Bécsi Zs. Fébert Zs.: BIZALOM A GAZDASÁGBAN

Bécsi Zs.–Fébert Zs.: BIZALOM A GAZDASÁGBAN... LÉTÜNK 2010/1. 184–191.

Bécsi Zsófia–Fébert Zsófia

Bizalom a gazdaságban, a gyógyításban és az oktatásban Trust in economy, cure and education Bizalom címmel 2009. november 12–13-án sor került a IV. Szaketikák Nemzetközi Konferenciára Pécsett, a Séta-téren, a Cella Septichorában, az ókeresztény sírkamráknál. A rendezvényt a Pécsi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara pályázatainak támogatásával az ETHOSZ Tudományos Egyesület szervezte. A konferencia rendezőinek célja – az elmúlt években lezajlott szaketikai konferenciákhoz hasonlóan – egy fórum megteremtése a különböző szakterületek képviselői számára. Az eszmecseréken lehetőséget kaptak a bizalom körüli problémák elemzésére a hazai és külföldi kutatók, gyakorlati szakemberek, orvosok, közgazdászok, tanárok. A konferencia főszervezője, Bertók Rózsa nyitóelőadásában azt hangsúlyozta, hogy a hétköznapi életben történő eligazodáshoz csakis az ilyenfajta interdiszciplináris szemlélet segíthet hozzá. Előadásában John Locke életművén keresztül bizonyította, miként fonódik össze egyetlen ember gondolkodásában és életvitelében az elmélet és a gyakorlat, akár olyan eltérő szakterületeket tekintve is, mint a gazdaság, az orvoslás, vagy épp a pedagógia. A konferencia programjának összeállítása az említett szakterületi etikák tematikáját követte. A konferencia első napja A bizalom elméleti problémái című szekcióval indult. V. Gilbert Edit, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar – Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékének oktatója Bizalom a világrendben című előadásában irodalmi példákon keresztül keresett bizonyítékokat az ember bizalom iránti igényére, a bizalom tűnékenységére és jelentőségére. Bulgakov, valamint Ljudmila Ulickaja életműve szolgált alapul az előadónak, hogy rámutasson: „mindennek meg kellett történnie, meg kellett tapasztalni a rosszat is, a bajt és a nehézséget”. A bizalom kapcsán nem csak az egyénbe vetett bizalomról szólt, hanem a világrend iránti bizalomról is. Előadását azzal az optimista hanggal zárta, mely szerint az élet maga fogja helyreállítani a szétzüllött kapcsolatokat, a megromlott viszonyokat. Tóth I. János, a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének tanára A bizalom játékelméleti vonatkozásai című előadásában az ún. szimultán játékokra koncentrált. Olyan játékokat elemzett, amelyekben a játékosok úgy hoznak egymástól függetlenül döntéseket, hogy nincsenek tisztában a másik játékos 184


döntéseivel. Azt vizsgálta, hogy ezekben a játékokban miként mutatkozik meg a bizalom, és ennek milyen befolyásoló hatása van a döntési mechanizmusokra. Előadásában a szerző hétköznapi példákkal is magyarázta elméleti levezetéseit. Amikor például a tömegközlekedési eszközökön bliccelünk, akkor az egyénnek a pillanatnyi döntése kihat a közösség hosszú távú érdekeire is. Szászné Molnár Zsuzsanna, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium tanára Mi is a bizalom? A bizalom fogalmának pszichológiai-filozófiai megközelítése címmel tartott előadást. A fogalom meghatározásához interdiszciplináris szemléletet javasolt. A személyiségpszichológia és a társadalomfilozófia fogalomkészletét használva világított rá a bizalom jelentőségére mind az egyén életútja, mind a közösség szempontjából. Kmeczkó Szilárd, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola oktatója A bizalom jelentősége Polányi Mihály gondolkodásában címmel tartott előadást. Polányi gondolkodásában a bizalom jelentőségét ott ragadta meg, amikor a filozófus az egyedi nyelven kifejtett ismeretelméletéből kiindulva a tudományos élet felé fordul, melyet közösségként fog fel. Nemesi Nikoletta, a Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskola hallgatójának elméleti okfejtése: Néhány felvetés Lehrer Self-Trust című műve kapcsán. „Keith Lehrer Self-Trust című könyvében kísérletet tesz a kartezianizmus meghaladására: amellett, hogy az önbizalom szekvenciáját kiterjeszti a másokba vetett bizalomra, Dennett-tel egyetértve tagadja, hogy homunculus létezne az agyban; formálisan identikus módszert javasol az egyéni és a társadalmi konszenzus elérésére; a zárókő-struktúra analógiáját az egyéni és a társadalmi elmére egyaránt érvényesnek tartja; »én« és csoport kapcsolatát a »tükröződés« és az »internalizáció« fogalmaival jellemzi. Az autonómia tradicionális felfogásainak feminista kritikáit figyelembe véve az egyén társadalmi beágyazottságának elismerése üdvözlendő.” Az első nap délutánján A bizalom gazdasági vonatkozásai című szekcióra került sor. A gazdasági válság kurrens témaköreit maga az élet aktualizálta. Ezen a konferencián az előadók arra hívták fel a figyelmet, és arra hoztak példákat, hogy a negatív társadalmi jelenségek és a folyamatok a bizalmunkat is megtépázták és/vagy teljesen eltüntették. A szigorúan csak gazdasági vonatkozású erkölcsi kérdésekre fókuszáló előadások előtt Binder Richárd, a Pécsi Tudományegyetem történelem szakos PhD hallgatója beszélt egy hitevesztett időszakról Magyarországon, a Teljes politikai bizalmatlanság a Rákosi-korszakban címmel. Rámutatott arra is, hogy a történészek, a politológusok, vagy a filozófusok eltérő jellemzést adnak ugyanarról az időszakról, hiszen eltérő nézőpontokról, eltérő lényegi pontokra koncentrálva tesznek megállapításokat. Vázolta ennek a korszaknak az előzményeit a jogrend, az állampárti terror, valamint a gazdasági és a kulturális rendszer összefüggé185


seiben. A bővebb háttérismeretek segítségével a fiatalok számára is érthetőbbé tette a magyar társadalmon belüli folyamatokat, és azt, hogy az aktuális bizalmi helyzet vagy bizalmatlansági háttér hogyan befolyásolta a történéseket. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja a Tudomány – bizalom – vállalat összefüggő kérdéseinek vizsgálatában kifejtette, hogy a hazai vállalatok nem tudják a bizalmi hálózataikat felépíteni, és ezért nehezen alkalmazkodnak az új világrendhez a gazdaságban. A bizalmi hálózat felépítése részben technikai kérdés, részben viszont hiánya a vállalatvezetők helytelen gondolkodására vezethető vissza. A technika megtanulható, a humán erőforrás azonban fejlesztésre szorul. Ehhez a foglalkoztatáspolitikának is társulnia kell, ami nem csupán a munkaerő fizikai képességeiről, hanem a munkavállaló egyéni sajátos képességeinek az aktivizálásáról is szól. Török Attila, budapesti közgazdász, a Közbizalom és a közhatalom gyakorlásának morális dilemmái – különös tekintettel a gazdaságra című előadásában a problematika vizsgálatához megkülönböztette a magánemberek közti kapcsolatokat az intézményes kapcsolatoktól. A gazdasági élet folyamatainak értelmezéséhez definiálnia kellett az intézményes kereteket, mint a folyamatok jellegét meghatározó környezetet. Előadásában rámutatott a moralitás és a le galitás gyakran megmutatkozó eltéréseire. Elméleti megállapításait olyan gyakorlati példákkal tette érthetőbbé, mint a parkolási rendszer működése, a köztulajdonban lévő vállalatok javadalmazási rendszere, a fekete és egyéb színekkel ábrázolt gazdaság elleni keresztes hadjárat eseményei, vagy a vagyonvizsgálat nyújtotta lehetőségek kihasználása. Kecskés András, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója a Bizalmi vagyonkezelés, bizalmi válság című előadásával a gazdasági válság teljesebb képéhez szolgált további információkkal. A válság értékelésének vizsgálatát nagyobb időintervallumon belül javasolta. A pénzügyi folyamatokat a pénzintézetek hitelezési konstrukcióira koncentrálva mutatta be, és grafikonokkal tette látványossá. Előadásában elemezte, hogy milyen motivációk kelthetik életre a bizalmat a gazdasági életben. A bizalom természetét a befektetői bizalmon keresztül vizsgálta, amire pozitív hatással voltak az állami beavatkozások és a válságkezelő intézkedések. Kia Golesorkhi, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója angol nyelvű tanulmányában a bizalom és a szisztematikus piacorientáció viszonyát elemzi a magyar egészségügyben (System Market Orientation and Trust in the context of Hungarian Healthcare: A Comparative Study). A konferencia első napjának délutánján került sor az orvosi szekcióra „A bizalom jelentősége az orvoslásban” címmel. Valamennyi előadás olyan gyakorlati kérdéseket vetett fel, melyekkel nemcsak az egészségügyi dolgozók találkoznak nap mint nap, hanem az átlagember is betegként a saját bőrén tapasztalhatja. 186


Az első előadó Kapocsi Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Magatartástudományi Intézetének oktatója A bizalom szerepe az orvoslásban című előadásában elemezte a bizalmat, mint a professzió sajátosságát; a bizalom és a hivatás összefüggéseit; valamint a bizalom orvosetikai szempontjait. A megrendült bizalom bizonyítékául említette a jogi szabályozás erősödését, az információigénnyel együtt növekvő bizalmi függőségeket az egészségügyben. Pölöskei Eszter írásában, A bizalom kérdésének jogi vetületei az orvos–beteg kapcsolatban címmel összefüggésbe hozza a bizalom kérdéskörét a betegjogi védelemmel, illetve a szolgáltatók jogalkalmazási gyakorlatának egységességével. Mikor a betegek fogyasztókként vannak jelen a gyógyítás folyamatában, akkor sérelmeik kifejezése is a fogyasztói magatartásnak felel meg. A félreértés, a helytelen tájékoztatás, a szelektív emlékezet és a hozzáértés hiánya veszélyezteti az orvos–beteg kapcsolat bizalmi alapját. Bóta László, a nagyatádi kórház főorvosa A bizalom és bizalmatlanság a gyógyítás gyakorlatában címmel tartott előadást. Gyakorlati példákkal mutatott rá a bizalom jelentőségére az orvos–beteg kapcsolatban. A reláció működésének folyamatában először a beteg közvetíti szenvedéseit, az orvos ezeket elviseli és semlegesíti, majd hivatásánál fogva reményt és erőt sugároz vissza a páciens felé. Ebben az eseménysorban elengedhetetlen az orvosi titoktartás, a beteg részéről az őszinteség, a hozzátartozók felől pedig a teljes bizalom az orvos szaktudása iránt. A szaktudás kapcsán szót ejtett még napjaink egyik legkurrensebb kérdéséről, a H1N1 influenza-járvány megelőzését szolgáló védőoltás dilemmájáról. Előadásában rávilágított arra a hibára, amikor a szakmai tudást úgy írják felül egyéb érdekek, hogy a következmények mégis a szakmaiság területén mutatkoznak meg. Bogár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének egyetemi tanára Bizalom az intenzív betegellátásban címmel tartott előadást. Az intenzív terápiás osztály három szerepcsoportja – a beteg, a hozzátartozók és az ellátó személyzet – közötti bizalmat vizsgálta. A bizalmi háromszög minden szereplőjénél külön elemezte az önbizalmat és a magabiztosságot is a vizsgált személy cselekedetei alapján. Szolcsányi Tibor, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának oktatója A placebo-hatás orvosetikai vonatkozásai címmel tartott előadást. A jelenkori orvostudomány klinikai vizsgálatain mutatta be a placebo-jelenséget. A placebo-hatás működése erkölcsileg rengeteg problémát vetett és vet fel, ami megrendíti az orvos–beteg kapcsolat bizalmi alapját, valamint elméleti filozófiai–etikai megfontolásokat is igényel. A konferencia második napjának központi témája A bizalom szerepe a nevelésben volt. Az első előadást a komáromi Selye János Egyetemről Strédl 187


Terézia tartotta meg Empátiaszint a pedagógushallgatóknál címmel. Az empátia fogalmának és az empatikus ember tulajdonságainak meghatározása után az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy alapvető tanári kulcskompetenciáról van szó. Ennek fényében a Selye János Egyetemen a felvételi vizsgák részeként empátiamérést is végeztek, melyet 4 év múlva a már végzős hallgatóknál meg is ismételtek. Az így kapott eredményeket összehasonlítva a következőket sikerült megállapítaniuk: magasabb empátia-értékkel bírnak a végzős diákok; az óvópedagógus–tanító szakos hallgatók, mint a tanár szakosok; a keleti régiókban élők és a gimnáziumból érkezők. Az előadó arra is kitért, hogy a legalacsonyabb empátia-érték mindkét vizsgált évben lánynál mutatkozott, holott a szakirodalom szerint a nők magasabb empátia-értékkel bírnak, mint a férfiak. Horváth Ágnes, a Kecskeméti Főiskola oktatója Hol tanuljuk a személyes kapcsolatokat? Társas kompetenciák egy vizsgálat tükrében című előadásában előbb a bizalom fogalmát és annak különféle oktatási dokumentumokban való megjelenését járta körül, majd a következő kérdésekre kereste a választ: mikor, hol, kinek a közreműködésével alakul ki és fejlődik a diákokba vetett bizalom; tanítjuk-e, s ha igen, akkor tudatos-e ez a cselekvés; s szükség van-e a „bizalomépítésre” egyáltalán. A főiskolások körében végzett vizsgálat eredményeinek tükrében, valamint az ifjúságsegítő képzésben alkalmazott kompetencia-lista segítségével arra a megállapításra jutott, hogy a fiatalok értékrendje a bizalomra alapozott értékeket preferálja, illetve a szakmai felkészítés elengedhetetlen része a bizalom elvét követő kompetenciák fejlesztése. A bizalom kérdéskörét boncolgatta Orbán Józsefné is, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Tanárképző Intézetének oktatója Az együttműködő (kooperatív) tanulás szerepe a bizalom erősítésében című előadásában. Előbb az együttműködésen alapuló tanulás előnyeire hívta fel a figyelmet, majd rátért megvalósulásának alapvető feltételére: a bizalomra. Ismertette azokat az alapvető elvárásokat, melyek a bizalom kialakulásához és az együttműködéshez szükségesek. Az együttműködés eredményei mellett azonban felhívta a bizalomhiányra is a figyelmet. A bizalmatlanság ugyanis kommunikációhiányt, bezárkózást, elszigetelődést, együttműködési képtelenséget, intoleranciát vált ki. Büttnerné Bódy Ágnes, a nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója A különbségek figyelembevétele a tanításban – Egy európai projekt margójára című előadásában előbb az általa vezetett intézményben az elmúlt tíz évben bekövetkezett radikális változásokról, megújulásról, majd a FOEVEN által szervezett „EDE” (Eduquer par la diversité en Europe) projektről számolt be. A 3 éves projektben (2006–2009) 8 ország vett részt, a kulcsfogalom a különbözőség volt. A különbözőség itt változatosságot, sokszínűséget, sokféleséget, gazdagságot jelent. A projekt általános bemutatása után az egyes országokban való megvalósulásról is értesülhettek a hallgatók. 188


A bizalomnak a kisebbség és a többség részéről való eltérő értelmezése és ennek kutatással való alátámasztása mellett nagy értéke Laki Ildikónak, az MTA Szociológiai Kutatóintézet munkatársának tanulmányában az az idézet, amely tulajdonképpen az egész konferenciának is a mottója lehet. „Ha egy olyan társadalomban élsz, ahol az emberek nem szerelnek zárakat az ajtókra, az még messze nem jelenti azt, hogy bemehetsz, és ellophatod a dolgaikat, csak azért, mert megteheted.” (Anton Corbijn) Az előadások után lehetőség nyílt diskurzusra, a felvetett problémák megvitatására. Ezt követően a második szakaszt Bence Erika, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója nyitotta meg A gyermeki perspektíva és beszédmód a(z) (gyermek)irodalomban/ oktatásban című előadásával. Előbb a gyermekirodalom jelenségének problémáját vetette fel, ugyanis felhívta a figyelmet arra, hogy vitathatóak fogalmi attribútumai, létezésének formái és kvalitása is, majd pedig a szövegválogatás igencsak időszerű kérdéséről számolt be. Vitába szállt a gyermekirodalomról és az oktatásról szóló idejétmúlt és felületes elképzelésekkel, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell utasítani az oktatásból azt a megközelítésmódot, mely alábecsüli a gyermeket. Gondoljunk csak a „nem gyerekeknek való” és a „gyerekek ezt nem értik” álláspontra. Ezt követően Petrik Emese (Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar, doktorandus iskola) a Kör-bejárom önMAGam Weöres Sándor gyermekverseinek szubjektumszemlélete című előadását hallhatták az érdeklődők. Az „egyén”, az „egyed” és az „önmagam” alapfogalmak tisztázása után került sor a versekben megmutatkozó szerepkörök jellemzésére. Zenei és képzőművészeti alkotások illusztrálták az előadást, melynek központjában a férfi és a női jellegek megkülönböztetése állt. Példákat hallhattunk Weöres Sándor verseiből a nemi szerepekhez köthető szimbólumokról. A második szakaszt Fébert Zsófia, magyar–történelem szakos középiskolai tanár zárta Rémálomba ringató mesék – Gyermekeinket fenyegető erőszak a mesékben című előadásával. Az elmúlt két évtizedben jelentős mennyiségi javulás következett be a médiában és a könyvpiacon, természetesen ez a gyermekeknek szánt műsorok és könyvek terén is megmutatkozott. Az erőszakos tartalmak közvetítése nem számít manapság újdonságnak, de az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy mégis lépni kell, hiszen már a mesekönyvek világába is begyűrűztek a rémségek. Nem a klasszikus mesékben megjelenő erőszakos cselekedetekről van szó – hiszen az általuk kiváltott feszültségek feloldása a gyermek megfelelő lelki fejlődéséhez szükséges –, hanem az illusztrálásuk okozhat lelki sérüléseket. Ennek talán legmarkánsabb példája a Kékszakállú herceg történetet feldolgozó mesekönyv, melyben a halott feleségek véres hullái lógnak a padláson. Az előadó arra is rávilágított, hogy a „mai modern” mesék nem hordozzák a műfaji 189


kritériumokat, s laposabbnál laposabb, olykor pedig kifejezetten értelmetlen történetek is bekerülhetnek a mesekönyvekbe. A diskurzus után a konferencia záró szakaszát Farkas Szilárd, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskolájának hallgatója, egy kaposvári középiskola tanára kezdte. Az előadásának címe Bizalmatlanság a közoktatásban – Problémák, okok, következmények. A bizalmatlanság társadalmi jelenségének problematikáját az előadó az iskolán belül vizsgálta olyan fogalmak mentén, mint az önbizalom, a kompetencia, a tolerancia, a hitelesség, a pedagógus-szerepek, az empátia és az etika. A bizalomvesztés általános jelensége így az iskolában is tetten érhető lett. A legmeghatározóbb helyen, a tanár– diák viszonyban már megfigyelhető. Az előadó kitért ennek negatív hatásaira, de arra is felhívta a figyelmet, hogyan lehet tenni a bizalmatlanság ellen, helyre állítani a bizalom légkörét. Wirth Gabriella, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója a Bizalom az iskolában – Esettanulmányok ismertetése című előadásában olyan konkrét eseteket tárt elénk, amelyek a bizalommal való visszaélés kategóriáját képezik. Ezeket az eseteket a tanár–diák viszonyában vizsgálta. A tanári kódexek „előírásai”, a tanárokkal szembeni elvárások, valamint a tanárok saját elképzelései sem valósulnak meg legtöbbször az iskolai gyakorlatban. Ennek kapcsán hívta fel a figyelmet a tanári titoktartás következményeire, valamint arra, miként lehetne hasznosítani az esettanulmányokat a tanárképzésben. Ezt követően Bécsi Zsófia, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola hallgatója A bizalmatlansági hálózat az iskolában című előadásában rávilágított arra, hogy az az ideális állapot, mely a tanár– diák–szülő közötti bizalmi kapcsolat meglétét jelenti, a mai Magyarországon nagyon ritka. Az a bizalmi hálózat, amely az iskolai élet szereplői között az egymásrautaltságból is következne, eltűnni látszik, átadva helyét a bizalmatlansági hálózatnak. Az előadó beszámolt arról, hogy a diákok között végzett felmérés során világossá vált, hogy a diákok a tanár személyét nem egy egységként kezelik, ugyanis különválasztják benne a szakmaiság iránti és az emberség iránti bizalmat. Galambos Attila, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar hallgatója az Autonómiára és szabadságra nevelés – A globális problémák iránti érzékenyítés a közoktatásban című előadásában a „globális nevelés” fontosságára hívta fel a hallgatóság figyelmét. Ennek célja a fiatalok felkészítése a globalizációs folyamatok hatásaira, hogy érzékennyé váljanak a világban megjelenő és feldolgozható problémák iránt, s hogy részt vegyenek ezek megoldásában. A globális problémák vázolása után a hallgatóság olyan terepmunkák eredményeivel ismerkedhetett meg, melyek a diákok szegénységhez, illetve ennek a leküzdéséhez való viszonyulásukra, hozzáállásukra kereste a választ. 190


A konferencia záró előadását Krajnik Szabolcs, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola hallgatója, a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának oktatója a Bizalom a felsőoktatásban, bizalom a gépekben címmel tartott előadást. Mint az elektronikus ábrázolás szaktanára hallgatóinak egy csoportját vizsgálta a bizalommal kapcsolatban. Elemezte a tanulóknak az iskolaválasztáshoz kötődő bizalmi típusait az előképzettség és a szakmai érdeklődés befolyása szempontjából, továbbá azt, hogy az intézménybe fektetett bizalom mennyire befolyásolta a pályaválasztásukat és a pályaorientációjukat, mennyire érintette meg őket az oktatókkal, tárgyakkal kapcsolatos bizalmi szint, egészen odáig vezetve a gondolatot, hogy van-e a hallgatóknak bizalmuk saját magukban, egy kreatív tervezés elnevezésű órán a gépekben és a programokban, amelyekkel dolgoznak. A kétnapos rendezvény során az előadások között alkalom nyílt a vitás kérdésekről beszélni, hozzászólásokat tenni. Ezzel megvalósult a szervezők célja, hogy egy olyan szakmai találkozót rendezzenek, amelyen az érdeklődők – nemcsak az előadók, hanem a szélesebb körből érkező publikum, köztük nagy számban egyetemi hallgatók – a bizalommal kapcsolatos kérdésekben eligazítást kapjanak hiteles szakemberektől, tapasztalt kutatóktól és oktatóktól.

191

Bécsi Zs. Fébert Zs.: BIZALOM A GAZDASÁGBAN

Recommend Documents