Szerzõ, szerkesztõ: Olvasószerkesztõ: Tipográfia: BORGISZ BT. ISBN X. Kereskedelmi forgalomba nem hozható

Szerzõ, szerkesztõ:

TÓTH ISTVÁNNÉ Lektorálták:

KÕPATAKINÉ MÉSZÁROS MÁRIA TÓTH EGON Olvasószerkesztõ:

HIDALMÁSI ANNA

Tipográfia: BORGISZ BT. Borítóterv: KOVÁCS DÁVID

ISBN 963 86308 5 X

Kereskedelmi forgalomba nem hozható © Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány 1054 Budapest, Báthori u. 10. Tel./Fax: 302-3007

GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ CENTRUMOK

ZALA MEGYEI GYÓGYPEDAGÓGIAI FEJLESZTÕ, TANÁCSADÓ ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI KÖZPONT

Budapest, 2002

ELÕSZÓ

A SOROZATHOZ

A közoktatásról szóló törvény, gyógypedagógiai szolgáltató centrumról mint külön intézménytípusról nem rendelkezik. A célterület igénye és a napi gyakorlat azonban fokozatosan és igen határozottan életre hív(ott) olyan intézményeket, amelyek a törvény által meghatározott szolgáltatásokon kívül más, a törvényben nem jelzett szolgáltatásokat is nyújtanak. A Közalapítvány kuratóriuma, felismerve e folyamat fontosságát, olyan pályázati programcsomagot indított útjára, amely a gyógypedagógiai szolgáltatások területén innovációs jelleggel bír. A már mûködõ gyógypedagógiai szolgáltató centrumok, környezetük igényeire reagálva, rendszerük tudatos fejlesztésével, olyan egyedi intézményi modelleket alakítottak ki, melyek a pályázati program keretében, mûködési formájuk leírására, bemutatására vállalkoztak. A szakma elismert szakembereinek értékelése nyomán Gyógypedagógiai szolgáltató centrumok könyvsorozatunkban 8 sikeres modell-intézmény mutatkozik be. A nyolc kötet mindegyikét, külön-külön vagy együttesen ajánlom a téma iránt érdeklõdõ gyakorlati szakembereknek, akik hasonló gyógypedagógiai szolgáltató centrum kialakításán gondolkodnak, esetleg elkezdték már annak megvalósítását. Ajánlom továbbá érdeklõdõ elméleti szakembereknek, akik a közoktatásban megjelenõ új intézménytípus rendszerszemléletû megközelítésében érdekeltek, valamint mindazoknak, akik a fogyatékos gyermekek, szüleik és a velük foglalkozók részére nyújtott szolgáltatások iránt érdeklõdnek. Tóth Egon a kuratórium elnöke

A tanulmány olyan központ mûködését mutatja be a megyében, amely azoknak a gyermekeknek az ellátására szervezõdött, akik a megye egyéb intézményeiben nem kaphatták meg a számukra szükséges terápiákat, fejlesztéseket. Az intézményt bár rövid múltra tekint vissza, dinamikus, nagy tempójú, széles körre kiterjedõ fejlõdés jellemzi. A tanulmányt mindvégig jellemzi a környezet változásait messzemenõen figyelembe vevõ és a legfontosabb mozgásokra rugalmasan reagálni képes célok meghatározása, differenciálódása, összhangja a kijelölt feladatokkal. A tanulmány különös figyelmet fordít az ellátott személyek körének leírására, a gyermekek, tanulók igényeinek felmérésére. Szakmai tudatossággal vonja be a szülõket a fejlesztõ munkába, a fenntartót az intézmény feltételeinek alakításába, a partnerintézményeket az együttgondolkodásba. Minden szolgáltatási területet rendszerbe illesztettek, miközben elõzetes szûrések adataira támaszkodnak, tevékenységrendszerük felvilágosító, ismeretterjesztõ jelleggel egészül ki a megrendelõk felé. A pályamunka olyan szervezetet mutat be, amely színvonalas tartalmi tevékenységével, a folyamatos fejlõdés és fejlesztés igényével értékes része a hazai gyógypedagógiának. Kõpatakiné Mészáros Mária

TARTALOMJEGYZÉK I.

FEJEZET

A Gyógypedagógiai Fejlesztõ, Tanácsadó és Továbbképzési Központ életre hívását motiváló szükségletek; az intézmény mûködésének és fejlõdésének kezdetei . . . . . . . 11 A Gyógypedagógiai Központ ellátó körzetében történt változások az elmúlt 5 évben. . . . . . . . . . . . 13 További várható tendenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A hasonló funkcióval mûködõ intézmények száma, földrajzi eloszlása Zala megyében. . . . . . . . . . . 15 A Gyógypedagógiai Fejlesztõ, Tanácsadó és Továbbképzési Központ egyediségének jellemzõi . . . 18 Az ellátottak és az ellátandók köre, az ellátási szükségletek nyilvánosságra kerülésének formái. . . . 19 A Gyógypedagógiai Központ fejlesztési stratégiájának összefoglalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

II.

FEJEZET

A Gyógypedagógiai Központról általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A Gyógypedagógiai Központ bemutatása az intézményegységek és a szolgáltatások szempontjából 26 Gyógypedagógiai szakszolgáltatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Szakmai szolgáltatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Az intézmény egységeinek és szolgáltatásainak egymásra épülése, a szolgáltatások rendszere . . . . . 45 A Pedagógiai Program megfelelése a közoktatási szabályzóknak, a fenntartó, az igénybevevõk, pedagógusok elvárásainak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 A Gyógypedagógiai Központ partnerkapcsolatainak jellemzõi, a fejlesztés irányai . . . . . . . . . . . 49 A Gyógypedagógiai Központban folyó nevelõ, tanító-tanuló, terápiás, rehabilitációs tevékenység hatékonyságának vizsgálatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 A fejlesztésre irányuló fontosabb döntések bemutatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 A Gyógypedagógiai Központ kommunikációs kultúrája, a szervezet nyitottságának leírása . . . . 55 A Gyógypedagógiai Központ szolgáltatásait igénybe vevõk elégedettsége, problémái . . . . . . . . 58 A Gyógypedagógiai Központ szolgáltatásait bemutató kiadványok, publikációk. . . . . . . . . . . . . 59

III.

FEJEZET

A rövid távú fejlesztési tervek leírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 A terv megvalósításához szükséges optimális mûködési feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 A fejlesztéshez szükséges döntések köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 A tervezett fejlesztések sorrendje, a fejlesztések egyes elemei közötti rangsor kialakítása. . . . . . . . . 64 A fejlesztés megvalósításában közremûködõ partnerek kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 A fejlesztés idõterve, a megvalósíthatóság szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 A tervek megvalósításának költségvetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67

MELLÉKLETEK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

I.

FEJEZET

A GYÓGYPEDAGÓGIAI FEJLESZTÕ, TANÁCSADÓ ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI KÖZPONT ÉLETRE HÍVÁSÁT MOTIVÁLÓ SZÜKSÉGLETEK; AZ INTÉZMÉNY MÛKÖDÉSÉNEK ÉS FEJLÕDÉSÉNEK KEZDETEI A Zala Megyei Önkormányzati Közgyûlés által fenntartott gyógypedagógiai szolgáltató centrum, a Gyógypedagógiai Fejlesztõ, Tanácsadó és Továbbképzési Központ immár 10 éve, 1990 szeptembere óta mûködik a zalai megyeszékhelyen, Zalaegerszegen. Az intézmény különlegessége, hogy már akkor az e tanulmányban vázolt rendszerben nyújtotta a speciális szolgáltatások jó részét, amikor még az azok kötelezõ biztosítását deklaráló törvényi szabályozás meg sem jelent (lásd 1993. évi LXXIX tv.). A központ a szolgáltatások struktúrája, a zalai kistelepüléses szerkezethez igazított szervezeti rendje, valamint a feladatellátás körzeti-térségi szintû kiterjedtsége miatt máig egyedi megoldási formát képvisel a közoktatás rendszerében. A tanulmányban bemutatott intézmény elsõsorban azoknak a sérült pl. beszédhibás, autista, részképességzavarban szenvedõ, fejlesztõ felkészítésre utalt stb. gyermekeknek az ellátására szervezõdött, akik a megye egyéb intézményeiben a szükséges feltételek hiánya miatt nem kaphatták, kaphatják meg az állapotukhoz igazított terápiákat. A központ elsõsorban Zala megye területén látja el feladatait, esetenként azonban az intézmény székhelyéhez közel esõ, de már a szomszédos megyék rendszerébe tartozó településekrõl is lehetõség van speciális ellátásra szoruló gyermekek fogadására, együttmûködési megállapodás alapján. A Gyógypedagógiai Központ megszületésének legfõbb motívumai tényeken alapulnak: az 1980-as évek végére a speciális nevelésre, oktatásra javasolt gyermekek, tanulók aránya a 10 évvel azelõtti állapotokhoz képest 2%-kal növekedett. (Ez a növekedés kisebb-nagyobb mértékben országos tendencia volt; sajnos bizonyos térségekben még napjainkban is ez a jellemzõ.) Az ok már akkor világosan látszott: nincsenek meg a szükséges feltételek a pszichés fejlõdés különféle zavarai miatt részképesség- és iskolai teljesítményzavarokkal küzdõ, az átható fejlõdési zavarban szenvedõ, de nem utolsósorban az életkor szempontjából a közoktatás hatáskörébe még nem tartozó 3 éven aluli sérült kisgyermekek foglalkoztatásához. Leginkább ezzel hozható összefüggésbe az a nemkívánatos tendencia, hogy nagy számban kerültek olyan gyermekek a gyógypedagógiai intézményrendszerbe, akik egy célirányos speciális terápia eredményeképpen a normál rend-

12

A GYÓGYPEDAGÓGIAI FEJLESZTÕ, TANÁCSADÓ...

szerben maradhattak volna, de sokan voltak azok a gyermekek is, akik a fejlesztési lehetõségek esetlegessége, vagy hiánya miatt semmilyen szakellátásban nem részesültek. A fenti megállapításokkal elõször az Illyés Sándor professzor által szerkesztett mûben, a zalai kutatásokra alapozott Nevelhetõség és általános iskola c. sorozat III. kötetében szembesülhettünk. Mi, zalai szakemberek gyógypedagógiai tanárok, diagnoszták vagy éppen az oktatásirányításban dolgozók nyilvánvalóan jórészt éppen az említett kutatási eredmények ismeretében figyelhettünk fel érzékenyebben a mûben is jelzett tendenciákra, s kezdtük keresni a megoldásokat. Hiszen zalai gyermekekrõl volt szó. Azoknak a zalai fõleg a falvakban élõ családoknak a gyermekeirõl, akiket például nem tudtak logopédushoz járatni, mert messze volt a város, vagy nem fogadták be õket lakóhelyükön az óvodába, iskolába, mert autisták voltak. (Jómagam akkor az oktatásirányításban dolgozó gyógypedagógusként munkám kapcsán sokszor szembesültem ezekkel a gondokkal, s természetesen kötelességemnek éreztem a továbblépés irányainak keresését.) Az intézmény megszületése tehát egy elemzõen, koncepciózusan gondolkodó oktatásirányítási gyakorlat mellett szinte törvényszerû volt annak ellenére, hogy az akkor érvényben lévõ, a közoktatás rendszerét, tartalmi kérdéseit szabályozó törvényben (1985. évi I. törvény) még nem jelent meg jó néhány, ma már intézményesült, kötelezõen biztosítandó ellátási forma. A Gyógypedagógiai Központ feladatrendszerét 1988ban dolgoztam ki, s terjesztettem az akkori megyei oktatásirányítási testülethez elfogadásra. Az intézmény a támogató döntést követõ 2. évben már mûködött. Bár a rendszerváltás idõszakában rövid ideig fenyegetõ rémként jelen volt az ún. nem kötelezõ feladatok ellátása miatti megszüntetés veszélye. Ez a veszély ugyan a megyei önkormányzat pénzügyi szakosztálya részérõl csak elvi szinten, mintegy a súlyos költségvetési hiányok kompenzálásának egyik lehetõségeként fogalmazódott meg, közgyûlési döntésig azonban nem jutott el a felvetés. A feszültségeket igazán megnyugtatóan, az érintett gyermekek érdekeit messzemenõen szolgálva az 1993. évi LXXIX. törvény oldotta fel azzal, hogy biztosította az eltérõ fejlõdésmenetû gyermekek számára a különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jogot attól kezdõdõen, amikortól a speciális nevelési igényt megállapították (30. § (1) bek.), továbbá nevesítette azt az intézményi háttért is, melynek keretében a szolgáltatások hatékonyan mûködtethetõk (21. §). Az intézmény nevének megválasztásában arra törekedtem, hogy abban valamennyi szolgáltatási forma kellõ világossággal nyilvánuljon meg az igénybe vevõk számára. Nevezetesen a gyógypedagógiai nevelõ, oktató tevékenység, a gyógypedagógiai szakszolgálatok és a gyógypedagógiai szakmai szolgáltatás.

13


A GYÓGYPEDAGÓGIAI KÖZPONT

ELLÁTÓ KÖRZETÉ-

BEN TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOK AZ ELMÚLT

5

ÉVBEN

A központ ellátó körzetét érintõ, a gyakorlatban az utóbbi években egyre pregnánsabban érzékelhetõ változások legfõbb motívuma két, a közoktatási törvényben is megjelenített ténnyel hozható összefüggésbe. Egyfelõl a kistelepülési többségi iskolák részérõl a településen élõ sérült tanköteles korú gyermekek helyben történõ nevelése, oktatása céljából egyre erõteljesebb integrációs törekvések figyelhetõk meg. Ennek kezdetben szinte kizárólag a gyermeklétszám csökkenésének (demográfiai apály) és a normatív finanszírozás bevezetésének idõbeni egybeesése volt az oka. El kell azonban ismerni, hogy napjainkban a többségi óvodákban, iskolákban alkalmazott pedagógiai módszerekkel nem fejleszthetõ gyermekek esetében a helyi önkormányzatok, illetve a nevelési, oktatási intézmények részérõl már érzékelhetõek az emberi-szakmai motivációs elemek is a sérült gyermekek tanulási, fejlesztési feltételeinek a lakóhely szerinti óvodában, iskolában való biztosítása tekintetében. Az attitûdváltozásban természetesen nem kis szerepe van a közoktatási törvény azon kitételének, miszerint a sérült gyermek szülõjének joga, hogy kérje a helyi önkormányzatot a gyermeke integrációs körülmények közötti neveléséhez, oktatásához szükséges feltételek megteremtésére. A fent vázolt helyzet azaz a kistelepülési iskolák törekvései a gyógypedagógia intézményrendszerét is profilmódosításra ösztönözte, félve a létszámcsökkenések miatti feladat-leépítésektõl, melyek esetleg álláshelyek, netán intézmények megszûnését is okozhatják. A profilbõvülés irányát Zala megyében elsõsorban a szakszolgálatok vállalása jelentette a gyógypedagógiai nevelési, oktatási intézmények részérõl, de néhány intézmény teret adott a tevékenységi körébe addig nem tartozó speciális fejlõdési igényû gyermekek nevelésének, oktatásának, fejlesztésének helyben történõ megoldására is. A változások másik fõ oka a helyi önkormányzati intézményeknek a Zala Megyei Önkormányzat fenntartásába történõ átadási hullámával hozható összefüggésbe. (Erre a megoldásra a közoktatási törvény lehetõséget adott azokban az esetekben, amelyekben a helyi önkormányzatok nem voltak képesek a közoktatási feladat-ellátási kötelezettségeiket teljesíteni.) Az átadott helyi önkormányzati gyógypedagógiai intézményeket a megyei önkormányzat felhasználta arra is, hogy azok profiljába olyan ellátási formákat építsen be, amelyekkel tovább javulhattak a sérült gyermekek lakóhelyükhöz minél közelebb történõ foglalkoztatásának esélyei. Az alábbi táblázatban a bekövetkezett változásokat vázolom fel az egyes zalai gyógypedagógiai intézmények vonatkozásában.

14


Az intézmény székhelye, eredeti (fõ) profilja

Változások az elmúlt 5 évben

Zalaegerszeg tanulásban akadályozott gyermekek általános iskolája

értelmileg akadályozott gyermekek összevont iskolai csoportjának indítása

Nagykanizsa tanulásban akadályozott gyermekek általános iskolája

értelmileg akadályozott gyermekek összevont iskolai csoportjának indítása autista gyermekek fejlesztõ csoportjának indítása konduktív pedagógiai csoport indítása

Keszthely tanulásban akadályozott gyermekek általános iskolája

autista gyermekek fejlesztõ csoportjának indítása

Lenti tanulásban akadályozott gyermekek általános iskolája

értelmileg akadályozott gyermekek összevont iskolai csoportjának indítása autista gyermekek fejlesztõ csoportjának indítása logopédiai szakszolgálat kiterjesztése néhány városkörnyéki településre

Letenye tanulásban akadályozott gyermekek általános iskolája

értelmileg akadályozott gyermekek összevont iskolai csoportjának indítása

Zalaszentgrót értelmileg akadályozott gyermekek általános iskolája

konduktív szakszolgálat indítása

TOVÁBBI

VÁRHATÓ TENDENCIÁK

A Gyógypedagógiai Központ ellátási körzetének meghatározása a közoktatási törvénynek a közoktatás közfeladatairól és a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettségeirõl szóló paragrafusaiban megfogalmazottak figyelembevételével történik (1993. évi LXXIX. törvény 85., 86., 87., 88. §). Ez természetesen azt is jelenti, hogy az egyes szolgáltatások tekintetében nem feltétlenül azonosak az ellátási körzetek sem a területet, sem a nagyságrendet illetõen. Amennyiben a törvény az adott feladat ellátására a megyei önkormányzatot kötelezi, úgy a megyei jogú városok kivételével az ellátás körzete egész Zala megye területe (pl. korai fejlesztés, képzési kötelezettek fejlesztõ felkészítése stb.), ha viszont a megyei jogú város együttmûködési megállapo-


15

dás alapján, finanszírozás ellenében igénybe kívánja venni ezeket a szolgáltatásokat, úgy erre is lehetõség van. Ugyanígy a megyei önkormányzat a területén mûködõ helyi önkormányzatoknak is kezdeményezheti az együttmûködési megállapodás megkötését körzeti feladatok pl. utazó logopédiai hálózat mûködtetésére. Az ezzel kapcsolatos koncepciót a megyei fejlesztési terv tartalmazza. (A Központ Alapító Okiratának módosítását 2000 decemberében kezdeményeztem a fenntartó megyei önkormányzatnak a területi illetékesség fentebb kifejtett szellemben történõ pontosítása végett; döntés elõreláthatólag 2001 tavaszán várható.)

A

HASONLÓ FUNKCIÓVAL MÛKÖDÕ INTÉZMÉNYEK

SZÁMA, FÖLDRAJZI ELOSZLÁSA

ZALA

MEGYÉBEN

Zala megyében napjainkban hét önálló gyógypedagógiai intézmény mûködik: öt intézményben mintegy 900 tanulásban akadályozott, egy intézményben pedig kb. 100 értelmileg akadályozott óvodás, illetve tanköteles korú gyermek nevelése, oktatása történik. A hetedik, azaz a Gyógypedagógiai Fejlesztõ, Tanácsadó és Továbbképzési Központ tevékenységének részletezésével ebben a részben nem foglalkozom; a központ fõ szolgáltatásainak, szervezeti rendjének részletes kifejtésére a tanulmány II. fejezetében térek ki. Mielõtt azonban a hat gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményt jelen állapotában bemutatom, fontosnak tartom röviden felvázolni ezen intézményhálózat rövid fejlõdéstörténetét. Teszem ezt azért, mert már a 70-es években egyedi megoldást képviselt a Zala megyei gyógypedagógiai intézményhálózat a magyar közoktatás rendszerében. Ez az egyediség az intézmények önállóságából fakadt; Zala volt ugyanis az egyetlen megye, ahol nem mûködtek a normál rendszer keretei között ún. kihelyezett osztályok, tagiskolák, intézményegységek. S e tény a szegregációs irányultságú gondolkodás nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy létrejöhessen a megyében egy olyan gyógypedagógiai szolgáltató centrum, amely fel tudja vállalni rendszerszerûen azoknak a speciális ellátásra szoruló gyermekeknek beszédhibásoknak, halmozottan sérülteknek, autistáknak stb. a fejlesztését, akik a már mûködõ hat intézményben nem, vagy csak esetlegesen kaphatják meg az állapotukhoz igazított terápiákat. A zalai gyógypedagógiai iskolarendszer fejlõdéstörténetét tehát mint determinációs tényezõt említem a Gyógypedagógiai Központ létrejötte szempontjából. Tehát nézzük a gyökereket! Az 1970-es évek végétõl alig több, mit 10 év alatt valósult meg nagyobb részben új, korszerû épületek létesítésével, kisebb részben a meglévõk rekonstrukciója révén az a zalai gyógypedagógiai intézményrendszer, melyre joggal lehettek büszkék a feladatellátásban közremûködõ pedagógusok, és

16


amely jól tükrözte az akkori zalai oktatásirányítás érzékenységét, figyelmét a többségi óvodákban, iskolákban alkalmazott pedagógia eszközeivel nem fejleszthetõ gyermekek irányába. Ettõl az idõtõl kezdõdõen tehát a zalai gyógypedagógiai nevelésre szoruló gyermekek jól felszerelt, esztétikus, az épek általános iskoláitól semmiben nem különbözõ, sõt esetenként a pozitív diszkrimináció jegyében jobb feltételrendszerû, kizárólag ZALA

MEGYE GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELÉSI-OKTATÁSI

INTÉZMÉNYEI A FELADATRENDSZEREK MEGJELÖLÉSÉVEL

Intézmény

Feladatrendszer

Zalaegerszeg Béke ligeti Általános Iskola és Speciális Szakiskola

Tanulásban akadályozottak nevelése, oktatása Értelmileg akadályozottak nevelése, oktatása (1 csoport) Speciális szakiskola

Nagykanizsa Rózsa úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola

Tanulásban akadályozottak nevelése, oktatása Értelmileg akadályozottak nevelése, oktatása (1 csoport) Speciális szakiskola Autisták nevelése, oktatása, fejlesztése Konduktív pedagógia Korai fejlesztés

Keszthely Zöldmezõ úti Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskola

Tanulásban akadályozottak nevelése, oktatása Speciális szakiskola Autisták nevelése, oktatása, fejlesztése Diákotthon

Lenti Móricz Zsigmond Általános Iskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Speciális Szakiskola

Tanulásban akadályozottak nevelése, oktatása Értelmileg akadályozottak nevelése, oktatása (1 csoport) Speciális szakiskola Autisták nevelése, oktatása, fejlesztése Diákotthon Gyermekotthon

Letenye Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskola

Tanulásban akadályozottak nevelése, oktatása Diákotthon

Zalaszentgrót Koncz Dezsõ Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon

Értelmileg akadályozottak nevelése, oktatása Készségfejlesztõ speciális szakiskola Diákotthon Gyermekotthon Konduktív pedagógia


17

önálló egy más aspektusból vizsgálva azért egyfajta erõteljes szegregációt képviselõ nevelési, oktatási intézményekben tanulhattak. Ugyanakkor nagyjából ez idõre a 80-as évek végére erõsödtek fel hazánkban azok a szakmai törekvések, melyeknek fõ célja fontos és meggyõzõ szakmai és emberi jogi érvek alapján a gyógypedagógiai nevelés, oktatás szervezeti kereteinek az integrációs megoldások irányába történõ elmozdítása volt. A magyarországi gyógypedagógiai gyakorlatban forradalmian újszerû koncepciót képviselõ elméletek jelentõs, nemritkán indulatoktól sem mentes szakmai vitákat indukáltak, melyek (kis túlzással) e kérdésben valósággal megosztották a hazai szakembergárdát. Zala megyében talán még a többi megyéhez képest is nagyobb volt a félelem és az ellenállás az integrációs elméletekkel szemben, hiszen itt mint láttuk éppen egy más fajta szakmaiság jegyében ez idõre még az ún. részleges integrációs megoldásnak tekinthetõ, a többségi általános iskolák keretében mûködõ gyógypedagógiai osztályok is felszámolódtak, melyek más térségekben kényszerûségbõl bár, de napjainkban is léteznek. Egy pillanatra úgy tûnt tehát, hogy Zalában az erénybõl hiba lehet, az elõnybõl hátrány; vagyis éppen az addig korszerûnek értékelt külön intézmények képviselik a korszerûtlen szervezeti megoldásokat, a fejlõdés gátját. Az integráció-szegregáció kérdéskörével kapcsolatos elvi viták a kétféle koncepció bizonyos kompromisszumos közelítésével napjainkra elcsitultak. Ebben, valamint a szervezeti-jogi keretek rugalmas, mindkét megoldásnak a gyermek egyéni érdekei alapján teret adó törvényi szabályozás elõkészítésében iránymutató szerepe volt a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola által e témakörben 1992 tavaszán megrendezett országos vitafórumnak.

ZALA

MEGYE GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNYEINEK FÖLDRAJZI

ELOSZLÁSA

Az intézmények földrajzi eloszlása mint az a térképvázlatból is kitûnik Zala megyében optimálisnak tekinthetõ (1. sz. ábra). A tömegközlekedési eszközökkel való megközelíthetõség szempontjából azonban rendkívül nagy a különbség; e tény a zalai kistelepüléses szerkezet természetes következménye. Vagyis a Zalában csakis városokban mûködõ gyógypedagógiai intézmények a körzeti, nagyobb falvakból idõben is és a járatok sûrûsége tekintetében is jól megközelíthetõek, míg az egészen kicsi falvakból nehéz, szinte lehetetlen az iskolai munkarendhez igazodóan az adott városba eljutni. Ez utóbbi esetekben jöhet szóba a diákotthoni elhelyezés, illetve a települési többségi iskolában az integrációs megoldás. A variációs lehetõségek ellenére azonban, és annak ellenére, hogy a megyei szakértõi bizottság mindig a család, a gyermek érdekét szem elõtt tartva teszi meg javaslatát tanköteles korba lépéskor, nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a kisebb falvakban élõ

18


Zalaegerszeg: Gyógypedagógiai Fejlesztõ, Tanácsadó és Továbbképzési Központ Zalaegerszeg: Béke ligeti Általános Iskola Lenti: Móricz Zsigmond Általános Iskola és Gyermekotthon Letenye: Általános Iskola Diák- és Gyermekotthon Keszthely: Zöldmezõ úti Általános Iskola Nagykanizsa: Rózsa úti Általános Iskola Zalaszentgrót: Koncz Dezsõ Általános Iskola és Diákotthon

1.

ÁBRA:

ZALA

MEGYE GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNYEI

gyermekek. Ugyanis 6-7 (!) évesen vagy kiszakadnak az otthon, a család védelmébõl s ez mindannyiuknak trauma , vagy megindul a harc a család, a bizottság részérõl a helyi önkormányzattal a speciális feltételek biztosítása érdekében. Az idõ pedig múlik...

A GYÓGYPEDAGÓGIAI FEJLESZTÕ, TANÁCSADÓ ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI KÖZPONT EGYEDISÉGÉNEK JELLEMZÕI A Gyógypedagógiai Központ a legkarakterisztikusabban az alábbi két pontban hordozza az egyediséget, a csak erre az intézményre jellemzõ specialitásokat Zala megye többi gyógypedagógiai intézményéhez képest, de akár az ország hasonló profilú intézményeihez képest is: a feladatrendszer összetettsége, a szolgáltatások területi kiterjedtsége.


19

A feladatrendszer összetettségét a tanulmány II. fejezetében mutatom be részletesen. Az azonban az e fejezetben eddig kifejtett jellemzõk, utalások, összehasonlítások révén is kiderült már, hogy a központ keretében a közoktatás rendszerébe tartozó mindhárom intézménytípus megjelenítõdik. A Gyógypedagógiai Központ ugyanis az 1993. évi LXXIX. törvény 20. §-ában deklaráltak alapján nevelõ, nevelõ-oktató intézmény is, hiszen vannak óvodai, iskolai rendszerû csoportjai; a 21. §-ában megjelöltek szerint pedagógiai szakszolgálati intézmény is, hiszen a Központ különféle speciális szakszolgálatokat is ellát; s végül a 22. § alapján szakmai szolgáltató intézmény is, hisz Zala megyében szemben az országos gyakorlattal nem a megyei pedagógiai intézet, hanem a központ biztosítja a gyógypedagógiai szakterület számára a szakmai szolgáltatásokat. A szolgáltatások területi kiterjedtsége is lényeges differenciáló tényezõ. A Gyógypedagógiai Központ ugyanis Zala megye egész területén biztosítja az érintetteknek a szolgáltatásait vagy a központi épületben (pl. a különféle terápiák igénybevétele kapcsán), vagy utazó pedagógusi hálózat révén (pl. a fejlesztõ felkészítést igénylõk esetén), vagy decentrumaiban (pl. a logopédiai ellátást igénylõk esetén). A megye többi gyógypedagógiai intézményének viszont az ilyen volumenû területi ellátás vagy egyáltalán nem feladata, vagy ha szolgáltat is a városkörnyék irányába bizonyos terápiákat, az csak nagyon szûk területre vonatkozik. A fenti, inkább az intézmény szolgáltató rendszeréhez kapcsolódó specialitásokon túl a Gyógypedagógiai Központ egyediségét néhány további, inkább az intézmény feltételrendszerének minõségét jelzõ tény is mutatja: például az, hogy a központ az egyetlen Zala megyei gyógypedagógiai intézmény, ahol 100%-os a dolgozói szakos ellátottság, vagy az, hogy egyedül a központ rendelkezik a megyében s ez már a tárgyi feltételrendszert minõsíti hidroterápiás gyakorlómedencével.

AZ

ELLÁTOTTAK ÉS AZ ELLÁTANDÓK KÖRE,

AZ ELLÁTÁSI SZÜKSÉGLETEK NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLÉSÉNEK FORMÁI A Gyógypedagógiai Központban általános megközelítésben újszülött kortól a tankötelezettségi kor végéig van lehetõségük a mozgásukban korlátozott, érzékszervi, értelmi vagy beszédproblémával küzdõ, részképességzavarokat mutató, továbbá autista gyermekeknek a speciális szolgáltatások igénybevételére. A szolgáltatások igénybevételének kerete az esetek kisebb részében óvodai nevelés vagy iskolai nevelés, oktatás, a gyermekek zöme azonban többnyire valamilyen szakszolgálat vagy ún. fejlesztõ felkészítés keretében részesül speciális terápiában.

20


A következõkben a Gyógypedagógiai Központban ellátott gyermekekkel kapcsolatos létszámadatokat ismertetem, illetve elemzem. (Az adatok alapját az 1999/2000-es tanév végi összesítések képezik.)

ÓVODAI

NEVELÉS, ISKOLAI NEVELÉS OKTATÁS

logopédiai óvodai csoport fejlesztõ óvodai csoport (halmozottan károsodott gyermekek) autista gyerekek csoportja fejlesztõ 1. osztály (részképességzavarral küzdõ gyermekek) Képzési kötelezettek

GYÓGYPEDAGÓGIAI

AZ

16 fõ 10 fõ 106 fõ

SZAKSZOLGÁLATOK, KIEGÉSZÍTÕ TERÁPIÁK

logopédiai ellátás korai fejlesztés konduktív pedagógia gyógytorna szakértõi bizottsági vizsgálat

Összesen

8 fõ 8 fõ

679 fõ 56 fõ 18 fõ 22 fõ 404 fõ 1327 fõ

ADATOK ELEMZÉSE, KÖVETKEZTETÉSEK

A Gyógypedagógiai Központ keretében ellátásban részesülõ gyermekek létszáma a 4-5 évvel ezelõtti adatokhoz képest erõteljes növekedést mutat (2. sz. ábra). A létszámnövekedés elsõsorban két okra vezethetõ vissza. Egyrészt emelkedett az ellátás rendszerébe kerülõ beszédhibás gyermekek száma, de nem kis mértékben oka a növekedésnek az a tulajdonképpen a szolgáltatást igénylõk oldaláról dicséretes tendencia, hogy egyre gyakoribbak a tanácsadásra (s nem áthelyezésre) irányuló vizsgálati kérelmek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság felé. A logopédiai ellátást igénylõk magasabb számával összefüggésben fontos tudni, hogy nem a beszédhibás gyermekek arányának, számának emelkedésérõl van szó, sokkal inkább a 2 évvel ezelõtt elvégzett, a megye valamennyi falusi óvodájára kiterjesztett felmérés irányította az óvónõk, szülõk figyelmét a problémára. Természetes, jogos reakcióként értékelhetõ tehát a falusi óvodák részérõl a logopédiai szolgáltatások igénybevételére való fokozott törekvés. Az átfogó pályázati forrásból megvalósított felméréssel célunk a pontos helyzetkép kialakítása volt, mely reális alapja lehetett egy, a logopédiai hálózat fejlesztését célzó koncepció kialakításának. (A felmérés adatait a

21


AZ

ÓVODAI NEVELÉS, AZ ISKOLAI NEVELÉS, OKTATÁS

ÉS A KÉPZÉSI KÖTELEZETTEK LÉTSZÁMÁNAK VÁLTOZÁSAI

létszám 120 1994/1995

106

2000/2001

100 86 80 60 40 20 0

12

15

Logopédiai óvoda

6

9

8

Fejlesztõ óvoda

A

16

11

Autista csoport

14

Fejlesztõ elsõ osztály

Képzési kötelezettek

SZAKSZOLGÁLATOK ÉS

A KIEGÉSZÍTÕ TERÁPIÁK LÉTSZÁMÁNAK VÁLTOZÁSAI

létszám

1994/1995

600

2000/2001

670

700 540

500 404

400 300

270

200 100 0

50 Logopédia

56

10

Korai fejlesztés

18

Konduktív pedagógia

2.

ÁBRA

0

22

Gyógytorna

Szakértõi vizsgálatok

22


II. fejezetben, a Gyógypedagógiai Központ tevékenységrendszerének bemutatása kapcsán elemzem.) Az intézmény egyéb speciális szolgáltatásait igénybe vevõk számában is érzékelhetõ ugyanakkor egy tendenciaszerû bár a fentiekhez képest lényegesen kisebb mértékû növekedés. Ennek oka sem a speciális fejlesztésre szoruló gyermekek abszolút számának emelkedésére vezethetõ vissza, hanem inkább arra a tényre, hogy az érintett zalai családok elõtt ismertek a Gyógypedagógiai Központ által biztosított szolgáltatási formák. Ebbõl következõen érthetõ törekvés részükrõl, hogy a gyermekük fejlõdéséhez szükséges terápiákat inkább helyben saját megyéjükben kívánják igénybe venni, sem mint a többnyire a fõvárosban vagy más megyékben mûködõ speciális intézményekben.

AZ

ELLÁTÁSI SZÜKSÉGLETEK NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLÉSE

Az ellátási szükségletek bizonyos eseteinek (pl. részképességzavar, autizmus stb.) nyilvánosságra kerülése a Gyógypedagógiai Központ létesülése elõtt szórványos és esetleges volt. Ugyanakkor mint azt a tanulmány elsõ lapjain vázoltam éppen ezekkel az egyes esetekkel való szembesülés, a fejlõdésükben sérült gyermekeket nevelõ családok tehetetlensége volt az intézmény megszületésében a legfõbb motivációs tényezõ. A Központ 10 éves mûködése óta az ellátási szükségletek nyilvánosságra kerülésében erõteljesen dominál az intézmény valamennyi szolgáltatását érintõ széleskörû tájékoztató tevékenység, a társintézményekkel, többségi nevelési-oktatási intézményekkel, egészségügyi intézményekkel, védõnõi hálózattal való szervezett kapcsolatrendszer, valamint pl. a korai fejlesztés, logopédiai ellátás vonatkozásában az elõzetes szûrések adataira alapozott megyei ellátás megszervezése.

AZ

ELLÁTÁS RENDSZERÉBE VALÓ BEKERÜLÉS MÓDJA AZ EGYES

SZOLGÁLTATÁSOK TEKINTETÉBEN

A logopédiai óvodai csoportba való felvételre a többségi óvodákban mûködõ logopédusok tesznek javaslatot a súlyos beszédállapotú gyermekek esetében. Mivel ebbe a csoportba - nem lévén bentlakási lehetõség - csak bejáró gyermekek nyerhetnek felvételt, az e körben számításba jöhetõ súlyos beszédhibások aránya viszonylag állandó. A fejlesztõ óvodai csoportba többnyire a központban korai fejlesztésben részesült súlyosabb állapotú gyermekek kerülnek. (Az ellátást igénylõk létszáma hozzávetõlegesen ismert.) Az autista gyermekek fejlesztése, speciális foglalkoztatása a gyermekpszichiátriai szakrendelések, illetve a nevelési tanácsadók javaslata alapján történik.


23

A fejlesztõ felkészítésben részesülõ tanköteles korú gyermekek köre a program indításakor, 1994-ben az egész megyére kiterjedõ a védõnõi hálózattal közösen végzett felmérés kapcsán került pontosításra. A felmérést követõ évektõl a képzési kötelezettek számának nyomon követése már egyszerûbb, mivel az érintett gyermekek jórészt a korai fejlesztésben részesülõk körébõl kerülnek ki. (A felmérésrõl a II. fejezetben lesz szó.) Korai fejlesztésben a megyei kórház neurohabilitációs szakrendelésén történõ vizsgálat, elõzetes szûrés alapján részesülnek a gyermekek a sérülés felismerésének idõpontjától kezdõdõen. Konduktív terápiában csak a Gyógypedagógiai Központban egyéb problémáik miatt is ellátást kapó gyermekek részesülnek. Ennek oka, hogy a központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérült gyermekek szakszolgálati rendszerben történõ konduktív fejlesztésére a megye több intézményében is adottak a lehetõségek. A logopédiai szakszolgálati ellátásra szorulók aránya megyei szinten köszönhetõen a falusi óvodákra kiterjedõ felmérésnek ismert, ebbõl következõen a beszédhibás gyermekek kezelését tudatosan, szervezetten, az igényekhez igazítottan lehet tervezni, alakítani. Megjegyzés: azoknak a szolgáltatásoknak az igénybevétele, biztosítása elõtt, melyek esetében szakértõi vizsgálathoz kötött a rendszerbe való bekerülés, természetesen megtörténnek a szükséges vizsgálatok. Összegezve tehát, a speciális ellátási formák a Gyógypedagógiai Központ oldaláról rendszerbe illesztetten kerülnek nyilvánosságra, az elõzetes szûrések adataira támaszkodva, s ez kiegészül felvilágosító, ismeretterjesztõ tevékenységgel is. A Gyógypedagógiai Központ valamennyi szolgáltatása tekintetében erõteljesen törekszünk az óvodákkal, iskolákkal, egészségügyi intézményekkel való hatékony együttmûködésre. Például a Fejlesztõ Pedagógusok Szakmai Mûhelyének mûködtetése, vagy a védõnõi hálózattal való szervezett kapcsolattartás jól bevált színtereket jelentenek a legkisebb falvakban élõ sérült gyermekek, illetve a szülõk felé az ellátási lehetõségekkel összefüggõ információszerzés szempontjából. Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele céljából a többségi óvodák, iskolák, illetve az érintett családok tehát már a lakóhelyükön az óvónõtõl, védõnõtõl, gyermekorvostól stb. szerzett megbízható információk birtokában keresik személyesen, telefonon vagy levélben a segítséget. Itt jegyzem meg, hogy Zala megyében az utóbbi 1-2 évben nagyon erõteljes odafigyelés nyilvánul meg a segítségre szoruló így pl. eltérõ fejlõdésük miatt fejlesztésre szoruló gyermekek irányába a közelmúltban szervezett gyermekjóléti szakszolgálatok részérõl. A szolgálatot ellátó szakemberek sok esetben keresik fel a Gyógypedagógiai Központot egy-egy ügy kapcsán, de gyakran elõfordul az is, hogy szakmai programokat kérnek kisebb térségek falusi társulásokban mûködõ óvodái, iskolái részére (pl. a

24


részképességzavarok, integrációs nevelési, oktatási megoldások, a szakértõi bizottságok kompetenciája stb. témákban).


FEJLESZTÉSI

STRATÉGIÁJÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA A Gyógypedagógiai Központ szolgáltató rendszerén melynek legsajátosabb jellemzõje a kistelepüléses szerkezethez igazodó központosított szisztéma Zala megyében nem célszerû változtatni. Kiemelt figyelmet kell azonban fordítani az intézmény fejlesztési stratégiájának meghatározásakor az egyes szolgáltatási típusok igényekhez történõ igazítására. Ez jelentheti újfajta szolgáltatások bevezetését, esetleg bizonyos szolgáltatások megszüntetését, de jelentheti azok területi átcsoportosítását, kiterjesztését, szûkítését stb. Ugyancsak kiemelt figyelmet kell fordítani a központ fejlesztési stratégiájában a szolgáltatások feltételrendszerének tárgyi, személyi, illetve a mûködtetéssel összefüggõ javítására, korszerûsítésére. A szükséges feltételek megteremtésében az eddiginél is jobban kell törekedni a pályázati lehetõségek kihasználására, a szponzori támogatások elnyerésére, valamint a bevételorientált intézménymûködtetésre.

II.

FEJEZET

A GYÓGYPEDAGÓGIAI KÖZPONTRÓL ÁLTALÁBAN A Gyógypedagógiai Központ a speciális szolgáltatásokat magas szervezettségi szinten ellátó intézmény, mely megjelenésében is esztétikus, igényes kivitelû új épületben nyert elhelyezést. A tárgyi feltételek tekintetében megfelelõ szinten biztosítja a gyermekek fejlesztését, nevelését, oktatását. A foglalkoztatási helyiségek berendezései, felszerelései a szakszerûség kívánalmainak megfelelnek, a legfontosabb terápiás eszközök, taneszközök, tesztek, egyéb felszerelési tárgyak rendelkezésre állnak. 1998-ban nagyobb részben szponzori, kisebb részben pályázati forrásból egy jól felszerelt, épületbõvítéssel is járó hidroterápiás medencével gazdagodott az az eszköztár, mely elsõsorban a mozgásukban akadályozott gyermekek fejlesztését célozza. A Gyógypedagógiai Központ tízéves mûködése alapján a szolgáltatást igénybe vevõk, a szolgáltatást nyújtó intézmény, valamint a fenntartó önkormányzat számára egyaránt nyilvánvalóvá vált, hogy a speciális gyógypedagógiai ellátási formák központosított rendszerben mûködtethetõk a leghatékonyabban. Egy helyen kaphatják meg ugyanis az érintett gyermekek az állapotukhoz igazított különféle terápiákat, a bizonytalanul megítélhetõ státus esetén lehetõség van tartósabb megfigyelésre, biztosított a szakértõi bizottság munkatársaival és az intézmény egyéb szakembereivel a napi kapcsolattartás, s nem utolsósorban életszerûek, a mindennapok gyakorlatához kapcsolódóak a szakmai szolgáltatással összefüggõ programok. Meggyõzõdésem, hogy a Gyógypedagógiai Fejlesztõ, Tanácsadó és Továbbképzési Központ szerkezete (3. sz. ábra) a speciális szolgáltatások típusai, valamint a központosított, hálózatszerû szolgáltatások módja tekintetében minta lehet más megyék, régiók számára is. Nevelõ, oktató tevékenység

Szakszolgálatok

Szakmai szolgáltatások

Logopédiai óvoda Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja Autista gyermekek nevelési csoportja Képzési kötelezettek fejlesztõ felkészítése

Logopédia Korai fejlesztés Konduktív pedagógia Tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység

Szaktanácsadás Pedagógiai tájékoztatás Továbbképzések szervezése Fogyatékos tanulók megyei tanulmányi versenyének szervezése

3.

SZ. ÁBRA:


Kiegészítõ terápiák

Hippoterápia Hidroterápia Gyógytorna Katona-tréning Bobath-NDT Doman-Delacato

SZERKEZETE

26

A

GYÓGYPEDAGÓGIAI KÖZPONT


BEMUTATÁSA AZ

INTÉZMÉNYEGYSÉGEK ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK SZEMPONTJÁBÓL A Gyógypedagógiai Központban négy csoport mûködik, melyekben óvodai, iskolai rendszerben valósul meg a különféle rendellenességek miatt speciális ellátásra szoruló gyermekek fejlesztése. Valamennyi csoportba az intézmény szervezetébe tartozó Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján nyerhetnek felvételt a gyermekek.

FEJLESZTÕ 1.

OSZTÁLY

Az 1993/94-es tanévben szervezõdött a központban egy kis létszámú, ún. fejlesztõ 1. osztály. A kis létszámú osztályban a pszichés fejlõdés különféle zavarai miatt részképesség- és iskolai teljesítményzavarral küzdõ gyermekek sokoldalú fejlesztése, nevelése, oktatása valósul meg. Az osztályba a szakértõi bizottság javaslata, szakvéleménye alapján történik a tanulók felvétele. A szakvéleményekben a javaslatot tevõ teamek az alábbi tanulási zavarokat okozó hiányosságokat állapították meg: általános tájékozottság fejletlensége, idõbeli tájékozódás zavara, saját, ill. a tágabb környezetre vonatkozó ismeretek hiánya, színek ismeretének pontatlansága, iránytévesztések, analógiaképzés zavara, összefüggések felismerésének nehézsége, számfogalom fejletlensége, mennyiségállandóság kialakulatlansága, mennyiségegyeztetési nehézségek, téri tájékozódás zavara, formaemlékezet hiányos volta, szabály-felismerési, szabálykövetési nehézségek, grafomotoros gyengeség, feladattudat, feladattartás zavara, alacsony szókincs, gyenge verbalitás, figyelemkoncentráció zavara, beszédhibák. Egy-egy tanulónál többféle zavart okozó hiányosság is elõfordult, a kifejezetten szinte valamennyi tanulónál uralkodó tünet azonban a különbözõ súlyosságú beszédhiba.

A


27

A helyi tantervet az intézmény szakemberei a többségi általános iskola 1. évfolyamára meghatározott követelményrendszer alapján alkották meg, figyelembe véve természetesen a különféle részképességzavarokból adódó speciális nevelési igényeket. A magyar tanítása Meixner Ildikó diszlexia-prevenciós módszerével történik; a matematika oktatásában a sokoldalú eszközhasználat az egyik legfõbb jellemzõ. A készségtárgyak oktatásában a fejlesztés dominál: a testnevelés tanítása Porkolábné dr. Balogh Katalin testsémafejlesztõ módszereivel folyik, a technika és rajzórák középpontjában a szem-kéz koordináció és a finommotorika fejlesztése áll. Ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítanak a szakemberek a pedagógiai és egészségügyi habilitáció és rehabilitáció keretében megvalósítható egyéni fejlesztésekre is. Ezek konkrét formái többnyire a logopédiai megsegítés, gyógytorna, konduktív pedagógia, hidroterápia, valamint egyénre kidolgozott, tananyaghoz kapcsolódó fejlesztések, mint például a számítógépes olvasástanítás. A számítógép alkalmazása kapcsán részben kész programok segítik az olvasási készség fejlesztését Manó Ábécé, Manó Olvasás, Dyslex 0.1 , de a pedagógusok felhasználják a számítógép adta lehetõségeket egy-egy képesség célzott fejlesztésére is. Erre a megoldásra példa a fejlesztõ 1. osztályba került aliglátó kisfiú esete, aki az olvasókönyv és a feladatlap betûit súlyos látássérülése miatt már nem észlelte. A pedagógus a könyv szöveganyagát számítógépen jelenítette meg, a betûnagyságot 300400 pontosra beállítva. A gyermek ezzel párhuzamosan sajátította el a billentyûzeten a betûk helyét a tízujjas vakírás alapján. A betûformák megtanulása a gépen írt nagy alakú körvonalas betûkbe való beírás és átírás alapján történt; ezeket kinyomtatva készült a munkafüzet.

AUTISTA

GYERMEKEK NEVELÉSI CSOPORTJA

A csoportban a viselkedés sajátos tüneteivel, a szociális kapcsolatteremtés zavaraival, s az értelmi fogyatékosság különbözõ súlyossági fokozataival jellemezhetõ gyermekek fejlesztõ foglalkoztatása történik. A fejlesztõ munka lényeges eleme valamennyi gyermek esetében a kommunikációs készség javítása, a gesztus, a mimika formálása, tanítása, továbbá a magatartásbeli anomáliák csökkentése, sõt megszüntetése különbözõ viselkedésterápiás módszerekkel. A gyermekek iskolai nevelése, oktatása tekintetében a szakértõi bizottság szakvéleménye az irányadó: amennyiben enyhe vagy középsúlyos értelmi sérülés társul az autizmushoz, az adott értelmi fogyatékos tanulócsoportokra kidolgozott adaptált helyi tantervek alapján folyik a gyermekek iskolai nevelése, oktatása, amennyiben azonban az értelmi fogyatékosság mértéke súlyosabb fokú, helyileg kidolgozott ún. habilitációs pedagógiai program, illetve helyi tanterv szerint fejlesztik az intézmény szakemberei az érintett tanköteles korú gyermekeket.

28

A


A foglalkoztató helyiségekben adott az állandó biztonságot nyújtó környezet, a napi, ismétlõdõ tevékenységek mindig azonos színtereken történnek. A helyiségek különbözõ részein kaptak helyet a kézimunka, a játék, a pihenés, a munka tevékenységei, de természetesen más-más helyszíneken zajlik a mozgásfejlesztés, zenei foglalkozás, étkezés, tisztálkodás. Az ily módon strukturált tér biztonsága jelentõsen hozzájárul a viselkedésproblémák csökkenéséhez, ugyanakkor természetesen a terápiás munka is állandó viselkedéskorrekció mellett folyik. A verbalitás hiányának s e szempontból a központban foglalkoztatott autista gyermekek többsége érintett kompenzálása alternatív kommunikációs eszközökkel történik, ún. kommunikációs kártyák, illetve füzetek segítségével. A vázolt módszerekbe ágyazottan a gyógypedagógia eszközeivel folyik a nagy- és finommozgások fejlesztése, valamint az önálló feladatvégzés képességének kialakítása. A mozgásfejlesztés keretében hangsúlyt kap a testséma tudatosítása, eszközül használva a hidroterápia és a hippoterápia nyújtotta lehetõségeket is. Fontos cél továbbá a játékhasználat adekvát módjának megtanítása, illetve azoknak a funkcióknak a fejlesztése, melyek az önellátásban és a késõbbi munkavégzés során feltétlenül szükségesek lesznek. A csoport sokat utazik tömegközlekedési eszközökön is, s gyakran látogat olyan helyeket cukrászda, mozi, kiállítás, játszótér stb. melyek a szocializációs folyamat elengedhetetlen színterei. Felismerve, hogy az eredményes fejlesztés, az autista gyermekek minél hatékonyabb beillesztése a mikro- és makroközösségekbe elképzelhetetlen a szülõk, a szülõi ház bevonása nélkül, 1993-ban létrejött egy Szülõcsoport. A szülõk közössége kettõs célt kívánt megvalósítani: egyfelõl tájékoztatást adni a szülõk számára az autizmus problémakörérõl, megtanítani azokat az alapvetõ technikákat, melyek segítik az autista gyermekekkel való viszonylagos konfliktusmentes együttélést, másfelõl segítséget kívánt nyújtani a különféle okok miatt krízishelyzetbe került családoknak. A Szülõcsoport foglalkozásain egyidejûleg van jelen gyógypedagógus, gyermekpszichiáter és mentálhigiénés szakember. A Gyógypedagógiai Központban a fenti formában a tankötelezettségi kor végéig részesülhetnek fejlesztésben a gyermekek. Az autizmus lényegébõl következõen azonban az érintettek tervszerû keretekben történõ fejlesztése nem szakadhat meg 18. életévük betöltésével. Ezért 1994-ben a szülõk és az intézmény pedagógusai kezdeményezésére létrejött egy alapítvány (Autista Sérültekért Zalában Alapítvány), melynek célja olyan védõotthon megvalósítása, ahol biztosítani lehet a nagykorúvá vált fiatalok fejlesztésének folyamatosságát, munkalehetõség biztosítható az autista felnõtteknek, valamint rendelkezésre áll a bentlakás lehetõsége a vidéken élõ autisták, illetve a krízishelyzetben lévõ családok gyermekei számára. A Védõotthon 1999-re részben alapítványi, részben pályázati forrásokból a Zalaegerszegtõl néhány km-nyire levõ Boncodföldén valósult meg. A korszerû, igényes kivitelû udvarral, kerttel is rendelkezõ otthon mûködtetõje, fenntartója az alapítvány. Az otthonban tíz, egyelõre még tanköteles, illetve képzési kötelezett korú

A


29

autista gyermek elhelyezésére nyílott lehetõség. Nevelésük, oktatásuk, fejlesztõ felkészítésük, valamint az autisztikus tünetek enyhítésére irányuló terápiájuk színtere a Gyógypedagógiai Központ, ahová a gyermekeket egy ugyancsak pályázati forrásból vásárolt mikrobusszal szállítják a Védõotthonból nap mint nap. A Védõotthonnak együttmûködési megállapodás alapján több, a szakmai illetve a tárgyi, személyi feltételeket érintõ szerves kapcsolódása van a Gyógypedagógiai Központhoz. A két, más-más fenntartó által mûködtetett intézmény kapcsolatrendszerét a közös cél az autista gyermekek fejlesztésének folyamatos biztosítása a nagykorúság elérése után is érdekében szükséges tovább bõvíteni.

FEJLESZTÕ

ÓVODAI CSOPORT

A Gyógypedagógiai Központ fejlesztõ óvodai csoportjában halmozottan sérült gyermekek sokoldalú foglalkoztatása történik. Valamennyi gyermeknél vezetõ tünet a mentális erõk lényegi érintettsége, és csaknem valamennyiük esetében jellemzõ a különbözõ súlyosságú akár az önálló helyváltoztatást is akadályozó szintû mozgáskorlátozottság, a beszédfejlõdés különbözõ súlyosságú zavarai, valamint esetenként az érzékszervi károsodások. A gyermekek felvételénél nincs fejlettségi kritérium, nincs pedagógiai elvárás (önkiszolgálás szintje, szobatisztaság, az önálló helyváltoztatás képessége stb.) . Az óvodai nevelésben kiemelt jelentõséggel bír az értelmi sérülésekhez, valamint a legkülönfélébb típusú és súlyosságú társuló és járulékos rendellenességekhez igazodó sérülésspecifikus terápiák, módszerek, technikák csoportos és egyéni helyzetben történõ alkalmazása. A gyermekek fejlesztése átvett program alapján valósul meg (Add a kezed, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola Gyakorló Óvodája, Budapest), mely azonban az alkalmazás folyamatában tekintettel a fentebb vázolt súlyos értelmi és mozgásállapotú csoportra helyenként módosítást igényelt. Az óvodai nevelés egész folyamatában fontos a pszichomotoros fejlesztés, mely leginkább indukálja a különbözõ funkciók egyidejû, párhuzamos fejlõdését. A csoportos foglalkozási formák legfõbb célja és tartalma szintén a gyermekek sokoldalú, de az egyéni fejlõdési ütemüket is szem elõtt tartó fejlesztése. Így mindenképpen kiemelt figyelem irányul az önkiszolgálási szint fejlesztésére (ezen belül sajátos feladat csaknem valamennyi gyermeknél a szobatisztaságra nevelés), a mozgásfejlesztésre (ennek legfõbb tartalma az esetek többségében az alapmozgások állás, járás elsajátíttatása mozgásterapeuták közremûködésével), az anyanyelvi nevelésre, ezen belül (mivel a gyermekek jó része súlyosan megkésett beszédfejlõdésû, illetve egyáltalán nem beszélõ) a beszédindításra, a beszéd megértésének fejlesztésére,

30

A


a játékra nevelésre, elsõsorban az adekvát játékhasználat megtanítására, az énekesverses játékokra való figyelésre, azok utánzására. A központ fejlesztõ óvodájába járó gyermekek állapotának ismeretében magától értetõdõ szükségszerûség a fentebb vázolt célirányos fejlesztõ eljárások mellett különféle, ún. kiegészítõ terápiák alkalmazása is. Különleges fontossága van tehát a fejlesztés folyamatában a gyógytornának és a logopédiának, sõt a kétfajta terápia együttes (a két szakember által párhuzamosan végzett) alkalmazásának. A központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérült gyermekek esetében nélkülözhetetlen kiegészítõ terápia a konduktív pedagógiai eljárásokkal történõ korrekció. Nagy jelentõsége van végül mind az egyéni, mind a csoportos fejlesztésben a hidroterápiának. Erre csak 1999 novembere óta van a Gyógypedagógiai Központban lehetõség, de a pozitív tapasztalatok máris mérhetõek, érzékelhetõek.

LOGOPÉDIAI

ÓVODA

Az óvodában elsõsorban ép értelmû, ambuláns keretek között hatékonyan nem fejleszthetõ súlyos beszédhibás gyermekek intenzív logopédiai kezelése, a többségi általános iskolára való felkészítése történik. A csoportban elõforduló leggyakoribb beszédhibatípusok az alábbiak: megkésett beszédfejlõdés, zavart vagy akadályozott beszédfejlõdés, súlyos diszfáziák, orrhangzós beszéd, nagyothallás, centrális pöszeség, diffúz pöszeség, fonológiai pöszeség, dadogás. Mivel a gyermekek egyéni tulajdonságaikban, fejlõdési tempójukban, és természetesen a beszédhibák súlyosságát, összetettségét illetõen jelentõsen eltérnek egymástól, a csoporton belül két viszonylag homogénnek tekinthetõ kiscsoport különül el. Az egyikbe a jobb értelmi képességekkel, pszichikus készségekkel rendelkezõ, megfelelõ szókinccsel és grammatikai formákkal beszélõ, a másikba pedig a megkésett beszédfejlõdésû, diszfáziás gyermekek tartoznak. A csoport ilyenfajta megosztása lehetõvé tette, hogy olyan tematika és módszer szerint történjék a fejlesztés, amely igazodik valamennyi gyermek beszédállapotához, életkori sajátosságaihoz, valamint eltérõ értelmi képességeihez. További jellemzõ csaknem valamennyi gyermek esetében a beszédproblémához társuló nagy- és finommotoros koordináció zavara,

A


31

lateralitás fejletlensége, téri tájékozódás és irányérzékelés nehézsége, kialakulatlan testséma, szem-kéz koordináció gyengesége, formaemlékezet fejletlensége, vizuális és auditív emlékezet rövid terjedelme, figyelemzavar, enyhébb vagy súlyosabb magatartászavar. A beszédhibák összetettsége, súlyossága, továbbá a multikauzális háttér miatt a központ egyéb szakterületein dolgozó szakemberek közremûködése is elengedhetetlen a gyermekek fejlesztésében. Így a logopédiai csoportba járó gyermekekkel egyéni vagy kiscsoportos formában a logopéduson túl gyógytornász, szomato- és szurdopedagógus, konduktor, illetve alkalmanként egy-egy eset elemzése kapcsán vagy a Szülõcsoport programjain gyermekneurológus, pszichológus, pszichiáter szakember is bekapcsolódik közvetetten a fejlesztésbe. A fejlesztés két legfõbb színtere természetesen az óvodai csoportos, valamint az intenzív egyéni logopédiai terápia. A foglalkozásokon a beszéd tartalmi és formai jegyeinek fejlesztésén, korrekcióján van a legnagyobb hangsúly, ugyanakkor nagy szerepet kap az óvodai élet minden szakaszában az irányított és spontán játék, a gyermeki élet legjelentõsebb tevékenységformája. A csoportban fõleg szókincs- és beszédfejlesztés, készség- és képességfejlesztés, az ismeretek gyarapítása és alkalmazása folyik, de fontos az is, hogy az egyéni foglalkozásokon kialakított hangokat a gyermekek használják, azok jól automatizálódjanak, gondolataikat nyelvtanilag helyes formában fejezzék ki. Az egyéni logopédiai órákon melyeken minden gyermek minden nap jelen van fõleg a kiejtés javításán van a hangsúly, de ez a készségfejlesztésbe ágyazottan, komplex fejlesztés formájában valósul meg. A csoportos foglalkozások fajtái : anyanyelvi fejlesztés, mozgásfejlesztés, logopédiai ritmika, vizuomotoros koordinációs képesség fejlesztése, grafomotorika fejlesztése, diszkalkulia prevenció, játéktevékenység. A foglalkozások vezetése átvett óvodai nevelési program alapján történik (Taníts meg engem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola Gyakorló Logopédiai Óvodája), figyelembe véve természetesen a gyermekek állapotából adódó egyéni sajátosságokat. A logopédiai óvodai nevelés, fejlesztés folyamatában hangsúlyos szerepe van a beszédkedv felkeltésének, beszédindításnak, szókincsgyarapításnak, továbbá az ismeretek

32

A


bõvítésének, a környezõ valóság iránti érdeklõdés felkeltésének. A mondókák, versikék, egyszerû mesék megismerése az esztétikai fogékonyság, ritmusérzék, képzelet, emlékezet és gondolkodás fejlõdésében tölt be fontos szerepet. A beiskolázás elõtt álló gyermekek egy része diszlexia prevenciós foglalkoztatásban is részesül. Ezzel azoknak a készségeknek a kialakítása a cél, amelyek majd megkönnyítik a gyermek számára az olvasás, írás elsajátítását. Tapasztalataink szerint azonban az intenzív, sokoldalú terápiák biztosítása ellenére a logopédiai óvodából kikerülõ gyermekek egy részének iskolai pályafutása egyáltalán nem zökkenõmentes. Ennek oka, hogy az iskolák általában még ma sincsenek felkészülve a mentálisan ugyan a normál övezetbe tartozó, de különféle részképességzavarokkal küzdõ gyermekek fejlesztésére.

KÉPZÉSI

KÖTELEZETTEK FEJLESZTÕ FELKÉSZÍTÉSE

Zala megyében kezdettõl, az 1993. évi LXXIX. törvény életbelépése óta a Gyógypedagógiai Központ biztosítja a képzési kötelezett gyermekek fejlesztõ felkészítésének szakmai, személyi, tárgyi feltételrendszerét. Természetesen az intézmény feladata az ellátás megyei szintû koordinálása, szakmai irányítása is.

A

FEJLESZTÕ FELKÉSZÍTÉST IGÉNYLÕ KÉPZÉSI KÖTELEZETT GYERMEKEK

KÖRÉNEK FELMÉRÉSE, A PROGRAM INDÍTÁSA

Az 1993. évi közoktatási törvény életbelépésével nyílt elõször lehetõség arra hazánkban, hogy a súlyosan és halmozottan fogyatékos, tanköteles korú gyermekek a közoktatás rendszerében kapják meg azt az állapotukhoz igazított egyéni terápiát, amely biztosítja számukra a fejlõdés lehetõségét, az emberibb életet. Zala megyében a Gyógypedagógiai Központ koordinálásával, szakmai irányításával 1994-ben kezdõdött meg a felkészülés a teljes körû, elõzetes szûrésen és diagnózison alapuló szolgáltatási rendszer kialakítására. (Afelõl természetesen sem a fenntartó önkormányzat, sem a központ szakmai vezetésének nem volt kétsége, hogy az új feladat az intézmény feladatrendszerébe illesztve látható el a legoptimálisabb hatékonysággal.) A közoktatási törvény megfogalmazása szerint kötelezettségrõl van szó a fejlesztõ felkészítést igénybe vevõ gyermekek és a feladatellátásért felelõs önkormányzatok oldaláról egyaránt. Nem lehetett kétséges, hogy a kétoldalú kötelezettségnek csak a fejlesztõ felkészítésre szorulók teljes körének ismeretében lehet eleget tenni mind a szolgáltatást igénybe vevõk, mind a szolgáltatásra kötelezettek szempontjából. Az ellátás megszervezésében az elsõ dilemma a súlyosan, halmozottan sérült 518 éves korú gyermekek felderítésének mikéntje volt. Igaz, elvileg valamennyi érintett gyermek státusáról készült valamikor szakértõi vélemény, sõt a korai fejlesztés általánossá válásával is nyomon követhetõ volt az

A


33

életkoruk és állapotuk miatt e rendszerbe átkerülõk egy része. Ugyanakkor, mivel az ellátás túl nagy idõintervallumban születetteket érintett, az idõközbeni állapotváltozások miatt jelentõs hibalehetõséggel kellett volna számolni, ha csak az elõbbi források szolgálnak támpontul a szervezésnél. A tényleges helyzet, azaz a fejlesztõ felkészítésre kötelezettek körének pontos ismerete tehát alapvetõ fontosságú volt az ellátás feltételrendszerének reális tervezése szempontjából. Az igények felmérése a megyei védõnõi hálózat közremûködésével történt. A védõnõk a központ munkatársai által összeállított kérdõív (1. sz. melléklet) alapján jelezték vissza a mûködési területükön élõ speciális ellátást igénylõ gyermekek körét. A Szakértõi Bizottság valamennyi, a védõnõi hálózat által felkutatott, illetve egészségügyi gyermekotthonokban élõ gyermek szakvizsgálatát elvégezte. Ezekrõl a vizsgálatokról a szülõk akár otthon nevelték gyermeküket, akár egészségügyi gyermekotthonban történt az ellátásuk minden esetben értesítést kaptak. A szakértõi vizsgálatok befejezése után kezdõdhetett meg a gyermekek tényleges ellátásának megszervezése. A különleges, szakmailag újszerû feladat végzésére a megye valamennyi gyógypedagógiai intézményének felkeresése, az ott dolgozó pedagógusokkal való személyes beszélgetések révén történtek meg a felkérések. Ugyanakkor el kellett fogadni, hogy a feladatellátásra vállalkozó pedagógusok, illetve egyéb szakemberek (védõnõk, gyógypedagógiai asszisztensek stb.) általában nem voltak felkészülve a súlyos, halmozottan sérültekkel való foglalkozásra sem szakmai-metodikai, sem pszichés vonatkozásban. E helyzetet oldotta fel az a központ által megszervezett tanfolyamsorozat (2. sz. melléklet), melyen a képzési kötelezettek fejlesztõ felkészítését végzõ szakemberek különféle elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhettek, illetve eljárási technikákat sajátíthattak el. A tanfolyamokon szerezhetõ ismereteken túl a résztvevõk számára egy terápiás szakgyûjtemény is készült, mely a napi ellátásban jelentett gyakorlati segítséget. A Gyógypedagógiai Központban egy olyan szupervíziós formát is kidolgoztak, melynek keretében konkrét idõpontokban, rendkívüli esetben pedig idõbeli megkötöttség nélkül gyógypedagógus, konduktor, pszichiáter, pszichológus, családterapeuta, gyermekneurológus szakorvos segítségét vehetik igénybe a feladatot ellátó szakemberek a gyermekek és családjaik különféle ügyeiben. A napi munka regisztrálása a központ által korábban a korai fejlesztés céljaira kidolgozott, s némileg módosított naplókban történt. A gyermekek állapotának, állapotváltozásának elemzésére az úgynevezett értékelõ lap szolgált. A vázolt megoldások mûködõképesnek bizonyultak, ezért a képzési kötelezettek fejlesztõ felkészítésének folyamatában napjainkban is e gyakorlat szerint történik az ellátás. Évente két alkalommal közös értékelõ-elemzõ tanácskozáson van lehetõség arra, hogy az ellátásban közremûködõk megvitassanak a központ szakembereivel különbözõ általános és egyedi szakmai kérdéseket. A gyermekek fejlesztése elsõsorban egyéni keretben történik, melynek színtere a Gyógypedagógiai Központ épülete, illetve a megye két egészségügyi gyermekotthona, de sok gyermekkel foglalkoznak otthon is.

34

A


Napjainkban a fejlesztõ felkészítéssel kapcsolatos feladatok ellátása, szervezése már komplexebb szemlélettel történik: a gyermekekre irányuló tevékenység kiegészül bizonyos karitatív jellegû családsegítõi szolgáltatással pl. egyedi esetekben támogatásért való közbenjárás a helyi vöröskeresztnél, önkormányzatnál, egyháznál , továbbá a szülõk szakemberek által történõ mentálhigiénés gondozásával.

GYÓGYPEDAGÓGIAI LOGOPÉDIAI

SZAKSZOLGÁLTATÁS

ELLÁTÁS

A Gyógypedagógiai Központ ambulánsan biztosítja Zalaegerszeg városban, valamint a megye falvaiban az óvodába, iskolába járó beszédhibás gyermekek logopédiai kezelését Ez máig egyedülálló hazánkban, ezért a napjainkban jellemzõ helyzet ismertetése elõtt az elõzményeket vázolom fel, mivel ez az ellátórendszer a megvalósulás történetiségét is megismerve igazán izgalmas kérdés. A beszédhibások szakszerû ellátását, a beszédhibák korrekcióját biztosító logopédiai hálózat 1968-tól, az elsõ fõállású logopédus beállításának idõpontjától fokozatosan, apró lépésekben alakult ki Zala megyében. Az 1980-as évek közepére már a megye mind a 6 városában mûködtek fõállású logopédusok összesen 16 fõ elsõsorban a gyógypedagógiai intézmények keretében, egy-két esetben pedig nevelési tanácsadókhoz kapcsolódóan. Ez a szakemberlétszám már lehetõvé tette a városok beszédhibás gyermekeinek elõzetes óvodai szûrésre alapozott teljes körû ellátását, sõt a logopédusok fogadni tudták a szülõk jelentkezése alapján a mûködtetõ intézmények kezelõhelyiségeiben a közvetlen városkörnyék településein élõ beszédhibás gyermekeket is. A falvak esetében az ellátás jórészt kapacitásbeli problémák, illetve utazási nehézségek miatt meglehetõsen esetleges volt, és csak a kirívó (a laikus szülõk, pedagógusok által is jól felismerhetõ) súlyosabb esetek korrekcióját jelentette. Jellemzõ, hogy az összes beszédjavításban részesülõnek ezen idõszak alatt mindössze 10-15%-át tették ki a falvakban élõ beszédhibás gyermekek. Ez a helyzet a közigazgatásban bekövetkezett változások életbelépésével 1990-tõl tovább romlott, sõt a falvak ellátása esetenként ellehetetlenedett. Míg ugyanis korábban legalább a lehetõsége megvolt a szakemberhez fordulásnak lakóhelytõl függetlenül s ezzel az igazán rászorulók éltek is , addig ez idõtõl a logopédusokat munkáltató intézmények végsõ soron az önkormányzatok jó esetben is csak komoly anyagi ellenszolgáltatás fejében biztosították szakembereik közremûködését a más önkormányzatok területén élõ beszédhibás gyermekek kezelésében. Ebben az idõszakban az esetek kisebb részében a kezelendõ gyermekek lakóhelye szerinti önkormányzat, netán

A


35

a szülõ vállalta a költségeket, nagyobb részben azonban egyszerûen ellátatlanok maradtak 1990-tõl a falusi beszédhibás gyermekek. Halaszthatatlanná vált tehát a kistelepüléseken élõ beszédhibás óvodások, iskolások ellátásához szükséges szakmai, anyagi garanciák megteremtése. Ezen garanciák jogi alapját a a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköreirõl szóló 1991. évi XX. törvény 97. §. e) és a 98.§. (2) c) pontja jelentette, miszerint a megyei-fõvárosi önkormányzat köteles gondoskodni egyebek mellett a beszédhibás gyermekek ellátásáról is, amennyiben azt a települési önkormányzat nem tudja felvállalni. A fenti problémafelvetésbõl, illetve jogi alapállásból kiindulva dolgoztam ki 1992 elején a kistelepülések központosított, szakmailag a Gyógypedagógiai Központ által koordinált logopédiai ellátásának tervét, mely elfogadásra a Zala Megyei Önkormányzati Közgyûlés Oktatási, Mûvelõdési és Sportbizottsága, majd Közgyûlése elé került. (A logopédia, mint szolgáltatási fajta a Gyógypedagógiai Központ esetében nem jelentett tartalmában új feladatot, hiszen Zalaegerszeg város beszédhibás óvodásainak, iskolásainak kezelése külön finanszírozás alapján kezdettõl az intézmény tevékenységi körébe tartozott.) A decentrumként számításba jöhetõ települések önkormányzataival, illetve a logopédiai ellátóhelyiségeket biztosító intézmények vezetõivel való szakmai konzultáció és megegyezés után történt a tényleges hálózat véglegesítése. Az ellátást biztosító szisztéma funkcionálását komoly felmérések, egyeztetések, költségkalkulációk elõzték meg. Mindenekelõtt azonban legalább hozzávetõlegesen fontos volt tudni a zalai falvakban élõ, ellátásra váró beszédhibás gyermekek számát. Ez lehetett ugyanis az egész konstrukció nagyságrendjét, arányait determináló legfõbb tényezõ. A szakirodalmak adatait, miszerint a 47 éves korosztályban kb. 20-25% a beszédhibások elõfordulási gyakorisága, természetesen ismertük. A megyei önkormányzat azonban ennél pontosabb arányra volt kíváncsi. Mivel 1992-ben anyagi kapacitás nem állt rendelkezésre, hogy logopédusok által végzett felmérés készüljön minden egyes falusi óvodára kiterjesztve, kompromisszumos megoldás született, egy kérdõív alapján az óvónõktõl kértünk visszajelzést a beszédhibás gyermekekrõl. Ebben persze sok hibalehetõség volt ez késõbb be is igazolódott , de mégis, a kapott adatok birtokában már el lehetett kezdeni a tényleges szervezést. Az óvónõk adatai szerint tehát Zala megye óvodásai között 1992-ben 1034 beszédhibás gyermek volt, ebbõl 516 részesült logopédiai kezelésben, a többi ellátatlan maradt. A logopédusok létszámát tehát a számok alapján az akkor érvényben lévõ normatíva (50 gyermekre 1 logopédus) és a minimálisan szükséges heti óraszám ismeretében meg lehetett határozni. Az utazási költségek is kalkulálhatók voltak, hiszen tudtuk honnan hová, illetve hány alkalommal utazik egy-egy logopédus. A megyei önkormányzati közgyûlés a költségeket megszavazta, és azóta kisebb zökkenõkkel ugyan, de jól mûködik a rendszer.

36

A


A beszédjavító órák részben a központi épületben zajlanak, az esetek döntõ többségében viszont a logopédusok keresik fel az óvodákban, iskolákban kialakított ellátóhelyeken a gyermekeket. A falvakban élõ beszédhibás gyermekek kezelése utazó rendszerben történik, melyben a megye különbözõ településein lévõ intézmények logopédusai (kb. 20 szakember) szintén megbízásos jogviszony keretében mûködnek közre, mintegy 35 ellátóhelyen. Az ellátóhelyek kialakításakor fontos szempont volt a kezelésre váró beszédhibás gyermekek létszáma, az adott település jó megközelíthetõsége, valamint a települési önkormányzat által biztosított kezelõhelyiségek megfelelõsége (4. sz. ábra). A megyei hálózat kialakításával lényegesen javult a szolgáltatáshoz való hozzáférés, bár a tényleges igényeket az érintettek kívánsága szerint (azaz minden egyes falusi óvodában) nem tudja a rendszer biztosítani, de ez nem is lehet cél. Azt azonban, hogy valójában mekkora a lehetõségeknek az igényekhez viszonyított elmaradása, csak becsülni lehetett, hiszen nem állt rendelkezésre olyan adat, amely a Zala megyei beszédhibás gyermekek tényleges arányát, számát mutatta volna. Ezt a kérdést válaszolta meg a Gyógypedagógiai Központ koordinálásával 1999-ben végzett, a megye valamennyi kistelepülésének óvodájára kiterjesztett vizsgálat, melynek eredményeképpen pontosan megállapították a beszédhibás gyermekek számát, illetve ezen belül az ellátottak, valamint az ellátásban nem részesülõk arányát. A megye logopédusai által végzett vizsgálat 4620 óvodáskorú Zala megye kistelepülésein élõ gyermeket érintett. Az összesítõ táblázatból (3.sz. melléklet) kitûnik, hogy a kis-, középsõ és nagycsoportos gyermekek között 1889 a beszédhibás. Természetesen jelentõs számban élettani beszédhibáról van szó, ezzel a gyermekcsoporttal tehát még nem feltétlenül fontos logopédiai szempontból kiemelten foglalkozni. Akikkel viszont fontos ezek száma vastagítással jelzett a táblázatban a pösze beszédû nagycsoportosok teljes köre, illetve valamennyi gyermekcsoport esetében a súlyos beszédhibásoknak dadogó, hadaró, orrhangzós beszédû, megkésett beszédfejlõdésû, az egyéb (pl. diszlexia-veszélyeztetett) kategóriába sorolt, valamint a halmozottan beszédhibás minõsítettek. A logopédiai terápiát igénylõ gyermekek száma tehát 727 fõ. Közülük logopédiai ellátásban részesült a vizsgálat évében 504 fõ, ellátatlan maradt 223 fõ. Ez az a gyermeklétszám, illetve arány, melynek logopédiai ellátását még meg kell szervezni. (Azóta természetesen sikerült a feltételrendszer tekintetében elõbbre lépni, de azért még vannak fehér foltok). Ezeknek az adatoknak a birtokában már elkészíthetõvé vált egy hosszabb távra szóló fejlesztési koncepció, melynek lényeges eleme a szakemberszükséglet pontosítása, valamint a szolgáltatások differenciáltabb rendszerének kidolgozása. Utóbbinak fontos része egy, még csak terv szintjén lévõ, nyári logopédiai szaktábor, valamint egy, ún. hotelrendszerû szülõs logopédiai ellátó egység is, mely egy-két hetes bentlakást feltételez, a probléma rendezõdéséig ciklikus jelleggel.

A A logopédiai kezelések helyszíne

37


A Gyógypedagógiai Központban, ill. a decentrumokban a szolgáltatást igénybe vevõ települések

A logopédiai kezelések helyszíne

A Gyógypedagógiai Központban, ill. a decentrumokban a szolgáltatást igénybe vevõ települések

Centrum Zalaegerszeg Gyógypedagógiai Központ

Söjtör Pacsa Szentpéterúr Nagykutas Bocfölde Sárhida Salomvár Bucsuszentlászló Pölöske Felsõrajk Becsvölgye Zalaszentgrót Kerkateskánd Egervár Zalaszentmihály Pusztaszentlászló

Türje Óhid Alsópáhok Várvölgy Gyenesdiás Vonyarcvashegy Zalaapáti Sármellék Zalavár Keszthely Rezi Cserszegtomaj Hahót Zalaszentbalázs Eszteregnye Nagykanizsa

Decentrumok Teskánd Bagod Ságod Nagykapornak Zalalövõ Pókaszepetk Pakod Kemendollár Bak Gellénháza Zalaszentiván Karmacs Miháld Zalakaros Kisgörbõ Sümegcsehi

Zalaszentgyörgy Zalacséb Zalaháshágy Zalabér Zalavég Zalaistvánd

Sand Pat Galambok

Gelse Surd Szepetnek Újudvar Rédics Letenye Lenti Murakeresztúr Zalabaksa Csesztreg

Mihályfa

Balatongyörök Dióskál Vonyarcvashegy

Becsehely Murakeresztúr Tótszentmárton Tótszerdahely Letenye Galambok Zalakomár Sand Belezna Sormás Eszteregnye Nagybakónak Garabonc Iharosberény Felsõrajk Belezna

38

A

4.

ÁBRA:

ZALA


MEGYEI KISTELEPÜLÉSEK LOGOPÉDIAI HÁLÓZATA

A

KORAI


39

FEJLESZTÉS

1990 óta Zala megyében a sérült fejlõdésmenetû kisgyermekek korai fejlesztése elõzetes szûrésekre alapozottan, szervezett formában történik az intézmény tevékenységének keretében. A Zala megyei kórház neurohabilitációs szakrendelésével együttmûködve a központ korai fejlesztéssel foglalkozó gyógypedagógiai tanárai már a fogyatékosság felismerésében, diagnosztizálásában is közremûködnek. Ez a tevékenység 1993-ig az intézmény gyógypedagógiai tanárainak összesen három fõnek órarendi feladata volt, 1993-tól azonban már a megyei kórház alkalmazza a szûrés és diagnosztika ellátására az intézmény gyógypedagógiai tanárait, s a vizsgálat helyszíne a kórház szakrendelõje. Zala megyében az elõzetes szûrés rendszerének köszönhetõen a korai fejlesztésre szoruló csecsemõk, kisgyermekek ellátása gyakorlatilag teljes körû. Az elõzetes szûrés lényege: a megyei kórház szülészeti osztályán a szülési sérült vagy különbözõ fejlõdési rendellenességgel született genetikai ártalmak, örökletes tényezõk, feltételezhetõ intrauterin károsodások stb. újszülötteket biztos diagnózis megalkothatósága esetén azonnal, rizikófaktorként számításba jöhetõ ártalmak esetén pedig az elsõ életévig elvégzett kontrollvizsgálatok eredménye alapján a vizsgálatokat végzõ team a Gyógypedagógiai Központ korai fejlesztõ részlegébe utalja intenzív terápia céljából. A sérülés, károsodás tényének regisztrálását követõen tehát ambulánsan történik az érintett csecsemõk, kisgyermekek intenzív, sokoldalú gyógypedagógiai megsegítése. A korai fejlesztés egyéni vagy/és kiscsoportos formában történik az intézményben. A tényleges terápia minden esetben a diagnózisra alapozott egyéni foglalkoztatási, fejlesztési programra épül. A programban, illetve terápiában kiemelt figyelmet kap a járulékos károsodások kialakulásának megakadályozása, az érzékelés, észlelés fejlesztése a gyermek szomatikus, vesztibuláris, taktilis, akusztikus, vizuális, valamint szag- és ízingerlése útján, a szülõk korrekt felvilágosítása a gyermek állapotáról, perspektívák felvázolása a család számára (intézménylátogatások szervezése, felvilágosítás a különféle szociális juttatásokról, érdekvédelmi szövetségekrõl stb.), szülõcsoport mûködtetése, rendezvények szervezése, családterápia, szülõterápia lehetõségének biztosítása. Mint a fentiekbõl egyértelmûen kitûnik, a Gyógypedagógiai Központ által nyújtott korai fejlesztés a sérült fejlõdésmenetû gyermek fejlesztésén túl magában foglalja a szülõk, családok gondozását is. A foglalkozásokon a szülõ elsajátíthatja azokat a fejlesztõ módszereket, technikákat, melyekkel a gyermek számára a lehetõ legoptimálisabb fejlõdésmenet biztosítható. Hogy a szülõ igazán partner, sõt a gyógypedagógiai tanár terapeuta társa lehessen a fejlesztés folyamatában, természetesen segítséget igényel. A segítség egyik módja a szülõ állandó jelenlétének lehetõsége a foglalkozásokon, kezdetben aktív szemlélõként, késõbb aktív közremûködõként. Például a hidroterápiás programban mindig részt vesz

40

A


a szülõ. Ennek legfõbb haszna az, hogy az ott megtanult gyakorlatokat az órarendi foglalkozásokon kívül is végezheti igény szerint, gyermekével kettesben. A szülõk segítésének másik módja az, hogy a korai fejlesztõk teamje rendszeresen állít össze ún. tanácsadó kiadványokat, melyek azokat a különféle praktikus ismereteket, metodikákat vázolják fel, amelyek a gyermek otthoni fejlesztésében jól hasznosíthatók. A korai fejlesztésben részesített gyermekek és családjaik jobb életminõségének biztosítása érdekében 1998-ban létrejött ugyancsak szülõi és pedagógusi kezdeményezésre a Remény Gyermekei Alapítvány. Az alapítványi források adományok, szponzori támogatások, rendezvények bevételei , illetve sikeres pályázatok révén lehetõség nyílt egy, a szülõk részére kölcsönözhetõ fejlesztõ eszköztár, valamint szakkönyvtár megvalósítására, de fontos tevékenysége az alapítványnak az érintett családok részére különféle témájú szülõi tanfolyamok, rendezvények (pl. majális, társintézmények látogatása stb.), nyári táborok szervezése, finanszírozása.

KONDUKTÍV

PEDAGÓGIA

A központi idegrendszer sérülése következtében mozgáskorlátozott gyermekek fejlesztése, mozgáskorrekciója a konduktív nevelés metodikájának alkalmazásával is biztosított a Gyógypedagógiai Központban. A foglalkozásokon elsõsorban az intézmény óvodai, iskolai csoportjaiban más irányú rendellenes fejlõdésük beszédhiba, mentális érintettség, érzékszervi sérülés, autizmus stb. miatt is speciális nevelésre, oktatásra szoruló gyermekek vesznek részt. A fejlesztés egyéni keretekben történik. A terápia lényege az akarás és cselekvés összekapcsolása, bizonyos mozgásformák rávezetéssel történõ kialakítása speciális eszköztár alkalmazásával.

GYÓGYTORNA A közoktatási törvény szerint a gyógytorna ugyan nem tartozik a szakszolgálatok körébe, e tanulmányban mégis szükséges kiemelten kezelni, mivel a Gyógypedagógiai Központban ambulánsan, illetve az óvodai, iskola nevelés, oktatás keretében ellátott gyermekek körében igen jelentõs a halmozottan sérült mozgásukban is érintett gyermekek száma. A szakszolgálati szinten végzett gyógytorna célja a neurológiai diszfunkciókkal rendelkezõ mozgássérült gyermekek habilitációja, rehabilitációja a fizioterápia eszköztárával. Módszereit, technikáit felsorakoztatva próbál segíteni a mozgássérült gyermekeken a sérülés megállapításának lehetõ legkorábbi idõpontjától. Így jelennek meg különféle terápiás módszerek mint Katona-tréning, DomanDelacato-módszer, Bobath-NDT, PNF stb. a fizioterápia mozgásfejlesztõ repertoárjában, s ezek mellett alkalmazhatók

A


41

kiegészítõ eljárásként az elektroterápia, a masszázs és a tapeing (funkcionális kötözéstechnika) elemei. Az intézményben alkalmazott gyógytorna alapelve a szülõ elméleti és gyakorlati felkészítése az önálló munkára, az otthonukban intim környezetben történõ mozgásos segítségadásra. A szárazföldi gyógytornával párhuzamosan zajlik a hidroterápia, melynek három külön ága valósul meg a központban: a sérült csecsemõk egyensúlyfejlesztõ, tónusreguláló és mozgásstimuláló egyéni vagy csoportos mozgásterápiája, a késõbbi életkorban megmaradó motoros problémák (pl. koordinációzavar, egyensúlyzavar, bénulás stb.) kezelése, valamint az egyéni rehabilitációs úszásoktatás.

TANULÁSI

KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTÕI ÉS REHABILITÁ-

CIÓS TEVÉKENYSÉG

A Zala megyei önkormányzat a Gyógypedagógiai Központ keretében biztosítja a Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság mûködésének feltételeit. A bizottság szervezeti rendje sajátos: 1990-tõl nem tartozik ugyanis tevékenységi körébe például a korai fejlesztés, de egyéb sérülésspecifikus terápiák biztosítása sem, mivel szemben az ország többi megyéjében kialakult gyakorlattal azok a Gyógypedagógiai Központban önálló, külön szakmai team által ellátott szolgáltatások. Ez a szervezeti forma az intézmény feladatrendszerének kidolgozásakor 1988-ban tudatos döntés eredménye volt. 1990 elõtt ugyanis a Zala megyei bizottságban az országos gyakorlathoz hasonlóan kapacitásbeli gondok miatt, kényszerûségbõl bár, de nem volt biztosítható a korai fejlesztésre szoruló gyermekek folyamatos, egész éven át tartó fejlesztése. A bizottság igazodva az áthelyezések rendjét idõben is meghatározó akkori jogszabályi rendelkezésekhez csupán az õszi idõszakban tudta felvállalni a korai fejlesztést, december közepétõl tanév végéig azonban már csak az áthelyezésekkel összefüggõ vizsgálatok szervezésére tudott koncentrálni. A jelenlegi szisztéma tehát garancia arra, hogy egyik tevékenység sem sérül, mindkét szakterületen a szakértõi tevékenység és a korai fejlesztés terén egyaránt garantált a szolgáltatást igénybe vevõk felé a kiegyensúlyozott, arányos ellátás biztosítása. A Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság a vonatkozó jogszabályok szerint mûködik közre az értelmi és beszédfogyatékos, valamint az úgynevezett más fogyatékos gyermekek jogszabály által meghatározott körének vizsgálatában, részben az óvodai, iskolai ellátás meghatározása céljából, részben tanácsadás jelleggel. Jellemzõ tendencia, hogy a vizsgálati kérelmek nagy számban, folyamatosan érkeznek a bizottsághoz. A vizsgálatszám az elmúlt 5 év alatt megháromszorozódott. Ez egyértelmûen a korábbihoz képest eltérõ, a gyermekek érdekeit sokkal

42

A


inkább szem elõtt tartó, humánusabb jogi szabályozás következménye. (Kontrollvizsgálatok, felülvizsgálatok számának emelése, tanácsadás jellegû vizsgálatok folyamatos biztosításának elõírása stb.) A szakértõi vizsgálatok zökkenõmentes mûködése elsõsorban a bizottság szakembereinek érdeme: rendszeres, szervezett keretek között történõ tájékoztató elõadásokat, továbbképzéseket tartanak a társintézmények, többségi óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények szakemberei számára. Tájékoztató anyagot juttatnak el az önkormányzatok jegyzõi részére. A Szakértõi Bizottságnak a Gyógypedagógiai Központ kereteiben való mûködtetésével összefüggõ tapasztalatok nagyon pozitívak. A központban ugyanis biztosított a különbözõ szolgáltatói egységek és a szakértõi bizottság szakembereinek napi kapcsolattartása. Ez a helyzet az egy szervezetben való mûködés lehetõvé teszi, hogy akár ad hoc is konzultáljanak a diagnosztikai, illetve terápiás feladatokat végzõ pedagógusok egy-egy gyerek esetében, de lehetõséget ad arra is, hogy a bizottság tagjai rendszeresen részt vehessenek a terápiákat ellátók team-megbeszéléseken, a Fejlesztõ Pedagógusok Szakmai Mûhelyének foglalkozásain stb. A helyzetbõl tehát mindkét fél profitál. A bizottság olyan közegben végzi munkáját, ahol a mindennapok gyógypedagógiáját közelrõl láthatja, s így értékes tapasztalatokat szerezhet diagnosztikai munkájához, a nevelõ, oktató tevékenységet, fejlesztést végzõk pedig akár naponta kérhetnek tanácsot munkájukhoz. Végül további egyediség a zalai bizottság szervezetét, munkáját illetõen az, hogy a fõállású munkatársak mellett a Gyógypedagógiai Központ egyéb szakterületein dolgozó gyógypedagógiai tanárok is rendelkeznek diagnosztikai munkára való felkéréssel. Eseti megbízás alapján akkor lépnek színre, ha az õ speciális szakterületükkel összefüggõ tapasztalatokra van szükség. (Ebben a formában tagja a bizottságnak az autista gyermekekkel, diszlexiásokkal vagy korai fejlesztésre járó gyermekekkel foglalkozó pedagógus is.)

SZAKMAI

SZOLGÁLTATÁS

A szakterületre vonatkozó szakmai szolgáltatások Gyógypedagógiai Központhoz való átszervezését 1992-ben kezdeményeztem a fenntartó megyei önkormányzatnál. A feladatellátás 1993-tól tartozik az intézmény tevékenységi körébe. Az átszervezésnek szakmai indítékai voltak: a Gyógypedagógiai Központ személyi feltételrendszere lényegesen alkalmasabb, a hatékonyságot inkább garantálni tudó háttér a szakmai szolgáltatások mûködtetésére, mint ahogyan azt a Megyei Pedagógiai Intézet egyetlen fõállású gyógypedagógiai tanárral biztosította. A gyógypedagógiai szakmai szolgáltatás ugyanis nemcsak tantárgygondozást jelent, hanem jelenti a fogyatékossági ágak, illetve ezen belül a súlyosság szerinti differenciált

A


43

ellátást, tanácsadást is. A Gyógypedagógiai Központhoz tartoznak tehát Zala megyében (kizárólag a speciális intézményeket érintõen) a közoktatási törvényben a szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatban deklarált feladatok az alábbiak szerint.

SZAKTANÁCSADÓK

TEVÉKENYSÉGÉNEK KOORDINÁLÁSA

A szolgáltatásban kilenc szaktanácsadó vesz részt, akik különbözõ tantárgycsoportok gondozására, a különbözõ fogyatékossági ágakkal kapcsolatos speciális szervezeti megoldások tartalmi támogatására (pl. integrációs megoldások, logopédiai hálózat, képzési kötelezettek, korai fejlesztés, gyermekotthonok), valamint a számítógépes programok gyógypedagógiában való alkalmazásának segítésére kaptak megbízást.

MEGYEI

VERSENYEK TARTALMI ELÕKÉSZÍTÉSE, SZERVEZÉSE

E feladat keretében legfontosabb tevékenység a megyei komplex tanulmányi versenyek feladatsorainak elkészítése, valamint a szervezésben való közremûködés.

MEGYEI

SZINTÛ TOVÁBBKÉPZÉSI ELÕADÁSOK, TANFOLYAMOK TARTÁSA

A továbbképzések, tanfolyamok szervezése során fontos szempont a korszerû szakmai ismeretek közvetítése a gyógypedagógia valamennyi szakterületét érintõen. A szakmai szolgáltatás keretében mûködik 1991 óta a Fejlesztõ Pedagógusok Szakmai Mûhelye elnevezésû pedagógus klub is, mely a tanulási nehézségekkel, részképességzavarokkal küzdõ gyermekeket a többségi iskolákban nevelõ pedagógusok számára nyújt szakmai elméleti, metodikai segítséget. Ennek kerete az aktuális témákhoz igazodóan elõadás, konzultációs lehetõség biztosítása, esetismertetés stb. Nagyon fontos, hogy a havi rendszerességgel szervezett programokon minden esetben részt vesznek a szakértõi bizottság munkatársai is, így a különbözõ településeken a többségi óvodákban, iskolákban elszigetelten dolgozó pedagógusok elsõ kézbõl kaphatnak információkat az általuk nevelt, oktatott gyermekek fejlesztésével kapcsolatos jellemzõkrõl, az esetleges különbözõ juttatások központi normatíva, utazási kedvezmények stb. rendszerérõl. A korszerû metodikák, technikák közvetítésének egy másik hatékony, a Gyógypedagógiai Központ által 1995 óta megszervezésre kerülõ színtere az úgynevezett Megyei Szakmai Módszertani Nap. Ennek lényege, hogy a társintézményekkel egy, tanév elején egyeztetett napon Zala megye minden speciális intézményében különféle szakmai programok, bemutató foglalkozások folynak. Ezeken a rendezvényeken a megye valamennyi intézményébõl részt vesznek a pedagógusok, természetesen mindenki saját szakterületének megfelelõen más-más helyszínen.

44

A A ZALA

Szaktanácsadás irányultsága Tanulásban akadályozottak


MEGYEI GYÓGYPEDAGÓGIAI SZAKTANÁCSADÁS RENDSZERE

Feladatok

Szaktanácsadásra fordítandó idõ

Szaktanácsadó neve

Szaktanácsadó mûködési helye

Alsó szakasz tantárgyi gondozása

2 hetenként 1 nap, napi 5 óra

Bicsákné Némethy Terézia

Gyógypedagógiai Központ, Zalaegerszeg

Felsõ szakasz tantárgyi gondozása (humán tárgyak)


Bíró Miklós

Móricz Zsigmond Általános Iskola, Lenti

Felsõ szakasz tantárgyi gondozása (reál tárgyak)


Felházi Györgyné

Béke ligeti Általános Iskola, Zalaegerszeg

Értelmileg akadályozottak

Értelmileg akadályozottak általános iskolájának segítése Korai fejlesztés Fejlesztõ felkészítés


Stummer Mara


Beszédhibások

Logopédiai ellátás tartalmi gondozása


Szabóné Koczur Erzsébet


Autisták

Autista gyermekek nevelésének, oktatásának fejlesztésének segítése


Dr. Szalay Tamásné


Integrációs megoldások

Az integráltan nevelt, oktatott gyermekek pedagógusainak segítése


Dömötör Monika


Speciális szakiskolák

Szakképzés koordinálása, tartalmi segítése

Havonta 1 nap, napi 4 óra

Kaszásné Mayer Ágnes

Zöldmezõ úti Általános Iskola, Keszthely

Gyermekotthonok, diákotthonok

Gyermekvédelmi munka segítése


Bíró Miklós

Móricz Zsigmond Általános Iskola, Lenti

Számítógép alkalmazása a gyógypedagógiában

Számítógépes programok ismertetése, a használók segítése, tanfolyamok tartása


Somogyi József

Zöldmezõ úti Általános Iskola, Keszthely

A


45

AZ INTÉZMÉNY EGYSÉGEINEK ÉS SZOLGÁLTATÁSAINAK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE, A SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERE A Gyógypedagógiai Központ egyes részlegei egyetlen komplex szervezetbe integrálódtak, megõrizve ugyanakkor az eltérõ feladataikból adódó sajátosságaikat. Az egységek más-más típusú sérülésspecifikus szolgáltatásokat nyújtanak az érintetteknek közvetlenül vagy közvetve, ugyanakkor éppen a szolgáltatások minél sokoldalúbb biztosításának szándékából következõen törvényszerû az egyes részlegek szerves kapcsolódása, esetenként az egymásra épülése (5.sz. ábra). A központ rendszerében a szolgáltatások biztosítása szempontjából a fõ koordinátor a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság. A bizottság a speciális nevelés, oktatás, fejlesztés egész folyamatában jelen van, sõt kulcsszerepet tölt be: diagnosztizálja a rendellenességet, javaslatot tesz a speciális képzés, fejlesztés irányaira, meghatározza a szükséges kiegészítõ terápiákat, folyamatosan figyelemmel kíséri a fejlõdést, ha szükséges korrigál, változtatást kezdeményez. A fent kifejtett kissé elméletieskedõ megközelítést a gyakorlat nyelvére lefordítva: a Gyógypedagógiai Központ biztosítani tudja, hogy egy szakmailag megalapozott diagnózist követõen például egy csecsemõ bekerüljön a korai fejlesztés rendszerébe. hároméves koráig megkapja azokat a terápiákat, melyek révén olyan állapotba kerülhet, hogy a Gyógypedagógiai Központ fejlesztõ óvodai csoportjában foglalkoztatható. Fejlõdése ötéves korára olyan látványos, hogy gyógypedagógusa kéri a másik folyosón dolgozó szakértõi bizottsági munkatársakat, adjanak szakvéleményt. Javaslat: meg kellene próbálni a logopédiai óvodai csoportot. (És mindemellett természetesen részesül azokban a kiegészítõ terápiákban is, amelyeket a Gyógypedagógiai Központ tud.) A következõ lépés a fejlesztõ 1. osztály teljes a siker, a gyermek egy helyben kapta meg azokat a speciális szolgáltatásokat, amely révén idáig juthatott. Irány a többségi iskola! A fenti példa persze nem feltétlenül tipikus, de jól érzékelteti, hogy a Gyógypedagógiai Központ keretében nagyon eltérõ típusúak a szolgáltatások, mégis szerves egységet alkotnak, egymást kiegészítik, egymás hatását felerõsítik (6.sz. ábra). Ugyanakkor fontos tudni, hogy a Központ különféle szolgáltató részlegeinek a vázolt hatékony kapcsolatrendszere, egymásra épültsége nem spontán kialakult gyakorlat. A szakmai kapcsolattartás formáinak meghatározása a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban történt. Ennek lényege, hogy az intézményben mûködõ munkaközösségek korai fejlesztõk, logopédusok, autista gyermekeket foglalkoztatók, fejlesztõ pedagógusok szervezetten vesznek részt egymás foglalkozásain. Emellett évente egy alkalommal sor kerül olyan tanácskozásra, melyen a munkaközösségek kölcsönösen tájékoztató elõadást tartanak tevékenységükrõl a más területeken dolgozók számára abból a célból,

46

A


hogy ismerjék meg egymás munkáját. A heti rendszerességgel tartott vezetõi megbeszéléseken minden szolgáltató egység képviselteti magát. Ez a fórum ugyancsak megfelelõ alkalom az együttmûködés hatékonyságának javítására.

Vizsgálat, kontroll

Korai fejlesztés 0-5 éves korig

Ellátás

Tovább haladás

Egészségügyi

Tanulási Képességet


Fejlesztõ felkészítés 5-16 éves korig

Ellátás

és pedagógiai célú

Vizsgáló

rehabilitáció Szakértõi


és

Fejlesztõ óvodai csoportok 3-7 éves korig

Logopédia

Tovább haladás

Rehabilitációs Bizottság

Ellátás

Konduktív Vizsgálat, kontroll

Fejlesztõ 1. osztály 6-7 évesek

Ellátás

0-16 éves korig

pedagógia

Gyógytorna Tovább haladás


Autista csoport 3-18 éves korig

5.


Ellátás

ÁBRA: EGYSÉGEINEK KAPCSOLATRENDSZERE

Szakértõi Bizottság

EGY

6.

SZ. ÁBRA:

LEHETSÉGES ÚT A RENDSZERBEN

0-3 éves korig

Korai fejlesztés 3 éves


3-6 éves korig


Logopédiai ellátás

Fejlesztõ óvoda

6 éves


6-7 évesek


Logopédiai ellátás

Fejlesztõ elsõ osztály

7 éves


7-16 éves korig

Többségi iskola


47

48

A


A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGFELELÉSE A KÖZOKTATÁSI SZABÁLYZÓKNAK, A FENNTARTÓ, AZ IGÉNYBEVEVÕK, PEDAGÓGUSOK ELVÁRÁSAINAK

A Gyógypedagógiai Központ Pedagógiai Programja szükségszerûen igazodik az intézmény hármas tagolású szerkezetéhez. Ebbõl következõen a program sajátos, egyedi megoldásokat is tartalmaz. Nem csupán az iskolai és az óvodai részlegre határozza meg a pedagógiai elveket, a tantervet, a nevelési tervet, valamint a mûködés feltételeit, hanem annak ellenére, hogy a közoktatási törvény azt nem teszi kötelezõvé a szükséges mértékig a szakszolgálati, illetve a szakmai szolgáltató részlegek számára is. Ez a komplex szabályozás a mûködõképesség egyedüli biztosítéka, mivel a központ nevelési-oktatási, szakszolgálati és szakmai szolgáltató tevékenysége szerves egységbe integrálódik mind a feltételrendszer, mind a szolgáltatások rendszere szempontjából. A Pedagógiai Program tehát a Gyógypedagógiai Központ egészének legfõbb szakmai stratégiai programja, mely átfogja az intézmény mûködésének minden területét. A közoktatási szabályzóknak való megfelelését a fenntartó felkérésére szakértõ vizsgálta. A szakvélemény szerint A Program a közoktatási törvény elõírásainak megfelel. Célkitûzései, irányultsága, alapelvei, oktatási, fejlesztési céljai összhangban állnak a sérült fejlõdésmenetû gyermekek különleges gondozási igényeivel. A Program a fenntartó által az Alapító Okiratban meghatározott jogi keretekbe illesztve tartalmazza a nevelés, oktatás, fejlesztés helyi rendszerét, valamint a szolgáltatások egységes elvek szerinti biztosításának rendjét. A programban deklarált szolgáltatási tartalmak és struktúrák a Zala Megyei Önkormányzati Közgyûlés fenntartói szempontú igényeivel messzemenõen összhangban vannak, azokat optimális szinten szolgálják. A megyei önkormányzat ugyanis az 1993. évi. LXXIX. törvény 86. § 3. bekezdésének d), valamint a 87. § c), e), f), g) pontjában meghatározott feladatellátási kötelezettségét a Gyógypedagógiai Központ Pedagógiai Programja alapján szervezetten, megfelelõ területi elosztásban, s nem utolsósorban köszönhetõen a központosított szisztémának gazdaságosan, különösebb fenntartói irányítási erõfeszítések nélkül teljesítheti. A szolgáltatást igénybe vevõk érdekeinek a Pedagógiai Program ugyancsak messzemenõen megfelel elsõsorban azáltal, hogy az érintettek egy helyen kaphatják meg a különféle szolgáltatásokat, illetve az egyes szolgáltatási típusok decentralizáltságából következõen esetenként a lakóhelyükön vehetik igénybe az ellátást. A központ szakemberei imponáló szakmai elhivatottságot tanúsítva azonosultak a program céljaival, a megvalósítás módjával. Részükrõl egyértelmûen megfogalmazódott az elégedettség azért, mert a Pedagógiai Program megfelelõ támpontokat, kapaszkodókat, kereteket jelent a sokrétû szolgáltatások szervezett, gördülékeny biztosításához. A szakmai kitekintés, szakmai fejlõdés szempontjából is elégedettségüknek adtak hangot: a program, illetve ahhoz kapcsolódóan a helyi tantervek készítésében való

A


49

közremûködés lehetõsége nagyban hozzájárult szakmai ismereteik felfrissítéséhez, új ismeretek szerzéséhez. A Pedagógiai Programhoz kapcsolódóan a Gyógypedagógiai Központ négy helyi tantervet (nevelési tervet) vezetett be; ezek közül kettõ úgynevezett átvett nevelési terv, kettõ pedig az intézmény pedagógusai által összeállított terv: Add a kezed (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola Gyakorló Óvodája, Budapest) Taníts meg engem (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola Gyakorló Logopédiai Óvodája, Budapest) A fejlesztõ 1. osztály részletes nevelési és pedagógiai programja (Gyógypedagógiai Fejlesztõ, Tanácsadó és Továbbképzési Központ, Zalaegerszeg) Autisztikus fejlõdésmenetû gyermekek habilitációs csoportjának részletes pedagógiai programja (Gyógypedagógiai Fejlesztõ, Tanácsadó és Továbbképzési Központ, Zalaegerszeg).

A GYÓGYPEDAGÓGIAI KÖZPONT PARTNERKAPCSOLATAINAK JELLEMZÕI, A FEJLESZTÉS IRÁNYAI A megyei fenntartású Gyógypedagógiai Központ partnerkapcsolatainak jellegét és földrajzi kiterjedtségét nagymértékben determinálják a közoktatási törvénynek a megyei önkormányzatok felé meghatározott feladatellátási kötelezettségi. A központ ezen kiterjedt kapcsolatrendszer keretében kötelezõen biztosítandó speciális szolgáltatásait csakis egyfajta megegyezés, kölcsönös tolerancia és egymást támogató együttmûködés alapján képes biztosítani. A Gyógypedagógiai Központ partnerkapcsolatainak minõsége, tartalma s ebbõl következõen hatékonysága tehát nem magától értetõdõ módon érvényesül. Alakításában a szolgáltatást adó és az azt kapó fél is közrejátszik. Kulcsfontosságú szerepe azonban mégis a szolgáltatást nyújtó központ attitûdjének van. E tényt felismerve, tudatosítva, s a különféle szabályzatokba beépítve a Gyógypedagógiai Központ napjainkban már igazi humán szolgáltatóként tudja biztosítani az eltérõ fejlõdésmenetû gyermekeknek különféle speciális szolgáltatásait. A központ sokrétû kapcsolatrendszerében kiemelt jelentõsége van a megyei önkormányzattal mint fenntartóval való együttmûködésnek. Az intézmény tevékenységét megkönnyíti a fenntartói szándékok és igények világos megfogalmazása. Ez részben a helyi közgyûlési rendeletek, részben a különbözõ szabályozó dokumentumok révén válik a központ számára nyilvánvalóvá. Esetenként ugyan a fenntartói igények megfogalmazása rögtönzöttnek tûnik, melyben többnyire fellelhetõ egyfajta kényszerû igazodás a napi politikai-gazdasági érdekekhez. Ez a fajta fenntartói hozzáállás azonban a Zala Megye Önkormányzata részérõl nem tabu téma; az érdekeket kölcsönösen tiszteletben tartó párbeszéd lehetõsége a mindennapi gyakorlatban mûködik, segítendõ az egyetértést. Bizonyíték erre a Gyógypedagógiai Központ megszületése s egész fejlõdéstörténete: léte

50

A


egy alulról a szolgáltatást igénylõk oldaláról jövõ kezdeményezés eredménye. Megvalósulása, továbbfejlõdése nem mindig esett egybe a fenntartói (fõleg a gazdasági) érdekekkel, mégis, az érintett gyermekek érdekében történõ együttgondolkodás, a kölcsönös partnerközpontú szemlélet lehetõvé tette az intézmény megvalósulását. A kistelepülések önkormányzataival hatékony partnerkapcsolatot sikerült kiépíteni. Ez megnyilvánul a kölcsönös, a sérült gyermekek érdekében folytatott párbeszédekben, a megoldások jó szándékú a központ szakembereinek tanácsát elfogadó keresésében (pl. integrációs megoldások mûködtetése, logopédiai ellátó helyiségek biztosítása stb.). A központ szolgáltatásairól, annak rendszerérõl elsõsorban a kistelepülések logopédiai ellátásával, valamint az óvodai, iskolai áthelyezésekkel kapcsolatos kérdésekben a települési önkormányzatok jegyzõi évente kapnak a központtól, a Közigazgatási Hivatal útján, tájékoztató körleveleket. A társintézményekkel, a többségi óvodákkal, iskolákkal, valamint az egészségügyi intézményekkel kiépített kapcsolat, illetve együttmûködés gördülékeny és építõ jellegû. Ennek formája elsõsorban a Gyógypedagógiai Központ keretében mûködõ speciális szakmai szolgáltatások rendszere, a megyei igazgatói munkaközösség szervezett, tervezett funkcionálása, a megyei logopédiai munkaközösség mûködtetése, Fejlesztõ Pedagógusok Szakmai Mûhelye, valamint a fejlesztõ felkészítésben közremûködõk tevékenységének munkaközösségi szintû koordinálása. A szolgáltatást igénylõk körével a sérült gyermeket nevelõ családokkal kialakult partnerszemléletû kapcsolat a Gyógypedagógiai Központ globális kapcsolatrendszerén belül konfliktusmentes, magától értetõdõ természetesség mindkét fél számára. A kapcsolat legfõbb jellemzõje a központ részérõl az optimális, leghatékonyabb sérülésspecifikus terápiák, szolgáltatások biztosítása a gyermek fejlõdése érdekében az érintett családok lakóhelyéhez minél közelebb. A családok, szülõk részérõl a kapcsolattartás leglényegesebb eleme az aktív együttmûködési szándék a központ szakembereivel. (Tevékeny részvétel az óvodai, iskolai nevelés, oktatás, valamint a különféle terápiák egész folyamatában, aktív közremûködés a szakmai, illetve a bevételorientált rendezvények szervezésében, munkálkodás az intézmény pozitív társadalmi, szakmai megítélésnek formálásában.)

A GYÓGYPEDAGÓGIAI KÖZPONTBAN FOLYÓ NEVELÕ, TANÍTÓ-TANULÓ, TERÁPIÁS, REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉG HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATAI

Az intézmény tízéves mûködése alatt a központ által biztosított szolgáltatások több területét érintõen is készültek különbözõ célból hatékonyságvizsgálatok. Az alábbiakban néhány jellemzõ vizsgálatot ismertetek.

A

51


A logopédiai óvodai csoportból kikerülõ tankötelessé vált gyermekek iskolai beválását 1992-tõl három tanéven át kísértük figyelemmel. Összesen 24 gyermek iskolai pályafutásának elemzése szerint a többségi általános iskola átlagos létszámú osztályába került 7 fõ, a többségi általános iskola kis létszámú osztályába került 10 fõ, a tanulásban akadályozott gyermekek általános iskolájába került 7 fõ. Figyelembe véve a logopédiai óvodába járó gyermekek súlyos beszédállapotát, az általánosan jellemzõ ismeretelsajátítási nehézségeket, valamint az egyéb társuló rendellenességeket, a vázolt tendenciózusan pozitív arányokban mindenképpen tükrözõdik az az intenzív, sokoldalú fejlesztés, melyben az érintett gyermekek az óvodáztatás idõszakában részesültek. A tankötelezettségük teljesítését a Gyógypedagógiai Központ fejlesztõ 1. osztályában megkezdett tanulók további iskolai pályafutását, illetve a többségi általános iskolába javasoltak beválásának arányát ugyancsak vizsgáltuk. A nyomon követési vizsgálat célja a nevelés, oktatás, fejlesztés tartalmát érintõ továbblépés, a fejlesztés irányainak meghatározása, de fontos szempont volt annak feltárása is, hogy milyen területeken kell erõsíteni a többségi általános iskolával való együttmûködést, valamint az, hogy milyen további segítség biztosítására van szükségük a normál rendszerbe került gyermekeknek, illetve a velük foglalkozó általános iskolai pedagógusoknak. KIMUTATÁS

A FEJLESZTÕ

1.

OSZTÁLYBAN

TANULÓ GYERMEKEK ISKOLAI TOVÁBBLÉPÉSÉNEK IRÁNYAIRÓL

Tanév

1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 Összesen

Összes tanuló

Tanulásban akadályozottak általános iskoláiba került

13 9 11 10 43 fõ

Többségi általános iskolába került

1. osztályba

2. osztályba

1. osztályba

2. osztályba

2 0 1 0 3

2 2 1 2 7

6 5 6 5 22

3 2 3 3 11

KIMUTATÁS A FEJLESZTÕ 1. OSZTÁLYBÓL A TÖBBSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBA KERÜLÕ GYERMEKEK TOVÁBBI ISKOLAI BEVÁLÁSÁRÓL (1994/95-ÖS TANÉV VÉGI ADATOK) Többségi általános iskolába került

1994/95-ös tanév végén is a többségi általános iskolában volt

Tanulásban akadályozottak általános iskolájába áthelyezett

folyamatosan 1-2-szeri osztályis- összesen haladt métléssel haladt 33

9

13

22

11

52

A


Mint az a fejlesztõ 1. osztály tartalmi és szervezeti jellemzõinek ismertetésekor korábban részletes kifejtésre került, az osztályba felvett gyermekek mindegyikénél diagnosztizálható volt valamilyen részképesség-probléma, melyet az esetek nagyobb részében valamilyen járulékos vagy társuló sérülés is súlyosbított. Ennek tükrében elemezve az adatokat megállapítható, hogy a négy tanév során a fejlesztõ 1. osztályból a gyermekek egyharmad része került eleve a tanulásban akadályozottak iskolájába a többség a 2. osztályba , a kétharmad részük pedig a többségi általános iskola 1. (22 fõ), illetve 2. (11 fõ) osztályában folytatta tanulmányait. A többségi iskolába került 33 tanulóból azonban a vizsgált idõszak végére további 11-et helyeztek át a tanulásban akadályozottak általános iskolájába, és 22 gyermekrõl igazolódott be, hogy nagy valószínûséggel végig a többségi iskolában fogják tankötelezettségüket teljesíteni. Jelen körülmények között figyelembe véve elsõsorban a többségi általános iskolák felkészületlenségét a kisebb-nagyobb mértékben eltérõ nevelési igényû, de nem feltétlenül értelmileg károsodott tanulók fogadására ezek a hiteles, reálisan elvárható arányok, tendenciák a tanulási zavart mutató gyermekek többségi iskolában történõ beválását illetõen. A Gyógypedagógiai Központ mely részben gyógypedagógiai szakmai szolgáltató intézmény is koordinálásával rendszeresek a megye speciális tantervû iskoláiban végzett tantárgyi eredményvizsgálatok. Ezek közül a Zala megye valamennyi gyógypedagógiai iskolájának 5. osztályában Bicsákné Némethy Terézia szaktanácsadó által végzett felmérést mutatom be. A felmérés legfõbb célja: az értõ, néma olvasás, a szövegben való önálló tájékozódás, feladatmegértés és a a szerzett ismeretek önálló alkalmazásának vizsgálata volt. További fontos a zalai iskolák részérõl igényként felmerült cél volt az is, hogy az egyes intézmények reális helyzetelemzést kapjanak a tantárgy oktatásának szintjérõl, az esetleges hiányosságokról, illetve összehasonlíthassák a tanulói összeredményeket a többi iskola eredményeivel. A felmérés feladatlappal történt. A feladatlap alapvetõen két fõ feladatból állt: az 1. feladat esetében egy névnapot kellett naptárból kikeresniük a tanulóknak, a 2. összetettebb feladatban pedig egy népmesét értelmeztek kérdések segítségével. A feladatok közül a mondatkiegészítés 2/5. feladat bizonyult a legegyszerûbbnek (87%), a legnehezebbnek pedig a párbeszédek pontos leírása (2/3. feladat, 50 %). Összegezve a felmérés eredményeit, a megyei átlag a részfeladatok és a globális teljesítés szintjén jónak mondható, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a tanulók nevelõi irányítás nélkül és a megadott idõn belül önállóan oldották meg a feladatokat. A hiányos vagy gyengébb teljesítmény párhuzamba vonható természetesen az értelmi károsodás súlyosabb szintjével, illetve ezzel összefüggésben a figyelem, lényeglátás gyengeségével, az emlékezet hiányosságaival és a gondolkodásbeli rigiditással.

A AZ Iskola

53


ISKOLAI ÁTLAGEREDMÉNYEK FELADATONKÉNT

%-BAN:

1.feladat

2/1 feladat

2/2 feladat

2/3 feladat

2/4 feladat

2/5 feladat

2/6 feladat

2/7 feladat

Lenti Letenye Nagykanizsa Keszthely Zalaegerszeg A Zalaegerszeg B

75 66 86 100 87

75 66 85 66 75

100 77 85 93 75

50 66 57 53 37

25 55 71 53 37

90 88 100 60 87

75 66 92 53 87

50 55 71 13 100

77

88

77

34

66

100

66

55

Megyei átlag

81

76

85

50

51

87

73

57

A bemutatott három hatékonyságvizsgálattal reprezentatív, átfogó képet kívántam adni a Gyógypedagógiai Központ ilyen irányú tevékenységeirõl, korántsem a teljesség igényével. Fontos azonban megemlíteni a fentieken túl a gyógytestneveléssel kapcsolatos még folyamatban lévõ , a gyógypedagógiai intézményeket érintõ felmérést, valamint a felmérés, helyzetelemzés alapján tervezett programot. Zala megyében a gyógypedagógiai intézmények vonatkozásában szakemberhiány miatt csaknem teljesen megoldatlan a tanulók gyógytestnevelése. Ez súlyos gond, hiszen éppen a sérült gyermekek körében az átlagosnál jóval magasabb arányban fordulnak elõ a különféle tartási rendellenességek, gerincferdülések; ezt a megállapítást a Gyógypedagógiai Központ koordinálásával végzett felmérés messzemenõen igazolta. A jobb ellátást segítendõ, a 2000/2001-es tanév vége felé a szakmai szolgáltatás keretében egy tematikus elõadássorozatra kerül sor a Zalaegerszegen mûködõ egészségügyi fõiskola gyógytornát, gyógytestnevelést felsõfokon oktató közremûködésével.

A

FEJLESZTÉSRE IRÁNYULÓ

FONTOSABB DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA

A

HELYI PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK SZEMPONTJAI

A helyi nevelési és pedagógiai program kidolgozásának legfõbb szempontja természetesen az volt, hogy a sajátos feladatrendszerû intézmény minden részlege egységes pedagógiai, egészségügyi, habilitációs és rehabilitációs elvek alapján felépített tanterv, nevelési terv alapján mûködjön közre a központ Alapító Okiratában meghatározott feladatok végrehajtásában, a speciális szolgáltatások biztosításában. További fontos szempont volt, hogy a program adekvátan igazodjon a Gyógypedagógiai Központ kereteiben

54

A


nevelt, oktatott, fejlesztett gyermekek speciális nevelési igényeihez. E két meghatározó jelentõségû szempont alapján született meg a központ nevelõtestületének döntése, hogy mely területeken szolgálhatják a hatékonyságot az ún. átvett, az adaptált, vagy inkább a helyileg megalkotott programok.

A

PEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSE

A pedagógusok továbbképzése a közoktatási törvény ezzel kapcsolatos elõírásainak megfelelõen egy öt évre szóló továbbképzési program alapján, éves szintre lebontott beiskolázási terv alapján történik. A továbbképzések tartalmának, irányultságának meghatározása nevelõtestületi döntés eredménye volt. Azok a képzési formák kaptak elsõbbséget, melyek leghatékonyabban segítik szakmai értelemben a központ különbözõ szolgáltatásait igénybe vevõ gyermekek fejlõdését, valamint a sérült gyermekeket nevelõ családok szakszerû mentálhigiénés gondozását. Ennek megfelelõn például a 2000/2001-es tanévre szóló továbbképzési terv alapján a központ pedagógusai az alábbiak szerint vettek részt különféle kurzusokon. Másoddiploma megszerzésére irányuló képzések: értelmileg akadályozottak pedagógiája 1 fõ rehabilitációs úszásoktatás 2 fõ mentálhigiéné és egészségfejlesztés 1 fõ logopédia 1 fõ Akkreditált tanfolyamon való részvétel: diszkalkulia tanfolyam (120 óra) logopédiai diagnosztika (120 óra) Sindelar-tréning program (30 óra)

1 fõ 1 fõ 11 fõ

A továbbtanulók aránya 2000/2001-ben tehát 90%-os volt; ez mindenképpen azt jelzi, hogy a Gyógypedagógiai Központ vezetõsége kiemelten támogatja a pedagógusok folyamatos képzését, önképzését. Külön jelentõsége van annak a ténynek, hogy a felsorolt képzések mindegyike anyagilag is támogatott: egy része természetesen a központilag finanszírozott keret terhére, de nem kis mértékû az az anyagi ráfordítás sem, melyet az intézmény saját forrásaiból biztosít.

AZ

ALKOTÓ MUNKA ELISMERÉSE

A pedagógusok innovációs, alkotó tevékenységének elismerése elsõsorban rendszerbe ágyazottan történik egy közös döntés alapján elfogadott szempontsor szerint (4. sz. melléklet). A kiemelkedõ, példaértékû szakmai munkát végzõk évente egy vagy két alkalommal jutalomban részesülnek. A rendelkezésre álló összeg arányos egyéni teljesítményekhez igazodó elosztása mindig a tágabb intézményvezetõség döntése. A

A


55

jutalmak átadása s ez is egyfajta elismerés méltó keretek között történik, nyilvánosságra hozva azokat az eredményeket is, melyek révén a jutalmat az adott pedagógus kiérdemelte. Az innovációs tevékenységgel összefüggésben a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban külön szabályozott a sikeresen pályázók díjazása az alábbiak szerint: 10 000 Ft-ig 1030 000 Ft között 30100 000 Ft között 100500 000 Ft között 5001 000 000 Ft között 1 000 000 Ft felett

A

nettó 15% nettó 1500 Ft, + a 10 000 Ft feletti összeg 10%-a nettó 3500 Ft, + a 30 000 Ft feletti összeg 5%-a nettó 7000 Ft, + a 100 000 Ft feletti összeg 2%-a nettó 14 000 Ft, + az 500 000 Ft feletti összeg 1,5%-a nettó 25 000 Ft, + 1 000 000 Ft feletti összeg 1 %-a

SZERKEZETET ÉRINTÕ DÖNTÉSEK

A Gyógypedagógiai Központ egésze szempontjából feltétlenül a fontos döntések körébe tartoznak a szerkezetet, feladatrendszert érintõ döntések, melyeket idõnként igazodva a szolgáltatást igénybevevõk elvárásaihoz, illetve egyéb, pl. a helyi intézményrendszer egészét érintõ folyamatokhoz szükséges meghozni. Ilyen döntés elõzte meg például 1993-ban a kistelepülések logopédiai ellátásának megszervezését, vagy a speciális szakmai szolgáltatás Gyógypedagógiai Központhoz való átszervezését, ugyancsak 1993-ban. És csaknem hasonló horderejû döntés elõtt áll e tanévben is az intézmény: erõteljes igény mutatkozik ugyanis az értelmileg középsúlyos mértékben sérült, mozgásukban is korlátozott gyermekek szülei részérõl gyermekük helyben történõ nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének biztosítására. A Központ ezen igény jogosságát elismerve megkezdte az egyeztetéseket a fenntartóval a szükséges feltételek megteremtésére.


KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRÁJA,

A SZERVEZET NYITOTTSÁGÁNAK LEÍRÁSA

A Gyógypedagógiai Központ partnerkapcsolatainak rendszerét bemutató egységben konkrétan megfogalmazódott a különbözõ partneri szinteket és érdekeket képviselõk köre: a fenntartó Zala Megyei Önkormányzati Közgyûlés és annak hivatala, a helyi települési önkormányzatok, társintézmények, többségi óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények, érdekképviseleti szervek,

56

A


a szakszolgáltatást igénybe vevõ családok, munkatársak. Ilyen kiterjedt, az érdekek kölcsönösségén alapuló partneri kapcsolatrendszer hatékony mûködésének elõfeltétele egy elfogadó és elfogadtatni tudó kommunikációs kultúra, a szolgáltató a Gyógypedagógiai Központ részérõl. Ez a fajta kommunikáció részben jogszabályok által mehhatározott keretekben és metódusok szerint történik (pl. a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság szakértõi tevékenységéhez kapcsolódó eljárások), részben pedig az operatív megoldásokat igénylõ napi problémákhoz igazítottan. Az információáramlás legfõbb csatornái a munkatársaknak a különbözõ színtereken szervezett értekezletek, megbeszélések, személyes egyeztetések. Ezek a kommunikációs formák természetesen munkaterv szintjén is rögzítettek. A minden hét egy meghatározott napján összehívott vezetõségi megbeszélések legfõbb célja az elõzõ heti tevékenységek értékelése, valamint az elkövetkezõ hét feladatainak egyeztetése. (A vezetõség tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezetõ, a közalkalmazotti tanács vezetõje, illetve az egyes egységek vezetõi.) Az egyes szakmai egységek havi rendszerességgel sorra kerülõ megbeszélésein történik a vezetõségi értekezleteken kialakított állásfoglalások és a különféle szakmai információk továbbáramoltatása a pedagógusok felé. A havonta egy alkalommal szervezett nevelõtestületi megbeszélések legfõbb funkciója az információk kölcsönös, közvetlen továbbítása a vezetõ részérõl a testület felé, a testület egyes tagjai részérõl pedig a vezetõ felé. Évi három alkalommal kerül sor az alkalmazotti közösség egészét érintõ tanácskozásokra; ezek a tanévindító, félévi és a tanévzáró értekezletek. A nevezett fórumok globális tanácskozások, vagyis a Gyógypedagógiai Központ mûködésével kapcsolatos valamennyi téma szakmai tevékenység, tárgyi-személyi feltételrendszer, dolgozókkal illetve az ellátott gyermekekkel kapcsolatos jellemzõk stb. megvitatásra, elemzésre kerül. A nevelési értekezleteken évi két alkalommal a nevelõtestület tagjai (pedagógusok, illetve a pedagógiai munkát közvetlenül segítõk) vesznek részt. Ezek a tanácskozások szigorúan szakmai jellegûek; az egyiken általában különféle fejlesztõ eljárások, korszerû metodikák, terápiák elméleti és gyakorlati ismertetése történik, a másikon pedig mindig a különbözõ szakterületeken dolgozó pedagógusok adnak tájékoztatást munkatársaiknak tevékenységükrõl, problémáikról. Utóbbinak elsõdleges célja egymás munkájának minél alaposabb megismerése, a szakmai kapcsolattartás, együttmûködés, együttgondolkodás erõsítése. A szülõk körére is tartozó információk közvetítése ugyancsak több szinten történik. A legadekvátabb hivatalos fórum a szülõi kör egységes tájékoztatására a szülõi értekezlet. Itt mindig napirendre kerül egy-egy elõre tervezett általában a gyermekek nevelésé-

A


57

vel, oktatásával, a fejlesztés lehetõségeivel kapcsolatos téma, ugyanakkor lehetõség van a kölcsönös információcserére is az óvodai, iskolai, otthoni élet minden területét illetõen. Nagyon fontos információs csatornák az alapítványi kuratóriumi ülések is. Az üléseken, melyeken a szülõk, pedagógusok egyenrangú kuratóriumi tagokként vesznek részt, behatároltabb az információátadás, információszerzés területe, ugyanakkor meghatározó jelentõségû a gyermekek, családok segítése szempontjából az e keretekben kifejtett tevékenység. A fogadóórákon elsõsorban olyan információk cseréje történik, melyek bizalmas jellegûek. A Gyógypedagógiai Központban gyakorlat a szülõk és a pedagógusok minden formai megszorítást nélkülözõ napi szintû kapcsolattartása is, mely a lehetõ legõszintébb, leghitelesebb, leginkább hasznosítható információcserét tesz lehetõvé. A fenntartó megyei önkormányzat hivatali vezetõivel, tisztségviselõivel a Gyógypedagógiai Központ vezetõjének közvetlen, egymást kölcsönösen tiszteletben tartó személyes jó kapcsolata is kialakult, mely nagyban megkönnyíti a gyors, kötetlen információáramlást. Igazán hatékony, feltétlen visszajelzési kötelezettséggel bíró, azt garantáló formája azonban a fenntartó felé történõ információáramoltatásnak a hivatalos forma, azaz az információk ügyiratokban való rögzítése, intézményi érdekeknek a megyei közgyûlés bizottságai útján történõ érvényesítése, fenntartói értekezleteken, fórumokon való részvétel, a fenntartó szakosztályai által szervezett intézményi vizsgálatokon való aktív közremûködés, megbízható információszolgáltatás. A tágabb társadalmi környezet felé elsõsorban a helyi kommunikációs csatornák rádió, televízió, sajtó a leghatékonyabb eszközei az információk terjesztésének. A Zalai Hírlap hasábjain rendszeresen jelennek meg cikkek, tudósítások, információk a Gyógypedagógiai Központ szolgáltatási rendszerérõl, az intézményi élet fontosabb eseményeirõl. Több ízben készült rádiós, illetve televíziós interjú (Göcsej Rádió, Zalai TV, Szlovén TV magyar adása, Pécsi Körzeti TV) a Központ vezetõjével, melynek során ugyancsak lehetõség nyílott a különféle ellátási formákkal kapcsolatos információk szélesebb körben való terjesztésére. A Gyógypedagógiai Központ fogadókészsége, nyitottsága a különbözõ szervezetekkel való együttmûködésre magától értetõdõ, sõt az intézmény szempontjából egyenesen létfeltétel. A települési önkormányzatokkal való megegyezés alapján mûködhetnek a logopédiai decentrumok, vagy például a lakóhely szerinti vagy választott iskolával kötött együttmûködési megállapodás értelmében történik a Gyógypedagógiai Központban a részképességzavarokat mutató gyermekek egy tanéven át történõ fejlesztése az úgynevezett fejlesztõ 1. osztályban (5. sz. melléklet). A nyitottság jegyében és szellemében mûködik a Gyógypedagógiai Központ keretében a Fejlesztõ Pedagógusok Szakmai Mûhelye is, melynek foglalkozásain a megye többségi óvodáiban, iskoláiban mûködõ pedagógusok kapnak szakmai iránymutatásokat az eltérõ fejlõdésmenetû gyermekek megsegítésének helyi lehetõségeirõl. De a nyitottságot jelzi az is, hogy a központ szervezete nem egy zárt rendszer, sõt sokkal

58

A


inkább jellemzõ a szolgáltatások biztosítása tekintetében az igényekhez való azonnali igazodás.

A GYÓGYPEDAGÓGIAI KÖZPONT SZOLGÁLTATÁSAIT VEVÕK ELÉGEDETTSÉGE, PROBLÉMÁI

IGÉNYBE

Mint az e tanulmány egészébõl talán külön hangsúlyozás nélkül is kitûnik, a Központ szolgáltatásaival a sérült gyermekeket nevelõ családok messzemenõen elégedettek. Az elégedettség fõ oka elsõsorban természetesen magának az intézménynek a léte. Mint arra már történt utalás, jelentõs könnyebbséget jelent az érintett családoknak a gyógypedagógiai szolgáltatások helyben megyén belül való igénybevételének lehetõsége, valamint az, hogy egy helyen, egy idõben kapják meg a gyermekek a szükséges terápiákat. Az is tény azonban, hogy néhány esetben a szülõk rendszerint a sérülés felismerését követõ elsõ krízis idõszakában próbálkoznak más, hasonló szolgáltatásokat biztosító intézményeket vagy szakembereket is felkeresni. Ezt természetes reakcióként kezeljük, hiszen ez is szükségszerû állomása az elfogadás folyamatának. Ebbõl következõen soha nem beszéljük le a szülõket egy-két szélsõséges, szakmailag hiteltelen szolgáltatást kivéve a próbálkozásokról. Az út mindig hazavezetett a Gyógypedagógiai Központba, mert a szülõk maguk ismerték fel, hogy a helyben kapott szolgáltatások, terápiák minõsége, hatékonysága azonos vagy jobb szintû, mint amit nagyon drágán az ország más intézményeiben, esetleg külföldön kaphattak. Egy példa: a szülõk a kanadai Torontóba egy neves rehabilitációs intézménybe vitték el szülési sérülés következtében rendellenes fejlõdésmenetû gyermeküket. A Gyógypedagógiai Központban készített diagnózis, terápiás tervek, illetve a terápiákat rögzítõ videokazetta alapján a torontói gyermekkórház szakemberei megfogalmazták, hogy azok a lehetõ legadekvátabb, legcélravezetõbb eljárások a gyermek esetében, amelyekben a Gyógypedagógiai Központban részesül, ennél többet õk sem tudnak biztosítani. A szülõk elégedettségét bizonyítja az is, hogy sokszor szívesebben hozzák gyermeküket a Gyógypedagógiai Központba még akkor is, ha az utazással jár , ahelyett, hogy a felajánlott otthoni terápiát vennék igénybe. Ennek okául azt jelölték meg, hogy az intézményben rendelkezésre álló eszközrendszer alkalmazásával sokkal hatékonyabb a gyermek fejlõdése, de az is fontos, hogy találkozhassanak a sorstárs szülõkkel, beszélgethessenek közös problémáikról. A szolgáltatásokat igénybe vevõ többségi óvodák, iskolák, valamint a szülõk elégedettségüknek hangot is adnak. Ez szóban is történik, de gyakran köszönõ levél formájában teszik ezt, vagy akár valamelyik intézményi rendezvényen tett felszólalás kapcsán (6.sz. melléklet).

A


59

A fenntartó önkormányzat elégedettsége is világosan megfogalmazódik a központ tevékenységével összefüggésben. Példa erre a kistelepülések logopédiai ellátásának megszervezéséért odaítélt közgyûlési dicséret, melyet a testület határozatban is rögzített, de példa a Gyógypedagógiai Központ tevékenységének egészét elismerõ szintén a Közgyûlés által adományozott Pedagógiai Nívódíj is (7.sz. melléklet). A szolgáltatásokat igénybe vevõk problémái azonosak a Gyógypedagógiai Központ munkatársai által is egyre inkább érzékelhetõ gondokkal. A szolgáltatások optimális szintû, az igényekhez érzékenyen igazodó bõvítésének, mûködtetésének egyre inkább anyagi természetû akadályai vannak. A fenntartó önkormányzat nem tudja biztosítani a személyi feltételeket a közoktatási törvény 1. számú mellékletében meghatározott szinten. E tény a gátja például a központosított ellátás egyik alapfeltételét jelentõ utazótanári hálózat fejlesztésének. A szaktanácsadói rendszernek pedig mely ugyancsak meghatározó fontosságú elem a gyógypedagógiai szolgáltató centrum hatékony mûködése szempontjából egyenesen a léte veszélyeztetett. 2001-tõl megszûnt ugyanis a szakmai szolgáltatás körzeti-térségi feladatainak ellátására biztosított központi támogatás, amely a mûködés forrásául szolgált az utóbbi években; az önkormányzat pedig nem tudja átvállalni a költségeket.


SZOLGÁLTATÁSAIT BEMUTATÓ KIADVÁNYOK, PUBLIKÁCIÓK

A Gyógypedagógiai Központ szakemberei rendszeresen állítanak össze szakmai kiadványokat, de kiterjedt publikációs tevékenységet is folytatnak. Az intézmény fennállásának 10 éve alatt az alábbi, csaknem kivétel nélkül módszertani, terápiás irányultságú kiadványok jelentek meg. Román Bernadett: Javaslatok a beszédfejlesztéshez. Gyógypedagógiai Központ, 1991. Stummer Mara: A kéz tevékenykedésének gyakoroltatása az írástechnika szolgálatában. Gyógypedagógiai Központ, 1992. Tanácsadó, fejlesztõ napló a korai fejlesztéshez. Szerkesztõ: Bogdán Marianna, Stummer Mara, Gyógypedagógiai Központ, 1992. Korai fejlesztés szakgyûjtemény. Szerkesztõ: Bogdán Marianna, Gyógypedagógiai Központ, 1994. Tóth Istvánné: Gyógypedagógia. Comenius Bt., Pécs, 1994. Gyógypedagógiai Fejlesztõ, Tanácsadó és Továbbképzési Központ (Tájékoztató füzet) Szerkesztõ: Tóth Istvánné, Gyógypedagógiai Központ, 1994. Hegyi Erzsébet: Általános iskolára elõkészítõ fejlesztõ feladatlapok. Gyógypedagógiai Központ, 1994. Hegyi Erzsébet: Gyakorló feladatlapok az általános iskola 1. osztálya számára. Gyógypedagógiai Központ, 1994.

60

A


Logopédiai vers- és mondókagyûjtemény. Szerkesztette: Szabóné Koczur Erzsébet, Krajcsics Marianna, Gyógypedagógiai Központ, 1994. Korai fejlesztés (szakgyûjtemény). Szerkesztette: Stummer Mara, Gyógypedagógiai Központ, 1996. Hogyan neveljük fogyatékos gyermekünket? (Szülõi-gondozói tanfolyamon elhangzott elõadások gyûjteménye) Szerkesztette: Stummer Mara, Gyógypedagógiai Központ, 1998. A kiadványok készítésének, megjelenésének egyik célja a szakmai szolgáltatói feladatok minél igényesebb szintû ellátása, de sokkal fontosabb szempont az, hogy a szülõk, valamint a sérült gyermekeket foglalkoztató szakemberek minél több elméleti, metodikai segítséget kapjanak az érintett gyermekek fejlesztéséhez. A felsorolt kiadványok nagyobb része könyvesbolti forgalomban is terjesztésre került Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola, Krasznár és Fiai könyvesboltok , ilyen értelemben a terjesztés országos szintû. A különféle szakmai rendezvények kapcsán pl. az 1993-ban megrendezett Országos Korai Fejlesztés Napok, Fejlesztõ Pedagógusok Szakmai Mûhelye a résztvevõk közvetlenül a Gyógypedagógiai Központban is hozzáférhetnek a felsorolt kiadványokhoz, de gyakoriak a postai úton történõ megrendelések is. Fontos információátadó csatorna a központ szakembereinek publikációs tevékenysége is, errõl az alábbi lista ad tájékoztatást: Tóth Istvánné: A zalaegerszegi Gyógypedagógiai Fejlesztõ, Tanácsadó és Továbbképzési Központ feladatrendszerének bemutatása. Rehabilitáció, 1995. Tóth Istvánné: A területi logopédiai ellátás központosított zalai rendszere. Speciális Pedagógia, 1995. 3 sz. Tóth Istvánné: Értékek a gyógypedagógiában. Fejlesztõ Pedagógia, 1999. 1.sz. Szabóné Koczur Erzsébet: V. Országos Logopédiai Óvodai Találkozó. Beszédgyógyítás, 1994. 34. sz. Szabóné Koczur Erzsébet: A zalaegerszegi Gyógypedagógiai Fejlesztõ, Tanácsadó és Továbbképzési Központ logopédiai óvodájának bemutatása. Speciális Pedagógia, 1995. 4.sz. Szabóné Koczur Erzsébet: Most én beszélek Egy motoros diszfáziás fiú bemutatása esetismertetés. Beszédgyógyítás (megjelenés alatt) Bicsákné Némethy Terézia: A fonémahallás fejlesztése 1. osztályban, Meixner Ildikó diszlexia-prevenciós módszerével. Speciális Pedagógia, 1996. 3.sz. Bicsákné Némethy Terézia: Informatika a közoktatásban. Fejlesztõ Pedagógia, 1996. 23.sz. Bicsákné Némethy Terézia: A számítógép felhasználási lehetõségei az egyéni fejlesztésben. Fejlesztõ Pedagógia, 1998. 45.sz. Bicsákné Némethy Terézia: Fogyatékos gyermekek nevelése. Köznevelés, 1999.

A


61

Bicsákné Némethy Terézia: Tanulási zavar és az oktatási törvény. Tanító, 2000. Bicsákné Némethy Terézia: Agresszió és számítógép. Fordulópont, 2000. 2. sz. Stummer Mara: A korai gyógypedagógiai segítségnyújtás tapasztalatai a zalaegerszegi Gyógypedagógiai Fejlesztõ, Tanácsadó és Továbbképzési Központban. Gyógypedagógiai Szemle, 1991. 4.sz. Stummer Mara, Dr. Gombos Ágnes: Az orvosi és gyógypedagógiai habilitáció, rehabilitáció összefonódása a korai fejlesztés gyógypedagógiai gyakorlatában. Rehabilitáció, 1995. Stummer Mara: A szomatopedagógia szerepe a korai fejlesztésben. Speciális Pedagógia, 1994. 2.sz. Stummer Mara, Bogdán Marianna: Az integrált fejlesztés lehetõségei Zala megyében. Speciális Pedagógia, 1995. 4.sz. Stummer Mara: Csecsemõk és kisgyermekek gyógypedagógiája. Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 1995. Dr. Szalay Tamásné: Autista gyermekek terápiás csoportja egy esettanulmány tükrében. Rehabilitáció, 1995. 4.sz. Román Bernadett: A logopédiai diagnosztika tapasztalatai Zala megyében. Rehabilitáció, 1995. Dömötör Mónika: Humor nélkül nem megy. Zalai Tanügy, 2000. (A felsorolt publikációk közül a tanulmány 8. sz. mellékletét képezõ írás nem szokványos szakmai cikk. A gyógypedagógiát a humor oldaláról megközelítõ munka a központ 10 éves fennállása alkalmából kiírt házi pályázatra készült, melynek témája a Humor nélkül nem megy... volt.) A Gyógypedagógiai Központ tevékenységének bemutatása a szélesebb társadalmi környezetnek tudatosan felépített, a hatékony mûködést jól segíti. Ebben feltétlenül nagy szerepe van a felsorolt kiadványoknak, publikációknak, az intézmény szolgáltatásait bemutató tájékoztató füzetnek. Ugyanakkor fontosak a szakmai kapcsolatok is a különféle intézményekkel, szervezetekkel. A központba gyakran érkeznek érdeklõdõ szakembercsoportok bel- és külföldrõl egyaránt. Az ország szinte valamennyi megyéjébõl ellátogattak már gyógypedagógiai tanárok, illetve önkormányzatok képviselõi a szolgáltató szisztémát tanulmányozandó, de jelentõs számban fordultak meg külföldi pl. osztrák, szlovén, szlovák, román, finn, olasz, német, svájci szakemberek is az intézményben. Az intézmény nyitottságra való törekvését a fenntartó önkormányzat is elismeri, támogatja (9. sz. melléklet). A központ munkatársai is fontosnak tartják a különbözõ szintû tapasztalatszerzési lehetõségeket: 2000-ben például a ljubljanai Központi Rehabilitációs Intézet tevékenységével ismerkedtek meg a korai fejlesztéssel foglalkozó szakemberek. A Gyógypedagógiai Központ hatékony PR munkáját jelzik továbbá a szponzori támogatások is: egy zalaegerszegi vállalkozói kör támogatásával valósulhatott meg az épületbõvítéssel is járó hidroterápiás medence, vagy a Lyons-klub helyi szervezete

62

A


jóvoltából juthatott a több százezer forint értékû olvasótelevízióhoz egy látóidegsorvadás következtében 90%-os látásveszteséget szenvedõ, a Gyógypedagógiai Központ szakemberei által foglalkoztatott kisfiú. Végül a központ menedzsmentje szempontjából fontosak a nem szorosan vett intézményi rendezvények is, melyekre a helyi társadalmi csoportok széles köre kap meghívást. Ezek az alkalmak hatékony formái a kapcsolatépítéseknek, de a sérült emberek társadalmi szintû elfogadását is nagyban segítik.

III.

A

FEJEZET

RÖVID TÁVÚ

FEJLESZTÉSI TERVEK LEÍRÁSA A mozgásukban erõsen korlátozott, értelmi fejlõdésükben középsúlyos mértékben érintett tanköteles korba lépõ gyermekek nevelésének, oktatásának, és természetesen az intenzív mozgásterápia további biztosításának céljából egy összevont alsó tagozatos osztálycsoport indítását tervezzük a következõ tanévtõl. A fenntartóval e témában a tárgyalások folyamatban vannak, a személyi feltételek egy része helyi forrásból biztosítható, a tárgyi feltételek bizonyos köre pedig eleve rendelkezésre áll (hidroterápiás medence, Ayres-, Bobath-eszköztár, különféle gyógyászati segédeszközök stb.). A szülõk részérõl egyre erõteljesebb igény mutatkozik sérült gyermekeik integrációs formában történõ óvodai nevelésének, iskolai nevelésének, oktatásának a lakóhelyükön történõ biztosítására. Ez a szisztéma különösen egy zalaihoz hasonló településszerkezet esetében kizárólag jól funkcionáló utazótanári hálózat közremûködésével képzelhetõ el igazán hatékonyan. E tekintetben a Gyógypedagógiai Központnak mint a feladatellátásra kötelezett megye (1993. évi LXXIX. törvény, 87. §. e), f.), p) intézményének alapvetõen fontos, fejlesztésekkel is járó feladatai vannak A körzeti-térségi szakmai szolgáltatással összefüggõ feladatok ellátására biztosított központi források megszûnése komolyan veszélyezteti a gyógypedagógiai szakmai szolgáltatás zalai rendszerét. A különféle speciális szolgáltatások központosított formában történõ biztosítása csak a rendszer további mûködésével lehet teljes. Fontos feladat tehát a szakmai szolgáltatás rendszerének stabilizálása. A logopédiai decentrumok számának az ellátási igényekhez igazodó fejlesztése érdekében szükséges a személyi feltételek javítása, továbbá valamennyi decentrum esetében fontos a tárgyi feltételek korszerûsítése.

A

TERV MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

OPTIMÁLIS MÛKÖDÉSI FELTÉTELEK A halmozottan sérült, mozgásukban is akadályozott gyermekek iskolai csoportja esetében 2 gyógypedagógiai tanár és 1 gyógypedagógiai asszisztens szükséges a nevelés, oktatás feladatainak ellátásához. A mozgásterápiák hatékony végzéséhez 1 konduktor és 1 gyógytornász szükséges. A gyermekek optimális fejlesztése érdekében az eszközállományt is bõvíteni kell:

64

A

RÖVID TÁVÚ FEJLESZTÉSI TERVEK LEÍRÁSA

mozgáskorlátozottak számára kialakított speciális székek, kézre erõsíthetõ, illetve az étkezést egyéb módon megkönnyítõ eszközök, mozgáskorlátozott gyermekek által is használható udvari játékok, hidroterápiás eszközök. Az integráltan nevelt, oktatott gyermekeket és pedagógusokat segítõ utazótanári hálózat bõvítéséhez 1 hallássérülteket fejlesztõ gyógypedagógus és 1 tanulásban, illetve értelmileg akadályozottak fejlesztését ellátó gyógypedagógus alkalmazása szükséges. A gyógypedagógiai szakmai szolgáltatás rendszerének stabilizálása kilenc tiszteletdíjas szaktanácsadó beállításával mûködtethetõ optimális szinten. A tiszteletdíjak mellett a mûködés fontos szakmai feltételeként szükséges tervezni a szaktanácsadók továbbképzésének költségeit, valamit az utazási költségeket. A logopédiai decentrumok igényekhez igazodó bõvítéséhez minimálisan 2 fõ személyi fejlesztés szükséges, továbbá fontos biztosítani a szükséges utazási költségeket, illetve valamennyi ellátóhely vonatkozásában a tárgyi feltételek optimalizálása is elengedhetetlen.

A

FEJLESZTÉSHEZ SZÜKSÉGES DÖNTÉSEK KÖRE

A szervezeti struktúra alakításának, fejlesztésének irányait meghatározó tervezés, illetve döntés a gyógypedagógiai szolgáltatásokat igénylõk sajátos szükségleteinek figyelembevételével történt. A személyi feltételek fejlesztésével kapcsolatos döntéseket mind a szakszerûség, mind a vázolt feladatokhoz illeszkedõ adekvát szakképzettségek tekintetében a Központ tágabb szakmai vezetõsége közösen hozta meg, figyelembe véve az 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. mellékletében megfogalmazott normatívákat. A tárgyi feltételek vonatkozásában a döntés kiindulópontját a gyógypedagógiai nevelési, oktatási, valamint szakszolgálati intézmények kötelezõ eszközeirõl és felszereléseirõl kiadott a 10/1994., 11/1994., 14/1994 MKM rendeletekben meghatározott jegyzék képezte.

A

TERVEZETT FEJLESZTÉSEK SORRENDJE,

A FEJLESZTÉSEK EGYES ELEMEI KÖZÖTTI RANGSOR KIALAKÍTÁSA A fejlesztések sorrendjének meghatározásában a sérült fejlõdésmenetû gyermekek ellátásának sürgõssége, illetve az egyes szolgáltatások financiális forrásainak megszûnése

A


65

miatti esetleges feladatelhagyás mindenáron való elkerülése volt a két legfõbb szempont. A vázolt két szempont szerinti a szervezeti struktúrát, illetve a személyi és tárgyi feltételeket egyaránt érintõ fejlesztések sorrendjét, illetve a fejlesztések egyes elemei közötti rangsort a Gyógypedagógiai Központ tágabb szakmai vezetõsége az alábbiak szerint határozta meg.

A

SZERVEZETI STRUKTÚRÁT ÉRINTÕ FEJLESZTÉSEK SORRENDJE

A halmozottan sérült, értelmileg és a mozgásfejlõdés szempontjából is akadályozott tanköteles korú gyermekek osztálycsoportja, valamint a szaktanácsadói rendszer eddigi szisztéma szerinti mûködtetése sem a sürgõsség, sem a fontosság szempontjából nem rangsorolható. A két program feltételrendszerének mielõbbi biztosítása elengedhetetlen szükségszerûség mind az újonnan jelentkezõ igények, mind a területi ellátás arányos, központosított formában történõ hatékony biztosításához. Az utazó gyógypedagógusi hálózat a szaktanácsadói rendszer stabilizálása esetén eltûr egy bizonyos idõbeli néhány hónapos eltolódást a bõvítés, továbbfejlesztés szempontjából. A kistelepülések logopédiai ellátásának optimális szintû biztosítása ugyancsak elképzelhetõ egyfajta fokozatosság alkalmazásával mind a személyi, mind a tárgyi feltételek vonatkozásában.

A

SZEMÉLYI, VALAMINT A TÁRGYI FELTÉTELRENDSZERT ÉRINTÕ

FEJLESZTÉSEK

A személyi és a tárgyi feltételrendszer a számszerûség, illetve a fontossági rangsor tekintetében egyaránt a vázolt szervezeti változások által meghatározottak. (A személyi és a tárgyi feltételeket érintõ fejlesztések forrása, illetve ütemezése azonban már egy másik aspektus.) A vázolt összefüggések értelmében tehát a konkrét feltételrendszer-beli igények részletezése az ismétlések elkerülése végett a tanulmány ezen fejezetének a költségvetéssel kapcsolatos egységében kerül kifejtésre a meglévõ, illetve a fenntartó önkormányzat által majdan biztosítandó feltételek figyelembevételével.

A

FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

KÖZREMÛKÖDÕ PARTNEREK KIVÁLASZTÁSA Az e fejezetben ismertetett fejlesztési koncepció kialakításához tartalmi értelemben a leghitelesebb partnerek a Gyógypedagógiai Központ szakemberei, valamint a szolgáltatást igénybe vevõ családok, szülõk voltak. Szülõi kérés mely egyben törvényben

66

A


deklarált jogos igény is alapján történt ugyanis néhány program megfogalmazása, melyet a központ közvetlen munkatársai illesztettek tervezés szintjén a már mûködõ rendszerbe. A terv megvalósulása esetén a beinduló új szolgáltatások kapcsán is fontos partnerek maradnak a szülõk és szakemberek egyaránt. A fejlesztések tényleges megvalósításához támogatás esetén kulcsfontosságú partner lehet a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány, s természetesen a fenntartó Zala Megyei Önkormányzati Közgyûlés.

A

FEJLESZTÉS IDÕTERVE,

A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG SZEMPONTJAI A halmozottan sérült tanköteles korú gyermekek osztálycsoportjának tervezett indítási ideje 2001. szeptember 1. Az érintett gyermekek a központ épületében elhelyezhetõek. A szükséges személyi feltételek egy része (1 osztálytanító gyógypedagógiai tanár, 1 gyógypedagógiai asszisztens) átszervezéssel, illetve fenntartói segítséggel biztosítható. A mozgásterápiához, illetve egyéb terápiákhoz a fejlesztés színterei tornaterem, hidroterápiás medence adottak, az eszköztár viszont fejlesztést igényel. A gyógypedagógiai szakmai szolgáltatás feltételrendszerét szaktanácsadók megbízási díja, utazási költségek, szaktanácsadók továbbképzésének költségei a mûködés folyamatosságának biztosítása érdekében ugyancsak 2001. szeptember 1-jétõl szükséges biztosítani. Az integráltan nevelt, oktatott Zala megyei óvodás, iskolás gyermekek, illetve pedagógusok szakmai segítését ellátó utazótanári hálózat továbbfejlesztése a szaktanácsadói hálózat stabilizálódása esetén 2002 februárjáig részben elhalasztható. Átmenetileg a szaktanácsadók munkarendjébe beilleszthetõ megegyezés alapján az integráltan nevelt, oktatott gyermekek fejlõdésének segítése, nyomonkövetése. A két feladat azonban a szaktanácsadói, illetve az utazótanári hosszú távon nem mûködtethetõ együttesen csak a szaktanácsadói hálózatra támaszkodva a szolgáltatások sérülése nélkül. A kistelepülések logopédiai ellátását szolgáló feltételrendszer fejlesztése több lépésben is történhet. Fontos azonban, hogy az elsõ szakasz 2001. szeptember 1-jén kezdõdjön. Különösen a személyi feltételek tekintetében fontos a minél elõbbi fejlesztés. Ennek egyik oka, hogy két logopédus jelezte, szívesen közremûködne a területi feladatok ellátásában. Mivel vidéken rendkívül kevés a szakember, a Gyógypedagógiai Központnak érdeke, hogy gyorsan élni tudjon a felkínált lehetõséggel. A tervezett tárgyi feltételrendszer szervesen illeszkedik a vázolt szerkezethez, illetve fejlesztési tartalmakhoz. Az e fejezet költségvetéssel foglalkozó részében tételesen és globálisan is megjelenítõdik a szükséges eszközrendszer.

A

A


67

TERVEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖLTSÉGVETÉSE

HALMOZOTTAN SZEMÉLYI

SÉRÜLT TANKÖTELES KORÚ GYERMEKEK OSZTÁLYCSOPORTJA

FELTÉTELEKHEZ IGÉNYELT TÁMOGATÁS

1 fõ konduktor (F8) alapilletmény további szakképesítés alapján járó illetmény szakmai szorzó gyógypedagógiai pótlék

56 232,2 812,24 180,2 385,-

összes személyi juttatás

85 609,-

TB-járulék (31%) munkaadói járulék (3 %) étkezési hozzájárulás munkaruha-juttatás egészségügyi hozzájárulás

26 539,2 568,1 400,10 000,4 200,130 316,130 316x12 hó= 1 563 792,-

1 fõ gyógytornász (F3) alapilletmény további szakképesítés alapján járó illetmény szakmai szorzó gyógypedagógiai pótlék

44 352,2 218,19 071,2 385,-


68 026,-

TB-járulék (31%) munkaadói járulék (3 %) étkezési hozzájárulás munkaruha-juttatás eügészségügyi hozzájárulás

22 449,2 041,1 400,10 000,4 200,108 116,108 116 x 12 hó= 1 297 392,-

68 TÁRGYI

A


FELTÉTELEKKEL KAPCSOLATOS FEJLESZTÉSI IGÉNYEK

Az életvitelt könnyítõ eszközök mozgáskorlátozottak számára: ülõpárna spasztikus gyermekeknek 3 db 10 000, multifunkcionális ülõszék 2 db 650 000, mobil ülõszék hidroterápiás medencébe, zuhanyfülkébe 3 db 60 000, hajlított evõeszközök (kanál, villa) 10 db 30 000, tapadókorongos tányér 10 db 30 000, speciális pohár 10 db 20 000, speciális olló 10 db 6 000, csúszásgátló 1 tek 20 000, falikapaszkodó WC, mosdó mellé 3 db 60 000, ceruzatartó spasztikus gyermekeknek 10 db 50 000,Mozgásterápiás játékok, eszközök képlékeny gumigömb kézterápiához egyensúlyozó tányér játékok hidroterápiához fizioroll rücskös masszázslabda lábas ülõlabda kisméretû ülõlabda szobatricikli habszivacs elemek mobil csúszda hidroterápiás medencébe vizi kosárlabda úszó, merülõ játékok terápiás hinta (kiegészítõkkel) udvari fajáték

1 készl. 2 db 3 db 1 db 2 db 2 db 1 db 10 db 1 db 1 db 1 db

10 000,8 000,20 000,15 000,4 000,6 000,3 000,30 000,200 000,76 500,15 000,40 000,200 000,500 000,2 063 500,-

Halmozottan sérült tanköteles korú gyermekek osztálycsoportjának összes költsége

4 924 684,-

A ZALA


69

MEGYE TÖBBSÉGI ÓVODÁIBAN, ISKOLÁIBAN INTEGRÁLTAN

NEVELT, OKTATOTT GYERMEKEK ÉS PEDAGÓGUSAIK SEGÍTÉSE (UTAZÓ

GYÓGYPEDAGÓGUSOK)

SZEMÉLYI


1 fõ hallássérülteket fejlesztõ gyógypedagógus (F11) alapilletmény további szakképesítés alapján járó illetmény szakmai szorzó gyógypedagógiai pótlék

63 360,3 168,27 245,2 385,-


96 158,-


29 809,2 885,1 400,10 000,4 200,144 452,144 452 x 12 hó= 1 733 424,-

1 fõ tanulásban, illetve értelmileg akadályozottak fejlesztését ellátó gyógypedagógus (F8) alapilletmény 56 232,további szakképesítés alapján járó juttatás 2 812,szakmai szorzó 24 180,gyógypedagógiai pótlék 2 385,összes személyi juttatás

85 609,-


26 539,2 568,1 400,10 000,4 200,130 316,130 316x12 hó= 1 563 792,-

utazási költségek

100 000,-

Zala megye többségi óvodáiban, iskoláiban integráltan nevelt, oktatott gyermekek 3 397 216,és pedagógusaik segítésének összes költsége

70

A

KISTELEPÜLÉSEK

LOGOPÉDIAI ELLÁTÓRENDSZERÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSE

SZEMÉLYI



1 fõ logopédus (F11) alapilletmény további szakképesítés alapján járó jutattás szakmai szorzó gyógypedagógiai pótlék

63 360,3 168,27 245,2 385,-


96 158,-


29 809,2 885,1 400,10 000,4 200,144 452,-

144 452 x 12 hó= 1 733 424,1 fõ logopédus (F8) alapilletmény 56 232,további szakképesítés alapján járó jutattás 2 812,szakmai szorzó 24 180,gyógypedagógiai pótlék 2 385,összes személyi juttatás

85 609,-


26 539,2 568,1 400,10 000,4 200,130 316,130 316x12 hó= 1 563 792,-

DOLOGI,

TÁRGYI FELTÉTELEKHEZ IGÉNYELT TÁMOGATÁS

utazási költségek

200 000,-

A


71

decentrumok eszközállományának, felszereltségének korszerûsítése óvodai székek asztalok polcok

60 db 20 db 25 db

480 000,240 000,325 000,1 045 000,-

Kistelepülések logopédiai ellátórendszere továbbfejlesztésének összes költsége

SZAKMAI

4 542 216,-

SZOLGÁLTATÁS RENDSZERÉNEK STABILIZÁLÁSA

személyi feltételekhez igényelt támogatás; szaktanácsadók tiszteletdíja 1 tanévre kivetítve (a Zala megyei gyógypedagógiai szaktanácsadás rendszere táblázat alapján) tanulásban akadályozottak általános iskolája (3 szaktanácsadó 2 hetenkénti 1 szaktanácsadói napja, napi 5 óra) 3x20 nap x 5 óra x 1500 Ft/óra 450 000,értelmileg akadályozottak általános iskolája, képzési kötelezettek, korai fejlesztés (1 szaktanácsadó 2 hetenként 1 szaktanácsadói napja, napi 5 óra) 1x20 nap x 5 óra x1500Ft /óra 150 000,kistelepülések logopédia ellátása (1 szaktanácsadó 1 hetenként 1 szaktanácsadói napja, napi 3 óra) 1x40 nap x 3 óra x 1500 Ft/óra 180 000,autista gyermekek integrált, illetve szegregált keretekben történõ nevelése, oktatása, fejlesztése (1 szaktanácsadó 2 hetenkénti 1 szaktanácsadói napja, napi 5 óra) 1x20 nap x 5 óra x 1500 Ft/óra 150 000,tanulásban, illetve értelmileg akadályozott integrált keretek között elhelyezett gyermekek nevelése, oktatása ( 1 szaktanácsadó 2 hetenkénti 1 szaktanácsadói napja, napi 5 óra) 1x20 nap x 5 óra x 1500 Ft/óra 150 000,-

72

A


speciális szakiskolák (1 szaktanácsadó 1 havi 1 szaktanácsadói napja, napi 4 óra) 1x10 nap x 4 óra x 1500 Ft/óra 60 000,gyermekotthonok, diákotthonok (1 szaktanácsadó 1 havi 1 szaktanadói napja, napi 4 óra) 1x10 nap x 4 óra x 1500 Ft/óra

60 000,-

számítógép alkalmazása a gyógypedagógiában (1 szaktanácsadó 1 havi 1 szaktanácsadói napja, napi 4 óra) 1x10 nap x 4 óra x 1500 Ft/óra 60 000,- 1 260 000,TB járulék (31%) 351 540,1 611 540,szaktanácsadók útiköltsége szaktanácsadók továbbképzésének költsége

200 000,200 000,-

Zala megye valamennyi gyógypedagógiai intézménye számára szervezett továbbképzések, tanfolyamok költségei megbízási díjak TB -járulék (31%) elõadók útiköltsége

200 000,55 800,40 000,695 800,-

Szakmai szolgáltatási rendszer stabilizálásának összes költsége

3 003 140,-

A Gyógypedagógiai Központ komplex mûködtetéséhez igényelt eszközök 2 db P II/III számítógép 2 db Microsoft Office 2000 2 db Microsoft Windows 2000 860 000,-Ft 2 db Minolta lézernyomtató

560 000,220 000,80 000,140 000,1 000 000,-

A tervek megvalósításának összes költsége: 16 867 256,-

MELLÉKLETEK

74 A

1.

SZ. MELLÉKLET

GYERMEK NEVE

szül.: ............. év ........................... hó ......... nap ...................................................... hely anya neve: ............................................... foglalk.: ........................................................... apa neve: ................................................. foglalk.: ........................................................... lakik: ..................................................................................................................................

I. ELLÁTOTTSÁGA Otthon nevelik: szülõ: ............................................................. más: ........................................................... Korábban intézményes nevelésben részesült igen

nem

Hány évig, ill. osztályfok: .................................................................................................. egészségügyi gyermekotthon értelmileg középsúlyos fokban elmaradt gyermekek általános iskolája: Általános Iskola és Diákotthon, Zalaszentgrót értelmileg enyhe fokban elmaradt gyermekek általános iskolája Rózsa úti Általános Iskola, Nagykanizsa Zöldmezõ úti Általános Iskola, Keszthely Általános Iskola és Diákotthon, Letenye Általános Iskola és Diákotthon, Lenti Általános Iskola és Diákotthon, Zalacsány Béke ligeti Általános Iskola, Zalaegerszeg

2.

TOVÁBBKÉPZÉSI

SZ. MELLÉKLET

TEMATIKA

I. 1. A képzési kötelezettség ellátásával kapcsolatos tartalmi, szervezeti tudnivalók Elõadó: Román Bernadett gyógypedagógiai tanár 2. Súlyos értelmi fogyatékosság a neurológus szemével Elõadó: Dr. Gombos Ágnes gyermekneurológus 3. A képzési kötelezettséggel kapcsolatos családgondozási teendõk Elõadó: Hegyi Erzsébet gyógypedagógiai tanár

II. 1. Basalis stimuláció (Frödlich) video Elõadó: Farkasné Kovács Éva 2. Basalis stimuláció video Elõadó: Stummer Mara, Farkasné Kovács Éva 3. Bemutató fejlesztõ felkészítés elemi életfejlõdésû gyermekeknél Elõadó: Stummer Mara 4. Súlyos értelmi fogyatékos gyermeket nevelõ szülõk gyógypedagógiája Elõadó: Sipos Balázsné (szülõ)

75

76

3.

LOGOPÉDIAI

SZ. MELLÉKLET

FELMÉRÉSEK ÖSSZEGZÉSE

Település neve: ....................................................... Óvoda címe: ........................................................... Óvodavezetõ neve:.................................................. Gyermeklétszám:.............fõ Nagycsoportos korú:.................................. fõ Középsõ csoportos korú:........................... fõ Kiscsoportos korú:.................................... fõ

A beszédhibák megoszlása: Pöszeség részleges

Dadogás Hadarás Orrhangzós Megkésett Halmozott beszéd beszédfejl. Egyéb beszédhiba Összesen teljes

Nagycsop.

382

34

12

3

3

3

51

8

496

Középsõ csop.

485

78

9

1

2

13

33

10

631

Kiscsop.

497

180

5

0

6

40

27

7

762

Összesen

1364

292

26

4

11

56

111

25

1889

38

11

3

4

10

40

6

504

Ebbõl logopédiai ellátásban részesül

392

4.

ÁTLAGON

SZ. MELLÉKLET

77

FELÜLI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI

I. SZAKSZOLGÁLTATÁSOK

TERÉN

A szakszolgáltatások folyamatában a legfõbb elv a gyermek sokoldalú, komplex rehabilitációs, habilitációs célú fejlesztésére való törekvés Ennek érdekében: folyamatos konzultáció, ill. gyakori együttmûködés más szakemberekkel, szülõk intenzív bevonása a terápiás tevékenységbe, az érintett családok izoláltságának oldása (rendezvények szervezése, baráti kapcsolatok kialakulásának segítése, szükség szerint psztichológusi, pszichiátriai, orvosi stb. segítség biztosítása), az egyéni és csoportos foglalkozások igényekhez igazított, arányos biztosítása, önálló ötleteken alapuló fejlesztõ eszközök készítése, az eszközök sokoldalú alkalmazása, stb. a szakterületen megjelenõ legkorszerûbb, leghatékonyabban alkalmazható eszközök, módszerek, terápiák figyelemmel kísérése, ajánlattétel azok beszerzésére.

II. NEVELÉSI,

OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG TERÉN

A gyermek óvodai, iskolai nevelése, oktatása, illetve a képzési kötelezettek fejlesztõ felkészítése terén is a folyamatos, komplex habilitációs és rehabilitációs szempontú fejlesztés a fõ cél. Ennek érdekében: a különféle készségek, képességek kialakítása, megerõsítése, a fogyatékos gyermek önmagához, saját lehetõségeihez mért fejlõdésének biztosítása, az egyes gyermekek fejlõdési üteméhez igazított, egyéniesített nevelési, oktatási, fejlesztési elvek dominanciája a pedagógiai tevékenységben, az arra képes gyermekeknél a beszéd, olvasási, illetve számolási készség kialakítása, lehetséges mértékû fejlesztése, hatékony, a gyermekek, családok érdekeit messzemenõen szolgáló szülõi értekezletek tartása, egyéni konzultációs lehetõségek biztosítása problémákhoz, igényekhez igazítottan, családlátogatás minden óvodás, iskolás gyermeknél szükség szerint, illetve a tanév elsõ negyedében, legalább egy alkalommal.

III. SZAKMAI

SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGGEL, INNOVÁCIÓVAL

ÖSSZEFÜGGÉSBEN

szakmai ismeretek folyamatos megújítása önképzés, képzés keretében,

78

4.

SZ. MELLÉKLET

aktív, érdemi közremûködés a saját munkaközösségi munkában, illetve részvétel az intézmény egyéb munkaközösségeinek foglalkozásain, a Fejlesztõ Mûhely rendezvényein a tapasztalatszerzés szándékával, publikációk szaklapokban, elõadások vállalása, tartása az intézmény által szervezett továbbképzéseken, illetve különféle regionális, országos fórumokon, pályázatokon való részvétel az intézmény által nyújtott szolgáltatások, ellátási formák minõségének javítása érdekében, eredményes közremûködés a szakértõi-diagnosztikai tevékenységben fõiskolai hallgatók, illetve egyéb leendõ szakemberek gyakorlati képzésében való eredményes közremûködés.

IV. KÖZALKALMAZOTTI,

ILLETVE PEDAGÓGUS-STÁTUSSAL

ÖSSZEFÜGGÉSBEN

a munkaidõ intenzív, hatékony munkával való kitöltése, kollegiális magatartás a vezetõkkel, munkatársakkal, korrekt együttmûködés a szûlökkel, eszközök takarékos felhasználása, anyagi értékek óvása, többletmunkák vállalása.

Nevelõtestület által elfogadva. Zalaegerszeg, 1998. augusztus 28.

Dömötör Mónika Közalkalmazotti Tanács vezetõje

Tóth Isvánné igazgató

5.

SZ. MELLÉKLET

79

80

6.

SZ. MELLÉKLET

7.

SZ. MELLÉKLET

81

82

8.

SZ. MELLÉKLET

9.

SZ. MELLÉKLET

83

Szerzõ, szerkesztõ: Olvasószerkesztõ: Tipográfia: BORGISZ BT. ISBN X. Kereskedelmi forgalomba nem hozható

Recommend Documents