SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ELŐNYÉNEK BIZTOSÍTÁSA
(kivonat)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 3 1
Vezetői összefoglaló........................................................................................................... 5
2
Fejlesztési igény megalapozása.......................................................................................... 6
3
4
5
2.1
Tervezési terület bemutatása ...................................................................................... 6
2.2
A szekszárdi beavatkozási területek felmérése és vizsgálata .................................... 17
2.3
A projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások.................................................. 30
2.4
Célcsoportok bemutatása .......................................................................................... 32
Megoldási változatok felvázolása és elemzése ................................................................ 33 3.1
„A” változat ................................................................................................................ 33
3.2
„B” változat ................................................................................................................ 38
Megvalósítási javaslat kidolgozása................................................................................... 44 4.1
Műszaki tartalom részletes leírása............................................................................. 44
4.2
Javaslatok kapcsolódó forgalomtechnikai beavatkozásokra ..................................... 44
Pénzügyi elemzés ............................................................................................................. 46 5.1
Beruházási költségek becslése ................................................................................... 46
5.2
Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata ......................................................................... 48
3
1
Vezetői összefoglaló
„Az autóbusz-állomás és a vasútállomás kapcsolatainak és szolgáltatási színvonalának javítása” projekt célkitűzése a Keselyűsi út – tehermentesítő főút csomópont közelében található autóbusz-állomás zavartságának csökkentése, az autóbuszok ki- és behajtásának segítése, a csomóponton való áthaladás könnyítése. A cél megvalósításával elősegíthető az autóbuszos közlekedés nyújtotta komfortérzet javítása, az autóbusz nem „vesztegel” a közúti forgalom torlódása miatt, hanem az utas által is érezhető módon halad. A megvalósítás magában foglalja az autóbusz-állomással közvetlen kölcsönhatásban lévő útszakasz forgalomtechnikai eszközökkel való zavartság-csökkentését, valamint a szintbeni vasúti átkelő okozta torlódások (amelyek az autóbusz-viszonylatokat is érintik) miatt elszenvedett időveszteségek csökkentését, szintén forgalomtechnikai beavatkozások útján. Járulékos beavatkozásként történik meg a kerékpáros közlekedés körülményeinek javítása, kapcsolódva az intermodális csomóponthoz tervezett B+R tárolókkal, javítva annak megközelíthetőségét. A csomópontba való behaladást megelőzően, illetve a csomópontból való kihaladást követően az autóbuszok előnyben részesítését, a jelzőlámpa-fázisok hangolását javasoljuk az alábbi útvonalakon: • Rákóczi utca – Széchenyi utca – Garay tér – Szent István tér – Hunyadi utca – Autóbusz-állomás • Béri Balogh Ádám utca – Széchenyi utca – Garay tér – Szent István tér – Hunyadi utca – Autóbusz-állomás A forgalom várható átrendeződése miatt a lámpafázisokba való beavatkozás 2010 ősze előtt nem indokolt. 2010 ősze után egy teljes körű közúti felvétel nyomán javasoljuk a lámpafázisok újratervezését. Figyelembe véve az Önkormányzattal történt egyeztetéseken megismert álláspontokat, buszsávok kialakítását a jelenlegi közösségi közlekedési hálózat mellett nem tartjuk indokoltnak. A közösségi hálózat megváltozása esetén ez az álláspont felülvizsgálandó.
5
2
Fejlesztési igény megalapozása
2.1 Tervezési terület bemutatása 2.1.1 Jelenlegi közúthálózat Szekszárd MJV közúti közlekedését tekintve kedvező helyen fekszik. Közelében húzódik a 6. sz. főút, amely kapcsolatot teremt a várostól 144 km-re lévő fővárossal, valamint a 62 km-re fekvő szomszédos megyeszékhellyel, Péccsel. A városon észak-déli vonalban keresztülhalad az 56. sz. főút, amely az országhatárral biztosít kapcsolatot. A várostól keletre átadásra került az M6 autópálya, amely észak-déli kapcsolatot és gyorsabb elérést biztosít Budapesttel és Péccsel, a várostól északra az M9 gyorsforgalmi út részeként megépült Szent László híd pedig biztosítja a város kelet-nyugati kapcsolatát. A következőkben részletesen bemutatásra kerülnek a város közvetlen környezetének meghatározó közúthálózati elemei. Gyorsforgalmi úthálózat Az M6 autópálya a Helsinki V/C közlekedési folyosó része. Ez a közlekedési folyosó a München – Ankara tengelyből Budapestnél ágazik ki, és Eszék – Szarajevó – Plocse vonalon éri el az Adriát. Északi megfelelője a Budapest – Krakkó – Katowice – Gdansk vonal a Balti tenger irányában. 2006-ban került átadásra az M6 Érd – Dunaújváros közötti 54 km-es szakasza, amely kiépítettségét tekintve 2x2 forgalmi sávos autópálya. A megépített szakasz összesen 11 csomóponttal épült meg. A folyosó következő szakaszát 2008. szeptember 23-án helyezték forgalomba, az M0 és az Érdi tető között. A szakasz hossza 8,3 km, kiépítettsége 2x2 forgalmi sávos autópálya. A rövid szakaszon 4 csomópont került kiépítésre. Idén, 2010. március 31-én helyezték forgalomba az M6 következő, egybefüggő szakaszát Dunaújváros és Bóly között köz- és magánszféra partnerség (PPP) finanszírozásban. Az egyik részszakasz az M6 autópálya Érd – Dunaújváros szakasz folytatásaként, a megépült dunaújvárosi M6-M8 autópálya-autóúti csomópont és a tervezett szekszárdi M6-M9 autópálya-autóúti csomópontok között Fejér és Tolna megye területén halad. A szakasz hossza 65.1 km, kiépítettsége 2x2 forgalmi sávos autópálya. Az építési szakaszon 8 autópálya csomópont létesült, mindegyik országos közúti kapcsolatot biztosít. A második részszakasz Szekszárd és Bóly között, Tolna és Baranya megye területén épült meg, mintegy 48 km hosszban. Kiépítettsége 2x2 forgalmi sávos autópálya, a szakaszon 5 csomópont épült meg. Az M6 Bóly – országhatár szakasza jogerős építési engedéllyel rendelkezik, az építési engedély kiadása a Nemzeti Közlekedési Hatóság részéről 2007. március 30-án megtörtént.
6
Az országos közutakra vonatkozóan az NKH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága 2007. július 13-án adta ki az építési engedélyt. Szintén PPP konstrukcióban épült meg az M60 gyorsforgalmi út Bóly és Szentlőrinc között. Az útszakasz hossza: 55 km. 2x2 sávos autópályává fejleszthető autóútként épült meg. A pécsi bekötés Bóly (Mohács) melletti csomópontból ágazik ki, és a 6. számú főutat Szentlőrincnél éri el. A szakaszon 10 csomópont épül meg, melyből három Pécs bekötését szolgálja. Az M60 Bóly – Pécs közötti szakasza 2010.március 31-én kerül átadásra. Az M6 autópályához kapcsolódóan a közelmúltban két Duna híd is megépült. 2003. július 4.-én adták át a forgalomnak a Szent László hidat, amely Szekszárdtól északra köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. 919,6 méteres hosszával megépítésekor az ország leghosszabb közúti hídja volt. Ezen a hídon vezet át a 2x1 sávos M9 autóút, mely jelenleg a 6. sz. főutat köti össze az 51. sz. főúttal. A megépült 20 km-es szakasz része lesz annak a gyűrűnek, amely Soprontól az ország déli határával párhuzamosan Szegedig húzódik majd. A híd Szent László király, Szekszárd város védőszentjének nevét viseli, 2004-ben Építőipari Nívódíjat kapott.
1. ábra: A Szent László híd (forrás: http://www.heidelbergcement.com/hu/hu/country/news/photogall/reference/Szekszard_Point.htm)
2007. július 23.-án került átadásra a Pentele híd (a híd neve Dunapentele falura utal, amely Dunaújváros helyén állott), amely Dunaújvárost köti össze Dunavecsével, a 6. sz. főutat az 51. sz. főúttal. A híd 2005-2007 között épült fel, mintegy 43 milliárd forint költséggel. A híd része a tervezett M8 gyorsforgalmi útnak, amely az ország középső részén biztosít kelet7
nyugati összeköttetést. Szerkezeti adottsága miatt szélessége 40,94 méter, melyen 2x2 forgalmi sáv, 2x1 leállósáv, 3,6 méter széles elválasztósáv és kétoldalt 2,4 méter széles járda és kerékpárút található. A híd szerkezettípusát tekintve kosárfüles ívhíd.
2. ábra: A Pentele híd (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pentele_h%C3%ADd)
Fő- és mellékúthálózat 6. sz. főút (K III. A) Budapest – Pécs – Barcs között teremt kapcsolatot. Szekszárdtól északra húzódik és az M6 átadásáig a legfontosabb közúthálózati elem volt észak-déli irányban. Szekszárd közeléből indul a 63. sz. főút (K IV. A) Szekszárd – Székesfehérvár között teremt kapcsolatot. Ez az út a Dunántúlnak egy jelentős részét tárja fel, azonban minden közbeeső település központján áthalad. Elkerülő szakaszok híján az eljutási sebesség viszonylag alacsony. A 65. sz. főút (K IV. A) Szekszárd – Tamási - Siófok között húzódik. A főút elkerülő szakaszok híján a településeken áthalad. A város északi határánál indul, végighalad a város belsejében, és déli irányba Bátaszék és Mohács felé képez főúti kapcsolatot az 56. sz. főút (K IV. A). A főút Szekszárd tehermentesítését biztosítja, amely meglévő úthálózati elemek fejlesztésével került kijelölésre, a felüljáró le- és felhajtó ágai a Széchenyi Plusz Terv keretein belül valósultak meg. A 6. sz. főúttal párhuzamosan – mintegy azt tehermentesítve – halad az 5112 j. Dunaszentgyörgy – Szekszárd közötti összekötő út (K V. A). 8
A településtől délre eső kisebb falvakat fűzi fel az 5113 j. Szekszárd – Decs – Várdomb közötti összekötő út (K V. A), amelyből Őcsény belterületén indul ki és az 56. sz. úthoz csatlakozik az 5114 j. Őcsény – Szőlőhegy közötti összekötő út (K V. A). Szekszárdtól keletre lévő Keselyűs az 51369 j. bekötő úton (K V. A) csatlakozik a megyeszékhelyhez. Szekszárd MJV belterületi közúti közlekedési helyzete Szekszárd észak-déli tengelyét képezi a volt 56-os számú, Szekszárd – Mohács közötti főút, amely 2004 januárja óta önkormányzati kezelésbe került át. Az út a település központján halad át, és ezért jelentős gátja a településközpont fejlesztésének. Azzal, hogy a tehermentesítő úton több javító jellegű beruházás (a Damjanich felüljáró összekötő ágai, a Hunyadi utcai csomópont) megépült, megteremtődött a lehetősége, hogy az 56-os út számára ez az útvonal legyen kijelölve (2004. január óta új ez az 56-os számú Szekszárd – Mohács közötti új főút). További fejlesztésként várható az út északi irányú – a deltáig történő – továbbépítése. Ezzel elérhető közelségbe kerül egy kiterjedtebb gyalogos városközpont kialakításának, ill. továbbfejlesztésének a lehetősége.
3. ábra: Az észak-déli tengely, a régi 56. sz. főút (fotó: Ekés András)
A keresztirányú útkapcsolatok legfontosabb eleme a Keselyűsi út - Garay tér - Béla tér Bartina utca. Ez az út a nyugati lakóterületeket és a keleti iparterületet köti össze. Legjelentősebb csomópontja a városközpontban, a Széchenyi utcánál, valamint a tehermentesítő útnál van. Az említett kötöttségek ellenére az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül a város úthálózata. Ezeknek a legjelentősebb eleme, hogy befejeződött a keleti 9
tehermentesítő út építése. Megépült a Pollack Mihály út, Keselyűsi út eltolt csomópontjának átalakítása, valamint az elkerülő út déli végén, az 56. úttal alkotott keresztezésnél korszerű körforgalmú csomópont. Várhatóan jelentős mértékben növeli a tehermentesítő út használhatóságát a Damjanich utcai felüljáró és a Pollack Mihály utca közötti – átadott – forgalmi kapcsolat. Ugyancsak a forgalom jobb eloszlását segíti a Munkácsy utca - Alisca utca korszerű kiépítése. 2.1.2 Közösségi közlekedés Autóbusz A jelenlegi helyi autóbusz-hálózat kialakulásának előzményei Szekszárd város közösségi közlekedésének jellemzése – az utasforgalom nagyságát tekintve – egy növekvő és egy csökkenő tendenciájú ciklusra osztható. A kezdetektől (1961) a 80-as évek végéig folyamatos fejlődés jellemezte – köszönhetően a lakosságszám nagymértékű növekedésnek, az iparosításnak és az infrastruktúra-fejlesztéseknek. A rendszerváltás után – hasonlóan más városokhoz – Szekszárdon is elkezdődött egy folyamatos utasszámcsökkenés, ami több okra vezethető vissza: • Az ipari üzemekben foglalkoztatottak száma fokozatosan csökkent, aminek következtében az ilyen irányú hivatásforgalom aránya és nagysága is kisebb lett. • A közösségi közlekedési hálózat nem alkalmazkodott a megváltozott utazási igényekhez. •
A járműpark állapotának folyamatos romlása csökkentette az utazási komfortot.
A közösségi közlekedés finanszírozási módja országszerte megváltozott. A megnövekedett költségek és a csökkenő bevételek következtében kialakuló hiányt a szolgáltató évről-évre csak az üzemeltetési költségek csökkentésével (járatmegszüntetések) tudta pótolni. A járatritkítások tovább rontották a közösségi közlekedés vonzerejét. A korábbi helyi járati forgalom 14 autóbuszvonalon bonyolódott. A vonalak jelzése: 1, 2, 5, 6, 7, 8, 8/A, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15. A 11-es vonalon a helyi járati forgalmat helyközi járatok végezték. A fennmaradó 13 vonal valójában 31 relációt takart, tehát a 13 alapvonal mellett 18 betétvonal létezett, amelyek megkülönböztető jelöléssel nem rendelkeztek. A korábbi vonalak jellemző adatait a 1. táblázat foglalja össze.
10
1. táblázat: A korábbi helyi járati viszonylatok vonalhossza, menetideje, járatszáma Vonalszám
Viszonylat
Vonalhossz (km)
Menetidő (perc)
Járatok száma
1
TOLNATEJ Zrt. – Hosszú-völgy
5,9
21
12/12
2
Autóbusz-állomás – Palánk
5,1
16
12/9
5
Autóbusz-állomás – Baranya-völgy
8,0
27
13/13
6
Autóbusz-állomás – Tót-völgy
7,3
23
20/20
7
TOLNATEJ Zrt. – Csatári torok
4,8
18
5/7
8
Autóbusz-állomás – Palánk
8,0
22
2/2
8/A
Autóbusz-állomás – Műszergyár
3,6
10
2/4
9
TESCO Áruház – Jobb-Parászta
6,0
19
17/18
10
TOLNATEJ Zrt. – TESCO Áruház
6,5
23
25/25
12
TESCO Áruház – Olajkút – TESCO Áruház
9,1
29
6/5
13
TOLNATEJ Zrt. – Bottyán-hegy
4,9
16
11/8
14
TOLNATEJ Zrt. – Bottyán-hegy
5,7
20
10/14
15
Árnyas utca – Palánk
7,7
23
23/22
A 2007. december 9-én életbe lépett menetrendben szereplő, korábbi helyi autóbusz hálózat bruttó vonalhossza 94,1 km volt. A hálózaton iskolai előadások napján 319, tanszünetben munkanapokon 302, szabadnapokon 157, munkaszüneti napokon 150 járat közlekedett. További korlátozások voltak érvényesek egyes vonalak (az 5-ös) egyes járataira, amelyek csak a nyári időszámítás alatt közlekedtek, illetve – szintén a nyári/téli időszámítástól függően – rövidített útvonalon jártak. A belvárosban a hálózatsűrűség és a fonódási arány értéke lényegesen nagyobb volt, mint a fent említett értékek. Vagyis a belső városrészben túl sok viszonylat közlekedett, rontva a járatok férőhely-kihasználtságát. Ez a helyzet jelentős és túlzott jármű-km teljesítményt igényelt, és a külső városrészek forgalom ellátottságának színvonalát rontotta. A Garay tér – Szent István tér – Hunyadi utca – Autóbusz állomás szakaszon 8 vonal járatai közlekedtek, az Autóbusz-állomást pedig 11 viszonylat érintette a 14-ből. Az itt mért utasszámokat tekintve, a nagy járatsűrűség jelentős túldotáltságot mutatott. A helyi járati hálózat vonalai – alakjukat tekintve – nagyrészt sugaras, illetve átlapolt vonalak (2, 5, 6, 10, 13, 14). Kevésbé voltak jellemzőek az átmérős vonalak, melyek a város egymással szemben elhelyezkedő külső részeit kötik össze (1, 9, 15). Három transzverzális vonalon is közlekedtek autóbuszok (7, 8, 8/A), ezek a viszonylatok nem érintették a szűkebben vett
11
városközpontot, jellemzően célvonalként funkcionáltak, munkanapokon közlekedtek mindössze néhány járattal. A 12-es volt a hálózat egyetlen hurokban végződő vonala. A vonalak forgalomban betöltött szerepét vizsgálva megállapítható, hogy a korábbi hálózat sem rendelkezetett valódi gerincvonallal. A 15-ös viszonylat, a vonal alakját, útvonalát és utasforgalmát tekintve, alkalmas lett volna erre a feladatra, de a kialakított menetrend, a ritka járatkövetés és a rövid üzemidő miatt valójában nem töltötte be ezt a szerepet. Gerincvonal hiányában, valamint a „mindenhonnan-mindenhova” típusú hálózat jellegéből adódóan rá- és elhordó viszonylatokról sem beszélhetünk hagyományos értelemben. A menetrend alapvetően „helyközis” jelleggel bírt, elsősorban a munka- és iskolakezdésekhez, -befejezésekhez igazodva. A holtidőszakokban legsűrűbb követési idő 60 perc volt, de előfordultak olyan vonalak, illetve körzetek, ahol több órán keresztül nem közlekedett autóbusz. Kevés volt az ütemesen közlekedő járatok száma, több órás időszakot vizsgálva periodikus követés csak a délelőtti holtidőszakban és csak néhány vonalon volt jellemző: 6os, 9-es, 14-es, 15-ös vonalak. A járatsűrűségben, a csúcs-, illetve völgyidőszakokat összehasonlítva, jelentős különbségek mutatkoztak. Munkanapokon az átlagos járatkövetési idő a csúcsórákban, egyes vonalakon 10 percre is lecsökkent, viszont holtidőszakokban előfordult, hogy két egymást követő járat indulása között 3 óra különbség volt. A legtöbb napi fordulóval közlekedő 10-es vonalon munkanapokon 25/25 járat közlekedett, míg ugyanez az adat a 8-as esetében 2/2, amely ezzel a legkevesebbszer közlekedő vonala volt a hálózatnak. Sok esetben a részben azonos útvonalon közlekedő járatok azonos időpontban indultak, így kizárták annak lehetőségét, hogy időben egyenletes forgalom alakulhasson ki egy-egy útszakaszon. A menetidők betartása, a városi közlekedés sajátosságai miatt, Szekszárdon is problémát jelent. A korábbi hálózatot tekintve a csúcsidőszakokban jellemző késések és a holtidőszaki sietések oka az utasszám és az utakon jelentkező járműforgalom nagyságának ingadozása. Tovább fokozza a problémát, hogy a helyi autóbuszokon – a helyköziekhez hasonlóan – jegykiadó gépeket alkalmaznak érvényesítő készülékek helyett. A menetdíjból visszajáró összeg kiszámolása során keletkező késedelem ugyanis növeli a megállóhelyi tartózkodási időt, ezáltal a menettartamot is. Ez a probléma tovább nehezíti a menetrend betarthatóságát, főként a csúcsidőszakokban. Összegzésképp megállapítható, hogy az utasszám-csökkenés megállítása – a tömegközlekedési hálózat racionalizálásán túl – az utastájékoztatás, az infrastruktúra és az üzemeltetés minőségének, hatékonyságának fejlesztésével érhető el. Az új hálózat alapjai Az igényelt hálózatfejlesztést megelőzően, 2007 decemberében végzett célforgalmi interjúk alapján az utasok igényeinek felmérését és megismerését követően az alábbi vélemények születtek a korábbi menetrendet és hálózatot illetően, melyből kitűnik, hogy a mobil lakosságon belül, az aktív és inaktív utasokat tekintve eltérő igények mutatkoznak: 12
• Az idősebb, nyugdíjas utasok alapvetően elégedettek voltak az útvonalakkal és a menetrenddel. Változtatást az utastájékoztatás módjában igényeltek, elsősorban a megállóhelyi indulási jegyzékek betűméretének nagyságát érte kritika részükről. Ezen felül a járművek állapotára is panaszkodtak, de azóta ez a probléma megoldódott az új autóbuszbeszerzéseknek köszönhetően. • Az aktív korú utasoknál az elégedetlenség forrása legfőbbképpen a ritka járatkövetés volt. Mivel a város nagyobb lakótelepei viszonylag kis távolságra helyezkednek el a városközponttól, ezek az utasok inkább vállalják a gyaloglást – akár még a magasabban fekvő lakóterületekre is – mint a hosszabb idejű várakozást az autóbuszra. Vagyis gyalog hamarabb célhoz érnek, mint tömegközlekedést használva. A célforgalmi interjúk értékelésekor különösen szembetűnő volt a megnövekedett utazási igény a nagyáruházak irányába. Szekszárdon az országos átlagnál magasabb az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma, a városlakók hagyományosan nagy számban közlekednek személygépjárművel, melynek egyik oka – sok más mellett – a városi tömegközlekedés alacsony szolgáltatási színvonala. A városközpont gépjárműforgalma az utóbbi években jelentősen megnőtt, és mára már a parkolás is komoly problémákat okoz. Ezeknek a gondoknak a kezelésére – több más eszköz mellett – a tömegközlekedés racionalizálása, illetve fejlesztése is napirendre került, ugyanis sikerült a városvezetés figyelmét ráirányítani arra, hogy a városüzemeltetésnek és – fejlesztésnek fontos, megkerülhetetlen szegmense a közösségi közlekedés. A tömegközlekedés fejlesztése azonban nem merülhet ki a hálózat és a menetrend átalakításában, hiszen javítani kell az utastájékoztatás, a megállóhelyi infrastruktúra színvonalán is, továbbá meg kell próbálni megteremteni egy új közösségi közlekedési kultúrát a városban, amelyhez átgondolt PR tevékenységre és kommunikációra is szükség van. A szolgáltató és az önkormányzat között köttetett Szolgáltatási Szerződés alapján meghatározott éves jármű-km teljesítmény áll rendelkezésre a helyi járati tevékenység ellátására. A jegybevételekből, árkiegészítésekből, önkormányzati szubvencióból és egyéb forrásokból származó éves működési keret alapján meghatározott km teljesítmény túllépése esetén, az önkormányzat köteles pótolni a többletköltségeket. A város szűkös anyagi lehetőségei miatt azonban jelenleg erre nincs lehetőség, ezért a hálózatracionalizálás és a menetrendtervezés során a jelenleg rendelkezésre álló éves futásteljesítmény keretein belül kell maradni. A 2008-as közösségi közlekedési rendszer átalakításának alapvető célja az utasszámcsökkenés megállítása volt, illetve kedvező esetben a negatív tendencia megfordítása. Ennek érdekében a közösségi közlekedés vonzerejét kell növelni, a szolgáltatási színvonalat kell javítani. Közlekedéstervezési szempontból ez a következő feladatokat jelentette: • A járatsűrűség és az egyes vonalak üzemidejének növelése az utazási kínálat javítása érdekében. 13
•
Kevesebb viszonylatból álló, áttekinthetőbb hálózat létrehozása.
• A térbeni koncentráció fokozásával a párhuzamosságok minimalizálása, illetve a megmaradó párhuzamosságok lehetőségeit kihasználva – a fonódó szakaszokon – időben egyenletesebb és sűrűbb járatkövetés kialakítása. •
Ütemes menetrend tervezése, lehetőség szerint minél több vonalon.
• Átszállási kapcsolatok időbeni és térbeni vizsgálata, megtervezése – különös tekintettel az átalakítást megelőzően működő hálózaton létező, de az átalakítás során megszűnő relációkra. • A korábbi forgalomfelvétel eredményei alapján legjelentősebb utasáramlatoknak közvetlen, átszállásmentes eljutási lehetőség biztosítása. • A rendelkezésre álló financiális lehetőségek lehető leghatékonyabb kihasználása. A tervezett tömegközlekedési rendszer gazdaságosabb üzemeltetési lehetőségének vizsgálata. A jelenlegi hálózat jellemzői A törzshálózatot, az 1, 4, 6, 7, 8, 9-es viszonylatok (illetve ezek betétvonalai) alkotják. Ezeken a vonalakon teljes üzemidejű közlekedés van – az esti (20 óra utáni) időszak kivételével – minimálisan 60 perces követési időközökkel. A 2, 3, 5-ös jelzésű vonalak (illetve ezek betétvonalai) – üzemidejüket tekintve – időszakos vonalak. A 2-es és a 3-as járatok a hivatásforgalom lebonyolításában töltenek be szerepet, míg az 5-ös vonal járatai a Csatárivölgy feltárását végzik. A hálózaton kialakított betétvonalak – üzemidő szempontjából – időszakos vonalak. A 4A, 4Y jelzésű járatok az alapvonalhoz képest alternatív útvonalon közlekednek. A 2Y, 5Y, 6Y és a 9Y betérős járatok, az alapvonal által feltárt területek mellett egyéb megállókat is érintenek bizonyos időszakokban, célforgalmi, illetve járatsűrítési célból. A 3A, 7A, 7B, 8A jelzésű járatok az alapvonallal azonos, de rövidebb szakaszon közlekednek. A 88, 89, 98-as vonalak a 8-as és 9-es vonalak összekapcsolásából kialakított viszonylatok. Megfigyelhető továbbá, hogy a csúcs-, illetve holtidőszakokban kvázi két különböző hálózat működik, az eltérő igények miatt. Ez a hálózat áttekinthetőségét rontja, azonban ismerve az igényeket és figyelembe véve a rendelkezésre álló jkm-teljesítmény korlátozottságát, ez a megoldás tűnik a legcélszerűbbnek. Az átlagos vonalhossz 7,3 km, ez az érték 1,3 km-rel nagyobb, mint a korábbi hálózaton. A teljes hálózatra vonatkozó átlagos sebesség 18,2 km/h. Az indított járatok száma iskolai előadási napokon 324, tanszünetben munkanapokon 303, szabad- és munkaszüneti napokon 152.
14
4. ábra: Jelenlegi helyi autóbuszhálózat (forrás: Szekszárd, menetrendi tájékoztató)
A hálózat-átalakítás egyik fő célja a járatsűrűség növelése, az utazási kínálat bővítése volt. Az új vonalhálózati struktúra további előnye, hogy a korábbi járatsűrűség fenntartása esetén mintegy 10 %-kal lehetett csökkenteni az üzemeltetési költségeket. Ütemes menetrend kialakítása a teljes üzemidő alatt, a teljes hálózaton nem volt lehetséges. Ennek oka, hogy néhány – nagy létszámot foglalkoztató – munkahely (iskola) munkaidő-beosztásához igazodni volt szükséges. Emiatt eltérések keletkeztek az egyes napszakok indulási időpontjai között egy-egy adott vonal menetrendjén belül. Mivel a 15
vonalak járatainak pontos csatlakoztatása alapvető cél, ezért egy-egy indulási időpont módosítása az összes vonal menetrendjét befolyásolhatja. A nagyáruházaknál kialakított decentrum az üzemeltetési költségek csökkentésére, illetve azok hatékonyabb kihasználására adott lehetőséget. Ezzel a korábban szükséges átállásokra fordított napi kb. 100 km üresfutás-teljesítmény megtakaríthatóvá vált, illetve hasznos teljesítménnyé volt átalakítható. Mivel a tágabban értelmezett városközpont az utazások túlnyomó többségének kiinduló, illetve végpontja, ezért a belváros megállóhelyeinek elhelyezését célszerű volt újragondolni. Az utazási komforthoz szorosan kapcsolódik a megállók egyszerű megközelíthetősége, illetve a forgalmasabb helyszínekhez való közelsége. A változás leglátványosabb eleme a Béla király téri megálló utasforgalmának csökkenése. A vizsgált megállóhelyek közül ugyanis ennek a megközelíthetősége a legproblémásabb. Az Autóbuszállomás az új hálózaton fontosabb szerepet kap az átszállások kapcsán – ez a megnövekedett felszálló forgalmi adaton is látszik. Az átszállások számának növekedése és a feszesebb menetrend miatt a korábbinál nagyobb gondot kellett fordítani a járatok pontosabb közlekedésére. Ez a feladat a helyi közlekedés sajátosságai miatt komoly nehézségekbe ütközött. Az egyik javasolt változtatás az elővételi menetjegyes rendszer visszaállítása volt az elsőajtós felszállítás megtartása mellett. Ez a rendszer elsősorban a csúcsidei késések – bizonyos mértékű – csökkentésére jelentene megoldást. Ehhez az autóbuszokat jegyérvényesítő készülékekkel kell ellátni, továbbá meg kell szervezni a menetjegyek kereskedelmi értékesítését. A hálózaton bárhonnan-bárhova egy átszállással el lehet jutni. A konkrét igények ismeretében a menetrend igyekszik a kívánt relációkban az érintett járatok csatlakozásának időbeni és térbeni hangolását megoldani. Vasút A szekszárdi kistérség vasúti közlekedésére jellemző, hogy a területén vasúti fővonal nem halad keresztül, kicsi a vonalsűrűség, a szolgáltatás színvonala, a mellékvonalak műszaki állapota, minősége elmarad a kívánatostól. A kistérséget a Szekszárd – Bátaszék, a keletnyugati irányú Dombóvár – Bátaszék – Baja és a kevésbé forgalmas Bátaszék – Pécs vasútvonal érinti. A nemzetközi vasúti forgalomba való kapcsolódás elsősorban átszállásokkal lehetséges, a kistérségben nem fut villamosított vasútvonal. Szekszárdon a Budapest felől érkező vasútvonal a tehermentesítő úttal párhuzamosan halad. A Garay tér és az autóbusz-állomás közötti gyalogos tengely végpontján helyezkedik el a vasútállomás. A vasútállomástól a pálya délkelet felé folytatódik Bátaszék, majd Baja irányába. A vasút- és a busz-közlekedés között jó a kapcsolat, a gyaloglási távolság 50 méteren belüli.
16
2.2 A szekszárdi beavatkozási területek felmérése és vizsgálata 2.2.1 Közösségi közlekedési felmérések elemzése A beavatkozási területek felmérésének megalapozásához 2009. december 6-10. között csomóponti forgalomfelvételeket végeztünk 12 csomópontban. A csomópontok számozása a közúti felvételekkel összhangban nem feltétlenül folyamatos.
Mérőhely száma
Helyszín megnevezése
1
Északi körforgalom
2
Rákóczi utca – Damjanich utca csomópont
3
Szent László utca – Rákóczi utca – Széchenyi utca csomópont
4
Béla király tér
5
Garay tér
6
Béri Balogh Ádám utca – Wesselényi utca csomópont
7
Csatári körforgalom
9
Autóbusz-állomás
10
Hunyadi utca – Keselyűsi út – tehermentesítő út csomópont
11
Keselyűsi út – Damjanich utca csomópont
12
Hunyadi utca – Holub József utca csomópont
13
Palánki út – tehermentesítő út csomópont
Városokban lebonyolódó forgalom két, kiemelkedően meghatározó eleme a hivatás- és a tanulóforgalom. Ezek jellegzetes időszakokban jelentkező csúcsforgalmainak mérésére a mérések intervallumát a 6:00-9:00, valamint a 14:00-17:00 tartományban jelöltük meg.
17
Északi körforgalom Az északi körforgalom a város északi belépési pontjának tekinthető, csomóponti méréseink ebben a keresztmetszetben a város irányába haladó, illetve abból az irányból érkező forgalmat vizsgálták. A mérések eredményeit az alábbi oszlopdiagram foglalja össze:
Autóbuszok keresztmetszeti utasforgalma Szekszárd, északi körforgalom 300
250
200
220 150
160
100 25 95
19
10
17 4
dél felé
16:00
15:45
15:30
15:00
14:45
0
17:00
45
41
16:45
46
16:30
55 29
16:15
46
22 14:30
17
30
14:15
16 10
8:15
7:30
7:15
7:00
6:45
6:30
6:15
75
73 55
36
2 3
0
37
5 28
8:00
60
34
7:45
75
15
15:15
50
165
85
105 25
észak felé
A mérések eredménye meglepő abból a szempontból, hogy a reggeli csúcsforgalom korántsem kiemelkedő, holott a város oktatási központ szerepével összhangban erőteljes iskolásforgalomból származó forgalomnövekedést vártunk. Feltételezhető, hogy a reggeli csúcsforgalom más, alternatív eszközökön és/vagy útvonalakon bonyolódik. A délutáni lefolyás az általános trendnek megfelelően alakult, jól megfigyelhető a 14:0014:30 időszakban levonuló délutáni, városból kifelé tartó iskolásforgalom, valamint a 15:3016:30 közötti hivatásforgalomnak betudható forgalmi terhelés.
18
Rákóczi utca – Damjanich utca csomópont A háromágú csomópont városias beépítésű területen, iskolák közelében helyezkedik el, a város fő tengelyében. Ennek megfelelően mértékadó iskolásforgalomra lehetett számítani.
Autóbuszok keresztmetszeti utasforgalma Szekszárd, Rákóczi utca - Damjanich utca csomópont 450 400 25 350 57 300 250 60 67
25
10 78
42
Damjanich utca > Rákóczi utca (észak felé)
Rákóczi utca (dél felől) > Damjanich utca
Rákóczi utca (dél > észak)
Damjanich utca > Rákóczi utca (dél felé)
64
75
100
85
155
165
100
2 4 90
16:45
47
16:30
7:45
10
50
16:00
7:30
10
10 15
14:00
7:15
50
8:45
6
90
8:30
15
7:00
6:45
56
5
45
2
6:30
6:15
23
68
20 15
8:15
45
5 45
8:00
50
71
15:45
20
17
81
160
15:15
182
15:00
30
14:45
186
86
14:30
100
20 20
14:15
154
0
5
305
150
30
16:15
30
15:30
45
200
Rákóczi utca (észak > dél)
A mérés az északi körforgalomban tapasztaltakat megerősítve a délutáninál alacsonyabb reggeli forgalmi terhelést mutat, de az előző csomóponthoz képest mindenképpen markánsabban kiemelkedő csúcsterhelés figyelhető meg 6:30-7:30 között. A délutáni forgalom erőteljes iskolásforgalmi csúccsal jelentkezik 14:00-15:00 között, majd egy egyenletes, a főirányokban stabil szakaszt követően 15:45-16:45 között az iskolásforgalommal megegyező irányú hivatásforgalomból származó terhelés levonulása figyelhető meg. A csomópont alapvetően két erős iránnyal rendelkezik: a Rákóczi utca észak-dél irányával, valamint a Damjanich utca – Rákóczi utca iránnyal. Mellékiránynak tekinthető a Rákóczi utca dél-észak iránya. A többi irányban lebonyolódó autóbuszos forgalom elenyésző. Ez a forgalmi eloszlás közösségi közlekedési hálózat jelenlegi szervezésének tudható be.
19
Rákóczi utca – Széchenyi utca – Szent László utca csomópont A háromágú csomópont a szekszárdi belváros északi belépési pontja. Vizsgálata kiemelten fontos a belvárost érő közvetlen forgalmi terhelés felmérésekor. Várakozásaink szerint a forgalom mind az iskolásforgalom, mind a hivatásforgalom szempontjából mértékadó, valamint a városi szolgáltatások igénybevételéről is jól érzékelhető képet ad.
Autóbuszok keresztmetszeti utasforgalma Szekszárd, Rákóczi utca - Széchenyi utca - Szent László utca csomópont 450
400 30 350
300 61 250 270 200
12 11
44 10
8
69
104
64
111
75
92
79
83
56
23
69
43
15
12
7 13
6 15
7
6
16:00
13
30
15:45
8
122
101
15:30
15
113
54
15:15
22
14:45
10 5
16
29
15:00
50
25
14:30
11
70
14:15
7:00
8:00
6:45
25
25
90
14:00
45
20
8:45
45
5 10 10
8:30
22
7:45
15
7:30
25
30
7:15
15
6:30
0
15
70
20
15 5 10
6:15
37
35
8:15
75
50
24
28
43
33
Szent László utca > Széchenyi utca
Rákóczi utca > Szent László utca
Széchenyi utca > Rákóczi utca
Rákóczi utca > Széchenyi utca
Szent László utca > Rákóczi utca
Széchenyi utca > Szent László utca
6
2 3
18
16:45
100
24
13
5
16:30
16
16:15
5
150
116
140
25
Ennek a mérésnek az eredményei már jól követik az általános trendet. Kiugró és napi szinten is mértékadó reggeli csúcsórai forgalomról beszélhetünk, ami egyértelműen az iskolába járók forgalmából ered. Nagyon erős a Garay tér irányába mozgó forgalom, de a mellékirányokban is megfigyelhető nagyságú közlekedés bonyolódik. A délutáni forgalom két csúccsal (iskolásforgalmi csúcs 14:00-15:00, hivatásforgalmi csúcs 15:30-16:30) jelentkezik, az észak-déli tengely szerepe hangsúlyos. A Szent László utca irányába a hivatásforgalom erősebbnek látszik, mint az iskolásforgalom. Az észak-déli tengelyen a hálózat kialakítása miatt egész nap az észak-dél irány nagyobb, mint az ellenkező irány. 20
Figyelemre méltó a délutáni egyenlőtlen lefolyás. Ez azt sugallja, hogy az iskola, illetve a munkavégzés után csekély mértékben veszik igénybe a városi szolgáltatásokat (sport, rekreáció, kultúra, vendéglátás), illetve azokhoz nem közösségi közlekedési eszközöket használnak. Ennek a forgalmi rétegnek a bevonása a hálózat egy későbbi felülvizsgálatakor fontos tényező lehet. Béla király tér A Béla király tér összetett csomópont, négy jelentős irány találkozásánál (Flórián utca, Bartina utca, Munkácsy utca, Bezerédj utca). Autóbusz közlekedés szempontjából azonban két irány különböztethető meg, a város felől és a város felé tartó irányok.
Autóbuszok keresztmetszeti utasforgalma Szekszárd, Béla király tér 140
120
100
80
73
60
65
51 17
15
Flórián utca - Szent László utca felé
22 6
9
16:45
14:45
19
16:30
14:15
15
15:45
5
7
15:15
10
13:45
25
8:45
29
8:30
7:00
25
8:15
6:30
16
8:00
19
7:30
3 8
5
43
7:15
7
20
45 44
16:15
64
0
76
35
40
Szent László utca - Flórián utca felől
A mérés eredménye általános trendeket követ, de az eddigiekhez képest csekélyebb volumenű forgalom mellett. Mértékadó a reggeli csúcsforgalom nagysága, ugyanakkor délután összességében nagyobb forgalom figyelhető meg a visszafelé irányban. Ez arra enged következtetni, hogy reggel jelentős számú személyautós utazás történik utasként, mind házastárs, mind iskolás korú családtag esetében.
21
Garay tér A Garay tér a város főtere. A háromágú csomópontban az észak-déli tengely és az autóbuszállomáshoz vezető Szent István tér – Hunyadi utca folyosó találkozik. Ennek megfelelően mind a 6 lehetséges mozgási irányban van autóbuszos közlekedés.
Autóbuszok keresztmetszeti utasforgalma Szekszárd, Garay tér 600
500
400
195 391
300
123
8
25
4 11
12
48
66
7 44
26 2
16 16:45
31
16:15
10 12
23 16
16:00
13 35 14:30
14:15
8:45
80
15:45
8:30
27
15:30
8:15
17
15:15
12
45
62
14:45
19
31 6
8:00
7:45
39 5 7:30
7:00
79
7:15
11
6:45
6:15
13 5 6:30
66 2 23
30
76
42
9
49
28
31
28
115
0 5
58
27
158
151
100
0
13
16:30
158
15:00
200
Szent István tér > Széchenyi utca (észak felé)
Széchenyi utca (dél felől) > Szent István tér
Széchenyi utca (észak > dél)
Széchenyi utca (dél > észak)
Szent István tér > Széchenyi utca (dél felé)
Széchenyi utca (észak felől) > Szent István tér
Az utasforgalomban kiemelkedik a tengelyről észak felől a Szent István tér felé tartó irány. Ez a helyi iskolásforgalom, valamint az autóbusz-pályaudvarra tartó utasforgalomból tevődik össze, és az egész várost tekintve is meghatározó mértékű. Ugyanakkor a délután forgalom a reggeli forgalom töredéke (mintegy 30%-a), ami a délutáni eltérő helyközi közlekedési útvonalaknak tudható be: délután a Garay téri csomópont jóval egyenletesebb és csendesebb forgalommal találkozik.
22
Béri Balogh Ádám utca – Wesselényi utca csomópont A csomópont a szekszárdi belváros déli belépési pontja. Feltételezhető, hogy a dél felől érkező járatokon az iskolásforgalom és a hivatásforgalom ebben a keresztmetszetben tetőzik, a Garay tértől kezdve, célpontjukhoz megérkezvén már a leszállók vannak többségben.
Autóbuszok keresztmetszeti utasforgalma Szekszárd, Béri Balogh Ádám utca - Wesselényi utca csomópont 350
300 23 250
10 9
200
75 150 55
265 7 100
60 65
195
25
60 50
12
2 28
12 55
27
0
6:30
6:45
0
25
45
7:15
7:30
7:45
40
50 25
56
40
25 15
10 7:00
8:00
25
50
8:15
65
20 16
45
32
30
5
50 40 35
35
25
25
35
50
57
25 15
14:00 14:15 14:30 14:45 15:00 15:15 15:30 15:45 16:00 16:15 16:30 16:45
Béri Balogh Ádám utca (dél > észak)
Béri Balogh Ádám utca (észak > dél)
Wesselényi utca > Béri Balogh Ádám utca (észak felé)
Wesselényi utca > Béri Balogh Ádám utca (dél felé)
Béri Balogh Ádám utca (észak felől) > Wesselényi utca
Béri Balogh Ádám utca (dél felől) > Wesselényi utca
A mérés alátámasztja a várakozásokat. A Garay téri keresztmetszettel összevetve látható, hogy a reggeli csúcsforgalom mintegy 100 utas/negyedóra forgalommal nagyobb ebben a keresztmetszetben, mint a városközpontban. Jelentős az észak-dél irányú közlekedés, és a Wesselényi utcából déli irányba – a Szakorvosi Rendelő és a kórház, valamint a déli bevásárló centrum felé – kikanyarodó forgalom. Más irányok csak eseti jelleggel vannak jelen. A többi csomópontnál megfigyelhető két elkülönülő délutáni csúcs itt is jelentkezik.
23
Csatári körforgalom A Csatári körforgalom jelentős csomópont a város déli részén, ahol az észak-déli tengelyre belépő utasforgalmat vizsgáltuk.
Autóbusz keresztmetszeti forgalmak Szekszárd, Csatári körforgalom 200 180 12 160 140
25
120 100
160
65 2
115
109
észak felé
5
5
47 35
23 5
5
16:45
14:15
14:00
8:15
8:00
7:45
7:30
7:15
7:00
6:45
6:30
8:30
0
0
55
45
16:15
12 0
35
15:30
25
30
15:15
55 33
15:00
60
20
14:45
20 55
14:30
40
10
15:45
125
60
16:30
80
dél felé
A mérés letisztult, erős városközpont felé tartó mozgási irányt mutat reggel, és vele ellentétes irányt délután. Ez összhangban van azzal a ténnyel, hogy az iskolák, munkahelyek, egyéb intézmények mind ilyen irányban vonzzák, illetve keltik az utasforgalmat.
24
Autóbusz-állomás Az autóbusz-állomás Szekszárd és vonzáskörzete regionális és távolsági közlekedésének kiemelkedő lebonyolítója. Ezzel, és az oktatási és foglalkoztatási centrum szereppel összhangban a méréstől erőteljes csúcsórai forgalomnagyságokat vártunk.
Autóbusz keresztmetszeti forgalmak Szekszárd, autóbusz állomás 800
700 100 600
500
190
400
700 625
300
260
515
355 335 200
87
135
390
70
300 295
41
105 45
165
140 75
Érkezők
50
60
60
16:30
16:45
17:00
95
16:15
70
16:00
90
15:45
15:15
30
60
15:00
40
14:45
45
70
15:30
119 75
14:30
50
170 35
14:15
10 5
8:15
8:00
7:45
7:30
7:15
7:00
6:45
35
125
14:00
75
13:45
165
25
6:30
6:15
155
115
8:45
155 33 35
8:30
100
0
195
Indulók
A mérés az elvárásoknak megfelelő eredményeket hozta. Reggel kiugróan sok, 7:00 és 7:30 között 1200-1300 utas fordul meg a végállomáson. A délutáni időszakban az ellenkező irányokban hasonló méretű forgalom bonyolódik. Ugyanakkor a délutáni csúcsidőszak összteljesítménye nagyobb, ami annak tudható be, hogy a délutáni utasok egy része reggel alternatív megoldást (pl. személygépjárművel, utasként közlekedik) választ célpontja megközelítéséhez, illetve a reggeli mérési időszakon kívül érkezik a városba. A forgalomlefolyás a többi csomóponthoz hasonlóan három csúcsot mutat: egyet reggel és kettőt a délutáni időszakban.
25
Hunyadi utca – Keselyűsi út – 56-os főút csomópont Az autóbusz-állomás közvetlen közelében elhelyezkedő csomópont a Béla király tér – Garay tér – Szent István tér – Hunyadi utca kelet-nyugati tengely keleti végpontja.
Autóbuszok keresztmetszeti forgalma Szekszárd, Hunyadi utca - Keselyűsi út - 56-os főút csomópont 600
65 500
400
70
300 450 300
20 30
30
30
16:45
45
16:30
25 0
16:15
20
90 10
75
16:00
10
45
80
35
15:30
35 5
5 35
15:45
30 80
15:15
7:45
7:30
7:15
7:00
6:45
6:30
6:15
0
14:00
15 20
45
15:00
60
105
14:45
105
14:30
55 85
85
8:30
70
75
15
20
5
8:15
15
8:00
100
14:15
200
Keselyűsi út > Pollack Mihály utca
Pollack Mihály utca > Tartsay Vilmos utca
Tartsay Vilmos utca > Pollack Mihály utca
Hunyadi utca > Pollack Mihály utca
Pollack Mihály utca > Hunyadi utca
Pollack Mihály utca > Keselyűsi út
30
A csomópont forgalmán jól látszik az autóbusz-állomás közelsége, valamint a reggeli/délutáni hálózat aszimmetriája (a délutáni csúcsforgalom a reggelinek csupán 2530%-a). Ennek a megvalósíthatósági tanulmánynak a tárgya ennek a csomópontnak a rendezése, forgalomtechnikai beavatkozások útján. Látható, hogy a reggeli időszakban jelentős utasforgalmat érint ez a beavatkozás.
26
Damjanich utca – Keselyűsi út csomópont A csomópont a város keleti részén fekvő ipartelepen fekszik. Forgalmában jellemzően hivatásforgalomra utaló adatokra számítottunk.
Autóbuszok keresztmetszeti forgalma Szekszárd, Damjanich utca - Keselyűsi út csomópont 80 70 60 50 40
60
Város felé
70
30
Város felől
20 10 0
20 10
5
7:00
14:15
15:15
15 15:30
16:30
16:45
A mérés alátámasztotta az előzetes elvárásokat. A csomópontban minimális autóbuszos forgalom bonyolódik, eseti jelleggel, az utasforgalmi áramlat nagyságrendjében a város többi forgalmához képest elenyésző. Azonban az autóbusz-állomáson a megfigyelések azt mutatták, hogy a csomópont irányából jelentős a gyalogos hivatásforgalom. A forgalom ilyen mértékű megjelenése a használható közösségi közlekedési kínálati rendszer (hálózat, tarifarendszer) hiányának következménye.
27
Hunyadi utca – Holub József utca csomópont A város kelet-nyugati tengelyén fekvő csomópontban déli irányban autóbusz-közlekedés is bonyolódik. Ezen a helyszínen ezt az áramlási irányt vizsgáltuk.
Autóbuszok keresztmetszeti forgalma Szekszárd, Hunyadi utca - Holub József utca csomópont déli ága 140
120
100
80
60
120 20
95
70 40 24
45
20
0
40
10
7
5
7:00
7:30
7:45
2 6:30
15
12 8:00
14:00
14:15
10 14:30
Holub József utca felé
2
5
15:00
15:15
25
25
15:45
16:00
23 2
15:30
16:15
16:30
16:45
Holub József utca felől
A csomópont terhelése mind időben, mind irányokban teljesen aszimmetrikus. A reggeli terhelés csekélynek mondható, a hálózat ezen szakasza ebben az időszakban nem bonyolít nagy forgalmat. Délután két csúccsal a Holub József utca felőli irány a mértékadó – az ellenirány forgalma ebben az időszakban is alacsony.
28
Palánki út – 56-os főút csomópont A csomópont fontos munkahelyeket és iskolák felé biztosít eljutási lehetőséget. Ennek megfelelően iskolásforgalom idején tetőző forgalmat, valamint karakteres hivatásforgalomra lehetett számítani.
Autóbuszok keresztmetszeti forgalma Szekszárd, Szentmiklósi utca (56-os főút) - Palánki út csomópont 250
200
150 45
47
185
100 40
Palánk felé
40
55
60
16:45
8
20 15:15
10 14:15
14:00
7:45
7:30
7:15
7:00
6:45
8:00
0 1
40
16:15
40
15:00
30
26
15 65
40 39
0 6:30
70
16:00
70
15:45
68 44
60 22
16:30
24
15:30
114
14:45
117
50
14:30
28
30
Palánk felől
A mérés igazolta az előzetes várakozásokat. A reggeli csúcs 6:30 és 7:30 között tetőzött, a Palánk felé tartó, jellemzően iskolásforgalom és a Palánk felől érkező, a városba tartó hivatásforgalom egymásra rétegződéséből eredően. Délután az iskolásforgalom napi szinten mértékadó utaslöketet jelentett, de a délutáni mérési időszak egészében markáns forgalom bonyolódott a város irányába. A reggeli város felé tartó forgalom visszafelé irányban délután is megjelent.
29
Általános következtetések A forgalomfelvételek jellegzetes, háromcsúcsos lefolyást mutatnak. A reggeli időszakban az iskolás- és hivatásforgalom egymásra épülve közös csúcsórát alkot. Délután a két forgalmi réteg egymástól 60-120 perccel eltolódva jelentkezik. Az autóbuszos áramlatok kiemelkednek: • reggel a Rákóczi utca / Béri Balogh Ádám utca – Széchenyi utca – Garay tér – Szent István tér – Hunyadi utca – Autóbusz-állomás útvonalon, • délután a várost észak felé elhagyó Autóbusz-állomás – Pollack Mihály utca – Mátyás király utca – Zrínyi utca – Damjanich utca – Rákóczi utca útvonalon Ezek az útvonalak elsősorban a helyközi járatok vonalvezetését követik, ami a keresztmetszeti felvételek alapján arra enged következtetni, hogy a helyközi hálózatot használók annak kialakítása révén céljukhoz közeli megállókat képesek igénybe venni, többnyire átszállás nélkül teljesítik a reggeli utazásokat. Ezt a kikérdezéses felvételek is alátámasztották: a helyközi járatokat használók száma meghaladja a helyi járatokat használókét. Feltételezhető, hogy az iskolásforgalom koncentrált délutáni megjelenése a városi szolgáltatások (szórakozás, rekreáció, kultúra) igénybevételének – az arra legfogékonyabb korcsoportban is – alacsony szintjével lehet összefüggésben. Ezt a napi utazási láncra vonatkozó kérdéskörben a kikérdezéses felvételek is alátámasztották. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy az autóbusz-állomás forgalma nagyobb, mint amekkora csupán a átszálló forgalomból és a természetes lefedettség által generált gyalogosforgalomból ered, jelentős gyaloglás történik elsősorban az iparterület irányába/irányából. Ebben a mozgási irányban a hálózat fejlesztésével minőségi javulás lenne elérhető a terület közlekedésében. A csomóponti felvételekkel párhuzamosan folyó együtt utazó felmérésekben megmutatkozott egy olyan forgalmi réteg, amely ebben a felvételben rejtve maradt: a 6:00 órás munkakezdés és 14:00 óra körüli befejezéssel jellemezhető réteg az iskolásforgalommal együtt jelenik meg délután: ez még jobban kiemeli a tetőző forgalmat 14:00 körül és a nagyobb délutáni összesített forgalmat is magyarázza.
2.3 A projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások 2.3.1 Célkitűzések A projekt célkitűzése a Keselyűsi út – tehermentesítő főút csomópont közelében található autóbusz-állomás zavartságának csökkentése, az autóbuszok ki- és behajtásának segítése, a csomóponton való áthaladás könnyítése.
30
A cél megvalósításával elősegíthető az autóbuszos közlekedés nyújtotta komfortérzet javítása, az autóbusz nem „vesztegel” a közúti forgalom torlódása miatt, hanem az utas által is érezhető módon halad. A megvalósítás magában foglalja az autóbusz-állomással közvetlen kölcsönhatásban lévő útszakasz forgalomtechnikai eszközökkel való zavartság-csökkentését, valamint a szintbeni vasúti átkelő okozta torlódások (amelyek az autóbusz-viszonylatokat is érintik) miatt elszenvedett időveszteségek csökkentését, szintén forgalomtechnikai beavatkozások útján. Járulékos beavatkozásként történik meg a kerékpáros közlekedés körülményeinek javítása, kapcsolódva az intermodális csomóponthoz tervezett B+R tárolókkal, javítva annak megközelíthetőségét. 2.3.2 Elvárt eredmények indikátorai Előzetes nagyvonalú becslés alapján időnyereséget az autóbusz-állomáson megforduló (induló és érkező) utasszám 8%-ánál feltételezünk, 30 másodpercben. A mérésből éves szintre való kivetítés módszere: • napi forgalom a reggeli csúcsórai forgalom (1780 utas) hatszorosa (vidéki városra vonatkozó tapasztalati szorzó). • az éves utasforgalom a hétköznapi forgalom 280-szorosa. (vidéki városra vonatkozó tapasztalati szorzó).
Mutató neve
Típus
Mértékegység
Kiindulási érték
Minimálisan elvárt célérték
(output/ eredmény /hatás)
Célérték elérésenek időpontja
Mutató forrása, mérés módszere, gyakorisága
kijelölt gyalogátkelőhelyek száma a buszállomás térségében
output
db
1
2
műszaki tartalom
kijelölt veszélyes kereszteződés terület
output
db
0
1
műszaki tartalom
Utazási idő megtakarítás, az érintett utasok 8%-ban 30-30 másodperc
eredmény
utasóra/év
0
1994
projekt befejezése után 1 évvel
autóbuszok menetidejének csökkenése az érintett útvonalakon, folyamatos járműfedélzeti rögzítés
31
2.4 Célcsoportok bemutatása A projekt célcsoportjai mindazok a csoportok, amelyeket a projektfejlesztés közvetlenül vagy közvetve érint, illetve azok, amelyek életkörülményeit, működési körülményeit, gazdálkodását a projekt megvalósulása befolyásolhatja.
Célcsoport Használók
Külső érintett
Érintettek Közösségi közlekedő utasok
Gyakorolt hatás haszon
Hatás jellege •
időmegtakarítás
•
komfort
Kerékpárosok
haszon
•
közlekedésbiztonsági javulás
Egyéni gépjármű használók
haszon
•
időmegtakarítás
Gyalogosok
haszon
•
közlekedésbiztonsági javulás
•
időmegtakarítás
•
egészségügyi hatás
•
üzemanyag költségek
•
általános költségek
•
levegőminőség
Gemenc Volán
Lakosság
haszon
haszon
32
3
Megoldási változatok felvázolása és elemzése
3.1 „A” változat 3.1.1 Műszaki leírás A Pollack Mihály utca – Keselyűsi út csomópontban forgalmi rendje megváltozik. A Keselyűsi úti ág járműosztályozója 3 sávosra bővül, önálló balra, egyenesen, és jobbra kanyarodó sávok lesznek kialakítva. Ehhez át kell építeni a kiemelt szegélyt, a járda szélessége 2,75m-re csökken. A beavatkozással érintett szakaszon a teljes aszfaltfelület marásra és szőnyegezésre kerül. A Hunyadi utcában a járműosztályozó szintén 3 sávosra bővül, szintén önálló balra, egyenesen, és jobbra kanyarodó sávok lesznek kialakítva. A városközpont irányában csak egy forgalmi sáv fog haladni. Megépül a meglévő kerékpárút folytatása észak felé a vasúti pályaudvarhoz. A csomóponton való átvezetéshez módosítani kell a kijelölt gyalogos átkelőhely pozícióját. A kerékpárút a közúttól elválasztva épül meg. A kerékpárút megépítése a MÁV területből kb. 2m-es területsávot igényel kb. 100m hosszon. Az autóbusz pályaudvar déli oldali kijáratánál a járműosztályozóban „Különösen veszélyes hely” burkolati jel kerül felfestésre az autóbuszok kihajtásának megkönnyítésére. Az autóbusz pályaudvar északi oldali kijáratánál kijelölt gyalogátkelőhelyet terveztünk, a pályaudvar és a közúti pálya közötti elválasztó sziget növelésével. A vasúti pályaudvar előtti gyalogos felületetet megnöveltük. A Keselyűsi úttól tervezett kerékpárút a tervezett kijelölt gyalogáthelőhely előtt ér véget, tekintettel a pályaudvar bejáratához irányuló keresztirányú gyalogosforgalomra. A vasútállomás épületének északi oldalán 20 férőhelyes kerékpártároló kap helyet. Mindkét gyalogátkelőhely (meglévő és a tervezett) jelzőlámpás irányítású lesz. A tervezett gyalogátkelőhely szabad jelzésével egyidőben az autóbusz pályaudvar felől balra kihajtó autóbuszok is szabad jelzést kapnak. A meglévő gyalogátkelőhelynél a balra kanyarodó autóbuszsáv nem kap jelzőlámpás irányítást. A csúcsórai viszonylag nagy autóbusz forgalom pályaudvarra bejutását segítené a távlatban a balra kanyarodó autóbusz sáv bevonása a jelzőlámpás irányításba, és összehangolása a Keselyűsi úti csomóponttal.
33
34
35
3.1.2 Költségbecslés A Keselyűsi úti csomópont építéseinek tanulmány szintű költségbecslése:
Tételszám
Tétel megnevezése
Egység
Egyságár
Mennyiség
Költség (Nettó ár)
m3
3 000 Ft
110
330 000 Ft
m3km
250 Ft
1100
275 000 Ft
m3
2 000 Ft
25
50 000 Ft
m3km
250 Ft
250
62 500 Ft
m
2 000 Ft
73
146 000 Ft
m3km
250 Ft
40
10 000 Ft
Fakivágás
db
15 000 Ft
Aszfalt marás 4cm törmelék elszállítással
m3
30 000 Ft
20
600 000 Ft
m3km
250 Ft
200
50 000 Ft
Közúti jelzıtáblák bontása oszloppal
db
8 000 Ft
10
80 000 Ft
Burkolati jelek marása
m2
4 000 Ft
50
200 000 Ft
Jelzıtáblák kihelyezése oszloppal
db
22 000 Ft
10
220 000 Ft
Jelzılámpás csomópontok hangolással elıírányzat
db
2 000 000 Ft
Útburkolati gépi jelek: thermoplasztik festés, fehér
m2
14 000 Ft
Fa visszapótlás
db
150 000 Ft
0 Ft
Utasvárók
db
1 500 000 Ft
0 Ft
Teljes pályaszerkezet építés
m2
20 000 Ft
220
4 400 000 Ft
m
4 300 Ft
80
344 000 Ft
m
2 250 Ft
60
135 000 Ft
ÚTÉPÍTÉS Bontási munkák Teljes útpályaszerkezet bontása Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km) Földkitermelés 50 cm vastagságban Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km) Szegélyek bontása Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km)
Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km)
0 Ft
Építési munkák
Kiemelt szegély építése C20/25-32/FN betongerendán, hézagolva, 25x15x30 cm Kerti szegély építése C12/15-32/FN betongerendán, hézagolva, 25x15x30 cm
0 Ft 100
Közvilágítás
1 400 000 Ft
3 000 000 Ft
Aszfalt szınyegezés 4cm
m3
60 900 Ft
Közmő elıirányzat
20
1 218 000 Ft 5 000 000 Ft
Kisajátítás elıirányzat
m2
10 000 Ft
0 Ft 0 Ft 0 Ft
Összesen:
17 520 500 Ft
36
A Pollack Mihály utcai építések tanulmány szintű költségbecslése:
Tételszám
Tétel megnevezése
Egység
Egyságár
Mennyiség
Költség (Nettó ár)
m3
3 000 Ft
235
705 000 Ft
m3km
250 Ft
2350
587 500 Ft
m3
2 000 Ft
100
200 000 Ft
m3km
250 Ft
1000
250 000 Ft
m
2 000 Ft
100
200 000 Ft
m3km
250 Ft
50
12 500 Ft
Fakivágás
db
15 000 Ft
0 Ft
Aszfalt marás 4cm
m3
30 000 Ft
0 Ft
m3km
250 Ft
0 Ft
Közúti jelzıtáblák bontása oszloppal
db
8 000 Ft
10
80 000 Ft
Burkolati jelek marása
m2
4 000 Ft
10
40 000 Ft
Jelzıtáblák kihelyezése oszloppal
db
22 000 Ft
12
264 000 Ft
Jelzılámpás csomópontok hangolással elıírányzat
db
2 000 000 Ft
2
4 000 000 Ft
Útburkolati gépi jelek: thermoplasztik festés, fehér
m2
14 000 Ft
100
1 400 000 Ft
Fa visszapótlás
db
150 000 Ft
0 Ft
Utasvárók
db
1 500 000 Ft
0 Ft
Teljes pályaszerkezet építés
m2
20 000 Ft
470
9 400 000 Ft
m
4 300 Ft
200
860 000 Ft
m
2 250 Ft
120
270 000 Ft
ÚTÉPÍTÉS Bontási munkák Teljes útpályaszerkezet bontása Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km) Földkitermelés 50 cm vastagságban Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km) Szegélyek bontása Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km)
Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km)
Építési munkák
Kiemelt szegély építése C20/25-32/FN betongerendán, hézagolva, 25x15x30 cm Kerti szegély építése C12/15-32/FN betongerendán, hézagolva, 25x15x30 cm Közvilágítás
5 000 000 Ft
Aszfalt szınyegezés 4cm
m3
60 900 Ft
0 Ft
Közmő elıirányzat
5 000 000 Ft
Kisajátítás elıirányzat
m2
10 000 Ft
200
2 000 000 Ft 0 Ft 0 Ft
Összesen:
30 269 000 Ft
37
Az üzemeltetési feladatokra évi nettó 300.000 Ft költség (áram + szerviz) becsülhető. 3.1.3 Üzemeltetési feltételek A tervezett fejlesztés, a szekszárdi úthálózat része, így az érintett út üzemeltetéséről és fenntartásáról (az 1990. évi LXV. törvénynek és a 88. évi I. törvénynek megfelelően) Szekszárd Önkormányzata gondoskodik.
3.2 „B” változat 3.2.1 Műszaki leírás Ez a változat csak a Keselyűsi úti csomópont kialakításában tér el az ”A” változattól. A Keselyűsi úti járműosztályozóban a közös egyenesen és balra kanyarodó sáv helyett csak balra kanyarodó sáv kerül felfestésre. Útépítést nem terveztünk.
38
39
40
3.2.2 Költségbecslés A Keselyűsi úti csomópont építéseinek tanulmány szintű költségbecslése: Tételszám
Tétel megnevezése
Egység
Egyságár
Mennyiség
Költség (Nettó ár)
m3
3 000 Ft
0 Ft
m3km
250 Ft
0 Ft
m3
2 000 Ft
0 Ft
m3km
250 Ft
0 Ft
m
2 000 Ft
0 Ft
m3km
250 Ft
0 Ft
Fakivágás
db
15 000 Ft
0 Ft
Aszfalt marás 4cm
m3
30 000 Ft
0 Ft
m3km
250 Ft
0 Ft
Közúti jelzıtáblák bontása oszloppal
db
8 000 Ft
6
48 000 Ft
Burkolati jelek marása
m2
4 000 Ft
50
200 000 Ft
Jelzıtáblák kihelyezése oszloppal
db
22 000 Ft
6
132 000 Ft
Jelzılámpás csomópontok hangolással elıírányzat
db
2 000 000 Ft
1
2 000 000 Ft
Útburkolati gépi jelek: thermoplasztik festés, fehér
m2
14 000 Ft
30
420 000 Ft
Fa visszapótlás
db
150 000 Ft
0 Ft
Utasvárók
db
1 500 000 Ft
0 Ft
Teljes pályaszerkezet építés
m2
20 000 Ft
0 Ft
m
4 300 Ft
0 Ft
m
2 250 Ft
0 Ft
m3
60 900 Ft
0 Ft
m2
10 000 Ft
0 Ft
ÚTÉPÍTÉS Bontási munkák Teljes útpályaszerkezet bontása Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km) Földkitermelés 50 cm vastagságban Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km) Szegélyek bontása Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km)
Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km)
Építési munkák
Kiemelt szegély építése C20/25-32/FN betongerendán, hézagolva, 25x15x30 cm Kerti szegély építése C12/15-32/FN betongerendán, hézagolva, 25x15x30 cm Közvilágítás Aszfalt szınyegezés 4cm Közmő elıirányzat Kisajátítás elıirányzat
0 Ft 0 Ft
Összesen:
2 800 000 Ft
41
A Pollack Mihály utcai építések tanulmány szintű költségbecslése:
Tételszám
Tétel megnevezése
Egység
Egyságár
Mennyiség
Költség (Nettó ár)
m3
3 000 Ft
235
705 000 Ft
m3km
250 Ft
2350
587 500 Ft
m3
2 000 Ft
100
200 000 Ft
m3km
250 Ft
1000
250 000 Ft
m
2 000 Ft
100
200 000 Ft
m3km
250 Ft
50
12 500 Ft
Fakivágás
db
15 000 Ft
0 Ft
Aszfalt marás 4cm
m3
30 000 Ft
0 Ft
m3km
250 Ft
0 Ft
Közúti jelzıtáblák bontása oszloppal
db
8 000 Ft
10
80 000 Ft
Burkolati jelek marása
m2
4 000 Ft
10
40 000 Ft
Jelzıtáblák kihelyezése oszloppal
db
22 000 Ft
12
264 000 Ft
Jelzılámpás csomópontok hangolással elıírányzat
db
2 000 000 Ft
2
4 000 000 Ft
Útburkolati gépi jelek: thermoplasztik festés, fehér
m2
14 000 Ft
100
1 400 000 Ft
Fa visszapótlás
db
150 000 Ft
0 Ft
Utasvárók
db
1 500 000 Ft
0 Ft
Teljes pályaszerkezet építés
m2
20 000 Ft
470
9 400 000 Ft
m
4 300 Ft
200
860 000 Ft
m
2 250 Ft
120
270 000 Ft
ÚTÉPÍTÉS Bontási munkák Teljes útpályaszerkezet bontása Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km) Földkitermelés 50 cm vastagságban Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km) Szegélyek bontása Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km)
Törmelék elszállítása (elıirányzat 10km)
Építési munkák
Kiemelt szegély építése C20/25-32/FN betongerendán, hézagolva, 25x15x30 cm Kerti szegély építése C12/15-32/FN betongerendán, hézagolva, 25x15x30 cm Közvilágítás
5 000 000 Ft
Aszfalt szınyegezés 4cm
m3
60 900 Ft
0 Ft
Közmő elıirányzat
5 000 000 Ft
Kisajátítás elıirányzat
m2
10 000 Ft
200
2 000 000 Ft 0 Ft 0 Ft
Összesen:
30 269 000 Ft
42
3.2.3 Üzemeltetési feltételek A tervezett fejlesztés, a szekszárdi úthálózat része, így az érintett út üzemeltetéséről és fenntartásáról (az 1990. évi LXV. törvénynek és a 88. évi I. törvénynek megfelelően) Szekszárd Önkormányzata gondoskodik.
43
4
Megvalósítási javaslat kidolgozása
4.1 Műszaki tartalom részletes leírása A Pollack Mihály utca – Keselyűsi út csomópont forgalmi rendje megváltozik. A Keselyűsi úti ág járműosztályozója 3 sávosra bővül, önálló balra, egyenesen, és jobbra kanyarodó sávok lesznek kialakítva. Ehhez át kell építeni a kiemelt szegélyt, a járda szélessége 2,75m-re csökken. A beavatkozással érintett szakaszon a teljes aszfaltfelület marásra és szőnyegezésre kerül. A Hunyadi utcában a járműosztályozó szintén 3 sávosra bővül, szintén önálló balra, egyenesen, és jobbra kanyarodó sávok lesznek kialakítva. A városközpont irányában csak egy forgalmi sáv fog haladni. Megépül a meglévő kerékpárút folytatása észak felé a vasúti pályaudvarhoz. A csomóponton való átvezetéshez módosítani kell a kijelölt gyalogos átkelőhely pozícióját. A kerékpárút a közúttól elválasztva épül meg. A kerékpárút megépítése a MÁV területből kb. 2m-es területsávot igényel kb. 100m hosszon. Az autóbusz pályaudvar déli oldali kijáratánál a járműosztályozóban „Különösen veszélyes hely” burkolati jel kerül felfestésre az autóbuszok kihajtásának megkönnyítésére. Az autóbusz pályaudvar északi oldali kijáratánál kijelölt gyalogátkelőhelyet terveztünk, a pályaudvar és a közúti pálya közötti elválasztó sziget növelésével. A vasúti pályaudvar előtti gyalogos felületetet megnöveltük. A Keselyűsi úttól tervezett kerékpárút a tervezett kijelölt gyalogáthelőhely előtt ér véget, tekintettel a pályaudvar bejáratához irányuló keresztirányú gyalogosforgalomra. A vasútállomás épületének északi oldalán 20 férőhelyes kerékpártároló kap helyet. Mindkét gyalogátkelőhely (meglévő és a tervezett) jelzőlámpás irányítású lesz. A tervezett gyalogátkelőhely szabad jelzésével egyidőben az autóbusz pályaudvar felől balra kihajtó autóbuszok is szabad jelzést kapnak. A meglévő gyalogátkelőhelynél a balra kanyarodó autóbuszsáv nem kap jelzőlámpás irányítást. A csúcsórai viszonylag nagy autóbusz forgalom pályaudvarra bejutását segítené a távlatban a balra kanyarodó autóbusz sáv bevonása a jelzőlámpás irányításba, és összehangolása a Keselyűsi úti csomóponttal.
4.2 Javaslatok kapcsolódó forgalomtechnikai beavatkozásokra A csomópontba való behaladást megelőzően, illetve a csomópontból való kihaladást követően az autóbuszok előnyben részesítését, a jelzőlámpa-fázisok hangolását javasoljuk az alábbi útvonalakon:
44
• Rákóczi utca – Széchenyi utca – Garay tér – Szent István tér – Hunyadi utca – Autóbusz-állomás • Béri Balogh Ádám utca – Széchenyi utca – Garay tér – Szent István tér – Hunyadi utca – Autóbusz-állomás A forgalom várható átrendeződése miatt a lámpafázisokba való beavatkozás 2010 ősze előtt nem indokolt. 2010 ősze után egy teljes körű közúti felvétel nyomán javasoljuk a lámpafázisok újratervezését. Figyelembe véve az Önkormányzattal történt egyeztetéseken megismert álláspontokat, buszsávok kialakítását a jelenlegi közösségi közlekedési hálózat mellett nem tartjuk indokoltnak. A közösségi hálózat megváltozása esetén ez az álláspont felülvizsgálandó.
45
5
Pénzügyi elemzés
A költség-haszon elemzést a „B” változatra vonatkozóan végeztük el, mivel a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ennek a változatnak jobb a haszon-költség aránya (a költségei alacsonyabbak, míg a számszerűsíthető hasznai azonosak). Amennyiben a további vizsgálatok az „A” változat esetén számszerűsíthető többlethasznokat tudnak kimutatni a „B” változathoz képest, arra is érdemes lesz elvégezni az elemzést.
A projekt közgazdasági költség-haszon elemzését a pályázati útmutató értelmében a KÖZOP közösségi közlekedési projektekhez készült CBA útmutató alapján készítettük el. Az útmutató szerint a közösségi közlekedési projektek – a többlet utasszám és az ebből eredő többlet jegy- és bérleteladás miatt – jövedelemtermelőnek minősülnek; ezért – bár jelen projekt esetén többlet utasszámot nem tudunk számszerűsíteni – a pénzügyi és közgazdasági elemzéseket ennek megfelelő tartalommal és részletezettséggel állítottuk össze. A projekt referencia időszakát ennek megfelelően 30 évben állapítottuk meg, amely tartalmazza a beruházási időszakot is, a pályázat benyújtásától (1. év: 2011). Az alkalmazott társadalmi reáldiszkontráta 5,5%, a pénzügyi reáldiszkontráta 5%. A költségek között a beruházási költségeket, a pótlási költségeket és az üzemeltetési költségeket vettük számításba. A hasznok között az utasok időmegtakarítását számszerűsítettük. A lehetséges további közgazdasági hatások vagy nem számszerűsíthetők (pl. területfejlesztési hatás), vagy számszerűsítésük további adatgyűjtést igényel (pl. környezeti és baleseti hatások).
Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az elemzések paraméterei – rendelkezésre álló adatok hiányában – több esetben becsléseken alapulnak, ezért a végleges megvalósíthatósági tanulmány készítése során ezek pontosítása (mérések, árajánlatok bekérése) lehet szükséges. Különösen is fontos ez azért, mert jelen elemzés elkészítésekor az M6-os autópálya már átadásra került, de forgalmi hatásaira vonatkozó mérések még nem állhattak rendelkezésre.
5.1 Beruházási költségek becslése A beruházási költségek részletesebb bontásban az 3.2. fejezetben találhatók, itt csak a további elemzéshez szükséges összesített adatokat adjuk meg. Ez a táblázat nem csak az elszámolható költségeket tartalmazza, hanem minden számszerűsíthető költséget. Az építési költségeken kívüli tételek esetében becsléssel éltünk. A táblázat tartalmazza a „0” változat esetén szükséges beruházási költségeket is, hogy az elemzést a fejlesztési különbözetre vonatkozóan végezhessük el – mivel azonban a „0” változatnál beruházással nem számolunk, ez az oszlop üresen marad.
46
2. táblázat: A beruházási költségek összesítése "0" változat I. Projekt elıkészítés költségei 1. Elıkészítési idıszakban igénybevett szakértıi szolgáltatások költsége
0 0
"B" változat 3 500 000 3 500 000
2. Elıkészítési idıszakban felmerült közbeszerzési költségek
0
0
0
3. Elıkészítési idıszakban felmerült területvásárlási költségek
0
0
0
II. Projekt menedzsment költségei 1. Személyjellegő kifizetések, bérjárulékok 1.1. Projektmenedzsment bérköltsége 1.2. Projektmenedzsment bérköltségét terhelı járulékok
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
1.3. Egyéb projektmenedzsmenthez kapcsolódó személyjellegő kifizetések 2. Eszközbeszerzés a projektmenedzsment részére 2.1. Irodai berendezések 3. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások
0
0
0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
3.1. Igénybevett projektmenedzsment szolgáltatás 3.2. Pályázatírás költsége III. Beruházások/Eszközök 1. Területvásárlás 2. Építés, felújítás, bıvítés 2.1 Külsı vállalkozó által végzett építés, felújítás, bıvítés
0 0 0 0 0 0
0 0 33 069 000 0 33 069 000 33 069 000
0 0 33 069 000 0 33 069 000 33 069 000
2.2 Saját teljesítésben végzett építés, felújítás, bıvítés 3. Eszközbeszerzés 4. Immateriális javak beszerzése IV. Szolgáltatások 1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szakmai szolgáltatások
0
0
0
0 0 0 0
0 0 3 292 070 992 070
0 0 3 292 070 992 070
1.1. Mérnöki, szakértıi díjak
0
992 070
992 070
1.1.1 Külsı vállalkozó által nyújtott szolgáltatás
0
992 070
992 070
1.1.2 Saját teljesítésben végzett tevékenység
0
0
0
1.2. Tervek, tanulmányok készítésének költsége
0
0
0
1.2.1 Külsı vállalkozó által nyújtott szolgáltatás
0
0
0
1.2.2 Saját teljesítésben végzett tevékenység
0
0
0
1.3. Rendezvényszervezés költsége 1.4 Képzés költsége 2. Egyéb szolgáltatások 2.1. Nyilvánosság biztosításának költsége 2.2. Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek
0 0 0 0 0
0 0 2 300 000 1 150 000 350 000
0 0 2 300 000 1 150 000 350 000
2.3. Kötelezıen a projekthez kapcsolódóan elıírt könyvvizsgálat díja
0
800 000
800 000
47
Különbözet 3 500 000 3 500 000
"0" változat
"B" változat
Különbözet
2.4. Egyéb projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások
0
0
0
V. Általános (rezsi) költségek 1. Elkülönített számla nyitásának költsége, tranzakciós költségek
0 0
0 0
0 0
2. Egyéb általános költségek Nettó összköltség (egyéb költségekkel együtt) Le nem vonható Áfa Bruttó összköltség
0 0 0 0
0 39 861 070 9 965 268 49 826 338
0 39 861 070 9 965 268 49 826 338
5.2 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata Az alábbi táblázat a projekt pénzügyi fenntarthatóságát mutatja be. A 6. oszlopban a projektgazda részéről szükséges beruházási és működési hozzájárulás látható; a beruházási költségeknél (az 1. évben) a ténylegesen felmerülő költségeket tüntettük fel, a működési költségeknél (2. évtől) a „0” változathoz, azaz a szokásos fenntartási költségekhez képest számított többletköltségeket. Maradványérték nem jelenik meg, mivel az ténylegesen, pénzáramként nem realizálódik.
3. táblázat: A projekt pénzügyi fenntarthatósága év
7. Bevételi pénzáram (4+5+6)
8. Nettó összes pénzügyi pénzáram (7-3)
9. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram
12 348 138 300 000
49 826 338 300 000
0
0
0
0
0
300 000
300 000
0
0
0
0
300 000
300 000
0
0
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
13 516 000 300 000
0
0 0
13 516 000 300 000
0
0
13 516 000 300 000
0
0
13 516 000 300 000
0
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
1. Pénzügyi beruházási költség
2 .Pénzügyi mőködési költség
3. Kiadási pénzáram (1+2)
4. Pénzügyi bevétel
5. OP támogatás
0 300 000
49 826 338 300 000
0
2. év
49 826 338 0
0
37 478 200 0
3. év
0
300 000
300 000
0
4. év
0
300 000
300 000
5. év
0
300 000
300 000
6. év
0
300 000
7. év
0
300 000
8. év
0
9. év
0
10. év 11. év 12. év
0
13. év
0
14. év
0
15. év
0
16. év
0
17. év 18. év
1. év
48
6. Saját forrás
év
1. Pénzügyi beruházási költség
3. Kiadási pénzáram (1+2)
4. Pénzügyi bevétel
19. év
0
20. év
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
21. év
0
22. év
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
23. év
0
24. év
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
25. év
0
26. év
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
27. év
0
300 000
300 000
0
0
300 000
28. év 29. év
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
30. év
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
2 .Pénzügyi mőködési költség
5. OP támogatás
49
7. Bevételi pénzáram (4+5+6)
8. Nettó összes pénzügyi pénzáram (7-3)
9. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
300 000
0
0
300 000
0
0
6. Saját forrás