Szerkesztõ: Olvasószerkesztõ: Tipográfia: BORGISZ BT. ISBN Kereskedelmi forgalomba nem hozható

Szerkesztõ:

VIRÁGNÉ KATONA ZSUZSANNA Szerzõk:

VIRÁGNÉ KATONA ZSUZSANNA NÁNÁSINÉ HORVÁTH EDIT PATAKINÉ FARKAS ERZSÉBET Lektorálták:

GAÁL ÉVA MESTERHÁZI ZSUZSA Olvasószerkesztõ:

HIDALMÁSI ANNA

Tipográfia: BORGISZ BT. Borítóterv: KOVÁCS DÁVID

ISBN 963 86308 7 6

Kereskedelmi forgalomba nem hozható © Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány 1054 Budapest, Báthori u. 10. • Tel./Fax: 302-3007

GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ CENTRUMOK

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET

Budapest, 2002

ELÕSZÓ

A SOROZATHOZ

A közoktatásról szóló törvény, gyógypedagógiai szolgáltató centrumról mint külön intézménytípusról nem rendelkezik. A célterület igénye és a napi gyakorlat azonban fokozatosan és igen határozottan életre hív(ott) olyan intézményeket, amelyek a törvény által meghatározott szolgáltatásokon kívül más, a törvényben nem jelzett szolgáltatásokat is nyújtanak. A Közalapítvány kuratóriuma, felismerve e folyamat fontosságát, olyan pályázati programcsomagot indított útjára, amely a gyógypedagógiai szolgáltatások területén innovációs jelleggel bír. A már mûködõ gyógypedagógiai szolgáltató centrumok, környezetük igényeire reagálva, rendszerük tudatos fejlesztésével, olyan egyedi intézményi modelleket alakítottak ki, melyek a pályázati program keretében, mûködési formájuk leírására, bemutatására vállalkoztak. A szakma elismert szakembereinek értékelése nyomán Gyógypedagógiai szolgáltató centrumok könyvsorozatunkban 8 sikeres modell-intézmény mutatkozik be. A nyolc kötet mindegyikét, külön-külön vagy együttesen ajánlom a téma iránt érdeklõdõ gyakorlati szakembereknek, akik hasonló gyógypedagógiai szolgáltató centrum kialakításán gondolkodnak, esetleg elkezdték már annak megvalósítását. Ajánlom továbbá érdeklõdõ elméleti szakembereknek, akik a közoktatásban megjelenõ „új” intézménytípus rendszerszemléletû megközelítésében érdekeltek, valamint mindazoknak, akik a fogyatékos gyermekek, szüleik és a velük foglalkozók részére nyújtott szolgáltatások iránt érdeklõdnek. Tóth Egon a kuratórium elnöke

„...Ha valóban röviden szeretném jellemezni az elkészült pályamunkát, azt kell mondanom, profi munka. Úgy tûnik, a team tagjai mind a tartalmi, mind a szervezetfejlesztés kérdéseiben, mind a minõségbiztosítás területén felkészült szakemberek. Az intézmény fejlõdéstörténetének bemutatása, a differenciálódás folyamata, a jelenlegi állapot leírása egyaránt kitér az eredmények mellett a problémákra, nehézségekre is. A jövõkép következik az elõzõekben részletesen bemutatott fejlõdésmenetbõl és jelenlegi helyzetbõl, valamint az ugyancsak kellõ részletességgel taglalt elvárásokból, igényekbõl. Az anyag tudatos, átgondolt, reális, fejlesztõ munkát tükröz. A leírások, elemzések pontosak, világosak, szakszerûek. A táblázatok és ábrák szervesen illeszkednek a szöveghez. Mind a tartalom, mind a forma magas színvonalú, igényes….” Gaál Éva

TARTALOM

I. fejezet – Gyökereink. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 A megye általános bemutatása, földrajzi, infrastrukturális feltételek, népesség, iskolázottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Az intézmény jogelõdjei, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A Pedagógiai Intézet mûködésének jellemzõi és szervezeti változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 II. fejezet – Jelenünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Az intézet partneri köre, az intézményrendszer, iskolázottsági mutatók (1995–2000) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A Pedagógiai Intézet pedagógiai szakszolgálatokat koordináló szerepének kialakulása, a koordináció szakmai tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 A különleges ellátás szakmai és területi jellemzõi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet mint közoktatási közszolgáltató intézmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 III. fejezet – Jövõnk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 A stratégiai tervezést meghatározó feltételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 A változás kritériumai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 A Jász-Nagykun-Szonok Megyei Pedagógiai Intézet mint közoktatási közszolgáltató hosszú távú fejlesztési céljai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 A szervezeti struktúra megváltoztatásának lépései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 A fõ folyamatok minõségvezérelt újragondolása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 A szervezeti mûködés javítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 A szakmai feladatellátás minõségorientált, lakóhelyközeli megvalósításának fejlesztése . . . . . . . 124 Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127

TISZTELT OLVASÓ! A tanulmány bemutatja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézetet, a különleges ellátásban részt vevõ megyei intézmény múltját, jelenét és tervezett jövõjét. Olvasásra ajánlom azoknak, akik elkötelezettek a gyógypedagógia területén, részt vesznek a különleges ellátásban, szeretnének megismerni egy sajátos feladatokat ellátó pedagógiai intézetet, érdeklõdnek a szervezetfejlesztés iránt, s elkötelezettjei a közoktatás közszolgáltatói szemléletének. Az olvasáshoz az igazgatói pályázatom befejezõ gondolatát javaslom: „A vezetõi tevékenységet alkotótevékenységnek tekintem, amely eredményes megoldásához megfelelõ személyes képességekre van szükség. A vezetés tartalmát a rendszer elõtt álló célok tudatos felismerése, elemzése és értékelése, a szervezet tagjainak tevékenységre motiválása, ösztönzése, illetve a tevékenységek összehangolása, szervezése jelenti annak érdekében, hogy a rendszer célkitûzései optimális színvonalon realizálódjanak, és ezzel együtt az emberi tényezõ fejlõdése is megvalósuljon.”* Virágné Katona Zsuzsanna szerkesztõ

* Virágné Katona Zsuzsanna: Pályázat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet igazgatói álláshelyére 1999

I.

FEJEZET

GYÖKEREINK A MEGYE ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA, FÖLDRAJZI, INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEK, NÉPESSÉG, ISKOLÁZOTTSÁG Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország keleti felében, az Alföld közepén, öt megyével határosan a Tisza, a Zagyva és a Hármas Körös mellett helyezkedik el. 1876-ban jött létre a Jász, a Nagykun kerületekbõl és Külsõ-Szolnok vármegyébõl. Területe 5582 km2, ez az ország területének 6,0%-a. Népessége a KSH legutóbbi adatbázisa szerint 410.694. Ez az ország lakosságának 4,08%-a, az Észak-Magyarországi régió legkisebb területû és legkevesebb lakosú megyéje. A népsûrûség 74 fõ/km2 (országos 108 fõ/km2). A lakosság kétharmada 16 városban, egyharmada 61 egyéb településen él. A megye székhelye Szolnok (77 000 lakos, a megye lakosságának 18,6%-a) az ország 11. legnagyobb városa, az ország keleti felének legfontosabb közlekedési csomópontja. A megye településhálózata alföldi típusú, egymástól jelentõs távolságra lévõ települések alkotják, a folyók mentén sûrûbb a településhálózat. Jellegzetes a hat kistérsége: a megye nyugati részén elhelyezkedõ Jászság és Szolnok térség, a Tiszántúlon a Tiszazug (Kunszentmárton, Tiszaföldvár), a Nagykunság (Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Túrkeve), a Közép-Tiszavidék (Tiszafüred) és Törökszentmiklós térsége. A kistérségi tagolást a megye közoktatás-feladatellátási, intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési terve jeleníti meg (1997). Fejlettségi szempontból a megye két elkülönülõ részre oszlik: a Tiszától nyugatra esõ rész (és a Tisza tó környéke idegenforgalmi szempontból) dinamikusan fejlõdik, ugyanakkor a tiszántúli kistérségek válságtérségnek számítanak. A megye természeti értékei közül kiemelkedik a termõföld, a termelés, az ország második legnagyobb állóvize, a Tisza-tó, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele. A megye közlekedésföldrajzi helyzete kedvezõ, a kelet–nyugati vasúti és közúti tranzit útvonalak szelik át, de nincs gyorsforgalmi útja, fejletlen a települések közötti közúti összekötöttség. A kereskedelmi ellátás és a lakossági szolgáltatások kiegyensúlyozottak. A kommunális ellátás fejlõdik. A gazdasági szervezet ipari-agrár jellegû, az évi GDP az ország bruttó haszon termékének 3,5%-a. A foglalkoztatottak aránya 36,5% (országos 38%), ebbõl 39% az

14

GYÖKEREINK

KISTÉRSÉGEK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK

Jászárokszállás

MEGYÉBEN

Tiszafüred

Jászfényszaru

Jászberény

Jászapáti Kunhegyes Karcag

SZOLNOK

Kisújszállás Törökszentmiklós Túrkeve Jászság térség Martfû

Szolnok térség Mezõtúr

Tiszaföldvár

Törökszentmiklós térség Tiszazug

Kunszentmárton

Nagykunság Közép-Tisza vidék

iparban (országos 34%), 13% a mezõgazdaságban (országos 7,1%), 48% a tercier (országos 58,9%) ágazatokban. A bruttó átlagkereset 1998-ban 56 575 Ft (az országos átlag 82,3%-a) az elõzõ évekhez viszonyítva csökkenõ tendenciájú (1995-ben 33 923 Ft, az országos átlag 86 %-a). A megye lakosságának iskolázottsága elmarad az országos szinttõl, az elmaradás annál nagyobb, minél magasabb fokú végzettségrõl van szó. Az alap- és középfokú iskoláztatás intézményei rendelkezésre állnak a megyében. Két település kivételével valamennyi településen van óvoda, 1 község kivételével legalább alsó tagozatos iskolai oktatás, öt gyógypedagógiai intézmény és húsz – osztályt és tagozatot mûködtetõ – általános iskola segíti a sérült gyermekek nevelését. Nagy hagyományokkal rendelkezõ középiskola van Mezõtúron, Karcagon, Kisújszálláson, Jászberényben és Szolnokon. A felsõoktatás terén a fejlõdés jelentõs, 4 fõiskola, illetve fõiskolai kar mûködik, egyetem nincs. A közoktatásban központi szerepe van a Megyei Pedagógiai Intézetnek. Közszolgáltatásainak egyharmad része klasszikus pedagógiai szakmai szolgáltatás,

GYÖKEREINK

15

kétharmad részben a megyei önkormányzat köteles feladatainak ellátásához kapcsolódó pedagógiai szakszolgálati tevékenységeket végez és koordinálja azokat.

AZ INTÉZMÉNY JOGELÕDJEI, A JÁSZ-NAGYKUNSZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET ALAPÍTÁSA Jász-Nagykun-Szolnok Megyében a pedagógus továbbképzés intézményesült kereteinek létrejötte – az akkori mûvelõdéspolitika igényei alapján – az ötvenes évek végére a hatvanas évek elejére tehetõ. A Szolnok Megyei Tanács VB Mûvelõdésügyi Osztályán kezdetben egy fõ – továbbképzési felügyelõ – majd három fõs továbbképzési csoport látta el a pedagógus továbbképzés feladatait. A pedagógus továbbképzés hatékonyságának javítása céljából 1974. január 1-jén megalakult a Szolnok Megyei Tanács VB Pedagógus Továbbképzõ Intézete (kabinete) öt fõállású munkatárssal. „Szolnok Megye Tanácsa a 35/1971. (XI.3.) számú Korm. rendelet 6. §-ában biztosított jogkörében 1974. január 1-i hatállyal Szolnok megyei Tanács VB Pedagógus Továbbképzõ Intézetet (Kabinetet) létesít. Az intézet feladatköre: Szolnok megyében az MM. fõfelügyelete alá tartozó óvodákban, alsófokú oktatási intézményekben, gimnáziumokban, szakközépiskolákban, szakmunkásképzõ iskolákban, diákotthonokban, gyermek- és ifjúságvédõ intézetekben mûködõ vezetõk és pedagógusok, valamint a mûvelõdésügyi szakigazgatási szervnél az oktatás-nevelés területén ügyintézõi munkakört ellátók rendszeres ideológiai-szakmai és módszertani továbbképzése.” 1

1977-ben a továbbképzõ intézethez egy vegyes gyûjtõkörû filmtárat kapcsoltak. 1974 és 1980 között a továbbképzési tevékenység differenciálódása és a szervezeti módosítás következtében növekedett a dolgozói létszám. Ettõl az idõponttól kezdõdõen az intézet történetét végigkísérték a szervezeti változások, a létszámbõvítések és a létszámleépítések. Nemcsak a közoktatás tartalmi változásai, hanem a pedagógiai intézetek szerepének változó közoktatáspolitikai megítélése is meghatározó volt az intézet történetében. Ehhez – szinte a kezdetektõl – társult a helyi mûvelõdésirányítás szûkre szabott szakmai érdekérvényesítési lehetõsége a gazdasági megfontolásokkal, döntésekkel szemben. E tényezõk együttesen – fõként egy-egy idõszakban – destabilizáló hatásúak voltak. A gazdasági szempontok prioritása következtében a 80-as évek közepétõl (1984) többcélú intézményként mûködött a pedagógiai intézet két tagintézménnyel. Ennek nyilvánvaló szakmai elõnyeit – a destabilizáló hatások mellett is – megpróbálta érvényesíteni az intézet vezetése. A rendszerelvû mûködtetés azonban közel két évtizedet váratott magára. 1 59/1973. (XII.14.) sz. tanácshatározat Szolnok megyei Tanács VB Pedagógus Továbbképzõ Intézetének (kabinetének) létesítésére

16

GYÖKEREINK

VÁLOGATÁS

A JOGELÕDÖK TÖRTÉNETÉBÕL

A Szolnok Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet a hetvenes évek elejétõl 1983. december 31-éig önálló intézményként mûködött kilenc fõállású dolgozóval. A szakmai feladatokat négyen látták el, öt, a pedagógiai munkát segítõ alkalmazottal. A nevelésioktatási intézmények pályaválasztási felelõseinek továbbképzésében együttmûködött a Pedagógus Továbbképzõ Intézettel. A Szolnok Megyei Tanács VB Nevelési Tanácsadó 1974. október 1-jén kezdte meg mûködését, nyolc fõállású dolgozóval. Közülük öten pedagógiai feladatokat láttak el. „Szolnok megye Tanácsa a 35/1971. (XI.3.) számú Korm. rendelet 6. §-ában biztosított jogkörében 1974. január 1-i hatállyal, Szolnok megyei Tanács VB Nevelési Tanácsadót létesít. Az intézmény feladatköre: a gyermekek komplex módszerekkel történõ személyiségvizsgálata, a vizsgálat alapján a szülõk, az oktatási intézmények részére nevelési tanácsadás, a szükséges foglalkozás, valamint a gyermekek állapotából bekövetkezõ egyéb teendõk közvetlen, illetve közvetett biztosítása, nevelési propaganda kifejtése, a gyámhatóságok részére szaktanácsadás.”2

Az intézményt a nevelési-oktatási intézmények igényei hívták életre, a magatartási, tanulási zavarral küzdõ gyermekek eredményesebb intézményes nevelése érdekében. Ellátási körzete Szolnok megye közigazgatási területe volt. 1979. január 1. és 1982. december 31. között a nevelési tanácsadó fenntartója Szolnok Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága volt. A szakmai felügyeletet a város és a megye együttesen gyakorolta. A Minisztertanács az intézményi szervezet és gazdálkodási munka egyszerûsítésére hozott határozata nyomán született megyei intézkedési tervben foglaltak alapján 1983. január 1-jei hatállyal a Nevelési Tanácsadót is érintõ gazdasági, majd ezt követõen 1984. január 1-jén szervezeti változásra került sor. A Nevelési Tanácsadó visszakerült megyei fenntartásba. „A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a 19/1980. (X.27.) PM. sz. rendelet 87.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a 161/1982. (X.19.) vb. sz. határozata 4. pontjában elrendelte a Pedagógus Továbbképzõ Intézet, a Pályaválasztási Tanácsadó és a Nevelési Tanácsadó gazdálkodási összevonását, a feladattal összefüggõ intézkedések megtételét. A Nevelési Tanácsadó a Szolnok Városi Tanács fenntartásában mûködik. Szakmai feladatai az egész megyére kiterjednek, indokolt a megyei tanács fenntartásába átvenni, mivel a szakmai feladatainak irányítását jelenleg is a Megyei Tanács VB. Mûvelõdésügyi Osztálya látja el. A nevezett mindhárom intézmény háttér intézmény kategóriába tartozik. Költségvetési gazdálkodásuk összevonásával megteremtõdnek az új rendszerû gazdálkodás feltételei, s tevékenységük hatékonysága fokozódhat. A szakmai feladatok megyei irányítása mellett a fenntartási feladatok azonos szintre hozásával fokozódhat a szakmai és gazdálkodási munka összhangja.

2 59/1973. (XII.14.) sz. tanácshatározat Szolnok megyei Tanács VB Nevelési Tanácsadójának létesítésére

GYÖKEREINK

17

A Megyei Tanács a Nevelési Tanácsadó fenntartását, Szolnok Városi Tanács egyetértésével a Megyei Tanács fenntartásába átveszi. Határidõ: 1983. július 1.” 3

A Megyei Pedagógus Továbbképzõ Intézetet, a Pályaválasztási Tanácsadó Intézetet, valamint a Nevelési Tanácsadót és abban az Állandó Áthelyezõ Bizottságot 1984-ben vonták össze. Az intézmény új neve Megyei Pedagógiai Intézet. „A Minisztertanács határozata alapján a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1006/1980. (I.15.) VB számú határozatával elfogadott „Intézkedési terv” – az intézményi szervezet és a gazdálkodási munka egyszerûsítése és korszerûsítése – tartalmazza a kulturális ágazat feladatait, melynek 4. pontjában konkrétan is megfogalmazza a Megyei Tanács irányítási jogkörébe tartozó intézmények összevonását. A Pedagógus Továbbképzõ Intézet, a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a Nevelési Tanácsadó közvetlen irányításuk alatt mûködik. Az intézmények mûködési területe bizonyos mértékû fedést is tartalmaz azáltal, hogy mindhárom ellát továbbképzési feladatokat is. A gazdasági összevonást követõ szervezeti összevonás jelentõsen egyszerûsíti az irányítást – felügyeletet –s növeli a szakmai területen végzett munka hatékonyságát. A Szolnok megyei Tanács a 1006/1980. (I.15.) v.b. sz. határozattal jóváhagyott Intézkedési Terv alapján 1984. január 1-gyel elrendeli a Pedagógus Továbbképzõ Intézet, a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a Nevelési Tanácsadó szervezeti összevonását. Az új intézmény elnevezése: Szolnok megyei Pedagógiai Intézet Az irányítás feladatait az összevont intézményben egy igazgató, két igazgatóhelyettes és egyegy pedagógus továbbképzési és módszertani, pályaválasztási, valamint nevelési tanácsadói csoportvezetõ látja el.” 4

A

SZAKÉRTÕI BIZOTTSÁG TÖRTÉNETE

A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység mélyen gyökerezik a közoktatás rendszerében. Az ötvenes évek végén, valamint a hatvanas években a gyógypedagógiai „áttelepítést” a gyógypedagógiai intézmények igazgatói végezték a Megyei Tanács VB Mûvelõdésügyi Osztályának megbízása alapján. A Mûvelõdési Minisztérium a 166/1958.(M.K.16.) MM.sz. utasítása alapján Tájékoztatásul közlöm, hogy a 164/1961. (M.K.22.) MM. számú utasításban foglalt jogkörömnél fogva az Áttelepítõ Bizottság elnökévé …… igazgatót bízom meg.” 5

3 Elõterjesztés a megyei tanácsnak a Nevelési Tanácsadó fenntartásának a Szolnok Városi Tanácstól a Megyei Tanácshoz történõ átadásáról 4 Elõterjesztés a Megyei Tanácsnak a Megyei Pedagógus Továbbképzõ Intézet, a Pályaválasztási Tanácsadó és Nevelési tanácsadó szervezeti összevonására, 49/1983. (XII.28.) számú tanácshatározat 5 Részlet a Megyei Tanács VB Mûvelõdésügyi Osztályának 1962. 03. 26-i körlevelébõl

18

GYÖKEREINK

A késõbbiekben a gyógypedagógiai szakfelügyelõk is bekapcsolódtak az „áthelyezési” munkába. A Megyei Tanács VB Mûvelõdésügyi Osztályának Gyógypedagógiai Állandó Áthelyezõ Bizottságát 1974-ben hozták létre egy fõállású gyógypedagógussal, aki egyben bizottságvezetõ, áthelyezési szakfelügyelõ volt. Az áthelyezõ bizottság a megyei Nevelési Tanácsadó szervezeti keretében mûködött. A szakemberek mind a nevelési tanácsadásban, mind az „áthelyezõ” munkában részt vettek. Az áthelyezõ bizottság státusa a Megyei Pedagógiai Intézethez kerüléssel sem változott. A Mûvelõdési Minisztérium 1984-ben általános felügyeleti vizsgálatot tartott Szolnok megyében. A vizsgálat a Pedagógiai Intézet tevékenységét is érintette. A szakmai munka elismerése mellett kifogásolta a nevelési tanácsadó és az áthelyezõ bizottság egy szervezeti keretben történõ mûködtetését. Az ennek nyomán született fenntartói döntés ismételten hosszabb idõre meghatározta az érintett tagintézmények sorsát és jelentõs szerepet játszott a Pedagógiai Intézet további történetének alakulásában is. A megyei Nevelési Tanácsadót 1988. január 1-jén megszüntették. A megyei feladatellátást négy státus, illetve a bér átadásával és a mûködési költségekhez való hozzájárulás kötelezettségének vállalásával Szolnok Megye Tanácsa átruházta Szolnok városára. Az állandó áthelyezõ bizottság egyelõre a Pedagógiai Intézet szervezeti keretében maradt. „A mûvelõdési miniszter a 102/1985. (Müv.K.4.sz.) MM. sz. utasításában meghatározta a pedagógiai intézetek munkakörét. Ezek közé a nevelési tanácsadást, mert az az 1985. évi (oktatásról szóló) I. tv. értelmében nem megyei feladat, nem sorolta be. A 34/1986. (VIII.26.) MT sz. – a tanácsi mûvelõdési intézmények létesítésének, illetõleg megszüntetésének általános szabályairól szóló – rendelet a nevelési tanácsadók létesítésének, mûködtetésének, illetve megszüntetésének jogát a városi jogú nagyközségi, illetve a városi tanácsok hatáskörébe sorolja. 1./ A Megyei Tanács a Minisztertanács 34/1986. (VIII.26.) számú rendelete alapján a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szervezetét módosítja, annak nevelési tanácsadói csoportját megszünteti. Határidõ: 1988. január 1. 2./ A Szolnok városban mûködõ nevelési tanácsadó intézményt meg kell bízni – a helyi nevelési tanácsadói hálózat teljes kiépüléséig – az ellátatlan területeken jelentkezõ feladatok elvégzésével. A feladatnövekedéssel együttjáró tárgyi – és személyi feltételeket, az átkerülõ négy státus bérét, a vizsgálatok végzéséhez szükséges eszközöket, a mûködtetéssel kapcsolatos költségeket a Megyei Tanács VB Mûvelõdési Osztálya biztosítja. Szakmai felügyeletét a Szolnok Megyei Tanács VB Mûvelõdési Osztálya és a Szolnok Városi Tanács VB Mûvelõdési Osztálya együttesen látja el.” 6

6 Elõterjesztés a Megyei Tanácsnak a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szervezetének módosításáról 1988. 09. 23. 37/1987. (X.9.) számú tanácshatározat a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szervezetének módosításáról

GYÖKEREINK

19

Egyidejûleg az „Új szakmai feladatok” elnevezésû címzett központi támogatási rendszer segítségével a megye megkezdte a városokban a nevelési tanácsadók létrejöttének szorgalmazását. Ezzel elkezdõdött egy decentralizációs folyamat, amely a lakóhelyi, illetve a lakóhely közeli ellátást szolgálta. Megyei intézmény híján a megyeszékhelyi nevelési tanácsadóra aránytalanul nagy teher hárult. A központi címzett támogatási rendszer megszûnése, a helyi fenntartók korlátozott lehetõségei, nem kevésbé szemléleti gondok vezettek oda, hogy a rendszer kiépülése megtorpant. Ezt a hátrányt napjainkig nem sikerült kiegyenlíteni. A gyógypedagógiai állandó áthelyezõ bizottságot 1989-ben Szolnok Megye Tanácsa megszüntette. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi Bizottságként újjászervezte. Mûködését és gazdálkodását tekintve Szolnok város önálló gyógypedagógiai intézményéhez, a Liget úti Általános Iskolához integrálta. Hat státust és bért, a szükséges eszközöket és a mûködési költségeket a megye garantálta. A megszüntetve megõrzésrõl szóló tanácshatározat kimondta a bizottság szakmai önállóságát, valamint tisztázta a felügyeleti jogkört. „A Megyei Tanács a mûvelõdési miniszter 15/1988. (VIII.1.) MM. számú rendelete alapján a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szervezetét módosítja, az intézetnél mûködõ és gazdálkodó Állandó Áthelyezõ Bizottságot megszünteti. Határidõ: 1989. január 1. A tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság mûködését, gazdálkodását tekintve a tevékenységének megfelelõ szakirányú intézményhez, a Szolnok városban mûködõ Liget úti Általános Iskolához tartozzék. A szakértõi bizottság tárgyi – és személyi feltételeit (az átkerülõ 6 státusz bérét, a vizsgálatok végzéséhez szükséges eszközöket, a mûködéssel kapcsolatos költségeket) a Megyei Tanács VB Mûvelõdési Osztálya biztosítja. A szakértõi bizottság szakmailag önállóan végzi tevékenységét. Felügyeletét az MTVB Mûvelõdési Osztálya látja el.” 7

1991 áprilisában tisztázatlan döntési mechanizmus keretében a szakértõi bizottság Szolnok város nevelési tanácsadójának szervezeti keretébe került. „A 15/1988. (VIII.1.) MM rendelet 2. §. 2. bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi Bizottsággal kapcsolatban az alábbi döntést hoztam: A Bizottság elhelyezését bérleti jogviszony megszûnése miatt meg kell oldani. Az elhelyezés módjának tervezésével egyidõben mûködése mutatóinak (vizsgálati számok, azok megoszlása, foglalkoztatási mutatók, költségvetése elemei) áttekintésére is sor került. A bizottság munkája folyamatos, évközi megoszlása azonban egyenetlen, a vizsgálati számok és a tevékenységük adatai azt mutatják, hogy az év különbözõ idõszakaiban a kihasználás nem hatékony. A szakember ellátottságuk szinte mûködésük óta nem biztosított.

7 32/1988. (XII.16.) számú tanácshatározat a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szervezetének módosításáról

20

GYÖKEREINK … iskolához való tartozásuk szakmailag kifogásolható … úgy határoztam, hogy – a Szakértõi Bizottság önálló szakmai csoportkénti mûködését, gazdálkodását tekintve – tartozzon a Nevelési Tanácsadóhoz. A döntésem indokai az alábbiak: … szakmai és gazdasági hatékonyság javítása. Kevesebb szakemberrel, jobb munkamegosztással magasabb minõségû szakmai munka valósulhat meg. Az átszervezés végrehajtásának megkezdését 1991. április 25. napjában határozom meg. Kérem, hogy a jelenlegi mûködési helyükrõl való átköltözést elõkészíteni, megszervezni és végrehajtani szíveskedjék az április 26–30. közötti idõszakban.”8

A döntés azonban gyakorlatilag nem realizálódott, mert közben a Megyei Önkormányzat kötelezõ feladatainak ellátására 1991 júniusában létrehozta a Jász-NagykunSzolnok Megyei Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálatot. Ennek keretében nevelési tanácsadás valamint tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység mûködtetését kezdte meg. 1991-ben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet mint pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálat mint pedagógiai szakszolgálatokat ellátó intézmény vett részt a megyei közoktatási közszolgáltatásban. A pályaválasztási tanácsadást a Pedagógiai Intézet mûködtette. A Megyei Önkormányzat a két intézmény feladatrendszerét, mûködési módját és költségeit 1995-ben áttekintette. Megállapította, hogy a pedagógiai szakmai szolgáltatás a tevékenységet az érintettek körében általában a pedagógiai folyamat egészére vonatkozóan fejti ki, míg a pedagógiai szakszolgálat ugyanezt – az érintettek esetében – a speciális pedagógiai folyamatokra koncentrálja. Ezen indokok, valamint a feladatellátás költségtakarékosabbá tétele céljából megszüntette a Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálatot. A Pedagógiai Intézet szervezeti módosításával a nevelési tanácsadást, valamint a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenységet – szakmailag önálló intézményegységek formájában a Pedagógiai Intézet szervezeti keretébe integrálta. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás csak tájékoztató jellegû részfeladatokkal maradt az intézet feladatrendszerében. „A pedagógiai szakmai szolgáltatás a megyei önkormányzat törvény szerinti kötelezõ feladata. Ezt 1985. óta a Megyei Pedagógiai Intézet látja el, mely alapító okirata szerint többcélú intézmény, magában foglalja a pályaválasztási tanácsadó pedagógiai szakszolgálatot. A Pedagógiai Intézet az egész megye közoktatási intézményeire kiterjedõen, miniszteri rendelet alapján az alábbi területeken biztosítja a pedagógiai szolgáltatásokat: – szaktanácsadással, szakértõi közremûködéssel segíti a nevelõ-oktató munka helyzetének feltárását,

8 Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Mûvelõdési és Népjóléti Iroda Vezetõjétõl szakértõi bizottság megbízott vezetõ, Szolnok

GYÖKEREINK

21

– program-, tantárgy- és eszközfejlesztéssel segíti a nevelõ-oktató munka megújítását, – információs központként biztosítja a szakma és az intézmények mûködésével kapcsolatos ismeretek gyûjtését, – megyei szintû továbbképzéseket, versenyeket szervez, – gondozza az oktatás fejlesztésére létesített alapítványokat, – pályaválasztási tanácsadó pedagógiai szakszolgálatot mûködtet. … A Pedagógiai Intézetnél 1991-tõl kezdõdõen jelentõs létszámleépítés történt, az intézmény költségvetése az elõzõ évhez képest 50 %-ára csökkent. Átmenetileg a szaktanácsadás is szünetelt. … a pedagógiai szakszolgáltatás – ugyancsak törvény szerint – megyei önkormányzati kötelezõ feladat. A Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálatot a megyei közgyûlés 1991-ben hozta létre a tanulási nehézségekkel és beilleszkedési zavarokkal küzdõ gyermekek problémáinak feltárására, ellátására, illetve a többi gyermekkel együtt nem nevelhetõ, fogyatékos gyermekek kiszûrésére, beiskolázásának segítésére, fejlesztésére, rehabilitációs célú foglalkoztatására. E két intézmény feladatainak kapcsolódása, hasonlósága a közoktatási törvény pedagógiai szakmai szolgáltatásokra, illetve a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó részeibõl is megállapítható. … a feladatellátás költségtakarékosabbá tételére tekintettel szükséges egyrészt az intézmények alapvetõ feladatainak (alapító okirat), másrészt a feladatellátás szervezeti formájának meghatározása. … A Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálat megszüntetése, a nevelési tanácsadás és a tanulási képesség vizsgáló szakszolgáltatások a Pedagógiai Intézet (mint többcélú intézmény) szervezeti keretein belül, önálló szakfeladatként kerülnek ellátásra. … Amennyiben az összevont intézmény a késõbbiekben egy telephelyen mûködik, további létszámok takaríthatók meg az intézményegységeknél. Az intézmény-összevonást, az egy telephely kialakítását a szakmai indokokon túl a megyei könyvtár elhelyezéséhez elnyert címzett támogatás önrészének biztosítása is indokolja. (Magyar út 4., József A. út 40. értékesítése.)”9 „A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyûlés megszünteti a Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálatot, a nevelési tanácsadás és a tanulási képességet vizsgáló szakszolgáltatás ellátását a Pedagógiai Intézet feladatává teszi. … Határidõ: 1995. augusztus 1.”10

9 JNSZM közgyûlés Oktatási, Mûvelõdési és Sport Bizottság elõterjesztése a Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálat megszületésére, a nevelési tanácsadás és a tanulási képességet vizsgáló szakszolgáltatások Pedagógiai Intézet keretében történõ ellátására 10 Közgyûlési határozat

22

GYÖKEREINK

1995-ben tehát újjászervezõdött egy megyei, többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, az alábbi intézményegységekre tagolódva.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet

Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás

MIT

Nevelési Tanácsadó

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság

Gazdasági Csoport

MUTATNAK A GYÖKEREK?

A pedagógiai szakmai szolgáltatást, valamint a pedagógiai szakszolgálati feladatellátást a pedagógiai gyakorlat hívta életre. A klientúra a társadalmi pluralizáció fejlõdésével párhuzamosan szélesedett (fõként a szülõi részvétel). A pedagógiai szolgáltatások folyamatosan beépültek a közoktatás rendszerébe, jogszabályok által meghatározott feladatokkal és csak jóval késõbb – az 1993-as közoktatási törvény jóvoltából – meghatározott feltételrendszerrel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás, valamint a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek jogelõdjei Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyakran egy szervezeti keretben, mégis egymástól szakmailag elszigetelten mûködtek. A rendszerelvû mûködés kialakulását a gyakori szervezeti változások kedvezõtlenül befolyásolták. A szakmai kompetenciák összemosódása, a megfelelõen strukturált intézményi szervezet hiánya sem tette lehetõvé a többcélú intézmény rendszerelvû mûködtetését. Hiányzott továbbá az a szemléletmód is, amely a rosszul értelmezett szakmai érdekekbõl épült falak lebontásához szükséges. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és a pedagógiai szakszolgálatok mûködésének kereteirõl, intézményes hátterérõl elsõdlegesen mindig is gazdasági és csak másodlagosan szakmai szempontok mentén döntöttek a döntéshozók. A Pedagógiai Intézet története összefonódik a nevelési tanácsadás, a pályaválasztási tanácsadás, valamint a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység történetével. Ezért már 1995-ös újjászervezésekor magában hordozta azt a lehetõséget, hogy komplex szolgáltatásai révén széles körû klientúrának szolgáltasson, illetve egy-egy célcsoport számára többrétegû szolgáltatást biztosítson. Másrészt magában hordozta azt a lehetõséget is, hogy a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás és megyei rendszere kiépülését, mûködését szakmai és egyéb szolgáltatásokkal segítse.

GYÖKEREINK

23

Ilyen értelemben elõrevetítette annak lehetõségét, hogy az intézet gyógypedagógiai szolgáltató centrum szerepet töltsön be Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

A PEDAGÓGIAI INTÉZET

MÛKÖDÉSÉNEK JELLEMZÕI

ÉS SZERVEZETI VÁLTOZÁSAI Az intézet mûködési jellemzõi csak az 1984–1989 közötti idõszakban voltak koherensek a jelenlegi funkcióval. Ez idõ alatt ellátta a nevelési tanácsadás, az „áthelyezõ tevékenység”, a pályaválasztás, a pedagógus továbbképzés és módszertani fejlesztés feladatköreit. Felépítése a funkcionális elv szerinti munkamegosztáson alapult. A funkciók homogén szakmai tevékenységek formájában különültek el. A szervezeti egységek élén megfelelõ hatáskörrel rendelkezõ igazgatóhelyettesek, a hierarchikus alárendeltségben pedig a csoportvezetõk álltak. 1989-ben létszámleépítés, valamint a szaktanácsadás mûködésének átmeneti szünetelése miatt az intézetben a csoportok szerinti struktúra megszûnt. Az igazgatóhelyettesei feladatkör szünetelt. A feladatokat szakterületenkénti felosztásban az igazgató közvetlen irányításával a munkatársak látták el. Egy év elteltével megkezdõdött a korábbi feladatrendszer és struktúra visszaállítása, valamint a szaktanácsadói hálózat újjászervezése. A csoportok csak a vezetõtõl (csoportvezetõ, igazgatóhelyettes) kaphattak utasítást. A munkáltatói jogkör és a szakmai irányítás azonos volt. A lefelé történõ feladatkijelölés, utasítás, a felfelé történõ jelentés ugyanazon a szolgálati úton történt. Így a belsõ kapcsolatokat a linearitás, az alá-, fölérendeltségi viszonyok egyértelmûsége, áttekinthetõsége jellemezte. Az ügyek intézésére hosszabb utak és információs csatornák alakultak ki. A Pedagógiai Intézet mûködését a tagintézmények elszigeteltsége, másrészt a nevelési tanácsadó és az állandó áthelyezõ bizottság szakmai kompetenciájának összemosódása jellemezte. A pedagógiai szakmai szolgáltatás, valamint a pedagógiai szakszolgálati tevékenység együttmûködése ebben az idõben – mint arra már történt utalás – a pályaválasztási tanácsadás esetében volt jellemzõ. A „szolgáltatások” célcsoportjai (pedagógusok, szülõk, gyermekek tanulók) is többnyire a „szolgáltatók” elszigetelt mûködési módja szerint jutottak hozzá a „szolgáltatásokhoz”. Mivel az összevont intézmény mûködésének szinte kizárólagos alapelve a gazdaságosság volt, így csak a kínálkozó integratív elemek jelentek meg a szervezeti kultúrában, amelyek általában a spontaneitást hordozták. Például az óvodapedagógusok és a tanítók iskolaérettségi vizsgálatokban való szervezett közremûködését – felkészítõ tanfolyamokon – a nevelési tanácsadó és az áthelyezõ bizottság szakemberei segítették. Az 1990-es években a Pedagógiai Intézet, valamint a Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálat mûködése teljesen elkülönült. Ezért az 1995-ös összevonás hosszabb távon tág határokat teremthetett a szakmai szempontok más struktúrában való érvényesítésének is.

II. FEJEZET

JELENÜNK AZ

INTÉZET PARTNERI KÖRE, AZ INTÉZMÉNYREND-

SZER, ISKOLÁZOTTSÁGI MUTATÓK

(1995–2000)

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet partneri körét elsõsorban a megye közoktatási intézményei, a gyermekek, tanulók, a szülõk és a pedagógusok jelentik. Az elmúlt idõszak közoktatása értékelését, fejlesztését Jász-Nagykun-Szolnok megye Közoktatás-feladatellátási Intézményhálózat-mûködtetési és Fejlesztési Terve 1997–2001 tartalmazza. Megállapításai szerint: „A népesség elöregedõ korstruktúrájú, 1995 végén a 60 éven felüliek aránya 20,1%, a 20 éven aluli fiataloké 26,6%. … Kedvezõtlen a megyén kívül végzett, kvalifikált fiatalok visszatelepülési aránya is. … Minden intézményrendszer, így az iskola is visszatükrözi a különbözõ térségek társadalmigazdasági kultúrájának eltérõ színvonalát. A körzetek elmaradott, vagy fejletlen voltát jól kifejezi az iskolázottsági, szakképzési megoszlás. … a megye népessége a felsõfokú és a középiskolai végzettség részarányában még eléggé elmarad az országos szinttõl. Sajnos a megyében arányában több a csak 1–5. osztályt végzett analfabéta, mint országosan.”

Az iskolázottsági változásokat az alábbi táblázat mutatja az 1996-os mikrocenzusig.1 Az iskolázottság alakulása az iskolatípus elvégzését lehetõvé tevõ korosztályokban 1930–1990 Év

1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 1996

10-x éves 0 osztály

15-x éves legalább ált. isk. 8. osztály

18-x éves legalább befej. középf. isk.

25-x éves befejezett felsõf. isk.

megye

ország

megye

ország

megye

ország

megye

ország

13,7 9,3 7,2 4,8 3,0 1,7 1,6 1,1

9,3 6,4 4,8 3,2 1,9 1,1 1,2 0,7

7,1 8,1 11,7 22,6 41,8 59,0 72,8 80,0

12,9 15,1 20,6 32,8 51,4 66,1 78,1 85,0

2,3 1,9 2,6 4,8 10,9 17,7 23,5 28,0

4,7 4,2 5,5 8,8 15,5 23,4 29,2 34,7

0,9 0,8 0,8 1,3 2,7 4,3 7,2 7,9

1,8 1,6 1,7 2,7 4,2 6,5 10,1 12,1

1 Dr. Vincze Sándor – Virágné Katona Zsuzsa: Gondolatok Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlesztési terve elé

26

JELENÜNK

Látható, hogy az országos átlagtól minden kategóriában jelentõs az elmaradás. A legalább befejezett középiskolai és felsõfokú iskolai végzettségûek körében az ország és a megye ollója még nyílt is.

ÓVODÁZTATÁS A vizsgált idõszak jellemzõi a megyében: demográfiai okok miatt csökkent az óvodások száma. Az önkormányzatok gazdasági megfontolásból jelentõsen csökkentették az óvodák és az óvodai csoportok számát. 1999-ben a gyermekek ellátása 122 intézményben történt. Fenntartójuk 98,5%-ban a helyi önkormányzat. Közöttük a legtöbb jogilag önálló, de található általános iskola szervezeti keretében mûködõ és ÁMK-hoz tartozó is. Az intézmények változatos képet mutatnak: 40 kistelepülési óvodában 2 csoportban 30 gyermeknél kevesebbet látnak el, ugyanakkor több városban egy intézménybe tömörült a település összes óvodája, néhol 2000-et közelítõ gyermeklétszámmal és 100 fõ közeli nevelõi létszámmal. A 100 férõhelyre jutó óvodások száma és az egy óvodapedagógusra jutó óvodások száma 1996-ig növekedett. Ennek a növekedésnek a közoktatási törvény módosítása szabott határt. Az óvodába járók száma az 1999/2000-es tanévben 15 724.

ALAPFOKÚ

OKTATÁS

Az 1990-es években bekövetkezõ változás az általános iskolák fejlõdésének több évtizedes folyamatait is új irányokba terelte. A körzetesítés megszûnt, elõtérbe került a kis települések azon törekvése, hogy iskoláikat megtartsák, újraindítsák a településen a tanítást. 1990–95 között az általános iskolák száma a megyében jelentõsen nõtt. Az iskolák számának növekedésével ellentétben a tanulók száma csökkent. Megkezdõdött a hat- és a nyolcosztályos gimnáziumi képzés. A megyében a struktúraváltó iskolák száma meghaladta az országos átlagot. A 7-8. osztályos tanulók 6-7%-a ezekben a gimnáziumokban tanult a vizsgált idõszakban. Általános iskolai tanulmányokat folytatott az 1999/2000-es tanévben 43 548 tanuló.

KÖZÉPFOKÚ

NEVELÉS-OKTATÁS

A középfokú oktatási intézményekben az utóbbi években arányeltolódás figyelhetõ meg. Folyamatosan nõ a középiskolai tanulók száma, az 1999/2000-es tanévben meghaladta a 16 ezret (16 006), ugyanakkor csökken az érettségit nem adó szakképzésben résztvevõk létszáma (az 1999/2000-es tanévben 5806). A megyében 43 középiskolában és 9 szakképzõ intézményben tanulnak a diákok. Legjellemzõbbek a vegyesprofilú intézmények (gimnázium és szakközépiskola, szakközépiskola és szakképzõ iskola). Az intézmények 91%-a önkormányzati, 2,0 %-a központi költségvetési, 2,3 %-a egyházi fenntartású, és 4,7%-ot más alapítók és magánszemélyek tartják fenn.2 A résztvevõk térségenkénti megoszlását a következõ ábra mutatja. 2 1998-as adat

27

JELENÜNK

A TANULÓK MEGOSZLÁSA A KISTÉRSÉGEK KÖZÖTT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN 1999/2000 982

Kunszentmártoni kt.

1480

4256

Tiszafüredi kt.

1656

4817

347 779 871 887

Törökszentmiklósi kt.

1839

5215

479 1620

832

Jászberényi kt.

3221

8502

Karcagi kt.

3003

8603

Szolnoki kt.

4525

1127 2590

518 1047

0

óvoda

3366

1509

12155

5000

általános iskola

10000

középiskola

7349

15000

20000

szakiskola

2087

2675

25000

30000

alapfokú mûvészeti oktatás

Látható, hogy az alap- és középfokú iskolai tanulmányok terén legdominánsabb szerepet Szolnok, a Nagykunság és Jászberény kistérsége tölti be a megyében. A fejlõdõ nyugati térségekhez közoktatási szempontból felzárkózott Karcag és környéke, az ellátott gyermekeket, tanulókat tekintve a második legnagyobb feladatellátó.

A

FOGYATÉKKAL ÉLÕ GYERMEKEK, TANULÓK NEVELÉSE-OKTATÁSA

Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint a fogyatékkal élõk elõfordulási aránya a megyében magasabb az országosnál. Nálunk ezer lakosra a vizsgált idõpontban 40 fogyatékos (4,0%) jutott, ami 14%-kal több az országos jellemzõ adatnál (1000 lakosra 35 fogyatékos). A vizsgált fogyatékosoknak országosan és a megyében egyaránt a 20%-a az értelmi fogyatékos. A megyében tehát 1990-ben a lakosság kb. 0,8%-a volt értelmi fogyatékos. A megyében a fogyatékkal élõ gyermekek nevelésének-oktatásának megkülönböztetett jelentõsége van, de csak az értelmileg sérült gyermekek részére biztosít feltételeket a közoktatás intézményhálózata. Jelentõs történelmi múltja van a kisújszállási és a tiszaföldvár-homoki gyógypedagógiai intézménynek. (Alapításuk éve 1928, illetve 1950.)

28

JELENÜNK

A sérült gyermekek óvodai ellátása a megyei fejlesztési terv készítésekor kezdeti állapotban volt, nem elégítette ki az igényeket. Mindössze az óvodások 0,5 %-ára terjedt ki, miközben az országos és megyei aránymutatók nem változtak. Önálló csoportban a megyében 6 helyszínen történt óvodai nevelés, további 13 településen integráltan tudták a feltételeket biztosítani, többnyire (84,5%-ban) a városokban élõ gyermekek részére. Az 1999/2000-es tanév adatai szerint gyógypedagógiai intézményben mindösszesen 16 óvodáskorú gyermek található. Ez az óvodáskorúak 0,1%-a (országos adat 0,5%). Valószínûsíthetõ, hogy az integrált nevelésben résztvevõk száma magasabb lehet, mint az 1996/97-es tanévi, de errõl pontos statisztikai adat nem áll rendelkezésre. Az 1998/99-es tanévben a sérült gyermekek óvodai ellátásának aránya 0,38%, miközben az országos átlag változatlan.3 Az alapfokú oktatás terén csak a tanulásban és az érÖNÁLLÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNYEK VALAMINT telmileg akadályozott gyerGYÓGYPEDAGÓGIAI OSZTÁLYT/TAGOZATOT MÛKÖDTETÕ ÁLTALÁNOS mekek nevelése-oktatása ISKOLÁK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN megoldott az 5 önálló gyógypedagógiai intézményben vagy a gyógypedagógiai osztályt, tagozaJászfényszaru tot mûködtetõ általános isTiszafüred Jászapáti kolákban. A megyében a Jászberény Abádszalók fogyatékkal élõ gyermekek Jászkisér Tiszabura nevelési-oktatási intézKunmadaras Kunhegyes Jászladány ményhálózata az utóbbi öt Kõtelek Újszász évben gyakorlatilag nem Tiszabõ Karcag változott. Az 1997. évben Fegyvernek SZOLNOK készült felmérés szerint 24 Kisújszállás Pedagógiai Intézet Törökszentmiklós intézményben 1315 tanuló (Jász-Nagykun-Szolnok Túrkeve Megye) nevelése-oktatása folyt. Az 1999/2000-es tanévben 1342 Martfû Mezõtúr Tiszaföldvár általános iskolás tanuló kaHomok pott speciális program szerinti ellátást. Ez a tanulók Csépa Kunszentmárton 3,06%-a. (Országos átlag 3,85%.) Az általános iskolás korú, értelmileg sérült tagozatot vagy gyógypedagógiai osztályt mûködtetõ intézmények tanulók azonos korosztáönálló gyógypedagógiai intézmények lyon belüli aránya térségenként eltérõ. 3 Jelentés a magyar közoktatásról 2000. 537. oldal 264. táblázat

29

JELENÜNK

A

TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT ÉS AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK

kistérségek

ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁSA, A RÉSZTVEVÕK SZÁMA KISTÉRSÉGENKÉNT

Törökszentmiklósi

126

Tiszafüredi

134

Jászberényi

1999/20004

212

Szolnoki

236 269

Kunszentmártoni

365

Karcagi 0

A

50

100

150

200

250

ISKOLÁS KÖZÖTT

400

1999/2000

(%)

AZ ÖSSZES ÁLTALÁNOS

2,3

Szolnoki

2,5

Törökszentmiklósi Jászberényi

2,6

Tiszafüredi

2,9 3,2

Megyei átlag

4,5

Karcagi

5,9

Kunszentmártoni 0

350

TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT ÉS AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT GYERMEKEK

ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁSÁBAN RÉSZTVEVÕK ARÁNYA

kistérségek

300

1

2

3

4

5

6

Kunszentmárton és Karcag térségének jó ellátottságát az intézményrendszer és a térség társadalmi-szociális sajátosságaiból adódó igények határozzák meg. A megyében a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos és az autista tanulók intézményes nevelése nem megoldott.

4 dr. Vincze Sándor – Virágné Katona Zsuzsa: Gondolatok Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlesztési terve elé

30

JELENÜNK

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyûlés 12/2000. (II. 25.) számú határozata elfogadta Jász-Nagykun-Szolnok megye fogyatékosügyi integrációs programját. Az elõterjesztés szerint:

„A program célja azon feladatok számbavétele, amelyek … javítják, illetve megteremtik a fogyatékkal élõ személyek esélyegyenlõségének, önrendelkezõ képességének, önálló életvitelének, a társadalmi életben való aktív részvételének társadalmi feltételeit.”

Megállapításai szerint: „Jász-Nagykun-Szolnok megyében az Országos Fogyatékosügyi Program integrált nevelésre vonatkozó elõírásai leginkább az óvodai nevelésben érvényesülnek. … Törekvés tapasztalható a normál általános iskolák esetében is az integrált nevelés megvalósítására. … A megyében lakó fogyatékkal élõ fiatalok 29 %-a tanul 39 iskolában integrált formában. A megoldás elõnye, hogy a tanulók a családban maradnak, hátránya, hogy kevés az egyéni fejlesztést vállalni tudó szakember, a felkészült pedagógus, nem kellõen ismertek a pedagógusok körében azok a módszertani eljárások, tantervek, amelyek az integrált oktatás sikerét biztosíthatják, s többnyire a szükséges segédeszközök is hiányoznak. Elgondolkodtató adat, hogy az integrált oktatás feladatait 4-6 éve ellátó 39 iskola közül csak 4 alapító okiratában, 7 szervezeti és mûködési szabályzatában, 19 pedagógiai programjában és 14 helyi tantervében jelenik meg a feladat.”

Megállapítható tehát, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetõ sérült gyermekek ellátásának intézményi, jogi és szakmai háttere labilis. A megyében a középfokú oktatásban részt vevõ szakiskolások száma alacsony, az 1999/2000-es tanévben 83 tanuló tanult a speciális szakiskolákban. Ez a középfokú képzésben részt vevõ tanulók 0,4%-a. (Országos átlag 0,87%.) A helyi fogyatékosügyi integrációs program szakmai bevezetõjében olvasható, hogy „A fogyatékkal élõk elhelyezkedésének egyik akadálya, hogy alacsony az iskolázottságuk és sokuknak nincs piacképes képzettsége.”

A

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOKAT MÛKÖDTETÕ INTÉZMÉNYEK

Kiinduló pontnak tekinthetõ Jász-Nagykun-Szolnok megye közoktatás-feladatellátási, intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési terve, amely a közoktatási közszolgáltatások fejlesztésének prioritásai közé emeli a pedagógiai szakszolgálatokat mûködtetõ intézmények támogatását, a megye tartalmi és strukturális lefedettségének javítását, valamint a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás rendszerbe foglalását. „A különleges ellátás, gondozás formái, elemei egymással szakmailag szorosan összefüggnek. A gyermek életkorának és állapotának változása eleve azt az igényt támasztja, hogy az ellátás

31

JELENÜNK

egésze rendszert alkosson, amely áttekinthetõ és járható, benne a gyermek sorsának (fejlõdésének) alakulása követhetõ. A rendszer mûködése akkor lehet eredményes, ha valamennyi eleme megvan és teljesítõképes. Ezért mihamarabb pótolandók a hiányzó elemek, fejlesztendõk a visszamaradt szakmai területek (logopédia, gyógytestnevelés, gyógypedagógiai tanácsadás, nevelési tanácsadás). A szakszolgálatokat az igénybevevõk közelségében kell kifejleszteni, biztosítani: a megye városi településein (vonzáskörzeti központokban) célszerû kialakítani több szakszolgálati funkció ellátására képes egységeket (decentrumokat). Fontos, hogy a decentrumok a környezõ települések számára is szolgáltassanak. A helyi megoldások – a fenntartók és szándékaik, lehetõségeik különbözõségébõl következõen – változatosak lehetnek. A rendszer maga viszont bizonyos egységet tételez fel. Ennek minimuma a A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT INTZÉMÉNYHÁLÓZATA JÁSZszakmai koordinációban NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN való részvétel vállalása (A PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNER INTÉZMÉNYEI 1998) lehet. A megyei koordináció és bizonyos centrálisan kezelendõ feladatok ellátása a Pedagógiai IntézetTiszafüred re hárul.”5

A megyei fejlesztési tervben meghatározott feladatok és a szervezeti megoldásokra tett javaslatok alapján a Pedagógiai Intézetben mûködõ pedagógiai szakszolgálati feladatellátás keretei – az alapító okirat 1998-as módosításával – bõvültek. Szolnok megyei jogú város és Jászberény mellett a megye öt városában pedagógiai szakszolgálatot ellátó funkciók, illetve intézmények kezdték meg mûködésüket. Az intézmények többnyire nevelési tanácsadás és logopé-

Jászberény

Karcag SZOLNOK Törökszentmiklós

Tiszaföldvár

Kisújszállás

Mezõtúr

Kunszentmárton

Decentrumokban mûködõ pedagógiai szakszolgálatok Pedagógiai Intézet keretében mûködõ pedagógiai szakszolgálatok

5 Jász-Nagykun-Szolnok megye közoktatás-feladatellátási, intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési terve (1997)

32

JELENÜNK

diai szolgáltatás keretében vettek részt a pedagógiai szakszolgálati feladatellátásban. Jelentõs eltéréseket mutattak a fenntartójuk által meghatározott szerepkörök és mûködési feltételek, a szakmai hagyományok és a területi ellátás szempontjából. Decentrum jellegüket azok az intézmények tudták megtartani és megerõsíteni, amelyek az adott szakszolgálati forma teljes vertikumát, vagy többféle szolgáltatást és/vagy kistérségi ellátást tudtak biztosítani. A Pedagógiai Intézet kezdettõl fogva sajátos szerepkört tölt be a pedagógiai szakszolgálati feladatellátásban, megyei hatóköre és a szakmai szempontú koordináció által. A decentrumok egy része – a szervezeti megoldást tekintve – eltér a közoktatásról szóló törvény vonatkozó elõírásaitól. A legitimációs követelményeknek megfelelõ szervezeti módosítást több decentrum fenntartója napirenden tartja. Ez nagyon fontos tényezõje a decentrumok stabilizálódásának. A pedagógiai szakszolgálatok mûködését biztosító fenntartói finanszírozás mellett a közoktatási célú központi elõirányzat, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány a humán erõforrás fejlesztést, a tárgyi feltételek javítását, a szakmai munkát, és a térségi szerepkör kiterjesztését támogatja. Ez a támogatási rendszer azonban jelentõségének elismerése mellett sem tekinthetõ a stabilizációt hosszú távon biztosító tényezõnek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1998/99-es tanévben összesen 10 pedagógiai szakszolgálati decentrumban történt a gyermekek/tanulók ellátása. A Jász-NagykunSzolnok Megyei Pedagógiai Intézet partneri körét elsõsorban a közoktatási intézmények, azok tanulói, a gyermekek szülei és a pedagógusok jelentették. A partneri kör szélesedett az elmúlt öt évben, melynek okai a következõ tényezõkben lelhetõk fel. A fenntartó megyei önkormányzat a megyei fejlesztési tervben foglaltaknak megfelelõen teljesíti feladatellátási kötelezettségét az intézet pedagógiai szakszolgálatainak és pedagógiai szakmai szolgáltató intézményegységeinek mûködtetésével. A pedagógiai szakszolgálati tevékenység megyei szakmai gondozása, majd 2000-tõl a koordinációs feladatok ellátása jelentõsen növelte a partneri kört, a szolgáltatások célcsoportját. Az intézet valamennyi intézményegységének tevékenysége szervesen kötõdik a megye nevelési-oktatási intézményeihez, a települési önkormányzatokhoz és egyéb fenntartókhoz. A fenntartói célcsoport elõször a szakmai szolgáltatások, majd a különleges ellátásra vonatkozó közoktatási információs szolgáltatások révén került a közvetlen partnerek körébe. A jogszabályi környezet változása középpontba állította a gyermeki, tanulói és szülõi jogokat, majd a partneri igények figyelembevételét (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról). A közvetett partnerek körét a sérült gyermekek, tanulók különleges ellátásának differenciálódó intézményrendszere gazdagította (országos szakértõi és rehabilitációs bizottságok, munkaközösségek, Autizmus Kutató Csoport, a fõiskolák6, közalapítványok). 6 ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar, Szent István Egyetem Jászberényi Tanítóképzõ Fõiskolai Kar

33

JELENÜNK

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság szakmai feladatrendszere, a korai fejlesztés és a képzési kötelezettség megszervezésének feladatai révén a partneri kör részévé váltak a szülõi csoportok, szervezetek, szakmai szervezetek, egészségügyi intézmények (háziorvosi, védõnõi hálózat, gyermekpszichiátriai, neurológiai szakrendelések, egészségügyi gyermekotthonok), érdekvédelmi és civil szervezetek, jótékonysági alapítványok. A gyermekjóléti szolgáltatás alapellátás keretében történõ megszervezése (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról) a gyermekjóléti szolgálatok és más gyermekvédelmi intézmények, gyámhivatalok partnerként való kezelését eredményezte.

A PEDAGÓGIAI INTÉZET

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁ-

LATOKAT KOORDINÁLÓ SZEREPÉNEK KIALAKULÁSA, A KOORDINÁCIÓ SZAKMAI TARTALMA A

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI DECENTRUMOK KIALAKULÁSA

A pedagógiai szakszolgálati decentrumok jogelõdjei a körzetközpontokban mûködõ nevelési tanácsadók voltak. A nyolcvanas évek végén a megyében négy nevelési tanácsadó mûködött. 1989–1997 között a történeti áttekintésben már vázolt tényezõk következtében csak a jászberényi és a szolnoki nevelési tanácsadó õrizte meg mûködõképességét. IdõközSZOLNOK MEGYE NEVELÉSI TANÁCSADÓI 1987-BEN

Jászberény

SZOLNOK MEGYE NEVELÉSI TANÁCSADÓI 1989-1997 KÖZÖTT

Jászberény

Karcag SZOLNOK

SZOLNOK

Kunszentmárton

Megyei nevelési tanácsadó

Megyei jogú város nevelési tanácsadó Idõszakos mûködés

34

JELENÜNK

ben újjászervezõdött a megyei nevelési tanácsadó is. A kunszentmártoni nevelési tanácsadó idõszakosan mûködött. Tevékenysége az iskolaérettségi vizsgálatokra koncentrálódott. A pedagógiai szakszolgálati decentrumok hálózatának létrejötte, fejlõdése – 1997tõl – a megyei közoktatás-feladatellátási, intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési tervben foglaltak szerint történt. „Egy optimális modell felvázolására törekszünk, tudván, hogy a gyakorlatban az egyöntetûség nem képzelhetõ el. A megye vonzáskörzeti központjaiban decentrumok mûködhetnek: Szolnok, Jászberény, Karcag, Mezõtúr, Tiszafüred, Kunszentmárton, esetleg Törökszentmiklós, Tiszaföldvár. A decentrumok funkciói a következõk: - gyógypedagógiai tanácsadás, - logopédiai ellátás, - gyógytestnevelés, - nevelési tanácsadás - esetleg: konduktív ellátás. A decentrumok mûködtetõ szerint: - a helyi önkormányzaté, - a helyi önkormányzatok társulásáé, - magánvállalkozásé, egyházi intézményé, illetve a - megyei szervezet része.”7 PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI DECENTRUMOK 1998-BAN

Jászberény

Tiszafüred

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI DECENTRUMOK 2000-BEN

Jászberény

Tiszafüred

Karcag

SZOLNOK Törökszentmiklós

Kisújszállás

Karcag

SZOLNOK Törökszentmiklós

Mezõtúr Tiszaföldvár

Mezõtúr Tiszaföldvár

Kunszentmárton

Decentrumokban mûködõ ped. szakszolgálatok

Kisújszállás

Ped. intézet által mûködtetett ped. szakszolgálatok

Kunszentmárton

Decentrumokban mûködõ ped. szakszolgálatok

Ped. intézet által mûködtetett ped. szakszolgálatok

7 Jász-Nagykun-Szolnok megye közoktatás-feladatellátási, intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési terve

JELENÜNK

35

A térképet kiegészítõ 1. sz. melléklet a decentrumok hatókörét és funkcióit tartalmazza. A mellékletben a Pedagógiai Intézet is megjelenik, mint ellátóhely, a rendszer részeként. A decentrumok az 1998/99-es tanévben többnyire helyi szolgáltatásokat nyújtottak. A kistérségi ellátás szervezetten a Jászságban mûködött. A Tiszazugban, a KözépTisza vidék térségében, valamint a Nagykunságban kezdetét vette. A térkép azt mutatja, hogy a Tiszazug ellátása javult. A tiszaföldvári decentrum térségi szerepköre szélesedett, emellett megkezdte kistérségi mûködését a kunszentmártoni Deák Ferenc Utcai Általános Iskola szervezeti keretében mûködõ pedagógiai szakszolgálat. Együttmûködési megállapodás keretében a Pedagógiai Intézet kistérségi konduktív pedagógiai ellátást indított a tiszaföldvári decentrumban. Nagykunságban Karcag és Mezõtúr továbbra is csak helyi ellátást biztosít. A Pedagógiai Intézet kisújszállási telephelyén mûködõ egységes pedagógiai szakszolgálati intézményegysége a kistérségi ellátást hivatott biztosítani. A törökszentmiklósi körzet, valamint a Közép-Tiszavidék decentrumainak kistérségi szerepköre szélesedett. Szolnok megyei jogú város a Liget Úti Általános Iskola szervezeti keretébõl a logopédiai szakszolgálatot a Nevelési Tanácsadó szervezetébe integrálta. A logopédia Szolnok térségi szerepköre leszûkült.

A

SZAKMAI KOORDINÁCIÓ KIALAKULÁSA, TARTALMA

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás koordinációjának szükségességét a JászNagykun-Szolnok megyei közoktatás-feladatellátási intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési terve – mint már idéztük – 1997-ben deklarálta. A szakmai koordinációt a Pedagógiai Intézet kettõs megközelítésben kezdte meg. Egyrészt a decentrumok által folytatott tevékenységek szakmai tartalmának, ellátási körzetének és elérhetõségének feltérképezését, másrészt a decentrumok számára információs- és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítását készítette elõ. Mindkét megközelítés az ellátás megyei rendszerének kiépítését, rendszer elvû mûködtetését célozza és mindenképpen kiindulópontnak tekinthetõ a késõbbi évek rendszerfejlesztõ tevékenységéhez. A koordináció sémája következõ oldalon látható.

A

KOORDINÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ELSÕ ÉVÉNEK JELLEMZÕI

Tájékoztató kiadvány készült Pedagógiai szakszolgálatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1999 címmel. Elkészült a nevelési tanácsadó, valamint a szakértõi bizottság által diagnosztizált gyermekek regisztere települési bontásban 1996-1998. A pedagógiai szakszolgálati decentrumok vezetõi számára – a különleges ellátás jogszabályi hátterének ismertetése, értelmezése tárgyú – szakmai napot szervezett az intézet, ágazati minisztériumi elõadó meghívásával.

36

JELENÜNK

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás intézményegység

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság intézményegység

Nevelési Tanácsadó intézményegység

Pedagógiai szakszolgálati koordináció központja: • igazgató • a koordinációért felelõs munkatárs

Pedagógiai szakszolgálati decentrumok

Egyéb érdekelt szervek: • megyei önkormányzat • helyi önkormányzat • gyermekjóléti szolgálatok, gyámhivatal

A megyei önkormányzat megbízásából a Pedagógiai Intézet kidolgozta a közoktatási célú központi támogatás elosztásának elveit és szempontrendszerét, amelyet a decentrumok vezetõivel értekezlet keretében vitatott meg. A megyei önkormányzat megbízásából a Pedagógiai Intézet regisztrálta a decentrumok esetforgalmát és fejlesztési elképzeléseit. Ennek alapján javaslatot készített az 1999/2000. évi központi támogatás elosztására.

A

KOORDINÁCIÓ

1999/2000-ES

TANÉVHEZ KAPCSOLÓDÓ PRIORITÁSAI

Megyei adatbázis létrehozásának elõkészítése, a különleges ellátásra szoruló gyermekek települési bontásban történõ regisztrálása. Az ellátásból kimaradó gyermekek regisztrálása, ellátásuk megszervezése. A pedagógiai szakszolgálati decentrumokban dolgozó szakemberek munkájának helyszíni szakmai szolgáltatásokkal történõ segítése. A pedagógiai szakszolgálati decentrumokat fenntartó és mûködtetõ helyi önkormányzatok számára fenntartói szolgáltatások szervezése.

A

KOORDINÁCIÓ

1999/2000-ES

TANÉVI JELLEMZÕI

A Pedagógiai Intézet – belsõ szakmai pályamunka keretében – áttekintette a különleges ellátás megyei helyzetét. Az elkészült tanulmány rendszerbe foglalta a pedagógiai szak-

JELENÜNK

37

szolgálatokat a szolgáltatások tartalma és hatóköre szerint. A pályamunka része volt egy kérdõívcsomag összeállítása és kipróbálása, amely mûködõ adatbázisrendszer létrehozása céljából az ellátásra szorulók, az ellátottak és az ellátásból kimaradók regisztrálására, valamint a humán erõforrások feltárására alkalmazható. A pedagógiai szakszolgálati decentrumokban dolgozó szakemberek munkájának helyszíni segítését az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Központja szakembereinek közremûködésével szervezte meg a Pedagógiai Intézet. A program befejezése áthúzódott a 2000/2001-es tanévre. Az intézet a fenntartói szolgáltatások keretében – a KOMA, valamint a SOROS Alapítvány támogatásával – kistérségi szakmai konferenciákat rendezett, amelyeken a decentrumok szerepe, ellátási körzete, a közoktatási társulás keretében történõ pedagógiai szakszolgálati feladatellátás gyakorlati kérdéseit vitatták meg a résztvevõk. A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával – Fenntartók és Pedagógiai Szakszolgálatok címmel – nagysikerû regionális konferenciát rendezett a Pedagógiai Intézet 2000 februárjában. Közoktatási Információk címmel kiadvány sorozat indult, amelynek elsõ két kötete a közoktatás közfeladatainak ellátásához nyújt segítséget a helyi intézményfenntartóknak. A Pedagógiai Intézet koordinatív szerepe a lakóhelyi, illetve a lakóhely közeli pedagógiai szakszolgálati feladatellátás bõvülésében is érezhetõ. 1998-tól kezdõdõen kistérségi logopédiai majd 2000-tõl kistérségi konduktív pedagógiai ellátás szervezésében vesznek részt az intézet szakemberei. A kistérségi konduktív pedagógiai ellátás Tiszaföldvár esetében a decentrum és a Pedagógiai Intézet együttmûködésének egy lehetséges modellje (2. sz. melléklet).

A

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATELLÁTÁS SZAKMAI

KOORDINÁCIÓJÁNAK

2000/2001-ES

TANÉVI PRIORITÁSAI

Az intézkedési tervek alapján összegzés készítése a jelenleg mûködõ ellátórendszerrõl és a fejlesztés prioritásairól. A pedagógiai szakszolgálatok szakmai szolgáltatásokkal történõ segítése rendszer elvû megoldások keretében. A kistérségi közoktatási együttmûködés szakmai segítése. Az egységes pedagógiai szakszolgálati intézményegység feladatkörének kimunkálása, illesztése a megyei rendszerhez. A pedagógiai szakszolgálati ellátórendszer tartalmi és strukturális továbbfejlesztése, a kisújszállási intézményegység szakmai programjának elõkészítése. A pedagógiai szakszolgálati decentrumok szakemberei számára szakmai szolgáltatás – esetmegbeszélõ szakmai szeminárium – a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával.

38

JELENÜNK

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI 2000-BEN

FELADATELLÁTÁS MEGYEI RENDSZERE

nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás Tiszafüred nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, pályaválasztási tanácsadás

Jászberény

nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, pályaválasztási tanácsadás, tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység, korai fejlesztés gondozás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés Karcag SZOLNOK

nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés Törökszentmiklós

Kisújszállás korai fejlesztés, gondozás; konduktív pedagógiai ellátás; logopédiai ellátás

Tiszaföldvár nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás Kunszentmárton nevelési tanácsadás,logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás; pályaválasztási tanácsadás megyei szerepkör kistérségi szerepkör

nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátást biztosító decentrumok, valamint a szakszolgálatokat igénybevevõ települések intézményfenntartói számára szakmai konzultációsorozat a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával. A Közoktatási Információk sorozatban a különleges ellátásban való kistérségi együttmûködés kipróbált modelljének bemutatása intézményfenntartók és közoktatási intézmények számára. A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás területi koordinációját a megyei önkormányzat végzi. A decentrumokat mûködtetõ helyi önkormányzatokkal kötött együttmûködési megállapodásban a feladatellátási kötelezettség és felelõsség megosztását rögzítik (2/B sz. melléklet).

39

JELENÜNK

A KÜLÖNLEGES ELLÁTÁS SZAKMAI ÉS TERÜLETI JELLEMZÕI GYÓGYPEDAGÓGIAI

TANÁCSADÁS, KORAI FEJLESZTÉS, GONDOZÁS

A korai fejlesztés, gondozás keretében történõ különleges ellátás kezdete Jász-Nagykun-Szolnok megyében a kilencvenes évek elejére tehetõ. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság munkatársai a Hetényi Géza Megyei Kórház Gyermekneurológiai Osztályával való együttmûködés keretében kezdték meg a korai szûrést és ennek nyomán a korai fejlesztés szervezését.

A

KORAI FEJLESZTÉSBEN, GONDOZÁSBAN RÉSZESÜLÕ GYERMEKEK LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA

1995–2000

80 76 60 40

35

30

1995/96

1996/97

65

67

1998/99

1999/2000

20 0 1997/98

A szaktárca kezdetben létszámarányos, majd 1997-tõl normatív finanszírozás keretében támogatja a feladatellátást. 1995-höz viszonyítva 1998-ra a korai fejlesztésben, gondozásban részesülõ gyermekek száma megkétszerezõdött. A normatív finanszírozás bevezetésén túl a létszámnövekedés a szakértõi és rehabilitációs bizottság tájékoztató, felvilágosító tevékenysége következményeként is értékelhetõ. A bizottság szakemberei felvették a kapcsolatot a megye védõnõi hálózatával, gyermekorvosokkal, bölcsõdei szakemberekkel. Az egészségügyi hálózaton keresztül történt az érintett szülõk „megszólítása”, a korai segítségnyújtás lehetõségének megismertetése. Szakmai célkitûzés a korai fejlesztésre szoruló gyermekek mielõbbi szakszerû ellátásának megindítása, a fejlõdés kedvezõ körülményeinek megteremtése. A megyében

40

JELENÜNK

nem mûködik gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ, gondozó központ. A korai fejlesztésre, gondozásra szoruló gyermekek egyharmada egészségügyi intézményben, fejlesztõ napközi otthonban, kétharmada pedig otthonában kapja meg az ellátást. A gyermekek otthoni ellátását 26 utazó szakember végzi. Tekintettel arra, hogy a felsorolt intézmények nem a korai fejlesztésre specializálódott ellátóhelyek, hanem sajátos feladatrendszerük által részt vesznek a korai gondozásban, így a szervezõmunka, valamint a szakterület teljes szakmai irányítása, koordinálása a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság feladata. A korai fejlesztést végzõ szakemberek kiválasztása a megfelelõ szakirányú végzettség, az egyes terápiák ismerete, s nem utolsó sorban a gyermek lakóhelyéhez / tartózkodási helyéhez való távolság szempontjából történik. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás feladataiban részt vevõ intézményekben dolgozó szakemberek, valamint az utazótanári hálózat együttesen teljes tartalmi és strukturális lefedettséget biztosít a regisztrált esetekben. Néhány perifériás elhelyezkedésû településen, fõként a Tiszazug déli részén az ellátás megszervezésé-

A

KORAI FEJLESZTÉST, GONDOZÁST ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK TERÜLETI

ELHELYEZKEDÉSE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK

MEGYÉBEN

2000-BEN

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Gyermekotthon, Karcag

Jászberény

Karcag Fegyvernek SZOLNOK

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Csecsemõotthon, Fegyvernek Maci Alapítványi Óvoda és Fejlesztõ Napközi Otthon, Jászberény Rózsa Úti Speciális Bölcsõde, Szolnok

41

JELENÜNK A

GYÓGYPEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS, KORAI FEJLESZTÉS,

GONDOZÁS HUMÁN ERÕFORRÁSA VÉGZETTSÉG SZERINT

30

26

25 20 15

15

3

2

2

2

1

1

Konduktor

Gyógytornász

Tanító

Óvónõ

Speciális bõlcsõdei gondozó

5

Gyógypedagógiai asszisztens

10

Összesen

Gyógypedagógus

0

hez a humán erõforrás biztosítása nehézséget jelent. Ehhez a közlekedési viszonyok is hozzájárulnak. A korai fejlesztést végzõ szakemberek a szakértõi vélemény és a gyermek aktuális állapotának figyelembevételével – igény szerint a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakembereinek iránymutatásával – egyénre szóló fejlesztési tervet készítenek. A fejlesztõ napló a foglalkozások tartalmát, a gyermek mindenkori állapotát, az állapotváltozásokat és a szükséges tennivalókat rögzíti. A szakértõi és rehabilitációs bizottságban a szakterület irányításával megbízott szakember a fejlesztés helyszínén tett látogatások alkalmával a fejlesztõ szakemberrel, a gyermek családjával tapasztalatot cserél. Ezek a találkozások hosszú távon meghatározzák a partneri kapcsolat minõségét, visszajelzést adnak a gyermek és a terapeuta, valamint a család viszonyrendszerérõl, kooperációjáról. Az együttmûködés célja a gyermek optimális ellátásának biztosítása, a gyógypedagógusok munkájának szakmai szolgáltatásokkal történõ segítése, a korai fejlesztés minõségének, eredményességének ellenõrzése és nem utolsósorban a szülõi igények, elégedettség mérése. A szülõknek szóló tanácsadás a diagnózis megállapításakor veszi kezdetét és a továbbiakban is a terápia nélkülözhetetlen része, a hangsúlyok helyes arányának megtartásával.

42

JELENÜNK A

GYÓGYPEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS, KORAI FEJLESZTÉS, GONDOZÁS HUMÁN ERÕFORRÁSÁNAK MEGOSZLÁSA A MEGYE TÉRSÉGEI KÖZÖTT

Térségek

gyógyped.

Jászság (Jászberény, Jászjákóhalma, Jászalsószentgyörgy, Jászkisér, Jászladány)

5

Szolnok térség (Szolnok, Újszász, Szajol, Kõtelek)

1

Tiszazug (Tiszaföldvár, Homok, Martfû)

3

Nagykunság (Fegyvernek, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Mezõtúr)

6

konduktor

2

óvodaped.

tanító

1

1

gyógyspec. tornász bölcsõdei gondozó

1

1

gyp. asszisztens

2

1

Közép-Tisza vidék (Abádszalók, Tiszabura, Tiszafüred) Törökszentmiklós térsége (Törökszentmiklós)

1

A Pedagógiai Intézetben négyéves múltra tekintenek vissza – a szülõk igényeinek, elvárásainak figyelembevételével szervezett – szülõsegítõ programok. Elõadások, kötetlen beszélgetések, gyakorlati bemutatók, esetismertetések keretében orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai, jogi szempontú megközelítésben kapnak a szülõk segítséget speciális nevelési szükségletû gyermekük neveléséhez, az érdekképviselethez, a fejlesztõ szakemberrel való együttmûködéshez. A szülõklubok, szülõsegítõ tanfolyamok megvalósítását a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány rendszeresen támogatja, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány is szerepelt az elmúlt idõszakban a támogatók között.

JELENÜNK TANULÁSI

43

KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTÕI ÉS REHABILITÁCIÓS

TEVÉKENYSÉG

A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 35. § (2) pontosan körülhatárolja e tevékenység tartalmát. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szakértõi és rehabilitációs tevékenység hagyományai a szakértõi oldalon erõteljesebbek, mint a rehabilitáció területén. A szakértõi tevékenység keretében a fogyatékosság szûrése, vizsgálata elsõsorban a tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott gyermekekre/tanulókra koncentrálódott még 1993–1995 között is. A közoktatási törvényben „más” fogyatékosság gyûjtõfogalommal jelzett kórképek – mint a részképességzavarok vagy a kóros hiperaktivitás és figyelemzavar – szûrése, vizsgálata, diagnosztizálása 1995 után vált a szakértõi tevékenység integráns részévé. Ez többszempontú szakmai megközelítést és mindenekelõtt többféle speciális többlettudást tett szükségessé. A rehabilitációs tevékenység a családban nevelkedõ gyermekek/tanulók korai fejlesztésének, illetve fejlesztõ felkészítésének, megszervezésére, koordinációjára koncentrálódott. A szakmai irányítás és ellenõrzés 1997-ig esetleges volt. Ezt követõen tervszerûvé, rendszeressé vált. Magában foglalja az utazótanárok munkájának koordinációját, szakmai továbbképzésüket, idõszerû információk nyújtását, egyéni konzultációs lehetõségeket, munkájuk ellenõrzését, értékelését. Az egyéb különleges ellátási formákra (pl. logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés) tett javaslatok esetében az ellátás módjára, helyére és a pozitív diszkrimináció pedagógiai tartalmára vonatkozó javaslattétel 1997-tõl vált teljesebbé. A rehabilitációs jelleg erõsödését az országos szakértõi és rehabilitációs bizottságok is segítették. Szakértõi véleményeik – mint követendõ minták – közvetve, utazótanáraik pedig a megyei ellátásban való részvétellel közvetlenül is hatottak a rehabilitációs jelleg erõsödésére. Az országos szakértõi és rehabilitációs bizottságok által mûködtetett utazótanári szolgáltatás az utóbbi években kapacitásbeli gondok miatt kimaradt a megyei ellátórendszerbõl. Fõállású utazótanárok alkalmazására nem volt lehetõség. A gyógypedagógiai ellátás speciális szakterületein – fõként a mozgás, a látás- és a hallásnevelés terén – az utazótanári ellátás jelenleg is részleges. A többi gyermekekkel, tanulóval együtt nevelhetõ-oktatható, tanulásban akadályozott gyermekek folyamatos utazótanári segítése sem megoldott. Különbözõ szakmai projektek és pályázatok keretében hiánypótlás történik. A Pedagógiai Intézet kisújszállási telephelyét – szakmai elképzelések és a humán erõforrás-fejlesztés vonatkozásában – az utazótanári ellátás centrumaként kívánja mûködtetni a megyei önkormányzat és az intézet vezetése. A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység eredményességét – azaz a különleges gondoskodásra szoruló gyermekek adekvát ellátásának megvalósulását – befolyásolja a különleges gondozás feltételei meglétének ismerete. A feltételek tekintetében pontos megyei helyzetkép áll rendelkezésre az önálló gyógypedagógiai intézményekrõl, a gyógypedagógiai osztályt/tagozatot mûködtetõ általános iskolákról, a speciális csoportot mûködtetõ óvodákról, a korai fejlesztés, fejlesztõ felké-

44

JELENÜNK

szítés feladataiban részt vevõ közoktatási és egészségügyi intézményekrõl, a pedagógiai szakszolgálat intézményeirõl, az utazótanári hálózatról. A helyzetismeret részleges azokról a – gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevõ – közoktatási intézményekrõl, amelyek testi, érzékszervi és beszédfogyatékos, valamint tanulásban akadályozott, vagy ún. „más” fogyatékos gyermekek/tanulók integrált óvodáztatását, iskoláztatását végzik. Nem teljes a megyei helyzetismeret a gyógytestnevelés ellátóhelyeirõl sem. A közoktatási törvény 91. § (4) e pontjában rögzített fenntartói tájékoztatási kötelezettség részlegesen teljesül. A Pedagógiai Intézet kezdeményezésére megyei információs rendszer kialakítása kezdõdött meg (3. sz. melléklet). A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenységrõl JászNagykun-Szolnok megyében a megyei önkormányzat, illetve – saját illetékességi területén – Szolnok megyei jogú város önkormányzata gondoskodik. A lakóhelyen történõ ellátás Szolnok esetében adott, a megye többi települése számára részleges. A szolgáltatás többnyire a gyermekek/tanulók utaztatásával biztosítható, amely abból következõen, hogy a megyeszékhely periférikus földrajzi helyzetû, 90-100 km-es távolságot is jelent. A korai indulás és hosszas utazás kedvezõtlenül befolyásolja a gyermek aktuális állapotát, valamint a szülõ együttmûködési készségét. A Pedagógiai Intézet kisújszállási telephelyének mûködése az utazási távolságok csökkenését fogja eredményezni, mert kistérségi szolgáltatásra nyújt lehetõséget a szakértõi és rehabilitációs tevékenység esetében is. A helyszíni szolgáltatások lehetõségét a Pedagógiai Intézet a szakértõi és rehabilitációs tevékenység esetében is biztosítja. Elõzetes egyeztetésre elsõsorban a vizsgálati körülmények, feltételek tisztázása céljából van szükség. A helyszínen végzett szakértõi és rehabilitációs tevékenység az erre a célra – a Fogyatékos GyerA HELYSZÍNI VIZSGÁLATOKBAN mekek, Tanulók Felzárkóztatásáért OrHAGYOMÁNYOSAN ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK szágos Közalapítvány támogatásával – vásárolt személygépkocsival biztosított. Jászberény

Jászapáti

FEJLESZTÕ Tiszaszentimre

Jászladány Fegyvernek

SZOLNOK

Mezõtúr Tiszaföldvár

Karcag

FELKÉSZÍTÉS

A tankötelezettség helyett képzési kötelezettséget teljesítõ gyermekek fejlesztõ felkészítés keretében történõ különleges ellátásának megszervezése, szakmai irányítása, ellenõrzése új feladat elé állította a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságot.

JELENÜNK

45

A közoktatási törvény hatályba lépését követõen a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola – Lányiné dr. Engelmayer Ágnes közremûködésével – a szakértõi bizottságokat szakmailag felkészítette az újszerû feladat megoldására. A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, majd az Oktatási Minisztérium szakreferensei – Mikecz Pálné és Nagy Gyöngyi Mária – a szükséges információkkal folyamatosan ellátták a bizottságokat. Ennek ellenére nehéz kezdeti lépéseket követõen alakult ki a fejlesztõ felkészítés jelenlegi rendszere. 1993-ban megkezdõdött az érintett népesség felderítése, regisztrálása. A szakértõi és rehabilitációs bizottság hatókörében az általa vizsgált súlyosan, halmozottan sérült gyermekek voltak. Azonban a családban nevelkedõ gyermekek közül sokak vagy kikerültek a bizottság látókörébõl, vagy nem is kerültek oda. Az egészségügyi gyermekotthonokban nevelkedõ gyermekek jelentõs része nem került vizsgálat céljából a bizottsághoz, hiszen az egészségügyi gyermekotthoni elhelyezésnek nem feltétele a bizottság szakvéleménye. Az érintett populáció felderítése és regisztrációja a szakértõi és rehabilitációs bizottság iratanyaga, a helyi polgármesteri hivatalok jegyzõjének segítsége, az általános iskolákban „képezhetetlenség” címén a tankötelezettség teljesítése alól felmentett gyermekek névjegyzéke, valamint az egészségügyi gyermekotthonok vezetõinek és munkatársainak segítsége révén egy év alatt történt meg. A regisztráció nem volt teljes, mert a megkeresett fenntartók és intézmények egy részétõl kevés vagy hiányos visszajelzés érkezett. Tekintve a szakértõi és rehabilitációs bizottság akkori esetforgalmához rendelkezésre álló dolgozókat, jelentõsen elhúzódott a felkutatott és regisztrált gyermekek vizsgálata, diagnosztizálása. A normatív finanszírozás bevezetésének idõpontjában azonban megkezdõdhetett a fejlesztés megszervezése. Az egészségügyi gyermekotthonokban a szakemberek rendelkezésre álltak. A családban nevelkedõ, súlyosan, halmozottan sérült gyermekek fejlesztõ felkészítését helyben lakó vagy utazó szakemberrel kellett megoldani. A feladatra való felkészítésüket egyénileg segítette a szakértõi és rehabilitációs bizottság vezetõje. Az 1996/97-es tanévtõl a fejlesztõ felkészítéssel kapcsolatos többletfeladatokat egy fõ létszámfejlesztés mellett látja el a szakértõi és rehabilitációs bizottság. A bizottságban folyamatosan jelenlévõ létszámhiány azonban nem tette lehetõvé a feladatellátás folyamatosságát, mûködési és adminisztrációs zavarok jelentkeztek. A nehézségek ellenére kialakult az utazótanárokkal és az egészségügyi gyermekotthonok szakembereivel való tervszerû és szervezett együttmûködés. Az 1996/97-es tanévben – a regisztráció, a vizsgálatok és diagnosztizálás elsõ szakaszának végén – megkétszerezõdött a fejlesztõ felkészítésben részesülõ gyermekek száma.

46

JELENÜNK

A

FEJLESZTÕ FELKÉSZÍTÉSBEN RÉSZT VEVÕ GYERMEKEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA

250

1995–2000

210

216

1996/97

1997/98

203

191

1998/99

1999/2000

200 150 103

100 50 0

1995/96

A

FEJLESZTÕ FELKÉSZÍTÉSBEN RÉSZT VEVÕ GYERMEKEK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT ELLÁTÁSI KERETEK, LÉTSZÁMOK

Képzési kötelezett gyermekek száma

1995–2000

1995/1996 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000

Otthoni ellátás keretében

15

64

70

73

84

Állami, önkormányzati intézménybe bejáró

–

–

–

–

–

Állami, önkormányzati intézményben bentlakó

64

101

93

82

72

Nem önkormányzati (egyházi, magán, alapítványi) intézménybe bejáró

1

–

–

8

6

Nem önkormányzati (egyházi, magán, alapítványi) intézményben bentlakó

23

45

53

40

29

Összesen

103

210

216

203

191

A képzési kötelezett gyermekek ellátásában 48 utazó szakember vesz részt. Kétharmaduk gyógypedagógus, az egyharmad részt konduktorok, gyógytornászok, szomatopedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek, tanárok, tanítók és óvodapedagógusok alkotják.

47

JELENÜNK

50

47

45 40 35

28

30 25 20 15

6

2

2

2

0

A

Gyógytornász

Speciális bõlcsõdei gondozó

Óvónõ

Konduktor

Gyógypedagógiai asszisztens

Tanító

Gyógypedagógus

0

Összesen

7

10

FEJLESZTÕ FELKÉSZÍTÉST VÉGZÕ UTAZÓ SZAKEMBEREK VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSA TÉRSÉGENKÉNT

Térségek

gyógyped.

konduktor

óvodaped.

tanító

1

3

Jászság (Jászberény, Jászjákóhalma, Jászalsószentgyörgy, Jászkisér, Jászladány)

9

Szolnok térség (Szolnok, Újszász, Szajol, Kõtelek)

2

1

Tiszazug (Tiszaföldvár, Homok, Martfû)

3

1

Nagykunság (Fegyvernek, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Mezõtúr)

9

1

1

Közép-Tisza vidék (Abádszalók, Tiszabura, Tiszafüred)

3

1

1

Törökszentmiklós térsége (Törökszentmiklós)

2

gyógytornász

1

spec. bölcsõdei gondozó

gyp. asszisztens

2

3

1

1

2

48

JELENÜNK

A

FEJLESZTÕ FELKÉSZÍTÉSBEN RÉSZT VEVÕ INTÉZMÉNYEK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK

Tiszafüred

MEGYÉBEN

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Gyermekotthon, Karcag

Jászberény

Református Egészségügyi Gyermekotthon, Tiszafüred Karcag Fegyvernek SZOLNOK Kisújszállás

Maci Alapítványi Óvoda és Fejlesztõ Napközi Otthon, Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Szolnok – Kisújszállás Rózsa Úti Speciális Óvoda, Szolnok

A belsõ igények, valamint a partneri jelzések, de a törvényi szabályozás is mind fokozottabban sürgette a fejlesztõ felkészítés feladataiban részt vevõ szakemberek szakmai szolgáltatásokkal történõ segítését. A képzési kötelezett gyermekeket ellátó intézményekben és az utazótanárok által a családoknál végzett munka koordinálásának elsõ évi tapasztalatai alapján az 1997/98-as tanévtõl szakmai napok, elõadások, tanfolyamok során nyílt lehetõség a továbbképzésre és az önképzésre. A szülõsegítõ szolgáltatások az 1996/97-es tanévtõl folyamatosan biztosítottak. A szülõk körében legnépszerûbbek a nyári táborok, amelyek színes programokat kínálnak a sérült gyermekek számára, s egyben a szülõk és szakemberek, az ép és a sérült gyermekek találkozásainak alternatív formái. A szülõsegítõ programokat – pályázat keretében – a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatja. Az Értelmi Fogyatékosok Érdekvédelmi Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének támogató együttmûködése is hozzájárul a szülõsegítõ programok sikeréhez.

JELENÜNK

49

A fejlesztõ felkészítéshez szükséges eszközöket az utazó szakemberek számára a szakértõi és rehabilitációs bizottság kölcsönzi. A fejlesztõ felkészítés feladatainak ellátása a 14/1994. VI. 24. MKM rendeletnek megfelelõen történik. Az egyéni fejlesztési tervek összeállítását a szakértõi és rehabilitációs bizottság a szakemberek számára szervezett tanévnyitó szakmai napon készíti elõ. A családokkal, intézményekkel való aktív kapcsolattartás révén partneri együttmûködés van kialakulóban. A problémákra való odafordulás és aktív megoldáskeresés jellemzi az együttmûködést. A képzési év értékeléssel zárul, amely magában foglalja a gyermekek fejlõdésmenetét rögzítõ írásos értékelést, a szakértõi és rehabilitációs bizottság által végzett felülvizsgálatok dokumentációját, a következõ képzési évre vonatkozó javaslattételt, a fejlesztõ szakemberek munkájának összefoglaló értékelését, valamint a szakértõi és rehabilitációs bizottság koordinációs tevékenységérõl szóló önértékelést.

NEVELÉSI

TANÁCSADÁS

A Nevelési Tanácsadó Szakszolgálat a Pedagógiai Intézet intézményegységeként nyújtja szolgáltatásait a megye azon települései számára, amelyek az ellátást nem a lakóhely közeli pedagógiai szakszolgálati decentrumokban veszik igénybe. Alapfeladatait a 14/1994 (VI. 24.) MKM rendelet szerint végzi. Fenntartói döntés alapján a szakszolgálat alapfeladatain túl az elsõ és másodfokú gyámhatóság megkeresésére szakértõi vizsgálatokat végez védelembe vételi, nyílt örökbefogadási és kapcsolattartási ügyekben, szakvéleménnyel segítve a hatósági döntéshozatalt. A Nevelési Tanácsadó az intézeti munkatervben meghatározottak szerint helyszíni vizsgálatokat is végez. A partnerek – elsõsorban a nevelési-oktatási intézmények – megkeresésére az iskolaérettségi vizsgálatok, a tanulási zavarok prevenciós szûrése és a tanulási nehézséggel küzdõk vizsgálata vonatkozásában biztosítja a helyszíni vizsgálatok lehetõségét, a szakmai szempontok mérlegelésével. 1997-ig Szolnok megyei jogú város és a jászberényi térség kivételével valamennyi település a Pedagógiai Intézettõl vehette igénybe a nevelési tanácsadást, ami a vizsgálatok tekintetében közel teljes mértékû, a fejlesztõ foglalkozások és terápiák esetében azonban a kapacitás korlátai miatt csak részleges lefedettséget jelentett. A feladatellátás területi jellemzõi az 1997/1998-as tanévtõl fokozatosan módosultak a döntõen nevelési tanácsadást végzõ pedagógiai szakszolgálati decentrumok megalakulása révén. A nevelési tanácsadás tekintetében azonban a megyét részleges strukturális és tartalmi lefedettség jellemzi, így a szakszolgálat jelentõs terheket vállal az ellátás teljesítésében. A pedagógiai szakszolgálati decentrumok megyei hálózatának mûködtetésében jelenleg kevés számú legitim társulás vesz részt, ezért az intézmények által betöltött területi szerepkör is eltérõ sajátosságokat hordoz. A jászberényi és a tiszaföldvári nevelési tanácsadók a 14/1994 (VI. 24.) MKM rendelet által elõírt ellátások teljes körét, valamint a gyámügyi szakértõi vizsgálatokat is biztosítják a kistérségben. A törökszentmiklósi decentrum a helyi partnereknek nyújt

50

JELENÜNK

teljes körû ellátást, a környezõ településeknek egyedi közoktatási megállapodások szerint szolgáltat, melynek minimumát az iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése jelenti. A tiszafüredi, a karcagi, és a kunszentmártoni decentrumok a saját településen élõ gyermekek, tanulók számára részleges szolgáltatást biztosítanak, felvállalva az iskolaérettségi vizsgálatokat, a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdõ óvodás és kisiskolás korúak pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálatát, esetlegesen a rehabilitációs célú foglalkozásokat. A 12 év feletti általános iskolás és a középiskolás korosztály ellátása – a pedagógiai, pszichológiai vizsgálatok, gondozás, illetve terápia – valamint a gyámügyi szakértõi vizsgálatok a speciális szakismeretek és a humán erõforrások nehézkes elérhetõsége miatt megoldatlanok. Így a felsorolt szolgáltatásokat a partnerek – gyermekek, tanulók és szüleik, nevelési-oktatási intézmények, gyermekvédelmi intézmények, fenntartók – a Pedagógiai Intézet Nevelési Tanácsadó szakszolgálatától veszik igénybe. Egy-egy szakmailag összetett probléma megoldásához, komplex vizsgálat lebonyolításához olykor a decentrumok szakemberei kérik az intézet szakmai segítségét. Jelenleg a megye 79 településének 50%-a veszi igénybe a szolgáltatásokat. A szakszolgálat fokozatosan adaptálódott a partnerek – elsõsorban a gyermekek, szülõk és a nevelési-oktatási intézmények igényeihez. Az 1999/2000-es tanévben vizsgálati protokoll kidolgozására került sor a tanulási nehézséggel küzdõ, 1–4. évfolyamon oktatott tanulók célcsoportjára. A gyámügyi vizsgálatok eljárási rendje a jogszabályi környezet – az 1952. évi Családjogi törvény és az 1997. évi Gyermekvédelmi törvény – figyelembevételével rögzített, együttmûködve a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyámhivatallal. A pszichológiai vizsgálatok vonatkozásában a differenciál-diagnosztikai szempontok érvényesítése jellemzõ. Az intézeti munkatervben rögzített alapfeladatokon túl a Nevelési Tanácsadó szakemberei szaktudásuk és kompetenciáik szerint közremûködnek a Pedagógiai Intézet szakmai szolgáltatásainak teljesítésében, kiemelten a szülõknek, a pedagógusoknak, a nevelési-oktatási intézményeknek és a fenntartóknak nyújtott szolgáltatásokban.

LOGOPÉDIAI

ELLÁTÁS

A logopédiai ellátás a hatvanas években Jász-Nagykun-Szolnok megyében az önálló gyógypedagógiai intézmények keretében mûködött. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatán a beszédhibák javítására logopédiai szakértelemmel rendelkezõ pedagógusok iránti igény fogalmazódott meg. Ebben az idõben a pedagógus továbbképzõ tanfolyamok tematikájába is belekerültek a logopédiai szempontok. Elõször városi, majd késõbb intézményi szinten is létrejött néhány logopédus státus. A hetvenes évektõl a szülõk részérõl is igényként fogalmazódott meg a logopédiai szolgáltatás, gyakran különóraként, családi finanszírozás mellett.

51

JELENÜNK

Szervezett logopédiai ellátás a megyeszékhelyen és a nagyobb településeken a 80-as években bontakozott ki. A kilencvenes évek közepétõl – a közoktatási törvény által biztosított lehetõségek kapcsán – intézményi szinten megkezdõdött a logopédia és az általános pedagógia integráns egységének kialakulása. 1997-ben Jász-Nagykun-Szolnok megye közoktatás-feladatellátási, intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési tervében a logopédiai ellátás esetlegessége fogalmazódik meg a helyzet jellemzéseképpen. „… a logopédiai ellátás a megyében esetleges, nem alkot hálózatot, s csak egyes településeken megfelelõ. Szervezett szûrés a megyében nincs.”8

Városi szinten szervezett logopédiai szolgáltatást nyolc településen biztosítottak a helyi önkormányzatok. Térségi ellátás Jászberény és Szolnok környékén volt. Logopédiai szûrést megyei szerepkörrel a Pedagógiai Intézet Nevelési Tanácsadó intézményegysége, logopédiai vizsgálatokat és diagnosztizálást a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi Bizottság intézményegység végzett. A nevelési tanácsadó kapacitása nem tette

A LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS HELYZETE JÁSZ-NAGYKUNSZOLNOK MEGYÉBEN 1997-BEN

Jászberény

Tiszafüred Jászapáti

A LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS HELYZETE JÁSZ-NAGYKUNSZOLNOK MEGYÉBEN 2000-BEN

Jászberény

Tiszafüred Jászapáti

Karcag

Karcag

Kisújszállás SZOLNOK

Kisújszállás SZOLNOK

Törökszentmiklós

Törökszentmiklós

Mezõtúr

Mezõtúr Tiszaföldvár Kunszentmárton Ped. szakszolg. decentrumok által ellátott települések

Pedagógiai intézet által ellátott települések

Települési szinten szervezett

Magán szolgáltató által ellátott települések

8 Jász-Nagykun-Szolnok megye közoktatás-feladatellátási, intézményhálózat-mûködtetése és fejlesztési terve

52

JELENÜNK

lehetõvé a megyei igények kielégítését. Terápiára is csak korlátozott számban volt mód, az intézetben. A pedagógiai szakszolgálati decentrumok létrejöttével – 1997 után – a logopédiai ellátás hálózatának kiépülése megkezdõdött. 1998-ban a Pedagógiai Intézet által mûködtetett kisújszállási logopédiai decentrum – 2000-tõl egységes pedagógiai szakszolgálat – a hálózatépítés fontos tényezõjévé vált. Utazó logopédusok közremûködésével öt nagykunsági településen kezdõdött logopédiai szolgáltatás, a megyei önkormányzat és a települési önkormányzatok közös finanszírozásával. 1998–2000 között a pedagógiai szakszolgálati decentrumok ellátási körzetének bõvülésével, valamint a Pedagógiai Intézet kisújszállási telephelyérõl utazó logopédusokkal ellátott települések számának növekedésével, továbbá a településeken megszervezett helyi logopédiai szolgáltatások gyarapodásával a logopédiai ellátórendszer jelentõsen fejlõdött. A térképen nem szerepel, de az ellátórendszer része a közoktatási intézmények által szervezett logopédiai tevékenység. A Pedagógiai Intézet az 1999/2000. tanévben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatásával kistérségi pedagógiai szakszolgálati ellátás keretében logopédiai szolgáltatást szervezett Tószeg – Tiszajenõ – Vezseny, valamint Tiszabõ – Tiszabura – Tiszaroff településeken. 2000 augusztusában megyei logopédiai munkaközösség jött létre a Pedagógiai Intézet közremûködésével. A munkaközösség megalakulásának célja a logopédusok számára szervezett szakmai szolgáltatások biztosítása, valamint a késõbbiekben szakmai mûhelymunka kibontakoztatása, a megyei ellátórendszer szakmai fejlesztése.

A PEDAGÓGIAI INTÉZET

ÁLTAL LOGOPÉDIAI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÍTETT

GYERMEKEK/TANULÓK SZÁMA

Ellátóhely Kunhegyes Túrkeve Kenderes Kunmadaras Berekfürdõ Tiszaszentimre Kengyel Kétpó Vezseny Tószeg Tiszajenõ Összesen

2000-BEN

Létszám

Heti órakeret/fõ

20 22 20 28 26 16 24 8 6 11 4

heti 2 óra heti 1 óra heti 2 óra heti 1 óra heti 2 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 1 óra

185

53

JELENÜNK TOVÁBBTANULÁSI

ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS

Ezt a pedagógiai szakszolgálati ellátási formát Jász-Nagykun-Szolnok megyében két pedagógiai szakszolgálati decentrum, mint közoktatási intézmény, valamint a megyei Önkormányzat megbízása alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ végzi. Az igénybe vehetõ szolgáltatások azonban jelenleg nem alkotnak egységes rendszert a partnerek – elsõsorban a tanulók és szülõk – igényei szempontjából. A szakmai tevékenységben a tájékoztatáson és az információk közvetítésén alapuló tanácsadás dominál, a vizsgálatok fõként csoportos, standardizált szûrõeljárásokkal történnek. A tiszaföldvári decentrum pályaorientációs céllal végzi az érdeklõdés és a képességek szûrõvizsgálatát a kistérség 12–14 éves tanulóinak körében a helyi igényeknek megfelelõen. A megyei Munkaügyi Központ a Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) keretein belül látja el a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás egyes feladatait. Szolgáltatás keretében biztosítja a 13-14 éves fiatalok számára az érdeklõdési területek és a képességek vizsgálatát (számítógépre telepített tesztek kitöltésén keresztül, önbecslõ módszer alapján), az informatív pályaválasztási tanácsadást, egyes esetekben a pedagógiai és pszichológiai vizsgálatokat. Klasszikus továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást a jászberényi Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó végez, ahol a szakvizsgával rendelkezõ pszichológus szakemberek száma és a vonzáskörzet nagysága lehetõvé teszik a komplex személyiség- és képességvizsgálatokon alapuló pályaorientációs tevékenységet, alkalmassági vizsgálatokat.

A TOVÁBBTANULÁSI, PÁLYAVÁLASZTÁSI

A PEDAGÓGIAI INTÉZET TERÜLETI SZEREPKÖRE A

TANÁCSADÁST BIZTOSÍTÓ DECENTRUMOK TERÜLETI

TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG TEKINTETÉBEN

ELHELYEZKEDÉSE ÉS ELLÁTÁSI KÖRZETE

Jászberény

Tiszafüred

Jászberény

Tiszafüred Jászapáti

Jászapáti

Kunhegyes

Karcag

Kunhegyes Kisújszállás

Kisújszállás SZOLNOK

SZOLNOK Törökszentmiklós Martfû

Mezõtúr

Tiszaföldvár Kunszentmárton

Törökszentmiklós Martfû

Mezõtúr

Tiszaföldvár Kunszentmárton

Karcag

54

JELENÜNK

Sajnálatos módon megyénkben a szolgáltatások hiányterületét jelenti a sérült – tanulásban akadályozott, illetve testi, érzékszervi, beszéd vagy más sérüléssel élõ – tanulók továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadói ellátása. A komplex – egyéni pszichológiai diagnosztikán alapuló – pályaorientációs célú vizsgálatok iránti igények száma szintén meghaladja az ellátórendszer kapacitását. A Pedagógiai Intézet információs szolgáltatásokkal vesz részt a szakszolgálati feladat ellátásában. A tájékoztatási kötelezettség a megye egészére kiterjed. A középfokú pályaválasztási tájékoztató kiadvány tanévenkénti megjelentetése, valamint szakmai fórumok partner intézményekkel közös szervezése tartozik a szolgáltatások jelenlegi rendszerébe.

KONDUKTÍV

PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Gyermekneurológiai Osztályának keretében 1988-ban Gyermek Rehabilitációs Részleg kezdte meg mûködését. A konduktív pedagógiai ellátás ide koncentrálódott. Az osztály orvosai és a rehabilitációs részleg konduktorai szoros munkakapcsolatban álltak a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenységet ellátó szakemberekkel. A megyei önkormányzat által mûködtetett szakértõi és rehabilitációs bizottság 1992-tõl – együttmûködési megállapodás keretében – a konduktív pedagógiai ellátást a kórház szakembereinek közremûködésével szervezi. A kórház orvosai és konduktorai a korai fejlesztésre, gondozásra szoruló gyermekek felderítésében, szakértõi vizsgálatuk kezdeméKONDUKTÍV PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS UTAZÓ nyezésében jelentõs szerepet vállaltak, SZAKEMBEREK KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL JÁSZ-NAGYKUNde a fejlesztõ felkészítésbe is bekapSZOLNOK MEGYÉBEN 2000-BEN csolódtak. Az utazó szakemberek számára szervezett szakmai szolgáltatáJászárokszállás sokban és a szülõsegítõ programokban Jászfényszaru évek óta részt vesznek. A konduktorok Jászberény Jászapáti Tiszafüred utazótanárok is, így részt vesznek a gyermekek lakóhelyen történõ ellátásáKunhegyes ban. Karcag A konduktív pedagógiai ellátás decentralizálása nemcsak az utazó szakembeSZOLNOK Törökszentmiklós Kisújszállás rek segítségével, hanem a feladatellátásba fokozatosan bekapcsolódó intézMezõtúr mények által is megkezdõdött. A PedaTiszaföldvár gógiai Intézet 1999-ben a tiszaföldvári Kunszentmárton pedagógiai szakszolgálati decentrumban konduktív pedagógiai feladat ellá-

55

JELENÜNK

A KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI ELLÁTÁSBAN RÉSZT VEVÕ INTÉZMÉNYEK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház, Szolnok (a Pedagógiai Intézettel kötött együttmûködési megállapodás keretében)

Jászberény

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Szolnok és a kisújszállási telephely

SZOLNOK

Kisújszállás

Tiszaföldvár

Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Pedagógiai Szakszolgálat, Tiszaföldvár (a Pedagógiai Intézettel kötött együttmûködési megállapodás keretében) Maci Alapítványi Óvoda és Fejlesztõ Napközi Otthon, Jászberény Rózsa Úti Speciális Bölcsõde, Szolnok

Pedagógiai Intézet

Egészségügyi intézmény

Egyéb közoktatási intézmény

tására alkalmas helyiséget rendezett be. A 2000/2001-es tanévtõl – együttmûködési megállapodás keretében – kistérségi konduktív ellátás kezdõdött. A mozgásukban akadályozott gyermekek ellátását 4 konduktor, 2 gyógytornász és 1 szomatopedagógus végzi. Konduktív pedagógiai ellátásban részesülõ gyermekek száma az 1995–2000 között 15-25 fõ. Az 1999/2000-es tanévben négy – integrált nevelésben-oktatásban részesülõ – mozgássérült gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatásában vettek részt a Pedagógiai Intézet utazó szakemberei, a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával megvalósult pályázati program keretében. A Mozgássérültek Petõ András Intézete 1995–2000 között két alkalommal rendezett intézménylátogatással egybekötött szakmai fórumot a szakértõi és rehabilitációs bizottságok szakemberei számára. Az intézetben végzett konduktorok nevét és mûködési helyét tartalmazó jegyzéket a bizottságok rendelkezésére bocsátotta. Ez a konduktív pedagógiai ellátás megszervezését, a szakemberek biztosítását segíti.

GYÓGYTESTNEVELÉS E szakszolgálati feladat ellátása keretében néhány pedagógiai szakszolgálati decentrumban – a fenntartó megbízásából – városi szinten szervezett a gyógytestnevelés. A

56

JELENÜNK

Pedagógiai Intézet elsõsorban szakmai szolgáltatásokkal vesz részt a feladatellátásban. A továbbképzési kínálat részeként akkreditált tanfolyamokat ajánl a pedagógus kollégáknak, a gyógytestnevelési szaktanácsadó pedig szakmai szolgáltatásokkal, információs tanácsadással segíti a szakterületen mûködõket. Az 1997/1998-as tanévben a fenntartó megbízása alapján az intézet felmérést végzett a megye nevelési-oktatási intézményeiben szervezett gyógytestnevelési szolgáltatásokról. Az 1998/1999-es tanévben pályázat keretében nyílt mód az utazó gyógytestnevelõi szolgáltatás biztosítására a megye egyes ellátatlan településein. A nevelési-oktatási intézmények többsége – a közoktatási törvénynek megfelelõen – saját feladatrendszerében valósítja meg az ellátást.

A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET MINT KÖZOKTATÁSI KÖZSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY

A PEDAGÓGIAI INTÉZET MINT BEMUTATÁSA 1995–2000

SZAKMAI SZERVEZET

Az intézet alapstruktúrája az újjászervezés évében 1995-ben alakult ki. Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, amelynek alapfeladatait az intézet alapító okirata, mûködési módját pedig szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg. Jelenleg alapító okirata szerint pedagógiai szakmai szolgáltatást és pedagógiai szakszolgálatokat mûködtet, valamint részt vesz a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás megyei koordinációjában. A szervezeti és mûködési szabályzatnak megfelelõen mellérendeltségi viszonyban álló, szakmailag önálló intézményegységek és gazdasági csoport alkotják a szervezeti struktúrát. A szakmai feladatokat ellátó intézményegységek a következõk: • Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézményegység • Nevelési Tanácsadó • Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Az intézmény élén az igazgató áll. A szervezet felépítése elvileg törzskari, valójában lineáris. A szakmai feladatokat ellátó intézményegységek munkáját intézményegységvezetõk, a gazdasági csoportot csoportvezetõ irányítja. Általános igazgatóhelyettesi feladatkör a szervezeti és mûködési szabályzatban nem szerepel, mivel sem az 1995-ben biztosított státusok sem az SZMSZ nem tartalmazták ezt a lehetõséget. Az intézményegység-vezetõk a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott sorrendben helyettesítik az igazgatót távollétében.

57

JELENÜNK

Az intézet alapító okiratát 1995–2000 között a fenntartó megyei önkormányzat három ízben módosította. A módosítások a közoktatási törvény terminológiája szerinti feladatmeghatározás, a tényleges feladatellátás és a szervezeti struktúra közötti összhang megteremtésére irányultak. Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás Intézményegység Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás

Pedagógiai szakszolgálatok Nevelési Tanácsadó

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság

1995 Továbbképzés Szaktanácsadás Tanulmányi versenyek Pedagógiai innováció • pedagógiai program • helyi tanterv Szakmai információs központ Pályaválasztási, továbbtanulási információk

Kiskorúak mentálhigiénés ellátása Beilleszkedési és egyéb problémák esetén vizsgálatok, tanácsadás Iskolaérettségi vizsgálat Személyiségmegismerés segítése Szakvéleménnyel részt vállal hatósági ügyekben

Fogyatékosok kiszûrése Javaslat az óvodáztatásra, az iskoláztatásra Tanácsadás • család • iskola Szervezés • korai fejlesztés • képzési kötelezettség

1997 Mérés, értékelés Tanuló tájékoztató tanácsadó szolgáltatás Tehetséggondozó mozgalmak, versenyek Megbízás alapján: • szakértõi munka szervezése • közoktatás fejlesztését szolgáló alapítványok gondozása

Vizsgálatok és szakvélemény • magatartási, beilleszkedési zavar • tanulási nehézség • gyámhatósági szakértõ • iskolaérettségi Rehabilitációs tevékenység • pszichológiai terápia • ped.korrekció • fejlesztés Tanácsadás • szülõknek • pedagógusoknak

Vizsgálatok • fogyatékosság gyanúja esetén • tanköteles koron túli fogyatékosok munka- és pályaalkalmassági vizsgálata Tanácsadás • szülõknek • pedagógusoknak A különleges gondozás feltételei meglétének vizsgálata

Egyéb

Gyógypedagógiai tanácsadó és fejlesztõ szolgálat Szervezés • korai fejlesztés • képzési kötelezettség Nyomonkövetés • szakszerûség • eredményesség Tanácsadás • család • eü. intézmény

58

JELENÜNK Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás Intézményegység

Pedagógiai szakszolgálatok

Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás

Nevelési Tanácsadó

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság

Egyéb

1998 A feladatrendszer változatlan, a megfogalmazás módja a közoktatási törvény 36.§ (2) a)–g) sorrendjét követi

A feladatrendszer változatlan, a terminológia használat a közoktatási törvény 34.§ (3) figyelembevételével történik

Vizsgálatok • beszéd, értelmi és más fogyatékosság • javaslattétel a különleges gondozás keretében történõ ellátásra, a pedagógiai szakszolgálatra

Gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó szakszolgálat Szervezés • logopédiai szûrés • utazótanárok • koordináció a ped.szaksz. decentrumok felé Rehabilitációs tev. • Logopédiai kezelés • Más fogy. ellátás

2000 Minõségfejlesztési, minõségbiztosítási rendszer kialakításában, mûködtetésében való részvétel

változatlan

Vizsgálatok • kontroll

Egységes pedagógiai szakszolgálat Korai fejlesztés, gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás Logopédiai ellátás Konduktív pedagógiai ellátás Szakszolgálati feladatellátás megyei koordinációja Helyi pedagógiai szakszolgálati decentrumokkal

Szakszolgáltatás nyújtása a helyi és a kistérségi közoktatási feladatellátás rendszeréhez

A módosítás tartalmilag és strukturálisan legkevésbé a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményegységet érintette. A pedagógiai szakszolgálatok esetében azt a törekvést tükrözi, hogy a pedagógiai szakszolgálat intézményei saját szakmai kompetenciájuk határain belül mûködjenek. A megyei szakszolgálati feladatellátásban az intézet koordinatív szerepének növelését helyezi elõtérbe. Az alapító okiratban és ennek nyomán a szervezeti struktúrában bekövetkezett változások legnagyobb mértékben az egyéb pedagógiai szakszolgálati keretbe sorolt intézményegységet érintették. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés gondozás, a fejlesztõ felkészítés egyes feladatait önálló intézményegység keretében jelölik meg az

59

JELENÜNK

alapító okiratok. Majd a 2000. évi alapító okiratban kiegészül a feladatrendszer a logopédiai szûrés, a logopédiai ellátás, valamint a konduktív pedagógiai ellátás feladatával. A gyógypedagógiai tanácsadó és fejlesztõ szolgálat intézményegység a tárgyi- és a személyi feltételek hiányában 1995–2000 között gyakorlatilag nem mûködött. Feladatait a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság látta el. 2000 novemberében kezdõdött meg – kisújszállási telephelyen – az intézményegység mûködési feltételeinek megteremtése. 1998-ban a gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztõ és gondozó szakszolgálat elnevezésû intézményegység feladataként szerepel a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás megyei koordinációja. A 2000-ben módosított alapító okirat önálló, az intézményegységekkel mellérendeltségi viszonyban álló szakmai feladatként jeleníti meg a megyei koordinatív tevékenységet. A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás esetében az alapító okirat módosításainak következtében strukturáltabb feladatrendszer bontakozott ki. A tényleges feladatellátás – a már említett okok következtében – a formális struktúrától eltér. Az intézetnek nem önálló intézményegysége, de funkcionálisan elkülönül a gazdasági csoport. Vezetõje vezetõ beosztású dolgozó, irányítja, szervezi és ellenõrzi a pénzügyi, számviteli munkát, az adminisztrációs és technikai tevékenységet. Közvetlen irányítása alatt dolgoznak a könyvelõk, a pénztáros, a feladatellátást segítõ adminisztrátorok és a gépkocsivezetõ. A Pedagógiai Intézet feladatát növekvõ szakemberlétszámmal, de a jogszabályban elõírtaknál kevesebb fõvel látja el. 1996

1997

30

30

1998

1999

2000

2001

30

31

32 +2* +5**

39

* a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával biztosított létszámfejlesztés 2000. június ** az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat mûködéséhez biztosított létszámfejlesztés 2000. okt. 1.

A feladatellátást 54 szaktanácsadó és 57 utazó pedagógus segíti. A teljes szakalkalmazotti létszámot tekintve a szakemberek 70 %-a a különleges ellátás területén dolgozó gyógypedagógus, pszichológus, pedagógus. Az intézet fenntartója Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyûlése. Az intézet az általa költségvetési rendeletben meghatározott elõirányzatból és a saját bevételébõl gazdálkodik. Az elmúlt évek gazdasági mutatói (MFt-ban) 1997 eredeti teljesített

Kiadás 64 363 Összes bevétel 64 363 Saját bevétel 7 000

92 913 106 184 16 222

eredeti

1998 teljesített

77 119 77 119 15 000

132 680 142 864 23 633

1999 eredeti teljesített

97 926 97 926 20 000

154 447 181 149 31 359

2000. 11. 30. eredeti teljesített

106 475 134 154 106 475 124 164 22 620 27 862

60

JELENÜNK AZ

200000 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0

ELMÚLT ÉVEK GAZDASÁGI MUTATÓI

MFT-BAN

Kiadás Összes bevétel Saját bevétel

eredeti

teljesített

eredeti

1997

teljesített 1998

eredeti

teljesített

eredeti

1999

teljesített

2000. II. 30.

A különleges ellátás feltételeire biztosított önkormányzati központosított támogatás

Korai Képzési

A

1996

1997

1998

1999

2000

2001

9 390

4 410 19 364

4 042 27 430

8 085 31 030

9 224 31 816

9 525 34 860

KÜLÖNLEGES ELLÁTÁS FELTÉTELEIRE BIZTOSÍTOTT ÖNKORMÁNYZATI KÖZPONTOSÍTOTT TÁMOGATÁS

40000 35000

Korai Képzési

30000 25000 20000 15000 10000 5000 0

1996

1997

1998

1999

2000

2001

61

JELENÜNK

Az intézet a Mária utca 19. szám alatti épületegyüttesben mûködik. Az épület nem a jelenlegi célra épült. Az emeleti része a szakmai szolgáltatás, a földszinti része a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás feltételrendszerét biztosítja. Irodái szûkösek, vizsgálati célokat is szolgálnak. A továbbképzés céljaira 2 tanterem biztosított, a nagyobb maximális befogadó képessége 40 fõ. A szakszolgálati ügyfélforgalom a szûk folyosók zsúfoltságát növeli. Korszerû várója nincs. A szaktanácsadók és utazó pedagógusok munkájának tárgyi feltételei szûkösek (terem, számítógép). Megyei értekezletek, regionális konferenciák megrendezésére alkalmas teremmel nem rendelkezik. A kommunikáció elektronikus rendszere korszerû. Az utazási feltételeket 2 gépkocsi biztosítja.

AZ

INTÉZMÉNYEGYSÉGEK ÉS MÛKÖDÉSÜK BEMUTATÁSA

PEDAGÓGIAI

SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS

A pedagógiai szakmai szolgáltatás a Pedagógiai Intézet szakmailag önálló intézményegysége, feladatait a többi intézményegységgel tervezett összhangban látja el. Vezetõje teljes körrel felel a szakmai feladatok irányításáért, a feladatok végrehajtásáért, a belsõ ellenõrzéséért, az értékelésért. A belsõ struktúra lapos szerkezetû, a vezetõn kívül a feladatokat 7 teljes és 1 félállásban dolgozó pedagógiai szakértõ és pedagógiai elõadók végzik. A szakmai feladatok ellátását segíti az informatikus és az adminisztrátor. A feladatellátás szaktanácsadói rendszer mûködtetésével történik. STRUKTÚRA 4 fõ szaktanácsadó (jogi, tanügyigazgatási, pedagógiai)

igazgató

intézményegység-vezetõ

mérésértékelés

óvodai ped.

ped. elõadók

13 szaktanácsadó

ált. iskolai

középfok

ped. elõadók

ped. elõadók

ped. szakértõk

ált. iskola

ált. iskola

8 szaktanácsadó

15 szaktanácsadó

10 szaktanácsadó

ped. tanácsadók, 5 fõ szaktanácsadó, egyéb tanácsadók könyvtár, információs ped. elõadók

1 szaktanácsadó

62

JELENÜNK

Az intézményegység feladatait a közoktatási törvény, a végrehajtási rendeletek és az alapító okirat határozza meg. Feladata a közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkájának továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggõ tevékenységek szakmai szolgáltatásokkal való segítése. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. törvény 36.§ (2) bekezdése szerint: „a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelõ- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését; b) a szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése; c) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyûjtése, õrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztató nyújtása; d) az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közremûködés; e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése; f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása; g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.”

A 2000/2001-es tanévi intézeti munkaterv alapfeladatának tekinti: „A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénybõl és módosításából, az új végrehajtási rendeletekbõl adódó feladatok – lehetõleg helyszíni, kistérségi – segítése a megye közoktatási intézményeiben, a fenntartói döntés-elõkészítésben, a feladatellátás gyakorlati kérdéseiben” … A Pedagógiai Intézet, mint akkreditált minõségügyi szakmai szolgáltató részvétele a közoktatás minõségfejlesztési programjában … Az alapító okiratban szereplõ feladatok magas szakmai színvonalon történõ ellátása, a partneri igények figyelembevétele és az elégedettség növelése”

A közoktatási törvény arra is utal, hogy a szakmai szolgáltatást a partneri igényeknek megfelelõen kell megszervezni. A partneri kör (részlet a 2000/2001-es tanév munkatervébõl)

63

JELENÜNK „A Az intézet külsõ kapcsolatrendszere az egységes szolgáltatói filozófia jegyében Együttmûködõ partner

Az együttmûködés tartalma az intézet aspektusából

Az együttmûködés fejlesztésének tendenciái

• Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat

• Fenntartói irányítás • Közremûködés a helyi intézkedési tervek áttekintésében • Közremûködés a megyei fejlesztési terv módosításának elõkészítésében

• A bizottsági, testületi döntéselõkészítés segítése színvonalas szakmai háttéranyagokkal

• Oktatási Minisztérium

• Ágazati szakmai irányítás szakmai szolgáltatásokkal történõ segítése • Comenius 2000 • SZAK 2000 • Közoktatási statisztikai rendszer

• A szakterületek referenseivel kialakult informatív és konzultatív együttmûködés továbbfejlesztése

• OKÉV

• Közremûködõ partnerség megkeresés alapján • Információcsere elõírások szerint, ill. szükség szerint • Középfokú beiskolázás, versenyek

• A szakterületi referensekkel informatív és konzultatív kapcsolatépítés

• Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány

• Az intézet mint pályázó • A szakértõk koordinációja révén a pályázatok szakmai bírálatában való közremûködés (szükség szerint)

• A pályázatkészítés segítése szakmai szolgáltatásokkal is • A közalapítvány igénye szerinti részvétel a pályázatok tapasztalatainak összegzésében, annak közzétételében

• A Pedagógiai Intézet mellett mûködõ Pedagógiai Tanács

• Nagyobb volumenû szakmai kérdésekben egyeztetés • A Pro-Talento díj közös gondozása

• A partnerközpontú mûködés fontos elemeként a rendszeres konzultatív együttmûködés erõsítése

• Helyi fenntartók • Szakmai szolgáltatások

• Szakmai jellegû pályázatokhoz tanácsadás

• Érdekfelismertetés az együttmûködésben, a társulásban (oktatásszolgáltatás, tanügyirányítás, információs és adatbázis rendszer)

64

JELENÜNK

Együttmûködõ partner

•

Közoktatási intézmények, pedagógusok, tanulók

Az együttmûködés tartalma az intézet aspektusából

• •

•

Más szakmai szolgáltatók

•

•

Pedagógiai intézetek

•

•

•

Felsõoktatási intézmények

•

•

•

Munkaügyi Központ

•

•

Megyei Rendõrkapitányság

•

•

Alapítványok

• •

• •

• •

•

Versenyképes Tudásért Egyéb országos alapítványok Soros, Tempus) Konfliktuspedagógiai Vidéki Fiatalok Zenei Mûveltségéért „Több Nyelven”

Szülõk, diákok, szülõi, diákszervezetek

• •

Pedagógiai szakmai szolgáltatások Megyei tanulmányi- és tehetséggondozó versenyek Az intézet minõség-fejlesztési rendszerének kialakítása külsõ tanácsadó szervezet bevonásával Együttmûködés szakmai projektek megvalósításában A fõhatósággal való együttmûködésben szakmai szervezetként történõ megjelenés Pedagógus továbbképzés, másoddiplomás és szakvizsgát adó képzés Hallgatói szakmai gyakorlat Továbbtanulási, pályaválasztási tájékoztatásban (tanácsadásban) való részvétel Bûnmegelõzés, drogprevenció, közlekedési ismeretek Szakmai, tartalmi kérdések Pályázatok

Információcsere Tanácskozás

Az együttmûködés fejlesztésének tendenciái

•

•

•

• • • •

•

•

•

•

A partneri elégedettség növelése

A folyamat három évre tervezett

Hasonló struktúra alapján mûködõ intézetekkel való szakmai együttmûködés

Kapcsolatépítés Szakmai konzultáció Tervszerûség Kutatásokban való együttmûködés Feladatmegosztás, hosszabb távú elõretekintéssel A munkakapcsolat tervszerûségének fejlesztése A szakmai együttmûködés erõsítése

A civil szervezetek, kapcsolaterõsítés

JELENÜNK A

65

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSÁNAK FÕBB JELLEMZÕI

A szakmai szolgáltató intézményegység a megye egész területén ellátja a 10/1994. (V.13.) MKM rendeletben meghatározott funkciókat. Ez azt is jelenti, hogy a rendelet módosulásával bevezetett új feladatoknak is meg kellett felelni (pl. tanuló tájékoztató szolgálat 1997-tõl) a feltételek és a módszerek kialakításával. A Nemzeti Alaptantervvel és az Óvodai Alapprogrammal összefüggésben a programkészítési feladatok támogatása került elõtérbe, s erõsen megnõtt a jelentõsége a mérési, értékelési szolgáltatásoknak. A tantárgyi – fõleg alapkészségekre vonatkozó – mérések mellett bõvült az igény a klímavizsgálatok és a nevelési eredményesség mérése iránt. 1997 óta több gyógypedagógiai jellegû mérésre is sor került. A kerettantervek megismertetése, a helyi tantervek korrekciójának segítése magában foglalja a gyógypedagógiai tantervek módosításának folyamatát is. Az intézet továbbképzési kínálatának évente 15-20%-át a pedagógiai-pszichológiaigyógypedagógiai tárgyú tanfolyamok alkotják. 1995 óta évrõl-évre növekedett az érdeklõdés az olyan tárgykörök iránt, mint a részképességzavarok felismerése; a magatartási, tanulási zavar és a korrekció; az integrált nevelés lehetõségei. Az ilyen kurzusok elõadói hátterét elsõsorban a pedagógiai szakszolgálati egységek munkatársai képezik. A továbbképzési kormányrendelet nyomán az intézet gondoskodott arról, hogy az igényeknek megfelelõ számú és tartalmú akkreditált tanfolyamot tudjon ajánlani. 1997 óta erõteljesen fejlõdött az intézet informatikai eszköztára, s ezzel együtt információs rendszere, információ szolgáltató képessége is. 1998 szeptembere óta folyamatosan karbantartott honlappal mûködik, amely a tevékenység teljes keresztmetszetét, a szolgáltatások egészét bemutatja, aktuális híreket, információkat tartalmaz. Az iskolai feltételek javulásával fokozatosan bõvül az információk elektronikus továbbításának gyakorlata. Emellett a hagyományos nyomtatott Hírlevél is megjelenik. 1998-tól a holland-magyar pedagógiai intézetek közötti megállapodás alapján történik a „belsõ gondozói rendszer” (BGR) hazai adaptálása. A minõségfejlesztés sajátos lehetõségét hordozó program az osztálytermi nevelési, tanulási folyamatokra koncentrál, középpontjában a gyermek személyisége áll. A „gondozás” gyakran a problémákkal, zavarokkal, fogyatékossággal küzdõ gyermek garantált, szakmailag hiteles megsegítését jelenti. A sok tényezõs tevékenység erõsen igényli a speciális – fejlesztõ pedagógusi, gyógypedagógusi, pszichológusi – szakmai közremûködést. A program eddigi szakaszában fontos szerepet játszott a pedagógiai szakszolgálatoknál rendelkezésre álló ismeret és tapasztalat. A projektben 7 bázisiskola dolgozik az intézettel közösen. A belsõ gondozók megyei szakmai mûhelye az oktatási témaköröket dolgozta ki: óvoda-iskola átmenet problémái, a különleges ellátás szakmai háttere, lehetõségei, a dokumentációs tár, orthothéka kialakításának megtervezése, mérõlapok készítése elsõ évfolyam részére, mérések, az eredmények feldolgozására.

66

JELENÜNK

Az intézet jó gyakorlatot szerzett az iskolai, óvodai belsõ értékelési rendszer kialakításának és mûködtetésének szakmai támogatásában. Ennek alapján vállalkozhatott a minõségbiztosítás folyamatainak szakmai gondozására. 1999-ben jogosultságot szerzett a Comenius 2000 I-es program támogatására, szakértõi között a szakszolgálat munkatársai is szerepelnek. Az intézetnek mintegy 30 ezer egységet tartalmazó, jól mûködõ könyvtára van. Gyûjtõköre kiterjed a gyógypedagógiai, pszichológiai szakirodalomra is. Az állománygyarapítás messzemenõen figyelembe veszi a szakszolgálatok szükségleteit. A könyvtári állomány számítógépes feldolgozása szintén az utóbbi három év folyamán történt, az elektronikus katalógus az interneten is elérhetõ. Az elmúlt 5 évben jelentõsen módosult a szolgáltatások célcsoportja, az egyes célcsoportoknak nyújtott szolgáltatások száma. Ezt mutatja az alábbi grafikon. A

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉGHEZ

KAPCSOLÓDÓ SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA

Célcsoport

A szakmai szolgáltatások alakulása tanévi bontásban 1995/96

Gyermekek, tanulók

Szülõk

Nevelési, oktatási intézmények, pedagógusok és közösségeik

Pedagógiai szakszolgálati decentrumok

Fenntartók

Más együttmûködõ partnerek

1996/97

1997/98

1998/99

1999/2000

67

JELENÜNK Tanfolyam/továbbképzés

Konferenciák

Egyéb szolgáltatások (helyszíni szakmai, szülõi programok Szakmai konzultációk

Tanácsadás (szakmai, jogi, tanügyigazgatási Szakmai ügyeletek

Pedagógus kompetencia erõsítõ tréning

Információs szolgáltatás nyomtatott

Szaktanácsadás

Információs szolgáltatás elektronikus Pályázatok segítése

Kiadvány

A HUMÁN ERÕFORRÁSOK ALAKULÁSA A PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS INTÉZMÉNYEGYSÉGBEN (1995–2000) Az 1995-ben végrehajtott intézményi összevonás egyik motívuma a takarékosság, ezen belül a szakalkalmazotti létszám korlátozása volt. Nyolc pedagógiai elõadó és szakértõ foglalkoztatása volt lehetséges – beleértve az intézményegység-vezetõ személyét is. Ez a helyzet nem változott az eltelt öt esztendõ folyamán. A

PEDAGÓGIAI SZAKALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA

1995/96

1996/97

1997/98

1998/99

1999/2000

2000/2001

8

8

8

8

7

8

A jogszabályok szerinti teljes körû szolgáltatás ellátása, fejlesztése megkívánta egyéb kiegészítõ eszközök igénybevételét: A munkaügyi központ által támogatott pályakezdõ munkanélküliek, többnyire fiatal pedagógusok foglalkoztatása (tevékenységük idõtartama korlátozott volt /fél–egy év/, mégis igen számottevõ munkát végezhettek, elsõsorban a szolgáltatások szervezési, adminisztrációs teendõinek elvégzésével, könyvtári és számítógépes adatfeldolgozással). A szaktanácsadók egy részének bekapcsolása a belsõ szakmai feladatok elvégzésébe. Ez azzal a haszonnal is járt, hogy a szaktanácsadó intenzívebben tudta képviselni az intézeti szempontokat egész tevékenységében (az intézet belsõ szakemberpótlása elsõsorban ebbõl a körbõl valósult meg). A kis létszámú szakmai csoport felkészültsége, stabilitása, szakmai és emberi alkalmassága döntõ jelentõségû a feladatok igényekhez igazodó elvégzésében. A jogszabályban elõírt képzettséggel valamennyi jelenleg alkalmazásban álló munkatárs rendelkezik. Felkészültségük bõvítésének iránya a szakvizsgának megfelelõ tanulmányok folytatása, illetve a szakmai feladatokhoz kötõdõ ismeretek építése. A jelenleg állományban lévõk közül hatan rendelkeznek másoddiplomával, ketten tanulnak. Szakvizsgának megfelelõ képesítése két személynek van, hárman tanulnak. 1998-tól a többi

68

JELENÜNK

intézményegységgel összehangolt, egységes továbbtanulási program alapján történik a beiskolázás. Hét munkatárs szerepel az országos szakértõi névjegyzéken. Közülük ketten a Pedagógus-továbbképzési és Módszertani Központ szakértõi is. A Comenius 2000 program keretében szakértõi munkára heten szereztek jogosultságot. Bár a pedagógiai szakmai szolgáltatásokra vonatkozó rendelet a szaktanácsadást a szolgáltatás egyik funkciójaként jeleníti meg, a valóságban valamennyi intézeti funkció (mérés, továbbképzés, információ stb.) ellátásában nélkülözhetetlen szerepe van a szaktanácsadó személyének. Ezt a felfogást tartotta szem elõtt az intézet, és ilyen megfontolás alapján építette, fejlesztette szaktanácsadói állományát. A szaktanácsadók létszáma viszonylag stabil, az utóbbi öt évben 60 körül mozog. 1994/95

1995/96

1996/97

1997/98

1998/99 1999/2000

Összes

65

62

60

55

55

51

Óvodai

17

15

16

15

13

13

Általános iskola alapozó szakasz

7

8

3

5

5

5

Általános iskola felsõ tagozat

15

16

17

13

16

15

Középfok

14

14

16

11

11

8

Speciális

12

9

8

11

11

10

Megbízásuk – a mûködtetés anyagi hátterének gyakori módosulása miatt – a legutóbbi tanévig egy-egy esztendõre szólt. A tanácsadók többsége eseti megbízás alapján dolgozik. Amikor lehetõség nyílt rá, a legfrekventáltabb területeken mûködõk pótlékot és/vagy órakedvezményt kaphattak: 1996/97

1997/98

1998/99

25

11

7

A szaktanácsadók mintegy 80%-át intézménytípushoz és tantárgyhoz kötõdõ szaktanácsadók alkotják. Az évtized közepétõl egyértelmûvé vált, hogy növekvõ igény van „speciális területeken” jártas szakemberekre is (konfliktuspedagógia, drámapedagógia, kollégiumi nevelés, szabadidõ, gyermek- és ifjúságvédelem, etnikai nevelés, tanulótájékoztatás stb.). Sajátosan alakult a gyógypedagógiai terület gondozása. Az intézmény-összevonás elõtt volt gyógypedagógiai tanácsadó, majd úgy tûnt, hogy a gyógypedagógia belsõ intézeti jelenléte nélkülözhetõvé teszi. A gyakorlat azonban két év elteltével azt bizonyította, hogy szükség van a szakszolgálati egységekkel jól együttmûködni képes külsõ szakemberekre.

69

JELENÜNK

A

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTÕ SZAKTANÁCSADÓK

Tanuló-tájékoztató Mentálhigiénés

Gyógytestnevelés

Gyógypedagógiai Gyermek- és ifjúságvédelmi

Integrált nevelési

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátást is segítõ szaktanácsadók

Tanügyigazgatásijogi

Konfliktuspedagógiai Óvoda-iskola átmenet

Etnikai

A gyógypedagógiai szaktanácsadás iránti igény bõvülése együtt járt azzal, hogy a pedagógiai szakszolgálati egységek és munkatársaik növekvõ mértékben és intenzitással vesznek részt a szolgáltatások megtervezésében és teljesítésében, azaz maguk is ellátnak szaktanácsadás jellegû feladatokat. Az intézet folyamatosan gondoskodott a szaktanácsadók megfelelõ informáltságáról, szakmai felkészítésérõl, képzésérõl. Lehetõvé tette részvételüket és szereplésüket szakmai konferenciákon. Igazodva a közoktatásügy folyamataihoz, 1996-ban a helyi program készítése tárgyában szervezett számukra tanfolyamot, 1997-ben alapfokú szoftverkezelõi tanfolyamon vehettek részt, 1998-ban 60 órás mérésmetodikai kurzus bõvítette ismereteiket. Az utóbbi tanévben a kerettantervek álltak felkészítésük középpontjában. A lakóhelyközeli ellátás biztosítása és a partneri igények kielégítése céljából az 1999/2000-es tanévtõl területi szaktanácsadói képviseleti rendszer mûködik. Célja: élõ összekötõ kapocs kialakítása az intézmények, a fenntartók és az intézet között. Szervezett feladatmegosztással, elõre kiadott szempontsor szerint, visszajelzõ lapokat is kitöltve személyes információsbázist biztosítanak a szolgáltatók és az igénybevevõk között.

AZ

INTÉZMÉNYEGYSÉG MINT SZERVEZET MÛKÖDÉSÉNEK JELLEMZÕI

Az intézmény-összevonáskor egyértelmûen a gyökerek szerint rendezõdtek a feladatok. Az egységek, így a pedagógiai szakmai szolgáltatás is izolált szakmai egységként mûködött kezdetben. A feladatköröket a jogszabályokhoz volt célszerû igazítani, de a szûkös létszám a szakma hangsúlyok irányába terelte a feladatmegosztást. Többnyire

70

JELENÜNK

iskolafokonként vagy mûveltségi területenként történt a mûködés. Változást jelentett a mérés-értékelés feladatkör megjelenése, majd a tanuló tanácsadó szolgálat megszervezése, mert ezek nem kötõdtek intézménytípushoz. A pedagógiai könyvtár fokozatosan igyekezett a különleges ellátás szakmai feltételrendszerének megfelelni, az új célcsoportok igényeit kielégíteni. Így kezdõdött a mûködésben a kötött struktúra felbontása. A pályázati lehetõségek kihasználása, a minisztériumi támogatás jellege, ezek projektrendszere a célfeladatok megjelenését, tervezését, végrehajtását eredményezték. A hagyományos mûködésbe beinjektálódott elemi szinten, csíraállapotban a nem tudatos projektrendszerû mûködés. Ennek a tervezett, tudatos, rendszerelvû beépülése a 2000/2001-es tanév munkatervében elemi erõvel jelenik meg. „Az intézményegység kiemelt feladatai: • Az intézményegység munkájában súlyponti szerepet játszó projektfeladatokban az intézeti munkaterv fõ szakmai hangsúlyai jelennek meg. Ezért ezek kiemelt fontosságú ügyek. • A projekttevékenység személyi felelõsséghez kötött megtervezése és lebonyolítása. • A minõségi kontroll kiterjesztése, a szakmai szolgáltató színvonalának nyomon követése…”9

TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTÕI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság a Pedagógiai Intézet szakmailag önálló intézményegysége, önálló kiadmányozási jogkörrel és felelõsséggel. STRUKTÚRA Igazgató

Intézményegység-vezetõ a szakértõi és rehabilitációs bizottság vezetõje

Gyógypedagógus (biz.vez.h.)

Gyógypedagógusok

Korai fejlesztést és fejlesztõ felkészítést irányító gyógypedagógusok 57 utazó szakember

9 Részlet a 2000/2001-es tanév munkatervébõl

Külsõs szakemberek (orvosok, pszichológusok, gyógypedagógusok) Gyógypedagógiai asszisztens, adminisztrátor, gépkocsivezetõ

Pedagógus

Pszichológusok

71

JELENÜNK

1995–2000 között a szakértõi bizottság struktúrájában lényeges változás nem következett be. 2000-ben a vezetési struktúra némileg módosult, közelítve a közoktatási törvény elõírásához. Intézményegységvezetõ-helyettes beállítására nem volt mód, de az intézményegység-vezetõt távollétében helyettesítõ munkatárs megbízására sor került. A humán erõforrás terén az utóbbi idõben nagyívû változás következett be. A fõállású szakalkalmazottak száma öt év alatt megduplázódott, 4 fõrõl 8 fõre növekedett. A változás minõségi jellemzõi közül kiemelhetõ, hogy a gyógypedagógia valamennyi szakterülete képviselteti magát. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés gondozás és a fejlesztõ felkészítés feladatainak színvonalas ellátása szempontjából igen nagy jelentõségû, hogy az 1999/2000-es tanévtõl a bizottságban két gyógypedagógus önálló témafelelõsként irányítja ezeket a különleges ellátási formákat. 1995–1999 között a bizottságban jelentõs volt a fluktuáció, valamint a tartós távollét. 2000-ben stabilizáció tapasztalható, amely a munkavégzés minõségében is megnyilvánul. A humán erõforrás változását az alábbi táblázatok tartalmazzák. AZ

INTÉZMÉNYEGYSÉG HUMÁN ERÕFORRÁSA

Gyógypedagógus Pszichológus Általános iskolai pedagógus Összesen Szakorvos Asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens* Adminisztrátor Egyéb

1995/96

1996/97

1997/98

1998/99

1999/2000 2000/2001

2 1 1 4 1 0,5

3 1 1 5 1 0,5

3 1 1 5 1 0,5

3 1 1 5 1 1

5 1 2 8 1 1

5 2 1 8 1 1*

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5 0,5

* megbízással

A

GYÓGYPEDAGÓGIAI HUMÁN ERÕFORRÁS SZAKOK SZERINT

Gyógypedagógiai szakok Oligofrénpedagógia szak Szurdopedagógia szak Tiflopedagógia szak Pszichopedagógia szak Szomatopedagógia szak Logopédia szak

1995/96

1996/97

1997/98

1998/99

1999/2000

2 1

3 1 1

3 1 1

3 2

4 1 1 1 1 2

72

JELENÜNK

A létszámhiányból és a tartós távollétekbõl következõen változó létszámú külsõs szakember segítségével látta el a bizottság az alapfeladatait. A szakmai feladatok változásai, valamint az esetforgalom növekedése mellett folyamatos létszámhiány következtében a minõségi követelmények csak részben teljesültek. Miközben erõs törekvés volt arra, hogy a különleges gondoskodás keretében történõ ellátásra, az ellátás módjára, formájára, helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra egyre részletesebb, konkrétabb javaslatok szülessenek, a differenciált diagnosztika – amely ezt leginkább megalapozhatja – háttérbe szorult. A létszám stabilizálása, valamint a humán erõforrás minõségi szempontú fejlesztése 1999-tõl lehetõséget teremett a bizottság diagnosztikus munkájának javítására. Folyamatban van a teljes vizsgálati protokoll kidolgozása, amely a diagnosztikát a minõség irányába viszi, valamint megkezdõdött a gyermek problémájához jobban igazodó pszichológiai tesztek alkalmazása. A korai fejlesztés, gondozás, valamint a fejlesztõ felkészítés keretében dolgozó utazószakember-hálózat az ellátott gyermeklétszám növekedésével párhuzamosan nõtt. Munkájukat a szakértõi bizottság koordinálja. A humán erõforrás fejlesztés szakirányú továbbtanulás, vagy akkreditált pedagógus továbbképzés formájában a bizottság tagjait 1995–1999 között nem érintette. A Pedagógiai Intézet továbbképzõ tanfolyamai által kínált lehetõségek, önképzés, egyéb országos jellegû továbbképzések, konferenciák, szomszéd megyei tapasztalatcserék adtak alkalmat a szakmai fejlõdésre. Az utóbbi idõben a belsõ mûhelymunka és az önképzés felértékelõdött, ezzel párhuzamosan a szakértõi bizottságban dolgozó szakemberek továbbképzése az intézeti koncepció szerves részévé vált. A szakértõi és rehabilitációs bizottság feladatait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet, valamint – a Pedagógiai Intézet alapító okirata útján – a fenntartó határozza meg. A közoktatási törvény 35. § (2) bekezdése az alábbiakban határozza meg a szakértõi bizottság tevékenységének tartalmát: „a) a fogyatékosság szûrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történõ ellátására, az ellátás módjára, formájára, helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.”

A partneri kör a bizottság esetében jelentõsen kiszélesedett. Korábban a szülõk, a nevelési-oktatási, valamint az egészségügyi intézmények alkották a partnerek körét. A szolgáltatások bõvülésével párhuzamosan bõvült a partnerek köre, illetve az együttmûködés. A szakértõi és rehabilitációs bizottság közvetlen partnerei a szülõk, a gyermekek/t anulók; a közoktatási intézmények, pedagógusok; az egészségügyi intézmények, gyermekorvosok, konduktorok, védõnõk, bölcsõdei szakemberek; valamint a helyi intézményfenntartók. Közvetett partnerek a gyermekjóléti szolgálatok; a megyei egészségbiztosítási pénztár családtámogatási és útiköltség térítéssel foglalkozó részlegei; az érdekvédelmi szervezetek, egyesületek, társintézmények. A partnerekkel való együtt-

73

JELENÜNK

mûködéssel kapcsolatos szemléletmódot az együttmûködés tartalmát és a fejlesztési tendenciákat az alábbi táblázat illusztrálja. Együttmûködõ partner Helyi fenntartók

Az együttmûködés tartalma az intézet aspektusából

Az együttmûködés fejlesztésének tendenciái

Szakmai szolgáltatások Kistérségi társulások létrejöttének szakmai segítése

Érdekfelismertetés az együttmûködésben, a társulásban (oktatásszolgáltatás, tanügyirányítás, információs és adatbázis rendszer) A lakóhelyi, ill. lakóhely közeli ellátás továbbfejlesztése

A pedagógiai szakszolgálati ellátás koordinációja Szakmai jellegû pályázatokhoz tanácsadás Közoktatási intézmények

Pedagógiai szakszolgálati feladatellátás (Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság, Nevelési Tanácsadó, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tevékenység)

A partneri elégedettség növelése

A pedagógiai szakszolgálati decentrumok és a Pedagógiai Intézet szakszolgálatai közötti koordinatív tevékenység Pedagógiai szakszolgálati decentrumok

A decentrumok szakemberei számára pedagógiai szakmai szolgáltatások

Rendszerfejlesztés a decentrumok részvételével (tartalmi és strukturális)

Pedagógiai szakszolgálatok ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar Pedagógiai Szakmai Szolgáltató és Szakszolgáltató Központja

Szolgáltatások igénybevétele Minõségfejlesztés irányában történõ együttmûködés

Együttmûködési megállapodás keretében történõ együttmûködés fejlesztése

Felsõoktatási intézmények

Hallgatói szakmai gyakorlat

Kapcsolatépítés Szakmai konzultáció Tervszerûség

Egészségügyi Intézmények, gyermekorvosi, védõnõi hálózat, gyermek-ideggondozó, Hetényi Géza Kórház stb.

Információcsere Tervszerû együttmûködés

Korai szûrés

74 Együttmûködõ partner

JELENÜNK Az együttmûködés tartalma az intézet aspektusából

Az együttmûködés fejlesztésének tendenciái

Gyermekvédelmi intézmények

Megkeresés alapján vizsgálatok Információcsere, konzultációk, rendezvények

Az együttmûködés kereteinek, tartalmának továbbfejlesztése

Egészségbiztosítási pénztár

Információcsere

Az ellátási formákkal kapcsolatos változások naprakész ismerete Az emelt összegû családi pótlékra jogosító igazolás kiadásának illetékességi kérdésének jogszabály szerinti rendezése

Érdekvédelmi szervezetek

Információcsere Egyedi esetek megoldásához együttmûködés

Tervszerûség, rendszeresség kialakítása

Alapítványok Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Egyéb országos alapítványok

Szakmai, tartalmi kérdések Pályázatok

A szakmai együttmûködés erõsítése

Szülõi, diákszervezetek

Információcsere, tanácskozás

Civil szervezetek Kapcsolaterõsítés

A szakértõi és rehabilitációs bizottság alapvetõ mûködési módja a team-munka. A teamek az adott napi vizsgálatra szervezõdnek, a vizsgálat típusa szerint. A napi vizsgálati program szakmai irányítója a vizsgálatvezetõ. Õ foglalkozik a szülõvel, koordinálja a vizsgálatban részvevõ szakemberek munkáját, valamint részt vesz a diagnózis kialakítására vonatkozó megbeszélésen, azaz a döntési folyamatban. A teamek dinamikus kiscsoportok, hiszen vizsgálat közben is felmerülhet egy újabb szempontú részvizsgálat szükségessége. A szakértõi bizottság egésze is egy team, mert a szolgáltatói szerepkör tervszerû, rendszeres együttmûködést feltételez. A szakértõi bizottság vezetõje szervezi, irányítja a bizottságban folyó munkát, önálló szakmai felelõsséggel. Elkészíti – a bizottság tagjainak közremûködésével, – a bizottság éves szakmai tervét, az intézeti munkaterv figyelembevételével és az idõtervet. A folyamatosan érkezõ vizsgálati kérelmeket regisztrálja – a gyógypedagógiai asszisztens közremûködésével –, majd szakmailag áttekinti és ennek alapján összeállítja a vizsgálati programot. Gondoskodik a szülõk idõben történõ értesítésérõl. Tekintettel arra, hogy a vizsgálati program három hétre elõre

JELENÜNK

75

tervezett, a bizottság tagjainak lehetõségük van egyrészt a munkatervi, másrészt a vizsgálati programból adódó saját feladataikat ütemezni. A szakértõi bizottság tevékenységének operatív ütemezése körültekintõ tervezési eljárások és adekvát technikák alkalmazását feltételezi. A vizsgálati kérelmeket érkezés szerint folyamatosan regisztrálják, kartonozás és gépi adatrögzítés formájában. A szervezést szabályozó elemek több dimenzióban érvényesülnek. A szervezést alapvetõen meghatározza a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet, a tanév rendjérõl szóló miniszteri rendelet, valamint az intézeti és a bizottsági munkatervi feladatok idõterve. A bizottsági munka szervezésének másik fontos szempontja a tanév szakmai hangsúlyainak figyelembevétele, a különleges ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos igények ismerete és azok teljesítése, valamint a tervezett partneri körrel való együttmûködés sajátosságai. Az intézmény-összevonás idõszakában 1995-ben a munkaterv a közoktatási törvényben, valamint a 14/1994. (VI.24.) MKM rendeletben elõírt bizottsági feladatokat tartalmazta a megvalósítás idõtervével. A késõbbiekben helyzetelemzéssel és a külsõ együttmûködõ partnerek azonosításával bõvült. A bizottság tevékenységének operatív ütemezése az éves feladatok szakaszolásával történt. A 2000/2001-es tanév munkaterve az intézet középtávú stratégiai terve alapján készült. A szolgáltató jelleg mint prioritás kap hangsúlyt. Utal a külsõ partnerekkel való együttmûködés jellegére és annak továbbfejlesztésére is. 1999-tõl a szakértõi bizottság tagjai is részt vesznek a pedagógiai szakszolgálatok fejlesztésére irányuló szakmai projektek irányításában és/vagy megvalósításában. Ez megköveteli a projekt-tervezést, amely újfajta szemléletet feltételez, feszes tempót és igen fegyelmezett munkavégzést jelent. Módszer is, amelyet tanulni kell. A szakértõi bizottságban a döntési folyamatok a diagnózis megállapításához, valamint a különleges ellátásra vonatkozó javaslattétel kialakításához kötõdnek. A döntés elõkészítésében a vizsgáló team kulcsszerepet tölt be. A döntéshozatal a vizsgálatban részt vevõ szakemberek mellett vezetõi felelõsséghez kötött. Az ellenõrzés, értékelés – hosszabb ideig – a napi munkafolyamatokra koncentrálódott. A tanév végi értékelés a munkatervi feladatok leltárszerû áttekintését, valamint az esetforgalom megállapítását tartalmazta. A minõsítõ értékelés a szakértõi vélemények esetében bontakozott ki. Ez a folyamat a minõségi munkával szemben támasztott követelmények megfogalmazásával járt, és konfliktusokat is eredményezett. A szupervízió hiányzott a folyamatból. Az ellenõrzés, értékelés tervszerûségének, rendszerelvûségének kialakítása folyamatban van. Az éves munkatervben tematikusan tervezett. A folyamatosság is érvényesül, mert tudatosan irányul az egyes munkafázisokra és a napi feladatvégzést is nyomon követi. A folyamatszabályozás eszközeként funkcionál, a munkatársak önértékelését is figyelembe veszi, tisztázott elvárások alapján történik. 1995 után a szakértõi bizottság izolált mûködése az információáramlást lassította, leszûkítette és kedvezõtlenül hatott az intézményegységen belüli információáramlásra is. A szakmai izoláció oldódása, majd az intézet egységes szolgáltatói filozófia alapján

76

JELENÜNK

történõ mûködtetésének programja következtében az információáramlás hatékonysága javult. A szakértõi bizottságon belüli információáramlás része az intézet információs rendszerének. A szolgáltatások teljes körét átfogó szakmai folyamatokról, az egyes idõszakok feladatainak prioritásairól a bizottságvezetõ közvetíti az információkat. A bizottság szakmai illetékessége szerint teljes jogkörrel vesz részt az intézet információs rendszerében. A szervezeti kultúra fejlõdését kedvezõtlenül befolyásolják az informális kommunikációs csatornákon közvetített részleges és torzult információk. A nyilvánosság erõsödésével, a szakértelmen alapuló tekintély elõtérbe kerülésével a rendszeres, személyre szóló értékeléssel, a minõségelvû szervezetfejlesztéssel azonban folyamatosan veszít jelentõségébõl. A szakértõi bizottságban a szakmai szempontok által vezérelt motiváció dominál. Ez szorosan kötõdik ahhoz a felelõsséghez, amelyet a tevékenység jellege megkövetel és amely a bizottság hitvallásában fogalmazódik meg: A sérülés, akadályozottság (fogyatékosság) – gyakran – egy életre szól. A körültekintõ mérlegelés a felterjesztõ esetében ugyanúgy elengedhetetlen, mint a vizsgáló team esetében. A törvényesség betartása pedig mindenki számára a szükséges minimum.

A szolgáltatói szerepkör bõvülésével a szakmai siker elõtérbe került. A szakmai pályázatokon való részvétel lehetõségei, valamint az intézeti szintû szakmai projektekben való közremûködés a pozitív motívumokat erõsíti. A szakértõi és rehabilitációs bizottság feladatrendszerét 1995–2000 között a tevékenységtípusok átrendezõdése, tartalmi hangsúlyeltolódás és a tevékenységi kör bõvülése jellemzi. A

1995

FELADATRENDSZER VÁLTOZÁSAI

Tevékenységtípusok

Tartalmi hangsúlyok

Vizsgálatok, diagnosztizálás, tanácsadás, 4 fõ heti kötelezõ óraszámának 80 %-ában Fejlesztõ foglalkozások vezetése a heti kötelezõ óraszám 20%-ában (Ez a bizottság létszámát tekintve összesen 10 gyermek heti rendszeres rehabilitációs célú foglalkoztatását jelentette.) A korai fejlesztés szervezése, a fejlesztõ felkészítés elõkészítése, majd a fejlesztés szervezése a heti kötelezõ órán felüli munkaidõbõl (átlagosan heti 6 óra)

A tanulásban akadályozott, az értelmileg akadályozott gyermekek vizsgálata, diagnosztizálása Tanulásban akadályozott és „más” fogyatékos gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatása A korai fejlesztés szervezése

A tevékenységi kör Vizsgálatok Diagnosztizálás Tanácsadás Rehabilitációs célú foglalkoztatás Rehabilitációs tevékenység szervezése

JELENÜNK Tevékenységtípusok

Tartalmi hangsúlyok

77 A tevékenységi kör

1998

Vizsgálatok, diagnosztizálás, tanácsadás 5 fõ heti kötelezõ óraszámának 100%-ában A korai fejlesztés szervezése szakmai irányítása 1 fõ kötelezõ óraszámon felüli munkaidejébõl heti 10 óra A fejlesztõ felkészítés szervezése, szakmai irányítása 1 fõ kötelezõ óraszámának 40%-ában – 60%-ában vizsgálat, diagnosztizálás Szakmai szolgáltatások a különleges ellátás körében a kötelezõ óraszámon túli munkaidõbõl igénybe vett változó idõkeretben

A tanulásban akadályozott, az értelmileg akadályozott gyermekek, vizsgálata, diagnosztizálása, kötelezõ felülvizsgálat A korai fejlesztés és a fejlesztõ felkészítés szervezése, szakmai szolgáltatások az utazó szakembereknek

Vizsgálatok, kötelezõ felülvizsgálat Diagnosztizálás Tanácsadás Rehabilitációs célú foglalkoztatás szervezése, szakmai irányítása Szakmai szolgáltatások Részvétel a pedagógiai szakszolgálatok megyei koordinációjában

2000

Vizsgálatok, diagnosztizálás, tanácsadás 6 fõ heti kötelezõ óraszámának 100%-ában A korai fejlesztés szervezése szakmai irányítása 1 fõ kötelezõ óraszámának 20%-ában A fejlesztõ felkészítés szervezése, szakmai irányítása 1 fõ kötelezõ óraszámának 20%-ában (Mindkét esetben a kötelezõ óraszám 80%-ában vizsgálat, diagnosztizálás és tanácsadás folyik.) Szakmai szolgáltatások a különleges ellátás körében munkaidõn kívüli feladatvállalás keretében Szakmai projektek vezetésében, illetve megvalósításában való részvétel a kötelezõ óraszámon kívüli munkaidõbõl igénybe vett változó idõkeretben

A tanulásban akadályozott, az értelmileg akadályozott gyermekek vizsgálata diagnosztizálása, kötelezõ felülvizsgálat „Más fogyatékos” gyermekek vizsgálata, diagnosztizálása, kötelezõ felülvizsgálat Korai fejlesztés szervezése, szakmai irányítása Fejlesztõ felkészítés szervezése, szakmai irányítása Szakmai szolgáltatások a különleges ellátásban résztvevõ intézmények és szakemberek számára Részvétel a különleges ellátás szakmai és területi fejlesztésében

Vizsgálatok, kötelezõ felülvizsgálat Diagnosztizálás Rehabilitációs célú foglalkoztatás szervezése, szakmai irányítása, ellenõrzése Szakmai szolgáltatások Részvétel a pedagógiai szakszolgálatok megyei koordinációjában (logopédiai, konduktív pedagógiai ellátás) Részvétel a különleges ellátás szakmai és területi fejlesztésében

A feladatrendszerben bekövetkezett változásokat a jogszabályi környezet, valamint a klientúra igényei határozzák meg.

78

JELENÜNK AZ

ESETFORGALOM ALAKULÁSA

1995–2000

1200 1000 800 600 400 200 0

fogyatékosság megállapítása, áthelyezés 1995/96

„más” fogyatékos

1996/97

kötelezõ felülvizsgálat 1997/98

egyéb

összesen

1998/99

1999/2000

1200 1000 800 600 400 200 0

1995/96 fogyatékosság megállapítása, áthelyezés

„MÁS” Tanév 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/2000

1996/97

1997/98

„más” fogyatékos

kötelezõ felülvizsgálat

1998/99

1999/2000

egyéb

összesen

FOGYATÉKOSOK SZÁMÁNAK ABSZOLÚT NÖVEKEDÉSE

„Más” fogyatékosok száma 32 20 57 123 210

Összes vizsgálat %-a 6,0 2,3 5,7 11,7 18,5

JELENÜNK

79

A szakértõi bizottság esetforgalma 1995–2000 között 112,75%-kal emelkedett. A tanulásban akadályozott, illetve az értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók esetforgalomhoz viszonyított aránya enyhe ingadozást mutat, azonban nagyságrendi növekedés nincs. Az esetforgalom emelkedésének figyelemreméltó tényezõje a „más” fogyatékosság diagnosztizálásával szemben megnövekedett szülõi, iskolai igény. A tanulást tartósan akadályozó részképesség-problémák tényleges növekedése tapasztalható. E téren a diagnosztikus eljárások is fejlõdtek. A pedagógusok diagnosztikus érzékenysége is javult. Ehhez hozzájárul a tanulási problémák felismerését segítõ szakmai továbbképzések kínálatának folyamatos bõvülése is. A szakértõi és rehabilitációs bizottság feladatrendszerének változásai a vizsgálati típusok differenciálódását, a rehabilitációs jellegû szervezési, irányítási, ellenõrzési, tanácsadói és szakmai szolgáltatásai szerepkör elõtérbe kerülését, mindezekkel párhuzamosan a szakértõi és rehabilitációs bizottságban dolgozó szakemberek szakterületenkénti specializálódását jelzik. A kötelezõ felülvizsgálatokból következõ esetforgalomemelkedés rövidesen a szakemberek számának ismételt áttekintését teszi szükségessé. A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság sajátos feladatrendszere szerint vesz részt a Pedagógiai Intézet szolgáltatásaiban. A szakmai projektek a bizottsági tevékenység rehabilitációs jellegének fejlesztését célozzák, egyrészt azáltal, hogy a bizottság része a megyei ellátórendszernek, másrészt a különleges ellátáshoz kötõdõ szakmai szolgáltatások révén. A szakmai szolgáltatások szakmai, jogi, tanügyigazgatási összefüggésben segítik a különleges ellátás feladatainak megoldását. „Pedagógiai szakszolgálati projektek Fejlesztési program 2000 Logopédiai ellátás megyei segítése Az intézetben mûködõ pedagógiai szakszolgálatok fejlesztése Az intézetben mûködõ pedagógiai szakszolgálatok tárgyi feltételeinek javítása Az értelmi, érzékszervi, mozgásszervi és beszéd fejlõdésben sérült / akadályozott gyermekek, tanulók helyi és integrált oktatása kereteinek bõvítése A pedagógiai szakszolgálati decentrumok munkájának további segítése,… Szülõi szolgáltatások fejlesztése V. Pedagógiai szakmai szolgáltatási projektekben való részvétel Szakmai szolgáltatások 2000 …. Az önkormányzati intézkedési tervek segítése, elemzése Belsõ gondozói rendszer (BGR) A tanulásban akadályozott, a testi érzékszervi, beszéd és „más” fogyatékos gyermekek helyi és integrált oktatása keretében dolgozó szakemberek továbbképzése A pedagógiai szakszolgálati decentrumokban dolgozó szakemberek szakmai továbbképzése A helyi önkormányzatok tanügyigazgatással foglalkozó alkalmazottaik szakmai továbbképzése a különleges ellátásról.”10

A Szakértõi Bizottság a szolgáltatásait – a tanév-elõkészítés idõszakában – az Információk c. kiadványban teszi közzé. 10 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Munkaterve 2000/2001 tanév

80

JELENÜNK „A szakértõi bizottság a gyermek problémáinak feltárásával és azok orvoslására vonatkozó javaslattétellel segíti a szülõt, a pedagógus nevelõ-oktató munkáját és a nevelési-oktatási intézményt feladatának ellátásában. Célunk: Minden hozzánk forduló – gyermek- szülõ, szakember, nevelési-oktatási intézmény fenntartó, családvédelmi intézmény és szervezet stb. számára adekvát szolgáltatás, kompetenciánkon és törvényi lehetõségeinken belül. Szolgáltatások

Alapszolgáltatás

Kiegészítõ szolgáltatások

vizsgálatok tanácsadás a különleges ellátási feltételek meglétének vizsgálata tanácsadás információs szolgáltatás továbbképzés

Az alapszolgáltatások – beszéd, értelmi- és más fogyatékosság szûrése, vizsgálata, diagnosztizálása; – javaslattétel a gyermek, tanuló különleges gondoskodás keretében történõ ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra; – a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétének vizsgálata; – a korai fejlesztésben részesülõ és képzési kötelezettséget teljesítõ gyermekek szakszerû, eredményes ellátásának szakmai irányítása, segítése, ellenõrzése. Kiegészítõ szolgáltatások Tanácsadás – az érintett gyermekek, tanulók családi- és intézményes nevelésében; – a különleges ellátásra vonatkozó jogszabályok értelmezésében; – a decentrumok szakszolgálati feladatellátásának tervezési, szervezési fázisában, de a mûködés közben felmerülõ szakmai kérdésekben is – tervezési tanácsadás a fenntartó önkormányzatoknak a döntés-elõkészítést szolgáló feladatellátási intézmény-hálózat mûködtetési- és fejlesztési terv készítéséhez, a különleges ellátás vonatkozásában. Információ – az egyes szakszolgálatok igénybevételének lehetõsége, módja; – a különleges gondozásban részesülõ gyermekek után járó juttatások és hozzáférhetõségük jogszabályi elõírásai; – aktuális információk közvetítése. Továbbképzés – a korai fejlesztésben részesülõ és a képzési kötelezettséget teljesítõ gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára;

JELENÜNK

81

– a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek szülei számára; – tantestület, munkaközösség számára – megrendelés alapján – helyben tájékoztató, konzultáció a különleges ellátás jogszabályi- és pedagógiai kérdéseirõl. Egyéb szolgáltatások – a megyei önkormányzat megbízása alapján, a tanköteles koron túli fogyatékosok munka- és pályaalkalmassági vizsgálatának szervezése, – az intézet szakmai szolgáltatásában való részvétel (elõadások, tanfolyamok, továbbképzések). A Szakértõi Bizottság mûködési rendje A bizottság – a vizsgálatok kapcsán – a tanév munkarendjéhez igazodik. A vizsgálatok – elõjegyzés alapján – behívásra történnek. Az utazáshoz a házi orvostól hitelezett utazási utalvány vehetõ igénybe. Elõzetes egyeztetéssel helyszíni vizsgálatra is sor kerülhet. A bizottság a mûködését meghatározó idõtervet a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 3.sz. melléklet, valamint a rendelet 13. §. (3) figyelembe vételével állítja össze. A rendeletben rögzített idõpontok figyelembevétele a nevelési-oktatási intézményekre is vonatkozik. Az ügyfélfogadás rendje (lehetõleg a vizsgálati idõn kívül) Hétfõ – csütörtök: 9.00 – 15.00 Péntek: 9.00 – 14.00 Vizsgálatok: Hétfõ – csütörtök: 9.00 – 13.00 Péntek: 9.00 – 12.00 A vizsgálat feltétele A szakértõi bizottság csak a szülõ kérésére, illetve egyetértésével végez vizsgálatot. A nevelési-oktatási intézmények az indok – a sérülés gyanúja – szakszerû leírásával és a vizsgálat céljának pontos megjelölésével a TÜ 16/új, vagy a Kö 3126 nyomtatványon jelezhetik igényeiket. A nyomtatvány valamennyi pontjának kitöltése szükséges ahhoz, hogy a vizsgálati kérelem megfelelõ információs alapot nyújtson a komplex szakértõi vizsgálathoz. A vizsgálat lebonyolítása A szakértõi bizottság team-munkában végzi a vizsgálatokat. A vizsgálat napján a szülõ írásbeli tájékoztatása a vizsgálat eredményérõl a javaslatokról és – szükség esetén – a jogorvoslat lehetõségérõl, módjáról. A szülõ álláspontjának írásos rögzítése A részletes szakértõi vélemény általában 30 napon belül történõ megküldése.”11

11 Információk 2000/2001

82

JELENÜNK A SZAKÉRTÕI BIZOTTSÁG

SZOLGÁLTATÁSAINAK ALAKULÁSA

1995–2000 Kiadványok - szórólap - közoktatási információk I. Szakmai projektek összeállítása, vezetése - integrációs - kistérségi utazótanári - kistérségi logopédiai ellátás Szakmai ügyelet szülõknek, pedagógusoknak intézményfenntartóknak A különleges ellátásban részt vevõ szakemberek továbbképzése

Tanfolyami tematikák kidolgozása

Tanfolyami elõadások, helyszíni szolgáltatások, tanfolyamvezetés

Tanfolyami elõadások Helyszíni szolgáltatások Konferenciák szervezésében szakmai közremûködés

A korai fejlesztés és a fejlesztõ felkészítés szakmai irányítása A szakmai irányítás intenzifikálása Szülõi gondozói tanfolyam szervezése, szakmai irányítása A korai fejlesztett és a képzési kötelezett gyermekek utazótanári ellátásának szervezése TANÁCSADÁS VIZSGÁLATOK Kötelezõ kontroll 1995/96

1996/97

1997/98

1998/99

1999/2000

83

JELENÜNK

A Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság mûködési feltételei az 1995-2000 közötti idõszakban tekinthetõk a legstabilabbnak. A vizsgálatokhoz szükséges tesztek, szakkönyvek, vizsgálati eszközök alkalmasak a differenciált diagnosztikára. Az intézet épületének adottságai meghatározzák a bizottság elhelyezését. A munkaszobák kisméretûek és egyben vizsgáló szobák is. Az orvosi rendelõ több funkciós helyiség. A szobák berendezése, bútorzata célszerû és esztétikus. A váró közvetlen szellõzés nélküli, fûthetõ folyosórész, célszerû, barátságos berendezéssel, felszereléssel. A mosdó kultúrált. A váró és a mosdó helyiségeit a szakértõi bizottság, valamint a nevelési tanácsadó klientúrája közösen használja. A szülõket és a gyermekeket a várakozás ideje alatt gyógypedagógiai asszisztens segíti. A Pedagógiai Intézet könyvtári és technikai infrastruktúrája kedvezõ. A pedagógiai könyvtárban megtalálható a különleges ellátás körébe sorolható legfrissebb szakirodalom. A munkaszobákban telefon, számítógép, amely az intézet számítástechnikai rendszerének része, az épületben gyorsmásolók, nyomda, fax készülékek, laptop, digitális fényképezõgép, videokamera, televízió, video lejátszó, magnetofonok segítik a szakmai munkát. Az intézetnek két darab korszerû személygépkocsi van a tulajdonában. Az egyik vásárlását a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatta. Ez a gépkocsi, mint erre már utaltunk, szükség szerint a szakértõi bizottság rendelkezésére áll a helyszíni vizsgálatok, a szakmai szolgáltatások, tapasztalatcsere látogatások, továbbképzések, konferenciák és minden egyéb szakmai célú utazás alkalmával. A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 4. számú mellékletében elõírt eszközökkel és felszerelésekkel való ellátottság jelenleg 70%-os.

NEVELÉSI TANÁCSADÓ A Nevelési Tanácsadó mint a Pedagógiai Intézet intézményegysége tevékenységét önálló szakmai teamként végzi. Az intézményegység struktúrája lapos szerkezetû, ami kedvezõ a belsõ információáramlás, a team-munka az ellenõrzési, értékelési és a döntési folyamatok szempontjából. STRUKTÚRA igazgató intézményegység-vezetõ

gyógypedagógus

nyelv- és beszédfejlesztõ pedagógus

pedagógus

pszichológus

84

JELENÜNK

Az 1995–2000 közötti idõszakban a Nevelési Tanácsadó struktúrája nem változott. Intézményegységvezetõ-helyettes megbízására nem volt lehetõség, de a szakszolgálat folyamatos mûködésének biztosítására az intézményegység-vezetõt tartós távolléte (GYES) idején más szakember helyettesítette határozott idejû megbízás alapján. Az intézményegység humán erõforrásait a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 1. számú mellékletében rögzített létszám-minimum képezi. Az elmúlt öt év változásait az alábbi táblázat szemlélteti. AZ

INTÉZMÉNYEGYSÉG HUMÁN ERÕFORRÁSAI

1995/1996

1996/1997

1997/1998

1995–2000

1998/1999

1999/2000

2000/2001

Pszichológus

2

2

2

2

2

2/1

Gyógypedagógus

1

1

1

1

1

1

Általános iskolai pedagógus

2

2

2

2

1

1

Nyelv- és beszédfejlesztõ pedagógus

-

-

-

-

1

1 4

Összesen

5

5

5

5

5

Asszisztens

0,5

0,5

0,5

0,5

1*

0,5*

Adminisztrátor

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

Egyéb

-

-

-

-

-

-

* Megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott munkatársak

1995 és 2000 között a szakszolgálat stabil személyi feltételek mellett mûködött, a fluktuáció csak a pszichológus státust érintette. Ezen idõszakban folyamatosan lehetõség nyílt külsõs szakemberek eseti megbízással történõ foglalkoztatására, ami elsõsorban bizonyos vizsgálati idõszakokban – iskolaérettségi vizsgálatok, tanulási nehézséggel küzdõ gyermekek, tanulók szûrõvizsgálatai – realizálódott. 1999-ig a szakmai team idõszakos bõvítésében a mennyiségi szempontok domináltak. A Nevelési Tanácsadóban a belsõ hierarchia egyfelõl a szervezeti struktúrából adódó hierarchiát jelenti, másfelõl az utóbbi két tanévben a szakmai szempontok is hierarchiaképzõ tényezõkként jelentek meg. A szakmai teamet a speciális szakértelem (az alapképzettségen túl szerzett további végzettségek) mellett a szakembereknek az intézet egységes szolgáltatói szerepkörének fejlesztését célzó egyéni törekvései is strukturálják. A szakszolgálati feladatok differenciálódása és a partneri igények komplexitásának növekedése szembesíti a csoportot a személyi feltételek minõségi szempontú fejlesztésének kihívásával. A 2000/2001-es tanévet érintõ aktuális feladat a Nevelési Tanácsadó megüresedett pszichológus státusának betöltése magasan kvalifikált – pedagógiai vagy klinikai szakpszichológus végzettséggel rendelkezõ – szakemberrel.

JELENÜNK

85

A humán erõforrás fejlesztés alapját az 1995–1999 közötti idõszakban a munkatársak egyéni szakmai ambíciói, igényei jelentették, melyek bár összhangban álltak a szakszolgálat alapfeladataival, mégis mechanikusan kapcsolódtak az intézet továbbképzési tervéhez. A szakmai fejlõdés további lehetõségét kínálták a belsõ továbbképzõ tanfolyamok, regionális és országos konferenciák, valamint az ágazati irányítás szakembereivel folytatott rendszeres konzultációk, melyek erõsítették az intézményegység mûködésének legitimitását. A posztgraduális képzéseken, felsõoktatási intézményekben, akkreditált tanfolyamokon szerzett speciális szaktudás és kompetenciák – pszichoterápiás ismeretek, pedagógiai, gyógypedagógiai, differenciáldiagnosztika, minõségbiztosítás – növelik a szakmai tevékenység színvonalát, mind a hagyományos feladatok ellátása, mind a partneri körnek nyújtott szolgáltatások, kiegészítõ tevékenységek esetében. A Nevelési Tanácsadó feladatait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet, valamint a Pedagógiai Intézet alapító okirata szerint teljesíti. A közoktatási törvény 35. § (3) bekezdése alapján a szakszolgálat alapfeladata: „a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdõ gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülõ bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi.” Az intézet alapító okiratának megfelelõen a szakszolgálat az elsõ és másodfokú gyámhatóság megkeresésére szakértõi vizsgálatokat végez. A partneri kör szélesedését az 1995–2000 közötti idõszakban a jogszabályi környezet változásai – a közoktatási törvény és végrehajtási rendeleteinek módosításai, a költségvetési törvény elõírásai, A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatályba lépése, valamint a különleges ellátásban érdekelt szervezetek, intézmények rendszerének differenciálódása határozta meg. Közvetlen külsõ partnerek a gyermekek/tanulók és szüleik, a nevelési-oktatási intézmények, pedagógusok, pedagógus csoportok, a pedagógiai szakszolgálati decentrumok, a megyei önkormányzat és a helyi fenntartók, a települési gyermekjóléti szolgálatok, gyámhatóságok és gyámhivatalok, az egészségügyi intézmények. A közvetett partnerek körébe a felsõoktatási intézmények, az érdekvédelmi szervezetek, egyesületek, az Oktatási Minisztérium, valamint a más megyékben mûködõ nevelési tanácsadók tartoznak.

86 Együttmûködõ partner Helyi fenntartók

JELENÜNK Az együttmûködés tartalma az intézet aspektusából

Az együttmûködés fejlesztésének tendenciái

Szakmai szolgáltatások Kistérségi társulások létrejöttének szakmai segítése

Érdekfelismertetés az együttmûködésben, a társulásban (oktatásszolgáltatás, tanügyirányítás, információs és adatbázis rendszer) A lakóhelyi ill. lakóhely közeli ellátás továbbfejlesztése

A pedagógiai szakszolgálati ellátás koordinációja Szakmai jellegû pályázatokhoz tanácsadás Közoktatási intézmények

Nevelési tanácsadás A pedagógiai szakszolgálati decentrumok és a Pedagógiai Intézet szakszolgálatai közötti koordinatív tevékenység

A partneri elégedettség növelése

Pedagógiai szakszolgálati decentrumok

A decentrumok szakemberei számára pedagógiai szakmai szolgáltatások

Rendszerfejlesztés a decentrumok részvételével (tartalmi és strukturális)

Pedagógiai szakszolgálatok ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar Pedagógiai Szakmai Szolgáltató és Szakszolgáltató Központja

Szolgáltatások igénybevétele Minõségfejlesztés irányában történõ együttmûködés

Együttmûködési megállapodás keretében történõ együttmûködés fejlesztése

Felsõoktatási intézmények

Hallgatói szakmai gyakorlat

Kapcsolatépítés Szakmai konzultáció Tervszerûség

Egészségügyi Intézmények, gyermekorvosi, védõnõi hálózat, gyermek-ideggondozó, Hetényi Géza Kórház stb.

Információcsere Tervszerû együttmûködés

Súlyos beilleszkedési, magatartási- és más pszichés zavar esetén jelzõrendszer kiépítése, mûködtetése

Gyermekvédelmi intézmények

Megkeresés alapján vizsgálatok Információcsere, konzultációk, rendezvények

Az együttmûködés kereteinek, tartalmának továbbfejlesztése

87

JELENÜNK Együttmûködõ partner

Az együttmûködés tartalma az intézet aspektusából

Az együttmûködés fejlesztésének tendenciái

Gyámhatóság

Szakértõi vizsgálat Információcsere

Az eljárási rend, a szakvélemények tartalmi kritériumának betartása

Egészségbiztosítási pénztár

Információcsere

Az ellátási formákkal kapcsolatos változások naprakész ismerete

Érdekvédelmi szervezetek

Információcsere Egyedi esetek megoldásához együttmûködés

Tervszerûség, rendszeresség kialakítása

Országos szakmai szövetségek egyesületek, szülõi szervezetek

Szakmai kérésekben együttmûködés, tanácsadás

Szakmai konzultáció

Alapítványok (Soros, Tempus)

Szakmai, tartalmi kérdések Pályázatok

A szakmai együttmûködés erõsítése

Szülõi és diákszervezetek

Információcsere, tanácskozás

Civil szervezetek Kapcsolaterõsítés

Az 1995-ös intézmény-összevonás óta eltelt idõszakban fokozatosan megújult a Nevelési Tanácsadó tevékenységének, a szervezeten belüli fejlõdésének tervezési módja. A korábbi munkatervek a jogi háttérre koncentrálódtak, kiegészülve az azokban rögzített feladatok operatív idõtervével. Az 1997/1998-as tanévtõl kezdõdött meg az együttmûködõ partnerek azonosítása, majd az alaptevékenységek és szolgáltatások összehangolása a partneri igényekkel. A pedagógiai szakszolgálati decentrumok létrejötte az 1997/1998-as tanévben a folyamat katalizátorának tekinthetõ, mivel a koordináció részeként a megyei nevelési tanácsadó modell-funkciót tölt be a rendszerben. A szakszolgálat 2000/2001-es tanévi munkaterve az intézet mint szolgáltató szervezet középtávú stratégiai fejlesztési terve alapján készült. Szakmai hangsúlyait a szolgáltatói szerepkör erõsítése, a tevékenység és a jogszabályi környezet összhangjának biztosítása, valamint a partnerekkel való együttmûködés minõségi szempontú továbbfejlesztése jelentik. A Nevelési Tanácsadó tevékenységét mind alapfeladatai, mind kiegészítõ szolgáltatásai terén önálló szakmai teamként végzi. A szakmai tevékenység irányítója az intézményegység-vezetõ, aki a team tagjaival egyeztetetten szervezi, irányítja a szakszolgálat munkáját. Az intézményegység-vezetõ készíti el a Nevelési Tanácsadó éves munkatervét és az operatív feladatoknak a tanév egy-egy szakaszát érintõ ütemtervét,

88

JELENÜNK

melyeket egyeztet a munkatársakkal. Felelõs az intézet és a szakszolgálat aktuális tevékenységeinek összehangolásáért, közremûködik az intézet szolgáltatási kínálatának kialakításában, a szervezet egészét érintõ feladatok – pályázatok, projektek, rendezvények, kiadványok – koordinálásában. A folyamatosan érkezõ vizsgálati kérelmeket az intézményegység-vezetõ regisztrálja, irányítja az adminisztratív feladatokat végzõ pedagógiai asszisztens munkáját. A vizsgálati kérelmek áttekintését követõen javaslatot tesz: • a vizsgálat szakmai irányára (pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai vizsgálat, szûrés, valamely személyiségszféra, illetve képességterület kiemelt vizsgálata); • a rehabilitációs célú fejlesztõ vagy terápiás foglalkozások megkezdésére; • hatáskör, illetve kompetencia hiányában a kliens más szakszolgálathoz, intézményhez történõ irányítására. (Ez esetben a kliensek levélben kapnak tájékoztatást arról, hogy mely intézményhez, szervezethez fordulhatnak problémájukkal.) A vizsgálatok ütemezése általában a kérelmek beérkezésének sorrendjében történik, soronkívüliségre csak szakmailag alátámasztható esetben van lehetõség. A vizsgálati program kialakítására a heti team-megbeszélések alkalmával kerül sor. A helyszíni, illetve a csoportos vizsgálatok közös ütemezése három hétre elõre történik. Az intézetbe történõ behívásokat a munkatársak a megbeszéltek alapján egyénileg tervezik meg kéthetes idõszakra, hasonlóan a rendszeres rehabilitációs célú foglalkozásokhoz. A kliensek a jogszabályi elõírásnak megfelelõen legkésõbb 8 nappal a kitûzött idõpont elõtt írásbeli értesítést kapnak. A vizsgálatok lebonyolításában a team-munka módszere a helyszíni és csoportos vizsgálatok során, a komplex problémával (pl. magatartási zavar és tanulási nehézség együttese) küzdõ gyermekek, tanulók esetében, valamint a gyámhatósági felkérésre végzett szakértõi vizsgálatokban érvényesül. Egyéni vizsgálatvezetés esetén a szakember feladata az elsõ interjú, illetve az anamnézis felvétel, a vizsgálat lebonyolítása, a kliensek tájékoztatása az eredményekrõl és a további ellátásra vonatkozó javaslatról tanácsadás formájában, illetve részletes szakvélemény keretében. A döntési folyamatban indokolt esetben az intézményegység-vezetõ és a team tagjai is részt vesznek. Az ellenõrzés és értékelés az 1995–1999 közötti idõszakban a szakmai tevékenység folyamatos nyomon követését, a szakvélemények tartalmi és formai kritériumainak ellenõrzését jelentette. Tervezett belsõ ellenõrzés a munkatervekben nem szerepelt. A szakszolgálat munkájának általános értékelése a tanév végén történt, szempontjai a munkatervi feladatok és az esetforgalmi adatok voltak. Az 1999/2000-es tanévtõl a belsõ ellenõrzés az intézet egészére és az intézményegységekre vonatkozóan is tematikusan tervezett, melyet a szakemberek által készített önértékelések egészítenek ki. Az ellenõrzés és értékelés eredményeinek a rendszerbe való visszacsatolása a folyamatszabályozás gerincét képezi, illeszkedve az intézet középtávú stratégiai tervéhez. Az 1995-ös intézmény-összevonás sajátos körülményeket teremtett a szakszolgálat mûködésében. A magas fokú szakmai autonómia egyben a Nevelési Tanácsadónak a szervezeten belüli izolációját is jelentette. Az információáramlást fõként az intézmény-

JELENÜNK

89

egységek eltérõ mûködési és finanszírozási feltételeibõl adódó érdekkülönbségek a formális és informális kommunikációs csatornák közötti interferencia tette alacsony hatékonyságúvá. Az utóbbi körülmény a szakmai feladatok ellátására vonatkozó döntéshozatalt, valamint az intézményegységen belüli információáramlást is kedvezõtlenül befolyásolta. Az izoláció oldódásában számos külsõ és belsõ tényezõ változása játszott szerepet, melyek közül kiemelhetõ a közoktatási koncepció és a feladatfinanszírozás megújulásának hatása a szervezet egészére, a partneri kör differenciálódása és a munkatársak szakmai kompetenciáinak erõsödése. A Nevelési Tanácsadó az információáramlás tekintetében az intézet információs rendszerének integráns részévé vált. Az intézményegység-vezetõ közvetíti az információkat a szervezet egészét érintõ aktuális feladatokról, projektekrõl, pályázati és egyéb innovációs lehetõségekrõl, valamint az intézményegység tevékenységének eredményeirõl, a napi gyakorlatban felvetõdõ szakmai, szervezési kérdésekrõl. A kétirányú információáramlás biztosítása mint vezetõi feladat természetesen nem jelenti a szakszolgálat centralizált kommunikációs alakzatként való mûködését. A team-munka, a projektelvûség a szervezet egészének szintjén relatíve akadálytalan információáramlás által, a kommunikáció decentralizálása mellett valósulhat meg. A belsõ szakmai mûhelymunka a Pedagógiai Intézet, mint szolgáltató szervezet fejlõdésmenetének része, melyben találkoznak a vezetõi elvárások és az intézményegység munkatársainak szakmai kezdeményezései. A Nevelési Tanácsadó szakmai feladatainak változásait az 1995–2000 közötti idõszakban a jogszabályi környezet módosulása, a megyei ellátórendszer kiépülése, továbbá a partneri kör és a partneri igények differenciálódása határozták meg. A következõ táblázatokból látható, hogy az esetforgalomban az 1995/1996-os tanévben 80% volt a vizsgálatok aránya, a rendszeres terápiás és fejlesztõ foglalkozások (5nél több alkalommal történõ megjelenés) a teljes esetforgalom 20%-át jelentették. A szolgáltatásokat – Szolnok megyei jogú város és a Jászság kivételével – a megye egész területén a szakszolgálat biztosította a gyermekek, tanulók, szüleik és más együttmûködõ partnerek számára. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1996-os módosítása rögzítette a gyermekek, tanulók különleges ellátáshoz való jogait, az ellátás formáit, kereteit, s ezen belül differenciálta a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységének rendszerét. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdõ gyermekek, tanulók vizsgálatával és rehabilitációjával összefüggõ szakmai többletfeladatokat a Nevelési Tanácsadó a szakemberhiány miatt csak részben tudta teljesíteni.

90

JELENÜNK

A NEVELÉSI TANÁCSADÓ Vizsgálatok 1995/96 Pedagógiai tanév Pszichológiai Gyógypedagógiai Gyámhatósági felkérésre szakértõi vizsgálatok (kapcsolattartás, örökbefogadás, védõ-óvó intézkedés)

SZAKMAI FELADATAINAK VÁLTOZÁSAI

Száma, aránya

Terápia /gondozás/fejlesztés

430 Pedagógiai fejlesztés 80% Pszichológiai gondozás és terápia Gyógypedagógiai fejlesztés

Száma, aránya

1995–2000

A mûködést befolyásoló feltételek

103 A közoktatásról szóló 1993 20% évi LXXIX. Törvény és végrehajtási rendeletei.

1996/97 Beilleszkedési zavarral, ta671 Rehabilitációs célú tanév nulási nehézséggel, magatar- 94% foglalkoztatás keretében tási rendellenességgel küzdõ pszichológiai gondozás gyermekek, tanulók pszicho(terápia), pedagógiai, lógiai, pedagógiai vizsgálata gyógypedagógiai fejlesztés, Iskolaérettségi vizsgálatok megsegítés Gyámhatósági felkérésre szakértõi vizsgálatok (kapcsolattartás, örökbefogadás, védõ-óvó intézkedés)

39 6%

A közoktatásról szóló 1993 évi LXXIX. törvény módosulásából adódó többletfeladatok Þ növekszik a diagnosztikus tevékenység, javaslattétel, szakvéleménykészítés aránya, ami veszteséget jelent a terápiás tevékenység területén

1997/98 Beilleszkedési zavarral, ta734 Rehabilitációs célú tanév nulási nehézséggel, magatar- 95% foglalkoztatás keretében tási rendellenességgel küzdõ pszichológiai gondozás gyermekek, tanulók pszicho(terápia), pedagógiai, lógiai, pedagógiai vizsgálata gyógypedagógiai fejlesztés, Iskolaérettségi vizsgálatok megsegítés Gyámhatósági felkérésre szakértõi vizsgálatok (kapcsolattartás, örökbefogadás, védõ-óvó intézkedés)

31 5%

Az 1997 évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról a partneri kör változását hozza, megnövekszik a gyermekvédelmi vonatkozású esetek száma. Diagnosztikus tevékenység túlsúlya. A pedagógiai szakszolgálati decentrumok megalakulása.

1998/99 Beilleszkedési zavarral, ta499 Rehabilitációs célú tanév nulási nehézséggel, magatar- 95% foglalkoztatás keretében tási rendellenességgel küzdõ pszichológiai gondozás gyermekek, tanulók pszicho(terápia), pedagógiai, lógiai, pedagógiai vizsgálata gyógypedagógiai fejlesztés, Iskolaérettségi vizsgálatok megsegítés Gyámhatósági felkérésre szakértõi vizsgálatok (kapcsolattartás, örökbefogadás, védõ-óvó intézkedés)

31 5%

A 14/1994 MKM rendelet módosulásából adódóan a szakszolgálat tevékenysége differenciálódik. A diagnosztikus tevékenység túlsúlya. A pedagógiai szakszolgálati hálózat szakmai megerõsödése, differenciálódása.

1999/ 2000 tanév

42 6%

Erõteljes részvétel a szakmai szolgáltatásokban. Szakszolgálati feladatellátás megyei koordinációja. Diagnosztikus tevékenység túlsúlya.

676 Rehabilitációs célú Beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatar- 94% foglalkoztatás keretében tási rendellenességgel küzdõ pszichológiai gondozás gyermekek, tanulók pszicho(terápia), pedagógiai, lógiai, pedagógiai vizsgálata gyógypedagógiai fejlesztés, Iskolaérettségi vizsgálatok megsegítés Gyámhatósági felkérésre szakértõi vizsgálatok (kapcsolattartás, örökbefogadás, védõ-óvó intézkedés)

91

JELENÜNK A

MEGYEI

NEVELÉSI TANÁCSADÓ

ESETFORGALMA

800 700 600 500 400 300 200 100 0

1995/96 Összes vizsgálat, tanácsadás

1996/97

1997/98

Diagnosztika és tanácsadás (1-5 megjelenés)

1995/1996

1998/99 Terápia, ill. gondozás (5-nél több megjelenés)

1999/2000 Iskolaérettségi vizsgálatok

1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000

Összes vizsgálat, tanácsadás 533 Diagnosztika és tanácsadás (1-5 megjelenés) 273 Terápia, ill. gondozás (5-nél több megjelenés) 103

710 358 39

765 435 31

530 271 31

718 377 42

Iskolaérettségi vizsgálatok

313

299

228

299

157

Az esetforgalmi adatok tanúsága szerint az 1996/1997-es tanévben jelentõsen növekedett a vizsgálatok – tanulási, magatartási, beilleszkedési zavar gyanújával küzdõ gyermekek, tanulók, iskolai életmódra való alkalmasság vizsgálata – iránti igény a partnerek részérõl. E tanévtõl a Nevelési Tanácsadó tevékenységét a diagnosztikus tevékenység túlsúlya jellemzi, míg a rehabilitációs feladatok – pszichológiai gondozás és terápia, pedagógiai-gyógypedagógiai fejlesztés – teljesítésének aránya csupán az esetszám 5%-a. A fejlesztések és terápiák oldalán fennálló veszteség egyben azt is jelenti, hogy az intézményegység szakemberei kevésbé tudják kamatoztatni munkájukban speciális szaktudásuk – gyermekpszichoterápia, a tanulási zavarok prevenciós és korrekciós terápiái – bizonyos elemeit. A szakmai hangsúlyeltolódásban egyéb körülmények is szerepet játszanak. A szakvélemények finanszírozási alapdokumentumnak tekintendõk az egyéb közoktatási hozzájárulások igénylésekor. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a nevelési-oktatási intézmények e forrás felhasználásával valósítják meg, illetve teszik teljesebbé a különleges

92

JELENÜNK

ellátásra szoruló gyermekek óvodai, iskolai keretek között történõ rehabilitációját. Az Egészségügyi Minisztérium 1997-es rendeletmódosítása értelmében a nevelési tanácsadói ellátást igénybe vevõ gyermekek, tanulók és kísérõik nem jogosultak útiköltség térítésre. Mivel a kliensek egy része nem tudja viselni a rendszeres utazás költségeit, rászorultságuk és jogosultságuk ellenére kimaradnak az ellátásból, vagy a megye egészségügyi intézményeihez – Hetényi Géza Kórház Gyermekneurológiai Ambulancia, Gyermek-ideggondozó és Lélektani Intézet – fordulnak. A szakszolgálat esetforgalmát bemutató grafikon érzékelteti, hogy a vizsgálatok és foglalkozások számának progresszív növekedése az 1997/1998-as tanévig volt jellemzõ. Az 1998-as esetszámcsökkenés magyarázatát a döntõen nevelési tanácsadói feladatellátást végzõ pedagógiai szakszolgálati decentrumok megalakulása adja. Az új szakszolgálati intézmények a szolgáltatások körének és a kistérségi feladatellátás fokozatos bõvítésének révén elsõsorban az iskolaérettségi vizsgálatokat, valamint a 12-14 évesnél fiatalabb korosztályt érintõ diagnosztikus és rehabilitációs tevékenységet vállalták fel. 1997-tõl a települési gyermekjóléti szolgálatokkal kiépült szakmai együttmûködés a nevelési tanácsadói szolgáltatások tartalmi és formai megújulását indította el, s szerepet játszott az esetforgalom 1999/2000-es tanévi növekedésében. A szakszolgálat és a gyermekjóléti szolgálatok közötti kölcsönösségen alapuló jelzõrendszer keretében a helyi szakemberek nagy számban kezdeményezik a szociokulturálisan hátrányos helyzetû gyermekek, tanulók vizsgálatát és gondozásba vételét, igénybe veszik a tanácsadást a gyermekvédelmi alapellátások – gondozási-nevelési terv készítése, családgondozói munka – megvalósításához, illetve a gyermeki jogsérelmek orvoslásához. A Nevelési Tanácsadó az 1995/1996-os tanévtõl kezdõdõen az alapszolgáltatásokon – vizsgálatok, rehabilitációs célú foglalkozások, tanácsadás – túl a kiegészítõ szolgáltatások mind gazdagabb kínálatát nyújtotta a partnereknek. E szolgáltatások célcsoportját kezdetben a nevelési-oktatási intézmények és a szülõk jelentették. A hagyományos szakmai szolgáltatási feladatok teljesítésében való közremûködés tanfolyami tematikák – „Részképességzavarok és a fejlesztés lehetõségei”, „Individuálpszichológiai nevelés” – kidolgozásában, tanfolyamvezetésben, szakmai elõadások tartásában valósult meg. A munkatársak elõadásokkal vettek részt más nem akkreditált, illetve akkreditált pedagógus továbbképzésekben, melyek az óvoda-iskola átmenet, az óvodáskori érzelmi nevelés, az értelmi nevelés és fejlesztés, a gyermekvédelmi munka, az egészségvédelemmentálhigiéné és a minõségbiztosítás speciális szakterületeit érintették. Az 1999/2000-es tanévtõl elõtérbe került a szakszolgálati feladatellátás szakmai szolgáltatásokkal történõ megerõsítése. A Nevelési Tanácsadó munkatársai pedagógusok és szülõk számára tartottak elõadásokat, szülõi értekezleteket, melyeket esetmegbeszélések és konzultációk egészítettek ki. A szolgáltatások a speciális pedagógiai, pszichológiai ismeretek közvetítésén túl a nevelõi kompetenciák erõsítését célozták. A fõbb témakörökbõl: – A tanulói személyiség megismerésének módszerei, lehetõségei – Az egészséges személyiségfejlõdés ismérvei kisiskolás korban

JELENÜNK

93

– Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban – A serdülõkor – pszichológia az iskolában – A részképességzavar és a dyslexia összefüggése – Érzelmi nevelés – a 3–6 éves gyermek a családban és az óvodában A pedagógiai szakmai szolgáltatást érintõ feladatváltozások a Nevelési Tanácsadó szolgáltatói szerepkörét is bõvítették. E területen kiemelhetõ a helyi fenntartóknak nyújtott közoktatási információs szolgáltatásokban való részvétel, valamint a nevelési-oktatási intézmények konzultatív segítése a különleges ellátás megvalósításában. A pedagógiai szakszolgálatok megyei koordinációja – a decentrumok munkájának szakmai és módszertani segítése, a hálózat fejlesztésére irányuló pályázatok, projektek gondozása – szintén hangsúlyos Az intézményegység munkatársai 1999-tõl olyan nem hagyományos szakmai szolgáltatási feladatok teljesítésében is szerepet vállalnak, mint saját továbbképzési program akkreditáltatása, illetve pályázatok speciális szakismeretekkel történõ segítése (SZAK ’99, SZAK 2000). Az intézet egységes szolgáltatói filozófiájának bevezetése 1999-tõl a partneri körnek nyújtott speciális szolgáltatások rendszerét is gazdagította az alábbi területeken. • A pedagógiai szakszolgálatok megyei koordinációja, a decentrumok tevékenységének szakmai és módszertani segítése projektek és konzultációk keretében. • A nevelési-oktatási intézményekben folyó rehabilitációs célú foglalkozások, a fejlesztõ munka segítése szakmai ajánlásokkal, módszertani képzéssel, konzultációval (pl. Sindelar I. program). • Megyei Gyermekvédelmi Szakmai Fórumok rendezése a gyermekvédelmi szakemberek – pedagógusok, gyermekjóléti szolgálatok, gyámhivatalok munkatársai – és a különleges ellátásban érintett szervezetek részvételével. • Szakmai gyakorlat és konzultáció feltételeinek biztosítása a felsõoktatási intézmények – ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar, Szent István Egyetem Jászberényi Tanítóképzõ Fõiskolai Kar, Kossuth Lajos Tudományegyetem Pszichológia Tanszék – hallgatói számára egyéni megkeresés alapján. A Nevelési Tanácsadó négy átlagos méretû munkaszobával rendelkezik, melyek a vizsgálatok és rehabilitációs célú foglalkozások lebonyolítására alkalmasak Az épület adottságai miatt a váró helyiség távol esik a munkaszobáktól, a Nevelési Tanácsadó és a Szakértõi Bizottság kliensei közösen használják. A váró igényesen berendezett, kultúrált, sokféle elfoglaltságot kínál a gyermekeknek, a szülõket pedig információs kiadványok, szórólapok, tájékoztatók várják. A kliensek tájékoztatásában, irányításában fontos szerepet töltenek be a szakszolgálatok pedagógiai munkát segítõ alkalmazottai. A Nevelési Tanácsadóban a vizsgálatokhoz szükséges tesztek, szakkönyvek, diagnosztikus és terápiás eszközök megfelelõ számban állnak rendelkezésre. Három munkaszobában található számítógép, melyek egyikén több pszichológiai teszt értékelõ szoftvere is megtalálható. A berendezés csak részben felel meg a 14/1994. (VI. 24) MKM rendelet 4. számú mellékletében elõírtaknak.

94

JELENÜNK

A NEVELÉSI TANÁCSADÓ

SZOLGÁLTATÁSAINAK ALAKULÁSA

1995–2000

Szakmai gyakorlat felsõoktatási intézmények hallgatóinak Konferenciaszervezés Az óvodai, iskolai fejlesztõ tevékenység segítése képzéssel, konferenciával A pedagógiai szakszolgálatok megyei koordinációja Akkreditált tanfolyami tematika kidolgozása Pályázatok szakmai segítése Információs szolgáltatás helyi fenntartóknak, nevelési-oktatási intézményeknek Szakmai szolgáltatások pedagógusoknak, szülõknek Tanfolyami tematika kidolgozása, elõadások, tanfolyamvezetés Rehabilitációs célú foglalkozások, tanácsadás TANÁCSADÁS VIZSGÁLATOK Kötelezõ kontroll 1995/96

1996/97

1997/98

1998/99

1999/2000

EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNYEGYSÉG Az intézményegység jogelõdje a kisújszállási logopédiai decentrum. Az 1998/1999-es tanévtõl a Kunság lefedetlen településein nyújtott szolgáltatást. 2000 októberétõl kezdõdõen egységes pedagógiai szakszolgálatként a közoktatási törvény 33. § (4) (11) pontjában meghatározott feladatokra szervezõdött. A tárgyi feltételek kialakítása folyamatban van. A szakemberek felvétele pályázati eljárás keretében történik. Öt státuszból 2,5 került eddig betöltésre. A kisújszállási telephelyen hat utazó logopédus megbízásos

JELENÜNK

95

jogviszonyban vesz részt a pedagógiai szakszolgálati feladatellátásban. 2000 novemberétõl a konduktív pedagógiai ellátás is megkezdõdött – az épületrész átalakításának befejezéséig – bérelt helyiségben. Az egységes pedagógiai szakszolgálat feladatai: – Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás – Logopédiai ellátás – Konduktív pedagógiai ellátás – Részt vesz a fejlesztõ felkészítés feladatainak ellátásában – Részt vesz az utazó szakember hálózat mûködtetésében Az egységes pedagógiai szakszolgálat mûködtetésével a fenntartó megyei önkormányzatnak és Pedagógiai Intézet vezetésének az a célja, hogy Kisújszállás környékén, a kunsági településeken a lakóhelyi, illetve lakóhely közeli különleges ellátást biztosítsa. A tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságtól fokozatosan átkerül az egységes pedagógiai szakszolgálathoz a korai fejlesztett és a képzési kötelezett gyermekek fejlesztésével megbízott utazó szakember hálózat mûködtetése. A többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban nevelésbenoktatásban részt vevõ gyermekek utazótanári ellátásának szervezése, szakmai irányítása is az intézményegység feladatai között szerepel a késõbbiekben. Az intézményegység helyi, kistérségi pedagógiai szakmai szolgáltatásokkal fogja segíteni a logopédusok, a mozgásfejlesztéssel foglalkozó gyógypedagógusok, a gyógytornászok, az integrált oktatást-nevelést végzõ pedagógusok munkáját, valamint a halmozottan sérült gyermekekkel foglalkozó szakembereket. 2000 novemberében a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával szülõi-gondozói tanfolyamot szervezett kisújszállási telephelyén a szakértõi bizottság. A szülõsegítõ csoportok kistérségi mûködtetésének az intézet hagyományt kíván teremteni.

A PEDAGÓGIAI INTÉZET

MÛKÖDÉSÉNEK VÁLTOZÁSAI AZ

EGYSÉGES SZOLGÁLTATÓI FILOZÓFIA JEGYÉBEN

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet mint szervezet fejlõdését több tényezõ befolyásolta az 1990-es évek közepétõl. A közoktatásban bekövetkezett változások; a helyi közoktatáspolitika felelõsségteljes megjelenése, a helyi tervezési, döntési kompetenciák növekedése, a középtávú perspektívákban való gondolkodás, a „fogyasztó” (szülõ, gyermek, tanuló), a szakmai döntést elõkészítõk és a gazdasági tényezõket alakítók közötti megegyezés szükségessége más, új szerepkört tételez fel a szolgáltatást végzõktõl. A közoktatásban a versenyjelleg, a „piac” megjelenése megosztja a szolgáltatókat, az önkormányzati fenntartású – többnyire nonprofit jellegû – és a profitorientált szolgáltatók közösen jelennek meg a szaktudásukkal, kínálataikkal. A partneri igények változása a „vevõi” elégedettségre való törekvés alapvetõ szolgáltatói filozófiává kezd válni. Az Oktatási Minisztérium COMENIUS 2000 közoktatási minõségfejlesztési programja a partnerközpontúságot helyezi a középpontba. Az intézetben felhalmozott szellemi tõke (intézményegységenkénti izolált) felhasználásának szintetizálása a szol-

96

JELENÜNK

gáltatás színvonalát javítja. Az igazgatóváltás során a vezetõ által megfogalmazott egységes szolgáltató filozófia szükségessé tette az intézményegységek mûködésének helyzetelemzését, a szervezet munkájának középtávú és éves tervezését, az értékelés, ellenõrzés szervezett rendszerének kialakítását. A szakmailag autonóm és egymástól kisebb-nagyobb elszigeteltségben mûködõ intézményegységek egységes szolgáltatói filozófia alapján történõ mûködtetése programszerû megjelenésének idõpontja 1999. Az egységes szolgáltatói filozófia kidolgozásának elõzménye volt annak áttekintése, hogy mi az, ami elválasztja, s mi az, ami összeköti az intézményegységeket. Elválasztja

Összeköti

Nem azonos a célcsoport.

A célcsoportban vannak azonos elemek.

A közoktatási törvényben jól körülhatárolt feladatrendszer, nincsenek közös feladatok megfogalmazva.

Mindegyik intézményegység feladat-rendszere része a közoktatásnak.

A pedagógiai szakmai szolgáltatás mûködése a feladatfinanszírozás és a bevételorientáltság kényes egyensúlyára épül, míg a pedagógiai szakszolgálatok feladatfinanszírozás és normatív támogatás alapján mûködnek.

A nevelési-oktatási intézmény ugyanannak a gyermeknek az eredményesebb nevelése-oktatása céljából veszi igénybe a Pedagógiai Intézet szolgáltatásait.

A pedagógiai szakmai szolgáltatás mûködtetése és tartalma másfajta speciális tudástöbbletet igényel, mint a pedagógiai szakszolgálat.

A szakemberek speciális tudástöbblete jól ötvözhetõ a szolgáltatásokban.

A pedagógiai szakmai szolgáltatásban, illetve a pedagógiai szakszolgálat területén dolgozó közalkalmazott esetében eltérõ munkaköri besorolás eltérõ következményekkel (pl. szabadság, kötelezõ óra, besorolás, pótlék)

A pedagógiai szakszolgálati decentrumok és az intézet intézményegységeinek rendszerében való mûködtetése. A humán erõforrás szintézise a tervezési kompetenciában (tervezés, szervezés, döntés, dokumentálás). Az intézet mint szolgáltató szerepe (szakszerûség, elérhetõség, információ-közvetítés, infrastruktúra). A fenntartói tanácsadás megjelenése. Az egyes ágazatok (oktatás, egészségügy, családvédelem, gyámügy) közös feladata. Megyei közoktatási adatbázisrendszer szükségessége.

Ha mérlegre tesszük ezt az összehasonlítást, megállapítható, hogy több szakmai érv köti össze az intézményegységeket, mint amennyi elválasztja. Lényegében ebbõl vezethetõ le az egységes szolgáltatói filozófia, amely a szakmai autonómia megtartása mellett az intézményegységek szakmai elszigeteltségének feloldását célozza. Hogyan?

97

JELENÜNK

– Az intézet szolgáltatásaihoz hozzárendeli az adott szakterületet magas szinten reprezentáló intézeti munkatársakat (függetlenül attól, hogy melyik intézményegységhez tartoznak). – A projektelvû tervezést és a projektrendszerû fejlesztési feladatokat a szakértelemszükséglet felõl közelíti meg. Így egy-egy szakmai projekten arra a programra szervezett csoport dolgozik. – Az intézet országos, regionális és megyei szintû rendezvények elõkészítésében és lebonyolításában – a téma sajátosságától, a résztvevõk körétõl függõen – egy intézményegység felelõsségével, de intézményegységektõl függetlenül szervezett munkacsoport vesz részt, nagyon pontosan rögzített szereposztásban az alábbi táblázat szerint. AZ

INTÉZET BELSÕ SZAKMAI KAPCSOLATRENDSZERE

Szaktanácsadás

Vizsgálatok, terápiák, tanácsadás

Információs szolgáltatások

Szakszolgálati koordináció

Tanuló tájékoztató

Szakmai ügyeletek

A ped. szakszolgálatok számára nyújtott továbbképzési szolgáltatás Akkreditált tanfolyamok Szakmai konferenciák

Szaktárgyak, speciális pedagógiai területek, határterületek szaktanácsadóinak mûködtetése

A pedagógiai rendszerbe illeszkedõ eljárások, programok fejlesztése és szolgáltatása nevelési-oktatási intézmények és pedagógiai szakszolgálatok számára, minõségfejlesztés

Szakmai ügyeletek Adatbázis Kiadványok Pedagógiai könyvtár (szakszolgálati kiadványok, figyelemfelhívás, bibliográfiák teljes könyvtári szolgáltatás) Pályázati figyelõ

A pedagógiai szakszolgálatok megyei rendszerének kiépítéséhez szakmai szolgáltatás Fenntartói szolgáltatás

A különleges ellátásra szoruló gyermekeket érintõ jogsérelmek orvoslásában való részvétel szülõi, tanulói megkeresésre

Jogi, tanügyigazgatási pedagógiai szakszolgálati

Javaslattétel tanfolyami tematikákra

Együttmûködés az alsó tagozat, az óvoda-iskola átmenet, az etnikai, az integrált nevelési, a konfliktus pedagógiai, a gyógypedagógiai, a gyermek- és ifjúságvédelmi a mentálhigiéné más szakterületek szaktanácsadóival

Egységes rendszerben mûködõ adatbázis kialakításában való részvétel

Részvétel a fenntartói szolgáltatsokban

A klientúra figyelmének ráirányítása konkrét esetben

Szakmai részvétel elõadóként, szervezõként Az adott szakterülethez kapcsolódó konferenciák szervezése

Szakmai tartalmú kiadványok, tájékoztatók A könyv és egyéb információhordozók beszerzésére vonatkozó javaslattétel

Szakmai részvétel a megyei önkormányzat döntéselõkészítõ folyamataiban

Általánosítható tapasztalatok alapján kölcsönös információcsere a gyermeki jogok érvényesülése, az érdeksérelmek megelõzése céljából

Kölcsönös informálás, esetenként átirányítás

Továbbképzések, konferenciák

Az általánosítható tapasztalatok beépítése a rendszerbe kölcsönösen egyeztetett eljárással

Pedagógiai szakszolgálati intézményegységek

Pedagógiai, szakmai szolgáltató intézményegység

AZ EGYSÉGES SZOLGÁLTATÓI FILOZÓFIA JEGYÉBEN

98

JELENÜNK

Milyen szakterületeken? – A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás területén dolgozó intézmények, szakemberek számára pedagógiai szakmai szolgáltatások – A különleges ellátásban felhasználható programok, eljárások kidolgozásának szakmai szolgáltatással történõ segítése – A speciális szakterületek szaktanácsadóinak szerepvállalása a különleges ellátásra szoruló gyermekek pedagógusainak segítésében – A Pedagógiai Intézetben létesülõ közoktatási adatbázisrendszer részeként a pedagógiai szakszolgálati adatok gondozása – A pedagógiai könyvtár a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás szolgálatában – A tanulótájékoztató szolgáltatás keretében a különleges ellátásra szoruló gyermekeket érintõ jogsérelmek orvoslásában való részvétel Elvárások az egységes szolgáltatói filozófia jegyében: – Az intézet feladatrendszerének, azok jogszabályi hátterének szakmai projektjeinek, szolgáltatásainak pontos ismerete, helyük, szerepük a közoktatási rendszerben – A szûkebb szakterület jogszabályi vonatkozásainak változásainak alkalmazásképes ismerete. Az adott szakterület helye, szerepe a közoktatás rendszerében. Szakszerû ügyintézés, szakszerû feladatellátás – Az intézet megfelelõ szakmai reprezentálása a helyszíni szolgáltatások, továbbképzések és minden más szakmai fórum alkalmával. Megfelelõ tájékozottság birtokában történõ informálás. A szakmai információk pontos közvetítése – Az intézet presztízsének erõsítése, minden területen azonos magas színvonalú szolgáltatásokkal, a klientúra igényeinek figyelembevételével – A partnerekkel való együttmûködés tervezett rendszereken a partneri elégedettség figyelembevétele

99

JELENÜNK Elvárások

Partnerek

Jogszabályokon alapuló szakmailag korrekt tájékoztatás munkatárs Rugalmas, gyors, ügyfélközpontú ügyintézés Korszerû eszközök, módszerek, eljárások Szakmai önállóság, felelõsség ügyfél Együttmûködés, teammunka

Szakmai önmegvalósítás lehetõsége Motivációs források lehetõség szerinti biztosítása Költségkímélõ, hatékony gazdálkodás

fenntartó

III. FEJEZET

JÖVÕNK A STRATÉGIAI TERVEZÉST MEGHATÁROZÓ FELTÉTELEK A Pedagógiai Intézet alapfeladatainak ellátását változó társadalmi, közoktatási és gazdasági feltételek között végzi. Az intézet mint közszolgáltató mûködését jelentõsen befolyásoló tényezõk az alábbiak. BEFOLYÁSOLÓ • A pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás területén a partneri kör vonzása • A tartalmi fejlesztés eszközrendszerének gyakori változása • Változó jogi háttér a közoktatásban • Pedagógiai szakmai szolgáltatás megyei jogi kerete nem tisztázott, pl. szaktanácsadás

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás rendszerének erõteljes növekedése • Megyei koordináció • Megyi fejlesztés • Különleges ellátás formái • Szakmai szolgáltatás a pedagógiai szakszolgálatok és a különleges ellátás terén

TÉNYEZÕK

A humán erõforrás átalakulása • Sok továbbtanuló • Minõségügyi tanácsadói feladat • Új szaktanácsadói kör • Kompetencianövelés szükséges az utazótanári hálózatban • A gazdasági csoport szakmai felkészültsége

Változó gazdasági biztonság

Piac a közszolgáltatásban

• OM „támogatás”

Más szakmai szolgáltatók megjelenése

• A fenntartói finanszírozás • A közoktatási intézmények anyagi helyzete • Kevesebb tanfolyam

Gombamód szaporodó „szakértõi” cégek A vevõi igények gyors követésének igénye

• Kevesebb térítéses szolgáltatás • Bizonytalan feladatfinanszírozás • Erõs bevételorientáltság

A célok meghatározása, a prioritások felállítása és az intézkedési terv elkészítése elõtt a fenti tényezõk elemzése elengedhetetlen.

102 A

JÖVÕNK

PARTNERI KÖR, JOGI SZABÁLYOZÁS

A partneri kör demográfiai okok és az intézményrendszer rugalmatlansága miatt jelentõsen változik. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1985–1999 között a születések száma jelentõsen csökkent, melyet az alábbi táblázat mutat.1 A térség megnevezése

Az 1999-ben születettek az 1985. évben születettek százalékában Városok

Községek

Összesen

Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi

70,1 71,9 72,8 70,8 61,4 66,3

87,1 52,5 78,2 70,4 75,3 78,7

77,0 67,9 75,5 70,7 67,5 72,8

J.-Nk.-Sz. megye összesen

69,8

75,3

71,7

Ezzel, mint alapvetõ tendenciával számolni kell az elkövetkezendõ idõben. Látható az is, hogy legnagyobb a visszaesés a tiszafüredi és a Karcag környéki térségben, legkevesebb a csökkenés a Jászságban, Törökszentmiklós és Kunszentmárton térségeiben. A születések száma meghatározza a partneri kör egy részét.

VÁRHATÓ MEGYEI BEISKOLÁZÁSI 2001–2005 KÖZÖTTI IDÕBEN

A

ADATOK A KÖZOKTATÁSBAN

Tényszámként az 1999/2000-es tanév adatai szerepelnek, mivel a 2000/2001-es évi még nem áll rendelkezésre. A várható értékek számítása figyelembe vette a térség viszonyait, a születésszám-változás helyi dinamikáját a 2004/2005-ös tanévig.

A

VÁRHATÓ ÓVODÁZTATÁSI MUTATÓK

A következõ 5 évben tovább csökken a megyében az óvodások száma (16,5%-kal). Ez azt jelenti, hogy 2005-ben az 1996. évinek háromnegyede lesz az óvodáskorú gyermekek száma. Három településen (Jászapáti, Tiszabura, Tiszabõ) az óvodáztatás a legalacsonyabb relatív létszámú. A megyében Tiszabõn és Tiszaburán a legnagyobb arányú a cigány lakosság létszáma, és magas az arányuk Jászapátiban is. A tendenciákat a a következõ grafikon mutatja. 1 Dr. Vincze Sándor – Virágné Katona Zsuzsa: Gondolatok Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlesztési terve elé

103

JÖVÕNK

AZ

12000

ÓVODAI GYERMEKLÉTSZÁM VÁRHATÓ ALAKULÁSA

SZOLNOK 10365

10000

MEGYE VÁROSAIBAN ÉS KÖZSÉGEIBEN

9608

9228

8783

JÁSZ-NAGYKUN2000–2005

8550

8479

4589

4655

8000 6000

5368

5152

4945

4799

4000 2000 0

A

városok 1999/2000 tény

2000/2001

községek

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

VÁRHATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANULÓLÉTSZÁM

A települések szerinti sajátosságokat mutató iskolázottsági mutatók változatlan voltát feltételezve az állapítható meg, hogy a legkisebb általános iskolai létszámcsökkenéssel (91,0%) a Jászságban, a legnagyobbal a nagykunsági térségben (78,8%-a az 1999/2000 -es tanévinek) kell 4-5 év múlva számolni. A várható általános iskolai tanulólétszám alakulását az alábbi ábra összefoglalóan mutatja. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI GYERMEKLÉTSZÁM VÁRHATÓ ALAKULÁSA JÁSZNAGYKUN-SZOLNOK MEGYE VÁROSAIBAN ÉS KÖZSÉGEIBEN 2000–2006 30000 28527

26000

28155

27097 27700 26150

22000

városok

25263

24214

községek

18000 14000 10000

13580

1999/2000 tény

13485

13455

13233

13074

12840

12567

2000/2001

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

2005/2006

104

JÖVÕNK

A gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részt vevõ gyermekek, tanulók várható aránya kiszámításánál feltételezhetõ, hogy volumenében nem változik a térségek ilyen típusú intézményeinek aránya és lényegileg társadalmi-szociális sajátosságuk sem.

A

PEDAGÓGUSELLÁTOTTSÁG VÁRHATÓ HELYZETE

Az óvodákban az 1999/2000-es tanévi (1295 fõállású pedagógus) pedagóguslétszám – a várható 2005. évi óvodai létszámhoz a 12,1-es mennyiségi ellátottsági mutató alapján – 1086, azaz 200-zal kevesebb lesz, mint a jelenlegi. Ha az országos mennyiségi mutatók elérése a cél, akkor 160-nal kevesebb pedagógusra lesz szükség, mint a jelenlegi létszám. Ez az óvodapedagógusi állomány 12 %-a, jelentõs szám. Az általános iskolákban a tényszámot adó tanévi pedagóguslétszám (3295 fõfoglalkozású, 12,8 tanuló/pedagógus) változatlan mutatók mellett 2873-ra csökkenne, a csökkenés 422 fõ. Az országos átlagot figyelembe véve a nevelõi szükséglet mintegy 3117 fõ lesz. Ez 178-cal kevesebb a jelenlegi létszámnál. A gyógypedagógiai intézményekben dolgozó pedagógusok száma (fõ foglalkozású az 1999/2000-es tanévben 198; 7,3 tanuló/tanár, országos átlag 6,3 tanuló/pedagógus) a tanulói létszámcsökkenéssel az országos átlagnak felelne meg 2005-ben. A pedagóguslétszám csökken, kedvezõ esetben idõközben eléri az 1999/2000-es tanévi országos mutatószámot. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és végrehajtási rendeletei, a szakmai feltételeket meghatározó kormányrendeletek változásait figyelembe véve kell a változtatások irányát meghatározni. Az intézet cél- és feladatrendszerét a megyei A 2005-BEN VÁRHATÓ GYERMEK-, ILL. TANULÓLÉTSZÁMOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KÜLÖNBÖZÕ ISKOLATÍPUSAIBAN AZ 1999/2000. TANÉVI LÉTSZÁM %-ÁBAN

21,4

Szakközépiskola -34,8

21,4

Gimnázium 14

Szakmunkás-képzés -18,5 Változás a 99/2000. tanévi %-ában -12,7 Gyógyp. iskolák -12,7 -16,5

-40

-30

-20

Ált. iskolák Óvodák

-10

0

10

20

30

JÖVÕNK

105

önkormányzat határozatai és rendeletei a mûködés szintjén is meghatározzák. Az elmúlt idõszak legjelentõsebb tartalmi változásait a kerettantervi fejlesztési irányok és a települési kötelezõ közoktatási tervezés jelentik. Az elõbbi a szakmai szolgáltatás területén, az utóbbi a pedagógiai, szakszolgálati feladatellátás területén határozza meg az intézmény mint megyei közszolgáltató feladatait. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85., 86., 87., 88. paragrafusai részletesen tartalmazzák a közoktatás közfeladatait, a helyi és a megyei önkormányzatok kötelezõ és nem kötelezõ feladatait a közszolgáltatásban. A törvény szerint a települési önkormányzatok 2000. július 31-ig elkészítették intézkedési terveiket, melyben nyilatkoztak arról, hogy a kötelezõ feladataikat hogyan látják el (óvodai nevelés, általános iskolai oktatás, a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a kisebbséghez tartozók óvodai és általános iskolai nevelése-oktatása, a többi gyermekkel együtt nevelhetõ, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek, tanulók ellátása), a nem kötelezõ feladataik közül (kollégiumi ellátás, közép- és szakiskolai ellátás, nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátása, a felnõttoktatás, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, nevelési tanácsadás, logopédiai szolgáltatás, gyógytestnevelés) melyeket vállalnak AZ INTÉZKEDÉSI TERV ELKÉSZÍTÉSÉNEK HELYZETE el önként, vagy hol vehetik JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN igénybe a lakosok a szolgáltatást. Jászárokszállás Az intézkedési tervek Jászfényszaru alapján készíti el a megyei Tiszafüred Jászapáti önkormányzat a feladatelláJászberény tási, intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési tervét. A Pedagógiai Intézet Kunhegyes mint a pedagógiai szakszolKarcag gálati feladatok köteles meSZOLNOK gyei ellátója és koordinátora Kisújszállás Törökszempontjából az intézkedészentmiklós Túrkeve si tervek szakmai összesítéMartfû Mezõtúr se a feladatellátási alaphelyTiszaföldvár zetét meghatározó dokumentáció. Ezért felmérést és szakmai összegzést készített Kunszentmárton a települési intézkedési tervekrõl. 67 személyes interjú Kötelezõ és készített és a 47 elkészült terv alapNem kötelezõ, de készített ján elemezte a feladatellátás Kötelezõ, de nem készített megyei rendszerét.

106

JÖVÕNK

Az elkészült intézkedési tervek felépítése, a kötelezõ és nem kötelezõ feladatok ellátásának határozott megjelölése, az intézményrendszer fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével kapcsolatos tevékenységek változatos képet mutatnak.

JELLEMZÕK Az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás-nevelés feladatát minden önkormányzat (az intézkedési tervet készítõk közül) saját intézményeinek fenntartásával, továbbá alapítványi, egyházi és felsõoktatási intézmény fenntartásában mûködõ intézmények útján látja el. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetõ, fogyatékkal élõ gyermekek ellátását a tervek 10,6%-a tartalmazza programszerûen, de a tervek 33%-a érinti az integráció kötelezõ feladatát. Az integrációban ellátandó gyermeklétszám egy tanévi nagysága (1999/2000-es tanév 240 gyermek), valamint az elõbbi tervszám azt jelenti, hogy várhatóan feltételek (személyi, tárgyi, pedagógiai) és egyéb legitimációs tényezõk nélkül vesz részt az intézményes nevelésben az érintett népesség egy része. A 47 elkészített intézkedési terv mutatói a kötelezõ feladatellátásban: „Kötelezõ feladatellátás2 Település 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Abádszalók Berekfürdõ Csépa Fegyvernek Jánoshida Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászdózsa Jászfényszaru Jászjákóhalma Jászkisér Jászladány Jásztelek Karcag Kenderes

Óvodai nevelés

Ált. isk. nevelés

x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x

Nemzeti és etnikai nevelés óvodai iskolai Integrált oktatás* x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

2 Dr. Vincze Sándor – Virágné Katona Zsuzsa: Gondolatok Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlesztési terve elé

Település 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47.

Kõtelek Kengyel Kisújszállás Kuncsorba Kunhegyes Kunmadaras Kunszentmárton Martfû Mesterszállás Mezõtúr Nagyiván Nagyrév Öcsöd Örményes Rákóczifalva Rákócziújfalu Szajol Szolnok Tiszabõ Tiszaderzs Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszakürt-Tiszainoka Tiszapüspöki Tiszaszentimre Tiszatenyõ Tomajmonostora Törökszentmiklós Túrkeve Újszász

JÖVÕNK

107

Óvodai nevelés

Ált. isk. nevelés

Nemzeti és etnikai nevelés óvodai iskolai Integrált oktatás*

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x

x

x

x x

x x x

x

x x

x x

x

x

x

x x

x x x x

x

x x

x

x x

x x

*Testi, érzékszervi, beszéd értelmi és „más” fogyatékos gyermekek integrált neveléseoktatása” A különleges gondoskodásra szoruló gyermekek, tanulók szegregált keretben történõ ellátására 17 intézkedési tervben található utalás. Együttmûködési megállapodásokra a tervek nem utalnak. A nevelési tanácsdadás igénybevételének helyét az intézkedési tervek nem tartalmazzák. A logopédiai ellátást mindössze 20 terv tartalmazza, az ellátóhely megnevezésével és a szolgáltatás igénybevételének, formájának megjelölésével.

108

JÖVÕNK

Összességében megállapítható, hogy a különleges ellátásra szoruló gyermekek/tanulók számára törvényi szinten megjelölt intézményes nevelési-oktatási keretek és egyéb ellátási formák igénybevételének helyére, módjára az intézkedési tervek 55%-a utal.

A

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATELLÁTÁS

RENDSZERÉNEK ERÕTELJES NÖVEKEDÉSE

Az intézkedési tervek elemzése, a megyei helyzet ismerete a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás terén erõsödõ megyei koordináció szükségességét rajzolja ki. A megyei fejlesztési terv kiemelt feladata kell hogy legyen a különleges ellátás formáinak tervezése, a lakóhely közeli ellátás jogilag, területileg, szakmailag biztosított feltételrendszere kialakításának megteremtése. Ugyanakkor a szakmai feladatok minõségközpontú ellátása a szakmai szolgáltatás erõsítését kívánja.

A

HUMÁN ERÕFORRÁS

Az intézet emberi erõforrása átalakulóban van. A spontán, elsõsorban csak egyéni ambíciókon alapuló képzési területeken túl az intézményi célok megjelenése csírájában már jellemzõ. A partnerközpontú, minõségvezérelt mûködés új magatartásmódok, attitûdök kialakulását, a tervezés, értékelés, ellenõrzés más tartalmú belsõ elsajátítását igénylik. A szûk belsõ munkatársi létszámmal a feladatellátást csak egy szakmailag megerõsített, a szolgáltatás területén elkötelezett külsõs munkatársi körrel lehet megvalósítani. A gazdasági feltételek változása, a szolgáltatások volumenének széles köre szükségessé teszi a változást naprakészen regisztrálni és tervezni tudó gazdasági csoport mûködését.

AZ

INTÉZET MINT ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VÁLTOZÓ

GAZDASÁGI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT

A Pedagógiai Intézet meglehetõsen változó gazdasági feltételek között biztosítja közszolgáltatásait. A szakmai szolgáltatás az utóbbi 4 évben az Oktatási Minisztérium, majd 2000-ben a megyei Közoktatási Közalapítvány segítségével jogilag is biztosított feltételekkel jelentõs mértékû ingyenes szolgáltatást biztosított partnereinek, elsõsorban a megye közoktatási intézményeiben. A támogatás megszûnése az ingyenes szolgáltatások körét 95%-ban csökkentette, ezzel piaci alapokra helyezve a közszolgáltatást. A fenntartó lehetõségeihez mérten segíti a Pedagógiai Intézet mûködését. Az alapbéreken túl biztosítja a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás szakmai fejlesztésére fordítandó központosított támogatást éves projektterv alapján, a korai fejlesztés, gondozás és a fejlesztõ felkészítés anyagi hátterét, az éves támogatási rendszer, tervezés azonban nehezíti a strukturális gondolkodást.

109

JÖVÕNK

A közoktatási intézmények anyagi lehetõségei a szolgáltatások igénybevételét korlátozzák, ugyanakkor a tartalmi fejlesztésben kötelezõen bevezetett változások indikátorként lépnek fel. Csökken a pedagógus-továbbképzésben résztvevõk és a térítéses szolgáltatások száma. A bevételi források, a mûködési feltételek bizonytalansága, a költségvetés erõs bevételorientáltságot tesz szükségessé.

PIAC

A KÖZSZOLGÁLTATÁSBAN

Az önkormányzati, állami fenntartású szakmai szolgáltatásokon, pedagógiai szakszolgáltatásokon túl a magán szolgáltatók megjelenése erõteljesen a piacosodó közszolgáltatást vetíti elõre. Ugyanakkor nem azonos feltételekkel jelennek meg a közoktatás piacán a nonprofit és a forprofit közszolgáltatók. Míg az egyik a kötelezõ feladatellátás területére forgatja vissza bevételeit, addig a másik a szolgáltatások feltételrendszerének növelésére, közvetett úton a haszonszerzésre törekszik. A piacosodás lehetõvé teszi a közoktatási szakértõk alkalmazását is. A gombamód szaporodó „szakértõi” cégek változó színvonalon látják el az értékelés, ellenõrzés feladatrendszerét. A minõségbiztosított szakmai színvonal kialakulása még folyamatban van. A változó feltételek a közoktatási közszolgáltatásban is a vevõi igények középpontba állítását, az elégedettség mérését, visszacsatolását teszik szükségessé.

VÁLTOZÓ,

BIZONYTALAN FELTÉTELRENDSZER, AZ ALAPFELADAT

SZÉLESEDÉSE, A FELADAT KÖTELEZÕ ELLÁTÁSA, PIACORIENTÁCIÓ

TÖBB LEHETÕSÉG

TÖBB VESZÉLY – – – –

A

–

erõsödõ verseny gyorsuló folyamatok „a lét” a humán erõforrás pótlása

– – –

eltûnõ korlátok (felülrõl vezérlés) szakmai lehetõségek személyes szakmai elõmenetel a vevõi igényekre való építés

CÉL:

SZERVEZET MEGVÁLTOZTATÁSA, KÉPESSÉ TÉTELE A RUGALMASSÁGRA

• • • •

a szervezeti struktúra megváltoztatása a fõ folyamatok újragondolása, minõségvezérlése a szervezeti kultúra javítása a szakmai feladatellátás minõségorientált, lakóhelyközeli biztosítása

110

A

JÖVÕNK

VÁLTOZÁS KRITÉRIUMAI

A feltételrendszer veszélyt is hordoz, de egyúttal lehetõséget is biztosít a fejélõdéshez. Az intézet mint szervezet célja csak az lehet, hogy alkalmazkodni tudjon a változásokhoz, képessé váljon a partnerorientált mûködésre. Ennek érdekében szükséges a szervezeti formáit, a folyamatok irányítását, a vezetési kultúra javítását célként kitûzni. Az elvárható eredmény a szakmai feladatellátás minõségorientált, lehetõleg lakóhelyközeli biztosítása. A változástervezést a stratégiai tevékenységek vizsgálata után célszerû megtenni. Az intézet feladatrendszere elsõdleges és rendszerépítõ elemekre bontható.

STRATÉGIAI

TEVÉKENYSÉGEK

A szervezet mint közszolgáltató szervezetfejlesztése

Minõségfejlesztés a közoktatásban

Koordináció a térségben Tanácsadás, rendszerépítés

Pedagógiai információs központ Utazótanári kialakítása, fejlesztése

Különleges ellátás egyéb formáinak biztosítása

Nevelési tanácsadás

TKV szakértõi és rehabilitációs tevékenység

Humán erõforrás fejlesztése Pedagógiai szakmai szolgáltatás klasszikus feladatai

RENDSZERÉPÍTÕ FELADATOK

A különleges ellátás formáinak szakmai fejlesztése

ELSÕDLEGES FELADATOK

Partneri igényeken alapuló szolgáltatás

Közszolgáltatás

111

JÖVÕNK

A változás kritériumai: • A céloknak megfelelõ legyen • Szervezetfejlesztõ: tervszerû a szervezet egészére kiterjedõ felülrõl szervezett a vezetõi irányítást elõtérbe helyezõ a viselkedésmód változásait eredményezõ (beállítódás, érték, gondolkodásmód) legyen • A szervezeti kultúra változási irányai teljesítsék az alábbiakat: befelé forduló kifelé tekintõ centralizált decentralizált döntéshozatal lassú gyors részérdekekkel megosztott nyílt, õszinte kockázatkerülõ kockázattûrõ tervezés: rövid távú középtávú feladatorientált folyamatorientált • Hosszú távú stratégiát, alkalmazkodóképes szervezetet alakítson ki • A hagyományos struktúrát ne bontsa le teljesen, arra építsen, a hiányosságokat küszöbölje ki • Az alap- és rendszerépítõ feladatvégzés hatékonyságát növelje A

VÁLTOZÁSVEZETÉS MODELLJE

SZERVEZETI TELJESÍTMÉNY Módszer Kultúra Motiváció Struktúra Képesség

Magatartás

SZERVEZETI KÖRNYEZET

Vezetés

Mûködési folyamat

112

JÖVÕNK

A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET MINT KÖZOKTATÁSI KÖZSZOLGÁLTATÓ HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI CÉLJAI Stratégiai célok: • a szolgáltatások összehangolása a partneri igényekkel • a szolgáltatások célcsoportokra fókuszálása • a partnereket közvetlenül segítõ szolgáltatások arányának növelése Koncepcionális célok: • a megye pedagógiai szakmai és szakszolgálati ellátórendszerének tartalmi és strukturális fejlesztésében való részvétel • a lefedetlen térségek ellátásának alternatív megoldásokkal való segítése • az intézetben mûködõ pedagógiai szakszolgálatok, a decentrumok, a feladatellátásban résztvevõk közötti feladatmegosztás • az együttmûködés javítása, a pedagógiai szakszolgálati tevékenység szakmai szolgáltatással való megerõsítése Módszertani célok: • a szolgáltatások rendszerszerû mûködtetése • megyei pedagógiai információs bázis kialakítása • a humán erõforrás hatékony, célirányos mûködtetése • a régióban más szolgáltatókkal való együttmûködés Szervezeti célok: • minõségközpontú, rendszerelvû, szolgáltatói filozófián alapuló szolgáltató központ mûködtetése • a hagyományos és a projektszerû mûködés összhangjának kialakítása, új szervezeti szabályok • belsõ szervezeti és külsõ kontroll • önállóság, felelõsség, a kompetenciák rögzítése, az egyéni és az intézeti szakmai ambíciók összhangjának biztosítása • csoportmunka, alulról építkezés • önmegvalósítás szervezeti és egyéni szinten

A SZERVEZETI STRUKTÚRA MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK LÉPÉSEI ELSÕ

LÉPÉS: A PROJEKTRENDSZERÛ MÛKÖDÉS

INJEKTÁLÁSA A HAGYOMÁNYOS LINEÁRIS SZERKEZETBE

A szervezet a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban lineáris felépítésû hierarchikus rendszerû mûködés az intézményegységek izolációját feltételezõ struktúrát mutat (4. sz. melléklet). Az egységes szolgáltatói filozófia, a projektrendszerû mûködés ele-

113

JÖVÕNK

meinek spontán, majd tervezett beépítése egy fejlettebb szervezetet hozott létre, amely túlmutat az SZMSZ-ben leírtakon. A projektrendszerû mûködést az igények, a gyors változások, a kollégák leterheltsége, az információ nehéz hozzáférhetõségének kiküszöbölése hozta életre. Tapasztalatot jelentett egyes pályázatok projektrendszerû megvalósítása, a holland–magyar Belsõ Gondozói Rendszer (BGR) szervezetfejlesztõ hatása. A mûködésben a tervezett változtatás 2000-ben történt meg – és még most is folyamatban van – az alábbi rendszerben: 3

HELYZETELEMZÉS • leterheltség • egyszemélyi információ • nehéz pótolhatóság

Pályázatok projektrendszerû mûködtetése (belsõ vezetõ, külsõ résztvevõk)

A változtatás szükségessége

Elfogadás/ döntés

A BGR szakmai mûhely tapasztalatai

Megvalósítás Tervezés Implementáció

A változtatási ötlet

A minõségügyi szakterület, szervezetfejlesztés, ismeretek, kreativitás

3 Forrás: Dajt, R (1989) Organization Theory and Design alapján

Értékelés

2. lépés

114

JÖVÕNK

A megvalósítás folyamatában fontos volt a feltételek biztosítása és a szükséges kompetenciák rögzítése: KOMPETENCIÁK Feltételek biztosítása • mûködés – humán, tárgyi • anyagi • motiváció döntés a tervrõl, tervezett ellenõrzés

Projekt irányítása

Szakmai, pénzügyi végrehajtás önellenõrzés, önértékelés

SZERVEZET

Igazgató

Projektvezetõ

Projekt-team

saját mûködési menedzsment

Szakmai kompetenciák alapján orientált szervezett célcsoport, létszáma a projekt céljaitól függ, a feladat végrehajtása után megszûnik

A 2000–2001-es tanévben 14 projekt köré szervezve történik a nem kifejezetten alapfeladatok tervezése, szervezése, irányítása, a projektmonitoring, a projektkontroll. Az eddigi tapasztalatok Erõsségek

Gyengeségek

„Mindenki” lehet vezetõ

Többen szeretnének projektvezetõk lenni, mint amennyi projekt fut

Szakmai lehetõség

A vezetõi szerepet tanulni kell

Pótolható a vezetõ, a team-tag

A kompetenciahatárok idõnkénti túllépése

Az intézményegységenkénti izoláltság oldódása

Szerepzavar (régi-új)

Ellenõrizhetõség

Szervezési hibák

A vezetõi felelõsség megosztása

115

JÖVÕNK MÁSODIK

LÉPÉS: ÁTTÉRÉS A PARTNERORIENTÁLT

DIVIZIONÁLIS SZERVEZETRE (TERV)

A szervezeti struktúra változtatását a meghatározott kritériumok alapján, az eddigi mûködés erõsségeit továbberõsítve szükséges tervezni. Figyelembe kell venni az alapfeladatok tekintetében intézményegységenkénti szakmai önállóságot, a rendszerszerû feladatoknál a projektmûködés tapasztalatait. A változtatás módját, idejét, módszerét tervezni szükséges. Figyelmet kell fordítani a szervezeti ellenállás feloldására. Partnerorientált szervezet

Igazgató

Igazgató-helyettes

Célcsoport 1 igény szolg. tervezés, szolg. szervezés projektcsoport

Célcsoport 2 igény szolg. tervezés, szolg. szervezés projektcsoport

Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás

Megye koordináció, koordinátor

javaslattétel, koordináció

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabili tációs Bizottság

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Nevelési Tanácsadó

Gazdasági Csoport

Közszolgáltatás célcsoport 1 Visszacsatolás, elégedettség Közszolgáltatás célcsoport 2

HARMADIK LÉPÉS: A SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATA Alapelvei: • feleljen meg a fejlesztési céloknak • a rendszer rugalmas legyen • a kompetenciákat jól körülhatároló módon rögzítse

116 • • • •

JÖVÕNK

igazgatóhelyettes feladatköre jelenjen meg alkalmas legyen a majdani folyamatszabályozás alapeszközeként funkcionálni a mûködést tág határok közt, de szabályozza feleljen meg a jogszabályi elõírásoknak, az alapító okiratnak

Az elkészítés módszere: Helyzetelemzés Dokumentumelemzés más intézetek, szolgáltatók SZMSZ-ének tanulmányozása jogszabályi elõírások

Munkacsoport – team alakítása, a módszer, a motivációs bázis, feltételek biztosítása

Szabályzatkészítés

Egyeztetés a vezetõi körrel

Módosítás

Módosítás

Egyeztetés a szükséges partnerekkel (Pedagógiai Tanács, Közalkalmazotti Tanács)

Alkalmazotti elfogadás

Felterjesztés a fõjegyzõhöz Az elkészítés idõpontja: 2002. március–május

Alapelvek elfogadása, rögzítése

Alkalmazotti kör

117

JÖVÕNK

A FÕ FOLYAMATOK MINÕSÉGVEZÉRELT ÚJRAGONDOLÁSA AZ

INTÉZET MINT KÖZSZOLGÁLTATÓ MINÕSÉGFEJLESZTÉSE

A Pedagógiai Intézet mint akkreditált minõségügyi tanácsadó szakmai szolgáltató 7 minõségügyi tanácsadójával több közoktatási intézményben a COMENIUS 2000 közoktatási minõségfejlesztési kísérleti program keretében és azon kívül is segíti a minõségorientált közszolgáltatás kialakítását. Az itt szerzett tapasztalat, az intézet mint szervezet fejlõdésében bekövetkezõ pozitív változások hívták életre a minõségirányítási rendszer kiépítését. A partneri elégedettség mérése, igényfelmérés eddig is történt, de nem tervezett, szervezett módon. (Szülõi elégedettség a szakszolgálatoknál, konferenciák, tanfolyamok, továbbképzések, könyvtár, szakmai szolgáltatások színvonala.) A kapott eredmények analízise, beépítése, ok-okozati vizsgálata csak részben történt meg. A minõségirányítási rendszer kiépítését az intézet munkatársi közössége az alábbi folyamatábra alapján, külsõ tanácsadóval tervezi elvégezni. A rendszerépítésnél figyelembe kívánja venni az alábbi feltételeket: • az intézetben mint közoktatási intézményben nem lehet az ágazati céloktól rendszeridegen módszert alkalmazni, • az intézet nem nevelési-oktatási intézmény, szolgáltatásai más természetûek, • az általános, a szolgáltatókra érvényes minõségügyi szakmai feltételeknek legyen megfelelõ a rendszer, • auditálható legyen nemzetközi értelemben is. A rendszerépítés folyamatmodellje: Helyzetelemzés Oktatás

Egyéb oktatások

Partnerközpontú mûködés kidolgozása

Egyéb dokumentumok elkészítése

Folyamatszabályozás dokumentáció

Tesztelés Mûködtetés, javítás Tanúsítási eljárás

118

JÖVÕNK

Helyzetelemzés A jelenlegi tevékenység felmérése, az ISO 9001:2000 szabvány követelményei alapján. A helyzetelemzés során tisztázni szükséges – a jogi és szabályozási követelményeket, – az aktuális vezetési gyakorlatot és eljárásokat, – a nem megfelelõségeket. Módszere: helyzetelemzõ kérdõív, helyszíni interjú, dokumentumelemzés, helyszíni videofelvétel (engedély alapján). Eredménye: az elvárási követelmény és a tényhelyzet közti különbség megállapítása. Területei: az ISO 9001 területei és a rendszer jelenlegi szintje: partnerközpontúság, folyamatok szabályozottsága, szervezeti kultúra. Oktatás A vezetõk és munkatársak részére a rendszer kiépítéséhez szükséges ismeretek megvilágítása, az elkötelezettség növelése. Ez alapján munkaterv, feladat és erõforrásleltár kidolgozása. A minõségirányítási rendszer kidolgozása Partnerközpontú mûködés kialakítása – Nyitott önértékelés – Partnerek azonosítása – Partnerek igényeinek, elégedettségének felmérése – Igények elemzése, célmeghatározás – Intézkedési terv készítése – Irányított önértékelés Folyamatszabályozás képességének kialakítása, szervezetfejlesztési képesség kialakítása – Minõségügyi, szervezetfejlesztési célok, vezetés feladatainak kidolgozása – Minõségpolitika kidolgozása, terjesztésének megtervezése – Minõségi kézikönyv kidolgozása – 5S program beindítása, mûködtetése (a rend kialakításának egy japán módszere) Eljárási Kézikönyv kidolgozása – Jelenlegi folyamatok rögzítése – Munkautasítások, munkaköri leírások felülvizsgálata, szükség szerinti átdolgozása – Eljárási utasítások elkészítése – Bizonylati album, bizonylati törzslapok összeállítása

JÖVÕNK

119

A minõségbiztosítási rendszer bevezetése – Minõségügyi dokumentációs rendszer jóváhagyása – Betanítás – Tesztelés – Szükséges módosítások meghatározása végrehajtása, végrehajtatása – Közremûködés a tanúsítási folyamatban Tesztelõ mûködtetés A folyamatos mûködés mellett a tanácsadó és a belsõ auditorok által folyamatos tesztelés, a szükséges korrekciók elvégzése. Célja: a munkatársak napi munkájának része legyen a rendszer mûködtetése, tudatos legyen az alkalmazás. Tanúsítási eljárás Az eljárás a rendszer önálló mûködésének harmadik hónapja után történhet.

A

TERVEZETT FÕ FOLYAMATOK

1.A gyermek, a szülõ, a partner útja a felterjesztéstõl az utókövetésig, a megkereséstõl a probléma megoldásáig, a kapcsolatfelvételtõl a szolgáltatásig A pedagógiai szakszolgálati feladatellátást igénybe vevõ gyermek, szülõ az egyik legfontosabb partner. Kiemelten fontos az ilyen irányú szolgáltatás szabályozottsága az írásos felterjesztéstõl a vizsgálatok megszervezésén – vizsgálati protokoll, közös szakmai követelmények, kapcsolattartás – a nyomon követésen át a regisztrációig. Az intézetet mint közszolgáltatót a szülõk általában gyermekeik ügyében keresik fel, fõleg tájékoztatás, problémamegoldásban való tevõleges vagy egyéb segítségkérés céljából. A hiteles, jogszerû, szakmailag korrekt (a szolgáltatás mint filozófia alapján történõ) ügyintézés folyamata, kritériumrendszerének szabályozása szükséges. Ezt általában is elvárhatja a partneri kör. 2. Szakmai programcsomagok mint projektek A projekttervezés, mûködés intézeti szinten történõ szabályozása az alábbi területeken: • szakmai innovációk • továbbképzés, tanfolyam, konferenciaszervezés (kész „konzerv” forgatókönyvek, visszajelzõ lapok, meghívócsomagok stb. kidolgozása) 3. Kapcsolattartás a partnerekkel • •

telefonon írásban – kiadmányozás, aláírás

120 • •

A

JÖVÕNK

személyesen intézeti képviselet, szakmai csoport képviselete, szakterület képviselete

SZERVEZETI MÛKÖDÉS JAVÍTÁSA

A HUMÁNPOLITIKA FEJLESZTÉSI TERVE (A MINÕSÉGÜGYI RENDSZER ÉPÍTÉSÉVEL

PÁRHUZAMOSAN)

Célja: a jövõbeni humánpolitika meghatározása azért, hogy egyeztetett elvek alapján történjen a humán erõforrás tervezése, szervezése, motivációja. Szintjei: Stratégiai: a szükséges emberi erõforrások jellemzõinek meghatározása hosszabb távra. A jelen állapot és a makroszintû elõrejelzés alapján való tervezés, az ösztönzés fõbb elvei, a szervezetfejlesztés iránya, az emberi erõforrásokkal szembeni követelmények. Taktikai: a meglévõ és a szükséges munkaerõ-állomány közötti eltérés kezelésének terve (kritériumok, módszerek). Az anyagi és egyéb juttatások rendszere egyéni szintre lebontva. Az értékelési rendszer kialakítása, kritériumai, folyamata, karriertervezés. Operatív: a munkaerõterv megvalósítása, az ösztönzõrendszer mûködtetése, teljesítményértékelés, képzés, tréningek, hatékonyságelemzés. Tervezett tevékenységek: • A megfelelõ munkaerõ-állomány biztosítása • Ösztönzés, teljesítmény menedzsment • Az emberi erõforrások fejlesztése A hagyományos szervezetekben az egy ember – egy munkakör a jellemzõ, amely sajátos stabil egyensúlyt alakít ki a szervezetekben. A felvázolt strukturális változás az egy ember – több munkakör összhangjának megteremtését igényli. Meghatározó a munkavállaló képessége és motivációja, e kettõ mutatója és aránya határozza meg a teljesítményt. Ezért ki kell dolgozni a hatékonyság mérését, elemzését, az ösztönzés intézeti rendszerét. A következõ 5 éves továbbképzési tervben az egyéni igények, a szervezeti igények és a lehetõségek megfelelõ összhangjának kialakítására kell törekedni. A pedagógiai szakszolgálati területen dolgozó pedagógusok szupervíziót biztosítni kell.

121

JÖVÕNK A

HUMÁN ERÕFORRÁS TERVEZÉSE SZEMPONTRENDSZERE 4

Külsõ környezet

Gazdasági folyamatok

Jogi szabályozás

Belsõ környezet

Munkaerõpiac

Jellemzõ folyamatok

Szervezeten belüli szabályozás

Belsõ kapcsolatok

Stratégia

Az emberi erõforrás menedzsment (EEM)

Tevékenységek

Alapfeladat

Eredmények

Munkakörelemzés, értékelés

Alkalmazottak, munkavállalók

A munkaerõ elemzése

Végzettség, képzettség, képesség, motiváció

Teljesítmény

A munkaerõ kiválasztása

Teljesítményértékelés, visszacsatolás Erõforrás fejlesztés, karriertervezés Bér, jutalmazás

A stabil megtartás Munkakörök

Követelmény, ösztönzõ rendszer

Fegyelem, leépítés

Elégedettség

Szabályzatban rögzítve

A humán erõforrás fejlesztés fontos területei: • az utazótanári hálózat kompetenciaerõsítése 4 Az EEM modell (Henemann–Schureb–Fossum–Dyer: Personnal/Human Resource Managament, IRWIN, Homewood, Hlinois, 1986) alapján készült

122

JÖVÕNK

• a szaktanácsadói kör jogi, tanügyigazgatási, mérési szakterületen való továbbképzése • a gazdasági csoport szakmai továbbképzése A döntési folyamatok terén a kívánatos változások: az idõ- és az információs szükséglet összehangolása, egyértelmû prioritások a döntéselõkészítésben, a konfliktust feloldó mechanizmusok kialakítása, a koordinációs mechanizmus biztosítása. A

(1)

Orientáció

DÖNTÉSHOZATAL LEHETSÉGES VÁLTOZATAI

Analízis

Cél megfogalmazása

(2)

Igazgató

Igazgató

Vezetõség

Vezetõség

Ped.szakértõk, gyógypedagógusok

Ped.szakértõk, gyógypedagógusok

Orientáció

Analízis

Cél megfogalmazása

A szervezet alkalmazkodóképességének fejlesztése: A környezet változásainak megfelelõ követése, válaszadási képesség

A SZERVEZETFEJLESZTÉS FOLYAMATMODELLJE MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZETBEN

A

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK

Feltétel: • A vezetõi erõforrás stabilitása (idõ, energia, elkötelezettség) • Vezetõi támogatás a szervezetfejlesztésben • A szervezet tagjainak motivációja a változások irányába • Tanulási folyamatként való értelmezés • Rendszerszemlélet, stratégiai gondolkodás

123

JÖVÕNK FOLYAMATMODELL

A probléma tudatosítása a változtatás szükségessége

1999–2000

Az intézet mint minõségügyi tanácsadó szolgáltató cég tapasztalata más intézményeknél

Tanácsadó választása

2001

Nagy tapasztalatokkal rendelkezõ a szolgáltatás területén dolgozó profi tanácsadó cég

Diagnózis A problémák pontosítása (adatgyûjtés, az adatok visszacsatolása, elemzés, problémalista, prioritási sorrend

2001. április

A mérés-értékelés csoport humán erõforrása, elõzetes elégedettségi vizsgálatok minõségügyi csoport

Akcióterv

2001. május– szeptember

Megvalósítás

2001/2002 tanév

Minõségi körök

A szervezetfejlesztési program zárása auditálás

2002

A tanácsadó leválik a szervezetrõl

A siker kritériumai: • Felhalmozott és felhasználható tudás (ismeretek, készségek, képességek), kreativitás szintje, növekedési üteme nõ • A munkatársak feladatokhoz való hozzáállása javul • Magatartásváltozás pozitív iránya • A szervezeti célokkal azonosulni tudók számának növekedése • A belsõ kapcsolatok hatékony fejlõdése (kommunikációs, információ átadás, bizalom, együttmûködés)

124

A

JÖVÕNK

SZAKMAI FELADATELLÁTÁS MINÕSÉGORIENTÁLT,

LAKÓHELYKÖZELI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE A Pedagógiai Intézet szolgáltatásainak rendszerbe foglalása, továbbfejlesztésének tervezése a partneri igények – mint prioritások – alapján történik. A fejlesztési szándékok a szolgáltatások szakmai tartalmának gazdagítását és formai megújítását egyaránt érintik. Az intézet partnereit a különleges ellátásban érdekeltek – gyermekek/tanulók, szülõk, pedagógusok, közoktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálatok, fenntartók, egészségügyi és gyermekvédelmi intézmények, országos és regionális szakmai intézmények, szervezetek, egyházak, érdekvédelmi és civil szervezetek – teljes köre jelenti. A szolgáltatási kínálat bõvítése, szakmai színvonalának emelése a közoktatási rendszer változásainak folyamata mentén tervezhetõ, a partneri igények és elégedettség figyelembevételével. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet középtávú fejlesztési stratégiájának szakmai területei: – A többi gyermekkel/tanulóval együtt nevelhetõ-oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd és „más” fogyatékos gyermekek/tanulók integrált nevelésének-oktatásának segítése szakmai szolgáltatásokkal, utazótanári hálózat kiépítésével. A holland belsõ gondozói rendszer (BGR) adaptálása az integrált nevelésben–oktatásban szerepet vállaló intézmények tevékenységébe, bázis intézmény mint modell mûködtetése. – A gyermek fejlõdésbeni eltérésének korai felismerése, a korai gondozásba vétel, a lakóhelyi vagy lakóhelyközeli ellátás, a korai fejlesztõk szakmai kompetencia erõsítése szakmai hátterének biztosítása. – A konduktív pedagógiai ellátás lakóhelyi, lakóhelyközeli feltételeinek bõvítése, a mozgássérült gyermekeket nevelõ családok mentálhigiénés támogatása, jogi tájékozottságuk bõvítése, kompetencia erõsítõ programok megvalósítása. – Az autista gyermekek intézményes nevelésének segítése, autizmus specifikus ellátásuk szakmai hátterének javítása. – A speciális nevelési-oktatási szükségletû – beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdõ – gyermekek/tanulók különleges ellátásának, rehabilitációjának szakmai szolgáltatásokkal történõ segítése. – A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás megyei koordinációja a pedagógiai szakszolgálatok által tartalmilag és struktúrálisan kevésbé lefedett térségekben gyermekek lakóhelyi, illetve lakóhelyközeli ellátása szakmai feltételeinek biztosítására irányul. Ennek sikere a különleges ellátásban érintett partnerek tevékenységének egészségügyi, pedagógiai/gyógypedagógiai, információs, jogérvényesítõ, érdekképviseleti

JÖVÕNK

–

– – –

125

szempontból történõ összehangolásán is múlik, az intézet a szakmai koordinációt ez irányban fejleszti. A Pedagógiai Intézet szolgáltatói funkcióit mûködtetõ adatbázisrendszer segítségével tudja magas szakmai színvonalon ellátni. Ennek szakmai és infrastruktúrális háttere alapvetõen biztosított. A pedagógiai könyvtár fejlesztésére vonatkozó tervezet a különleges ellátás szakmai hátterének – az adatbázisrendszer szempontjából is – egyik legfontosabb eleme. A szülõsegítõ szolgáltatások rendszerbe foglalása, bõvítése, a Pedagógiai Intézet koordinatív szerepvállalása egy hatékonyabban funkcionáló jelzõ, támogató, segítõ háló létrehozását teszi lehetõvé. A partneri igények alapján szükségessé vált a pedagógus továbbképzés tartalmi és formai megújítása, a különleges ellátás jogi, tanügyigazgatási, pedagógiai, pszichológiai megközelítése. A különleges ellátásban érintett partnereknek nyújtott szolgáltatások tartalmi megújítása kistérségi, helyszíni kiterjesztése az intézet minõségorientált szervezetfejlesztése keretében történik.

IRODALOM BLANCHARD, KEN – P. CARLOS, JOHN – RANDOLPH, ALAN: Empowerment. A felelõsség hatalma. SHL Hungary Kft., Budapest ,1998. BOWMAN, CLIFF: Stratégiai menedzsment. Novotrade Kiadó Kft, Budapest, 1993. DOBÁK MIKLÓS: Szervezeti formák és vezetés. Közgazdasági Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1997. GYÖKÉR IRÉN, DR.: Humánerõforrás-menedzsment. Mûszaki Könyvkiadó – Magyar Minõség Társaság, Budapest, 1999. Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai évkönyve 1997. Központi Statisztikai Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága, Szolnok, 1998. Jász-Nagykun—Szolnok megye statisztikai évkönyve 1998. Központi Statisztikai Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága, Szolnok, 1999. Jelentés a magyar közoktatásról 2000. Szerk.: Halász Gábor és Lannert Judit. Országos Közoktatási Intézet, Budapest , 2000. KOTTER, JOHN P.: A változások irányítása. Kossuth Kiadó, Budapest , 1999. Magyar Statisztikai Évkönyv 1998. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1999. Magyar Statisztikai Évkönyv 1999. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000. MAROSÁN GYÖRGY: Stratégiai menedzsment. Calibra Kiadó, Budapest, 1997.

Szervezeti kultúra változtatása Folyamatszabályozás / Minõségfejlesztés Szakmai szabályzók, szakmai anyagok Kapcsolat- Szakmai protartás a gramcsopartmagok, visnerekkel szajelzõ lapok

(1)

IV. n.é.

III. n.é.

II. n.é.

I. n.é.

dec.

nov.

okt.

2003. szept.

jún.

ápr.

márc.

febr.

jan.

dec.

nov.

okt.

2002. szept.

jún.

máj.

Módszer/dokumentum

ápr.

Felelõs

márc.

Résztvevõk

Tervezett fõ tevékenység tevékenységek

febr.

2001.

Résztvevõk módszer idõterv kockázat költség

A szervezeti mûködtetés javítása

GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ CENTRUM FEJLESZTÉSÉNEK PROJEKTTERVE

máj.

A

Kockázat

Meglévõ erõforrás

Fejlesztõ erõforrás

Költségtényezõk

Költségek

projektszerû mûködtetés

alkalmazottak

PSZSZ vezetõje

szabályzat

a struktúra nem elfogadható a munkatársi körnek

humán és tárgyi erõforrások

más intézetek dokumentumainak megismerése

a résztvevõk motiválása

20.000

új szervezeti struktúra kidolgozása

szakalkalmazottak

igazgató

tanmulmány

az SZMSZ fõjegyzõi elfogadása elõtt

szakirodalom

a jogi, tanügyi felkészítés

a jogi szakértõ díjazása

20.000

SZMSZ felülvizsgálata

team

pedagógiai elõadó

jogi szakértõi vélemény

jogi szakértõ, gépíró

esztétikus, praktikus megjelenés

dologi kiadás

50.000 10.000 100.000

helyzetelemzés

alkalmazottak tanácsadó

MIR vezetõje

kérdõív, interjúk, elemzés

a tanácsadó személye, „belsõ ellenállás”, a fékezõ erõk legyõzésére való törekvés

minõségügyi tanácsadók, mérésértékelés szakmai ismerete

ISO ismereti tanácsadói segítség

oktatás, dologi költségek

450.000

minõségügyi rendszer kidolgozása pertneri igények elégedettség mérése

MIR csoport alkalmazottak

MIR vezet, PSZSZ vezetõ

kérdõív, interjúk, elemzés

a TKVSZB leterheltsége, az Egységes Ped. Szakszolgálta szakemberhiány

tanácsadói ismeret, a szakmai mérõlapok ismerete

új mérõlapok kifejlesztése speciális gyógyped. területre

a gyógyp felkészítése a felmérésre, okt., mûhelyunka

300.000

minõségi kézikönyv

MIR csoport

MIR vezetõ, igazgató

tanácsadói segítség

túlbonyolítás, sok papír

elektronikus háttér, infrastruktúra

szoftver-táblázatok, folyamatábrák, képzés

szoftvervásárlás, oktatás

200.000

eljárási kézikönyv

MIR csoport

MIR vezetõ, igazgató

szabályzatkészítés

túlbonyolítás, sok papír

elektronikus háttér, infrastruktúra

szakmai ismeret

továbbképzés

300.000

mûködtetés elemei, korszakos tesztelõ audit

alkalmazottak, szaktanácsadók, utazó tanárok

MIR vezetõ

elemzési technikák

kevés motíváció, vezetõi nem odafigyelés, MIR csoport

több kolléga audit ismeretei

érdekeltté tétel, a motivációs bázis javítása

tanácsadói

300.000

mûködés

alkalmazottak szaktanácsadók utazó tanárok

igazgató

új kolléga, elbizakodottság

MIR felkészültsége

tréning, javítás, önkontroll

auditálás

audit cég

igazgató

az auditáló, rossz cég felkészültség

gyermek útja

team

szakértõi biz., nev.tan. vezetõje

elemzés, protokoll szabályzat

szülõ útja

team

szakértõi biz.vez., hely., koordinátor

elemzés, szabályzatok, irattározás, dokumentáció

szakmai innováció útja

megbízott csoport

a csoport vezetõje

elemzés, szakmai javaslat

továbbképzés, tanfolyam konferencia szervezés

megbízott kollégák

megbízottak

forgatókönyvek, eljárásrendek, visszajelzõ lapok

a kapcsolattartás módja egységes megjelenése - designe

team koordinátor

a humánpolitika fejlesztése szupervízió szervezetfejlesztés

az összetett feladat bagatellizálása

a megbízott személye, az anyagok elfogadtatása, rendezetlen irattár, a szakmai anyagok hierarchiája

300.000

auditálás

600.000

humán és tárgyi erõforrás, szakirodalom, tapasztalat

szakértõi vélemény kérése

szakmai anyag, szakértõi vélemény

200.000 100.000

humán és tárgyi erõforrás

tanügyi, jogi szakértõi kontroll

szakmai anyag, szakértõi

100.000 60.000

felkészültség, adminisztrátori háttér

a szakmai anyagok rendezése

szakmai anyagok elkészítése, a visszajelzõ lapok bekérése, a szakmai anyagok kiadása

300.000 300.000 200.000 300.000

szakmai terv készítése

100.000 200.000

orthotéka

szabályzat, a dokumentáció egységes volta

alkalmazottak

igazgató

helytelen helyzetelemzési technikák, rossz kiválasztási technikák

munkaerõ-felvételi eljárás

új kollégák beillesztési folyamata, motivációs bázisrendszer

eljárásrend kifejlesztése

100.000

ped. szakszolgálat alkalmazottai

igazgató-helyettes

a szupervizor a háttérfeltételek

pszichológusok

konfliktuskezelés

tanfolyam, felkészítés, tréning

400.000

alkalmazottak +utazótanárok +szaktanácsadók

PSZSZ vezetõje

a szakmai szolgáltatás bizonytalan helyzete

humán feltételek

a szervezet

tréning, képzés

800.000

Beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdõ gyermekek, tanulõk különleges ellátásának szakmai segítése

Autista

Konduktív ellátás

Korai fejlesztés, gondozás

Integráció

IV. n.é.

III. n.é.

I. n.é.

dec.

nov.

okt.

2003. szept.

jún.

máj.

ápr.

márc.

febr.

jan.

dec.

nov.

okt.

2002. szept.

jún.

Módszer/dokumentum

máj.

Felelõs

ápr.

Résztvevõk

márc.

Tervezett fõ tevékenység tevékenységek

2001. febr.

Résztvevõk módszer idõterv kockázat költség

(2)

II. n.é.

PROJEKTTERV

Kockázat

Meglévõ erõforrás

Fejlesztõ erõforrás

Költségtényezõk

Költségek

utazótanárok munkájának koordinálása

gyógypedagógus

igazgató

adatrögzítés, helyzetelemzés, koordináció, kinevezés

státus bõvítésre nem lesz lehetõség

szakértelem (gyógyp., jogi, tanügyigazgatási)

1 fõ gyógypedagógus alkalmazása

a gyógypedagóusok bére

BGR bázisintézmény

BGR felelõse

koordinációért felelõs munkatárs

minõségbiztosítási elemek

fékezõ erõk begyûrûzése

mûködõ bázisisk., BGR felelõs munkatárs, BGR mûhely

a BGR modell adaptálása

adaptáció

400.000

utazótanári hálózat

gyógpedagógusok

SZB vezetõ koordinátor

megbízási szerzõdés, szakmai program, szaktanácsadói megbízás, feladatterv

az utazótanári ellátás hálózattá fejlesztésének pénzügyi garanciáinak hiánya

pályázati programok szakmai tapasztalatai

humán erõforrás mikrobusz

9 fõ megbízásos jogviszonyban történõ alkalm.

600.000

integrációs szaktanácsadó

tanító-gyógypedagógus

igazgató, PSZSZ és SZB vezetõje

a meghirdetett feladatra nincs jelentkezõ

meghívásos pályázati lehetõség

korai fejlesztõ centrum, bázishely

SZB, Egységes Ped. Szakszolg. fejlesztõk

igazgató, szakszolgálatok vezetõi

adatrögzítés, helyzetelemzés, szakmai program

szakmai igényeknek megfelelõ helyszín megtalálása

speciális szakértelem, a feladattal megbízott munkatárs

bázishely humán és tárgyi felltételeinek fejlesztésére

koordináció

300.000

korai fejlesztõ szakemberek speciális képzése

korai fejlesztõk, szakemberek

SZB vezetõ, megbízott kolléga

modellképzés, továbbképzés, akkreditáció

a fejlesztõk fluktuációja

adatbázis, tapasztalat, szakértelem

akkreditációra benyújtható program bõvítése

képzés akkreditáció

200.000 100.000

vizsgálati és terápiás protokoll kidolgozása, lektoráltatása

szakmai team

SZB vezetõje, megbízott kolléga

szakmai anyag kidolgozása

szakértelem, tapasztalat, tárgyi feltételek

szakemberek speciális, módszerspecifikus képzése

protokoll, kidolgozás, szakértõi díj

300.000 60.000

utazótanári ellátás

SZB gyógypedagógus

igazgató, SZB vezetõ, megbízott kolléga

megbízási szerzõdés, szakmai program

szakemberhiány, forráshiány

4 megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott konduktor

további szakemberek alkalmazása

megyei ellátás

szülõsegítõ szolgáltatások

SZB egységes ped. szakszolgálat

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vezetõje

szülõklub, képzés

a szülõk részvétele nem kiegyensúlyozott

szakértelem, tapasztalat, mûködõ programok

minõségfejlesztés

képzés, klub

200.000

eszközkölcsönzés

megbízott munkatárs

kölcsönzési technikák

az eszközök nem kerülnek vissza a rendszerbe

a szakterülettel megbízott munkatárs, kistérségi ellátásra kialakított feltételek

az eszközök szállíthatóságának biztosítása az utazótanár számára

eszközök

400.000

utazótanári ellátás

SZB gyógypedagógus

igazgató, SZB vezetõ, megbízott munkatárs

megbízási szerzõdés, szakmai program

autizmus-specifikus felkészültségû gyógypedagógusok hiánya

szakértelem (gyermekpszichiáter, a szakért. és rehab, bizottságban)

szakemberek speciális képzése, továbbképzése

megyei ellátás

autizmus-specifikus továbbképzés

gyógypedagógusok, pszichológusok

SZB vezetõ, megbízott munkatárs

továbbképzés, akkreditáció

a fejlesztõk fluktuációja, szakemberhiány

szakértelem (gyermekpszichiáter, a szakért. és rehab, bizottságban)

szakemberek speciális képzése, továbbképzése

képzés

szülõsegítõ szolgáltatásokú

SZB, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

pszichológus

szülõklub képzés

a szülõk részvétele nem kiegyensúlyozott

lovasterápia programja, tapasztalat, szakértelem

minõségfejlesztés

tábor

pedagógusok speciális képzése

Nevelési Tanácsadó

a szakszolgálatok szakembereinek túlterheltsége, szakemberhiány

humán erõforrás, speciális szaktudás, tárgyi erõforrások

szakemberek speciális, módszerspecifikus képzése, külsõ elõadók meghívása

képzés

200.000

kistérségi nevelési tanácsadói szakemberek képzése

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei

helyi igények különbözõsége, forrsáhiány

tapasztalat, speciális szakértelem

képzési költségek biztosítása

képzés

200.000

a résztvevõk eltérõ elvárásai, igényei, idõhiány

pszichológusok

szupervizor szakember alkalmazása

a minõségbiztosítási modell helyi adaptálhatósága

szakszolgálatok mûködése, minõségügyi tanácsadók, motiváció

folyamatszabályozás

szupervízió minõségbiztosítási modell közvetítése

koordinátor minõségügyi tanácsadók

szakszolgálat vezetõk, koordinátor

igényfelmérés, továbbképzés, akkreditáció, minõségfejlesztés

1.000.000

200.000

200.000 pályázati út

250.000

Adatbázisrendszer

Koordináció

a pedagógiai szakszolgálat feladatellátás megyei rendszerének összehangolt, tervszerû mûködése

koordinátor, szakszolgálatok vezetõi és szakemberei

igazgató, koordinátor

elemzés, szervezés, szakmai információk, továbbképzés

adatgyûjtés, adatrögzítés, adatfeldolgozás

mérés-értékelési szakember, rendszergazda, szakszolgálatok vezetõi, asszisztens, adminisztrátor

igazgató, rendszergazda, intézményegység-vezetõk

kérdõívek, mérésmetodikai eljárások, számítástechnikai eljárások

a különleges ellátás szakmai, módszertani segédleteinek gyûjteménye

szakmai teamek

intézményegység-vezetõk, szakmai teamek vezetõi

pedagógiai szakkönyvtár mûködtetése

könyvtár vezetõje, asszisztens

PSZSZ vezetõje, könyvtár vezetõje

IV. n.é.

III. n.é.

I. n.é.

dec.

nov.

okt.

2003. szept.

jún.

máj.

ápr.

márc.

febr.

jan.

dec.

nov.

okt.

2002. szept.

jún.

Módszer/dokumentum

máj.

Felelõs

ápr.

Résztvevõk

márc.

Tervezett fõ tevékenység tevékenységek

2001. febr.

Résztvevõk módszer idõterv kockázat költség

(3)

II. n.é.

PROJEKTTERV

Kockázat

Meglévõ erõforrás

Fejlesztõ erõforrás

Költségtényezõk

Költségek

a decentrumok és ellátási körzetük lassú ütemû fejlõdése forráshiány miatt, fenntartói tervezés és döntés különbözõségei

koordinátor, szakszolgálatok humán erõforrásai, szakértelem, tapasztalat, elkötelezettség

adatbázisrendszer, kistérség szakmai szolgáltatások, minõségfejlesztõ tevékenység kiterjesztése

megyei feladat

nagy mennyiségû adat megfelelõ rendszerezése, kezelése, átláthatóság országos adatbázis instabilitása

pedagógus szakemberek, informatikus mérés-értékelés szakember, pedagógiai munkát segítõk

informatikai eszközrendszer korszerûsítése

eszközök, eljárások, szoftver

szakmai anyagok kidolgozása, modellképzés, számítástechnikai eljárások

szakmai anyagok elérhetõsége, kipróbálás, standardizálás folyamata, feladatok megosztása

szakszolgálatok munkatársai, szaktanácsadók, fejlesztõ szakemberek, pedagógiai könyvtár

szakmai módszertani segédletek állományának bõvítése

1 rendszergazda, szakértõi kiadványok, szerzõi díjak

400.000

információs és kölcsönzési technikák, számítástechnikai eljárások

forráshiány a humán és tárgyi feltételek továbbfejlesztéséhez

2 fõállású szakemberrel és 2 részmunkaidõs asszisztenssel mûködõ könyvtár, szakértelem

gyógypedagógiai témájú könyvek

könyvek

300.000

feltételek megteremtése, elõkészítés, tervezés

bér (fõ)

1.500.000 3.000.000

MELLÉKLETEK

128

1.

PEDAGÓGIAI

SZ. MELLÉKLET

SZAKSZOLGÁLATI FELADATOKAT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK

Az intézmény megnevezése, hatóköre

1998-BAN

A pedagógiai szakszolgálati funkció megnevezése

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Szolnok (megyei)

• Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás • Tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tanácsadás • Nevelési tanácsadás • Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás (információs szolgáltatás formájában) • Konduktív pedagógiai ellátás • Gyógytestnevelés (szakmai szolgáltatásokkal)

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Kisújszállási Logopédiai Decentrum (kistérségi)

• Logopédiai ellátás

Megyei Jogú Város Nevelési Tanácsadó Szolnok (helyi)

• Nevelési tanácsadás • Tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység

Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó Jászberény (helyi, kistérségi)

• • • •

Zrínyi Ilona Általános Iskola Tiszafüred (helyi, kistérségi)

• Nevelési tanácsadás • Logopédiai ellátás

Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Pedagógiai Szakszolgálat Tiszaföldvár (helyi, kistérségi)

• Nevelési tanácsadás • Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás • Logopédiai ellátás

Nevelési Tanácsadó Törkszentmiklós (helyi)

• Nevelési tanácsadás

Hunyadi Mátyás Általános Iskola Törökszentmiklós (helyi)

• Logopédiai ellátás • Gyógytestnevelés

Nevelési tanácsadás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés

1.

129

SZ. MELLÉKLET

Az intézmény megnevezése, hatóköre

A pedagógiai szakszolgálati funkció megnevezése

Családsegítõ és Gondozási Központ Karcag (helyi)

• Nevelési tanácsadás • Gyógytestnevelés

Madarász Imre Egyesített Óvoda Karcag (helyi)

• Logopédiai ellátás

3.sz. Napközi Otthonos Óvoda Mezõtúr (helyi)

• Logopédiai ellátás

„Szólnék” Logopédiai Szakszolgálat Jászberény (helyi, kistérségi)

• Logopédiai ellátás

Liget úti Általános Iskola Szolnok (helyi, kistérségi)

• Logopédiai ellátás

Deák Ferenc Utcai Általános Iskola (helyi)

• Logopédiai ellátás • Idõszakos nevelési tanácsadói tevékenység

PEDAGÓGIAI

SZAKSZOLGÁLATI DECENTRUMOK

Az decentrum megnevezése, hatóköre

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Szolnok (megyei)

2000-BEN

A pedagógiai szakszolgálati funkció megnevezése • Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás Kisújszállás telephelyen is. • Tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység • Nevelési tanácsadás • Logopédiai ellátás Kisújszállás telephelyen is • Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás (információs szolgáltatás formájában) • Konduktív pedagógiai ellátás Kisújszállás, Tiszaföldvár telephelyeken is • Gyógytestnevelés

130

1.

SZ. MELLÉKLET

Az decentrum megnevezése, hatóköre

A pedagógiai szakszolgálati funkció megnevezése

Megyei Jogú Város Nevelési Tanácsadó Szolnok (helyi)

• Nevelési tanácsadás • Tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység • Logopédiai ellátás

Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó Jászberény (helyi, kistérségi)

• • • •

„Szólnék” Logopédiai Szakszolgálat Jászberény (helyi-kistérségi)

• Logopédiai ellátás

Zrínyi Ilona Általános Iskola Pedagógiai Szakszolgálati Decentrum Tiszafüred (helyi, kistérségi)

• Nevelési tanácsadás • Logopédiai ellátás

Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Pedagógiai Szakszolgálat Tiszaföldvár (helyi, kistérségi)

• • • •

Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Egységes Szakszolgálati Központ Törökszentmiklós (helyi, kistérségi)

• Nevelési tanácsadás • Logopédiai ellátás • Gyógytestnevelés

Családsegítõ és Gondozási Központ Karcag (helyi)

• Nevelési tanácsadás • Logopédiai ellátás • Gyógytestnevelés

Deák Ferenc utcai Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Kunszentmárton (helyi, kistérségi)

• Nevelési tanácsadás • Logopédiai ellátás

Madarász Imre Egyesített Óvoda Karcag* (helyi)

• Logopédiai ellátás

3.sz. Napköziotthonos Óvoda Mezõtúr* (helyi)

• Logopédiai ellátás

* Decentrum jellegüket nem tudták megõrizni.

Nevelési tanácsadás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés

Nevelési tanácsadás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Logopédiai ellátás Konduktív pedagógia ellátás

2.

131

SZ. MELLÉKLET

Ikt.sz.: Tárgy: Megbízási szerzõdés

MEGBÍZÁSI SZERZÕDÉS MEGBÍZÓ: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet MEGBÍZOTT: ................................................................gyógypedagógus, intézményegység-vezetõ Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Pedagógiai Szakszolgálat A

MEGBÍZÁS TARTALMA:

A konduktív pedagógiai ellátás kistérségi szervezése. A

MEGBÍZOTT FELADATAI:

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottsága által konduktív pedagógiai ellátásra javasolt tiszazugi gyermekek terápiájának megszervezése a tiszaföldvári pedagógiai szakszolgálatnál. A szervezõmunka legfõbb elemei: • • • •

Kapcsolatfelvétel az érintett családokkal. A fejlesztõ szakember és a család folyamatos együttmûködésének biztosítása. A terápia idõbeosztásának elkészítése a fejlesztõ szakemberrel való egyeztetés alapján. A szakértõi bizottság által kiadott utazási utalványhoz tartozó betétlapon a gyermek megjelenésének igazolása, illetve az útiköltségigény jogosságának igazoltatása a szakértõi bizottság vezetõjével, havi rendszerességgel. • Gondoskodás a terápiás foglalkozások rendszeres megtartásáról. • A szervezõmunka, valamint a rendszer mûködésének tapasztalatairól elõzetes egyeztetés alapján beszámol a pedagógiai intézet igazgatójának, illetve az igazgató által megjelölt munkatársnak. A

MEGBÍZÓ FELADATAI:

A szakértõi bizottság szakvéleményét hivatalból megküldi a tiszaföldvári pedagógiai szakszolgálat vezetõjének. A fejlesztõ szakembert a tiszaföldvári pedagógiai szakszolgálat vezetõjének közremûködésével megbízza a konduktív pedagógiai feladat ellátásával. Ezzel egyidejûleg a szakvélemény fénymásolatát, valamint a fejlesztõ naplót átadja a fejlesztõnek. A fejlesztõ szakember munkáját szakmailag irányítja, segíti és ellenõrzi.

132

2.

SZ. MELLÉKLET

A szervezõmunkához kapcsolódó utazási költségeket – személygépkocsi használat lehetõsége mellett – megtéríti. A konduktív pedagógiai ellátás kistérségi szervezéséért ………………….. havi bruttó ………….. Ft (azaz ………………………… forint) tiszteletdíjat fizet.

Szolnok, 2000. október 01.

……………………………..

………………………….

intézményegység-vezetõ

igazgató

2/A.

133

SZ. MELLÉKLET

Ikt.sz.: Tárgy: Bérleti szerzõdés

BÉRLETI SZERZÕDÉS Létrejött a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Pedagógiai Szakszolgálat, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet között. A

BÉRLETI SZERZÕDÉS TÁRGYA:

A pedagógiai szakszolgálat épületében (Tiszaföldvár, Malom út 1.) a pedagógiai intézet által konduktív terápiára berendezett helyiség bérleményben történõ használata. A

BÉRLETI SZERZÕDÉS IDÕTARTAMA:

2000. október 01 – visszavonásig. A

BÉRLETI SZERZÕDÉS TARTALMA:

A bérelt helyiségben a pedagógiai intézet konduktív pedagógiai ellátást folytat, meghatározott idõterv szerint. A

BÉRBEADÓ VÁLLALJA:

• • • •

a konduktív pedagógiai ellátásra kijelölt helyiség zavartalan igénybe vételét; a helyiség mûködési feltételeinek biztosítását; a helyiség tisztán tartását; a berendezési tárgyak, fejlesztõ eszközök biztonságának garanciáját.

A

BÉRLÕ VÁLLALJA:

Havi 5.000 Ft, évi 10 x 5.000 Ft bérleti díj kifizetését, melyet félévente, a pedagógiai szakszolgálat tárgyi feltételeinek javítását célzó, vizsgáló és fejlesztõ eszközök, játékok, szakkönyvek, berendezési tárgyak megvásárlásával egyenlíti ki. A bérleti szerzõdés mindkét fél részérõl bármikor felmondható. A felmondás szándékát két hónappal a felmondás realizálása elõtt írásban köteles közölni a másik féllel.

Szolnok, 2000. október 01.

…….…………………… igazgató

………………………. igazgató

134

2/B.

SZ. MELLÉKLET

EGYÜTTMÛKÖDÉSI

MEGÁLLAPODÁS

Amely létrejött egyrészrõl a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat (képviseli: a JNSZ Megyei Közgyûlés Elnöke), másrészrõl ………………………………….. Önkormányzat (képviseli: ………………………………………… polgármester) között, a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-mûködtetési és Fejlesztési Terve szerinti körzeti, térségi pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátására a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 89. •-a alapján, 2000. január 1-tõl december 31-ig terjedõ idõszakra, az alábbi feltételek szerint: 1.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÖNKORMÁNYZATA

VÁLLALJA, HOGY

1.1. a 2000. évi költségvetésrõl szóló 1999. évi CXXV. Tv. 8. sz. mellékletének b. pontja szerinti „Pedagógiai szakszolgálatok tevékenysége” közoktatási célú központi támogatási elõirányzatból továbbítja ………………………….. Önkormányzata részére – a szakmai szempontok figyelembevételével, az önkormányzat és érintett intézménye bevonásával – kiszámított összeget; 1.2. a támogatást 1/12 részekben utalja; 1.3. A pedagógiai szakszolgálati decentrumok részére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet közremûködésével szakmai segítséget nyújt. 2.

………………………………… ÖNKORMÁNYZAT

VÁLLALJA, HOGY

2.1. ………………………….. településeken intézménye révén ellátja a …………............………… pedagógiai szakszolgálati feladatokat; 2.2. törekszik arra, hogy az ellátásban érintett települési önkormányzatokkal a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásra megállapodást kössön, illetve társulás létrehozását kezdeményezi; 2.3. a támogatást a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményének utalja át; 2.4. gondoskodik a támogatás összegének a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szerinti felhasználásáról; 2.5. a támogatást számviteli szempontból elkülönítetten kezeli, felhasználásáról az intézménynél napra kész, tételes, analitikus nyilvántartást vezet; 2.6. az éves támogatási összeg felhasználására feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet készít, mely az elszámolás alapja; 2.7. a támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik; 2.8. a támogatással a megyei önkormányzat felé határidõre elszámol; 2.9. az esetleges maradványt a megyei önkormányzat számlájára visszautalja.

Szolnok, 2000. február

a JNSZ Megyei Közgyûlés elnöke

…………………. Önkormányzat polgármestere

3.

SZ. MELLÉKLET

135

ADATLAP AZ

INTEGRÁLT NEVELÉS-OKTATÁS HELYZETÉNEK, A FEJLESZTÉS FELADATAINAK, LEHETÕSÉGEINEK FELTÉRKÉPEZÉSÉRE

1.

A közoktatási intézmény típusa óvoda iskola

2.

Az intézmény neve, telefonszáma:

3.

Az intézmény fenntartója:

4.

Részt vesz-e az intézmény az integrált nevelésben –oktatásban? (x) (Az adatkérés szempontjából minden olyan intézmény részt vesz az integrált nevelésbenoktatásban, ahol városi, megyei vagy országos szakértõi és rehabilitációs bizottságok által diagnosztizált testi (mozgásszervi), érzékszervi (látás, hallás), enyhe értelmi (BNO F 70) fogyatékos, illetve autista (BNO F 84.0) gyermek van.) igen nem

5.

Szerepel- e az intézmény alapító okiratában és pedagógiai / nevelési programjában az integráció? (x) igen nem

6.

Melyik, a Közoktatási Törvény 121. § (1) 14. pontjában megjelölt feltételekkel rendelkezik az intézmény ? (x) gyógypedagógus speciális tanterv speciális tankönyvek és más segédletek

7.

Amennyiben gyógypedagógust foglalkoztat az intézmény, milyen formában? (x) fõállásban egyéb éspedig: (1)

8.

Korábban vállalt-e integrációs feladatot az intézmény? (x) igen nem

9.

Milyen fogyatékosságú gyermek nevelését-oktatását vállalta fel az intézmény ? (2) testi (mozgásszervi) (x) érzékszervi (látás, hallás) (x) enyhe értelmi (BNO F 70) (x) autista (BNO F 84.0) (x)

(x) (1) (2)

A választ aláhúzással kérjük jelölni. Szöveges választ kérünk. Az adatszolgáltatás csak a városi, megyei vagy országos szakértõi és rehabilitációs bizottságok által diagnosztizált gyermekeket érinti.

136

3.

10. Integráltan nevelt-oktatott gyermekek száma összesen:  életkor szerint számuk: 3-4 éves:  4-5 éves:  1.osztályos:  2.osztályos:  felsõ tagozatos: 

SZ. MELLÉKLET

5-6 éves:  3.osztályos: 

6-7 éves:  4.osztályos: 

11. Rendelkezik-e az intézmény speciális fogyatékos gyermekek nevelését – oktatását ellátó csoporttal (osztállyal), tagozattal ? (x) igen nem 11/a Milyen fogyatékosságú gyermekeket lát el a speciális csoportban (osztályban), tagozaton ? (1)

11/b Az intézmény speciális csoportot osztályt

tagozatot mûködtet (x)

11/c A speciális csoportban (osztályban), tagozaton ellátott gyermekek száma összesen:  ebbõl óvodás:  1. osztályos:  2. osztályos:  3.osztályos:  4. osztályos:  5. osztályos:  6 .osztályos:  7. osztályos:  8. osztályos: 

12. Az 1999/2000-es tanévben /nevelési évben részt vett-e az intézmény az integrációt segítõ utazótanári pályázatban ? (x) igen nem 12./a Amennyiben igen, ennek tapasztalatait kérjük röviden összegezni:

13.Az intézménynek az integrációval kapcsolatos kérdései, problémái:

(x) (1) (2)

A választ aláhúzással kérjük jelölni. Szöveges választ kérünk. Az adatszolgáltatás csak a városi, megyei vagy országos szakértõi és rehabilitációs bizottságok által diagnosztizált gyermekeket érinti.

4.

137

SZ. MELLÉKLET

STRUKTÚRA (2000–2001)

Igazgató

Titkárnõ

Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság

Nevelési tanácsadó

Egységes Pedagógiai szolgálat

Vezetõ (pedagógiai elõadó)

Vezetõ (gyógypedagógus)

Vezetõ (pszichológus)

Megbízott vezetõ

• 2 pedagógiai szakértõ • 5 pedagógiai elõadó • 1 könyvtáros • 1 rendszergazda • 1 pedagógiai asszisztens

• 2 pszichológus • 4 gyógypedagógus • 1pedagógus • 1 pedagógiai asszisztens • gyermekorvos

• 1 pszichológus • 1 gyógypedagógus • 1 pedagógus • 1 pedagógiai asszisztens

• 1 pszichológus • 2 gyógypedagógus • 1 gazd.-i adminisztr. munkatárs

Szaktanácsadók

Utazó gyógypedagógusok

Utazó gyógypedagógusok

Megyei koordinátor (pedagógus)

Gazdasági csoport

Csoportvezetõ

• 3 gazdasági dolgozó • 3 adminisztrátor • 1 múszaki dolgozó