SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA VI.
év-kör-kép Ünnepek és hétköznapok
Szentendre 2011
Skanzen füzetek
Skanzen füzetek
SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA FÜZETEK VI.
ÉV-KÖR-KÉP Ünnepek és hétköznapok
Szöveg: dr. Csonka-Takács Eszter Múzeumpedagógia: Kustánné Hegyi Füstös Ilona Sorozatszerkesztő: dr. Cseri Miklós - Csesznák Éva - Horváth Anita Lektorálta: Lázár Enikő, Pankovics Ágnes Olvasószerkesztő: Barta Adrienn Fotó: Deim Péter, Kustánné Hegyi Füstös Ilona. Az archív felvételek a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből származnak. Rajz: Szakács Nikoletta, Sabján Tibor (†) Betű tipográfiák: Hegyi Füstös László (†) – 1990, átváltozó RAJZ-OK - Tipolexikon Skanzen Örökség Iskola TÁMOP 3.2.11/10-1/KMR/2010-0014
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum fenntartója: ISBN: 978-615-5123-07-8 Kiadja: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós főigazgató Grafika: Dogfish Stúdió Kft. Nyomdai munkálatok: Gelbert ECOprint Kft. Budapest Felelős vezető: Fülöp József
Kedves Pedagógus Kolléga! Mai, megváltozott világrendünkben különösen nehéz a fiatalok felé azt a „rendet” közvetítenünk, amit valaha maga az életforma határozott meg, és ami meghatározója lehetne mai életünknek is, ha a körülmények engednék. A „modernizáció” következtében a munka és a pihenés, a kötelesség és a jog, az egyén és a közösség kapcsolata más hangsúlyt kapott. Az érzelmek, emberi viszonylatok anyagi javakkal történő kiváltása vált uralkodóvá. Ha meg szeretnénk láttatni tanítványainkkal azt a „titkot”, amitől újra mélyebb érzelmi kötelékekben élhetnek egymással, családjukkal, embertársaikkal, rá kell világítanunk az ünnep lényegére. A paraszti közösségekben az ünnepi alkalmaknak megvolt a maguk helye, ideje és szerepe. Manapság más az életünk ritmusa, de a feltöltődést és boldogságforrást hordozó ünnep hétköznapoktól való megkülönböztetése állandó igényünk, még ha nem is ismerjük el. Ahhoz, hogy a fiatalok az ÜNNEP valós tartalmát saját életük részévé tegyék, szükséges a MUNKA fogalmának, a munkamegosztásnak az értelmezése is. Egyik sincs a másik nélkül, ezért a köztük lévő egyensúlyt tudatosan meg kell teremtenünk. A paraszti élet rendjét az évkörnek megfelelően, de a tanévhez igazodva évszakról-évszakra követhetjük nyomon a szokások, a tevékenységek, a munkaalkalmak és ünnepek tükrében úgy, hogy a régi válaszok mai kérdéseinkre is megfelelnek. A 10-14 éves korosztálynak szánt programcsomag épít a gyerekek már meglévő tudására, ugyanakkor a múzeum hiteles tárgyi környezetében, az évszakokhoz kapcsolódó dramatikus játékok közben, új ismereteket is nyújt. A játékos tapasztalatszerzés ez esetben kiváltja a kutatómunkát a múzeumban.
A KIADVÁNY FELÉPÍTÉSE Témacsoportok – elméleti háttérismeretek
I. Ünnepek, hétköznapok – a paraszti életritmus és időszámítás, az önellátó gazdálkodás, az ünnepek belső ritmusa, az ünneplés mai formái II. Ősz – betakarítás, a szüret – pásztorelszámoltatás – Halottak napja III. Tél – Ádvent – disznótor – Karácsony – Vízkereszt – farsangfarki mulatságok – a fonó IV. Tavasz – mágikus cselekedetek és jóslások – a pásztorkodás – népszokások Húsvétkor és Pünkösdkor Bármelyik évszakhoz kapcsolódó témacsoportot választ-
ják is, a felkészüléskor szükséges az „Ünnepek, hétköznapok” gondolatkörét is körüljárni. A telet két részre osztva fejtjük ki. A feldolgozás munkaformái mindhárom témában
1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 2. Dramatikus játék a múzeumban 3. Feldolgozás az iskolában, alkotás A feladatok megoldása a múzeum honlapjáról letölthető. Letölthető dokumentumok jegyzéke
www.skanzen.hu/pedagógusvagyok/segédanyagok/évkörkép
JELMAGYARÁZAT Tudod-e?
A megértés szempontjából lényegesnek tartott szövegrészek vagy érdekességek kiemelése. Te mit gondolsz?
A mai viszonyokkal összevető, gondolatébresztő kérdések, állítások. Forráselemzés
Korabeli leírások, személyes visszaemlékezések, statisztikai adatok feldolgozása. Jegyzetelj!
A látottak szöveges összefoglalása, jegyzet készítése. kupaktanács
A múzeumi kiállításban látottak közös megbeszélése, vélemények ütköztetése. Adathalászat
Keresés az interneten. Figyeld meg!
A múzeum kiállításaiban szereplő ismeretanyag feldolgozása. NÉZZ UTÁNA!
Ajánlott, egyéni gyűjtőmunka.
5
I. „LEGJOBB GAZDA AZ IDŐ…” Kulcsfogalmak: idő, önellátás, paraszti munka, az ünnep ritmusa, az ünnep tartalma
„Az esztendő a legkerekebb időegység. A tavaszi újulásban, a nyári érettségben, a téli nyugalomban a természet körforgása nyilvánul meg. Ez határozza meg az ember életét és munkáját.” (Bálint Sándor) Hagyományos paraszti életritmus és időszámítás A hagyományos paraszti életmód alapja az idő körforgása volt. Ez határozta meg az élet ritmusát, a hétköznapokat, a munka rendjét, a pihenést, a tevékenységek formáját. Ma elsősorban a naptári évhez igazodunk, a hagyományos időszámítást viszont a négy évszak váltakozása határozta meg. Gondoljunk arra, hogy egészen más feltételek között éltek a vidéki emberek még 100 évvel ezelőtt is (pl. nem volt elektromos világítás). A nappalok és éjszakák váltakozása, a világos és sötét órák száma befolyásolta a napi munka rendjét: mivel télen rövidek a nappalok, ezért hamar tértek nyugovóra, nyáron pedig a Nappal együtt korán keltek. „Aki nem dolgozik, ne is egyék!“ – Az önellátó gazdálkodás Ma már azt is nehezen tudjuk elképzelni, hogy például kenyeret, tejet, kolbászt vagy éppen lepedőt és inget nem a boltban vásároltak, hanem mindenki maga termelte meg az ennivalóját, maga készítette a ruházatát. Az ételnek való alapanyagokat a szántóföldeken, a konyhakertben, a gyümölcsösben termelték meg, a ház körül pedig állatokat tartottak. A háztartásokban nem volt se hűtőszekrény, se hűtőláda. Ügyesen be kellett osztani a napi, heti adag ételt, például kenyeret csak hetente egyszer sütöttek, és a tartósításnak is sokféle fortélyát ismerték (pl. savanyítás, szárítás, füstölés). Miután mindez nagy munkával járt, a munka rendjét jól meg kellett tervezni. „Mindent a maga idejében.“ Az évszakok váltakozása meghatározta, hogy mely munkafolyamatot mikor kellett elvégezni. A tavasz az előkészítés (szántás, vetés, ültetés, palántázás), majd a növelés és gondozás időszaka. A nyár és az ősz eleje a betakarításé. Minden élelmet és alapanyagot ekkor hordtak be a földekről, kertekből, hegyekről, vizekről. Az ősz vége és a tél az elraktározás, a feldolgozás ideje. Így tehát a gazdasági év ritmusa határozta meg az életmódot: egy éven belül változott, hogy mennyi munka és mennyi pihenési lehetőség adódott. „Munka után édes a nyugalom.“ – Az ünnepek belső ritmusa
Szántás 6
A dolgos napokat azonban néha (hetente egyszer, vasárnap mindenképpen) felváltotta az ünnepnap. Munka és pihenés, hétköznap és ünnep határozottan elvált egymástól. Emellett minden ünnepi alkalomnak megvolt a maga menete: a készülődés szakasza (testi-lelki felkészülés, a környezet előkészítése), a kiteljesedés, tetőpont (befelé fordulás, szertartások, meghittség) és a levezető szakasz (közös étkezés, mulatság).
Az élet ritmusára az egyházi év ünnepei is hatottak. A legnagyobb egyházi ünnepeket és a mulatságok (farsang, lakodalmak) idejét meghatározták a húsvétot és a karácsonyt megelőző böjti időszakok. A pirosbetűs – vasárnap és keresztény szentekhez fűződő – napok ünnepi idejét a kalendáriumokban olvashatták, a kötelező dologtiltó napok betartása pedig íratlan szabály volt. Aki ezeket megszegte, azt a közösség megszólta, figyelmeztette vagy büntette. Az ünneplések sorában fontos eseményt jelentett a nagy, közös munkákat lezáró ünnep és mulatság: aratókoszorús felvonulás, szüreti bál, disznótor. Ezek mellett jelentősek voltak az egyén életét érintő emberi életfordulók rítusai* (pl. keresztelő, lakodalom) is. A városiasodás és a falusi közösségek felbomlásával megváltozott az életmód és átalakultak az ünnepi alkalmak. Az egyén került a középpontba a közösség helyett, ezért nagyobb szerepet kapnak ma a szűk családi körben tartott születés- és névnapok, vagy a személyhez kötődő kiemelt események. A közösségi ünnepek színhelyévé a különféle intézmények – óvoda, iskola, munkahely – váltak.
Családi ünnep (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
„Könnyebb ünnepet szabni, mint megtartani.“ – Az idő tagolása, az ünneplés mai formái
Mai életünket, napjainkat a természet változása kevésbé határozza meg. Téli estén, sötétedés után világítás mellett közlekedhetünk az utcán, korcsolyázhatunk, olvashatunk, főzhetünk. Nyáron is, télen is ehetünk szinte bármit: a zöldség megterem a fóliasátorban, a gyümölcsöt elhozzák távoli országokból vagy kivehetjük a fagyasztóból. A boltban minden ruhát és ételt megkapunk. A napi élelem megléte már nem attól függ, hogy milyen volt az időjárás, elfagyott vagy elrohadt a termés, elhullott az állat valamilyen betegségben, vagy éppen a medve vagy farkas vitte el az udvarból.
Te mit gondolsz? A Te életedet befolyásolja-e, ha a gabonát elveri a jég, vagy ha a villanyvezetéket letépi a vihar? A vidéki élet is sokat változott, miközben a modern eszközök mindenhol elterjedtek. Az egy helyen lakóknak sokféle a vallásuk, nyelvük, életmódjuk. Ezzel egyidőben átalakult az ünnepek tartalma is. A vallásosság, a rítusok helyett nagyobb hangsúlyt kapnak a külsőségek, mint például a díszítés vagy az öltözék, és az ünnep elmaradhatatlan kelléke lett az ajándék. Ez manapság egyre drágább, pompásabb, és kiválasztásában meghatározó lett a reklám szerepe.
RÍtus: olyan cselekedet vagy cselekedetek sora, amihez vallásos tartalmú képzetek tapadnak, és ami rendszerint hagyományok által előírt formában kerül kifejezésre. 7
I.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 1. Készíts napirendet! Írd le egy hétköznapodat, amikor iskolába jársz! Vázold fel egy vasárnapodat is! időpont
hétköznapi időtöltés
időpont vasárnapi időtöltés
2. Számold ki, hány órát töltöttél munkával (pl.tanulással), hány órát fordítottál pihenésre (pl. játék, alvás)! Hétköznap: Mire fordítottál több időt hétköznap?
Vasárnap: Vasárnap:
Mikor pihensz többet? 3. Van-e olyan családtagod, aki vasárnap is dolgozik? Miért? 4. Mivel váltanád ki a kényelmeteket szolgáló elektromos berendezéseket, ha egy hétig nem volna áram? Írd le praktikus javaslataidat! VILÁGÍTÁS FÛTÉS HÛTŐSZEKRÉNY TELEVÍZIÓ VILLANYTÛZHELY MOSÓGÉP PORSZÍVÓ SZÁMÍTÓGÉP MOBILTELEFON 8
5. Keress piros betűs ünnepeket a naptárban, amelyek nem vasárnapra esnek!
6. Az alábbi listából húzd alá azt a rítust, amit Te is évről-évre megismételsz, majd kösd össze a megfelelő évszak nevével! farsangi maskarába bújsz böjtölsz májusfát állítasz hímes tojást készítesz (ha lány vagy) locsolkodni mész (ha fiú vagy) húsvét után komatálat küldesz karácsonyfát díszítesz ajándékot készítesz kiteszed a cipődet az ablakba a Mikulásnak töklámpással ijesztgetsz Luca napján nem varrsz karácsony estéjén gyertyát gyújtasz szilveszterkor nagy zajt keltesz
ŐSZ TÉL TAVASZ NYÁR
7. Mit, kivel ünnepelsz? Kösd össze az alábbi három négyzetet az odaillő alkalmakkal! születésnap, névnap, március 15., karácsony, húsvét, anyák napja, pedagógusnap, családdal
barátokkal
iskolában
Madarak-fák napja, a Víz világnapja, Mikulás, ballagás, keresztelő, lakodalom 8. Olvasd el az alábbi részletet! Egy mondatban ismertesd a szituációt! „Tutajos már ötödször akarta mondani, hogy mindez csodálatosan szép, de minek mondja? Hiszen látja Matula is, és látja Jóska bácsi is. Szép! De minek ezt mondani? Ha nem éreznék, hogy szép, másról beszélnének. De nem szólnak, mert az ő nehéz, munkás életükben is ünnep a Szép, és annál nagyobb ünnep, minél szótlanabb.“ (Fekete István: Tüskevár)
Írj példát a saját életedből hasonló alkalmakra!
9
I.2. Feldolgozás az iskolában, alkotás Téka Mutassátok be egymásnak egy családi esemény hagyományait az alábbi kérdések alapján! - Viseltek-e ünneplő ruhát? - Milyen ételt fogyasztotok? - Hogyan díszítitek fel a lakást? - Mi az ajándékozás hagyománya? Hagyományteremtés Beszéljétek meg, hogy az osztályközösségnek van-e olyan közös tevékenysége, amit évről-évre megismételtek! (Kirándulás, osztálybuli stb.). Dokumentáljátok időről-időre fotóval, rajzzal, riporttal ezeket az eseményeket, amelyek nagy élményt jelentenek számotokra! Az év végén felidézhetitek, mi is történt veletek. Figyelmesség Figyelj oda osztálytársaidra, barátaidra! Köszöntsd fel őket – legalább szóban – a névnapjukon, születésnapjukon! Szerezz örömet: legyen az egy kedves mondat, egy alma, egy jó hír, vagy egy pár szál virág!
Születésnap a Múzeumban 10
Ünnepre készülünk Vezess elektronikus naplót! Nyiss a számítógépedben egy olyan mappát, amibe évszakonként bejegyezheted az ötleteidet, amelyek majd színesebbé teszik az adott ünnepet! Azt is lejegyezheted, ezek hogyan valósultak meg, mi volt az, amitől jól érezted magad, jó kedved volt, és azokat is, amikor nem sikerült valami. Ha szükségét érzed, alkalmanként mutasd meg barátodnak, testvérednek vagy szüleidnek is! A Skanzen honlapjáról letölthető segédanyagok jegyzéke
• A feladatok megoldása • Keresztrejtvény • Kérdezd meg a nagyit! – gyűjtési kérdőív – ünnepkörök
Ajánlott irodalom Bálint Sándor
1977
Ünnepi kalendárium I-II. Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója. Budapest
II. „TELI PINCE, TELI KAMRA” Kulcsfogalmak: betakarítás, szüret, tartósítás, kukoricafosztó, tollfosztó
„Arattam, arattam, kévét is kötöttem” A gazdasági év legfontosabb szakasza a nyár és az ősz eleje. A megfelelő tavaszi előkészítés után legfőképpen az időjáráson múlt, milyen lett a termés. Nem jött-e fagy a virágzó fákra, nagy eső az érett gabonára vagy jégverés a gyümölcsre, a megnövekedett zöldségfélékre és a szőlőre. Vajon férgek, lisztharmat vagy más kártevők nem tizedelték-e meg a szépen gondozott termést? Nyáron megkezdődött a nagy betakarítás, ami őszig tartott. A legjelentősebb, egész közösséget megmozgató munka az aratás* és a szénakaszálás* volt. Fontosnak tartották, hogy mindent a maga idejében gyűjtsenek be, a munkákat megfelelő időjárási körülmények segítsék és, hogy minden egyes kalászt, minden szem gyümölcsöt behordjanak, mielőtt az első talajmenti fagy bekövetkezik. Hazafelé
Ősz derekára megteltek a kamrák, a pincék és a padlások. A nyár tehát sok munkával telt, pihenésre, ünneplésre nemigen maradt idő, ezért nem is bővelkedik szokásokban gazdag jeles napokban, ünnepekben. „Ez az áldott bor, ki minden nap forr…” Az ősz legjelentősebb közösségi munkaalkalma a szüret volt, melyet a nyári, közös munkákhoz hasonlóan kalákában*, egymást kölcsönösen segítve végeztek. Mint minden nagy munkát, az aratást és a szüretet is táncos mulatsággal, bállal zárták. Így vált ünneppé a munka lezárása, és eljöhetett végre a kevésbé megerőltető feladatok és a pihenés időszaka.
Szüreti koszorú
Miután minden bekerült a szabad ég alól az udvarokba, a gazdasági épületekbe, megkezdődhetett az alapanyagok feldolgozása: az ételek télire való elkészítése, tartósítása (befőzés, savanyítás, szárítás, aszalás), és a ruhának való kender és len előkészítése a téli szövésre.
Aratás: a gabona betakarítása, az egész közösséget megmozgató, együtt végzett munka. Történhetett sarló vagy kasza segítségével. A sarlóval történő aratás többnyire asszonyi munka volt, de a 19. század végére háttérbe szorult. A helyét a korábban csak a fű levágására szolgáló kasza vette át, ezt már férfiak használták. Szénakaszálás: a kaszálás a paraszti munkák legfontosabbjai közé tartozik. A széna a szárított zöldtakarmány, mely elsősorban a háziállatok tápláléka volt. Főként a téli időszakra gyűjtötték be, amikor az állatok az istállóban tartózkodtak. Szénatartókban vagy az istálló padlásán tárolták. Kaláka: olyan társasmunka, amikor a közösség tagjai, csoportjai egymásnak kölcsönösségi alapon, szívességből segítenek, főleg nagy munkák (kaszálás, házépítés) esetén. Nagyobb társaságban, szórakozással kiegészítve dolgoznak ilyenkor. 11
Számos kisebb lélegzetű közös munkára is sor került: a tollfosztást és a kukoricafosztást meséléssel, énekléssel tették vidámabbá. Ezek az összejövetelek alkalmat adtak baráti, családi együttlétre, sok játékra, és a fiatalok közötti ismerkedésre is. A farsangon kívül ekkor kerülhetett sor a lakodalmak megtartására is.
Kukoricababák
Szüreti mulatság (Néprajzi Múzeum)
Ahogy egyre hidegebbre fordult az idő, és a dér már megcsípte a füvet, meg kellett kezdeni az őszi szántás és vetés munkálatait, hogy a hó alatt pihenő magok tavasszal újult erővel kizöldüljenek majd. „…de már ősszel, számadáskor, az az ember, ki beszámol.” Az őszi időszak legjelentősebb gazdasági eseménye az állatok legelőről való behajtása volt. A pásztorok munkája az elszámoltatással véget ért. E jeles napok (Vendel vagy Dömötör) nagy mulatságra is okot adtak: a pásztorokat megvendégelték a gazdák, és gyakran tartottak búcsút* vagy állatvásárt is. „Gyújtottam gyertyát…”
Pál István, pásztorfurulyás és dudás
Az ősz az elmúlást jelenti a természetben, ezért a katolikus mindenszentekkor* és másnap a halottak napján emlékeznek az emberek elhunyt hozzátartozóikra. Ilyenkor a község szegényeinek ételadományt, úgynevezett alamizsnát* osztottak, emellett rendbe tették a sírokat, és gyertyát gyújtottak a már nem élő szeretteik emlékére. A halottak napja hetében (halottak hete) tilalom vonatkozott bizonyos munkákra, a mulatságokra, sőt lakodalmakat sem tarthattak ekkor. Olvasd el az alábbi bejegyzéseket, amelyeket egy kéziratos bukovinai székely Halottas énekeskönyvben talált Zsók Béla! Mit gondolhatott az életről és a halálról az, aki beleírta?
„Amilyen az életed, olyan lesz az ítéleted.” „Ifjak készüljetek, vének készen legyetek.“ „Isten félelmével jár Isten áldása, anélkül haszontalan ember fáradsága.“ Gyertyák Tollfosztás: kalákában végzett munka, melynek során a toll „száráról” kézzel lehúzzák a libatoll puha részét. Csak nők vehettek részt rajta, a legények látogatása pedig tréfálkozással, hagyományos alakoskodással, felfordulással járt. Búcsú: a falu templomának ünnepe, tehát annak a szentnek a napja, akinek tiszteletére a templomot felszentelték. Magyarországon a legtöbb templomi búcsút a termés betakarítása utáni hónapokra tették. Mindenszentek – November 1.: eredetileg azoknak a halott lelkeknek, szenteknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. Egyházi ünnep, melyhez a halottakra való emlékezés szokása kapcsolódik. Alamizsna: adomány vagy egyéb jócselekedet, mellyel felebarátunk szükségén enyhítünk. A halottak hetében szimbolikusan az elhunyt lelkek üdvösségéért, tiszteletük miatt osztják, főleg szegény embereknek. 12
II.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 1. Az alábbi őszi termések közül melyiket hogyan tartósítjuk manapság? Kösd össze a tartósítási módokkal a megfelelő termést! (Egy terméshez több mód is tartozhat.) krumpli
savanyítással
alma
konzervben
hagyma
aszalással (szárítással)
szilva
homokban
sárgarépa
befőzéssel
káposzta
pincében
mirelit formájában (fagyasztva)
Savanyúság
2. Mit tudsz kezdeni az alábbi, nem „tökéletes“ terményekkel ahhoz, hogy eltarthatók legyenek?
fonnyadt répa hibás krumpli kukacos alma kemény barack hullott szilva 3. Egészítsd ki értelemszerűen a KALÁKA szó magyarázatát az alábbi szavak felhasználásával! baráti rokoni
társasmunkák segítenek
kelet-magyarországi
A kaláka főként Erdélyben és a vele határos
visszahívás
egyike. Vagy
A legismertebb egymásnak. A kölcsönösségnek a
részeken használatos kifejezés. vagy
alapon
révén nagy szerepe volt.
13
Azokat a kis közösségeket, amelyekben több ember együtt végez (végzett) egy munkát vagy tevékenységet, különböző módon nevezték el.
4. Értelmezd az alábbi elnevezéseket, és keress példát rájuk a saját vagy szüleid életéből!
Rezesbanda
banda
brigád
egyesület
klub
szakkör
munkacsapat
dandár
osztály
sportkör
csapat
munkaközösség
szövetség
Karikázd be azt, amelyik még ma is létezik! 5. Te milyen hasonló közösség(ek)nek vagy a tagja?
Kaláka
6. A közmondások elejét kösd össze a megfelelő tagmondatokkal!
„Ősszel porba, „Ha kenyér van, „Ki, mint vet, „Annyit ér „Elfogy
mint halottnak a csók.” tavasszal sárba kell vetni.” mint a gyertyaszál.“ úgy arat.” minden van.”
7. Gyűjts őszi munkákhoz kapcsolódó mondókákat, szólásokat, közmondásokat, dalokat, játékokat!
8. Milyen bálokat rendeznek manapság ősszel az iskolátokban és a környéketeken? Az iskolai élethez kapcsolódóan: Az őszi betakarításhoz kapcsolódóan: 14
II.2. Feldolgozás az iskolában, alkotás 1. Nagymama lekvárja Készítsetek közösen az iskola konyhájában különféle gyümölcsökből lekvárt, befőttet, zöldségekből csalamádét, egyéb savanyúságot! Találjátok ki, hogyan tartósíthattok még terményeket!
5. Vásár Rendezzetek vásárt! Ez lehet bolhapiac is. Keressetek vásári kikiáltó rigmusokat vagy dalokat! Ezek mintájára Ti is írjatok rövid versikéket, amiket hangosan „csujogatva” közhírré tehettek majd a vásáron!
2. Játék Előzetes gyűjtéseiteket felhasználva tartsatok egy őszi ügyességi játékdélutánt! A szabályokat közösen találjátok ki!
A Skanzen honlapjáról letölthető segédanyagok
• Szüreti játékok • Vásári játék forgatókönyve • Savanyítási praktikák
3. Kaláka Szervezzetek őszi iskolai kalákát! Találjatok ki olyan tevékenységeket, amit együtt könnyebben elvégezhettek (pl. papírgyűjtés, iskolaudvar rendbetétele)! 4. Csináld magad! Készítsetek sajátkezűleg vásári portékákat, vonjátok be a többi osztályt is! Javaslat vásári portékákra: • őszi termésekből kabala-figurák (gesztenyéből, dísztökből, dióból) • töklámpások (nem a Halloween miatt, hanem mert a magyar falvakban is készítettek ilyen lámpásokat egymás riogatására az emberek) • levél-lenyomatokból vagy préselt őszi levelekből képek • öntött vagy mártott gyertyák • ötletes gyertyatartók, lámpások
Pünkösdi vásár a Múzeumban 15
III. „ANDRÁS ZÁRJA A HEGEDÛT” Kulcsfogalmak: advent időszaka, disznóölés, mágikus cselekedetek, karácsonyi dramatikus szokások
ADVENT Az advent* az egyházi év kezdeteként az igazi tél beköszöntét is jelenti. Az András naphoz legközelebb álló vasárnappal kezdődik, ami egyben a Jézus születésének tartott, december 24-ét megelőző negyedik vasárnap is. (Advent első napja nem kötött, november 27. és december 3. között mozog). Advent „eljövetelt” jelent, azaz Jézus születésére való várakozást, készülődést. Ez a négy hét a húsvéti nagyböjthöz hasonlóan számos tilalmat tartalmazott, de ugyanakkor az egyik leggazdagabb jósló, mágikus cselekedetekkel* kísért időszak is volt. Disznóölő Szent András“ – nemcsak a mulatságok idejének zárója, hanem az egyik legfontosabb gazdasági tevékenység, a disznóvágások kezdő napja is volt. A kenyéren és a boron kívül a hús jelentette a legalapvetőbb táplálékot. A disznóölés olyan társas munka, mely fontos része volt az önellátó életmódnak, hiszen egészen nyár elejéig biztosította az étkezés alapanyagait. A tartósítás által a húsétel fogyaszthatóvá vált egészen tavaszig. A munka végét vidám, közös étkezéssel, a disznótorral zárták le.
A disznó bontása
Az emberek, állatok behúzódtak, így több idő maradt a családi együttlétre, a közös munkák révén a társas összejövetelekre. Ma is tapasztalhatjuk, hogy a téli nappalok egyre rövidebbek, korábban kezd sötétedni, ezért a ház körüli Kolbász munkák nagy részét még világosban tanácsos befejeznünk. Az elektromos világítás elterjedését megelőzően az emberek a fűtött házban, gyertyafény vagy petróleumlámpa mellett dolgozgattak, miközben beszélgettek, meséltek, énekeltek, így múlatták az időt.
Te mit gondolsz? Milyen munkát tudnál otthon végezni gyertyafénynél? „Luca-Luca kitty-kotty, nénémasszony litty-lotty…” A tél eleji időszakot gazdagon tarkítják jeles napok, melyeknek nagy része egyben termény-, idő-, és férjjóslásra is alkalmas (András, Luca, Borbála). Számos naphoz azonban az analógiás (hasonlóságon alapuló) mágia* gyakorlata is kapcsolódik: a következő évi egészséget, bő termést vagy a gazdagságot szándékozták ezekkel befolyásolni. Advent: a karácsonyra, Jézus (a fény) megszületésére való előkészületek ideje, az András naphoz (november 30.) legközelebb eső vasárnappal kezdődik. Mágikus cselekedetek: mozdulattal, szóval, tárgyakkal kísért hiedelemhátterű cselekmények. Az is annak számít, ha valamit meghatározott időben és céllal tudatosan nem csináltak (pl. tiltott munka meghatározott napokon). Ezek a tabuk. Analógiás (hasonlóságon alapuló) mágia: alapelve a „hasonló hasonlót hoz létre“ gondolat; úgy vélik, valamiféle cél eléréséhez elegendő az eredeti cselekvés utánzása (pl. valaminek az elmulasztásához visszafelé számolni). 16
Luca napján nem volt szabad varrni, nehogy „bevarrják a tyúk fenekét”, vagyis nehogy elmaradjon a tojásszaporulat, ami nagyon fontos tápláléknak számított. A házról-házra járó lucázók jókívánságaikban is a bőséget, a termékenységet fogalmazták meg: „Annyi csibéjük legyen, mint égen a csillag, réten a fűszál! Annyi kolbászuk legyen, hogy kerítést lehessen belőle fonni!” Borbála napon egy gyümölcsfa ágát levágták, majd a szobában vízbe tették. Ha karácsonyra kivirágzott, az eladósorban lévő lány úgy hitte, hogy a következő évben férjhez megy.Luca napján egy cserépbe búzát ültettek, ami karácsonyra kihajtott, és ha jól besűrűsödött és megnőtt, jó termés ígérkezett a következő esztendőre. Ezt hívjuk lucabúzának. „Halljátok, új hírt mondok....“
Betlehemesek (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
Az időszak legjelentősebb eseménye a karácsony. Ahogy az adventi rákészülés, úgy a karácsonyi ünnepkör is hosszabb időszakot takar. Egészen pontosan 12 napból áll, december 25-től január 6-ig, Vízkeresztig tart. Szinte minden napra jutott Krisztus születését dicsőítő (betlehemezés, kántálás) vagy jókívánságokat tolmácsoló, egészségvarázsló (regölés, aprószentekelés, harsogtatás), illetve névnapköszöntő (János, István) házaló szokás. A karácsony Jézus születésére való emlékezés ünnepe, melyet számos szimbolikus tárgy és cselekedet kísért. Az ünnep középpontjában eredetileg nem az ajándékozás és a karácsonyfaállítás, hanem a bensőséges ünneplés állt, amit Jézus, a fény eljövetele miatt tartottak. A karácsonyfa elődje a „termőág“, máshol a „világabroncs“ volt. Karácsony vigíliája* családi körben, meghatározott étkezési renddel járt. A böjtös vacsorán jelképes jelentéssel bíró mézet, diót, fokhagymát, almát és főleg mákos gubát vagy valamilyen sült tésztafélét fogyasztottak. Az utána következő napokat a faluban nagy jövés-menés, vendégeskedés és sokféle énekes szokás jellemezte.
A karácsonyi asztalra terített ünnepi abrosz különleges jelentéssel bírt. A rajta összegyűlt morzsát (karácsonyi morzsa*) nem dobták ki, hanem belekeverték az állatok takarmányába, hogy megóvja őket a betegségtől. Magát az abroszt pedig a búza vetésekor „vetőabrosznak” használták, hogy áldásos legyen a termés, „szapora legyen a búza”.
Karácsonyi asztal
Az év végét még 100 éve is csöndesebben ünnepelték, mint ma szoktuk. Szokások és hiedelmek szempontjából az újév első napja volt igazán jelentős, mert úgy tartották, hogy az aznapi tevékenységek, látogatók meghatározzák az egész év kimenetelét. A karácsonyi időszakot Vízkereszt, Jézus megkeresztelésének emléknapja zárja. Ekkor tartották a háromkirályjárást* és a házszentelést, de egyben az ünnepi pihenőnapok, vendégeskedések végét is ez jelentette. Te mit gondolsz? Szoktál-e az év első napján fogadalmat tenni az új évre?
Háromkirályok (Néprajzi Múzeum)
Karácsony vigiliája: december 24., karácsony előestéje, böjtje. Karácsonyi morzsa: a karácsonyi asztal tartozékaként jelentős volt a szerepe különféle mágikus eljárásokban, elsősorban emberi vagy állati betegségek füstöléssel való gyógyítására, a gazdaság termékenységének növelésére. Háromkirályjárás: általában Vízkeresztkor a bibliai háromkirályokat megszemélyesítő alakoskodók, gyerekek, vagy csak lányok köszöntő felvonulása. 17
„Illik a tánc a farsangnak, minden rongya fityeg annak…” A gazdag adventi, karácsonyi időszak után, Vízkeresztet követően kezdődik a farsang* ideje, ami nem egy meghatározott napon, hanem a mozgó nagyböjt időpontjának kezdetével, húshagyókedden ér véget. Az ősszel megkezdett munkák folytatásaként, a hideg miatt még a házba kényszerülve, az emberek sok időt töltöttek a feldolgozás munkálataival. Az egyik legjellemzőbb társas munkaalkalom a fonó*. Egyik legnehezebb, sok munkafázisból álló folyamat része ez, amelynek során a kenderből, lenből vagy gyapjúból ruha lesz. A kézzel való fonás során lesz a szöszből fonal. Ez sokáig tart és igen fárasztó is, ezért a lányok, asszonyok legtöbbször házaknál összegyűlve, közösen végezték egymást szóval tartva, szórakoztatva. A fonó a fiatalok legkötetlenebb társas együttléte. A nehéz munkát könnyebbé, vidámabbá varázsolta a sok játék, viccelődés, éneklés, és ha a legények is megjelentek, az incselkedés, udvarlás, és tánc.
Farsangi menet a Múzeumban
Maskarások (Néprajzi Múzeum)
A farsang időszaka emellett más vígasság, a lakodalom legfőbb ideje is. A farsangi események főleg az időszak végére, farsangfarkára* összpontosultak. Különböző vidékeken más és más alakoskodó szokások járták. A farsangi játékok célja a tél elűzése, a termékenység- és bőségvarázslás, az egészség egész évi biztosítása, és nem utolsósorban ételadományok gyűjtése volt. Legtöbbször házról-házra jártak, majd a nap végén összegyűlve nagy táncmulatság kíséretében elfogyasztották a kapott finomságokat. Ekkor a mulatozás, a bőséges lakomák jellemzőek, amelyek csúcspontja a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó időszak. A farsangi alakoskodás és mulatság a település egész népét megmozgatta, a társas együttlét egyik kedvelt formája volt.
Te mit gondolsz? Ma mit jelent a farsang az embereknek?
Busók
Maszkok
Farsang: vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak. Legjellemzőbb eseménye a maszkos, jelmezes alakoskodás. A bőség, a zenés-táncos mulatságok és a vígasság ideje. Lakodalmakat is főként ebben az időszakban tartottak. Fonó: valamelyik házban összegyűlve a lányok, asszonyok a farsang végéig itt fonták fonallá a szöszt. A kislányok fonóját „csipogónak“ is nevezték, máshol guzsalyas volt a neve. Farsangfarka: a farsang időszakának utolsó három napja, mely farsangvasárnaptól húshagyókeddig tart. Farsangi, alakoskodó szokásokban ez a leggazdagabb pár nap. (A mohácsi busójárás is ilyenkor van.) 18
III.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 1. Nézd meg a kalendáriumban, mikor vannak az alábbi jeles névnapok? András Borbála Luca Márton Katalin Miklós Milyen szokások, népi megfigyelések fűződnek ezekhez?
2. Voltál-e már disznóvágáson? Kösd össze az asszonyalakkal az asszonyi munkákat, a férfialakkal a férfimunkákat! pörzsölés
bélmosás mosogatás
felbontás
rizsfőzés
hurkatöltés töpörtyűsütés
abálás
húsdarálás
hússütés
3. A nyársdugás szokását disznóölésekre csoportosan járó gyerekek (főként fiúk) gyakorolták. Hogyan zajlott és mi volt célja?
4. Válaszd ki az alábbi tárgyak közül azt, amelyiket Luca naptól Karácsonyig készítettek el, hogy Szenteste éjjelén a tárgy „segítségével” meglássák a boszorkányt az éjféli misén! lucabúza lucapogácsa
lucaszéke
ucaing
lucasöprű
lucaszalma
Lucabúza 19
5. Mi a mai megfelelője az alábbi, hagyományos karácsonyfadíszeknek, jelképes tárgyaknak? Kösd ös�sze őket!
alma gyertya pattogatott kukorica papírfüzér gömb szaloncukor jégcsap
dió mézeskalács termőág karácsonyfa boa égősor Karácsonyfa díszek
A szentcsaládjárás is kedves karácsonyi adománygyűjtő szokás volt. A „betlehemi istállót a kis Jézussal” minden karácsonykor, szenteste másik szegényebb családhoz vitték, és egy hétig ott is hagyták. A falusiak így látszólag a Szent Családnak és a kis Jézusnak vitték ajándékaikat, valójában azonban a rászorult családnak. 6. Keress képeket az interneten az alábbi címszóval: „szegények karácsonya”! Milyen karácsonyt megelőző gyűjtésekről szereztél tudomást?
7. Miből állt az ünnepi menü ezelőtt kb. 100 évvel és ma? Válaszd ki az alábbi ételek közül!
Karácsonyi asztal
mákos guba, alma, töltött káposzta, sült hús, rántott hal, krumpli-saláta, halászlé, sült pulyka, korhelyleves, mézeskalács, mákos/diós patkó, húsleves, főtt hús, torma, mákos/diós kalács, lencse, malacsült
Kb. 100 évvel ezelőtt
december 24. Szenteste: december 31. - január 1. Szilveszter - Újév: A szilveszteri zajkeltésnek gonoszűző, rontáshárító szerepe volt. 8. Milyen zajkeltő eszközöket használtak régen?
9. Te milyen mai használati tárggyal tudnál nagy zajt csapni Szilveszterkor?
10. Ma melyek az újév köszöntésének látványos elemei?
20
Ma
11. Számolj! Mettől meddig tart a farsang a következő évben? „Elmúlott a rövid farsang, de mi azt nem bánjuk, Sirassák a lányok otthonmaradásuk, Kiknek a sok sírás miatt ráncos az orcájuk.” 12. ”Sej, haj fonóba, sok a lány valóba’...” Találd ki a magyarázat alapján, hogy a fonalon kívül mit szoktak még fonni? A fejünkön nő: A csikós ezt pattogtatja: Ünnepi sütemény: A házak udvarát veszi körül: Ha imádkozunk: 13. Székesfehérváron a 18. századtól jegyzik a farsangi szokásokat. A város céhei a hatóság engedélyével zenés felvonulásokat tartottak, ahol az egyes céhek kocsikon jelentek meg. Esti lakoma és tánc követte a felvonulást. A polgári lövészegylet 1833-as farsangjára meghívót küldtek: „Meghívólevél, mely által a szabad Királyi Székes-Fejérvár Városbeli Polg. Lövöldöző Társaság folyó Eszt. Januarius 20-ik, és februárius 6-kán a „fekete sas” czímű Vendégfogadó Táncz-Szobájában tartandó álorczás táncmulatságot adni elhatározván, az e Városi, és környékbeli minden rangú Nemességet Cs.Kir.Tiszti kart, és érdemes Polgárságot illő tisztelettel meghívja….” Fordítsd le mai nyelvre a fenti farsangi meghívó szövegét!
14. Milyen mai híres farsangi felvonulásokat, karneválokat rendeznek világszerte?
Farsangfarka a Múzeumban 21
Minden korban vágytak rá az emberek, különösen a fiatalok, hogy kilépjenek a mindennapi világból, s ha kis időre is, de álcázzák valódi énjüket, és a megszokottól eltérő külsőt öltsenek magukra. Ezt nem csak farsangkor, hanem egy ideig (néhány napig, hónapig, évig), életük bizonyos korszakában szükségesnek látták/ják kifejezni. 15. Kérdezd meg szüleidet, emlékeznek-e arra, hogyan nevezték azokat, akik az alábbiak szerint néztek ki? Jellemezd a különféle divathullámok, mozgalmak követőinek külsejét! Jampi:
Jampik
Hippi:
Hippik
Punk:
Heavy metal:
Rocker:
Deszkás:
Emós:
16. Milyen ismerkedési alkalmat tartasz a legjobbnak? Húzd alá! internet
22
utca
klub
kocsma
mozi
pláza
hirdetés
III.2. Feldolgozás az iskolában, alkotás Csináld magad! Készítsetek adventi naptárt! Minden zsebébe tegyetek egy-egy szokást vagy játékot az ünnepkörből! Amikor eljön az ideje, játsszátok el! Például: Férjjóslások - Krumpli-gombócba tegyetek papírra írt fiúneveket, de egyet hagyjatok üresen! Miután megfőtt, mindenki emeljen ki egyet! Amilyen név jut neki, olyan nevű lesz a férje. Akinek az üres gombóc jut, az nem megy férjhez - Luca napon írj fel 12 fiúnevet cédulákra, minden nap egyet égess el úgy, hogy nem nézed meg, melyik volt az! Amelyik Karácsony estéjére megmarad, az a név lesz az „igazi”. Időjóslás
Készítsetek hagymakalendáriumot! A vöröshagymát szedjétek 12 rétegre, mindegyikbe szórjatok kevés sót, majd nevezzétek el őket a 12 hónapról! Karácsonyig kiderül, melyik, hogyan változik meg. Amelyik száraz marad, az a hónap is száraz lesz, és ha nedves lesz a hagyma, az a hónap csapadékos lesz.
Medvetáncoltató
„A kis Jézus aranyalma…” Vigyetek be az iskolába olyan karácsonyfadíszt, ami kedves számotokra! Egy nagy fenyőágra, adventi reggeleken sorra akasszátok fel őket, és meséljétek el, mi miatt szép emlék az a dísz nektek! Karácsonyi történet Írjátok le egy emlékezetes karácsonyi estétek történetét, majd olvassátok föl egymásnak! Cibere vajda és Konc király viadala! Készítsétek el a zsíros ételeket, a farsangot jelképező Konc király és a közelgő böjtöt jelképező Cibere vajda jelmezét! A farsangfarki mulatságban játsszátok el a viadalukat! A Skanzen honlapjáról letölthető dokumentumok, segédanyagok jegyzéke
• Termőág készítésének leírása • Farsangi maszkok készítésének leírása
Szalmák 23
IV. „TAVASZI SZÉL UTAT SZÁRASZT…” Kulcsfogalmak: mágikus cselekedetek, pásztorfogadás, húsvéti, pünkösdi szokások
A tavasz a természet megújulásának, az újjászületésnek az ideje. A gazdálkodásban az előkészületek kaptak szerepet. Amint felengedett a fagytól a föld, elkezdődött a szántás, a vetés, az ültetés, a gyümölcsfák és a szőlő metszése. „Ekkora legyen a KENDTEK kendere!“ - Mágikus cselekedetek és jóslások Minden fontosabb munkafolyamat valamilyen jeles naphoz kapcsolódott. A bő és egészséges termés érdekében mágikus cselekedetekkel kísérték az egyes tevékenységeket. Sok helyen szántáskor, az első barázda megkezdésekor a kalapot levéve fohászkodtak, vagy az első vetőzsák kiürülésekor azt magasba dobták, hogy olyan magasra nőjön a gabona. A zöldségek vetésekor vagy mákvetés közben például nem volt szabad megszólalni, hogy ne legyen férges a termés. Dinnyeültetéskor pördültek egyet az asszonyok, hogy olyan nagy, kerek legyen majd a dinnye, mint a szoknyájuk forgás közben.
Boronálás a Múzeumban
Ahogy egész évben, úgy tavasszal is voltak olyan jeles napok*, amelyeken jósoltak az azévi termésre vagy az időjárásra vonatkozóan. A természeti adottságok ugyanis nagymértékben meghatározták, hogy az élet alapját jelentő élelem milyen mennyiségű és minőségű lesz. „Kikekeletkor, Szent György napkor, minden ember lehet pásztor...“
Pásztor
Tavasszal hajtották ki újra az állatokat a legelőkre. A szarvasmarhát és a birkát egész nyáron kint tartották, hogy minél több friss fűhöz jussanak. Erre a feladatra a falvak fizetség ellenében pásztorokat fogadtak, akik önálló társadalmi csoportot alkottak. Egyszerre több száz jószágot is őriztek egészen őszig úgy, hogy a legelőn éltek az állatokkal együtt. Úgynevezett szárnyékokat* építettek, ahol meghúzták magukat az eső vagy szél elől, sőt éjszakára is. A pásztorok a nyár folyamán őrzés közben sok időt töltöttek egyedül. Hogy hasznosan teljék az idő, gyakran faragtak vagy furulyáztak is. Esténként a tűz körül összegyűlve pedig énekléssel, meséléssel szórakoztatták egymást. Így alakulhatott ki a gazdag pásztorművészet (pásztorfaragások), valamint a pásztorfurulyáPásztorkészségek sok és a híres pásztor-mesemondók köre. Húsvét első napján volt szokás, hogy a juhászok a bárányok farkát elmetélték és tojással megsütötték, majd megették. Ez volt a juhboszorkányozás. A bort a gazdák küldték hozzá.
Jeles napok: a magyar parasztság naptári ünnepei, melyekhez kiemelt ünnepi események, sokszor énekes, mozgásos szokások kötődnek. E napokon gyakran jósló tevékenységek, meghatározott gazdasági munkafolyamatok zajlanak. Szárnyék: az Alföld területén ismert, nádból vagy vesszőből készített építmény, mely a legelőn tartózkodó állatokat védte a széltől, vihartól, részben az esőtől. 24
A pásztoroknak külön ünnepi alkalmaik voltak. A tavaszi munkájuk kezdete és annak őszi lezárása is mágikus cselekedetekkel kísért jeles napokhoz kapcsolódik (Szent György és Szent Mihály napja). A gazdák a tejet és húst adó állatokért is mindent megtettek – a pásztorokat nagy becsben tartva –, hogy egészséges juhaik, disznóik legyenek, az állatok szépen fejlődjenek a legelőkön. Például Márk napján mindenhol rétest sütöttek a csordásoknak, akik nap mint nap kihajtották a háztól a teheneket a legelőre. Pünkösdkor, máshol Szent Ivánkor (június 24.) a falu pásztorai együtt jártak házról-házra, hogy „pünkösdi garast“ vagy „bocskorpénzt“ kapjanak, ami a korábbi bocskorbőr járandóság kiváltását jelentette. Ebből vehettek maguknak új lábbelit. „Szép plánták újulnak, termőfák virulnak...“
Kiszebábu, Hontról. (Néprajzi Múzeum)
A hideg, zord idő elmúltával örömmel köszöntötték a tavaszt a falvakban. Számos szokás tartalmazta a tél elűzésének, a tavasz fogadásának jelképes cselekedeteit (ilyen például a kiszehajtás*, zöldághordás*, májusfa állítás). Az időszak két nagy ünnepének (húsvét és pünkösd) számos eleme utal a tavaszi újjászületésre. A húsvét a keresztény egyház legnagyobb ünnepe. Ekkor Jézus elfogatásáról, keresztre feszítéséről és feltámadásáról emlékeznek meg a hívő emberek. „Ma van húsvét napja....“
A húsvét úgynevezett mozgóünnep*. Nem egy naptári naphoz kötődik, hanem a Hold járásához igazodik: húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget – március 21. – követő holdtölte utáni első vasárnap. Így a húsvét évenként változó dátuma március 22. és április 25. közé esik. Kiszehajtás: olyan tavaszi, téltemető népszokás, mely során virágvasárnap a lányok egy menyecskeruhába öltöztetett szalmabábut, a tél megszemélyesítését, énekelve végigvittek a falun, majd levetkőztették, a szalmát pedig vízbe dobták vagy elégették. Zöldághordás: a tavasz megérkezését köszöntő énekes-táncos népszokás, amikor a falun zöld ágakkal vagy virágokkal kaput tartva vonultak végig a lányok virágvasárnap, húsvétkor vagy pünkösd idején. Mozgóünnep: olyan ünnep, amely nem esik minden évben ugyanarra a naptári napra. A Hold járásához igazodik. 25
A húsvétra készülést 40 napos befelé fordulás, fizikai és lelki megtisztulás: a nagyböjt előzi meg. Ebben az időben zajlott a házakban, az ólakban a nagytakarítás, a falak újratapasztása, meszelése. A lelki megtisztulás miatt ilyenkor visszafogottabb életet éltek az emberek, amit számos tilalom is szabályozott, ezért nem rendeztek már nagy mulatságokat, lakodalmakat sem. Nem volt szabad táncolni, alkoholt inni és az ételfogyasztást is korlátozták. Az étkezéstől való teljes vagy részleges tartózkodást nevezzük böjtnek. Volt, aki ezt valóban 40 napig megtartotta, volt, aki csak péntekenként étkezett ennek megfelelően, de a húsvét hete*, főleg nagypéntek már nagyon szigorú étkezési tilalmak alá esett. A böjt a köztudattal ellentétben nemcsak azt jelenti, hogy egész nap semmit nem lehet enni, hanem főleg azt, hogy naponta csak kétszer lehet étkezni, de sohasem szabad jóllakni.
Hímesek
A nagyböjtre jellemző, hogy húst, zsíros ételeket egyáltalán nem fogyasztottak, ezért is hívják a farsang utolsó napját húshagyókeddnek. Az ezt követő hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt. Mindezen előkészületek, a környezet és a lélek megtisztulása után következett húsvét ünnepe, ami az egyházi események mellett (feltámadási körmenet, ételszentelés) gazdagon tartalmazott népszokásokat is.
„Elhozta az Isten piros pünkösd napját...“ „Megjelent a pünkösd napja, Melyet Krisztus ígért vala, Midőn mene mennyországba Mindenek láttára.“ (Bálint Sándor: Karácsony, Húsvét, Pünkösd)
A húsvéthoz igazodó, így szintén mozgó tavaszi ünnepünk. Húsvét után ötven nappal van pünkösd vasárnapja (jelentése a görög pentecost - ‘ötvenedik‘ szóból ered). Valaha ősi tavaszköszöntő, zöldágazó ünnep volt. A keresztény egyház azt ünnepli ekkor, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek alászállt az apostolokra. A falvakban pünkösdkor az egész település zölbe borult, feldíszítették a kerítéseket, a kapukat, a templomot. Ilyenkor májusfát állították, zöldágat hordoztak végig a falu utcáin, hogy házról házra járva elhozzák a tavaszt és hívogassák a nyarat. A lányok szokása a pünkösdi királynéjárás, a legényeké a pünkösdi királyválasztás volt.
Pünkösdölők a Múzeumban Húsvét hete: a húsvétot megelőző hét, a nagyhét. 26
IV.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 1. Jósolj a természeti jelenségekből, mint ahogy a pásztorok tették! Az alábbi népi megfigyeléseket kösd össze a hozzájuk kapcsolódó következtetésekkel, „jóslásokkal”! Vörös az ég alja, ….. Ha nagy a Hold udvara, ….. Ahova egyszer a villám becsapott, …. Aki átmegy a szivárvány alatt, ….
esni fog az eső. fiúból lánnyá, lányból fiúvá változik. szeles lesz az idő. oda hét évente újra be fog csapni.
2. Te milyen egyéb természeti jelenséggel kapcsolatos „jóslást“, előrejelzést ismersz?
3. Kösd össze a népdalokból vett idézeteket annak az állatnak a képével, amelyikre a dalban szereplő pásztor vigyázott!
„A juhásznak jól van dolga, egyik dombról a másikra terelgeti nyáját, fújja furulyáját, bú nélkül éli világát.”
„A csikósok, a gulyások kis lajbiban járnak…”
„Megismerni a kanászt ékes járásáról Elől fűzött bocskoráról, tarisznyaszíjáról…”
4. Kösd össze az elnevezést a megfelelő rajzzal! Karikázd be az alábbi öltözetek közül azt, amelyiket Kukorica Jancsi is viselte! A kiválasztott szót illeszd be Petőfi Sándor János vitéz című verses meséjének soraiba! SUBA
GUBA
SZÛR
„Faluvégen nyája míg szerte legelész, Ő addig a ………………a fűben heverész.” „Jó hosszú botjára Jancsi támaszkodott, Lekonyította a karimás kalapot, Nagyszőrű …………… meg kifordította, Úgy tekintett bele a vad zivatarba.” Pásztorviseletek
27
5. Milyen tavaszi alkalmakhoz kötődött a zöldághordás, vagy a fa állítása, díszítése? Ismersz ma is ilyen szokást?
Májusfa
6. Egészítsd ki az alábbi tojásmintákat! Gyűjts még továbbiakat is, és nézz utána a szimbólumok jelentésének!
7. Gyűjts a húsvéthoz és pünkösdhöz kapcsolódó köszöntőket, locsolóverseket, népdalokat! 8. Olvasd el az alábbi leírást, és válaszolj a kérdésekre! (Forrás: Molnár István: Didergés - Székelység, Székelyudvarhely, 1937.évf.25.) „Az 1930-as évekig Erdély egyes részein néhány „tréfacsináló” ifjú elindult „dideregni”. A kiszemelt fiatal házasok otthonának tornácra nyíló ajtaját karóval bezárták, hogy a bentiek ne tudjanak kijönni, majd az ablak alá állva a fázó emberek vacogó hangján viccesen – és nem sértően – világgá kürtölték a családban várható eseményeket (pl. gyermekáldást). Ezért nem illett megharagudni, hanem viszonzásképpen – ha már megelégelték a „didergőket” hallgatni – piros tojást adtak nekik vagy tréfával fizettek úgy, hogy a padlásról egy vödör vizet zúdítottak az ácsorgók nyakába.” Kik dideregtek húsvét első napján éjfél tájban?
Milyen eseményeket kürtöltek világgá?
Mi volt a válasz?
A barátságon alapuló, sokszor a vérrokonságnál is erősebb kapcsolatot komaságnak nevezték. 9. Mi a komálás szokása? 10. Ki a jó koma? 11. Te mivel fejeznéd ki a barátságodat? 28
IV.2. Feldolgozás az iskolában, alkotás Kice-vice Készítsetek egy kiszebabát, és tűzzétek rá azokat a rossz dolgokat, negatív tulajdonságokat, amitől a tél elmúltával szeretnétek megszabadulni! Égessétek el, vagy dobjátok a vízbe! Gyűjtsetek bodzavirágot! Zemplén megyében pünkösdhétfőn a lányok bodzaágat hordoztak végig a falun, hogy házról-házra járva hívogassák a nyarat. Többféle módja is van a bodzaszörp készítésének, érdeklődjetek a receptje iránt édesanyátoktól, nagymamátoktól vagy keressetek az interneten! Ha ez megtörtént, készítsetek közösen bodzaszörpöt, amit a tanév végi forró napokon együtt tudtok kortyolgatni! Festőkönyv Készítsetek egy kiskönyvet, amiben összegyűjtitek, milyen természetes tojásfestő anyagokat használtak régen! Rakjátok a tojásminta gyűjtemény mellé! A növényeket vagy a belőlük nyert színmintát is illesszétek bele! Komázás Pecsételjétek meg a barátságotokat magatok készítette ajándékkal!
A Skanzen honlapjáról letölthető dokumentumok jegyzéke
• Népi bölcsességek, érdekességek, további feladatok • Forráselemzés • Locsolóversek • Hagyományos tojásminták • Tojástánc – társasjáték • Tojásjátékok
Felhasznált irodalom Balassa Iván–Ortutay Gyula
1979
A naptári év szokásai. In Magyar néprajz. 603–631. Budapest.
Bálint Sándor
1980
Jeles napok. In BÁLINT Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978/79. 2. 213–313.
Bihari Anna–Pócs Éva
1985
Képes magyar néprajz. Budapest.
Dömötör Tekla
1964
Naptári ünnepek – népi színjátszás. Budapest.
1990
Népszokás, néphit, népi vallásosság. Budapest.
1997
Jeles napok, ünnepi szokások. Budapest.
Dömötör Tekla (főszerk.)
Karácsony Molnár Erika–Tátrai Zsuzsann A Ujváry Zoltán
1979 Népszokások és színjátékok. Debrecen.
Hímes tojások 29
Ajánlott irodalom Bálint Sándor
1976 Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagy ünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. 2. kiadás. Budapest Bálint Sándor
1977
Ünnepi kalendárium. I–II. Budapest
Barna Gábor
1982
Húsvéti köszöntők és locsoló versek. Confessio, 2. sz. 67–75.
Beck Zoltán
1965
Disznótoros szokások Orosházán és környékén. Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve 1963–64. 249–262.
Boross Marietta–Karácsony Molnár Erika–Tátrai Zsuzsanna
2004 Magyar népi kultúra - Népművészet, népszokások, néptánc. Budapest Dömötör Tekla
1940
Állatalakoskodások a magyar népszokásban. Ethnographia LI. 235–341.
Kerényi György
1982
Magyar énekes népszokások. Budapest
Madarassy László
1929
Magyar szüreti szokások. Ethnographia XL. 162.
Molnár Balázs
1974
Húsvéti asztal. Ethnographia LXXXV. 396–411.
Nagy Ödön
1938
Téli néphagyományaink. Kolozsvár
Nagy Ödön (szerk.)
1939
Tavaszi néphagyományaink. Kolozsvár
Pócs Éva
1965
A karácsonyi asztal és a karácsonyi vacsora hiedelemköre. Néprajzi Közlemények X. 3–4. sz.
Sebestyén Gyula
1906
A pünkösdi király és királyné. Ethnographia XVII. 32–43.
Ujváry Zoltán
1989
30
Állatmaszkok. Debrecen