ELTE – Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Doktori és Továbbképzési Osztály Budapest
SZAKDOLGOZAT
Irányító tanár:
Készítette:
Dr. Torda Ágnes
Tamás Eszter
főiskolai docens
gyógypedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzés 2012.
Intézményértékelés önértékelés pedagógiai értékelés
Fontos, hogy mindent mérjünk, ami mérhető, és megpróbáljuk mérhetővé tenni, ami még nem az. (Galileo Galilei)
2012.
2
Tartalom
I.
Fejezet Bevezetés………………………………………………………..5. oldal 1. „Történelmi” áttekintés …………………. …………5. oldal 1.1 Törvényi szabályozás ……………………………7. oldal 2. Intézetünk bemutatása………………………………..9. oldal 2.1 Szerkezeti felépítés ………………………………9. oldal 2.2 Humán erőforrás …………………………………9. oldal 2.3 Feladataink ……………………………………...11. oldal 2.4 Minőségirányításunk kezdete …………………..14. oldal
II. Fejezet Így minősítünk mi – a teljes programunk bemutatása……15. oldal 1.
Minőségpolitikánk, minőségirányítási rendszerünk bemutatása 1.1 Minőségpolitikánk……………………………….15. oldal 1.2 Céljaink, feladataink……………………………..15. oldal 1.3 A vezetés felelőssége…………………………….17. oldal 1.4 A jogszabályok figyelembevétele……………….18. oldal
2. Intézményértékelés…………………………………...19. oldal Intézményi önértékelésünk……………………..20. oldal 2.1.1 Int.önért. periódusa……………………..22. oldal 2.1.2 Int.önért. rendszerünk és módszereink…22. oldal 2.1.3 Teljeskörű int.önért.szempontjai/területei/módszerei ……………………………………….…..23. oldal 2.1.4 2010/11-es vizsgálataink………………...24. oldal 2.1.5 Az önért. eredményeinek beépülése a fejlesztési folyamatokba…………………………….25. oldal 2.2 Tapasztalataink ………………………………..26. oldal 2.1
3. Önértékelés……………………………………………28. oldal A pedagógusok önértékelése……………………28. oldal Önértékelés az intézetünkben…………………...29. oldal 3.2.1 Az adatok kezelése………………………...33. oldal 3.2.2 Az információk visszacsatolása…………...33. oldal 3.3 Tapasztalataink…………………………………….33. oldal 3.1 3.2
3
4. Pedagógiai értékelés – nálunk……………………….38. oldal 4.1 Intézetünk Pedagógiai Értékelése………………...39. oldal 4.1.1 Formai értékelés…………………………..39. oldal 4.1.2 A folyamatok értékelése…………………..39. oldal 4.1.3 A szervezeti klíma felmérés és a vezetői munkával kapcsolatos elégedettség-mérés eredményei…40. oldal 4.2 Tapasztalataink…………………………………..43. oldal
III. Fejezet Befejezés 1. Tapasztalataink összegzése…………………………45. oldal 2. Külső kapcsolataink alakulása……………………..46. oldal
Felhasznált irodalom…………………………………………………………49. oldal Melléklet……………………………………………………………………..52. oldal táblázatok az értékelési szempontjaink
4
I.
Fejezet
Bevezetés 1. Történelmi áttekintés „A köznyelv szerint a "minőség" valami jót jelent, legalábbis jobbat az átlagnál, megszokottnál. Ez a valami lehet egy termék, szolgáltatás, vagy folyamat, vagy ezek együttes fellépése, kombinációja.” (Mojzes,2000. 1p.) A második világháborút követő időszakban megtorpant a gazdasági növekedés és megszűnt a korábbi költségvetési bőség. A szigor hatása nemcsak abban érződött, hogy visszafogták a forrásokat, hanem abban is, hogy az államok jobban kezdtek figyelni arra, vajon a szolgáltatások mit nyújtanak a rájuk fordított pénzért. A “value for money” kifejezés ebben
az
időszakban
jelent
meg
a
politikusok
szótárában,
beleértve
ebbe
az
oktatáspolitikusokat is. Ez a váltás a leghatározottabb és legkövetkezetesebb - a válság által különösen sújtott - Egyesült Királyságban volt, ahol korábban az oktatás túlságosan a szolgáltatók –a tanárok – ellenőrzése alá került, akik saját hivatásbeli értékeiket fontosabbnak tartották a fogyasztók –a társadalom különböző csoportjai, elsősorban szülők és munkáltatók – igényeinél. Az oktatás minőségének és értékelésének a kérdése Kelet-Európában jóval később lett fontos oktatáspolitikai téma. Az esélyegyenlőség, a minőség és a szabadság triászából a politikai demokrácia megteremtésének az időszakában érthetően a szabadság került előtérbe. A legfontosabb cél az iskolai oktatásnak a politikai gyámkodás alól való felszabadítása, a tanárok és a helyi közösségek autonómiájának az újraépítése lett, ami sajnos kiszorította az esélyegyenlőségre, illetve a szolgáltatások hatékonyságára és minőségére való odafigyelést. (Halász,1998)
A minőség és az értékelés témája a hetvenes évek közepe óta a legtöbb fejlett országban folyamatosan az állami oktatáspolitika figyelmének előterében van. Az azóta eltelt időszakban az oktatás értékelése és minőségének a javítása rövidebb vagy hosszabb időszakokra több országban kiemelt oktatáspolitikai prioritássá vált. Ez egyfajta korszakváltást jelentett a korábbi időszakhoz képest, amikor a figyelem elsősorban az esélyek egyenlőségének a biztosítására, az oktatás demokratizálására és kiterjesztésére irányult.
5
A kilencvenes években, hazánkban a helyi és intézményi önállóság nagymértékű növekedése, az iskolák önálló programalkotó felelősségének a kibontakozása nyomán egyre erősebben vetődött föl az a kérdés, vajon az új irányítási környezetben milyen módon lehet garantálni az oktatás minőségét. (Halász,1998) Látványos fejlődés indult el a más országokban már elterjedt minőségbiztosítási és értékelési eszközök hazai adaptálása, továbbfejlesztése és gyakorlati iskolai alkalmazása területén. Megnőtt a szakmai és társadalmi érdeklődés e téma iránt: gyakoribbá váltak az ezzel foglalkozó cikkek, előadások, az ennek szentelt szakmai konferenciák, viták, kutatások. A legtöbb vita talán ezzel kapcsolatban, hogy vajon ki és milyen szempontok alapján ítélheti meg az iskolai oktatás minőségét. Vajon milyen szerepe lehet ebben a nemzeti szinten megfogalmazott általános standardoknak, és milyen az iskolák szolgáltatásait közvetlenül igénybe vevő iskolahasználóknak, azaz a szülőknek, a helyi közösségnek, a tanulóknak és másoknak. E viták általában azt az eredményt hozták, hogy az átfogó nemzeti standardokkal való összevetés mellett jelentős és növekvő szerepe lehet két másik szempontnak: egyfelől az iskola és környezete közötti megállapodások betartásának (sokan ilyen megállapodásnak tekintik magát a pedagógiai programot), másfelől az adott iskolát igénybe vevők elégedettségének. Az oktatás minőségfogalma ily módon a minőség megítélésében legfontosabbnak a fogyasztói elégedettséget tartja. (http://oktatas.gallup.hu/Opinion/PG_educatio2000_010126.htm )
Az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban elfogadta az EU stratégiai céljait, mely szerint 2010-re az EU-nak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú társadalmává kell válnia. Ebben az átalakulási folyamatban az oktatásnak kulcsszerepet szántak, ugyanakkor biztosították, hogy a tagállamok saját fejlesztési céljaikkal megegyező oktatási tervet dolgozzanak ki. (Derényi at al 2007. 7-8p.) A döntés értelmében a miniszterek tanácsának ki kellett dolgoznia egy közös oktatás politikai célrendszert. Következő lépésként megszületett 2001-ben a stockholmi csúcs egyik dokumentuma: „Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzései” címmel. Ezt egy részletes munkaprogram kidolgozása követett, melyben stratégiai célként fogalmazódik meg: •
az EU oktatási és képzési rendszer minőségének és hatékonyságának fokozása
•
az oktatási rendszer mindenki számára elérhető kell hogy legyen
Az oktatás minőségével kapcsolatban kimondják ( 166/2001 EC), hogy:
6
„ A minőségbiztosításra kidolgozott rendszereknek rugalmasoknak kell lenniük, hogy adaptálhatóak legyenek…” (http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/kozoktatasi/europai-egyuttmukodes )
1.1 Törvényi szabályozás A 2000/2001-es tanévben az Oktatási Minisztérium döntése alapján - központi erőforrások felhasználásával - közel 500 intézményben megkezdődött a Comenius 2000 I.-II. minőségfejlesztési program megvalósítása. A módosított közoktatási törvény 40. §-ának (12) bekezdése alapján: (12) „Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.
Az
intézményi
intézményben
vezetői
minőségirányítási
feladatokat
ellátók,
programnak
továbbá
a
tartalmaznia
pedagógus
kell
az
munkakörben
foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit
és
a
fenntartói
minőségirányítási
rendszerrel
való
kapcsolatát.
A
minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV#lbj318param) 3/2002 (II.15) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről: 4. § (1) „A minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási 7
intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését…” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200003.OM&celpara=#xcelparam ) A közoktatásról szóló törvényekkel (2003 évi módosításában) meghatározzák pl.: a A fenntartó önkormányzatok feladatát - 85.§ (7) Az IMIP elfogadásának módját – 103.§ (1)
8
2. Intézetünk bemutatása 2.1 Szervezeti felépítés Az intézmény, melyet a szakdolgozatomban bemutatok egy budapesti Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat. Nevünkbe ebben a tanévben került a „szakszolgálat” elnevezés. Hosszú utat jártunk be, amíg önálló intézménnyé válhattunk, de azt gondolom, az ügy mindenképpen megérte a nagy csatákat, hiszen egy nagyon jól működő, széles spektrumú intézménnyé váltunk. 1996-ig
egy
gyógypedagógiai
intézmény,
majd
’96-tól
egy
részintézményeként működtünk, 2001-ben azonban sikerült kiválnunk.
általános
iskola
A feladatunk
természetesen maradt ugyanaz, mint korábban: a kerület önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeibe járó, vagy a kerületünkkel kötött közoktatási megállapodással rendelkező egyházi, illetve alapítványi nevelési, oktatási intézményekbe járó, valamint a kerületben lakó logopédiai ellátásra szoruló gyermekek ellátása. Az intézmény típusa: pedagógiai szakszolgálat. Intézetünk önkormányzati fenntartású, gazdaságilag részben önállóan működő intézmény. A pénzügyi folyamataink a számviteli törvények által szabályozottak. A GAMESZ-szel 2004. februárban kötött megállapodás szabályozza a bérgazdálkodást, a tervezést, a pénz kezelésének, felhasználásának módját, a vagyonkezelést, a tárgyi eszközök felújítását. Beruházásainkat, vásárlásainkat a GAMESZ pénz-és értékkezelési szabályzata szerint végezzük. Az intézetünk tárgyi feltételei szerencsére még igen jók, optimálisan szolgálják ki a napi működést, nem csak a központunkban, hanem azokban az óvodákban és általános iskolákban is, ahol helyben látjuk el a gyerekeket. A megfelelő minőség biztosítása érdekében anyagi forrásainkból rendszeresen, és folyamatosan tudjuk biztosítani tárgyi feltételeink, szakmai eszközeink újítását, bővítését. A körzeteink egyenletes eszközellátása érdekében folyamatos igényfelmérést végzünk a kollégák körében.
2.2 Humán erőforrás Az intézetünk vezetői állásának betöltésére az Önkormányzat írt ki pályázatot, s a vezetőnk e pályázat nyertese, akit a kollégák is egyhangúlag támogattak. További vezetők: az igazgatóhelyettes, a minőségirányítási csoport vezetője, a közalkalmazotti tanács vezetője és a
9
három munkaközösség vezető. Összesen huszonkét kolléga dolgozik nálunk, egy gazdasági ügyintézőnk és egy fő takarító személyzetünk van. Minőségirányítási csoportunk háromtagú, a vezető megbízása egy évre szól, utána szavazással döntenek a tagok, hogy ismét megválasztják-e vagy új vezetőt szeretnének. Három munkaközösségünk van, a
kollégák
maguk döntik el,
hogy melyik
munkaközösségnek vagy munkaközösségeknek szeretnének a tagjai lenni. A közösségek a vezetőjüket évente választják. Intézményünk működése szempontjából meghatározó a pedagógusok továbbképzése, melyet az öt éves továbbképzési program szabályoz. A 277/ 1997. kormányrendelet figyelembevételével rendszeresen elkészítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri és dolgozói igényeket is figyelembe vesszük. A pénzügyi fedezet egy részét a központi költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus dolgozók továbbképzése a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével történik. Az új kollégák felvétele mindig az érvényes jogszabályok alapján történik. A gyakornok és mentorának feladatait, kötelezettségeit a Gyakornoki szabályzat tartalmazza. Az új munkatársat munkájában, kapcsolatai kialakításában azonban nem csak a mentor, hanem az összes kolléga segíti. Végzettségeinket tekintve, az intézetben jelenleg 20 logopédus és egy félállású pszichológus dolgozik. A szakmán belül széleskörű a specializáció, vannak mozgásterápiával (TSMT, Ayres, Alpozó terápia, INPP) is foglalkozó kollégák, vannak grafomotos terápiára, nyelvlökéses nyelésre, diszfóniára, megkésett beszédfejlődésre, dadogásra szakosodottak is. Természetesen az alapellátással- pösze terápia, diszlexia prevenció, diszlexia terápia – valamennyi kollégánk foglalkozik. Az év végi értékelések alapján, minden logopédus kolléga kiemelkedő teljesítményt (80% fölötti) nyújt a munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka, a szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség és a munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat területén. A kollégák többsége megfelelő szintet ér el a munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek, a munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet és a végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok területein.
10
2.3 Feladataink Kerületünkben 23 önkormányzati és 3 egyéb fenntartású óvoda, 15 önkormányzati és 2 egyéb fenntartású iskola működik. A kerületünk összes óvodájában ott vagyunk, és az iskolák jelentős részében is. Csak azokban az oktatási intézményekben nincs állandó logopédus, amelyek nem igénylik ezt a szolgáltatást, mivel „náluk nincsenek problémás gyerekek”. Sajnos az élet eddig még nem ezt igazolta, ezekből az intézményekből bizony gyakran későn kerülnek hozzánk a gyerekek a komoly problémáikkal. Nem csak terápiát, hanem szűrővizsgálatokat is biztosítunk a kerületi gyermekek számára. Az óvodákban a középsősöknél minden év májusában pöszeség vizsgálatot, majd nagycsoportba kerülvén, ősszel részképesség vizsgálatot végzünk. Ezen vizsgálati eredmények alapján kerülnek a gyerekek pöszeség, diszlexia prevenciós, vagy egyéb terápiás csoportokba. (A súlyos gyermekek egyszerre több terápiában is részesülhetnek.) Az iskolások (elsősök) artikulációs vizsgálatát ősszel végezzük, de ilyenkor végezzük a pedagógus kollégák által problémásnak vélt olvasás-írás gyönge gyerekek szűrését és esetleges terápiás csoportokba való beosztását is. Az elsősök olvasás vizsgálatát májusban végezzük. A kollégák érdeklődési körének, teherbírásának és lelkes munkájának köszönhetően változatos terápiákat biztosítunk a rászoruló gyermekeknek. A pöszeség és az olvasás írás gyöngeség terápiája mellett foglalkozunk a dadogó, a megkésett beszédfejlődésű, a nyelvlökéses nyelő, a diszfóniás, valamint a grafomotoros, szenzomotoros, vagy alapozó terápiás fejlesztésre szoruló, valamint a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyerekekkel is. A kötelező óvodai és iskolai szűréseken kívül egész évben, folyamatosan végezzük a nevelési /oktatási intézményekből vagy a Nevelési Tanácsadóból hozzánk küldött gyermekek beszédészlelés és beszédértés, olvasás és írás, alsós diszkalkulia, és egyéb vizsgálatát. A vizsgálatok során szorosan együttműködünk a kerületünk egyéb szak-, és egészségügyi szolgáltatóival, mint például a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, a Korai Fejlesztőközponttal, a Védőnői szolgálattal épp úgy, mint a gyermek fül-orr-gégészettel és audiológiával is. Intézetünkben évente –sajnos –egyre több és több gyermek fordul meg, s bár valóban sok, egymás munkáját megsegítő terápiát végzünk, mégis vannak ellátatlan gyermekek, akik
11
vagy nem férnek be a csoportba a náluk súlyosabb gyermekek miatt, vagy a szüleik nem igénylik a terápiát(!?) A 2010/11-es tanévben: az óvodákban szűrt gyermekek száma: 1298 fő beszédhibás óvodások száma: 597 fő diszlexia veszélyeztetett óvodások száma: 168 fő fölvett óvodások száma szeptemberben: 523 fő az iskolában szűrt gyermekek száma: 1118 fő terápiát igénylő gyermekek száma: 324 fő fölvett tanulók száma szeptemberben: 183 fő speciális terápiákra jelentkezők száma 251 fő Szeptemberben összesen 706 óvodással és iskolással kezdtük meg a foglalkozásokat, ami az októberben induló speciális terápiák megkezdésével jelentősen emelkedett. A tanévben összesen 1020 gyermek logopédiai terápiáját végeztük el, és 433 szakvéleményt írtunk, mely közel 100-zal több az előző évinél.
a szeptemberben szűrt óvodások száma
1212
a szűrtből a beszédhibások száma
635
a fölvett beszédhibások száma
492
a foglalkozásra helyhiány miatt föl nem vettek
108
száma a szűrtből a diszlexia-veszélyeztetettek száma
153
a foglalkozásra fölvett diszl.-veszélyeztetettek száma
58
a májusban szűrt óvodások száma
1283
ebből beszédhibások
709
a tanévben szűrt iskolások száma
867
a beszédhibás iskolások száma
213
a fölvett beszédhibás iskolások száma
173
az áprilisban szűrt 1. osztályosok száma
243
12
1.
a diszlexiások száma
109
a fölvett diszlexiások száma
72
a tanévben megírt óvodai szakvélemények száma
218
a tanévben megírt iskolai szakvélemények száma
215
ábra: az intézetünk által szűrt gyerekek száma és logopédiai szempont szerinti csoportosítása
A logopédiai ellátásban részesültek száma a beszéd-fogyatékosság típusa szerint ÓVODÁS
ISKOLÁS
dadogó
25
-
beszédfogyatékos
3
1
nyelvlökéses nyelő
19
16
beszédfejlődésű
28
-
általános pösze
73
1
részleges pösze
452
124
orrhangzós
2
-
diszlexiás/diszgráfiás
52
137
járó
12
-
diszfáziás
1
-
grafomotoros zavaros
20
1
diszfóniás
10
4
alapozó terápiára járó
7
9
Ayres terápiára járó
26
1
összesen: 1020
722
298
megkésett és akadályozott
szenzomotoros
2.
tréningre
ábra: az ellátottak száma beszéd-fogyatékossági típusok szerint
13
2.4 Minőségirányításunk kezdete Első minőségirányítási programunkat 2004 áprilisában nyújtottuk be a fenntartónak. Ekkor még nagyon keveset tudtunk az egész rendszerről és alig értettük, miről is szól a dolog. Külső szakember segítette a munkánkat, ami azért sem volt könnyűnek nevezhető, mert nem találtunk a programunk megíráshoz, megtervezéshez semmilyen „sablont”. Mi logopédiai intézményként működtünk, így sem az óvodai, sem az iskolai sem pedig a szakszolgálatokra, Nevelési Tanácsadókra megírt „sablonok”, „példa programok” nem rólunk szóltak, nem voltak alkalmazhatók a mi „munkarendünkre” működésünkre. Komoly és határozott ellenállás fogadta a rendszer kidolgozásának tervét a kollégák részéről, de a minőségirányítási csoport tagjai sem látták még át teljesen a dolog lényegét és nem tudták, hol és hogyan lehet belenyúlni a sablonokba és hogyan formálhatnánk az egészet a „saját formánkra”. Az önkormányzathoz leadott anyagunk azért elkészült, sok elemet kiemelve más, tőlünk eltérően működő, de mégis némi hasonlóságot mutató intézmény már elfogadott minőségirányítási programjából. Mivel a rendszer még csak kialakulóban volt, a kollégák a legtöbb újítást azzal a megjegyzéssel fogadták el, hogy majd ha „élesben” megy a dolog, akkor újra szavazunk, újra írjuk a dolgokat, hiszen ez a lehetőség biztosított a számunkra. A legnagyobb hibánk –így utólag már könnyen teszem szóvá -, hogy a saját értékelésünkhöz is átvettük, a mások által megírt szempontokat, amik alapján aztán igen kemény és bonyolult munka és főleg nem egyértelmű, nem rólunk szóló volt a teljesítményértékelésünk. A leadott anyagunkat azonban elfogadták, így ezt a feladatot „kipipáltnak tekintettük” és továbbra is bíztunk abban, hogy valójában nem kerül sor a minőségbiztosítás bevezetésére. Később, vezetőváltás illetve a minőségirányításban való komolyabb elmélyülésnek köszönhetően először 2007-ben, majd 2008-ban és 2009-ben is felülvizsgálatok illetve módosítások következtek. Ebben a munkában aktív része volt az intézményünk aktuális vezetőjének, a minőségirányítási csoport tagjainak és az alkalmazotti közösségnek egyaránt. Aktuális programunk –a névváltoztatásunk következményeként – 2011-es dátumot visel.
14
II. Fejezet
Így minősítünk mi – a teljes programunk bemutatása 1. Minőségirányítási rendszerünk A minőségpolitika, az intézményvezetés részéről nyilvánított szándék az intézmény működése során a minőségi szolgáltatások nyújtása és az ehhez szükséges tudatos, átgondolt és szabályozott intézményi működtetés iránt. 1.1 Minőségpolitikánk „Intézményünk vezetősége és összes dolgozója számára a minőség folyamatos, tudatos megfelelés egyedi céljainknak és értékeinknek, amelyek összhangban állnak a gyerekek, a szülők, az intézet dolgozói, és a fenntartó elvárásaival. Az intézet cél- és feladatrendszeréből adódóan igyekszünk az ellátásra szorulók és szüleik igényeit mennyiségileg és minőségileg folyamatosan kiszolgálni. Célunk, hogy külső partnereink elégedettek legyenek az intézmény szolgáltatásaival, és biztosítsuk dolgozóink megfelelő munkakörülményeit. A gyerekek sikeres beilleszkedéséhez a partnerek összhangjára van szükség. A minőség elérése érdekében biztosítjuk: a kerületben lakó vagy a kerület nevelési és oktatási intézményeibe járó gyermekek és szüleik igényeinek magas szintű kielégítését, a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását, a munkaközösség önismeretének fejlesztését, a partneri igények szakmai munkánk középpontjába helyezését, az innovatív szemléletet, hatékony, költségkímélő működést.” (IMIP 2012 3-4p.) Minőségpolitikánk meghatározza intézményünk cél és feladatrendszerét. 1.2 Céljaink és feladataink „Mivel Intézetünk fontosnak tartja a lehető legszélesebb körű ellátás biztosítását, ezért rendszerint bővítjük a terápiák körét és növeljük az ellátási helyszínek számát. Folyamatos
15
továbbképzésekkel igyekszünk biztosítani a kollégák szakmai naprakészségét, partnereink érdekében pedig folyamatosan vizsgáljuk a kapcsolattartás minőségét. Igyekszünk az ellátásra szorulók és szüleik igényeit mennyiségileg és minőségileg folyamatosan kiszolgálni. Fontos számunkra, hogy külső partnereink elégedettek legyenek az intézmény
szolgáltatásaival,
a
kollégáknak
pedig
biztosítsuk
a
megfelelő
munkakörülményeket.” (IMIP 2012 4p.) Az Intézményünk minőségirányítási programjában meghatározottak szoros, kétirányú kapcsolatban vannak a fenntartói minőségirányítási programmal. az önkormányzat minőségirányítási programja határozza meg azokat a főbb minőségcélokat, célkitűzéseket, amelyeket az intézményi minőségirányítási program meghatározásakor figyelembe veszünk az intézményi önértékelés, és a minőségirányítási program éves értékelése alapján a fenntartó áttekinti a minőségirányítási programját, és a helyzetnek megfelelően új célokat fogalmaz meg A következő táblázatok azt mutatják, hogyan kapcsolódik össze a cél és feladatrendszerünk, valamint, hogy hogyan soroljuk a két nagy csoportba a feladatainkat. a) fenntartói elvárásokból adódó célok és feladatok (részlet) Fenntartói elvárás intézmény felé
az A fenntartói elvárásból adódó A célok teljesítéséhez intézményi célok kapcsolódó feladatok
- a minőségfejlesztési Minőségpolitikájára építve - minőségpolitika kidolgozása minőségirányítási rendszer szervezet létrehozása dolgozza ki és működtesse - folyamatos önértékelés minőségirányítási rendszerét folyamatos működtetése - PDCA elvei alapján való építkezés Végezze el a kerületi - a beszédhiba súlyossága szerinti - szűrési rendszer minőségének fejlesztése fenntartású intézményekben felvétel elvének figyelembevétele lehetőleg minden - a kapcsolatok fejlesztése a tanuló 3-18 éves korosztály mellett, rászoruló 3-18 éves gyermek partner intézményekkel logopédiai ellátását részesüljön logopédiai ellátásban Fordítson fokozott figyelmet - az iskolába lépésig szüntessük a kisgyermekek, tanulók meg a gyermek beszédhibáját - valósítsunk meg komplex nyelvi beszédfejlesztésére fejlesztést
- orvosok, védőnők, nevelőkoktatók folyamatos tájékoztatása, prevenciós program keretében
3. ábra: részlet intézetünk - a fenntartó elvárásaiból következő - céljaiból és feladataiból
16
b) nem közvetlenül a fenntartó elvárásaiból adódó célok és feladatok (részlet) További intézményi célok, amelyek nem Ezen célok eléréséhez közvetlenül a fenntartó elvárásaiból következnek intézményi feladatok
kapcsolódó
Partnerkapcsolatok kiszélesítése
- az intézmény honlapjának bővítése - a munkánkról készült tájékoztató füzet bővítése, eljuttatása több partnerhez - szakmai konzultációk szervezése a partnerintézményeknek
Munkahelyi légkör javítása
- klímateszt elvégzése, - a szükséges változtatások bevezetése a teszt kiértékelésének tapasztalatai alapján
Technikai fejlődés
- újabb szoftverek beszerzése a fejlesztéshez - a munkatársak számítógépes ismereteinek bővítése…
4.ábra: részlet intézetünk - nem a fenntartó elvárásaiból következő - céljaiból és feladataiból
Intézetünk részletes cél és feladatrendszerét az 1. számú melléklet mutatja be. A
minőségirányítási
programunk
működtetéséért
az
igazgató
a
felelős.
A
minőségfejlesztési csoport feladata az IMIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. Az eljárásainkat, szabályozási folyamatainkat kétévente rendszeresen felülvizsgáljuk, illetve a törvények, szabályozások változása esetén aktualizáljuk. A felülvizsgálatért az intézmény vezetője a felelős, az előkészítés, valamint az előírásnak megfelelő lebonyolítás már a minőségfejlesztési csoport vezetőjének a feladata.
1.3 A vezetés felelőssége Mint minden folyamatban, így a minőségirányítási rendszer működtetésében is jelentős szerep hárul a vezetőre. Elhivatottsága, a folyamatos fejlesztéshez szükséges, a partneri elvárásoknak megfelelő erőforrások biztosítása pozitív hatással van az intézetünkre. A külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak ismerete és betartása, az éves munkaterv készítése, a négyévenkénti irányított intézményi önértékelés illetve a két évenkénti pedagógusértékelés lebonyolításának biztosítása is fontos feladatai közé tartoznak.
17
Intézményünk vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának
folyamatos
figyelemmel kísérése szintén a vezetői ellenőrzés feladatai közé tartozik.
1.4 A jogszabályok figyelembevétele A minőségirányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására szolgáló irányítási rendszer, a minőség érdekében. A minőségirányítási rendszerek biztosítják a minőségre vonatkozó célkitűzések teljesítését, folyamatosan fejlesztik a minőséget. (Czibere 2009)
Intézményünkben az intézményi működést szabályozó törvények és a különböző szintű rendeletek hozzáférhetők, megtekinthetők. Mivel a Minőségirányítási Program nyilvános dokumentum, ezért honlapunkon vagy intézetünkben mindenki számára biztosítjuk a hozzáférhetőséget.
18
2. Intézményértékelés Az intézményértékelés a szervezet önmagáról való tudásának szervezett, tervszerű bővítése, melyet követően az összegyűjtött információk birtokában megtervezhetőek a szükséges fejlesztések és azok végrehajtása az eredményes, hatékony, minőségi munka érdekében. (Cseh 2001) Lényege, hogy a rendszer egészéről, annak egyes elemiről vagy egyes funkcióiról biztosítja azokat az információkat, amelyek révén a rendszer problémái azonosíthatók és kijavíthatók. Másfelől az értékelés konkrét tevékenység, amely a fenti funkció biztosítására irányul, s amelyet meghatározott faktorok folytatnak, vagy amely meghatározott mechanizmusok révén valósul meg. (Halász, 1997) Napjainkban a pedagógiai értékeléssel kapcsolatban egyre inkább előtérbe kerül az az elvárás, hogy a gazdasági fejlődés érdekében segítse az országok oktatási rendszerének az átalakítását. A pedagógiai értékelés korábban a tanulók teljesítményének és az iskolai programok színvonalának mérésére koncentrált, az új elvárások azonban módosítják ezt a hagyományos értékelési orientációt. Ennek hatására egy új értékelési kultúra bontakozik ki, melyben új tendenciák jelennek meg, mint az eredményesség, a minőség és a hatékonyság, melyek napjainkra kulcskategóriává váltak az oktatási rendszerek megítélésében, felvetve az intézményekhez és a pedagógusokhoz kötődő elszámoltathatóság és a felelősségvállalás szükségességét, és fontosságát. A különböző nemzetközi szervezetek, így az EU és az OECD által támogatott oktatásról készült elemzésekben rendre visszatérő közös gondolat, hogy az értékelés szerves része az oktatási rendszereknek. Az új értékelési kultúra kialakulásának a legtöbb országban a gyakorlatban megnyilvánuló jellegzetességei a következők: •
nő az értékeléssel kapcsolatos tudatosság,
•
megjelenik az értékelési stratégiák iránti igény,
•
bővül az értékelők köre,
•
a nyilvánosság nagyobb szerepet kap,
•
emelkedik a szakmaiság szintje,
19
•
megjelenik a több információ alapján történő értékelés,
•
megjelenik a felelősségvállalás és az elszámoltathatóság igénye. (Cseh 2001)
A különböző nevelési-oktatási intézmények más-más értékelési fajtát alkalmaznak. A legismertebbek: •
spontán értékelés (az intézmény szándékaitól független, a szülők, a tanulók, a közvélemény megítélése az adott iskoláról) (Cseh 2001)
•
győzelmi rangsor (A középiskolákat állítja sorba, a felsőoktatásba felvettek és a 12. osztályt befejezők aránya szerint. A rangsor fontos információt ad, de csupán egyetlen szempontból értékeli az iskola teljesítményét. Nem mond semmit az iskola egyéb tevékenységeiről, de talán a legnagyobb probléma az, hogy semmit nem mond a pedagógiai hozzáadott értékről.) (Cseh 2001)
•
audit (Külső értékelők által végzett tevékenység. Meghatározott intézményi funkciók elemzése pontosan meghatározott szempontok szerint, megadott mutatók segítségével. )(Kovács, 1994)
•
felügyeleti értékelés (Az intézmény előírt normákhoz való alkalmazkodását vizsgálják. A centralizált oktatási rendszerekben gyakori jelenség.) (Kovács, 1994)
•
önértékelés (Az önértékelés célja minden esetben a működés eredményesebbé, hatékonyabbá tétele. Az intézményi önértékelés során növekszik az intézmény önmagára vonatkozó tudása. Az önértékelés során jobban megérthetjük, mi és miért történik. Közösen gondolkodhatunk arról, hogy milyen hatással vannak egymásra a feltételek, a folyamatok és az eredmények.) (Cseh 2001)
Az értékelési rendszert akkor tekinthetjük kidolgozottnak, ha peremfeltételei biztosítottak, a rendszert az értékeltek és az értékelők egyaránt elfogadták, és megvannak az eszközei is.
2.1 Intézményi önértékelésünk Az önértékelésre kiemelt figyelem irányul. Ennek oka, hogy az önértékelés minden érintettre kiterjedő eljárásáról és módszereiről viszonylag keveset tudunk, erről van a legkevesebb tapasztalatunk; miközben egy szervezet –minden területen – eredményes és hatékony működése hosszú távon e nélkül szinte lehetetlen.
20
Ennek tükrében az intézményi önértékelést leginkább úgy összegezhetjük, mint egy olyan szisztematikus vizsgálatot, melynek az a célja, hogy mélyebb tudást nyerjünk a feltételek, a folyamatok és a kimenetek egymásra gyakorolt hatásáról; továbbá a fejlesztés lehetőségeiről. Ugyanakkor az intézményi önértékelésnek olyan folyamatnak kell lennie, amelyben az érintettek megbeszéléseket folytatnak arról, hogy hová irányítsák a reflektorfényt, milyen adatokat gyűjtsenek, és hogyan használják fel az eredményeket. Tárgya lehet minden olyan adottsága, jellemzője az intézménynek, mely befolyásolja annak eredményességét, hatékonyságát, a végzett munka minőségét.(Cseh 2001) Szakszolgálatunknál évek óta sikeresen alkalmazzuk az intézményi önértékelést. Ebbe a folyamatba bevontuk az intézményvezetést, a logopédusokat, a szülőket, a gyermekeket és a gyermekek intézményeinek vezetőit, valamint a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokat is. A folyamat során olyan információkat gyűjtünk, és olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek megteremtik az érintettek számára a lehetőséget, hogy folyamatos, rendszeres és kritikus párbeszédet folytassanak az oktatásról, az oktatás változásairól, ezek céljairól, feltételeiről, folyamatáról és eredményeiről. A közoktatási törvénynek a minőségirányítási program tartalmi követelményeit meghatározó része kimondja, hogy a közoktatási intézményeknek a minőségirányítási programjában rögzítenie kell a teljes körű intézményi önértékelés •
periódusát
•
módszereit
•
a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.
Önértékelésünk célja az intézmény adottságainak, eredményeinek •
felmérése
•
a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése
•
a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása.
21
2.1.1 Az intézményi önértékelésünk periódusa: Intézményünk a teljes önértékelését négyéves periódusokban készíti el. Az első mérést a 2008-2009-es tanévben végeztük el, ettől kezdve a mindenkori vezetői megbízás lejárta előtti tanévben készítjük el ismét, ami most a jelen, 2011-12-es tanévet jelenti.
2.1.2 Az intézményi önértékelési rendszerünk, és módszereink: Mivel az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy kellő információt nyújtson a fenntartónak és az intézménynek is, ezért az önértékelés során figyelembe vesszük: a) a fenntartói értékelések során megfogalmazottakat, különösen az alábbi területeken: •
gazdálkodás
•
tanügyigazgatás
•
az intézményben rendelkezésre álló feltételek
•
a vezetési, intézmény-irányítási és népszerűsítési tevékenység
•
a szakmai munka értékelése
•
az intézménnyel kapcsolatos általános elégedettség és az intézménnyel kapcsolatban felmerülő igények (IMIP 2012)
b) az intézményünk saját tevékenységének értékelése során tett megállapításait az alábbi területeken: •
az intézményben rendelkezésre álló feltételek
•
az intézmény szervezete, a vezetés, valamint ezek kapcsolata
•
a szakmai munka milyensége
•
az intézmény fenntartón kívüli partnereinek elégedettsége, illetve az intézménnyel szemben felmerülő igények (IMIP 2012)
A fenntartói és az intézményi értékelés egymástól való elkülönítése azért is indokolt, mivel a különböző adottságokat, illetve eredményeket másként értékelheti a fenntartó, az intézmény, illetve az intézmény fenntartón kívüli partnerei. Az intézményi önértékelés során a következő rendszerben végezzük az értékelést: •
értékeljük az adottságokat
•
értékeljük az eredményeket
•
az eredmények alapján meghatározzuk a további lépéseket a fejlődés érdekében
22
Az önértékelésünk során meghatározzuk: •
az erősségeinket
•
a gyöngeségeinket
2.1.3 A teljes körű intézményi önértékelésünk szempontjai / területei / módszereink Az értékelendő adottságaink: •
Vezetésünk
•
Erőforrásaink
•
A szervezeti kultúránk
•
A stratégiáink
•
A folyamataink és szabályozottságunk
Az értékelendő eredmények: •
A munkatársakkal kapcsolatos eredmények
•
A partnerekkel kapcsolatos eredmények
•
A kulcsfontosságú eredmények
•
Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények
A módszerek, amiket alkalmazunk: •
dokumentumelemzés
•
kérdőívek
Az eszközök, amiket használunk: •
klímateszt
•
igény- és elégedettségmérés
•
SWOT analízis
•
intézményi dokumentumok (naplók, statisztikák, beszámolók)
•
jegyzőkönyvek
•
feljegyzések
Résztvevők: • igazgató • az igazgatóhelyettes 23
• az alkalmazotti közösség (IMIP 2012)
2.1.4 A 2010/11-es tanévben elvégzett vizsgálataink A múlt tanévben elvégeztük intézetünkben a klímatesztet és a SWOT analízist. A tesztek felvételét minden esetben intézkedési terv készítése előzte meg. (2. és 3. számú melléklet) A vizsgálat eredményét a minőség-fejlesztési csoport kiértékelte, majd beszámolt a nevelőtestületnek az eredményekről, mely alapján meghatároztuk a fejlesztendő vagy veszélyt jelentő területeket. Ezek a következők lettek: A klímateszt alapján: -
átgondolást
igényel
a
vezetők
és
dolgozók
részéről
a
rögzült
szokásrendszerek, megszokott gyakorlatok azonosítása, értékelésük elvégzése és működésük hatékonyságának javítása - erőforrásleltár készítése, amellyel feltérképezhető, mely kollégákra, milyen feladatokkal kapcsolatban lehet számítani a feladatmegosztásban és az utánpótlás nevelésben - olyan mérési eszköz kidolgozása és alkalmazása, amely feltérképezi az intézményen belüli karrierlehetőségeket - motivációs és értékelési lehetőségek intézményi szintű föltárása a dolgozói kör bevonásával - a teljesítményértékelési rendszer fölülvizsgálata, gyakorlati megvalósulásának újragondolása és korrekciója, valamint az ezen nyugvó jutalmazási rendszer kidolgozása, ismertetése a dolgozókkal. A SWOT analízis alapján: ( 4. számú melléklet) - a szülőkkel való együttműködés fejlesztése, terápiás szerződés kötése - szorosabb együttműködés az iskolákkal a tanév elején az óraszervezéssel kapcsolatos problémák megelőzése érdekében - vezetői közreműködés azokban az esetekben, amikor a logopédiai szoba nem felel meg a minimálisan megfogalmazott igényeknek sem Intézetünkben minden évben elvégezzük a kollégák teljesítményértékelését is. Erről egy későbbi fejezetben részletesebben írok majd. Ebben a részben csak az értékelés eredményéből következő fejlesztési feladatunkat írnám le:
24
Teljesítményértékelés alapján: - a teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálata annak érdekében, hogy a valóban kiváló teljesítmény megfelelően értékelhető legyen.
2.1.5 Az önértékelés eredményeinek beépülése az intézményünk fejlesztési folyamataiba Az egyes területek értékelése után a minőségfejlesztési csoportunk összegző jelentést készít. A vizsgált területek mindegyikében kitérünk az intézmény erősségeire, illetve fejlesztendő területeire. Az összefoglaló jelentést a minőségfejlesztési csoport vezetője egy értekezleten a teljes dolgozói kör részvételével terjeszti elő és fogadtatja el. A tantestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés alapján a minőségfejlesztési csoport fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket. A teljes dolgozói kör bevonásával ok kutatást végezünk. Az okok megszüntetésére célokat fogalmazunk meg, a célok eléréséhez fejlesztő javaslatokat dolgozunk ki, a fejlesztő javaslatok megvalósításához pedig különböző időtávú feladatokat fogalmazunk meg. •
hosszú távú (2-3 év)
•
középtávú (1-2 év)
•
rövid távú (1 tanév)
•
azonnali beavatkozást igénylő
A különböző időtávú feladatok esetében az intézkedések, fejlesztések előkészítése és koordinálása a minőségfejlesztési csoportunk feladata. A feladatok elvégzésére kijelölt csoportok munkájának eredménye egy intézkedési terv, melyben javaslatot tesznek a fejlesztések és intézkedések konkrét megvalósítására. Ennek tartalmaznia kell, hogy: •
a következő évek munkaterveiben milyen intézkedések jelenjenek meg
•
a következő évek munkaterveiben milyen ütemezésben jelenjenek meg az egyes fejlesztendő területek
•
ki a következő tanévre tervezett fejlesztések esetében a témagazda (vezető)
A tanévnyitó értekezleten a minőségfejlesztési csoportunk vezetője ismerteti a kijelölt csoportok által elkészített intézkedési terveket, melyeket szavazással a tantestület elfogad. Az intézkedések, fejlesztések végrehajtását a minőségfejlesztési csoportunk vezetője ellenőrzi, és az eredményekről a tanév során beszámol a dolgozói körnek.
25
2.2 Tapasztalataink A működő önértékelési rendszerünk kialakítása nagyon göröngyös úton haladt és igen hosszú időt vett igénybe. Nehéz volt elfogadtatni a kollégákkal az önértékelést, azt, hogy alaposabban és főleg kritikusan vizsgáljuk meg saját munkánkat. Sajnos hosszú ideig volt jellemző, hogy a kérdőíveket a kollégák nagy része ki sem töltötte. Nehezen értették meg, hogy az intézményi önértékelés hozzájárulhat a fejlődéshez és a változáshoz az intézetünkben, „segíthet a tanároknak abban, hogy tudatosan javítsák oktató munkájukat egy közösen végzett, kritikai vizsgálat segítségével.” (Cseh 2001 8p.). Sokáig élt az az elgondolás is, hogy a minőségbiztosítás az igazában csak a Minőségbiztosítási Csoport feladata. Hosszú időbe telt megértetni, hogy az önértékelés épít a munkatársak aktivitására és mindannyiunk érdekét szolgálja. Az intézményi önértékelésünk során használt módszereink közül a Klímateszt-et még mindig nem tartom igazán megfelelőnek, „ránk szabottnak”. A kérdések sokszor a mi „különleges szervezetünkre” nem értelmezhetőek, nehezen vonatkoztathatóak. Ezeknek a kérdéseknek az átfogalmazása még ránk váró feladat. Az Igény és elégedettségmérés talán a legszervezettebben, leginkább közösen véghezvitt mérésünk. Igaz, a kérdőívek eljuttatása az érintettekhez, majd visszagyűjtése és kiértékelése hosszadalmas folyamat. A kérdéseinket azonban minden alkalommal az összes kolléga együttműködésével átnézzük, újra fogalmazzuk, módosítjuk, a korábbi eredmények figyelembevételével. A SWOT analízis kiértékelése, valamint az eredmények megosztása a kollégákkal mindig komoly viharokat kavar. Sajnos visszatérő problémáink is vannak, annak ellenére, hogy amikor először fölmerülnek, akkor rendszerint intézkedési tervet készítünk, és igyekszünk megoldani a problémát. Talán a „körzetek egyenlőtlen elosztása” –mint gyöngeség, azért jelenik meg szinte minden évben, mert mostanában – a kollégák család alapítása miatt – mindig sok új kolléga kerül hozzánk. Intézményértékelési rendszerünkről azonban általánosan elmondható, hogy: •
a válaszadás mindig önkéntes
•
a válaszadás anonim
•
az értékelés célja mindig nyilvános
•
a kapott eredményekről mindig adunk visszajelzést
•
minden lépése legitimált a kollégák által
26
•
az értékelők köre tág
•
folyamatosan fejlesztjük
•
sok szempontú
•
áttekinthető
•
számonkérhető
•
nem okoz a szükségesnél több adminisztratív terhet (bár néha sok!)
•
pontos felelősségrendszerrel összekötött: mindenki tudja, hogy mi a feladata
•
dokumentálható
•
motiváló, fejlesztő
•
törvényes
•
követhető és rendszeres
(A fenti szempontok: (Cseh 2001), (Babbie 1996)
27
3. Önértékelés „ Általában mind szakmailag, mind személyesen sokkal kevesebb kritikát viselünk el, mint ahogy azt hisszük.” - Ernest House (a Colorado Egyetem professzora)
Ahhoz, hogy személyiségünkben pozitív változásokat tudjunk elérni, először is meg kell ismernünk
magunkat,
és
tudnunk
kell
értékelni
különböző
tulajdonságainkat!
Az önismeret a személyiségpszichológia egyik legátfogóbb fogalma. Lényegét tekintve a magunkról szóló tudást érzelmi, és tudattartalmi összetevőit jelenti. Az önismeret tehát azt a tudásunkat jelöli, hogy hogyan gondolkodunk saját képességeinkről, készségeinkről és ismereteinkről. Fontos tudni, hogy a saját magunkról kialakított kép meglehetősen szilárd és jellemzően összességében pozitív. Az egységes pszichéjű emberek általában pozitívan vélekednek saját magukról. Ez még akkor is igaz, ha sokan hajlandóak negatív tulajdonságaikat is megnevezni. Az ember tehát akkor lehet igazán kiegyensúlyozott vagy “békében” saját magával, ha az önértékelése és önismerete nagyjából fedi egymást. Vagyis, ha abban érzi magát jónak, erősnek, amelyben mások is annak gondolják és abban gyengének, amelyben mások is. (http://www.tpf.hu/upload/docs/tudaskozpont/LLL_projekt/Attekintes.pdf)
3.1 A pedagógusok önértékelése A pedagógusok önértékelése, a teljesítményértékelés folyamatának egyik lépése. Sajnos az értékeléstől való félelem gyakran ellenállást kelt az önértékeléssel szemben, mely ráadásul valójában olyan módszertani és elméleti ismereteket igényel, melyeket a pedagógusok teljesen intuitív módon ugyan alkalmaznak
a gyerekekkel/diákokkal való munkájukban, valójában
azonban nem kapnak meg az alapképzésükben. Az önértékelésnek azonban igen fontos szerepe van egy intézmény életében. Általa megismerhetjük a munkatársak erős és gyönge pontjait, de fontos információkat kaphatunk a kollégák adottságairól, képzési igényeiről is. A teljesítményértékelés egyfajta kommunikációs csatorna a munkatársak és a vezetés között, segítve annak tisztázását, hogy a felek mit várnak el egymástól. Az értékelés segítségül szolgálhat a minősítés és a fejlesztés során is.
• minősítés: a már elvégzett munka értékelése alapjául szolgálhat a minőségi bérpótlék szétosztásának, vagy adott esetben az elbocsátásnak is.
28
• fejlesztés: a munkatársak készségeinek, motivációjának fejlesztésére és a teljesítményvisszajelzésre használható, amely iránymutatást ad a jövőbeli teljesítménnyel kapcsolatban, támogatja a gyönge pontok fejlesztését. (Cseh 2001) Ahhoz azonban, hogy a pedagógusok értékelési rendszere működőképes legyen, elengedhetetlen, hogy az intézet rendelkezzen konkrét célokkal, melyeknek egyértelműen meg kell fogalmazniuk
• a prioritásokat, azokat a feladatokat, amikre a kollégáknak időt és energiát kell szentelniük
• hogyan kell a megadott munkát végezni •
az elérendő célokhoz vezető utat
•
a szervezeti magatartás normáit (Etikai kódex)
•
a hatásköröket tisztán és egyértelműen
•
a felelősségi és döntési jogköröket (munkaköri leírások)
•
a
munkavégzést
befolyásoló
személyiségjellemzőket
(pl.:
felelősségtudat,
megbízhatóság, terhelhetőség…) Az értékelés, minél több forrásból, minél több oldalról származó információkkal dolgozik, annál megbízhatóbb és annál érvényesebb lesz. A pedagógusok értékelésekor célszerű a gyerekeket és azok szüleit is megkérdezni, valamint a kollégákat és a vezetőt is. (360 fokos értékelés (Cseh 2001) Az önértékelésnél–mint minden más értékelésnél is – fontos, hogy meghatározzuk: milyen célra használjuk az értékelést milyen technikával értékelünk mikor, milyen gyakran értékelünk hogyan adunk visszajelzést az értékelésről
3.2 Önértékelés az intézetünkben Intézetünkben a pedagógus önértékelést eddig évente, jelen tanévtől kétévente végezzük. Az értékelés az év folyamán folyamatosan zajlik és a tanév végén zárul le. Az értékelési rendszer kidolgozását a következők miatt tartottuk fontosnak: •
az erősségek kiemelése motivál, ösztönöz
29
•
biztonságot adnak a tisztázott értékelési szempontok, elvárások
•
visszacsatolást ad a pedagógus munkájáról
•
olyan kultúrát közvetít, amelyben van értéke a jó munkának
•
segíti a pedagógust önfejlesztésében
Létrehozásával az volt a célunk, hogy: •
fejlessze a pedagógiai munka minőségét
•
méltányolja a teljesítményt
•
javuljon az önértékelés igénye és képessége
•
segítse az egyéni igények és erősségek feltárását
•
tegye lehetővé az intézményi feladatok optimálisabb elosztását
A létrehozás során a legfontosabb alapelveink közül néhány: •
Fejlesztő szándék elve
•
Kivitelezhetőség elve - Az értékelési rendszer vegye figyelembe a dolgozók terhelhetőségét, ne zavarja a pedagógiai folyamatokat!
•
Konszenzus elve - A módosítások a testület közös döntésén alapuljanak, ezáltal a közösség minden tagja fogadja el és tekintse magára nézve kötelezőnek!
•
Méltányosság elve - Az értékelés adatait titkosan kell kezelni!
•
Mérhetőség elve - Az értékelési rendszer pontosan meghatározott, mérhető kategóriákat tartalmazzon!
Korábban az önértékelés során a pedagógus háromszor tartott bemutató foglalkozást, mely után értékelte a saját teljesítményét. Ezzel párhuzamosan természetesen az óralátogató (igazgató, ig. helyettes és a társértékelő) is értékelte őt, s az év végi pedagógusértékelésnek ez a hat dokumentum képezte az alapját. Jelen tanévben ezt módosítottuk, az éves munkatervben meghatározott alkalmakon a vezető, vagy a vezető-helyettes három, a társértékelők egy alkalommal
vesznek
részt
óralátogatásokon.
A
látogatás
időpontjának
bejelentési
kötelezettsége 3 hét. Az óralátogatás alkalmával a megadott kritériumrendszer alapján értékelnek és kitöltik az Óralátogatási vezetői illetve az Óralátogatási társértékelői értékelő lapot. Az Óralátogatási önértékelő lapot az óralátogatást követően az értékelt pedagógus is kitölti. Az óralátogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) két héten belül 30
értékelő megbeszélés követi. A logopédusnak joga van egy értékelési időszakon belül egyszeri alkalommal az óralátogatás megismétlését kérni. Az év végi pedagógusértékelés alapját a négy önértékelő, a három vezetői és az egy társértékelői adatlap szolgáltatja. Mérőeszközeinket az esedékes méréseket megelőzően a minőségfejlesztési csoport átnézi, és az igényeknek, valamint az intézmény működésében bekövetkezett változásoknak megfelelően korrigálja. Az esetleges korrekció minden esetben csak a nevelőtestület többségi szavazatával alkalmazható. A bemutató tanítás követő önértékelés során két fő szempontot különböztetünk meg, melyhez több alszempont tartozik. Rövid bepillantásra néhány szempontot kiemelnék, a teljes önértékelő lap a mellékletben (5. számú melléklet) megtekinthető. •
a munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka (fejlesztő munka és a tanóra hatékonysága) - a terápiás célok egyértelműsége, megválasztásuk indokoltsága - a magyarázatok érthetősége - az eszközök igényessége - a komplex fejlesztés megvalósulása - kapcsolat a gyerekekkel - az órára való megfelelő fölkészülés - az óravezetés határozottsága - kreativitás….
•
a
szakmai
munkával
kapcsolatos
problémamegoldó
képesség
(személyes
tulajdonságok) - rugalmasság - empátia - tolerancia Az értékelés során 1-10-ig terjedő pontokat adhat magának – és kaphat az értékelőtől - a pedagógus. Intézetünkben az óralátogatások mellet még egy értékelő lapot ki kell tölteniük a kollégáknak. Ez az ún. Pedagógusértékelő lap, mely természetesen szintén vezetői és önértékelési részből áll. Itt is fő- és alszempontokba csoportosítottuk az értékelendő tulajdonságokat, tevékenységeket. Néhány pontot szeretnék bemutatni, a teljes értékelő lap a mellékletben megtekinthető. (6. számú melléklet)
31
•
A munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek: - továbbképzésen való részvétel - önképzés - hallgató fogadása - videón szereplés - új terápia vállalása - a készített szemléltető eszközök, feladatlapok közkinccsé tétele…
•
A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat (munkafegyelem): - határidők pontos betartása - kapcsolattartás egyéb intézményekkel és szakemberekkel - honlap készítése, bővítése…
•
A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet (tanítási időkereten túl végzett tevékenység) - pályázatkészítés - helyettesítés - dekorálás - eszközök beszerzése - pályázók meghallgatása…
•
A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok - munkaközösség (tag/ többnek tagja/ vezető) - minőség fejlesztési csoport (tag/vezető)
A táblázatban felsorolt lehetőségekre különböző pontot adhat magának a pedagógus, annak megfelelően, hogy valamit egyszer csinált, vagy többször. Az év végén a vezetőink (igazgató, igazgató helyettes, munkaközösség vezetők, minőségfejlesztési csoport vezetője) értékelése is ugyanilyen módon történik, az önértékelés és a kollégák értékelése kapcsolódik össze. A fő értékelési szempontok: •
információáramlás
•
célok, feladatok
•
döntéshozás
•
ellenőrzés
•
humán erőforrás
•
személyes tulajdonságok 32
3.2.1 Az önértékelés adatainak kezelése Mivel az önértékelés a teljes pedagógusértékelésnek a része, ezért a „feldolgozása” a vezetői és a társértékelői lapokkal együtt történik. A kitöltött dokumentumokat, azaz az Óralátogatási önértékelő lapokat, az Óralátogatási vezetői értékelő lapot és az Óralátogatási társértékelő lapot a minőségfejlesztési csoport vezetője és az intézmény vezetője összesítik az Óralátogatási összesítő értékelő lapon. Az Óralátogatási összesítő értékelő lapot és a Pedagógusértékelő lapot a minőségfejlesztési csoport vezetője és az intézmény vezetője összesíti az egyes fő szempontok szerint a maximális pontszámokhoz viszonyított százalék formájában. Az adatokat a vezető-helyettes rögzíti az adatkezelő rendszerben –Tájoló szoftver – és radar-diagrammot készít.
3.2.2 Az információk visszacsatolása Az eredmények visszacsatolása mindig egyénileg és két lépésben történik, a pedagógus értékelés részeként. •
A ciklus végén, június hónapban a pedagógus és a vezető összegző-értékelő megbeszélésén elemzik az összegyűjtött adatok tanulságait, megfogalmazzák az erősségeket és a fejlesztést igénylő területeket, illetve a pedagógus esetleges vállalásait. A teljesítményértékelés egyéni összesítésének dokumentuma a vezető és az értékelt által aláírt egyéni Minősítési lap.
•
A tanévzáró tantestületi értekezleten a minőségfejlesztési csoport vezetője ismerteti az intézményi összesítés eredményét.
A kollégák eredményeiről pókháló diagram készül, melynek segítségével láthatják, hogy az egyes értékelési területeken (munkakör ellátása, munkafegyelem…stb), hol helyezkednek el a többiekhez képest.
3.3 Tapasztalataink Az értékelések közül talán az önértékelés az, amit a leggyengébb, legnehezebben meghatározható résznek tartok a minőségbiztosítás során. Az értékelendő és értékelhető szempontok meghatározása hosszú folyamat volt intézetünkben. Nehéz volt eldönteni, melyik tevékenységet melyik főkategória alá soroljuk. Azt is nehéz volt eldönteni, hogy melyik „ér” 33
többet, a tanórai vagy a tanórán kívüli tevékenység. Mi a fontosabb, hogy valaki jól, eredményesen tanítson, vagy az, hogy a tanítás mellett még milyen egyéb, az oktatással összefüggő feladatot végez? Kell-e egyáltalán a plusz tevékenységeket értékelni, ha azok nem kötelezőek, hanem szabadon választottak? Sokak tudatában sokáig nem kapcsolódott össze az „egyéb tevékenység” az intézet életével, pl.:a publikálásokban csak a publikáló különcködését látták, azt viszont nem, hogy ez is emeli az intézetünk nívóját. Az előadások tartása is sokáig „saját időtöltésnek” számított, nem látták át a kollégák, hogy a felvilágosítással, a szülők, óvónők ismereteinek bővítésével a hozzánk járó gyerekek fejlesztését, illetve a logopédiai problémáik kialakulásának megelőzését érhetjük el. Ennek következtében ezeket a plusz munkákat hosszú ideig nem értékeltük. Szerencsére, az egyre több kolléga bevonása a fenti folyamatokba meghozta a várva várt eredményt. Sikerült kialakítanunk a jelenleg is használatos értékelési rendszerünket, melyben a tanórai teljesítmény mellett már egyre több, tanórán kívüli ám mégis a szakmánkhoz szervesen kapcsolódó tevékenységet is értékelünk. A szempontok kitalálása után a következő gondot a pontrendszer kialakítása okozta. Az első rendszerünk úgy értékelt, hogy ha valaki csinált valamit a felsoroltak közül, akkor azért meghatározott pontot kapott. A publikálás pl.: 10 pontot ért, az intézetünk dekorálása viszont csak 2-t. Ha valaki többször csinált egy tevékenységet, akkor többször kapta meg az érte járó pontokat. Ennek eredményeként lett, egy-két kiemelkedő kolléga, a többség teljesítménye és ennek megfelelően a minősítése is azonban az átlag alatt maradt. A pontokat ezért a következő évben módosítottuk. Ezután, ha valaki egy adott feladatot nem csinált, pl.: nem dekorált, akkor is kapott 6 pontot, ha pedig dekorált, akkor 7,8,9 vagy 10 pontot kapott, annak megfelelően, hogy egyszer, kétszer, háromszor vagy többször vett rész ebben a tevékenységben. Ennek a változtatásnak az lett az eredménye, hogy ismét aránytalanok lettek az értékek, hiszen aki pl.: nem publikált, az is kapott 6 pontot, aki viszont megírt egy vagy két cikket –ami hosszú, átgondolt munka – az csak 7 illetve 8 pontot kaphatott. Az értékelésnél egyértelműen kiderült, hogy ez a pontrendszer sem megfelelő, nem ösztönző és a pontok nem tükrözik az adott munkába fektetett időt, munkát. Ebben a pontozási rendszerben így a „nem csinálók” is egész közel helyezkedtek el azokhoz, akik viszont nagyon sokat és sokmindent csináltak a tanév során. Ha viszont a „nem csinálók” nulla pontokat kaptak volna a „meg nem tett” tevékenységeikre, akkor a minősítéskor a kollégák jelentős része abba a kategóriába került volna, akiket el kell bocsátani.
34
Az újabb, idei változtatásunknak az volt a célja, hogy lehetőleg észlelhetően elkülönüljön a „sokat dolgozók” és a „nem csinálók” tábora, anélkül, hogy bárkit is el kelljen küldeni az intézetünkből. Ezért a minimum pont, amit akkor is meg kapunk, ha nem csináljuk az adott tevékenységet 5-re csökkentettük. A tavalyi eredményeket átszámoltuk ebben a variációban is és az jött ki eredményül, hogy így, viszonylag kis plusz munkával is elérhető, hogy az ember elkerülje az „elbocsátandók” kategóriáját. Az év végi értékelések eredményeit diagramon láthatják a kollégák, a tanévzáró értekezleten, melyet a minőségbiztosítási csoport vezetője vagy valamelyik tagja készít el. A vezetők értékelésének eredményéről oszlopdiagram készül, melyen jól láthatók az egybeesések vagy különbségek a kollégák értékelése és az adott vezető önértékelése között. ( 7. számú melléklet – vezetők értékelése)
5. ábra: az igazgató önértékelésének összevetése a kollégák értékelésével
35
A kollégák értékelésének bemutatása pókháló diagrammal történik. A diagramon mindenki kódszámmal szerepel, a kollégák nem tudják, hogy melyik szám kit takar, a saját számukat is csak az értekezlet előtt kapják meg! Az ábrán mindenki láthatja, hogy az adott tevékenységben hol helyezkedik el, a többiekhez képest.
tanítási időkereten túl végzett tevékenység
6 ábra: a kollégák elért pontjai a „tanítási időkereten túli tevékenységek” kategóriájában
A múlt tanévben már olyan pókháló diagrammot és készítettem, amelyik azt mutatta, hogy hogyan értékelte az adott kolléga magát, és hogyan értékelték őt a vezetők és a társértékelő. 1. 19.
2.
önértékelés
18.
3.
vezetői értékelés
17.
4.
16.
társértékelés 5.
15.
6.
14.
személyes tulajdonságok
7. 13.
8. 12.
9. 11.
10.
7. ábra: a személyes tulajdonságok ön-, vezetői-, és társértékelői pontjai
36
A pókháló jól mutatja, hogy van, akinél jelentős, van akinél csak kisebb eltérések vannak az önértékelés és a többi értékelés között és olyanok is vannak, akiknél egybe esik a három érték. Azt gondolom, hogy az önértékelés nagyon nehéz feladat, főleg ha a jutalmazás az egyik „következménye”! Az viszont, hogy az önértékelés mellett párhuzamosan mindig halad egy másik értékelés is, nagyon fontos, hisz ahogy a bevezetőben írtam: Az ember akkor lehet igazán kiegyensúlyozott vagy “békében” saját magával, ha az önértékelése és önismerete nagyjából fedi egymást. Vagyis, ha abban érzi magát jónak, erősnek, amelyben mások is annak gondolják és abban gyengének, amelyben mások is. Ez ugyanis arra ad lehetőséget, hogy önismeretünket önértékelésünk folyamatosan támogassa és gyengeségeinket ne teljesítményelvárásos helyzetben kelljen felszámolnunk (pl.: ha valaki gyenge előadó, ne várjanak el tőle nagyszerű, lebilincselő előadást).
37
4. Pedagógiai Értékelés Egy közoktatási intézmény pedagógiai értékelése egyfajta visszacsatolás az intézetben folyó munka minden területére kiterjedően, az intézet értékelése a Pedagógiai Programja, valamint a Minőségirányítási Programja alapján. Az értékelés, mint külső szabályozó (pl.: jutalmazás), hozzájárul a különböző értékek, normák, magatartásformák kialakításához. Az értékelés a pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmuson keresztül segítheti a reális önismeret, önértékelés és a pozitív énkép kibontakozását. A sikerek és a kudarcok befolyásolják a pedagógus motivációit, viszonyát a munkahelyéhez, kollégákhoz, hozzájárulnak a jó szokások rögzüléséhez vagy a kevésbé jók megváltoztatásához. Az értékelés típusai: •
Formatív: elsősorban segítő, fejlesztő, információt ad a folyamatok következő lépéséről. Alapvetően a folyamat közbeni irányítás a célja.
•
Szummatív: elsősorban lezáró, minősítő. Egy-egy nevelési /oktatási szakasz záróaktusa.
•
Diagnosztikus: helyzetföltáró, az eredmények vagy hiányosságok föltárása a célja
•
Összehasonlító: az elért eredmények összehasonlítása más évek vagy intézmények eredményeivel
Általános szempontként elmondhatjuk, hogy akkor jó az értékelés, ha •
fejlesztő szándékú
•
minősítő, kategorizáló szándékú
•
kooperatív szemléletű
(http://viselkedes.hu)
A Pedagógiai program vizsgálata során különös figyelem fordul az •
alapelvek
•
célok
•
pedagógusi szerepek - meglétére, milyenségére.
Ezek segítségével többek között megállapítható, hogy az intézmény mely értékeket preferálja (pl.: klasszikus értékek), hogy mit tekint elsődleges feladatának, vagy, hogy megjelennek-e az esélyegyenlőségre, a képességek szerinti differenciálásra való törekvések, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók integrálására tett lépések.
38
A Minőségirányítási Program vizsgálata során megtörténik a •
célok beazonosítása
•
annak feltárása, hogy a Pedagógiai Programban megjelenő célok mennyire vannak összhangban, a Minőségirányítási Programban megfogalmazott minőségcélokkal
•
kiderül, hogy van-e kapcsolat, utalás a két dokumentumban megfogalmazott célok között
•
a belső folyamatokat (partnerek értékelése: kiket és milyen módon?) vizsgálata
•
intézményi önértékelés folyamatának, eljárásrendjének, céljainak feltárása
4.1 Intézetünk Pedagógiai Értékelése Intézetünk értékelését a 2010/11-es tanévben Dr. Sz. J. közoktatási szakértő/minőségügyi tanácsadó végezte. Az értékelésnek fő szempontjai: 4.1.1 Formai értékelés •
„Munkaterv eljárásjogi megfelelősége” (OM azonosító, jegyzőkönyvek, aláírások stb.) - Intézetünk ebben a kategóriában mindenben megfelelt
•
„Munkaterv
tartalmi
elemei”
(tanév
rendje,
programok,
értekezletek,
Minőségfejlesztési TEAM éves munkája… stb.) - Intézetünk ebben a kategóriában is mindenben megfelelt, de itt már a szakértő néhol szöveges kiegészítéssel is élt (pl.: eszközök felújítása: „Javasolt a feladatok mellé felelőst is rendelni”) A munkatervünk formai értékelése az ötös skálán 5 volt! 4.1.2 A folyamatok értékelése Az értékelés következő szakaszában a szakértő azokat a folyamatokat értékelte, melyekről a Pedagógiai Programunk említést tett. Az értékelő táblázatban szerepelnek: •
indikátorok,
•
az indikátorok megítélése a vezető és a szakértő által
•
tartalmaz egy szakértői vélemény részt is, ahol kiemelhetők az indikátorokhoz kapcsolódó erősségek illetve a fejlesztési feladatok.
39
Ennél a résznél a szakértő természetesen nem a tényleges tevékenységet értékelte, hanem csak azt, amiről az intézet beszámolója említést tett.
Pl.:
Ssz.
Indikátorok
3.
Az éves munkaterv feladatainak teljesítése
13.
A vezető ellenőrző tevékenysége
14.
Pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetése
Megítélés a beszámoló alapján
Vezető
5
Szakértő
5
4
4
5
5
Szakértői vélemény: az adott területen megfogalmazható
Erősségek A munkaközösségek beszámolóival alátámasztott, kellően részletes vezetői beszámoló koherens az éves munkatervvel. Színvonalas teljesítés! Funkcionális és szakmai ellenőrzések a tervnek megfelelően megvalósultak
Fejlesztési feladatok
Van-e, és mi a következménye a határidők elmulasztásának? Gazdasági terület?
Remek munka!
8. ábra: részlet az intézetünk 2010/11-es Pedagógiai Értékeléséből
A beszámoló tartalmi területének értékelése alapján a munkánk során az indikátorokat 100%-osan figyelembe vettük, a vezetőnk megítélése szerint az eredményesség 4,7 a szakértő szerint 4,8 volt.
4.1.3 A szervezeti klíma felmérés és a vezetői munkával kapcsolatos elégedettség-mérés eredményei A vezetői teljesítményértékelés fölmérése a kerületünk Önkormányzati Minőségirányítási Programjának része. Ebben a fejezetben a szakértő a vezetői képességekkel, személyes tulajdonságokkal foglalkozó szervezeti klíma felmérés, a vezetői feladatellátás tevékenységeit és a vezető munkafegyelmét vizsgáló kérdőívek eredményeit dolgozta föl. Az összefoglalóban •
a szervezeti klíma eredményei
•
a vezetői feladatellátással kapcsolatos kérdések értékelése
•
a munkafegyelemmel kapcsolatos tényezők értékelése
- szerepel.
40
Szervezeti klíma Az összefoglaló szerint az intézményvezetéssel kapcsolatos átlagos elégedettség az intézményben 4,4 ami egy ötfokozatú skálán jó eredmény. A testület értékelése egységes véleményt tükröz. Teljesen egységes a tantestület egyetlen állítással kapcsolatban volt: •
„Az igazgató előre bejelenti, ha órát látogat.”
A legalacsonyabb az egyetértés foka: •
„ Az igazgató ismeri az iskolába járó gyerekek jelentős részét.” ez azonban egy ilyen profilú intézménynél érthető.
Semleges kategóriába sorolható állítások: •
„Az igazgató maga is keményen dolgozik, így állít példát.”
•
„Az iskolán és a tantestületen sokat formál az igazgató személyes hatása.”
•
„Az igazgató a különböző feladatok elvégzésére könnyen talál önként vállalkozókat a tantestületben.”
Minden más állítással kapcsolatban az átlagos vélemény intézetünkben elfogadó. Intézetünkben a vezetői értékelés átlaga 4,4 ami a szakértő szerint egy nagyon kedvező eredmény, főleg azért, mert megegyezik a tantestület értékelésével. Természetesen itt is találhatók a semleges kategóriába sorolható válaszok: •
„Az igazgató rögtön észreveszi, ha valahol nehézségek, problémák vannak.”
•
„ Az igazgató ismeri az iskolába járó gyerekek jelentős részét.”
•
„Az iskolán és a tantestületen sokat formál az igazgató személyes hatása.”
•
„Az igazgató jó szervező.”
A tantestület értékelése alapján megállapítható, hogy a klímával kapcsolatos átlagos elégedettség az intézményünkben 4,25 ami szintén jó eredmény az ötös fokozatú skálán. Kicsit azért szomorú, hogy a legmagasabb az egyetértés foka: „A fiatalabb és idősebb tanárok nem értik meg egymást.” állítással kapcsolatban volt.
A vezetői feladatok ellátásának színvonala Az értékelő szerint a kérdéseket a tantestületünk tagjai nem értékelték differenciáltan, sem a szórás értékei, sem az egyes értékelések közötti különbség nem nagy, ezért elmondható, hogy az értékelés egységes véleményeket tükröz, a vezetőnk munkája kiegyensúlyozott és magas színvonalú. Az értékelés átlagos eredménye 6.6, ami magasnak mondható. 41
A vezetői feladatellátás elemei közül a testület tagjai a Szakmai munka menedzselésével és a Szervezéssel kapcsolatban voltak a legelégedetlenebbek, a legelégedettebbek pedig az Igazgatás/irányítás elemmel voltak. A vezetőnk saját munkáját úgy értékelte, hogy nem volt olyan terület, ami a hétfokú skálán az ötös értékelésnél rosszabbat kapott volna. A kérdésekre adott válaszok átlaga, az átlagos teljesítmény 6,2 ami közelít a testület értékeléséhez. Vezetőnk saját munkájának Szakmai
munka
menedzselése,
Döntéshozatal,
Teljesítményértékelés
elemével
a
legelégedettebb, a Stratégiai tervezés elemmel pedig a legkevésbé elégedett. A fenntartó értékelése már kritikusabb a testület és a vezetőnk önértékelésénél, a válaszok átlaga 5,4. Legkedvezőbb vélemény az Igazgatás/irányítással és a Munkatársak kiválasztásával kapcsolatban született. Legkevésbé az Ellenőrzés elemmel volt elégedett. Átlag alatti az elégedettség a Döntéshozatal, a Teljesítményértékelés (?!), a Szervezés és Tájékozódás és tájékoztatás kapcsán. Összefoglalva elmondható, hogy a legtöbb egyezés a fenntartó és a vezető véleménye között tapasztalható: •
Stratégiai tervezés
•
Humánmenedzsment
•
Vezetői küldetéstudat
•
Igazgatás/irányítás
•
Munkatársak kiválasztása
A testület és a vezető értékelése egyezik: •
Szervezés
•
Döntéshozatal
•
Teljesítményértékelés
A fenntartó és a testület véleménye minden tényező esetén eltérő volt. Minden esetben a fenntartó értékelt kritikusabban.
A munkafegyelemmel kapcsolatos kérdések eredménye A fenntartó értékelésének átlaga 5,9 ami a hétfokozatú skálán magasnak tekinthető. Legkevésbé elégedett az Értekezleteken való aktív részvétel tényezővel, a legelégedettebb az Adminisztrációs fegyelemmel. A vezetői önértékelés során a vezetőnk saját munkáját a fenntartóénál kedvezőbben értékelte, az átlagos eredmény 6,1 ami kiválónak mondható. A Munkaidő hatékonysága és a 42
Kötelező órák munkaidő beosztásának megfelelő ellátásával volt a legelégedettebb és az Értekezleteken való aktív részvétellel a legelégedetlenebb. A vélemények összehasonlítása során megállapítható, hogy öt esetben nincs eltérés a két értékelő véleménye között: •
Lojalitás
•
Adminisztrációs fegyelem
•
Határidők pontos betartása és betartatása
•
Kommunikáció és együttműködés a fenntartóval
•
Panaszkezelés
Minden más esetben egy pont eltérés van az értékelések között. Az eredményeket az előző felmérés adataival összehasonlítva elmondható, hogy a fenntartói értékelés 0,5 ponttal javult.
Év
Vezetői önértékelés
Fenntartói átlag
2010
6,1
5,4
2011
6,1
5,9
9. ábra: eredményeink összehasonlítása az előző évi eredménnyel
4.2 Tapasztalataink Ennél a fejezetnél jól látható, hogy milyen nehéz, egy intézményben folyó munkát megmérni és megítélni. Fontos, hogy külső és belső értékelőket egyaránt bevonjunk, mert ez segít a reálisabb megítélésben. Természetesen az intézeten belüli értékelők véleményét nagymértékben befolyásolja, a kollégák között elfoglalt helyük, pozíciójuk. A mi intézetünk esetén még az is befolyásolhatja a válaszokat, hogy a kollégák jelentős része csak havonta egyszer, a Team alkalmával jön a központba, míg mások a speciális terápiáiknak köszönhetően hetente több órát is eltöltenek bent. A központban jobban „terjednek” a hírek, az emberek akaratlanul is hallanak telefonbeszélgetéseket, kollégák beszélgetését.
A jó és rossz hírek is hamarabb eljutnak a „központos kollégákhoz”,
pontosabbak is az információik, hiszen adott esetben ők nem csak egy SMS-t vagy emailt kapnak, hanem közvetlenül a vezetőtől értesülnek a dolgokról. Így tehát vannak kollégák, 43
akiknek a naplóellenőrzés és a kötelező értekezletek kivételével semmilyen kapcsolatuk nincs a vezetőinkkel és a többi kollégával, míg mások akár személyes beszélgetéseket is folytathatnak egymással és az igazgatóval. Ez a helyzet nem csak az igazgató személyének és tevékenységének a megítélésétben befolyásolja a kollégákat, hanem a munkahelyi légkörről alkotott véleményükben is. Sokan „magányosan” dolgoznak közülünk, akkor is, ha ezt nem feltétlenül szeretik. Mivel azonban az intézményeik a kerület más pontján, pontjain vannak, csak nagyon ritkán tudnak konzultálni, segítséget, ötletet, tanácsot kérni más kollégáktól, hiszen az állandó „elkülönítettség” révén nem alakul ki bizalmas kötődésük senkivel.
44
III.
Fejezet Befejezés
1. Tapasztalataink összegzése
“Szeretned kell azt, amit csinálsz, s akkor a legdurvább munka is alkotássá válik.” (Gorkij)
Talán ezzel a gondolattal tudnám legjobban kifejezni, amit az intézetünkben folyó minőségbiztosítási munkáról gondolok.
Hosszú évek munkája, nagy viták, csaták és
küzdelmek vannak mögöttünk. Nehéz volt elérni a mostani szintet, de szerencsére sikerült! Mindig fontosnak tartottam, hogy ne „megtörjük a kollégák ellenállását”, hanem meggyőzzük őket arról, hogy amit csinálunk –még ha a kezdetekkor szokatlan és időigényes munka is volt -, a hasznunkra válik. Hogy megértsék, igen is kell ellenőrizni a munkánkat, kell, hogy legyenek szempontok, amik alapján értékeljük magunkat és értékelnek minket és a munkánkat.
Nagyon fontosnak tartottam annak a megláttatását, hogy az értékelés
szempontjait mi találhatjuk ki, a módot, ahogy értékeljük egymást és magunkat szintén mi találhatjuk ki, tehát nem egy kívülről ránk kényszerített sablont kell alkalmaznunk. Az így, közösen kitalált szempontok pedig nekünk „kedveznek”, hisz általuk megmutathatjuk, hogy mennyire jók vagyunk, és hogy mennyi mindenben vagyunk jók! Próbáltam érzékeltetni, hogy a szempontok segítségével lehetőség nyílik a „különbözőségre”, hogy mindenki megmutathassa, miben jó, mi az a munka, amit teljes nyugalommal rá lehet bízni, mert helytáll benne és mi az, amit nem szívesen vállalna. Differenciáltabban végezhetjük a feladatokat, a vezetők és a kollégák jobban megismerik a képességeinket, személyiségünknek megfelelőbb feladatokat oszthatnak majd ránk. Ennek érdekében azonban rá kell szánnunk az időt a szempontok közös kitalálására, azok súlypontozására! Nem véletlenül hangsúlyoztam a „közös” szót, hiszen azt az elképzelést is el kellett oszlatnunk, miszerint a Minőségbiztosítási Csoport azért van, hogy mindezt megoldja. Az, hogy mi „csak” koordináljuk, szervezzük, mérjük, értékeljük a dolgokat, szintén nehezen volt elfogadható a közösség számára. Talán az első áttörést az jelentette, mikor véghezvittük a szempontok közös kitalálásának nagy műveletét. Jó volt látni, hogy a kezdeti ellenállás, a közös munka során
45
hogyan megy át értékes, valóban hasznos és nekünk való, rólunk szóló értékelési szempontok megalkotásába. Ehhez a „forgó színpad” módszerét alkalmaztuk. véletlenszerűen
csoportokba
ültettük.
Mindegyik
csoport
kapott
A kollégákat egy-egy
nagy
csomagolópapírt, egy filctollat –csoportonként más-más színűeket – és egy-egy szempontot. (vezetői értékelés, tanítás értékelésének szempontjai…stb). Ezután megkértük a kollégákat, hogy írják a lapra azokat a tulajdonságokat, amiket ők fontosnak tartanak, amiket értékelnének a vezetőjük munkája vagy kollégájuk és a saját tanításuk során. Tíz percenként csoportot cseréltek a lapok, melyeket kiegészíthettek, vagy jelölhették, ha valamelyik –korábban fölírt - szemponttal nem értettek egyet. A végén összesítettük és közösen megszavaztuk, hogy mely pontok kerüljenek be az értékelésbe. A Minőségbiztosítási rendszerünk évek óta így működik. A változtatásokat is mindig közösen, a teljes tantestület bevonásával hozzuk. Minden évben, amikor mérésre kerül a sor, a korábbi kérdőíveket közösen felülvizsgáljuk, ha kell, módosítjuk.
Ez persze időigényes
munka, hiszen össze kell ülni, átnézni, szavazni…, természetesen a kollégák nem örülnek neki, de az eredményeink azt mutatják, hogy érdemes csinálni, amit csinálunk. Az év végi grafikonokon jól látszik, hogy a kollégák sokat dolgoznak, és nem csak a kötelező óraszámaiknak megfelelő mértékben.
2. Külső kapcsolataink alakulása Az Intézményi Minőségirányítási Programunkban szerepel a külső partnerekkel történő kapcsolattartás. Ennek megfelelően partneri igény és elégedettség mérést is végzünk. A szülők elégedettek: •
a kollégák szakmai tudásával
•
az eredményességgel
•
a logopédusok személyiségével, oktatási technikáival
•
a sok sikerélménnyel, amelyhez a gyermekeik jutnak
•
a sokszínű feladatokkal és a tudatos előrehaladással
•
a lelkiismeretesen, felkészülten, felelősségteljesen dolgozó szakemberekkel
•
a gyerekek szeretetével
- kevésbé elégedettek •
mert csak heti 2 foglalkozás van 46
•
mert a középsősöknek nincs terápia
A gyerekek elégedettek, mert: •
mindig van valamilyen játék
•
van jutalom (matrica, varázspor, napocska)
•
tetszik a terem, a felszerelés
•
aranyos a logopédus
- kevésbé elégedettek, mert: •
nem mindegyik gyakorlatot szeretik
•
a foglalkozás ütközik a tornaórával / udvari játékkal
•
azon a napon mindig rohanni kell az oviba
A kerületi intézmények, melyekben a gyerekeket ellátjuk, •
88%-ban elégedettek a foglalkozásokra járó gyerekek fejlődésével
•
87%-ban megfelelőnek érzik az információáramlást az intézeteink között
•
89%-ban elégedettek a kollégák szakmai felkészültségével
•
92%-ban elégedettek a kollégák kommunikációs stílusával
•
71%-uk már részt vett egyszer vagy többször az intézetünk szakmai előadásain
•
95%-uk úgy érzi, hogy teljes mértékben számíthat az intézetben dolgozó logopédus szakmai segítségére
•
54%-uk teljes mértékben, 45%-uk kevéssé 1%-uk pedig egyáltalán nincs tisztában a logopédus munkájával, hatáskörével
Általánosan elmondható, hogy: •
igényük lenne több foglalkozásra
•
igény lenne több szakemberre, hogy több gyereket is elláthassunk
•
szeretnék, hogy ne csak a nagycsoportos korú gyermekek részesüljenek terápiában
47
A fenntaró: •
Év végi beszámolókból, más nevelési –oktatási intézmények visszajelzéseiből és statisztikai valamint egyéb jelentésekből: - teljes mértékben ismeri az intézet munkáját
•
A munkáról, sikerekről és nehézségekről rendszeres visszajelzést kap az igazgatótól v. helyettestől
•
Ismeri a személyi és tárgyi feltételeinket, melyet teljes mértékben megfelelőnek tart
•
Az intézet gazdálkodásával teljes mértékig elégedett
•
Az intézet partnerkapcsolatait jónak, korrektnek tartja A visszajelzések fontosak, látható belőlük, hogy a szakmai munkánkkal, tudásunkkal a
társintézmények elégedettek. A magasabb óraszámra, több logopédusra vonatkozó igények azért is hasznos visszajelzések, mert ezeket fölhasználva sikeresebben pályázhatunk az Önkormányzatnál újabb státuszra. Zárógondolatként csak annyit írnék még, hogy bár sok munkánk –szerencsére közös munkánk – van a jelenleg működő Minőségirányítási Rendszerünkben, de mindenképpen érdemes volt ennyit dolgozni vele, hiszen egy jól kidolgozott, minden pontjában minket „képviselő”, rólunk szóló programot hoztunk létre.
Tamás Eszter
48
Felhasznált irodalom: 1. BABBIE, Earl (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest. 2. BARATH Tibor (szerk. 2001): Útmutató a pedagógiai program felülvizsgálatához, az iskolai minőségfejlesztési rendszer kialakításához. Kézirat 3. COMENIUS 2000 Program Minőségfejlesztési Kézikönyve 4. CZIBERE Csilla (2009) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény minőségmutatói szakdolgozat BGGYTF Kar Budapest 5. CSEH Györgyi (2001) Intézményértékelés (kézirat) Tananyagmodul SzTE Közoktatási Vezetőképző Intézet, Szeged. 6. DERÉNYI András-MÁRTONFI György- SINKA Edit-TÓT Éva (2007) Áttekintés az oktatás és képzés 2010 munkaprogram hazai megvalósításáról az egész életen át tartó tanulás szemszögéből Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Bp. (net9) 7. ELBERT-KAROLINYNÉ-FARKAS-POÓR (2000) Személyzeti/emberi erőforrás menedzsment kézikönyv KJK-Kerszöv, Budapest, 8. FALUSI Iván (1993): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 9. FISCHER György (1999): A Gallup Közszolgáltatás Minőség Audit rendszere és annak alkalmazási lehetősége az oktatásügy területén. In: Balogh Anna (szerk.): Minőségértékelés, minőségbiztosítás az oktatásban. (129-138.) Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, Székesfehérvár. 10. GOLNHOFER Erzsébet (1998): Intézményértékelés – esettanulmány. A Soros Alapítvány által szervezett közoktatási szakértő képzés, Kézirat. Balatonfüred 11. HALÁSZ Gábor (1997): A minőség érdekében. Intézményértékelés. In: (szerk.): Korszerű iskolavezetés. RAABE Kiadó, Budapest. 12. HALÁSZ Gábor (1998) Minőség és minőségbiztosítás a közoktatásban: oktatáspolitikai megfontoltságok in: Baráth Tibor (szerk.) Minőségbiztosítás és közoktatás (III. Közoktatási Minőségbiztosítási Konferencia), Szeged, 1998 október, 26-28), Qualitas, Szeged, 1999, 2-26. o. 13. HORVÁTH Attila (2006): Fejlesztő értékelés az intézmény menedzsmentben, Új Pedagógiai Szemle, 2006/3.sz 14. Intézményi Minőségirányítási Programunk 2012. Budapest 15. KOVÁCS Sándor (1994): Az iskolaműködés elemzése és értékelése. Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, Pécs.
49
16. LAVRIE, Alan (1999.) Szolgáltatások minőségirányítása. Nonprofit Szolgáltatók Országos Szövetsége, Budapest
Humán
17. MacBEATH, John (1998): Az iskolai oktatás minőségének értékelése. 59-69p. In: Baráth Tibor (szerk.): Minőségbiztosítás és Közoktatás. Qualitas Iroda, Szeged. 18. MAURICE Kogan, Az új értékelő állam, 399-416p. Educatio, 1993/3, Budapest 19. Minőségirányítási program és munkaterv értékelése 2010/11. 20. MOJZES István (2000) A minőségbiztosítás alapelemei - segédlet 21. NEMESKÉRI Gyula- FRUTTUS István Levente (2001) Az emberi erőforrás fejlesztésének módszertana Ergofit Kft. Budapest 22. Oktatási Közlöny, 1999. 22. sz. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. Az 1999. évi LXVIII. törvénnyel egységes szerkezetbe foglalt szöveg. (1674-1754.p) 23. PŐCZE Gábor (1999): Minőségi szempontok az intézményértékelésben. Új Pedagógiai Szemle 1999/1.sz. 24. PŐCZE Gábor: Minőségbiztosítás a közoktatásban (net6) 25. SIPOS János (2001): Az intézmény munkájának korrekt önértékelése vagy külső értékelése mihez viszonyítva történjen? Kézirat.
Internetes szakirodalom 1. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV#lbj318param 2. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200003.OM&celpara=#xcelparam 3. http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/kozoktatasi/europai-egyuttmukodes 4. http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/oktatas-minosege 5. http://oktatas.gallup.hu/Opinion/PG_educatio2000_010126.htm 6. http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-meres-es-ertekeles/az-ertekelesszerepe.html 7. http://viselkedes.hu 8. http://www.tpf.hu/upload/docs/tudaskozpont/LLL_projekt/Attekintes.pdf
50
Törvények 3./2002 OM rendelet 2006. évi LXXI. törvény 11/2008. (III. 29.) OKM rendelet A Kjt. 138/1992 (X.8.) Korm. rendelet 2009. január 1-től hatályos módosítása
51
MELLÉKLET
52
1.számú melléklet Intézetünk minőségi céljai és feladatai a) fenntartói elvárásokból adódó célok és feladatok Fenntartói elvárás intézmény felé
az A fenntartói elvárásból adódó A célok teljesítéséhez intézményi célok kapcsolódó feladatok
a minőségfejlesztési Minőségpolitikájára építve - minőségpolitika kidolgozása szervezet létrehozása dolgozza ki és működtesse - minőségirányítási rendszer folyamatos működtetése - folyamatos önértékelés minőségirányítási rendszerét - PDCA elvei alapján való építkezés szűrési rendszer Végezze el a kerületi - a beszédhiba súlyossága felvétel elvének minőségének fejlesztése fenntartású intézményekben szerinti tanuló 3-18 éves korosztály figyelembe vétele mellett, - a kapcsolatok fejlesztése a lehetőleg minden rászoruló 3partner intézményekkel logopédiai ellátását 18 éves gyermek részesüljön - a munkatársak folyamatos logopédiai ellátásban továbbképzése a szakma kisebb részterületein is Fordítson fokozott figyelmet a - az iskolába lépésig szüntessük kisgyermekek, tanulók meg a gyermek beszédhibáját - valósítsunk meg komplex beszédfejlesztésére nyelvi fejlesztést - külső-belső továbbképzések szervezése
Szükség esetén szakvéleményeket
orvosok, védőnők, nevelők- oktatók folyamatos tájékoztatása, prevenciós program keretében - új módszerek megismerése a tanítás-tanuláshoz használt eszközök fejlesztése, korszerűsítése
a szakvélemények készítsen - szakmailag magas szintű, megalapozott logopédiai egységes formai szakvélemények készítése követelményeknek megfelelő elkészítése, számítógépes iktatása és tárolása
jó partnerkapcsolatok A gyermekek rehabilitációs foglalkozását a szülők és a kiépítése és fenntartása pedagógusok bevonásával valósítsa meg
- szülői értekezletek vagy fogadó órák tartása - szakmai napok szervezése pedagógusok részére, - a gyermek fejődéséről való rendszeres tájékoztatás szülők és pedagógusok részére
53
a gyógytestnevelés Hangolja össze az óvodákban koordinálása, minden és az iskolákban megvalósuló intézmény megfelelő ellátása kerületi gyógytestnevelési feladatokat
- rendszeres konzultáció a gyógytestnevelők vezetőjével - közös alkalmakon való részvétel
Végezze el a kerületi - lehetőség szerint minden rászoruló sajátos nevelési fenntartású intézményekben igényű gyermek részesüljön tanuló sajátos nevelési igényű logopédiai ellátásban gyermekek logopédiai ellátását a teljesítményértékelési Teljesítmény értékelése rendszer kidolgozása - a kidolgozott rendszer folyamatos működtetése és szükség szerinti változtatása
- a kapcsolatok fejlesztése a partnerintézményekkel - a munkatársak folyamatos továbbképzése a szakma kisebb részterületein is - a dokumentáció és a szakmai munka gyakoribb ellenőrzése - a kiemelkedő munka differenciáltabb jutalmazása - a munka szóbeli és írásbeli értékelése a vezető által - a dolgozók önértékelése
54
b) nem közvetlenül a fenntartó elvárásaiból adódó célok és feladatok További intézményi célok, amelyek nem Ezen célok eléréséhez közvetlenül a fenntartó elvárásaiból intézményi feladatok következnek
kapcsolódó
A szakmai munka színvonalának - továbbképzési lehetőségek kiszélesítése - szakmai napok, konzultációk, team megtartása, illetve emelése szervezése intézményen belül - egymás munkájának jobb megismerése, - más logopédiai szakszolgálatok munkájának megismerése - új terápiák bevezetése - az ellátatlan területek feltérképezése - főiskolai hallgatók képzésébe való bekapcsolódás Partnerkapcsolatok kiszélesítése
- az intézmény honlapjának bővítése - munkánkról készült tájékoztató füzet bővítése, eljuttatása több partnerhez - szakmai konzultációk szervezése a partnerintézményeknek
Munkahelyi légkör javítása
- klímateszt elvégzése, - a szükséges változtatások bevezetése a teszt kiértékelésének tapasztalatai alapján
Technikai fejlődés
- újabb szoftverek beszerzése a fejlesztéshez - a munkatársak számítógépes ismereteinek bővítése - a számítógép adta lehetőségek egyre több területen való alkalmazása a terápiák során - számítógépek korszerűsítése
A munka szervezésének javítása
- körzetek felosztásának módosítása szükség szerint - a körzetek tárgyi feltételeinek javítása - a kötelező óraszámon túli feladatok koordinálása - munkaközösségek működtetése
Információáramlás javítása
- a kollégák tájékoztatása SMS és E-mail útján is - havonta TEAM a szakmai munkaközösség számára
55
5. számú melléklet A klímateszt felvételének intézkedési terve INTÉZKEDÉSI TERV Probléma: Klímateszt felvétele Cél: az intézményi helyzetértékelésen belül azonosítani a közvetlen belső partneri igényeknek, elvárásoknak való megfelelést Sorszám
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8. 9.
10.
Feladatok / lépések
Felelős
Kik hajtják végre
Határidő
A min.fejl. csoport megbeszélése, a Klíma teszt célja, szükséges teendők A Klíma teszt felvétel időpontjának kiválasztása Kollégák tájékoztatása az időpontról Szükséges nyomtatványok fénymásolása Értekezleten a teszt céljainak, a teszt fölvételének ismertetése A Klíma teszt kitöltése egyénileg, névtelenül A kitöltött tesztek összegyűjtése névtelenül A Klíma teszt kiértékelése
Min. fejl. csop. vezetője
Min. fejl. csoport tagjai
2011. március.
értekezlet
v Min. fejl. csop. vezetője
Min. fejl. csoport tagjai
2011. március
Határidő napló fellapozása
Min. fejl. csop. vezetője
Min. fejl. csop. vezetője
2011. március
értekezlet
Min. fejl. csop. tagjai
Min. fejl. csoport tagjai
2011. március
fénymásolás
Min. fejl. csop. vezetője
logopédusok
2011. április 13.
értekezlet
logopédusok
logopédusok
2011. április
teszt kitöltése
Min. fejl. csop. vezetője
logopédusok
2011. április
Összegyűjtés dobozba
Min. fejl. csop. tagjai
Min. fejl. csoport tagjai
2011. május
A korábbi teszttel való összehasonlítás Eredmény ismertetése a kollégákkal
Min. fejl. csop. vezetője Min. fejl. csop. vezetője
Min. fejl. csoport tagjai Min. fejl. csop. tagjai
2011. május 2011. május
csoportmunka, Power point készítése Power point készítése Beszélgetés, power point bemutatása
Alkalmazott módszer
56
6. számú melléklet A SWOT felvételének intézkedési terve
INTÉZKEDÉSI TERV Probléma: SWOT felvétele Cél: SWOT segítségével az intézmény működésének pontosabb megismerése és a szükséges szabályozás/ fejlesztés területeinek megjelölése
Sorszám
Feladatok / lépések
9.
A min.fejl. csoport megbeszélése, a SWOT célja, szükséges teendők A SWOT felvétel időpontjának kiválasztása Kollégák tájékoztatása az időpontról Szükséges nyomtatványok fénymásolása Szükséges eszközök beszerzése (papír, filctollak) Értekezleten a SWOT céljainak, a felvétel menetének ismertetése. A SWOT fölvétele. Egyénileg a súlyozott szempontok kiválasztása A súlyozott szempontok összegyűjtése, szavazatok számlálása Eredmény ismertetése a kollégákkal
10.
Problémamegoldó csoportok létrehozása
1.
2.
3. 4.
5.
6.
7.
8.
Felelős
Kik hajtják végre
Határidő
Alkalmazott módszer
Min. fejl. csop. vezetője
Min. fejl. csoport tagjai
2010. dec.
értekezlet
Min. fejl. csop. vezetője Min. fejl. csop. vez. Min. fejl. csop. tagjai
Min. fejl. csoport tagjai
2011. jan. 5.
megbeszélés
Min. fejl. csop. vezetője Min. fejl. csoport tagjai
2011. jan. 12. 2011. jan. 19.
e-mail írás
Min. fejl. csop. vezetője Min. fejl. csop. vezetője
Min. fejl. csop. tagjai
2011. jan. 25.
vásárlás
logopédusok
2011. jan. 26.
értekezlet
Min. fejl. csop. vezetője Min. fejl. csop. tagjai
logopédusok
2011. jan. 26.
Papírra felírás
Min. fejl. csoport tagjai
2011. jan.26.
csoportmunka, számlálás
Min. fejl. csop. vezetője Min. fejl. csop. vezetője
Min. fejl. csop. tagjai
2011. jan..
beszélgetés
Min. fejl. csop. tagjai logopédusok
2011. jan..
beszélgetés
fénymásolás
57
7. számú melléklet SWOT analízis 2010/11
Gyengeség -
sok a várólistás gyermek szülői szerződés betartásának hiánya egyenlőtlen terhelés a tanári szoba kicsi mérete
Veszély -
-
a továbbképzési lehetőségek támogatásának csökkenése a pedagógus szakvizsga teljesítésének nehézsége a szülői együttműködés hiánya a partnerintézetek (iskolák) részéről rugalmatlanság az óraszervezésben helyenként a partnerintézetek részéről rugalmatlanság tapasztalható a megfelelő helyszín biztosításában irreális szülői elvárások magas gyermeklétszám túlzott adminisztráció a szélesebb körű szakmai egység hiánya
Erősség - jó légkör - jól képzett szakmai közösség - a fölmerülő problémák céltudatos megoldása - jó könyvtár - sokféle terápia - jó tárgyi feltételek - széleskörű szakmai kommunikáció - pályázatok - szakmai munkaközösségek működése - szakmai projektek megvalósítása - kulturált belső környezet az intézetben - naprakész honlap - aktív, motivált kollégák - egyértelmű elvárások a vezetők részéről - konferenciákon való részvétel támogatása - helyben történő ellátás - heti kétszeri ellátás a terápiákon - iskolások ellátása Lehetőség - erős fenntartói támogatás - széleskörű szakmai kommunikáció - alapítvány létrehozása - pályázatokon való indulás - konferenciákon való részvételek - tárgyi feltételek bővítése - személyi feltételek bővítése
58
8. számú melléklet Óralátogatási összesítő értékelő lap
59
9. számú melléklet Pedagógus értékelő lap
60
Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése
61
10. számú melléklet Vezetői feladatokat ellátók értékelése
Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése igazgató/ ig. helyettes/ mk. vezető/ minőségi csop. vezető (logopédus értékelés névaláírás nélkül) Értékelés időpontja: Értékelt neve: Értékelt terület: Minőségfejlesztés Értékelők: logopédusok Kérjük, hogy az alábbi szempontokat figyelembe véve a megfelelő pontszámokkal értékeld az igazgató tevékenységét. Tegyen X-et a megfelelő helyre! Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
0=nem megfelelő 1= kevésbé megfelelő 2=megfelelő 3=kiemelkedő Szempont Pontok 0 1 2 3 időben, pontosan tájékoztatja a kollégákat naprakész információkkal rendelkezik az információ átadás hatékony formáját választja a kitűzött céloknak megfelelő részfeladatokat jelöl ki a részfeladatokat megfelelően hangolja össze optimális mennyiségű célkitűzések megvalósítható és hatékony célkitűzések pontosan megfogalmazott egyértelmű célkitűzések feladatok megfelelő időbeni elosztása ütemterv készítése, határidők betartatása, szükség szerinti rugalmas kezelése, változtatása a kollégák bevonása a tervezésbe problémamegoldó készség kiszámíthatóság kiegyensúlyozottság szakmai tájékozottság, igényesség nyitottság, segítőkészség figyelembe veszi a személyes tulajdonságokat határozottság empatikusság rugalmasság kreativitás spontaneitás jó kommunikációs készség
62
