Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! TANFOLYAMI JEGYZET

Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható!

TA N F O LYA M I J E G Y Z E T 3. modul: Operációs-rendszer


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! Tartalom Tartalom ..................................................................................................................................... 2 1. Az adatok karbantartásával kapcsolatos feladatok............................................................. 4 1.1 Hol vannak a gépen lévő adatok?................................................................................... 4 1.2 Háttértár üresre törlése (formattálása, vagy formázása)................................................. 5 1.3 Mappák (háttértárak) tartalmának megtekintése ............................................................ 5 1.3.1 Tartalom megtekintését segítő eszközök.................................................................. 5 1.3.2 Mappák használata a könyvtárfa segítségével ......................................................... 6 1.3.3 További lehetőségek mappákba történő be- és kilépésre ......................................... 7 1.3.4 Egy mappa tartalmának elrendezési lehetőségei...................................................... 7 1.3.5 Hol is vagyok valójában? ......................................................................................... 8 1.3.6 Mi ez a rendetlenség?............................................................................................... 8 1.4 Az „Asztalon” lévő összes ablak ikonba rakása............................................................. 9 1.5 Mappa létrehozása........................................................................................................ 10 1.6 Alapadatok egy háttértárról, mappáról, fájlról ............................................................. 10 1.6.1 Alapadatok egy háttértárról.................................................................................... 10 1.7 Háttértár, mappa, fájl átnevezése ................................................................................. 11 1.8 Háttértárak, mappák és fájlok kijelölése ...................................................................... 12 1.8.1 Kijelölés megszüntetése ......................................................................................... 12 1.8.2 Az összes mappa fájl és egyéb objektum (háttértár, stb.) kijelölése ...................... 12 1.8.3 Véletlenszerűen elhelyezkedő objektumok kijelölése............................................ 12 1.8.4 Kijelölés megfordítása............................................................................................ 12 1.8.5 Sorban lévő objektumok kijelölése ........................................................................ 13 1.8.6 Terület kijelölése .................................................................................................... 13 1.9 Mappák, fájlok áthelyezése .......................................................................................... 13 1.9.1 Áthelyezés a vágólapon keresztül .......................................................................... 13 1.9.2 Húzás a bal gombbal .............................................................................................. 14 1.9.3 Húzás az egér jobb gombjával ............................................................................... 14 1.10 Mappák, fájlok másolása.............................................................................................. 14 1.10.1 Másolás a vágólapon keresztül .................................................................. 14 1.10.2 Húzás az egér bal gombjával ..................................................................... 14 1.10.3 Húzás jobb gombbal .................................................................................. 14 1.11 Mappák, és fájlok küldése............................................................................................ 15 1.11.1 Mappák és fájlok másolása floppyra vagy flash disk egységre................. 15 1.11.2 Mappák és fájlok másolása a dokumentumok mappába ........................... 15 1.11.3 Mappák és fájlok küldése elektronikus levélben....................................... 15 1.11.4 Mappák és fájlok tömörítése, tömörített mappák használata .................... 15 1.11.5 CD írás előkészítése .................................................................................. 16 1.11.6 Parancsikon készítése az „Asztalra”.......................................................... 16 1.12 Mappák, fájlok törlésével kapcsolatos kérdések .......................................................... 16 1.12.1 Mappák, fájlok törlése ............................................................................... 16 1.12.2 A „Lomtár” ürítése .................................................................................... 16 1.12.3 Törölt fájlok helyreállítása......................................................................... 17 1.13 CD írás.......................................................................................................................... 17 1.14 Hogy találok meg egy korábban használt fájlt? ........................................................... 17 1.14.1 A legutóbb használt 4 fájl valamelyikének megnyitása egy adott alkalmazásban .................................................................................................................. 18 1.14.2 A legutóbb használt 15 fájl valamelyikének megnyitása a Start menüből 18 1.14.3 Fájlok keresése .......................................................................................... 18


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 1.15 Dátum és idő beállítása ................................................................................................ 19 1.16 Billentyűkiosztás átváltása ........................................................................................... 19 2. A Windows beállításaival kapcsolatos feladatok ............................................................. 20 2.1 A „Start” menü beállításai és szerkesztése................................................................... 20 2.1.1 „Start” menü típusa ................................................................................................ 20 2.1.2 „Start” menü beállításai.......................................................................................... 20 2.1.3 „Start” menü szerkesztése ...................................................................................... 21 2.2 Nyomtatók telepítése, menedzselése............................................................................ 22 2.2.1 A Windows nyomtató kezelés................................................................................ 22 2.2.2 Nyomtató hozzáadása............................................................................................. 23 2.2.3 Nyomtatók és nyomtatásra váró fájlok menedzselése............................................ 23 2.3 A megjelenítéssel kapcsolatos beállítások ................................................................... 24 2.4 További beállítások ...................................................................................................... 27 2.4.1 Felhasználói fiók .................................................................................................... 28 3. Programok és Windows eleme telepítése, eltávolítása..................................................... 29 3.1 Windows elemek telepítése, eltávolítása...................................................................... 29 3.2 Programok telepítése és eltávolítása ............................................................................ 29 3.2.1 Programok telepítése .............................................................................................. 30 3.2.2 Programok eltávolítása........................................................................................... 30 4. Vírusok elleni védekezés.................................................................................................. 31


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 1. Az adatok karbantartásával kapcsolatos feladatok Az operációs-rendszer legfontosabb feladata az, hogy a gépünkön lévő adatokat karbantarthassuk a segítségével. Az ezzel kapcsolatos ismereteket fogjuk elsőként megtárgyalni. Mindenek előtt azonban azt, hogy valójában hol vannak a gépünkön tárolt adataink.

1.1 Hol vannak a gépen lévő adatok? Az adatainkat tartalmazó fájlokat és a rendszerezésükre szolgáló mappákat az úgynevezett háttértárakon (floppy, winchester, pen drive, optikai lemezegység) kell keresnünk, melyeket két módszerrel találhatunk meg: ¾ a „Sajátgép” segítségével („Start” menü, „Sajátgép”, vagy az „Asztalon” dupla kattintás a ikonra, már ha van); ¾ az „Intéző” programmal („Start” menü, „Minden program”, „Kellékek”, „Intéző”). Ugyanakkor mappákat, fájlokat és más objektumokat az „Asztalon” és a „Dokumentumok” mappában is találhatunk, melyekkel minden esetben pontosan ugyanúgy kell dolgozni, mint a háttértárakon lévő mappákkal (ezek ugyanis valójában pontosan ugyanolyan mappák, csak a Windows kiemelten kezeli őket).

1. Ábra: Balra a „Sajátgép”, jobbra az „Intéző” ablaka Mind az „Intéző”, mind a „Sajátgép” ablakában a háttértárak ikonjait fogjuk látni. Mint az a következő táblázatból látszik is, az ikonok alakja arra utal, amit képviselnek. Az A: azonosítójú 3 1/2” méretű floppyegység. Az első, C: azonosítójú winchester. Az D: azonosítójú CD. Az E: azonosítójú „Flash disk”. 1. Táblázat: A háttértárak ikonjai A mappák ikonja a legtöbb esetben a korábban már megtárgyalt formájú: A „Laci dokumentumai” nevű mappa. 2. Táblázat: Mappa ikonja A fájlok ikonja sokféle lehet: A „202. feladat” nevű Excel dokumentum. A „feladatok” nevű Word dokumentum. 3. Táblázat: Dokumentumok ikonjai


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 1.2 Háttértár üresre törlése (formattálása, vagy formázása) ¾ Háttértár helyi menüje, „Formázás…” ½ Ez a művelet különösen nagy figyelmet érdemel, hiszen az adott háttértár teljes tartalma elvész. Mivel az utóbbi időben egyre kevésbé használnak floppyegységeket, jelentősége csökken, hiszen merevlemezt és pen drive-ot a legritkább esetben kell formattálni. Egy jó tanács: utóbbiakat csak akkor formázzunk majd, ha már nagy tapasztalattal rendelkezünk! Az eljárás megkezdéséhez indítsuk el a törölni akart háttértár helyi menüjét úgy, hogy az egér jobb gombjával rákattintunk az ikonjára a „Sajátgép”, vagy az „Intéző” ablakában, majd a menüből a „Formázás…” menüpontot indítjuk. A megjelenő párbeszédablak a már ismert párbeszédelemek segítségével többféle formattálási lehetőséget is biztosít. n Kapacitás Floppy esetében esetleg kiválaszthatjuk a lemez kapacitását. Ennek ma már nincs jelentősége, lehet, hogy nem is változtatható. n Fájlrendszer Pen drive esetében FAT, FAT32, merevlemezeknél pedig még NTFS fájlrendszert is választhatunk. Elég annyit megjegyeznünk, hogy NTFS-t választva nagyobb adatbiztonság valósítható meg, mint a FAT32-vel, a FAT 32 pedig korszerűbb, mint a FAT. n Kötetcímke Ebbe az adatmezőbe gépelhetjük be a háttértár úgynevezett „címkenevét”, ami majd az ikonja mellet fog szerepelni. A címkenév legfeljebb 11 karakter lehet. n Gyorsformázás Ha kipipáljuk ezt a jelölőnégyzetet, akkor a háttértár tartalma csak látszólag törlődik. A Windows ezt úgy éri el, hogy a fájlrendszerben csupán a háttértár területfoglalási nyilvántartását üríti, a tényleges adatok valójában ott maradnak a háttértáron. Mivel azonban az operációs rendszer a fájlrendszer területfoglalási bejegyzései alapján dönt a háttértár foglaltságáról, így a gép a továbbiakban üresként kezeli a háttértárat. 2. Ábra: A formázás ablaka Ha viszont nem engedélyezzük a „Gyorsformázást”, a háttértár teljes felületének törlése és átvizsgálása is megtörténik.

1.3 Mappák (háttértárak) tartalmának megtekintése ¾ Dupla kattintás a mappára ½ Ezek után lássuk, hogy miként tudjuk valamely objektum (mappa, háttértár) tartalmát megvizsgálni. A tartalom megtekintése kapcsán egyúttal minden, a témához kapcsolódó egyéb kérdést is tisztázzuk majd, mint például: ¾ a tartalom megtekintését megkönnyítő segédeszközök bekapcsolása; ¾ mappák szerkezetének felderítése és mozgás a mappák között az úgynevezett könyvtárfa segítségével; ¾ további mozgási lehetőségek a mappák között; ¾ mappa tartalmának elrendezése; ¾ automatikus rendrakás a mappákban.

1.3.1 Tartalom megtekintését segítő eszközök ¾ „Nézet”, „Eszköztárak” / „Állapotsor” ½ A címben említett segédeszközök nagyon hasznosak ugyan, de nem biztos, hogy gépünkön be vannak kapcsolva. Ilyenkor, amennyiben használni akarjuk valamelyiket, kapcsoljuk be, vagyis pipáljuk ki őket a „Nézet” menü segítségével. Ezek után nézzük meg, melyik segédeszköz mire jó.

1.3.1.1 Eszköztárak 3. Ábra: A „Nézet” menü

¾ „Nézet”, „Eszköztárak”, „Szokásos gombok/Címsor” ½ Javasolt mind a „Szokásos gombok”, mind a „Címsor” eszköztár bekapcsolása. 1. A „Szokásos” eszköztár gombjainak funkciói: Rákattintva az eggyel korábban megtekintett hely tartalma jelenik meg az ablakban, lenyitva pedig a korábban megtekintett összes hely közül választhatunk.

4. Ábra: A „Szokásos” és a „Cím” eszköztárak


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! Rákattintva oda érünk, ahonnét korábban visszamentünk a vá menjünk (de csak akkor, ha több lépésnyit visszamentünk).

gombbal, lenyitva választhatunk ho-

Egy szinttel feljebb lépünk segítségével a könyvtárfán. A keresést indítja el. Erről a szolgáltatásról később lesz szó. A könyvtárfa intézőhöz hasonló megjelenítése az ablak bal oldalán (használatáról rögtön lesz szó).

2.

A különféle elrendezések közül lehet a segítségével választani. Hamarosan szintén részletesen megbeszéljük. A „Cím” eszközsor funkciója: A listát lenyitva itt is a korábban meglátogatott helyek közül választhatunk, de egy létező helyet begépelve, majd Enter billentyűt nyomva, vagy az gombra kattintva is elmehetünk az adott helyre. Fontos tudnunk, hogy az „Ugrás” gomb is külön ki-be kapcsolható, ha a „Cím” feliratra kattintunk jobb gombbal. A „Cím” eszközsor másik funkciója, hogy kijelzi az adott hely elérési útvonalát (bár ez beállítástól függően az ablak címsorában is leolvasható).

1.3.1.2 Állapotsor ¾ „Nézet”, „Állapotsor” ½ Az mappa tartalmát mutató ablak alján lévő „Állapotsor”, vagy „Státuszsor” sok hasznos információt közöl. Pontosan ezért célszerű a „Nézet” menüből bekapcsolni (sok helyet úgysem foglal el). Csak felsorolásszerűen a benne található információk: 1. Ha háttértár az aktuális objektum: ¾ a háttértár kapacitása és a rajta lévő szabad hely; 2. Ha egy könyvtár tartalma látszik az ablakban, és nincs kijelölt objektum: ¾ az aktuális ablakban látható fájlok és mappák száma és a fájlok együttes hossza; 3. Ha könyvtár tartalom van az ablakban, és egy, vagy több fájl a kijelölt objektum: ¾ a kijelölt fájlok és mappák száma, valamint a kijelölt fájlok összes hossza.

1.3.2 Mappák használata a könyvtárfa segítségével ¾ Kattintás a mappák ikonra ½ A könyvtárfa a „Sajátgép”, az „Intéző” illetve bármely megnyitott mapDokumentumok Asztal pa ablakának bal oldalán van. Alapesetben ugyan csak az „Intézőben” látszik, de mindenhol bekapcsolható a ikonnal. Igazság szerint nem is csak könyvtárfa, hiszen itt a gépünkön elérhető összes tárolóegység, sőt, még néhány egyéb eszköz is látható. Amit itt a bal oldalon kattintással kiváSajátgép lasztunk, annak a tartalma az ablak jobb oldalán automatikusan megjelenik, tehát segítségével egyúttal mindjárt mozgunk is a mappák között. Mint az ábrán is látható, a fa felépítése követi a Windows XP kezelőHálózati helyek felületének logikáját. Ha egy eszköz előtt egy kis jelet látunk, akkor ez azt mutatja, hogy a Lomtár kérdéses eszköznek még nem látjuk minden részletét. A gyakorlatban ez azt 5. Ábra: jelenti, hogy vannak alkotóelemei (háttértárak, alkönyvtárak, stb.), de helytaA könyvtárfa (erőforrásfa) karékossági okokból azokat nem jelzi ki a program. Ha az objektumra duplát kattintunk, akkor megjelennek az addig nem látható alkotói is. Ezzel teljesen egyenértékű a kis jelre kattintás. Ilyenkor viszont azt fogjuk tapasztalni, hogy az addigi jel helyén egy ábrácska lesz látható. Erre kattintva a kérdéses elem alkotói újra elrejtésre kerülnek. Egy-egy kifejtett objektum azonban újabb kifejtendő elemeket is tartalmazhat. Ezt persze a kérdéses objektum előtt lévő jel mutatja. A megnyitása a most ismertetett módszerek bármelyikével lehetséges. Összefoglalva: ¾ annak az objektumnak vannak nem látható alkotó elemei, mely előtt jelet látunk; ¾ a nem látható elemek megjelenítéséhez kattintsunk a jelre, vagy kattintsunk duplát az objektumra; ¾ a feleslegesen helyet foglaló ágakat be lehet zárni a jelre kattintással.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 1.3.3 További lehetőségek mappákba történő be- és kilépésre Ha nem használjuk a könyvtárfát, mappákba és háttértárakba történő belépéshez duplát kell kattintani az adott objektumon. Az eljárás alkalmazásához kezdőknek egy jó tanács: ne a névre, hanem az ikonra kattintsunk duplán. Ellenkező esetben lehet, hogy akaratlanul is az átnevezésbe keveredünk bele. Kilépni, azaz egy szinttel feljebb menni a mappa címsora alatt lévő ikonra kattintva lehet. Ha nem látunk ilyen eszközt, akkor a „Szokásos gombok” eszközsor nincs bekapcsolva. Vagy kapcsoljuk be az imént tanult módon, és a probléma megoldva, vagy nyomjuk meg a Backspace billentyűt, mellyel szintén egy szinttel feljebb léphetünk. Összefoglalva mappa váltására a könyvtárfa kijelzése nélkül a következők a lehetőségek: ¾ egy-egy eszköz (háttértár, mappa, stb.) megnyitása dupla kattintás a mappa ikonjára; ¾ egy szinttel feljebb , vagy Backspace billentyű. Egy speciális problémáról azonban szót kell ejteni, nevezetesen a háttértár / mappa tartalma milyen ablakban jelenik meg: ¾ új ablakban; ¾ ugyanabban az ablakban. Ha új ablakban akarjuk megjelentetni a megnyitni kívánt mappa tartalmát, akkor a Ctrl billentyűt tartsuk lenyomva a mappa megnyitásakor.

1.3.4 Egy mappa tartalmának elrendezési lehetőségei ¾ „Nézet” ½ A mappák tartalmát különféle módokon lehet megjeleníteni. Hogy ez alatt mit kell érteni, azt néhány példa segítségével mindjárt megvilágítom. Ráadásul egy-egy fájlnak több jellemző tulajdonsága is van (név, típus, méret, dátum), ezért többféle sorrendbe is rendezhetők az adatok.

1.3.4.1 Az alkalmazható elrendezések ¾ „Nézet”, „Filmszalag” / „Miniatűrök” / „Mozaik” / „Ikonok” / „Lista” / „Részletek” ½ Egy mappa tartalmát többféle elrendezésekben is megtekinthetjük. A könnyebb érthetőség céljából, egy táblázatban minden lehetséges elrendezés legfontosabb jellemzőit felsorolom. Az egyes elrendezéseket vagy a „Nézet” menüből, vagy a ikonnal kell választani. Név

Jellemzői

Filmszalag

Filmszalag elrendezésben a fájlok az ablak alján, egyetlen sorban, filmszalag szerűen jelennek meg. Ilyen nézete azonban csak „Kép” és „Fényképalbum” típusú mappának van! A filmszalag felett az éppen kiválasztott fájl látható akkora méretben, hogy kitöltse a rendelkezésére álló helyet. Ha mappát választunk ki, akkor a benne található első fájl jelenik meg a filmszalag felett (természetesen a mappára érvényes rendezési sorrend szerinti első). A képek ikonokkal lehet. Ezenkívül lehetséges a képek között előre és visszafelé mozogni a forgatása is a ikonokkal.

Miniatűrök

Mozaik

Ikonok Lista Részletek

Miniatűrök elrendezésben a soronként rendezett fájloknak csak a neve kerül kijelzésre az ikonja alatt. Ha a fájl képfájl, akkor az ikonja maga a kép lesz.

). Képeket tartalmazó mappák képe az adott mappában lévő négy legfrisebb kép ( Mozaik elrendezésben a fájloknak a neve, típusa és mérete kerül kijelzésre a kicsit kisebb ikonja mellett, de itt a képfájlt is csak egy általános, a típusától függő ikon jelképezi. Maguk az ikonok kisebbek, mint „Miniatűrök”, vagy „Filmszalag” elrendezésben. A mappák képe az általános mappa ikon lesz ( ). A fájlok ebben a nézetben is soronként vannak rendezve. Ikonok nézetben a kicsit még kisebb ikonjuk alatt a fájloknak csak a neve kerül kijelzésre. A mappák képe most is az általános mappa ikon lesz ( ). Mindenben megegyezik az „Ikonok” nézettel, de az oszloponként rendezett fájlok neve az ikon mellé kerül. Egyezik a „Lista” nézettel, de egy fájlról több adat kerül kijelzésre. 4. Táblázat: A különféle elrendezések jellemzői


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! Az alábbiakban egy-egy szemléltető ábra segítségével is bemutatom az összes lehetséges megoldást. Olyan univerzális elrendezés azonban nincsen, amely mindenkor optimális lenne. Így azután szituációtól is függ, mikor mit fogunk használni. A javaslatom az, hogy képekhez használjuk a „Filmszalag”, egyéb fájlokhoz pedig a „Részletek” elrendezést.

6. Ábra: „Miniatűrök”, „Filmszalag”, „Mozaik”, „Ikonok”, „Lista”, és „Részletek” nézetek

1.3.4.2 A választható sorrendek ¾ „Nézet”, „Ikonrendezés szempontjai”, … ½ A fájlok minden fontos tulajdonsága szerint sorrendbe rendezhetjük egy mappa tartalmát. Ehhez nyissuk meg a „Nézet” menüt, abból álljunk rá az „Ikonrendezés szempontjai” almenüre, majd a lehetséges sorrendekből válasszuk a nekünk szükségeset. Amennyiben újra ugyanazt a rendezési szempontot választjuk ki, akkor csökkenő sorrendű lesz a rendezettség. Amennyiben „Részletek” elrendezésben vagyunk, a rendezéshez elegendő a kulcsnak szán adat fejlécére kattintani. Ha a „Sajátgép” ablakban végezzük el mindezt, akkor egy kicsit más lehetőségeink vannak, hiszen ebben az ablakban nem fájlok vannak.

1.3.5 Hol is vagyok valójában? A pillanatnyi helyünk kijelzésre kerül a „Cím” eszközsorban és az ablak címsorában is (utóbbiban csak akkor, ha külön kérjük). Még szerencsésebb, ha a „Cím” legördülő listát lenyitjuk, mert akkor jól áttekinthetően ábrázolásra kerül aktuális tartózkodási helyünk.

1.3.6 Mi ez a rendetlenség? A következőkben azokat az eljárásokat beszéljük meg, amelyek segítségével könnyen áttekinthetővé tehetjük a számítógép képernyőjét. Az ismertetett eljárások között lesznek olyanok, melyek egyaránt alkalmasak az „Asztal” és egy-egy mappa tartalmának elrendezésére, de megbeszélünk olyan módszert is, mely mappa estén nem alkalmazható.

7. Ábra: A Cím listából leolvashatjuk, hol vagyunk

1.3.6.1 Ikonok csoportokba rendezése ¾ „Nézet”, „Ikonrendezés szempontjai”, … ½ Gyakran hasznos, ha egy adott helyen található objektumok az adott sorrenden belül csoportokba is vannak rendezve. Ez különösen a „Sajátgép” esetében hasznos.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 1.3.6.2 Ikonok automatikus elrendezése ¾ „Nézet”, „Ikonrendezés szempontjai”, „Automatikus elrendezés” ½ Ha egy ablakban, vagy az „Asztalon” az ikonok kusza összevisszaságban helyezkednek el, akkor az többnyire zavaró. Kérhetjük azonban, hogy a Windows automatikusan rendet rakjon az „Asztalon”, illetve egy-egy mappában. Az eljárás az, hogy elindítjuk az ablak, vagy az „Asztal” egy üres részének helyi menüjét, majd kiválasztjuk, s ezzel bekapcsoljuk az „Ikonok elrendezése” menüpontból az „Automatikus elrendezés” menüpontot. Egy ablak esetében az „Ikonok elrendezése” menüpontot az adott ablak „Nézet” menüpontjából is elérhetjük. Amennyiben kértük a korábban már megbeszélt „Csoportok” opciót, az automatikus elrendezés nem választható. Ugyanez a helyzet akkor, ha az ikonok „Filmszalag”, „Lista”, vagy „Részletek” elrendezésben 8. Ábra: Így ne dolgozzunk jelennek meg.

1.3.6.3 Ikonok igazítása ¾ „Nézet”, „Ikonrendezés szempontjai”, „Ikonok igazítása” ½ Ez, a mappáknál és az „Asztalnál” is alkalmazható módszer csak akkor működik, ha nem kapcsoltuk be az imént megtárgyalt „Automatikus elrendezést”. Mappa esetében további feltétel, hogy a tartalom ne „Filmszalag”, „Lista”, vagy „Részletek” elrendezésben legyen megjelenítve. Az eljárás 9. Ábra: Rácsra igazítás hatása első fele megegyezik az előzőleg tárgyalttal, azaz ezt is indíthatjuk helyi menüből, illetve mappa esetében a „Nézet” menüből, és most is az „Ikonrendezés szempontjai” menüpontot kell választanunk. Az eljárás eredményeként az ikonok egy képzeletbeli rács metszéspontjaira kerülnek, ahogy az a képen is látható. A jó megoldás mappa esetében talán az „Automatikus elrendezés”, az „Asztalnál” pedig az „Ikonok igazítása”.

1.4 Az „Asztalon” lévő összes ablak ikonba rakása ¾ „Tálca” helyi menüje, „Asztal megjelenítése” ½ Ha már sok útban lévő ablakunk van nyitva az „Asztalon”, de bezárni még egyet sem ikonját akarunk, tegyük őket ikonba a „Tálcára”. Ehhez persze használhatnánk az ablakok is, de ekkor külön-külön kellene minden egyes ablaknál a ikonra kattintani. Sokkal egyszerűbben érünk célhoz, ha a „Tálca” egy üres részére kattintunk az egér jobb gombjával, és a megjelenő helyi menüből kiválasztjuk az „Asztal megjelenítése” menüpontot. Újra mindent elővenni a „Tálca” helyi menüjének „Nyitott ablakok megjelenítése” pontjával lehetséges. ikonra. Gyorsabban jutunk eredményre, ha a „Tálca” bal szélén kattintsunk rá a ikonra kell kattintani. Minden ikonba rakott ablak ismételt megjelenítéséhez ugyancsak a


10. Ábra: A lehetőségek

Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 1.5 Mappa létrehozása ¾ Helyi menü, „Új”, „Mappa” ½ Ha egy újabb mappát szeretnénk létrehozni, akkor egyszerűen csak kattintsunk jobb gombbal arra a helyre, ahol az új mappát készíteni akarjuk. A megjelenő helyi menüből válasszuk az „Új”, majd abból a „Mappa” menüpontot. Ekkor megjelenik egy új mappa, melynek még meg kell adni a nevét. Ehhez csak el kell kezdeni a név beírását, aminek hatására az, „Új mappa” név helyén megjelenik az, amit bebillentyűzünk. Végül az adatbevitelt le kell zárni, vagy úgy, hogy megnyomjuk a billentyűzeten az Enter gombot, vagy 12. Ábra: pedig oly módon, hogy a mappára katEgy új mappa tintunk.

11. Ábra: Mappa készítése

1.6 Alapadatok egy háttértárról, mappáról, fájlról ¾ Objektum helyi menüje, „Tulajdonságok” ½ Ha a lehető legtöbbet szeretnénk megtudni valamely háttértárról, mappáról, vagy fájlról, akkor kérjük le a kérdéses objektum alapadatait. Bár a módszer minden esetben azonos, a kapható adatok teljesen eltérőek. Ezért azután külön-külön tárgyaljuk a módszert háttértárak, mappák és fájlok esetében.

1.6.1 Alapadatok egy háttértárról ¾ Háttértár helyi menüje, „Tulajdonságok” ½ A „Sajátgép”, vagy az „Intéző” ablakában a jobb gombbal kell a kérdéses háttértárra kattintani, majd a megjelenő helyi menüből a „Tulajdonságok” menüpontot kiválasztani. Ezzel egyenértékű az Alt - Enter billentyűkombináció megnyomása. Egy többlapos párbeszédablakot kapunk, melynek az első, „Általános” feliratú regiszteréhez tartozó lapja érdekel most bennünket. A lapon grafikusan is bemutatásra kerül a háttértár pillanatnyi foglaltsági állapota, de természetesen leolvashatóak a pontos számszerű értékek is. Lehet azonban, hogy el sem kell indítani a helyi menüt, mert: ¾ a háttértár most tárgyalt információi a „Sajátgép”, illetve az „Intéző” állapotsorában is leolvashatóak; ¾ ha a „Sajátgép” ablakban a „Részletek” nézetet választjuk, szintén kijelzésre kerülnek ezen adatok.

13. Ábra: A szabad hely

1.6.1.1.1 Alapadatok egy mappáról ¾ Mappa helyi menüje, „Tulajdonságok” ½ Egy mappáról is pontosan úgy kaphatjuk meg a legfontosabb alapadatokat, mint egy háttértárról: a „Sajátgép”, vagy az „Intéző” ablakában indítsuk el a helyi menüjét, és abból válasszuk ki a „Tulajdonságok” menüpontot. Ezzel most is teljesen egyenértékű, ha megnyomjuk az Alt - Enter billentyűkombinációt. A megjelenő párbeszédablaknak változatlanul az „Általános” regiszterhez tartozó lapja érdekel bennünket. Milyen adatokat kapunk meg: Legfelül látható a mappa teljes hosszúneve. Alatta: ¾ Típus: minden esetben „Fájl mappa”; ¾ Hely: a „szülő” könyvtár neve; ¾ Méret: a benne, és az alkönyvtáraiban lévő összes fájl együttes hossza; ¾ Lemezterület: mekkora helyet foglal a lemezen (ez részletezni nem kívánt okokból általában nem egyezik a méretével);

14. Ábra: Mappa alapadatai


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! ¾ ¾ ¾

Tartalmaz: Létrehozva: Attribútumok:

hány fájl és mappa található benne; a létrehozás dátuma és ideje; a mappa speciális tulajdonságai, az úgynevezett attribútumai (itt lehet például írásvédetté tenni egy-egy mappát, vagy fájlt).

1.6.1.1.2 Alapadatok egy fájlról ¾ Fájl helyi menüje, „Tulajdonságok” ½ Az eljárást már magunktól is kitaláljuk: a „Sajátgép”, vagy az „Intéző” ablakában indítsuk el a fájl helyi menüjét, és abból válasszuk ki a „Tulajdonságok” menüpontot. Persze az is járható út, ha lenyomjuk az Alt - Enter billentyűkombinációt. A megjelenő párbeszédablaknak az „Általános” regiszterén lévő adatai érdekesek most is. Milyen adatokat kapunk meg: Legfelül látható a fájl teljes hosszúneve, alatta pedig: ¾ Típus: a fájl típusa; ¾ Társítás: az adott típushoz rendelt alkalmazás; ¾ Hely: annak a mappának a neve, amelyben a fájl van; ¾ Méret: fájl hossza; ¾ Létrehozva: a létrehozás dátuma és ideje; ¾ Módosítva: az utolsó módosítás dátuma és ideje; ¾ Hozzáférés: az utolsó megnyitás dátuma és ideje; ¾ Attribútumok: a fájl attribútumai.

1.7 Háttértár, mappa, fájl átnevezése

15. Ábra: Fájl tulajdonságai ¾ Objektum helyi menüje, „Átnevezés” ½ Egy-egy háttértárat, mappát vagy fájlt néha át is szeretnénk nevezni. Erre lehetőséget most is a helyi menü biztosít. Kattintsunk az objektumra az egér jobb gombjával, majd a megjelent helyi menüben válasszuk az „Átnevezés” menüpontot. Gépeljük be az új nevet, végül az adatbevitel lezárásához kattintsunk az átnevezendő objektum ikonjára, vagy nyomjunk Entert. Nagyon fontos, hogy ha olyan üzenetet kapunk egy fájl átnevezésekor, mint ami az ábrán is látszik, akkor az átnevezést ne folytassuk. Most már csak az a kérdés, miért kapjuk az üzenetet. 16. Ábra: A kiterjesztést ne változtassuk meg

A magyarázat a fájlnév szerkezetében, és a Windows által való kezelésében rejlik. Mint tudjuk, a fájlnév minden esetben két részből áll. A név második részét (melyet típusnak, eset17. Ábra: Nincs elrejtve a típus leg kiterjesztésnek hívnak) a dokumentumot létrehozó program automatikusan adja. Később ez alapján fogja a „saját gyermekekét” felismerni az alkalmazás. Ha a Windows úgy van beállítva, hogy a fájlok típusát is mutassa, akkor átnevezéskor a felhasználónak kell arról gondoskodnia, hogy a típus változatlan maradjon, azaz azt is be kell gépelnie. Véleményem szerint ezt inkább bízzuk az operációs rendszerre. De hol kell beállítani a fájltípus kezelését? Ezt a lehetőséget az „Eszközök” menü „Beállítások…” almenüjében fogjuk találni. Kattintsunk rá

18. Ábra: Itt kell elrejteni a típust


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! a „Nézet” regiszterre, és nézzük meg, hogy milyen állapotú az „Ismert fájltípusok kiterjesztés elrejtése” jelölőnégyzet. Ha azt akarjuk, hogy a típusokkal ne kelljen foglalkoznunk, akkor pipáljuk ki. Sőt, javaslom, hogy használjuk a „gyári” beállításokat, melyekhez csak az „Alapértelmezések visszaállítása” gombot kell megnyomnunk.

1.8 Háttértárak, mappák és fájlok kijelölése A háttértárak, mappák és fájlok kijelölésének célja az, hogy egyszerre több objektummal tudjunk végrehajtani valamilyen eljárást. Így lehetséges egyszerre több objektum: ¾ megnyitása; ¾ tulajdonságaik lekérdezése; ¾ másolása, áthelyezése, ¾ törlése. Elsőként azonban a kijelölések megszüntetését beszéljük meg, amit legalább olyan gyakran kell majd alkalmaznunk.

1.8.1 Kijelölés megszüntetése ¾ Kijelölésen kívülre kattintás az ablakban ½ Bármely kijelölési módszert is alkalmazzuk majd, az minden esetben igaz, hogy a kijelölés megszüntetéséhez az adott területen belül kell egy üres helyre kattintani.

1.8.2 Az összes mappa fájl és egyéb objektum (háttértár, stb.) kijelölése ¾ „Szerkesztés”, „Az összes kijelölése” / Ctrl - A billentyűkombináció ½ Az eljárás roppant egyszerű, csak válasszuk ki a „Szerkesztés” menüből a „Az összes kijelölése” pontot, vagy még egyszerűbb, ha megnyomjuk a Ctrl - A billentyűkombinációt. Arra azonban ügyeljünk, hogy az aktív ablakban hajtódik végre a kijelölés!

1.8.3 Véletlenszerűen elhelyezkedő objektumok kijelölése ¾ Kattintás, majd Ctrl és kattintás ½ Ezzel a módszerrel tetszőleges számú, véletlenszerűen elhelyezkedő fájlt és/vagy mappát tudunk kijelölni. Az eljárás menete a következő: ¾ kattintsunk rá a kijelölendő objektumok egyikére; ¾ a Ctrl billentyű nyomása közben kattintsunk rá sorban a többi kijelölendő objektumra. Ha egy olyan objektumra kattintunk, mely már ki volt jelölve, akkor annak kijelöltsége megszűnik. Arra azonban nagyon vigyázzunk, hogy kattintás közben nehogy akár csak egy icipicit is elmozduljon az egér, mert akkor az addig kijelölt objektumokról másolatot készít a program Ez a veszély akkor áll fenn, ha „Miniatűrök”, „Mozaik”, vagy „Ikonok” elrendezésben látszik az ablak tartalma (ezért is javasoltam a „Filmszalag”, illetve a „Részletek” elrendezéseket). Ha véletlenül mégis másolnánk, az elhibázott műveletet vonjuk vissza a Ctrl - Z billentyűkombinációval.

19. Ábra: Néhány össze-vissza lévő kijelölt fájl

1.8.4 Kijelölés megfordítása ¾ „Szerkesztés”, „Kijelölés megfordítása” ½ Előfordulhat az a helyzet, hogy egy mappában szinte mindent ki kell jelölni, csak néhány olyan objektum van, melyeket nem. Persze azok is össze-vissza helyezkednek el. Hogyan lehet a legegyszerűbben ezt a feladatot megoldani? A célszerű eljárás menete a következő: ¾ jelöljük ki azt a néhány fájlt amelyek a végén majd nem kell, hogy kijelöltek legyenek; ¾ cseréljük fel a kijelölt és a nem kijelölt fájlokat (fordítsuk meg a kijelölést). A megfordítás a „Szerkesztés” menü „Kijelölés megfordítása” pontjával lehetséges.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 1.8.5 Sorban lévő objektumok kijelölése ¾ Kattintás, majd Shift és kattintás ½ Ha a kijelölendő objektumok egymás után helyezkednek el, akkor azokat a legegyszerűbben a következő módszerrel jelölhetjük ki: ¾ kattintsunk rá az első kijelölendő objektumra; ¾ a Shift billentyű folyamatos nyomása közben kattintsunk rá az utolsó kijelölendő objektumra. Ennek a kijelölésnek a logikáját a legjobban megérteni néhány gyakorlati próba után lehet.

1.8.6 Terület kijelölése

20. Ábra: Egymás után lévő fájlok kijelölése

¾ Átló mentén húzás ½ Egy képzeletbeli téglalap alakú terület belsejében lévő fájlokat és mappákat legkönnyebben úgy tudunk kijelölni, hogy a téglalap átlója mentén húzást végzünk az egérrel. Hogy melyik átló mentén, és melyik irányba, az mindegy. Arra viszont ügyeljünk, hogy a húzás kezdetén ne álljunk ikonon. Húzás közben egy beszínezett terület jelenik meg. Ami abba kerül, az lesz kijelölve. A módszerrel több területet is kijelölhetünk. Ez esetben az első terület kijelölésekor nincs különbség, azonban a további területek körbekerítését a Ctrl billentyű lenyomott állapota mellett kell végezni.

1.9 Mappák, fájlok áthelyezése Egy objektum áthelyezése több módszerrel is roppant egyszerűen végrehajtható. Most a lehetséges megoldások közül kivételesen többet is tekintsünk át. Előtte azonban néhány fontos megjegyzés: ¾ Ha több objektumot is át akarunk helyezni, akkor azt egyszerre is megtehetjük, ha kijelöljük őket. A kijelölési módszerekről az imént esett szó. ¾ Ha a kijelölt objektumok mérete miatt az áthelyezés hosszabb időt venne igénybe, akkor az ábrán látható ablakon követhetjük nyomon az áthelyezés folyamatát (ez sokszor csak elvi szintű, hiszen az események követhetetlenül gyorsak). ¾ Ha egy mappát áthelyezünk, akkor az természetesen a tartalmát is érinti. Ha olyan objektumot akarunk valahová mozgatni, amilyen már van ott, akkor egy ablakban rákérdez a Windows, miként oldja fel a problémát (egy helyen csak egy ugyanolyan nevű objektum lehet). A lehetőségek magukért beszélnek. Ha a másolandók és a már a célhelyen lévők között több egyező is van, csak akkor választható az „Igen, mindet” lehetőség is.

21. Ábra: Kijelölés húzással

22. Ábra: Az áthelyezés ellenőrző ablaka

23. Ábra: Ha már van olyan nevű fájl

1.9.1 Áthelyezés a vágólapon keresztül

¾ ¾

¾ ¾

¾ Kijelölés, Vágólapra kivágás, új helyén beillesztés ½ Fájlok és mappák másolása és mozgatása a „vágólap” segítségével is lehetséges: Jelöljük ki az áthelyezendő objektumokat. Helyezzük ki az objektumokat a vágólapra. Ehhez használhatjuk a Ctrl - X billentyűkombinációt. Az objektumok nem tűnnek el rögtön, hiszen lehet, hogy óriási mennyiségű adatról van szó. De azért történik némi változás: az objektumok csak szellemképpel lesznek láthatóak. Kattintsunk arra a helyre, ahová át akarjuk mozgatni az objektumokat. Illesszük be az objektumokat a Ctrl - V billentyűkombinációval.


24. Ábra: A jobboldali mappát vágtuk ki

Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 1.9.2 Húzás a bal gombbal ¾ Kijelölés, majd a Shift billentyű nyomása közben húzás az egér bal gombjával ½ Egyszerűen álljunk rá az áthelyezendő objektumra, ha több objektumot is át akarunk helyezni, akkor a kijelöltek közül valamelyikre, majd a bal gombot folyamatosan nyomva húzzuk új helyére úgy, hogy közben nyomjuk a Shift billentyűt. Ha több objektumot is áthelyezünk, akkor arra ügyeljünk, hogy az objektumok oda fognak kerülni, ahová a gomb felengedése pillanatában az egérkurzor nyila mutat. Arra nagyon ügyeljünk, hogy előbb az egér gombját engedjük fel! Ha az új helyen van már azonos nevű fájl, akkor a már bemutatott ábrán látható 25. Ábra: Több fájl mozgatása húzással üzenetet kapjuk, melyre a szituációnak megfelelően válaszoljunk.

1.9.3 Húzás az egér jobb gombjával ¾ Kijelölés, majd húzás az egér jobb gombjával ½ Pontosan az előzőek szerint kell eljárni, de most az egér jobb gombját kell folyamatosan nyomnunk. Amikor az egér gombját felengedjük, egy menü jelenik meg, melyből értelemszerűen az „Áthelyezés ide” menüpontot kell választanunk. Természetesen kijelöléssel most is lehetséges egyszerre több objektumot áthelyezni. Az is változatlanul igaz, hogy az objektumok új helyét az egér gombjának felengedésekor érvényes kurzorpozíció adja meg.

26. Ábra: Mozgatás az egér jobb gombjával

1.10 Mappák, fájlok másolása Az áthelyezés ismeretében már könnyű a másolás lehetőségeinek megjegyzése. Két fontos szabály természetesen változatlanul igaz: ¾ ha a módszerek bármelyikét több objektumra akarjuk vonatkoztatni, akkor azokat előbb ki kell jelölni; ¾ ha a célhelyen már van azonos nevű fájl, a rendszer rákérdez arra, hogy a problémát miként oldja fel.

1.10.1 Másolás a vágólapon keresztül

¾ ¾ ¾ ¾

¾ Kijelölés, Vágólapra másolás, másik helyen beillesztés ½ Az egész nagyon ismerős lesz. A lépések: Jelöljük ki a másolandókat. Másoljuk ki az objektumokat a vágólapra. Ehhez használhatjuk a Ctrl - C billentyűkombinációt. Kattintsunk arra a helyre, ahová át akarjuk másolni az objektumokat. A vágólap tartalmát illesszük be a Ctrl - V billentyűkombinációval.

1.10.2 Húzás az egér bal gombjával ¾ Kijelölés, majd Ctrl és húzás az egér bal gombjával ½ Az eljárás menete csak annyiban különbözik a mozgatástól, hogy húzás közben le kell nyomni, majd mindvégig úgy kell tartani a Ctrl billentyűt. Figyeljük meg, hogy húzás közben egy kis pluszjel lesz látható az egérkurzor mellett. Amire változatlanul nagyon vigyázzunk: előbb az egér bal gombját engedjük fel

1.10.3 Húzás jobb gombbal ¾ Kijelölés, és húzás jobb gombbal ½ Most is a kijelöléssel kell indítanunk, majd az egér jobb gombjával húzzuk át az objektumokat a másolatnak szánt helyre. Ott engedjük fel az egér jobb gombját, és a megjelenő helyi menüből válasszuk a „Másolás ide” menüpontot.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 1.11 Mappák, és fájlok küldése 1. ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

2. ¾

¾ Kijelölés, helyi menü, „Küldés”, … ½ A „küldés” egy összefoglaló elnevezés, melynek eljárásai két csoportba sorolhatók: Adatátviteli, illetve adatátvitelt előkészítő eljárások: dokumentumok mappába másolás mindig elérhető; email küldése csak akkor érhető el, ha van beállított levelezőprogram; tömörített állomány létrehozása mindig elérhető; floppyra másolás amennyiben van a gépben floppy (újabban ez már nem is biztos); pen drive háttértárra másolás csak csatlakoztatott pen drive esetén; CD-re írás előkészítése hogyha a gépben van CD író. Egyéb eljárás: parancsikon létrehozása.

1.11.1 Mappák és fájlok másolása floppyra vagy flash disk egységre ¾ Kijelölés, helyi menü, „Küldés”, „3,5”-os hajlékonylemez (A:)” / „Pen Drive” ½ Indítsuk a másolandó mappa, vagy fájl helyi menüjét, majd abból a „Küldés” menüpontot. A megjelenő választékból válasszuk ki a floppy, vagy a flash disk egységet. Ha több mappát, vagy fájlt szeretnénk egyszerre másolni, akkor természetesen előbb most is ki kell jelölni a kérdéses objektumokat, majd indítsuk el bármelyik másolandó elem helyi menüjét.

1.11.2 Mappák és fájlok másolása a dokumentumok mappába ¾ Kijelölés, helyi menü, „Küldés”, „Dokumentumok” ½ Mindenben megegyezik az előzetesen tárgyalt floppy, illetve flash disk egységre történő másolással, de az utolsó lépésben a „Dokumentumok” elemet kell választanunk. Csak a legritkább esetben lesz rá szükségünk.

27. Ábra: Küldés

1.11.3 Mappák és fájlok küldése elektronikus levélben ¾ Kijelölés, helyi menü, „Küldés”, „Levélként” ½ Az utolsó lépésben most a „Levélként” elemet kell választani. Az eljárás hatására elindul a levelezőprogram, és mellékletként csatolva már benne lesznek a kijelölt fájlok. Természetesen a címzettet még meg kell adni. Arra azért nyomatékosan felhívnám a figyelmet, hogy levélmellékletként csak viszonylag kis fájlokat küldjünk, vagy előtte tömörítsük őket!

1.11.4 Mappák és fájlok tömörítése, tömörített mappák használata ¾ Kijelölés, helyi menü, „Küldés”, „Tömörített mappa” ½ Az eljárás menete csak annyiban módosul, hogy a „Küldés” opcióiból a „Tömörített” mappát kell választani. A tömörített mappa igazság szerint egy ZIP típusú fájl, melyben az előzetesem kijelölt összes objetumok benne van, de már tömörítve, a neve pedig az első kijelölt objektum neve lesz. Magát a betömörített mappát egy zipzáras mappát formázó ikon 28. Ábra: Egy tömörífogja jelképezni. tett mappa A tömörítésről most csak annyit mondanék el, hogy bonyolult matematikai módszerekkel a fájlok általában jelentős mértékben összezsugoríthatóak. Ez a tömörítés veszteségmentes, vagyis a betömörített állományból az eredeti tartalom helyreállítható. További fájlok hozzáadása a tömörített mappához Egyszerűen másoljuk bele a tömörített mappába a még betömörítendő objektumokat úgy, hogy ráhúzzuk őket a betömörített mappa ikonjára. Hozzáférés a tömörített mappa tartalmához Ugyanúgy kell használni, mint bármely mappát, azaz dupla kattintással nyissuk meg. Objektum kicsomagolása a tömörített mappából A nyitott tömörített mappából csak húzzuk ki a kicsomagolandó objektumot. Ennek hatására a fájlok az új helyükre már nem tömörített formába kerülnek kimásolásra. Természetesen az egér bal gombjával történő húzás helyett az összes többi tanult másolási eljárás is használható.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 1.11.5 CD írás előkészítése ¾ Kijelölés, helyi menü, „Küldés”, „Dokumentumok” ½ A CD-re irandó fájlokat jelöljük ki, majd válasszuk ki a helyi menü „Küldés” elemének „CD meghajtó” opcióját. Igazság szerint, amennyiben bármely korábban tanult másolási módszerrel a CD egységre másoljuk a fájlokat, ugyanazt érjük el: előkészítjük a CD lemez írását. Ennek azonban feltételei vannak: ¾ CD R, CD RW, DVD R, vagy DVD RW lemezegységgel kell rendelkeznie a gépünknek. ¾ Engedélyezettnek kell lennie a CD írásnak. CD író esetén alapesetben ez a helyzet, tehát ilyen gond nem lesz. Ha mégis át kell állítanunk, ezt a CD tulajdonságainak „Írás” fülén tehetjük meg . Magát a CD-re történő írást hamarosan megtárgyaljuk.

1.11.6 Parancsikon készítése az „Asztalra”

¾ ¾

¾ Kijelölés, helyi menü, „Küldés”, „Asztal (parancsikon létrehozása)” ½ Arról eddig még nem esett szó, hogy kétféle ikon létezik:: ikon egy Word szövegszerkesztőben írt fájl ikonja; parancsikon ugyanannak a fájlnak a parancsikonja.

De mi a célja a parancsikonnak? A parancsikon segítségével ugyanúgy lehet az általa képviselt objektumot megnyitni, mintha az eredeti fájlról, mappáról, vagy eszközről lenne szó. A parancsikon törlésekor viszont csak a parancsikon törlődik, a valójában mögötte lévő objektum nem! Egyébként ez nem csak a törlésre, hanem a másolásra és mozgatásra is igaz, de a törlés a lényeg. Hiszen ez nagyszerű! Így egy dolog látszólag több helyen is lehet! Persze ennek elsősorban úgy van értelme, hogy a fontos dolgoknak létrehozunk egy parancsikont az „Asztalra”, így azok mindig kéznél lesznek, de mégsem tudják őket egyetlen mozdulattal letörölni. Már csak az a kérdés, hogy készíthetünk parancsikont. Természetesen erre is több lehetőséget kínál a Windows. Parancsikont legegyszerűbben küldéssel készíthetünk: ¾ kattintsunk arra a fájlra, mappára, vagy háttértárra az egér jobb gombjával, amelyhez egy parancsikont akarunk hozzárendelni az „Asztalon”; ¾ válasszuk a megjelenő helyi menüből a „Küldés”, majd abból az „Asztal (parancsikon létrehozása)” menüpontokat; ¾ a parancsikon neve „Parancsikon - objektum neve” alakú lesz, amit a tanult módon természetesen megváltoztathatunk.

1.12 Mappák, fájlok törlésével kapcsolatos kérdések ¾ ¾

A törléssel kapcsolatosan is két kérdést kell tisztáznunk: magát a törlést; és a „Lomtár” használatát.

1.12.1 Mappák, fájlok törlése ¾ Kijelölés, Delete billentyű ½ Természetesen a törlésre is több lehetőségünk van, melyek közül a leggyorsabbat szeretném ismertetni. Ennek menete során először jelöljük ki a törlendő objektumot, vagy objektumokat, majd nyomjuk meg a Delete billentyűt. Vigyázzunk, mert ha egy mappát törlünk, akkor annak teljes tartalma törlésre kerül. Szerencsére a Windows azért rákérdez arra az utasításunk végrehajtása előtt, hogy valóban akarjuk-e a törlést. De mi is történik valójában törléskor? Ha floppyról törlünk, akkor valóban törlődik az állomány, ezzel szemben alapbeállításban merevlemez és flash disk esetében valójában csak egy szemetesként viselkedő mappába, a „Lomtárba” kerülnek a fájlok. Ennek köszönhetően a törölt állományok mindaddig helyreállíthatóak, amíg a szemetest nem ürítjük ki. Pontosan ezért, ha letörlünk valamit a winchesterről, attól még többnyire nem lesz több szabad hely a lemezen. Hogy miért csak többnyire, arra a kiegészítő információkban találhatunk magyarázatot. Ahhoz, hogy garantáltan felszabaduljon a fájlok által korábban lefoglalt lemezterület, a szemetes edényként viselkedő mappát, a „Lomtárat” ki kell majd 29. Ábra: A törlés megerősítésének ablaka ürítenünk.

1.12.2 A „Lomtár” ürítése ¾ „Lomtár” helyi menüje, „Lomtár ürítése” ½ Egy rendes irodában, vagy egy gondos háztartásban a szemetest rendszeresen ürítik. Így kell eljárnunk a Windows „Lomtárával” is. Ha ugyanis egy véletlenül törölt fájlt majd helyre kell állí-


30. Ábra: A „Lomtár” ürítése

Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! tanunk, nem mindegy mennyi „szemét” között kell keresgélnünk. Magát az eljárást a legegyszerűbben a helyi menüjéből indíthatjuk. Mint az imént leszögeztem, a „Lomtár” valójában egy mappa, ahová csak áthelyezésre kerülnek a törölt állományok. A „Lomtár” mindig ott található az „Asztalon”, és ikonja megpróbálja az állapotát is tükrözni: 31. Ábra: ¾ egy üres szemetes, ha nincs benne semmi; A „Lomtár” ikon¾ egy teli szemetes, amennyiben akár csak egy törölt fájl is van benne. jai

1.12.3 Törölt fájlok helyreállítása ¾ „Lomtárban” kijelölés, Helyi menü, „Előző méret” ½ A törölt fájlok helyreállításához dupla kattintással nyissuk ki a „Lomtárat”. Keressük meg a feleslegesen, vagy véletlenül törölt fájlokat. Ennek megkönnyítésére a „Lomtár” tartalmát többféle szempont szerint is sorba rendezhetjük, pontosan ugyanúgy, mint azt a mappák esetében már megtárgyaltuk. Mivel a legtöbb esetben azonban inkább azt tudjuk, hogy mikor, illetve, hogy honnét töröltük a fájlt, a Windows lehetőséget biztosít a törlés dátuma, és a fájl eredeti helye szerinti sorba rendezésre is. 32. Ábra: A törölt fájl eredeti helyre történő visszaállításához indítsuk el bármely kijelölt fájl helyi menüjét, Visszaállítás és abból válasszuk az „Visszaállítás” menüpontot. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi történik akkor, ha már töröltük azt a mappát is, ahol eredetileg a fájl volt? A Windows elkészíti a kérdéses mappát, mégpedig pontosan olyan elérési útvonallal, mint amilyennel eredetileg rendelkezett. Erre az biztosít lehetőséget, hogy minden fájl eredet helye is letárolásra kerül a „Lomtárban”.

1.13 CD írás A lemezre írásához küldéssel előkészített fájlok tényleges CD-re írásához elsőként meg kell nyitni a CD írót, ami a „Sajátgépben”, vagy az „Intézőben” lehetséges. Elképzelhető az is, hogy az operációs rendszertől egy buborékban kapunk olyan üzenetet, hogy CD-re írásra előkészített fájlok vannak a gépen. Ha az üzenetre kattintunk, akkor is az írásra várakozó fájlokhoz jutunk. Akármelyik módszerrel is járunk el, azt fogjuk tapasztalni, hogy az írásra várakozó fájlok ott lesznek a CD tartalmát mutató ablakban, a bal alsó sarkukban egy lefelé mutató nyíllal (valójában persze a fájlok nem a CD-n vannak, hanem a rendszert tartalmazó winchesteren). Ezek után, amennyiben nincsen bekapcsolva a mappák megjelenítése (a képen ez a helyzet látható), az ablak bal oldalának tetején, a „CD-írási felada33. Ábra: A CD-re írásra várakozó fájlok tok” legördülő listából válasszuk ki a „Fájlok CD-re írása” elemet. Ezt követően már könnyű a dolgunk, mert a továbbiakban egy varázsló vezet bennünket. ¾ gépeljük be a CD címét; ¾ rakjuk be az írható CD lemezt a lemezegységbe; ¾ a varázsló elkezdi írni a CD-t; ¾ adjuk meg, hogy akarunk-e még további példányokat is CD-re írni az összeválogatott fájlokról (ha nem, akkor a CD írásra összeválogatott ideiglenes fájlok törlésre kerülnek). Maga az írás a felírandó fájlok együttes hosszától és az író sebességétől függően pár perctől akár fél óráig terjedő idő intervallumban is szórhat. Ha meggondoljuk magunkat, töröljük az írásra várakozó ideiglenes fájlokat.

1.14 Hogy találok meg egy korábban használt fájlt? Sok felhasználó, amikor a félbehagyott munkáját másnap folytatni szeretné, nem emlékezik rá, hogy pontosan hová is mentette. A többség ilyenkor, elkezdi nyitogatni a gyanús fájlokat. Ezzel a módszerrel a legnagyobb gond nem is az, hogy nehéz vele megtalálni a tényleges fájlt, hanem az, hogy a Windows által nyújtott, a legutóbbi munkánk gyors megtalálására irányuló támogatást is elveszítjük. Nézzük, mire utalok. Két ilyen jellegű szolgáltatást is illik ismerni: ¾ az adott program, például szövegszerkesztő, táblázatkezelő, stb. megjegyzi a legutóbb szerkesztett 4 dokumentumot;


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! maga a Windows operációs rendszer pedig az utolsó 15 dokumentumot jegyzi meg. Amennyiben azonban elkezdünk megnyitogatni fájlokat, akkor előbb-utóbb lecserélődik ez a 4, majd egy kis idő múlva a 15 utoljára használt fájl! Azonban még ekkor sincs veszve minden, mert a legkülönfélébb ismérvek megadásával megkerestethetjük a kérdéses fájlt, illetve a Microsoft Word, Excel, stb. alkalmazások is támogatják a keresést a következő módon: ¾ indítsuk el a „Megnyitás” ablakot; ¾

¾ ¾ ¾

az ablak bal oldalán kattintsunk rá a ikonra; a „Megnyitás” ablakban ott fognak szerepelni az adott programban korábban szerkesztett dokumentumokra mutató parancsikonok. Azt pedig már tanultuk, hogy a parancsikonra duplát kattintva az a fájl fog megnyílni, amelyre a parancsikon mutat. Így nincs más dolgunk, mint duplát kattintani a megfelelő parancsikonra.

1.14.1 A legutóbb használt 4 fájl valamelyikének megnyitása egy adott alkalmazásban Szinte minden program megjegyzi, hogy mely 4 fájlt készítették vele utoljára. Ezek megnyitásához a kérdéses fájlt csak ki kell választani a fájlmenüből.

1.14.2 A legutóbb használt 15 fájl valamelyikének megnyitása a Start menüből ¾ „Start”, „Legutóbbi dokumentumok” ½ Arra már utaltam, hogy a Windows operációs rendszer maga is gyűjti a legutoljára használt 15 dokumentumot. Ezek bármelyikének megnyitásához csak a „Start” menü „Legutóbbi dokumentumok” eleméből kell a kérdéses fájlt kiválasztanunk. Ha valamilyen okból törölni szeretnénk ezt a listát (nem a fájlokat, hanem csak az ilyen módon való elérési lehetőségüket), akkor a következőket kell tennünk: ¾ indítsuk el a „Tálca” helyi menüjének „Tulajdonságok” pontját; ¾ nyomjuk meg a „Testreszabás” gombot, majd a kapott ablakban lapozzunk a „Speciális” fülhöz; ¾ kattintsunk az ablak alsó részén található, „Lista törlése” nyomógombra.

34. Ábra: A legutóbb használt 15 fájl

1.14.3 Fájlok keresése ¾ „Start”, „Keresés” / Keresés ikon ½ Ahogy időnként egy irodában nem találunk meg valamit, ugyanúgy a számítógépünkön is eltűnnek fájljaink. Ilyenkor jelent nagy segítséget a fájlok és mappák keresésének lehetősége. Szerencsére azért szinte mindig tudunk valamit a keresett objektumról: ¾ a nevét, vagy minimum a körülbelüli nevét; ¾ a tartalmát, vagy legalábbis néhány kulcsszót egy szöveges állományból; ¾ a fájl készítésének pontos, vagy minimum valamilyen módon behatárolható idejét; ¾ esetleg mindezek közül többet is. A keresés elindításához nyissuk meg a „Start” menüt, és abból válasszuk a „Keresés” menüpontot, vagy bármely mappában kattintsunk a ikonra.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! Arra törekedjünk, hogy mindent adjunk meg, amit pontosan tudunk, de csak annyit. Minden feleslegesen, vagy nem pontosan megadott jellemző rontja az eredményes keresés esélyét! Elsőként válasszuk ki, hogy mit akarunk keresni. A lehetőségek: ¾ „Képet, zenét, vagy videót” Ezt választva a Windows XP csak azok között a fájlok között keres, melyek típusa arra utal, hogy a fájl tartalma kép, zene, vagy videó (például BMP, JPG, GIF, AVI, WAV, stb.). ¾ „Dokumentumot” Csak a rendszer által ismert típusú dokumentumok között keres (például DOC, TXT, XLS, stb.). ¾ „Fájlt vagy mappát” Mi adhatjuk meg a fájl típusát. Természetesen lehet képet, zenét, videót, dokumentumot keresni itt is. Kép, zene, vagy videó Adjuk meg, hogy milyen jellegű fájlt keresünk. Ha nem adunk meg nevet, vagy név részletet, akkor minden kérdéses jellegű fájlt bevesz a találatokba. A keresés először választásunknak megfelelően a „Képek”, „Zene”, illetve „Videók” mappában (többet választva mappákban) indul, majd – amennyiben másként nem rendelkeztünk – minden más helyet is megnéz a gépünkön a keresőprogram. Kimaradnak viszont a rendszer mappák, illetve a rejtett fájlok és mappák. A „Speciális keresési beállítások használata” alkalmazásával további kritériumokat adhatunk meg. Ezeket a „Fájl vagy mappa” keresésénél beszéljük meg. Dokumentum Adjuk meg, hogy mikor készült a keresett dokumentum. Ha nem adunk meg nevet, vagy név részletet, akkor a Windows minden dokumentum jellegű fájlt bevesz a találatokba. A keresés először a „Dokumentum” mappákban indul, majd – amennyiben másként nem rendelkeztünk – minden más helyet is megnéz a gépünkön a keresőprogram. A rendszer mappák, illetve a rejtett fájlok és mappák most is kimaradnak. A speciális beállítások használata alkalmazásával most is további kritériumokat adhatunk meg. Fájl vagy mappa Amennyiben mi akarjuk megadni a fájl típusát, válasszuk ezt a lehetőséget. A név megadására szolgáló mezőben használhatjuk a csillag és a kérdőjel helyettesítő karaktereket (a „?” egy, a „*” több 37. Ábra: bármilyen karaktert helyettesít). Megadhatunk még egy részletet a Dokumentum fájl tartalmából is. Ez azonban nem ajánlott, mivel ekkor a keresés nem csak a fájlrendszerben, hanem a fájlok tartalmában is történik, ami sokkal több időt vesz igénybe. A keresés helyét viszont a lehetőségekhez képest érdemes behatárolni. Mindezek mellett megadható még a módosítás ideje, és a fájl mérete. A további beállítások között azt adhatjuk meg, hogy: ¾ a megadott hely almappáiban is keressen-e a program; ¾ a keresés kiterjedjen-e a rendszer és rejtett mappákra és fájlokra; ¾ megkülönböztetésre kerüljenek-e a kis és nagybetűk.

1.15 Dátum és idő beállítása Az eljárás roppant egyszerű: kattintsunk duplát a „Tálcán” látható óra kijelzésre. A megjelenő párbeszédablak magától érthető.

35. Ábra: Keresési lehetőségek

36. Ábra: Kép, zene, videó

38. Ábra: Fájl vagy mappa

1.16 Billentyűkiosztás átváltása A Windows többféle billentyűkiosztást is támogat, melyek közül az aktuális kijelzésre kerül a „Tálca” jobb szélén. Az átváltáshoz csak rá kell kattintani, majd a választékból kattintással szelektálni. Az átváltás azonban beállítástól függően lehetséges billentyűzetről is. Ennek billentyűkombinációi: ¾ bal Alt - Shift; ¾ Ctrl - Shift.


39. Ábra: Billentyűkiosztás váltás

Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 2. A Windows beállításaival kapcsolatos feladatok Az operációs-rendszer szakszerű használatához az is szükséges, hogy tisztában legyünk azokkal a beállítási lehetőségekkel is, melyek segítségével magát az operációs-rendszert alakíthatjuk ízlésünknek és elvárásainknak megfelelőre. A következőkben ezeket a lehetőségeket fogjuk áttekinteni.

2.1 A „Start” menü beállításai és szerkesztése ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult”, „Megjelenés és témák…”, „Tálca és Start menü” ½ ¾ „Tálca” helyi menüje, „Tulajdonságok” ½ A „Start” menü beállításaihoz a két módszerrel juthatunk el: 1. a „Start” menüből a „Vezérlőpult”, majd a „Megjelenés és témák”, végül a „Tálca és Start menü” pontokat választjuk; 2. a „Tálca” helyi menüjéből a „Tulajdonságok” pontot indítjuk el. A minket most érdeklő beállításokhoz azonban át kell lapoznunk a „Start menü” regiszterhez.

2.1.1 „Start” menü típusa A Windows XP első ránézésre talán a „Start” menü vonatkozásában változott a legnagyobbat. Sokan nem is szeretik az új „Start” menüt, és a korábban megszokott klasszikus elrendezéssel használják az XP verziót is. Ezzel én is így voltam, de azután rájöttem, hogy az új felépítésű „Start” menü sokkal praktikusabb: minden fontos dolog gyorsabban elérhető. Maga a típuskiválasztás egy rádiógombbal lehetséges.

2.1.2 „Start” menü beállításai A klasszikus, és az új „Start” menü is sok lehetőséget tartalmaz, melyekből az új felépítésű menü fontosabb beállításait tekintjük csak át. A lehetőségek eléréséhez kattintsunk „A Tálca és a Start menü tulajdonságai” ablak „Start menü” fülén a „Testreszabás…” gombjára (a rádiógombbal természetesen a „Start menü” legyen kiválasztva).

40. Ábra: A „Start” menü jellegének választása

n

n

n

„Általános” regiszter „Ikonméret kiválasztása a programokhoz” A „Kis ikonok” esetén a „Start” menüből közvetlenül elérhető menüpontok mérete jelentősen lecsökken. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a legutóbb futtatott alkalmazások közül az alapértelmezett 6 helyett több program legyen a „Start” menüből egyetlen kattintással elérhető. „Programok” Azt lehet itt beállítani, hogy hány program legyen a Windows XP „Start” menüjéből a legutóbb használt alkalmazásokból közvetlenül elindítható. Javaslom a „Kis ikonok” választása mellett az értékének magasabbra, 10-12 körülire állítását. A „Lista törlése” gombbal ez a lista törölhető ki. „A Start menüben megjelenő elemek” Megadható, hogy melyik levelező és böngésző programot érjük el közvetlenül a „Start” menüből.

41. Ábra: Az „Általános” regiszter tartalma

n

„Speciális” regiszter „A Start menü beállításai” A jelölőnégyzetek szerepe magától értetődő (alapesetben mindkettő kipipált).


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! n

n

„A Start menü elemei” A „Start” menü „Minden program” eleme a telepített programokkal automatikusan bővül, de – mint azt majd hamarosan látni fogjuk – mi magunk is szerkeszthetjük. Ugyanakkor a „Start” menü többi eleme fix, pontosabban csak adott listából választható. Néhány elemnél rádiógombok segítségével azt is eldönthetjük, hogy az adott menüpont miként viselkedjen. „A legutóbb használt dokumentumok” Ha egy nemrégiben használt dokumentumot újra meg szeretnénk nyitni, akkor arra több lehetőséget is kínál részben maga az operációs rendszer, részben a dokumentumot létrehozó program (ezeket már korábban megismertük). Ha az operációs rendszer „Start” menüjéből elérhető „Legutóbbi dokumentumok” menüpontját ki akarjuk üríteni, azt itt tehetjük meg a „Lista törlése” gombbal. Ugyancsak itt van lehetőség a menüpont letiltására úgy, hogy „A legutóbb megnyitott dokumentumok listázása” jelölőnégyzetről levesszük a pipát.

2.1.3 „Start” menü szerkesztése

42. Ábra: A „Speciális” regiszter tartalma

A „Start” menü szerkesztésére előbb-utóbb szinte minden felhasználónak szüksége lesz. Miért? Ha egy-egy Windows alkalmazást telepítünk gépünkre, akkor az kérésünkre automatikusan megjelenik a „Start” menüben is. Azután újabb és újabb programokat telepítünk, és a „Start” menü csak nő és nő. Hamarosan rájövünk, hogy nem is kellett volna mindent felvenni a „Start” menübe. A programot nem akarjuk törölni, mert szükségünk van rá, csak éppen a menüből akarjuk eltávolítani. Nincs más hátra, nekünk kell „kigyomlálnunk”. Az is elképzelhető, hogy a menü felépítését meg szeretnénk változtatni. Néha pedig arra is szükségünk lehet, hogy valamit, ami nem szerepel a „Start” menüben, felvegyünk oda.

2.1.3.1 Új menüpontok felvétele a „Start” menübe Amennyiben úgy döntünk, hogy egy olyan programot akarunk felvenni a „Start” menübe, mely nem szerepel benne, két dolgot tehetünk: ¾ berakjuk a „Minden program” menüpontba; ¾ rögzítjük a „Start” menübe.

2.1.3.1.1 Rögzítés a „Start” menübe Mielőtt magát az eljárást ismertetem, beszéljük meg, hogy mit is jelent a rögzítés a „Start” menübe. Azt már tisztáztuk, hogy a „Start” menü tartalma dinamikusan változik. Ha azt szeretnénk, hogy egy program akkor is megmaradjon benne, ha már régen használtuk, és ugyanakkor több más programot elindítottunk, akkor azt rögzíteni kell a „Start” menüben. A rögzített programok a „Start” menü tetején jelennek meg. Magát a rögzítést úgy tehetjük meg, hogy a kérdéses programot megkeressük a háttértáron, majd a helyi menüjéből a „Rögzítés a Start menün” elemet választjuk ki. Másik lehetőségünk az, hogy a programot jelképező ikont egyszerűen ráhúzzuk a „Start” menüre, és ott elengedjük. Ez utóbbi módszer azonban csak akkor alkalmazható, ha a „Start” menü beállításainál az „Áthúzási művelet engedélyezése” opciót kipipáltuk 44. Ábra: Rögzítés (szerencsére ez az alapbeállítás).

Rögzített elemek

43. Ábra: A rögzített elemek


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 2.1.3.1.2 Felvétel a „Minden program” elembe Az eljárás hasonló a „Rögzítés a Start menübe” második módszeréhez. A különbség csak annyi, hogy amikor a programot jelképező ikont ráhúztuk a „Start” menüre, az egér gombját ne engedjük el, hanem folyamatosan nyomjuk továbbra is. Pár másodperc múlva megnyílik a „Start” menü, amiben azután húzzuk a kívánt helyre a menüpontot. Az egér gombját csak akkor engedjük fel, ha a menüben a megfelelő helyre kerül majd az új menüpont (az új menüpont helyét egy vastag vonal jelképezi). Arra figyeljünk, hogy mivel itt is húzással szerkesztjük a „Start” menüt, az „Áthúzási művelet engedélyezése” jelölt legyen. Amennyiben egy mappát húzunk a „Start” menübe, akkor az olyan menüpontként fog viselkedni, melynek almenüje van (pontosabban, amennyiben a mappa üres, csak majd lesz). Egyetlen szépséghibája van csak a dolognak: a menüpont neve „Parancsikon …” formájú lesz. A problémán átnevezéssel segíthetünk, amit az új menüpont helyi menüjéből érhetünk el. Egy ilyen további elemeket tartalmazó új menüpont almenüit két módon hozhatjuk létre: ¾ A már ismert húzásos módszerrel. ¾ Előre berakjuk a megfelelő programokra mutató parancsikonokat az új mappába, és azt csak azután húzzuk a „Start” menü megfelelő helyére. Utóbbi esetben szerencsésebb, ha nem a bal, hanem a jobb gombbal húzzuk a mappát, és az egér gombjának felengedésekor a megjelenő helyi menüből az „Áthelyezés ide” elemet választjuk. Így átnevezni sem kell semmit.

2.1.3.2 Menüpontok törlése a „Start” menüből ¾ Adott menüpont helyi menüje, „Törlés” ½ Csak annyi a dolgunk, hogy elindítjuk a „Start” menüből törlendő menüpont helyi menüjét, majd rákattintunk a „Törlés” elemre. Természetesen gyűjtő menüpontot – ami valójában mappa – ugyanígy kell törölni. A törlést általában még meg is kell erősíteni.

45. Ábra: Törlés jóváhagyása

2.2 Nyomtatók telepítése, menedzselése ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok” ½ ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult”, „Nyomtatók és más hardverek”, „Nyomtatók és faxok” ½ A fentiek közül akármelyik módszert választjuk is, egy több funkcióval rendelkező mappát nyitunk meg: ¾ itt lehet új nyomtatót telepíteni; ¾ innét lehet a nyomtatók munkáját vezérelni; ¾ itt lehet az alapértelmezett nyomtatót kijelölni; ¾ és itt lehet (többek közt) a nyomtatókat beállítani. Ebben a mappában azonban a Windows XP telepítése után csak a „Nyomtató hozzáadása” ikon található, amelynek szerepe a nevéből többé-kevésbé kitalálható: újabb nyomtatót lehet a segítségével a gépre csatlakoztatni. Ez is csak akkor igaz, ha a mappákat klasszikus nézetben használjuk. A további ikonok gépenként, pontosabban felhasználónként eltérőek lehetnek, attól függően, hogy hány, és milyen nyomtató lett telepítve a gépre. A telepítés és menedzselés folyamatának teljes megértéséhez azonban hasznos, ha pontosan tudjuk, hogy a Windows hogyan használja a nyomtatókat, ezért elsőként ezt a témát tárgyaljuk meg részletesebben is.

2.2.1 A Windows nyomtató kezelés A Windows a nyomtatások alkalmával az adatokat nem közvetlenül a nyomtatóra küldi, hanem az úgynevezett nyomtatásvezérlőbe. Ha több nyomtatónk is van, akkor mindegyiknek van egy saját nyomtatásvezérlője. Első pillanatra ez talán időhúzásnak tűnik, és azt gondolnánk, hogy ez a közvetett módszer lassítja a nyomtatást, de a valóság éppen ellenkező.

46. Ábra: A „Nyomtatók és faxok” mappa


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! Pontosítsuk az elhangzottakat. Amikor valamely programban kiválasztjuk az éppen használni akart nyomtatót, és elindítjuk a nyomtatást, akkor a Windows – alapértelmezett beállítások mellett – előbb az adott nyomtatónak megfelelő formában egy ideiglenes fájlba küldi az adatokat, és onnét majd az adott nyomtató nyomtatásvezérlője küldi tovább az adatokat a nyomtatóra olyan ütemben, ahogy az képes azt feldolgozni. Ez a módszer több előnnyel is jár: ¾ nyomtató nélkül is nyomtathatunk; ¾ anélkül, hogy az előző nyomtatást befejezte volna a nyomtató, már újabb fájlt lehet nyomtatni. A már a nyomtatásvezérlő felügyelete alatt lévő fájlok pedig menedzselhetőek, azaz: ¾ a nyomtatásra váró fájlokat törölhetjük, nyomtatási sorrendjüket megváltoztathatjuk; ¾ a nyomtatást fel lehet függeszteni, illetve újra lehet folytatni; ¾ a gépet kikapcsolva, majd legközelebb újra bekapcsolva a nyomtatás folytatódik (no, ez sajnos nem teljesen igaz, ugyanis elölről kezdi a gép a félbehagyott nyomtatást).

2.2.2 Nyomtató hozzáadása ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok” „Nyomtató hozzáadása” ½ Azt tehát már tisztáztuk, hogy a Windows XP mindig az adott nyomtatónak megfelelő formátumú adatokat küld majd a nyomtatóra. Ezért aztán mindig a felhasználónak kell telepítenie gépére a saját nyomtatójának megfelelő nyomtatásvezérlőt. Ennek az oka az, hogy nagyon sok különféle nyomtató típus létezik, és szinte mindegyiknek más az adatkezelése. Mielőtt megnéznénk egy nyomtató telepítésének a menetét, egy fontos információ: ¾ nem hálózati nyomtatót csak „Rendszergazda” jogokkal rendelkező felhasználó telepíthet. A mai modern nyomtatók telepítése során járjunk el a kézikönyvükben leírtak szerint, vagyis: ¾ rakjuk be a telepítő CD lemezt; ¾ futassuk le a telepítést; ¾ végül csatlakoztassuk a nyomtatót, és fejezzük be a telepítést. Régebbi nyomtatók esetében duplát kell kattintani a elinduló varázsló végigvezet minket a nyomtató telepítésének lépésein.

gombra a gyakori feladatok területen. Az ekkor

2.2.3 Nyomtatók és nyomtatásra váró fájlok menedzselése ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok” ½ Ebbe a témakörbe több nagyon fontos feladat is beletartozik, melyeket funkciónként tárgyalunk meg.

2.2.3.1 Alapértelmezett nyomtató kijelölése ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok”, „Adott nyomtató helyi menüje”, „Beállítás alapértelmezettként” ½ Mint azt korábban már tisztáztuk, amennyiben egy programban a nyomtatás ikonra kattintunk, akkor az adott dokumentum minden oldala egy példányban kerül kinyomtatásra, mégpedig az alapértelmezett nyomtatón. Nos, ez utóbbit tudjuk megváltoztatni a z adott nyomtató helyi menüjének „Beállítás alapértelmezettként” elemével..

2.2.3.2 Nyomtatás felfüggesztése, újraindítása ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok”, adott nyomtató helyi menüje, „Nyomtatás felfüggesztése” ½ Ha a nyomtatást fel szeretnénk függeszteni – mert például a nyomtatóba papírt akarunk rakni, stb. – akkor két lehetőségünk is van: ¾ a nyomtatót kivesszük „On Line” állapotból; ¾ a nyomtatásvezérlőn kérjük a nyomtatás felfüggesztését. Az előbbi megoldás esetén a „Tálcán” egy buborékban hibaüzenetet kapunk. A hibaüzenet automatikusan eltűnik, és folytatódik a munka, ha a printer újra készen áll a nyomtatásra. A második eljárás esetén fel sem kell állni a számítógép mellől. A nyomtatók mappában csak el kell indítani az adott nyomtató helyi menüjét, és kipipálni a „Nyomtatás szüneteltetése” pontot. A nyomtatás újraindításához – mint bizonyára már ki is találtuk – csak le kell venni az imént említett pipát. 48. Ábra: Hiba történt


47. Ábra: Beállítás alapértelmezettként

49. Ábra: Nyomtatás felfüggesztése

Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 2.2.3.3 Egy-egy nyomtatásra váró fájl törlése a várakozó sorból ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok”, adott nyomtatóvezérlő megnyitása, és a fájl(ok) törlése ½ A nyomtatóra küldött fájlok közül utólag bármelyik – még az adott pillanatban nyomtatás alatt lévő is – kitörölhető. Ehhez csak meg kell nyitni a nyomtatásvezérlőt, majd a törölni óhajtott fájlt, vagy fájlokat a korábban tanult módszerrel eltávolítani: ¾ a törlendő fájl(ok) kijelölése; ¾ majd a Delete billentyű megnyomása. Ez a törlés viszont nem visszafordítható!

50. Ábra: A nyomtatásra várakozó fájlok a nyomtatásvezérlőben

2.2.3.4 Az összes nyomtatásra váró fájl törlése ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok”, adott nyomtató helyi menüje, „Nyomtatási sor kiürítése” ½ Ha a nyomtatóra kiküldött összes fájlt ki akarjuk törölni a várakozó sorból, akkor ennek legegyszerűbb módszere az, hogy a kérdéses nyomtató helyi menüjéből a „Nyomtatási várólista törlése” pontot indítjuk el.

2.3 A megjelenítéssel kapcsolatos beállítások ¾ „Asztal” helyi menüje, „Tulajdonságok” ½ ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult”, „Megjelenés és témák”, „Megjelenítés” ½ Mivel a megjelenítés beállításaival mindenkinek lesz dolga, beszéljük meg. Nemcsak a „Vezérlőpult” segítségével férhetünk hozzá, hanem az „Asztal” helyi menüjéből is. Vagy a „Start” menüből a „Vezérlőpult”, „Megjelenés és témák”, majd azon belül „Megjelenítés” választásával, vagy az „Asztal” helyi menüje „Tulajdonságok” pontjának elindításával jutunk az ábrán látható, a képernyőkártyától is függő, de legalább négyregiszteres párbeszédablakhoz.

n

n

n

n

„Témák” regiszter „Téma” A „Témákba” egyaránt beletartoznak az ikonok, a betűkészletek, a színek, az egérmutatók, a hanghatások, a hátterek és a képernyőkímélők. Ha ezek bármelyikét megváltoztatjuk, azzal egy új témát hozunk létre. Amennyiben vissza akarunk térni a Windows XP „gyári” beállításaihoz, a „Téma” listából a „Windows XP” elemet kell kiválasztani. „Minta” Ez a terület mutatja meg, hogy az új beállításokkal hogyan fog kinézni a Windows megjelenése. „Mentés másként” Egy-egy általunk összeállított témát ezzel a gombbal annak érdekében el is tudunk menteni, hogy később egy egyszerű választással majd könnyen visszatérhessünk rá. „Törlés” A „Törlés” gomb segítségével kitörölhetjük a témák közül azokat a feleslegeseket, melyeket mi magunk állítottunk öszsze, majd mentettünk.

51. Ábra: A „Témák” regiszter



n

n

n

n

n

„Asztal” regiszter Ezen a lapon állíthatjuk be az „Asztal” megjelenését, és bizonyos mértékig a tartalmát. „Háttér” A lista melletti „Tallózás…” gombot megnyomva a háttértárakon tárolt képekből is választhatunk hátteret. „Tallózás…” Szerepét már megbeszéltük: háttérképet választhatunk a segítségével. „Pozíció” Azt tudjuk eldönteni, hogy amennyiben egy olyan képet választunk ki háttérnek, amely nem tölti ki a képernyőt, akkor a kép hogyan viselkedjen: ¾ nyújtás a kép nagyítása akkorára, hogy töltse ki a képernyőt; ¾ mozaik a kép többszöri ismétlése a képernyő teljes kitöltése céljából; ¾ középen a kép a képernyő közepén egyszer jelenik meg, az általa le nem takart rész a „Szín” listában megadott színű lesz. „Szín” 52. Ábra: Az „Asztal” regiszter Ha nem választunk háttérképet, vagy az nem tölti be a képernyőt teljesen, az „Asztal” az itt megadott színű lesz. „Az asztali elemek testreszabása” A Windows XP verziójában az sokakat nagyon zavar, hogy az „Asztal” korábban megszokott elemei alapbeállításban nincsenek az „Asztalon”. Ezen változtatni ennek a gombnak a megnyomása után lehet. Az ekkor kapott „Asztali elemek” ablaknak ugyan két regisztere van, de mivel nekünk a gyakorlatban majd csak az „Általános” regiszteren kell beállításokat elvégeznünk, csak azt tárgyaljuk. o „Asztali ikonok” Az ezen a területen kipipált elemek mindig ott lesznek az „Asztalon” („gyári” beállítások mellett azért keressük hiába a jól megszokott „Sajátgép”, stb. ikonokat az „Asztalon”, mivel alapértelmezésben egyik opció sem jelölt). o „Ikoncsere…” A lecserélni akart ikont jelöljük ki, majd nyomjuk meg ezt a gombot, és válasszuk ki az új ikont. o „Alapértelmezett” Ha az előzőleg tárgyalt gombbal már jól összekuszáltunk mindent, ezzel a gombbal visszakapjuk a „gyári” ikonbeállításokat. 53. Ábra: Az „Asztali elemek” ablak o „Az Asztal karbantartása” „Általános” regisztere A Windows XP figyeli, hogy az „Asztalon” vannak-e olyan parancsikonok, melyeket nem használunk. Ha a területen lévő jelölőnégyzetet kipipáljuk, akkor a legalább 60 napja nem használt parancsikonok – egy megerősítés után – törlésre kerülnek. A „Karbantartás most” gomb azonnal elvégzi ezt a „nagytakarítást”.

n

n

„Képernyőkímélő” regiszter „Képernyőkímélő” A Windows programhoz szállított, vagy utólag telepített képernyőkímélők közül választhatunk ennek a legördülő listának a segítségével. A képernyőkímélő szerepe az, hogy amennyiben nem használjuk a számítógépünket, akkor egy bizonyos időküszöb átlépése után statikus kép helyett egy folyamatosan mozgó képet jelenítsen meg a számítógépünk. „Várakozás” Az imént említett időküszöböt állíthatjuk be. Javasolt legalább 10-15 perces értéket megadni, ellenkező esetben ugyanis idegesítően gyakran elindul a képernyővédő. Vagy lehet, hogy csak én vagyok túlságosan könnyen ingerelhető?


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! n

n

n

n

„Beállítások” A gombot megnyomva az adott képernyőkímélő jellemzőit adhatjuk meg. Például a „Fényújság” nevű képernyőkímélőt választva egy szöveg adható meg, továbbá annak színe, betűtípusa, stb. állítható be. „Villámnézet” Bár a párbeszédablak tetején a beállítás majdani képe egy mintában rögtön látható, a „Villámnézet” gombot megnyomva munkánk eredménye teljes képernyőn is megtekinthető. Bármely gomb leütésére, vagy az egér megmozdítására visszakapjuk a beállító ablakot. „Üdvözlőképernyő” Akkor lehet rá szükségünk, ha gépünket egy irodában magára hagyjuk, és nem akarjuk, hogy illetéktelenek is dolgozhassanak rajta. Ha ugyanis kipipáljuk, és letelik a képernyővédő beindulásáig megadott időküszöb, akkor gomb leütésére, vagy az egér megmozdítására a Windows XP üdvözlőképernyője jelenik meg, és csak akkor lehet a gépen újra dolgozni, ha megadjuk a jelszót (feltéve persze, hogy az adott felhasználóhoz jelszó is van rendelve). 54. Ábra: A „Képernyő tulajdonságai” ablak „A képernyő energiaellátása” „Képernyőkímélő” regisztere A gombot megnyomva egy újabb párbeszédablakhoz jutunk, ahol nemcsak a képernyő, hanem az egész számítógép rendszer energiagazdálkodásával kapcsolatosan a következő paramétereket lehet megadni: ¾ mennyi idő után kerüljön kikapcsolásra a monitor (ez azért fontos, mert általában a monitor a legnagyobb energiafogyasztója az egész rendszernek); ¾ hány perc után legyen a merevlemez kikapcsolva; ¾ elinduljon-e a készenléti üzemmód, és ha igen, mennyi idő múlva; ¾ valamint, hogy legyen-e, és mennyi idő elteltével legyen a gép hibernálva.

n

n

n

n

n

„Megjelenés” regiszter „Ablakok és gombok” Itt választhatjuk ki, hogy az ablakok és a nyomógombok a „Windows XP” szerintiek, vagy a Windows 9X verzióknál korábban megszokott megjelenésűek legyenek. „Színséma” Azt adhatjuk meg, hogy milyen színösszeállításban jelenjenek meg a képernyőelemek. A lista választéka függ az „Ablakok és gombok” listában választott elemtől. Fontos tudnunk, hogy léteznek olyan színsémák, melyek kifejezetten gyengén látóknak lettek kifejlesztve. Ezek nem innét, hanem a „Start” menü, „Vezérlőpultjából”, a „Kisegítő lehetőségek”, majd a „Szöveg és a színek kontrasztjának állítása a képernyőn” elemek kiválasztásával érhetőek el. „Betűméret” Ha nagyobb felbontást állítunk be, a betűk kisebbek lesznek. Ennek az oka az, hogy egy-egy betű nagysága meghatározott számú képpont. Nagyobb felbontáskor azonban mivel egyegy képpont mérete kisebb, így az adott számú képpontból álló betűk mérete is kisebb lesz. A problémán itt segíthetünk. Ha azonban nem csak a betűk méretét szeretnénk megnövelni, azt a „Beállítások” fül „Speciális” gombjának megnyo55. Ábra: A „Képernyő tulajdonságai” mása után tehetjük meg. ablak „Megjelenés” regisztere „Hatások…” Az ikonok méretét is nagyobbra állíthatjuk, amennyiben a „Hatások” gombot megnyomjuk. Ezenkívül még néhány kevésbé fontos lehetőséget találunk itt. „Speciális” Ezt a gombot megnyomva a képernyő és az ablakok összes eleme egyenként szabályozható.



n

n

n

n

„Beállítások” regiszter Amennyiben a „Színminőséget”, illetve a „Képernyőfelbontást” átállítjuk, lehetséges, hogy a számítógépet újra kell indítani (ez egy további beállítástól függ, amit az ezen a lapon található „Speciális” gombot megnyomva adhatunk meg). „Színminőség” Itt adható meg az alkalmazni kívánt színmélység. Bár a lista tartalma elvileg függ az alkalmazott képernyőcsatolótól, pontosabban annak memóriájának nagyságától, ez ma nem jelent problémát, mert a korszerű gépek támogatják már a legnagyobb színmélységet is. „Képernyőfelbontás” Javasolt legalább az 1024 * 768-as képernyőfelbontás beállítása. „Hibaelhárítás” A nyomógomb a képernyővel kapcsolatos hibák kijavításában segédkező „Súgó és támogatás” programot indítja el. „Speciális” Ha ezt a gombot megnyomjuk, akkor egy olyan újabb ablakot kapunk, melynek több regisztere van. Az egyes regiszterek közül minket legfeljebb az „Általános” és a „Monitor” érdekel.

56. Ábra: A „Képernyő tulajdonságai” ablak „Beállítások” regisztere

„Általános” regiszter o

o

„Képernyő” Itt lehet beállítani, hogy mekkora méretben jelenjenek meg a képernyőn az egyes képernyő- és ablakelemek (a „Megjelenés” fülnél erre a beállításra utaltam). „Kompatibilitás” Azt a már említett paramétert lehet itt beállítani, amely azt dönti el, hogy a „Beállítás” fülön végrehajtott változások érvénybelépéséhez újra kelljen-e indítani a számítógépet.

„Monitor” regiszter o

„Képernyőbeállítások” Itt adhatjuk meg a képernyőfrissítés frekvenciáját. Ezt célszerű minimum 60 Hz-re állítani. Alacsonyabb érték mellet villogónak fogjuk látni a számítógép képernyőjét, ami nem csak kellemetlen, de a szemet is rongálja.

2.4 További beállítások

57. Ábra: A „Speciális” gomb megnyomása után kapott ablak lehetőségei

¾ „Start” menü, „Vezérlőpult” ½ Minden további beállítást egy helyről, a „Vezérlőpultból” érhetünk el. Nagyon sok szabályzási lehetőség található a Windows XP programban, de mi csak a szempontunkból legfontosabbat, a felhasználói fiókokat tárgyaljuk. Akinek esetleg a kimaradtak használatára lenne szüksége, használja a program részletes Súgóját. Ennek elindítása a „Start” menüből lehetséges. A vezérlőpultnak két nézete van: ¾ a „kategória”; ¾ és a „klasszikus”. A két nézet között átváltani a „gyakori műveletek” területen lehet. A „gyakori műveletek” terület azonban csak akkor jelenik meg, ha az ablakok nem „klasszikus” nézetűek. Összefoglalva, ha a „Vezérlőpult” két nézete közötti váltás nem lehetséges, a következőket tegyük:


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! a „Vezérlőpult” „Eszközök” menüjéből indítsuk el a „Beállítások…” pontot, azután a kapott ablak „Általános” regiszterén állva válasszuk ki a „Gyakori műveletek megjelenítése a mappákban” elemet, majd kattintsunk az „OK” gombra; ¾ a „Gyakori műveletek” területen hajtsuk végre a nézetek közötti váltást. A „kategória” nézet sokak számára nem túl szimpatikus. kétségtelen ugyanakkor, hogy sok funkció egyszerűbben elérhető ebből az új nézetből (de olyan beállítás is létezik, amit kategória nézetből nem is lehet elérni). Azt is tudnunk kell, hogy a gépünk hardver és szoftver eszközeitől függően néha más, esetleg több, vagy éppen ellenkezőleg, kevesebb lehetőséget találunk gépünkön. ¾

58. Ábra: A „Vezérlőpult”

2.4.1 Felhasználói fiók ¾ „Felhasználói fiók” ½ A Windows XP egy több felhasználós, hálózati, grafikus operációs rendszer. Minket e jelzők közül most a „több felhasználós” érdekel. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az operációs rendszert úgy alakították ki, hogy ha ugyanazt a gépet többen is használják, mindenkinek saját „Start” menüje, „Asztala” és „Dokumentumok” mappája lehessen. Ráadásul megoldható, hogy az egyes felhasználók csak jelszóval tudjanak belépni, és a saját dokumentumok mappájuk tartalmát csak maguk lássák. Minden új felhasználói fiók létrehozásakor meg kell határozni az új felhasználó hozzáférési szintjét is. Kétféle felhasználói szint közül választhatunk: ¾ rendszergazda mindenre van jogosultsága; ¾ korlátozott nem telepíthet 59. Ábra: „Felhasználói fiókok” programot és hardvert, nem oszthat meg erőforrást, új fiókot nem hozhat létre, csak saját fiókjához fér hozzá, még saját fiókja vonatkozásában is csak a képet és a jelszót módosíthatja, a „Vezérlőpult” beállításai közül sokat nem érhet el (például „Felügyeleti eszközök”, „Dátum és idő”, stb.). Új felhasználói fiók létrehozása gombra. Adjuk meg a fiók nevét, majd nyomjuk A „Felhasználói fiókok” ablakban kattintsunk a meg a „Tovább” gombot. A következő lépésben azt kell eldönteni, hogy az új fiókhoz milyen hozzáférési szintet rendelünk


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! („rendszergazda”, vagy „korlátozott”), majd nyomjuk meg a „Fiók létrehozása” gombot. Mindezt azonban csak rendszergazda jogosultsággal rendelkező felhasználóként bejelentkezve tehetjük meg! Ezután kattintsunk rá az új fiók nevére és amennyiben szükséges, adjuk meg: ¾ a fiók biztonsági jelszavát a feliratra történő kattintással; ¾ változtassuk meg a fiókhoz rendelt képet úgy, hogy rákattintunk a feliratra. Fiók törlése Törléskor két dolgot kell figyelembe venni: ¾ szintén csak rendszergazdaként lesz fióktörlésre jogosultságunk; ¾ azt a felhasználói fiókot, amelybe bejelentkeztünk, természetesen nem lehet törölni. A „Felhasználói fiókok” ablakban jelentkezzünk be egy, a törlendő fióktól eltérő, rendszergazda jogosultsággal rendelkező felhasználóként, majd kattintsunk a törlendő fiókra. A kapott ablakban kattintsunk a feliratra, majd az újabb ablakban döntsük el, hogy a fiókhoz tartozó fájlokat, vagyis az adott felhasználó „Dokumentumok” mappáját és annak tartalmát meg akarjuk-e tartani. Végül kattintsunk a „Fiók törlése” gombra. További lehetőségek Lehetőségünk van még a fióktípus („Rendszergazda” / „Korlátozott”), a jelszó, és a fiókhoz rendelt kép megváltoztatására. A fióktípust azonban szintén csak rendszergazda jogosultságú felhasználóként változtathatjuk meg. A „Felhasználó beés kijelentkezési módjának megváltoztatása” pontot elindítva letilthatjuk az üdvözlő képernyő használatát, ami illetéktelenek bejelentkezése szempontjából nagyobb biztonságot fog jelenteni. Az egyes eljárások annyira egyszerűek, hogy lépéseiket nem ismertetem.

3. Programok és Windows eleme telepítése, eltávolítása A témakör kulcsfontosságú szinte minden felhasználó számára, hiszen egy-egy új programot a legtöbb esetben a felhasználónak magának kell a gépére telepítenie. Ugyancsak magának kell tudnia a Windows eredetileg nem telepített elemeit installálnia is.

3.1 Windows elemek telepítése, eltávolítása ¾ „Start”, Vezérlőpult”, „Programok telepítése és törlése”, „Windows összetevők hozzáadása, eltávolítása” ½ Indítsuk el a „Vezérlőpult” eszközt a „Start” menüből, majd válasszuk ki a „Programok telepítése és törlése” programot. A kapott ablak bal oldalán kattintsunk rá a „Windows összetevők hozzáadása, vagy eltávolítása” gombra. A „Windows összetevők varázsló” programban a jelölőnégyzetek segítségével adjuk meg a telepíteni kívánt összetevőket. Mi kerül hozzáadásra és eltávolításra? Egyszerű és logikus: ¾ ha egy korábban nem kipipált összetevőt kipipálunk, az telepítésre kerül; ¾ ha egy előzetesen kipipált elemről levesszük a pipát, akkor az eltávolításra kerül. A telepítendő, vagy eltávolítandó elemeket azonban nemcsak globálisan lehet megadni. Ekkor először kattintsunk rá a részleteiben is látni kívánt 60. Ábra: Windows összetevők hozzáadása, eltávolítása összetevőre, majd nyomjuk meg a „Részletek” gombot, végül jelöljük be a telepíteni kívánt elemeket. Persze ehhez nem árt, ha tudjuk, hogy mi hol található a Windowsban, különben esetleg csak hosszas kutatás után találjuk meg a keresett elemet.

3.2 Programok telepítése és eltávolítása A két, csak rendszergazda jogokkal végrehajtható feladatot külön kell tárgyalni, ugyanis teljesen másként kell eljárni a program telepítésekor és eltávolításakor. És egy meglepő tény: a Windows alatt többnyire az eltávolítás okozza a nagyobb problémát.


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! 3.2.1 Programok telepítése A lehetőségek közül a három legfontosabbat szeretném ismertetni. Arra viszont számíthatunk, hogy nagyon sok program (játékok, víruskeresők, tömörítők, stb.) angolul fogja a képernyőre kiírni a telepítés közbeni feladatainkat. Ennek során többnyire a következő lépésekkel fogunk találkozni: ¾ a program licenc szerződése (fogadjuk el, ha telepíteni akarjuk más lehetőségünk úgysincs); ¾ annak a könyvtárnak a megadása, ahová a programot telepíteni akarjuk; ¾ ha új könyvtárat adunk meg, a telepítőprogram általában rákérdez, hogy létrehozza-e (igen); ¾ sokszor azt is megkérdezi a telepítő, hogy felvételre kerüljön-e a program a „Start” menübe (döntsük el), illetve elhelyezzen-e egy, a programra mutató parancsikont az „Asztalra”.

3.2.1.1 Programok automatikus telepítése ¾ A telepítő CD berakása ½ E megoldás esetében csak annyi a dolgunk, hogy berakjuk a telepítendő program CD lemezét a CD egységbe. Minden további eljárást a képernyő utasításoknak megfelelően kell elvégeznünk.

3.2.1.2 Programok félig automatikus telepítése ¾ „Start” menü, Vezérlőpult”, „Programok telepítése és törlése”, „Új program hozzáadása” ½ A „Start” menüből nyissuk meg a „Vezérlőpultot” majd indítsuk el a „Programok telepítése és törlése” programot. A kapott ablak bal oldalán most az „Új program hozzáadása” elemet válasszuk. Végül az átalakult „Programok telepítése és törlése” ablak jobb oldalán kattintsunk a „CD vagy hajlékonylemez” gombra. A továbbiakban nagyon könnyű dolgunk lesz már, mivel a Windows XP minden további feladatunkat kiírja a képernyőre.

61. Ábra: Most tegyük be a telepítő készletet

62. Ábra: Csak a „Befejezés” gombra kell kattintanunk

Ennek megfelelően tegyük be a floppy, vagy CD egységbe a telepítő lemezt, majd nyomjuk meg a „Tovább” gombot. A Windows megnézi előbb a floppy, majd a CD egységet, és megpróbálja automatikusan megkeresni a telepítő fájlt. Ha a Windows valamilyen okból nem megfelelő fájlt találna meg, akkor használjuk a „Tallózás…” gombot. A tényleges telepítés elindításához már csak a „Befejezés” gombra kell kattintanunk.

3.2.1.3 Programok kézi telepítése ¾ „Start” menü, „Futtatás…” ½ Ne gondoljuk, hogy valami különlegesen bonyolult feladatot kell elvégeznünk. Egyszerűen csak a „Start” menü „Futtat…” pontját kell indítanunk, majd a megjelenő párbeszédablak adatmezőjébe be kell gépelni a telepítőprogram nevét. Ez a program dokumentációjában mindig megtalálható, de gyakran a floppy címkéjére, vagy a CD dobozára is ráírják. Minden további feladat a képernyőn megjelenő utasítások szerint végzendő el.

3.2.2 Programok eltávolítása

63. Ábra: Manuális programtelepítés

Azt, hogy egy programot majd melyik módszerrel tudjuk eltávolítani, az a telepített programtól függ. Én három eljárást fogok ismertetni, melyek közül az utolsót csak végszükségben alkalmazzuk. Mindhárom módszer esetében ellenőrizzük,


Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! hogy a „Start” menüből is kitörlésre került-e a program. Amennyiben nem, a korábban tárgyalt módszerrel manuálisan távolítsuk el.

3.2.2.1 Program eltávolítása a Vezérlőpult segédprogramjával ¾ „Start” menü, Vezérlőpult”, „Programok telepítése és törlése”, „Új program hozzáadása” ½ Indítsuk el a „Vezérlőpult” ablakából a „Programok telepítése és törlése” programot, majd a megjelenő ablak „Programok módosítása vagy eltávolítása” lapján keressük meg az eltávolítandó programot. Azok a programok, amelyek így letörölhetőek, általában a „Start” menüből is eltávolítják magukat, illetve minden egyéb helyen végrehajtott bejegyzésüket is törlik. Ha megtörtént a választás, akkor már csak rá kell kattintani a „Módosítás és eltávolítás” nyomógombra, és az utasításoknak megfelelően eljárni, illetve a feltett kérdésekre válaszolni. Néha a gép egy kicsit sokat macerál bennünket, de a legegyszerűbb eljárás még mindig ez. Bármily meglepő, de sok esetben a program eltávolítása is csak akkor hajtható végre, ha birtokunkban van a telepítő le64. Ábra: Válasszuk ki, hogy mi nem kell mez. Bár ez a módszer lenne a kívánatos minden program esetében, sajnos nem mindig elérhető. Az ugyanis egyáltalában nem biztos, hogy az ábra szerinti ablakban megtaláljuk az eltávolítandó programot. Ilyenkor válasszuk a második, ha az sem elérhető, a harmadik módszert.

3.2.2.2 Alkalmazás eltávolítása a saját UNINSTALL programjával A módszer azon alapul, hogy egy „Uninstall” program az alkalmazásokhoz általában eleve tartozik. Csak meg kell keresni, majd elindítani. Ezt sokszor magából a „Start” menüből is megtehetjük úgy, hogy kiválasztjuk a „Minden program”, majd az adott program nevével egyező elemet, és onnét elindítjuk. Ha ott nem találjuk, keressük meg. A kiegészítő információkban ismertetek több erre a célra használható módszert. Mivel az „Uninstall” is csak egy program, elindítása az ikonjára történő dupla kattintással lehetséges. Természetesen még az „Uninstall” program is különféle kérdéseket fog feltenni. Arra biztos rákérdez, hogy tényleg törölni akarjuk-e az alkalmazást.

65. Ábra: Folytassam a törlést?

3.2.2.3 Alkalmazás eltávolítása a saját könyvtárának letörlésével Még egyszer felhívom a figyelmet arra, hogy a módszert csak akkor használjuk, ha az előző két megoldás nem járható. Keressük meg az alkalmazás könyvtárát, majd a már tanult módon töröljük le.

4. Vírusok elleni védekezés Gépünket sosem szabad úgy használni, hogy nincs naprakész antivírus program rajta. Erre a célra otthoni felhasználók ingyenesen használhatnak több terméket is (például Avast! Home Edition). A program ingyenesen letölthető az internetről., de a használatához regisztráció szükséges. Amennyiben egy külső adathordozóról szeretnénk valamit megnyitni, előtte célszerű az adott háttértár helyi menüjéből a víruskeresést lefuttatni! A menüpont neve és megjelenése természetesen függ a gépre telepített programtól.


66. Ábra: Indítsuk a „ Keresés …” -t

Nógrádi PC Suli tanfolyami jegyzete! Kinyomtatni, másolni, sokszorosítani tilos! Kereskedelmi forgalomba nem hozható! TANFOLYAMI JEGYZET

Recommend Documents