Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! TANFOLYAMI JEGYZET

Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható!

TA N F O LYA M I J E G Y Z E T 1. modul: Alapismeretek és szövegszerkesztés alapok


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! Tartalom Tartalom ........................................................................................................................................ 2 1. Alapismeretek ........................................................................................................................ 4 1.1 A Windows XP indítása, bejelentkezés ................................................................................. 4 1.2 Billentyűzet..................................................................................................................... 4 1.2.1 Írógépszerű billentyűzet............................................................................................... 5 1.2.2 Funkció billentyűzet ................................................................................................... 7 1.2.3 Kurzormozgató billentyűzet ......................................................................................... 7 1.2.4 Szám billentyűzet ....................................................................................................... 8 1.3 Az egér használata ............................................................................................................ 9 1.3.1 Rámutatás, az egérkurzor alakja .................................................................................... 9 1.3.2 Kattintás bal, vagy jobb gombbal................................................................................... 9 1.3.3 Dupla kattintás a bal, kivételesen a jobb gombbal ............................................................. 9 1.3.4 Elhúzás (húzás) a bal, vagy a jobb gombbal ................................................................... 10 1.4 Egy ablak felépítése, az elemek funkciója ........................................................................... 10 1.4.1 Címsor ................................................................................................................... 10 1.4.2 Kilépés gomb .......................................................................................................... 10 1.4.3 Ikon méret gomb ...................................................................................................... 10 1.4.4 Teljes méret gomb .................................................................................................... 11 1.4.5 Előző méret gomb .................................................................................................... 11 1.4.6 Ablak határvonal ...................................................................................................... 11 1.5 Az ablakok különféle méretei, alkalmazásuk és átváltás közöttük ............................................ 11 1.5.1 Normál méret .......................................................................................................... 11 1.5.2 Ikon méret .............................................................................................................. 11 1.5.3 Teljes méret ............................................................................................................ 12 1.6 A Start menü és használata ............................................................................................... 12 1.7 Kilépés és kijelentkezés a Windows rendszerből................................................................... 12 1.8 Az adattárolással kapcsolatos fontosabb fogalmak ................................................................ 13 1.8.1 Fájl ........................................................................................................................ 13 1.8.2 Mappák, régi nevűkön könyvtárak ............................................................................... 14 1.8.3 Háttértárak .............................................................................................................. 14 2. Szövegszerkesztés alapok ....................................................................................................... 15 2.1 Begépelési szabályok ...................................................................................................... 15 2.2 A szövegkurzor mozgatása ............................................................................................... 15 2.3 Szöveg kijelölés ............................................................................................................. 15 2.4 A begépelt szöveg javítása ............................................................................................... 16 2.5 Az utolsó művelet visszavonása ........................................................................................ 16 2.6 Fájl műveletek ............................................................................................................... 16 2.6.1 Új fájl kezdése ......................................................................................................... 16 2.6.2 Fájl mentése ............................................................................................................ 16 2.6.3 Megnyitás ............................................................................................................... 17 2.6.4 Mentés másként… .................................................................................................... 17 2.6.5 A „Mentés másként” és a „Megnyitás” ablak használata .................................................. 17 2.7 A levél tagolása (térköz) .................................................................................................. 18 2.8 Dokumentum létrehozásának szabályos menete .................................................................... 18 2.9 Formázási alapok ........................................................................................................... 19 2.9.1 Karakterformázás ..................................................................................................... 19 2.9.2 Bekezdésformázás .................................................................................................... 20 2.10 Oldalbeállítás alapjai ....................................................................................................... 21


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 2.11 Szövegkeresés és csere .................................................................................................... 22 2.12 Szövegmásolás, mozgatás ................................................................................................ 22 2.12.1 A „Vágólap” használata ............................................................................................. 23 2.12.2 Másolás és mozgatás a „húzd és dobd” (drag and drop) módszerrel .................................... 24 2.13 Oldalakra tördelés .......................................................................................................... 24 2.14 Nyomtatási kép megtekintése ........................................................................................... 24 2.15 Nyomtatás .................................................................................................................... 25 3. Ellenőrző feladat ................................................................................................................... 26


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 1. Alapismeretek 1.1 A Windows XP indítása, bejelentkezés A gép bekapcsolása után automatikusan betöltődik a Windows XP, aminek időtartama a gép kiépítettségétől és teljesítményétől függ. Ne legyünk türelmetlenek, és várjuk ki a program elindulását. Ha nem így teszünk, akkor a következő bekapcsolás alkalmával a program úgynevezett „csökkentett módban” fog elindulni. Amint betöltődött az operációsrendszer, ki kell választanunk, vagy meg kell adnunk felhasználói nevünket, és ha jelszót is rendeltünk hozzá, be kell gépelni a jelszavunkat. Ha jelszóval védtük a rendszert, akkor annak megadása nélkül nem lehet a gépet elindítani! Ez egy jelentős eltérés a korábbi otthoni használatra szánt Windows verziókhoz képest, melyekbe bárki beléphetett. A bejelentkeztető képernyő megjelenése kétféle lehet: ¾ Ha letiltották az üdvözlőképernyőt, akkor megjelenik egy ab1. Ábra: Folyik az XP betöltése lak, amelybe be kell vinni felhasználói nevünket és jelszavunkat. Ez a nagyobb biztonságot jelentő módszer, mert ekkor már a felhasználói nevet is meg kell adni. ¾ Amennyiben engedélyezett az üdvözlőképernyő, a képernyőn csak kell kiválasztani a felhasználót, és megadni a jelszót. Bármelyik megoldás is érvényes a gépünkön, a jelszó bevitele közben magát a jelszót nem fogjuk látni! Ha véletlenül elfelejtettük a jelszavunkat, kattintsunk a ikonra (ez csak üdvözlőképernyős bejelentkezéskor lehetséges). Ennek hatására egy kis buborékban megjelenik egy emlékeztető szöveg, amelyet még a jelszó megadá2. Ábra: A Windows XP üdvözlőképernyője sakor rendeltünk saját jelszavunkhoz (már, ha megadtunk ilyet).

1.2 Billentyűzet A billentyűzet a számítógépnek csak az egyik adatbeviteli eszköze. Mivel azonban minden további beviteli eszköz elsősorban nem karakteres adatok megadására szolgál, és mert legalábbis a legtöbb felhasználó szöveges adatokat akar megadni (levelek, táblázatok, stb.), a billentyűzet a számítógép elsődleges beviteli eszköze. A billentyűzet ránézésre is nagymértékben hasonlít egy írógépre. Ezért, aztán ha valaki már gépírás

3. Ábra: Egy billentyűzet


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! tudás birtokában ül le egy számítógép elé, az némi előnyt jelent. De számukra is marad azért nehézség, mégpedig az, hogy ők már megszokták azt, hogy az írógépen nincs egyes és nulla. E jelek helyett kis „l” illetve nagy „o” betűt szoktak használni. Ha értékes adatok bevitelénél is tartják magukat ehhez a beidegződéshez, akkor abból komoly problémák állhatnak elő. A billentyűzeteket általában a billentyűk feliratozása szerint szokták osztályozni, mely szerint hazánkban a következő rendszerek terjedtek el: ¾ magyar (természetesen célszerű ezt venni); ¾ angol; ¾ német. Ha nem magyar feliratozású a billentyűzet, az még nem jelenti azt, hogy nem kaphatjuk meg a speciális magyar karaktereket. Ennek az oka az, hogy a gépen futó programok átdefiniálhatják az egyes billentyűkhöz rendelt karaktereket. Természetesen azonban az kellemetlen, hogyha meg kell jegyeznünk, hogy mondjuk az „é” betűt a „;” helyén kapjuk. A billentyűzet csatlakoztatása típustól függően USB, vagy PS2 porton keresztül lehetséges.

1.2.1 Írógépszerű billentyűzet A betű, szám, vagy írásjel gombok Az írógépszerű billentyűzeten találjuk az „abc” betűit, a számjegyeket, és néhány írásjelet. A modern magyar billentyűzeteken sok gombon kettő, sőt, három feliratot is találhatunk. De mikor mit kapunk? Az attól függ, hogy önmagában, vagy esetleg egy másik speciális, úgynevezett módosító gombbal együtt nyomjuk le. Nézzünk rá példát, szerintem úgy érthető a legkönnyebben. A billentyű képe

Önmagában

Shift gombbal

Alt Gr gombbal

3

+

∧

q

Q

\

1. Táblázat: Ha több felirat van a billentyűn, mikor mit kapunk A módosító gombok A táblázatból jól látható, hogy ugyanannak a gombnak a hatása más és más, attól függően, hogy önmagában, a „Shift”, vagy az „Alt Gr” gombbal együtt nyomjuk le. Az olyan gombokat, melyek egy másik billentyű hatását megváltoztatják, módosító gomboknak szokás hívni, és azt kell róluk tudni, hogy előbb a módosító gombot kell lenyomni és úgy tartani, majd a másik gombot hozzányomni egy pillanatra, végül felengedni a módosító gombot. A szakkönyvekben ezt kötőjellel, vagy pluszjellel szokás jelölni, például: „Alt Gr - Q”, vagy „Alt Gr + Q”. A módosító gomb csak addig hatásos, ameddig nyomjuk! Négy ilyen módosító gomb van: Név

Képe

Hatása

Ctrl

programfüggő

Alt

programfüggő

Alt Gr

kiegészítő karakter (az alsó sarokban lévő jel)

Shift

nagybetű, vagy a felső karakter

2. Táblázat: A módosító billentyűk hatása Folyamatos nagybetűs írás Néha szükségünk lehet arra, hogy csupa nagybetűvel írjunk. Azt megtehetnénk úgy is, hogy folyamatosan nyomjuk a Shift billentyűt, ami persze nagyon kényelmetlen. Ilyen esetben célszerű átkapcsolni nagybetűsre az „abc” betűit adó gombokat, a „Caps Lock” billentyűvel. Ennek bekapcsolt állapotát a billentyűzet jobb felső sarkán lévő LED jelzi vissza. Fontos tudni, hogy ez csak az „abc” betűire van hatással, a „3”-as gombon változatlanul a számot kapom, és nem a „+” jelet.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! Ugyanakkor, ha bekapcsolt Caps Lock mellett még a Shift gombot is nyomjuk, és úgy ütünk le egyet az „abc” betűi közül, akkor kisbetűt kapunk. Ebből a vakon gépelni tudok számára adódhat kellemetlenség, mégpedig az, hogy mivel ők jól gépelnek, nem kísérik folyamatosan figyelemmel a begépelt szöveget, csak egy-egy nagyobb egység bevitele után ellenőrzik a képernyőn is munkájuk eredményét. Addigra viszont lehet, hogy már több sor is pont fordítva jelenik meg: amit kis betűvel akartak írni az naggyal (mert véletlenül be van kapcsolva a Caps Lock), amit pedig nagybetűsnek szántak az kicsivel (mert lenyomta a Shift gombot is). Ennek a problémának a megoldására a jobb szövegszerkesztők fel vannak készítve, és teljesen automatikusan javítják az ilyen hibát. Név

Képe

Caps Lock

Hatása az „abc” nagy betűje

3. Táblázat: A Caps Lock hatása Beviteli, és új bekezdés gomb Az „Enter”-hez, az egyik nagyon gyakran használt billentyűhöz érkeztünk. Hatása a futó programtól is függ, de mindig valaminek a lezárása, befejezése. Szerintem ez is példákon keresztül lesz a legérthetőbb. Ha egy olyan programot használunk, melyben a menüpontokat nem az egérrel kell kiválasztani, akkor a választás a kurzormozgató nyilak segítségével történik. De miután ráálltunk a használni kívánt menüpontra, a választást még jóvá kell hagyni az Enter gombbal. Megjegyzem, ha egy adott program menürendszere az egérrel is használható, az esetek döntő többségében a választásra az imént ismertetett módszerrel akkor is van lehetőség. Sok programnál kell adatokat bevinni a képernyőn lévő kis rubrikákba (hivatalos nevük adatmező). Ha befejeztük az adott rovat kitöltését, akkor a bevitel lezárására többnyire az Enter szolgál. Szinte kivétel nélkül az összes szövegszerkesztő programra igaz, hogy egy-egy új bekezdés kezdéséhez (az előző lezárásához) az Enter gombot kell használni. Már most felhívom viszont a figyelmet arra, hogy a sorok végén a szövegszerkesztők automatikusan kezdenek új sort, azaz folyamatos gépelés közben egy-egy sor végén nem, csak a bekezdés végén kell az Entert megnyomni! Név

Képe

Enter

Hatása választás, adatbevitel lezárása, illetve új bekezdés 4. Táblázat: Az Enter hatása

Következő oszlop gomb A „Tabulátor”-nak nevezett gombnak a Windows alatt futó programok esetében majdnem mindig van hatása: a segítségével választhatunk ki valamit egy párbeszéd ablakból az egér használata nélkül. A gyakorlatban erre csak akkor lesz szükségünk, ha ne adj isten, elromlik az egér. A másik, gyakrabban használt funkciója az, hogy Windows alatti programoknál adatbevitel közben a következő rubrikába, szövegszerkesztő programoknál pedig a következő oszlopba ugrik a kurzor. Név Tabulátor (Tab)

Képe

Hatása következő rubrika, illetve következő oszlop

5. Táblázat: A Tabulátor hatása Visszatörlő gomb Ha gépelés közben valamit elhibázunk, és azt rögtön észrevesszük, akkor a visszatörlő billentyűvel, vagy gyakran használt angol nevén „Backspace” gombbal törölhetjük a rossz adatokat. Nagyon fontos tudni róla, hogy mindig a pillanatnyi helyzetünket mutató villogó jel, az úgynevezett szövegkurzor előtti karaktert törli. A legtöbb programban a kurzor azonban mozgatható, és így a már begépelt szöveg belsejébe is visszavihető. Ilyen esetben azonban a kitörölt karakter helyén nem marad „lyuk”, hanem a mögötte lévő betűk mind-mind egy hellyel előrébb ugranak. Felhívom azonban arra a figyelmet, hogy van még egy törlő gomb, a „Delete”, amely a kurzor mögötti jelet törli!


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! Név

Képe

Visszatörlő (Backspace)

Hatása kurzor előtti karakter törlése

6. Táblázat: A Backspace hatása Menekülés gomb Ha valahonnét ki akarunk lépni – mindegy mi okból – akkor a legjobb megoldás az, hogy megnyomjuk az „Esc” gombot. Ehhez a billentyűhöz majdnem mindig a kilépés funkció van hozzárendelve. A gomb felirata egyébként az angol „Escape” szó rövidítése, melynek magyar jelentése „menekülés”. Név

Képe

Hatása legtöbbször kilépés

Escape

7. Táblázat: Az Escape hatása

1.2.2 Funkció billentyűzet A funkció billentyűzet egyes gombjainak hatása sajnos előre nem megadható, mivel a futó program határozza meg azt, hogy mi történjen a lenyomásukkor. Olyan is előfordulhat, hogy egy programnál egy-egy gombnak nincs semmilyen hatása. Egy dolog azonban majdnem biztos: az F1 billentyűhöz a „Súgó” van hozzárendelve. Ez ugyanis egy olyan szokás, amit a legtöbb program írásakor tiszteletben tartanak.

1.2.3 Kurzormozgató billentyűzet Ezek a gombok a szövegkurzor mozgatására szolgálnak. A szövegkurzor az a kis villogó jel a képernyőn, mely azt mutatja, hogy hová fogunk gépelni. Mivel nem mindig van a gépelésre lehetőségünk, így szövegkurzor sincs mindig. Vigyázzunk, a szövegkurzort ne keverjük össze az egérkurzorral! Nyilak A nyilak segítségével mozgathatjuk a szövegkurzort az adott irányba. De szintén a nyilak (valamint az Enter) segítségével választhatunk a billentyűzetről a menüpont közül is. Név

Képe

Hatása

jobbra nyíl (Right)

egy betűvel, menüponttal jobbra

balra nyíl (Left)

egy betűvel, menüponttal balra

fel nyíl (Up)

egy sorral, menüponttal fel

le nyíl (Down)

egy sorral, menüponttal le

8. Táblázat: A nyilak hatása Elejére ugrás A „Home” gombnak a segítségével mindig valaminek az elejére ugorhatunk. Szövegszerkesztőknél például általában a sor elejére, táblázatkezelőknél, ahol egy „kockás lapra” írjuk az adatokat, az első oszlopba, menüknél általában az első lehetséges választásra, stb. Név Elejére ugrás (Home)

képe

hatása sor elejére, első oszlopba, első menüpontra ugrás

9. Táblázat: Home hatása


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! Végére ugrás Mindenben pontosan az ellentéte az előző gombnak. Név

képe

hatása sor végére, utolsó menüpontra ugrás

Végére ugrás (End)

10. Táblázat: End hatása Lapozás felfelé és lefelé A lapozás felfelé, vagy „Page Up” gomb segítségével nagyobb lépésekben mozoghatunk a dokumentum eleje felé, mint a felfelé nyíllal. A név azonban megtévesztő (Page Up - lapozás felfelé ), mert csak annyit megyünk a dokumentumban előre, amennyi egy képernyőre elfér. A „Page Down” mindenben pontosan az ellentéte az előző gombnak.

Név

képe

hatása

Lapozás felfelé (Page Up)

egy képernyőnyit az eleje felé az adatokban

Lapozás lefelé (Page Down)

egy képernyőnyit a vége felé az adatokban

11. Táblázat: Page Up és Page Down hatása Beszúrás, átírás váltó A legtöbb modern programban van arra mód, hogy eldöntsük, mi történjen akkor, ha olyan helyen gépelünk be adatokat, ahol már van adat. Ez, mint azt már tudjuk, úgy lehetséges, hogy a kurzormozgató billentyűkkel a már begépelt adatok belsejébe mozgatjuk a szövegkurzort. Két lehetőség közül választhatunk: ¾ a begépelt szöveg a már meglévő szövegbe pluszként beszúródik, maga előtt görgetve a kurzor mögötti szövegrészeket; ¾ az új szöveg a régit átírja (de az eredeti persze teljesen eltűnik). A két üzemmód között átkapcsolni az „Insert” gombbal lehet. Ennek állapotát azonban nem a billentyűzeten jelzi ki a gép, hanem a futó programtól függően valahol a képernyőn. Sőt, nem is minden programot lehet mind a két állapotban használni. Név

Képe

Hatása ki, illetve bekapcsolja a beszúró módot

Beszúrás (Insert)

12. Táblázat: Insert hatása Törlés gomb Bizonyára emlékszünk még arra, hogy már megtárgyaltunk egy törlő gombot, a „Back Space” gombot. Már ott is utaltam arra, hogy két törlő gomb van. A most tárgyalt „Delete” gomb a kurzor mögötti karaktert törli. Vigyázzunk, ne keverjük őket össze! Név

Képe

Törlés (Delete)

Hatása a kurzor mögötti karaktert törli

13. Táblázat: Delete hatása

1.2.4 Szám billentyűzet A szám gombokon, mely a billentyűzet jobb szélén található, megtaláljuk a számokon kívül a kurzormozgató gombok mindegyikének feliratát is. Azonban e billentyűket csak számok bevitelére célszerű használni. Kérdés, hogy mikor kapunk számot egy gomb lenyomásakor, és mikor fogja a kurzort mozgatni? A választ rögtön olvashatjuk, de előtte még a tizedes jellel kapcsolatban egy fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet: magyar kiosztású billentyűzetnél itt tizedes vesszőt


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! kapunk, de nem minden program használ tizedes vesszőt tizedes jelként. Ha azt tapasztaljuk, hogy nem fogadja el az éppen futtatott alkalmazás a bevinni kívánt tizedes értéket is tartalmazó számot, akkor a gond valószínűleg az, hogy tizedes pontot kellene alkalmazni. Szám, kurzormozgatás váltó A „Num Lock” gombbal lehet váltani, hogy számot kapjunk, vagy kurzort mozgassunk a billentyűzetnek ezen a részén. Bekapcsolt állapotát egy LED jelzi vissza. Az, hogy a gép bekapcsolásakor a „Num Lock” milyen állapotba kerüljön, azt be lehet állítani. A legtöbb gép „gyárilag” úgy van beállítva, hogy a „Num Lock” automatikusan bekapcsolódik a gép indításakor. Ha olyat tapasztalunk, hogy számot szeretnénk begépelni, de a gép nem fogadja, akkor szinte biztos, hogy a Num Lock-ot véletlenül kikapcsoltuk! Név

Képe

Szám váltó (Num Lock)

Hatása átváltás szám és kurzormozgatás között

14. Táblázat: Num Lock Hatása

1.3 Az egér használata Az egér a legelterjedtebb úgynevezett mutatóeszköz. Nélküle csak nagy nehézségekkel lehet csak a Windows operációs rendszer alatt dolgozni. Mint mindent, természetesen az egér használatát is meg kell tanulni. Már az sem mindegy azonban, hogy hogyan veszszük kézbe az egeret. Mintha egy kisméretű labdát fognánk meg, úgy fogjuk a tenyerünkbe. A leglényegesebb, hogy az egér zsinórja előre mutasson, a mutató ujjunk az egér bal, a középső ujjunk pedig az egér jobb gombján legyen! Ez eleinte kissé furcsa lesz, de könnyű megszokni. Ha valaki balkezes (nem két bal keze van…) akkor persze ez lehetetlen balkézzel. Ő vagy az ujjait használja fordítva, vagy az egéren cseréli fel a két gomb funkcióit. A szokásos kétgombos egérrel négyféle műveletet tudunk végezni. A görgős egereken ehhez még néhány további művelet adódik (gyakran még programozhatóak is): 1. rámutatás; 2. kattintás bal, vagy jobb gombbal; 3. dupla kattintás a bal gombbal; 4. húzás (elhúzás) a bal, vagy jobb gombbal. Állítják, hogy a görgős egeret úgy kellene megfogni, hogy a mutató ujjunk a bal, a gyűrűs ujjunk a jobb gombon van, míg a középső ujjunk a görgőn pihen. Hát, ha valaki most kezdi, biztosan tud így is dolgozni, de nekem nem megy. Én a mutató ujjammal szoktam a bal gombot, és a görgőt is használni.

1.3.1 Rámutatás, az egérkurzor alakja Az egérkurzort a képernyő egy meghatározott részére visszük (pl. egy menüpontra, egy ikonra, stb.). Az egérkurzor alakja azonban szituációtól függően az alábbiak bármelyike lehet:

4. Ábra: Az egérkurzor alakjai

1.3.2 Kattintás bal, vagy jobb gombbal Miután rámutatunk az egérrel egy objektumra, az egér gombját egyszer, rövid időre lenyomjuk (kattintunk). De melyik gombbal? Nos – ahogy mondani szokták – jó kérdés. A régebbi programokban általában csak a bal gombnak volt szerepe. A Windows 95 óta azonban merőben más a helyzet, mert majdnem olyan gyakran kell a jobb gombot is használni. Egyelőre maradjunk abban, hogy a „sima” kattintás, bal gombbal való kattintást jelent. Ha a jobb gombbal kell kattintani, akkor arra a következőképpen hivatkozom: ¾ vagy úgy, hogy a „jobb gombbal kattintsunk”; ¾ vagy pedig úgy, hogy „ indítsuk el a helyi menüt”, esetleg „indítsuk el a gyorsmenüt”.

1.3.3 Dupla kattintás a bal, kivételesen a jobb gombbal A dupla kattintás esetében a rámutatás után a bal gombbal kétszer, nagyon gyorsan kattintunk. Ez gyakran komoly nehézséget okoz a kezdő felhasználóknak. A lényeg a gyors kattintás. Ha nem sikerül, akkor a probléma nem a kattintás erejében, hanem sebességében van. Tapasztalatom szerint a görcsös igyekezet miatt ilyen esetben erősebben kezdenek kattintani, amitől persze még lassúbb lesz a kattintás. Ha a probléma gyakorlással sem oldódik meg, akkor állítsuk át azt a sebességet, amit dupla kattintásnak és nem két külön kattintásnak fogad el a gép.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 1.3.4 Elhúzás (húzás) a bal, vagy a jobb gombbal Az egérrel előbb rámutatunk egy képernyőelemre, majd lenyomjuk az egér bal, vagy jobb gombját, és úgy tartjuk (ha a jobb gombot kell használnunk, akkor arra szintén minden esetben külön hivatkozom). Ezután a továbbra is lenyomott gombbal elhúzzuk az egérkurzort a kívánt helyre, és ott felengedjük az egérgombot. A feladatot némileg bonyolítja, hogy közben gyakran még egy billentyűt is nyomni kell! Az egészet talán egy manipulátorral való mozgatáshoz tudnám hasonlítani (ilyesmit a tudományos fantasztikus filmekben, filmhíradókban láthatunk), ugyanis a legtöbb esetben ugyanaz történik: megfogjuk az egér segítségével a képernyőobjektumot, és a képernyő egy másik helyére vonszoljuk. Tehát az elhúzás lépései a következők: ¾ rámutatás; ¾ a bal, vagy a jobb gomb lenyomása (jobb gomb csak nagyon ritkán); ¾ elhúzás; ¾ a gomb felengedése. Az egér használatának gyakorlásához javaslom, hogy indítsuk el a Windows egyik beépített játékát, például a pasziánsz programot. Az indításához azonban ismernünk kell a „Start” menü használatát, ezért előbb még azt is olvassuk el! Nem biztos, hogy a mi gépünkön is rajta lesz a hivatkozott program!

1.4 Egy ablak felépítése, az elemek funkciója A Windows nevét onnét kapta, hogy az alatta futó programok mindegyike egy saját ablakban jelenik meg. Az ablakoknak jellegzetes részei vannak, melyek mindegyikének van egy általánosan használt neve. A továbbiakban ezeket a neveket használjuk majd, ezért lényeges, hogy ismerjük őket. A szemléltető ábrán egy tipikus Windows XP ablakot láthatunk. A következőkben ennek az ablaknak az elemeit felhasználva ismertetem az ablakok jellemző részeit.

1.4.1 Címsor A címsorban – mely az ablak tetején található – mindig az adott ablak tartalmának megnevezése olvasható, ami lehet az ablakban futó program, vagy az ablakban látható dokumentum, illetve objektumok neve. Példánkban tehát a „Feladatok” mappa objektumai találhatók az ablakban. A címsoránál fogva az ablakok a képernyőn elhúzhatók, azaz tetszőleges helyre áthelyezhetők (az elhúzás műveletéről már volt szó). Erre néha szükségünk lehet, elsősorban majd akkor, ha egy úgynevezett párbeszédablak (róla később lesz szó) éppen letakar valamit, vagy bizonyos részei nem látszanak.

5. Ábra: Egy „Ablak”

6. Ábra: A „Címsor”

1.4.2 Kilépés gomb Egy ablak bezárásához egyszerűen csak a kilépés gombjára ( ) kell kattintani, amit a címsor jobb szélén találunk. Ha az ablakban egy program fut, akkor ezzel egyúttal a programból is kilépünk, ha pedig dokumentum látható benne, akkor a dokumentumban való munkát fejezzük be. Ha ez adatvesztéssel járna, mert még nem mentettük el a dokumentum változásait, akkor a rendszer figyelmeztet erre. Mindig helyes választ adjunk (néha nem akarunk menteni).

1.4.3 Ikon méret gomb Az ikon, vagy kis méret gomb ( ) szintén a címsorban található. A rá való kattintással lehet az adott ablakot (persze tartalmával együtt) félretenni. Ha így járunk el, akkor az ablakot a tálcán lévő gombja (és az azon lévő ikonja) fogja csak jelképezni. Ez azonban nem jelenti az ablak bezárását! Megfelel körülbelül annak a mozdulatnak, mint amikor az íróasztalunkon lévő felesleges iratgyűjtőt félre rakjuk az asztal sarkára, de nem rakjuk vissza a fiókba, vagy fel az iratszekrény polcára, mert rövidesen újra szükségünk lesz rá. Ha újra használni akarjuk, az íróasztal sarkáról vesszük ismét magunk elé, azaz a tálcán lévő gombjára kattintva kell elővenni!


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 1.4.4 Teljes méret gomb Ezt a gombot is a címsoron kell keresnünk. A teljes méret gomb ( ) az ablakot egész képernyősre nagyítja. Ha több programunk fut a gépen, és a teljes méret gombbal egy ablakot akkorára nyitottunk, hogy az betölti az egész képernyőt, akkor természetesen a többi ablak nem lesz látható (hiszen a teljes méretű ablak eltakarja). Erre akkor lehet szükségünk, ha egy programot kizárólagosan akarunk figyelemmel kísérni. Véleményem szerint a legtöbb programot ahhoz, hogy normálisan lehessen benne dolgozni, teljes méretre kell nyitni, azaz a program elindítása után első dolgunk legyen a teljes méret gomb megnyomása. Ha később másik programban akarunk dolgozni, félre kell rakni, vagy ki kell lépni belőle (félrerakáshoz ikon méret gombra kattintás, kilépéshez kilépés gombra kattintás).

1.4.5 Előző méret gomb Csak ritkán lesz rá szükségünk. Az előző méret gomb ( )a teljes méret gomb helyén jelenik meg, ha már kinyitottuk az ablakot teljes képernyőt betöltő nagyságra (ilyenkor ugyanis már felesleges a teljes méret gomb). Ha az előző méretet akarjuk visszakapni (azt a méretet, ami a teljes méret előtt volt), csak rá kell kattintani erre a gombra. Itt kell egy más jellegű problémát megemlíteni. Ha több előző méretű ablakunk van, azok részben, vagy egészen eltakarhatják egymást. Amelyik felül van, azt az ablakot hívjuk aktívnak. Ha egy másik, részben letakart ablak látható részére kattintunk, akkor az kerül felülre, és az lesz egyúttal az aktív ablak is. Egy ablakot azonban úgy is aktívvá tehetünk, hogy a tálcán az ikonjára kattintunk.

1.4.6 Ablak határvonal Ha az ablak nem tölti be a teljes képernyőt, a mérete többnyire tág határok között változtatható. Erre általában csak a legritkább esetben lesz szükségünk. Azért fogalmaztam úgy, hogy „többnyire”, mert csak azok az ablakok méretezhetőek át, amelyeknek a határvonala vastagabb kontúrú. Amelyik ablaknak vékony vonal a szegélye, az nem méretezhető át. Átméretezhető ablak határvonalára állva az ablak nagysága elhúzással változtatható. Ha az ablak sarkára állunk, akkor átlós irányú nyílformát vesz fel az egérkurzor, és ebben az esetben egyszerre két irányban is lehet az ablakot méretezni. Ha feltétlenül át szeretnénk méretezni egy ablakot, így a sarkára állva valószínűleg egyszerűbben a kívánt eredményre jutunk.

7. Ábra: A „Határvonal”

1.5 Az ablakok különféle méretei, alkalmazásuk és átváltás közöttük Az ablakok három különböző méretet vehetnek fel, melyek mindegyikének megvan a maga szerepe (tehát nem mindegy mikor melyiket használjuk): ¾ normál (eredeti, előző); ¾ ikonizált, vagy kisméretű; ¾ teljes képernyős.

1.5.1 Normál méret

8. Ábra: Ablak méretek A normál (eredeti, előző) méret sajátossága az, hogy nem tölti be a teljes képernyőt az ablak, és a mérete tág határok között szabadon változtatható határvonalának elhúzásával. Programokat azonban csak a legritkább esetben futtatunk majd ilyen méretű ablakban, mert nem áll rendelkezésre elegendő hely az adatok megjelenítéséhez.

1.5.2 Ikon méret Az ikon méretet akkor használjuk majd, ha egy program átmenetileg nem kell, de később majd ismét használni akarjuk. Ikon méretben az adott programot csak egy gomb képviseli a tálcán. Mint már volt róla szó, az ikon méret gomb megnyomásával kapjuk ezt az állapotot. Fontos szabály, hogy ha egy programot már elindítottunk és letettünk ikonba, akkor feltétlenül az ikonjából kell elővenni, és nem pedig a „Start” menüből újra elindítani. Kezdő felhasználó gyakran elindít egy-egy programot több példányban is, mert elfelejtkezik arról, hogy az alkalmazás már fut, csak éppen letette ikonba.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 1.5.3 Teljes méret A teljes méretű ablakot a teljes méret gombbal kapjuk. Célszerű a legtöbb programot így használni, tehát az alkalmazás ablakát elindítása után rögtön kinyitni teljes méretre. Ez estben a képernyőn a többi programablak nem látszik, mivel takarásba kerülnek. Azonban azt már megbeszéltük korábban, hogy egy másik ablak felülre rakásához csak az adott ablakhoz rendelt nyomógombra kell kattintanunk a tálcán. A könnyebb eligazodás érdekében az alábbiakban még egy táblázatban is összefoglalom az ablakok közötti átváltás módszerét: Kiinduló állapot

Cél állapot

Eljárás

normál méret

ikon méret

ikon méret (

) gombra kattintás

normál méret

teljes méret

teljes méret (

) gombra kattintás

teljes méret

normál méret

normál méret (

teljes méret

ikon méret

ikon méret (

ikon méret

ikon állapot előtti méret

a tálcán az ikonra dupla kattintás

) gombra kattintás ) gombra kattintás

15. Táblázat: Átváltás a különböző ablak méretek között

1.6 A Start menü és használata Bár a „Start” menüt a „Tálcán” találjuk, mégis külön pontban említem. Ennek oka az, hogy a Windows XP-ben szinte mindent ennek a gombnak a segítségével érhetünk el, így kiemelt szerepe van. Ha rákattintunk, akkor egy menü nyílik meg, melyek némelyike mögött jeleket láthatunk: ¾ vagy három pontot … ¾ vagy kis nyilat 4 Ha egy olyan menüpontot indítunk el kattintással, mely mögött három pont található, biztosak lehetünk benne, hogy bizonyos adatokat meg kell még adnunk, azaz lesz még folytatása lépésünknek (de a „…” máskor is a folytatásra utal). Ha pedig egy olyan elemre állunk, mely mögött nyilacska látszik, magától megjelennek az adott menüponthoz tartozó további alternatívák. Amelyiket el akarjuk indítani, arra csak rá kell állni, majd kattintani. Arra azonban vigyázzunk, hogy e választáshoz előbb vízszintesen kell áthúzni az egeret az almenüre, és csak utána mozoghatunk függőlegesen. Ellenkező esetben a választék helyén más almenük jelennek meg.

9. Ábra: A „Start” menü

1.7 Kilépés és kijelentkezés a Windows rendszerből A kilépéshez a „Start” gombra kell kattintani (ez kissé furcsa), és a megnyíló ablakból a ( ) ikont kell választani. ¾

¾

¾ ¾

A kikapcsolás különféle lehetőségei: készenlét ( ) a számítógép minimális energiafogyasztású állapotba kerül, ahonnét nagyon gyorsan újra működésre kész állapotba hozhatjuk; hibernálás ( ) a számítógép kikapcsol, de elmenti pillanatnyi állapotát, és ugyanúgy indul újra (ezt a lehetőséget akkor kapjuk meg, ha nyomjuk a Shift billentyűt); kikapcsolás ( ) a számítógép rendes kikapcsolása; újraindítás ( ) a gép kikapcsol, majd magától újraindul.

10. Ábra: A kilépés különféle lehetőségei


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! ¾ ¾

A lehetőséget választva újabb két opció érhető el: kijelentkezés ( ) Az összes program bezárásra kerül, és az új felhasználó bejelentkező képernyője jelenik meg. felhasználóváltás ( ) Ha a gyors felhasználóváltás engedélyezve van, úgy jelentkezhet be más felhasználó, hogy az előző felhasználó programjai a háttérben tovább futnak.

1.8 Az adattárolással kapcsolatos fontosabb fogalmak Egy hagyományos (papíron dolgozó) irodában általában többféle munkát is végeznek, és mindegyik feladathoz kapcsolódóan keletkeznek adatok. Például feljegyzéseket készítenek, és leveleket írnak, ugyanakkor különféle számításokhoz kapcsolódóan kalkulációs táblázatokat készítenek, melyeket esetleg diagramokban is ábrázolnak. Emellett egy kis cég többnyire a reklámjait is maga tervezi, és még hosszasan folytathatnám a sort. Mindegyik feladat megoldásakor egy-egy újabb önállóan, minden korábbitól elkülönülten megőrzendő, és később bármikor elővehető irat keletkezik. Ezért azután minden munkát egy-egy új lapon oldanak meg (ami persze természetes), és az iratokat gyűjtőmappákban, valamilyen logikus osztályozási szempont szerint szortírozva tárolják. Elképzelhető esetleg az is, hogy néhány mappát, melyek egy magasabb szempont szerint szintén egymáshoz tartoznak, egy újabb mappában, egy helyen helyeznek el. Persze minden iratnak és mappának egyaránt van egy-egy címe, illetve felirata. Végül a mappákat iratszekrénybe, esetleg többe gyűjtik, az utóbbi esetben valószínűleg szintén valamilyen irányelv figyelembevételével. Egy-egy irat megtalálásához a következő információk birtokában kell lennünk: ¾ mi az irat címe; ¾ melyik iratgyűjtőben, illetve ha több iratgyűjtőt raktak egymásba, mely iratgyűjtőkben van; ¾ melyik iratszekrénybe rakták az iratgyűjtőt. Nos, a számítógépesített irodákban mindez pontosan ugyanígy történik, csak minden a gépen belül. A következőkben ennek elvét tekintjük át.

1.8.1 Fájl Amikor a hagyományos (ma már persze inkább azt kell mondani, hogy régimódi) irodában egy feladatot elvégeznek, és ezáltal keletkezik egy irat, akkor azt a továbbiakban a címe alapján fogják keresni. Ha a feladatot csak több lapon lehetett megoldani, akkor a lapokat tűzőgéppel, gemkapoccsal, vagy valamilyen más módon egy irattá fűzik, és a továbbiakban egységes egészként kezelik. Például ha egy további példány is kell belőle, akkor a teljes iratot egyszerre fénymásolják le, ha egy másik helyen kell felhasználni, az egészet postázzák, ha pedig már nincs rá szükség, a teljes anyagot dobják ki a szemétbe, bizalmas adatokat tartalmazó lapokat pedig egyben semmisítenek meg. A számítógépen végzett munka során is ugyanígy van ez. Az egy feladat megoldása során keletkezett adatokat a számítógép a neve alapján fogja azonosítani, és a továbbiakban, legalábbis a legtöbb esetben, egységes egészként fogja kezelni. A számítástechnikában ezt a névvel ellátott, egységes egészként kezelt adathalmazt fájlnak nevezik (az angol szó pontos magyar fordítása „irat”). A fájlokat ugyanúgy lehet másolni, egy másik számítógépre faxként, elektronikus levélként elküldeni, illetve a gépről letörölni, mint a hagyományos iratokat (ehhez persze majd még sok mindent meg kell tanulni). A fájlok azonosítására a nevük szolgál. Mivel később ez alapján keressük meg, illetve választjuk ki őket, a fájlnévnek egyedinek, és a tartalomra utalónak kell lenni. Erre nekünk kell ügyelni, mert a fájlneveket majd mi adjuk. A hossza a Windows esetében 250 karakter lehet (ez nem teljesen igaz), és gyakorlatilag szinte minden karakter is szerepelhet benne (kivétel \ / : * ? " < > | ). Hogy később meg tudjuk különböztetni a leveleket, a rajzokat, a számításokat tartalmazó táblázatokat, stb., egy, a fájl jellegére utaló kiegészítést is kap minden fájlnév. Ezt az esetek döntő többségében az adatot létrehozó program önállóan írja a név mögé. Ennek a kiegészítésnek a hossza általában 3 karakter, és a fájl típusának (néha kiterjesztésének) nevezik. Gyakorlatilag az adatot létrehozó program védjegyeként is felfogható, mert sok program egyedi, csak rá jellemző típust rendel a fájlhoz. A modernebb, grafikus operációsrendszerrel rendelkező számítógépek esetében a típus többnyire elrejtésre kerül. A Windows operációsrendszer, a fájlokat a típusuknak megfelelően automatikusan kezeli. Ezt az teszi lehetővé, hogy egy táblázatban már „gyárilag” megadásra kerültek a legfontosabb típusok. A táblázat azt tartalmazza, hogy egy adott típushoz milyen „szülő”, vagy más szóval „gazda” alkalmazás tartozik. E táblázat alapján azután több kényelmes szolgáltatása is van a programnak. ¾ A fájlhoz egy ikont rendel a Windows, mely alapján könnyebben be lehet azonosítani a fájlok tartalmát. A Windows beállításától függően magát a fájltípust nem is biztos, hogy kijelzi. ¾ A másik szolgáltatása a Windowsnak az, hogy a dokumentumot megnyitva a gazdaalkalmazást elindítja, és betölti a dokumentumot. Ezáltal nagyon kényelmessé válik a munka, ugyanis egyszerre, egy menetben magunk előtt látjuk a dokumentumot, és nem kell a régebbi módszer szerint előbb elindítani a programot, majd abban megnyitni a dokumentumot.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! Jegyzetfüzettel írt fájl Ha egy olyan dokumentumról van szó, melynek a típusa alapján a Windows XP tudja, hogy mely programmal készült, akkor az ikon alakja általában egy lap, rajta a fájlt létrehozó programra, és egyúttal a tartalmára utaló jellel.

Paint programban készült rajz Word programban írt levél Excelben készült táblázat

Ha nem ismeri fel a Windows XP a típus alapján, hogy miről is van szó, az ikon alakja mindig ugyanolyan.

Ismeretlen fájl

16. Táblázat: Néhány dokumentumot jelképező ikon (az ikon alakja utal a jellegére)

1.8.2 Mappák, régi nevűkön könyvtárak Egy modern irodában, ahol szinte minden feladatot számítógéppel oldanak meg, rengeteg adatokat tartalmazó fájl keletkezik. Ugyanakkor természetesen maguk a programok is fájlok. Ráadásul egy program szinte mindig sok-sok fájlból áll. Például egy autóverseny játékprogram esetén külön fájlokban tárolják az egyes versenyautókat, a különböző versenypályákat, a legmagasabb pontszámot elért játékosokat, stb. Nyugodtan állíthatom, hogy egy számítógépen, még ha csak a legegyszerűbb programokat találjuk rajta, akkor is több ezer fájl található. Hogy lehet ennyi adat között eligazodni? A megoldás ugyanaz, mint a hagyományos irodák esetében. Ott az iratokat iratgyűjtőkben, és persze rendszerezve tárolják. Erre a számítógép esetében is van lehetőség. A fájlokat valamilyen logikus szempont szerint osztályozva, mappákba rendezve fogjuk majd tárolni. A régebbi szóhasználatban ezeket a mappákat könyvtáraknak nevezték. Magukat a mappákat is nevük alapján lehet majd azonosítani. A mappa (könyvtár) név adásakor majd ugyanazokat a szabályokat kell betartanunk, mint a fájlnév esetében. A különbség csak az, hogy a mappa nevekhez nem tartozik típus (hiszen minden mappa ugyanarra szolgál, adatok csoportos tárolására). Valószínűleg belátható, hogy ha egy fájlra akarunk hivatkozni, akkor nemcsak a nevét (és típusát), hanem azt a mappát is meg kell adni, ahol az található. A mappákat azonban egymásba is rakhatjuk. Ez esetben ahhoz, hogy egy fájlra pontosan hivatkozzunk, az összes egymásba rakott mappa nevét meg kell adni. A legutolsóban fogjuk magát a fájlt találni. A Windows XP operációs rendszerben van két speciális mappa, melyek kiemelt jelentőséggel bírnak: ¾ az „Asztal”; ¾ és a „Dokumentumok”. Az „Asztal” szinte mindig látható, így a rajta elhelyezett fájlok állandóan szem előtt lesznek. Ez előnyökkel és hátrányokkal egyaránt jár: ¾ amit ide rakunk könnyű lesz megnyitni; ¾ de az is igaz, hogy könnyű lesz letörölni is. Pontosan ezért célszerű lesz majd a dokumentumainkat inkább az erre a célra fenntartott „Dokumentumok” mappába, illetve az abban létrehozott további mappákba elmenteni. A mappák csak egyfélék lehetnek, így csak egyféle ikon szimbolizálja, melynek alakja egy mappára emlékeztet (ez nem teljesen igaz, mint az a táblázatban is látható).

Egy „Feladatok” nevű mappa, valamint a „Dokumentumok” mappa és az „Asztal”.

17. Táblázat: Mappák ikonjai

1.8.3 Háttértárak Maguk a mappák az úgynevezett háttértárakon helyezkednek el. Mivel azonban több tároló egysége van a gépnek, valamilyen egyértelmű azonosítóval kell rendelkezniük. Ez az azonosító majd a háttértár neve lesz. De ha egy listából, vagy valamilyen más módon, például a háttértárakat ábrázoló kis rajzok segítségével kell választanunk, akkor is ott fog szerepelni a háttértárak neve, a teljesen egyértelmű felismerhetőség céljából. A legelterjedtebb felépítésű gépekben egy-egy winchester és CD egység van. Egy ilyen gép lemezegységeinek neve: ¾ a winchester „C:”; ¾ a CD egység „D:”. Az eszközöket szimbolizáló ikonok alakja nagyon sokféle lehet, de általában az eszközre, vagy szerepére utal.

A „C:” winchester Az „E:” CD egység (benne audió CD)

18. Táblázat: Háttértárak ikonjai


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 2. Szövegszerkesztés alapok 2.1 Begépelési szabályok A szöveg begépelése során néhány apró szabályra kell figyelnünk, amelyeket ha nem tartunk be, nem úgy fog működni a program, mint ahogy azt szeretnénk. Ezek a következők: ¾ A sorok végén a jobb margóhoz érve a program automatikusan kezd új Körte,barack,dió,meggy, stb csonthéjas gyümölcsök. sort, Entert nyomni nemhogy nem kell, hanem nem is szabad. Körte, barack, dió, meggy, stb csonthéjas ¾ Ha viszont nem érünk el a jobb margóhoz, de mégis új sort akarunk gyümölcsök. kezdeni (bekezdések végén, címek után), akkor meg kell nyomni az 11. Ábra: Egy jól és egy rosszul Enter gombot. Ugyancsak Entert kell, mégpedig többet is nyomni ahbegépelt szöveg (felesleges Enter) hoz, hogy egy kis üres helyet, úgynevezett térközt hagyjunk ki a levél különböző részei között (pl. a cím és a megszólítás között). ¾ Vesszők, mondatvégi írásjelek után szóközt kell tennünk, különben a program bizonyos szövegformázásoknál csúnyán tördeli a levelet. Ennek az oka az, hogy a szövegszerkesztők az úgynevezett sorkiegyenlített sorigazítást, melynél a bekezdés összes sorának vége egy vonalba esik, a szóközök rugalmas növelésével érik el. Ha azonban egy sorban esetleg csak egy-két szóköz van, akkor azokat fogja aránytalanul nagymértékben megnövelni a program.

2.2 A szövegkurzor mozgatása A szövegkurzor mozgatását a gyors munkavégzés érdekében úgy kell tudni, mint az egyszeregyet. A mozgatás végrehajtható egérrel, és billentyűzettel is. Egérrel: ¾ A kívánt helyre visszük az egérkurzort, és oda kattintunk (csak egyet, de vigyázzunk, ne mozduljon el közben az egér, mert akkor már más lesz a hatás), majd húzzuk félre az egérkurzort, hogy lássuk az eredményt. A leggyakoribb hiba az, hogy csak odavisszük az egérkurzort, de nem kattintunk oda. Így persze nem is kerül új helyre a szövegkurzor. Billentyűzettel: ¾ jobbra nyíl egy betűvel jobbra (sor végén: következő sor eleje, ha van következő sor); ¾ balra nyíl egy betűvel balra (sor elején: előző sor vége, ha van előző sor); ¾ fel nyíl egy sorral fel; ¾ le nyíl egy sor le; ¾ Home sor eleje; ¾ End sor vége; ¾ Ctrl - Home dokumentum eleje (akármilyen hosszú levélnél is); ¾ Ctrl - End dokumentum vége (akármilyen hosszú levélnél is); ¾ Page Up egy képernyőnyit a dokumentum eleje felé (ha több képernyős már a levél); ¾ Page Down egy képernyőnyit a dokumentum vége felé (ha több képernyős már a levél); ¾ Ctrl - Page Up a képernyő tetejére; ¾ Ctrl - Page Down a képernyő aljára.

2.3 Szöveg kijelölés Mivel a begépelt szöveg formázásához a formázandó szövegrészeket általában ki kell majd jelölnünk, ezért a gyors és hatékony munkavégzés érdekében az itt leírtakat is rutinszerűen kell ismerni. A szövegrészek kijelöléséhez használhatjuk a billentyűzetet és az egeret is, de a gyakorlatban egyszerűségénél fogva inkább csak az egérrel fogunk dolgozni. A billentyűzettel való kijelölést ezért nem is ismertetem részletesen, csak az általános elvét fogalmazom meg. Billentyűzettel: ¾ Ha a Shift billentyű lenyomása közben mozgatjuk a szövegkurzort (nyilakkal, Home, End, stb. billentyűkkel), akkor amerre a szövegkurzort elvisszük, az a rész kijelölődik. Egérrel: ¾ egy szó dupla kattintás a szóra; ¾ egy sor kattintás a kijelölő sávban1 a sorra mutatva; ¾ több sor elhúzás a kijelölő sávban a sorok előtt (első sortól indulva lefelé az utolsóig, vagy utolsó sortól indulva felfelé az elsőig, de „középről” nem indulhatunk); ¾ egy bekezdés dupla kattintás a bekezdés előtt a kijelölő sávban, vagy tripla kattintás a bekezdésben; ¾ az egész dokumentum CTRL és kattintás a kijelölő sávban, vagy tripla kattintás a kijelölő sávban; ¾ tetszőleges szöveg elhúzás a szövegben. 1

A kijelölő sáv a bal margón, a szöveg előtt található.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! Mivel alapesetben mindig csak egy kijelölt szövegrész lehet az egész dokumentumban, ezért ha elkezdünk kijelölni egy másikat, az előző kijelölése megszűnik. Az összes kijelölés megszüntetéséhez csak a kijelölésen kívüli szövegterületen kell kattintani az egérrel, vagy lenyomni bármelyik kurzormozgató billentyűt. Arra nagyon vigyázzunk, hogy ha van kijelölt területünk, és nem valamelyik kurzormozgató billentyűt nyomjuk meg, a teljes kijelölt szöveg törlődik, és annak a billentyűnek a képe jelenik meg a helyén, amit leütöttünk.

2.4 A begépelt szöveg javítása Ha gépelési hibáinkat ki akarjuk javítani, attól függően kell eljárni, hogy milyen a hiba jellege, és azt mikor vesszük észre. Ha gépelés közben rögtön észrevesszük hibánkat: ¾ Backspace gombbal visszatöröljük a hibát, és újra gépeljük a jó szöveget (így csak akkor 12. Ábra: célszerű javítani, ha csak néhány betűt kell visszatörölni); A háromféle hiba Ha csak utólag vesszük észre a hibát: helye A hiba jellegétől függően a következő három módszer egyikével kell javítanunk: ¾ az esetben, ha feleslegesen szerepel a szövegben egy (több) betű (az ábra első sorában az „X” a felesleg), közvetlenül a hiba elé megyünk és a felesleget a Delete billentyűvel, töröljük; ¾ ha hiányzik a szövegből egy (több) betű (az ábrán a második sorban a „D”), a hiány elé megyünk, és azt begépeljük, ami pluszként beszúródik a már meglévő szövegbe; ¾ ha rossz betű (betűk) szerepelnek a szövegben (az utolsó sorban az „X”), a hiba helyére megyünk, a rosszat előbb töröljük, majd a hiányt begépeljük. Néhány további eljárást is megemlítek. Ha nagyobb szövegrészt akarunk kitörölni, a karaktereket egyenként kitörölve a Delete nyomkodásával csak nagyon lassan jutnánk eredményre. Helyette jelöljük ki a törlendő szövegrészt, majd nyomjuk meg a Delete billentyűt, vagy kijelölés nélkül használjunk Ctrl - Delete kombinációt. Előbbi egyszerre kitörli a kijelölt részt, utóbbi pedig egész szavakat töröl (mint ahogy a Ctrl - Backspace is, csak az visszafelé). Ha egy nagyobb szövegrész helyére mást szeretnénk begépelni, jelöljük ki a megváltoztatandó részét a dokumentumnak, és kezdjük el begépelni az új szöveget. Ilyenkor az első betű leütésekor a kijelölt rész helyén az első megnyomott karakter jelenik meg, a gépelést folytatva pedig a régi szöveg helyére az új szúródik be. Az itt leírtak szintén teljesen általános érvényűek, azaz minden szövegszerkesztőben, sőt minden olyan programban igazak, melyeknél szöveg begépelésére van lehetőségünk.

2.5 Az utolsó művelet visszavonása Sajnos - mint Önök is tapasztalni fogják - aki dolgozik, az hibázik is. Szerencsére a legtöbb Windows alatt futó alkalmazás, sőt, maga a Windows is rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy az utoljára végrehajtott műveletet vissza lehet vonni. Az XP verzió alatt már tetszőleges számú lépést, de a korábbi verziókban csak egyet. Az utolsó műveletet a legtöbb alkalmazásban a „Szerkesztés” menü „Visszavonás” menüpontjával lehet visszavonni. De van egy billentyű kombináció a Ctrl - Z, és egy ikon is , amelyek ugyanezt eredményezik.

2.6 Fájl műveletek Mint arról korábban már volt szó, maga a levél is egy fájl. A most következőkben azt nézzük meg, hogy mi mindent tehetünk vele. Nagyon fontos tudnunk, hogy az itt megtárgyalt eljárások minden programban pontosan így hajthatóak végre, függetlenül attól, hogy levelet, rajzot vagy bármilyen egyéb dokumentumot hoztunk létre a programmal. Így csak egyszer kell a lehetséges műveleteket megtanulnunk.

2.6.1 Új fájl kezdése Az új munka kezdéséhez a „Fájl” menü „Új…” almenüpontját kell kiválasztanunk, vagy rákattintani a leg megnyomni a Ctrl - N billentyűkombinációt.

ikonra, eset-

2.6.2 Fájl mentése Ha azt akarjuk, hogy a levelünk később is elővehető legyen, a levelet le kell tárolni. Ez több előnnyel is jár, például: ha kell egy másolat róla később, akkor újra elővéve a másolat nyomtatható; ¾ ha hasonló levélre van szükségünk, sokkal hamarabb eredményre jutunk az eredeti átalakításával; ¾ ha nem tudjuk egyszerre készre készíteni a levelet, később a félbehagyott dokumentumot ismét elővéve a munka folytatható. A mentés is a „Fájl” menüben található. Elindításához tehát előbb rá kell kattintani a „Fájl” menüre, majd a megnyílt almenüből a „Mentés” menüpontra. Van egy másik hasonló nevű menüpont, a „Mentés másként…”. Egy dokumentum első mentésekor ez is, az is jó, viszont lesz majd olyan szituáció, amikor már messze nem lesz mindegy a választásunk. Erről ¾


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! rövidesen részletesen beszélünk. A mentést is elindíthatjuk ikonnal, mégpedig a billentyűkombinációval.

rajzocskára kattintással, vagy a Ctrl - S

2.6.3 Megnyitás Ha egy korábban elkészített és elmentett dokumentumot újból elő akarunk venni, akkor a „Fájl” menü „Megnyitás…” ikonra kattintás, vagy a Ctrl - O billentyűkombináció. parancsát kell használnunk. Ezzel egyenértékű a

2.6.4 Mentés másként… Egy korábban készített dokumentum megnyitásának négy oka is lehet: el akarjuk olvasni; újra akarjuk nyomtatni; a félbehagyott munkát akarjuk folytatni; vagy egy másik levelet akarunk belőle kialakítani. Ha a célunk a 3. vagy a 4. lehetőség, akkor nyílván beleírunk a levelünkbe valamit. Felmerül a kérdés: ha a változtatást mentjük, mi lesz az eredetivel? Mivel egy mappában csak egy ugyanolyan nevű fájl lehet, ha változatlan néven mentjük el az új levelet, az eredetit az új állomány felülírja, a régi pedig elvész. Ez borzasztó nagy veszteséget is jelenthet, tehát nagyon kell majd erre figyelnünk. Ráadásul ez az adatvesztés visszafordíthatatlan. Ha ezt nem engedhetjük meg (mert kell a régi formában is a levél), akkor nem szabad a „Fájl” menü „Mentés” menüpontjával, a ikonnal, vagy a Ctrl - S billentyűkombinációval mentenünk, csak a „Fájl” menü „Mentés másként…” menüpontjával.

1. 2. 3. 4.

2.6.5 A „Mentés másként” és a „Megnyitás” ablak használata A „Mentés másként…” valamint a „Megnyitás”, párbeszédablakok használata a gyakorlatban többé-kevésbé megegyezik. Bármelyik ablakkal is lesz majd dolgunk, minden esetben három fontos adatot kell megadni, lehetőleg az alábbi sorrendben: 1. A „Hely” listából és az alatta lévő, a Hely lista szemléltető ábrán „Adott hely tartalma” magyarázó felirattal ellátott területről kell dupla kattintással kiválasztaAdott hely tartalma ni a mentési helyet. Ha csak egy-egy szinttel feljebb szeretnénk menni, akkor azt a ikonra kattintással tehetIkonok jük meg. A mentési hely kijelölésének gyorsabb lehetőségeit is mindjárt megtárgyaljuk. 2. Esetleg ki kell választani a kérdéses fájl típusát is a „Fájltípus” legördülő listából. Erre azonban az esetek többségé13. Ábra: A „Tallózás”, „Mentés”, „Megnyitás” ablak ben nincs szükség, mert többnyire automatikusan a bennünket érdeklő típusok kerülnek kiválasztásra. 3. Végül a fájl nevét is meg kell adni, amit mentéskor mindig be kell írni a „Fájlnév” rubrikába, tallózáskor és megnyitáskor azonban a felette lévő, a képen „Adott hely tartalma” magyarázó felirattal ellátott területről is választhatunk kattintással. Ha mindezekkel megvagyunk, akkor már csak meg kell nyomni a jobboldalon lévő felső nyomógombot, melynek felirata a párbeszédablak típusától függően „Megnyitás”; vagy „Mentés”. A „Hely” megadásához nem árt, ha egy kicsit beszélünk a „választékról”, mely megpróbálja követni a Windows képernyő felépítésének, és így egyúttal a program használatának logikáját. A lehetséges helyek egy fa szerkezetben vannak felsorolva, 14. Ábra: A „Hely” választéka melynek jellemzőit a következőkben ismertetem.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! ¾

¾

A legelső elem a „Legutóbbi dokumentumok”. Ha ezt választjuk, akkor olyan úgynevezett parancsikonok jelennek meg, melyekre kattintva azokba a mappákba juthatunk egyetlen lépésben, ahová valamilyen munkánkat a közelmúltban ikonra kattintás. elmentettük. Ennek a listatételnek a kiválasztásával egyenértékű a A legfelső szinten van az „Asztal” is. Ide gyorsabban is eljuthatunk, ha a lista alkalmazása helyett a bal oldalon rákattin-

ikonra. Bárhogy is járunk el, az „Adott hely tartalma” magyarázó feliratú területen az „Asztal”-on lévő tunk a eszközöket, könyvtárakat, és a „Fájltípus” legördülő listában megadott típussal egyező kiterjesztésű fájlokat láthatjuk. Egy szinttel lejjebb az „Asztalon” lévő dolgokat találjuk, azaz a „Sajátgép”, a „Dokumentumok” és a „Hálózatok” mappákat, illetve eszközöket, valamint az „Asztalon” lévő fájlokat és mappákat. Lehetséges azonban olyan beállítása is az „Asztalnak”, hogy nem látunk rajta semmit, csak a lomtárat. Ebben a listában azonban az imént felsorolt eszközök akkor is megtalálhatóak. ¾ Általában a „Dokumentumok” mappa szolgál alapértelmezett mentési helyként. Leggyorsabban a ikonnal léphetünk be ebbe a mappába (azért, hogy multimédiás fájljainkat könnyebben megtaláljuk, a képeknek és a zenéknek külön mappa van fenntartva). A listában 2 „Dokumentumok” is van, továbbá egy „Megosztott dokumentumok”. Az utóbbinak a tartalmához minden felhasználó hozzáfér, a másik kettő pedig valójában egy hely. ¾ A „Sajátgép” tartalmazza az úgynevezett erőforrásokat, vagyis a háttértárakat. Ide is eljuthatunk egyetlen kattintással, amennyiben a bal oldalon rákattintunk a ikonra. ¾ A következő szinten többnyire csak az „A:”, és a „C:” lemezegységek találhatóak, de ha egyéb háttértárak is vannak a gépben, akkor azok is. Ha bármelyiket kiválasztjuk, akkor megjelenik a kérdéses egység tartalma, természetesen az „Adott hely tartalma” magyarázó feliratú területen. Pontosabban nem minden, csak egy szint mélységig az alkönyvtárai, és a „Fájl típus” mező tartalmával megegyező típusú fájljai. ¾ A „Hálózatok” ikon segítségével hálózati meghajtóra lehet menteni (már ha van hálózat). Gyors elérése a ikonnal lehetséges. Mint észrevettük, a „Hely” legördülő listánál szinte mindig gyorsabban jutunk eredményre a bal oldali ikonokkal, ezért inkább azokat alkalmazzuk. Most már csak azt kell tisztázni, hogy miként hozhatunk létre új mappát: ¾ kattintsunk rá a ikonra; ¾ vigyük be az új mappa nevét, majd nyomjuk meg az Enter billentyűt.

2.7 A levél tagolása (térköz) A leveleinket a szebb megjelenés, a könnyebb olvashatóság és megérthetőség érdekében általában tagolni szoktuk, azaz bizonyos szövegrészek között kisebb-nagyobb üres helyet hagyunk ki. Például címek előtt és után, bekezdések között, dátum és aláírás előtt és után, stb., ahogy az ábrán is látható (nincs minden térköz nyíllal jelölve). Mint már tudjuk, az Enter billentyű hatására új sort kezdenek a szövegszerkesztők, ha tehát ki akarunk hagyni egy-egy sort, csak több Entert kell nyomni. A térközt már a begépelésnél célszerű bevinni, de utólag is megadható, illetve megváltoztatható: ¾ növeléséhez annak a sornak az elejére kell lépnünk, amelyiket lefelé akarjuk mozgatni, és Entert ütni; 15. Ábra: A térköz ¾ csökkentéséhez szintén a mozgatandó sor elejére kell állnunk, és Backspace. A módszer könnyebb megértéséhez annyit szeretnék még elmondani, hogy az Enter is egy betűnek fogható fel, amit ki lehet törölni, illetve utólag beszúrni. Mivel a hatására a program új sort kezd, az „Enter betű” mindig egy bekezdés utolsó sorának a végén van, az üres sorok pedig csak egy „Enter betűt” tartalmaznak. És még egy megjegyzés: térközt igazán szakszerűen nem így kell állítani.

2.8 Dokumentum létrehozásának szabályos menete 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A dokumentumaink létrehozásakor a következő sorrendet kell betartani: A nyers levél begépelése, de csak a térközt és a tabulálást, a felsorolási szimbólumokat, illetve a számozást, valamint a táblázatokat kell már itt is megadnunk (ezeket még nem tanultuk). A nyers levél elmentése. A tartalmi és helyesírási hibák kijavítása. Ismét mentés (mivel a hibás nem kell, sima mentés). A levél megformázása (címek kiemelése, igazítások, stb.). Ismét mentés (mivel a formázatlan nem kell, sima mentés).


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 7.

Nyomtatás. Tapasztalatom szerint sajnos a nyomtatás után újabb hibajavítás következik, majd újabb formázás és ismét nyomtatás. Mindez addig ismétlődik, míg elégedettek nem vagyunk a kész munkánkkal. Ne felejtsük el a végleges változatot elmenteni!

2.9 Formázási alapok A nyers levélből a formázás során lesz egy igazán tetszetős megjelenésű dokumentum. Igazság szerint már az eddig megismert szolgáltatások is messze többet nyújtanak, mint amit akár a legjobb írógéppel meg lehet valósítani, de a formázás lehetősége már tényleg csak szövegszerkesztőknél adott. A formázást három nagy csoportra lehet osztani, amiből az első kettőt majd általában párhuzamosan lesz célszerű végrehajtani: ¾ a betűk formázása, vagy karakterformázás; ¾ a bekezdések formázása; ¾ és oldalak formázása (bár erről csak később lesz szó, általában ezzel illik kezdeni).

2.9.1 Karakterformázás A karakterformázás szinte minden esetben csak a kijelölt szövegrészre vonatkozik, ezért előbb ki kell jelölni a formázandó dokumentumrészt. A kijelölést korábban már tanultuk, melyek közül a legcélszerűbb egy sor kijelöléséhez a kijelölő sávba kattintást, több sor kijelöléséhez az ugyanott való elhúzást alkalmazni. Ezután a „Formátum” menü „Betűtípus…” almenüpontját kell kiválasztani. A megjelenő párbeszédablak általános érvényűnek tekinthető, mert a legtöbb programban, megtalálható egy ugyanilyen, vagy ehhez nagyon hasonló (már ahol egyáltalán létezik karakterformázás). Az ablakban a szöveg formátumára vonatkozó több paramétert is megváltoztathatunk. Ugyanakkor a legtöbb formát egyszerűbb módon is lehet állítani a „Formázó” eszközsor ikonjainak segítségével. A következőkben tekintsük át azokat a legfontosabb lehetőségeket, melyek állítására szinte minden esetben szükségünk lesz egy szép levél, vagy bármilyen egyéb dokumentum elkészítéséhez: ¾ a betűtípus ; ¾ ¾

a betűjellemző a méret

,

, ;

;

2.9.1.1 Betűtípus Azt tapasztalatból tudjuk, hogy szinte minden ember másként, néha csakis rá jellemző módon írja az egyes betűket. A szövegszerkesztőkben is van lehetőség ugyanazt a betűt más és más megjelenéssel alkalmazni. Ezek lesznek majd a különféle betűtípusok, vagy elterjedt idegen kifejezéssel fontok, amelyeket a nevűkkel szokás azonosítani. Ezek általában fantázia nevek, például a „Courier New” egy, az írógéppel írt betűhöz hasonló megjelenésű font, stb. A fontok közül való választáshoz használjuk a „Formázó” eszközsor, vagy a „Betűtípus” párbeszédablak legördülő listáját. Egy fontos tudnivaló: van lehetőség további fontok telepítésére is. A három legismertebb betűtípus: Neve Jellemzője ¾ Times New Roman arányos, talpas (minden „száras” betű alján van egy kis vízszintes vonal) ¾ Arial arányos, nem talpas ¾ Courier New nem arányos, talpas

2.9.1.2 Betűjellemzők A betűjellemzőt is állíthatjuk menüből és „Formázó” eszközsorral is. Mivel azonban egyszerűbb az ikonokkal való formázás, a gyakorlatban inkább azt alkalmazzuk majd. Az ikonok mindegyike úgy működik, mint egy kapcsoló: egyszer benyomva be, még egyszer megnyomva kikapcsoljuk. A be-, illetve a kikapcsolt ikonok könnyedén megkülönböztethetőek. Az alábbi felsorolásban a különféle betűjellemzőkre láthatunk néhány ajánlott kombinációt. A táblázat tartalmazza a menüből való formázáskor a listából kiválasztandó elemeket, valamint a formázásukhoz használandó ikonok be- és kikapcsolási kombinációját is. A választott jellemzők A bekapcsolt ikonok Minta ¾ Normál minta ¾

Félkövér

minta

¾

Dőlt Félkövér dőlt

minta minta

¾


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 2.9.1.3 Méret A betűk méretét egy tipográfiai mértékegységben, a pontban kell megadnunk: 1 pont = 1 inch/72, ami körülbelül 0,35 mm. Egy 10 pontos betű tehát 3,5 mm, ami még általában jól olvasható, de kisebb semmi esetre sem javasolt normál szövegben. Én a következőket tanácsolom: Szövegelem Ajánlás Minta ¾ normál szöveg 10 - 12 pont A-A ¾

kiemelés

+ 2 - 4 pont

A-A

¾

fedőlapcím, főcím

+ 6 - 8 pont

A-A

A legkisebb, levélben még elolvasható betűméret 8 pontos, de ezt csak megjegyzésekben alkalmazzuk (puskánál 4 pontos). A legnagyobb listából választható nagyság 72 pont, de ha nem kattintással választunk, hanem a nagyságot a méret mezőbe beírjuk, akkor jóval nagyobbat is megadhatunk (a 4 pontosat is csak így tudjuk megadni). Szélsőséges esetben akár teljes oldalt betöltő betűméretet is használhatunk.

2.9.2 Bekezdésformázás Eltérően a karakterformázástól a bekezdésformázáshoz, nem kell feltétlenül kijelölni a formázandó bekezdést. Ha nincs kijelölve semmi, akkor az aktuális bekezdést fogja a program formázni (az aktuális bekezdés az, amelyben a szövegkurzor van). Ha a kijelöI. lés nem terjed ki az egész bekezdésre, akkor is az egész bekezdést formázza, ha több beII kezdésre is kiterjed, az összes érintett bekezdést formázza a program. Ez azt jelenti, hogy ha egy bekezdés nincs teljesen kijelölve, csak belenyúlik a kijelölés, azt a bekezdést is III. teljes egészében fogja formázni. Mint tanultuk, a bekezdéseknek ott van vége, ahol Entert nyomtunk. 16. Ábra: A képen lévő levélben a szövegtörzs jól láthatóan három bekezdésből áll, mindháKijelölés értelmezése rom meg is van jelölve római számokkal. A kijelölés lefedi a teljes második bekezdést és belenyúlik a harmadikba. Ha most valamilyen bekezdésformázó eljárást hajtanánk végre, az imént megtárgyaltak miatt az a második és a harmadik bekezdés egészére érvényes lenne. A bekezdésformázást menüből is végre lehet hajtani, de sokkal egyszerűbb a vonalzó és az eszközsorok segítségével. Mivel a legtöbb szövegszerkesztőben is ugyanezekkel a módszerekkel dolgozhatunk majd, én a vonalzó és az eszközsorok segítségével történő formázást ismertetem.

2.9.2.1 Igazítás Igazítás alatt azt értjük, hogy a szöveg a margók között hogyan helyezkedik el. Egy sor ugyanis gyakorta nem tart pontosan a bal margótól a jobb margóig, hanem valamivel rövidebb. Az alábbi táblázat tartalmazza az összes lehetséges igazítás pontos nevét, a formázásához használandó ikont, valamint azt, hogy az adott igazítást mikor fogjuk majd alkalmazni. Igazítások Mihez alkalmazzuk ¾ balra felsorolásokhoz; ¾ középre címekhez; ¾ jobbra ha nincs jobb megoldás, aláíráshoz; ¾ sorkizárt elegáns szövegtörzshöz. Az alapértelmezett igazítás a balra zárt. Amelyik ikonra rákattintunk az eszközsoron, annak megfelelően igazítja a program a bekezdést, vagy bekezdéseket. Az ábrán egy levelet látunk kétféle módon: 1. A kép felső részén a begépelés utáni nyers formában. 2. Az alsó részen ugyanaz a szöveg az igazítások után. Itt az egyes dokumentumrészek elé rajzolva a formázásukhoz használt ikon is megtalálható: ¾ címzés: balra zárt ¾ megszólítás: középre zárt ¾ szövegtörzs: sorkizárt

17. Ábra: Különféle igazítások (alul)


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! ¾ ¾

dátum: aláírás:

balra zárt jobbra zárt

2.9.2.2 Behúzás Bizonyos bekezdéseket nem pontosan a bal és a jobb margónál akarunk kezdeni, ilfelső margó letve befejezni. Sőt, lehetséges, hogy az első sor beljebb, vagy kijjebb kell, hogy induljon, mint a bekezdés többi sora. Azaz összefoglalva: beljebb akarjuk a sorok elejét, illetve végét húzni a margóktól. Ez a behúzás név magyarázata. Az ábrán a szövegtörzs másoj b dik bekezdésénél, a dátumnál és az aláírásnál lett behúzás állítva. o a b A behúzást a vonalzóval lehet állítani. A vonalzón lévő behúzást állító háromszöl b gekre állva lenyomott egérgombbal azok elhúzhatóak. A sorok azonban csak akkor igam m zodnak a megváltoztatott behúzáshoz, ha az egérgombot felengedjük. Vigyázzunk, hogy a a nagyon pontosan mutassunk rá az eszközökre, és csak utána húzzuk őket (ennek veszér r g lyéről részletesebben is lesz szó). Előbb azonban nézzük meg konkrétan a lehetőségeket: g ó ¾ a jobb oldali behúzás a vonalzó jobb végén lévő kis háromszöggel; ó ¾ a bal oldali a vonalzó bal szélén található alsó háromszöggel; ¾ az első sor behúzása a bal oldali felső háromszöggel állítható. alsó margó Ha az első sor, és a baloldal behúzását egyszerre szeretnénk állítani, akkor a bal ol18. Ábra: A behúzások dali háromszögek alatt lévő kis téglalapot kell az egérrel húznunk. Ha nem pontosan a behúzás állító eszközökre állva próbáljuk a behúzást állítani, akkor a vonalzón egy-egy „ ” szimbólum jelenik meg. Ezek a szimbólumok a tabulátorpozíciókat jelölik. Ha véletlenül így járunk, egy műveletet vonjunk vissza. 19. Ábra: A behúzás állítása a vonalzón

szövegtükör

2.9.2.3 Felsorolás A levelekben, különösen a hivatalos célúakban, gyakran kell felsorolásokat szerepeltetnünk. Ezt az írógéppel a gondolatjelekkel oldották meg. A szövegszerkesztő programok azonban sokkal elegánsabb módszert is kínálnak, az úgynevezett felsorolás szimbólumot (amit alakja miatt én csak „bigyónak” szoktam hívni). Példát felesleges rá külön ábrában szerepeltetni, hiszen a tananyag is rengeteg ilyen felsorolást tartalmaz (igaz, nem „bigyóval”, hanem nyilacskával). Azért tárgyaljuk a bekezdésformázáson belül, mert mindig csak egész bekezdésekhez lehet hozzárendelni, így igazság szerint ide tartozik. A felsorolást kivételesen már a gépeléskor célszerű a végleges formában beírni, noha tulajdonképpen ez is formázás (és a formázásról azt tanultuk, hogy praktikusabb utólag elvégezni). Az eljárás a következő: ¾ Enter billentyűvel kezdjünk egy új sort (valójában bekezdést), így a felsorolás első sorába lépünk; ¾ kattintsunk rá a ikonra, aminek hatására a sor előtt megjelenik a „bigyó”; ¾ gépeljük be a felsorolás első sorát; ¾ nyomjunk egy Entert, minek hatására új sort kezd a szövegszerkesztő, de az előtt már ott van a bigyó (mert öröklődött); felső margó ¾ gépeljük be a következő tételt, és így tovább a felsorolás utolsó soráig; ¾ nyomjunk most is Entert, de mivel az új sornál már nem kell a „bigyó”, azt kapcsoljuk ki a ikonnal. j Ha utólag szeretnénk a felsorolás szimbólumokat a szövegben megjelentetni, akikonra. kor jelöljük ki a felsorolás sorait, majd kattintsunk rá a

2.10 Oldalbeállítás alapjai A behúzás állításáról szóló részben egy ábrában már korábban is bemutattam, hogy egy oldal milyen részekből áll össze. Még egyszer tehát a fő részek: ¾ a margók (felső, alsó, bal, jobb); ¾ és a szövegtükör.

b a l

m a r g ó

szövegtükör

alsó margó

20. Ábra: Egy oldal


o b b m a r g ó

Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! A margók úgymond „gyárilag” beállítottak. Ha ezek a paraméterek (melyek egyébként nyomtató függőek) nem felelnek meg, akkor természetesen van lehetőség a megváltoztatásukra. Erre a legritkább esetben lesz szükségünk. Arra viszont ügyeljünk, hogy ha nem felel meg a margó, akkor lehetőleg még a dokumentum létrehozása előtt állítsuk be a pontos méretét. Ha nem így teszünk, lehet, hogy felesleges plusz munkát okozunk magunknak. Vigyázzunk azonban a kisebbre vételével, mivel a nyomtatók nem tudnak a papír teljes felületére írni! A margók beállításának lehetőséget a „Fájl” menü „Oldalbeállítás” menüpontjában találjuk. Szintén itt állíthatóak általában az alábbiak is: ¾ a papír mérete (a lehetőségek nyomtató függőek); ¾ a papír forrása (sok nyomtató több helyről is tud papírt venni); ¾ és a lap tájolása.

2.11 Szövegkeresés és csere Ha nagyon hosszú levelet írunk, nem túl hálás feladat a szövegben valamit megkeresni. Ilyenkor nagy hasznát vehetjük a keresés funkciónak. A „Keresés…” menüt a „Szerkesztés” menüben találjuk. A meg21. Ábra: jelenő ablakban meg kell adni a keresett szövegrészt. Lehetőleg minél Egy egyszerű „Oldalbeállítás” ablak rövidebb, de pontos mintát gépeljünk be. Ennek az oka az, hogy ha nem emlékszünk pontosan a keresett szövegre, a legnagyobb esélyünk így lesz arra, hogy a mintát helyesen adjuk meg. Nem kell feltétlenül egész szót bevinnünk, mert szórészletre is rákeres a program, kivéve, ha a párbeszédablak kiválasztó négyzetével az ellenkezőjét kérjük. Alapesetben a kis és a nagybetűk között sem tesz különbséget, de kérhetjük ennek az ellenkezőjét is, szintén egy kiválasztó négyzettel. A keresés a „Következő keresése” nyomógomb megnyomására indul. Ha nem a megtalált alakját kerestük a szónak, vagy szórészletnek, nyomjuk meg újra a „Kö22. Ábra: Egy egyszerű „Keresés” ablak (a Word programé egy kicsit bonyolultabba)

23. Ábra: Nincs több

vetkező keresése” nyomógombot! Ha nincs olyan szó, mint amit keresünk, vagy nincs már több előfordulása, és így befejeződött a keresés, akkor arra az ábrán látható párbeszédablak figyelmeztet. Ilyenkor az „OK” nyomógombot kell csak megnyomni, és máris visszatérhetünk a dokumentum szerkesztésé-

hez. A „Csere…” menüt is a „Szerkesztés” menüben találjuk. Akkor vesszük hasznát, ha valamit többször elgépeltünk egy hosszabb levélben. Használata az eddigiek alapján könnyen érthető. Csak azt kell tudnunk, hogy két lehetőségünk van: ¾ Ha minden előfordulását egyszerre le akarjuk cserélni a keresett szónak a megadott új szóra, akkor a „Az összes cseréje” gombot kell megnyomni. Ezzel a lehetőséggel azonban óvatosan bánjunk, nehogy olyan helyen is lecseréljük a szavakat, ahol nem is kellett volna. ¾ Ha csak néha van a cserére szükség, akkor a „Következő keresése”, és a „Csere” gombokat kell alkalmaznunk.

24. Ábra: Egy egyszerű „Csere” ablak

2.12 Szövegmásolás, mozgatás A Windows két teljesen különböző, nagyon kényelmes lehetőséget is biztosít dokumentumaink, illetve azok kijelölt részleteinek mozgatására, másolására: ¾ az úgynevezett „Vágólapot”, ami egérrel, billentyűzetről, illetve menüből is elérhető; ¾ és a „húzd és dobd” („drag and drop”) néven hivatkozott eljárást, ami az egérrel hajtható végre.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 2.12.1 A „Vágólap” használata A „Vágólap” minden, a Windows alatt futtatott programban elérhető (már ha van egyáltalában értelme). Mi több! Minden programban ugyanúgy kell használni. Mi most a szövegszerkesztésen belül tanuljuk meg a vágólap használatát, de mint éppen az imént leszögeztem, minden más programban ugyanezekkel a módszerekkel másolhatunk, mozgathatunk adatokat. Sőt! Nem csak egy programon belül lesz igaz a módszer, hanem akár programok között is alkalmazható adatok átvitelére a vágólap.

2.12.1.1 Másolás a hétköznapokban A vágólap szerepét egy hétköznapi példán keresztül szeretném teljesen világossá tenni. Tegyük fel, egyik barátunknak van egy zenei CD-je, ami nekünk is nagyon tetszik, de csak magnetofonunk van. Megkérjük barátunkat, hogy vegye fel nekünk kazettára a CD-t. Otthon azután az egyik szám különösen megtetszik, és ezért a kazetta végén lévő üres helyre még egyszer oda szeretnénk másolni. Nincs már kedvünk barátunkat még egyszer zavarni kérésünkkel, ezért kétkazettás magnónkkal házilag oldjuk meg a dolgot (a minőségromlással most ne foglalkozzunk). Hogyan? A következő négy lépést kell csak elvégezni: ¾ a kérdéses számhoz csévéljük a kazettát; ¾ egy másik kazettára kimásoljuk a kiválasztott számot; ¾ az eredeti kazettán az üres helyre csévélünk; ¾ visszamásoljuk az eredeti kazettára a felvételt.

2.12.1.2 Adat másolás, mozgatás vágólappal Ha a levelünkben egy-egy szövegrészt máshová is át szeretnénk másolni (ez lesz a másolás), vagy esetleg nem az eredeti helyén, hanem máshol szeretnénk szerepeltetni (ez pedig a mozgatás lesz), az eljárás a fentiekhez hasonló. Az adatokat ugyanis ez esetben is egy átmeneti tárolóterületen, a vágólapon keresztül másolhatjuk, illetve mozgathatjuk.

2.12.1.2.1 Másolás a vágólap segítségével A jobb áttekinthetőség érdekében nézzük meg táblázatos alakban pontokba szedve az eljárást a másolás esetében: Lépés Billentyűkkel 1. a másolandó szövegrészt kijelöljük 2. a vágólapra másolás Ctrl - C 3. a kurzort a másolás helyére visszük 4. visszamásolás a vágólapról Ctrl - V

kimásolás A

A PHILIPS

PHILIPS

visszamásolás

átmeneti tároló kazetta

eredeti kazetta

25. Ábra: Másolás a hétköznapokban

Kimásolás, vagy kivágás a vágólapra Jhljkkjlkjlkjlkj l lkj lkjl j Jkhkh khkh kh h hk hk hkj hkh k hkjhkh kjhkj hkh khk jhkh k hkj hk hh k k h hj hkj hkj hkjh hkj hk hkj hkj hkj hkj hkj h mh jhkhkh kh k hkh kjhk hk hkj hk hk hk hkj h jkhk jhkj h kkjh k hkj hk hkj hk hk hjk hk hkj hkj hk hkj hkjh kj hkj hkjhkjhk hkj hkh

Jkhkh khkh kh h hk hk hkj hkh k hkjhkh kjhkj hkh khk jhkh k hkj hk hh k k h hj hkj hkj hkjh hkj hk hkj hkj hkj hkj hkj h mh jhkhkh kh k hkh kjhk hk hkj hk hk hk hkj h jkhk jhkj h kkjh k hkj hk hkj hk hk hjk hk hkj hkj hk hkj hkjh kj hkj hkjhkjhk hkj hkh

k hkj hkjh kjhkj hkj hkh kjhkjh k hkj hk hkhk hlk hk hkj hjk hkj hkj hkj hkj hk hk hkj hkj hkj hkjhkjh kk hkjhk kj hkj hkj hkh kjhlk hk hk hkj hkjhkjhkj hk hk hkj hkj hkj hkj hkj kjh kh kk hkh k hk

Vissza a vágólapról

VÁGÓLAP

Menüből 26. Ábra: A vágólap elveIkonnal Szerkesztés, majd Másolás Szerkesztés, majd Beillesztés

2.12.1.2.2 Mozgatás a vágólappal A vágólap segítségével nemcsak másolhatunk. A kijelölt szövegrészt tetszőleges másik helyre el is mozgathatjuk. Ebben az esetben az eljárás annyiban változik, hogy a vágólapra való kimásolás helyett a kivágást kell használni. Ekkor az eljárás menete: Lépés Billentyűkkel Menüből Ikonnal 1. a másolandó szövegrészt kijelöljük 2. 3.

a vágólapra vágás a kurzort a másolás helyére visszük

Ctrl - X

Szerkesztés, majd Másolás

4.

visszamásolás a vágólapról

Ctrl - V

Szerkesztés, és Beillesztés

2.12.1.2.3 Fontos tudnivaló a vágólapról A vágólap abban is hasonlít a magnókazettához, hogy mindig csak azt találjuk rajta, amit utoljára odamásoltunk1. Erre vigyázzunk majd, mert adatot esetleg úgy is elveszíthetünk, hogy ezt a szabályt figyelmen kívül hagyjuk. Ezek miatt, ha több szövegrészt is máshová akarunk mozgatni, akkor minden egyes szövegrész mozgatását egyenként be kell fejezni. Nem lehet sorban mindent kivágni a vágólapra, majd pedig rendre beilleszteni új helyükre, mert a vágólapon csak az a dokumentum 1

A mai modern programok (például Word) képesek több elemet is a vágólapra összegyűjteni.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! részlet lesz, amit legutolsóként tettünk ki a vágólapra. Persze adatvesztés csak mozgatás esetében lehetséges, hiszen másolásnál az eredeti szöveg a forráshelyén is megmarad.

2.12.2 Másolás és mozgatás a „húzd és dobd” (drag and drop) módszerrel Az egérrel való másolás és mozgatás talán még könnyebb: egész egyszerűen csak ki kell jelölni a másolandó, vagy mozgatandó szövegrészt, azután az egérrel a kijelölés belsejébe mutatni, és mintegy azt megfogva, az egérrel az új helyére húzni. De miből tudja a Windows, hogy másolni, vagy mozgatni akarunk? A mindenkor érvényes aranyszabály, melyet jól jegyezzünk meg: másoláskor mindig nyomni kell a Ctrl billentyűt. Szerencsére ránézésre is látszik az, hogy mi fog történni, mert másoláskor egy kis plusz jel (+) szimbólum jelenik meg az egérkurzor mellett, úgy, ahogy azt az ábrán is láthatjuk. Ha mégsem szeretnénk a műveletet befejezni, akkor nyomjuk meg az Esc billentyűt, de még mielőtt az egér gombját felengednénk. A témába tartozó utolsó kérdés, amelyről beszélni kell az, hogy pontosan honnét láthatjuk hová is fog kerülni a szöveg. Nos, ezt egy kis függőleges fekete vonalka jelzi majd (ez is látható a képen). Akárhová azonban nem rakhatjuk a mozgatott, vagy másolt szövegrészt, csak a begépelt szöveg által lefedett 27. Ábra: Másolás az egérrel területre (ezért látható a képen is kb. 1 centivel a nyíl előtt az említett függőleges fekete vonalka).

2.13 Oldalakra tördelés A fejlettebb szövegszerkesztő programok már a szöveg begépelése közben automatikusan oldalakra tördelik a dokumentumot, így azután nekünk ezzel különösebb feladatunk majd nem is lesz. Csupán az a kérdés, hogy a képernyőn miből láthatjuk azt, hogy egy adott dokumentum nem fér el egy lapon? Nos azon sor előtt, mely már a második lapra kerül, beállítástól függően: ¾ vagy egy szaggatott vonal jelenik meg, ¾ vagy jól láthatóan vége a lapnak, és kezdődik egy új lap. Természetesen a program ugyanígy viselkedik minden további oldaltörésnél is. Azért egy esetben mégis lesz dolgunk: akkor, amikor a dokumentum ugyan még elférne az aktuális oldalon, de mi mégis új lapon akarjuk folytatni a fájlt. Ilyen esetben majd a Ctrl - Enter billentyűkombinációt kell megnyomnunk.

2.14 Nyomtatási kép megtekintése A nyomtatási képet a „Fájl” menü „Nyomtatási kép” menüpontjával, ikonnal lehet elindítani. Hatására az oldal áttekintő nézetét vagy a kapjuk, ahol pontosan látható, hogy a dokumentum hogyan tölti ki a lapot, és az is, hogy hol van benne esetleg oldaltörés. Alapesetben azonban általában nem lehet elolvasni a 10-12 pontos szöveget a monitoron. A problémán az elolvasni kívánt dokumentumterületre való kattintással segíthetünk. Újabb kattintás hatására pedig ismét kicsinyítve látjuk a dokumentumot (ha ez nem akar működni, kapcsoljuk vissza a nagyítót a ikonnal). Ha akarjuk, akkor az egész képernyőt kihasználhatjuk vizsgálódáikonra kell kattintani. Ilyenkor a sunkhoz. Ennek eléréséhez csak a Word lekapcsolja a menüsort, valamint az eszközsorok jó részét is. A ikonra kell kattintani, vagy az Esc visszakapcsoláshoz vagy ismét a gombot kell megnyomni. Azt, hogy hány oldal jelenjen meg egyszerre a képernyőn, be lehet álikonra kell kattintani, majd a megjelenő lap szimlítani. Ehhez csak a bólumocskákat húzni. Ha újra egy oldalt akarunk csak látni, kattintsunk a ikonra. Van egy további nagyon jópofa szolgáltatása a „Nyomtatási kép”nek, aminek segítségével egy olyan dokumentum, ami egy adott oldalszámra éppen nem fér ki, pillanatok alatt annyira összehúzható, hogy pont

28. Ábra: Nyomtatási kép


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! kiférjen. Ehhez csak a ikonra kell kattintani és a Word máris a kellő mértékben zsugorítja össze a dokumentumot, mégpedig úgy, hogy a dokumentum általános megjelenése változatlan marad. Az utolsó dolog, amiről még e téma kapcsán beszélni kell, az a nyomtatási képből való kilépés megbeszélése. Erre két lehetőségünk is van: ¾ az Esc billentyű; ¾ és a nyomógomb.

2.15 Nyomtatás A nyomtatás is fájl művelet, ezért minden programban a „Fájl” menüben találjuk a „Nyomtatás…” menüpontot. Ezzel teljesen egyenértékű a Ctrl - P (print – nyomtatás) billentyűkombináció. Elindítása után a megjelenő párbeszédablakban tudjuk beállítani a nyomtatás legfontosabb paramétereit. De a nyomtatást elindíthatjuk a ikonnal is. Ennek lefolyása azonban jelentősen különbözik a menüből, vagy billentyűkombinációval való indítástól, hatására ugyanis rögtön elindul a nyomtatási folyamat. De mely oldalakat nyomtatja és hány példányban, hogy csak a két legfontosabb paramétert kérdezzem? ikonnal való indítása esetén: Jól jegyezzük meg, hogy a ¾ a teljes dokumentum kerül nyomtatásra; ¾ egy példányban. De térjünk vissza a menüből való nyomtatáshoz. Először csak felsorolásszerűen a beállítható paraméterek: ¾ nyomtató neve; ¾ nyomtatandó tartomány (oldalak); ¾ példányszám; ¾ szétválogatást kérünk-e; ¾ fájlba nyomtatunk-e. A megjelenő párbeszédablakban tehát, ha szükséges, másik nyomtatót is választhatunk a „Nyomtató” területen. Ennek viszont feltétele, hogy több nyomtató is legyen telepítve gépünkre. Ha megnyomjuk a „Tulajdonságok” nyomógombot, akkor egy, a kiválasztott nyomtatótól függő párbeszédablakot kapunk, ahol beállíthatjuk, például a felbontást (mely a nyomtatás minőségét határozza meg), a tónust (azaz mennyi festéket használjon), stb. A „Nyomtatás fájlba” lehetőséget nem valószínű, hogy alkalmazni fogjuk. Hatására egyébként egy általunk megadott fájlba kerül a nyomtatás. Ugyancsak megadhatjuk azt is, hogy 29. Ábra: A „Nyomtatás” ablak mely oldalakat kívánjuk kinyomtatni. A lehetőségek véleményem szerint maguktól értetődőek. Egy fontos megjegyzés azonban az „aktuális oldallal” kapcsolatban: az „aktuális oldal” az, amelyiken a szövegkurzor van, és ez nem feltétlenül az, amelyiket a képernyőn éppen látjuk. A példányszámhoz nem kell kommentár. A leválogatáshoz annyi magyarázatot azért fűznék, hogy csak akkor van értelme egyáltalán e lehetőségnek, ha egy több oldalas dokumentumot több példányban szeretnénk kinyomtatni. Ez esetben, mondjuk egy 3 oldalas dokumentumot 2 példányban nyomtatva, a következő oldalszám sorrendek érvényesülnek nyomtatáskor: ¾ szétválogatva 1, 2, 3, 1, 2, 3 ¾ nem szétválogatva 1, 1, 2, 2, 3, 3 A „Nagyítás/kicsinyítés” területen azt állíthatjuk be, hogy egy-egy lapra hány oldalt nyomtasson a program. Ennek a segítségével könnyen megoldható az a viszonylag gyakori feladat, hogy egy lapra több oldalt is kinyomtassunk. Ezt a lehetőséget a Word szövegszerkesztő ismeri ugyan, de rajta kívül viszonylag kevés program tartalmazza. Végül abban az esetben, ha egy dokumentumot kétoldalasan akarunk kinyomtatni, azt a „Nyomtatás” lista segítségével tudjuk megoldani: előbb a páratlan kell csak kinyomtatni, majd a páros oldalakat ugyanazoknak a lapoknak a másik oldalára.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 3. Ellenőrző feladat A következő feladatot próbálja megoldani (a nyers szöveg már be van gépelve, csak formázni kell). Amennyiben 10-15 percen belül minden sikerül, eredményesen elsajátította az 1. modul tananyagát. Ha a feladat megoldása több időt vesz igénybe, akkor addig gyakoroljon, amíg nem sikerül a megadott időkereten belül hibátlanul megoldania a feladatot.

Tót & Tsa. Kft. Győr Baross Gábor u. 21. 9021

12 pont, Arial, félkövér

Tisztelt Tót Lajos!

A lap mérete: 200*280 mm Minden Tóth lecserélendő Tót-ra. A kiemelésnél lévő javításokat is végezzük el! 12 pont, Arial, félkövér, középre zárt

Korábbi telefonbeszélgetésünk, illetve az Ön által folyó hó 15-én kelt árajánlata alapján meg szeretnénk rendelni a Tót & Tsa. Kft. Kivitelezésében, a Győr, Meder u. 15. alatti társasház homlokzat felújítási munkálatait, amennyiben a Tót & Tsa. kft. elfogadja a kötbérezési feltételünket. A felújítás kivitelezése az alábbi határidőkkel történjen meg:

12 pont, Times New Roman, normál stílus, sorkizárt, első sor 0,5 cm behúzás, 2-es sorköz

dőlt

•

külső homlokzat - 2008. tavasz,

•

belső homlokzat - 2008. nyár,

•

lépcsőház és gépészeti berendezések - 2008. ősz.

Kötbérezés

12 pont, Times New Roman, félkövér, 2-es sorköz

A kivitelezési határidők nem teljesítése esetén a Tót & Tsa. Kft. az árajánlatban szereplő bruttó összeg 0,1 %-a kötbért köteles naponta fizetni a megrendelő részére, melynek összege a számla utolsó 50 %-os részletéből kerül levonásra.

Győr, 2008. február 15.

Kovács Gáspár közös képviselő

12 pont, Times New Roman, normál stílus, sorkizárt, első sor 0,5 cm behúzás, 2-es sorköz

12 pont, Times New Roman, 2-es sorköz valamilyen kézírásszerű betűtípus (ez nem minden gépen található), megfelelő méretben, 1-es sorköz 12 pont, Times New Roman, 1-es sorköz


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! TANFOLYAMI JEGYZET

Recommend Documents