Susan Forward es Donna Frazier Érzelmi. zs zsarolás A FÉLELEM, A KÖTELESSÉGÉRZET N ÉS A BONTUDAT SZORÍTÁSÁBAN

Susan Forward es Donna Frazier

Érzelmi zs zsarolás A FÉLELEM, A KÖTELESSÉGÉRZET N

ÉS A BONTUDAT SZORÍTÁSÁBAN

ÉD ESVÍZ KIADÓ B UDAPEST, 1998

^a s!q ► ..

74r:- ^-' -',^. .1

f

'‘

,

^

V

Gti o R .,

..•

1 1-5-

A fordítás az alábbi kiadás .alapján Susan Forward with Donna Fraizer: Emotional Blackmail HarperCollins Publishers, Inc., New York, 1997

Tartalom

Fordította Béresi Csilla Szerkesztette Molnár Eszter

Copyright © Susan Forward, 1997 Hungarian translation © Béresi Csilla, 1998 Hungarian edition © Sweetwater - Publisher Establishment, 1998 • Cover design © Sweetwater Publisher Establishment, 1998

Az Édesvíz-kiadványok megtekinthet ők es megrendelhet ők interneten: http://www.netcity.hu ÉDESVÍZ KIADÓ, BUDAPEST Felel ős kiadóAlföldió igazgatója Számítógépes tördelés TypoStúdió Kkt Nyomta Alfőldi Nyomda Rt., Debrecen Felelős vezető György Géza vezérigazgató

ISBN 963 528 305 9

Előszó

7

I. RÉSZ / Mi is az érzelmi zsarolás?

11

1. Diagnózis: érzelmi zsarolás 2. A zsarolás négy arca 3. Ködben botorkálva 4. Mesterségem címere 5. A zsaroló belső világa 6. Kettőn áll a vásár 7. A zsarolás lelki következménye

13 23 32 41 52 68 78

II. RÉSZ / Váltsuk tettekre tudásunkat

85

Bevezető 8. Útravaló gyanánt 9. A döntés pillanata 10. Stratégiák a zsaroló leszerelésére 11. Küzdjük le visszahúzó érzelmeinket Epilógus

87 89 100 112 126 140

Előszó Az érzelmi zsarolás embertársaink befolyásolásának rendkívül hatásos formája. A zsaroló egyenesen vagy burkolt formában azzal fenyeget bennünket, hogy megbüntet, .ha nem teljesítjük kívánságait. A bű nözés világában a zsaroló kényes titkok birtokában fenyeget őzik, es pénzt kér a hallgatásáért. Az érzelmi zsaroló érzelmekkel kereskedik. Tudja, milyen sokra tartjuk vele való kapcsolatunkat, ismeri a gyengéinket, nemritkán legféltettebb titkainkat is kifigyelte. Persze, szeret is minket, ez azonban mit sem számít, amikor megfizettetni készül a kapcsolat érzelmi árát: behódolásunkat. A zsaroló szeretete megvonásával fenyeget, ha nein dolgozunk meg ezért a szeretetért. Ráadásul mindig bennünk keresi a hibát. Ha nagylelkű , gondos lénynek tartjuk magunkat, 6 majd bebizonyítja, milyen önző , felel ő tlen fráterek vagyunk. Ha pedig sokra tartjuk a pénzt vagy a biztonságot, a zsaroló feltételekhez köti a földi javat:juttatását. Aki enged az ilyen fenyeget őzéseknek, el őbb-utóbb csapdába kerül: döntéseit es viselkedését ettől fogva nem 6, hanem a zsaroló irányítja. Miért d őlnek be okos, sikeres emberek ezeknek az olyannyira átlátszó mesterkedéseknek? Azért, mert a zsaroló csaknem láthatatlan drótokkal iparkodik rángatni minket. A kapcsolat megváltoztatásához legel ősző r is ennek alapjait kell tisztáznunk. A zsaroló ügyesen elkend ő zi a ránk gyakorolt érzelmi nyomást, olyan ügyesen, hogy nemritkán saját józan eszünkben is kételkedni kezd ő nk. Azonkívül többnyire ég es föld a különbség a között, ami valójában történik, es ahogyan a zsaroló a maga viselkedését magyarázza. A könyv első részében az érzelmi zsarolás hatásmechanizmusát mutatom be önöknek. Megismerkedünk a zsarolók lelkivilágával, ami első pillantásra nehéz feladat, mivel nein mindegyikük egyforma. Akad közöttük passzív es akad agresszív. Van, aki nyílt kártyákkal játszik, mások fondorlatai roppant körmönfontak. Az érzelmi zsarolók lelki alkatának mégis van egy közös, jól megkülönböztethet ő vonása: a félelem. Félelem a veszteségt ő l, a változástól, a visszautasítástól, a hatalom elvesztését ő l. Akadnak egyesek, akiknél ez a félelem

7

mélyen a múlt bizonytalanságaiban gyökeredzik. Mások éppenséggel a közelmúltban kezdtek el félni, például egy szakítás, válás, állás elvesztése, nyugdíjba vonulás vagy betegség után. Mégse képzeljük, hogy az érzelmi zsarolás fegyveréhez nyúló szeretteinknek reggelre kelve az az els ő gondolatuk, hogyan tehetnének tönkre minket. A zsarolás számukra a biztonság záloga, mert így azt érezhetik, hogy urai maradtak a helyzetnek. Erre nagyon nagy szükségük van, mert lelkük telis-tele szorongással. Es jól idomított áldozataik megadják nekik ezt a lelki elégtételt. A segítségűk, közrem űködésű k nélkül azonban sehogyan sere boldogulnak. Ne feledjük, a zsaroláshoz — mint minden üzlethez — kettő kell. Mi teszi tehát az áldozatot áldozattá? Valamennyien érzékenységeinkkel együtt lépünk egy kapcsolatba; a zsaroló ezeket kiszimatolva próbál meg uralkodni rajtunk. Könyvem lapjain megmutatom az olvasónak, hogyan alakították ki élettapasztalataink az érzékenységeinkre ható automatikus érzelmi válaszokat. Nekem mint lélekbúvárnak es az emberi viselkedés tanulmányozójának rendkívül izgalmas volt végigkövetni azt a folyamatot, amely a kiszolgáltatott megzsaroltakat a maguk lábára állította. Es ezzel fordul is a kocka. Hisz éppen a megadás tanítja meg a zsarolót mestersége gyakorlására. Az érzelmi zsarolás folyondárként indázhatja körül életünket. Meglehet, el őször csak a főnökűnk zsarolásának engedünk, ám hazahozzuk az így keletkezett feszültséget, es továbbadhatjuk például a gyermekeinknek. Vagy éppen szüleinkkel való rossz kapcsolatunkat vezetjük le a partnerünkön. Nem tudunk egy személyes kon fl iktust megcímkézve külön rekeszbe zárni, s elszigetelni életünk egyéb területeitől. Sőt, a zsarolás tehetetlenségi nyomatékát továbbadva magunk is zsarolóvá válhatunk a nálunk gyengébbekkel vagy sérülékenyebbekkel szemben. Az érzelmi zsarolók többnyire barátaink, munkatársaink, családtagjaink közül kerülnek ki. Velük való szoros érzelmi kapcsolatunkat nagyrészt talán jónak is véljük. Legtöbbször nincs is más hiba a kapcsolatban azon a fránya zsaroláson kívül. Nem hagyhatjuk azonban, hogy ennek örvénye beszívja életünket. Hallatlanul nagy árat fizetünk ugyanis, ha újra meg újra behódolunk az érzelmi zsarolásnak. A zsaroló viselkedése felborítja érzelmi egyensúlyunkat; szégyen es bű ntudat jár a nyomában. Tudjuk, hogy okvetlenül változtatnunk kell a szóban forgó kapcsolaton, ezt meg is ígérjük magunknak, ám mindegyre azt tapasztaljuk, hogy túljárnak

az eszünkön. Ez lassan aláássa önbizalmunkat, megrendíti biztonságunkat, megzavarja bels ő iránytűnket. Mi tehát a teend ő? Huszonöt éve vagyok lélekgyógyász, nem kevés tapasztalat mondatja ezért velem, hogy az emberek semmi mástól nem irtóznak ügy, mint a változástól. Ezen mit sem segít, ha világosan felismerik helyzetük tarthatatlanságát. Egyvalamit halálos biztonsággal kijelenthetek: csak akkor leszünk képesek életünk átalakítására, ha el őbb a viselkedésünkön változtatunk. A felismerés, helyzetünk megértése, a könyörgés, kérés mind kevés. Cselekednünk kell. Nekünk kell megtennünk az els ő lépést, hogy megkeressük a kivezető utat tarthatatlan élethelyzeteinkb ől. Minden könyvemben a megoldások lehet őségeire összpontosítottam a figyelmet, s ez most sincs másként. Lépésr ől lépésre végigkalauzolom önöket az érzelmi zsarolásból kivezet ő üton. Lehetőségeink száma ugyan korlátozott, többnyire azonban több választás is kínálkozik számunkra, mint hinnénk. A választás, a döntés pedig megerősíti az embert. Megtanítom önöket, hogyan mondhatnak nemet az érzelmi zsarolásra. Ennek módszerei huszonöt év tapasztalatai nyomán kristályosodtak ki számomra — bizton állíthatom hát, hogy beválnak. Ezenközben megszabadítom önöket a b űntudat mardosásától, márpedig a b űntudat a zsaroló legfőbb fegyvere. Automatikus reakcióik helyébe tudatos, pozitív döntések lépnek, mostantól Ön es nemásdötil,korahjndófizetgykapcsolér. Néhány ritka esetet leszámítva a legegészségesebb megoldás mindenestől kilépni a megromlott kapcsolatokból, ennek kivitelezésére is megtanítom önöket. Az ördögi körből kitörve hatalmas érzelmi energiák szabadulhatnak fel. Az érzelmi zsarolással szembeszállni nagy bátorságot követel. Ehhez iparkodom er ő t adni könyvemben.

•

I. rész Mi is az érzelmi zsarolás?

1. Diagnózis: érzelmi zsarolás Az érzelmi zsarolás világában nehéz eligazodni. Akadnak, akik gátlástalanul fenyeget ő znek, míg mások inkább vegyes jelzéseket adnak le, általában kedvesek, s csak néha folyamodnak érzelmi zsaroláshoz. Mindez megnehezíti, hogy felismerjük a manipuláció jeleit kapcsolatainkban. Természetesen vannak er őszakos zsarolók, akik kertelés nélkül a szemünkbe vágják, mire számíthatunk, amennyiben nem adjuk be haladéktalanul a derekunkat: „Ha most elhagysz, búcsút mondhatsz a gyerekeidnek" vagy „Ha nem támogatja a tervemet, nem kap t őlem ajánlólevelet". Ez világos beszéd, tudjuk, mire számíthatunk. Gyakran azonban az érzelmi zsarolás finomabb eszközökkel dolgozik, es tartalmas, értékes kapcsolatban üti fel a fejét. Ismerjük a másik jó oldalait, es hagyjuk, hogy kedvez ő tapasztalataink elhallgattassák kínzó sejtés ű nket, hogy valami ínég sincs egészen rendjén. Az érzelmi zsarolás észrevétlenül cserkész be bennünket az elfogadható, egészséges viselkedés határvidékér ől, míg végül olyan hangsúlyokat lop kapcsolatunkba, amelyek lelki épségünket es egyensülyunkat veszélyeztetik. Miel ő tt bárkit érzelmi zsarolónak bélyegeznénk, vizsgáljuk meg közelebbrő l, mutat-e viselkedése bizonyos jellemz ő sajátságokat. Nagyjából ügy állítjuk fel a diagnózist, akár egy orvos: a betegség tünetei után kutatunk . Az alább ismertetend ő példában egy szerelmespárról lesz szó, a tünetek azonban ugyanügy él-vényesek baráti, üzleti vagy családi kapcsolatokra. Esetről esetre más a tét, a zsaroló taktikája es lépései azonban változatlanok — és világosan felismerhetők.

HAT HALÁLOS TÜNET Ismerőseim, Jim es Helen, alig egy éve voltak együtt. Helen irodalmat tanít egy vidéki egyetemen, óriási barna szeme van es széles, tökéletes mosolya. Egy összejövetelen ismerkedett meg Jimmel, akit elbűvölt Helen szépsége es személyisége. A magas, halk szavü fiú sikeres dalszövegíró. A két fiatal nagyon szerette egymást. Helen mégis egyre kellemetlenebbül érezte magát Jim oldalán. Voltaképpen arról van szó, hogy kapcsolatuk az érzelmi zsarolás hat egymást követő stádiuma szerint alakult. Hogy fogalmat alkothassanak maguknak arról, miben is áll az érzelmi zsarolás hat tünete, tekintsük át egyszer űsített formában Jim es Helen konfliktusát. Észre fogják venni, hogy a tünetek egy része Jim viselkedését érinti, míg mások Helenre vonatkoznak. 1. Követel őzés. Jim akar valamit Helent ő l. Javasolja, költözzenek össze, úgyis sokat vannak együtt. — Gyakorlatilag szinte ínár veled élek. Tegyük akkor hivatalossá az együttélésünket — mondja a lánynak. Az összeköltözés nem lesz nehéz, Helen lakása óriási, Jim holmijai felét amúgy is átszállította már. Némelykor a zsarolók nem fogalmazzák meg olyan egyértelm űen a kívánságukat, mint Jim tette, hanem ránk hagyják, találjuk ki mi a szívű k vágyát. Jim is választhatta volna a közlésnek ezt a közvetett módját, mondjuk duzzogni kezd egy közös barátjuk esküv ője után, es Helenre bízza, hadd húzza ki bel őle, mi bántja. O erre azt mondaná: — Szeretném, ha közelebb állnánk egymáshoz, néha olyan magányosnak érzem magam. Végül pedig el ő állna az összeköltözéssel. Első pillantásra úgy t űnik, Jim javaslata szeretetb ől fakad, es egyáltalán nem hat követel őzésnek, hamarosan azonban kiviláglik, milyen makacsul ragaszkodik ehhez az egyedül üdvözít ő nek vélt lépéshez, amelyet vitára sem hajlandó bocsátani. 2. Ellenállás. Helent kellemetlenül érinti Jim szándéka, es kijelenti, hogy egyel ő re úgy érzi, nem érett meg kapcsolatuk az összeköltözésre. Nagyon szereti Jimet, mégis jobb, ha külön élik az életüket. Ha Helen nem volna ilyen szókimondó természet, az ellenállás közvetettebb formáit választaná, mondjuk tartózkodóvá válna vagy festésre hivatkozna, kiebrudalná Jimet a cókmókjával egyetemben. Igy vagy ügy, mindenképpen tagadó a válasza. 3. Erzelmi nyomás. Mikor Jim látja, hogy Helen másként viselkedik, mint ahogyan ő elképzelte, nein próbálja megérteni a lány 14

érzelmeit, ehelyett er őszakkal akarja álláspontja feladására kényszeríteni. Eleinte úgy tesz, mintha hajlandó volna vitára bocsátani a kérdést, ezek az viták azonban fölöttébb egyoldalúak, es hamarosan kisel ő adásba torkollnak. Helen ellenállásátJim gyengeségként értelmezi, miközben saját vágyait a legkedvez őbb színben tünteti fel: — A legjobbat akarom mindkettő nknek. Csak adni szeretnék neked. Ha két ember szereti egymást, az életüket is meg kell osztaniuk. Miért zárkózol el el ő lem? Ha nem volnál annyira énközpontú, jobban meg tudnál nyílni nekem" — papolja. Azután szívhez szólóbb húrokat penget: — Hát nem szeretsz annyira, hogy mindig szükséged legyen rám? — Egy másik zsaroló talán azt bizonygatná, mennyivel közelebb hozná kettejüket az összeköltözés. Azonban bármilyen hangot üt meg, az érzelmi nyomás, ha szelídebb álarcában is, mindenképpen jelen van. 4. Fenyeget őzés. Mivel Jim továbbra is ellenállásba útközik, értésére adja Helennek, mire számíthat, ha nein hódol be az akaratának. A zsarolók szenvedéssel vagy boldogtalansággal fenyegetnek bennünket. Esetleg tudtunkra adják, hogy megkínoztuk ő ket, vagy ígéretekkel kecsegtetnek: mennyi szeretetetés más egyebet kaphatunk tőlünk, amennyiben teljesítjük kívánságukat. Jim a burkolt fenyegetés módszerével él: — Ha nem tudod elkötelezni magad nekem mindazok után, ami köztünk történt, jobb, ha mindketten más után nézünk. — Nein fenyeget ugyan nyíltan a szakítással, ám Helen így is érthet a szóból. 5. Behódolás. A lány nein akarja elveszíteni Jimet; magát vádolja, talán neki nincs igaza, holott továbbra is rossz érzéssel gondol az összeköltözés lehet őségére. Jimmel csak felületesen tudja megbeszélni aggodalmait, a fiú egyébként sein tör ődik azzal, hogy csillapítsa ezeket. Néhány hónap múlva Helen beadja a derekát, és Jim beköltőzik. 6. Ismétlődés. Jim győzelme átmeneti fegyverszünetet eredményez. Most, hogy megkapta, amit akart, felhagy az érzelmi nyomással, es a kapcsolat látszólag kiegyensúlyozottá válik. Helen rossz érzései továbbra sem sz űntek meg, őrül azonban, hogy Jim nein nyaggatja többé, és hogy visszaszerezte a fiú szerelmét es megbecsülését. Jim ugyanakkor mar tudja, hogy elég b űntudatot keltenie a lányban, és az ügy táncol, ahogyan ő fütyül. Hiszen Helen számára cz a legegyszer ű bb módja, hogy véget vessen Jim er őszakoskodásának. Ezzel megvetette az alapját minden további k ővetél őzésnek, erőszakoskodásnak és behódolásnak.

Az imént felsorolt hat sajátság minden érzelmi zsarolás tű. netegyüttesében szerepel, s könyvemben alaposabban is szemügy re veszmajdlnyit.

MIÉRT NEM LÁTJUK MEG, AMI SZINTE KISZÚRJA A SZEMÜNKET? Ezek a tünetek kiabálóan egyértelm űek es nyomasztóak. Gyakran megesik azonban, hogy miel ő tt észrevennénk, máris belegabalyodunk az érzelmi zsarolás hálójába. Erre többek között akkor kerül sor, mikor a zsarolás egy széls ő séges, mégis gyakori viselkedés, a manipuláció alakját ölti. A manipuláció sok formája nem kellemetlen. Mindannyian manipuláljuk embertársankait, es b őven vissza is kapjuk a kölcsönt. Számtalan apró fondorlattal veszünk rá ivásokat akaratunk teljesítésére. Az egyik kedvencem: - De jó lenne, ha valaki kinyitná az ablakot! ahelyett, hogy - Volnál kedves ablakot nyitni? Bámulatos, milyen nehezen forog a nyelvünk, ha kérnünk kell valamit, minél nagyobb a tét, annál kevésbé. Vajon miért? Azért, mert a kérés kockázatos. Mert mi lesz, ha a másik megtagadja kérésünket? Csak kevesen mondják ki kerek-perec, ami a szívüket nyomja. Félünk, hogy kiadjuk magunkat, ha kiszolgáltatjuk legbels őbb kívánságainkat es érzéseinket. Netán még megharagszunk, vagy ami roszszabb, kisemmizettnek érezzük magunkat. Ha viszont nem tesszük fel nyíltan a kérdéseinket, a másik tagadó válasza sem nyílt elutasítás, ugyebár. Így azután bármilyen kellemetlenséget könny űszerrel kimagyarázhatunk. Aztán meg nem is t ű nünk annyira er őszakosnak vagy megszorultnak, ha elkerüljük a nyílt kérés kockázatát. Jóval könnyebb jelzésekkel tudtára adni másoknak a kívánságunkat, az 6 dolguk azután, hogy kitalálják, miben mesterkedünk. Valahogy így: - A kutya mintha sétálni szeretne (te pedig érts a szóból, drágám). Néha még szavakra sincs szükség. Elég egy sóhajtás, egy ajakbigygyesztés, egy lesújtó tekintet -- valamennyien élünk ezekkel a fegyverekkel, es mások is nap mint nap bevetik ő ket ellen ű nk, a legjobb kapcsolatokban is. Van azonban egy határvonal, melyen túl a mindennapos trükkök kártékonnyá válnak. A manipuláció akkor fordul át et --

zelmi zsarolásba, mikor saját szándékaink es érdekeink ellenére kénytelen-kelletlen es korántsem el őször hódolunk be a zsaroló er őszakosságának.

JOGUNK VAN KIJELENTENI: EDDIG

Es NE TOVÁBB?

Az érzelmi zsarolás témájában eleve benne foglaltatik a konfliktus es a hatalmi harc fogalma. Ha az egyik ember akar valamit a másiktól, az viszont ellenáll, kérdés, meddig mehetnek el akaratuk kikényszerítésében. Nem minden konfliktus, er ő s érzelem vagy határaink egészséges kijelölése bélyegezhet ő ugyanakkor érzelmi zsarolásnak. Lássunk erre néhány példát.

Ami még nem zsarolás Egyik barátn őm, Denise elmesélte, milyen konfliktusba keveredett Amyvel. Mindketten egy reklámügynökségnél dolgoztak, es Denise a közelmúltban sikeresen adott el egy fotókönyvet, amelyen egy éven át keményen dolgozott.

Barátságunk kezdetét ől mindent meg tudtunk beszélni egy mással. Órákon át ecseteltük, milyen viszontagságos is a mi szakmánk, mert eleinte mindketten nagyobb cégeknek dolgoztunk, de hát nem olyan könny ű a nagykutyák között megmaradni. Es mivel olyan nehéz kiverekedni az embernek a helyét ebben a világban, mindenben segítettük is egymást. Így ment ez egészen addig, amíg el nem kezdtem dolgozni a könyvemen. Am y eleinte együtt örült vekni, hamarosan azonban felhívott, es a k ővetkez őket mondta: — Tudod, féltékeny vagyok rád. Bármilyen keményen dolgozom, nincs semmi látszatja. Megkérlek ezért, ne beszélj a sikereidr ől, mert fáj nekem. — Ehhez is tartottuk magunkat. Első pillantásra ügy tűnik, mintha Amy nyomást akarna őagkyrnoámleiDszb-,pcthajáékszblyi. Valójában azonban arról van szó, hogy becsületesen bevallotta érzéseit, miközben saját érzékenységét is féltette. Ehhez pedig minden joga megvolt. Ugyanakkor Denise-nek is joga volt, hogy eldöntse, mit szól mindehhez, es van-e kedve ezek után folytatni az Amyvel való barátságot.

17

Amy nem fenyeget őzött, sete nyíltan, sem burkoltan. Érzelmi nyomást sem gyakorolt barátn őjére, mindössze kinyilvánította érzéseit es óhajait.

A határok átlépése Mit tenne hasonló helyzetben egy érzelmi zsaroló? Mondjuk ezt mondaná: Örülök a sikereidnek;Tudorra, hogy mostantól nagyon le leszel terhelve. Mit szólnál hozzá, ha a segítségedre lennék? Denise tiltakozására pedig így folytatná: — Azt gondoltain, barátok vagyunk. Tudod, mennyire rám jár a rúd mostanában. Ott volt a Rogerrel való szakítás meg az a hatalmas adó, amit be kellett fizetnem. Olyan letargiába süllyedtein, alig tudok dolgozni. Azt hittem, egy igaz barát segít a bajban. Mivel azonban folyamatos ellenállásba ütközik, fokozza az érzelmi nyomást, es Denise nagylelkűségére apellál: — Nem értein, íniért olyan nehéz megosztanod velem a szerencsédet. En bizony megtenném a helyedben. — Majd önz őnek es kapzsinak nevezi Denise-t, egyúttal a barátság megszakításával fenyeget ő zik, ha Denise nem veszi be az üzletbe. Az végül beadja a derekát. Látjuk, ebben az elképzelt helyzetben az érzelmi zsarolás valamennyi eleme jelen van: a követelőzés, ellenállás, érzelmi nyomás, fenyeget őzés es behódolás. Es hogy mindez megismétl ődik a kés ő bbiekben, arra a nyakamat teszem.

EGYKONFLIKTUS KÉTFÉLE MEGOLDÁSA Azzal még senkinek sein ártunk, ha megkérünk valakit, hogy ne hozzon szóba egy kényes téthát. Mi történik azonban akkor, ha a konfliktus súlyosabb viselkedésformákat érint: partnerünk félrelépését, iszákosságot, munkahelyi kihágást? Ilyenkor az emberek többnyire súlyos sértéseket vágnak egymás fejéhez, es a felkorbácsolt érzelmek miatt a határok kijelölése, az „eddig es ne tovább" is tül parancsolónak tűnhet. Ám még ez esetben is világosan megkülönböztethet ő az érzelmi zsarolás. Évek óta ismertem Jacket es a feleségét — egy szimfonikus zenekar tagjait —, es őszintén csodáltam a házasságukat. Meg is kérdeztem egyszer Jacket, mi a titkuk. A válasza egyáltalán nem az volt, amire számítottam.

18

Az igazat megvallva, nem mindig volt ilyen felh őtlen a kapcsolatunk. Három évvel ezel őtt elkövettem egy egetver ő ostobaságot. Találkozgattam egy hölggyel, aki vendégmuzsikusként jött a zenekarba. Rövid viszony volt, engem azonban mardosott a bűntudat. Muszáj volt mindent bevallanom Michelle-nek, különben hazug disznónak éreztem volna magara. El őször azt hittem, megöl. Néhány hétig szóba sem állt velem, éjszakánként pedig a kanapén ágyaztam meg magamnak. Azután a feleségem meglep ő dologgal állt elő. Azt mondta, gondolkozott rajtunk. Borzasztóan haragszik rám, mégis alkut ajánl. O a maga részéről soha többé nerc hozza szóba a hű tlenségemet; megígéri, hogy nem dörgöli at orrom alá minden adandó alkalommal. Ha viszont a magam részér ől nem mondok le a további kalandokról, es nem megyek el vele tanácsadásra, köztünk mindennek vége. Más feltételek között nem hajlandó folytatni a házasságunkat, mivel nem tud bizonytalanságban es a gyanakvás légkörében élni.

Jacknek szerencséje volt, inert Michelle egészséges tette ki, hogy „eddig es ne tovább!". Eközben: • • • •

Meghatározta helyzetét. Megmondta mit akar. Partnere értésére adta, mit hajlandó elfogadni Megadta neki a választás szabadságát.

módon jelen-

es mit nein.

Ráadásul közös terápiát követelt. Mit tenne ugyanebben a helyzetben egy érzelmi zsaroló? Volt például egy pár, akiket évekkel ezel ő tt kezeltein. Stephanie es Bob házassága a tönk szélén állt, amikor eljöttek hozzám, már alig álltak szóba egyipással. Pedig vonzó pár volt: a harmincas éveik végén jártak, Bob adótanácsadóként, Stephanie ingatlanügynökként dolgozott. Mivel Bob ötlete volt a tanácsadás, el őször 6 mondta el a mondókáját.

Nem tudom, meddig bírom tovább. Tizennyolc hónappal ezel őtt nagy hibát követtem el, ami lassan tönkretesz minket. Futó visongom volt egy üzlettársammal. Tudom, hogy én vagyok a hibás, ennek nem lett volna szabad megtörténnie, mégsem tudtam ellenállni a kísértésnek. Mindent megtennék, hogy kiengeszteljem Stephanie-t, mert szeretem a feleségemet és meg akarom tartani. Jól élünk, két gyönyör ű gyermekünk van. Hanem Isten a tanúm, az eset óta úgy bánik velem, mint egy tömeggyilkossal. Valahányszor akar valamit, felemlegeti a vétkemet. Most, hogy nyeregben érzi

..,-.`

magát, ő szabja meg, mikor jöhetnek látogatóba a szülei vagy milyen ájcí n, dékkal kell kiengesztelnem. Jelenleg épen Európába óhajt menni, pont amikor nagy üzletre szánaltok, es semmi szín alatt nem hagyhatom itt a munkámat. O mégis elvárja tőlem, hogy hagyjak ott csapot-papot, csak mert neki erre szottyant kedve. Stephanie-nak, Michelle-hez hasonlóan, minden joga megvan a haragra. O azonban büntetni es uralni akarta Bobot a félrelépés után. Ez pedig már nyílt zsarolás. A férje h ű tlensége miatt elbizonytalanodott Stephanie tévesen azt hitte, Bobot b űntudatára apellálva kötheti magához. Erkölcsileg alacsonyabb rend ű , megvetend ő lényként bánt vele. Viselkedésének üzenete egyértelm ű : -- Ha nein teljesíted az óhajaimat, teszek róla, hogy nyomorult gazembernek érezd magad! A hasonló krízishelyzetek veszélyekkel vannak tele, de új távlatokat is nyithatnak egy kapcsolatban. Mondanom sem kell, az ilyen bonyolult élethelyzetek egyúttal az érzelmi zsarolásnak is melegágyai. Honnan tudjuk, hogy az uralomvágy vagy a válság megoldásának vágya mozgatja-e a másikat? Megmondani nyilván nem fogja. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy érzelmileg színezett konfliktusokban ítél ő-képesség űnk is csorbát szenved, különösen, ha a tetejében érzelmi nyomás is nehezedik ránk. Mégis elmondhatjuk, ha a másiknak a konfliktus megoldása a szándéka, akkor:

•

Nyíltan megbeszéli velünk a helyzetet. A mi érzéseinkre is kíváncsi. Megérti ellenállásunk okait. • Beismeri, mennyiben vétkes a konfliktus kirobbanásában.

• •

Ha viszont mindenáron győzni akar, akkor: • Uralkodni kíván felettünk. • Semmibe veszi tiltakozásunkat. • Saját magát vagy indítékait magasabb rend ű nek tartja a magunkénál. • Tagadja, hogy bármiféle felel ő ssége volna a konfliktus kialakulásában.

20

^i^^S.

RUGALMAS ÉS BEFAGYASZTOTT KAPCSOLATOK Felmerül ezenkívül a kérdés: mennyire rugalmas a szóban f lat? Mikor az érzelmi zsarolás beszüremkedik egy kapcsolatba, alapvetően megváltoztatja annak légkörét. Ebben a fagyos hangulatban elveszítjük rugalmasságunkat, amely eddig átsegített a zökken zökk nőkön. őkőn. A hétköznapi emberi viszonylatokat engedmények es viszontengedmények szabályozzák. Amikor azonban kivész a kompromisszumkészség az egymással szemben álló felekb ől, szinte belekényszerülnek -- belefagynak — kellemetlen szerepeikbe. Allen például okos, szellemes ember, egy kis bútorkészít ő társaság tulajdonosa. Nagyon csüggedten állított azonban be hozzám, hogy elpanaszolja, mi a gondja új feleségével, Jóval. e

Nem tudom, meddig bírom tovább. Tudom, szeret engem, mégis terhemre van. Valahányszor kimaradok otthonról — a barátaim folyton hívnak ide-oda ,. a feleségem jeleneteket rendez. Nem tudtam, hogy ennyire ónállótlan. En a magam részéről örülnék neki, ha kimozdulna otthonrólegy barátaival, 5 azonban egyre kevésbé tart erre igényt. Folyton velem szeretne lenni, mintha össze volnánk láncolva. Egyszer mégis vettem magapinak a bátorságot, es külön programot csináltam, hát eo álló hétig nem állt szóba velem. Nagyszer ű asszony, most mégis neheztelek rá. Az önállótlan, másoktól függ ő személyiségek gyakran esnek pánikba, amikor partnerük külön programot csinál. Ilyenkor elhagyatottnak es visszautasítottnak érzik magukat, es szorongani kezdférje ám ahelyett, hogy kibeszélnék magukból félelmeiket, iparkodnak elrejteni azokat. Hisz végül is feln ő ttek volnánk, független, önálló lények, es nem fél ő s gyerekek. Jo is csak burkoltan hozta fétje tudomására lelkiállapotát, s b űntudatot keltmégjónne, amikor teljegyn érthető módon elment a barátaival. Allen mindent elkövetett, hogy megértse a feleségét.

Nehéz oer -rnekkora volt, megértem hát, mién tudatotönállótlan es bizonytalan. Néha rnégjó érzés is, hogy egv n őnek ilyen nagy szüksége van ram. Az igazat megvallva mégis csapdában érzem magam. O végül is mindent megkap fölein, csak meri b ű n udatot kelt bennem, én viszont eg re nyomorultabbá válok. 21

_A

Bár ínagának sem vallotta be szívesen, Allen lassan ráeszmélt, hogy Jo kislányos elesettsége voltaképpen követel őzés, amelyet jól időzített érzelmi nyomással támogat. Ráadásul Allen — az érzelmi zsarolás sok-sok áldozatához hasonlóan — elkövette azt a hibát, hogy megpróbálta megérteni felesége túlzott ragaszkodását. E könyv lapjain példák sora bizonyítja majd, hogy az érzelmi zsarolóval szemben a megértés sehová sem vezet, inkább csak lovat ad alája, mert igazolja viselkedését. Aki ráébred, hogy érzelmi zsarolás áldozata, úgy érezheti, mintha kihúzták volna Iába alól a talajt. Hirtelen rájön, nem ismeri igazából a szerelmét vagy a partnerét, a testvérét vagy a f őnökét, netán a barátját. Úgy érzi, elveszített valamit. Kiegyezésre nemigen van esély, s nem számíthat a másik rugalmasságára sem. Korábban nem kellett megfizetnie a kapcsolat árát, most azonban a zsaroló megköveteli, hogy rokonszenvéért cserébe úgy táncoljon, ahogyan ő fütyül.

2. A zsarolás négy arca „Ha tényleg szeretnél..., Ha elhagysz, akkor én..., Te vagy az egyetlen, akire számíthatok..., Megkönnyíthetném a dolgodat, ha te is... " A zsaroló efféle fordulatokkal adja tudtunkra követelését. Ezek mégis minden alkalommal ivás arcot mutatnak, mivel a zsarolás egyegy sajátos alfaját képviselik. Négy ilyen változatot különböztethetünk meg, ezek ügy válnak el egymástól, ahogy a prizma bontja színeire a fehér fényt. A büntetők pontról pontra közlik velünk kívánságaikat, es nem feledkeznek el a következményekr ől sem, amelyek akkor vá rn ak ránk, ha nem teljesítjük ezeket. Akár nyíltan támadnak vagy magukb an duzzognak, mindkét esetben ránk zúdítják haragjukat, amely akkor ébred bennük, ha valaki keresztezni meri szándékaikat. A zsarolók második csoportjába tartozó önbüntet ők ezzel szemben befelé fordítják agressziójukat. A szenved ők kiválóan értenek ahhoz, hogy b űntudatot ébresszenek áldozataikban. Ránk bízzák, találjuk ki magunk, mi a kívánságuk. A mézesmadzag-húzogatók folyton ígéretnek: ha megálljuk ezt vagy azt a próbát, csodálatos jutalomra számíthatunk. A zsarolók négyféle fajtája más es más szókészlettel dolgozik, sajátos színt kölcsönözve ezzel a zsarolás minden esetben jelenlév ő kelléktárának.

Nein azért kezdtem ezzel a típussal a zsarolók jellemzését, inert a leggyakoribb, hanem mert ők viselkednek a legkirívóbban. Egy felháborodott b ű ntető t nem lehet nein észrevenni, noha haragját kendőzetlen fenyegetésekkel -- o az aktiv b űntető --vagy duzzogással is kifejezheti -- 6 a büntetés passzív változatához folyamodik. Bármelyik utat választja is, arról ismerszik meg, hogy korlátlan egyeduralomra tő rekszik minden emberi kapcsolatában. 23

Az aktív büntet ő nak a zsarolás fojtogató légkörében, vagy megvetik magukat, amiért „Ha visszamész dolgozni, elhagylak..., Ha nem viszed tovább a csaló_ di vállalkozást, kizárlak a végrendeletemb ől..., Ha elválsz t ő lem, többé nem látod a gyerekeket..., Ha nem hajlandó túlörázni, ne szämítson el őléptetésre." Ezek bizony ijeszt ő , zord fenyegetések, amelyek nyomorúságosnak vagy legalábbis kellemetlennek festik le jöv őnket, amennyiben nem teljesítjük az aktív b űntető kívánságait. Pedig ezek az emberek gyakran nem is vannak tudatában szavaik súlyának. A legtöbbször nein váltják valóra fenyegetéseiket, s a fegyverszünet idején egészen kellemes lények lehetnek, mégis állandó szorongásban tartják környezetüket. Liz, ez a vékony, fekete szern ő , halk szavú n ő - sok rnäs nő társához hasonlóan -- azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogyan menthetné meg zátonyra futott házasságát. Fél jével együtt számítógépes szakemberek, es egy továbbképzés során ismerkedtek össze. Lizre nagy hatással volt a férfi határozottsága es kiváló problémamegoldó képessége. Michael csodálatos volt az elején. Gondoskodóan és szeretetteljesen bánt velem, ahogy még ma is néhanapján. Ezért belekerült egy id őbe, mire rájöttem, hogy mindig magáénak akarja az utolsó szót. Egy évvel a házasságkötésünk után terhes lettem, majd miután megszültem az ikreket, átadtam magam az anyasäg kötelességeinek. Aztán amikor az ikrek iskolába kerültek, úgy gondoltam, itt az ideje nekem is újra beülnöm az iskolapadba. A mi szakterületünkön muszáj lépést tartanunk a legújabb eredményekkel, aki ezt elmulasztja, óhatatlanul lemarad. Michael azonban úgy véli, nekem mint anyának otthon a helyem. Valahányszor szóba hoztam, hogy fogadhatnánk valakit a gyerekek mellé, meg sereg hallotta. Forrt bennem a düh, es válni akartam. Itt van azonban a bökken ő, mert a férjem közölte velem, ha ott merem hagyni, mindenemb ől kiforgat, es az utcára kerülök. A tetejében azzal is megfenyegetett, hogy a gyerekeimet sem láthatom. Leállítottam hát a válási procedúrát, es habár el akarom hagyni a férjem, nem tudom, hogyan nyerhetném vissza a szabadságomat. A bű ntető k áldozatai mindig két t ű z közé kerülnek. Ha a sarkukra állnak szembe kell nézniük a kockázattal, hogy a hímtet ő végül is valúra váltja fenyegetését. Ha viszont behódolnak neki, vagy legalább megpróbálnak id őt nyerni, a végén úgy érzik majd, megfullad,

24

nem volt merszük kiállni jogaikért. Egyik páciensem, Josh harminckét éves bútortervez ő . Élete nagy szerelme egy lelkes űzletasszony, Beth. Boldogságának egyedül apja, Paul áll az útjában.

Apára mindig is buzgó keresztény volt — katolikusok vagyunk , ahogy családunk minden tagja. Amilyen balszerencsés vagyok, egy zsidó lányba lettem szerelmes. Megpróbáltam beszélni apámmal, de hallani sem akart a házasságomról. Ha elveszem Beth-et, nem vállal kezességet egy beígért, éget ően fontos üzleti kölcsönben, s a végrendeletéb ől is kizár. Es tudja, kitelik t őle, hogy beváltsa a fenyegetését. Megpróbáltam józan emberek módjára leülni es beszélni vele, de nem lehet, egyszer űen feláll és faképnél ha gy . Egyre csak azt kérdem magamtól, hát eladó vagyok en? Vajon mennyit éra lelkem? Mit tegyek, szakítsak a családommal, vagy hazudjak nekik, legyek úgy, mintha Beth nem létezne? Ez a hel y zet egészen fel őröl. Nemcsak a pénz forog kockán; mindig is fontosnak tartottam a családi kötelékeket, most pedig folyton hazudnom kell a szüleina házában.

A büntető szülők gyakran kényszerítik arra gyermekeiket, hogy válasszanak köztük es más, a szívüknek kedves személyek között. Természetesen ha nem őket választják, árulónak kiáltják ki a szerencsétleneket. A megzsaroltak abban az illúzióban ringatják magukat, ha ez egyszer lemondanak a „nem méltó „ partnerről a családi béke kedvéért, találnak majd olyat, aki kedvére lesz a szüleiknek. Ez azonban merő képzel ődés. A sz őlők következ ő választottjukban is találnak majd kivetnivalót, hiszen — es ez a lényeg -- szül ői egyeduralmukat fenyegeti. Magunk is meglep ődünk, mi mindenre kényszerülünk, miközben megpróbáljuk lecsillapítani a büntet ők vadul tomboló haragját: hazudozni, füllenteni, titkolózni kezdünk, szinte a fal mellett lopakodunk, csakhogy elhiggyék nekünk, engedelmeskedünk akaratuknak. Egyszóval a lázadozó kamaszok szerepébe kényszerülünk, aini alaposan aláássa önbecsülés űnket.

A csöndes büntet ő A b űntető nem okvetlenül fogalmazza meg nyíltan kívánságait. A duzzogó, csigaházába zárkózó zsaroló is pompásan sakkban tudja tartani környezetét. 25

..

Jim, a dalszövegíró, akivel az el őző fejezetben találkoztunk, a He . lennel való összeköltözés után pontosan ilyen csöndes büntet ő nek bizonyult. Fogalmam sincs, mihez kezdjek Jimmel. Ha haragszik ránc, egyszer űen magába zárkózik. Ilyenkor tudom, forr a méregt ől, mégsem hajlandó beszélni. A minap hasogató fejfájással érkeztem haza. Elfáradtam az iskolában, ráadásul munka is várt otthon -- nem számíthattam hát pihenésre. Iim azonban gyertyafényes vacsorával várt, igazán .megható volt, hiszen olyan kedves ember. Aztán amikor maga mellé húzott a kanapéra, tudtam, mi következik... Normál körülmények között boldoggá is tett volna ez a helyzet, de nekem hasogatott a fejem, várt a munkán, annyira voltam hát érzéki, mint egy papírzacskó. Megpróbáltam kedvesen Jim értésére adni az állapotomat, 5 azonban nagyon zokon vette. Persze nem kiabált, s őt egyetlen szót sem szólt, csak megfeszítette az állkapcsát, es sötét pillantást vetve rám, ragára vágta a szobája ajtaját. Ezeknek a b ű ntetőknek a hideg, zordon hallgatása csaknem elviselhetetlen; az ember a lelkét is odaadná, hogy megenyhüljenek. — Mondj bárínit — könyörgünk nekik. — Kiabálj akár, minden jobb ennél a csöndnél. — Sajnos azonban minél többet kérleljük a hozzájuk hasonló duzzogókat, csak annál jobban magukba húzódnak.

^

AZ ONBUNTETO Valamennyien találkoztunk már olyan hatéves kölyökkel, aki hisztizni kezdett. Mondjuk, azzal fenyeget őzött, ha nem maradhat fent tévézni, addig tartja vissza a lélegzetét, amíg belekékül. A feln ő tt önbüntetők valamivel fondorlatosabbak, ám az alapelv ugyanez. Valamennyien azzal fenyeget őznek, hogy kárt tesznek magukban, ha nem kapják meg, amit akarnak. „Ne vitatkozz velem, mert beteggé vagy depresszióssá teszel..., Tégy boldoggá vagy otthagyom az állásomat..,, Ha nem teszed meg ezt vagy azt, nem vagyok hajlandó enni, nem tudok aludni, inni kezdek vagy narkotikumokhoz folyamodom..," Nagyjából ehhez hasonlók az önbüntet ők fenyegetései. Jo, Allen felesége is ehhez a fegyverhez nyúlt.

,.

..

_.

Még nem tudort, mit tehetnék mindezzel szemben, de eddig hiába próbáltam a lelkére beszélni. Ilyenkor elnémul es könnybe lábad a szeme. Aztán bevonul a hálószobába, es magára zárja az ajtót, s csak hosszadalmas kérlelésre jön el ő. A legutóbb meg akartam látogatni a n ővéremet Oregonban, a hétvégi házúban. A feleségem erre akkora jelenetet rendezett, mintha a Holdra készültem volna. — Tudod jól, hogy képtelen vagyok aludni, amikor távol vagy — mondta. — Azonkívül most, a szezon el őtt nagy szükségem van a segítségedre. Ha nem vagy itt, minden szétesik körülöttem. Hát nem érted, hogy szükségem van rád? De az isten szerelmére, ez nem a világ vége! Mindössze a n ővéremet szerettem volna meglátogatni. — azonban ügy beszélt, mintha elhagyni készültem volna. Lefújtam a látogatäst. Azöta madarat lehetne fogatni vele, és ügy turbékolunk, mint a nászútunkon. Mégis ügy érzem néha, megfulladok. Az önbüntet ő k imádják a hisztérikus jeleneteket. Az ilyen ember gyakran önállótlan, es er ő sen függ a társától. Amennyiben zsarolni kezdi, minden nehézséget az ő vétkének tüntet fel; minden felel ősség kizárólag ő t terheli. Míg a b űntetők tehetetlen, kiszolgáltatott gyermekké teszik partner űket, az önbüntet ők maguk válnak gyermekké. Nekünk kell megvigasztalnunk ő ket, kitalálnunk, miért szenvednek, es rendbe hoznunk az életüket. Nekünk kell megmentenünk ő ket önmaguktól, es védelmezni törékeny lényüket. Az önbüntetők attól sere riadnak vissza, hogy öngyilkossággal fenyegessék környezetüket. Ezt a fenyegetést soha nein szabad könnyedén vennünk, noha meglehet, az önbüntet ő mindennapos fegyverként veti be ellenünk. Eve fiatal, vonzó fest ő , aki Elliottal, egy híres, negyvenes m űvésszel él együtt. A kapcsolat romantikus szerelemként indult, amióta azonban Eve beköltözött Elliot lakásába, úgy érzi, partnere elnyomja es függő ségre kényszeríti. Mär akkor is észrevette a férfi szeszélyességét es hirtelen hangulatváltozásait, amikor randevúzgattak, ezt azonban m űvészlelke számlájára írta. Teljesen felkészületlenül érték azonban Elliot depressziós rohamai, amelyeket drogfüggő ségének tulajdonított. Azóta teljesen elhidegültek egymástól. Eve Elliot asszisztenseként dolgozik, anyagilag függ tehát t őle. A férfi ugyanakkor minden önállósági törekvésének útját állja. Még ahhoz is ragaszkodik, hogy Eve csakis az ő képeivel együtt állíthatja ki a maga munkáit.

26

27 •

t

•

Végül nijöttem, oil kell hagynom, különben megfulladok. Valahánysz or őzik, hogy túladagolja ma.. azonbmegfróálksaítni,zfeyg gat. Eleinte kinevettem. Annikor rajzolótanfolyamra jelentkeztem, azt mondta, belehal, ha folytatom. Ez mar nem olyan vicces, inkább ijeszt ő. Igazán együtt érzek vele es szánom, másrészt haragszom is rá. Miért csinát ja ezt velem ? Hisz mindössze egy tanfolyamra szerettem volna beiratkozni, A zsarolás szóban forgó típusára jellemz ő , hogy Elliot Eve felel ősségérzetére hivatkozik. -- Mindig olyan kedves volt hozzám. Ha ne adj isten kezet emel magára, soha nein bocsátom meg magamnak — mondja a lány. Megnyugtattam, ha Elliottal marad, akkor sem biztos, hogy megmentheti. Aki tönkre akarja tenni vagy ki akarja oh tani az életét, ám lelke rajta. Aki pedig azt képzeli, megvédhet egy születetten öngyilkos alkatot önmagától, szinte felszólítja ezzel az érzelmi zsarolásra. N

A SZENVED Ő A szenvedő képe isiverő s a mi kultúránkban. Megviselt arcú asszony egy elhagyott, rosszul világított lakásban, ahol gyermeke telefonját várja. — Hogy hogy vagyok? -- szól bele a kagylóba, mikor végül megcsörren a telefon. — Még azt kérded, hogy vagyok? Nein hívsz föl, felém sem nézel. Elfeledkeztél a szül őanyádról. Az sem érdekelne, ha megnyitnám a gázcsapot. A szenvedő k kínjait kizárólag egyvalami szüntetheti meg: ha megkapják tőlünk, amire ácsingóznak. Szenvedéseiknek ezért természetesen mi vagyunk az okozói. Ha nein is vágják nyíltan a képünkbe, ezt gondolják. A szenvedő k gyakran szeretetlenségünkkel magyarázzák, miért nem vagyunk képesek olvasni a gondolataikban. Gyakran húzódnak el duzzogva, könnyekkel a szemükben, es fogalmunk sincs, mi bántja őket. Megmondják persze, a maga idejében, ám el ő bb hagyják, hogy órákig vagy akár hetekig aggódjunk miattuk. Patty negyvenhárom eves kormánytisztvisel ő . Valahányszor nézeteltérése támadt férjével, az mindig majd belebetegedett.

28

Alig bújik el ő a szobájából, es ha igen, akkor sem áll velem szóba, ha nem némán sétálni indul. Közben olyan szomorú tekintetet vet rám, hogy elszorul a szívem. Legtöbbször akkor él ezzel a fogással, ha az anyja látogatását akarja kierőszakolni, aki a legalkalmatlanabb pillanatokban szokott beállítani. Mégsem tiltakozom, inert nem tudom nezniJoe szomorú tekintetét. Ha megkérdezem, mi a baj, csak felsóhajt es szenved ő tekintettel azt mondja: — Semmi. — Ilyenkor nekem kell rájönnöm, ezúttal miféle b űnt követhettem el. Több órás faggatás után szokta csak megmondani, mi bántja. Egyszer azt találtam mondani, nem állunk úgy anyagilag, hogy megvehessük a számítógépet, amire annyira fájt a foga. No, megkaptam a magamét. Hogy lehetek én ilyen k őszív ű, zsugori alak! Mit mondhattam mást — menj, vedd meg ; es tudja, azon nyomban visszatért a jókedve. A szenved ő k a tükörbe nézve egy átoksújtotta arcot látnak. Csak ritkän veszik maguknak a fáradságot, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, es őszintén kinyilvánítsák kívánságaikat. Gyengének látszanak, holott tulajdonképpen néma zsarnokok. Ha nein is rendeznek jeleneteket, viselkedésük mégis bántja es zavarba ejti szeretteiket. Nem mindenki szenved némán. Van, aki örömmel megosztja velünk a fájdalmas részleteket, ám szótlan sorstársaihoz hasonlóan ő is ugyanazt várja t őlünk: hogy mi oldjuk meg helyette a gondjait. Zoe, szintén páciensem, ötvenhét éves, egy nagy reklámügynökség jól keres ő könyvel ője. Azért keresett fel, inert egyik munkatársn ője kezdte zsarolni.

Tess a legfiatalabb kollégám. Feledve, milyen nehézségek árán jutottunk oda valamennyien, ahol ma vagyunk, azt képzeli, csak besétál, es ölibe hullanak a legjobb feladatok. Megpróbáltam ezt megértetni vele, de hiába. Aztán összet űzött a főnökünkkel, es az állását féltette. Napról napra szenvedései hosszú listájával állt elő. Dale, egyik kollégája például Mini sem bírja 51. Nem tudott megszerezni egy fontos ügtifelet, is most úgy észi, menekül el őle. A számítógépe is lerobbant. Ja, és elfelejtettem mondani, a kutya is megette a házifeladatát. Néha maga is észi a helyzet nevetséges voltát, ez azonban nein változtat alapvető bizonytalanságán. Azt mondja, olyan depressziós, hogy reggelente alig tud felkelni, folyta n. dohányzik, és egyre fogy... Megpróbáltam megnyugtatni és mar azt hittem, sikerrel järtam, amikor a dolgok új fordulatot vettek. Váratlanul nyaltatni kezdett, vegyem be a csapatomba. — KIrtignak az állasomból, ha nem te-

r

szed meg -- kérlelt. — Dale gy ű löl engem, benned azonban megbízik, és ha most bizonyíthatnék, tudorra, minden jóra fordulna. Az az igazság, hogy jelenleg nem elég tapasztalt ahhoz, hogy bírná az iramot a csapatorrnban, én mégis tejesítettem a kívánságát, mert nem akartam önző alaknak látszani. Most mindenkire. többszörös teher nehezedik, mivel az 5 munkáját is el kell végeznünk. Ugy érzeni, kihasználtak. Es, nem hiszi el, de még nagyobb felel ősségre vágyik, amikor ez is sok neki. Igazán szívesen segíteném, hiszen fiatalkori önmagamat látom benne, a dolog azonban lassan kezd kicsúszni a kezemb ől: saját szakmai hírnevemet kockáztatom, ha nem vetek véget a zsarolásnak. A Tesshez hasonló szenved ők többnyire azzal hozakodnak el ő , mennyire ellenük van a sors. Csupán egy kicsinyke segítség kell, hogy helyre jöjjenek, es ezt persze t ő lünk várják. Szánalmas helyzetük felébreszti megment ő-gondvisel ő ösztöneinket. A baj csak az, ha megadjuk a kért segítséget, holnap még többet követelnek. Aki gondját akarja viselni egy ilyen szenved ő nek, egész életén át, élete minden órájában viselheti.

A MÉZESMADZAG-HUZOGATO A mézesmadzag húzogatók a legfondorlatosabb zsarolók. Megígérnek ők mindent: szerelmet, pénzt vagy el ő léptetést, csak teljesítsük óhajaikat. A jutalom valóban ígéretesnek t ű nik, érjünk azonban csak a közelébe, menten semmivé foszlik. Beletelik némi id ő be, mire a megzsarolt rájön, hogy bolonddá tették. Barátn őm, Julie ebéd közben mesélte el, hogyan ígért meg neki fű t-fát a barátja. Alex, egy kétszeresen elvált, jómódú üzletember több hónapja jár Julie-val, aki kezd ő , ambiciózus forgatókönyvíró. Amikor megismerkedtek, Julie otthon dolgozott, s éjszakánként írta forgatókönyveit. Alex kit űnőnek találta a munkáit, es nem fukarkodott a dicsérettel. Csakhogy itt jön be a dologba a mézesmadzag. -

Azt mondta, van néhány producer ismerőse, akik -- hogy is mondta? — intelligens munkákat keresnek, olyanokat, amilyenek az én forgatókönyvcím. Lesz majd egy hétvégi parti, ígérte, ahol bemutat nekik. Felvillanyozott ez a lehetőség, hiszen olyan keményen dolgoztam az utóbbi idő ben. Árra mindennek ára volt; nem volt szabad meghívnom a „bohém" barátaimat, akik csak „visszahúznak". 30

Julie erre nem volt hajlandó, a sokat ígér ő összejövetel tehát e lmaradt: Ígéretekben persze ezután sem volt hiány. Alex drága ajándékokkal halmozta el Julie-t: új számítógépet vásárolt neki, es gy ermekfelügyel ő t fogadott fia, Trevor mellé. Igen ám, csakhogy mindegyik ajándékát új feltételhez kötötte. Jobban tudná egyengetn i Julie karrierjét, jelentette ki például, ha vállalná a háziasszony szerepét a társas összejöveteleken. Ehhez persze abba kellene hagynia az éjszakai forgatókönyvírást de hát a saját érdekében tenné. Julie egy darabig eleget is tett Alex kívánságainak. Aztán jött a végs ő próba. —

Azt mondta, gondolkodott a dolgon, es arra jött rá, mennyivel jobb lenne mindannyiunknak, ha Trevor egy darabig az apjához költözne. Nekem is több id őn jutna a munkámra. Erre pedig égető szükségem volna,

hiszen ott állok a siker kapujában. Julie végre ráébredt, kivel áll szemben, es szakított Alexszel.

3. Ködben botorkálva

Az a legfájdalmasabb az érzelmi zsarolásban, hogy épp a másikba vetett bizalmat ássa alá, s lehetetlenné teszi a kapcsolat korábbi nyitottságát.

Legalapvet őbb félelmünk: az elszakadási félelem ^Az érzelmi zsarolás s űrű ködben virágzik igazán, amely oly vastagon terjeng körülöttünk, akár egy repül őgép körül. Ebben a ködben nem látjuk át világosan a zsaroló szándékait vagy akár a saját reakcióinkat sem. Ezt a ködöt a félelem, a kötelességérzet es a b ű ntudat gei feszti. Valamennyien jól ismerjük ezeket a kellemetlen érzelmeket. Többnyire el is viseljük őket, es nem engedjük, hogy elhatalmasodjanak rajtunk. A zsarolók azonban feler ő sítik bennünk a hasonló érzéseket, annyira, hogy tűrhetetlenné válnak. Mi ekkor mindent elkövetünk, csakhogy megszabaduljunk t őlük. Ezek csaknem olyan automatikus reakciók, mint amikor betapasztjuk a fülünket egy sziréna sivalkodása hallatán. Nem gondolkodunk, cupán védekezünk, az érzelmisaoópdgnterszáaí.

A félelem kisgyermekkorunk óta jó ismer ősünk, hisz szüleink gondoskodása nélkül a szó szoros értelmében halálra lennénk ítélve. Ez a magatehetetlenség elszakadási félelmet ébreszt a gyermekben, amelyet sokaknak soha sem sikerül kin őniük. Valaha mi is hordákban éltünk, ezért elviselhetetlen számunkra, ha ki vagyunk zárva az emberek közösségéb ől. Lássuk, hogyan használja ki hasonló félelmeinket az érzelmi zsaroló. Lynn, a negyvenes évei végén járó sikeres üzletasszony, férje, Jeff negyvenöt esztend ős ács. Lynn házassága megromlása miatt keresett fel. A férj a házasság után otthagyta állását, hogy ellássa akis farmot, amelyet Los Angeles mellett tartanak fent. Ez a munkamegosztás azonban állandó összet űzés forrásává vált a házastársak k őzött.

Nem egyenrangú felek kapcsolata a mienk. Én keresem a pénzt, a ferjem meg elkölti. Rosszul van ez igy. Persze, dolgozik 5 is, akad elég munka a ház körül meg a farmon, mégis azt kívánom, bárcsak állásba menne. Ráadásul mindig pumpol is valamiért, nekem pedig vaj.zivem van. Az utóbbi néhány hónapban. aztán duzzogni kezdett; ha mégsem kapott meg valamit, elvonult például a cs űrbe. Tudja, nem bírom, amikor visszahúzódik t őlem. Mindig a sarkában vagyok, már akkor is elveszettnek érzem magam, ha a másik szobába megy át. Az első házasságom felbomlásakor gy ű löltemhazajönni az üres házba, es nem akarom még egyszer átélni ezt az érzést. Beszéltem err őlJeffnek, es ő meg is értett. Mégis, amikor duzzogni kezd, attól félek, elhagy. Tudom persze, hogy ez őrültség, nem välun.k el egypiástól. .

A FELELEM FELEMÉSZTI A LELKET A zsaroló titkon kilesett félelmeinkre alapozza tudatos es tudattalan stratégiáját. Mivel a közelünkben él, nem nehéz kifigyelnie, mit ől hátrálunk meg, miért izgulunk, mit ő l feszül meg a testünk. Ennek nem kell okvetlenül tudatosnak lennie, valamennyien tudjuk, mit ől félnek a hozzánk közel állók. Maga a zsaroló is félelmei rabja, err ől az 5. fejezetben szólok majd b ővebben. A zsarolás során tehát mindkét felet a félelem mozgatja. A zsaroló mindazonáltal -- félelmeink pontos ismeretében — testre szabott fenyegetésekkel áll el ő . Ha nein teljesítjük követeléseit, akkor: • • • • • •

elhagy megvet nem szeret többé bennünket kiabál veszekszik velünk kidob az. állásunkból

Lynn ügy érezte, mintha fekete lyukba zuhant volna, ha magára maradt. Ett ől pedig iszonyüan félt, s valahányszorJefimagába zárkózott, át kellett élnie ezt a félcimet. Ancikor a régi teherautója elromlott, nagy veszekedés törlt ki közt űnk, mivel célozgatni kezdett, hogy venni kellene. újat. Takin még munkához is juthatna a szomszédos farmokon. Közöltem vele, nincs elPg pén( gy

32

33

zünk a teherautóra; ő persze menten duzzogni kezdett. Néhány nap múltán azzal állt elő, hogy semmire sent becsülöm a munkáját, ezért egy id őre magamra hagy. A testvéreinél találtam rá, és könyörögtem neki, hogy jöjjön haza. Jeff sebzett állatként védte férfiúi méltóságát a kapcsolatban. Sok más férfitársához hasonlóan ő is nehezen viselte, hogy , a felesége többet keres nála. Lynn a maga részér ő l pánikba esett. Épp a meghitt kapcsolatok hívják el ő legkínzóbb félelmeinket, hiszen ezekben vagyunk a leginkább sebezhet ő ek. Lehet, hogy életünk egyéb területein kiválóan megálljuk a helyünket, ám remegni kezdünk, mint a nyárfalevél, ha a társunk hidegen bánik velünk.

Addig könyörögtem, anígJeff haza nemi jött, de ezután is alig lehetett szavát venni. Akkora volt közöttünk a feszültség, hogy tennem kellett valamit. A szüleim is távoliak voltak, tele haraggal, mégis némák, hamis udvariasság máza mögé rej tve dühüket. Annak idején megesküdtem, én másként csinálom. Meg akartam tartani Jeffet, feltettem hát magamnak a kérdést, mi a fontosabb, ő vagy a pénz. Férjemuram hamarosan új teherautóval furikázott. Megkapta hát, amit akart, s ha nem is tudatosodott benne, megtanulta, hogyan játsszon Lynn érzelmeivel. Valahányszor magába zárkózott, felesége beadta a derekát. Mindezt nem gonoszságból m űvelte, hanem mert bevált. Lynn kétségbeesett, hogy újra kell kezdenie az életét, végig kell csinálnia egy újabb válást. Megnyugtattam, nem muszáj a fürd ővízzel a gyereket is kiöntenie. Arról van szó, hogy az elszakadástól való félelme teszi vakká, bénítja meg Jeff érzelmi zsarolásával szemben, s egészséges kompromisszum helyett automatikusan behódol a férjének. A félelem fekete-fehéren láttatja velünk a dolgokat. Lynn azt képzelte, ha szembeszáll Jeff akaratával, nem marad más hátra, mint a szakítás. Én ehelyett harmadik lehet őséget javasoltam: közös er ővel dolgozzunk a kapcsolat megmentésén es Lynn félelmeinek enyhítésén.

A haragtól való félelem A harag szinte mágneses er ő vel vonzza magához félelmeinket, es ő sztönöz. A harag kinyilvánítását csak kevesen veszik menkülésr nyugodtan tudomásul, mivel összetiizéssel, veszteséggel es er ő szak34

kal társul a tudatunkban. Ez eddig érthet ő es hasznos is, különösen amikor mások kirobbanó háborgásától óv meg minket. Ennek ellenére a legtöbb kapcsolatban a harag mind ő ssze egy érzelem a sok közül, önmagában se nem jó, se nem rossz. Csakhogy épp a haragtól való szorongás akadályoz meg bennünket abban, hogy szembeszegüljünk az érzelmi zsarolással. Sokan saját haragjuktól ugyanügy félnek, mint a másokétól. Elég, ha megérzik a harag árnyalatát egy hangsúlyban, máris attól rettegnek, hogy nem fogadják el, elhagyják vagy akár bántalmazzák is ő ket. Josh-t, a bútortervez ő t például, akivel az el őző fejezetben találkoztunk, egészen megbénította apja haragja. — Amint szóba hozom az ügyet, máris felemeli a hangját. Ha aztán meglátom haragtól eltorzult arcát, hiába vagyok tíz centivel magasabb nála, ügy érzem magam, mint egy hátulgombolós. A szülök kiválóan értenek ahhoz, hogy újraélesszék gyerrnekkori félelmeinket. MintJosh mondotta:

Gyerekkoromiban apára olyan hangosan ordítozott velünk, hogy attól féltem, ránk d ől a ház. Bárrnilyen nevetséges is, ma is ugyanúgy rettegek, nehogy felébresszem a haragját, pedig az évek során sokat szelídült. Az érzelmi emlékezet régi reakcióinkat ismételteti meg velünk. Néha egy homlokráncolás is elég, hogy tanult válaszreakcióink beinduljanak.

A KÖTELESSÉGÉRZET SZORÍTÁSÁBAN Feln ő tt korunkra valamennyien megtanuljuk, mivel tartozunk másoknak, s valamennyiünkben mélyen gyökereznek a kötelesség, hű ség, emberszeretet es önfeláldozás eszméi. Olyanravira, hogy sajátunknak véljük ő ket, holott a szüleink, a neveltetésünk, a közerkölcsök, a média ültették ezeket belénk. Kötelességérzetünk az esetek egy részében összhangban all a józan ésszel, es olyan erkölcsi alapot ad cselekedeteinknek, amelyre okvetlenül szükségünk van. Néha meg sincs egyensúlyban önmagunkkal és másokkal szemben vállalt kötelezettség ű nk. A zsarolók el őszeretettel hivatkoznak kötelesség,_ érzetünkre, s Szívcsere felemlegetik, mi mindennel tartozunk —nekik. .-Sientbeszéd ű khóz nem haboznak segítség űi hívnia vallás vagy az erkölcs el ő írásait. 35

• Egy h ű gyermek felkeresi az édesanyját. • Agyondolgozom magara a csalädomért, a legkevesebb, amit megtehetsz, hogy itthon vársz rám. • Tiszteld apádat (es engedelmeskedj neki!) . • A főnöknek mindig igaza van. • Melletted álltam, amikor azzal az alakkal jártál. Most sem kérek mást, csak ezt a kétezer dolláros kölcsönt. A legjobb barátod vagyok. A zsaroló jóval többet vár el, mint amit a hétköznapi alkuk során magunktól adunk. Voltaképpen azt közli velünk, hogy tetszik vagy sem, de tartozunk neki óhajai teljesítésével. Elvárásai különösen akkor ejtenek zavarba, ha valóban nagylelk ű en bánt velünk. A szeretet és a hála azonban hamar elpárolog, ha minduntalan kötelességeinkre hrvatkoznak. — Egyszer volt egy betegem, aki azóta is mint a kötelességérzet áldozata él az emlékezetemben. A harminchét éves Maria kórházi adminisztrátor volt, s jónev ű sebészhez ment feleségül. Olyan egyéniség volt, aki mindig ott van, ahol segíteni kell, es örül, hogy adhat. Mondanom sem kell, férje alaposan kihasználta äldozatkészségét viharos házasságuk idején.

Olyan családból származom, amelyik mindennél fontosabbra tartotta az otthoni harmóniát. Valöszín ű legJay is ezért vett el. A munkámat is szeretem, de az otthonom a legfontosabb szánsomra a világon. Máig fülemben csengenek a templomban halott szavak: egy kapcsolatot az egyik fél áldozatos erőfeszítése is fenntarthatja. Ha az ember mindenét odaadja es Istenhez fohászkodik, gy őztesen kerül ki minden hányattatásból. Családanyaként tudom, mivel tartozom a családomnak, es ezt Jay is nagyon, de nagyon jól tudja. Jay évekig visszaélt Maria kötelességérzetével. Mivel véleménye szerint mindent megadott a családjának, ügy érezte, hogy részér ől eleget tett a házassági szerz ődésnek.

Mindenki tökéletes párnak hitt minket, csak azt nent tudták, mekkora nőcsábász Jay. Mielőtt összeházasodtunk, eldicsekedett a kalandjaival es ői szívet tört össze. Én persze büszke voltam, hogy a sok n ő hogymeni közül engem választott. Most mar tudom, mekkora naivitás volt ez t őlem. Húzasságkötésünk után egyik kaland a másikat érte, s a férjem egyre töb36

bet tartózkodott házon kívül, hol a választási kampányra, hol éjszakai ügyeletre hivatkozott. Zavaros kifogásai es növekv ő közönye elég volt ahhoz, hogy gyanút fogjak. Aztán „baráti" telefonok figyelmeztettek, hogy hol mindenütt látták n ői társaságban. Az ösztöneim azt súgták, hogy a sok pletyka igaz, mégis jó id őbe telt, amíg szembe tudtam nézni az igazsággal. Hisz oly sokkal tartoztam neki, olyan keményen dolgozott a családjáért. Jay ellentámadásba lendült. Bármi történt is, Mariának vele kell maradnia, mert ez a kötelessége — jelentette ki.

Természetesen mindent tagadott. — Hogyan hihetsz az ilyen rosszindulatú pletykának — kérdezte felháborodottan. — Hisz láthatod, agyonhajszoIont magam a családomért. Miattatok vállaltara az éjszakai ügyeletet — és most ez a hála. Hogy képzeled, hogy felrúghatsz mindent, es szétdúlhatod a családunkat ? Nézz körül, mennyivel jobb sorod van, mint a legtöbb feleségnek. Miért nem becsülöd meg akkor, mennyi munkámba került mindezt előteremteni. — Egyszóval kötelességem volt megbízni benne. Es ott voltak a gyerekek, akiket annyira szeretek. A férjem ezután a vállamra tette a kezét es a fülembe sügta: — Vedd föl azt a fekete ruhát, amit annyira szeretek, elviszlek vacsorázni. És többé ne halljak a válásról. Nem szabad bedőlnöd minden pletykának. — Mosolyt er őltettem hát az arcomra, felvettem a ruhát, es elmentünk szórakozni, mintha mi sere történt volna. A család összetartásának vágya sokakat visszariaszt a válástól. Senki sem akarja összetörni gyermekei szívét. Sokan inkább vállalják ezt a nemes áldozatot, semhogy saját életüket éljék. Mariát is megbénította a család széthullásának gondolata. Jay rájátszott felesége kötelességérzetére. Addig cs űrte-csavarta a mondandóját, amíg Ma ri a kötelességei teljesen háttérbe nem szorították saját h ű tlenkedését. Jay fogalmai szerint Maria az utolsó csepp vérével tartozo tt neki, míg ő maga akkor feledkezhetett meg kötelességeir ől, amikor erre kedve szottyant. Mártírtekintettel járt-kelt odahaza, feledve, hogy gyermekei mennyire megsínylik az otthoni feszültséget, amelynek ő es nemásvoltazkój.Miyensvola,hzrókugynü átéreznék a mi helyzetünket, mint a magukét. Jay nem vállalt felel ő sséget a család széteséséért, s tijra csak elfog-

laltságaira hivatkozott. Különben is, nem volt itt semmi baj. O sernIni rosszat nem tett, es ha IVlaria boldogtalan, tegyen róla, hogy minden ugyanügy legyen, mint regen. Figyelmeztettem Mariát, hogy ugyanolyan kötelessége saját boldogságával es lelki békéjével törőd-

37

ni, mint a másokéval. A legtöbbünknek nehezére esik megvonnia a határokat, hol végz ő dik másokkal szemben vállalt kötelességünk, és hol kezd ődik embertársainké. Ha pedig er ősebb a kötelességérz e. tönk, mint az önbecsülésünk, a zsarolók hamar megtanulják, ha. gyan fordítsák ezt a saját javukra.

Némelyik zsaroló a múltra hivatkozva jelenti ki, hogy egy életre lek őtelezettjei vagyunk. Nem egykönnyen feledi el szívességeit, amelyeket nem ajándékként osztogat, hanem kamatozó kölcsönként. E kölcsönök es kamatjaik törlesztését aztán halálunkig nyöghetjük.

Akasztják a hóhért LynneI dolgozva hamar rájöttein, hogy maga is zsarolással felelt a zsarolásra. Behívtam hátJeffet az egyik illésre, es ő így panaszkodott:

Muszáj volt néhány napra elszabadulnom otthonról. Az öcsém házában aztán kipakolt a feleségem. -- Hogy lehetsz ilyen önz ő ? Csak magadra gondolsz, es csak elvenni akarsz — kiabálta. — Tudod, hogy én keresem meg kett őnk kenyerét. Mindazok után, apait érted tettem, hogy mertél otthagyni. Ha még egyszer duzzogni kezdesz, egy fityinget nem látsz t őlem. — Menten tudtam, hogy nagy bajban vagyunk. Mindkett őnket annyira megrémítettek a történtek, hogy terápiára volt szükségünk. .

Sok társához hasonlóan Lynn is arra hivatkozott, mi mindennel tartozik neki Jeff, s megpróbált ugyanúgy ráijeszteni, ahogyan ő megijedt férje viselkedését ől. Amikor utánament es visszakönyőrögte, sokat veszített tekintélyéb ől, s most az elveszített befolyást akarta visszaszerezni a zsarolás eszközeivel. Ez a szerepcsere nem ritka egy kapcsolatban: a megzsaroltból k ő nnyen válhat zsaroló. Van, aki ügyesebben csinálja, ám a dolog csak ritkán egyoldalú. Az is megeshet, hogy egy másik kapcsolatban vállaljuk magunkra a zsaroló szerepét. Például, ha a fő nökű nk zsarnokoskodik velünk, a tehetetlenséget, amelyet vele szemben érzünk, a házastársunkon vagy a gyermekeinken „verjük le".

38

BŰNTUDAT A bű ntudat felel ősségérzetű nk szerves része. A lelkiismeret szava torzítatlan alakjában cselekedeteink inegbizható irányt űje. Néha mégis félrevezethet bennünket, például amikor a b űntudat túlméretezetté es aránytalanná vagy indokolatlanná válik. Ebben a formájában pedig a zsaroló fegyvertárának kipróbált darabja.

Minden a te hibád A zsaroló ilyenkor minden bajt es nehézséget a mi nyakunkba varr. • • • •

Rossz a kedvem (miattad). Megfáztam (miattad) . Sokat iszom (miattad) . Nehéz napom volt (miattad) .

Nagy az esélye, hogy mindezen panaszoknak semmi köze szegény, bún ős, agyonostorozott személyünkhöz. Mi mégsem vesszük észre, inert természetes reakciónk, hogy felel ősnek érezzük magunkat szeretteinkért. A zsaroló pedig élvezettel magyarázza, miért terhel minket a teljes felel ősség olyan helyzetekben, amelyekhez alig van közünk.

AMIKOR A MEGÉRDEMELT B ŰNTUDAT IS ARÁNYTALANNÁ VÁLIK Bob, az ügyvéd, akivel az 1. fejezetben találkoztunk, tudta, hogy valóban visszaélt felesége bizalmával, es mindent elkövetett, hogy visszaszerezze azt. Stephanie azonban mindegyre felhánytorgatta neki h ű tlenségét.

Nem tudom, mit tehetnék meg, hogy kiengeszteljem. Dolgoznom is kell, nem ülhetek egész nap mellette, hogy vigasztaljam. Fogalmain sincs, mivel nyugtathatnám meg, es ő az utolsö, akitől. megtudhatorra. Szenvedett miattam, es most visszaadja a kölcsönt. Egek, még a bonozok is kijutnak végül a börtönből, nekem azonban meg beszélőre sem szabad mennem.

Stephanie-nak minden oka megvolt a haragra, ám nem vett tU, domást az id ő inülásáról, es őrök b ű nhődésre kárhoztatta a fé rjét. ű ntudat kormányozta kapcsolatukat, nem szá., Mindag,míb mithattak viszonyuk rendez ődésére, nem találhattak kiutat az érzel. mi zsarolás ütveszt őjéből. A bűntudat a zsaroló neutronbombája. A kapcsolat váza ugyan még áll, kiveszett azonban bel ő le mindaz a bizalom es meghittség, ami egykoron élhetővé, „lakályossá" tette.

4. Mesterségem címere Milyen eszközökkel kényszeríti a zsaroló áldozatait a behódolásra? Ezek az eszközök kivétel nélkül mind a.félele_m, kötelességérzet és bűntudat hármas csoportján alapulnak, s addig fokozzák a ránk gyakorolt érzelmi nyomást, amíg megkönnyebbülten igent nem mondunk a zsaroló követel őzésére. Abban-is a segítségére vannak, hogy igazolja lépéseit ő nmaga es a külvilág el ő tt. Ez sarkalatos eleme a zsarolásnak, mivel elfogadható mezbe öltözteti, mi több, nemes szándékokkal ruházza fel tetteit. A gyermekét fenyít ő szülőhöz hasonlóan, aki csakis annak javán munkálkodik, a zsaroló is szakavatott racionalizáló. Addig bizonygatja, hogy a zsarolás a mi érdekűnket szolgálja, amíg végül elhisszük neki. Melyek tehát a zsaroló fegyverei?

FESSÜK FEKETÉRE, AMI FEHÉR A zsaroló tévelygésünk bizonyítékát látja a vele való konfliktusban, miközben ő maga persze a legjobb szándékú fickó es a haza bölcse. Végs őkig egyszer űsítve a dolgokat: finvagyunk a gonoszak, megátalkodottak, míg az 6 becsülete fehér, mint a frissen hullott hó. A zsarolók kiválóan értenek ahhoz, hogy — akárcsak a politikusok - dicsfénybe vonják saját cselekedeteiket, minket pedig befeketitsenek. Egyszer felhívott egy Margaret nev ű hölgy, azzal, hogy a házassága súlyos válságban van. Amikor besétált a rendel őmbe, egészen meglepett, milyen bájos, vonzó jelenség. A negyvenes évei elején járt, s öt éve vált cl els ő férjétől. Második fél jét a felekezete által létrehozott magányosok klubjában ismerte meg. Rövid, szenvedélyes udvarlás után Margaret es Cal összeházasodtak. Egy éve éltek együtt, amikor az asszony felkeresett. ,

41

Teljesen tanácstalan es nagyon szomortí vagyok. Kü lső segítségre van szükségem, mert nem tudom, melyikünknek van igaza. Cal jóvágású , sik e res, kedves és ntelegszív ű férfi. Nekem sokat jelentett, hogy a felekezetemb en etalákozun,iersvatlhogynózérkedü.Kplj g_el,zkutánhogymdöbe,arikoúgynlchópaázsQ kötésünk után a férjem egyszer csak azzal állt el ő, hogy vegyek részt vele gruppen szex összejöveteleken, mivel ő évek óta ezt teszi. Azért kér erre, mert nagyon szeret, es ezt az élvtényét is meg kívánja osztani velem. Közöltem vele, hogy szó serit lehet róla, erre ő tetette meglepettnek magát. Azt mondta, mindig nagyra becsülte az érzékiségemet, és olyan valamivel ismertetne meg, anti gazdagabbá tenné az életemet. Nagy kockázatot vállalt azzal, hogy felfedte el őttem életének ezt az oldalát, ám ez is csak szerelme bizonyítéka. Ha en belemegyek a dologba, az bizonyítja majd iránta táplált érzéseimet. Amikor nemet mondtam, megsért ődött, es kijelentette, hogy félreismert. Szabadelv ű, nyitott n őnek tartott, és most tessék, kiderült, milyen pr űd es vaskalapos vagyok. Ő nem ebbe a n őbe szeretett bele. Ha én vonakodom eleget tenni az ajánlatának, akad elég régi barátnője, aki kapva kap az alkalmon. Cal, a szavak avatott mestereként a legvonzóbb színekben ecsetelte saját kívánságait, miközben sötét, megátalkodott maradiságnak festette le Margaret vonakodását. A zsarolóktól megtudhat'uk, hogy okvetlenül az az üdvözít ő , érett,__ nyitott" lépés, amikfik ajánlanak. MiYpers óenzók^,'merevék; ér~étteneLsz ű klátókör ű ek, hálátlanók és ytja. gyengék vagyunk. Húzódozásunk csak gyarlóságunkat Bizon Cal azon bosszankodott, mennyire félrevezette Margaret korábbi viselkedése. Persze, ha vele tart, kivívhatja megbecsülését, s annak a nyitott, érzéki n őnek ismeri majd el, amilyennek látni akarja.

Megtéveszt ő címkék Azért emlegetem ennyit a Cal által alkalmazott címkéket, mivel a zsaroló pontosan ezzel él: pozitív címkéket aggat önmagáraés arra, aki behódol az akaratának, míg_az ellenszegül ő t a legalantasabb jelző kkel illeti. A zsarolók által hasznält jelz ő k- annyira eltérnek saját értékrendünkt ől, hogy el ő bb-utóbb a józan eszünkben kezdünk el kételkedni. Lassan magunk sem hiszünk ínár önnön értékeinkben, jellemünkben, vonzó mivoltunkban. Hanem itt adjuk át a szót Margaretnek: 42

Nem értettem, hogy lehet annyira más ez a férfi, mint az, akihez feleségül mentem. Hogyan tévedhettem ekkorát? Talán bennem van a hiba, gondoltam, talán én vagyok túl maradi, talán en csinálok nagy ügyet egy jelentéktelen apróságból. Azért hiszünk a zsaroló érzelmi zsongl ő rködésének es szónoki fogásainak, mert szeretnénk tökéletesnek tudni szeretteinket, f őnökünket vagy csalädtagjainkat. Bízni szeretnénk bennük, mindent inkább, mint szembenézni azzal az ijeszt ő kérdéssel, kivel is állunk szemben. Kényelmesebb es kevésbé fájdalmas elfogadnunk a zsaroló igazságát, mint kimondanunk, hogy ismét csalódtunk. Cal nemcsak Margaret kételyeit használta fel ellene, de kötelességérzetére is épített. Ugy érvelt, Margaretnek kutya kötelessége feleségként elkísérnie férjét az orgiákra.

TE BETEG VAGY Némelyik zsaroló nem habozik kijelenteni, azért nein teljesítjük a kívänsägát, mert betegek vagyunk, nern vagyunk normálisak. A lélektan ezt a fogäst patologizálásnak nevezi, es noha nern szívesen élek szakszavakkal, az utóbbi ugyancsak fején találta a szöget. A patológia a görög pátosz szóból származik, ami szenvedést vagy szenvedélyt jelent, a patológia kifejezést azonban betegségnek fordítjuk. A patologizálás betegnek mutat minket, ha nem hódolunk be a zsaroló akaratának. Ilyenkor mindennek elmond minket: egysze ri ben neurotikusak, torz lelk űek, hisztérikusak leszünk. A legszomorúbb az egészben az, hogy a zsaroló legféltettebb titkainkat állítja csatasorba ellenünk, hogy bebizonyítsa, milyen szánalmas érzelmi nyomorékok vagyunk. Ezzel sülyos csapást mér önbizalmunkra, a patologizálás ezért különösen hatásos eszköz a zsaroló fegyvertárában.

Szeretni muszeij A patologizálás gyakran fordul el ő olyan kapcsolatokban, amelyekben a résztvev ő felek nem egyformán szeretik egymást. Az egyik fél többet akar a másiktól -- t ő bb szeretetet, id ő t, figyelmet, elkötelezettséget —, es amikor nem kapja meg, magát a szeretetre való képességét kérd őjelezi meg. Rengeteg mindent hajlandók vagyunk megtenni azért, hogy szeret ő es szeretnivaló lényeknek ismerjen meg

43

bennünket a világ,

es sokan leledzünk abban a tévhitben ,

_ gy amenyib vszoukaliéremt,vgyn olyan ő fokon, mint elvárná, nyilván bennünk van a hiba. h Roger, az egyik páciensein a harmincas évei derekán járó forgatókönyvíró; társkeres ő program kapcsán nyolc hónapja találkozott Aj . ce-szel, egy színészn ővel.

Alice nagyon szeret engem. Közvetlenül a megismerkedésünk után roppant büszke voltam rá. Csak leült az ágyara szélére, elolvasta az éppen készülő kéziratomat, es rajongott érte. Ez persze hízelgett a hiúságomnak. Azonkívül tömérdek filmet látott, szellemes es csodálatos. Úgy érzi, mi egymásnak vagyunk teremtve. Néhány hónap után azonban mondogatni kezdte, hogy költözzünk össze. Ez mindkett őnknek jót tenne, újjászülethetnénk ebben a kapcsolatban. Mindössze a vonakodásomat kellene leküzdenem. Azt mondta, tudja, a múlt évi szakítás viselt meg annyira, hogy félek egy új elkötelezettségt ől, mégis szembe kell néznem a félelmeimmel, nem pedig elfutnom el őlük. Mindez jól hangzott, én ennek ellenére túl gyorsnak éreztem a tempót. Alice es Roger sokat beszélgettek a társkeres ő programról, axnelyen dolgoztak, es kölcsönösen iparkodtak segíteni egymásnak kapcsolatuk kiépítésében. A baj csak az volt, hogy Alice szerette a lélekgyógyászt játszani. Roger habozását neurotikus maradványként értelmezte azokból az id őkbő l, amikor a férfi az ital rabja volt, noha azóta tizenegy év telt el. Rogernek rosszul estek ezek a szavak, elbizonytalanították, megengedte hát Alice-nak, hogy hozzáköltözzön.

Annyira tisztán látta a jöv őnket, hogy egészen levett a lábamról. Nem mondom, feszültté is tett ezzel, de megpróbáltam vele lépést tartani. Hanem az utóbbi néhány hónapban egyszer csak azt kezdte el emlegetni, hogy gyereket szeretne. Végtére is harmincöt éves, érthet ő ha erre vágyik. Ehhez persze össze kellene házasodnunk, de szerinte így jobban kifejezhetnénk egymás iránti szerelmünket, es kibontakoztathatnánk kreativitásunkat. Gyermekkönyveket olvas fel nekem, es a gyerekkori fényképeimet nézegeti, milyen lenne a gyerekünk. Ez mar több annál, mint amennyit el tudok viselni. F a. galmam sincs, vele akarom-e leélni az életemet, vagy van-e kedvem az apa_ szerephez. Azt azonban bizonyosan tudom, hogy a munkámhoz mozgási szabadságra van szükségem. Nem arról van szó, hogy nem szeretem, és tudom, nagyszer ű lány, mégis azt hiszem, nem érzek iránta olyan mélyen., 44

mint 5 énirántam... úgy is mondhatnám, egyelőre nem vagyok biztos az es éseimben. Ezért azt mondtam neki, egy ideig egyedül szeretnék élni, hogy nagyobb rálátásom legyen a kapcsolatunkra. Roger vonakodása egészen megvadította Alice-t.

Valami effélét mondott: — Félek t őled, amikor így beszélsz. Azt mondtad, szeretsz, ezt azonban nem hiszem el. Tudom, félsz érzelmi közelségbe kerülni valakivel a legutolsó kudarcod után, mégis azt hiszem, ajelenben kellene élned a múlt helyett. Azt is tudom, kissé szenvedélyes alkat vagyok, de úgy érzem, összeillenénk. Nem is haragszom rád, csak szánlak. Te félsz az élett ől, félsz a szerelemt ől. Csak a fantáziavilágodban, a kitalált alakjaid között érzed jól magad. Nézzünk szembe a tényekkel, kiégett alkoholista vagy, akárcsak a nőcsábász apád.

Roger ideges nevetéssel fejezte be a beszámolóját: — Gondolatban egyre a szavait ismételgetem, es azon tépel ődöm, igaza van-e vagy sem. Tényleg nehezen megyek bele egy kapcsolatba. Talán valóban nem merek szeretni. Közöltem Rogerrel, nem tehet arról, hogy nein tudja viszonozni Alice érzéseit. Sok ivás patologizálóhoz hasonlóan a lány visszaélt a szerelem szó használatával. Saját viselkedése er ős függőséget es kétségbeesett kisajátítási vágyat árult el, ennek pedig semmi köze az érett szerelemhez. Mindezt Roger iránti állítólagos szenvedélyével magyarázta, es ha Roger nem tud ugyanígy ragaszkodni hozzá, hát nyilván lelki sérült. A férfi alkoholista, n őcsábász apjával sem átallott példálózni, ösztönösen megérezve, mennyire fél Roger attól, hogy az apja sorsára jut. A patologizálók legtitkosabb félelmeinket, legrejtettebb titkainkat fordítják ellenünk: válások, gyermektartási perek, abortuszok válnak kiegyensúlyozatlanságunk bizonyítékaivá. Roger is joggal rémült meg, amikor Alice nehezen kiküzdött absztinenciáját bélyegezte gyanúsnak es semmitmondónak. Nein minden patologizáló bélyegez betegnek bennünket; ennél sokkalta finomabb eszközökkel is dolgozhatnak. Catherine azért keresett fel, mert el ő ző terapeutája romba döntötte az önbizalmát.

„C4•44.^^ ! 't ro.^,”.

Y; *.t^:^i . +•

^._

_

d`

A közgazdász vizsgámra készülten, ezért csak részmunkaid őben vállal tarul állást. Időközben azonba n szakítottam valakivel, es szerettem voln a megtudni, mit csináltasra rosszul. Lanie, a barátnőm ajánlott is egy tern, peutát, akit rendkívül lelkesen dicsért. Az els ő pillanattöl fogna volt vala_ rnti fenyeget ő Rhonda viselkedésében, de reméltem, majd csak megszokom, ügy ereztem, a kelleténél jobban vájkál a lelkemben. Az egyik kedvelt fogasa az volt, hogy sikeres n őkről írt cikkeket vágott ki, ezeket adta oda nekem ösztönzés gyanánt. Mondanorn sent kell, pont ellenkez ő hatást ért el vele, ügy éreztem magam, mint akit fejbe kólintottak. Aztán mondogatni kezdte, lépjek be az egyik csoportjába. Meglehet, tényleg jót tett volna nekem, de sehogyan sem volt id őm, hiszen a vizsgámra készülten. Rhonda azonban másként látta. Szerinte makacs és uralomvágyó vagyok, ezért is gy űlik meg a bajom az élettel. A patologizálás különösen hatásos, ha egy tekintélyt parancsoló személy — o rv os, jogász vagy terapeuta — próbálkozik meg vele, hiszen minden bizalmunkat a hozzájuk hasonlókba helyezzük, s a bölcsesség kútfejének szeretnénk látni ő ket. Feltételezzük, hogy ő szintén, harag és elfogultság nélkül bánnak velünk, valamennyien találkoztunk azonban olyan szaktekintélyekkel, akik csalhatatlannak képzelték magukat a szakipájukban. Persze nem közlik velünk nyíltan, hogy kripliknek tartanak bennünket, elegend ő azonban egy hangsúly, egy szemvillanás, hogy romokban heverjen az önbizalmunk. A Rhondához hasonló arrogáns „szaktekintélyek" nem veszik jó néven, ha ellentmondanak nekik. Természetesen tanácsaik kizárólag a mi érdekeinket szolgálják, tudjuk meg t ő lük, es vonakodásunk csak csökönyösségünk, tájékozatlanságunk vagy labilitásunk újabb bizonyítéka. •

Veszedelmes titkok Sok szégyenletes eseményt rejteget ő család elszántan védelmezi titkát: lehet ez a gyermekek bántalmazása, a szül ő k alkoholizmusa, érzelmi zavarai vagy öngyilkossága. Arnikor azután az egyik családtag fellázad a nyomasztó titkolózás ellen, hozzátartozói megátalkodott bolondnak s a család szégyenének bélyegzik, amiért ki merte kiáltani rég eltemetett titkukat. Gyakran találkoztam a patologizálásnak ezzel a formájával, amikor olyan feln ő ttekkel dolgoztam, akikkel gyermekkorukban szexuálisan vagy fizikailag er ő szakoskodtak a szüleik. Ahogy erő södtek lélekben a pácienseim, egyre inkább szükségét érezték,

hogy kibeszéljék magukból szörnyű emlékeiket, ez azonban fölöttébb nehéz volt a családok szívós ellenállása miatt. Szakinai körökben általános igazságnak szánrút, hogy minél nagyobb a baj egy családban, annál hevesebben próbálja akadályozni tagjai gyógyulási törekvéseit. Ennek egyik hathatós eszköze az érzelmi zsarolás. Kitagadással, különféle megtorló intézkedésekkel fenyegetik meg azt a szerencsétlent, akinek bátor gyógyulási kísérletét „szerettei" önz őnek es szükségtelennek bélyegzik. Roberta harminc esztend ő s, egy csomagküld ő szolgálat igazgatója. Nyakán még mindig látni azoknak a sérüléseknek a nyomát, amelyek apja gyermekkori ütlegeinek emlékét ő rzik. Úgy találkoztunk, hogy súlyos depresszióval abba a kórházba utalták, amelyikben dolgoztam. Arnikor Roberta elkezdte feldolgozni gyermekkori traumáit, anyja segítségét kérte, ő azonban nemhogy nem segítette, de egyenesen bolondnak kiáltotta ki a lányát.

Úgy fél éve megkérdeztem anyut, emlékszik-e, hogyan vert az apám gyermekkoromban. 0 hallani sent akart a dologról. Azt mondta, úgy felfújom az ügyet, mintha apám meg akart volna ölni. — Hát nern emlékszel — kérdeztem ; hogy apu megfogott a hájamnál fogva, és a földre rántott? Erre úgy nézett rám, mint egy harslakóra. — Egek, honnan veszed ezeket? Biztos az orvosok beszélték tele a fejedet. — Én. azt feleltem: — Anyu, legtöbbször jelen voltál, amikor apu vert — a küszöbön álltál, onnan nézted. — Azt felelte, kitaláltam az egészet, es nem vagyok normális. Egyébként is, hogy beszélhetek így az apámról? Azt mondta, addig nem áll szóba veleit, amíg nem hagyom abba a hazudozást. A Robertáéhoz hasonló egészséges kibeszélési kísérletek gyakran ütköznek a családtagok tagadásába, akik egy beteg elme kitalációinak min ősítik a történteket. Nagy lelkier ő es bátorság kell ahhoz, hogy hozzátartozói ellenállása es patologizáló próbálkozásai ellenére valaki beszélni merjen a mélyen eltemetett családi titkokról. A patologizálás mindenkit érzékenyen érint. Ha valaki hozzáértésünket, szakmai jártasságunkat, teljesítmény űnket kérd őjelezi meg, azt mondhatjuk: mit akarsz, ezt meg ezt csináltam, az eredményeim magukért beszélnek, Ha azonban lelki épség űnket vonják_kétségbe, Ugyan mit tehetunk: nein ítélhető k meg Objektív ismindenki tart belsv démonaitól.

47

^..

SZÖVETSÉGESEK FELSORAKOZTATÁSA Ha egyedül nem boldogul, a zsarolö általában szövetségeseket sor koztat fel maga mellett — családtagokat, barátokat, lelkipásztoro4 ; —, akik mind az ő igazát bizonyítják. Bárkit becserkész, akir ő l tudja hogy áldozata ad a szavára, , Egyik este így vonult fel egy családi tanácsadás alkalmával Rob er, ta egész családja: a szül ő k, Roberta bátyja es két länytestvére. A test, vérek előbb összenéztek, majd Al, a legid ő sebb, beszélni kezdett: Anyu regkért, jöjjünk el és tanüsítsuk, mi történt a családunkban. Hát most itt vagyunk. Láthatja, mennyire összetartunk, jó család vagyunk, nincs velünk semmi baj. Roberta tönkre akar tenni minket. Azt is nyilván tudja, milyen beteg volt... nézzen csak rá... egyik kórházból a másikba került, egyik öngyilkossági kísérlet követte a másikat... Nem lepne meg, ha hangokat kezdene hallani. Itt Al elmosolyodott, körbehordozta tekintetét a helyiségben, mire szülei es testvérei bólintottak.

Mindig gond volt vele. Valamennyien szeretnénk, ha jobban lenne, azt űrhetjük, hogy rémtörténeteket koholjon a családunkról. azonbemt Ez az egész verési história kitaláció, maguk meg bed őlnek neki. Mi mindössze el akarjuk kerülni, hogy bemocskolja a nevünket, es szeretnénk, ha megkapná azt a szakmai segítséget, amire szüksége van. Robertának eddig is épp elég nehéz volt, es most egy fél tucat zsarolóval kellett szembenéznie, akik mind azt kívánták, hogy fogja be a szájat.

Friss erősítés Maria, a kórházi adminisztrátor ellen szintén friss er őket sorakoztatott fel a férje.

úgy éreztem, tartozom nekik ezzel. Alig sétáltam azonban be a házukba, tudtam, hogy hibát követtem el. Jay már korábban odaért, es nyilván telebeszélte a fejüket. Amúgy meg hogyan is képzelhettem, hogy tárgyilagosak tudnak maradni egy szem fiukkal szemben, hogyan is számíthattam a nagyvonalúságukra?

Mariának — mint az elkövetkez ők is bizonyítják — tökéletesen igaza volt.

Több mint egy óráig hallgattam, hogy minden házasságban vannak zökken ők és nehéz id őszakok, s nem hagyhatom ottJayt az els ő nehézség felbukkanásakor. Azt mondták, Jay ezután hajlandó több időt tölteni otthon, és ezzel meg is oldjuk aprócska nézeteltérésünket. Felejtsem hát el a válást, különben az én lelkiismeretemen szárad, ha szétdúlom a családunkat. Es mi lesz a gyerekeimmel, rájuk nem is gondoltam? Amúgy megszakad a szívük a fiuk szenvedése láttán: hogy tehetek ennyi embert boldogtalanná, mikor a fenjem csak a családjának él? Amikor megkérdeztem t őlük, tudnak-eJay félrelépéseiről, láttam, hogy őszintén meglep ődnek. Azt hittem, ezzel észre térítem őket, es alig hittem a fülemnek, amikor az apósom a következ őket mondta: —Ez még nem ok egy család szétdúlására. A család az első. Nem fordíthatsz hátat a családodnak az els ő nehézségek jelentkezésekor. Gondolj a gyerekeidre, a mi unokáinkra! — Ezt fájt! Mariának minden bels ő erőtartalékára szüksége volt, hogy végigvigye elhatározását. Ha a család vagy a barátok nern jelentenek elegend ő támaszt, a zsaroló nagyobb tekintélyekről is gondoskodik, es nern habozik a pszichiáterére vagy a lelkiatyjára hivatkozni. Senki sem kiálthatja ki magát minden bölcsesség kútfejének, az érzelmi zsaroló azonban bärmely eszközt felhasznál, hogy bebizonyítsa, itt csak egyetlen igazság létezik, éspedig az övé.

._.

NEGATÍV HASONLÍTGATÁS

Látta, hogy sem szép szóval, sem fenyegetésekkel nem megy semmire, ért mindenképpen válni akarok. Ekkor bevonta a nehéztüzérséget, a szüleit. Imádom őket: az apósom orvos, az anyósom pedig áldott jó lélek, aki az első pillanattól kezdve a bizalmába fogadott. Ezért amikor felhívott Jay apja, hogy gy ű ljünk össze családi tanácskozásra a házukban, belententent, inert

„Miért nem tudsz olyan lenni, mint..." Ez a néhány szó többnyire elevenünkbe talál, hiszen valamennyien kételkedünk kicsit magunkban, es félünk attól, hogy nem ütjük meg a mértéket. A zsarolók gyakran ällítanak elénk példaként olyan személyeket, akik a tökéle-

48

tesség él ő szobrai a mi esend ő , gyarló lényünkkel szemben. Qk h • zeg teljesítik a zsaroló óhajait, mi akkor miért nein? e2, „Nézd csak meg a n ővéredet... ő bezzeg segít a családi vállalk uz _ ban..., Frank mindig percnyi pontosságga i a határid őket as' nulhatnál t őle..., Mona bezzeg nem hagyta ott a férjét, arrvik ui. ht 4hézségeik támadtak." Mi pedig annyira elbizonytalanodunk ezekt ől a negatív hasonlítgatásoktól, hogy inkább engedünk a zsaroló köve telőzésének. Leigh bróker, akinek édesanyja, Ellen fekete öves „hasonlítgatói} s az évek során a legváltozatosabb eszközökkel nyaggatta fiát. ,

Antikor apám meghalt, anyu tejesen elengedte magát. Egész életében férfiak vigyáztak rá, és apára halála után rám hárult ez a feladat. Hamar rájöttem, hogy mindehhez tömérdek id őt kell töltenem anyuval, azonkívül keresnem kell neki egy ügyvédet, könyvel őt és az ördög tudja még kit, antikor maga is minden további nélkül utánajárhatott volna. Olyan tehetségesen játszotta a ntagatehetetlen, védtelen öregasszonyt, hogy kezem-lábam törtem, csakhogy a segítségére legyek. Igazán nemi esett nehezemre, de nemi sok köszönet volt benne. Anyámnak egyszer ű en nem lehet a kedvére tenni. Mondanom sent kell, a könyvel ő túl sokat kért, az ügyvédben is talált valami kivetnivalót, engem pedig utolsó gazembernek titulált, amiért egyszer elmulasztottam egy közös vacsorát. Ha azután valamit nem csináltam jól a megítélése szerint, azt nem rejtette véka alá. Megpróbáltam kissé félrehúzódni, no, ekkor az unokan ővérestet, Caroline--t fogta be helyettem. Hamarosan mást serit hallottam, mint Caroline dicséretét. Kíváncsi volnék, tudja-e anyám, mennyire bántottak a szavai és mekkora b űntudatot ébresztettek bennem. A végén megint én intéztem minden dolgát, es minden időmet vele töltöttem, csak hogy ne hasonlítgasson többé Caroline-hoz. Természetes, hogy versengeni kezdünk azzal a valakivel, aki a zsaroló minden szeretetét bitorolja, es megpróbálunk a helyébe kerülni. Leigh azonban hasztalan várta, hogy vége legyen a hasonlítgatásnak, tehetett bármit, a másik mindent jobban tudott nála.

A tökéletes munkaer ő A munkahelyen a negatív hasonlítgatás ugyanúgy gy ű lölködést szít, mint egy egészségtelen családi közösségben. Mindent elkövetünk, hogy eleget tegyünk basáskodó f ő nökünk képtelen elvárásainak, aki egymás ellen uszítja az alkalmazottjait. 50

Kimet is ilyen negatív hasonlítgatással igyekezett ösztönözni a főnöke. A harmincas évei derekán járó asszonyt balszerencséjére Mira nda, a tökéletes munkaer ő helyére vették fel, amikor a legendás képesújság szerkeszt ő ségében. s zerkeszt őnő nyugdíjba vonult egy képesüjság

Igazán jól dolgozom, es sok új ötleten van. Jól kijövök a szerz őkkel, és szeretem a munkámat. A f őnökömnek azonban mindez kevés, folyton Mirandával mér össze. Ha négy cikket hozok be egy héten, okvetlenül me gj egyzi: — Szép, szép, de Miranda egy laza héten teljesített ennyit, heti kilenc cikk volt az átlaga. — Ha megkockáztatom, hogy a munkaid ő végeztével hazamenjek este tíz vagy tizenegy helyett, akkor hallgathatom, hogy Miranda nélkül elvész a cég. Miranda ugyanis gyakorlatilag a szerkesztőségben élt. Elhiszem, hogy tökéletes volt, de hát iszik, mint a kefeköt ő, nincs családja, így persze könny ű. Az az igazság, hogy versengeni próbálok vele, csak éppen kezdek belefúradni. A családommal is kell valamennyi id őt töltenem, es az egyházközségben is dolgoztam idáig, ezt sent akarom feladni. Ken azonban egyre újabb feladatokat varr a nyakamba, és ha nem teszek eleget a kérésének, azzal jön, nem érek fel Mirandához. A tehetségen ugyan megvan hozzá, hogy úgy kifussak, mint 5 — mondja —, ehhez azonban nagyobb odaadásra volna szükség. A családom tombol, antiért nem vagy ok eleget otthon, es én is egyre jobban kimerülök. Fáj a nyakam es a karom, annyit görnyedek a számítógép el őtt, es ami a legrosszabb, kezdek kételkedni saját szakértelmemben. Mégis úgy érzeni, nem vagyok elég jó, amíg nem érem el Miranda színvonalát. A munkahelyi nyomásról sokan azt gondolják, a főnök mindig nyílt kártyákkal játszik, például elbocsátással fenyeget őzik. A munkahely azonban ugyanazokat az érzéseket hívja életre, mint a család: az egyívá s üak kőzötti versengést es a megfelelés vágyát. A baj csak az, hogy mindent hajlandók vagyunk odadobni, csakhogy eleget tegyünk fő nökünk lehetetlen elvárásainak. Eleinte azt képzeljük, ellen tudunk állni az érzelmi zsarolásnak. A zsaroló azonban addig mesterkedik, amíg el nem homályosítja tisztánlátásunkat, annyira, hogy a végén azt sem tudjuk, mi jó nekünk, mi nein. A zsarolás kimunkált eszköztárának ismeretében nem csoda persze, ha beadjuk a derekunkat. Bármilyen kellemetlen is azonban hallanunk, valójában mi adtuk a zsaroló kezébe ezeket a fegyvereket. Am amiként a kezébe adtuk, ügy el is vehetjük t őle.

5. A zsaroló bels ő világa Az érzelmi zsarolók nem tudnak veszíteni. A gy ő zelem érdekében azután semmiféle aljasságtól sem riadnak vissza. Nem számít, ha elveszítik bizalmunkat, ha átgázolnak rajtunk, ha becstelenségre kényszerülnek. Fütyülnek ők arra az elemi becsületkódexre, ami minden egészséges alku alapja. Miért olyan fontos nekik a gy őzelem? Miért csinálják ezt velünk? Miért ragaszkodnak foggal-körömmel az elképzeléseikhez?

RETTEGÉS A HÉT SZ ŰK ESZTEND ŐTŐL A felszínen a zsaroló nemigen különbözik embertársaitól, s ő t élete egyik vagy másik területén éppenséggel nagy teljesítményekre is képes. Bels ő világában azonban ugyanazt a nélkülözést ől való rettegést találjuk, mint a nagy gazdasági világválság Amerikájában. Az akkor élt emberek a mai napig fogukhoz vernek minden fillért, s szüntelen újabb regrázkódtatástól, újabb veszteségt ő l rettegnek. Minden lépés ű k arra irányul, hogy bebiztosítsák magukat ez ellen a képzelt veszteség ellen. A zsarolók lelki szemei el ő tt ugyanúgy ott lebeg a hét

sz űk esztend ő réme. Egy egyszer ű fejfájás számukra már az agydaganat jele. A legkisebb_akadályban iskatasztrbfát látnak és_úgy érzik, agresszív fellépés ű k nélkül a világ — vagyis mi - megfosztaná őket Iét szükségleteik kielégítését ől. /

VESZTESÉGEK

NEM BIROM A GYURODEST Ha megpróbáljuk megérteni a zsarolás lélektanát, vissza kell mennünk addig a pillanatig, amikor el ő ször nemet mondtunk a zsaroló követel őzésére. Nincs abban semmi kivetnivaló, ha er ő sen akarunk valamit. Lehet kérni, könyör ő gni, akár pityeregni is kicsit, ha nagyon meg szeretnénk szerezni valamit. Akkor van csak gond, ha képtelenek vagyunk elfogadni a visszautasítást. Ezt persze nehéz harag vagy neheztelés nélkül tudomásul venni, de egy m ű köd ő képes kapcsolatban el őbb-utóbb elülnek a viharfelh ő k, es mindkét fél számára kedvező kompromisszum születik. A zsaroló viszont nem így reagál. Ot az akadály es az ellenállás nem egyezkedésre, hanem az érzelmi nyomás fokozására es fenyegetőzésre serkenti. A zsarolók képtelenek elviselni a csalódást. Nem könny ű megértenünk, miért ilyenek. Végül is napról napra számtalan csalódást kell lenyelnünk valamennyiünknek, mégsem tesszük pokollá környezetünk életét. Átmeneti nehézségnek könyveljük el a csalódást es továbblépünk. A zsaroló pszichéjében azonban a csalódás es az akadályok sokkal többet jelentenek önmaguknál. Olyan mélyen él bennük a veszteségt ő l es a nélkülözéstő l való félelem, hogy a legkisebb erre utaló jel haladéktalan cselekvésre készteti ő ket. 52

/ ES

M I

FÜGGOSEG

Némelyik zsaroló múltjában valóban megtaláljuk azokat a traumákat, amelyek a veszteségt ő l való félelemhez vezettek. Allen akkor jött rá a feleségét kínzó szorongások igazi okára, amikor elközelgett Jo édesapja halálának évfordulója.

Megkérdeztem, mivel vidíthatnám fel. Ekkor el ővett néhány fényképet gimnazista korából. Édesapja két nappal a fényképfelvételek után halt meg, és Jo úgy fest rajtuk, mint egy ijedt kislány, aki minden ijedelme ellenére mosolyogni próbál. Megtudtam, hogy' apja halála után mindent ő intézett -- ő rendezte el a temetési szertartást, ő hívta fel a rokonokat, mindeközben a ballagási búcsúztatót is neki kellett elmondania. Muszáj volt összeszednie magát, mert rajta kívül mindenki összeomlott a családjában. Megkérdeztem kés őbb err ől az édesanyját, es ő azt mondta, Jo mfg. csak nem is sírt az apja halálakor, csak visszavonult a szobájába. Jo azt mondta, senkit sem szeretett ügy, mint az édesapját, és teljesen váratlanul érte a halála. Azt hiszem, attól tart, én is ugyanilyen váratlanul magára hagyom, azért csimpaszkodik annyira beléun.

Azok, akik sokat nélk űlőztek vagy sokat veszttettek gyermekkorukban, gyákranwálnak önállótlan, kóvétélózó FeanótttI-1.7 így próalj k^élé^ét venni a visszautasításnak vagy elárvulásnak. Jo is kitapasztalta, hogyan kapaszkodjon a kellét é nél jäbban barátaiba és 53

szerelmeibe, azt azonban nem tanulta meg, íniként nyilvánítsa ki szorongásait. Házasságkötésekor félelmei nemhogy nem enyhültek inkább megsokszorozódtak. Mély bizonytalanságában sok zsaroló va l osztozott, amikor ügy gondolta, ha az élet nem adja meg neki, amire vágyik, majd elveszi 6 magának.

ÖRÖKLÖTT TÉNYEZ ŐK Jo viselkedésének okait nem volt nehéz kikövetkeztetnünk, ne feledjük azonban, hogy az emberi viselkedést többnyire bonyolult — lelki es élettani — hatások sora formálja. Valamennyien meghatározott vérmérséklettel es öröklött tulajdonságokkal születtünk, s ezek a neű nk és kapcsolataink alakíélctünk eleszólnak élct veltetés mellett jö tásába. Eve érdekes dolgokat tudott meg m űvészbarátja, Elliot kisgyermekkori viselkedésér ől.

Elliot nővére elnevette magát, amikor megkérdeztem, régebben is hisztériázott-e. Azt mondta, születése óta ilyen. Már csecsem őként sem t űrte, ha egy pillanatot késett a cumisüveg vagy a száraz pelenka. Ahogy cseperedett, lassan a család réme lett. Nála követelőz őbb gyereket nem hordott hátán a Föld. A követel őző gyermekb ől követel őző feln ő tt lett, aki továbbra is hisztériás jelenetekkel juttatta érvényre akaratát. Elliot vérmérséklete, alacsony t ű résszintje tehát kora kisgyermekkorától kezdve megmutatkozott. A gyermek- vagy kamaszkori viselkedésminták különösen stressz- vagy válságid őszakokban bukkannak újra felszínre. Azért folyamodunk hozzájuk, mert korábban beváltak, ha pedig annak idején nein sokra mentünk velük, azt képzeljük, most az egyszer segítség űnkre lesznek.

. . , . . GYOGYITO VALSAGOK A jelenkori válságok -- szakítás, válás, egy állás elvesztése, betegség, nyugdíjba vonulás — különösen alkalmasak arra, hogy aláássák a zsaroló amúgy is ingatag ő nbizalmát. Stephanie esetében férje h ű tlensége hívta el ő korábbi félelmeit. Bob keményen dolgozott azon, hogy megmentse a házasságát, rendszeresen járt terápiára, felesége 54

a zonban továbbra is kitartóan zsarolta. Már egy éve folytatta ezt a m egtorló hadjáratot, s Bob lassan kezdte feladni a küzdelmet. Ekkor közös konzultációt javasoltain kettejüknek, es ő k beleegyeztek. Stephanie a következ ő ket mondta:

Igazán megérthetne, ha egyszer pszichológus. Hisz egyre arról beszélnek a könyveikben, hogy a sarkunkra kell állnunk, tiszta vizet kell öntenünk a pohárba, és ki kell jelölnünk a határainkat. Minden okon megvan a haragra, és Bob megérdemli, hogy visszakapja tőlem mindazt a szenvedést, amit nekem okozott. Igazat adtam Stephanie-nak abban, hogy valóban joggal haragszik, es nem is akartam alábecsülni a szenvedése mértékét, de azt is igyekeztem megértetni vele, hogy ég es föld a különbség a nyílt leszámolás es az érzelmi zsarolás köz ő tt. Miközben ő a meghurcolt feleség szerepében tetszeleg, tönkremegy a házassága. Stephanie rengeteget szelídült az ülések során, s egy alkalommal könnyek között vallotta be, valójában mi indította bosszúra.

Nem el őször történt meg velem, hogy csalódtam abban a férfiban, akinek mindenemet odaadtam, es Bob tudott erről. Hogyan is gondolhatott hűtlenségre, amikor elmondtam neki, milye n nyomorult állapotba kerültern az első fédem félrelépése után! Mit vár most t őlem ? Hogy hihetek benne ezek után? Soha nem éreztem még ennyire megalázottnak, csúfnak, eldobottnak magam! Amikor Stephanie felismerte, hogy el őző házassága rossz emlékei teszik tönkre Bobbal való kapcsolatát, beleegyezett, hogy eljárjon egyik kollégámhoz. Jelenleg is keményen dolgoznak Bobbal kapcsolatuk rendezésén, s ez, remélem, sikerülni fog nekik.

AMT TEJBEN -VAJBAN FÜRÖSZTÖTTEK A legtalányosabb zsarolók azok, akik láthatóan mindent megkaptak az élett ől, ám ez sem elég nekik, még többet akarnak. A nélk ű lőzéstol való félelem aligha motiválhatja tetteiket, mivel hírb ől sein ismerik. Arról van szó, hogy éppen az elkényeztetett emberek nem taM nulják meg, hogyan viseljék el a veszteségeket. Ok azok, akik a veszteség legels ő jelére pánikba esnek es zsaroláshoz folyamodnak.

55

Ez volt a helyzet Maria sebész féi jével, Jay jel is. Maridtól tudtam, hogy Jay mindent megkapott az élett ő l. Szinte a kisujjából rázta ki a vizsgáit, s kés őbb neves sebészként a legbefolyásosabb körökben mozgott.

Gyerekkorában hihetetlenül elkényeztették. Az édesapja szegény volt, amolyan első generációs értelmiségi: fogához kellett vernie a garast, hogy elvégezhesse az egyetemet. Pincérként tett szert némi zsebpénzre, hogy udvarolhasson későbbi feleségének. Elmondta nekem, hogy er ősen megfogadta, a fia soha sem fog nélkülözni. Es úgy is lett, Jayt tejben-vajban fürdették. Amikor elhatározta, hogy orvos lesz, a szülei kémiai laboratóriumot vásároltak neki es nyári egyetemre küldték; dolgoznia persze nem kellett a tanulás mellett. Mindent megkapott, amit csak a szerte-szája kívánt, teniszleckéket es remekbe szabott sportzakókat... es egy idő után a lányok sert maradtak el. Jay élete olyan volt, mint egy álom. Apja megvédte ugyan a nélkülőzésektől, arra azonban nem készítette fel, hogyan viselje el a csalódásokat es akadályokat. Az agyondédelgetett gyermekek feln ő ttként is azt képzelik, természetes, hogy minden az ölükbe hull. Nem tanulják reg, hogyan kezeljék a frusztrációt. Jay édesapját a legjobb szándékok vezérelték, mégis érzelmi nyomorékot nevelt a fiából. Amikor aztán Maria megkérd őjelezte Jay meggy őződését, hogy 6 az élet királya, nagyon megrémült. Valaki megszegte a szabályokat, s az érzelmi zsarolás tűnt az egyetlen lehet őségnek, hogy visszanyelje korábbi kiváltságos helyzetét.

Maria alig hitt a szemének es fülének, amikor leült tärgyalni Jay szüleivel. Megdöbbenve tapasztalta, hogy szeret ő férjéb ől egyik napról a másikra ármánykodó zsaroló válik. Legtöbbször csak nehezen térünk magunkhoz abból a megrázkódtatásból, amit a hozzánk közel álló, megbecsült embereknek ez a hirtelen személyiségváltozása okoz. Lizt ugyanúgy lesújtotta Michael er ő szakos, zsarnoki viselkedése.

56

Ezt vágta a képembe: -- Még annyi pénzed sent marad, hogy kutyaeledelt vegyél magadnak. Es búcsút mondhatsz a gyerekeidnek is. Elviszem őket Kanadába, ne hallgassák tovább a hazugságaidat. – És én ezt a férfit szerettem. Ki az ördög ez? Mert én nem ismerem. A vádaskodás, a fenyegetőzés, a negatív hasonlítgatás s a zsaroló egyéb módszerei semmiképpen sem hozzák k őzelebb egymáshoz az emberi szíveket. Pedig k őzeli kapcsolatban állunk ezekkel az emberekkel, velük osztjuk meg ágyunkat es asztalunkat. A ' Przelini zsaroláshoziolyamodik óhatatlanul_ jellemére fidig-nemismert kgllemetlen --vonásai -t_fedi környezete el ő tt: önzését,_-rövidlátásät es uralomvágyát.— Az iskülQnösen jellemz ő a zsarolóra, hogy az éppki ^ tört válságban minden ő róla szól, a mi kívánságainkkal, érdekeinkkel egyetlen pillanatig sem törődik. Atgázol rajtunk, mint az úthenger, csak hogy niegkapja, amir ől azt képzeli, megilleti ő t. Mind ez idáig Patty férje, Joe vitte el a pálmát nárcisztikus viselkedés terén. Korábban olvastunk már róla, hogyan er őszakolt ki egy új számítógépet. Legújabb akciójában azonban felülmúlta önmagát, s példátlan önzésr ől tett tanúbizonyságot. Joe jól keres, a pénzzel azonban nem tud bánni, ezért általában üres a családi kassza. A múlt héten úgy összegy űltek a számlák, hogy azt mondy ta, hívjam fel a nagynénémet, es kérjek t őle kölcsön. 0 tényleg jó anyagi helyzetben van, de épp most m ű tötték mellräkkal. Kijelentettem, a jelen körülmények közt semmi szín alatt nem zavarhatom. Nem fogja elhinni, hogyan reagált erre a férjem. A kezembe nyomta a kórház telefonszámát. – Hívd föl, még meglátogatnod sem kell. Nem olyan nagy dolog az egész. Nincsenek fájdalmai, es mindig is te voltál a kedvence. Miért nem tudod megtenni nekem ezt a kis szívességet? Hogy mellrák? Kórház? M űtét? Mit számít mindez egy zsarolónak, ha egyszer akar valamit. Mégpedig most, azonnal. Nincs a földön olyan hatalom, amelyik megakadályozhatná ebben. Úgy érzi, az egész világ kör űlő tte forog, amiként gyermekkorában. Útéves zsarnokként viselkedik, aki teljes odaadást var el szüleit ől, es egyre többet követel.

57

.

.

BOLHABOL ELEFANTOT Az érzelmi zsarolók gyakran fenyegetnek szakítással a legkisebb el, lenszeg űlésre. Vajon íniért fúlják fel ennyire az olyan apró-csepr ő ügyeket, mint egy közös ebéd, egy tanfolyam vagy egy kiruccanä S a barátokl?Asemiégnzatúlrásegyibnz.thetővé válik, ha belátjuk, hogy a zsarolót nem a jelen helyzet fogi a l_ koztatja, hanem az, hogy milyen múltbéli emlékeket ébreszt fel a lelkében. Elliotot például ügy nevelték, hogy méltán hihette, sem mit ő től. semkaphtgyfülen Elmesélte, hogyan éltek a szülei. Az édesanyja üzletasszony volt — akkoriban ez újdonságszántba ment. Egy gyermekruházati céget irányított, ami nagyon jól ment, csak a férje gy űlölte. Egyre az „átkozott üzletasszonyokat" szidta, akik elfeledkeznek családtagjaik létezésér ől. Azt hiszem, ha egész gyermekkorában ezt hallgatja az ember, el őbb-utóbb a vérévé válik a hasonló meggy őz ődés. Elliot tehát abban a hiszemben n ő tt fel, hogy a n ő kre csakis akkor lehet számítani, ha el sem mozdulnak a férj mell ől; ezért a n ői függetlenség legkisebb jelét fenyeget őnek érezte. Mint a legtöbb túlreagálás esetében, sok minden elhangzott közte es Eve között, valódi érzelmeir ől azonban mélyen hallgatott. Lássuk, mit mondott es mit érzett Elliot? Mondani a következ őket mondta: — Te csak i ész-ainagacifeje-után-r-é-s-engem magamra hagysz. Miért éljek akkor, tudva tudván, hogye scsep pet sem erezni pedig ígyer= zett: — Félek, mert látom, hogy lassan megváltozol. Eleinte elég voltam neked, most viszont inát- nem. Ha tanulni kezdesz, attól tartok, hogy többé nem jut id őd a számomra. Nem lesz rám szükséged, és elhagysz. — Elliot azonban képtelen volt szavakba foglalni ezeket az érzelmeit. Ha meg tudta volna tenni, nem lett volna szüksége zsarolásra. Sok más férfitársához hasonlóan talán szégyellte is önállótlanságát es félelmeit.

A BÜNTETÉS HASZNA Egyre jobban értjük már a zsaroló félelmeit. Egy kérdés azonban továbbra is megválaszolatlan: vajon miért érzi szükségét a büntetésnek, a bántásnak? Ennek egyik kézenfekv ő oka, hogy a büntet ő a vi58

lágrend ő rének képzeli magát. Úgy érzi, hogy a gyermekét büntet ő szülő höz hasonlóan jellemünket fejIe ái tű ntetéssel. Még büszke is arra, hogy jobb_ embert farag bel ő lünk. Hisz végs ő soron mindez a .mi érdekünkét szolgálja. Lynn és Jeff kölcsön ős zsarolásuk sorön például mindketten ügy vélték, hogy az egymásnak adott lecke jellemformáló er ővel rendelkezik. -- Meg kell tanulnia, hogy nem bánhat igy az emberekkel — mondta nekem Jeff egyik összet űzésű k után, es őszintén hitt abban, majd ő kineveli Lynnb ől a házsártosságot. Lynn azonban, csodák csodája, ugyanúgy gondolkodott. -- Talán megalázom ezzel, de legalább végre rászánja magát, es munkát vällal. Az erélyes magatartással néha többre megy az ember — nyilatkozta nekem . A büntetés haszna tehát az, hogy a zsarolónak nem saját gyengéit kell boncolgatnia, nem kell saját bizonytalan lelkébe pillantania, mikor ostoba tökfilkónak is nézheti a másikat, akire rázúdíthatja a haragját. ;Ha az ajtókat csapkodja es jeleneteket rendez, nem szükséges érzelmekkel foglalkoznia. A másik leértékelésével is saját veszteségekt ől való félelmét igyekszik csökkenteni. Noha nem akarja a szakítást, néha mégis ő kezdeményezi, mert még mindig jobb, ha ő hagyja ott a másikat, mint ha ő t hagyják faképnél.

AMIKOR FELSZAKAD A RÉGI SEB Mint láttuk, a zsaroló pillanatnyi vagdalkozását talán nein is nekünk, hanem a múlt kísértő árnyainak szánja. Ilyenkor aránytalanul súlyos büntetést róhat ki áldozatára. Michael magából kivetkőzött szörnyetegkélt kezdett viselkedni feleségével, Lizzel szemben. Amikor megkérdeztem az asszonyt, mit gondol, mi készteti férjét erre a viselkedésre, elgondolkozott egy pillanatra, majd a k ővetkez ő képpen válaszolt.

Tudja, végiggondolva a dolgot, mindig is tartottam attól, hogy Michael előbb-utóbb felrobban., mint egy puskaporos hordó. Tizennégy eves kora óta dolgozik a családi vállalkozásban. Soha suli volt gy ermekkora. Tehetséges sportoló volt, a szülei azonban nem engedték, hogy kipróbálja magát. A könyvelést kellett vezetnie vagy kiszolgálni a vásárlókat. Araikor randevúzni kezdtünk, elmentünk Chicagóba. Meglep ődtem, mennyire ért az építészethez. Az volt a nagy álma, hoo építész legyen, vallotta be nekem, a szülei azonban ebben is megakadályozták. Csupa felel ősségvállalásból és 59

kötelességteljesítésb ől állt az élete, mégsem szól egyetlen rossz szót sem a szüleiről. Ennek ellenére igazságtalannak érzeni, hogy most minden meghiúsult vág óért engem büntessen, Igazat adtam Liznek, mégis fontos volt, hogy megértse, Michael haragja valójában nein ellene irányul, hanem a benne egy életen át felgyülemlett tömérdek frusztráció következménye. Ha Michael ki tudja fejezni valódi érzelmeit, ezt mondja a feleségének: — Kérlek, ne rombold ismét össze az álmaimat. Kamaszkorom óta megfosztottak minden lehet őségemtől, es senki sem tör ődött velein igazán. Hogy kényszeríthettek a szüleire olyan ínunkára, amit gy űlöltem? Most pedig te akarsz elhagyni. Nem tudok elviselni még egy csalódást. — Mivel azonban Michael egész életében a szüleit ől függött, nem merte kifejezésre juttatni neheztelését.

A BÜNTETÉS A LEGER Ő SEBB KAPOCS Bármilyen furcsának t ű nik is, de a büntetés rendkívül szoros érzelmi kötelék. A zsaroló mintegy ezzel kényszeríti áldozatát, hogy szüntelenül számoljon a személyével, s gondolatai egyre csak körülötte forogjanak. Meglehet, meggy ű löljük a zsarolót, egy azonban bizonyos, elfelejteni egyhamar nem fogjuk. A büntetés szenvedélyes érzelmekkel telíti a szétzilálódott kapcsolatokat. Allen volt felesége, Beverly közös gyermekeikkel b űntette hajdani házastársát. Noha boldogtalan volt a házasságuk, mégsem egyezett bele a válásba, s foggal-körömmel kapaszkodott a féi jébe. A békülési kísérletek azonban eredménytelenek maradtak. Tudta, mit jelentenek nekem a gyerekek, főleg most, hogy lassanként felnőnek. Ha el is kellett válnom Beverlyt ől, a gyermekeimt ől nem akartam elszakadni. El őször azzal fenyeget őzött, elköltözik az államból, akár még az országból is. Nagyon megijedtem, hiszen ismertem n őket és férfiakat, akik megtették ezt a válás után. Végül megbékültek valahogy, es Beverly is megemberelte magát. Allen a törvény rendelkezése értelmében rendszeresen látogathatta gyermekeit. A baj akkor újult ki ismét, araikor Allen megházasodott.

60

Most, hogy találtam valakit, akihez őszintén ragaszkodom, Beverly megint borzasztóan viselkedik. Gondolom, rájött, hogy végleges a szakításunk. Érzem, milyen keser ű, és a gyerekeken meg rajtam tombolja ki magát. Elég tíz percet késnem a láthatásról, es eltűnik velük. Csaknem egy órás üt kocsival az otthonukig, nem lehetek ott percnyi pontossággal. A rraúlt héten is vagy másfél órát váratott magára. Elvárja, hogy mindezt szó nélkül t űrjem, miközben nekem egy jottányit sem szabad változtatni a programon. Ha csak egy nappal is késik a gyermektartás, felhív, es azzal fenyeget őzik, hogy csökkenteni fogja a láthatások számát. Egek, többet beszélünk most, mint amikor házasok voltunk! Világos, hogy Allen volt felesége nem volt hajlandó elengedni a fér' ét. Ha a törvény el őtt el is váltak, lelkileg még nem szakadtak el ,egymástól. Amúgy a gyermekek fegyverként való felhasználása a házastárs ellen az érzelmi zsarolás egyik legrégibb es legkönyörtelenebb fegyvere. Hadd tegyem hozzá, rendkívül hatékony fegyver, hiszen heves érzelmeket szabadít fel. ügy is mondhatnám, olyan küzdelemre kényszeríti az egyipáshoz valaha k őzel állókat, amelyikben mindegyik fél csak veszíthet.

NEM RÓLAD VAN SZÓ Leghatásosabban úgy szakadhatunk el érzelmileg a zsarolótól, ha felismerjük, hogy minden látszat ellenére nem rólunk van szó. A zsarolót félelmei, szorongásai, bizonytalansága irányítják. Sokszor kísért a múlt is. Ez nem jelenti azt, hogy nem jätszanánk kulcsszerepet a zsarolás folyamatának kialakulásában, amelyre nein kerülhetett volna sor a mi megadásunk nélkül. Ideje megvizsgálnunk, milyen bennünk rnunkäló lelki hatóer ők keltik életre a zsarolást.

6. Kettön áll a vásár A zsaroláshoz ketten kellenek, a zsaroló semmire sem megy a megzsarolt tevékeny részvétele nélkül. Tudom, a zsarolás áldozata legtöbbször nem így érzi, s azt is tudom, milyen szívesen hunyunk szemet saját gyengéink felett. Mindig könnyebb a másikban keresni a hibát, mint önmagunkban. A zsarolás bűvös kötelékét azonban csakis akkor téphetjük szét, ha önvizsgálatot tartunk, es megkeressük viselkedésünk azon összetev ő it, amelyek — gyakorta öntudatlanul — zsarolásra buzdították kínzóinkat. Tőbbnyire nem aktív provokációra gondolok, az áldozat inkább csak engedélyt ad a zsarolásra. Megesik, hogy a megzsarolt észre sem veszi, hogy a zsaroló kívánságai teljesíthetetlenek. Egyszer űen csak megpróbál jó feleség, jó munkaer ő , jó gyermek lenni — mert ezt tanulta. Az is el ő fordul, hogy a megzsarolt pontosan tudatában van a zsarolás tényének, mégsem tud ellene szegülni, mivel ez tanult válaszreakciókat hív létre viselkedésében, s gépiesen vagy ösztönösen reagál a zsaroló fondorkodására. Ne feledjék, hogy nem mindenki hódol be. Ha önök mégis megteszik, a következ ő kben ennek okait szeretném tisztázni. Legel őszőr is megkérem őnöket, gondolkodjanak el a következ ő kön. Vajon mit tesznek önök, ha szembetalálják magukat a zsaroló által kifejtett érzelmi nyomással: Ő nmagukat vádolják, amiért engedtek az er ő szaknak. Frusztráltnak, elnyomottnak érzik magukat. Lelkiismeret-furdalásuk van, ha nem adják be a derekukat. Engednek a szakítástól való félelmükben. Egyedül ön őkre lehet számítani válság esetén, noha éppenséggel mások is segíthetnének. • Ügy érzik, többel tartoznak zsarolójuknak, mint önmaguknak.

• • • • •

Ha egyetlen kijelentés is illik önökre az imént felsoroltakból, magatartásukkal kedvez ő légkört teremtenek az érzelmi zsarolásra.

62

ÉRZÉKENYPONTJAINK Mi lehet az oka, hogy egyesek -- legyenek mégoly okosak vagy er ős lelkűek — védtelenek az érzelmi zsarolással szemben, míg ivások egyszer űen lerázzák magukról, es továbbállnak? A választ érzékeny pontjaink ismerete adja meg. Érzékenységeinket alapvérmérsékletünknek es múltbéli benyomásainknak köszönhetjük. Valamenynyi elő történetünk máig elevenen ható rétegeit feltételezi - hogyan bántak velünk kisgyermekkorunktól kezdve, milyen képet hordozunk magunkban önmagunkról? Rég eltemetett emlékeink éget ően fájhatnak, s a jelen történései feltéphetik a régi sebeket. Ilyenkor a fájdalom, a múltból el ő törő érzelmek elhomályosítják ítél őképességűnket. Természetesen nem emlékezhetünk tisztán minden hajdani incidensre, amely érzékenységünket formálta. Az okok es okozatok bonyolult szövevényét ezért nein mindig sikerül felfejtenünk. Ha azonban azt találgatják, hova t ű ntek rég magukba fojtott érzéseik, érzékenységükben nagy valószín űséggel nyomukra buk-kanhatnak.

Az évek során érzelmeink térképe megtelt érzékeny pontjainkkal, s lehetőleg úgy iparkodjuk élni mindennapjainkat, hogy ne érintsük ezeket a fájó pontokat. Talán észre sem vesszük, mit cselekszünk, am épenazlhívjukfigymetérznsk,hogymidenáron óvni akarjuk azokat. A szemfüles zsaroló így egykönnyen feltérképezheti érzelmi életünket. Ez ínég nem b űn, valamennyien ismerjük a hozzánk közel állók gyengeségeit, és egy emberséges ember nem használja ki ezt a tudását. Az ellenállásba ütköz ő zsaroló azonban annyira megrémül a rá váró veszteségekt ől, hogy fittyet hány a becsület es emberség parancsának, es a győzelem érdekében minden információmorzsát felhasznál ellenünk,

MILYEN TULAJDONSAGAINK SZOLGÁLTATNAK KI MINKET A ZSAROLÁSNAK? Érzékenységeink védelmére sajátos jcllemvonásokat fejlesztünk ki magunkban. E tulajdonságaink az id ő k folyamán annyira összen őttek velünk, hogy els ő pillantásra nem érzékeljük védelmi szerep ű-

ket. A sors iróniája, hogy éppen ezek nyitják meg az utat az érzel m^ zsarolás számára. Melyek ezek a tulajdonságok: • • • • •

Az elismerés utáni túlzott vágyakozás. Félelem a haragtól. Béketűrés bármi áron. Aránytalanul nagy felel ősségvállalás. Nagy önbizalomhiány.

A fenti tulajdonságok egyike sem egészségtelen — bizonyos mér tékig. Ha azonban ezek uralják döntéseinket, es konfliktusba ke . rűlnek ítél őképességűnkkel, önérvényesít ő készségünkkel, önbizalmunkkal, egy csapásra kiszolgáltatjuk magunkat a zsaroló kényénekkedvének.

AKI MINDENÁRON ELISMERÉSRE ÄHITOZIK Semmi kivetnivaló nincs abban, hogy igényt tartunk szeretteink elismerésére — valamennyiünknek szükségünk van embertársaink jóindulatára. Ha azonban nem tudunk meglenni elismerés nélkül, mondhatni kábítószer gyanánt élünk vele, támadási felületet szolgáltatunk a zsaroló számára. Egyik páciensemnek, Sarah-nak szüntelenül be kellett bizonyítania kedvese, Frank el ő tt, hogy megérdemli szerelm űket. Valahányszor átesett egy-egy ilyen vizsgán, büszkén sütkérezhetett Frank elismerésében. Nem tudom elviselni, ha haragszik ram. Egy vakáció alkalmával ki akarta velem festetni a hétvégi házukat. Amikor azt találtam mondani, hogy mégsem ezzel kellene tölteni a kevéske szabadid őnket, csak megcsóválta a fejét, es kiment a tornácra. Utánamentem, mire 5 kijelentette, hihetetlen, milyen elkényeztetett es gyerekes vagyok. Es ezt olyan meggy őz ően mondta, hogy egészen megrémültem. Bementem hát, nekiöltöztem a festésnek, es megragadtam az ecsetet. Nem is maradt el az elismerés — nyomban elmosolyodott, megölelt, én pedig, fellélegeztem. Sarah tehát megkapta a napi adag elismerést. Semmi rossz nincs abban, ha erre vágyunk. Aki azonban narkotikumként el vele, elismerés nélkül értéktelennek érzi magát. Az ilyen ember biztonságér64

•

zete szinte mindenestől a külvilág jóváhagyásától függ. A gyermekek áhítoznak ennyire a feln őttek dicséretére, ők rettegnek attól, hogy elismerés hiányában elveszítik a világot jelent ő feln őtt szeretetét. Sarah is felismerte, hogy a dicséret utáni sóvárgást nagyanyja szigorú fegyelmezése ültette el benne.

Egek, iszonyú volt! Iskola után minden nap hozzá mentem, 5 vigyázott ránc, amíg a szüleim dolgoztak. Mindig talált bennem valami hibát — hol túl hangos voltam, hol meg lusta. Azzal ijesztgetett, Isten nem szereti a lusta lányokat, s néha ezért kiemeli őket az él ők sorából. Valószín űleg nem gondolta komolyan ezeket a rémségeket, talán 5 is kislánykorában hallotta valakitől. Aztán megtanított egy gyermekmondókára, azt hiszem, míg élek, emlékezni fogok rá. Igy hangzik: Jó, jobb es legjobb. Addig buzgólkodj, míg a jóból jobb lesz, s a jobból a legjobb. Sarah imádta a nagyanyját, aki nagy hatással volt a kislány jellemének kialakulására. Volt, ami a hasznára vált, volt, ami kevésbé. Azt mindenképpen megtanulta t őle, hogy ő a legjobbat soha el nem érheti. Nem csoda hát, ha feln ő tt fejjel annyira áhítozott Frank elismerésére. Frank persze felfedezte es alaposan kiaknázta a maga számára Sarah érzékeny pontjait. Maria is a kelleténél jobban tartott a külvilág ítéletét ől. A családunkban es az ismeretségi körömben nem szokás válni. Ha maradinak tűnök is házasságtisztelő nézeteimmel, hát legyek maradi. Mi történne, ha elhagynámJayt, mit gondolna rólam a világ? Mit szólnának a válásomhoz a szüleim, a férjem szülei, a gyerekeim, a lelkipásztorom ? Ma an úgy vélnék, nem volt bennem elég jellemszilárdság, hogy megküzdjek a -v házasságomért. Közös ínunkánk során azután Maria ráébredt arra, hogy erkölcsi elveit, amelyeket oly elszántan védelmezett, mintha sajátjai volnának, tulajdonképpen környezetét ől kapta. Ez felszabadító felfedezés volt a számára, de továbbra is tartott sz űkebb környezete rosszallásától. Ahogy egyre mélyebbre ásva múltjában megpróbáltuk megtalál-

65

ni elismerés utáni vágyának gyökereit, eszébe jutott egy apróság gimnazista éveib ől.

Mindig mintatanuló voltapa, egyszer azonban az iskolaév vége felé elblicceltem az utolsó órát, es helyette lementem a strandra a fiúmmal, Dannyvel. Néhány nap múlva apám faggatni kezdett, nem akarok-e neki bevallani valamit. Amikor nemet mondtam, azt felelte, reméli, nem csalódik a lányában, es ismét megkérdezett. Vadul kalapálni kezdett a szívem, mégsem volt merszem bevallani a vétkemet. Apám erre fojtott hangon közölte, hogy fölhívták az iskolából, es minden kitudódott. Aznap este nyilvánosan bocsánatot kellett kérnem a vacsoránál, ezenkívül dolgozatot kellett írnom a vasárnapi iskolában arról, miértnem szabad hazudni. Soha nem felejtem el, mekkora megaláztatást jelentett számomra mindez. ügy éreztem magarca, mint akinek skarlát betűt varrtak a mellére, s hetekig valóban másként is bánt velem mindenki. Soha többé nem hágtam át semmiféle szabályt. Maria úgy értelmezte az iskola es a család jó szándékú leckéjét, hogy családja es környezete bármely pillanatban megvonhatja tőle jóváhagyását. Nyilván nem ezt akarták elérni, mégis arra tanították meg, hogy sikerei ivások elismerését ől függnek. Csak ügy tudott ellenállni a Jay által kifejtett érzelmi nyomásnak, ha újratanulta a leckét, amely olyan rossz szolgálatot tett neki három évtizeden keresztül.

A BÉKESZERZ Ő Sokan úgy élnek, mintha két további parancsolat létezne a meglév ő tíz mellett. A tizenegyedik valahogy így hangzana: Ne haragudj meg senkire! A tizenkettedik pedig: Tégy róla, hogy senki se haragudjon rád! Nem kevesen vagyunk úgy, hogy a legkisebb nézeteltérést azonnal el akarjuk simítani; attól tartunk ugyanis, hogy az elszabaduló indulatok kicsúsznak az ellen őrzésünk alól. Ez a békeszeret ő hajlam akkor válik veszélyessé, ha rettegni kezdünk mindenfajta nyílt összecsapástól.

66

A jözan ész szava Liz, aki férje, Michael zsarolási kísérleteivel birközik, olyan megnyugtató, mint a szelid édesanya. Annyira nyugodt, békülékeny természet, hogy szinte senki sem látta még haragudni. Amikor egyszer szóvá tettem ezt, elnevette magát. A, ez az én menedékem. Gyerekkoromban rájöttem, hogy anyám dühkitörései során azokat a testvéreimet bünteti meg, akik visszabeszélnek; aki hallgat, azt észre sem veszi. Az idők folyamán azt tapasztaltam, az embereket ugyanúgy kell lecsillapítani, akár egy állatot, simogatással és szelíd beszéddel, ügyelve arra, hogy mi magunk sose jöjjünk ki a sodrunkból. A munkahelyi kartonomon mindig afféle értékeléseket olvastam, mint „nagyszerűen bírja a feszültséget'; „soha nem veszíti el a nyugalmát". Valóban érzek magamban képességet a feszültségek eloszlatására — valahogy úgy ténykedem ilyenkor, mint egy bomba-hatástalanító különítmény. Mivel pedig le tudom csillapítani a haragot, nem is félek t őle. Liznek válósággal jelleme részévé váltak megnyugtató, a feszültséget eloszlatni képes tulajdonságai. Michaelt azonban sehogyan sem sikerült lecsillapítania. Azt hiszem azért szerettem bele Michaelbe, mert annyira különbözünk egymástól. O energikus, egyenes, mozgékony, szenvedélyes — csupa t űz. En lágyabb es hajlíthatóbb vagyok, és jobban szeretek a háttérben maradni. Mindig is sejtettem, hogy a férjem megmakacsolhatja magát, de nem féltem ettől, mert azt hittem, le tudom csendesíteni a haragját. Ez elég nevetségesen hangzik, ugye? Itt vagyok én, aki feleségül merít egy dühöngő örülthöz, félek is t őle, mint a tűzt ől, mégis azt állítom, bánni tudok az emberek haragjával. Nos, eddig azt hittem, tudok. Bármihez folyamodtam azonban vele szemben, a simogatás, csitítgatás, kérlelés csak olaj volt a t űzre. Nem is értem, mit csinálhattam rosszul. Liz élete nagy részét azzal töltötte, hogy tovább csiszolta nagyra becsült jellemvonásait -- a mi szeszélyes világunkban valóban nagy dolog az indulatok megfékezése. Sikerei abba a tévhitbe ringatták, hogy nem fél ivások haragjától. Sokáig azt hitte hát, amíg ő béketürőn viselkedik, Michael is megzabolázza haragját. Amikor aztán bevált módszerei cs ődöt mondtak a féi jével szemben, védtelennek érezte magát. Konfliktusaik olyan érzékenységet hívtak benne élet-

67

re, amelyr ő l nem tudott; ez azonban feszültségekkel terhes gyermekkorától ott rejtezett a lelkében. Gyermekként így gondolkodhatott: — Nyugtasd meg, különben bántani fog, akär ínég el is hagy. Ne te légy az, aki felmérgesíted. — Liz így sohasem tanulta meg, szükség esetén hogyan nyilváníthatja ki önnön haragját.

A harag másik arca Helen, az a páciensein, akivel az 1. fejezetben ismerkedtünk meg, ügy érezte, tökéletes barátra talált Jiin személyében. Tudta, hozzá hasonlóan ő sem állhatja a dühkitöréséket, ez pedig sokat számított a szemében.

Nem tudtam volna olyan férfival élni, aki emelt hangon beszél velem. Családi veszekedések között n őttem fel. Apára rebellis természet, aki pályát tévesztett; katonának kellett volna állnia, ehelyett több mint húsz éven át tisztvisel őként tengette az életét. Nehezen t űrte, hogy ostoba hólyagok — ez az 5 szavajárása — kerüljenek elébe a szamárlétrán, tele volt hát frusztrációval. Hazatérve kiabálni kezdett anyámmal, 5 meg visszaordított. Csapkodták az ajtókat, nemritkán tányérok is röpködtek a fejek felett; mi gyerekek meg a sarokban rémüldöztünk. Ha ment a hacacáré, az ajtóhoz húztuk az ágyunkat, hogy a szüleink ne jöhessenek be a szobánkba. Apám a legnagyobb veszekedések alkalmával elviharzott, es napokig távol maradt. Végül is átvészeltük az egészet, mégis azt hiszem, egy életre elegem lett a csetepatékból. Helen csupán azt nem tudta, hogy a harag normális emberi érzelemnyilvánítás, es bármilyen buzgón keres is olyan helyet a világon, amely mentes tőle, vagy olyan embert, aki sosem haragos, óhatatlanul csalódnia kell várakozásában.

AmikorJimmel talälkoztam, azt hittem, a mennyekben járok. Csöndes, szelíd ember, kis levélkéket hagy nekem vagy dalokat ír — mindez olyan romantikus. Elképzelni sem tudtam röla, hogy valaha is kiabálni kezdene vagy jeleneteket rendezne. De ugye, ismeri a mondást, vigyázz, mert meg tejesül a kívánságod. Hát nekem teljesült, es mondhatom, jól befürödtem vele. Jim ugyanis még jobban elcsöndesedik, ha megharagszik. Nem mondja meg, mi a baja, nem szól 5 egy szót sem. Már szinte azt kívánom, inkább kiabálna, akkor legalább tudnám, mi bántja. Ha visszahúzódik önmagá68

ba, olyan elveszettnek érzem magam, mintha a Jeges-tengeren sodródnék egy jégtábla hátán. Nem tudom elviselni ezt a fagyos haragot. Ilyenkor el ő kell édesgetnem a csigaházából — bármi legyen is az ára. Az ár az volt, hogy Helen egyre inkább engedett Jim érzelmi zsarolásának. Megtanítottam, hogyan csináljon helyet a haragnak az életében. Igy Jimmel való kapcsolata is sokat javult, ahogy ezt látni fogjuk a következ ő fejezetekben. Senki sem szereti a haragot, ha azonban mindegyre el akarjuk kerülni, keskeny pallón egyensúlyozhatunk a béke érdekében. Nem marad más választásunk, mint hogy visszakozzunk ezen a pallón, no es persze behódoljunk a zsarolásnak.

TE VAGY A HIBAI Arra biztatom pácienseimet, hogy vállaljanak felel ősséget tetteikért. Sokan azonban abban a tévhitben leledzenek, hogy ők a felelősek a világ folyásáért. A zsarolók természetesen örömmel táplálják ezt a hiedelmet. Ha valami bajuk van, az kizárólag a mi hibánk.

Bizarr vádak Eve teljesen összeomlott, amikor Elliot végül beváltotta fenyeget őzését, es egyik veszekedésük utän túl sok nyugtatót vett be. Öngyilkossági kísérlete után több hétig megfigyelés alatt tartották egy szanatóriumban, s hazatérve Eve-et okolta tettéért.

Folyvást azt hallottam, hogy a történtekért csakis én va i a felel ős. — Nézd csak — mondogatta — is h0járz elruegyágyinté°zétbé kél cltém, majdnem végeztem rnagamnaa4 nLndezt neked dkQszön1wtem -Alost már amíg élek nem moshatom le magamról, hogy diliflepnis vagyok. — Borzasztó volt őt hallgatni; úgy éreztem, puszta létemmel szenvedést okozok neki. Tejesen tanácstalan voltam, hogyan segíthetnék magunkon. A külső szemlél ő szemszögéb ő l Elliot viselkedése es vádaskodása nevetségesnek hat. Alig hihet ő , hogy egy Eve-hez hasonlóan okos no komlyanvegztrmksváda.PeigEomlyn vette. Amikor megkérdeztem, miért vette a szívére Elliot vádaskodását, szinte azon nyomban az apjáról kezdett el beszélni. 69

Soha nem felejtem el azt a napot. Minden pillanatára ügy emlékszem, mintha tegnap lett volna. A régi Pontiacunk els ő ülésén ültem apuval. Megálltunk egy útkeresztez ődés előtt, es én az udvaron játszó gyerekeket néztem az ablakon át. Apu ekkor hozzám fordult, és azt mondta: — Rád, ugye, végképp nem lehet számítani?... Ha most szívrohamom lenne, nem tudnád, mit kell tenned ?... Itt halltatnék meg az orrod el őtt.-- Ezzel ismét beindította a kocsit, és továbbhajtottunk. A pettyeket tanulmányoztam a szoknyámon, és megpróbáltam nem gondolkodni. A kis Eve persze tökéletesen felfogta apja üzenetét: nyolcéves vagy, meg kellene mentened engem, de képtelen vagy rá. Eve ügy képzelte hát, hogy ő a felel ő s apja életének minden pillanatáért. Ha valami baj éri, ő tehet róla. Egy gyerek számára a család a világot jelenti, ennek a széthullása egyenérték ű a világ összeomlásával. Mindez borzasztó kilátás lehetett egy kislány szárvára. Hogyan is ítélhette volna meg Eve tárgyilagosan Elliot viselkedését, amikor a bizarr volt az elfogadott a családjukban? ,

Az Atlasz -szindróma Az Atlasz-szindrómával megvert emberek azt hiszik, nekik kell megoldaniuk mindenki gondját, s bárki búját-baját a maguk elé helyezik. Karen, az ápolón ő kamaszkorában, szülei válásakor fejlesztette ki magában az Atlasz-szindrómát.

Amikor apu elhagyott minket, anyu szinte tejesen magára maradt, es nekem kellett betölteni mellette az így támad ű rt. Anyára egész családja New Yorkban élt, mi viszont Kaliforniában laktunk, én voltam hát az egyedüli hozzátartozója, aki tör ődött vele. Emlékszem, tizenöt éves lehettem, es egy barátnőmmel megbeszéltük, hogy együtt töltjük a Szilvesztert. Ráadásul egy srácot is bemutattak volna nekem. Anyámmal azonban már megbeszéltük, hogy moziba megyünk aznap este. Mindenképpen el akartam menni a barátnőmmel, mert sokat vártam a beígért bemutatástól, mégis bűntudatot éreztem. Még egy nagynénémmel is megbeszéltem a dolgot, es ő is azt tanácsolta, okvetlenül menjek el szörakozni. Összeszedtem hát minden bátorságomat, es anyám elé álltana. Könnyekkel a szemében kérdezte, mit kezdjen akkor magával Szilveszter éjszakáján. En mindazonáltal elmentem az ismerőseimmel, hazatérve azonban anyám migrénnelfogadott, én pedig tudtam, mindez az én hibám. Iszonyúan furdalt a lelkiismeret. Nem akartam ugyan feladni a saját életemet, mégis megfogadtam, soha többé nem okozok fájdalmat az édesanyámnak. 70

Karen mindössze tizen ő t éves volt, mégis megtanulta, hogy anyja lelki egyensülya kizárólag t őle függ. Végül is ki viselje gondját, ha ő n em? Meg sem fordult a fejében, hogy anyja éppenséggel önmagáért is felelhetne. Nem lehetetlen, hogy attól is félt, ha megharagítja, a pja után anyja is ínagára hagyja.

Először nem tudtam, hogyan rendezzem a viszonyunkat, árra egy napon nagy ötletem támadt. Papírt-ceruzát kerítettem, es a következ ő szerz ődést írtam: „Alulírott Karen ... megígérem, hogy felnött fejjel is boldoggá teszem az édesanyámat. Csodálatos barátokat kerítek neki, és jókat mulatunk együtt. Szeretettel, Karen. " Oda is adtam neki aznap délután. O elmosolyodott miután elolvasta, es azt mondta, jó kislány vagyok. A kamasz Karennek sikerült leszerelnie anyja vádaskodását. A lánya azonban -- csodák csodája — megismételte ezeket a vádakat és irreális elvárásokat.

Melanie es én közel állunk egymáshoz, és tudora, milyen nehéz nem nyúlnia a narkóhoz. Ráadásul ott volt az az autóbaleset is. Ha az nincs, könnyebb lett volna tisztának maradnia. Apolón ő vagyok, tudom, mennyire tud fájni az arc. Ha a balesettől nem is menthettem meg, azt kívánom, bárcsak most segíthetném. Persze tudom, hogy er őszakos és követelőz ő, mégis szeretném, ha megkapná az élettől, amit in elmulasztottam. Tudja, azzal fenyeget őzik, megszakítja velem a kapcsolatot, ha nem adok kölcsön egy bizonyos összeget. A családunknak igenis össze kell tartania, es ha ez rajtam múlik, mindent megteszek, hogy együtt maradjunk. Az Atlasz-szindróma sok más áldozatához hasonlóan Karen sem érti, hol végz ődik az ő felel őssége, es hol kezdődik a többieké; nern is értheti, hisz ügy n ő tt föl, hogy mindenki gondja az ő vállára nehezedett. Ahol felel ő sséget emlegetnek, ott vádakra is számítani lehet. Karennel dolgozva megtanítottam, hogyan adjon hangot életében először saját szükségleteinek es kívánságainak, s mekkora mérvii felelősség az, amelyet önmaga károsodása nélkül elvállalhat.

Az együttérzés nemes tulajdonság, s méltán tarthat igényt megbecsülésünkre. Nehéz elképzelni, ugyan mi rossz származhatna bel őle. A másokkal együtt érz ő ember azonban gyakran megfeledkezik saját

71

érzelmi szükségleteir ő l. Annak is megvan a veszélye, hogy az érz el_ mek túláradásában nem képes tárgyilagosan felmérni a helyzetet. A vérző szívű segítő Supermanként röppen be a rászorulók él e _ tébe, hogy hip-hopp, egy szempillantás alatt megoldja minde n gondjukat. Patty, a kormánytisztvisel ő , akivel a 2. fejezetben találkoztunk, depressziós édesanyja oldalán n ő tt fel. Amiként tréfásan megj e. gyezte: — Anyám átaludta az egész gyermekkoromat. — A szobájába zárkózó, falnak forduló anya azonban sokkal nagyobb hatással volt a kislány érzelemvilágának kialakulására, mint képzelte. Pat ty es állapotáho z mindeozulatösnyjhgulatioz igazodt.Mélveiszámontar.Egyekmésem tehet sokat, Patty ezért feln ő tt fejjel iparkodott pótolni gyermekkori mulasztását.

Biztosan ismeri a közhelyet, hogy az ember az apjához megy feleségül. Nos, en az anyámhoz mentem n őül. Joe látszólag ugyan nem olyan depressziós, mint anyu volt, de ugyanolyan szeszélyes es kiszámíthatatlan. Ugyanúgy sóhajtozik, bezárkózik a szobájába és falnak fordul, mint annak idején anyu, es ilyenkor minden gyermekkori félelmem újraéled. Eleinte még büszke is voltam, mekkora összhang van közöttünk, milyen ügyesen kitalálom, mi bántja. Mostanra azonban meguntam, hogy szüntelenül olvasnom kell a gondolataiban. A vérző szívű segítő büszke lehet, hogy a kétségbeesés sötét verméből visszavezérelhet az életbe egy szenved ő lelket. Ez a szinte mitológiai utazás elfeledteti velünk; hogy gyakran bizony kihasználják együttérzésünket. Elég megadnunk szegény szenved ő lelkeknek, amire vágyakoznak, es ím, máris kigyógyultak minden bajukból. A sors iróniája, hogy a szenved ő típusba tartozó zsaroló gyakorta akad össze vérző szívű áldozatokkal.

A jókislány -szindróma Amikor Zoe visszanézett gyermekkorába, nyomát sem lelte benne semmiféle traumának. A gyermekkora felh ő tlen volt, es kell ő támaszra talált a családjában.

72

Csupán azt kifogásolták, hogy túl erélyes vagyok, nem húzom meg magam úgy, ahogy egy lánynak illik. Való igaz, mindig is felvillanyozott a versengés lehet ősége, mindig gy őzni akartam. Ez zavarta a szüleimet. Még az iskolai sikereimet is nehezményezték. Büszkék voltak ugyan rám, ám siettek hozzátenni, nem úrilányhoz ill ő, hogy annyira előtérbe toljam magam. Zoe évekig próbált terepszín űnek mutatkozni egy olyan világban, amelyik nem látta szívesen az er ő s nő ket. Idővel mégis sikereket ért el, s most egy kis, tízfős vállalatot igazgat. Azt hiszem, a munka világában is épp elég alkalom van a n őies együttérés es kifinomultság megmutatására. Mindig azt szerettem volna, hog azok, akik a kezem alatt dolgoznak, a barátjuknak is tartsanak, ne csak afőnöküknek. Elvégre kollégák volnánk, ez pedig egyenrangú es nem úrszolga viszony. Ki mondja, hogy az embernek meg kell feledkeznie az emberségéről, csak mert egy vacak kis vállalatot igazgat? Zoe mindig is büszke volt védelmez ő , tanácsadó képességeire. Az együttérző , nemes szívű Zoe! Zoe, a segít őkész, érz ő szívű barát! Ezekről a jó tulajdonsägairól akkor sem akart lemondani, amikor feljebb emelkedett a társadalmi ranglétrán. Történt pedig, hogy jó barátságba keveredett egyik alkalmazottjával, Tesszel. A két n ő gyakran járt együtt színházba. Barátságuk miatt Zoe-nak nehéz volt nemet mondania Tess kéréseire, es a f őnököt játszania mellette. Mivel azonban különösen kényes volt arra, hogy emberséges f őnöknek tartsák, Tess kiszagolta ezt a gyengéjét, es — mint várható — zsarolni kezdte.

Egyre a fülemet rágja, hogy adjak neki nagyobb felel ősséget. A barátságunkra hivatkozik, hiába mondom, hogy a barátság és az üzlet két különN böz ő dolog. O azzal jön, hogy a fejembe szállt a dics őség, és basáskodni akarok vele. Istenem, milyen ismer ősen hangzik mindez! Nem szeretném, ha az alkalmazottaim félnének t őlem vagy érzéketlennek tartanának. Zoe a mai napig nem oldotta meg bels ő konfliktusát lényének sikert óhajtó es szeretetre áhítozó fele között. Ugy is mondhatnám, sok sikeres n ő höz hasonlóan jókislány-szindrómában szenved. Ambivalens viselkedése azután utat nyitott Tess zsarolási kísérleteinek.

NEM VAGYOK ÉN JÓ SEMMIRE Egyikünk sem tökéletes, es valamennyien követünk el hibákat. Ha azonban folyton bírálgatnak minket, es minden cselekedet ű nkben ő bb-utóbb magunk is azt hisszük, valami nincs hibátfedznkl, rendben velünk. Hogy is lehetne igazunk, amikor egy nekünk f ontos, hozzánk közel álló személy az ellenkez őjét bizonygatja? Talán érzékcsalódás áldozatai vagyunk. A végén nem hiszünk a szemü n knek, es másokra hagyjuk, hogy ő k mondják meg, mi az egyedül helyes es üdvözít ő magatartás. Különösen életünk tekintélyt parancsoló szerepl ő i vannak ránk ilyen hatással, például a szüleink, de megzsarolhat minket megkérd őjelezhetetlen igazságai birtokába n tisztelt barátunk is. Teheti ezt azért, mert eleve a m a egyrajonási -gunkéálayoböcseghatlomruázkfeidljainkat. Ha érezzük is, nem egészen tisztességes a kérésük, igazat adunk es engedünk nekik. (Különösen azok a n ő k hódolnak be kőnnyen, akiknek korán fejébe verték, hogy n ő i mivoltukban alsóbbrend ű Iények, akiknek ítél ő képessége szükségképpen homályos, szemben a férfiakkal, a logikus gondolkodás megtestesít őivel.)

A szeretetre áhítozó Roberta lett a család fekete báránya. Nem ritka ez olyan családokban, ahol nincs rendjén valami. Így ugyanis nem kell saját mulasztásaikkal, egészségtelen kapcsolataikkal foglalkozni, mindezért más a felel ős. Nehéz szembehelyezkedni szeretteink vádaskodásával, Roberta számára azonban ez az egyetlen út vezetett a gyógyulás felé. .

Nem veszíthetem el az egész családomat emiatt. Egész életemben meglrr6báltam a kedvükre tenni, de nem sikerült. A bátyára volt a szüleim szeme fénye, én azonban vesztemre lánynak születtem. Apára fiút várt, es annyira ingerelte a személyem, hogy rám nézni is alig tudott. Gyyúlölt attól a pillanattólfogva, hogy megszülettem. Bármit tettem, belém kötött. En csak azt akartam, hogy szeressen a családon, és lánc, hova jutottam. Bele őrülök ebbe. Talán nekik van igazuk.

.

Az eddig vizsgált viselkedésformák mind olyan túlél ő mechanizmusok, amelyek biztonságunkról gondoskodnak. A gond csak az velük, hogy akkor is ragaszkodunk hozzájuk, ha lejárt az idejük, es többé mar nem védenek meg bennünket. Más viselkedésmintákkal váltogatva, mértékkel alkalmazva a fenti magatartásformák sein szolgáltatnak ki minket az érzelmi zsarolónak. A konfliktuskerülés, béket űrés es egy csipetnyi önbizalomhiány ínég nein árt meg - csupán ha barikádot építünk bel ő lük.

MAGUNK KÉPEZZÜK KI ZSAROLÓINKAT

Amikor a tisztánlátás veszélyessé válik A kétely néha elhomályosítja tisztánlátásunkat. Hiszen ez veszélyes is lehet, mert roppant horderej ű lépésekre kényszerít. Robertának, akit gyermekkorában vert az apja, különösen nehéz volt szembenéznie a valósággal. - Az egész család azt mondja, képzelgés az egész panaszolta nekem. - Mi van, ha nekik van igazuk? Mi van, ha tényleg beképzeltem magamnak vagy eltúloztam az egészet? - A bántalmazott gyermekek gyakran törlik ki fájdalmas emlékeiket, hogy megszabaduljanak a múlt kísérteteit ő l.

.

EGYENSÚLYKÉRDÉSE

Az érzelmi zsarolást meg kell tanulni. Ki tanítja ki erre a zsarolót? Senki más, mint mi magunk. Gondoljuk meg, az érzelmi zsarolással szembekerülve vajon elkövetjük-e a k ővetkez ő hibákat: • • • • • • •

Bocsánatot kérünk. Megpróbáljuk érvekkel meggyőzni a zsarolót. Vitatkozunk. Sírunk. Könyörgünk. A zsarolás hatására megváltoztatjuk fontos terveinket. Beadjuk a derekunkat, azt remélve, ez volt az utolsó alkalom. Nehéznek találjuk-e a következ ő ket:

• • • •

A sarkunkra állni. Szembenézni azzal, ami körülöttünk folyik. Kijelölni határainkat. Lrtésére adni a zsarolónak, hogy viselkedése elfogadhatatlan. 75

Amennyiben egyetlen állítás is illik ránk a fent felsoroltak közül, mi képezzük ki zsarolásra kínzóinkat. Tévedünk, ha azt hisszük, űen elenyészik, ha hogyeklmtnvisdéforaegyz nern veszünk róla tudomást. Ehelyett azt az egyértelinú üzenetet sugározzuk az er ő szakoskodó felé, hogy viselkedése nem maradt hatástalan, érdemes vele ismét megpróbálkoznia.

A zsarolás apróságokkal kezd ődik Legtöbbször nem vesszük észre, hogy engedményeinkkel — legyen szó akármilyen apróságról — mintegy megjutalmazzuk a zsarolót lehetetlen viselkedéséért, pozitív visszacsatolással er ő sítve meg a kellemetlen viselkedésforinät. Abba az illúzióba ringatjuk magunkat, hogy az érzelmi zsarolás szélvészként tör ránk, mondhatni a semmiből bukkan el ő . — Hogy változhatott meg ennyire? — töprengünk, elfeledve a sok apró engedményt, amely észrevétlen teret adott a zsarolásnak. Visszatekintve Liz is ráébredt, hányszor es hányszor hagyta zsarnokoskodni Michaelt.

Michael azt képzeli hogy mindent jobban tud másoknál. Az a fajta fickó, aki otthagy, ha öt percet késel. Közös életünk els ő pillanatától megszabta, mit hogyan csináljak. Aztán amikor az ikrek jöttek, elszabadult a pokol. Gondolja el, hogyan lehet makulátlan rendet tartani két eleven lurkó mellett. A valóság azonban nem sokat jelentett Michael számára. A háznak továbbra is ragyognia kellett. Hogy hogyan adta ezt tudtomra ? Hát, mondhatom, megvoltak a maga eszközei. Emlékszem, egyszer néhány tányért a mosogatóban hagytam. Hazaérve látom ám, hogy Michael felhalmozta őket a szoba közepén. Azt hittem, káprázik a szemem, mégis szó nélkül hagytam az egészet. ,

Liz ügy gondolta, hallgatnia kell, mivel megérdemelte Michael haragját, es ezzel meg is tanította férjét, hogyan zsarolhatja. Michael nyilván észrevette, hogy büntet ő akciója nem maradt hatástalan.

Visszagondolva úgy t űnik, folyton a szememre hányta a hiányosságaimat. Egyszer nyitva hagytam a garázsajtót, Michael erre lezárta az automatikus nyitót. Úgy büntetett meg, ahogy egy hátulgombolóst szokás. Mindenáron megpróbált meggy őzni arról, milyen rendetlen, felel őtlen lény vagyok, rossz anya, úgyhogy nem gy őztem bocsánatot kérni a mulasztásaimért. 76

Az iméntihez hasonló kicsinyes büntetések megfosztanak minket érettségünk tudatától. Michael úgy bánt a feleségével, mint egy haszontalan kölyökkel, aki rossz fát tett a t űzre, es ezért meg kell büntetni. Liznek eszébe sein jutott, hogy kikérje ínagának Michael basáskodását. A zsarolók hamar megtanulják, meddig mehetnek el. Nem tudjuk, mi történt volna a házasfelek között, ha Liz csírájában elfojtja ezt a viselkedést. Mivel azonban meg sem próbálta, Michael odáig ment, hogy a végén a pénzügyi támogatás megvonásával es gyermkiltávoísafnyegmlsét,aenyib mer válni tő le. A felszínen nem sok összefüggést látunk egy garázsajtó es Michael durvább fenyegetései között, ám olyan ez, mint egy ki nem feküdt megfázás, amely a végén tüd őgyulladásba torkollik.

7. A zsarolás lelki következményei Az érzelmi zsarolás nem tör életünkre, mégis megfoszt minket legértékesebb kincsünkt ől, önbecsülés ű nktől. Mit is jelent az önbecsülés? Olvassák el a következ ő felsorolást, hogy megítélhessék, rendelkeznek-e a kell ő önbecsüléssel. Kiállok az igazamért. Nem engedem, hogy a félelem kormányozza tetteimet. • Szembeszállok azokkal, akik megbántottak. • Magam határozom meg, milyen vagyok, nem pedig ivások jellemzésére hagyatkozom. Megtartom az önmagamnak tett ígéreteket. Nem hagyok cserben másokat. • Mindig igazat mondok.

amiért megint beadtuk a derekunkat. Patty is így érezte, amikor férje, Joe rá akarta venni, hogy kérjen kölcsön kórházban fekvő nagynénjétől. Ebben a helyzetben mindenképpen csak en veszíthettem. Ha nem hívont föl a nagynénémet, szentbe kell néznem a b űntudattal, hogy cserbenhagy tam Joe-t. Végül is 5 a családfenntartó, és csak egy kis szívességet kért tőlem. Mégis, amikor engedtem a kérésének, úgy éreztem magam, mint aki minden emberségéb ől kivetk őzött. Es ez igaz is volt.

-

Patty tehát mélyen megvetette ínagát, inert engedett férje képtelen kívánságának, hogy egy súlyos beteg embert zargasson. Az efféle önostorozás azonban ördögi körbe taszít bennünket, inert a végén elhisszük, tényleg olyan alávalóak vagyunk, amilyennek a zsaroló látni szeretne. Ez a korábbinál is jobban kiszolgáltat minket a zsaroló ítéleteinek, hiszen lassan ínár csak az ő jóváhagyására számíthatunk.

Racionalizálás és önigazolás

A ZSAROLÁS TÖNKRETESZI ÖNBEGSÜLESÜNKET

Önbecsülésünk védelme elmagányosíthat bennünket, inert megfoszthat hozzátartozóink szeretetét ől. Margaret is engedett férje kérésének, es részt vett egy gruppen szex összejövetelen. Hogy mégis megőrizze önbecsülését, megpróbálta elhitetni magával, az egész nem is olyan nagy dolog, s talán ő gondolkodik maradian. Ez a racionalizáló szándék mar figyelmeztethette volna, hogy megtagadta értékrendjét es letévedt a számára járható útról. Bármilyen heves kétségek gyötörnek is, mikor szembesülünk környezetünk elvárásaival, belső hangunk sosem hallgat el, s megmondja nekünk, számunkra mi helyes es mi nem. Ez a hang önbecsülésűnk ő re.

Nem dől össze a világ, ha kisebb dolgokban beadjuk a derekunkat, ám ha ez szokásunkká válik, maradandóan lerombolja önbecsülésünket.

AZ ÉRZELMI ZSAROLÁS ALÁÁSSA TESTI-LELKI ÉPSÉGÜNKET

Ha eleget teszünk ezeknek a kijelentéseknek, megfelel ő támaszra találhatunk bármiféle érzelmi nyomással szemben. Aki behódol az érzelmi zsarolásnak, apránként az önbecsülését is feladja.

Ördögi kör Önbecsülésünk védelme nem is olyan könny ű feladat. A zsaroló hangoskodása es fenyeget őzése összezavarja bels ő értékrendünket, s gyakran fordul el ő , hogy a legszívesebben felpofoznánk magunkat, 78

A zsarolás hatására rengeteg fojtott harag gyülemlik fel bennünk. Ezek a visszafojtott érzések a legkülönböz őbb kellemetlenségek formájában törhetnek felszínre a zsarolás áldozatainál: lehet ez depresszió, szorongás, túlzott étvágy vagy fejfájás. Annikor Catherine-t arra akarta kényszeríteni a terapeutája, hogy vegyen részt a csoport-terápián, Catherine depresszióba esett. So79

kakhoz hasonlóan önmaga ellen fordította haragját, amely de p. resszióban jelentkezett. A maga részér ő l szerencsés volt, mert sik e rűlt legyő znie letargiáját, visszanyerni önbecsülését, s így kikever e. dett egy egészségtelen helyzetb ő l.

Amikor lelki egészségünk a tét józanesébktld.

Amikor az érzelmi zsarolás olyan lehengerl ően jelentkezik, mint Eve életében, elszabadulnak az érzelmek, úgyhogy a megzsarolt joggal hiheti, hogy a végén megbolondul. Megnyugtattam Eve-et, az erő s érzelmek még nem jelentik, hogy elveszítjük ellnénk épségét. Esete mégis azt példázza, hogy az érzelmi zsarolás lelki épségünket fenyegeti. Sokszor fizikailag is megbetegítheti az áldozatot, különösen akkor, ha a zsaroló testi teljesít ő képességével nem törődve, agyonhajszolja ő t.

A testi fájdalom figyelmeztet őjel Kim, a képesújság szerkeszt ője egyik éjjel kínzó hátfájásra ébredt.

Tudtam, hogy el őbb-utóbb lerobbanok, mégis meglep ődtem, araikor elkövetkezett. Másnap mondhattam volna, fáj a hátam es a csuklóm, nem tudok három ember helyett dolgozni. Ekkor azonban hallani véltem, mit szólna mindehhez a főnököm. Az a szörnyeteg tudja, hogyan játsszon velem. Aki nincs tekintettel az egészségére, azt a szervezete figyelmezteti, ha túlhajszolja magát. Nem hiszem, hogy minden betegség pszichoszomatikus eredet ű volna, minden amellett szól azonban, hogy az elme, az érzelmek es a test összefügg ő egységet alkotnak. Az érzelmi feszültség jelentősen megnöveli a fejfájások, izomgörcsök, emésztési es légzési zavarok es egy sereg egyéb megbetegedés gyakoriságát. Az érzelmi zsarolás során valószín ű leg akkor jelentkeznek ezek a panaszok, amikor nincs módunk érzelmeink kend őzetlen kinyilvánítására. 80

A ZSAROLÁS TÖNKRETESZI A KAPCSOLATOKAT érzelmi zsarolás megszünteti a kapcsoltok meghittségét. Jó szándék es bizalom hiányában nem szívesen osztjuk meg legbels ő gondolatainkat es érzéseinket azzal, aki ellenünk fordíthatja ezeket. Nem marad más, csak egy érzelmileg ki őrült, fel űletes kapcsolat, amely megfoszt minket a lehet őségtől, hogy önmagunk maradjunk a másik mellett. A bizalom megcsappanásával egyre jobban elrejtjük belső világunkat a zsaroló el ő l, hisz legjobb esetben is érzéketlenségére, rosszabb esetben könyörtelenségére számíthatunk. Eve például a következ őképpen számolt be Elliottól való elhidegüléséről. Az

Tudom, milyen bizarrnak t űnhet most a viselkedése, de nem volt ő mindig ilyen. Az első évben problémamentes es romantikus volt a viszonyunk. Hisz olyan okos, hihetetlenül tehetséges, es szeret is engem. Akkor kezdte kimutatni a foga fehérjét, amikor összeköltöztem vele. Mostanra azonban minden reghittség kiveszett a kapcsolatunkból. Nem a nemiségr ől beszélek, hanem az érzelmekr ől. Nem oszthatom meg vele az érzéseimet, tudva, milyen sebezhet ő... A terveimr ől vagy az álmaimról is hallgatnom kell, nehogy megbántsam velük. Végül mar nincs miről beszélgetnünk. Nein lehet igazi érzelmi közelség ott, ahol az embernek minden szavát meg kell fontolnia. Az érzelmi zsarolás célpontjai lassan leszoknak arról, hogy megosszák a zsarolóval mindazt, amit fontosnak tartanak az életükben. Igy nem beszélnek többé:

81

,.^ . ^a.

Á S?

A Zsarolónak engedve nemcsak önmagunkat áruljuk el, de ivásokat is cserbenhagyunk. Josh például Beth-t árulta volna el, ha szót fogad apjának es nem találkozik vele többé.. Némelyek azzal szembesülfájnek hogy választhatnak gyermekeik vagy a válás között. Mindez dalrnas dilemmát jelenthet a megzsaroltnak, hisz bárhogy dönt, vad lakit okvetlenül meg kell tagadnia. .

Eve-et annyira megviselte Elliottal való kapcsolata, hogy végül saját

Annyira felkavarodtak az érzelmeim, hogy attól féltem, gumiszobába zárnak. Komolyan tartottam attól, hogy megbolondulok, annyira nem tudtam érzelmileg elkülöníteni magam Elliottól.

AMIKOR A MEGZSAROLT ÁRULÓVÁ VÁLIK

ry^

9.

• Hibáikról es tévedéseikr ő l, nehogy a zsaroló kinevesse ő ket, • Bizonytalanságaikról, nehogy a zsaroló ezekre építve bizon ygass

értkelnsgüa.

• Almaikról, reményeikr ől, terveikr ől. A zsaroló meghiúsíth at' Ja vagy önzésünk bizonyítékaként használja fel ezeket. • Nehézségeikr ől vagy rossz emlékeikr ő l. A zsaroló labilitásuk biz° , nyítékálhajmidebn. • Bármiről, ami elárulná, hogy fejl ődnek es változnak. A zsarolók nem szeretik, ha meginog lábuk alatt a talaj. Mi marad ezek után? Felületes csevegés, kínos csönd; azaz nag . nagy feszültség. S a mesterkélt nyugalom mögött az egyre Inély űlfl szakadék zsaroló es áldozata k őzött. Allen, az üzletember is nagyon vigyázott, mit mond gyámoltala n es túlérzékeny feleségének.

Nem beszélhetek Jónak a félelmeimr ől, mivel azt várja el tőlem, hogy megingathatatlan legyek, akár egy k őszikla. Pedig szeretném megosztani vele a nehézségeimet, arnelyekben az utóbbi id őben bőven volt részein, hiszen a feleségenr. Meg kéne néznem egy kis gyárat San José mellett; ha ezekkel szerz ődést köthetnék, megmenthetné az üzletet. Ehhez azonban távol kellene maradnom néhány napra, amit említeni sem merek otthon. Az igazat végképp nem mondhatom megJónak, mert pánikba esne. Nem tejes érték ű partnerkapcsolat ez, hanem egyszemélyes játszma. Allen tehät magára maradt, mert felesége nem osztozott vele a bajokban. Házasságuk érzelmi kalodává változott. Az érzelmi zsarolás nagy paradoxonai közé tartozik, hogy minél több id ő t, odaadást es figyelmet követel t őlünk a zsaroló, mi annál kevésbé szívesen adjuk meg neki. Még a véletlenszer ű érzelemnyilvánításoktól is tartózkodunk, nehogy a másik a behödoläs jelét lássa bennük. Lassan-lassan sz ű kmarkúvä válunk érzelmileg, mert nem akarjuk a zsaroló hamis reményeit es ábrándjait täplálni. Roger, a forgatő könyvíró így beszél err ől a paradox érzelmi helyzetr ől:

Alice-szal igazán pompásan megvagyunk. Mégsem lehetek túl kedves hozzá, nehogy házassági ajánlatnak értelmezze a kedvességentel. Pedig szeretem kimutatni az érzéseimet, most mégis vissza kell fognom a gyeplőt, közben azonban utolsó csirkefogónak érzem magamat.

82

Néha a boldogsägunkat is el kell rejtenünk, hisz nern lehet ünneaddig, amíg ennek feltételeit is a zsaroló szabja meg. Josh például nem oszthatja meg örömét apjával, aki hallani sem akar Bethról. Igy az apának tulajdonképpen nincs kapcsolata a fiával. Az engedelmes Josh nern létezik. Viszonyuk hazugságon alapul, amint a zsarolókkal való legtőbb, ha nern éppen minden viszony. Ha a bizalom és meghittség kivész egy kapcsolatból, színjátszásra kényszerülünk. Boldognak tettetjük magunkat, amikor nern vagyunk -azok, azt állítj uk, minden rendben, amikor semmi sincs rendben. Úgy teszünk, mintha továbbra is szeretnénk azokat, akik érzelmi nyomást gyakorolnak ránk, holott jószerével idegennek tekintjük őket. A szeretet es közelség ünnepe maszkabállä változik, amelynek résztvev ői elrejtik a többiek el ől igazi arcukat. Itt az ideje, hogy tettre váltsuk mindazt, arnit megtanultunk az érzelmi zsarolás jelenségér ől. Meglep ődnek majd, milyen hamar visszanyerik önbecsülésüket, s milyen drámaian megjavul a zsarolóval való kapcsolatuk. pe lni

unsPnv Ans10 iS? 11 J.

, r ^j!r+.xe,^•..7,.

•^;^,..v..

.

•• •.a:... á^.'^^•

•

_ cs?yr{•g!•^ •yEsY

^.^+^^fi.f.,. ^^+fj.+.+F .^ !sY1.+7^RY ^C4 f^`^'+^^• ,'

,

_

^a=

B cwc z e tö ID EJE MEGVÁLTOZNI

Különösnek tűnhet, hogy épp egy terapeuta mondja az önálló munka is rendkívül eredményes. Termé Szete enökr e dandó traumát szenvedtek a nnúltban, depress21ó seb' ha k, d na inérvii önbizalomhiány S n 1( 2 ' dara. y kínozza önöket, meg ^ ^ .. ^ g kell ke l, gas va megfelel ő külső segítséget. es r^iú k^Y a Lássanak hát neki életük megváltoztatásának, es öltess/ e életbe mindazt, amiről az elkövetkez ő oldalakon olv annk at a v . kink közben önmagukkal szembeni türelemre es kitartä sra k alo k önöket. a 14,e

8. Utravaló gyanánt Bevezető ül hadd mondjak el egy viccet. Egy New York-i turista megszólít egy éppen hegedül ő utcai muzsikust, es arról érdekl ődik, hogyan juthatna el a Carnegie Hallba. - A Carnegie Hallba akar eljutni?-öprgamzsk.Aleövidbútjankgyores megint csak a gyakorlás. Az új módszerek elsajálás, a gyakorlás títása bizony rengeteg gyakorlást igényel, s beletelik egy id őbe, amíg biztonsággal alkalmazzuk őket. Ahogy az új cip ő t is be kell tő rni, az viselkedést is magunkhoz kell igazítanunk. új

N I / AZ ELSŐ LEPÉSEK ÖNMAGUNK I FELSZABADITASARA Még mielő tt harcba szállnának a zsarolóval, némi önvizsgálatra lesz szükségük. Arra kérem hát önöket, szánjanak egy hetet a következőkre: írjanak egy szerz ődést önmaguknak, találjanak ki es ismételgessenek egy varázsmondatot a zsarolás kivédésére, s sjjátitsanak el néhány éner ősítő formulát. Ehhez mindössze negyedórára lesz szükségük naponta. Kapcsolják ki a telefont, helyezkedjenek kényelembe, es összpontosítsanak önmagukra. Ha a lakás egyetlen nyugodt zuga a fürd ő szoba, hát barikádozzák el oda magukat. Legelőször isii ják alá az alábbi. szerz ődést. Ezzel mintegy megígérik maguknak, hogy mindent elkövetnek céljaik megvalósításának érdekében. Van, aki szívesen másolja ki a szerz ődést egy papírlapra vagy a fejl ődését rögzít ő jegyzetfüzet elejére. Bármelyik megoldást választják, inegkérem önöket, hogy hetente egyszer feltétlenül olvassák el hangosan a szerz ődést. Másodszor tanuljanak meg egy rövidke varázsmondatot, amelyet szembeszegezhetnek a zsaroló er ő szakoskocihsával.Amondat mindössze ennyi: Ki fogom bírni. Ha egyszcrúnek . tiinik is, meglátjuk majd, milyen jó szolgálatot tesz, amikor el kell viselnünk a zsaroló által kifejtett érzelmi nyomást.

89

A BEHÓDOLÓ VISELKEDÉS VISSZÄJÄRA FORDÍTÄSA

SZERZŐ DÉS, AMELYET ONMAGAMMAL KÖTÖTTEM Alulírott feln ő ttnek nyilvánítom magainat, akinek jogában áll önállóan döntenie. Kötelezem magaín, hogy mindent elkövetek az érzelmi zsarolás szám űzésére es távoltartására kapcsolataimb ől. E cél érdekében megígérem a következ őket: • Igéreín, hogy mostantól nem a félelem, a kötelességtudat es a bű ntudat kormányozza tetteimet. • Ígérem, hogy elsajátítom es a gyakorlatban is alkalmazom a könyvben közölt módszereket. • Ígérem, hogy tör ődő m magammal. • Igérem, hogy megteszem a fentiekhez szükséges lépéseket, nem számít, milyen jelentéktelennek t űnnek azok az adott pillanatban. Aláírás Dátum „Nem tudom megsérteni az érzéseit..., Nem tudorra elviselni, amikor így néz rám..., Nem tudom elviselni ezt a b űntudatot..., Nem tudom elviselni a szorongásomat..., Nem tudom elviselni, amikor sír..., Nem tudorra elviselni a haragját...." Szinte rnantránkká válnak a fentiekhez hasonló mondatok. Ha ezeket most varázsformulánkkal helyettesítjük, újfajta üzenetet közvetítünk tudatunknak es tudattalanunknak. Ezért valahányszor sz ű kségét érezzük, vegyünk mély lélegzetet, es ismételjük el tízszer egymás után. Javaslom továbbá, képzeljük el, hogy szemt ől szemben álllunk_a_zsavolóval,--így mondjuk k angosan á adatot. Lehet, hogy el ő ször sután vagy gépiesen hangzik, ez azonban ne zavartasson bennünket. A régi módszerekrő l bebizonyosodott, hogy nem vältak be. Ez azonban beválik.

továbbiakban néhány öner ő sítő formulát javaslok. El őször is gyűjts ünk össze pár olyan mondatot, amely kell őképpen jellemzi a megz sarolt lelkiállapotát. • Azzal áltatom magam, nem nagy ügy, ha egyszer-egyszer engedek. • Megéri engedni, ha a másik végre befogja a száját. • Bizonyára neki van igaza. • Nem éri meg veszekedni. • Most ugyan igent mondok, kés őbb azonban kiállok magamért. • Okosabb behódolni, mint megsérteni a másik érzéseit. • Úgy érzem, elhagyott az er őm. • Feladom, amit fontosnak tartok, csak hogy tessek a zsarolónak. Nem túl jól hangzó mondatok, ugyebár? Ne aggódjanak, néhány éve magam is elmondhattam volna jó párat közülük. Az érzelmi zsarolás elterjedt jelenség, szinte valamennyien áldozatai vagyunk. Vizsgälják meg, milyen érzéseket ébresztettek önökben a fenti mondatok, és karikázzák be az alább közölt felsorolásból a megfelel ő érzelmeket. Hogy érzem magam, mikor engedek a zsarolásnak? Zavartan Megbántva Szégyellem magam Haragszom

Gyengének Depressziósnak Szomorúnak Kihasználtnak

Frusztráltnak Érzelmileg fagyosnak Idegesnek Megfélemlítettnek

Most olvassák el ismét az el őző mondatokat, és változtassák mindegyiket egy ellenkez ő értelmű mondatra. Például: Régi mondat: Bizonyára neki van igaza. Uj mondat: Nein neki van igaza.

Régi mondat: Most ugyan behódolok, kés őbb azonban kiállok magamért. Uj mondat: Nein hódolok be, most is megvédelmezem magam. Régi mondat: Okosabb behódolni, mint megsérteni mások érzéseit, 91

Uj mondat: Saját érzéseimre ugyanügy tekintettel vagyok, másokéra.

m 'nc

Tehetik inúit id ő be is eredeti mondataikat. Például: „Régen azt hittem, biztosan neki van igaza, ma azonban másként látom." Próbálják ki mindkét módszert, es használják azt, amelyiket k öze, lebb érzik magukhoz. Némelyik páciensem tükörrel szervben áll va ismételgzkaondt. Most gondolják meg, hogyan érzik magukat üj szerepükben. Kari, kázzák be azokat az érzéseket, amelyek közel állnak új felfo gó, sukhoz. Hogyan érzem magaín most: Erősnek Büszkének Győztesnek Magabiztosnak

Bátornak Reményked ő nek Önérzetesnek Izgatottnak

Kérem, ismételjék ezeket a gyakorlatokat egy héten kereszt űt, majd ellen ő rizzék érzéseiket a zsarolóval való csatározások után. Ne ezeken túl'utni eken az el őkészít ő ,gyakorlatokon. Van elégiáé l júk seal önök, sem a zsaroló nem készül sehová.

lesz azonban másik is. Talán tényleg határid ő köti a zsarolót, ez a határid ő azonban nem önöket sürgeti. A gond legtöbbször az, hogy a zsaroló nem az ő nő k feltételei szerint szeretne tárgyalni. Pattynek is ez volt a baja. - Nem ismeri joe-t - panaszolta. -- Amikor azt mondtam, id ő t kérek magamnak, hogy meggondoljam a választ, menten hisztizni kezdett. Mondhattam akármit, meg sem hallotta. Aztán meg ügy viselkedett, mint egy gyerek. Folyton azt tudakolta, meddig gondolkodom még. -A zsarolónak nyilván nem tetszik az új rend, ám annyit mindenképpen megért, ha eleget ismétlik, hogy önök komolyan gondolják, amit mondanak. Ekkor összezavarodik. Végül is önök a gépies behódolás helyett a sarkukra álltak. Olyan ez, mintha hirtelen új tánclépésekkel próbálkoznának. Mindazonáltal a zsaroló most a következ ő lépésre vár, es őfölénybe. Szük-ezavárkoó,psímgatáönkehozr ség esetén szereljék le néhány csitító mondattal, például: • Ez nem hatalmi harc. • Nem akarok uralkodni rajtad. • Időre van szükségem, hogy meggondoljam, mi a legjobb mindkettő nknek. Ha maradt egy csipetnyi józan ész a másikban, az ehhez hasonló mondatok eloszlathatják a feszültséget.

ELSÓ LÉPÉS: ÁLLJANAK MEG Pat ty elcsodálkozott, amikor közöltem vele, legels ő dolga az, hogy semmit se tegyen. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a követelés elhangzásakor nem muszáj azonnal dönteniük. Mindez egyszer űnek tűnik, korántsem olyan egyszer ű azonban, ha a zsaroló azonnali válaszra tart igényt. Mondják neki azt, hogy id őre van szükségük a dán-téshezrMennyi id ő t kérhetnek maguknak? Kézenfekv ő , hogy annál több idő t, minél nagyobb a tét. Kisebb ügyekben legyen ez mondjuk huszonnégy óra. Az érzelmi zsarolást éppen az teszi idegfeszít ővé, hogy közben szüntelenül ke ty eg az óra, a zsarolónak sosincs veszteni való ideje. Tárgyilagos távolságtartással szemlélve kérését menten látjuk, hogy ez a sürg ősség csak az ő tudatában létezik. Amennyiben id ő t nyernek a döntéshez, kívül kerülnek a zsaroló színpadiasra hangolt, hajszolt világán. Meglehet, valóban csak vasárnapig tart a leértékelés, 92

Párbeszéd a Kellemetlenséggel Zoe egyre kellemetlenebbnek érezte, hogy id ő t kérjen Tesst ől, aki persze nem tágított, s rövid id ő alatt a fájdalom él ő szobrává változott, valahányszor Zoe meglátta. Minél többet gondolkozott azonban Tess kérésén, annál lehetetlenebbnek érezte, hogy engedjen neki. Ennek ellenére egyre n ő tt benne a b űntudat. Nem tudorra elfojtani magamban azt az érzést, hogy alávaló gazember vagyok. Hisz semmit sent teszek a barátn őmért. U g y gondolja, ez a célravezet ő megoldás? A változás legfő bb akadálya a lelkünkben támadt feszengés. Megszoktuk, hogy ügy kell kioltanunk, akár a tüzet, ahelyett, hogy elviselnénk a változás természetes velejárójaként. Kiirtásával lehet ősé-

93

geinkt ő l is megfosztjuk magunkat. A legtöbb ember vonak adi gy szembnéikalktádemlnségrzt,pdií ki. deríthetné, valójában mit is akar jelenteni. Megnyugtattam Zoe-t, hogy lelki teljességünkhöz azokat az érté seinket is el kell fogadnunk, amelyekkel harcban állunk. Ennek egyik módja, ha párbeszédet kezdeményezünk velük -- tárgyilago san ő ket, es alaposan megismerkedünk valamennyivel, megvizsáljuk Megkértem Zoe-t, hozzon magával a következ ő ülésre egy olyan t á rgyat, amelyet különösen kellemetlennek tart, hogy együtt megvizsgáljuk, mi teszi olyan kellemetlenné. Amikor megérkezett, megkér• tern, helyezze a tárgyat az el ő tte álló székre, mire 6 el ővette magas sarkú cip őjét, amelyben mindig rosszul érezte magát. Aztán beszélni kezdett a Kellemetlenség eme jelképéhez, mintha csak él ő személy volna. Kés ő bb a Kellemetlenséget beszéltettük, 6 szólt Zoe-hoz. Zoe érthet ő módon nehezen jött bele a játékba, kés ő bb azonban egyre jobban régtetszett neki. Nagyjából a következ ő szónoklatot intézte a Kellemetlenséghez.

Kellemetlenség, ugye, azt képzeled, te vagy az úr? Eddig te diktáltál nekem, de elegem lett bel őled. Hagytam, hogy uralkodj rajtana, ám ennek most már vége. Azt hittem, er ősebb vagy nálam, de ahogy így elnézlek, látom, milyen kicsiny, jelentéktelen es ronda vagy. Nem tudsz mást, mint bajt kavarni. Torkig vagyok veled. Itt az ideje, hogy ajtót mutassak neked. Zoe ezen az ülésen megtanulta, hogy friss szemmel nézzen a benne lakozó feszeng ő érzésre, s többé ne tartsa sere leküzdhetetlennek, sem elviselhetetlennek. Figyelmeztettem azonban, hogy ez még nern fogja egyszer es mindenkorra szám űzni az életéb ő l; ehhez a viselkedésén kell majd változtatnia. Remélein, őnök is javukra fordíthatják az iménti gyakorlatot. Beszéljenek a Kellemetlenséget megtestesít ő tárgyhoz, írjanak neki levelet, vagy írassanak vele levelet maguknak. Van, aki dialógust szerkeszt önmaga es a Kellemetlenség között. Az önök felismerései feltehetően mások lesznek, mint Zoe-é, abban azonban biztos Vagyok, hogy nem lesznek haszontalanok. A Kellemetlenséget tárgyiasítva, vele szembenézve látni fogják, mennyivel jelentéktelenebb, ártalmatlanabb, mint képzelték, amikor megpróbáltak elmenekülni el őle.

szálljanak ki a háromszögb ől ,,, passzív ellenállás másik módja, hogy két t űz közé kerülve szállja0k ki a konfliktusból. Karen feje felett például anyja es lánya csatároz ott, mivel a nagymama nern volt hajlandó vendégül látni az unok afát. Karen így panaszkodott: Tegyük fel, megmakacsolom magapa, amikor anyám kijelenti, hogy Melanie nem jöhet el az összejövetelre. Tegyük fel, azt mondom, hogy pillanatnyilag nem tudok dönteni ebben a kérdésben. Hanem hogyan legyen t ovább? - Aztán felhívja az édesanyját, es közli vele, ügy döntött, hogy ez nein az ön asztala. Nézze, Karen, ez a konfliktus az édesanyja es Melanie között keletkezett. Hagyja ezt szé en rájuk. Mondja meg az édesanyjának, ózói e o szeme y szerint Melanie-val, hogy nem szrveSe n látott yen ég á áza an. Lássuk, mi történik ezután — javasoltam. Mint várható volt, Frances, Karen édesanyja méltatlankodni kezdett, hogy neki kell elvégeznie a piszkos munkát. Araikor azonban látta, hogy Karen hajlíthatatlan, valóban felhívta az unokáját, es elmondta, miért haragszik rä. Mindenki legnagyobb meglepetésére, ez mélyebb megértésnek lett a kezdete nagyanya es unokája között, ami Karen es anyja kapcsolatát is kedvez ően befolyásolta. Frances mostantól r ű lte a lányát, es mindezt azért, inert Karen „semmit mált". Ha két civakodó fél közé keverednek, a ^l e jnhb,_aL.i_t_tehetnek, ha kivonják magukat a konfliktusból. Aki ínagára vállalj a a közvetít ő . hálá ze--regé-t te bizonyos, hogy m ag ára vo nja mindké fel -- -^^ harag, _át.. Maria esetében apósa es anyósa volt a közvetít ő . Maria közölte férjével, hogy id ő re van szüksége a döntéshez, a szül ők azonban továbbra is sürgették.

Tudom, mennyire bántja ez őket, és igazán mást érdemelnek, hisz o1 kedves, aranyos emberek. Az anyósom szinte naponta felhív, és emlékeztet rá, milye n sokat jelentene nekik, ha együtt maradnánk Jay, jel. Mariának szintén meg kellett tanulnia a passzív ellenállás technikáját. Az 6 esetében ez azt jelentette, hogy ne engedje anyósát bea95

-..^^^

^^ ti.

vatkozni érzelmi ügyeibe. Az itt közölt példából önök is tanulhat. nak. Anyós: -- Nagyon nehezen bírjuk ezt Freddcl. Nein tudjuk, mir e számíthatunk. Annyira aggódunk miattatok. Mikor döntesz végre a válásról? Maria: --Anyu, egyel ő re nem döntöttem. Anyós: Mégis mennyi idő be kerül? Maria: Igazán nem tudom. Beszéljünk másról. Azt képzeljük, azonnal határozott választ kell _adnunkaz_emberek kérdéseire, amiko r nem ez a helyzet. Nyugodtan felelhetjük azt, hogy egye őre semmit sem tudunk, vagy hogy majd id ő ben tudatjuk a diiriTaiaket. Ha a másik folyta ja a faggatózást, váltsunk témát. —

—

Különítsük el magunkat agyzsarolótól Amikor belefáradnak a tiltakozäsba, egyszer ű en sétáljanak odább. Nem azt mondom, hogy hagyják faképnél kínzójukat, hanem azt, hogy elnézést kérve sétáljanak át egy másik helyiségbe, ahol néhány percre lecsillapodhatnak. Hivatkozzanak arra, hogy szomjasak, hogy ki kell menniük a mosdóba, vagy egyszerre mindkett őre. Azért is pompás módszer ez, mert otthon, vendégl ő ben, a munkahelyen, repülőgépen, gyakorlatilag bárhol alkalmazhatják. Ha fizikailag elkülönítik magukat a zsarolótól, máris csökkentik az általa kifejtett érzelmi nyomást. Mondogassák magukban párszor: ”Ki fogom bírni", ez is sokat segít, hogy er őre kapjanak.

ellenünk. Ám a lift feljebb emelkedik, ma guk rnögŰ tt hagyják a na 1c e - ké- pc. A lift most .. clött avi dék i ndent elnyclo^ ködöt, es kitárul önök á l a bb szintre érkezik, a tárgyilagos mérlegelés es a ráció síkjára. Up'nek ki a kilátótorony teraszára. Elvezzék a tiszta leveg ő t, a csöndet es a szép kilátást. Ne feledjék, mindig eljuthatnak erre a szintre. A me gzsaroltnak azért fontos a zsigeri szintrcöl a ráció szintjéig cmc ke dnie, mert annyira rabul ejtik félelmei, lelkiismeret-furdalása és kötelességérzete, hogy érzései teljesen eltorzulnak. Az érzelmek es a z értelem egyaránt hasznos fc lvilágosítással szolgálnak szánunkra, fontos tel-lát, hogy megfelel ő kapcsolatot alakítsunk ki közöttük. A c él áz;'"hogy egyszerre legyünk képesek érezni és gondolkodni, "ahelyett, hogy elveszetten tapogatóznánk az érzések útveszt őjében. A zsarolást kísér ő heves érzelmek közepette szükségük lesz a kilátátoronyból el ő táruló tágas perspektívára. Kérdezzék meg maguktól: mi történt valójában? Az alábbi kérdések megválaszolása írásban vagy gondolatban scgitségúkre lehet helyzetük tisztázásában.

é

I. Mit akar t őlem a másik? 2. Hogyan fogalmazta meg a kérését? Kedvesen, fenyeget ően vagy türelmetlenül? 3. Mit tett, amikor nem mondtam azonnal igent? (Itt számba vehetik az arcjátékot, a hanghordozäst és a testnyelvet.) Most pedig vizsgálják meg önnön reakcióikat. UTÁN? Írják le gondolataikat, kivált azokat, amelyek többsz ő r is elméj ű kbe tolakodtak. Mindéhb ő l megtudhatják, milyen hiedelmek éltették önöket az elmúlt években. Az alábbiakban közreadok néhány közkeletű vélekedést. MIT GONDOLNAK EZEK

MÁSODIK LFPES: VALJANAK MEGFIGYELOVE Mostanra kell" érzelmi távolságot teremtettek önmaguk es a zsaroló között. lgy lehet őséget adtak maguknak az önmegfigyelésre es a zsaroló tanulmányozására.

Vízualizácú^ A következő viyuíili'/,iícll.ig mödsicrt ajánlom ehhez. Képzeljék el, h ogy egy úvcgfal6 liftben emelkednek felfelé egy kilátótoronyban. Az a.lsöbh szinteken kitekintve alig látnak valamit a torony körül kavargó köd miatt. l;i az érzclmck birodalma, azoké a zsigeri rcakci6ki; éx ösztönöké, amelyeket a zsarolók olyan c.•ltiszcrctcttcl fc)rclí ta-

• Nincs abban semmi kivetnivalö, ha többet adok, mint amennyit visszakapok másoktól. • Ha szeretek valakit, én felelek a boldogságáért. • Al. érz ő szívit ember boldoggá tesz másokat. • Ha azt teszem, amiit val(Ttban tenni szeretnék, ón' ő nck fognak monclani. • Utálom, ha neon fogad cl a környezetem. nekem kell intCzkedncm. • Ila más nem hozza rendbe ezt a dolgot, 97

.

• • • •

Soha nem győ zhetnék a zsarolóval szemben. O okosabb es erősebb nálam. Végül is nem halok bele, ha engedek. Az 6 szükségletei fontosabbak, mint az enyémek.

Döntsék el, mely kijelentéseket tartják igaznak a fentiek közül. Kérdezzék meg maguktól, hol tanulták ezeket, es milyen sokáig vol. tak meggyőződve az igazságukról? A felsoroltak közül egyik állítäs sem igaz, mégis ragaszkodunk hozzájuk, mert az évek során szinte a vérünkké váltak. Ugy képzeljük, magunk választjuk meg vélekedéseinket, pedig szüleink, tanáraink, mestereink, barátaink ültették el ő ket a lelkünkbe életünk meghatározó, jellemformáló korszakaiban. Fontos, hogy az érzelmi zsarolással szembenézve többet tudjunk meg hiedelmeinkr ől es vélekedéseinkr ő l, mivel ezekből fakadnak az érzelmeink. Ezt k ővető viselkedésünk arra irányul majd, hogy lecsendesítse a tévhíedelmekb ő l szárinazó kellemetlen érzéseket.

M1 1 E REAGÁI.NAK I.E(;l':RZP.KENYEBBEN? Z saroló szavai es testi jelzései mély visszhangot vernek lelkünkben, A n tos ezért felismernünk, mi van rank a legnagyobb hatással. A zsafo ro ló arckifejezése, hanghordozása, gesztusai,' testtartása, szavai, akár l ég az illata is olyan érzéseket mozgósít bennünk, amelyek mega dásra ösztönöznek. Figyeljék meg magukat egy-egy jelenet közben, vagy idézzenek fel múltbeli veszekedéseket, aztán írják össze, milyen vi selkedésformákra a legérzékenyebbek. Ezek közé tartozhat:

Kiabálás Ajtócsapkodás Sértő , becsmérl ő szavak es kifejezések Sírás Sóhajtozás Haragos arckifejezés — elv őrősődő arc, összevont szem őldők, dühödt tekintet • Mosolyszünet

• • • • • •

MIT EREZNEK?

Gondolatban vegyék sorra, milyen érzelmek kísérik a zsarolás folyamatát. Karikázzák be az ön ő kre vonatkozó érzelmeket. Ha megzsarolnak:

Düh ő ngok Ideges vagyok Szorongok Csapdában érzem magam Bizonytalan vagyok

Ugy érzem, semmire sem vagyok jó Kellemetlen alak vagyok Gyenge vagyok Megbäntottak A végzet markában érzem magam

Haragszom B ű ntudatot érzek Csalódott vagyok Félek

Most vizsgálják meg, hogy reagál minderre a testük. Testük mely pontjain hatnak szóban forgó érzéseik? Osszeszorul a gyomruk? Megmerevedik a nyakuk, megfeszül a hátuk? Kigyullad az orcájuk? Testünk akkor is igazat mond, amikor az, elme hazudik. Meglehet, azzal áltatjuk magunkat, hogy egyältalán nem izgulunk, ám ha ígyvan,miértejkzü?Nops,emikazgodlr — de akkor miért szorult össze a gyomrunk? Ne feledjék, valahányszor a harag vagy neheztelés testi jeleit észlelik magukon, olyastnire próbálják rávenni önöket, ami ellentétben all legbens ő érdekcikkel. 98

Ezután kapcsolják össze a zsaroló viselkedését érzéseikkel. Például: amikor a zsaroló ezt meg ezt csinálja, így es így érzek. Josh a maga részéről felfedezte, hogy apja dühének testi jelei jóval nagyobb ijedelmet keltettek benne, mint a szavai.

9. A döntés pillanata

VEGYÜK SORRA MINDHÁROM KÍVÁNSÁGCSOPORTOT

A kérés apróság A múltban szinte gépiesen reagáltak a zsaroló követeléseire es s ű rge_ tésére. Most azonban, hogy id ő t nyertek, abban a kedvez ő helyzetben vannak, hogy mérlegre tehetik, mit is akarnak valójában. Nem dönthetek ő n ő k helyett, mégis segítségükre lehetek, hogy tisztázzák saját érdekeiket. Mielő tt latolgatni kezdenék a zsaroló kívánságait, a tisztázás érdekében kérem, válaszoljanak a következ ő kérdésekre: • • • •

Van valami ebben a kérésben, ami kellemetlen nekem? Mi az? Mely elemei felelnek meg érdekeimnek es melyek nem? Sért-e engem ez a kívánság? Figyelembe veszi-e a másik az érdekeimet es érzéseimet? Ébreszt-e bennem félelmet vagy b ű ntudatot ez a kívánság? Mit jelent a számomra?

Észre fogják venni, hogy miközben elfogadhatónak találják a kérés egyik-másik elemét, a többit nem. Például férjük azzal hozakodott el ő , hogy látogassanak cl a rokonaihoz. Ebbe szívesen bele is egyeznének, a haj csak az, hogy pillanatnyilag nagyon elfoglaltak. A válaszokat elemezve látni fogják, hogy a kívánságok alapvet ő en három csoportba sorolhatók. 1. A kérés apróság. 2. A kérés fontos életterületeket érint, s önbecsülésük feladása a tét. 3. A kérés sorsdönt ő vagy teljesítése árthat másoknak.

100

Naponta döntenünk kell hasonló apróságokban. Ezek nem korbácsolnak fel heves érzelmeket, s a súrlódás oka inkább a zsaroló er őszakoskodäsa, mint a kérés voltaképpeni tartalma. Sokan azonnal igent is mondanak, hisz az egész nem nagy ügy. Ova intern azonban önöket a gépies reakcióktól. Bármilyen jelentéktelen semmiségr ől van is szá, vegyék alaposan szemügyre, kivált a kérés tálalásának stílusát. Leightől édesanyja azt követelte, vacsorázzanak együtt a héten, holott ő nagyon elfoglalt volt. Megkértem, elemezze az el őbbiek szerint anyja kérését. — Ugyan, Susan -- felelte. — Nem olyan nagy dolog ez az egész. Hiszen csak egy vacsoráról van szó. Nem halok bele. — Kértem azért, hogy nézze csak át az el őbb ismertetett listát, nem tudhatja, mi derül ki közben. — Na jó — felelte vonakodva. — Ezen gyorsan túlesünk. Egyedül az zavart anyám kérésében, hogy amikor a fáradtságomra hivatkoztam, megint Caroline-nal állt el ő . Szívesen csinálok programot anyámmal, es ő rültség volna feltételezni, hogy bárkinek is ártana ezzel. Hogy tekintettel van-e az érzelmeimre — no nein éppen, de hát az Isten szerelmére, mindössze egy nyomorult vacsoráról van szó. Hogy megfélemlített-e? Nem. Keltett-e bennem bű ntudatot? Egy kicsit bizony igen. De igy is örül ők, ha teljesíthetem a kérését. Különben pedig, ha hiszi, ha nem, jól érezzük magunkat együtt. Hogy mit jelent számomra ez az egész? Azt, hogy örömet szereztem az anyámnak. — Megkérdeztem Leight, hogy érezte magát a kérdések megválaszolása közben. Azt felelte, hogy egy kissé elmerevedett a nyaka es megfeszült az ällkapcsa. A korábban elvégzett gyakorlatokból már tudta, ez nála annak a jele, hogy haragszik. Sok zsaroló túlreagáló viselkedésével szemben a megzsaroltai: hajlamosak arra, hogy alulreagálják a helyzetet. Igyekeznek minél kisebb jelent ő séget tulajdonítani kellemetlen érzéseiknek, tagadják, hogy bármi is zavarná ő ket, s racionalizációval seinlegesitik ellenérzéseiket. A magam részér ől nein azt tanácsolom, hogy tegyék góresv al í valamennyi lelki rezdülésüket, sen u ni sztikseg arra, hogy minden önfeledtséget kiöljünk érzelmi Cletunkb ő l. Ám ha kellemetlen crzésck ébredtek önökben, száinolnitik kell ezckkcl, Ha (igy érzik, ónok is hajlamosak arra, hogy alulreagáljanak helyzeteket, kérdezzék meg maguktól: 101

• • • •

Nem ismétl ődő zsarolási kísérletr ől van-e szó? Nem vált-e szokásormivá, hogy bagatellizáljam a dolgokat? Mit tennék, ha a döntés teljes egészében rajtam múlna? Mást mond-e a testein, mint tudatos gondolataim?

Ha igennel felelnek bármelyik kérdésre, ideje kinyilvánítaniuk saját kívánságaikat. Amennyiben a kérés valamely elenne bántja ön őket, közöljék ezt a másik féllel. Engedélyezzék maguknak, hogy bővebb magyarázkodás nélkül is nemet mondjanak. joguk . vaun látszólag jelentéktelen kéréseket is me tagadni; így megtanulják, hogyan álIJánák r ónn ő n érdekeikért, ha nagyobb a tét. Ne feledjék, gyakorta a kívánsäg tálalásának módja a legellenszenvesebb. Néha épp a stílus fejezi ki a lényeget, nem hagyhatják hát figyelmen kívül. Leight például az bosszantotta anyja kívánságában, hogy megint Caroline-nal hasonlította ő ssze. Fontos volt hát, hogy kikérje magának ezt a negatív hasonlítgatást.

Tudatos engedmények Alapos mérlegelés utän igent is mondhatnak a megvizsgált kérésre. Ezt akkor tehetik jó szívvel, ha: • A kérést megvizsgálva ügy d ő ntenek, hogy teljesítése senkinek sein árt. Talán némi duzzogással hozták a tudomásukra, ez azonban nem vált a másik fél szokásává, ő nök ketten nem lettek a zsarolás szertartásának rabjai. Esetleg unalmasnak vagy färasztónak tartják a kívánság teljesítését, engedmény űk azonban a hétköznapi alkuk természetes folyamatába illeszkedik. Az ön ő k nagylelk űségére nagylelkűség lesz a válasz. • Csupán a kérés egy részére mondanak igent. Ez ínég inkább alku kérdése, mint az el őző esetben. Részleges beleegyezésük fejében a másik fél eláll követelései egy részét ől. • Beleegyezés űk csak átmeneti id őre szól: taktikai okokból mondanak igent. Tudják, mit akarnak elérni ezzel, es eldöntötték magukban, miként változtatnak a helyzet elfogadhatatlan elemein. Az első döntési formula egyszer ű , önmagáért beszél, az utóbbi kettő azonban tüzetesebb vizsgálatot igényel.

102

Igen -- feltételekkel Amikor Leigh igent mondott anyja kérésére, rájött, hogy nem adott magának másfajta választási lehet ő séget. Mi volna, kérdeztem, ha javasolná, hogy vacsora után már nein kíséri haza Ellent. — Tényleg megtehetném? — kérdezte. — Persze — nyugtattam meg. — Utána pedig okvetlenül tiltsa meg neki, hogy ínég egyszer összehasonlítsa Caroline-nal. — Noha ez teljesen magától értet ődő megoldás volt, Leigh önmagától nem ismerte fel. Ez tipikus a megzsaroltaknál, akik azt sem veszik észre, ami kiszúrja a szem űket. Ha hozzászoktatjuk magunkat a mérlegeléshez, mindkét fél számára gyümölcsöz ő megetezesek születhetnek.

^.^

HA NAGYOBB A TÉT Elő fordul, hogy a kérés teljesítése értékrendünket vagy önbecsülésünket sérti. Ezt még az intellektuális megfontolások el ő tt érezzük. Sokakhoz hasonlóan azonban Zoe is kit űnő en értett ahhoz, hogyan üsse el racionalizációval egy-egy kellemetlen kérés nyomán támadt ellenérzéseit. Amikor azután vette magának a fáradságot, hogy alaposabban is szemügyre vegye Tess kívánságait, rád őbbent mennyire elvakítják saját érvei. Azt állítja, meg tudná oldani ezt a feladatot, én azonban tudori, hogy

teljesítése meghaladja a szakértelmét. Barátjaként ésf őnökeként né -sert foszthatom meg egy lehet őségtől. Nem akarok szeretetlennek mutatkozni vele szemben, félek azonban, hogy kárt okoz a vállalatnak..) ehet, hogy maximalista vagyok, a lényeg azonban az, hogy ez a munka nem kezdoknek való. Azt hiszem, ez arra a kérdésre felelet, hogy árt-e Tess kívänsága valakinek. Bizony, hogy árt, hiszen rossz színben t űntetne fel az új Elek előtt. A zsaroló kívánságának mérlegelésekor az iménti, könnyen tisztázható szempont nagy segítségükre lehet, hogy átlássanak a zsaroló óhajain. Zoe is rájött, hogy nem teljesítheti Tess kérését szakmai hírneve kockáztatása nélkül. Nemet kellett tehát mondania.

Amit nem lehet megvásárolni Jant a kővetkez ővel zsarolta meg a n ő vére: adjon neki ezer dollärt, s cserébe befogadja a családjába.

Tudja, ha a legcsekélyebb reményem lett volna, hogy ezzel közelebb kert_ lünk egymáshoz, b őven megérte volna azt az ezer dollárt. Talán Carol is megvältozott id őközben, talán ezúttal minden rendben lesz közöttünk. Azonkívül a gyerekeken is segíthettem volna. Mit veszíthettem — mindössze ezer dollárt, ennyit pedig érdemes kockáztatni. Jan számára ugyan nagy pénz volt ekkora összeg, mégsem vágta volna falhoz, ha kölcsönadja, akkor sere, ha soha többé nem látja. Azt azonban nem engedhette meg magának, hogy elveszítse az önbecsülését. — Azonnal kell döntenem, ne beszéljen hát nekem önbecsülésről — panaszkodott. — Carol azt mondja, ha nem kapja meg a pénzt, utcára kerül a családjával. — Megkértem, tekintse át azt a listát, amelyet korábban a zsaroló kívánságainak eleiezésére közöltem e könyv lapjain. Jan a következ őképpen válaszolt.

Hogy sért-e a másik magatartása? Ez a kérdés hideg zuhanyként ért, mivel Carol jó néhányszor alaposan betett nekem. Ami az önmagamnak tett ígéretet illeti, az utolsó veszekedésünk után megesküdtem magamnak, nem t űröm, hogy tovább erőszakoskodjon velem. Pénzügyekben egyébként is megbízhatatlan. Hogy becsapok-e valakit is, ha engedek a kérésének ? Igen, magamat csapong be. Rendszerint az d ő nti el, kölcsön adjunk-e egy bizonyos összeget, hogy van-e elegend ő pénzünk, es mennyire megbízható a kérelmező . A szoros kapcsolatokban azonban a pénz mindig többet jelent önmagánál: a szeretet, bizalom, életképesség, gy őzelem es veszteség nagy erej ű jelképévé válik. A különböz ő anyagi helyzetben lév ő barátok es rokonok gyakran irigylik el egymás sikereit, ami súlyosan megzavarja viszonyukat. A pénz ezenkívül meghatározott szerepekbe kényszeríti az egymáshoz közel állókat, különösen a családtagokat: a megment ő , a család h őse vagy a tékozló fiú szerepébe. Jan a fentiek ismeretéhen nemet mondott Carol kérésére, belátva, hogy olyasvalamit szeretne megvásárolni, ami nem létezik. Megértette, hogy nagyvonalúsága csak újabb felel ő tlenségre serkentené nő vérét, amire épp elég példa adódott az eliriúlt években. Ami azon104

meg kellene szegnie önmagának tett ígéretét, n a legfontosabb, bag kellene szennyeznie önbecsülését. Ez pedig jóval nagyobb vesztebe s ég volna, mint az ezer dollár elvesztése.

Nemiség

es önbecsülés

A szexualitás arénájában vagyunk a leginkább kiszolgáltatottak. Ha nem adhatjuk partnerünk értésére, mi kellemes nekünk es mi nem, nem beszélhetünk valódi meghittségr ő l. A nemi kapcsolatokban senki sem akar túl zárt lenni, e téren a nyitottság es a kísérletez őkedv fölöttébb üdvözlend ő jellemvonások. Valamennyien tudatában vagyunk a szexus hatalmának, ha meg akarunk szerezni valamit, s hogy mennyire felhasználható a nemi vágy partnerünk befolyásolására. Ha nincs bennünk elég önkontroll, megvan a veszélye, hogy a következő célokra használjuk fel a nemiséget: kívánatos voltunk vagy felszabadultságunk bizonyítäsára, birtoklási vägyunk kielégítésére es végül,denmutosórbaüée.Hgyishozatunkmbíható döntéseket egy ilyen ingoványos területen? Els ő pillantásra ügy tű nik, mintha a szexuális természet ű kérések tül kényesek volnának ahhoz, hogy korábbi módszereinkkel boncolgassuk őket. Látni fogjuk azonban, hogy ezek a módszerek minden további nélk űl alkalmazhatók a szexualitás kérdéskörére is. A nemiségben sok minden alku kérdése es semmi kivetnivaló nincs abban, ha kedvére akarunk tenni a partnerünknek. Például egy férfi reggel megkívánja álmos feleségét, aki enged férje kívánságának. Ezzel meg nem esett csorba az önbecsülésén, hacsak a fenti séma nem välik mindennapossá nemi életükben. Helen például megfogadta, legközelebb, ha nem lesz kedve szeretkezni, nem enged partnere kívánságának. Vegyük azonkívül fontolóra, hogy egy fáradt, kimerült, kedvetlen partner kényszerítése szeretetlenségre vall.

AZ ÉLETÜNKET BEFOLYASOLÚ, JELENT Ő SEBB DÖNTÉSEK Ha nagyobb a tét, kérem önöket, fontolják meg alaposan, miként befolyásolja döntés ű k élet ű ket és önbecsülésüket. Olyan, az élethelyzetet befolyásoló választásokról beszélek, mint:

• • • •

Házasság vagy egy szerelmi viszony folytatása. Szakítás szül ővel, baráttal, rokonnal. Kilépés egy nem megfelel ő állásból. Jelentősebb pénzösszeg elköltése vagy befektetése.

Amennyiben a zsaroló hajlandó együttm ű ködni, kívánatos, hog,, olyan kompromisszumot kössenek, amely meg őrzi a kapcsolat ot, szám űzi azonban bel őle annak elfogadhatatlan elemeit. Tehát gon.. dolják át, megmenthet ő-e a kapcsolat ezen az alapon. Kivételt azok az esetek képeznek, amelyekben: • A másik fizikailag bántalmazza önöket vagy bántalmazással fenye_

get. • Szenvedélybeteg vagy anyagi zavarokkal küzd, es nem hajlandó rendezni az életét. • Törvénytelen üzelmekben vesz részt. A fenti esetekben nincs veszteni való id ő , haladéktalanul dönteniük kell.

Amikor elhalaszthatjuk a döntést Sarah, a törvényszéki tudósító szívesen férjhez ment volna Frankhez, mégis elbizonytalanította, hogy kedvese folyton próbáknak veti alá. Helyzetét megvizsgálva rájött, hogy a döntés el ő tt változtatni kell kapcsolatukon. Ehhez józan fontolgatásra volt szükség. Az érzelmi zsaroläs legtöbb áldozatában annyira felgyülemlik a neheztelés kínzójával szemben, hogy nemigen alkalmas h űvös, érzelemmentes megbeszélésre; ehhez el ő bb ki kell engedni a gő zt. Hatékony gyakorlatként javaslom, hogy üljenek le egy üres székkel szemben, vagy vegyék kézbe a zsaroló fényképét, es olvassák a fejére vádjaikat. Igy ő l szemben állnak vele, már h ű- megvanzsély,homikret vös fejel tárgyalhatnak. Sarah például a következ őképpen kezdte:

Nem tudom, mi történt velünk, Frank. Olyan rendes voltál velem az elején. A szerelem azonban nem örökös próba. A barátod és a kedvesed vagyok, talán egyszer a feleséged is leszek, ezért felháborít, mennyi feltételhez kötöd a szerelmedet. Micsoda ? Hogy nem házasodhatunk össze, mert nem vigyáztam a n ővéred gyerekeire? Hogy lehetsz ilyen kisstíl ű ? Nem vásárolhatod meg az érzelmeimet, Frank,_s a magam részérvi szintén visszautasí106

szerelmedért. Hút kinek nézel te engem? Hogy hogy pitiznem ael en=-a hagyj fel ezzel egy^a^Jfel ezzel, követelem, hohogy szörnyeteg?2Hagyj ketsz ilyen , 11sz er es mindenkorra! Sarah ezután a következ ő ket követelte Frankt ől: Y. Többé ne tedd próbára az érzelmeimet. Vagy elveszel feleségül, va gy nem. Szeretlek, es hozzád megyek feleségül, de nem leszek hajla ndó újabb próbáknak alávetni magam. Ha ennyire bizonytalan va gy az érzelmeimben, megbeszélhetjük es közösen megoldást találhatunk a helyzetünkre. 2. Szeretlek, de a pályámon is szeretnék el ő rehaladni. Az egyik n em zárja ki a másikat. Ha te mégis lehetetlennek tartod, valami alapvetően nincs rendben velünk, és jobb, ha most jövünk rá, mint később. 3. Ha akarsz valamit, fordulj hozzám egyenesen, es tőlem telheen tő teljesítem a kérésedet `Szű kségein van azonban arra, hogy alkalomadtán nemet,mondhassak, anélkül, hogy _ ű g .éi izném magam, mint egy_rablógyilkos. - Örülök, hogy gondolatban mindezt elmondhattam Franknek, mégis aggódom -- mondta Sarah. -- Mi lesz, ha kinevet, amikor a valóságban is el ő állok mindezzel? Mi lesz, ha nemet mond? - Nem tudhatja, mit válaszol majd, amíg ki nem próbálta -- feleltein. - Gyakorolja továbbra is, mit mond Franknek, ha leülnek megbeszélni a helyzetüket, azután amikor sort kerít erre, figyelje, hogyan reagál. Ne feledje, ön egyel ő re információkat gy űjt. Ne feltételezzen semmit előre Frankr ől, csak figyelje. A valódi döntést az ő viselkedése alapján kell meghoznia.

A házassági válságok megoldása Lizben évek óta gy ű lt a harag Michael ellen, ezért tülreagálta, amikor a férje nem engedte vissza dolgozni. Mindketten fenyeget őzni kezdtek, Liz a válással, Michael pedig azzal, hogy elveszi t őle a gyermekeit. Liz ugyanakkor tudta, képtelen önbecsülése feladása nélkül engedni férje kívánságának, azaz hogy maradjon odahaza a g erekekkel. Tanácsomra levelet írt Michaelnek ugyanabban a nem támadó hangnemben, amelyet Sarah is használt Frankkel szemben. A levél különösen alkalmas arra, hogy indulatmentes formába öntsük gondolatainkat. Íme, Liz levele: 107

t

;

^`

fgtso

f';•ib?'^^?. t j,^ry^^T^.^^^Q4a`^ MJ.^. i., :^ 4^ Sys ^^, -#; ,^• t , v'^ t.r . . ^t^ ,:.^s•^:f , - +

-Q

. •^!t

^^_'..'

.

•

1a if

.. .

Kedves Michael! ügy döntöttem, levélben fogalmazom meg érzéseimet es gondolataimat. Ennek több oka is van, köztük a legfontosabb az, hogy félek a haragodtól. Most, hogy fenyeget őzni kezdtél, még jobban rettegek tőled. Összezavarodnak a gondolataim, ha szembeker űlók veled, es nem tudom világosan kifejezni magam. Remélem, figyel_ mesen végigolvasod levelemet, aztán leülhetünk, es higgadtan ine g _ beszélhetjük a helyzetünket. Michael, én nem akarlak elhagyni, ha van esélye, hogy egészségesebb alapokra he solatunkat. Továbbra is szeretlek, dacára annak, milyen durván bántál velem az elmúlt években, es tudom, hogy te is szeretsz. Hainegváltoznál, inegváltoznäl, te Iennél a legcsodálatosabb (es legszexisebb) férfi a világon. Ám le kell szögeznem, csakis akkor. maradhatok, ha felerészben vállalod a felel ő sséget a történte. ' kért. En a magam részér ő l megígérem neked ugyanezt. Tudom, hogy túlreagáltam a helyzetet legutóbbi veszekedésünk alkalmával, amikor nem akartál visszaengedni dolgozni, de azért fenyegettelek meg a válással, mert megijedtem a haragodtól. Tudom, hogy ez csak olaj volt a tűzre, es egyikünk sem beszélt valódi érzéseir ől. Meg akartam neked mutatni, hogy nem irányíthatod az életemet, de űgyetlenüI csináltam, ne haragudj rám ezért. Amíg nem jártara Susanhoz, nem tudtam, hogy van egy szakkifejezés arra, ami köztünk zajlik, ez pedig az érzelmi zsarolás. Mindez régi történet. Kis büntetéseid sért ők es gyermekesek voltak, mégis lenyeltem a bántást, hisz különben jól megvoltunk egymással. Most már azonban tudom, hogy 50%-ban én vagyok a felel ő s azért, hogy mindezt eltűrtem tőled. Most, hogy a zsaroläs egész kapcsolatunkat érinti, ki kell jelentenem, nem vagyok hajlandó együtt élni veled a korábbi feltételekkel. Keményen dolgozom Susannal, hogy visszaszerezzem elveszített önbecsülésemet, de ehhez a te segítségedre is szükségem van. Tudom, milyen kit ű n ően meg tudod oldani a hétkérlek, mindkett ő nk érdekéhen kaköznapi élet probl matoztasd ezt a képességedet. Mivel szereted a tárgyszer ű séget, én is racionálisan fogalmazni. Feltételeim a igyekszem lényegret őrően es racionälisan kővetkezők: 1. Azonnal szüntesd he a fenyeget őzést. Tudom, hogy elveheted tőlem a gyerekeimet, es kitehetsz az utcára, mindez a lelkiismereteden múlik. Ha haragszol rám, vagy megrémített a válás lehet ősége, üljünk le es beszéljük meg, azt azonban nem engedem, hogy úgy bánj velem, mint egy rakoncátlan gyerekkel. (Michael, tudom, hogy

108

egyedül nehéz megváltozni, ezért borzasztóan örülnék, ha szert tennél szakmai segítségre, hogy megfelel ő mederbe terelhesd a dühöngésedet.) 2. Javaslom toväbbá, hogy esténként, miután lefektettük a gyerekeket, beszéljük meg egymässal a problémáinkat. Van mir ől beszélnünk. 3. Tudom, hogy én sokkal rendetlenebb vagyok nálad. Megpróbálok ezen változtatni, de neked is mérsékelned kell teljesíthetetlen elvárásaidat, s el kell viselned, hogy a gyerekek es én kissé lazábban vegyük az életet. Talän segíthetnél is, ahelyett, hogy büntetnél. 4. Többé ne kiabálj velein. Ez sért engem, azonkívül eszembe juttatja apáin er őszakoskodását, es halálra rémít. Teljes szívemb ől remélem, hogy feltételeim elfogadhatók számodra. Ha igen, mindent megteszek, hogy együttm űködjek veled házasságunk megjavításában. Susan kéthavi próbaid ő t javasolt, ez elég elfogadhatónak t űnik. Két hónap után meglátjuk, mire jutottunk egyipással. Pillanatnyilag nagyon félek a jöv ő től, ugyanakkor reménykedem is, hogy minden jóra fordul. Azt hiszem, a jelen válság egy harmonikusabb házasságnak lehet a kiindulópontja.

Liz Nem lehetett tudni, hogyan reagäl az er őszakoskodó Michael Liz levelére, de már maga az a tény, hogy megírta, nagy el őrelépést jelentett önbecsülése visszaszerzésében.

Hogyan viselkedjünk basáskodó jón ökün kkel ? .

Basáskodó fő nő kkel gyakran találkozni a mai bizonytalan világban, s a kiszolgáltatott alkalmazott ilyenkor nem tudja, mit is tehetne helyzete javítására. Ha szó nélkül teljesíti f ő nöke lehetetlen kívánságait, a munkahelyi zsarolás végül odáig fajulhat, hogy a kilépés t ű nik az egyedüli megoldásnak. Kim is ilyen ostromállapotban érezte magát.

Tele van a hócip őm. Elegem lett abból, hogy éjt nappalldí teve a számítá-

gér^ előtt görnyedjek. Rettenetesen kimerülten, Ken azonban máig nem hagyott fel a negatív hasonlítgatással. Úgy énen, hogy non tudok megfelelni az elvárásainak. Nem vagyok éhtarkás-alkat, de ha csökkentem a tempót, legközelebb attól félhetek, hogy ez az őri.ilt cég kitesz az ntcára. Nincs más

választásom, mint hogy másik állás után nézzek. Ehhez azonban tejesen kilúgozott vagyok érzelmileg, otthon is csak sírok vagy a családomon veze_ tem le a feszültségeimet. Kilépni egyel őre nem tudok, mert szükségünk van a pénzre. Most mar tudom, milyen lehet a pokol. Látnivaló, hogy Kimnek változásra volt szüksége, a változtatásho z ő erő t. Azzal kezdtük köz ő sazonbeértígáalnd ínunkánkat, hogy megvizsgáltuk Ken elvárásait. Kiderült, hogy Rm meg sere próbált beszélni a f ő nökével, s máris az elbocsátásától tartott. Rettegett att ől, hogy szembeszegüljön a fő n ő k akaratával, soksok gyakorlás után mégis megtette. Amíg testi-lelki épségünk nein károsodik, egy darabig engedhetünk is a basáskodó főnöknek. A lehetetlen helyzetekb ől szabadulni kell, álláskilátások es megfelel ő anyagiak nélkül mégsem tanácsos, hogy nyíltan fellázadjunk. Behódolás helyett választhatjuk azonban a halogatás taktikáját, hogy egérutat nyerjünk es felkészüljünk a váltásra. Közben kitervelhetjük, hogyan lépjünk tovább, takarékoskodhatunk, vagy továbbképezhetjük magunkat. Nem sok értelme van szembeszállni egy basáskodó főnőkkel, ám fokozatosan javíthatunk helyzetünkön. Esetleg kellemesen meglep ő dhetünk, amikor nagyobb belátásra találunk, mint vártuk. A legkellemetlenebb zsarnok is elgondolkozik, ha egyszer a sarkunkra állunk. Arról nem is szólva, hogy ettől kezdve jobban megbecsül majd bennünket.

Amikor betelt a pohár Marta hónapokon át hasztalan kísérletezett, hogy megjavítsa Jayjel való kapcsolatát. Tudja, Susan, minden esélyt megkapott t őlem. Megkértem, jöjjön el velem tanácsadásra, egyetlenegy alkalommal volt erre hajlandó. A lelkipásztorunkhoz is elmentünk együtt, ott azonban hazudott, mint a vízfolyás. Ha egyszer egy kapcsolat aranyfonala elszakad, nehéz összekötni. Megkérdeztem Mariát, úgy érzi-e, hogy eset ű kben is ez a helyzet. Attól tartok, igen. A gyerekek sem bírják az állandó feszültséget. Válni akarok, nekik is jobb lesz így. Ugyan mihez kezdenének egy boldogtalan anyával, arról nem is szólva, miféle példát adhat egy hazudozó, n őcsábász apa ? Susan, én mindent megtettem, hogy összetartsam a családot. Bor110

z asztó fájdalmas számomra, hogy nem sikerült, olyan, mintha a karomat kellene levágnom. Rá kellett azonban jönnöm, hogy hosszú távon a válás a legelőnyösebb valamennyiünk szántára, a gyerekeket is beleértve. A szülő k gyakran hiszik azt, hogy együtt kell maradniuk „a gyerekek kedvéért", pedig egy gyereket sokkal inkább tönkretesz érzelmileg, ha naponta tanúja szülei gyötr ődésének es ellenségeskedésének, mint ha tiszta vizet öntenek a pohárba es elválnak egyipástól. Roberta is a családjával való szakítás mellett döntött. A kórházban, számára biztonságos környezetben tudatta döntését családtagjaival. A találkozáson jelen volt a kórház személyzete es a terapeuta, ami hatalmas segítséget jelentett az amúgy is rossz lelkiállapotban lévő lánynak. Ha hasonló helyzetbe kerülnek, javaslom, hogy keressenek őnők is segítő társakat. Amennyiben nincs kéznél lélekgyógyász, vegyék igénybe házastársuk, testvéreik vagy közeli barátaik támogatását. Az egész életre kiható döntések mindenki számára nagy érzelmi megpróbáltatást jelentenek. Mondogassák magukban minél többször az er ő t adó varázsmondatot, es éljenek a vizualizációs módszerrel, hogy csillapodjék érzelmeik kavargása. Emellett csodálatos feszültségcsökkent ő technikák állnak rendelkezésre: meditáció, jóga, tánc, a legkülönböz őbb sport- es szabadid ő-tevékenységek, vidám összejövetelek. Mindezek endorfinokat szabadítanak fel a szervezetben, amelyek kellemes érzéseket ébresztenek a nyoinaszto, lehúzó érzelmek helyett. Igy tisztább fejjel, saját érdekeiket szem el ő tt tartva dönthetnek. A továbbiakban azzal foglalkozom, milyen lépéseket kell tenniük döntésük megszületése után.

10. Stratégiák a zsarolo leszerelésére A korábbi el ő készületek mind azt a roppant nagy horderej ű pillanatot készítették el ő , amikor- közlik a zsarolóval döntésüket. Tudom, hogy mindeközben ellentétes érzelmek kavarognak a lelkükben mindaz a félelem es szorongás, alpi a megváltozott viselkedést kísérni szokta. Az alábbiakban olyan nagy hatású módszerekre tanítom meg ő nöket, amelyek segítségükre lesznek, hogy ragaszkodjanak döntésükhöz. Az itt leírt technikák egyetlen esetben nem alkalmazhatók: ha testi bántalmazástól kell tartaniuk. Ilyenkor nem marad ivás hátra, mint elmenekülni veszedelmes partnerük közeléb ől. Kérjenek ehhez segítséget a családjuktól, vagy ha erre nincs mód, különböző szervezetek es otthonok állnak a bántalmazott n ők rendelkezésére.

1. STRATÉGIA: NEM VÉDEKEZÓ VISELKEDÉS Mint láttuk, a zsaroló mindent elkövet, hogy ráijesszen áldozatára, pedig ügy védekezik ez ellen, ahogyan tud, hogy barikádot emeljen önmaga es a zsaroló közé. A védekezés azonban csak még jobban felkorbácsolja az érzelmeket. De mi történne akkor, ha a zsaroló megannyi fenyegetése es durvasága hatástalannak bizonyulna? Mi volna, ha nem ő t magát akarnánk megváltoztatni, hanem a kapcsolat feltételeit? Mi volna, ha váratlanul hasonló mondatokat hallana a szánkból, mint: • • • •

Sajnálom, hogy ennyire felizgattad magad. Megértein az álláspontodat. Ez érdekes. Tényleg?

• A kiabálás/fenyegetőzés/duzzogás/sírás nem old meg semmit. , Beszéljük meg akkor, ha megnyugodtál. Tökéletesen igazad van. A fenti kijelentések alkotják a nem védekez ő viselkedés alapját. Ismételgessék őket addig, amíg meg nem szokják ezeket. Fontos, hogy bármikor bevethessék e csodamondatokat. A legfontosabb azonban az, hogy ne védekezzenek es magyarázkodjanak az érzelmi nyomás hat á sára. Tudom, milyen sután hangzik egy-egy ilyen mondat az embe r szájából, s nehéz hasonlóval válaszolni egy düht ől tajtékzó valakinek. Mégis tapasztalatból mondom, hogy a nem védekez ő viselkedés minden zsarolót leszerel. Kérdés, hogyan adjuk tudtára döntésünket a zsarolónak ügy, hogy ne érezze támadónak. Josh tudta, hogy apja elé kell állnia, es közlniev,fségüzBth-.Javolm,egyztindké szülő jelenlétében, mert így édesanyja közvetlenül az ő szájából hallja meg a hírt, es nem az apja kommentárjaitól kísérve. „Tetszik nekem ez az egész nem védekez ő harcmodor — mondta Josh —, csak azt nem tudom, mit mondjak". — „A legfontosabb az — feleltem —, hogy ne veszítse el a fejét, azonkívül el kell érnie, hogy az édesapja végighallgassa". — Amikor fontos döntésünket közöljük valakivel vagy valakikkel, minden létez ő előnyt a magunk javára kell fordítanunk. Ne akkor kezdeményezzük hát a nagy beszélgetést, amikor hallgatóságunk fáradt vagy ideges, netalán gyerekek futkosnak a házban. Ha házastársukkal vagy partnerükkel van beszédük, válasszanak erre egy nyugodt időpontot. A helyszín is sokat számít, fontos, hogy ez is otthonos legyen az őnök számára. Ne olyan hely mellett döntsenek, ahol hemzsegnek a múlt kísértetei vagy olyan emlékek tapadnak hozzá, amelyek alárendelt szerepbe kényszerítik őnöket, amint betették lábukat az ajtón. Josh a maga részér ől ügy érezte, nyugodtan elmehet a szülei házába, mert semleges terepnek ígérkezett: a szülők csak nemrégiben költöztek ide. A helyszín es az időpont meghatározása után most szerkesszék meg beszédüket. Javasoltam Joshnak, hogy bevezet őül kérje meg szüleit, hallgassák végig közbeszólások nélkül, s csak ezután mondják el a maguk véleményét. Josh-sal együtt dolgozva a k ővetkező szöveget állítottuk össze.

Kedves apa es anya, kérlek üljetek le es hallgassatok végig. Nem kö nny ől beszélnem. Sokat gondolkoztam ezen a dolgon, és mivel nekmrid nagy on szeretlek es tisztellek benneteket, szeretnék őszinte lenni hozzátol t. Közlmeértvk,hogyflsüóajtmveniBh-.orzstóa szé. oellern, hogy az elmúlt néhány hónapban hallgatnom kellett erről a szán. dékomról. Azért tettem, mert félek t őletek. Félek a haragotoktól és attól, hogy, helytelenítitek a döntésemet. Pillanatnyilag is iszonyatosan félek mindkett őtökt ől. Helyzetének vázoläsa után Josh közli döntését.

Tudatorra tehát veletek, hogy semmi szín alatt nent vagyok hajlandó változtatni elhatározásomon, hisz az én életemről van szó. Azt majd a kä zeljöv ő dönti el, fontosabb-e nektek saját igazatok a fiatoknál. Nagyon remélem, hogy nem. Sajnálom, hogy nem egy kedves katolikus lányba szeretteist bele. Nem, persze, egyáltalán nem sajnálom! Es vagy belenyugodtok ebbe, vagy nem tartoztok bele az űj családomba. Nagyon szeretlek benneteket, es azt javaslom, adjatok magatoknak id őt a döntés meghozatalához. Azt tanácsoltam Joshnak, próbálja el ügy a beszédét, ahogy a színész készül fel a szerepére. Megtehetik ezt valaki segítségével, esetleg egy üres székhez vagy egy fényképhez szólva. Eleinte furcsán érzik majd magukat, jól teszik azonban, ha szövegüket alaposan begyakorolva ülnek le a tárgyalóasztalhoz. Akár ínég a jegyzeteikbe is belepillanthatnak közben. Fontos, hogy hangosan is elpróbálják beszédüket, meglátják, mekkora segítség ez, ha rákerül a sor. Josh meg én el őre megbeszéltük, mit felelne azokra a válaszokra, amelyektől a legjobban rettegett. — Mitől félne legjobban? — kérdeztem. — Azt hiszem, attól, ha apám kijelentené, szálljak ki a családi üzletb ől. — Es mit válaszolna erre? —A fene vigyen el! Kell is nekem a pénzed! — Próbálkozzunk valami kevésbé támadó kijelentéssel. — Rendben. Mi volna ha azt mondanám: Sajnálom, hogy így gondolod. Ez azonban nem változtat a döntéseimen. — Ezutän magaínra vállaltain Josh apjának szerepét, és a kővetkez ő beszélgetést folytattuk. Susan (az apa szerepéhen) : — Neon helyeselhetem ezt a házasságot. Mélyen bánt és megdöbbent, hogy hazudtál nekem. Josh: -- Erre nem vagyok éppen büszke, apa. Féltem t ő led, Sajnálom, hogy meg kell bántanom az érzéseidet, de mindenképpen feleségül veszem Beth-t.

114

Susan: — Mit fog mondani az édesanyja? Josh: —Azt hiszem, a legels ő szava az lesz, mi lesz a gyerekeimmel? Katolikus iskolába járatom-e majd ő ket? Még össze sem házasodtunk, de anyám már biztosan ezen töpreng. Susan: -- Es mi lesz az ön válasza? Josh: — Anya, megtanítjuk majd ő ket az általános emberi értékek tiszteletére. Susan (josh édesanyjaként) : — Szeretném tudni, katolikus vagy zsidó vallásúak lesznek-e. Josh: — Err ől majd akkor beszéljünk, ha rákerül a sor. Pillanatnyilag ezer más bajom van. Amikor Josh végül közölte szüleivel elhatározását, nagyon ideges volt, mégsem kezdett el védekezni.

Hát, nem ez volt a legkönnyebb megbeszélés az életemben. A szívem a torkomban dobogott, es kóválygott a fejem. Közben iparkodtam mélyeket lélegezni es elismételtem magamban a varázsmondatot. Apám teljes gőzzel támadott: -- Miért csinálod ezt velünk ? Hogy bánthatsz meg minket ennyire? Minden szava tőrdöfés volt a szívemben, ám mindössze azt feleltem, hogy sájníilom a történteket. Ezen meglep ődött, de folytatta. A következ ő mondata így hangzott: — Ha feleségül veszed azt a lányt, kitagadlak a családomból. Ez meg fogja ölni az anyádat. — Én pedig így feleltem: — Apa, a fenyegetéseid kiölik bel őlem az irántatok való szeretetet. Hidd el, el tudom képzelni, mennyire haragszol. — Aztán olyat mondott, ami nem ért váratlanul: — Megdöbbentett, hogy hazudtál nekem. — Azért tetten, mert féltem tőled — feleltem. — Ezen változtatnunk kell a közeljöv őben. — Mivel apám sehogyan sem boldogult velem, azt kezdte emlegetni, mekkora áldozatba került a neveltetésem. Azt feleltem: — Apa, nagyon hálás vagyok nektek mindenért, ez azonban nem jelenti azt, hogy ti választhatjátok ki az életem párját. — Apám utolsó kísérletképpen a testvéremhez hasonlított, aki katolikus n őt vett feleségút és napszámú gyermeküket katolikus vallásúnak nevelik. Azt mondtam erre: — Nem lehetek olyan, mint Eric, inert én én vagyok. E ponton kifogyott a további ötletekb ől, ezért ahogy azt tanácsolta, javasoltam a megbeszélés elnapolását. — Tiil sokat kell elt űrnöm tőled -zárta le apa a beszélgetést. — Az értékren.dent sokat jelent számomra, nem hiszem hát, hogy jóvá tudom hagyn i a döntésedet. — Felálltam, ők pedig kikísértek a kocsimhoz. Apa ezzel búcsúzott t őlem: — Nos, mindig anya tanítottalak, hogy állj ki az igazadért, arról azonban nem volt szó, hogy velem szemben is így tegyél. —Fanyarait elmosolyodott, én pedig elhajtottam. ,

115

Josh tehát szembenézett leggyötr ő bb félelmeivel, azzal, hogy szembeszegül apja akaratával. Amint látják, senki sem halt bele. Mindez nem volt túl kellemes a számára, mégis megkönnyebbült utána. — Nagyot n ő ttein a saját szervemben — jelentette ki. A való élet ritkán kínál happy endet. Örömmel számolnék be arról, hogy Josh családja befogadta Beth-t, de sajnos nein így történt. Sein apa, sein fia nein akart teljesen elszakadni egyipástól, mégis kevesebbszer találkoznak a kapcsolatukban változatlanul jelenlev ő feszültség miatt. Josh reménykedik, hogy talán majd az unokák érkezése enyhít a helyzeten -- én is szívb ől remélem. Ám ha nem így lenne, Josh akkor is az egyetlen egészséges megoldást választotta. Önbecsülése sértetlen, es sokat javult a közérzete azóta, amióta megmondta az igazat a szüleinek. A megzsarolt ismeri legjobban a zsarolót, ezért ő tudja legjobban, milyen reakciókra számíthat. Ugyanakkor nein muszáj gyors válaszokat adnia, s ő t egy ilyen beszélgetésben nagyon is jól jön egy kis hatásszünet. A következ őkben megtanítom önöket néhány sztereotip válaszra. Nem hangsúlyozhatom eléggé, milyen fontos ezeknek a mondatoknak a gyakorlása, hogy a végén természetesnek érezzék őket. 1. Fenyegetések. A b űntetők es az önbüntetők rendszerint súlyos szankciókat helyeznek kilátásba, ha nem engedünk követelésüknek. Nehéz ellenállni ezeknek a világvége-látomásoknak. Például: • Ha nem törő dsz velem, kórházba kerülök/az utcán végzem/elvesztem a munkámat. • Többé nem látod a gyerekeidet. • Tönkreteszed a családot. • Többé nein vagy a gyermekem. • Kitagadlak az örökségb ől. • Ha ágynak esem, neked köszönhetem. • Nélküled semmire sem megyek. • Majd én ellátom a bajodat. • Ezt még megkeserülöd. önök a következ őképpen felelhetnek:

116

Atedolgod sem változtatok az elhatározánetn tesz ed me g, ám így . geméletn, somon•

Tudom, mennyire haragudhatsz ram ebben a pillanatban. Ha lehiggadsz, másként látod majd a dolgokat. l egy másik alkalommal, amikor lehig• Miért nem beszélünk err ő gadtál? • A fenyegetések/könnyek többé nem hatnak rám. • Sajnálom, hogy ennyire kijöttél a sodrodból. •

2. Becsmérl ő megjegyzések, lesújtó ítéletek. A világ legtermészetesebb dolga, hogy a becsmérlésre azonnal védekezni kezdünk, ez azonban sehová sem vezet. Ehelyett vegyenek mély lélegzetet, es ne engedjék, hogy eluralkodjanak ön őkön az érzelmeik. Jusson eszükbe, hogy egy jó döntéshez a fejükre es nem az érzelmeikre van szükség. Elő ször az érzelmeken sikerül változtatnunk, bels ő világunk csak ezután kerül sorra. Amikor tehát a következ ő t hallják: • Hihetetlen, milyen ő nző vagy. Te nein ilyen voltál. • Csak magadra gondolsz, es fütyülsz az érzéseimre. • Korábban azt hittem, más vagy, mint az el őző élettársam. Tévedtem. • Ennél nagyobb ostobaságot életemben nein hallottain. • A gyermekeknek tisztelniük kell a szüleiket. • Hogy lehetsz ilyen hálátlan? • Te megbolondultál. Önök feleljenek így: • • • • • • •

Azt gondolsz, amit akarsz. Biztos voltam abban, hogy ezt gondolod. Meglehet. Lehet, hogy igazad van. Ezen gondolkodnom kell. Soha nem jutunk semmire, ha folyton csak sértegetsz. Sajnálom, hogy ennyire kijöttél a sodrodból.

3. A halálos miértek es hogyanok. A másik fél esetleg magyarázatot követel. Önök talán úgy gondolják, itt a nagy alkalom, hogy felemlegessék összes iníiltbéii sérelmüket. Nagyon kérem, ne tegyék! 117

N

Ha meg akarják szakítani a zsarolások egymást követ ő láncolatát, alapvető viselkedés ű kön kell változtatniuk; többé nem szabad engedniük a zsaroló követelésének. Mivel önök elszánták erre magukat, ne vitatkozzanak, ne magyarázkodjanak es ne védekezzenek. Ezért amikor azt hallják: • • • • • • •

Hogy tehetted ezt velem (mindazok után, amit érted tettem)? Miért teszed tönkre az életemet? Miért vagy ilyen makacs/önz ő ? Mi történt veled? Miért vagy ilyen? Miért akarsz megbántani? Miért csinálsz olyan nagy ügyet az egészb ől? Önök feleljenek a kkövetkez ővetkez ő képpen:

• Tudom, nein őrülsz neki, mégis így kell lennie. • Egyikünk sem gonosztev ő , csupán másként gondolkozunk. • Csak felerészben vagyok hajlandó felel ő sséget vállalni a történtekért. • Tudom, milyen düh ős/csalódott/ingerült lehetsz, de ez a végleges döntésein. • Másként látjuk a dolgokat. • Biztos voltam benne, ndolod. • Sajnálom, hogy ennyire kihoztalak a sodrodból Mi történik azonban akkor, ha a rnásik fél sértett hallgatásba burkolózik? Mit mondhatunk vagy tehetünk, ha az égvilágon semmit sem szól? Sokak számára ez a néma harag minden nyílt támadásnál őrjítőbb. ügy tű nik, ezzel a fajta zsarolóval nem tudunk mit kezdeni, es néha így is van. A néma zsarolóval szemben feltétlenül őrizkedjenek a kővetkez őktő l: • Ne várják el tőle a helyzet megoldását. • Ne könyörögjenek válaszért (ett ő l csak még jobban magába húzódik). • Ne bírálják, elemezzék vagy értclinezzék szándékait vagy jellemét. Ne hagyják, hogy témát váltson. Ne engedjék, hogy a leveg ő ben vibráló feszültség hatással legyen a döntés ű kre. 118

• Ne kez djenek el fenyeget ő zni.

hogy a másik érdemben vältoztatni fog a viselkedé• Ne reméljék , sén. • A másik fél személyisége akkor sem változik meg, ha hajlandó egyűttrnű ködni. Ne feledjék: a viselkedés változhat, a személyiség alig. Mindeközben éljenek a következ ő módszerekkel: • Ne feledjék, ellenfelük gyengének érzi ínagát, es bántástól vagy veszteségt ő l tart. • Napolják el a megbeszélést egy olyan id őpontra, amikor a másik fél tágyalóképesebbnek mutatkozik. Irjanak levelet, ezt talán nem érzi olyan fenyeget őnek • Nyugtas ndent elmondhat, ami a szívét nyomja. • Legyenek diplomatikusak. Ez megnyugtatja a szembenálló felet, hogy önök nem sértik meg sebezhet ő pontjait. • Legyenek megnyugtatóak. • Közöljék bátran, mennyire felháborította ön őn őket a zsaroló viselkedése, kezdjék azonban a mondatot valamilyen méltányló fordulattal. Például: — Apa, én igazán szeretlek, es ügy érzem, nálad okosabb emberrel nein találkoztam az életben, mégis nagyon zavar, hogy minden komolyabb beszélgetés el ől elzárkózol. • Maradjanak meg szigorúan a tárgynál. • Ha felróják valamilyen sérelmüket, számítsanak ellentámadásra. • Közöljék, mi az, amire hajlandók. • Törő djenek bele, hogy az els ő lépést mindig önöknek kell megtenniük. Tudom, nein könnyei racionálisnak maradni, amikor a legszívesebben megfojtanák a némán duzzogó zsarolót, ám kizárólag a fend űlő re vele. Így olyan légkört teremthet- módszerkljuthan nek, amely utat nyit a tárgyalások megkezdéséhez. Sokat beszéltünk eddig a zsaroló haragjáról, mit tegyenek azonban, ha önökben gyiilemlik fel a harag? Allen így beszélt err ől a kutyaszorítóról: elmentii.nk kempingezni a srdeokkal, öketor visszavitA múlt héten amiért piszkosak es fárad-

velem, tem ő ket a volt nejemhez, kiabálni kezdett tak voltak. Nagyszeraena Nagyszeraera irezttk magukat, n` azonban kijelentette, hogy a

119

hétvége nagyon igénybe vette a gyerekeket. Megfenyegetett, ha nem vigyázok jobban rájuk, letiltatja a láthatásokat. Tudtam, hogy hibázom, de visszakiabáltam. Nagyon felmérgesített.

Nem minden helyzetre van megoldás. Beverlyt mélyen sértette a válás, es ezt okvetlenül éreztetni akarta a féi jével. Azt mondtam Allennek, bármilyen dühös is, meg kell tanulnia higgadtan fogadnia felesége támadásait. Javasolja például, hogy legközelebb üljenek le, es közölje Beverlyvel, mire számíthat a következ ő kirándulás alkalmával.

2. STRATÉGIA: TEGYÜK A ZSAROLÖT SZÖVETSÉGESÜNKKÉ Kérjék ki a másik fél véleményét, tanácsait, ez néha csodákat m űvel, es alapvetően megváltoztatja beszélgetéseik légkörét. Megkérdezhetik például: • • • •

Segítenél megérteni, miért olyan fontos ez számodra? Van valami ötleted a probléma megoldására? Van valami javaslatod, hogyan javíthatnánk a kapcsolatunkon? Kérlek, segíts megérteni, miért haragszol/mi hozott ki annyira a sodrodból.

Allen kapcsolata Jóval kevésbé volt bonyolult, mint elvált feleségével, hiszen szerették egymást es együtt akartak maradni. Mégis gondot okozott ebben a viszonyban Jo önállótlansága. Amikor szükségessé vált, hogy Allen üzleti útra induljon, javasoltam neki, kérdezze meg Jótól, mivel enyhíthetne a szorongásain. Mi volna, ha ezt mondanám, kérdezte Allen: --Jo, néhány napra el kell mennem San Franciscóba, es miel ő tt újabb jelenetet rendeznél, megkérlek, segíts megérteni, miért reagálsz olyan neurotikusan, hacsak két percre is kiteszem a lábam otthonról. -- Nem, Allen, nem ragaszthatunk címkéket senkire. Mondja inkább: Jo, néhány napra üzleti útra kell mennem. Tudom, nehezedre esik majd az elválás, ez azonban nagyon fontos út. Megkérdezlek hát, mivel könnyíthetném meg számodra a távolmaradásom. — Ezzel elismerte Jo érzéseinek létjogosultságát.

mint gondoltam. Azon nyomban azt felelte, hogy Egyszer ű bben ment, ammal. Aztán mégis habozni kezdett, végül lemondta az utavigyon mag zást. Abban maradtunk, hogy naponta felhívom. Istenem, ekkora megkön nyebbülést! Korábban mindig az volt: mindent vagy semmit, most /edig együtt találtuk meg a megoldást.

3. STRATÉGIA: ALKUDOZÁS Ha akarunk valamit a másiktól, felajánlhatunk valamit cserébe. Ezzel a felel ő sség is megoszlik. Lássuk, hogyan jutott megállapodásra egy pár, Matt es Amy. Amyt nagyon sértette, hogy a férje egyszerűen levegőnek nézi.

Alig szól hozzám, csak leül esténként a tévé elé, aztán szótlanul lefekszik. Hetek óta hozzám sem ér. Soha életemben nem éreztem ilyen magányosnak magam.

Mattet a maga részér ől Amy elhízása bosszantotta: En nent ezt a nöt vetten feleségül. Egész nap csak tömi magát, az eredményt maga is láthatja. Azt állítja, többé nem tartora vonzónak, és tökéletesen igaza van. Ilyen dagadtan nem. És tudja mit, nem is vagrok hajlandó hitegetni. Amy tehát elhagyással fenyegette meg a férjét, amennyiben t oväbbra is elzárkózik el őle. Ő sem maradt adósa, figyelme megvonásával b űntette túlméretezett étvágyáért. Nem fogalmazták meg nyíltan fenyegetéseiket, ez azonban szinte sütött viselkedésükb ől. Amy azért evett olyan sokat, inert elhanyagoltnak érezte magát, Matt viszont azért hanyagolta el, inert sokat eszik. Ez mondhatni ördögi kör, ők pedig egymást okolták boldogtalanságukért. Alkut javasoltam kettejük között: Amy megígéri, hogy fogyókúrába kezd, Matt pedig minden este fél órät beszélget a feleségével. Mondanom sem kell, Amy nem fogyott le egyetlen nap leforgása alatt, és Mattból sem fend alku mégis sokat javilett szószátyár egyik napról a másikra, a tott kapcsolatukon. Senki sem szereti látványosan beadni a derekát, s gyakran ez akadályozza meg abban, hogy megtegye az első lépést a kapcsolat ren121

dezésére. Az alkunál nincsenek gy ő ztesek vagy vesztesek, ezen mindenki csak nyer. Lássuk, miben állapodott meg egymással Lynn es Jeff. A rendelőmben ülve es alkuba bocsátkozva egymással lassan kezdték emberi lénynek es nein haragjuk tárgyának tekinteni a másikat. Mindegyik felajánlott valamit a béke érdekében, s eközben iparkodott a lehető legkevésbé védekez ően viselkedni. Lynn kezdte:

Tudom, hogy másként kell néznem a pénzügyeinkre. Annak idején meg fogadtuk, hogy nem éreztetem veled a kiszolgáltatottságodat. Most iparkodom tartani magam ehhez az egyezséghez. Arra azonban meg kell kérjelek, Jeff, hogy nagyobb kiadáskor üljünk le együtt, es vegyük fontolóra, megengedhetjük-e magunknak. Más szóval, ne próbálj ram máskor nyomást gyakorolni azzal, hogy elpúrologsz, amikor nem kapod meg, amit kinéztél magadnak. Jeff így válaszolt: Néha annyira feldühített ez a könyörg ősdi, hogy Id kellett adnom magamból valahol a mérgemet. Amikor elmegyek otthonról, nem tudom, mennyi idó múlva higgadok le. Gyakran magamról is alig tudok. Lynn válasza a kővetkez ő volt: — Tudom, mennyire felmérgesíthetett pénzügyeink rendezetlensége. B ocsánatot kérek ezért, es megígérem, nagyon fogok vigyázni a jöv őben. Annyit azonban tegyél meg legalább, hogy megmondod, körülbelül mikor térsz haza. Kérlek, akkor is próbáld meg, ha nem mindig tudod el őre. Azt is megtehetnéd, hogy felhívsz, ha lehiggadtál, es tudatod velem a hazatérésed időpontját. Ez nagyon megnyugtatna.

Jeff így felelt: Tudod, mennyire szeretlek, es hogy nem hagylak magadra hosszabb időre. De ha segít, pontosan megmondom majd, hova megyek es mennyi időre. Azt hiszem továbbá, ideje újragondolni a pénzügyi helyzetünket. Szeretném, ha együtt vigyáznánk a kasszára -- jobban tudok bánni a pénzzel, mint gondolnád ; es lassan mellékkereset után is nézhetnék. Gondol

tant azon, hogy talán lovakkal kellene foglalkoznom, de annyira hara^oz nem volt kedvenc szóba hozni. Attól félteni, kinevetsz, ha gccdtam rád, o keresek annyit, mint te -- ez talán mindig is így lesz.

non

Jeffnek es Lynnek meg sokat kell dolgozniuk a kapcsolatuk javításán, de a fenti alku megkötésével lefektették a további megértés alapjait.

4. STRATÉGIA: ÉLJÜNK A HUMOR FEGYVERÉVEL Egy alapvető en jó kapcsolatban a humor hatékony fegyver a résztvevő felek hibáinak tréfás kifigurázására. Hadd idézzek erre néhány példát. Egyik nap Patty így szólt hozzám: — Egek, ennek a pasasnak Oscart kéne adni. — Miért nem ad neki? — kérdeztem. Pattynek megtetszett az ötlet, vett hát egy kis Oscar-szobrocskát. Mikor Joe legközelebb duzzogni kezdett, nagy taps kíséretében átnyújtotta neki a szobrot. — Kitűn ő alakítás volt — mondta. — Különösen az a kis sóhajtás volt utánozhatatlan a végén. — Mindketten nevetésben törtek ki, s ez az eset egyszer es mindenkorra lefegyverezte Joe-t. Sarah szintén a humor fegyveréhez nyúlt Frankkel szemben. El őkeresett egy régi hulahopp-karikát, es amikor Frank ismét új feltételhez kötő tte a házasságukat, odaadta neki. — Volnál szíves tartani, amíg átugrom? — kérdezte. — Mi akar ez lenni? -- vonta fel a szemöldökét Frank. —Tudod, drágám, megfigyeltem, mennyire szeretsz próbáknak alávetni. Talán beszélnünk kellene róla. — Beszéljünk -- hagyta helyben Frank -- de előbb ugorj, kérlek.— Ezzel elmosolyodott, azzal a fajta mosolygással, amelyet Sarah úgy imádott, es máris szent lett köztük a béke. A humor valódi kötelék két ember között, s ellenségeskedés helyett az együtt töltött szép percekre emlékeztet. A humor gyógyít. Csökkenti a vérnyomást, es elveszi a közlendőnk élét. Amennyiben a humor fegyverével amúgy is élnek a mindennapi életében, a zsarolóval szemben is bevethetik. Nem garantálok száz százalékos sikert, de legalább oldják a helyzet komorságát. ,

123

AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

A LELKI EGÉSZSÉG ÉRDEKÉBEN

Csak akkor tudjuk meg, hogyan reagál a másik inegváltozott viselke. désünkre, ha közöltük vele érzéseinket, es kijelöltük határainkat. Az évek során számtalanszor meglep ő dtem, hogy gyakran épp a durv a ű ködni a kapcsolat javításáb an pokrócvltahjndegyüm mígalátszóbro,ugalmseyénikzárótavltozás el ől. Michael az el ő bbiek közé tartozott. Lizt felvillanyozta a változá s ősége: leht

Sokat gondolkoztam azon, hogyan adjam át neki a levelet. Mivel nem felek t őle fizikailag, végül leültettem és hangosan felolvastam neki. Jó párszor megpróbált félbeszakítani, valami azonban megfoghatta a levelemben, mert nagyon elcsöndesedett. Egy futó pillanatra azt afckót láttam benne, akibe annak idején beleszerettem. Aztán persze védekezni kezdett: — Mindez nem történt volna meg, ha nem fenyegetsz meg a válással — mondta. Mármár elveszítettem a fejem, de összeszedtem magam, es így feleltem: — Michael, mindössze a felel ősség felit vagyok hajlandö magamra vállalni a történtekért. Erre lecsillapodott, és azt mondta: — Úgy látom, nem akartam tudomásul venni, mennyire megbántottalak. Miért nem szóltál el őbb? Tudom, messze vagyunk még a végs ő megoldástól, mégis nagyon megörültem, hogy beleegyezett a terápiába. A legnagyobb gond a vehemens vérmérséklete, azt azonban azt hiszem megértette, hogy a korábbi Tarzan-Jane mentaliásgzvbe. —

Michael sok zsarolóhoz hasonlöan őszintén meglep ődött, hogy mennyire megbántotta Lizt. Ez int ő tanulság a megzsaroltaknak, hogy bizony hangosabban is tiltakozhatnának. Vannak emberek, főként férfiak, akik szeretnek magabiztosnak látszani, es neon szívesen mutatják magukat sebezhet őnek. örültem Liz kezdeti sikereinek, es reméltem, hogy tartósak lesznek. Sajnos ezt semmi sem szavatolja. Az ígéretek néha feledésbe merülnek, es ismét a régi viselkedésminták uralják a kapcsolatot. Ezért nagyon fontos, hogy csak a másik megváltozott viselkedését látva döntsenek. Adjanak neki id ő t: en általában egy-két hónapot javaslok.

124

Ijeszt ő lehet, ha egyszer csak kijelentjük: Ilyen vagyok, ezt es ezt akarom. Mindez agresszivitásnak Hinhet, ne feledjük azonban, hogy 1(6r ésünk tökéletesen méltányos, mindössze annyit akarunk, hogy többé ne rángassanak dróton bennünket. Sokan halogatják a nagy beszélgetést, mert tartanak a következményekt ől. De hát végül is mi történhet? A legtöbben a szakítástól félnek. Ha azonban nem állnak ki az igazukért, az önbecsülésüket éri csorba. Azonkívül, ha egy kapcsolat fennmaradása kizárólag az önök behódolásán rülik, vajon miféle kapcsolat ez? Jelen fejezetben áttekintettünk néhány kapcsolatot, sikereseket es sikerteleneket. A megzsaroltak sorsa azonban kivétel nélkül ugyanaz volt: ha a sarkukra álltak, egészségesebb személyiségként folytathatták életüket.

11. Küzdjük le visszahüzó érzelmeinket

ban tanult válaszreakció is. doggal félünk, ha egy elhagyott sikátorútonállók támadnak meg bennünket, vagy férjünk azzal fenyeban elveszi tolunk a gyermekeinket. Sokszor azonban az érzelget, hogy mi zsarolás áldozatai olyasmit ő l is félnek, aminek nincs valós alapja. Me gtanulhatjuk, hogyan küzdjük le borúlátásunkat, es alakítsunk ki magunkban optimistább világlátást. Ne engedjük, hogy ellenünk dolgozzon a képzeletünk.

A helytelenítést ől való félelem A félelemnek ez a fajtája jobban befolyásolja az emberi döntéseket, Ha elsajátították az eddig ismertetett technikákat, új viselkedésini n n-tákraesz.Aovbikanrtímegök,hoya küzdjélesbht őségüket. Erőfeszítéseik eredményeként talán javult is a zsarolóval való kapcsolatuk, talán érzik már az önbecsülés es az erő örömét. Ugyanakkor azt találják, hogy régi félelmeik tovább kísértenek. Olyan ez, mint ha ragyogó új épületet emeltek volna egy régi helyén, csupáncsak az alagsor lakói nem akarnának kiköltözni. Aggodalomra semmi ok. Az érzések nem változnak olyan gyorsan, ahogyan szeretnénk. Évekig megkötötték a kezünket, nem távoznak hát az els ő szóra. Legy őzésük hosszú küzdelembe kerül, ám végül okvetlenül mi győzünk.

mint gondolnánk. Ez a mélyen gyökerez ő félelem önértékelésünkkel függ össze. Valamennyien vágyunk embertársaink elismerésére, amire néha valóban éget ő en szükségünk is van. Miel őtt kitanultam volna a lélektant, színészn őként magam is ki voltain szolgáltatva a közönség tetszésének vagy nemtetszésének. Kés őbb aztán rájöttem, milyen kevéssé számít az emberek véleménye. Tudom persze, mennyire nehéz kitartanunk az igazunk mellett, ha környezetünk helyteleníti valamely döntésünket, mégis ez az egyetlen járható út azok számára, akik békében akarnak élni önmagukkal. Sarah es Frank kapcsolata jelent ősen javult, miután Sarah kijelentette, nem hajlandó megdolgozni Frank elismeréséért. A beszélgetéseink sokat segítenek, mégis er ősen függök Frank jóváhagyásától. Megpróbálok feln őni, csak hát nem könnyü. Nem akarom úgy végezni, mint anyám, aki még az utcára sem mehetett apám engedélye nélkül.

RÉGI ÉRZÉSEK, ÚJ VÁLASZOK Talán meglep ődtek azon, hogy noha foglalkoztunk a múlttal is, pácienseimmel mégis a jelenre összpontosítottunk, itt kerestük a megoldás kulcsát. A régi sérülések valóban kiszolgáltatottabbá tesznek az érzelmi zsarolással szemben, nem szabad azonban sebeinket nyalogatnunk, ezzel csak rontunk a helyzeten.

■

A haragtól való félelem Michael sikerrel próbálta legy ű rni haragját, Liz azonban hamar ráf ő tt, hogy neki is van min dolgoznia.

KEZDJÜK A FÉLELMEKKEL

A minap belebotlott egy játékszerbe, es elkáromkodta magát. 11fdr ett ől a torkoncban dobolt a szívem. Tudom, hogy iparkodik megváltozni, én azonban még mindig rettenetesen félek a haragjától... Nem akarom, hogf egész életem p ánikban. teljen, csak mert valaki felemeli a hangját.

Mostanára bizonyára tudjuk, mire vagyunk érzékenyek. Lássuk legelőszőr is, hogyan irányítja lépteinket a félelem. A félelem alapvet ő vsztőn a túlélés szolgálatában. Csak részben ösztön, részben azon-

Liz nern a fizikai bántalmazástól félt. Megpróbáltam tisztázni vele, mi váltja ki benne ezt az er ős zsigeri reakciót. Három kérdést tettein fel neki:

126

127

Félelem a változástól Senki sem veszi szívesen élethelyzete jelent ő sebb változásait. Az is, merős mindig megnyugtató, meg ha kellemetlen is: hisz legalább tudjuk, mit var el t ő lünk a környezetünk. Maria szilárdan eltökélte magában, hogy elhagyjaJayt, mégis ód z, kodott a változástól.

Annyira félek, Susan. Félek, hogy ismét elvált asszonyként kell megállnom a helyem a világban. Félek a bizonytalanságtól. Félek újrakezdeni az ekéletm.Taángyrkismeílajd,hvkeéniü.Fl az emberek véleményét ől: mindenki azt gondolja majd, az én hibám, hogy elvátam,hisznd egvolt.Hamskíér,hogyvizalpjek a válástól, és folytassam megszokott, boldogtalan életentet — azt legalább ismerem. Elmeséltem Mariának, hogy magaín is évekig szenvedtem egy rossz házasságban, mert hozzá hasonlóan féltein a változtatástól. A zsarolók éppen erre a változástól való félelemre építenek, amikor a következ őkhöz hasonló fenyegetésekkel bombázzák idegeinket:

elha atottságtól való félele őlőanyja. A lélekgyót is mondhatnánk, ez minde nfajta félelem sz k szerint génjeinkben hordozzuk, s a kapcsolatokban felbukgyászok , helytelenítést ől es a haragtól való félelem ka no felellnek — amilyen a mind erre az alapvet ő félelemre vezethet ő k vissza. Van, aki jobban lviseli a félelemnek ezt a fajtáját, mások szinte összeroppannak a súe

^z

lya alatt. Lynn nagyon megkönnyebbült, amikor Jeff többé nein hagyta magára szó nélkül. Am az elhagyatottságtól való félelem nein távozott el tőle egyetlen nap leforgása alatt.

Borzasztó, hogy ha valaki megharagszik rám, menten attól rettegek, örökre elhagy. Ezért inkább engedek, ha összet űzésre kerül sor. Tudort, mekkora gyávaság ez t ő lent, mégsem tehetek ellene sentmit. Nem tül logikus a másik haragjából azonnal szakításra következtetni, a negatív gondolkodás azonban nein logikus, s nagy a veszélye, hogy eluralkodik egész lelkivilágunkon. (;ON noI ATM N K MEGFEGYELMEZ SE

• • • • • •

Teljesen magadra maradsz nélkülem. Megbánod ínég, de akkor ínár túl kés ő lesz. Meglátod majd, milyen nehéz egy egyedülálló n ő nek. Hogy teheted ezt a gyerekekkel? Azt sem tudod, mit akarsz. Nézd meg azt a sok szerencsétlen elvált asszonyt magad körül.

A fentieket hallva, közöljék a zsarolóval, hogy valóban félnek a fenti kilátásoktól, ettől azonban még nem változtatnak elhatározásukon. Ha tovább ecseteli az önökre váró sötét jöv ő t, mondják azt: Ne beszéljünk err ől többet. Ne feledjék, önöknek ugyanügy jogukban áll eldönteniük, miről hajlandók tárgyalni, mint a másik félnek. Amikor a válás vagy a szakítás mellett döntenek, legyenek elkészülve rá, hogy válságos id ő k következnek fájdalmas, felkavaró érzelmekkel es sok bizonytalansággal. A válság azonban ragyogó lehetőség is személyiség ű k teljesebb kibontakoztatására.

130

A kő vetkez ő gyakorlatot javaslom az elhagyatottságtól való félelem csökkentésére. Engedélyezzenek maguknak öt percet naponta, amikor szabadjára engedhetik valamennyi sötét gondolatukat. Ennél többet azonban nein szabad aggódniuk. Csökkentsék ezt az id ő tartamot napról napra egy perccel, míg az ötödik napon niär csak egy perc idejük marad a rettegésre. Lehet, hogy tül egyszer űnek találják ezt a gyakorlatot, ne feledjék azonban, hogy az érzéseket gondolatok hívják életre. Elménk megfegyelmezésével megszabadulhatunk a félelmeinknek tápot adó borús gondolatoktól. K A FEKETE LYUK

Lynnek sokat segített az imént ismertetett anódszer, mégis ügy érezte, „fekete lyukba" zuhanna, ha Jeff elhagyná. Ezt sokak szájából hallottain, ügy látszik, újabban így képzelik el kortársaink a poklot. Felszólítottam Lynnt, képzeletben lépje át a fekete lyuk küszöbét. Nein tudom, megtehetem-e -- felelte tétovázva. -- Ha ma nein teszi meg, soha nem fogja -- mondtam. -- Kérem, gondolatban fogja meg a kezemet, és lépjen be velem a fekete lyukba! Mondja el, mit lát! — Sötét van és hideg. Sehol egy ember, nincs kihez szólnom. Hosszúak

--

131

a napok társaság nélkül... A falak egyre szorosabbra záródnak korülöttem... Senki nem szeret, senki nem tud a létezésemr ő l.—Ugyan ki ne választaná a meghátrálás ütját, ha a másik választási lehet ő s é olyan gyászos, mint amit Lynn lefestett magának? Arról nein is szag va, milyen rettent ően sebezhet ővé válunk, ha minden reményü nket vetjük! — Jól van — mondtam Lynnek. — ElhO zptt egytlnmbr ide.Mostaznbrékiláafetyubó.—CskJfvihet ki innen — felelte Lynn. — Nem, maga is meg tudja csinálni, k űlönben semmit sem er az egész. Nem becsülöm le Jeff iránti érzéseit, 6 azonban csak arra való, hogy gazdagabbá tegye az életét. Gondolkodjunk együtt. Mi a fekete lyuk ellentéte az ön számára? — Lynn behunyta a szemét. — Hát a családom, a barátaim, néhány rendes munkatársam... a kedvenc id ő töltéseim... várjon csak, emlékszem egy napra. Tizenkét eves lehettem, s apáin el ő ször ültetett lóra. El sem hittein, hogy ez a csodaszép lovacska mindenest ő l az enyém. Emlékszem a széna illatára, a nap melegére az arcorvon. Ekkor voltam a legboldogabb életemben. — Ehhez az elvlékhez bármikor visszatérhet, valahányszor elfogja a félelem. És más ilyen napokat is talál majd az életében. Elvégre van félje, vannak barátai, szereti a munkáját, ráadásul mélyen érz ő ember. Nem kevés ajándék ez a sorstól. Látja, magától is kitalált a fekete lyukból! Hasonló vizualizációs módszerrel valamennyien élhetnek. Üljenek le, hunyják be a szem űket, es ötször lélegezzenek be jó rnélyen. Most pedig idézzék fel életük legszebb napját. Lehet ez egy felh ő tlenül boldog nap a gyermekkorukból, vagy egy gyönyör ű úti emlék. Töltsék meg elméjüket ennek az emléknek a szépségével. Ne feledjék, valahányszor a fekete lyuk elnyeléssel fenyegeti önöket, er ő t meríthetnek ebb ől az emlékb ől.

HOGYAN SZABADULJUNK MEG TÚLMÉRETEZETT KÖTELESSÉGÉRZETÜNKT Ő L? Valamennyien ügy születtünk, hogy fontosnak tartjuk kötelességeinket. Egész kultúránk kötelességek teljesítésén alapul. Ráadásul ezek a kulturális el őírások nemzedékr ől nemzedékre változnak. Nein könynyű eldöntenünk, melyek azok k ő telességeink közül, amelyeket magunk választottunk magunknak, es melyeket diktálja környezetünk. Ha ügy gondolják, hogy mindenki más okosabb vagy fontosabb önöknél, el őbb-utóbb kimerülnek túlzott szolgálatkészségükt ől. 132

men nyit tudunk adni magunkból? tudta, hogy el kell hagynia Elliotot, mégis megbénította a féle Eve ű ntudat hármasa. lem^ kötelességérzet és b

-

Oly an nagyon szüksége van rám, es én annyit köszönhetek neki. Hogy kag?,1 am el ezek után? Eve, ez a bájos, tehetséges fiatal n ő minden törekvését feladta, hogy kiszolgálhassa Elliotot. Megszakította a kapcsolatot barátaival, nem járt el szórakozni, s a tetejében karrierjét is alárendelte a férfiénak. Mindez erősen besz űkítette világát. Minél gazdagabb az életűnk, annál többet tudunk adni másoknak. Ez ilyen egyszer ű. Ennek az ellenkezője is igaz, aki maga is nehézségekkel küszködik, válik, gondjai vannak a munkahelyén, vagy alig tudja el ő teremteni a megélhetéséhez szükséges anyagiakat, nehezebben tehet kedvére embertársainak. Bármilyen kegyetlenül hangzik, mégis igaz, hogy egyik fuldokló nem tudja kimenti a vízb ő l a másikat.

A BŰNTUDAT TERHE A b ű ntudat többek között annak köszönheti hatalmas hatását, hogy nehezen különböztetjük meg a megalapozott b űntudatot a megalapozatlantól. Azt képzeljük, mar bűnösők is vagyunk, ha lelkifurdalást érzünk Allen ujjongó öröme, hogy sikeresen megállapodott Jóval úzleti útja részleteir ől, mindössze öt percig tartott; ezután menten mardosni kezdte a b űntudat.

Iszonyú b ű ntudatot éreztem, amiért magára hagyom a feleségecet. Elképzeltem, amint a tévé el őtt kuporog egyedül, sir es minden neszre ősszerezzen. A bű ntudat nem ok nélkül születik az emberben, Susan. Sok hibám van, de rossz férj nem vagyok. Megkértem Allent, válaszoljon néhány kérdésre: ez majd eldönti, megalapozott-e a b ű ntudata viigy sem. • Rosszat akar a másiknak? • Ártalmára van? • Sérti az önérzetét vagy becsmérli? 133

_ .^• . ,^. .

. , t., ^A^-._

...tr,:,.^.ym..:.d:F•----^ —^....^- -

:

^

Amennyiben igennel felelnek bármelyik kérdésre, b ű ntudatuk megalapozott, feltéve, ha megbánás es nein önutálat jär a nyomában. Önbecsülés ű nknek tartozunk azzal, hogy helyrehozzuk hibáinkat, ez azonban nein jelenti azt, hogy a legkisebb vétek is erkölcsi hullává alacsonyítana minket. Amennyiben azonban Allenhez hasonlóan lépésük lelki egészségüket szolgálja, es senkinek sem ártanak vele, kijelenthetem, hogy bűntudatuk megalapozatlan, es le kell számolniuk vele. He nein teszik meg, ügy elhatalmasodik, hogy el őbb-utóbb — akárcsak egy tapéta életük lehangoló hátterét alkotja. Allen nemmel felelt a fenti kérdésekre, mégis mardosta a b ű ntudat, amikor magára hagyta Jót. —

Az els ő este volt a legnehezebb. Jo sírt, amikor felhívtam. A legszívesebben tanácsokkal halmoztam volna el, mihez fogjon, hogy felviduljon, rájöttem azonban, úgy segíthetek rajta a legjobban, ha rábízom, találja meg 5 a szúmára legüdvözít őbb megoldást. Ezért csak annyit mondtam, hogy hiányzik, az üzlettel minden rendben, es hogy holnap megint felhívom. A másnap nagy fordulópont volt mindkett őnk életében. Amikor felhívtam Jót, nem találtam otthon. Hagytam neki üzenetet az üzenetrögzít őn, és mikor visszahívott, elmondta, hogy moziban volt egy barátn őjével. Ez biztatóan hangzott. Úgy t űnt, fölöslegesen aggódtam. Volt, amikor jobb állapotban találtam a hét folyamán, volt, amikor kevésbé, de legtöbbször elfoglalta magát. Nem mondom, hogy könny ű volt kibírnia nélkülem, mégis sikerült. És sokkal, de sokkal könnyebb lesz a következ ő alkalommal. Döntsék el a fenti kérdések alapján, megalapozott-e az ön őket gyötrő bűntudat, vagy aránytalanul felduzzasztották lelkükben. Egészséges lelkiismeret mellett a bűntudat arányos a mulasztással. Erezzenek akkor b űntudatot, ha elcsábítják legjobb barátn őj ű k fiúját, alpiként egy b ű nöző is ínagába szállhatna végre. Megalapozatlan azonban a b űntudat, ha odaégették a pirítóst vagy értéktelen filmre vitték el a családot. Semmi szín alatt ne érezzenek b ű ntudatot akkor, ha egy döntésükkel életüket szeretnék gazdagítani, akkor sein, ha hozzátartozóik nehezinényezik ezt a döntést.

Vélemények, nem tények Zsarolóink persze nem tör ődnek azzal, arányos-e a ránk l ő csölt bű ütudat vétkeinkkel. Mikor Leigh tiltakozott az anyai bánásmód ellen,

fogadta. Ain nehezen adjuk fel régi szokásainkat, amikor az anya ismét akart valamit a lányától, az érzelmi nyoezért m ás másik formáját alkalmazta. anyja hegértéssel

Azt akarta, menjek el vele San Diegóba, ahol meglátogatná a bátyja családját, én azonban színházba készültem azon a hétvégén. Mondtam anyámnak, elég nagy kislány ahhoz, hogy egyedül vállalkozzon az útra, aztán eszembe jutott, hogy Caroline-nal is elmehetne. Ezúttal nem hasonlított hozzá, hanem másról sopánkodott: önz őnek es szeretetlennek nevezett. Tudom, hogy csak a mártírt játssza, mégis b űntudatot érzek, nem annyira, mint régebben, ám ez is épp elég. Megfordult a fejemben, hogy lemondom a színházi programot es eladom a jegyeket, a végén mégsem tettem meg, es azt hiszen, ez önmagában is haladás. Bizony, hogy az. Leigh-nek volt annyi lelkiereje, hogy szembeszálljon anyja követel őzésével; tudjuk azonban, hogy a viselkedés hamarabb változik, mint érzelmeink. Leigh ügy enyhíthetett b ű ntudatán, hogy elelvezte a nyakába varrt b űnöket. Megkértem, gy űjtse össze mindazokat a címkéket, amelyeket anyja az évek során ráragasztott. Biztos vagyok benne, hogy a következ ő lista sokak számára isiver ő s lesz: • • • • • • • •

nemtör ődöm őnz ő gondatlan kétbalkezes megátalkodott gonosz esztelen kegyetlen

A fentiekhez hasonló jelz ő k komolyan fájhatnak, ha egy hozzánk közel álló valaki illet velük minket. Ezek a címkék azonban nein fedik a valóságot, csupáncsak vélemények. Gyakran ruházzuk fel mondhatatlan bölcsességgel zsarolóinkat. Azt hisszük, jobban ismernek minket, mint mi őninagunkat, es elhisszük nekik, hogy valóban ilyen alávalókés mihasznák vagyunk, más szóval, a gyerekekhez hasonlóan beépítjük a ránk aggatott címkéket. Hogy Leigh el tudja választani a tényeket a képzelet ^ilágától, hegkértem, lrja a b űnlajstrom minden egyes tétele mellé: Ez csak ;

134

1 35

egy vélemény, nem tény. Néha valóban követünk el hibákat, az esetek döntő többségében mégis az a helyzet, hogy a zsaroló a saját érdekében vágja fejünkhöz a hasonló címkéket. Ezt különösen nehéz belátni akkor, ha a szül ő kről van szó, hiszen úgy n ő ttünk fel, hogy csalhatatlanoknak hittük ő ket. Amint azonban látták e könyv lapjain, a zsarolót saját félelmei és frusztrációi vezérlik, s igen gyakran ránk vetíti ki önnön hiányosságait.

Vissza a feladóhoz A tudattalan szimbolikus szertartásokkal dolgozik. Munkáin egyik legérdekesebb része az, amikor - egyszer ű szertartásokat találunk ki pácienseimmel, amelyek nemcsak újszer ű ek es érdekesek, de abban is segítség űkre vannak, hogy szám űzzék lelkükb ő l démonjaikat. A következ ő kis rituálé a b űntudat megsz ű ntetését szolgálja. Kerítsenek egy kisebbfajta dobozt, mondjuk cip ő dobozt. Legyen ez az önök B űntudatdoboza. Irják fel egy szelet papírosra es helyezzék ebbe a dobozba mindazokat a cirokéket, amelyekkel egy-egy hét során zsarolójuk illeti önöket. A hét végén íi ják rá a dobozra a círn űket, es íi ják oda mellé: Vissza a feladónak. Eztán szabaduljanak rneg a doboztól úgy, ahogy önöknek tetszik. A lényeg az, hogy visszautasították az önökre l ő csölt b ű ntudatot.

Paradox-gyakorlat Eve a lehető legemberségesebb módon hagyta el Elliotot. El őre megmondta ennek napját, es idő közben keresett maga helyett asszisztenst a férfi számára. Elliot családtagjait is értesítette, es megszervezte, hogy elérhet ő k legyenek szükség esetén. Ráadásul szakmai segítségrő l is gondoskodott. Tudtaín azonban, ett ő l meg tovább mardossa majd a b űntudat. Ez így is lett, noha rövid id őn belül drámai javulás mutatkozott nála. Atmenetileg beköltözött az édesanyjához, es állást keresett magának. Valahányszor azonban Elliot felhívta, újra meg újra kikészült. Fogtam egy üres széket, es Eve elé állítottam. Megkértem, képzelje el, hogy Elliot ebben a székben ű l, Es mondja a következ őket: Tudom, nem tudsz nélkülem élni, ezért soha nem hagylak el. Visszajövök hozzád, feladom minden vágyamat es törekvésemet, neked adorn az életemet. Örökre a gondodat viselem. Eve ügy nézett rám, mintha megbolondultam volna. -- Most viccel velem? - sikoltotta. -- Bolond volnék ezt mondani neki! - Mé gis

136

egkérem, tegye meg a kedvemért - makacskodtam. Eve, ha vonam , szavakat. Körülbelül a feko dva is, beleegyezett, es elmondta a fenti lénél azonban megállt, es kijelentette: - Várjon csak egy percet! Nevetséges bolondnak érzem magaira. Tudom, vajszívem van, de teljesen azért nein ment el az eszem. Nem megyek vissza Elliothoz! A saját életemet akarom élnil Nein en tehetek róla, hogy ilyen lett, ezért nein is az en dolgom, hogy rendbe hozzam. - A fend terápiás gyakorlatot nevezik paradox gyógymódnak. A paradoxon nevetségesen hat a felületen, mégis tartalmaz egy csipetnyi igazságot. A paradox terápia csodálatosan hatásos. Mint láttuk, Eve is fellázadt mindaz ellen, aminek az elmondására kényszerítettem. Ha soha nem is mondta ki ezeket a szavakat, viselkedése mégis ugyanezt sugározta. A paradoxon megértette vele, mennyire megalapozatl an volt a bűntudata, es segítette megszakítani az őt es Elliotot egybef űző érzelmi köteléket. Néhány héttel kés őbb bejelentette, hogy talált egy állást egy reklámügynökségen. Az őntudatos fiatal n ő , aki elő ttem állt, egy szemernyit sem hasonlított a b űntudat mardosta, reményét vesztett, megt ő rt Eve-hez.

A képzelet kiirtja a b űntudatot Jant gyötörte a b ű ntudat, amiért nein adott pénzt a n ővérének. Tudort, helyese n döntöttem, mégis iszonyt an érzem magam, hisz a nővéren nagy nélkülözéseknek néz elébe. Amikor erre gondolok, agyamba tolakodnak mindazok a közhelyek, amelyek a családi összetartást szorgal inazzák: a család mindenekel őtt, tudnunk kell megbocsátani, anti elmúlt, elmúlt. A lényeg az, hogy ő a n ővérem, es neon hagyhattam volna cserien. Janban bels ő küzdelem dúlt. Úgy t űnt, hiába tanulta meg az évek során, hogy Carolban nem bízhat, ez nem sz űntette meg a bűntudatot, es még mindig reménykedett, hátha id őközben megváltozott a nővére. Amikor a tudattalan ellenáll az egészséges változásnak, a hagyományos beszélgetésterápia helyett a metaforák és mesék fegyveréhez nyúlok. Megkértem Jant, írjon e gy mesét n ővérével való kapcsolatáról. Inhat bármir ő l, mondtam neki, csak az a fontos, hogy a niese nyelvén és eszköztárával fejezze ki magát. Fogalmazzon egyes száni harmadik személyben, es adjon a mesének szerencsés befejezést. Jan gyönyör ű mesét hozott, engedjék meg, bogy megosszam önökkel:

:..•--1.^ar<+s^^.0..:.e^^ ,.^r'MStra.:eSc^

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer két hercegkisasszony. Az id ősebbik a király kedvence volt. Szekrényei roskadoztak a drága ruhäktól, karján és nyakán drágakövek csillogtak. Arany hintóban hajtott végig a f őváros utcáin, es alig mondta ki valamelyik kívánságát, az azon nyomban teljesült. A kisebbik hercegkisasszonyt a királyn ő kedvélte jobban. Ez a hercegkisasszony okos es bátor teremtés volt, neki azonban nem sok jutott a földi j a ővére befeketítette atyjuk el őtt. Ezért szegény kislány -vakból,mertgonsz elkényeztetett n ővére levetett ruháiban járt, es a király még sárgarépát sem volt hajlandó adni neki, amivel a póniját megetethette volna (neki csak pónija volt hintó helyett). — Tanulj mesterséget! — rivallt rá az apja. Szegény hercegkisasszony így elszeg ődött tanoncnak a városi ékszerész mellé, aki látva, milyen tehetséges a tanítványa, kitanította mestersége legféltettebb titkaira. Amikor a hercegkisasszonyok eladósorba kerültek, az elkényeztetett n ővért egy mihaszna fráter vette feleségül, akit nem érdekelt, hogy a lány hírből sem ismeri a munkát. Valójában a pénzéért vette el a hercegkisasszonyt, ami hamarosan el is úszott. Elt ű ntek a meseszéf ékszerek a széf lány nyakáról, s ő es a férje koldusbotra jutottak. Id őközben a kisebbik hercegkisasszony kemény munkájának is meglett az eredménye. A jó szív ű ékszerész megöregedvén ráhagyta az üzletét, s rövidesen csodájára jártak a lány által készített gyönyör űséges koronáknak es gy űrű knek. A lány büszke volt arra, amit a két keze munkájával elért. Egyedül szomorú mtil ja emlékei nyomasztották. Ezért amikor az önz ő hercegkisasszony bekopogtatott hozzá, hogy kikönyörög jön t őle néhány ékszert, amelyek árán visszavásárolhatná a királyi fogatot, es megakadályozhatná, hogy dobra verjék a kastélyát, szegény hercegkisasszony nehéz választás elé került. — Kérlek, segíts rajtam — kérlelte önz ő nővére. — Tudorit, egész életemben komisz voltam hozzád, mostantól azonban megfogadom, hogy jó n ővéred leszek. — A kisebbik hercegkisasszony hinni szeretett volna gonosz n ővérének, noha a szíve melyén tudta, soha nem fog megváltozni. Szomorú gondolatai el űzésére sétára indult az erdőben, ahol egy kristályviz ű tóhoz ért. Letelepedett a tó partján, es a következ ő kérdést intézte a vízben ütegjelen ő tükörképéhez. — Most mit tegyek? Tudom, hogy a n ővérem mindent eltékozol, bármit is adok neki, mégis milyen csodálatos volna, ha lenne egy szeret ő testvérem! — Miközben beszélt, egy könnycseppje belehullott a tóba, es amint elült a könnycsepp vetette fodrozódás a vízen, tükörképe helyett most legjobb barátnője képét látta. -- Van neked testvéred -- szólt hozzá a barátn ő. Jobban szeretlek es törődöm veled, mint vér szerinti n ővéred, és mindig akadnak majd olyanok, akik úgy szeretnek, mint én. — A kisebbik hercegkisasszony tudta, hogy a tükörkép igazat beszél, hazatérve megtagadta hát gonosz n ővére kérését. —

138

A harmadik személy ű fogalmazásmód érzelmi távolságot adott fannak, így világosabban látta n ővére hibáit. A mese humora es kreativitása felszabadította képzeletét, ami rendkívül hatásos fegyver a bű ntudat ellenében. A képzelet szabadon szárnyal, míg a b űntudat ólomsúllyal nehezedik ránk: a kett ő tehát sehogyan sem fér össze. Ám mindig a képzelet az er ősebb. Kérem önöket, próbálkozzanak meg önök is hasonló mese fabrikálásával, meglátják majd, mennyire segíteni fogja tisztánlátásukat. Tudom, ebben a fejezetben kissé túl sok ismeretet zúdítottam önökre, egyik-másik talän a kelleténél hevesebb érzelmeket is ébreszt majd. Legyenek elnéz őek magukhoz, es hallgassanak legbels ő érzéseikre. Ha úgy érzik, túl nagy nyomás nehezedik önökre, keressenek átmeneti szakmai vagy rokoni segítséget. Haladjanak el őre saját ritmusuk szerint, nem muszáj máról holnapra megváltozniuk. A kőnyvemben k őzőlt gyakorlatokból azokat válasszák ki, amelyek illenek az ő nök egyéniségéhez. Igérem, hogy er őfeszítés űk nem lesz hiábavaló, es el őbb-utóbb meghozza a gyümölcsét.

Epilógus A viselkedés regváltoztatása nem nyílegyenes, akadálytalan es zőkken ő rnentes folyamat. Ne számítsanak azonnali eredményekre. 11^1iközben az elsajátított jártasságok életük részévé válnak, azt tapasztalják majd, hogy meg-megtorpannak néha — hisz emberek vagyunk. Kudarcainkból azonban ugyanügy tanulhatunk, mint gy őzelmeinkből. Ne feledjék, olyan ez, mintha egy magas hegyen kapaszkodnának felfelé. önök persze el őre tekintenek, es azt méregetik, milyen messze még a csúcs, ám pillantsanak hátra, es látni fogják, mekkora utat tettek meg elindulásuk óta.

CSODÁLATOS ÁTALAKULÁS Ha többé nem mástól várják a változtatást, meglátják, csodák történnek önök körül. Hadd mondjam el például, mi történt Lizzel es Michaellel. — Hihetetlen, hogy megváltozott az utóbbi id őben — mesélte Liz ámuldozva a férjér ől. — Nem hittem, hogy sikerülhet nekünk. — Gondoljon bele, ki változott meg els ő nek? — kérdeztem t őle. — Azt hiszem, én — felelte Liz. -- Annak idején kételkedtem közös vállalkozásunk sikerében, most azonban mar tudom, ha minden a régiben marad, keresztet vethettem volna a házasságomra. — Liz ezzel széles mosollyal el ővette a táskájából Michael levelét. Engedjék meg, hogy ennek a levélnek a felvillanyozó szavaival búcsúzzam önökt ől:

va kságomon. Ma már elképzelni sein tudom, hogy lehettem ilyen kegyetlen es alávaló a feleségemhez, es elszorul a szívein, ha elvesztegetett jó pillanatainkra gondolok. Hihetetlen, amit m űveltél velem, neked köszönhetem, hogy sárba tiportam az emberi méltóságot. Most azonban takarodj a lelkemb ől! Tudom, nem lesz könnyű megváltoznom. Sokat kell meg tanulnom, sok szokásomat feladnom, sok félelmemet legy őznöm. Egy azonban bizonyos: a te napjaidnak vége! Mostantól új életet kezdek. A soha viszont nein látásra,

Michael Nem garantálhatom, hogy minden zsaroló olyan hatalmasat változik, mint Michael. Ám ha környezetük marad is a régiben, önök mindenképpen megváltozhatnak, es friss, új szemmel tekinthetnek a világra. Azt is megértik majd, hogy nein kár az olyan kapcsolatokért, amelyekben helye van az érzelmi zsarolásnak. Lelki egyensúlyukat visszanyerve megszabadulnak a lelkifurdalás gyötrelmeit ől, megn ő önbizalmuk es önbecsülésük. Ezt a csodálatos kincset soha nein is vesztették el, mindig is az önöké volt, hogy kiteljesíthesse életüket.

^•..aitr ►

V 3c ^.1

: ^0,,,.,,.,^,.r.,^.w^ ►

,.,.^ •

A bennem lakozó zsarolóhoz! Volna hozzád néhány szavain. Hallgass hát ide, kérlek. Régóta törsz borsot az orrom alá. Nekem sejtelmein sem volt az üzelmeidr ől, amíg John (a terapeutája) fel nem világosított. Most mái - sokkal tisztábban Iátok, ideje hát, hogy gatyába rázzalak. Muszáj keményen bánnom veled, hisz annyi fájdalmat okoztam miattad a szeretteimnek. Amikor ráébredtein, milyen közel jártam ahhoz, hogy elveszítsek mindent, ami fontos az életemben, nagyon megharagudtam rád, te erőszakos, követel őző zsarnok. Nem győzök csodálkozni sajtit

140

Az Éclesvír-kiadvilnyuk itle.gteliintllet()k éti nlegrendelliett)k intertleten http://«1«w.netcity.liti

,

15

(7 ) • < S

(<" . ...., . 0 0AaFi .

PT' ON 1

(0

E,

0.."

4--

4._p

fv-

41 0

0...

o,QSI") 'C P ‘ N '4P .031' . ° pCi 4) ,>. A.fr.r Qv AA e-t- ,5 \ -0: "il ,ci 0 ,cv ,„ ,-,.. 0 0 N X 1 A ad < °"‘ t_,,/ ,c' A21 471 ,,, 0.--. – j..,a.t.; , (D, ,,, A""' ;,4,-. 0 b fryOr' ,c1 A-1, ..v ‚) Grg z-A

4.....‘ •

4(

‚CA

N ,0)

,9,4 s s

,........•

,c,, arii arc;)

go

tv

N W

Pa •

,5

0 acp co ro. er, ,N ri, 4 A-4- LD (Vc

J

0 ,0)

friy

N

0

ki. es)

5: <,

47,1

w ' eD

fp, N a' ow-- eD

,

eD

fr-y

r.f. a ,v (--. •-- Pr- 41) 0

,5

,

.

•;..0

ei, ,r, -Pi iv av — .-- 0

N 0 (1)% ei 017 0 pg.' ,:4' t 0 F x N t.<, ?D

et) ,

Pi

c3=g Ar._..e• 0 xi)

C ,V Ar w er) 01" ,e1". iripb 42) far OV ARr ak' 4)% , 476

0.. 7.° ez,

6"

A..,

- ,Ctr-