypedagógiai oktatásban részesülõk (fõ) grafikus ábrázolása 5/a Megyei településtérkép a logopédiai hálózatról 5/b Megyei településtérkép az integráltan nevelt értelmi fogyatékosokról, az összevont osztályokról és a speciális általános iskolákról Az adatok tájékoztatóak intézményünk státusának megértéséhez és tájékozódóak saját munkánk értékeléséhez, a helyzetelemzéshez, a további feladatok tervezéséhez.
16
BEMUTATKOZÁS 1. A) TELEPÜLÉSJEGYZÉK HEVES
EGRI
MEGYE STATISZTIKAI KISTÉRSÉGEINEK TELEPÜLÉSJEGYZÉKE
KISTÉRSÉG
Andornaktálya Bélapátfalva Bodony Demjén Eger Egerbakta Egerszalók Egerszólát Felsõtárkány Kerecsend Maklár Nagytálya Nagyvisnyó Noszvaj Ostoros Parád Parádsasvár Recsk Sirok Szilvásvárad
FÜZESABONYI KISTÉRSÉG
Aldebrõ Besenyõtelek Dormánd Egerfarmos Feldebrõ Füzesabony Kál Kápolna Kompolt Mezõszemere
1997.
AUGUSZTUS
1-JÉTÕL
Mezõtárkány Nagyút Poroszló Sarud Szihalom Tarnaszentmária Tófalu Újlõrincfalva Verpelét
GYÖNGYÖSI KISTÉRSÉG
Abasár Adács Atkár Detk Domoszló Gyöngyös Gyöngyöshalász Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Halmajugra Karácsond Kisnána Ludas Markaz Mátraszentimre Nagyfüged Nagyréde Vámosgyörk Vécs Visonta Visznek
ÉRVÉNYES
HATVANI
KISTÉRSÉG
Apc Boldog Csány Ecséd Hatvan Heréd Hort Lõrinci Nagykökényes Petõfibánya Rózsaszentmárton Szücsi Zagyvaszántó
HEVESI
KISTÉRSÉG
Átány Boconád Erdõtelek Erk Heves Hevesvezekény Kisköre Kömlõ Pély Tarnabod Tarnaméra Tarnaörs Tarnaszentmiklós Tarnazsadány Tenk Tiszanána Zaránk
17
BEMUTATKOZÁS Egercsehi Erdõkövesd Fedémes Hevesaranyos Istenmezeje Ivád Kisfüzes Mátraballa Mátraderecske
PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG
Balaton Bátor Bekölce Bükkszenterzsébet Bükkszentmárton Bükkszék Egerbocs
KSH
1. B) ÓVODA,
Mikófalva Mónosbél Pétervására Szajla Szentdomonkos Szúcs Tarnalelesz Terpes Váraszó
ÁLTALÁNOS ISKOLA
STATISZTIKAI ÉVKÖNYV
HEVES
Óvoda Ssz. Település
férõhely
1. Eger megyei jogú város2128 2. Füzesabony 302 3. Gyöngyös 1256 4. Hatvan 810 5. Heves 406 6. Lõrinci 198 7. Pétervására 75 8. Abasár 9. Adács 10. Aldebrõ 11. Andornaktálya 12. Apc 13. Atkár 14. Átány 15. Balaton 16. Bátor 17. Bekölce 18. Besenyõtelek 19. Bélapátfalva 20. Boconád 21. Bodony 22. Boldog
120 100 47 75 75 50 75 44 25 25 150 157 50 25 85
MEGYE,
1998.
Általános iskola
óvoda- óvodás pedagó- gyergus mek
osztályterem
pedagógus
tanuló
ebbõl 8. napközi osztályos ellátásban részesülõ
203 30 109 72 38 17 6
2185 307 1185 853 474 223 75
253 46 127 103 63 24 16
553 69 262 185 112 39 23
6007 813 3124 2338 1357 497 331
774 98 397 313 210 66 50
3101 146 1292 902 740 68 45
11 9 4 6 4 4 6 4 1 2 11 13 4 2 9
105 106 61 62 79 57 77 43 13 14 167 157 45 21 100
16 12 8 8 13 11 11 8 2 18 21 9 2 16
22 19 16 12 13 17 16 13 3 26 28 15 3 25
210 245 116 111 196 119 153 92 34 343 345 127 31 300
27 24 11 23 13 16 18 10 39 41 12 44
93 25 50 14 19 31 87 17 48 30 39 17 21
18
BEMUTATKOZÁS
Óvoda Ssz. Település
férõhely
23. Bükkszenterzsébet 24. Bükkszentmárton 25. Bükkszék 26. Csány 27. Demjén 28. Detk 29. Domoszló 30. Dormánd 31. Ecséd 32. Egerbakta 33. Egerbocs 34. Egercsehi 35. Egerfarmos 36. Egerszalók 37. Egerszólát 38. Erdõkövesd 39. Erdõtelek 40. Erk 41. Fedémes 42. Feldebrõ 43. Felsõtárkány 44. Gyöngyöshalász 45. Gyöngyösoroszi 46. Gyöngyöspata 47. Gyöngyössolymos 48. Gyöngyöstarján 49. Halmajugra 50. Heréd 51. Hevesaranyos 52. Hevesvezekény 53. Hort 54. Istenmezeje 55. Ivád 56. Karácsond 57. Kál 58. Kápolna 59. Kerecsend 60. Kisfüzes 61. Kisköre
50 23 75 25 50 90 50 120 50 15 50 20 60 50 25 125 25 40 100 85 45 90 100 115 30 50 30 25 125 50 25 100 125 63 100 80
Általános iskola
óvoda- óvodás pedagó- gyergus mek
4 2 6 2 4 8 3 12 4 2 3 2 6 3 2 11 2 4 7 8 5 10 8 10 3 4 2 2 11 4 2 11 11 5 9 9
55 13 82 29 48 75 25 122 50 22 39 23 61 29 13 130 29 36 111 93 68 125 91 105 43 56 31 27 154 48 19 123 129 57 107 108
osztályterem
3 7 9 5 10 9 4 16 11 3 12 2 13 8 1 20 5 1 8 15 10 9 15 15 10 10 8 6 2 16 9 1 15 17 10 13 20
pedagógus
tanuló
5 9 15 10 14 21 6 20 16 3 19 2 17 13 1 26 10 1 14 24 16 14 23 22 16 13 14 10 4 27 12 1 22 25 14 21 29
47 83 173 53 135 191 48 273 93 13 209 18 141 94 19 387 67 9 100 277 208 114 217 261 202 110 188 72 47 344 129 17 267 264 138 150 315
ebbõl 8. napközi osztályos ellátásban részesülõ 10 23 7 20 22 33 9 22 17 10 36 11 12 29 19 12 13 34 22 10 15 4 31 15 28 19 17 16 37
47 24 26 160 23 46 12 27 13 63 24 19 21 23 47 28 24 50 33 35 46 50 12 22 49 31 45 82
19
BEMUTATKOZÁS
Óvoda Ssz. Település
férõhely
62. Kisnána 63. Kompolt 64. Kömlõ 65. Ludas 66. Maklár 67. Markaz 68. Mátraballa 69. Mátraderecske 70. Mátraszentimre 71. Mezõszemere 72. Mezõtárkány 73. Mikófalva 74. Mónosbél 75. Nagyfüged 76. Nagykökényes 77. Nagyréde 78. Nagytálya 79. Nagyút 80. Nagyvisnyó 81. Noszvaj 82. Novaj 83. Ostoros 84. Parád 85. Parádsasvár 86. Petõfibánya 87. Pély 88. Poroszló 89. Recsk 90. Rózsaszentmárton 91. Sarud 92. Sirok 93. Szajla 94. Szentdomonkos 95. Szihalom 96. Szilvásvárad 97. Szúcs 98. Szücsi 99. Tarnabod 100. Tarnalelesz
40 95 75 25 50 75 25 100 25 50 55 25 20 79 25 112 52 25 25 59 55 60 100 25 150 65 125 100 50 65 75 40 72 75 25 75 37 50
Általános iskola
óvoda- óvodás pedagó- gyergus mek
4 9 7 2 4 6 1 9 1 3 6 2 4 5 2 10 4 2 2 6 4 7 6 1 12 5 9 9 4 6 6 2 6 7 2 5 2 4
41 115 83 36 54 67 25 78 24 32 66 39 15 79 23 104 42 19 34 68 46 69 60 13 119 66 115 107 35 77 56 24 75 68 24 55 34 51
osztályterem
9 16 11 4 11 10 2 14 6 11 8 9 13 4 12 4 8 9 8 10 8 14 2 15 11 18 16 10 10 10 2 10 14 8 5 15
pedagógus
tanuló
13 30 16 5 20 13 4 17 7 15 18 12 13 4 27 6 9 13 13 14 16 27 1 22 15 31 25 13 17 19 2 18 16 11 7 22
126 299 175 47 174 166 21 218 35 115 142 105 149 35 276 44 57 80 145 93 166 247 10 255 130 318 283 165 110 182 24 223 197 114 80 310
ebbõl 8. napközi osztályos ellátásban részesülõ 11 23 16 25 24 24 7 12 17 7 18 34 6 8 15 12 20 43 19 13 37 41 27 11 24 31 20 10 9 37
20 80 20 28 41 36 21 24 16 30 64 25 74 13 8 17 25 19 61 105 39 44 157 112 17 82 149 155 74 32
20
BEMUTATKOZÁS
Óvoda
Általános iskola
óvoda- óvodás pedagó- gyergus mek
pedagógus
tanuló
13 13
24 22
263 182
30 14
179 163
39 67 57 95 57 19 154 17 44 41 57
4 10 9 12 11 1 20 4 9 8 9
6 18 12 18 15 1 38 9 17 11 18
53 122 139 211 148 15 389 56 93 92 233
8 16 18 15 34 1 10 11 28
43 85 21 20 24 170 14 21 68
5302 6440 11742
632 974 1606
1243 1498 2741
14467 15220 29687
1908 1617 3525
6294 3969 10263
Ssz. Település
férõhely
101. Tarnaméra 102. Tarnaörs
60 75
7 6
95 80
50 60 55 75 70 25 100 25 50 50 75
4 6 4 6 5 2 11 2 4 4 6
Városok összesen 5175 Községek összesen 6435 Megye összesen 11610
475 544 1019
103. Tarnaszentmária 104. Tarnaszentmiklós 105. Tarnazsadány 106. Tenk 107. Terpes 108. Tiszanána 109. Tófalu 110. Újlõrincfalva 111. Vámosgyörk 112. Váraszó 113. Verpelét 114. Vécs 115. Visonta 116. Visznek 117. Zagyvaszántó 118. Zaránk
osztályterem
ebbõl 8. napközi osztályos ellátásban részesülõ
21
BEMUTATKOZÁS 2. AZ
Év
1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
OKTATÁS ORSZÁGOS HELYZETÉNEK ÁTTEKINTÉSE
Óvodás
184 172 178 184 187 189 192 197 204 213 227 247 270 296 316 329 349 384 422 457 478 477 466 455 441 425 407 399 395 393 392 395 395 398 397 401 396 385 376 367
KSH
STATISZTIKAI ÉVKÖNYV,
Alapfokú Általános Szakmunoktatásban iskolai kás tanuló részesülõ nappali tagozatos tanuló
1509 1555 1605 1607 1561 1498 1449 1392 1310 1229 1166 1122 1105 1125 1141 1144 1164 1171 1180 1192 1221 1272 1301 1326 1343 1355 1353 1332 1297 1235 1179 1129 1090 1053 1027 1016 1007 1004 1006 1000
1433 1494 1521 1512 1486 1457 1424 1375 1298 1219 1154 1106 1079 1068 1074 1087 1108 1126 1144 1165 1200 1252 1284 1310 1327 1340 1342 1318 1282 1221 1167 1117 1079 1044 1020 1011 1003 1001 1003 961
125 135 144 151 164 172 184 195 212 224 223 211 197 186 175 165 158 154 153 153 154 157 169 175 178 176 175 177 187 202 209 205 189 174 163 154 144 133 120 110
Szakiskolai tanuló
2 7 8 8 8 9 9 9 9 10 10 10 12 13 15 15 20 25 30 28 24 20 17 13 8
2000.
19601999
Középiskolában tanuló Összeebbõl sen nappali tagozaton
Felsõfokú oktatásban részesülõ Összeebbõl sen nappali tagozaton
241 284 334 385 417 407 376 351 335 337 347 352 347 349 375 382 373 364 352 342 334 327 319 317 319 321 319 322 329 349 360 376 393 407 419 425 436 447 461 475
45 53 67 82 92 94 90 84 79 79 81 86 91 98 103 108 111 109 106 103 101 103 101 100 100 99 99 99 99 101 102 107 117 134 155 180 199 234 258 279
156 171 187 211 231 237 230 228 228 231 233 229 219 213 210 207 202 199 198 199 203 209 218 225 232 236 237 240 248 274 292 309 323 331 337 349 361 369 377 387
29 35 40 45 49 51 52 52 52 53 54 56 58 62 63 64 64 65 65 64 64 63 63 63 63 64 65 67 72 72 77 83 92 104 116 130 142 153 163 172
22
BEMUTATKOZÁS 3. A) AZ
ÓVODAI ELLÁTÁS ADATAI TERÜLETI EGYSÉGENKÉNT
Megye, régió
KSH
STATISZTIKAI ÉVKÖNYV,
Férõhely
Óvodás gyermek
2000.
Pedagógus
1999
Egy pedagógusra
Száz férõhelyre
jutó óvodás Budapest Pest
53770 36840
53906 40138
5211 3276
10 12
100 109
Közép-Magyarország
90610
94044
8487
11
104
Fejér Komárom-Esztergom Veszprém
15962 11907 14380
16261 11922 1352
1364 1004 1209
12 12 11
102 100 94
Közép-Dunántúl
42249
41705
3577
12
99
Gyõr-Moson-Sopron Vas Zala
16563 9997 10535
15301 9538 9659
1384 827 865
11 12 11
92 95 92
Nyugat-Dunántúl
37095
34498
3076
11
93
Baranya Somogy Tolna
14212 13206 10448
14206 12433 9318
1213 1084 851
12 11 11
100 94 89
Dél-Dunántúl
37866
35957
3148
11
95
Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád
27538 11491 8582
27905 11449 7898
2275 999 705
12 11 11
101 100 92
Észak-Magyarország
47611
47252
3979
12
99
Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg
21879 15275 22384
22781 15724 23896
1873 1295 1809
12 12 13
104 103 107
Észak-Alföld
59538
62401
4977
13
105
Bács-Kiskun Békés Csongrád
20613 14662 16001
19621 14513 15713
1630 1192 1343
12 12 12
95 99 98
Dél-Alföld
51276
49847
4165
12
97
366245
365704
31409
12
100
ÖSSZESEN
23
BEMUTATKOZÁS 3. B) AZ
ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS ADATAI TERÜLETI EGYSÉGENKÉNT,
1999
Megye, régió
Tanuló
Budapest Pest
141655 98878
17330 13344
7156 4773
13155 7879
6302 4442
22 22
Közép-Magyarország
240533
30674
11929
21034
10745
22
Fejér Komárom-Esztergom Veszprém
42472 30615 36238
5561 3824 4386
2071 1574 1948
3285 2542 3133
1938 1437 1796
22 21 20
109325
13771
5593
8960
5171
21
Gyõr-Moson-Sopron Vas Zala
40096 24427 27318
4871 3003 3299
2365 1359 1547
3701 2334 2644
2041 1328 1402
20 20 19
Nyugat-Dunántúl
91841
11173
5271
8679
4681
20
Baranya Somogy Tolna
37576 30973 24522
4732 3980 3129
1956 1693 1363
3376 2848 2233
1817 1528 1207
21 20 20
Dél-Dunántúl
93071
11841
5012
8457
4552
20
Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád
78762 29600 20640
10241 3832 2636
3978 1631 1182
6462 2717 1827
3800 1461 1055
21 20 20
Észak-Magyarország
129002
16709
6791
11006
6316
20
58182 42107 65031
7430 5214 8435
2627 2011 3259
4843 2395 5481
2538 1859 3109
23 23 21
Észak-Alföld
165320
21079
7897
16319
7506
22
Bács-Kiskun Békés Csongrád
54275 37549 39685
6802 4563 4812
2724 1797 1916
4429 3187 3458
2494 1735 1768
22 22 22
Dél-Alföld
131509
16177
6437
11074
5997
22
ÖSSZESEN
960601
121424
48930
82829
44968
21
Közép-Dunántúl
Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg
Ebbõl Osztályelsõ terem évfolyamos
Pedagógus
Osztály
Egy osztályra jutó tanuló
24
BEMUTATKOZÁS 3. C) AZ
Megnevezés
ÁLTALÁNOS ISKOLÁK FÕBB ADATAI
HEVES
MEGYÉBEN
1970
1980
1990
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
163 939 -
146 1164 73
146 1534 113
149 1599 124
149 1611 133
148 1620 134
145 1613 141
141 1592 144
141 1593 137
139 1606 139
138 1631 140
1150
1436
2412
2295
2295
2302
2228
2175
2173
2224
2207
818
969
626
704
705
689
671
590
534
494
491
94
74
36
33
25
28
23
25
25
23
19
Pedagógus összesen
2062
2479
3074
3032
3025
3019
2922
2790
2732
2741
2717
Ebbõl: nõ
1448
1988
2573
2546
2515
2520
2458
2361
2322
2328
2316
Tanuló összesen
36360
36809
35921
32972
31781
30979
30431
30028
29792
29687
29600
17237 19126 -
19236 17573 -
16088 19833 -
15454 17518 52
15303 16478 108
15223 15756 103
15063 15368 180
14923 15105 158
14885 14896 122
14854 14833 125
14825 14775 133
-
-
-
253
422
667
801
901
838
705
617
4422 5034 -
5446 3956 13308
3990 5132 13647
3986 4689 12222
3946 4367 11187
39550 3934 11045
3820 3877 10126
3824 3697 9967
3887 3638 10268
3979 3525 10263
3832 3683 10451
1348 132 -
1410 73 423
1587 51 622
1606 55 548
1578 53 512
1571 53 512
1524 53 447
1492 56 417
1483 56 503
1484 52 442
1461 52 450
Egy osztály39 teremre jutó tanuló Egy pedagógusra 18 jutó tanuló Egy osztályra 27 jutó tanuló Egy osztáyteremre 1,44 jutó osztáy Egy napközis csoportra jutó tanuló Napközis tanulók aránya %
32
23
21
20
19
19
19
19
19
18
15
12
11
11
10
10
11
11
11
11
26
23
21
20
20
20
20
20
20
20
1,21
1,03
1,00
0,98
0,97
0,94
0,94
0,93
0,92
0,90
31
22
22
22
22
23
24
20
23
23
36,2
38,0
37,1
35,2
35,7
33,3
33,2
34,5
34,6
35,3
Iskola Osztályterem Tornaterem Tanári képesítésû pedagógus Tanítói képesítésû pedagógus Nem pedagógus végzettségû oktató
Ebbõl: 1-4. osztályos 5-10. osztályos 6 osztályos gimnáziumban 8 osztályos gimnáziumban 1. évfolyamos 8. évfolyamos napközis Osztály Ebbõl: összevont Napközis csoport
25
BEMUTATKOZÁS 3. D) AZ Megnevezés
1970
1980
ÓVODÁK FÕBB ADATAI
1990
1992
1993
HEVES
MEGYÉBEN
1994
1995
1996
1997
1998
1999
Összesen Óvoda 111 163 Férõhely 6038 12205 Óvodás gyermek 6576 15585 Gyermekcsoport 225 478 Óvodapedagógus 333 922 Ebbõl: óvodapedagógusi képesítéssel nem rendelkezõ 60 Fõfoglalkozású dajka 100 férõhelyre jutó óvodás gyermek 109 128 Egy óvodapedagógusra jutó óvodás gyermek 20 17
158 11933 12315 512 1100
159 11878 12454 511 1078
159 11732 12322 507 1059
159 11734 12300 502 1052
156 11507 12441 490 1028
155 11505 12335 490 1020
154 11490 12041 486 1013
155 11590 11727 489 1015
154 11491 11449 479 999
27 594
21 586
16 580
16 586
13 566
15 553
10 526
14 525
11 504
103
105
105
105
108
107
105
101
100
11
12
12
12
12
12
12
12
11
Ebbõl önkormányzati Óvoda 98 151 Férõhely 5421 11539 Óvodás gyermek 5956 14775 Gyermekcsoport 202 451 Óvodapedagógus 301 865 Ebbõl: óvodapedagógusi képesítéssel nem rendelkezõ 54 Fõfoglalkozású dajka 100 férõhelyre jutó óvodás gyermek 110 128 Egy óvodapedagógusra jutó óvodás gyermek 20 17
151 11455 11838 492 1059
154 11548 12126 497 1050
154 11332 11927 489 1022
154 11324 11923 485 1017
152 11147 12090 475 998
151 11145 11974 475 990
149 11108 11663 470 982
149 11183 11350 472 982
148 11084 11093 462 965
27 566
20 567
11 554
14 561
13 545
15 533
9 506
12 505
10 484
103
105
105
105
108
107
105
102
100
11
12
12
12
12
12
12
12
12
Ebbõl alapítvány, természetes személy Óvoda Férõhely Óvodás gyermek Gyermekcsoport Óvodapedagógus Ebbõl: óvodapedagógusi képesítéssel nem rendelkezõ Fõfoglalkozású dajka 100 férõhelyre jutó óvodás gyermek Egy óvodapedagógusra jutó óvodás gyermek
1 100 98 4 9
1 100 101 4 9
1 100 100 4 9
2 122 114 5 11
3 147 129 6 13
3 147 130 6 14
2 6
6
6
1 6
2 6
1 6
98
101
100
93
88
88
11
11
11
10
10
9
26 4. A) A
BEMUTATKOZÁS GYÓGYPEDAGÓGIAI OKTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI
Megnevezés Intézmény Osztályterem Pedagógus Ebbõl: gyógypedagógus Tanuló Osztály Ebbõl összevont
4. B) A A intézmény Intéztípusa mény
Önálló intézmény 8 Intézményen belül mûködõ fogyatékos osztály 26 Összesen 34
4. C) AZ Iskola
HEVES
MEGYÉBEN
1980
1990
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
13 55 125 66 690 62 14
22 100 208 96 1184 111 34
29 107 200 99 1300 122 34
30 108 205 104 1215 123 34
36 111 215 112 1340 130 41
33 118 220 115 1402 134 49
35 126 228 115 1500 141 58
34 127 232 121 1619 143 57
34 129 235 125 1650 145 59
GYÓGYPEDAGÓGIAI OKTATÁS FÕBB ADATAI,
Óvodás korú Általános Szakgyermek iskolai tanuló
NapTanuló közis csoport
1999
Osztály- Pedagó- Ebbõl: terem gus gyógypedagógus
30
912
80
35
90
170
107
30
738 1650
66 146
8 43
39 129
65 235
18 125
ÖNÁLLÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNYEK FÕBB ADATAI,
Óvodáskorú Általános Szak- Tanuló gyermek Iskolai tanuló csoport
1. Móra Ferenc Általános Iskola, Eger 2. Szalapart u. Óvoda és Általános Iskola, Eger 3. Mlinkó István Óvoda és Általános Iskola, Eger 16 4. Egri Autisták Speciális Iskolája és Óvodája 1 5. Általános Iskola és Óvoda, Gyöngyös 8 6. Lesznai Anna Óvoda és Általános Iskola, Hatvan 5 7. Benedek Elek Általános Iskola, Heves 8. Kisegítõ Általános Iskola, Szajla Összesen 30
Osztály terem
1999
Peda- Ebbõl: gógus gy.ped.
113
10
11
30
17
256
21
26
33
30
83
13
13
30
29
4 155
2 12
10
1 27
11
135
11
15
27
12
158 8 912
10 1 80
14 1 90
21 1 170
8 107
27
BEMUTATKOZÁS 4. D) GYÓGYPEDAGÓGIAI
OKTATÁS A FOGYATÉKOS OSZTÁLYOKKAL (IS)
MÛKÖDÕ INTÉZMÉNYEKBEN,
Iskola
1999
Általános Szak- Tanuló Osztályiskolai tanuló csoport terem
Peda- Ebbõl: gógus gy.ped.
1. Kálváriaparti Általános Iskola, Gyöngyös
51
4
6
1
2. Általános Iskola, Pétervására
36
3
3
3
1
Községi általános iskolák 3. Átány
14
2
2
4. Besenyõtelek
28
2
2
2
5. Bélapátfalva
33
3
3
4
1
6. Egerbakta
12
1
1
1
7. Egerszalók
13
1
1
1
1
8. Erdõtelek
28
3
2
2
9. Erk
17
1
1
1
10. Gyöngyösoroszi
47
3
3
2
11. Gyöngyöspata
35
3
3
1
12. Kál
29
2
2
2
13. Kerecsend
27
3
2
2
1
14. Kisköre
20
3
3
15. Kömlõ
17
2
1
1
16. Mátraderecske
24
2
2
2
2
17. Nagyfüged
36
3
3
3
2
18. Pély
28
3
3
4
19. Poroszló
16
2
2
20. Sarud
27
2
2
2
21. Sirok
8
1
1
1
1
22. Tarnalelesz
46
4
4
4
23. Tarnaörs
26
2
2
24. Tarnazsadány
26
3
3
3
25. Tiszanána
74
6
5
5
2
26. Verpelét
20
2
2
738
0
66
39
65
18
Összesen
28
BEMUTATKOZÁS 4. E) GYÓGYPEDAGÓGIAI
OKTATÁSBAN RÉSZESÜLÕK /FÕ/
GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁSA
1800 1600
Tanuló
1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
29
BEMUTATKOZÁS 5. A) MEGYEI
TELEPÜLÉSTÉRKÉP A LOGOPÉDIAI HÁLÓZATRÓL
Logopédiai ellátás: teljesen
X részben (utazó logopédusok)
Megjegyzés: A hevesi térségben az ellátást bejárással biztosítják, de a szülõk ezt nem tudják igénybe venni az utazási nehézségek miatt
5. B) MEGYEI TELEPÜLÉSTÉRKÉP AZ INTEGRÁLTAN NEVELT ÉRTELMI FOGYATÉKO-SOKRÓL, AZ ÖSSZEVONT OSZTÁLYOKRÓL ÉS A SPECIÁLIS ÁLTALÁNOS ISKOLÁKRÓL (SAJÁT ADATOK)
speciális általános iskolák
X kihelyezett osztályok integrált értelmi és más fogyatékosok 47 településen: 190 e.fé.f. 20 településen: 32 kps.é.f. ? településen: 3277 más f. 27 településen: 56 kihelyezett osztály (saját adatok)
30
BEMUTATKOZÁS
II.
A
FEJEZET
RÉGMÚLT ÉS A MÚLT Biztos alap nélkül tartóslag semmi sem állhat. (gróf Széchenyi István)
Az elmúlt huszonhat évet mutatom be, kiemelve azokat a szubjektív szakmai tényezõket, melyek meghatározták a fejlõdés irányát, tempóját, szakszerûségét. Egy 12 négyzetméteres szobában, melyet a közepén függönnyel kettéválasztottak, kezdte meg mûködését az állandó áthelyezõ bizottság. A két gyógypedagógus és a fél állású adminisztrátor munkája: évente 180200 gyermek vizsgálata. Rendezetlen közoktatási ellátásban, a hõskorban éltünk. Új feladat volt, új kihívás, frissen végzett diplomások új szemlélettel vakon hittek a gyors sikerben. A humán erõforrás volt a nagy erõsségünk. Már a kezdetekben szoros együttmûködés alakult ki a gyógypedagógiai intézmények igazgatói, a gyógypedagógiai szakfelügyelõ és a megyei tanács gyógypedagógiai fõelõadója között. Tudatos, harcos, szakszerû, elhivatott szakmai teamet alkottunk. Ma úgy mondhatnánk, hogy szakmai szolgáltatásokat nyújtottunk az általános iskolák pedagógusainak, valamint a településeken mûködõ tanácsok elõadóinak. El kellett fogadtatni, hogy a fogyatékos gyermekeket is magas színvonalon kell ellátni. Osztályok, iskolák, új diákotthon nyitását, szolgáltatások beindítását szorgalmaztuk. Erõs, befolyásos áthelyezõ bizottságot alakítottunk ki. A mûvelõdési/oktatási minisztérium szakreferense, valamint a Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskoláról Lányiné dr. Engelmayer Ágnes pszichológus szinte havonta hívott össze bennünket (áthelyezõsöket) országos értekezletre, ahol a frissen kialakult intézményrendszer szakmai, törvényi jobbításán dolgoztunk.
GÖDRÖK
A FUTÓPÁLYÁN
A kisegítõ iskola létérõl, tanulói összetételérõl, feladatáról, hasznáról-káráról állandó viták folytak. A 70-es évek közepétõl az alsó fokú oktatás fejlesztési lehetõségein belül az akkori iskolarendszer diszfunkcióit világosan látták a szakemberek. Az értelmi fogyatékos gyermekek iskoláztatásának elsõ, nagy feltáró erejû elemzését az ún. Budapest-vizsgálat végezte el. A vizsgálat eredményeibõl a köztudatban a nem értelmi fogyatékosok magas (?) kisegítõ iskolai arányának ténye csapódott le. Ezután a Zala megyei vizsgálat kutatási eredményei is azt mutatták, hogy az alacsony
32
A
RÉGMÚLT ÉS A MÚLT
szociokulturális hátterû családok gyermekei közül többen besodródtak a kisegítõ iskolákba, mint ahányan értelmi fogyatékosok voltak. Ma ombudsmani vizsgálatok alapján jelentik ki, hogy a cigány tanulók magas aránya a kisegítõ iskolákban nem indokolt, sõt káros. A szakértõi bizottságok helytelen szelekciója a legfõbb oka ennek. A szerteágazó társadalmi problémák megoldására, a társadalmi esélyegyenlõtlenségek megváltására egy intézményt: az állandó áthelyezõ bizottságot jelölték ki a múltban; késõbb pedig a szakértõi bizottságot. Az elmúlt 26 év alatt a hátrányos helyzetû rétegek oktatásának-nevelésének kudarcait elsõsorban az áthelyezési szelekció módszertani, szervezeti átszabályozásával igyekeznek megoldani. Ide kívánkozik gróf Széchenyi István gondolata az eszmérõl: Az eszme tettlegi alkalmazása nem oly könnyû, mint annak javaslása és papirosra tétele. Több vizsgálat próbált iskolarendszerünk és a hátrányos helyzetû rétegek (fõleg a roma népesség) problémáival kapcsolatos összefüggésekre rámutatni. Az áthelyezési jogszabály (1974) a szelekció funkciózavarait felismerte, ezek fölszámolására létesült. Mivel az új intézményrendszer mûködése nem hozta meg a várt eredményt, az évek során módszertanilag, tárgyi felszereltségben, szakember-ellátottságban javult a bizottságok helyzete. A kisegítõ iskolákban a hátrányos helyzetû néprétegek gyermekei nagyobb százalékban tanultak, és az esélyegyenlõség nem valósult meg. Az áthelyezõ bizottsági szakember munkáját az önkínzás egy válfajának írja le egyik megyei bizottságvezetõnk. Szerinte annyi rúgást és becsületsértést nem gyûjt össze más, legfeljebb egy futballbíró. Az általános iskola, ha elutasítjuk az általa felterjesztett gyermeket, azt mondja: Gyertek, és mutassátok meg, hogyan kell megtanítani! Ha pedig áthelyezzük, akkor a szülõ és/vagy a felettes hatóság az ellenség. Az utóbbiak százalékban mérik a szakértelmet! Hivatalos bûnbakkeresés, amikor a statisztikára hivatkozva fejünkre olvassák a cigányarányt. Sokan úgy értelmezik a munkánkat, hogy amit mi segítésnek szánunk, az nem segítség, hanem csupán megbélyegzés (Nevelhetõség és általános iskola IV., 1990). A 25 év folyamatos útkeresés volt a szakmában, a tudományos kutatásban és az áthelyezési gyakorlatban (uo.). Fõleg a határeset gyerekek esetében bizonyosodott be, hogy nem tudják sikeresen fejleszteni õket az általános iskolában. A tanulási zavarok, részképességzavarok differenciál-diagnosztikai kutatásainak eredményeképpen 1994tõl a más fogyatékosság kategóriájának törvényben külön pénzügyi vonzatot jelentõ megkülönböztetése (magasabb normatív finanszírozás mellett, az általános iskolán belül külön fejlesztési lehetõségeket lehet számukra biztosítani) megteremtette a tanulási és/vagy magatartászavaros gyerekek számára az általános iskolán belüli sikeres haladás lehetõségét. A gyakorlattudástudomány közötti távolságok csökkenni látszanak. De léteznek még bizonytalan személyi tudások, melyek nem alapoznak szakmai tudásra! Felelõs intézmények hivatalnokai érzékelik (érzékeltetik velük) a társadalmi esélyegyenlõtlenségeket. Az európai integrációs törekvéseket igyekeznek megvalósítani, de
A
RÉGMÚLT ÉS A MÚLT
33
figyelmen kívül hagyják a szakmai kutatást, tudományos feltárást, a bizonyítékokon alapuló szociológiai-egészségügyi- pszichológiai és oktatási kutatásokat. Bánfalvy: Szelekció és kontraszelekció
címû tanulmányából egy fontos gondolat:
Összegezõen úgy értékelhetjük a jogszabály-változtatást és az áthelyezés intézményi kereteinek átalakítását, mint tisztességes, komoly és heroikus kísérletet abban az irányban, hogy megmentsék az általános iskolában szocio-kulturális okokból kudarcot valló gyermekeket az értelmi fogyatékosok iskolájába történõ áthelyezéstõl. Ugyanakkor ebben az esetben is kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy a valóságos társadalmi esélyegyenlõtlenséget nem lehet még a legjobb jogi szabályozás révén sem semmissé tenni; a valóság brutálisan cselez ki minden olyan jogi szabályt, amely ellene kíván szegülni. (Nevelhetõség..., 228.o.) A köztudatban mítoszok teremtõdnek. Részigazságokat teljes igazságként hirdetnek. A gyógypedagógiai fõiskolán a szakmát meghatározó módon képviselõk közül többen hagyományként tovább erõsítik a köztudat mítoszait. Már a más fogyatékosoknak minõsítést is megbélyegzésnek titulálják. Nem veszik észre, hogy olyan többletszolgáltatásokat kaphatnak ez által a tanulók, amelyek révén az iskolai, késõbb a társadalmi integrációjuk valószínûsíthetõbb. (Remélhetõbb!) A bizottságokhoz kerülõ problémás gyerekeket a társadalmi mechanizmusok válogatják ki, a bizottság szakembere már a kiválogatott csoport vagy problémasor készen kapott rendszerében végzi munkáját (Bánfalvy, 2000). A gyógypedagógia, az iskolarendszer, a munkába állás és a fogyatékosok érdekképviselete számára más-más a fogyatékosok populációjának határa, más-más problémakört kell kezelni. Az oktatásügyön belül azt a célt kell kitûzni a gyerek számára, hogy harmonikus személyiséggel, a számára megszerezhetõ legtöbb általános ismerettel és mûveltséggel lépjen a felnõtt társadalomba. A szelekciós rendszerben az IQ alapján lehet valaki értelmi fogyatékos (IQ: 65), de ha környezete nem támaszt vele szemben magasabb követelményt, harmonikusan integrálódik. Ugyanakkor ha egy nem értelmi fogyatékos (IQ: 8090) környezetében nagyon magasak az elvárások, csak alacsonyabb teljesítményre képes. A NAT által megengedetten rugalmas alsó tagozatos haladási tempót a megcsontosodott szokások miatt nem veszik figyelembe! Az az elsõosztályos tanító néni, akinél januárra nem olvasnak a gyerekek, vagy szégyelli magát, vagy szégyellnie kell magát. Azt nem mérik föl, hogy az osztály 40%-a így bizonytalan alaptudással rohan a semmibe. Ha év végére tûznék ki azt a célt, hogy minden betût ismerve olvassanak, akkor már csak 1015% lenne bizonytalan. A pszichológusok álma pedig az, hogy ne kelljen a gyermekeknek stopperra olvasni, matematikapéldákat megoldani! Ekkor kevesebb neurotizálódott páciensük lenne. A kisegítõ iskola, a speciális, az eltérõ tantervû (vagy nevezzük bárminek) általános iskola a tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) gyerekek közül az ebben a kategóriában részfunkciózavart mutatókat a foglalkoztató, középsúlyos értelmi
34
A
RÉGMÚLT ÉS A MÚLT
fogyatékosokat nevelõ általános iskolába söpri. (Azért használok minden kifejezést, hogy érzékeltessem a múltban használt elnevezéseket a jelen bizonytalankodó, többfajta körülírást is alkalmazó elnevezéseivel szemben.) Az eltérõ tanterv kezdetben elsõsorban azt jelentette, hogy általános iskolába visszahelyezhetõvé válhassanak a gyerekek! Nem a gyerekeknek alakított követelményt, hanem a követelményrendszeréhez keresett gyerekeket. Ez is megcsontosodott hagyomány. A NAT, a helyi tantervek sem, de semmi más sem tudta kikezdeni azt a meggyõzõdést, hogy az általános iskolához közeli tartalmi és szerkezeti felépítést kell követni az új speciális iskolákra vonatkozó tantervek megalkotásánál. Az ördögi kör! Megint a vigyázó szemetek a szakértõi bizottságra vessétek társadalmi-oktatáspolitikai, a fogyatékosok érdekvédelmi szervezeteinek ránk mutogatása. Tõlünk várják a megoldást! A társadalmi és képességbeli esélyegyenlõtlenségek megkövetelik az új meg új kísérletezést, kutatást, szerkezeti és tartalmi változtatást az oktatásirányítási és az iskoláztatási gyakorlatban, valamint a szelekcióban. A szerkezetileg kialakult szakszolgáltatások mellé a gyógypedagógia területén az elõrelépéshez erõs szakmai szolgáltatási rendszert kell kiépíteni, hogy az eszme tettlegi alkalmazása sikeres legyen, de az eszme kikristályosításához is még sok-sok feladatot kell megoldani. Ebben a társadalmi, oktatáspolitikai légkörben kellett a gyakorlatban megtalálni a kudarcoktól szenvedõ, pszichésen tönkrement általános iskolás gyereknek a megfelelõ megsegítést, a meglévõ iskolarendszerhez kellett volna gyerekeket találnunk. Az ellentmondásos légkörben edzõdtünk, harcoltunk, kutattunk, de ami a legfõbb: Heves megyében összefogtunk. Gyógypedagógiai igazgatói munkaközösség alakult. 1980-tól a bizottság vezetõje is tagja volt a munkaközösségnek, annak ellenére, hogy jogállása szerint nem volt igazgató. Megalakult az elsõ civil szervezet, az Értelmi Fogyatékosok és Segítõik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, mely a szakértõi bizottságban mûködik a kezdetek óta. Amit nem lehetett államigazgatási úton megvalósítani, civil kezdeményezésként folytattuk. Így tudtuk elérni, hogy a tanácsülés, késõbb a megyei közgyûlés gyógypedagógiai kérdések tárgyalásakor kénytelen volt az érintettek egy képviselõjét is meghívni a döntés-elõkészítésekre (ÉFOÉSZ képviselet).
GÁTAK
A FUTÓPÁLYÁN
A kezdeti idõszak másik nagy kihívása az intézményi integráció volt. Az országban évente vontak össze, szerveztek át intézményeket. Hol egy-egy nevelési tanácsadót és/vagy pályaválasztási tanácsadót vontak össze pedagógiai intézettel, hol a szakértõi
A
RÉGMÚLT ÉS A MÚLT
35
bizottságot vonták össze nevelési tanácsadóval, egy volt a lényeg: valami látványos történjen. Mintha ettõl jobbá vált volna az ellátás! Ezek a szakszerûtlen, pénzügyileg sem indokolt összevonások sok helyen ellehetetlenítették a bizottságok mûködését és csak néhány helyen tették sikeresebbé. Valószínûsíthetõ, hogy elsõsorban személyi kvalitásoktól függött a siker vagy a kudarc. Ezek az átszervezési kísérletek évente, kétévente hatalmas akadályokat jelentettek a szakmai munkában. Sok energiát kellett arra fordítani, hogy ne történhessen meg a jobbító szándékú rosszabbítás. Visszatekintve ezekre az akadályugrásokra, tudom, hogy az államigazgatási ismereteim, a törvények, jogszabályok ismerete és helyes értelmezése, valamint a jó szakmai kapcsolataim mentették meg az intézményt az átszervezéstõl. Betartottam a szolgálati utat, és tudtam, hogy milyen jogaim alapján, melyik felettes szervhez fordulhatok jogorvoslásért. Idõben információhoz jutni volt a legnehezebb. Még a kilencvenes évek végén is jellemzõ volt, hogy az érintett intézmény vezetõjének bevonása nélkül szõttek terveket a fenntartók az intézményrõl. A gyógypedagógiai igazgatói munkaközösség tagjai, valamint szakmai ismerõseim legalább egy nappal az akadály felállítása elõtt tudomásomra hozták a híreket. Önvédelembõl állandó éberségi szint alakult ki bennem, napra készen ismertem a jogszabályokat, szakmai állásfoglalásokat. Soha nem hittem el az olyan kijelentéseket, hogy a minisztériumban mondták, ennek így kell lenni. Törvénytelen dolgot, jogszabályellenes intézkedést nem kérhet a minisztérium, a közgyûlés, X vagy Y. Ha ezzel szembesítettem az ügyintézõt, rövidebb-hosszabb idõ után gyõzött a szakmaiság. A humán erõforrás volt a forrás és az erõ a fejlõdéshez. Hogyan? Ha több ember rendesen találkozik, bizonyos tárgyakat fontolóra vesz, ha t. i. összegyûl és idõszaki üléseket tart , ennek úgy mondják mindig van haszna , mert két vélemény, ha összekoccan, szikrát ád, és ez világosságot szül, terjeszt, etc
. (gróf Széchenyi István) 19741984 között két gyógypedagógus végezte a vizsgálatokat, egy megbízási szerzõdéssel dolgozó ideggyógyász segítségével. Egy félállású adminisztrátor gépelte a záróvéleményeket. Szakmailag független, gazdaságilag a megyei gyógypedagógiai intézményhez integrált intézmény voltunk a megyei intézet helyiségeiben dolgoztunk. Az elsõ négy évben dr. Váradi Vilmosné volt az áthelyezõ bizottsági szakfelügyelõ. Rugalmas gondolkodású, jó szakmai ismeretekkel rendelkezõ, hatékony szakember volt, aki személyes indíttatásból igyekezett gyógypedagógiai tanácsadást is végezni. Ezt még nem nevezhetjük korai gondozásnak, de a csírái benne voltak. Kezdetektõl 1030 családot láttunk el tanácsokkal, szülészek, védõnõk mûködtek együtt velünk. Családi okok miatt Váradi Vilmosné 1979-ben itt hagyta a bizottságot. Ekkor kolléganõmmel, dr. Estefánné Varga Magdolnával együtt elkezdtük a négyéves pszichológia
36
A
RÉGMÚLT ÉS A MÚLT
szakot, majd együtt doktoráltunk. A Ki az értelmi fogyatékos? Kit szabad áthelyeznünk? kérdéskörben igyekeztünk minden szakmai tudást megszerezni. Szakmailag nagyon kemény évek voltak ezek. Több elõadást, tudományos cikket, tanulmányt írtunk. Két pszichológus sok volt az akkori bizottságban, õ más állást választott. Most az Eszterházy Károly Fõiskola tanszékvezetõje. Szakmai kapcsolatunk töretlen, a tanulási akadályozottság témakörében többször konzultáltunk a gyógypedagógiai központban. Két rövid intermezzo után (jó szándékú gyógypedagógusok kerültek hozzánk, de nem voltak alkalmasak a diagnosztikai munkára) 1984-ben már négyen dolgoztunk, szakorvosunk a közeli kórházban fogadta a gyerekeket. A diákotthonos megyei intézmény elköltözött, városi kisegítõ iskolává alakult az az épület, melyben mûködtünk. Kaptunk még két szobát. Leválasztással hat helyiséget tudtunk kialakítani. Funkciójában, esztétikumában az akkori kívánalmaknak megfelelt. Sokat jártunk vidékre. Vizsgáltunk, elõadást tartottunk. Egységes szolgáltatói filozófiát alakítottunk ki. MOTTÓNK: ELÉRHETÕSÉG, SZAKSZERÛSÉG, SEGÍTSÉGNYÚJTÁS. KÖZVETLEN ÉS INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOKAT VÉGEZTÜNK. A megye oktatási intézményeinek vezetõivel, a szaktanácsadókkal és az önkormányzati tisztségviselõkkel személyes napi kapcsolatban állunk. Együtt értelmezzük a törvényeket, egyes családok helyzetét közösen akarjuk rendezni, a fogyatékos gyermekek családjainak jogászt, biztosítási szakembert, fejlesztõ terapeutákat tudunk ajánlani, tanfolyamokat szervezünk pedagógusoknak, szülõknek. Játszóklubokat létesítettünk gyermekeknek. Az itt dolgozó szakemberek a megyei gyógypedagógiai közélet szervezésének a motorjai lettek. A közoktatási törvény a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások szabályozására is adott keretet. A megyei önkormányzat fõjegyzõje az integrációs törekvéseinket kezdettõl támogatta. (pl. személygépkocsit biztosított 1987 óta mûködõ utazótanárunknak). A közoktatási törvény megjelenése óta szorgalmazta gyógypedagógiai központtá válásunkat. A Heves Megyei Közoktatási Közalapítványnál 1998-ban új helyiségre pályáztunk sikerrel. 1999-ben hétszobás modern, esztétikus környezetbe kerültünk. 8 fõállású dolgozónk lett, 28 megbízási szerzõdéssel dolgozó munkatárssal. Az elõzõekbõl látszik, hogy fejlõdésünk alapja a jól együtt dolgozó szakmai team, a közoktatáspolitikai változásokra azonnal reagálni tudó, a gyógypedagógiai szakmai módszertani kérdéseket figyelõ, a jelenségek okát keresõ-kutató, publikáló szakembergárda, akiket a megye egész oktatásügye érdekel. Formális és informális kapcsolatokban gazdagok, megszólíthatók és megszólalók. Hitelesen tudják képviselni a szakmát. Jó kapcsolatot teremtettek az alapfokú oktatásért felelõs szakemberekkel. Önértékelésük és közös identitásuk kialakult.
A
RÉGMÚLT ÉS A MÚLT
37
Egészen a mai napig a tanuló szervezet megjelölés illik ránk. A gyakorlatból építettük be rendszerünkbe azt, ami jó. Elkezdtük a minõségbiztosítási rendszer kereteiben elemezni, és tovább fejleszteni tevékenységünket. Most a szervezõdés úttörõ fázisa és az integrációs fázis átmenetébe tartozunk. Belsõ kezdeményezéseink módszertani finomításokból, a szervezeti felépítés jobbításából, kapcsolataink kiszélesítésébõl, a mûködés tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésébõl álltak eddig. Sokat pályáztunk, pályázunk. Egyéni elkötelezett szervezések jellemeztek bennünket. Feladatorientáltak voltunk, ad hoc technikákkal indítottunk szolgáltatásokat, melyek késõbb be tudtak épülni a jogszabályi keretbe; vagy megkerestük a jogszabályi keretet hozzájuk. Minden szakszolgáltatásba belekóstoltunk, de nem tudtunk ellátni minden területet. De tudjuk, hogy képesek lennénk rá, ha a szakemberhiány megszûnne. A gyógypedagógiai központ és jogelõdje az évek folyamán a szükségleteknek, kényszerûségeknek a felismerésével felvállalta a szolgáltatások beindítását. Tevékenységeinkkel általában a jogszabályi rendelkezések elõtt jártunk. A személyi feltételek nem kielégítõ volta teremtette azt a furcsa helyzetet, hogy a központ szakszolgálati egységei még most sem külön-külön szakembergárdával mûködnek, hanem a fõállású dolgozók munkaidejüket megosztják több szakszolgálat és szakmai szolgáltatás között. Munkastílusunk eddig az egységes munkamegosztás volt. Az igényeket rendszeresen fölmértük, a megoldásokra is voltak elképzeléseink. Érezzük, hogy már nem szabad mindent felvállalni. Mi az úttörõk vagyunk, emiatt belsõ konfliktust élünk át. Nehezen fogadtunk magunk közé új munkatársakat. Szempont volt, hogy mindenki elfogadja szakmailag, emberileg a frissen hozzánk kerülõt. Ez eddig szerencsésen sikerült. Abból a hibából már kilábaltunk, hogy azt higgyük, mindent mi tudunk csak megoldani, és csak klónozásunkkal mûködhet tovább az intézmény. Az új épületbe költözéssel a differenciálódási szakaszba léptünk. Külsõs munkatárs, többfajta szakszolgálat és többfajta szakmai szolgáltatás mellett hiba lenne a specializálódást nem szorgalmazni, a belsõ tagolódást, szabályozást nem elindítani. Most még úgy érezzük, hogy a sok szabályozás, dokumentálás kissé merevíti a munkánkat, furcsálljuk, hogy nem bíznak bennünk, holott a nagy létszám mellett az információáramlás nehezebb, hiányos a kommunikáció. Annak a veszélyét is érezzük, hogy megszûnik az egységes szemléletmód. Ennek elkerülésére különbözõ technikákat dolgoztunk ki, melyekrõl a késõbbiekben beszámolok. Szakmai csoportunk elsõsorban feladat-specifikusan tagolódik. De nem akarunk itt megrekedni! Igyekszünk máris átlépni az integrációs fázisba. A szervezeti és mûködési szabályzatunkban és a hierarchikus szervezeti felépítésünkben ki fogjuk alakítani az autonóm döntéshozó kisebb csoportokat (lásd 2. sz. melléklet), ahol az önirányítás, az önfejlesztés fontos. A vezetõ most is megosztja felelõsségét és jogkörét (1. sz. melléklet). Ahol a létszám megengedi, munkaközösségi szinten folyik a folyamat-orientáltságú munkatervezés és munkavégzés. Már nem jellemzõ ránk, hogy egy-egy problémával az egész közösség foglalkozik, de azt szorgalmazzuk, hogy a szakmai teambe mindenki
38
A
RÉGMÚLT ÉS A MÚLT
hozza be a fontos információkat, ismertesse a kész megoldásokat, a problémák megoldására kérjen ötletbörzét. A pszichoszociális környezet is sokat alakult az évek során. A kezdetekben nagyon fontos volt a minisztériumi országos konferencia parázs vitákkal. Majd az érdekvédelmünket is jelentõ országos munkaközösség. 1996-ig meg tudtuk szervezni, hogy az országos munkaközösségi megbeszélésekre mindannyian elmentünk. A feladatok növekedésével és a szakemberek körének bõvülésével ez nem megoldható. Új tereket kell keresni a szaktudás fejlesztéséhez. A futópálya hasonlathoz visszatérve: a szakmai dilemmák még most sem teszik lehetõvé a folyamatos futást (cigánykérdés, integráció, diagnosztikus problémák). Azzal bélyegeznek meg bennünket, hogy mi megbélyegzünk. Ezért a mentálhigiénés karbantartásunkra is figyelmet kell fordítanunk. (Késõbb részletezett módon!)
III. FEJEZET
EGYES
SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA
1974-ben elsõsorban áthelyezési diagnosztikával kellett foglalkozni. 180200 gyermeket láttunk el évente. Az állandó áthelyezõ bizottság vezetõje egyben szakfelügyelõ is volt. Ezt a jogkört az országban különbözõképpen értelmezték. Legtöbb megyében nem engedték be az általános iskolába mondván, hogy gyógypedagógiai intézményekre szól a jogosítványa. Heves megyében szívesen és sokat utaztunk. Szakmai szolgáltatást végeztünk. Elsõsorban az elutasított, általános iskolában hagyott gyermekek ügyét simítgattuk. Nagy szakmai nyomás volt, elégedetlenek voltak az általános iskolák, hogy másként látjuk a gyermeket. Sokat hospitáltunk az általános iskolák osztályaiban. Legtöbb helyen az áthelyezésre javasolt gyermeknél rosszabbul teljesítõt is észrevettünk az osztályban, olyanokat, akiknél a magasabb társadalmi státusú szülõk miatt nem kezdeményeztek áthelyezést. Nyílt napokat szerveztünk. A kisegítõ iskolákba bejöttek az általános iskolai pedagógusok. Így jobban megértették, hogy milyen is egy értelmi fogyatékosokból álló osztály, stb. Nagyon sziszifuszi, türelmes, hosszú évekig tartó munkával tudtuk magunkat elfogadtatni és hitelessé tenni. Nehezen szokták meg a pedagógusok az igényes, részletes és szakszerû pedagógiai jellemzés készítését, de végül megértették, hogy ez támpont az áthelyezési diagnózishoz. A járási, városi tanulmányi felügyelõkkel közösen is jártuk az iskolákat. Ezt mi kezdeményeztük. Elõször azért, mert így kocsival gyorsabban, könnyebben körbejárhattuk a területet. A gyakorlatban vettük észre ennek óriási hasznát. A kölcsönös információ, az egymás érveire figyelés mindkét felet gazdagította. Az oktatásirányítási szakember tudatosabban intézte a fogyatékos gyermek ellátását. Nagy erõket vetettünk be azért, hogy a 3 éves, rossz szociokulturális miliõben élõ gyermekek bekerüljenek az óvodába. 1985-re ezt sikerült elérni. 1990-ben a társadalmi, gazdasági változások miatt (a pontos okát még nem kutatták) ez a jó tendencia megszûnt. Nem gyõzzük szorgalmazni újból a korai óvodába küldést. A korai gyógypedagógiai tanácsadást úgy kezdtük, hogy a megyei újságban apróhirdetést adtunk fel errõl a szolgáltatásról. A vezetõ védõnõkön keresztül a mi kezdeményezésünkre a területen dolgozó védõnõk évente kétszer leadták a fogyatékos gyermekek névsorát. A címekre levelet küldtünk, fölajánlottuk szolgáltatásunkat. Évi 1030 családnak tudtunk tanácsot adni. Fõleg a további egészségügyi ellátási módokat és az otthoni képességfejlesztési lehetõségeket mondtuk el. Nagyon kezdetleges szolgáltatás volt, de úttörõ jellegû. Elvitathatatlan, a semminél sokkal több.
40
EGYES
SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA
1976-ban már a megyei kórház gyermekosztályának fõorvosával és a koraszülöttutógondozó fõorvossal közösen dolgoztunk. Korai gondozási rendszerünk elõfutárának tekinthetõ ez az idõszak. Közös konferenciákon közös elõadásokat tartottunk a fogyatékos csecsemõk és kisdedek gyógypedagógiai fejlesztési lehetõségeirõl. Országosan nem volt szokásban, de Heves megyében természetes volt, hogy a bizottság munkatársai az egészségügyi gyermekotthonban is megvizsgálják bekerüléskor és az iskoláskor elõtt a gyermekeket. (Ezt az akkori jogszabályok alapján el kellett végezni, de a jogszabály végrehajtását sok megyében nem tudták kivitelezni vagy kiviteleztetni.) Az intézménnyel nagyon jó szakmai kapcsolatunk alakult ki, kölcsönösen tanultunk egymástól és tanítottuk egymást. Az igények szülték, hogy az egészségügyi gyermekotthonban ambuláns ellátás is kezdõdött, így a korai fejlesztésre szorulók egy részét ott látták el. Az akkori szakzsargonban képezhetetlen gyermekek családjainak az ÉFOÉSZszal kooperálva szülõklubokat szerveztünk. Mivel egy épületben voltunk a diákotthonnal, ahol nem volt pszichológus, a magatartászavaros gyermekek megsegítésekor pszichológiai gondozást kértek tõlünk. Néhány szülõ is ilyen igénnyel lépett fel. Az akkori keretek még lehetõvé tették, hogy gyógypedagógiai nevelési tanácsadással is foglalkozzunk. Kényszerhelyzet szülte az utazótanári ellátás beindítását is. A megyében nem volt elég férõhely a diákotthonban, a kisegítõ iskolákba nem lehetett teljes körûen körzetesíteni a környezõ falvak gyerekeit, a rideg integrációt kellett megoldásként választanunk. (A jogszabályi keret ezt megengedte.) Az áthelyezett gyermek a többségi általános iskolát látogatta, egy osztályfokkal alacsonyabb általános iskolai osztállyal haladt együtt, mellette kapott heti 6 órás korrepetálást a kisegítõ iskolai követelmények szerint, év végén osztályozó vizsgát kellett tennie. Szórványos visszajelzésekbõl tudtuk, hogy bizonyos iskolákban nem adják meg a heti 6 órát, vagy nem jár egy gyerek iskolába, csak a heti 6 órát adják stb. Úgy gondoltuk, ha van ellenõrzés, egyszer csak rend lesz. 1984-ben egy gyógypedagógust alkalmaztunk, aki utazótanári feladatokat is kapott. Hetente kétszer, egy-egy alkalommal 2-3 iskolát felkeresett, szervezési, jogi kérdéseket beszélt meg, módszertani tanácsokat adott. Év végi osztályozó vizsgát szervezett minden integrált gyereknek. A lakóhelyéhez közeli kisegítõ iskolában gyógypedagógus jelenlétében vizsgáztak a gyerekek. A kusza, hiányos, rossz gyakorlat kb. hat év alatt rendezõdött megnyugtatóan. Rengeteg hatósági, szakmai utánjárást, szervezést, ügyintézést igényelt ez a munka. 1993-tól még egy utazótanár, majd 97-tõl egy újabb lépett be a rendszerbe. 19972000 között szakszolgálatként is mûködött, mert a helyszínen fejlesztést, kettõs óravezetést is végzett a kolléganõ, de a másik két utazótanár továbbra is szakmai szolgáltatás jellegû ellátást adott.
EGYES
A
41
SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA
MÚLT ÉS A JELEN KÖZTI ÁTMENET
ILLUSZTRÁLÁSA ADATOKKAL Nemcsak az örökség, de még a tartósság princípiuma sem alapul változatlanságon, hanem az egyedül, szünet nélküli reformatio s javítási mozgásban él s élhet csak; megint s megint szüntelen. (gróf Széchenyi István)
PÉNZÜGYI A
HELYZETÜNK ALAKULÁSA
SZAKÉRTÕI BIZOTTSÁG TÉNYLEGES KIADÁSAI
FT-BAN
19931996
a tevékenységi körnek nincsen elkülönített költségvetése, illetve beszámolója, kiadásai az általános iskoláskorúak kiadásaiban szerepelnek elkülönülés: 1997. január 1-jétõl 805212 szakfeladat,
1997 1998 1999 2000
Pedagógiai szakszolgálat elnevezéssel
11 309 000 13 662 000 15 487 000 29 354 000
évben várható
Kiadásai összetételére jellemzõ: 83%-ban személyi jellegû kiadások és annak járulék vonzatai 17%-ban dologi kiadás: mûködés, intézmény fenntartás BEVÉTELEK Fenntartói támogatás
Pályázatok
Mûködési bevétel
Összesen
19931996
ugyanaz, mint a kiadásoknál, bevétel fenntartói támogatás
korai gondozásra és képzési kötelezettek fejlesztésére külön pénzügyi fedezet biztosítva
1997.
11 299 000
10 000
11 309 000
1998.
11 821 000
1 830 000
11 000
13 662 000
1999.
14 344 000
1 138 000
5 0001
5 487 000
2000. várható
25 210 000
4 120 000
24 000
29 354 000
mûködési bevétel: terembérleti díj 2000-ben, telefonköltség-térítés pályázatok: a szakmai színvonal emelését szolgálják, a megnövekedett feladatok ellátását segítik
42
EGYES
SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA
PÁLYÁZATOK Év Megnevezés 1998 FGYTFOK 05. nyári tábor szülõknek és gyermekeiknek 05. Heves megyei Közoktatási Közalapítvány 08. nyári tábor szülõknek és gyermekeiknek 1998. összesen:
eFt-ban Személyi jellegû 32 000 419 000 32 000 483 000
TBjárulék
Dologi kiadás
Összesen
13 000 163 000 13 000 189 000
70 000 1 018 000 70 000 1 158 000
115 000 1 600 000 115 000 1 830 000
174 294 250 000 397 502 186 100 130 000 1 137 896
174 294 250 000 397 502 186 100 130 000 1 137 896
2 000 000 120 000 1004 000
2 000 000 120 000 1004 000
40 000
221 040
473 200 322 840
40 000
3 345 040
200 000 4 120 040
150 000 20 000
280 000 150 000 20 000
1999. 04. FGYTFOK útiköltségre 06. FGYTFOK gyerekek üdültetésére 08. FGYTFOK utazótanárok útiköltsége 09. FGYTFOK eszközbeszerzés 09. ÉFOÉSZ útiköltség utazótanároknak 1999. összesen: 2000. 05. FGYTFOK gépkocsi vásárlására FGYTFOK gépkocsi biztosítási díja FGYTFOK eszközök, berendezések, Internet 06. FGYTFOK konzultációk megszervezése, levezetése 433 200 07. FGYTFOK szülõsegítõ szolgáltatás 101 800 ez a pályázat 461200 FT, de 2000-ben csak a 70%-át kapjuk meg: 322840 Ft 08. Oktatási Minisztérium 200 000 2000. összesen: 735 000 ÉFOÉSZ-on keresztül nyert, a munkánkat segítõ pályázatok: 1997. 09. Gyógylovaglás 280 000 11. Soros A. utazótanári megsegítés 12. Bankaritas : nyári tábor 1998. 03. Munkaügyi Minisztérium: Szülõk 250000 jogsegély szolgáltatása 03. FGYTFOK szülõtanfolyam 92 500 03. GYIA: szülõtanfolyam 50 000 12. Bankaritas: nyári tábor 200 000 06. GYIA: nyári tábor 100 000 1999. 06. FGYTFOK 186 550 Összesen: 9799.
250 000 92 500 50 000 200 000 100 000 186 550 1 509 050
EGYES
43
SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA
FGYTFOK: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány ÉFOÉSZ: Értelmi Fogyatékosok és Segítõik Országos Érdekvédelmi Szövetsége GYIA: Gyermek és Ifjúsági Alapítvány
Feltételeink gyarapodásának forrásait ki lehet olvasni a fenti kimutatásból. Büszkék vagyunk sikeres pályázatainkra. A tartalmi munka feltételeinek javítása, egyes új szolgáltatási körök példaszerû beindítása hozzájárult a gyógypedagógiai központtá válás megvalósulásához.
MÛKÖDÉSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSÁRA FENNTARTÓTÓL KAPOTT PÓTELÕIRÁNYZATOK 1995-ben
korai fejlesztésre képzési kötelezettek fejlesztésére
904 000 1 140 000
1996-ban
korai fejlesztésre
883 000
1997-ben
logopédiai ellátásra szakértõi és rehabilitációs bizottság mûködtetéséhez
59 000 857 000
1998-ban
szakértõi bizottság feladatainak ellátására
823 000
1999-ben
logopédiai feladatok ellátására szakértõi tevékenység ellátására
200 000 800 000
2000-ben
telefon fõvonal kiépítése 1 fõ bére és járulékai szakszolgálati tevékenység támogatása
200 000 1 300 000 1 800 000
létszámbõvítés
Pótelõirányzat: fenntartótól év közben kapott pénzeszköz, meghatározott feladatra. 1997. január 1-jétõl a korai és képzési kötelezettek ellátása normatív támogatásként beépül az eredeti költségvetésbe.
A mûködési feltételek javításához a fenntartó pótelõirányzatot adott több esetben. A feladat meghatározás elõtt a szükségletek, az ellátandó területek hiányosságainak fölmérését közösen végeztük. A pénzeszközök fölhasználásakor team-munkában tudatosan terveztünk. A szakértõi bizottság és a gyógypedagógiai központ gazdaságilag az egri Óvoda, Általános Iskola és Diákotthonhoz tartozott. A két intézmény kapcsolata korrekt, szakmailag egymást elismerõ és segítõ. A gazdaságvezetõ támogató, segítõ szándékának köszönhetõ, hogy átlátható pénzügyi helyzetben dolgozunk. Az országos munkaközösségi értekezleteken hallott információk alapján döbbenten értesültünk arról, hogy egyes bizottságok a képzési kötelezettekre járó normatív támogatást sem kapják meg, nem is tudnak arról, hogy a korai fejlesztéshez hová és milyen rendszerben adja a megye a pénzt. A törvényeket nem ismerve, vagy nem jól értelmezve, a jogszabályok által világosan megfogalmazott jogokkal, jogosítványokkal nem élnek a kollégák. Újból hangsú-
44
EGYES
SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA
lyozom, hogy a jogszabályok betartása és betartatásának kierõszakolása hoz csak sikert. A pénzügyi döntés-elõkészítésekben aktívan részt kell venni, mert ez jogunk és kötelességünk! Ha áttekintjük a megyei szakszolgálatok szolgáltatási területeit, láthatjuk, hogy a gyógypedagógiai központ mely területeken végez bizonyos szakszolgáltatást, de azt is észrevehetjük, hogy mely területek maradnak ellátatlanul.
FOGYATÉKOSOK
ÜGYÉBEN VÉGZETT SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK A PEDAGÓGIAI INTÉZETEKBÕL
* *= nem õ képez minket,
Szegregált óvoda, általános iskola
de bevon a képzésbe
a,b
Integrált óvoda, általános iskola
,c,d
e
,e,f
Speciális gyermekotthon Speciális szakiskolák
Gyógypedagógiai Központ
,g
b,c,d
,e,f
e
Kihelyezett osztályok
sztási pályavála lat lgá szakszo
PEDAGÓGIAI INTÉZET
Nevelési tanácsadó
e e
e
Konduktív pedagógia
Hallássérültek Általános Iskolája Eszterházy Károly Fõiskola
Gyógytestnevelés
a,b
Autista, magániskolák
,c,d
,e,f
,g
Szülõk, családok
Logopédia
Jelmagyarázat: a=pedagógiai értékelés b=szaktanácsadás c=pedagógiai tájékoztatás d=igazgatási szolgáltatás e=pedagógiai képzés, továbbképzés
f=tanulmányi verseny g=tanuló tájékoztató Célcsoportok maradnak ki teljesen, illetve egyes célcsoportok nem teljes körû szolgáltatást kapnak.
Ha a megyei pedagógiai intézet gyógypedagógiai szakmai szolgáltatásait egy ábrán szemléltetem, világosan kitûnik, hogy a mi célcsoportjaink egy része kimarad, vagy nem teljes körû szolgáltatást kap.
EGYES A
SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA
45
SZAKSZOLGÁLATOK ELLÁTÁSA MEGYÉNKBEN
Gyógypedagógiai tanítás, korai fejlesztés Gyp. Központ Hallássérültek ái Spec. ált. iskolák Spec. bölcsõdék Eü. Gyerekotthon
Szakértõi bizottság különleges gondozás
Gyp. Közp.
Eü. Gy. otth.
Nevelési Logopédia Konduktív Pálya- Gyógytanácsadás pedagógia választás testnevelés
5 városban Gyp. Kp.+ 1-1 nev.tan. különféle szervezõdések
Eü. Gyereko. Ped. Ált. iskolák Gyp. Kp. Intézet KözépEgészségügy iskolák
A szolgáltatások feltérképezése segít a tudatos tervezésben. Terveinkben nem voltunk és nem vagyunk magunkra hagyva. Illetve nem csak magunkban tervezünk. A fenntartónkkal egyeztetünk. A Heves Megyei Közoktatási Fejlesztési Terv (1997. március) a 25. oldalon a 3. pont alatt megjelölte a szakszolgálatok területén megoldandó feladatokat. Itt mondták ki: Célszerû létrehozni gyógypedagógiai fejlesztõ tanácsadó, rehabilitációs és továbbképzõ központot
, mely gyógypedagógiai szakmai szolgáltatást is adna. Az elmúlt három évben megteremtõdtek a gyógypedagógiai központ létrejöttének feltételei. 1999-ben a közgyûlés mûvelõdési bizottsága tárgyalta az 1997 óta eltelt idõszak közoktatási helyzetét. Megállapította, hogy az integráltan oktatott értelmi fogyatékosok száma nõ. Változatlan feladatnak tartja a hálózat bõvítését, ehhez az anyagi feltételek megteremtését. Kimondja, hogy a gyógypedagógiai oktatás-nevelés és a pedagógiai szakszolgálat területén a dolgozói létszám és a tárgyi feltételek törvényi szintre hozását meg kell teremteni. Ez a tanulmány azt a célt is szolgálja, hogy mélyrehatóbban tárja föl a helyzetet, a jövõ tervezésénél reális szakmai célok eléréséhez kérjen anyagi segítséget. A megyei mûvelõdési iroda tud a tanulmány készülésérõl, és 2001. januárjában napirendre tûzik a gyógypedagógiai központ helyzetének tárgyalását.
IV. FEJEZET
JELEN Sikert, állandó nagy sikert lelkesedés még nem szül; ehhez józan számítás és ebbül eredõ elsõdleges megfontolása s egybepontosítása az erõknek is szükséges. (gróf Széchenyi István) Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálati Központ 3300 Eger, Cifrakapu u. 28. Tel./Fax: 36/312-929 E-mail:
[email protected] Hétszobás ház vizsgálókkal, várókkal, esztétikus környezet, ezer négyzetméteres kert. Ez a bázisintézményünk. Decentrumaink vannak Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen. Személygépkocsi áll a rendelkezésünkre a területi szakszolgálati munkák ellátásához. A gazdasági beszámolóból kiolvasható, hogy milyen pénzügyi háttérrel rendelkezünk (saját pályázataink és az ÉFOÉSZ -on keresztüli sikeres pályázatok a feltételeket javították). Az 5/a és 5/b számú ábra mutatja az ellátandó körzetet, az intézményrendszert, a logopédiai ellátási helyzetet.
ALAPTEVÉKENYSÉGEINK (AZ
ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN)
Szervezzük, koordináljuk és végezzük az értelmi, beszéd és más fogyatékosok korai fejlesztését, gondozását, nyomon követjük ennek szakszerûségét és eredményességét, tanácsot adunk a fejlesztéshez. Szervezzük, koordináljuk és végezzük a képzési kötelezettség körébe tartozók fejlesztését, nyomon követjük a tevékenység szakszerûségét és eredményességét, tanácsot adunk a fejlesztéshez. Szakmailag segítjük és végezzük az integrált oktatásban részt vevõ fogyatékos gyermekekkel kapcsolatos oktató-nevelõ munkát. Az ellátatlan területeken szervezzük és végezzük a logopédiai szûrõvizsgálatokat, a beszédhiba javítását, a beszédfejlesztést. A korai fejlesztéssel és a képzési kötelezettséggel, az integrált oktatással, a logopédiával kapcsolatos feladatokat az egri székhelyen kívül a városokban kiépített decentrumokban,
48
JELEN
a különleges gondozásban részt vevõ intézmények vezetõinek, pedagógusainak bevonásával, segítségével, utazó szakember hálózat mûködtetésével látjuk el. A nevelési tanácsadókkal együttmûködünk, a feladatokat koordináljuk, segítjük a munkaközösség munkáját. A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység keretében vizsgáljuk az értelmi, beszéd és más fogyatékos gyanús gyermekeket, javaslatot teszünk különleges gondozás keretében történõ ellátásukra, annak módjára, formájára, helyére, az ehhez kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. Vizsgáljuk a különleges gondozáshoz szükséges feltételek meglétét, együttmûködünk a közoktatási intézmények fenntartóival, a települési önkormányzatok jegyzõivel. Kontrollvizsgálatokat végzünk szükség szerint és a jogszabály által meghatározott esetekben. Szabad kapacitásunk kihasználása érdekében kiegészítõ tevékenységet végezhetünk. A pedagógusokat, az egészségügyi dolgozókat és a szülõket a következõ szöveggel tájékoztatjuk szolgáltatásainkról:
TISZTELT GYERMEKORVOSOK, VÉDÕNÕK! Gyógypedagógiai központunk szolgáltatásaira szeretnénk felhívni az Önök figyelmét. Arra kérjük Önöket, hogy munkánkat megismerve minél hamarabb küldjék hozzánk vizsgálatra, terápiára, fejlesztõ foglalkozásra a szolgáltatásainkra rászoruló családtagokat! Gyógypedagógiai központunkban neurológus, gyermekorvos, pszichológus, logopédus, fejlesztõ terapeuta, gyógypedagógus, valamint óvónõ segíti a fogyatékos, nehezen, lassabban fejlõdõ gyermekek értelmi, beszéd-, mozgás- és érzelmi fejlõdését. Szolgáltatásaink egy része olyan, amit a szülõ gyermeke születésétõl igénybe vehet. Segítséget nyújtunk a kromoszóma-rendellenességgel, fejlõdési rendellenességgel született kisbabák szüleinek elsõ kétségbeesésükben, az õket ért lelki trauma feldolgozásában. A vigasztaló szavakon túl segítségnyújtásunk konkrét: körültekintõen szervezett, komoly foglalkozásokat tartunk a szülõknek, a gyermekeket pedig speciális szakirányú megsegítéssel igyekszünk teljes körû fejlesztésben részesíteni. Tisztelt Gyermekorvosok, Védõnõk! Ha a mi speciális segítségünkre szoruló szülõkkel, családokkal találkoznak a praxisukban, kérjük, habozás nélkül forduljanak hozzánk!
TISZTELT ÓVODAPEDAGÓGUSOK, PEDAGÓGUSOK! Gyógypedagógiai központunk szolgáltatásait szeretnénk az Önök figyelmébe ajánlani! Munkánk során az értelmileg elmaradott, értelmi fogyatékos és/vagy tanulási problémákkal küzdõ gyermekeket (016 éves korig) igyekszünk ellátni. Ha az Önök csoportjában, tanítványai között van olyan gyermek, akinél az értelmi, beszéd- vagy más fogyatékosság gyanúja merül föl, ne habozzanak felkeresni minket!
JELEN
49
Abban az esetben is az Önök rendelkezésére állunk, ha a nevelési tanácsadó vizsgálata/gondozása után maguk a tanácsadó munkatársai ajánlják Önöknek központunk fölkeresését. Ehhez természetesen a szülõk egyetértésére és együttmûködésére is szükség van. Amennyiben az Önök csoportjában, osztályában már diagnosztizált fogyatékos gyermek tanul integráltan, akinek fejlesztésével kapcsolatban problémák merülnek fel, kérjük jelezzék ezt. Utazótanáraink az Önök rendelkezésére állnak, tanácsadásukat a helyszínen is, de a központban is igénybe lehet venni. A további részleteket telefonos bejelentkezés után beszéljük meg Önökkel.
KEDVES SZÜLÕK! Segítõ kezet szeretnénk nyújtani Önöknek. Lehet, hogy életük legnehezebb pillanatait élik át éppen: tele bizonytalansággal, kétségbeeséssel és tanácstalansággal. Ha nemrégiben tudták meg a szomorú tényt, hogy várva-várt gyermekük fejlõdésében visszamaradt, vagy valamilyen fogyatékossága van, gyógypedagógiai központunkban megértõ segítségre találnak! A mi feladatunk éppen az, hogy az ilyen nehéz helyzetben lévõ szülõknek, családoknak megértõ és hasznos támaszai legyünk. Gyógypedagógiai központunkban neurológus, gyermekgyógyász, pszichológus, valamint gyógypedagógus szakemberek állnak az Önök rendelkezésére tanácsadással, terápiás fejlesztésekkel. Központunkban problémás/fogyatékos gyermekek szüleibõl álló önsegítõ szülõklub is mûködik. Az ebben tevékenykedõ szülõk tapasztalata, sorstársi segítsége, a sok-sok negatív élmény közös földolgozása komoly lelki támaszt is jelenthet Önöknek Kedves Szülõk, fogadják el a segítõ kezet! Keressenek föl minket bátran! Bejelentkezés telefonon, idõpont egyeztetéssel!
Ezt szórólapon terjesztjük oktatási és egészségügyi intézményekben, polgármesteri hivatalokban. A Szervezeti és Mûködési Szabályzatot, valamint a munkamegosztás hierarchiájának ábráját az 1. sz. mellékleten érdemes megismerni ahhoz, hogy a következõ sematikus ábrán nyomon lehessen követni a központ tevékenységeit, kapcsolatait, célcsoportjait, a szolgáltatást igénylõket, egyben a különbözõ szolgáltatást nekünk adókat is.
KIK
SZOLGÁLTATNAK?
Király Róbertné igazgató 13 éve itt dolgozik Matematikakémia szakos tanár, gyógypedagógus, oligofrénpedagógia szakos, közoktatási szakértõ, közoktatási vezetõképzõt végzett, cigány konfliktuskezelõ programban vesz részt, a minõségbiztosításban a Comenius I-ben vesz részt. Mandákné Rabóczki Erika igazgatóhelyettes 3 éve itt dolgozik Gyógypedagógus (pszichopedagógus, oligofrénpedagógia szakos), speciális tanfolyamokat végzett, hosszú kisegítõ iskolai igazgatóhelyettesi gyakorlata van. A Segít a Város Alapítvány alapítója, ahonnan a szülõknek, fogyatékosoknak sok szolgáltatást nyújt.
50
JELEN
Belsõ szolgáltatások
Integráló alsófokú oktatás
Szakértõi bizottság
Kihelyezett osztályok
Orvosok, védõnõk Gyermekvédelem, gyermekjóléti
Logopédia
Konduktív pedagógia
Speciális szakiskola
Szülõk
Pedagógiai intézet
Nevelési tanácsadó Képzési kötelezettség
Szegregált alsófokú oktatás+diákotthon
Gyógypedagógiai tanácsadás korai fejlesztés Konduktív pedagógia
Jegyzõk
Pályaválasztás Nevelési tanácsadás fogyatékosoknak
Logopédia
Integrált tanulók fejlesztése utazótanári hálózat
Gyógytestnevelés
Hallássérültek óvodája iskolája+szakszolgálat Eszterházy Károly Fõiskola Speciális gyermekotthon Civil érdekvédelmi szervezetek
Szolgáltatást egymásnak (is) adók
Szolgáltatást igénylõk Szakszolgálatok
Terv
Szakmai szolgáltatások
Terv
(AKölcsönös szolgáltatást igénylõk máshonnan is kaphatnak szak- isés (A szolgáltatást igénylõk máshonnan szakmai szolgáltatásokat!) kaphatnak szak- és szakmai szolgáltatásokat!)
JELEN
51
Dr. Hídvégi Márta 21 éve itt dolgozik A szakértõi bizottság vizsgálatait végzi, négy szakos gyógypedagógus, pszichológus, közoktatási szakértõ, ÉFOÉSZ megyei titkár. Nagyné Panthó Zsuzsa 17 éve itt dolgozik A szakértõi bizottságban vizsgál, korai fejlesztést végez. Gyógypedagógus (oligofrénpedagógia, logopédia szakos) speciális tanfolyamokat végzett. (Gósy, korai fejlesztõ program, halmozottan sérültek terápiája stb.) Juhász Ákosné 7 éve itt dolgozik A szakértõi bizottságban vizsgál, emellett utazótanári feladatokat lát el. Gyógypedagógus (pszichopedagógia, oligofrénpedagógia szakos), szociálpedagógus, gyermekvédelmi szakterületi tapasztalattal rendelkezik, cigány konfliktuskezelõ programban vesz részt. Takács Lászlóné 4 éve itt dolgozik Hatvanban dolgozó munkatárs, korai fejlesztést és fejlesztõ felkészítést végez. Gyógypedagógus. (oligofrénpedagógia, logopédia szakos). Speciális tanfolyamokat végzett korai fejlesztés, logopédia témakörében. Vass Réka 1 éve itt dolgozik A szakértõi bizottságban vizsgál, utazó logopédusként dolgozik. Gyógypedagógus (logopédus, terapeuta). Nappali tagozaton az 1999/2000-es tanévben végzett. Dr. Vargyay Éva 20 éve dolgozik a bizottságnál 0,1 státusban Neurológus, gyermekorvos, a megyei kórház gyermekosztályának fõorvosa, epilepszia-szakrendelést tart. Szabó Gáborné 13 éve itt dolgozik Adminisztrátor. Ufholz Zsuzsa 1 éve itt dolgozik, de 20 éven át gyógypedagógiai intézményben dolgozott. Adminisztrátor, pénzügyi ügyintézõ. Jelenleg megbízási szerzõdéssel, de teljes munkaidõben dolgozik. Mindenkinek van munkaköri leírása, az 1. és 2. mellékleten látható a munkamegosztás és a munkaközösségek kialakítására tett törekvés. Jelenleg megbízási szerzõdéssel dolgozók: 44 fõ, heti 176 órában. Korai fejlesztést végez 9 fõ heti 18 órában Fejlesztõ felkészítést végez 26 fõ heti 78 órában Utazótanári munkát végez 5 fõ heti 16 órában Logopédiai ellátást ad 4 fõ heti 64 órában Összesen: 44 fõ heti 176 órában
52
JELEN
Az itt kifizetett béreket státusra váltva 9 szakembert vehetnénk föl állandó munkatársnak. Ez óriási minõségi javulást eredményezne! Az érvényes jogszabályok alapján kötelezõ és tényleges létszám közötti különbségrõl az alábbi táblázat megdöbbentõ képet fest. Megnevezés
Kötelezõ
Tényleges
Eltérés
Megjegyzés
Igazgató
1
1
Igazgatóhelyettes gyp.központ
2
1
1
2 tagintézmény: SzB +
Gazdasági vezetõ
0,5
0,5
Ha nõ a feladat + 1 fõ kell. Most nem számít be.
Gyógypedagógus
4
1
3
Havi 200 vizsgálat, heti 50 fõ
Pszichológus
2
1
1
Pedagógus
1
1
Szakorvos
1
0,1
0,9
Gyp./ pszichol.
1
1
Integrált szakszolgálat
Logopédus, egyéb terapeuta
9
1
8
42-t látunk el, még + 50-et kellene ellátni = 92 fõ
Korai képzési ellátás
5
1
4
52 fõ korai + képzési kötelezett
Szakorvos
1
0
1
Ügyintézõ
1
0
1
Ügyviteli alkalmazott
1
1
Kisegítõ
1
1
Hiányzik: 1,9 orvos; 1 igazgatóhelyettes, 1 pszichológus, 1 pedagógus, 15 gyógypedagógus, 1 kisegítõ, 1 ügyintézõ, 0,5 gazdasági vezetõ.
A személyi feltételek szûkössége teremtette azt a furcsa helyzetet, hogy a központ szakszolgálati egységei még nem külön-külön szakembergárdával mûködnek, hanem a fõállású dolgozók munkaidejüket megosztják több szakszolgálat és szakmai szolgáltatás között. Utazótanáraink jelenleg szakmai szolgáltatást adnak. A munkaközösség-vezetõ nem hivatalosan az, hanem a belsõ munkamegosztásban önként vállalt feladatokat végez a szakmaiság õrzése érdekében, valamint az egységes szemlélet megtartása miatt. Most vagyunk azon a ponton, hogy még mindent átlátunk, az információk kissé akadozva, de mindannyiunkhoz eljutnak. A magas színvonalat tartani már nem sokáig tudjuk ilyen személyi feltételekkel. Terheinket növeli, hogy a
53
JELEN
kötelezõ kontrollvizsgálatok egy részét csak túlmunkában tudjuk ellátni. Mentálhigiénés csoportterápiát is kezdtünk. Nem akarunk kapkodó, feledékeny, felszínes munkaerõkké válni. Hadd szemléltessem a problémát: HOGYAN
SZOLGÁLTATUNK, ÉS MI LENNE AZ IDEÁLIS?
0,5 munkaidõ
nem státuson
nem státuson
teljes munkaidõ
nem a mi státusunkon, nem a mi költségvetésünkbõl
-
54
JELEN
Normális terhelés esetén egy embernek csak egyetlen teli kosarat szabadna cipelnie, ha fárad a karja, áttehesse a terhet a másik kezébe. Ábránkon a munkatársak elõtt letett teli kosarak azt szimbolizálják, hogy az illetõ tudja, mi van a kosarakban, sõt, azt is, hogyan kell ízletes ételt fõzni belõle, csak nincs lehetõsége ehhez segítséget kérni. Mindkét keze foglalt, ezért állandóan fáradt a pluszként cipelt kosár terhe miatt. Egy idõ után már nem fogja érdekelni, hogy a lábai elõtt lévõ kosárban/kosarakban mi van, ki és mit fõzhetne belõle. Késõbb a kézben tartott kosarak egyikét ki is ejti a kezébõl, s ott marad az értékes nyersanyag feldolgozatlanul. Ha emiatt mert lelkiismeretes nyugtalan, ideges lesz, a másik kosarat is kiejtheti a kezébõl. Azt kellene elérni, hogy a ténylegesen szükséges, a jogszabály által is elõírt szakembergárda az alapfeladatok ellátására rendelkezésünkre álljon! Ebben az esetben tudnánk alapfeladatainkat jó minõségben, szakszerûen ellátni. Egy ideig a nagyon erõsek vihetnek 2-2 kosarat, amelyekbe a szakmai szolgáltatásmenühöz vásárolnának, és mindezekbõl finomságokat fõznének. Ezt megkóstolva a szolgáltatásra vágyók csábosnak találják, ezért megyeszerte, kistérségi társulásokkal nyújtanak segítséget a kosarak megtöltéséhez és cipeléséhez csapatunknak. Jelenleg 44, megbízási szerzõdéssel dolgozó besegítõnk van, aki a rendelkezésre álló heti 176 órában csak annyit tud tenni, hogy egy-egy kosárból kivesz néhány dolgot, és fõz valamit az éhség csillapítására, de pácienseink ettõl még éhesek maradnak. Munkaszervezésünk optimális esetben (a kosaras ábra illusztrációja szerinti szimbólumokat használva): havi egy nap bevásárlások megbeszélése teamben, havi egy alkalommal végigjárni a piacokat szupervízió, havonta egyszer tapasztalatcsere.
AZ
INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A MINÕSÉGBIZTOSÍTÁS
SZEMPONTJÁBÓL A minõségirányításra való ráhangolódást e tanulmány megírása teremtette meg számomra. Szükség volt az önértékelésre, a helyzetelemzésre, az érdekelt felek, célcsoportok, partnerek körének pontos meghatározására, a csoportok igényeinek tisztázására. Ezekkel párhuzamosan a fontossági sorrendet is föl kellett állítani, hiszen több területet kéne ellátnunk, mint amire a tárgyi és személyi feltételeink alkalmassá tesznek bennünket. Az intézmény fennállása óta minõségi munkát akartunk biztosítani, de nem volt szabályozott, kategorizált modell, nem fogalmaztunk meg értékelhetõ momentumokat, nem alkottunk mérhetõ rendszert.
JELEN
55
Az intézményi lehetõségeket a pénzügyi kötöttségek erõsen korlátozzák. A központi elvárásoknak való megfelelés és a szolgáltatásokat igénybe vevõ partnereinknek a kielégítése nem mindig jelentette ugyanazt a folyamatot. Tudatos partnerközpontúságunk, széles körû konszenzuskeresésünk eredményezte, hogy a folyamatos párbeszédek során 1997-re letisztult, hogy a szakértõi bizottság önmagában nem tudja ellátni a tõle társadalmilag már igényelt szolgáltatásokat. Saját feltárásaink is hozzájárultak az igények felszínre kerüléséhez. Elkezdõdött a tudatos szervezetfejlesztés. Terveztünk megvalósítottunk értékeltünk rájöttünk a korlátokra újra terveztünk. Megfogalmazhatjuk a jelen tanulmány esszészerû elsõ részét a minõségbiztosítás kategóriáiban is. Hogyan ellenõrizhetõ a szabályozók betartása, a jogállamiság megvalósulása a közoktatásban? Ismernünk kell a jogszabályokat, jól kell tudnunk értelmezni, be kell tartanunk, és be kell tartatnunk. Tudnunk kell a hogyanját is. Az intézmény mûködéséhez szükséges összes dokumentációt precízen kell vezetni. A törvény rendelkezése szerint való mûködés elengedhetetlen! A felhasználó igénye szerinti mûködést is elemezni kell, az igényekhez kell alakítani ellátási rendszerünket. A szakmai munka hatékonyságát állandó elemzésekkel, önellenõrzéssel és szakmai ellenõriztetésekkel kell növelni. A szakmai tudományos kérdésekrõl tudni kell, az új szakmai kutatási folyamatokat figyelemmel kell kísérni, ha csak lehet, be kell kapcsolódni a szakmai gyakorlati és elméleti közéletbe. Folyamatosan tájékozódni kell, és ugyanakkor a saját munkánkról állandóan tájékoztatni az érintetteket. A belsõ munka rendszeres javítására úgy lehet törekedni, ha a munkamegosztás, a kompetencia-határok világosak, egyértelmûek a központon belül, de partnereinkkel szemben is. A belsõ szervezeti kultúrát magas szinten kell tartani. Ha mi ki tudjuk alakítani a teljes körû minõségirányítási rendszerünket, akkor képesek leszünk bázisintézményként segíteni más intézmények minõségfejlesztési tevékenységét. Intézményünk megyei elismertségét jelzi, hogy igazgatónõnk szigorú elõképzés után bekapcsolódott a minõségbiztosítási rendszer általános iskolai és óvodai alkalmazásába. A fenntartónk kezdeti ösztönzõ környezetet alakított ki számunkra. A mi feladatunk, hogy megtaláljuk a fejlesztés lehetõségeit. Sajnos a minõségfinanszírozás belátható idõn belül nem valósul meg. Klienseink, partnereink személyes tudásuk, érzéseik alapján jeleznek vissza; még nem tartunk ott, hogy elégedettségi szintjüket tudományosan, szakszerûen fölmérjük, a fölmérést elemezzük. A minõség mérése elkezdõdött. A külsõ szakmai megítélés céljából 2000 tavaszán Lányiné dr. Engelmayer Ágnes szakértõi vizsgálatot végzett nálunk. Az összefoglaló részbõl idézek: A központ munkáját ismerve más szakértõi bizottságok és gyógypedagógiai központok szakmai tevékenységét is magas színvonalúnak, szakmailag igényesnek ítélem. Külön kiemelem azt, hogy a munkatársak igen jól képzettek, hivatásszeretõk. A központban összehangolt team-munka folyik
(Lányiné, 2000).
56
JELEN
Jólesett a megmérettetés. Kihívás volt minden egyes mozzanata. Belsõ szakmai bizonytalanságainkat meg tudtuk fogalmazni, a külsõ kontroll jót tett a belsõ csapatnak is a továbblendüléshez. Ilyen külsõ ellenõrzés arra is jó, hogy ne higgyük magunkat gõgösen a legjobbnak azért, mert sok ismeretünk van. Hibáink, hiányosságaink is felszínre kerültek. Mivel igényesek vagyunk, a kiküszöbölésükre törekedtünk. A minõségbiztosítási mutatók adaptálása a mi intézménytípusunkra elkezdõdött. Dr. Torda Ágnes minõségügyi kézikönyvében (Torda, 1999) a szakszolgálati tevékenységen belül a szakértõi bizottsági munka minõségügyi rendszerének kialakítására tett javaslatot. Jelen tanulmány írása közben a szakszolgáltatásaink közül ezért a szakértõi és rehabilitációs bizottsági munkánkat e kéziratban megadott teljesítménymutatók alapján elemeztem, és azt tapasztaltam, hogy strukturált elemzéssel hamarabb rá lehet találni a hiányosságainkra, gyorsabban lehet elemezni egyes folyamatokat. Mérhetõbbé váltak erényeink is. A szakértõi munka specifikumainak meghatározása: az intézmény tevékenysége minden felhasználó egyedi szükségleteihez igazodik; az intézmény felhasználói köre tartósan magas létszámú, különbözõ életkorú és különféle akadályozottságú, a felhasználó és a szolgáltató között kialakult kapcsolat lehet tartós vagy rövid idejû; az intézmény csak részlegesen tudja tervezni és szabályozni az igénybevevõk létszámát; az intézményekben folyó szakmai munka ellátása kiemelkedõen magas fizikai és érzelmi terhelést jelent a szolgáltatóknak; az intézmény fõ tevékenysége erõsen telített szervezési feladatokkal, folyamatosan nagy adminisztrációs kötelezettségekkel jár együtt; a teljes szakszolgálati intézményrendszer kiépítettsége egyidejûleg centralizált és decentralizált; az intézményi szolgáltatás értékmutatói egyediek, a tevékenység céljától és tartalmától függõen alakulnak, de ugyanakkor az eltérõ feladatokat ellátókra is vonatkoznak általános érvényû követelmények. Az 18. számú kérdõívek kitöltésével (3. sz. melléklet) pontról pontra követhetõ, hogy mely területeken van tennivalónk. Ezt a minõségellenõrzési példát azért emeltem be tudatosan a tanulmányba, hogy érzékelhetõvé váljék a minõségbiztosítási rendszer haszna. Természetesen a kérdõívet a jogszabályok ismeretében és a dokumentumok áttanulmányozása után teamben töltöttük ki, elemeztük, majd tervet készítettünk a hiányosságok kiküszöbölésére. Látható, hogy milyen szerteágazó jogszabályi rendelkezéseket kell ahhoz ismernünk, hogy az alapdokumentumok rendben legyenek. És ez azért fontos, mert ellátói, fenntartói, pénzügyi vonzatai is vannak. Kedvezõen alakulhatnak a személyi és tárgyi feltételek, ha a törvényi rendelkezések szerint mûködik egy intézmény, és az intézmény vezetõje tisztában van azzal, melyik jogosítvány melyik feltételhez juttathatja õt.
57
JELEN
E minõségbiztosítási kitérõ után a jelen állapot bemutatását szolgáltatásonként részletezem.
TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTÕI REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG
ÉS
2471 fõt vizsgáltunk az 1999/2000-es tanévben. A diagnózisunk, a szelekciónk eltolódott a más fogyatékosok irányába. A
BIZOTTSÁG ÁLTAL VIZSGÁLT GYERMEKEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA
Tanév
Összes
Ebbõl áthelyezett
%
más
%
89/90
559
140
25
90/91
607
175
28
91/92
814
200
24
92/93
783
211
26
93/94
927
200
21
94/95
712
184
25
*95/96
1088
220
20
215
19
96/97
1464
284
19
554
37
97/98
2071
272
13
907
43
98/99
2320
299
13
754
32
99/2000
2471
185
7,5
847
34
*= A más fogyatékosság megállapítása iránti igény itt kezdõdött.
Az 1999. évi LXVIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. törvény módosításáról (továbbiakban közoktatási törvény) 35.§ (2) bekezdése szerint a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértõi és rehabilitációs tevékenység keretében kell a) a fogyatékosság szûrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történõ ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra; b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.
58
JELEN
A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrõl és a pedagógiai szakszolgálatokról (a 3/1998. (IX.9.) OM rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szöveg (a továbbiakban rendelet), tartalmazza a szakszolgálati intézményre vonatkozó közös rendelkezéseket is. Alapító okiratunk Heves megyében az értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek ellátására ad jogosítványt. A szervezeti és mûködési szabályzatunk szerint a gyógypedagógiai központ igazgatója irányítja közvetlenül ezt a szakszolgálatot. A szakértõi bizottság munkatársai szakmai munkaközösséget alkotnak, és a központ nagy módszertani és informális szakmai teamjébe a munkaközösség-vezetõn keresztül bekapcsolódnak a munkatársak. Jelenlegi létszámunk mellett ennek még nincs nagy jelentõsége, mert más szakszolgálatokba, szakmai szolgálatokba is átdolgozunk, de a késõbbi létszámbõvítésnél meg fogja könnyíteni az információáramlást és a folyamatos munkát, ha már most szokjuk ezt a rendet. A vizsgálatokat gyógypedagógusok, egy pszichológus és a szakorvos végzi. Az egy hétre jutó kötelezõ óraszámunk erre a munkára 62 óra. A 4. sz. melléklet alapján könnyen kiszámítható, hogy heti 62 gyerek kerül vizsgálatra. Tehát egy gyermek vizsgálatára 1 óra jut. Így ijesztõ ez a szám, de az összes vizsgálatból 1102 kontrollvizsgálat, melyek zömét az iskolákban, óvodákban a helyszínen végezzük, nem a kötelezõ óraszámunk terhére. Tehát 1369 fõt vizsgálunk meg bent a bizottságban (24711102=1369). Ez kb. 34 gyermeket jelent hetente, ez közel kétórás vizsgálatra elég. Nem optimális a helyzet, de az alaposság, körültekintés biztosítható. Az orvosunkhoz a kórházi rendelésre kell elmennie a családnak. Ez a jelenlegi elhelyezésünknél megterhelõ a szülõknek, gyereknek, mert messze van. Nem küldünk minden gyermeket orvosi vizsgálatra. Ha lesz fõ állású orvosunk, ez a rossz helyzet megszûnik.
A
VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK MEGTEREMTÉSE
A vizsgálat lefolytatásánál ügyelünk minden részletre. A behívásoknál figyelembe vesszük a menetrendi megkötöttséget. Egy településrõl lehetõleg egyszerre hívunk be minden érintettet, így könnyebb a szülõknek a tájékozódás. (Térképes behívónk van.) 05 éves korú gyerekeket nem hívunk iskoláskorúakkal egyszerre. Várakozás közben játékokkal, könyvekkel, folyóiratokkal, gyerekfilmek nézésével lehet az idõt kényelmesen eltölteni. Egy kolléganõnk fogadja az érkezõket, kezet fog a szülõkkel, elmagyarázza a vizsgálat menetét, megmutatja a várakozási helyen lévõ lehetõségeket, s megnyugtatja õket az útiköltség-térítés kérdésében is.
JELEN
59
Nálunk egy gyermeket az anamnézis felvételétõl az intelligenciavizsgálaton keresztül a pedagógiai vizsgálatig egy szakember lát el. Az újonnan hozzánk kerülõ kollégák egyéves betanulás és féléves szupervíziós vizsgálat után lesznek képesek és alkalmasak erre a módszerre. Minden nap végén egyórás team-megbeszélést tartunk az aznapi esetekrõl. Minden kolléga maga diktálja magnetofonra a vizsgálat utáni délután a szakértõi véleményt, melyet az intézmény igazgatója ellenõriz, szükség esetén konzultál, bemutat egy-egy esetet mindannyiunk okulására. A szülõt konkrét javaslattal látjuk el. A gyermekét vizsgáló gyógypedagógussal beszélik meg a teendõket. Elégedetlenség, bizonytalanság esetén bármelyik kolléganõhöz konzultációs tanácsokért fordulhat a vizsgálatvezetõ, így a szülõ érezheti, hogy több oldalról közelítjük meg a problémát, többen igyekszünk neki segíteni. Természetesen a behívásoknál figyelembe vesszük a vizsgálandó gyermek alapproblémáját, és pl. pszichés problémákkal küzdõ gyereket a pszichológushoz, a beszédfogyatékost a logopédushoz irányítjuk. Az elõzetes pedagógiai vélemények kb. 70%-ából lehet csak világosan látni a kérelem okát. A vizsgálati kérelem 60-70%-ban érkezik elõre írásban. Többször a szülõ hozza a véleményt. Ilyenkor nincs lehetõség az elõzetes fölkészülésre. A családoknak maximum fél órát kell várniuk a vizsgálat megkezdésére. Mivel elõre tájékoztatjuk õket mindenrõl, nem jellemzõ a türelmetlenség, nyugtalanság. A várakozás kulturáltsága is megnyugtatólag hat. A súlyos és középsúlyos fokú értelmi fogyatékosnak értékelhetõ gyermeknél a vizsgálatvezetõ azonnal kér szupervíziót az akkor ott vizsgáló másik kollégájától a biztonságos diagnózis felállítása érdekében. Tehát ezeket a gyerekeket két szakember látja el. Évente kb. 100120 gyermeket másodszori kiértesítésre sem hoznak vizsgálatra. Az iskola vezetése vagy a jegyzõ a legtöbb esetben helyszíni vizsgálatot kér. Amelyik településen 510 vagy ennél több gyermek vizsgálatát csak így lehet elvégezni, helyszínen vizsgálunk. Szigorú kikötésünk, hogy mindegyikünknek biztosítsanak külön, nyugalmas vizsgálóhelyiséget. Nagyon jó partnereink az iskolák. A helyszíni vizsgálatok számunkra szemléletformálóak. A gyermeket tanító pedagógusokkal közvetlen probléma-megbeszéléseket, esetmegbeszélést folytatunk. Érdekes, hihetetlenül tanulságos információkhoz jutunk ez által. A pedagógusokkal jó szakmai kapcsolataink alakultak ki, bízunk egymásban, és számítunk egymásra. Az integrációban részt vevõ általános iskolákban egyik vagy másik munkatársunk évi egy alkalommal megfordul vizsgálat, kontrollvizsgálat vagy továbbképzés céljából. Az 5/a 5/b ábrán látható, hogy a települések zömében van dolgunk.
A
VIZSGÁLATHOZ HASZNÁLT TESZTEK, FELMÉRÕK:
Budapesti Binet, HAWIK, Raven, SON, SON- OWI, MAWGYI
60 KIEGÉSZÍTÕ
TESZTEK, FELMÉRÕK:
Beszédvizsgálat: Peabody, Meixner szókincsteszt, alaki beszédhibák fölmérése, Gósy Vizuomotoros percepció vizsgálata: Bender A-B, Frostig, emberrajz Egyéb: Sindelar, Inizan, Hiskey, MSSST, Catel-féle felmérõ Személyiségvizsgáló tesztek: PFT, CAT, TAT, lakóhely Fölmérõ skála: Kiphard-féle skála
A
VIZSGÁLATOK A SZÁMOK TÜKRÉBEN
Az ország legmagasabb esetszámával dolgozunk (lásd 4. sz. melléklet), Heves megyében legtöbb a diagnosztizált más fogyatékos. Az 1995/96-os tanévben jelentkezett elõször a más fogyatékosság megállapítása iránti igény. Ezeket az adatokat elemezve kitûnik, hogy a más fogyatékosság diagnózisa százalékos arányban sokkal nagyobb, mint az áthelyezetteké. Legutóbb 34% szemben a 7,5% áthelyezési aránnyal. Az áthelyezési arányok látványosan csökkentek mióta a gyermekeknek a saját iskolájukban olyan megsegítõ feltételek teremtõdtek, hogy integrálva behozzák hátrányaikat. Ennek ellenére az enyhe és középsúlyos fokban értelmi fogyatékosok százalékos aránya nem csökkent a megyében. Számuk nõtt, ugyanakkor az általános iskolai korosztály összlétszáma csökkent. A tanulmánynak nem feladata a jelenségek mélyebb szakmai elemzése. Ehhez elsõsorban a megye lakosságának egészségügyi, szociológiai, gazdasági helyzetét kellene tudományosan vizsgálni. A SZASZOK feldolgozta az 1998/99-as tanév szakértõi bizottsági statisztikai adatait. Érdekes adat, hogy országosan a vizsgálatra küldött gyerekek nagyobb hányada (57%) nem bizonyult különleges ellátásra szorulónak. A SZASZOK konklúziója a kontraszelekció látványosan mûködik
szükséges-e több mint a felével többet vizsgálni, hogy a rászorulók köre a különleges gondozást megkapja? (3. oldal). Bennünket, szakértõi bizottsági gyógypedagógusokat itt, Heves megyében 1974 óta az érdekelt, mi történik azokkal a gyerekekkel, akiket elutasítunk az áthelyezésbõl. Mert az biztos, hogy a tanulási problémáik nem rendezõdnek. De nézzük tovább a SZASZOK elemzését a más fogyatékosságról: Azt mondják, a gyógypedagógia korszerû szemlélete tiltakozik mindenfajta címkézés ellen. A 14/1994 (VI. 24.) MKM rendelet 53. oldalán
téves az a vélemény, hogy az elkészített szakvélemény ,megbélyegzi a vizsgált gyermeket, tanulót. És buzdítják a nevelési tanácsadókat, hogy megállapításaikat ne õrizzék meg, hiszen az iskolai pedagógus plusz szolgáltatásokat tud adni a gyereknek az anyagi feltételek megteremtése után. A SZASZOK statisztikai feldolgozásában megállapítja, hogy az integrált gyermekek több mint fele más fogyatékos. A Heves megyei 754 fõt az összes vizsgálatunk 32,5%-át a nemzetközi szakirodalom adataihoz képest (?) magasnak tartja.
61 MILYEN
ARÁNYBAN VANNAK JELEN
ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN
HEVES
MÁS
FOGYATÉKOSOK AZ ÓVODÁKBAN,
MEGYÉBEN?
Az 1995/96-os tanév óta összesen 3277 gyermeknél állapítottunk meg más fogyatékosságot. A megye tanköteles korú tanulóinak száma: 29 600, az óvodás korúak száma: 11 449; összesen: 41 049. A 41049 gyermek közül 3277-et más fogyatékosnak nyilvánítottunk. Ez a gyermekek 8%-a. A szakirodalmi adatok 15-20% általános iskolában haladni nehezen tudó, problémás gyermekrõl beszélnek
(Mesterházi, 1998).) Ha csak az általános iskolai létszámhoz viszonyítom az arányt, akkor Heves megyében 11%-nyi gyermeknek van lehetõsége magasabb normatív finan-szírozás mellett különleges gondozásban részesülnie. Nem értelmi fogyatékosok! Még a más fogyatékos szóval sem bélyegezzük meg õket! A rendeletre hivatkozva javasoljuk számukra a magasabb normatív finanszírozást, amit zömmel meg is kapnak az óvodák, iskolák. A Számvevõszék is õrködik azon, hogy valóban a gyermekek fejlesztésére használja-e föl az iskola a pénzt. Egyéni fejlesztési tervet és fejlesztési naplót kell vezetniük. Évente, majd kétévente a szakértõi bizottság munkatársai kontrollvizsgálatára is sor kerül. Ellenõrizhetõ, valóban kapott-e a gyerek megfelelõ fejlesztést. Megbélyegzés-e ez vagy megsegítés? Nem mondhatjuk, hogy a kontrollvizsgálatok során nem bukkanunk rossz gyakorlatra vagy szakszerûtlenségre, de ez az új rendszer még a kipróbálás szakaszában van. Finomítani, javítani kell rajta. Öt év tapasztalatunk van benne, ebbõl a tapasztalatból sokat meríthetne a szakma, ha tudományos felméréssel, elemzéssel a nálunk e témában fennálló egyedi helyzetet vizsgálni kívánná.
HIÁNYOSSÁGAINK Nem tudjuk elvégezni az értelmi fogyatékosok jogszabályban elõírt kontrolljait (létszámhiány). Nem tartjuk nyilván a más fogyatékosok kontrollvizsgálatait. Ezt az iskolák kezdeményezik, mert a Számvevõszék szigorúan számon kéri a dokumentumo-kat. A szakértõi véleménybe mindig beírjuk a következõ kontrollvizsgálati évet. Ennek alapján kérik az iskolák a vizsgálatokat. A más fogyatékosok kontrollvizsgálatát csak túlmunkában tudjuk ellátni. Az orvosi vizsgálati lehetõség korlátozott. Még nem találtunk rá a számunkra optimális számítógépes nyilvántartási rendszerre. Több civil szervezettel nagyon szoros és alkotó együttmûködést alakítottunk ki, de nem kötöttünk velük megállapodást. Annak elemzésére, tudományos kutatására, hogy miért magas az értelmi fogyatékosok és más fogyatékosok között a cigány gyermekek aránya, nincs lehetõségünk.
62 A nevelési tanácsadók munkatársaival rengeteget konzultálunk, közös továbbképzéseket is tartottunk, de még nem jutottunk el oda, hogy a már régen megfogalmazott közös igényünket, a közös tesztértelmezéseket elvégezzük. A szakértõi bizottságban alkalmazható minõségbiztosítási rendszert még nem vezettük be.
KORAI
FEJLESZTÉS
A közoktatási törvény 35. § (1) bekezdése szerint A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság megállapításának idõpontjától kezdõdõen a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülõ bevonásával, a szülõ részére tanácsadás nyújtása. Az érzékszervi fogyatékosok ellátása nem a mi feladatunk. A szervezeti és mûködési szabályzatban lefektetettek szerint az intézményünk igazgatóhelyettese irányítja közvetlenül a korai gondozást. Egy fõállású gyógypedagógusunk Hatvanban egyik decentrumunkban lát el teljes óraszámban korai gondozottakat, és ad fejlesztõ felkészítést képzési kötelezetteknek. Gyógypedagógiai központunkon kívül korai fejlesztést végez még szakvéleményünk alapján a Heves Megyei Önkormányzat Speciális Gyermekotthona. Õ kapja utánuk a normatív finanszírozást. Központunkhoz tartozik 18 korai fejlesztésben részesülõ kisgyermek. 5 gyermeket a lakásán, 8-at a decentrumokban, 5-öt a központunkban fejleszt megbízási szerzõdéssel dolgozó 9 fejlesztõ szakember: gyógypedagógus, fejlesztõ terapeuta, konduktor, hidroterapeuta, gyógytornász, masszõr végzettséggel. A komplex gyógypedagógiai fejlesztõ terápián kívül Dévény-féle mozgásáterápiát, hidroterápiát, gyógytornát, konduktív pedagógiai terápiát kapnak a gyerekek állapotuktól függõen. Hevesen és Gyöngyösön a speciális általános iskolában kialakított termek vannak, Hatvanban a nevelési tanácsadóban kapott helyiséget kolléganõnk. Az alapvetõ eszközökkel el vannak látva a decentrumokban is. A szülõknek pályázatok segítségével évek óta tanácsadást, szülõklubot, nyári fejlesztõ tábort szervezünk. Ebben segít nekünk az ÉFOÉSZ, a Segít a Város Alapítvány, régebben a Süss fel Nap Alapítvány is. Eszközre, utazásra, szakemberekre pályáztunk sokszor jó eredménnyel. Nyári fejlesztõ táboraink családosak, a rendszerbõl már kikerült régi családok is bekapcsolódtak a klubéletbe. Korai fejlesztésre a normatív finanszírozást megkapja a központunk, így a törvényben elõírt óraszámot minden kisgyermeknek biztosítani tudjuk. A fejlesztési év szolgál keretül az ellátásnál. A szakértõi bizottság szakvéleménye alapozza meg a tevékenységeket. Az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus készíti el, egyéni fejlesztési naplót vezetnek a gyermekrõl. Az év végi értékelési lapokat a szakértõi bizottság ezért felelõs munkatársa gyûjti, a szükséges intézkedéseket ennek alapján teszi meg.
JELEN
63
Az elmúlt 26 évben minden eddigi munkatársunknak volt évente 13 korai gondozottja. Ezt mindannyian szakmai és mentálhigiénés szempontból igényeltük. Ebben az évben kezdtünk specializálódni. A szülõk többsége rendszeresen jár a foglalkozásokra. Évente két-három családot kell a gyermekvédelmi vonalon keresztül rábírni a fejlesztés szükségességére. Az általunk ellátott gyermekeket igyekszünk integrált óvodásként tovább szakszerû ellátásban részesíttetni, zömében sikerrel. Ha már óvodában van, 7-8 éves koráig az otthoni terápiát szorgalmazzuk. Ezért nincs is a megyei diákotthonban óvodai csoport.
HIÁNYOSSÁGOK A megbízási szerzõdéses munkatársaknak nincs elég konzultációs lehetõségük. A nyári szünetekben még nem tudtuk megoldani a folyamatos fejlesztést. Nem kötöttünk megállapodást azokkal a civil szervezetekkel, amelyek segítik a korai fejlesztést (ÉFOÉSZ, Segít a Város Alapítvány stb.). A sokrétû fejlesztéshez szükségünk lenne megfelelõ tárgyi felszereltségre, szobára a csoportos fejlesztéshez, szülõknek helyiségre a klubfoglalkozásokhoz. A súlyos, halmozottan sérült kisgyerekek komplex terápiájához az egészségügyi szakszolgálatokkal kellene megállapodást kötnünk. Nem engedik be a nem szobatiszta gyermekeket az uszodákba. A Paraqua Alapítvány jól képzett szakemberei központunk gyógypedagógusaival együtt egy, csak a fogyatékos gyermekek számára készült tanuszodai létesítményben kiváló eredményeket érnének el. A szakszolgálatban alkalmazható minõségbiztosítási rendszer még nincs kialakítva, még nem tudunk ilyen rendszerben elemezni és tervezni.
KÉPZÉSI
KÖTELEZETTEK FEJLESZTÕ FELKÉSZÍTÉSE
A közoktatási törvény lehetõvé tette ezt az új szolgáltatást A közoktatási törvény 30. § (6) bekezdése rendelkezése szerint a szakértõi bizottság szakvéleménye alapján a bizottság feladata meghatározni a felkészítés módját, formáját, helyét, illetõleg a gyermek fejlõdéséhez szükséges pedagógiai és egyéb szolgáltatásokat. Heves megyében 100 bentlakó és 3 bejáró súlyos fokban fogyatékos, tanköteles tanuló fejlesztõ felkészítése folyik a Heves Megyei Önkormányzat Speciális Gyermekotthonában, a normatív finanszírozást az intézmény kapja. Egerben, az alapítványi autista központban 5 gyermeket látnak el, az alapítvány kapja a normatív finanszírozást. A szakértõi bizottság ellátja a kötelezõ kontrollokat, gyûjti az értékelõ lapokat, nyomon követi a fejlesztést, vizsgálja a gondozás-fejlesztés ellátásához szükséges feltételeket. Csak a szakértõi bizottság véleménye alapján kerülhetnek gyermekek ezekbe az intézményekbe.
64
JELEN
A szakértõi bizottság jogosítványa még a feladatellátásban közremûködõ intézmény szakmai ellenõrzésének kezdeményezése. Erre soha nem került sor, jó színvonalon látják el a gyermekeket. Központunk igazgatóhelyettese felel a fejlesztõ felkészítés feladatáért. Központunk közvetlenül 34 fõ ellátásáról gondoskodik, erre megkapja a normatív finanszírozást. Huszonhat, megbízási szerzõdéssel dolgozó munkatárs látja el a feladatokat. A 34 gyermek közül 17 az otthonában kap ellátást, 16 fogyatékos gyermeket a meglévõ decentrumokba visznek el a szülei, központunkban egy gyermeket fejlesztünk. Négyen speciális csoportot alkotnak egyik decentrumunkban (Eger, Szalapart úti Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon). Máshol egyéni fejlesztés történik. Gyógytornász, masszõr, szociális munkás, védõnõ, gyógypedagógus látja el a feladatokat. Minden gyermek megkapja a törvényben elõírt minimum heti óraszámot. A szülõket, családokat is igyekszünk gondozni. Nyári fejlesztõ táborok, szülõklubok aktív tagjai a szülõk. A volt korai gondozottak, jelenlegi korai gondozottak családjai számára rendezett szülõtanfolyamon a képzési kötelezettek családjai is részt vettek. Az ÉFOÉSZ, a Süss fel Nap, a Könnyek helyett, a Segít a Város Alapítvány változatos formában segíti õket.
HIÁNYOSSÁGOK A megbízási szerzõdéssel dolgozó kolléganõknek nem tudunk elég konzultációs lehetõséget biztosítani. Nem kötöttünk megállapodást a munkában részt vevõ szervezetekkel, alapítványokkal. Központunk tárgyi felszereltsége még nem teszi lehetõvé, hogy az egri gyermekeket komplex terápiában (hidroterápiában is!) részesítsük. Ehhez csoportos foglalkozásra alkalmas helyiségre lenne szükségünk, a késõbbiekben pedig úszómedencére. Erre a munkára kevés szakember jelentkezik. Akik itt jól dolgoznak, a megbízási szerzõdés bizonytalanságai miatt lehet, hogy elhagyják ezt a területet. Stabil gárdát így nem tudunk biztosítani. Kevés a heti 3 órás fejlesztés. Ha lenne csoportok fogadására alkalmas helyiségünk, ésszerû szervezéssel, jól fejlesztõ programokkal csoportban is tudnánk foglalkozásokat tartani több gyermeknek, családnak. Az alkalmazható minõségügyi rendszer kidolgozása, munkánk ennek megfelelõ szervezése és végzése hátra van.
LOGOPÉDIAI
ELLÁTÁS
1999-ben került az alapító okiratunkba, és ekkor indítottuk ezt az ellátási formát. Az ellátatlan területeken a központ szervezi és végzi a logopédiai szûrõvizsgálatokat, a beszédhiba javítását, a beszédfejlesztést. Hatalmas feladat, amihez kevés feltételünk
JELEN
65
adott. 2000-ben egy logopédus státust kapott központunk. Utazótanári rendszerben a központból látnak el 35, a központban 20 (összesen 55) gyermeket. A fõállású kolléganõ, túlmunkában is ellát gyermekeket, emellett megbízási szerzõdéssel négy fõ 64 órában lát el logopédiai feladatokat. A feladatok szervezését a központ igazgatónõje látja el közvetlenül. Két-három éve próbáltuk feltérképezni a megyei helyzetet. Statisztikák nem segítették a munkákat. Azt láttuk, hogy a szakértõi véleményben javasolt és elõírt ilyen jellegû különleges gondozást a gyermekek nagy része logopédushiány miatt nem kapja meg. Több ízben is összehívtuk az illetékes irányítókat, nem tudtunk megoldást találni. A föltérképezés sem sikerült. Halvány kezdeményezések voltak csak az ellátás javítására. Például a hallássérültek általános iskolájának gyógypedagógusai megbízási szerzõdéssel elláttak néhány rászorulót. Kistérségi megállapodások is születtek. Nagy a logopédushiány a megyében, ezért igazi, megnyugtató ellátás még jelenleg sincs. Kezdeményezésünkre 2000 tavaszán a megye logopédusai, a nevelési tanácsadóban dolgozó szakemberek, a megyei fenntartó képviselõje és mi közös munkamegbeszélésre ültünk le. Ennek eredményeképpen meg tudtuk határozni, hogy a megyében mely településeken dolgozik logopédus, milyen területek vannak ellátva. (Lásd az 5/a térképet!) A térkép láttán nem lehetünk optimisták. Például a Heves körzetében lévõ települések részére a Hevesi Nevelési Tanácsadó fölajánlotta a logopédiai ellátást, amennyiben beviszik a gyermekeket Hevesre. Vannak logopédusok, akik vállalkozásban utaznak egy-egy településre, de ez nem jelenti azt, hogy minden rászorulót el tudnak látni az adott településen. Logopédusa válogatja, hogy kit vesz be a fejlesztendõk csoportjába. Mi arra törekszünk, és rajtunk keresztül az óvodavezetõk is, hogy azok a gyerekek kapjanak logopédiai fejlesztést is, akiknek a szakértõi bizottság a szakértõi véleményben javasolta más fogyatékos kategóriába sorolás mellett a beszédfejlesztést. De ezek a gyerekek sem részesülnek heti két alkalommal fejlesztésben. A logopédus föladja a leckét az óvónõknek, szülõknek. Az alapító okiratunkban megfogalmazott ellátatlan terület, a szûrõvizsgálat, a beszédhiba-javítás, a beszédfejlesztés mind-mind újabb és újabb kérdéseket indukál. Mi az ellátatlan terület? Ahol még sohasem járt logopédus, vagy ahol dolgozik ugyan, de csak a pöszékkel foglalkozik, nem vállalja a megkésett beszédfejlõdésû gyermeket? Szûrõvizsgálat? Az óvónõk jelzése alapján a nagycsoportosokat szûrjük? A gyógypedagógiai központ logopédusa az r hang kialakításával foglalkozhat-e, fölvállalhat-e például egy nagyon értelmes dadogó gyereket? Vagy csak az enyhe fokban értelmi fogyatékos integrált gyermekeknek nyújtson fejlesztést? Akkor meg, hol marad a prevenció? Itt személyes tudások, sejtések, különbözõ szakemberek különbözõ kapcsolatai és szempontjai érvényesülhetnek. Ez már céhtudás, szakmai tudás, de amíg nincs rendszerbe foglalva, addig nem szakszerû tudományos tudás.
66
JELEN
Egyetlen logopédusunk van és néhány mellékfoglalkozású kollégánk. Ezen a területen még csupán tapogatózunk. A szakértõi bizottságban diagnosztizált gyermekek közül a leginkább rászorulóknak (ezt is csak személyes elképzelés alapján) szerveztük meg az ellátást. Egyáltalán nem megnyugtató a helyzet. A legszomorúbb az egészben az, hogy a településeken vagy a kistérségben lenne is pénz logopédusra, csak logopédus nincs. A jövõbeni munkánál figyelembe kell venni, hogy a logopédiai ellátás még nem külön tagozata a központnak, de külön tagozatává kell majd válnia. Rendszerét úgy képzeljük el alapfilozófiánk és a más szakszolgáltatásaink rendszerében , hogy a mi logopédusgárdánk a területen már meglévõ logopédiai szolgáltatásokat szakmai szolgáltatásokkal is segíti, gondoskodik arról, hogy a valóban rászorulók részére optimálisan szervezzék, és a legszakszerûbben végezzék el ezt a feladatot. Ehhez 5 rátermett utazólogopédusra lenne szükség Hatvanból, Hevesrõl, Pétervásáráról, Gyöngyösrõl és Egerbõl való kijárással. A jelenlegi fõállású logopédusunknak kell a késõbbiekben munkaközösség-vezetõi vagy tagozatvezetõi minõségben ezt a szakszolgálatot és szakmai szolgáltatást irányítania. Az egységes szemlélet, a szakértõi véleményekre támaszkodó szükségletkielégítés, az elérhetõség és ellenõrizhetõség, valamint az átláthatóság így biztosítható lesz. Ezt a szakszolgálatot is a minõségbiztosítás rendszerében kell körültekintõen és szakszerûen megtervezni és megszervezni.
UTAZÓTANÁRI
SZOLGÁLTATÁS
Célja a többségi általános iskolában, óvodában integráltan fejlesztett értelmi fogyatékosok, más fogyatékosok és nevelõik megsegítése. A közoktatási törvény külön szakszolgáltatásként nem szerepelteti. Ez az ellátási forma a mi feladatrendszerünkben szakszolgálatnak és egyben szakmai szolgáltatásnak is minõsül. Az 5/b ábrán a települési térképen jelölt helyeken van integráltan nevelt fogyatékos gyermek. Látható, hogy kevesebb az olyan település, ahol nincs ilyen gyerek. A jól érthetõség kedvéért itt is megfogalmazom a rendszert. A szegregált általános iskolán kívül a megyében vannak összevont tanulócsoportok (lásd a 4/d ábrát) az általános iskolákban. Vannak ún. heti 6 órában külön fejlesztettek, enyhe fokban értelmi fogyatékosok. Õk az általános iskolát látogatják, általában a speciális általános iskolai osztályukhoz képest egy osztályfokkal alacsonyabb osztályokban integráltan együtt foglalkoztatottak a többséggel, és plusz heti hatórás fejlesztést kapnak. A középsúlyos fokban értelmi fogyatékosok heti 6 órában fejlesztést kapnak a többségi általános iskolában. Integráltaknak azért nevezhetõk, mert állapotukhoz mérten heti 4 órában a készségtárgyak óráit is látogatják, részt vesznek az iskolai életben, elmehetnek szüleikkel az általános iskolai rendezvényekre is.
JELEN
67
A más fogyatékosok egyéni, differenciált módszerekkel tanulnak saját osztályukban. Külön órákon kiscsoportban vagy egyénileg terápiában, fejlesztésben részesülnek. Az értelmi fogyatékosok 1999-ig a szegregált általános iskolákban osztályvizsgáztak, egy részüket az utazótanárok elnöklete mellett saját iskolájukban vizsgáztatták. A 2000/2001-es tanévben (saját adat, a KSH még nem dolgozta föl) integráltan nevelt enyhe fokban értelmi fogyatékos 47 településen: 190 fõ; középsúlyos fokban értelmi fogyatékos 20 településen: 32 fõ; 27 településen 56 összevont osztály mûködik. A más fogyatékosokról nagy számuk miatt feldolgozott adataink nincsenek. Az utazótanári rendszerben számukra akkor adunk megsegítést, ha az iskola kéri.
AZ
UTAZÓTANÁRI ELLÁTÁSI RENDSZER ALAKULÁSA
A Heves Megyei Pedagógiai Intézet gyógypedagógiai elõadója (gyógy-pedagóguspszichológus szakember) irányítja a szaktanácsadói rendszert. Egy megbízási szerzõdéses és három listás szaktanácsadó látja el az összevont osztályokat. Sajnos csak akkor, ha az iskola kéri ezt a segítséget. A Pedagógiai Intézetben mûködõ gyógypedagógiai szakmai szolgáltatások a szegregált általános iskolák és az összevont tanulócsoportok számára a közoktatási törvény 36. §-a szerinti szolgáltatásokból az a, b, c, d, e, f, g pontokban foglaltakat, tehát minden szolgáltatást biztosít az intézményük feladatrendszerében. Szerintünk szükség van erre a feladatellátásra a továbbiakban is, hiszen a célcsoportok számára a Pedagógiai Intézetben komplexen az alsó fokú oktatási rendszert segítõ szakmai szolgáltatások jól kialakult rendje, rendszere és módszertana, valamint infrastruktúrája megvan. Az intézet igazgatója szívügyének tartja a gyógypedagógiai terület ellátását is. Ha a gyógypedagógiai elõadó a szaktanácsadói rendszert megerõsíthetné legalább egy, fõállású szakta-nácsadóval, ez az általános iskolákban mûködõ gyógypedagógiai osztályok teljes körû szakmai ellátását megoldaná. Az iskolák azért nem hívják a listás szaktanácsadót, mert nincs rá pénzük, de a folyamatos segítést, gondozást örömmel vennék. Nagy szükség lenne rá! A Pedagógiai Intézetben a gyógypedagógiai elõadó gyógypedagógiai továbbképzéseket szervez, melyekbe a gyógypedagógiai központ munkatársait is bevonja elõadóként. Nagyon jó rendszernek tartjuk, hogy a gyógypedagógiai munkával foglalkozó megyei pedagógusokat a Pedagógiai Intézet integrálja az általános iskolai pedagógusok továbbképzéseibe is, ugyanakkor az általános iskolai pedagógusoknak gyógypedagógiai szakmai továbbképzéseket is szervez. Erre a kis kitérõre azért volt szükség, hogy világosan körvonalazódjék, a szakmai szolgáltatások egyes területeinek ellátásában ki kompetens. Speciális, egyedi utazótanári rendszerünk volt az 1999/2000-es tanévig. A gyógypedagógiai központ megalakulásakor két utazótanár vezetõ lett., így a szolgáltatás egy
68
JELEN
fõállású utazótanárra és öt megbízási szerzõdéssel dolgozó munkatársra maradt. A fõállású utazótanárunk a szakértõi bizottságban is dolgozik, így õ heti 8 órában utazik. A másik öt gyógypedagógus 16 órában lát el utazótanári feladatokat. Összesen tehát heti 24 óra áll rendelkezésre e terület ellátására. A szolgáltatás köre szerteágazó. Ebben az évben szakmai szolgáltatások történnek. Elvétve egy-egy kontrollvizsgálatot is elvégeznek az iskolákban. A szakmai szolgáltatások közül a szaktanácsadás, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése, pedagógiai tájékoztatás, iskolaszerkezeti tanácsadás, jogi információk átadása, a pedagógusok képzésének és továbbképzésének a segítése szerepel feladataikban. Mostani lehetõségek: évente kb. 50 iskolában informálódik, információt ad a fenti szakmai szolgáltatásokról. Egy évben egyszer jut ki egy-egy iskolába. Az 1998/1999-es tanévben a következõ rendszerben dolgozott egyik utazó gyógypedagógusunk: Közösen kijelöltünk hét iskolát, ahol a legsürgetõbb volt a segítés. Az utazótanárunk egy-egy iskolában 3 hetente 4-4 órát töltött. Bemutató fejlesztést, órát tartott, párhuzamos óravezetést végzett. A fejlesztési irányokat, a haladási tempót gyermekenként megjelölte. Három hétre adott feladatot a nevelõknek, amikor három hét múlva újból erre az iskolára került sor, ellenõrzött, segített, új feladatokat adott. A felmerülõ számtalan tanügy-igazgatási, iskolaszervezési, óraszervezési, módszertani kérdésben segített, taneszközöket mutatott be, tapasztalatairól beszámolt az iskola igazgatójának, szükség esetén az iskola fenntartójának. Gyermekvédelmi ügyekben intézkedett. Egy év múlva másik hét iskolát jelölt ki magának, itt ugyanezt az ellátást adta. Ez a módszer a tanulási klinika ellátásához közeli volt. Másik utazótanárunk havonta egyszer meglátogatta a már magukra hagyott iskolákat. Ellenõrzött, tanácsokat adott, megerõsítette a már beindult pozitív folyamatokat. Ezt a rendszert Mandákné Rabóczki Erika vezette be. Sikeresen mûködött, példát adott arra, hogyan kell majd a jövõben az utazótanári szolgáltatást sikeresen megszervezni. A középsúlyos fokban értelmi fogyatékosok utazótanári ellátása nem megoldott. A sok továbbképzés, hospitálási lehetõség segíti a pedagógusokat a gyermekek ellátásában. Mivel zömmel nem gyógypedagógusok fejlesztik õket, több segítségre szorulnának. A szülõk nem mozdíthatók. Nagy intenzitással szerveztünk volna számukra programokat (pl. gyógypedagógiai iskola látogatása, nyári tábor stb.), de nem volt érdeklõdés. Tavaly ötnapos, ingyenes gyerek-anya fejlesztõ programra lett volna lehetõség; érdektelenség miatt elmaradt. (Nem a szülõk tájékoztatásában volt a hiba!) 1998-ban egy sikeres pályázat kapcsán a 20 településen lévõ 32 középsúlyos fokú értelmi fogyatékost a családban látogatta meg Király Róbertné gyógypedagógus; igyekezett az egészségügyi, az oktatási, a szociális és gyermekvédelmi rendszerben segítséget kérni és adatni a családoknak. Anyagiak és idõ hiányában csak kezdeményezés maradt ez a
JELEN
69
jó ötlet. Ezt a programot is be kell emelni munkaterveinkbe, ha a feltételek már biztosítva lesznek. Az utazótanárok tapasztalatai alapján szerveztünk és szervezünk a gyógypedagógiai központban vagy a Pedagógiai Intézet szervezésében továbbképzéseket, hospitálásokat, tapasztalatcseréket. A központ szakemberei pályázaton nyert pénzbõl szerveztek már kistérségi kerekasztal-beszélgetést a cigány gyermekek oktatásának problémáiról, több helyen szülõtanfolyamot. Jelenleg folyik egy KOMA-program, amely a szülõk és iskola kapcsolatának erõsítését célozza. Három falusi iskolában hat héten keresztül heti egy-egy alkalommal fõállású gyógypedagógusaink utaznak a helyszínre, dolgoznak a program szerint. Számtalan nevelési értekezletnek voltunk már vendégei. Az óvodákban, általános iskolákban ismerik és elismerik utazótanárainkat. Az eddig végzett utazótanári tevékenység a közvetlen tanár-gyerek megsegítéseken kívül a következõ eredményekkel járt: Megismertük az általános iskolák helyzetét. Szoros szakmai kapcsolatokat alakítottunk ki. Problémaérzékenységünk a közvetlen tapasztalatból adódik, szemléletünk, világlátásunk így sokat alakult. Ismeretekben gazdagodtunk. A fogyatékosokkal kapcsolatos kötelességeket, jogokat és lehetõségeket megismerte a többségi iskola, közelebb került a fogyatékosügyhöz, ezáltal a fogyatékoshoz, annak családjához is. Ez az elõítéletesség csökkenését is eredményezi.
HIÁNYOSSÁGOK Nincs rendszeres dokumentációja az eddigi tevékenységnek, a tapasztalatokat sem vetettük papírra. Szakemberhiány miatt csak tûzoltást végzünk. Nincs dokumentáltan kidolgozva a rövid távú alternatív terv arra az esetre, ha beállíthatóak lennének újabb utazótanárok. Minõségbiztosítási rendszerelvû tervezésre lesz szükség. A fentebb leírt jó tapasztalatokat föltétlenül be kell dolgoznunk a jövõ terveibe.
NEVELÉSI
TANÁCSADÁS
A közoktatási törvény 35. § (3) bekezdés alapján értelmezendõ nevelési tanácsadás is folyik intézményünkben. A fogyatékos gyermekek pszichés problémáinak kezelésére nem vállalkoznak a nevelési tanácsadók. A családok problémáit is leginkább azok a szakemberek értik meg, akik a gyógypedagógia területén dolgoznak. Az elmúlt 26 évben az egri Móra Ferenc Általános Iskola tanulóinál és a diákotthonban kértek pszichológiai vizsgálatokat, mivel egy épületben dolgoztunk.
70
JELEN
A korai gondozással foglalkozó, a képzési kötelezetteket fejlesztõ közvetlen munkatársainkkal a nevelési tanácsadói tevékenység bizonyos elemeit az elmúlt években végeztük. Szülõtanfolyamok, szülõklubok, családi programok szervezése, gyerekvizsgálatok és tanácsadás esetenként belefért a rendszerünkbe, vagy pályáztunk arra, hogy beleférjen. A más fogyatékosság kategóriájában a magatartási rendellenességgel küzdõ gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatását a pedagógusok, szülõk bevonásával végezzük, csak még nincsen kialakult szervezett kerete, személyi feltétele. Ennek a feltételnek a kialakítását is szorgalmazzuk.
KONDUKTÍV
PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT
A közoktatási törvény 35. § (6) bekezdése alapján feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. Központunkban csak érintõlegesen jelenik meg a szakszolgálat, a korai gondozottaink fejlesztésénél több esetben konduktor is segít. A konduktív pedagógiai szakszolgálatot az egészségügyi intézményrendszer mûködteti a megyében. A szolgáltatás még nem tudja ellátni az összes rászorulót, szakemberhiány miatt. A jövõben is maradhat ez a szakszolgálat az egészségügyi ellátás kereteiben, de ha megvalósul központunk tárgyi ellátottságának fejlesztése, a koraszülött utógondozási és gyermekneurológiai alapellátás, valamint a konduktív pedagógiai megsegítés kialakítható lesz központunkban. Az egészségüggyel közoktatási megállapodást kell kötni erre a feladatra. A team-munka során a fejlesztõ szemléletû komplex ellátás bázisa lehet a központ, utazókonduktorok vagy decentrumokban dolgozó konduktorok biztosíthatják a szolgáltatás jobb elérhetõségét.
TOVÁBBTANULÁSI,
PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS
A közoktatási törvény 35.§ (5) bekezdése szerinti feladatot központunk nem lát el. Egyelõre nem is tervezi e szakszolgálat beindítását. Sem tárgyi, sem pedig személyi feltételei nem értek meg ennek, nem tudunk arról, hogy nagy igény lenne rá a családok, illetve a speciális általános iskolák részérõl. Talán azért, mert kevés a választható lehetõség. Jelenleg a megyében egy pályaválasztási munkacsoport mûködik a Pedagógiai Intézetben. Kiemelt feladata az általános iskolában folyó pályaválasztási munka szaktanácsadásokkal történõ megsegítése: tanácsadás a döntés elõtt álló fiataloknak, szükség esetén szakvizsgálat biztosítása. Pályaorientációs, pályaválasztási adatbankkal mûködik. A jól kialakított rendszert tovább kell bõvíteni úgy, hogy az értelmi fogyatékosok igényeit is ki tudja elégíteni. Valódi integrációs tendenciáknak kell érvényesülniük az enyhe fokban értelmi fogyatékosok pályaválasztási segítésére. Az együttmûködés rendszerét, formáját és módját közösen kell kialakítani, majd közösen szabályozni a Pedagógiai Intézetnek és központunknak.
JELEN
71
A középsúlyos fokban értelmi fogyatékosok továbbtanulásához, illetve elhelyezéséhez az érdekvédelmi civil szervezetekkel kell közoktatási megállapodást kötni.
PEDAGÓGIAI
SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK
A közoktatási törvény 36. § (1) bekezdése alapján a (2) bekezdés hét fajta szakmai szolgáltatást jelöl meg. Jelen tanulmányban a 44. oldalon bemutatott sematikus ábrán látható, hogy a megyében a fogyatékosokért végzett szakmai szolgáltatásokat a Pedagógiai Intézet a szegregált iskoláknak, óvodáknak, a kihelyezett osztályoknak majdnem teljes körûen adja, de kimaradnak célcsoportok a szolgáltatások bizonyos részébõl, egyes célcsoportoknak pedig semmit nem tud szolgáltatni a Pedagógiai Intézet. A szakértõi bizottság gyógypedagógusai és pszichológusa gyakran kerültek olyan helyzetbe, melyek megoldására képesnek érezték magukat, érdemesnek tartották a szakmai szolgáltatásokat megszervezni anélkül, hogy akkoriban tudták volna, hogy ezek szakmai szolgáltatások. Sem a szakmai gyakorlat, sem a tudományos szakmai tájékozottság nem segített bennünket. A gyakorlatban tapasztalt helyzetekbõl tanultunk, igyekeztünk rendszerbe foglalni, hogy mire vagyunk képesek. Így alakult ki az a rendszer, amelyet a következõkben szeretnék bemutatni. E rendszer sajátossága, hogy a szakmai szolgáltatás több fajtájával foglalkoztunk, foglalkozunk, de az igények teljes körû kielégítését nem tudjuk megvalósítani. A törvény 36. § (2) bekezdése alapján az ag pontokban megjelölt szolgáltatások megjelenése munkánkban: a) A pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni az oktatási intézményekben végzett nevelõ-oktató munka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos feladatellátás szervezését. Az utazótanárok ebbõl a feladatból többfélét láttak és látnak el az integráltan nevelt gyermekek esetében. Felméréseket végeznek, vizsgáztatást szerveznek, ehhez értékelõlapokat szerkesztenek. Segítik a megyei feladatellátás törvényes kialakulását. Összesítéseket, felméréseket végeznek, ismertetik az eredményeket az igazgatókkal, a fenntartóval. A tapasztaltak alapján a megyei integráció mai formáját megszervezték. b) A területen kevés gyógypedagógus dolgozik, ezért a szaktanácsadás rendszeréhez tartozó oktatási, pedagógiai módszerekkel a szakembereket elõadásokon (akkreditált is!), nyílt napokon történõ hospitálások alkalmával ismertetjük meg. Óvónõk, általános iskolai pedagógusok vettek részt a programokon. Évente kétszer-háromszor szervezünk számukra hospitálási lehetõséget a speciális általános iskolákban a Pedagógiai Intézetel együttmûködve. c) Szakmai információkat adunk, tanügyi dokumentumokat viszünk az egyik térségbõl a másikba, jól bevált integrációban fejlesztést jelentõ módszereket összegyûjtettünk
72
JELEN
az iskolákkal, s bemutattuk egy-egy iskolában, térségben, ahol a probléma hasonló volt. Tájékoztatjuk a pedagógusokat az országban fellelhetõ tanfolyamokról, buzdítjuk õket a továbbképzésre, felhívjuk a figyelmüket egyes folyóiratok hasznosságára. A Gósy-, az Alapozó terápia, az Ayres-terápia, a Sindelar-program bemutatását, terjesztését mi is szorgalmaztuk. Pályázatokra hívjuk fel a figyelmet. Sok iskola Heves megyébõl sikeresen pályázik már fogyatékosságügyi programokra. 1999-ben utazótanárunk és az egyik, integrációban részt vevõ általános iskola nevelõi közösen mutatták be eredményeiket videófilmen. d) Az igazgatási pedagógiai szolgáltatás körében az iskolaszerkezeti tanácsadás, a normatív finanszírozás megszerzésére adott tanácsadás volt eddig olyan sikeres, hogy az alsó fokú oktatásban külön tudnak foglalkozni a más fogyatékos gyermekekkel. Tankönyvekkel ismertettük meg a kollégákat, néhány szakkönyvet gyógypedagógiai központunkban is árusítunk. Király Róbertné több iskola helyi tantervének és óvoda pedagógiai programjának értékelésében részt vett. e) Belsõ önképzésünk nagyon intenzív és szigorú. Az integrációban részt vevõ pedagógusoknak számtalan elõadást tartottunk, a Pedagógiai Intézettel közösen alakítottunk ki elõadássorozatokat, kistérségekben is sikeres továbbképzéseket tartottunktartunk folyamatosan. A cigány gyermekek és családjaik problémáinak megoldásához 2000-ben nyolc helyen ahol a legnagyobb a cigány gyerekek aránya kerekasztal-beszélgetést szerveztünk és vezettünk, melyre meghívtuk a kistérségi önkormányzatok vezetõit is. f) A szakmai szolgáltatások közül a tanulmányi versenyek szervezése nem tartozik profilunkba. g) Tanuló-tájékoztató, tanácsadó szolgálatunk nincs, de ide tartoznak a mi esetünkben a szülõk segítését, tájékoztatását célzó programok, a fejlesztõ eszközök, könyvek kölcsönzése. A szakmai szolgáltatás továbbfejlesztésére a tervek fejezetben teszek javaslatot.
HIÁNYOSSÁGAINK Semmit nem dokumentáltunk eddig rendszeresen, nem szabályoztuk a közoktatási intézmények közötti együttmûködéseket. Az irattári anyagok rendszerezésével erre sor kerül, ha a személyi feltételek kedvezõen alakulnak. Külsõ kapcsolatrendszerünkbõl a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások intézmények közötti áramlását egy sematikus ábrán szemléltetem (44. oldal), ahol a már kialakult, jól mûködõ kölcsönösségbõl a tervezett új szolgáltatásokig jelzek minden, a megyében meglévõ kapcsolatot. Szakmai szolgáltatásainkban kölcsönösen számíthatunk egymásra a Pedagógiai Intézettel. Jól felépített rendszerben dolgozunk, de nincs írásos szabályozás a két intézmény között.
JELEN
73
KAPCSOLATRENDSZERÜNK A nevelési tanácsadók szakembereivel évente legalább két közös tapasztalatcserét tartunk, és az egy-egy területen lévõ jelenségekrõl vagy konkrét ügyrõl egy-egy nevelési tanácsadóval külön is konzultálunk. A logopédiai szakszolgálati rendszer megyei helyzetének szabályozását a mi jogkörünkbe rendelte a fenntartó. Már elõbb részleteztük az együttmûködés módját. Gyermekellátási esetekben kölcsönösen, személyesen konzultálunk. A konduktív pedagógiai szakszolgálattal folyamatos kapcsolatban vagyunk, egymásnak szakszolgáltatást adunk, de szervezett szakmai szolgáltatásból adódó kapcsolatunk nincsen. A szolgáltatásokat igénylõket 12 csoportba osztottam. Egyéb kapcsolatrendszerünkbõl kiemelem az ÉFOÉSZ Heves Megyei Elnökségének központunkban történõ mûködését, melybõl következõen az értelmi fogyatékos felnõttek is, intézményeik és más civil szervezetek munkatársai is, valamint a szülõk mindennapos vendégeink, segítõink. Programjaikra hivatalosak vagyunk és eljárunk. Sok együtt töltött idõ, élmény jellemzi kapcsolatunkat. A pályázataik egy része a szakszolgálatainkat segíti. Igazgatónk a UNITED WAY Magyarország Hevesi Táj Alapítvány ügyvezetõje volt egy idõben. A szakértõi bizottság volt akkoriban a megyei igazgatótanács bázisösszejöveteleinek a helyszíne. Király Róbertné és Juhász Ákosné tagjai a Roma konfliktuskezelõ programnak. Mandákné Rabóczki Erika a Segít a Város Alapítvány segítségével számtalan programot szervezett és szervez, szponzorokat toboroz munkánk segítéséhez. Hallássérültek általános iskolája és korai gondozása mûködik városunkban. Szakmailag figyeljük egymás munkáját, konkrét esetekben konzultálunk, közös továbbképzéseket szervezünk. Az Eszterházy Károly Fõiskola pszichológiai tanszékének vezetõje a szakértõi bizottság õskorában gyógypedagógusként dolgozott nálunk. Kutatási területei közé tartozik a tanulási zavarok okainak vizsgálata is. Fõiskolai hallgatókat küld hozzánk szakmai gyakorlatra. Gyógypedagógiai és/vagy pszichológiai témában fölkér néhányunkat elõadások tartására a fõiskolai hallgatók számára. Igyekszünk információkat adni a védõnõknek, orvosoknak. Mivel 1974 óta tudják, hogy fogyatékos gyermekkel hozzánk lehet fordulni, nincs szükség szervezett közös programokra. Folyamatosan, a fogyatékosság megállapítása pillanatától küldik hozzánk a családokat. A megyei kórház gyermekosztályának fõorvosa a központunk orvosa. Ez önmagában is garancia arra, hogy jól együtt tudjon dolgozni a két terület. Szórólapjainkat eljuttatjuk a háziorvosokhoz, a községi jegyzõhöz, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szakszolgálatokhoz. Most tervezzük honlapunkat, a napokban kapcsolódtunk rá az internetre. Gazdaságilag az egri Szalapart úti Óvoda, Általános Iskola és Diákotthonhoz tartozunk, az állandó áthelyezõ bizottság megalakulása óta. Szakmailag mindig függetlenek
74
JELEN
voltunk egymástól, a mindenkori vezetõk kölcsönösen tisztelték és tisztelik egymást. Ha a gyógypedagógiai ellátás törvényességét valami veszélyeztette, közösen igyekeztek legtöbbször sikerrel védeni a fogyatékosok érdekeit. A megyében a szakmai összetartás megfelelõ. A gyógypedagógiai intézmények élén hosszú évek óta dolgozó szakemberek szakmai igényessége miatt alakult olyan jól a megyei helyzet, hogy önálló gyógypedagógiai központ végezheti az értelmi és más fogyatékosok, a beszédfogyatékosok szakmai és szakszolgáltatását.
ORSZÁGOS
KAPCSOLATAINK
Aktív résztvevõi vagyunk a MAGYE-rendezvényeknek, a konferenciákon részt veszünk, esetenként 1-1 elõadást is vállalunk. A szakértõi bizottsági országos munkaközösség programjain rendszeresen részt veszünk. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar tanárai közül néhányan érdeklõdnek az egri, Heves megyei helyzetrõl. A SZASZOK-kal és elõdjével szakmai együttmûködéseink vannak. Lányiné dr. Engelmayer Ágnes 26 éve segít továbbgondolni az ellentmondásos jelenségeket, igényes, elemzõ munkára sarkall bennünket. Elsõsorban neki köszönhetõ, hogy az áthelyezõ bizottságok és jogutódjai intézményileg megerõsödtek, a gyógypedagógiai szakmai közélet meghatározóivá váltak. A gyógypedagógiai fõiskola hallgatói gyakorlaton vesznek részt nálunk Az Oktatási Minisztérium gyógypedagógiai szakemberei kezdettõl (1974) az ügyet szolgálták, soha senki nem volt közülük csak hivatalnok. Nagy Gyöngyi Mária szakfõtanácsos a hivatali kötelezõ teendõin felül a munkaközösséget is támogatja. Személyesen is felkereshetjük õt, segítségét több ízben is élvezhettük már.
KÜLFÖLDI
KAPCSOLATAINK
Az osztrák LEBENSHILFE-vel alakult ki együttmûködésünk. Tapasztalatcsere-látogatáson voltunk egymásnál néhány alkalommal. Jómagam a CIF magyarországi szervezetének vagyok a tagja, melynek révén tízhetes tanulmányúton jártam Franciaországban 1992-ben. Az ott szerzett tapasztalatokat és kapcsolatokat a mai napig kamatoztatni tudom. Mandákné Rabóczki Erika erdélyi, gyergyószentmiklósi gyógypedagógusokkal vette föl a kapcsolatot. Idei szabadsága alatt Juhász Ákosné kolléganõnkkel egy hetet töltött a gyergyószentmiklósi járás iskoláiban. Az ottani gyógypedagógusoknak nagy szükségük van a szakmai segítségre, ezért a közeljövõben egyhetes tapasztalatszerzésre jön hozzánk delegációjuk.
V. FEJEZET
A
JÖVÕ
TERVEINK
Nemcsak ültetni kötelesség hasznos növényeket, de azokat öntözni és ápolni is illik. (gróf Széchenyi István) A gyógypedagógiai szakszolgálati központot gyógypedagógiai szolgáltató központtá akarjuk fejleszteni. Heves megye fejlesztési tervében konkrét feladatként szerepel a szakmai szolgáltatás kialakítása. Szakmai szolgáltatásainkkal saját szakszolgálatainkat is segíteni tudjuk majd. Szolgáltatást tudunk adni a közoktatási, az egészségügyi, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásoknak a fogyatékosokra vonatkozó területeken. Megvalósulás esetén az integrált gyermekek nevelõinek és szüleinek széleskörû b, c, d, e típusú szakmai szolgáltatásokat tudunk nyújtani. A 26 év alatt fölhalmozódott tanügyi dokumentumokat tudományosan föl kell dolgozni. Tízezer gyermekrõl szóló szakértõi vélemény, helyi tantervek, óvodai nevelési programok összehasonlító vizsgálata, egy-egy intézmény integrációs gyakorlatának bemutatása, az utazótanári rendszer módszertana, a tanulásklinikai szolgáltatás bemutatása válik valóra. A cigány gyermekek nagyarányú általános iskolai sikertelenségének okait településenként, kistérségenként, majd ezt követõen a megye egészében vizsgálni kell, hiszen megvannak az adataink az integrált értelmi fogyatékosokról. A más fogyatékosok adatainak kigyûjtése sem ütközik akadályba, ha lesz rá elegendõ munkaerõ! Nem törekszünk minden gyógypedagógiai szakmai szolgáltatást nálunk megszervezni. A Pedagógiai Intézetben lévõ szaktanácsadói hálózat bõvítésére is szükség van. A szegregált gyógypedagógiai iskolák és a kihelyezett osztályok szakmai szolgáltatására a Pedagógiai Intézet infrastruktúrájára, módszertani tudására van szükség. A tantervek, óvodai programok, tantárgyi módszertani kérdések területén is évtizedes hagyományokkal, nagy ismeretanyaggal rendelkeznek. A Pedagógiai Intézettel létrejövõ szakmailag szélesebb körû együttmûködésünk hasznára lesz a fogyatékosságügynek. Eggyüttmûködési megállapodást fogunk kötni azokban az esetekben, amikor a jogszabályi keretek azt szükségessé teszik. Észak-magyarországi (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyét érintõ) régiós továbbképzõ központtá lehet kiépíteni intézményünket. Helyi adottságaink mindezt lehetõvé teszik.
76
A
JÖVÕ
TERVEINK
Országos érdeklõdésre tarthat számot a központ szerkezeti, szervezési és tartalmi fejlõdése. Ebbõl tapasztalatot lehet szerezni arra, hogy az ország több régiójában hasonló szerkezeti-szervezeti átalakuláson menjen keresztül a gyógypedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás. A rövid és hosszú távú terveink módosultak a pályázat elsõ fordulójában beadott tanulmánytervhez képest. Az elmélyült, aprólékos elemzés, az adatok és a jogszabályok alaposabb összevetése meglepõ szakmai tudásokat hozott felszínre. A tanulmányterv megírásakor a személyes tudás nem kellõ ellenõrzése felszínessé tette a következtetéseket. Nem vettem észre, hogy a szakmai ellenõrzésünkkor megállapított létszámhiány nem a központ alapító okirata szerinti összes alaptevékenységre vonatkozott. A tanulmánytervben leírt 9 fõ fejlesztés is álomnak tûnt, hiszen tudjuk, milyen nehezen lehet státust létesíteni. De tény: 20,4 fõ hiányzik a teljes ellátáshoz. Mivel a szakmai szolgálatok zömét az utazótanári rendszerben tudjuk elképzelni, logopédiai és egyéb terapeuta címen 8 fõt tudnánk beállítani ebbe a munkába, ezzel a tervezett szakmai szolgáltatások jelentõs része megvalósul. (Az utazótanárok decentrumokban is dolgoznak majd.) A szintén hiányzó egy igazgatóhelyettes a szakmai szolgáltatást koordináló vezetõi feladatokat is el fogja látni. A szakértõi bizottsághoz rendelt, most hiányzó 5,9 szakember megjelenése a most nem teljesíthetõ kontrollvizsgálatok elvégezhetõségére lesz garancia. Az értelmi fogyatékosok kontrollvizsgálata elsõsorban szakmailag indokolt, de a fenntartónak azzal is számolnia kell, hogy a számvevõszéki vizsgálatok után elvonják azoktól az iskoláktól a magasabb normatív finanszírozást, ahol a gyerekek törvényes státusa nincs igazolva a kontrollvizsgálatokkal. Jelenleg a mi fenntartónk nem tudja biztosítani a vizsgálatok feltételeit. A tanulmány tervezése közben formálódott ki az új arculat iránti igény: legyen ez az intézmény régiós, helyenként országos igényeket is kielégíteni tudó gyógypedagógiai centrum!
ÖSSZEFOGLALÁS Új konstrukcióban elképzelt gyógypedagógiai centrum kialakítására teszek javaslatot. Önálló arculatú megyei, régiós, egyes területeken országos fogyatékosságügyi ellátásra látok lehetõséget. Intézményünk jelenlegi struktúrájában már több szakmai és szakszolgálatra képes. A pályaválasztás és a gyógytestnevelés kivételével minden szakszolgálati tevékenységgel foglalkozik. A szakmai szolgáltatások közül a tanulmányi, tehetséggondozó versenyek, a tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat mûködése nem tartozik a kompetenciakörébe. A többi területet a kívánt fejlesztés függvényében el tudja látni. Fontos a hiányzó tárgyi-dologi eszközök költségvetési céltámogatásának megszerzése, a pályázati lehetõségek kihasználása. A személyi ellátottság törvényes biztosítása a fenntartó feladata. A helyzetelemzést, az erõforrásokat, az ellátandó feladatok leírását a kiindulási bázisra, az infrastruktúrára és a szellemi bázisra koncentráltam. A jelenlegi jogszabályi struktúra lehetõvé teszi a rendszer mûködését. A feladatok elvégzéséhez szükséges anyagi, technikai, szellemi kapcsolati lehetõségeinket is ismertettem. Ütemeztem terveinket. A gyermek, a szülõ és a pedagógus szükségleteinek maximális figyelembevételét fontosnak tartom. Szellemi erõforrásaink a legerõsebbek. A csoportban dinamikus, interaktív munka folyik. Módszer-specifikus továbbképzéseket tartunk, és ilyenekben igyekszünk részt venni. Szeretném remélni, hogy e bemutatás eredményesnek bizonyul, érdeklõdést kelt, és segít a ránk váró teendõk megvalósításában. A centrum létrehozásához személyes indítékaim meglévõ évtizedes szakmai ismereteim, kapcsolataim, belsõ erõforrásaim és szervezõkészségem. Edzõje és menedzsere vagyok az újonnan sportolni kezdõknek, egyúttal a csapat teljesítményéhez saját futásommal is hozzájárulok. A 20,4 kosár finomságokkal van tele, lehet belõle fõzni. Némelyik kosárba még primõröket kell vásárolni. Olyanokat várunk, akik gyorsan és olcsón hozzájutnak a legkülönlegesebb primõrökhöz is, jól fõznek, és vigyáznak arra, nehogy légy kerüljön a levesünkbe. (Két kosárral kevesebb van, mert ebben az esetben státushiányról van szó, és nem létszámhiányról.)
FORRÁSOK,
IRODALOM
15 év a közoktatás szolgálatában. A HMO Pedagógiai Intézetének 15 éve (szerk.: Dönszné, dr. Semperger T.) Eger, 2000. 1999. évi LXVIII.Törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról (egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrõl és a pedagógiai szakszolgálatokról és kommentárja. In: Iskolaszolga IX.5., 1999. január Az értelmi fogyatékosságok kóreredete a Budapest-vizsgálat tükrében (szerk.: Czeizel Endre és munkatársai) Medicina, Bp. 1978. BÁNFALVY CSABA: Életminõség a 90-es években. In: Egy könyv a foglalkoztatási rehabilitációról, Down Egyesület, 2000. Comenius 2000, Közoktatási minõségfejlesztési program DR. TORDA ÁGNES: Minõségügyi kézikönyv I. rész, kézirat, Bp. 1999. Elõterjesztés a közoktatási feladatok ellátásának megyei helyzetérõl, 1999. (Heves Megye Közgyûlése Mûvelõdési Bizottság, kézirat) ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar, SZASZOK: A szakértõi bizottságok 1998/1999. Tanév alapján készült statisztikai jelentés feldolgozása, kézirat GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN: Gondolatok gyûjteménye. Bp.1991. Heves megyei közoktatási fejlesztési terv, 1997. KSH Statisztikai Kézikönyv, 2000. Lányiné dr. Engelmayer Ágnes összefoglaló jelentése a Heves Megyei Önkormányzat Gyógypedagógiai Szakszolgálati Központjának szakértõi vizsgálatáról, kézirat, 2000. LÁNYINÉ ENGELMAYER ÁGNES: Értelmi fogyatékosok pszichológiája I. BGGYTF, 1996. MESTERHÁZI ZSUZSA: A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése, BGGYTF, l998. Nevelhetõség és általános iskola (szerk.: Illyés Sándor, Bass László) IV. kötet, 1990. Oktatási adatok intézményenként, 1999/2000-es tanév (KSH Heves Megyei Igazgatóság) (Belsõ nyilvántartásaink, dokumentumaink, éves statisztikai jelentések)
MELLÉKLETEK
80
1.
SZ. MELLÉKLET
GYÓGYPEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI KÖZPONT (JELEN)
Igazgató
Gazdasági vezetõ (közös)
Pénztáros
Titkár Adminisztrátor
Takarító
Korai fejlesztés
Igazgatóhelyettes
Logopédiai ellátás
Integrált oktatás segítése
Munkaközösség-vezetõ
Szakértõi bizottság különleges gondozása
Munkaközösség-vezetõ
Szakmai team
Vizsgálat
Titkárnõ
Korai
Munkaközösség vezetõ
Szakmai team
Logopédia
Munkaközösség vezetõ
Igazgatóhelyettes
Munkaközösség vezetõ
Integráltak utazótanári hálózat
Munkaközösség vezetõ
Integráltak utazótanári hálózat
Integráltak utazótanári hálózat
Munkaközösség vezetõ
Szakmai szolgáltatás
Ügyviteli alkalmazott
Pénztáros
Gazdasági vezetõ Takarító
SZ. MELLÉKLET
A munkaközösség-vezetõk feladata lesz a megbízási szerzõdéssel részmunkaidõben dolgozó munkatársak szakmai segítése
Képzési ellátás
Munkaközösség vezetõ
Szakértõi Bizottság
Igazgatóhelyettes
Igazgató
2.
81
GYÓGYPEDAGÓGIAI KÖZPONT (TERV)
82 AZ
3.
SZ. MELLÉKLET
INTÉZMÉNYI BÁZIS MINÕSÉGÉRTÉKELÉSE
Alapító okirat
a törvény rendelkezése szerint való mûködés
állítás
igen
részben
nem
szöveges közlés
Az intézménynek van alapító okirata Közölje az intézmény létrejöttének idõpontját
1999.
Közölje az intézmény utolsó nyilvántartásba vételének idõpontját
1999. 11. 10.
Az alapító okirat tartalma összhangban van az intézmény mûködésével és feltételeivel
Az alapító okirat tartalmazza az intézmény valamennyi azonosító adatát (neve, típusa, székhelye, felügyeleti szerve, jogállása)
hiányzik a szakmai szolgáltatás, nem látjuk el teljes körben a mozgásfogyatékosokat
+
a szakmai szolgáltatás hiányzik
+
Az alapító okirat tartalmazza az intézmény alaptevékenységét A felsorolt feladatok összhangban vannak az érvényes rendeletekkel
+
A felsorolt feladatok összhangban vannak az intézmény tényleges tevékenységével
+
Az alapító okirat tartalmazza a feladat ellátását szolgáló vagyon felsorolását
+
Az alapító okirat tartalmazza az intézmény vezetésének jogosítványait
+
Az alapító okirat tartalmazza az intézményi vagyon feletti rendelkezés jogát
+
+
3.
83
SZ. MELLÉKLET
Szervezeti és Mûködési Szabályzat
a törvény rendelkezése szerint való mûködés
állítás
igen
Az intézménynek van Szervezeti és Mûködési Szabályzata A Szervezeti és Mûködési Szabályzatot a szakalkalmazotti értekezlet elfogadta Szervezeti és Mûködési Szabályzatot a fenntartó jóváhagyta A vizsgált dokumentum tartalmazza az intézmény mûködési rendjét A mûködési rend igazodik az intézménnyel szemben támasztott sajátos követelményekhez A vizsgált dokumentum tükrözi az intézmény szolgáltatásaiból következõ mûködési sajátosságokat A vizsgált dokumentum tartalmazza az intézmény vezetõi közötti munkamegosztást A vizsgált dokumentum tartalmazza az intézményi belsõ ellenõrzés rendjét A vizsgált dokumentum tartalmazza az intézmény külsõ kapcsolatainak rendjét Az intézmény külsõ kapcsolatainak formáit Az intézmény külsõ kapcsolattartásának módját A vizsgált dokumentum tartalmaz olyan további feltételeket, melyeket jogszabály ír elõ. A Szervezeti és Mûködési Szabályzatot az intézmény rendszeresen felülvizsgálja és karbantartja A Szervezeti és Mûködési Szabályzattal az új munkavállalóknak szükséges megismerkednie
A Szervezeti és Mûködési Szabályzat az új munkavállalók részére hozzáférhetõ Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottaknak van munkaköri leírása A munkaköri leírások tartalmazzák az intézmény részére államilag elõírt feladatok szakszerû ellátásához szükséges tevékenységeket A munkaköri leírásokat az intézmény rendszeresen felülvizsgálja és karbantartja Az intézménynek van elfogadott Kollektív Szerzõdése Az intézményben mûködik Közalkalmazotti Tanács
részben
nem
szöveges közlés
+ + + + + + + +
A külsõ kapcsolat lehet intézmény, vagy annak alkalmazottja, továbbá szülõk és gyermekek
+ + + + +
+
+
Itt kérjük közölni, hogy a munkaköri leírások melyik évben készültek
+
+
Igennel akkor válaszoljon a kitöltõ, ha az utolsó három évben történt felülvizsgálat
+
+
Igennel akkor válaszoljon a kitöltõ, ha az utolsó három évben történt felülvizsgálat Szükséges azt jelenti, hogy az új kollégától elvárják az SZMSZ átolvasását és erre az intézmény vezetõje felhívja a figyelmét.
+
nincs szakszervezet
84
3.
SZ. MELLÉKLET
Intézményi munkaterv
a törvény rendelkezése szerint való mûködés
állítás
igen
Az intézménynek van éves munkaterve
+
A munkaterv figyelembe veszi a fenntartó közoktatási fejlesztési tervét
+
A munkaterv tartalmazza a tanév munkarendjét
+
részben
nem
szöveges közlés
A munkaterv tartalmazza az intézmény alapító okiratában felsorolt tevékenységek ellátásának algoritmusát + A munkaterv tartalmazza a különféle tevékenységek ellátásáért felelõs munkatársak nevét
+
A munkaterv tartalmazza a különféle tevékenységek ellátásának ütemtervét
+
A munkaterv tartalmazza a különféle tevékenységek ellátásának helyszíneit
+
A munkaterv tartalmazza az adott évre tervezett tevékenységi volumenhez szükséges többlet személyi igényt A munkaterv tartalmazza az adott évre tervezett tevékenységi volumenhez szükséges többlet tárgyi igényt A munkaterv tartalmazza az intézmény alaptevékenysége ellátásából adódó közös feladatok végzésének rendjét, felelõsét és a megvalósítás ütemezését
+
+ +
A munkaterv tartalmazza az intézmény szervezeti életének rendjét
+
A munkaterv tartalmazza az intézmény szakmai életének rendjét
+
A munkaterv tartalmazza a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak továbbképzési tervét
+
külön továbbképzési terv van
3.
85
SZ. MELLÉKLET
Tanügyi dokumentumok
a törvény rendelkezése szerint való mûködés
állítás
igen
Az intézményben fogadott (szûrés, vizsgálat, fejlesztés) gyermekeknek van személyi iratanyaga
+
Az intézményben nyilvántartják a kiadott szakértõi véleményeket
+
Az intézményben nyilvántartják fejlesztõ felkészítésben részesülõ gyermekeket
+
Az intézményben nyilvántartják a korai fejlesztésbe vont gyermekeket
+
Az intézményben nyilvántartják a szükséges és kötelezõ kontroll vizsgálatokat
részben
nem
+
Az intézményben nyilvántartják a fejlesztõ felkészítésben foglalkoztatott gyermekek egyéni fejlesztési tervei
+
Az intézményben nyilvántartják a fejlesztõ felkészítésben részesülõ gyermekek csoportos fejlesztési terveit
+
Az intézményben rendelkezésre áll a fejlesztõ felkészítés feladatellátásban közremûködõ intézmények szakmai ellenõrzési naplója
+
Az intézményben rendelkezésre áll a korai fejlesztõ és felkészítõ fejlesztõ foglalkozásba vont gyermekek egyéi fejlesztési tervének felülvizsgálati naplója
A más fogyatékosokéra ráírjuk az iskolának a következõ vizsgálatkérés idõpontját.
+
Az intézményben nyilvántartják az egyéni fejlesztésben, fejlesztõ felkészítésben részesülõ gyermekek értékelési lapjait
+
Az intézményben vezetnek felülvizsgálati naplót
+
Az intézményben nyilvántartják az egyéni fejlesztésben, fejlesztõ felkészítésben részesülõ gyermekek értékelési lapjait
+
Az intézményben vezetnek felülvizsgálati naplót
+
Az intézményben nyilvántartják a továbbtanulási, pályaválasztási ügyeket
+
Az intézményben nyilvántartják az egyéb célból végzett vizsgálatok forgalmát
+
Az intézmény rendszeresen használ számítógépes nyilvántartási programot
+
szöveges közlés
86
3.
SZ. MELLÉKLET
Ügyiratok kezelése, irattározása
a törvény rendelkezése szerint való mûködés
állítás
igen
Az intézménybe érkezett iratokat érkeztetik, iktatják, nyilvántartásba veszik
+
Az érkeztetett, iktatott iratokat rendszeresen áttekinti az intézmény vezetõje
+
Az ügyiratok intézésének van kialakult rendje és felelõse
+
A szülõk, gyermekek vizsgálatra hívása az idõpontot megelõzõ nyolc nappal korábban történik
+
Az intézményben rendelkezésre állnak a különféle értekezletek, megbeszélések, ügyek kapcsán készült jegyzõkönyvek
+
Az intézmény irattárában õrzik az ingatlan-nyilvántartáskezelés, fenntartás, épületrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek ügyiratait
+
Az irattárban õrzik az intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés iratait
+
Az intézmény irattárában õrzik a személyzeti, bér- és munkaügyi dokumentumokat
+
Az intézmény irattárában õrzik a munkavé-delem, tûzvédelem, balesetvédelem ügyiratait
+
Az intézmény irattárában õrzik a fenntartói és más szakmai irányítási és ellenõrzési dokumentumokat
+
Az intézmény irattárában õrzik a munkaterveket, jelentéseket, statisztikákat
+
Az intézmény irattárában megtalálhatók a panaszügyek dokumentumai
+
Az intézmény nyilvántartja a többletszolgáltatásból adódó bevételeinek bizonylatait
+
részben
nem
szöveges közlés
3.
87
SZ. MELLÉKLET
Térség-körzeti megállapodás
a törvény rendelkezése szerint való mûködés
állítás
igen
Az intézmény térségi-körzeti ellátásra külön szerzõdést kötött
részben
nem
szöveges közlés
+
Itt kérjük megadni, hogy hány körzeti-térségi szerzõdése van az intézménynek
Az intézmény külön szerzõdés keretében gyermekszûrést és vizsgálatot végez
+
Ellátottak száma
Az intézmény külön szerzõdés keretében gyermekek korai fejlesztését és gondozását végzi
+
Ellátottak száma
Az intézmény külön szerzõdés keretében képzési kötelezettek ellátását végzi
+
Ellátottak száma
Az intézmény külön szerzõdés keretében fogyatékosok továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadását végzi
+
Ellátottak száma
Az intézmény külön szerzõdés keretében felnõtt fogyatékosok intézményi elhelyezéséhez szükséges vizsgálatokat végez
+
Ellátottak száma
88
3.
SZ. MELLÉKLET
Közoktatási megállapodás
a törvény rendelkezése szerint való mûködés
állítás
igen
Az intézmény közoktatási feladatok ellátására megállapodást/megállapodásokat kötött
részben
nem
szöveges közlés
+
Itt kérjük megadni a szerzõdött szakemberek számát. Itt kérjük megadni a szerzõdött intézmények számát
Az intézmény közoktatási megállapodást kötött gyermekek szûrésére, vizsgálatára
+
Ellátottak száma
Az intézmény közoktatási megállapodást kötött gyermekek korai fejlesztésére, gondozására
+
Ellátottak száma
Az intézmény közoktatási megállapodást kötött képzési kötelezettek ellátására
+
Ellátottak száma
Az intézmény közoktatási megállapodást kötött fogyatékosok továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásának végzésére
+
Ellátottak száma
Az intézmény közoktatási megállapodást kötött felnõtt fogyatékosok intézményi elhelyezéséhez szükséges vizsgálatok végzésére
+
Ellátottak száma
3. A
89
SZ. MELLÉKLET
HUMÁN ERÕFORRÁSOK MINÕSÉGÉRTÉKELÉSE
Intézményi alkalmazotti létszám
a törvény rendelkezése szerint való mûködés
állítás
igen nem
Az intézménynek van nyilvános pályázat elfogadásával kinevezett igazgatója vagy tagintézmény egységvezetõje Az intézménynek van kinevezett igazgatóhelyettese vagy tagintézmény egységvezetõ-helyettese Az intézménynek van a rendelet által meghatározott létszámban gazdasági vezetõje Az intézményben gyógypedagógusként foglalkoztatottak száma eléri vagy meghaladja a 3 fõt
+
Kérjük feltüntetni az igazgatói megbízás lejártának évét
+ + +
Az intézményben pszichológusként foglalkoztatottak száma eléri vagy meghaladja a 2 fõt
+
Az intézményben pedagógusként foglalkoztatottak száma eléri vagy meghaladja a 2 fõt
+
Az intézmény legalább 1 fõ szakorvost foglalkoztat
+
Az intézmény legalább 1 fõ ügyviteli alkalmazottat foglalkoztat
Az intézmény legalább 1 fõ kisegítõ alkalmazottat foglalkoztat
A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma összhangban van az alapító okiratban meghatározott és ténylegesen ellátott feladatokkal A nevelõ-oktató munkát segítõ alkalmazottak száma összhangban van az alapító okiratban meghatározott és ténylegesen ellátott feladatokkal A más alkalmazottak száma összhangban van az alapító okiratban meghatározott és tényleges ellátott feladatokkal
szöveges közlés
+
+
+
+ +
Kérjük feltüntetni, hogy 1 vagy 0,5 fõ a gazdasági vezetõ létszáma 0 fõ Itt kérjük megadni, Itt kérjük megadni, hogy az intézmény hogy az intézmény gyógypedagógus gyógypedagógus munkakörben hány munkakörben hány fõt foglalkoztat fõt foglalkoztat teljes munkaidõben részmunkaidõben Itt kérjük megadni, Itt kérjük megadni, hogy az intézmény hogy az intézmény pszichológus pszichológus munkakörben hány munkakörben hány fõt foglalkoztat fõt foglalkoztat teljes munkaidõben részmunkaidõben 0 fõ Itt kérjük megadni, Itt kérjük megadni, hogy az intézmény hogy az intézmény pedagógus pedagógus munkakörben hány munkakörben hány fõt foglalkoztat fõt foglalkoztat teljes munkaidõben részmunkaidõben 0 fõ Itt kérjük megadni, Itt kérjük megadni, hogy az intézmény hogy az intézmény szakorvos szakorvos munkakörben hány munkakörben hány fõt foglalkoztat fõt foglalkoztat teljes munkaidõben részmunkaidõben 0 fõ Itt kérjük megadni, Itt kérjük megadni, hogy az intézmény hogy az intézmény ügyviteli alkalmaügyviteli alkalmazottként hány zottként hány fõt foglalkoztat fõt foglalkoztat teljes munkaidõben részmunkaidõben 0 fõ Itt kérjük megadni, Itt kérjük megadni, hogy az intézmény hogy az intézmény kisegítõ alkalmakisegítõ alkalmazottként hány zottként hány fõt foglalkoztat fõt foglalkoztat teljes munkaidõben részmunkaidõben 0 fõ
16
Ebbõl korábbi vizsgálat alapján fogyatékosnak nem minõsített ismételten áthelyezésre javasoltak
11
19
30
4
4
3
24
16
1
41
4
102
259
54
315
14
46
790
5
2
2
3
2
1
10
6
SZAKÉRTÕI BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGÉT ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK
15
Ebbõl további óvodai nevelésre (iskola-elõkészítésre) javasoltak
A
14
Ebbõl egyéb
12
10 11
9
13
javasoltak
javasoltak
8
7
Ebbõl korai fejl. gond. jav.
Ebbõl képzési kötele- otthoni ellátásban zettség teljesítésére egyéb formában
Ebbõl fogyatékosok visszahelyezésre nevelését ellátó iskolából a lakóhely szerinti integrált vagy választott ált. isk. nevelésre
súlyosabb
fogyatékos iskolába javasoltak
6
enyhébb
2
1
Tanköteles (5év feletti)
88
88
8
2000-BEN
9
3
6
18
7
211
7
7
5
1
231
10
(STATISZTIKA)
11
503
63
513
44
136
1259
9
102
1102
16
11
6
7
7
5
125
847
60
183
2471
11
12
óvodába lakóhely fogyat. családban Együtt Lakóhely Fogyat.- Össze- Ebbõl nem járó szerinti óvodában eü.int.-ben oktatott szerinti okat nev. sen magánóvodában nevelt általános iskolai okt. részesülõ okt. jav.
4.
Ebbõl fogyatékosokat nevelõ óvodák, iskolák között áthelyezésen belül
5
Ebbõl fogyatékos gyermekek részére létesített óvodába, iskolába (csoportba, osztályba) javasoltak
4
Ebbõl ép értelmû, más fogyatékos körbe sorolt gyermekek
Ebbõl a fogyatékosság megállapítása mellett együttnevelésre, együttoktatásra (integráció) a lakóhely szerinti vagy választott óvodába, iskolába javasoltak
3
2
Ebbõl a vizsgálatra államigazgatási határozattal kötelezettek
Ebbõl a fogyatékosság kizárása mellett normál óvodába, általános iskolába irányítottak
1
A bizottság által vizsgált (tanácsadásban részesített) gyermekek
fogyat. nevelõ óvodába járó
normál
Nem tanköteles (5 év alatti) együtt nevelt
90 SZ. MELLÉKLET