Szentes Város Önkormányzata
Idısügyi koncepciójának felülvizsgálata
2 Készült: Szentes Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztályán 2009. április hó A koncepciót a Képviselı-testület 131/2005. (VI.24.)Kt számú határozatával fogadta el. A koncepció felülvizsgálatát a Képviselı-testület a …../2009….sz. határozatával hagyta jóvá. Egész Európára, így Magyarországra is jellemzı az a tendencia, hogy a társadalom folyamatosan öregszik. Egyrészt egyre magasabb lesz a születéskor várható élettartam, másrészt csökken a születések száma, így a lakosság egyre nagyobb hányadát képezik az idıs emberek. Mindezeket figyelembe véve egy település már nem engedheti meg magának, hogy nem foglalkozik ennek a korosztálynak a helyzetével, problémáival. Fentiek figyelembevételével készült el 2005. évben Szentes Város Idısügyi Koncepciója, tekintettel arra, hogy helyi szinten az önkormányzatok tehetnek a legtöbbet az idıs lakosság társadalmi aktivitásának, fizikai és intellektuális kapcsolódási lehetıségeiknek megırzésében. Egy idısekkel foglalkozó önkormányzati koncepciónak nem lehet más az elsıdleges célja, mint viszszaadni az idıskor tisztességét. Ennek eléréséhez pedig elengedhetetlen a társadalmi szolidaritás, aminek kialakulása alapvetıen az embereken, a város lakóin múlik, az ı hozzáállásukon, nyitottságukon, de az önkormányzati és civil szervezetek elısegíthetik ezt a folyamatot, ha megfelelı, egymással öszszehangolt programokat, akciókat terveznek. A 2005. évben elkészült koncepcióban áttekintettük a szociális ellátások és szolgáltatások helyzetét, a most elıttünk lévı felülvizsgálat során nem soroljuk fel és nem ismételjük meg azokat az adatokat, információkat, amelyeket az alapkoncepció tartalmazott, és számottevı változás nem következett be az elmúlt idıszakban. Demográfiai adatok Az állandó lakosságszám alakulása 2006. december 31. 2007. december 31. 2008. december 31.
30362 fı 30092 fı 29800 fı
Születések és halálozások alakulása Születések száma 2006. december 31. 260 2007. december 31. 270 2008. december 31. 224 A lakosság korösszetételének változása 0-17 évesek 2006. december 31. 5575 2007. december 31. 5472 2008. december 31. 5263
Halálozások száma 300 363 362
18-59 évesek 17985 17775 17563
Az idıs lakosság demográfiai mutatói 2008. december 31. Életkor Nık 60-70 évesek 2103 71-80 évesek 1392 81-100 évesek 673 Összesen 4168
60 év felettiek 6802 6865 6974
Férfiak 1650 872 284 2806
3 A lakosságszám és a korösszetétel tekintetében az alapkoncepció elkészítése óta is ugyanaz a tendencia mutatható ki, csökkent a lakosságszám, és a lélekszám csökkenése mellett nıtt az idıs lakosság aránya. Az idıs lakosság folyamatos növekedése továbbra is meghatározó az ellátórendszerben, hiszen ezzel párhuzamosan nı az igény mind az egészségügyi, mind a szociális ellátások iránt. A szociális ellátórendszer legfontosabb feladata a szociális szolgáltatások elérhetıségének biztosítása, a minıség garantálása. Elsıdleges szempont ennek végrehajtásakor a szociális helyzetüknél fogva hátrányos helyzetben lévık segítése, a körülményekhez, lehetıségekhez képest az életminıség javítása, szinten tartása.
Az önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások az idıskorúak részére Idıskorúak járadéka Az idıskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı, a nyugdíjkorhatárt betöltött idıskorúak részére nyújtott támogatás. A támogatás összege családban élı idıs személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, egyedül élı esetén 95%-a, ha 75. életévét betöltött egyedül élı, akkor pedig 130 %-a.
Idıskorúak járadéka Járadékban részesülık száma Ebbıl: bentlakásos intézményben lakó Házas-, vagy élettársával él Egyedülálló 75 év feletti Egyedülálló 75 év alatti
2006.
2007.
2008.
49
51
48
2
2
2
12 21 14
14 20 15
14 17 15
Egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye Rendszeres szociális segély kerül megállapításra azon rászorult részére, aki - munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékő egészségkárosodást szenvedett, vagy - vakok személyi járadékában részesül, vagy - fogyatékossági támogatásban részesül. A támogatás összege változó, egy fogyasztási egységre számítódik, de a megállapított támogatás öszszege nem haladhatja meg a nettó minimálbér összegét. Egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye Támogatottak száma Ebbıl: egyedülálló családos
2006.
2007.
2008.
31 25 6
30 22 8
30 22 8
4 Ápolási díj Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi segítségnyújtás, amely alanyi és méltányossági alapon kerül megállapításra. Az ápolási díj folyósításának idıtartama szolgálati idıre jogosít, ezért az önkormányzatot járulékfizetési kötelezettség terheli. Ápolási díj Támogatottak száma Ebbıl: 18 éven aluli és súlyos fogyatékos személyt ápolók Fokozott ápolást igénylı személyt
2006.
2007.
2008.
89 48
89 49
99 57
41
40
42
Átmeneti segély Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére átmeneti segélyt állapít meg. Ez az a támogatási forma, amelyben az önkormányzatnak a legnagyobb lehetısége van differenciálásra. Ez a támogatási forma a felnıtt, fıként idıs lakosságra vonatkozik, azokra a családokra, egyedül élıkre, ahol nem nevelnek kiskorú gyermeket. Átmeneti segély Támogatottak száma Pénzbeli támogatásban részesültek Természetbeni támogatásban részesültek
2006.
2007.
2008.
838 552
770 449
759 254
286
321
505
Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatással a lakhatással kapcsolatos rezsi kiadások enyhítését célozza a törvényi szabályozás. A fıbb irányvonalat a szociális törvény határozza meg, amely alapján normatív támogatás állapítható meg, a helyi viszonyok figyelembevételével pedig méltányossági alapon van lehetıség a segítségnyújtásra. A kiadások között figyelembe kell venni a lakbért, az albérleti díjat, a hitelesen igazolható lakáscélú kölcsön törlesztı részleteit, a főtési díjat, illetve költségét, a víz- és csatornahasználati díjat, a villanyáram és a szemétszállítás költségeit és a közös költségeket. A lakásfenntartási támogatás esetében alapvetı feladat, hogy az egyedülélı, idıs emberekhez eljusson a segítség, a rászorulók felkutatásában a szociális, valamint a civil szféra együttes, egymással összehangolt munkájára van szükség. Lakásfenntartási támogatás Támogatottak száma Pénzbeli támogatásban részesültek Természetbeni támogatásban részesültek
2006.
2007.
2008.
396 270
643 378
599 239
126
265
360
5 Közgyógyellátás A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezı személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, fizioterápiás kezelésekre. Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult: • • • • • • •
a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó gyermek, a rendszeres szociális segélyben részesülı egészségkárosodott, pénzellátásban részesülı hadigondozott és a nemzeti gondozott, a központi szociális segélyben részesülı, a rokkantsági járadékos, I., II. csoportú rokkant, magasabb összegő családi pótlékban részesülı.
Méltányossági alapon közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg az önkormányzat helyi rendeletében meghatározottak szerint, mely után a jogszabályban meghatározott térítést kell fizetni.
Közgyógyellátás Igazolvánnyal rendelkezık száma Ebbıl: - alanyi jogú - normatív - méltányos
2006.
2007.
2008.
1557
959
1066
959 178 420
537 157 265
636 193 237
Az önkormányzat a továbbiakban is az átmeneti segély kereteire építve próbál segítséget nyújtani az idıs, betegséggel élı emberek számára akkor is, ha közgyógyellátási igazolvány kiadására nincs lehetıség. Több éve szerzıdést kötött az önkormányzat a városban mőködı gyógyszertárakkal oly módon, hogy a gyógyszertárak által beárazott vények alapján az önkormányzat határozatára megkaphatják a beteg emberek a szükséges gyógyszereket, és a gyógyszertárak részére az önkormányzat a késıbbiekben utalja át a pénzt. Temetési segély A helyi rendeletben szabályozott feltételek szerint az önkormányzat temetési segély megállapításról intézkedik azon személyek részére, akik meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodtak és a temetési költségek viselése a saját, illetve családjuk létfenntartását veszélyezteti. Temetési segély adható, ha a családban az egy fıre esı jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét. A temetési segély összege a nyugdíjminimummal azonos. Temetési segély Támogatottak száma
2006.
2007.
2008.
226
227
217
6 A szociális ellátórendszer adatai szerint korcsoportonként a következı megoszlásban részesülnek az idıs emberek támogatásban:
Életkor
Szociális ellátásokban (átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás) részesülık 278 117 108 42 4
51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 101-110
Közgyógyellátásban részesülık
315 226 131 84 20 1
Az ellátások között természetesen lehetnek átfedések, hiszen aki közgyógyellátásban részesül, az amellett kaphat másfajta támogatást is. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Szentes Város Gondozási Központja a települési és térségi szociális ellátórendszer pillére. Négy telephelyen igyekszik lehetıségeihez mérten az ellátottak szükségleteire reagálva szolgáltatni. Idısek nappali ellátása év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.
2006. 152 fı 45 fı 45 fı 152 fı
2007. 152 fı 47 fı 43 fı 156 fı
2008. 156 fı 60 fı 72 fı 144 fı
Az idısek nappali ellátása keretében összesen három telephelyen (Horváth Mihály u. 10., Dózsa Gy. u. 86/a, Nagyörvény u. 53.) 150 személy kaphat támogatást étkeztetésben és az önálló életvitel segítésében.
Fogyatékkal élık nappali ellátása év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.
2006. 13 fı 7 fı 2 fı 18 fı
2007. 18 fı 5 fı 2 fı 21 fı
2008. 21 fı 4 fı 2 fı 23 fı
Átlagosan 20 fı részesül fejlesztı foglalkoztatásban ezen a szakfeladaton. Folyamatosan járnak heti két alkalommal fejlesztı tornára, amely szakképzett gyógytornász segítségével valósul meg. Több rendezvényen szerepeltek sikeresen a városban. Az ellátásra való fokozott igényt mutatja, hogy jelenleg is 4 fı várakozik a szolgáltatás igénybevételére. 2008. év folyamán többször keresték meg az intézményt a környezı településekrıl különbözı fogyatékkal élık, mert környezetükben nem elérhetı ez az ellátási forma.
7 Pszichiátriai nappali ellátás év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.
2006. 30 fı 7 fı 4 fı 33 fı
2007. 33 fı 5 fı 5 fı 33 fı
2008. 33 fı 1 fı 7 fı 27 fı
A Munkás u. 54. sz. alatti telephelyen az intézmény 30 fı pszichiátriai betegségben szenvedı ellátottnak nyújt nappali ellátást.. A szolgáltatást igénybevevık száma csökkenı tendenciát mutat. Ennek oka egyrészrıl betegségükkel magyarázható, hiszen a gyakoriak a hangulatváltozásból adódó távolmaradások, másrészrıl pedig a rendkívül alacsony jövedelmi viszonyaik megnehezítik a térítési díj megfizetését.
2008. január 1-jétıl törvényi szabályozás az alábbi változásokat vezette be: •
A jegyzı étkeztetés – kivéve a népkonyha -, házi segítségnyújtás, valamint idısotthoni ellátás esetében jövedelemvizsgálatot végez, és a vizsgálat alapján – tárgyévre szóló érvényességgel – igazolást állít ki a személyes gondoskodást kérı jövedelmérıl. A jövedelemvizsgálatot étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelızıen, házi segítségnyújtás és idısotthoni ellátás esetében az intézmény vezetıje vagy a szolgáltató a gondozási szükséglet megállapítását követıen kérelmezi. A megállapított egy fıre jutó jövedelem lesz az alapja a személyi térítési díjak megállapításának, melyet az öregségi nyugdíj legkisebb összegének százalékos arányban is meg kell határozni. A jövedelemvizsgálat szabályait a szociális törvény tartalmazza.
•
A házi segítségnyújtás igénybevételéhez kapcsolódik a gondozási szükségletet megállapító szakértıi bizottság mőködtetése. A jegyzı 3 fıs szakértıi bizottságot mőködtet, melynek tagja az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet városi jegyzı székhelye szerint illetékes kirendeltségének vezetıje által kijelölt orvosszakértı vagy szociális szakértı, a városi jegyzı székhelye szerint illetékes település részére házi segítségnyújtást biztosító intézmény kijelölt ápolási-gondozási szakembere, valamint a városi jegyzı által kijelölt szociális ügyintézı, aki egyben a bizottság elnöke. A gondozási szükséglet megállapítását lakóhelyen, illetve tartózkodási helyen kell megvizsgálni, majd a bizottságnak ez alapján kell a szakvéleményét megadni. A jogszabály rendelkezése szerint a városi jegyzı által létrehozott bizottság látja el az ilyen irányú feladatokat a kistérség területén is.
Szociális étkeztetés év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.
2006. 222 fı 104 fı 76 fı 250 fı
2007. 250 fı 83 fı 84 fı 249 fı
2008. 249 fı 95 fı 92 fı 252 fı
Az igénybe vevık száma folyamatosan emelkedik. A táblázatból jól kitőnik, hogy a mozgás igen nagy. Ezt a feladatot 2 gépkocsival 4 fı kinevezett közalkalmazott látja el, valamint tiszteletdíjasok segítik a telephelyek környékén lakóknak az egyszeri meleg étel eljuttatását.
8 Házi segítségnyújtás év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.
2006. 42 fı 16 fı 17 fı 41 fı
2007. 41 fı 30 fı 26 fı 45 fı
2008. 45 fı 51 fı 37 fı 59 fı
A gondozást igénybe vevık száma növekvı tendenciát mutat. A házi segítségnyújtásnál bevezetésre került a családi jövedelemvizsgálat, valamint az ellátottak gondozási szükségletének vizsgálata is. Ez megnehezíti az azonnali intézkedést, szolgáltatásnyújtást. Intézményünk végzi a térségben ellátásra kerülı házi gondozottak szükséglet felmérését is. Változást hozott a feladaton belül, hogy Árpádhalom után Eperjes is – 2008. augusztus 1-jétıl - kérte csatlakozását a feladatellátás tekintetében. 2008. évben a Szentes-Felsıpárti Református Egyház is mőködési engedély kiadását kérte házi segítségnyújtásra, 2009. februárjától bekapcsolódott az idısek ilyen irányú ellátásába. Jelzırendszeres házi segítségnyújtást a Szentesi Kistérség Többcélú Társulása keretében látja el a Gondozási Központ, Szentesen 39 készülék, Szegváron 7 készülék, Derekegyházán 1 készülék, Fábiánsebestyénben 1 készülék áll a rászorulók rendelkezésre. Ezt a szolgáltatást még többen is igényelnék, folyamatosan 2-3 fı várakozik. Az év folyamán 79 riasztás volt, amelybıl 9 volt életmentı jellegő. Riasztások megoszlása kistérségi szinten 2008. évben: Szentes 66 riasztás
Szegvár 12 riasztás
Derekegyház 1 riasztás
Fábiánsebestyén nem volt
Közösségi pszichiátriai ellátás év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.
2006. 9 fı 18 fı 1 fı 26 fı
2007. 26 fı 8 fı 7 fı 27 fı
2008. 27 fı 15 fı 2 fı 40 fı
A közösségi pszichiátriai ellátás önkéntesen igénybe vehetı, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. A közösségi pszichiátriai ellátás a következı szolgáltatásokat biztosítja: problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezık feltárása, problémamegoldó beszélgetések; készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendıirıl, a munkához való hozzájutás, a szabadidı szervezett eltöltésének segítése, szabadidıs, önsegítı csoportok szervezıdésének segítése, tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetıségek igénybevételérıl.
9 Idısek átmeneti elhelyezését nyújtó intézmény év nyitó létszám jan. 1. év során felvettek év során kikerült záró létszám dec. 31.
2006. 16 fı 9 fı 13 fı 12 fı
2007. 12 fı 2 fı 10 fı
2008. 10 fı 3 fı 13 fı 0 fı
Az Átmeneti Szállást Biztosító Klub egész évben teljes létszámmal mőködött, szolgáltatásai iránt nagy igény mutatkozott. A Dr. Sipos Ferenc Parkerdı Otthon megnyitásával az ellátottak a korszerő, új intézmény által nyújtott szolgáltatásokat veszik igénybe. A Családsegítı Központ keretében mőködik a Tanyagondnoki Szolgálat. A statisztikai adatok szerint a szolgálat által ellátott ügyfelek száma viszonylagos állandóságot mutat A tanyagondnokok irányába érkezı igények többsége továbbra is az egészségügyi ellátás hozzájutásának biztosításához, az alapvetı élelmiszerek, gyógyszerek beszerzéséhez, illetve a közlekedés nehézségébıl adódó problémákhoz kapcsolódik, illetve emelkedett azoknak a tanyáknak a száma, ahová heti egy-két alkalommal ivóvíz került kiszállításra. A magyartési lakosok háziorvoshoz való szállításában átlagosan és alkalmanként 4-5 fı részére nyújt segítséget a szolgálat. A szolgáltatások tekintetében nı az egy fıre esı szolgáltatások száma, ami azt jelzi, hogy a lakosok egyre inkább bíznak a tanyagondnokban, egyre inkább igénylik a szolgálat jelenlétét. Havi két alkalommal a rendırséggel együttmőködve keresik fel az ellátottakat, hozzájárulva a terület közbiztonságának növeléséhez. Lakossági fórumot, tanyafórumot tartottak átlagosan 30 fı részvételével, ahol meghívott vendégként megjelent a terület önkormányzati képviselıje is. Beszámoltak a szolgálat eddigi mőködésérıl, tevékenységrıl. A fórum nagyon hasznosnak bizonyult az aktuális helyzet, problémák feltárásában, illetve abban, hogy szolgáltatásaikat még inkább a lakosság szükségleteihez igazodva tudják nyújtani. Dr. Sipos Ferenc Parkerdı Otthon 2008. novemberében kapta meg a mőködési engedélyt. Az intézmény a szociális törvényben meghatározott ápolást, gondozást, valamint nappali ellátást nyújtó szolgáltatást nyújt oly módon, hogy a korszerő, segítı gondozási modell megvalósítását célozza a magas színvonalú elhelyezési körülmények és szakmai szolgáltatások biztosításával. A bentlakásos intézményben a különbözı szolgáltatásokat igénybe vevı, gondozásra szoruló ember részére a szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása a fı cél, amelynek mértékét és módját a segítségre szoruló ember egészségi-, szociális-, és pszichés állapota határozza meg. Ennek megfelelıen biztosít hagyományos szintő ellátást, amely a törvényi szabályozásban elıírt alapszolgáltatások maximális elérését teszik lehetıvé. Az új, bentlakásos életformával való fokozatos megismerkedés elvére épül a nappali ellátás, melynek keretében 50 fı idıs ember ellátására van lehetıség, ahol módjuk van a társas kapcsolatok ápolására, ünnepek, rendezvények, elıadások megszervezésére, természetesen étkeztetés biztosítása mellett. Az idısek otthonaiban lakók magas százaléka számára ugyancsak nagyon fontos a fokozottabb gondozás, intenzív ápolás, személyre szóló egyéni foglalkoztatás. Ezt valósítja meg a 24 fıs demens betegek elhelyezését szolgáló ellátási forma, ahol az egészségügyi ellátás kap kiemelt szerepet. A tartós bentlakásos szociális intézményt érintı új felvételi eljárás, valamint a megváltozott finanszírozás a késıbbiekben nehézségeket okozhat. A lakosság részérıl pedig továbbra is igény jelentkezik a szolgáltatások igénybevételére.
10 2008. januárjában nyitotta meg kapuit a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség fenntartásában a Szentesi Református Idısek Otthona. Az Otthon korszerően kialakított épületében minden az idıs emberek kényelmét és igényeik magas színvonalú ellátását szolgálja. Az egész intézmény akadálymentesített. Az 1, 2, illetve 3 ágyas lakószobák mindegyike rendelkezik fürdıszobával. Tízszemélyenként felszerelt teakonyha áll a lakók rendelkezésére. A házaspári lakóegységekben felszerelt teakonyha és fürdıszoba van. Minden helyiségben az idıs emberek igényeit figyelembe vevı igényes, átgondolt bútorzat (szék, fotel, asztal, könyvespolcok) található. Minden szobában biztosított a kábeltelevízió, telefon, számítógép/internet használata. A közösségi helyiségekben külön térítés nélkül használható a számítógép, az internet és a televízió. A lakókat, vendégeket barátságosan berendezett közösségi terek várják. Az Otthon kertjében pergolák, padok, szökıkút szolgálják a lakók pihenését, kikapcsolódását. A park mellett lévı földterület kisebb parcellákra került felosztásra, hogy ott - a beköltözık igénye szerint - kertészkedésre nyíljon lehetıség. Az intézmény egyházi hátterébıl adódóan kiemelkedı szerepe van a lelki gondozásnak. Az intézmény alapvetı célja a pihenésre vágyó, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása. Ezt szolgálják a jól felkészült szakemberek által szervezett foglalkoztatások, csoportfoglalkozások, beszélgetések, istentiszteleti alkalmak, kulturális programok. Civil szervezetek A szociális munka területén továbbra is nagyon sok segítséget nyújtanak a civil szervezetek. Munkájukkal megelızhetı a hátrányos helyzet kialakulása, hiszen az információk szolgáltatásával, a támogatási lehetıségek felkutatásával segítik az idıs emberek megfelelı színvonalú ellátását. Az ezen a területen tevékenykedı önkormányzati intézmények szoros kapcsolatot alakítottak ki az önszervezıdı csoportokkal. Közös rendezvényeken hozzák közelebb egymáshoz az idıs, rászoruló embereket. A szociális területen tevékenykedı, fıképp idıs embereket tömörítı és segítı nagyobb civil szervezetek: • • • • • • • • • •
Szentes Városi Nyugdíjasklub MÁV „Lendület” Nyugdíjasklub Fegyveres Erık és Testületek Nyugdíjas Klub Pedagógus Szakszervezet Nyugdíjas Tagozata Mozgáskorlátozottak Helyi Szervezete Vakok és Gyengénlátók Szentesi Szervezete Siketek és Nagyothallók Szentesi Szervezete Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Magyar Vöröskereszt Szentesi Szervezete Szenior Úszó Egylet
A rendezvények területén a teljesség igénye nélkül meg kell említeni a már hagyománnyá vált a „Szeretet mindent elfogad’ címmel megrendezésre kerülı szakmai fórumot, melyet a Gondozási Központ, a Mozgáskorlátozottak Szentesi Szervezete és a NOSZA 2005. Szociális Szolgáltató Kht rendez már évek óta nemcsak a város, hanem a kistérségben élık részére. A Gondozási Központ mellett a fentebb említett klubok is különféle programokat, kiállításokat, kirándulásokat szerveznek az érdeklıdıknek, rendszeresen megrendezik a farsangi, anyák napi és egyéb hagyományos ünnepségeket. Nemcsak a klubok, de az önkormányzat is minden évben városi rendezvénnyel készül az Idısek Világnapjára.
11 A város idıskorú lakosainak problémáit segít feltárni a 2008-ban alakult Szenior Tanács, amelynek tagjai a város köztiszteletben álló szakemberei, az élet minden területérıl. A Tanács kijelölt tagja állandó meghívott a Szociális és Egészségügyi Bizottság üléseire, ahol elmondhatja véleményét, javaslatát az idıseket érintı döntések, intézkedések meghozatalával kapcsolatosan. Összegzés Szentes Város Önkormányzata az Idısügyi Alapkoncepcióban felvázolt feladatai nagy részét teljesítette: 1. bentlakást biztosító idısek otthona megépítése, 2. a gondozási szükségletnek megfelelı ellátás, 3. házi segítségnyújtás, közösségi ellátás esetében kiegészítı támogatások elnyerése pályázat útján, 4. Szenior Tanács megalakítása, 5. egészségmegırzéssel kapcsolatos elıadások szervezése, 6. tanyagondnoki szolgálat létrehozása. A bevezetıben szereplı népességi adatok azt mutatják, hogy folyamatosan nı az idısek aránya az összlakosság létszámához viszonyítva, az idısek között emelkedik a 70 év felettiek aránya, és egyre nagyobb a nık száma. A legfıbb problémát az idısek körében az elmagányosodás, az alacsony jövedelem, a nagyarányú külterületi létszám és a romló egészségi állapot jelenti. A továbbiakban az alapkoncepcióban megfogalmazott cél változatlan. A hátrányos helyzetőek, a rászorulók segítése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülık emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Alapérték kell, hogy legyen az esélyegyenlıség, az emberi méltóság tisztelete, a lehetıségek, szolgáltatások mindenki számára egyenlı hozzáférhetısége, az egyén önálló, megfelelı szintő életének biztosítása. Ezek érvényesüléséhez a megvalósítandó feladatokat, a fejlesztés irányát a Képviselı-testület az alábbiak szerint határozza meg: A szolgáltatásfejlesztés legalapvetıbb célkitőzése az idıskorúak szociális biztonságának fokozása kell, hogy legyen, amelynek alapelve a minden szempontból biztonságos öregkor megteremtése. Ehhez hozzáférhetı, minıségi közszolgáltatásokra van szükség, amelyek valódi válaszokat tudnak adni az idıs lakosság szükségleteire. A fejlesztések középpontjában a drága, nehezen fenntartható szakellátások helyett, a családközeli megoldásokat biztosító, a családok megtartó erejét növelı alapszolgáltatások fejlesztésére kell koncentrálni, így kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon: • • •
annak vizsgálata, hogy milyen lehetıségek vannak a szociális étkeztetés kiterjesztésére, a házi segítségnyújtásnak az idısek önálló életvitelét fenntartó (szükségleteiknek megfelelı, lakásukon, lakókörnyezetükben biztosítható) ellátás fejlesztése, a fizikai biztonság megteremtése érdekében a pályázati lehetıségeket kihasználva minden rászoruló, egyedül élı idıs ember számára elérhetıvé tenni a jelzırendszeres házi segítségnyújtást,
•
12 a tanyai feltételek között sokan képtelenné válnak az önellátásra, ezért a tanyagondnoki szolgálat keretében az elkövetkezendıkben is különös figyelmet kell fordítani a külterületeken élı, idıs, tanyasi emberek segítésére, keresni kell a pályázati lehetıséget, hogy a tanyagondnoki szolgálat a teljes külterületet el tudja látni.
Nagy probléma az idıskorúak rossz egészségi állapota, ezért továbbra is kiemelt feladat az egészségügyi ellátás megfelelı színvonalának és elérhetıségének biztosítása, elıre tekintve pedig a felvilágosítás, a prevenció fontossága.
Sokan abban a tévhitben élnek, hogy az akadálymentesítés csak a mozgáskorlátozottakat érinti, pedig az idısek számára is legalább ugyanolyan fontos kérdés. İk is egyre nehezebben mozognak, így komoly segítség lehet számukra, ha az általuk látogatott helyek, középületek akadálymentesítése megtörténik. Az aktív öregkor egyik láncszeme lehet, ha bevonjuk a város óvodáit, iskoláit, és velük közösen kapcsoljuk össze a generációkat. Közös programok szervezése a gyerekek és az idısek részére, melyek során a fiatalok megtanulják hogyan és miben kell segíteni az idıseknek, és jobban megismerhetik ıket, gondolkodásukat. Keresni kell annak a lehetıségét is, hogy a színházi rendezvényeken a nyugdíjasok kedvezményt kaphassanak. A szolidaritás alapja az odafigyelés, amikor törıdünk a másikkal, észrevesszük gondjait, problémáit és megpróbálunk segíteni azok leküzdésében, megoldásában. Önkéntesek, társadalmi segítık nagyobb arányú bekapcsolásával rendszeres segítséget kaphatnak az idısek. Figyelemmel a demográfiai adatokra megállapítható, hogy az idısek körében egyre nagyobb a nık aránya, közülük is többen bevonhatók mások gondozásába önkéntesként. Továbbra is fontos feladat a szociális ellátások területén a pénzbeli és természetbeni ellátások, szolgáltatások célzottságának és hatékonyságának biztosítása, az idısek szükségleteinek folyamatos figyelemmel kísérése, a támogatások értékállóságának megırzése. A komplex ellátások és szolgáltatások biztosítása érdekében az elkövetkezendıkben is kiemelt feladat az alap- és szakosított, valamint az egészségügyi ellátórendszer szoros együttmőködése.
13
Kérdıívek elemzése A kérdıíveket az idısek intézményrendszerünkön keresztül juttatták vissza a szociálpolitikai osztályra. Tájékoztattuk ıket, hogy a felmérés célja az idısügyi koncepció felülvizsgálata, az idısügyi várospolitika és az idısek elvárásainak, igényeinek összehangolása. 1. A kérdıívet szép számban töltötték ki férfiak is, míg a korábbi években a nık aktivitása volt a jellemzı. Most a kitöltık 61% nı és 39% férfi.
39%
61%
Férfi
Nı
2. Az életkorok szerint 60 % 62 és 70 év közötti, 11 % 71 és 75 év közötti, 14 % 76- és 80 év közötti, és 14 % 80 év feletti. Nemcsak a korcsoportok magasabb létszámát, de az életkor szerinti aktivitást is figyelembe kell vennünk az összehasonlításnál. Természetesen a fiatalabbak adták vissza a legtöbb kérdıívet, de örvendetes az idısebb korosztályok aktivitása is a felmérésben.
14% 14%
61%
11%
62-70
71-75
76-80
81-90
3. A családi állapot szerint nagyon magas az egyedül élık aránya, összességében 73%, közülük 28% egyedülálló, 16% elvált és 27 % özvegy. Társával él 27 %. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk az egyedül élıkre, közülük is talán az özvegyek vannak a legnehezebb helyzetben lelkileg, mivel az elváltak, az egyedülállók szabad akaratukból döntöttek az egyedüllét mellett. Az özvegységre azonban idıs házaspárok esetében bármennyire is próbálnak felkészülni, a házastárs elvesztése mindig óriási traumát jelent, számukra igen fontos a lelki segítségnyújtás a gyász feldolgozásában.
14
28%
28%
17%
27%
egyedülálló
házas
elvált
özvegy
4. A válaszadók 65%-a úgy értékeli, hogy ismeri a szociálpolitikai osztály munkáját, és 50% már vett is igénybe valamilyen segítséget tılünk.
34%
66%
ismeri
nem ismeri
5. A többség azonban (63%) nem tartja megfelelınek a tájékoztatást az igénybe vehetı támogatásokról. 6. Akik kértek már tılünk segítséget legtöbben a gyógyszerköltségeikhez igényeltek közgyógyellátást (64%), a lakhatási költségekhez kértek támogatást, (44%). Átmeneti nehéz élethelyzetben segélyeztük a válaszadók 16%-át, 2 fı részesül idıskorúak járadékában és 2 fı ápolási díjat vesz igénybe.
3% 3% 29%
22%
43%
lakhatás
közgyógy
idısk.jár.
ápolási
megélhetés
7. A megkérdezettek 50%-a elégedett a segélyezési formákkal, viszont a támogatási összegekkel nem elégedett 66%.
15 8. Többen szeretnék, ha a gyógyszertámogatáshoz könnyebben hozzá lehetne jutni, túl alacsonynak tartják a jövedelemhatárt, azzal indokolva, hogy aki egyedülálló, annak mindent egyetlen nyugdíjból kell finanszírozni. Hasonló a helyzet a lakásfenntartási támogatással is, szeretnék, ha a közlekedési támogatás összege emelkedne. Kérik az étkezéshez a támogatást, igényelnék a nyugdíjat kiegészítı támogatásokat és szívesen vennék, ha a szociálpolitikai osztály tevékenységérıl, segélyezési formáiról szórólapokon tájékozódhatnának. 9. Kevesen hallottak az idısek érdekeit képviselı Szenior Tanács létezésérıl, munkájáról, csupán 8%. 10. A város idısügyi politikájával 42 % elégedett. 11. Javaslatokat tettek az idısek helyzetének javítására: • segítı csoportok létrehozása • gyakoribb egészségügyi szőrıvizsgálatok szervezése • szélesebb körő tájékoztatás • természetesen javasolják a nyugdíjemelést • igényelnék a hétvégi étkeztetést 12. A válaszadók 91%-a ismeri a Gondozási Központ munkáját., elsısorban az étkeztetést veszik igénybe (54%), az idısek klubjaiban, a nappali ellátásban 37% vesz részt, 8% a házi segítségnyújtást igényli és 2 fı az ügyei intézéséhez kér segítséget. 13. A válaszokból az derül ki, hogy ismerik az intézmény szolgáltatásait, összesen 3 fı jelezte, hogy nem. Leginkább a szociális étkezést és a nappali ellátást, egyaránt 66%, a házi segítségnyújtást 38%, a jelzırendszeres házi gondozást kevesebben, 20% ismeri és 12% a tanyagondnoki szolgálat tevékenységét is ismeri. 66% igénybe is venné valamelyik ellátási formát, 34% érzi úgy, hogy ezekre nincsen szüksége egyenlıre. A legnagyobb igény a szociális étkeztetésre van, egyrészt a magas élelmiszerárak, másrészt a bevásárlás, fızés napi nehézségei miatt az elsı kapcsolat az intézménnyel leginkább az étkeztetés igénylése.
11
35
60
18
60
házi seg.ny.
jelzırend.
nappali ell.
tanyag.
szoc.étk.
14. A válaszadók 88%-a nem tervezi, hogy bentlakásos idısotthonba költözik. Ez az arány nagyon magas a korábbi felmérések eredményeihez viszonyítva. A háttérben az áll, hogy aki szeretett volna beköltözni, az az elmúlt 2 évben megtehette, mert 2 idısotthon is megkezdte mőködését, összességében 150 bentlakásos férıhelyet biztosítva. 15. Az új intézmények szolgáltatásait kevésbé ismerik a kérdıívet kitöltık, a Parkerdı Otthont 22%, a református Otthont 18% ismeri, ennyien látogatták meg az intézményeket.
16 16. Kevés az ismeret az idısek körében a Családsegítı Központról is, hisz ık elsısorban a Gondozási Központtal kerülnek kapcsolatba. 17. A kérdıív kitöltését hasznosnak ítélték, s a legtöbben anyagi helyzetük javításában szeretnének segítséget kapni.
17 Tisztelt Hölgyem/Uram! Szentes Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztályának feladata 2009. évben a város Idısügyi Koncepciójának felülvizsgálata. A felülvizsgálattal szeretnénk a koncepciót, a város idısügyi politikáját a lakosság igényeihez igazítani. Az értékelés, az új feladatok meghatározásának alapja az intézményeink közremőködésével végzett felmérés, melyben az idıskorú lakosság elégedettségét, szociális ellátásokkal kapcsolatos ismereteit és javaslatait térképezzük fel. A kérdıívek névtelenek, az elemzésben nem derülhet ki a kitöltı személye. Kérjük, segítse munkánkat a kérdıív kitöltésével!
Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztálya és Intézményei
Kérdıív 1. Neme:
nı
férfi
2. Életkora: …………………… év 3. Családi állapota: egyedülálló házas elvált özvegy családtagjaival él 3. Ismeri-e a Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztályának munkáját? igen
nem
4. Igénybe vette-e már a segítségüket? igen
nem
5. Megfelelınek tartja-e a tájékoztatást a segélyezési lehetıségekrıl? igen
nem
6. Milyen segítséget kért már? lakhatáshoz (lakásfenntartási támogatás) gyógyszerköltségekhez (közgyógyellátás) megélhetéshez (átmeneti segély) rendszeres ellátásban részesül (idıskorúak járadéka) családtag ápolásához (ápolási díj) adósság rendezéséhez
18 7. Elégedett-e a segélyezési formákkal? igen
nem
8. Elégedett-e a támogatási összegekkel? igen
nem
9. Milyen segítségre lenne szüksége a fentieken kívül? ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… 10. Ismeri-e az idıseket képviselı Szenior Tanács tevékenységét? igen
nem
11. Elégedett-e Szentes Város Idısügyi politikájával? igen
nem
12. Javaslatai az idısek helyzetének javítására: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 13. Hallott-e már a Gondozási Központról? igen
nem
14. Ha igen, milyen összefüggésben? ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 15. Tudomása szerint milyen tevékenységi körben (szolgáltatás) mőködik az intézmény? …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… 16. A felsoroltak közül mely ellátási formákat ismeri, és mit tud róluk? - házi segítségnyújtás: …………………………………………………………………….. - jelzırendszeres házi gondozás:………………………………………………………….. - szociális étkeztetés:……………………………………………………………………… - nappali ellátás (idısek klubja):…………………………………………………………… - tanyagondnoki szolgálat …………………………………………………………………. 17. A fent felsorolt ellátási formák közül, Ön igényelné-e valamelyiket? igen
nem
19 19. Ha igen, melyiket, és milyen esetben? ………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 20. Tervezi-e, hogy bentlakásos idısotthonba költözik? igen
nem
21. Járt-e már a Dr. Sipos Ferenc Parkerdı Otthonban? igen
nem
igen
nem
22. Ismeri-e a szolgáltatásait?
23. Járt-e már a Református Idısotthonban? igen
nem
igen
nem
24. Ismeri-e a szolgáltatásait?
25. Járt-e már a Családsegítı Központban? igen
nem
igen
nem
26. Ismeri-e a szolgáltatásait?
27. Egyéb vélemény, észrevétel, hozzáfőzni való a kérdıívvel, illetve felmérésünkkel kapcsolatban: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………
Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdıívet!