Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék
SZAKDOLGOZAT A Pénzmosás elleni küzdelem eszközei Magyarországon és az Európai Unióban
Készítette: Gulyás Mónika jogász hallgató
Konzulens: Dr. Jacsó Judit egyetemi docens
Miskolc, 2013
The Faculty of Law at the University of Miskolc Department of Penal Law and Criminology
THESIS The tools of fight opposed to money-laundering in Hungary and in the European Union.
Written by : Mónika Gulyás University student
Consultant: Dr. Judit Jacsó professor
Miskolc, 2013
2
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................... 1 Bevezető gondolatok......................................................................................................... 4 I. A szervezett bűnözés ..................................................................................................... 6 1.1. A szervezett bűnözés fogalma ............................................................................... 6 1.2. A szervezett bűnözés kialakulása Magyarországon ............................................. 10 1.3. A szervezett bűnözés nemzetközi területei .......................................................... 13 1.4. A szervezett bűnözés és a pénzmosás .................................................................. 15 II. A pénzmosás .............................................................................................................. 18 2.1.Pénzmosás környezete .......................................................................................... 18 2.1.a, A pénzmosás mint gazdasági szolgáltatás .................................................... 18 2.1.b., A pénzmosás tágabb gazdasági környezete ................................................. 20 2.1.c., A pénzmosás közvetlen gazdasági környezete – a pénzügyi közvetítőrendszer szereplői..................................................................................... 22 2.2. A pénzmosás fogalma .......................................................................................... 23 2.2.a., A pénzmosás kriminológiai fogalma ........................................................... 24 2.2.b., A pénzmosás Európai Unió által meghatározott fogalma ........................... 25 2.2.c, A pénzmosás büntetőjogi fogalma ................................................................ 26 2.3. A pénzmosás fázisai............................................................................................. 27 2.3.1. Az előmosás vagy elhelyezés ...................................................................... 28 2.3.2 A rétegzés – bújtatás ..................................................................................... 31 2.3.3. Az integrálás-legalizálás ............................................................................... 32 2.4.Az egyes pénzmosási technikák ........................................................................... 34 III. Nemzetközi szervezetek a pénzmosás ellen ............................................................. 42 3.1. FATF (Financial Action Task Force on Money Laundering – Pénzmosás Elleni Pénzügyi Akciócsoport ............................................................................................... 43 3.2. PC–R–EV/Moneyval (Select Committe on the Evaluation of Anti-Money Laundering Measures) ................................................................................................ 47 3.3. Egmont csoport .................................................................................................... 48 3.4. FinCEN (Financial Crimes Enforcement Network) ............................................ 51 3.5. Regionális szervezetek ......................................................................................... 52 IV. A pénzmosás nemzetközi szabályozása ................................................................... 53 4.1. ENSZ által elfogadott dokumentumok ................................................................ 54 4.1.1. Bécsi Konvenció ........................................................................................... 54 4.2.1. Strasbourgi Konvenció ................................................................................. 56 4.2.2. Varsói Egyezmény ........................................................................................ 57 V. Az Európai Unió ........................................................................................................ 59 5. 1. Az Erópai Unió I. pénzmosás elleni Irányelve ................................................... 59 5.2. Az Erópai Unió II. pénzmosás elleni Irányelve ................................................... 62 5.3. Az Erópai Unió III. pénzmosás elleni Irányelve................................................. 63 5.4 Európai Unió IV. pénzmosás elleni Irányelvének javaslata ................................ 65 VI. A pénzmosás elleni fellépés a magyar büntetőjogban ............................................. 68 6.1.A pénzmosás elleni egyéb jogszabályok .............................................................. 75 Záró gondolatok .............................................................................................................. 79 Jogszabályjegyzék .......................................................................................................... 80 Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 81 Hivatkozások jegyzéke………………………………..………………………..………83
3
Bevezető gondolatok A pénzmosás fogalma viszonylag új keletű, csupán néhány évtizedes múlttal rendelkezik. Pénzmosás azt a tevékenységet jelöli, amely során az illegálisan szerzett vagyont megváltoztatják annak legális vagyonként történő feltüntetése érdekében. E tevékenység nagyban képes veszélyeztetni a világgazdaságot, a pénzügyi szervezeteket és azok ügyfeleit, valamint a pénzügyi rendszer egészét. A pénzmosás elleni küzdelem a ’80-as évek végén vált fontossá, mivel ebben az időszakban kezdett tért hódítani a kábítószer-kereskedelem és a pénzügyi rendszer globalizációja ekkor indult meg. Kezdetben a bűncselekmény megelőzésére és megakadályozására fordított erőfeszítések fő motiváló ereje elsősorban a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés volt, ami a szabályozás fokozatos szigorodásával, illetve a bankok kockázati attitűdjének változásával párhuzamban folyamatosan erősödött a fellépés mértéke. A 2001-es Amerikai Egyesült Államok elleni terrormerénylet hatására a szervezett bűnözés elleni küzdelem még erősebbé vált. Manapság már nemcsak a pénz legalizálásának lehetőségéről van szó, hanem a terrorcselekmények finanszírozásáról is, és így a terroristák és támogatóik is a küzdelem középpontjába kerültek. Az országhatárok megszűnésével a bűnözők előtt megnyíltak a kapuk, ezért a bűnüldözés sem korlátozódhat egyetlen országra. A rendelkezésre álló eszközöket a technikával együtt változó bűnözéshez kell igazítani, amely által eredményesebbé válhat a fellépés. A hatályos pénzmosás elleni törvény1 (továbbiakban: Pmt.) számos kötelezettséget határoz meg a pénzmosás szempontjából leginkább veszélyeztetett pénzügyi szektor számára. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban lévő személyeknek az ügyintézés során körültekintően kell eljárniuk, az ügyfélről tevékenységének és szokásainak megismerése céljából, a lehető legtöbb adatot be kell gyűjteniük, amelyek alapján az esetleges gyanús tranzakciót észlelni, és jelenteni tudják.
1
2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról.
4
Emellett a kort jellemző technológiai megoldásokat kihasználva, a szokatlan ügyleteket sokéves tapasztalatokon alapuló riasztási feltételek, illetve terrorista és egyéb korlátozó listák alapján, fejlett monitoring rendszerekkel is vizsgálják. Az automatizált szoftvermegoldások jelzéseit, az ügyintézői bejelentésekhez hasonlóan a pénzmosás ellen szakterület kollégái dolgozzák fel és a szolgáltató által kijelölt személyen 2 keresztül továbbítják a hatóságok felé. Továbbá a csoport dolgozóinak számos olyan egyéb feladatot is el kell látniuk, mellyel egyrészt a törvényi megfelelést biztosítják, másfelől a kockázatokból származó esetleges veszteségek minimalizálásán keresztül értéket is teremtenek a bank számára. „A pénzmosás társadalmi veszélyessége abban áll, hogy konszolidálja a bűnüldöző szervezetek gazdasági hatalmát és lehetővé teszi számukra, hogy bejussanak a legális gazdaságba.3” A felderítés hatékonyságának növelése érdekében a pénzmosás gazdasági oldal ellen intézett közvetlen támadásához használt nyomozati stratégiát nemzetközi szinten kell alkalmazni. A pénzmosás elleni küzdelem során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a bűnözők az elektronikus információs rendszereket könnyedén használják fel a bűncselekmények elkövetéséhez. Az technológiai újításokkal együtt járó változások nyomon követése fontos a bűncselekmények felderítése érdekében. A jogi szabályozást folyamatosan a megváltozott pénzmosási környezethez kell igazítani, ezért a pénzmosás elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében jelentős változások történtek a magyar szabályozásban. A dolgozatomban a pénzmosás elleni küzdelem érdekében született nemzetközi egyezmények, az Európai Unió pénzmosás elleni irányelvei és a hatályos magyar szabályozás eszköztára kerül bemutatásra. A szervezett bűnözés és a pénzmosás szoros kapcsolatára tekintettel a szakdolgozat első része a szervezett bűnözés fogalmát, kialakulásának történetét, valamint a pénzmosással való kapcsolatát mutatja be. 2
A Pmt. értelmében a szolgáltató köteles kijelölni egy, vagy több személyt, aki a legtöbb esetben a pénzmosás megelőzési terület vezetője. Az AML Officer legfontosabb feladata a beérkezett bejelentések és a hozzá kapcsolódó egyéb rendelkezésre álló információk továbbítása a Pénzügyi Információs Osztály felé. Emellett kapcsolattartó személyként jelenik meg a hatóság irányába, elvégzi a pénzmosási szabályzat aktualizálását, évente legalább egyszer pénzmosással kapcsolatos továbbképzést szervez az alkalmazottak részére, valamint szintén éves gyakorisággal végrehajtja az egyszerűsített ügyfélátvilágításban részesült személyek körének felülvizsgálatát. 3 Szendrei Ferenc: A pénzmosás 2010. Phd. Értekezés Pécsi Tudomány Egyetem AJK. Doktori Iskola 10. oldal
5
I. A szervezett bűnözés 1.1. A szervezett bűnözés fogalma Annak, hogy a bűntetteket vagy az elkövetések magatartásformáit illetve alanyait a szervezett bűnözéssel hozhassuk összefüggésbe, az egyik elengedhetetlen előfeltétele, hogy magának a szervezett bűnözésnek a fogalmát definiáljuk. A fogalom meghatározása érdekében az 1960-as évek végétől kezdve nemzetközi szinten több definíció született, azonban nemzetközi konszenzuson alapuló jogi fogalom kialakításáig nem jutott el a közösség. - „A szervezett bűnözés ENSZ által meghatározott fogalma, amely nem nemzetközi jogi érvényű fogalma, a következő: „Szervezett bűnözés alatt olyan nagyarányú és összetett bűnözői tevékenység értendő, amelyet csoportok folytatnak – legyenek akármennyire lazán vagy szorosan szervezettek – a csoportban résztvevők meggazdagodása érdekében és az egész közösség, illetve a közösség tagjainak a kárára. Ezt gyakran a jog megszegése (beleértve a személyek elleni jogsértéseket) révén, és gyakran politikai korrupcióval kísérve hajtják végre.” - A nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezmény ( Palermói Egyezmény ) 2000 decemberében jött létre, amelyet Magyarország, a 2006. évi C. törvénnyel ratifikált. Az Egyezmény 2. cikk a) pontja szerint: - „szervezett bűnözői csoport”: bizonyos ideig fennálló, három vagy több főből álló strukturált csoport, amely összehangoltan működik egy vagy több, a jelen Egyezményben meghatározott súlyos bűncselekmény elkövetése céljából, közvetlen vagy közvetett módon pénzügyi vagy más anyagi haszon megszerzésére törekedve” - Az Interpol meghatározása szerint a szervezett bűnözői csoport „bármely egységes szervezetű csoport, amelynek legfőbb célja az, hogy illegális tevékenységek révén pénzt szerezzen, és gyakran a félelem és korrupció segítségével biztosítja túlélését.” 4
4
Szendrei Ferenc: A pénzmosás 2010. Phd. Értekezés Pécsi Tudomány Egyetem AJK. Doktori Iskola 161. oldal
6
Az Európai Unió 2008/841/IB. kerethatározata meghatározza a bűnszervezet fogalmát: „ Olyan, kettőnél több személyből álló, hosszabb időre létrejött szervezett csoport, amely összehangoltan működik, és amelynek célja az, hogy legalább négy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel vagy annál szigorúbb szankcióval büntetendő bűncselekményeket kövessen el közvetlen vagy közvetett pénzügyi vagy egyéb anyagi haszonszerzés érdekében.”5 - „Az Európa Tanács Szervezett Bűnözés Büntetőjogi és Kriminológiai Kérdéseivel Foglalkozó Szakértői Csoportja (PC–S–CO) meghatározta azokat az ismérveket, melyek fennállása esetén bűnszervezetről beszélhetünk. A szakértői csoport meghatározása tartalmaz kötelező és esetleges kritériumokat. A., kötelező - konjuktív - kritériumok: a) három, vagy több személy együttműködése; b) hosszú távú, vagy meghatározatlan időre szóló együttműködés; c) súlyos bűncselekmények gyanúja, vagy azok elkövetése; d) anyagi haszonszerzési, és/vagy hatalmi pozícióba kerülési cél. B., esetleges kritériumok: a) minden egyes résztvevőnek meghatározott feladata, vagy szerepe van; d valamely belső fegyelmi, vagy ellenőrzési forma használata; c) megfélemlítés céljából erőszak, vagy egyéb eszközök alkalmazása; d) befolyás kiterjesztése a politikusokra, a médiára, közigazgatásra, a rendészeti szervekre, az igazságszolgáltatásra, illetve a gazdasági élet szereplőire korrupció, vagy bármely más módszer alkalmazásával, e) kereskedelmi, vagy üzleti jellegű struktúrák felhasználása; f) részvétel a pénzmosásban; g) nemzetközi szinten történő működés.”6
5
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008F0841 (2013.02.21.) Szendrei Ferenc : A pénzmosás PhD értekezése 2010. Pécsi Tudomány Egyetem AJK. Doktori Iskola 161. oldal 6
7
Az Európai Unió arra törekszik, hogy a tagállamok büntetőjogi jogszabályait közelítse egymáshoz, ezért elsősorban szervezett bűnözéssel kapcsolatos büntetőjogi fogalmak tartalmát (bűnszervezet, bűnszervezetben való részvétel, bűnszervezet irányítása), másrészt a szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűncselekmények és törvénysértések szankcióit igyekszik egységesíteni a Közösségen belül. Ennek érdekében a 2009. január 01-én hatályba lépő Lisszaboni szerződés új lehetőséget teremtett az uniós jogalkotónak a szupranacionális büntetőjog alkotás területén. Az EUMSZ.83. cikke arról rendelkezik, hogy - az Európai Parlament és a Tanács irányelvekben minimum szabályokat állapíthat meg több államra kiterjedő bűntető-ügyekben a bírósági ítéletek kölcsönös elismerésének, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés megkönnyítése érdekében. A minimum szabályok a bizonyítékok kölcsönös elfogadására, és az eljárásban részt vevők, valamint a sértettek jogaira vonatkozhatnak. Az Európai Parlament és a Tanács irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására, az olyan különös súlyú bűncselekmények esetében, amelyek több államra kiterjedő vonatkozásúak. Ilyen bűncselekmények a terrorizmus, emberkereskedelem, tiltott kábítószer kereskedelem, korrupció, pénzmosás, szervezett bűnözés.7 A bűnszervezet fogalma szabályozása óta fejlődésen ment keresztül a magyar büntetőjogban, mire a mai formáját elnyerte. A jogalkotás viszonylag későn reagált a végbement társadalmi változásokra. A rendszerváltást megelőzően a hivatalos álláspont szerint nem létezett szervezett bűnözés Magyarországon. A társadalmi-politikai átalakulást követően is csak későn, 1997-ben jutott el a jogalkotás oda, hogy a bűnszervezet fogalmát meghatározza. Az 1997. évi LXXIII. törvény definiálta legelőször a bűnszervezet fogalmát a tételes jogba, amely a következő volt: - „A bűnszervezet: bűncselekmények folyamatos elkövetésére létrejött olyan – munkamegosztáson alapuló – bűnszövetség, amelynek célja a rendszeres haszonszerzés. Újabb lépést jelentett a szervezett bűnözés elleni jogszabály alkotási folyamatban az 1998. évi LXXXVII. törvény, amelynek jelentősége abban mutatkozott meg, hogy fogalmi megalapozást és egyben strukturális változtatást hozott magával. 7
Közigazgatási Jog IV. Európai Közigazgatás (Szerk).: Dr. Torma András, Z-Press Kiadó Miskolc, 2010.
8
A törvény reformintézkedést tartalmazott a büntetésekre, intézkedésekre, illetve büntetés kiszabására. Az 1998-as módosítást követte a 2001. évi CXXI. törvény, amely alapvetően új koncepcióval közelítette meg a bűnszervezetek elleni fellépést. E törvény gyökeresen átalakította a bűnszervezet fogalmát. Míg a korábbi meghatározások a bűnszervezet fogalmát a bűnszövetségre alapozták, és ezzel a bűnszervezet megállapításához legalább egy befejezett vagy egy kísérleti szakaszig eljutott bűncselekményt feltételeztek, addig az új szabályozás teljesen szakított a bűnszövetség fogalmával és élesen elkülöníti a két társas elkövetési formát, negatív feltételként előírva ezért kizárja a két alakzat együttes megállapítását.”8
8
Dr. Gulyás Richárd A szervezett bűnözés és annak gazdasági aspektusai 2005. 37. oldal
9
1.2. A szervezett bűnözés kialakulása Magyarországon Magyarországon a rendszerváltást megelőzően közel öt évtizeden keresztül diktatórikus rendszer uralkodott, amelynek egyik jellegzetes sajátossága volt az alacsony bűnözési gyakoriság, az igen jó közbiztonság, a bűnözés egészén belül pedig az alkalomszerűen elkövetett, aránylag jelentéktelen súlyú bűncselekmények dominanciája. Ebben szerepet játszhatott egyrészt az is, hogy a nagyvárosokra egyébként jellemző bűnözők jelentős része 1945-1948 között elhagyta az országot másrészt az, hogy az 1956-os menekülési hullám során, az országból kivándorolt magyar állampolgárok között nagy számmal voltak olyan elemek, akiknek távolléte hozzájárult ahhoz, hogy Budapest majdnem húsz évre (az új generáció felnövekedéséig) Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa volt. A modern szervezett bűnözés kialakulásának a gazdálkodás struktúrája és a vagyon eloszlása sem kedvezett, mivel nem igazán voltak olyan magánkézben lévő, terhelhető üzleti vállalkozások, amelyek a védelmi zsarolás passzív alanyai lehettek volna. Az élet kvázi egészét átfogó rendőrségi ellenőrzés kizárta a prostitúcióra és szerencsejátékra épülő komolyabb bűnözőszervezetek huzamosabb létezését. A határforgalom szigorú ellenőrzése, a szoros rendőrségi jelenlét és a fizetőképes kereslet hiánya pedig elejét vette a kábítószer-kereskedelmi hálózat kiépülésének is. 1960-es és 1970-es évek között Magyarországon a bűncselekmények számában jelentős változás nem történt és a szerkezeti összetételük sem igen változott. A legképzettebbek a betöréses lopások elkövetői voltak, akik a megszerzett javakat gyorsan felélték, de életmódjuk, magatartásuk következtében viszonylag egyszerű eszközökkel fel tudták deríteni a tevékenységüket a hatóságok.9 Következő periódusként az 1970-es évek közepét jelölhetjük meg, ekkor jelentek meg ugyanis az első szervezetszerűen felépített bűnözői csoportok hazánkban, igaz ekkor ez a bűnözői forma még csak a fővárosban és tipikusan a betöréses lopásokra volt jellemző. 10
9
Bócz Endre „Egy államügyész vallomásai” – A szervezett bűnözés elleni küzdelem ügyészi tapasztalatai Magyarországon, Belügyi Szemle, 1997..évfolyam 7. szám 11. oldal 10 Janzso Donát A szervezett bűnözés kialakulása és jelenlétének sajátosságai, különös tekintettel a rendszerváltás hatásaira
10
Horváth András11 az alábbiak szerint foglalta össze a hazai szervezett bűnözés kezdeti időszakának jellemzőit: „Ettől jelentős mértékben eltérő felfogású, szervezetszerűen felépített bűnözőcsoport 1975-1976- ban jelent meg először a fővárosban. Az L. Attila köré csoportosuló személyek elsősorban betöréses lopásokkal foglalkoztak, és csak egyes terveikben szerepelt a fegyveres rablás végrehajtása, de: - az adott időszakban a mozgásukhoz és a bűncselekmények konkrét végrehajtásához a legkorszerűbb technikai eszközökkel rendelkeztek, az egész ország területére kiterjedt a működésük; - az akkoriban legbiztonságosabbnak vélt védelmi berendezéseket rendkívül gyorsan és eredményesen támadták (néhány perc alatt nyitották ki az elterjedt Bécsi-II típusú páncélszekrényt); - magas szintű technikai ismeretekkel rendelkeztek, szervezetük hierarchikus felépítésű és feladatszerűen csoportosított volt; - tevékenységüket mélyen konspirálták, anyagi meggazdagodásuk forrásait legalizálták, az esetleges lebukásra a szükséges ellenintézkedéseket kidolgozták, sőt gondoskodtak (jogi) védelmükről is; - a bűncselekményeket folyamatosan követték el, függetlenül attól, hogy egyes esetekben - a kor viszonyaihoz képest - elképesztően nagy zsákmányra tettek szert; - a megszerzett jelentősebb értékeket nem élték fel, hanem az előprivatizáció során magánkézbe vagy bérleménybe került üzletekbe fektették; - tudatosan készültek a rendőri titkos módszerek megismerésére és időben kiszűrték a körükbe beépített informátort; - foglalkozásszerű bűnöző életmódjukra fizikai értelemben is készültek, rendszeres edzésekkel különleges testi erőre, és a küzdősportokban jelentős jártasságra tettek
11
Horváth András A szervezett bűnözés néhány gyakorlati tapasztalata, Rendészeti Szemle, XXXII. évfolyam 10. szám, 1994. 4. oldal
11
szert.”12 A felsorolt ismérveket tekintve láthatóvá válik, hogy ezek már jelentős mértékben tartalmazzák a szervezett bűnözés alapvető elemeit és sajátosságait, mindezek ellenére az adott korban a társaság sem gazdasági, sem társadalmi értelemben nem juthatott hatalmi pozícióba. 1980-tól ismét újszerű helyzet állt elő. A még mindig döntő többségében vagyon elleni bűncselekményeket, betöréses lopásokat elkövetők felderítésére, és elfogására irányuló törekvésekben a rendőrséget sorozatosan sikertelenségek érték. Azt tapasztalták, hogy az
addig
egymástól
szeparáltan
működő
bűnözőszervezetek
összefogtak,
együttműködésbe kezdtek, majd megindult a területek felosztása. Új sajátosságok jelentkeztek ebben a bűnözői társadalomban. A privatizáció, a kárpótlás, valamint a jövedéki termékek forgalmazására vonatkozó jogszabályok hiányosságai, a kellő számú és mélységű ellenőrzés elmaradása miatt jelentős vagyoni javak felhalmozására volt lehetőség illegális úton. A felhalmozott tőkét a szervezett bűnözői csoportok részben további illegális tevékenység folytatásához használták – a nagy haszon reményében –, részben legális vállalkozásokhoz. A harmadik szakasz 1989-1990 közé esik, vagyis a rendszerváltásra. A bűnszervezetek megerősödésének fő okaként az amnesztia, a rendőrség átalakítása, gazdaságvédelmi egységek felszámolása tekinthető. Az ’90-es évek jelenségeiként négy fontos jellegzetességét lehet kiemelni: - a kábítószer-kereskedelem megélénkülését - a nukleáris anyagokkal való kereskedelmet, - a korrupció legveszélyesebb formáinak megerősödését, - és a pénzmosást. Az Uniós csatlakozást követen hazánk bekerült a nemzetközi véráramba. Szabaddá vált a személyek, az áruk, a tőke áramlása, amely nem csak a gazdaság számára nyílt meg, hanem a szervezett bűnözés számára is.
12
Horváth András A szervezett bűnözés néhány gyakorlati tapasztalata, Rendészeti Szemle, XXXII. évfolyam 10. szám, 1994. 4. oldal.
12
1.3. A szervezett bűnözés nemzetközi területei Az I. világháborút követően a világgazdasági válság negatív jelenségeinek következtében fellépő nagyfokú munkanélküliség, a társadalom egyes rétegeinek lecsúszása magával vonzotta a megélhetési bűnözés kialakulását. E negatív társadalmi tényezők együttesen vezettek a szervezett bűnözés kialakulásához. A bűnözői csoportok száma megnőtt, egyre több városban bukkantak fel. A bűncselekmények elkövetéséből jelentős anyagi javakra tettek szert, amelyet újabb bűncselekmények elkövetéséhez használtak fel,és vesztegetéssel politikai befolyást is szereztek.13 A szervezett bűnözés Európában legelőször Németországban bukkant fel az olasz vendégmunkások beáramlásával. Már a ’70-es években hallani lehetett a maffiával kapcsolatos félelmekről, azonban az igazi kezdet 1980-as évekre tehető, a szervezett kábítószer-kereskedelemmel megjelenő kiterjedt heroinpiac létrejöttével. A megerősödő szervezetek átlépték országuk határait, terjeszkedni kezdtek a világ más országaiban. Legjellemzőbb példa erre az olasz maffia USA-ban való megjelenése, amely a világgazdasági válság miatt Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt munkások és családtagjaik bázisán jött létre olasz „keresztapák” irányításával. A szervezett bűnözésre jellemző bűncselekmény-kategóriák és a bűnöző szervezetek közötti területfelosztás alapján a szervezetek működésük során szoros kapcsolatban állnak az adott ország pénzintézeteivel, a nemzetközi pénzvilág intézményrendszerével és bizonyos országokban a hivatalos szervekkel, és a pénzügyi managementtel. A bűnözésből származó jövedelem a pénzmosás folyamatán keresztül a nemzetgazdaság aktív részévé vált és így a tőkefelhalmozás, a „kamatos-kamat” automatizmusán keresztül egyre jelentősebb helyet foglalt el.14 A pénzmosás által a bűnöző szervezetek egyre mélyebben be tudnak épülni a legális társadalom életébe, és ezzel képesek megbontani annak belső egyensúlyát.
13
Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezése 2010. Pécsi Tudomány Egyetem AJK. Doktori Iskola oldal 14 A leggyakrabban emlegetett példája ennek a kolumbiai „medellini-kartell” főnökének ajánlata, mely szerint, ha a legális kormány eltűri a kokaintermelést és a kokainexportot, akkor a kartell készpénzben kifizeti Kolumbia teljes államadóságát. A dolognak két – külön-külön is érdekes – vonatkozása is felmerült. Az egyik az volt, hogy a kolumbiai kormány komolyan fontolóra vette az ajánlatot, és csak az amerikai kormány nyomására utasította el azt, másik pedig az, hogy az ajánlatban készpénzben történő kifizetést tartalmazott.
13
Tekintettel arra, hogy a szervezett bűnözés csak igen ritkán – alapvetően csak véletlenül – támogatja az ipar fejlesztését, a szolgáltató ágazat túlsúlyba kerülhet, ami gazdasági szempontból egy ország számára rendkívül kedvezőtlen lehet.15 Gazdasági szempontból nézve a szervezett bűnözés manapság érzékelhetően zavarja a normális üzleti életet. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, fennáll a veszélye annak, hogy a gazdasági élet szereplői a piaci verseny szétrombolásával szemben hasonló – morálisan elítélhető, vagy illegális – eszközöket vesznek igénybe. Ennek legjobb példája, hogy az Európai Unióban legálisan működő cégek azt a véleményt képviselik, miszerint a szervezett bűnözői csoportokkal kapcsolatban kell állni ahhoz, hogy eredményesen meg tudják vetni a lábukat a külföldi piacokon. Azok a kisebb üzletek, vagy vállalkozások vannak leginkább veszélyben és eshetnek könnyen a bűnözés áldozatául, amelyek csempészett (adómentes), vagy meghamisított áruval kereskednek. Az elmúlt évtizedben a szervezett bűnelkövetői csoportok az Európai Unión belül nagy kiterjedésű nemzetközi hálózatokat építettek ki, és jelentős haszonra tettek szert. Vagyonukat elsősorban a kábítószerek tiltott kereskedelméből, az embercsempészetből – különösen a gyermek- és nőkereskedelemből (prostitúció) –, az illegális fegyver- és lőszer-kereskedelemből, a termékhamisításból, a szerzői jogi kalózkodásból és a nemzetközi szinten elkövetett gazdasági bűncselekményekből (pl. csalásokból) szerezték. Az illegálisan megszerzett hatalmas tőkét, annak tisztára mosás után visszaforgatják azt a gazdaságba. E csoportok saját hasznukra fordítják a tőke, az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad áramlását az Európai Unióban, és az integráció mélyülésével egyre aktívabbak a legális és illegális piacokon. A bűnözői tevékenységükhöz igénybe veszik a legális ügyletek szakértőinek szolgáltatásait és a legális kereskedelmi struktúrákat is.
15
Magyarországon ugyan előfordult, hogy az oroszajkú bűnöző szervezetek egyike, melyet a bűnüldözésben szinte mindenki a „Szeva” csoport néven ismert, a ’90-es évek elején egy magyar televíziós személyiséggel közösen – 54 millió dollár készpénzért – privatizálta a Diósgyőri Gépgyár egyik (fegyvergyártó) részét. Ezt a magyar hivatalos szervek csak későn vették észre és csak jelentős ráfizetéssel lehetett visszavásárolni a könnyűfegyver-gyártás egyik jelentős hazai bázisát az orosz maffiától.
14
A szervezett bűnözés ma már nem ismer országhatárokat, ezért az Európai Unió tagállamaiban jogosan merült fel az igény a leghatékonyabb fellépésre. Az uniós tagállamokban a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást a hatályos nemzeti jog szabályozza, így a hatékony együttműködést sok esetben lassítják a nemzeti jogrendszerek közötti különbségek. 1999-ben az Europol teljes mandátummal megkezdte a működését. Az Europol legfontosabb stratégiai elemzési tereméke, az Európai Unió szervezett bűnözési helyzetét bemutató jelentés. (Organised Crime Treath Assessment OCTA) Az információk ilyen széles skáláját felhasználó és magába foglaló jelentés 2006-ban készült el. Korábban nem készült még ilyen vagy ehhez hasonló dokumentum. Az OCTA elkészítéséhez nem csak a tagállamok, hanem a nemzetközi szervezetek is hozzájárulnak, melyben felhasználásra került a civil szféra, a gazdasági élet, a civil szervezetek információi, szakmai tapasztalatait.
1.4. A szervezett bűnözés és a pénzmosás „A pénzmosás, mint jelenség a kábítószer kereskedelem robbanásszerű növekedésével párhuzamosan a XX. század második felében vált világméretű problémává. Később az egyéb súlyos bűncselekményekből származó jövedelmek legális forrásbólé származóvá alakítására irányuló cselekményeket is e fogalom körébe sorolták. Az ilyen cselekményből származó jövedelmek nagysága rövidesen olyan kritikus értékű lett, amely egyre sürgetőbbé tette a pénzmosás elleni nemzetközi fellépést.”16 A szervezett bűnözés valamint a pénzmosás elleni fellépés elsődleges eszközekét említhető az Amerikai Egyesült Államokból származó felismerés, miszerint a kábítószer-bűnözéssel szemben úgy lehet a leghatásosabban felvenni a harcot, ha elvonják a bűnözők rendelkezésére álló anyagi eszközöket. A bűnözők a bűncselekmények elkövetése előtt felmérik, hogy meghaladja-e a bűncselekmények elkövetéséből várhatóan befolyó haszon, az elkövetéssel együtt járó kiadási költségeket, ideértve a lebukás veszélyét is. A pénzmosás elleni fellépés preventív eszközeként jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban, 1970-ben a pénzügyi szektor számára előírt különféle bejelentési kötelezettségek. 16
Botos Katalin : Pénzügyek a globalizációban 47. oldal 2004. Szeged SZTE GTK szeged.hu/kutatas-tudomany/penzugyek/bevezeto-090816-1
http://www.eco.u-
15
Ilyen jelentési kötelezettsége volt például a banknak, majd ezt tovább fejlesztve 1982től minden Amerikai Egyesült Államok területére belépő és onnan kilépő magánszemély számára, akik meghatározott összeg feletti készpénzt vittek magukkal. A fellépés során második lépésként említhető a pénzmosási cselekmény kriminalizálása. A törvényalkotó kezdetben a bűnszervezet létrehozásának kriminalizálásával, a büntetési tételek emelésével próbálta felvenni a harcot a szervezett bűnözés ellen, azonban ez nem járt kellő eredménnyel. A bűnszervezet egyik különös ismertető jegye az, hogy a szervezetből kivont egyes tagokat gyorsan pótolni lehet. Ekkor jött a felismerés, hogy a bűncselekmény elkövetéséből
befolyó összegek
felhasználásának
esélyét
kell
csökkenteni. E felismerés eredményeként jelent meg büntetőjogi eszközként a pénzmosás szabályozása, valamint a felhalmozott vagyoni javak és értékek elkobzására vonatkozó szabályok újragondolása. 17 A pénzmosás ellenes szabályozás hazai története nem túl nagy múltra tekinthet vissza. 1970-es és 1980-as években nem azért nem volt Magyarországon pénzmosás, mert nem voltak szervezett bűnözők, vagy nem termeltek extraprofitot, hanem azért, mert a bankrendszer fejletlensége és a forint konvertibilitásának hiánya megakadályozta azt. „Ismeretlen, sőt lehetetlen volt a pénzmosás a rendszerváltás előtt, hiszen hazánkban akkor még nem létezett kétszintű bankrendszer, ráadásul a nemzetközi pénzmozgás csupán egy-két, rendszerint állami tulajdonban lévő társaság kiváltsága volt, arra a lakosság és mások nem kaptak lehetőséget.”18 A fejletlen bakrendszer csak a betét elhelyezését, és a hitel igénylését tette lehetővé a lakosság számára. Nem volt tőzsde és valuta ügylet, ezért a pénzmosás lehetősége csak a takarékbetétekkel kapcsolatos műveletekre korlátozódott. Még jobban nehezítette az illegális cselekmény fellendülését az, hogy betét elhelyezésére csak magyar állampolgár volt jogosult, és a betétek csak minimális összegű megtakarításokat jelentettek. A rendszerváltást követően Magyarország igyekezett kiszakadni a ráerőltetett politikai és gazdasági integrációból és megnyitotta kapuit a világgazdasági folyamatok számára. Ehhez, mindenképpen szükséges volt a korábbi szigorú kereskedelmi és deviza korlátozásokon enyhíteni.
17
Jacsó Judit Pénzmosás is Kondorosi Ferenc- Ligeti Katalin (szerk) Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny és Kvk. Kiadó Budapest, 2008. 499.oldal 18 Dr. Gál István László: A pénzmosás hatályos büntetőjogi szabályozása Magyarországon , Pécs 2007. 5. oldal
16
1984 áprilisában megszületett a politikai döntés a kétszintű bankrendszer kialakítására. A Magyar Nemzeti Bank szervezetéből három korábbi főosztályát kiemelte. Megtörténtek az első értékpapír-kibocsátások, egyre nagyobb mértékben nyert újra teret a váltó. Az így létrejövő kereskedelmi bankok megkezdhették a banki ügyletek betétgyűjtés, számlavezetés, hitelezés – végzését. A politikai döntést követően a Magyar Nemzeti Bank keretében végzett kétéves előkészítő munka és egyéves szimuláció után 1987. január 1-jével formálisan is kétszintűvé vált a magyar bankrendszer. Ezzel új helyzet állt elő a volt szocialista országoknak a nemzetközi pénzvilágba történő integrálódásával egy időben a pénzmosásban történő részvételük is növekedni kezdett.19 Magyarország 1993-94-re pénzmosásra alkalmas területként híresült el. Az 1994-ben hatályba lépett Társulási Szerződés 86. cikkében Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy minden erőfeszítést megtesz a pénzmosás megakadályozására, és olyan megfelelő szabályozást vezet be, amely egyenértékű azokkal a szabályokkal, amelyeket a Közösség és e területen működő más nemzetközi fórumok – ideértve a Pénzügyi Akció Munkacsoportot (FATF) – elfogadnak. Még 1994-ben Országgyűlés törvényt alkotott, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról, a Kormány pedig végrehajtási rendeletet bocsátott ki. Ugyan ebben
az
évben
sor
került
a
Büntető
Törvénykönyvben
a
pénzmosás
bűncselekményének meghatározására és a pénzmosás szankcionálására. A pénzmosás csak
a bűncselekményből
származó vagyonok,
pénzeszközök
tulajdonosainak érdekeit szolgálja. Ugyanakkor egyre agresszívebben veszélyezteti a társadalom erkölcsi, jogi rendjét, a gazdaság versenyképességét, biztonságát, jogegyenlőséget a versenyben. A pénzmosás durva beavatkozás a piac keresleti-kínálati mechanizmusába és nincs tekintettel a megértő, elnéző piaci szereplőkre sem. A gazdasági bűnözés és más bűncselekmény-kategóriák, melyek a magánvagyonokat, vagy az állami tulajdont támadják, a szervezett bűnözés fő tevékenységi körébe tartoznak.
19
Botos Katalin Pénzügyek a globalizációban SZTE GTK 2004. JATEPress, Szeged Dr Horváth Ferenc A pénzmosás megakadályozására vonatkozó szabályozás 50-51.oldal
17
A bűnözők újra, meg újra keresik a számukra megfelelő utakat, hogy a bűncselekmények elkövetéséből származó vagyonukat a pénzmosás segítségével eltitkolják a jogtalan haszonszerzés érdekében, ennek során más elkövetési eszközök és módszerek. A gyakorlati tapasztalatok szerint a bűnüldöző szervek nem élnek eléggé a szervezett (vagy hagyományos) bűnözésből származó anyagi haszon felkutatásával. A más bűncselekmények miatt lefolytatott nyomozások során nem minden estben vizsgálják párhuzamosan a pénzmosás esetleges megvalósulását.
II. A pénzmosás 2.1.Pénzmosás környezete 2.1.a, A pénzmosás mint gazdasági szolgáltatás Az illegális tevékenységek többségének hátterében a vagyoni javak megszerzése áll. A bűncselekmények elkövetésével megszerzett pénz addig azonban nem ér semmit, amíg annak eredetét el nem rejtik vagy még jobb, ha a forrást szüntetik meg. A pénzmosás, mint illegális gazdasági tevékenység egyfajta szolgáltatásnak is tekinthető, amennyiben a pénzmosást idegen pénzre végzik. „A szolgáltatást általános értelemben, olyan tevékenységként definiáljuk, amely nem ölt tárgyi formát, közvetlenül elégít ki szükségleteket, és amelyre az elméleti közgazdaságtan által kimunkált keresleti és kínálati törvényszerűségek ugyanúgy érvényesek, mint a legális gazdasági szférában. A pénzmosás, mint gazdasági szolgáltatás rendszerbeli helyét keresve a háromszereplős piaci modellből kell kiindulnunk.”20 A gazdasági tevékenységgel foglalkozó piaci szereplőket a modell alapján Gál István három csoportba sorolta21:
20
Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés (2005) 9.oldal 21 Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés 9. oldal
18
1) „a háztartások, amelyek a munkapiacon a munkaerő-kínálatot testesítik meg és a különböző forrásokból származó jövedelmeiket az áruk és szolgáltatások piacán, mint fogyasztók áruk és szolgáltatások vásárlására költik el, 2) az üzleti szervezetek, amelyek a munkapiacon keresletet támasztanak a munkaerő iránt, a másik piacon pedig az áruik és szolgáltatásaik eladásával a kínálati oldalt testesítik meg, 3) az állam, mint harmadik szereplő pedig kívülről avatkozik be ebbe a rendszerbe, egyrészt az erőforrások allokálásával, másrészt az újraelosztással (redisztribúcióval) módosítja az elsődleges vagyonelosztást, gyakran kiterjeszkedve az esélyegyenlőség megvalósításának szándékára is . A három szereplő közül egyedül az államnak van meg a lehetősége arra, hogy jogszabályok alkotásával befolyásolja a másik két szereplő viselkedését, valamint segítsen kiküszöbölni a piac működésében bekövetkező zavarokat. Tehát a pénzmosás gazdasági területen megvalósuló olyan szolgáltatás, amely valamely korábban elkövetett bűncselekményből származó pénzt, vagy vagyoni javakat látszólag legális pénzzé alakít át. E művelet valódi célja a pénz illegális eredetének felismerhetetlenné tétele, amely megvalósítása során a tevékenység vesztességgel jár. A pénz tisztára mosása során bűnözők különböző pénzügyi műveletek hajtanak végre, ezért közelebb jutunk a pénzmosás lényegének feltárásához, ha azt illegális pénzügyi szolgáltatásként definiáljuk.22 Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzmosás részmozzanatait alkotó egyes műveletek önmagukban szinte mindig legálisak, a műveletsorozat egésze viszont az eredetleplezési célzat- a bűncselekményből való származás - miatt illegális. A pénzmosás, mint szolgáltatás folyamata összevetve a következő: A pénzmosás tehát olyan illegális, rendszerint a gazdasági szférában megvalósuló szolgáltatás, amely valamilyen (egy korábbi bűncselekményből származó) „piszkos” pénzt látszólag legális forrásból származó pénzzé konvertál.
22
Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés (2005 ). 9.oldal
19
A műveletek célja nem profitrealizálás, hanem pusztán a pénz illegális eredetének felismerhetetlenné tétele, ezért ez a tevékenység jellemzően kisebb-nagyobb veszteséget eredményez, mégpedig akár hosszabb távon is. Minden jogellenes tevékenység egy bizonyos fajta tranzakciós költséggel jár, hiszen a bűncselekményből származó jövedelem felhasználása megnöveli a bűncselekmény lelepleződésének a kockázatát. Ezek a tranzakciós költségek egy sikeres pénzmosási művelettel csökkenthetők, mely művelet speciális gazdasági jelentősége, hogy a potenciális vagyont, amelyet pénzmosás nélkül veszélyes lenne elkölteni, tényleges vásárlóerővé alakítja át. Ebben az értelemben a pénzmosás egy illegális monetáris kínálat szerepét tölti be, mely kielégíti a jövedelemtermelő bűncselekményeket elkövető egyének vagy csoportok általi pénzmosási szolgáltatásokra támasztott keresletet. Eszerint tehát a pénzmosásnak ugyanúgy létezik saját piaca, mint a legális gazdasági szolgáltatásoknak. Ez egy olyan illegális piac, ahol az általános gazdasági kockázati tényezők mellett egy plusz kockázati faktor is megjelenik, ez pedig nem más, mint a büntetőjogi kockázat. 2.1.b., A pénzmosás tágabb gazdasági környezete A környezet hétköznapi szóhasználattal élve, minden ami minket körül vesz. A fogalomba bele tartozik minden olyan külső tényezőt, amelyek a vizsgált jelenségre valamilyen szempontból hatással van . A pénzmosás környezetének vizsgálata során megállapítható, hogy van egy tágabb gazdasági környezete, ezek az offshore központok, és van egy közvetlen környezete, amelyben a pénzmosás, mit tevékenység ténylegesen megvalósul, például pénzügyi, vagy banki műveletek segítségével. A nemzetközi pénzügyi rendszerben különös veszélyt hordoznak az offshore központok amelyek segítik a bűncselekményekből származó vagyoni javak tisztára mosását és a terrorizmus finanszírozását. Offshore pénzügyi központoknak nevezzük az ügyfeleiknek tág értelemben vett szabályozási, felügyeleti, könyvelői és adózási szolgáltatásokat nyújtó különféle országokat és területeket.23
23
Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés (2005 ).
20
A gazdálkodó szervezetek, ezeket az offshore pénzügyi központokat bonyolult adózási stratégiák segítségével arra használják fel, hogy csökkentsék az adóterheiket. E legális tevékenységben megtalálható a magánszemélyek is,akiknek a célja az, adókifizetés elkerülésére vagy adócsalás, de ezen offshore pénzügyi központok többsége ugyanígy felhasználható pénzmosásra is. Azok a szakirodalmi munkák, melyek ezt a témát vizsgálják, adottnak veszik olyan országok létezését, melyek laza (kötetlen) pénzügyi szabályozás alkalmazásával pénzügyi segítséget nyújtanak a terroristáknak és a szervezett bűnözésnek. Jövedelmező lehet egy ország számára, ha olyan pénzügyi szabályozást léptet életbe, mely odacsábítja az illegális forrásból származó vagy illegális célra szánt tőkét. Ezen országokat nevezzük Laza Pénzügyi Szabályozású országoknak. Donato Masciandaro olasz közgazdász felállította azt a hipotézist, hogy az Laza Pénzügyi Szabályozású országoknak más a felépítése, mint a többinek, azaz: -„ a pénzmosást támogató országok hasznossági függvénye pozitív korrelációt mutat a külföldi terrorizmus és szervezett bűnözés létezésével; - az ilyen jellegű, illegális tevékenységekből származó negatív hatások nem befolyásolják ezen országok hasznossági függvényét, vagyis semmiféle terrorista akció és bűncselekmény negatív hatása nem érinti őket . Ezekben az országokban viszonylag jó a közbiztonság” Az, hogy egy törvényhozó milyen pénzügyi szabályozás jogszabályokat alkot, és mennyire laza
szabályozást vezet be, az
költség-haszon elemzés függvénye. A
pénzmosás a bűnözök számára költséggel, ám de hosszú távon vagyoni előnyökkel jár. A terrorista- és bűnszervezetek több bűncselekményt követnek el olyan országok területén, ahol a könnyebb a pénzmosás lehetősége, ezért pénzmosás rendkívül káros hatással lehet a gazdasági rendszerre is. „ A szabályozásban érintett szereplőket négy csoportra oszthatjuk: a) a politikai döntéshozók; b) terrorista és bűnszövetkezetek, melyek hasznot húznak a pénzmosásból; c) a lakosság, akikre a pénzmosás költsége hárul
21
d) a pénzügyi szolgáltatók, valamint tágabb értelemben az állampolgárok, akiknek előnyös a beáramló illegális és félig illegális tőke A b) és c) csoport érdekei teljességgel összeegyezhetetlenek, hiszen ami az egyiknek haszon, az a másiknak veszteség, az a) pontban említett politikai döntéshozónak pedig középen állva el kell döntenie, hogy melyik utat akarja követni. „ 24A pénzmosási szempontból kockázatos országok listáját egyébként a FATF rendszeresen közzé is teszi ez az un. „fekete lista” A „ nem együttműködő országok „ mellett oda kell figyelni még az adóparadicsomnak nevezett országokra és az offshore pénzügyi központokra is. 2.1.c., A pénzmosás közvetlen gazdasági környezete – a pénzügyi közvetítőrendszer szereplői A pénzmosás megvalósulhat: - gazdasági tevékenység gyakorlása során, - pénzügyi - vagy bankműveletek segítségével. Minden esetben a cél, a bűncselekmény(ek) elkövetéséből származó „piszkos pénz” tisztára mosása. Csak a pénz keletkezésének körülményeiben különbözik a legális tőkétől. Mivel a pénzmosók tevékenységük során szinte kivétel nélkül felhasználják a pénzügyi
közvetítőrendszer
intézményeit,
„ennek
ürügyén”
indokolt
röviden
foglalkozni néhány további gazdasági alapösszefüggéssel. Kiindulópontunk az, hogy a pénzügyi közvetítők a pénzmosás szűkebb gazdasági környezetét alkotják. Felbecsülhetetlen szerepük lehet a pénzmosodák leleplezésében is, a pénzmosás megelőzéséről szóló jogszabályok emiatt lehetőleg minél tágabban próbálják bevonni őket a bejelentési kötelezettséggel terhelt szolgáltatók körébe. A pénzügyi szolgáltató szervezetnek is nevezett intézményeknek egyébként sehol a világon nincs olyan kötelezettségük, hogy vizsgálják, az ügyfelük folytat-e pénzmosási tevékenységet. Nálunk annyi csak az a kötelességük, hogy a saját szabályzatukban megjelölt esetekben a gyanúsnak minősülő tranzakciókat jelentsék
24
Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés (2005 ) 17. oldal
22
2.2. A pénzmosás fogalma A pénzmosás kifejezés a fáma szerint Al Caponétól ered, aki Chicago-szerte működtetett pénzbedobós, önkiszolgálós mosodákat, ezek segítségével álcázva a szerencsejátékokból, a prostitúcióból és a szesztilalmi törvények megsértéséből származó jövedelmét.25 Ez a szellemes történet persze nem igaz, bár az 1920-as években gyakran előfordult, hogy a bűnözők nagy készpénzforgalmú vállalkozásokat vettek át (mint például a mosodák és az autómosók), majd összekeverték a bűncselekményből szerzett készpénzt a legális bevétellel ezáltal logikus kereskedelmi okot szolgáltattak a nagy összegű készpénz létezésére. Bár a „mosás”-t ma ennek a szónak a tisztítással való társítása miatt hangsúlyozzák, elképzelhető, hogy az eredeti bűnügyi kapcsolat a mosodák álcaként történő alkalmazása során alakult ki. Maga a „pénzmosás” (money laundering) kifejezés egyébként először egy amerikai újságban jelent meg a hetvenes évek elején, az ismert Watergate botránnyal kapcsolatban. Az első bíróság, amely büntető ügyben a pénzmosás kifejezést használta, szintén egy amerikai bíróság volt 1976-ban (és ugyanebben az országban vált önálló bűncselekménnyé is, 1986-ban.).26 Az Amerikai Egyesült Államokban ugyanebben az évtizedben még további két bírósági döntésben olvasható a „pénzmosás” kifejezés. A ’80-as években 213, a ’90 években viszont már 3643 döntésben volt olvasható. Van egy olyan szintén nem igazolható elmélet is hogy a pénzmosás kifejezés valójában nem is Al Capone mosodáiból, hanem a kábítószer kereskedők által használt argókból ered, ők nevezték mosásnak azt a tevékenységet, amikor a „piszkos pénzüket legális forrásból származónak tűntették fel.27 A pénzmosás az amerikai zsargonból került át Európába. Az Egyesült Államokban a bűncselekményből származó pénzt nevezik „piszkos pénznek”, és a pénzmosás azt a folyamatot jelenti, amelynek során a bűncselekményből származó pénzt törvényes eredetűnek kívánják feltüntetni.
25
Jeffrey Robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről Park Kiadó, Budapest, 1996. 9. oldal 26 Anti-Drug Abuse Act of 1986. 27 Gál István gazdasági büntetőjog közgazdászoknak Akadémiai Kiadó 2007 153-154. oldal
23
A pénzmosás fogalmának meghatározása érdekében különböző definíciók születtek nemzeti és nemzetközi szinten, illetve kriminológiai szempontból is, azonban valamennyi definícióban közös a pénzmosás járulékos jellege. 2.2.a., A pénzmosás kriminológiai fogalma
„Pénzmosás alatt kell értenünk minden olyan jogi folyamatot, vagy tevőleges magatartást, amely által az elkövető az illegális cselekményekből származó bevételek létét, e bevételek forrását vagy jogellenes felhasználását elleplezi, azzal a céllal, hogy a legalitás látszatát keltse, és mint látszólag legális vagyont áramoltassa be a legális gazdasági és pénzügyi világba.”28 A pénzmosás gazdasági hatásmechanizmusa meglehetősen összetett. A gazdaságban nem csak legális, hanem illegális forrásból származó jövedelem képződik. Ennek egy része pedig nem marad meg az illegális szférában beolvad a legális gazdasági vérkeringésbe. Az illegális forrásból származó tőke sokszor leküzdhetetlen konkurenciát jelent a legális gazdasági tevékenykedők számára. Olyan vállalkozók kerülnek be az üzleti életbe, akik a kezdetekben jövedelmüket a bűncselekmények elkövetéséből szerezték, ami a gazdasági élet szereplőire mindenképpen kedvezőtlenül hat. A pénzmosodák miközben látszólag legális gazdasági tevékenységet folytatnak, az általuk értékesített javakat és szolgáltatásokat alacsonyabb áron is hajlandók vételre felkínálni, ugyanakkor vevőként megéri nekik magasabb áros is vásárolni. „A legálisan tevékenykedőkre ez a folyamat vagy életszínvonaluk romlásához vezet, mivel minimális bevételre tesznek szert, vagy pedig
bűncselekmények elkövetésével
próbálnak versenyben maradni „29
28
Jacsó Judit A pénzmosás, in: Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008. 499. oldal 29 Jacsó Judit A pénzmosás elleni fellépés eszközei, Magyar jog 2000. 9. szám 545. oldal
24
2.2.b., A pénzmosás Európai Unió által meghatározott fogalma
A pénzmosás: -„a vagyon átváltása vagy átruházása annak ismeretében, hogy az bűncselekményből származik, a vagyon jogellenes eredetének elrejtése céljából, vagy leplezése céljából, vagy az ilyen cselekmény elkövetésében részt vevő személy
tevékenysége jogi
következményeinek elkerülése céljából nyújtott segítség. - a vagyon valódi természetének, forrásának, helyének, rendelkezésre állásának, mozgásának, a hozzá fűződő jogoknak vagy tulajdonjogának elrejtése vagy leplezése, annak ismeretében, hogy bűncselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik. - a vagyon megszerzése, birtoklása, vagy használata a szerzés időpontjában annak ismeretében,
hogy
az
bűncselekményből
vagy
ilyen
cselekményben
való
közreműködésből származik. „30 Közös tényező, hogy az elkövető tudata mindhárom magatartás megvalósításakor a kiterjedjen arra, hogy a vagyon jogellenes cselekmény elkövetéséből vagy ilyen cselekményben való részvételből származik. Az első pontban meghatározott elkövetési magatartást szokták „célzatos pénzmosási tényállásnak is nevezni”, mivel e magatartás megvalósításánál a jogalkotó eredetleplezési célzatot határoz meg. A harmadik. pontban meghatározott elkövetési magatartást szokták a „pénzmosás alapesetének” nevezni. Ez a magatartás áll legközelebb a pénzmosás kriminológiai fogalmához.31
30
Jacsó Judit Pénzmosás. In Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk.): Az kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 .515. oldal 31 Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk.): Az kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008.
európai büntetőjog európai büntetőjog
25
2.2.c, A pénzmosás büntetőjogi fogalma Büntetőjogi fogalom legtágabb értelemben minden olyan tevékenység, amely során - a megszerzett bűnös vagyoni értékek átalakítása, átadása vagy átutalása azzal a céllal, hogy azok törvénytelen eredetét palástolják, vagy eltitkolják, feltéve hogy az átadó vagy átalakító tudta azt, hogy a vagyoni érték bűncselekmény eredményéből jött létre, - a vagyoni értékek valódi természetének, forrásának elhelyezésének, mozgatásának eltitkolása, vagy ilyen vagyoni érték tulajdonlása, feltéve, hogy tudták, hogy a vagyoni érték bűncselekmény elkövetéséből származik, - a vagyoni érték megszerzése, birtoklása vagy használata, feltéve, hogy az adásvétel idején
tudták,
hogy
a
vagyoni
érték
bűncselekmény
elkövetésénél
való
32
közreműködésből származik.
A pénzmosás elleni küzdelem célja, hogy: – megakadályozza, hogy a bűncselekményből származó jövedelem a legális gazdasági szférába bevonuljon, ott felborítsa a gazdasági egyensúlyt, – megakadályozza annak újbóli felhasználását még súlyosabb bűncselekmények elkövetéséhez, – ezúton is információkat szerezzen az alapbűncselekményekről, illetve annak elkövetőiről is, – megvédje a pénzügyi szolgáltatókat attól, hogy őket használják fel a pénzmosáshoz, hiszen ez rontja üzleti hírnevüket, rombolja a működésük egyik alapját jelentő bizalmat.. A pénzmosás lehetséges társadalmi és politikai költségei nagyon súlyosak, főként, ha felderítetlenül marad, vagy nem foglalkoznak vele kellő komolysággal. A szervezett bűnözés beszivároghat a pénzügyi intézményekbe, a befektetéseken keresztül megszerezheti az ellenőrzést jelentős gazdasági szektorok felett, megvesztegetve a vezető tisztségviselőket és politikusokat. A pénzmosás a megszerzett politikai és gazdasági befolyása gyengítheti a szociális hálót, a kollektív etikai normákat és végső soron a társadalom demokratikus intézményrendszerét is. 32
Dr. Korona Lajos A pénzmosás elleni harc eszközei a nemzetközi büntetőjogban Kriminológiai és Kriminalisztikai tanulmányok 36. kötet OKKrI. Budapest, 1999.293. oldal
26
Legalapvetőbb formájában a pénzmosás szétválaszthatatlanul kapcsolódik ahhoz az alaptevékenységhez,
ami
azt
kiváltja
és
végső
soron
„pozitív
feedback
„mechanizmusként serkenti a kriminális tevékenységek folytatását is. Ha az alvilág beférkőzik az üzleti életbe, az erkölcseit is elkezdi ráerőltetni a partnereire. A mosott pénzek mennyisége pedig adott esetben akkora lehet, amely már befolyásolhatja az egyes országok nemzetgazdaságát is. „ A legnagyobb veszély a bűnelkövetők gazdasági, politikai hatalomba, vállalkozásokba, pénzügyi szolgáltató rendszerekbe való beépülése”33 A pénzmosás ”olyan, legális gazdasági műveletek leplezése alatt folytatott illegális gazdasági szolgáltatás, amely arra irányul, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete
igazolhatóvá
váljék,
megszabadulva
annak
felismerhetően
jogellenes
mivoltától„34
2.3. A pénzmosás fázisai A pénzmosás folyamatának meghatározására több modellt dolgoztak ki, ezek
a
következők: a., a Zünd-féle körforgásmodell Svájcból ered, ez a mosási folyamatot a természetben megfigyelhető vízkörforgás analógiájára írja le a pénzmosást. A modell kiindulópontja szerint a bűncselekmény elkövetési helyén csapadék keletkezik. A csapadék a bűncselekmény elkövetéséből származó készpénz. Ez a csapadék elszivárog, felszívódik a bűnszervezetben, majd úgy áramlik ide-oda, mint a talajvíz a föld alatt. A talajvíz ezután kijut a felszínre, vagyis a pénz kikerül a legális gazdaságba, a legális vállalkozásokhoz, majd tavakban összegyűlik ez az előkészítés a legalizálásra. A szivattyúzási fázisban, amely a pénzügyi- és bankműveletek, értéktárgyak vásárlása a pénz belép a legális pénzügyi szférába. Ezután a különböző befektetések, átcsoportosítások, számláról számlára történő mozgatások segítségével egyre tisztább lesz.
33 34
Vidékiné Farkas Anikó A pénzmosásról Ügyészek lapja 1995.évfolyam 2. sz. 21. oldal Gál István Gazdasági büntetőjog közgazdászoknak Akadémiai kiadó 2007. 154. oldal
27
A sort az elpárologtatás zárja, ekkor a pénzt visszajuttatják az alapbűncselekmény elkövetésének országába. Majd újabb bűncselekményekből újból „csapadék” képződik. b., a ciklikusmodell a fentihez nagyon közel áll. Ez a modell az Egyesült Államokban került kidolgozásra, amelynek alapgondolata sok hasonlóságot mutat a körforgásmodellel, mivel azonban nem is mond többet a témáról, nem érdemes részletesen foglalkozni vele. c., az Ackermann-féle célmodell amely a pénzmosás céljain alapul. Ez lehet a bűncselekményből származó pénz integrációja, a beruházás, az adócsalás és a bűnözés finanszírozása stb. d., A legelterjedtebb koncepció az Egyesült Államokból származó három fázis modell, amelyet a témával foglalkozó szakemberek mélyrehatóbban megvizsgáltak. A pénzmosást eszerint három stádiumra szokták felosztani; - az elhelyezés - a rétegzés - az integrálás stádiumai A folyamat azonban nem szükségszerűen járja be mindhárom fázist. A készpénz elválik az alapbűncselekménytől, és pénzügyi szervezetekhez kerül. 2.3.1. Az előmosás vagy elhelyezés Mivel a nagy mennyiségű készpénz azonnal magára vonhatja a hatóságok figyelmét, a bűnözők az egyik legfontosabb feladatnak azt tekintik, hogy a pénzt a származási helyről kimozdítsák, és olyan országba vigyék, ahol könnyebb álcázni az eredetét készpénz mivolta nem olyan feltűnő. Ezután be kell vinni a banki, majd pedig a legális üzleti forgalomba. Innen esetleg visszautalni, vagy még tovább mozgatni országok és földrészek között. A kezdeti elhelyezés legismertebb módszerei a következők:
28
a., Valutacsempészet:a legegyszerűbb, legtöbbet alkalmazott módszer, mely különböző szállítási módok kombinálásával rendkívül hatékony és biztonságos. b., Banki bűnrészesség: alapvetően a megvesztegethető banki alkalmazottak közreműködésével történik. Ideális a helyzet, ha a bűnözők a banki vezetőt vagy esetleg az egész bank, vagy egy részlegének működését ellenőrzésük alatt tartják. A pénzintézet felhasználása – anélkül, hogy igazán tartós kapcsolatra törekednének vele – egyfajta legalitás látszatát biztosíthatja, a későbbi műveleteiket megkönnyítheti. Némi hátrány azonban itt is mutatkozik a bankban biztos, hogy nyoma marad az ügyletnek, vagy papíron vagy elektronikus úton, de rögzítésre kerül, hosszabb távú együttműködés során pedig a bank bizalmas információk birtokába jut. c., Struktúrálás: a nagy összegeket több kisebb egységre osztják fel, és így egy hatalmas összeg több apró tételben történő megjelenése nem olyan feltűnő. A bűncselekményből származó pénzt a bűnözők általában a bankokba viszik, onnan rövid időn belül átutalják más bankba, átváltják más fizetőeszközre. Az elkövetők gyakran alkalmaznak ismeretlen, büntetlen előéletű, gyanútlan személyeket arra, hogy azok kis tételekben fizessék be a bűncselekménnyel szerzett pénzt a bankokba. A közreműködőt (más néven strómant) jól megfizetik. A megbízók szigorúan ellenőrzik, hogy a közreműködők az ő javukra járnak-e el, és a pénz eljut-e a megbízásnak megfelelő helyre. Az ok nyilvánvaló: ha a stróman rájön, hogy bűncselekményből származó pénzről van szó, akkor azt kockázat nélkül (pontosabban: büntetőjogi kockázat nélkül) eltulajdoníthatja, feljelentést úgysem tesznek ellene. Ennek a módszernek köszönhetően a bűnöző kiléte akkor is rejtve marad, ha a befizetést végrehajtó közreműködőt azonosítják. E fázisra jellemző továbbá, hogy az elkövetők a készpénzt úgy rendszerezik, hogy az egy összegben elhelyezett betétek nagysága, vagy az egyszerre vásárolt értékpapírok, pénzügyi aktívák értéke az azonosítási kötelezettség alá eső határ alatt maradjon. E módszer vele járója sokszor a banki bűnrészesség is. d.,
Érték
és
árutőzsdei
brókerek
igénybe
vétele:
sokszor
az
alkuszok
megvesztegethetősége segít, hisz üzleti titokra hivatkozva nem árulják el partnereik kilétét. Önkéntelen segítővé válik, ha egy banki megbízást teljesít, ugyanis a bank ügyfele számára ismeretlen.
29
e., Valutaváltás: nagy bankok devizaosztályai, nagy pénzváltócégek, kis pénzváltócégek segítségével. Az utolsó módszer biztonságosabb, mert ezen cégek jellegüknél fogva készpénzzel foglalkoznak. A tőlük távolabb kerülő pénz eredetét a bankok nem vizsgálják, hisz naponta zsákszámra érkeznek tőlük különböző nemzetek valutái. A piszkos pénznek a pénzmosó anyaországába történő hazaszállítás vagy csempészés folyamán igénybe kell venniük a pénzváltók szolgáltatásait is. Ez történhet mind a kiindulási, mind a célországban. Az intézménytípusra általában a szabályozottság, ellenőrzöttség, felügyelet alacsony szintje a jellemző f., Nemesfémek, műkincsek, ékszerek vásárlása: az üzletág készpénz-orientáltsága miatt nem feltűnő a nagyobb összegek zsebből zsebbe történő vándorlása. g., Pénzek összekeverése: fiktív üzleti tevékenységet folytató vállalkozások, fiktív számlákkal kereskednek, nagy készpénzforgalmat lebonyolító, törvényesen bejegyzett vállalkozásokkal. h., Vagyontárgyak vétele: jelentős pénzmosási mód. A megszerzett piszkos pénz értékes autókban, ingatlanokban, hajókban ölt testet. Alkalmazott módszer a bűncselekménnyel külföldön szerzett pénzt úgy átjuttatni a határon (elektronikus átutalással vagy fizikailag), mintha az törvényes, szabályos üzleti tevékenység, rendes gazdálkodás körében keletkezett bevétel lenne. Az elhelyezés elősegítésére nagy készpénzforgalmú üzletek (például kaszinók, áruházak, éttermek, pénzváltóhelyek stb.) készpénzbevételeihez vegyítik a „piszkos”, „mosásra váró” jövedelmet. Fedő vállalkozások létrehozásával olyan névleges tulajdonosok (és ügyvezetők) mögé bújtatják a bűncselekményből származó tőkét, melyek teljes mértékben a jogszabályok betartásával működnek, s az itt keletkezett nyereséget már mint törvényes, adózott jövedelmet veszik ki. Hamis dokumentumok előállítása és felhasználása is gyakran előfordul ebben a fázisban. Azonban
35
ez a szakasz a legrövidebb, mert a bűnözők igyekeznek minél hamarabb
megszabadulni a bűncselekményből származó készpénztől. A cselekmény itt, az elhelyezési fázisban fedezhető fel ugyanis a legkönnyebben.
35
Molnár Csaba Néhány gondolat a pénzmosásról ORFK Tájékoztató 1999. 2. szám 6. oldal
30
Az elhelyezés fázisa a legveszélyesebb a pénzmosóra nézve – legyen az akár egy banki befizetés, akár mondjuk a készpénz átjuttatása a határokon –, hiszen ekkor még viszonylag könnyen összekapcsolható a piszkos pénzzel, és a pénz is az eredeti bűncselekménnyel. Ez az a fázis, amely a pénzmosás felderítésére is a legtöbb lehetőséget adja, ezért a pénzmosás elleni harc eszközeinek jelentős része is erre a szakaszra koncentrál, e szakaszban próbálja megtalálni azokat a gyanús körülményeket, amelyek alátámaszthatják a pénzmosás elkövetését, illetve a pénz bűnös eredetét. „Olyan ez, mint amikor kavicsot hajítanak a tóba. Az ember látja, amint a kavics vizet ér, hiszen fröccsen. Amikor süllyedni kezd, a víz fodrozódik, és pár másodpercig még tudni lehet, hol esett be a kavics. Amint elkezd süllyedni, a fodrozódás megszűnik. Mire a kavics a víz fenekére ér, minden nyom rég eltűnt, és a kavicsot talán meg sem tudnánk találni.”36 2.3.2 A rétegzés – bújtatás A készpénz elhelyezése után a pénzmosás már nehezebben bizonyítható. A bújtatás során kell azt elérni, hogy a pénz eredetére ne derüljön fény, a forrástól teljes mértékben le legyen választva. A pénz eredete követhetetlenné válik a keresztező és fedő műveletek,a vásárlások, az elektronikus átutalások,a többszöri átutalás útján , tehát komplex pénzügyi tranzakciókat hajtanak végre a cél elérése érdekében. A
már
elhelyezett
összegek
újbóli
felhasználása
során
nyernek
gazdasági
létjogosultságot, ezáltal válnak a legális gazdaság részévé. Jogcímeket teremtenek nemzetközi off-shore társaságok, pénzügyi szervezetek igénybevételével, hamis vagy fiktív számlák, szerződések, nemzetközi kereskedelmi okmányok felhasználásával. Előfordul papíron létező, fantom társaságok, személyek felhasználása valóságosnak feltüntetett kötelezettségek teljesítése érdekében. Tipikus rétegzési módszerek a következők: a., Készpénz átváltása értékpapírokra: a már elhelyezett pénzből korlátlanul lehet vásárolni, kötvényt, részvényt, utazási csekket, hitellevelet.
36
Jeffrey Robinson A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről Park Kiadó, Budapest 1996 9. oldal.
31
Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a készpénzes állomány megszűnjön. A pénzt megtestesítő értékpapírokat így egyszerűbb egy másik bankba letétbe helyezni vagy külföldre vinni. b., a vásárolt anyagi javak továbbértékesítése, és a befolyt jövedelem befektetése, ezáltal szintén legális értéktárgyhoz jut . c., elektronikus átutalás: a banki átutalások dzsungelében jól lehet rejtőzni. A gyorsaság, a távolság, a nagyfokú névtelenség teszi kedveltebbé e módszert. 2.3.3. Az integrálás-legalizálás Az integrálás a szervezett bűnözés támadása a legális gazdaság és a bűnözésen kívüli élet ellen, hiszen miután pénzügyi igényeit és elvárásait kielégítette a bűnözés a legális világ felé fordul, hogy elért illegális gazdasági erejét felhasználva legális gazdasági erőként jelenjen meg, illetve pozíciókat, befolyást szerezzen a társadalmi, és akár a politikai életben is, és kielégítse státusz és hatalomvágyát. Integrálás, vagyis beillesztése, teszi lehetővé, hogy a mosott pénz visszakerüljön a gazdaságba úgy, hogy normál üzleti tevékenységként jelenjen meg. A bűncselekményből származó vagyont, amikor visszajuttatják azt a gazdaságba, akkor úgy tűntetik fel, mintha legális üzleti forrásból származna, amely így elismert pénzügyi szervezetektől induló és odaérkező vagyonként tűnik fel. Ez a vagyon megfelelő lesz egy legális vállalkozás alapítására beindítására, ott bevételként tüntetik fel, mind a bevételi, mind a kiadási könyvelési adatokat meghamisítják, fiktív számlákkal fedezik a „mosott” pénzt. Fedővállalatokat, fiktív cégeket hoznak létre (vagy működtetnek már korábbról). Általában amikor a pénz egy pénzügyi paradicsomba kerül, akkor azt egy fedő- vagy fantomtársaság nevében helyezik letétbe. E fantom társaságoknak csupán annyi a funkciója, hogy felvegyék a tőkét .Ilyen fantom társaság a - „Látszat társaság”: amely a hivatalos bejegyzés ellenére nem folytat kiterjedt üzleti tevékenységet és nagyon alacsony tőkével rendelkezik.
32
- „Fantom társaság”: teljes fiktív tevékenységet folytatnak, csak a nevük létezik, egyegy tranzakció leplezésére alakul, utána eltűnik, és a mögötte álló személyek felkutathatatlanok maradnak. – Fedőnévül szolgáló társaságok: melyeknek van ugyan tényleges tevékenységük, azonban mégis elsősorban a pénzmosást szolgálják. A fedővállalkozás, mint ahogy a nevében is benne van, a legális gazdaságban ténylegesen működő cég, amely ténylegesen részt vesz a gazdasági életben, azonban fő faladata nem a legális gazdaságban folytatott tevékenysége, hanem a feketepénzek visszaforgatása. A bankszámláin regisztrált pénzmozgás sokszor élénk üzleti tevékenységre utal, ezzel szemben több esetben kimutatható, hogy ezek a fedőcégek általában semmiféle produktív tevékenységet nem folytatnak.37 Gyakran az integrálás módszere a fedőcégen keresztül lebonyolított ingatlan adásvétel, amikor a megvásárolt ingatlanok vételárát a piszkos pénzből fizetik ki, majd annak újbóli eladásából származó haszon pedig már legalizálva bevételként jelenik meg. Ez egy egyszerűbb változata a pénzmosásnak, azonban tovább bonyolítható az ügylet, ha a folyamatba további közvetítő cégeket, off-shore cégeket
is beiktatnak, amelyek között akár teljesen
legálisan működő, a pénzmosásról mit sem tudó társaságok is lehetnek. Egy másik lehetőség, amikor egy cég, amely pénzmosási tevékenységet végez, kölcsönöket vesz fel, normál piaci kamatra, ám a visszafizetés a piszkos pénzből történik és a hitel kamata kiadásként még le is írható, tehát a pénzmosás költségét, veszteségét a visszaigényléssel csökkenti. Ebbe a szakaszba tartozhat a fiktív export-import tevékenység is, amelynek során jelentős mértékű alul-, vagy túlszámlázással teremtik meg lehetőségét a piszkos pénz beáramlásának a legális gazdasági életbe. Egy újabb lehetőség a cégfelvásárlás és eladás, amelynek során akár veszteséges cégeket is felvásárolnak – piszkos pénzből, akár magasabb áron is –,amit részenként vagy egyben értékesítenek, és ebből jutnak legális bevételhez.
37
Szendrei Ferenc A pénzmosás PHD. Értekezés Pécsi Tudományegyetem ÁJK: 2010. 27.oldal
33
2.4.Az egyes pénzmosási technikák Akinek bűncselekményből származó pénz van a birtokában, annak először azt kell eldöntenie, hogy a pénz felhasználásához szüksége van-e pénzmosásra. Bizonyos összeghatár ugyanis gond nélkül elkölthető vagy legális gazdasági tevékenységben felhasználható az összeg Ez egy magyar állampolgár esetében kb. 15-20 millió forint. Pénzügyi vagy bankműveletek esetében az összeg egyszerű feldarabolásával kikerülhető a kétmilliós limit. Amennyiben a bűncselekményből származó pénzösszeg elér egy bizonyos nagyságot, (pl. 100 millió Forint) az már kockázatossá teheti a pénz egyszerű felhasználását. De lebukás esetén még mindig van lehetőség arra, hogy az elkövető a bűnös pénz eredetét családi ajándék jogcímén, öröklés, vagy baráti kölcsönnek indokolja meg.
Nincs
szükség másra, csak egy hihető legendát kell kitalálni a pénz eredetére vonatkozóan. A lényeg a megfelelően kidolgozott stratégia, és természetesen nem árt előtte egy ügyvéddel is folyamatosan konzultálni. A magyar bűnözők nem feltétlenül vannak rászorítva a pénzmosásra. Nem szükséges legálissá tenniük vagyonuk eredetét, mivel a piszkos pénzből szerzett vagyon (pl. nagy értékű villa) eredetéről senkivel szemben sincs elszámolási kötelezettségük. Az adóbevallás értéke és az adóbevallás időszakára eső mértéktelen gazdagodás ellentmondásának bűnös hátterét a hatóságnak kell megpróbálni bizonyítani. Az adózónak semmit sem kell igazolnia, a vagyona bárhonnan származhat. Nincs Magyarországon vagyonbevallási kötelezettség az adójogszabályokban. Amennyiben igazán nagy összegről van szó, akkor van szükség pénzmosásra. Ám ez az összeghatár meglehetősen relatív, hiszen valakinek több százmillió forintos vagyona van, amit legális gazdasági tevékenységből profitált és annak akár százötvenmillió forint illegális eredetű pénz elköltése sem jelent kockázatot. Ezért fogalmazhatunk úgy is, hogy „egy bizonyos szint felett”, megfelelő gazdasági és politikai kapcsolatokkal felvértezve már nincs is szükség az illegális úton szerezett pénz tisztára mosására, azt „piszkosan” el lehet költeni. Ha a bűnelkövetőnek van legalább egy legálisan bejegyzett cége, akkor minden évben a cég forgalmának kb. 30%-a évente átmosható rajta, ha kellő szakértelmű és „vállalkozó szellemű” könyvelő segítségével.
34
Ez esetben megfelelő technika lehet például a fiktív számlázás. Ebben az értelemben a pénzmosás nem más, mint az adócsalás komplementer művelete. 1. A készpénz. A magyar „pénz” elnevezés valószínűleg a bizánci „pensa” szóból ered38 és a X. század idején, a külkereskedelem során vehettük át. A pénz fogalmának meghatározása azonban ennél jóval bonyolultabb, a közgazdaságtan is több elméletet dolgozott ki a probléma megoldására, és a büntetőjog is saját pénzfogalmat használ. A bűncselekményből származó jövedelem tipikusan készpénz formájában jelenik meg, A pénz tehát a leggyakoribb elkövetési tárgynak tekinthető a pénzmosás vonatkozásában. A bűncselekmény elkövetéséből származó illegális jövedelem készpénzben történő tartása nem igazán szerencsés vagyontartási forma ezért azt más eszközre kell konvertálni, vagy tisztára kell mosni. A legegyszerűbb és legkorábban kialakult módszer a készpénzforgalomban történő pénzmosás. A bűnözők a készpénzt bemutatóra szóló betét létesítése, vagy banki átutalás igénybevételével valamely bankba vagy más pénzintézetbe juttatják E művelet megvalósítható külföldi és belföldi viszonylatban is, azonban az utóbbi esetben kockázati tényezőként jelenik meg a készpénz határon történő átjuttatása. Könnyebb a készpénzt átcsempészni a határon, ha kisebb címletekbe bontva borítékokba teszik, amit levélpostai küldeményként átküldenek egy másik országba. A kereskedelmi szállítóhajókon rendszeresített nagyméretű konténerekben is el lehet helyezni készpénzt, ekkor csökken a lebukás veszélye. Volt rá példa, hogy a bűnözők akár légi úton is átcsempészték az illegális tevékenységből származó pénzt. Az Egyesült Államokban 2000 évben volt egy „Erőjáték” elnevezésű művelet, amellyel a vámhatóság a légi úton történő csempészésre hívta fel a figyelmet, amikor a Kennedy Nemzetközi Repülőtéren letartóztattak egy kolumbiai utast, akinél 80 guriga készpénzt találtak, 34-et az alsónadrágjában, 46-ot pedig a gyomrában. Magyarországon a készpénzforgalomban történő pénzmosást a betétek anonimitásának megszüntetése ellehetetlenítette.
38
Bácskai Tamás – Huszti Ernő – Simon Péterné: A pénz. A kaori kagylótól az Euróig Yuki Stúdió Budapest, 2003. 67. oldal
35
Ma már egyébként ezt a több évtizeddel ezelőtti, kezdetleges technikát nem is alkalmazzák az elkövetők, a készpénz csempészete viszont feltehetően még ma is folyik. 2. Kisebb összeg tisztára mosható akkor, ha megfelelő mértékű legális jövedelmet is realizál a pénzmosó. Ekkor ugyanis nincs más dolga, mint rendszeresen túlfizetni az adóját. Év végén az adóhivatal által visszautalt pénz már tiszta, erről akár igazolást is lehet kérni az adóhatóságtól. 3. Egy másik módja a pénzmosásnak, amikor a bűnözők a „piszkos pénzből” ékszereket vásárolnak és lebukás esetén azzal a kitalált történettel mentik a bőrüket hogy azok az elhunyt hozzátartozójának
korábban meg nem talált hagyatékai. Ha pénzre van
szüksége, csak el kell adnia az ékszereket, amely ügyletet nem felejtenek el megfelelően dokumentálni. A módszer kissé bonyolultabb változata, ha árverésre bocsátják az ékszereket, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy az árverésen saját maga vagy megbízottja útján újból megvásárolja, majd esetleg később újból értékesítse. Ezzel megmaradnak az értéktárgyak, és bizonylathoz is hozzájut, igaz ebben az esetben veszteségként
jelentkezik
az
árverés
költsége,
azonban
a
pénz
eredetének
felderíthetőségét jelentősen megnehezítették. 4. Sok pénzmosási tevékenység kapcsolódik a szerencsejátékokhoz. A szervezett bűnözés kezdeteitől jellemző, hogy a szerencsejátékok valamely formáját megpróbálja fennhatósága alá vonni, elég, ha csak a Las Vegas-i kaszinókra, a sport-, és lóverseny fogadásokra gondolunk. Természetes megoldás tehát a bűnszervezet részéről, hogy ezeket a területeket is felhasználja a pénz tisztára mosására. Legelterjedtebb módszer, amely során egy kaszinóban, nagy összegben vásárolnak zsetont azzal a céllal, hogy játszanak, azonban felhasználás nélkül visszaváltják azokat, és általában csekket kérnek saját nevükre vagy egy harmadik személy nevére. Amennyiben a hatóságok az összeg eredete felől érdeklődnének, indokként azt a választ kaphatják, hogy az szerencsejáték-nyereményből származik. Még könnyebb a helyzete, ha a pénzmosónak, ha saját kaszinója van., ugyanis az tovább fokozza a pénzmosás lehetőségét, hogy a kaszinók számos banki jellegű szolgáltatatást is nyújtanak, például csekkeket, valutát váltanak, széfhasználatot kínálnak, és gyakran hitelt is nyújtanak.
36
A kaszinókon kívül szerencsejáték-nyeremény származhat fogadóirodán keresztül esetleg
ló-vagy
agárversenyekből,
továbbá
kapcsolódhat
játéktermekhez
is.
Magyarországon is egyre kedveltebbek az internetes fogadóirodák, ahol elsősorban sporteseményekre lehet fogadni, tippelni, de ki ne hallott volna a híres angol fogadóirodákról, ahol gyakorlatilag megkötés nélkül bármire lehet fogadni. Továbbá kedvelt módszer még a nyerő szelvények megvásárlása is (totó, lottó, de akár lóverseny, egyéb fogadás) Az a megoldás pedig, hogy számos országban, például az Egyesült Államokban is, a nagyobb nyereményeket 20 évre elosztva, mintegy életjáradékszerűen fizetik ki a nyertesnek, lehetőséget ad a pénzmosónak, hogy hosszú távon jusson biztos és legális jövedelemhez. Jó példa erre a hírhedt „itt a piros, hol a piros” játékkal a budapesti (óbudai) etnikai összetételű bűnöző csapat egyetlen évben, a decemberi főszezonban, Németországban több mint hárommillió márkát „keresett”. Ezt a bevételt úgy mosták tisztára, hogy egyedi gyártású Mercedes Benz gépkocsikat rendeltek a stuttgarti gyárból és azokat törvényesen hazahozták. 5. „ Az élet- és vagyonbiztosítások többsége is lehetőséget ad a pénzmosásra. Életbiztosítás esetén a biztosítási szerződést egy stróman köti meg, a pénzmosó a kedvezményezett. A biztosítási díjat a bűncselekményekből származó összegekkel fizetik, majd bizonyos idő eltelte után korai folyósítást kérnek, vagy (vagyonbiztosítás esetén) előidézik a biztosítási esemény bekövetkezését. A vagyonbiztosítás is felhasználható pénzmosásra, és ha sikerül kijátszani a túlbiztosítási tilalmat, akkor az elkövetők jelentős profitra is szert tehetnek. A piszkos pénzből vásárolnak valamilyen árut, amit hajón szállítanak a célállomásra. A hajót és az árut az értékét messze meghaladó összegre biztosítják, majd a rakománnyal együtt a nyílt tengeren a hajó is elsüllyed. A biztosítási szerződésben megjelölt kedvezményezett – aki természetesen a tisztára mosandó pénz tulajdonosa – felveszi a már legálissá vált pénzt. Így biztosítási csalást is elkövettek, amit azonban nehéz (vagy sokkal inkább lehetetlen) lesz bizonyítani, mert a bizonyítékok a tenger mélyére süllyedve örökre elenyésztek.”39
39
Dr. Gál István László: A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés 2005. 39. oldal
37
6. Klasszikus pénzmosási módszer a garantált kölcsön technikája. A piszkos pénzt egy off-shore bankban letétként helyezik el, ez a pénzintézet kezességet vagy bankgaranciát vállal egy másik bank felé, amely egy nagy tekintélyű pénzügyi infrastruktúrával
rendelkező
országban
székelő
ismert
pénzintézet,
megkérdőjelezhetetlen üzleti tisztességgel, bontással. Ezt követően ezt a bankot a bűnszervezet
által
megbízott
ügyvéd
vagy
üzletember
megkeresi
egy
kölcsönkérelemmel, majd a kölcsön összegét ingatlanok vásárlására használják fel. Mivel a kölcsön visszafizetésére nem kerül sor, az off-shore banktól a lététbe helyezett piszkos pénzt a kölcsönt nyújtó bank lehívja. A piszkos pénz tehát a bankrendszeren keresztül bekerül a legális gazdaságba, a bűnszervezet tagjai pedig az ingatlanok értékesítésével szintén legális jövedelemhez jutnak. A „holland szendvics”-nek is nevezett módszer másik változata az, hogy a pénzmosó a saját maga által egy adóparadicsomban alapított banktól vesz fel kölcsönt, azaz önmagát hitelezi. Ez a második változat gyanúsabb lehet, mint az, amikor egy jó nevű hitelintézetet is bevonnak az ügyletbe, ugyanakkor nagy előnye, hogy megmarad a kamat. 7. A pénzmosás egy másik hagyományosnak tekintett eljárása lehet az ügyvédi letét alkalmazása. Ha valaki az ügyvédnél letétbe helyezi a pénzét, az ügyvéd befizeti az összeget az iroda elkülönített számlájára, és mivel a befizetett összeg közvetlenül kapcsolódik az ügyvéd ügyfele irányában végzett tevékenységéhez, az ügyvédek letéti számláinak adatait védi az ügyvédi titoktartás, sőt gyakran a banktitok is, ami így együtt jelentősen megnehezítheti az illetékes hatóságok számára az ilyen pénzek felkutatását. Az ügyvédekhez kapcsolódó másik problémakör lehet az ügyvédi honorárium kérdése, azaz pénzmosást valósít-e meg a védőügyvéd, ha elfogadja bűnöző ügyfele pénzét, amelyet ő természetesen valamilyen bűncselekmény elkövetése útján szerzett? Adhatjuk erre azt a választ, hogy nem, hiszen az ügyvéd esetében hiányzik az eredetleplezési célzat, még akkor is, ha egyébként olyan magatartást végez az így kapott pénzzel, ami a pénzmosás elkövetési magatartásai között szerepel. Más a helyzet, és pénzmosó lehet az ügyvédből is, ha ezzel a pénzzel ügyfele részére végez valamilyen tranzakciót. Egy Floridában működő kokainkereskedő, aki évente mintegy 400 kg kokaint adott el az Egyesült Államokban, egy amerikai bankalkalmazottat bízott meg azzal, hogy a bűncselekményből származó pénzét Európán keresztül mossa tisztára. 38
Ez a bankalkalmazott a ’80-as években nagy mennyiségű készpénzt vitt Londonba és Svájcba. Svájcban a tettestársa egy ügyvéd volt, aki saját számlájára tett be a készpénzt. Két-három év alatt milliós nagyságrendű forgalom jelentkezett a számláján. A pénzt sajátjaként deklarálta a svájci ügyvéd. A számlájáról Lichtenstein-en, a Csatorna szigeteken és a Karibi szigeteken keresztül addig utalgatta a pénzt, amíg egy olyan vállalat számlájára nem került, mely felett a már említett amerikai bankár és ő maga rendelkezett. Ez a vállalat aztán jóváírta az összeget egy floridai sertéshizlaldának, mely természetesen a kokain kereskedő tulajdona volt. Így, az amerikai szabályokat betartva legálisan jutott jövedelemhez E példán keresztül, láthatjuk, hogy az ügyvédi visszaélések nemcsak a letéti intézményen valósíthatók meg, hanem saját számlájukat felhasználva is 8. Ezredforduló után, mint új pénzmosási lehetőség jelent meg az euro bevezetése, és az új, nagyértékű bankjegyek kibocsátása. A pénzmosóknak ezentúl a közös valuta országaiban nem kell foglalkozniuk a pénzváltással, ez pedig igen megkönnyíti helyzetüket, mivel egy nagy kockázattal járó fázis esik ki a folyamatból. Az elhelyezés szakaszát ilyen szempontból vizsgálva, arra sincsen továbbá szükség, hogy a készpénz határokat lépjen át, tehát a pénz csempészéséből származó kockázat is lecsökkent. Az ország határokon való ellenőrzés mára gyakorlatilag megszűnt, leginkább a reptéri forgalomra korlátozódik, így, ha esetleg szükségessé válik, akkor szinte kontroll nélkül lehet az Unión belül készpénzt szállítani. Tekintettel arra, hogy hány országban használják az eurót, illetve figyelembe véve az euró erejét, természetes, hogy Európában a bűnözők között is elterjedt, mint „fizetőeszköz”, felváltva a korábban, és esetleg a világ más részein még most is, egyeduralkodó dollárt. A rétegzés folyamatába szintén beleszólt a közös valuta bevezetése. Amíg korábban az elkövetőknek alapvetően arra volt lehetőségük, hogy saját országukban próbálják kisebb részösszegekben bevinni a pénzt a bankszektorba, addig ezt már bármelyik közös pénzt használó tagállamban feltűnés nélkül tehetik meg. Egy európai körutazás során feltűnés nélkül lehet nagy mennyiségű pénzt számlapénzzé tenni, így nem lesz feltűnő az elkövető, hiszen a banki nyilvántartások még tagállamonként sincsenek összekötve, nemhogy nemzetközi szinten. Vagyis aki eddig ötven-száz hazai bank közül választhatott, az most ennek sokszorosa között oszthatja el e pénzét. 39
9. E-Cash, aktív memóriakártyák, Eredetileg az elektronikus pénz elsődleges funkciója az volt, hogy megkönnyítse a vásárlást és csökkentse a tranzakciós költségeket, többek között az Internetes vásárlások során. Az új technológia alkalmazása lehetővé teszi, hogy a fizikai készpénzes, a hagyományos bankkártyás, (külföldön) a csekkes fizetést felváltsa az elektronikus készpénz, kiküszöbölve ezzel a készpénztartás költségeit is. Az elektronikus pénz a valódi készpénzes fizetéssel megegyező tulajdonságokkal rendelkezik, vagyis teljesen anonim lehet, a fizetés kedvezményezettjének a tranzakció után a fizető fél felé nincs követelése. Az elektronikus pénz definícióját a Magyarországon először a 77/1999(V.28.) Kormányrendelet az elektronikus fizetési eszközök kibocsátására és használatára vonatkozó egyes szabályokról. A digitális pénz egyébként sokkal nagyobb anonimitást tehet lehetővé, mint a papírpénz, ami sokak szerint pénzmosáshoz vezethet, és a bűnözőknek is kedvez. Ez a fajta pénz ráadásul több különböző helyen tárolható: egy pénzügyi intézmény számítógépén, az eladó vagy a vevő számítógépén illetve egy smart kártyán. E újnak mondható fizetési technológia, valamint az aktív memóriakártya, és a hálózaton hozzáférhető banki szolgáltatások is nagyban megkönnyítik a pénzmosók dolgát. Ugyanis az aktív memóriakártya használata során csak az első befizetés és a végső kifizetés történik a bankokon keresztül, így nincs lehetőség a köztes tranzakciók ellenőrzésére, legalábbis azok megszemélyesítésére, illetve az elektronikus készpénzzel finanszírozott egyes tranzakciók a bankok számára nem ismertek, valamint az Internet szolgáltató cégekre nem terjednek ki a pénzmosás elleni rendelkezések. Az internet fejlődése ma még beláthatatlan mértékű gazdasági, társadalmi és intézményi változások árnyékát vetíti előre. Az egyre keményebb versenyhelyzetbe kerülő bankok szerte a világon nem is tehetnek mást, mint hogy az információtechnológia folyamatos fejlesztésével gyorsan és hatékonyan reagálnak vetélytársaik lépéseire. A pénzmosási tevékenységet folytató elkövetők a nemzetközi pénzügyi rendszer által kínált lehetőségeken túl, alaposan felmérik azt is, hogy egy-egy adott ország általános jogrendszere milyen speciális
lehetőségeket kínál, mennyire könnyíti vagy adott
esetben mennyire nehezíti az illegális úton szerzett jövedelem legalizálását.
40
A pénzmosók azt az országot kedvelik a leginkább, ahol: - a kormány szigorú banktitok szabályokat tart fenn. Ezek között is főként azokat kedvelik a leginkább, ahol a nyomozó és egyéb bűnügyi végrehajtó hatóságok számára szinte lehetetlen a nyomozás folytatása a pénzintézetekben bűncselekmény gyanúja esetén, - ahol nincsenek devizakorlátozások , és nehézség nélkül lehet céget alapítani, - ahol kevésbé figyelik a határokat átlépő pénzmozgásokat, - ahol jól fejlett off-shore vagy adóparadicsom típusú bankrendszer van, - ahol olyan bankrendszert alkalmaznak, amely nem vagy csak alig követeli meg az ügyfél azonosítását. Nem írja elő a szabályzat a számlatulajdonos, a tranzakcióban részt vevő felek, és a kedvezményezettek megnevezési kötelezettségét. - ahol olyan pénzügyi rendszert alkalmaznak, ahol általánosan elterjedt a látra szóló pénzügyi instrumentumok használata. Hazánkban a pénzmosásra jellemző, hogy a bűnözők általában nem bízzák másra a „piszkos pénz” legalizálását, ugyanis az illegálisan
megszerzett
vagyont
elsődlegesen
magukra
költik,
átlagon
felüli
életszínvonalon élnek, lakást, autót vesznek, elszórakozzák, majd ezt követi a pénz valamilyen gazdasági tevékenységbe való befektetése40 Ezek a jellegzetességek akár egyenként, akár kombinálva nagyban megkönnyítik a pénzmosást elkövetni szándékozók dolgát, és látható, hogy a felhasználható módszerek tárháza, igen széles. A pénzmosásnál alkalmazott legújabb módszerek megfigyelése, felderítése a nyert tapasztalatok közreadása, és a pénzmosási „feketelista” készítése a Nemzetközi pénzmosás Elleni Akciócsoport ((FATF) alaptevékenysége. E pénzmosás elleni nemzetközi grénium 1990-ben egy negyven pontból álló ajánlást hozott nyilvánosságra, amelyet azóta többször módosítottak.
40
Dr. Gál István László: A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés 2005.
41
(1996, 2001, 2003) 2012. februárjában végrehajtotta a nemzetközi standardok teljes felülvizsgálatát és egy sor új ajánlást fogadott el.41 Erről részlertesebben a következő fejezetben lesz szó.
III. Nemzetközi szervezetek a pénzmosás ellen „A nemzetközi szervezetek előzményei történelmileg hosszú időre vezethetők vissza, de maguk a nemzetközi szervezetek és intézmények csak a XIX. Században kezdtek kialakulni, többnyire a kialakuló nemzetállamok köré fonódva. Az államokat már a nemzetközi szervezetek előtt is kiterjedt diplomáciai, gazdasági, jogi és katonai kapcsolatok fűzték egymáshoz.”42 A pénzmosás már jó pár éve elérte a nemzetközi szintet, ezért az ellene fellépő országoknak is e szinten kell fellépniük ellene. A harcban minden egyes országnak szövetségesre van szüksége, hiszen a globális pénzügyi rendszer kialakulásával az internet használatával egyre több feladat megoldása igényel nemzetközi összefogást, és együttes fellépést. Általában már a pénzmosás alapbűncselekmény is több országot érint, illetve az illegális jövedelem legálissá alakítása is elképzelhetetlen az országokon keresztüli mozgatás nélkül. Mindezek következtében a jelenség elleni küzdelem is teljesen kilátástalan lenne országok, ország-közösségek összefogása nélkül. A pénzmosás elleni küzdelem intézményes formái közül meg kell említeni - FATF-et -PC-R-EV/Moneyval-t - Egmont csoportot - FinCEN-t - Regionális szervezeteket
41
Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk).: Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar .Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008. 512. oldal 42 Blahó András Plandrel Ápád Nemzetközi szervezetek és intézmények Aula (2005) 25. oldal
42
3.1. FATF (Financial Action Task Force on Money Laundering – Pénzmosás Elleni Pénzügyi Akciócsoport A Financial Action Task Force egy olyan nemzetközi szervezetet, amely megalakulása óta arra törekszik, hogy lépéseket tegyen és hajtson végre a pénzügyi intézmények bűncselekményre való felhasználása ellen.
Kanada, Franciaország, Németország,
Anglia, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok hozta létre Párizsban 1987.-es párizsi G-7 értekezleten hívták életre. A hét kezdeményező ország mellé rövid időn belül csatlakozott újabb nyolc ország. A szervezetet eredetileg meghatározott ideig működött volna, azonban megbízását létrehozása óta többször meghosszabbították. Legutoljára 2004. augusztusában járt le a mandátuma, amit 2004. szeptember 14-től 2012. decemberéig meghosszabbítottak. A FATF partikuláris jellegű, speciális hatáskörű nemzetközi szervezet. Működését tekintve együttműködési jellegű, nem szupranacionális. Mivel nem szupranacionális, ezért nem alkot jogforrásokat, hanem nemzetközi és uniós jogforrások alapjául szolgáló Ajánlásokat készít. A szervezet működésének első szakaszában, amely 1991. februárjáig tartott, elvégezte a pénzmosási műveletek kiterjedt elemzését, amely valós, megtörtént eseteken alapult; továbbá meghatározták a bűncselekmény elkövetésének menetén belül azokat a kulcsfázisokat, ahol a leleplezés leginkább lehetséges. Ezen munka eredményeként lehetővé vált az FATF 40 Ajánlás kidolgozása, amely ugyan jogilag nem kötelező erejű, de az egyes országok vonatkozó kormánypolitikájának megalkotásában a pénzmosás elleni küzdelemben iránytűként szolgált. Emellett sokoldalú felügyelet és áttekintés után, melyet minden ország saját önértékelésével is kombinálnak, éves jelentéseket készít az országokról, a helyi intézkedések eredményességéről, vagy elmarasztalja őket az intézkedés hiánya miatt. A szervezet feladata az alapítók szerint a Bécsi konvenció és a Bázeli Nyilatkozat gyakorlati megvalósítása. 1988. december 19-i Bécsi Egyezmény az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kábítószerek és pszichotróp anyagok engedély nélküli forgalmazásáról szól, amelyhez Magyarország is csatlakozott, így nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt a kábítószer-kereskedelemből származó „piszkos pénzek „lefoglalására és a pénzmosás megakadályozására vonatkozó szabályozás megteremtésére.
43
1988. Bázeli Nyilatkozat alapelvei kifejezetten pénzügyi rendelkezéseket tartalmaznak. Nyugat-Európai országok vezető bankjai, valamint USA és Japán központi bankjai alkották meg. Alapelvei előírják az ügyfelek személyazonosságának tisztázását, a pénzmosás alapos gyanúja esetén a banki szolgáltatás megtagadását, a nyomozó hatóságokkal való szoros együttműködés és a banktisztviselő megfelelő képzését. Célja a bankrendszer pénzmosás számára történő felhasználás megakadályozása. Megalakulásakor az Akció csoportra ruházta a felelősséget, hogy behatóan tanulmányorra a pénzmosási technikákat, áttekintse azokat a lépéseket, amelyeket nemzeti vagy nemzetközi szinten már megtettek, megállapítsa még azokat az intézkedéseket, amelyek még szükségesek, hogy felvegyék a harcot a pénzmosás ellen. 1990. áprilisában, kevesebb, mint egy évvel a megalakulása után kiadott egy jelentést, amely a fent említett 40 Ajánlást tartalmazta , melyek a pénzmosás elleni küzdelemhez szükséges lépések átfogó tervéről rendelkezett. A nemzetközi jog többi alanya részéről való elismerés bizonyítékául szolgál, hogy a Munkacsoport Ajánlásait minden nemzetközi szerv elfogadja alapelvként. „Az ajánlások kiemelik a multilaterális együttműködés fontosságát, a nemzeti jogrendszerek megerősítésének szükségességét, a pénzintézetek és a pénzügyi felügyeletek teendőit, valamint a nemzetközi információcsere fontosságát.”43 „Financial Action Task Force (FATF) rövidített neve, hamarosan védjegyértékű lett. Sikerének oka valószínűleg az, hogy a szakértők a legjobb szakmai tudásuk szerint szabadon, ugyanakkor józan köznapi, erkölcsi felfogással összhangban egyszerű és közérthető formában fogalmazták meg 40 Ajánlásukat” 44 A FAFT az EOCD pénzmosás elleni küzdelemre alakult Munkacsoportjaként tevékenykedik, de maga is munkacsoportra osztva működik. „Feladatainak elvégzésére 3 munkacsoportot hozott létre.: I, munkacsoport a jogi ügyekkel II. munkacsoport a pénzügyekkel
43
Marton Bernadett Pénzügyi útmutató a pénzmosás megelőzéséről és meg akadályozásáról szóló szabályok alkalmazásához Cég és jog 2002. 4. évfolyam 6. szám 34. oldal. 44 Steiner Péter: Paradigmaváltás a pénzmosás elleni küzdelemben Pénzügyi Szemle 2006. 51. évfolyam 3. szám 321. oldal
44
III. munkacsoport a külkapcsolatokkal foglalkozik”45 Az 1990-ben elfogadott Ajánlásokat először 1996-ban kellett felülvizsgálni, majd újbóli átdolgozása az FATF 2003. június 18-20 közt Berlinben tartott Konferencián került sor: a dokumentum alkalmazhatóságának körét kibővítették, ezáltal hatása elmélyült. Az új ajánlások figyelembe vették a pénzmosással kapcsolatos újabb fejleményeket, különösen a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos veszélyeket, főleg a 2001. szeptember 11-én történteket, így 2001. október 31-i dátummal további 8 Speciális Ajánlást bocsájtott ki, ami később egy kilencedikkel kibővült. „Az új 2003. júniusban kiadott 40+9 Ajánlás alapvetően abban különbözik a régitől, hogy tömör, közérthető, de szükségképpen leegyszerűsíthető előírásokat, a gazdaság, a pénzügyi közvetítés tényleges működését jobban figyelembe vevő, a különböző helyzetek kezelésére többféle, egymástól esetenként jelenősen különböző választási lehetőséget megengedő új előírások váltották fel.”46 A FATF országok egyértelműen elkötelezettek a sokoldalú felügyelet és áttekintés elfogadására. Valamennyi tagország kétféle megközelítés szerint ellenőrzi a 40 Ajánlás végrehajtását: - éves önértékelés, amelyben minden tagországot arra kérnek, hogy saját állapotát megvizsgálva adjon választ szabványkérdésekre. Az így kapott válaszok alapján felmérhető, hogy milyen mértékig alkalmazza az ajánlásokat - több részletből álló kölcsönös kiértékelési folyamat, melynek során minden tagországban helyszíni vizsgálatot folytatnak az értékelő bizottság tagjai. A módszer lényege, hogy egy adott ország állapotát egy másik FATF ország szakértői mérik fel kérdések alapján. Ennek az ellenőrzésnek az a célja, hogy objektív és átfogó képet nyerhessenek arról, hogy mennyire felelnek meg az egyes országok az Ajánlások követelményrendszerének, és felfedjék azokat a területeket, ahol még további fejlődésre van szükség.
45
Fejes Eleonóra: A pénzmosás hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján MNB Műhelytanulmányok Nemzeti Bank Információs Főosztálya 1994. 19. oldal 46 Fejes Eleonora A pénzmosás hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján , MNB Műhelytanulmányok Magyar Nemzeti Bank Információs Főosztálya 2004.19. oldal.
45
„Az Ajánlásokon kívül Értelmező megjegyzések is készültek, 1990-1995 között, amelyeknek célja, az volt, hogy tisztázzák azok alkalmazási módját és további iránymutatást nyújtsanak. A Felül vizsgálat 40 Ajánlást, az Ételmező megjegyzéseket, és későbbi 8, illetve már 9 Speciális Ajánlást, valamint a „Nem együttműködő országok és területek” című kiadványokat együtt „FATF Szabályzatnak is szokták nevezni.” Ezen kívül Éves jelentéseket és Tipológiai tanulmányokat is publikál, melyek részletes információt nyújtanak a pénzmosással kapcsolatos káros folyamatokra, ügyekre, módszerekre és megelőző intézkedésekre vonatkozóan. Tehát rendkívül hatékony tevékenységet folytat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harcban.” 47 A pénzmosással kapcsolatos országok listáját a FATF szervezet folyamatosan közzé teszi a „Nem együttműködő országok című listáját ( Non -Cooperative
Cauntries and
Territories” ) Nemzetközi
szinten
a
FATF
végrehajtotta
a
nemzetközi
standardok
teljes
felülvizsgálatát és az 1990-es 40 + 9 különajánlást, egységes szerkezetbe foglalta, amit 40 Ajánlásként - tartalmi változtatásokkal együtt adott ki 2012 februárban. E nemzetközi folyamattal párhuzamosan az Európai Bizottság is elindította az európai keretszabályok felülvizsgálatát. Bizottság úgy döntött, hogy a szükséges módosítások beillesztése érdekében haladéktalanul aktualizálja az uniós jogi keretet. Emellett a Bizottság felülvizsgálta a pénzmosás elleni harmadik irányelvet is, és megállapította, hogy az azonosított problémák kezelése érdekében a hatályos jogi keret frissítésére van szükség. A Bizottság 2013.02.05-én két javaslatot fogadott el, amelyek célja a pénzmosás elleni küzdelemre és a pénzátutalásokra vonatkozó jelenlegi uniós előírások megerősítése. Az előterjesztett intézkedéscsomag, amely kiegészíti a Bizottság által a bűnözés, korrupció és adókikerülés elleni küzdelemmel összefüggésben tett vagy tervezett egyéb intézkedéseket, többek között az alábbiakból áll: - a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelv.
47
Gál István László: A pénzmosás, mint globális gazdasági és büntetőjogi kihívás. Belügyi Szemle 2005. 53. évfolyam 6. szám 104. oldal.
46
- a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet, amelynek célja az átutalások megfelelő nyomon követhetőségének biztosítása. Mindkét javaslat teljes mértékben figyelembe veszi a világszinten működő, pénzmosás elleni testület, a Financial Action Task Force legutóbbi ajánlásait. Az elfogadott irányelvről bővebben a következő fejezetben lesz szó.
3.2. PC–R–EV/Moneyval (Select Committe on the Evaluation of AntiMoney Laundering Measures) Az FATF szorosan együttműködik más pénzmosás elleni küzdelemben részt vevő nemzetközi szervezetekkel is. Egyik legnagyobb jelentőséggel bíró ezek közül az FATF által is támogatott, az Európa Tanács által létrehozott regionális program, a Moneyval/PC–R–EV (Select Committe on the Evaluation of Anti-Money Laundering Measures), amely 1997. szeptemberében alakult az FATF által kidolgozott és alkalmazott rendszer alapján. Miután az FATF nem kíván további tagokat felvenni, regionális szervezetek kialakítását ösztönzi. A PC–R–EV 21 taggal alakult, a jelenlegi 28+2 tag között Magyarország is képviselteti magát, valamint 10 nemzetközi szervezetnek, az EU Bizottságának és az EU Tanácsa Főtitkárságának van megfigyelő státusza. A PC–R–EV tevékenységét az EU PHARE programja évekig támogatta pénzügyileg.111 2002-ben a szervezet megnevezése megváltozott Moneyval-ra. Létrehozásának az volt az oka, hogy azoknak az országoknak, melyek nem voltak a FATF tagjai, vezesse a saját maguk által, illetve a kölcsönösen végzett felméréseket, kiértékeléseket a pénzmosás elleni intézkedések során. A szervezett törekvései kiterjednek az igazságszolgáltatás támogatására a pénzmosás elleni kooperáció elősegítése érdekében, harmonizálva a FATF ajánlásaival. Kötelezettséget vállal azért is, hogy a gyakorlatban figyeljen a pénzmosási folyamat metodikájára, illetve a trendekre A Moneyval figyelembe veszi munkája során a FATF gyakorlatát, illetve az ügyrendi szabályzatát. A szervezet az Európa Tanács Bűnügyekkel foglalkozó Európai Bizottságának az albizottsága. A tagországok mindegyike három tagot jogosult küldeni a Bizottságba. Ezeket a küldötteket a hazai és nemzetközi jogi szabályozásban, a pénzmosás elleni küzdelem területén szerzett jártasság szerint választják ki. 47
Fontos még, hogy az illető ellenőrzési tapasztalattal rendelkezzen a pénzügyi intézményrendszerben és a törvények végrehajtatására is legyen ráhatása. Kétévenkénti plenáris ülésen vitatják meg és fogadják el a szakértők a tagországok közös kiértékelésének vázlatát. A Moneyval tagságába olyan személyek is tartoznak, akik a korábbi FATF Elnökségek egyikében tevékenykedtek, illetve a mostaniban látnak el feladatokat. A hatásköröket és a feladatokat még az 1997-es alapításkor írásba fektették. A hatáskör kiterjesztése után lehetővé vált, hogy a Bizottság munkájában a FATF tagországai részt vegyenek megfigyelőként. Igény szerint technikai asszisztenciát is nyújtanak a Moneyval tagországaiban, hogy segítsék az ajánlásokkal összhangban álló kölcsönös kiértékelési beszámolók elkészítését.
3.3. Egmont csoport „A következő jelentős nemzetközi csoport, mely a pénzmosással foglalkozik, az 1995ben alakult Egmont Csoport. Tevékenysége kimerül abban, hogy évente konferenciát szervez a tagországok számára, illetve a saját fejlesztésű, az Internet alapjain működő titkos
számítógépes
programban
összegzi
a
tagországok
jogi
szabályait,
a
jogalkalmazókról szóló információkat, illetve az adatcsere lehetőségeit. Nem szabad azonban alábecsülni ennek az információcserének a jelentőségét, hiszen egy integrált adatbázis segítségével az egyébként önmagukban közömbösnek tűnő mozaikelemek együtteséből sok esetben kirajzolódik az elkövetett bűncselekmény árnyékképe. Az Egmont Csoportnak jelenleg 107 tagja van, köztük van Magyarország is. Valamennyi tagállam létrehozta a pénzügyi hírszerző egységét (FIU48) a kapott információk
gyűjtésére
és
elemzésére
azzal
a
céllal,
hogy
a
pénzmosás
megakadályozása és leküzdése érdekében összefüggést keressen a gyanús pénzügyi műveletek és az alapul szolgáló bűnözői tevékenység között. Az FIU egy olyan központi nemzeti hivatal, amely fogadja, elemzi, valamint az illetékes szervek felé továbbítja azokat a pénzügyi információkat, amelyek bűncselekmény elkövetésének gyanúját vetik fel, valamint, amelyre a nemzeti törvényhozásnak szüksége van a pénzmosás elleni küzdelem érdekében.
48
–Financial Intelligence Unit
48
A pénzügyi nyomozó hivatalok folyamatos összeköttetésben vannak a különféle pénzügyi intézményekkel, a jogalkalmazó szervekkel, a közvádló hatósággal és a külföldi FIU egységekkel. A tagállamok biztosítják, hogy az FIU-k saját kezdeményezésre vagy kérésre kicserélik a rendelkezésre álló információkat. Az Európai Unió Tanácsa 2000. október 17-én hozott határozata értelmében az FIU fogalmát a következőkben határozták meg: Nemzeti, központi egység, amely a pénzmosás elleni küzdelem érdekében felelős az olyan felfedett pénzügyi információk átvételéért, elemzéséért és az illetékes hatóságokhoz történő továbbításáért, amelyek gyaníthatóan bűnözésből származó jövedelemre utalnak, vagy ha azt belső jogszabály vagy szabályzat írja elő. Ezt követően a tagállamok kijelölték az FIU-nak minősülő egységet, az információt írásban megküldték a Tanács Főtitkárságának. Az egyes országok pénzügyi nyomozó szervei folyamatosan információkat gyűjtenek a különböző pénzügyi szolgáltatóktól, a jogalkalmazó szervektől, majd a kapott információkat a lehető legszélesebb körű együttműködés keretében megosztják egymással. Az Európai Unió tagállamaiban felállított FIU-k közötti szorosabb együttműködést előmozdítására a Tanács 2000/642/IB számon határozatot hozott, melynek 1. cikke kimondja: 1. A tagállamok biztosítják, hogy a pénzmosás elleni küzdelem érdekében felfedett
pénzügyi
információk
átvételére
létrehozott
vagy
kijelölt
FIU-k
együttműködnek annak érdekében, hogy a nemzeti hatáskörüknek megfelelően a FIU-n belül összegyűjtsék, elemezzék és megvizsgálják azokat az információkat, amelyek pénzmosásra utaló tényekkel kapcsolatosak lehetnek. 2. Az (1) bekezdés céljából a tagállamok biztosítják, hogy a FIU-k – saját kezdeményezésre vagy kérésre, akár ennek a határozatnak, akár meglévő vagy jövőbeni egyetértési megállapodásoknak megfelelően – kicserélik ma rendelkezésre álló olyan információkat, amelyek az információk feldolgozása vagy elemzése, illetve a FIU-nak a pénzmosással kapcsolatos pénzügyi műveleteket és az abban résztvevő természetes vagy jogi személyeket érintő vizsgálata során fontosak lehetnek.
49
3. Ha a tagállam FIU-ként rendőrséget jelöl ki, az adott FIU birtokában lévő, az e határozat alapján kicserélendő információkat szolgáltathatja a fogadó tagállam erre kijelölt és az (1) bekezdésben említett területen illetékes hatósága számára. Minden megkereséshez a megkereső FIU által ismert tények rövid tájékoztatását csatolni kell, illetve meg kell jelölni a kért információ felhasználásának módját. A megkeresett FIU az összes rendelkezésre álló pénzügyi információt és a kért bűnüldözési adatokat megadja. Egy FIU megtagadhatja az olyan teljesítést, amely a megkeresett tagállamban folyó nyomozást akadályozhatja, illetve ha, az információk felfedése aránytalanul hátrányosan érintené egy természetes vagy jogi személy, vagy az érintett tagállam érdekeit. Az elutasítást megfelelően indokolni kell. Az információk vagy dokumentumok továbbítása során a továbbító korlátozhatja, vagy feltételekhez kötheti az információknak a meghatározottaktól eltérő célra való felhasználását. Az információt fogadó FIU minden korlátozásnak köteles eleget tenni. Hazánkban nem hoztak létre külön szervként működő pénzügyi nyomozó hivatalt, így ezeket a feladatokat 2008. január 1-ig a rendőrség látta el, ezt követően szerepét a Vám-, és Pénzügyőrség vette át.49 A 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően a terrorizmus elleni globális harc a társadalmi és a gazdasági élet minden szférájában éreztette hatását. E harcnak egyik dimenzióját képezi a terrorcselekmények elkövetésének anyagi eszközökkel való támogatása
(a
terrorizmus
finanszírozása)
elleni
fellepés.
A
terrortámadás
következtében az FATF speciális ajánlásaiban határozta meg a szolgáltatók és az FIU kötelezettségeit. Ezekkel összhangban a Pmt. kötelezi a szolgáltatókat, hogy a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt jelentsék be. Az Egmont Csoport közzétette a terrorizmus finanszírozására utaló indikátorokról készített dokumentumot50 annak érdekében, hogy ezáltal segítse a szolgáltatókat a bejelentési kötelezettségük teljesítésében és az FIU-kat a megfelelő értékelés elvégzésében.
49
Szendrei Ferenc A pénzmosás Phd. Értekezés 2010 123.-124 oldal. (FIUs and Terrorist Financing Analysis - A review by the Egmont Group of Sanitised Cases related to Terrorist Financing 50
50
A Pénzmosás Elleni Információs Iroda (PEII), amely 2008 márciusa óta tagja az Egmont Csoportnak és így az ESW-nek is, a Pmt. felhatalmazása alapján jogosult külföldi FIU-t megkeresni, valamint külföldi megkeresést teljesíteni és így a bizalmas jellegű információt - a törvényi feltételek fennállása esetén - a külföldi társszervnek továbbítani. A PEII nemzetközi feladataihoz tartozik a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem végrehajtásával kapcsolatos kommunikáció is. A PEII-hoz számos dokumentum érkezik- olyan nemzetközi szervezetektől, testületektől, mint az FATF
51
az FATF regionális testületeként működő Moneyval Bizottság52, az Egmont Csoport, az Európai Unió egyes szakbizottságai, az OECD vagy az ENSZ részéről, amelyeknek a szakszerű és statisztikai alapú megválaszolása hozzájárul a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszer átláthatóságának a biztosításához és eredményességének a nyomon követhetőségéhez. A PEII nemzetközi feladataihoz tartozik a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem végrehajtásával kapcsolatos kommunikáció is.
3.4. FinCEN (Financial Crimes Enforcement Network) Az Amerikai Egyesült Államok 1990-ben hozta létre a Financial Crimes Enforcement Network-öt (FinCEN), amely a pénzügyminisztérium keretein belül a pénzmosásellenes politika kidolgozásáért és működtetéséért elsődleges felelősséggel rendelkező szövetségi intézmény. A FinCEN hatásköre a következőkre terjed ki: – az 1970-es BSA (Banktitok-törvény) pénzmosás-ellenes rendelkezéseinek érvényre juttatása, – a BSA pénzmosás-gyanús tranzakciók bejelentéséről és a 10.000 dollárt elérő tranzakciók jelentéséről szóló rendelkezéseinek továbbfejlesztése, – a BSA rendelkezéseinek értelmezése, útmutatók publikálása, válaszadás a telefonon vagy levélben érkező kérdésekre, 51 52
www.fatf-gafi.org) http://www.coe.int/t/dghl/monitoring/moneyval
51
- eljárás kezdeményezése (például pénzbírság kiszabása végett) ha ez szükségesnek látszik, - a pénzügyi szolgáltatók jelentéseiből és egyéb forrásokból összeállít egy adatbázis, amelyet folyamatosan karbantart, és elérhetővé tesz a szövetségi, állami és helyi hatóságok számára – jelentések készítése a pénzmosással kapcsolatos legújabb trendek, módszerek figyelembe vételével, – más országok támogatása hatékony pénzmosás-ellenes szabályozás kialakítása céljából, valamint együttműködés olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyek a gazdasági bűnözés elleni globális küzdelemben részt vesznek.
3.5. Regionális szervezetek A pénzmosás elleni küzdelemben való céllal több regionális nemzetközi szervezetet is találnunk, amelyeket a teljeség hiánya nélkül csak felsorolok, mert általában nem is rendelkeznek olyan említésre méltó specialitásokkal, ami kiemelt figyelmet érdemelne. Ezen szervezetek között az alábbiakat találjuk: – Task Force on Organised Crime in the Baltic Sea Region116 Asia Pacific Group (APG)117 Caribbean Financial Action Task Force (CFATF) – Financial Action Task Force of South America Against Money Laundering (GAFISUD) – Middle East and North Africa Financial Action Task Force (MENAFATF) – Eurasian Group (EAG) – Eastern and Southern Africa Anti-Money Laundering Group (ESAAMLG) – Intergovernmental Anti-Money Laundering Group in Africa (GIABA)
52
Jól látható, hogy nagyobb számú regionális szervezet vesz részt a pénzmosás elleni küzdelemben, amely nemzetközi szinten megjelenő probléma. Ma már szinte egy állam sem kockáztatja meg, hogy a nemzetközi közösség perifériájára kerüljön a pénzmosás elleni harc vagy a terrorizmus finanszírozása terén tett engedmények vagy nem megfelelő jogi szabályozás miatt. Ezért az egyes országok igyekeznek beállni abba a sorba, amit először a fentebb tárgyalt 40 FATF Ajánlás jelölt ki. „Nem kockáztathatja meg egyetlen felelősen gondolkodó kormány vagy állam sem, hogy a nemzetközi pénzügyi világ kiközösítse, esetleg valamilyen pénzügyi vagy gazdasági jellegű ellenintézkedést léptessen életbe vele szemben.”53 A jogi szabályozás mindenhol megszületett, azonban a fellépés hatékonyságának maximalizálása érdekében szükséges lenne még azt is elérni, hogy az országok közötti gyors információáramlás a felderítést alátámasztó, segítő tényezővé váljon.
IV. A pénzmosás nemzetközi szabályozása Az elmúlt 25 évben a világ vezető államaiban az érdeklődés középpontjába kerültek a pénzmosást keletkeztető bűncselekmények, illetve magából a pénzmosásból eredő problémák. „A 80-as évek végétől változás állt be a pénzmosás elleni fellépésben.54” Számos nemzetközi szervezet jött létre, és több egyezmény született a pénzmosás elleni küzdelem terén, amelyek az aláíró államok részére kötelező erővel bírnak. E fellépés terén három szintet különböztethetünk meg,az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió, amely területeken a kötelező erővel bíró dokumentumok párhuzamosan keletkeztek. 55 Mára a világ országainak túlnyomó többsége már rendelkezik különböző szintű pénzmosás ellenes szabályokkal melyek országonként eltérő módon meghatározzák a hatályuk alá tartozó tevékenységeket
53
Szendrei Ferenc A pénzmosás Phd. Értekezés 2010 126.oldal
54
Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 501. oldal 55 Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin: (szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 502. oldal
53
4.1. ENSZ által elfogadott dokumentumok 4.1.1. Bécsi Konvenció Az ENSZ volt az első nemzetközi szervezet, amely, lépést tett a pénzmosás ellen. A nemzetközi szervezetek először úgy tekintettek a pénzmosás elleni harcra, mint a kábítószer kereskedelem elleni küzdelemre. 1988-ban Az ENSZ a Bécsi Konvenció értelmében kötelezővé tette a pénzmosás szankcionálását az illegálisan keletkezett anyagi javakkal szemben. a., 1988. december 20-án, Bécsben 67 ország írta alá az ENSZ keretében a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása és az értékesítésből származó illegális jövedelmek elleni Egyezményt. Ezt magyar részről 1989. augusztus 22-én New Yorkban írták alá, a magyar Országgyűlés az 1997. február 11-én hatályba lépett Egyezményt az 1998. évi L. törvénnyel hirdette ki. A 34 fejezetből álló dokumentum határozott támadást intéz az egész világot sújtó jelenség ellen és egyben kötelezi a ratifikáló feleket, hogy a saját országuk jogrendszerével összhangban megtegyék a szükséges törvényhozási és közigazgatási lépéseket. „A Konvenció az ENSZ szintjén először tér ki a pénzmosás kérdésére, először mondják ki a pénzmosás büntetőjogi üldözésének, a bűnös úton szerzett javak elkobzásának, és az ilyen irányú jogsegély kérelmek teljesítésének a szükségességet.” 56 Az Egyezmény bűncselekménnyé nyilvánítja a pénzmosást. Jelentős hangsúlyt fektet a pénzmosás elleni küzdelem egyik legjelentősebb vonására, előírja a banktitok-szabályok szigorúságának enyhítését. Azért teszi mindezt, mert a banktitok az egyik leggyakoribb hivatkozási pont a pénzmosások nyomozásának visszautasításakor. A Konvenció alapján a szerződő felek nem hivatkozhatnak banktitokra, amikor a feljogosított bíróság vagy más hatóság elrendeli a bank pénzügyi vagy kereskedelmi iratainak bemutatását, illetve lefoglalását. A Konvenció átfogó jogsegélynyújtási kötelezettséget tartalmaz azon országok részére, akik aláírásukkal ratifikálják az Egyezményt. Felhatalmazást ad a szerződő államoknak, hogy más nemzeteket megkereshessenek annak érdekében, hogy azonosítsák, nyomon kövessék, lefoglalják vagy befagyasszák a pénzmosás elkövetéséhez
használt eszközöket, egyéb tárgyakat és az illegális tevékenységgel
szerzett vagyoni értéket elkobozhassák. 56
Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 91. oldal.
54
A megállapodást megkötő országok részére gazdasági előnyöket is kilátásba helyez. Eszerint az ország, amely segítséget nyújt egy másiknak, számíthat arra, hogy az illegális vagyon lefoglalása során szerzett jövedelmek egy részét kormányközi szervezetek
támogatására
felhasználhatja,
illetve
kábítószerkereskedelem-ellenes
szervezeteknek segítségként átutalhatja. A Bécsi Konvenció 1990. augusztusában, a 20. ratifikációs okirat elhelyezése után vált nemzetközi jogszabállyá, de csak 1990. november 11-jén lépett hatályba. Ez az Egyezmény képezte alapját – a fentebb részletesen tárgyalt – Financial Action Task Force (FATF) nevű szervezet felállításának, amely a hét legfejlettebb tőkés ország kezdeményezésére jött létre. Az FATF 1990-ben közzé tett – és azóta már többször átdolgozott és aktualizált – 40 ajánlása egy pénzmosás elleni minimál programot fogalmaz meg és nemzetközileg elfogadott alap követelmény rendszerévé vált a pénzmosás elleni küzdelemnek. Nagy jelentőséggel bír ez a nemzetközi dokumentum, amely meghatározta a pénzmosás fogalmát. b., A következő jelentőséggel bíró dokumentum Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Egyezmény volt, amelyet 2000. decemberében írtak alá. Ez a Palermói Egyezmény nevet kapta, amely már kiterjeszti a pénzmosás büntetendőségét valamennyi súlyos bűncselekmény elkövetéséből származó vagyoni javakra.57 Az egyezmény értelmében az azt aláíró államok, a következő kötelezettséget vállalják: - kötelesek bűncselekménnyé nyilvánítani valamennyi súlyos bűncselekményből eredő vagyonra elkövetett pénzmosást – a tagállamok kötelesek alapítani egy országos szabályozó és felügyeleti szervet a pénzügyi szektor, a pénzmosással kapcsolatos bejelentések és egyéb információk vizsgálata és elemzése céljából – az aláíró államok kötelesek felállítani egy FIU-t (Financial Intelligence Unit) – előírják a pénzmosásból származó vagyon elkobzását,
57
Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 502. oldal
55
– intenzív nemzetközi bűnügyi együttműködést és az információcserét valósítanak meg58
4.1.2. Palermói Egyezmény Az Egyesült Nemzetek Keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény, melyet Magyarország a 2006. évi CI. Törvénnyel ratifikált. Azt egyezmény meghatározta, hogy valamennyi aláíró tagállam köteles: - az összes súlyos bűncselekményből származó vagyonra elkövetett pénzmosást bűncselekménnyé nyilvánítani, - olyan országos szabályozó és felügyeleti szervet alapítani, amelynek feladata, a pénzmosással kapcsolatos bejelentések és egyéb információk vizsgálata, - a pénzmosás bűncselekmény elkövetéséből származó vagyont elkobozni, - és köteles a ratifikáló államok a Financial Intelligence Unit (FIU) felállítani.
4.2. Az Európa Tanács által elfogadott dokumentumok 4.2.1. Strasbourgi Konvenció 1987-ben az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa megbízást adott egy szakértői testületnek, vizsgálja meg az európai büntetőjogi megállapodásokat, hogy azok mennyire lennének alkalmasak a pénzmosás elleni cselekmények megakadályozására, illetve az így keletkezett anyagi javak utáni hatékony nyomozására, és azok lefoglalására. A testület azt állapította meg, hogy a már elfogadott megállapodások, általában elfogadható jogi alapként szolgálhatnak, amennyiben meghatározott feltételek teljesülnek, azonban mégis készült egy egységes dokumentum, amely a pénzmosás kérdéskörével foglalkozik.
58
Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 101. oldal
56
Ezt 1990. november 8-án fogadta el a Tanács, 141/1990. (Pénzmosás Elleni Egyezmény) amely 1993. szeptember 01-én lépett hatályba a tagországokban. És a Strasbourgi Konvenció nevet kapta, amely a bűncselekményből származó jövedelem mosásáról, nyomozásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szólt.
Amint a címből is
kitűnik, a nem kötelező jogi erővel bíró Egyezmény a pénzmosásnak elsősorban a nyomozati, bűnügyi végrehajtó szakaszára összpontosít. Kimondja,
hogy
a
pénzmosás
bűncselekmény,
szorgalmazza
a
nemzetközi
együttműködést, új motívumként nemcsak a kábítószer-kereskedelem során szerzett illegális jövedelmeket, hanem a bűncselekmények lehető legszélesebb köréből származó jövedelmeket javasolja az elkobzás hatálya alá vonni. Öt alapelvre épül, ezekkel próbálja hatékonyabbá tenni a pénzmosás elleni küzdelmet a tagországokban. Konvenció tartalmazza a pénzmosás meghatározását és előírja a feleknek, hogy ezen definíció értelmében állapítsák meg a büntetőjogi tényállást a bűncselekményekből származó javak jogellenes eredetének leplezése vagy elrejtése céljából a javak átruházását, természetük megváltoztatását, vagy az alapbűncselekményben érdekelt személy felelősségre vonás elkerülése érdekében való támogatását59 4.2.2. Varsói Egyezmény 2005. május 16-án az Európa Tanács Varsóban megalkotott egy egyezményt a pénzmosásról,
a
bűncselekményekből
származó
jövedelmek
felkutatásáról,
lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról. Az Egyezmény a Pénzmosás elleni Egyezmény hatályát kiterjesztette a terrorizmus finanszírozása elleni harcra.. Meghatározta, hogy a ratifikáló államoknak pénzügyi hírszerző egységet kell létrehozniuk, valamint intézkedniük kell a felől, hogy az egységeik közvetlenül vagy közvetve, időről-időre hozzáférhessenek a feladataik megfelelő ellátásához szükséges pénzügyi, közigazgatási és bűnüldözési információkhoz, ideértve a gyanús ügyletekről szóló jelentések elemzését is. Az Egyezmény 16. cikke értelmében a felek kérelemre a lehető legnagyobb mértékben segítik egymást az eszközök, a jövedelmek és más, elkobzás alá eső dolgok azonosításában és nyomon követésében. 59
Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 93. oldal
57
A segítségnyújtás kiterjed a fent említett dolgok létezésére, helyére vagy mozgására, természetére, jogállására vagy értékére vonatkozó bizonyítékok beszerzését és biztosítását célzó valamennyi intézkedésre. A felek gondoskodnak arról, hogy egy másik fél kérésére képesek legyenek e kérésében meghatározott számlán, illetőleg számlákon végrehajtott banki műveletek egy meghatározott idő alatt történő megfigyelésére, és a megfigyelés eredményeit közlik a megkereső féllel. Az Egyezmény 28. cikke értelmében megtagadható a felek közötti együttműködés, amennyiben a kért cselekmény a megkeresett fél jogrendszerének alapelveivel ellentétes lenne, illetőleg a megkeresés teljesítése sértené a megkeresett fél szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekét. Lehetőség van a megtagadásra abban az esetben, amennyiben a megkeresett fél megítélése szerint a megkeresésben hivatkozott ügy jelentősége a kért cselekmény teljesítését nem indokolja, illetőleg ezen fél joga szerint nem lenne bűncselekmény. Az Egyezmény 34. cikke szerint lehetőség van a felek közötti közvetlen érintkezésre is. Sürgős esetben a megkereső fél igazságügyi hatóságai, beleértve az ügyészt, közvetlenül küldhetik el megkereséseiket vagy közléseiket a megkeresett fél hasonló hatóságaihoz. A megkeresés vagy a közlés küldhető a nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezeten – Interpol – keresztül is. A 35. cikk rendelkezik a megkeresések alakiságairól és nyelvhasználatáról. E fejezet szerint minden megkeresést írásba kell foglalni. A megkeresések elektronikus úton vagy telekommunikációs eszközökkel is továbbíthatók, feltéve, hogy a megkereső fél bármikor készen áll az adott közlés írott változata és az eredeti példány bemutatására. „Ezt az egyezményt 2007. augusztusáig összesen 25 állam írta alá,de csupán két állam tett eleget ratifikációs kötelezettségének, ezért az egyezmény még nem lépett hatályba. Magyarország még nem ratifikálta az egyezményt. 60
60
Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 503. oldal
58
V. Az Európai Unió A ’90-es évek elején a közösségi jogalkotó felismerte, hogy a belső piac kialakításából származó előnyök a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását a bűnözők könnyen kihasználják a „piszkos pénz” legalizálására. A közösség tagjainak eltérő pénzügyi jogi szabályokat szükségessé vált összehangolni, hiszen e különbségeket a bűnözők sikerrel fel tudták használni a „bűnös javak” legálissá alakítására. A közösségen belül a pénzmosás elleni fellépés megjeleni a büntetőjog területén (a pénzmosás ás a bejelentési kötelezettség
elmulasztásának
büntetendővé
nyilvánításával)
illetve
ezzel
párhuzamosan, adminisztratív eszközök (pénzügyi szektor ügyfél azonosítási és bejelentési kötelezettség) alkalmazásával. 61
5. 1. Az Erópai Unió I. pénzmosás elleni Irányelve „A Bizottság 1990-ben előterjesztett javaslata után 1991.júniusában a Tanács elfogadta a
91/308/EGK
irányelvet
a
pénzügyi
rendszerek
pénzmosás
céljára
való
felhasználásának megelőzéséről. A tagállamoknak az I. Pénzmosási Irányelv rendelkezéseit 1993. január 01-ig kellett saját jogrendszerükbe átültetniük.”62 „ Az irányelv preambuluma két elérendő célt nevezett meg. Elsőként a belső piac védelme és a pénzügyi rendszerek tekintélyének védelme, a verseny védelme a pénzügyi szektorba, a tőke, a szolgáltatások szabad áramlásának védelme. Csak másodlagosan irányulnak a szabályok a szervezett bűnözés, illetve annak pénzmosás elleni fellépésen keresztül történő megakadályozására.”63 Fontos jellemzője az irányelvnek, hogy a pénzintézeti rendszer teljes egészét lefedi, előírja a pénzmosás elleni küzdelemért felelős hatóságok (Financial Intelligence Unit – FIU) létrehozását.
61
Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar .Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 503. oldal 62 Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 517. oldal. 63 Jacsó Judit: Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin(szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 514. oldal.
59
Foglalkozik a banktitok kérdésével, az ügyfelek anonimitásával, a belső ellenőrzés kérdésével, illetve a Direktíva is bűncselekménynek nyilvánítja a pénzmosást, amelyet minden olyan jövedelemre kiterjesztenek, melyek alkalmat adhatnak pénzmosó ügyletekre. Az irányelv 3. cikkelye kötelezettséget ír elő a 15 000 64 értékhatárt meghaladó egyszeri tranzakció és a pénzmosás-gyanús tranzakció esetén az azonosításra, és kötelezi a pénzintézeteket, hogy az ügyfél azonosító okmányokat és a nyilvántartásokat legalább 5 évig őrizzék meg. Jelentőségét növeli továbbá, hogy az EFTA országokkal (Svájc kivételével) elfogadott Európai Gazdasági Térség Egyezmény kiterjesztette az irányelv alkalmazását ezen országokra is, valamint hatást gyakorol más, a Közösségen kívüli államokra is, hiszen az EU-val társulási, együttműködési egyezményt aláírók, illetve harmadik országok szisztematikusan szerepeltetnek egy a pénzmosással foglalkozó klauzulát a megállapodásban, melynek célja az irányelvhez hasonló normák megalkotása. Az Irányelv preambuluma hivatkozik az 1980. Európa Tanács ajánlására, a Bécsi Egyezményre, az Európa Tanács Egyezményre, a Bázeli Nyilatkozatra, az FATF 40 pontjára. Az Irányelv legfontosabb rendelkezései az alábbiak: – A 2. cikkely kimondja, hogy a kábítószer kereskedelemből származó jövedelem tisztára mosása tiltott. – Az Irányelv a pénzmosás definícióját a Bécsi Egyezményből veszi át, de fontosnak tartja, hogy a tagállamok a meghatározást minden olyan jövedelemre kiterjesszék, melyek alkalmat adhatnak pénzmosó ügyletekre. – Az Irányelv 3–12. cikkelyei a pénzügyi rendszer védelmét szolgálják. A rendelkezések hatálya a pénz- és hitelintézetekre terjed ki. Az Irányelv már felismeri azt, hogy a pénzmosás nem csak a pénzügyi rendszeren belül, hanem különböző nem pénzügyi vállalkozásokon keresztül is megvalósulhat.
64
1999. január 1. óta Euro
60
A kimerítő jellegű felsorolás lehetetlen volta miatt az alábbi módon nyer szabályozást e probléma az Irányelvben: „A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az irányelv előírásait olyan szakmákra és vállalkozási kategóriákra egészen vagy részlegesen kiterjesszék, amelyek olyan tevékenységet végeznek, amely különösen alkalmas pénzmosás céljára.” – Az Irányelv által létrehozott Kapcsolattartó Bizottság feladatává teszi annak vizsgálatát, hogy valamely szakma vagy vállalkozási kategória e cikkely hatálya alá tartozzon akkor, ha valamely tagállamban pénzmosásra használják fel. - Az Irányelv 5. cikkelye arról rendelkezik, hogy a „hitel és pénzintézetek különleges figyelemmel vizsgáljanak meg minden olyan tranzakciót, amely – jellegéből adódóan valószínűsíthetően pénzmosással kapcsolatos”. Az ilyen fokozott óvatosságra vonatkozó kötelezettség elkülönül a gyanús tranzakciók jelentési kötelezettségétől, akkor kap szerepet, amikor a gyanú még nem áll fenn. – A pénzmosás elleni fellépésekben résztvevő hatóságokat értesíteni kell a kétséges ügyletekről, és el kell látni őket a szükséges információkkal. A felderítés sikere érdekében az Irányelv megtiltja, hogy a pénz- és hitelintézet az adatszolgáltatást az ügyfél vagy harmadik személy tudomására hozza. Ha a pénz- és hitelintézet tudja vagy gyanítja, hogy a tranzakció pénzmosással kapcsolatos, az értesítésig az ügyletet nem hajthatja végre. – A pénz- és hitelintézeteknek megfelelő belső ellenőrzési és továbbképzési programot kell bevezetniük. – Felállításra került egy kapcsolattartó bizottság („Contact committee”), amely előmozdítja a párbeszédet a tagállamok között és tanácsokat ad a nemzeti szintű szabályozáshoz. - A tagállamok belső joga az Irányelv előírásaitól szigorúbb szabályokat tartalmazhat a pénzmosási cselekmények megelőzése érdekében.
61
E irányelv kizárólag a kábítószer-kereskedelemből származó jövedelem tisztára mosását tartalmazza, utalva a Nemzetközi Kábítószer Kereskedelem Visszaszorítására irányuló Egyezményre,
emellett
azonban
felhatalmazza
a
tagállamokat,
hogy
egyes
cselekményeket is alapcselekmények közé soroljanak.65 Noha a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az Irányelv tartalmának és céljának megfelelő rendelkezéseket nemzeti szinten meghozzák, ennek módjai eltérően alakultak az egyes országokban. Az Irányelv 17. cikkelye úgy rendelkezik, hogy 1993. január 1-jétől számított 1 év elteltével készítsen a Bizottságjelentést. A tagállamoknak az I. Pénzmosási Irányelv rendelkezésit 1993. január 1-ig kellett a saját jogrendszerükbe átültetniük. A Bizottság két jelentést készített az I. Pénzmosási Irányelv átültetéséről , amelyben kifejtette, hogy jelentős eltérések vannak a egyes tagállami szabályozások között., ezért az egységesítés javítása érdekében , 1999. július 19-én javaslatot nyújtott be az I. Pénzmosási Irányelv módosítására. 2001. december 4-én a tagállamok elfogadták a az Európai Parlament és Gazdasági Bizottság valamint a Tanács közös álláspontjaként kidolgozott legszigorúbb javaslatot. A 2001/97/EK irányelvet.
5.2. Az Erópai Unió II. pénzmosás elleni Irányelve A 2001/97/EK irányelv elfogadását fel gyorsította a 2001. szeptember 11-éi terrortámadás. A II. pénzmosási Irányelv újra meghatározta az alapbűncselekmények körét, és meghatározta, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények mellett a szervezett bűnözés, a súlyos csalás, vesztegetés, korrupció, és minden olyan bűncselekmény,
amely
szabadságvesztéssel
büntetendő
a
pénzmosás
alapbűncselekménye lehet. Az irányelv preambulumában meghatározott cél, az I. Pénzmosási Irányelv célját kibővítette
a
vállalkozások
és
szakmák
védelmével,
amelyek
kiemelten
veszélyeztetettek. Ennek megfelelően az II. Pénzmosási Irányelv személyi hatálya is kibővült, a könyvvizsgálók, külső könyvelők, és adótanácsadók, ingatlan ügynökök. A közjegyzők és más független jogi szakmák képviselőire az irányelv csak bizonyos tevékenység végzése során terjed ki. 65
Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve M agyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 516. oldal.
62
Személyi hatály alá tartozik továbbá a nagy értékű ingósággal kereskedők, aukciós házak, amennyiben az ellenérték a 15 000 eurót eléri, vagy meghaladja, továbbá az olyan a kaszinók, amelyek azonosítási kötelezettség összeghatára eléri az 1000 eurót. A II. Pénzmosási Irányelv szigorúbb szabályokat szab és ennek érdekében mint láttuk a személyi hatályt is kiterjeszti , amely kiterjed a ügyvédekre is, abban az esetben, ha bármilyen pénzügyi tranzakciók vagy ingatlan ügyek megtervezésében, megkötésében nyújtanak segítséget illetve , ha ilyen ügyekben járnak el az ügyfél nevében. A belga bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz, annak megállapítása érdekében, hogy e rendelkezése az irányelvnek sérti-e a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az Európai Bíróság a kérelmet megvizsgálta, és úgy határozott, hogy az irányelv ezen rendelkezése nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.( C305/05 Cour d’arbitrage ügy)66 A FATF a 2011-es terrortámadást megelőzően csak a pénzmosás elleni nemzetközi küzdelemben vállalt szerepet,azonban e óriási pusztítással járó eseményt követően a tevékenységét kiterjeszti a terrorizmus finanszírozása elleni harcban is, ezért a 1990ben elfogadott 40 Ajánlását 2001-ben további 9-el egészítette ki, amelyek a terrorizmus és a terrorcselekmények finanszírozásának felismerésének, megelőzésének és visszaszorításának alapvető keretrendszerét határozta meg. A közösségi jognak a FATF 40+9 ajánlással való összehangolása érdekében került kibocsájtásra a III. Pénzmosási Irányelv.
5.3. Az Erópai Unió III. pénzmosás elleni Irányelve A 2005/60EK irányelv 2005. október 26-án került elfogadásra. Ennek az irányelvnek a szerepe az volt, hogy a pénzmosás ellen kiépített, már működő szabály-és intézményrendszer alkalmazását kiterjessze a terrorista célra szánt pénzek pénzügyi rendszerből való áramlásának megakadályozását, így a jogszabály célja megkettőződött. Az irányelv az eddig meghatározott foglalkozások körét tovább szélesítette azzal, hogy minden olyan árukereskedelmi ügyletre kiterjesztette hatályát, amelyben 15 000 euró, vagy ennél nagyobb összegű készpénzes ügylet történik. 66
Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 517. oldal.
63
A személyi hatálya is lényegesen bűnült a korábbi irányelvekhez képes azáltal, hogy az irányelv rendelkezése valamennyi európai kereskedőre vonatkozik. A pénzmosás elleni fellépés preventív eszközként bevezeti, az un. kockázat alapú szabályozási modellt. A fogalom azt jelenti, hogy „a szabályozó eldönti, mennyire tekinti adott helyen, időben, szakmában és körülmények között nagynak, vagy kicsinek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása előfordulása és veszélyes mértékűvé válása kockázatát és az előírásainak betartására kötelezettektől elvárt intézkedések körét. Ennek a mérlegelésnek alapján bővíti, vagy szűkíti.”67 A szabályozás az ügyfél azonosítását és ellenőrzését három szintre osztja: a kockázat alapú megközelítésre támaszkodva bevezeti a körültekintő ügyfél-kezelésnek
az
alapesethez képest egyszerűsített és fokozott követelményű változatát. Az irányelv háromféle szabályozást alkalmaz az egységesség és rugalmasság egyidejű követelményeinek kielégítésére: a., mérlegelési lehetőség nélkül , egyszerűsített illetve fokozott követelményű eljárást kell alkalmaznia, a belső piac egységes működése érdekében b.,
szintén tételesen előírt esetekben a Bizottság felhatalmazást kap kötelezően
alkalmazandó listák összeállítására, c., meghatározott esetekben a tagállam a kockázat mérlegelése alapján választhat az eljárások közül, azonban az eljárás kiválasztását követően egységesen kell alkalmaznia bármely tagországbeli szolgáltatóra.68 A III. Pénzmosási Irányelv az alapcselekmény fogalmát kiegészíti a terrorizmus finanszírozása bűncselekménnyel, valamint pontosítja azon súlyos bűncselekmények fogalmát, amelyek hosszú távú szabadságvesztéssel (maximálisan legalább 1 év szabadságvesztéssel) vagy szabadságelvonással büntetendő bűncselekményeknek minősülnek. (legalább 6 hónap szabadságvesztéssel büntetendő)
67 68
Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 105. oldal Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 105. oldal
64
A szabályozás egyes részei harmadik – nem közösségi tagállammal fenntartott kapcsolatokra is vonatkozik, ezért az Európai Unió Bizottsága jogosult olyan listát összeállítani országokról, amelyek megfelelnek az egységes külső fellépés érdekében meghatározott szabályoknak, illetve a tagállamok jogosultak további országokkal kapcsolatban is fokozott óvatosságot előírni. Az uniós szabályok elsősorban a Pénzügyi Akció Munkacsoport (PAM) által elfogadott nemzetközi előírásokra épülnek, és jogi keretet nemzeti szinten elfogadott szabályok egészítik ki a minimális harmonizációérdekében. A PAM a nemzetközi előírások alapos felülvizsgálatát követően 2012 februárjában új ajánlásokat fogadott el69. Ezzel párhuzamosan
az
Európai
Bizottság
is
felülvizsgálatot
indított
az
európai
keretszabályokra vonatkozóan, amelynek keretében közzétette 2010. decemberében a harmadik pénzmosási irányelv alkalmazásáról készített külső szakértői tanulmányt Deloitte-tanulmány néven. A Bizottság rendszeres kapcsolatban állt és konzultációt folytatott a magánszféra érdekelt feleivel (2011-ben két találkozóra is sor került) valamint a civil társadalmi szervezetekkel, a tagállamok szabályozási és felügyeleti hatóságainak képviselőivel. A 2012. április 11-én véglegesített Bizottsági jelentés a harmadik pénzmosási irányelv célkitűzései szempontjából központi szerepet játszó kérdések köré épült. E jelentés a harmadik pénzmosási irányelv Bizottság általi felülvizsgálata, a PAM-ajánlások felülvizsgálata és a Bizottságnak az irányelvben meghatározott, az Európai Parlament és a Tanács felé történő jelentéstételi kötelezettsége kapcsán felmerült kérdéseket tekinti át.
5.4 Európai Unió IV. pénzmosás elleni Irányelvének javaslata A Bizottság 2013. február 5-én két javaslatot fogadott el, amelyek célja a pénzmosás elleni küzdelemre és a pénzátutalásokra vonatkozó jelenlegi uniós előírások megerősítése. A pénzmosással, valamint a terrorizmusfinanszírozással összefüggő fenyegetések folyamatosan változnak, ezért a szabályokat is a változásokhoz kell igazítani, annak érdekében, hogy a fellépés a leghatékonyabb legyen.
69
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0168:FIN:HU:DOC ( 2012.02.21.)
65
A Bizottság 2012 áprilisában jelentést fogadott el a pénzmosás elleni harmadik irányelvről és valamennyi érdekelttől kért észrevételeket.Összesen 77 észrevételt kapott az érdekeltek széles körétől A konzultáción kívül is érkeztek további megjegyzések, állásfoglalások és hozzájárulások.A konzultáció eredménye70 összességében rámutat a bizottsági jelentésbe foglalt kérdések és problémák általános megerősítésére, valamint arra, hogy a módosított FATF-standardokkal való javasolt összehangolás és egyes területeken, mint például az adatvédelem, valamint a szabályok alkalmazásának módja határokon átnyúló helyzetekben egyértelművé tétele széles körben támogatott. Az intézkedéscsomag, amely kiegészíti a Bizottság által a bűnözés, korrupció és adókikerülés
elleni
küzdelemmel
összefüggésben
tett
vagy
tervezett
egyéb
intézkedéseket, többek között az alábbiakból áll: - a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelv - a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet, amelynek célja az átutalások megfelelő nyomon követhetőségének biztosítása Mindkét javaslat teljes mértékben figyelembe veszi a világszinten működő, pénzmosás elleni testület, a Pénzügyi Akció Munkacsoport (Financial Action Task Force – FATF), legutóbbi ajánlásait . Azonban célzottabb és jobban összpontosított kockázatalapú megközelítést ír elő. Az új irányelv mindenekelőtt: - javítja a szabályok egyértelműségét és összhangját a tagállamokban - a tényleges tulajdonosok azonosítására szolgáló egyértelmű mechanizmus biztosítása révén. Emellett a vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük azoknak a személyeknek a személyazonossági adatairól, akik a valóságban a vállalkozás mögött állnak.
70
Az összefoglaló nyilatkozat elérhető a következő internetes http://ec.europa.eu/internal_market/company/financial-crime/index_en.htm (2012.02.16.)
oldalon:
66
- az ügyfél-átvilágításra vonatkozó szabályok egyértelműségének és átláthatóságának javítása révén, annak érdekében, hogy megfelelő ellenőrzések és eljárások biztosítsák az ügyfelek jobb megismerését és vállalkozásuk jellegének megértését. Különösen fontos annak biztosítása, hogy az érintettek ne értelmezzék félre az egyszerűsített eljárásokat és ne tekintsék az ügyfél-átvilágítási kötelezettség alóli teljes mentességnek. - a politikai közszereplőkre vonatkozó rendelkezések kiterjesztése révén, mely rendelkezések (a külföldi közszereplők mellett) mostantól alkalmazandók a belföldi (uniós tagállamban letelepedett)közszereplőkre, valamint a nemzetközi szervezetekben tevékenykedő közszereplőkre is. Ez magában foglalja többek között az állam- és kormányfőket, a parlamenti képviselőket, a legfelsőbb bíróságok bíráit. - kiterjeszti hatáskörét új fenyegetésekre és gyenge pontokra például annak biztosítása révén, hogy az előírások a teljes szerencsejáték ágazatot lefedjék -a korábbi irányelv csak a kaszinókra vonatkozott- és az adóbűncselekményekre vonatkozó kifejezett utalás beillesztése révén. - megerősíti a pénzmosás elleni küzdelem magas színvonalú előírásait azáltal, hogy az FATF előírásain túlmutatva hatálya alá vonja azokat a személyeket, akik árukkal kereskednek, vagy szolgáltatást nyújtanak legalább 7 500 euró összegű készpénzfizetés mellett, mivel egyes érdekeltek jelezték, hogy a hatályos, 15 000 euró összegű küszöbérték nem elegendő. Ezekre a személyekre vonatkoznak majd az irányelv előírásai, és ez többek között azt jelenti, hogy ügyfél-átvilágítást kell végrehajtaniuk, nyilvántartást kell vezetniük, rendelkezniük kell belső ellenőrzéssel és jelentést kell készíteniük a gyanús ügyletekről. Így az irányelv minimális harmonizációt ír elő, és a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy ennél alacsonyabb küszöbértéket határoznak meg. - megerősíti az együttműködést a különböző nemzeti pénzügyi hírszerző egységek (FIU-k) között, amelyek feladata a pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással összefüggő gyanúra vonatkozó bejelentések átvétele, elemzése és az illetékes hatóságok tájékoztatása.
67
A két javaslat előirányozza az illetékes hatóságok szankcionálási hatáskörének megerősítését például azáltal, hogy bevezet egy sor minimális, elveken alapuló szabályt a közigazgatási szankciók megerősítéséhez, és arra vonatkozó előírásokat határoz meg, hogy több országra kiterjedő esetekben hangolják össze intézkedéseiket.71 A pénzmosás elleni harc érdekében láthattuk, hogy számos másodlagos közösségi jogforrás született. Az irányelveket kötelező erővel bíró olyan nemzeti jogszabállyal kell átültetni, amely teljesíti a jogbiztonság és a jogi egyértelműség feltételeit, valamint olyan helyzetet teremt, amelyben az egyének az irányelvből származtatott jogokra támaszkodhatnak. Az irányelvekhez igazított jogszabályok ezt követően nem módosíthatók úgy, hogy ezen irányelvek célkitűzéseivel ellentétesek legyenek (az irányelvek „blokkoló” hatása).
VI. A pénzmosás elleni fellépés a magyar büntetőjogban „A pénzmosás az 1970-es években került be a szakemberek és az átlagemberek szótárába. Bár a jelenség már korábban is létezett, hiszen a szervezett bűnözés velejárójaként már a század első felében megjelent – mint arról a korábbi fejezetekben már szó volt –, erre az időszakra tehető a kábítószer bűnözés világméretűvé válása, illetve az abból származó jövedelem tisztára mosása miatti nemzetközi fellépés igényének a megfogalmazódása. Nem mondható el mindez Magyarországról. Bár Csemegi Károly már 1882-ban azzal a példával él, hogy a csempész az általa csempészett árukat siet minél előbb más, legálisan szerzett áru közé rejteni, hogy a hatóság kutakodó szeme ne ismerhesse fel azok bűnös eredetét. Ezáltal a csempészáru törvényesen szerzett árunak tűnik fel, s eladása révén újabb illegális kereskedelem finanszírozható. A jelenség felismerése ellenére természetesen még nem nevezi azt pénzmosásnak. De nem csupán felismerték a dolog káros voltát, bizony büntették is, az 1843. évi törvényjavaslat súlyos szankciót helyezett kilátásba egyebek mellett azzal szemben is, aki „valamely bűntett által szerzett vagyont, tudva hogy az bűntett által szerzett, mástól szándékosan átvesz és elrejt.” 72
71
72
Európai Bizottság sajtóközleménye 2013.02.05. IP.13/87. Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 213. oldal
68
1987. január 01-én az egyszintű bankrendszert kétszintű váltotta fel. E lényeges változás, valamint a rendszerváltást követő átalakulás hatására Magyarország vonzotta a legális és illegális tőkét. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. Törvény és annak végrehajtásáról szóló 74/1994. Kormányrendelet, valamint a Btk. módosítás az eredménye az 1994-ben hatályba lépett Társulási Szerződés
85.
Cikkében
meghatározott
kötelezettségvállalásnak.
Az
Európai
közösséggel kötött Társulási Szerződés e cikkében Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy minden erőfeszítést meg tesz a pénzmosás megakadályozására, és olyan szabályokat vezet be, amely megfelel a közösség elvárásainak. 73 A hazai szabályozásba az 1994-es Btk. módosítás iktatta be, az 1978. évi IV. törvénybe a gazdasági bűncselekmények fejezetébe, azon belül is a gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények közé a pénzmosással kapcsolatos két deliktumot: - a pénzmosás tényállása ( Btk. 303.§) - illetve a pénzügyi szektor számára előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása deliktum. A törvény a pénz tisztára mosását a más által elkövetett súlyos – öt évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmények, valamint embercsempészés, kábítószer
kereskedelem
és
nemzetközi
jogi
kötelezettség
megszegésével
összefüggésben keletkezett javak esetében rendelte büntetni. A már meglévő Az Európai Unió I. Pénzmosási Irányelve alapvetően a kábítószerkereskedelemből
származó
Törvénykönyvbe
bekerült
vagyonok
mosására
koncentrált.
A
Bűntető
pénzmosási tényállás csak a más által elkövetett
bűncselekményből származó pénz mosását büntette,
valamint a az elkövetési
magatartások köre is lényegesen eltért a mai szabályozástól.74 A szervezett bűnözés a rendszerváltást követően ugrásszerűen megnövekedett, főként a kábítószer-bűnözés elterjedésével.
73 74
Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010.
69
A bűncselekmények csekély
eredményessége, a jogalkotót újabb eszközök
bevezetésére inspirálta, ezért megváltozott a szemléletmód a bűnüldözés területén,, mivel később a Büntető Törvénykönyv azt a személyt is büntetni rendelte, aki abban működött közre, hogy az elkövető a illegális eredetű hasznához legális formába jusson hozzá. A pénzmosás tényállása folyamatos átalakuláson ment keresztül, beiktatása óta összesen 6 alkalommal módosították. A legutolsó módosítást 2007-ben fogadta el a parlament. A módosítás fő oka a nemzetközi elvárásokhoz való igazodás volt.
Dr. Jacsó Judit
véleménye a 2001-es koncepcionális módosításról, hogy azt inkább a nemzetközi elvárásoktól való eltérés jellemezte. 75 A pénzmosás bűncselekmény megvalósulása feltételez egy alapbűncselekményt tekintettel arra, hogy az abból származó vagyon vonatkozásában lehet elkövetni. Ez a pénzmosás járulékos jellege, amely megfelel a nemzetközi előírásoknak. A közösségi jognak való megfelelés vizsgálata során arra kereshetjük a választ, hogy vajon az alapbűncselekmények köre összhangban van-e a kiadott irányelvekkel. Az 1994-es Btk. módosítással bevezetett tényállás szerint a pénzmosást minden 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény, valamint az embercsempészés, kábítószerrel
visszaélés,
illetve
nemzetközi
jogi
kötelezettség
megszegésével
összefüggésben szerzett vagyoni javakra lehetett elkövetni. Megállapítható, hogy az előző tényállás szigorúbb szabályokat állapít meg, mint a I. Pénzmosási Irányelv által meghatározott követelmény. Jogalkotónk élt az irányelvből fakadó szigorúbb szabályozás lehetőségével. Az 1998-as Büntető Novella az alapbűncselekmények körét kiszélesítette azzal, hogy felvette a deliktumok közé a vesztegetés és a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés bűncselekményeket is. E módosítással tette lehetővé azt, hogy az eddigi 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények körét kiszélesítve, már az 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény alkalmas az alapbűncselekménnyé válásra.
75
Jacsó Judit: Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 518. oldal
70
2001.évi CXXI. törvény koncepcionális változást vezetett be. A módosítás eredményeként
a
szándékos
pénzmosás
alapcselekménye
valamennyi
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény. A gondatlan pénzmosás esetében még szélesebb az alapbűncselekmények köre, tekintettel arra, hogy bármely jogellenes cselekményből származó dologra nézve elkövethető a pénzmosás.
E módosítás
bevezette a dolog fogalmát, az eddigi anyagi javak kifejezés helyett, azonban a hozzá fűzött értelmező rendelkezéssel együtt azonos az irányelvben meghatározott vagyon fogalmával. A 2001. évi CXXI. törvény hatályba lépéséig a hazai szabályozása megfelelt a I. Pénzmosási Irányelvben meghatározott pénzmosási definícióval. A szabályozás az elkövetési magatartást két csoportra osztotta: a., a tényleges pénzmosási cselekmények, ide tartozott az eredet leplezése, eltitkolása, a dolog eredetéről hamis adatszolgáltatása, illetve b., a hétköznapi ügyleteket átfogó magatartások úgy, mint anyagi javak megszerzése, használata, megőrzése, kezelése, feltéve, hogy azok eredetét az elkövető az elkövetés időpontjában ismerte. A 2002. április elsején hatályba lépő új törvény azonban új fogalmat vezetett be. „60. § A Btk. 303. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „303. § (1) Aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során
felhasználja,
a
dologgal
összefüggésben
bármilyen
pénzügyi
vagy
bankműveletet végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,
71
c)
pénzügyi
intézmény,
befektetési
vállalkozás,
befektetési
alapkezelő,
elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként követik el. (3) Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. (5) Az (1) bekezdés szerinti dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában -, illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja.” 61. § A Btk. a következő 303/A. §-sal egészül ki: „303/A. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, és gondatlanságból nem tud a dolog eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, 72
b)
pénzügyi
intézmény,
befektetési
vállalkozás,
befektetési
alapkezelő,
elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, c) hivatalos személyként követik el.”76 A módosítás során a jogalkotó lehetővé tette szándékos elkövetés esetén az alapbűncselekmény elkövetőjének a felelősségre vonását. A törvény indoklása szerint az alapcselekmény és a pénzmosás által védett jogi tárgyak- a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez és a gazdaság, pénzügyi intézmények törvényes működéséhez fűződő érdek - is indokolják a külön büntetendőség megteremtését.77 Amennyiben a deliktumot gondatlanul követik el, úgy nincs lehetőség az alapcselekményt elkövető személy felelősségének megállapításra. A koncepcionális átalakítás kiterjedt a bűncselekmény alanyi oldalára is, amely lehetővé tette a gondatlan elkövetés büntetőjogi üldözését. A jogalkotó célzatos elkövetési magatartásként rendeli büntetni azt, aki a jogellenes cselekmény elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez. A célzatos deliktum kizárólag egyenes szándékkal követhető el. A célzat meghatározása nehézséget vet fel a bizonyítás során és e tényállási elem szükségességét a nemzetközi szabályok sem írták elő. A 2007. évi XXVII. törvény a 2001. évi CXXI. törvény jogértelmezési problémáit igyekezett megoldani, és a pénzmosás tényállását a Nemzetközi Kábítószer Kereskedelem Visszaszorítására irányuló Egyezménnyel összhangba hozta. A bűncselekmény jogi tárgya a bűnözés ezen belül a szervezett bűnözés elleni fellépés eredményességéhez fűződő érdek, valamint az állam pénzintézeti rendszerébe vetett bizalom.
76
2001.évi CXXI. törvény Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar .Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 520. oldal 77
73
A bűncselekmény elkövetési tárgya a dolog. A dolog jogi értelemben minden, ami tulajdonjog tárgya lehet. E fogalom értelmezéséhez a jogalkotó a Btk. 303/C § (1) bekezdésben megadja jogalkotói jogértelmezést, amely szerint a pénzmosás szempontjából dolognak kell tekinteni a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerizált értékpapírt, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában biztosítja. A dolgot az előzőek alapján a lehető legtágabban kell értelmezni. A pénzmosás bűncselekmény elkövetési tárgyánál említést érdemel, hogy e bűncselekmény, mint ahogy már említettem járulékos jellegű, vagyis minden képen feltételez egy alapcselekményt. A tényállásban említett dolognak a hatályos szabályozás szerint szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből kell származnia. A normaszöveg a „büntetendő cselekmény” szóhasználatával él, ami azt jelenti, hogy a pénzmosást, akkor is meg kell állapítani, ha az alapcselekmény elkövetője bármely okból nem büntethető (pl. kóros elmeállapotú). A 2012. évi C. törvény, az Új Btk. 399.§-a ismét változást hoz a pénzmosás tényállásával kapcsolatban. A 2013. július 01-én hatályba lépő szabályozás szerint valamennyi büntetendő cselekmény e bűncselekmény alap cselekménye lehet.78 A tényállás módosítása kifejezi a jogalkotó szigorítási szándékát, miszerint már nem lesz feltétel olyan bűncselekmény elkövetése, amelyet a törvény szabadságvesztéssel rendel büntetni. A pénzmosás tényállásában a szándékos deliktum elkövetésekor három alakzat különböztethető meg: a., a más által elkövetett dologra, eredet leplezési céllal elkövetett pénzmosást, b.,más által elkövetett dologra, eredetleplezési célzat nélkül, továbbá c., a saját bűncselekményből származó dologra, eredetleplezési célzattal elkövetve.
78
Dr. Gál István László Általános büntetőjogi és közgazdasági alapvetés 2007
74
A szándékos tényállásnál egyértelműem elkülönül egymástól, „a más által elkövetett büntetendő cselekményre elkövetett pénzmosás, és az alapcselekmény elkövetője által elkövetett büntetendő cselekményből származó dologra elkövetett pénzmosás.”79 A bűncselekmény megvalósulásához továbbra is szükséges az eredetleplezési célzat. Az elkövetőre és az elkövetési magatartásokra vonatkozóan is módosításokat vezetett be a jogalkotó. A más által elkövetett deliktum esetében a törvény külön választja a célzattal és a célzat nélkül elkövetett bűncselekményt. A törvényjavaslat indoklásában az szerepelt, hogy a korábbi szabályozás módosítására a Nemzetközi Kábítószer Kereskedelem Visszaszorítására irányuló Egyezményhez igazítja a haza szabályozást., valamit annak teljes lefedésére törekszik. „Célzat nélküli magatartások közé tartozik a Btk. 303. § (2) bekezdése alapján a szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog, fizikai megszerzése, saját vagy harmadik személy számára, megőrzése, kezelése, használata, felhasználása, valamint annak ellenértékén más anyagi javak megszerzése. A bűncselekmény gondatlan alakzatának szabályai nem változtak, azokon csak fogalmi pontosítások történtek. A delictum lehetővé teszi a gondtalan alakzat esetében is a büntethetőség megszüntetését.”80 A törvény büntethetőséget megszüntető okként határozza meg az elkövető önként feljelentését vagy ilyen kezdeményezését, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. Ezesetben az elkövető nem lesz büntethető pénzmosása miatt. Az új Btk. nem változtatott e rendelkezésen.
6.1.A pénzmosás elleni egyéb jogszabályok A pénzmosás elleni küzdelem hazánkban 1994-ben indult meg. A első pénzmosás elleni törvény 1994-ben lépett hatályba( Pmt) amelyekből mindezidáig három létezett Magyarországon.
79
Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin: Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 520. oldal 80 Jacsó Judit Pénzmosá In Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008. 521. oldal
75
– „a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény (I. Pmt.) – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény (II. Pmt.) – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (III. Pmt.) Az I. Pmt. teremette meg Magyarországon a pénzmosás elleni küzdelem alapjait. A törvény a szervezett bűnözéssel leginkább érintett területeken rendelte büntetni a pénzmosást. A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény
a
Hitelintézeti
szankcionálta a
törvény
elődje
tervezett
módosításával
jogszabályban meghatározott szándékos és gondatlan
összhangban alakzatban
elkövetett bejelentési kötelezettség elmulasztását. Magyarország csatlakozott a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezményhez, amelyet a 2000. évi CI. Törvény hirdetett ki. A pénzmosás bűncselekménye folyamatos alakuláson ment keresztül, gyakorlatilag úgy, hogy a bűncselekménynek nem volt kialakult gyakorlata. Azonban a módosítások ellenére sem sikerült hazánknak kielégíteni a nemzetközi pénzügyi szervezetek elvárásait. A hiányosságok miatt hazánk 2001. június végén elsők között került fel a FATF pénzmosási „feketelistájára”, a nem együttműködő országok közé. A 2001-es terrortámadások hatására a terrorizmus elleni nemzetközi együttműködés fokozatosan erősödni kezdett, minek hatására felgyorsult a szabályozás szigorítása. Az előzmények hatására született meg a 2001. évi LXXXIII. törvény, a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről. Az új törvény szem előtt tartotta a FATF által felvetett problémákat, ezért a problémák kiküszöbölése érdekében különféle intézkedések kerültek bevezetésre:
76
- 1989. évi II. törvényerejű rendelet módosításával Magyarországon megszűnik az anonim betétek nyitásának lehetősége - 1996. évi CXI törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szól. E szabályozásrendelkezést tartalmaz arról, hogy értékpapírt sorozatban kibocsátani és nyilvánosan forgalomba hozni csak névre szólóan lehet. - a szabályozás az államhatárt átlépő személyeket arra kötelezi, hogy ha a birtokukban összesen egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű forint vagy valuta van, akkor kötelesek ezt a tényt a vámhatóságnak bejelenteni és az azonosító adataikat, a birtokukban lévő pénz összegét és pénznemét a vámhatóság számára megadni. A bevezetett intézkedések hatására 2002 júniusában lekerültünk a Nem Együttműködő Országok és Területek (NEOT) listáról.81A II. Pmt. a bejelentésre kötelezettek körének kitágításával igyekezett eredményesebbé tenni a pénzmosás elleni fellépést. Az Országgyűlés a 2003. február 24-én fogadta el a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényt. ( III. Pmt.) A III. Pmt. a korábbi irányelvek rendszerére építve kiterjesztette szabályozási tárgyát – a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre –, személyi hatálya alá új szolgáltatói kört vont – azon árukereskedőt, aki 15 000 euró érték felett készpénzes fizetést fogad el – illetve részletesebb eszközrendszert dolgozott ki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni – büntetőjogon kívüli – küzdelem hatékonysága érdekében. Pontosította a tényleges tulajdonos meghatározását, az ügyfél-átvilágítási és a gyanús esetekre vonatkozó bejelentési kötelezettséget, rögzíti a harmadik fél által elvégzett ügyfél-azonosítás elfogadásának feltételeit, statisztikai célú adatgyűjtési előírással segíti a szabályok hatékonyságának ellenőrzését, és bevezeti a felügyeleti-ellenőrzési kötelezettséget is a tagállamok számára. A törvény további újdonsága, hogy mind a bejelentésre kötelezett szolgáltatók tevékenysége, mind a felügyeleti rendszer működése kapcsán kockázatalapú megközelítésre épül. „82
81
Dr. Gál László :A pénzmosás hatályos büntetőjogi szabályozása Magyarországon , Pécs 2007. november 17. 2013.02.16. 82 Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 224. oldal
77
A III. Pmt. szabályozásával eleget tett a III. Pénzmosási Irányelv átültetéséből eredő kötelezettségének. A törvény célja hogy gátat szabjon az illegális cselekményből származó vagyon tisztára mosásának, valamint az terrorizmus anyagi eszközökkel történő támogatásának megszüntetése. A hatályos III. Pmt. szabályozásában megtalálható a bejelentési kötelezettség fogalma, valamint felsorolja az elkövetői kört is. Mindhárom törvény hátterében ott áll az Európai Unió vonatkozó és már korábban bemutatott – I., II. és III. – pénzmosás elleni Irányelve. 2012 júliusában elkészült a pénzmosás elleni törvény módosítási tervezete. A tervezet a Kormány honlapján elérhető.83 A tervezet módosításai „A törvényben felsorolt pénzügyi szolgáltatóknak az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve a 3 millió 600 ezer forintot elérő, vagy meghaladó ügyletek teljesítése előtt át kell világítaniuk az ügyfelüket. Ez a jelenleg is élő szabály a meghatalmazottak esetében kiegészül a tervezetben: nemcsak a személyi adataikat, hanem a meghatalmazás érvényességét, jogcímét, továbbá a képviseleti jogosultságukat is ellenőrizni kell. Megjelenik a tervezetben egy 300 ezer forintos értékhatár is, az ezt elérő ügyleti megbízásoknál is rögzíteni kell az ügyfél adatait. További újdonság, hogy ha a szolgáltató - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére - szükségesnek látja, akkor a személyes adatokat nyilvános vagy zárt adatbázisban ellenőrizheti. Ez utóbbinál azonban jogosultságot kell szereznie az adatkezelőtől. Új szabály az is, hogy a bemutatott dokumentumokról a szolgáltató másolatot készíthet. A szolgáltatónak - ha a megbízó képviselője jelenik meg nála - mindig azonosítania kell a tényleges tulajdonost, és ellenőrizni kell az ő személyes adatait is. A tervezetben bővebb jogkörrel jelenik meg a pénzügyi információs egységként működő hatóság, amely a vámhatóság speciális egysége. Ez a hatóság minden, a szolgáltatóknál lévő adatot megismerhet, még az üzleti titkokat is.
83
http://www.kormany.hu/download/0/ed/90000/normasz%C3%B6veg%20honlapra%20p%C3%A9nzmos %C3%A1s.pdf
78
Záró gondolatok A szervezett bűnözésnek valóban jelentős hatása van. Hatalmas profitot termel, azonban megfelelő anyagi bázis nélkül e szervezet sem képes a túlélésre. „Nem kevés szakember véli úgy, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem a szervezett bűnözés anyagi bázisának ez elvonása révén lehet csak hatékony.”84 Amennyiben megakadályozzuk a bűncselekmény elkövetéséből származó jövedelem tisztára mosását, akkor finanszírozottság hiányában a bűnszervezet elsorvad. A pénzmosásnak valóban veszélyesek a hatásai.” Magyarországon tisztára mosott pénz volumenét a Crime Trend Analysis 15. milliárd dollárra becsüli.”85 Ez az összeg rémisztő, hiszen a közvélemény által nagyra tartott Kulcsár –ügyben is mindössze 100 millió dollárnyi pénzről volt szó. A pénzmosás elleni küzdelemben a cél elérése érdekében együtt kell működnünk más országokkal
és
nemzetközi
szervezetekkel.
Ennek
érdekében
már
több
kötelezettségvállalást is tett hazánk, de nyitottnak kell lennünk újabb megállapodások kötésére is. Mindezek mellett a jogi szabályozás folyamatos tökéletesítését sem szabad szem elől veszíteni, függetlenül attól, hogy az dolgozatomban kifejtettek rá mutatnak arra, hogy csak büntetőjogi eszközökkel e problémát megoldani nem lehet. A büntetőjog, csak tüneti kezelést ad, hiszen a bűnüldöző szervek az esetek nagyobb részében a már elkövetett bűncselekményt szankcionálják. Ezért prioritást kellene adni a preventív eszközként meghatározható pénzügyi rendszernek. A küzdelemnek talán soha nem lesz vége, ezért a fő célkitűzés csak az lehet, hogy lépés előnyre tegyünk szert a szervezett bűnözők ellen, és e lépés előnyt minél hosszabb ideig tartsuk meg.
84
Dr. Györgyi Kálmán: A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépés jogi lehetőségei a Magyar Köztársaságban. Közjegyzők Közlönye, 2000. 1. szám 5. oldal. 85 Gál István László: A gazdasági bűnözés a bűnügyi statisztika tükrében, Rendészeti szemle, 2008/3. szám 41. oldal.
79
Jogszabályjegyzék -
2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
-
2282/2000. ( XI.29.) Kormányhatározat az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében létrejött a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezmény valamint a kiegészítő jegyzőkönyveinek aláírásáról
-
1997. évi LXXII. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
-
1998. évi LXXXVII. törvény a büntető jogszabályok módosításáról
-
2001. évi CXXI. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
-
1978. évi IV. Büntető Törvénykönyv
-
1994. évi XXIV. törvény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról
-
74/1994.
(
V.10.)
Kormányrendelet
a
pénzmosás
megelőzéséről
és
megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény végrehajtásáról -
2007. évi XXVII. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
-
2003. évi XV. törvény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról
-
2001. évi LXXXIII. törvény a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó rendelkezések elrendeléséről
-
2000. évi CI. Törvény a pénzmosásról, a bűncselekményekből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló Strasbourgban 1990. november 8-án kelt Egyezmény kihirdetéséről
-
1989.II. törvényerejű rendelet a takarékbetétekről
-
1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír –tőzsdéről
80
Irodalomjegyzék 1. Szendrei Ferenc: A Pénzmosás 2010. Phd. Értekezés. Pécsi Tudományegyetem ÁJK. Doktori Iskola. (http://doktoriiskola.ajk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Archiv2/szendrei/szendrei_ert ekezes_nyilv.pdf) Letöltés ideje: 2013.02.21.) 2. Dr. Gulyás Richárd: A szervezett bűnözés és annak gazdasági aspektusai 2005. www.police.hu (2013.02.21) 3. Bóczi Endre: Egy államügyész vallomásai - A szervezett bűnözés elleni küzdelem ügyészi tapasztalatai Magyarországon, Belügyi Szemle
1997.
évfolyam 7. szám 4. Janzsó Donát: A szervezett bűnözés kialakulása és jelentésének sajátosságai, különös
tekintettel
a
rendszerváltás
sajátosságaira,
Budapest
2011.
http://www.jogiforum.hu/publikaciok ( 2013.02.21.) 5. Horváth András: A szervezett bűnözés néhány gyakorlati tapasztalata, Rendészeti Szemle, 1994.XXXII. évfolyam 10. szám 6. Botos
Katalin:
Pénzügyek
a
globalizációban
Szeged,
SZTE
GTK.
http://www.eco.u-szeged.hu/kutatas-tudomany/penzugyek/bevezeto-090816-1 (2013.02.21.) 7. Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin: Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny és Kvk. Kiadó Budapest, 2008 8. Dr. Gál István László: A pénzmosás hatályos büntetőjogi szabályozása Magyarországon 2007 9. Dr. Gál István László: A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi
kérdései
PhD.
Értekezés
2005
http://doktori-
iskola.ajk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Archiv2/Gal_Istvan_L_PhD_ertekezes.pdf (2013.02.21.) 10. Jeffrey Robinson: A pénzmosoda a világ legnagyobb üzlete belülről, Park Kiadó, Budapest 1996. 11. Gál István László: Gazdasági büntetőjog közgazdászoknak, Akadémiai Kiadó 2007 12. Jacsó Judit : A pénzmosás elleni fellépés eszközei, Magyar Jog, 2000. év 9. szám
81
13. Dr. Korona Lajos: A pénzmosás elleni harc eszközei a nemzetközi büntetőjogban, Kriminológiai és
Kriminalisztikai tanulmányok 36. kötet,
OKKrl. Budapest, 1999. 14. Vidékiné Farkas Anikó: A pénzmosásról, Ügyészek Lapja 1995. évfolyam 2. szám 15. Molnár Csaba: Néhány gondolat a pénzmosásról ORFK Tájékoztató 1999. 2.szám 16. Bácskai Tamás –Huszti Ernő-Simon Péterné: A pénz, a Kaori kagylótól az euróig, Yuki Stúdió Budapest, 2003 17. Blahó András – Plandrel Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények, Aula Kiadó 2005 18. Fejes Eleonóra: A pénzmosás hazai nemzetközi tapasztalatok alapján, MNB Műhelytanulmányok, Nemzeti Bank Információs Főosztálya, 1994. 19. Marton Bernadett: Pénzügyi útmutató a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályok alkalmazásához,
Cég és Jog 2002. 4.
évfolyam 6. szám 20. Sneider Péter: Paradigmaváltás a pénzmosás elleni küzdelemben, Pénzügyi Szemle 2006. 51. évfolyam 3. szám 21. Pintér Dániel: Pénzintézeti küzdelem a pénzmosás ellen, http://ujbtk.hu/pinterdaniel-penzintezeti-kuzdelem-a-penzmosas-ellen/ 22. Az európai Bizottság sajtóközleménye IP.13/87 23. Dr. Györgyi Kálmán: A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépés jogi lehetőségei a Magyar Köztársaságban, Közjegyzők Közlönye, 2000. évfolyam 24. Gál István László: A gazdasági bűnözés a bűnügyi statisztika tükrében , Rendészeti Szemle, 2008. évfolyam 3. szám
82
Hivatkozások jegyzéke 1. 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról. 2. A Pmt. értelmében a szolgáltató köteles kijelölni egy, vagy több személyt, aki a legtöbb esetben a pénzmosás megelőzési terület vezetője. Az AML Officer legfontosabb feladata a beérkezett bejelentések és a hozzá kapcsolódó egyéb rendelkezésre álló információk továbbítása a Pénzügyi Információs Osztály felé. Emellett kapcsolattartó személyként jelenik meg a hatóság irányába, elvégzi a pénzmosási szabályzat aktualizálását, évente legalább egyszer pénzmosással kapcsolatos továbbképzést szervez az alkalmazottak részére, valamint szintén éves gyakorisággal végrehajtja az egyszerűsített ügyfél-átvilágításban részesült személyek körének felülvizsgálatát. 3. Szendrei Ferenc: A pénzmosás 2010. Phd. Értekezés Pécsi Tudomány Egyetem AJK. Doktori Iskola 10. oldal 4. Szendrei Ferenc: A pénzmosás 2010. Phd. Értekezés Pécsi Tudomány Egyetem AJK. Doktori Iskola 161. 5. Szendrei Ferenc : A pénzmosás PhD értekezése 2010. Pécsi Tudomány Egyetem AJK. Doktori Iskola 161. oldal 6. Közigazgatási Jog IV. Európai Közigazgatás (Szerk).: Dr. Torma András, ZPress Kiadó Miskolc, 2010. 7. Dr. Gulyás Richárd A szervezett bűnözés és annak gazdasági aspektusai 2005. 37. oldal 8. Bócz Endre küzdelem
„Egy államügyész vallomásai” – A szervezett bűnözés elleni ügyészi
tapasztalatai
Magyarországon,
Belügyi
Szemle,
1997..évfolyam 7. szám 11. oldal 9. Janzso Donát A szervezett bűnözés kialakulása és jelenlétének sajátosságai, különös tekintettel a rendszerváltás hatásaira 10. Horváth András A szervezett bűnözés néhány gyakorlati tapasztalata, Rendészeti Szemle, XXXII. 11. évfolyam 10. szám, 1994. 4. oldal 12. Horváth András A szervezett bűnözés néhány gyakorlati tapasztalata, Rendészeti Szemle, XXXII. évfolyam 10. szám, 1994. 4. oldal.
83
13. Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezése 2010. Pécsi Tudomány Egyetem AJK. Doktori Iskola oldal 14. A leggyakrabban emlegetett példája ennek a kolumbiai „medellini-kartell” főnökének ajánlata, mely szerint, ha a legális kormány eltűri a kokaintermelést és a kokainexportot, akkor a kartell készpénzben kifizeti Kolumbia teljes államadóságát. A dolognak két – külön-külön is érdekes – vonatkozása is felmerült. Az egyik az volt, hogy a kolumbiai kormány komolyan fontolóra vette az ajánlatot, és csak az amerikai kormány nyomására utasította el azt, másik pedig az, hogy az ajánlatban készpénzben történő kifizetést tartalmazott. 15. Magyarországon ugyan előfordult, hogy az oroszajkú bűnöző szervezetek egyike, melyet a bűnüldözésben
szinte mindenki a „Szeva” csoport néven
ismert, a ’90-es évek elején egy magyar televíziós személyiséggel közösen – 54 millió dollár készpénzért – privatizálta a Diósgyőri Gépgyár egyik (fegyvergyártó) részét. Ezt a magyar hivatalos szervek csak későn vették észre és csak jelentős ráfizetéssel lehetett visszavásárolni a könnyűfegyver-gyártás egyik jelentős hazai bázisát az orosz maffiától. 16. Botos Katalin : Pénzügyek a globalizációban
47. oldal
2004. Szeged SZTE
GTK 17. Jacsó Judit Pénzmosás is Kondorosi Ferenc- Ligeti Katalin (szerk) Az európai büntetőjog kézikönyve
Magyar Közlöny és Kvk. Kiadó Budapest, 2008.
499.oldal 18. Dr. Gál István László: A pénzmosás hatályos büntetőjogi szabályozása Magyarországon , Pécs 2007. 5. oldal 19. Botos Katalin Pénzügyek a globalizációban SZTE GTK 2004. JATEPress, Szeged Dr Horváth Ferenc
A pénzmosás megakadályozására vonatkozó
szabályozás 50-51.oldal 20. Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés (2005) 9.oldal 21. Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés 9. oldal 22. Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés (2005 ). 9.oldal
84
23. Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés (2005 ). 24. Dr. Gál István László A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés (2005 ) 17. oldal 25. Jeffrey Robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről Park Kiadó, Budapest, 1996. 9. oldal 26. Anti-Drug Abuse Act of 1986. 27. Gál István gazdasági büntetőjog közgazdászoknak Akadémiai Kiadó 2007 153154. oldal 28. Jacsó Judit A pénzmosás, in: Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008. 499. oldal 29. Jacsó Judit A pénzmosás elleni fellépés eszközei,
Magyar jog 2000. 9. szám
545. oldal 30. Jacsó Judit Pénzmosás. In Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk.):
Az
európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 .515. oldal 31. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008. 32. Dr. Korona Lajos A pénzmosás elleni harc eszközei a nemzetközi büntetőjogban Kriminológiai és Kriminalisztikai tanulmányok 36. kötet OKKrI. Budapest, 1999.293. oldal 33. Vidékiné Farkas Anikó A pénzmosásról Ügyészek lapja 1995.évfolyam 2. sz. 21. oldal 34. Gál István Gazdasági büntetőjog közgazdászoknak Akadémiai kiadó 2007. 154. oldal 35. Molnár Csaba Néhány gondolat a pénzmosásról ORFK Tájékoztató 1999. 2. szám 6. oldal 36. Jeffrey Robinson A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről Park Kiadó, Budapest 1996 9. oldal. 37. Szendrei Ferenc A pénzmosás PHD. Értekezés Pécsi Tudományegyetem ÁJK: 2010. 27.oldal
85
38. Bácskai Tamás – Huszti Ernő – Simon Péterné: A pénz. A kaori kagylótól az Euróig Yuki Stúdió Budapest, 2003. 67. oldal 39. Dr. Gál István László: A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés 2005. 39. oldal 40. Dr. Gál István László: A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései PhD. Értekezés 2005. 41. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk).: Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar .Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008. 512. oldal 42. Blahó András Plandrel Ápád Nemzetközi szervezetek és intézmények Aula (2005) 25. oldal 43. Marton Bernadett Pénzügyi útmutató a pénzmosás megelőzéséről és meg akadályozásáról szóló szabályok alkalmazásához Cég és jog 2002. 4. évfolyam 6. szám 34. oldal. 44. Steiner Péter: Paradigmaváltás a pénzmosás elleni küzdelemben Pénzügyi Szemle 2006. 51. évfolyam 3. szám 321. oldal 45. Fejes Eleonóra: A pénzmosás hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján MNB Műhelytanulmányok Nemzeti Bank Információs Főosztálya 1994. 19. oldal 46. Fejes Eleonora A pénzmosás hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján , MNB Műhelytanulmányok Magyar Nemzeti Bank Információs Főosztálya 2004.19. oldal. 47. Gál István László: A pénzmosás, mint globális gazdasági és büntetőjogi kihívás. Belügyi Szemle 2005. 53. évfolyam 6. szám 104. oldal. 48. Financial Intelligence Unit 49. Szendrei Ferenc A pénzmosás Phd. Értekezés 2010 123.-124 oldal. 50. (FIUs and Terrorist Financing Analysis - A review by the Egmont Group of Sanitised Cases related to Terrorist Financing 51. www.fatf-gafi.org) 52. http://www.coe.int/t/dghl/monitoring/moneyval 53. Szendrei Ferenc A pénzmosás Phd. Értekezés 2010 126.oldal 54. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 501. oldal
86
55. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin: (szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 502. oldal 56. Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 91. oldal. 57. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 502. oldal 58. Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 101. oldal 59. Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 93. oldal 60. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 503. oldal 61. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar .Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 503. oldal 62. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 517. oldal. 63. Jacsó Judit: Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin(szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 514. oldal. 64. 1999. január 1. óta Euro 65. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve M agyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 516. oldal. 66. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin ( szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 517. oldal. 67. Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 105. oldal 68. Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 105. oldal 69. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0168:FIN:HU:DOC ( 2012.02.21.)
87
70. Az összefoglaló nyilatkozat elérhető a következő internetes oldalon: http://ec.europa.eu/internal_market/company/financial-crime/index_en.htm (2012.02.16.) 71. Európai Bizottság sajtóközleménye 2013.02.05. IP.13/87. 72. Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 213. oldal 73. Szendrei Ferenc A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 74. Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 75. Jacsó Judit: Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 518. oldal 76. 2001.évi CXXI. törvény 77. Jacsó Judit Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar .Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 520. oldal 78. Dr. Gál István László Általános büntetőjogi és közgazdasági alapvetés 2007 79. Jacsó Judit
Pénzmosás in Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin: Az
európai
büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008 520. oldal 80. Jacsó Judit Pénzmosá In Kondorosi Ferenc-Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve Magyar Közlöny Lap és Kvk. Kiadó Budapest 2008. 521. oldal 81. Dr.
Gál
László
:A
pénzmosás
hatályos
büntetőjogi
szabályozása
Magyarországon , Pécs 2007. november 17. 2013.02.16. 82. Szendrei Ferenc: A pénzmosás PhD értekezés Pécs 2010. 224. oldal 83. http://www.kormany.hu/download/0/ed/90000/normasz%C3%B6veg%20honlap ra%20p%C3%A9nzmos%C3%A1s.pdf
88
