SZENT ISTVÁN EGYETEM DR. SZABÓ TAMÁS, EGYETEMI DOCENS

SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR

DR. SZABÓ TAMÁS, EGYETEMI DOCENS KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK

2100 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 000/2312 FAX:(28) 522 927 E-MAIL: [email protected]

HALÁSZATI-HALGAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS (posztgraduális szakmérnök képzés) Tanszékünk a 2012/13. tanév első félévében megfelelő számú jelentkező esetén elindítja a felsőfokú végzettségre épülő, két éves (4 szemeszteres), akkreditált (OHFHF/323-71201), levelező tagozatos Halászati-halgazdálkodási szakirányú továbbképzést. A képzés költségtérítése 120.000 Ft/fő. 1. Halászati-halgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak céljai 1.1. A tógazdasági haltermelés részéről jelentkező szakember igény kielégítése. Jelenleg az ágazati működő tőke nagy hányada áramlik a termelő terület növelésének (tóépítés) irányába, ami a termelés további bővülését vetíti előre. 1.2. A természetes vízi halgazdálkodást hivatásszerűen művelő vízhasználók szakember igényének kielégítése. Törvény rendelkezik arról, hogy az 500 hektárnál nagyobb vízterületen gazdálkodó, halászati joggal rendelkező szervezeteknek (halászati szövetkezeteknek, korlátolt felelősségű társaságoknak, nagyobb horgászegyesületeknek, horgász szövetségeknek és önkormányzatoknak) halászati üzemtervet, telepítési tervet stb. kell készíteni és felsőfokú halászati képesítéssel rendelkező szakembert kell alkalmazni. 1.3. Az FVM szakigazgatási szervezetébe sorolt megyei halászati felügyelőségek szakember-képzése, valamint a nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken, tájvédelmi körzetekben rokon szakterületeken (vizes élőhelyek, védett vagy fokozottan védett vízi ökoszisztémák kezelése) dolgozó szakemberek képzése. 2. A képzésben résztvevők köre: Agrár képzési terület mezőgazdasági, illetve környezetgazdálkodási és természetvédelmi képzési ágában szerzett, alapszintű mérnök szakképzettség, ideértve a főiskolai végzettséget is. 3. Tantárgyi követelmények: Az egyes tantárgyak ismereteinek ellenőrzése történhet szóbeli vagy írásbeli vizsga keretében a vizsgaidőszakban, vagy az évközi munka alapján, írásbeli (Zh) dolgozat(ok) kiértékelését követően megajánlott jegy alapján. Az ellenőrzés módjáról a tervezett szak tanterve nyújt tájékoztatást. 4. A szakdolgozat követelményei: Minden hallgató önálló munkával szakdolgozatot készít. A szakdolgozat témáját tanszékek oktatói, kutatói hagyják jóvá. A szakdolgozatokat benyújtás után két bíráló véleményezi. A hallgató a szakdolgozatát a záróvizsgán mutatja be és válaszol a bírálók kérdéseire. 5. Záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltételei: (1.) A tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése, (2.) 120 kreditpont megszerzése, (3.) Szakdolgozat benyújtása és elfogadása. A záróvizsga részei: (1.) A szakdolgozat megvédése, (2.) Komplex szóbeli szakmai vizsga. A záróvizsga eredménye: A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és védésre adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve. 6. Információ: Érdeklődni és jelentkezési lapot beszerezni a következő címen lehet: Galambosi Imréné előadó, SzIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Dékáni Hivatal; Tel: 28-410200 (1602). Levélcím: 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Szakmai tájékoztatást kérhet Dr. Szabó Tamás szakasszisztenstől (SzIE, MKK, Halgazdálkodási Tanszék) a következő E-mail címen: [email protected]

DR. HEGYI ÁRPÁD TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS

SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR

KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK 2100 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 000 FAX:(28) 522 927 E-MAIL: [email protected]

Figyelem Horgászvízkezelő-tógazda tanfolyam indul! 2013 februárjában ismételten megrendezésre kerül a Horgászvízkezelő-tógazda elméleti

tanfolyam (Int.

nyilvántartási

szám:

13-0335-04 FAT akkreditációs

lajstromszám: ALF-028). A jubileumi 20. kurzus is 40 órás oktatásból (kizárólag hétvégi elfoglaltság), otthoni munkából és a felkészülésből áll. Az elméleti tanfolyamon a hidrobiológiai alapok, a horgászvizekben lejátszódó biológiai folyamatok, törvényi szabályozás és a gazdasági- és védett halfajok ismertetése mellett új technológiák (vízkezelés, takarmányozás stb.) illetve a halfeldolgozás és húsminőség kérdésköre is helyet kap a tantervben. Az oktatásban a Halgazdálkodási Tanszék munkatársai, illetve meghívott neves szakemberek egyaránt részt veszek. A tanfolyam végén a sikeresen vizsgázók Horgászvízkezelő-tógazda elméleti tanúsítványt szerezhetnek, illetve hatósági halőri vizsgát is tehetnek. 2012-től az elméleti képzés kiegészült gyakorlati oktatással is, amelyet ugyancsak indítani tervezünk az idei évben. A hallgatók három hétvégén keresztül ismerhetik meg a szaporítási-, nyári beavatkozások- és az őszi lehalászás munkafolyamatait. A hallgatók önállóan készíthetnek süllőfészket, részt vehetnek a pontyszaporítás során a termékenyítésben és a keltetésben is. A lehalászás gyakorlatában megismerhetik a legfőbb halászati eszközöket és munkafolyamatokat, továbbá a halszállítás gyakorlatában is elmélyedhetnek.

Tanfolyam

helyszíne:

Szent

István

Egyetem,

Mezőgazdaság-

és

Környezettudományi Kar Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő

További információ: Dr. Hegyi Árpád, [email protected], (28) 522-000/2110 mellék vagy +36 20/350-4533

Az állati eredetű fehérjék alternatívái a haltakarmányozásban

Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

ALAP PROBLÉMÁK 1. 2.

Halliszt előállítás mértéke a világon fokozatosan csökken. Jelenleg is érvényben van a 999/2001/EK rendelet 22. cikk (1) bekezdés a) pontja: „…azonos fajú állatokból származó állati eredetű fehérjével nem takarmányozhatók az élelmiszertermelés céljára tartott állatok…” - A hazánkban tartott halfajok takarmányozhatók tengeri halakból előállított halliszttel, de nem etethetők tógazdasági halakból előállított halliszttel, mivel ez utóbbiban már előfordulhat azonos fajba tartozó egyedből származó fehérje. 3. A világon előállított haltakarmányok mennyisége 1994-2010 között 3537 ezer tonnáról 8663 ezer tonnára nőtt (245%). 4. A haltakarmányok előállításához felhasznált halliszt mennyisége 19942010 között 1084 ezer tonnáról 1506 ezer tonnára nőtt (139%). 5. A halliszt felhasználásának mértéke a haltakarmányokban 1994-2010 között 30%-ról 17%-ra csökkent (-43%).

Fontosabb fehérjeforrások termelési volumene a világon 120

M i l l i ó t o n n a

100

80

60

40

20

0 Szójadara

Repcedara

Gyapotm.

Napraforg.

Halliszt

Csillagfürt

Néhány halfaj becsült nyersfehérje igénye Halfaj

Nyersfehérje igény az optimális növekedéshez (%) Nílusi tilapia (Tilapia nilotica) 30 Ponty (Cyprinus carpio) 38 Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) 40 Japán angolna (Anguilla japonica) 44,5 Amur (Ctenopharyngodon idella) 41-43 Vörös tengeri sügér (Chrysophrys major) 55

A halliszt kiváltására alkalmas alternatív fehérje források a haltakarmányozásban Növényi eredetű Szójadara Szója fehérje kivonat Szója peptidek Repcedara Napraforgó dara Zab dara Gyapotmag dara Búzadara Borsó DDGS

Állati eredetű Baromfi hús/csontliszt Toll liszt (hidrolizált) Rákliszt Vérliszt Hal-szilázs Húsliszt

Egyéb Rovarlárva Egy-sejt fehérje Fűfélék Levél fehérje Növény szilázs Zooplankton Élesztő Fitoplankton Baktérium Algaliszt

Fehérje tartalom % 50-85

15-50

4-85

A halliszt, és néhány kiváltására alkalmas alternatív fehérje forrás aminosav tartalma Aminosav

Halliszt

Szójadara

Szója fehérje koncentrátum

Napraforgó dara

Gyapotmag dara

DDGS

Szükséglet

Lys

4,81

2,83

4,23

1,17

1,72

0,71

1,4-1,8

Met+Cys

2,34

1,31

1,89

1,35

1,37

1,05

0,7-1,0

Thre

2,64

1,73

2,73

1,28

1,36

1,02

0,6-1,2

Trp

0,66

0,61

0,78

0,54

0,48

0,24

0,15-0,3

PROBLÉMA Vegetariánus ragadozó halak: Célja: az egyre csökkenő mennyiségű halliszt kiváltása Előnye: csökken a halhús dioxin tartalma Hátrányai: a halhús n-3 zsírsav tartalom csökkenése (takarmány függő) egyes növényi fehérjehordozók, pl. a szója súlyos bélgyulladást idézhetnek elő (főképp lazacnál) tilapia takarmányában a halliszt helyettesíthető ugyan szójadarával, akár 5075 % mértékben, de a szójadara hatására csökken a lizozim aktivitás, azaz csökken az immunválasz készség.

A szója antinutritív anyagai és azok hatása A szójadara etetés hatásai: - Növekedés üteme csökken (tripszin inhibitorok hatása); A súlygyarapodás (10 hét alatt) mértékének összefüggése a takarmány tripszin inhibitor tartalmával csatornaharcsában 300

G y a r a p o d á s %

250 200 150 100 50 0 0

1

2

3

4

5

7,5

10

12,5

tripszin inhibitor (g/kg takarmány)

-

A hasnyálmirigy mérete (tömege) nő (antinutritív anyagokra bekövetkező negatív feed-back hatás); A zsír felszívódás mértéke, emiatt a takarmány ME tartalma, csökken

A szója antinutritív anyagai és azok hatása A hatások feltehető okai: - Epehólyag összehúzódás – fokozott epesav leadás a vékonybélbe - A tripszin inhibitorok hatására a proteolítikus aktivitás csökken (főképp a metionin metabolizmus károsodik) - A hemagglutininek (lektinek) hatására felszabadulnak a membrán-kötött lipázok és amilázok a vékonybélben – kiürülnek a bélsárral – emésztő enzim hatásuk eliminálódik - Az oligoszacharidok nem emészthetők, így azok bakteriális enzimekkel fermentálódnak, fokozott gázképződést idézve elő. A lazacoknál előforduló bélgyulladást nem a fenti hatások idézik elő, ennek hátterében a szója szaponinjai, valamint esetleg egyes – emlős állatoknál táplálék allergiát előidéző – szójafehérjék (glicinin, konglicinin) állhatnak.

NÖVÉNYI FEHÉRJEFORRÁSOK Extrahált szójadara: ragadozó halak számára is alkalmas lehet az állati fehérje kiváltására. Nedves hőkezelés szükséges (min. 120 oC) az antinutritív faktorok (tripszin inhibitorok, szaponinok, lektinek) neutralizálása érdekében, de ez a hőmérséklet csökkenti a fehérje emészthetőségét. 44% nyersfehérje tartalmú általában sajtolással készül, emiatt nyerszsír tartalma 4,7 %; nyersrost tartalma pedig 6 %. 48% nyersfehérje tartalmú héjmentesített és oldószeres extrakcióval készül, emiatt nyerszsír tartalma 0,9 %, nyersrost tartalma pedig 2,8 %.

NÖVÉNYI FEHÉRJEFORRÁSOK Szója fehérje kivonat: kiemelkedően nagy nyersfehérje tartalmú (65%), aminosav összetétele kiváló, antinutritív faktorokat nem tartalmaz. A halliszt 30-40%-a kiváltható, aminosav (metionin) kiegészítés mellett. Szója peptidek: a szójadara enzimekkel és Lactobacillus törzsekkel való fermentációjával állítják elő. Nyersfehérje tartalma 53%, nyersrost tartalma 3,5%. A termék nem tartalmazza a szója antinutritív és allergizáló hatású anyagait. A halliszt legalább 30%-a kiváltható, aminosav (metionin) kiegészítés mellett.

SZÓJA TERMÉKEK ANTINUTRITÍV ANYAG TARTALMA Szójabab

Szójadara

Szója fehérje kivonat

Szója peptidek

Tripszin inhibitor (g/kg)

45-50

1-8

2

0

Glicinin antigén (mg/kg)

180000

66000

3

1

Lektinek (mg/kg)

3500

10-200

1

1

Oligoszacharidok (g/kg)

140

150

2

n.d.

Szaponinok (mg/kg)

0,5

0,6

n.d.

n.d.

A szójadara tripszin inhibitor tartalma a takarmányipari műveletekkel, pl. extrudálás, jelentősen csökkenthető [pl. 127 oC 17 sec: 5,1 2,0 g/kg]

NÖVÉNYI FEHÉRJEFORRÁSOK Borsó: fehérje tartalma (25%) jól emészthető és kevés az antinutritív anyag tartalma. Szójával együtt nem etethető (lazacféléknél), mert kedvezőtlen interakciók (vérzéses bélgyulladás) alakulnak ki, amelynek pontos oka nem ismert. Csillagfürt: magas fehérje tartalmú (44%), de alkaloid (lupin alkaloidok) tartalma halak számára is veszélyes lehet, emellett alkaloidjai keserűek, ezért a halak takarmányfelvétele is csökken gyenge ízérzékelésük ellenére. Akár 50% mennyiségben is etethető, de ha a mennyiség 30% fölé nő, akkor megváltozik a hús zsírsav összetétele. Telítetlen zsírsav, elsősorban linolsav [C18:2n-6], tartalma magas (~ rel. 38%).

NÖVÉNYI FEHÉRJEFORRÁSOK Extrahált repcedara: magas fehérje tartalmú (38%), de antinutritív anyag (glükozinolát) tartalma nagy, amely halaknál is problémákat okozhat, de ezek mennyisége a 00, illetve 000 változatokban alacsony, továbbá fermentációs előkezeléssel jelentősen csökkenthető. A jelenleg érvényben lévő EU szabályozás szerint az extrahált repcemagdara glükozinolát tartalma maximum 42 mol/g (20,16 g/kg) lehet. Burgonya: halak számára is jó fehérjeforrás, de alkalmazását szolanidin glükoalkaloid tartalma korlátozza. Burgonya fehérje kivonat: nyersfehérje tartalma (73,8%) kiváló, de drága és nem elérhető.

NÖVÉNYI FEHÉRJEFORRÁSOK DDGS (szárított szeszmoslék): Átlagosan 75% szárazanyag tartalmú, amely - ha kukorica etanolos fermentációja után keletkezik - 26-27 % nyersfehérjét (lizinben és triptofánban szegény), 7-8% nyerszsírt (nagyrészt telítetlen zsírsav) és 8,5-9,5 % nyersrostot tartalmaz. Alkalmazását 15% mennyiségben javasolják a takarmányban, amely akár 40%-ra is növelhető (pl. afrikai harcsa) lizin kiegészítés (+40-50%) mellett. Felhasználását mikotoxin, valamint a fermentáció optimalizálásához felhasznált antibiotikum tartalma korlátozhatja.

NÉHÁNY ÁLLATI EREDETŰ HALTAKARMÁNY TÁPLÁLÓANYAG TARTALMA

Herring liszt Menhaden liszt Szardella liszt Ponty liszt (teljes test) Garnéla rákliszt Tengeri rákliszt Vérliszt

Nyersfehérje (%) 70 60 64 75 36-48 30 85

Nyerszsír (%) 7.5 7.5 6 9.5 3 1.7 0.5-3

Nyersrost (%) 1 1 11 11 2.5

Felhasználásukat korlátozza: - elérhetőség; - dioxin tartalom; - biogén amin tartalom.

EGYÉB FEHÉRJEFORRÁSOK Egy-sejt fehérje (baktérium fehérje): Felhasználásukat a 767/2009/EK direktíva szabályozza (bioproteinek) Ragadozó halak: az állati/növényi fehérje 18-19%-a helyettesíthető Mindenevő halak: az állati/növényi fehérje 25-30%-a helyettesíthető Egy-sejt fehérje (Methylococcus capsulatus) etetés hatása a takarmány értékesítésre szivárványos pisztrángban Egy-sejt fehérje a takarmányban Takarmány értékesítés (%) (kg takarmány/ kg súlygyarapodás) 0 1.24 20 1.23 25 1.25 50 1.26 75 1.32 100 1.29

EGYÉB FEHÉRJEFORRÁSOK Élesztő : magas fehérje (54%) és nukleotid (6-20%) tartalom. A halliszt 30%-a kiváltható élesztő fehérjével a termelési paraméterek csökkenése nélkül (nagyobb mennyiségben takarmány visszautasítás). A élesztő sejtfal -glükán tartalma immunstimuláns hatású. Élesztő sejtfal kivonat (0,2%) etetésének hatása a lizozim aktivitásra pontyban 8,5 L i z o z i m

8 7,5 Kontroll

7

Élesztő 6,5 6 0

10

20

30

40

50

60

etetési idő (nap)

A takarmányozási gyakorlatban hidrolizált élesztőt, vagy élesztő kivonatokat alkalmaznak.

Emésztőenzimek és faji specialitások Pepszin: A mirigyes gyomor elsődleges fontosságú proteolitikus emésztő enzimje. pH optimum: pH 2 (csuka); 2,5-3,5 (lazac, tonhal); 3-4 (harcsa) Tripszin: A középbél legfontosabb proteáz enzimje, amelyet a hasnyálmirigy termel. A diffúz hasnyálmirigy miatt a szintézis nehezen meghatározható. Növényevő halaknál (pl. amur) a vékonybélben 10x nagyobb aktivitás mérhető, mint a hasnyálmirigyben – feltehetően a vékonybél falában egy enterokináz enzim aktiválja. pH optimum: 7,5-8,0 (pisztráng); 8,0-8,2 (csuka, tilapia); 9,0 (lazac)

A takarmány nyersfehérje látszólagos emészthetősége az egyes bélszakaszokban csatornaharcsában (Ictalurus punctatus) Takarmány

Gyomor

20% fehérje 40% fehérje

61.6 61.4

Vékonybél elülső szakasz hátulsó szakasz 65.4 75.0 72.2 86.5

Utóbél 80.9 96.6

Antinutritív (növekedést befolyásoló) hatással rendelkező vegyületek a fehérjehordozó haltakarmány alapanyagokban Vegyület(ek) Glükozidok Fitátok Mikotoxinok Ciklopropán zsírsavak Tripszin inhibitorok Glükozinolátok Hemagglutininek Gosszipol Tanninok Oxidált zsírok Hisztamin és putreszcin Nitrozoaminok

Előfordulás Füvek és levelek Minden növényi alapanyag Gabona és olajmagvak darái Gyapotmag olaj és dara Szójadara és repcedara Repcedara Szójadara Gyapotmag dara Repcedara Halliszt; baromfi hús/csontliszt, krill liszt Halliszt (főképp tonhalból) Halliszt

Antinutritív/toxikus anyagok és azok detoxifikációjára alkalmas eljárások Takarmány alapanyag Antinutritív/toxikus anyag Detoxifikációs eljárás Gyapotmag dara Gosszipol, ciklopropán zsírsavak, vas sók adagolása; fitinsav darálás Szójadara Tripszin inhibitor nedves hőkezelés Nyers halhús Tiamináz hőkezelés Lucernaliszt Szaponinok limitált bekeverés Rozs 5-N-alkil rezorcinolok limitált bekeverés Búzacsíra nem azonosított hőkezelés Repcedara izotiocianát; goitrogén anyagok nincs

Harcsanevelés: ismeretek, lehetőségek, kérdések HAVASI Máté Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely III. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozó 2013. 01. 24. Szent István Egyetem, Gödöllő

Miért a harcsa? • Fogyasztói igények megváltozása • Kiváló húsminőség • Őshonos, télálló • Ismert a fogyasztói piacon • Mesterséges szaporítás • Könnyen tápra szoktatható és takarmányozható • Növekedési erély, takarmány értékesítés (FCR) • Jól tűri az oxigénszegény viszonyokat

Harcsatermelés a világban 500000 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0

Silurus asotus Ictalurus punctatus Clarias gariepinus

1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010

t

Forrás: FAO FishstatJ, 2012. 03. 16.

Jelenlegi termelés t 1800 1600

Éves össztermelés (1984-2010)

1400 1200 1000 800 600 400 0

1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010

200

47 50

Éves termelés (t) 153,55

Németo. Franciao.

217

Lengyelo. Románia

87,22

200

Tunézia 200

151

Forrás: FAO FishstatJ, 2012. 03. 16.

Magyaro. Ausztria

137

Bulgária Moldáv Közt.

156

163,82

Cseh Közt. Egyéb termelők

Kitűzött célok – Alternatíva a ponty mellé (fejlődési lehetőség) – Jövedelemtermelő képesség növelése – Meglévő tavak értékének megőrzése, növelése

Kitűzött célok – Intenzív-extenzív rendszerek kombinálása

Kitűzött célok – Fenntarthatóság • Víztakarékosság • Trágyázás elhagyása • Természetvédelmi szempontok • Halliszt kiváltása • Hazai alapanyagú takarmányok

Lehetőségek, feladatok • Takarmányozás optimalizálása

– Olcsó, független – Fehérjeigény, aminosav igény meghatározása, optimális fehérje/energia arány – Korosztályonként – Alternatív fehérjeforrások • Növényi fehérjék • Fermentációs fehérjék • Húsliszt

– Probiotikumok

Lehetőségek, feladatok • Intenzív-extenzív technológia optimalizálása o o o o o o

Szezonhosszabbítás Etetési mód és gyakoriság Telepítési sűrűség Vízáramlás nagysága Gyógykezelési lehetőségek Kísérő fajok (ponty, busa, lapátorrú tok, amur)

• Szelekciós munka o o o o o

Növekedési erély FCR Rezisztencia Vágási kihozatal Szuperhímek

Nehézségek, kérdések • Állategészségügy – Darakór – Kopoltyúféreg – Vírus

• Növényi fehérje

– Gyengébb emészthetőség és hasznosulás – Esszenciális aminosavak, vitaminok hiánya – Antinutritív anyagok

• Piaci bevezetés – Ár – Kereslet

Köszönöm a figyelmet!

Az előadás a GOP-1.1.111-2011-0028 kódszámú pályázat támogatásával valósult meg.

A nagy tavi keveréktakarmányos ponty-nevelés előzetes eredményei

III. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozó 2013. január 24-25. Radóczi János ügyvezető

Szabolcsi Halászati Kft.

A hagyományos „trágya-abrak” tógazdasági technológia takarmányozási problémái:

- Az abraktakarmányok beszerzési árának ingadozása – növekedése - Takarmány beszerzési nehézségek - évjárat - Takarmány tárolási költségek (ki-, és betárolás, kártevők, stb.) - Takarmányok kijuttatási költségei (gép, üzemanyag, személyi ktg.) - Természetes táplálék mennyisége időjárásfüggő - A szerves trágya beszerzés és kijuttatás költsége magas - Magas takarmány-együttható: 1 kg halhús – 4-5 kg abrak

Célkitűzések: • Korszerű tápok/takarmánykeverékek • Új technológia létrehozása az innovatív lehetőségek felhasználásával • A takarmány tárolási, kijuttatási költségének optimalizálása • A keveréktakarmányok fejlett logisztikai lehetőségeinek kihasználása • Tervezhető takarmányköltségek • A fajhoz igazodó saját fejlesztésű premixek kifejlesztése és használata

Anyag és Módszer I. • A ponty tápos nevelésének helyszínei: - Császárszállási halastavak: - 5. sz. nevelő tó 20 ha: 2 nyaras - piaci - 4. sz. nevelő tó 2 ha: előnevelt ivadék - 1 nyaras ivadék - Nagyhalászi halastavak: - 1. sz. nevelő tó 0,6 ha: előnevelt ivadék - 1 nyaras ivadék - 2. sz. nevelő tó 0,6 ha: előnevelt ivadék - 1 nyaras ivadék • A nevelési tenyészidőszak: - előnevelt – 1 nyaras átlag 91 nap - 2 nyaras – piaci 113 nap

Anyag és Módszer II. •Tervezett vizsgálatok: - Vízvizsgálatok fizikai, kémiai és biológiai – hetente - Próbahalászatok – 2 hetente kerítőhálóval - Oldott oxigén és vízhőmérséklet mérés – naponta - Tápfogyasztás ellenőrzése – naponta - Halegészségügyi vizsgálatok – 2 alkalommal - Húsvizsgálat – a tenyészidőszak végén •Takarmányozás: - Etetőkaróhoz lapáttal • szezon első fele (egynyaras-naponta 3x, piaci naponta 2x) • szezon második fele (egynyaras-naponta 2x, piaci naponta 1x)

140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 14.jún.

21.jún.

28.jún.

05.júl.

12.júl.

19.júl.

26.júl.

02.aug.

09.aug.

16.aug.

23.aug.

30.aug. 06.szept. 13.szept. 20.szept.

•Kihelyezés: 41,5 e db/ha Nagyhalász, 55 e db/ha Császárszállás •TE kg/kg: 1,4-1,6 Nagyhalász, 1,4 Császárszállás •Kallódás: átlag 46 % !!! •Egyéb hal: Ø

2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

•Kihelyezés: 1250 db (200 g/ db)/hektár •TE kg/kg: 1,7 (csak ponty hozammal számolva) •Kallódás: 35 % !!! •Egyéb hal: lehalászáskor 130 q ezüst kárász !!! •A összes hal hozammal (kárász is) számolt TE kg/kg: 1,2

Következtetések:

- A „hagyományos” tógazdasági technológiába beilleszthető. -Az eredményeket úgy értük el, hogy nem növeltük az intenzitást lényegesen – ebben még van potenciál: - vízfrissítés – vízátfolyás, - levegőztetés, - több hal kihelyezése, - táp kijuttatás egyenletessége. - Az abrak-, és keveréktakarmány közötti költségkülönbség nivellálódott. - Az egyéb halak megjelenése nagy tavi körülmények között kockázati tényező. - A kontrollhoz viszonyítva jobb étvágy és egészségi állapot. - A piaci halak jól teleltethetők, húsminőségük kiváló. - A tenyészidőszak csökken, szükség esetén hamarabb lehalászható (nyári hal). - Kevesebb szerves trágya használat (csak 10°C-tól, 18 °C-ig, utána csak keveréktakarmányos etetés).

További szükséges kutatási témák:

- Alkalmazhatóak-e kombinált takarmányozási módszerek? - Van-e lényeges eltérés az automata etetés és a hagyományos etetés között? - Van-e hatása a keveréktakarmányos nevelésnek a hal habitusára? - Gyomhalak keveréktakarmány értékesítése, és ennek hatása az eredményességre.

A HALHÚS FOGYASZTÁS NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI, AVAGY A HALHÚS, MINT HÚSIPARI ALAPANYAG SZŰCS Tibor, Szegedi Egyetem Mérnöki Kar

MINDEN EMBERNEK JOGA VAN EGÉSZSÉGESEN ÉLNI ÉS EGÉSZSÉGESEN TÁPLÁLKOZNI!

A táplálkozási piramis • Jelenleg Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás 4-5 kg között van, • A húsokból a táplálkozási piramisban napi 2-3 egység fogyasztása ajánlott, • Egy egység halhúsból 150 g • Feltételezve, hogy mindenki heti rendszerességgel 1-2 alkalommal és legalább 2 egységet fogyaszt, a halfogyasztás éves szintjét 15 kg körüli értékre lehetne növelni.

Ki miért nem szereti a halhúst

Forrás: Dr. Szűcs I., Dr. Tikász I. E. Debreceni Egyetem AMTC •Szálkásság: •Nem szereti az illatát: •Nem szereti az ízét:

Vannak jó minőségű szálkamentes halak, Vannak kevésbé intenzív illatú halak, Vannak kevésbé intenzív ízű halak,

Miért nem szeretik a háziasszonyok a halat a konyhájukban látni • Az élő halat gusztustalannak tartják (sokan még a filét is) • A felpucolása sok kosszal jár (pikkely, vér, stb.) • Nem mindenki tudja felpucolni a halat • Nem mindenki tudja elkészíteni a halételeket • Megváltozott az emberek életmódja, a kényelmi termékeket keresik,

A baromfiipar termékszerkezetének fejlődése • Csak élő baromfi értékesítés (XX. sz eleje) • Kisüzemekben vágott beles baromfi értékesítés • Bél nélküli értékesítés • Darabolt test tájak értékesítése • Színhús (filé) értékesítés • Színhúsból készített konyhakész termékek • Színhúsból készített húsipari termékek

A halágazat termékei feldolgozottsági fok szerint •Élőhal •Belezett hal •Haltörzs •Hal színhús (filé) és aprólékok •Konyhakész halfilé és szeletek •Füstölt hal •Tovább feldolgozott halhús alapú húsipari termékek

FELDOLGOZOTTSÁGI FOK NŐ

HOZZÁADOTT ÉRTÉK NŐ

BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG NŐ

A hal elsődleges feldolgozása során kitermelhető anyagok Élő hal

Főtermék a gerincoszlop mentén elhelyezkedő színhús (filé)

Párhuzamos termék a hasfal és farok rész

Emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermék (belső szervek, belek, pikkely)

Emberi fogyasztásra alkalmas melléktermék (fej, uszonyok, egyes belső szervek)

Vágási főtermékből készíthető termékek •Vákuum, vagy védő gázas csomagolt halfilé •Vákuum, vagy védő gázas csomagolású marinádozott filé •Konyhatechnikailag előkészített haldarabok (pl. rablóhús) •Hidegen és melegen füstölt halfilé (különböző kiszerelés) •Panírozott halfilé •Nyers halkolbászok •Füstölt- főtt halkolbászok (pl. debreceni jellegű) •Vörösáruk (virsli, krinolin párizsi) •Felvágottak (csak állati eredetű vagy zöldségek hozzáadásával •Főtt „sonka” jellegű készítmények •Formában főtt rakott húsok •Töltött húsok nyersen és főt/sült formában •Sült vagdaltak

Vágási párhuzamos anyagokból készíthető termékek • • • • • •

Halászlé alap Meleg eljárással újraformázott halszeletek Hideg eljárással újraformázott halszeletek Szelhető és kenhető pástétomok (nem konzerv) Vörösáruk Kolbászfélék

A húsiparban használt általános gépek • Megnevezés • • • • • •

Daráló Keverő Kutter Töltőgép Füstölő-főző szekrény Főzőüst

Használt gépár (e FT) 200-500 150-600 1.500-5.000 4.000-6.000 4.000-5.000 250-900

Új ár (eFt) 500-1.000 800-1.200 4.000-10.000 6.000-12.000 6.000-10.000 600-1.500

A berendezések kiválasztása a kialakított termékszerkezet függvénye

Termékfejlesztés, innováció folyamata Termékötlet

Laboratóriumi kísérletek, receptúra összeállítása

Receptúra, technológia módosítása

Érzékszervi bírálat Félüzemi kísérlet Technológia módosítása

Érzékszervi bírálat

Üzemi kísérlet

Egyszerű példa a termékfejlesztésre

A kifejlesztett termékek piacra juttatása • Ez a feladat talán nehezebb, mint a termékfejlesztés • Minden termék életpályájáról a piac dönt • A legfinomabb termék is elbukhat, ha nincs mögötte megfelelő marketing • A marketing külön szakma, melynek jól képzett, hozzáértő szakemberei vannak. • Új termék piacra juttatását bízzuk megfelelő marketing szakemberre.

A kialakított halhús termékek hogyan befolyásolhatjuk a halhús fogyasztást • A halhús fogyasztására gyermekkorban kell rászoktatni az embereket, ezért szálkamentes és aránylag szolidabb ízű termékeket kell kialakítani. Ezek alapanyaga lehet a vágási párhuzamos termék is. • A termékek receptjét úgy kell megalkotni, hogy a különböző halak húsának keveréke javítsa a termék érzékszervi tulajdonságait • Lehetőleg adalékmentes termékeket kell előállítani • Minden termékhez a megfelelő fajú és minőségű halhúst kell használni

Minőségbiztosítás • Az adott cég anyagi és erkölcsi biztonságát hívatott szolgálni a HACCP rendszer pontos és folyamatos működtetése. • Lényege hogy preventív módon szabályozza a termelés egész vertikumát. (nem gyártunk selejtet, állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szempontból biztonságos áru előállítást végezhetünk. Az EU-ban minden élelmiszerrel foglalkozó cégnek kötelező működtetni. • Kockázatelemzéssel megállapítja a termelés valamilyen okból kritikus pontjait. • A füstölt hal mint kritikus pont

Nyomonkövethetőség • A nyomonkövetési rendszer eredménye leegyszerűsítve egy olyan a termékeken szereplő címke, melynek segítségével vissza tudjuk követni a termék • • • •

Eredetét A termékekbe konkrétan szereplő anyagok eredetét, minőségét A termék előállítás körülményeit (HACCP) Kinek és mennyi árut értékesítetünk

• A nyomonkövetési rendszer segítségével bármikor visszahívható a felhasználási helyekről a hibás termék és beazonosítható, hogy csak a hibás terméket hívjuk vissza.

A halgazdálkodás szabályozásának változásai Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály

Változó szabályozás EU Közös Halászati Politika Változó társadalmi, gazdasági elvárások

Új Btk. Új rendészeti tv. Halgazdálkodási Törvény és Végrehajtási rendelet

SWOT Erősségek

Gyengeségek

Viszonylagos halbőség Horgászat népszerűsége Halászati hagyományok Erős szakmai háttér Változatos halfogyasztás

Illegális halfogások Invazív fajok Társadalmi elégedetlenség Elavult és néhol betarthatatlan szabályozás Ívóhelyek eltűnése, termelésre alapozott állománypótlás kormorán probléma

Lehetőségek

Veszélyek

Horgászlétszám növelése Halfogyasztás növelése Kedvezőbb állomány szerkezet, nagyobb biomassza Hal mint élelmiszer felértékelődése Haltermelés fejlődése

Horgász létszám csökkenése Elszegényedő térségek, növekvő hallopás Gyengülő szakigazgatás

A szabályozás kulcsterületei 1. 2. 3. 4. 5.

A halgazdálkodási joggal és hasznosításával összefüggő feladatok: Egyszerűsítés, hatékonyság növelése Halászati őrzés és a halállományok védelme, fejlesztése: Illeszkedés a változó környezethez A halászat szabályozása: Átláthatóság növelése Horgászturizmus fejlesztése: Horgászathoz való hozzáférés segítése Halvédelem: Élőhely fejlesztés, természetes halutánpótlás elősegítése

A halgazdálkodási jog  Halgazdálkodási vízterületen a hal tulajdonosa az állam, az államé a halgazdálkodási jog.  Minden természetes víz halgazdálkodási vízterület  Meder tulajdonosa elő-haszonbérleti pályázatot nyújthat be. Az így kapott jogosultság, tovább adható alhaszonbérbe  Pályázati rendszer: egyértelműbb szakmai követelmények  Halászati adattár: nyilvántartás és ellenőrzés, online

Halgazdálkodásra Jogosult

Halfogásra jogosult

Elő haszonbérlő Haszonbérlő

HALGAZDÁLKODÁSI JOG

Állam Halászati jog tulajdonos

A halgazdálkodási jog és jogosultjai

Állami jegy birtokos Területi engedély birtokos

Halgazdálkodási vízterületek Nyilvántartott halgazdálkodási vízterület Ártér Halgazdálkodási vízterület GÁT Halgazdálkodási vízterület

Mentett oldal

Halászati őrzés  Btk., változása: igazítás a megváltozott jogszabályi környezethez  Halászati őrök jogállása: 2012. évi CXX. törvény o o o

Állami és nem állami alkalmazott halőrök Kötelező rendészeti képzés, egyenruha, jelvény és arcképes igazolvány Egyértelmű jogosultságok, kényszerítő eszközök

 SZÁK program: állami jegyek országos nyilvántartása  Két szintű halászati őrzés alapjainak megteremtése

A halászat szabályozása  A legális és szabályozott halászat közös halgazdálkodási és vidékfejlesztési érdek  Kereskedelmi és sport (rekreációs) halászat szabályozásának szétválasztása  Halértékesítés csak halász állami jeggyel lehetséges o

Fogási tanúsítvány bevezetése: halászati felügyelő ellenőrizheti

 Eszközök, módszerek, tilalmak szigorúbb szabályozása: jelölés,darabszám, szembőség, távolság

A horgászturizmus fejlesztése  Turista állami jegy bevezetése  

NÉBIH honlapon, online vásárolható, nyomtatható. QR-kód azonosító Évente 1 alkalommal, korlátozott időtartamig érvényes, 1 bottal, hasznosító döntése, hogy ad –e területi engedélyt

 Online területi engedély értékesítés elősegítése  Több szintű horgászvizsga bevezetése: alap – egyesületek, emelt – hatóság.  Gyermek horgászat egyszerűsítése, alsó korhatár 3 év.

Természetvédelem, halvédelem  Kíméleti területek kijelölése = pályázati pont  Tilalmi idők, méret korlátozások újra gondolása  EU-s és hazai források bevonása a halállományok fenntartására, élőhely fejlesztésre  Halászati felügyelői rendszer erősítése a hasznosítók pályázatban vállalt kötelezettségeinek ellenőrzésére

Köszönöm a figyelmet! halaszat.kormany.hu

Btk.

Orvhalászat 246. § Aki a) jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel – a horgászatot kivéve – halfogásra irányuló tevékenységet végez, b) külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 458§ Értelmező rend., 12. közfeladatot ellátó személy: m) a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, VISSZA

Trg 1. maja 7, 5220 Tolmin, Slovenija Tel: +386 05 38 11 710 Fax: +386 05 38 11 711 e-mail: [email protected] http://www.ribiska-druzina-tolmin.si

• DANUBIAN CATCHEMENT – 16.856 km2 – 83,2%

• ADRIATIC CATCHEMENT – 3.400 km2 - 16,8%

• Zakon o sladkovodnem ribištvu (Ur. L. RS 61/2006) - Law on freshwater fisheries – No commercial fisheries – Only sport fishing – Angling associations - concession

• Zakon o društvih (Ur. L. RS 61/2006, 2008, 2009, 2011) – Law on NGO

• • • •

12 fishing areas 67 fishing districts 11.585 ha of water bodies 60% running waters, 40% still waters – 88,4% fishing is allowed – 9,1% sanctuaries, nurseries – 2,2% no active management – 0,3% polluted, degraded

Vir: Program upravljanja rib v celinskih vodah republike Slovenije za obdobje 2010 - 2012

Vir: Program upravljanja rib v celinskih vodah republike Slovenije za obdobje 2010 - 2012

• 10 rivers – main Soca and Idrijca

• 138 km of fishing rivers (433,6 ha) • 107 smaller streams (sanctuaries, nurseries, no active management) • A part is managed by the state institute

Autochthonous species • Marble trout - Salmo marmoratus

• European grayling (Adriatic genotype) - Thymallus thymallus

• Chub Leuciscus cephalus • Barbell Barbus plebejus

• • • • •

Bullhead - Cottus gobio Barbus caninus (Barbus balcanicus) Leuciscus souffia Minnow - Phoxinus phoxinus Tench - Tinca tinca

Introduced species • Brown trout – Salmo trutta

• Rainbow trout – Oncorhynchus mykiss

Danubian genotype of european grayling

• Competition • Hybridisation

• Marble trout since 1993; cooperation with Station biologique de la Tour du Valat • Grayling since 2000, cooperation with: University of Ljubljana; department of Animal Science; ETP Friuli Venezia Giulia - EU Phare project

• Two basic paradigms – Small populations – Declining populations

• Basic studies – Genetics, morphology – Habitat – Biology, ecology

• It involves economics and social aspects - non biological disciplines

• Only fly fishing • Barbless hooks • One dry fly, nymph or strimer • Minimum size for autochthonous species – Marble trout – 55 cm – Grayling - 45 cm

An example of how biodiversity and economic values can interact. • Caroline Sullivan – Centre for Ecology and Hydrology, Wallingford UK • Barbara Podpečan-Jesenšek, Dušan Jesenšek, Anka Zuza – Tolmin Angling Association • Report published in 2003

• Valuation is an essential component of any management system, as preferences have to be determined in order to facilitate the process of choice. This study assessed the value of sports fishing as a measure of the value of the good quality environment in the region. • Environmental values have been defined as being composed of ‘intrinsic values’, ‘option values’ and ‘use values’, and we are concentrating here in particular on Use Value.

• Data was collected from a variety of sources during the 2002 fly-fishing season. Survey questionnaires were constructed by the research team, and carried out by local researchers. Questions were tested on a small sample before final wording was established, and where relevant. • Different questionnaires were designed for different types of respondents, and surveys were conducted with the following groups: Foreign fishermen Members of angling associations Accommodation providers Fishing guards

• Fishing accounts for about 23 % of all visitor activities. % of visitors

Main actitvitie s of tourists 35 30 25 20 15 10 5 0

Other

Motorbikers

Hunting

Mountaineering

School groups

Fishing

River recreation sports

Sightseeing

Activities

By linking economic values to ecosystem services, we can provide a mechanism by which ecosystem values can be determined.

Fly fishing does play a real role in the economies of communities in this region

Numbers and expenditure values of tourists participating in different activities in Tolmin, 2001.

Daily tourist type

Percentage Percentage of Percentage Percentage of of visitors expenditure Overnight tourist type of visitors expenditure

School groups

9%

4%

school groups

9%

5%

Sport programs

1%

5%

music meeting

4%

2%

Fishing

1%

21%

sportsmen on training

11%

7%

Hunting

0%

1%

Nature recreation/sport

19%

16%

Recreation

19%

2%

mountaineering

5%

2%

Mountaineering

2%

3%

fishing

21%

44%

0.5%

1%

7%

7%

Swimming

9%

4%

hunting

Sightseeing

29%

12%

business guests

Performance visitors

13%

20%

motorbikers

0.5%

0%

Other

26%

32%

other

24%

17%

Total

100%

100%

100%

100%

Total

Source: Tolmin Tourist Office 2002

T o u ris t n ig h t s s pe n t in 5 m u n ic ip a lit ie s in G o ris k a re g io n, u p p e r S o c a v a lle y , J a n - S e p t 2 0 0 2 55,000 50,000

T otal n ig hts

45,000 40,000 35,000 30,000 25,000 20,000 15,000 10,000 5,000 0

Jan

Feb

M ar

Apr

M ay

J un

J ul

A ug

Sep

M o nth

Source: Tourism Association of the Soca valley

The most popular times for fishermen to come to the upper Soca valley is spring (44%) and autumn (35.6%). This is particularly beneficial for tourism, as it extends the season beyond what would be normally expected just from summer visitors, who come mainly in June, July and August.

Financial characteristics of fly-fishermen Percentage of licensed fishing days purchased by foreign fishermen (not including members)

96%

Receiving a salary of over €27,000 per year

65%

Average cost for foreign fishermen to get to the Soca valley

€679

Average cost of typical accommodation for fishermen, top 10 fishing hotels, per night, full board

€52 €37.7

Average cost of non fishing visitors accommodation, full board

€281

Average expenditure on accommodation by fishing visitors, per visit (5.3 days)

€94.25

Average expenditure on accommodation by non fishing visitors, per visit (2.5 days) Average cost of daily fishing licence, Tolmin

€50

Average expenditure by foreign fishermen on souvenirs

€36

Source: Sullivan et al., Soca fishing survey, 2003

Total use value of fly fishing for five communities in the upper Soca valley Value of revenues generated by foreign fishermen Values of revenues generated by domestic fishermen Total for the economy of the five communities

€ 1,555,276 837,250 2,392,526

• Exchange rate benefits If tourists come from abroad, this is equivalent to an export good, creating an inward flow of money to the region. In 2001, the total number of foreign tourists in the five municipalities of the study were 41.908, and of these, 6.3% were fly fishermen.

12.0 10.0

The cultural heritage

The prices

The proximity to your home

The people

The food and wine

The accommodation

The fish

2.0 0.0

The environment

8.0 6.0 4.0

The river

% of votes cast

What attracts fishermen to the upper Soca valley? 18.0 16.0 14.0

Characteristic Source: Sullivan et al., (2003) Soca Fishing survey

The river, fish and the environment itself are all highly valued by the visiting fishermen. This reflects the fact that the ecosystem services provided by a healthy river are of significant relevance to fishermen, provide important economic benefits to local residents.

• The total value of expenditure by foreign fishermen in these five communities of the upper Soca valley has been calculated to be 1.555,276 € per year. • Spending by Slovenian fly fishermen in the region is estimated at 624.950 €. • Total financial impact is spread through many types of businesses, supporting the regional economy, and generating interest in Slovenia as a nation. • Fly-fishing also has cultural and social importance in the Soca valley. • Fly fishing revenues Some visitors who come to fish in the Soca river also visit other areas of the country. • The revenues generated by fly fishing indicate that any support given for the preservation of biodiversity and habitats in the region will have an important additional economic value.

ribolovni dnevi 9000 8000

število ribolovnih dni

7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

leto

• Regulated through management plans • Stocking for repopulation – Marble trout – Grayling - Adriatic

• Stocking for maintenance of fisheries – Marble trout – Grayling – Rainbow trout

• Tolmin Angling Association has built a hatchery (1989) and fish farm (1995). • Closed production circles (from fertilised eggs to adult fish) for Marble trout and grayling. • All adult fish are the offspring of wild trout and grayling (avoiding domestication) from remaining pure populations or from genetically selected trout and grayling from hybrid zone.

• 1,2 million of marble trout eggs – 600.000 eyed eggs – 250.000 fingerlings

• 1 million of grayling eggs – 100.000 eyed eggs – 550.000 fingerlings – 30.000 yearlings

Advantages: • Knowhow in aquaculture of two fish species that don‘t exist on fish market – Marble trout and Grayling. • Big production of starting material – fry and fingerlings of both species.

Obstacles: • Tolmin Angling Association is an NGO – no access to EU structural funds • Lack of production capacities Solutions: • Tolmin Angling Association has established a company – FARONIKA d.o.o. • FARONIKA d.o.o. is finishing the preparations for 2,3 million € investment in new aquaculture production and procession capacities.

HALGAZDÁLKODÁS A BALATONON az elmúlt év tapasztalatai és eredményei

Gödöllő, 2013. január 25.

FELADATAINK Fő feladatunk a halgazdálkodás • Halászat • Haltermelés • Telepítések • Halőrzés • Horgászat Lakossági halellátás (halsütő, halbolt) Rendezvények Nyilvánosság

BALATONI HALÁSZAT 2012 Busa: 133 tonna Keszeg: 80 tonna Angolna: 10 tonna Ponty: Süllő: Egyéb:

8 tonna (3,4 %) 2 tonna (0,8 %) 1 tonna alatt

Összesen: 234 tonna

BALATONI HORGÁSZFOGÁS 2011 Ponty: Süllő: Balin: Csuka: Harcsa: Angolna: Keszeg:

230 tonna ( ̴29 x 8 t) 70 tonna (35 x 2 t) 22 tonna 12 tonna 8 tonna 8 tonna 160 tonna

Összesen:

510 tonna

BALATONI HORGÁSZFOGÁS 2011 Adatok:

8881 leadott napló 5870 vezetett – 3011 üres 58876 „halfogó nap” 11 jegytípus – éves jegyek! Éves jegyek 33-35 % visszaérkezés Nyugati Övcsatorna 40 % Egy leadott naplóra kb. 20 kg fogás

BALATONI HORGÁSZFOGÁS 2011 Ponty dominancia! Ragadozók aránya magas (120 t – 23,5 %) Süllő magas aránya (70 t – 14 %) Balin tenyésztésére, telepítésére fel kell készülni Saját fogási napló elengedhetetlen Fogási napló elemei (hol fogja, napok jelölése) Új Balatoni Horgászrend (süllő védelme)

BALATONI HORGÁSZFOGÁS 2012 Feldolgozás folyamatban! Amire számítunk: • 10-15 ezer leadott napló • Éves jegyek 60 % feletti visszaérkezése • Változatlan fogás • Horgászlétszám • Horgásznapok száma • Ellenőrzések száma

BALATONI HORGÁSZFOGÁS 2012 ponty

süllő

balin

VKG

név napok

149 Akali

hely

70

1

1

KP

209 Udvari

268

3

csuka harcsa angolna egyéb

össz.

ell.

70

142

1

88

359

2 10

TA

115 Zamárdi

78

12

4

3

3

14

114

FJ

206 Mária

142

31

5

6

15

25

224

4

SzZs

141 Fonyód

138

13

17

174

1

LS

109 Szántód

269

1

102

372

9

3

3

HORGÁSZAT-HALÁSZAT VOLUMENE 500 tonna feletti horgászzsákmány 250 tonna alatti halászzsákmány 1000 jó horgász fog annyit mint a halászok! 35-40000 horgászt becsülve: 3 % alatt!

Miért is kevés a hal???

TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS 2012 problémái: Haszonkölcsön – pályázat hiánya Aszály - pótlólagos ráfordítás - kieső tóterület - alacsony üzemvízszint - teleltetés Takarmányárak Kárókatona

2012 HALTELEPÍTÉSEI Ponty: Süllő: Csuka: Harcsa: Compó: Aranykárász:

340.000 kg 80.000 db 163.000 db + 600 db 2 nyaras 300 db + 700 db 400 kg 1.000 kg

HALTELEPÍTÉSEK PROBLÉMÁI Nyilvánosság kérdése Logisztika Távolságok Balaton vízszint – megfelelő telepítési pontok

HALJELÖLÉS Adatok a vándorlásról és a növekedésről • Ponty • Nagy ponty • Süllő • Harcsa • Csuka

100 db 100 db 1500 db 300 db 300 db

HALŐRZÉS 255 feljelentés - 180 határozat - 4 millió Ft Horgászrend megsértése: 54 alkalom Háló: 8650 méter, varsa: 4 db, pottyantó: 120 db Dögszedés: 2215 busa 6000 angolna

2 harcsa 2 tonna keszeg 372 kg kagyló

BALATONI HORGÁSZREND 2012 Horgászok, horgászszervezetek javaslatai alapján Prioritások:

Süllő védelme Nagy pontyok védelme

Vezérelv:

Halállomány védelme, fenntartása

Berögzült szokások ellen!

TAPASZTALATOK • Bevált, a horgászok többsége örömmel fogadta. • Süllőfogásban már érezhető a márciusi-áprilisi korlátozások hatása! • Mindazon horgászok, akiknek az (anyagi) érdekeit sértette, természetesen kritizálták. • A horgászrend nem napi és egyedi horgászérdekvédelmet szolgál, hanem a Balaton és a horgászok hosszú távú érdekeit A horgászat rekreációs tevékenység!

HORGÁSZAT 2013 Nem emeltük a jegyárat Gazdasági helyzet indokolta volna Alacsony vízszint ellene szól Beérik a telepítési szerkezet megváltoztatása Ha nem jön meg a csapadék, kisebb visszaesés várható

Köszönöm figyelmüket!

A HORGÁSZCIKK IPAR FEJLŐDÉSE ÉS HANYATLÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

•

A modern horgászcikk ipar kibontakozása az 50-es, 60-as években.

•

Az iparág 70-es években bekövetkezett „forradalma”.

•

Magyarország központi szerepe a 80-as évek horgászcikk gyártásában.

•

Lassulás és stagnálás a 90-es években, a könnyűipar kivándorlása.

•

A 2000-es években robbanásszerű fejlődés a Távol-Keleten.

HÍRES EURÓPAI GYÁRTÓK A VILÁGHÁBORÚ UTÁN

A Franciaországban gyártott Mitchell orsók már 1946ban meghódították az amerikai piacot. A B Urfabriken, ismertebb nevén ABU 1921 óta működő gyára Svédországban és a legendás Cardinal orsó.

Hirdetés a Magyar Horgász 1971 júniusi számában.

Hirdetések a Magyar Horgász 1972-es kiadványaiból.

Pillanatképek 1972-ből.

Innováció 1974-ből...

... majd 2012-ből

A HORGÁSZCIKK GYÁRTÁS „FORRADALMÁNAK” FŐ ÁLLOMÁSAI Feltalálják a peremfutó orsót. Megjelenik a műanyag zsinór Új találmány: az üvegbot Megjelennek az üvegcsőbotok Az USA-ban megjelenik és elterjed a plasztik műcsali (twister és gumihal), melynek hazai és európai elterjedése a 80-as évekig várat magára.

MAGYARORSZÁGI HORGÁSZCIKK GYÁRTÁS FÉNYKORA

TRIÁL statisztika 1977-ből

HORGÁSZCIKK KÉSZÍTŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT (HOKÉV)

MAGYAR TERMÉKEK HIRDETÉSEI 1991-BŐL

1992 Dél-Korea térhódítása.

Hirdetések 1994-ből. A zsinór még európai ...

...de a gyűrű már Koreából érkezett!

2000-től Kínáé a főszerep!

Első látogatás a világ egyik legnagyobb horgászbot gyárában, ahol a 2000-es évek elején több mint 5000 ember dolgozott.

Pillanatképek a botgyártás folyamatából és a teszten elbukott bottagok tárolójáról.

Elektronikai alkatrészek „precíz” összeszerelése.

Van ahol a gépek jutnak vezető szerephez, de a tekercselés már kézi vezérlésű.

Napjainkban változóban lévő ruha és hajviselet. A felnövekvő generáció nyugatias életformájával Kína versenyképessége folyamatosan csökken.

Az Energofish Kft. 18 éve állandó résztvevője az EFTTEX nemzetközi kiállításnak, ahol elsősorban hazai és európai termékekkel képviselteti magát.

Köszönöm a figyelmet!

A globális klímaváltozás várható hatásai halakra Staszny Ádám*, Horváth Ákos, Kovács Balázs, Müller Tamás, Csenki Zsolt, Urbányi Béla *Tanszéki mérnök Szent István Egyetem, Halgazdálkodási Tanszék

III. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember találkozó 2013. Január 24-25.

bevezetés • Az egyik hot topic (forró téma) • Tudományos, nemzetközi politikai (Kiotói Egyezmény), valamint a sajtó szintjén egyaránt: – Index.hu-n klímaváltozás kulcsszóra 2007 szeptembere és 2013 január 16-a között 253 cikk szerepel

bevezetés • Globális klímaváltozási modellek (GCM) – A szárazföldi területek többségén melegedés. – A globális tengerszint emelkedése 0,1-0,9 méter. – A csapadék-mennyiség globális szinten emelkedik.

bevezetés • Regionális klímaváltozási modellek (RCM – Kárpát medence1) – PRUDENCE2 eredményei alapján 2071-2100 periódusra. (Az Európai Unió V. Programjának keretein belül megvalósuló előrejelzés, 21 kutatóintézet és egyetem bevonásábal) – Egyértelmű melegedési trend (2,4-3,2°C). A melegedés valószínűleg meghaladja a globális szintet (1°C globális hőmérséklet emelkedés 1,4°C hőmérséklet emelkedést eredményez Magyarországon). – Nincs szignifikáns változás a várható teljes éves csapadékmennyiségben. Ugyanakkor átrendeződnek az évszakok közötti eloszlások. A téli csapadék nőni fog, míg a nyári csökkenni. Nő az aszályok veszélye a csökkenő nyári csapadékmennyiség és növekvő tavaszi párolgás miatt. 1 Prediction of Regional Scenarios and Uncertainties for Defining European Climate Change Risks and Effects 2 Bartholy et al. 2007

Miért kiemelten érzékenyek a halak? • Mint poikilotherm élőlények, környezetük hőmérséklete hatással van fiziológiájukra, bioenergetikájukra, viselkedésükre és biogeográfiájukra1. • Több olyan, a klímaváltozással összefüggő folyamat, amely közvetlen módon hat a fajok természetes elterjedésére, fenológiájára valamint a vízi ökoszisztémák termelékenységére2: – Melegedő vízhőmérséklet – Megváltozó vízfolyás-dinamika – Viharok növekvő száma – Növekvő sótartalom3 1 Rahel & Olden 2008; 2 Parmesan 2006; 3 Poff et al. 2002

Miért kiemelten érzékenyek a halak? • Vannak olyan természetes barrierek, melyek limitálják az egyes fajok terjedését: – – – – –

Hideg Téli hipoxia Természetes vízfolyás-dinamika Alacsony sótartalom Folyóvízi habitat (áramlás)

• Ezeket változtatja meg a klímaváltozás utat nyitva ezzel bizonyos fajok terjedésének. • Így a fő klímaváltozás okozta problémák: – Erősödő biológiai inváziók. – Natív fauna élettereinek csökkenése.

Melegedő vízhőmérséklet • Előnybe kerülnek a melegvízi fajok (optimum >28°C) • Jó példa a naphal (Lepomis gibbosus)

– Észak-Amerikában honos faj – Európába a 19. század végén telepítették – Jelenleg Európa és Kis-Ázsia legalább 28 országában vannak önfenntartó állományai – Míg a déli területeken invazív halfajként tartják számon, addig északabbra (így hazánkban is) idegenhonos ugyan, de inváziót nem okoz1 – Egy szlovákiai morfológiai vizsgálat során nem találtak különbséget a termál-befolyóvízű holtág (átlag. 26°C, min. 21°C, max. 45°C) állománya, valamint az észak-amerikai őshonos és a nem natív európai állományok között2 -> szemben pl. a ponttyal (hévízi törpenövésű vadponty)

1 Fobert et al. 2011; 2 Šumer et al. 2005

Melegedő vízhőmérséklet • •

• •

Várhatóan több olyan halfaj is lesz, melyek a klímaváltozás hatására invázióssá válnak. Angliára nézve a jelenleg 24 exóta fajuk közül hatot emelnek ki, mint várhatóan inváziós fajt1: – Harcsa (Silurus glanis) – Ponty (Cyprinus carpio) – Naphal (Lepomis gibbosus) – Aranyhal (Carassius auratus auratus) – Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) – Tűzcselle (Pimephales promelas) Azon patak szakaszok, melyek az Egyesült Államokban alkalmasak lesznek melegvízi fajok megtelepedésére 31%-al nőnek a 2xCO2 klíma kondíciók mellett2 2100-ra Kanada legnagyobb részén elterjedt lesz a fekete sügér (Micropterus dolomieu)3, és hasonló forgatókönyvet írnak le az USA-ban invazív ponttyal kapcsolatban is4

1 Britton et al. 2010, 2 Mohseni et al. 2003, 3 Sharma et al. 2007, 4 Minns & Moore 1995

Melegedő vízhőmérséklet • Az észak-amerikai nagy tavak estén azt jósolják, hogy 19 melegvízi faj jut fel a Mississippiből és az Atlanti partvidékről az alsó (Ontario, Erie, Michigan) és 8 faj (melyek jelenleg is megtalálhatóak az alsó tavakban) a felső (Huron, Superior) tavakba1, magukkal hurcolva 83 olyan parazita fajt, melyek eddig nem fordultak elő a nagy tavakban, megnyitva ezzel az ajtót olyan járványok kialakulására, melyekre a natív halfauna lesz érzékeny2. A 27 faj között még nem szerepel, az azóta komoly gondokat okozó fekete amur (Mylopharyngodon piceus), fehér(Hypophthalmichthys molitrix) és pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis). • A felmelegedés növelheti a paraziták és patogének virulenciáját, a gyorsabb életciklus hatására nagyobb sűrűségben fordulhatnak elő2.

1 Mandrak 1989, 2 Marcogliese 2001

Melegedő vízhőmérséklet • • • • •

Mivel a táplálékszükséglet a hőmérséklet emelkedésével (a hőstressz hőstresszszint eléréséig) nő, ezért az invazív ragadozó halfajok predációs nyomása is nő. amerikai Columbia folyóban a fekete sügér és a yellow perch Az észak-amerikai (Sander vitreum) idegenhonos ragadozók őshonos lazacfélék fogyasztása al nő meg 1°C-os vízhőmérséklet növekedéssel1. 4-6%-al A fekete sügér kanadai terjeszkedésének hatására 25 000 pontyfélék családjába tartozó populáció eltűnését vetítik előre2. Britanniában 20 szitakötő, 14 vízipoloska és 15 halfaj elterjedési Nagy-Britanniában határa tolódott északabbra egy 25 éves periódus alatt3. Az emelkedő hőmérséklet befolyásolhatja a szennyező anyagok toxicitását és bioakkumulációját. Erre nézve még kevés az információ.

1 Petersen & Kitchell 2001, 2 Jackson & Mandrak 2002, 3 Hickling et al. 2006

Melegedő vízhőmérséklet • Laborkísérletekben a sebes pisztráng (brown trout - Salmo trutta) melegedés hatására sikeresebben szerezte meg a táplálékát, mint az őshonos pataki szaibling (Salvelinus fontinalis)1. • Ezt támasztja alá természetes elterjedésük is Amerikában, hiszen a magasabban fekvő területeken a szaibling bizonyul dominánsnak, míg az alacsonyabban fekvő, melegebb területeken a pisztráng. • A melegvízi halfajok tenyésztésére jótékony hatással van a felmelegedés. 1°C-os hőmérséklet emelkedéssel a csatorna harcsa (Ictalurus punctatus) tenyésztéséhez az optimális hőmérsékleti viszonyok 240 km-rel tolódnak északabbra Északkelet Amerikában2.

1 Taniguchi et al. 1998, 2 McCauley & Beitinger 1992

Melegedő vízhőmérséklet • A melegedő vízhőmérséklet az ivari folyamatok zavarait okozza különböző halfajokban. • Odontesthes bonariensis – dél-amerikai halfaj – az ivarszervek degenerációját, valamint az ivararány eltolódását nőivarú többség felé figyelték meg magas hőmérséklet hatására1. • A Magyarországon is őshonos és védett botos kölönte (Cottus ( hőmérséklet gobio)) fajban 4˚C környezeti hőmérséklet-emelkedés nőivarban az ivari folyamatokat gyorsította, hímekben ugyanakkor megszűntette a spermatogenezist. 8˚C emelkedés mindkét ivarban gátolta az ivari folyamatokat2.

1 Strüssmann et al., 1996; 2 Dorts et al. 2012

Melegedő vízhőmérséklet • Kecsege ivarérlelési sajátosságok meleg vízben

– gyorsabb ivarérlelés (természetben ~ 5 év, halfarmokon 3 év) – hermafroditizmus (20,6%-saját megfigyelés) – Eltolódó ivararányok

Melegedő vízhőmérséklet Ívási idő Ívás tartam

süllő

kősüllő

(10-12°C) április eleje ritkán már március végén elkezdődik

(15°C) április, május, egyes években júniusig elhúzódhat

jól szinkronizált, 2 hét alatt egyszer ívik

elhúzódó, többször ívik

ikraőrző, fitofil

nem ikraőrző, fito-litofil

Ívási etológia

a, Süllő b, Kősüllő c, Hibrid

Magyar Horgász víztározó"

2010.

július:

"A

Pátkai-

Melegedő vízhőmérséklet Klímaváltozás hatása a Lazacok evolúciójára •

Alaszkai Gorbuslazac két genetikailag elkülönülő változata/populációja: •

korán ívó

•

későn ívó

•

•

• Fehér körök Korai ívók, fekete kockák késői ívók 2011-re a későn ívók aránya 10%-ra esett vissza

•

Korai ívások száma növekedett az elmúlt 2-3 évtizedben Korábban genetikai markerekkel el lehetett különíteni a két populációt, mára már nem lehet A korán ívók sikeresebben alkalmazkodnak A faj fennmaradásának ára a későn ívók elvesztése

Melegedő vízhőmérséklet Hőmérséklet függő ivardetermináció

Hímek

meghatározott ivardeterminációval

Hímek

A halak többsége genetikailag

•

rendelkezik, de sok fajnál a hőmérséklet változás ivararány eltolódást okoz

Hőmérséklet

Néhány halfajnál, a hüllőkéhez hasonlóan, hőmérséklet függő ivardetermináció van

•

1-2 °C-os változás jelentős (50-75%) ivar eltolódást okozhat Jelentősen csökkenhet a populációk reproduktivitása Evolúciós versenyképességük csökken

• •

Hímek (%)

•

Hőmérséklet

Hőmérséklet függő ivardeterminációval rendelkező fajok ivararánya a hőmérséklet fügvényében: Fajok: 1, Mendia menidia; 2, Odontesthes bonariensis; 3, Hoplosternum littorale; 4, Poeciliopsis lucida; 5, average of the 33 Apistogramma species; 6, Limia melanogaster; 7, Menidia peninsulae; 8, Odontesthes argentinensis. Hőmérséklet

Ospina-Álvarez, et al. 2008.

Megváltozó vízfolyás-dinamika • • • • •

Az árvizek, aszályok és időszakos áramlások nagysága, gyakorisága, időtartama és időzítése alakítja ki elsődlegesen a vízi ökoszisztémák ökológiai szerkezetét és funkcióját1. A klímaváltozás egyes patakok időszakos kiszáradásához, alacsony vízálláshoz, eső-hó arány eső irányba történő eltolódásához vezet, ami a tavaszi hóolvadás gyorsulásához, nagyobb nyár végi szárazsághoz vezet. Az esők előfordulásának variabilitása és intenzitása is megváltozik, ami a zavarási mintázatot befolyásolja, hiszen megváltozik az árvizek mértéke és gyakorisága. Alacsony vízállás esetén megnő a halsűrűség, így nagyobb predációs nyomás alakul ki, valamint a rokon-fajok hibridizációjára is nagyobb lesz az esély. Kettős a kép. Új-Zélandon az őshonos galaxiidae családba tartozó fajok toleránsabbak az alacsony vízhozamokkal szemben, mint az idegenhonos sebes pisztráng2.

1 Poff et al. 1997, 2 Leprieur et al. 2006

Sótartalom növekedése • Napjainkig több invázió elindítója volt a halfajok ballasztvízzel történő terjesztése. • Az elsődleges módszer ennek megakadályozására a nyíltvízi ballasztvíz-vétel. • A növekvő sótartalommal a propagulumok túlélési esélye is nő, még ezen módszer használata esetén is. • A só-intoleráns fajok számára nagyobb élettani költséggel jár az ozmotikus egyensúlyuk fenntartása a sótartalom növekedésével, ezáltal lassabban növekednek, és hátrányba kerülnek a sótűrő fajokkal szemben.

Összefoglalás • A klimatikus viszonyok megváltozása komplex módon hat a halakra mind faji, mind pedig szupraindividuális szinten. • Legnagyobb hatással a hőmérséklet emelkedése van: – – – –

Új inváziók Növekvő predációs nyomás Járványok kialakulása Változó toxicitás és bioakkumuláció

• Az egyes káros hatások megelőzéséhez és mérsékléséhez a kutatások minél szélesebb kiterjesztése és olyan politikák bevezetése szükséges, amelyek figyelembe veszik ezeket az eredményeket. • Az előrejelzések folyamatos korrekciója és pontosítása is szükséges a várható hatások korrigálásához.