2012.03.16.
Római jog VI.
Egyedi jogutódl{s
a legatum fajai (3) A rendelésbeli különbség az örökhagyó {ltal haszn{lt szavakban jutott kifejezésre
a legatum fajai (4) ugyanazon dologra nevezett több vindicatios hagyom{nyos között mindig közös tulajdon keletkezik, teh{t az esetleg eleső részek a condominium szab{lyai szerint a legatarius t{rsak részeihez növedékként hozz{nőnek
több kötelmi hagyom{nyost{rs közül - ha összekapcsolva (coniunctim) vannak megnevezve, mindegyik csak a r{eső részt, - ha külön-külön (disiunctim), akkor mindegyik az egészet követelheti (egyik kapja a dolgot, m{sik becsértékét) viszont nincs köztük növedékjog, mert a hitelező t{rsak egym{stól szab{ly szerint függetlenek. Az üresen maradt rész teh{t az örökösé marad.
a legatum fajai (6) A különböző rendelésform{k szab{lyainak szem elől tévesztése a régibb jogban a legatum érvénytelenségét eredményezte, pl. • a hagyatékban meg nem lévő dolog rendelése vindicatioval vagy sinendi modo. • ha nem saj{t tulajdonú dolgot hagyom{nyoztak per vindicationem. Ezen a bajon segített a Sc. Neronianum, mely kimondta, hogy a rendelési form{k hib{ja miatt érvénytelen legatum ezut{n érvényes legyen, mint legatum per damnationem. Vagyi amelyik form{nak megfelelt a legatum, akként értelmezték – s a követelés utilis actioval volt lehetséges.
a vindicatios legatum bevett civiljogi rendelőigéi voltak: „do”, „lego”, „sumito”, „capito”, „habeto”.
a damnatios legatum formul{ja: „heres meus dare damnas esto”
a vindicatio-jog{t az örökhagyó csak olyan jogra nézve h{ríthatta {t a hagyom{nyosra, mely vindicatiora alkalmas (civiljogi tulajdon, szolgalom), s ezt is csak akkor, ha a hagyom{nyozott dolog éppen az örökhagyó civiljogi tulajdon{ban volt úgy a végrendelet készítésekor, mint a delatiokor.
damnatioval hagyom{nyozhatott b{rmely dolgot vagy jogot: • a saj{tj{t, • az örökösét, • m{sét (ekkor az örökös köteles volt azt megszerezni és szolg{ltatni, vagy ha ez nem sikerült, köteles volt a juttat{s becsértékét kifizetni.)
a legatum fajai (5) Mindkét rendelési módnak kialakult egy-egy v{ltozata: a.) a dologi hagyom{nynak az ún. legatum per praeceptionem - eredetileg csup{n az egyik örököst{rs részére rendelt előhagyom{ny (praelegatum), melyet előre kiadnak az örökösnek, s az osztozkod{sba nem kell besz{mítani - (a Sabinianusok tana szerint) - s melyet később m{s idegen hagyom{nyos részére is érvényesnek ismertek el - (a Proculianusok tana szerint) Erre a dologi legatum szab{lyai alkalmazandók (ha a praelegatarius egyben örököst{rs is volt, keresete az actio familiae herciscundae); b.) a kötelmi legatumnak az ún. legatum sinendi modo volt a v{ltozata, mely szerint az örökös tartozott eltűrni, hogy a hagyom{nyos a dolgot elvigye, mely teh{t legfeljebb oly dolgok hagyom{nyoz{s{ra volt alkalmas, melyek a hagyatékban vagy az örökös vagyon{ban benne voltak.
hib{s legatumok A. Semmis az a legatum, - mely passzív testamenti factioval nem bíró személy részére van rendelve, - melyet nem az örökös (ak{r az összes örökösök, ak{r – rendszerint - közülük egy megnevezett örökös) terhére rendeltek, - melyet az örökös büntetéseképp rendeltek (legatum poenae nomine relictum) - Justinianusig, - melyet az örökös hal{la ut{nra rendeltek (legatum post mortem heredis), - s az, ami túlterjedt a hagyaték aktív{in: a legatum a hagyaték „csökkentése” (delibatio), így csak a hagyaték aktív{i erejéig érvényes - az örökös a hagyom{nyt a saj{tj{ból nem köteles fizetni. A regula Catoniana szerint az a legatum, mely nyomban a rendeléskor érvénytelen lett volna, érvénytelen marad, ha később az érvénytelenség oka megszűnik is.
1
2012.03.16.
hib{s legatumok (2) B. A hagyom{ny megdől, - ha az örökhagyó azt kifejezetten visszavonja - új végrendeletben vagy codicillus confirmatusban, - ha hallgatólagosan vonja vissza pl. a hagyom{nyos nevének kitörlésével, vagy a hagyom{nyozott dolog sz{ndékos elidegenítésével
- a régi jog szerint, ha az alapj{ul szolg{ló végrendelet vagy legal{bb a hagyom{nnyal megterhelt örökös kineveztetése valami okból megdől, (de a későbbi jog szerint a megürült egyes hagyatéki résznek m{s személyekre {th{raml{sa - substitutio, accrescentia, caducorum vindicatio vagy a fiscus részére való h{raml{s folyt{n mindig cum onere, azaz a hagyom{nyok fenntart{s{val történt) - az ún. concursus duarum causarum lucrativarum folyt{n pl. ha a dolog a hagyom{nyosnak hagyom{nyként rendelve volt, de ugyanakkor aj{ndékként m{r megkapta
a hagyom{nyok korl{toz{sa (2) 3. A sikertelen kísérletek ut{n egy a közt{rsas{g vége felé (Kr.e. 40) hozott törvény (lex Falcidia) elrendelte, hogy az örökös hagyatéki részének legal{bb egynegyedét (quarta Falcidia) tiszt{n meg kell kapja. Ennek érdekében a h{rom-negyedet meghaladó hagyom{nyokból a quart{t ar{nyosan levonhatja, sz{mítva ezt a hagyaték tiszta értéke ut{n az örökhagyó hal{la időpontj{ban. Justinianus szerint az örökhagyó megtilthatja a quarta levon{s{t.
fideicommissum (2)
a hagyom{nyok korl{toz{sa Hogy milyen mértékben rendeljen valaki hagyom{nyokat, az elvileg az örökhagyó tetszésére volt bízva: ak{r teljesen is kimeríthette velük a hagyatékot vagy hagyatéki részt. Viszont ezzel kitette mag{t annak, hogy az örökös visszautasítja az örökséget, s ezzel a hagyom{nyok is veszendőbe mennek. A rómaiak nagy végrendelkező és hagyom{nyozó hajlama mellett ez a gyakran ismétlődő eset beavatkoz{sra késztette a törvényhoz{st:
1. a lex Furia testamentaria szerint az ezer as-t meghaladó hagyom{ny tilos (lex minus quam perfecta: érvényesíthető, de visszakövetelés a többlet négyszeresére); 2. a lex Voconia szerint a hagyom{nyos nem kaphat többet, mint az örökös - első classisba tartozó polg{r hagyaték{ból.
fideicommissum („hitbizom{ny”) Az egyedi juttat{sok m{sik alapvető faja (mint neve is mutatja) eredetileg nem egyéb, mint az örökhagyó bizalmas kérése, megbíz{sa azon személy (fiduciarius) ir{ny{ba, aki az ő hagyaték{ból részesül, hogy - a neki jutott részből egy harmadik személynek (fideicommissarius) juttasson valamit, illetőleg hogy - egy rabszolg{t szabadítson fel. Mint puszta kérelem, eredetileg jogilag nem volt érvényesíthető, csak erkölcsileg kötelezte azt, akihez intézve volt. Augustus óta azonban, aki az effajta rendeléseket védelmébe vette, rövidesen valós{gos jogintézménnyé fejlődött ki. A juttat{s extra ordinem peresíthetővé v{lt, előbb a consulok, később külön praetor fideicommissarius előtt.
fideicommissum (3)
Az új intézmény a ius civilén kívül {llott, s a civiljogi öröklés csaknem minden sarkalatos szab{ly{n keresztülg{zolt:
5. ak{r felbontó feltétellel vagy terminushoz (dies a quo, dies ad quem) kötve is tehető;
1. minden formas{g nélkül rendelhető volt: szóval vagy ír{sban (codicillusban), sőt hallgatólagosan is (fejbólint{ssal, stb.);
6. a megterhelt hal{la ut{nra is (egy vagy több fokon), úgy hogy az illető a juttat{st hal{la ut{n a megjelölt személynek legyen köteles kiadni (ez lett a feud{lis csal{di hitbizom{ny alapgondolata);
2. rendelhető volt nemcsak az örökös, hanem a hagyom{nyos, vagy b{rmely részeltetett terhére;
7. rendelhető volt még peregrinus (Hadrianusig), incapax és incerta persona (nasciturus, sőt még meg sem fogant személy) részére is;
3. rendelhető volt nemcsak végrendeleti megerősítéssel, de végrendelet nélkül h{trahagyott codicillusban is, a törvényes örökös terhére is (épp ezért szok{sba jött a végrendeletet is ell{tni az ún. clausula codicillarissal, mi{ltal az esetleg megdőlt végrendelet intézkedései megmenthetők voltak, mint hitbizom{nyok);
8. eredetileg mentes volt a lex Falcidia korl{taitól;
4. a kedvezményezettnek nem kellett testamenti factio passivaval rendelkeznie ;
9. nem vonatkozott r{ a regula Catoniana. A hitbizom{ny hat{sa mindig csak az volt, ami a kötelmi legatumé, vagyis kötelmi viszonyt hozott létre a megterhelt (fiduciarius) és a fideicommissarius között a hitbizom{ny t{rgy{nak szolg{ltat{s{ra, csakhogy természetesen ez nem stricti iuris, hanem bonae fidei obligatiot eredményezett. (Perlés extra ordinem)
2
2012.03.16.
a legatumok és fideicommissumok egyesítése A két p{rhuzamos jogintézménynek az idők folyam{n természetszerűen közelednie kellett egym{shoz. Ez bekövetkezett egyfelől a legatum formai szab{lyainak enyhítésével, m{sfelől a fideicommissum megszorít{s{val. 1. először is a Sc. Pegasianum (Kr.u. I. sz.) kiterjesztette a fideicommissumra a quarta Falcidi{t s az incapacitas szab{lyait; 2. Hadrianus érvénytelenítette a peregrinus vagy incerta persona sz{m{ra rendelt fideicommissumot; 3. Constantinus egyrészt a legatum-rendelést felszabadította a civiljogi szavak haszn{lat{nak kényszere alól, m{sfelől bizonyos form{t adott a codicillusnak (öt tanú). Ettől fogva csak annyi különbség maradt a kettő között, hogy -legatumot csak végrendeleti örökös terhére lehetett rendelni - fideicommissumot m{s részeltetett terhére is.
részhagyom{ny - legatum partitionis A civiljogban semmi akad{lya nem volt annak, hogy az örökhagyó egyes vagyont{rgyak vagy jogok juttat{sa helyett az örökség bizonyos h{nyad{nak kiad{s{t, azaz az örökség megoszt{s{t rendelje hagyom{nyul (legatum partitionis, partitio legata). Sőt ez az elj{r{s kedveltté v{lt a lex Voconia rendelkezésének megkerülésére, mely első oszt{lybeli polg{r részére tiltotta nők örökösül nevezését.
Az efféle hagyom{nyoz{s mindig a legatum per damnationem form{j{ban kellett, hogy történjék. - az örökös, universalis successor, azaz a hitelezőkkel szemben egyedül felelős, viszont a hagyaték adósaival szemben egyedül ő indíthat keresetet; - a hagyom{nyos (legatarius partiarius), aki a neki juttatott részt az aktív hagyaték ut{n ak{r természetben, ak{r becsértékben kapja, csak singularis successor.
egyetemes hitbizom{ny - universale fideicommissum Hasonló elj{r{s szok{sba jött a cs{sz{rkorban a fideicommissumokn{l is, mégpedig ak{r a hagyaték egy h{nyad{nak, ak{r az egész hagyatéknak hitbizom{nny{ tételével, ak{r azonnal a hagyaték megszerzése ut{nra, ak{r későbbre, esetleg az örökös hal{la ut{nra elrendelt kiad{si kötelezettséggel. 1. A hagyaték vagy hagyatéki részek kiad{s{t színleges örökségvétel form{j{ban (elad{s egy sesterciusért) eszközölték, mely az örökös örökösi minőségének meghagy{sa mellett a fideicommissariust szintén csak singularis successorr{ tette, így szükség volt arra, hogy a felek kölcsönösen biztosíts{k egym{st egyfelől az újonnan felbukkanó hagyatéki vagyon kiad{s{ra, m{sfelől a szintén felbukkanható új adóss{gokért való k{rtalanít{sra vonatkozólag - stipulatio emptae et venditae hereditatis
a legatumok és fideicommissumok egyesítése (2) 4. Justinianus végül teljesen egybeolvasztotta a legatumot és fideicommissumot úgy a külső, mint a belső követelményekre nézve nevezetesen:
a. A rendelés form{j{ra nézve a végrendeletben, vagy öt tanú előtt szóval vagy ír{sban készített codicillusban való rendelést írta elő. b. Hat{ly{ra nézve szerinte minden legatum vagy fideicommissum - kötelmi keresetet (actio ex testamento) szült a hagyom{ny vagy hitbizom{ny szolg{ltat{s{ra, mely törvényes z{logjoggal van biztosítva a megterheltre sz{llott egész hagyatéki vagyon erejéig;
- emellett közvetlen dologi kereset (rei vindicatio) is keletkezik a hagyom{nyos vagy hitbizom{nyos jav{ra, azaz direkt jog{th{raml{s {ll be mindannyiszor, mikor a hagyom{nyozott dolog az örökhagyó hagyaték{ban megvan.
legatum partitionis (2) A megoszt{s ut{n felmerülhető hagyatéki aktív{k vagy passzív{k tekintetében az örökös és hagyom{nyos kölcsönös stipulatiókkal biztosítj{k egym{st - egyfelől az újonnan felfedezendő vagyonrészek megoszt{s{ra (stipulatio partis), - m{sfelől a felmerülhető adóss{gokhoz való ar{nyos hozz{j{rul{sra nézve (stipulatio pro parte). A quarta Falcidia levon{sa megilleti az örököst.
universale fideicommissum (2) 2. A Sc. Trebellianum (Kr.u. 56.) ezt az elj{r{st egyszerűsítette, amennyiben elrendelte, hogy a hagyaték kiad{sa ut{n - a keresetek (hereditatis petitio fideicommissaria, actio familiae herciscundae utilis) egyenesen a hitbizom{nyost illessék, illetőleg - ellene adassanak (utilis actiok). Ez{ltal, - ha az egész hagyaték kiad{s{ról volt szó, az örökösnek most m{r csak a puszta örökös név maradt meg, a hitbizom{nyos pedig valós{ggal universalis successorr{ v{lt (heredis loco) - ha hagyatéki rész hitbizom{nny{ tételéről volt szó, akkor e hat{s csak a megfelelő rész erejéig {ll be. Stipulatiokra teh{t többé szükség nem volt.
3
2012.03.16.
a hagyatékból való kielégítés sorrendje
universale fideicommissum (3) Mivel azonban megtörténhetett, hogy az örökös, kinek a hagyatékból semmi sem, vagy csak kevés jutott, nem fogadta el a kinevezést, s ezzel a hitbizom{ny is megdőlt: a Sc. Pegasianum (Kr. u. 70 körül) megengedte - egyfelől, hogy az örökös a quart{t levonhassa (quarta Pegasiana), ha az örökhagyó nem juttatott neki ennyit, - m{sfelől, hogy ha az örökös a quarta mellett sem akarta volna elfogadni a hagyatékot, a praetor kényszerítse őt az elfogad{sra, hogy a hitbizom{ny fennmaradjon - ekkor az örökösnek sem k{ra, sem haszna nem lehetett a hagyatékból. Justinianus szerint a kiad{s mindig a Sc. Trebellianum elvei szerint megy végbe, s az örökösnek mindig joga van a quart{ra.
1. Privilegiz{lt követelések: – – – –
temetési költségek, a végrendelet felnyit{s{nak és kihirdetésének költségei, a lelt{rkészítés költségei, a hagyatéki elj{r{s költségei
2. A hagyatéki hitelezők jelentkezésük sorrendjében 3. A kötelesrészre jogosultak 4. A hagyom{nyosok és hitbizom{nyosok (a quarta Falcidia és Pegasiana szab{lyai {ltal korl{tozva)
5. Az örökösök - a fennmaradón osztoznak
a kötelem fogalma A kötelem (obligatio) meghat{rozott személyek között fenn{lló a mag{nautonómi{n alapuló azon jogviszony, melynél fogva az egyik fél a m{siktól szolg{ltat{st követelhet. • •
a szolg{ltat{s követelésére jogosult fél: hitelező (creditor) a szolg{ltat{sra kötelezett: adós (debitor)
a kötelmi viszony • a hitelező szemszögéből nézve követelés (nomen) • az adósi oldalról szemlélve pedig tartoz{s (debitum) ezek ellenkező előjelű, de azonos értelmű kifejezések (A monotónia elkerülése végett mind a jogalkot{s, mind az elmélet v{ltakozva haszn{lja a kétféle beszédmódot.)
Kötelmi jog
a kötelemlétesítő tények Kötelemlétesítő (kötelemfakasztó) tényeknek, m{s szóval a kötelmek tényalapj{nak (jogalapj{nak: causa obligationis) nevezzük azokat a tény{ll{sokat, melyek joghat{saként kötelem keletkezik. Ezek a tények a kötelmek forr{sai.
A kötelemfakasztó tények két m{ig alapvető oszt{ly{t m{r Gaius felismerte, amidőn Institutioiban azt mondja, minden kötelem • vagy szerződésből (ex contractu), • vagy pedig jogellenes cselekedetből (ex delicto) keletkezik. Gaius később h{rmas feloszt{st alkalmazva a fentiek mellé m{r a kötelmek forr{sainak egy tov{bbi csoportj{t, • a variae causarum figuraet is felsorolta, (értvén ezalatt azokat a v{ltozatos tény{ll{sokat, melyek sem a szerződések, sem a jogellenes cselekmények közé nem sorolhatók, de amelyekhez joghat{sként a jogalkotó akarat{ból mégis kötelmi viszony fűződik)
a kötelemlétesítő tények (2) Végül Justinianus négy csoportba osztotta a kötelemlétesítő tényeket: • a szerződés (contractus) és • a jogellenes cselekmény (maleficium, delictum) mellé felvette a variae causae oszt{ly{ból kikülönített • quasi-contractusok, vagyis a szerződés-szerű tények • quasi-delictumok), azaz a delictum-szerű tények csoportjait. - A quasi-contractusok olyan tény{ll{sok, melyekből olyan kötelmek keletkeznek, amelyek egyik vagy m{sik szerződéses kötelemhez hasonlóak vagy éppen azokkal egyezőek, anélkül azonban, hogy a felek valój{ban szerződést kötöttek volna. - Hasonló a helyzet az ún. quasi-delictumokkal, melyekből delictualis jellegű kötelem keletkezik annak ellenére, hogy esetükben valós{gos delictumról nem lehet szó, hiszen valamennyinél hi{nyzik az elkövetői vétkesség (dolus).
4
2012.03.16.
a kötelemlétesítő tények (3)
a kötelem fogalma (2)
A négyes feloszt{s sem fogja {t azonban a kötelemfakasztó tények teljes körét, mert sz{mos olyan kötelemmel tal{lkozunk, melyek nem a kötelmi jog intézményei körében nyertek szab{lyoz{st (ex lege), hanem a mag{njog egyéb részeiben. 1. Ilyenek a csal{djogban a) a hozom{nyad{s kötelezettsége, mely Augustus csal{djogi törvénye értelmében terheli a nő apj{t és apai felmenőjét (kivételesen anyj{t is),
a kötelem fogalmi elemei a) az adós és a hitelező, mint a kötelem személyei
b) az eltart{s (alimentatio) kötelezettsége, mely egym{s közt kölcsönösen a felmenőket és lemenőket, valamint a patronust és libertust terheli,
b) a szolg{ltat{s, mint a kötelem t{rgya
c) az eltemetés kötelezettsége, mely az örökösre, az ap{ra, illetőleg férjre nehezedik. 2. Sz{mos kötelmi viszony az öröklési jog intézményein belül van szab{lyozva (pl. az örökös és hagyom{nyos, vagy a több örökös közti jogviszonyok).
c) a szolg{ltat{s jogi kikényszeríthetősége, vagyis a szankció
3. A dologi jogok körében szab{lyozott kötelmek pl. a szomszédok egym{ssal szemben fenn{lló kötelezettségei.
Az ilyen kötelmeket nevezte a középkori jogtudom{ny extravagantesnek.
I. a kötelem személyei
a kötelem személyei (2)
A kötelemhez minim{lisan két személy szükséges, akik viszonya azonban különbözőképpen alakulhat:
b) A kötelmek egy m{sik csoportj{ban ugyancsak egyetlen olyan szolg{ltat{s van, mely az ügylet lényegét is meghat{rozza. Erre a szolg{ltat{sra az adós ingyenesen, ellenszolg{ltat{s nélkül v{llalkozik. Bizonyos körülmények között az adós követelheti meghat{rozott ellenigényei kielégítését, nevezetesen költekezései és k{ra megtérítését - ESETLEGESEN egy- ill. kétoldalú kötelmek: egyenlőtlenül kétoldalú kötelmek (obligationes bilaterales inaequales = aszinallagmatikus kötelmek). Ilyen kötelem keletkezik • a legtöbb re{l-szerződésből,
a) A legegyszerűbb eset az, amidőn csak egy szolg{ltat{s szerepel a kötelemben s a felek közül az egyik csak hitelező, anélkül hogy a m{siknak valamivel tartoznék, a m{sik pedig csak adós, anélkül hogy a maga részéről valamit követelhetne. Ezek az ún. egyoldalú kötelmek (obligationes unilaterales), melyek közé tartoznak • a delictumból és quasi-delictumból, • • • • •
C
D
a jogalap nélküli gazdagod{sból, a törvény rendeléséből, a stricti iuris szerződésekből, az aj{ndékszerződésből és a praetori pactumokból eredő obligatiók.
a kötelem személyei (3)
pl. az eladó adós az {rura, hitelező a vétel{rra, a vevő viszont adós a vétel{rra, hitelező az {rura vonatkozóan.
Ezek az ún. egyenlően kétoldalú („visszterhes”, „viszonos”) (obligationes bilaterales aequales = szinallagmatikus) kötelmek Közéjük tartozik az ad{svétel, a bérlet, a munkaszerződés, a v{llalkoz{s, a t{rsas{g és a véletlen közösség, a névtelen re{lszerződések {ltal létrehozott kötelmi viszonyok.
Cd
a megbíz{sból, a megbíz{s nélküli ügyvitelből.
C
c) A gazdas{gi forgalom legfontosabb ügyleteiben azonban két egyenrangú szolg{ltat{s {ll egym{ssal szemben, melyeket a felek kölcsönösen, az ellenszolg{ltat{sra tekintettel v{llalnak. Mindkét fél szükségképpen adós és hitelező is egy személyben;
• • •
• •
Dc
D
többalanyús{g Valamennyi kötelemféleségnél elő{llhat az az eset, hogy az egyik vagy mindkét oldalon több személy {ll a kötelemben = többalanyú kötelmek. (A többalanyús{g a dologi jogviszonyokban többnyire, mint közös tulajdon condominium - jelenik meg, ahol a tulajdonosi pozícióban szerepel több személy, mint t{rstulajdonos.)
A jelenséggel a kötelmeknél is tal{lkozunk, melyeknél azonban az alanyi többség mindkét oldalon, a jogosult oldala mellett a kötelezett oldal{n is mutatkozhat.
1. Olyankor, amidőn egyazon kötelemben a hitelezői vagy adósi, esetleg mindkét pozícióban több személy {ll, ezek egym{s közötti viszonya rendszerint az, hogy köztük a követelés illetőleg tartoz{s megoszlik: mindegyik hitelező csak a neki j{ró részt követelheti, ill. mindegyik adós csak a r{eső résszel tartozik (többalanyú osztott kötelmek: obligatio plurium pro parte rata).
5
2012.03.16.
halmoz{s
obligatio plurium pro parte rata
D1 D2 D3
2. Előfordul, hogy több kötelem egym{s mellett keletkezik ugyanazon kötelemfakasztó tény{ll{s vagy ugyanazon szolg{ltat{s fennforg{sa folyt{n: ez a halmoz{s (cumulatio) esete - ilyen kumulatív tartoz{s {ll fenn a közösen elkövetett delictum (pl. furtum, damnum iniuria datum, iniuria) esetében, ahol a poenalis kereset mindegyikük ellen külön-külön, vagyis összességében nézve kumulatíve indítható. - hasonlóképpen cumulatio az is, ha valaki ugyanazt a dolgot egym{s ut{n többeknek adja el, mivel az egyik vevő részére történt teljesítéssel nem szűnik meg a többi felé fenn{lló kötelezettség.
C
D1 D2 D3
egyetemlegesség
a hitelezői (aktív) egyetemlegesség
3. A több alany viszonya lehet azonban egyetemleges is, ami azt jelenti, hogy • a több adós mindegyike az egész szolg{ltat{s teljesítésére van kötelezve, illetőleg • a több hitelező mindegyike az egész szolg{ltat{s követelésére van jogosítva, de – az egyik hitelező jav{ra vagy – az egyik adós {ltal eszközölt teljesítés a kötelmet mindegyikre nézve megszünteti.
D1 D2 D3
C
D
C1 C2 C3
a hitelezői (aktív) egyetemlegesség (2) A hitelezői egyetemlegesség előnyös a kötelezettsége alól szabadulni igyekvő adós sz{m{ra is, aki az {ltala legink{bb elérhető hitelezőnek teljesíthet, elsősorban mégis a hitelezők érdekét szolg{lja: a jogérvényesítés megkönnyítésére szolg{lt abban a korban, mely a valódi képviseletet az ügyletkötésnél nem ismerte, és melyben a perbeli képviselet is nehézkes volt a követelés behajt{s{n{l a hitelezőknek nem kell együttesen fellépniük, nem szorulnak képviselőre sem, hiszen b{rmelyikük saj{t jogon perel. A szolg{ltat{st {tvevő vagy behajtó hitelező természetesen elsz{molni köteles t{rsaival szemben.
C
Abban {ll, hogy • az adóstól j{ró szolg{ltat{sra a hitelezőt{rsak b{rmelyike egymag{ban pert indíthat, amivel egyszersmind a többiek keresetjog{t is megszünteti, • m{sfelől az adós is teljesíthet b{rmelyik hitelezőnek, s egyszeri teljesítéssel mindegyik hitelezővel szemben szabadul. Az egyetemlegességből következik, hogy ha b{rmelyik hitelező az adós tartoz{s{t elengedi vagy módosítja, ez kihat a hitelezőt{rsakra is.
D
C1 C2 C3
a hitelezői (aktív) egyetemlegesség (3) • Létrehoz{s{ra legalkalmasabb a stipulatio, ahol is a több hitelező részéről ugyanarra a szolg{ltat{sra feltett kérdésekre az adós együttes v{laszt ad: „utrique vestrum dare spondeo” • Form{tlan szerződéssel is kiköthető, pl. közös letétbe helyezéskor, tov{bb{ • végrendeletben, amidőn pl. ugyanazon dolog lett többeknek kötelmi hagyom{nyként rendelve. • Ügyleti rendelkezésen kívül előidézheti még a kötelmi követelés oszthatatlans{ga (pl. örököst{rsak esetén!)
6
