A gyomnövény fogalma Pethe Ferenc (1805): „Dudva alatt most minden olyan plántát értünk, mely az önként termesztett plánta között, a neki szabott helyen magában vadon terem, legyen bár az a leghasznosabb plánta magában.” Cserháti Sándor (1899): „Gyomnak mondunk minden olyan növényt, mely akaratunk ellenére fordul elő ott, ahol valamely növényt termelünk. A gyom károsítja a termést, mert csökkenti a hozamot és esetleg rontja a minőséget.” Nem mezőgazdasági területen is értelmezhető: Hunyadi Károly (1974): „Gyomnövénynek nevezünk bármilyen fejlődési stádiumában lévő olyan növényt, vagy növényi részt, amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos” Ökológiai szemléletű megközelítés: Bunting (1960): „A gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajai.”
A gyomnövények megjelenése, jelenléte a növényi vegetáció alkalmazkodása az emberi tevékenységhez, az ember által alakított környezethez. Az adott körülmények között számunkra káros bármilyen növényt gyomnövénynek tekinthetünk.
Élőhelyek szerint: •Szántóföldön, •Legelőn, •Bolygatott területeken, ruderáliákon, •Emberi lakóhelyek környékén.
1
A gyomok kártételi formái Közvetlen kártételi formák: •A termőhely elfoglalása •A talaj vízkészletének felhasználása •A tápanyagkészlet felhasználása •Árnyékolás •A talajhőmérséklet csökkentése •Élősködés Közvetett kártételi formák: •Betegségek köztes gazdái, kártevők szaporítói •Termelési költség növelése •Termés értékének lerontása •Növényvédelmi, vagy egyéb munkák akadályozása •Mérgező gyomok •Zárlati és veszélyes gyomnövények
A tápanyagkészlet felhasználása Egyes gyomnövények relatív tápanyagfelvétele a kukoricáéhoz viszonyítva Növényfaj
N
P
K
Ca
Mg
Gyommentes kukorica 100
100
100
100
100
Gyomos kukorica
58
63
47
67
77
Szőrös disznóparéj
102
80
124
275
234
Fehér libatop
120
74
121
281
216
Pirók ujjasmuhar
100
64
157
131
228
Kakaslábfű
105
60
138
430
337
2
A talajhőmérséklet csökkentése A talaj hőmérséklete gyomos és gyommentes területen Répa
Burgonya
Kukorica
Időpont
gyomos
gyommentes
gyomos
gyommentes
gyomos
gyommentes
Jún. 27.
18,65
20,27
16,77
19,02
17,48
19,00
Jún. 28.
19,67
20,48
17,08
19,65
18,08
19,60
Jún. 29.
20,12
21,57
17,80
20,23
18,38
20,35
Jún. 30.
20,38
22,47
17,67
20,82
18,23
21,03
Júl. 01.
21,30
23,43
18,18
21,65
18,90
22,05
Júl. 02.
21,90
24,08
18,52
22,58
19,45
22,58
A gyomösszetétel változása Az egyes termőhelyek jellemző gyomviszonyai időben változhatnak. A változás okai: •A növénytermelési rendszer változása •Az időjárás változás •Különféle gyomfajok természetes terjedése vagy behurcolása •A mezőgazdaság kemizálása
A gyomfajok dominancia viszonyainak változása, egyes gyomfajok visszaszorulása általában nem jelenti az adott faj eltűnését, és a körülmények kedvezőbbre fordulásával azok ismét felszaporodnak.
3
A világ és Magyarország legjelentősebb gyomnövényei •Megközelítőleg 200.000 növényfaj él a Földön. •Kb. 6.700 fajról mondható el, hogy befolyásolja valamilyen módon mezőgazdasági termelést. •200 gyomnövény tekinthető világviszonylatban is jelentős fajnak. •Ezek közül 76 fajt soroltak a legveszélyesebbek közé. •18 faj minősül kiemelkedő jelentőségűnek. A világviszonylatban jelentős gyomnövényeket adó 10 legfontosabb növénycsalád: 1.
Graminae (Pázsitfüvek)
6.
Cruciferae (Keresztesvirágúak)
2.
Compositae (Fészkesek)
7.
Fabaceae (Pillangósok)
3.
Cyperaceae (Sásfélék)
8.
Convolvulaceae (Szulákfélék)
4.
Polygonaceae (Keserűfűfélék)
9.
Euphorbiaceae (Kutyatejfélék)
5.
Amaranthaceae (Disznóparéjf.)
10. Chenopodiaceae (Libatopfélék)
A világ legjelentősebb gyomfajai 1.
Cyperus rotondus (szíriai palka)
10. Chenopodium album (fehér libatop)
2.
Cynodon dactylon (csillagpázsit)
11. Digitaria sanguinalis (pirók
3.
Echinochloa crus-galli (kakaslábfű)
12. Convolvulus arvensis (apró szulák)
4.
Echinochloa colonum (sáma-köles)
13. Avena fatua (vadzab)
5.
Eleusine indica (aszályfű)
14. Amaranthus chlorostachys (karcsú
6.
Sorghum halepense (fenyércirok)
15. Amaranthus spinosus (tövises d.)
7.
Imperata cylindrica (alangfű)
16. Cyperus esculentus (mandula
8.
Eichornia crassipens (vízijácint)
17. Paspalum conjugatum
9.
Portulaca oleracea (kövér porcsin)
18. Rottboellia exaltata
ujjasmuhar)
disznóparéj)
palka)
4
A Magyarországon jelentős gyomnövényeket adó 10 legfontosabb növénycsalád: 1.
Compositae (Fészkesek)
6.
Labiatae (Ajakosok)
2.
Graminae (Pázsitfüvek)
7.
Chenopodiaceae (Libatopfélék)
3.
Cruciferae (Keresztesvirágúak)
8.
Scrophulariaceae (Tátogatók)
4.
Caryophyllaceae (Szegfűfélék)
9.
Polygonaceae (Keserűfűfélék)
5.
Fabaceae (Pillangósok)
10. Amaranthaceae (Disznóparéjf.)
•A hazai gyomfajok negyedét a fészkesek és a pázsitfüvek családja adja. •A felsorolt 10 család pedig gyomfajok háromnegyedét. •A legjelentősebb 50 gyomfaj adja a gyomborítás 90%-át. •100 gyomfaj adja az összes borítás 96%-át •A fennmaradó 4%-on több mint 700 gyomfaj osztozik.
Magyarország legjelentősebb gyomfajai (Az 1-4. gyomfelvételezés eredményei) Gyomfaj
1. Országos felv. (1950-52)
2. Országos felv. (1969-71)
3. Országos felv. (1987-88)
4. Orsz. felv. (1996-97)
Sorrend
Borítási %
Sorrend
Borítási %
Sorrend
Borítási %
Sorrend
Borítási %
Ambrosia elatior
21.
0,39
8.
0,87
4.
2,57
1.
5,37
Echinochloa crus-galli
9.
0,86
1.
3,73
1.
4,42
2.
3,90
Amaranthus retroflexus
17.
0,51
5.
1,47
3.
3,06
3.
3,63
Chenopodium album
3.
1,53
3.
2,06
2.
3,08
4.
2,80
Cirsium arvense
2.
2,00
7.
1,12
8.
0,71
5.
1,81
Convolvulus arvensis
1.
7,93
2.
2,51
5.
1,94
6.
1,66
Matricaria inodora
66.
0,07
26.
0,23
6.
1,30
7.
1,49
Datura stramonium
179.
0,01
59.
0,06
19.
0,38
8.
1,10
A. chlorostachys
105.
0,02
18.
0,39
13.
0,57
9.
0,94
-
-
94.
0,03
18.
0,40
10.
0,78
138.
0,01
50.
0,09
12.
0,59
11.
0,73 0,65
Sorghum halepense Galium aparine Agropyron repens
27.
0,28
12.
0,51
20.
0,38
12.
Helianthus annuus
206.
0,001
119.
0,01
16.
0,42
13.
0,59
Bilderdykia convolvulus
14.
0,71
6.
1,14
11.
0,60
14.
0,58
Panicum mileaceum
199.
0,001
192.
0,001
23.
0,29
15.
0,56
Xanthium strumarium
130.
0,01
113.
0,01
24.
0,27
16.
0,55
Polygonum lapathifolium
29.
0,25
16.
0,40
10.
0,60
17.
0,53
Setaria glauca
7.
1,11
4.
1,95
7.
0,72
18.
0,50
Sinapis arvensis
22.
0,37
13.
0,48
9.
0,63
19.
0,47
Apera spica-venti
56.
0,08
36.
0,14
14.
0,46
20.
0,47
Hibiscus trionum
25.
0,30
11.
0,51
17.
0,41
21.
0,41
Papaver rhoeas
24.
0,35
21.
0,32
15.
0,43
22.
0,32
Chenopodium hybridum
60.
0,07
53.
0,08
33.
0,18
23.
0,32
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
A gyomnövények életforma rendszere Az életforma rendszert Raunkiaer, dán botanikus alkotta 1903-ban. A növényeket 5 fő csoportba rendezte: •Fás növények (Phanerophyta) •Törpe cserjék (Chaemophyta) •Félig rejtve telelők (Hemikryptophyta) •Rejtve telelők (Kriptophyta) •Talajban telelők (Geophyta) •Vízben, mocsárban telelők (Hydatohelophyta)
•Egyévesek (Therophyta) A gyomnövények életforma rendszerbe való sorolását a norvég Korsmo végezte el (1930). Magyarország gyomnövényeit életforma rendszerbe Balázs sorolta (1949). Ezt a rendszert Ujvárosi 1952-ben fejlesztette tovább. Jelenleg az Ujvárosi féle rendszer a Magyarországon általánosan elfogadott.
17
A gyomnövények életforma rendszerének felépítése: Gyomnövények
Egyszer termők
Egyévesek
Kétévesek
Therophyta
Hemitherophyta
Többször termők (Évelők) Félig rejtve telelők Hemikryptophyta
•T1
•H1
•T2
•H2
•T3
•H3
•T4
•H4
Mélyen a talajban telelők
Cserjék Chaemophyta
Geophyta
•G1 •G2 •G3 •G4
•H5
T: Egyévesek T1: Ősszel csírázó, kora tavaszi áttelelő egyévesek Optimális csírázási hőmérséklet: 8-12 oC Csírázás fő időszaka: nyár vége, ősz első fele. Telelés: csíranövény vagy tőlevélrózsás állapotban. Kora tavasszal folytatják a növekedést. Virágzás fő időszaka: április. Termésérés fő időszaka: május. A nyári meleget és szárazságot mag alakjában vészelik át. Pl: tyúkhúr (Stellaria media), árvacsalán fajok (Lamium spp.), veronika fajok (Veronica spp.), pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) egynyári perje (Poa annua).
18
T2: Ősszel és tavasszal csírázó, áttelelő egyévesek (tipikus gabonagyomok) Optimális csírázási hőmérséklet: 6-8 oC Csírázás fő időszaka: ősz – október; kisebb csírázási hullám kora tavasszal. Telelés: csíranövény állapotban. Kora tavasszal folytatják a növekedést. Virágzás fő időszaka: május. Termésérés fő időszaka: június. A nyári meleget és szárazságot mag alakjában vészelik át. Pl: pipacs (Papaver rhoeas), szarkaláb fajok (Consolida spp.), ragadós galaj (Galium aparine), mezei tarsóka (Thlaspi arvense), sebforrasztó zsombor (Sisymbrium sophia), árvácska fajok (Viola spp.), rozsnok fajok (Bromus spp.), nagy széltippan (Apera spica-venti)
T3: Tavasszal csírázó, nyár eleji egyévesek Optimális csírázási hőmérséklet: 8-14 oC Csírázás fő időszaka: tavasz – március vége, április, május eleje. Az ősszel kelt példányok télen kifagynak. Virágzás fő időszaka: nyár első fele. Termésérés fő időszaka: nyár második fele. A telet mag formájában vészelik át. Pl: vadrepce (Sinapis arvensis), repcsényretek (Raphanus raphanistrum), parlagi füstike (Fumaria schleicheri), vadzab (Avena fatua)
19
T4: Nyárutói egyévesek (Tipikus kapás gyomok) Optimális csírázási hőmérséklet: 10-12 oC felett (20-30 oC) Csírázás fő időszaka: tavasz – április vége, május, de megfelelő tér és talaj nedvesség esetén egész nyáron és kora ősszel is kelnek. Virágzás fő időszaka: nyár második fele. Termésérés fő időszaka: nyár vége, ősz – az első fagyokig. Fagyérzékenyek, a telet mag formájában vészelik át. Pl: szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), fehér libatop (Chenopodium album), parlagfű (Ambrosia elatior), szerbtövis fajok (Xanthium spp.), selyemmályva (Abutilon theophrasti), csattanó maszlag (Datura stramonium), tarlóvirág (Stachys annua), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), muhar fajok (Setaria spp.), köles fajok (Panicum spp.)
HT: Kétévesek Életciklusuk két év, de egyszer hoznak termést. Csírázás: késő tavasszal vagy nyár elején. Az első évben tőlevélrózsát fejlesztenek és raktározó gyökeret, ezzel telelnek át. A második évben kora tavasszal kihajtanak a raktározó gyökérről. Maghozó szárat nevelnek és már nyár elejére termést hoznak. A nyár további részét és a következő telet magként vészelik át. A raktározó gyökér sekélyen található a talajban, és szaporodásra nem alkalmas, ezért szántóföldön nem jelentősek. Jellemző előfordulási helyek: rét, legelő, öregedő lucerna, árokpart, egyéb kevésbé bolygatott területek. Egyes fajoknak szántóföldön előfordulhat egyéves formája (pl. vadmurok). Pl: vadmurok (Daucus carota), pasztinák (Pastinaca sativa), nagy bojtorján (Arctium lappa), orvosi artacél (Anchusa officinalis)
20
H: Félig rejtve telelők (Talajszintben telelők) Vegetatív áttelelő és/vagy szaporító szervük a talaj felszínén vagy annak közvetlen közelében található. Általában vegetatív szaporodásra korlátozott mértékben képesek. Rendszeres talajművelés mellett kevésbé jelentősek. Jellemző előfordulási helyeik: rét, legelő, útfél, árokpart, öregedő lucerna. H1: bojtos gyökérzetűek Vegetatív szaporodásra nem képesek, csak áttelelésre. Pl. angolperje (Lolium perenne), mocsári gólyahír (Caltha palustris) H2: indások Föld feletti indákkal vegetatív szaporodásra képesek. Pl. kúszó boglárka (Ranunculus repens), kerek repkény (Glechoma hederacea), indás pimpó (Potentilla reptans).
H3: Szaporodásra képes karógyökerűek Karógyökerén járulékos rügyek vannak, ezért többé-kevésbé képesek vegetatív szaporodásra. A talajszintben telelők közül leginkább e csoport fajai viselik el a talaj bolygatását, de rendszeres talajművelés mellett ezek sem jellemzők. Pl. vadrezeda (Reseda lutea), gyermekláncfű (Taraxacum officinale), fekete nadálytő (Symphytum officinale), fodros lórum (Rumex crispus) H4: Szaporodásra nem képes karógyökerűek A karógyökéren járulékos rügy nincs vagy alig található, ezért vegetatív szaporodásra általában nem képesek. Pl. tövises iglice (Ononis spinosa), ördögszekér (Eryngium campestre), fehér mécsvirág (Melandrium album) H5: Ferde gyöktörzsűek A ferde gyöktörzs képes korlátozott mértékű vegetatív szaporodásra. Pl. nagy útifű (Plantago major), Fekete üröm (Artemsia vulgaris)
21
G: Mélyen a talajban telelők G1: szártarackosok Vegetatív szaporító képletük a szártarack: módosult föld alatti hajtás, csomókkal (nódusz), és azon rügyekkel (axilláris rügy). A szártarack megvastagodott és rövid szártagú módosulása a rizóma. A tarack és a rizóma többnyire a talaj felső 30 cm-es rétegében, esetleg a talaj felszínén is. Könnyen regenerálódnak és szaporodnak a tarackok segítségével, ezért szántóföldön is veszélyes gyomnövények. Pl. mezei zsurló (Equisetum arvense), sövényszulák (Calystegia sepium), csillagpázsit (Cynodon dactylon), tarackbúza (Agropyron repens), nád (Phragmites australis), fenyércirok (Sorghum halepense) G2: Gumósok A gumó a szártarack szakaszonkénti megvastagodásával keletkezik, a közöttük lévő tarack télen elhal. A gumó sekélyebben található, a bolygatást kevésbé tűri. Pl. vízi menta (Mentha aquatica), mogyorós lednek (Lathyrus tuberosus).
G3: Gyökértarackosok (Szaporítógyökeresek) Vegetatív szaporító képletük a gyökértarack: módosult gyökér, csomó nincs rajta, a járulékos (adventív) rügyek elszórtan találhatók. Az aktív gyökértarackok általában 20-40 cm mélységig helyezkednek a talajban, nem jelennek meg a felszínen. Könnyen regenerálódnak és szaporodnak a gyökértarackok segítségével, ezért szántóföldön is rendkívül veszélyes gyomnövények. Pl. mezei aszat (Cirsium arvense), apró szulák (Convolvulus arvensis), selyemkóró (Asclepias syriaca), útszéli zsázsa (Lepidium draba), közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris), hamvas szeder (Rubus caesius) G4: Hagymások Vegetatív szaporító képletük a hagyma. Sekélyen található, sérülékeny, ezért rendszeres talajművelést mellett nem fordulnak elő. Pl. őszi kikerics (Colchicum autumnale), ernyős sárma (Ornithogalum umbellatum), bajuszos hagyma (Allium vineale)
22
Ch: Cserjék Legelőkön, réteken, ruderális területeken, útfélen gyomosítanak. Pl: vadrózsa (Rosa canina), fekete bodza (Sambucus nigra), gyalogbodza (Sambucus ebulus)
Az egyes életformák megoszlása Magyarországon Faj szerinti megoszlás
Ph-Ch G4 T1 G3 G1
T2
H5 H4
T3
H3 H2 H1 HT
T4
23
Területfoglalás szerinti megoszlás
T1
T2
T3
G3
T4
G1 H4 H3
24
