Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Szakács Tamás 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai
A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól eltérő konkrét történeti alakzatokban jelent meg. A gazdaság és a politika szétválasztottsága, közvetítéses vagy közvetítés nélküli összekapcsolódása, továbbá dominanciakapcsolata alapján a következőképpen jellemezhetjük és csoportosíthatjuk az egyes társadalmi formációkat. 1. A GAZDASÁG ÉS A POLITIKA SZÉTVÁLASZTÁS NÉLKÜL a. ősközösség (még nem alakult ki elkülönült politikai szféra) b. ázsiai államdespotizmus (a politikai szféra relatíve elkülönül, de a politika közvetlenül termelési funkciót tölt be)
2. A GAZDASÁG ÉS A POLITIKA ELVÁLÁSA ÉS KÖZVETÍTÉSEK NÉLKÜLI KAPCSOLATUK a. a politikai létszféra első történelmi leválása és viszonylagos önállósulása, a politikai szféra gyenge dominanciája a görög és római rabszolgatartó társadalmak fejlődésének bizonyos szakaszában valósult meg b. germán forma, feudális út (a magán- és közszféra egymásba csúszik, a gazdaság dominanciája fokozatosan fejlődik ki)
3. A GAZDASÁG ÉS A POLITIKA ELVÁLÁSA ÉS KÖZVETÍTÉSEKEN KERESZTÜL MEGVALÓSULÓ KAPCSOLATUK a. a gazdaság dominanciája egyirányú közvetítéssel a klasszikus kapitalizmus kora b. a politika erős dominanciája egyirányú közvetítésekkel hadikommunizmus c. a gazdaság dominanciája kétirányú közvetítő mechanizmusok mellett legfejlettebb kapitalista társadalmak d. a
politika
dominanciája,
fokozatosan
kifejlődő
kétirányú
közvetítő
mechanizmusokkal a gazdaság és a politika között ez az átmenet időszakára jellemző az 1990-es évek elején
1
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Szakács Tamás
2.A társadalom érdekviszonyai és a politikai rendszer
a. a társadalom gazdasági-termelési viszonyai és a politikai-hatalmi viszonyok között rendkívül szoros a kapcsolat b. a politikai viszonyokat gazdasági érdektörekvések hatják át, ugyanakkor a gazdasági viszonyokat érdekkötött politikai döntések alakítják c. a politikai vezetés konkrét érdekeket elfogadva, azokat döntési akarattá változtatva próbálja meg alakítani a társadalom érdekviszonyait és azokon keresztül magát a társadalmat d. fontos, hogy a hatalmi rendszer felépítése egy megszüntethetetlen és normális létében érdektagolt társadalomból és az érdekviszonyokra épülő politikai tagoltságból induljon ki e. a társadalomban meglévő érdekek valóságos társadalmi súlyuknak megfelelő rangsorolását a nyilvánosan működő és ellenőrizhető, érdek-képviseleti mechanizmus biztosíthatja f. a
demokratikus
hatalmi
rendszerek
lényege
az
érdektörekvések
nyilvános
„becsatornázása” a politikai rendszerbe, az érdektörekvések egymást pontosító, ütköztető nyilvános rangsorolása s újrarangsorolása g. Összegezve, a politikai vezetés a társadalom irányítása során a társadalom érdekviszonyaira kíván hatni, a társadalom érdekviszonyait meghatározott irányba kívánja befolyásolni, mert csak így képes társadalompolitikai céljainak eléréséhez a társadalom tagjait megnyerni.
2
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Szakács Tamás
3.Az érdektranszformáció folyamata és szakaszai
Abból indulunk ki, hogy a társadalom gazdasági viszonyai érdekviszonyokon keresztül csatolódnak be a politikai rendszerbe, a társadalom alapvetően érdekviszonyok mentén szerveződik. Az érdektörekvéseknek meghatározott transzformációs mechanizmuson kell keresztülmenniük ahhoz, hogy a politikai megítélés során figyelembe lehessen őket venni, világossá és kezelhetővé váljanak az érdekkonfliktusok, és egyáltalán legyen esély érdekkompromisszumok megkötésére. Az érdekek transzformációs mechanizmusának három szakaszát különböztetjük meg. a. Az első szakaszban az érdekek a legegyszerűbb gazdasági törekvések formájában, gazdasági szolidaritásérzésként nyilvánulnak meg. b. A második szakaszban az egyéni gazdasági szolidaritásérzések csoportérdekké integrálódnak. Az érdekek kifejeződésének e szakaszában az érdekek még a gazdasági viszonyokon belül vannak ugyan, de mivel már csoport- és rétegérdekként fogalmazódnak meg, ezáltal már közösségi, politikai viszonyokat is érintenek, elemi politikai töltéssel bírnak. c. Az érdektranszformálódás harmadik szakaszában az egyéni és csoportérdektörekvések az általánosítás olyan szintjére emelkednek, amelyen kifejezett politikai akarattá integrálódnak, s politikai követelések formájában jelennek meg. Ez az a szakasz, amelyben a politikai akaratként megfogalmazott érdektörekvések a politikai rendszerbe átmennek. Ezen a szinten az érdektörekvések már ideológiai burokban jelennek meg. Az érdektranszformáció előbb elemzett három szakaszát politikai szervezetek és intézmények, politikai garanciák, normatív jogosultságok és kötelezettségek biztosítják.
3
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Szakács Tamás
4.Az érdekérvényesítés típusai
Az érdekérvényesítésnek sokféle spontán, kollektív, szervezeti, nyilvános és nem nyilvános formája van, s szinte mindegyik előfordul minden politikai rendszerben. a.
Spontán, burkolt, nem szabályozott érdekérvényesítés: az érdekérvényesítés leghétköznapibb formája, erősen érzelmekkel telített, gyakori formája a munkalassítás. Gyakran alkalmazták ezt az érdekérvényesítő eszközt a sztrájkot tiltó diktatúrákban, így a diktatórikus szocializmusokban is.
b.
Tárgyalásos
érdekképviselet
és
érdekérvényesítés:
nem
szervezeti,
de
előkészített csoportos érdekérvényesítő akció és eszköz. Többnyire nagy tömegek, csoportok által alkalmazott eszköz. Az érdekeit érvényesíteni kívánó csoport tisztában van a vele szemben ható, érdekeit sértő intézkedéssel, változtatással, és ezekkel szemben pontokba szedett, egyértelmű és egymás között egyeztetett követeléseket fogalmaz meg. Az érintett csoportok a hasonló helyzetben lévők létszámának az emelésével próbálják meg növelni érdekérvényesítő képességeiket. c.
Szervezeti
érdekérvényesítés:
a
szakszervezetek,
szakmai
szövetségek,
korporációk széles tömegekre támaszkodó érdekérvényesítő eszköze. Többnyire hivatásos politikusok, választott vezetők tárgyalásain zajlanak, intézményesített kompromisszumkereső formákban. Az érdekmeghatározott követeléseket és álláspontokat előzetesen megvitatták, szakértők érveivel, adataival támasztották alá. Ez a demokrácia tipikus érdekegyeztető és –érvényesítő eljárása. d.
Érdeklobbizás: az USA-ból elterjedt és átvett intézményes és nyilvános érdekképviselet egy-egy konkrét készülő döntés kacsán. Ma már professzionálisan működő és bejegyzett lobbik szakszerűen előkészítik és felmérik egy-egy érdek érvényesítésének az esélyeit. Felkészült szakértők elemzéseire támaszkodva vállalják a döntések befolyásolását.
4
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Szakács Tamás e.
Informális érdekkijárás, érdeklobbizás: befolyásos, egy adott döntés kacsán erős hatalmi pozícióban lévő személyt, vezetőt, döntés-előkészítőt, döntéshozó testületek tagjait keresik meg, kérik támogatásukat.
f.
Állami (parlamenti és önkormányzati) érdekképviselet: az érdekképviselet közvetett, nyilvános, integrált, testületi fórumokon megvalósuló formája és eszköze. Ez az érdekképviselet a pártok által közvetített érdektagoltságot jeleníti meg, artikulálja a parlamenti és a helyi önkormányzati testületekben.
5. A politikai döntések: közvetítők a politikai és gazdasági rendszer között
a. a társadalom gazdasági viszonyai leginkább érdekek képében, míg a társadalom politikai-hatalmi rendszere és viszonyai leginkább döntések formájában fejeződnek ki b. a politikai döntések a hatalmi mechanizmus legszembetűnőbb és legjellemzőbb megnyilvánulásai tükrözik a hatalmi erőviszonyokat, a hatalom jellegét és bizonyos értelemben a hatalom minőségét is c. a politikai döntések érdek-, hatalmi és szervezeti viszonyokba ágyazottan születnek d. elég széles körben elfogadott állítás, hogy a hatalom: a döntések tényleges birtoklása az érdekek érvényesítése céljából e. a politikai döntések esetében különbséget kell tenni a döntési variánsok és a döntési alternatívák között: i. Döntési variáns: egy tágabb vagy távlati politikai döntéshez képest eszköz jellegű döntési megoldási mód, amelyet a döntés-előkészítő hivatásos apparátus tár a döntéshozó elé. ii. Döntési alternatíva: stratégiai jellegű és jelentőségű, melyet eltérő csoportérdekek alapján elkülönülő politikai erőcsoportok vázolnak fel. f. a politikai döntések és döntési folyamatok optimalizálása az egyik legnehezebb gyakorlati feladat g. a politikai döntések optimalizálásának, egyúttal a hatalom minőségének is a legjobb biztosítéka a hatalom demokratizálódása mégpedig azért, mert a demokratikusan meghozott, végrehajtott és ellenőrzött döntések képesek a legtöbbféle értékelési 5
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Szakács Tamás követelményhez igazodni, a legkülönfélébb stratégiai, eszköz-, szakmai, ideológiai követelményeknek, a hatalmi erőviszonyoknak és az érdektörekvéseknek a leginkább megfelelni h. a politikai döntésmechanizmus demokratizmusának legfőbb biztosítékai: i. a többség elvének biztosítása a döntések meghozatalakor ii. a kisebbségi vélemények védelme iii. a döntési alternatíva (nem csak a döntési variáns) állításának szabadsága iv. a döntési folyamatok nyilvánosságának biztosítása v. a döntéshez szükséges információs források alternativitása vi. a döntések utólagos korrekciójának intézményes lehetősége i.
a politikai döntések rendszere mint közvetítő mechanizmus funkcionál a politikai rendszer és a többi társadalmi alrendszer között
6.A politika szó etimológiája (polis, polites, politikon – polity, politcs, policy)
A „politika” szó eredetileg az ókori görög világ történelméből származott, jelentése bővült, szűkült, változott. a. polis, polites, politikon: a „politika” szó a görög nyelvben megjelent polis szóból ered, amely eredetileg várat, erődöt jelenthetett. Később háromféle értelemben használták a polis szót: város, a városállam területe, a városállam politikai közössége. A városállam polgárát politesnek vagy politikonnak nevezték. b. polity, politcs, policy: az angol nyelvben a politizálásra, a politika tartalmára, a kormányzati tevékenységre három eltérő formájú és jelentésű szót használnak a politikatudományban. Az angol polity kifejezés a kormányzati tevékenység megnevezése. A politics a politizálást jelenti. A policy kifejezés a politizálás tartalmára (programok, célok, elvek) utal.
6
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Szakács Tamás
7.Platón és Arisztotelész a politika fogalmáról
Platón a.
két helyes, ideális államformát különböztetett meg
b.
az egyik a monarchia, amelyben egy ember birtokolja a hatalmat és a közjó érdekében gyakorolja azt
c.
a másik az arisztokrácia, amelyben az állam vezetéséhez legfontosabb tudással rendelkező bölcsek gyakorolják a hatalmat a kiválóknak kötelező vállalni az uralkodást
d.
helytelen kormányzati rendszerek: türannia, timokrácia, demokrácia, oligarchia
e.
türrania az, amelyben a maga önző, egyéni érdekeit érvényesítő uralkodó gyakorolja a hatalmat
f.
timokrácia az, amelyben a katonák uralkodnak
g.
a demokrácia a vagyontalan többség uralma
h.
az oligarchia a vagyonos, pénzimádó gazdagok uralma
Arisztotelész a.
a politika lényege szerinte: a városállami közösségi életben való részvétel az erény és a jog előírásai szerint
b.
három helyes, ideális államformát különböztetett meg: monarchia, arisztokrácia, politea
c.
a politea esetében a többség, azaz a vagyonnal rendelkező középréteg uralkodik
d.
helytelen kormányzati rendszerek: türannia, oligarchia, demokrácia
e.
az erényen alapuló és törvényeknek megfelelő politika tárgyalására elsősorban a Politika, továbbá a Nikomakhoszi etika című művében tér ki Arisztotelész
7
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Szakács Tamás
8.Machiavelli a politikáról
a. ő az első, aki A fejedelem (1513) című művében egyértelműen és határozottan a hatalmat állítja a politika középpontjába b. Machiavelli a politikát a hatalom megszerzésével, sikeres működtetésével és megőrzésével azonosítja c. a normativista szemlélet helyett szigorú, a dolgokat a nevén nevező realizmus és a kíméletlen őszinteség jellemezte műveit d. Machiavelli az első, aki hangsúlyozza, hogy a politika világának, a hatalomért folytatott
harcnak
és
a
hatalom
működtetésének
sajátlagos
(sui
generis)
törvényszerűségei, racionalitásai, mércéi és módszerei vannak, amelyek nem az erkölcsre, a vallásra, az erényekre épülnek e. a hatalmat megtestesítő fejedelem legfőbb erénye a virtú a virtú a politikai cselekvést tápláló erő/akarat, amely nélkülözhetetlen a fejedelem számára ahhoz, hogy céljait előmozdítsa, a várost megvédje, a rendet fenntartsa f. a politikai cselekvés mércéje a politikai hasznosság, ami nem más, mint a köz jólétének előmozdítása g. a hatalom megtartása és működtetése nélkülözi az erkölcsi jelleget h. bár Machiavelli művében nincs szó szerint leírva „A cél szentesíti az eszközt!” mondat, de ebben a formában terjedt el Machiavelli nézeteinek lényege 1. mindazonáltal Machiavelli nem egyszerűen a személyes hatalom bármi áron való
megőrzését tekintette a fejedelem céljának, hanem azt, hogy a fejedelem a virtú birtokában a közjó gyarapítására kell hogy törekedjen
8
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Szakács Tamás
9.A politika mint konfliktusos viszony, tartalom és tevékenység
a. a politika világa a konfliktusok világa különböző történelmi korszakokban, társadalmi körülmények között eltérő konfliktustartalmak uralták, határozták meg az emberi társadalmak életét b. a politika világát meghatározó főbb ellentétek, konfliktustartalmak: i. a törzsi, nemzetségi konfliktusok ii. az
államilag
szervezett
társadalmak,
birodalmak
közötti
államkonfliktusok iii. a vallások és a vallási irányzatok közötti konfliktusok iv. az osztályok, rétegek és csoportok közötti konfliktusok v. a nemzetek, a nemzeti közösségek között kialakult konfliktusok vi. a fajok, a népcsoportok között kialakult konfliktusok vii. az ideológiák, politikai értékek közötti konfliktusok viii. a politikai ellenfelek és riválisok között kialakult konfliktusok c. a politika világát megosztó konfliktusokat illetően legalább három szemléleti módot, felfogást különböztethetünk meg a politikatudományi irodalomban: i. a politika osztályharcos elmélete szerint a politika lényege az osztálykonfliktus és a forradalmi harc: a marxizmus és a lenini bolsevizmus a gazdaság a politika világát egyaránt a tőkések és munkások osztálya között kialakult, a tőkeviszonyokból eredő kibékíthetetlen (antagonisztikus) osztályellentéttel magyarázta. Az osztályharc központi kérdése és feladata a kizsákmányoló osztály érdekeit érvényesítő államhatalom szétzúzása. A forradalmi osztályharc győzelme majd átvezet az osztálykonfliktusok nélküli társadalomhoz, a kommunizmushoz. ii. Carl Schmitt felfogása szerint a politika lényege a barát és ellenség felismerése és megkülönböztetése: amíg egy nép a politika szférájában létezik, addig e népnek magának kell meghatároznia a barát és ellenség megkülönböztetését, ebben rejlik a politika létezésének lényege. Ha már nem rendelkezik e megkülönböztetésre irányuló 9
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Szakács Tamás képességgel, akkor politikailag megszűnik létezni. Ha eltűri egy idegentől, hogy az írja elő számára, ki az ellensége, akkor már nem politikailag szabad nép, alárendelődik egy másik politikai rendszernek. iii. A harmadik magyarázat szerint a politika szabályozott versengés, amelynek alapja a politikai megosztottság és a konszenzusteremtés: a csoportérdekek folyamatos képviselete, az érdekkonfliktusok artikulálása a civil szervezetekben és a kormányzati döntéshozatali folyamatokban aktivizálja a társadalom tagjait, egyúttal bevonja őket a konszenzusteremtés folyamatába. Ezek a folyamatok létrehozzák és fenntartják
a
demokratikus
társadalom
létéhez
szükséges
konszenzusokat. (Tocqueville)
10.A politika mint érdekek és ideológiák által meghatározott tevékenység
a. a politika érdekmeghatározott, célokat kitűző (teleologikus), akaratlagos (voluntarista) tevékenység, amely hatalomra tör b. a politikai cselekvések belső meghatározó elemei: i. a szükségletek, vagyis anyagi és nem anyagi jellegű igények kielégítésére irányuló vágyak, erős motivációk ii. az érdekek, amelyek olyan tudatosított szükségletek, amelyek kielégítése
csakis
mások
érdekeinek
a
háttérbe
szorításával,
elnyomásával elégíthetők ki iii. a politikai értékek mint
szabadság, egyenlőség, demokrácia,
szolidaritás, humanizmus, béke, jogállam, jogbiztonság iv. célkitűzések, amelyek irányt szabnak a politikai magatartásoknak v. a szükségletek és az érdekek által meghatározott akaratok vi. a politikai közösségek által felerősített kollektív érzelmek, szimpátiák, gyűlölködések vii. a politika világával kapcsolatos ismeretek, nézetek, ideológiák
10
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Szakács Tamás
11.A politika alanyai
a. a politikai rendszer hordozói, fenntartói, működtetői a politika alanyai b. a modern politikai rendszerekben a politikai élet alanyait a részvétel szempontjából többféle csoportba sorolhatjuk: i. politikai névtelenek: a társadalomnak azok a tagjai és csoportjai, akik saját alapvető érdekeik felismerésére és megfogalmazására sem képesek, így a politikai életben mint érdekhordozó és valamilyen célt akaró polgárok meg sem jelennek. ii. politikától elforduló passzívak: ide tartoznak a politikától tudatosan távol maradó csalódottak, a közömbös-passzívak és a hedonista passzívak. A politika örömtelen, sikertelen és idegen világ számukra, s mindaddig, amíg saját tevékenységi szférájukat valamilyen politikai beavatkozás nem érinti, közömbösek és politikailag aktivizálhatatlanok. iii. politikailag aktívak: az aktív közéleti politikai cselekvőket erős közéleti elkötelezettség, határozott célképzet, egyértelmű politikai világkép jellemzi. iv. hivatásos politikusok: az egyének, a politikusok jelenítik meg a politikai szervezetek tevékenységét, akaratát, érdekeit, de a főszerelők a pártok, az állami szervezetek. c. a politikai élet alanyait természetesen sokféle más szempont szerint is csoportosíthatjuk, ez a csoportosítás a politikai életben való részvételükön és bekacsolódásukon alapult.
11
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Szakács Tamás
12.A politika megjelenési formái: tevékenység, viszony és tartalom
a. a politika sajátos tevékenység, amelyben az érdekmeghatározottság, az akarati tartalom és a hatalomra irányultság három mozzanata egymástól elválaszthatatlanul jelenik meg és hat egymásra b. a politika cselekvésekben mutatkozik meg, egyének, csoportok, rétegek vagy akár tömegek cselekvésében c. a politika világát politikai magatartások, tevékenységek formájában észleljük leginkább d. a politikai tevékenység során sajátos tartalmú viszonyok jönnek létre a politika alanyai, a politikai tevékenységet kifejtők között e. a politikai viszonyok leírhatatlanul sokrétű és bonyolult hálózatai a politikai rendszernek részben interperszonális, részben intézmények, szervezetek, államok közötti viszonyok f. a politika ugyanakkor sajátos tartalom is, amelyet gyakran politikumnak nevezünk, utalva arra, hogy ez a sajátos politikai tartalom nem politikai tartalmú tevékenységeket és viszonyokat átpolitizálhat, politikai tartalommal tölthet meg
13.A politikai rendszer társadalmi funkciói
A politikai rendszer társadalmi funkciói, amelyeket az egész társadalom felé ellát: a. a társadalmi újratermelési folyamatok irányítása politikai döntések meghozatala és végrehajtása révén (társadalomirányító funkció) b. a politikailag releváns érdektörekvések, politikai vélemények és akaratok összegyűjtése, becsatornázása az intézményesült eljárásokon, szervezeteken keresztül (érdekartikulációs funkció) c. a politikai szocializációs folyamatok irányítása, a politikai kultúra intézményes átadása (szocializációs funkció) 12
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Szakács Tamás d. a társadalom politikai integrációjának megvalósítása és a politikai rendszer legitimációja (integrációs funkció) Ennek eszközei: a legális erőszak alkalmazása, az uralkodó politikai rezsim és politikai elit iránti lojalitás megszerzése, a politikai életben való részvétel biztosítása, a jogbiztonság érvényesülése, a civil biztonság garantálása, a szociális biztonság megteremtése és garantálása. e. a politikai rendszer bekapcsolása a nemzetközi politikai rendszerbe az állami külképviseletek fenntartásával, nemzetközi szervezetekben való részvétellel (nemzetközi funkció)
14.A politikai rendszer belső funkciói
A politikai rendszer belső funkciói, amelyek önmaga fenntartásához és működtetéséhez kapcsolódnak: a. a politikai rendszer felé közvetített és a politikai rendszerbe becsatornázott érdektörekvések politikai integrálása, csoportosítása és döntési javaslatokká, kezelhető politikai követelésekké alakítása b. a politikailag releváns információk begyűjtése, rendszerezése, feldolgozása és továbbítása a politikai rendszer egésze felé c. az állampolgárok politikai szerepekre toborzása és kiképzése d. a politikai tradíciók, szimbólumok ápolása, fenntartása, működtetése, politikai és történelmi jelképek őrzése és megjelenítése e. a társadalom egészének és a politikai rendszer stabilitásának a biztosítása f. a politikai rendszer infrastruktúrájának a fenntartása és működtetése
13
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Szakács Tamás
15.A politikai rendszer szakpolitikai funkciói
A legfontosabb szakpolitikai funkciók: a. gazdaságpolitika (pénzügyi politika, hitelpolitika, beruházáspolitika, munkahelyek teremtése, vállalkozások támogatása, stb…) b. oktatáspolitika (a köz- és felsőoktatás rendszerének működtetése, tandíj- és ösztöndíj-politika, stb…) c. egészségpolitika (az egészségügy irányítása, az egészségügyi ellátórendszer irányítása, finanszírozása, stb…) d. szociálpolitika (a munkanélküliek ellátása, a szociális segélyezés rendszerének működtetése, a gyermekgondozási rendszer
fenntartása, a családpolitika, a
nyugdíjrendszer fenntartása és működtetése, stb…) e. környezetvédelmi politika (az egészséges környezet védelme, a környezetszennyezés csökkentése, természetvédelem, stb…) f. biztonságpolitika (a hadsereg fenntartása, nemzetközi katonai szervezetekhez csatlakozás vagy távolmaradás, a terrorizmus elleni harc, stb…) g. jogpolitika (a törvény- és jogszabályalkotás tartalmának meghatározása, nemzetközi jogi egyezményekhez csatlakozás, kiadatás, menekültügyi szabályozás, büntetőjogpolitika, stb…)
14