Római jog XVII.
Tulajdonfajták A birtok I.
I. a quiritar tulajdon A ius ci vile szer inti, teh át a va lódi róma i tulajd on ( domi ni um ex i ure Q uiri tium) létrej öttéhez há rom fe ltétel e gyütte s me gléte v olt szü ksé ge s, melye k vala melyikének hián ya sajátos tu lajd on i ala kz atokat e red mén yezett: • a) Quir itar tu lajd on a lan ya c sa k i us commerciivel bír ó önjogú sze mé ly, az az civis vagy le ga lá bbis L ati nus lehetett. • b) Quiritar tu laj don t ár gyául csa k erre alkalma s d olog sz olgálhat ott. Ilyen v olt mind en forgalomké pes d olog a ta rtomán yi telek kivételéve l. • c) Quiritar tulaj dont c sa k er re a lka lm as sze rzé sm ódd al lehetett megsz erezn i. Kere sete: A rei vindic ati o a saj át tulaj donj ogát állító ke re sete - a pertá rgyként me gjelölt dolog birtokosa ellen - a d olog kia dá sa ir ánt.
II. a pe regrinus tulajdon Miként álta lá ban az ide genne k va gyonjogai ne m lehettek = ne m illethette római tulaj don se m. A m egh ód ított ter ülete kne k a zokat a lakóit, a kiket ne m tette k r absz olgává, a rómaia k me gh agytá k (e gé szen v agy rész ben) java ik birt oká ban. A pe reg rinus ok az on ban ne m n yerte k dolgaik f ölött q uir itar tulajd onjogot, nem é lhettek teh át a r óma i tulajdonvé delm i esz közökkel se m, javaik véde lm ér ől c supán a me gtűrt he lyi j ogok gond oskodta k. Később az on ban a r óma i hat ósá gok (a pr aetor é s a ta rtomán yi helyta rtó) is védelmet nyújtotta k ne kik, me ga dván szá mu kra a r ómai tulajd on kere sete ket, mint utilis actiokat ( „si civis ess et”). A köztár sa sá g korá ban ezze l a q uiritar tu laj don me llé ÚJ T UL AJ DONFÉL ESÉ G lépett, a pere gri nus tu lajd on ( domini um e x iure ge nti um). Ennek a jelentősé ge a zon ban a p olgárj ogok f okoz atos kite rjesztésén ek arán yá ban c sökkent, a constit uti o A nt oni niana után ped ig gya kor latila g e ltűnt, áta la ku lt r óm ai tulajd onná.
IV. az ún. bonitár tulajdon Quiritar tulajdon sze rzé sé re alkalmas sze rzé smódok már ősidőktől fogva az ún. e re de ti sze rzésmódok voltak, származé kos sze rzé s e se té n pe dig a res mancipire a mancipatio, a res nec mancipire a formátlan traditio, mindke ttőre pe dig az in iure cessio. Ha valaki res mancipit annak tulajdonosától puszta traditióval sze rze tt me g, ne m vált a dolog q uiritar tulajdonosává, hane m az továbbra is az átruházóé maradt, aki te hát a dolgot akár vissza is köve te lhe tte a sze rzőtől mindaddig, amíg utóbbi a dolog q uiritar tulajdonát e lbirtoklás ré vé n me g ne m sze re zte . „in bonis esse, rem in bonis haber e.” A res mancipi átruházására a civiljogban e lőírt formaságok azonban e lve szte tté k gyakorlati je le ntősé güke t a praetori edictu m újításai e re dmé nye ké nt.
III. a tartományi te le k tulajdona Az állami t ulajdo nb an álló t arto mányi telkek felett a mag áno so k jogát szintén ne m neve zték t ulajdo njognak, csupán posse ssi o et u su sf ru ctu s-nak, b ár ez a jog annak tart al milag megfelelt. Lehetett róla élők között é s hal álesetre szóló an rendelkezni, csupán az álamnak v aló bérfizetési kötelezettség ut alt a jogo sult különleges hely zetére. A jogo sult nak ne m c supán a bi rtok védel mi eszkö zö k álltak rendelkezésére, hane m megk apt a a quirita r t ulajdo no s jogvédelmi eszkö zeihez haso nló petitóri us ke reseteket is. A pra etor ill. a tarto mányi helytartó me gadt a a védel met ut ánképzetten ( a civiljogi védelem mi nt ájára) : a t ulajdonjogra v aló utal ás („eius esse”) helyett a megfelelő módo sít ott kitételt írv a: „Ha kide rül, ho gy A.A . a telket bí rhatja, birtokol hatja, g yümölc sö ztetheti”, v agyi s eg y i n f actum con cepta acti ót adott.
A principatus vé gé ig, a Kr.u. 270-es é ve kig volt isme rt
IV. az ún. bonitár tulajdon (2) Publicius praetor a Kr.e . II. században az edictum ában me ghirde te tt ke rese tformulában e gy fict ióval ugyanis arra utasította a bírót, hogy a birtokból kiese tt e lbirtokló fé lbe n lé vőt tekintse úgy, mintha az e lbirtoklási idő le te lt volna („si annum possedisset”), az usucapio többi fe lté te lé nek é rinte tle nül hagyásával. Ez a szokásosan actio Publiciana né ve n e mle ge te tt ke re se t te hát ne m más, mint e gy rei vindicat io fict itia, me lyhe z a fe lpe resne k ké t pozitív fe lté te lt ke ll bizonyí tania: 1. a sze rzé scíme t (iustus titulus), é s azt, 2. hogy a sze rzé scím alapján birtokba is lé pe tt.
1
a tulajdonjog tartalma A ne gatív olda l csupán a béké s birtoklá st bizt osítja a tulajdon os szá má ra, d e ez utóbbi tere mti me g a va lóságos leh etősé get a dolog élve zetére, s ve le va ló tényle ge s é s jogi ren delke zésre. Ezt a d ologé lvezeti lehet őséget nevezzü k a tulajd onjog P OZITÍV old alána k. A p oz itív old alban egybef ogla lt jogosult sá gok kime rít ően (taxatíve) fe l nem sor olhatók - álta lán ossá gban v anna k a tu lajd on osn ak me gadva: a törvén y m egsz abt a határ okon belü l a tulaj don os elv ileg te lje s jogi hat alom ma l bír a dolog fe lett. A p oz itív old alt kitev ő j ogosu ltsá gok le gf ontosa bbja i gyakor lat i okokból mind az oná ltal neve sítve vanna k: • a) a tulajd onost e sze rint a d ologgal va ló tén yle ge s r endelke zés körében me gillet i – a bírhat ás ( bírlalás) é s a birt oklás j oga (ius habe nd i, pos sid e ndi) – a haszná lat é s gyüm ölc söztetés joga ( ius ute ndi et fruendi), – elha szná lá s va gy éppen a me gse m misíté s j oga (ius ab ute nd i, a nnihilandi), • b) a j ogi rende lkezé s köré ben – az élők közti va gy h alá le setre sz óló ü gylettel va ló elide gen ítés joga ( ius distrah endi) é s – az ide gen d ologbeli j ogokkal való me gterhe lés joga (ius o nera nd i).
a birtok jelensége A jogi műnye lvbe n birtoknak le gtágabb é rte le mbe n azt a tényleges állapotot ne ve zzük me lybe n valaki akkor van, • midőn a közvetlen, fizikai hatalmában tart e gy dolgot, vagy • midőn le galábbis meg van a lehetősége arra, hogy a dolgot a maga szokássze rű re nde lte tése sze rint használja. Azt, hogy mikor te kinthe tő e gy birtokállapot me gvalósultnak, mikor van valaki e gy dolog te kinte té be n „birtokhelyzetben” a gyakorlat és szokások szabják me g.
a birtok jelensége (2) a. Az ért éktár gyak at, sze mélye s h olmin kat, ip ar i termén ye ket sz or osabb őr izet ben, elz árva, elra ktá rozva tartju k. b. Más in gó d ol goknál a kapcsolat lazá bb, így pl. birtokolju k a le ge lőn lev ő á llatot, az e rd őben hagyott kiter melt fát, az é pít kezé shez felhalm oz ott épít őan ya got. c. A legla zá bb a kapc solat az in gatla nok tekinteté ben, de ez is igen vált ozat os lehet. Másként birtokolju k p l. a sz ántóf öldet, a ke rtet, az erd őt, a h ava si legelőt, a műve lés alatt nem álló telket, a z idősz a kosan h asznált n yara lót. Az ingatlan ok birtoklá sához e le gend ő, h a m eg van a lehet ősé g, h ogy a birtokos od ajusson, va gyis a birtok min dadd ig fennm ara d, a mí g a birtok ost a h ozzáj utásban ne m a kadál yozz ák.
a birtok elemei A birtokna k - bá rm ilyen le gyen is a szoká ssze rű birtoká llapot - két elemét lehet me gkülön böztetni:
anim us possidendi
corpus possidendi
kell, h ogy a birtokos akarj on birtokol ni
szü ksé ges, hogy birtoklá si akartát külső té nyekb en is me gva lósít sa
a birtokláshoz mindkét elem együttes megléte szüksé ge s Animus n élkü l ninc s birtoklás: a puszta te sti köze lsé g, mé g ha az adott d olgot sz okásosan így is sz oktu k birt okolni, mé g nem teremt birt ok ot, ha a birt oklási szán dék hián yzik.
Másr észt a p uszta birt okl ási akar at sem ele gen dő a birtok létrej öttéhez, han em sz üksé ge s annak tén yle gesülése a külv ilágban, a c or porális ele m me gvalósulása.
Az a nimus é s corp us nem két k ülönálló m oz zanata a birtokna k, h isz a z e gyik a má sik n élkü l ne m léte zhet. A cor p us a z ak arat külső me gnyil ván ulása, a külv ilá g sz ám ára csa k a corp us ész lelhet ő, e zért a saját birtokr a hivat koz óna k csak ezt kell bizon yítania, az animust az e llenkez ő biz on yítá sig fen nf or góna k kell te kinteni - vélel em.
a birtok, mint tény A birtok - mint p uszta tén yhelyzet - ne m a j og ter emt ménye, létezett az álla m és a j ogren d kia la ku lá sa e lőtt is. De: a m ikor az álla m a d ologha szn álat bizt osítá sár a jogokat (pl. tulajd onjog) teremt, e zze l azt akarja elé rni, hogy a d olgok birt oka a jogosultak nál legyen: eze kne k me gen ged i a d olog birtoklá sát, min denki má sna k me gtiltja azt. Az ideá lis he lyzet: a d olgok kiz ár óla g az oknál v anna k, a kikne k jogu k is van rá, va gyis ha a j ogosult és a birtokos e gya zon sz emé ly lenn e. a valósá gban az on ban a d olgok tényle ge s birtoka az e sete k e gy ré szé ben eltér a jogsze rű á llap ottól = a birt ok ténye fü ggetlen attól, hogy a birt okosna k a dol ogh oz van- e vala milye n joga va gy ninc s A birtokos azért birt okos m ert ná la van a d olog aká r j oggal aká r j ogellene sen, mert tén yle ge s u ra lm at valósít meg a d olog fe lett aká r önhata lmú la g, saj át hatalmát gya kor olva , aká r mások közre mű ködé sével.
2
alapelvek A birtok, mint d ol gok on fenn álló hatal om, m int puszt a tén y f ogalmá ból már a pr ekla ssziku s j ogban követ kez ett két ala pel v: a. birtokoln i csak dol gokat lehet, nem lehet tár gya • sem d olog-alkatr ész, • sem d ologössze ssé g, • sem jog.
b. a birt ok kiz ár óla gos ur alom egy dolog fe lett = /többen /e gy időben /u gyana zt a dolgot /e gymá st kizár óan ne m birtok olh atják.
de: iuris (quasi) possessio !! (a poszt klassz ikus j ogban)
ha egyidejű le g többen v iszne k végbe ugyana zon a d olgon birtokosi csele kmén ye ket, a kkor m inden ek előtt e l kell d önten i, h ogy • kit ke ll birt okosna k, é s • kit ke ll birt okh áborít óna k illetve kivet őne k te kinten i. Lehetsé ge s pe rsze t öbbe k k öz ös birtokl ása u gyanaz on a d olgon • osztatlan ul (pro indiv iso), va gy • részek szerint me goszt va (p ro diviso)
a birtok története (2) - usus (2) A kla ssz ikus c iviljog a tényle ge s hata lm on kívül azt is e lvárta ahh oz, h ogy birtok ként is merje el a hatal mi hel yzet et, hogy a d olgot ol yan jogalap on sze rez zé k me g, am ely a civiljog alapján tulaj donszer zéshe z vez ethet (i ust a caus a possessionis) Aki ilyen j ogcíme k a lapján tartja tén ylegesen hata lmá ban a d olgot, annak az a szándé ka, h ogy azt a dolgot a sajátjak ént, saját ma ga sz ám ára birtokolja . Ha a sze rzé sbe vala milye n hib a csúsz ott, pl. ne m tu lajd onost ól sz ár maz ik a hat almi he lyzet át ruház ása, vagy a res ma ncipire ne m civ ilj ogi aktu st a lkalma zna k a z átruh ázá s során, akkor a szerz ő n em válik a me gsze rzéssel az onn al tulajd on ossá, han em esetle g c sa k bizon yos id ő e lteltéve l, elbirt oklás útján vá lik te lje s mérté kben j ogosulttá ar ra, h ogy a d olgot hata lmá ban ta rtsa.
Itt ke rese ndők a birtokkal járó egyik joghatás gyöke re i, vagyis, hogy a birtoklás bizon yos e gyé b fe lté te le k me glé te e se té n tulajdont eredményezhet = tulajdon-ke le tke zte tő hatás
a birtok története (4) - possessio (2) A pos ses sio ké sőbb már ( 1) ne mcsak a z álla m által rende lkezé sr e boc sátott f öldeken, hane m (2) ma gáns ze mél yekt ől ka pott te lkeken is fenná llh atott. Kezdet ben (a) vá rosi, a kései köztá rsá gban (b) mez ei telkeken is. E ze k véde lmé re is rende lkezé sr e á llta k a z inte rdictumok. S később az ( 3) in gók birt oká nak bizt osítására is a lkalma zták a védelmet. A pos ses sio ez en korai formáj ából a la kult ki a kla ssziku s kor birtok-foga lma, a védele mr e h an gsúlyt fektet ő i us honor arium on alapu ló birt ok-f ogalom. A ius hono rarium a birtok • önh atalm ú el vonása illetve • a birt oklás z avarása esetén inter dictumos vé delmet a dott a birtokosn ak. Ez adta a birtokh oz a kla ssziku s kor ban ka pcsolód ó joghatás ok másik cs op ortját, va gyis, h ogy a birtok os véd elmet kap birt oklá sá ban = birtokvéde lm i j oghatá s.
a birtok története A birtok el ső dlegesen puszta tény, azo nb an úgynevezett jogi tény. A birtoklás jo gi jelentőséget nyer azáltal, ho gy a jog rend következményeket, joghatásokat fűz ho zzá = birtok szűk é rtelemben A (joghat ásokk al járó) birt ok leg régebbi történetét két különböző, eredetileg önálló momentumra ve zetik vi ssza, melyekből azt án a klasszikus jogban i sme rt bi rtok fog alo m levezethető: A. a z e gyik n yom már a XII tá blás t örvén yben me gtalálhat ó usus f oga lom: az usus itt tén yle ges hat almat j elent e gy a dott d olog fe lett, é s ez a hata lom szü ksé ges ahhoz, h ogy a d olgot el le hessen birtokol ni, ugyan így me gtalálh ató a tén yle ges h atal om ra va ló utalás azz al a hata lm i helyzettel ka pcsolatba n, a mit a z ela dó k öteles bizt osítani a vevő sz ámá ra az ősi jogban (habere). Us us fenn állhat minde n d olgon , • ami elbirtokolh ató, vagyis f or gal om kép es d olgokon, • hagyaté kon, • sőt sz abad sze mélye ken is (pl. ma nus e lbirtoklása a fe le sé gen). az us us- birtokr a vezethet ő vissza a későbbi civiljogon ala puló birt ok-f ogal om
a birtok története (3) B. A kla ssziku s kor birtok-felf ogá sána k a m ásik történeti e red ője a possessio. A pos ses sio sz ó a föld ön, a tel ken fenn álló tényle ge s hata lom mal kapcsolatos: Ez az álla m á ltal az ag er pub licus ad ott da ra bján a r óm ai polgár ok szá má ra biztosít ott hatalm i helyzetre me gy vissza. Ezt a hata lmi he lyzetet kaph atták az új onnan me gh ód ított terü lete kből • ellené rté k fejé ben (agr i ve ctigales), vagy • ellen sz olgáltatá s né lkül is (agr i occupatorii). Mind két e setben az állam ma radt a tulajd on os, j oga v olt a zt bár mikor visszav onni. de: Az álla m által biztosít ott hatal mi hel yz etben, birt okban az álla m me g is védt e a beuta ltat. here dium - tulaj donvé dele m ager v ectigalis - birt okvéde lem ( ELEINT E C SAK E Z A LEH ET ŐSÉ G!) A birtokvéde lem esz közei a pr aet ori i nter dict um ok v olta k, me lyek se gítsé gr e lehettek, ha a föld birtokosától • önhata lmú la g e lvontá k a földet, • vagy zav artá k ann ak ha szná latá ban.
a birtok joghatásai - birtokjogok A birtokhoz, mint j ogi tén yhe z fűz őd ő jogk övet kez mén ye k két félék lehetne k s összef ogla lóan birt okj ogokna k (iura pos ses sio nis) nevezzü k az okat: A birtoklás ön ma gá ban, jogossá gá ra vagy j oge llene ssé gé re te kintet nélkül vé dele mbe n ré sze sü l (véd elmi h atás)
A véd elmi h atás á ltalán osa bb é s jelle gz etese bb •általánosa bb, mert a birtokos igén ye a birt okállap ot z avartala n fe nntart ására bár kivel sz em ben p usztán a birtok tén yéb ől f olyik. •jelle gz etese bb mert a jogi tén y és a joghatás k apcsol ata sz or osab b a birtokná l, mint má s j ogokná l.
A birtoklás biz on yos t ovábbi feltételek fennf or gá sa esetén tulajdonj ogot er ed mén ye z, illetőle g a tu lajd on sze rzé s e gyik elem eként sz erepe l (tulajdon- keletk eztet ő hat ás) Megkövetelt, h ogy az élők k öz ötti for galomba n a tu lajd onj og keletke zésénél a birt ok me gle gyen. A birtok a tu lajd on sze rzé snél kétféle ké ppen szer epel: - mint pillan atn yi birt ok a fogla lá s, a gyü mölcssz erzé s, tulajd onátruh ázá s e seté ben, illetve - mint ta rtós bi rtok az elbirt oklá sná l.
3
possessio civilis Szűkebb értelemben birtoknak mondjuk a bi rtok helyzetet olyanko r, amiko r a birtok ténylegességéhez birtokjog i s járul. (Ellenkező esetben a birto klást egyes e setekben n atu rali s possessi onak más e setekben deten ti onak (bí rlalatnak) nevezzük. Ezen utóbbi e setekben a bi rtokl ás ténybeli eleméhez nem járulnak hozzá a birtokjogok.) A szűkebb értelmű bi rtok (civilis possessio) illetve a másik két hatal mi helyzet között külső megjelenésükben nincsen különbség. Egyazon dolgon a bi rtokos is, a na tura lis possessor is, és a bírlaló is azonos, az illető dolog birtoklása sze mpontjából tipikus, a dologra jellemző birtokosi cselekményeket végez. Az elhatárolás c sak kívülről nem észlelhető tényezők vizsgálat a alapján lehetséges. Ez az elhatárol ási kérdés a ró mai jog irodal máb an régóta vitatott. Hi szen vannak olyan helyzetek, amelyeknél nem tűnik igazán logikusnak az egyik vagy másik c so portb a való beso rolás.
possessio civilis (2) civilis possessorna k te kinten dő teh át: • a tulaj don os, • a jóh iszem ű birt okos (va gyis a ki azt h iszi, hogy a z ő birt oklása nem sért i m ásn ak a j ogát, pé ldáu l a zt hisz i, h ogy a d olog a z övé), • a r osszh iszem ű birt okos (va gyis a ki tudja , hogy birtoklá sa j ogrend be ütközik, sé rti má sna k a j ogát), • a zá logh itele ző ( pig ne raticius), • az ör ökh aszon bé rlő (e mph yte uta), • a sz íve ssé gi ha szná ló (pr ecar ista), • a vitá s d olog letétemén ye se (s equeste r). Az e zen p oz ícióban lévő birtokosok he lyzeté ben a z a közös, hogy birtok vé dele mbe n ré sz esü lne k, va gyis p usztán birt oklásuk tén yén ek igaz olá sa után - bizon yos sza bályok betartá sáv al - egysz erű, peren kívüli, inter dict ális védel met kapna k a p raetortól. A forrá sok az utolsó né gy e set ben mindk ét felet birtokos nak isme rik e l, s a zt mon djá k, h ogy - akinél a d olog van a védel em s ze mp ontjáb ól birtokos ( posse ssor ad inter dicta) - a m ásik fél p edig birt okos a tul ajd on-kelet keztet ő h atás te kinteté ben (posses sor ad us ucapio ne m)
possessio civilis (2) Savi gn y (1 803) sze rint a civilis posse ss io nem m ás, m int birt oklás tulajdon osi a kar attal (anim o domini). Rud olph von Jhe rin g Esze rint a civilis poss essor elsősor ban : Jherin g (1 869) sz erint a birtoklás • a tulaj don os, min őségét nem az anim us domi ni, • a jóh iszem ű és hanem a birt oklás obje ktív j ogcíme • a r osszh iszem ű birt okos (caus a) hatá rozza me g. Savign y szer int ehhe z képe st kivétel képp en min ősített a róma i Egye s sze mélye k (a tu lajd on os és a jog civilis poss essorn ak tová bbi négy négy birtokosi he lyzet) caus a possessionis a lapj án birt okolna k, birtoklót is. a többie k pe dig c sa k ca usa dete ntio nis alapj án. A caus a possessionis mind a tulajd onos, m ind a t öbbi né gy kate gória e seté ben tá gan értelm ezen d ő, m ert minden ki ca usa Carl Frie dr ich posses sio nis alapján birt okol, a ki azt von Savigny állítja ma gá ról, h ogy tu laj don os.
egyéb birtokfajták a joghatások alapján A többi nem civilis posse ssort, va gyis tá gabb é rtele m ben vett birtokost k ét (illetve há r om) cs op ortba oszthatju k. Detentio (relatív va gy k ép viseleti detentio), amikor is a dolog tén yle ges birt okosa má s szá már a, m ás nevé ben (alieno nomine) birt okol, va gy • mint h atalomal atti szem ély, • mint d ol ogi jogosult (hasz onélve ző, ha szná ló, (Utóbbi eset akkor fordul elő, amidőn a ör ökbé rlő), hatalom alatti, vagy rabszolga nem a családfő, illetve a gazda részére szerez, • mint a má s dolgát k ötelmi alap on birtokló (p l. bé rlő, mun kavá lla ló, hanem a maga számára, pl. lop vagy vállalkoz ó, m egbíz ott, st b.) sikkaszt.) (birtokközvetítő detentorok, mivel a birtok ténylegességét más valaki Nb. a té nyle ges birtokos possessor számára tartják fenn, aki gyakorolja a birtokjogokat, holott a dolgot magát mivolta vélelmezve van!! valójában nem birtokolja) Nat ur alis possessio (abszolút dete nti o) Ebben a z e setben a d olog • for galm on kívülisé ge vagy ped ig • a birt okló jogk éptele n volta aka dá lyoz za a birt okj ogok me gsz erzé sét.
egyéb birtokfajták a joghatások alapján (2) Vitatott, h ogy m ár a kla ssziku s, va gy c sa k a posztkla ssziku s kor ban j ött-e ehhez a há rm as be osztásh oz e gy ne gyedik - a i uris va gy quasi possessio (jogbirtok) Ebben a z e setben biz on yos jogok gya korlását te kintetté k a birt oklá s corpor e eleme me gn yilvánu lá sána k – ilyen volt: a ha sz onélve zet, e gyes sz olgalmi jogok. A civilis possessorokhoz ha sonlóan a quasi (iuris) possessor ok is birtok védel em ben része sülne k. A birtokközvetítő dete ntor ok é s az a bszolút d ete ntorok vagy natu rális pos ses sorok ne m ka pnak birtok vé del met, é s tulajd ont se m e red mén yezhet birtoklásuk.
Birtok tágabb értelemben (tényleges birtok)
civilis possessio birtok ténylegességéhez birtokjog járul - tulajdonos, - jóhiszemű birtokos - rosszhiszemű birtokos - záloghitelező - örökhaszonbérlő, - szivességi használó, - vitás dolog letéteményese
naturalis possessio (abszolút detentio nem járulnak hozzá a birtokjogok - a dolog forgalmonkívülisége vagy - a birtokló jogképtelen volta
detentio (relativ, birtokközvetítő detentio) nem járulnak hozzá a birtokjogok a dolog tényleges birtokosa más számára, más nevében birtokol: - mint hatalomalatti személy illetve - mint dologi jogosult - mint a más dolgát kötelmi alapon birtokló
iuris v. quasi possessio (jogbirtok) birtokvédelemben részesül Valaki az őt megillető jogot ténylegesen gyakorolja: - telki szolgalmi jogosított - személyes szolgalmi jogosított - felülépítményi jogosított
Ugyanígy ki van zá rva a tul ajdon kel etkez és lehet ősé ge a jóhisz em ű birt ok os ki vételé vel az összes többi civ ilis pos ses sorná l é s iur is po sse ssorná l.
4
a naturalis possessio keletkezése A natura lis poss ess io létr ejön, ha a dologra je llem ző birt okh elyzet a csele kv őképe ssé gge l ren delkez ő birtokos a ka ratá ból me gvalósul, vagyis ha a birtoklás két elem e, a z animus poss ide ndi é s a corp us pos ses sionis együtt van. A pu szta tén yle gessé gként felf ogott birtok ke letkezé séne k két a lapvet ő m ódj a van: • az önhat almú és a • traditi o útj án végbe men ő birtokszer zé s. A) Az önhat almú birt oksze rzés a szer ző fé l e gyoldalú csel ekm én yé vel me gy végbe, jogosan va gy jogellene sen, aká r olyan dolgon , me ly nincse n senki birtokáb an, aká r olyan on, me lyne k va n u gyan birt ok osa, d e a birtoksze rzé s az ő belee gyez ése és k öz re műk öd ése n élkül, önh atalm ú akt ussal történ ik. Minthogy m ind két e set ben a sz erz ő tén y e gyold alú, sz üksé ge s, h ogy az olyan határ oz ott le gyen, h ogy a birt okbavéte lt a külvilá g felé is két sé gtelenné tegye - az animus poss ide nd i ön ma gáb an n em ele gen dő Kell tehát, h ogy az in gó d olgot a sze rz ő va lósá gga l hata lm á ba ker ítse (appreh ensio, lopá snál: co ntre ctatio).
ingók traditioja a) val ósá gos kéz ből-k ézb e ad ással, ha e z e gyálta lán lehet sé ges, mint p l. a kisebb tá r gya knál, a pén z e seté ben pe dig a z átvevő ke zé be va ló leolva sá ssal ( numeratio p ecuniae). b) nagyobb te rjede lmű , súlyú va gy menn yisé gű ingókná l, melye kné l a valósá gos kéz ből-kéz be a dá s nem lehet sé ge s, e le gend ő, ha a felek a d olog jelenlété ben valam iképpen ki fejez ésre juttatjá k áta dá si é s átvételi aka ratu kat, s e zt követően a sze rz ő fél a d olgot a sz okásos m ód on nyom ban birt okba veszi. c) mikor a z áta dand ó d olog a szerz ő szá má ra sz abad on h ozz áfé rhet ő, traditióna k min ősül má r a fe le k er re v onatkoz ó puszta akar at-me gegyezése is a d olog jelenlété ben ( bá r ne m veszi át nyomban), d) a dolog távollété ben a szer ző fél az elid egenítő ü gyl et alapj án saját tényével is birt okba veheti a d olgokat (hall gat ólagos tr adi tio, qua sitraditio), e) néha az i ngók valósá gos át adá sát e gy szi mb olikus a ktus helyette sít i: így a ra ktá rban lévő áru k, a borosp incében lév ő bor ok átad ását a r aktá rill. p incekulc sé (tr aditi o fict a).
a naturalis possessio keletkezése (2) B) A dolog birtokosától , annak közreműködésével való birtok szerzé s tradi ti o útján megy végbe, • vag yis az eddigi bi rtoko s ré széről való átadással é s • a szerző fél ré szé ről tö rtént át vétellel ehhez kell, hogy akarja az átadó birtoka megszűnését, az átvevő pedig birtoka keletkezését ninc sen e zért birto k sze rzé s, ha pl. Ø val aki más dolg ot t radál, mint ami t ak art, vagy Ø egy dolg ot v al aki udv aráb a bedob , amíg e rről a másik t udo mást ne m szerez, v ag y Ø amiko r egy t árgy at é szrevétlenül más zsebébe csúszt at
ingatlanok traditioja Az in gatla nok kéz ből- kéz be adá sa lehetetlen lévén, az ok áta dá sa szü ksé gké ppen csak ún. l onga m anu tr aditiov al t örténhet ik: a) az áten ge dő be lee gyezé séve l a sze rz ő fél javár a az in gat lan je lenlétében olyan h elyzet létesül, melyben ő a z in gat lanr a behatá st gyakorolhat, é s a me ly me gte remt i szá má ra a k öz vetlen i ntézk edés le hetős égét, b) később átad ásn a k vették azt is, h a a z áten ged ő a z in gat lantól táv ol adja me g a bele egye zést feltéve, ha a sz erz ő té nyl egesen bi rtokba is lé p, sőt a kla ssz iku s kor vé gén egye s c sá szá ri rende lete k szer int m ár ma ga az elidegenítő (pl. véte li) s zer ződés is ma gá ban f oglalja az átad ó hozz ájáru lá sát a birt okba lépé shez, c) a poszt klassz ikus jog p edig e gyene sen od áig ment, h ogy az írá sbeli nyilat kozat ot a birtokka l való fe lha gyá sr ól a sze rz ő tén yle ges birtokba lépése n élkül is kezdte t raditiona k te kinteni (trad itio chartae), a m it az on ban a jusztiniánu szi jog már nem vett át.
A naturalis possessio átadás útján való me gsze rzé sé né l a birtoksze rző té ny lazább ke ze lé sé re az indokolja, hogy itt a birtoksze rzé s az átadó fél beleeg yezésével törté nik.
5