1 Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális Bizottsága Elnökétől Felelős: Dr. Chomiak Waldemar Tárgy: Beszámoló a Szociális Bizottság munkájáról
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes
Tisztelt Képviselő-testület! A 2010. évi önkormányzati választások során a jogszabály előírásainak megfelelően az addigiaknál sokkal kisebb létszámú Képviselő-testület választódott, és ebből következően kevesebb önkormányzati bizottság kezdte meg munkáját. Az addigi szociális és egészségügyi bizottság, valamint lakásügyi bizottság helyett egy összevont bizottság, a Szociális Bizottság igyekezett elvégezni feladatait, amelyek nem csökkentek. A három hatalmas feladatcsoport jellegének megfelelően más-más munkamódszert igényel, amelyeket nagyon nehéz a mai napig összeegyeztetni. A Szociális Bizottság alakuló ülését 2010. novemberében tartotta. Az ülésen a Bizottság tagjai tájékoztatót kaptak a Szociális Irodától a város szociális ellátó rendszeréről, annak működéséről és a működést szabályozó helyi rendeletekről, valamint a Közigazgatási Irodától a lakásügyekkel kapcsolatos feladatokról. Az alakuló ülésen több fontos kérdésben is határozat született a bizottsági munka vitelére: a Bizottság ügyrendjének elkészítése, az Elnök helyettesének megválasztása, állandó meghívottak körének meghatározása, bővítése. Állandó meghívottak köre: 1. Szirbik Imre – Polgármester 2. Szűcs Lajos – Alpolgármester 3. Dr. Sztantics Csaba – Jegyző 4. Csányiné dr. Bakró-Nagy Vera – Aljegyző 5. Czuczi András bizottsági szakértő 6. Kiss Lászlóné bizottsági szakértő 7. Tóth István bizottsági szakértő 8. Lencséné Szalontai Mária – Szociálpolitikai Osztály vezetője
2 9. Mészáros Ágnes – Szociálpolitikai ügyintéző 10. Agócs Lászlóné – Egészségügyi referens 11. Báthory István – Lakásügyi előadó 12. Dr. Lantos Ágnes – Gyámhivatal-vezető 13. Krajsóczki Sándorné – Számviteli és Tervezési Iroda vezetője 14. Puskásné Halál Ágnes – Gondozási Központ vezetője 15. Gál Antal – Családsegítő Központ igazgatója 16. Berki András - Hajléktalan Segítő Központ vezetője 17. Szöllősi Ágnes – Szentes Városi Bölcsőde vezetője 18. Bolyánné Szamosközi Gabriella – Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon vezetője 19. Dohányné Jelenfi Ilona – Központi Gyermekélelmezési Konyha vezetője 20. Tonnes Zsolt – Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szentesi Kirendeltségének vezetője 21. Szabó Károlyné – Nagycsaládosok Szentesi Szervezetének vezetője 22. Dr. Bugyi István Kórház orvos igazgatója 23. Dr. Vig István – Háziorvosok kollegiális vezetője 24. Lakatos Attila – Szentesi Romák Kisebbségi Önkormányzat 25. Dr. Végh Erika – Szent Anna Egyházközség 26. Gilicze András – Felsőpárti Református Egyház 27. Kovách Péter – Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség 28. Kispataki Zoltán Szentes Szolgáltató Kft. Az eltelt időszak alatt az ülések megoszlását évenként, illetve a bizottsági tagok megjelenését az alábbi statisztika mutatja be: 2010 2011 2012 2013 2014 összesen
Rendes ülések száma 3 10 10 10 3 36
Rendkívüli ülések száma 0 5 5 6 2 18
Határozatok száma 58 249 250 290 80 928
Jelenléti statisztika
2010 2011 2012 2013 2014
3 15 14 16 5
Szabó Zoltán Ferenc 3 14 14 15 3
összesen
53
49
Dr. Chomiak Waldemar
3 14 15 12 4
Gondiné Ollai Ollai Istvánné Katalin 3 3 15 14 9 15 15 13 5 4
Pásztor Dr. Kalmár Antal Papp Ferenc Zoltán 3 3 13 12 10 7 5 10 13 4 4
48
47
31
Krausz Jánosné
49
14
39
3 A Bizottság minden esetben határozatképes volt. Munkánkat a Képviselő-testület azzal ismeri el, hogy javaslataink túlnyomó többségét változtatás nélkül elfogadta. A Bizottság hatáskörébe az alábbi feladatok tartoznak: • • • • • • • •
a szociális intézményhálózat működésével kapcsolatos ügyek, helyi rendeletek alkotására, módosítására vonatkozó véleményezési, előkészítési ügyek, rendelet-előkészítés lakás- és támogatási ügyekben, helyszíni szemlék lebonyolítása, sürgősségi lista összeállítása, lakhatás megvalósítását segítő támogatások megállapítása, javaslattétel a Képviselő-testület döntéséhez, lakáskiutalások, a bizottság feladatkörébe utalt ügyekben a képviselő-testületi előterjesztés véleményezése.
A Bizottság elsősorban az alábbi hatályos jogszabályok és a helyi rendeletek alapján dolgozik: •
a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a végrehajtásához kiadott rendeletek
•
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a végrehajtásához kiadott rendeletek
•
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2013. XII.06.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról
•
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 28/2013. (XII.06.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
•
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény és a végrehajtásához kiadott rendeletek
•
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 38/2011. (XII. 31.) önkormányzati rendelete a lakhatás megvalósítását segítő támogatásokról
•
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 33/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről
Az egészségügyi alapellátás oly módon önkormányzati feladat, hogy a helyhatóságnak kell biztosítania a feltételeit, de ehhez a pénzügyi alapokat nem helyben, hanem állami szinten biztosítják, a munkát pedig vállalkozó orvosok látják el. Közvetlenül az önkormányzathoz a védőnői szolgálat tartozik. A helyhatóság feladata a lehető legjobb munkakörülmények és a folyamatos ellátás biztosítása, az adottságok és a többnyire jogos kívánságok közötti egyensúlyozás. A jogos kívánságok részben az egészségügyi dolgozók, részben a lakosság részéről merülnek fel. A
4 feladatok ellátásához nagyon kevés pénz és hatáskör járul, ezért sok az egyeztetés, a háttérmunka. Az egészségügyi szakellátáshoz és a fekvőbeteg ellátáshoz – bár a feladatok nyilvánvalóan kapcsolódnak – az önkormányzatnak nincs köze, még a feladatellátás figyelemmel kísérésére sincs lehetősége. A Bizottság több alkalommal foglalkozott egyéb nem alapellátási egészségügyi kérdésekkel is. Támogatta az „Egészség a Célkeresztben” elnevezésű nagy sikerű szűrőprogramot és ezen belül a méh-nyakrák elleni védőoltási program folytatását. A szociális alapellátás részben önkormányzati, részben állami feladat, amelynek kereteit a szociális törvény adja meg. A hatalmas ügyfélkör miatt, akikkel a személyes kapcsolat elengedhetetlen, általában a hatáskör biztosított, a folyamatos ellenőrzés szigorodik, az e célra fordítható pénz pedig soha nem elegendő. A szociális alapellátást egy meglehetősen széleskörű intézményhálózat biztosítja, amelyek irányítása sem hivatali, sem bizottsági szinten nem egyszerű. Fontos - munkájuk, lehetőségeik, problémáik megismerése és a lakossággal való megismertetése. A bizottsági munkának ez a része tehát a legnagyobb nyilvánosságot igényli. A Bizottság több esetben foglalkozott véleményezési jogkörében a jogosulatlanul felvett ellátások – foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, időskorúak járadéka – visszafizetésének elengedéséről, vagy részletekben történő megfizetéséről. A Bizottság véleményének figyelembe vételével készültek el a határozatok. A Bizottság minden alkalommal véleményezte a szociális, valamint gyermekjóléti rendeletek megalkotására vonatkozó rendeletet-tervezeteket, amit a Képviselő-testület a Bizottság véleményét is figyelembe véve fogadott el. A működési engedélyek módosításához több esetben foglalkozott a Bizottság a szociális, valamint gyermekvédelmi intézmények – Bölcsőde, Gondozási Központ, Hajléktalan Segítő Központ, Családsegítő Központ, Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon – szakmai programjainak, szervezeti és működési szabályzatainak, házirendjeinek módosításával. Ugyancsak a működési engedélyek kapcsán került sor az intézmények Alapító Okiratainak módosítására, amit véleményezett a Bizottság. A Szociális Bizottság kihelyezett üléseket tartott az Önkormányzat szociális intézményeiben, ezzel is elősegítve azt, hogy a bizottsági tagok a helyszínen ismerkedhessenek meg az adott intézmény munkájával, és személyesen, intézményes keretek között is találkozhassanak az ellátottakkal. Annak érdekében, hogy a bizottság folyamatosan lássa az intézményekben folyó munkát, és információt kapjon az esetlegesen felmerülő problémákról, minden bizottsági ülés nyílt ülésének utolsó napirendje az intézményvezetők beszámolója az elmúlt hónap történéseiről, így valóban rálátásunk volt, hogy az intézményekben, valamint a Szociális Irodán, Közigazgatási Irodán milyen sokrétű munka folyik. A Bizottság minden évben beszámolót készíttetett az intézményekkel az előző évi szakmai munkáról, amely alapján értékelte a feladatellátást, és újabb célkitűzéseket határozott meg.
5 A Bizottság kiemelten foglalkozott az intézmények által beadásra kerülő pályázatokkal, messzemenően támogatva azokat annak érdekében, hogy az ellátási színvonal emelkedhessen. A Bizottság minden évben meghirdette a „Köszönet Oklevél”-re szóló pályázatát, és minden évben november 12-én a Szociális Munka napján 5 fő/szervezet részére adta át az elismeréseket, és mondott köszönetet a karitatív tevékenységekért. A határozatok többsége azonban a lakhatással kapcsolatos lakásbérleti szerződések meghosszabbítása, a lakhatás megvalósítását segítő támogatások, valamint a lakáskiutalások körében keletkezett. Köszönetemet szeretném kifejezni Lencséné Szalontai Mária Osztályvezető Asszonynak és egyben a Bizottság titkárának, aki nagyban hozzájárult a Bizottság sikeres és felelősségteljes munkájához. A lakhatás megvalósítását segítő támogatások A Szociális Bizottság a lakásügyi feladatok közül ebben a ciklusban először a lakhatás megvalósítását segítő támogatásokról szóló 38/2011. (XII.31.) rendeletét alkotta meg, és javasolta a Képviselő-testületnek elfogadásra. Ez a rendelet aktualizálta az önkormányzat addig is működő támogatási rendszerét, elhagyva a már nem igényelt támogatási formákat, megemelve a támogatások összegét is. Mint ismeretes a Képviselő-testület anyagi támogatást adhat a lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez. A támogatás formája lehet kamatmentes kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás, vagy átmeneti lakásbérleti jog biztosítása. A támogatás mértéke pedig legfeljebb 500.000,- forint, kivételes esetben 750.000,- forint. A gazdasági válság, mint köztudomású, rendkívüli mértékben sújtotta az építkezőket és az építőipart. Igaz, hogy az önkormányzat anyagi lehetőségei is rosszabbodtak, de az építkezések, felújítások, ingatlanvásárlások még nagyobb arányban visszaestek. (Szentesen pl. 2010 és 2013 között összesen 24 jogerős lakásépítési engedélyt adtak ki, évente 5-8 darabot.) Míg az előző ciklusban ezt a támogatási lehetőséget évente 22-40 támogatást kérő kérte és kapta meg 8-15 millió forint értékben, az utóbbi négy évben már csak 3,5-5,5 millió forintot fordítottunk erre a célra, évi 715 építkező segítségére. E pénzbeli támogatások még mindig fontosak, hiszen esetenként az életveszély elhárítását vagy a lakhatási lehetőség megtartását szolgálják, az ügyfelek elszegényedése még a támogatások igénybevételénél is megfigyelhető. Az ingatlanuk javítgatását csak nagyon indokolt esetben elvégző ügyfelek fizetési fegyelme is érezhetően csökkent, és a kamatmentes kölcsönök nem törlesztése miatt már itt is jelentős, közel nyolcmillió forintos hátralék halmozódott fel. Sok esetben végrehajtható jövedelem híján ezek a hátralékok sem nyerhetők vissza rövid távon, de itt a kölcsönt ingatlanfedezet, illetve jelzálogjog biztosítja. Gyors siker azonban a hátralékok behajtását illetően itt sem várható. A lakhatás megvalósítását segítő támogatások nyújtásához a Szociális Bizottság tagjai a kérelem és a becsatolt iratanyag tanulmányozása mellett minden esetben helyszíni szemlét is végeznek, és így teszik meg javaslatukat a Képviselő-testületnek. Tájékoztatom a Képviselő-testületet, hogy a támogatási igény hiányában fel nem használt költségvetési forrást eddig minden alkalommal, az önök jóváhagyásával, bérlakás vásárlására vagy felújítására fordítottuk. Az elmúlt évi maradvány összege fedezte jelentős arányban a volt Damjanich iskolai lakások kialakítását.
6 A pénzbeli támogatások nem vitathatóan fontos szerepet töltöttek be, hiszen gyakran az életveszély elhárítását, a lakhatási lehetőség megőrzését biztosították és e célok megvalósításához jelentős és viszonylag gyors segítséget nyújtottak. A támogatások alakulása az elmúlt négy évben:
2010.10.01-től 2011. év 2012. év 2013. év 2014.03.31-ig összesen .
Lakáscélú helyi támogatások e Ft vissza nem kamatmentes összesen térítendő támogatás támogatás 1 315 3 125 4 440 1 158 4 323 5 481 1 130 3 682 4 812 1 050 2 450 3 500 4 653 13 580 18 233
fő
HÁTRALÉK Ft
10 15 11 7 0 43
5 780 901 6 608 443 7 856 229 7 977 949
A támogatások éves kerete részben az Önkormányzat költségvetésében meghatározott összeg, részben a régebben nyújtott támogatások törlesztése, részben az előző évi pénzmaradvány. A Bizottság minden évben törekedett arra, hogy maradjon az év végére is lehetséges támogatás, hiszen bármikor történhet olyan vis major helyzet, amikor azonnal segíteni kell. Ezt a pénzmaradványt eddig a következő évben felhasználhattuk. A támogatások nyújtását nehezíti, hogy előre nem tervezhető a kérelmek száma, de mindig törekedtünk arra, hogy az év folyamán lehetőleg egyenletesen, igazságosan nyújtsuk azokat. A Bizottság tagjai minden támogatási kérelem valóságtartamát a helyszínen ellenőrizték, a személyes körülményeket és a műszaki dokumentációt a Közigazgatási Osztály ellenőrizte, de kétség esetén a Műszaki Osztály véleményét is kikértük. A támogatási szerződések megkötését a Közgazdasági osztály végzi nagy precizitással. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások száma az elmúlt négy évben is gyakorlatilag változatlan maradt. A helyhatóság nem ad el lakásokat, bár a szolgálati lakások száma csökken – elsősorban az iskolában kell más célra a hely – egy lakást vásároltunk különleges célra (nagyobb- 7 gyerekes család elhelyezésére). Most a volt Damjanich Iskola egy különálló épületéből három új lakás kialakítása van folyamatban. A Szociális Bizottság mindig is szerette volna a bérlakások számát növelni, de ebben a ciklusban sem sikerült. A lakásigénylők száma pedig továbbra is stagnál, 200-250 kérelmet tartunk nyilván. A Bizottság által a sürgősségi névjegyzékre felvettek száma sem tud csökkeni, 65-75 igénylő várakozik lakásra, sok esetben évek óta. A kiutalt lakások száma az elmúlt négy évben a visszaadott vagy kiürült lakásokból és a lakáscseréket is figyelembe véve mintegy 60 volt.
7 A ciklus feléig (2012. 05. 22.) a helyi rendelet szerint az igénylők köréből a legindokoltabbakat a Szociális Bizottság választotta ki, és vette sürgősségi névjegyzékre. Szociális alapon csak ők kaphattak lakásbérleti jogot. A névjegyzékről, ha megürült egy-egy lakás, figyelembe véve a közigazgatási, szociális és adóügyi szakemberek javaslatát és kikérve a gyámhivatal véleményét is, a polgármester választotta ki a leendő bérlőt, s erről tájékoztatást kapott a Bizottság. Ezután a Szociális Bizottság kérte és kapta meg a bérlőkijelölési jogot a helyi lakásrendelet módosításával. A jelenleg hatályos – az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló 33/2013. (XII.31.) önkormányzati rendeletben az elmúlt ciklusban még két jelentős módosítás történt, mindkettő a kezelhetetlenné vált lakbérhátralékkal összefüggésben. Az egyik 2013. év közepén, amely szélesebb körben tette lehetővé az önkormányzati tulajdonban lévő lakások piaci alapon történő bérbeadását, pontosította azt, hogy melyik az az igénylői csoport, amely pályázat útján piaci bérű lakáshoz juthat, és szabályozta ennek az eljárásrendjét. A szándék az volt, hogy a jobb minőségű lakásokat egy fizetőképesebb lakossági réteg kapja meg, s így a lakbérhátralék hosszú távon csökkenjen. A rendelet ilyen értelmű módosítása azért is helyes, mert a Bizottság úgy vélte, hogy egyáltalán nem jutott bérlakáshoz az a támogatandó csoport, amelynek a jövedelme a lakbér kifizetését lehetővé teszi, de lakást nem tudna vásárolni (pl.: fiatal szakemberek, akár házaspárok, akár egyedülállók, viszonylag magas nyugdíjjal rendelkezők stb.). Sajnálatos, hogy ez a helyes kezdeményezés is éppen csak működik a nagy lakáshiány miatt. (jelenleg 2 db lakás van kiadva piaci alapon) A lakásrendelet másik módosítását a lakbértámogatások jelentős megemelése, s egyben a lakbérhátralékosokkal szembeni szigorúbb fellépés előírása jelentette az elmúlt év legvégén. A rendelet elfogadását a bérlők anyagi helyzetének közel teljes körű felmérése előzte meg, amelynek részletes eredményét és a lakbérhátralékok újszerű kezelésének módját, lehetőségeit, bevezetésének fokozatosságát a Képviselő-testület a közelmúltban, két fordulóban tárgyalta és elfogadta. Tekintettel arra, hogy ez az év a régi és az új támogatási rendszer átmeneti ideje, és a szociális bérlakásban lakók legalább felének szinte hihetetlenül rossz az anyagi helyzete, tapasztalatokról még nem beszélhetünk, de nagyon halkan és reménykedve kimondhatjuk, hogy 2014 áprilisában évek óta először nem növekedett a lakbérhátralék, hanem egy nagyon kicsit (188.000,- Ft-tal) csökkent. Egyelőre még csak bizakodhatunk abban, hogy a Képviselő-testület bátorsága és nagyvonalúsága, amellyel ezt a szabályozást elfogadta, talán további lassú, ha nem is töretlen javulást hoz. Csoda biztosan nem történik addig, amíg az ország és vele együtt bérlőink anyagi helyzete nem javul. Itt szeretnék kitérni röviden az Ad- hoc Bizottság működésének ismertetésére, amely a vészesen növekvő lakbérhátralék kezelésére még 2012-ben alakult meg. A bizottság az önkormányzat Szociális és Pénzügyi Bizottságának néhány tagjából, illetve a hivatal és intézményeinek szakembereiből állt, akik elég jól ismerték egyrészről a hátralékos lakbér- és közüzemi díjak behajtásának módjait és jogi lehetőségeit vagy lehetetlenségét, illetve a hátralékkal rendelkező bérlők anyagi helyzetét és családi körülményeit is. Miután, mintegy háromszori ülésezéssel a bizottság képviselő és külsős tagjai részletesen megismerkedtek az ügyfelek körülményeivel és a jogi helyzettel, úgy ítélték meg, hogy lehetetlen feladatra vállalkoztak és az Ad-hoc Bizottság tevékenysége megszűnt. Azóta a bérlők anyagi helyzetének fent már említett felmérése, illetve a lakbér- és közüzemi hátralékok helyzetének országos áttekintése, amely a rendeletmódosítás előkészítése során ismertetésre került, igazolta az Ad-hoc Bizottság előző megállapításait.
8 Tájékoztatom a Képviselő-testületet, hogy az önkormányzati tulajdonú szociális alapon hasznosított bérlakások bérleti díja legutóbb 2008-ban került szabályozásra. A lakások bérleti díját a Képviselő-testület állapítja meg. Folyamatos az az igény, hogy a lakbérek rövidebb időközönként, legalább az infláció, vagy más javaslatok szerint a piaci árak változásaihoz legyenek igazítva, de tekintettel az előbbiekben és előző előterjesztéseinkben is részletesen ismertetett lakbérhátralék helyzetre a Szociális Bizottság sem tartotta aktuálisnak a lakbérek emelését, így erre a Képviselőtestületnek nem tett javaslatot. A Szociális Bizottság bérlakásügyekkel kapcsolatos legmunkaigényesebb feladata a sürgősségi lista évenkénti összeállítása, illetve az ezzel összefüggésben a lakásbérleti ajánlatot benyújtó ügyfeleknél végzett helyszíni szemle. Ezt az igen sok időt felemésztő munkát általában nyáron végzik a bizottsági tagok. A benyújtott kérelmek, az ügyfelek körülményeit igazoló iratok és a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján állítják össze a listát. E nehéz feladat ellátásában és a döntések meghozatalában segítségünkre van három külsős tagunk, Kiss Lászlóné, Tóth István és Czuczi András, valamint a Szentesi Romák Nemzetiségi Önkormányzat delegált tagja, Lakatos Attila, akiknek munkáját most is szeretném megköszönni. Nagy tapasztalatokkal, helyismeretükkel, javaslataikkal értékesen járulnak hozzá a bizottsági munkához. A Közigazgatási Osztály munkatársai részéről Csányiné dr. Bakró-Nagy Vera aljegyzőasszonytól és Báthory István lakásügyi referenstől igen nagy segítséget kap a bizottság a lakásügyekben , amiért köszönettel tartozunk. Az önkormányzati tulajdonú lakások részben határozatlan időre (még a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény hatályba lépése előtti időkből), részben határozott időre vannak bérbe adva. A Bizottság munkájának jelentős részét teszi ki a határozott időre szóló bérleti szerződések meghosszabbításáról való döntés. Bár a jogszabályok a legfeljebb 5 évre szóló határozott idejű szerződések megkötését teszik lehetővé, tekintettel a sok problémás és hátralékos ügyre a Bizottság úgy döntött, hogy a szabályosan működő bérleti szerződéseket az eddigi gyakorlattól eltérően 5 év helyett kettő évente, a különféle szabálytalanságokat (bérleti díj hátralék, nem együttműködő viselkedés) tanúsító ügyfeleket még gyakrabban (1-3 havonta) vizsgálja felül, s ha a problémák máshogy nem oldhatók meg, nem hosszabbítja meg a bérleti szerződést. A Szociális Bizottság legtöbb határozatát a bérleti jogviszony meghosszabbítása (vagy meg nem hosszabbítása) ügyében hozza. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások száma az elmúlt négy ében gyakorlatilag változatlan maradt. Egy lakást megszüntettünk (Kossuth u 25/6), egy lakást vásároltunk (Deák F u 108.) és jelenleg folyik a Damjanich utcában lévő iskolához tartozó épület átalakítása, ahol 3 db kis lakás kerül átadásra. Rossz műszaki állapot miatt, illetve szociális alapon történő kiadásra alkalmatlan lakások száma: 4 (Kísér u 138., Arany János u 22. Deák F.u 76., Petőfi u .12.) A Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek, hogy emelje a kiadandó állapotban lévő bérlakások számát. A lakásigénylők száma ugyanis évről évre 200-250 körül mozog, ezért évente 20-25 db lakással bővíteni kellene a lakás állományt. A Bizottság minden évben, minden lakásigénylő körülményeit helyszíni szemlén is megvizsgálja és ennek eredménye, illetve a kérelemhez mellékelt dokumentumok, valamint a Polgármesteri Hivatalban rendelkezésre álló nyilvántartások adatai alapján állítja össze a szociális alapon lakáshoz juttatandók sürgősségi névjegyzékét. A lakásigénylők közül szociális szempontok alapján csak azok kaphatnak bérlakást, akik a sürgősségi névjegyzéken szerepelnek.
9
Lakás igénylések és kiutalások alakulása 2010-2014 az előzőből
2010.10.01-től 2011. év 2012. év 2013. év 2014.03.31-ig összesen
Az előző A névjegyzékre Lakásigénylők oszlopból a vételek száma száma névjegyzéken évenként lévők száma
Kiutalt lakások száma összesen
200 221 231 233 242
7 14 19 13 6 59
A 177/2012.(IX.12.) Szoc határozatban foglalt döntést követően nem újította meg a lakásigénylését 80
68 64 75 70 65
31 19 12 4 66
szociális piaci alapon alapon 7 13 17 10 6 53
A Képviselőtestület általi közérdekű célú kiutalás
2
1 2 1
2
4
21
A lakbérhátralék mértéke eFt A lakbérhátralék alakulása
2010.10-tól.
2011.
2012
2013
2014.03-ig
16 212
20 123
25 363
26 146
26 680
A Bizottság az elmúlt választási ciklusban évente mintegy 130 alkalommal tartott helyszíni szemlét. 2011. évben 2012. évben
130 helyszínelés, 122 helyszínelés,
10 2013. évben 2014. évben
84 helyszínelés, 91 helyszínelés VÁRHATÓ
Úgy gondoljuk, hogy a választási ciklusban végzett munkánk során sok, a továbbiakban is hasznosítható tapasztalatot szereztünk és ennek megfelelően módosítottunk a bizottsági munka menetén. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámolómmal igyekeztem láttatni, hogy a Szociális Bizottság az önkormányzat szociálisügyi-, egészségügyi és lakásügyi feladatokat tekintve bár nem látványos, de társadalmilag fontos és igen jelentős mennyiségű munkát végzett. Köszönetemet szeretném kifejezni mind azon személyeknek, akik segítve a szociális bizottság munkáját, hozzájárultak a rászorultak életkörülményeinek javításához. Kérem, beszámolómat szíveskedjenek elfogadni. Szentes, 2014.május 07. Dr. Chomiak Waldemar Szociális Bizottság Elnöke
