Szerkesztõ: Olvasószerkesztõ: Tipográfia: BORGISZ BT. ISBN Kereskedelmi forgalomba nem hozható

Szerkesztõ:

MERÉNYI LÁSZLÓNÉ Szerzõk:

BABUS FERENCNÉ HOFFMANN JUDIT LASSAN ÉVA MERÉNYI LÁSZLÓNÉ Lektorálták:

KÕPATAKINÉ MÉSZÁROS MÁRIA TÓTH EGON Olvasószerkesztõ:

HIDALMÁSI ANNA

Tipográfia: BORGISZ BT. Borítóterv: KOVÁCS DÁVID

ISBN 963 86308 3 3

Kereskedelmi forgalomba nem hozható © Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány 1054 Budapest, Báthori u. 10. Tel./Fax: 302-3007

GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ CENTRUMOK

BARANYAI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK KÖZPONTJA

Budapest, 2002

ELÕSZÓ

A SOROZATHOZ

A közoktatásról szóló törvény, gyógypedagógiai szolgáltató centrumról mint külön intézménytípusról nem rendelkezik. A célterület igénye és a napi gyakorlat azonban fokozatosan és igen határozottan életre hív(ott) olyan intézményeket, amelyek a törvény által meghatározott szolgáltatásokon kívül más, a törvényben nem jelzett szolgáltatásokat is nyújtanak. A Közalapítvány kuratóriuma, felismerve e folyamat fontosságát, olyan pályázati programcsomagot indított útjára, amely a gyógypedagógiai szolgáltatások területén innovációs jelleggel bír. A már mûködõ gyógypedagógiai szolgáltató centrumok, környezetük igényeire reagálva, rendszerük tudatos fejlesztésével, olyan egyedi intézményi modelleket alakítottak ki, melyek a pályázati program keretében, mûködési formájuk leírására, bemutatására vállalkoztak. A szakma elismert szakembereinek értékelése nyomán Gyógypedagógiai szolgáltató centrumok könyvsorozatunkban 8 sikeres modell-intézmény mutatkozik be. A nyolc kötet mindegyikét, külön-külön vagy együttesen ajánlom a téma iránt érdeklõdõ gyakorlati szakembereknek, akik hasonló gyógypedagógiai szolgáltató centrum kialakításán gondolkodnak, esetleg elkezdték már annak megvalósítását. Ajánlom továbbá érdeklõdõ elméleti szakembereknek, akik a közoktatásban megjelenõ új intézménytípus rendszerszemléletû megközelítésében érdekeltek, valamint mindazoknak, akik a fogyatékos gyermekek, szüleik és a velük foglalkozók részére nyújtott szolgáltatások iránt érdeklõdnek. Tóth Egon a kuratórium elnöke

A tanulmány pozitívuma az a támogatást érdemlõ szemlélet, melynek segítségével az alkotók megoldást kívánnak adni Baranya megye területén egy olyan centrum létrehozására és minden igényt kielégítõ mûködtetésére, amely mind a szakemberek felkészültségében, mind a szolgáltatások körének és tartalmának tekintetében megoldást nyújthat nemcsak a helyi ellátottság biztosítására, hanem annak a hiányterületnek a kezelésére, amely az ország más régióiban is hasznosítható lehet. A tanulmány korrekt képet ad a centrum szervezeti felépítésérõl, tárgyi, személyi feltételeirõl, annak alakulásáról, arról a heroikus küzdelemrõl, amelyet a munkatársak folytattak minden egyes státuszért, minden talpalatnyi helyért a szakmai munka színvonalának emelése, a fogyasztói igények megvalósulásának érdekében. Kõpatakiné Mészáros Mária

TARTALOM ELÕSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 I. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSÁNAK ELÕZMÉNYEI, A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK HELYZETE BARANYA MEGYÉBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Baranya megye bemutatása, az oktatás fõbb adatainak alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 A megye fogyatékos gyermekeket ellátó intézményrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Az Állandó Áthelyezõ Bizottságtól a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 A korai gondozás beindítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 A pedagógiai szakszolgálatok megyei helyzetének áttekintése, megoldási javaslatok kidolgozása 18 A Baranya megyei Önkormányzat Közgyûlésének döntései a pedagógiai szakszolgálatokról . . . . 22 II. FEJEZET A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK KÖZPONTJÁNAK SZERVEZÉSI FOLYAMATA, JELENLEGI HELYZETE, MÛKÖDÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Az Alapító Okirat rendelkezései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 A szakfeladatok bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Munka és pályaalkalmassági vizsgálat és szakvélemény fogyatékosok rehabilitációs intézményébe történõ elhelyezéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Szakszolgálati intézményben történõ korai fejlesztés és gondozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Konduktív pedagógiai ellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Korai fejlesztés és ellátás szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 A képzési kötelezettség ellátása, megszervezése és szakmai ellenõrzése a megye területén . . . 45 Nevelési tanácsadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Logopédiai ellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Gyógytestnevelési feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 Személyi feltételek, a szakemberek végzettsége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Az intézmény szervezeti felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 A mûködés mechanizmusa, a belsõ kapcsolatok rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 A külsõ kapcsolatrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 Az intézmény gazdálkodása, pályázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 Az intézményegyüttes végleges elhelyezésének a terve, jövõkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 III. FEJEZET PÁLYÁZATI CÉLKITÛZÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 UTÓSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 MELLÉKLETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

ELÕSZÓ A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány pályázati kiírása több szempontból is felkeltette az érdeklõdésünket. Minden intézmény életében tanulságos lehet egy olyan számvetés, amely a kezdet kezdetétõl indulva és egy távlati célt meghatározva tekinti át a megtett utat. Ennek az áttekintésnek a során óhatatlanul szembesülni kell csaknem fél élet munkájával, a pozitív hatásokkal, az elkövetett hibák, tévedések következményeivel, azok korrekciós lehetõségeivel. Nem haszontalan és nem öncélú az ilyen számadás, idõnként szükség van rá. Nem öncélú, mert mások ha hasonló fejlõdési utat kívánnak bejárni felhasználhatják az intézményalapítás során szerzett tapasztalatainkat, a szerzõk pedig egy rendszert, egy fejlõdési szakaszt a kívülállók szemével is láthatnak. A pedagógiai szakszolgálatok intézményei a közoktatás rendszerében a legfiatalabbak akkor is, ha a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságok 1999ben ünnepelték fennállásuk 25. évfordulóját. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény pontosan megjelöli a szakszolgálatok által ellátandó feladatokat, végrehajtási utasításai pedig a való élethez igazodva módosulnak, konkretizálódnak. A pedagógiai szakszolgálatok kialakításában az ellátandó feladatok kijelölése, az ellátásra váró területek alapos felmérése, a jogszabályok ismerete, a körültekintõen elhatározott intézményi mûködési formák, a megyén belüli együttmûködések, a párhuzamosságok elkerülése, a lehetséges kapcsolódási pontok meghatározása során adhat segítséget a szervezõ intézményeknek a Közalapítvány pályázata.

Pécs, 2000. december 15.

A szerzõk

I. FEJEZET

AZ

INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSÁNAK ELÕZ-

MÉNYEI, A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK HELYZETE

BARANYA

BARANYA

MEGYÉBEN

MEGYE BEMUTATÁSA, AZ OKTATÁS FÕBB

ADATAINAK ALAKULÁSA Baranya megye az ország legdélibb része, területe 4432 km2, lakosainak száma kb. 407 000 fõ. Településszerkezete jellegzetesen aprófalvas. Vas megye mellett itt a legmagasabb az 1000 fõs lélekszámot el nem érõ települések száma. Az úthálózat fejletlensége miatt az aprófalvak egy része nehezen megközelíthetõ. A lakosok 60%-a városban, 40%-a községben él. A megye útvonalai, intézményhálózata alapján kilenc kistérségre tagolható: Komló vonzáskörzete, Mohács vonzáskörzete, Pécs vonzáskörzete, Pécsvárad vonzáskörzete, Sásd vonzáskörzete, Sellye vonzáskörzete, Siklós vonzáskörzete, Szigetvár vonzáskörzete, Szentlõrinc vonzáskörzete. A megyeszékhely, Pécs lakosainak száma 161 200 fõ. Baranya megye infrastrukturális fejlettsége az országos átlagnak megfelelõ. Az egészségügyi ellátás színvonala az országos átlagot meghaladó, amely a Pécsi Orvostudományi Egyetem jelenlétének köszönhetõ. A megyében mûködõ oktatási intézmények fenntartói zömében a települési önkormányzatok, de néhányat az egyházak, illetve különbözõ alapítványok mûködtetnek. Pécs a Dunántúl legnagyobb felsõoktatási központja. A második világháborút követõ negyven év gazdaságpolitikája Baranya megyében a bányászatot tette uralkodóvá, a beruházások fõleg erre az iparágra koncentrálódtak. A bányászat mellett a mezõgazdaság, az élelmiszer- és a könnyûipar jelentett a lakosoknak megélhetési forrást. Az 1990-es évek elején a bányák sorra bezártak, az iparág súlyos válságba került, a munkanélküliség különösen Komlót és környékét, valamint Pécs uránbányászait érintette. A munkanélküliséggel sújtott, az elszegényedéstõl fenyegetett bányászok jó része ekkor a megélhetési költségek emelkedése miatt eladta városi lakását és falvakba költözött. A megye élelmiszer- és könnyûipara piacot vesztett a délszláv

14

AZ

INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSÁNAK ELÕZMÉNYEI...

háború miatt, illetve a kapcsolatok megszakadása kedvezõtlenül érintette a kiviteli lehetõségeket. A fürdõ és gyógyturizmus is veszteségeket szenvedett (Harkány). Baranya népessége 1980 és 1990 között 15 000 fõvel csökkent, zömében a születési arányszám visszaesése, illetve a fiatalok elvándorlása következtében. Az iskolai végzettségek tekintetében az 1990-es népszámlálás adatai szerint a lakosság több mint háromnegyede rendelkezett legalább nyolcosztályos végzettséggel. A 18 éves és idõsebb népesség 27%-ának középfokú végzettsége volt. A 25 éves és annál idõsebb népességcsoportból 9% szerzett felsõfokú iskolai végzettséget.Csak remélhetjük, hogy a 2000-es népszámlálás ennél kedvezõbb adatokat jelenít meg. Baranya megye óvodáinak és iskoláinak fõbb adatai a pedagógiai szakszolgálatok megtervezésének idõszakában (Forrás: Baranya megye kézikönyve) 1991/1992

1992/1993

1993/1994

1994/1995

1995/1996

Óvodák száma Óvodás gyermekek száma Általános iskolák száma

214 15 272 183

216 15 159 182

213 15 314 184

213 15 299 188

213 15 343 187

Tanulók száma

42 740

41 323

39 960

39 255

38 793

A fentiek alapján megállapítható, hogy míg az óvodáskorú gyermekek száma állandó, az iskolás korúak száma folyamatosan csökken. Ennek magyarázata az lehet, hogy az ötévesek kötelezõ iskola-elõkészítését az önkormányzati jegyzõk komolyan veszik. Napjainkban már csak elvétve találkozhatunk óvodába nem járt kisgyermekkel a beiskolázási vizsgálatkor. Az általános iskolába járó tankötelesek számának csökkenése indokolta a városokban az 1990-es évek végétõl a nagy vitákat kiváltó iskola-összevonásokat, -bezárásokat.

A

MEGYE FOGYATÉKOS GYERMEKEKET

ELLÁTÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE A megyében öt nagy intézmény mûködik, ahol a kollégiumi ellátás is biztosított. Közülük a pécsi intézmény városi fenntartású, Mohács, Komló, Pécsvárad és Old intézményének mûködtetõje a megyei önkormányzat. A pécsi Éltes Mátyás Iskolaközpont a kõszegi intézmény után az országban a második legnagyobb a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevõ intézmények között. Tanulásban akadályozott és értelmi fejlõdésükben akadályozott gyermekeket fogadnak. Mohács és Komló a tanulásban

AZ


15

akadályozottak iskolája. Old az értelmi fejlõdésükben akadályozott gyermekek számára kialakított intézmény, a kollégium csak fiúk bennlakására alkalmas. Pécsváradon értelmi fejlõdésükben akadályozott gyermekeket nevelnek, de tanulásban akadályozottak részére is mûködtetnek osztályokat összevont formában. Az intézmény kollégiumában csak lányok lakhatnak. Napjainkra jellemzõvé vált a megyében, hogy a helyi önkormányzatok által mûködtetett speciális osztályok egy részébe nem vesznek fel településen kívül élõ gyermekeket, a fenntartó beiskolázási körzethatárokat szab. Az intézmények kedvezõtlen területi elosztása miatt majdnem lehetetlen a Pécs környéki tanulásban akadályozott gyermekek beiskolázása Pécs város és a megyei önkormányzat vitája miatt. Pécs városa ugyanis a felvett vidéki gyermekek arányában finanszírozást kérne a megyétõl, ahol válaszként úgy rendelkeztek, hogy vidéken élõ gyermeket a Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság kizárólagosan a megyei fenntartású intézményekbe javasolhat. Ezt a gyakorlatban kivitelezni nem lehet, hiszen intézményt a szülõ választ. Az értelmi fejlõdésükben akadályozott gyermekek esetében ha különnemû testvérekrõl van szó nem lehet egy intézménybe beiskolázni õket a kollégiumi ellátás nemek szerinti megosztása miatt. Megyei fenntartású intézmény híján a megye nyugati részében élõknek is nagyon nehéz intézményt találni fogadókészség hiányában. A megyei intézményrendszer szükségletek szerinti átalakításával elõbb-utóbb szembe kell nézni. Az általános iskolák mellett 21 településen mûködik speciális tagozat vagy osztály. Az osztályok gyakran többes összevonásban szervezõdtek. A 2000/2001-es tanévben 15 településen integrált formában oktatnak tanulásban akadályozott gyermekeket, sajnos, ehhez a személyi feltételek nem mindenhol adottak. A korai gondozás beindulásával, kiteljesedésével párhuzamosan erõsödnek a szülõi igények az integrált oktatási formára úgy, hogy annak a személyi-tárgyi feltételei legalább olyan színvonalon legyenek adottak, mint ahogy azt a speciális intézményekben megszokták. Küzdelmes és rögös ez az út, és csak abban az esetben szabad támogatnunk, ha a feltételek valóban biztosítottak. Néhány település önkormányzata a tanulásban akadályozottak részére az integrált oktatás megszervezését maga kezdeményezte, mert a tanköteles korú gyermekek száma jelentõsen csökkent az iskolában. (Intézményjegyzék: 1. sz. melléklet)

AZ ÁLLANDÓ ÁTHELYEZÕ BIZOTTSÁGTÓL A TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTÕI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁGIG Jelen bemutatkozás célja nem a fogyatékos gyermekek beiskolázásának, szelekciójának a fejlõdéstörténete. Úgy, mint az országban minden megyében, az 1961. évi III. Okta-

16

AZ


tási Törvényhez kapcsolódó 111/1975. (MM 7.) OM sz. utasítás értelmében 1974-ben Baranya megyében is megalakult az Állandó Áthelyezõ Bizottság. Szervezeti felépítését, tartalmi munkáját a fenti jogszabályhoz, illetve a 111/1977-es miniszteri rendelethez igazodóan végezte. Személyi feltételeiben a bizottság hamarosan megfelelt a komplex vizsgálatok elvégzéséhez elõírt összetételnek, két gyógypedagógus, két félállású szakorvos, egy ügyviteli alkalmazott, egy kisegítõ mellé egy félállású pszichológus, majd 1985-tõl teljes munkaidõben dolgozó gyógypedagógus-pszichológus, hamarosan pedig még egy fõ teljes állású gyógypedagógus került. A személyi feltételek bõvülése a bizottság vezetõinek, dr. Keserû Károlynénak, és az õt követõ dr. Jahn Ernõnének nevéhez fûzõdik. A tárgyi feltételek irigylésre méltóan alakultak. 197476 között a GYIVI épületének alagsorában igen rossz körülmények között dolgozott a bizottság, majd 1976-ban olyan épületben került elhelyezésre, amit önállóan használhatott. Három pedagógiai, egy orvosi vizsgáló, valamint adminisztrációs helyiség és várószoba állt rendelkezésre. Szervezeti formájában elõször a Baranya Megyei Gyermek- és Ifjúságvédõ Intézethez integráltan Baranya megye fenntartásában mûködött a bizottság. 1988-ban a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium vizsgálata megállapította, hogy a nem közoktatási intézményhez integrált forma törvénytelen. A vizsgálatot követõen a megye 1989-ben a bizottságot átadta mûködtetésre Pécs városának, a Papnövelde utcai Általános Iskolához szervezetten városi fenntartásban mûködött 1992-ig. Gazdálkodási önállósága egyik integrációs forma keretében sem volt, mindkét intézményen belül önálló szakmai részegységként mûködött. A megyei feladatellátásra való tekintettel 1992-ben újra megyei fenntartásba került a bizottság, Baranya Megye Önkormányzata és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata megállapodását követõen. Ennek az átszervezésnek a során az Alapító Okiratban meghatározottak szerint részben önálló intézményként mûködhetett tovább, önálló költségvetése lett. A gazdálkodás elõször a GYIVI-hez, majd 1996-tól a Pedagógiai Intézethez csatoltan mûködött. Az utóbbi átszervezés hatására amely a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságnak teljes szakmai és pénzügyi önállóságot biztosított kezdõdhetett meg az a munka, amely lehetõvé tette a Pedagógiai Szakszolgálatok Központja megalapítását és a pedagógiai szakszolgálatok megszervezését. Forgalmi adatok 1974/19751991/1992 1974/1975 412 fõ

1975/1976 454 fõ

1976/1977 496 fõ

1977/1978 549 fõ

1978/1979 451 fõ

1979/1980 557 fõ

1980/1981 576 fõ

1981/1982 540 fõ

1982/1983 565 fõ

1983/1984 506 fõ

1984/1985 424 fõ

1985/1986 378 fõ

1986/1987 369 fõ

1987/1988 354 fõ

1988/1989 373 fõ

1989/1990 346 fõ

1990/1991 425 fõ

1991/1992 413 fõ

AZ

A


17

KORAI GONDOZÁS BEINDÍTÁSA

A már korán felmerülõ igények, a külföldrõl szerzett tapasztalatok, a megfelelõ végzettségû szakemberek jelenléte, a bizottság vezetõje, dr. Jahn Ernõné innovációs törekvése indította el az intézményben foglalkoztatott szakembereket olyan úton, amely egy komplex szakszolgáltatási rendszer kialakításához vezetett. 1986-ban szervezte meg a fogyatékosok korai gondozását elõször egy, majd két gyógypedagógus közremûködésével. A kollégák elsõ lépésként feltérképezték a területet, milyen típusú sérültek, hány éves gyermekek, mely igények azok, amelyek ellátatlanok a megyében. Ennek érdekében vették fel a kapcsolatot a Pathologiás Újszülött Utógondozóval, illetve a védõnõi centrumokkal. Szóróanyagot jelentettek meg, jelentkezési lapokat adtak át gyermekorvosoknak, védõnõknek. Azzal is tisztába kellett jönniük, mi is tulajdonképpen a korai gondozás, mely társszakmák kapcsolódnak a teljes körû, szakszerû ellátáshoz. Módszereket, eljárásokat kellett kinyomozniuk, tanulniuk, hogy alkalmassá váljanak a feladat ellátására. Az új szolgáltatás igen ígéretesen alakult, már a második évben 30 fölötti létszámot láttak el ketten. A fejlesztõ eszközök alapjait is megteremtették. Ezt a folyamatot szakította meg az 1989-es átszervezés, amikor a Papnövelde utcai Általános Iskolához integrálva az ottani intézmény vezetõje megszüntette a korai gondozó szolgálatot azzal, hogy az ellátásra nincs törvényi lehetõség. A korai gondozókat leépítették, az állásokat megszüntették. Fordulópontot jelentett az intézmény életében az 1992. évi átszervezés, amikor ismét megyei fenntartású lett a bizottság, és részben önálló intézményként végezhette tovább feladatait. Ez az idõpont egybeesett a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium azon törekvésével, hogy a korai gondozói hálózat országosan kialakuljon. Ezt a munkát néhány évig anyagi segítséggel is támogatta. A szakértõi tevékenység során folyamatosan, a kezdetektõl szembesültünk azzal, hogy nem elég egy gyermek fogyatékosságát megállapítani és a kijelölt iskolába áthelyezni ez csak a tanköteles népesség számára hozott megoldást. Nem megoldott a tanköteles kor elõtti életszakasz gyógypedagógiai ellátása. Nem tudtuk azokat a szülõi igényeket sem kielégíteni, ahol a szülõ szeretett volna fejlesztési lehetõséget a tankötelezettség alól felmenett, súlyosan, halmozottan sérült gyermekének. Egyszerûen nem volt az iskolarendszeren kívüli ellátási kínálat. Az MKM támogatásból újra beindított korai gondozás megoldást hozott a felmerült gondokra. Úgy gondoltuk, ha ismét a Szakértõi Bizottság mellett indítjuk el a korai gondozást, a vizsgálatok során felmerülõ szülõi igényekre a lehetõ legegyszerûbben, házon belül tudjuk kínálni a fejlesztési megoldást. Ez a mûködési forma egyébként egyszer már bevált. Ugyanazt az utat jártuk be a szervezés folyamán, mint elõször. Megkerestük a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt azzal a céllal, hogy a szülõk utazási költségtérítésére átmeneti megoldást találjunk, mert ezt kulcskérdésnek ítéltük. Segítõ hozzáállás mellett az átmeneti megoldás problémamentesen mûködött a törvényi szabályozásig és mûkö-

18

AZ


dik jelenleg is. Az országos szakértõi és rehabilitációs bizottságokkal a meglevõ kapcsolatainkat megerõsítettük, hamarosan minden korai gondozott kisgyermekrõl készült szakértõi vélemény. Az óvodába kerülõ korai gondozott gyermekek esetében a befogadó óvodával alakított ki munkakapcsolatot a fejlesztést végzõ gyógypedagógus. A gyermekek életkora, fogyatékossága szerinti csoportokban, illetve egyéni fejlesztéssel végeztük a korai gondozást. A korai gondozásból életkoruk miatt kiesett súlyosan-halmozottan sérülteket is elláttuk. Szülõklubot mûködtettünk rövid ideig, de ez a szülõk lakóhelyének, idõbeosztásának különbözõsége miatt nem volt életképes. Már 1993-ban Balatonberényben sikeres koraigondozó-tábort szerveztünk teljes családok bevonásával, amit azóta kétszer ismételtünk meg. A helyiség mérete szabott határt az eszközök, felszerelések beszerzésének. Tekintettel arra, hogy a szakértõi tevékenység és a korai gondozás párhuzamosan történt, kis házunkban a legkörültekintõbb idõbeosztással is óriási volt a zsúfoltság, a szülõk méltatlan körülmények között várakoztak. Átmenetileg a Köztársaság téri bölcsõde fogadta be az egyik csoportunkat azzal, hogy a gyógypedagógus a bölcsõdében gondozott fogyatékos kisgyermekek fejlesztését is ellátta. A szakértõi tevékenységet és a korai gondozást ekkor még a kis létszám miatt nem lehetett szétválasztani, a korai gondozó gyógypedagógus, majd 1994-tõl a két korai gondozó gyógypedagógus a szakértõi tevékenységben is részt vett. Oligofrén-tiflo-szomatopedagógia szakos, illetve oligofrén és szurdopedagógia szakos végzettséggel rendelkeztek, így szinte a teljes fogyatékos populáció korai ellátására képesítve voltak. A korai gondozás életképességét a forgalmi adatok mutatták, további népszerûsítés szóba sem kerülhetett, hiszen az ellátásra szabad kapacitás nem volt. 1996-ra a fizikai és szellemi leterheltség az elviselhetõség felsõ határára ért amiatt is, hogy az 1993. évi többször módosított LXXIX. törvény és az ehhez kapcsolódó 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet megjelenése a szakértõi tevékenység forgalmát erõsen megnövelte.

Szakértõi Korai gondozás

A

1992/1993

1993/1994

1994/1995

1995/1996

1996/1997

537 fõ 39 fõ

555 fõ 41 fõ

776 fõ 63 fõ

822 fõ 70 fõ

831 fõ 64 fõ

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGYEI

HELYZETÉNEK ÁTTEKINTÉSE, MEGOLDÁSI JAVAS-

LATOK KIDOLGOZÁSA A túlterheltség, az erõs forgalomnövekedés, az állandósult helyiséghiány mellett a törvényben megszabott kötelezõ ellátási formák (pl. konduktív pedagógia, képzési

AZ


19

kötelezettség) átgondolása, megszervezése is további gondolkodásra ösztönzött bennünket, annál inkább, mert a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyûlése a 148/1996 (VI.26.) és a 216/1996. (IX.25.) Kgy. határozatával megoldási alternatívákat kért kötelezõ szakszolgálati feladatainak megszervezésére vonatkozóan: a logopédia, a nevelési tanácsadás, a korai fejlesztés, a konduktív pedagógia és a pályaválasztási tanácsadás Baranya megyei helyzetének a feltérképezésére, a megoldási lehetõségek körbejárására.Bár a képzési kötelezettség nem szakszolgálati feladat, a megoldás módját a szakszolgálatokon belül kellett megtalálni. A munkában részt vevõ szakemberek szempontokat kaptak a Baranya Megyei Önkormányzattól a feladatok megtervezéséhez. Elvárásként szerepelt, hogy a pedagógiai szakszolgálatok területi ellátása olyan intézményhálózattal valósuljon meg, amely rendszert alkot és a megye egészét lefedi. Legyen figyelemmel a program az ellátásra jogosultak szociális körülményeire, a közlekedési lehetõségekre és költségekre. Biztosítsa az érintett szülõk, gyermekek, tanulók, pedagógusok számára az elérhetõséget, meghatározó legyen az ellátás minõsége, kontrollja. A kötelezõ feladat megvalósulásakor erõsödjék a megyei önkormányzat szerepvállalásának tudatosítása a területen. A tervezetben legyenek kivitelezhetõ elgondolások az Önkormányzati törvényben és a Közoktatási törvényben megfogalmazott a közös mûködtetést szolgáló megosztott költségviselésrõl. Munkacsoportok alakultak a megye legjobb, legtapasztaltabb szakembereinek a bevonásával, területenként 3-3 fõ vett részt az adatgyûjtésben, az adatok feldolgozásában, az ezekbõl adódó feladatok megfogalmazásában, valamint az alternatív megoldási javaslatok kidolgozásában. A Szakértõi Bizottság három tagja részesült a megtiszteltetésben, hogy ennek a nagyon fontos munkának részese lehetett. A munkát a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet tervezte és koordinálta, a végsõ összefoglalást is ott készítették el, a számításokat gazdasági szakemberek végezték. A munkacsoportoktól a megadott szempontok szerint, a konkrét adatokból kiindulva a szakszolgálati feladatellátás szükségleteinek feltérképezésével, legalább háromféle megoldási javaslattal, a személyi és tárgyi feltételekkel kapcsolatos költségszámítással alátámasztott anyagot kért az Önkormányzat. Az adatgyûjtés a logopédiai szolgáltatás, nevelési tanácsadás tekintetében. kérdõíves módszerrel történt a települések önkormányzatainak, óvodáinak és iskoláinak a megkeresésével. A korai gondozás, konduktív pedagógia és a képzési kötelezettségben érintettek vonatkozásában a pécsi Pathologiás Újszülött Utógondozó, illetve a Szakértõi Bizottság forgalmi adatai szerepeltek a tervezésekben bázisszámként. Az elkészített munkaanyag kivonatolva az alábbi megoldásokat javasolta:

NEVELÉSI

TANÁCSADÁS

A beérkezett adatokból megállapíthatóvá vált, hogy csak Pécs, Komló és Siklós városok területén biztosított a szolgáltatás a helyben lakók részére. A három város

20

AZ


kivételével a megye gyakorlatilag ellátatlan. Az alternatív megoldások a következõk voltak: 1. A meglevõ nevelési tanácsadók (Pécs, Komló, Siklós) területi kompetenciájának a kiterjesztése. 2. A pécsi Nevelési Tanácsadó pszichológusai megbízási szerzõdéssel látnák el a nevelési tanácsadás jogszabályban rögzített feladatait a megye területén. 3. A megyei nevelési tanácsadás rendszerének kiépítése: Pécs városkörnyék, Komló városkörnyék, Siklós városkörnyék, Szentlõrinc, Pécsvárad, Mohács, Sásd, Sellye, Szigetvár területi megosztásban, ennek érdekében a helyi önkormányzatokkal történõ tárgyalások megkezdése, a közös költségviselés lehetõségének biztosítása.

LOGOPÉDIAI

SZOLGÁLTATÁS

A felmérések alapján tisztázódott, hogy melyek azok a települések, ahol a helyi önkormányzat biztosítja az ellátást. Sajnálatosan kevés helyen látszott megoldottnak a logopédiai szolgáltatás, a felmérések tanúsága szerint a megye döntõ része ellátatlan. Az adatok feltérképezése után a logopédiai munkacsoport az alábbi javaslatokat tette: 1. Megyei Beszédjavító Intézet megalakítása. 2. A területi logopédiai ellátás a kiépítendõ megyei nevelési tanácsadás hálózatához csatoltan történõ megszervezése. 3. A kijelölt iskolákból a logopédus szakképzettséggel rendelkezõ gyógypedagógusok megbízási szerzõdéssel történõ feladatellátása, a megye felosztása körzethatárokra a meglevõ intézmények földrajzi helyzetének figyelembevételével.

KORAI

FEJLESZTÉS ÉS KONDUKTÍV PEDAGÓGIA

A munkacsoport helyszíni látogatást tett a Zala Megyei Gyógypedagógiai Fejlesztõ, Tanácsadó és Továbbképzési Központban, hogy az úttörõ szerepet vállalt intézménynél adatokat szerezzen az ellátott feladatokról, a mûködési elvekrõl. A témát tanulmányozó csoport személyazonosítás nélkül kért adatokat a Pathologiás Újszülött Utógondozóból, hogy mekkora az orvosi nyilvántartásban szereplõ 05 éves fogyatékos kisgyermek száma Baranya megyében. Adatokat szerzett be a pécsi ANK Korai Fejlesztõ és Integrációs Központtól, valamint a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság korai gondozását rendszeresen igénybe vevõk számáról, fogyatékosságáról. Valamennyi esetben a lakóhely is megnevezésre került. A konduktív pedagógiai szolgáltatásra jogosultakról ugyancsak a Pathologiás Újszülött Utógondozó adatai, valamint a kaposvári konduktív ambulancián ellátott baranyai lakóhelyû gyermekek száma jelentette a tervezés alapját. Megyei térképen szemléltették a szerzett információkat, amelyen a lakóhely és a fogyatékosság jellege szerinti helyzetet ábrázolták, s a szemléletes adatok értelmezése után született megoldási javaslatok pozitívumait és negatívumait is elemezte a munkacsoport.

AZ


21

1. Új, többcélú intézmény létrehozása a Zala megyei minta alapján. 2. Pécs Megyei Jogú Város és a Baranya Megyei Önkormányzat közti együttmûködési szerzõdés alapján az ANK Korai Fejlesztõ és Integrációs Központjában történõ ellátás (ott csak pécsi gyermekeket látnak el). 3. A korai fejlesztés megyei centrumon és decentrumokon keresztüli ellátása. 4. A meglevõ intézményrendszerhez (Komló, Mohács) történõ teljes kitelepítés.

KÉPZÉSI

KÖTELEZETTSÉG

A munkacsoport tájékozódott a Zala megyei tanulmányúton. Adatokat kért a Pathologiás Újszülött Utógondozó nyilvántartásából, amely a 016 éves súlyosan, halmozottan sérült gyermekek számára és lakóhelyére vonatkozott. A Szakértõi Bizottság nyilvántartásaiból egyértelmû volt a képzési kötelezettek száma és lakóhelye, illetve az ápoló intézmény megnevezése, hiszen a bizottság 1994-ben az 1993. évi LXXIX. törvény 124. § (3) szakasza szerint az öt éven belül vizsgált, a tankötelezettség alól felmentett gyermekeket újra megvizsgálta és megállapította a képzési kötelezettségüket. Az orvosi adatokból azoknak a gyermekeknek a száma derült ki, akiket a Szakértõi Bizottság soha nem vizsgált. A megyei térképen a lakóhely, illetve az ápolási intézmény szerinti megoszlást tüntették fel. Az intézményes keretek között élõ gyermekek fejlesztési kötelezettsége az adott intézmény feladata volt, õket csak számba vették, és az intézményeknek nyújtható szakmai segítséget állapították meg. A megoldási javaslatok során a munkacsoport az egyes ellátási formák elõnyeit és a hátrányait is összegyûjtötte. 1. Utazó szolgálat keretében történõ ellátás. 2. A megye területi felosztása alapján ambuláns ellátási forma: a) Értelmi Fogyatékos Gyermekek Otthona, Bóly b) Általános Iskola és Kollégium, Pécsvárad c) Általános Iskola és Kollégium, Old együttesen a harkányi Gyógyfürdõ Kórházzal d) Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye (ÉFESZI), Pécs. 3. Kevert ellátási forma.

PÁLYAVÁLASZTÁSI

TANÁCSADÁS

A munkacsoport egyetlen alternatívát jelölt meg, amely a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szervezésébe rendelte a tanácsadás kiépítését. Ezt a feladatot az Intézet 1996ban kapta a Megyei Önkormányzattól, és személyi-tárgyi feltételek hiányában csak minimális szinten teljesítette.

22

AZ

A BARANYA

MEGYEI


ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYÛLÉSÉ-

NEK DÖNTÉSEI A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOKRÓL Az elkészült koncepció 80 oldalas anyagát felkért szakértõk kapták meg. A szakértõk szakszolgálatonként kiválasztották az általuk ajánlott megoldási formákat, amelyeket a közgyûlés illetékes bizottságai megtárgyaltak, majd a megszavazott módosításokkal korrigálva került a végleges javaslat a közgyûlés ülésére. A végleges javaslatok szerint az önkormányzat a feladatait a következõ módon kívánta megoldani:

NEVELÉSI

TANÁCSADÁS

A megyei nevelési tanácsadás rendszerének kiépítése: Pécs városkörnyék, Komló városkörnyék, Siklós városkörnyék, Szentlõrinc, Pécsvárad, Mohács, Sásd, Sellye, Szigetvár területi megosztásban, ennek érdekében a helyi önkormányzatokkal történõ tárgyalások megkezdése, a közös költségviselés lehetõségének biztosítása (Sajnos, a helyi önkormányzatokkal történõ tárgyalások gyakran nem jártak sikerrel, így a nevelési tanácsadás rendszere nem ilyen módon épült ki.) (Ellátási térkép: 2. sz. melléklet)

LOGOPÉDIAI

SZOLGÁLTATÁS

A nevelési tanácsadók mellé telepíti a logopédiai szolgáltatást. (Ellátási térkép: 2. sz. melléklet)

KORAI

FEJLESZTÉS ÉS KONDUKTÍV PEDAGÓGIA

A korai fejlesztés megyei centrumon és decentrumokon keresztüli ellátása. (Ellátási térkép: 3. sz. melléklet)

KÉPZÉSI

KÖTELEZETTSÉG

A megye területi felosztása alapján ambuláns ellátási forma négy helyszínen (a késõbbiekben a pécsi Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye finanszírozási problémák miatt nem vállalta a részvételt, így a negyedik helyszín a Pedagógiai Szakszolgálatok Központja lett). (Ellátási térkép: 4. sz. melléklet)

PÁLYAVÁLASZTÁSI

TANÁCSADÁS

A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében a tanácsadás kiépítése. A Közgyûlés határozatának megfelelõen a pedagógiai szakszolgálatok kiépítése három ütemben történik. Baranya megye Önkormányzatának Közgyûlése 90/1997. (IV.28.) Kgy határozatával fogadta el a pedagógiai szakszolgálatok rendszerének kiépí-

AZ


23

tésére szolgáló programot. Határozott az elsõ ütem megkezdésére vonatkozóan, amely a korai fejlesztés, konduktív pedagógia és a képzési kötelezettség megszervezését jelentette a megyei gyógypedagógiai intézményrendszer bevonásával, centrum és ellátó decentrumok kiépítésével. Döntött a Pedagógiai Szakszolgálatok Központja megszervezésérõl 1997. július 1jei idõponttal önálló szervezeti formában, önálló költségvetéssel, a gazdálkodási feladatokat a továbbiakban is a Pedagógiai Intézet mellé integrálva. A határozatban felhatalmazta az ágazatilag illetékes alelnököt, hogy kezdjen tárgyalásokat a helyi önkormányzatokkal a nevelési tanácsadás megyei rendszerének a kiépítésérõl és a nevelési tanácsadókhoz csatoltan a logopédiai szolgáltatás biztosításáról. Az elõzményeket tekintve ésszerûnek tûnt, hogy majdnem teljes körben a Szakértõi Bizottság mellé rendelõdtek a fogyatékos gyermekek ellátásával kapcsolatos szakszolgálati feladatok, mert ez a legkedvezõbb megoldás. Két szakszolgálati feladat (szakértõi tevékenység, korai gondozás) ellátása már hosszabb idõ óta folyamatosan történt, a szolgáltatást igénybe vevõk száma amúgy is létszámfejlesztést indokolt. A szakértõi bizottságok a vizsgálatok, a nyilvántartások alapján a megyei helyzetkép legjobb ismerõi. Kapcsolatban állnak valamennyi gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel, a kialakítandó ellátási rendszer áttekintésére, naprakész követésére képesek. A bizottság állapítja meg a vizsgálatok során azokat a speciális ellátási szükségleteket, amelyek kielégítésére a mindenkori helyzetnek megfelelõen rugalmasan reagálhat a bizottság mellé szervezõdött új intézmény. Elõnyt jelent az is, hogy a szakembereket az ellátandó feladatok és az ellátandó gyermekek ismeretében differenciáltan alkalmazhatja az új intézmény. Az egyes területek ellátása az óraszámok megosztásával szakszerûbb és gazdaságosabb. Az alkalmazott szakemberek jártasságot szereznek a különbözõ szakszolgálati feladatok terén, ismereteik sokoldalúbbá válnak, a szolgáltatást igénylõk szükségletei szerint jobban biztosítható a területek átjárhatósága. Ha egy intézményben több fajta feladat ellátására adottak a lehetõségek, könnyebben elkerülhetõ a szakemberek idõ elõtti elfáradása, kiégése. A Szakértõi Bizottság mellé rendelõdést az is indokolta, hogy mint a megyeszékhelyen mûködõ intézmény, a legjobban megközelíthetõ. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a megismert alternatívák közül a legtakarékosabban mûködtethetõnek ez a megoldás látszott. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények bevonása a különbözõ szakszolgálati feladatokba jó elképzelésnek látszott, hiszen a Szakértõi Bizottsággal régóta munkakapcsolatban voltak. Indokolta az intézmények részvételét az a körülmény is, hogy az integrált oktatást megengedõ törvényi szabályozás kapcsán hosszabb távon a gyermeklétszám csökkenése várható. A lehetséges létszámleépítés csak új, a fenntartó addig el nem látott kötelezõ feladatainak vállalásával kerülhetõ el, így a szakemberfelesleg kérdése nem merülhet fel a jövõben. Nagyon fontos körülmény az is, hogy az intézményekben adottak a szakemberek, az új feladatra történõ felkészítésük könnyen megoldható. Amennyiben az intézmények bekapcsolódnak a szakszolgálati feladatok ellátásába, úgy a szülõk a lakóhelyükhöz legközelebb kaphatnak fejlesztési lehetõséget,

24

AZ


jobban biztosítható a szükségletek szerinti ellátás, kisebb a veszélye annak, hogy utazási probléma miatt gyermekek ellátatlanul maradnak Csak abban az esetben lehet sikeres egy egységes megyei rendszer kialakítása, ha a szakszolgálati központ felvállalja a feladatellátásban részt vevõ gyógypedagógusok felkészítését, szakmai továbbképzését. Az egységes szakmai szempontok kialakítása, az egymástól tanulás, a közös gondolkodás csak így biztosítható, erre ad lehetõséget az intézmények közötti munkaközösség. A rendszerépítés elsõ ütemébõl adódó feladatok (fogyatékos gyermekeket érintõ szolgáltatások) Feladat

Intézmény

A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység átalakítása

Pedagógiai Szakszolgálatok Központja, Pécs

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás ellátása és szervezése az ellátó decentrumokban

Pedagógiai Szakszolgálatok Központja, Pécs Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Mohács Általános Iskola és Kollégium, Komló

Konduktív pedagógiai ellátás szervezése


Képzési kötelezettség ellátása és szervezése az ellátó decentrumokban

Pedagógiai Szakszolgálatok Központja, Pécs Értelmi Fogyatékos Gyermekek Otthona, Bóly Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye, Pécs Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Pécsvárad Általános Iskola, Készségfejlesztõ Speciális Szakiskola és Kollégium, Old

A szükséges létszámot két évre lebontva, 1997. augusztus 15-tõl, illetve 1998. augusztus 15-tõl szakaszosan kaptuk meg, ilyen módon a feladatok fokozatos bevezetése vált lehetõvé. A Közgyûlés 90/1997. (IV.28.) Kgy. határozata, amely elfogadta a szakszolgálati rendszer kiépítésének a programját, egyben felhatalmazta az ágazatilag illetékes alelnököt, hogy a Közoktatási törvény 89. §-ában meghatározottak szerint kezdeményezze a feladatok ellátását szolgáló megállapodások megkötését a helyi önkormányzatokkal (kistérségek szerinti csoportosításban) a nevelési tanácsadás megyei rendszerének a kialakítására.

AZ


25

A tárgyalások értelmében Pécs város és Komló város a saját közigazgatási területén a továbbiakban is ellátja a nevelési tanácsadást. Szentlõrinc és Siklós város nyilatkozott arról, hogy térségi ellátást vállal. (Siklós 1998. áprilisában bejelentette, a kistérségi feladatellátást anyagi fedezet hiányában a továbbiakban nem tudja megoldani, visszalépett vállalt területi kötelezettsége alól, csak a saját lakosainak nyújt szolgáltatást. Ebbõl a visszalépésbõl adódóan a megye területén az egyetlen ellátatlan kistérség maradt.) Ugyanakkor valamennyi érintett, Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztési Tervében decentrumként meghatározott önkormányzat (Sellye, Szigetvár, Sásd, Pécsvárad Mohács) föltétlen szükségesnek tartotta, hogy a megyei önkormányzat a pedagógiai szakszolgálat kötelezõ feladatát közigazgatási területén és vonzáskörzetében is ellássa. Baranya megye Önkormányzatának Közgyûlése 197/1997 (VI.30.) Kgy. határozatában az ágazatilag illetékes alelnök tárgyalásainak tartalma szerint döntött arról, hogy intézményeinek szervezeti egységeként Nevelési Tanácsadó mûködjön logopédiai és gyógytestnevelési feladatkörrel. A nevelési tanácsadás rendszerének elsõ ütemét az alábbi intézmények szervezeti egységeként határozta meg az 1997/98-as tanévvel kezdõdõen.

Ellátandó terület

Intézmény

Komló és kistérsége

Általános Iskola és Kollégium, Komló

Mohács és kistérsége

Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Mohács

Pécsvárad és kistérsége

Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Pécsvárad

Pécs városkörnyéke


A feladatellátás fedezetére a központi költségvetés közoktatási célú központosított elõirányzatát jelölte meg. Baranya Megye Önkormányzatának Közgyûlése 197/1997. (VI.30.) Kgy. határozatában abban is döntött, hogy a nevelési tanácsadás rendszerépítésének második ütemeként Sásd, Sellye és Szigetvár térségében az ágazati alelnök tárgyaljon a helyi önkormányzatokkal a szolgáltatás bevezetésérõl. A helyszíni egyeztetések eredményeképpen mindhárom érintett városban és kistérségükben fontosnak tartották, hogy a pedagógiai szakszolgálatok elérhetõ közelségben mûködjenek. A pedagógiai szakszolgálatok közül különösen fontosnak érezték a logopédiai ellátást, valamint a nevelési tanácsadó mûködését. A logopédiai ellátásra vonatkozóan kiemelték az adott településen történõ fejlesztést, korrekciót utazó szakemberekkel. A pedagógiai szakszolgálatok költségeinek viselésében rész kívántak venni oly módon, hogy biztosítják a feladat ellátásához szükséges helyiségeket (1 váróhelyiség, 1

26

AZ


logopédiai szoba, 1 szoba a nevelési tanácsadás részére, 1 tornaszoba/terem meghatározott idõpontban a gyógytestnevelés számára, megfelelõ WC, illetve mosdóhelyiség). Vállalták, hogy gondoskodnak a megjelölt helyiségek tisztán tartásáról, a szakmai feladatoknak megfelelõ berendezésrõl, a szakmai feladatok ellátásához szükséges eszközökrõl. A berendezésbe minden esetben beletartozik a telefon, a fénymásoló, a számítógép és perifériái. A megyei önkormányzat vállalta, hogy a telephelyen biztosítja a feladat ellátáshoz szükséges szakembereket szorgalmi idõben legalább heti három alkalommal. A Közgyûlés 1998. június 29-én döntött a fentiekkel kapcsolatban, 115/1998. (VI.29.) Kgy. határozatában elrendelte Sásd, Sellye és Szigetvár térségében a nevelési tanácsadás, logopédiai szolgáltatás és gyógytestnevelés kiépítését a második ütemben. Ellátandó terület

Intézmény

Sásd és kistérsége

Általános Iskola és Kollégium, Komló

Sellye és kistérsége


Szigetvár és kistérsége


Sásd telephely mûködése intézményünket a továbbiakban annyiban érinti, hogy jelenleg tárgyalásokat folytat Sásd Város Önkormányzata a Megyei Önkormányzattal arról, hogy 2001. január 1-jétõl a telephely a Pedagógiai Szakszolgálatok Központjához kerüljön. A megállapodás megkötését anyagi jellegû problémák késleltetik. Mindhárom helyszínen a szolgáltatást az 1998/1999-es tanévtõl kell biztosítani. Rendelkezett a határozat abban is, hogy a Közgyûlés Elnökét felhatalmazta az együttmûködési megállapodások aláírására. A feladatellátáshoz háromoldalú szerzõdések alapján létszámot és benyújtott költségvetésünk alapján fedezetet rendelt a közoktatási célú központosított elõirányzat terhére.

AZ

ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSEKET KÖVETÕ LÉTSZÁMFEJLESZTÉSEK

A Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság létszáma 1997. június 30-án: 1 fõ pszichológus-gyógypedagógus (oligofrénpedagógia-szurdopedagógia szakos) 3 fõ gyógypedagógus, ebbõl 1 oligofrénpedagógia-logopédia szakos 1 oligofrén-tiflo-szomatopedagógia szakos 1 oligofrén-szurdopedagógia szakos 2 félállású szakorvos gyermekneurológus, illetve neuropszichiáter szakképzettséggel 1 félállású gazdasági ügyintézõ 1 fõ ügyviteli alkalmazott 1 fõ kisegítõ

AZ


27

Létszámfejlesztés 1997. augusztus 15-étõl: 2 fõ gyógypedagógus ebbõl 1 oligofrén-szomatopedagógia szakos 1 óvónõ-oligofrénpedagógia szakos, autista szakértõ 1 fõ konduktor 1 fõ gazdasági ügyintézõ Létszámfejlesztés 1998. augusztus 15-étõl: 1 fõ pszichológus-gyógypedagógus (oligofrénpedagógia-pszichopedagógia szakos) 1 fõ gyógypedagógus, oligofrénpedagógia-logopédia szakos 1 fõ konduktor 1 fõ pedagógiai asszisztens Létszámfejlesztés 1998. szeptember 1-jétõl: Sellye telephely 1 fõ pszichológus 1 fõ fejlesztõ (gyógy)pedagógus 1 fõ logopédus 1 fõ ügyviteli alkalmazott

Szigetvár telephely 2 fõ pszichológus 1 fõ fejlesztõ (gyógy)pedagógus 2 fõ logopédus 1 fõ ügyviteli alkalmazott 1 fõ gyógytestnevelõ

Létszámfejlesztés 1999 márciusában a korai gondozás telephelyre történõ költözését követõen: 1 fõ takarító-kézbesítõ 1 fõ gépkocsivezetõ Létszámfejlesztés 2000. augusztus 15-étõl a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával: 2 fõ pszichológus A több éven át tartó kezdeményezések, próbálkozások most is szerencsésen találkoztak az akkori megyei önkormányzat felelõs tisztségviselõinek szándékával. Az ellátandó feladatainak megfelelõen megindulhatott intézményünk kialakítása.

28

AZ


A feladatok beindításakor elõnyt jelentett, hogy az elképzeléseket magunk dolgoztuk ki, azokat a sajátunknak éreztük, és minden lehetségest megtettünk a sikeres mûködés érdekében. Természetesen a megyei önkormányzat még döntései elõtt bekérte a tervezett intézmény szervezeti felépítésének, költségvetési igényének koncepcióját.

II. FEJEZET A

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK

KÖZPONTJÁNAK SZERVEZÉSI FOLYAMATA, JELENLEGI HELYZETE, MÛKÖDÉSE

AZ ALAPÍTÓ OKIRAT

RENDELKEZÉSEI

Az Alapító Okiratunk az alábbi helyszíneken, az alább felsorolt feladatok ellátására jogosítja fel a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálatok Központját. Az intézmény székhelye: Pécs, Mikes Kelemen u. 13. Telephelyei: Pécs, Nagy Lajos király útja 15. sz. alatti telephely Sellye telephely Szigetvár telephely Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású intézmény Feladatai: A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység Munka és pályaalkalmassági vizsgálat és szakvélemény fogyatékosok rehabilitációs intézményébe történõ elhelyezéshez Szakszolgálati intézményben történõ korai fejlesztés és gondozás Konduktív pedagógiai ellátás Korai fejlesztés és ellátás szervezése A képzési kötelezettség ellátása, szervezése és szakmai ellenõrzése a megye területén Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Gyógytestnevelési feladatok Gyógypedagógiai tanácsadás Intézményi vagyon mûködtetése Mûködési területként Baranya megyét, illetve a nevelési tanácsadás, logopédiai szolgáltatás esetében Pécs városkörnyékét, Sellye és városkörnyékét, Szigetvár és városkörnyékét jelöli meg Alapító Okiratunk. Az intézmény jogállását önálló jogi személyként

30

A

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK KÖZPONTJÁNAK...

határozza meg. Gazdálkodása részben önálló, pénzügyi-gazdasági tevékenységét a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete látja el. Az Alapító Okiratunk kivonatát azért itt, és nem mellékletként adjuk meg, mert a továbbiakban a fenti sorrend szerint írjuk le a szakfeladatokat, a feladatellátás helyszínét, a feladatellátás célcsoportját, módját, tartalmát, mûködési körülményeit, a tárgyi feltételeket, a felszereltséget és a kapcsolódási pontokat más területekhez az intézményen belül.

A A

SZAKFELADATOK BEMUTATÁSA TANULÁSI KÉPESSÉGEKET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTÕI ÉS

REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉG

Az intézményen belül önállóan mûködõ részegység, élén a bizottság vezetõjével, saját bélyegzõit használja.

JOGSZABÁLYI

MEGHATÁROZÁSA

1993. évi LXXIX. törvény 35. § (2) A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértõi és rehabilitációs tevékenység keretében kell a) a fogyatékosság szûrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történõ ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógia szakszolgálatra; b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.

A

FELADATELLÁTÁS HELYSZÍNE

Pécs, Mikes Kelemen u. 13., illetve kötelezõ kontroll esetén a kijelölt intézmény.

A

FELADATELLÁTÁS CÉLCSOPORTJA

A szülõk, egészségügyi és szociális intézmények, nevelési-oktatási intézmények kérelmére a megyében élõ gyermekek vizsgálata születéstõl a tanköteles kor végéig, illetve a kötelezõ kontrollvizsgálatokra kijelölt fogyatékos gyermekek csoportja Baranya megye területérõl.

A

FELADATELLÁTÁS MÓDJA ÉS TARTALMA

A feladatellátás elõzményeit az I. fejezetben fejtettük ki (19741997). Elképzelésünk szerint egy olyan új, többféle szakszolgálati feladat megoldására képes intézményt szándékoztunk életre hívni, amely alkalmas a szakértõi tevékenység, a korai fejlesztés, a konduktív pedagógia feladatának ellátására, valamint részt vesz a képzési kötelezett-

A


31

ség teljesítésében is. Olyan módon terveztük meg az intézmény szervezeti felépítését, hogy minden munkatárs több olyan szakszolgálati feladat ellátásában vegyen részt, amelyre a képesítése alkalmassá teszi. Alapelvünk az volt, hogy az új szakemberek ne egyszerre, hanem fokozatosan érkezzenek, mert az egységes intézményi szemlélet kialakítása betanulási, tapasztalatszerzési szakaszt igényel. Elsõ lépcsõfokként 4 fõvel bõvült személyi állományunk 1997. augusztus 15-i kezdettel a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyûlése 90/1997. (IV.28.) Kgy. határozata alapján. Az újonnan felvett két gyógypedagógus egyike oligofrén-szomatopedagógia szakos gyógypedagógus, másikuk óvónõi végzettsége mellett oligofrénpedagógia szakot végzett és speciális autista képzettséget szerzett. Elõször megfigyelõként kezdtek dolgozni intézményünkben a már vizsgálati tapasztalatokkal rendelkezõ kolléganõink mellett, késõbb a régiek felügyeletével önállóan vizsgáltak a szakértõi munkához szükséges tapasztalatok megszerzése céljából. A szakértõi munka felelõssége, bonyolultsága, komplexitása miatt nem engedhetõ meg, bármilyen felkészült gyógypedagógusról is van szó, hogy tapasztalatok nélkül felelõsséggel állást foglaljon, hiszen emberi sorsokat érintõ döntések születnek a bizottsági munka során. Kisebb a kockázata a rossz diagnózisoknak ebben a mentori rendszerben. Mindkét kollégánk hamarosan önállóan vizsgált a szakértõi bizottság vezetõjének segítsége mellett. A szokásos õszi kontrollvizsgálatokra is elmentek a hét egy-egy napján azzal a céllal, hogy a kontrollvizsgálat elvégzése mellett helyszíni tapasztalatokat, impressziókat szerezzenek a megyei intézményrendszerrõl. A következõ tanévben az újonnan belépõk mellett már õk látták el a mentori feladatokat. Az 1998/1999-es tanévben sem tudtuk még szétválasztani a szakértõi tevékenységben és a korai fejlesztésben dolgozó gyógypedagógusokat. Egyéni munkarendje szerint minden gyógypedagógus részt vett a szakértõi vizsgálatokban a korai gondozás óraszámain felüli idõben. Az újonnan belépett logopédus kolléganõnk a betanulási idõ után különösen a diszlexia-diszgráfia diagnosztizálásában kamatoztatta szakirányú végzettségét. Ugyanúgy, mint az elõzõ évben a két új gyógypedagógusunk, õ is az õszi kontrollvizsgálatok során ismerhette meg a megyei gyógypedagógia intézményrendszerét a helyszíni kiutazások során. A szakértõi munka egységes szemléletet igényel, a szemléletformálás a Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság vezetõjének a feladata. Olyan módon próbáltuk a szakértõi tevékenységet és a korai gondozást elkülöníteni, hogy a bizottság vezetõje nem vett részt a korai fejlesztés feladataiban, a korai gondozás vezetõje pedig nem mûködött közre a szakértõi vizsgálatokban. A 2000/2001-es tanév elején sikerült a korai gondozást és a szakértõi tevékenységet majdnem teljes egészében szétválasztani, két korai gondozót csupán a helyszíni kötelezõ kontrollvizsgálatok végzésébe kellett bevonni. A Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet szerint meghatározottan végzi feladatait az alábbi összefoglalás szerint, amit évente a helyszíni kontrollvizsgálatok ütemezésérõl szóló részletes tervezet egészít ki.

32

A


TEVÉKENYSÉG

HATÁRIDÕ

FELELÕS

HIV. SZABÁLYOZÁS

Képzési kötelezettek felderítése

januármájus

SZRB vezetõje

14/1994.(VI.24.) MKM r. 9. § (1)

Magasabb összegû családi pótlékra való jogosultsághoz vizsgálat

folyamatos

pszichológus orvos

14/1994. (VI.24.) MKM r.26. § (1) d)

Értelmi fogyatékosok rehabilitációs intézményébe történõ felvételhez munka és pályaalkalmassági vizsgálat

folyamatos

pszichológus gyógypedagógus

12/1993. (X.11.) Kgy. rendelet

Korai fejlesztés igénybe vételéhez vizsgálat

folyamatos

orvos pszichológus gyógypedagógus

Tv. 35. § (1)

Szakértõi vélemények iskolai átvételhez

május 31-ig, ill. folyamatos

SZRB team ügyviteli alkalmazott

14/1994. (VI.24.) MKM r. 3.sz.melléklet szerint

Javaslatok megküldése kijelölt intézményeknek

legkésõbb az utolsó tanítási napon, ill. folyamatos

SZRB vezetõje ügyviteli alkalmazott


Jegyzõk értesítése

legkésõbb az utolsó tanítási napon, ill. folyamatos



Államigazgatási eljárással történõ behívások

második sikertelen behívást követõen azonnal


14/1994. (VI.24.) MKM r.18. § b.)

Államigazgatási eljárással történõ beiskolázások, áthelyezések elindítása

a vizsgálatot követõen azonnal


14/1994. (VI.24.) MKM r.18. § b.)

A vizsgálatra történõ behívások

folyamatos


14/1994. (VI.24.) MKM r. 13. § (1)

Képzési kötelezettek felülvizsgálata (8 évesek)

januármájus

SZRB vezetõje pszichológus gyógypedagógus

14/1994. (VI.24.) MKM r 9. § (1) és (4)

A


33

TEVÉKENYSÉG

HATÁRIDÕ

FELELÕS

HIV. SZABÁLYOZÁS

Fogyatékosok gondozó otthonában levõk vizsgálata

januármájus

SZRB vezetõje pszichológus gyógypedagógus

14/1994. (VI.24.) MKM r 9. § (1) és (4)

Szülõi kérelemre történõ szakértõi vizsgálat

folyamatos

SZRB team

14/1994. (VI.24.) MKM r. 3.sz. melléklet szerint

Javaslási határidõ intézményeknek

december 15.

SZRB vezetõje


Nevelési tanácsadók javaslatai

március 31.

SZRB vezetõje


Kijelölt óvodai felvételhez vizsgálat

folyamatos

SZRB team

14/1994. (VI.24.) MKM r.3.sz. melléklet szerint

Áthelyezési, beiskolázási vizsgálatok végzése

jan. 1. ápr.30.

SZRB team


A két évvel korábban áthelyezettek kontrollvizsgálata

lásd a mellékelt utazási terv szerint

pszichológusok gyógypedagógusok SZRB vezetõje intézményvezetõ

14/1994. (VI.24.) MKM r. 20. § (4)

Kiszállási terv készítése

szeptember 30.

intézményvezetõ

14/1994. (VI.24.) MKM r. 20. § (4)

SZRB munkabeosztása

augusztus 25.

intézményvezetõ

14/1994. (VI.24.) MKM r 4. § (1)

Heti ügyelet

minden hét szerdája

intézményvezetõ és SZRB vezetõje

14/1994. (VI.24.) MKM r 4. § (1)

A forgalom alakulása 1997/1998

1998/1999

1999/2000

894 fõ

854 fõ

1031 fõ

34

A

MÛKÖDÉSI


KÖRÜLMÉNYEK, TÁRGYI FELTÉTELEK, FELSZERELTSÉG

Intézményfenntartónk a szakértõi és rehabilitációs tevékenység célját szolgáló épületet 1999 decemberében eladta. A bizottságnak átmenetileg a GYIVI ugyanezen cím alatt található épületébe kellett költözni, amit késõbb szintén eladtak 2001. július 1-i határidõvel. Az intézményegység jelenleg négy gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálóval, 1 orvosi vizsgálóval, 1 adminisztrációs helyiséggel rendelkezik. Zavaró körülmény, hogy ketten dolgoznak egy helyiségben, bár az alapterületek nagyok. Sajnos, a váró területe rendkívül szûkös. A bizottság a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 4. sz. melléklete szerinti kötelezõ eszköz és felszerelési igényen túlmutatóan felszerelt, a pszichológusok számának növekedése miatt a tesztek második és harmadik garnitúráinak fokozatos beszerzése folyamatban van.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOK MÁS SZAKSZOLGÁLATI TERÜLETHEZ INTÉZMÉNYEN BELÜL A Szakértõi Bizottság tevékenysége szorosan kapcsolódik a szakszolgálati intézményen belüli korai fejlesztéshez és gondozáshoz. A bizottság végzi a munka és pályaalkalmassági vizsgálatokat a fogyatékosok rehabilitációs intézményébe történõ elhelyezéséhez. Tevékenységével segíti a korai fejlesztés és gondozás megyei ellátását (megosztva a korai gondozás, képzési kötelezettség, konduktív pedagógia vezetõjével). Segít a képzési kötelezettség szervezésében és szakmai ellenõrzésében (megosztva a korai gondozás, képzési kötelezettség, konduktív pedagógia vezetõjével). A nevelési tanácsadáshoz és a logopédiai ellátáshoz úgy kapcsolódik, hogy az általa vizsgált gyermekeket szükség szerint a területileg illetékes helyre irányítja fejlesztésre.

MUNKA

ÉS PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT ÉS

SZAKVÉLEMÉNY FOGYATÉKOSOK REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYÉBE TÖRTÉNÕ ELHELYEZÉSÉHEZ

JOGSZABÁLYI

MEGHATÁROZÁS

Nem a közoktatási törvény hatálya alá esõ tevékenység, intézményfenntartónk 1995ben Alapító Okiratunk módosításával elrendelte ennek a feladatnak a végzését, mert más módon errõl gondoskodni nem tudott.

A


Pécs, Mikes Kelemen u. 13.

A A


35


A tanköteles korból kilépõ értelmi fejlõdésükben akadályozott 16 éven felüli fiatalok.

A


Önkormányzatok, intézmények és szülõk kérésére pszichológiai és pedagógiai vizsgálattal (újra) megállapítjuk a behívott fiatal fogyatékosságát, valamint a foglalkoztathatóságát, rehabilitálhatóságát. A szakvélemény a fogyatékosok Turbékpusztai Rehabilitációs Intézményébe történõ felvételhez szükséges.

SZAKSZOLGÁLATI

INTÉZMÉNYBEN TÖRTÉNÕ KORAI FEJLESZTÉS

ÉS GONDOZÁS

Az intézményen belül (a képzési kötelezettség és a konduktív pedagógia feladataival együtt) önállóan mûködõ részegység, az Egészségbiztosítási Pénztár felé aláírási joggal, az intézményi bélyegzõ használatára felhatalmazva.

JOGSZABÁLYI

MEGHATÁROZÁSA

1993. évi LXXIX. törvény 35. § (1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság megállapításának idõpontjától kezdõdõen a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülõ bevonásával, a szülõ részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.

A


Pécs, Nagy Lajos király útja 15.

A


Születéstõl a beiskolázásig az érzékszervi, testi fogyatékos kisgyermekek a megye területérõl, az értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos kisgyermekek Komló és vonzáskörzete, Mohács és vonzáskörzete kivételével a megye területérõl.

A


A feladatellátás elõzményeit az I. fejezetben fejtettük ki. Az elfogadott koncepció szerint intézményünkben történik az érzékszervi, a mozgássérült, valamint a Komló és Mohács vonzáskörzetén kívül esõ valamennyi értelmi sérült korai fejlesztése.

36

A


Az 1997/98-as tanév elején, miközben az új gyógypedagógusok a szakértõi munkával ismerkedtek, ezzel párhuzamosan megtörtént az 1997/98-as tanévre jelentkezett korai gondozott gyermekekkel a kapcsolatfelvétel. A tanév rendje a gyermekek sérülésének, életkorának, a kollégák szakképzettségének megfelelõen, egyéni és csoportfoglalkozás formájában alakították ki. Az új kolléganõkhöz kerülõ régi gondozott gyermekeink esetében a szülõvel megbeszélték a váltást, a gyermek számára szoktatási idõt biztosítottak. Ha a szülõ vagy a gyermek nagyon ragaszkodott a régi fejlesztõhöz, akkor az átadás nem történt meg, mert egy személyhez kötött és a szülõ maximális közremûködését igénylõ szolgáltatás esetében ez is indokolt szempont lehet. A szakemberekre jutó megközelítõen egyenlõ létszámokat úgy tudtuk biztosítani, hogy a tanév közben felvettek már az új kollégákhoz kerültek, ha az szakmai szempontból is indokolt volt. Az 1998-ban munkába állt logopédus kolléganõvel kiteljesedett a korai gondozás szakszerûsége, minden területen az arra képesített szakember dolgozott. A pedagógiai asszisztens belépésével számottevõen csökkent a gyógypedagógusok elõkészítõ munkája. Kötelezettségévé tettük a fejlesztési eszközök rendszeres fertõtlenítését. Részt vett a csoportfoglalkozások elõkészítésében, segítséget nyújtott a csoportvezetõnek. Dolgozott a képzési kötelezettségben, a konduktor utasításainak megfelelõen részt vett a konduktív pedagógiai foglalkozásokon is. Végezte az útiköltségek igazolását, szemléltetõ eszközöket gyártott, fénymásolt. A korai gondozás óráinak befejezését követõen a hét két napján a Szakértõi Bizottság nyilvántartásaiban segített. Az 1997. február 1-jétõl mûködõ útiköltség-térítés rendszere mellett már a kialakítandó ellátási formáknak megfelelõen tudtuk az utazási utalványokat kiállítani, a szerencsés egybeesés miatt különösebb bonyodalom nélkül történt az új ellátások beépülése az útiköltség-térítés rendszerébe. Az országos bizottságok a saját szakértõi véleményük mellé csatolva küldték meg utalványaikat. A tervezés során szembe kellett néznünk azzal a problémával, hogy intézményeinkben nem elég felkészültek a gyógypedagógusok az új feladatok ellátására. Most tudtuk kamatoztatni két kollégánk helyzeti elõnyét, az általuk gyûjtött tapasztalatokat a többiek felkészítésében. A decentrumokban dolgozó gyógypedagógusok megsegítése érdekében 1997 õszén korai gondozó munkaközösséget alakítottunk a korai gondozásban részt vevõ intézmények bevonásával, amely munkaközösség késõbb egyesült a fejlesztõ felkészítõk munkaközösségével. Az elgondolás életképességét jelzi, hogy az intézmények közötti munkaközösségünk már negyedik éve jó hatásfokkal mûködik. A létszámbõvülés pillanatától nyilvánvalóvá vált, hogy az eddig is szûkös alapterületen további feladatok ellátása már nem lehetséges. Átmeneti megoldásként a korai gondozás, a képzési kötelezettség és a konduktív pedagógia a szomszédos GYIVI épületébe költözött azzal, hogy mielõbb az egész intézmény befogadására alkalmas épületet kell keresnünk. Ez a megoldás jól mûködött 1999-ig, tulajdonképpen egy telken álló két épületrõl volt szó, ami az információcserében, a kapcsolattartásban gondot nem jelentett.

A


37

Szerencsés egybeesésnek tekinthetjük azt is, hogy attól az évtõl jogszabály rendelkezett az MKM közoktatási célú központosított elõirányzatainak a felhasználásáról. Az összegbõl ellátott feladatai arányában támogatásban részesültek a pedagógiai szakszolgálatok, így sikerült a szakszolgálati intézmény berendezését és felszerelésének a bõvítését megoldani. A korai fejlesztésre járó gyermekek száma ekkor már igen magas volt, a fejlesztésben részt vevõ gyógypedagógusok, konduktorok száma is növekedett, az órarend, a fejlesztések megszervezése nagyon bonyolulttá vált. Alapelvként szögeztük le, hogy a foglalkozások megszervezésekor érvényesíteni kell a 3/1998. (IX.9.) OM rendelet életkorok szerint megállapított óraszámait. Gondoskodni kell arról, hogy lehetõség szerint minden gyermek a saját speciális szükségleteinek legjobban megfelelõ fejlesztést kapja meg több szakember bevonásával. Nagyon fontos egy magát szolgáltatónak mondó intézmény esetében a szolgáltatást igénybe vevõk érdekeit maximálisan elõtérbe helyezni, tehát az órarendi beosztások során a szülõk közlekedési lehetõségeire fokozott figyelmet kell fordítani. Az órarendi beosztások, a fejlesztésre járó gyermekek iratanyagainak a szétosztása, a fejlesztési naplók vezetésének szabályai, a több szakember szolgáltatásait is igénybe vevõ gyermekek, a csoportfoglalkozások, az elõjegyzések, a gyógypedagógusok lehetõség szerinti egyenlõ terhelése, a forgalom figyelemmel kísérése már igényelte egy vezetõ megbízását. Annál is inkább, mert 1998 végére döntés született arról, hogy az intézmény egy jobban megközelíthetõ helyre költözik. (A terv megvalósulása során késõbb kiderült, hogy a Szakértõi Bizottság az új épületben nem fér el.) Korai gondozásunk alapító tagja elvállalta az intézményegység vezetésének feladatát, ilyen módon a képzési kötelezettség és a konduktív pedagógia felelõse is lett. Rövid idõn belül teljes önállósággal intézte a korai gondozás ügyeit. A korai gondozás a képzési kötelezettség és a konduktív pedagógia 1998 õszén a Pedagógiai Szakszolgálatok Központja intézményén belül a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottsághoz hasonlóan önállóan mûködõ részegységgé vált felelõs vezetõvel az élén. A korai gondozó gyógypedagógusok a gyermekeket kizárólagosan a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság vizsgálata után fogadhatják és a szakértõi véleményben meghatározottak szerint fejleszthetik. A szakértõi vizsgálatok befejezése után, a tanév végén a Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság vezetõje átadja a korai gondozás vezetõjének a leendõ gondozottakról szóló szakértõi véleményt és utazási utalványukat. A következõ tanév elején a korai gondozó a rendszerbõl kilépett gyermekek helyére újakat kap, szétosztásuk a fogyatékosság jellege, a fejlesztési szükségletek szerint történik. A korai gondozó a szülõnek az elsõ találkozásra értesítést küld, egyezteti a szülõvel a folyamatos foglalkozások idõpontját. Amikor ez minden egyes gyermek esetében megtörtént, a gondozók összeállítják az órarendjüket, aminek során figyelni kell a szülõ közlekedési lehetõségét, ha a gyermek

38

A


többféle szolgáltatásra szorul, azok egymásutániságát, valamint a csoportok megszervezésének a tényét. Az egyéni órarendek alapján a korai gondozás vezetõje összesített órarendet készít pedagógusra, gyermekre, fejlesztési óraszámokra lebontva. Ezt az órarendet annyiszor kell korrigálnia a tanév során, ahányszor új gyermeket vesz be a fejlesztésbe. A tanév közbeni vizsgálatok esetében, ha a szülõ azonnal szeretné a fejlesztés megkezdését, illetve az kiemelten indokolt, a Szakértõi Bizottság rögtön átadja a megvizsgált gyermekekrõl a szakértõi véleményt. A korai gondozás vezetõje a szabad kapacitások figyelembevételével felveszi a gyermeket a korai fejlesztésbe, vagy ha erre nincs mód, várólistán elõjegyzi. Hasonló módon fogadja az országos szakértõi és rehabilitációs bizottságok szakértõi véleménye szerint korai gondozásra utalt gyermekeket. A magas létszám miatt a csoportfoglalkozások szervezése kiemelten fontos, mert így egyidejûleg több gyermek ellátása lehetséges. A pedagógusok egyéni fejlesztési naplót vezetnek. Ha egy gyermek több helyre jár, a többi pedagógus külön betétlapot vezet a foglalkozásokról. A korai gondozók minden év szeptember 30-ára készítik el az egyéni fejlesztési terveket, amelyeket a korai gondozás vezetõje ellenõriz. Tanév végén a folyamatosan gondozásra járó gyermekekrõl értékelési lapot állítanak ki, amit a szülõ és a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság is megkap. A korai gondozásban a munkatársak a fejlesztés során a teljesség igénye nélkül az alábbi eljárásokat alkalmazzák: Katona-féle neurohabilitációs tréning Szenzoros integrációs terápiák (Ayres) Alapozó terápia Beszédpercepciós diagnosztika és terápia Sindelar-program I. és SindelarZsoldos-program II. Korai fejlesztési terápiák a fogyatékosság típusa szerint Diszlexia-prevenció és megkésett beszédfejlõdés terápiája A Pathologiás Újszülött Utógondozó által elõírt gyakorlatok betanítása a szülõnek Implant mûtétek pedagógiai utókezelése Az Autizmus Kutatócsoporttól kapott adaptációs tréningek alkalmazása A korai gondozók teljes létszámban két hetente csoportmegbeszéléseket tartanak, ahol a közösen gondozott gyermekek problémáit, a közös fejlesztés útjait is megbeszélik. A szülõk a foglalkozásokon mindvégig jelen vannak, az órát követõen megbeszélik a tapasztalatokat, a szülõ fejlesztéssel kapcsolatos otthoni teendõit, a szülõ részérõl felmerült nevelési problémákat. Hagyományosnak mondható már a karácsonyi ünnepségünk, amire 1993-tól valamennyi gondozott családot meghívjuk, és évrõl-évre többen jönnek el. Ilyenkor támogatóink mûsorral kedveskednek a gyermekeknek, más támogatók ajándékcsomagokat hoznak. A gyermekek is készülnek verssel, énekkel. Közösen gyertyát gyújtunk,

A


39

zenélünk, beszélgetünk. A régi korai gondozottainkból sokan évekig visszatérnek ezekre az ünnepekre. Eddig háromszor szerveztünk szülõi gondozótábort ebbõl kétszer a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával 1215 teljes család részvételével. Balatonberényben töltöttünk el minden alkalommal 3-3 napot szervezett programmal, orvos, pszichológus, egészségbiztosítási és közigazgatási szakember, szülõi érdekképviseleti szervek részvételével, meghívásával. Ezek a rendezvények azért szükségesek, hogy a szülõk egymást is megismerhessék. A korai gondozás hétköznapjaiban nem nagyon találkozhatnak egymással, hiszen nem egyszerre jönnek. Az érzékszervi fogyatékos kisgyermekeknek több-kevesebb sikerrel szülõi összejöveteleket próbálnak szervezni gondozóink. Az implant mûtétek kapcsán tartott összejövetel a szegedi orvoscsoport meghívásával például nagyon népszerû volt. A korai gondozottak szüleinek a támogatására az intézmény minden körülmények között számíthat, jelenleg szükségünk is van erre a támogatásra, amikor az intézmény ismételt elköltözése napirendre került. A korai fejlesztésbõl óvodába kerülõ gyermekek felvétele kapcsán problémát jelent az, hogy Baranya megyében csak a mohácsi intézményünkben mûködik rövid ideje gyógypedagógiai óvoda. A pécsi gyógypedagógiai óvodát két évvel ezelõtt a fenntartó megszüntette. Intézményünk korai gondozásának minõségét jelzi, hogy szinte valamennyi gondozott gyermekünket sikerült a lakóhely szerinti óvodába integrálni (kivéve a súlyosanhalmozottan fogyatékosokat).

A

KORAI GONDOZÁS PROBLÉMÁI

A gondozásba kerülõ gyermekek száma elõre nem tervezhetõ meg. A rendszer állandó mozgásban van a tanév közben belépõk miatt, ami jelentõsen megnehezíti a munka megszervezését. Intézményünkben a szakemberek végzettsége szerint valamennyi területrõl fogadhatunk korai gondozott gyermeket. Akármelyik kolléganõ átmeneti vagy tartós hiányzása gondot okoz, hiszen a tiflopedagógus nem helyettesítheti a szurdopedagógust és fordítva. Az évek során erõs kötõdés alakul ki a korai fejlesztõ és a szülõ között is, a szülõ sem fogad el szívesen más személyt. Erre a helyzetre még nem találtunk megoldást a hozzáértõ szakemberek hiánya miatt. A jogszabályban elõírt igen magas óraszám megtartása is nehézséget okoz. Abból kell kiindulni, hogy a korai gondozás a szülõ részére lehetõség, de nem kötelezettség. Ha nem tud vagy nem akar a rendeletben meghatározott óraszámban bejönni vidékrõl, semmit sem tehetünk A meg nem jelenõk problémája munkaszervezési és finanszírozási fennakadásokat okoz. Gyakran küldenek gyermekorvosok, védõnõk olyan gyermekeket vizsgálatra, akiknél a szülõk nem igénylik a fejlesztést, de elküldték õket. Egyszer-kétszer el is jönnek, aztán elmaradnak, mert gyakran nem is érzékelik a gyermek problémáját. Kötelezni a fejlesztésre nem lehet, de a helyet foglalják, nem tudjuk, hogy számíthatunk-e rájuk. A korai gondozó a meg nem jelenteknek újabb idõpontokat ad

40

A


levelezõlapon, de a várakozást a végtelenségig folytatni nem lehet. Az SZMSZ-ben olyan módon szabályoztuk ezt a kérdést, hogy ha a gyermek három alkalommal az ok igazolása nélkül távol marad, úgy a fejlesztésbõl ki kell zárni, és a felszabaduló helyre a várólistáról a következõ gyereket felvenni. A kizárást levélben írjuk meg a szülõnek. Az 1993. évi LXXIX. törvény 35. § (1) bekezdése szerint ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. Ez a szabályozás a gyakorlatban nem kezelhetõ, súlyos problémát jelent. Emlékeztetve arra, hogy a nevelési tanácsadók esetében milyen nehezen találtunk megfelelõ végzettségû szakembereket, akkor hogyan találna egy óvoda gyógypedagógust a mi vidékünkön? A szülõ igényli a foglalkoztatást, nem kis áldozatok árán járt be olyan messzirõl évekig az intézményünkbe. Látja a gyermek fejlõdését is, nem engedi a folyamatot megszakítani, ragaszkodik a fejlesztéshez. Akkor fogadunk óvodás gyermeket, ha az õt befogadó óvoda nyilatkozik arról, hogy megfelelõ végzettségû gyógypedagógus hiányában a gyermek célirányos fejlesztését biztosítani nem tudja. Pécsett három óvoda van, ahol egy gyógypedagógust közösen foglalkoztatnak, de vidéken egy sincs. Az integrált oktatásba kikerülõ korai gondozottjaink helyzete is gondot jelent. A szülõ még ekkor is visszajárna a gyermekével, mert nincs más lehetõsége a speciális fejlesztésre. Az utazótanári hálózat megteremtése nélkül ezt a problémát megoldani nem lehet, de annak létrehozása, mûködtetése Baranya megye költségvetési helyzete miatt jelenleg nem lehetséges. A korai gondozás forgalma a Pedagógiai Szakszolgálatok Központjában, beleértve a konduktív pedagógiai és gyógytestnevelési szolgáltatást is:

MÛKÖDÉSI

1997/1998

1998/1999

1999/2000

114 fõ

82 fõ

105 fõ


Az intézményünk megalapításának pillanatától folyamatosan kértük a fenntartótól tárgyi feltételeink megoldását. Megnéztünk sok-sok épületet, némelyikkel kapcsolatosan átalakítási rajzokat is bekértek, de az elhelyezés ügye nem haladt semerre. A GYIVI épületébõl a korai gondozásnak, a képzési kötelezettségnek és a konduktív pedagógiának mindenképpen ki kellett költözni, mert az általunk használt épületszárnyat átmeneti otthonná kívánták alakítani. Kedvezõ fordulat állt be egy, több intézményt és az önkormányzatot is érintõ költözködéssorozat kapcsán, amikor is a Nagy Lajos király útja 15. szám alatti háromszintes épületet jelölték ki a Pedagógiai Intézet és a Pedagógiai Szakszolgálatok Központja számára. Hosszas alkudozást követõen intézményünk két szintre tartott igényt, a Pedagógia Intézet az egész épületre kompromisszumot kellett kötnünk, így csak a

A


41

korai gondozás költözött 1999 márciusában a földszintre a gazdasági ügyintézõnkkel együtt, az intézmény központja és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság továbbra is a Mikes Kelemen u. 13. szám alatt maradt. Ilyen módon a további mûködésünk két, illetve Sellye és Szigetvár telephelyek belépésével négy helyszínen történt. A szakértõi és rehabilitációs tevékenységet végzõ, valamint a korai gondozási, képzési és konduktív pedagógai feladatokat ellátó intézményegység szétválasztása komoly mûködési zavart okozott egy ideig. Fõleg a szakértõi vizsgálatok után érdeklõdõ pedagógusok tájékoztatása, a megírandó szakértõi vélemények hosszú átfutási ideje, a korai gondozásra javasolt évközben belépõ gyermekekrõl történõ információadás, a gazdasági ügyek bonyolítása terén. Mûködési költségeinket jelentõsen megnövelte a gyakori telefonhasználat annak ellenére, hogy kézbesítõt is alkalmaztunk. Örömet jelentett azonban, hogy a korai gondozás végre megfelelõ körülmények közé került, minden fejlesztõnek és minden funkciónak helyet tudtunk találni. Új épületünk a belvárosban van, gyalogosan megközelíthetõ a vasútállomásról és az autóbusz pályaudvarról. A szülõk költségeit a helyi közlekedés díja nem terhelte, amit amúgy sem térített meg nekik az Egészségbiztosítási Pénztár. A három szakszolgálati feladat ellátására megfelelõ alapterületû célirányosan berendezett helyiségek állnak rendelkezésre. 1 db nagy méretû, a konduktív pedagógia céljára berendezett helyiség, amit a képzési kötelezettség teljesítése során is használnak; 1 db, a gyógytestnevelés céljára berendezett nagy méretû helyiség, amit a konduktori teremmel össze lehet nyitni. Ezt a helyiséget is használják a képzési kötelezettség teljesítése során; 1 db nagy csoportfoglalkoztató, iskolaelõkészítõ csoportok használatára berendezett. Ebben kapott helyet más lehetõség híján a golyóágy is, a képzési kötelezettség teljesítése során is használják; 1 db mozgásfejlesztéshez berendezett helyiség, amit egyéni foglalkoztatóként is használnak; 1 db célirányosan berendezett, az autista és a magatartászavarral küzdõ gyermekek egyéni fejlesztéséhez használt helyiség; 1 db logopédiai szoba; 1 db látásnevelõ szoba, ahol mozgásfejlesztési eszközök is vannak; 1 db hallásnevelõ hangszigetelt helyiség; 1 db fürdõhelyiség, a képzési kötelezettség során vizitornára használják; 1 db mozgássérültek használatára kialakított mellékhelyiség; 1 db gazdasági ügyintézõi helyiség; 1 db pedagógiai asszisztensi helyiség, itt van a telefon, fénymásoló, számítógép és a fax készülék is; 1 db tanári szoba, valamint folyosó, ahol a megadott idõpontban megjelenõk várakozhatnak.

42

A


A helyiségek felszerelése az intézményi lehetõségeket figyelembe véve folyamatosan történt, egyébként a pályázati tevékenységünknek köszönhetõ az eszközök zöme. Minden új beszerzést körültekintõen megfontolunk, hogy többcélú eszközt vásároljunk, amit többen is tudnak használni.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOK MÁS SZAKSZOLGÁLATI TERÜLETHEZ INTÉZMÉNYEN BELÜL A szakszolgálati intézményben történõ korai fejlesztés és gondozás szorosan kapcsolódik a szakértõi és rehabilitációs tevékenységhez a már kifejtett módon. Kapcsolódik a konduktív pedagógiához, amit a korai gondozás részének tekintünk. Szoros összefüggésben van a képzési kötelezettséggel az intézményen belüli és a megyei ellátás esetében, hiszen a képzési kötelezettség elõzményeit a korai gondozás jelenti. Egyes gyermekek esetében kapcsolódik a nevelési tanácsadáshoz és a logopédiához. Összefügg a gyógytestneveléssel, amit a korai gondozás részének tekintünk.

KONDUKTÍV JOGSZABÁLYI

PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS MEGHATÁROZÁSA

1993. évi LXXIX. törvény 35. § (6) A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése, gondozása.

A


Pécs, Nagy Lajos király útja 15.

A


A központi idegrendszeri sérültek születéstõl a tanköteles kor végéig Baranya megye területérõl. A felvételnél a korai életszakaszt részesítjük elõnyben.

A


Már 1992-ben, a korai gondozás második beindulási idõszakában terveztük a konduktív pedagógiai szolgáltatás megszervezését, amelynek a hiányát naponta tapasztaltuk. A baranyai gyermekek Somogy megyében kaphattak ellátást, ami költséges és idõigényes a szülõknek és fárasztó a mozgássérült gyermekeknek. Nehéz feladatnak látszott a konduktori álláshely betöltése. Konduktor kolléganõnk 1997 novemberében kezdte meg munkáját. Felvette a kapcsolatot a kaposvári Konduktív Ambulanciával, valamennyi Kaposvárra járó baranyai gyermek szülõjét értesítette a konduktív pedagógia lehetõségérõl. A Pathologiás Újszülött Utógondozóval is felvette a kapcsolatot, kérte a kezelõorvos közremûködését, és jelentkezési lapokat hagyott. A

A


43

Mozgássérültek Petõ András Nevelõképzõ és Nevelõintézetének munkaközösségi tagja lett. A szervezési szakaszban ennél a szolgáltatásnál a korai életkort céloztuk meg. Sajnos, ezzel az új szolgáltatással a rendelkezésre álló alapterület a GYIVI épületében is kicsi lett, csak folyamatos ki- és bepakolással lehetett a csoportfoglalkoztató helyiséget konduktív pedagógiai célra átrendezni délelõttös-délutános munkabeosztás mellett. A létszámfejlesztéssel az 1998/1999-es tanévben két fõre bõvült a konduktív pedagógia szakemberlétszáma. Megterveztük a gyermekek új beosztását, nagyobb lehetõség lett a csoportfoglalkozások bevezetésére. Ekkor derült ki, hogy egyik kolléganõnk anyai örömök elé néz, tartós hiányzása a tervezést felborította, hamarosan az elõzõ évi rendszer szerint mûködtünk újra. Amikor kolléganõnk az 1999/2000-es tanévben ismét munkába állt, akkor a másik, pályakezdõ konduktorunk hagyott el bennünket, Németországban vállalt munkát. Legkorábban 2001 májusában jelentkezik újra nálunk, álláshelyét betölteni jelentkezõ híján nem tudtuk. A konduktív pedagógia jelenlegi mûködése megegyezik a korai gondozásban leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a konduktor fogadja a Petõ András Nevelõképzõ és Nevelõintézetébõl kikerült gyermekeket, és vezeti a szokásos nyilvántartást is. A Petõ Intézet baranyai felelõse az intézményt már meglátogatta, tapasztalatairól elégedetten nyilatkozott. A konduktor arról is gondoskodik, hogy a fejlesztésbe bevont gyermekeket a Mozgásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság megvizsgálja, szakértõi véleménnyel és utazási utalvánnyal ellássa. A konduktor a Petõ-féle módszer szerint végzi a fejlesztési tevékenységét. A konduktív pedagógiát a korai gondozás szerves részének tekintjük azzal a kiegészítéssel, hogy a tanköteles korú gyermekek is jogosultak a fejlesztésre. A konduktív pedagógiai ellátás kiválóan beépült a korai gondozásba és a képzési kötelezettség teljesítésébe. A konduktorok intézményünkben és a munkaközösségünkben egyaránt nélkülözhetetlenné váltak.

MÛKÖDÉSI


A helyiség igényesen berendezett és felszerelt, a konduktív pedagógia eszközei már a csoportfoglalkozások lehetõségére építve kerültek beszerzésre. A szabvány szerint kialakított mellékhelyiséget a mozgássérültek önkiszolgálásának fejlesztésére használhatja a konduktor. A mozgássérültek igényeinek megfelelõen történt az intézmény bejáratának a kialakítása is. Sajnos, a folyosót kapaszkodókkal ellátni nem tudtuk, mert túl sok rajta a csoportszobákba vezetõ ajtó.

KAPCSOLÓDÁSI

PONTOK MÁS SZAKSZOLGÁLATI

TERÜLETHEZ AZ INTÉZMÉNYEN BELÜL

A konduktív pedagógiai ellátás szorosan kapcsolódik a korai gondozáshoz, amelynek szerves egysége, valamint a képzési kötelezettséghez az intézményen belüli és a megyei ellátás esetében.

44 KORAI

A


FEJLESZTÉS ÉS ELLÁTÁS SZERVEZÉSE

JOGSZABÁLYI

ALAP

A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 8. §

A


Korai gondozást végzõ megyei intézmények: Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Mohács Általános Iskola és Kollégium, Komló

A


Születéstõl a beiskolázásig az értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos kisgyermekek Komló és Mohács vonzáskörzetébõl.

A


A területi felosztás elve alapján Mohácson és Komlón a speciális iskolák keretében is elindítottuk a korai gondozást. 1997 õszén a megvizsgált, szakértõi véleménnyel ellátott értelmi sérült gyermekek szakvéleményét a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság átadta a lakóhely szerinti ellátó intézménynek. A bizottság már a vizsgálatok során információkat tudott adni a szülõknek a fejlesztési helyszínrõl, s a szülõk elfogadták a megnevezett intézményekbe történt bejárást. Az átadott szakértõi véleményekhez csatoltan továbbítottuk a gyermek és szülõje utazási utalványát is. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz összegyûjtve adtuk le a korai gondozásban és a képzési kötelezettségben részt vevõ intézmények listáját a bélyegzõlenyomatukkal és az aláírásra jogosult személyek aláírásmintájával együtt. A Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság által megvizsgált, szakértõi véleménnyel és utazási utalvánnyal ellátott gyermekek fejlesztését az intézmény a saját hatáskörében elvégzi. Az október 1-jei állapotot a helyszínen egyezteti a korai gondozás vezetõje, a beérkezett fejlesztési terveket is átvizsgálja. Tanév végén a helyszínen egyeztetést tart, a beérkezett értékelési lapokat átnézi, és a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságnak továbbítja. A korai gondozásban dolgozók Mohács és Komló esetében is a munkaközösségünk tagjai, így a tanév közbeni személyes találkozások is biztosítottak. A korai gondozás forgalma Komlón és Mohácson:

Mohács Komló

1997/1998

1998/1999

1999/2000

10 fõ 10 fõ

16 fõ 20 fõ

14 fõ 11 fõ

A


MÛKÖDÉSI

45


Mohács esetében az iskolától és a kollégiumtól elkülönítetten egy folyosószárnyat alakítottak ki a korai fejlesztés részére. Ott mûködik a gyógypedagógiai óvoda is. A gondozó helyiségek jól berendezettek és felszereltségük kifogástalan. Komló esetében mind a berendezés, mind a felszerelés az éppen elégséges színvonalon van. Jelentõs a különbség az intézmények motiváltságában is. Mohács maga is akarta a feladatot, két lelkes gyógypedagógus már régóta kereste intézményünkkel a korai gondozás megindításának a módját. Komlón még nem voltak erre a feladatra eléggé ráhangolódva. Mohácson állandó, Komlón évrõl-évre változó szakemberek végzik a fejlesztést. Komlón az ellátott gyermekek száma a szakemberek függvényében változik. Következtetések levonására az eltelt három év még nem elégséges.

KAPCSOLÓDÁSI

PONTOK MÁS SZAKSZOLGÁLATI

TERÜLETHEZ INTÉZMÉNYEN BELÜL

A Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság jogszabályban meghatározott feladata intézményi hatáskörön belül megosztódott a korai gondozás, a képzési kötelezettség és a konduktív pedagógia vezetõjével. Célszerûnek látszott a fejlesztési tervek és értékelési lapok szakmai felülvizsgálatát a legnagyobb a fejlesztési tapasztalattal rendelkezõ kollégának átadni.

A

KÉPZÉSI KÖTELEZETTSÉG ELLÁTÁSA, MEGSZERVEZÉSE

ÉS SZAKMAI ELLENÕRZÉSE A MEGYE TERÜLETÉN

JOGSZABÁLYI

ALAP

A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 9. §

A


Pedagógiai Szakszolgálatok Központja, Pécs Értelmi Fogyatékos Gyermekek Otthona, Bóly Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye, Pécs (ÉFESZI) Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Pécsvárad Általános Iskola, Készségfejlesztõ Speciális Szakiskola és Kollégium, Old Máltai Szeretetszolgálat Csilla Gondviselés Háza, Pécs

A


Az 5. életévüket betöltött súlyosan halmozottan sérültek a tanköteles kor végéig. Intézményünk a célcsoportból a Pécs városkörnyékén családban élõket látja el, illetve az

46

A


ellátó decentrumok vonzáskörzetén kívül élõket elláttatja megbízási szerzõdések alapján Mohácson és Szigetvárott. Pécsvárad a megye keleti, Old a megye déli részén élõket látja el, a szociális intézmények pedig az általuk felvett gyermekek ellátásáról gondoskodnak.

A


Bár nem a felsoroltak körébe tartozó szakszolgálati tevékenységrõl van szó, mégis megoldást kellett találni az intézmény keretén belül erre a szorosan a Szakértõi Bizottsághoz és a korai gondozáshoz fûzõdõ sajátos tevékenységre. Az 1993. évi LXXIX. törvény életbe lépésekor mint már említettük a szakértõi bizottságoknak felül kellett vizsgálniuk öt évre visszamenõen a tankötelezettség alól felmentett gyermekeket, és számukra megállapítani a képzési kötelezettséget. A nagy számú vizsgálat befejezését követõen, a kemény fenntartói és intézményi ellenállást leküzdve segítettünk a bólyi Értelmi Fogyatékos Gyermekek Otthonában és a pécsi Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézményében a fejlesztõ felkészítés beindításában. Az együttmûködés eredményeként a két szociális intézményben 1996-ban megindult a fejlesztõ felkészítés. Annak ellenére, hogy mindkét intézmény már régóta különbözõ minõségû fejlesztéseket biztosított házon belül, az intézményvezetõk számos fenntartással éltek, létszám és finanszírozási problémákra hivatkoztak. A képzési kötelezettség 1996-ban még nem részesült normatív támogatásban, pályázati formában lehetett erre a feladatra támogatást kapni. A szociális intézmények mûködését szabályozó miniszteri rendelet létszámmellékletében a képzési kötelezettséggel nem számoltak, erre a feladatra oktatási jogszabály kötelezte az intézményeket. A szakszolgálati koncepció kidolgozása során annál is inkább megoldást kellett találni a családban élõk helyzetére, mert korai gondozásunkban is jelen voltak a tanköteles korba lépõ, illetve már tanköteles korú halmozottan sérült gyermekek. A megvalósulás idején az az elképzelés alakult ki, hogy szükséges az értelmi fejlõdésben akadályozott gyermekeket nevelõ-oktató iskolák bevonása a feladatellátásba. 1997 szeptemberében kezdõdött meg a képzési kötelezettség megyei rendszerének a kiépítése. A pécsi székhelyû Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye a családban élõk területi ellátásába az elõzetes megbeszéléseken elhatározottakkal ellentétben nem kapcsolódott be. A Pedagógiai Szakszolgálatok Központjában, Oldon és Pécsváradon kezdtük szervezni az ellátást, a bólyi Értelmi Fogyatékos Gyermekek Otthona is vállalt a vonzáskörzetében élõ, családban gondozott gyermekeket. A Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság által megvizsgált, szakértõi véleménnyel rendelkezõ, utazási utalvánnyal ellátott gyermekek fejlesztõ felkészítését a felsorolt intézmények saját hatáskörben elvégzik. Old és Pécsvárad saját gépkocsival szállítja be fejlesztésre a gyermekeket és szüleiket az intézményükbe.

A


47

A korai gondozás, képzési kötelezettség és konduktív pedagógia vezetõje a helyszínen egyezteti az október 1-i állapotot, a beérkezett fejlesztési terveket felülvizsgálja, majd a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságnak továbbítja. Tanév végén az intézményekben egyeztetést tart, a beérkezett értékelési lapokat átnézi és a bizottságnak továbbítja. A Pedagógiai Szakszolgálatok Központjában elõször személyre szóló egy gyermek, egy fejlesztõ felállással próbálkoztunk. Az 1998/1999-es tanévtõl, fõleg az új épületben, nappali hotel-szerû formában, forgószínpad jellegû foglalkozások formájában, pontosan kidolgozott tematikával látják el a feladatot a kollégák. Így megoldódott az a probléma, amikor a gondozottunk betegség miatt nem jelent meg, de a fejlesztõje várta, az óraszámát ledolgozni mégsem tudta rajta kívül álló okok miatt. A csoportos fejlesztési formában mindig jelen volt és van annyi gyermek, hogy minden szakember dolgozhat. Ez a bevált forma hosszas kísérletezés után alakult ki. Hétfõi napokon történik a képzési kötelezettség teljesítése. A hallásfejlesztõ és a logopédiai helyiség kivételével valamennyi foglalkoztató a fejlesztõ felkészítés rendelkezésére áll ezen a napon. A foglalkozások menetét kifüggesztik, és a szülõk is követhetik. Kollégáink munkájuk során az alábbi módszereket, eljárásokat alkalmazzák (a felsorolás a teljesség igénye nélkül történik). Bazális stimuláció Tunyogi-féle játékterápia Vizitorna Konduktív terápia Kommunikációs tréning Toalett-tréning Gyógymasszázs Fizikoterápiás eljárások (függesztõrács) stb. A szülõk a fejlesztõ felkészítés öt órájában a hiánycikknek számító szabadidõt kapják meg, s miután a gyógytestnevelõ tornáztatja, gyógymasszõr átgyúrja õket, mindkét lehetõséggel élnek is. Ilyenkor elintézhetik ügyes-bajos dolgaikat, fodrászhoz mennek vagy vásárolni, de leginkább néhány óráig élvezhetik az egyedüllétet. Amennyiben gyermekük állapotát éppen rosszul élik meg, és szükségét érzik, a pszichiáterhez fordulhatnak, akivel a helyszínen találkozhatnak, elõzetes megbeszélés szerint. A súlyosan beteg gyermekek, a fejlesztõ munka kevésbé hatékony volta a fejlesztõket is rossz lelki állapotba hozza idõnként, így indokoltnak láttunk pszichiátert foglalkoztatni a képzési kötelezettség teljesítésében. Az 1999/2000-es tanévben megoldást találtunk három, Szigetvár környékén lakó gyermek képzési kötelezettsége esetében, mert a kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályán dolgozó két gyógytornász és egy gyógypedagógiai asszisztens elvállalta a fejlesztésüket. A képzési kötelezettségben részt vevõ intézmények (Old, Pécsvárad, Bóly és ÉFESZI) gyógypedagógusai, pedagógiai asszisztensei intézményünk fejlesztõivel együtt 1997

48

A


õszén megalakították munkaközösségüket, amely hamarosan egyesült a korai gondozó munkaközösséggel, és együttesen, évente általában öt alkalommal találkoznak váltakozó helyszíneken. A három kórházi dolgozó is munkaközösségünk tagja lett. A munkaközösséghez csatlakozott a Máltai Szeretetszolgálat képzési kötelezettséget ellátó személyzete is. Továbbképzéseik során belsõ és külsõ szakembereket hívnak meg, esetmegbeszéléseket tartanak, videofelvételekrõl elemezik a szakmai fogásokat. A jövõben egy Pécsett mûködõ, a feladat iránt érdeklõdõ alapítványt szeretnénk a képzési kötelezettség teljesítésébe bevonni azzal a feltétellel, hogy Alapító Okiratukat, személyi és tárgyi feltételeiket a jogszabályban meghatározott módon alakítják. A képzési kötelezettek számának alakulása intézményen belül: 1997/1998

1998/1999

1999/2000

5 fõ

8 fõ

11 fõ

A képzési kötelezettség ellátásának Baranya megyei helyzete:

Bóly Old Pécsvárad ÉFESZI Máltai

A

1996/1997

1997/1998

1998/1999

1999/2000

59 fõ

68 fõ 4 fõ 3 fõ 15 fõ 3 fõ

65 fõ 4 fõ 2 fõ 15 fõ 4 fõ

57 fõ 5 fõ 2 fõ 12 fõ 4 fõ

15 fõ

KÉPZÉSI KÖTELEZETTSÉG PROBLÉMÁI

A képzési kötelezettség megszervezése során több problémával találkoztunk, amelyek közül néhányat ki kell emelnünk. Nem minden gyermeket tudunk a képzési kötelezettség teljesítésébe bevonni, amikor a Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság megállapítja a tanköteles kor idõtartamára szóló fejlesztési kötelezettséget. Ha a szülõ nem igényli, nagyon nehezen lehet a foglalkozások megvalósításában elõre haladni. A közoktatási törvény szerint az intézmény a jegyzõ útján kötelezheti erre a szülõt, de ennek kicsi a hatékonysága és ettõl még nem válik motiválttá az érintett szülõ. Ez a probléma nem áll fenn a korai gondozott gyermekeknél, ott más nehézséggel kell számolni. Az intézményünk korai gondozásából nem nagyon tudjuk az ötödik életévüket betöltött gyermekeket az ellátó decentrumoknak leadni akkor sem, ha az a szülõ lakóhelye közelében van, mert már nem kívánnak a megszokott fejlesztõktõl elválni. A korai gondozással szemben a gyermekek tartósan a képzési kötelezettség rendszerében maradnak, az újonnan belépõk számára már nincs rendelkezésre álló szakember, hiszen egyszemélyes

A


49

gyermekekrõl van szó. Többször próbálkoztunk külsõ szakemberek bevonásával is, de a megyeszékhely intézményeiben dolgozó gyógypedagógusok a hirdetéseinkre nem jelentkeztek. Nem tudtunk utazó gyógypedagógusokat sem alkalmazni hasonló okok miatt. Attól tartunk, hogy néhány év múlva számos ellátatlan gyermekkel kell számolnunk. A súlyosan beteg gyermekek fejlesztésére a gyógypedagógusok alig vannak felkészítve, a nagy fizikális és pszichés terhelést a szülõk nyomasztó gondjai is súlyosbítják. A fizikális terhelésre panaszkodnak kollégáink legjobban, a helyzetváltoztatásra képtelen gyermekeket nehezen tudják emelgetni, a gyógypedagógusok között nincs férfi. A képzési kötelezettség a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben kötelezõen foglalkoztatottak létszáma között nem szerepel, a megfelelõ képzettségû szakemberek (elsõsorban a szomatopedagógusok és konduktorok) belsõ megbízással látják el a feladatot. Kollégáink szomatikus terhelésének csökkentésére 1999 tavaszától egy polgári szolgálatost fogadtunk, aki segít a gyermekek megemelésében. A gyógypedagógiai asszisztens hallgatók hétfõi napokon bejárnak az intézményünkbe, ahol térítés nélkül segítenek a gyógypedagógusok irányítása mellett.

MÛKÖDÉSI


Az Értelmi Fogyatékos Gyermekek Otthona Bólyban és az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye Pécsett megfelelõen kialakított helyiségekkel rendelkezik a fejlesztõ munkához. Az eszközök száma az elõbbi helyszínen az ellátott gyermekek számához képest kevés. A Máltai Szeretetszolgálat rosszabbul felszerelt. Old elfogadhatóan, Pécsvárad gyengén ellátott a fejlesztési eszközökkel, mindkét helyszínen rendkívül szûkös az alapterület.

KAPCSOLÓDÁSI

PONTOK MÁS

SZAKSZOLGÁLATI TERÜLETHEZ INTÉZMÉNYEN BELÜL

A képzési kötelezettség ellátása szorosan kapcsolódik a szakértõi és rehabilitációs tevékenységhez, a korai gondozáshoz és a konduktív pedagógiai ellátáshoz. A képzési kötelezettség szervezésében és szakmai ellenõrzésében a Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság jogszabályban meghatározott feladata intézményi hatáskörön belül megosztott a korai gondozás, képzési kötelezettség és konduktív pedagógia vezetõjével. Hatékonyabb megoldásnak bizonyult a fejlesztési tervek és értékelési lapok szakmai felülvizsgálatát kolléganõnkre bízni a szakmai felkészültsége és a feladatellátást végzõ intézményekhez fûzõdõ kapcsolata miatt.

NEVELÉSI

TANÁCSADÁS

Az intézményen belül önállóan mûködõ részegységek mellé csatoltan mûködik, saját bélyegzõvel, a nevelési tanácsadás vezetõje, illetve a telephelyvezetõk aláírási jogával.

50

A

JOGSZABÁLYI

ALAP


1993. évi LXXIX. törvény 35. § (3) A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdõ gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülõ bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi.

A


Pécs városkörnyék ellátása: Pécs, Nagy Lajos király útja 15. sz. Sellye és kistérsége ellátása: Sellye, Zrínyi u. 14. Szigetvár és kistérsége ellátása: Szigetvár, Szent István lakótelep 4.

A


3 éves kortól a tanköteles kor végéig a vonzáskörzetben élõ beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdõ gyermekek.

A


PÉCS

VÁROSKÖRNYÉK ELLÁTÁSA

Létszámfejlesztést a feladat megoldásához nem kaptunk, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium közoktatási célú központosított elõirányzatát felhasználva megbízási szerzõdésekkel kezdtük el a munkát. A biztosított összeg nem nyújtott fedezetet a tanév egészére, a hiányzó rész elõteremtése céljából a Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítványhoz pályáztunk. Csak a sikeres pályázat után tudtunk a megkötött megbízási szerzõdéseinknek eleget tenni. Az ellátandó körzet valamennyi nevelési-oktatási intézményét értesítettük, meghatároztuk a munkarendet, próbáltuk beindítani az ellátást. Sajnos, hamar szembesültünk a szakemberhiánnyal. Pszichológust olyan módon foglalkoztattunk, hogy fõleg iskolaérettségi vizsgálatokat végzett a GYIVI épületében a korai gondozás által használt egyik helyiségben a korai gondozással ellentétes munkabeosztásban. Fejlesztõ pedagógust nem tudtunk szerezni a pszichológus mellé. Két logopédust sikerült alkalmaznunk megbízási szerzõdéssel, akik vállaltak utazást, kijártak az óvodákba, de szakemberek hiányában képtelenek voltunk a teljes területet lefedni. Bizonytalan finanszírozás mellett, alacsony létszámmal kellett a fenntartó által kijelölt feladatot ellátni. Kétséges volt az is, hogy a következõ évben lesz-e ennek a munkának folytatása, hiszen tartósan feladatot ellátni pályázatokra alapozva nem lehet. A problémahalmazból levontuk a következtetést, és a jövõben ragaszkodnunk kell a

A


51

közoktatási törvényben megfogalmazottakhoz: új feladatot csak a személyi és tárgyi feltételek biztosításával adhat a fenntartó. A gyógytestnevelõ a korai gondozáshoz csatlakozott, hiszen egyre több gyermek került be a rendszerbe. Házon belüli tevékenységének nagyobb hasznát vettük és vesszük a mai napig. Ennek a körzetnek az ellátása jelenleg is nehézkes, hiszen státust azóta sem kaptunk. A Pécs városkörnyéki nevelési tanácsadás és logopédiai szolgáltatás részleges biztosítását a következõ tanévben beindult sellyei és szigetvári telephelyekre kapott szakemberek óraszámfeleslegébõl, illetve megbízási szerzõdésekkel vagyunk kénytelenek ellátni.

SELLYE

ÉS KISTÉRSÉGE ELLÁTÁSA

Baranya Megye Önkormányzata és a térség képviseletében Sellye Város Önkormányzata együttmûködési megállapodása értelmében az 1998/1999-es tanévben meg kellett kezdenünk a kistérségben a telephely szervezését és a szolgáltatás elindítását. A helyi általános iskola üresen álló gondnoki lakását felújították, használt, de megfelelõ bútorokkal rendezték be a leadott listánknak megfelelõen. A lakást fatüzeléses módon lehet fûteni, a favágást és a tûzrakást egy közhasznú munkás végezte. A szolgáltatás beindításához szükséges eszközöket, felszereléseket, játékokat helyben nem tudtuk beszerezni, mindent a megyeszékhelyrõl kellett kiszállítani úgy, hogy az intézményünk gépkocsival nem rendelkezett. Tanév elején megtörtént az induláshoz nélkülözhetetlen felszerelések, eszközök beszerzése, aminek költségeit Sellye város megelõlegezte a községektõl várható lakosságarányos hozzájárulás terhére. A tárgyi feltételek megteremtésénél sokkal nehezebbnek bizonyult a személyi feltételek biztosítása. Helyben lakó, megfelelõ végzettségû szakember nem volt. Több körben hirdettük az állásokat, de olyan jelentkezõ, aki vállalta a napi kiutazást Pécsrõl, nem akadt. Szervezeti és Mûködési Szabályzatunkban keresetkiegészítést határoztunk meg a pótlékalap 75%-ában, amivel vonzóbbá tehettük a felkínált munkát, valamint a kötelezõ óraszámokat heti három, illetve négy napra osztottuk szét. A személyi feltételek részben 1998 decemberére alakultak ki. Új munkatársaink a térség összehívott pedagógusainak egy fórum keretében mutatkoztak be. Hirdettük a szolgáltatást a helyi kábeltelevízióban és a Pedagógiai Intézet információs lapjában, a Palatáblában. A körzethez tartozó valamennyi nevelési-oktatási intézményt levélben tájékoztattuk a nevelési tanácsadás, logopédiai szolgáltatás lehetõségérõl. A telephelyeket autóbuszon vagy vasúton csak hosszas utazással, átszállással lehet elérni, így kocsit kényszerültünk bérelni a Pedagógiai Intézettõl. Már az ellátás idején szembesültünk azzal, hogy telephelyenként a szükségesnél egy helyiséggel kevesebb van, ezért a logopédus és a fejlesztõ pedagógus felváltva egy-egy napot a helyi óvodában dolgozott és dolgozik jelenleg is. A munkát kezdetben egy pszichológus szervezte mindkét telephelyen, mint a nevelési tanácsadás vezetõje. Rövid

52

A


idõ után feladta és más helyre ment dolgozni, ezt követõen az egyik gyógypedagógusunk telephelyvezetõként szervezte a feladatot. A pszichológusok, akiket felvettünk, valamennyien frissen végzett pályakezdõk vagy utolsó éves hallgatók voltak. Szerencsére mindannyian rendelkeztek már tanári végzettséggel, másoddiploma megszerzése céljából jártak a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem pszichológia szakára. Végzett szakpszichológus, aki Sellyére vagy Szigetvárra kívánna naponta kijárni, nincs. A pályakezdõk problémáját megpróbáltuk áthidalni úgy, hogy a szükséges vizsgálati gyakorlat megszerzése céljából elõször valamennyien hosszabb-rövidebb ideig a Szakértõi Bizottságban vizsgáltak. Munkájukat a bizottság pszichológus-gyógypedagógus vezetõje irányította és ellenõrizte. Amikor a kb. féléves minimális gyakorlati idõt a Központban kitöltötték, akkor mehettek a telephelyekre. Az 1998/1999-es tanév második felétõl heti rendszerességgel esetmegbeszéléseket biztosítottunk számukra a pécsi Nevelési Tanácsadó egyik szakpszichológusának a vezetésével, aki az egyetemen is oktatta õket. Ez a team jelenleg is mûködik. A nevelési tanácsadásban a pályakezdõ pszichológusaink az intézményben maradtak, és úgy tûnik, hogy szeretnek a telephelyeken dolgozni. Amennyiben sikerülne segítenünk a szakpszichológus végzettség megszerzésében, úgy tanulmányi szerzõdés formájában hosszabb távon is biztosítani tudjuk az intézmény szakemberellátottságát. Nehezen indult a telephely beindítása, a szervezõ munkában és jelenleg is nagy segítséget jelent a helyi önkormányzat maximális támogatása. A befektetett együttes erõfeszítés jól kamatozott, a mûködés harmadik évében egy elfogadhatóan felszerelt, a város életébe illeszkedõ, a helyi családsegítõvel jól együttmûködõ intézményegység dolgozik Sellyén.

SZIGETVÁR

ÉS KISTÉRSÉGE ELLÁTÁSA

Baranya Megye Önkormányzata és a térség képviseletében Szigetvár Város Önkormányzata együttmûködési megállapodása értelmében az 1998/1999-es tanévben itt is meg kellett kezdenünk a telephely megszervezését és a területi ellátást. A személyi feltételek kialakítása során a sellyei helyzethez hasonló nehézségekkel kellett szembesülnünk. Szigetvárott a lakótelepi óvoda egyik szárnyában nyert elhelyezést az intézmény. A berendezés, felszerelés, propagálás a sellyeihez hasonló módon történt. Sajnos, nem tapasztaltuk az önkormányzatok maradéktalan segítõkészségét. A kistérségi önkormányzatok rendszertelenül fizetik hozzájárulásaikat, a város ezeket nem hajlandó az intézményünknek mûködési kiadásokra megelõlegezni. A szigetvári telephely személyi állománya a tanév végére teljesen kicserélõdött szakmai és munkafegyelmi okok, illetve a telephely nehézségei miatt. Ketten máshol vállaltak munkát, két alkalmazottunkat mi küldtük el. A személyi feltételek alakítása a következõ tanévben a pszichológusok és az ügyviteli alkalmazott tekintetében jól sikerült. A munkát sellyei egységünkhöz hasonlóan gyógypedagógus telephelyvezetõ szervezi.

A

53


Az intézmény szervezetében a telephelyek a Pécs városkörnyéki nevelési tanácsadással együtt egy szakmai egységként szerepelnek, a szakmai munkát a nevelési tanácsadás vezetõje, egy fiatal pszichológus koordinálja. A pszichológus minden, magatartási, tanulási nehézséggel jelentkezõ gyermeket megvizsgál, szakvéleményt készít. Határoz abban, hogy saját gondozásába vonja vagy a fejlesztõ pedagógusnak adja tovább a gyermeket fejlesztésre. A pszichológus dönt abban is, hogy további vizsgálatra a szakértõi bizottsághoz küldi, amennyiben fogyatékosnak látszik a gyermek. A fejlesztõ pedagógus a szakvéleményre épített egyéni fejlesztési terv alapján egyéni vagy csoportfoglalkozás keretében dolgozik. A foglalkozásokról egyéni fejlesztési naplót vezet. Az ügyviteli alkalmazott forgalmi naplót és számítógépes adatbázist vezet a szolgáltatásban részesülõ gyermekek adatairól. A nevelési tanácsadók nyilvántartásait mindhárom telephelyen hasonló módon, egységes szempontok szerint vezetik. A nevelési tanácsadás forgalmának alakulása (Pécs városkörnyék, Sellye, Szigetvár)

Egyszeri vizsgálat Rendszeres fejlesztés, gondozás

1997/1998

1998/1999

1999/2000

58 fõ

226 fõ 181 fõ

226 fõ 126 fõ

Az 1999/2000-es tanévben a rendszeres gondozottak számának csökkenése az egyik fejlesztõ pedagógus betegségébõl adódott.

A

NEVELÉSI TANÁCSADÁS PROBLÉMÁI

Komoly konfliktusforrást jelentett intézményünkben a nevelési tanácsadás feladata. A fogyatékos gyermekek ellátását biztosító szakszolgálati rendszer kiépítését magunk kezdeményeztük, maroknyi lelkes ember a munkaidõ elejét és végét nem nézve együttesen dolgozott a megvalósításán. Ezzel szemben a nevelési tanácsadást úgy kaptuk. A személyi feltételek kialakítása során szakmai és személyiségjegyek alapján való válogatásra lehetõségünk nem volt, azokat kellett felvennünk, akik jöttek. A szolgáltatás fokozatos kiépítésére törekedtünk a szakmai színvonal és a minõség megtarthatósága, a munkatársak betanítása, az egységes intézményi szemlélet kialakítása érdekében. Mivel egyszerre tizenegy embert kellett erre a tõlünk meglehetõsen idegen területre felvennünk, a menet közben felmerült problémák megoldása nagy mértékben hátráltatta az intézmény stabilizációját. A szakértõi bizottságok régóta országos munkaközösségben dolgoznak, szakmai segítséget, információkat a szakma legfelkészültebb embereitõl kapnak, a napi munkában nem szigetelõdnek el. Ezzel szemben a nevelési tanácsadók egységes szakmai szervezeteirõl mi nem tudunk.

54

A


A fogyatékos gyermekek Baranya megyei szakszolgálati ellátó rendszerét a Szakértõi Bizottság vezetõ szerepét elismerve egy egységes, egymásba kapcsolódó, az egész megyét lefedõ szisztéma szerint a munkaközösség körében történõ összehangolással alakítottuk ki. A megyében megszervezett nevelési tanácsadást csak sokára és kemény erõfeszítéssel lehet egységes szemléletû közösséggé formálni, hiszen munkatársai a megye területén szétszórva kezdték meg mûködésüket. A nevelési tanácsadókba került pszichológusok és gyógypedagógusok maguk sem ismerték kellõen ezt a területet, a szakmai egység biztosítására a szervezés idõszakában megfelelõ személy nem volt közöttük. A Pedagógiai Szakszolgálatok Központja esetében további problémát jelentett, hogy egy intézmény keretében mûködik a szakértõi bizottság és a Pécs városkörnyéki nevelési tanácsadó, így a vizsgálati kérelmek összekeveredhetnek. Nem tisztázható pontosan, kit hova szándékoznak küldeni, így a bizottság munkája növekszik, nemhogy csökkenne. A Pedagógiai Szakszolgálatok Központja még ha két helyszínen is, de egy településen mûködik. A vidéki telephelyek bevonása az intézmény életébe alig lehetséges. A telephelyek fenntartása a napi kiutazás miatt igen költséges. Ez a tényezõ komoly nehézséget jelentett az önkormányzati ciklusváltás után megalakult új összetételû Közgyûlés illetékes bizottságainál. Gondot okoz az is, hogy a telephelyeken végzett munka nehezen szervezhetõ és ellenõrizhetõ, az információáramlás pedig akadályozott. (Kételyeink már a közgyûlési elõterjesztés elõtt megfogalmazódtak, de nem találtak meghallgatásra, hiszen megyei rendszer kiépítésérõl volt szó.)

MÛKÖDÉSI


Pécs városkörnyék nevelési tanácsadása a korai gondozó helyiségeit használja délutáni munkabeosztással, ami a jogszabály szerint nem megengedett, ám a feladatot el kell látni. Sellyén és Szigetváron a foglalkoztató helyiségek hiányát az óvodában történõ munkavégzéssel oldják meg. Az alapvetõ teszteket beszerezték, de fõleg Pécs városkörnyék és Szigetvár nevelési tanácsadói felszereltségben, eszközállományban még kívánni valót hagynak maguk után. Ennek egyik oka a finanszírozási bizonytalanság és a nehézkes beszerzési lehetõségek. A telephelyek megközelíthetõségének és a munkafegyelemnek is nagyon jót tett az, amikor sikerült egy Volkswagen Transportert vásárolnunk. A gépkocsi hétfõtõl csütörtökig körjáratban szállítja ki a dolgozókat. Hétfõn és szerdán Sellyére érkeznek elõször, akkor ott hat órát tartanak meg a pedagógusok. Kedden és csütörtökön Szigetváré az elsõség, a sellyeiek ilyenkor öt órában szolgáltatnak. A hosszú közös utazás lehetõvé teszi a megbeszéléseket, erõsíti az intézményi összetartozást, ugyanakkor idõrabló. A helyi önkormányzatok és a megyei önkormányzat három évre szóló együttmûködési szerzõdése 2001. augusztus 31-én jár le. Arról még nincs információnk, hogy a továbbiakban hogyan alakul a telephelyek sorsa.

A


55

A másik négy helyszínen (Komló, Mohács, Pécsvárad és Sásd) beindított nevelési tanácsadó mûködésérõl itt érdemben beszámolni nem tudunk, hiszen jelen dolgozat célja nem a teljes megyei szakszolgálati ellátó rendszer, hanem a Pedagógiai Szakszolgálatok Központjának bemutatása.

KAPCSOLÓDÁSI

PONTOK MÁS


A nevelési tanácsadás tevékenysége bizonyos gyermekek esetében kapcsolódik a szakértõi és rehabilitációs tevékenységhez, a korai gondozáshoz, valamint a logopédiai ellátáshoz.

LOGOPÉDIAI JOGSZABÁLYI

ELLÁTÁS ALAP

1993. évi LXXIX. törvény 35. § (4) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, a beszédhibák javítása, a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia megelõzése és gyógyítása.

A


Pécs városkörnyék ellátása: Pécs, Nagy Lajos király útja 15. sz. Sellye és városkörnyék ellátása: Sellye, Zrínyi u. 14. Szigetvár és városkörnyék ellátása: Szigetvár, Szent István lakótelep 4.

A


A kevés logopédus miatt elsõsorban a beiskolázás elõtti beszédhibás gyermekek élveznek felvételi elsõséget, fogadókészségünk a 2. osztályosokig szól.

A


A logopédus helyszíni kiszállással szûrõvizsgálatokat végez a tanév elején. A szülõvel történt megbeszélés szerinti idõben a telephelyen fogadja a csoportba sorolt gyermekeket. A létszámhiányunk miatt mindössze három nagyobb intézményben tud a két logopédus a helyszínen dolgozni. Sajnos a logopédiai ellátásban hiányosságaink, pótolnivalóink vannak. Baranyában olyan kevés a logopédus, hogy kiutazást még annyira sem vállal egy-egy szakember, mint a pszichológusok, hiszen Pécsett minden logopédus talál munkát. Kilátásunk van arra, hogy õsszel egy frissen végzett logopédus munkába áll, akkor az ellátás területén nagyot léphetünk elõre.

56

A


A logopédiai ellátás forgalma (Pécs városkörnyék, Sellye, Szigetvár)

MÛKÖDÉSI

1997/1998

1998/1999

1999/2000

201 fõ

113 fõ

137 fõ


Megegyezõ a nevelési tanácsadók helyzetével, de az eszközellátottság jó.

KAPCSOLÓDÁSI

PONTOK MÁS


A logopédiai tevékenység egyes gyermekek esetében kapcsolódik a szakértõi és rehabilitációs tevékenységhez, a korai gondozáshoz, valamint a nevelési tanácsadáshoz.

GYÓGYTESTNEVELÉSI JOGSZABÁLYI

FELADATOK

ALAP

1993. évi LXXIX. törvény 35. § (7) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi, vagy a szakorvosi szûrõvizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.

A


Pécs városkörnyék ellátása: Pécs, Nagy Lajos király útja 15. sz.

A


Az Intézményi Szervezeti és Mûködési Szabályzatunkban a gyógytestnevelés célcsoportját a korai gondozásra járó fõleg tanköteles kor elõtti gyermekek esetére határoztuk meg.

A


Az 1997/1998-as Pécs városkörnyéki nevelési tanácsadás szervezése során került intézményünkbe a gyógytestnevelõ. A városkörnyéki intézmények felhívásunk ellenére sem jeleztek gyógytestnevelési szükségletet, kérelmeik a logopédiai ellátásra és zömében iskolaérettségi vizsgálatokra irányultak. A korai gondozás vezetõjével történt megbeszélést követõen a gyógytestnevelõ a gondozott gyermekek mozgásfejlesztésébe kapcsolódott be. Az elért eredményei láttán döntöttünk úgy, hogy a következõkben is a korai gondozás keretében végzi a munkáját.

A


57

A feladatellátás módja és tartalma teljes egészében megegyezik a korai gondozásnál leírtakkal úgy, hogy a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakorvosi és Rehabilitációs Bizottság szakorvosai állapítják meg a gyógytestnevelés szükségességét. A gyógytestnevelõ több, mint harmincéves gyakorlattal rendelkezõ szakember, aki már sok gyermeket kezelt. Tapasztalatait a korai gondozó gyógypedagógusok is kamatoztatják, a mozgásfejlesztés során a gyógytestnevelõvel a gyakorlatsorokat megbeszélik. Tevékenysége a képzési kötelezett gyermekek szüleire is irányul. A súlyos gyermekeket cipelõ anyák kivétel nélkül gerincproblémával küszködnek, a szakavatott segítség hatására panaszaik csökkenhetnek. A gyógytestnevelõ a korai gondozók számára hetente relaxációs gyakorlatokat vezet, amely segít a munkatársak fizikális és pszichés terheinek oldásában, levezetésében. A gyógytestnevelést egyetlen gyógytestnevelõnkkel a telephelyek vonatkozásában amúgy sem tudtuk volna megoldani.

MÛKÖDÉSI


A korai gondozásban leírt helyszínen, kiváló felszereltség mellett tevékenykedik.

KAPCSOLÓDÁSI

PONTOK MÁS


A gyógytestnevelés kapcsolódik a szakértõi és rehabilitációs tevékenységhez, a korai gondozáshoz és a képzési kötelezettséghez.

SZEMÉLYI

FELTÉTELEK, A SZAKEMBEREK

VÉGZETTSÉGE Szakszolgálati intézményünkben úgy próbáltuk kialakítani a személyi feltételeket, hogy minden szakember a saját képzettsége szerint a legfelkészültebb legyen, lehetõleg többféle területhez értsen, hogy könnyen átcsoportosítható szakembergárdát képezzünk. Terveink részben realizálódtak. A korai gondozás és képzési kötelezettség helyzetét bemutató résznél felsoroltuk az alkalmazott eljárásokat, módszereket, amelyeket gyógypedagógusaink a különbözõ tanfolyamokon sajátítottak el. Távolabbi célkitûzéseink között szerepel, hogy konduktoraink iratkozzanak be az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Karára. Ismereteik további gyarapítása mellett a gyógypedagógusi szemléletet is elsajátíthatják. Minden lehetõséget megragadunk az ismeretszerzésre, a központi támogatás ennyi ember szakmai továbbképzéséhez azonban kevés. A továbbképzési tervünkben a továbbtanulási rendet annak arányában határoztuk meg, hogy ki mikor végezte el felsõfokú tanulmányait, mikor vett részt akkreditált tanfolyamon. Az éves megvalósulások

58

A


során mindig többen szeretnének tanulni, mint amennyit az állami finanszírozás lehetõvé tesz. A beiskolázásokat abból a szempontból is gondosan mérlegelni kell, hogy az ellátás ne szenvedjen csorbát. A fiatal pszichológusoknak szakpszichológus képzettségét kell mielõbb szerezniük, mert az önálló munkavégzésük másként nem lehetséges. Intézményünk engedélyezett létszámkerete 30 fõ, ebbõl: Pedagógus állományúak Nevelõ-oktató munkát segítõ alkalmazottak Más alkalmazott Gazdasági ügyintézõ

21 fõ 2 fõ 6 fõ 1 fõ

Az ellátott feladataink arányában és a kötelezõ minimumlétszámmal számolva az intézményben 34 státus hiányzik. A fenntartó által megadott közalkalmazotti státusok betöltöttségét, a szakalkalmazottak végzettségét az alábbi táblázat összegezi 2000. december 31-i állapot szerint. Munkakör

Alkalmazotti létszám

Pedagógus állományúak Pszichológus 5 fõ teljes munkaidõs 2 x 0,5 fõ félállású

Gyógypedagógus

12 fõ teljes munkaidõs 0,5 fõ félállású

Konduktor Gyógytestnevelõ

1 fõ teljes munkaidõs 1 fõ gyógytestnevelõ

Nevelõ-oktató munkát segítõ alkalmazottak Szakorvos 2 x 0,5 fõ félállású

Végzettség 1 fõ gyógypedagógus-pszichológus szakpszichológusi végzettsége folyamatban 3,5 fõ pszichológus 1,5 fõ pszichológus hallgató tanári végzettséggel 5 fõ oligofrénpedagógia-logopédia szakos 1 fõ oligofrén-tiflo-szomatopedagógia szakos 1 fõ oligofrén-szomatopedagógia szakos 2 fõ oligofrén-szurdopedagógia szakos 1,5 fõ tanitó-oligofrénpedagógia szakos 2 fõ óvónõ-oligofrénpedagógia szakos 1 fõ tanító-konduktor szakos 1 fõ testnevelés-gyógytestnevelés szakos tanár

Pedagógiai asszisztens

1 fõ teljes munkaidõs

0,5 fõ gyermekpszichiáter 0,5 fõ neuropsychiater felsõfokú végzettséggel

Más alkalmazottak Ügyviteli alkalmazott Gépkocsivezetõ Kisegítõ Gazdasági ügyintézõ

3 fõ teljes munkaidõs 1 fõ teljes munkaidõs 2 fõ teljes munkaidõs 1 fõ teljes munkaidõs

középfokú végzettséggel középfokú végzettséggel középfokú végzettséggel felsõfokú végzettséggel

A


59

Az intézmény más jogviszony keretében foglalkoztat 6 szakembert (pszichiáter, gyógypedagógus, gyógytornász, gyógymasszõr) a képzési kötelezettség ellátásában, illetve elláttatásában, 1 szakpszichológust szupervizorként a nevelési tanácsadásban, 1 gépírót a szakértõi és rehabilitációs tevékenységben, 1 polgári szolgálatost, valamint saját dolgozók látnak el más szakszolgálati feladatokat a kötelezõ óraszámaikon felül. Már megalakulásunk idején is látszott, hogy a 2000. január 1-jétõl hatályos minimumlétszám alatt kell mûködnünk, a fenntartó lehetõségeit nem szerettük volna a tûréshatáron túl kimeríteni. A megye komoly anyagi nehézségei miatt a 2000-es költségvetési évben 10%-os létszámleépítést, a megürült állások zárolását rendelte el valamennyi intézménynél. A létszámhiányra való tekintettel egyedül a Pedagógiai Szakszolgálatok Központjánál nem történt leépítés, a megüresedett állásokat végül is betölthettük külön elnöki engedéllyel. Ebben a kritikus helyzetben a helyben járást is eredményként kellett értékelnünk. A fogyatékos gyermekekre irányuló szakszolgálati igényrõl viszonylag pontos képet kaptunk az elõzetes felmérések során. Azt is tudtuk, hogy a Pathologiás Újszülött Utógondozó adataiban nem szerepelhet minden sérülten született baranyai gyermek, de nem is minden sérülten született kisgyermek szülõje igényli a korai fejlesztést és gondozást. Az intézménytervezés idején a korai gondozásnak még kötelezõ óraszám elõírása nem volt, ennek a bevezetése pedagógushiányt gerjesztett. Az évek során egyre több szakember állt a rendelkezésre, mégsem csökkent gyógypedagógusaink leterheltsége. Óvatos propagálásunk következtében is egyre többen igényelték a szolgáltatást. A szolgáltatások népszerûsége és számszerû növekedése visszahatott a szakértõi és rehabilitációs tevékenységre, hiszen egy gondozásban levõ gyermeket a jogszabály elõírásának megfelelõen nagyon sokszor meg kell vizsgálni, például: az elsõ szakértõi vizsgálat a gondozásba vétel kapcsán a következõ vizsgálat az óvodába történõ felvételekor aztán tanköteles korba lépésekor, amennyiben nem érte el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, úgy egy év múlva újra meg kell vizsgálni, beiskolázni, a kijelölt iskolába történõ beiskolázását követõen a második évben kötelezõ kontrollvizsgálatban részesíteni, majd 12 éves koráig kétévente, majd 12 éves kora után háromévente meg kell vizsgálni. A nevelési tanácsadással kapcsolatos várható igényekrõl annak idején a munkacsoport által kiküldött kérdõívek keveset mondtak. Az adatok áttekintése során úgy gondolkodtunk, hogy a szakirodalom akár 15 %-ban is említi a magatartási zavarral, tanulási nehézséggel küszködõ gyermekek arányát. Kezdetnek elégségesnek tûnt az a létszám, amit a fenntartónk biztosítani tudott, mert elsõdlegesen az iskolaérettségi vizsgálatokat igényelték az óvodák. Lassan a nevelési tanácsadást felkeresõk is meghaladják kapacitásunkat, ebben a tanévben jelentõsen megnõtt a terápiás és a fejlesztési igény. A logopédiai ellátási

60

A


kötelezettségünknek szakemberhiány miatt nem tudunk teljes mértékben eleget tenni. A logopédia iránti kereslet már az adatgyûjtés idõszakában is feltûnõen magas arányúnak mutatkozott, ezt a szolgáltatást hiányolták a legjobban. Az 1970-es években Baranya megye felosztott körzethatárokkal, jól kiépített logopédiai hálózattal rendelkezett. Különbözõ okok, intézményi átszervezések miatt, a logopédia gazdátlanná vált, és lassan mint rendszer szétesett. A pécsi logopédusok megalakították a Beszédjavító Intézetet, Pécs városában a logopédiai ellátottság kielégítõnek tudható. A vidéki logopédusok a megyei rendszer szétesése után gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben vagy a lakóhelyük szerinti iskolákban helyezkedtek el, de õk voltak a kevesebben. Azokon a településeken, ahol a vidéki logopédusok élnek, a település ellátott, de a környezõ falvak már nem. Létszámhiányos állapotunk miatt a munkaköröket még mindig nem tudtuk teljes mértékben szétválasztani. Többen megosztott óraszámban dolgoznak, illetve kötelezõ óráikon felül látnak el más szakszolgálati tevékenységet az intézményben.

AZ

INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Az általunk elképzelt, kizárólagosan a fogyatékos gyermekek ellátását végzõ szakszolgálati intézmény szervezeti felépítésének a tervét lásd a következõ oldalon. Sajnos, a nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátási kötelezettség belépése után az elképzelt rendszer már nem felelt meg az elvárásoknak, az intézmény nem arról szólt, amit a kezdetekben szerettünk volna. Az intézményépítés során 1999 elejére érkeztünk el abba a szakaszba, hogy mûködésünket Szervezeti és Mûködési Szabályzatba foglaljuk. Abban pontosan meghatároztuk a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével az intézmény struktúráját, kapcsolatait, a szakszolgálati területek mûködését, azok kapcsolatát egymással, valamint minden olyan kérdést, amelyet az SZMSZ-ben szabályozni kell. Az összes gazdasági és egyéb szabályozót is elkészítettük az SZMSZ mellékleteként. Valamennyi munkatársunk munkaköri leírását újra megfogalmaztuk, egyeztettük, véglegesítettük. Szervezeti és Mûködési Szabályzatunk túl terjedelmes ahhoz, hogy jelen intézménybemutatás során akár mellékletként is szerepelhessen, de ha más megyében hasonló utat kívánnak bejárni, úgy tanulmányozásra szívesen átadjuk.

A

61


Intézményvezetõ munkáltatói jogok, rendszerszervezés, gazdálkodási felelõsség, a képzési kötelezettség szervezése, ellenõrzése, kötelezõ óráiban a szakértõi és rehabilitációs tevékenységben vesz részt Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság

Korai fejlesztés és gondozás

Konduktív pedagógia

Képzési kötelezettség

Egyéb

1fõ gyógypedagógus a szakértõi bizottság vezetõje, a szakértõi tevékenység felelõse, az intézményvezetõ helyettese

1fõ gyógypedagógus munkaközösségvezetõ pótlékkal, aki a centrumban és a decentrumokban koordinálja a korai gondozást

2 fõ konduktor

1 fõ gyógypedagógus, valamint külsõ és belsõ munkatársak megbízási szerzõdéssel

1fõ ügyviteli alkalmazott

1 fõ gyógypedagógus, aki késõbb a szakértõi bizottság vezetõje lehet

2 fõ gyógypedagógus korai gondozó

1 fõ gyógypedagógiai asszisztens a foglalkozások elõkészítésére, a gyógypedagógusok segítõje, az SZRB adminisztrációjába besegít

1 fõ pszichológus

1 fõ pszichológus aki a krízishelyzetben levõ szülõk terápiáját, szülõcsoportok vezetését végzi

1 fõ gazdasági ügyintézõ az integrált gazdálkodás, beszerzések bonyolítására

2 fõ részmunkaidõs szakorvos

1 fõ takarító

Önállóan mûködõ részegység külön bélyegzõvel

A pszichológus és a gyógypedagógusok egyéni munkarendjük alapján a szakértõi tevékenységbe is bedolgoznak, a feltételek kialakulása után az utazótanári hálózatban is részt vesznek a hét 1-1 napján

Decentrumok:

Komló és Mohács 1-1 fõ gyógypedagógus a korai gondozásban, az esetleges fennmaradó, kihasználatlan óraszámaikban az intézményi tanulók rehabilitációs célú fejlesztésébe kapcsolódnak be

Bóly A képzési kötelezettség ellátásáról maga gondoskodik, az ellátandó gyermeklétszámhoz a szakemberellátottság nem elégséges

Pécs (ÉFESZI) A szakemberek adottak, a felvett gyermekek ellátásáról maga gondoskodik Pécsvárad és Old A szakemberek adottak, megbízási szerzõdéssel foglalkoztathatóak

AZ INTÉZMÉNY TERVEZETT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

62

A


1 fõ magasabb vezetõ, az intézmény igazgatója (kötelezõ óraszámát az SZRB-ben tölti le)

FOGYATÉKOS GYERMEKEKRE IRÁNYULÓ SZAKSZOLGÁLAT

Szakértõi és rehabilitációs tevékenység

Korai fejlesztés és gondozás

Képzési kötelezettség

Konduktív pedagógia

Baranya megye területére szóló ellátási kötelezettséggel, a centrumban történõ munkavégzés 1 fõ pszichológus, az SZRB vezetõje

1 fõ gyógypedagógus, a három terület felelõse, telephelyvezetõ

ÉP GYERMEKEKRE IRÁNYULÓ SZAKSZOLGÁLAT

Nevelési tanácsadás

Logopédiai szolgáltatás

INTÉZMÉ NYI VAGYON MÛKÖDTETÉSE

Gyógytestnevelés

Pécs városkörnyék ellátási kötelezettségével, Sellye és Szigetvár telephellyel 4981 fõ pszichológus, a nevelési tanácsadás szakmai vezetõje, Pécs vk. telephelyvezetõje

1 fõ gazdasági ügyintézõ

AZ INTÉZMÉNY VEZETÕI, AZ IGAZGATÓ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI 1,5 fõ pszichológus

4 fõ gyógypedagógus 1 fõ pedagógiai asszisztens

1 fõ konduktor

2,5 fõ pszich.

2 fõ logopédus

2,5 fõ gyógypedagógus

2 fõ fejlesztõ pedagógus

2x0,5 fõ szakorvos

2 fõ ügyviteli alkalmazott a telephelyeken

1 fõ gyógytestnevelõ

2 fõ kisegítõ 1 fõ gépkocsive zetõ

1 fõ ügyviteli alkalmazott

AZ INTÉZMÉNY JELENLEGI SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

A

MÛKÖDÉS MECHANIZMUSA, A BELSÕ

KAPCSOLATOK RENDSZERE A mûködés rendszerét több szempont figyelembevételével kellett meghatároznunk, azok összhangját megteremtenünk. Az intézmény által ellátandó feladatok sokrétûek, az intézmény négy helyszínen, nem egységesíthetõ munkarendben tevékenykedik. Az intézmény csak abban az esetben mûködõképes, ha a szakszolgálati feladatok részlegvezetõinek a szakmai önállósága biztosított. A fogyatékosok szakszolgálati rendszerében a megyei intézmények is érintettek, az intézményekkel való folyamatos kapcsolattartás nélkülözhetetlen. A költségvetési irányszámok feletti rendelkezés, a felelõsség az

A


63

igazgatóé, az eszközbeszerzési igényeket, szükségleteket mindig egyeztetni kell, a részlegvezetõk gazdasági ügyekben önállón nem határozhatnak. Biztosítani kell a megfelelõ információáramlást úgy, hogy a szakfeladatok vezetõinek önállósága ne sérüljön, de az intézményvezetõ is tudjon a területet érintõ eseményekrõl, gondokról. A fentiek figyelembevételével az alábbi intézményi mûködési rendet alakítottuk ki. Az igazgatót az önkormányzat pályáztatás útján nevezi ki, munkáltatója a Közgyûlés elnöke. Az igazgató közvetlen munkatársait maga választja ki a részlegekkel történt egyeztetés után. Megbízásuk legalább egy évre, legfeljebb az igazgató megbízásának az idõtartamára szól. Az igazgató tartós távollétében feladatait a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság vezetõje látja el. Az éves feladataikat munkatervben rögzítik. A munkaterv alapján a feladatokat havi bontásban az intézmény igazgatója készíti el és gondoskodik arról, hogy az intézmény valamennyi mûködési egységében kifüggesztésre kerüljön. Az intézmény vezetõsége havonta vezetõségi ülést tart, amelynek kötelezõ témája az elõzõ havi program értékelése, a következõ havi tennivalók áttekintése. A vezetõségi ülésekrõl emlékeztetõ készül. Az egyes részlegekre esõ feladatok elvégzéséért a részlegvezetõ felelõs. A havi program teljesüléséért az igazgató felelõs. Amennyiben olyan feladatot kell megoldani, amely a szakszolgálat ellátásában közremûködõ gyógypedagógiai intézményeket érinti, az intézményvezetõkkel az igazgató veszi fel a kapcsolatot. Indokolt esetben soron kívüli vezetõségi ülést hívhat össze az intézmény vezetõje. A vezetõségi ülésekre az intézmény közalkalmazotti tanácsának vezetõje is meghívást kap, amennyiben a jogszabályban meghatározott témák szerint véleményezési joggal rendelkezik. Tanév végén testületi ülésben kell értékelni az elvégzett éves munkát, tanév elején a munkabeosztásokkal kapcsolatos testületi ülést kell tartani. A két ülés összevontan, tanév elején is megtartható. Az igazgató a munkarendjét úgy alakítja ki, hogy legalább két hetente egyszer valamennyi telephelyre eljusson. Nagyon nehéz volt a havi vezetõségi ülések idõpontját meghatározni. A telephelyekrõl délután negyed 4-re érkezik meg a gépkocsi. Így ennek megfelelõen a vezetõségi üléseket hétfõi napon, negyed 4-kor tartjuk az intézmény központjában.

A

KÜLSÕ KAPCSOLATRENDSZER

A belsõ struktúra kialakítása után a külsõ kapcsolatok rendszerét, a kapcsolattartás módját is szabályozni kellett. A jogosultságok megállapításához fel kellett térképezni külsõ kapcsolatainkat. Abból indultunk ki, hogy a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó jogszabályok és intézményi szolgáltatásaink milyen kapcsolatokat igényelnek és milyen módon gyakoroljuk azokat. Számba vettük azt is, hogy partnereink az intézmény mely részlegével tarthatnak kapcsolatot. Külsõ kapcsolataink és a kapcsolattartás rendszere az alábbiak szerint mûködik.

64

A


Az intézmény képviselete esetén Az intézmény részérõl kapcsolattartó

A kapcsolat megnevezése

A kapcsolattartás formája, módja

Jellege

Megjegyzés

Az intézmény képviseletében az intézmény igazgatója

Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke, bizottságai és Hivatala

Személyes, levélben, telefonon történõ kapcsolattartás

Állandó munkakapcsolat

Tartós hiányzása esetén az SZRB vezetõjére átruházható

A kijelölt általános iskolák igazgatói, a korai fejlesztéssel és képzési kötelezettséggel foglalkozó intézmények ig.-i.

A Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság képviseletében Az intézmény részérõl kapcsolattartó



Jellege

Megjegyzés

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság képviseletében a bizottság vezetõje

Országos bizottságok, Pathológiás Újszülött Utógondozó Gyermek-ideggondozó Nevelési tanácsadók Baranya megye kijelölt és lakóhely szerinti óvodái, iskolái Jegyzõk, önkormányzatok Közigazgatási Hivatal Családsegítõ szolgálatok Gyermekvédelmi Szakszolgálat Gyermekorvosok, védõnõk Szociális intézmények Szülõk ELTE Bárczi G. Gyógypedagógiai Tanárképzõ Kar Ped.Szakmai és Szakszolg.Int.

Levélben és telefonon történõ kapcsolattartás, általában a felsorolt intézmények kezdeményezésére, ritkábban az SZRB kezdeményezésére

Állandó munkakapcsolat

A vizsgálatvezetõ gyógypedagógusokra az eseti kapcsolattartás átruházható

Alkalmi munkakapcsolatok 1-1 gyermek ügyében a szakértõi vizsgálatokkal kapcsolatosan

A

65


Korai gondozás, képzési kötelezettség, konduktív pedagógia intézményegysége Az intézmény részérõl kapcsolattartó



Jellege

Megjegyzés

Korai gondozás, képzési kötelezettség, konduktív pedagógia képviseletében a részlegvezetõ

Szakértõi bizottságok Szülõk Pathológiás Újszülött Utógondozó Gyermek-ideggondozó Lakóhely szerinti óvodák, iskolák Gyermekorvosok, védõnõk Szociális intézmények Korai fejlesztõ, képzési kötelezettséget ellátó intézmények Petõ Intézet

Személyes, levélben és szükség esetén telefonon történõ kapcsolattartás

Állandó kapcsolatok

Az adott gyermek ügyével kapcsolatban a fejlesztésért felelõs szakember a kapcsolattartó

Állandósult kapcsolatok, amelyek az adott gyermekek intézményen belüli fejlesztési idõszakára szólnak

Nevelési tanácsadás, logopédiai szolgáltatás intézményegysége: Az intézmény részérõl kapcsolattartó



Jellege

Megjegyzés

Nevelési tanácsadó, logopédiai szolgálat, képviseletében a nev.tanácsadó vezetõje, illetve a részlegvezetõk

Telephely szerinti önkormányzatok Szülõk Általános Iskolák Óvodák Családsegítõ szolgálatok Gyermek-ideggondozó Szakértõi Bizottság

Személyesen, levélben és szükség esetén telefonon történõ kapcsolattartás

Állandó kapcsolatok

Az adott gyermek ügyével kapcsolatban a fejlesztésért felelõs szakember a kapcsolattartó

AZ

Alkalmi kapcsolatok 1-1 gyermek ügyében

INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA, PÁLYÁZATOK

Intézményünk fejlõdése során kényes pont volt az intézmény finanszírozása, költségvetésünk egyensúlya. Gazdálkodásunkban arra törekedtünk, hogy a lehetõ legtakarékosabb megoldásokat találjuk meg. Ennek érdekében alakítottuk a rendszerünket olyanná, hogy egy-egy szakember több feladat ellátására is képes legyen, hiszen belsõ ember finanszírozása még mindig olcsóbb, mint közalkalmazotti státusokat fenntartani

66

A


annál is inkább, mert az adott feladat egy-egy tanév idõtartamára szól. A fejlesztési eszközök beszerzése a több célra való használhatóság jegyében történt. Az intézményegység által ellátott valamennyi szakszolgálati feladatban használható, jó minõségû, természetes anyagokból készült eszközöket részesítettük elõnyben.

AZ

INTÉZMÉNY MÛKÖDÉSE AZ ALÁBBIAK SZERINT TEVÕDIK ÖSSZE

Fenntartói támogatás Közoktatási célú központosított elõirányzat Pályázati források Sellye és Szigetvár telephelyek dologi kiadásai nem jelennek meg az intézményi költségvetésünkben. A kistérségek lakosságarányos hozzájárulását (200 Ft/fõ évente) a helyi önkormányzat szedi be, kezeli és finanszírozza a telephelyek kiadásait. Sellye esetében az éves dologi kiadásokra kb. 800.000 Ft jut, amibõl az önkormányzat leszámítja az épület rezsiköltségét. Szigetvárott ugyanez a mûködési elv, kb. 1.000.000 Ft-tal számolhatnának, de a kistérségi önkormányzatok befizetései gyakorta rendszertelenséget mutatnak, ami idõnként mûködési zavarhoz vezet. Amikor nincs elégséges mûködési fedezet, akkor a helyiségeket bérbe adó óvoda a bérleti díjára addig vár, amíg valamennyi pénz becsordogál a települési önkormányzatoktól a szigetvári önkormányzat számlájára. Ilyenkor a napi mûködéshez szükséges anyagokat a Szakértõi Bizottság, illetve a korai gondozás adja kölcsön. Érdekességként említést érdemel, például Szigetvár a szerzõdésben meghatározott számítógépet, nyomtatót, fénymásolót sem biztosította, annak beszerzésére intézményünk költségvetésébõl kellett költeni, természetesen más feladat rovására. Az együttmûködési megállapodásokat az önkormányzatok kötötték, abba érdemi beleszólásunk nem volt. A szolgáltatás zökkenõmentessége a mi felelõsségünk, a megállapodás szerinti hozzájárulások sürgetésére azonban intézményünknek nincs joga és lehetõsége. A fenntartó terheit igyekeztünk csökkenteni pályázati tevékenységünkkel is, az értékesebb fejlesztõ eszközeink 100%-ban más forrásból teremtõdtek meg. Évente meghatározott összegeket fordítottunk a közoktatási célú központosított elõirányzatból a bõvülõ intézmény berendezésére, felszerelésére.

AZ

ELMÚLT IDÕSZAKBAN

A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL

AZ ALÁBBI

PÁLYÁZATI FORRÁSOKKAL GAZDÁLKODHATTUNK

A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítványnak köszönhetjük két új pszichológusunk státuszát, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság által használt személygépkocsit, a képzési kötelezettség teljesítésében használt eszközrendszerünket, valamint két balatonberényi szülõi gondozótábor költségét.

A


67

A Soros Alapítvány segítségével szervezhettünk tanfolyamot a képzési kötelezettségben részt vevõ intézményeknek, valamint finanszírozhattuk kb. száz fejlesztési terv megírását az elsõ körben a fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában élõk számára, számítógépet is tudtunk vásárolni. A Baranya megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány pályázati támogatásával tudtuk a hiányzó összeget biztosítani 1997/98-ban a Pécs városkörnyék nevelési tanácsadásának az ellátásához, valamint munkaközösségünk mûködéséhez. Kisebb-nagyobb összegeket pályáztunk sikeresen a KOMA pályázati felhívásaira, és egyéb helyekrõl is.

AZ

INTÉZMÉNYEGYÜTTES, VÉGLEGES

ELHELYEZÉSÉNEK TERVE, JÖVÕKÉP

Baranya megye önkormányzata már az 1999-es évben szembesült azzal a problémával, hogy bevételei nem elegendõek az általa fenntartott intézményrendszer finanszírozásához. Több szempont szerint meghirdetett szigorú takarékossági programot vezettek be a kiadások mérséklésére. Elhatározták a Pedagógiai Intézet és a Pedagógiai Szakszolgálatok Központja összevonását. Az összevonás hasznát bizonyító hatástanulmány ugyan nem készült, de a kiadások racionalizálását, csökkenését remélték ettõl a lépéstõl különösen a vezetõi pótlékok tekintetében. A megyei önkormányzat a mûködési kiadások biztosítására csak az ingatlanok eladásából remélhetett fedezetet. Kijelölték az értékesítésre szánt ingatlanokat, azok között szerepelt a Mikes Kelemen u. 13. szám alatti, a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság által használt ingatlan és az értékes telek. Eladásra, illetve cserére szánták a Nagy Lajos király útja 15. szám alatti, a korai gondozás, konduktív pedagógia és képzési kötelezettség ellátását biztosító egység által használt épületet is. Intézményünk végleges elhelyezése már a fenti döntések elõtt állandóan napirenden volt. Pécs város önkormányzata és a megyei önkormányzat már hosszabb ideje tárgyalt egy olyan ingatlancserérõl, amely szerint a Nagy Lajos király útja 15. szám alatti ingatlant elcserélik az Egyetem utcai volt általános iskola épületére, ahol a Pedagógiai Intézet és a Pedagógiai Szakszolgálatok Központja teljes egészében elfér. A szükséges átalakítási, felújítási munkák elvégzése annak a német konzorciumnak a kötelezettsége, amely az elcserélt épületünk helyén és a szomszédos telkeken nagyáruházat kíván építeni. Az Egyetem utcai épület teljes áttervezése megtörtént. A földszint egyik szárnyában jelenlegi helyzetéhez hasonlóan, de nagyobb méretû helyiségekben kaphat helyet a korai gondozás, a képzési kötelezettség és a konduktív pedagógiai szolgáltatás. A másik

68

A


földszinti szárnyba kerülne a Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság a meglevõnél sokkal jobb körülmények közé, valamint elkülönítetten a Pécs városkörnyék nevelési tanácsadása, logopédiai ellátása. Az épület Pécs belvárosban van, megközelíthetõsége jó, a korai gondozás elõzõ helyszínétõl kb. 10 perc alatt gyalogosan is megközelíthetõ, így az intézményhasználóknak is megfelel. Az épület gépkocsiparkolóval rendelkezik. Amennyiben sikerül ebben az átalakított épületben az intézményt elhelyezni, úgy a legkorszerûbb követelményeknek is megfelelõ tárgyi feltételek között dolgozhatunk. Az elsõ tárgyalási körben a német vállalkozó sokallta az átalakítást, annak költségét, ezért kompromisszumot kellett kötnünk, ami a mûködõképességnek még nem árt. A megye már döntött ebben a kérdésben, Pécs város a végleges álláspontját még nem alakította ki. Az intézmény helyzete, jelenlegi fejlõdési szakasza szerint mit határozhatunk meg a jövõképben? Az intézményben közvetlenül nem megoldható fenntartói feladatok, amelyek az intézmény hosszú távú célkitûzéseit jelentik: Az intézmény egy helyen történõ mûködése, a megfelelõ körülmények kialakítása. A kijelölt iskolák mellett mûködõ nevelési tanácsadók átszervezése a Pedagógiai Szakszolgálatok Központjához. (A módosult közoktatási törvény szerint iskola mellett nevelési tanácsadó nem mûködhet.) Siklós városkörnyék nevelési tanácsadásának, logopédiai ellátásának a megszervezése. A képzési kötelezettség felvételi gondjainak a megoldására újabb fejlesztési helyszínek, lehetõségek kidolgozása. Az utazótanári hálózat kialakítása Baranya megyében. A hiányzó státusok megteremtése. Olyan pályázati támogatási rendszer kidolgozása a települési önkormányzatokkal együttesen, amely a baranyai gyógypedagógus hallgatókat arra ösztönözné, hogy szülõhelyükre térjenek vissza élni és dolgozni. A hosszú távú tervekhez önmagában az intézmény nem adhat garanciát, mert ezek fenntartói feladatok.

RÖVID

TÁVÚ TERVEK

A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység teljes szétválasztása a korai fejlesztéstõl. Segítségnyújtás a nevelési tanácsadásban dolgozó pszichológusok szakmai képesítésének a megszerzéséhez. A nevelési tanácsadásban, logopédiai ellátásban dolgozók szakmai eszköztárának, módszertani tudásának a folyamatos bõvítése, beiskolázásuk támogatása. A nevelési tanácsadás egységes szakmai szemléletének a kialakítása a megyei munkaközösség szervezésével. Az intézmények közötti munkaközösségünk további mûködésének a biztosítása.

A


69

A rövid távú tervek megvalósításához az eddigi munkánk, elkötelezettségünk jelenthet garanciát, a pályázati célkitûzéseink is ennek megfelelõek.

ÖSSZEFOGLALÁS A legfontosabbnak ítélt tapasztalataink, amelyeket a szakszolgálati rendszer kiépítése során szereztünk: A közoktatási törvény és végrehajtási rendeleteinek ismerete, a különbözõ szakszolgálati tevékenységek összefüggéseinek figyelembevétele. A megyei intézményrendszer feltérképezése, az ellátandó körzetek meghatározása a megye közlekedésének, úthálózatának figyelembevételével. A teljeshez közelítõ szakszolgálati ellátás biztosításához ismerni kell a megyében élõ gyógypedagógusokat, konduktorokat, megbízható adatbázis összeállítása szükséges. A szolgáltatást igénylõ csoportokról a lehetõ legpontosabban kell az adatokat beszerezni. Intézményünk esetében a Pathológiás Újszülött Utógondozó, a védõnõi hálózat és a Baranya megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság adatai voltak a legjobban használhatók. A beszerzett adatok feldolgozását követõen határozni kell abban, hogy az egyes szakszolgálati feladatok milyen módon, hol és mikor kerülhetnek bevezetésre. Ha a megyei intézményrendszer bevonása is szóba kerül, az elképzeléseket csak az intézményekkel együtt szabad megfogalmazni. Meg kell alkotni a leendõ rendszer szakmai-szervezeti felépítését, számba venni a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ki kell dolgozni a költségvetési koncepciót. A fenntartói támogatás elengedhetetlen már a tervezési szakaszban is, hiszen a pedagógiai szakszolgálati rendszer kialakítása és mûködtetése a megyei önkormányzat kötelezõ feladata. Nem utolsósorban elkötelezett, a szakmát szeretõ és azért tenni akaró emberekre van szükség.

III. FEJEZET

PÁLYÁZATI

CÉLKITÛZÉS

Az intézményelemzés elvégzése után a több területen megmutatkozó hiányra és a más területeken látszó pozitív, már megerõsödött, bejáródott hagyományra alapozva a következõ pályázati célokat jelöljük meg:

A

HOSSZÚ TÁVÚ TERVEKHEZ IGAZODÓAN

Adatbázis összeállítása a megyében mûködõ gyógypedagógusokról, konduktorokról, valamint integrációs térkép készítése. A pályázati cél megvalósulását oly módon tervezzük, hogy:

Levélben megkeressük a megyében mûködõ valamennyi speciális intézményt, alapítványt, tájékozódunk a gyógypedagógusok és konduktorok számáról, beosztásáról, szakos végzettségükrõl. Az információk megszerzése után újra megkeressük õket olyan céllal, hogy vállalnák-e képzési kötelezettség ellátását, illetve az integráltan oktatott gyermekek gyógypedagógiai megsegítését (ha a végzettségük engedi). Levélben megkeressük az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskolai Kar Tanulmányi Osztályát, a Mozgássérültek Petõ András Nevelõképzõ és Nevelõintézetét, a JPTE Bölcsészettudományi Karának Tanulmányi Osztályát, megkérjük a Baranya megyei gyógypedagógus, konduktor, illetve pszichológus hallgatók névsorát. Levélben megkeressük az érintetteket, amennyiben a megyében képzelik el életüket, vállalnák-e a fenti feladatokat. Alkalmat kínálnánk az intézményünk megtekintésére, a személyes tájékozódásra. A fenti munkával párhuzamosan tájékozódunk az integráltan oktatott gyermekek pontos számáról, lakóhelyérõl. Integráltnak csak a szakértõi és rehabilitációs bizottságok szakértõi véleményével ellátott gyermekeket tekintjük. A gyermek iskolájában, a helyszínen tájékozódunk az oktatási körülményeirõl, felvesszük a kapcsolatot a gyógypedagógussal. Az adatokat integrációs térképen szemléltetjük.

72

PÁLYÁZATI

CÉLKITÛZÉS

Az információkból összeállított adatbázis nagy segítséget jelenthet a leendõ utazótanári hálózat megalapozásában. A vállalkozó szakemberek közremûködhetnek a képzési kötelezettség teljes körû ellátásában.

A

RÖVID TÁVÚ TERVEKHEZ IGAZODÓAN

Segítségnyújtás a nevelési tanácsadásban dolgozó pszichológusok szakmai képesítésének a megszerzéséhez. Nevelési-oktatási intézményben az önálló munkavégzés feltétele a szakpszichológusi végzettség vagy a pedagógus és pszichológus végzettség együttes megléte. Amennyiben fiatal pszichológusainkat segíteni tudjuk a szakképzettségük megszerzésében, úgy tanulmányi szerzõdések megkötésével a szakembergondjaink a nevelési tanácsadás területén hosszú idõre megoldódhatnak. Sajnos, intézményi keretek között a szakképzettség megszerzése nehezen biztosítható a pedagógus továbbképzés terhére kapott összegbõl, mert más kötelezettségünk is van. Az intézmények közötti munkaközösség egyéves mûködésének a költségei neves elõadók meghívására. Az elõzményekben kifejtett intézmények közötti munkaközösség egyéves támogatása esetén a legjobb szakemberek segíthetnék Baranya megye területén a korai gondozásban és a képzési kötelezettségben dolgozó gyógypedagógusokat, konduktorokat munkájuk jobb ellátásához szükséges naprakész ismeretekkel.

UTÓSZÓ A pedagógiai szakszolgálatok terén a megyei önkormányzatok számára feladatellátási kötelezettséget határoz meg a közoktatási törvény. Abban a kérdésben, hogy milyen módon és milyen formában kívánja ellátni kötelezõ feladatait, a fenntartó maga határoz. Intézményünket, a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálatok Központját valamint a Baranya Megyei Pedagógiai Intézetet a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyûlése 134/2000 (IX.26.) Kgy. határozatával 2000. december 31-ével megszüntette, és ezzel összefüggésben határozott új mindkét feladatot ellátó jogutód intézmény létrehozásának elõkészítésérõl 2001. január 1-jével Baranyai Pedagógiai Szolgálatok Központja néven. Ezt az átszervezést takarékossági célokkal, közösen ellátható feladatokkal, az infrastruktúra jobb kihasználhatóságával indokolták. Az új intézmény vezetõi feladatainak ellátására pályázatot írtak ki. Valamennyi pályázó olyan módon nyújtotta be intézményvezetõi elképzeléseit, hogy a szakszolgálat önállóan mûködõ részegységként, változatlan formában tevékenykedne. Ez reményt ad arra, hogy fáradozásaink nem voltak hiábavalók, az általunk létrehozott rendszer a leírt formában a továbbiakban is elláthatja a jogszabályban meghatározott feladatait. Ugyan a Közgyûlés 2000. december 18-i ülése eredménytelennek nyilvánította a vezetõi pályázatot, és annak megismétlését rendelte el 2001. június 30-ai határidõvel, abban bizonyosak vagyunk, hogy a jogszabályok által meghatározott, kötelezõ megyei feladatok ellátására szervezõdött, a fogyatékos gyermekek esélyegyenlõsége nevében mûködõ intézményünk, intézményegységünk feladatai már nem szüntethetõk meg, bármely mûködési formában is az eredeti célok szolgálatában áll.

MELLÉKLETEK

76 SPECIÁLIS

1. ISKOLÁK

SZ. MELLÉKLET

2000/2001-ES

TANÉV

Név

Cím

Éltes Mátyás Iskolaközpont

7633 Pécs, Építõk útja 9.

BMÖ Általános Iskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona

7300 Komló, Tompa u. 14.

BMÖ Általános Iskolája, Szakiskolája Kollégiuma és Gyermekotthona

7700 Mohács, Kórház u. 1-3.

BMÖ Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona

7824 Old, Külterület 4.

BMÖ Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona

ÁLTALÁNOS

7720 Pécsvárad, Kossuth u. 4.

ISKOLA MELLETT MÛKÖDÕ

SPECIÁLIS TAGOZAT

/

OSZTÁLY

2000/2001-ES

TANÉV

Szigetvár Rákóczi út 9.

Somogyapáti Fõ u. 89.

Szentlõrinc Kodolányi u. 13.

Kétújfalu Rákóczi u. 11.

Drávaszabolcs Köztársaság tér

Sásd Sz.Imre u. 29.

Kõvágószõlõs Rákóczi u. 54.

Magyarmecske Petõfi u. 96.

Sellye Zrínyi u. 6.

Harkány Arany u. 16.

Villány Baross u. 1-3.

Vajszló Iskola u. 1.

Nagyharsány Petõfi u. 4.

Kölked II.Lajos u. 30.

Mágocs Szabadság u. 7.

Hosszúhetény Verseny u. 9.

Hetvehely Rákóczi u. 31.

Egyházasharaszti Kossuth u. 75.

Nagydobsza Hunyadi u. 1.

Siklós Kossuth tér 8.

Vásárosdombó 2001.szept.1.-tõl Szabadság tér 16. Szentlõrinc felvételi körzete: Boda, Bicsérd, Bükkösd, Cserdi, Csonkamindszent, Dinnyeberki, Gerde, Gyöngyfa, Helesfa, Hetvhely, Kacsóta,Királyegyeháza, Okorvölgy,Pécsbagota, Sumony, Szabadszentkirály, Szentkatalin, Szentlõrinc,Velény, Zók

1.

77

SZ. MELLÉKLET

INTEGRÁLT OKTATÁS 2000/2001-ES TANÉV (TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAKNAK) 1. Borjád Kossuth u. 11.

2. Egerág Pozsonyi u. 1.

3. Baranyajenõ Szabadság u. 85.

4. Beremend Szabadság tér 5.

5. Szigetvár Szt.István lkt 2.

6. Kátoly Szabadság u. 119.

7. Szentlászló Kossuth u. 17.

8. Újpetre Kossuth u. 111.

9. Kõvágótöttös Kossuth u. 16.

10. Hosszúhetény Verseny u. 9.

11. Mozsgó 2000/2001-tõl Mátyás király útja 3.

12. Bóly 2000/2001-tõl Rákóczi u. 2.

13. Mindszentgodisa 2000/2001-tõl Kossuth u. 75.

14. Nagypeterd 2000/2001-tõl Kossuth u. 47.

15. Felsõszentmárton 2000/2001-tõl Kossuth u. 1-3.

EGYÉB

INTÉZMÉNYEK

2000/2001-ES

TANÉV

BMÖ Értelmi Fogyatékos Gyermekek Otthona

Bóly, Hõsök tere 5.

Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye Speciális Bölcsõdei Csoportja

Pécs, Acsády u. 8.

Köztársaság téri Bölcsöde

Pécs, Köztársaság tér

ANK Korai Fejlesztõ és Integrációs Központ

Pécs, Apáczai krt. 2.

MSZSZ Csilla Gondviselés Háza

Pécs, Apaffy u. 101.

A

NEVELÉSI TANÁCSADÁS ÉS

MO

SO

MEGYÉBEN

HORVÁTORSZÁG

A

EG

LN GY

GY M

TO ME

YE

BARANYA

A LOGOPÉDIAI SZOLGÁLTATÁS

PÉCS és városkörnyéke

Mohács és városkörnyéke

Pécsvárad és városkörnyéke

Komló városkörnyék

Sásd és városkörnyéke

Szigetvár és városkörnyéke

BÁCS UN KISK MEG YE Sellye és városkörnyéke

Siklós és városkörnyéke

2.

Szentlõrinc és városkörnyéke

78 SZ. MELLÉKLET

E

KORAI FEJLESZTÉS ÉS A

G

MO

SO

BARANYA

HORVÁTORSZÁG

MEGYÉBEN A

GY

LN GY

YM E

TO ME

E

ELLÁTÁSA

KONDUKTÍV PEDAGÓGIA

A

Pedagógiai szakszolgálatok központja ellátási kötelezettsége

Komló ellátási kötelezettsége

Mohács ellátási kötelezettsége

3. SZ. MELLÉKLET

BÁCS UN KISK

79

MEG YE

E

A

SO M

BARANYA

HORVÁTORSZÁG

MEGYÉBEN

KÉPZÉSI KÖTELEZETTSÉG

OG

YM E

GY

E

ELLÁTÁSA

TO LN AM EG YE

Pedagógiai szakszolgálatok központja ellátási kötelezettsége

Bóly ellátási kötelezettsége

Old ellátási kötelezettsége

Pécsvárad ellátási kötelezettsége

80 4. SZ. MELLÉKLET

BÁC S-K NM ISKU EGY E

Szerkesztõ: Olvasószerkesztõ: Tipográfia: BORGISZ BT. ISBN Kereskedelmi forgalomba nem hozható

Recommend Documents