SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2010

SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2010 1. Állandó kiállítás Nyitva: hétfő kivételével minden nap 10.00-16.00. A kiállítás megtekintése és a tárlatvezetés díjtalan! A 2002-ben létrejött kiállítás termeinek felújítása és a kiállítás kibővítése 2010-ben fejeződött be. A 4 db kiállító teremben új vitrinek, installációk, egy tapintható kiállítás, felöltöztetett bábuk, bútorok, használati tárgyak és játékok, a sírok rekonstrukciói, valamint makettek segíti az érdeklődőket a közel 7000 év élmény teli beutazásában. A kiállított tárgyak is megújultak, a régészeti leleteknek közel a háromnegyede kicserélésre került. A falakra új modern feliratok és információs táblák kerültek. Elkészült a múzeumpedagógiai terem és az egyik mosdó felújítása is. A munkálatok Budaörs Város Önkormányzatának támogatásából és a Régiségbúvár Egyesület saját forrásaiból és társadalmi munkájával valósultak meg. Kamaraerdei dűlőben, a Hosszúréti patak északi oldalán, több korszak régészeti leletei kerültek elő 2002-2003-ban, egy közel 14 hektáros területen folytatott ásatás során. Az itt előkerült kerámia tárgyak tanúsága szerint Budaörs területe legkorábban, a neolitikumban népesedett be (i.e. 5400-4700.). A késő rézkorban állattenyésztő népesség vette birtokába a környéket (i.e. 3400-2900. Péceli – badeni kultúra), kiterjedt településük félig földbemélyített lakóházai, hulladékgödrei, kemencéi és temetkezései tanúskodnak az egykori lakók hétköznapi és kultikus életéről. A bronzkori településmaradványok és temetőik szintén a patak parti domboldalon helyezkedtek el (i.e. 1500-800. urnamezőskultúra). Pannonia provincia létrejöttével (i.sz. 1. sz.) a területen gazdálkodó kelta eredetű lakosság (eraviszkuszok) az Aquincumhoz való közelsége miatt igen élénken kapcsolódott bele a római politikai-, kulturális- és kereskedelemi életbe. A falu, azaz „vicus” városias elrendezettséget mutató civil település volt, ahol számos gazdag polgár rendelkezett birtokkal. A település neve „Vicus Teuto” volt, egy oltárkő tanúsága szerint. A kora római korban (i.sz. 1-2. sz.) félig földbemélyített paticsfalú házakban, ill. felszíni cölöpszerkezetes boronaházakban éltek az őslakos kelták. A mezőgazdasági termeléssel, állattenyésztéssel foglalkozó településen a kőépítkezés csak a 2. század elején kezdődött el. A 25 feltárt kőépület egy része félkörívbe elhelyezkedő házsorokat alkotott, amelyekben lakóházak, raktárak és műhelyépületek voltak, sok téglaégető és kenyérsütő kemencével. A késő római korban, a markomann háborúk során leégett a település, ám a limes többi településéhez hasonlóan a Severus-korban (i.sz. 3. század) még gazdagabb formában és méretben építették újjá. Kövezett utak és terek, többhelységes, középfolyosós épületek, amelyekben padlófűtés is volt, különböző isteneknek készült szentélyek (Jupiter, Hercules, Terra Mater), fejlett ipari negyed és az elkülönült temető jellemezte a települést, amely egészen a 4. század végéig lakott volt. A népvándorlás korában avarok éltek a településen, szórványos sírjaik a római kőépületek között feküdtek. A honfoglalás-korban a kabarok három törzséből a városunk 1

nevét adó Örs nevű törzs telepedett le. A kiállításon látható rekonstruált férfisír a Tűzkőhegyen került elő. Gazdagon díszített fegyverei és öve alapján egy kisebb rangú katonai vezető lehetett a 10. században. A középkorban Budaörs területén három település virágzott, amelyek története az okleveles adatokból jól ismert: Örs, a mai óváros területén, Horhi Kamaraerdőben a Beregszászi út mellett, és Csik a Törökugrató lábánál a Budakeszi-árok mentén. Ez utóbbi két település területén voltak régészeti feltárások 1958-ban és 2002-ben. A kiállítást rendezte: dr. Ottományi Katalin és dr. Mester Edit, régészek. A kiállítás Budaörs Város Önkormányzatának, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának, a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Budapesti Történeti Múzeumnak köszönhetően jött létre.

2

2. Időszakos kiállítások I.

„Kora-római kocsi és ló sírok kincsei”

Partnerünk a Magyar Nemzeti Múzeum és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. Megnyitó ünnepség 2010. május 8.

A budaörsi római település legalább egy tehetős és előkelő őslakos kelta család lakhelyéül is szolgált, amelynek több generációja a közeli temetőben temetkezett. Kocsikat, lovakat és kutyákat tartalmazó gazdag sírjaik a temető régészeti feltárása során kerültek elő. E Róma által támogatott család korán megismerte a római életforma kényelmét, és külsőségeiben igyekezett minél inkább átvenni a hódítók szokásait, viseletét és a fürdőkultúrát, mégis megőrizte túlvilágról alkotott ősi képét és a túlvilági utazás rómaiaktól idegen hitét. A kelták a túlvilágot a föld egy távoli vidékén képzelték el, ahová hosszú út vezetett, és ahonnan már nincs visszatérés. Az elhunyt hozzátartozó hitük szerint nem halt meg, hanem csak elutazott, hosszú útra indult, amelynek végén a túlvilági lét örök boldogsága várta. Egy mindennapi utazás képében ezt a túlvilágra vezető utat sok őslakos síremléken ábrázolták. A leggazdagabb családok azonban a 2. századtól – egy költséges szertartás keretében – elhunyt hozzátartozójuk sírjában elhelyezték a túlvilági utazáshoz szükséges díszes utazó kocsit is, az azt húzó felszerszámozott lovakkal együtt. A budaörsi római település temetőjében a régészek négy ilyen kocsisírt találtak, amelyekből ezen a kiállításon az egyik temetkezésből előkerült leletek láthatók (126. sír). A sírba helyezett könnyű kétkerekű utazó kocsit bronzveretekkel és bacchikus témájú 3

szobrokkal díszítették, a leölt három lovat pedig gazdagon felszerszámozták. Az előkerült fegyvereket, köztük a markolatgyűrűs kardot és Luna (Hold) istennő képmásával díszített pajzsdudort a római hadseregben használták, ezért tulajdonosa egykor lovas katonaként szolgálhatott. Három gödörben lándzsával leszúrt hátaslovak csontváza és lószerszámuk veretei feküdtek, néhány esetben nyakörvet viselő kutyák vázával együtt. A drága hátasló és a jól kiképzett vadászkutya nagy értéket képviselt, és ugyanúgy tulajdonosuk státusszimbólumának számított, mint kocsija és fegyverei

II. „Colonia Iulia Pola – Pula (Horvátország) - Testvérvárosaink kulturális és természeti kincsei” Partnerünk az Isztriai Régészeti Múzeum, a Móricz Zsigmond Magyar Kulturális Egyesület és a Magyar Kisebbségi Önkormányzat Pulában

Az Isztriai félsziget és az Adria szerelmesei előtt jól ismert az ókori emlékekkel büszkélkedhető horvátországi település, amelyről elsőként jelképpé vált amfiteátruma jut az eszünkbe. A városban Magyar Kisebbségi Önkormányzat is működik, amely az ott élők számára létrehozta a Pulai Magyar Kulturális Központot. Budaörs és Pula 2008-ban együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, amely az első lépése annak, hogy a két település testvérvárossá váljon. A Budaörs Fesztivállal egybekötve, 2010. május 8-án nyílt meg a „Colonia Iulia Pola - Pula kulturális és természeti kincsei” című kiállításunk, amely a kiegészítő múzeumpedagógiai programokon (zene, tánc, filmvetítés, kézműves családi játszóház, ételés borkóstoló: szabadtűzön készült tengeri finomságok, mediterrán növények és fűszerek bemutatója) keresztül is igyekszik megismertetni az érdeklődőket ezzel a csodálatos mediterrán világgal. Az ókori Pula, vagy ahogy a Iulius Caesar által alapított várost nevezték „Colonia Iulia Pola Herculanea” legfőbb védőszentje Hercules volt. A kelta-illyr őslakosságot békés hódítás során kebelezte be a római birodalom és egyedülállóan gazdag kereskedelmi város vált belőle az évszázadok során. Szerencsére ennek a virágzó múltnak számos emléke jó állapotban megmaradt, például Európa harmadik legépebb amfiteátruma is itt található. Budaörsön az i. sz. 1. században megjelenő római kultúra, Pulához hasonlóan gyorsan elterjedt a kelta őslakosság körében. Ennek a gyors alkalmazkodásnak köszönhetően, Pannonia provincia székhelyének (Aquincumnak) a közelében egy jelentős 4

vidéki mezőgazdasági központ jöhetett létre. A „Vicus Teuto” nevű település lakóinak szintén Hercules volt a védőszentje, az egész térséget pedig „pagus Herculiusnak” hívták, az oltárkövek tanúsága szerint. Tehát ez az a közel 2000 éves kapcsolat, amely összeköti a két várost a ma is meglévő modern együttműködés mellett. Természetesen a kiállítás hangulatában is igyekszik visszatükrözni az antik várost, ezért felépítettük az egyik teremben a római amfiteátrum egy falrészletét, amelynek a fülkéibe kerültek az eredeti régészeti és természeti tárgyak és a rekonstrukciók. Sok-sok tengeri állat, halászati eszköz, tapintható kiállítás és még akvárium is várja az érdeklődőket. Egy másik teremben a 19-20. századi városról készült eredeti képeslapok tekinthetőek meg, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb és egyben utolsó hadikikötőjének életébe is elkalauzolnak minket. A vicces többnyelvű tengerészképeslapoktól, egészen az előkelő épületeket bemutató festett színes fotókig szinte minden megtalálható. A képeslapokat Erdősi Gyula saját gyűjteményéből kaptuk a bemutatóra. Az egész kiállítás megszervezésében az Isztriai Régészeti Múzeum volt segítségünkre, amely Horvátország második legnagyobb múzeumaként örömmel vett részt a nemzetközi együttműködésben. A kiállítást megnyitotta: Wittinghoff Tamás polgármester, Darko Komso, az Isztriai Régészeti Múzeum igazgatója, Dr. Alka Starac, az Isztriai Régészeti Múzeum osztályvezetője és Palágyi Péter, Pula Város Magyar Kisebbségi Önkormányzatának elnöke.

5

6

3. Állandó múzeumpedagógiai programok: A múzeumpedagógiai programok a budaörsi óvodáknak és iskoláknak díjtalanok „KALANDOZÁS A MÚZEUMBAN” - múzeumpedagógiai foglalkozások csoportoknak A régészeti kiállítás és a kert egyedi és speciális környezetében a dramatikus múzeumi játék során felépítünk egy képzeletbeli világot, amelyben a résztvevő gyerekek új ismeretekkel és megoldásra váró problémákkal találkozhatnak. A megoldás és elvonatkoztatott gondolkodás során új felismerésekre, tudásra és tapasztalatokra tehetnek szert a jelmezes foglalkozásokon. A drámajáték ereje abban rejlik, hogy természetes cselekvésnek tűnik, így a témák valódi élménnyé válhatnak a látogató gyerekek számára. A drámai eszközöket használó szituációt élethelyzetként, akcióként élik meg, hozzásegítve őket saját gondolataik, ötleteik kifejezéséhez és gyakorlati megvalósításához. A segítő pedagógus sokkal inkább tevékeny részese, mint külső irányítója a történéseknek. A múzeumokban több lehetőség adódik a játékra, az újszerű foglalkozásokra, mint a megszokott iskolai környezetben. A gyereket ilyenkor nem passzív befogadóként, hanem aktív alkotóként nyilvánulhatnak meg, ha megfelelő körülményeket biztosítunk számukra. A különböző ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező résztvevők egymásnak is sok új információt adnak át egy ilyen foglalkozás során. A drámai és kommunikációs módszerek segíthetnek egymás és a másság elfogadásában is. Hiszen elfogadni csak azt lehet, amit már megismertünk, ezért fontos, hogy saját identitásunk erősítése mellett, más kultúrák megértésének irányába is hassanak a programjaink. A múzeumpedagógiai tevékenységek életkortól függően lehetnek:    

fizikai bemelegítés és ráhangolódás a témára, mozgás, tánc és zene, színészmesterség-, beszéd-, mozgásos gyakorlatok, pantomimes, élőképes, vagy bábos játékok, kézműves programelemek pl. rajz, festés, szobrászat, jelmezkészítés, díszletkészítés a fellelhető anyagokból,  írás (versek, mesék, hírek, reklámok, stb.), rovásírás, római számok, hieroglifák  improvizatív csoportos jelenetek kitalálása adott témára  egy meglévő történet átalakítása, parodizálás, vagy más kontextusba áthelyezés A programok általános felépítése a következő elemekből áll: 1. Bevezető, ismerkedő játékok, tárlatvezetés a kiállításban 2. A foglalkozás dramatikus része (jelmezes játék, arcfestés) 3. A foglalkozás alkotó része (kézműves foglalkozás, ételkészítés a kemencében és a konyhában) 4. Lazítás, szabad játék (ókori és középkori társas és szerencsejátékok, íjászat, játszótér) 5. Értékelés, megbeszélés 6. A foglalkozások 2x45 percesek, + szabad játéklehetőség és íjászat

7

MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK AJÁNLOTT TÉMÁI:

   

1. Óvodásoknak: Mamut lesen az őskorban Asterix és Obelix nyomában Íjászedzés Árpád vezér törzsében Mátyás király meséi 2. Általános iskolásoknak:

ŐSKOR  Minden kezdet nehéz, kőbaltával az életben maradásért  Élet a bronzkorban  Utazás a Nílus mentén  Anubisz birodalmában RÓMAI KOR      

Vásári forgatag a Forum Romanumon A hódító légiók nyomában Élet-halál az arénában Aeneas útja Trójából Itáliába Római Istenek és ünnepek Római lakoma és mulatság

HONFOGLALÁS-KOR     

Vándorlás a pusztákon, élet a jurtában Törzsfőnök választás és vérszerződés A Csodaszarvas nyomában Emese álma és utódai Sámántánc és lakoma a tűz körül

KÖZÉPKOR     8

István király törvénynapja Apródképző iskola és lovagi torna Középkori vásár, csepűrágókkal és mutatványosokkal Királyi lakoma és udvari bolond verseny

4. „ÉLŐ MÚZEUM” program  Élő történelemórák, kézműves foglalkozások megtartása kihelyezett helyszíneken is, óvodákban, iskolákban, művelődési házakban és múzeumokban  Családi, baráti rendezvények, amatőr csoportok rendezvényei, kiállítások, alkotónapok, tudományos rendezvények  Ókori és középkori ételek készítése, lepénysütés a kemencében  Éremgyűjtő Klub, minden hónap első hétfő 17-19.00  Budaörsi Babtista Gyülekezet ifjúsági Bibliaóra, minden vasárnap 10-12.00 Minden szombaton, 10-13 óráig családi játszóház, kézműves foglalkozással (a részvétel díjtalan) Január 9. Január 16. Január 23. Január 30. Február 6. Február 13. Február 20. Február 27. Március 6. Március 13. Március 20. Március 27. Április 3. Április 10. Április 17. Április 24. Május 1. Szeptember 4. Szeptember 11. Szeptember 18. Szeptember 25. Október 2. Október 9. Október 16. Október 30. November 6. November 13. November 14. November 20. November 27. December 4. December 11. December 18. December 19. 9

Vízkereszti népszokások felelevenítése Újévi szerencsehozó mandalák készítése Madáretetők készítése és kihelyezése a kertbe Színes kendők batikolása a farsangi tánchoz Velencei farsangi álarcok készítése Valentin napi ajándékok szeretteinknek Vidám farsangi jelmezek készítése Farsangi mulatság, belépés csak jelmezben! Fánksütés, jelmezverseny, tánc és karaokee, télűző szalmabáb égetése a kertben. Vidám tavaszi ékszerek készítése Kokárdák készítése sokféle anyagból Húsvéti ajtó és ablakdíszek készítése Floralia, római kori tavaszköszöntő mulatság Húsvéti tojásfestés és süteménysütés Kerti szélforgók barkácsolása Virágcserepek díszítése és növényültetés a kertben Anyák napi ajándékok készítése Majális a sportpályán Tolltartók készítése az iskolába Vidám órarendek készítése Papírmerítés Ősi írások felfedezése (a hieroglifák, az ékírás, a rovásírás, a kínai és görög betűk titkai) Őszi termésképek és figurák készítése Amforák készítése a szürethez SZÜRETI MULATSÁG Csiki Pihenőkert (Budaörs, Virág u. 6.) Levélnyomatos őszi terítő készítése Libás asztali díszek készítése Töklámpások készítése SZENT MÁRTON NAP - BUDAÖRS Gyertyamártás Adventi koszorúk készítése MIKULÁS ÜNNEPSÉG Karácsonyfadíszek készítése Mézeskalácssütés BUDAÖRSI KARÁCSONY a Templom téren

10

5. Jelentősebb városi és országos rendezvények A programokon való részvétel díjtalan!           

11

Farsang – február 27. Floralia (Húsvét) – március 27. Budaörsi Fesztivál – május 8. Múzeumok Majálisa (Magyar Nemzeti Múzeum) – május 29-30. Múzeumok Éjszakája – június 26. Budaörs Napja, Idesüss – augusztus 28. Kulturális Örökség Napjai – szeptember 18-19. Fehér Bot Napja – október 15. Múzeumok Őszi Fesztiválja- Márton Nap november 13. Mikulás ünnepség – december 4. Budaörsi Karácsony – Templom tér december 19.

FLORALIA – Római kori tavaszköszöntő mulatság (március 27.) Programok egész nap folyamatosan:  az új régészeti kiállítás megtekintése, régészeti játékok, tapintható kiállítás, korabeli ruhákba felöltözés, arcfestés, fotózás  állatsimogató a kertben, nyuszik, csibék, kiskacsák  ókori társas- és szerencsejátékok az asztaloknál, óriás malom és sakktábla a kertben, ügyességi játékok, íjászat  virágok és fűszernövények, kerti amforák és virágcserepek bemutatója és vására 10.00-11.00 Kézműves foglalkozások: tavaszi koszorúk, római ékszerek készítése, amfora festés, agyagozás. 11.00-13.00 Római kori ételek készítése közösen szabadtűzön a kertben: lepénysütés, húsfalatkák Lucullus-módra, grillezett zöldségek és gyümölcsök pikáns szószokkal, fűszeres bor és narancslé, Caesar kedvenc süteménye. 13.00-14.00 Nyúlfutóverseny, plüss nyuszi szépségverseny (mindenki nevezhet a saját otthoni kedvencével a díjakért). 14.00-15.00 Jelmezes ügyességi játékok felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt (gladiátor viadal, szónokverseny, erődépítés, múzsák tánca stb.) . Íjászverseny az „Apolló arany nyílvesszője” díjért. Virág, gyümölcs és füstölők elhelyezése a római szentélyben Flóra istennő tiszteletére.

12

Budaörs Napja, Idesüss fesztivál (augusztus 28.)

13

Kulturális Örökség Napjai www.oroksegnapok.hu Szervezett séta indulási helye, időpontja, útvonala, időtartama, az ingyenes nyitva tartás ideje: 2010. szeptember 18. szombaton: 10-tól 16-ig 2010. szeptember 19. vasárnap: 10-tól 16-ig Rendezvény: Római kori családi nap, korabeli ruhák és fegyverek kipróbálása, íjászverseny, kézműves foglalkozás, lepénysütés és bográcsos római kori ételek készítése. Régészeti és restaurálási bemutató és gyakorlat, múzeumpedagógiai foglalkozások. Ókori társasjátékok. Interaktív jelmezes idegenvezetés, játékos szellemi és ügyességi feladatokkal a múzeum épületében és kertjében. Az ásóját senki se felejtse otthon, mert kincseket találhat! Fehér Bot Napja (október 15.) – tapintható kiállítás és római ételkóstoló

14

15

16

MÁRTON NAP november 14. 10.00-12.00 Márton napi népszokások felelevenítése kézműves foglalkozás (libás díszek és lámpások készítése) népi játékok, íjászat és libavadászat (a fődíj egy lúdláb torta) 12.00-13.00 Márton napi népi ételek készítése a kemencében és bográcsban (tárkonyos libaraguleves, sült tök, sült gesztenye és forralt bor) 13.00-15.00 „Ludas Matyi” választás és közös bábjáték. Vendégünk: Pápai Istvánné Páhi Emma néni, országunk egyik legismertebb mesemondó asszonya, a Népművészet Mestere Karcsáról.

MIKULÁS december 4.

17

BUDAÖRSI KARÁCSONY- Templom tér (december 19.)

18

6. Tudományos tevékenységünk:   

A Az ELTE múzeumpedagógia szakos hallgatóinak gyakorlati képzésében való részvétel. „Kalandozás a múzeumban” címmel múzeumpedagógiai munkafüzet összeállítása és kiadása a látogató gyerekek számára. „Vicus Teuto” romkert kialakításának előkészítése Kamaraerdőben, valamint az előkerült leletek tudományos feldolgozásában való részvétel.

Látogatók száma: Múzeumpedagógiai foglalkozások az épületben, vagy kihelyezett helyszíneken, óvodákban, iskolákban, művelődési házakban, múzeumokban: heti 2-3 csoport (átlag 25-30 fő), összesen 40 hét: 3600 fő Élő múzeum program, családi játszóházak: 34 szombati foglalkozás, 20-30 fő/alkalom, összesen: 1020 fő Élő múzeum program, családi-, baráti rendezvények: heti 1-2 csoport (átlag 25-30 fő), összesen 40 hét: 2400 fő Nagy országos, vagy városi rendezvények: Farsang: 156 fő Floralia: 210 fő Budaörsi Fesztivál, kiállítás megnyitó: 361 fő Múzeumok Majálisa (Magyar Nemzeti Múzeum): 1500 fő Idesüss Nap: 245 fő Örökség Napok: 186 fő Fehér Bot Napja: 50 fő Márton nap: 380 fő Mikulás: 235 fő Budaörsi Karácsony (Templom tér): 250 fő Mindösszesen: 10.593 fő

Budaörs, 2011. január 27. dr. Mester Edit Régiségbúvár Egyesület 19