Módszertani Szakmai Beszámoló 2010

BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 BUDAPEST, ALFÖLDI U. 9-13 : 1430 BUDAPEST, Pf.: 20

: /:

3232-900 3232-948

Módszertani Szakmai Beszámoló

2010.

Készítette:

Both Éva igazgatóhelyettes

Jóváhagyta:

Molnár László igazgató

A Fővárosi Módszertani Tegyesz országos módszertani szakmai programjának megvalósítása a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával történik.

1

Szakmai beszámoló a Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásáról

Ez a beszámoló a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 4. § (6) szerint előírt beszámolási kötelezettség teljesítéseként készült a fenntartó Budapest Főváros Önkormányzata Oktatási, Gyermek-és Ifjúságvédelmi Főosztálya, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyámügyi és Gyermekvédelmi Főosztálya, a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának Szociális és Gyámhivatala számára.

A szakmai beszámoló

tartalmazza a módszertani kijelölés második évében megvalósított feladatokat, valamint a feladatellátás során a szakterületen felvetődött aktuális problémákat, fejlesztési igényeket, jogszabálymódosítást igénylő kérdéseket. A Fővárosi Tegyesz Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálattá történő kijelölése 2009. február 1-én történt meg. Az országos módszertani feladatellátás a pályáztató minisztérium által elfogadott és a szakterületen azóta közzétett Módszertani Szakmai Program alapján, éves munkaterv szerint történik.

BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

2

Tartalom

1.)

Alapvetés a terepmódszertanról

2.)

A szakszolgálatok nyilvántartási programjának fejlesztése

3.)

„Együttműködés a gyermekvédelemben”

-

Szakmai Nap és munkacsoportok szervezése és működtetése

-

Országos Gyermekvédelmi Konferencia

4.)

„Tanácsadói kompetenciák a Szakszolgálatokban” – Továbbképzések szervezése – „Segítők segítése” program

-

Gyámi, gondozói tanácsadók akkreditált szakmai műhelye

-

„Kiskorú és fiatalfelnőtt-korú várandósokkal és leányanyákkal foglalkozó szakemberek képzése” című akkreditált tanfolyam

-

Gyermekvédelmi szakszolgálatban dolgozó szakemberek körében történő vizsgálatok

5.)

Szakellátásban élő kamaszok és fiatal felnőttek ellátása

-

Befogadó Otthon módszertana

-

Kamaszok a szakellátásban

-

Utógondozói ellátás módszertana -

Speciális szükségletű gyerekek a szakellátásban, vizsgálatuk-szakértésük-

elhelyezésük 6.)

Területi gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzetének felmérése

-

Tegyesz koncepció

-

Szakmai ellenőrzések


3

1.) Alapvetés a terepmódszertanról A Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat módszertani tevékenységei sorában mind a fővárosi szakellátás intézményei, mind pedig a megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálatok számára szolgáltatva kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy a gyermeki jogok érvényesítése,

védelme

érdekében

közvetítse

a

gyermeki

jogok

gyakorlásának,

biztosításának fontosságát, információkkal lássa el a terepen dolgozó szakembereket segítve őket a mindennapi munkavégzés során a gyermeki jogokkal kapcsolatosan felmerülő kérdések tisztázásában. Ennek érdekében minden rendezvényünk, szakmai tapasztalat feldolgozó műhelyünk, képzésünk, elemzésünk és vizsgálatunk egyben gyermeki jogi vonatkozású is.

A Gyermekvédelmi Törvény alapelveinek – a gyermeki jogok garantálásának

-

megvalósítása, megvalósulása (pl. beutalásra csak akkor kerüljön sor, ha az alapellátásban nem segíthető tovább a család, a gyermekek a lehető legrövidebb időt töltsék a szakellátásban és megtervezetten kerüljön sor gondozásukra, preferálva a vérszerinti családba való hazagondozást) sosem könnyű feladat. Az emberi, társadalmi környezetben számos ellenható tényező van, amelyek szemléletbeli, személyi elégtelenségekre valamint rendszerbeli akadályokra oszthatók alapvetően. Fontos ezeknek a tényezőknek az azonosítása, körülírása és elkülönítése egymástól, valamint attól a körtől/szinttől is, amelyben meghatározható a gyermekvédelem szakmai-módszertani tartalma (szakmai szabályozók kidolgozása, a kapcsolódási pontok és módozatok kimunkálása; az együttműködés területeinek és a kompetenciahatároknak a meghatározása stb.). A szemléletbeli, személyi és a rendszerbeli akadályozó tényezők következetes vizsgálata, helyzetelemzések készítése álláspontunk szerint nem képzelhető el a terepmódszertanok nélkül. A konkrét esetek vezetésének, adott gyerekek ügyében történő operatív munka tapasztalatainak feldolgozása, az esetmegbeszélések, esetleírások módszertani alapú megközelítése, elemzése, és közzé tétele a szakmai közönségnek, fenntartónak, felfogásunk BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

4

szerint csak tereptapasztalattal, terepkompetenciával bíró intézmények és szakemberek részvételével hiteles. A kijelölt módszertani intézmények, így a Fővárosi Módszertani Tegyesz is ilyen intézmények. A szakmai beszámolóban leírtak a döntéshozóknak értékes, máshonnan

nem

vagy csak

nehezen

beszerezhető

információkkal

szolgálnak a

szakmafejlesztési irányok meghatározásakor. Fontos kiemelnünk, hogy módszertani munkánk során széleskörű egyeztetések mellett mindenkor konszenzusos szakmai anyagok kialakítására törekszünk.

2.) A szakszolgálatok nyilvántartási programjának fejlesztése az egységes adatszolgáltatás, a tervezett változásokra való felkészülés érdekében

Az ország húsz területi gyermekvédelmi szakszolgálatának nyilvántartási rendszere azonos struktúra alapján működik. A szakszolgálatok sokrétű nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét a jelenlegi redszer folyamatos fejlesztése, az adatok karbantartása teszi lehetővé. A nyilvántartási rendszer egységes felépítése módot arra, hogy a szakszolgálatok egységes adatokat szolgáltassanak, amely egyben lehetőség arra is, hogy az ország szakellátási hálózatában zajló folyamatokat monitorozni lehessen. Meggyőződésünk, hogy a szakszolgálatok nyilvántartási rendszerének egységes alapon kell működnie, a rendszer folyamatos fejlesztése pedig mind a napi

gyakorlat, mind a módszertani tevékenység

hatékonyságának alapkövetelménye. 2010. év folyamán Temesi Balázs a Fővárosi Tegyesz Nyilvántartási és Informatikai Szolgálatának vezetője (aki egyben a szakszolgálatok nyilvántartási rendszerének kidolgozója) valamint külső munkatársként Tar Rozália programfejlesztő Szabolcs-SzatmárBereg megye, Hajdú-Bihar, Csongrád, Somogy, Fejér, Veszprém, Pest és Komárom-Esztergom megye

szakszolgálatai nyilvántartási

rendszerének fejlesztése

érdekében

helyszíni

tanácsadást és szakértést végzett. Munkájuk eredményeképpen az említett megyék nyilvántartási rendszere tökéletesedett. Folyamatban van a nyilvántartási rendszer kibővítése a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságok által gyűjtött adatokkal valamint a BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

5

legújabb

jogszabályváltozásokból

(örökbefogadási

nyilvántartás

módosítása)

adódó

nyilvántartási feladatok bővítésével. A szakszolgálatok nyilvántartásának fejlesztésével összefüggésben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának kezdeményezésére az OSAP fejlesztése érdekében a terület szakembereinek bevonásával munkacsoportot szerveztünk. A munkacsoportban a minisztériumot Gulyásné Dr. Kovács Erzsébet és Baloghné Gábor Katalin képviselte, a gyermekotthoni területtel kapcsolatosan Gáspárné Puskás Krisztina, a gyermekjóléti szolgálatok részéről Papp Krisztina, a gyámhivatalokkal kapcsolatosan Kalán Ilona, a nevelőszülői hálózatok részéről pedig Vida Zsuzsa fogalmazott meg javaslatokat. A munkacsoportot Temesi Balázs vezette. A munkacsoport feladata a gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó OSAP statisztikai kérdőívek felülvizsgálata, szakmai ellenőrzése, esetleges változtatási javaslatok kidolgozása, az információgyűjtés áttekintése volt. A munkacsoport 2010 tavaszán megtette javaslatait, amelyek alapján átdolgozásra kerültek a statisztikai lapok. 2011 tavaszán a munkacsoport tervezi áttekinteni az eredményeket. A nyilvántartási rendszerrel, az adatszolgáltatással és az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos fejlesztési igények, javaslatok: Alapvetésünk, hogy a szakellátási hálózat monitorozása, a hálózatépítés és a szükségletfelmérések szempontjából is nélkülözhetetlen fejlesztésekre van szükség. Mindemellett a kormányzati törekvésekkel összhangban, a szakellátásnak is fel kell készülnie a TAJ alapú nyilvántartásra és az e-ügyintézésre. Ahhoz, hogy az új rendszer kiépüljön meg kell valósítani a szakellátási hálózat intézményeinek megfelelő internetes elérését és megfelelő számítástechnikai eszközökkel való felszerelését. A „megfelelő” alatt a következőket értjük:


6

– Biztosított a védett és biztonságos internet-hálózat, amely adatvédelmi szempontból a személyes adatok forgalmára alkalmas. Sürgősen ki kell dolgozni e „védett hálózat” informatikai alapjait szoros összefüggésben a szakmai-terep információkkal. A Fővárosi Módszertani Tegyesz ajánlja eddigi tapasztalatait és szakembereit, módszertani szaktudását ehhez a munkához. – Biztosított a megfelelő hardver (számítógépes) háttér. – Biztosított a szoftver háttér, amely képes a szakellátás igényeihez illeszkedve kezelni az elektronikus formában kapott iratokat (tárolás, rendszerezés, hozzáférés, archiválás, vírus- és kémprogramok elleni védelem, stb.). – Biztosított a tárolt adatok későbbi kutatási céllal történő rendezésének lehetősége, a pontos adattárolás és adatszolgáltatás. Azért tartjuk fontosnak, hogy minden megye, minden szempontból ugyanazokat az adatokat gyűjtse és az adatok mögött ugyanazt értse, hogy a későbbi összehasonlíthatóság és elemzések ne torzuljanak. Ehhez a szakszolgálatok jelenlegi egységes nyilvántartási rendszere jó alapokat szolgáltat. A jogszabályi előírások mellett az, hogy milyen további adatokat gyűjtünk (pl. bekerülés oka, gyermekjóléti előzmény, betegségek) szakmai konszenzussal kell, hogy megszülessenek. Ehhez rendelkezésre állnak már a különböző módszertani munkacsoportjaink eredményei valamint különböző fejlesztési programok (TÁMOP 541) is. Azt javasoljuk, hogy a jelenlegi nyilvántartó programot fejlesztve a Szakszolgálatok biztosítsák az egész ágazat számára a TAJ alapú nyilvántartás és adatközlés feladatát. Konszenzusos alapon kell meghatározni azokat az ügyintézési formákat, ahol megvalósítható az e-ügyintézés. Az e-ügyintézés lehetőségének kialakításához meg kell teremteni a Szakszolgálatok honlapján azt a védett belépési módot, ahol elérhető az igények szerinti, szolgáltatás szemléletű ügyintézés. Az e-ügyintézésbe bevont ügytípusokra célszerű kialakítani sztenderdeket, ami biztosítja, hogy az ország bármely pontján ugyanazt a BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

7

szolgáltatást kapják az igénybevevők. Érdemes jól átgondoltan, széleskörű gyakorlati szempontokat figyelembevéve megtervezni ezt a fejlesztést. Javasoljuk munkacsoport formában kidolgozni az e-ügyintézésre vonatkozó sztenderdeket, ehhez a munkához ugyancsak ajánljuk eddigi tapasztalatainkat, szakembereink bevonását. 3.)„Együttműködés a gyermekvédelemben” -

Szakmai Nap és munkacsoportok szervezése és működtetése -

Országos Gyermekvédelmi Konferencia

Az „Együttműködés a gyermekvédelemben” címmel 2010-ben folytattunk egy módszertani programot, aminek keretében kétszer Szakmai Napot szerveztünk, valamint négy munkacsoportot is működtettünk folyamatosan. Ugyanezt a címet viselte Országos Gyermekvédelmi Konferenciánk is, amelyet 2010. május 6-7-én szerveztünk Budapesten. -

Szakmai Nap és munkacsoportok szervezése és működtetése

Az „Együttműködés a gyermekvédelemben” - a gyermekjóléti szolgálatok és a gyermekvédelmi szakszolgálatok együttműködésének aktuális kérdései” programunk eléri az ország

gyermekvédelmi

alap-

és

szakellátásának

kulcsintézményeit

(a

területi

gyermekvédelmi szakszolgálatok és a módszertani gyermekjóléti szolgálatok mindegyikét). Az országban kijelölt húsz Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok valamint az Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Főosztályának munkatársai részvételével zajlik ez a program immár 2009 tavasza óta. A szakszolgálatok és a gyermekjóléti szolgálatok közötti együttműködés aktualitásait, közös kérdésköröket vitatunk meg alapvetően a következő témakörökben:


8

1. „Az átmeneti nevelésbevétel kérdései” 2. „”Megkésett” bekerülés” 3. „Bekerülési okok – egységes szempontrendszer” 4. „Hazagondozás – érdekek az alapellátásban és a szakellátásban”

Az egyes témaköröket egy-egy munkacsoportban szakmai műhelymunka formájában a gyermekjóléti szolgálatokban és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokban dolgozó kollégák közösen dolgozzák fel, megvitatják gyakorlati tapasztalataikat, rendszerezik a témához kapcsolódó ismereteiket, ajánlásokat, javaslatokat fogalmaznak meg. A munkacsoportok koordinálását a Fővárosi Módszertani Tegyesz végzi, minden munkacsoportban részt vesznek munkatársaink, a munkacsoportokat Vida Zsuzsa, Békés Zoltán, Kiss Máté és Both Éva vezeti. Két munkacsoport kettős vezetéssel működik, Csillag Mirna és Dr. Révész Magda a Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ munkatársaival együttműködésben. A négy munkacsoportban 13 megyei szakszolgálat és 12 módszertani gyermekjóléti

szolgálat

munkacsoportok

írásba

összesen foglalják

67

munkatársa

elgondolásaikat

(a

vesz

részt

rendszeresen.

tanulmányok

A

hozzáférhetőek

honlapunkon, a http://www.tegyesz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=80&Itemid=96) oldalon, amelyeket időről időre a széles szakmai közösség előtt is előadtak Szakmai Nap és konferencia keretében. Ezeken a rendezvényeken mód nyílik a munkacsoportok munkájába betekintést nyerni, megvitatni a problémákat és új szempontokat felvetni. 2010-ben két alkalommal rendeztünk Szakmai Napot. Márciusban az akkori Regionális Közigazgatási Hivatalok Szociális és Gyámhivatalainak munkatársai számára, júniusban pedig a szakszolgálatok és a módszertani gyermekjóléti szolgálatok szakemberei részére mutattuk be a program eredményeit és jelöltük ki közösen a munkacsoportok jövőbeli irányait. Az együttműködés kérdéskörét az országos módszertani feladatellátásban kiemelt fontosságúnak tekintjük, ezért a 2010. május 6-7-én tartott Országos Gyermekvédelmi Konferenciánkat is az „Együttműködés a gyermekvédelemben” témakörben szerveztük meg. BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

9

A konferencia a Gyermekvédelmi Napok 2010 rendezvénysorozat részeként került megrendezésre Budapesten a CSILI Művelődési Központban. A konferencia K-05-069/2009 számon akkreditált tanácskozás volt a szociális továbbképzések körében. A konferencia két napján 525 fő regisztrálta magát összesen. A konferencia fő célja volt áttekinteni az együttműködés elveit és problémáit a hazai gyermekvédelemben,

bemutatni

és

széles

körben

elterjeszteni

a

különböző

kezdeményezéseket, jó gyakorlatokat. A konferencia első napjának délelőttjén hat plenáris előadásra került sor: 1. Prof. Dr. Csermely Péter egyetemi tanár: Értékek, tehetség és gyermekvédelem 2. Dr. Katonáné Dr. Pehr Erika főosztályvezető, Szociális és Munkaügyi Minisztérium: Az együttműködés jogi szabályozása a hazai gyermekvédelemben 3. Gulyásné Dr. Kovács Erzsébet főosztályvezető helyettes, Szociális és Munkaügyi Minisztérium:

Az

együttműködés

jelentősége

és

problémái

a

hazai

gyermekvédelemben 4. Dr. Herczog Mária, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja: Együttműködés a gyermekvédelemben – nemzetközi kitekintés 5. Csókay László, alosztályvezető, a Fővárosi Önkormányzat Gyermek- és Ifjúságvédelmi Ügyosztálya: Akadályok és lehetőségek: a főváros és a kerületek együttműködése a gyerekvédelemben 6. Elekes Zoltán, igazgató, Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság: Együttműködés a gyermekvédelemben Romániában Az első előadás célja az volt, hogy szélesebb társadalmi nézőpontból mutassa be az együttműködés feltételeit, emberi, társadalmi tényezőit és problémáit. Az előadó kitért kutatási területének (hálózatok) gyermekvédelmi vonatkozásaira is. Ezt követően az előadók a gyermekvédelemre vonatkozó szűkebb kérdéseket tárgyalták a jogi vonatkozásokra valamint az aktuális problémákra irányítva a figyelmet, valamint nemzetközi kitekintést adva a résztvevőknek.


10

Az első nap délutánján a résztvevők számára mód nyílt csoportos formában „gyakorolni” az együttműködést. A szekcióüléseken a gyermekvédelem aktuális kérdéseit, kulcsproblémáit (pl. bekerülések okai, bekerülések késedelmei, szakellátásból való hazakerülések stb.) vitatták

meg

a

résztvevők

az

együttműködési

lehetőségekre

koncentrálva.

A

gyermekvédelemben dolgozó különböző szakemberek nézőpontjait, illetve a különböző intézmények munkatársainak szempontjait ezáltal összevetve közös elgondolásokat próbáltak kialakítani az egyes témakörökben. Emellett a szekciókon betekintést lehetett nyerni az országban folyó különböző kezdeményezésekbe, együttműködési formákba. Szekcióülések: 1. A szakellátásba való bekerülés okai és az

Kiss Máté, módszertani szaktanácsadó, Főv. Módszertani Tegyesz

együttműködés

Vida Zsuzsa, osztályvezető, Főv. Módszertani Tegyesz 2. Nevelésbevétel körüli kérdések és az Csillag Mirna, módszertani munkatárs

együttműködés

Fióka Módszertani Gyermekjóléti Központ 3. A szakellátásba való bekerülés késedelmei - együttműködés az alap- és

Dr. Révész Magda, szakmai vezető, Fióka Módszertani Gyermekjóléti Központ

szakellátás között 4. A szakellátásból való hazakerülés, az együttműködés lehetőségei 5.

Both Éva, osztályvezető, Főv. Módszertani Tegyesz

Szakmák és képviselőik együttműködése Major Zsolt Balázs, pszichológus, Pest megyei Tegyeszi a gyermek- és lakásotthonokban


11

6.

Nevelőszülőnél élő gyerekek családgondozása, az együttműködés

Istvánffy Gabriella nevelőszülői tanácsadó, Főv. Módszertani Tegyesz

lehetőségei Dr. Magyar Gyöngyvér jogász, 7.

Civil szolgáltatók és az együttműködés

8. Speciális szükségletű gyermekek a

SOS-Gyermekfalu Magyarország Hajduné Kálmán Margit pszichológus, a

gyermekvédelemben, az együttműködés Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság vezetője, Főv. Módszertani Tegyesz lehetőségei

A második napon Dr. Radoszáv Miklós, a Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese elnöki vezetésével a résztvevők meghallgatták a szekcióülések munkájáról szóló beszámolókat. Ezzel „pillanatfelvételt” nyerhettünk arról, miként vélekednek a szakemberek nemcsak egyes kiemelt kérdésekről, hanem az együttműködés megvalósításáról. A szekció összefoglalók előtt előadást hallottunk Együttműködés a gyermekotthonokkal – egy országos pedagógiai program tapasztalatai címmel Kothencz Jánostól az ÁGOTA® Alapítvány elnökétől. A konferenciát Molnár László igazgató konkrét modellek eredményeit bemutató előadása zárta. A konferencia eredményének tekintjük, hogy a plenáris előadásokon valamint a szekcióüléseken elhangzottak nagyban segítették az egységes szemlélet kialakítását, ráirányították a figyelmet az együttműködés problémás pontjaira, valamint a probléma kezelésére vonatkozó elvek, gyakorlatban megvalósítható modellek fogalmazódtak meg.

Az „Együttműködés a gyermekvédelemben” témakört a módszertani kijelölés öt éves időtartama alatt folyamatosan fókuszban kívánjuk tartani. A szakterület működését igen meghatározó problémakörről van szó. A Gyermekvédelmi törvény alkalmazásának 13 éve világossá tette, hogy a gyermekjóléti alap-, a gyermekvédelmi szakellátás és a BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

12

gyermekvédelem hatósági működésében, különösen e három terület egymásra épülő és egymást támogató tevékenységeiben az együttműködési anomáliák tartósan jelen vannak. Az

anomáliák

túlnyomó

része

az

együttműködés

hiányosságaiból,

korlátozott

megvalósulásából fakad. A gyermekvédelem sajátossága hogy igen sokféle intézmény és szolgáltatás sokféle képzettségű és szakmájú munkatársa dolgozik benne együtt a szolgáltatást igénybevevő gyerekekkel, fiatalokkal és családjaikkal. Meggyőződésünk, hogy csak a szereplők összehangolt

együttes

tevékenysége

eredményezhet

jó

minőségű

ellátást,

az

együttműködés tehát a feltétele az eredményeknek. Amennyiben a gyermekekkel foglalkozó szakemberek között jelentős szemléletbeli különbségek vannak, netán széthúzás tapasztalható, igen nagy a valószínűsége annak, hogy sérülnek a gyermekek jogai. Az információk átadásának elégtelensége, a szolgáltatások kapcsolódási pontjainak elcsúszása, a tisztázatlan tevékenységkörök szintén az igénybevevők (gyermekek, fiatalok és hozzátartozóik) jogainak és érdekeinek megsértésével járnak. Miközben az 1997-ben elfogadott Gyermekvédelmi Törvény a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek számára együttműködési kötelezettséget ír elő, a szakemberek napi gyakorlatukban folyamatosan szembesülnek az együttműködés előbb említett nehézségeivel, ami egyaránt adódik abból, hogy az együttműködés kultúrája a közszolgálatokban általában fejletlen, abból, hogy a gyermekvédelmi rendszer súlyos érdekütközésektől terhelt rendszer, amit ráadásul a kedvezőtlen külső működési feltételek tovább súlyosbítanak és abból is, hogy hiányoznak a szolgáltatások közötti kapcsolódási pontok szakmai leírásai. Ezen a helyzeten érdemi változást csak úgy lehet elérni, ha szakmai párbeszédet folytatunk az együttműködési akadályok beazonosítása, diagnozisa érdekében valamint a tudás-párbeszéd-partnerségszakmaiság értékei szerint dinamikus szemlélettel foglalkozunk a gyermekvédelem szereplőinek (ideértve az igénybevevői kört is) és a gyermekvédelmi tevékenységeknek, feladatoknak kapcsolódásaival. A Fővárosi Módszertani Tegyesz kezdeményezőként vesz részt ebben a módszertani munkában és teret, időt biztosít minden olyan törekvésnek, amely


13

a gyermekvédelem szereplőinek hatékony együttműködésére követhető gyakorlati példát mutat. Fejlesztési javaslatok: A már működő munkacsoportok tevékenységének folytatása az alábbi szempontok alapján: Az átmeneti nevelésbevétel kérdései kapcsán: -

országos, egységes, legitim segédanyag összeállítása, a nevelésbe vételi folyamat egyes szakaszaiban (hatósági intézkedések, befogadás, szakértői bizottság, elhelyezési értekezlet, gondozási hely kiválasztása) történő szakmai munka szabályozása érdekében

-

ideiglenesen elhelyezett gyerekek ügyének megoldása kiemelt feladat minden együttműködő számára

A szakellátásba való késői bekerülések kapcsán: Kutatások folytatása az alábbi alapkérdések megválaszolására: -

Van-e optimális bekerülési pont egy-egy gyerek életében?

-

Hogyan értelmezhető a kudarcos bekerülés?

-

Miért történik ilyen nagy arányban a kiemelés ideiglenes hatályú elhelyezés formájában?

-

A kiemelési késedelmek okai (a szakemberek, vagy a szakemberek egy része már úgy gondolja, hogy elkerülhetetlen, de mégsem történik meg elég hamar)

A bekerülési okok vonatkozásában: -

Egységes szempontrendszer kidolgozása a szakellátásba kerülési okok egységes meghatározása érdekében – egységes indok és ok gyűjtemény kidolgozása magyarázattal


14

Hazagondozás kapcsán: -

Szakmai szabályozó kidolgozása az elhelyezési tárgyalás és az első felülvizsgálat közötti időtartam vonatkozásában

-

Hazagondozás szakmai műhely működtetése

A fentieken túlmenően az „Együttműködés a gyermekvédelemben” módszertani programunkban új munkacsoport felállítását tartjuk szükségesnek a gyermekvédelmi hatósági munka és a szolgáltatási területek közötti együttműködés fejlesztése érdekében. Olyan munkacsoport létrehozását tervezzük, amely a gyermekvédelmi hatósági munka szemszögéből vállalkozik a felmerülő problémák vizsgálatára, elemzésére és értékelésére. Problémák: 1. A szakellátás igénybevétele – a beáramlási adatok tanúsága szerint – kb. 20 százalékkal nőtt az elmúlt 3 évben a korábbi évekhez képest, és országosan meghaladta az évi 4 200 főt. Joggal merül fel a kérdés, hogy a növekedés mögött a családból való kiemelést indokolttá tevő veszélyeztetettségi tényezők növekedése, szaporodása vagy súlyosbodása húzódik meg, esetleg a gyámhatóságokra nehezedő nyomás erősödött, vagy a szakellátás igénybevételének más, diszfunkcionális tényezői működtek erősebben közre a beutaló szervezetek munkájában. Ennek vizsgálatában adalékul szolgálhat, hogy a beáramlás nemek és életkor szerint egyenletesen, vagy eltérő mértékben változott. 2. A fenti új fejleménnyel részben összefügghet, hogy a beutalásokban eddig is erősen domináló (80 százalékot meghaladó) ideiglenes hatályú beutalások (IH) aránya tovább nőtt, és meghaladta az összes beutalás 89 százalékát. Ez a tény a korábbiaknál is erősebben indokolja azt a következtetést, hogy a beutalási gyakorlat nem követi a törvényalkotó szándékát, amely szerint az ideiglenes hatályú beutalás alkalmazására veszélyhelyzetben van lehetőség. Az ideiglenes hatályú beutalások száma – fővárosi BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

15

elemzéseken alapuló becslés szerint – legalább kétszeresen meghaladja azoknak az eseteknek a számát, amelyekben a törvényi előírás szerint indokolt az ideiglenes hatályú beutalás. 3. Ezzel összefüggő körülmény, hogy a beutalások többségét a kizárólag ideiglenes hatályú beutalásokra jogosult települési jegyzők határozzák el, és a városi gyámhivatalok beutaló határozatainak többsége is IH-s. A rendőrségi beutalások, amelyek szintén az IH dominanciáját erősítik, nem érik el az összes beutalás 10 százalékát sem. A fenti beutalási gyakorlat tehát a gyámhatósági munkának is alapvető jellemzője, amelynek tényezőit fontosnak tűnik megvilágítani. 4. Az IH ilyen elsöprő dominanciája azzal jár, hogy a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságok munkája csak nagyon kevéssé képesek befolyásolni a beutalási gyakorlatot a beutalás előtt. Ma már az esetek közel 90 százalékában az ellátási szükséglet megállapítása a családból való kiemelést követően kezdődik. Az ideiglenes hatályú beutalás felülvizsgálata összekapcsolódik a befogadás, a különböző vizsgálatok és az elhelyezés feladataival. Ez a körülmény rendkívül fontossá teszi annak a szakszolgálati csapatmunkának a jelentőségét, amely a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság mellett magában foglalja a Befogadó Otthon (ahol egyáltalán még van ilyen) és a fenti feladatsorhoz – a befogadáshoz, a felülvizsgálathoz és a hozzá kapcsolódó esetleges kigondozáshoz, valamint az elhelyezéshez – kapcsolódó szakszolgáltatások szoros és szerves együttműködését. Az a gyakorlat, hogy az IH-s beutaltak többsége véglegesnek is alkalmasnak ítélt gondozási helyre kerüljön körültekintő szakmai vizsgálat nélkül meghozott helyezési döntés alapján, számos ideiglenes hatállyal beutalt kiskorú legjobb érdekét erősen sérti. 5. A gyermekvédelmi szakellátás működésének már a Gyermekvédelmi Törvény elfogadása előtt keletkezett, mára akuttá vált, egyre erősödő gondja a nagykamasz (legalább 13-14 éves) korban a szakellátásba beutalt kiskorúak befogadásának, BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

16

elhelyezésének, adekvát ellátásának-gondozásának, korrekciós nevelésének és a rászorulók önálló felnőtt életre való felkészítésének problémája. Szakellátási berkekben divatos a „megkésett bekerülés” kifejezéssel jelölni ezt a problémát, amely azonban sokkal összetettebb ennél. A divatos kifejezés több tekintetben is félrevezető. Mindenesetre tartják magukat azok a feltételezések, amelyek szerint - olyan nagykamasz korú kiskorúak gyakran kerülnek a szakellátásba, akik már hosszú évek óta a családjukból való kiemelést igénylő veszélyeztetett helyzetben voltak, de a jelzőrendszer nem észlelte a problémájukat; - gyakran az alapellátás – nagyon helyesen – évekig próbálja a családban tartva segíteni a segítségre szorulókat, egyes esetekben azonban ennek kudarca az érintettek nagykamasz korában válik egyértelművé, a szakellátás „megkésett” igénybevételével; - a beutaló szervezetek gyakran találkoznak olyan nagykamasz korban magatartási zavarokat mutató kiskorúakkal, akiknek a családja kielégítő együttműködési készséget mutat ugyan, de egyedül képtelen a keletkezett – esetenként súlyos – magatartási zavarok hatékony kezelésére, és kétségbe esve segítségért fordul mindenkihez, akit ér. Egyes gyámhatóságok ilyenkor – pótcselekvés jelleggel – a családból való indokolatlan kiemelést, a szakellátásba való, az esetek többségében értelmetlen és kudarcos beutalást választják. A nagykamaszok beáramlása mára akut terhet ró a Gyvt. nyomán lezajlott reformok által erre a problémára csak csekély mértékben felkészített ellátórendszerre. Ez mindenképen indokolja, hogy a gyámhatósági gyakorlat kritikai elemzés tárgyává tegye ezt a problémát is.


17

4.) „Tanácsadói kompetenciák a Szakszolgálatokban” – Továbbképzések szervezése – „Segítők segítése” program

-

Gyámi, gondozói tanácsadók akkreditált szakmai műhelye

-

„Kiskorú és fiatalfelnőtt-korú várandósokkal és leányanyákkal foglalkozó szakemberek képzése” című akkreditált tanfolyam

-

Gyermekvédelmi szakszolgálatban dolgozó szakemberek körében történő vizsgálatok

Gyámi, gondozói tanácsadók akkreditált szakmai műhelye 2010-ben folytattuk a módszertani feladatellátás teljes időtartamára tervezett „Tanácsadói kompetenciák a szakszolgálatokban” szakmai műhelymunkát a gyámi tanácsadók vonatkozásában. A szociális továbbképzések körében (M-05-107/2009) akkreditált gyámi tanácsadói szakmai műhelyt szerveztünk a szakszolgálatoknál dolgozó gyámi tanácsadók számára.

Az

akkreditált

továbbképzés

folytatása

volt

a

2009-ben

megkezdett

műhelymunkának, ami a gyámi tanácsadók szakmai munkájának fejlesztését szolgálta. A nagy érdeklődésre tekintettel két csoportban indult a szakmai műhely, összesen 54 szakember részvételével. A folyamat 2010 február és október között hat ülésben zajlott. A szakmai műhelyt Both Éva és Zsámbéki Eszter vezette. A műhelymunka keretében a plenáris előadások után csoportokban folyt tovább a munka, ahol az aktuális kérdések megbeszélése, helyi jó gyakorlatok bemutatása valamint esetfeldolgozás történt. A résztvevők visszajelzései szerint a szakmai műhely hozzájárult a gyámi tanácsadók szakmai közösségének alakulásához. A résztvevők többsége a mindennapi munkavégzéshez szükséges új információkat, új szempontokat is kapott az üléseken és különösen a mások gyakorlatának megismerését értékelték jóra.


18

„Kiskorú és fiatalfelnőtt-korú várandósokkal és leányanyákkal foglalkozó szakemberek képzése” című akkreditált tanfolyam 2010 tavaszán került sor „Kiskorú és fiatalfelnőtt-korú várandósokkal és leányanyákkal foglalkozó

szakemberek

képzése”

című

akkreditált

tanfolyam

(T-05-103/2009)

lebonyolítására. A szakellátásban élő kiskorú anyák gondozása, segítése, csecsemőjükkel való együttes elhelyezésük nagyon sokrétű, tulajdonképpen speciális szaktudást kíván, és csak több szakterület (pedagógia, szociális munka, pszichológia, egészségügy) módszereinek együttes alkalmazásával valósítható meg. A szakemberek nemritkán felkészületlenek erre a feladatra. Célzott felkészítésük, képzésük valamint munkájuk módszertani segítése nagyon sürgető. A kiskorú leányanyákkal foglalkozó szakemberek számos dilemmát megfogalmaznak (kiskorú leányanyák családgondozása, hazagondozása, a velük kapcsolatos gyámi tanácsadás módszerei stb.), amelyek rámutatnak arra, hogy a szakellátás számára szükséges ezt a területet kiemelten kezelni, módszertani segítséget nyújtani. Vizsolyi Ákos külső felkért szakértő vezetésével hat fős szakértői munkacsoport 2009-ben kidolgozott egy képzési programot, amely a szociális továbbképzések körében akkreditálásra is került. 2010. március 3. és 19. között elindítottuk a tanfolyami csoportot. A gyermekjóléti alapellátásból tízen, a szakellátásból öten érkeztek, összesen 15 fő részvételével zajlott a képzés. A résztvevők különböző területekről, különböző ismeretekkel jöttek a tanfolyamra. A képzés az összegyűjtött ismeretanyagok és érzékenyítés mellett, lehetőséget adott a hasonló témával, de különböző szakterületen dolgozó szakemberek számára a közös gondolkodásra is. A tanfolyamot 2011-ben is tervezzük elindítani. 2010-ben sor került egy szakmai műhely minősítésére is ebben a témakörben. A „Fiatal anyák és gyermekük együttes ellátása” című szakmai műhelyre a gyermekjóléti szolgálatok, gyermekvédelmi szakszolgálatok, anyaotthonok, gyermekotthonok, utógondozói otthonok munkatársait és nevelőszülőket várunk 2011 tavaszán.


19

“Segítők segítése” programunk Gyermekvédelmi szakszolgálatban dolgozó szakemberek körében történő vizsgálatok

Általános tapasztalat, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek gyakran csak nehezen képesek megfogalmazni egzakt pontossággal munkájuk szakmai tartalmait, nemritkán bizonytalanok szakmai kompetenciáikban, módszertani tudásukban. Igen kevés hatékony szakmai továbbképzési lehetőséget tartanak számon, továbbá gyakran hiányolják a (szakmai) személyiségük karbantartását segítő, kiégést megelőző formák elérhetőségét, a szupervíziót. A fentiek miatt fontosnak tartottuk, hogy a szakszolgálatoknál dolgozó segítő szakemberek vonatkozásában elinduljon egy program, amelynek keretében készüljenek felmérések a szakmai szükségleteikről, és kerüljön sor a szakszolgálatokban a „segítők segítésének” módszertani szabályainak meghatározására. Ezt a programot Dr. Bede Nóra vezetésével a módszertani támogatás teljes időszakában folytatjuk a szakszolgálatok minél teljesebb körét bevonva. A vizsgálat célja Vizsgálatunk során, a szakmai identitás komplex vizsgálatának és elemzésének segítségével, elsősorban azoknak a fejlesztendő kompetenciáknak az azonosítására törekszünk, amelyeknek a támogatása és fejlesztése javítja a szakszolgálatban dolgozók munkájának hatékonyságát, sikerességét. A vizsgálati minta A kvalitatív vizsgálatokban való részvételre az ország gyermekvédelmi szakszolgálatainak negyven munkatársát szeretnénk felkérni. Egyéni és fókusz csoportos interjúkat tervezünk. 2010-ben 25 félig strukturált interjút már elkészítettünk, elsősorban a fővárosban dolgozó munkatársak körében.


20

A vizsgálati módszer Kvalitatív módszertan segítségével kívánjuk elemezni az egyéni interjúkat, valamint húsz fókusz csoportot, mert ezek átfogó képet adhatnak a pályaszocializációról és a legfontosabb motivációkról, a pályaképről, a szakmai identitás változásairól. Külön hangsúlyt fektetünk a szocializációs források feltárására: a szülői mintákra, a személyes „szenvedésnyomok” azonosítására és mindezek szakmai személyiségbe való transzformációjára. Az eredmények összevetése során külön figyelmet fordítunk a nemek, a segítő szakmában eltöltött idő, a munkakör illetve a szervezeti hierarchiában betöltött hatáskörök egyensúlya kérdéskörének. Ez a felosztás lehetőséget teremt arra, hogy megvizsgáljuk, azonosíthatóak-e egységes szakmai profilok, megküzdési stratégiák, tisztázzuk milyen különbségek vannak a készségek, a szakmai tudás és a kompetenciák tekintetében a megkérdezettek körében. A kvalitatív elemzésekhez alkalmazott interjú kérdéseket a Dr. Bagdy Emőke által létrehozott „Szakmai személyiség gondozásának és fejlődésének” elmélete, valamint releváns kvalitatív módszereken

nyugvó szakirodalmi

összefoglalók alapján

állítottuk fel. Interjúink

struktúrájának kidolgozásakor fontos szempont volt, hogy megragadható legyen a „burn out” ciklikus kialakulási folyamata, valamint feltérképezhetővé váljanak az egyéni élettörténetből származó hatások. Interjú-fonalunk a következő volt: 1. Mi hozott erre a pályára? 2. Mi tart itt téged? 3. Mi fáraszt el? 4. Mi ad kedvet, energiát? 5. Mi a legnehezebb a munkádban? 6. Mi a legkönnyebb a munkádban? 7. Mit és mennyit teszel saját egészségedért, magadért? 8. Hogyan gondozod magadban a reménységet? 9. Milyen problémákat cipelsz magaddal? 10. Kérlek, idézz fel egy személyes pozitív emléket! BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

21

11. Kérlek, idézz fel egy személyes negatív emléket! 12. Kivel és milyen gyakran osztod meg a problémáidat? 13. Mi a hobbid és van-e rá időd? 14. Helyeden vagy-e a világban? (otthonosság érzés vs. kiégettség) A kvalitatív kutatásokról elmondható, hogy elméleti elvárások nélkül indulnak, a hipotézisek „menet közben” fogalmazódnak meg (progresszív fókuszálás): a kutatási probléma meghatározása a kutatással előrehaladva bontakozik ki. Ennek lényege három fázisban bontakozik ki: A. Az adatfelvétel megkezdésével elkezdődik a kategória-fejlesztés, aminek az adatok rendszerezése és megvilágítása a célja. B. Az adatgyűjtés a kategóriák telítéséig folytatódik, ami azt jelenti, hogy további adatokon keresztül vizsgáljuk, hogy megfelelőek-e a kategóriák, mindez módosítja, valamint továbbfejleszti a kategóriarendszert az új adatok tükrében. C. A kategóriákat általános rendszerbe illesztjük és kiterjesztjük más kontextusokra.

Kutatásunk során nem csak az empirikus eredményeinket használjuk az elemzett kategóriák kialakítása, valamint eredményeink elemzése és értelmezése során, hanem a hazai és a külföldi szakirodalmat is áttekintettük. Következő lépés – szakirodalmi áttekintés A korai életszakasz, a felsőoktatási tanulmányok, valamint a munkavállalás első időszakasza nagyon intenzíven meghatározzák a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók későbbi attitűdjét, teljesítményét. Olyan tanulási folyamatok ezek, amik kiemelten fontos részét képezik az ismeret-elsajátításnak, képességfejlesztésnek és a szakmai kompetencia építésének, valamint a személyiség alakulásának. Ezen életkorok kihívásai – mind tudatosan, mind tudattalanul - az önkép számos részletének felülvizsgálatára, átalakítására készteti a szakembereket. Azok számára, akik a kihívások


22

leküzdéséhez szűk eszköztárral rendelkeznek, ezek az időszakok komoly kockázati tényezőt képviselő, mentálhigiénés szempontból veszélyforrásokat hordoznak (burn-out). Ideális esetben ezek az időszakok azok, amik az önreflexióval (Gergely…) és a transzformatív tanulással,

önformálással

(selfauthorship,

Baxter-Magolda,

1998)

az

információk

kezelésében növekvő autonómiával jellemezhetőek, amik jellemzőit a pályakutatással foglalkozó szakemberek különböző szemléleti keretekben megkísérelték már azonosítani. Elméleti keretként a fenomenológiai irányzat fontos eredményeit illetve a szociális tanuláselmélet, a szociál-kognitív életpálya-építési modell (SCCT, Lent, Brown, Larkin 1986) megközelítés friss eredményeit használjuk fel életvezetési készségeire épülő, életvezetési kompetencia modell megalkotása során. Témánk szempontjából mid a pszichoanalitikus, mind a szociál-kognitív megközelítés korszerű értelmezési keretet biztosít, mert integrálni kívánja az életpálya-építéssel kapcsolatos olyan fontos tényezőket, mint a szocializáló környezetből származó tapasztalatok, minták, megerősítések; az érdeklődés, a motiváció elmei; a szakmai pályafutás során is hasznosítható specifikus és terület-független kompetenciák gyakorlása nyomán átélt sikerélmény, és a különféle helyzetekben átélt én-hatékonyság élménye. Figyelembe vesz olyan disztális tényezőket is, amelyek az életpálya építésében perspektivikus gátló vagy serkentő hatást gyakorolhatnak: többek között a munkaerő-piaci trendek, foglalkozások presztízse, a barátoktól és szülőktől nyerhető támogatás is értelmezhető döntési szemponttá válik. Az elmúlt két évtizedben gazdag vizsgálati anyag született az elsőként 1986-ban publikált, Lent és Brown munkássága nyomán a szubjektív én-hatékonyság élményének különböző dimenzióira épülő, az önszabályozási képességet is kezelni képes szociál-kognitív életpályaépítési modell alapjaira. (Lent, Brown, Larkin 1986.) Az általunk áttekintett vizsgálatokban az elmúlt fél évtized során elemezték a személyiségvonások, a negatív attribúciós stílus hatásának szerepét a pályafejlődés folyamatában. Ritkán került sor az élettel való elégedettség mérésére az életpálya építéssel kapcsolatos kérdésekkel összefüggésben. Keveset tudunk arról is, hogy milyen készségek BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

23

gyakorlásának eredményei, és az életvezetés milyen területeivel kapcsolatos sikerek és kudarcok formálják a gyermekvédelmi szakemberek életükkel való elégedettségét, szubjektív én-hatékonyság élményét.

Vizsgálatunk bemutatása során olyan tényezőkre kívánunk kiemelten koncentrálni, amelyek az életvezetési kompetenciára és az ahhoz kapcsolódó készségekből, illetve a készségekhez kapcsolódó énhatékonyság-élmény mintázatból áll össze, melyekre a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozóknak szükségük van ahhoz, hogy eredményesen oldják meg feladataikat. Elképzelésünk szerint, irányadó mutatókhoz juthatunk a fejlesztést és prevenciót szolgáló beavatkozási lehetőségekkel kapcsolatban, és képet kaphatunk a szakemberek életpályaépítési kompetenciájának jellemzőiről. Eddigi eredményeink Munkánk során - azonosítottuk és differenciáltuk a vizsgált célcsoportot - megkezdtük az interjúk felvételét - megkezdtük a kategóriafejlesztést (két, egymástól független kódoló segítségével, ld. 2. sz. melléklet) - áttekintettük a témába vágó szakirodalmat - másodelemzést végeztünk, amelyek a kategóriák tisztázását, valamint a kvalitatív elemzés bemutatását segítik elő. Következő lépések A vizsgálat következő, feltáró szakaszában, az előző eredményeket is használva, a „segítő kapcsolat” munkafeltételeinek és tényezőinek feltárása a cél. A kvalitatív vizsgálat nyomán felvázolt külső feltételek (tágabb és szűkebb szociális környezet szerepe, illetve a segítő közösség, a szervezeti keretek hatása a hivatás alakulására), valamint a belső feltételek (motiváltság, spontán igény, mentális tényezők, együttműködési készség és empátia) feltérképezése mellett, kérdőíves vizsgálatunk a kliensekkel való együttműködési formákat is BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

24

fókuszba állítja. Elsőként arra keressük a választ, hogy a megkérdezettek szerint, az olyan objektív tényezők, mint a szakma keretei, szabályai befolyásolják-e és miként a kliensekkel kötött

„szövetség”,

„szakmai

tér”

szerveződését

és

a

segítő

tevékenységének

eredményességét. Terveink szerint, a projekt során kétszáz kérdőív elemzésére kerül majd sor. Második kérdésként, a szakmai életpálya modell feltérképézését célozzuk, annak reményében, hogy nem csak a jelenlegi szakemberek, hanem az szakma áltel elkötelezett hallgatók sikeres életpályát is támogathatjuk. 5.) Szakellátásban élő kamaszok és fiatal felnőttek ellátása -


-

Kamaszok a szakellátásban

-

Utógondozói ellátás módszertana

-

Speciális szükségletű gyerekek a szakellátásban, vizsgálatukszakértésük-elhelyezésük


2009 júniusában a Fővárosi Tegyesz Befogadó Otthonának munkatársaiból munkacsoport alakult azzal a céllal, hogy áttekintse, és módszertani szempontból feldolgozza a befogadó otthonokra jellemző szakmai sajátosságokat. A cél egy módszertani szakmai anyag kidolgozása volt, amely szakmai ajánlásokat tartalmaz a Befogadó Otthonok számára. 2010 folyamán Lengyel Judit vezetésével elkészült a módszertani tanulmány, 2011 tavaszán várható a kiadvány megjelenése.


25

2011-ben tervezzük országos helyzetkép „felrajzolását” is, szeretnénk összegezni a terepen lévő jelenlegi gyakorlatot. 2010-ben két kollégánk Tóth Melinda pszichológus és Istvánffy Gabriella tanácsadó vezetésével komplex személyiség- és készségfejlesztő programot folytattunk a Befogadó Otthonokban élő kamaszokkal heti 3 órában 15 alkalommal. Módszertani szempontból cél a foglalkozások módszertanának kidolgozása, esettanulmányok készítése, a program közzététele.

Aktuális helyzetkép a befogadásról, Befogadó Otthonokról: A befogadással a Tegyesz átmenetileg otthont nyújt azoknak a gyermekeknek, akiket azonnal és súlyos veszélyhelyzet miatt a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka ideiglenes hatállyal beutal. A beutalást követően a jogszabály 30 napot biztosít a gyámhatóságnak annak eldöntésére, hogy a kiváltó okok megszűnése miatt családjába visszahelyezhető-e

a

gyermek,

vagy

további

gondozásáról

és

elhelyezéséről

a

gyermekvédelmi gondoskodás keretében kell rendelkezni. A gyermekek jellemzően az egész országban (az összes bekerülő 80%-ában) ideiglenes hatályú beutaltként kerülnek a szakellátás hálózatába. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek váratlanul, kritikus körülmények között hagyják el a családjukat, befogadásukkor krízisállapotban vannak. Egyre erősödő országos tendencia, hogy az újonnan bekerülő gyerekek többsége kamaszkorú, akik súlyos beilleszkedési

problémákkal,

magatartás

zavarokkal,

szerhasználattal,

valamint

pszichiátriai ellátást igénylő betegségekkel érkezik a szakellátás rendszerébe. A bekerülő gyermekek a befogadás pillanatában különös segítséget, támogatást, személyre szabott, azonnali

odafigyelést

igényelnek

veszteségük,

lelki

fájdalmaik

enyhítésére.

Krízisintervencióról van szó, amit minden családjától elválasztott gyermeknek meg kell kapnia. BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

26

Három év alatti gyermekeknek egyértelműen a befogadó nevelőcsaládok jelentenék a megnyugtató megoldást, és ilyen esetekben egészen kamaszkorig javasolható ez az elhelyezési forma, ha rendelkezésre állnak felkészített, külön támogatásban részesülő, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló nevelőcsaládok, akik egyszerre legfeljebb egy-két gyermek befogadását valósítanák meg. A kamaszok számára viszont egyértelműen a Befogadó otthon jelenthet segítséget a befogadáskori krízishelyzetben. A befogadó otthonok jelenleg igen fontos szerepet játszanak abban is, hogy az indokolatlanul beutalt gyerekek mielőbb hazajussanak. A befogadó otthon jelenleg az egyetlen olyan gondozási hely típus, amelynek nem érdeke a gyermekek bent tartása, sőt intézményi érdeke egybeesik a gyerekek mielőbbi hazagondozásával. Azokban a megyékben, ahol az ideiglenes hatállyal beutalt gyerekeket befogadó otthon hiányában nevelőszülői családokban helyezik el, a gyerekek sokkal kevésbé jutnak haza, túlnyomó többségük átmeneti nevelésbe kerül és marad szakellátottként a nevelőcsaládban. Hasonló érdekellentét rajzolódik ki a gyermekotthonokban befogadásra került ideiglenes hatályú beutalt gyerekek esetében is, a nevelésbevételi eljárás és elhelyezés automatizmusa az intézményi érdekeket szolgálja ki, s nem a gyermek valódi ellátási szükségleteire ad választ.

Fejlesztési javaslatok: A területi szakellátás igényei szerint a befogadó otthonok megerősítése, szakmai és gazdasági szempontok szerint is jelenleg a befogadó otthonok létrehozása, működtetése rövid és hosszútávon is megtérülő befektetés. A személyi-tárgyi feltételek pontos megfogalmazása - az ellátási forma sajátosságai megkövetelik, hogy a csoportokhoz rendelt szakmai létszám és a normatíva emelése, a férőhely csoportonkénti csökkentése a speciális csoportokéval megegyező szintre történjen. Befogadó feladatokat ellátó hivatásos nevelőszülők toborzása, kiválasztása és felkészítő képzése – megtervezett folyamatként előzetes szükségletfelmérés és kutatások alapján BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

27

Kamaszok a szakellátásban 2010 őszén a kormányzat gyermekvédelmi szakellátásra vonatkozó átalakítási és fejlesztési szándékait érzékelve módszertani munkánk keretében megfogalmaztuk a szakterületen legerőteljesebben jelenlévő problémákat és megtettük fejlesztési javaslatainkat. A koncepció kidolgozásakor felhasználtuk minden eddigi országos módszertani munkánk tapasztalatait, széles körben egyeztettünk a terepen dolgozó szakemberekkel. Az alábbiakban a szakmai tanulmány „Kamaszok és fiatalok a szakellátásban” fejezetének megállapításait, javaslatait adjuk itt közre. A tanulmány megírásában közreműködött Dr. Bede Nóra és Miklósi Balázs. A szakellátásban élő gyerekek és fiatalok több mint fele 14 évnél idősebb. A törvény hatályba lépése óta a gyermekvédelmi szakellátást igénybe vevők életkori megoszlásában igen jelentős átrendeződés, súlypont eltolódás tapasztalható. Az újonnan szakellátásba bekerülők több mint felét a 10 év feletti korosztály adja, ezen belül is a 12-13 év felettiek túlsúlya mutatható ki. Az utóbbi két-három év adatai azt mutatják, hogy a 12 év feletti korosztályon belül folyamatosan növekvő a 16-18 éves korosztály aránya (2010-ben már meghaladja az összes bekerülő 20%-át!). Összefoglalva: egyre erősödő tendenciaként jelentkezik, hogy mind a szakellátásban élő, mind pedig az újonnan bekerülő gyerekek többsége kamaszkorú. A kamaszkorban bekerülő gyerekek többsége súlyos beilleszkedési problémákkal, magatartás zavarokkal, szerhasználattal, valamint pszichiátriai ellátást igénylő betegségekkel érkezik a szakellátás rendszerébe. Ezeknek a gyerekeknek, fiataloknak nem családpótló ellátásra van szüksége, hanem sokkal inkább differenciált, terápiás hatású, célzott szolgáltatásokat nyújtó, felzárkóztató, önálló életre felkészítő, személyességet biztosító közösségekre, szilárd értékrendszert közvetítő intézményekre. Véleményünk szerint a gyermekotthoni ellátás átalakítását a jelenlegi intézményrendszerre építkezve kell megkezdeni. Célunk az, hogy a lehető legkisebb beruházás mellett érjünk el a jelenlegi struktúra átalakításával, szolgáltatási maximumot. A szakellátásba kerülők 60%-át BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

28

kitevőkről elmondható, hogy többségük átlagosan 2-3 évvel túlkoros az iskolában, ami komoly megpróbáltatás elé állítja, az immáron belső iskolákkal kevéssé vagy egyáltalán nem rendelkező szakellátó intézményhálózatot. A magántanulói státus, mint álmegoldás további hátrányokat idéz elő e gyermekek életében. Ahogy azt fentebb láttuk az elmúlt évek adatai alapján, a szakellátásba elhelyezett gyermekek között kikristályosodni látszik egy korosztály, a 16-18 éveseké, akikre álláspontunk szerint eltérő szabályozás, illetve szakmai szabályok megfogalmazása elkerülhetetlenné vált. Tisztán látjuk, hogy a gyermekekkel kapcsolatos társadalmi vélekedések, elvárások, a mindenkori gyerekfelfogás nemcsak nagyon változatos, hanem tartalma is egy adott közösség

céljainak

és

körülményeinek

függvényében

állandóan

változik.

Megkockáztathatjuk, hogy a gyermekről, a gyermekek társadalmi státuszáról, a gyermeklétről való gondolkodás, röviden a gyermekfelfogás szignifikánsan különbözik az egyes történeti korokban, más és más a különböző civilizációk és vallások tanítása szerint, de akár ugyanabban a korban, ugyanabban a kultúrában is különböznek az eltérő társadalmi osztályok, csoportok értékítéletei az ideális gyermekképről, a gyermek szerepéről, helyesnek ítélt viselkedéséről. Az uralkodónak mondott közösségi tapasztalat, vagy az adott kort meghatározó szellemi irányzatok gyermekfelfogása számottevően alakítja az emberek gondolkodását, de maga a gyermekfelfogás is dinamikusan alakul környezete anyagi-szellemi változásainak következtében. Ennek tükrében elfogadható az a hétköznapi tapasztalat, hogy akár tíz éven belül is újradefiniálódhatnak olyan fogalmak, mint a pubertáskor, normatív krízis, deviancia, speciális szükséglet. Példaként a kamaszkort emeljük ki, hiszen korábban a tizenhat, tizennyolc éves korosztály viselkedésének jellemzőit foglalta magába, míg ma a tizenhárom, tizennégy éves korosztály jellemzése során is használjuk a fogalmat. Ehhez hasonlóan, korábban a speciális szükségletű gyermekek meghatározásában a drogérintettség, mint kritérium szerepelt, azonban mértékadó kutatások szerint, manapság a középiskolás korosztály több mint 50 %-a próbált már ki pszichoaktív szert. BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

29

Elmondhatjuk tehát, hogy a korábbiaktól eltérő kamaszkori igények, szükségletek jelentek meg a fiatalok körében, ezek kielégítésére azonban egy gyermekotthon nem kínál, nem kínálhat releváns válaszokat. Valójában nem példa nélkül való ennek a korosztálynak az eltérő megítélése a különböző jogágakban, hiszen ha a büntető szabályokat nézzük, a 16. életévét betöltött gyermek több szempontból is más megítélés alá esik. A Családjogi törvény értelmében a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötése engedélyezhető, amivel a nagykorúságát is megszerzi. Ugyancsak engedélyezhető számára a szülői ház elhagyása. A munka világában ez a korosztály munkavállalóként is megjelenhet. S ugyancsak ez a korosztály gépjárművezetői jogosítványt szerezhet. Ezen szabályok bizonyára azért születtek, mert úgy ítélte meg a jogalkotó, hogy az ehhez a korcsoporthoz tartozó fiatalok képesek meghatározott kérdésekben „felnőtt” felelősséggel döntést hozni, saját ügyükben eljárni. Ellentmond a fentieknek a jelenlegi intézményhálózatot jellemző számos sajátosság. Már maga az elnevezés (gyermekotthon) is azt sugallja, hogy gyermekekről, nem pedig fiatalokról, fiatal felnőttekről gondoskodik az intézmény. Véleményünk szerint, a jelenlegi intézményi hálózat struktúrája alkalmas keretet ad a fiatalok ellátására, azonban szolgáltatásait bővíteni kell, az egyes intézményeknek a problémákra és a korosztály igényeire fókuszáló szolgáltatásprofilt kell kialakítaniuk. Vegyük sorra a működésben zavart okozó problémákat: •A kamaszok nem tartózkodnak a gyermekotthonok területén, szökésben vannak, a szökések miatt speciális ellátásba kerülnek. E kriminalizálódási folyamat végén gyakran kerül sor speciális szükséglet megállapítására, mely speciális szükségletet azonban a kezdetektől nem adekvát elhelyezési megoldás idézte elő, így ha véletlenül lenne is speciális férőhely, a fiatal ott történő elhelyezése semmiképpen nem tekinthető az eredeti probléma kezelésének, csupán az ellátás hiányosságai által előidézett tünetre adott válasznak. •Iskolai teljesítményük nem éri el a társadalom által elvárt szintet. •Motiválatlanságuk megszüntetésére nincs megfelelő eszköze a szakellátóknak, az iskola nem kívánatos hely a fiatalok számára. BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

30

•Speciális ellátásban részesülő kamaszok hozott problémái felerősítik egymást, a velük kapcsolatba kerülő szakemberek nehezen érnek el tartós viselkedésváltozást náluk. •A gyermekotthonok „hotel” szolgáltatásai ellenérdekeltté teszik a fiatalokat az önállóság mihamarabbi megszerzésében. A jól felszerelt otthonok hamis valósága becsapja az ellátottakat. Elképzelésünk szerint, az intézmények egymásra épülő modelljében a kamaszok ellátása a nyitott ifjúsági otthontól a zártabb, speciális ellátást nyújtó intézményen át haladhat, a fiatalok

elhelyezése

pedig

személyiségállapotuk,

iskolai

teljesítményük,

valamit

kooperációjuk függvényében alakul. Lényeges megfigyelés, hogy az intézmények közötti gyors és könnyebb átjárhatóság nagymértékben növelné a szakmai hatékonyságot, hiszen a „befogadás”, az adaptáció, valamint az elbocsájtás, reintegráció csak ennek megvalósulása után válik biztonságossá. Az ifjúsági otthon, egy nyitott, a kamaszok igényeit kielégítő gyermekotthon, egy olyan intézményes háttér, ami biztonságot nyújt, és olyan szolgáltatásokat, támogatásokat tesz lehetővé, ami segíti az ellátottakat, hogy családjukba térjenek vissza. Meggyőződésünk, hogy a 16-18 éves korosztály magatartási problémáinak, az átlagostól eltérő viselkedésének megváltoztatására a családból való kiemelés vagy az azzal való fenyegetődzés nem alkalmas megoldás. Ez csak a felnőtt társadalommal szembeni ellenállást, bizalmatlanságot növeli, de semmiképpen sem teremt alapot a nem megfelelő magatartás korrigálására. Ami a legfontosabb, tapasztalataink szerint ugyan büntetésként élik meg a gondozásba vételt, de a büntetést igazságtalannak tekintik, és semmiképpen sem hozzák összefüggésbe korábbi magatartásukkal. Nem feltétlen kell, hogy a fiatal folyamatosan az ifjúsági otthonban tartózkodjon, hiszen ezen életciklusban lévők sajátossága, hogy nem feltétlen maradnak otthon, a külvilággal való kapcsolat, a világban való helytállás fontos kihívás számukra. Ebben az ellátási formában a kritérium a szakemberekkel való együttműködés. A zártabb, speciális ellátást nyújtó intézményekbe azok a fiatalok kerülnek, akik krízisben, vagy veszélyeztetett helyzetben vannak, és azonnali beavatkozást igényelnek. A szegregáció BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

31

esetükben éppen a krízisintervenció kapcsán válik hangsúlyossá, mert elképzelésünk szerint, ez a mostaninál zártabb terápiás teret biztosítana számukra. Példaként az adaptáció kérdéskörét említhetjük: egy folyamatosan szökésben lévő gyermek hazatértekor biztosítani kellene egy olyan beilleszkedési időszakot, amikor nem szökhet meg ismét és a szakemberek el tudják kezdeni a vele való foglalkozást. Erre jelenleg csak nevelési felügyelet elrendelésével van lehetőség, ami azonban a tapasztalatok szerint rendkívül körvonalazatlan mind tárgyi, mind szakmai tartalmát illetően, valamint sok időt vesz igénybe egy olyan helyzetben, amikor az idő kulcsfontossággal bír. Meggyőződésünk szerint, ennek a modellnek strukturális alapjai léteznek a gyermekvédelmi hálózatban, sőt a nyitott ifjúsági otthon számos tartalmi része megvalósul, igaz nem kimondva. A szökésben lévő gyermekek legnagyobb része tartja az intézménnyel, a szakemberekkel a kapcsolatot személyesen, telefonon, email formájában, azonban a jelenlegi jogszabály értelmében mégis köröztetni kell a rendőrséggel. Ez az ellátási forma tehát, már működik, nevén kell nevezni, és akkor kontrollálhatóvá válik. A modell kétségtelen előnye a fiatalok motivációjának (iskolába járás, együttműködés, stb.) felkeltése, valamint valós szükségleteik kielégítése. Azokban az esetekben, amikor a fiatalokról egyértelműen kijelenthető, hogy ön és közveszélyesek, ideértve a bűnelkövetőket is, külön modellt tervezünk, a jelenlegi minisztériumi fenntartású javítóintézetek mellett működő speciális csoportok mintájára. Egy szigorú napi és pedagógiai renddel működő zárt speciális gyermekotthon kialakítását tartjuk kívánatosnak. Szakmai programja megegyezik az előbb leírt speciális gyermekotthonokéval, a különbség az oktatás megszervezése (belső iskola, szakoktatás), és a sokkal szigorúbb, szervezettebb napirend betartatása. Az intézmény regionális hatáskörrel is működhetne, fenntartója a megye vagy főváros. Az előbbiekkel összefüggésben kiemeljük az iskoláztatás problémakörét. Különösen fontos erről beszélnünk, hiszen a tárgyalt célcsoport tagjai között igen magas számban vannak olyan fiatalok, akik legálisan nem járnak iskolába úgy, hogy az iskola által felajánlott magántanulói BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

32

státuszt választják. Szakmai meggyőződésünk, hogy a 14 év feletti, halmozott hátrányokkal kamaszkorba bekerülő fiatalok számára kulcsfontosságú az iskolai lemaradásokat pótló, a munkaerőpiacon hasznosítható tudást, képzettséget jelentő oktatás és ezzel párhuzamosan a devianciáikat csökkentő, korrigáló, befolyásoló nevelő hatású iskoláztatás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kvázi „belső iskola” forma, párosulva alternatív pedagógiai programokkal jó megoldást jelentene a fiatalok számára. A „belső iskola” külön - oktató, nevelő munkára érvényes - működési engedély nélkül végezne közoktatási feladatokat. A gondozásba vont fiatalok tanulói jogviszonyukat az eredeti oktatási intézményben megtartva, onnan magántanulói státusszal vagy egyéni tanrenddel kapnának lehetőséget eltávozásra. A gyermekotthon az iskolai eltávozás idejére megigényelheti az iskola számára nyújtott állami normatív támogatás teljes összegét. Ez az intézkedés az oktatási intézmény anyagi helyzetét nem befolyásolná, hiszen az iskola a magántanulói státuszú diákok után egyébként sem kap állami normatív támogatást. A gyermekotthonban végzett oktató munka eredményességét az anyaiskola tanári kara értékelheti negyedéves vizsgák keretében. Az egyéni oktató munka folyamatát, a szakértői bizottság időszakos személyes vizsgálatokkal segíti. Az ellátórendszer átalakítása során fókuszba kell helyezni a kamaszok szükségleteit (speciális szükségleteit) kielégítő adekvát ellátásokat, speciális gyermekotthonok/ifjúsági otthonok, lakásotthonok, valamint szakiskolák fenntartását. Ezek az iskolák a szakellátási hálózat iskolái lehetnek. A gyermekvédelmi szakellátásban élő kamaszok mellett az ilyen típusú iskolák és az ottani pedagógiai-oktatási programok iránt nagy az igény a hátrányos helyzetű, de még családban tartható gyerekek vonatkozásában is. Átmeneti jellegű, felmérés után meghatározott ideig tartó, kimenetet mérő intézményekről beszélünk itt. Célját tekintve a „küldő” iskolába visszakerülés lehetőségét kitűző intézmény, a problématípusoknak megfelelő alternatív pedagógiákkal működik együtt. Ez az oktatási forma egyértelműen hiánypótló közoktatási szolgáltatásként is megjelenhetne a területen.


33

Utógondozói ellátás módszertana

Munkatervünk szerint, feladatvállalás alapján elkészült és 2010 tavaszán megjelent az utógondozói ellátással kapcsolatos módszertani szakmai kiadványunk film és zene melléklettel: Balogh Dániel, Dr. Bede Nóra, Felméry Tamás, Kuslits Gábor, Móga Mária, Németh Katalin, Rakos Eszter, Simon Balázs, Szabó Áron : „…sokan vagyunk egyedül…” Módszertani Kiadványok I. Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Budapest, 2009. A kiadványt eljuttattuk a megyei szakszolgálatokhoz, kijelölt gyermekvédelmi módszertani intézményekhez, gyermekotthonokhoz és természetesen a Fővárosi Tegyesz honlapján is elérhetővé tettük, megtekinthető itt: http://www.tegyesz.hu/file/Magunkrol/Otthonaink/Utogondozo_otthon/utg_tan_teljes_pdf .pdf A kiadvány szerzői, a szakértői csoport tagjai túlnyomórészt a Fővárosi Tegyesz Utógondozó Otthonának munkatársai voltak Kuslits Gábor vezetésével. A módszertani kézikönyv az utógondozói ellátással kapcsolatos folyamatok leírását, kompetenciákat, dokumentum mintákat, valamint esettanulmányokat, tapasztalatokon alapuló gyakorlatközeli szakmai tanulmányokat és egy vizsgálatot tartalmaz. A cél az utógondozott fiatalokkal foglalkozó gyermekvédelmi szakemberek és intézmények (önálló utógondozói otthonok, gyermekotthonok) számára korszerű, hatékony segítséget és lehetséges szakmai megoldás-, kezelésmódokat bemutatni, valamint ösztönözni a saját, „személyre szabott” gyakorlat kidolgozására.


34

Az utógondozói ellátás területének aktuális kérdései, fejlesztési javaslatok: A gyermekotthonban ellátott fiatalok szükségletei sok esetben nem találkoznak az intézmény rendjében és működésében meghatározottakkal. Az eredményes utógondozói ellátás, mint a gyermekvédelmi szakellátás utolsó lába, sok esetben nem valósulhat meg máshol, mint a fiatal felnőtt előző gondozási helyétől független intézményben. Jellemzően azokról a fiatalokról beszélünk itt, akik valamilyen kudarc után kérik az utógondozói ellátásuk (újból)i elrendelését. Az utógondozói ellátás történhet külső férőhelyen és történhet szakmailag önálló, szükséglet szerinti ellátást nyújtó, a gyermekotthoninál sokkal olcsóbban fenntartható önálló utógondozó otthonban. A külső férőhelyek működtetője sok esetben maga a Tegyesz, ami a szakmai segítség és az önállóság szempontjából igen fontos tényező. Az utógondozó otthonokban a mentori rendszerű, egyéni esetkezelést preferáló gondozási technikákat kell előnyben részesíteni, ami a fiatal autonómiájára és felelősségére épülő, közösségteremtő segítő kapcsolat. Ebben az esetben megvalósítható a szakmailag igen támogatható szükséglet-szerinti ellátás, ami nagyságrendekkel költséghatékonyabb, mint a jelenlegi gyermekotthoni gyakorlat. Ezzel párhuzamosan erősíteni kell a külső férőhelyek igénybevételét, amivel alkalmassá tehetők a fiatalok az önállóbb életvitelre. Külön is szót kell ejteni a volt speciális szükségletű fiatal felnőttekről és a kísérő nélkül hazánkba érkező ellátottakról, akik az ellátó rendszeren belül, - nagykorúságukat követően szinte kizárólag az utógondozó otthonokban tudnak megfelelő gondozáshoz jutni. A Magyarországra érkező kísérőnélküli kiskorúak ellátása, a gyermekvédelmi szakellátás feladatkörébe tartozik. A nagykorúvá váló menekültek, befogadottak és oltalmazottak számára érdemi utógondozói ellátás csak a nagyvárosokban – megyeszékhelyeken és Budapesten - képzelhető el, mivel a menekültekkel való szociális munkát ki kell egészíteni, a hazánkban lakó idegen ajkú kolóniák természetes támaszával is. Ezek a csoportok mindig egy-egy nagyváros életéhez kapcsolódnak, ott alakítottak ki maguknak egzisztenciát, ott gyakorolják szokásaikat (vallás), így az e körbe tartozó fiatalok utógondozása sem történhet meg máshol. BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

35

Az utógondozói ellátáshoz kapcsolódik az otthonteremtési támogatás ügyintézés is. Az otthonteremtési támogatást segítő utógondozás folyamata, nem képzelhető el a Tegyesz nyilvántartása nélkül. Azok a fiatalok, akik otthonteremtési támogatásuk igénylésekor a jogosultsági idő vége felé járnak, igénylésükhöz szinte kivétel nélkül csak a Tegyesztől tudnak érdemi segítséget kapni. Kívánatosnak tartjuk a gyermekvédelmi szakellátásban nagykorúvá váltak otthonteremtési támogatáshoz jutását segítő gyermekvédelmi inkubátorházak létrehozását a Szakszolgálat keretei között, ahol az ehhez szükséges szakmai háttér (könyvelő, jogász, szociális munkás) és

infrastruktúra

(számítógép,

internet,

posta)

adott.

Véleményünk

szerint

a

gyermekvédelmi szakellátásban felnőtt fiatal felnőttek érdekéből következően, a Tegyesz nem mondhat le az utógondozásról és az utógondozói ellátáshoz kapcsolódó feladatairól. Speciális szükségletű gyerekek a szakellátásban vizsgálatuk-szakértésük-elhelyezésük

A speciális szükségletű gyermekek szakértői vizsgálatáról, elhelyezésének nehézségeiről valamint a számukra nyújtott szolgáltatások elégtelenségéről szóló szakmai diskurzusok áttekintése és az országos helyzet vizsgálata a módszertani feladatellátás ötéves időtartama alatt kiemelt szakterülete a Fővárosi Tegyesznek. A

következőkben

összefoglaljuk

a

speciális

ellátás

szakmai

fórumának

és

munkacsoportjának munkáját. A Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat módszertani tevékenysége keretében 2009 szeptemberében alapította meg Speciális Ellátás Módszertani Munkacsoportját, Hajduné Kálmán Margit vezetésével. A munkacsoport feladataként jelölte meg a speciális ellátást nyújtó intézmények Szakmai Fórumának megrendezését, ami szakmai konzultációs lehetőséget, tapasztalatcserét biztosít az országban működő speciális ellátást nyújtó intézmények számára, valamint lehetővé teszi a speciális ellátásban kialakult gyakorlatok megismerését és a különböző ellátási formákban tapasztalt problémák felvetését. BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

36

A munkacsoport egyúttal célul tűzte maga elé, hogy a szakterület számára módszertani ajánlást készít. Munkánk során arra törekszünk, hogy összegyűjtsük és rögzítsük mindazt, amiben a speciális ellátási forma eltér a gyermekvédelem egyéb, otthont nyújtó ellátásától. Az elmúlt időben nyolc Szakmai Fórum került megrendezésre (két alkalommal a Fővárosi Tegyeszben, majd Tiszadobon, Esztergomban, Zalaegerszegen, Rákospalotán, valamint a Kalocsai Gyermekotthonban és a budapesti Béke Gyermekotthonban), további tizenkét alkalommal a módszertani munkacsoport tartott megbeszélést. A Szakmai Fórumokon megjelent mintegy nyolcvan szakember huszonhat intézményt képviselt. Helyzetkép A szakszolgálat a Szakmai Fórum szervezésekor azt tapasztalta, hogy nincs naprakész nyilvántartás az intézményekről. Megfelelő címlista hiányában a gondozási helyek nem ismerték egymást, egymás munkájáról nem értesültek, közöttük szakmai kapcsolat nem alakult ki. Ezért a Fórum azt tekintette első feladatának, hogy összeállítsa az országban speciális ellátást nyújtó intézmények elérhetőségét, majd ezt követően szakmai beszélgetésre hívta az érintetteket. Az elérhető speciális ellátás feltérképezésének igénye összhangban áll azzal a módszertani felvetéssel, miszerint a jelenlegi speciális gyermekotthonok szolgáltatásai több okból nem reprezentálják a valós speciális szükségleteket, így a szakmai alapelvek felállításához legitim alap megteremtésére van szükség. . A munka első lépéseként egy „probléma-lista” összeállítására vállalkoztunk. E dokumentum alapját azok a feltérképezett problémák adták, amelyeket a személyes találkozókon, illetve a találkozók után, a közösen felvetett kérdéseket továbbgondolva sikerült rögzítenünk.


37

A Szakmai Fórumon felmerült gyakorlati kérdések alapján öt olyan témakört sikerült azonosítani, amelyek jelentős fontosságúak a speciális ellátás javítása szempontjából. Ezek a következők: •

Befogadás – Adaptáció – Elbocsátás

•

Nevelési Felügyelet

•

Oktatás

•

Szakmai feltételek

•

Terápiás lehetőségek

A felsorolt témák mentén megalakultak a szakmai műhelyek, melyek feladata a problémás terület részletesebb feltárása, a problémák azonosítása, a javaslatok megfogalmazása, kidolgozása lett. Az ilyen módszeres feltárás komoly segítséget nyújthat a speciális ellátás területén

dolgozó

szakembereknek,

egyes

jól

behatárolható

nehézség

esetén

algoritmizálhatja a megteendő további lépéseket, segítséget nyújthat a megoldások kereséséhez, a hatékony módszerek kiválasztásához, az együttműködésben rejlő lehetőségek felismeréséhez. A probléma-katalógus kidolgozása kapcsán jutottunk el ahhoz a csoportosításhoz, ami munkaanyagunk vázát képezi. A feltárt problémák csoportokba rendezve 1. A gyermekek speciális ellátásba kerülésének nehézségei a. A gyermekek tünetei, illetve háttérproblémáik alapján nincsenek megfelelően nevesítve a probléma-profilok, emiatt előfordul, hogy egy csoporton belül kerülnek elhelyezésre olyan gyermekek, akiknek különböző típusú ellátásra van szükségük. b. Klasszikus

pszichiátriai

kórképek

gyermekkori

megnyilvánulásaiban

szenvedők, esetenként pszichotikus állapotban lévő gyerekek ellátása nem


38

megoldott, illetve súlyos drogfüggő kiskorúak ellátása is csak részben megoldott. 2. A speciális ellátás megkezdésének és megszüntetésének nehézségei 3. A nevelési felügyelet szabályozatlansága 4. A biztonsági elkülönítő kialakításának szabályozatlansága 5. A gyermekek oktatásának problémái. 6. A speciális ellátás időtartamának dilemmái 7. A társszakmák (oktatás, egészségügy) elzárkózása a határterületek ellátásától 8. Szakemberek képzésének, továbbképzésének, szupervíziójának hiánya 9. Strukturális problémák: a. Az intézmény jellemzői b. Tárgyi feltételek c. Személyi feltételek Eddig elért eredmények, tapasztalatok feldolgozása Jelentős eredménynek tekinthető, hogy a területen szerzett tapasztalatok alátámasztották azt a feltételezést, hogy a gyakorlati munkát végzőknek szükségük van a Szakmai Fórum működésére és tapasztalataira, a közös gondolkodásra. Egyértelművé vált egyúttal az is, hogy a speciális ellátáson belül vannak olyan „súlyponti” problémák, amelyekre korábban az otthonok mindegyike egyedül próbált alternatív megoldást találni. A

Szakmai

Fórum

találkozói

speciális

ellátást

nyújtó

intézményekben

kerülnek

megrendezésre, s ily módon minden érdeklődő kollégának alkalma nyílik arra, hogy az adott intézmény működésébe, sajátos gyakorlatába, tapasztalataiba betekintést nyerjen. A Fórum szervezésekor további fontos szempont volt, hogy az intézmények megismerésén túl, lehetőség legyen egy- egy témakör csoportos, vagy plenáris ülés formájában történő elemzésére is. Tiszadobon a nevelési felügyelet, Esztergomban a kiscsoportos keretek közötti működés problémáinak megbeszélésére került sor. Zalaegerszegen 2010 októberében a speciális szükségletű gyerekek oktatási lehetőségeire fókuszáltunk. BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

39

A műhelymunka résztvevői személyesen is felvették a kapcsolatot az újonnan alakult,átalakult intézményekkel, s így betekinthettek a Szigetváron, Szedresben és Békésben működő speciális gyermekotthonok munkájába. A látogatások egyik fontos célja az volt, hogy a nehezebben elérhető intézmények szakemberei is bekapcsolódjanak a közös munkába, személyes kapcsolatok alakulhassanak ki, sor kerülhessen az adott intézmény alaposabb megismerése. A Szakmai Fórum működtetésén túl, a műhelymunka témavezetői, a csoporttagokkal kibővülve, havi rendszerességgel találkoznak és a probléma-feltárás, probléma-azonosítás módszerével igyekeznek rávilágítani arra, hogy az így megfogalmazott gondokat valójában az ellátás mely területének fejlesztésével, törvényi szabályozásának megváltoztatásával lehetne orvosolni. A résztvevők által kidolgozott és a Szakmai Fórum által megvitatott munkaanyag – módszertani ajánlás - elsősorban azokra a speciális ellátást nehezítő problémakörökre fókuszál, amelyek eddig feltárásra kerültek. Javaslataink arra irányulnak, hogy választ adjanak a felmerült nehézségekre, és alapját képezhessék a szükséges jogszabályi változásoknak, illetve a szakmai- és rendszerfejlesztésnek. A munkaanyag végleges változata várhatóan 2011 tavaszára készül el. A munkacsoportok eredményeiről a Gyermekvédelmi Napok keretében is tájékoztatást adunk, valamint a Tegyesz honlapján is nyomon követhetők a Fórum hírei, eredményei. 6.) Területi gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzetének felmérése -

„Tegyesz koncepció”

-

Szakmai ellenőrzések

Az országos módszertani program keretében „A gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzetének és módszertani szükségleteinek felmérése” címmel 2009 óta átfogó felmérést készítünk Békés Zoltán és Kiss Máté közreműködésével a szakszolgálatok reális és konkrét BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

40

módszertani szükségleteiről és igényeiről. A cél megvizsgálni, hogy

a területi

gyermekvédelmi szakszolgáltatásokat a 19 megyében és a fővárosban ma nyújtó intézmények, valamint a bennük dolgozó szakemberek milyen módszertani szükségletekkel rendelkeznek. Aligha szorul magyarázatra, hogy a mai valóságos módszertani szükségletek megismerése elképzelhetetlen a tegyeszek reális helyzetének korrekt ismerete nélkül. Ezért a felmérő munkába bekapcsoltuk a módszertani szükségletek szempontjából fontos működési feltételek vizsgálatát és elemzését. Meggyőződésük szerint a jelenlegi közigazgatási és önkormányzati rendszerben, és a gyermekvédelmi gondoskodás ahhoz igazodó rendszerében a tegyeszek nélkülözhetetlen kulcsszerepet játszanak abban, hogy a gyermekvédelmi ellátórendszer, ezen belül a szakellátás igazodjon a gondoskodásra szoruló, illetve azt „igénybevevő” gyermekek és fiatalok legjobb érdekéhez. A tegyeszek kikapcsolása azonnal kaotikus állapotok kialakulásához vezetne a súlyos belső érdekütközésektől terhelt ellátórendszerben. Ezért a tegyeszek szerepének újragondolása szorosan összefügg a közigazgatási és önkormányzati rendszer átfogó reformjával. E reform megvalósulása a hazai gyermekvédelmet is újragondolásra fogja kényszeríteni. A fenti reform nélkül azonban minden belső átalakítás a gyermekvédelmi rendszer összeomlásával fenyeget. Kutatásunk során nemcsak abból indulnak ki tehát, hogy a törvény és a nyomában keletkezett jogszabályok mit írnak elő a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatások számára, hanem abból is, hogy azok nyújtása milyen helyzetben-állapotban van napjainkban a tegyeszekben. Kutatási eredményeink és módszertani tapasztalataink a jogalkotó és döntéshozó szakemberek mellett azoknak a szakmai szolgálatoknak a javára is válik majdan, amelyek reményünk szerint a megújult tegyeszek lesznek. A felmérés során tekintettel vagyunk a tegyeszek közti alábbi jelentős különbségekre:


41

1. A területi hálózat méretei szerint: óriási különbséget jelent, hogy egy megyei szakellátási hálózat 400-600, vagy esetleg 1 500-2 000, vagy még több ellátottról gondoskodik egy időben. Ettől függően más a gondozási helyek száma, az ellátási kínálat differenciáltsága stb., és erősen különbözőek a tegyeszek szervezeti és működési jellemzői is. 2. A területi hálózat által nyújtott ellátási kínálat jellemzői (a nevelőszülői ellátás, az utógondozói ellátás aránya és formái stb.) és a férőhely kihasználtság. 3. A területi hálózat működési jellemzői: a beáramlás és kiáramlás, a befogadás és a hazagondozás sajátosságai. 4. A fenntartó: feltételezésünk szerint a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatások működtetése és nyújtása szempontjából jelentős különbséget teremt, ha nem a területi önkormányzat a tegyesz fenntartója. 5. A szakellátás finanszírozásának megyei jellemzői: nagy különbség van aszerint, hogy a fenntartó milyen mértékben képes és hajlandó kiegészíteni a normatívát. 6. A megyei jogú városok közreműködése a szakellátásban szintén jelentős különbséget mutat. 7. A tegyeszek hálózati helyzete: a többi szakellátási intézménytől független, különálló tegyesz

helyzete

és

feladatai

erősen

eltérhetnek

a

többi

intézménnyel

egybeszervezett, megyei gyermekvédelmi központként működő szakszolgálatétól, valamint több részre osztott területi hálózatban nyújtott szakszolgáltatásoktól. Az is fontos, hogy a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatásokat egy vagy több intézmény működteti a megyében. 8. A beutaltak befogadásának a módja, befogadó otthon működtetése: nagy különbség, hogy az új beutaltak befogadása a tegyeszben, vagy a gondozási helyeken történik, azaz a tegyesz működtet-e befogadó otthont, amely elvégzi a beutaltak nagy BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

42

többségének a befogadását és a rövid időn belül hazagondozható gondozottak kiszűrését. 9. Az ellátottakkal és ellátásokkal kapcsolatos nyilvántartások, adatbázisok és informatika helyzete és az adatszolgáltatás állapota: a mára már mindenütt egységes szoftverháttérrel gépen tárolt adatbázisok hozzáférhetősége az ügyintézés és a szakmai elemzések számára szintén erős differenciáló tényező. 10. A módszertani szaktanácsadás körébe tartozó tevékenység (tanácsadás, konzultációkműhelyek- konferenciák, képzések-továbbképzés, elemzések-vizsgálatok, kiadványok stb.) feltételei és helyzete nyilvánvalóan erősen differenciálja egy-egy tegyesz szakmai helyzetét és a belül keletkező módszertani szükségleteket. 11. A szakember-ellátottság és a szakmai munkavégzés jellemzői – más, részben már felsorolt – tényezőkkel összefüggésben szintén jelentős különbséget mutat. Mindezek a tényezők elvben jelentősen befolyásolják azt, hogy a tegyeszek és munkatársaik milyen módszertani szükségletekkel rendelkeznek. Az intézmények helyzetétől és működési jellemzőiktől függően gyökeresen eltérő lehet e szükségletek tartalma, különböző elemeinek aránya, a módszertani fejlesztés esélyei, lehetséges célja és feladatai stb. Nyilvánvalóan erősen eltérő szerep vár a módszertani fejlesztést célzó erőfeszítésekre ott, ahol a napi túlélés feladatai dominálnak, és ott, ahol kielégítően biztosítottak a szakmai feladatellátás feltételei. A felmérés egyik feladata, hogy kiderítse, hogy e két szélsőség között milyen változatok találhatók, és azok milyen különböző módszertani fejlesztési stratégiákat tesznek indokolttá, illetve alakítanak ki ténylegesen. Tekintettel vagyunk arra, hogy bizonyos értelemben versenyfutásban vagyunk az idővel. Ez részben azzal jár, hogy a 2010-es kormányváltás nyomán a gyermekvédelmi szakellátást érintő átalakítások egyes megszűnő vagy átalakuló szakszolgáltatások vizsgálatát feleslegessé tehetik illetve módosíthatják. Másrészt a kutatás során kívánatos hasznosítani azoknak a közös erőfeszítéseknek a tapasztalatait, amelyeket a Fővárosi Módszertani Tegyesz vagy BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

43

mások kezdeményezésére a tegyeszek szakemberei szakmai műhelyek, együttműködési fórumok, munkacsoportok stb. keretében szereztek az elmúlt évek során. A következőkben „Tegyesz koncepció” címmel összefoglaljuk a kutatás tervezésekor, előkészítésekor valamint az eddigi módszertani munkák folytatásakor szerzett információk, tapasztalatok alapján kialakult szakmai meggyőződésünket. A koncepció Both Éva és Kuslits Gábor munkája. „Tegyesz koncepció” A Gyermekvédelmi Törvény a gyermekvédelmi szakellátáson belül kitüntetett helyet és szerepet jelölt ki a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknak (továbbiakban Tegyeszek). A gyermekvédelmi szakellátás intézményeit ma döntően a területi (megyei és fővárosi) önkormányzatok, mint fenntartók működtetik. Ezt a rendszert kis mértékben egészíti ki a megyei jogú városok és nem állami szervezetek által fenntartott intézmények köre. A szakellátás gondozási helyei hálózatszerűen működnek, és együttesen az ellátási szükségleteket – elvben - hiánytalanul képesek kielégíteni. Ehhez jelenleg nélkülözhetetlen a Tegyeszek összehangoló közreműködése komplex területi gyermekvédelmi szakszolgáltatások formájában. Ebben a rendszerben a Tegyesznek, amellett, hogy területi koordinációs funkciót tölt be, a gyermeki jogok és érdekek érvényesítésének legfőbb letéteményesének kell lennie. A Tegyesz minden, a területéhez tartozó gyermekkel kapcsolatban ellát feladatokat úgy, hogy a gyermek befogadásától a gyermek sorsrendezéséig végigkíséri annak útját. Egy-egy gyermek ügyében, a Tegyesznél gyűlik össze az összes információ, ez az a hely, ahol lehetőség van a legszélesebb körben egyeztetni az adott gyermekkel kapcsolatos tennivalókat, ahol következetesen lehet a gyermek legjobb érdekét az ellátórendszerben megjelenő hálózati, szervezeti, intézményi, szakmai, egyéni stb. érdekek fölé helyezni. Meggyőződésünk, hogy a leghatékonyabban a Tegyesz képviselheti a gondozásba vont gyermek legjobb érdekének „mindenek felett” állását, hiszen egyszerre rendelkezik az együttműködési, tanácsadási valamint kontrollfunkciók mindegyikével. BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

44

A Gyermekvédelmi törvény megvalósítását jelenleg a szakellátáson belül súlyos érdekellentétek nehezítik, amelyek folyamatosan akadályozzák a gondoskodásra szoruló és gondozásba vett gyermekek és fiatalok érdekeinek érvényesítését. (Példaként említjük a speciális szükségletű gyermekek ellátását. A szakellátás köteles a beutalt gyermek tényleges ellátási-gondozási szükségleteinek leginkább megfelelő ellátást-gondozást nyújtani, ennek az előírásnak a teljesítése azonban ma meghaladja majdnem valamennyi területi szakellátási hálózat lehetőségeit, kevés a speciális otthoni férőhely, kevéssé állnak rendelkezésre a speciális szükségletű gyermekek részére javasolt terápiák, eljárások.) Az előbbiek abból a súlyos problémából adódnak, hogy a törvény elfogadásának pillanatától kezdve, a gyermekvédelmi szakellátás működtetéséhez soha nem voltak biztosítva kielégítő finanszírozási feltételek. A szakellátási ellátórendszer fenntartói közül csak a fővárosi önkormányzat rendelkezett a rárótt szerep teljesítéséhez szükséges forrásokkal, a megyei önkormányzatok azonban nem, így a megyei szakellátási hálózatok első perctől kezdve súlyos finanszírozási gondokkal küszködtek. A

megyék

többségében

ellentmondásosan

és

visszalépésekkel

tarkítva

lezajlott

recentralizációs lépések következményei (Gyermekvédelmi Központokba szerveződött szakellátási intézmények), az elmúlt időszakban erősen megnehezítették a Tegyeszek számára törvényi feladataik teljesítését. A megyei Tegyeszek helyzete, működésük eltérő feltételeiből fakadó körülményeik ugyanis igen jelentősen befolyásolják az elvben egységesen megfogalmazott feladataik tényleges teljesítési esélyeit. Ebből adódik, hogy a Tegyeszek feladatellátása nem független azoktól a hálózati és szervezeti érdekviszonyoktól, amelyek szervezeti helyzetükből fakadnak és működésüket jellemzik. A törvényi előírások számára ezek az érdekviszonyok ismeretlenek, nem léteznek, illetve a kérdés kezelése kimerül a gondozásra szoruló gyermek és fiatal „legjobb érdeke” mindenek felett állásának előírásában. A legjobb érdek mindenek felett állásának következetes képviselete csak a finanszírozási problémák és az ebből adódó érdekfeszültségek meg- és feloldásával lehetséges. Ez a feladat számos tekintetben messze a gyermekvédelem határain túli rendszerfejlesztési lépéseket is feltételez. A gyermekvédelem nem korszerűsíthető, BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

45

egyszerűsíthető és ésszerűsíthető a közigazgatás, a határterületek, elsősorban a szociális, egészségügyi és oktatási rendszer fejlesztése nélkül. Meggyőződésünk szerint a Tegyeszek esetleges szerkezetszintű „kikapcsolása”, a rendszer összeomlásával fenyeget. Mindazonáltal az a perspektíva, miszerint az állam működési szintjén esedékes reformok új helyzetet teremtenek majd a gyermekvédelem számára is, és többek között a Tegyeszek jelenlegi szerepének feleslegessé válásával vagy legalábbis újragondolásával járhatnak, arra ösztönöznek bennünket, hogy megfogalmazzuk azokat a feladattartalmakat (szakmai tényeket, minimumokat és elvárásokat), melyeket mindenkor elengedhetetlenül fontosnak tartunk a ránk bízott gyermekek érdekeinek képviseletekor. A feladattartalmak, amelyek mindenképpen szakszolgálati tevékenységekként meg kell maradjanak a következők: 1. Befogadás 2. Vizsgálat, elhelyezés 3. Gyámsággal kapcsolatos feladatok 4. Örökbefogadással kapcsolatos feladatok 5. Utógondozás, utógondozói ellátás 6. Nyilvántartás 7. Monitoring feladatok A feladatok részletes tartalmi kifejtése, a Tegyeszek fejlesztési koncepciója 2011 tavaszára készül el széles körű szakmai konszenzus eredményeképpen. Szakmai ellenőrzések Az országos módszertani feladatellátás során a második évben végeztünk először szakmai ellenőrző vizsgálatokat felkérésre 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 4§ (4) valamint 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) alapján. 2010 év folyamán három alkalommal vettünk részt szakmai ellenőrző vizsgálatban. A Somogy megyei, a Komárom-Esztergom megyei valamint a Fejér megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálatok szakmai ellenőrzésében való részvételre kértek fel bennünket az illetékes Közigazgatási Hivatalok Szociális és BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

46

Gyámhivatalai. Mindhárom alkalommal a szakszolgálatok komplex vizsgálata volt a cél, fókuszban a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság, a gyámi tanácsadás valamint a hivatásos gyámság működésének szakmai ellenőrzésével. A feladatot a Fővárosi Módszertani Tegyesz munkatársaiból felállt vizsgáló-team teljesítette, igen magas színvonalon, igen szoros határidővel, a megrendelő és az érintett szakszolgálatok megelégedésére egyaránt. A szakmai ellenőrző vizsgálatok minden alkalommal tudatos előkészítéssel, ütemterv alapján történtek. Alapelvként a következőket rögzítettük: -

Felkérés – Előkészítés – Helyszíni vizsgálat – Összegző tanulmány – Jelentés elkészítése – Lezárás - a folyamat minden lépését teamben végezzük

-

A Szociális és Gyámhivatal végzése szerint a felkérés tartalmának pontosítása alapján történt a „vizsgáló team” tagjainak kijelölése, a feladatok és a felelősök meghatározása

-

A szakmai tevékenység vizsgálata a hangsúlyos: a személyi-tárgyi feltételek, szakmai tevékenység szakmai-módszertani szintjén történik az ellenőrzés – beazonosítva a rendszerbeli és személybeli akadályokat, kiemelve az erősségeket, meghatározva a hiányosságokat, a fejlesztendőket, megfogalmazva a javaslatokat, ajánlásokat

-

A vizsgálat/ellenőrzés során a partnerség és a szakmaiság értékeit közvetítjük

A vizsgáló team szakértői voltak: Temesi Balázs, Zsámbéki Eszter, Hajduné Kálmán Margit, Dr. Bozó Edit és Simonkayné Dr. Potoczky Ilona. A teamet két alkalommal Dr. Radoszáv Miklós valamint egy alkalommal Molnár László kísérte.


47

Fejlesztési javaslatok: Szakszolgálati

módszertanként

az

elmúlt

év

feladatteljesítése

során

összegzett

tapasztalatunk az, hogy ma a Tegyeszekben jelenlévő komplex szaktudás a lehetőség arra, hogy az egyes gyermekek objektív, intézményérdekektől mentes, független képviselete biztosított legyen. A Tegyeszek vizsgálatakor szakmai minimumként jelennek meg az előbbiekben a „Tegyesz koncepcióban” említett feladattartalmak, amelyek hozzásegítenek mindannyiunkat a jelenleginél fokozottabban család- és gyermek-központú gyermekvédelmi rendszer kialakításához, azaz az optimális szolgáltatáshoz. A működési feltételek optimalizálása mellett ki kell azonban emelnünk még egy lényeges minőségjavító szempontot: a szakellátók személyiségét. Ha előítéletes, sztereotípiákkal küzdő, szűk látókörűen moralizáló, a gyermeket és kamaszt nem ismerő, a szülőket ellenségnek tekintő, alulmotivált és kontraszelektált felnőttek dolgoznak a gyerekekkel, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a szakellátóktól elvárható minőség javulás elmarad. Sürgős feladat tehát a gyermekvédők

kiválasztásának,

képzésének,

továbbképzésének

–

szakmai

életpályamodelljének kidolgozása, fejlesztése. A szakmai és politikai környezet különös felelőssége a gyermekvédelemben dolgozók felé egyértelmű elvárásokat támasztani, számukra kiszámítható, biztonságos és tervezhető kereteket biztosítani és rendszeres értékelést nyújtani. Az elmúlt évben a Fővárosi Módszertani Tegyesz 42 munkatársa vett részt a szakmai megvalósításban előadóként, szakértőként, tanácsadóként, munkacsoport-vezetőként vagy moderátorként. További 25 szakembert kértünk fel és bíztunk meg szerződéssel külsős közreműködőként hasonló feladatok elvégzésére, ők kivétel nélkül különös szaktudással rendelkező, szakterületükön kiváló kollégák, akik a szakszolgálatoknál, gyermekvédelmi intézményekben és a társzakmák területén (egészségügy, oktatás, munkaügy) rendelkeznek terepkompetenciával. Rendezvényeinken több száz szakember vett részt. A szélesebb gyermekvédelmi szakma és a közvélemény számára: Fővárosi Tegyesz honlapján www.tegyesz.hu tesszük közzé folyamatosan a módszertani program eredményeit. BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 Budapest, Alföldi utca 9-13. Telefon: /06-1) 3232910; E-mail: [email protected] www.tegyesz.hu

48

A párbeszéd, az együttgondolkodás, a partnerség és a szakmaiság értékeit képviselve folytattuk munkánkat. Az elmúlt időszak tapasztalatai igazolták a Módszertani Szakmai Programban megfogalmazott problémaazonosításunk helytállóságát. Szakmai módszertani munkánk keretében a gyermekvédelem valós, feszítő problémáinak feltárása, elemzése, megbeszélése, a problémák kezelési lehetőségeinek felvázolása, kipróbálása, módszerek kidolgozása történt meg a legszélesebb gyermekvédelmi szakmai együttműködésben. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a Fővárosi Módszertani Tegyesz országos hatáskörű módszertani feladatellátása a Módszertani Szakmai Programban rögzített szakmai szempontok szerint, a munkatervnek megfelelően 2010-ben megvalósult.

Budapest, 2011. február 1.


BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MÓDSZERTANI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA 1081 BUDAPEST, ALFÖLDI U. 9-13 : 1430 BUDAPEST, Pf.: 20

: /:

3232-900 3232-948

Módszertani Munkaterv

2011.

Készítette:

Both Éva igazgatóhelyettes

Jóváhagyta:

Molnár László igazgató

A Fővárosi Módszertani Tegyesz országos módszertani szakmai programjának megvalósítása a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával történik.

1

Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2011. évi módszertani feladatellátásának munkaterve

2011. évben folyamatosan végzett feladatok

1. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok nyilvántartási programjának fejlesztése az egységes adatszolgáltatás, a tervezett kutatásokra való felkészülés érdekében felelős: Temesi Balázs 2. OSAP munkacsoport - a gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó OSAP statisztikai kérdőívek felülvizsgálata felelős: Temesi Balázs 3. „Együttműködés a gyermekvédelemben” a gyermekjóléti szolgálatok és a gyermekvédelmi szakszolgálatok együttműködésének aktuális kérdései - Szakmai nap és munkacsoportok működtetése felelős: Both Éva, Vida Zsuzsa, Békés Zoltán, Kiss Máté 4. Speciális ellátás szakmai fóruma és munkacsoportjai felelős: Hajduné Kálmán Margit, Dr.Bede Nóra, Miklósi Balázs 5. „Segítők segítése” program – a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozó szakemberek szakmai szükségletei, segítése felelős: Dr. Bede Nóra, Both Éva 6. „A gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzetének és módszertani szükségleteinek felmérése” felelős: Békés Zoltán, Kiss Máté, Kuslits Gábor


2

7. Hivatásos gyámok számára továbbképzési tananyag kidolgozása felelős: Both Éva 8. Országos kutatás értékelése a nevelőszülői feladatokra jelentkezőkről – Baranya megyei Módszertani Nevelőszülői Hálózattal együttműködésben felelős: Kovács Szilvia, Kiss Máté 9. A Fővárosi Tegyesz honlapjának www.tegyesz.hu „Módszertani Tegyesz” menüjének aktualizálása, a módszertani szakmai tartalom frissítése, szükséges változtatások, fejlesztések lebonyolítása felelős: Kiss Máté 10. A Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságok munkaközösségi értekezlete számára negyedévente helyszín, infrastruktúra valamint munkatársaink aktív részvételének biztosítása felelős: Hajduné Kálmán Margit 11. Örökbefogadási fórum - örökbefogadási tanácsadók – pszichológusok részvételével helyszín, infrastruktúra valamint munkatársaink aktív részvételének biztosítása felelős: Székely Zsuzsa 12. Vagyonkezeléssel, hivatásos gyámi gyakorlattal kapcsolatos speciális szaktanácsadás a megyei szakszolgálatok és a gyermekvédelmi hálózat számára. felelős: Földesi Tamás 13. Család, Gyermek, Ifjúság Egyesülettel kötött megállapodás keretében a vonatkozó nemzetközi szakirodalmak, jó gyakorlatok gyűjtése felelős: Kovács Szilvia


Módszertani Szakmai Beszámoló 2010

Recommend Documents