Vásáry Miklós 1,2
A hazai termeléshez kötött közvetlen támogatások első évének vizsgálata Analysis of the Hungarian Voluntary Coupled Scheme’s first year
[email protected] Szent István Egyetem, egyetemi docens 2 Metropolitan Egyetem, egyetemi docens 1
Absztrakt
A 2013. évi KAP reform számos újdonságot eredményezett a közvetlen támogatások rendszerében. Több új intézkedés is bevezetésre került, melynek eredményeként jelentek meg a termeléshez kötött támogatások új jogcímei. A korábbi agrárpolitikai trendekkel szakítva tette lehetővé az Európai Bizottság, hogy az adott évi termelési szinttől függő támogatás alapján jussanak az érintettek célzott támogatáshoz. Ezzel nagymértékben lehet erősíteni az érzékeny ágazatok helyzetét és biztosítani további prosperitásukat. Az 1992-es MacSharry reform óta ez volt lényegében ez az első olyan közvetlen támogatási intézkedés, mely figyelembe veszi a támogatás alapját jelentő termelés mennyiségét. Valamennyi tagállam számára biztosított, hogy a nemzeti igényekhez valamint az ágazatok nemzeti adottságaira és nehézségeire tekintettel állapítsa meg, hogy mely ágazatok lehetnek jogosultak a támogatásra. Így a tagállamok szintjén teljesen eltérő fajlagos támogatási összegű és feltételekkel működő rendszer alakult ki. A testreszabhatóság mellett fontos sajátosság viszont, hogy nem lehetséges a termelés bővülését ösztönözni. A hazai megvalósítás során lényegében sikerült egy olyan támogatás rendszert kialakítani mely fokozottan figyel a hazai adottságokra, igényekre és szükségletekre. Jelen tanulmány keretében az első év főbb tapasztalatinak a rendszerezésére kerül sor, melynek révén áttekintést lehet nyerni a támogatások hatásairól. Az elemzés során az egységes kérelem keretében elérhető adatok feldolgozására kerül sor, melynek révén áttekinthetővé válik, hogy a támogatás – a kérelmekben fellelhető információk alapján – milyen hatással járt az egyes ágazatok esetében, bővülte a termelési kedv. Bevezetés A Közös Agrárpolitika (KAP) 2014 és 2020 közötti reformszakaszának kialakítása során számos jelentős változásra és fontos szakpolitikai törekvésre került sor. A legelső tervezetek keretében is meghatározó szempont volt, hogy az EU-t és az KAP-ot érintő gazdasági (élelmiszer-biztonság, áringadozás, gazdasági válság) környezeti (üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, talaj kimerülése, víz- és levegőminőség, élőhelyek és biológiai sokszínűség) valamint területi kihívásokra (vidéki térségek életképessége, az EU mezőgazdaságának sokszínűsége) is választ kell találni. (EB, 2011a) A reform előzményéről, lehetséges kimeneteléről, elveiről és tartalmi elemiről valamint a kialakulást meghatározó tényezőkről számos tanulmány született1. Ugyanakkor a ténylegesen megjelenő intézkedéseket már a Többéves Pénzügyi Terv (MFF) (EB, 2011b), az EU2020 Stratégia (EB, 2010) valamint a KAP esetében megjelenő kihívásokra adandó válaszok történő megfelelés igénye. A KAP céljaira tekintettel a költségvetési időszakkal párhuzamosan futó reformoknak biztosítani kell 1. az életképes élelmiszertermelést: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítását, 2. a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást: a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezését és ösztönzését valamint Ezekre terjedelmi okok miatt nem térek ki, a teljesség igény nélkül a részletekről lásd például Annania (2009); Bartova et al. (2008), Jámor et al, (2010). Popp et al,(2012), Potori et al (2013) Swinnen (2009) műveit. 1
428
3. a kiegyensúlyozott területi fejlődést: a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartását. ˙(Jámbor et al, 2015) A KAP reformjának technikai végrehajtását alapvetően négy2 jogszabály biztosítja. Ezek közül a közvetlen támogatásokról szóló (1307/2013/EU) rendelet határozta meg, hogy az ilyen támogatások esetében a tagállamoknak egységesen milyen elemeket és elveket kell alkalmazni annak érdekében, hogy a fő KAP és tágabb értelemben az átfogó uniós célkitűzések megvalósuljanak. A korábbi reformszakaszokhoz viszonyítva több vonatkozásában is új vagy újszerűbb megközelítés keretében a tagállamok számára kötelező (alaptámogatás, zöldítés, kistermelői támogatás) és választható (termeléshez kötött támogatás, természeti hátránnyal sújtott területek támogatása, a degresszivitás), illetve a termelők számára is választható (kistermelői jogcím) elemek széles körének bevezetésére nyílt mód. Ezen intézkedések sorában kiemelendő a termeléshez kötött támogatások alkalmazásának lehetősége. A KAP kezdeti szakaszában meghatározó volt a termelési eredményekre ható intézkedések rendszere. Ebben alapvetően a piaci intézkedések valamint az árpolitika révén megvalósuló garantált jövedelem biztosításának volt meghatározó jelentősége. A KAP-ot érintő problémák3 hatására az első jelentős – a 1992-es – KAP reform során meghozott intézkedésekkel kívánták ezeket kezelni, átalakítani illetve megszűntetni. Az 1999-es és 2003as reformok során tovább erősödött a termelés mennyiségét mérséklő intézkedések jelentősége és bővült ezek szerepe (pl. SPS és SAPS bevezetése) Noha a 2008-as reformtörekvés során korlátozott mértékben jelentek meg a termeléshez kötés lehetősége (úgynevezett 68. cikk szerinti intézkedések, amely révén a teljes tagállami keret 3,5%-át lehetett termeléshez kötött jogcímek működtetésére fordítani), ez csak igen korlátozott mozgásteret biztosított a tagállamoknak. (ET, 2009) Fontos cél, hogy már akkor sem a termelés fokozása, bővítése, hanem csak a szinten tartása, a meglévő állapotok megőrzése volt a meghatározó érv az ilyen hatású jogcímek bevezetésekor. A legutóbbi KAP reform keretében megjelenő változtatások során a tagállamoknak lehetőségük nyílt új eljárás keretében jóval magasabb pénzügyi mozgástér révén újra gondolni a korábbi intézkedéseiket. A tagállamok esetében a nemzeti közvetlen támogatási keret legfeljebb 13%-a fordítható az érzékeny ágazatokra, ezen felül további legalább 2%-os keret a fehérjenövényekre vonatkozó intézkedések pénzügyi fedezetéül szolgál. A konstrukció esetében fontos szakpolitikai törekvés volt, hogy az átalagosan elérhető magasabb összegű támogatások helyett a differenciált, a tagállami szintű nehézségeket kezelő, arra figyelemmel kialakított és meghatározott feltételekkel működő nemzeti eljárások kialakítására kerüljön sor. Ennek révén lehetővé vált az érzékeny ágazatok esetében megjelenő piaci és értékesítési nehézségeket érdemben kezelni és célzott támogatás keretében mérsékelni az aktuálisan megjelenő termelői problémáikat. A tagállamok többsége élt a kötött támogatás alkalmazásának lehetőségével. Így jelenleg összesen 9 tagállam kevesebb, mint az éves kerete 8%-át használja erre a célra, 12 tagállam a maximális 13%-ot fordít ilyen intézkedésekre, 10 közülük részben, vagy egészben alkalmazza a további 2%-ot a fehérjenövények támogatására. A Bizottság 4 tagállamnak engedélyezte, hogy 13 (vagy 15)%-nál többet osszon ki a termeléshez kötött intézkedések keretein belül. (1. ábra) 1. ábra: A termeléshez kötött támogatások tagállami keretei, 2015 A vidékfejlesztésről szóló 1305/2013/EU rendelet, a finanszírozási, irányítási és egyéb horizontális kérdésekről szóló 1306/2013/EU rendelet, a közvetlen támogatásokról szóló 1307/2013/EU rendelet, és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezéséről szóló 1308/2013/EU rendelet. Ezzel együtt szükséges megemlíteni, hogy a jogszabályok késedelmes megjelenése miatt indokolt volt, a 2014-es évet átmeneti évként kezelni, ezt az 1310/2013/EU rendelet szabályozta. 3 Kiemelendő a KAP-ra ható belső tényezők sorában a megjelenő expanziós hajlam, strukturális feleslegek, a növekvő költségvetési terhek, az egyes termékpályák szintjén kialakult allokációs zavarok, a növekvő környezetterhelés valamint nemzetközi agrárkereskedelmi konfliktus erősödése. (lásd részletesebben Halmai 2007, Jámbor et al., 2015) 2
429
57,2%
60%
50% 40% 30% 20%
16,7% 15,0% 15,0%
10%
15,0% 15,0% 15,0% 15,0% 12,1% 11,0% 7,9% 7,4%
2,8%
3,7% 0,2%
20,8% 20,0% 15,0% 15,0% 12,3% 13,0% 13,0%
15,0%
2,1% 0,5%
0,5%
10,0%
1,7%
EU28
UK
FI
SE
SK
SI
PT
RO
PL
AT
NL
MT
HU
LT
LU
LV
IT
CY
HR
ES
FR
EL
IE
EE
DE
DK
CZ
BG
BE
0%
Forrás: saját szerkesztés EB 2016 alapján A tagállamok közül egyedül Németország nem vezette be a kötött támogatások rendszerét. (EB, 2014) A konstrukció részleteit illetően megállapítható, hogy az alábbi ágazatokban a legjelentősebb az intézkedés hatása: •
marhahús és borjúhús: 24 tagállam, a teljes 2015. évi termeléshez kötött boríték 42%-a,
•
tej és tejtermék: 19 tagállam, a termeléshez kötött boríték 21%-a,
•
juh- és kecskehús: 21 tagállam, a termeléshez kötött boríték 11%-a,
•
fehérjenövények: 15 tagállam, a termeléshez kötött boríték 10%-a,
•
zöldség ég gyümölcs: 19 tagállam, a boríték termeléshez kötött 5%-a,
•
cukorrépa: 10 tagállam, a termeléshez kötött boríték 4%-a. (EB2016, EB2014)
Látható, hogy a legtöbb ország az szarvasmarha (tejelő és húszhasznú) és a juh ágazatot támogatta, a teljes kötött keret 74%-a ezek esetében használható fel. A tagállamoknál a legnépszerűbb (19 tagállam élt vele) növénytermesztési ágazat a zöldség-gyümölcs volt, míg a legtöbb forrást a fehérjenövényekre (az éves keret 10%-át kitevő mértékben) fordítják a tagállamok. A 28 uniós tagállam esetésben támogatatott ágazatok számát a 2. ábra szemlélteti.
430
2. ábra: A termeléshez kötött támogatásokkal érintett ágazatok száma darab 2015 12
11 10
10
10
10
9 8
10
9 8
8
7 6
6
6
5
5
5
4 4
3
3
5
4
3 2
2
1
1
2
2
1
0 AT
BE
BG
CY
CZ
DK
EE
EL
ES
FI
FR
HR HU
IE
IT
LT
LU
LV MT NL
PL
PT
RO
SE
SI
SK
UK
Forrás: saját szerkesztés EB 2016 alapján A kötött intézkedések hazai feltételeit meghatározó 9/2015. (III. 13.) FM rendelet alapján tehát uniós összehasonlításban nem túl kiemelkedő számú jogcím meghirdetésére került sor. Ezek a húshasznú anyatehén, hízott bika-, tejhasznú tehén-, anyajuhtartásra valamint rizs, cukorrépa, zöldségnövények, ipari zöldségek, gyümölcsültetvények és bogyósok, szemes és szálas fehérje növények termesztésére vonatkoztak. (FM, 2015) A források esetében megemlítést igényel, hogy jogalkotói cél volt a hosszú távú tervezhetőség megvalósítása ennek érdekében a támogatási feltételek és a források évente nem változnak, az ágazatok számára 2020-ig kiszámítható – a 9/2015. FM rendeletben rögzített – keret áll rendelkezésre. A hazai jogcímek szerkezete és megoszlása összhangban van az unió többi tagállamában megfigyelhető folyamatokkal. Magyarországon lényegében valamennyi jelentős támogatható kultúra bekerült a jogszabály által nevesített körbe. Hazánk esetében az állattenyésztési ágazatok összesen 65%-nyi forrást (130,5 millió euró) kötnek le. A növénytermesztési ágazaton belül a legnagyobb támogatásban a zöldség-gyümölcs ágazat részesül (17%, 34 millió euró), másodikként a fehérjenövények jelennek meg, amelyre a tagállami termeléshez kötött keret 14%-a (27 millió euró) fordítható. A hazai jogcímeket és azok keretmegoszlását a 3. ábra szemlélteti. 1. ábra: Termeléshez kötött támogatási jogcímek kerete 2015-ben, millió euró Szemes fehérje; 13,5
Szálas fehérje; 13,5
Hús hasznú anyatehén; 35,0
Ipari zöldség; 9,9 Hízottbika; 4,5 Zöldség; 8,0 Gyümölcs; 16,5
Cukor; 8,0 Rizs; 2,0 Anyajuh; 22,0
Tejhasznú tehén ; 69,0
Forrás: saját szerkesztés FM 2015 alapján 2.
Adatbázis, módszer
431
Az elemzés a közvetlen támogatások igénylésekor alkalmazott Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kezelt Egységes Kérelem keretében megadott adatokra támaszkodik. Noha teljes körű elemzés lefolytatása volt a cél, bizonyos lehatárolásokra szükség volt: Módszertani és adatelérhetőségi okok miatt indokolt a növénytermesztési ágazatra szűkíteni a vizsgált intézkedések körét. Az állattenyésztés esetében nem vagy nem minden jogcímre kiterjedő adatok állnak rendelkezésre. Mivel az egyes jogcímek esetében korábban több jogszabály is hatott a változásokra, azok hatás vizsgálatától részben el kell tekinteni. Az adatok esetében az időközben jóváhagyott fellebbezések és másodfokú ítéletek eredményei nem kerülnek figyelembevételre, az egyes évek vonatkozásában az adatbázis összeállításának (2016. július.) időpontjában elérhető állapot feldolgozása valósult meg. A vizsgálat csak a közvetlen támogatások hatására fókuszál, noha több intézkedés és reálgazdasági folyamat együttesen befolyásolja a termelői döntéseket, ezek áttekintésére és elemzésére nem kerül sor. A feldolgozás során megjelenő hasznosítási kódokban végbemenő változások figyelembe vétele megvalósult. A kérelmezés során a termelőknek a hasznosítási kód feltüntetésével kell azonosítani a vetett kultúrát, így azok mentén lehetséges megfelelő elemzést elvégezni. Az elemzés 2010 és 2016 közötti időszakban feldolgozott hasznosítási kódokra támaszkodik. 2010 és 2015 között az MVH által jóváhagyott, közvetlen támogatásra jogosult terültek adati képezik a számítások alapját.(MVH, 2016) A 2016-ös év vonatkozásában a kérelmezési adatok vizsgálata valósul meg. Az elemzés során leíró statisztikai módszerek felhasználására kerül sor. Az adatok során cél volt, hogy az egyes hasznosítások esetében megjelenő termelői, területnagysági változások lehatárolásra sor kerüljön. A vizsgált során áttekinthető, hogy (1) milyen mértékben alakult az elmúlt időszakban a nevesített jogcímekbe foglalt kultúrák vetésterülete, a résztvevő termelők létszáma; (2) kimutatható-e növekedés illetve csökkenés a támogatás hatásra? Eredmények A termeléshez kötött jogcímek meghatározó eredménye, hogy a valódi teljesítményeken alapuló, a tényleges állatállományhoz és vetésterülethez köthető eredményeket támogatják. A jogalkotás során munkahipotézisként abból a feltevésből indultak ki, hogy a korábban működő különleges és elkülönített támogatásban valamint, nemzeti kiegészítő támogatásban részesülő ágazatok esetében indokolt a támogatások további alkalmazása. A támogatott ágazatok közül az uniós jog alapján ugyanakkor nem volt lehetőség a dohány szektor támogatására, így ez az ágazat kikerült támogatotti körből. Ezzel együtt a forrásfelosztás keretében szintén alap kiindulási pont volt, hogy újonnan belépő ágazatok pl. vetőmagvak, rövid vágásfordulójú növények támogatását nem szükségszerű uniós forrásból kezelni. A vetőmag esetében megjegyzendő, hogy az ágazat indirekt erősítésére sor került, mivel több kultúra esetében támogatási feltételként lett meghatározva a minősített szaporítóanyag használata, amely így biztosítja a hazai szaporítóanyag előállítás és forgalom bővülését is. A változásokat az 1. táblázat szemléleti.
432
1. táblázat: Az érzékeny ágazatok támogatásának szerkezeti változása 2014-2015 2014-ig működő támogatások
2015-től induló jogcímek
Elkülönített támogatások (cukor, zöldséggyümölcs – ipari paradicsom, bogyós gyümölcs)
Termeléshez kötött támogatás (cukor, zöldség gyümölcs)
Termeléshez kötött jogcímek (tej, rizs)
Termeléshez kötött támogatás (tej, rizs)
Termeléstől elválasztott jogcímek (kérődző, zöldség-gyümölcs, biztosítási díjtámogatás)
Termeléshez kötött támogatás (kérődző, zöldséggyümölcs)
Átmeneti nemzeti támogatások
dohány,
Átmeneti nemzeti támogatások (évente csökkentő kerettel)
Forrás: Vásáry, 2014 Az ágazati támogatások esetében a korábbi jogcímek forrásinak a lehetőségekhez mérten megvalósuló megőrzése is prioritás volt. Ennek keretében az ágazatok többségében szinten maradt illetve növekedett a támogatások keretösszege. (2. táblázat) Egyedüli csökkenés a cukorrépa termesztők esetében figyelhető meg, ugyanakkor ebben az esetben a források felhasználásának a hatékonysága volt javítható, mert a korábbi cukorreform hatására bevezetett – több esetben már érdemi cukorrépa termesztéssel nem járó – bázisjogosultságok kivezetésével. Így a 2015-ben cukorrépát termesztő termelők közel azonos összeghez jutottak, mint korábban. 2. táblázat: Az egyes ágazatokat érintő támogatások jogcímei és keretösszegei, 2013, 2015, euró Elkülönített és különleges nemzeti támogatás Boríték* Termeléshez kötött Boríték* jogcímek (2013, euró) támogatások (2015, euró) Különleges tej 44 500 000 tej 69 000 000 Kérődző program - anyatehén 27 544 864 hús hasznú anyatehén 35 000 000 Kérődző program - hízottbika 3 645 082 hízottbika 4 500 000 Kérődző program - extenzifikációs 7 334 915 Kérődző program - anyajuh 8 706 445 anyajuh 22 000 000 Kérődző program - anyajuh kiegészítő 1 525 154 Elkülönített cukor 41 010 000 cukor 8 000 000 Különleges rizs 1 300 000 rizs 2 000 000 Elkülönített zöldség (ipari paradicsom) 4 756 000 ipari zöldség 9 945 000 Zöldség-gyümölcs szerkezetátalakítás - zöldség 903 112 zöldség 8 000 000 Zöldség-gyümölcs szerkezetátalakítás - gyümölcs 8 061 863 gyümölcs 16 500 000 Elkülönített bogyós gyümölcs 391 000 Összesen 149 678 435 174 945 000 Szemes fehérje 13 460 000 Szálas fehérje 13 460 000 Összesen 201 865 000 Forrás: saját szerkesztés *Megjegyzés: Kötelezettségvállalásra vonatkozó keretösszegek.
433
A források nagymértékű növekedése lehetővé tette, hogy a korábban fajlagosan alacsonyabb összegű támogatásban részesülő ágazatoknál a felhasználható források jelentős mértékben bővüljenek. Ennek során 2015-től évente
a tej ágazatra az eddigi 13,35 milliárd forintnál 54%-al több, 20,7 milliárd forint jutott,
a rizs ágazat az eddigi 390 millió forintnál 54%-al több, 600 millió forintnyi termeléshez kötött támogatást kapott,
a juhágazat eddigi 3 milliárd forintos uniós támogatása – több mint duplájára – 6,6 milliárd forintra nőtt,
az anyatehéntartás támogatás kerete 690 millió forinttal nő, így 10,5 milliárd forint lett.
a zöldség- gyümölcs ágazat jelenlegi, különböző jogcímeken folyósított 4,3 milliárd forintos európai uniós támogatási kerete 2,4-szeresére nő, 10,4 milliárd forintra emelkedett.4
A támogatási folyamatok sorában meghatározó, hogy az egyes ágazatok esetében milyen mértékű volt, illetve milyen mértékben változott a bejelentett területek nagysága? Más szóval milyen hatása volt az új támogatási jogcímek megjelenésének a területnagyságra és az érintett termelők körére? Mivel az egyes évek során a hasznosítási kódok rendszerében jelentős változás következhető be (pl. egyes kultúrák kikerülnek, vagy hasznosítási kódok összevonására került sor, illetve vetőmag célú hasznosítás külön használati kódot kapott), az egyes fajokra, fajtákra vonatkozó adatokat több esetben csak pontatlanul lehetne kimutatni. Ezt kezelendő az egyes jogcímeket érintő ágazatok összesített adatait kell vizsgálni. A 3. táblázat értékei alapján megfigyelhető, hogy, az egyes jogcímekbe tartozó növénykultúrák összesített területadatai növekvő trendet mutatnak. A legtöbb kultúra esetében – részben a vetésforgó, illetve egyéb agrotechnikai megfontolás miatt – az egyes évek között jelentős területnagyságbeli eltérések is lehetnek. Mindezek ellenére megállapítható, hogy a legtöbb ágazatot érintően a 2015-ös év jelentős növekedést eredményezett, ezzel együtt a 2016. évi kérelmek további erősödést mutatnak. (3. táblázat) 3. táblázat: A termeléshez kötött támogatással érintett kultúrák összesített területe, hektár Jogcím megnevezése Zöldségnövények
2015/2010- 2016/20102014 átlag 2014 átlag 59 296,5 45 363,5 40 928,0 36 046,6 47 277,0 50 774,2 63 135,7 111% 138% 2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
Szálas fehérje
189 751,5 177 469,7 173 121,2 177 420,8 191 762,7 164 662,1 207 809,0
91%
114%
Ipari zöldség
38 459,2 43 265,2 50 422,9 46 859,3 56 843,3 61 977,3 58 844,7
131%
125%
Gyümölcs
77 424,7 75 732,7 75 059,6 76 259,3 76 169,0 75 091,8 75 874,3
99%
100%
Szemes fehérje
64 070,2 62 555,1 62 065,0 59 527,4 65 985,7 88 587,6 75 109,4
141%
120%
429 002,0 404 386,2 401 596,6 396 113,4 438 037,7 441 093,0 480 773,1
107%
116%
Összesen
Forrás: MVH 2016 alapján, saját szerkesztés
Megjegyzést igényel, hogy a kormány döntése értelmében a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok számára, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében elindult a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” program, amely 2020-ig több ezer munkahely létrejöttét célozta meg. A program 212 milliárd forint forrás allokációjára vonatkozik. Ebből 180 milliárd forint nemzeti támogatás és kizárólag az állattenyésztési ágazatok (tej, húshasznú szarvasmarha, sertés, baromfi, juh) többlettámogatására használható fel. Az intézkedés révén 6 éven át biztosított a forrás az állatállomány további növelésének elősegítéséhez. (FM, 2014) 4
434
Természetszerűen a gyümölcsök esetében legkisebb a növekmény, míg egyéb szántóföldi növényekre kialakított technológiákkal könnyen művelhető kultúrák (pl. szemes, szálas fehérje) esetében nagyobb növekedés figyelhető meg. Az intézkedések első évben a szemes fehérje illetve az ipari zöldségek esetében nőtt legnagyobb mértékben a vetésterület. Ha 2016-os év eredményét s megnézzük, akkor e kultúrákat megelőzve a zöldségnövények területe nőtt a legjelentősebben. Ennek oka az, hogy az olajtök és az olajretek is támogatható kultúrának számít. Amennyiben a termelők számát illetően megjelenő hatásokat kívánjuk vizsgálni, szembeötlő, hogy jóval kisebb mértékű a növekedés, mint a terület esetében. (3. táblázat) Vélelmezhetően az esetek többségében azok fogtak bele az egyes kultúrák művelésébe, akik már korábban is rendelkeztek gyakorlattal. Ezek a termelők támogatás nélkül is ezeket a kultúrákat termesztették volna, a támogatás megjelenésének hatására viszont növelte a vetésterületet, így jutva extra jövedelemhez. A növekményt az új belépők is magyarázzák, akik kifejezetten az a támogatás hatására kezdtek a nevezett kultúra termesztésébe. 3. táblázat: A termeléshez kötött támogatással érintett kultúrákat művelő termelők adatai, fő Jogcím megnevezése Zöldségnövények Szálas fehérje Ipari zöldség Gyümölcs Szemes fehérje Összesen
2010
2011
2012
2013
2014
2015
17 942 16 418 15 065 13 969 15 359 17 225 28 331 27 099 26 145 26 420 27 270 27 838 3 586
5 301
5 123
129%
125%
25 569 24 305 23 607 23 478 23 667 22 567
22 755
94%
94%
7 024
5 945
205%
174%
79 093 74 858 72 269 71 164 74 905 79 955
81 874
107%
110%
3 665
3 781 3 255
4 221 3 231
4 126 3 171
4 810
2015/2010- 2016/20102014 átlag 2014 átlag 17 548 109% 111% 30 503 103% 113%
2016
3 799
Forrás: MVH 2016 alapján, saját szerkesztés A szemes fehérjék vonatkozásában döntően az új belépők domináltak. Ezzel megegyező megállapításra jutott a szerző 2016-os tanulmányában, ahol a szója termesztők esetében lehetett kimutatni a támogatásvezérelt megjelenést. (Vásáry, 2016) Ugyanakkor megállapítható az is, hogy mivel sokan megfelelő szaktudás hiányában vágtak bele egyes kultúrák termesztésébe, a nem várt módon megjelenő hozamelmaradás rotációt illetve a termesztéssel való felhagyást eredményezett. Annak ellenére, hogy a legtöbb jogcím esetében bővül az igénybe vett terület illetve a termelők köre, több adminisztrációs probléma is nehezítette a támogatási feltételeknek való megfelelést. Már önmagában a jogcímek változása miatt megjelenő nagymennyiségű újdonság, új követelmények megléte növelte pontatlan kérelmek arányát. A területalapú igényléseknél jellemző volt a pontatlan parcella terület és parcella rajz, amely miatt több esetben túligénylésre került sor. Az zöldségek és szemes fehérjenövények esetében a minősített vetőmagok használatának igazolása okozott gondot. Itt a számla, címke hiánya valamint a nem megfelelő mennyiség igazolása jelentette a fő nehézséget. A cukorrépa termesztőknél több esetben a szükséges dokumentumok (szerződés, szállítási jog, átvétel) beküldése maradt el, de a szemes fehérjenövényekre vonatkozóan a hozamigazolás határidőre történő megküldése nem sikerült minden esetben. A gyümölcs ültetvények esetében pedig több termelőnél a hatósági bizonyítvány kiállítása során jelentek meg kizáró okok. Következtetések A támogatáspolitika fejlődése során megjelenő új és újabb hatások, kihívások kezelése érdekében ismét felértékelődött a termeléshez kötött konstrukciók jelentősége. Ennek keretében összesen 27 uniós tagállam használja az érzékeny ágazatok támogatására szolgáló rendszert. Hazánk a legfontosabb támogatandó ágazatokra vonatkozóan a lehető legnagyobb keretet érintő csomagot vezette be 2015-be. A folyamat hatására jelentősen nőtt az érintett kultúrák vetésterülete, illetve egyre több termelő kezdett ilyen növényekkel foglalkozni. Noha uniós cél, hogy ne nőjenek a termésmennyiségek és közösségi szinten ne okozzon értékesítési feszültséget, piaci zavarokat ezek az intézkedések, a hazai agrárpolitikai célok megvalósulását a kötött
435
támogatások mindenképpen erősítik. A támogatott érzékeny ágazatok esetében ugyanis meghatározó jelentőséggel bírnak, a jelentős keretösszegű – több esetben a korábban elérhető támogatási értéknél jóval nagyobb pénzügyi mozgásteret biztosító – jogcímek. A támogatási rendszer esetében nagy jelentőséggel bír, hogy azok forrása – a jelenlegi ismeretink szerint – 2020-ig biztosított és az ágazatonként meghatározott források átcsoportosítására nincs mód. Csak az adott ágazatban résztvevő termelők számára hasznosítható, a jogosult területnagyság, illetve állatlétszám függvényében.
Irodalomjegyzék 1. Anania G. (2009) The EU agricultural policy from a long run perspective: implications from the evolution of the global context, http://ec.europa.eu/dgs/policy_advisers/docs/session4_ anania_pp_cap_global.pdf, letöltés dátuma: 20015 december 4. 2. Baksa A. - Vásáry M (szerk.)(2015): A Közös Agrárpolitika alkalmazásának keretei - A 2015-tól működő piaci intézkedések és közvetlen támogatások hazai feltételrendszere, A közgazdasági-módszertani képzés fejlesztéséért Alapítvány, p. 176 3. Bartova L. - M’barek R. (szerk.)(2008): Impact Analysis of CAP Reform on the Main Agricultural Commodities AGMEMOD – Summary Report, JRC 4. Európai Bizottság (2010): EUROPE 2020 A strategy for smart, sustainable and inclusive growth, COM(2010) 2020 final 5. Európai Bizottság (2011a): A KAP jövője 2020-ig Jogalkotási javaslatok, prezentáció 6. Európai Bizottság (2011b): A Budget For Europe 2020 - Part I - Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions, http://ec.europa.eu/budget/library/biblio/documents/fin_fwk1420/MFF_COM-2011500_Part_I_en.pdf letöltés dátuma 2016. augusztus 29. 7. Európai Bizottság (2014): A tagállamok 2014.08.01-ig meghozott döntései, Mezőgazdasági Főigazgatóság, előadás 8. Európai Bizottság (2016): Direct payments 2015-2020 Decisions taken by Member States: State of play as at June 2016 Information note 9. Európai Parlament és Európai Tanács (2013): 1307/2013/EU rendelet a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 10. Európai Tanács (2009) 73/2009/EK rendelet a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 11. Földművelésügyi Miniszter (2015): 9/2015. (III. 13.) FM rendelet a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól 12. Földművelésügyi Minisztérium (2014): Még több forrás és munkahely a mezőgazdaságban, http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/hirek/meg-tobb-forras-es-munkahely-amezogazdasagban, letöltés dátuma: 2016. augusztus 14. 13. Halmai P. (szerk.)(2007): Az Európai Uniós agrárrendszere, Mezőgazda Kiadó, Budapest p 402 14. Jámbor A. – Harvey D. (2010): CAP Reform Options: A Challenge for Analysis & Synthesis, Centre for Rural Economy Discussion Paper Series No. 28, http://www.ncl.ac.uk/cre/publish/ discussionpapers/pdfs/dp28JamborHarvey.pdf a letöltés dátuma: 2016. augusztus 22.
436
15. Jámbor A. - Mizik T. (szerk.) (2014): Bevezetés a Közös Agrárpolitikába. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2014. 268 p. 16. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (2016) Egységes kérelem IIER adatbázis 17. Popp J., Papp G., Kovács M., Potori N. (2012): KAP 2014-2020: a közvetlen támogatások javasolt új rendszerének hatásvizsgálata Magyarországon Gazdálkodás 56. évf:(1) pp. 6-18. 18. Potori N., Kovács M., Vásáry V. (2013): The Common Agricultural Policy 2014-2020: an impact assessment of the new system of direct payments in Hungary Studies In Agricultural Economics 115:(3) pp. 118-123. 19. Swinnen J. F. M. (2009): On The Future of Direct Payments, http://ec.europa.eu/dgs/ policy_advisers/docs/session1_swinnen_future_of_dps.pdf a letöltés dátuma: 2016. augusztus 22. 20. Vásáry M. (2014): KAP- várható támogatási rendszer 2015 és 2020 között Magyarországon, Nemzeti döntések, hatáskörök, I. Pillér - Közvetlen támogatások és nemzeti támogatások, előadás 21. Vásáry M. (2016): A termeléshez kötött támogatás – Ágazati hatások, a szója esetében tapasztalható sajátosságok In: Takácsné György Katalin (szerk.) Innovációs kihívások és lehetőségek 2014-2020 között: XV. Nemzetközi Tudományos Napok. 1704 p. Konferencia helye, ideje: Gyöngyös, Magyarország, 2016.03.30-2016.03.31. Gyöngyös: Károly Róbert Főiskola, 2016. pp. 1629-1637. (ISBN:978-963-9941-92-2)
437
