LESZ. Szakmai programok, események kalendáriuma 2008

MAGYAR LELKI ELSŐSEGÉLY TELEFONSZOLGÁLATOK SZÖVETSÉGE 5600 Békéscsaba, Wlassits sétány 4. Tel.: 66/447-334 www.sos505.hu E-mail: [email protected] [email protected]

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége LESZ Szakmai programok, események kalendáriuma 2008.

Tartalom: Magunkról Bevezető 1. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXI. Országos Találkozója és Konferenciája 2. LESZ Központi képzések, konferenciák 3. LESZ Régiótalálkozók 4. Telefonos napi események 5. Egyéb konferenciákon részvételünk 6. Tagszolgálatok önálló szakmai programjai

2

Magunkról

Mindannyiunk

életében akadnak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senkivel nem tudjuk megosztani terheinket, pedig éppen akkor lenne a legnagyobb szükségünk rá. A reménytelenségnek és a magánynak ez az érzése bármelyikünket elérheti. "A lelki elsősegély telefonszolgálat minden ember számára meg akarja adni a lehetőséget arra, hogy baj, kétségbeesés, vagy öngyilkossági veszély esetén - a szabadságjogok tiszteletben tartásával – azonnal felvehesse a kapcsolatot egy másik emberrel, aki barátként kész és képes a hívót meghallgatni és vele segítő beszélgetést folytatni. A telefonos lelkisegély szolgálat által nyújtott segítség az életre való bátorításra és a krízishelyzetekkel való megbirkózás képességének fejlesztésére irányul." (IFOTES, Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége)

Magyarországon 1970 óta működnek telefonos lelkisegély szolgálatok, amelyek a fenti célok, elvárások teljesítésére szerveződtek. Jelenleg 34 szolgálat, köztük 9 éjjel-nappal várja a hívásokat. Az eltelt idő bebizonyította szükségességüket, számos esetben nyújtottak segítséget a hívóknak, a számukra megoldhatatlannak vélt probléma, konfliktus, élethelyzet rendezésében. A mai változó világban, ahol eddig ismeretlen fogalmak: létbizonytalanság, munkanélküliség, anyagi és egzisztenciális gondok kerültek előtérbe; felszínessé váltak az emberi kapcsolatok, az úgynevezett kommunikációs társadalom az egyén kapcsolatainak elvesztésével jár. Szükség van tehát egy emberi hangra, aki meghallgat, segít a kritikus helyzetekben. A névtelenség feloldja az "ilyesmiről nem beszélünk" tabuját. Ezzel tud a telefonszolgálat segíteni. „A találkozás egy másik emberrel - találkozás önmagaddal.”

1950-ben Chad Varah anglikán lelkész Londonban az öngyilkosság megelőzése céljából elindította az első lelki elsősegély telefonszolgálatot, s ebből nőtt ki a Szamaritánus (The Samaritans) mozgalom, olyan segítségnyújtás a remény-vesztetteknek, amely önkéntes, laikus munkatársak tevékenységén alapul. Az öngyilkosság a legmarkánsabb, drámai figyelmeztetés az életfeltételek, emberi kapcsoltok, együttélési kultúra fogyatékosságaira: a tűrőképesség csökkenésére, az egészséges személyiség-struktúra sorvadására, a pozitív célképzetek devalválódására. A nemzetközi normák alapján működő lelki elsősegély telefonszolgálatok célja - az öngyilkosság-megelőzés, a krízisintervenció és a mentálhigiénés prevenció, így alapvetően mentálhigiénés prevenciós feladatokat látnak el, átvállalva sokszor az egészségügyi ellátás betegségmegelőző szerepét is. Arra törekednek, hogy a krízisben lévő, problémákkal küszködő emberek azonnal elérhessék vonalaikat. A szolgálatok hívása ingyenes, s a hívó anonim maradhat.

3

Névtelen, de nem személytelen segítségükkel évente országosan több tízezer hívó él, a legkülönbözőbb életnehézségek szorításában. Szervezeteiket maguk tartják fenn, a krízisintervenciós munkára képzett önkéntesek stábokban dolgoznak, s a szolgálatok sok helyen bázisai más mentálhigiénés, prevenciós kezdeményezéseknek is. Buda Béla 1975-ben, egyik tanulmányában azt írta, hogy a telefonszolgálatok a „szakma lelkiismereti őrpontjaivá” válnak, mert a társadalom, társas kapcsolataink bajainak olyan teljes keresztmetszetével, a közösség és az egyén szenvedéseinek olyan bugyraival találkoznak, amivel máshol nem szembesülhetünk, s amit fel kell, hogy mutassanak. Meg kell, mutassák ezt a tükröt, és cselekvésre kell, serkentsék azokat, akik tehetnek. Bagdy Emőke szerint a telefonszolgálattal való beszélgetés komplettebb, másabb, mint a szomszéddal, ismerőssel, baráttal való eszmecsere. Tartalmában, formájában és szakmaiságában is teljesebb, összetettebb folyamat, hiszen a hívó és az ügyelő között kialakult sajátos kapcsolati mező bizalmi légköre elősegíti az értékítélet-mentes problémamegoldást. A telefonszolgálatokat országos szövetségbe tömörítő Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) 1986-ban alakult, eleinte a szakma és a szakmaiság elterjesztését tűzte ki célul, így a programjában az IFOTES alapelvei domináltak. A LESZ-nek a feladata volt olyan modell kialakítása, ami szakmailag és a finanszírozás szempontjából is vállalható.

A telefonhívásokat fogadó önkénteseink munkáját szakemberek vezetik. Az önként jelentkezőkből válogatva, intenzív képzésen és tréningeken (személyiségfejlesztő, önismereti, kommunikációs stb.), majd telefonos helyzetgyakorlatokon, hospitáláson esnek át a leendő telefonos ügyelőink. A kiképzés után is folyamatosan képezzük a munkatársainkat: minden stábnál havi rendszerességgel részt vesznek szupervízión, esetmegbeszélésen, egyéb tréningeken és továbbképzéseken. A szövetség konferenciák, régiótalálkozók, központi képzések szervezésével, támogatásával járul hozzá ahhoz, hogy minél felkészültebb ügyelők fogadják a hívásokat az ország minden telefonszolgálatánál. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége

www.sos505.hu

4

Bevezető

A LESZ

2008-ban szakmai eseményekben bővelkedett. Szövetségünk tagszolgálatainkkal karöltve egész évben sokféle programot szervezett és bonyolított le, szakembereink meghívásokra konferenciákon, workshopokon számoltak be munkánkról. Alábbiakban a legfontosabb programjainkról nyújtunk összegzést.

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXI. Országos Találkozója és Konferenciája 21. alkalommal rendeztük meg a lelki elsősegély telefonszolgálatok országos találkozóját és konferenciáját Miskolcon, 2008. augusztus 22-24-e között. Hagyomány, hogy a konferencia egy számunkra fontos kérdést jár körbe. A plenáris ülés előadói és a workshopok, kiscsoportok különböző oldalról világítanak meg egy-egy témát. Idén „A család” címmel került megrendezésre a találkozó, s igyekeztünk minden olyan kérdéssel foglalkozni, ami a telefonos munkát végzőknek segítséget nyújt. A konferencián több mint 200 fő vett részt, túlnyomó részben a telefonszolgálatok önkéntes ügyelői (22 tagszolgálattól), de voltak rokonszakmákból is meghívottak, illetve külföldi vendégeink is. Visszajelzések alapján mondhatjuk, sikeres volt a rendezvény. A konferencia előadói között olyan kiemelkedő szakembereket hallhattunk, mint prof. Dr. Buda Béla és prof. Dr. Süle Ferenc.

LESZ Központi képzések, konferenciák Szintén hagyomány, hogy a telefonszolgálatoknál tevékenykedő önkéntes ügyelőknek központi képzéseket szervezünk. A szolgálatoktól 2-3 fő jelentkezhet ezekre a képzésekre, amelyeket Budapesten és régiónként szervezünk. 2008. március 11-én, Budapesten tartotta szövetségünk a soron következő központi továbbképzését, „Játszma-labda”, módszerek és eszközök a krónikusság kezelésére. Békéscsabán október 9-én, a Mentálhigiénés világnapon egy jól sikerült konferencián vettek részt a szolgálatok telefonosai, amit a szövetség a Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvánnyal, a Békés Megyei Kábítószer Koordinációs

5

és Tanácsadó Testülettel, a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal közösen szervezett és elismert szakemberek közreműködésével nyújtott segítséget a munkánkhoz. A Győr-Moson-Sopron Megyei Anima Mentálhigiénés Egyesület a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházzal, és a UNITED Way Kisalföld Alapítvánnyal közösen Hálózatok a lelki egészségvédelemben címmel 2008. november 14-én konferenciát szervezett. E rendezvénnyel méltó módon ünnepeltük meg a győri lelkisegély telefonszolgálat megalakulásának 35. évfordulóját.

LESZ Szolgálatvezetői Találkozók (SZVT) A szolgálatvezetői találkozókat negyedévenként szoktuk megrendezni különböző aktuális témakörök megvitatására. Ebben az évben már a 23. találkozónk volt decemberben, előtte szeptemberben, júliusban és márciusban tartottuk a megbeszéléseinket.

LESZ Régiótalálkozók A régiótalálkozóknak már évtizedes hagyománya van: egy-egy tagszolgálat a régiójában lévő szolgálatokat hívja meg egy egy-két napos szakmai napra, ahol előadások és kiscsoportos foglalkozások mellett nyílik lehetőség a személyesebb kapcsolattartásra, aktuális kérdések megbeszélésére. Ebben az évben is több ilyen rendezvényünk volt. 2008 év elején a telefonos munkánkban rejlő problémák kezelésére tartottunk képzéseket Egerben, Veszprémben és Szolnokon. Főként a közös hívószámmal kapcsolatos néhány hónapos tapasztalataink megbeszélését tűztük ki célul mindhárom helyszínen, itt most a veszprémi és a szolnoki találkozó beszámolóját közöljük.

Telefonos napi események Az IFOTES 1997-ben, hagyományteremtő szándékkal kezdeményezte a Telefonos Nap megrendezését a Távközlési Világnaphoz közel eső időpontban, amit hazánkban is követünk. Az alapgondolat az volt, hogy a fejlődő, globalizálódó világunkban a kommunikáció egyre nagyobb teret nyer, mégis az emberi kapcsolatokban egyre inkább a kiüresedés, az elmagányosodás, a tolerancia hiánya tapasztalható. A Telefonos nap alkalmából a tagszolgálatok városaikban tartanak különböző rendezvényeket, „megmozdulásokat”. Például Május 17-én, szombaton tartottuk Szegeden az országos Telefonos napi konferenciánkat, Szolnokon május 16-án, pénteken plakátrajz pályázat kiállításának ünnepélyes megnyitója volt a Megyei Könyvtárban. Győr adott helyszínt május 21-én a „Telefon, mint kommunikációs 6

eszköz” című szakmai napnak, konferenciának. Eseményeinkre ukrán és erdélyi vendégeket is hívtunk, akik tiszteletüket tették Szolnokon, Szegeden, illetve Békéscsabán. Miskolcon a helyi telefonos önkéntesekkel Alexander Toktamus ukrán pszichológus tréningen is részt vett május 19-21-e között. Budapesten szövetségünk most „vendégként” szerepelt a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálata (OKIT) szervezésében megrendezett konferencián május 15-én. Éppen a Telefonos napon, május 17-18-án, Budapesten, a Pszichoterápia szakfolyóirat konferenciáján számoltak be a szakembereink a szövetség és a telefonszolgálatok munkájáról.

Egyéb konferenciákon részvételünk Budapesten, május 17-18-án rendezték meg a PSZICHOTERÁPIA szakfolyóirat negyedik konferenciáját, aminek fő témája az együttműködés volt. A szövetségünk ezen a konferencián egy műhelybemutatkozásra kapott lehetőséget. Résztvevőink voltak: Morassi Ákos, Rénes László és Szabóné dr. Kállai Klára.

Tagszolgálatok önálló szakmai programjai Tagszolgálatainknak önálló szakmai programjai is vannak, amelyek a Telefonos Nap és a régiótalálkozók mellett főként a szervezeten belüli továbbképzéseket fedi, de sokszor a városukban meglévő egészségügyi-, szociális- és civilkapcsolatokra építve külső érdeklődőknek is szerveznek konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, képzéseket, szakmai napokat és egyéb tréningeket. Többek között Székesfehérváron januárban 2 napos önkéntes menedzsment szervezetfejlesztési tréninget tartottak, Debrecenben szintén januárban 2 napos továbbképzés szólt a telefonos kommunikáció hatékonyságfejlesztéséről, de több szolgálatnál is voltak hasonló jellegű továbbképzések, tréningek. 2008-ban Szolnokon, szeptember 27-én tartott burn-out tréningről kaptunk részletes beszámolót, amit teljes terjedelmében közlünk.

"Csak, ha átadjuk magunkat, akkor gyógyítunk, csak, ha meghallgatunk, akkor vígasztalunk…" /Assisi Szent Ferenc /

7

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXI. Országos Találkozója és Konferenciája

A Konferencia helyszíne: Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium (3524. Miskolc, Fényi Gyula tér 2-10.) PROGRAM:

PÉNTEK 14-16 óra: érkezés, regisztráció 1615.- 18.30 városnézés 19 -21.30 köszöntés, állófogadás a szolgálatok bemutatkozása, a „Három majomdíj” jegyében 22-24 tapolcai barlangfürdőzés Fakultatív: program: mandalafestés, zenehallgatás, meditáció, sport

SZOMBAT 8 - 9 reggeli 9 –9.15 kávészünet, jelentkezés a kiscsoportokra, sajtótájékoztató 9.15 Ünnepélyes köszöntő a házigazdák nevében: Szemán Edit szolgálatvezető A Szolgálatok bemutatása A konferenciát megnyitja: Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter 9.40 Szabóné Dr. Kállai Klára a LESZ elnökének köszöntője 9.45 Szabó Pál díjak átadása, 10.00 Dr. Sági Ilona: Visszatekintése a szolgálat húsz évére 10.15 Dr. Buda Béla: Krízis – öngyilkosság- család – a telefonszolgálatok szempontjából 10.45 Dr. Tóth Kinga: Házastársi konfliktusok – válás 11.15- 11.30 szünet 11.30 Dr. Süle Ferenc: A gyermekáldás lélektani valósága 12.00 Dr. Cserhalmi Magdolna: Sorsformáló családi üzenetek Jelenetek a Ragyogj c. filmből. 12.40-13.00-ig Reflexiók az elhangzott előadásokra 13.15-től 14-ig Jó ebédhez szól a nóta... 14.00-től 14,30-ig kávészünet 8

14.30-tól 17. 30-ig kiscsoportok 18 00-tól 19 óráig vacsora 19.15 – 21 óráig kulturális műsor 21 órától tábortűz, zenével, illetve tánc, ismerkedés, szórakozás

VASÁRNAP 8.00- 8.45 reggeli 8.45- 9.00 kávészünet 9.00- 11.00 kiscsoportok folytatása 11.15- 12.15 záró nagycsoport 12.30-13.30 ebéd 14.00 Fakultatív program: Diósgyőri vár, Lillafüred

SAJTÓBAN MEGJELENT

Telefonos lelki segítők, ha találkoznak Miskolcon tartotta idei országos találkozóját a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége e hét végén. A rendezvénynek, illetve a mintegy 180-200 résztvevő a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium adott otthont. Bár a mobiltelefonok elterjedése óta kevesebben hívják fel krízishelyzetükben a LESZ zöldszámát, azért Rénes László, az országos szövetség alelnöke így is bizton állítja, hogy sokszor életeket mentenek meg. Mint mondja tevékenységük legnagyobb jutalma, amikor egy hosszas elbeszélgetés után valaki visszahívja őket, s már sokkal nyugodtabb a hangja, érzékelhetően sikerült eltéríteni az öngyilkossági szándéktól. A 23 tagszolgálat, amelyek közül a miskolci az egyik legrégebbi és a legnagyobb, lefedi az egész országot. A megyénket ellátó itteni szolgálat 1990-től 24 órában hívható. A legtöbb tagszolgálat civil szervezetként működik, de vannak egyházak, illetve egészségügyi vagy szociális intézmények ernyője alatt működők. A kiképzett önkéntesek tevékenységükért nem kapnak pénzt. De, mint az alelnök elmondta, a segítés élményén túl sokat jelent számukra a közösség, s az ilyen alkalmak, mint a vasárnap befejeződött, háromnapos szakmai konferencia. Az ingyenesen hívható zöldszám: 06-80-505-505 Lelki segítség levélben: www.sos505.hu

2008. augusztus 24.

9

A szövetségünk konferenciájáról Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXI. Országos Konferenciája, 2008. augusztus 22-24.

Idén Miskolcon volt alkalmunk országos találkozón részt venni. Már a szombati szakmai előadások után (és az előző éjszakai barlangfürdőzést követően) sokan megfogalmazták a vendégseregből, hogy az elmúlt évtizedek 21 országos rendezvényéből ez a mostani az egyik legszínvonalasabb, leginkább hosszú évekig emlékezetes találkozónk (lesz). Valóban, a környezet, a szakmai és a kiegészítő programok „élményegyüttese” alól senki sem tudta kivonni magát, s például a kiscsoportok aktivitásán is érződött, hogy „itt és most” nagyon együtt van minden. A szombat délelőtti szakmai előadások hiányossága csak az volt, hogy minden előadót sokkal hosszabb időkeretben is szívesen hallgattunk volna. A megnyitót Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter tartotta, de ez sem valami protokolláris gesztus volt, hiszen a miniszter asszony mielőtt a szaktárca vezetője lett, Miskolc város alpolgármestereként szakmai kapcsolatban állt a miskolci stábbal. A minden évben odaítélhető Dr. Szabó Pál díjat is még akkor terjesztették a miskolciak a szövetség elé, amikor Szűcs Erika alpolgármesterként segítette a szolgálat munkáját. Hagyomány, hogy a találkozót rendezendő stáb a díjra egy „külső” és egy „belső” – munkánkat, mozgalmunkat nagyban segítő – személyt jelöl. Így Szűcs Erika mellett a másik díjazottunk Dr. Cserhalmi Magdolna volt, aki az egri telefonszolgálat szakmai vezetője a kezdetektől fogva, s a találkozó házigazdáinak is régi segítője, az utóbbi években szupervizora is.

A megnyitó és a díjátadás után kezdődtek a szakmai előadások. Dr. Sági Ilona mutatta be szolgálatuk 20 éves múltját, hiszen ebből a két évtizedből a leghosszabb időszakban ő volt a szolgálat vezetője. A jelen konferenciánk témája a család volt, így a szakmai előadások szorosan kötődtek a család témaköréhez. Prof. Dr. Buda 10

Béla előadásában a krízis és az öngyilkosság a családi háttér tükrében lett bemutatva. Dr. Tóth Kingától alapos szociológiai ismertetőt kaptunk a házastársi konfliktusokról, a válásokról, s arról, hogyan változik a család és szerepe, ill. a családi szerepek a változó világban. Prof. Dr. Süle Ferenc a gyermekvállalás és a gyermek családformáló lélektani elemzését nyújtotta. Dr. Cserhalmi Magdolna előadásának a címe: Sorsformáló családi üzenetek volt, s mondandóját egy, a valóságban megtörtént életút játékfilmes feldolgozására építette, amiből is kitűnően vágott-szerkesztett 27 percet láthattunk, s a filmen látott, az előadótól hallott élmények hatásával záródott a konferencia ezen része. A találkozón a délutáni, ill. a másnap délelőtti kiscsoportok is a család témájával foglalkoztak. A beszámolók azt tükrözték, hogy a kiscsoportokban az élénk munka mellett igazán jó hangulat is volt. Nem csoda, hiszen a vendéglátóink mindent megtettek azért, hogy ebben a három napban testi-lelki-szellemi felfrissülést kapjunk.

Köszönet érte!

11

A csillagterem éneke A Miskolc közvetlen szomszédságában található Miskolc-Tapolca üdülőhely, különleges mikroklímájával, védett parkjával, csónakázó tóval, s a gyógyhatású termálvíz vájta természetes üregek feltárásaira megépült fürdővel. Az igazi kincs, a fürdővé kialakított barlang, melyet a víz évezredeken át vájt ki a kemény mészkősziklákból. A találkozón vendéglátóink egy éjszakai barlangfürdőzéssel leptek meg bennünket. Az éjszakai utazás, a sötét városon át tovább növelte az addigra már sok szájból hallott várt fürdőélmény megtapasztalásának izgalmát. Páratlan élmény volt az egyedülálló adottságú barlang- és gyógyfürdőben a természet alakította fedett uszodában a hegy mélyéről fakadó kellemes hőmérsékletű termálvízben úszni, fürödni, élvezni a tiszta, minden szennyeződéstől mentes levegőt. Gyógyhatása, - hallottuk az ismertetőben érkezésünkkor - elsősorban a kellemes, gyógyító barlangi klímájának, a gyógyvíz minőségének, valamint a meleg karsztvizének köszönhető. Termál-forrás vízhőmérséklete 29,4°C. A barlangjáratokban is örök tavasz van (30 fokos a levegő hőmérséklete), legyen a külszínen rekkenő hőség, vagy csikorgó fagy. A fürdés és úszkálás mellett kipróbáltuk a pompás vízesést (dögönyözőt) és a többi vízi attrakciót: az Ó járat vízáramával szemben - vagy éppen annak segítségével - érhettünk el legrégebben feltárt, legszebb barlangi szakasz fürdőmedencéibe. A "csillag terem" varázslata sokunkat magával ragadott. A barlang kupolája szabályos félgömb alakzat, melyre az égbolt csillagképeit festették. A terem akusztikája a legkisebb suttogást is felerősítette, érdekes és kaotikus hangokat hallottam, szófoszlányokat. Először nem hittem a fülemnek, úgy éreztem minden a teremben velem fürdő szinte mellettem, beszélget. Szükségem volt a vizualitás kontrolljára, hogy biztos legyek abban, amit előtte – beúszva a barlangba – megtapasztaltam. A terem közepén elhelyezkedő sziget körül és a kör alakú pihenő peremen üldögéltek ügyelőtársiam. Akaratlanul is — és telefonos kihegyezett füllel — figyeltem a szódarabokra, hangsúlyokra, melyek egyidőben, és minden irányból érkeztek felém. Figyeltem, a társaimra, ahhoz hasonló „mindent megtapasztalni” kívánó figyelemmel, ahogy a telefon mellett az ismeretlen hívóra. Elsőként szavak, majd félmondatok érkeztek felém. Később sikerült különválasztani hangokat, és beszélgetéseket, mégis valami különös erő folytán a suttogás hangja volt a legerősebb a teremben számomra. A megértett szavak, melyek elértek különböző érzéseket keltettek bennem. Nem volt szándékos, és csak később értettem meg, hogy azonosultam az elkapott érzésekkel. Ültem a vízben, abban a közegben amelyben azon társaim is tartózkodtak, akik ezeket az üzeneteket küldték. A víz, a hang, az érzés, a látvány átjárt. Minden örök mozgásban van, és folyamatosan rezeg. Az ember is rezeg, és mindenkinek a rezgésszáma egyedi. Akit mély bánat gyötör, a bánat rezgését árasztja magából, aki vidám és teljes életet él, annak megfelelő rezgést bocsát ki. Aki szeretetteljes, a szeretet rezgését küldi magából. Minden rezeg, méghozzá a saját frekvenciáján, így a csillagterem, és a csillagterem mindannyiunkat átölelő ásványokban gazdag, földerőt hordozó vize is. Az ember átlagos sűrűsége 1,02-1,04 kg/m3, ami mindössze 2-4%-kal több a víz sűrűségénél. Az átlagos felnőtt ember 60-70%-a víz. Egy 70 kg-os egészséges ember testében kb. 46 liter víz van. Ha a konyhasó mól-számával szeretnénk kifejezni az ember átlagos koncentrációját, akkor az egy liter vízben kb. 5-10g konyhasó feloldásával keletkezik ugyanez a kémiai sűrűségű oldat. Kémiai szempontból az ember mint vizes oldat ekvivalens egy csipet konyhasóval egy liter vízben!

12

Az, hogy minden rezeg, azt jelenti, hogy minden hangot kelt. Persze nem minden hangot hallhatunk. Ismereteink szerint az emberi fül általában a 15 és 20000 Hz közötti rezgéstartományban képes érzékelni a hangot. A zene és a kimondott szó - rezgés, amelyet gyakorlatilag mindenki könnyen megért, és értelmezni tud. Mi emberek a környezettől tanultuk a szavakat.

Később elcsendesedett a terem. Aztán ültünk csendben… csak csendben, a vízben. Többen. Mind, akik egy tevékenységet végzünk, akik valamiért - mindegy milyen indíttatásból - segítők vagyunk. És egy férfihang mély zöngébe fogott! És mellé állt egy másik egy hanggal mélyebben… Zsongott a terem, és átölelt a kupola, mint egy búra. Egy női hang a Csitári hegyek alatt című dalt indította a zöngés fölé, sorban, csatlakozóban szálltak a női túlsúly könnyed lágy akkordjai. És szállt volna a szív, és a dal, de a barlang rabja volt. A barlangé és a miénk. És amiképpen hang keletkezik, úgy létezik egy mesteri hallgató is, amely érzékeli a hangot: a víz. Az emberi hang, gyógyító frekvenciát képes gerjeszteni. A víz rezgése átvette az együttlétünk örömét, a sokféleségünk, de talán hasonló gondolataink rezgését testünkből, és átvette a dalaink fájdalmát, és megkönnyebbülését a szavak, és a zene rezgésén át. És én csak ültem, ültem… Nem tudtam énekelni, fojtogatott… Sírni könnyebb lett volna, de nem akartam, nem mertem… Csak hagytam… Hagytam, hadd járjon át, … és éreztem, ahogy mindez a csontjaimig hatol. És megértettem. Átéltem a testemben, amit a lelkemben már egy ideje talán tudok: Itt otthon vagyok, ide tartozom, itt jó helyen vagyok. Aha jellegű közösségi csoport élményem volt abban a pillanatban. Csak egy voltam a sok ember közül, csak egy egész „embernyi” része, egy kis anyag mennyiség, egy kis víz, egy kis rezgés, egy kis Tünde, de alkotója a barlangnak, az életnek, a csoportnak. Ott, és akkor, és úgy éreztem eltéphetetlenül. Ezt vittem haza magammal.

Kedves zengő férfiak, és daloló asszonyok! Kedves Miskolciak! Így történt! Köszönöm!

TTT. (Veszprém)

Segédlet: Dr. Lénárt László: A Miskolc-Tapolcai Barlangfürdő (A Tavas-barlang és fürdési célú létesítményei kézirat) Dr. Szász: A víz, mint biológiai memória

13

LESZ Központi képzések, konferenciák

2008. március 11-én, Budapesten tartotta szövetségünk a soron következő központi továbbképzését. Évek óta hagyománya van ennek a központi képzésnek, amire sokan érdeklődve szoktunk eljönni, eddig még mindegyik nagyon jó színvonalú volt. Ha az a 50-60 résztvevő, aki itt szokott lenni - az otthoni stábban elmeséli a hallottakat, netán külön alkalommal meg is vitatják, hozzáteszik a saját tapasztalataikat, akkor duplán hasznosak ezek a képzések. Most tehát két előadónk volt, a szakmai nap címe pedig: „Játszma-labda”. Módszerek és eszközök a krónikusság kezelésére. Az első előadónk Pécsről érkezett, Dr. Árkovits Amaryl Eszter pszichiáter, a pécsi telefonszolgálat munkatársa. A pécsi szolgálat 1975-ben alakult. Eszter alaposan készült erre az előadására, és a szolgálat nagyon régi archívumát is átböngészte, sok érdekes esettel találkozott így. Az a megállapítása, hogy amióta szolgálatok vannak, azóta vannak krónikus hívók is. Ha valakiből krónikus hívó lesz, az rajtunk is múlik, nemcsak a hívón. Érdemes a krónikus hívó személyiség szerkezetének az elemzésével foglalkozni. Sok a pszichiátriai beteg, különösen a gyógyszerváltás-átállás okoz gondot náluk. Feltette a kérdést, a krónikus hívó csak rossz lehet? A beszélgetést nekünk kell szabályozni, nekünk kell tudnunk a beszélgetés kompetenciáit. A krónikusság kialakulása egy folyamat, amiben az ügyelők is részt vesznek. Az ügyelőkre milyen negatív hatást gyakorolnak a krónikus hívók?: - bizonytalanok és inkompetensek lesznek, - szoronganak az ügyeleti helyzetben, - nem tud irányítani, kezelni egy beszélgetést, - fél a krízistől, nem tudja kezelni, - inkább csacsogás azzal, akivel nincs nagy probléma, kezelhető, - beszélgetésvezetési problémák, - frusztráló, hogy a krónikusok lefoglalják a vonalat, így nem tud más hívó telefonálni. Vannak időszakok, amikor elszaporodnak a krónikus hívók. Ez általában stábmegújítás esetén történik, fiatalabb a stáb, nagyobb felületet adnak a krónikus hívóknak. Nagyon fontos a szabályozás, a szigorú szabályok betartásának a megkövetelése. Korrekt első interjúkészítésre szükség van. Nem lehet az ügyeletben felülírni a stábkonszenzust. Válság lehet a stábban, ha elszaporodnak a krónikus hívók („annyi krónikus hívó van, amennyit egy stáb megérdemel”). Nagyon megoszthatja a stábot. Viszont egy „jófajta” krónikus hívóval a beszélgetés az újaknak nagyon jó gyakorlat lehet.

A krónikus hívó frusztrálhatja az ügyelőt, s saját tehetetlenségét éli meg, egyúttal megéli a hívó tehetetlenségét is. Lehetetlen csiki-csuki játszma alakulhat ki. Veszélyek a sablonosság, a hiteltelenség, és fontos, hogy a krónikus hívó kiégés elősegítő! A krízishívás két krónikus hívás közé beszorulva elvész. A krónikus hívások kezelésénél is fontos az „itt és most” helyzet, ez döntsön, a történet érzelmi-tartalmi döntéshelyzet legyen. A beszélgetés lezárására időt kell fordítani, de nem lehet olyan hosszú, mint maga a beszélgetés, pedig ez gyakori, illetve az is, hogy nem zárjuk le jól, egyértelműen a beszélgetést. Vannak hívók, akiknek olykor egy-egy ventillációra van szükségük. Félóra alatt mindent elmond és utána sokáig nem is jelentkezik (van olyan, aki évente mindössze 1-2 hívást kezdeményez). A cirkuláris, bipoláris betegségekben szenvedők is sokszor időszakosan hívnak, de van ritmusa a hívássorozatainak. Vannak olyanok is akiknél nem alakul ki ilyen ritmus, van egy korszaka a hívónak, amikor sokat hívja a szolgálatot, majd évekre eltűnik. Az ügyelőknek külön nehézséget okoznak a borderline hívók. A borderline a színészet és a pszichiátria ötvözete, krízishívást produkál, drámával indít. Nehezen kezelhetők az agresszív, alkoholista hívók, de a provokátorokat sem tudjuk mindig jól kezelni. A maszturbáló hívókkal való beszélgetéseink sem tartoznak a kedveltek közé, tehetetlennek érzi magát az ügyelő. Fontos tudnunk a kompetenciáinkat. Tudjuk mire való a telefonszolgálat, nem unaloműzésre, még ha a hívó így is gondolja. Az ügyelő tudja a beszélgetés kimenetelét, menetét, irányított beszélgetést folytat. A kontroll az operátor kezében van. Nemcsak a hívó lehet agresszív, az ügyelőnél megjelenhet a viszont reakció, csak ez árnyaltabb, mint a hívóé (indulatból cselekszik, beszél, unalom, máshová figyelés stb.). És a stábnak is vannak agressziói (morgolódás, minősítés, elképzelések felerősítése stb.). A krónikus hívó kezeléséhez szükség van: - kontroll, - információcsere, - team munka, - egységes reagálás, - korrekt jegyzőkönyvek, - itt és most helyzet kezelése, - stáb konszenzus, - hitelesen képviselni a szolgálatot, az önkéntességet - jó éjszakát! legyen az elköszönés (ne viszonthallásra!)

15

A gyakori hívások – visszaélés az eszközzel, a szolgálat idejével, a kommunikációval, a szeretettőkével. Mindemellett pótcselekvés, rövidzárlatos örömszerzés. Nem az élet helyett van a telefon. A másik előadónk Dr. Zelenák József volt az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) vezetője. Elmondta, hogy 2005 nyarán történt meg a protokolljuk kidolgozása. 7 percben határozták meg a beszélgetési időt. Ez idő alatt kell dönteni, krízisben van-e a hívó, vagy lelki segélyszolgálathoz tanácsolható-e. Naponta 200-300 hívást fogadnak, 2 vonalon működnek. Van néhány krónikus hívójuk. Közösen döntenek a krónikus hívásról. A szolgálat bemutatása után egy esettel ismertetett meg bennünket. Nagyon érdekes történet bontakozott ki a beszélgetések sorozatából, amiben voltak komoly krízishelyzetek, úgy gondolom, hogy a mi szolgálataink is szoktak hasonló nehézségű helyzetekkel találkozni, ezért is jó volt megismerni az OKIT munkáját. Az OKIT sem visz, vihet eseteket, megajánlhat pszichológust, párterápiát, más szakembereket. 3 évig formálódott az OKIT stábja, voltak nehéz pillanatok, sok tisztázó beszélgetést folytattak le egymás közt, mára viszont nagyon jó csapattá váltak. Fontos a szakemberek egymás közötti bizalma, az együttdolgozás. Nem tudunk mindent elintézni, és nem vagyunk „elhelyező gép”. Viszont indokolt esetben eddig még mindig sikerült a hívókat családok otthonába, védett szállásokon elhelyezni. B. Zsófi

16

A

Lelki Egészség Világnapja alkalmából rendezett

SZÍNTEREK ÉS UTAK A SZENVEDÉLY TÉRKÉPÉN konferenciasorozat

V. rendezvénye 2008. október 9-én, csütörtökön 9:30 óra Helyszín: Ifjúsági Ház (Békéscsaba, Derkovits sor 1.)

A konferencia programja 09.30 Köszöntő Dr. Tőgye Ildikó - osztályvezető Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala, Szociálpolitikai Osztály 09.35 Megnyitó Nemeskéri Mariann - osztályvezető Egészségügyi Minisztérium, Egészségpolitikai Főosztály 09.50 Bevezető gondolatok Dr. Vincze Gábor Ph.D. - megyei pszichiáter szakfőorvos Címzetes Egyetemi Docens 10.00 Jövőkép és életút Katona Miklós - mentálhigiénés szakember Szegedi Tudományegyetem PhD. hallgató 10.40 Sorsformáló családi üzenetek Jelenetek a „Ragyogj” című filmből Dr. Cserhalmi Magda – klinikai szakpszichológus 12.00 Szünet 12.30 Szakmai műhelymunka

Buza Domonkos Szabóné dr. Kállai Klára

Civil Műhely Mező Andrea Szűcs Judit

Iskolai drogprevenció Tóth Andrásné Zsankó László

Egészséges munkahely Brandisz Éva Varga Marianna

Kortárssegítő műhely Karácsony Zsolt Majzik Balázs - Csáki Erika

Közösségi mentálhigiéné Zsótér Mária

LESZ

17

35 éves a Győri Lelkisegély Telefonszolgálat

A Győr-Moson-Sopron Megyei Anima Mentálhigiénés Egyesület a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházzal, és a UNITED Way Kisalföld Alapítvánnyal közösen Hálózatok a lelki egészségvédelemben címmel 2008. november 14-én konferenciát szervezett az egészségügyi, szociális, oktatási szféra, civil szervezetek szakembereinek, ill. az országban és a régióban tevékenykedő telefonos lelki elsősegély szolgálatok munkatársak részére a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban. A konferenciáról vázlatosan A Lelki Egészség Országos Programja (LEGOP) sokéves hiányt pótol a magyar egészségpolitikában. A magyar lakosság alulreprezentált mentális egészségi állapota az európai országok döntő többségével összehasonlítva rosszabbnak minősíthető. A lakosság aggasztóan rossz lelki egészsége jelentős változtatásokat tesz szükségessé. Ez a program több kormányzati cikluson átívelő szakmai fejlesztés alapja (2013-ig), pszichiáterek, szakemberek dolgozták ki, kockázati tényezőket, megoldási utakat fogalmaz meg. Ennek apropóján kértük fel Dr. Bitter István professzor urat, az SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatóját a program széleskörű ismertetésére. A WHO előrejelzése szerint a mentális zavarok gyakorisága és terhe várhatóan a jelenleginél is nagyobb lesz a jövőben. A magyar lakosság demográfiai mutatói a közeljövőben romlanak. A mentális zavarok terhei társadalmi szinten a betegségek kezelésének közvetlen költségeiben, a közvetett betegségterhekben jelentkeznek – elveszítik a munkahelyüket, az abból adódó gazdasási veszteség nem kevés egy család életében. A család és az egyén szintjén stigmatizáció, a kirekesztettség jelent akadályozottságot. A program a kedvezőtlen tendenciák megakadályozására különböző területeken összehangolt célrendszer megvalósítására törekszik. Célrendszerek: Oktatás-nevelés • Tananyagfejlesztés • Oktatás módszertan fejlesztése • Korai beavatkozásra lehetőséget adó rendszerek kialakítása • Általános szociális készségek fejlesztése • Lakossági kommunikáció Szakmai képzés • Orvos-pszichológus képzésben • Paramedikális szakember képzésben • Ágazaton kívüli szakemberek képzése Intézményrendszer fejlesztése Mentális egészségfejlesztési programok • a szegedi Juhász Gyula Főiskola kihelyezett tagozataként Egészségfejlesztő és Mentálhigiénés képzés 4 évig képezte a szakembereket. • Egészségkép a megyék és városok lakosságáról, • az idősekről tanulmánykötetetek készültek, • Az Apáczai Csere J. Tanítóképző főiskolán egészség tanárszak indult pár éve.

18

• • •

•

Szinte minden szakközép- és szakiskolában kérdőíves felmérések, drogalkohol témában, majd prevenciós előadások sorozata következett. Kábítószer Egyeztető Fórum működik, létrejött a drogkoordinátori hálózat, amelynek komoly preventív vetülete van. Szociális törvényben meghatározott intézményrendszerek közül szinte valamennyi működik a megye területén, pszichiátriai betegek nappali intézményének kivételével és a közösségi pszichiátriai ellátás kivételével. A Telefonos Lelkisegély Szolgálat, mint az alapellátás szűrő funkciója, amely a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház struktúráján belül működik, a nap 24 órájában fogadja és lefedi 4 dunántúli megye lelki elsősegély telefonhívásait.

A konferencia előadásai autentikusan illeszkedtek a lelki egészség programhoz:
Dr. Varga Gábor kórházigazgató főorvos előadásában bizalom és reményvesztésről beszélt, annak társadalmi okairól, depressziós tünetegyüttesről, bizalom jelentőségéről társadalmi és mikroszinten egyaránt, krízisek dinamikájáról, jelentős krízisprovokáló helyzetekről, krízisintervenciós modellekről, szuicid krízishelyzetekről társadalmunkban.
Dr. Payrich Mária pszichiáter, gondozóvezető az ifjúsági telefonos lelki elsősegély telefonszolgálatokról, mint beavatkozási rendszerekről tartott előadást a hallgatóságnak a program keretében.
Lackner Pál tábori püspök a lelki gondozás jelentőségéről beszélt a katonai misszióban.
Bognár Gyöngyi a győri Telefonos Lelkisegély Szolgálat egyik szakmai tanácsadója a Szolgálat hálózatban betöltött szerepét ismertette.

19

A konferenciát követően került sor szűkebb körben a Dunántúli Régió telefonos lelki elsősegély szolgálatai szakmai tanácskozására, az országos elnökség részvételével. Aktuális szakmai kérdések megvitatására került sor kötetlen beszélgetés formájában. Az est fénypontjaként került sor a győri S.O.S Telefonos Lelkisegély Szolgálat 35. születésnapi ünnepségére, ahol Dr. Varga Gábor a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa - aki 1977-től segíti és irányítja a Szolgálat szakmai munkáját, 19921998-ig a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke, 1998-tól módszertani alelnök, jelenleg tiszteletbeli Elnök és a Kisalföldi S.O.S. Lelkisegély Telefonszolgálat szakmai vezetője, kiképző trénere - köszöntötte az önkormányzat képviselőit, a Szolgálat alapító tagjait és munkatársait. A bensőséges ünneplés keretében kiemelkedő munkájuk elismeréseképpen a Szolgálat alapítói és munkatársai emlékplakettet és ajándékot kaptak. Németh Ildikó (Győr)

A „győri” Telefonos Lelkisegély Szolgálat alakulásáról, 1973-tól napjainkig

●●

Hazánkban 1970-ben Debrecenben és Budapesten alakult meg az első lelki elsősegély telefonszolgálat, majd ezt követően a győri szolgálat 1973. október 1-től fogadta a hívásokat. A helyi sajátosságokat figyelembe véve Makra Ottó, Dr. Végh László pszichológus és Dr. Fekete Tamás pszichiáter főorvos koordinálta ezt a munkát. A debreceni szolgálatnál tett tapasztalatszerző látogatás után - a már említett segélyszolgálatok állásfoglalásával megegyezően - létrehozásának célja az volt, hogy a város lakóinak bármely lelki természetű, főként krízisintervenciót igénylő problémájára választ

20

adhassunk, illetve lehetővé tegyük, hogy problémáikkal, kérdéseikkel a Szolgálatot felkeressék, - hozzájárulva ezzel a mentálhigiénés prevenció gyakorlati megvalósulásához. Induláskor a Szolgálat a TIT Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének keretén belül működött, a TIT helyiségeiben, akkor még heti 2 órában. Alapítói Makra Ottó és Végh László, valamint Dr. Fekete Tamás a Megyei Kórház pszichiáter főorvosa voltak. Dr. Varga Gábor pszichiáter főorvos 1977-től napjainkig segíti, szakmai vezetőként irányítja a Szolgálat munkáját. Azért ilyen viszonylag kisszámú résztvevővel, indultunk, mert kezdeményezésünk kétségtelenül kísérleti jellegűnek számított. A szolgálat 3 évig működött a TIT égisze alatt, majd 1976-ban, miután tevékenységünk bizonyította létjogosultságát, a megyei tanács VB Egészségügyi Osztálya vette át a felügyeletét és további működéséhez szükséges anyagi eszközöket is biztosította. 1976-ban a Szolgálat részt vevőinek számát 8 főre, majd 2 év múltán 1978-ban 12 főre bővítette. A fogadási idő is kibővült heti 4 napra, napi 5-5 órában. 1973 és 1983 között 3000 megkeresése volt a szolgálatnak, ügyeleti naponként 4-5 hívással, ill. akkor még személyes megkereséssel is. 1976 és 1981 között a Szolgálat a Megyei Egészségnevelési Csoport helyiségében működött. Ezt követően a Megyei Kórház Pszichiátriai Osztálya, majd a Megyei Kórház Mentálhigiénés Intézete biztosította a helyet a Szolgálat működéséhez. Szakképesítésüket illetően a Szolgálat résztvevői orvosokból, pszichológusokból, a szociális gondoskodás és betegellátás egyéb területein dolgozó szakemberekből tevődtek össze. 1984-től kezdődően – kezdetben havi 1 alkalommal egy-egy a tanácsadói tevékenységgel összefüggő témából referáló megbeszélést tartottunk, de tervbe vettük a megbeszélések gyakoribbá tételét, ennek keretében esetmegbeszélések rendszeres beiktatását is. Tanácsadói tevékenységünkkel összhangban jó kapcsolat alakult ki a Megyei Mentálhigiénés Intézet szakorvosaival, a tevékenységi körüket meghaladó esetekben mindig segítséget nyújtottak a pszichiátriai szakellátás lehetőségeinek megteremtéséhez. A Szolgálat időközben egyre ismertebbé és igényeltebbé vált, tevékenysége túlnőtt a város határain, egyre többen keresték fel a tanácskérők a megye más városaiból telefonon és levélben egyaránt. 1973 és 1998 között 84 fő alapító, valamint tagja volt a Szolgálatnak. A Szolgálat célja, hogy segítséget nyújtson bárkinek, aki nehéz helyzetben, kétségbeesésében segítő emberi kapcsolatra vágyik.

„Számomra nemcsak érdekes, de nagyon izgalmas időszakot is jelentett ez, hiszen sok esetben szinte elsősegély szintjén tudtunk a lélekre, az emberre hatni. Igaz, az este héttől-reggel hétig tartó szolgálatot már nem vállaltam, de ma is lelkesen részt veszek a szolgálat szakmai és egyéb munkájában.” MAKRA OTTÓ – ALAPÍTÓ (Kisalföld 2003. október 3-i szám)

21

1986. május 12-től kezdődően naponta 19 órától reggel 7 óráig tartott ügyeletet a Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat Győri Stábja. A Győri-, Soproni-, Mosonmagyaróvári Szolgálat előzetes megbeszélések, egyeztetések után 2000. év júliusától elindította a Győr-Moson-Sopron Megyei S.O.S. 24 órás non stop Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálatot, - amelyet Együttműködési Szerződésben rögzítettek a három szolgálatvezető aláírásával-, a szerződő felek az IFOTES normáknak megfelelően biztosították, és biztosítják napjainkban is a három város (Győr-Sopron- Mosonmagyaróvár) telefonos lelki elsősegély szolgálatának közös munkáját. Kisalföldi S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat – Győri- Soproni-, Mosonmagyaróvári Tagszolgálat néven. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok országos rendszerében, az IFOTES nemzetközi szervezet normái szerint működik. Mintának a HEGY szolgálatait vették figyelembe (Hatvan, Eger, Gyöngyös). A 24 órás szolgálat létrejöttét gyorsította, hogy az EüM Sürgősségi Ellátás költségvetési tételből igényelt és kapott támogatás feltétele volt, hogy a telefonos segítségnyújtás az ország területének minden pontjáról elérhető szolgáltatás legyen a rászoruló állampolgárok részére. 2001 júliusában, 1 év elteltével már volt némi áttekintési lehetőség a 24 órás telefonszolgálati munkáról. A győri stáb oroszlánrészt vállalt az ügyeleti munkából, mivel a nappali szolgálatot egy nap kivételével ők végzik. A nappali ügyeletet ellátók a krízisambulancia professzionális munkatársai. E szakemberek a mai napig ellátják napi munkájuk terhei mellett a lelki elsősegély telefonszolgálat ügyeletét is. A 24 órás ügyeletre való átállás zavarokat okozott a mosonmagyaróvári szolgálatnál, tekintettel arra, hogy a stábtagok csökkenése a szolgálat működését nehezítette. A soproni szolgálat viszonylag előnyös helyzetben volt, mert a 24 órás indulás időszakában fejezték be egy ügyelő csoport kiképzését, és friss erőkkel bővülve láttak hozzá a non stop munkához. A szolgálat optimális működésének biztosításáról, a stábtagok lelkének karbantartásáról, kiégésének megelőzéséről professzionális szakemberek gondoskodnak, stáb- és szupervíziós megbeszélések, stábkarbantartó tréningek tartásával. Az önkéntesek telefonszolgálati munkához szükséges ismereteinek bővítésére - lehetőség szerint- pályázati úton elnyert képzések, az országos, regionális és megyei szinten szervezett programok adnak lehetőséget. A Szolgálat a közösen kialakított keretek szerint kezdte el a munkát. Így megállapodtak a 3 havonkénti váltott helyszíneken megszervezésre kerülő közös stábtalálkozók, szupervíziók idejében és helyszínében, valamint szolgálatvezetők, szupervizorok találkozójában. A három város szolgálatai felosztották egymás között az ügyeleti időt – amely napjainkban is ebben a struktúrában működik. Elkezdődött a közös „logo” kialakítása, a reklám-propaganda felelősök kijelölése, és az egységes munkamódok, adminisztratív feladatok kialakítása, egységes jegyzőkönyvminta elfogadása. Mindezek feltételei voltak a szakmai kritériumok szerinti munkavégzésnek. A megbeszéléseken körvonalazódtak a közös képzés, a stábkarbantartó tréningek tervei. Elkezdődött a megyei tájékoztató és információs adatbank összeállítása. Az időszakos fluktuáció a 35 év során elkerülhetetlen - amely nem minden esetben végleges, hanem átmeneti szüneteltetés a szolgálat tagjai részéről. Szükségessé válik a zavartalan ügyeleti munka végzéséhez az önkéntesek folyamatos képzése.

22

A győri stáb 1973-2008 közötti alapító- és kiképzett tagjainak létszáma 205 fő, jelenlegi „aktív” ügyeletesek száma 33 fő. Az ügyelet 2007. év végéig két ingyenes zöld számon volt hívható a nap 24 órájában ( 06-80505-507 és a 06-80-505-516), és 2 megye (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom Megye) hívásait fogadta. 2008. január 1-től az ország lelki elsősegély telefonszolgálatai egységes hívószámon – 06-80505-505 – ingyenes zöld telefonszámon hívhatók. Tevékenység jellegét tekintve a szolgálat: • Alapvetően primer prevenciós mentálhigiénés tevékenységet végez, megelőző ellátás: a problémák korai megelőzését, felismerését szolgálja. • Alapellátás jellegű – ebből következően első – szűrő funkciót teljesít. • Sürgősségi ellátásban vesz részt (felismeri a kríziseseteket, részben kezeli, részben delegálja az egészségügyi ellátás szintjeire). A szolgálatok ellátják egy adott település, régió lakosságát, Céljuk szerint: • Öngyilkosság megelőzés • Krízisintervenció, válságkezelés • Mentálhigiénés prevenció, tanácsadás, „elsősegély-nyújtó” tevékenység sajátos eszközökkel – telefonon keresztül A krízisintervenció alapelveinek – azonnaliság, problémaközeliség, elköteleződés, együttműködés, várakozás-teliség – megfelelően. Szabályozott együttműködésben a más alap- és szakellátó egészségügyi intézményekkel, a szociális ellátás rendszerével és egyéb ellátó kapacitásokkal.

A társult szolgálat működését segítő háttérszervezetek: Győri Szolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei ANIMA Mentálhigiénés Egyesület Elnök: Bognár Gyöngyi Titkár: Kovácsné Lengyel Mónika Soproni Szolgálat – határozatlan idejű szünetelés TELESZÓ Egyesület, Sopron Elnök: Tóth Éva Titkár: Horváth Krisztián Mosonmagyaróvári Szolgálat 9200 Mosonmagyaróvár Szent I. u. 53. Vezetője: Vidáné Kiss Éva

23

LESZ Régiótalálkozók

Közös hívószám bevezetésének, gyakorlatának tapasztalatai a Dunántúli Régióban (Régiótalálkozó, 2008. január 12. Veszprém)

Január első szombatján közös gondolkodásra, munkára hívtuk a Dunántúli régióhoz tartozó szolgálatok képviselőit. Három hónapos tapasztalatunk volt a közös hívószám, az 505-505 bevezetésével kapcsolatosan. 2007 októbertől indult az új rendszer. Az ország egész területéről (kivéve sajnos a koncessziós területeket) egy számon érhetik el valamelyik lelki elsősegély szolgálatot a segítséget kérők. Első lépés ez a háromjegyű segély hívószám bevezetéséhez. Ezzel párhuzamosan megszűntek a régi telefonszámok. Olyan területi elosztást, „lefedettséget” dolgoztunk ki, hogy a nap 24 órájában elérhetőek legyünk mindenki számára, akinek nehéz élethelyzetében meghallgatásra, segítő emberi hangra van szüksége. Ennek érdekében azokról a területekről, ahol nem működik non stop szolgálat, ügyeleti időn kívül, illetve foglaltság esetén átirányítottuk a hívásokat, bízva abban, hogy így kevesebb lesz a meghiúsult hívási kísérlet. Reményeink szerint a szolgálatok leterheltsége is egyenletesebbé válik. A két végpont, ahová befutottak a hívások, Szolnok és Veszprém. Nos, az elmúlt időszak érdekes és bizonyos tekintetben nem várt tapasztalatokat hozott. Néhányat – melyek régiós tanácskozásunkon is megfogalmazódtak – az alábbiakban igyekszem megfogalmazni. - Krónikus hívóink meglepődve, olykor felháborodva, máskor a bőséget élvezve tapasztalhatták, hogy hol itt, hol ott veszik fel a telefont. Új helyzetet jelentett ez is ügyelőink számára. Meg kellett élni a másokkal való összehasonlítást, az új rendszer miatti indulatok kezelését. - A leterheltség nem vált egyenletessé. A végpontként működő veszprémi szolgálatnál hihetetlen mennyiségben megnőtt a hívások száma. Ugyanakkor a többi szolgálat a kevés hívásra panaszkodott. A hívások csökkenése nem biztos, hogy az új rendszer bevezetésének következménye, hiszen ügyeleti időben a saját ellátási területről érkező hívás az adott szolgálathoz futott be. Olyan összefüggés lehet esetleg, hogy a hívók „válogathattak” a szolgálatok között, és az ún.. krónikus vagy visszatérő hívók kihasználták, hogy bármikor telefonálhatnak, nem csak a területükön működő szolgálat ügyeleti idejében.

24

-

-

-

„Kielégíthették” beszélgetési igényüket, és ezt valószínűleg a 24 órában működő szolgálatnál tették meg. Veszprém esetében az ugrásszerű növekedés oka, hogy Budapest híváskörzetéből is hozzánk futottak be (foglaltság esetén) a hívások. Szakmai elemzést érdemelne, hogy a nagyvárosban élők miért nyúlnak sokkal többen a telefonhoz? Úgy gondolom, nemcsak a számok törvénye miatt van sokkal több hívó. A nagyvárosi elidegenedés, magány, a bezártság, konfliktusok kezelése csak néhány gondolat, ami esetleges indok lehet. Szükségessé vált a szolgálatok és ügyelők számára bizonyos egységes gyakorlat kialakítása (bejelentkezésnél és a kommunikációnál minél kevésbé érezze a hívó a szolgálat konkrét helyét, nevét, stb. Új módszerek és bizonyos megerősítés vált szükségessé, ügyelői identitásunk, mentális egészségünk megőrzése érdekében. Bizonyos hívók játszmái komoly lelki egyensúly zavarokat okoztak, bizonytalanságot, a másik szolgálattal szembeni bizalmatlanságot. Semmiképpen nem jó, ha engedünk a hívók által keltett érzelmeknek, indulatoknak (se akkor, ha megdicsér, se akkor, ha ledorongol a hívó) Megfogalmazódott, hogy nagy szükség lenne a segítő adatbázis frissítésére, feltöltésére, hiszen az új rendszerben bármelyik település egészségügyi, szociális intézményeiről, szakembereiről kérhetnek tőlünk információkat.

A téma feldolgozására kiscsoportos formában SWOT analízis módszerét választottuk. Összegyűjtöttük az új módszer előnyeit, lehetőségeit, hátrányait, gyengeségeit.

Erősségek Közös nyelven beszélünk Közös stratégia, taktika Egységesítés Etikai normák, szabályok Állandó elérhetőség

Lehetőségek

Állandó elérhetőség Ország lefedettsége Továbbképzés, szupervízió „kényszere”

gyengeségek ügyelők bizonytalansága, többet tudnak a hívók egyenetlen leterheltség bizonyítási kényszer nem „matáv”-osok kimaradnak segítő adatbázis hiánya

veszélyek

hívók játszmái (egyik szolgálat-másik) krónikusok lubickolnak krízisben lévők mégsem jutnak szabad vonalhoz

25

Délkeleti Régió találkozója Szolnokon

Az év első rendezvénye a január 26-ai régiótalálkozó volt Szolnokon. A szolnoki stáb ebben a ciklusban látta a régiós feladatokat, és ezt az alkalmat az utolsó általuk megszervezett régiótalálkozónak szánták. A találkozón 21 fő vett részt, a régión kívülről is voltak vendégeink, hiszen eljött a vezetőségből Puha Sándorné Jutka, Morassi Ákos és Petrik Mihály is. A nap második felében csatlakozott hozzánk Buza Domonkos, a budapesti szolgálat vezetője. A debreceni stábot öten képviseltük. A régióvezetőnk, Egedi Ilona köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy idén 18 éves a szolnoki stáb. Egy nagy feladat várt a résztvevőkre, a közös hívószámmal kapcsolatos néhány hónapos tapasztalataink megbeszélése. Kállai Klára alelnök vezetésével kezdtünk neki a munkának. Klári a SWOT analízis módszerével szerette volna megvizsgálni a közös hívószám hatékonyságát. Először egyénileg dolgoztunk, majd 5 fős kiscsoportokban néztük meg, milyen erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket látunk. Majd végül pedig közös konszenzusra jutás volt a feladat, aminek a segítője Klári volt, aki igyekezett helyretenni a dolgokat, ha „eltévedtünk”. Az utolsó mozzanata ennek a feladatnak, amikor táblára kerül a jelenlévők által elfogadott SWOT „négyszög”.

Erősségek

Gyengeségek

Elérhetőség, fogadókészség Szakmai fejlődés Anonimitás erősödése Rugalmasság A segítés sokszínűsége (sokszínű segítői attitűd)

Egységes keretek hiánya Régi beidegződések működnek rugalmatlanság Segítői adatbázis hiánya Több néma-próba-üres hívásra felkészületlenség Helyi kultúra ismeretének hiánya Felkészületlenség – hívásaránytalanság

Lehetőségek

Veszélyek

Közös működési, szakmai módszerek kialakítása Az elsősegély funkció erősödése Közös képzések Országos elérhetőség Társadalmi elismerés, támogatás

Segítő adatbázis hiánya Gyakori hívók trükközése Egyenlőtlen terhelés Technikai nehézségek Kirekesztődés (T-Com kívüliek, mobil hívások)

–

Nem túl nehezen, de elég nagy „hangzavarban” alakultak ki ezek a konszenzusok. Talán jó lett volna egy kicsit jobban egymásra figyelni. Ettől függetlenül nagyon hasznos volt ez a 26

közös munka, sok mindenre felhívta a figyelmet, s a jövőben szükséges feladatainkra is rávilágított. Ezután már jóleső érzéssel tudtunk egy kicsit kötetlenebbül beszélgetni a telefonos munkáról. Klári a beszélgetésben kiemelte, hogy nagyon fontosak a tapasztalatcserék, a szakmai fejlődés. Sok lehetőséget nem használunk ki (pl. közös stábülés). A színvonal megtartása csak együttműködésben lehetséges. Vannak dolgok, amiken szükséges változtatni. A beszélgető hívásokban elfáradunk, ha több hívást kapunk, akkor érezzük ezt igazán. Fontos a statisztika is. Petrik Mihály a kettős ügyelet fontosságát említette meg. Sajnos, ma már egyre kevesebb szolgálatnál ügyelnek így, pedig ez is egy jó kontroll, ez egy nagy segítség, és akkor, amikor leginkább szüksége van rá az ügyelőnek. Ákos a T-Com statisztikát mutatta meg nekünk diagrammokban. A közös zöldszám november óta működik úgy, hogy a régi számon már nem fogadunk hívásokat. A statisztika nem mutat változást az eredményes hívásokban. A sikeres hívások száma az év folyamán májusban a legtöbb. Év végén csökkenés tapasztalható. Az új közös hívószám előnye, hogy a terheltebb szolgálatoknál csökkennek a foglaltság miatt nem fogadott hívások. Ez látható is a november óta készült elemzésből. Miskolc vagy Debrecen legforgalmasabb időszakában több a foglaltság miatt sikertelen hívás. Ezen tud változtatni a közös hívószám. Változnak évek-évtizedek alatt a tendenciák. A krízishívás régen 17-24 óra között volt a legvalószínűbb, ma már a nappali időszakban is lehet gyakoribb. Háziasszonyunk, Ilike elmondta, hogy ezen az utolsó régiótalálkozón a feladata lemondani, s a résztvevőknek új régióközpontot, régióvezetőt kell ajánlania. Páger Anna Szegedről jelezte, hogy a legelső régióközpont voltak, azóta minden nonstop szolgálatunk (Békéscsaba, Debrecen, Szolnok) volt egy ciklusban régióközpont. Szívesen ellátnák a feladatot. Szolgálatvezetőként csak pár hete tevékenykedik, de nagyon sokáig volt ügyelő, aztán néhány évig a szolgálat szervezője, s csak az utóbbi időben „szüneteltetett”. A stáb bizalommal fogadta vissza, megpróbál ennek megfelelni, s szívesen részt venne a régió munkájában. A szegedi stáb is örömmel látná el a régióközponti feladatokat. Vannak ötleteik, szeretnének közös programokat, eseményeket létrehozni. Petrik Mihály ismertette az április 22-ei szövetségi közgyűlés feladatait. Tisztújító közgyűlés lesz, így nemcsak régióvezetőket, hanem minden tisztségben új tagokat kell választani (elnököt, alelnököket, FB tagokat és az Etikai Bizottság tagjait). Elmondta még azt is, hogy a szolgálatvezetőknek a stábtagokat jobban kellene tájékoztatnia a szövetség dolgairól, hiszen tapasztalata szerint sokszor az ügyelők azt sem tudják, hogy jelenleg kik is a szövetség vezetői. Ilyenkor - amikor választani kell - derül ki, hogy mennyire ismerik a stábok egymást, a szolgálatok vezetőit, a szövetség társadalmi tisztségeiben lévőket. Köszönjük a szolnoki stábnak a vendéglátást, és az egész ciklusban végzett munkát! Banáné Zsófi

27

Telefonos napi események

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége

TELEFONOS NAP 2008.

Az IFOTES 1997-ben, hagyományteremtő szándékkal kezdeményezte a Telefonos Nap megrendezését a Távközlési Világnaphoz közel eső időpontban, amit hazánkban is követünk. Az alapgondolat az volt, hogy a fejlődő, globalizálódó világunkban a kommunikáció egyre nagyobb teret nyer, mégis az emberi kapcsolatokban egyre inkább a kiüresedés, az elmagányosodás, a tolerancia hiánya tapasztalható. „Beszéljünk egymással” a nap mottója, ami kifejezi azt, hogy miről is van szó. A Telefonos nap alkalmából minden tagszolgálat a városukban tart különböző rendezvényeket, „megmozdulásokat”. Például tavaly Pápán általános iskolák közötti rajzversenyt tartottak a lelki egészség témakörében, Szolnokon általános iskolásoknak versíró pályázatot hirdettek, Békéscsabán erdélyiek részvételével konferenciát szerveztek. A Szociális Munkaügyi Minisztériumban, Budapesten központi Telefonos napi konferencián szakembereink számoltak be a munkánkról. Ebben az évben is sok programot szerveztünk országszerte, amikből a legfontosabbakat említjük. Május 17-én, szombaton tartottuk Szegeden az országos Telefonos napi konferenciánkat. Szolnokon május 16-án, pénteken plakátrajz pályázat kiállításának ünnepélyes megnyitója volt a Megyei Könyvtárban. Győr adott helyszínt május 21-én a „Telefon, mint kommunikációs eszköz” című szakmai napnak, konferenciának. Eseményeinkre ukrán és erdélyi vendégeket is hívtunk, akik tiszteletüket tették Szolnokon, Szegeden, illetve Békéscsabán. Miskolcon a helyi telefonos önkéntesekkel tréningen is részt vettek május 19-21-e között. Budapesten szövetségünk most „vendégként” szerepelt a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálata (OKIT) szervezésében megrendezett konferencián május 15-én.

A Telefonos nap többek között azt a célt szolgálja, hogy olyanok is szerezzenek tudomást erről a szolgáltatásról, akik eddig nem ismerték, vagy keveset tudtak erről a lehetőségről, s baj esetén bizalommal fordulhassanak hozzánk.

28

„… hogy beszéljünk egymással"

Az S.O.S. Telefonos Lelkisegély Szolgálat Szegeden 2008. május 17-én az országos telefonos nap keretében a civil szervezetek és segítő szervezetek meghívásával konferenciát szervezett. Mint a találkozó mottója „… hogy beszéljünk egymással” jelzi, törekedtünk arra, hogy felvehessük olyan segítő szervezetekkel a kapcsolatot, akikkel együtt többet adhatunk a hozzánk fordulóknak. Minden szervezet nem vállalhatja fel az összes problémát, szakosodva célzottan biztosan többet adhatunk. A konferenciát az első lépésnek tekintjük ezen az úton. Szándékaink szerint a meghívott közel kétszáz civil szervezettel folyamatossá kívánjuk tenni a kapcsolatot és reméljük, hogy eredményes együttműködés alakulhat ki. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a továbblépés nagy energiát igényel. A résztvevők megerősíthetik, hogy szükség van a párbeszédre, jó volt látni a konferencia szünetében azt, hogy beszélgetnek egymással az addig egymást nem ismerő emberek is. Első lépésként fontosnak tartottuk megismertetni a meghívottainkkal azt a munkát, amit Szegeden és Magyarországon végeznek a lelkisegély telefonszolgálatok. A konferencia szervezésénél és „felépítésénél” fontosnak tartottuk, hogy jelenjen meg kettős célunk. Az első részben a Csongrád megyei civil szervezetek helyzetének bemutatását céloztuk meg, valamint a kapcsolatokat, kapcsolódási pontokat. Ebben Szeged Megyei Jogú Város képviseletében Dr. Ványai Éva köszöntötte a résztvevőket és biztosította támogatásáról a Szegedi Lelkisegély Szolgálatot. A következő előadó Rapcsányi Ferenc, aki a Hansági Ferenc oktatási alapítvány titkára, és korábban a megyében működő civil összefogás koordinátora volt. Ő a helyi civil szervezetek jelenlegi lehetőségeiről és működéséről beszélt. Petrik Mihály a Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok szövetségének alelnökeként beszélt az országban működő szolgálatok eredményeiről és terveiről. Az első rész végén a külföldi vendégek mondták el tapasztalataikat, és röviden beszéltek azokról a sajátosságokról, amelyek jellemzik az ottani szolgálatokat. Lehetőségünk volt hallgatni ukrán vendégünk Alexandr Tokhtamüs - aki alapítója a kijevi telefonos szolgálatnak – előadását szolgálatuk céljairól, tagjainak összetételéről, néhány szakmai kérdésről és a székelyudvarhelyi szolgálat bemutatkozását. A második rész célja – a szegedi szolgálat részletesebb bemutatása mellett – hármas tevékenységünk megközelítése szakmai előadásokkal (mentálhigiénés beszélgetés, 29

krízisintervenció, öngyilkosság-megelőzés). Egy-egy előadásban szakemberek mutatták be ennek a három összetartozó témának fontos elemeit és kapcsolódási pontjait, azt, hogy a mai társadalomban mennyire szükséges az ezekkel való foglalkozás a telefonos lelki segítségnyújtás keretei között, és hogyan tudják ezt a telefonos szolgálatok munkájukba beépíteni. A szünet után következett a szegedi szolgálat bemutatkozása. Dr. Fábiánné Páger Anna szolgálatvezető ismertette a 28 éves szolgálat eredményeit, amelyek kötelezik segítő tevékenységének további színvonalas folytatására. Beszélt a szolgálat előtt álló tervekről, és kérte a résztvevőket, hogy vigyék el tevékenységünk hírét szervezetükhöz. A mentálhigiénéről Pigler Krisztina tartott előadást. A krízis-krízisintervenció témáját Tóth Andrásné adta elő, mindketten mentálhigiénés szakemberek, szolgálatok tagjai. Az öngyilkosságformákról és az öngyilkosságról Dr. Temesváry Beáta szakvezető főorvos asszony beszélt a hallgatóknak. Örülünk, hogy kb. 20-25 szervezet képviselői eljöttek, és talán kifejlődhet a kapcsolatok csírája. A találkozó mindkét részében színvonalas előadásokat hallgathattunk. A délutáni program a szegedi és a régióból érkező szolgálatok találkozójával folytatódott. Békéscsabáról és Szolnokról érkezett ügyelőkkel, a Kijevből érkezett vendégünkkel és a Székelyudvarhelyről érkezett delegációval egy jó hangulatú, kötetlen beszélgetést folytattunk, amelyen 10-12 szegedi ügyelő is részt vett. Még ez a rövid eszmecsere is alkalmas volt arra, hogy kicserélhessük tapasztalatainkat, rácsodálkozzunk a szolgálatok közötti különbségekre, érdekességekre és segítséget adhassunk ezzel a társszolgálatainknak. A beszélgetés után a külföldi vendégeink a szegedi ügyelők vezetésével városnéző sétán vettek részt, ahol bemutathattuk Szeged belvárosának csodálatos szépségeit. A kijevi vendéget vacsorával a Tisza-parton egy halászcsárdában vendégeltük meg. Másnap őt az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban kalauzoltuk egész napos program keretében. A szegedi programokon Dr. Budai Júlia és Csizmadia Kincső volt segítségünkre a tolmácsolásban.

Szeged, 2008. május 26.

Fábiánné Páger Anna

30

SAJTÓBAN MEGJELENT

S. O. S.! – Telefonon érkezik a lelki elsősegély http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/s_o_s_8211_telefonon_erkezik_a_lelki_elsosegely/2057925/ - k Újszászi Ilona 2008.05.22. 04:00

Szeged - A Szegeden 1981 óta létező telefonos lelkisegély-szolgálat vezetője szeretné, ha ismét 24 órán át fogadhatnák a krízisbe jutott emberek hívásait.

„Hogy beszéljünk egymással!" Ez a mottója a Magyarországon az 1970-es évek óta működő, lelki elsősegélyt nyújtó telefonszolgálatoknak. Az elmúlt 27 év alatt körülbelül 250 ügyelő fogadta a krízisbe jutott szegediek és környékbeliek telefonhívásait. – Mérhetetlen, milyen sokat segítettek a névtelenséget kérő telefonszolgálatosok az ismeretlenség homályában maradó embertársaiknak! – hangsúlyozza Fábiánné Páger Anna, aki szinte a kezdetektől részt vesz az önkéntes munkában: először hivatásos beszélgetőként, majd szervezőként, s – fél éve – szolgálatvezetőként. Az eredendően az öngyilkosság megelőzésére indított szolgálatot sokféle lelki problémával keresik a telefonálók: a családi körben vagy munkahelyen nem megtárgyalható problémáktól kezdve az egyéni belső érzések föltárásán át az önpusztító gondolatokig. A krízishelyzetek kezelésében a beszélgetést profi módon alkalmazó segítők valójában képzett laikusok.

Önismereti tréningeken vesznek részt, de a telefonos kapcsolattartás módszereit is jól ismerik. Mindnyájan készek odafordulni a bajba jutottak felé, akik számára a telefonkagylóba, névtelenül elmondott lelki és egyéb problémájuk megoldásához az első lépés lehet az ugyancsak névtelenségben maradó S. O. S.-esekkel folytatott beszélgetés, az együtt gondolkodás. A Csongrád megyéből érkező hívásokat jelenleg 30, különböző korú és foglalkozású önkéntes fogadja.

– Ha az S. O. S.-szolgálat csak egyetlen öngyilkossági kísérletet megelőz, már „megérte" fönntartani – hangsúlyozza Fábiánné Páger Anna. Ugyanakkor az országban harmadikként életre hívott szolgálat, a szegedi sem bővelkedik anyagiakban. Kevés a szponzor és az „egyszázalékos támogatás", ezért az induláskor 24 órás szolgálat mára 12 órásra apadt. Ám a 13 órától élő telefonvonal másik végén ülő segítő addig beszélget az S. O. S.- számot tárcsázóval, ameddig mindketten kölcsönösen szükségesnek érzik. Ám egyszerre csak egy hívást fogadhatnak. Fábiánné Páger Anna, illetve Szabó Zoltán szervező szeretné, ha több hívás is befuthatna a számra, amely a nap minden órájában elérhető lehetne.

Egy év – több ezer hívás Ez a szegedi S. O. S. Telefonos Lelkisegély-szolgálat mérlege. Az anonim segítők csapata a régió 150 civilszervezetével és 60 önkormányzatával is szorosabbra fűzte kapcsolatait – „...hogy beszéljünk egymással".

Utolsó szalmaszál Az S. O. S. Lelkisegély-szolgálat ingyen hívható, 06-80-820-111-es száma a válságba jutott emberek számára szinte az utolsó szalmaszál. A hívás az életről szól: amíg beszél valaki, van esélye arra, hogy megtalálja saját kríziséből a kiutat. Az S. O. S. szakemberei szerint hanggal, beszédstílussal is lehet érinteni, segíteni.

31

Forrás: Duna Tv

A lelkisegély telefon reményt adhat az utolsó pillanatban is 2008.05.17. szombat 18:50

Évente 160 ezer hívás érkezik a telefonos segítőkhöz elkeseredett emberektől, mégis nagyon keveset tud róluk a társadalom. Ez azonban feltétele is munkájuk sikerének: mivel ismeretlenek, senki nem riad vissza a telefonálástól. Szombaton a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége úgynevezett Telefonos napot tartott, hogy munkájukat bemutassák a lakosságnak. Van, aki évtizedek óta fogadja a hívásokat, legtöbben viszont csak rövid ideig képesek elviselni a megterhelést. „Akik ügyelnek, azok szerte Magyarországon 12 óra hosszát folyamatosan a telefon mellett töltenek, miközben másnap vagy előző nap dolgoztak és szintén dolgozni mennek” – nyilatkozta Fábiánné Páger Anna, a Szegedi Lelkisegély Szolgálat vezetője. Az öngyilkosságra készülők hívásait kríziseseteknek nevezi a szakma, ebből is jut minden hónapra, de előfordul, hogy valaki már döntött. Mindössze azt szeretné, hogy beszélgessenek vele az utolsó percekben. „Ez a mindenkori ügyelőre is komoly hatással bír, ez olyan, mint amikor utcai balesettel találkozunk, hogy le kell győznünk annak a hangulatát, annak a rossz érzését, és a segítség felé kell menni” – mondta Petrik Mihály, a szervezet alelnöke. „Nincsenek magukra hagyva, hanem úgynevezett szupervíziókon, esetmegbeszéléseken ezeket a helyzeteket fel tudják dolgozni” – tette hozzá Pigler Krisztina mentálhigiénés szakember. A szolgálatok az elmúlt év egyik legnagyobb eredményének azt tartják, hogy országos, ingyenesen hívható zöld számot kaptak, ami az első lépés az európai zöld szám felé.

32

Telefonos Nap 2008 Szolnok

Az idei telefonos napra olyan programot akartunk szervezni, amely a lehető legtöbb emberhez elviszi a Lelki Elsősegély szolgálat hírét, és felhívja a figyelmet új hívószámunkra. Így született a plakátpályázat terve. Az előző évi hagyományainkhoz híven ebben a programunkban is építhettünk leglelkesebb partnereink, a fiatalok aktivitására, ugyanakkor lehetőséget adtunk a felnőtteknek is a részvételre. A plakátpályázatot két kategóriában hirdettük meg, 12 – 18 év közötti fiatalok és felnőttek számára. Mivel azonban sajnos (hogy egy kicsit az események elébe vágjunk) felnőtt kategóriában összesen csak egy személy pályázott, így utólagosan, a szakmai zsűri elnökének javaslatára két kategóriára osztottuk az ifjúsági korcsoportot, 15 év alattiakra és 15 év felettiekre, s így osztottuk ki a díjakat. A pályázat főbb feltételei a következők voltak: A plakát tömören, közérthetően hívja fel a figyelmet a Lelki Elsősegély Telefonszolgálat tevékenységére. A plakáton szerepeljen a szolgálat hívószáma: 06/80/505-505. A képek tetszőleges technikával készülhettek, A/3-as nagyságban, papír alapra. A pályázati felhívásban szerepelt az is, hogy a legjobban sikerült képeket kiállítjuk. Ez elismerés a képek alkotójának, szolgálatunknak pedig kiváló reklámlehetőség. Ezért fontos volt, hogy olyan kiállítóhelyet találjunk, ahol sok ember megfordul. Keresve sem tudtunk volna jobb helyet találni a megyei könyvtár földszinti folyosójának hatalmas üvegablakainál, amelyek mellett mindenki elmegy, aki a könyvtárban olvas vagy kölcsönöz. A Megyei Könyvtár – mint korábban, más programjaink esetében is – készséges házigazdánk és segítőtársunk volt a kiállítás megrendezésében. Az előkészítés során a pályázat hírelése és a szponzorszerzés a stáb minden tagja számára feladatot adott. Ismerősök és ismerősök ismerősei révén igyekeztünk a megye minél több iskolájába, közintézményébe eljuttatni a pályázati felhívást. Fölkerült az iwiw-re, a Megyei Néplap internetes oldalára, és sok rajztanárhoz személyesen vittük el. Az eredmény: 50 db ötletesebbnél ötletesebb, okos, empatikus, őszinte, és néha meglepően érett művészi alkotás. A pályázók életkorából adódóan elsősorban a fiatalokat foglalkoztató problémák. A másság elviselése, az ifjúsági öngyilkosság, a divatos „depis” életérzés… Amikor meghirdettük a pályázatot, a legnagyobb aggodalmunk az volt, hogy mi lesz, ha nem sikerült megszólítanunk a lehetséges pályázókat, és alig vagy egyáltalán nem küldenek plakátokat? A pályázatok beérkezése után ezt az aggodalmunkat elfelejthettük, és olyan örömteli feladatokra kellett koncentrálni, hogy hogyan tudjuk honorálni, emlékezetesé tenni a pályázók számára a részvételt? A legjobb pályázók szponzoraink segítségével valóban szép ajándékokat kaphattak: Az Új Néplap szerkesztősége 6 db ajándékcsomagot állított össze, amelyben sapka, póló, toll, cirkuszjegy, szakácskönyv és hasonló „kincsek” szerepeltek. Szponzoraink pénzbeli ajándéka lehetővé tette, hogy festő eszközöket, illetve olyan ajándékutalványokat adjunk, amelyeken rajzeszközöket lehet vásárolni. Összegyűlt még néhány toll, táska, mobiltelefon tartó is. 33

Persze mindenki még így sem kaphatott ajándékot. De hogy senki se menjen haza üres kézzel, névre szóló emléklapot adtunk át minden résztvevőnek. S talán ennél is fontosabb volt az a döntésünk, hogy nem válogattunk a rajzokban, mindenkinek a képe szerepelt a kiállításon. Sok fiatal valószínűleg először élte meg, hogy egy munkája kiállításon szerepel! Programunkat a 2008. május 16-án péntek délután megrendezett díjátadó ünnepség koronázta meg, amely egyben a kiállítás megnyitója is volt. Az ünnepség rangját emelte, hogy dr. Kállai Mária, Szolnok város alpolgármestere nyitotta meg. Nagy örömünkre részt vett a Telefonos Nap külföldi vendége, ukrán kollégánk, aki meleg szavakkal üdvözölte a rendezvényt. És persze a legfontosabb: eljött sok fiatal és sok pedagógus is. A megnyitón kb. 60 fő volt jelen. Hogy milyen sokat jelentett ez a program számunkra, arról álljon itt egyik ügyelő társunk néhány sora, amelyet az „üzenő” füzetünkbe írt a rendezvény után: „Néha úgy érzem, hogy elfáradtam már az ügyelésben, semmi új nincs, talán még az is felmerül bennem, hogy nincs is már rám szükség. Rendkívüli élményben volt részem a telefonos nap alkalmából. Újra feltöltődtem a rajzok, a képek mögött rejlő gondolatok láttán. Rádöbbentem, hogy igenis szükség van ránk, mindannyiunkra. Csak nem mindig tudatosul a kétségbeesett emberekben, hogy van egy kis csoport, ahol bármikor kaphat egy-két jó szót. Megerősítést kaptam, szép volt ez a délután.”

Néhány szót még a program utóéletéről. A kiállítás pár hónapig ott maradhat a megyei könyvtár földszintjén. Ha valaki Szolnokon jár, okvetlenül nézze meg: Kossuth u. 2. sz. Azután még lesz egy közös munkánk: leszedni a képeket úgy, hogy ne sérüljenek... És megőrizni… Abban a reményben, hogy talán néhányból valóban igazi plakát lesz. Jó lenne, ha az utcákon a hatalmas, színes mobiltelefon, autó és pénzintézeti reklámok között néha egyegy olyan is a szemünkbe ötlene, amire ez van írva: 06/80/505-505 Lelki Elsősegély Telefonszolgálat.

Graholyné Varjú Irén

34

Kisalföldi Győri Tagszolgálat

Telefonos lelki Elsősegély Telefonszolgálat

TELEFONOS NAP 2008.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Anima Mentálhigiénés Egyesület és a keretein belül működő S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat győri tagszolgálatának bemutatása Az ANIMA Mentálhigiénés Egyesület 1990-ben alakult meg. Tagjai mentálhigiénés tevékenységet végző szakemberek (pszichológus, pszichiáter, gyógypedagógus, szociálpolitikus, egészségügyi menedzser és mentálhigiénikus), akik évek óta részt vesznek az önkéntes telefonos munkában. Az egyesület célja egyrészt a győri telefonos lelki segélyszolgálat működésének biztosítása, másrészt a krízisintervenciónak, szuicid prevenciónak és a mentálhigiéné fejlődésének biztosítása a térségben, szakmai tevékenységek koordinálása, képzések, továbbképzések, konferenciák lebonyolítása. Az Egyesület tevékenységében kiemelt helyen szerepel a győri S.O.S Elsősegély Szolgálat működtetése.

Telefonos Lelki

Szolgálat, beavatkozási rendszerek szerinti funkciói: •

Öngyilkosság megelőzés

•

Krízisintervenció

•

Mentálhigiénés prevenció

Győr-Moson-Sopron Megyében Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár szolgálatai fogadják éjjel-nappal a segítséget kérők hívásait. A győri tagszolgálat 33 éve kezdte meg működését Győrött, amely az öngyilkosság megelőző, krízisintervenciós és mentálhigiénés, preventív feladatokat lát el, sajátos módszerekkel, telefonon keresztül. A győri szolgálat - mint az országos szövetséghez tartozó összes szolgálat - Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségnek tagja, és az IFOTES (nemzetközi szervezet) normáinak megfelelően dolgozik. Ez garantálja a szakszerű működését. A telefonszolgálat olyan preventív, a sürgősségi ellátás rendszerébe illeszthető, az alapellátás első szűrő funkcióját betöltő segítő kapacitás, amelyek szakmaiságát és színvonalát a kialakult, jól funkcionáló és működő elvek, szakmai szabályok segítik. A szolgálatok nem a pszichiátriai ellátás helyei, sokkal inkább a preventív, mentálhigiénés gondozásé. A krízis

35

ellátás telefonszolgálatos formájában hatékony, prevenciós eszköz lehet, költségei kisebbek, mint más, az egészségügyi ellátás keretében történő szaktevékenységnek. A szolgálat, egész évben 24 órás elérhetőséggel, a T-Com támogatásával ingyenesen hívható egységes országos hívószámon

(0680/505-505) Telefon, mint kommunikációs eszköz szakmai nap összefoglaló 2008. május 21.

•

Dr. Varga Gábor a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa, a Telefonos Lelki Elsősegély Telefonszolgálat szakmai vezetője – sajtótájékoztatójában a telefonról, mint kommunikációs eszközről, és a segítségnyújtás telefonos lehetőségeiről beszélt.

•

A Szakmai napon megjelent szakembereket, önkéntes segítőket, érdeklődőket Kara Ákos, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke köszöntötte.

•

Dr. Varga Gábor a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa előadásában a telefonról, mint kommunikációs eszközről beszélt az archaikus koroktól napjaink modern kommunikációs kultúrájáig, érintve a segítésben alkalmazható kommunikációs lehetőségeket.

•

A telefonálás kultúrája Magyarországon c. előadás keretében Hajba Ferenc újságíró, médiaszakértő körtelefonos hangkapcsolatot létesített a szakmai nap részvevői számára Dr. Kullman Ferenc szociológussal, a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársával, aki az Elnöki Hivatal intézményi kommunikációs kultúrájáról beszélt, a Sopronkőhidai Börtön parancsnoka a telefonos börtönkommunikáció szabályait, kereteit ismertette. Horváth Éva a Cool Night televízió műsorvezetője a telefonhívások kapcsán előforduló jellemző hívástípusokról beszélt az érdeklődőknek.

•

Jánosa Attila – evangélikus lelkész az Egyházi kommunikáció világi környezete és feltételrendszere című előadásában az egyház és a modern technikai lehetőségek kapcsolatát, lehetőségeit ismertette.

36

•

Business és segítés összehangolása címmel Varró Anita a Vodafon győri kirendeltség vezetője a modern kommunikációs segítségnyújtás és a segítés lehetőségeit ismertette telefontársaságuk vonatkozásában.

•

A szakmai nap második részében A telefon, mint segítségnyújtási lehetőség a szociális ellátórendszer különböző területein témakörben az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Területi Gondozószolgálatának vezetője, Vas Imréné a jelzőrendszeres segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozta a szociális ellátórendszer területén.

•

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat területi titkára Dr. Báthy Andrásné a Támogató Szolgálat létjogosultságát, rendszerét ismertette.

•

A Gyermekjóléti Központ vezetője, Komjáthiné Antal Erzsébet egy általuk újonnan bevezetett készenléti telefonos szolgálatról beszélt, amely a Győrben élő, illetve tartózkodó, gyermekeket érintő krízishelyzetekben hívható ingyenes zöld szám.

•

Dr. Szalai István rendőr alezredes a 112-es számon hívható ingyenes segélyvonalról, hívási szokásokról, jellemző hívástípusokról tartott összefoglalót.

Győr, 2008. május 24.

37

Beszámoló a 2008. évi Nemzetközi Telefonos Nap eseményeiről Békéscsaba

2008. május 14. szerda: Megérkezik a székelyudvarhelyi telefonos stáb vezetője, Simó Irma. Másnap 15-én részt vesz a békéscsabai stábtagokkal (5 fő) az OKIT által szervezett „Segítő hangok” című telefonos Konferencián, Budapesten. 2008. május 15. csütörtök: Békéscsabára érkezik 4 fő a Székelyudvarhelyen működő Telefonos Lelkisegély Szolgálattól. Az Erdélyből érkező telefonosokkal évek óta szoros szakmai kapcsolatban állunk. Egy korábbi NCA-Nemzetközi Kapcsolatok pályázatban 2006-ban - már dolgoztunk együtt egy hosszú hétvégén, szintén a Telefonos Nap eseményei apropóján. Szupervíziós és szervezetfejlesztős munkára több ízben utaztak Székelyföldre stábunkból szakemberek, akik segítették a nemrég alakult testvérvárosi telefonszolgálatosok munkáját. 2008. május 16. péntek: A késő éjszakai megérkezés után a péntek délelőtt az udvarhelyi telefonos segítők látogatást tesznek a szolgálatunk ügyeleti helyén. Szakmai beszélgetéssel, kölcsönös tapasztalatcserével telik az egész délelőtt. Rengeteg a kérdés mindkét oldalon. A „ti hogyan csináljátok”, „nálatok az hogyan működik” kérdések kifogyhatatlanok. Délután egy közös csoportozás a békéscsabai stábtagok és a vendégek maroknyi csapatával. A pszichodramatikus elemekkel tarkított csoportfoglalkozás nagyon hamar „igazi” együtt dolgozni tudó csapattá kovácsolt bennünket. A bizalmas beszélgetések, ismerkedések még az esti közös vacsorán kötetlenebbül folytatódtak tovább. 2008. május 17. szombat: Kettős szálon futottak az események. Az egyik helyszín a Budapesten zajló Pszichoterápiás Konferencia. Ide utazott a stábunk vezetője a vendég stáb vezetőjével. A Simó Irma ezen a Konferencián is részt vett. A másik helyszín Szeged, ahová a székelyudvarhelyi és a békéscsabai stábból is utazott egyegy „autónyi” csoport. A szegedi konferencia végeztével, a Békéscsabára visszautazó vendégek és helyiek esti beszélgetős búcsúprogramja következett. Másnap reggel (vasárnap) kora hajnalban indultak haza vendégeink, mert a földrajzi távolság jóval meghaladja a lélekbeni távolságokat, ami Békéscsaba és Székelyudvarhely között fennáll. A szakmai eseményektől „zsúfolt” május után még hetek telnek el, mire a programokon résztvevőkben „leülepedhet” a sok új, és a hasznos információk mindenkiben helyükre kerülnek. Talán nem véletlenül nevezi a költészet, az irodalom is a májust „zsibongónak”. Van benne valami!

Békéscsaba, 2008-05-21 Dandé Mária

38

Telefonos Nap Miskolc, 2008. május 19-21.

Bevezetésként annyit szeretnék elmondani, hogy a 2008 májusában megtartott országos Telefonos Napi rendezvények véleményem szerint hosszú évekre visszatekintve is a legsikeresebbek voltak. Jó ötletnek bizonyult, hogy Szegeden volt a két nap ún. központi rendezvénye, s újszerű volt az is, hogy ez évben egy Ukrajnából érkezett szakember előadásokat tartott ügyelőink számára. Aktív volt a média is, az MTV-én, a Duna TV-én és a rádióban sugárzott riportok jól sikerültek és kiváló propagandát csináltak a telefonos munkánkhoz. Érzékelhető volt a LESZ irányító és szervező szerepe is. A Telefonos Nap miskolci rendezvényei a megszokott időtől eltérően néhány nappal később május 19-21. között kerültek megrendezésre. Vendégünk volt Alexander Toktamus ukrán pszichológus, aki közvetlenül a szegedi program után hétfőn délelőtt érkezett Miskolcra Budai Júlia kíséretével. Még az nap elvittük őket egy tokaji kirándulásra, városnézésre, borkóstolásra, mégiscsak a világörökség része… Este stábülés volt, melyen Alexander szakmai előadást tartott, és egy érdekes módszert mutatott be. Előadásában a néma hívások fogadásáról és a rogersi feltételnélküli elfogadásról szólt és beszélt arról is, hogy a néma hívók olykor nagyon magányos emberek, akik nem tudnak könnyen kapcsolatot teremteni. Szólt egy érdekes módszerről, Milton Erikson módszeréről, mely szintén a néma hívások kezelésére szoktak alkalmazni. Célja: a ráhangolódás és kapcsolódás. A módszer lényege pedig, hogy az ügyelő sémák, közhelyek felsorolásával oldja a hívó elakadását, mely végül beszélgetéshez vezethet, ennek neve szakmai berkekben truizmus. A második részében egy beszélgetés nyelvtani felépítését taglalta, azt, hogy milyen elemei lehetnek egy beszélgetésnek. 7 olyan lehetőséget nevezett meg, melyek hasznosak lehetnek egy hívóval történő verbális kommunikációban (egyik eleme a már említett truizmus). Kedden városnézés (Deszkatemplom, Ortodox templom és múzeum, Avasi kilátó, Miskolci Egyetem (előadásra nem mentünk be), Lillafüred, Diósgyőri vár). Délután folytatódott az előző nap elkezdett program, részben kapcsolódott a rogersi szemlélethez - a feltétel nélküli elfogadáshoz. Itt 14 pontból álló a. b.-os tesztet oldottunk meg, melyből kiderült, ki mennyire elfogadó a másikkal szemben. Az előadásának második részében egy módszerről szólt, melyet akkor alkalmazunk, amikor az ügyelő feszülten megy be a szolgálatba, és ezt álkapocs és szájmozgásokkal, légzéstechnikával hogyan lehet csökkenteni. A foglalkozások mindkét nap 2,5-3 órásak voltak. Szerda Tapolca - Barlangfürdő, utána rádióinterjú a helyi Európa Rádióban, ahol Alexander és én is nyilatkoztam a Telefonos Napról, a miskolci szolgálat munkájáról, ill. a vendég itteni

39

programjáról, Alexander pedig az otthoni munkájáról, az ukrán társadalmi helyzetről és a hívókról beszélt. Szerda délután utaztak fel Júliával Budapestre. Budapesten péntek estig a vonatindulásig tartózkodtak. Alexander akarta Budapestet még kicsit megismerni magánprogram keretében. Stábunk véleménye az volt, hogy hasznosak azok a szakmai előadások, ahol a szakemberek más módszerekkel dolgoznak és egyöntetű volt az a reakció is, hogy több ilyen előadásra lenne szükségük a telefon mellett ügyelőknek. Szeretnék köszönetet mondani Budai Júliának a szegedi szolgálat tagjának, hogy vállalta az immár 1 hetesre duzzadt programban való részvételét és ellátta a tolmácsolás nagy koncentrálást igénylő feladatát.

A Telefonos Nap költségeit nagyrészt, vagy teljes egészében a LESZ nemzetközi pályázatából fedezték a szolgálataink (Szeged, Békéscsaba, Miskolc). Számomra bizonyossá vált, hogy ha jövőben is megteremtjük a rendezvények anyagi hátterét, akkor a most lezajlott egy hét egy új időszámítás kezdete lehet.

Miskolc, 2008. május 26.

Várkonyi László

40

Részvételünk egyéb konferenciákon

ORSZÁGOS KRÍZISKEZELŐ- ÉS INFORMÁCIÓS TELEFONSZOLGÁLAT "SEGÍTŐ HANGOK" TELEFONOS SZOLGÁLATOK KONFERENCIÁJA

2008. MÁJUS 15.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár mondott nyitóbeszédet A szakállamtitkár asszony méltatta a hároméves krízishálózat eddigi működését, a rendszer létrehozásának ma már látható pozitív hatásait, illetve a telefonos segítők sokoldalú és társadalmilag igen fontos munkáját, köszönetet mondva az eddigi eredményes munkáért. A segítő szándék fontosságáról beszélve leszögezte, tisztelet illeti meg a másokért fáradozókat, legyenek hivatásos vagy laikus segítők. Dr. Felvinczi Katalin, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet igazgatóhelyettese „Az OKIT helye, és szerepe az SZMI rendszerébe" címmel tartott előadást. Dr. Felvinczi Katalin bemutatta az Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet működésének rendszerét, az intézmény tevékenységét, középpontba állítva az OKIT helyének és szerepének bemutatását a családon belüli erőszak kezelésében. Előadásában kiemelte a társadalmi problémák rendszerszemléletű megközelítésének fontosságát, a különböző területeken dolgozó szakemberek munkájának szükségszerű összehangolását a közös célok, a jobb hatékonyság elérése érdekében. Zelenák József előadása „A családon belüli erőszak következtében előállt válságok kezelése telefonon át" címet viselte. Előadásában az Országos Kríziskezelő- és Információs Telefonszolgálat működési irányelveinek, jogi hátterének ismertetése mellett a telefonos segítők tevékenységét, a telefonon keresztül történő kríziskezelést, az OKIT dolgozóinak változatos munkáját, s e munka szakmai alapelveit, elméleti hátterét ismertette. A résztvevők a családon belüli erőszakkal kapcsolatos magyarországi helyzetről is képet alkothattak az idézett statisztikai adatok alapján. Zelenák József részletesen bemutatta a családon belüli erőszak kezelésére vonatkozó, a jelzőrendszer tagjaira, a hatóságokra is érvényes általános érvényű és belső rendelkezéseket.

41

Dr. Árkovits Amaryl Eszter előadásának címe „A telefon: eszköz és módszer". A telefon eszköz; kommunikációs csatorna. A telefon módszer; más, mint a személyes pszichoterápia - hangsúlyozta a pécsi pszichiáter, pszichoterapeuta, az S.O.S. Élet Telefonszolgálat munkatársa. Dr. Árkovits Amaryl Eszter bemutatta a telefonos segítségnyújtás és a pszichoterápia egymáshoz való viszonyát, hasonlóságait és különbözőségeit. Beszélt a telefonos operátorok speciális kommunikációs eszközeiről, a keretek, határok telefonon keresztül történő gyakorlásának kérdéseiről. Csepregi János „Kihez is forduljak?" címmel tartott előadást. Csepregi János mentálhigiénés szakember, az OKIT munkatársa az egyén és a társadalom viszonyának változásáról, a fogyasztói szemlélet és a mentális igények között húzódó szakadékról beszélt, valamint arról, hogy ebben a viszonyrendszerben milyen szerepet, helyet tud betölteni a telefonos segítségnyújtás, milyen új kihívások, nehézségek várnak a segítésnek erre a speciális területére. Bemutatta a segítőkre váró kihívásokat, illetve azokat az előnyöket, amik különösen fontossá tehetik a segítségre szorulók számára ezt a speciális szolgáltatást. Szabóné dr. Kállai Klára tartotta a délelőtt záróelőadását „Szupervízió terepkompetencia" címmel. Szabóné dr. Kállai Klára, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálat Szövetségének elnöke, klinikai szakpszichológus, szupervizor előadásában először röviden bemutatta a LESZ történetét és működését, a Szövetség életében financiális okokból az elmúlt években bekövetkezett szomorú változásokat. Ezt követően meghatározta a szupervízió fogalmát. Hangsúlyozta a szupervízió fontosságát, kiemelte a szakmai fejlődés, az önismeret területén megmutatkozó pozitív hatásait, szükségességét. Beszélt a terepkompetenciáról, terepdinamikáról, a szakmán belüli szupervízióról, a szupervízió feltételeiről. Végezetül kifejtette, hogy milyen az „elég jó" szupervízió. Szekcióbeszélgetések és beszámolók „Ki segít a segítőnek?"- szekcióvezető: Wiesner Erzsébet Wiesner Erzsébet, a Károli Gáspár Református Egyetem szakirányú továbbképzés tanszupervizora a szekcióbeszélgetés elején összefoglalta, mi a szupervízió gyakorlati lényege, miben tud segíteni, milyen szerepet tud betölteni a segítők munkájában. A résztvevők röviden bemutatkoztak egymásnak. A beszélgetésen az Igazságügyi Hivatal, a LESZ, valamint több Családok Átmeneti Otthonának a munkatársai vettek részt. A csoport

42

egy Családok Átmeneti Otthonában dolgozó kolléga esetét beszélte át, aki érzelmileg közel került egy hét gyermekes családhoz és gondot jelent számára a családtól történő elválás. „Élni és visszaélni a telefonnal"- szekcióvezető: Rénes László Rénes László, a „SEGÍTŐ KÉZ" Lelkisegély Telefonszolgálat titkára, szociális munkás, szociálpolitikus és a LESZ alelnöke a csoport nagy létszáma miatt a bemutatkozás után - a résztvevők által képviselt intézmények missziója, küldetése alapján - négy kisebb csoportra osztotta a résztvevőket: a jogsegély területén, telefonos segítségnyújtásban, a családon belüli erőszak áldozatainak segítő, illetve a családok átmeneti otthonaiban dolgozók alkottak egyegy csoportot. A kisebb csoportok célja egymás megismerése és a szekció témájával analóg helyzetek megbeszélése volt, hangsúlyozva a hatékony kommunikációt, a másik tevékenységéről megszerzett ismeretek bővítését. „Hogyan mutassuk meg magunkat?" - szekcióvezető: Gubáné Kosztin Jolán Gubáné Kosztin Jolán személyügyi tanácsadó, tréner vezette szekció résztvevői saját élményen keresztül tapasztalhatták meg, milyen fontos az együttműködés, nem csak a gazdasági, a szociális, de az élet minden területen. A két csapatra osztott résztvevőknek kreatív, önismereti és csoport dinamikai ismereteket egyaránt nyújtó gyakorlati feladatok oldottak meg, többek között ötven papírlapból építettek tornyot, ami a konferencia utáni is kibeszélhetetlen élménynek bizonyult. Az egyéni érdekek és a közös célok elérésének összehangolásának fontosságát, a hatékony és jól működő közösség szükségességét tapasztalhatták meg a szekció résztvevői. „Protokollok és azok kapcsolódási pontjai" - szekcióvezető: Hoffmann Kriszta A Hoffmann Kriszta szociális munkás, az Utcai Szociális Segítők Egyesülete szakmai vezetője által vezetett szekció résztvevői a telefonos szolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok, családok átmeneti otthonai és az Igazságügyi Hivatal munkatársai voltak. A résztvevők - mint kiderült - főként a „jó gyakorlatok", a hasznos szakmai kapcsolatok kialakításának reményében választották a csoportot. Beszélgetésük során megosztották egymással szakmai protokolljaikat, feltárva azok hasonlóságait és különbségeit; teljes nyitottsággal fogadva azt a sokszínűséget, amivel találkoztak, s konzekvenciaként mindenképp megemlítve annak jelentősségét, hogy különböző látásmódjaik nem egymás alá- vagy fölérendeltségre, hanem együttmunkálkodásra kell, hogy késztesse a közös célokért küzdőket. A megközelítési- és látásmódok különbözősége nem gyengíti, hanem erősítheti a szakmai közösséget.

Az egynapos konferencia sokszínű, informatív és tartalmas előadásokkal telt, melyeket remekül kiegészítettek a különböző, gyakorlati szempontból is igazán hasznos szekcióbeszélgetések.

www.krizistelefon.hu; www.szmi.hu; www.szmm.gov.hu

43

PSZCHOTERÁPIA FOLYÓIRAT IV. KONFERENCIÁJA Budapest, 2008. május 17-18. Útkeresés: kelepcék és megoldások a terápiában, tanácsadásban, képzésben 1021 Budapest, Tárogató út 2-4. (Nemzetközi Üzleti Főiskola) www.pszichoterapia.hu, [email protected]

Szaporodnak a kidolgozás alatt lévő ötletek kerekasztalhoz, vitához, előadáshoz. Ilyen az irányzatok és területek közötti kölcsönhatások konkrét megjelenése, amikor párbeszédbe hozzuk, hogyan alkalmazunk egy-egy eljárást a klinikai gyakorlatban, a rehabilitációban, addiktológiában, a tanácsadás, a szociális munka más-más területén. Meddig pszichodráma a pszichodráma például? Mit jelent a rendszerszemlélet a csoportterapeuta, mit a családterapeuta számára? Hogyan van a család az egyéni analitikus, magatartásterapeuta, a családterapeuta és a csoportterapeuta fejében, gyakorlatában? Miben hasonlít a coaching és a pszichoterápiás tanácsadás vagy éppen egyéni terápia, és miben különböznek egymástól, különös tekintettel egy-egy konkrét módszer alkalmazására (például Gestaltszemlélet; viselkedésterápiás tréning?) Hogyan kezeljük a terápiában a kollégákról, más terápiákról felbukkanó „anyagot”, a szakmát behálózó áthallásokat? S mit kezdünk a szervezeti tanácsadás során az egymással ütköző egyéni, csoport és szervezeti „titkokkal”? Mit tanulhatunk egymástól a képzések kapcsán? Mit tudunk arról, hogy ki hogyan, mire használja a képzettségét? Mi a jó, mi a rossz a képzésekben? Mit ad a pszichoterápiás képzés a tanácsadás világának, s van-e termékenyítés a másik irányban is?

Albert-Lőrincz Enikő, Bokor László, Lovas Zsuzsa, Ormay Tom, Stang Tünde, Szőnyi Gábor (elnök), Tiringer István, Túry Ferenc, valamint Kiss Emese, a konferencia szervezőtitkára (Részlet a programfüzetből)

44

Morassi Ákos, Rénes László, Szabóné dr. Kállai Klára

LESZ – Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége

A telefon fogságában Kelepcék és megoldások a lelki elsősegély telefonszolgálatok munkájában Műhely

A krónikus hívó problematikája, játszma-elemzés

Az öngyilkosság – megelőzéssel, krízisintervencióval, mentálhigiénés prevencióval foglalkozó telefonszolgálatokat országos szövetségbe tömörítő Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) 1986-ban alakult. Az IFOTES normái, alapelvei szerint működő, az egész országot lefedő SOS telefonos ellátás szakmai ismérveit, külső, belső feltételeit, az együttműködés lehetőségeit és Buda Béla definíciója szerinti „pszichoterápiás jellegű attitűdformálás” elemeit mutatja be a LESZ - team/műhely. 1. A „veszély-közeliség” motivációs háttere (összehasonlító vizsgálatok – tűzoltóság, mentők). 2. A „professzionális amatőrök” segítségével – civil, önkéntes mozgalom keretében – hogyan tartható/valósítható meg/alakítható ki a megfelelő nyitottság a szakmai fejlődésre, a partneri viszonyokra, a társadalmi változásokra, az informatikai változásokra (mobil, internet)? 3. A kompetencia-határok kérdése (az ellátó-rendszer kapacitás-problémái, az adekváció kérdése és a szükségletek). Alkalmas-e a szolgálat (mint műfaj) az öngyilkossági helyzet kezelésére, a krízis lecsillapítására?

A lelki elsősegély telefonszolgálatok hármas célja az öngyilkosság-megelőzés, a krízisintervenció és a mentálhigiénés prevenció. A telefonszolgálatok egyik „kelepcéje” az ún. krónikus hívó problematikája. A krónikus hívók többnyire valamilyen krónikus betegségben szenvednek, nehézségeik vannak a referencia-körükkel, gyakran mutatnak preszuicidális szindrómára utaló jeleket, játszmáikat az alakító, formáló emberi kapcsolatok, viselkedés elkerülésére használják. A krónikus hívó dependens, „szenvedélybeteg”, függése a kiszolgáltatottsága. A krónikus hívó „használja” a szolgálatot, az ügyelőt, úgy, hogy csak „enyhülést” akar és nem megoldást. A telefonos segítő intervenció lényegében ún. „változás-menedzselés”, míg a 45

krónikus hívó nem akar változni. Az ügyelő, a szolgálat saját tehetetlensége konfrontációjából származó frusztrációja révén nem érzi tevékenységét hatékonynak., így a „saját kelepcéjébe” kerülhet. Minden szolgálat, ügyelő olyan krónikust „kap”, amilyet megérdemel. A játszmák elemzése (nyitás, szociális-, pszichológiai szint, nyereség, tendencia, antitézis) az együttműködés több formájának, tartalmának és szintjének bázisán eredményezheti a krónikus hívókkal kapcsolatosan az „elég jó” segítői útkeresést.

Szabóné Dr. Kállai Klára, a LESZ elnöke

Pszichológiai beavatkozások természete, szintjei, hatásmechanizmusai (Buda Béla) I I I

I

1., Elirányító és információ-átadó funkció (“diszpécser” szint) 2., Kontaktusteremtés 3., Nem specifikus terápiás hatások: ! a.,placebó-tényező, ! b.,elmondás tisztázó, belátást fokozó hatása, ! c.,katarzis jelentősége (feszültség-levezetés) 4., “Encounter”: rogers-i terápiás változók- legfontosabb az empátia: ! legjobb explorációs módszer ! katarzis legjobb elősegítője ! legjobb feed-back technika N

I I

“korrektív emocionális élmény” - empátiás distressz veszélyei!

5., Rövid-pszichoterápiás vagy krízismegoldó fázis 6., Pszichoterápiás szint ! ellenállás ! indulatáttétel (inkább pszeudo) – krónikus hívók) ! interpretáció ! tanács ! visszakérdezés

Ugrás az első oldalra

46

Tagszolgálatok önálló szakmai programjai

Kiégés elleni tréning a szolnoki Bizalomban

2008. szeptember 27-én kiégés elleni tréninget tartott nekünk Kállai Klári és Csepregi András. Egy évvel ezelőtt találkoztunk, akkor összeszoktató trénig ügyben, és nagyon jó emlékeink vannak az akkori munkáról. Nem csoda, hogy most is tele voltunk várakozással. Nem könnyű egy látszólag könnyed, de egyre nehezedő munka után összeszedni a gondolataimat, nehéz megtalálni azokat a kifejezéseket, ami a történést is, a lényeget is pontosan leírja. Arról nem is szólva, hogy egy ilyen felkavaró - és talán még a katartikus kifejezés sem túlzás – önmagunkkal való szembesülés után kell egy kis idő, amíg az érzések lecsillapodnak annyira, hogy megfogalmazhatóvá válnak. Napokig dolgozik bennünk az átélt élmény, és hatására valahogy kitágul vízszintesen és vertikálisan a belső valóság. A játékok, feladatok elvégzése során más szemmel nézünk egymásra, közös kínjainkra a szolgálatban. Jönnek a körök egymás után: Neved és az ezzel alliteráló jelző… elfogadod, ízlelgeted, befészkeli magát és vissza-visszaköszön végig a munka során. A munka során kiderült, hogy a jelzőnk mennyi mindent jelez, jelent. Szinte minden megnyilvánulásunkban megjelenik valamilyen módon, a civil és a szolgálatos életünkben egyaránt. A „mit szeretnél – mit nem szeretnénk” rajzainkban, vagy a sebtében felskiccelt rajzainkban például. Csak ámultunk, hogy a mi primitív vonalaink avatott szemnek mi mindent jelentenek, és mi mindent hoztak elő belőlünk a rajzokkal kapcsolatos tisztázó kérdések. A következő, a szolgálattal kapcsolatos rajzunkból a szolgálathoz, a hívókhoz fűződő viszonyunk derült ki elsősorban saját magunknak, de miután ez csoportos foglalkozás, jó volt rácsodálkozni társaink motivációira, mozgatórugóira is. Azután tükrök lettünk: megmutattunk, torzítottunk, kicsinyítettünk, nagyítottunk. Majd megalkottuk a mindannyiunk által ismert krónikus hívónkat, a hozzá fűződő személyes viszonyulásunkkal együtt, és megnéztük ennek hatásait a hívóra. (Mint a hályogkovácsok, amikor megmutatják nekik a szem szerkezetét, úgy éreztük magunkat) Megnézhettük a művünket! Tényleg ezt szeretnénk, ezt akartuk elérni? Hálásak vagyunk trénereinknek ezért a felismerésért. Egy kérdőív következett, amiből testi-lelki erőnlétünk derült ki. Egy kis aggódás azt hiszem mindannyiunkban volt, de megkönnyebbülve nyugtáztuk, hogy bírjuk a munkát.

47

De a legnehezebb feladat ezután következett: (Értéktisztázás) adj számot arról, amit eddigi életed, konfliktusaid, tapasztalataid során a legfontosabbnak tartasz! Ami egész életedben foglalkoztat, tisztázgatod, változtatgatod, próbálod életed vezérfonalát megtalálni, most egyszerre eléd tornyosul: LÁSS TISZTÁN, FOGALMAZD MEG, ÍRD LE, SZEMBESÜLJ AZ ÉRTÉKEIDDEL, SZEMBESÜLJ MAGADDAL. Belső kérdések sorozata kíséri a munkát: a vágyott, a vélt, vagy a valós választ írod-e le? Mind ott toporog, csábít, sürget, dörömböl. Láss tisztán önmagadban. Mint amikor az elvarázsolt kastélyban a különbözően torzító tükrökben látod magad. Melyik az igazi? Ki vagy te, mint ember, mint segítő. Megrendítő félóra volt. És az is, hogy a legnehezebb kérdésekre adott válaszokat fel tudtuk vállalni egymás előtt. Aki megtorpant, megértettük, segítettük. Végül, az utolsó szó jogán, az utolsó körben visszatértünk a nevünkhöz, a jelzőnkhöz, a rajzainkhoz, és rácsodálkoztunk, hogy bizony ilyenek vagyunk, így működünk, és hogy ez így van jól. Az, hogy sokszínűek, sokféle igényűek vagyunk, és a maga módján mindenki a szolgálatot gazdagítja, segíti, éppen abban, amiben ki-ki a legjobban tudja. MICSODA BELSŐ UTAZÁS VOLT, MICSODA VARÁZSLATOS IDŐUTAZÁS! Köszönjük Nektek Klárika és András. A szolnoki stáb nevében: Kovács Erzsébet

48

“… hogy beszéljünk egymással” Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége

Közös zöld számunk: 06 80 505 505 éjjel-nappal ingyen hívható vezetékes telefonról országszerte kivéve az alábbi körzetekből: 32, 62, 63, 66, 68, 69, 72, 73, 83, 88, 89, 92, 93, 95.

Tagszolgálatok Város Békéscsaba (66, 68) Budapest (1, 23, 26) Budapest (országos) Debrecen (42, 44, 45, 52, 54) Győr-Moson-Sopron (96, 99) HEGY+ (27, 28, 35, 36, 37) Hódmezővásárhely (62, 63) Kaposvár (82, 84, 85) Kecskemét (76, 77, 78, 79) Kiskunhalas (77, 78, 79) Makó (62, 63) Miskolc (46, 47, 48, 49) Pápa (89, 95) Salgótarján (32) Szeged (62, 63) Székesfehérvár (22, 25, 33, 34, 74, 75) Szolnok (24, 29, 53, 56, 57, 59) Szombathely (94) Veszprém

Szolgálat

Telefonszám

Lelki Elsősegély Telefonszolgálat

06 66 441 300

ÉLET Lelki Elsősegély Telefonszolgálat

06 80 505 505

Caritas Katolikus Lelkisegély Telefonszolgálat Református Telefon Lelkigondozás "SEGÍTŐ KÉZ" Lelkisegély Telefonszolgálat Lelki Elsősegély Szolgálat (Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron) Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (Hatvan, Eger, Gyöngyös, Balassagyarmat)

Elérhetőség ideje

06 80 505 503 18-06 06 1 201 0011* 17-21 06 80 505 505 06 80 505 505 06 80 505 505 Átmenetileg nem hívható

Lelkisegély Szolgálat

06 62 249 529

MENTA Lelki Elsősegély Telefonszolgálat

06 80 505 505

Lelki Elsősegély Telefonszolgálat

06 80 505 505

Segítő-Vonal Lelki Elsősegély Telefonszolgálat

06 80 860-001

18-06

Makói Lelkisegély Szolgálat

06 62 212 515

H, K, V: 16-02

Miskolci Lelkisegély Telefonszolgálat

06 80 505 505

Lelki Elsősegély Telefonszolgálat

06 80 810-600

18-24

Lelki Elsősegély Telefonszolgálat

06 80 810-600

18-06

S.O.S Telefonos Lelkisegély Szolgálat

06 80 820 111

EMPÁTIA Telefonos Lelkisegély Szolgálat

06 80 505 505

"BIZALOM" Lelkisegély Szolgálat

06 80 505 505

Lelki Elsősegély Telefonszolgálat

06 80 505 505

"Kapcsolat" Telefonos Lelkisegély Szolgálat 06 80 505 505

49

(87) (88)

06 88 422 205

Társszolgálatok Város Dunaújváros (25) Esztergom (33) Nyíregyháza (42, 44, 45) Pécs (69, 72, 73) Zalaegerszeg (83, 92, 93)

Elérhetőség ideje Átmenetileg nem hívható

Szolgálat

Telefonszám

Élet-Esély Telefonszolgálat

06 25 411 111

Lelkisegély Szolgálat

06 33 417 504

P, Szo: 20-07

Lelki Telefonszolgálat

06 80 204 519

Szo, V: 18-23

S.O.S. Élet Telefonszolgálat

06 80 505 390

19-07

Lelkisegély Szolgálat

06 80 505 599

16-23

A telefonszolgálatok a zárójelben felsorolt körzetekből fogadnak hívásokat.

A hívások ingyenesek. *: a hívás nem ingyenes.

A telefonszolgálatok a zárójelben felsorolt körzetekből fogadnak hívásokat. A hívások ingyenesek. : Csak a 88-as körzetből ingyenes!

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége

www.sos505.hu Szerkesztette: Rénes László [email protected]

50