MAGYAR LELKI ELSŐSEGÉLY TELEFONSZOLGÁLATOK SZÖVETSÉGE 5600 Békéscsaba, Wlassits sétány 4. Tel.: 66/447-334 www.sos505.hu E-mail:
[email protected]
Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége LESZ Szakmai programok, események kalendáriuma 2010. 2010.
Tartalom: Magunkról Bevezető 1. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXII. Országos Találkozója és Konferenciája 2. LESZ Központi képzések, konferenciák 3. LESZ Szolgálatvezetői találkozók 4. LESZ Régiótalálkozók, munkacsoportok 5. Telefonos napi események 6. Külkapcsolataink 7. Egyéb konferenciákon részvételünk 8. Tagszolgálatok önálló szakmai programjai (Szolgálataink életéből)
2
Magunkról
Mindannyiunk életében akadnak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senkivel nem tudjuk megosztani terheinket, pedig éppen akkor lenne a legnagyobb szükségünk rá. A reménytelenségnek és a magánynak ez az érzése bármelyikünket elérheti. "A lelki elsősegély telefonszolgálat minden ember számára meg akarja adni a lehetőséget arra, hogy baj, kétségbeesés, vagy öngyilkossági veszély esetén - a szabadságjogok tiszteletben tartásával – azonnal felvehesse a kapcsolatot egy másik emberrel, aki barátként kész és képes a hívót meghallgatni és vele segítő beszélgetést folytatni. A telefonos lelkisegély szolgálat által nyújtott segítség az életre való bátorításra és a krízishelyzetekkel való megbirkózás képességének fejlesztésére irányul." (IFOTES, Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége) Magyarországon 1970 óta működnek telefonos lelkisegély szolgálatok, amelyek a fenti célok, elvárások teljesítésére szerveződtek. Jelenleg 22 szolgálat, köztük 6 éjjel-nappal várja a hívásokat. Az eltelt idő bebizonyította szükségességüket, számos esetben nyújtottak segítséget a hívóknak, a számukra megoldhatatlannak vélt probléma, konfliktus, élethelyzet rendezésében. A mai változó világban, ahol eddig ismeretlen fogalmak: létbizonytalanság, munkanélküliség, anyagi és egzisztenciális gondok kerültek előtérbe; felszínessé váltak az emberi kapcsolatok, az úgynevezett kommunikációs társadalom az egyén kapcsolatainak elvesztésével jár. Szükség van tehát egy emberi hangra, aki meghallgat, segít a kritikus helyzetekben. A névtelenség feloldja az "ilyesmiről nem beszélünk" tabuját. Ezzel tud a telefonszolgálat segíteni. „A találkozás egy másik emberrel - találkozás önmagaddal.”
1950-ben Chad Varah anglikán lelkész Londonban az öngyilkosság megelőzése céljából elindította az első lelki elsősegély telefonszolgálatot, s ebből nőtt ki a Szamaritánus (The Samaritans) mozgalom, olyan segítségnyújtás a remény-vesztetteknek, amely önkéntes, laikus munkatársak tevékenységén alapul. Az öngyilkosság a legmarkánsabb, drámai figyelmeztetés az életfeltételek, emberi kapcsolatok, együttélési kultúra fogyatékosságaira: a tűrőképesség csökkenésére, az egészséges személyiség-struktúra sorvadására, a pozitív célképzetek devalválódására. A nemzetközi normák alapján működő lelki elsősegély telefonszolgálatok célja - az öngyilkosság-megelőzés, a krízisintervenció és a mentálhigiénés prevenció, így alapvetően mentálhigiénés prevenciós feladatokat látnak el, átvállalva sokszor az egészségügyi ellátás betegségmegelőző szerepét is. Arra törekednek, hogy a krízisben lévő, problémákkal küszködő emberek azonnal elérhessék vonalaikat. A szolgálatok hívása ingyenes, s a hívó anonim maradhat.
3
Névtelen, de nem személytelen segítségükkel évente országosan több tízezer hívó él, a legkülönbözőbb életnehézségek szorításában. Szervezeteiket maguk tartják fenn, a krízisintervenciós munkára képzett önkéntesek stábokban dolgoznak, s a szolgálatok sok helyen bázisai más mentálhigiénés, prevenciós kezdeményezéseknek is. Buda Béla 1975-ben, egyik tanulmányában azt írta, hogy a telefonszolgálatok a „szakma lelkiismereti őrpontjaivá” válnak, mert a társadalom, társas kapcsolataink bajainak olyan teljes keresztmetszetével, a közösség és az egyén szenvedéseinek olyan bugyraival találkoznak, amivel máshol nem szembesülhetünk, s amit fel kell, hogy mutassanak. Meg kell, mutassák ezt a tükröt, és cselekvésre kell, serkentsék azokat, akik tehetnek. Bagdy Emőke szerint a telefonszolgálattal való beszélgetés komplettebb, másabb, mint a szomszéddal, ismerőssel, baráttal való eszmecsere. Tartalmában, formájában és szakmaiságában is teljesebb, összetettebb folyamat, hiszen a hívó és az ügyelő között kialakult sajátos kapcsolati mező bizalmi légköre elősegíti az értékítélet-mentes problémamegoldást. A telefonszolgálatokat országos szövetségbe tömörítő Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) 1986-ban alakult, eleinte a szakma és a szakmaiság elterjesztését tűzte ki célul, így a programjában az IFOTES alapelvei domináltak. A LESZ-nek a feladata volt olyan modell kialakítása, ami szakmailag és a finanszírozás szempontjából is vállalható.
A telefonhívásokat fogadó önkénteseink munkáját szakemberek vezetik. Az önként jelentkezőkből válogatva, intenzív képzésen és tréningeken (személyiségfejlesztő, önismereti, kommunikációs stb.), majd telefonos helyzetgyakorlatokon, hospitáláson esnek át a leendő telefonos ügyelőink. A kiképzés után is folyamatosan képezzük a munkatársainkat: minden stábnál havi rendszerességgel részt vesznek szupervízión, esetmegbeszélésen, egyéb tréningeken és továbbképzéseken. A szövetség konferenciák, régiótalálkozók, központi képzések szervezésével, támogatásával járul hozzá ahhoz, hogy minél felkészültebb ügyelők fogadják a hívásokat az ország minden telefonszolgálatánál. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége
www.sos505.hu
4
Bevezető
A LESZ
2010-ben szakmai eseményekben bővelkedett. Szövetségünk tagszolgálatainkkal karöltve egész évben sokféle programot szervezett és bonyolított le, szakembereink meghívásokra konferenciákon, workshopokon számoltak be munkánkról. Alábbiakban a legfontosabb programjainkról nyújtunk összegzést.
Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXIII. Országos Találkozója és Konferenciája 23. alkalommal rendeztük meg a lelki elsősegély telefonszolgálatok országos találkozóját és konferenciáját Debrecenben, 2010. augusztus 27-29-e között, ami a debreceniek megalakulásának 40. évfordulója, s a hazai mozgalom elindulásának a jubileuma is egyben. Hagyomány, hogy a konferencia egy számunkra fontos vagy érdekes kérdést jár körbe. A plenáris ülés előadói és a workshopok, kiscsoportok különböző oldalról világítanak meg egy-egy témát. Ebben az évben „A konfliktus – megtart vagy elveszít” címmel került megrendezésre a találkozó, s igyekeztünk minden olyan kérdéssel foglalkozni, ami a telefonos munkát végzőknek segítséget nyújthat. A konferencián közel 200 fő vett részt, túlnyomó részben a telefonszolgálatok önkéntes ügyelői (22 tagszolgálattól), de voltak rokonszakmákból is meghívottak, illetve külföldi vendégeink is. Visszajelzések alapján mondhatjuk, sikeres volt a rendezvény. A konferencia előadói között olyan kiemelkedő szakembereket hallhattunk, mint Dr. Bugán Antal, Dr. Bodó Sára, Almásy Maritta és Dr. Varga Gábor.
LESZ Központi képzések, konferenciák Szintén hagyomány, hogy a telefonszolgálatoknál tevékenykedő önkéntes ügyelőknek központi képzéseket szervezünk. A szolgálatoktól 2-3 fő jelentkezhet ezekre a képzésekre, amelyeket Budapesten és régiónként szervezünk. 2010. június 12-én, Budapesten Lajkó Károly tréningjén vehettek részt az ügyelőink. Egy TÁMOP pályázat pedig lehetőséget biztosított arra, hogy több témakörben is, 40-42 órás tanfolyamokon vegyenek részt a szolgálatok tagjai.
5
A pécsi S.O.S. Élet Telefonszolgálat és a LESZ közös szervezésében szeptember 9én, az öngyilkosság megelőzésének világnapján tartottunk Pécsen egy konferenciát, „Hang-súlyok” címmel. Az év legnagyobb eseményére azonban 2010. október 8-án került sor Budapesten, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium előadótermében, „Segítő hangok” címmel. A konferencia díszvendége Stefan Schumacher, a nemzetközi szervezet, az IFOTES elnöke volt.
LESZ Szolgálatvezetői Találkozók (SZVT) A szolgálatvezetői találkozókat negyedévenként szoktuk megrendezni különböző aktuális témakörök megvitatására. Ebben az évben már a 29. találkozónk volt Budapesten decemberben, előtte júniusban és márciusban szintén Budapesten tartottuk a megbeszéléseinket. A belső kapcsolatok munkacsoport is rendszeresen találkozik, a kalendáriumban most a munkacsoport beszámolóját közöljük.
LESZ Régiótalálkozók A régiótalálkozóknak már 15 éves hagyománya van: egy-egy tagszolgálat a régiójában lévő szolgálatokat hívja meg egy egy-két napos szakmai napra, ahol előadások és kiscsoportos foglalkozások mellett nyílik lehetőség a személyesebb kapcsolattartásra, aktuális kérdések megbeszélésére. Ebben az évben két ilyen rendezvényünk volt (Salgótarján és Székesfehérvár). Az önkéntes ügyelők kiképzésének tapasztalatait vitattuk meg, ill. a kiválasztás szempontrendszerét, a képzés és a készségfejlesztés lehetőségeit. A szövetség negyedszázados fennállása óta elmondhatjuk, hogy minden évtizedben előkerült ez a fontos téma, s szakmailag is indokolt időnként „leporolni”, áttekinteni a képzés feladatait, célját, hatékonyságát stb.
Telefonos napi események Az IFOTES 1997-ben, hagyományteremtő szándékkal kezdeményezte a Telefonos Nap megrendezését a Távközlési Világnaphoz közel eső időpontban, amit hazánkban is követünk. Az alapgondolat az volt, hogy a fejlődő, globalizálódó világunkban a kommunikáció egyre nagyobb teret nyer, mégis az emberi kapcsolatokban egyre inkább a kiüresedés, az elmagányosodás, a tolerancia hiánya tapasztalható. A Telefonos nap alkalmából a tagszolgálatok városaikban tartanak különböző rendezvényeket, „megmozdulásokat”. Például ma már hagyományosan Pápán és Szolnokon rajzversenyt hirdetnek iskolásoknak. A Telefonos nap központi eseménye most Veszprémben volt 2010. május 15-én. 6
Külkapcsolataink, külföldi szakmai utak Idén nagyon rangos eseményen vehettünk részt. Bécsben tartotta az IFOTES 2010. július 10-14-e között a nemzetközi kongresszusát, ahol elnökünk Szabóné Dr. Kállai Klára és Dr. Cserhalmi Magda workshopot és előadást tartott. A hazai küldöttségünknek életre szóló élmény volt ez a szakmai rendezvény, öröm volt nemzetközi szinten kapcsolatokat kialakítani, közös programokat tervezni. Másik delegációnk Lengyelországban járt, Csesztohovában, ahova az ottani szolgálat 30 éves jubileumára voltunk hivatalosak.
Egyéb konferenciákon részvételünk A Magyar Pszichiátriai Társaság budapesti VII. Nemzeti Kongresszusán, január 29-én önálló szekcióban mutatkozhattunk be. Novemberben Budapesten a Koordinációs Kerekasztal programjára voltunk hivatalosak.
Tagszolgálatok önálló szakmai programjai (Szolgálataink életéből) Tagszolgálatainknak önálló szakmai programjai is vannak, amelyek a Telefonos Nap és a régiótalálkozók mellett főként a szervezeten belüli továbbképzéseket fedi, de sokszor a városukban meglévő egészségügyi-, szociális- és civilkapcsolatokra építve külső érdeklődőknek is szerveznek konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, képzéseket, szakmai napokat és egyéb tréningeket. A szolgálatoknál rendszeresek a továbbképzések, tréningek. A miskolci stáb élen jár abban, hogy közös programokat szervez más szolgálatokkal. 2010-ben különösen aktívak voltak, hiszen májusban és szeptemberben az egri stábbal tartottak közös szupervíziót, júniusban és októberben viszont debreceni ügyelőkkel esetmegbeszélésen vettek részt (természetesen egyszer házigazdaként, s egyszer vendégségben). A részletesebb leírásainkban még található néhány stábépítő és kapcsolatteremtő program is, mindezekkel együtt reméljük, szemelvényünk a szövetség életéről nemcsak arról győzi meg olvasóját, hogy komoly szakmai munkát végzünk, hanem arról is, hogy színes, változatos és érdekes programok, tevékenységek jellemzik a telefonos szolgálatok életét.
7
1. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXIII. Országos Találkozója és Konferenciája
8
A Debrecen Lelkisegély Telefonszolgálat fennállásának 40. évfordulója alkalmából A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének XXIII. Országos találkozója A konfliktus – megtart vagy elveszít címmel megrendezésre került konferencia szakmai előadásainak, szekcióinak összefoglalója Debrecen, 2010. augusztus 27-29.
Az országos találkozó első napján, augusztus 27-én, pénteken a megérkezést és regisztrációt követően, fakultatív program keretében lehetett megtekinteni a város nevezetességeit, amit éjszakai fürdőzés követett a Debreceni Gyógyfürdőben, este pedig az immár tradicionális vetélkedőre került sor a telefonszolgálatok csapatai között a „Három Anti-majom Díjért”. A szakmai előadások a második napon kezdődtek, melyeket a Belvárosi Közösségi Házban hallgathattak meg a rendezvény résztvevői. 10 órakor ünnepélyes megnyitóra került sor, a Debreceni telefonszolgálat, mint házigazda szervezet nevében köszöntötték a meghívott vendégeket és résztvevőket, többek között: Kiss Sándort (Debrecen Megyei Jogú Város Egészségügyi Bizottságának Elnökét), Szabóné Dr. Kállai Klárát (a LESZ elnökét), Almásy Marittát (pszichológust, szupervizort Belgiumból), dr. Bodó Sárát (egyetemi decenst), dr. Varga Gábort (pszichiátert, a LESZ tiszteletbeli elnökét), dr. Bugán Antalt (klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológust, egyetemi decenst), dr. Kálmánchey Albertet (pszichiátert, a LESZ tiszteletbeli elnökét). Kiss Sándor köszöntette első ízben a konferencia résztvevőit Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzata részéről, beszédében megemlítette, hogy a 40 és a 23 tekintélyt parancsoló számok, melyek éveket fejeznek ki. Debrecenben Dr. Szabó Pál főorvos alapított hazánkban első alkalommal lelki elsősegély telefonszolgálatot, negyven évvel ezelőtt 1970-ben, s talán nem is gondolta akkor, hogy a mai világunkban is milyen jelentőséggel bír majd a szolgálat (gazdasági válság, lakáshitelek bedőlése, egzisztenciák összeomlása, az OPNI bezárása stb.). Már 40 évvel ezelőtt is ott bábáskodott a szolgálat megalakulásánál dr. Kálmánchey Albert, aki ebben az évben a Semmelweis Napok alkalmával miniszteri dicséretben részesült. Szabóné Dr. Kállai Klára a LESZ elnökeként üdvözölte a konferenciát, majd egy perces néma felállásra kérte a hallgatóságot, emlékezvén azokra, akik az elmúlt évben eltávoztak közülünk. Azt kívánta, hogy reménnyel, sok tapasztalattal térjünk majd haza. Dr. Kálmánchey Albert köszöntő mondataiban felelevenítette a kezdeteket, már 1970-ben Dr. Szabó Pál főorvos ragaszkodott a 24 órás szolgálathoz. Említést tett arról, hogy Kelet-Magyarországon mindig is magas volt az öngyilkossági ráta, s külföldi tapasztalatokra építve kezdték el a prevenciós munka szervezését. 1982-ben kezdték el a szolgálatot újra komolyan megszervezni, tanulmányutakon vettek részt, képzéseket szerveztek a nővéreknek. 1988-tól a szakmai munkát szupervízióval is segítették. A város egészségügyi vezetőinek mondott végül köszönetet, akik a mai napin is támogatják a szolgálat működését. Ezt követően került sor a Dr. Szabó Pál díj kiosztására, melyet 2004 óta minden évben odaítélnek egy külső segítő és egy LESZ-en belüli szakembernek. Az idei évben Dr. Szabó Pál fia, ifj. dr. Szabó Pál,
9
pszichiáter, pszichológus adta át a díjat, a külső díjat dr. Bedő Zoltán belgyógyász szakorvos, a belső díjat Orosz Imréné kapta, aki 24 éve tevékenykedik a LESZ kötelékében aktívan. A tudományos programot Dr. Varga Gábor előadása nyitotta, melynek címe „Konfliktusok és szabályozások” volt. A konfliktusok részei az életünknek, akkor is, ha időnként nem veszünk róluk tudomást. Az előadó ismertette a fogalom eredetét, történetiségét. A konfliktus kifejezés a latin „confligo” szóból származik, melynek jelentése: összevetés, összecsapás, megütközés, nézetkülönbség. Szun-Ce-től (Kína) származó idézet: „A legfényesebb csata, amit meg sem vívunk.” A konfliktus kapcsán számos nagy filozófus, gondolkodó kifejtette nézeteit, többek között Arisztotelész, F. Hegel, S. Freud, a modern irányzathoz tartozik Edward de Bono, aki konfliktus vezérelt gondolkodásról beszél. Fontos megkülönböztetnünk egymástól a konfliktusokat és a kríziseket. Krízisről akkor beszélünk, ha a külső segítség igényének sejtése felmerül, nincs belső kapacitás a helyzet megoldásához, ilyenkor krízisintervenció alkalmazása szükséges. A konfliktusok okai között szerepelnek: a) Ellenszenv b) Vita c) Verseny d) A célok különbözősége e) Szerepkülönbözőségek f) Szervezeti, strukturális különbségek g) Eltérő ambíciók h) Territórium sérülése j) A kommunikációs zavar. Alapvető gondolatok a téma kapcsán, hogy a kapcsolatok mélyülésével a kommunikáció szintjei is mélyülnek, minél mélyebb egy kapcsolat, annál valószínűbb egy konfliktus, a konfliktusok megoldásához szükséges coping kapacitás. A változás és a verseny természetes kísérő jelenségei a konfliktusnak. Négy fő ok, amiért az emberek idegenkednek a változástól: - gazdasági, anyagi okok - pszichológiai okok - szociális okok - kulturális okok A konfliktusok osztályozása Számos konfliktus fogalom létezik, íme egy szélesebb spektrumú példa: A konfliktus egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg. Harcra, összeütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző. (Szekszárdi, 1996.) Ha az egyéni szinttől fentebb lépünk, akkor csoportok közötti konfliktusokról is beszélhetünk, ide tartoznak a szervezeti konfliktusok is. A szervezetek közötti konfliktusoknál nagy szervezetek állnak szemben egymással. A konfliktusok legszélesebb körébe az ún. társadalmi konfliktusokat sorolhatjuk. A konfliktus lejátszódása és hatása szerint lehet: • Konstruktív konfliktus: elősegíti a változást, energiákat szabadít fel és serkenti a kísérletezést, a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását. Rendszerint az érintettek számára kielégítően végződik. • Destruktív konfliktus: a verseny egyenlőtlen felek között zajlik, alacsony az egyetértés a követendő szabályokat illetően és a felek kevéssé bíznak abban, hogy kölcsönösen be fogják tartani ezeket a szabályokat. Ide tartozik az a konfliktus is, amikor az egyik fél a másik teljes megsemmisítésére tör. A konfliktusok kiterjedési foka Friedrich Glasl a modelljében kilenc konfliktusszintet, kiterjedési fokot különböztet meg. A konfliktus megoldási lehetőségeinek tekintetében ezt a kilenc szintet három csoportba sorolja.
10
A változás 4 EL modellje - Ellenállás - Elégedetlenség a jelennel - Elképzelt (vonzó) jövő - Első lépés Konfliktuskezelési stratégiák Az egyik legismertebb, és leginkább használt modell a konfliktuskezelési stratégiák rendszerezésére Thomas Kilmann ötelemű modellje.
Thomas Kilmann a következő lépéseket javasolja a konfliktusok kezelésére, ha a helyzet lehetővé teszi: • A probléma tudatos felismerése • A másik nézőpontjának megismerése • A másik gondolkodásának megértése • Visszajelzés, újrafogalmazás • Saját nézőpont, logika elmondása • Törekvés a közös megegyezésre • Megoldáskeresés, lehetőségek sorozatán keresztül • A megoldás nyomon követése Svájcban pl. 100 órás képzést tartanak a sajtónak, amikor szuicid krízisről írnak, hogy helyesen kezeljék ezt a témát, erre még Magyarországon nincs gyakorlat. A konfliktusok pozitív hatásai: - hozzájárulhat helyzetek tisztázásához - érdekek (egyéni és közösségi, rövid és hosszú távú) közelítéséhez - előremutató változások elindításához.
11
Lehetséges konfliktus kezelési stratégia: Edward de Bono „Hat gondolkodó kalap” módszere, a párhuzamos gondolkodás 6 szakaszát jeleníti meg.
Összegző gondolata az előadónak: konfliktusok nélkül nem leszünk humanizált lények. Dr. Bugán Antal a Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa, egyetemi docens előadásának címe: Konfliktus és kontroll volt. Előadásában elhangzott, hogy az emberi viselkedés egyensúlyát az önszabályozás biztosítja. Ennek alapvetően két mechanizmusát különítjük el: a biológiai szabályozó rendszert (mechanizmusait természettudományos szempontból jól ismerjük) öntudat és a szándékos, akaratlagos cselekvések szabályozása (mechanizmusáról lényegesen kevesebbet tudunk). Az önszabályozási képesség az egyik legnehezebb humán-specifikus probléma. A konfliktusokat illetően a konfliktus helyzetek ezen önszabályozási képesség megtartásával vagy annak felborulásával végződhetnek. A szabályozás 3 összetevő mentén alakul ki: az egyén életcéljai, ideáljai egyfajta monitorozás, melyben az egyén felismeri saját képességeit, lehetőségeit végrehajtási szakasz: az egyén aktuális állapotában „teszteli” az egyén lehetőségeit, kialakítja válaszreakcióit Ezeket veleszületett programok, tanult szokások és motivációk befolyásolják a konfliktus megoldás folyamatában. Önszabályozási folyamat összetevői: önszabályozási erő tehetetlenség és figyelem transzcendencia (hosszú távú célok: aktuális stimulusok felülírása) belenyugvás és hatástalanítás félre szabályozás hiba aktiválta válasz
12
Modern kultúrákban: gyengül az önkontroll nőnek az önszabályozási kudarcok széles körben terjednek a népbetegségek, melyek hátterében különböző életvezetési konfliktusok állnak. A segítőknek fontos, hogy felismerjék az egyéni kontroll és az önszabályozás lehetőségeit a különböző konfliktus kezelések folyamatában. Egészséges életvitelre, alkalmazkodásra felkészítő szocializációra van szükség. Almásy Maritta előadásában a személyen belüli konfliktusról beszélt. Előadását egy levélrészlet felolvasásával kezdte, melyet S. Freud írt 85 éves korában Romain Rolland hetvenedik születésnapjára, „Emlékezetzavar az Akropoliszon” címmel, ez egy tudatalatti konfliktust illusztrál Freud édesapjával kapcsolatban. A következő példa szintén Freuddal állt kapcsolatban. Gustav Mahler zeneszerző, aki régóta szeretett volna Freuddal találkozni, végre Leidenben beszélhetett vele. Freud egy sétájuk alkalmával beszélt Mahlernek a szabad asszociációs módszerről, amit Mahler könnyen befogadott, így sikerült felszínre hoznia azokat a belső tudatalatti konfliktusait, amik megkeserítették az életét, megértette, hogy zenéje egyes mozzanatai milyen gyermekkori szorongásokra vezethetőek vissza. A másik fajtája a belső konfliktusoknak a tudatos konfliktusok, ezeknek az eredete a külvilág kényszerei és a belső meggyőződés közötti konfliktus. Minden diktatúrán alapuló államrendszer ilyen konfliktusokat teremt azokban a személyekben, akik nem értenek egyet a terrorral. Azok, akik kifejezik az ellentétüket életveszélyes helyzetbe kerülnek, és a családjukat is veszélyeztetik. Emiatt ezek a konfliktusok nagy feszültséggel járnak, igénybe veszik a személyiség energiáját, kihatnak az emberek lelki egyensúlyára, önbecsülésére. A német nácizmus és a kommunizmus is ilyen rendszerek voltak, mély nyomokat hagytak a pszichében és szociális viszonyokban is. Dr. Bodó Sára „Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engem” (1Móz32,27b), A konfliktus, amely megtart vagy elveszít – a Bibliában címmel tartotta meg előadását. Jákób és Ézsau konfliktusán keresztül mutatta be a Bibliában ábrázolt konfliktust, amely egyben interperszonális konfliktus, szülők közötti konfliktus, testvérkonfliktus, intrapszichés konfliktus is. A Biblia ismeri az egyén és a közösség közötti konfliktust, csoport és csoport közötti konfliktust. Sajátos és a Bibliában legalapvetőbb konfliktus az Isten és ember közötti konfliktus, amely a teremtéstől kezdve végigkíséri a próféták szolgálatát, Jézus testet öltésének küldetését, a tanítványok munkáját. A bibliai kijelentés legfontosabb üzenete Isten és ember konfliktusának áldozatos feloldása Jézus kereszthalálában. Milyen konfliktus megoldási sajátosság tanulható meg a Bibliából? Jákób története arról tanúskodik, hogy a megélt és megküzdött konfliktus gazdagítja a személyiséget, és továbbhat a konfliktus szereplőire, megtartó konfliktussá lett, amely az egész nép jövőjét meghatározta. A Biblia világában is vannak „elveszítő” konfliktusok, ilyen Káin drámája, Saul király életkudarca, vagy Júdás öngyilkossága. Az egész Biblia szemlélete azonban éppen attól sajátos, hogy az embernek önmagán túlmutató kapaszkodókat, jól befogadható konfliktus-megoldási mintákat közvetít olvasói és követői felé. A konfliktusok feldolgozásában az első fontos lépés a konfliktus valóságos felismerése és értékelése. A Biblia értékrendjéhez igazodó ember átadja az értékelési kontrollt Istennek, belátva és elfogadva, hogy élete egy magasabb összefüggés szerint is értékelhető.
13
A következő előadó Dr. Kálmánchey Albert a konfliktusok megjelenését elemezte a magyar népdalokban. Arra vállalkozott, hogy a magyar népdalokban szövegelemzéssel mikor, kik között, s milyen konfliktusok fordulnak elő. Az előadó által vizsgált összesen 7155 népdalból összesen 947-ben talált konfliktust. Az egyént mélyen érintő konfliktusok nagy része a párválasztással, szerelemmel kapcsolatos. Ez váltja ki a legtöbb panaszt, s a legkeményebb reakciókat is. Nemcsak a szerelmet felbontó személyre, hanem magára a szerelemre, mint megszemélyesített fogalomra is panaszok olvashatók a népdalokban. A szövegelemzés révén a konfliktusnak mintegy 40-42-féle vonatkozására akadt az előadó. Figyelemre méltónak tartja a konfliktus kezelését bemutató népdalsorokat, melyek között találunk megbékülés kezdeményezését, lemondást, áldásmondást, bizakodást. A népdal néhol keményen bünteti a hűtlent, a csalárdul elhagyót, néhol kifejezésre juttatja az elhagyott, a megcsalt, a szerelmesétől elszakított személy halálvágyát. Az emberi élet elkerülhetetlen fordulóinak keserű próbáit népünk névtelen szerzői dalokba foglalták, hogy a bánat kimondásával, a düh világgá kiáltásával feloldják a fájdalmat és a szorongást, és megfogalmazzák az örömöt, a dacot, a lemondást, a büszkeséget, a szerelem keserűségeit, a bukást is, hogy utat törjenek a vigasznak. Az előadás közös énekléssel zárult. A délután tovább folytatódott a szakmai program, immár kiscsoportok formájában dolgozták fel a konfliktus témáját a résztvevők, annak a 4 szekcióknak a munkáját ismertetem a következők során, melyekben kollégáink részt vettek. (Lejegyezte: Fazekas Mária - OKIT, telefonos tanácsadó)
1. Kihívások a segítő foglalkozásban, a telefonon keresztül történő kríziskezelés, gyakorlat és módszer. (2010. augusztus 28-29.) Szekcióvezető: Zelenák József – OKIT szolgálatvezető A konfliktusok, a krízisek összefüggésében végzett munka azt jelenti, hogy a segítő egy „problémakiváltó halmazzal” foglalkozik: marginalizációval, izolációval, törékeny kapcsolati struktúrákkal, anyagi és érzelmi hiányokkal, nem tiszta „megrendelésekkel” és látszólag megoldhatatlan problémákkal, valamint a felelősség átadásával. Néhány javasolt kérdés, melyet érdemes megbeszélni a témával kapcsolatban, akár (hozott konkrét eset, helyzet bemutatásával): • A segítségkérés felvállalása, a fordulópont. •
A személyes találkozások alkalmával sikeresen működhet a kríziskezelés, a telefonos kommunikációt nehezítő tényezők ellenére hogyan lehetek „elég jó segítő?”
•
Mi legyen a módszer, a szakmailag megalapozott segítségnyújtási koncepció, a követhető „út” – a protokoll, a személyközpontúság, tanácsadás…?
•
A segítő szakember szerepe a döntések meghozatalában.
•
Hajlandóság és képesség a „jó” és a „rossz” döntések meghozatalára.
•
Az érzelem és az értelem szerepe a párkapcsolati krízisekben.
14
Mihez kezdjünk, ha rájövünk, hogy konfliktusaink kiváltó okaitól nem is akarunk igazán megszabadulni, pedig tudjuk, hogy éppen ez a gátja annak, hogy tovább léphessünk? Gátak: • eltérő értékrend, elvek •
vélemény-különbség
•
sérelmek, sebek
•
ellenszenv (spontán), agresszió
•
érdekellentét
•
az „ügyek” határai (családi, közösségi)
A változás, a változtatás értelmének belátása, lehetséges megoldások… •
Hogyan jöhetünk (kliens és én) ki „jól” az „elveszít” fázisból a „megtartás” érdekében?
•
Hogyan éljük túl a veszteségeket és traumákat?
•
Hogyan építhető egy stabil, új lehetőségeket tartalmazó jövő a fájdalmas és negatív tapasztalatokkal teli múltra?
•
Támaszok, támasztékok.
A témaköröket „szerep-játékkal”, önismereti foglalkozással, a második napon sajátélményű segítő beszélgetés bemutatásával zártuk. („A segítő legfőbb munkaeszköze és módszere saját személyisége” – jelszó jegyében.) (Lejegyezte: Zelenák József)
2. Családi konfliktus- segítői dilemma (2010. augusztus 28-29.) csoportvezető: Dr. Berényi Rita családterapeuta, szupervizor A csoport alapkérdései a következők voltak: - Miért retteg az ember a konfliktusoktól? - Miért gondolja a legtöbb ember hibásan azt, hogy az a jó, helyes és követendő élet, amiben nincsenek konfliktusok? - Hogyan gazdagít, visz előre a konfliktus? - Miként lehet győztesen kikerülni saját harcainkból akkor is, ha látszólag vesztettünk? A csoportmunka során a főhangsúly a segítői szerep megjelenése a segítő saját, személyes terében. Hogyan, milyen esetekben keverednek össze a szerepek bennünk? Mikor lehet segítségünkre, s mikor emelhet falakat közénk és családtagjaink, barátaink, ismerőseink közé az ilyesfajta szerepzavar. A munka során személyes élmények, tapasztalatok átbeszélésén és feldolgozásán keresztül mélyülhettünk el önmagunk mélyebb megismerésében, illetve láthattuk magunkat - szupervízorunk segítségével - kívülről, a csoport tagjainak meglátásai alapján, hogy egy-egy számunkra nehéz helyzetben hogyan viselkedünk, mik az erősségeink és esetleg mik azok a dolgok, amiken esetleg változtatni kellene. Tartalmas, építő együttlétnek lehettünk részesei. (Lejegyezte: Csepregi János)
15
3. Belső konfliktusaink. A hiány. (2010. augusztus 28-29.) csoportvezető: Dr. Cserhalmi Magda- klinikai szakpszichológus, szupervizor A szekció alapját a „Loved” című film képezte. Közösen megnéztük a filmet, mely eredetileg egy thriller, de számomra mély lélektani film volt. Egy fiatal hölgy belső küzdelmeiről szólt, és arról, miként éli meg a szeretet és elfogadás hiányát a minden napokban, valamint ez a hiány hogyan hat ki az életére. Néhány érdekes gondolat azok számára, akik nem tudtak részt venni a konferencián és a szekción. „Mi emberek is olyanok vagyunk, mint a mágnesek, ha túl közel kerülünk egymáshoz, akkor az eredmény a taszítás, mint a mágneseknél.” (Loved című film) „Olyan jó lenne, ha az emberek tudnák annyira szeretni a másikat, hogy lemondjanak a saját vágyaikról és a másik embert is figyelembe vennék, nem csak saját magukat.” (Loved című film) A szekció első napján a film megtekintése után, közösen beszélgettünk arról, kinek mit jelentett a film, mi volt az a mozzanat, ami rá hatással volt. A második napon arra kért bennünket Magdolna, hogy gondoljuk végig, a mi életünkben hol jelenik meg a hiány, valamint, hogy történt-e velünk olyan esemény, mint a filmben szereplő lánnyal. Nagyon személyes és bensőséges volt a szekció, sokan megosztották a jelenlévőkkel a múltjuk és jelenük hiányait. Magdolna mindig visszacsatolt, és kérdésekkel próbálta segíteni a szekciót, utat mutatott a megoldások felé. (Lejegyezte: Demjén Ildikó)
4. A serdülőkori konfliktusok, átmeneti krízisek (2010. augusztus 28-29.) Vezető: Síró Ágnes, Klinikai gyermekpszichológus, családterapeuta A serdülőkor, a személyiség fejlődése során a normatív krízisek szempontjából különösen nehéz életszakasz, hiszen a kamasz ebben az időben szakad el a gyermekkortól és válik felnőtté. A serdülők hangulatingadozásai, belső konfliktusai, önértékelési problémái, feszültségei miatt gyakran kerülnek válságos érzelmi, hangulati állapotba még akkor is, ha környezetük egyébként megértő. A legtöbb konfliktust az átmenet, az önállóságért folytatott küzdelem eredményezi, ahol a határok, a kontroll és a felelősség kérdése elsődlegessé válnak. A konfliktusok helyszíne elsősorban a család és az iskola. Ahhoz, hogy a kamaszok és a szülők viszonyát megértsük, visszagondolhatunk azokra a gyermekkori játékokra, ahol a biztonságos zónát otthonnak, vagy háznak nevezik, a másik zóna pedig maga a nyílt tér, ahol ügyesnek és bátornak kell lenni. A két szakaszban átélhető a biztonságban tartózkodás, és ennek az elhagyása a visszatérés lehetőségével. A kamaszok fejlődése szempontjából mindkét tér alapvetően fontos. A szekció folyamán a csoporttagokkal szétválasztottuk a zártabb családi teret és a külvilág terét, és megvizsgáltuk a kettő közötti átmenetet. Megnéztük, hogy a terekhez milyen pozitív és negatív történések és hatások kapcsolódnak, megállapítottuk, hogy a legtöbb konfliktus az átmeneti térhez kötődik. A családi zárt térben negatív hatások lehetnek például: elhanyagolás, következetlenség, fizikai és érzelmi bántalmazás, megértő figyelem hiánya, anyagi problémák, szexuális abúzus. A nyílt, külső tér jellemzői: kommunikáció, a vágyak, és kortárscsoport. A mai kamaszoknál a kortárs kapcsolatok hatásán kívül számolnunk kell az internet világával is, aminek szintén lehetnek káros hatásai az előnyei mellett. A szekció alatt két esetet dolgoztunk fel, egy homoszexuális fiú és egy bántalmazott gyermek történetét mutattuk be szerepjátékon keresztül. (Ajánlott irodalom: Ferenczi Sándor: Nyelvzavar, ajánlott filmek: Sofia Coppola: Öngyilkos szüzek, Bergmann: Fanny és Alexander, A legjobb szándékok) (Lejegyezte: Mészáros László) Összességében rendkívül tartalmas és szakmailag nagyon nívós két napot töltöttünk el Debrecenben, mely során megszerzett ismeretek, tapasztalatok nagyon nagy segítséget jelentenek a mindennapi telefonos segítői munkánk során. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat munkatársai
16
További szekciók voltak még: Konfliktus és kontroll Dr. Bugán Antal, klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, egyetemi docens A személyen belüli konfliktusok Almásy Maritta, pszichológus, szupervizor A konfliktus, amely megtart vagy elveszít – a Bibliában Dr. Bodó Sára, egyetemi docens Stábkonszenzus - kinek az érdeke? Árkovits Amaryl Eszter, pszichiáter, pszichoterapeuta – Lux Károly, pszichológus A bennünk ragadt konfliktusérzet hatása Marosszéki Emese, szupervizor „Fiatalok, felnőtt gondokkal” …avagy már nem gyerek, még nem felnőtt Gesztelyi Tamás, gyógypedagógus, mentálhigiénikus A konfliktus – megtart és/vagy elveszít. Buza Domonkos, pszichológus (a LESZ tiszteletbeli elnöke)
17
2. LESZ Központi képzések, konferenciák
18
Beszámoló az Öngyilkossági Világnap alkalmával tartott Konferenciáról
Rendező: a pécsi Krízis Központ Helyszín: Pécs, Diagnosztikai Központ Időpont: 2010. szeptember 9. Jelenlévők: 38 fő: Lelkisegély telefonszolgálatok ügyelői Pécsi Krízis Központ munkatársai
A továbbképzést célzó egész napos rendezvény előadói - főleg fiatal, jól képzett szakemberek - tömören, lényegre törően adták elő mondandójukat. Az előadással kapcsolatban kérdéseket feltevőket rövid, de „velős” válaszokkal látták el. Az előadásokat – sorrendjében - csak egy-egy gondolattal ismertetem. 1. Két fül közt vagy négyszemközt Lux Károly, pszichológus Összehasonlította a szakmai pszichoterápiát és a speciálisan kiképzett önkéntesek telefonos segítség nyújtását. Hol van hasonlóság, illetve eltérés a két tevékenység között szakmai szempontból. Pl. időbeli hangsúly eltolódásban, kontroll kérdésekben, módszerben, időzítésben, segítséget kérő motivációjában, segítő személyében stb. Fontos, az ügyelő pszichoterápiát nem végez(het). A speciálisan kiképzett önkéntesek, akik empatikusak, megfelelő önismerettel rendelkeznek, előítéletektől mentesek, érett személyiségek, a lelki elsősegély nyújtásával mentenek..
2. Pszichiátriai betegek a telefonban Herke Mónika, pszichiáter A betegségek nemzetközileg elfogadott kód-rendszeréről beszélt, hasznáról és ártalmasságáról. Haszna, a statisztika, de ártalmassága a stigmatizálás, mert nincs tekintettel az egyediségre. Hogyan ismerhető fel a pszichiátriai beteg? (hangulatzavar, szorongásos beteg) Gyakoribb az öngyilkosság, a befejezett és a kísérlet a pszichiátriai betegek körében családi és egzisztenciális okok miatt. Nem lehet kategorizálni, uniformizálni az azonos diagnózissal jelzett egyéneket.
3. Lehetőségek és korlátok az addiktológiai problémákkal kapcsolatban Jakab Júlia, pszichiáter A különböző „SZER” függőségeknél az új anyagok megjelenését szinte lehetetlen követni. Befejezett öngyilkosságoknál a függőség megtalálható 15-26% arányában. Drogfüggők száma folyamatosan nő (heroinisták száma viszont csökkent). Leginkább az alkoholfüggők kerülnek előtérbe, számukat csak becsülni lehet. A lényeg: szerfüggő hívóval ne vitatkozzunk, ne akarjuk meggyőzni, a telefon önmagában nem alkalmas a szenvedély betegségek kezelésére. Fontos megtudni, hogy terápiás kapcsolatban van-e vagy volt-e a hívó, milyen segítségnyújtási lehetőséget ismer vagy próbált ki.
4. Gubancok- avagy mit kezdjünk a kamaszokkal? Zeller Judit, pszichológus
19
Kiskamasz: 11-12 évig Kamaszkor: 13-18 évig Saját identitás kialakításának időszakában nagy „zavar”fizikai, lelki és társadalmi síkon zajlik. Nyomást gyakorló szülő miatt nem tudja elkerülni a krízishelyzetet. A szülői problémamegoldó mintát elutasítja vagy a rossz példát követi. Öngyilkosságban – gyermekkortól növekvő szám a felnőtt korig Felnőttkorban – öregkor felé csökkenő szám Kisgyermek aktivitásban fejezi ki érzelmeit, kamaszkorban verbálisan, de még az aktivitás is jelen van. Érzelmi túlfűtöttség, durva szavak, töredezettség a mondanivalójában. Nehezen hozzáférhetők a kamaszok érzelmileg „zárlatot” mutatnak, ha saját véleménye elmondását forszírozzuk. Nem javasolja a kamaszok tegezését („csendőrpertu”), a kölcsönös tegeződést sem, mert hamis intimitást alakít ki, ami nehezíti az ügyelő kereteinek tartását. Hecc hívók egy része próbálkozó kamaszok, lehetnek, akik a drog, szex, homoszexualitás kérdésében próbálnak információhoz jutni. Az ügyelők ezen témakörben való ismerete, hozzáállása segítheti megnyugtathatja a kamasz hívót, míg a téma elutasítása rossz irányba indíthatja.
5. Kötés és oldás - a veszteség és a gyász – Ungi Szilvia, pszichológus A gyász-munka fázisait ismerteti (normális esetben 1-3 év) Tagadás, „nem hiszem el”, szakítás párkapcsolatban, munkahely elvesztése stb. Düh, harag, ki a felelős? „Miért nem vettem észre?” Bűntudat, káosz, elakadás Elfogadás, belenyugvás (oldás-kötés) Elengedés, „így jobb” Fontos tudni, hogy a hívó a gyász munka mely fázisában lehet, a nem megfelelő verbális reagálás árthat, elakadást okozhat. A veszteségélmények feldolgozása, ha sikertelen, depresszió alakulhat ki. Normál gyász nem keverhető össze a depresszióval. A szeretett személy elvesztését fel kell dolgozni, mert ennek elmaradása a saját személyiségünk sérülését okozhatja (szorongás).
6. Egzisztenciális válság- lélektani krízis Szűcs András Attila, szociológus Társadalmunk helyzete 1920-30-as évekhez hasonló: munkanélküliség és gazdasági válság jellemzi. Szociális krízisbe kerültek öngyilkossága akkor következik be, ha nincs megfelelő támogatási rendszer, a krízist a személy sem tudja kezelni. A gazdasági és társadalmi átalakulások növelik a krízishívások számát, de 2008-2010 évben az öngyilkosságok száma stagnált hazánkban. Kiváltó okok szerinti krízis felosztás: - egzisztenciális, - szociális, - lélektani, de ezek általában együttesen jelentkeznek Megoldási lehetőség: belső erőforrások megkeresése, alkalmazása. Van-e a hívónak külső-belső tartaléka?! Ha nem motivált a hívó a probléma megoldásához vezető útra lépni, szinte lehetetlen az egyént a realitások talajára hozni.
7. Kapcsolattartás az ellátó rendszerekben Németh Zsófia, szociológus Segítő szakmából jöttek az első ügyelők, operátorok a telefonhoz.
20
Pécsen Kézdi Balázs kezdte szervezni, 30 év alatt 200 fő végzett munkát a szolgálatnál. Régi stábtagok is dolgoznak a Krízis központban és más segítő, ellátó rendszerben. Az intézmény neve: Pécs Lelki Egészségellátó Intézet Krízisben lévők ellátása: éjjel telefonszolgálattal, nappal krízisambulancia. Fontos, hogy pontosan odaküldjék a krízisben lévőt, ahol a megfelelő segítséget, ellátást kapja
meg.
8. A Stáb lelki egészségvédelme Sértő Csaba Zsolt, szociológus A kiégési szindrómáról beszélt, annak okairól, pl.: - érzelmi túlterheltsége a segítőnek - túlzott odafordulása a segítőnek a segített felé - segítő nem kap visszajelzést a munkájáról - segítő túlzott igénybe vétele - nincs elismerés - elégtelen vezetői jelenlét - egyedül a szolgálatban (kell-e két operátor a szolgálatban?) Stábunk védelméhez gondolatok Megelőzés: mit kezdjünk a túl régen ügyelő kollégákkal, ha látjuk, kimerülő félben van? Hogyan válik valaki stábtaggá? a; ki ajánlja, milyen szűrőn megy át, hol dolgozott korábban? b; mi alapján lesz válogatva a leendő ügyelő? c; milyen a motivációja a jelentkezőnek? d; milyen a tudásanyag? e; hogyan állunk a hívóhoz? f; hogyan állunk II. sz .operátorhoz? g; operátor-stáb viszony h; nagyon elnéző vagy nagyon „odamondogató” stábtagok i; időkeretek, „parttalanság” j; hányan vannak jelen a stábülésen? k; hierarchia tisztelet, nyílt vélemény mondás vállalása l; mennyire vállalható a hiba, nem túl „ciki” a saját hiba, gyengeség vállalása? Fejlődés lehetősége: mennyire előrevivő a stáb munkája? két új ember ügyelhet-e? mennyire figyelünk az újakra? „sátoros ünnepek” ügyeleti vállalása (kölcsönösség) hiteles kritika, hiteles emberektől (ne bontó, ne személyeskedő legyen) „bulik”, ünnepek közösen (közös étkezések, éneklések stb.) tudunk-e a stábon kívül is beszélni? fontos, hogy a stáb vezetése jól érezze a stáb hangulatát hogyan mondják meg a véleményt egymásról? a bizalom kérdése egymás közt! Befejezésül közös filmnézéssel egybevont „kiértékelés” a szexről, Kinsey amerikai szexológus az 1930as évek prüdériájának alapos „odamondogatásáról”. Erről feljegyzést nem készítettem, csak az élmény maradt, nagyon tetszett a film
Hirkó Istvánné Szilvi
21
„Segítő hangok” konferencia 2010. október 8. Budapest, Nemzeti Erőforrás Minisztérium A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége és a Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány rendezésében
Stefan Schumacher az IFOTES elnöke a 116-123-as rövidített hívószámmal kapcsolatos tapasztalatairól előadásában a következő képen számolt be. 2005-től működik Németországban a 116-os rövidített hívószám, ami nemzetközileg is elérhető. Az alapötlet az volt, hogy egész Európában ugyanaz a rövidített hívószáma legyen a segélytelefonoknak. A hívó fél számára ingyenesnek kell lennie. 2004-ben az IFOTES hivatalosan is kérte ezt a számot. 12 európai ország, és Svájc is kinyilvánította a szám iránti érdeklődését. 2007 júliusától a 116-os rövidített hívószám a támogatott lelki segélyvonal száma. A gyerek- és ifjúsági segélyvonalnak is egységes száma van egész Európában, a 111-es szám. A telefonos lelkisegély rövidített hívószámú telefonszáma Európában már 9 tagországban kiosztásra került. A hívószám bevezetéséről véleményem szerint országos szinten kell az adott témában illetékes szakemberekkel tárgyalni. Első probléma, hogy ki viselje a hívások költségeit. Minél többen hívják a számot, annál drágább, és nem lehet vele kalkulálni. Az EU azt tanácsolta, hogy ezt az összeget az adókból befolyt százalékokból, illetve adományokból jótékonysági szervezetek fizessék. De ez nem valósulhatott meg. Hiszen ezt minden országnak külön kell megoldania. Szlovéniában és Németországban a TELEKOM révén ingyen hívhatók a lelkisegély telefonok. Ez azt jelenti, hogy a TELEKOM lemond erről a bevételről, és átvállalja a költségeket, és a technikai háttér költségeit is. Azért ítélték oda az 116-123 számot az IFOTES-nek, mert tagjai olyan szinten képviselik a krízistelefont, hogy a kritériumoknak megfelelnek, és készek ennek a számnak az átvételére. Fontos, hogy a hívhatóságnak ingyenesnek kell lennie, vagy legalább is megfizethetőnek, és kellenek, hogy legyenek olyan közös irányvonalak, amik ennek a telefonos munkának a minőségét biztosítják. A következő években megpróbáljuk ezt nemzetközileg is elérni. IFOTES-nek az az elképzelése a jövővel kapcsolatban, hogy egész Európában legyen egy közös hívószám, amit minden országban el lehet érni, krízistelefon legyen, ami lehetővé teszi, hogy egyszerű módon, mindenhonnan ugyanazt a szolgáltatást kapják az emberek, az ország hívószámával megválaszthassák a nyelvet, és így a nyelv nem tudása ne jelenthessen akadályt. Ez a társadalom, és az emberek érdekeit szolgálja, és nagyon örülnék neki, ha a kormányzati képviselők, és az ezért felelős politikusok, ill. a telefonszolgáltatók megtalálnák azt a megoldást, hogy a LESZ számára lehetővé tegyék az öngyilkosság megelőzést, és az érzelmi segítséget meg tudják adni az embereknek, méghozzá a az 116-123 használatával. Dr. Buda Béla Telefonszolgálatok szerepe a lelki egészség megőrzésében című előadásában elhangzott – a témát érintő gondolatai: A szolgálatok mint a pszichokultúra katalizátorai - a telefonosok, mint a közösségi segítő önkéntesség aktivistái - a szolgálat, mint hálózatteremtő központ a közösség segítő szervezetei és humán intézményei felé - az anonim segítés, mint lélektani modell és problémakezelési minta. A szolgálatok társadalmi támogatása - infrastrukturális és financiális feltételek biztosítása – távlati biztonsága - egyértelmű főhatósági és önkormányzati felelősségi viszonyok - a szolgálatok az ellátási hálózatok és a szakmai segítő szolgáltatások részei…
22
A LESZ-hez ( Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége) tartozó 20 szolgálat „elsősegélynyújtó” tapasztalatairól, az eredményekről, a non-stop telefonos lelki elsősegélynyújtó munka hazánkat érintő kérdéseiről, a külső, belső rizikó- és védőfaktorokról, a közeljövő sürgető feladatairól Szabóné dr. Kállai Klára beszélt. Az alapvető kérdések: finanszírozás, „csatornaváltás”, ESN-rendszer kialakítás kérdései kapcsán is felmerült. A LESZ tagszolgálatai, valamint az úgynevezett ”rétegtelefonok” bemutatkozásából jól kitűnt, hogy minden telefonszolgálat más területen próbál segíteni.
Kerekasztal a telefonszolgálatok helyzetéről
A LESZ történetében első alkalommal sikerült egy asztalhoz hívnunk a Minisztérium, a Média és Hírközlési Hatóság, a Telefonszolgáltatók, és a Telefonszolgálatok képviselőit, abból a szándékból, hogy a közös európai hívószám magyarországi bevezetésének lehetőségeiről, és a finanszírozási kérdésekről együtt gondolkodjunk. Majzik Balázs vita indító kérdése: „Merre van az előre?” Téglásy Kristóf – a NEFMI főosztályvezetője: „A kormányzat kiemelt fontosságot tulajdonít a családpolitikának és ifjúságpolitikának. Megpróbálom támogatni ezt a történetet a kormányzat felé. Egy-egy ilyen rövidített hívószámnak a köztudatba való átvitele nem könnyű. Ezek a számok legtöbbször 6 számjegyűek, és ahány szolgálat, annyiféle szám. Abba kellene belegondolni, hogy ha egyezségre tudnának jutni a szolgáltatók, és lenne 1 darab háromjegyű szám, mint a 112, a sürgősségi szám, annak a média költsége megoszlik a szolgáltatók között, hiszen mindenki azt használja, és így legolcsóbban lehet átvinni a köztudatba. Abba kell belegondolni, hogyha a szolgáltatók támogatják a lelkisegély szolgálatokat, akkor hogy döntsék el, hogy melyik szervezetet támogassák? Mi alapján? Egy szakmai szervezet kellene, amelyik ezt eldönti, amelyiket ők tudják támogatni. Az állami támogatás lehetősége szűkül, ezeket a szűkülő támogatásokat, és a támogatóktól kapott forrásokat a legoptimálisabb szempontok szerint kell elosztani, mert úgy hasznosulnak a leginkább. Ezt csak a telefonszolgálatoknak a közreműködésével lehet kidolgozni, hiszen ők tudják a legjobban, hogy hogyan dolgoznak. Ha lenne egy olyan szakmai szervezet, amelyet meg tud támogatni a szolgáltató, a szponzor, és maga az állam is, az szétosztja aztán ezt a támogatást a telefonszolgálatok között, akkor már sokkal praktikusabban tudnák használni a forrásokat.” Záró mondat: „Ez valaminek a kezdete, és folytatni kell egy kisebb körben. A kisebb szervezetek próbáljanak javaslatokat tenni, hogy ez hogyan működhetne, felajánlom, hogy a LESZ, GYITOSZ vezetőivel, a Hírközlési Hatóság, és a Szolgáltatók képviselőivel a Minisztériumban tudnánk folytatni egy szűkebb körű együttgondolkodást, hogy mindkét oldalról meg tudjuk találni a megoldást. S reméljük, hogy ez egy jó kezdet volt.” Dr. Stefan Schumacher – az IFOTES elnöke: „Fontos megkülönböztetni két szempontot, hogy mi szerint lehet támogatni a krízistelefonokat. Az egyik oldal a szponzori támogatás, tehát pénzt belefektetni, a másik pedig a technológiát rendelkezésre bocsátani, és így a technológia által lehetővé tenni a szolgáltatást, és a bevételekről lemondani. Bizonyos országokban gondot okoz, hogy egyetlen telefonszolgáltató támogatja a lelkisegély szolgálatokat. Azokat a költségeket, mely abból adódik, hogy más szolgáltatóktól is hívják őket, nekik kell állni. Szerintem az lenne a megfelelő modell, hogy ezeket a költségeket meg lehetne osztani a szolgáltatók között.” Záró mondat: „A WHO csak úgy működik velünk együtt, ha mindnyájan ugyan azt mondjuk. Így sokkal hatékonyabbak vagyunk, és komolyabban vesznek minket Ha ez a része rendeződik, akkor a technikai részt meg lehet oldani.”
23
Dr. Cvijeta Pahljina a Szlovén telefonszolgálatok elnöke: „25 éve dolgozunk. 2009. április 10-óta egyetlen elérhető krízisvonal hazánkban a 116-123. Szlovéniában minden hívásköltséget a TELEKOM áll, és mellettük még másik 7 szolgáltató úgy döntött, hogy támogatja a vonalat, és ezért ez a rövidített hívószám vezethet egy nagyobb szolidaritáshoz, míg a profit orientált cégeknél is.” Záró mondat: „Felajánlom, hogy szívesen közreműködöm a kapcsolatteremtésben a magyar és a szlovén telefontársaságok között.” Takács Péter - Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság: „Én abban fogok segíteni, hogy a Média és Hírközlési Hatóság részéről azt fogom támogatni, és ezt nyugodtan számon lehet kérni tőlem, hogy kitaláljunk valami olyan megoldást, ami nem csak arról szól, hogy hogyan lehet ezt a dolgot megosztani, de hogy valahogyan minden telefonszolgáltatót becsatlakoztatni ebbe a történetbe, hogy minden hívószámról elérhetőek legyenek ezek a vonalak. Fontos, hogy legyen következő lépés. Van önöknek feladata, és van nekünk is. Én amit fel tudok vállalni, hogy a szolgáltatókkal próbálok egyeztetni. De akkor tud partnerséget vállalni egy szolgáltató, ha egyértelmű az az üzenet, hogy az embereknek át tudjuk adni, hogy aki bajban van, ezt a számot hívja. Ez az Önök dolga, hogy kialakítsák azt a közösséget, rá tudják rakni azt a címkét, és utána az el lenne osztva valamilyen technológiai megoldással. Vannak erre jó nemzetközi megoldások. Nekünk az a dolgunk, hogy Önök hoznak egy ilyen modellt, ami vállalható, akkor ezt a két dolgot kell harmonizálni.” Záró mondat: ” Foglalkozni fogok ezzel a témával.” Márton Csilla - Magyar Telekom: „A megoldatlan kérdések megoldására hivatott ez a kerekasztal. A Magyar Telekomnál azt gondoljuk, hogy egy többoldalú egyeztetésre van szükség, ami elvezethet egy optimális megoldáshoz. A LESZ évek óta kap tőlünk támogatást a 06-80-505-505-ös zöldszám költségeikhez.” Záró mondat: „A Magyar Telekom részéről nyitottan fordulunk a kérdéshez. Az idei évben a katasztrófák kapcsán szoros együttműködés alakult ki a szolgáltatók között, és mivel megvan a szoros együttműködés, ezt kihasználva állunk elébe ennek a párbeszédnek” Bertényi Réka – Invitel: „Előbb nézzük meg, hogy ma Magyarországon hogy állunk. Hiszen csak a TELEKOM területéről lehet hívni azt a zöldszámot, amit hirdetnek. Az Invitel területéről még nem is egységesek ezek a számok. És pontosan ez az amin dolgozunk, hogy ezeket a számokat egységesítsük, hogy ezekben a városokban egységes zöld szám legyen. Továbbmennék, nem ez a cél, hanem hogy az egész országban ez az 505-505-ös szám legyen, és ez az, amit elkezdtünk egyeztetni a magyar Telekommal, hogy hogyan tudnánk ezt kialakítani, és ez nagyon rövid idő alatt megtörténhet. Az, hogy a Magyar Telekommal a költségeket hogyan fogjuk megosztani, az tárgyalás kérdése, de erre most elindultak beszélgetések. A következő lépés lenne a 123-as szám, amit még meg kell vizsgálni a szolgáltatóknak, hogy milyen költségekkel és technológiával jár ennek bevezetése.” Záró mondat: „Országosan egy zöldszám, a Magyar Telekommal mindent meg fogunk tenni ennek érdekében.” Intődy Gábor - Vodafone: „Azt akartam jelezni, hogy ahhoz, hogy bekapcsoljunk egy telefonszámot, ehhez technikai, emberi erőforrás feltételei és költségei vannak. Minden telefonszolgáltató támogat segélyvonalakat pályázatok útján. Nagyon sok kérdés merül fel. Ki az, aki eldöntheti, hogy melyik cél legyen az, melyet egy telefonszolgáltató vagy az egész iparág támogat. Legyen az egészségügy, legyen a lelkisegély szolgálatok, a környezetvédelem…? Nem zárkózunk el attól, hogy támogassunk a lelkisegély szolgálatokat. Ha létrejönnek ezek a harmonizált számok, felmerülhet a kérdés, hogy hol, melyik szolgálatnál végződjenek a hívások.” Záró mondat: „Közös gondolkodás és innováció. És arra kérném Önöket, hogy gondolkodjanak el azon, hogy hogyan lehet egy egységes tervet kidolgozni. Hogyan lehetne ebbe a rendszerbe az internetet is bekapcsolni. Várjuk a javaslataikat.” Majzik Balázs összefoglalásában megállapította, hogy „mindkét oldalnak van tennivalója: a telefonszolgáltatók számára a „hogyan?”, a telefonszolgálatoknak a „mit?” kérdésekre adott felelet lehet az adekvát kiindulópont.
24
Kedves magyar telefonszolgálatosok!
Dr. Stefan Schumacher vagyok, 2010.07.15-én választott meg az IFOTES közgyűlése elnöknek. Októberben résztvettem az Önök „Segítő hangok“ című konferenciáján. Most szeretném megragadni az alkalmat, és bemutatkozni Önöknek. 2000-től 2010-ig a Német Lelkisegély Szolgálatok képviselője voltam az IFOTES nemzetközi bizottságában. Főállásban Hagenben vezetem a Lelkisegély Szolgálatot, ahol közel 90 önkéntes végzi a telefonos, emailes és chat-es segítő munkát. Az IFOTES elnökének lenni számomra egy igazi kihívást jelent, mert lehetőséget nyújt arra, hogy megvalósítsam életem mottóját: „Teremtsünk egy olyan világot, ahová az emberek szeretnének tartozni.“ Azt vallom, hogy életünkben sokmindent tehetünk azért, hogy szellemileg és érzelmileg fejlődjünk. Önök mindannyian megtapasztalták ezt, amikor kiképződtek a telefonos munkára. Megtanulták, hogy milyen hatékony eszköz a saját személyiség, a kommunikációs képesség és az érzelmi kompetencia fejlesztése. Minél több ember képes arra, hogy az érzéseit és a gondolatait pozitívan alakítsa, annál nagyobb az esély arra, hogy ezáltal a társadalom gazdagodjon, lehetővé váljon a békés és tartalmas egymás mellett élés. A telefonos lelkisegélyszolgálat számomra két dolgot jelent: egyrészt ajándék az embereknek, hogy kríziseikben, problémahelyzeteikben megértést és segítséget kaphatnak. Ugyanakkor példát mutat arra, milyen egy nemes, közös célért dolgozó, a tagjaiért felelősséget vállaló szervezet. Ezért a közös álomért sok ember dolgozik az egész földgolyón, és nagyon örülök, hogy Önök Magyarországon is velünk vannak. Az IFOTES keretein belül a globalizáció azt a pozitív jelentést hordozza, hogy az egész világon megvan az esély arra, hogy biztosítsuk a meghallgatást a nehéz élethelyzetekben lévőknek, lelki támaszt nyújtsunk azoknak az embereknek, akik csalódottak és elhagyatottnak érzik magukat. A következő években hangsúlyt kívánok fektetni munkám során: • •
• • •
a kapcsolatépítésre európai szervezetekkel és politikai intézményekkel, hogy elismert helyre kerüljünk az európai társadalomban. szoros kapcsolat kialakítására világszerte a hasonló szervezetekkel, közös projektek és feladatok formájában az ESA (www.emotionalsupportalliance.com) segítségével: azzal a céllal, hogy a médiákon keresztül történő kríziskezelés világszerte elérhető legyen. a telefonos és internetes kríziskezelés elismertetésére és érdekérvényesítésére. az IFOTES további fejlesztésére, szerkezeti és a menedzsmentet illető változtatásokra, a tevékenységek és eljárások standardjainak dokumentálására. adott témákhoz kapcsolódó rendezvények, kongresszusok és konferenciák tervezésére és lebonyolítására.
Azt kívánom Önöknek, hogy a telefonos munkájuk során lássák annak értelmét, érezzék át a fontosságát és ki tudják magukat teljesíteni benne. A LESZ-nek pedig azt kívánom, hogy kapja meg a szükséges politikai és gazdasági támogatást és a közeljövőben bevezethesse az egységes hívószámot. Minden jót! Dr. Stefan Schumacher
25
Kedves magyar kollégák!
A boldogságot nem könnyű megszerezni. Ha valakit csak az vezérel, hogy boldog legyen, sohase fogja azt elérni. A boldogságot nem írhatjuk fel receptre és senki sem adhatja nekünk parancsba azt. Gondoljanak arra, milyen érzés, ha valaki hálás Önöknek, mit éreznek, ha segítenek valakin, ha virágot ajándékoznak, ha együtt töltik valakivel a hétköznapokat. Ugye értik, mi az a boldogság? Minden, amit másokkal teszünk, visszatér hozzánk. Elégedettek leszünk önmagunkkal és a világgal. A kulcskérdés a következő: kinek segítsünk, ki örülne a látogatásunknak, kinek ajándékozzunk rózsát? Az embernek szüksége van a kihívásokra, a feladatokra, legyenek azok kisebbek vagy nagyobbak. Értelmes feladat nélkül nagyon nehéz az élet. A Lelkisegélyszolgálatnál folytatott telefonos beszélgetésekben sok kreativitásra van szükségünk, türelemre és szeretetre, hogy meg tudjuk hallgatni és meg tudjuk érteni a hívókat. A hívóval együtt kell megtalálnunk a nehéz élethelyzetéből kivezető legjobb utat. A legnagyobb segítség, ha bízunk a hívóban, ha értékes embernek tartjuk, és hiszünk benne, hogy képes a legjobbat kihozni magából bizonyos szituációkban. Mindenekelőtt segítünk neki megtalálni a szerinte is legfontosabb feladatát, az ő kihívását az életben. Semmi sem nyújt nagyobb segítséget, mint ha hisznek bennünk, és bíznak bennünk. Ez adja az erőt, hogy megtegyük, ami tőlünk telik, szárnyakat ad, hogy megvalósíthassuk az álmainkat. A szlovén telefonszolgálatosok nagyon örülnek annak, hogy együtt dolgozhatnak egy jó ügyön a magyar kollégákkal. Boldogok vagyunk, hogy lehetőségünk van arra, hogy egy jobb világot hozzunk létre: ahol a szolidaritás és a szeretet végre a kiérdemelt helyére kerül.
Cvijeta Pahljina A Szlovén Telefonos Lelkisegélyszolgálat vezetője
26
3. LESZ Szolgálatvezetői találkozók, munkacsoportok
27
Belső kapcsolatok munkacsoportja
A csoport megalakulásának rövid történeti visszatekintése: •
•
2004-2005. évben érkezett el az idő a LESZ életében, mikor váltani kellett – a tisztségeket feladatorientáltan választották – Buza Domonkos kb. 150 feladatot gyűjtött össze és határozott meg (cetlizés). Ezt részekre szedve, csoportosítva alakult meg a szakmai, a belső, lobbi, PR munkacsoport. Kállai Klára volt ennek a fő patrónusa, aki kezdettől átlátta ennek a kapcsolati hálónak a pozitív szerepét és hitt is benne.
Alelnökként akkor a belső és külkapcsolatokat, regionalitást, Országos Találkozó és a külső szervekkel való kapcsolattartást kaptam feladatul. Kül- és bel viszonyaink egy kézben tartása jó ötlet volt. (rossz belviszonyokra nem épülhet külkapcsolat). Orosz-finn együttműködési szerződés történt ebben az időben, ma Jakabffy Márti alelnök felelős ezért a területért. Orosz Szövetség elnökével Debrecenben, Klára, Márti tárgyalása az együttműködésről. Térjünk vissza a belső munkacsoportok kapcsolatára: • Meg kellet határozni, mivel foglalkozzon a munkacsoport, és kik vegyenek benne részt. • Célként fogalmaztuk meg: feltérképezni a Szövetség és a szolgálatok belső életét, megvizsgálni, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a szervezetben meglévő kapcsolatokat, ezáltal működésüket jó irányba befolyásolni. Kiemelt célként fogalmaztuk meg, hogy tegyünk meg mindent azért, hogy szolgálatok ne szűnjenek meg, ill. a nehézségekkel küzdő szolgálatokat tegyük újra alkalmassá a közös munkára. • Ennek szellemében elkészítettük a csoport SZMSZ-ét. A csoport létszáma 14 fő volt, velük szemben az az elvárás volt, hogy tapasztalt, a szolgálatok életét jól ismerő döntésképes személyek legyenek. A csoport ülését változó helyszínnel évente legalább 2 alkalommal tartjuk meg, a munkacsoport tagjai díjazást nem kapnak. Gondot jelentett, hogy semmilyen költségvetési tétel nem állt rendelkezésünkre, de későbbiekben a flotta telefon és az e-mailek használata segített. Az első ülés 2005. dec. 15.-én Szolnokon volt, ezt követte a második 2006. febr.4.-én Budapesten. A második ülésen már érdemi munka folyt. Körkérdés: mit tart fontosnak a belső kapcsolatok szintjén? A válaszokat 25 pontban sűrítettük össze. Ezek közül néhányat: • A közös szakmai színvonal fontossága • A Szövetség jobban ismertesse meg a szolgálatokkal a feladatokat, a szolgálatvezető azonosuljon ezzel • fontos a vezető megerősítése a stábon belül • a szupervízió esetleges cseréjének lehetősége • a Szövetség ne vízfej legyen • a közösségi programok fontossága • a szolgálatok közötti kapcsolatépítés, barátkozás • a motiváció fontossága • az elöregedő stáb – kiégés. A harmadik ülés: a három legfontosabb témakört, amit ajánlásként az Elnökségnek továbbítottunk:
28
1. munkacsoportunk ajánlásként fogalmazza meg az Elnökség felé, hogy a szakmai munkacsoport vezetője hívja össze a szolgálatok képviselőit és dolgozzanak ki egy egységes képzési elvet, tematikát. 2./ jobban ismertessük meg a Szövetség munkáját a szolgálatokkal („LESZ faliújság”). 3./ A Szövetség jobban értesse meg a szolgálatokkal a feladatokat. Ennek érdekében ajánlást tettünk a régió vezetői felé, hogy ezt a kezdeményezést karolják fel és e-mailen, vagy személyes látogatások során adjanak hasznos információt a szolgálatoknak. Az első ciklus (3 év) eredménye lett, hogy a szolgálatok egységes beszámolási rendszeren küldik el az évi értékelésüket, melyet Petrik Misi nagy gonddal feldolgoz. Rendszeresek lettek a Hírlevél és email hírek (Rénes Laci fáradhatatlan munkája) és népszerűek lettek az SZVT-k. 2008. év második ciklus: 14 főről 10 főre változtunk: Egedi Ilona, Dandé Mária, Dr. Fábiánné Páger Anna, Németh Ildikó, Jakabffy Márta, Horváthné Bartha Katalin, Kovács Győző, Petrik Mihály és Várkonyi László. Puha Jutka sajnálatos halála óta 9-en maradtunk. 2008. december 8-án tartott ülésen és 2009. június 6.-i szolnoki ülésen az Elnökségnek az alábbi javaslatokat fogalmaztuk meg tovább gondolás céljára: • a szolgálatok helyzetének napra kész szoros követése (szükségesnek látszik egy negyedévi pár soros jelentés, személyes látogatás) • hitelkeret létrehozása (szolgálatok ideiglenes megsegítése) • egységes képzési normák kialakítása (különösen az új ügyelőkre való tekintettel) • Telefonos nap (pályázni lehessen a helyszínekre) Közösséget érintő belső kapcsolatainkat erősítő egyéb javaslataink: • a szolgálatok kölcsönösen látogassák egymást • vendégügyelések • díj a legjobb közösségnek • 1 fő díjazva a legjobb közösségi ember címmel • Szellemi vetélkedő, műveltségünk szinten tartásához • Sportversenyek rendezése. Ebből megvalósult a hitelezés és a Szabó Pál díjon kívül egy u.n. közösségi elismerés, melyet most Debrecenben Petrik Misi kapott. Legutóbbi munkánk az alvó, nem működő szolgálatokkal kapcsolatban volt, melyet az Elnökség hamarosan meg fog tárgyalni és a jövőre nézve minden szolgálat számára egyértelmű kritériumrendszert fogalmaz meg. Ma már elmondható, hogy a munkacsoport a LESZ-en belül aktív, feladatokra felkérhető csoport. A csoporttagok elhivatottsága és lelkiismeretessége a legkényesebb feladatok elvégzésére is képes. Várkonyi László
29
4. LESZ Régiótalálkozók
30
Régiós találkozó Salgótarjánban 2010. február 27-én került sor Salgótarjánban a Észak-Magyarországi telefonos lelki segély szolgálatok régiós találkozójára. A program az alábbiak szerint alakult. 10.00 Köszöntők: • Eötvös Mihály alpolgármester köszöntője • Borák Katalin a Salgótarjáni Stáb vezetőjének köszöntője, • Szabóné Dr. Kállai Klára LESZ elnök asszonyának köszöntője • Godó Anna a befogadó intézmény vezetőjének köszöntője 10.40. Előadások a Kiválasztás –Képzés témakörökben: • A kiválasztás szempontrendszere és módszertana a Salgótarjáni Stáb tevékenysége során – Dudás Erika szakpszichológus • Készségfejlesztés és képzés lehetőségei az ügyeletre történő felkészítés során – Noszky Miklósné szakpszichológus 11.30 „ Forog a tér” – 4 kiscsoport 4 helyszínen 13.00 EBÉD 14.00 – A kiscsoportok üzenetei. 14.30. – A problémafeltárás és a képességek illesztésének és legfontosabb jellegzetességei-nek ismertetése a kiscsoportok munkái alapján - Dudás Erika,, Noszky Miklósné 15.00 – Összefoglalók, Zárszó: A régió vezetése Borák Katalin szolgálatvezető A képzés és kiválasztás témakörének indokoltságát az ügyelők és a képzések számának csökkenése magyarázza. A találkozó során az előadások a Salgótarjáni Stáb kiválasztási és képzési módszereire irányultak. A „Forog a tér” elnevezésű program az Alkalmasság-készségek, Problémafeltárás az ügyeleti munkához kapcsolódóan, Üzenetek a jövő ügyelői számára és az erősségek alapján elkészített címerekkel igyekezett kapcsolódni a központi témakörhöz.
31
A kiválasztás szempontrendszere és módszertana a Salgótarjáni Stáb tevékenysége során Kiválasztás A kiválasztás célja: • A személy és a munka közötti interakció és az interakció eredményességének előrejelzése • A személy és az ügyelői munka összeillésének megvalósítása a személy képességei, készségei, ismeretei ill. az ügyeleti tevékenység mennyiségi és minőségi követelményeinek találkozása. A kiválasztás területei: 1.Munkapszichológiai szempontok: • Motivációk, értékek feltárása • Munkaérdeklődés vizsgálata • Képességek, készségek, erősségek tisztázása pl. kommunikációs képességek) • Személyiség vizsgálata 2.Együttműködés – társas viszonyok: (tesztek alapján és a felkészítés során) 3. Interjúk, információk, egyéni háttér: (kiválasztás és felkészítés során is) A kiválasztás eszközei: • Személyiségteszt (EPQ, CPI,PIT) • Megküzdési kérdőív, érdeklődési kérdőív • Célzott fogalmazás: önéletrajz, motivációk tapasztalatok • Interjúk: szolgálatvezető és pszichológus A kiválasztás folyamata: • Helyszíne: S.I.T.I. – ifjúsági iroda (elmélet, tesztek) a gyakorlat az ügyelői helyiségben • Időtartam: előképzettségtől függően 5-8 hó 1.Előkészítés: Információk és tájékoztatók, ajánlások után interjúk, a kompetenciák felmérése, önéletrajz szolgálatvezető, pszichológus) 2. Kiválasztás: tesztek felvétele, pszichológiai interjú (pszichológus) 3. Képzés, felkészítés: elméleti és gyakorlati képzés (pszichológus, ügyelők) 4. Egyéni és csoportos szupervízió : a gyakorlati képzés során és az ügyeleti tevékenység folyamatában is. A kiválasztás tapasztalatai: • A részt vevők magas motivációja a képzés és az ügyeleti munka iránt • Szociális (humán) érdeklődés, függetlenül a végzettségtől • Precizitás, pontosság • Jó együttműködés • Tanulási képesség, új információk befogadásának képessége magas (szakirodalom feldolgozása) • Néhány esetben visszalépés családi okok, munkaidő (éjszaka 12 óra), tevékenység miatt A kiválasztáshoz kapcsolódó feladatok: • Információ áramlás javítása a továbbiakban – PR munka erősítése • Kompetenciák felülvizsgálata (pl. teherbírás, munkaidejével, munkatevékenységével, családi háttérrel összeegyeztethető-e számára?) • Pályaprofilok kialakítása az ügyelői munkakör elvárásai és követelményei alapján az új szempontok figyelembevételével • Megfelelő kiválasztási eszközökkel dolgozunk-e?
Képzés (felkészítés) Képzési cél: • Egyéni képességek, erősségek tisztázása, motivációk felmérése
32
• Elvárások, „félelmek” tisztázása • Elméleti és gyakorlati ismeretek átadása Képzési tematika • Pszichológiai felkészítő: 1.kommunikáció, beszélgetéstechnika (szakirodalom, műhelymunka tapasztalatai) 2. Hívók „típusai”, jellemzői (szakirodalom feldolgozás közben) 3. Stressz és krízis helyzetek (szakirodalom feldolgozás közben, ill. egyéni tapasztalatok) 4. szituációs gyakorlatok („Normál hívók” + párhuzam saját élettapasztalatokkal, élethelyzetekkel, esetelemzés)) 5. Gyász, öngyilkosság témakörök (Szakirodalom feldolgozása közben, + egyéni tapasztalatok) 6. Szituációs gyakorlatok – krízishelyzet (megbeszélés,esetelemzés) •
A pszichológiai felkészítő után részvétel csoportfoglalkozáson Cél: ismerkedés a csoporttagokkal, hospitálás megbeszélése, esetek elemzése,
jegyzőkönyv
Gyakorlati képzés: Hospitálás ügyelővel, esetek megbeszélése, jegyzőkönyv (1-3 hó) A 5-6 alkalom után bejelentkezés és beszélgetés – a tapasztalatok megbeszélése az ügyelőtárssal. • A hospitálás ideje alatt részvétel csoportfoglalkozáson, műhelymunkán, egyéni vagy csoportos szupervízión. (kérdések, visszajelzések) • Az első ügyelet alkalmával kérheti a szupervizor, ügyelőtárs, szolgálatvezető részleges jelenlétét. (Ritkán élnek vele az új ügyelők) • Tapasztalatok megbeszélése a következő csoportfoglalkozáson vagy egyéni szupervízión. Képzésfejlesztés: • Problémafeltárás után hiányzó elméleti és gyakorlati ismeretek kidolgozása, átadása. • Egységes tematika? • Problémák: valóban szükséges-e diploma az ügyelői tevékenységhez?, élettapasztalatok, előzetes ismeretek más-más szinten a jelentkezőknél. Köszönöm a figyelmet! Dudás Erika Munka-és szervezetpszichológiai szakpszichológus • • •
33
Készségfejlesztés és képzés lehetőségei az ügyeletre történő felkészítés során Képességek – a személyek azon sajátosságai, amelyek egy cselekvés sikeres végrehajtását lehetővé teszik. Készség: A képességek gyakorlás által magasabb szinten kerülnek kifejezésre, készséggé válnak. Képességek, készségek pl.: - figyelem - kommunikáció - együttműködés - stressz-és konfliktuskezelés stb. Emberi tulajdonságok közül a legfontosabbak: - empátia - tolerancia - önismeret - pszichés kiegyensúlyozottság - meghallgatási képesség - objektivitás megőrzése stb. A képzésnek, fejlesztésnek különböző módszerei lehetnek: Módszerek: - tréningek - szupervízió - esetmegbeszélés - műhelymunka Tréning: speciális tanulási folyamat, mely által tapasztalati tanulás valósul meg. A tréning ideje alatt szituációs gyakorlatok, szerepjátékok, önismereti tesztek kitöltése, valamint a visszacsatolások által valósul meg a személyiség fejlődése. A tréning típusai: - önismereti - kommunikációs - csapatépítő - kiégés elleni - stressz-és konfliktus kezelői stb. A tréningeken nagy hangsúlyt kap: - a vokális csatorna, - aktív figyelem, - aktív hallgatás, - kérdezéstechnika (nyitott kérdések) - ellenvetés kezelése, - objektivitás, - hitelesség, - a beszélgetés fenntartása, továbbgörgetése, - a mások fél biztosítása arról, hogy még vonalban vagyunk Csapatépítő tréning: akkor, ha több új személy kerül a csoportba, és szeretnénk gyorsan beilleszteni őket. Fejlesztjük az együttműködési készségeiket, nézzük, hogy mennyire önérvényesítők, esetleg versengők. A betanulási időszak is lerövidíthető vele. A Salgótarjáni Stábnál 2008. őszén tartottunk csapatépítő tréninget utoljára. Kiégés elleni tréning: - A kiégés tünetei, - A pszichés kiegyensúlyozottságot helyreállító technikák ismertetése, elsajátítása - Az objektivitás megőrzése
34
- A stábnál 2011. évben tervezünk ilyen típusú tréninget Stressz-és konfliktuskezelési tréning: - Ismeretek a stresszről - Stressz-típusok, - Megküzdési stratégiák - A konfliktusok kiváltó okai - Hatékony konfliktuskezelési stratégiák - A konfliktusok kiváltó okai - Hatékony konfliktuskezelési stratégiák - A stábnál 2010-ben tervezzük ezt a tréningformát. Szupervízió: folyamat, amelyben a szupervízor a segítő szakember (ügyelő) szakmai személyiségének, készségének fejlesztését, finomítását támogatja. Tulajdonképpen egy gyakorlati tapasztalatból kiinduló és azokhoz visszacsatoló szabályozott tanácsadási folyamat. Formái: egyéni Előnye: a gátlásosabb, önmagában bizonytalanabb személy is megnyílik és megosztja gondolatait a szupervízorral. Hátránya: túlzott függés alakulhat ki a szupervízortól, sokáig bizonytalan marad, folyamatosan megerősítést vár. Csoportos Előnye: több ismeret, tapasztalat szélesebb látásmód van jelen, a probléma nem szorul keretek közé, nem szűkít be. Hátránya: Van, aki mindig okosabb másoknál, rátelepszik a csoportra, nem hagy kibontakozni másokat. Esetmegbeszélés- szakmai szupervízió, cél a minőség javítása Formái: egyéni vagy csoportos Műhelymunkák: 1-1 ügyelőket érintő téma feldolgozása. Pl. érzelmi érintettség, túlzott empátia stb. Itt Salgótarjánban az elhangzott módszereket ötvözzük és együtt használjuk a felmerülő problémáknak és igényeknek megfelelően. Köszönöm a figyelmüket! Noszky Miklósné Munka- és pályatanácsadó szakpszichológus
35
A Székesfehérvári Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat 20 éves fennállásának jubileumi ünnepsége
A rendezvény helyszíne a Kodolányi János Főiskola étterme volt. Az ünnepség mintegy 40 fő részvételével kezdődött. Jelen volt az önkormányzat képviselője, régi már nem ügyelők, jelenleg szüneteltetők, és aktív ügyelők, szupervízorok, szervezők, a működésüket biztosító háttér egyesületük, az EMPÁTIA vezetői, tagjai. A rendezvényt Szakállné Gadányi Beáte az egyesület elnöke nyitotta meg. Ezt követték a köszöntők, a 20 évről meg emlékezők sora. A kezdetekről Farkas István szólt. Képekkel illusztrálva Galla Marika tartott a „kezdetektőlnapjainkig” színes beszámolót. Ezt követően hallgattunk gitárszólót, szép verseket, dalénekest. Az ünnepségen résztvevők egyenként elmesélték kapcsolatukat, érzéseiket, emlékeiket a telefonszolgálatról, de magánéletük sorsforduló élményeit sem hagyták figyelmen kívül. A telefonszolgálat jelenéről, örömökről, gondokról Dr. Rumann Hildegrand, a szolgálat vezetője szólt. Az ünnepség csúcspontja a közös énekléssel egybekötött születésnapi torta elfogyasztása volt. Ezt követték egy pohár bor mellett, a tartalmas, érzéseket, érzelmeket, élményeket felidéző kötetlen beszélgetések. Az ünnepség „szűk körben” de annál családiasabb, örömtelibb hangulatban fejeződött be.
Németh Ildikó régióvezető
Petrik Mihály alelnök
36
5. Telefonos napi események
37
Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége
TELEFONOS NAP 2010.
Az IFOTES 1997-ben, hagyományteremtő szándékkal kezdeményezte a Telefonos Nap megrendezését a Távközlési Világnaphoz közel eső időpontban, amit hazánkban is követünk. Az alapgondolat az volt, hogy a fejlődő, globalizálódó világunkban a kommunikáció egyre nagyobb teret nyer, mégis az emberi kapcsolatokban egyre inkább a kiüresedés, az elmagányosodás, a tolerancia hiánya tapasztalható. „Beszéljünk egymással” a nap mottója, ami kifejezi azt, hogy miről is van szó. A Telefonos nap alkalmából a tagszolgálatok városaikban tartanak különböző rendezvényeket, „megmozdulásokat”. Például tavaly Budapesten tartottuk az országos Telefonos napi konferenciánkat, Pápán a telefonos segítség témájában hirdetett plakátrajz pályázat kiállításának ünnepélyes megnyitója volt. Ebben az évben is országszerte szerveztünk néhány programot, például ma már hagyományosan Pápán és Szolnokon rajzversenyt hirdettek iskolásoknak, és Veszprémben tartottuk a központi Telefonos napi konferenciánkat. A Telefonos nap többek között azt a célt szolgálja, hogy olyanok is szerezzenek tudomást erről a szolgáltatásról, akik eddig nem ismerték, vagy keveset tudtak erről a lehetőségről, s baj esetén bizalommal fordulhassanak hozzánk. A szolgálatokhoz éves szinten több százezer hívás fut be, de évek óta tapasztaljuk, hogy szolgáltatásunk korlátozódik azáltal, hogy a mobilkészülékekről ingyenes hívást nem tudunk fogadni. Célunk, hogy hazánkban is áttérhessünk az EU-ban elterjedt ESN-rendszerre (european short number), a központi egységesített rövidített hívószámra. Mivel könnyen igénybe vehető szolgáltatásról van szó, valamint hogy az esti-éjszakai órákban, amikor a hivatalos egészségügyi szervekhez egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan lehet fordulni – működnek a szolgálatok, így sok hívónak még jobban elérhetővé válna, ha minden készülékről hívhatóak lennének a segélyhívószámok.
38
6. Külkapcsolataink, külföldi szakmai utak
39
IFOTES XVIII. kongresszus Bécs, 2010. júl. 10.-14.
Az IFOTES háromévente megrendezésre kerülő nemzetközi kongresszusát ezúttal Ausztriában, a bécsi egyetem történelmi jelentőségű épületében rendezték meg. A vendéglátó szolgálat az osztrák tagszervezet volt. Ez a helyszín kiválóan alkalmas volt technikai felszereltségével a szakmai munka végzésére, és hangulatos belső udvara lehetővé tette a bizalmas beszélgetések kialakulását is. Több mint 30 ország képviselői, telefonos ügyelői, szakmai vezetői voltak jelen és együtt gondolkodtak, kerestek válaszokat az erőszak kérdéseire a telefonos segítségnyújtással kapcsolatban. Az erőszak jelenléte nagy kihívást jelent, úgyis, mint össztársadalmi jelenség, amellyel a segélykérő telefon mellett nap mint nap találkozunk. Az anonimitás és a bizalom elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy egyáltalán beszélgetni lehessen érintettségünkről ebben a témában. A kongresszus azt a célt tűzte ki maga elé, hogy feltárja, hogyan lehetne egy olyan világot teremteni magunk köré, amelyben az emberek felismerik az érzéseiket és az igényeiket, és tudják őket úgy kezelni, hogy erőszakmentesen alakíthassák ki a többi emberrel kapcsolataikat. A világ minden tájáról összegyűlt itt a tudás és a jobbító szándék. Az előadásokat és a workshopokat nemzetközi szaktekintélynek örvendő tudósok, pszichológusok, szociológusok, filozófusok, személyiség- és kommunikációkutatók tartották. Paolo Mordazzi olasz pszichoterapeuta szerint az erőszak nem képzelhető el az egyik fél cselekvése és a másik tudomásul vétele nélkül. Az erőszak megjelenése nem túl sok választási lehetőséget ad a vele szembe kerülőnek: vagy aláveti magát és elszenvedi, vagy megtanul bánni vele és kontrollálja azt. Ha megpróbálunk kitérni az erőszak elől, ha nem veszünk tudomást róla, akkor negatív érzéseket okoz, felgyülemlik, elfojtódik, és megsemmisíti azokat a tartalékokat, amelyekre szükség lenne ahhoz, hogy reagáljunk rá. Ha nem nézünk szembe az erőszakkal, akkor önálló életre fog kelni, ő fog uralni minket ahelyett, hogy mi uralnánk őt. Azzal, hogy tudatosan megváltoztatjuk a viselkedésünket, adott céllal mondjuk, amit mondunk, képessé válunk arra, hogy az erőszakra hajlamos embereket befolyásoljuk. Cserhalmi Magda filmvetítéssel összekötött előadása az egyik legmegrázóbb és legfelemelőbb pontja volt a kongresszusnak. A „Ragyogj!” című film kapcsán hallhattunk arról, hogy a családból jövő (rejtett) erőszak, a túlzott elvárások, az ellentmondások, az engedményt nem ismerő tiltások hogyan vezethetnek az érzelmi élet elszegényedéséhez, amelynek folytán a családi kapcsolatok és a gyerek
40
személyisége eltorzulhat. A segítség ilyen helyzetben a szeretet, az odafordulás, elfogadás és a kompetens segítő jelenléte. A legfontosabb, hogy újra kell gondolnunk a szeretet és az erőszak kapcsolatát. Szabóné Dr. Kállai Klára nagyon népszerű workshopot vezetett, amely témája: Beszélve hallgatni, hallgatva beszélni. Az aktív közreműködésre késztetett résztvevők játékos formában gyakorolhatták, hogyan lehet úgy odafordulni a beszélgető partnerhez, hogy szavak nélkül is kifejezzük: figyelünk rá, bátorítjuk, együtt érzünk vele: tükörben láthatja magát általunk. Amikor pedig nálunk van a szó: közben is nyitottak maradunk a másik jelzéseire, nem akarjuk őt befolyásolni akarata ellenére. Az agresszióval kapcsolatban minden résztvevő átélhette, milyen az ő érzéseinek görbe tükör által lekicsinyített formája; és hogyan lehet egy apró szemléletváltással a pozitív érzéseket felnagyítani. A humor jelentősége a workshop egyik végső tanulsága volt: hangsúlyozva, hogy nem a probléma bagatellizálását jelenti, hanem egy segítséget a nehéz szituációban. Rosette Poletti svájci pszichoterapeuta megtanította nekünk, hogyan van jelen az erőszak a kommunikációban. Van, hogy nyíltan, van, hogy elrejtve. Fő okként az érzelmi kontroll hiányát nevezte meg. Félelem, düh, gyűlölet vezet a verbális és nonverbális erőszakhoz; de az empátia, tapintat, jóság lehetővé teszi az erőszakmentes kommunikációt. Ezt meg lehet, és meg is kell tanulni. David Gilmore hivatásos bohóc rendhagyó előadásában megmutatta a nevetés mindent elsöprő erejét. Példákkal támasztotta alá, hogy a „piros orrot fel!” -stratégia túlélést jelenthet, kiapadhatatlan energiaforrás lehet és lehetővé teszi, hogy személyes és társadalmi korlátokat átugorjunk általa. A bohóc nem haragszik, megbocsát, kimondja, amit gondol és tud nevetni a saját tükörképén, illetve tükröt tart a társadalomnak. Az IFOTES közgyűlésén lemondott a régi elnök, Mark Milton, titkos szavazással megválasztottuk az új elnököt, Stefan Schuhmacher személyében. Az intéző bizottságba Magyarországról Brandisz Évát delegáltuk. A delegáltak többsége megszavazta a tagdíj felemelését. Felvételre jelentkezett három szolgálat, akik bemutatkozó klipben vagy élő előadásban érveltek az alkalmasságuk mellett, mindannyiukat meg is szavazta a közgyűlés.
41
Több szolgálattal megszűnt a kapcsolat, ezért kizárták őket az IFOTES-ből. Fontos téma volt az egységes telefonszám bevezetése, amelyre biztatják az egyes országokat. Nagy előrelépés lenne, ha Magyarországon is sikerülne megteremteni ennek a feltételeit. Végül szeretném megemlíteni, hogy a kongresszus szervezői példát mutattak nekünk, hogyan lehet egy ilyen nagyszabású rendezvényt profi módon, ugyanakkor odafigyelő személyességgel megrendezni úgy, hogy a résztvevők nem csak szakmailag, de emberileg is sokat kapva, feltöltődve távozhattak.
SORSFORMÁLÓ CSALÁDI ÜZENETEK Az út, ami elvezetett a 2010. júliusban, Bécsben megrendezett nemzetközi IFOTES Kongresszusig
Kapcsolatom a Scott Hicks által rendezett (1996) „SHINE” c. ausztrál filmmel korai. Az első hazai vetítéskor ismételten megfogott az a téma, hogy a súlyos érzelmi sérülések milyen hamar, a szülők „legjobb szándékaitól” vezérelten érik a fejlődő személyiséget; s hogy a szeretet, a harag és az agresszió milyen szövevényes hálót képes fonni a tiszta szívvel induló gyermek köré. Úgy éreztem, hogy 2008-ban, a Miskolcon megrendezett XXI. Országos Konferenciára elvitt filmesszé – amit ebből a nagyfilmből készítettem – megérintette az ottani hallgatóságot is. Ezután érkezett a megtisztelő felkérés az IFOTES Kongresszusra, amit először azért nem vállaltam el, mert nem tudtam angolul. Rövidesen azonban sugallatok érkeztek, egy kívülről, a Szövetségtől: - jót tehetne ez a magyarországi nagy stábnak -, egy pedig belülről: itt az alkalom és a kihívás, a fontos cél rávehet az angol nyelv tanulására. Tehát szívszorongva, de elvállaltam. - Előadásom első részében saját pszichoterápiás gyakorlatomból vett példákkal illusztráltam a család túlzó, tiltó, érzelmileg büntető és frusztráló „üzeneteinek” megbetegítő hatását. Ezután került sor a filmesszé levetítésére. A bécsi egyetem auditorium maximumában 800-nál is több érdeklődő ember ült. Felemelő érzés volt, hogy a világ minden részéből összegyűlt „telefonosok” értették és értékelték a filmből áradó üzeneteket. Az előadás végén egynek éreztem magam az addig ismeretlen hallgatósággal. -
Még 2010 őszén visszamentem Bécsbe, hogy élőben is meghallgathassam a film valódi főszereplőjének, David Helfgottnak zongora-koncertjét. Ez volt az igazi jutalmam!
42
Bár a hangversenyteremben fizikailag távol voltunk egymástól, mégis átéltem, hogy találkozunk. Egy pillanatra még néhai tanárom mondata is bevillant: „… tudod, a legértékesebb az a feladat, amit lábujjhegyen állva végzünk el!”
Cserhalmi Magda
Kedves kollégák a magyar LESZ-nél!
Marlies Matejkának hívnak, én vezetem a telefonos lelkisegély szolgálatot Bécsben. Néhány kollégával Önök közül már volt alkalmam személyesen is megismerkedni, amikor 2009-ben részt vettem az országos találkozójukon Egerben. A férjemmel együtt élvezhettük az Önök vendégszeretetét Szívesen emlékszem vissza Dr. Cserhalmi Magda „Titkok” című előadására, Szabóné dr. Kállai Klára workshopjára, Brandisz Éva és más fiatal kollégák szimpatikus gondoskodására és fordítói munkájára. Nagyon örültem annak is, hogy a LESZ képviselői az IFOTES bécsi nemzetközi konferenciáján is részt vettek. A LESZ 2009 óta tagja az IFOTES-nek. Az Önök képviselője, Brandisz Éva jóvoltából értesülünk arról, hogy Önök milyen kihívásokkal küzdenek, hogy nehéz gazdasági körülmények között is kompetens segítséget nyújtanak a telefonon keresztül a krízisszituációban levő embereknek. Az IFOTES lehetőséget nyújt arra, hogy kapcsolatban maradjunk egymással és kicseréljük tapasztalatainkat. Magyarország és Ausztria szomszédos országok, ezért különösen kívánatos, hogy a jövőben újabb lehetőségeket találjunk arra, hogy együttműködjünk és egymástól tanuljunk. Azt kívánom, hogy a LESZ sikeres nemzetközi munkát tudjon folytatni, és az önkéntesek sok örömet találjanak a nehéz munkájukban. Marlies Matejka
43
Csensztohova Jelentés a csensztohovai szolgálatnál tett látogatásunkról A csensztohovai szolgálat az idén ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. Ezen alkalomból konferenciát rendeztek, amelyre Magyarországról is hívtak vendégeket. Három jelentkező volt, mindannyian a szegedi szolgálat tagjai. (Dr. Budai Júlia, Kovács Józsefné, Máté Józsefné.) Én, mint a LESZ képviselője kaptam megbízást a részvételre. A rendezvény szeptember 3-tól 5-ig tartott, de a külföldiek számára nyolcadikáig szerveztek programot. Voltak küldöttek Németországból, Finnországból, Ukrajnából és Magyarországról. A megnyitó ülés a városházán volt, részt vett rajta a város új polgármestere és két országgyűlési képviselő. Itt adtuk át a LESZ ajándékát, 1-1 albumot a polgármesternek, a lengyel szövetség elnökének és a csensztohovai szolgálat vezetőjének. Ezzel rögtön kiemelkedtünk a résztvevők közül. Becsületünkre vált, hogy ezt a színvonalat végig meg tudtuk tartani. A konferencia további eseményeinek helyszíne (és a résztvevők szállása) egy SOWA elnevezésű egyház által fenntartott oktatási központban volt. A körülmények szerények, de megfelelőek voltak. Az ellátás házias jellegű ételekkel és a helybéliek törődésével kellemessé tette az ott lét napjait. Kis küldöttségünk lelkiismeretesen látogatta az előadásokat, workshopokat. Rendelkezésünkre állt egy orosz tolmács, akit én tovább fordítottam magyarra. Ez egy kissé megnehezítette a helyzetünket. Kiemelném azt, hogy a csensztohovai szolgálatnak szinte minden tagja szerepelt előadóként a plenáris ülésen és a workshopokon is. Általában párban dolgoztak. Ilyen témákat dolgoztak fel, mint például a leendő ügyelők felkészítése; a motiváció, ami a stábban tartja az ügyelőket; az ügyelőket érő stresszhatások; a hívások specifikuma és dinamikája; a szupervízió; a kiégés megelőzése stb. Jellegzetessége volt még a konferenciának, hogy több Bálint-csoportot is tartottak a módszer jeles képviselői, sőt elméleti előadás is volt ezzel kapcsolatban. A szervezők kértek a magyaroktól is „szemináriumot”, amit én állítottam elő, mint ilyesmiben legjáratosabb. Kollégáim lelkesen segítettek. A mi workshopunk volt a záró mozzanata a konferenciának, vele párhuzamosan nem is volt másik, így szinte az egész konferencia jelen volt. A nagy létszámon kívül nehezítette a munkát, hogy öt nyelven kellett dolgozni, és a tolmácsok különböző szinten végezték a fordítást. A téma „Kire haragszik az ügyelő?” szokatlanságával érdeklődést váltott ki. Nem annyira tudományos (tudományoskodó), hanem inkább gyakorlatibb megközelítés jellemezte. A workshop alapgondolata az volt, hogy amikor negatív érzéseket tapasztalunk a hívóval szemben, valószínűleg átvitelről van szó, indulataik valójában valaki másnak szólnak, és jó, ha ez tudatosul bennünk, ezáltal tehermentesíthetjük a hívóval való kapcsolatunkat. A munkát pszichodramatikus módszerrel végeztem. Jó visszajelzéseket kaptam. A záráson kiosztották a részvételt igazoló emléklapokat, összegezték a konferencia tanulságait. Itt láttuk alkalmasnak az időt, hogy átadjuk a vendéglátóknak a szegedi stáb ajándékát, egy nagy kanna csongrádi vörös bort és egy jókora rúd szegedi szalámit. Ennek igen nagy sikere volt. Az ajándékok asztalra is kerültek aznap délután, ahol a szolgálatvezető hétvégi házában látta vendégül a külföldi vendégeket és saját szolgálatának a tagjait. A következő napokban a külhoni vendégeket még további programok várták. Ezekből kiemelném azt a megbeszélést, amelyen a város illetékes vezetői is jelen voltak. Ez egy tapasztalatcsere volt, ahol a küldöttek beszámoltak országuk helyzetéről, a telefonos munka aktuális gondjaitól, eredményeiről. Azt kell mondanom ennek alapján, hogy a legjobbak közé tartozunk minden nehézségünk és gondjaink ellenére. Szervezettségünk, a képzés rendszere, a munkavégzésünk színvonala, a szupervízió megléte, rendszeres konferenciáink, továbbképzéseink és sok más tényező a nyugati (gazdagabb) szolgálatok elé helyez bennünket. Meglátogattunk még egy városi rehabilitációs központot, ahol gyermekekkel foglalkoznak. Voltunk egy pszichiátriai betegek otthonában is. Meglátogattuk a Jaszna Gura égisze alatt működő telefonszolgálatot. Megismerkedtünk az alkoholistákkal foglalkozó krízisközpont munkájával is. Maga a csensztohovai telefonszolgálat is ebben az intézményben működik, a konferenciát is ennek a központnak az aktív támogatásával tartották meg. A jubileumi konferencia anyagából kötetet kívánnak kiadni. Meghívást kaptunk, hogy vegyünk részt ebben a kötetben a magyar workshop leírásával. Úgy gondoljuk, hogy részvételünk a konferencián hasznos volt, sok tapasztalatot gyűjtöttünk, sokat át is adtunk másoknak, méltó módon képviseltük a LESZ-t és a magyarországi szolgálatokat. Dr. Budai Júlia
44
7. Részvételünk egyéb konferenciákon
45
Visszatekintés a Koordinációs Kerekasztal nyílt napjára (Lelki Megújulás Programja) 2010. november 3. A Konferencia a Lelki megújulásról, annak társadalmi szintre emeléséről és kormányzati elfogadtatásáról, az Esélyegyenlőségről – mint életminőség – szólt. Számunkra, Telefonszolgálatoknak különösen fontos volt ez a konferencia azért, mert a lelki egészségvédelem keretében a mentálhigiéné fontos meghatározó elemeként kerültünk szóba. Ez a második ilyen megszólalási lehetőségünk az október 8-i Lelki Egészség Világnap rendezvénye után, ahol kifejezetten pozitív képet alkothattak és alkottak is rólunk. E Kongresszusra meghívást kapott az Országos Szövetség is, a LESZ-t Szabóné dr. Kállai Klára és Várkonyi László képviselte. A rendezvény házigazdása: Dr. Cser Ágnes elnök, (MSZEDDSZ ) szervezet képviseletében. Színhely: Budapest Nádor u. 32. A Koordinációs Kerekasztal megalakulása illeszkedik azon kerekasztalok sorába, melyek az országépítés stratégiához igazodik. Eddig kilenc kerekasztal alakult meg, mindegyik fontosabb foglalkozáshoz kapcsolódóan, pl.: népesedési kerekasztal, eü. kerekasztal, szociális- és foglalkoztatási kerekasztal, közlekedés- és hírközlési kerekasztal, ipari és mezőgazdasági kerekasztal. Előttünk a népesedési kerekasztal munkája lehet ismerős, Dr. Kopp Mária vezetésével, ők a népesedési politikával foglalkoznak, ezen belül a kisszámú gyermekszületéssel. A Koordinációs Kerekasztal összehangolja a szakkerekasztalok működését, az elkészült ajánlásokat, határozatokat harmonizálja, stratégiai célokat, prioritásokat állapít meg és egyeztet a kerekasztalokkal, figyelemmel Magyarország Európai Uniós Tagságára. A Koordinációs Kerekasztal alapítói: MAMESZ, Keresztény Értelmiségek Szövetsége, Korányi András Alapítvány, Civil Összefogás Alapítvány és a Magyarországi Munkavállalók Szociális És Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Szakszervezete. Az első megszólaló Buza Domonkos, a MAMESZ elnöke volt. Előadása arról szólt, hogy egy értékvesztett országban élünk, ahol kritikus állapotok uralkodnak. A magyar társadalom lelki egészségi állapota aggasztó, a vizsgálati adatok jelentős deviancia többletet, másfelől kifejezett lelki egészség hiányt jeleznek. A 24. órában vagyunk – mondta, meg kell határoznunk a fejlesztés fő irányait, ezek lehetnek pl.: • Az identitás erősítését szolgáló mozgalmak elindítása • A mentálhigiénés alapellátás erősítése, ill. képviselete (gyermekvédelem, idős gondozás, fogyatékos ellátás, stb.) • A feladatoknak megfelelő szakmai kritériumok kidolgozása • Pozitív népességi folyamatok elindítása, támogatása. Egy ország felemelkedésének egyik pillére a mentális erő és egyensúly, mely a makró és nagyobb közösségek szintjén egyaránt értendő. Sajnos a negatív tendenciák destruktív hatása áthatja az egész közösséget, ezért összehangolt, nemzeti mértékű mentálhigiénés stratégiára és programra van szükség. A második felszólaló Török Iván a korábbi Szociális és Családügyi Intézet volt főigazgatója a MAMESZ tiszteletbeli elnöke volt. Előadásának címe: A Lelki Megújulás Programja és a Lelki Egészség Országos Programja. Elmondta, a lelki egészségvédelem mindazon tevékenységek összessége, amelyek a személyiséget és kapcsolat-rendszereit fejlettebbé, érettebbé, elvárt társas/társadalmi szerepeinek betöltésére alkalmasabbá teszik, valamint a pszichés zavarok, megbetegedések, magatartászavarok megelőzésének fontosságáról szólt. A lelki egészségvédelem általános célja: • A pro-szociális magatartásmódok és értékek fejlesztése • Az életigenlő magatartások támogatása • A destruktív és antiszociális tendenciák visszaszorítása • Az öndestruktív megnyilvánulások megelőzése, kezelésük támogatása. A lelki egészségvédelem hatékonysága a kis közösségek önszerveződő képességének függvénye. Ösztönözni kell a laikus csoportok megszervezését és a kisebbségi, hátrányos helyzetű rétegek és csoportok beemelését a társadalomba. A lelki megújulás programja egy olyan kívánatos állapot kiteljesítésének folyamatát célozza, amelyben az egészség, a lelki értékek, és a viselkedéskultúra összhangba kerül. A lehetséges teendők meghatározása széles körű helyzetfelmérésen kell, hogy alapuljon.
46
Szólt az iskola szerepéről, ahol az önismereti munkának általános követelménnyé kell válnia a tanárképzésben és az oktató-nevelő munkában egyaránt. A művészeti oktatás a lelki egészség szempontjából döntő jelentőségű. A kultúra intézményeinek szerepét (könyvtárak, múzeumok, könyvkiadás) a lelki egészségvédelem szempontjából újra kell gondolni. Írott és elektronikus sajtónál megjegyezte, hogy szükség van az agresszív minták visszaszorítására. Az egyházak a hitéletben érhetnek el kedvező lelki egészségvédő hatást. Fontos az ember kapcsolatrendszerének fejlesztése, és a közösségek lelki egészségvédelme. Társadalmi szinten fontos a közösségek lelki egészsége szempontjából a bizalom, kölcsönösség, együttműködési készség. Ezt követte Klára előadása. Az addig hivatalos értekezlet hangulatát kedves köszöntése, közvetlen hangneme egyszerre oldottabbá tette. Elmondta, hogy nagy megtiszteltetés és öröm, hogy itt lehetünk. Beszámolt röviden a telefonszolgálatok szerepéről és fontosságáról, kiemelte azt az egyszerű tényt, hogy mindenki kerülhet krízisbe, és ebben a helyzetben a nap 24 órájában az erre kiképzett ügyelő kész segíteni. Ők azok, akik a veszély láttán nem elfutnak, hanem éppen a veszélyben lévőkhöz sietnek és állnak rendelkezésre. Az első szolgálat megalakulása óta mintegy 8.000 önkéntes dolgozott a szolgálatoknál. Kiemelte annak fontosságát, hogy a telefonszolgálatok munkatársai a mindennapi életben is töltsék be lelki egészségvédő szerepeiket. A hívó addig él, amíg beszél. Előadását egy idézettel fejezte be: „Az ember azt szereti, amiért fárad, és azért fárad, amit szeret.” Ezután mintegy önálló blokk-ként következett Dr.Pátkai István pszichiáter, a MAMESZ egyik meghatározó személyisége. Beszámolt azokról a látogatásokról, amit kutatási céllal, úgymond a kis közösségek szintjén élő emberek napi problémáiról végeztek. Ezen kis települések, települések 1-1 képviselői is meghívást kaptak erre a nyílt napra. Ők voltak az u.n. Tanúságtevők. Először Magyartelekről Dr. Szekeres János kapott szót. Magyartelek 250 fős kis falu, ő már nyugdíjas, korábban főiskolai tanár volt, szeretett gazdálkodni, most polgármester. Főbb gondolatai: • Megszűntek a faluközösségek • Megszűnt az összetartozó erőt képviselő munka falun • Elűzték a parasztságot a falvakból • Fontosak a hagyományok és ezek megtartása. Illyés Mária szerzetesnővér Arlóról. A község 4500 fős, ebből 50% nehéz helyzetű. Elmondta, hogy a sok probléma őt tette nyitottá a rászorulók felé. Tanulság, hogy közel kell menni az emberekhez és összeköttetést teremteni mások felé. Véleménye szerint az erőszak ciklusait a megbocsátás ciklusaival kell megválaszolni. Vele volt és felszólalt egy roma fiatalember, aki azt mondta, hogy a sok probléma a mindennapi életben olyan, mint egy akadályfutás, az egyiket leküzdöd, jön a másik. Sárszentlőrincről egy lelkésznő beszélt arról, hogy a cigány lakosságnak azelőtt a múltban volt egy mintája, egy magyar család és anya, akitől meglátta, mit kell tennie. Ma nincs ilyen törekvés és kevés a jó minta is. Nagy gond a leszakadó falu és a széteső egyházközségek. Most úgymond a kulcsot keresi ennek a problémának a megoldásához. Úgy érzi, az igény felkeltése lenne a cél. Dr.Szilvácsku Zsolt az egészségterv és esélyegyenlőségi tervekről beszélt a Korányi András Alapítvány képviseletében. Elmondta, hogy sok ilyen terv született már és születik más területeken is. A cél közös, az életet tovább kell vinni, mindannyiunkban van egy tettvágy, ezért dolgozunk és keressük a jó megoldásokat. Életünk tervek mentén zajlik, ha ezek nem mindegyike sikerül is, akkor sem szabad elfelejteni, hogy a befektetett munka nem vész el, mert megfogalmaztam egy célt, ahogyan élni szeretnék. Filmvetítés pár percben a hátrányos helyzetű fiatalokról, ezt követően Müller Márk végzős filozófiahallgató a számítógép, internet felhasználást emelte ki a célok segítésére. Létre kíván hozni egy blogot, „igen az életre” címmel. Zárszó: Dr.Cser Ágnes nagyon hasznosnak ítélte az összejövetelt. Elmondta, hogy ő most Brüsszelben dolgozik, de jövőre Magyarország lesz az EU soros elnöke, jó lenne a prevencióban előre lépni. Ígérte, hogy felkarolja a jó kezdeményezéseket. Köszönetet mondott Buza Domonkosnak a nyár eleje óta végzett munkájáért és együttműködéséért. A Kongresszus helyszíne közvetlen a Parlament szomszédságában volt, az utcára kilépve elénk tárult az épület impozáns kupolája, jó volt rá felnézni. Mégis úgy érzem, tekintetünket még is ennél magasabbra kell emelnünk, hogy segítséget kérjünk onnan fentről is munkánk sikeréhez. Fél év múlva újra találkozunk.
47
8. Tagszolgálatok önálló szakmai programjai (Szolgálataink életéből)
48
Együttműködés a salgótarjáni HALLÓ Mentálhigiénés Egyesület és a Nagykürtösi Idősek Otthona között
2010. június 12-én, Salgóbányán került sor arra a szakmai találkozóra, melynek keretében együttműködési megállapodás jött létre a salgótarjáni HALLÓ Mentálhigiénés Egyesület és a Nagykürtösi Idősek Otthona és Szociális Szolgáltatások Otthona között.
A közös munka célja a segítő szakemberek összefogása, képzése és tapasztalatcseréje. A rendezvényen részt vett Eötvös Mihály alpolgármester és Várkonyi László a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége Észak-magyarországi régiójának vezetője. A HALLÓ Mentálhigiénés Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy a Salgótarjáni Stáb munkáját segítse, háttérszervezete legyen. A Stáb fenntartására, az ügyelők munkájának elismerésére évről évre egyre szűkülő források állnak a rendelkezésre. Az egyesület azokat a támogatási formákat igyekszik megtalálni különböző pályázatok keretében, melyekkel az ügyelők anyagi és erkölcsi elismerése, továbbképzése megvalósítható. Az egyesület megalakulása óta folyamatosan részt vesz az ügyelők képzésében, amely műhelymunkák és szakmai napok szervezésében nyilvánult meg. A programokon érintett témák: stressz, gyászfeldolgozás, kommunikációs technikák a telefonos szolgálatban, a hívók típusai, esetmegbeszélések. Az egyesület előtérbe helyezi az ügyelők és családtagjaik számára szervezett családi programokat, amelyre évente 2 alkalommal (családi kirándulás, családi karácsony) valósul meg. A programok azt a célt szolgálják, hogy a családjuktól távol lévő ügyelők (napi 12 óra éjszakai ügyelet!) családtagjai megismerhessék a stáb munkáját, céljait. Tapasztalataikat megbeszélhessék más családok tagjaival.
Borák Katalin szolgálatvezető és Várkonyi László régióvezető
Az egyesület munkájában a képzések és családi programok mellett fontos terület a szakmai anyagok (módszertani segédletek) készítése, melyek az eddigi műhelymunkák anyagait tartalmazzák. Emellett különböző szórólapokon igyekeznek elérni a potenciális hívókat, melyben a telefonos lelkisegély szolgálattal kapcsolatos információkat ismertetik az olvasókkal. Az egyesület az elmúlt időszakban felvette a kapcsolatot a szociális, egészségügyi intézményekkel és más civil szervezetekkel, valamint képviseltette magát a különböző rendezvényeken, melyek céljaik ismertetését és a kapcsolatok erősítését szolgálták.
49
A szlovákiai partnerekkel létrejött együttműködés a két szervezet munkatársainak közös képzését és tapasztalatcseréjét segíti elő az elkövetkező években.
Dudás Pálné az egyesület elnöke és Bombor Tivadar intézményvezető aláírja a szakmai együttműködésről szóló dokumentumokat.
Ma átmelegszik a szívetek Napok óta esik az eső, ilyenkor nem csak a természet tűnik szomorkásnak, hanem lassan az emberek szívéhez hatol a nyirkosság különös érzése. Reménykedve várjuk, egyszer már kisüt végre a nap. Velünk, tizenegyünkkel - a miskolci szolgálat tagjaival – azonban, szombaton egy kisebb csoda történt, látogatóba indultunk az egri szolgálathoz. Ragyogó napsütésben tettük meg utunkat Eger városáig, mintha az időjárás is jelezni akarta volna, ma átmelegszik a szívetek. Igazi barátokhoz érkeztünk, ezt súgta fogattatásunk minden pillanata, finom sós sütemények és a friss kávé illata lengte be a folyosót. A szeretetteljes köszöntés, Magdika üdvözlő szavai szintén jelezték, örömmel fogadnak minket. Miután megnéztük hol és hogyan végzik szolgálatukat az egri kollégáink, hamar munkához láttunk, tudást, tapasztalatot gyűjteni voltunk ott mindannyian. Először egymást ismerhettük meg kicsit, azon a képzeletbeli agórán, ahol fel-le sétálva újra és újra párokat alkotva beszélgettünk magunkról és a másikról, aki a vonal végén vár ránk. Mennyi értékes gondolat, rácsodálkozás, bizalom, tisztelet cserélt gazdát. Nem csoda, hogy nehéz volt ismét leülni. Izgatottan vártuk, hogy hogyan bontjuk ki témánkat, melynek címe: „MÁSIK ÉS ÉN” volt. Az agórai beszélgetésekben azonban maguktól születtek azok a hívói mondatok, melyek kapcsán 4 eset is a „szőnyegre került”. Igazán bánhatjuk, hogy az idő rövidsége miatt csak 2 eset feldolgozására került sor. A két stáb tagjaiból hívók és ügyelők lettek és a szemünk előtt vált nyilvánvalóvá a szemléletek sokasága, a megoldások sokszínűsége. Az ebéd során is folytattuk a beszélgetéseket, miközben igen csak fogyatkoztak a finom szendvicsek, sütemények és gyümölcsök. A záró beszélgetések alatt egy fonal segítségével megláthattuk, hogy milyen szociometriai háló alakult ki köztünk a nap folyamán. Azaz, hogyan kapcsolódunk szorosan egymáshoz, miközben erős hálót alkotunk közösségünkben. Sok ilyen napra lenne szükségünk, legyen ez hagyomány. A búcsú során elhangzott a meghívás: ősszel mi várunk Benneteket. Az épületből kilépve tudatosult bennünk, hogy ismét esik az eső, nem baj, csoda történt, mert a szívünkben melegen süt a nap. Köszönjük Egriek!
50
Arctalan segítők a vonalban
Ti is azért legyetek készek…” (Lk 12,40) Ezzel az indíttatással augusztus 1-jétől hétvégenként 21 és éjjel 1 óra között kapcsolódik a világhálóra (www.skype-lelkigondozas1.hu) a Magyarországi Református Missziói Központ (RMK) Internetes Lelkigondozása. A szolgálat mindazok segítsége, akik lelki válságban vannak, krízist élnek át, magányosnak vagy reményvesztettnek érzik magukat. Alapmotivációja, a keresztyén hitből fakadó önzetlen segítségnyújtás, immár 25 éve hatja át a református egyház felelősségvállalását. Gyógyír az emberi kapcsolat
A modern társadalmakban a lelki problémák és megbetegedések számaránya, a deviáns magatartások, köztük az öngyilkosság aránya is rohamosan nő. Ez Magyarországot sem kerüli el. Az öngyilkosságok számának növekedése miatt világszerte alakultak szervezetek a megelőzésre, hogy segítsék azokat, akik úgy érzik, önerejükből képtelenek kilábalni nehézségeikből, vagyis válsághelyzetbe jutottak. Ilyen prevenciós, megelőző szervezetek a lelki elsősegély telefonszolgálatok, amelyek önként vállalt feladata az öngyilkosság megelőzése, a krízisintervenció és mentálhigiénés prevenció. Az első lelki elsősegély-szolgálatot Chad Varah indiai származású anglikán lelkész indította el 1950-ben. Abban az időben – köszönhetően a nehéz gazdasági helyzetnek – naponta akár öt öngyilkosságot is elkövettek Londonban. A jelenségre felfigyelve a lelkész különleges eszközhöz nyúlt: „Mielőtt kezet emel magára, hívjon fel!” – ezt a címet viselő hirdetéseket adott fel a helyi újságokban, majd a parókiája alagsorában fogadta a jelentkezőket. Az eredmény mindenkit meglepett: több százan jelentkeztek, s míg a beszélgetésre vártak, az egyházközség segítőkész asszonyai az érkezőket teával, aprósüteménnyel kínálták, s közben beszélgettek, megosztották egymással a gondjaikat. Ezután volt, aki meg sem várta a sorát, hanem megnyugodva távozott, a lelkész pedig rájött, hogy a bajban lévőnek először emberi kapcsolatra van szüksége, és a segíteni akarónak nem feltétlenül kell lelkésznek, netán pszichológusnak lennie. Névtelen segítők biztatása A fenti elvet követő Telefon-lelkigondozás a Magyarországi Református Egyház egyik legrégebben működő missziója, amely 1984. szeptember 1-jei megalakulása óta több mint 10 ezer emberrel került kapcsolatba, vagyis évente változóan mintegy 5-20 ezer perc beszélgetést folytat le. Társadalmi szempontból nézve elmondhatjuk, a P. Tóth Béla lelkész-pszichológus vezette 10-15 fős csapat tagjai nem keveset vállalnak. Fogalmazzunk pontosabban: a szolgálatokban önként munkát vállalók egysége ez. Ügyelőknek vagy segítőknek mondhatjuk őket, akik a külvilág számára arctalanok, névtelenek – így is vállalják, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Évente, de legkésőbb kétévente kötelezően cserélődnek: lelkileg ugyanis annyira megterhelő ez a szolgálat, hogy tilos tovább csinálni. Újak jönnek, ám azért akadnak, akik annyira kötődnek már a szolgálathoz, hogy a kötelező pihenő után visszatérnek. Kevesen hitték ezt a ‘80-as években, a pártállami diktatúra még „puhának” sem nevezhető időszakában, hogy Magyarországon egyházi célra egyáltalán telefonvonalhoz lehet jutni. Akkoriban a telefon a hatalom által szinte kizárólagosan kisajátított közlési eszköz volt. Most, hogy augusztus 1-jétől hétvégenként 21 és éjjel 1 óra között a világhálón (www.skype-lelkigondozas1.hu) is elérhetőek a Magyarországi Református Missziói Központ munkatársai, elmondhatjuk, hogy az elmúlt negyed századnak számos tanulsága van: „Hívásaink legnagyobb részben emberi kapcsolati zavarral függenek össze: házaspárok egymás közti gondjai, szülők és gyermekek, főnök és beosztott feszültségei, vagy éppen a magányosság és társtalanság a leggyakoribb hívási indok. Sok hívás kapcsolatos gyásszal, veszteséggel, alkoholizmussal vagy depresszióval, öngyilkosság-késztetéssel. Nem ritkák a hitbeli kérdést feltevők sem, de sajnos drámaian növekszik az egzisztenciális bizonytalanságba kerülők száma is” – tudjuk meg P. Tóth Bélától, aki szerint a legfontosabb beszélni és együttgondolkodni, odafigyelni a másikra. Nyitottnak lenni a sok-sok problémára, esetleg együtt kutatni valami után, amivel lehetséges a folytatás, vagy hallgatni, ha olyan mély a fájdalom. „Az életfontosságú kérdésekben néha önmagaddal is találkozol. Megszüntetik a gondozói központokat, alig van pénz szociális ellátásra, így a gyenge, beteg emberek közül sokan utcára kerülnek, és – joggal – kétségbeesnek. Mint utolsó mentsvárhoz fordulnak hozzánk, hátha segíteni tudunk. Ha a megnyugtatásuk sikerül, és valaki egy kicsit is higgadtabban tudja nézni sorsa rosszabbodását, már az is nagy jónak számít. Ezután jó esetben össze tudja már szedni magát a hívó, és eredményesebben tud megküzdeni magáért, az életéért. Aki arra nyitott, annak próbálunk segíteni, hogy megtalálja az otthonához legközelebbi gyülekezetet és lelkipásztort is. Sokszor
megesik, hogy valaki csak meghallgatást kér, vagy egy-egy biztató, útbaigazító igét, de néha még arra is van mód, hogy imádsággal zárjunk le egy beszélgetést” – írja le tevékenységüket a lelkész. Az internetes lelkigondozás létrejöttének tényével olyan szükségletet kelt fel, olyan valóságos igényeket, elvárásokat tesz nyilvánvalóvá, amelyek a hívők számára fel sem ismertek, vagy nem tudatosak. Szükséges – mind szakmai, mind etikai vonatkozásban is –, hogy a szolgálat világosan megfogalmazza konkrét célját, lehetőségeit, tevékenységének elméleti és gyakorlati határait, valamint működésének módszereit. Az anonimitás biztonsága A Református Missziói Központ június 21-én tartotta kibocsátó, záró alkalmát, amelyen Magyarné Balogh Erzsébet, az RMK lelkész-igazgatója nyitóáhítattal bátorította a skype-os lelkigondozás önkéntes munkatársait az előttük álló nehéz feladatokra. Az okleveles végzettséget adó képzést Tóth János, a Gyökössy Intézet lelkészigazgatója és Révész Jánosné missziós lelkész vezették, akik továbbra is vállalják a munkatársak gondozását, az internetes lelkigondozás munkájának irányítását. „Célunk, hogy szolgálatunkat mindennapossá tegyük, de ehhez még több kollégára lenne szükségünk. Meggyőződésem ugyanis, hogy szükség van a világháló használóinak is arra, hogy virtuális vándorútjuk során pihenőhelyre találjanak. Fontos, hogy a böngészők ne csak profán, világi oldalakkal találkozhassanak” – fejti ki legújabb szolgálatuk jelentőségét Révész Jánosné szupervízor, aki nem elsőként járja ezt az utat. A nemzetközi gyakorlatot alapul véve elmondhatjuk, hogy az effajta segítségnyújtás 1995-től működik már Svájcban, illetve Olaszországban is. Magyarországon egy-két éve próbálkozik a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségén belül a Szegedi Szolgálat stábja, akik a világi egészségügyi szolgálathoz tartoznak. A szóbeli beszélgetések mellett ők már az e-mail-, azaz a levelező szolgálatot is végzik. A skype-os lelkigondozást is egyre többen veszik igénybe, míg kezdetben ezt csak a 20-40 éves korosztály használta. Később az egyetemista felhasználók számának gyarapodása lett a meghatározó, majd a 2000-es statisztikák szerint egyre népszerűbb ez a kommunikációs forma más korosztály körében is. A lelki segítséget igénylő bejelentkezők száma évről évre duplázódik. Napjainkra az internet már sokak számára egy olyan tömegkommunikációs médium, amely számos területen kizárólagos jelentőségre tett szert, és egyre szélesedő felhasználói tábort gyűjt magának. Révész Jánosné szerint „a világhálót uraló folyamatok olyan új távlatot nyitottak meg a társadalom széles rétegei számára, amelyek korábban el voltak zárva a hétköznapi ember elől. A technikai átállásnak több el nem hanyagolható előnye is van: gyors, kényelmes, nincsenek gátló tényezők, könnyebb megnyílni, mint egy lelkészi hivatalban. Sok probléma egyszerűen kikerül az egyházi tanácsadás szférájából. A levél esetében a figyelem áttevődik a fizikai személyről a levél tartalmára. Az anonimitás biztonságérzete oldja a gátlásokat, elősegítve az őszinteséget, és azt, hogy a hívó vagy író felszabadultan a tényleges problémáról beszéljen” – tájékoztat a missziós lelkész, aki szerint ez a szolgálat speciális felkészültséget igényel. Egy biztos: a virtuális világ sajátos közeget nyújt a lelkigondozás számára. Ez a közeg alapjaiban eltér a hétköznapi életünktől, ennek következtében sok szabály is másképpen működik, mint megszoktuk. A kérdés az, hogy ennek ellenére meg tudja-e őrizni az egyház hagyományos voltát a cybertérben? A keresztyén missziói direktívák értelmében ki-ki felelősséggel tartozik a sokszor másképpen, más eszközzel kommunikáló, el nem ért ember érdekéért. A Magyarországi Református Missziói Központ Internetes Lelkigondozása effektív segítséget nyújthat a virtuális világban is, és azt a felhasználók valóságos segítségként élhetik meg mindennapjaikban, mindamellett, hogy munkatársaik a hívások minden percében vallást tesznek Krisztusról. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a hálózat elterjedésével egyidejűleg a felhasználók száma is robbanásszerűen növekedik, így a potenciális lelkigondozásra szorulók száma is nő.
Reformátusok Lapja: 2010. július 25.
52
Szilaspogonyban jártunk…
Nincs társulat, melynek tagjai időnként ne éreznék szükségét annak, hogy a megszokottnál több időt töltsenek el egymással! Így voltunk ezzel mi is, a Bizalom Mentálhigiénés Egyesületnél. A szervezés nem kis energiát igényelt: az időpontok csúszkáltak, a résztvevők létszáma képlékeny volt, az utazás mikéntje szintén, egyedül a kiválasztott hely volt biztos, majd százötven kilométerre lakhelyünktől! Ennek hatalmas előnye az, hogy nem tudunk hazaugrani „csak egy percre”, nincs „megy a buszom”, „csak vacsit adok a családnak” és más egyéb, érthető és kézenfekvő kifogás! (Akkor még azt sem tudtuk, hogy telefonálni sem lehet, mert nincs térerő, s a hívásokról az értesítést is csak a hazajövetelünk után kapjuk meg.) Jött a nagy dilemma: mi legyen a szolgálat működtetésével? Hisz huszonnégy órában üzemelünk, nem szeretnénk a folytonosságot megszakítani! A megoldás kézenfekvő volt, azok az ügyelőtársaink, akik valami oknál fogva nem tudtak elutazni, felvállalták az ügyeletet! Ez nagy megkönnyebbülést hozott a számunkra, ráadásul pozitív hozadéka is lett: olyan kollégákat is sikerült újból bevonni a szolgálatba, akik szüneteltettek! Most már minden akadály elhárult az útból! Félretettük a megszokott hétvégi teendőinket, felkerekedtünk egy hosszú hétvégére, péntek déltájban. Már nem néztük az időjósok jelentéseit, kisbuszunkkal meg sem álltunk Szilaspogonyig. Vendégházuk, a hangzatos nevet viselő Arany Denevér már befűtve várt bennünket. Ideális hely volt a csapatépítő tréninghez: csendes, a városi zajoktól távoli, a dombok közt megbúvó kis falu a barátságos lakóival szinte magához ölelt bennünket. Az elhelyezés 2-3-4-5-6 ágyas szobákban, külön fürdőszobákkal biztosította a megszokott kényelmet. Ki sem csomagoltunk még, de már gyűlt a tűzrevaló a nyársaláshoz. Mindenki ösztönösen végezte, amit kellett, dolgos kezek vágták a fát, vagdosták a nyársbotra a szalonnát, pucolták a hagymát, szelték a kenyeret. Pilótánk gondos előrelátással becsomagolt hazai szívmelegítője megadta az alapot a szabadtéri vacsorához. Ezután muszáj volt egy kis sétát tenni, körbeköszöngetni a falu főutcáját. Merthogy ott még ez a természetes, hogy az idegenek köszönnek egymásnak. És innentől már nem is éreztük magunkat kívülállónak. Nem emlékszem olyan kiruccanásra, ahol bármelyik este csak úgy elvonultunk volna aludni, most sem így történt. A jól ismert Activity társasjáték megmozgatta a kis csapatok küzdőszellemét. Zengett a kacagástól a konyha, egymást túllicitálva kiabáltuk a megoldásokat. Csak nyertesei voltak ennek a játéknak. Másnap, a kiadós reggeli után túrázni indultunk, szomszédunk, a település polgármestere készséggel kalauzolt bennünket a hely nevezetessége, a Kis-kő felé. Hol is vagyunk? Mi az a Kis-kő? Szilaspogony Heves megyében, a szlovák határ mellett található, 400 lelkes kis község. Nevezetessége a közelében található Kis-kő, ami azért nem is olyan kicsi, és ahhoz elég magasan van, hogy kellőképpen próbára tegye a túrázók erejét.
53
A Kis-kő Szilaspogonyból a község nyugati kijáróján, a mélylápi dózerúton közelíthető meg. Ez csak bemelegítő séta a még hátralevő több km-es, zömében vadjárta erdei ösvényen kanyargó, őszi színekben pompázó, a csúcson található barlang felfedezéséig. A 381 m magas bazaltkúpon hajdan vár állhatott. A területen előkerülő cserépmaradványok és a földsánc ma is felismerhető részei azt bizonyítják, hogy a sziklatömb védett emberi településül szolgált. A Kis-kő rétegvulkán, ahol a tufatakarót a láva áttörte. A lávában egy nagyméretű gázhólyag jött létre, ebből maradt vissza a 12m hosszú, 5m széles sziklaüreg. A csepp alakú, megnyúlt üreg valódi lávabarlang. Ebbe eredetileg nem lehetett bejutni, csupán a tetején volt egy szűk nyílás, melyen ember nem fért be. Elődeink kincsekről szóló szájhagyományokat őriztek, úgy hitték, hogy a törökök kincseket rejtettek a járhatatlan üregbe. Ez arra késztette báró Kemény Gejza tarnavölgyi földbirtokost, hogy 1910 táján a déli oldalról mesterséges járatot vágatott a barlangba. A sziklán aranyos fodorka és többféle páfrány tenyészik. Az idő nekünk kedvezett. A fák között átszűrődő napfény felejthetetlen látványt nyújtott. Magához ölelt bennünket a természet, s színpompás őszi ragyogással hálálta meg a látogatásunkat. A hegyi túra után a Négy Tóhoz vezetett utunk. Csodálatos látványt nyújtott a békés víztömeg, az összefüggő tavak, mintegy láncot alkotva beterítették a völgyet. Megállt körülöttünk az idő, csak a csendet meg-megtörő madárhang jelezte, hogy van élet a víz felett. A hegyi levegő tisztasága, a szokatlan csend átjárta lelkünket, megadva az alaphangulatot a szakmai programokhoz. Egyesületünk elnöke, Egedi Ilona jó szakemberhez méltóan, alaposan felkészült a foglalkozásokra. Ritkán adódik olyan alkalom, hogy tizennégy lelkes, fogékony emberke ennyi időt együtt töltsön, készen arra, hogy hosszú időre feltöltekezzen ismét. Hát ki kellett használni az alkalmat! Meg is tettük! „Én én vagyok. Nincs a világon még egy ugyanilyen ember…” Virginia Satir sokak számára ismerős szavai belső utazásra késztettek bennünket. A 3x3 órás, legfőképpen az önismeretet fejlesztő, konfliktuskezelő és kapcsolatot erősítő foglalkozások mellett jutott idő lazító gyakorlatokra is. Tudtunk csak magunkra, egymásra figyelni, új értékeket, érzéseket felfedezni társainkban, önmagunkban. A képeslapos-ajándékozós foglalkozás segített abban, hogy közelebb kerüljünk társainkhoz, elmondjunk magunkról fontosnak tartott dolgokat, mások felé is kivetítsük, hogy számunkra ki a legfontosabb a csapatban, kit tisztelünk meg, milyen képpel és miért. Ugyanakkor az is megerősítést kap, hogy ránk is figyelnek, értő figyelemmel, szeretettel. Meglepetés volt egy koncentrációt igénylő gyakorlatnál, hogy mennyire tud a csapat koncentrálni, egymásra figyelni. Egy konfliktusos gyakorlat alkalmával viszont a konszenzusra jutás nagyon feladta a leckét a csapatnak. Alkalmunk volt az egyik gyakorlatnál megfigyelni magunkban, hogy hogyan viselkedünk csoportban, mi az, amit ott és mi az, amit csoporton kívül mondok el, mi a célom és mit érek ezzel el. A szabadidős tevékenységek is változatosan zajlottak, a késő esti órákban – énekszó kíséretében - készült mandala-képek magukban hordozzák az alkalom varázsát. Sem a papír, sem az idő nem lenne elég felsorolni a pár nap történéseit, a jóízű beszélgetések hangulatát, a „félszavakból is megértjük egymást”, a cinkos összenézéseket, hogy ugye, szinte el sem hiszem, hogy ennyire jó minden! És még főzni sem kellett, mert a Négy Tó panzió gondoskodott rólunk! Hát így történt. Ez a kis hétvégi kiruccanás megváltoztatta az életünket. Már másképp nézünk egymásra, ha összefutunk, már több a közös gondolat, ami összeköt bennünket. A fényképek sok mindent visszaadnak a történésekből, de az érzéseink számítanak igazán, melyek más számára láthatatlanok. Csapat eddig is volt, működött, de ez a „felújítás” új színt adott a lendületünknek, kifényesítette a homályos képeket, átszellőztette a megült gondolatainkat, újakat hozott felszínre! Gazdagabbak lettünk, s ezt köszönjük Ilonának! Nélküle ez valóban nem jött volna létre! Azért még maradt feladat jövőre is! Hogy mi? Hát szervezni a következőt! Íródott Szolnokon, 2010. novemberében, Rozina klaviatúráján.
54
Szakmai nap az Egri Lelki elsősegély szolgálattal
Szombaton reggel lelkes kis csapat készült az egri kollégák fogadására. Mindenki lelkiismeretesen kitett magáért, hiszen nem lehetett elfelejteni az egriek kedves és színvonalas vendéglátását. A személyes találkozás öröme mellett, egy igényes szakmai képzés is várt ránk. Minden kezdet nehéz, nem történt ez most sem másként, már ami az érkezést és a technikai adottságokat illeti, de ezt végül is sikeresen megoldottuk. Dr Cserhalmi Magdolna új és nagyon igényes anyagot, valamint egy új „technikát” hozott magával. Közösen megnéztünk egy filmet, amit közvetlenül a vetítés után megbeszéltünk, majd rátértünk arra, hogy ez a film mit adott nekünk. A film címe: Szeretet-éhség volt. A film főszereplője egy fiatalember, a vádlott. A vizsgáló bíró az eset színhelyére érkezik, és megismeri az egyik áldozatot. A tárgyalás foglalja keretbe az áldozat szerepét betöltő fiatal lány életét, és bonyolult kapcsolati rendszerét. A film több jellemet és kapcsolatot bont ki. Láthatjuk az „áldozat” kapcsolatát a családjával, viharos régi szerelmét, és egy új kapcsolat lassú, de biztos épülését. A film mindenkit megérintett, sokunkat felkavart, sok közös pontot találtunk a film és a saját életünkben. A film elemzése is újszerű élmény volt, ilyen módon a csoportunk még nem dolgozott. A délután második felében az érzéseinket, és érintettségünket beszéltük meg. Néhány gondolat ezekből: − Lehet-e jól szeretni, − Meddig a határ ahol már ki kell lépni egy kapcsolatból, − Ki lehet-e jól mutatni a szeretetet, − Jó anya vagyok-e, − Lehet-e pofont kapni, ami még nem fáj, − Meddig „asztal az asztal”, − Mágnes, amely vonz és taszít, − Kell-e az ölelés, − A „régivel” való találkozás miért szükséges, és kinek van rá szüksége − Az elengedés mikéntje A film felkavaró és nehéz volt. A felmerült kérdésekre és érzésekre a közös elemzés Cserhalmi Magdi irányításával talán magyarázatot, és elfogadást adott. A film elemzés lényege a „belső hiányaink” volt, annak önismereti része, és a felismerése. A foglalkozás végén legégetőbb hiányérzetünket orvosolhattuk, lehetőségünk nyílt édesanyánkat, apánkat, vagy volt társunkat megszólítani Cserhalmi Magdi szakmai segítségével. Elgondolkodtató délután volt. Fáradtak voltunk, de mégis valahogy felfrissültünk. A szakmai nap délután négy óra körül ért véget. Reméljük, az egriek is jól érezték magukat nálunk. Köszönjük! 2010. október 30. Dr Czellár Andrásné Bauernfeind Béláné
55
Esti beszélgetés egy kitüntetés apropóján Interjú Egedi Ilonával
-
„Békülj meg azzal, hogy ott vagy, ahol vagy és azzá lettél, amivé lettél. Az emberek sokszor tudják, mit kell tenniük. Csak annyit kell tenned, hogy megmutatod nekik az utat ez a bölcsesség.” (Christopher Paulini)
- Üdvözöllek, mint a Bizalom Mentálhigiénés Egyesület elnökét. Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást az interjúra. Nemrégen egy csodálatos, megható élményben volt részed. Ennek az interjúnak a gondolata is ennek apropóján született. A Szociális Munka Napja alkalmából most, 2010 novemberében Pro Caritate Díjat kaptál Szolnok várostól! Akik ismernek, természetesnek tartják ezt az elismerést, hisz kiérdemelted. Mi volt ennek hallatán az első érzés, mely végigfutott benned? - Először a meglepődés, hogy miért pont én? Hisz annyi szociális munkás van Szolnokon, akik a különféle területeken dolgoznak. Magam is elég sokat ismerek, miért pont én? Majd arra gondoltam, hogy nem is biztos, hogy én kaptam, hanem maga a szolgálat, csak én vagyok a képviselője. Nekem ez természetes, hogy én ezt a munkát végzem, ezt én fontosnak tartom! Aztán arra gondoltam, milyen jó dolog, hogy olyanért kaphatok díjat, amit nagyon szeretek, ami a hobbim is lehet akár! Mert amíg nem voltam nyugdíjas, addig is azt a boldogságot éreztem, hogy én olyan munkáért kapok fizetést, amit nagyon szeretek. A telefonos lelkisegély szolgálat pedig a szívem csücske. Említetted, hogy az alapító tagok között is ott voltam, tehát első perctől fogva ott bábáskodtam a megszületésénél. Hogy én ezért a munkáért díjat kaptam - ez valami csoda. Ennek most olyan vonzata van, hogy úton-útfélen megállítanak ismerősök, telefonálnak és e-maileznek, gratulálnak. Olyan kapcsolatok is felelevenednek, melyekben évek óta nem találkoztunk. Azt gondolom, hogy ezen keresztül most a szolgálat is a városban egy kicsit a figyelem középpontjába kerülhet. Én hiába lennék vezetője az egyesületnek vagy a szolgálatnak, hogyha nem lennének olyan munkatársaim, mint amilyenek vannak. Ha ők nem dolgoznának ott a nap huszonnégy órájában egész éven keresztül. Ki hosszabb, ki rövidebb ideje, de teljes bedobással végzi önként vállalt feladatát. Szolgálatunk fő erőssége az önkéntesek elhivatottsága. Megérdemli mindenki, hogy a figyelem középpontjába került most a szolgálat. A város mindig is elismert bennünket, jól ismerik a munkánkat. Több helyen találkozom a város vezetésével. Dolgozom a város Szociálpolitikai Kerekasztalában, a Civil Szociális Kerekasztal munkájában is részt veszek évek óta. Mindenütt elmondom, hogy mi vagyunk! Reméljük, hogy az erkölcsi elismerés mellett az anyagi támogatás is meg fog jelenni a jövőben is a város részéről. - Rólad szól az interjú, viszont a te személyed elválaszthatatlan a szolgálattól! Erről szeretnék többet megtudni, hisz immár húsz éve működik a telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat Szolnokon, melynek egyben alapító tagja is vagy. Hogy emlékszel vissza az indulásra? - Itt, Szolnokon egy szakemberekből álló csapat úgy gondolta, megérett az idő arra, hogy létre kell hozni egy telefonos lelkisegély szolgálatot. Én a Nevelési tanácsadóban dolgoztam, s azt láttam, hogy a pszichológiai kultúra nagyon gyerekcipőben jár még Szolnokon. Viszont a segítségre szoruló emberek viszonylag sokan vannak, és ez egy olyan lehetőségnek mutatkozott, hogy nem kell felvállalniuk az embereknek saját arcukat, a nevüket, sőt a lakásukat sem kell elhagyniuk, úgy is kérhetnek segítséget. Hallottuk, hogy az országban több helyen működik ilyen szolgálat, és egyszer felkerekedtünk. Elmentünk a Dunántúlra, egy országos találkozóra, hogy megnézzük, hogy is működik ez a dolog. Onnan visszaérkezve, tapasztalatokkal felfegyverkezve, úgy gondoltuk, hogy megalakítunk egy egyesületet azért, hogy aztán ez működteti majd a lelki elsősegély szolgálatot.
56
Az első kiképzés többnyire a telefonos helyzetgyakorlatokból állt, mert akkor a különféle szakterületen dolgozó segítők adták a kezdő csapatot. 1990. december 18-án volt az első összejövetele az egyesületünknek, amit alakuló ülésnek neveztünk, és rá pár napra, december 23-án szólalt meg először a telefon. - és a folytatás? - A telefonos lelki elsősegély szolgálatok Magyarországon szövetségbe tömörülve dolgoznak, őket tagszolgálatoknak nevezzük. Mi is egy tagszolgálat vagyunk, és emlékszem rá, hogy Békéscsabán volt az országos találkozó, amikor felvették a mi szolgálatunkat a szövetségbe. Ez nekünk nagy elismerés volt. A szövetségbe - 5 év működés után - bekerülni azt jelentette, hogy megfeleltünk bizonyos feltételeknek, szabályoknak, elvárásoknak. És amíg ez megtörtént, a mi szolgálatunk is nagyon sok fejlődésen ment keresztül. Kezdetben, amikor megalakultunk, csak hétvégén ügyeltünk, az esti órákban. Utána különféle fokozatokban egyre többet, már minden éjszaka. Ahogy az újabb és újabb kiképzések lettek és többen ügyeltünk, az anyagi feltétel meg a hely is adott lett, már nappali szolgálatot is tudtunk működtetni. Ezt nagy részben a szövetségnek köszönhettük, mert a szövetség amellett, hogy szakmai irányadó az IFOTES elvei alapján, a pénzszerzésben is segítségére volt a szolgálatoknak. Akkoriban a minisztériumoktól elég jó támogatást kaptunk és nappali szolgálatosokat tudtunk foglalkoztatni, akiket megbízási szerződéssel alkalmaztunk. Csak aztán, ahogy lecsökkentek a minisztériumi támogatások, ezt meg kellett szüntetni és önkéntes ügyelőkkel tudtuk a nappali szolgálatot ellátni. - Hogy lehet, hogy miközben egyre nagyobb szükség van a szolgálatokra, hisz köztudott, hogy a pszichiátriai intézetek jó részét bezárták, a meglévők nem tudják lefedni a hiányt. A hívók nagy részét az ilyen típusú betegek adják - hogy lehet, hogy egyre nagyobb a szerepe a szolgálatoknak, és akiken múlik, azok egyre kisebb támogatást adnak? - Hát ez nyilván bonyolult téma, hogy a támogatások miért apadnak el, ha egyáltalán voltak valamikor. Azt gondolom, hogy mi itt és a többi egyesület vezetői is, mindent megteszünk, minden alkalmat megragadunk, hogy pályázzunk. Főleg most az utóbbi évben már a pályázati lehetőség is csökkenőben van. Igazán erre - hogy miért van így – nem tudom a választ. Nyilván a gazdasági válság is begyűrűzik mindenhova az országban. De talán a többi szolgálathoz képest mi még eléggé jól tudtunk az anyagi eszközökhöz hozzájutni - Miért „lelki elsősegély szolgálat”, mikor legtöbben a jól jövedelmező üzletágakat célozzák meg, hiszen ebben nincs pénz! Mi a hozadéka, hogy mégis ez? - A munkám, amit főállásban végeztem, arra sarkallt engem, hogy segítsek az embereken. Hisz ott is családokkal foglalkoztam, láttam, hogy mennyire híján vannak a szakszerű segítésnek. S ha van is, milyen nehéz lelki problémák miatt segítséget kérni. Nem esett nehezemre soha odafordulni, figyelni másokra. Én nem azért dolgoztam egyébként sem, hogy meggazdagodjak. Olyan szerencsés ember vagyok, hogy mindig azt csinálhattam, amit szerettem, amit szeretek. Nem voltak közben nagy sikerek, de az aprók is jelentőséggel bírtak számomra. Szeretem a csapatmunkát, az együtt, egy célért való munkálkodást - Mint vezető, kiléptél a névtelenségből. Ezzel együtt járt, hogy már nem ülsz a telefon mellett. Hogy éled meg? - Tizenkét éve vagyok a szolgálat vezetője, előtte nyolc évig ügyeltem a telefon mellett. Ez idő alatt is az egyesület elnökségében dolgoztam, mint titkár. Nem akartam vezető lenni, mert én szívesen ültem a telefon mellett, szívesen beszélgettem az emberekkel. A csapat döntése volt, hogy engem akarnak jelölni. Én igent mondtam a jelölésre és megválasztottak. Jól esett, hogy bíztak bennem. Ez sok erőt adott nekem. Sokat tanultam az évek során, hogy hogyan kell vezetőnek lenni, hogyan kell képviselni az egyesületet, magát a telefonszolgálatot kifelé, kapcsolatokat építeni, pénzt szerezni a működéshez. Én nem nagyon szeretek nyilvánosan szerepelni, és hát… azután elég sok tv-interjút, rádió-riportot, újságíróval történő beszélgetést voltam kénytelen megélni, és aztán úgy éreztem, hogy ebbe egyre jobban bele lehet jönni. Tehát az élet tanított meg rá tulajdonképpen. - Huszonnégy órás szolgálat, önkéntes ügyelőkkel, folyamatos üzemben. Mivel tudod „megfogni” és megtartani a munkatársaidat? - Megfogni és megtartani… Hát először is a toborzás a legfontosabb. Amíg nem tudunk elég embert kiképezni, hogy az ügyeletet huszonnégy órában el tudjuk látni, addig megtartani sem tudom őket. Viszont a válogatás során azt gondolom, még eddig sikerült olyan embereket találni, akik elkötelezettek. Lehet, hogy sikerül olyan mintát mutatni, ami alapján a későbbiek során együtt tudunk működni. Megtartani: sokszor nem a szolgálatvezetőn múlik, mert akinek olyan az élethelyzete, hogy nem tud tovább ügyelni, az úgyis elmegy.
57
Viszont a jó közösség kialakításában már lehet a vezetőnek érdeme, de természetesen ehhez olyan emberek is kellenek, akiknek ugyanúgy igényük van a nyugodt, jó légkörre, támogató közösségre. Nekem mindig is fontosak voltak a kapcsolatok az életem folyamán, és ma is az egyik legfontosabb értéknek a kapcsolataimat tartom. - Terólad köztudott, hogy jó vezető vagy! Mi a titkod? - Azt nem tudom, hogy jó vezető vagyok-e? Szeretem az embereket. Sokat tanultam Ancsel Évától, volt szerencsém családóvó nyári egyetemeken személyesen is hallgatni az előadásait, a könyveit is olvastam, és nagyon hasonló gondolataim vannak nekem is, mint neki! Tisztelem az EMBERT – csupa nagybetűvel - és a minősítést kerülöm. - Kiégés elleni prevenció. - Ezt nagyon fontosnak tartom, hogy a kollégáim lelkileg egészségesek legyenek, mert csak akkor tudnak segíteni a telefon mellett. Most hogy hogyan lehet az ő lelki egészségüket megőrizni? Különféle tréningekkel, ami akár lehet csapatépítő tréning is, amit nem régen tartottunk. Kiégés ellen is szerveztünk már néhányszor tréninget, de a személyes odafigyelés is nagyon fontos! Törekszem rá, hogy mindenkivel tudjak olyan kapcsolatot kialakítani és fenntartani, hogy szívesen beszéljen velem a dolgairól. Fontosnak tartom, hogy a kollégák között is legyen olyan a kapcsolat, hogy egymásnak is elmondhassák, ha bármi gondjuk van. Ezért szeretjük azt, ha egy félórával hamarabb odaér a váltásra az ügyelő, és akkor az úgynevezett „ölelkezésben” tudnak egymással beszélgetni. Ez a „lelki bemosakodás”- Gyökösi Endre után szabadon. Szupervíziót is folyamatosan tartunk havonta, egyénit és csoportosat is. A stábokat is őszinte légkörben, nagyon egymásra figyelő módon tartjuk. Tehát az együttléteinket úgy igyekszünk kialakítani, hogy az egyúttal feltöltekezést is jelentsen. - Nekem olyan érzésem van, ahogy hallgatlak, hogy olyan vagy, mint egy jó tündér! Láthatatlan vagy, és mégis varázsolsz magad köré egy olyan légkört, egy olyan miliőt, amelynek rengeteg hozadéka van a veled kapcsolatba kerülő embereknek, a munkatársaidnak, úgy segítesz, hogy szinte észrevétlen maradsz, és mégis megtörténik a csoda! Hogy csinálod? - Hát… csupa önzésből! Csak így tudok dolgozni. Engem a jó légkör inspirál, az elismerés, ha másokat el tudok ismerni, az jókedvre derít. Szeretek pozitívan viszonyulni az emberekhez. Azt gondolom, a minta is nagyon fontos emberileg is és a munkához való hozzáállásban is, ami mások számára követhető. Nem szeretem a hivalkodást, a csendes munkavégzést viszont igen… A munkához való viszonyomat az édesapámtól tanultam, Ő mondása volt, hogy „mindenki a képességeihez mérten a legjobb tudása szerint végezze a munkáját”. - Soha nem emeled fel a hangod és mégis eléred azt, amit szeretnél - empátiával, szeretettel, kedvességgel, odafigyeléssel… - Abból indulok ki mindig, hogy nekem mi esik jól! Ha nekem az esik jól, hogy elismerjenek, hogy odafigyeljenek rám, hogy megértsenek, nyilván ezt adom tovább. Azt gondolom, hogy másoknak is ezek esnek jól. A gyermeknevelés a szakterületem, és valahol a felnőttekkel is ugyanúgy kell bánni. Éveken át tanítottam a szülőknek, hogy hogyan kommunikáljanak a gyerekekkel és egymással. Ha én ezt nem tudom csinálni, akkor hogyan taníthattam volna? Tehát elsősorban nekem kell tudni hatékonyan kommunikálni. Ha én így tudom élni az életemet - akár a tágabb családommal is, aminek a szolgálatot tartom - akkor helyén van az, hogy taníthattam - Ez a tevékenység, amit te csinálsz, még akkor is, ha adottság, rengeteg energiát igényel. Honnan töltekezel? - A családom, az unokáim a legfontosabbak. Egy fiam, egy lányom van és három unokám. A velük való együttlét mindig nagyon feltölt. Néha a gyerekekkel való foglalkozás fárasztó, ugyanakkor öröm és egy csomó energiát kap tőlük az ember. Vagy a kollégákkal levő együttlét is feltölt. Ha csoportot vezetek valahol, lehet, hogy fárasztó húsz emberrel együtt tölteni mondjuk nyolc órát, de az ott történtek is energiát adnak. Az a szerencsém, hogy a szakmám is olyan, mint már említettem, hogy az is fel tud tölteni. Nagyon szeretem a szabadidős tevékenységeket, a manuális dolgok azok, amiket szívesen végzek. Egyrészt van egy kertem, amiben mindig lehet valamit tenni. A kertészkedés közel áll hozzám, mert az eredeti szakmám mezőgazdasági technikus. Feltöltenek a virágok, a velük való foglalatosság a kertben, a színpompás látványuk örömmel tölt el. Másrészt szeretek festegetni, főleg mandalákat. Ez a tevékenység nagyon nagy kiegyensúlyozottságot adhat az embernek, mivel egy kép attól mandala, hogy egyensúlyban van. És ha ezt bele tudom festeni, akkor rám is ilyen hatással van. - Ki a példaképed?
58
- Ezen már sokat gondolkodtam! Ancsel Évát már említettem, lehet, hogy nagyképűség rá hivatkozni, hogy ő a példaképem, de az emberekhez való viszonyulásomban egyértelműen ő a minta számomra. - A telefonos lelki elsősegély szolgálat országos hálózat- az országos vezetésben is jó ideje szerepet vállalsz. Beszélnél erről? - Közel 4 éve – amikor a Délkeleti Régió vezetését átadtuk a szegedi stábnak – választott meg az országos közgyűlés a Szövetség egyik alelnökének. Az elnökségben a belső kapcsolatokért vagyok felelős. - Mostanra a kitüntetésed apropóján már szinte az egész szakterületet körbe jártuk. Szépen elterelted magadról a figyelmet- ez vagy te, ez is a szerénységedet mutatja. Szeretném, ha beavatnál – hogyan tovább? Mennyire lehet most kihasználni azt, hogy a figyelem középpontjába kerültél? - Én erre nem gondoltam, hogy ki lehet használni. Én azt gondolom, hogy továbbra is kitartóan kell dolgozni, azért a célért, amit kitűztünk magunknak, hogy a huszonnégy órás működést fenn tudjuk tartani, és azért az nem kevés. Ahhoz viszont új ügyelőket kell kiképezni, mert ez a biztosítéka, hogy továbbra is zavartalanul működjön a szolgálat. Már második éve küszködünk azzal, hogy indítanánk képzést, de nem jelentkeznek önkéntesnek az emberek. Ahhoz, hogy megfelelő beállítottságú ügyelőket tudjunk összeválogatni, kell egyfajta merítés, amiből lehet válogatni. Vannak olyan készségek, amelyekkel rendelkezni kell ahhoz, hogy a képzésben részt vehessen, mert csak a meglévő készségeket lehet fejleszteni. - Ha volna lehetőség rá, hogy az anyagiak nem szabnak határt, mit változtatnál meg a szolgálat működésében? - Mivel megfelelünk az IFOTES szabályainak és a szövetség elvárásainak, azt gondolom, hogy ezen a részén nem változtatnék. A jelenlegi elhelyezésünk is olyan, ami kielégíti az igényeinket. Viszont az ügyelők létszámával nem vagyunk elég jól ellátva. - Tehát igazából nem is annyira pénzkérdés, hanem olyan rátermett emberkék kellenének, akik a szakmaiságon túlmenően kellő empátiával rendelkeznek és bizonyos szintű áldozatkészség is van bennük. - Igen. És úgy tűnik, az önkéntes munka még nem annyira jön magától! Vannak emberek, akik rendelkeznek bizonyos szabadidővel, de szabadidejüket másra szánják, nem a karitatív tevékenységre. Vannak jelentkezők, de sokan megkérdezik, hogy mennyit fizetünk? - A végére egy kis matematika: harminc nap van átlag egy hónapban, naponta három műszakban: az kilencven ügyelet. Hány ügyelővel? - Jó esetben tizenöt-húsz fővel. Nagy dolog, hogy ők, akik most a szolgálatban vannak, elhivatottak és ennyit vállalnak ahhoz, hogy a szolgálat működni tudjon. Nekem a legfontosabb dolog a képzés elindítása, hogy vigyázni tudjak azokra, akik most ügyelnek, hogy ne vállalják magukat túl. - Szeretnél még valamit elmondani? - Szeretném megköszönni a munkatársaimnak, hogy velük dolgozhatok. Abban, ahogy ők teszik a dolgukat, az nekem nagyon sok erőt ad ahhoz, hogy a felmerülő nehézségeket át tudjam hidalni és tudjam csinálni ezt a munkát továbbra is. -Nagyon köszönöm a beszélgetést, a bizalmat, megtiszteltél vele. Sok sikert kívánok a további munkádhoz és még egyszer gratulálok a kitüntetésedhez. A legjobb helyre került- ez, bízom benne, ebből az interjúból is kiderült!
Íródott Szolnokon, 2010 novemberében, Rozina klaviatúráján
59
Búcsú Puha Jutkától
Megtisztelő, ám nagyon nehéz feladatot kaptam, mikor a Szövetség nevében nekem kell egy kivételes kollégától és egyben egy jóbaráttól elbúcsúznom. Ismeretségünk és közös munkánk húsz éve és egy fájdalmasan korán kettétört életpálya késztet most emlékezni Rád. A húsz év két ember életében is megannyi emléket hordoz, de sokszorosan igaz ez akkor, mikor mint Te is, egy közösség tagja, egy nagy család szerves része voltál. Az emlékek, az elvágható és elvághatatlan szálak ilyenkor ezerszámra kötődnek személyedhez, s talán hű képet akkor festhetnénk Rólad, hogy ha e nagy család valamennyi tagja ide állna most mellém, s egyenként állítanánk méltó emléket Neked. Tudom, hogy ez lehetetlen, marad tehát az egyszemélyes krónikás, el-elcsukló hangja és néhány gondolata. A nyolcvanas évek végén kezdted el a telefonos munkát, az egri stáb alapító tagjaként. Nehéz idők voltak ezek, hiszen sokan úgy gondolták ekkor, hogy az emberi élet értéktelen, eldobni könnyebb, mint megküzdeni érte. A lelkisegély szolgálatok e destruktív folyamat megállítását tűzték ki célul, és olyan munkatársakat kerestek, mint Te, akik kellő belső erőt éreztek mások gondjainak meghallgatásában, megoldásában. Évekkel azelőtt a balassagyarmati pszichiátriai gondozóban már megérintettek Téged a nehéz emberi sorsok, tragédiák. A telefon mellett egy új típusú feladattal találkoztál, a fizikailag látható betegeket felváltották a hívók, a teljesen ismeretlenek. Ekkor döntötted el, talán véglegesen, hogy életedet, a családon túl, a bajbajutott emberek megsegítésének szenteled. Az emberek sorsa iránti érzékenységed tehát nagyon korán megmutatkozott. A hívó gondjainak megértéséhez lelki szemeidre, megérzésre, és mélységes empátiára volt szükség. A telefon sokak számára közlés, vagy olykor a kifakadások, panaszok szócsöve. Te tudtad azonban, hogy a telefont fölvenni, olykor egyetlenként reményt adni, óriási felelősség, melyben néha te is otthagytad szíved egy darabját. Telefonos munkádban folyamatosan képezted magad, mert erre nagyon igényes voltál. Egy jellegzetes képet szeretnék megemlíteni Rólad: Évek óta utaztunk együtt Budapestre, az elnökségi ülésekre. Mikor Füzesabonyban felszálltál és üdvözöltél minket, elmondtad, hogy kicsit fáradt vagy, hisz egész éjjel ügyeltél és volt egy-két nehéz beszélgetésed. Ott a vonaton láttam, még benned volt az éjszakai beszélgetés minden rezdülése, s míg Budapestre értünk, a párbeszéd fonalát képzeletben visszapörgetted. Alig látható, szelíd, belső mosollyal eltűnődtél: vajon jól csináltam? Kétségeidre a választ Te magad adtad meg, amikor egyet sóhajtottál: Talán tudtam segíteni. Úgy érzem, Jutka nem is akárhogy! Hisz mindig csendesen léptél be a hívó belső világába, és hagytad őt létezni, meghagytad nekik a méltóságot, hogy maguk döntsenek sorsuk felől, még akkor is, ha hibát követnek el, és a hívók azt érezhették, hogy elegendő időt és teret hagytál nekik arra, hogy maguk fedezzék fel azt, hogy miért is jutottak ide, mi a megoldás.
60
Neked mindig voltak „úgymond” nehéz beszélgetéseid, a hívók valahogy megérezték, hogy Nálad letehetik gondokkal teli, képzeletbeli batyujukat. Évek multával az ügyelőből és stáb-tagból a közösség akaratából és bizalmából az egri szolgálat vezetője lettél. Ekkor mutatkozott meg a másik Éned, a vonaton eltűnődő Judit a délelőtti értekezleteken már állhatatos türelemmel harcolt az egri szolgálat érdekeiért, senkit meg nem bántva, de lelkében szeretettel, a közösség iránti felelősséggel vezérelve. Az elnökségben fontos döntések részesei voltál, s mint az Észak-magyarországi Régió vezetője – érdeklődésed más szolgálatok gondjai iránt is megnyilvánult. Maradandót alkottál azzal, hogy a gondjaidra bízott szolgálatok – még oly nehéz körülmények között is működnek, megteremtetted ezzel a segítségnyújtás alapjait. Szívesen látott vendégként őrizzük az Egerben megtartott regionális találkozók emlékeit, ahol kibontakoztattad mélyen emberi, igazi közösségi arcodat. Szerettük és becsültük jókedvedet, szókimondásodat, őszinte, tiszta emberségedet. Gyakran azt éreztem, hogy a jó Isten áldása van Rajtad, mert soha nem panaszkodtál, nem voltál fáradt, a mosoly, a nevetés, a jókedv szinte lényeddé vált. Melletted mi sem szomorkodhattunk. Utolsó nagy közösségi munkád a múlt évi Egri Országos Találkozó megszervezése és levezénylése volt. Kis számú, ám lelkes csapatoddal hősies, embert próbáló munkát végeztetek azért, hogy az ország más tájékáról jött kollégáid jól érezhessék magukat. A találkozó sikerét, az itt folyó szakmai munka színvonalát nem csak a hazai szolgálatok, hanem Európa több országából résztvevő barátaink is hírül vitték. Az „Egri nők hőstetteit” a Te vezetéseddel immár nem csak a klasszikus irodalmi mű lapjain olvashatjuk, hanem a ma valósága is lett. Nem sejtettük azt, hogy ez a szép ünnep a barátaink számára búcsúünnep lett, hiszen megdöbbenve tudtuk meg betegséged hírét. Kérjük a jó Istent, hogy a legjobb embereket megillető helyet adja Neked ott fönn, adjon Neked békét és nyugalmat tartalmas földi pályád befejezése után. Laci
61
Tanulmányok a Lelkisegély Telefonszolgálatok munkájáról: Buda Béla (1976): Pszichés hatás és pszichoterápia telefonon át I-II.
IN: Magyar
Pszichológiai Szemle, 1976/I-II. szám Buza Domonkos (2004): A magyar lelki elsősegély telefonszolgálatok IN: Addiktológia, III. évf. 1. szám Buza Domonkos (szerk.) (2002): A meghallgatás feltételeiről. Tanulmánygyűjtemény. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége, Budapest Buza
Domonkos
(2000): Adatok a
MATÁV-területén
működő
lelki
elsősegély
telefonszolgálatok 1998-1999. évi forgalmáról; IN: Network, 2000/2-3. szám (76-77.) Buza Domonkos (1998): 25 éves a budapesti Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (ÉLET); IN: Végeken, 1998/1. szám Buza Domonkos (1992): A budapesti Lelki Elsősegély Telefonszolgálat adatfelvételi rendszerének vizsgálata; IN: Végeken, 1992/1. szám Csürke József - Nagy Tímea - Tukorka Gábor (2000): Változás - ok. A magyar szuicidalitás megjelenése a pécsi S.O.S. Élet Telefonszolgálat hívásainak tükrében az 1995-1999 közötti időszakban; IN: Szenvedélybetegségek, VIII. évf. 2000/4. szám B. Erdős Márta (2000): A dialógus nyelvi főszereplői; IN: Szenvedélybetegségek, VIII. évf. 2000/4. szám B. Erdős Márta (2006): A nyelvben élő kapcsolat. Typotex Kft. Bp. Hegedüs Imre dr. (1974): A budapesti Éjjel-nappali Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (ÉLET) - a mentálhigiéné új formája; IN: Egészségügyi Felvilágosítás, 15. Kálmánchey Albert dr. – Rénes László (szerk.) (2002): Telefonos lelki segítés. Tanulmánygyűjtemény. Kállai Könyvkiadó, Debrecen Kálmánchey Albert dr. (1999): És ha Mohamed is menne a hegyhez (Gondolatok egy krízisintervenciós központ kialakításához Debrecenben); IN: Szenvedélybetegségek, VII. évf. 1999/2. szám Kálmánchey Albert dr. (1999): A lelki válságmegelőzés helyzete Debrecenben (A bővítés lehetőségei); IN: Network, 1999/3. szám (72.) Kézdi Balázs (1976): A telefon: eszköz és módszer; IN: Magyar Pszichológiai Szemle, 1976/VI. szám Kézdi Balázs (1987): A tagadás igenlése; IN: Kortárs, XXXI. évf. 10. szám
62
Kézdi Balázs (1988): Tagadás és öngyilkosság; IN: Psychiatria Hungarica, III. évf. 3. szám Kézdi Balázs (1995): Negatív kód; Pannónia Könyvek, Pécs Kézdi Balázs (2000): Jel, kontextus: az öngyilkosság diszkurzív elmélete; IN: Szenvedélybetegségek, VIII. évf. 2000/3. szám Kézdi Balázs (szerk.) (2000): Tele-dialógus. Tanulmányok az öngyilkosság-megelőzés kommunikatív perspektíváiról; Pannónia Könyvek, Pécs Kovács Győző (2000): A telefonos lelkisegély szolgálatok képzése és szupervíziója a pszichodráma alkalmazásával. IN: Zseni A. (szerk.): Lakjuk a házat, Pszichodráma a gyakorlatban V. Animula, Bp. Rénes László (1999): A debreceni Lelkisegély Telefonszolgálat hívásaiban megjelenő problémák vizsgálata 1992 és 1995 közötti időszakban; IN: Szenvedélybetegségek, VII. évf. 1999/2. szám Varga Gábor dr. (2000): Ifjúsági telefonos ügyelők kézikönyve. GYITOSZ, Győr Vannesse, Alfred (1993): Hallgatástól a meghallgatásig. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége, Budapest
63
64
“… hogy beszéljünk egymással” Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége
Közös zöld számunk: 06 80 505 505 éjjel-nappal ingyen hívható vezetékes telefonról országszerte, kivéve az alábbi körzetekből: 32, 62, 63, 66, 68, 69, 72, 73, 83, 88, 89, 92, 93, 95.
Tagszolgálatok Város Békéscsaba (66, 68) Budapest (1, 23, 26) Budapest (országos) Debrecen (42, 44, 45, 52, 54) Győr-Moson-Sopron (96, 99) HEGY+ (27, 28, 35, 36, 37) Hódmezővásárhely (62, 63) Kaposvár (82, 84, 85) Kecskemét (76, 77, 78, 79) Kiskunhalas (77, 78, 79) Makó (62, 63) Miskolc (46, 47, 48, 49) Pápa (89, 95) Salgótarján (32) Szeged (62, 63) Székesfehérvár (22, 25, 33, 34, 74, 75) Szolnok
Szolgálat
Telefonszám
Lelki Elsősegély Telefonszolgálat
06 66 441 300
ÉLET Lelki Elsősegély Telefonszolgálat
06 80 505 505
Caritas Katolikus Lelkisegély Telefonszolgálat Református Telefon Lelkigondozás "SEGÍTŐ KÉZ" Lelkisegély Telefonszolgálat Lelki Elsősegély Szolgálat (Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron) Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (Hatvan, Eger, Gyöngyös, Balassagyarmat)
Elérhetőség ideje
06 80 505 503 18-06 06 1 201 0011* 17-21 06 80 505 505 06 80 505 505 06 80 505 505 Átmenetileg nem hívható
Lelkisegély Szolgálat
06 62 249 529
MENTA Lelki Elsősegély Telefonszolgálat
06 80 505 505
Lelki Elsősegély Telefonszolgálat
06 80 505 505
Segítő-Vonal Lelki Elsősegély Telefonszolgálat
06 80 860-001
18-06
Makói Lelkisegély Szolgálat
06 62 212 515
H, K, V: 16-02
Miskolci Lelkisegély Telefonszolgálat
06 80 505 505
Lelki Elsősegély Telefonszolgálat
06 80 810-600
18-24
Lelki Elsősegély Telefonszolgálat
06 80 810-600
18-06
S.O.S Telefonos Lelkisegély Szolgálat
06 80 820 111
EMPÁTIA Telefonos Lelkisegély Szolgálat
06 80 505 505
"BIZALOM" Lelkisegély Szolgálat
06 80 505 505
65
(24, 29, 53, 56, 57, 59) Szombathely (94) Veszprém (87) (88)
Lelki Elsősegély Telefonszolgálat
06 80 505 505
"Kapcsolat" Telefonos Lelkisegély Szolgálat
06 80 505 505 06 88 422 205
Társszolgálatok Város Dunaújváros (25) Esztergom (33) Nyíregyháza (42, 44, 45) Pécs (69, 72, 73) Zalaegerszeg (83, 92, 93)
Elérhetőség ideje Átmenetileg nem hívható
Szolgálat
Telefonszám
Élet-Esély Telefonszolgálat
06 25 411 111
Lelkisegély Szolgálat
06 33 417 504
P, Szo: 20-07
Lelki Telefonszolgálat
06 80 204 519
Szo, V: 18-23
S.O.S. Élet Telefonszolgálat
06 80 505 390
19-07
Lelkisegély Szolgálat
06 80 505 599
16-23
A telefonszolgálatok a zárójelben felsorolt körzetekből fogadnak hívásokat.
A hívások ingyenesek. *: a hívás nem ingyenes.
A telefonszolgálatok a zárójelben felsorolt körzetekből fogadnak hívásokat. A hívások ingyenesek. : Csak a 88-as körzetből ingyenes!
Interneten keresztül is hívhat! www.sos505.hu honlapról Segélyvonalaink címke mögött megtalálja az online kapcsolatot! Éjjelnappal fogadjuk hívását. Ugyanitt, ha nem akar szóban, levélben is fordulhat hozzánk.
Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége
www.sos505.hu Szerkesztette: Rénes László
[email protected] ,
[email protected] 2011. április 12.
66